Bauer Melinda
TANÍTÓI KÉZIKÖNYV Kis felfedezõ 2. osztály
41
42
Kedves kolléganõk, kollégák! A Kis felfedezõ egy integrált munkatankönyv, amelyben a környezetismeret, a rajz és a technika tantárgy együttesen található. A kézikönyvvel segítséget szeretnénk nyújtani a használatához. A tantervek (NAT és a Kerettanterv is) lehetõséget adnak arra, hogy már az elsõ osztályban tanítsunk környezetismeret tantárgyat. Ez azért fontos, mert az óvodából sok tapasztalattal, ismerettel érkeznek a gyerekek, s ez a folyamat így nem szakad meg. Az óvodában a gyermekek a közvetlen környezetükkel ismerkednek jobban (évszakok, növények, állatok, idõjárás, család, közlekedés, ünnepek… stb.). Az elsõ osztály tananyagát szorosan ezekre a témakörökre építettük. A könyv megírásakor fontosnak tartottuk, hogy a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe vegyük. A feladatoknál a rövid, pontos utasítások is ezt a célt szolgálják. A tapasztalatszerzés manipulatív, cselekvõ úton történjen. A változatos, játékos feladatokkal érdekesebbé tehetjük az órákat. Újdonság a matricás feladatok. Jelentõs hangsúlyt kap a hagyományõrzés is. A gyerekek örömmel tanuljanak. A körülöttük lévõ világot valóban felfedezzék, rácsodálkozzanak a természeti és társadalmi környezetre. Ne tényanyagokkal tömjük õket, hanem igyekezzünk kikövezni a tudásvágy felé vezetõ utat. Szent-Györgyi Albert írta: „A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel.” Szavai ma igencsak aktuálisak. Nekünk pedagógusoknak is feladatunk, hogy a gyermekek természethez való viszonyulását pozitív irányba tereljük. Ne csak a természetet megszeretõ, megóvó emberekké váljanak, hanem fogadják el azt, tanuljanak meg együtt élni vele. Manapság egyre égetõbb probléma a környezetszennyezés, a természet pusztulása, a globális felmelegedés. Ennek hatását saját magunk is tapasztaljuk. Gondoljunk csak a szélsõséges idõjárásra, a pusztító viharokra. A pozitív szemléletet már kisgyermekkorban alakítani, formálni kell. Így talán a jövõ nemzedéke még megfordíthatja ezt a folyamatot.
A természettudományos módszerek megalapozása A környezet tantárgy fontos feladata az elemi természettudományos mûveltség megalapozása. Kisiskolás korban (6–10 év) a legfontosabb feladat az alapmûveltség feltételeinek megteremtése. Olyan készség-, képesség-, ismeretrendszert, szokásokat kell kialakítani, amire a késõbbi évfolyamokon a fejlesztést építeni lehet. Fontos, hogy a gyermekek elemi szinten elsajátítsák az ismeretszerzés és feldolgozás módszereit (megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés, kísérletezés). Mindez persze manipulatív úton, tevékenységek révén történjen. De biztosítani kell a természettudományos módszerek folyamatos gyakorlásának a lehetõségét is. A módszerek megismerése közben fejlõdnek a gyermekek azon készségei, képességei, szokásai, amelyek az alapmûveltség megszerzéséhez szükségesek. Ismeretek birtokába jutnak, s képessé válnak azok rendszerezéséhez, egyszerûbb összefüggések felismeréséhez, életkoruknak megfelelõ értelmezéséhez és alkalmazásához. Ezek a késõbbiekben a szaktárgyak eredményes tanulásához nélkülözhetetlenek. 1. Megfigyelés A megfigyelés alapvetõ tudományos kutatómódszer. Erre épül a többi módszer, ez az alapja az összes többinek. Hiszen, ha nem jó megfigyelõ a gyermek, akkor nem fogja észrevenni a ha43
sonlóságot, különbséget tárgyak, élõlények között, nem fog tudni jól mérni, csoportosítani, válogatni, stb. A jó megfigyelés szükséges a kísérletek elvégzéséhez, a fogalomalkotáshoz. Különösen elsõ osztályban kell hangsúlyt fektetni ennek a módszernek a tanítására, gyakorlására, de ennek alapozása a többi évfolyamon is folyamatosan történik. A kisgyermek gondolkodása konkrét, megfigyelése csapongó. Nehezen tud egy dologra tartósan koncentrálni. Ezt a csapongó megfigyelést kell célzott megfigyeléssé alakítani. A megfigyelést irányítani kell: – Biztosítani kell a tényleges megfigyelést (pl.: a gyermek kezébe adjuk a megfigyelt tárgyat, gyümölcsöt, zöldséget…) – Elegendõ idõt biztosítunk a megfigyelésre. – Megfigyelési szempontokat kell adnunk. – A megfigyelést jól megfogalmazott, pontos kérdésekkel irányítjuk, segítjük. – Használhatunk jeleket, hívóképeket is, melyek az érzékelhetõ tulajdonságokra hívják fel a figyelmet. (pl. idõjárás-jelek) Célszerû ezeket a jeleket akkor bevezetni, amikor a megfigyelést megkezdjük. Ezeket könnyen megtanulják, elsajátítják a gyerekek, s késõbb az önálló ismeretszerzés során is a segítségükre lesz. – A megfigyelési szempontok sorrendje legyen állandó: a) Érzékelhetõ tulajdonságok algoritmusa: • alak, forma • felület • szín • illat, szag • íz • hang b) növények megfigyelésének algoritmusa • gyökérzet • szár • levél • virág • termés c) állatok megfigyelésének algoritmusa • testalak • kültakaró • testfelépítés, testrészek • életjelenségek (életmód, táplálkozás, mozgás, szaporodás) d) idõjárás megfigyelésének algoritmusa • napsütés • hõmérséklet • csapadék • szél – A következõ lépés a megfigyelés módszerénél az eszközhasználat. Pl.: kézi nagyító Ez a legrészletesebb megfigyelést teszi lehetõvé. Fontos megtanítani a gyermekeket a nagyító használatára. A nagyítót ne közvetlenül a szemük elé tegyék, hanem a vizsgált tárgy elé néhány cm-re. A vizsgált tárgyat célszerû egy fehér lapra helyezni. Mielõtt a tanuló használják a kézi nagyítót elõtte szükséges a tanítói bemutatás, majd tanulói bemutatás, végül minden gyermek használja. 44
– Ha a tanulók a megadott szempont vagy szempontok szerint képesek a megfigyelést elvégezni, akkor sor kerülhet a folyamatos megfigyelésre. (pl.: idõjárás, növény fejlõdése…). Megfigyeléseiket, tapasztalataikat rajzban vagy írásban rögzítsék. 2. Leírás A gyermekek tapasztalataikat, megfigyeléseiket elõször szóban fogalmazzák meg, majd rajzban, írásban rögzítsék. A leírást is segítenünk kell. Erre szolgálnak a szókártyák, táblázatok, feladatlapok, táblai rajzok, jelek, „hívóképek”. A leírás a megfigyelés algoritmusa alapján történjen. Ez azért fontos, mert a leírás a fogalomalkotás alapja. 3. Összehasonlítás Az összehasonlítás a megfigyelésnek már magasabb formája. Különbségeket, hasonlóságokat, eltéréseket kell észrevenni tárgyak, élõlények, jelenségek között. Az összehasonlítással összefüggések felismeréséhez is eljutnak a gyermekek, s képesek lesznek csoportosításokat, rendezéseket végezni. 4. Mérés A mérés, mint módszer a 2. osztályba lép be. A cél az, hogy a gyermekek megismerjék a mérhetõ tulajdonságokat, elsajátítsák a méréstechnikákat. Fontos, hogy a mérést, mint ismeretszerzõ módszert minél többször gyakorolják, alkalmazzák a gyermekek, hiszen így fejlõdik a mérési technikájuk. Méréssel természetesen a matematika órák alkalmával foglalkoznak a legtöbbet a gyermekek, de a környezetismeret órákon is lehetõséget teremthetünk rá. A mérés algoritmusa – viszonyítás – becslés – pontatlan mérés – pontos mérés Fontos a becsült és mért értékek összehasonlítása. A mérésnél is lényeges a gyermekek önállósága. A mérõeszközöket elõször õk válasszák meg, s fokozatosan jussanak el a szabványos mértékhez. Mérhetõ tulajdonságokat élettelen dolgokon és élõlényeken egyaránt végezzünk. Mért mennyiségek: • hosszúság • tömeg • térfogat, ûrtartalom • hõmérséklet • idõ Méréstechnika • vesszük a mérendõ anyagot • választunk hozzá egy mértékegységet • a mérendõ anyagot összehasonlítjuk a választott mértékegységgel • a mérõszámot pontosan leolvassuk • eredmény: mérõszám + mértékegység 45
Újra az iskolában (Mtk. 5. old.–6. old.) Az órát kötetlen beszélgetéssel indíthatjuk. A gyerekek mondják el, meséljenek nyári élményeikrõl! Szereztek-e új barátokat? Mi változott meg tavaly óta az osztályban? Vegyenek részt a tanterem díszítésben, rendezésében! Adjanak ötleteket! Beszéljük meg a gyerekekkel, hogy minek hol a helye a tanteremben. Nézzenek körül az asztalukon, a padjukban. Mindig követeljük meg tõlük a rendet a közvetlen környezetükben, a tanteremben. Ügyeljenek a játékok, bútorok, tárgyak épségére. A tanterem díszítésével, rendezésével esztétikai érzéküket, ízlésvilágukat is formáljuk, alakítjuk. Élõsarok a tanteremben A növények vagy esetleg egy akvárium barátságosabbá, otthonosabbá tenni a környezetünket. Gondozásuk azonban rendszerességet igényel, s ezt a gyerekekben is tudatosítani kell. Az élõsarok segítségével folyamatosan nyomon követhetjük az élõlények fejlõdését, az állatok táplálkozását, mozgását, viselkedését. Akvárium vagy más kisállat (kisemlõs, madár) tartására azonban csak akkor vállalkozzunk, ha rendszeresen tudjuk etetni, tisztítani õket. Akkor is gondoskodni kell róluk, ha az iskolában tanítási szünet van. Errõl ne feledkezzünk meg! Séta az iskola környékén (Mtk. 7. old.–8. old.) Ismerkedjenek meg az iskola környékével alaposabban (utcák, terek, parkok, nevezetesebb épületek, intézmények…). Az iskola nevét és címét tanulják meg! Készíthetnek a gyerekek tablót, képgyûjteményt is. Lehet csoportmunka, de egyéni is. A táj, ahol élsz (Mtk. 9. old.–10. old.) Ennek az órának nem az a feladata, hogy a felszíni formákat megtanítsuk. Beszélgetéssel, játékkal, képekkel, fotókkal ismerkedjenek azzal a tájjal, ahol élnek, tanulnak – ahogy a cím is jelzi. A pontos lakcímet tanulják meg!
Közlekedés (Közlekedj okosan! Mtk. 11. old.–13. old.) Elsõ osztályban már tanultak a gyalogos közlekedésrõl. Elsajátították ennek szabályait. Ezeket ismét elevenítsék fel! Segítenek a képek, de szituációs játékok. Idén erre épülve a tömegközlekedés eszközeivel ismerkednek a gyerekek. Utazzanak, próbáljanak ki minél több jármûvet! A téma feldolgozásánál a meglévõ tapasztalatokból induljunk ki. Beszéljék meg, mi hol közlekedik. Lehet beszélgetni a jármûvezetõk munkájáról is. Sajátítsák el a tömegközlekedés szabályait, illemtanát. Az elkészített „közlekedési jelmezek” segítségével játszanak közlekedési játékokat! Ezzel nemcsak a szabályokat gyakorolhatják, hanem az irányokat is (pl.: fordulj balra, haladj tovább egyenesen…). Feltétlenül beszélgetni kell veszélyhelyzetekrõl is! Meg lehet kérdezni, hogy volt-e valakinek balesete? Mi volt ennek az oka, s hogyan lehetett volna ezt elkerülni? Játsszunk a szavakkal! Mit csinálnak a jármûvek? Foglald mondatba! fut, rohan, robog, zötyög, úszik, repül, döcög, zakatol, száguld
46
Színezd ki a képet! Mesélj róla!
47
Régen és most (Mtk. 14. old.–16. old.) Helytörténeti múzeum minden településen, városban található. Látogassunk el oda! Itt a gyerekek megismerkedhetnek lakóhelyük múltjával, történetével, hagyományaival. Számukra ez egy közvetlen élményforrás. A múzeumlátogatás során a gyerekeknek lehetõségük van régi használati tárgyakkal megismerkedni. Egy-egy nekik tetszõ tárgynál akár hosszabb ideig nézelõdhetnek mûködési elvérõl, valódi méretét, formáját megfigyelhetik. A kiállítási tárgyak tehát szemléltetõ eszközöknek is tekinthetõk.
Évszakok A témakör feldolgozásánál minél több élmény nyújtására törekedjünk. Az anyagot minél változatosabb feladatokon keresztül dolgozzuk fel. (beszélgetés, leírás, rajzolás, csoportosítás, válogatás, gyûjtés, vizsgálódás…)! A séták, kirándulások alkalmával a gyermekek megfigyelhetik az idõjárás a természet változását, s ennek hatását a növényekre, állatokra, emberekre. Foglalkozzunk az évszakokhoz kapcsolódó ünnepekkel, jeles napokkal, hagyományokkal is. A tananyaghoz kapcsolódó versek, szólások, találós kérdések az anyanyelv, a beszéd fejlesztéséhez, a szókincs bõvítéséhez is lehetõséget nyújtanak. Õsz (Az õsz. Hagyományok Mtk. 17. old.–19. old.) Beszélgessünk az õszi évszakról, az õszi idõjárás sajátosságairól, természeti jelenségeirõl, az õszi évszak hangulatáról. Figyeljék meg a gyermekek az évszakban történõ változásokat. Olvassuk el a verset (Kányádi Sándor: Jön az õsz)! Értelmezzük azt! Az idõjárásnál több napon keresztül, folyamatos megfigyelést végezzenek a gyermekek! Használják az idõjárás-jeleket! Ezeket a mellékletbõl ragasszák be a táblázatba. A jeleket már elsõ osztályból ismerik. Bemutathatjuk a hõmérõt, elmagyarázhatjuk a beosztását, a leolvasás módját. Az Ablak-Zsiráf lexikonban megkereshetitek az idõjárás címszót. Olvassák el, s értelmezzék azt. Pákolitz István Dió
Polgár István Szeptemberi vendég
Csanádi Imre Nyármarasztó
Kihasadt a dió zöld zakója, nem csoda, viseli tavasz óta.
Hull az esõ. Monoton kopogását hallgatom. Vendég kopog, ismerõs: bebocsátását kér az õsz.
Szól a rigó: de jó, érik a dió, millió, millió! Útra kel a fecske, jajgat a fürjecske: pitypalatty, pitypalatty nyár, nyár, itt maradj!
Õszanyó megvarrná ökörnyállal, de az a pár öltés mit használna? Lábadozik a szél közel-távol: kirázza a diót zakójából.
48
Szólások, mondások Sok fecske, õsz jele. Sok szüret volt azóta. (Régen történt.) Kemény dióba harapott. (Nagy, nehéz feladatra vállalkozott.) Késõn érõ alma tovább tart. (Az alapos, gondos munka lehet eredményes, tartós.) Egy férges diót sem adnék érte. (Nem ér semmit.) Szeptember 29. – Szent Mihály napja Szent Mihály a néphit szerint a holtak lelkének kísérõje, a halottak és a temetõk védõszentje. „Szent Mihály lovának” hívták azt a rudakból összerakott halottszállító eszközt, melyen a halottakat az utolsó útjukra kísérték. Volt idõ, amikor a halottat abból a házból vitték el a temetõbe, ahol élt, hiszen nem voltak még halottasházak. Felrakták a hordozható ravatalra és lábbal elõre kivitték a házból. Ez nagyon fontos volt, mert úgy gondolták, hogy így nem fog visszajárni kísérteni szellemalakban a családtagokhoz. Szent Mihály az õsi hagyomány szerint az egyház oltalmazója. Az ábrázolásokon Jézus oldalán, vagy egyedül tûnik fel kezében mérleget és kardot tartva. Szent Mihály napja a paraszti életben is jelentõs szerepet töltött be. Ezen a napon hajtották be a legelõkrõl az állatokat, számolták meg a szaporulatot, s fizették ki a lábasjószágokra gondot viselõ pásztorokat. Ekkor kezdõdtek a bálok, lakodalmazások, a kisfarsang ideje. Tanulmányi séta a vízparton (Mtk. 20. old.–21. old.) A séta vagy kirándulás alkalmával figyeljék meg a természet változását, a színeket, a növényeket, állatokat! A személyes tapasztalás, az élmény nagyon fontos. Készítsük elõ a kiránduláshoz szükséges eszközöket (doboz, zacskó, kézinagyító, távcsõ, lezárható kis üveg, lapát)! Beszéljük meg, mire kell ügyelni a séta vagy kirándulás alkalmával. Indokoljuk meg mindet, láttassuk be, miért fontos ezeket betartani! Mit jelent ez a mondat?: Tiszteld a természetet! Tudatosítsuk a gyerekekben, hogy nemcsak a vízparton kell védenünk a természetet, hanem mindenhol: erdõben, parkokban, kertekben, utcákon… Végezzenek gyûjtõmunkát! (fakéreg, falevél, elszáradt növény, termések, kavicsok, csigaház, madártoll.) Üvegbe vegyenek vízmintát! Rendszerezzék, csoportosítsák a gyûjteményt! Itt fordítsuk gondot az érzékelésre (tapintás, szaglás, szín, forma…), érzékszervi úton való tapasztalatszerzésre! A gyûjteménybõl kiállítást is rendezhetünk! Tél (A tél. Hagyományok Mtk. 34. old.–37. old.) Idézzünk az óra elején téli hangulatot verssel, zenével. Ezzel megfelelõ érzelmi hatást érünk el. Fazekas Anna A tél Hófellegek szállnak, ostorral a tél riadt nyáját hajtja, dudorász a szél.
Hó porzik az úton, cseng, csörög a szán, hó borult a rétre, hó csillog a fán.
Hócsillagok szállnak, bújj ki fényes nap, varázsolj a földre hóvirágokat!
49
Csanádi Imre Elsõ hó köszöntõ
Gazdag Erzsi Hóember
Hó, hó, friss hó, angyalváró, gyöngyen hulló gyöngyvirág – hó, -
Udvarunkon, ablak alatt álldogál egy fura alak; hóból van a keze, lába, fehér hóból a ruhája, hóból annak mindene, szénbõl csupán a szeme. Vesszõseprû hón alatt, feje búbján köcsögkalap.
csupasz bokrok csipkézõje, fák fodros fejkötõje, kerítések keszkenõje, hegyek-völgyek ünneplõje.
Zenehallgatás Antonio Vivaldi: A négy évszak – Tél Leopold Mozart: Szánkózás Emile Waldtenfel: Korcsolyázók – keringõ Beszélgessünk a téli évszakról, a természetben végbemenõ változásokról, az idõjárásról. A kifejezések használatával bõvíthetjük a szókincset. Az õszhöz hasonlóan most is végezzenek a gyerekek több napon keresztül idõjárási megfigyeléseket. A matricákat ragasszák be a munkatankönyv feladatába! A tél szépségei A tél számos szépséget rejt magában. A gyerekek megismerkedhetnek a víz változatos formáival (jég, hó, zúzmara) Ha tehetjük, mutassuk meg ezeket a természetben, a szabadban. Havas játékok (Mtk. 44. old.–46. old.) A téli játékok (hóemberépítés, hógolyózás, csúszkálás, szánkózás) alkalmával nemcsak jól szórakoznak a gyermekek, hanem fejlõdik a mozgásuk, egyensúlyérzékelésük. • Hógolyóval rendezhetnek célbadobó versenyt. • Készíthetnek jégsüteményeket. Homokozó formákba öntsenek vizet, majd tegyék ki a szabadba! Megfigyelhetik, hogy néhány óra elteltével mi történik a vízzel. • Az osztályterembe vihetünk be havat, jeget. Tegyük egy tárolóedénybe, s figyeljük meg, mi történik vele! Mi lett a hóból, jégbõl? • Érdekes játék a nyomkeresés. A tankönyv 44–45. oldalán található feladat, illetve egy rövid történet. A karácsony virágai A karácsonyt megelõzõ hetekben már lázasan készülõdünk az ünnepekre, gondoskodunk környezetünk díszítésérõl is. Egy szép növény, virág igazán gyönyörû dísze a szobának. Az egyik legismertebb dísznövény a mikulásvirág. Felsõ levelei – a fellevelek – élénk piros színûek, de lehetnek krémszínûek és rózsaszínûek is. Egyenletes szobahõmérsékleten tartsuk, hideg helyen leveleit hamar eldobja. Ha jól tartjuk a növényt, akkor január végéig, február közepéig is gyönyörködhetünk benne. Jellegzetes téli virág a karácsonyi kaktusz. Erõs rózsaszín színû virágai vannak. Ez a növény Kelet-Brazília õserdeibõl származik. Inkább a hûvösebb helyet kedveli.
50
Január 6. – Vízkereszt Január 6-án véget ér a karácsonyi ünnepkör. Ilyenkor szokás leszedni a karácsonyfát. A keresztény egyház ezen a napon ünnepli Krisztus megkeresztelését, a kánai menyegzõt. Ekkor érkezett Betlehembe a három napkeleti király: Gáspár, Menyhért, Boldizsár. Jézust, a kisdedet tömjénnel, mirhával és arannyal ajándékozták meg. Ezen a napon szentelik meg a vizet. Vízkereszt napját gonoszûzõ és szerencsevarázsló napnak is tartották. Nem mostak, vasaltak, fõztek és fontak az asszonyok, nehogy a szerencse elpártoljon a háztól. Tavasz (A tavasz. Hagyományok Mtk. 64. old.–67. old.) Az órát kezdhetjük vershallgatással, zenehallgatással. Ezzel az érzelmi ráhangolást teremtjük meg. Az ébredõ természet, a cirógató napsugár az érzelmek, a hangulat pozitív változását is eredményezi. Zelk Zoltán A kis kertész
Mándy Stefánia Víg fecskenóta
Kora reggel talpon vagyok, kis kertembe kiszaladok, várnak énrám a virágok, rózsák, szegfûk, tulipánok.
Pattanj, rügy, csattanj, fütty, csivitt! a nap van itt, a tavaszi tûz
Most viríts, kikerics, csivitt! Szirom száll, tollunkra simul
Zöldellj, lomb, fuss el, gond, csivitt! Fényostor hajt, a hegyekbe ûz
Szél lebben, megrezzen a víz – Libbenti szárnyát a szomorúfûz
Erdõ hív, minden szív vidul, boldog zaj este se csitul
Pattanj, rügy, csattanj, fütty, csivitt! A nap van itt, a tavaszi tûz.
Hogyha beszélni tudnának, tán jóreggelt kívánnának, hangos szóval köszönnének szomszéd kertnek, napnak, szélnek.
Szabó Lõrinc Nyitnikék (részlet) Alszik a hóban a hegy, a völgy; hallgat az erdõ, hallgat a föld.
Nyitni kék, fütyüli, nyitni kék, szívnek és tavasznak nyitni kék!
Egyszerre mégis rezzen a táj: hármat fütyül egy kis madár
Nyitni, de – nyitni, de – nyitni kék! Fütyülöm én is énekét.
Háromszor hármat lüktet a dala, vígan, szaporán, mint éles fuvola. 51
Zenehallgatás: Antonio Vivaldi: A négy évszak – Tavasz Christian Sinding: Tavaszi zsongás Josef Strauss: Falusi fecskék – keringõ Ebben az évszakban is kövessük nyomon több napon keresztül az idõjárás változását. A mellékletbõl a megfelelõ matricákat ragasszuk be a munkatankönyv táblázatába! Megjelennek az elsõ tavaszi virágok. (hóvirág, ibolya, krókusz, nárcisz, tulipán, kankalin, jácint, kökörcsin, csillagvirág, nefelejcs, gyöngyvirág). Soroljanak fel a gyerekek minél többet! Szemléltetéshez képeket, fotókat használhatunk, de még jobb, ha élõ virágot tudunk mutatni. Azonban ezeket ne felejtsük el vízbe tenni, vagy elültetni! A természetsarokban tarthatunk földigilisztát. Egy befõttesüvegbe földet tegyünk úgy, hogy rétegesen termõföldet és sárga agyagot teszünk növénymaradványokkal elvegyítve egymásra. A földet nyirkosan tartsuk! A gyermekek így megfigyelhetik a földigiliszta mozgását. Észreveszik, hogy a kétféle talaj összekeveredett. Ezzel a földigiliszta hasznot hajt végre. Pár nap múlva azonban engedjük szabadon, mert levegõhiány miatt elpusztulhat. A növény fejlõdése (Mtk. 78. old.) Ültessenek a gyerekek palántás növényt (petúnia, árvácska, fukszia…)! Helyezzék el az élõsarokban világos helyen! Ne feledkezzenek meg a rendszeres gondozásáról sem! Így folyamatosan megfigyelhetik a növény fejlõdését. Április 22. – a Föld napja A Föld napját 1970-ben rendezték meg elõször az Egyesült Államokban egy egyetemi hallgató kezdeményezésére. Ez jelentõs változásokat indított el a környezetvédelemben. 1989-ben a következõ gondolatokkal fordult az emberekhez: „Az 1990-es Föld napja nagy hatású, világméretû megmozdulás lesz. A cél az, hogy azoknak is szívügyekké váljék a természet rendjébe illeszkedõ emberi élet kialakítása, akik ezt eddig nem tartották fontosnak. …A részvétel legjobb módját a lakóhelyeden kell megtalálnod. A városi tömegfelvonulásoktól kezdve szabadegyetemi elõadásokig, faültetéstõl a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától a falusi majálisokig sokféle akciót el tudok képzelni. Azt remélem, hogy minden országnak, városnak, falunak, sõt minden iskolának saját szervezõi lesznek sajátos programokkal, de a környezetbarát társadalom közös vágyával. Te is kapcsolódj be!” (Idézet: A környezeti nevelés pedagógiai és pszichológiai alapjai, Budapest, 2004.) 1990-ben Magyarország is csatlakozott ebbe a megmozdulásba. Manapság egyre többen kapcsolódnak be a környezetvédelembe. Egyre többen felismerik a Földünket fenyegetõ veszélyeket. Fontos, hogy a gyerekekben tudatosítsuk, hogy minden élõlényre szüksége van a Földnek. Hogy milyen következményei lehetnek a környezetszennyezésnek. Szervezzünk ezen a napon „környezetvédõ programokat.” Tegyük rendbe, szépítsük a környezetünket, az iskola udvarát. Ültethetünk virágos növényeket, cserjéket esetleg egy-két fát. Készíthetnek a gyerekek plakátokat, táblákat. Az elkészített munkákból kiállítást rendezhetünk. Bevonhatjuk a szülõket, nagyszülõket is. Nyár (A nyár. Hagyományok Mtk. 94. old.–97. old.) Beszélgessünk a nyárról, az idõjárásról, a nyári öltözködésrõl, a nyár színeirõl. Milyen gyümölcsöket fogyaszthatunk ilyenkor? Az idõjárás változását figyeljük folyamatosan! Hallgathatunk a nyárra jellemzõ hangokat. (méhek zümmögése, tücsökciripelés, vízcsobogás, dörgés, zápor-zivatar…). Ezzel fejlesztjük a gyermekek hallás érzékelését, emlékezetét, figyelmét. Tapintásos érzékelõs játékot is játszhatunk nyári ruhadarabokkal, játékokkal (pl. homokozó edények, labda).
52
A nyár sok örömet, de veszélyeket is rejt magában! Hívjuk fel a gyermekek figyelmét erre, beszéljük meg ezeket! Adjunk jó tanácsokat a nyárra! Kullancs A kullancs apró élõsködõ. A gazdára (emlõsállat, ember) kapaszkodva szívja a vért. Fõleg az aljnövényzetben találhatók, onnan másznak föl az emberre, állatra. Egyes kullancsok fertõzöttek is lehetnek, betegségeket okozhatnak. (agyvelõre is ráterjedõ lágyagyhártya-gyulladás, Lyme-kór) A kullancs ellen tudunk védekezni. – A vírusos agyvelõgyulladás ellen van védõoltás – A kirándulóknak jól záródó ruhát, magas szárú cipõt célszerû viselni. – Az erdei kirándulások után át kell vizsgálni a testünket. Ha kullancsot találunk azonnal el kell távolítani csipesszel. (Kullancscsipesz kapható a gyógyszertárakban.) – Nem szabad olajjal vagy krémmel bekenni az állatot, mert így nem kap levegõt, s emiatt még több nyálat – esetleg kórokozót – juttathat a szervezetünkbe. – Ha a kullancscsípés helyén egyre növekvõ piros folt keletkezik, azonnal orvoshoz kell fordulni. – Ha nincs védõoltásunk, akkor használhatunk krémeket, sprayt is a csípés ellen. Ezeket is gyógyszertárakban tudjuk beszerezni. – Kerülni kell a kullanccsal erõsen fertõzött területeket.
Növények, állatok Az évszakok változásainál nagyon sok lehetõség nyílik a növények megismerésére, fejlõdésük nyomon követésére. Összehasonlíthatjuk színüket, formájukat, méretüket. Megkóstolhatjuk a zöldségek, a gyümölcsök ízét, megtapasztalhatjuk a virágok illatát. Megfigyelhetjük a fák, bokrok részeit, fejlõdésüket, változásukat, körforgásszerû életüket a téli „kopaszságuktól” a rügyezésen, virágzáson, lombba borulásukon keresztül a termések beéréséig, lombhullatásig. Legyen lehetõségük az állatok megfigyelésére is. Menjünk kirándulni az Állatkertbe, Vadasparkba, tanyára! A külsõ tulajdonságokon kívül beszélgessünk lakóhelyükrõl, táplálkozásukról. Figyeljük meg az állatok viselkedését egy-egy évszakban, illetve alkalmazkodásukat az évszakok változásaihoz. Beszélgessünk arról, hogyan függ össze életmódjuk, testfelépítésük a környezetükkel. A könyvben a növények és állatok témakörét az évszakok köré csoportosítva élõhelyek a változatos feladatválasztásra, szemléltetésre, hogy minél több élményhez juttassuk a gyerekeket.
Élõhely Az élõhely az azonos életfeltételeket igénylõ növényi és állati életközösségek zárt élettere. 1. Erdõ Az erdõ a növények és állatok életközössége. Legjellemzõbb növényei a fák. Az itt élõ állatok egész életükben az erdõhöz tartoznak. Itt születnek, növekednek, fejlõdnek, táplálkoznak, szaporodnak, s itt pusztulnak el. A talajtól a lombkoronáig mindenhol megtalálhatók. Itt van a búvóhelyük, a táplálékforrásuk. Minden itt élõ állat (õz, vaddisznó, róka, szarvasbogár, fülesbagoly, erdei egér, nagy fakopáncs…) része az erdei táplálékláncnak, egymás nélkül nem élhetnének. A téli erdõ növényei (Mtk. 38. old.–40. old.) Tudatosítsuk a gyerekekben a fa és a cserje közötti különbséget. Figyeljék meg mindkettõ részeit! Nem minden cserje bogyótermése ehetõ. Fogyasztásuk az emberre veszélyes lehet! Ezért hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy felnõtt megkérdezése nélkül ne kóstolják meg ezeket! Tudatosítsuk a gyerekekben az örökzöld és lombhullató növények közötti különbséget is. 53
Ismerjenek meg minél több erdei növényt (fát, cserjét). Felismertetésben ne csak képeket, határozókönyveket használjunk, hanem terméseket, leveleket, kéregmintákat is. Beszélgethetünk arról is, hogy mi mindenre használhatjuk a fát. Miért hasznosak? Hogyan védhetjük meg õket? Az erdõ fohásza Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja, én vagyok az asztalod lapja, én vagyok az ágy, melyben fekszel, a deszka, melybõl csónakodat építed. Én vagyok a házad ajtaja, bölcsõd fája – koporsód fedele. Vándor, aki elmégy mellettem: Hallgasd kérésem, ne bánts!
Vándor, aki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet! Én vagyok a tûzhelyed melege hideg téli éjszakákon, én vagyok tornácod barátságos fedele, melynek árnyékába menekülsz a tûzõ nap elõl, s gyümölcsöm oltja szomjadat.
A téli erdõ állatai (Mtk. 41. old.–43. old.) Ismerkedjenek meg a gyermekek minél több erdõben élõ állattal. Hogyan alkalmazkodnak ezek az állatok a téli évszakhoz? Beszélgessünk errõl! Itt megemlíthetjük azt is, hogy mi emberek hogyan segíthetjük télen az állatokat. Hívjuk fel a figyelmet az állatok védelmére. A munkatankönyvben szereplõ Erdei fülesbagoly is védett madár. Vajon miért? Beszélgessünk errõl! Játékos feladatokkal érdekesebbé tehetjük az órát: – Utánozhatják az állatok mozgását, hangját. – Kazettáról ismerjenek fel állathangokat. – Barkochbajáték: bemutatott tulajdonságok alapján ismerjék fel az állatokat. – Gyûjtsenek olyan meséket, dalokat, amelyekben erdei állatok szerepelnek. 2. Mezõ Alacsony növényzetû, füves terület. Az itt élõ növények, állatok alkotják a mezõ életközösségét. a) szántóföld A szántóföldet az ember megmûveli. Termesztett növényeket (búza, rozs, árpa, kukorica, cukorrépa, lucerna…) ültet, gondozza, majd betakarítja a termést. Az itt termesztett növények mind az emberek, mind az állatok számára fontos élelmiszerek alapanyagai. b) legelõ Itt állatok legelnek. (szarvasmarha, juh, ló…) c) rét, kaszáló A réten az ember a füvet lekaszálja. Megszáradva ebbõl lesz a széna. A tavaszi mezõ (Mtk. 68. old.–71. old.) A gyermekek ismerkedjenek meg néhány mezõn élõ növénnyel, virággal. Tudatosítsuk bennük azt, hogy ne szedjenek virágcsokrot. Lehet köztük védett növény is, s leszedve hamar elhervadnak. Ismerkedjenek meg néhány termesztett növénnyel. Mutassunk nekik növényi részeket, magokat. Beszélgessünk ezek hasznáról! Mi készül belõlük! Mutassuk be ezeket is a gyermekeknek (napraforgóolaj, kukoricadara, liszt, kristálycukor). 54
Érdekes játék, a puzzle. A gyermekek nagyon szeretik. Ennek mintájára más témáknál is alkalmazhatjuk ezt a feladatot. (Mtk. 68. old. 2. feladat) Fejleszti a figyelmet, koncentrációt, gondolkodást, a finommotorikát. A mezõ állatai tavasszal (Mtk. 72. old.–74. old.) A mezõn élõ állatok közül már néhányat ismernek a gyerekek. Bõvítsük tovább ismereteiket! Ismerjenek meg minél több emlõst, madarat, bogarat. Válogassunk, csoportosítsunk tulajdonságok alapján. A vakond is ismerõs a gyermekek számára. Most több mindent megtudhatnak róla. Védett állat! Beszéljük meg, miért! 3. Tópart A tavak, patakok, folyók számos élõlénynek nyújtanak búvóhelyet, vadászterületet. Vannak közülük olyanok, amelyek soha nem hagyják el a vizet, itt találták meg az optimális életfeltételeket. Testfelépítésük is alkalmazkodott a sajátos körülményekhez, magszokott környezetükbõl kikerülve életképtelenekké válnának, elpusztulnának (pl. halak). Az állatok egy része életüknek csak egy szakaszát töltik itt, szaporodásukkor keresik fel a vizet. De vannak olyanok is, amelyek szárazföldön és vízen is egyaránt jól mozognak. A vizek, vízpartok élõlényei szoros kölcsönhatásban állnak egymással. A legjelentõsebb kapocs a táplálkozási kapcsolat, vagyis a tápláléklánc Ebben az életközösségben minden élõlénynek sajátos jelentõsége van. Ezért erre az életközösségre viszonylag állandóság jellemzõ, évrõl-évre szinte változatlan. Ezt csak az emberi gondatlanság, felelõtlenség, a környezet szennyezése fenyegeti. A vízpart élõvilágával õsszel ismerkedhetnek a gyermekek. A munkatankönyvben változatos feladatok találhatók. A tópart élõvilága (Mtk. 22. old.–24. old.) Növények, állatok a vízben, vízparton (Mtk. 25. old.–28. old.) Oldjuk meg ezeket! Bõvítsük tovább a gyermekek ismeretét! Beszélgessünk arról is, hogyan alkalmazkodnak az õszi évszak változásához az itt élõ élõlények! Figyeljék meg a növények, állatok életmódját! 4. Kert A kerttel õsszel és tavasszal foglalkozunk. Õsz a kertekben, szántóföldeken. (Mtk. 29. old.–31. old.) Az õsz a szüret, a betakarítás ideje a zöldségeskertekben, gyümölcsösökben. Szeptemberben érik a szilva, alma, körte, mogyoró, szelídgesztenye. Megkezdõdik az õszi vetés. Szeptember 8. a dióverés kezdete. A konyhakertekben októberben felszedik a répát, zellert, petrezselymet, káposztát. Itt az ideje a befõzésnek is. Beszélgessünk az õszi munkálatokról, a kerti munkákhoz szükséges eszközökrõl! Néhány eszközt – (amit tudunk) – megmutathatunk a gyermekeknek. (Pl.: metszõolló) Ismerkedhetnek a szerszámok mûködési elvével, balesetmentes használatával. Ez különösen azoknak a városi gyermekeknek érdekes, akik társasházakban laknak. Itt nincs kert, ahol megfigyelhetik a kerti munkálatokat. Beszélgessünk arról is, milyen formában fogyaszthatjuk a zöldségeket, gyümölcsöket. Szemléltetéshez segítenek a munkatankönyv képei. • Savanyíthatunk káposztát. A gyerekek szeretik, s nagyon egészséges is magas C-vitamin tartalma miatt. • Ha tehetjük vegyünk részt szüreten, kukoricatörésen. • Az iskola udvarán összegyûjthetjük a faágakat, összesöpörhetjük vagy gereblyézhetjük a száraz faleveleket. Ezeket bokor vagy fa tövében komposztálhatjuk is. (Egy réteg levélre pár lapát földet teszünk, majd meglocsoljuk. Ezt így rétegezzük tovább.) 55
• Gyûjthetünk különbözõ színû és nagyságú dísztököket, lopótököket. Ezekkel díszíthetjük a tanterem élõsarkát. Csoportosítsák a gyermekek a gyümölcsöket, zöldségeket, szántóföldi növényeket! (Mtk. 30. old. 3. feladat). Használják az Ablak Zsiráfot! Keressék meg a zöldség, gyümölcs címszavakat! Olvassák el, s értelmezzék azokat! • Rendezhetünk kóstolóval egybekötött zöldség- és gyümölcskiállítást, „piacot”. Ebbe a szülõket is bevonhatjuk. A kiállítás élményforrás a gyermekek számára. Közben megbeszélhetjük: Mi hol terem? Hogyan fogyasztható? A gyümölcsök, zöldségek kóstolásával felfedezhetik azok ízét. Megbeszélhetjük a fogyasztás fontosságát is. A gyümölcskosarakba félbevágott zöldségeket, gyümölcsöket is tegyünk. Így megfigyelhetik belsejüket, a magok elhelyezkedését… A gyermekek kezébe adhatunk kézinagyítót is, így még részletesebben vizsgálódhatnak. A négy kis ezermester Erdõ szélén áll egy fatuskó, a tuskón egy házikó. Ebben a házikóban lakik Legyecske, a kis Béka, Sünike meg Kakaska – Aranytaréj-Kakaska. Elmentek egyszer az erdõbe gombászni, virágot szedni, rõzsét gyûjteni, bogyót eszegetni. Mentek, mentek az erdõben, és kiértek egy tisztásra. Körülnéztek, hát látják ám, hogy egy üres, gazdátlan szekér áll a tisztás közepén. Üres, gazdátlan szekér, annyi bizonyos, de azért nem akármilyen egy szekér ám az! Minden kereke más és más: az egyik egy icike-picike kis kerék, a másik már nagyobbacska; a harmadik amolyan se nem kicsi, se nem nagy; a negyedik meg: a legeslegnagyobb. A szekér réges-rég ott állhatott már, a gombák is elõbújtak alóla. Legyecske, a kis Béka, Sünike meg Kakaska csak álltak, álltak a szekér elõtt, bámulták, és tátott szájjal álmélkodtak. Egyszerre csak elõugrik egy nyúl a bokorból, õ is nézi, kacarászik. – Tiéd ez a szekér? – kérdik a Nyúltól. – Nem, ez a Medve szekere. Csinálta, csinálgatta egy ideig, de nem jutott a végire, hát kihajította. Azóta is itt áll. – Hát akkor fogjuk meg, és vigyük haza ezt a szekeret! – mondta Sünike. – Elkél majd a háztartásban. – Úgy van, vigyük haza! – helyeseltek a többiek. Nekiláttak hát mindnyájan, nyomták, lökték, taszigálták a szekeret, de az bizony nem mozdult. Húzták-vonták elõre-hátra. A szekér meg hol jobbra dõlt, hol balra. Hepehupás, rossz az út is, itt egy gödör, ott egy bucka. A Nyúl kacag, hahotázik, majd megpukkad nevettében: – Ki-hi-hi-hi-ne-he-he-hek is kell egy ilyen vacak, ha-ha-ha-ha-hasznavehetetlen szekér! Mind a négyen elfáradtak, de sajnálták volna otthagyni – elkél majd a háztartásban. Megint csak Sünike hozakodott elõ valamivel: – Hát akkor vigyük haza csak a kerekeket! – Úgy van! Gyerünk, igyekezzünk! Leszerelték a szekérrõl a kerekeket, és hazagurították õket. Legyecske az icike-picike kis kereket, Sünike a nagyobbacskát, a kis Béka a se nem kicsit, se nem nagyot. Kakaska pedig felpattant a legeslegnagyobb kerékre, szaporán rakosgatta lábait, csattogtatta szárnyait, és azt kiabálta: – Kukurikúú! A Nyúl nevette õket. – Micsoda csodabogarak, különféle kerekekkel karikáznak hazafelé! Ezalatt a Legyecske, a kis Béka, Sünike meg Kakaska hazagurították a kerekeket, de bizony erõsen gondolkodóba estek: most aztán mihez kezdjenek velük? 56
– Én már tudom! – szólalt meg a Legyecske; azzal fogta az icike-picike kis kereket és egy irinyó-pirinyó kis rokkát belõle. Sünike kitalálta: ha két kis botot erõsít a saját kerekéhez, talicska lesz belõle. – Én is kifundáltam ám valamit! – brekegte a kis Béka, és a se nem kicsi, se nem nagy kereket a kútra szerelte, hogy könnyebben lehessen vizet húzni. Kakaska pedig a legeslegnagyobb kereket a patak vizébe eresztette, sok-sok követ hordott oda mellé, és épített egy malmot. Mindegyik keréknek hasznát vették a háztartásban: Legyecske fonalat fon a rokkán, a kis Béka vizet hord a kútról, öntözi a kertet, Sünike gombát, bogyót, rõzsét szállít az erdõbõl talicskáján. Kakaska meg lisztet õröl a malomban. Egyszer aztán elment hozzájuk a Nyúl megnézni, hogy élnek, mit csinálnak. És úgy fogadták, mint egy kedves vendéget szokás. Legyecske kesztyût kötött neki, a kis Béka sárgarépával kínálta, Sünike – gombával és különféle bogyókkal, Kakaska meg töltött lepénnyel és túrós táskával. Elszégyellte magát a Nyúl. – Bocsássatok meg nekem – mondta. – Kinevettelek benneteket, de most már látom, hogy akik ilyen ügyesek és leleményesek, mint ti vagytok, azoknak kis kerék, nagykerék egyaránt hasznot hajthat. Tavaszi tanulmányi séta (Mtk. 75. old.–77. old.) Látogassunk el a zöldséges- vagy gyümölcsöskertbe! Amikor a fagyos föld fölenged, s ébredezik a természet a kertekben is megindul az élet, sok a teendõ. A tankönyv képei segítségével beszélgessünk errõl. A gyermekek saját tapasztalataikat, véleményeiket is mondhassák el! Ismerkedjenek meg néhány dísznövénnyel is. A kerteket sokféle rovar, madár, de kisemlõs is látogatja. Figyeljék meg ezek tulajdonságait (alakját, testfelépítését, méretét), viselkedésüket, mozgásukat, táplálkozásukat! Megfigyeléseikrõl készíthetnek feljegyzést, rajzot, vagy akár fényképeket is. A gyerekeknek adjunk megfigyelési szempontokat! Nemcsak egyénileg, hanem párokban vagy csoportosan is dolgozhatnak. Az osztályteremben az élõsarokba varázsolhatunk egy kis veteményeskertet. Ládában nevelhetünk hagymát, retket, borsót, babot! Így figyelemmel kísérhetjük a növény fejlõdését a mag csírázásától egészen a termés betakarításáig. A ládába elvetett magokat tegyük világos helyre, s rendszeresen öntözzük! Donászy Magda Almafa Almafa! Almafa! Zöldüljön az ágad. Vedd magadra ékes Tavaszi ruhádat. Itasd meg, etesd meg Mézeddel a méhet, Zúgó zümmögésük: Új alma – ígéret. Arany trombitával Szól a nap a fához: Almafa! Levelezz! Almafa! Virágozz! 57
Találós kérdés Kiskoromba nyersen esznek, ízét adom a levesnek, Barátom a petrezselyem, egy csomóba kötik velem. (Sárgarépa)
Föld alatt van a feje, föld fölött a lába, kinn tanyázik a kertben nyáron fejen állva, õsszel pedig úgy jön be hozzánk a konyhába: nem hozza csak a fejét, s kint marad a lába. (Hagyma)
Élõ-élettelen (Mtk. 47. old.–48. old.) Errõl a témáról a gyermekeknek már vannak ismereteik, megfigyeléseik, tapasztalataik az óvodából, elõzõ tanulmányaikból. Ezért ennek a témának a feldolgozása nem idegen a számukra. A munkatankönyv feladatait kiegészíthetjük még játékos feladatokkal, egyéni élménybeszámolókkal. – Mi van a zsákban? Érzékelõs játék – Állatok mozgásának utánzása – Barkochba játék: Mire vagy kire gondoltam? Valaki gondol egy – a tanteremben lévõ – tárgyra vagy élõlényre. A rá jellemzõ tulajdonságokkal bemutatja a többieknek, s õk kitalálják, hogy kire vagy mire gondolt. A gyermekek a magukkal hozott fényképek alapján meséljenek magukról! Érdeklõdjenek szüleiktõl milyen kisbabák voltak, hogyan várták a születésüket. Életmûködéseink (Mtk. 49. old.–51. old.) A téma feldolgozásánál a közvetlen tapasztalatszerzés, az élményszerzés nagyon fontos, ezen legyen a hangsúly! A munkatankönyvben talált ismeretanyagnál többre ebben az évben még nincs szükség. Egészségünk megõrzése A könyv elsõ feladata egy rejtvény, amelynek megoldása az „egészség” szó. Beszéljük meg, mit jelent ez a szó! Mi mindent tehetünk annak érdekében, hogy egészségesen éljünk? Segítenek a munkatankönyv feladatai. Haladjunk ezek szerint. Fontos feladat: a higiénikus szokások alakítása, tudatosítása, az egészséges életmódra nevelés, az egészség védelme, ennek szükségessége. Az étkezéssel kapcsolatos helyes szokásokat (kézmosás, gyümölcsmosás, fogmosás) gyakorolhatjuk a vitaminsaláta készítésével. Rögzítjük a tisztálkodás eszközeit. Ha betegek vagyunk Beszélgessünk az orvosok munkájáról! A gyermekek mondják el pozitív és esetleg negatív élményeiket. Próbáljuk tudatosítani bennük, hogy az orvostól nem kell félnünk. Miért kell orvoshoz fordulnunk, ha betegek vagyunk? Mi lehet a következménye akkor, ha ezt nem tesszük meg? Nemcsak akkor kell orvoshoz fordulnunk, ha betegek vagyunk. Idõnként orvosi ellenõrzésre, szûrõvizsgálatokra is tanácsos elmenni. Így betegségek elõzhetõk meg. Különbözõek vagyunk. (Mtk. 58. old.–59. old.) Azok az emberek, akik testi vagy szellemi fogyatékossággal élnek, nehezebben tudnak beilleszkedni több türelemre, figyelemre szorulnak. Fontos, hogy ezt a másságot elfogadjuk. Ennek tu58
datosítása már gyermekkorban meg kell, hogy történjen, hiszen õk kritikusabbak, s talán még jobban „formálhatók”, mint mi felnõttek. A tapintásos játékkal, a mellékletben található Braille-ábécével a gyermekek saját maguk is megtapasztalhatják, hogy milyen lehet vaknak vagy gyengén látónak lenni. Anyagok tulajdonságai (Mtk. 81. old. -82. old.) Szerezzenek tapasztalatot a gyermekek arról, hogy a körülöttünk lévõ tárgyak, használati eszközök milyen anyagból készültek. Vizsgálják meg minél több érzékszerv bevonásával azok tulajdonságait. Térjünk ki a szelektív hulladékgyûjtésre is. Beszélgessünk ennek fontosságáról, hasznosságáról! Mérések (Mtk. 86. old.–90. old.) Méréseket matematika órán is végeznek a gyermekek. A munkatankönyvben található játékos feladatok a gyakorlást szolgálják.
A téli erdõ növényei (Óravázlat) Célok, feladatok: Ismerkedés az erdõben élõ fákkal, bokrokkal. A meglévõ ismeretek bõvítése. A fa és a cserje közötti különbség tudatosítása. A lombhullató– és az örökzöld növények közötti különbség tudatosítása. Megfigyelõképesség fejlesztése, összehasonlítás, csoportosítás. Igaz állítások eldöntése. Szemléltetõ eszközök: applikációs képek, fotók, szókártyák, puzzle-játék, labda, Kis felfedezõ 2. munkatankönyv, száraz levelek, termések, faágak, fakéreg 1. a) Kötetlen beszélgetés, játék. A gyermekek eddigi ismereteinek felelevenítése. b) Erdõben már mindenki járt. Milyen növényeket láthattok ott? Gyûjtsük össze! Akinek dobom a labdát, az mondjon egy növényt! c) Néhány kép felhelyezése a táblára, a fák, bokrok megnevezése, szókártyák felrakása a képek mellé. 2. A mai órán az erdõben élõ növényekkel fogunk jobban megismerkedni. a) Néhányat már felsoroltatok, s a táblára is felkerültek a képek. Most néhány növénynek a falevelét, termését, fakérgét mutatom meg nektek. Felismeritek õket? (Fék, cserjék, részei vegyesen legyenek! A gyerekek nézhessék meg közelebbrõl, foghassák, tapinthassák meg õket. A felismerés után hangozzanak el a növények nevei is!) b) Tudnátok-e ezeket a növényeket valamilyen szempont szerint csoportosítani? (Ötletek, vélemények meghallgatása.) Segítségképpen a növényi részeket két külön kosárba is tehetjük. Az erdõ jellemzõ növényei a fák és a cserjék. Egyik kosárba a fák részeit (levelét, termését, kérgét) tettük, a másikba pedig a cserjékét.
59
– A táblára elõzõleg felrajzolt fát és cserjét megmutatjuk, s elhelyezzük a két szókártyát fa
cserje
– Nyissátok ki a munkatankönyvet a 38. oldalon! Figyeljétek meg a részeit! Miben különböznek egymástól? (Megbeszélés) – A szókártyákat – amelyek a részek neveit tartalmazzák – helyezzük el a táblai rajzokon! – Az 1. feladatban a kifejezéseket összeköthetik a növények megfelelõ részével. – Oldják meg a munkatankönyv 38. oldalán a 2. feladatot! 3. Beszélgessünk a fák életérõl. Szerintetek meddig élhetnek a fák? (Kötetlen beszélgetés) Olvassuk el a munkatankönyv szövegét a 39. oldal tetején. Itt figyelmet fordíthatunk a fák védelmére, hasznosságára. Felolvashatjuk az erdõ fohásza címû verset. 4. A következõ feladatot csoportokban végezzük. (Az osztálylétszámtól függõen alakítjuk ki a csoportokat.) Minden csoport 1-1 puzzle játékot kap. Próbáljátok meg kirakni. (Lombhullató és örökzöld fákat ábrázoló képbõl készítsünk puzzle-t. Lehetõleg ne sok darabra vágjuk össze, mert így sokáig eltart, amíg a gyermekek összerakják a képet) Ha készen vannak a képekkel, beszéljük meg, melyik mit ábrázol.
– Mi a különbség a növények között? – Olvassák el a munkatankönyv 39. oldalán a lombhullató és az örökzöld növényekrõl szóló részt. Tudatosítsuk a gyermekekben a kettõ közötti különbséget. – A munkatankönyv 39. oldalán a 4. feladat megoldása. – A munkatankönyv 40. oldalán lévõ mese – A kevély fenyõ – meghallgatása. 5. Foglaljuk össze röviden az óra anyagát. Az óra végén legyen könyvajánlás. Így felkelthetjük a gyermekek érdeklõdését, kíváncsiságát. 60
Ha betegek vagyunk (Óravázlat) Célok, feladatok: Az orvos gyógyító munkája. Orvosi eszközök. Dramatikus helyzetgyakorlatok betegséggel, gyógyítással, gyógyulással, sérüléssel kapcsolatban. Segítségkérés balesetkor. Szemléltetés: képek, zsák, játék orvosi eszközök (fecskendõ, spatula, recept, lázmérõ) szókártyák, Kis felfedezõ 2. munkatankönyv 1. Ismételjük át az elõzõ óra anyagát. (egészségünk megõrzése). A táblára felrakott képek segítségével beszélgessünk. Válogassuk külön azokat, ahol helyesen viselkednek, és legyenek olyanok is, ahol nem. (sportolás, zuhanyozás, koszos kézzel eszik…) Induljunk ki a helytelen képekbõl. Mi lehet a következményünk ezeken a képeken viselkedõ gyermekeknek és felnõtteknek? Célkitûzés A mai órán arról beszélgetünk, mi a teendõ, ha megbetegedünk. 2. a) Kötetlen beszélgetés. Munkatankönyv 55. old. 1. feladat. Minden gyermeknek van már élménye, tapasztalata orvosi rendelõrõl. Hallgassuk meg õket! b) Mi van a zsákban? Érzékelõs játék. (A zsákba orvosi eszközöket rejthetünk el, s ezeket a gyermekek tapintással megpróbálják kitalálni. Pl.: lázmérõ, fecskendõ, spatula…) Mire használják ezeket az eszközöket? Mtk. 55. old. 2. feladat. Nyissátok ki a munkatankönyvet az 55. oldalon! A 2. feladat rajzain is orvosi eszközöket látsz. Melyik orvos mire használja õket? 3. a) Oldjuk meg a munkatankönyv 55. oldalán a 3. feladatot! Mi a teendõ, ha megbetegszünk? Említsük meg azt is, hogy nemcsak akkor szükséges orvoshoz menni, ha már betegek vagyunk, hanem idõnként szûrõvizsgálatok is szükségesek. Ezzel több betegség is megelõzhetõ. b) Szerepjáték Munkatankönyv 56. old. 4. feladat Ezen kívül még mást is eljátszhatunk pl.: Orvosnál, Belázasodtam, stb.) Így gyakorolhatják a gyermekek a fogalmakat, kifejezéseket. Ezt csoportokban is csinálhatjuk. 1-1 csoport 1-1 szituációs helyzetet kap, amit el kell játszania. 4. Feltétlenül beszéljük meg a gyógyszertárolás helyes módját. Munkatankönyv 56. old. szöveg elolvasása. 5. Munkatankönyv 56. old. 6. f. Beszélgessünk a képrõl. A történetet szókártyákkal sorba rakhatjuk a táblán közösen. Fontos telefonszámokat jegyezzék meg! 6. Az óra végén röviden összefoglaljuk a tanultakat. 7. Házi feladatnak adhatjuk a munkatankönyv 56. oldalán az 5. feladatot.
61
