BEFEKTETÉSIHITEL-BIZTOSÍTÁS (CÉLTÁRSASÁG RÉSZÉRE NYÚJTOTT BEFEKTETÉSI HITELHEZ)
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
Érvényes: 2014. május 13-ától
BH-C
1
I. rész Értelmező rendelkezések A Szerződő felek a jelen Általános szerződési feltételek keretében az alábbi értelmező rendelkezéseket veszik alapul: 1. Biztosító: Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. 1065 Budapest, VI. Nagymező u. 46-48. 2. Biztosított: A Külföldi Vállalkozásba történő Befektetéshez az Adós (Céltársaság) számára Befektetési Hitelt nyújtó hitelintézet. 3. Adós (Céltársaság): A Befektetést közvetlenül megvalósító azon külföldi vagy belföldi gazdasági társaság, melyben a Befektető közvetlenül 100 %-os (kizárólagos) tulajdonnal rendelkezik, és amely egyben a Befektetéséhez kapcsolódó Befektetetési Hitelszerződés szerinti hitelfelvevő (a továbbiakban „Adós vagy Céltársaság”). 4. Készfizető Kezes: A Befektetési Hitel mögé biztosítékot nyújtó Befektető vagy egyéb harmadik személy, amely készfizető kezességet vállal a Céltársaság Befektetési Hitelből eredő fizetési kötelezettségének (főkötelezettség) teljesítéséért a Biztosított mint jogosult javára arra az esetre, ha a kár nem a IV. rész 2. A)-D), illetve 3. pontja szerinti biztosítási események valamelyike miatt következett be. 5. Befektető: Külföldi Vállalkozásba közvetetten, a Céltársaságon keresztül befektető belföldi gazdasági társaság. 6. Befektetés: Bármilyen, a Befektetőnek a Céltársaságon keresztül történő, a Külföldi Vállalkozással kapcsolatos, szerződésen alapuló közvetett tőkebefektetése, melynek célja a Befektető országának határán kívüli cég alapítása, cég megvásárlása, a Külföldi Vállalkozásban tulajdonrész megvásárlása, illetve tőkeemelés, tulajdonosi hitel nyújtása alárendelt kölcsöntőke formájában (annak részeként forgóeszközhitel nyújtása), ami megfelel a Külföldi Vállalkozás székhelye szerinti ország jogszabályainak. 7. Külföldi Vállalkozás: Olyan külföldi székhelyű gazdasági társaság, amelyben a Befektető a Céltársaságán keresztül közvetetten tőkét fektetett be, vagy amelybe tőkét kíván befektetni az I. rész 6. pontban meghatározottak szerint. Amennyiben a befektetés közvetetten valósul meg és a Céltársaság külföldi, akkor a külföldi vállalkozás (a befektetés tárgya) is ugyanabban a külföldi országban kell legyen bejegyezve. 8. Befektetési Hitel: Külföldi Vállalkozáshoz kapcsolódóan a Biztosított által a Céltársaság részére nyújtott olyan hitel, amely 8.1. a Befektetés alábbi céljainak legalább valamelyikét szolgálja: a) Céltársaság általi cégalapítás külföldön; Érvényes: 2014. május 13-ától
BH-C
2
b) Céltársaság általi cégvásárlás külföldön; c) Céltársaság által a Külföldi Vállalkozásban történő tulajdonrész vásárlása; d) Céltársaság pénzbeli betéttel vagy apporttal megvalósuló törzstőke-emelése a Külföldi Vállalkozásban; e) Céltársaság általi tulajdonosi hitel nyújtása alárendelt kölcsöntőke formájában (annak részeként forgóeszközhitel nyújtása) a Külföldi Vállalkozás részére; 8.2. futamideje legfeljebb 7-10 (hét-tíz) év; 8.3. nem rulírozó jellegű (különös tekintettel a 8.1. e.) pont szerinti forgóeszközhitelre). 9. Állami Adós a Külföldi Vállalkozás székhelye szerinti országban: A központi kormányzat, a jegybank, továbbá a regionális és a helyi önkormányzat, illetve az irányításuk alatt álló minden olyan szervezet, amely a szervezet székhelye szerinti állam joga alapján sem jogi, sem közigazgatási úton nem nyilvánítható fizetésképtelennek, és amely a Külföldi Vállalkozással kötött kereskedelmi szerződés szerinti vevő/megrendelő. 10. Referencia-árfolyam: A jelen Általános szerződési feltételek alkalmazásában a referencia-árfolyam bármely időponthoz tartozóan a Befektetési Hitelszerződés devizaneme és a helyi deviza közötti átszámítási, illetve tényleges átváltási árfolyamot jelenti, és az alábbiak figyelembevételével határozandó meg: a) a Külföldi Vállalkozás országának a központi bankja vagy az országban a hivatalos árfolyamot megállapító más szabályozó hatóság által jegyzett hivatalos árfolyam, amelyen a Külföldi Vállalkozásba befektetett tőke és az abból származó hozam, tulajdonosi hitel esetén a hitel törlesztése átváltható és átutalható; amennyiben a Befektetési Hitelszerződés devizaneme általánosan nem elérhető az előbbiekben meghatározottak alapján, úgy a referencia-árfolyam más, az adott ország jogrendje alapján működő forrásból elérhető hivatalos árfolyam; vagy b) ha a referencia-árfolyam nem határozható meg az a) pontban foglaltak alapján, úgy a referencia-árfolyam a Külföldi Vállalkozás országában a legutóbbi hatvan naptári napban legnagyobb devizaátváltási forgalmat lebonyolító három kereskedelmi bank adott napra vonatkozó jogszerűen alkalmazott deviza eladási árfolyamának az átlaga; vagy c) amennyiben a referencia-árfolyam a fentiek alapján nem határozható meg, úgy a referencia-árfolyam EUR denominációjú Befektetési Hitelszerződés esetén az Európai Központi Bank által a Külföldi Vállalkozás országára meghatározott árfolyam, USD Befektetési Hitelszerződés esetén a Federal Reserve System által a Külföldi Vállalkozás országára meghatározott árfolyam. A referencia-árfolyam meghatározásánál figyelembe kell venni minden olyan díjat és költséget, amelyet a Céltársaságnak, illetve megbízottjának átváltásnál, illetve átutalásnál a Külföldi Vállalkozás székhelye szerinti országban fennálló törvények, jogszabályok és üzleti gyakorlat alapján kellene fizetnie. 11. Kárfizetési türelmi idő: A kárfizetési türelmi idő annak megállapítására szolgál, hogy a kár a biztosítási esemény következtében valóban bekövetkezett-e, és ha igen, tartósan fennáll-e. A szükséges kárenyhítési intézkedéseket elsődlegesen a kárfizetési türelmi idő alatt el kell végezni. A kárfizetési türelmi idő a kár bekövetkeztétől számított 90 (kilencven nap). Az ettől eltérő esetek a Kötvényben kerülnek rögzítésre. Kárfizetési türelmi idő nem kerül alkalmazásra a fizetésképtelenség biztosítási esemény bekövetkezte esetében. 12. Kárveszély: Érvényes: 2014. május 13-ától
BH-C
3
Minden olyan körülmény, amely biztosítási esemény bekövetkeztével fenyeget, és amely körülményt a Biztosított ismert, vagy kellő gondosság tanúsításával ismernie kellett. 13. Haladéktalan teljesítési kötelezettség: A jelen Általános szerződési feltételek használatában a kötelezettségek teljesítésének határidejére vonatkozó „haladéktalanul” kifejezés a kötelezettségek 2 (két) munkanapon belüli teljesítését jelenti a bejelentendő adat, tény, körülmény, információ Biztosított általi tudomássszerzésétől számított naptól kezdődően, vagy amikor arról a Biztosított az adott helyzetben általában elvárható magatartása/eljárása mellett tudomást szerezhetett. 14. Kockázatviselés: A Biztosító helytállási kötelezettsége, amely alapján a biztosítási szerződésben meghatározott feltételek szerint megfizeti a Biztosított részére a IV. részben felsorolt és a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett biztosítási események következményeként előálló kárt. II. rész A biztosítás tárgya 1. A biztosítás tárgya a Biztosítottnak az Adóssal (Céltársasággal) szembeni, a Befektetési Hitelből származó követelése. 2. A biztosítás nem terjed ki: a) a Befektetési Hitelszerződésben kikötött kötbérből, szerződéses bírságból, késedelmi kamatból és kártérítésből eredő követelésekre; b) a közvetett károkra, ideértve az elmaradt hasznot is; c) a számviteli bizonylattal nem igazolható költségekre; d) azokra a károkra, amelyek más biztosítóval kötött vagy köthető más típusú kárbiztosítási szerződéssel biztosítottak vagy biztosíthatóak; e) pénzügyi befektetésekre (ide nem értve a Külföldi vállalkozásba történő befektetést és az ehhez nyújtott hitelt). III. rész A biztosítási szerződés 1. A biztosítási szerződés megkötésének feltétele, hogy a) a Biztosított az I. rész 8. pontjában definiált, legfeljebb hét-tíz éves futamidejű Befektetési Hitelt folyósítson; b) a Befektetőnek a Befektetési Hitel folyósítását követően – a Céltársaságon keresztül közvetve – 50 % (ötven százalék) feletti szavazattöbbséget, továbbá irányítási és menedzsment kijelölési jogokat is biztosító tulajdonrésszel kell rendelkeznie a Külföldi Vállalkozásban; c) a Céltársaságnak a Befektetést legalább 30 % (harminc százalék) sajáterővel kell megvalósítania a biztosított Befektetési Hitel mellett, a sajáterő nem származhat nem származhat más hitel felvételéből; a sajáterő számításának alapja a Befektetési Hitel tőkeösszege, mely nem tartalmazza a tőkésítésre kerülő kamatok, illetve az esetlegesen meghitelezett biztosítási díj összegét; a sajáterő rendelkezésre bocsátásának up-front kell megtörténnie; d) a Biztosítottnak az általa nyújtott hitel mögé biztosítékokat kell kikötnie (például zálogjog a Céltársaság/Befektető/ Külföldi Vállalkozás részvényére/üzletrészére vonatkozóan; óvadéki letét a Céltársaság/Befektető/Külföldi Vállalkozás részvényeire Érvényes: 2014. május 13-ától
BH-C
4
vonatkozóan; ingatlan vagy ingó jelzálog; zálogjog a követelésekre; építési-szerelési biztosítás; a Céltársaság/Befektető árbevételén jelzálogjog alapítása, jóteljesítési garancia, tartalékszámlák, cash sweep, step-in rights, osztalék fizetési korlátozások, egyéb tulajdonosi kötelezettségvállalások); e) a Biztosított és a Befektető, a Biztosított és a Céltársaság, illetve a Biztosított és a Külföldi Vállalkozás között közvetlen vagy közvetett tulajdonosi kapcsolat, illetve személyi összeférhetetlenség nem állhat fenn, kivéve, ha ahhoz a Biztosító írásban hozzájárult; személyi összeférhetetlenség áll fenn, ha a jelen pontban érintettek közvetlen vagy közvetett tulajdonosai, vezető tisztségviselői, egyéb vezető állású munkavállalói, felügyeleti szerveinek tagjai részben vagy egészben azonos személyek; f) a Befektetés a Biztosított Magyarországon folytatott, a hitelnyújtás előtti tevékenységét nem szűkítheti. 2.
A Biztosított a hitelbiztosítási ajánlatát a Biztosító által előírt formanyomtatványon nyújtja be. A biztosítási szerződés a Biztosító és a Biztosított írásbeli megállapodásával jön létre. A biztosítási szerződés részét képezi a Biztosítási ajánlat, a Kötvény, a jelen Általános szerződési feltételek, valamint a Biztosító Üzletszabályzata.
3.
A biztosítási szerződés hatálybalépésének feltétele az első biztosítási díj megfizetése; a díj megfizetésének minősül a Biztosító számláján történő jóváírása. A biztosítási szerződés hatálybalépésének napja a Biztosító kockázatviselésének kezdő napja. IV. rész A biztosítási események
Biztosítási események az alábbi események, amelyek következtében a Biztosítottat a Befektetési Hitel nyújtásából eredően a kockázatviselés időtartama alatt kár érheti: 1. A) az Adós fizetésképtelensége az alábbi esetek szerint: – az Adós csődje, amennyiben azt jogerős bírósági vagy más hatósági határozat állapítja meg; – az Adóssal szemben a bíróság a felszámolási eljárást elrendelte; – az Adós kifizetéseit hivatalosan felfüggesztették vagy azokra fizetési moratóriumot rendeltek el; – az Adós bírósági eljárásban vagy azt követően egyezséget kötött a hitelezőivel; – az Adós peren kívüli egyezséget kötött az összes hitelezővel vagy azok többségével; – az Adós vagyonára vezetett végrehajtás vagy más kényszerintézkedés történt, amelynek eredményeképpen nem vagy nem teljes egészében folyt be a biztosított számla szerinti követelése a számlán szereplő pénznemben vagy azzal egyenértékűen az Adós helyi pénznemében; – az Adós országának jogrendszere szerinti fizetésképtelenség más esetei állnak elő. B) Az Adós fizetési késedelme. 2. A) Átváltási, átutalási nehézségek A Külföldi Vállalkozás székhelye szerinti ország kormánya, devizahatósága vagy ezen ország törvényei szerint devizaügyletek művelésére felhatalmazott állami szervezetek által hozott minden olyan intézkedés vagy intézkedés elmaradása, ami közvetlenül vagy közvetetten meggátolja a Befektetőt, a Külföldi Vállalkozást, illetve a Céltársaságot abban, hogy jogszerűen a) átváltsa a Befektetési Hitelszerződés devizanemére a helyi devizában képződő, Érvényes: 2014. május 13-ától
BH-C
5
aa) a Külföldi Vállalkozásba befektetett tőke hozamát, ab) a Külföldi Vállalkozásba befektetett tőke és hozama egészének, illetve részleges elidegenítéséből származó bevételeket, ac) a Befektetési Hitel – helyi devizában rendelkezésre álló – törlesztő részletét nem kedvezőtlenebb árfolyamon, mint a referencia-árfolyam; b) átutalja a Befektetési Hitelszerződés devizanemében az a) pontban leírt, átváltott összegeket a Külföldi Vállalkozás székhelye szerinti országból; feltéve, hogy a Befektető/a Céltársaság, illetve a Külföldi Vállalkozás: – a kárfizetési türelmi idő alatt folyamatosan sikertelenül kísérelte meg a helyi devizának a Befektetési Hitelszerződés devizanemére történő átváltását, illetve átutalását, igénybe véve a Külföldi Vállalkozás székhelye szerinti ország érvényben lévő törvényei, szabályozásai és eljárásai által biztosított összes lehetőséget, és – a Befektetési Hitelszerződés érvényességének kezdeti napján rendelkezett a Külföldi Vállalkozás székhelye szerinti országban a helyi devizának a Befektetési Hitelszerződés devizanemére történő átváltásának és átutalásának jogával. B) Államosítás, kisajátítás A közvetlen vagy közvetett, a Külföldi Vállalkozás székhelye szerinti ország hatóságainak tulajdonítható eseti vagy sorozatos intézkedések, vagy azok elmaradása, amelyek a) megfosztják a Befektetőt, a Külföldi Vállalkozást, illetve a Céltársaságot attól a lehetőségtől, vagy hátráltatják abban, hogy aa) a Külföldi Vállalkozás egésze vagy egy része feletti tulajdonosi vagy tényleges ellenőrzési jogait gyakorolja, illetőleg ab) a Befektetési Hitel törlesztő részletének megfizetéséhez szükséges összeghez hozzájusson, vagy az ehhez szükséges eszközt, illetve forrást felhasználja és rendelkezzék felette, b) megfosztják a Befektetőt, a Külföldi Vállalkozást, illetve a Céltársaságot attól a lehetőségtől, vagy hátráltatják abban, hogy a Külföldi Vállalkozásba befektetett tőke hozamát megtestesítő eszközt, illetve forrást felhasználja, rendelkezzen felette és ellenőrizze, vagy c) megfosztják a Külföldi Vállalkozást illetve a Céltársaságot attól a joguktól, hogy a kereskedelmi szerződéseikből eredő követelésük biztosítékául szolgáló kezességből vagy garanciából eredő jogaikat gyakorolják olyan esetekben, amikor a Befektetési Hitel meg nem fizetése egyébként nem a jelen IV. rész 2. pontjában felsorolt egyéb biztosítási események következménye feltéve, hogy az a)–c) pontokban felsorolt intézkedések következtében felmerült károk az alkalmazandó kárfizetési türelmi idő alatt folyamatosan fennállnak. Nem jelenti a fenti a), b) és c) pontokban felsorolt kisajátítást a Külföldi Vállalkozás székhelye szerinti ország – hatóságai által hozott olyan intézkedés, amelyet általánosan alkalmaznak a gazdaság szabályozását, a közbiztonság megóvását, a kormányzati bevételek növelését vagy a környezet védelmét célzó szokásos tevékenysége keretében, kivéve, ha ezeket az intézkedéseket eleve kisajátítási céllal hozták, illetve – hatóságai és a Befektető, a Külföldi Vállalkozás, illetve a Céltársaság közötti bármely kereskedelmi alapon létrejött megállapodásból fakadó kötelezettségnek a Külföldi Vállalkozás székhelye szerinti ország hatóságai általi megszegése.
Érvényes: 2014. május 13-ától
BH-C
6
C) A Biztosító országán kívüli háború, polgárháború, lázadás, zendülés, forradalom és hasonló jellegű politikai események, melyek elsődlegesen valamilyen politikai cél elérésére irányulnak, amennyiben azok kockázatait másként nem biztosították, és amelyek közvetlen és késedelem nélküli következményeként a) a Külföldi Vállalkozás könyveiben szereplő, a Külföldi Vállalkozásba befektetett tőkét fizikailag megtestesítő tárgyi eszközök megsemmisülnek, eltűnnek vagy fizikailag megrongálódnak, vagy b) a Külföldi Vállalkozás pénzügyi életképességét szolgáló alapvető tevékenységek végzése ellehetetlenül és ezen állapot a kárfizetési türelmi idő alatt folyamatosan fennáll, c) a Befektetési Hitel törlesztő részletei elmaradnak, feltéve, hogy a hiteltörlesztés elmulasztása a kárfizetési türelmi idő alatt folyamatosan fennáll. D) A Külföldi Vállalkozás székhelye szerinti Állami Adós mint a Külföldi Vállalkozással szerződéses viszonyban álló fél szerződésszegése, feltéve, hogy ezen szerződésszegés és a Befektetési Hitel nem vagy nem szerződésszerű teljesítse között bizonyítható módon ok-okozati összefüggés áll fenn. További feltétel, hogy a Befektető, a Külföldi Vállalkozás, illetve a Céltársaság képtelenek érvényt szerezni az Állami Adóssal szemben a javukra meghozott jogerős bírósági ítéletnek, feltéve, hogy a) a bírósági ítélet számszerűsített értékről szól, és a Külföldi Vállalkozáshoz kapcsolódó megállapodás szerinti szerződéses kötelezettség Állami Adós általi nemteljesítése vagy a megállapodásnak az Állami Adós általi felmondása vagy a tartozás el nem ismerése miatt következett be, b) a Befektető illetve a Céltársaság a bírósági ítélet napjától kezdve a kárfizetési türelmi idő alatt minden elvárható erőfeszítést megtett az ítélet kikényszerítését/végrehajtását célzó lehetséges jogi lépések kimerítése érdekében, és A jelen D) pont szerinti bírósági ítéletben megfogalmazott kártérítésre nem vonatkozik a II. rész 2. a) pont. 3. A Biztosító országán kívül bekövetkezett természeti és nukleáris katasztrófák, amennyiben azok hatásai másként nem biztosíthatóak. 4. A biztosítási események bekövetkeztének időpontja: a) az 1. A) és a 2. A) és B) pont esetében a vonatkozó intézkedések, illetve határozatok hatálybalépésének, jogerőre emelkedésének napja; b) az 1. B) pont esetében az Adós fizetési esedékességének időpontja, amennyiben addig nem következik be az esedékesség szerinti fizetés; c) a 2. C) és a 3. pont esetében az a nap, amelyen a pénz-, illetve átutalási forgalom a Külföldi Vállalkozás vagy a hitelszerződés szerinti teljesítés országával megszakadt; d) a 2. D) pont esetében bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napja. 5. A kár bekövetkeztének időpontja a Befektetési Hitelszerződés szerinti fizetési esedékesség(ek) időpontja, amennyiben eddig az időpontig az esedékesség szerinti fizetés nem következik be. 6. A biztosítási esemény minősítése A kárigény benyújtását követően a Biztosító minősítési eljárást folytat le annak érdekében, hogy eldöntse, indokolt-e a Készfizető Kezesség érvényesítése a Biztosított vagy a kárfizetést követően a Biztosító mint engedményes részéről. A Készfizető Kezesség érvényesítésre kerül, amennyiben a Biztosító megállapítja, hogy a kár az 1 A-B.) Érvényes: 2014. május 13-ától
BH-C
7
pontokban foglalt kereskedelmi kockázatokat lefedő biztosítási esemény valamelyike miatt következett be. Amennyiben a káresemény a IV. rész 2. A)-D), illetve 3. pontja szerinti biztosítási események valamelyikének következményeként állt elő, a Biztosító nem kezdeményezi a Készfizető Kezesség érvényesítését. V. rész A kockázatviselés tartama 1. A Biztosító kockázatviselése a Befektetési Hitelszerződés hatálybalépésének napján kezdődik, feltéve, hogy a biztosítási szerződésben és a Befektetési Hitelszerződésben előzetesen kikötött hatálybalépési és első folyósítási feltételek teljesülnek. 2. A Biztosító kockázatviselése a követeléseknek a Befektetési Hitelszerződés szerinti esedékességeinek időpontjában szűnik meg. 3. Több folyósítás esetén a folytatólagos kockázatviselésekre az első kockázatviselésre irányadó szabályok vonatkoznak, azzal, hogy a további folyósítások esetén az egyes folyósításokhoz kapcsolódó folyósítási feltételek teljesülnek, továbbá, hogy az egyes folyósításokhoz kapcsolódó biztosítási díjak meg nem fizetése a biztosítási szerződés megszűnését vonja maga után. A biztosítási díjfizetés elmaradásának jogkövetkezményeit az Üzletszabályzat tartalmazza. 4. A Biztosító fenntartja magának a jogot arra, hogy újabb kockázatot ne vállaljon, ha: a) a Külföldi Vállalkozás vagy a Céltársaság országának, illetve a Külföldi Vállalkozásnak vagy a Céltársaságnak a helyzetében a biztosítási szerződés megkötésének időpontjához képest jelentős negatív változás következik be, vagy b) az I. rész 12. pontban meghatározott kárveszély áll fenn. Amennyiben a Biztosító élni kíván ezzel a jogával, erről értesíti a Biztosítottat. Az értesítésben megjelölt jogkövetkezmények nem vonatkoznak az értesítés kézhezvételét követő második munkanapig folyósított kölcsönre, illetve azokra a folyósításokra, amelyekre a Biztosító kockázatviselése már megkezdődött. VI. rész A biztosítási díj 1. Biztosítási díjtételét a Biztosító az ügyletben résztvevő országok országkockázati besorolástól, az Adós, a Készfizető Kezes, a Befektetés minősítésétől, a vállalt önrészesedés mértékétől, a kockázatviselés tartamától, a törlesztés feltételeitől függően, továbbá az üzletpolitikájában foglalt egyéb szempontokat is figyelembe véve állapítja meg. 2. A biztosítási díjat a Biztosított forintban vagy a hitelszerződés devizanemében fizetheti. A díjfizetés pénzneme a Kötvényben kerül meghatározásra. Forintban történő fizetés esetén a biztosítási díj kiszámításának módja a Kötvényben kerül rögzítésre. A díjfizetés elmaradásának jogkövetkezményeit az Üzletszabályzat tartalmazza. 3. A díjfizetés történhet up-front vagy a folyósításokhoz kapcsolódóan: a) a Biztosító kockázatviselésének kezdetekor egy összegben történő (up-front) díjfizetés esetén a díj legkésőbb az első folyósítás időpontjáig vagy az első folyósítással egyidejűleg fizetendő;
Érvényes: 2014. május 13-ától
BH-C
8
b) folyósításonként történő díjfizetés esetében az egyes biztosítási díjrészlet értéke növekszik az első folyósítástól az aktuális folyósítás napjáig eltelt kamatidőszakra eső kamat összegével. 4. A kockázatviselési idő vagy a biztosítási összeg változása esetén a díjelőírás módosulhat. Az ezzel kapcsolatos feltételek a Kötvényben kerülnek rögzítésre. 5. Amennyiben a Biztosított díjvisszatérítésre válik jogosulttá, annak pénzneme minden esetben megegyezik a díjfizetés pénznemével. 6. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos egyéb költségeket az Üzletszabályzat tartalmazza. VII. rész Az önrészesedés A Biztosítottat a Biztosító által megállapított kár összegéből önrészesedés terheli. Az önrészesedés mértéke 20 % (húsz százalék), az ettől eltérő esetek a Kötvényben kerülnek rögzítésre. VIII. rész A kárigény érvényesítése 1. A biztosítási esemény bekövetkeztének és a kár összegének bizonyítása a Biztosított kötelezettsége. A kárigényt a Biztosított a biztosítási esemény következtében előálló kár bekövetkeztét követő 15 (tizenöt) napon belül köteles írásban bejelenteni. 2. A kárigény elbírálásához a Biztosítottnak be kell nyújtania a hiánytalanul kitöltött kárbejelentési lapot, és a bejelentéshez mellékelnie kell valamennyi rendelkezésre álló, a kár bekövetkeztét, annak okát és a kár összegét igazoló okiratot. A Biztosított köteles továbbá együttműködni a Biztosítóval a készfizető kezességminősítéséhez szükséges további dokumentumok összegyűjtésében (IV. rész 6. pont). IX. rész Kárrendezés 1. A kárfizetés alapja a biztosítási esemény következtében a Befektetési hitelszerződés szerinti esedékesség(ek) időpontjában fennálló követelés(ek) összege, valamint az esetleges kárfizetési türelmi időre számított szerződéses (ügyleti) kamat. 2. A kár megállapításának időpontja: a) fizetésképtelenség esetén a biztosítási esemény bekövetkeztének napja, vagy a tényleges kár bekövetkeztének (fizetési esedékesség) napja, attól függően, hogy melyik a későbbi időpont; b) fizetési késedelem, valamint a 2. A)-D) és a 3. pont esetén a Kárfizetési türelmi idő lejáratának napja. 3. A kár összegét csökkentő tételek: a) az Adós vagy az Adóssal kötött megállapodás alapján harmadik fél által a biztosított követelésekre vonatkozóan teljesített fizetések, a Biztosított által eszközölt, illetve elfogadott beszámítások, valamint a Biztosított által adott engedmények; b) biztosítékok érvényesítéséből a Biztosított részére befolyt összegek. Érvényes: 2014. május 13-ától
BH-C
9
4. A Biztosító a Biztosított által benyújtott, igazoltan felmerült, és a Biztosító által elfogadott kárigény alapján kárfizetési kötelezettségét a Kárfizetési türelmi idő lejártát követő harminc napon belül, fizetésképtelenség esetén a kárelbíráláshoz szükséges utolsó irat beérkezését követő 30 (harminc) napon belül teljesíti, feltéve, hogy a Biztosított a X. rész 1. és 5. pontjában foglalt kötelezettségeinek eleget tett. Amennyiben a Kárfizetési türelmi idő lejártáig a Biztosított a kárelbíráláshoz szükséges valamennyi dokumentumot nem adta át, úgy a Biztosító kárfizetési kötelezettsége a kárelbíráláshoz szükséges utolsó irat beérkezését követő 30 (harminc) napon belül áll be. 5. A biztosított követelésekkel kapcsolatos kármegelőzési, kárenyhítési költségeit, ráfordításait a Biztosító és a Biztosított a kárviselési hányad (a teljes kár és a kárfizetés összege) arányában viseli, feltéve, hogy azokat a Biztosító jóváhagyta. E költségek és ráfordítások közé tartoznak például a bírósági eljárási költségek és a kár minimalizálása vagy elkerülése érdekében felmerült egyéb jogi költségek, de nem tartoznak ide a kárigény jogalapjának vagy összegszerűségének igazolásával összefüggő, azaz a kárigény érvényessége megállapításának költségei. 6. A Biztosító a kárfizetést a Kötvényben rögzített pénznemben teljesíti. Forintban történő kárfizetés esetén a kárfizetés összege a kárfizetési türelmi idő lejártának, ennek hiányában a követelés esedékességének napján a Biztosított által az adott devizára alkalmazott vételi árfolyamon kerül kiszámításra. A kárfizetés Kötvényben rögzített pénzneme eltérhet a biztosítási díj pénznemétől. X. rész A Biztosított kötelezettségei 1. Jelentési kötelezettsége keretében a Biztosított köteles a Biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni a) a követelés keletkezését és a törlesztési ütemtervet; b) a követelés, valamint kármegtérülés címén befolyt összegeket; c) a kárveszélyt; d) a biztosítási esemény bekövetkeztét; e) a IX. rész 3. pontban foglaltakat; f) a III. rész 1. e) pontban foglaltakra vonatkozó esetleges változásokat; g) a Készfizető Kezes elleni fizetésképtelenségi, csőd- vagy egyéb pénzügyi rendezési eljárás jogerős elrendelését. 2. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége keretében a Biztosított köteles a) kárveszély, illetve biztosítási esemény bekövetkezte esetén leállítani a további folyósításokat, kivéve, ha azok folytatásához a Biztosító előzetesen írásban hozzájárult; b) a Biztosító előírásai szerint eljárni; az e körben adott utasításainak a Biztosított a Kárfizetési türelmi idő alatt és a Kárfizetési türelmi idő lejártát követően is köteles eleget tenni, továbbá megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a biztosítékok felhasználását (érvényesítését) szolgálják; c) mind a biztosított, mind a nem biztosított követelés tekintetében a fizetési haladék nyújtása, egyezségkötés, fizetési átütemezéssel kapcsolatos megállapodások megkötése, a biztosított követelésre vonatkozó tartozásátvállalás vagy tartozás elengedése vagy más kármegelőzési, kárenyhítési intézkedés előtt a Biztosító írásbeli hozzájárulását beszerezni;
Érvényes: 2014. május 13-ától
BH-C
10
d) megtett intézkedéseiről és azok eredményéről a Biztosítót folyamatosan tájékoztatni. 3. .A Biztosított köteles a Befektetési Hitelszerződés módosításához, felmondásához, valamint a Befektetési Hitelszerződésből eredő követelés, illetve a biztosítási szerződés szerinti kárfizetés jogának harmadik személyre történő engedményezéséhez, ezeken harmadik személy részére zálogjog vagy egyéb biztosíték alapításához, továbbá a Biztosító által kikötött és valamennyi egyéb biztosítéki szerződés módosításához, felmondásához a Biztosító előzetes írásbeli hozzájárulását megszerezni. A Biztosított az önrészesedést csak a Biztosító előzetes írásbeli engedélyével háríthatja át, illetve terhelheti meg. 4. A Biztosított köteles a Befektetővel, a Céltársasággal vagy a Külföldi Vállalkozással szemben esetlegesen megindított csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárásokról a Biztosítót haladéktalanul tájékoztatni, az Adóssal szembeni biztosított követelésállományát a pénzügyi rendezési eljárásba hivatalosan bejelenteni. A biztosított követelések pénzügyi rendezési eljárásba való bejelentése a Biztosított feladata mindaddig, amíg a biztosított követelés(ek) a X. rész 5. pont szerint át nem száll(nak) a Biztosítóra. 5. Átruházási kötelezettsége keretében a Biztosított köteles a) főszabály szerint a kárfizetéssel egyidejűleg – a kifizetésre kerülő kártérítés önrésszel növelt összegének erejéig – a követelések érvényesítésének jogával együtt, a Biztosítóra mint az állam megbízottjára engedményezni az ügylettel kapcsolatos lejárt biztosított követelését, valamint a Befektetési Hitel biztosítékául a Befektető által a Biztosítottra átruházott követeléseseket Amennyiben a Biztosító a biztosítási szerződés rendelkezéseinek megfelelően a Biztosított által bejelentett kárigény összegét a biztosított követelésnek minősülő összegekkel csökkenti, az átruházási kötelezettség – a kárfizetés önrésszel növelt összegén túl – kiterjed a kárigény bejelentés összegéből levont biztosított követelésekre is. A Biztosított az átruházási kötelezettsége keretében az e bekezdésben foglaltakon túl köteles a biztosított ügylettel kapcsolatos biztosítékait az átruházott követelés összegének erejéig a Biztosítóra átruházni. b) az Adóst és az a) pont szerinti biztosítékok kötelezettjeit az átruházásról értesíteni; c) a b) pont szerinti értesítés(ek) másolatát a Biztosítóhoz eljuttatni; d) a Biztosító által megkívánt nyilatkozatokat megtenni. 6. Átutalási kötelezettsége keretében a Biztosított köteles a kárfizetést követően a biztosított Befektetési hitelügylethez kapcsolódóan bármilyen jogcímen befolyt összegeket a Biztosítónak haladéktalanul átutalni. 7. A Biztosított köteles lehetővé tenni a Biztosító vagy meghatalmazottja számára, hogy az adott biztosítási jogviszonnyal összefüggésben könyveibe, üzleti levelezéseibe a biztosítási szerződéssel érintett adósokkal folytatott üzleti levelezéseibe teljes körűen betekintsen. 8. A Biztosított a Biztosító által megkívánt formában köteles írásban nyilatkozni a vesztegetéssel, korrupcióval, valamint a Befektetés környezetvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. 9. Amennyiben a Biztosító a kockázatviselés feltételeként biztosíték kikötését írja elő a Biztosított számára a Befektetési Hitel megtérülése céljából, úgy a Biztosított köteles a Érvényes: 2014. május 13-ától
BH-C
11
biztosítéki szerződés érvényességéről, érvényesíthetőségéről gondoskodni, a Biztosító a biztosítéki szerződés kikötésének érvényességét előzetesen nem vizsgálja. 10. A Biztosított köteles a Befektetési hitelszerződés keretében előírni a Befektetési Hitel felhasználásának célterületeit, valamint folyamatosan, dokumentáltan ellenőrizni a folyósítások felhasználásának megfelelőségét az előírásokkal, köteles továbbá gondoskodni arról, hogy a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt fennmaradjon a Befektető 50 % (ötven százalék) feletti és szavazattöbbséget, továbbá irányítási és menedzsment kijelölési jogokat is biztosító tulajdonrésze a Külföldi Vállalkozásban. 11. A Biztosított köteles a Befektetési hitelszerződés keretében a Befektetőnek a hitel visszafizetésének biztosítékaként előírni, hogy a Külföldi Vállalkozás a Biztosító által a biztosítási kötvényben előírásra kerülő biztosítékok tekintetében a Biztosított javára zálogjogot alapítson. 12. A Biztosított köteles a Céltársaságtól az alábbi tartalmú cégszerűen aláírt, írásbeli nyilatkozatokat beszerezni, amelyekben: a) a Céltársaság kötelezettséget vállal arra, hogy az ajánlat elbírálásához a Biztosító által megkövetelt adatszolgáltatást nyújt gazdasági, pénzügyi és jogi helyzetéről, illetve a későbbiekben abban bekövetkező változásokról; b) a Céltársaság kötelezettséget vállal arra, hogy a Befektetéssel kapcsolatban megfelelő gondossággal jár el, figyelembe véve a nemzetközi üzleti gyakorlatot, megfelelő körültekintéssel és szakértelemmel felügyeli a Befektetést és a vele járó kockázatokat; c) a Céltársaság kötelezettséget vállal arra, hogy megszerez minden szükséges engedélyt és gondoskodik róla, hogy a Külföldi Vállalkozás a Befektetés indítása előtt minden szükséges engedélyt megszerezzen; d) a Céltársaság kötelezettséget vállal arra, hogy betartja a Befektetéshez kapcsolódó határidőket és szerződési feltételeket és a fogadó országban, illetve azon országban érvényes jogszabályokat, amely országon keresztül a Befektetés, illetve a fizetések történnek; e) a Céltársaság kötelezettséget vállal arra, hogy tartózkodik minden olyan lépés megtételétől, amely a Céltársaság vagy a Külföldi Vállalkozás fizetésképtelenségét, a Befektetés értékének csökkenését, vagy a Befektetés hozamai átutalásának nem teljesítését okozhatja; f)
a Céltársaság kötelezettséget vállal arra, hogy haladéktalanul tájékoztatja a Biztosítottat a Kárveszélyről;
g) a Céltársaság kötelezettséget vállal arra, hogy kárfizetést követően a biztosított Befektetési hitelszerződéshez kapcsolódóan befolyt összegeket a Biztosítónak haladéktalanul átutalja; h) a Céltársaság kötelezettséget vállal arra, hogy lehetővé teszi a Biztosító, illetve megbízottja számára, hogy a biztosított Befektetési hitelszerződéssel összefüggésben a könyveibe, üzleti levelezéseibe teljes körűen betekintsen;
Érvényes: 2014. május 13-ától
BH-C
12
i)
a Céltársaság a biztosítási szerződés megkötését megelőzően írásban nyilatkozik arról, hogy nem vett részt a Befektetéssel kapcsolatos vesztegetésben és nincs tudomása korrupcióról; vállalja továbbá a Biztosító környezeti eljárásához szükséges információ nyújtást és együttműködést annak dokumentálásához, hogy a Befektetés nem minősül a környezetre nézve károsnak.
A Biztosított az a)-h) pont szerinti nyilatkozatokat legkésőbb a biztosítási kötvény kibocsátásáig, az i) pontban foglalt nyilatkozatot legkésőbb a biztosítási ajánlat benyújtásáig köteles a Biztosító részére átadni. 13. A Biztosított köteles a Befektetési hitelszerződés biztosítékaként a Biztosító által előírt biztosítékokat beszerezni. Ilyen biztosíték lehet különösen a Készfizető Kezes által nyújtott Készfizető Kezesség arra az esetre, ha nem a IV. rész 2. A)-D), illetve 3. pontja szerinti biztosítási események valamelyike miatt következik be a káresemény. 14. A Biztosítottat a biztosítási szerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek késedelmes teljesítése esetén a Ptk. szerinti késedelmi kamat terheli, ide nem értve a biztosítási díjnak az esedékességet követően elküldött fizetési felszólítás feladásától számított 30 (harminc) napon vagy a Biztosító által esetlegesen adott halasztott időponton belül történő megfizetését. XI. rész A Biztosító mentesülése, kizárások, korlátozások 1.1. A Biztosító a Ptk.-ban meghatározott esetekben mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a) A kárt jogellenesen a Biztosított vagy a Biztosítottnak a jelen Általános szerződési feltételben meghatározott munkakört betöltő alkalmazottai, megbízottjai, illetve a Biztosítottnak a jelen Általános szerződési feltételben meghatározott tagjai vagy szervei szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ilyennek minősülnek különösen: - vezető tisztségviselők, - a biztosított követelések kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottak, tagok, megbízottak. b) Az a) pontban meghatározott rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell. c) A Ptk. 6:452. § szerinti szerződéskötéskori adatközlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. 1.2. A Biztosító a Ptk.-ban meghatározott mentesülési okokon túl akkor is mentesül a kárfizetési kötelezettsége alól, ha a) a Biztosított a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit szándékosan vagy súlyos gondatlanságból megszegi, és ezzel ok-okozati összefüggésben következik be a Biztosított kára, vagy ennek következtében a biztosító kockázatvállalásának vagy Érvényes: 2014. május 13-ától
BH-C
13
kártérítési kötelezettségének mértéke megnő, vagy a kockázat növekedésének mértéke nem állapítható meg; b) a Biztosítónak a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan kötelezettségszegése miatt nincs lehetősége kárenyhítési és kármegelőzési intézkedéseket tenni vagy azok végrehajtására a Biztosítottnak utasítást adni; 1.3. a Biztosított a biztosított ügylethez kapcsolódóan jogerős bírósági ítéletben megállapított bűncselekményt vagy jogerős bírósági ítéletben vagy hatósági határozatban megállapított jogszabálysértést követ el; 1.4. a Biztosított a Biztosító írásbeli hozzájárulása nélkül halasztást, átütemezést engedélyezett az Adósnak, követelését részben vagy egészben elengedte, függetlenül attól, hogy az az esedékesség előtt vagy után történt; 1.5. a Biztosított írásban nyilatkozott arról, hogy nem vett részt a biztosítási ügylettel kapcsolatos vesztegetésben és nincs tudomása korrupcióról, állításai azonban nem felelnek meg a valóságnak, és bizonyíthatóan részt vett a biztosítási ügylettel kapcsolatos vesztegetésben, továbbá tudomása volt korrupcióról; 1.6. a Biztosított Kárveszély, illetve a biztosítási esemény bekövetkezte ellenére a kölcsön folyósítását tovább folytatja, kivéve, ha annak folytatásához a Biztosító írásban hozzájárult. A Biztosító mentesülése ebben az esetben csak a Kárveszély vagy a Biztosítási esemény bekövetkezte után folyósított hitel összegére és kamataira vonatkozik; 1.7. a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt bármely időpontban a Biztosított és a Befektető, illetve a Biztosított és a Külföldi Vállalkozás között a Biztosító írásbeli hozzájárulása nélkül közvetlen vagy közvetett tulajdonosi kapcsolat, érdekeltség vagy személyi összeférhetetlenség állt vagy áll fenn; 1.8. a Biztosító által a kockázatviselés feltételeként előírt biztosíték (szerződés, dokumentum, kikötés) nem érvényes, így az sem peren kívüli, sem peres eljárásban nem érvényesíthető. A biztosíték érvénytelenségének jogkövetkezményeit a Biztosított köteles viselni. 2. Amennyiben a kárfizetést követően derül ki, hogy a Biztosító mentesülésének valamely esete állt fenn, úgy a Biztosított/a biztosított követelés engedményese, illetve az azon alapított zálogjog vagy egyéb biztosíték jogosultja köteles visszafizetni a kifizetett kár összegét a kárfizetés pénznemében, a Ptk. szerinti késedelmi kamatokkal együtt. 3. Az alkalmazott kizárásokat a II. rész 2. pontja tartalmazza. 4.
Ha az Adós vagy a Készfizető Kezes a követelés jogalapját vagy összegszerűségét vitatja, a Biztosító mindaddig elhalasztja a kárfizetést, amíg a vitát a Befektetési hitelszerződésben kikötött választottbíróság, ennek hiányában az irányadó jog szerinti bíróság jogerős ítélete vagy határozata le nem zárja a Biztosított javára. A Biztosító a választottbíróság vagy bíróság jogerős ítéletének vagy határozatának kézhezvételétől számított 30 (harminc) napon belül teljesíti a kárfizetést.
5. A Biztosító szolgáltatásának egyéb korlátozásával kapcsolatos rendelkezéseket az I. rész 11., a II. rész 2., a III. rész 1. és 3., az V. rész 4. pontja, a VII. rész, valamint a IX. rész 1. és 2. pontja tartalmazza. Érvényes: 2014. május 13-ától
BH-C
14
6. További korlátozásokat tartalmazhat a Kötvény is. XII. rész Kármegtérülés Kárkinnlevőség megtérülése esetén a megtérült összeg és behajtási költségek – feltéve, hogy azokat a Biztosító jóváhagyta – a kárviselési hányad arányában kerülnek megosztásra a Biztosító és a Biztosított között. A kármegtérülés elszámolása a kárfizetés pénznemében – forintban történt kárfizetés esetén a megtérülés napján érvényes, a Biztosított által jegyzett deviza vételi árfolyamon – történik. XIII. rész Elévülés 1. A Biztosított kárigényének (VIII. rész) elévülési ideje a kár bekövetkeztétől számított 1 (egy) év. 2. A Biztosító megtérítési igényének (XI. rész 2. pont) elévülési ideje 3 (három) év, melynek kezdő időpontja a kárfizetést követő nap. XIV. rész Záró rendelkezések Az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény, a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) számú Kormányrendelet, a Biztosító Üzletszabályzata, és a Kötvény az irányadó. XV. rész Perilletékesség A biztosítási szerződésből eredő esetleges vitás kérdések eldöntésére a Polgári perrendtartásról szóló törvény általános hatásköri és illetékességi szabályai az irányadóak.
Érvényes: 2014. május 13-ától
BH-C
