A SZEKELY BAz. A ssekely haznak tigy elrendezeseben, .mint konstruktiv felepite-seben, azon egyeni sajatsagokat talaljuk, melyek a szekely embert jeUemzik: egyszerii, praktikus as esinos. Belso beosztasat kulsejerdl is leolvashatjuk, meretei az 01 es labrendszer szerint csak kis szamokra terjednek ki; altalanos alakja. fesroi, kellemes benyomast kelt. A faepitesnek egy egeszen sajatos jelleget, viseli magan, mely tisztan .a helyi szdksegbol eredt s igy hasonmasalt vagy el6peldait hiaba keressiik a nyugoti nepeknel, Vizsga.lOdasaim mintegy 200 evnyl fejlOdesre terjednek ki, negy varmegyere, ti. in. Haromszek, Csik, Udvarhely es Maros- Torda megyekre ; de az epitesi elvek mindenntt ugyanazok, kiilonbseg csaka faanyag' niinosege as a talaj valtozatossaga. miatt jott letre. E szerint a fenyves videken fenyMa-bol, az alantabb fekv6 helyeken bukk- as tolgyfab61 epitenek, Meg pedig finomabb kivitelben, ha mind a nagy oldalat egyenesre faragjak es durvabb kivitelben, ha .az egesz fatorzsQt faragatlanul egyniasra fektetik es gerezdekbe rojjak .a negy sarkon, E ketfele hasznalatbol kovetkezik a ketfele rovas is, n. m. a faragatlan alakbsn teknosen bemelyitett rovas (1. 1. abra) es .30 faragott alakban a farkasfogba vagas, vagy feoskefarku gerezd nelknli epites. Az els6 esetben a rovason tUI meg 20-25 ctm.-ig meghagyjak a favegeket s utoljara, ha az egess magassagig felepult a has dere"ka (igy nevezik), egyenletesen lefureszelik. A fecskefarku
102 egybelllesztesnel mar a .qerezd-kikepzes a. fal vastagsagaban megmarad, vagy csak annyira terjed ki, hogy a tapasztas- vagy vakolasnal az egesz falsik,' a szegleteken is, egyenes marad (2: abra). A. helyvdlasztas. A ha.zhely megVaIasztasa a kovetkezo szempontok szerint t
1. libra.
2. abra.
at utczara nez, a viragos kerten at, elejevel 3.Z udvarra tekint, hattal pedig a szomszednak fordul, Szelesebb telken, medosabb lakonal, mar' elOfordulhat a keresztben vale elhelyezes is, igy a viragos kert szelesebb teret nyer s a hamoilt kikepzese oldslrol t"6rtenik. Gyakrau es sok helyen kerdszOskodtem a felol, hogy mi az oka annak, bogy ktilonlisen a regi hazak a kaputOl tavol, mintegy visszahuzodva epnltek, mig az ujabbak mindinkabh megkozelitik az utcza front jiLt? Mert a. viragos kert nem ok, az csak czelszeni kihasznalasa, az adott temek, Es ketfele feleletet kaptam; az egyik az, bogy a, regi habonis vilagban igen gyakori volt a gytijtogatas s mindjart keznel talaltak volna az eszterbejt (esepeges): a masik felfogas szerint az utcza szftk volta mellett a nagy szenas szekerek faaggal megrakott kiterjedese az ablakokat. es it. h'az [alat vesselyeztette volna. Itt meg: kell jegyezniink, hogy miert rakja meg a szekely a szenas szekecet. lombos faagakkal ? Messzirol, uttalan utakon, a. havasrol hozza sze-' najat s a stiru erd6ben kiall6 lombok tigy .megfestilnek nagy faradt,-
A BzEKU.Y
ro.
103
saggal ijsszekaparitott szenajat, hogy mire hazaig er, alig maradna beldle valami; de ha egy sor lombos agat helyez feliil a szena tetejere, melyet a ruddal erosen leszorit, megvedi a letepet6s veszelyet61. Mas ok az, hogy az utezara terelt barmok nem juthatnak a haz vegehez, frontjahoz, ha ott meg egy kerites vedi. Mindezek elfogadhato ekok s a jozan esz kovetelmenyeivel teljesen megegyeznek. A hely fekvese. Sik foldon ugy kezdik az epitest, hogy a sarkokhoz, vagy a Mz szogletehe» farsgott vagy faragatlan nagy koveket helyeznek el s a vizszintes vonalat ugy erik eI, hogy egyik-masik kovet felpolczoljak, vagy melyebben a fOldbe beassak : ezekre helyezik a talpfat, mely mindig szaraz WIgyfa {I. abra A). Meg a fenyves videken is, hoI tudvalevoleg ritka a Wlgyfa., messze videkrdl elszallitott UHgyfat hasznalnak talpfa gyanant F6szabaIy azonban, hogy a talpfa a folddel directe ne erintkezzek. Lejtos vagy dombos helyen a fundamentumrakas elmaradhatatlan. KoMl es teglabol epitik, meszes habarcscsal, vagy sarbol, homokkal kevert agyagbol keszitett kulimanszszal. llyenkor hagyjak ki a pinczehelyet is, melynel foszabaly, hogy felig a foldben, felig a fold felett alljon. igy lesz a. pineze nyaron huves, telen pedig meleg es szaraz. .A. pinczeepites igen primitiv fokon all a szekely hazaknal, mert a teglabolt epitese mar tokeletesebb komtves munkat igenyel, melylyel as inkabb acsmunkaban jartas epiMk nem birkozrak meg. Egyszeriien gerendakkal padoltsk a pinczet, tigy hogy ez mar a foldbe epitett hasnak (szoba) is also padletat kepezte. A pincze-padlas anyaga tahat tOlgy gerendazat, az egyes gerendakat fel 01 tavolsagban helyeztek el egymastol, erre keresztben szindeszkat fektettek s a tetejet befoldeltek, vagy tapasz-anyaggal bevontak, Sok haz alatt nines pincze, hanem ennek potlasara a kertben vagy mas alkalmas vedett helyen pineze-vermet epitenek s itt tartjak a telire valor • .A. hdz dereka. A has dereka alatt a falazatot ertjtik a fundamentumtol a padlasig. Magasssga egy es fel tH, benne vannak az ajtonyilasok egy 01 magassagban elhelyezve es az ablaknyilasok a fundamentumtol felfele fel 01 magassagbaa. Maga a nyilas tobbnyire fel 01 magas s igy felette is meg fel i:il marad a padlas-gerendakig. Ezeknek helyerol elore kell gondoskodni rakas knzben. Meg pedig ugy, hogy a talpfabol kivesik ali ajto oszlopainak helyet (1. abra A) s a hosszaban vesettel ellatott oszlopokba (1. abra B) vezetik be a ma7ckos fdt (1. abra C), melynek egyik vega makkos, ket oldalt csapolt, a mci.sik vege viljt rovassal eJhitott a. gerezd szamara (1. abra C).
"104 .Fel 01 magassagban rnA+ kezd6dik sa ablak oazlopainak beallitasa ep ngy, mint az ajUl nyilasiLnaJ. Ia.ttuk (1. abra Dj. Egy olon f~'liil az oszlopokra, hasonlo vesetekkel eD¥v~, railleszkedik a ZarQ gerenda, mely a felso vegeket megki5ti s a.z addig bizonytalanul ide-oda logO oszlopokat egyenes allasban ~rt.ja. Az oszlopok tetejet valamivel rijvidebbre vagjak, mint a hogy a nyers eptteskor tulajdonkep sztikseges, mert szamitanak a ssaradassal. beaJ.l6 ro]{kanasra. A gombolyd vagy negyszogre faragott boronakat igy rakjak egymasra mindaddig, mig az egy es fel 01 magassagot el nem erik, itt aztan meg811 a korben folytatot~ munka s a felsd boronakra elbelyezik a psdlas-gerendakat. Itt mar tudni kell, mennyire all ki a tomacz, -az eress es ki;iroskijriil a csepeges vagy eszterhej. A esepegesre egy labat, a tornaczra reI i5let szamitanak, mely utobbi meret az ujabb idokben a kenyelemmel egeaz egy olig modosult . .A fedelzet, A szekely h:iznak nines fedelszeke, a padlas-gerendak vegere fektetik a kossoru-fat s erre allitjak a szarufakat. :A szamfak elere elkeszitve, a kakasiilo kotO gerendaval ellstva, A betii alakban ott bevemek a foldon. Vegeiket forj3.k, a nagy faszogeket, melylyel a koszorufahoz erdsitik, most kezyon6ljak, hogy ha majd az aIlitas kezdodlk, a munka gyorsan folyjQn. A ssekely Mz magas tetot kivan, lllert zsindelylyel, tegldval .(b~alapok) ,vagy grdniezezal (hOSBZU zsin~ely) fednek s az eso gyors lefutasa, a h6 'gy.ors lecsuszasa igen sziik· sages. Azert a szamfak alla~, .regi fedelen soha sem kisebb, mint as egyenoldalu haromszijgbOl kepezhetd ket oldsl. A .szarufakra keresztben erositik, a zsindely hesszaaak megfeleld tavolsagban, a leczeket, melyek sudar ,feny6bQl kat oldalt lesznek faragva csak, mert igy tartosabbak. Bamulatos az a keziigyesseg, melylyel a szekely a fejszet kezeli; az erdon, vagas utin mindjArt kifaragja a leczet csapo zsinor nelknl, nyil egyenesre. Fiireszelt leezet csak az ujabb Idokben hasznalnak cserepfedeshez. A luiz homlokeata. A h4z homlokzatat, a mint egyik vegevel az utcsara nez, diszesebben kepezik ki, a.z altaluk Geber-falnak nevezett szerkeset altai (Giebel Wand), Ugy hogy a vegso par szarut'at csak ~ kakastiloig tartjak meg s ezt merdlegesen allitjak f61, azutan atveszi az iranyt egy par ferden felallitott IPs szarufa. Az igy nyert fuggelyes szarufa ki:)zt vesszoil61 font es sarra} betapaszolt faHal toltik ki, vagy a mi njabban meg gyakoribb:, deszkafallal latjak el. A deszkafal diszesebb .kikepzest is megenged. mig a san-at tapaszolt. vesszOfalazat ~zamara a vakolat es meszeles vagy festes marad. De itt· is az izles
.!
~
~
I't
...~
\ '\
'J
t ~ ...I
1--~9
\ .It:
I-l'i
\.
~
0
~~
~0::......---
l-t
'\
I \
\.
I
e-
~
~
(1)\
f! \.
~
N
~ -d ~
\.
Cf)
OJ
ti
,..D
r£'l
...
\
I
..&./
\ '\'
~
....
- _;:If>
0'>
~
~
\
e
(J -(I)
.ej
-I
oj
ca
.t::
..
)-.
•
;:r>
,..
«i
I'
s:! 0
~
~
.s ~ ~~ r.l
/
~
I
.
-
\ \
\. \
...
tl
\
/.
- - - of /
\
L
r---"V
I
0
\
-III
~ ;... ~
~ ~ L-
/
0 0
w
'0
..-
r M
-
.D
.. ~
m
~
-q
~
~l IT.>
I-
~
-
'
<'l
- - --{I.I
\1
;:I:
N
\_~
\
..... 'Id
/
"!\.
(01
,0 \.
J
~ ~
N <.J
.... , -~~,..
\
'IS
1-0
~ cd
I
':;
~ m
~ ~
-G ~
f
~ ~ T
..
~
.
",
::I:
-
-
p.. ~ ~
,0 / \ f_ .. _ ~ / \
I I
/
..e
W
-«I
;:I:
\ '
\
-
~
nS
'Z
I.!)
..,.
~
s::.
~ I (\jl
J
I J:: I ~ I
(I
V. Q)
,/.
'"'
J4
--\
N
_'"
'r.;
tJ
'0 ,
'1J
Qj
..0
t.s.l
\
:::
\ ~.
,,
.., '.1 -.!)
lr. (,:,-
~.
:
::.
J t ;;
~
I
I
~ ~ ~
''
-l D
~
..
~ ~
A SZEKELY
105
Biz.
es csin feltunoen nyilvanul, Sztirke szinekkel diszes parka-nyt, akarhanyszor dombormiives profilokat, esslopokst, esipkezetet latunk, a nap ,es hold jelvenyeivel, Majd ekes feliratot, melyek kozt nem ritka a latin sem. Ilyen : "Soli deo gloria", Magyar vers Uzonban (Haromszekmegye) az IsOOk Kaplar hazan : "Legelso
hazam volt renglS bOlcsom flija.
Az utolso lesseu kopors6m deszkaja, Mi haazna hazat, hogy epitettelll, Mas kijltozik bele maholnap helyettem.·
A fedel-hajlas arra vale, hogy a teMrol
Iesiet6 vizet egy pilla-
natra visszatartsa, mi altaI a viz kingrasa a csatornabol -:- ha ez alkalmazva van - mersekelve lesz, csatorna nelkul a foldre csurogva kevesbbe mossa el a haz korul a f"oldet. A szarufak vegere fel 01 hosszu es ek alakra faragott, U. n, vendegfdt tesznek. A vendegfa meghosszabbitott alakbsn is hasznaltatik, .mely esetben fattyuszarufa a neve s a fodel kitoldasara szolgal, mikor· vagy a bejarot vedi vagy pedig utolag szerkesztett tornaczot fed be, A ssarufa legtobb esetben sudar Jeny6b61 vagy nyirfab61 kesziil, melynek tartossaga jol gondozott fedel alatt bamulatos . . A befedee. Begi iddben gyakori volt a szalmafedes, hazsknal epen ugy, mint mas mellekepuleteknel, rna napsag azonban k(}zigazgatasilag
betiltottak a legtobb helyen a szalmafedest (1-:-2. abre. a VIl-VIU. tablan), A szalmafedesnek is ket m6djat ismerem a szekelyfoldrol, m, a zsupfedelet, mely esetben a zsnp apr6 kis kevekre kottetik, melynek pemete a neve, ezen apro kevek egymasra illesztve es nyir-, fuzvesszovel, vagy guzsba caavart szalmaval egyenkent kijttetnek a Ieczekhez, A szalmafedes pedig alul fogazott Ieczeken kezdddik s aprankent jo megtaposva rskatik addig, mig a tetdt eleri. A tetejen aztan leszurt karokkal es kaloddval erositik meg a szel ellen (1. .a VII-VIII. tabla 1-2. abra). A szalmafedel hasakon, hoi a. ftist atjarja, 100 evig is eltart. Olcso fedel a deszkafndes, mely sem tartossagra, sem megbizhatosagra nem versenyezhet a. Ugla- as Z'sindely-fodellel. A tegla oly falemez, melynek hossza fel 01, szelessege negy hiivelyk, vastag:saga egynegyed hilvelyk, Oly videken keszitik, hoi b6viben van biikkfa, egyik vegebe faszoget litnek S oly m6don a.ggatjak fol a leczekre, mint a cserepet szokas. A granicz fenyufabol hasitott vekony lemez, melynek nagysaga igen valtozQ; szOge.kk.el Iesz felerositve a Ieczekre s egymast t.obbszorosen boritjak, hogy az eso. at ne hatolhasson rlljta . .A zsindely fenylifab61 pattogtatott vekony leme~, IQelynek egyik szelell
u.
106 .mely horony fut vegig, hogy ijsszeilleszthetO legyen. A Iegcsiuosabb fedelet. adja, tartossaga. azonban igen korlatolt, Fiist felett 30 evig is eltart, fust nelkill azonban 8-10 evig esak, Ezt. j61 tudjak a. szekelyek, azert nem epttenek kemenyt meg a kohazra. sem, ha zsindelylyel fedik. Osikmegyeben annyira mennek, hogy a Mz fedelen ftistlyukat: sem hagynak, hanem a fust ott keresi meg a ma.ga utjat, a hoi talalja. Az eszterhej alatt kijrl)skijriil asonban e czelra bagynak egy sziik: nyilast, mi ahal a fUst a teWrol aiasz8.ll az eszterhejig s ezen utjit.ban az egesz fedelet conservalja a rothadas ellen. Meglatszik a legtobb haz tetejen, hogy meddig jarja. a flist, mert feliil mindig tovabb tart, mint al61. Ugy, bogy as also egyharmadat ketszer, a kBzepsot egyszer· kell megujitani addig, ·mig a felso hsrmad Ujitasra. keriil. Meg e: tapasztalat is megtanitotta ana a. szekelyt, hogy a fedelet szakaszonkent: allitsa feI, nehol ket, nehol harom szakasz lit.tszik a zsindelyvonalak kozt (1. a VII-VIII. t. 3-5. ahrakat), mi az idonkent valo megujitast tetemesen megkonnyiti. Fednek sima zsindelylyel es fednek tarajos zsindelylyeI is. Ez ~ fedelnek kellemes diszt ktiIcsontlz s kWo~ nosen a felsd ormon as az also sor esepegesen elmaradhatatlan, SZ6p' valtozatat latjuk az oromdisznek Osikmegyeben, hoI a tegla-Iemezek szigonyos, kocikds, tulipanos, nyelves formare vannak elokeszitve . . A fastlyuk neha a fedel fels6 sarkaD iv alakban domborodik ki (I. a Vn-VIII. t. 5-8. 8..), neha pedig a zsindelysorok kijze ugy van beillesztve, hogy egy hullam-dombornlamak latszik (1. a VII-VIII. t. 3- 5. a.). Mas esetben pedig egy Iris lejtOt kepez, melynek also szelen egy vagy tobb nyilaa flist szamara, ugy azonban. hogy az es6 be ne hatolhasson. Nagyobb hazakniLI, hoi a padlas - szekelyesen hiju - megvilagitasa az lit felol levo geber-falon at nem eleg, meg egy-ket, satorszerf befedessel alkalmazott nyilast is talalunk (1. a VIIt. 7-8. a.), mely a fustnek as viIagossagnak egyarant utat enged. A tapaszolds. Miutan a haadereke jOl megrokkant, a boronak kiszaradtak, elkezdOdik a. tapaazelas, ~ayalevel, szalmaval, polyvaval, tbrekkel felgyurjak: a jol megtaposott sarat es apro czipocskakban felverik a hsz falara, De mielott ez Wrtennek, megbolhaszegelik k(vwbelul, hogy a. tapasz 15rijkke tart6 legyen. A bolhaszogeles igen oleso es egyszerfi. eljaras ; ugyanis fejszevel repedest csapnak a faszal menten s ezen repedesekbe ket ujjnyi szeles es negy ujjnyi hOSSZll., Ja.pos ekeket vernek, 11gyhogy ezek az egesz falazatot elboritjak 8 minthogy feUilr6l lefele iranyitjiLk, a tapaszt bamulatosan megfllgjak. A faragott gerendakon pedig ferden oda.szegelt leczeket alkalmaznak, hasonl~
au
vm.
a
A SzEKELY
liz.
lOT
A jol tapaszolt fahaz telen meleg, nyaron hiivl:ls es kiallja a versenyt minden teglafallal, 'l'apaszolas utan megsikaljak friss tragyaval bdven koventetr agyaggal s megssaradas utan feherre meszelik. A tomaee. Ekessege a szekely haznak ; de praktikus haszna is van. Nem elmarsdhatatlan ; de ket szobas Iskasban mar tnbbnyire ott talaljuk, Nem szerves resze a haznak a felepitesben ; de azzal kapesolatba lep .. A 'regiek csak akkor Allitottak fel a tornaczot, mikor a hai teljesen kesz volt, csak. a.z ujabb nemsedek epiti ossse a tormL-· ezot a hazzal. A regiek ugy epitettek, bogy barmikor el lehessen venni es ujbol odatenni. .Elore csak annyi gondoskodas volt rola, hogy a gerendavegeket fel oUel, negy-ot lahhal .kihagytak: a falon is nil. A tornaczot pedig a felsc es 'also. gerendakkal, mazes oszlopokkal megepitettek .egessen: onalloan s ugy' illesztettelr ut61ag a gerendavegek iLia. Azert sok haznaI latjuk, hogy a' tOrmicz lesza.llt s egesz hezag maradt a gerendakig. A helyett, BOgy ezeket tamasztana, inkabb .huzza lefele. De ennek is megvan a' mags. .logikai oka, A hazderek mindig rokkan s: mi .leone akkor, ha a tomses, melynek osilopai nem engednek, .a gerendsvegeket feltartana.? A gerendak nem nyugodnsnak: testiikkel a falon, .felfele meggijrbiililenek s .a haz fala orokos repedesekkel volna tele. A tornacz vedi a falat a becsapo eso ellen, a fal mellett szaraz helyet biztosit, hol mnnkalni, halni lehet ; kender.. len, gyapju, s:z.ovoszekstb, eltartasara szolgal. Esos iddben ruhaszaritohely, hoi a hosszu rud, vagy kifeszitett gyeplO (szarit6. zsinor) mindig keszen all. A szekely .asszony a padlason nem szitrithatja a ruhanemut.. mert ott megfustolodnek, a szabadban keres helyet, vagy a. tornacz-· ban teregeti fel. Az erese. Az eresz a szekely haznak jellemzd resze s mintegy karakteret adja meg; sokan Azsiaban keresik eredetet, en a fahazzal egyesitem, a szekely eszjaras szerint, A sziikS~9 szfilte a tt'izelo hely elhelyezesekor. Fahazban a tiizelOhely esak a knzepen lehet a gyulekony anyagok miatt. Igy talaljuk azt az erdei fskunyhokban, az olaszok, szekelyek es olahok epitkesese szerint egyarant. A padlason ateresztik a fiist(5t, szeles nyilason, melyet. azonban a taM befed az. eso elol ; de a tet6 hezaga ia hiju {igy nevezi a szekely a padlast) megfogja;. szetterjeszti s valamely oldalnyilisQo bocsatja ki. A hazban (a szekely soha sem nevezi szobanak) 'azonban ·sehogy sem ilIett, hogy epen a k!5zepen alljon a tiizhely, igyekeztek. felre tolni valamely sarokba, vagy legall\bb is a fal melle. A szekely. a. falkwepen tahUta legjobb-· nak .. Mien? Mert a fal melle egy. kis reszben ko- vagy teglafalat czelbol.
108 .;huzott a tiiz magassagaig 01y aranyban)' hogy az at ne melegedjek .annyire, hogy a fagerenda ttizet foghssson. A' tiizbely tole kemenceet, ~kdlyhdt, eserepest, csempest epitett, mely fustkamrat kepezve, azt ]elriittltte, a szikrat kifogta s ugy ereszteite fel a ferde kiirlan at a Jiijuba. Meg a ferde kUrt6 sem volt 'eleg biztositek a ssalmefedel .idejeben, mert ezen oldalrol igen kozel kapta a fedelet, Ezen kellett 'tehat segiteni. A fedelet odebb tettek, kieresztettek, a faltol elhelyez.tek s igy jott latre az erese, a- rust, a ttiz miatt. Kemenyes Mzban -erre nines sziikseg; de a szekely a fahazra soha sem epit kemenyt, .neki szuksege van a fUstre is, megfogja, kihasznalja meleget conser'valO erejet s csak asutan eressti el. A. legprimitivebb ssekely haz az 1. 'abran (VII-,:VIIL tabla) fentUntetett zseller hdz, mely a regi gazdasagi rendszerben veszi eredetet, Egy lhaz 'es eress az egess epitIneny. Kat ,01 .hosseu, ket 01 sseles, masfel '01 magas, ugy hogy egy szaIas szekely, a kiesi szek nelkul is a geren,daba. nyulhat, hisz ott tartja a fejszirt" a furot,. vesot es kezvon6t, .akarhanyssor. a penzes es dohanyos .zaeskot is. Ajt6,· ablak beleillik :8 marad meg eleg hely az agynak~'sOt: a padladanak is. A:z. asztal a lktizeptlD an, a kanape a. k6t. ablak .kOzt,: tolotte'll .tiikor vagy kath. -nepnel a Maria-kep. A be.lepestOL jebbra a vises kartya (faveder), .balra a: kemencse. Sztigletben a.z almarium, falhosszaban a kanalas, majd a ke:ndfJszeg tele aggatVa. dissee korsokkal, baUjokkal, melyek,nek ma esak a diszit6 jellege maradt meg; regen ezekbOl ittak a ;magyar sort, melyet maguk keszltettek ~pab61,' szalad-b61 (csirastawtt" arpa) . ..4. kemencee. Minthogy a szekely Mz fejlOdesere es' alaknlasars, .oly nagy befolyassal volt a kemeneze es tiizhely, hogy az eresz letrejotte ennek kijsztinheto, .mint a hazliak igen lenyeges tartozeka, meg": -:efdemli, bogy egy kisse bOvebben foglalkozzunk vele. A tUzhely, tUz,paq_a haz padlojan 1/~~2 lab magasan kiemelked6 teglab61, kobOl -hlott epitmeny, melynek hossza negy lab, szelessege hsrom lab; :ugy van a fal melle hosszaban epitve;· hogy a fa-hit a rarakott sza.~ ~a tfiz meg ne egesse. E czelbOl ket oldalt a t1izfejnel as a. fal f6101 mintegy fel 01 magas vedo fat veszi koriil, mig Iabtol es a h08SZ~laalon szabad. Ez altai a ttiz sarokba szorul s a' kipattano szikra :nem veszelyezteti a hiz faat, jotekony melege kisugarzik a hbban ,eS szelid viliLgitassa! Wlti azt be. Minthogy.a tiizelO anyag fel 01 hosz.szura vagott hasabfa, fejwl kisse felpolczolt helyen, a poczkon vagy _puczokon (hafomszeki elnevezes) nyugszik, hogy a lehnllo zsad.tnok
as hamu meg ne fojtsa a langot, A ttizhely fOlott teljes negyszogben epnl a kemencze, csempes, eserepes vagy pest, melynek a rendeltetesea flistOt, gozt megfogni, lehttteni, a felfogott meleget a hazban szet-· terjeszteni. Kat oldalaval as emIitett falakon nyugszik, a mas kat oldalon tartja a kemencee {dja, mely egyik sarkon oszloppal van megtamasztva, Ez lehet kobOI vagy fAMI is, de a kemencze labAt nem. zarja el azert, hogy a. hosszabb faha.sa.b is betehetO legyen, masfeldl. pedig az ajUlnyilas fele is szsbad vil3.gitast nyujtson a beleponek., Mazas cserepekbdl ugy van osszeepitve, hogy a fust ki ne hatolhasson, tehat az egyes cse:mpek, eserepek tapaszagyaggal is ossze vannak ragasztva, Teteje lapos kovekkel vagy konnyu fedel-csereppel, teglaval. van befedve, mely nem gyulekony. A fiistnyilas a. kemencze laba felol van, hogy a fdst hosszabb utas tegyen .meg s egy ferde allasu csovel vagy negyszogU iires oszloppal vezeti ki a fiisWt a. hijuha. A kurtd lehet fabol, negy darab osszeazegelt deszkabol vagy sovenybOl is, jot betapaszolva, szeles nyilasat minden szombaton lesoprik a koromtol.. Itt szellczik a haz, itt ropiil ki a fozes, siites alkalmaval keletkezett. minden goz. A szabad kemencze egy par Iepessel tavolabb {ill a faltol s csak fejMI kap falazast, nagyobb hazban alkslmazzak as az az: eldnye, . hogy kat oldalrol lehet {ozni, siiw benne. Cserepfazekakat allitanak a tuz korul, labasokat tesznek a szen rule, nyarson siitik az . izletes pecsenyet, hosszu durungon a durung-fankot vagy a mint a. szekely nevezi : kiirtos kaldcsot; iistben forraljak a vizet, mely as listnidon log a tuz felett. Mondhatom, hogy izletesebben, gyorsabban. fdsni, siitni, szag, fust, goz nelktil a mai sparherdeken sem lehet. A folddel tspaszolt, padlo nelkul! haz, jol illett a kemenozekhez, de· a mai desskapadlo ma.r nem tiiri a. kipattano szikrat. Kimulik a kemencze a szekelyek kozt is s bevonult mar mindenfele a fustOs spar-· herd as a kemeny tiizti. vaskalyha, melyet a szekely fiiUo-nek nevez, Ezekkel aztan megvaltozik a haz ka.raktere is, ugy a kiilso megjele-· nesben, mint a belso beosstasbaa. Sietek tehat megmenteni meg, mit megmenteni lehet s a szekely hazat a. VII-VIII. tabla kovetkez6 bet typusahoz csoportositom: 1. abra . .A. hdz a harom oldalon nyltott ereszssel, melynek egy oszlopa foldbe erdsitett, a masodik a hAtso saroknal mar a nyujtott talpfan. nyugszik as vesetekkel van ellatva. a makkos fa reszere, Lehet az. eresz nyilt vagy zart. Meg pedig ket oldalon, harom oldalon, vagy mind a negy oldaion zart. Az eresz az ajrot vedi az ida viszontag· sagait61, kellemes szaraz hely, hoI faragni, fonni, szoni vagy minden.
110 -olyan foglalkozast vegezni Iehet, melyhez nagyobb vilagossag' kell, .mint a melyet a sziik ablaku kis haz nyujthat. Az eresz iOlott van a feljarat a hijuba., mit egy kis k6zi .'letra koz.vetit. Szalmaval fodott tet6zete az egyenl6szarti haromszOg ketoldalabol kepezett, melynek vazat az alaprajzban szaggatott vonallal jeloltem. A haz aljan kijr5skoriil felMnyt f6ldWItes veO! a felcsapodo nedvesseg ellen a biz alapjat. Ezen kis toltes gondosan betapaszolt es bemeszelt sgyagreteg -s mint jellemz6 sajatsagat a tomaoa es esatorna nelkul epult. primitiv hazaknak, figyelemre meltonak tartom, Sepsi-KorospatakrOl (Harem.szekm.] vettem fel. 2. abrs, Zan ereszes haz Etfalvarol (Haromszekm.), Faragott geren-daln 1711 evszam jeloli a. molt szazad elejen Wrtent epiteset. Jelenlegi tulajdonosa szalmsfedelee zsindelyfedelre v31toztatta, az ereszt pedig beepitette. Mielott a vrutoztatas megtortent volna, felvettem rajzM, csak azert, hogy az evszam benne van, mert hasonlo epulet Gidofalvan, Martonoson s egyaItalan e kornyeken igen sok vall. A zart eresz -deszka resze czifrdn kesziilt ~ az ajto folOtt ftirott es vesett nyilasok .:AltaI attOrt homlokdeszka a. vilagossagot beboosatja es .a fize1l6zBst kozvetiti. Fijliitte a letra fogazasa. szerint kepezett racs van, mely a kisebb allatoknak, kutyanak, maeskaeak,: tyUknak a bejutasat megakadalyozza, Az ajto .desekabol hevederekre s;Wgelt, a hezagokon leczekkel pantolt konnyt'i alkotmany, fakilincsesel as tolozarral ellatva. A homlokfal egyeb resze deszkabel kesziilt szellos, ktinnyii alkotmany, mely nem arra valo, hogy nagyobb erdnek is ellentallhasson. A min-denik 8zal deszka szelere alkalmazott ezifra kimetszes a kilatiLst beliilrdl megengedi, de kivwrol csak korIatolt betekintest nyujt. Megengedam, hogy keleti eredetii; de helyi szukseget is potol, kamranak, -elestarnak, gabonasnak, siiwbAznak igen alkalmss. Gyer vilagossagot nyujt, apro nyilasain esd, hO be nem cssphat s szellds voltanal fogva szaras-kamranak igen alkalmas a gyapju, len, kender felhalmozasara munkakozben. Ide allitjak a szekrenyeket, szuszekeket a gabonafelek, hij~lyesek eltartasara, lisztes lAdak, moso edenyek, csebrek, kadak stb. elhelyezesere, A szekely nyaron at mindig gyiijt .telire s sziikes haztajekan keyes a biztos hely, mindent hazaban igyekszik elhelyezni, bogy mindig kesnel legyen. Hasonlo elestar, raktar a hiju, a haz padlasan, melynek szinten megvan a maga rendeltetese. Itt minden flistos lesz, teMt ide csak aszalt szilvat, kortet, kolest, kendermagot tehetnek, ami 3l1ja a flistl:)t. Gazdasagi .eszk(jz(5ket, kezi szerszamot, csollo, fono .kereket a hijliban raktaroznak.
A
szBKEL
y
ill.
111
3. abra. Haz ereszszel, tomaczczal es eleskamraval Osik-Karczfalvarol, homlokzatan csapott fodellel. Az eresz mar modosult : kamranak adott helyett; a tomaoz a kieresztett gerenda vegek ala eptilt s vele egytitt az eresz is kiszelesedik, mi altai 60'7 ajt6nak marad helye, mely a tornaczra nyilik. De aaert a.z eresz itt is teljesen zar], hova -esirke, tyuk, macska be nem hatolhat, Itt a kamra miatt az eresz is rendes falazassal gerendakbol epiilt; de a.z eloreszen nyitott tert a szokasos deszkafal zarja be. Elsd lepes az epiteszetben, melylyel a szekely hazanak igazi alakjitt megtaIalta. Csinos kiilso mellett a bels6 beosstasnak oly mereteit, elrendezeset alkotta meg, mely fejlesztheto, vegtelenul m6dosithat6 s valamennyi szekely haznak sztil6 anyja. 4. abra Teljesen az elObbi .haz, modositasul azonban az eresz melle csatlakozik: a k~si haz. .A. szekely igy beszel : kicsi Mz, nagy .hdz s ez alatt mill dig szobat kell erteni, Osak most kezd nyelveben .a szoba is forogni, miota a vasutta! idegenek is bejutnak a szekely foldre, vagy a szekely megter vilag-Iato utjar61. Ez a haz jelenleg ·Gyergyo-Sztrhegyen (Oslkm.] az ors~"1i.t menten aU; de Kilyenfalvan epitettek s mint kesz hazat sziLllitottak jelenlegi helyere, mi a mellett bizonyit, hogy a szekely haz szcillithatC. Ezell. hazat tartom a szekely Mz igazi typusanak, reszletes rajzat 1: 5O·aranyban azert mellekeltem ide, hogy kimutathassam ugy a mar Ieirt epiteszeti szerkezetee, mint belsd beosztasat, butorsatat stb. Azt hiszem, Iesz alkalmam meg ezeket -egyenkent is bemutatni: igy ezekre nem terjeszkedem ki ezuttal ; de felhivom szives olvasoim figyelmet e hil.zra, melynek peldanyai ezer .szamhan ralalhatok fel a szekely fi:ildtin s a mi elteres van, az jelentektelen modosulat. Bovebb leirasst a rajzok teljesen foloslegesse .teszik (1. IX~X-ik tabla). 5. abra, Szekely haz Osobotfalvain (Csikm.). Ismet egy uj modo·sulat: a nagy hazbol kiszakad az oldalJuiz. Lehet, hogy halo ftilke ; de e nev alatt sohasem hallottam. Oldalfala a kemeucze fejenel megszakad gazdasagi okokb61: nem kell rea ajto, a kemencze ezt is melegtti, sot mersekelten vilagitja is, igy tehat kellemes hat 0·""ely, tobb tagu esaladnal igen czelszeru, 6. abra, Szekely baz Parajdon (Udvarhelym.) pinczevel, mely a eornscsot hatraszoritja, a nagy hazat felemeli, ugy hogy az ereszbol nagy lepescfokon jutunk fel hozza, Az ereszbol nyilik a. konyha, a kicsi h:i.zb6l ebedlO haz lesz, az egyik oldalhitz kamranak rendeztetett be, mig a masik haloszoba marad. Az eresz csukott s a. bejaro folOtt .a fedel leeresztett s atlos tamokon nyugszik. A fedelnek ezen told ott
112
8ZINTE GABoR:
A SZEKELY
RAZ.
alakjat vegtelen variaczickban talaIjuk a szekely fijld
nn.
Szinte Gabor.
•
Cs. Sebestyen Karoly
A szekelyhllz eredete. I. Beoezeies. A Szekelyek lakohezat mar e1eg sokan ismerlettek. Sokal foglalkozlak vele hozzaertok is, laikusok is, a kiilonos alaku es berendezesti haznek az eredeie: azonban rnindeddig nem igen kutattek. Amugy mellekesen mar tobben kiserleteztek a kerdes megoldasaval, de alepos es erdernleges tanulmeny meg nem [elent meg errol az erdekesnek lalaz6 kerdesrol. Azi lehel tehat mondani, hogy a saekelvhaz eredetenek oroblemaje mindeddig megcldatlan;
CJ ITEJ lIIIIIIIIJ lIIIIIIIID ~·ss 0-10
1. libra.
10·1'.>
1;-,,0
~
.. S~'1O
~
~O'6!o
6'·'(ltl,.0
Ko- es teglafalu hszak elteriedese Erdelvben 1910-ben. - Verhreitung der Hiiuser mit Stein- und Backsteinwand in Siebenburgen. 1910.-
Volt aki egesz konyvet Irt a szekelvek h8.z8r6J.1 De bar a konyv a cirne szerint a hazrol szolna, rnegis legmkebb a kapuval foglalkozik. Ami! a haz eredeterol mond (ber annak ideien nagy Ielttmest keltett es altelanos tetszessel talelkozott). rna mar teliesen larthatatlan. Szep, tetszetos, de idejet mult fantesztikus, minden alapot nelkiil6zo elmelel csupan. Tcbb-kevesebb sikerrel masok is foglalkoztak a szekelyek hezavel. Igen ertekes reszleltanulmanyok jelenlek meg role, egyik-masik k5z16 az eredet kerdeset is eriniette, szerinlem azonben eredmenvtelenul. Nem akarom itt minden egyes kutatoHuszka Jozsel. A szekely haz, Budepest, 1895. • A cikkhez mellekelt terkepeket szerkesztette es raizolte szerz6. szerzo roizei. I
8Z
abrak
is
A szekel!-lhtiz eredete
37
nek 8Z elmeletet reszletezni s vele vltaba szellni, Erre, amennyiben erdemes vele foglalkozni, lesz alkalmam a tovebbiakban, megfelel6 helyen, ahol egyik vagymasik szerzd velemenyere is ki kell lemem. De nemcsak a hazai ethnographusok Ioglalkoztak a szekelyek hazaval, hanem voltak kulfoldi, idegen hazkutatok is, uklknek Ieltunt ez a sajals6gos hez, 8 akik szinlen probalkoz, tak a haz eredetenek kerdesevel, Alabb csek a legfontosebbeket soroliuk fel.2 Talan valemennyi a szekelvhaa eredeterol vale velernenynek "az az alepveto hibilja volt, hogy egyedul esek a hazat teklntettek, 8 nem vettek figyelembe a Szekelvfold kornyeket, a szomszedos teruleteket s e videkek
c:J IITillIIlillIillIIIIIllIIl ~ 0-10
10-25
2S-1oO
.IfO-~
M-70
.... 70-55
~-100 ~
2. 4bra. Fold- es valyogfBhi hazak elteriedese Erdelyben 19(O-ben. -- Verhreitung .der Hauser mit Wanden aus gestampfter Erde oder aus Lehmziegeln in Siebenburgen, 1910. hazal is. A Szekelvfoldet ugyanis nak eredetet kutatjuk. Berrnilven multban politikai es tarsadalmi az. A Szekelvfold szerves resze l'ajzi egyseggel k6zos f61drajzi
nem lehet komyezelel61 elkuloniteni, he haz8zart kulon egyseget kepezelt a szekelyseg a teren, f6ldrajzi es gazdasagi szernpontbol nem az erdelvi felfoIdnek s ezzel a nagyobb foldes termeszeli kOzOsseget alkol. Reglol fogva
2 Huszkdnak [enti KOnyven kivul meg Elhnographia X. 378. Janko Janos. Az ezredeves ki.tiIiHas. 128. - Szinte Gabor. Nepraizi Ertesilo. 101-112. [V. [. - Batky Zsigmond, Nepraizi Ert. XXII. 120. K6.s Karoly, Emlekkonyv a Szekely Nemzeli Muzeum 50 eves iublleumare. 1929. 647. - Henning, R. Des Deutsche Haus, 87. Bunker. R. Das Szekler-Haus. Zeilschr. i. Volkskunde. Berlin 1904. 1l4. - Phleps. H. Osl- und westge..menische Baukultur, Berlin 1934.
Cs. Sebesiue« Kdroly
38
kozlekedesl es bizonyos tekintetben muvelodest egvseget is kepezett Mindezekel tekinletbe veve, nem lehet ennek a tajnak a hazel elkulonitve galni akkor, arntkor az eredelel kutaljuk. . A kovetkezokben megklsereliuk a fentiek fjgyelembevelelevel egy eredet-elrnelet felellttaset, ernely szerintunk iobban megkozellti a valol barmely mas eddigi ilynernu kiserlet,
i {Jill] IIIlIIIIlIIIIIIIlIIIII ~o-z,
~S-40
-'oO·~S
~
:;~.'I'O
3. abra. Fahtizak elterjedese Erdelyben J91()"ben. - Verbreitung in Siebenbiirgen. 1910.
....
'lO-II:>
vele, vizsolyan mini
8~'1CIQ,,0
der Holzhauser
II. A hazdel;ek. A Szekelyfold
heza, kiveve a varosi telepuieseket.
rab6t epul. A ko- es tegla-falu
csaknern
mindenUtf
hazek --epilese itt meg ez eltenedes kezdeti fokan van. Erdely teruleten a ko- es teglahazak epilese a varosokre es ezeken kivul leglnkabb a szaszok lakta videkekre szoritkozik. (1. abre). A SzekelyIoldre nyugat felal kezd beszivarogni ez az Ujabb epitesmod, egyel6re meg gyenge hatessel. bar elorelathato. hogy a k6- es teglahazak divala (az erdok ritkulase es az epit6fa dragulilsa miat!) egyre jobban fog ellerjedni a Szekelvloldon is. Az Alfoldre oly lipikus vdlyog- es f61dhaznak a Szekelyfoldon nincsennek meg szfrkseges terrneszeti elofeltetelei. Ez a hazepitesi mod Erdelv ternletenek kozepso reszen, a Mezos6gben. a Maros kozepsd Iolvasanak fatalan videkein van elterjedve. A Szekelvfoldre csupan ennek legnyugalibb csucskere, Merosvaserhely kornyekere szivargott be. de ide is valoszimuleg csak '-Jil'lhh irli'ihp.n. (? .AhrA) kizar~ag
A szelielyhdz eredeie
39
Erclely a Fahdzak tipikus orszaga, E:s bar rna mar ez az osi epilesm6d itt is tunoben van. meg a leguiabb idokben is szinte uralkodo volt 8Z egesz orszagban, kiveve a ko- es leglahtizak meg a valyog- es Ioldhezak fenl emlitett videkeit. (3. abre.) A terkep, 'melv az 1910. necszamlales alkalrneval keszult statisstike alapian van megszerkeszlve, szaggatoll kepet mula! a fahazak elteriedeserol. De eppen ez a szagga!oHsag igazolja azt, hogy ezeteu Erdelv egesz teruleten a fahaz volt az egyetlen es kizar6Jagos epitesmod. Talan legjobban a Szekelyfoldon tartotta meg urelmat a Iahez, a mi legjobban a kovetkezd szamokbol derul ki. E szerinl volt 191O·ben: Meros-Torde megyeben. . . 82.90 Udvarhely rnegyeben. . . . • . .. .. 86,62 Haromszek megyeken. ..... . 94.09 Csik rnegyeben . . . . . . . . . . . . 96,50 szazalek fahdz (csak lakohaz]. terrneszetesen csak a falusi hezakat szarnitve,
*
A szekely nem epiti, hanem rakia a nazat.3 Rak6fdb61 rakia a [alekat, resebben kerek, lehantott Iatorzsekbol. Ilven, az epileszetben boronafalunak nevezett epitkezesben keszul a szekelyek lakohaza, csurie es egyeb mellekeptilete, ilyen rnodon rakiak a hez faleit, a haz derekcit. A szekely epitkezes egyik kozos f6vonasa az, hogy meg a legkezdetleges ebb Iahez is mindig koalapon epul.sotmeg a jelentektelenebb rnellekepuleteketo a legegyszer1ibb disznoolet. a diszno-pajfdt is nagy termeskovekkel raki ak ala. Ennek az a maevarazete, hogy a szekelv mindig a legrnelyebb volsvben epit kunyhot, lehetclea patak melle s a koalep ilykep • a telainedvesseg ellen valo vedekezes rnialt epul. Az epitkezes ugy kezdodik, hogy a leendd hez negy serka ala megfelel6 nagysBgU tali» kovet raknak Ie. ezekre kenrlnek 8. feltetlenfil cser- vagy lolgyfab61 vale negyszeglelesre faragot! talpFcik. A talpfakre rakiak a lehantolt kerek es egesz fatorzseket, a rak6fdkat. arnelyeknek egy masassegben fekvo sora teszen egy keriilest. A boronafalu Iahaz altalaban csak fenyofabol epu], rnerl csak a fenY6fanak hosszu es egyenes 16rzsei alkaimasak erre. Vennak azonban videkek. alanlabb fekv6 helyek, ahol fenyafa hlenvaben bukkfabol es 16lgyfab61 is epitenek boronefalu fahazakat. A szerint, hogy milyen magas lesz 6 hazderek, es hogy rnilyen vastagok az egyes rekofak, 8-10--12 darab boronaFa keriil egy-egy falba egyrnas fole. A abra, boronafalak osszemasfel 61 mages Ial atlagban 10 derab boronet 4. iflesztese kozonseges gerezdkivan. Az egyes falorzseket (rakMat. boronat, ben. A = taipko. B = falpia. boronafdt) a haz negy sarkan es azokon a C = boronak, D = vajolatok IS helyeken. ahol a kozfalak csatlakoznak a f6- boronan. - Einfache Blockfalakhoz, gere:zdbe r6jjdk. Ez azi jelenti, hogy verbindung. A = Sfeinunferiaa kerek fal6rzsekel a kijelolt helyeken lekn6- ge. B = GfU!)dbaJken. C = Balmit sen bemeiyitell rOIJQssai (melyHessei) laljak ken. D = Uberkammung einlachenm Ausschlag. el. hogy az igy elokeszilelt fak jol egyrnlisba fekudve osszekapcso!odjanak. A felvaitva egymasra es az egymas viljolalaba lekletelt kerek fatorzsek i)yenkepen 3 Horger Antal szives ertesite~e 'lzerinl a linnugoJ eredehl "ak igenek eredelileg csakis epit volt a ieJenlese. de masodlagosan ·Iegen. stellen. pono' ielenlese is fejl6dott. Mivel pedig az emiall keljelentesiive vall szonak eredeti ielentesel a esak egyjelenlesii. lebaf felreerlhetetJen epit 5z6val igevel is ki lehelett fejezni. ezert ez a ielenlese a kOznyelvben (es a nyeJvterulet legnagyobb rwen mar a nep nyelveben is) szabalyoslln eiavult, s igy rna mar csakis me.sodlagos ·Iegen. stellen. pono' jeJenteseben haszna1iuk.
Cs. Sebestyen
40
Karoly
minden egyeb osszekapcsolas nelkul is eleg' szilard hazfalakat alkctnak, Ezt az osi osszeillesetesi szerkezetet a szekelyek k6z6nseges gerezdbe valo rekasnak nevezik. (4. abra.) Ez termeszeteeen csek akkor eleg eros es osezeterto. ha a fatorzsek vegei a v&.iolatokon tul, tehat a gerezden tul meg bizonyos hosszal birnak. Ha nem igy volna, szetesne ez egesz fal. hacsek nem szegelnek egymashoz az egyes lo~kel megfelelo nagysagu szegekkel. Az ilven szerkezettel epitelt hazakon a hezfaiak, illelve a fatorzsek vegei a Ialsikbol kiallanek. Mivel 8Z erdoral hozotl Ienvoszalak nem egyenl6 hoszszuak, az epitkezes elkelmeval minden lorzsn.ek mas B kiugresa, hosszusaga a gerezden kivul, Ezell ul6lag, a mikor az egesz hazderek fel van rakva. leIureszelik ez egyenldtlen favegeket, de ugy, hogy meg 20-30 crn-nyi megmaradjon beloluk a Ialon kivul. (4. abra.] Ujabb idaben a rnodosabb gazdak hazait negyszeglelesre faragott gerendekbol rekiak. Ilvenkor a gerendavegekel -az u. n. moln
MNy. XI. 121. Nepr. £It. XLIII. 296.
A szehel~hciz
eredeie
41
~aval, polyvavel, torekkel felgy ....rjak es jol megtaooseak. aztan apro cipocskakben felverik a fa/ra. EI6bb azonban megbolhaszegelik a falat, mert kalonben nem fog raita a tapasztas. esetleg tciskas lesz a vakolat es lekuvad a Ielrol, A bolhaszegek (Kelotaszegen pocok) kemeny .fabol hasitott apro faekek.· A boronekbe igen surun vegnak kis nyilasokai a balta hegyevel, ezekbe a kis lyukakba verik be a kis faeket. A megbolhaszegelt falon igen jol taped a lapaszoles. A farkasfog-gerezdre epitett, iIIetve negvszegletesre feragott gerendakb61 rakott hazfelakra nem bclheszegeket vernek, henem vekony leceket szegelnek ra ferde iranyban egymassal parhuzamosen. A jol kiszaritott tapeszolast vegul szep hszta Feher szinure meszelik. Az ilyen meszelt hazakcn nehezen lehel felismemi a. belse Iaszerkezetet. kolonosen akkor, ha mint uiabban szokas, lefureszelik a kiallo vegeket a gerendakroi a gerezdeknel, A hciz [lakoszoba) pad/usa (padloia] regen mindig donsolt POlYV8S egyagbol k6sziilt s rna is fold-nek (hdzf6/d.ie) nevezik Gyergy6ban. meg akkor is, ha deszkavel van 5. abra. Farkas(ogu (fecskefark) bepadolva. Utobbi esetben, a Szekelvfold gerezd. - Wolfszahnverzinkung mils reszein pados-huznak, pados nagyder Balken. hdznak nevezik a deszkapedlos szobat. A Ioldb6\ valo padl61 rneskrvante a nyilott . liiz(i ltizeloberendezes. Az alacsony patkBju nyitolt hlzhely kipattano zsaratnoka folylon veszelveztette volna a deszkapedlot, Tehe! a regi elaku csempes vagy cserepes neva tuzeloberendezessel egyuli jar! a Ioldpedlo. Ma mar nem igen epitenek ujabb hazel desakapadlo nelkiil, meg az eresz padlolat is bed eszkazza k, ha tornac van elotte, pedig az eresz tarlolla meg legtovabb a Ioldcadlot. A Iuiz: padl6ja (mennyezele) gerens des, vagyis mas szoval : a men nyezelel es a paIlas-deszkakat tarto fi6k9erendak - es ha van - a mestergerenda (igen regi hezakon), a lakohelvlsegen belul szabedon latszenek. Regi hazak rnestergerendliira ravestek az epittetd nevet es az epiles evszamat s maskent is diszesen megfaragtak. Ha a hiu (hf, hij, hiju) nagyon ranehezedett a gerendazatra, ami kiilonOsell regi hazeknal el6fordult, akkor stempelyt, stompo/yt, azaz vendegoszlo1i. 8b~a. A fahsz falAnak reszletei. ala laA = teloia, B = ajt6-mellek. C = pot helyeztek a mestergerenda masztonak. makkos fak, D = makk.- Einzelheiten der Blockwand. A = Grundbelken, B Mamerketsaamvu legtobbnyire hal= Turplosten. C = Holzer mit Zapien. tables trvegablak zarja el az oblak nyiD = Zapien. lasal Regebben azonban Ii sokkal kisebb es egyszamyU ablaktilblal, iIletve kerelei a marhabend6 vekonyra kaparl harlyajaval zartak el. Ezt lantorndnak hivtak, egy 1588 evi oklevel emliti a szekelyfoldi lantornds-ablakot.5 Az uveg-
[
.
{>
OklSz.
Cs. Sebesfyin Karoly
42 keszites
elteriedesevel
a
XVl-XVlt sz-ban divatba j6ltek a szekelyek
kozott Tanyemak nevezik rna is a rna mar negyszegletes ablaktiveget a Szekelyloldon. Nyfuon faragoll pelcakbol ablak-rcicsozatokat tesznek az ablakokra. Arra szolgalnek hogv a sz.elloz5d6 hazba a baromfl be ne repulhessen. 1. A szekely haz epitesanyega szerinl rna abba a nagy es osszefuggo magyerorszagi teruletbe tartozik, amelvet a faepltkezes, nevezetesen a borona(alii fahaz jellemez. Ez a tenrlet kezdodik Trencsen rnegyenel 8 vegig huzodik a Karpatok menten eseszen Brassc megyeig. De Marrnarostol kezdve delnyugati iranyben is terjed vegig egesz Erdelven, Ie delre Kr6sso-Szoreny megyebe. Erdelvben csak a Mezoseg es a szaszok foldlenek egy resze nem 18rlozik ebbe a zonabe. (3. abra.) A boronafalu fahez elteriedesi terulete folytetodik a Kerpatok tulso oldalan is, Gehctaban. Bukovineben, Moldvaben es Olehorszegben. 2. A boronafelu epitkezes Erdelyben es a Szekelvfoldon bizonyosan igen regi kelehl. De hogy rnikor kezdodott es ki telalte fel, vagy kik hoztak oda, azt nern tudiuk. 3. De barmilyen regi is ez az epitkezesi mod a Szekelyfoldon, bizonyos ez is, hogy elotte egy masik faHa epitkezes voll ot! szokasben. meg pedig a vesszofonesos Iald hezek epitese. 4. A vesszofonesos hezfal epitese Europanek legregibb, egeszen az oskorba visszameno hazepltkezese. Ha ez a hazepitesi technika egyes helyeken meg rna 1S elofordul, ez nem mindig az elmeradottsegnek es a szegenysegnek a jele, hanem legtobbnyire csak reliktuma az osi altelanos epitesmodnak. 5. A mai szekelyfoldi boronefalu fahaz olvan nyomokat visel mesan. amelyek az egykori vesszofonasos epitkezes ernlekeinek tekinthetok. Figyelmen kivul hagyva fal szavunkat. amely rna ugyan altalaban azilardan epi~ lett hazfalek [elolesere saolgal, de amelynek eredetileg vesszofonesos fal volt a [elentese, a boro~falu hezak egyes reszeit jelo!o csenfny es lesza kifejezes csak az egykori vesszOfalas epilkezes ernlekei lehetnek. 6. A boronafelu epitkezes a vesszofomisossal szemben ketsegtelenul haladast es technikai fejlodesl jelent. 7. Az acsolatlan kerek fatorzsek elkalmazasa nagy osisegre mulat. A kerek acsolatlan boronekat a keleti szlav boronafelu epitkezes egesz terulelen hesznaljek. 8. A szekeivhez boronainek "koz6nseges gerezdbe" szedese, technikailag eleg kezdelleges osszeillesztesi moo. de ez is nagy osisegre mula!. Ez az osszeillesztesi mod szinten altalenos a fenl emlitett keleli szlav teruleten. 9. A k6zonseges gerezdbe valo asszeilleszles csak akkor larl6s, ha a boronaknak egy derabja az OsszerovBson lui is megmarad. Ez az osi szerkezet (nemeHi[ Wettk6pfe) EuropBnak igen nagy leriileten van elierjedve, Eszakeuropilban, Keleteuropaban es az Alpesekben egeszen Sviljcig. 10. A boronafalak bevakoltisa meroben ellenkezik az epiteszet alapel~ veivel, a faepitkezesben szokatlan es csak nehany orszag lerulelere korlaloz6dik. A Szekelyf6ld6n, Erdelyben es Megyarorszagon kivul meg megtalalhat6 Ukrajnaban, Lengyelorszagben, Szilezitiban es Csehorszagban. Ez a bevakoJas is bizonyiteka 8Z egykori vessz6fonasos epilkezesnek. 11. A Szekelyf6ldon es Erdelyben mindig cSak egesz es kerek falorzsekel aJkalmaznak boronafaJak fefraktis8re. (A megacsoit negyszegletesre (ar8goft boronak alkelmaz6sa ujabb divel eredmenye). Galiciilba'n es a Kisoroszoknal ellenben fe! vagy negyed fatonseket hasznalnak e celra. Ebben lehal kiilonbozik a szekely epilkezes ettol a masku!6nben sokban egyezo keleti 8zlav boronaepitkezest61.
is a kis kerek ablak-uvegkarikak.
A szekelyhaz
eredete
III. Az alaproJz. Az alapraJzi elrendezes es belso beosztes szerint a szekely haz rna mar igen sokfele, Egesz sorozatban allilhet6k ossze alaprajzi valtozatai. Ez a sokfeleseg ezonban visszevezetheto egy nehany fobb tipusre. amelvek vlszonL egyrnassal szorosan osszefiiggenek es egyJnasutiini sorrendbe hozhatok, A furo-ferago szekelv ember igen lelemenves Uj dolgok kitelaleseben es neki hasznos es celszeru eszkozok eloaUitiisilban. Nem lehel tehat csodalkozni azon, hogy a haze beosztaseban is sokszor "egyeni" megoldest kiserel meg. ami 8~ulan szlnte a veglelenbe fokozza az alaprajzi valtozetok szamat. Szerencsere ez utobbiak egytol.egyig mind szorvanyos elofordulesok. tehat tipusalakito hatassal nem bimak. Sokaket megtevesztett mar a hazaknak ez a sokfelesege es kulonleges erdekessege, kulonosen a nem ethnogrephusokat. Ilyen pI. A magyar oaraszthax c. - seines - felbemar.adt munka." LegUjabban pedig H. Phleps-oek a konvve,? Ezek a szerzok ugyanis nem az ethnographus szernevel neztek a hezeket, hanem a kulonossegeket kerestek es az epileszetileg' es noepmGveszefi" szempontbol erdekes meaoldasokat orokitellek meg. llletve largyaltak vasv hesznaltak fel. A sokfele hazttpus kozott azonban tiizetesebb vizsgalet utan konnyen ki lehel jgazodni es bizonyos rendel leremteni s ezek alapjan u. n. aleptipusokat megalleottani. A tovabbiakban csak 8Z a kerdes, hogy ez aleptipusok kozott melyek vannak nagyobb szamben elteriedve s mondhelok e miat! ciltalcinosoknak s melyek azok, amelvek csak kiseLb szamban talalhetok. Pontes es szamszeni adatokkal errol. saios, nem szo[gillharunk. Leheletlen vallalkazas volna ilyenfele munka az elornunkalatok (statisztikai felvetelek) telies hianya miatt. Sok esztenddre visszamenc5 tapasztalal alapjan es a reavonatkozo irodalom lsmeretevel azonban nagyjitb6[ megis meg tudiuk mondani, h ogy melyik haztipus van legtnkabb eltenedve, melyik az uralkodo alak s milyen genelikus kapcsolatban vannak az egyes valtozetok. I Mindenek e16t1megallapitheto, hosv a szekelvhez eresz nevfl elocsernoke (amelvnek itt nem .eszterhei', hanem .eI6CS8I1lok·fele helyiseg' a jelentese), az ez epiteszeti elem a hazon. amelv nemcsak sajalos iellegzetesseget edia a haznek, hanem legf6bb tipuskepzo lenyezoje is. Ezi persze eddig is mindenki eszrevette es tudta, aki csak foglalkozott is yalaha a szekelvhazzal. Ez 8 kalonleses eresz volt az alapoka a sok tipusvaltozal kelelkezesenek. A kovetkezokben nem fogjuk valamennyi feltalalhal6 haztipusvaltozatot felsorolni. merl hiszen ez szukseglelen Jelen eserunkben. amikor a haz eredelei kulatjuk. Csak a lenyeges es (oolos es a fejlodesi sorrend osszeallilasilhoz szOkseges !ipusokal fogjuk bemulatni. A kevesebb szamban elOfordulo vagy ritklibban lalalhat6 alaprajzi megoldasok. amennyiben nem orizlek meg valamely egyebkent e1mnl osiseget. elhanyag01hal6k largyalasuok lovil.bbi folyaman. Minden lipikus szekelyhaznak van lehal eresznek nevezett elocsarnoka. Ilyen csak egy van minden lak6hazon. a lak6helyisegek (szandekosan keruljlik a szoba elnevezest) szama azonban egy vagy kellc5. Enne[ tobbb ninesen soha sem tipikus szekelyhazon. Vannak ugyan boronafa((i hazak. amelyekben harom es negy lak6helyiseg is van. de ezeket VlilOSi acsmesterek epileitek s ezert mar kivul esnek a szekelyhaz nev alat! ismert lipuskoron. Megemlitendo azonban. hogy a lak6helyisegek szaporilasanak nepi elozmeoyei igenis feltalalhal6k lobb videken. meg pedig 8Z (I. n. oJdQlhciz neva kis kamtlTliban. Ezek azonban rem hozzatoldoU ujabb heiyisegek. hanem a nagyobbmereture szabolt lakoheiyisegb6[ (8 hcizb61) elvalasztott kLilon keskeny flilkefeiek, amelyeket neha 18k6helyis~gul is hasznainak. De hogy meg nem teljes. C
7
M. Mernok es Epileszegylet kiadlisa. Budapest 1906. H. Phleps. Osl- und wesjgermunische Baukultur. Berlin 1934.
Cs. Sebesl!l€n Klirolll
44
erteku lakohelytsegek. hanem csak mellekhelyisegek, mutatja ez, hogy nem aito, hanem mindig csak ajl6tlan szelesebb nyllas koti 6S8ze a hsizzal.
*
Talan legnagyobb szamban van elterjedve ez a haztipus, amelynel egy k6zepso eresz rnellett jobbra-balra egy-egy haz, azaz lekohelyiseg van. az eresz pedig kozfalle] ket reszre van oszlva: el61 a nyilott eresz van. a fal rnogolt pedigo egy kisebb kamra. Ezi a hazformat, illetve elapraisot tartottek ezelott a lesttptkueebbnek s he a haz udvar feloli hosszcldelan. tehat a nyltoU ereszes oldal el6tt meg oszlopos torndc is huzodik vegig (7. abre), esetleg meg a haznak utea feloli keskenyebb vege el6tt is, akkor ez sokak eldtt prototipusa a ezekelvheznek. Szinte Gabor azl mondla, hogy ennek d hezti-
pusnak a peldenvei ezer szamra telelhatok a Szekelyloldon." Nem csoda, hogy ez a haztipus keltelle fel leginkabb a kutatok erdekI6desel. Ezi hasonlitottek ossze 8Z u, n. felnernet hazaal'' s ennek ez analogiait kereste Huszka Jozsef a tavolkeleten." 0 nemcsak a nyitott ereszben, hanem ezenkivul f6leg az oszlopos mellvedes hoseztornecben velte feltalalni a perzsa, indiai es klnat hazzel valo kapcsolatok es egyezesek bizonvitekalt. Egy mesik feilett es csaknem ugyano)yan nagy szarnaranyben eltenedt tipus ez, amelvben csupan egy haz (lekohelvisez) van, de egyebkent olyan mini az elobbl haz, tehat nyilott eresze ,.. ..... "'. van a haz mellett. eresz mogoU kamera es igen gyakran hossztorndc egy vagy ket oldalan (8. abre). Ezt a 01('., r;r "'.Z ket hezformel iehel a mai szekelyhez CRCSZ ket T6tipusdnak mondani.
n
r
It.'Z
az
N..
rtl'IIIIVAC
TO/lllNA'C
I
•
. ==
'"
He azonban a szekelv haz eredetet kulatjuk. akkor sernrnikepen sem 7. abre, Haeomcsatata tornacos Uiabb lehet ebbol a fenti ket haztlpusbol kiMz. - D -eilei)jges Haus mit Langslaube indulni, illetve nem ezeket a hazalakoneueren Ursprungs. kat kell az analcgiek es rokonsagok felkeresesere felhaszn
8 D
10
Nepr. t:rt. I. 111.
R. Henning, Dss Deutsche Hsus, 87. Ethn. X. 378.
A szekelyhdz
eredeie
hasznelasevel lehet megkiserelni. Az ilyen medon megallapitott legregibb haztipus mar sokkal elkelmasebb mas. de szinten regi hezttpussal vela osszehasonlttasra, Csak ez a regi tipus szarmazhet meshonnan, 'ha valoban mashonnan valo a haz es, csak ez a regi haztipus szolgalha! anal6giitk es rokonsagok keresesehez alapul.
• A szekelyhaz legregibb lipusal Szinte Gabor ellapitotte meg, () allitotta ossze elsonek a szekelyhaz fejlodessorozalat. A SOT kezddpontiare lett egy regi Iabazet Sepsikdrospatekrol, rnelvnek csak egy lekohelylseee, hdza es nyitoU elccsamoka, eresze volt" (9. abre). A hazecska mages szelmafedesu kontyteto
alatt volt s
AZ
eresz szervesen
bele volt
foglalva a hazba egy telo ala; az eldcsamok itt tehat nem utolagos es nem ideiglenes toldalek, hanem eredeti hazelem. A7. eresz felett a teta ket ,,~z faoszlopon nyugszik es ket oldalr61 teliesen nyiloti. a hermadik oIdal valarni ideiglenes anyaggal £R£~r f(veszszcfones vagy deszka) van eI'zarva. ,,1,. ....e Ettol az egysejlu ereszes hazacskatol egej szen a fejJe!!ket Jak6helyisegu, ereszes, kemaras, Iornacos hazeleklg (7. abre) pontes es hianytalan CSfK-XARCFAi.VA fejl6dessorozalo! tudunk osszeallitanl. 8. abra. Ketosztahi tOlD8COS A fejl6des soran az eleinle harom oldalon lijahb haz alapralsa. nyitott eresz reszben bezarul. Elosaor ez egyik 01- Grundriss eines zweiteiligen dalan (mint a fen! ernlltett korospalaki hezon), neueren Hauses mit Langsezutan ket oldalon, a harmadik eliilsO oldal ellaube. lenben soha sem kap vegleges es telies eJzArast, leglobbnyire teliesen nvitott meg a feilellebb for---maju hazaknal is, csupan egyes videkeken (Cstk- ~~-.-- _-- --- --- -i ...... --... ---~ .. menesee, Siklod) szoktak az eresz elulso oldalat is ..borftani", de csak deszkafallal, amely tobbnyire citra fureszelt kivasa80kkal van attorve. Az eresz korolzerase a masik ket oldalon is eleinte ideiglenes [ellegfl : resebben vesszofonasbol kesziilt, uiabben deszkabol. Kesobb mar nem ezek- 1. , kel a konnven rornlo anyegokkel zarjak el az ~- --.--..eresz oldalait, hanem teljesen beleolvesztvan azt $EPS/-KOROSPATAX e hazbe, ugyanolyan boronafelakkal veszik koriil. mini a haz tobbi helyisegett. 9. libra. Egysejt\i nyitott ereA fejlc5des tovabbi soran ket reszre osztodik sus Tegi haz alapraiza. az eresz. Az eliilso resz megmarad (most mar Grundriss eines einraumigen alten Hauses roif offener megkisebbedett) eresznek. a mog6ite keletkezeU Vorhalle. kisebb leJjesen z6.rl helyiseg a kamara (10. abra). Ezzel az alaprajzzal mar leljesen kialakull a Ii· pikus regi szeke/yhciz. Ami ezulan kovetkezik a hazlipus lovabbi fejl6dese folysman, mar csak boviles. A 8zekelyhaz b6vilese ugy t6rtent. hogy az egyhelyisegu es kamarasereszes alaptipushoz az eresz {e)oli oldalon hozztiloldotlak meg egy lak6helyisegel, (hdzat) - de nem kamaral - 8 az egeszel egy lel6 ala foglak. Hogy ez a hozzaloldolt legujabb sejlje a haznak (amely kiilonben soha sem ideiglenes vagy gyengebb anyagb61 keszlil. hanem minmg koronafalb6l), valamikor es eredetHeg a haz mellett kii)6nall6 kamarafele lett volna, mint 8 keleli szlav hilz klet-je. arra nincsen adatunk. S ez nem is val6szinu. merl ezl az lij helyiseget soha sem nevezik kamardnak. hanem mindig ugy nevezik. mint a mu",A-'fP.
W
TO
o
J
II
Nepr. £rl. I. VII-VIII.
ltibla 1.
Cs. Sebesiue« Karoly
46
elk lakohelyiseget, tehat haz:nak. Csek megkiilonbozlelo jelz6vel ltiljak el s eszerint kicsi-hdz, vagy mds-hdz. belsf5.llliz. hcitulso-hdz a neve. 19y fejl6doll .s igy lell a szekely haz vegiil haromosztatcva (t I:) abra) olyanna, mint amilyen a maid kesobben lelrando u. n. keleteuropai kemeres-lekohez (Wohn.speicherhaus). . lgen fontos es (elvilagosit6 az, amit Viski Karoly mond e hazalak udvarhelymegyei peldairol : HA legtobb haromosatatu hal. eredetileg ket osztatu volt s kesebb epult hozza meg egy haz, Nevezelesen ezoknal a hazaknal van ez igy. amelyeknek a XVIII. szezedban veletlek meg az alapjal."I~ Hozzetehelittk -ehhez azt, hogy ez az igen fontos megellapttes nemcsak udvarhelyszeki hazakra, hanem sajal megfigyeleseim szerint a haromszeki es csikl hazekra, de valoszinuleg az egesz szekely hazteruletre is vonatkozik. A kesobb! hozzatolddst bizonyitja meg az a tenv is. hogy az ilyen heromosztatu haznak az eresze gyakran nem bir kulon padloval, illel61eg 8 padloie nincsen feltoltve mint a kef hazbelie, s ezert arnennal lejjebb van. sot igen sokszor mennvezetbefedese sincsen. Az Ilymodon kialakult harornosztatu hez liizel6ivel mosl nem foglalkozunk. Errol lesz sao boven a IUzhelyroi szolo kulon feiezefben. III csak annyit .ernlltunk meg, hogy ebben a hazban is csak a lekohelvisegekben vall tuzel6. az ereszben nincsen, egeszen ugy, mint a lent emlltett keleteuropei ka"''', .... marashezben. Ebben a flekintetben csak az a I'I"Z '--" "14Z kiilonbseg a kel parhu,~£» zamba alllthato hazli'''~5~ pus k6z6U, hogy a heromosztatu szekelyhazUZON nak hozzatoldotl masoC.s/}(-GYIM£S dik hazeban is ugyan10. libra. Ket08Ztatu regebbl hazak alaprajza. olyan IUzei6 van, mint G.-undrisse zweizellirer alter Hauser. az elsoben, tehet nem fiitellen kamera az (lj helyiseg. mini 6 kameras-hezben. (HOgy az eresz m6g6tti kis kameraban itt
0
• Alaprajzi elrendezes szennt kiilonbsegel kell lenni a mai Iejletl alaku es a kimulalott legregibb lipikus szekelvhaz aiakja k6z6tt. Europa egesz teruletenek mlndenfele paraszthazal. nagvobb osszetartozc tiouscsoportokbe szoktak osztani, leszamitva a nyugati es deli reszeket, amelveknek peraszthazet legnagvobbreszt elvesztettek regi nepi jellegiikel, mer! a Ieilett romai varosi epil6kuihira alapj8.n fejlodlek. Kozep-, Eszak- es Kelet-europa teruleten, a mw ujabb feloszhis szerint ket f6csoportol kiilonboztetunk meg. E szerint van K6zepeur6pilban (legfokepen Nemetorsz{lgban) az U. n: istcill&s-lakOhdz (Wohnstallhaus) es EsZak- meg Keleteur6paban az u. n. kamaras-lakOkciz (Wohnspeicherhaus).I~ Az el6bhiben a Iak6helyisegek es az a)[a10k islall6ja k6zos fedel alatt vannak. szerves 6sszefiiggesben. merl egy olyan egysejlii hajlekb6i fejl6doti oszt6dtis ut.i8n. amelyhen valamikor ember es allal .egyiitl ell. Az utobbi t6bb onalle hazelem osszekapcsoiasabol kelelkezelt, lehal osszevon6s es hozz
J932.
U. o. XII. lit. B. Schier. Hauslandlschallen und Kulturbewegungen im osllichen
Mitleleuropa
A szekelyhaz eredete
47
mentes elocsarnok mellett van egyik oldalan a lak6helyiseg, a masik oldalon pedig' egy rakterozasnak szo)gaJ6 helyiseg (Speicher), vagy fUtesneJkLiIi kamara, .amelv reszben halokemrenek, reszben vendeeszobanek szolsel. Az a kerdes tehat : beletartozik-e a szekelyhaz e kel focsoport valarnelyikebe ? Az ketsegtelen es mar egy~zerii alaprajz! osszehesonlitasbol is felismerheto. hogy a mai ieilen, haromosztatu szekelyhaz valoban es pontosan beleillik a keleteuropai kamards-lak6hdzak nagy csoportiaba. Kerdeses azonban, hogy nem veletlen egyezes-e ez, amely kiil6n-kul6n uton jaro Ieilodes vegen talalkozott ossze, de esetleg nem ered k6z6s gyokerboJ. A keleteuropai kamards-lak6hdz (van eszekeuropai es alpesi is), ebbol az egysejtii osi hazbol fejlodoti. rnelvnek ajtaja el61t fedelt elocsamok volt. 'Skandinevie, Keleleur6pa a nernet-ezlav erinlkezesterulettel egyut! es ez egesz europai aloesl videk egyseges kulturkort alkol az elocsarnokos haz tekinteteben." Ez a "Giebelvorlaube nevezetu elocsernok rna, megorz61t regisegkent. csak a keleti szlav nepek hazenak jellemzo reszlele, Eleinte csak ideiglenes hozzatoldas volt, lazabb szerkezetii es konnyebb epitoanyagb6l, am ely csupen a hazbejaratot vedte az idojaras ellen. Ezt kovetkestetik a szl, seni nevebdl, amely az oszlav sen15-hez {umbra = amvek) tartozik, s a prilvor-b6l, melvnek megfelelol a litvan nyelvben toora 'deszkakerttea', toarias 'kerites'." Ne feleit'suk el. hogy a magyar es szekely szen > szin (szek, kocsi-szen es buza-szfn, rneh-szfn, level-szfn, szin-alja) ugyanilyen felig ideiglenes. k6nnyu epilesii haztoldalekot ielent. A szlav egysejla, eldcsernokos hezban a lakohelyiseg az is#!ba ......__ izba, az elocsarnok pedig, mint mondottuk, a seni. Ez utobbi abban kalonb6zik a lakohelylsegtcl, hogy meg legfeilebb formajtiban sincsen sohasem luzel6je. Ebbel az osi hazbol fejl6d611 a mai keleteuropai kamards·lak6hdz olykepen, It. abra. Haromosztatu regi haz alaprajza. hogy az egysejlu es elocsemokos - Grundriss elnes altea zwetzelliger alter Hauses. hazhoz hozzatoldottak a haz e16cearnokos oldelahoz egy masodik h1zhelynelkiili egysejiU hezecskat, a klel nevU kamere-felet. A hozzatoldas eleinte csak idelglenes volt, kesobb beleolvadt a klet a hazbe teliesen, s ezzel a haz haromosztetu aleprajzuva lett, Ez a keleteuropai kemares-lakohaztipus nernet befolvas alatt kelelkezell es pedig csak a kesei k6zepkor folyaman.16 Amint a kiel beleolvadl a hazba. elveszleHe regi nevet s helyeUe a nemel k6zvetitessel atveit komora lell az uj helyiseg neve." Ez a neva keleli szIavsag egesz leriileten, nyugati szl6voknaJ es a szloveneknel es horvatoknal van eiterjedve, 8 magyarorszagi i610knal i!!. Koztudomasli az, hogy a magyar paraszthaznak masodik lak6helyiseget is $Ok helyen hamara, hamra, komra neven ismerik, leglobbnyire liites nelkiili hal6helynek szolgal. A 8zekelyfoldon azonban nem ismerik es nem alkalmazzak B hamara elnevezesl a masodik lak6heiyisegre. Kamrcinak ott csak az ereszb51 e1valasztott, valaban kamaraoak szoIgalo kis helyisegel nevezik. EbbOl lizl lehel k6velkezlelni, hog)' a szekelyek haze nem ugy fejlod6t1 haromosztalu alaktiva, mint akar a keleli sziav~ sag kamaras~lak6haza, akar a magyarol'SZ8gi kamanls haromoszlatu haz. Ketsegteien a kel haztipus k6zoiH alaprajzi hason)6sag. SOt nagyjab61 a hazak w
11 Ii> l~ 17
U. o. 162.
U. o. 164. U. o. 107. U. o. 406.
,
Cs. Sebeslyen. Karoly fejl6desmenete is egyezik. He azonban tekmtetbe vesszuk azt, hogy a kelet· europai kamaras-lak6hdz mar a XII-Xm. szazadban alakult ki, de a szekelvhaznak ilven iranyu etalekulase. illetoleg bovuleee, seitesunk szerinl csak a XVIU-XIX. szezedben tortenhetett nem talalunk semrnifele kepcsolatot a ket heztipus kialakulasa k6z6tt. Az alaprajzi hasonlosegot csek a parhuzamos, de idoben eltol6dott one1l6 fejl6des velellen eredrnenvenek .tekintheuuk .
• A mai szekelyhaznak labes rorndc is, Valamikor
.... -..... ---.------..----.-.....-, ::.'
szinle nelkulozhetellen tartozeka a szepen faragoU ezt hittek, hogy a hossztornac usvenolven 6si reresze a szekelvheznak, mint pl. az eresze, amelyet lim meg az 6shazab61 hozlak rnagukkal a magyarok, ill. szekelyek. Huszka Jozse] nem utolso sorban a hossztomecban keresle es telalta meg azt a kepcsoletot. amely a szekelyhazet a tavoli keletlel. Perzsieval. lndiaval sot Kinavel kapcsolta OS8ze, III Ez persze mind mero ·kepzelges. alap nelkuli felleves volt. emely azonnal megdolt, mikor Szinte Gabor kimulatta. hogy a tornac a haznak legujabbkori toldaleke." Regi szekelvhazekon soha sem volt tornac .. csek szeles eszierhe}, az eresznek nevezett eldcsarnokon klvul. Nagyon szep pelda erre a nagyborosnyoi herangozo haze, (12. abre), amelyen az eszter-
hei eleri az 1.60 m szelesseget. Ahol tehat regi ha-
I i ._.__
.. . .
JlAGYBOROSN"(O
12. abra. Regi haz szeles
eszterheifal. AJaprajz es keresztmetszet. - Grundriss und Querschnitt eines alten HeDses mit breitem Dachvorsprung.
zon megis talalnl labas hossatomacot, ott azt ul61ag toldottak hozza, arnit legtobbszor az ott alkalmazott kulon vendegfedel is bizonyit. Az uiabb hazakon persze szervesen bele van szerkesztve a rnellvedes oszlopos tornac a haz alaprejzaba es eszerint keszlil a haz leteje is. Ma mar nemcsak a iobbrncduek hitromosztatu hazen van oszlopos tornac, hanem a szerenyebb ketosztatun is, es nemcsak a haz ud.varfeJ61i hosszu oldalan fut vegig. hanem gyakran meg az utca fete eso keskenvebb hazoldal eJe is kerill. sOt van olyan haz is. arnelynek a hermadlk, az udV6f(13felebeso)-Ahatulso keskdeny Jldallan is van ktornac . it ra , tornac u var e 0 i resze gya orlali celnak szolgal, vedi a haz elepgerendett a nedvessegtd], es itt szariliek a rnosott ruhat esos idoben a hosszaban kifesziteU 9yepl6n. Az utca Iele eso resz ezonban mar csak disz s legfeliebb vasernapi kiulohely esOs idoben. a csurkerl fele tekinto harmadik. hatuls6 tornacresz vegen pedig, ha ilyen van, gyakran arnyekszeket lehel lalitlni. Of
*
E fejezel elejen emliteUiik, hogy llZ eresz adja meg sajalos jelleget a szekelyhliznak, ezenkiviil legiobb Iipuskepz6 eleme is. Ezert az alabbiakban meg valamivel reszletesebben akarunk a szekely haz ereszevel is foglalkozrii. Elso kerdesiink: miert hivjitk a hitznak ezl az elocsarnokitl eresznek. mikor a magyar nyelv itltalliban mast ert llZ eresz e1nevezesen. t. i. 'das Vordaeh. die Traufe: Ezt azonban konnyen megmagyaritzza e sz6 torlenete. Horger Anlal szives k1)zlese szerint azzal kezd6dik ez a torlenet, hogy volt nyel-
18 19
Ethn. X. 378_ Nepr. Erl. XIV. 26.
A 8zekelyhciz
49
eredete
vunkben egy kor (8 -d kepzos ered igen kivu)) -52 kepzos "etesz ige is, rnelybol egyfeiol rmlveltete -t kepzovel a rna is is kozheszneletu ereszt ige keletkezett, masfelol pedig -t (r--..._., -ai, -et) nevssokepzovel ereszi (r--..._., ereszet) fonev, melynek egesz alialanossagban 'valeminek (bermtnek) kieresatet, megloldotl, meghosszabbttott feaZe' volt a Ielentese. Mai haneelekla ugy keletkezett, hogy ezt az ereszi (,.-._.ereszel) elaku fonevet tevesen targyeselkent foglak fel s ezert elvontak belole egy uj eresz alaku elenvesetet, amelv. mivel csak egyjelentesG, tehat Ceireerthelellen volt (szernben a keljelentesu tehat konnyen felreertheto regibb ereszt elakkel) csakhemer orszagszerte elterjedt. A hezzal kapcsoletban ez a (regi ereszt » eresz fonev altelaben a fedelnek a Ielak ele kieresztett also reszel jelenlelle (vo. pl. eresz alaU feszkel a fecske) s a Szekelyfoldon persze a haz ajtaja eloll nagyobb tavolsagra kieresztett s ezert karokkel alalamasztott fed el resat is; aat, amely kes6bb elocsamokka fejlodott. A fedelnek ezt a kisebb vagy nagyobb mertekben kiereszlett reszet azonban a Szekelvfoldon nemcsak (ereszt » erssz-nek, hanem csepeges-nek is hlttak. Mivel pedig e ket szc mindegyikenek k~1 ielentese volt, ezert a hangalakok es a ielentesek (mint szamtelan mas, ehhez hasonlo esetben is) szebelszeruen megoszlollak: a csepeges fonev mellelt csak a 'Vordach, Traule' ielentes meradt meg, az eresz fanev melleU csak az 'elecsarnok. eloszobajele' [elentes. A legtegibb idoben is volt eldcsamoka, tehet meg a szekelyek bekoltozese elott is. Ezi bizonyiliek 9= kiilonben Laszlo Ferenc erosdi (Haromszek m) oskori asatasai is.!O Akkor persze nem eresznek ~ sem ereszefnek nem neveztek meg az elocsarnokot. hanem rnaskent. Barmilyen altelenoean, szinle kizarolagos rna az eresz . elnevezes a , F"£NYCO Szekelyl51don, megis eldfordul, hogy itt-ott vagy az egesz ereszt, vagy egy 13. abra. Haromosztatu ujabb fah.az harom oldalen hossztotDsccal. - Grundris& eines reszel mas nevvel illetik. Azt mondia neueren Hauses mit Liingslaube an drei Viski Karoly az udvarhelymegyei Seiten. sikl6di szekelyhezakrcl, hogy ha
-
az
o
a hal. hossza Iranvaben
fel-
lal ket reszre van osztva, elrekesztell halst} reszenek oiiar a neve." Mivel ez tudomasunk szerinl masfele is elofordul. nagyon val6szinCi, hogy ez a pilar, piivar elnevezes valamikor altalanosabb volt, amite az is mulat, hogy Erdely egyeb reszein meg rna is elofordul. Aranyosszeken az elocsarnok eliilso resze a ..pilar mensa vilagossaga, a. hatulst} reaze pedig ..pilar uclvara" {fl lulajdonkepeni konyha a Npitar kamr8ja"),!2 Kiskiikulia megyeben a "kozepso szoba" a piwar.23 A brassomegyei csangoknal a folyoso. a lornac pitvar.!4 Kalotaszegen is a konyha eliilso resze a pitar vilBgossaga.26 Annal inkabb lehel feltetelezni. hogy a piloor elnevezes valamikor egesz Erdeiyben es a Szekelyfoldon is altaianosan el volt terjedve, mert egesz Magyarorszagon, mindenult ismereles a haz eloterenek. a konyha kiils6 reszenek, sokszor a konyha helso reszenek is pitar. pitoar elnevezese. A szekelyhaz. elocsarnokan 8zerinlem nevcsere torlent. A teljesen nyitoU osi elocsarnokol nezetem szerint eredetileg csak pitvarnak nevezlek, mikor U
fO
21 23 23 24 !&
Dolgozalok-Traveaux, V, 369-370. Nepr. Ell. XII. 114. Janko Janos. Torda.· Aranyosszek, Toroczko magyar nepe. 100. Nyr. XLIII. 332. {i. o. XXXVII. 11. Nepr. Erl. Viti. 61.
Nes>rajal Erle.ilo
Cs, Sebesiyen Karoly
50
pedig elrekesztettek, iIletve mikor Iellel ket reszre osztottak, akkor a regi pitvar nev csak 8 hatulso, k6rulzart reszen maradt meg, az elul86. megkeskenyedett, de nyitolt es a hazleto kiugrasavel, 8Z ereszeltel egybefolyo reszl pedig attol fogva ereszetnek. kesobb eresznek neveztek, A hetulso k6riilzarl resz csak Udvarhelv megveben es Gyergyoban orizle' meg a regi oitoar nevet, mas videkeken pedig, nyilvan ujabb id6ben es hizonyosan varosi hatasra kamara lett a neve. (Ide tartozik meg a kovetkez6; Kalolaszegen a azlnt mondiak eresznek es he a hezon a hossztomac a ket vegen kernara allel megrovidul, akkor a harom oldalrol koriilzart k6zepsO tornacresz neve eresz.)!G . Az eresz eredete, kielakulase es fejlodesmenete roviden elmondheto, Eloszor volt a haz aitaia eiolt egy szelesebb. esetleg ket oszloppal alalamasztott vedd-vendegteto. Az oldalt becsapodc eso es ez oldalt hefujo szel ellen (rgy vedtek meg ezt a szerez el6teret. hogy a szeliranyban fekv6 oldalt eirekesztettek fallaI (vesszd (onas, cserenv), Kes6bb deszkeval zartak el, neha kef oldalat is. Ezzel megvolt a 'harem oldalon koriilzart szaraz elocsarnok, A (ejlodes tovabbt Iolyarnen az ideiglenes vendegteto elmaradt s helyeUe a haz teteiet hosszebbltottak meg az d6csarnok feletl s a ket serkat egy-egy oszlopfa allitottak. Az elocearnok ezenhil tehat a hazzal egyiitl kozos kontvos fedel ala volt fosve. A kozos vegleges tet6 alatt kapta meg az elocsamok ezutan a vesszofonesos ideiglenes falak helyett a vegleges es allando jellegii boronafalakal is. Elocsarnok jelleget azonban ~geszen az uiabb id6kig mestertotta azallal, hogy 1. negyedik oldala oem zarult be veglegesen, 2. padlola nem mindig fekudt egy magassegben a hezeval, es 3. sokaig nem volt beledve men nyezetie I. Ez az ellapot helyenkent beienyul a leguiabb idokig (V. o. Viski Karoly lelrasat s slklodi szekelvhazakrol)." A tovabbi fejl6des Iolyaman ezutan a legtobb helven es a modosabb emberek hazeban klalakult ez eresz rna, utols6 eiakie : a pedlo szintie felemelkedett a hez padloianek magass.a.gaig. ugvanolvan rnennyezetet kapoll mint a hez, s vegiil helyenkent bezarult a negyedik oldal is. Fontos azonban az, hogy ez a negyedik oldal nem veglegesi tehet nem boronafallal, banem mindig ideiglenes jellegO, k6nnyehb anyagbc'1 val6 fallal Z8rul be. Szinte Gabor egy helyen a nyitott eresz es a boritott eresz: szerepel igy halarozza meg; Nyitott eresze a szegeny embernek. a napszamo8- nak van. kinek nincsen feiteni vaI6ja. akinek vilagos, napos, 8zsraz hely kell a hazi mU,lka, a hazi ipar. faragas, fonas, szoves elvegzesere. A gazdag ember udvara lele van majorsaggal. az eresz gyapjuval, "kenderreJ. neki lehat zart eresz kell, mely liZ alkalmatlankod6 es minden heiyet megjar6 tyukok, csirkek ellen vedelmet nyujtson.~ A borftott eresz eliilso rala mindig alio deszkakb61 keszUI de ezek a deszkilk vagy a szeliikon vannak nkondorgosan" kifiireszelve, vagy szabaiyos sorhan alkalmazolt kjfiireszelt nyiIasok teszik sze1l6se es nemileg vilagossa az eresz belsejel. Vollak akik az eresznek ilyen a keletre emJekeztel6 racsszeru eizarasal torok eredetre akartak visszavezelni, mondvsn, hogy ex a torok haremnek az emleke. Folosleges bizonyitgatni. ennek alaplalansagilt. azt . hissziik Szinte Gabor fenti megharilrozasa teljesen megmagyarazza a boritott eresz eredete! is. A boriloti eresznek gyonyorCi peldai JegsurCibhen a csikmegyei Menasagon es ket,harom szomszedos kozsegben talalhat6k.29 A szekelyhaz alaprajzi fejlodesere igen meglepo anal6giakat talalunk messze a Szekelyf61<11ol.a Skandinav felszigeten, Erre a feltuno hasonl6sagra mar negyven evve! ezelotl mulatoU ra Semayer Vilibald.30 Nekem is fellunt 28 21
U. o. V[l1, 59. 70. U. o. XII. 114.
28
Erdely. XII. evf. 25.
Nepr. Ert. 111. 138 . .so U. o. I, 24. 211
A szekelyhdz
eredeie
5_1
mikor kezdtem a szekelyhezzal foglalkoznL!l A Skandtnav felszigeien is alteIanos volt valamtkor az eldcsernokos egyse;tu hez. Ott is bezerult az elocser·nok (a negyedik cldalon .is). S olt is megvilltozott ezze[ a hez Iranye, a. "Giebelturheusbol" "TraufentOrhaus" lett. De az eldcsarnokot ott is ketteosztottek -csakugy mini a szekelyeknel. Az elu[s6 resz rnegmaradt eloszobenek. a ha1ulso elelmlszer-kamera lelt, Meg a hez hosszoldela ell)tI vegigfuto hossztornac is megvan ott. persze az eghll,jlati viszonyoknak megfeleloen, teliesen bedeszkazva.32 H. Phleps mar elobb ernlitett konyveben azl lillilja ezek ullin. hogy az erdelyi Erchegyseg elah heza es a szekelvek haze. attol ez osi keleti german hazlol szarrnazik, arnelynek kesei formili rna is meg vannak Skandinavieban 8 amelvet szerinte Erdelvbe a gepicltik hoztak. Ezt az tillitasal legnagyobbreszt ezokra &2 epiteszeti reszlet-eeyezesekre elapilia, amelyeket ugy az erdelyi hazekon, mint a skandinev hezekon Ieltalelnl veil. Sainos egesz elmelete hornokra epiilt. Hogy a szekelyek haza gepida eredetU volna azt rna mar nem lehet bebizonyitani, merl rna mar sehol a vi16gon nincsen gepida haz, amellyel a mi hezunkat ossze lehetne hesonlttant. A legnagyobb hibe azonban ott tortent Phleps tenulmenvaben, hogy I) a mai Ieg{ejletiek szekelyhazat velie alapul s ennek sokban verosi (nernef) acsmesteri hatas alatt kelelkezetl szerke-zetel (kiilonosen a let6szerkezetel) hesonlitotta ossze az eszeki hazael. A teiall reszlet-egveaesek reszinl altelenos, egesz Euroceban elleriedt epiteszetl ..kozhelyek, ~ reszben olyan szerkezeli elemek, amelyek a szekelyhazon valoban nemet eredeh1ek. de nem german. f61eg nem keleti s nem gepida eredetuek. A szekelvhaz mai elekianek kielekulasa ugy szolvan a szemunk lallafa csak a kozelmultban tortent, mert fejlOdesenek minden regibb Iokara teliIlunk meg ma is kepviselot, Skandmevieben ezonban ez mar evszazadokkti.1 ezelott men! vegbe. Az osi kiindules kozOs lehetett vaJamikor: mindket haz.elak az osi elocsemokos egysejtu hilzbol fejltdotl ki. He ezl a mar a bronzkorban meglevo hailekot a germanok talaltak fel, akkor, rnegengedem, german .eredeIG. De tovabbi fejl6deseben semmi rokoneas nincsen a ket hlizlipus kozoll, mert itt is ama nem is olyan ritka parhuzamoknak vagy egyezo fejlodesek egyikenek vagyunk a tanui, amelyeket az egyez6 elofellelelek mellett az egyez6 egilajlali es lalan egyez6 gazdasilgi viszonyok idezlek e16. Phleps munklija 80k helyt nem allo feltevesenek es "bizonyitasainak" megcafolasare egyebkent egy egesz konyvre velo' papirterjedelemre volna szukseg.
IV. A
teW.
A hazank teriileten el6fordulo htiztet6k szerkezet szerinl nagyjab61 ket nagy csoporlra oszthal6k; az egyik az u. n. szelemenes-. a masik a szorufds-Ieloszerkezel. Lenyegbe vag6 kwonbseg a keHo k6z611 az. hogy az elsa faggesztelt. a masodik pedig tcimasziott tet6szerkezel. A szelemenes szerkezet ugyanis azon alapul. hogy kel (eselleg tobb) magas. feliil villasvegu agasFa lartja a lelo legfelso viszintes gerendtijat. a szele men t. meiyre a horgas-fak, ragok, ragFdk ra vannak akasztva. A tetl) egesz lerhe a szelemen nevu gprendtin nyugszik es a szelement (arlo ket vagy t6bb agasfim. Az egesz tela ra van fiiggeszlve a szelemenre. Nem a hazfalak hordjak a tet6 sulyal. hanem az agasfak. Ez e teloszerkezel nyilvaovaioan akkor keletkezelt meg, amikor meg nem tudtak nagyterhet viselo hilzfalakal epiteni. vagy olyen videkeken. ahol csak gyenge. nagy lerhel nem biro hlizfalakal tudlak emelni. 'lehat vesszofonesos. vagy f61dfalu hazak terUleten. Ezzel szemben a szarufas -telonel nincsen sem agasfa. sem 8zetemen. merl itt parossavei osszekapcsolt szarufak als6 vegtikkel a hliz szilard ~s teherbiro falara. vagy a falak lete31 •32
1932-ben tartolt magtintamhi
Henning i. m. 64. 69. 72. 73.
proooelOadtisomnek
ez volt a lemaja •
52
Cs. S~tyen
Karoly
jen fekvo gereadakon
nyugssenek, esetleg a kereszfgerendek vegeire feltamaszkodnak. A regi szelemenes tetonel a heiazatot viselo horzas-fek aranvlag vekonvek es gonbolyiiek is lehetnek (alkalmas egyenes faagak}: igazi szerufanek ellen ben csek egyenes es negyszegletesre faragol vagy Iureszelt gerendak szolsalhatnek. A szarufas tet6szerkezet a tokelelesebb a szilardabb es ez minden esetre haladest jelent a nepi osi szelemenes szerkezethez kepest. Ez a szerkezetbeli kival6s8g megmutalkozik abban is, hogy a szerufas, tetdszerkezet mind Iobban teried. Elorelathat6 az az id6. amikor a szelemenes tetosZerkezetnek hlrmondoia sem marad a magyar hez egesz tenlleten. Altalaban meg lehet figyelni, hogy a szarufes lelo nyugatrol keletfele halad elterjedesi iranyeben, iIIet61eg terieszkedeseben, eredele valoban nvugaton van, mert a kozepkorban keletkezett Nemetorszaa eszaki reszen . . Ezek ulan ezt lehel hinni, hogy Erdelvben es 011 is a legkelelebbre fekvo. Szekelyfoldon alig lehet mar szarufas tet6szerkezelet talelni s olt bizonyosan meg egyedulurelkodo a regi szelemenes szerkezet, amely valarnikor regen egesz, Europaban altaldnosan el volt teriedve. Annal nagyobb aztan az ember meglepetese .hogy a Szekelvfold lakohazain mindenutt szaruFas tel6 van. Azt mondjak. hogy a Szekelyfoldon regebben ismeretlen volt a szelemenes teloszerkezet, csek uiebban kezdik elkalmeznl. Ez az uiebb szelemenes hazleto azonben egeszen mas mint a regi nepi szelemenes leto, ~ mert ez verosi acsmest \ leri. szekuleses epi szeti munk~.
1tft.IiiIMl_~"'11•••••
II ----~-_+_
14. abre. Magas tetetu szekely hBz. Haus mit hohem Schindeldach.
_~)
Ami a azekelyhez tetoalakidf illetl, a kovet-
.~kezo ismereteink vanoak rola : Az u. n. nve-
szekelyesen biitus fedel (amennyiben elofordul szekelv peraszthezon], ketsegtelenul ujabb eredetU es a varosi hazak utanzasakent teriedt el. A batiis-fedel tehal se nem regi. se nem nepi eredeta a Szekelyfoldon. Az u. n. Felkontyos teta rna mar meglehetosen el van teriedve a Szekelyfoldon is sokfele, kulonosen varosok kozeleben, de ez is ujabb divet es oem regi hagyomeny. Ellenben osregi es lipikus s valamikor kizarolegos tetoforma volt a Szekelyfoldon a negysiku u. n. kontyos-tet6. Ez a leloalak valernikor Kozepeurcpe, egesz tenileten el volt teriedve, mindenfele tetoszerkeeetben." Az Erdelyben es a Szekelyfoldon elofordulo rest konlyos fedel ebban kulonbozik mas videk hasonlo alaku let6ilol. hogy fedeisikjai igen meredek hajlasuak 8 emiall a letc igen magas. Az egyallaliln nem ritkasag. hogy az alig harom meier magas hazderekon 6-7 meier magas hazteio iiI. (14. abre.) Ezt a nagyon magas es negyon meredek tet61 azonban csak a ludatlansag nevezheli olahosnak, ehogy ezt itt-ott olvasni lebel. Ez bizony igen alialanos forma volt VBlamikor egesz Erdelyben maf akkor is, amikor a mai erdelyi olshok eSsei meg a Balkan·hegyseg lejtoin Fekete sstrakban Iaktak. Ma ez a teloforma 33
Schier i. m. 69.
reg-tetd,
A szekelyhdz persze
mar
eltunoben
masvaroknel,
van.
szekelyeknel,
eredete
53
kulonosen a haladottebb eletforrnaiu nepeknel, szaszoknal s leginkabb csak az elmaredottebb
-olahoknal latheto meg nagyobb szamben. A rendklvul meredek iet6hajlas nem nernzeli sajatsag.
hanem egvedul fekv6 hegyes es erdos videkeken ugyanis sokkal nagyobb ez evi csapadek mennyiseg mini a melven Iekvc alfoldt reszeken, tehat sokkel nagyobb mennyisegfi ho nehezedlk a haztetore, mini mashol. Nem a mages teta kell ez embereknek (hiszen t6bb anyag kell hozza), nem is divatbol cslnaliek ilyen megasra, hanem -csak az eghajlali
vtszonyokbol
magyarazhal6.
A magasan
15. tibra. A zsindelyteto elterIedese Erdeiyben 1910-ben. Verbreitung des Schindeldaches in Siebenbiirgen, 1910. .azert kell a meredek tetoheiles, hogy az esoviz gyorsan lefusson es f61eg a su[yos ho gyorsan lecsusszek rola. Fedesanyag szerint a szekelyhez rna tulnvomo szamban zsindeiJ;-teteju. ·(15. abre). Az 1910. evi slatisztika szermt volt a Szekelvfoldon zsindelyletejti
Iakohaz : Udvarhelv Maros-Torde
megyeben. . rnegyeben. megyeben
Harornszek Csik mesveben,
.
45.5 49.9 73.0 89.7 szezelek.
Cs, Sebestyen
54
Karoly
Egyes janisokban azonban meg ennel is nagyobb seazelekerenvben volt zsindelytetd, igy pl. a haromszekmegvei kezd! jarasban 94 es a csikmegyei gyergy610igyesi jarasban 98 szazalek. A Ienti adatokboi az tetszik ki, hogy a nagy hegyek
es erddk k6z6ti fekvo megyek
gati, falalanabb
videkeken
ill. videkekben
jobban, a nyu-
pedig kevesbbe van elteriedve a zslndelyfedes •
•
CJ EEJ llIIIlIIID IIl1IIIIlIJ 0-\0
10'25
~
"'0'~:5
~~.JoO
.... ~~'10
'1:0 ·!5
M·1oo-to.
16. abra. A cserep- (es b4dog-' tetO elterjedese Erdelyben 191f).ben. Verbreilung der Hauser mit ZiegeI- und Blechdach in Siebenbiirgen. 19to: Ugyanez.
de
forditoll
tapesetalhato
viszonyban
It
csereptet6
elteriedesenel.
Cserepteteitl lekohaz voll: Csik megyeben.
.
.
10.0 15.4 23.9
•
Maros-Torda megyeben,
I
Haromszek
Udvarhety
megyeben
rnegyeben.
.
47,ZO/o (16. abre)
.
A harmadik fedesanvag; a szalma vagy %supiet6 vetkezdkepen oszlfk meg e Szekelyfold negy megyejeben: Csik megye. . . . . Haromszek megye. • . Udverhely megye. . . Maros-Torde megye. .
. . . .
. . . .
. . . . . . . .
A haromfele Iedesanyag' suizalekszama
. . . .
. . . .
. . . .
es a ncidFedes a ko-· . . . .
. 0,04 . 2.9 . 8.7 . 32.6010 (17. ahra)'
termeszetesen Iolvton valtozik ..
A szekel"hciz eredete
55
meg pedig elso sorban oly iranyban, hogy a szalmafedes
allandoen fogy es a cserepfedes folylon es mind jobban teried. Ezt nerncsak gazda aagi okok idezik eio. hanem legf6kepen hal6sagj intezkedesek, amelvek szerint a IUzveszelyes fedesanyagot ki kell cserelnl liiza16bb anyaggal. Barmllven nagy aranvben van elterjedve a fazsindely rna, es ha ez a szelmatetd rovasare terieezkedlk is, rnegis el fog jonni az id6, a mikor e fezsindellyel fedett lelok szama is egyre fogyni fog, a cserepzsindely rovesara. A Fazsindely Erdelyben is bizonyosan nagy rnnltra tekinthet vissza, VBrosi hazak, templomok, kastelyok befedesere mar a kczepkorban haeenaltak
~
.
-
,
A SZEJ(rr:Yror.D NATAliA
CJ f:.'.:":>'J IIIIIIIIID IIIIlIillII ~ 0-10
t~·2'
2S-'IO
40'-"
~'70
.... W'8S
""!I-!OO~
17. 6bra. A szalma e8 nadteto elteriedese Erdelyben 1910-ben. Ve~breltung des Stroh und SchUfdaches in Siebenbiirgen, 1910.
s igy eieg koran eliuthetott a szekelyekhez is. Megis okunk van feltetelezni azt, hogy valamikor regen csak a nad- es szalmafedes volt alralanos a Szekelyfold Jegt6bb tajan. A szalrnefedes eppen olyan allalitnos volt egesz Europaban, mint a konlyos fedelalek. A Szekelyfoldon is kedveltek sok j6 tulajdonsaga miait. Pusetulase csaknem a szemiink lattara ment vegbe. A kozigazgatasi hatosagok a XIX. szazad vege Iele mindenfele tilalmeztek az uj szalmefedeeeket. sot a regi szelmatetok kicsereleset is tobb-kevesebb sikerrel eroszakoltak. KorillbeiiiJ 35-36 evvel ezelott Csikmegyenek maldnem minden faluleban szazeval lehetett latnl a regi szalmafedestol megfoszlolt ures hazszarvazalokal, mert a megye elispenle elrendelte, hogy meg azon a nvaron
U. Sebestyen Karoly
56
minden szalrnafedelet lakohazon. legalabb fazsindellyel ken ktcserelnl." Ez magyarazz8 meg tehat a fenli etetisztikaben k6z611szamokat.' Csikmegye vezelo,szerepet a. Iazsindelvtetokben (89.7 010) es a szalrnateto legkisebb aranyszamat (O.04 %), .
A regi borcnafalu, szalmafedelii es hosszlornacnelkuli ereszes szekelyhaz teteie (18, abre) a kovetkezokepen epiilt: A kesz hazderek legfelsf ket hosszu boroneian keresztulfekszenek a padlcisgerendcik vagy keresztgerendcik (8). ezek a beiereti oldalon iovel kijebb
JlAGYNYtJJTOD . libra, Regi szekely hilz tetoszerkezete. A = koszorule, B = kereszt v. pedlasgerendak. C = szerulek, D = serokszeruiek, E = kakasulo v, rnacskela, F = lecek, G = derek- v. spiromszeg, H = gyakstarto-Iec es gyakak. - Dachkonstruktion eines slten Hauses. J\ = "Krllnzholz", B = Querholzer, C = Soarren. D = Ecksparren. E = HHahnenblllken" oder _Kalzenholz", F = Letten, G = Sperrennasel. .
H = Lette mil .Spiessen".
allenek, mini az ellenkezo, hatulso oldalon. A csepeges vagy eszterhej koroskorul egy lab szeles (32 em). ei6[ atlag fei a[ (95 em), de elofordul ennel sokkal szelesebb eszterhei is egyes regi hazakon (12. ebra). A padlasgerendak ulabban kb. egy melernyi tavolsegban fekszenek esvmastol, de regebben mikor meg erosebb fakat haszneltek e celra, ritkabban. azaz nesvobb egymeskoztt tavolsegban fekudtek. A padlesgerendak butuiere, azaz vegere jon a koszoru-(a, arnely meg a haz ket keskeny oldelan is megvan, tehat valoban koszorukent [utia korii! ez egesz hezat es a tela alapiat kepezi (A). He a h{lz alapraize a rendesnel szelesebb, vagy igen sulyos a padlasgerendakra nehezedo haztelo. akkor az ut6bbiak ala mesteraerenda: huznak, a haz ke31
Horger Antal szives k6zlese.
A szekelyhdz eredete
57
zeptengelyenek vonalaban. Nem minden hazon van mestergerende, leginkabb csak regi hazekon talalni. A koszorufe-keretre jon a tet6 szcroczdsc. Szarvazatnak vagy szcroczdsnek nevezik tulaidonkepen az egesz tetoszerkezet, lehat a felellftott szarufakal es a raszegelt leceaest. A szarufa regi torok joveveny a magyar nyelvben, Munkacsi szerint a csag. soruk (setorkaro), oszm. sirik (Stange. Spiess, Trasestenge) szavakbol ered." Lehet, hogy a nyelveszeknek igazuk van ebben, de en megis sokkal terrneszetesebbnek es egyszerdbb magyerazatnak tartom azt, hogy a szaruFa = szaroia. A regi szalmafedesu hazak szarufai ugyanis nem a legielsO veguk6n voltak egymasse] osszeillesztve, mint rnostaneben, hanem meg legalabb fel rneterrel hil lerjedt a fels6 resauk a tela gerincvonalan. Ugy allottak azok 011 soriaban a szarvazesbe vett teton. mint a regi magyar feher marha hosszu szarvperia. En azt hiszern ezert nevezle a nep ezekel a fakat szarv-faknak, szanr-faknek. Sol nezetem szerint feltellenul bizonyilja e rnegvarezet helyessegel az a korulrnenv, hogy a szarufat maskent rag-nak (ragla-nak) is mondiak, ez pedig nem egyeb. mint a szarv jelentesu szlav rogu. (Az olah nyelvben is a szerufa neve corn, ezaz .szerv")
.
A regi hazak szerufeie sudar fenyob61 vagy nyirfab61 kesztrlt, de ezek faragatlanok es gomb6lyuek voltak (l8. abra C. D). A szarufeket meg a foldon lefektelve illesztettek ossze Eels{) vegiikon s megmerevltesiik vegett osszekotottek a kelt61 aa U. no kakasii16vel vagy macskaFaval (E). Azutan raellitoltak ezt e- bokor szarufat a hazra ugy, hogy also reszevel a koszonda megfelelo helyen vesett feszekbe keriiUfuJ, ahol ezutan egy h08SZU faszeggel, (derek-szeg vagy spirom-szeg)3G (G), a koszorufahoz er6sitettek. {Szamotidsnak nevezik a szerufa allanak a koszorufebe vale beereszteset Csik es Haromszek mesveben.)" A haz ket biitUjeFi felallttottak a kel sarokszarufa-parl (19. abra) s azok ceucsebo] eresztettek Ie kozepen a hlizbiitii kozepere egy-egy egesz s esetleg mellette jobb19. libra. Reszletek 8. tetOszerrol-balrol meg egy-egy Fi6k szarural. A haz kezetben. - Etnzelheiten des hossza szerint 5-6-7 bokor szarufa kerult Daches. megfelel6 helyre, egyenI6 tavolsegra egymest61. Semmlfele mas gerendat nem alkalmaztak ezen a teton. A fenlieken kivu I. semmifele szerkezet nem tartotta ossze a szarvazest, az egesz tetozetet csupan a szarufekra szegelt lecek tartottek ossze. A szelmafedes alatt meglehetcs sCirun fekszenek a ketoldalt laposra faragott vekonyabb fakbol keszileti lecek. Ezek kiall6 hosszu faszegekkel vannak a szarufakra erosilve (20. libra). A legalso Jecbe arasz{lyinal hosszabb eros faszegek vannak furl lyukba eros ihte Ezek lartjak a szalmakolegek, zsupoR legalso sonH. (Kalota· szegen ezek a gyakrik s a lee a gyukatart61ec,3B Delbibarmegyeben a Fekete Koros volgyeben ezeket a hosszu faszegekel nyarsoknak nevezik.}S9 Meg meg 0
3b 36
3, "8 .39
Nyk. XXI, 126. XXV, 274. MTsz. U. O.
Nepr. Ert. VI1J, 55. U. o. XVI. 127.
Cs. Sebestyen Karoly
58
kell jegyezni. hogy 6 szarvazat Ielelhtesahoz hasznalt irimyjelzo rudet, amelynek vegere zsinor van kolve s amely arra szolgal, hogy valamennyi szarufa egy rend ben. egyenes vonedban allion, keleveznek vagy serkenynek nevezik.t" Az ekepen elkeszult tetdszerkezetre, a kesz szervazasra kerult ra a tet6beiazaia. A szalma kivaloan alkalmas a hazfedesre. mert konnyu es igen nagy a h6szigetelese s he nem kemenyes a hez, hanem szabadon afjarhatja a fust. a szalrnateto igen tartos. Konnyen lehet iavitanl. ha elromlik s az anyaga foldmfvel6 nepnek semmibe sem kerul. Nem csoda tehat, hogy olvan nagy eranyban volt ellerjedve egesz Europeban mar osid6k 61a. Szinte Gabor a malt szazad nvolcvenes-kilencvenes eveiben meg ketfele szalmefedest talalt a Szekelvfoldon : a sima es zsuppos fedest. A kett6 koziii a regibb ketsegkivu! ez, arnelvlknel a szalma! nem k61egekben (kevecskekben), hanem lazan raktak fel, kezdodve az also "fogazott leceken (gyakakkal ellatott lecek) s aprankent j61 meglaposva raktek addig, mig a leto gerincet elertek, A gerincen azutan leszurt karokkal es atalvetett osezekotozott paros rudekkal (kaloda v. kalocsa. tierense v. perentel) erositettek meg a szelmat 6 szel ellen. (Kalolaszegen karogo. A
Ung-
es
Zemplen
megveben
es
Bodregkozben kabona a neve a leszorito rudaknak.) Ezt a regifajla szalmafedest Also Feher megyeben razott fedelnek nevezik, Egyebkent ~mereles mint osi hazfedesmod Eezak-. Kelel- es Delkelet-Europaban. A masik. ujabb eredehl szalmafedes
a Szekelyloldon
a.
ZSllP-
Ez abbol all, hogy a szalmal apro kis kevekbe (pemete a Szekelyfoldon)" kotik s ezeket a legelso lectdl kezdve egymasmelle leW.
"20. libra. Reszlet a regi haztet6 sze1'keze-
es soronkent egymas
role
rakjak es
nyir- vagy fuzfavesszokkel. vagy tebo). A = keresztgerende. B = kossoruie, eC = szerula, D = gyakatart6.iec. E = Meek. _ guzsbe csavarl szelmekolellel.
F = derek- v. spirornszeg, G = gyakak. Einzelheiten etnes alten Deches. A = Querholz. B = ~Krl!nzholz~. C = Sparren. D = Laue mil ..Spiessen", E = Letten. F = Sper-
gyenkent kolik ra a Iecekre. A gerincvonal biztositasere itt is alkal-
maznak kelodafeket. A hazlel6 csucsan pedigo ott ahol a tetoelek oszrennagel, G = "Spiesse". szefutnak, hegyes rudakat szurnak Ie es erosltenek meg. gyakcit vagy kakol. Gyakcif a rnai zsindelyteteiti hezekra is elkelmeznak, de kolonoskepen csak a reformatusok lakle videkeken. Katolikus videkek szekelyhazaira gyeka helyett fab61 faragott kis kereszteket tiiznek a hazfelo csucsara. Mas helyen yoll alkalmam bovebben foglalkozni e kerclessel!2 itt csak azt emlilem meg. hogy a gyaka eredelileg osi magyar fegyver volt (darda. kopja). s a szekelyhazra valoszinaleg nem disznek. hanem szimb61umnak kerult. A szekelyember szabadsaganak es fiiggetlensegenek szimbolumakent.
'"
is bizonyoS80 igen regi ide 6te ismereles Erdelyben es a Szekelyf61don. de hogy lek6hazon aIkalmaztlik volna a szekelyek foldien mar a regmuit idoben is, arra nincsen adatunk. de ez nem is valoszinu. A A %sindelytelo
40 41 48
MTsz. Nepr. Ert. I, 105. Elhn. L1. 90-92.
A szekelyhdz eredeie zsendely-telo altaleben
nem olyen meredek. mint a regi szalmafedes, bar ezek k6z6tt is lehel igen magasat talalni (14. abre). Szeriniem ez az igen magas zsindelyteto is bfzonyiteka annak, hogy a hez eredetileg szalmefedesu volt. Regi hezakon a lelohajias zstndelvezes alatt megfelel ez egyenldoldalo haremszog hajMsimak (60°). ujabb hazekon korulbeliil 45°-nyi. A leloszerkezet a zslndely alatt is a regi. a szelmefedes alatl alkalmazoll szarufee szerkezet, De mar az ujabb hezakon mind [obban teried a modernebb szarufas tetoszerkezel. az arnelynel a gerendak szabalyosan negyszegletGre vannak fureszelv.e vagy acsolva 8 ameiyen a szerufak is mar nem kerek Iak. henem negyszegletes gerendak. A azarufak itt mar nem koszoruIakhoz vannak szegelve, mint a regi ietokon. hanem also vegiik csappal van elletva es ez a csap bele van eresztve a pedlasgerendek vegebe. Azonkivul vendegFcik vannak alkelmezva minden egyes szarufa also vegere, egyreszt hogy a zsindelytel6nek also reszen valemlvel enyhebb legyen a heilase, masreszt ezekkel szelesttent lehel a let6 eszterheiat, csepegeset (21. abre). Tobbfele zsindelyt hesznalnek letoredesre Erdelyben es e Szekelvfoldon is. Me mar altelenos a klsebb mereru. homyolt szelli fenvofezatndely. Regebban azonban ugy latsaik nagyobb merelu fenyc5fazsindelyt (neha bukk- vagy cserfa-zsindelyt) hesznaltak, melynek Szinte Gabor szerinl grdnic volt a neve.48 Nevezik ezt meg grdnica-nak es drcinicd-nak is.H A nagyobb mereta zsindelvt meg masfele is ismerik Erdelvben es Bukovinaban, Haromszekes Udvarhely rnegyeben 8 bukkfe-zsindelyt meg iszkola-nak is nevezik.f Mas hasznall neve meg: leg/a, fa-teg/a, bakkfa-tegla. Ez maid egy meter hoszszu es kb. 10 ern szeles deszkelep, melvnek also vegel kerekre vasv hegyesre faragjak, felsa vegebe nagy faszeget vernek eldre furt lyukba S olv medon ekesztiek fel a lecekre. mint
a cserepet szokas, A szekelyek ezonban alteleban
nem kedvelik a zslndelvtetot, sem a 21. ~a. A~ UJabb tetosze' keDzethre8Z~ite. hazen, sem a csiiron. Jobb a szalmafe- Einzeihelt des neueren ac stu es. des - mondiak - ez telen melesebb, nyaron hGvosebb es sokkal tovabb tarlot! a zsindelynel. A lakohazon ugyan mar megszoktak, sot a [obbmoduek talan rostelnek rna mar a szalmafedelet. ha meg volna ensedve, mert a zsindelyt is konzervalia a fust. ha regi rendszer szerinl kernenvtelen a haz. Csakhogy ezzel is bai van. mert a hatosegok kemenyek epitesere szoritiak a nepet, A ruslnelkuli hideg csuron igen hamar romlik a fezsindelv. soket kell javitani es emiatl surun kell a fedelet (Ijilani. Ezert es a melegtartas miatt. he pajta (istaJI6) is van a fedei alatt. meg ezen ElZ epOleten tartotla meg megat leglovabb 8 szalmafedes .
• A szalmateloMk soha sem volt, a zsindelyesnek is csak az ujabb ide)· ben van kemenye. A Hisl a haz tGzhelyer6l kiilon csovon. a karl6n jut fel a hiuha. ahol szabadon terieszkedik s ott hagyja eI a padlasteret. ahol lehel. 4:. H 45
Nepr. £rl. r. 105. MNy. 1II. 330. NYT. XXX. 544. MTsz. Nepr.· £rt. XII. 108. MTsz.
Cs, Sebestyen Karoly vagy ahol kulon e celra szolselo nvilasoket keszitettek a Iedelen. Zsupfedelen nern igen gondoskodtak rendes fUstkivezetesrol. R~nde8en az ereszet aUan. a csepeses alatt hagyoil reseken tavozott a fusl, vagy a taralvonal ket vege alatt hagyoU kis nyllasokon. Zslndelyfedelen ujabban mar kulan Fiistlyuk van kikepezve e celra. A legegyszenibb fustlyuk az, ha itt-oil felemelnek es alatamesztanak egy-egy rovidebb sort a zsindelvekbdl. Mashol padlasablakszerure kepezik ki a fustlyukal, de Haromszekmegve Szentloldjen a tarajvonal kozepen kiilon kls epftmenyekel keszltenek, amelvek kulon kis nyerefedellel vagy satortetdvel vannak befedve (22. abra).jG
• Osszefoglalva a szekelvhaz telejerol mondoltakat. megallapilhetiuk, hogy -ezt a leleSl a tamesatott szerkezet jellernai, amit altelaban szaruFas ezerkezeinek nevezunk. MindameJletf vannak olyan nvornok meg rna is. melyek arra mulalnak hogy velamikor regen a Szekelyfoldon is a fuggeszletl. tehat a szelemenes tel6szerkezel volt ismeretes. Erre nezve nem keIl az 6skori asataeokre hivatkozni. pl. erra, hogy a heromszekmezvet Eresdon olyan vesszofonasos falu hazekat astak ki, arne[yeknek a leleje agasfits-szelemenes volt es valoszinweg szalmaval es naddal volt Iedve." Maga a regi letOszerkezel ad bizonyilekot az egykori szelemenes szerkezel mellett. A regi szelmafedesu szekelvheznak a "szaruFtiia" ugyanis sok tekintefben kulonbozrk attol a szerkezeli gerendalol. amelvet az eplteszet szarufa neven ismer, Igazi szarufa tuleidonkepen csak 8Z djabb szekelvhazakon van. azokon, amelyeken nincsen koszorlifa. Viszonl ez az ujabb letoszerkezet nem nepi eredehi, hanem a verosi acsmesterektol ered. A rendes szarufa tudvaleveles a kozeokorban viragkorat el6 acsmestersegnek a telalmanve s mint ilyen a statikai szamilasok es szabalvok alapjan szerkesztett, negyszeglelesre faragott gerenda, melynek Eels(') osszekepcsolese es also feltamaszteae rendes acsrnesteri csapolesokkal lortenik. Ezzel szemben a regi szekelyhaz u. n. szarufeia nern negyszegletes gerenda. hanem agail61 megfosz22. abra. fustlyukak harom- lott s lehantolt vekony feny6fa. kerek rud, mely -szeki hitzak zsindelytetejen. sem alakjare, sem alkalmazasi rnodban nem heRauchlc;cher auf Schindel. sonlit e rendes szarufera. Felso osszekepcsolase dachern, nem relapolassal tortenik vagy csappel, hanem igen kezdetlegesen ugy, hogy furt lvukon kereszIii I vert nagy kiallo faszeg osszefogja a ket kerek fat. esetleg meg is van kotozve nvlr- vagy fuzvesszovel. FelsO vegukon. azaz osszekapcsolasukon luI. meg egy-kel arasznyira tovabb folytal6dnak, egeszen ugy. mini a szelernenes tetc) kamp6s f6agakb61 keszitell ragfai. Legfontosabb kulonbseg azonban a k61fele szarufa kozoli ez, hogy hogyan lamaszkodnak also vegukon. A frank. az alsoszasz es az alemann teloszerkezelnel a szarufak a padlasgerendak vegebe vannak bekspcsolva. tehat val600n ratamaszkodnak ezekre. Ugyanugy lamaszkodnak ugyancsak a padJasgerendak vegeire az ujabb szekelyhaz szarufai. Ez azonban ill a Szekelyf61d6n nem osi hagyatek a nyugati german ok reszerol, ahogyan ezl Phleps tobbszOr idezett k6nyveben gondo(ja, hanem al:ialanos es rna mar egesz kozepeuroptiben elterjedl acsmesteri gyakorlat. amely 46
4'
Nepr. Ert. VI. 3-4. Dolgoutlok-Traveaux. V, 369-370.
61
A szekelyhdz eredeie
laliln a saasaok reven, de valoszinubben a varosi epilkezesek ill. acsmesterek (JUan kerult a Szekelvfoldre. A sveici es a bajor tetoszerkezetben a mi koszorufanknak mesfelelo Ialgerendere tameszkodnek a szarufak also vesukkel. megIelelo csepozes segitsegevel. A regi szekelyhaz u, n. szarufeia ezekkel szemben nem a bUiujevel tamaszkodik fel se a pedlasgereudera, se a koezorufere, hanem a vege szebadon log Ie a csepegesen s csupan az oldala fekszik a koszorufenak megfelelo veioleteben. ahol egy nagy faszeg rogziti hozza. Ha nem kapcsolna ossze a ket szarufat felso reszukon a kakasuld vagy macskafa, meg sem allhatne a helyen. (Ee technikai szemmel nezve nagy kezdetlegesseg, de egvszersmlnd nagy regisegre is val)). Vegul maga a koezorufa alkalmezasa ebben a regi. U. n. szerufes-szerkezetben is regi emleke az egykori ragf68-Szelemenes tetoszerkezetnek. Megjegyzendo. hogy ez a kezdetleges szarufas szerkezet, illetve a szerufaknek ez az also tameszkodasa nem szorltkozik kiurolag a Szekelyfoldre, El van teriedve egesz Erdelvben es azon tul Marmarosban es Bukovineben is. Ezek utan nem ketseges aa, hogy valamikor Erdelyben a szelernenesagasfas teloszerkezet volt az uralkodo s ez nezettmk szerinl nem lehelell egyeb a keleli szlev u. n, szohc-fedelnel." . Az agasfas-szelemenes tetoszerkezet elruneset es ennek szarufas szerkezettel valo helyettesiteset valoszfnulea a XII-XlII. szezadban Erdelyben lelelepitett szaszok erkezesevel Jehel kepcsoletba hozni. He nem is az egesz hazepitesi. ahogy pl. K6s Karoly gondolja4!1 de ezt a tet6szerkezetet a szeke·· yek bizonyosan Ii szaszoktol vettek et.
V. A tiizeloberendezes. ketsestelennl egyik legfontosabb reszlete Ii haznek fjgyelmet erdemli meg mindenfele hezkutatasnel, azonkorantsern olvan kizarolagoe, ehozven azt egyesek gondoltak. Meg pedig azert nem, rnert talen egyik hilzreszlel sem valtozott a multban es valtozik a jelenben is ennvira, mini eppen a tuzeld- es fGt6beA tuzeldberendezes s rnindig a legnagyobb ban IipusalakH6 hatase rendezes.
. A szekelyhaz luzhelye elapien az u. n. ngilt ffizhelyes hcizt[pus csoportjaba tertozik. Legjeliemz6bb sajalsaga. s ebben ter el lenvegesen a lestobb magyar hilztipust61. hogy nincsen klilon f6z6helyisege. nincsen konvhaie. Azonkiviil nmcsen kulon fotoberendezese. tehet uri kalvhale sem. Mert '8 Iipikus szekely hez tuzeloberendezese egybe foglalja ezt a ket rendeltetest : f6zo- es futokesziilek egyben. . . Tobbfele neve van rna ennek a kalonleaes ruzeloberendezesnek (23. ilb· ra), Taliln Ii legelterjedtebh vagy legismertebb neve a csempes (csempe = kalyhBcserep). vegy cserepes. de nevezik csem"enek. csempelynek. a regi kezdellegesebb alakjanak rna mar ritkAbbBn htisznalt neve pedig gob. goc, (g6calia, gOc-mege, gac-Idba), g6g (gog-alja, gog-mege) es gogciny. Helye 8 hazban pontosan meg van balarozva. elter6sek ell61 ritkan fordulnak elo. Mindig a lakohe\yisegnek. Ii hciznak az eresz fele eso laJa mel-· let! all. a fal k6zepe tajan. k6zei az ereszhe nyil6 ajt6hoz. Ennek az elheIyezkedesnek nyilvan az az oka. hogy a tlizhely fuslje. amely esetleg szikral is vihel magaval. mikor a kemeny nelkiili pad18slerbe feler, lehetoleg egyen10 lavol legyen minden fedelsiklol. Kontyos fedelnel lehal lehetoleg az epulet . kozepponljaban van a iegjobb helye (24. abra). . A csempes, cserepes ieljesen kifejlodolt alakja es szerkezete (23. abra) a kovetkez6: Also resze. az amelyen a nyitoll tiiz egni szokoll (A)· a tiizpad. csempe-alj, goc-alj. sod alja vagy pest-alja. Ez egeszen alacsony negyszegle-· 48 4\)
Schier i. m. 36. Emlekkonyv a Szekely Nemzeti Muzeum 50 eves jubileumara.
1929. 651..
Cs.
-
Sebeslyen
Karol!.!
les padka Ioldbol. agyagbol. sarool tapasztva s szegelye vagy kernenvfa-kerettel vagy leglasorral van korulveve. Ujabb hezakban mar magesebbra ernelik ezt a luzpadkal. s ilvenkor kobOl vagy leglabol rakjak fel, olykor meg Iaterto lyukat is keszitenek also reszen. A hlzpad hossza kb. 1,30-1.50 rn, szelessege 70-80 em, A tuzpadot ketfelol (8 falmenti hetulso oldalon es a hozzacsatlakozo egyik keskeny vegen) egy-egy vekonyabb leglafal veszi ki:irul kb. asztalrnagassagban. A hatulso fal, amely a boronafalat 8. hiztol megvedl, a tii.zlal (C), a mesik, rovidebb fa! a sod (0). A keno egyut! alkotia a sodnak vagy sutnak nevezett sarkol (8), TazfaJ heiyett nehol csak egy nagy lapos kovet allilanak_ az erdsen sarozolt boronafal ele vedelmul, ennek a neve sodka. Minlhogy pedig mindig nagy darab fskat, hasabokat es tuskokat liizelnek el a cserepesen, a hosszu Feknak esvtk veget fel kell pockolni. hogy 8. Iehullo hamu Ii langot meg ne foitse. Erre szolgal a pucok vagy pucok-ko.
Ez rendesen
egy megfe-
lela k6darab vagy egy legla. de lehel erre a celra keszult kulon falparkany is. Ennek Gyergy6ban es Meros-Torda megyeben ponk a neve. Elvetve kerul meg oasmacska (Iuzkulya) e celra. A hizpad negyedik szabad sarkan all a 9?c-lab. s6d-Iab vagy kemenceldb (F). Ez a sodfallal egyenl6 magas Iaragott vagy esztergalyozotl kernenyfa oszlopocska. A tiizfalon. a sodFalon es a sodldbon nyugszik egy kemenvfa keret, amely kb. ugyanakkora nagysagli es form8ju, mini a liizpad szele, s emelynek neve kemence-fdja. cserep-fcija, 23. abra. S-rekejy lUzelo (cscmpes, cserepesl. csere-laia, ela-Fa, s.zcid-fa. kaholy-fa, A = IUzelopad. B = sod v. sut. C = IGziaL (haholy). vagy kdlyha-fa (G). (A D = sodlel, E = seolsefe, F = g6cleb. G = fenti csere-fajel terrneszetesen rna cserepleie, H = csempe, J = forditf6, K = szinten cserep,f8janak tartiuk, de szontto. L = csipke, M = kurlO. - Feueren ezl htszern, a ketlo nem ugvanazt stelle des Szekler Hauses. A = Feuerplata, B = Ofenwinkci. C = Feuerwend, 0 = Sei- ielenti. A csere ugyanis lehel a csetenwand. E = Kesselschwinge, OF = Olenreny « regi cseren) rovidttese is, a hiss. G = Holzrehmen. H = Kachel. J = akkor ez valamikor ugy henszott, Eckkechel. K = Zwischenkechel, L = Ce- hogy cseren-fQia.) simskechel, M = Rauchabzugrohr. Erre Q fakerelre (G)van allitva, vagy felepilve a tfizhely fustfog6 keszuleke, a hesebalaku tuleidonkepeni csempes vagy cserepes. Negy oldala ea a leleje zart. aluI nyitolt. Az oldalai ket vagy harom sor csempeDeI vagy kdlyhdval (H) vannak boritva, a sarkokra pedig dereksz6gben hajl6 csempelapok keriilnek, ezek a forditt<5k {J). Az· egyes esempesorok koze, neha a legalso sor ala is, a fakerelre. keskeny (8-10 em) de a rendes csempelapoknill hos8zabb Japos vagy psrkimyos cserepiapok keriilnek (K). a s%oritt6k vagy szoTit6-kcilyhah. A legIelsO sor felet! is van ilyen. rendesen parktinyos eserepsor ennek a neve csiJ)ke (U, A csempelapok eleinle mazatlanok voltak veres vagy fekete szjnCiek • .de mar eleit61 fogva domboru diszitmenyekkel voltak. boritV8. Kes6bb z61d vagy kek milzzal vonlilk be a kaIyhalapokat. Ut6bb mar 16bbszinCi csempekb6i epilellek fel a cserepeseket. A cserepes teteje be van fedve vBspilnlokra rakot! kozonseges cserepekkel, vagy nagy koiapokkal vagy silrral ielapaszlolt deszkavaL A fuslelve-
.-
A szekelyhciz eredeie
63
zeta nyilas nem ez oldalaban van, hanem a teteien, a soddal szernkozt. fekvo vegen. Ebbal a nyllesbol emelkedik ferde Iranyban a hasabelaku Hislvezetd csd, a kurto (M). amelv a fus!61 a mennyezelen keresztul Ielvezeli a hiuba, A cserepes belseiet, az oldalokon es a teteien j61 kttapesatiak agyagos sarral. Ahol meg rnegvan, all rna mar csak leli idoben heszneliak a cserepest f6zesre is. mert rniote divatbe jolt a kulon nyari konyha az udvaron kulon kis eptiletben, azota nyaron mar nem foznek a cserepes alatl. Regen azonben nvaron is itt f6ztek. meg pedig uslben. Erre a celra szolgalt a sod fa I melletli kiilso sarkon felallitott ust-kar vagy ust-Iab. szolgaFa, 5zol9avas, list-Fa. iisl-rud, horlat vagy kollal-fa. a gyimesi esangoknal guzsba. (E). Mozgalhat6 karja van. amelyet ki- es be rehel forgalni a raita 16go usttel egyiitt. A szolzafa (ustkat stb.] regebben altalanosan el lehelelt teriedve, rna ezonban egyre ritkabban lehel talalni. . A cserepes rntlkodese igen egyszerti. A tlizpadon szabadon ego fahasabok fusije es szlkrela a folotte nvilo fiistfog6ba kerul, itt a szikra megsemmisiil. a fust osszesutusodik s bizonvos mertekben Ie is hul, merl rneleget leadia a fustfogo keszulek oldalainak es teleienek. A Iehiitott es artalmatlanne tett {us! azutan a kurton keresztul tavozik a hiuba. A f6zes illtal keletkezelt g6z es szag a fustlel egyiilt tavozik a hezbol. Ha a cserepesnek pja hrrzasa" van .. akkor a legkitun6bb hazszell6zlet6. mert a cserepes alland6 gyenge : ·ieghuzeta a b8z levegojet mindig tisztan tarija. Az llyen regifajta azekelvheaban meg teljdoben slncsen az a. (ojl6 nehez levego, mini mas paraszthazakban, . , Ennek a kulonleses szekely tuzelo berendezesnek olvan kivalo eldnyei voltak es vannak, melyek biztosltottak fennmaradeset a lesuiabb id6kig. Csak a. leguiabb idoben kezdi a mindenl kieg) enlito modern kultura kiszoritani a szekely24. ilbra. A tiizelo eihelyezese a htiz hazbol, helyet csinalvan a futokaiyhlinak k6zepponQtiban. - Der Platz der Feues a lakaMktuzhelynek. Teli idoben a cserepes a legked- erslelte 1m Mtttelpunkt des Hauses. vesebb hely a hezban. A goca/jaszeken ulnek a gyerekek vagy a fonogal6 esszonv. a pipliz6 oreg ember. uri helyen az esli cseledl elet a.z asztal Iele huz6doti. itt meg a tuz korul van,'? Szerintern ebben a szekely nep meg6rzot! valamit a regmultb61. a paszlornepek osi vonzalma! a iangol6 nyilt Hizhoz. A eserepesnek se az alakja, se az anyaga nem volt mindig az. ami rna. A regi id6ben pi. a fustIog6 felso reszt nem csempekbOl epitett~k. hanem vesszofonasOOI keszilettek kivlii-beltil j61 megsaroztak (25. abra). Ugy lelszik ezt hivtak valamikor gogdnynak. Udvarhely megyeben a gogany. gog6n mindig hasabalaku es vessz6b61 van fonva..&lS mivel ugyancsak Udvarhely megyeben csereny a neve a "szobai kernence" belso ko- vagy tegJafaUmak. ameiyre a kalyhacserepeket ragasztjak,52 azt kell hinniink. hogy a szekely tiizeloneka regi s rna mar feledesbe menl egykori neve a cserenv volt. (Kalolaszegen is a regi modi pifar kemenceje a cseTl!ny, masken! kaskemence).53 Mivel ezenkiviil meg a I>eSSZOcserepes nev is fennmaradt,~' sol a vessz6oo1 font es sarral belap8sztoll ilynemu egyszerGbb ftistfogokal is csempenek mondjak, bar egy darab csempe
eS
Ert. xu, 120. XU. 117. XII, 116. MTsz. Janko J6n05. Katotaszeg, Nepr. Ert. X. 15, 17.
50 Nepr. M U. o. ~! U. o. 6lI
6~
64.
CIS. Sebestyen Karoly sincsen rajle, egeszen jogosan mondhabuk, hogy regebben csak vesszofonasez a fontos elkatresze. Csemoesnek, cserepesnek nyilvan csek azota nevezik, amtote csemoekei, csereoekei raknek 8Z oldalera. A cserepessel kapcsoletban meg kell emltteni azl a kulonleges biztosito berendezest, amelyet nemely helyen a hiuban a fustvezet6 ki.irlo szaja fole
. bel keszult a luzhelynek
alkalmaznek. Megeshetik ugyenis, hogy a cserepes szikreibol a kurlon keresztul a hiube is iuthet, ezert nernely helven (igy Meros-Torde es Kis-Kukiillo megyeben es egyeb erdelyl reszeken is). igen celszeru keszuleket alkalmaznak a padleson a szikra artelmetlenna tetelere. A kurto nyilese [ole nagy szikrafog6t helyeznek el, melvnek, kuklar, huptor vagy cserenu a neve. ~r, Ez tolcseralaku es veeszobol van Ionva, kivul-belul sarral megtapaszlva. Meroa-Torda megyeben egy masik formeie is isrneretes. Ott az eresz kamreie menyezelen, a siit6kemence (eleU, van egy vesszob61 font kupolafele. arnely felfogja a felfele szall6 szikrat es a ruslot a kupole oldalabe vagott kerek nyilason ereszti ki a hiuba.C6 Ez a kupolas fi.islfogo elofordul Erdelynek mas videkein is. Termeszetesen ez a vesszefonasos sztkrafoso se nem helyi. se nem erdelvi talelmany. Az ilyen szerkezetet ez azonos Ieltetelek mellett a szukseg szuli, ezert fordul az eld, hogy ket egymassal igen tavol eso vldeken vagy crszagban teljesen egyezd Iormakat lehel talalni. PI. Sveic esaakkeletl reszen, a haz konyhale felell, vagy az egesz menyezeten, vagy ennek egy reszen van egy dongaboltozat elaku serral bekenl vesszdfonasos kupolafele. a hurd (Hurde = vesszolonas), amelynek feladata szinten : a fus101 osszegyiijlve a szikrekat artal[anna tenni."
25. abra. Regi vessz6lon8sos gopny (Viski Karoly vazlete ulan). - Abe feuerstelle mit Rauchmantel aus Rulengeflecht.
A kozepeuropal nepi epitkezes a tuzeldberendezest illeloen
tudvalev6leg kef nagy kulturkorbe osztheto. A nyugati kulturkorben osid6k 61a a rillitott hlzhellJen £6ztek. a keleteuropei orszegok nepei pedig a zdrt kemencet elkalmaztak, amely kenversutesre, f6zesre es kitesre egyarant szolgalt. A kemenceben vale fozesnek !orzsvideke ketsegtelenul a keleti szlavok foldje. A kis es feher oroszok kemenceie sarbol keszul, deszke- Vag)' vesszofonesos vezra csapott agyagbol. A f6z6kemencenek ez a formaja ezutan elteriedt az egesz szlav kelelen. Lengyeiorszagban. Csehorszagban. Nernetorszilgnak az Elbat6i keletre fekvo reszein es Fels6magyarorsz8gon. A ket nagy foz6-kullurkor teriilete koz6ti szeles ov lerli) el, ameiyben keverekformdk honosak. Ez a tern let Skandinavia keleti reszeit6I kezdve Finnorszagon, Esztorszagon, Lettorszag'on. Litviinian. Lengyelorszagon. Nemelor8zag keleti szelein. Csehorszagon. Magyarorszagon es a keleli Alpok szlovenJakie videkein alvonul. Mindenfele kevereke laJalhato e videkeken a nyilt hlzhelynek es a zarl kemencenek. Ebbe a z6naba esik lehat a. magyarorszagi fiislos hitzak elofordulasa is es ide lartozik a szekelyhaz is. Ezi a Hpusterulelet az jellemzi. hogy fozes celjara nyiloti Hizhelyet hasznalnak. de szoba~r, 66 &1
U. o.
X. 9, XII, It 6, Nepr. Ert. X, I L Schier i. m, 269.
MNy. Ill. 330, MTsz. Lazar
L
Also Feher m. 482.
A szekelyhdz eredeie meJegites
es sules
alkaimaznak,
celiara
65
egy a nyilt hizhellyel kapcsoletos
kemencet
is
A saekelvhazrcl azt rnondottuk fentebb, hogy a nyilttr1:zhelyes heztipus csoportiahoz tartozik, Ez ezonban nem egeszen pontes meshataroees, legfelJebb annylben heiyta1i6. hogy a hdzban bent. jelenleg valoban csak nyilt tuzhely
van. Van azonban
a szekelveknek
kemence. amely vagy ez eresz mogolti
ezenklvul
kamreban.
zert tuzeloluk is. a sut6-
neha magaban az eresz-
ben. de rna mar lesinkebb ez udveron, kulan kis epuletben, a siit6hdzban 611.A siilohazban szokott meg foz6heiy is lenni a kemence szaja el6tli patkan (ujabban persze tekereknfzhely), ez eztan a nyari konyha. E szerint tehal a szekelvhaa tiizel6herendezese (I. n. vegl:Jes, ezaz lobbtiizu s igy valeban a fentemlitetl keverektormak z6n6jtiba tartozo, Ez ezonban csek ujabb ida 61e lehetseges, merl ezelott minden keverekforma vegy az egytk vegy a
H
II
K H
··: : , •
D
E
J
H
I
•
~ ~
· I
l uuJ~ 11m
H
om;; ••
3.
26. abr a, A szekely siitokemence vandorlasa a htizban. Die Wanderungen des 8ackofens im Hause. mesfk f6tipushoz tarlozotl. Az a kerdes most. hogy a szekelyhaz melyikhez tarlozhatott regen? A hazbell nyilt IGzhely latszoleg a nyugall, ezaz a k6zepeuropa! nyilt lCizhelyes kulturkozhoz, a kemence pedig esetleg a f6z6kemence keleti kulturkorebe utelia.
A szekelyhazban
rna egy kisebb merehi bcslvaaleku yegy kupolas keEz a. siltokemence ezonban az en velemenyem szerlnt nem 6si tartozeka a szekely haznak. Mutatja ezt tobbek kozott az is, nyersiit6-kemence
talalhato.
.hogy nines es nem volt allandc he lye a hazben, ide-ode ford ito ttak, vandorolteftak. Eloszor benl alit a hazben szoros kapcsoletben a regi hlzhellyel a gogannyeL Akkor meg a kenyersutesen kivUl esetleg hazmelegitesre is szolgalt. Szorosen a s6dfal mellett 6111. 8z6ja a g6ca]jtiba nyilt. fustie is a gocba szallt (26. ebre, 1). Idokozben csempes. cserepes lett a gocbol, g6ganyb6i. a szobamelegttesre elegnek bizonyult ez is. Viszont nem ktvenatos meleg volt 8 hazban nyarid6ben a kenversutes elkelmeval. Ezert rnegforditottak a beE'hno~ raplll.-N~pelet
5
Cs. Sebeslyen Kamly
60
•
rendezest 90 Iokkel, a sUiokemence testel kitettek az ereszbe, a szaja pedig a tuzfaJon keresztul nyilt be a gocaUba. a cserepes ala. 8 onnan fut6I1ek.6~(26. abre, 2). A tovebbiak folyaman megszakitottak a ket tGzhelyberendezes kapcsoletat, emennyiben a sutc5kemenee egy ujabb 90 fokos forclulaltal onallosuit. Mar nem a hazbol fatottek. hanem 8Z ereszbol (26. abra. 3). Tovabbi valtozat : a siit6kemenee az eresz mOgotti kamrebe kerul, arnelyet nehol pitvarnak neveznek (26. abra, 4). VeguI. mivel kenyersuteskor, kuionosen nyaron, kellernetlen meleget okozott a hazban, kitelepitettek az udvarba. kiilon kis epuletbe, a siit6hazha (26. abra, 5).09
" Ez
fen!ebb reszletezett kemence ugy Tnereleinei fogva. mini elekie szerinl nem lehel BZ osi keleli salav f6zokemence utodia, mert ez a szekely kemence mindig csak kenversutesre szolgalt s alighanem csupan e celrrak koszonhetre Ieltelalasat. Ez ez a kenyersutokernence. amelyel en annak idejen a Wzhelyhez tapadl suIoharangb61 eredonek mondlarn.w Ezi a sul6harangsulokemenee elmeleternet azote mashol is latom igazolva." A keleli szlev vi lag kernenceie, ezzel szemben, t6bb celnak szolgal. Hezrnelegtles az egyik, foznek benne fazekakban es lei en alusznak 1'1- teleien. A szekelyek kls mereta kernenceie csak kenversulesre valo, nem f(iznek benne s a leleien nem lehel aludni, rnert kuoolas a form9ja. Ez a kemence aranylag ujabb id6ben kerult a szekelvhezbe, meg pedig valosztmlleg akkor, arnikor a szekelyek a klzerolegos alletlenyeszteerdl allertek a szemes gahonarelek termelesere is. illel61eg amikor a kovaszos kenyer sutese altalanos lett kozotlul~. Azert 8 szekelyhaz megis csak a keleti szlev foz6kemence kulturkorebe tarlozolt valarnikor. A moslani nyilt Hizhely nem mond ennek ellent, merl ez ez egeszen alacsony szinlU hizpad nem a german ere-bel ered (amely magasebb szin~u). hanem Ii szekelvek sajal tulaidona, amelyet annak ideien. megukkal hoztak, EzenkivUI ezonban vannak meg nyomok arre, hogy a szekelvek boronefalu hazaban a regi id6ben megis csak volt egy masik hemence, meg pedig a keleli szlav fOl:okemencehez hasonlo, ernely azonban idovel a szekelyhazbol ellGn!. KiieUek a hezbc] mint alketmatlant, v611ozo11 eletszokaseiknek mar meg nern Felel61. Arra nezve, hogy a szekelyhazban valarnikor e szlav pec·nek rnegfele16 kemence lett volne, igaz nincsen kozvellen es tdrgyi bizonyilekunk. De egy olvan nile/vi bizonyilek maredt fenn. mely ebben Ii kerdesben igen sulyosan esik latba. A sUlokemencet, akar bent van a haz valamelyik helyisegeben. akar kin! ez udvaron kOlon sUiohazban. mindig csak kemencenek nevezik. Ez szerinlem arra mula!. hogy ujabb eredelu. Ellenben a hazbeli nyilt iii~he[ye3 cserepesl szoktak pest-nek is nevezni. A Magyar Tejsz:6lar szerint Csil{- es Haromszek megyeben. valamin! a Nyitra volgye-ben pest = kemence. Pest-alja a regi TajszolaT szerinl = a kemence alja. Hilromszekben alt. a Szekelyfoldon. 8rass6 megyeben is az.63 Pesf·mege = kemence moge Haromszek. Szekelyfold.63 A pest-alja es pestalja-lik az en 1904 evi sajat gyiijlesemben is elofordul. szinten Haromszek megyebol. Ezek az adaiok egyertelmuen arcol lanuskodnak. hogy a pest-en kemencel kell erteni es nem nyiloli tiizhelyel. Hogyan egyeztethel6 ez 6zonban azzal, hogy ma mar nincsen is kemence ott. ahol e pest. pes fa Ija. pestalialik B
as Erre ismeriink idegen peldakfil is. Schier i. m. 253. 68 Phleps ebben is leved. mikor azt hiszi. hogy ttisios haznak fI megmaradt emlekei. 1. m. 29. 80 Szekely N. Muzeum Emlekkonyve, 476-479. 61 Schier i. m. 196. 211. 82 63
Nyr. XXXIV. 49. U. o. XXXVI, 328.
MTsz.
fI
szekely sulohazak egy 5si
A szeRely/uiz eredete
61
es pestmegye elnevezesek elnek, henem a nyilt liizu csempes, cserepes nevu rustfogot nevezik pestnek. Az ketsegtelen. hogy 6 mostani nyilt tuzhelyes cserepes nem le netett a pe,'>t, mert ez zarl kernence volt. S he most megls a cserepes aljat nevezik pest-aljanek, nohe nines felelle zart kemence, akkor ezl azzel 8 Ieltevessel ertheUuk meg, hogy velamikor olyan kemencenek kellelt 011 lenni. amelyet pestnek nevezlek s amelvnek a szaja elotti helve azonos a moslani cserepes als6 reszevel. A kemence mar regen eltunt onnan, de e szaie el611i helyen berendezlek egy szebad IUzhelyel. amelv {ole kesobb cserenynek. gogcinynak vesv cserepesnek nevezetl fiistfogo kesza!ek jolt s ezen az ujabb eredetLi tLizhelyen mesmeredt az egykori pest emleknl 6 pestalia elnevezes, A keleli szlav'vilag foz6kemeneejenek a neve minden szlev nyelvben pee, pec, egvedul csak a bclgar-sziav nyelvben nevezik pesl-nek. Ha lehat a szekelyek pestnek nevezik rna aU a helyet, ahol tuzelnek, fel kell telelezniink, hogy axon 6. helyen vaiamtkor a mai cserepes helyett egy pest nevfi es bolgar-szlev eredelLi kemence eUott. Telan nern velellen ez sem, hogy a regi pest nev eppen Harornszek megyeben meradt fenn. (Mert az altalanos Szekelvfold helvmeaheterozes valosztmileg szinlen csak Harem.szekre vonalkozik).
• Hsromszek megye leriileten a XL szezadban bolger-szlav nep lakott A Barcesag keleli szelet61 kezdve s ellol kelelre a haromszeki terrnekenv siksilg teruleten rendkivul sok szlev f61drBjzi eredelii nev meradt fenn.'1 Olyan naj:lY szarnmal vennak 011 ezek a holgar·szlav helynevek. mint sehol rnasutt ~gesz Erdely tenlleten, S61 egesz Magyarorszag magyarlakte videkei k6z6tt is keyes olyan aked, amely ebbol a szempontbcl osszehesonlllheto volna. Ezek a teleptliesek a magyarsilg (~zekelyseg) bekoltozese ideien vagyis 8. XII. szazed vegen. vagy a XIII. szazed e1sO feleben mar mindenesetre megvoltek." Ezeknek a faluknak e szlav lekosai bizonyosan boronafalu hezakben Iektak, s e ' pest nevii kemenceluk sem leheleU mas. mini a tobbl $zlavsage koroskorul. Hogy rnilyen vol I ez a bolgilr szlilv eredelii pest, azl bizonyosen nem tudiuk, mert peldany nem maradt [enn beloluk a Szekelvfoldon. Lehet, hogy olyan volt mini ez ez osi kemencetipus, amelv a Szekelylold eszakl hahira rnenten, a borg6i havesok faluiben es Naszod videken meg rna is megtalalheto. De az is meg\ehel, hogy e harmine evvel ezelott Gyimes-Aldom88patakon. Gorbe Peter hazaben lalall regi szekely-esango kemenceben megtaJelluk a regi pestnek utolsO (bar megvellozoll) peldenyaL" A gyimesi csangok egesz leleplilesi terulele velamikor a csikmegyei :Szepviz kozseghez lertozott, lakosai pedig ugyancsak csiki szekelyek. akik a medence faluib61. de leginkabb Szepvizrol rBjzotiak ki " Gyimes 8zoros vol·gyeibe. Felleheto hogy ezek e lelepesek magukkal vitlek minden egyebb~l -egyiitt 6. regi kemenceformal is. S mivel ludjuk. hogy i1yen nagyon felreeso 'sz6rvanylelepiileseken sokkal tovabb mailldnak meg a regi szokasok. fargyak ·es eszkoz6k, fel"~helo az is. hogy ez a regi kemenceforma is megorzolt meg valamil olyan regmult id6bol. ami az inneDsO reszen fekvo haladollabb egyeb szekely reszeken mar regen elenyeszell. Ennek a regi gyimesi I~emencenek a reszleles leirasa meglalalhat6 idezeit helyen.57 It! csak azt emliljiik meg. hogy nem kupolas hanem hesab-: .alaku s a leteje lapos. lehal alvasra is alkalmas. Szoktak is rejia aludni. De 64 ef> 68
Vo. Nagy Geza. Kniezsa
A Szekely Nemzeli Muzeum Erlesil6je, 1891. 11. r. 75-215. Istvan, Szeni [stvan Emlekkonyv 421-422. \
Nepr. Ert. X, 19t'i-199.
.8' U. o.
X.
196.
n.
68
Cs. Sebeslyen Karoly
he ez mar ketsestelenul keleti szlav eredetere rnutal, rnegsern egeszen OIY6n. ez a kemence, mint amilyen ez eredetl pest volt, hanem inkabb ElZ titmeneti allapolot mutetie, In ugyanis mar a magyar szekely eredeltl eges;z;en alacsony szabad tuzhelv fekszik a kemence szaja e161l. Ezen £6ztek SZOlg6lim log6 ustben es nem 6. kemenceben, mint 'salav vldekeken szokas. A nyil~ IGzhely Ielett pedig esv hetalmes hesebelaku Iust- es szikrafogo volt alkalmazva, ernelynek hornua 6 neve. (27. a bra). Mar a kemence 'Ielfedezesekor azl irtem, lehel, hogy ez a szekelv cserepesnek eredeli 6si lormeie. Mosl is ezl vallom.
..
Hogyan tortent lehel fejl6dese? A szekelvek nezetern
a mai
szerinl
szekely oU
iiize16berende,es
kialekulese
es
16ltiltek
a keleteuropet f6zeSkemences Iustos boronefelu Iehazat. r.melvet ok birtokba veltek, elloalaltek. Hiszen mint a megmeradt szlav foldrajzi heiynevek mutetiak, beleUllek a harornszeki bolgar-szlavok Ialvaiba, Az egysejlu elocsarnokos hazben a pest nevfi f6z6kemence alloll. Mivel azon ban a szekelvek a nomad
pasalornepek
modien
8:
foldszinen
27. Abra. A gyimesi cseng6.szekeiyt'k r6gi tiizeJ6je. A = a tuz helye, B = a kemence teste, C = goe·labs, D = hornya (fUsl- es szikrafo8'o vesszolonesbot), E = guzsbe, (szolgafa); - Ole alte Feuerstelle der Csang6Szekler in Gyimes. A = Feuerpletz, B = Ofen, C = Fuss des Rauchmentels. D =
levo nyilt hiz mellett szolgefan 16go uslben fozlek ez elelekel, nem felell meg az 6 kovetelmenyeiknek a zert kemence ben. fezekekben valo fazes. Vel6szinu ezonban, hogy nem levolitollak et azonnal a kernencet a hazbol, mert megismerkedtek leli idoben val6 j6 tuleidonsegetvel, hanem mestcldottak ez 6 kiilon Hizeloberendezesukkel, vagyis a kemence szaja elb nagyobb liizpedo{ kesziteltek. Lehet, hogy e celra csak megnagvob-
bttottak a regi kemencepadket, Most mar tehat nem a kemenceben ehen em a szaia e16t1i szeles IlizpaRauchmanlel eus Rutengeilechl, genann! Hordon fcSztek, ustben. nya, E = Kesselsehwinge gen. Guesbe. Abban 6 pillanetben, amikor 0szekelyek ezt az alacsony nyilt tuzhelvet bevlttek a hezba, Erondoskodni kellett a h1z artalrnallanne tetelerol is. Mert Iahezban nyitolt tuz ei legfeliebb a helyiseg kozepere lehel elhelvezni, ahogy 6Z minden osi hazban igy volt. De mivel ebben a hazban mar megvolt a fal melletti kemence. a nyilt llizhely tiZ egyik gerendafal melle kernlt.. Tehal a vedekezes gondola!a azonnal ervenyesiill, s ez vegGI a. mai tokelelesnek mondh~lo berendezesre vezeletl. Kezdod61t e veszedelem ellen val6vedekezes azztll. hogy a gerendafal ele nagy Japos k6velt allilotltlk Kes6bb meg· erosebben besarozlak ezl 6 falreszletel, sol kii[on kis liizFalal epiteliek oda foldb61, k6vekb6J. Ezzel azonban csak a kozvetlen lting veszeJye volt megfekezve, de a Ielszall6 szikra meg sok veszelyt rejtelt megaban. Lehet. sol valoszinu, hogy mar a pestnek is volt olyan£ele szikra- es ruslfogoje. amilyen a tobbi idelarloz6 ismert kemenceformiikon van. A folok, rulenok szikrafogo es fGslvezelo. szerkezelei semmi esetre sem helyi V6GY egy-egy neplorzshoz kol611 lal.e.lm.e.-
A szekelyhdz eredeie
69
lllyok. hanem osi szarrnezesuak es valamikor a meinel sokkei nagyobb teruleleo voltak isrnerelesek. Amikor tehat a szekelyek nyilt liizhelye a pesl szaja ele kerull, csek meg ,kellett nagvobbilani .ezl a hist-.es szikrafogO szerkezetet, Az egesz liizpad role kellen ezt huznl, ernelv celra a lel mellelli kis k6fal is Iamesztekul szolgall s a negyszegletes, egeszen bizonyosan veszObol font es sarral belapaszlolt cse,renynek negyedik. szabadon al16 serka ala labet kellett allitani. Es ezzel megvolt a szekely cserenu, gogony. a mai cserepes eiodje, vesleses alekja. A nyllt IUzhely szikraianek ilyenkepen valo artabnetlenne tetele. a rust-nek lehutese es elvezelese nem ismeretlen masfele sern. Sol meglepd hason~6s8gol mulanak fel egyes igen lavol esO videkek e Iekinletben. 19y pl. a iinnorsz6gi Karjalaban. ahol szinten kemencehez tarsult egy eseszen elacsonv ~zintu IUzhely. Eleinte 011 is k61apokkal es "ltingdeszkakkat" vedekeztek 6. .uz veszelye ellen.'8 kesobb a horni neva sved eredeju (horn)'" fust- es ~zjkrafog6 tokeletesltette ezt a luzeloberendezesl. De mig pl. Skendinavieban B kemencehez tarsult nvllt Hizhely delrol kerult ode s a regi german are• .arin. (latin ara = oltar), szenl luz hetyenek ez utode, addig a kerielai finoek nyilt IUzhelye 6 kGI6nell6 6si kotab61 kerult a haz kernenceiehez. Vegiil szolni kell meg az uslben vela fozesrol es a szolgefe haszneleterol. Ez tudvelevdleg a fuzokemence nagy terulelein - igy pl. Oroszor$zag belseieben - teliesen ismerellen, Ahol rnegis szorvanyosen elofordul.' ott ez a Iinnektol vagy tetaroktol valo atvetel. A nemet kutalok azl modiek, AloSY az ustben velo fazes gerrnen eredetti szokas s ezt nem ulols6 sorban -a katlen sz6 germen eredetere alapitjak. 70 A katlan nalunk Magyarorszagon a tGzheiy mel1etli befalazolt uslol [elenli, olvant, amely nem mindennapi ele-del fozesere. hanern altelaban velamelv kiil6nleges celnak szolgal, (Moses'hoz, lekvar-, 8zappanIozeshez, alia Ii eledel fozesehez sib.) De hogy ez regi -atveie] volna, arra nines semmi edalunk. velemenyern szerinl e magyar peTaszlhllzba csak a XVJII. 8%. folyarnen kerulhetett, meg pedig varosi (nemel) 'Polgari lekasokbcl." A szekelysegnel kiilonben tudtomrnel szinten csak ujabb .do ole isrnereles.. Ellenben a szolgafan logo ·us1 nslunk es a szekeiysegnel nem german -eredelli. Lehel. hOllY Skandineviaban. a haiti ililamokban meg egyebutt valoban german eredelu, a karjaltti finn. a magyar es a szekely usben vald fozes azonban nem german,oktol ered. ezt mulalja mar a IOzpad szinljenek !kulonbsege ,i8. Ez a f6zesi m6d a nepvandorlaskor minden kelelrol jolt nepnek alta·lanos luzhelyi berendezese volt, lehUt germanoknak. hunoknak, avaroknak s 8 kozepazs·iai es keleleur6pai nomildpasztomepeknek egyarilnt. A magyarok -es a szekelyek csakis ilyen Hizel.aberendezesl ismerhellek. s ezt osi hazajuk· bol hozlilk magukkaL A 8zekelyek megszokoU F6zesi rnodiukal a boronaf81u fahazban is meg'larlotlak, a pest nevii kemencel leha( aem fozesre. sem suh~sre nem hasznaltak, ~supan (elen flliesre. Mikor azonban idovel a szikrafogas es fuslelvezetes eeljab61 a tazhely role kerutl csenin!lb61 vegy goganybol csempes es cserepes leU. kiderult. hogy a hilzat ezzel is be lehel fUteni. Misem lermeszetesebb 1ehat annal. hogy az immilr felesleg~se vaH s kiilonben is nagy helyet elfoglal6 pestel kiteltek a hazb61. illetOleg ieljesen ellavolitoliak. A kemence ~Iliinl, csupan a neve meradt fenn az alalakult hizhelyen vagy egyes reszein. (;sak akkor. amikor a szekelyek az eddigi kizar61agos all8ltenyesztesrol at· ~erlek a szemes velemenyek ler.melesere is es rnegtanullllk a kOV8S'ZOS ke· 68 69 10 :/1
Schier i. m. 22 L U. o. 200. U. o. 221. Dolgozatok (Sze.ged) VII•. 224. ~k
es NyeJv.iink V. 65.
Cs.
10
Sebest~/(iTl
Karoly
nyer si1lesel. vall uire szukseg tt kemencere s ekkor valoszinul~g ok maguk Ia/iillak Id ezt 8 kismerehl kupoles kenyersUlc3kemencel. timely szerinlem 6 sutoharangbcl keletkezetl s ezt a reg; pesfnek 6 helyere illiitoUilk 6 cserepes melle. Szerinlem ez 6 Iorieneli fejlOdese a szekelyhaz luzeloberendezesnek.
VI. Mellekepiileleh. A szekelyhaz telken telelhato egyeb epilrnenvekkel nem foglalkozh8junk teljes reszletesseggel, csak ennvit kozlunk ebbel, amennyi esetleg az eredei kerdesenek megvil6gilssara szukseges. Azonkivnl azerl is kell ezeket Ielsorolni s minden reszletuket megnevezni, hogy ezzel a haara vonetkozomuszcook sorat minel leliesebbe legyiik. Viski Karoly szerint a szekelvek nem igen kerlelik el 8 telket, merl a keriles nem ernbernek, hanem e ioszegnek sz61.'2 He van is igazsag ebben s a szekely ebben hasonlit az eJ(oldi rnagyerhoz, aki tudvelevoen nem igen szerell <:I kerilest, megis azl tepeszteljuk a Szekelyfoldon, hogy all csaknem mindig korul van kertelve az diet. elet-ezer vagy a bennleoo. (Epseg: ez OSZszes belsd telek minden epfileteivel.)18 A szekely az en tepasztaiatom szerint, 6 legkulonfelebb keritesek keszttesenek ve.16sagos mestere. An!Joga szerint pl. megkulonboatettk a kovetkezd kerilesfelekel; boron akerf (falorzsekbol rakott keriles], burdek (leveles egBkb61 keszult sovenvkentes), csapos-hert (vizszinlesen fektelelt feagakb61. Iratel feny6kb61 rakotl ked;' les), csipke-kerl (Iovis-kerttes). deszka·kert, gam~r (agakb6l, lovisellbol konynyeden Qsszelakolt sovenyfele kerltes], ·gyepii (eleven sovenv, liiskeb61 ronal' kerites]. jds'Zol.kert (ketsoros sOvenygilt. rnelynek koze kovekkel van megtollve), korlat (fekerttes, deszkakerftes, paldnk), hokert (Iermeskobol rakolt kerites). lec-kert, leszos-uert (vesszob61 fonl sovenykerites), let'egel6 vagy oelegelD (kerites beiaroul szolge!6 szekasze, emely ugy van keszilve. hogy konynyu elszedni es meginl visszalenni), libilaros (lecbdl keszirlt mozgetheto Ileriles), res-her! (vaslag selvekbcl fonl sovenv), saloroskert (vesszobo! font Ilerites, rnely tovissel vagy szalmevel van befodve, ennek befedese kert-sator vagy kert-redeI), oesszo·kert (sovenykeriles). zahoro vagv zcoorc (hosszu fahesabckbol vagy hasHolt pellokbol rakotl kerites]. Afkalmczas\szerinl van: compor-kert (a falu vegen, tlZ U. n, tanor-kaou: melletl kelfel61 va 16 kertles), csUr·kert (8 csurudvart elvaleszto vegy korulkerilo kerites), koz-kert (kozbelsfi elvaleszto keriles}, s billii-kerl (6 lelek veget. lezaro vegso kerites). A kaput oltalaban csak ugy kiilonbozlelik meg. hOllY n(JgIJ-kapu es kis-kapu. van ezeken kivuJ meg altal-kapu (8 szomszedba nyil6 kozkepu) .. K6zismerl 6 szekelyek gelambbugos nagykepuja. Errol mar igen sokal irlsk. sokan magyarazlilk ,"S mellallAk. legrokeppen mini a nepmiiveszet egyik legszebb lermeKe. VullaK. akik a kapu alapjan kiserellek meg a szekelyhllz eredel-kerdesenek megoldasol. Mivel azonban a galam bbugos nagyKapunak. semmi resze nincsen a szekelyhaz kifejl6desehen es a haz eredelenek vizsgalalanel semilyen szerepel nem jslszik. mefl6zhetjiik ez blkaJommal reszleles [argyalasAI es me1talilsAl Lesz elkalmunk ezzel a Kerdessel mas helyen kul6n es reszlelesen foglalkozni. Most csall nehany miiszbvilnak feJsorolasat adjuk. A kapu herom megas cserfaoszlopal kapu-ltibnek vagy zdbenek ne~ vezik. egyebkenl kapu·baloci.ny a kapu osztopa s he az egyeb kisebb kapuknak a felfeija be van fedve, akkor siiveges-kaputab a nev('. Ha a foldbe Bsol~ kapulah V6gy zabe also vege, bunkoia idovet elkorhed. akkor megp610ljek BZ oszlop also vegel rcik-ldbbel. ,2 Nepr. Ert. XII. 104. Orban Balazs. Szekelyi5ld.
13
T. l8. Nyr. XXXVII~ 90..
A szehelyh
7l
A korulkertelt eleten belul a Iekehezon kivul meg mas klsebb-nesvobb egyeb epltrneny talelhato. Ezek: a csdr (gazdas6gi epulet, melvbe 6 klcsepeletlen gabonat es e tekermanvt lelire raktarozzak]. a pajia (istello), ujab. ben mindketto egy epuletben is e1ofordul. ekkor csiir-oaita a neve, a gabo"as vagy hambdr, kas. hUza-szin (8 kiesepelt szemes termenyek raktere), a sfit6·hdz. es nyari konyha. ez drnyek vagy Omyek-szin, vagy kocsi-szln (nyiIott felfedehi kocslbeello), a hizlal6-61 vegy diszn6-akof, diszno-paiia, a tyuhpaita, e leuef-szin (zold agakb61 asszer6H lugaslele], a meh-szin. Ezeken klvul elofordul meg neheny toldalek a fenli epijlelek oldalan. Ilyen pl. ez drnyek·alja (ugy~naz mint a fenti drnyek, dmyek-szin), a ketrec vagy kotyee (polyvalarl6 karnra vagy baromliol), a torek-tarl1 vagy po/yva-tart6, a lyuhrekesz, a Roleca (a haz oldelehoz epilell nyitolt szin), vegul a penxila [ar-
nyekszek). Ez e. sokfele celnak szolgal6 sok epitmeny terrneszetesen nem mind fordul el6 egyult egy-egy haetelkeo. Csek egynehany van meg ugysz61van minden hilznal. a tobbl ezonban a gazda jomodia vagy szegenysege szerinl valfllkozik. A haz eredelenek kerde'level kepcsolatben a mellekepuletek vizsgalatanal csupen az erdekel bennunke', hogy bZ egyes epilmenyek osi tertozekat-e a szekelyhazak, avagy ujabb kelelti divetnak vagy sauksegletnek koszonik-e leluket ? Ez azert Iontos, mert ebbdl mindenfele kovelkeztetest lehet vonni, Letjuk ezt igen szernleltetden Phieps szekelyhaz-eredet elmeleteben.74 Abb61 klindulve, hogy 8 skandinev haz mellett mar osid61\ ota kulan kis epiilelekben vannek elhelvezve . a foz(5- es siil6tiizhely (eldhus), a kernera (bur) es a kulon lak6helyiseg (skall), 5 mivel az erdelyi Erchegyseg haee mellet! s a 8zekelyhilz mellell is kulon siitohazel. kulan csurl stb. talelt, Phleps azl kovelkezteti, hogy ill a ket hilzlipus kozl szoros rokonsag all fenn. Ezt pedis ugy JOagyarezza. hogy a fenti erdelyi haztipusok is keleti german nevezelesen gepida. eredenlek. Ezi a german hagyalekol szerinte els6 sorban 6Z Erchegyseg olahiai orizlek meg, ok vettek iii 0 gepidakl61. Sot szerinte 6 szekely csfir is egy c5si fustos hazbol fejlodoil volne. Ha azonben Phleps nem indult volne ki puszte kOlso lalszetbo], s nem ti mai allapotol vette volna osi hagyomanynak, hanem he megYizsgalla volna az erchegysesi es a szekely haznAk es mellekepOleteinek eredelel es kelelkezesenek Ilorulmenyeil. nem allilhatott volna fel ilyen minden alapol nelkul6zo fantaszlikus eredelelmelete!. A s7-ekely estir, mini a neve is muletja. bizonyara nemel eredetu, de r:em keleli german, azaz gepida ereclelU. Ez esax a kozePKor vege fele kerulhetelt a szekelyekhez az erdelyi szaszok kozvetilesevel, akik viszonl nyugali hdzajukb61 hozlak. Ezen az sem valtoztal. hogy a szekelyek csGre (bizonyosan a szaszoke is), eredetileg lisztti boronafalu szerkezetii voll. egeszen Ugy, mini 6 haz es nem gerendavazas. mint amilyenek 6 nemelorszagi es reszben az erdelyi szilsz es egyeb csurok. Hiszen a szaszok. bar kimondolltln gerendavazas epHesu videkekrol erkeztek Erdelybe. itt az elso evszazadokban bOlonafalu (:ehM osi erdelyi) h6zokban laktak .. Halilrozoll bizonyitekot szolgallal erre mage Phleps a k6z6it l769. evi adallal. mely szerinl Nagysink lIagykiikullomegyei kozseg hatilrozelot hozolt, hogy ezenlul senki se epitsen regi karos szol(asok szerint. fabol ugy. hogy falorzsre falorzsel rak. hanem vagy leglavAI V811Y kc5vel epitse a hezat. vagy ha arrs nem lelik. aklwr ge- . rendekerelbe foglah vessz6fonasos felakkel, men az erd6k feje. nagyon megfogyetkozoU.'s Egeszen vilagos. hagy ill B regi kAros szokes a boronafalu epUkezes volt s ez ajilnlolt ujabb szerkezel a gerendavezas. (es reszben palic8-
74
76
Phleps U.
O.
i.
54.
m.
72
Cs.
SebestYf!n Karoly
falu), amely Erdely nagyreszen rna is ismeretes (Kalolaszeg, Als6 Feher megye, Mezoseg stb.). Igy torlent ez a szekely csurrel is. Eleinte boronefalekkal epitettek, a lekohezak szerkezelenek minl8jara s csak lijabb idoben terlek al reszben a gerendavazas szerkezetre. A csur kulonben nem helyi [al6lmany es nern szekelyloldi fejl6des eredmenye. A rnai csar, arnely rnaggaban Ioglalla 8 ::Izerul. tehat a csepl6helyel es a kicsepeletlen gabooakevek raklarat, ugyanilyen kifejlelt alekban elofordult Nemetorszagben, de ei van teriedve a Szudeteorszagokben, a Karpalok korul es Lengyelorszag legnagyobb reszen, (Csur van meg a Szekelyfoldon kivul Kalotaszegen, Aranvosszeken, Hunyad-. Szeben-, Bther-mesveben, a pal6csagnal. Somogy-megveben. Elsa okmanyszenl elofordulilse az 1493. evb61 van. A csfirre vonatkoz6 mtlszevak sora a koveikezo : cillas (8 csur {oldje f61011a ket gerendajara kesztlett gabonatarl6hely. csflrpadles], dliasFa (fenli alias gerendai). rnesok, allaiFa. esur agya (a hiunak az ilIon felGli resze). csur biitiiie (a clilur vege), csur eieie (a csurkepu elolli terulet), csur Foldie (6 csep16hely) esur hoiuiia (a caur mogolli lenilet], csur hidia (8 caur foldje. padlozeta), csdr uildga (6 cstirfedel udvar feloli ereszete). oerie (a sarjlitart6 esfirerkely ella v, padozete, he flatel bukk-, mogyoro- es gyerlyen vessz6bol keszull). odor (6 csur oldalrekeszei a kozepen fekvo csep!6helyt61 robbrebelre, amelyekbe a kicsepeletlen gabonakevekei rakjak.) Nem minden szekely gazdanak van kulon isteil/6ja a haz mellen, de he van, ekkor sem hiviak istdlonak. legfeljebb csak most (fjabb id6ben. Regebben az alletok kulon epulelel a paiia szoval jeloltek, ahogy ugylalszik valarntkor egesz Erdelyben neveztek. A 16istilll6t sokhelven rna is kabolapajtdnak nevezik. A szekelyek mint kivAI6an allaftenyeszteasel foglalkoz6 neP. a regi id6ben nagy szamu allaijukat (foleg szarvesrnarhal) nem e Ieluban. hanem fent a hevssokben larlollak. Nyaro.1 a hevasi legelokon ellek, lelidore pedig az ott epilelt pajldkban tartottak az alletoket, ahova a telire velo szenat is rakltirozlak.16 A pajta = islllJl6 elnevezes olyan altalenos es kizar61agos volt valamikor. hogy mindenfele istallot es olat pajldnak neveztek es neveznek meg joreszt rna is. (Hizo-pajta. dismo-oaiia, tyuk-pajta). He kicsi es szuk az filet s azon nem fer el a Kulon p3.jla epillele. ak. kor a gazda felhasznillja a csur egyik reszel isliill6nak. (A kis bels6seg sokSZOTegyilti jilr a keyes sZilnt6£olddeJ es keyes szamu alalia]). A esOr ilyenkor Felodrti lesz, mert a ket odor k6z01 8Z egyikel elveszik pajtd'nak, aztlz islal16nak. Az ilyen ket rendelletesu epulelel nevezik csur-pajldnak, lijabban csur.isldllonak. Az ilyk6ppen e[veszetl felodor p6tlasara felhaszna!iak a esurhili egy reszi!1. Itt rendeznek be odorfele rekeszeket a. kevek eltevesere. UyenkOT azonban valloztatni kell 6Z epilrnenyen. Emelni kell es iagHani. A padlaster magassagaban renclesen erkelyszerii kiugrasl keszitenek. a sarjutart6t. emelyet a kieresztes neva vendegfedel fed be. Ezeket a bovileseket es erkelyszeru Kiugrasokal lermeszelesen mar nem az osi'boronefalu szerkezetben epitik, mert erre, nines Iradiciojuk, ellen ben a rna divatos uj es varosi acs,."esterekl61 taoult gerendavazas szerkezelben. Phleps ezl az ujabb icl6hen es belso sziiksegb61 kelelkezelt csorbOvilest s az itt alkalrnazotl "nyugati german" gerendavazas szerkeietel a k6zepkori varak ved6- es viv6(olyos6. ira, erkelyszeru lornacaira vezeli vissza. ami lerrneszetesen szinten keptelenseg.71 A siil6hdz rna klilan kis epulet a szekely eleten, tobbnyire e telek eleien. szemben a haz ereszes oldalaval. Van ra adal. hogy ezt az epitmenyl meg maskepen szen-hciznak. snn-hdznak is neve7ik 6 Szekelyfoldon.78 (Vo. 78 'M J8
Erdely Nepei, IV. evf. 20. Phleps i. m. 29.
MTsz.
A szekelyhdz
eredete
73
szen = luz. parazsHiz. Ormanseg,19 Szlavonia.1IO szen-11e/y = luzhely. Salevonie," szenes-haz = konyhe, Szerem megye,8j Szlevonia).S3 ldetertoztk meg 8 szen-szit6 = piszkafe vagy huzoves, ernellyel a luzet felszillak, Erdovidek, Haromszek, Merosszek." Modosebb gazda rna mar leglab61 epitl, ezelolt boronabol is keszult, nehe sasfak koze rakott Ialakkal is. Kis zsindelyfedestl nyeregtet6 boritja ez eleg kis mereta hazikol, Nehe kihuazak a lelot egy-kel melernylre a bejareti oJdalon s a ket serka ala lebat illIHanal(, hogy iobban vedve legyen a becsapodo eso ellen. Ez a nyeregtetds, elolornacos heziko nagyon hasonlil arre ez osi elocsemokos hazformara, amely a lortenelemelcttl idoben egesz K6zepeur6paban eJ vall terledve, s arnelybdl a gorog mega ron is fejlod6tt. Nyilven ez a Klilso hesonletosses vezelle felre Phlepsel, aki az I illliija. hogy 67. erdelyi Erchesvsegben 6Z olehoknal is rnegtalalt erne kis sutohtizak tulaidonkepen oscellek, s a rajluk megtalalhato oszlopos ereszetek a german elocsemokos haz maradvanyai. S mivel nemcsak ebben husonlrt a 8 szekelyhaz az Erchegvsez epitkezesehez, hanem egeszen a szekelykepuig sok egyebben is, alkalmazni lehelne Phlepsnek az elrneletet a szekely sulonazra is. 0 ugyanis abbot az egyebkenl helves meggondolilsb6! indul kit hogy a pereszthaz lelken eppen a mellekepuelek szoktak legtovabb megorizni az osi szerkezeteket, tovabb, mini a lakohaz, mert ez harnarabb van kiteve U,iitasoknak. moderniaelesnek. Ezert gondol 6 erre, hogy a cser es 6. siit6hdz osibb a lakoheznal s igy elkalmesebb az eredel megellepttasahoz, A szekelyhaz eseteben azonban ezl az elmeletel nem lehet alkalmezni, mivel. mint mondotluk, ez a ket mellekepulel nem osi tartozeka a szekely haznak, ktilonosen pedig az olyen nagvon fontosnak vel! siil6hilz egeszen Iij kelelG. Az udvarbeli sUl6hazaknak uiabb idoben valo keletkezese, mini a iii· zeldberendeees egyik legujabb Iokozate, rnasutl is kirnulalhato. Az Elbatol nyugalra eso Nemelorszagban mar igen regen elhagyla a siilokemence a hezat. Ellenben a szlevok k6z61t egyediil csak a Nlederlausitz szorbjainal tettek ki a siitokemencet, s 011 a hez kozeleben kalan siilahazban kapotl heIyet.~ Zagrabl61 delre esa horvat videken Ujabb icioben szorult ki a auto· kemence a hazbol. Az udvar kozepere leszik, oszlopok altal hordoll leta ala. amely az idojaras ellen vedj,86 T alan az is mutatja. hogy nem osi ooal16 elelu epilmeny a· szekelyek siit6hilza. hogy igen gyakran 6ssze van epitve egy vagy mas udverbeli mellekepiiletleL Egyszer 6 kocsiszinnel, mssszor a szerszamos kamraval. de neha meg valamelyik 611al is egy leio ale. kerul. Van olyan esel is, hogy a su· lohaz a kocsiszinnel es a serles611al van egybekolve boronafalu htizik6ban. Olyan elrendezesben is feltalalhat6, hogy B szinten boronafalu epiilelben ilyen sorrendben k6velkeznek a helyisegek: csirke6l. Celszer, sUl6haz. szerszamos kemara.51 Sok helyen valamivel nagyobbra epitik a sUtohazat s ilyenkor ft ke· mence melletli helyel nyari konyhanak haszneljilk. A kemence lSZajtl el611i pad~iln, de leginkabb a kemence melle slHtoti platten. plakten nevu lakarektuzhelyen vegzik el a fazesl nyaron, (elen azonban benl foznek a hazban. a ~serepes alall. (gen rV.ka helyen leginkilbb felrees6 vo)gyek melyen meg rna '19 80 81 81 83 St
MTsz.
S6 86
Schier i. m. 235. U. o. 251.
81
A M6gyar Parasztht'lz. I-II.
Nepr. Ert. XII, 246.
MTsz.
Nepr. ~rt. XII, 234. MJ'l;Z.
MTs!.
!Oz. 16. L
.
74
Cs. Sebeesuen Karoly
is agasfan 16go ustben f6znek, sok helyen ellen ben rna mar a cserepes melle is takerekttiahely van allltva. A gabonds modosebb helyen rna mar kobeSl vegy teglab61 epul es ceerepzsindellyel van fedve a luzbizlonsag kedveert. A multban "Izonbtm ez is. boronefala volt. sol he Udverhelvmesveben buza-szinnek nevezik ezt .az epulelel, ugy ebbol arre lehel kovetkeztetnl, hogy ez ott valamikor csak amolyan saelles, idelgienes szin-Iele epilmeny leheleU. Azonkiviil a vesszofonadekbol keszult gebonaterto 8 Szekelvfoldon is blzonyosen resteS! Ioave honos. Kasnek nevezik Haromszekben es hambcirntik altaleben 8 Szekelyfoldon. Nem kell kulan bizonyilani, hogy ezek a kiilonfele gebonaterto epirlelek sem 6si tertozekai a szekely haznek. Arnyek, arnyek·alja. drnyek-szin a neve a kccsiszinnek, Ielszemek, mindenfele limlomnek vale nyitolt kemerafelenek. A sztn. szin-alla ismeretes masfele is. eredele blzonvera oS8zerugg '8 nyugat] ezlavok seni·jevel, s talan ennek ernleke a szekelysegnel a szonek a mai szin-nel regibb szen veltozate, A leoel-szin nem aliendo epilmeny, hen em elkalmi, zold leveles agakbol OSZszerott kunyho vagy lusasfele. A hfzlal6-61 vegy hfz/ai6-paj(a, a diszno-txilt« vagy dis'Zn6-akol esv es usvanae, s legtobbszor boronakbol rekott szilard epilmeny, de lehet vesszofonasos, kevesbbe idoa116. f61ig ideiglenes takolmeny is, A hoieca pedig a hez oldelahoz epilelt nyilotl szin. A tyrik'pajtdt es a meh-szinl csak azerl emlitjuk, mert a pajle es 'szln elnevezes ujabb es mas elkalrnazasat mutaliak .
..
siitohdz.. de e tobbt mellekepulet sem szolgeltet 0is. amelvek a hez szarmazasara vilegot vetnenek, Ezek mind lohbe-kevesbbe ujabb tertozekai e szekely haznek s he nern is ludjuk pontosan meamondant, melvik rnikor kerult 8 hazhoz, annyi bizonyos, hogy mikor 8 szekelyek a boronefelu Iehezat a bolgarszlavokt61 atvettek, mellelle meg sem csfir, sern sUl6haz nem volt. Lehet, !logy ezek helyett volt a szlev klet-nek mezfelele epilmeny. de ennek a nyomat rna mar nem lehet kirnutatni, Sem a csdr, sem
lvan bizonvttekokat
VII.
A
8
vagy aker csek nyornoket
s:zehelyhdz
uis'Zonya a
SZdSZOR es olahok hdzahoz.
szomszedai tudveleveles az erdelvi, moldoval es olahorsz8gi oldhok. Nemcsek valosziml, hanem egeszen bizonvos, hogy ezen evszazedos szomszedsag (olyaman ugy a sZBszok minI az olahok haze es a szekelyheiz k6z61t valemilyen ko!csonhatesok ervenyesul!ek. Ez! a. Kerdest azer! kellel! felvelni. merl vollak es vannak olyen velemenyek. melyek szerint a szekelyek haze - egyesek szerint - az ol{lh hazl6l szarmazik. masok szerint pedig a szekelyek a szaszokf61 lanullak meg a hazepitesl. Az kelsegtelen. hogy a szBszok kozelsege volt valami befolyassel a szekely hlizra. Az erdelyi szaszok Europenak akkoriben Jegsurubben lakolt es val6szinuleg legcivilizallabb videkeirol jollek. s ok bizonyosan magukkal hozIilk ez ekkori nyugaleuropai epilomesterseg minden fechnikai vivmanyat. TOlnyomoan foldmivel6 nepul< k6zott iperosok is vollak. leha! fel kell telelezni, hogy hazepito mesteremberek is jotlek veluk kello szamban. Ezek a nyugali jovever,yek bizonyosan IOkeletesebb h6zepito!'zerkezetel hozlak. mint amilyenl uj hazajukben. az erdelyi f61don telallak. Nyugaleur6paban akkor mar 6Z U, n. gerendavdzas hazepites divalozolt s ennek szerkezele es lechnikai lokelye kelsegteleniil kiil6nb es elobbreval6 6Z erdelyi osi boronafa/r1 epilkezesnel. A sz8szok alapilolle erdelyi varosokban bizonyare ez az epilkezesi mod divot! mindaddig. mig e koepitkezes e kozepkor vege fele Iii nem szoritotla. De hogy faluhelyen is ilyen modon epitkezlek A szekeiyek kozvetlen idegen nemzetisegfi resaben az u. n, erdelyi szaszok. de tulnvornoresz!
A szekelyhaz
eredete
75
volna, arra ninceenek bizonvttekok. A Phleps konvveben eldhozolt edat ennek ellenemond." Annyil azonben el kell ismerni, hogy bizonyos technikai tokelelesiteseket meg a falusi hezekon is alkelmezhettek, olvenokat, ernelyek addig Erdely foJdjen Ismeretlenek vollak. Technikai javHasok, leiaimBnyok. arnelyek. a mesterseget elcreviszik, a keszitest megkdnnyitik, hamar elteriednek mindenfele, ~ ez 62: elteriedes sohs sincsen lekinlellel se a poiitikai hatarokra, sem nepl, nyelvi vagy nemzelisegi elkulonulesekre. Ezek a szeszok altaI elkalmazott technikai ujilasok bizonyosen elteriedlek Erdelv mas vldekeln, igy a szekelvek foldjen is. De hogy mik voltak ezek, rna mer nem Jehel bizonvosen megallepitani. (Eppen igy azl sem tudiuk bizlosan. hogy mi tulaidonltendo az erdelyi magyar nemesi es uri udvarhazek hatasenek). Mini mas helyen emlitettuk, 8 hlizleto szaruFas szerkezetet valoszinuleg a szeszok teriesatetlek el Erdelvben, ahol ecldig a ezellemes. regfes leloszerkezel divot!. Ok hozhettek ezt a tokeletesebb leloszerkezelet Nvugeteuropabol, s laliik vettek ill a szomszedaik : magyarok es szekelvek. Az lijabb id6ben elteriedt csonkakoniyos es a ketslku nyeregtet6 eJter· iedese azonban mar nem vezethelf vissza tiszlan a szaszok hatasara, mert val6szinaleg altalanos varosi hetas eredmenye is az tijabb kor divela. Hogy ez oromfal egyik fajlajal Haromszeken iII-oil gebernek.89 geber-ralnak90 nevezik « nern. Giebei), 8Z mar veloban varosi szesz eredelre mulat. Alsofehermegye magyar hezen is gebernek nevezlk, de nern az orornfalet, hanem a homlokfal felelt kiugro kis leloreszletet.91 Ez is szesz hates. A geber' szc kulcnben, mini kesObb latni fogjuk. ugyan ilven ertelernben betelutott ez olsh nvelvbe," de nern kozvetlen 8 szaszokl61. hanem magyar kozvetitessel, Mivel ezonban e geber. ill. ez oromfal a szekelvhaz legujebbkori vivmilnyei k6ze tarlozik,· nlncsen ennek a SZ6SZ hetasnek sernmi [elentdsege a szekelv haz eredele szemponliebol. A zsindelyfedesl a szekelyek blzonyosan reglal Iogve ismerik, minthogy a rnagyatsag mer 8 kozepkor Iolveman megismerkedeH ezzel a ketsegtelen nernel eredelii telofedesm6ddel. (Zsindely szavunk, szekelvesen zsendelu. reg;nernet joveveny). lsrnerle. mert bizonycsan lalla a varosi hezakon, varkestelyok es lemplomok lelejen es lornyain s veloszinules az 61emplomain is igen koran alkalmazla. De a hdzan es mellekepfilelein nem alJlalmazla e szekely nep a zsindelYlel61. csek a leg(Jjabb ido 616. Az okokel' megmondoliuk mes helyen. A hazfedellel fugg ossze. vagyis annak egy jelenlel\lelen reszlele az. emelyet a Magyar Tajsz61ar k6z61 Udvarhelyme-gyeb61: spirom·szeg. olY8n faszeg, amellyel a szerufill a kOszofufahoz szogezik. Ez a 8z6 kelseglelenut· nerne! eredelCi s Erdelyben valoszinGleg a SZBszok nyelveb6! kerult a szeke'lyekhez, bar erre ninesen k6zvetlen adalunk. A spirom·szeg nemel megfeJe16je Sparren·Nage/. Gesparre, Gespiirr. lajsz6lasb6n Gspiere, Gspiernage/. Horvalorszagben az oll61abas szarufas letoszerkezet neve spire.93 A szekelyek kalonben derek·szognek nevezik. Ven meg egy kiilon6s nernel ereclelii joveveny~z6 a 8zekelyek nyelveben. Stempel!:} vagy sfompoiy: lilrn6szlekiil81kalmazoll vendegoszlop, pi. meslergerendfl ala.!' Ezi is Haromszeken jegyezlek lei. de elofordul K8'of88Zegen~ Barsod- ell Zemplen megyeben' is. Nem hiszem azonban. hogy ez 8 szo a. 811 iii)
90 81
Phleps i. m. 54. Nepr. Eft. I. 104. MTsz. U. O. I. 104.
Lazar i. m. 481. O~ R. Vuia. Le village TOurnain 93 Schier i. m. 53. it
MTsz.
de Transylvanie
.
el du Banal. 1937.SO.
CS. Sebestyen Karoly
'76
.szeszok kozvetitesevel kerult volne a szekelvekh sz. mer! eltekinlve enol. nogy beios volna elgondolni Zernplen- es Borsodmegveklg terjedd erdelyi szasz hatesl. ez a sz6 8 nemel nvelvben 61181anos es 8 Stempel olyan gerendat vagy ralorLsel jelent, amellyel a banyeben a tarnak szerkezetet szoktak meg;jamasztani. Bizonvosen a Felvidek nernet banyeszei tenesztettek el s talen ·-8Z erdelyi (radnai] banyak revert lerjedt el Erdelyben is. A szekely cserepes nevll lUzel6 eleinte csek vesszdfonesbol keszult, -hiszen cserepes csak azote a neve, arniota csereplepokkal borlliak. vagy ujabhan ezekbol epitik. Lehel. hogy a luzhely rustfogojanak ez a csereplepokkal .val6 borttasa az erdelyi szaszok hetasa alalt torten I. A szaszok u. n. Lulher-kalyhilja tudvelevolez szinten nem egyeb egy lokelelesebb es sailerdabben .megepitell cserepesnel. Itt bizonyosan Iennall valamilyen kepcsolat. , A szekelyhaz hossuorndca sern epulneteit az 6s1 borone-technikaban, -hanem a nyugalrcl ered6 gerendavezas szerkezet lermeke. Mini ilyen -ez az epulelresz egeszen idegen a szekelyhazon. s bizonyos, hogy mash onnan kerult oda. Konnyen arra lehelne gondo[ni, hogy ez eJ6t1 meg volt a -szornszedos szaszoknal S onnan keruit a szekely nepunkhcz, Ezt ezonban ·.semmivel sem Jehel bizonyiteni. Az en velemenyem szerint az erdelyi, fabol keszull. oszlopos, rnellvedes tornacok a k6zepkori erdditesek vedofoJyosoi, illet61eg erkelyel utanzeseken! keszultek. EI6szor a templomok Iatomvalra .kerultek. onnan szalltak [e a f6Jdszinlre, bejaroejt6k ele, ved6nell. disznek :.8 csak nagy sokare kezdtek a lekohazek ele is epileni. Ez a Iolyamet nem iorlenhelelt a XV1. szezedne] hemarebb, a szekelvhaz de pedig leskorabban e XVIII. szezed vegen keralhetett a rorndc, Mint lalh610, ez sem bir jelenl6:.Seggel a szekelyhaz eredeienea kerdeseben, A szekely csar, mikent a neve mutalje, valoban az erdelyl szaszoklol -ered, Eleg koran. telen meg a k6zepkor folvernen kenllhetett a szekelyekhez, A csiir ne ..e a kozepfelnemet schiure-b61 ered, erni sztnten "Scheune'
,
9:1 g~
91 8'J
MNy. Ill, 180. Janko Janos. TOlda. Hellwald, Haus und Hof. 429. 439. Malonyai Dezso, A magyar nep muveszete. II, 220
A szekeiuhdz eredete
71'
zesek, meg abban az eselben is, he valoban mind atveleleknek bizonyulnanak, nem leheUek semmi befolvessel a szekelv haz eredelere. Tehet szosern lehel errol, hogy a szekelyek a htizepilest es berendezest ez erdelyt, szaszoklo] tanultak voina, ahogy ezi K6s Karoly htrdetle."
• Maskep all 6 helyzel az o/dh hdz vonetkozasai lektnteleben. Itt mar' sokkal lobb a lehelosege es vel6szinl1sege. a kolcsonos egyrnasra hatasnek es esetleges rokonsagnek, mint a szeszok hazanal. Mert itt sokkal nasvobb 8Z'. erintkezesi reliilel. He ezonban soriaben szambavessziik a Szekelyf6lddel hataros teruletek olah heztipuselt, mar eleve kiderul, hogy ezek k6z6\t (egynek a kivetelevel] nincsen a szekelyhazzel rokon haztipus. A Szekelvfoldet eszekrol olak es SzBSZ. nyugetro] magyar. olah es· szasz lakosseg terulete heterolie. Eszakra Beszterce-Naszod videken szas20k-· nal es reszben olahoknal is ket haztipue fordul elo. A kelio tuleidonkepen egy hazlipusnaK kel Kul6nb6zo fejIodesi foke. A lak6helyisegb61. pitvatbol es kamrebol alia heromosatatu haznek k6zepen fe-kyo pitvare mennyezet nelkiil van. a serkaban van egy aszfalmagassagu nvtlt hlzhely. melyen lancon logo uslben f6znek. (Borgo-Prund). A szomszedos Iakohelvisegben van 8 hatelmas mereta kernence, sztlja elolt nyill IUzhe1y van s e £01611silflapa-· SZ08 vesszefonasos fustfog6 es kurlo. amely a pitver falabe vagott nvllasban vegzodik. Neha takarekttlahelv is csatlakozik a kemenee testehez, A naszod-· videki htizliPIJ8 HZ eldbbinek a modemlzalase. amennyiben ennel a kamerehelyelt a pitver masik oldalan egy masik lak6helyiseg van. arnelvben termeszelesen az ujabb fejl6desnek megfeleloen, lakareklGzhely all. Azonkfvulhozza van epitve a haz vegehez egy menvezetnelkuli csurhelyiseg s ezen luI meg egy istall6 is. A hozzeloldotl reszek is a hezzal egy (edel 8181t vannak, Vuia R.. eki ezt a haztlpus konvveben leirla, ugy veli, hogy szebadr IGzhelyes rnennyezetnelkuli pitvar rendklvul erchatkus es saerinte terrneszelesen roman eredehi. e lekohelylsegekben ralalhat6 kernence a szabed luzhell) el ellen ben keleti szlav hates eredmenve, A csur es islallo hozzatoldasat ujabb fejl6desnek tarija (a miben kelseg nelkul igeza van) es a Beszler-ce-videki szaszok befolyasanek lulajdonitja.lOO , Nem ekerunk ez elkalommal Vuia ezen es mas elmeleteivel vit6ba> bocsetkoznl, lalan leu fa elkalmunk meskor, most csupan azt jegyezzuk meg. hogy e mennyezelnelkuli pilvar val6ban asi. de oem olilh lallilmany .... hanem a 'keleli szlav hez osi seni-jenek kesei vallozala csakugy, mini a hazbeJi kemence es vegeredmenyben 8Z egesz haz is szl6v eredelii. A haz-· hoz loldolt esGr es islall6. vaJaminl 8 pitvamak aszlelmagBsSagU nyilt !l1zhelye is. val6ban szesz eredelu. Ennek a kef haztipusnak cfak annyi koze van a 8zekelyhazhoz, hogy az is es ez is. abb61 8Z egysejhi. nyitoti elocsarnokos osi 8zlav hazb61 fejlc5dotl - de kul6n-kiilon uton - amelyben Erdelynek XI. szezadi szl6vjai lakiak. A Szekelyfolddel nyugatra halaros Kolozs. Torda-Araoyos. Kis- es Nagykiikiill6 varmegyek teriilelein e1ofordulo hti.zlipusl, am('lyel Vuia pi!varos- ke-· mences haznak nevez. j6l ismerjuk a kelofaszegi magyar fustos hilz tipustiban. Ez a hazlipus el van terjedve a fenli megyeken kivul meg S'lolnok·Doboka megye es Also-Feher megye magyar nepenei es lermeszelesen rna milr meg nagyobb !erulelen az olilh nepoel is. Olcih hti.zlipusnak azonban csak ennyiban mondhalo. hogy mos/an ok is lakjak e-z.faz osi ereclef(i, de ma: mar feilelfebb alakol mulal6 haztipusi. Ha htlromoszlalu a htlz ami tijabban: alt8l8nos, 61~kor a kozepen fekvo zart pilvarhelyiseg natulso reszeben ell fro Gil Szekely 100 R. Vuie
N, Muzeum i, m. 62.
Emfekkonyve.
651.
Cs. Sebestyen Karoly
78
hatelmas bogtvaeleku siil6kemence. egeszen alacsony foldpadkan rnelynek .a sz6ja elotli reszen nyilt l!lzon szoktak fozni, vagy horogra akaszlolf ustben, vagy kozvellen 6. parazsbe allitolt cserepfezekekben, eselleg vesbol velo harom labon -. (SzerinlUk az elsa mod magyar, a mesodlk oleh, a harmedlk nemet-szasz eredetii). Regi hazekon nincsen mennyezele a pitvernak, ablaka aincsen s ha szalmafedesd a hae, akkor vesszdlonasos szikrafo86 van a kemence es a JuzheJy felell. . Ezt a hazttpust mar kevesebb 8zal fazi az 6si erdelvt szlav hazhoz, mint a fenlebb ernlltett naszodvtdeki hazet. amennyiben ebbdl mar eltunl a hatalrnas lakoszobebell szlav fozokemence (6 pesl) s helyetle, a szerinlem magyar eredehl boglyalaku siil6kemence kerult a pitverba. Ahogy -n~m ki2Ar61agos olah ez a h6zlipus. epen ugy nem lipikus olah, s f61eg nem osi olah lalalm{my. De meg azt sern lehet mondani, hogy ezt a hazlipusl6k k6z'vetleniil a szlavoktol vellek volna al. A kozvetitd ill is 6. rnagyersag volt. Mivel az olah tudomanvnak csaknem minden ega nem mindig 8 tudornanyos igezsag keresesenek, hanern igen sokszor a polttikenek szolgalalaban .all. minden aron bizonyltani akarvan'a Iellengfis deko-rornai eredelelmelet es folvtonossesot. ezert lerrneszelesen a hezbuvarok is igyekeznek reszukel kivenni ebbdl a nemzeti munkabol. S mivel az oleh nvelvben a hdznak egyik elnevezese -ccsc. (mert hivjak meg locuintlt. odae es chilie neven is). nagyon termeszeles, hogy ok ezt annak blzonvttekaul veszik, hogy a hazuk is r6mai eredetii. Pedig a hdznak latin neve tudvalevolea dam us. s csak a [elenlektelenebb hezikonek, kunvhenek, kalyibanek, !terti lugesnak, deszka' bodenak stb. latin neve a casa. Jellernzd peldanek hozzuk fel erre a talen legnagyobb tu-domenvos tekinlelyenek, Jorga egyelemi tenar, lor~enelludos. volt rniniszterelnoknek egyik nernet es frencia nyelven, nyilvan propaganda celbol megirl konyvel.JD1 Az olahok lalin szarm8z6sal bizonyitando felhozza lobbek k6zo11 a haza: is amely szerinte rornai eredelii. Felhoz erre 19 a hazre vonatkozo latin eredelG mGsz6t. Tizenkilenc latin eredelG mGsz6 valoben igen nyomatekos bizonyilek volna meg akkor is. he nem vessziik is figyelem be a tobbi ~zez vagy kelszaz nem latin eredelG hazresere, butorra sib. vonalkozo muszot. Amde kiderLilt. hogy a 19·b61 csupan 4 vonalkozik kozvetleniil a hazra ~egy olodik, £ scara nem mindig lepc--s<>.hanem leginkabb csak lelra). A fenl emlitett casa-n (kunyh6. bOde) kiviil felemlili a fereastra.·I, (ablakol). csakhogy az a negyszogii hezfalnyilas. melyel rna fereaslr.:snak neveznek. 6. regi olsh hazon i$merellen voll, vis7.onl a hsz regi vilagil6 nyilAsat szliw sz6val obIoenak nevezlek az olilhok is csakugy. mint a magyarok s nem ludom nem magyar kozvelilessel kerull-e hozziljuk ez is? Az olah Fereasfra eredelileg nem a1. olah parasz!haz. hanem varosi htizak, lemplomok. kaslelyok. varak ablakat jelen1elle. Az usa. lehel. hogy >t latin osliumb61 ered. merl hiszen a kunyh6nalc b6·denak is van ajtaja. bar· 'ez a latin sz6 nemcsak bejaralot hanem nyilasl es lorkolalot is jelenl. Ugyanigy a comperem~nt (maskenl coperis. invelitoare) nemcsak hazlet6t jelent. s ezt lalan caak (ljabb ido 61e ielenli. mert altaJanos ertelme a 'befedes. belakaras' akarmi massal is. A Jorga kozolte 19 mGsz6b61 lehal mindossze csak negy vona!kozik eselleg lalan magara a hazra. Jovabbi harom mar nem a hazra. hanem csek a haz butorzalMa vonalkozik. De ezekkel is egy kis baj van. mert az agy az en ludomasom szerint a nepnel mindig essk pat (szlav). nem strat (lal. stratum). merl ez ul6bbi csak kerli agyra s al. ecet-ilgyra vonalkozik. (Szoval az a kiilonbseg van a kello kol.otl, mint a neme! nyelvhen 8 Bet! es Beet kozolt). A scaun valoban a latin scamnum fia. s ez 8l. olah nyelvben pado! es szeket jelenl egyaranl. Azt -persze nem emliti 8 neves tud6s. hogy ezenkiviil meg ponca-nak es leginJk6bb lovita·nek nevezik ezt a butorf az olah nep korehen. Az asztal olah
101
N. Jorge. Geschicte der Rumiinen und ihrer Kultur. 1919. 150-\51.
A szekelyhaz
eredeie
79
neve masa (lat. mensa), de a regi idokben mindenfele egeszen alacsony. egy arasznyi mages. kerek asztalokat hasznallek (ahol egyiiltalan heszneltek), s ezeknek a neve pl. Krasso-Szcrenv rnegyeben meg rna is sofra.102 ami ugyan nem romai, hanem inkabb ozmanli-torok eredelre mulal. Ezek ulan ezonban rnarad meg mtndls 12 olven szo, ilJelve targy latin neve, amivel Jorgo az olah haz eredelel bizonvitani igyekszik. Hogy hosszura ne nyulion ezen nem egeszen ide tartoz6 kiterestink. csak lelsoroljuk ezekt"1 a latin eredehi olah hdzresz-elnevezeseket : ac (varrota). degetar (gyuszii). Ioariece (0116). cutit (kes), furculila (eveville], teaka (teke, 101<), vas (horde), oola (Iezek], galeota (veder). pahor (ocher), cupa (kuoe), es vegiil ulcior (urna). Egeszen vi lagos kepunk van tehat erne romai eredelu olah hazrcl, amelynek reszei es lartozekai a varrOW. a gyuszii. az evdvilla es a haloW urna! Dehat mil csinalion szegeny olah hazkuteto. ha nincsen mas latin eredelG mflszava. Csek nem emlili ezt a nagvon sok szlav eredetil es az eleg tekintelves szamu magyar eredetu hazresz es haeseerkezef maszot ? Errol maid kesdbb lesz meg 8Z0. most ezonban visszaterunk ez erdelvi olah haznak egy olvan tipusahoz amely kulonos figyelmet erdernel, Erdelvnek de!nyugali serkaban, Hunyad rnegyeben Hatszeg videken es az Erclohatsaghan. valamint ellol eszakre, a Feher Koros felso Iolvase, a Bihar es reszben az Erc-hegvsegben. a mocok £6Jdjen. letezik egy igen reginek telszd haztipus, termeszetesen szinlen boronatalu, regi peldanyain igen megas szalmatetovel, Elvetve rnaslele is eldfordul, tavolabbre a fent ielzelt videkeken, de mindig csak igen felreeso, nehezebben hozzaferheld helveken, szorvenyosan.
Ez a kisrnerelti haz csupan egy lak6helyisegbol, es egy ablaktalen.fflzhelynelkuli kamerebol aB. A ket helyisegnek B haz sarke ban kepzett kis nyiIoU pltvarbol (amelyet R. Vuia tirnal-nak nevez)IUl van a bejarata. A lakohelyisegben van egy tuzhely az ajl6 mellelti hezfel es a halulso fal sarkaban. amelv feliiinoen hasonlit a szekelyek regebbi. primilivebb g6ganyahoz. Egeszen alacsony tfizpadje felell van egy negyszegleles fakereten nyugvo, csonkesule elaku rust- es szikrafog6, sarozoll vesszolonasbol. U. n. luz(aia es s6dfala azonban (meg) nincsen. g6c1liba sincs. Mivel a fiistfogo az igen ala<:sony helyiseg mennyezeteig er. ahhoz van erosi~ve 8 az als6 fakerelel egy szinlen a menyezethez erosilell. vegy onnan lel6go vekonyahb rud tarija. A fuslfogo (elso nyilasa feleU. amely Ilo~elleniil a padlasterbe nyilik. van egy felhengeralaku. kosilrformaju kiilon szikrafogo rliboritve. amelynek egyik 01dalen t6dulhat ki a fusl a padlasha. Kemenye persze nincsen. A (uslfogo alalti nyilt IGzhelyen azonban nem szolgafan lOgo iislben. hanem v6sb61 valo haromlabon allo edenyekhen f6znek. a hosszu fahasabok alatamaszlasara pedig szinten vashol keszitett, u. n. tuzkulytikat alkalmaznak. (Nem szabad azonban elfe!ejleni. hogy a hires hunyadmegyei vasgyarak k6zel6ben VBgyunk). Kenyeret (malel) bujdos6 alall sUlnek a nyilolt hlzhely padklijan. Vuia emlitelt konyveben ezt a haztipust nem egeszen helyfli1l6an "ka· mtuas-heznak" nevezi.l0~ mivel ez az elkulonitetl (es csupan raktarnak szolgal6) kamara, szerinte mas olah hszlipusokon ismeretlen. HelYlelen az a megallapitasa is, hogy ez a kamra. osztoods uijan kelelkezelt. vegyis hogy a lak6helyisegb61 valasztolfak el. Ez a haz minden reszleleben hason!il a regebbi sz6kelyhazhoz10:. s kialakulasa is ezzel egyFOrmaD t6rlenhetetl. Az osi egysejiu nyilt lornacos hez pitvaral eloszor ket oldall keritetl6k koriil. azlsn megoszlotlitk ezt az ereszl. Igy kelelkezeH az ablaktalan kamra es a nyiloit saroklornac. Ez a haz el6fordui meg kiilan hossztornticcal is. ez azonban bizonyosan ujabb fejlemeny. Meg a haz bels6 berendezese is tokeietes mlisa 109
SHjal gyujtesem.
103R. VuiB i. m. 43. Illi U. o. 41. 10:. Vo. B lO. tiblt1.
Cs. Se6estyen Karoly a szekelyheznek. A lakohelyisegnek sarkos berendezese a ket hosszu loceval ([aaila), a serokban allo esztallal, a felon fugg6 Foga~e-val «(osas) raite egy sor cancei-ekkel (kencsok), a tornacon nehe a gebonetartc him bar (hembar) sem hianyzlk. Vuia 8 kiinyvehez csatolt lerkepen egyforrnan jelzi ennek a haztipusnak fent korvonelezott videkeil es a Szekelvfold keleli (Csik es Harornszek) reszeit, tehat tisztaban van a ket haz rokonsageval. de a konyve szovegeben ezt egy szoval sem emliti. Vagy nem Iudte vagy nem merle osszehoznt a ket tavolesd orszagresz hS7.tipusail. III persze kozvellen atvetelrdl sz6 sem lehet. Sem a szekelyek nem vehettek al ezt az llllil61ag osi olah hazat, sem ez olahok nem hozhettak tzl ide a Szekelyfo!droL Kelfel~kepen lehet magyarazn! e kef haztipus rokonsag61: 1. Mindket haztlpus az osi erdelyi nvitott eloceernokos heznak on8.lIo. egymasse] parhuzarnos Ieilemenve. 2. Valamikor regen ez a hazfipus sokkal nagyobb teruleien volt elterjedve. olyan nagy es osszefiiggo terulelen, amely mageben foglalla a Szekelyfoldet es Hunvedrnegvet is. A kozbeeso leruleleken ezl80 id5vel elenyeszett ez a nazlipus. mes hazforrne,k szoritotlak ki s csupan e ket szelso. Ielreeso leriileten maredt meg. En ezt a masodik rnaiyarazatol tartorn valoszinubbnek. Nem hallgathatom
eJ
azonban
8 k5vetkez6
[eltevesemet.
He arra goo-
dolunk, hogy Hunvedmegyenek Hatszea videke! a rnagyarsag mar e X. szazed vegen es a XI. szezad kezdeten foglelta el, es ez 8 kozepkorben is meg tiszla magyar lakossezu fold volt. s csak a szelein volt gyer suimu szlev8ag.108 a erra, hogy 8Z erchegysegi mocokat is mar sokszor mondoltek elolahosodott megyeroknek (merl igen sokben elutnek a lobbi olehoktol), ekkor nem vethelluk el azt a Iellevest sem, hogy ez a h6ZtiPUS tulaidonkepen rnasyar volt. A megyerok alekftottek ilyenne ez osi szlav hellekot. Sot he igaz es helytil1l6 Asztalos Miklos elmelele a szekelyek letelepedeserol,'?' amely szerint a szekelyek a szaszok bevandorlase ideien a Marostol delre, a Kilkiillo es ez Olt kozoti valamint a ket Kiikiill6 kozott laktak, s a szekelvek nyugatl aga. a Szesz-Sebes. Szesz-Orbo es Szasz-Kezd I~oriil lakok, keletre vandoroltek. mert foldjUket 61 kelleU engedni a bevandorlo szaszoknek, akkor ez a kiilonos heztipue ez 0 revukon kerult keletre, a Sepsi-, Orbai- es Kezdi8zekbe. s onnan tovilbb Csikba. Mindezekbot kilelszik. hogy a mai szekelyhaz nem lehel olah eredehi. Hoi voltaK ez olahok meg akkor. mikor a szekelyek letelepedlek mai hazajukban t He a 8zekelyhaz olah eredelii volne. akkor rnindenekel61t 6 haz reszei· nek muszavaihan jutna ez kifejezesre. lit azonban nem ludunk kimutatni egyetlenegy illvetelt sem. Merl sz iszkola (fenyob61 vagy bOkkfiah6) hesilott nag}m~hetu zSindely) e[oszor nem liltalanos hasznalalu {egyetlen egyszer van kozolve Haromszek m.·boO. de nem is szerkezetbeli. lehal nem Iipusalakit6 halasu. Sot val6szinuleg nagyon is ujkelelG alvetel. mert az ogi szekelyh6z rnindig cssk szalmavsl volt fedve. Meg a kupior. kuttor (fusl£og6 a luzhely felet!) fordul el5 8 szekelyhazon, de ez is igen szok ierOlelre lokalizaiv6. Ezt a luzhelyi berendezest 6zonban sehol sem ismerik 6 Szekelyfoldnek nagyes sokfele lerOleten. csup8n a Kiskiikiill6 fels6 folyasanek nehany falujaban. g iSY csak helyi jelenlosegu es val6szinuleg tijabbbori alszivargas.108 ' A szekely hazzal kepcsolelban lehal nincsen olah nyelvi alvetel. Annal t6bb es rontos ilyen magyar mU8Z0 van azonban kapcsoltllhan ez u. n. oleh 106 101 108
Kniezs8 Istvan. Arch. Europ. Centro:Orient. 1938. 281. A szekelyek oslOrtenele letelepedesUkig. Erd. Tud. Fuz. 1932. 45. Szinte Gabor. Erdely XII. evt 24.
A szekelyhciz
eredeie
81
hazzel. Ogy lalszik, 6 magyar. ill. a szekely haznak igen nagy szerepe volt az olah hez kielakuleseben, merl az olahok nyelvebe olyan mag y a r muszavak keriiltek. amelvek lenyegbevag6ak. szerkezetbellek es tipusalakito hetasuek. Ennek a magyar nyelvi hetasnek l{et retege mutathato ki: 1. magyar mtlszevak atvetele, es 2. Iordttasok a magyar nyelvbdl. melyek mas nyelvbdl nem magyerazhetok. I. A boronefelu fehaznak elsa es legfontosebb gerendaja ez, amelv a hazfal olapiau! szolgdl, amelyet tehat kiilonOs gonddal keJl kivalogatni, merl ez a haz talpa. Talp-gerendilnel< nevezi a saekelv, de Kalotaszegen es Dunantulon is ez a neve. Hazta/p. ajl6talp, kamaraial", tornado/" es taloas haz. A bcronefalu olah hazon ugyanigy nevezik a legalso gerendakat: talpa a neve, talpa /unga v. talpa d'lalunga (hosszu lalp), ·talpa d'in currnedis (kozeptelp), talpa prispei vagy talpa lirnatului (tornactelp).':" Ezek nem szorvanyosan elofordulo elnevezesek, henem eltelenosekv emtt az is blzonylt, hogy a talpa ilyen ertelemben kelekerull az olah koznvelvbe es innen az olah szoterakbe. A [elentdsege pedig az, hogy az olehok a talpes fahaz epileset az erdelyi magyarokl61 es szekelyektol lanultak. Mert az ki van zerva, hogyha seiat hazuk lett volna, ennek lezfontosebb gerendasoret Idegen nvelvnek a a szavavel nevezlek volna el, ill. sajal olah nyelvii elnevezeset a rnegyarral csereltek volna fel. A regi boronefalu Iaheznak egy rnasik nem kevesbbe fonlos gerendasora 6Z O. n. koszorrifa. A koszorufe negy gerendaia a hazfalak felclt Ievo legfelso gerendasor, illetve a haztetd legelso, legfontosabb, a/apia! kepez6 alkatresze. Koszore rnodiare keruli meg a bez fels6 reszet mind a negy oldaIan, ezen nyugszanak vagy erre tamesakodnek also vegukkel a. negysiku kontvfedel szerufai. Csak az osi hiizletak6n 'van igezl koszorufe. az ujabb szerkezetti hilzte!okon a szarufak mar nem koszorufakre tamaezkodnek. Tehat osi tartozeka a heznak. De ez a szerkezet es elnevezes nem korlatozodik a Szekelyfoldre, de meg Erdelvre sem (Kelotaszee, Aranyosszek. Hunyadmegye), hanem Magyarorszag mas videkein is ismereles a regi hezekon. (Szetmar m., Nagykunseig. Bekes m., Papa videk, Kemenesalje. Balatonmeliek, Hetes, Gocsei, Ormensaa). EzzeJ csak au ekarluk kimulelni, bosv a kosjzoruFa. mini az osi magyar haznak leafontosabb lel6reszlele. nem helyi jelenlosegCi a Szekelvfoldon, henern allaJanos magyar Illlajdon. Mil sz61junk azonban hozza, ha azl laljllk es olvas8uk, hogy az oleh fahaznak ugY8nez! 8 gerendasoral, a lelonek ezl a legfonlosabb reszleh~t cosoroabe,1I0 cusurauall1 neven ismerik egesz Erdelyben, s6! meg azon inne'n is. d Ternes v5lgyenel{ Lugos videki olah falvaiban.1I2 Ha nem volntt mas, ez a kel adat egyrnagaban is elegge bizonyilana az erdelyi es megyarorszagi olah fahaz msgyar eredelel. A pi:lticsfallal val6 epilkezes k6zismerl regi magyar epilkezesi m6d foleg a koben es feban szegeny Alf6ldon. A pal6cfoldt61 Bereg es Szabo!cs megyeig. a Nagykunsagt6i Szalonla videkeig. Szatmar es Szilagy megyeben, Kalolaszegen es Alsofeher megyeben ismeretes. Nem lehel csodalkozni leha!. ha a Szalmar es Szililgy megye teTiileh~n el6 olahok is ilyen szerkezetii hilzakal epilenek es ezekel potici-nak nevezik.lls A vdiyogos epitkezes olyan kozismert az egesz magyar Alf6ld5n. hogy elofordulilsat igazolni sem kelt. Erdelynek az oJahok allal megszallt reszenek nyugati halarsavjan, lehal az Alf51d keJeti peremen. valsl.,int a Banat TemesToronlali reszen iiltalanos e? az epitkezes az oiteni oliih lakossilgnill is, de
R. Vuia i. m, 73, 74. 77, T. Pamfile, Industria casnica la Romani. 1909,424. T. PamfHe i. m. 419. III R. Vuia i. m. 77. m Saiat gyi.jjtesem. 113 R. Vuia i. m. 7t, 76. 77. 109 110
Nepl'aJzj
1!.tteaitli
I)
Cs. Sebestuen
82
Karoly
lijabb idoben Erdelv k6zepso reszen, a fatalan Mezosegen is nagyon elterjed!. Az olehok itt viiioagii-nak nevezlk.'!' Hogy a vesszdfonasnak milyen nagy Ielentosese van a magyar nep ele(eben es kivalolag a nepi epiikezesben, azt a nepraizzal foglalkozok etsu nem kell kulon hengsulyozni. Az e korbe tartozo magyar csereny szo nem szlav [oveveny, mint regebben hitlek, hanem Mesz61y Gedeon rnegallepilese szerint osi magyar sz6.m Ez azonban nemcsek vesszofonedekot [elenl, hanem sok egyebet is. olyant is, ami rna mar mas enyagbol keszul, de valamikor vesszofonedekbol velo vall. Ajt6. szenetarto, kepu, kerites, Keloteszesen a regim6di pitvar kernencejet hivjak cserenynek. a Szekelvfoldon 6. saebadtuzhelv Itrst- es ~zikrafogojat. Udvarhely megyeben a nyilott hlzheiyet, vagy a tiizhelynek egy falreszletet. De meg Dunantu] is peldaul Papa videken csereny-foncis a vesszobol font es sarral belapaszloll hazfal, es a Bakonyeljen a benyakemencet nevezik cserenynek. Alsofeher megye magyar hazain, valaminl Kisknkii1l6 megyeben a konyha kemenceie fe!elli boilozal vesszobol van fonva s ennek a neve cserenu. A Szekelyfoldon altalaben igy nevezik a pitvarnak vesszob6J font padlesat. Ha tehat a bimsli oleh hazakban a pitver vesszofonesos mennyezetenek az olah neve cerime.1I8 es a hunyadmegyei olah haz nyil! tuzhelyenek vesszobol font fus!- es seikrefosoienek a neve serioi vagy cerii, Jl7 vagy cerini.lIs ez annak a biaonyileka, hogy ezekkel is a magyarok reven isrnerkedtek meg. A magyar szobo szot ez olahok ketfele ertelemben vetlek at. Ez 6 sz6 tudvatevoles a magyar nyelvben eredetileg a fUi6kemence, illelve a kalvhe [elolesere szolgalt, de ez az ertelme nalunk mar Ieledesbe men!. Eleinle az olyan lakohelyiseset neveztek (masoktol valo meskulonboztetes celiebol) szobahaz-nak, melyben szobc, vagyis rul6kemence volt. mini ahogy az olyan kemencet, ernely kalyhakkal (kalvhelepokkell volt kirakve, eleinte kcilyhcishemencenek, kcilyha-kemencen~k hivlilk. Mindaket esetben, rnint annyi masban, idovel elhagytak ez osszetelt szcnak ut6tagjal sa largy [elolesere CSUpaD az ei6tagot heszneltak, T ehet a (mot! helyiseget mar nem szoba-hciznak, hanem szobdnak s a kcilyha-kemence1 kcilyhanak kezdtek nevezni. Az olahok, mini, sokben elmeradott es kezdelleges eletszinvonalon, a forgalomt61 Ielreeso videkeken el6 nep, sok muvelOdeslorleneli es nyelvi regisegel 6rizlek meg. igy megorizlek ezl a magyarsagt61 elvell regiseger is s meg rna is saba neven nevezik a IOkelelesebb (ulc5kemencel.1I9 azl amil mi mar regen kcilyhcinak nevezunk. Ez aem helYi jeientc5segii slvetel, hanem allal8nos s az oloh nyelvnek. csaknem egesz leruletere kilerjed. Van azuian olyan soba is. amelynek az egyik oldalan egy melyedes van, kozl6je szerint .un fel cle cotlona~"I!lO {velami katlan-fele}. mert ez olsh nvelvnek cotlon szava katlenl, oblol. ocllil. iyukel jelenl. a cotloana pedig szinlt~n katlent es faIrest. Es hogy a kemencenel maradjunk, meg kell emlileni ill. hogy a kcilyha szol is. nem a nemel nyelvb61 vellek at kozvelleniil, hanem a m6gyar oyelvb6[ kerull az olah nyelvbe. ahol a kalyhacserep. kelyhalap neve cohale,1!l es a cuplor de coMa
117 118 11&
120 121
I:!!
U. o. 71. Nepiink es Nyelvunk II. 157. R. Vuia i. rn. 54. U. 0.51. U. o. 67. U. ,0. 44. T. Pamlile i. m. 414, 424. 436. T. PamiHe i. m. 414. R. Vuia i. m. 58. T. PamJi[e i. m. 445.
A szekelyhaz eredete
83
A magyar szoba azonban uiebb ertelme szerint is belekerult az oiah nvelvbe, 8. banati olahok a lakohelyiseget nevezik soba·nak,123 s mini a rnagyarban van nagy szoba es kis azobe, ugy itt soba mare es soba mica a neviik.l!4 Nem ludom ugyan lokelizalni, de miveI olith kozszotarban van, koz.aasznalatunak kell lenni a szinten magyar nyelvbol atvelt locas, locasuri. locaee, lakas, lak. lakely ertelernben. A marmarosmegvei oleh heznak kel oldalan vegigful6 faoszlopos hossztornacnak oleh neve ~alra,12~ ami kelsegteienul a magyar sdtor szo atvetele. A benati olah hazon talelhato ambitl~O (a beiarat elow rovidebb tomacfele) sem lehel egyeb. mini a magyar ambitus atvetele. Leaerdekesebb azonban az, hogy a Prahove hegvvidekenek olah hazan a tomacot cerdacul-nak (nyilvan a torok cserdak, emibo] a magyar csarde lett), azonkivtll meg roi~orul, 127 tehat folyosonak nevezik. Ugyaneat a roi§OTUI-t en is Ieliegyeztern ezelott harmincnyolc evvel a Iugosvideki olah hazrol. Egyebkent altalenoean elteriedt a tarnal (tarnaOl28 elnevezes, s bar j61 tudjuk. hogy a magyar torndc is idegen joveveny (de nem a nernet Turmheus-bol, ahogy B. Schier gondolja129). az -elobbiek alapian megis azt hisszuk, hogy ez nem kozvetlenul a szlavoktol kerult az olahokhoz, mint inkabb magyar k5zvet1tessel. A haztetore vonatkozolag is van magyar nvom az olah hazon. A szaruf~kra szegezett leceket altalanosan letl30• lat, lea{131 es a lecezes Iatueala'J!. Ujabh atvetel a magyar nyelvbcl a csonka-kontyos teto [elentesti cionco es ~utl3a (a suteboi), ami azt mutatia, hogy ezt az Ujabb telOformitl a magvaroktol tanultak el, Azt mar fentehb is emlitettem, hogy az erdelyi olah h6Z lakobelvtseze ugyanolyan berendezesu, mini a magyaroke es a szekelyeke, Megemliletlem oil a Fogase-t,l'll amelyen egy sor erdelvt canceil~ soeakozik. Meg az ajto mellelli sicrini vagy ladal~& emlitendd, bar mindkeltO a magyar nvelvben is jove· venv, de itt olyan regi, hogy fehehetc a magyar kozvetiles az olah nyelvbe amit a tobbl k6z6tt ez a kapcsolat szekrenv-lade is bizonyit. Emlitsuk meg meg a haz belseiebdl, hogy az erdelyi hAz eblakan levi) parkany-deszka neve parcam137• a Iabol keszult ajt6kilincs deanla,la8 az ajlan van zavorl39 vagy ratez.140 sot ujahban mar vesbol valo laootaHI is kerul ra, melvet az olah lacatusl~2 keszit. Ilyen deanla es lacata meg a bukovinai olah hazon is talalnato I (A magyar kilincs szo ofrencla joveveny a nyelvtrnkben.) Az aranycsszeki szekelyek j6sziIgnak rnondjak a hitzlelkel.'43 Ne csodal-
R. Auia i. m. 53 54. Sajal gyiijlesem. 126 R. Vuia i. m. 62. 126 U. o. 54. l2.1 T. Pamfile i. m. 424. 128 U. o. 424. 426, R. Vuia i. m. 42. I2a 124
129 13<)
Schier i. m. 172. R. Vuia i. m. 74.
T. J.
Pamiile i. m. 422. 440. Chetie, Dictionar. lsa R. Vuia i. m. 80. lat U. o. 46, 49. 186 U. o. 48. 136 U. o. 46, T. Pamfile i. m. 409. 131 U. o. 439. 188 U. o. 440. 131
132
139 140 141 14!! H3
U. o. 417. U. o. 416. U. o. 440. J. Ghelie Diclionar. Janko Janos. Tordo 93.
Cs, Sebesiuen
Karoly
kozzunk tehat, he. azt olvassuk, hogy az erdelyi olahok is iosag-nak mondiak a hazat es birtokot, \44 A hunyadmegyei oleh wkamaras haz" camara-jal'~ nem valosztnft, hogy ekar szlav, akar nemet kozvetlen atvetel volna s a mezosegi olah hez kamaraja sem.!" A banatt oleh hez spaisul'~1 (eleskamra) es stalog14H (istallo) nevti helyisegei bizonvosan ujabb keletuek az olah hazon. A geber (nyereglel6s haz oromfala) nem kozvetlen szasz hates az erdelyi olah hezon, mint Vuia gondolia;14& ennek ellenlmond a szo alakia. Ext is a szekelyektol veltek at, ahol a nemet Giebelbol leU a magyar geber. A nemet eredetG ~uri-blin 1110 meg6rizte az olah nyelv a szaaz cstirnek egy regebbi szoelekiat. Viszont az olah sopron, sopronul es. ~oprul161 a szekelyfoldon is isrnert sOP. SOP. sopo, supa (felszer, szin, faskamra)I&~ atvetele, hacsak nem koevetlenul a szaszok nyelvebol kerult az olahokeba,
A cserenynek mesfeleld lesza tudvalevdleg
szlav
[oveveny
a magyar
nyeivben, de hogy az olah leasal53 (szeles sovenv) kozvetlen szlav alvetel volna, nem tudom. Lehet, hogy Itt is magyar kozvetltes all fenn. Tudluk, hogy a halveln!} nem erede!i magyar szo, megis mikor azt olvessuk, hogy az oleh Iahaz ala rakott alepkoveket bolooon-nak'!H nevezik, arre kell gondolnunk, hogy ez csak a magyar nyelvbol valo atvetel lehet, merl a kele!i szlev nyelvleriilet (ahol szinten alkalrnaznak ilyen talpkoveket], nem ezzel a szoval, hanem egeszen mesokkal nevezik ezeket,l53 A rend sz6 is szlav eredelG a magyar' nyelvben, A szekelvhazon rend: egy soc boronefa koroskorlil a hezon. Rendtao rendit keriilve. kozkelehi elnevezesek a szekelv hazzal kapcsolatben. Ha tehat azt olvassuk ez olah hazrol, hogy ..facand un rand de jur impreiurul caaei ee akkor az egeszen bizonyos a szekely szohesznalat telies alvetele. 2. A masodik retegbe tarloznak az olyan olah elnevezesek, amelvek masukon hordjak annak a [elet, hogy egyszerii Iorditasoi a megfelelo magyar' kifeiezeseknek. . A koszonifdt. mint fentebb lattuk, az olah nyelvben is velemikor a maU
.'
gyar koszoru
szovel Ieloltek. tijabb irasokban, ismertetesekben
mar
sehol sem
lehet ezzel a regi magyar eredetii szoval talalkoznl. Ma az olah szerzok is r6jottek ennek a gerendeelnevezesnek magyar eredetere s ezert szandekosan keriiJik: mas szo hianyahen egyszeriien lefordltlak olah nyelvre : koszonr = conunc. Az 1910-ben megjelent PamFile-fele konyvl~7 meg cosoroabe. co~foroabe' neven nevezi a koszorufat. de az 1937-ben megjelenl Vuia-fele kiadvanyll>8 mar elhallgatja ezt a szot es helyette a conuna-I alkalmazza. Csupan egy helyen, a szilagymegyei Paticsfalu haz faszerkezetenek rajzan (34. abra) £elejtette ra,ila a cusuraUQ elnevezesl. Az. olahok a lak6helyiseget lilialanosan az odae vagy chilie'f>9 sz6va.f jelolik. ujabb idoben a soba S20val is. He. megis azl laljuk. hogy Erdelyben casa-nak (haz) mondjak a lakoszobat es ktilonosen (a szekelyek szoke sa szeH~ T. 14S
146 147
Pamfile
i.
m. 439.
R.
Vuia i. m. 41. 42. 43. 48. 52. 54. U. o. 56. U. o. 56.
U. 0.54. U. O. 80. 160 T. Pamfile i. m. 446. J51 U. o. 427. 445. 446. 162 MTsz. J63 T. Pamiite i. m. 428. 1M R. Vuia i. m. 74. 1~6 Yo. Zetenin. Russische 1511 T. Pamfile i. m. 420. Ill' 1~9
..
161 158 169
Volkskunde
Induslria Casnic6 Ie ROID6Ili. i.e village roumain de Tlllnsyivanie chilie < chiler (pince).
260. et du Banet.
A szekel!1haz: eredeie
85
a casa cea mica (kis haz),11I1)casa ceo mare1tl (nagy haz), case de din·COIOI~ (tulso haz) kifeiezesekben, akkor leheletIen nem arra gondolni, hogy ezek egyszeru fordltasok a magyar nvelvboi. A szekelyek az Ujonnan [elrakott boronefalekra bolhaszegeket vemek fel, amelyek tartiak a falak serozasat, Az olahok ugyanugy keszitik el a boronafaiakat, ok is vernek be ilyen faszegeket a gerendakbe s ezeket purcei-nekJ0;3 (bolha) nevezik. Ugyanilyen Iordltasnek tetszik az, amikor a tornecoszlopokat (a szekelyeknel Labak, Kalotaszegen Leibra, a Feher Nyiko volgvben labfa-tart6), picioarele prispei-nek". rinf
ezaz tornac-lebeknak nevezik. A s/eme, slemnea (szelemen), stre~ina (eresz, eszterhaj), stalp (oszlop), prispa (tornac), chiler (pince), vatra (ttizhely), pod (pedlas), bornele (borona), pop (mestergerendet tarto oszlop), zAbrele (racsoa mellved a tornacon), pridoor (pltvar), ograzile (tornac), piunila (pinee), podrum (plnce), cobAlteata (lstallo) obloane (eblakteble). ~andrama (szin, paita), siodola (szenaterto), burduF
* He a szekelyek az olahoktol lanullBk volna a hazepilesl, szoval ha 6k az olahok hazal vettek volna at, akkor a haz es reszeinek mGszavai nagvresz! olah eredetuek volnanek. Ezzel szemben azt iaUuk, bogy ilyenek egyaltalan ninesenek, s6t ellenkezoen, az olah hazon csak ugy hemzsegnek a magyar ·eredelu elnevezesek. De meg hetassal sem volt az olahok heza a szekelv epitkezesre, A szekelyek mar regola bfrtokaban voltak annak az osi boronafelu faheznek, s61 mar ez eresz tovabbfeilddesen s a tuzeleberendezes atelekulasan is tul voltak, mikor az olahoknek meg nyomuk sem volt Erdely Joldjen.
VIII. Osszefoglalcis Ossze akariuk ioglalni most vegal mindazt, amit a szekelv haz eredeterol es torteneterol a hazkutetas tudomanvanak mai segito eszkozeivel meg lehet allapitani. Celszeniseg' szempontiabol e16bb a haz fortenetet Ioglaljuk ossze. . Az egysejtiJ, nyitott elocsernokos haz volt. bizonyosan a haznak az az osalakia, amelyet a szekelyek a Szekelvloldon valo letelepedesilk idejen hasznalatba vettek. Ennek egyik kesei peldanya volt az a kis sepsikorospataki haz, amelyet Szinte Gabor mutatott be es irt Ie (9. abra). A feny6boronakb61 osszerakott, megk6zelitoleg negyzetetes alaprajzu hciz bejarata ei6tt volt egy hinom oldalrol nyitott el6csarnok, pitvar, amelyet ket oszlopon nyugvo tet6 fedett be. A haz es pitvar lelett emelkedo teteS magas es kontyos volt. naddal vagy szalmaval 100 16)
163 163
T. Pemlile L m, 402, R. Vuia i. m. 50, T. Pemiile i. m. 408. U. o. 402, 408. U. 0. 420.
""~ U .. 0. 403.
86
Cs. Sebestyen Karoly
volt iedve. A pitvar idovel egy. kesobb ket falat kapott es befoglaltak a hazba, ugy hogy annak masodik, bar egyik oldalon nyitott helyseseve lett. Azutan kette osztottak a pitvart (amelynek ekkor bizonvosan mar eresz volt a neve). s igy keletkezett a haz elelrniszer kamraie (10. abra). Vegtil hozatoldottak egy masodik lakohelviseget a haz ereszfeloli oldalan (11. abre). A haz osi tfizhelye a pest new Jiito- es foz~·kemence volt, amely nagy mereteivel elfoglalta a haz belseienek nagy -reszet. Ehhez a kemencehez a szekelyek nvilt fOzO-tiizhelyet esatoltak, arnelyen szolaafan logo ustben foztek. Kes6bb azonban Ieleslegesse valt a nagy keme nee mert a nyilt tuzhely iole rust- es szikralogot alkalmaztak, amely egymagaban is elegendonek bizonvult a helyiseg behitesere. Ezert kitettek a pestet a hazbol es ezentul csak a nyilt tiizhely maradt ben nt, lelette a vesszoionasos filst- es szikralogo gogannyal ; ezl kesobb csereplapokkal boritottak s e miatt csernpesnek, eserepesnek neveztek. Ha most azt kerdezzuk, honnan ered lehat a haznak ez az eldbb bemutatott, szerinttink legregibb lipusa, (9. abra), a kovetkezokben foglalhatiuk ossze azt amit errol tudunk. A haz eredetere harom lehetO ielteves van : 1. Az elso felleves szerint az oshazab61 hoztak volna magukkal. De ez teliesen elfogadhatatlan. mert a szekelyek mint (legvaloszinubben toroklafu) nomad a1lattenyeszto nep, pusztai vandorlasaik sok evszazadai lolyaman sernmieselre sem lakhattak boronalalu hazakban (ugyan honnan vettek volna ezeken a pusztakon a boronalakat 7), hanem egeszen bizonyosan ugyanolyan hordozhato, racsos szerkezehi kerek es kupolas nemeztakaros hailekban (hdz) laktak. mint a fobbi ilyen eletberendezesil nep. Ugyanez okbol ki van zarva az az elmelet is amely szerint a szekelvhaz rokon a perzsa, indai vagy kinai hazzal. 2. A masodik Ielteves szerint ezt a haztlpust nem hoztak mashonnan, hanem ott a helyszinen. erdelyi szallasaikon talaltak ki, De ez sem valoszfrui, meet a szekely mint tipikus sikvideki nepla] nem telalhatott ki ilyen jellegzetes hegyvideki haztipust. De lelteve, hogy rnegis ok talaltak ki ott a helyszinen, ez csak abban az esetben tortenhetett volna. ha a bekoltozesuk ideien a Szekelvlold egesz terulete puszta es lakatlan lett volna, ahol mas emberi hailek nern letezett. Mar pegig tudiuk, hogy a Szekelyioldnek eppen az a resze, amelyrol a legregibb okmanyszenl ernlek maradt Ienn, mar a XI. szazadban is meglehetosen surun lakott volt. tehat ott hazek is voltak. 3. Ezert tehat legvaloszfnrlbb az, hogy a szekelvseg egy ott talalt idegen nep hazat ismerte meg, ebbe a hazba koltozott be, ezt fogialta el. Eleinte ez az idegen nep epitett nekik boronafalu fahazakat, (ugyanolyanokat, mint arnilyenek az 6veik voitak), kes6bb eltol a neptot ok maguk is eltanultak a hazepitest. Hogy ez az idegen sem a bevandorolt szaszok nem lehettek, sem az akkor meg ott meg sem jelent olahok, azt a haz miiszaooi bizonyftjak legjobban. A haz eredetenek kerdeseben a miiszavak tanusaga igen nagy fontossagu. Nem kell itt kolon hivatkozni a ktilf61di szakirodalomnak ide vonatkozo mega1iapitasaira es a hazkutatas nyelveszeti eredmenyeire, mert hiszen ma mar koztudomasu, hogy a hliz muszavai, a haz. es a hazreszletek, szerkezelek sajcltos elnevezesei sokszor igen fontos
A szekelyhciz eredeie
87
feIvilagositast adhatnak vagy e reszletek korara, vagy szarmezasara, sot maganak az egesz haznak eredetere is. A szekely hazra vonatkozo muszavek nagy resze termeszetesen magyar nyelvti, de azert vannak kozfuk eleg tekintelyes szemban olyan elnevezesek is. amelvek nem tartoznak a magyar nyelv eredeti szokincsehez, szoval [ovevenyek, Egy e)6bbi fejezetben lattuk, hogy melyek azok a hazra vonatkozo rmlszavak amelvek a nemei es az olah. nyelvbol kerultek a szekelyek nyelvebe. Es lattuk azt is, hogy ezek a szekely haz eredeienek kerdese szempcntiabol eseszen [elentektelenek. A kovetkezokban a hazra vonatkozo tobbi, reszint osi magyar, reszint idegen eredetu rmiszavakat fogjuk kisse kozelebbrol megvizsgalni, A szekeiyek, akar osioglalok a magyarok beiovetele elotti idob61, akar telepesek a magyar kiralyok ekeratabol, rnindenesetre olyan regi id6 ota Iakiak a Szekelvioldet, hogy az ember meltan azt varhetia, hogy a haz koruli elnevezesek sokesaga lenvezesen kulonbozni fog a magyarorszagi egyeb taiak magyar hazanak einevezeseitoi. S ez igy is van. Mert bar a haznak sok es Iontos reszlete ugyanazokat az elnevezeseket viseli, mint a magyarorszagi tobbi magyar heztipus, megis van ezeken kivul meg vagy 120-130 olyan a hazra vonatkozo magyar mfiszo, arnelyek egyedir! csak a Szekelvioldon ismeretesek. (Egynehany kozulok ezenkivul Erdely egyeb reszein, feieg Kalotaszegen is). ElOszor lassuk a kozos rmiszokat. Ezek a kovetkezok ; ablak. ajt6, borona, cserenu, derek, eszierhei, ial, Iedel, filto, gabonds. hdz, heiazai, hidos, hambdr, istd1l6. jdszol. kdlyha, kamara, kapu, hatlan. hemence, kemeny. kert. ketree, kiillo. kocsiszin, koszorufa, kucik, kut. kurto. kiiszob. ldb. lee. ieveiajto. mestergerenda, pad Ids , oadlo. paiia, tiemei, pince, pitvar, pucih, reiesz, rostel», sariuiario saroolua. sasfa, sparhet, sui, siito. sza rufa. szerii, szin, szo/gafa. taoaszolas, tegla. iorruic, loltes, tocik. tOrektart6. tiizelo. iiizia], tiizpad, iilopad, iistfa, vdiyog, vendegfa, vendegfedel. oisk6. zsindelu, zsup, es talan meg
nehanv. Ezek bizony a kiralyhagon innen is. tul is egvlorman hangzanak es ugyanazt jelentik. Megis ugy tetszik, hogyha ebbol a nem tulnagy nevsorbol mindazokat kirekesztiuk, amelyek nvilvanveloan ujabban, kerultek a szekelvek nyelvebe, mert kozkeletu szavai (es ezen Ielul ujabb szavai) a magyar nyelvnek. akkor csak keves kozos mfiszo rnarad meg a jegyzekiinkbe, .olyanok ameiyek meg az osi kozos hajlek e)nevezesere szolgaIhaltak. Annal nagyobb .relentosege van tehat annak a szaznal tobb ktilon muszonak. amelyek a magyarorszagi reszeken (legalabb tudtommaD ismeretJenek, Ezek a kovetkezok: drnyek (ielszer, szin), cirnyek-a/ja (haztoldaiek az utcai kerites fele.. szekerszin, csurfedel kieresztese). dmyek-szfn Helszer, kocsiszin}, avara (keritesnek bejaroul szolgalo szakasza) , bennleoo Halubeli hazepitesre valo telek), benoal6 (belse telek. belsoseg), bolhaszeg (apra faszegek a boronafalon), burdek (leveies cigakb61 keszitett sQvenykerites). bug (galambhaz), buzasz{n (gabonaraktar). biitii (valaminek a vege vagy hegye), biitu-hdzgerezd, britii-kert. gerenda-biitil, biitris fedel, hdz biitiije, briWs fedel. biiliillik, biitiizni ~ egyengetni., egyenesse tenni. a gerenda veget megroni), eepus {a hlzhelynek ioidbe vert falaba. cepus-szeg}. colkert (oIyan kerites, amelyben a falu minden lakosa any-
Cs. Sebestyen Karoly
88
nyi olet tartozik Ielallitani, a rnennyit kironak ra.) comoor-heri (ialuvegi kerites a vetes-kapu meUett}, csaoos-kert (vizszintesen, fiatal [enydkbol rakott kerites), csernoe (kalyhacserep, kalyhaszern. kemence, kalyha), csemoe-oli, esempe-iuto. csempelu. csempes.), cserepes (kernence, kalvha, a hizhely iole epitett rustfog6), csipke (a cserepes felso parkanya), esipke kert (toviskerites), drdnic. driinica o, granic (nagyobb fajfa bukk- vagy cserfa-zsindely), duzma (a kemence hata mogott! helvl, ebhdz (kutyaoll, egyfaros oaiia (olyan istallo, amelyben csak egy rend marha elet (a haz a hozea tartoz6 udvarral, minden epuletevel), elet-szer (rnindenlele gazdasagi epulettel es eszkozzel felszerelt beltelek), epseg (u. az), eresz (eIoter, szelloso. belepd a hazban), farkasfogugerezd (a boronak egyberovasanek egy iajtajal, ia-ieala (bukklazsindelyl, faltyu-szarufa (szarufa als6 toldalekal fOl'dit6 (azok a csereplapok memelyek a cserepes sarkain derekszogben athajlanak), gamor (konynyeden osszetakolt sovenykerites), geber (a haz oromiala I, gerezd (a boronalak egymasra csapolase), gob, goc, gog (a cserepes felso reszel, guzsba (szolgafa), gyaka (hegyes Iarud a hazleton, keritesen) gyepl6 (szaritozsinor a tornacon), haruzsa (piszkafa), horgoi6 (billend lazar az aiton), hornya (fustfog6 d ruzhely feletf) iszkola (bukfezsindelv) idszol-kert (ketsoros sovenykert kotoltessel), hobata-oaita (loistal-
am,
to),
kaldka
(kozos
segitomunka
a
hazepitesnel stb), kaholy (kemence,
orornzatos parkany a kemencen), kak6 (a zsupledel teteiere szurt pozna vagy karo), kelevesz (epuletszarvezesnal hasznalt iranyjelzo rud), k6csona (a zar nyelve). koMea (nvitott szin a haz oldalan). kollat, korldl (ustrud. ustla. Iakerites, deszkakerttes. palank) kobl6zei (a kut parkanya). kuktor, kuutor (iUstfog6 a tuzhely Ielettl, huixuioi, kuoadozni, lehuoadni (ha a tapasz a haz oldalarol lehull), kiiszobfej (a kapu szemoldokgerendaia), kiiszob~tdb (ajt6felfa), labfa (tomacoszlop), labfa-Iarto (tornacosaiop), lappancs (lelemelheto pinceaito), leb (hopara a kemence korul), lebbeget6 (kapu), Ielekz6 (a sutokemence kalvha,
oldalen levo lyuk) leszds-kerl (sovenykerttes), ieoeget6 (keritesnek bejar6ul szoigai6 szakasza) level-rnn (luges zold agakbol), libttaro« mozgathat6 leckentes), macskafa (a szarulakat osszekotc gerenda), mag/ya (raka sfa), makk (gerenda,csdP) makkos-fa (csapos vegG gerenda), medoe·fiit6 (negylabu vaskemenee}, meh-szfn (mehes), molndr-getezd (boronak egyberovasa) odor, udor (a esur oldalrekesze), oadoshdz (deszkapadl6s szoba) pajla (istaIl6). paiaj (a haz fala melletti toltes), pattogatott fal (sovenyial sasias kertben), perenge (a 7..supiedel gerincen keresztulvetett lekota ruc1ak), perje (a sarjutart6 csurerkely alja), Deterke (gerenda, epiiletfa vegenek csapolasa peterkelt gerenda, peterkes, peterkh), p6zna·kanko (szalmafedel csucsan leva p6zna), pucok (kuck6, zug. sut, kemence moge), rak· (epit), rakldb (a kapulab als6 megiejelt vege), rak6 (a csUrpadlas polcai), rakofa (epuietfa, boronak), rendfa (egy·egy sor gerenda a haz korUl), res-kert (vas tag galyakb61 font soveny). reo (az odor reve), rooalni
A szeRelyhdz eredete
89
sznnxrzds, szaruazat (a teto szarulaszerkezete), szenhdz (sutohaz), szorit6 (keskeny csereplapok a cserepesen), szooat, szuvat (valyog,lehuU6 vakolat) uisha, tQskoz. toskul (meglazult mesz vagy
a koszorufaba),
vakolat a ialon), tegla (nagyobb bukklazsindely), variuaerenda (a tetoszerkezetnek egy gerendeja), vesszocsereoes Ivesszolonadekbol keszult kemence), vesszokert (sovenykeritesl, veieget6 (keritesnek mozgathato belarati resze) virnyo (visko), zdbe (kapulella), zahara, zauara (hoszszu Iahaeabokbol osszerott kerites). Mindebbol szerintem az kovetkeztetheto, hogy a szekelyek mar a magyar nyelvet beszeltek, mikor mostani hezaiukat elloglaltak es az ott talalt igen kezdetleges hazet birtokba vettek. Ezt bizonvitiak eldszor az osi magyar elnevezesek mint ajla, cserem), fal, ledel, koszoru-fa, kasz6b, szarufa, de bizonyitiak ezt azok a regi iovevenyek is arnelyek kozosek mint pl. ablak, borona gerenda, kemence, kut. kurto. piioar, szin, szolaala, iortuic, zsiruielu, zsut: stb. Hogy azonban a szekelysegnek elszakadase a tobbi rnagyarsagt61 igen regi lehet, bizonyitja viszont a magyar nvelvu, de magyarorszcigit61 teliesen kulonbozd, fent ielsorolt hazresz-elnevezesek serege, Vegere erven fejte~eteseinknek, egeszen roviden osszeloglalva rnindazt, amit a szekelyhaz eredetere vonatkoz6an elohoztunk, megallapttiuk a kovetkezdket ; A szekeiyek az egysejtu, ajt6 felett vedtetovel ellatott kis boronafalu Iahazat ott talaltak rnai lakohelyukon. Atvetiek az 0 elottuk ott lakott szlavoktol. mikor lelhegyvan az addigi nomad eletmoddal, szilardan epitett hazakba menlek lakni. Ez az atvett prirnitiv haz szerkezeti okokbol es a rndszavak tarnrsaga szerint is ketsegtelenul keJeti szlav haztipus volt, kozelebbrol talen bolger-szlev. Amely hazresz-elnevezesek eddigi hordozhato hajlekukre is vonatkoztak (ajto, kiiszobfel, faI, Iedel, taian koszorufa, es szarufa is) azokal atvittek az uj allando jellegu Iahazra is, amire ellenben nem volt szavuk, azl atveltek az ott talalt idegen nep nyelvebdl a hazzal egytitt. Ezentul azonban ok maguk elakltottak, fejleszteftek. hOvitettek. iavitottak a hazat s ezzel termeszetesen teremlettek egesz sereg uj es rnagyarorszagi reszeken ismeretlen rnuszot. Nagy tevedes tehat azt hinni, hogy a mai vagy a kozel mulfbol valo, tehat Iellett alaku szekely haz valahonnan idegenbol valo atvetel lehet. Ebben mindarmyian tevedtek, akik Ilyen uton kerestek s szekely haz eredetet. Amit a szekelyek annak idejen honfoglalasuk alkalmaval a tvettek, az csak egy kis mag volt, csiraja a leendo szekely hilznak. De a mihek a szekely haz rna mutatkozik, az tisztara es egyeduJ csak a szekelyek munkaja, teremto kepzeletiik kivai6 termeke. Az evszazadok folyarnan alaprajzi beosztasciban megvaitoztattak, iej[esztettek. kialakitottak, a h
90
Cs. Sebestyen Karoly
Mindezek a. ktrlonleges szekely alakltasok es uiitasok egyuttveve teszik ki ezt, ami tulaldonkepen a szekely haz lenvese, ami olvanvnyira megkulonbozteti ezt a hazat minden mas haztlpustol. Ezzel peclig a szekelyek olyan nagyszerti epiteszeti-ethnographiai tenyt valositottak meg. arnilyennel egyik mas magyar tons sem dicsekedhet.
Cs. Sebestyen K6roly Die Herkunft des Szekler-Hauses. De Verlasser die Absicbl und Gelegenheil hal die vorliegende Abhandlung in kurzer Zeit und irn vollen Umlsng such in deulscher Sprache zu verollentlichen, brinien WiT im iolgenden nut einen ganz kurzen Auszug derselben. Die Szekler, ein ungarischer Stamm im Osten Siebenbtrrgens, bauen ein Holzhaus. das sich mil seiner offenen Vorhalle von den ubrigen Hausern Siebenburgens unterscheidet, Die altesten Formen des Heuses sind immer im Blockbeu aus runden Stammen mil Weukoplbindung gebaut und haben uberaus hohe Decher. die heule zwar zum grosslen Teil mil Ho\zschindeln gedeckl sind, irUher eber hauptsachlich mil Rohr oder Stroh gedeckt weren. Die heutige Hauslorrn ist eus einem einzelligen Hauschen in Blockbau, mit auf zwei Saulen gesliltztem Vordacb (allseits oliener Vorhelle) entstenden. Die Vorhalle wurde im Laufe der Entwieklung leilweise umschlossen. doch blieb und bleibt die Seile an der Treule des Hauses, von wo der BnlTiti in das Haus erlolgt, immer ellen. Dann leille man die dreiseilig umschlossene Vorhalle durch eine Wand, so dass sich die Vorhalle verkleinerte und hinter der Trennungswand eine kleine Voreetkammer enlstand. Durch Anschluss eines zweilen Wohnraumes an der anderen Seile des Vorraumes entstand jener dreiteilige Grundriss der lur das heutise Haus charakleristisch isl (Abb. II). Die en die Liingsseile des Houses angeschlossene Langslaube (Abb. 7, 8, 13) ist neueren Ursprunges. AuHellend isl die Ahnlichkeil des Grundrisses mil dem osteuropeischen Wohnspeicherheus. Dezu ist aber zu bernerken, dess der angeschlossene zweite Raum nie eine leuerlose Kammer (wie beim Wohnspeicherheus) sondern stets ein vollwertiger Wohnreum mil der gleichen Feuerstelle wie im ersten Wohnraum eusgestettet ist, Die Feueranlage des Hauses ist noeh heute altertumlich, besleht aus einem ganz r.iedrigen oHenen Kocbpletz uber den ein Iruher 8US Rutengeflechl (Abb. 2~). heule aus glasierten Kacheln (Abb. 23) euigebauter Rauchmantel und Funkenlenzer eulgestulpt ist, DeTRauch entweichl durch ein Rohr in den ollenen Dechraum von wo er durch zufallige oder ebsichtlich geschaffte Rauchlocher enlweicht. In Iruheren Zeilen muss es einen dem oslslewischen iihnlichen Kocholen im Hause gegeben haben, den die Szekler eber, els ihrem Gebrauch nichl enlsprechend, aus dem Haus ehtlernlen. Nur sprachliche Spuren blieben davon zuriick. OilS Haus haben die Szekler keinesfalls von den benachbsrlen deulschen Siedlern, den sogenannlen Siebenbiirger Sachen iibernommen, noch viel weniger von den sie heule last ganz umringenden Rumanen. die zur Zeit der Hausiibernahme noeh nichl in Siebenbiirgen zu linden waren. Dieses beweist Verfasser im Abschnill va dieser Abhandlung, wo er das Haus der Szekler mil allen anderen Hausformen Siebenburgens vergleicht. Auf Grund der versehiedenen Benennungeo der Konstruktionen und einzelner Hausleile. beweist Ver!.. dass nicht die Szekler von den Rumiinen (wie einzelne bahaupten). sondern gerade umgekehrl. die Rumanen Siebenbilrgens den Hausbau zum grossen Teil von den Ungaro lind Szeklem erlemlen. Auch germanisch.gepidischen Ursprunges kann des Haus der Szekler nichl sein, wie man es neuerdings glaubhah Machen mochle. Kein einziges Wort deulel darauf. niebl die kleinsle Einzelheil am Hause hal eine germanische Benennung. Aueh eine Vermitt)ung der Rumanen zwischen Germanen und Szeklern isl ausgeschlossen. Die Szekler iibernahmen den Urkern dts Hauses zur Zeil ihrer Besilzergreifung in Siebenbiirgen von den dorl ansassig gewesenen Donau-Bulgaren, dies bezeugt bauptsachlich die Nomenklalur des Hauses. Dies war aber nur eine einze!liRe Hiitte in Blockbau mit einem auf zwei Siiulen gestutzten Vordach. Aus diesem Hiiuschen entwickelten dann die Szekler jenen Haustyp, der iur dieses Volk bezeichnend i5t und der sich in vielem von allen anderen Hauslypen Sieben burgens unlerscheidet.
