BATTHYÁNY ILONA ÁLTALÁNOS ISKO-

2013

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

BATTHYÁNY ILONA ÁLTALÁNOS ISKO-

1

Batthyány Ilona Általános Iskola

SzMSz

Bevezető Az intézmény — a jogszabályi el őírásokn ak megfelel endő — alapító oki ratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A Szabályzatot a nevelőtestül et elf ogadta. Az elf ogadást a n evelőtestület jelenlévő képviselői al áírásukkal tanúsítják. Budapest, 2013. ápril is 29. ............................................. aláírás

............................................. aláírás

Egyetértési jogával élt az iskolaszék és a DÖK. Budapest, 2013. ápril is 29.. ............................................. Iskolaszék aláírás

............................................. DÖK aláírás

Véleményezési jogát gyakorol ta a Közalkalmazotti Tanács. Budapest, 2013 ápril is 29. ............................................. aláírás

Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásától visszavonásig érvényes.

2


SzMSz

Tartalom 1.Általános rendelkezések ............................................................................................. 5 1 .1 . A s z erv ez et i é s m űk öd és i sz a bá lyz a t c él ja , j o gsz a bá l yi a la pja ....................... 5 1 .2 A sz erv ez et i é s m ű k öd é si sz a bá l yz a t elf o ga d á sa , j óvá ha gyá sa , me gt ek i nté se . 5

2. Az intézmény alapító okirata, feladatai ........................................................... 6 2 .1 A z i n téz mé n y neve , a la p ít ó o kira ta ............ .................................................... 6 2 .2 A la pf ela d a ta i f e la d a t- el lá tá s i he ly sz e ri n t i b o ntá sba n .................................... 7

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ........................................................ 7 3 .1 A z i n téz mé n y ga z d á lk od á s sa ka pc s ola t os j og k öre .......................................... 7

4. Az intézmény szervezeti felépítése ....................................................................... 9 4 .1 A z i n téz mé n y vez e tő je ................................................................................... 9 4 .2 A z i n téz mé n yvez e t ő k öz ve tl en m u n ka tá r s a ina k f ela d a t- é s ha tá s k öre ........... 1 1 4 .3 A z i n téz mé n y sz er vez et i f elé pí tés e ............................................................... 1 2 4 .4 A z i n téz mé n y vez e tő sé ge .............................................................................. 1 3 A z i sk o la sz erv ez et i f e lép íté se, s tr uk tú rá ja a k öve tk ez ő : .................................... 1 3 4 .5 . A p ed a g ó g ia i m u n ka b el s ő e lle n őrz és én e k f oga l ma , cél ja ............................. 1 4

5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok .............. 16 5 .1 A t ör vé ny es m ű k ö d és a la p d o k u me nt u ma i é s e gy éb d o k u me nt u ma i ............... 1 6 5 .2 A ta n ul ó i ta n k ö ny vtá m oga tá s é s a z is k ol a i ta n k ön y vel lá tá s re n dje ............... 1 7 5 .3 A z e lek tr o ni k us és a z ele kt r on i ku s út o n e lőá l lít o tt n y o mta tvá n y o k k ez el és i ren dj e .......................................................................................................... 2 0 5 .4 Tee nd ő k b o m ba ria d ó é s eg yé b re nd kí vü l i e se mé n ye k e set ére ........................ 2 1

6. Az intézmény munkarendje .................................................................................... 22 6 .1 A z i n téz mé n y vez e tő i m un ka r en d jé ne k sz a bá l y oz á sa .................................... 2 2 6 . 2 A p ed a g ó g us o k m un ka id e jé ne k h o ssz a , be osz tá sa ........................................ 2 2 6 .3 Pe d a g ó gu s ok mu n ka re nd jé ve l ka pc s ola t os el ő írá so k ..................................... 2 4 6 .4 A z i n téz mé n y ne m ped a gó g us m u n ka vá ll a ló i na k mu n ka re nd je ..................... 2 6 6 .5 M u n ka k ör i leí rá s- mi n tá k ............................................................................... 2 6 6 .6 A ta ní tá s i órá k, ór a k öz i sz ün ete k r e nd je, id őta rta ma .................................... 3 3 6 .7 A z osz tá l y oz ó v iz s ga re nd j e .......................................................................... 3 4 6 .8 A z i n téz mé n y ny it va ta r tá sa , a z is k olá ba n ta rt óz k od á s re nd je ...................... 3 4 6 .9 A z i n téz mé n y l éte s ít mé ny ei ne k és he l yi sé ge in ek ha sz ná la t i re nd je ............... 3 5 6 .1 0 A d o há n yz á ssa l k a pcs o la t o s e l őírá s ok ......................................................... 3 6 6 .1 1 A ta n ul óba le se te k me ge l őz é sév el ka p cs o la t o s f e la d a t o k .............................. 3 6 6 .1 2 A mi nd en na po s te st ne ve lés sz ervez és e ........................................................ 3 7 6 .1 3 A ta ní tá s i órá n kí vü li eg yé b f og la lk oz á s o k ... ............................................... 3 8

7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei ............. 40 7 .1 7 .2 7 .3 7 .4 7 .5

A z i n téz mé n y neve lő te st ü let e ....................................................................... 4 0 A neve l őt es tü le t ér tek ez l ete i, o sz tá l yér te kez le t ei .......................................... 4 0 A neve l őt es tü le t sz a k ma i m u nka k öz ös sé g ei .................................................. 4 1 A sz a k ma i mu n ka k öz ös sé ge k tevé ke n y sé ge ................................................... 4 2 A k ie me lt mu n ka v égz é sér t já r ó ker ese t- k ie gész íté s sz e m po n t ja i ................... 4 3

8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje ........... 44 8 .1 8 .2 8 .3 8 .4 8 .5

A z i s ko la k öz ö s sé g ......................................................................................... 4 4 A mu n ka vá lla l ói k öz ös sé g ............................................................................. 4 4 A z i s ko la sz é k ................................................................................................ 4 4 A d iá k ö n ko r má n yz a t ..................................................................................... 4 4 A z osz tá l y köz ö s sé ge k ................................................................................... 4 5

3


SzMSz

8 .6 A sz ü lő k, ta nu l ók , érd e kl őd ő k tá j ék oz ta t á sá na k f o rmá i ................................ 4 6 8 .7 A k ü ls ő ka p cs o la t o k re nd sz e re é s f or má ja ..................................................... 4 6

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok .......................... 49 9 .1 A ta n ul óva l sz e mb en lef o ly ta t o tt f eg ye l mi e ljá rá s ré sz le te s sz a bá l ya i ........... 4 9 9 .2 A f e gy el m i e l já rá s t me ge l őz ő e gy ez te t ő e l já rá s ré sz let es sz a bá l y a i ............... 5 0

10. Az iskolai könyvtár működési szabályzata ................................................ 51 11. Záró rendelkezések .................................................................................................. 67

4


SzMSz

1.Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy meghatározza a Batthyány Il ona Általán os Iskola, szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket j ogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott célés feladatrendszer tevékenységeinek és f olyamatainak összehangolt, raci onális és hatékony megvalósulását szabályozza. A szervezeti és működési szabál yzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: Törvények: • • • • • •

2 0 1 1 . év i CX C. t ö rv é ny a N e m z et i köz n ev el é sr ől 1 9 9 3 . év i L X XI X. t ö rv é ny a köz okt at á sr ól 2 0 1 1 . év i C XI I . t örv é ny az i nfo rm áci ós ö n re nd e lk ez és i jog ró l é s a z i n fo rm á ciósza b ad s ág ról 2 0 1 2 . év i C LX XX VI I I . t örv é ny a kö zn ev el é si fe lad at ot e ll át ó eg y e s ö nk orm ány zat i f en nt a rt ás ú int é zm é ny e k á ll am i f en nt a rt ás b a v ét e lé rő l 1 9 9 2 . év i X XXI I I . t ö rv é ny : A kö zal ka lm az ot t a k jog á llá s ár ól 2 0 0 1 . év i X XX VI I . t ö rv ény a t an kö ny v p ia c re nd jé rő l

Kormányrendeletek: • • •

2 2 9 / 2 0 1 2 . ( VI I I . 2 8 .) K orm . r end el et a nem z et i közn ev el é s ről szó ló t ö r v ény v ég r eh ajt á sá ról 2 0 / 1 9 9 7 . ( I I . 1 3 .) Ko rm . r e nd el et a k özo kt at á s r ól sz óló 1 9 9 3 . év i LX X I X. t örv ény v ég r eh a jt á sá ró l 3 6 8 / 2 0 1 1 .( XI I .3 1 .) K o r m ány r end e let az ál lam h ázt a rt á s m űk öd é s i re nd j é ről

Miniszteri rendeletek: • • • •

2 0 / 2 0 1 2 . ( VI I I . 3 1 .) E M MI r e nd e l et a n ev el é s i- okt at á si i nt ézm é ny e k m űköd é s érő l és a k öz nev e lé s i i nt é zm é ny ek n év h a sz ná lat á r ól 2 3 / 2 0 0 4 . ( VI I I .2 7 .) O M - r end e let a t a n uló i t a nk öny v t á m og at ás és a z is k ola t a nköny v e llát á s re nd j é rő l 2 6 / 1 9 9 7 . ( I X.3 .) N M- re nd e l et i s kol a- eg é sz s ég üg y i e ll át á s ról A t a nkö ny v v é ny i lv á nít ás, a t a nkö ny v t ám og at á s, v a lam in t az i sko la i t ank öny v el lát á s r e nd j é ről s zó ló 1 6 ⁄2 0 1 3 .( I I .2 8 .) E M MI re nd e l et

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szülei k, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapj án, az iskola könyvtárában. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. április 29-ei határozatával fogadta el.

5


SzMSz

A szervezeti és működési szabál yzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkaváll alójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabál yzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól .

2. Az intézmény alapító okirata, feladatai 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény elnevezése: BATTHYÁNY ILONA ÁLTALÁNOS ISK OLA Székhelye: 1164 Budapest, Georgina u. 23. Telephelye: 1164 Budapest, Georgina u. 18. 1164 Budapest, Rádi ó u. 38. OM azonosító szám a: 035089 Az alapító neve: XV I. kerületi Tanács Az alapító okirat adatai Az alapító címe: 1163 Budapest, Havashalom u. 37. Az alapítás éve: 1961 Az intézmény f ennt artó szervének megnevezése: Klebelsberg Intézményfenntartó K özpont 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Az fenntartó i ntézm ény jogállása: Jogi személyiségű szervezeti egység. Az iskola fenntartój a és felügyeleti szer ve: Klebelsberg Intézményfenntartó K özpont XVI. kerületi Tankerülete 1163 Budapest, Havashalom u. 37 Az iskola működtet ője: XVI. kerül eti Önkormányzat 1163 Budapest, Havashalom u. 37.

6


SzMSz

2.2 Alapfeladatai feladat-ellátási hely szerinti bontásban -

köznevelési alapfeladatok, általános i skolai nevelés oktatás (alsó tagozat, felső tagozat) ,

-

pedagógiai szakszol gálati feladat (logopédiai ellátás, gyógytestnevelés),

-

különleges bánásmódot igényl ő értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, érzékszervi-(hallás, látás) fogyatékos, vagy egyéb pszi chés fejlődési zavarral (súlyos tan ulási, figyelem- vagy magatartászavarral) küzdő, a többi tan ul óval együttnevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanul ók iskol ai nevelése, oktatása.

-

Egész napos i skol a: a 2013/2014-es tanévtől fel menő rendszerben vezetjük be,

-

Iskolaotthon-napközi: • Iskolaotthont a 2013/2014-es tanévtől ki menő rendszerben váltja fel az egész napos iskola. • A napközi szül ői igényre biztosítjuk.

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3.1 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény vállal kozási f eladatot nem végezhet. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendel t költségvetési szervvel nem rendelkezik. Feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása: Az iskola al aptevékenységének ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodi k a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ belső szabályzatai szerint. Az intézmény alapít ásának i dőpontja: 2001. augusztus 31. 2009. december 31-i g alkalmazandó szakf eladatrend Az intézmény szakágazati rendbe sorolása: 852010 alapfokú oktatás Alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladat számok: 80121-4 általános iskolai nappali rendszerű nevel és, oktatás 80511-3 napközi otthoni és tanulószobai foglal kozás (szorgalmi i dőben), valamint iskolaotthonos ellátás 80122-5 sajátos nevelési igén yű tanul ók nappali rendszerű, integrált általános iskolai oktatása 80521-2 pedagógiai szakszol gálat (logopédiai ell átás, gyógytestnevelés) 92403-6 diáksport Könyvtári , levéltári tevékenység ( TEÁOR 91.01.) Mindenfajta iskol ai könyvtári, olvasótermi tevékenység és szolgáltatás

7


SzMSz

2010. január 1-től alkalmazandó szakfel adatrend Alaptevékenységhez kapcsolódó szakfeladat számok: 852011 általános iskolai tan ulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. Évfol yam) 852021 általános iskolai tan ulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. Évfol yam) 562913 iskolai intézményi étkeztetés 562917 munkahelyi étkezés 855911 általános iskol ai napközi otthoni nevel és, 1-4. Évfolyamon iskolaotthonos ellátás 855914 általános iskolai tan ulószobai nevelés 852012 sajátos nevelési i gényű által ános iskol ai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. Évfol yam) 852022 sajátos nevelési i gényű által ános iskol ai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. Évfol yam) 855912 sajátos nevelési igényű általános i skolai tanulók ál talános iskolai tanulószobai nevelése 856011 pedagógiai szakszol gáltató tevékenység (logopédiai ellátás, gyógytestnevelés) 931204 iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 910121 könyvtári áll omány gyarapítása, nyilván tartása (mindenfajta iskolai könyvtári, olvasótermi tevékenység és szolgál tatás) 2009. december 31-i g alkalmazandó szakf eladatrend A közoktatási intézmény kiegészítő tevékenysége: 75195-2 közoktatási intézményben végzett ki egészítő tevékenységek 80591-5 oktatási cél ok és egyéb feladatok A közoktatási intézmény kisegítő tevékenysége: 70101-5 saját helyiség, terül et bérbeadása. Felső határának aránya a költségvetési szerv kiadásaiban: 5% 2010. január 1-től alkalmazandó szakfel adatrend A közoktatási intézmény kiegészítő tevékenysége: 856099 egyéb oktatást kiegészítő tevékenység A közoktatási intézmény kisegítő tevékenysége: 682002 saját helyiség, terül et bérbeadása. Felső határának aránya a költségvetési szerv kiadásaiban: 5% A közoktatási intézmény vezetőjének m egbízási rendje: Az intézmény vezetőjét a Budapest Főváros XVI. Kerül eti Önkormányzat Képvisel őtestülete pályázat útján, határozott i dőre bízza meg. A közoktatási intézmény foglalkoztatot taira vonat kozó fogl alkoztatási jogviszony: a) közalkalmazotti jogviszony b) megbízási szerződéses jogviszony

8


SzMSz

4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1 Az intézmény vezetője 4.1.1 A köznevelési intézmény vezet ője – a Köznevel ési törvény előírásai szerint – felel ős az i ntézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdál kodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban el őírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolj a. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az i ntézmény belső ell enőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédel mi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és bi ztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbal esetek megelőzéséért, a tanul ók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használata a Bélyegzőhasználati szabályzat szerint történik. Bélyegzőhasználatra jogosultak: - az igazgató és az igazgatóhel yettesek mi nden ügyben, - az iskolatitkár, a pedagógusok a munkaköri leírásukban szereplő esetekben, vezetői engedéll yel, Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata: - lásd a bélyegző használati szabál yzatban 4.1.2 Az intézményvezető akadál yoztat ása esetén ér vényes hel yettesítési rend A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint kötel es gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadál yoztatása esetén a vezetői, vezető-hel yettesi feladatokat el lássák. Ha egyértelművé vál ik, hogy a) az intézményvezető a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távoll éte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az általános igazgató helyettesnek kell ellátnia; b) az általános igazgató helyettes a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadál yoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte, stb.) miatt nem tudta, nem tudja ell átni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az a következők szerint kell ellátnia.

9


SzMSz

A vezet ő, illetve a vezető-helyettes akadályoztat ása esetén a helyettesítés rendje A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell

A helyettesítő megnevezése (munkakör és név)

Igazgató

Általános igazgató helyettes

Igazgató + Általános igazgató helyettes

Alsós igazgató helyettes





Általános igazgató helyettes + alsós igazgató helyettes

Igazgató

A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: -

a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett,

-

a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, hal aszthatatlan ok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri l eírásában felhatal mazást kapott,

-

a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utal t ügyekben nem dönthet.

4.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladatés hatásköreiből átadja az alábbiakat. -

az általános igazgatóhelyettes a tan ulók felvételi ügyeiben való döntést előkészítésben a PP alapján, az elsősök beiskolázásával kapcsolatban az alsós igazgatóhel yettes a felelős a döntés előkészítésében,

-

mindkét igazgatóhel yettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghi rdetésének jogát, a tantárgyvál asztással kapcsol atos tanul ói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát,

-

az igazgatóhelyettesek számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyal ásokon az i ntézmény képvi seletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát,

10


SzMSz

4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai : • az igazgatóhel yettesek, • iskolati tkár • rendszergazda Az igazgató közvetl en munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetl en munkatársai az i gazgatónak tartoznak közvetl en felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az i gazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott i dőre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, val amint egyéni felel őssége mindazon területekre kiterjed, amel yet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyil eg f eleln ek az igazgató által ráj uk bízott feladatokért. Az igazgatóhel yettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes h atáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármel y olyan döntést meghozhatnak, amel y a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. A vezetők hel yettesítési rendje: tartós távollétük esetén külön intézkedés ad felhatalmazást. Az iskolati tkár főbb feladatai: - az ügyiratkezelést, az iktatást mindenkor érvényben lévő szabályzat szerint végzi önállóan - és teljes felel ősséggel, lebonyol ítja az intézmény level ezését, vezeti a tan ulói nyilvántartást - végzi az 1. osztályos tanul ók beírását, közreműködik a 8. osztályos tanulók továbbtanulásával kapcsolatos adminisztrációban - felelős a bizonyítván yok, törzslapok gon dos őrzéséért - a törzslapok évenkénti köttetését intézi - vezeti a tanügyi és egyéb hivatalos megbeszél ések, értekezletek jegyzőkönyvei t - lebonyol ítja a diákigazolvány igénylésével és kiadásával kapcsolatos teendőket, részt vesz a személyzeti nyilvántartás végzésében - az ügyintézést az igazgató utasítása alapján végzi, a szükséges jelentési kötelezettségeket - az egyetem osztályai nak elküldi, ellátja a gépelési fel adatokat.

11


SzMSz

Rendszergazda f őbb feladatai: - az iskola számítástechnikai eszközparkjának felügyelete, működőképességének biztosítása, oktatásra kész állapotának fol yamatos fenntartása. - Munkáját az iskola pedagógiai programjának tartalma szeri nt, a számítástechnikát oktató nevelőkkel együttműködve, kéréseiket, igényeiket figyelembe véve végzi az igazgatótól kapott megbízás alapján.

4.3 Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését az oldalon szereplő diagram tartalmazza.

Fenntartó - KIK

Iskolaszék

Kerület Gazda

Érdekképviseletek

Igazgató

DÖK vezető

Alsós Igazgató-helyettes

Általános Igazgató-helyettes

Iskola titkár Munkaközösség vezetők

Rendszergazda Könyvtáros

-

Alsós szakmai mk. vez. Nevelési mk. vez. Humán 1-8. mk. vez. Idegen nyelvi 1-8. mk. vez. Matematika 1-8. mk. vez. Természet tudományi 1-8. mk. vez. Egész napos – szabadidős mk. vez. Tehetséggondozó mk. vez. Képességfejlesztő mk. vez.

Pedagógusok

Pedagógus asszisztensek

12


SzMSz

4.4 Az intézmény vezetősége 4.4.1 Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékel ő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, j ogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: • a szakmai munkaközösségek vezetői, • Diák Önkormányzati vezető 4.4.2 Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködi k az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az iskol aszék képviselőivel , a ifj úsági diákbizottság vezetőjével. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak (lásd munkaköri leírásuk). Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetőj ük, kiemel kedő jelentőségű üggyel kapcsolatban az intézményvezető felé. Az intézmény vezetősége: a szakmai munkaközösség vezetők évenként két alkalommal nyilvános beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestül etnek az intézmény pedagógiai munkájával kapcsolatos tárgykörben. Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képvisel őivel, így a szül ői közösségek választmányával, a diákönkormányzat di ákképviselői vel. Az iskola szervezeti felépítése, struktúráj a a következő: A szervezeti szintnek megfelelő vezető beosztások

A konkrét vezetői beosztások megnevezése

1. Legfelsőbb vezetői szint

Intézményvezető

Igazgató

2. Magasabb vezetői szint

Intézményvezető helyettes(ek)

Általános igazgatóhelyettes, Alsós igazgatóhelyettes

Munkaközösség vezetők (mk. vez.)

Alsós szakmai mk. vez. (1-4) Nevelési. mk. vez. (1-8) Tehetséggondozó mk. vez. (1-8) Felzárkóztató mk. vez. (1-8) Humán mk. vez. (1-8) Idegen nyelvi mk. vez. (1-8) Matematika mk. vez. (1-8) Természettudományi mk. vez. (1-8) Testnevelés, egészséges életmód mk. vez. (1-8) Egésznapos okt.-nev., szabadidő mk. vez. (1-8)

Szervezeti szintek

3. Középvezetői szint

13


SzMSz

4.4.3 Az i ntézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hi vatalos leveleknek, ki bocsátott iratoknak és szabál yzatoknak aláírásár a az intézmény vezet ője egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerű al áírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

4.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ell enőrzésének célja az esetl egesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - a pedagógusértékel és rendjét vegye figyelembe - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő val amen nyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, legh atékonyabb, tanulóbarát ellátását, - a szülői közösség, és a tanuló közösség (iskolaszék, di ákönkormányzat) észrevétel ei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalál ását, - biztosítsa, illetve segítse el ő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megel őző szerepe. A pedagógiai munka belső ellenőrzésér e jogosultak A pedagógi ai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általán os jogkörben jogosult: - az intézmény vezetőj e, -

az intézményvezető helyettesei.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek vezetői. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosul tak ellenőrizni.

14


SzMSz

A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre von atkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója j avaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - óralátogatás, - foglalkozáslátogatás, - speciális felmérések, tesztek, vizsgál atok, stb. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ell enőrzése céljából éves munka- tervet készíthet. 1. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működés éért az iskola igazgatója felelős. Fajtái: Terv szerinti ell enőrzés: Az ellenőrzés ellenőrzési terv alapján történik, mel y terv a pedagógiai program és az éves munkatervek alapján készül. A terv elkészítése után értesítik az ell enőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát el őkészíthessék, segíthessék. Be nem jel entett (ad hoc) ellenőrzés: Eseti jelleggel, - az ellenőrzés természetének megf elelőenelőzetes bejel entés n élkül i s sor kerülhet ellenőrzésre. 2. Általános követelmények: Az ellenőrzés: -

-

-

segítse el ő az iskola feladatkörében az oktatás-nevelés minél teljesebb kielégítését, a tantervi követelményeknek megfel elően kérje számon a pedagógustól az eredményeket, segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a bel ső rendet, a közös tulajdon védel mét legyen a fegyelmezett munka eszköze támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezze az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan vagy helytel ennek minősülő intézkedéseket, hibákat, hiányosságokat is segítse a vezetői utasítások végrehajtását járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításáh oz.

15


SzMSz

3. Az ellenőrzést végzik: - Igazgató - Igazgatóhelyettesek - Munkaközösség - vezetők - Munkaközösségek tagjai egy-egy feladatnál a munkamegosztás alapján - Osztályf őnökök - Gyermekvédelmi fel elős A felelősöknek a területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámol ás kötel ezettségük az igazgató és az igazgatóhelyettesek felé.

5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabál yokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: - az alapító okirat - a szervezeti és működési szabályzat - a pedagógiai program - a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: - a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámol ókkal), - egyéb belső szabál yzatok (helyiségek, eszközök használ atán ak rendje). 5.1.1. Az alapító oki rat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvánt artásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító oki ratát a fenntartó készíti el , illetve – szükség esetén – módosítja. 5.1.2. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tar talmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megal kotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § ( 1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. A pedagógiai progr amot a nevelőtest ület fogadja el, és az igazgat ó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, az iskola könyvtárában továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben egyeztetés alapján tájékoztatással szol gál nak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

16


SzMSz

5.1.3 Az éves munkat erv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabál yok figyelembe vétel ével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a tervezett nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelöl ésével . Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestületi előkészít és után az igazgató készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezl eten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi , ennek el fogadásakor be kell szerezni az iskol aszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat vél eményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév h elyi rendjét az intézmény weblapján tesszük közé.

5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok al apján készítettük: • • •

a Ne mz e ti k öz nev el ésr ől sz ó ló 2 0 1 1 . é vi C XC . t örv én y, a Ta n k ö ny vp ia c re nd jé rő l sz ó l ó 2 0 0 1 . év i X X XV II. t ör vé ny , A ta n kö n yv vé n y il vá ní tá s, a ta nk ö n yv tá m o ga tá s, va la m i nt a z i sk o la i ta n k ö ny ve llá tá s re nd jé rő l sz ó l ó 1 6 ⁄2 0 1 3 .( II.2 8 .) E M M I re nd e le t

A tankönyvpiac ren djéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendj ét a szakmai munkaközösség vél eményének ki kérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Az iskolai tankönyvellátás során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, és az i skol ai diákön kormányzat. A tankönyvellátással, a tan ulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi ren delkezéseket állapítj uk meg. 5.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata 5.2.1.1 Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére hozzáférhetők legyen ek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskol ai tankönyvellátás legfontosabb feladatai : a tankönyv beszerzése és a tan ulókhoz történő eljuttatása. 5.2.1.2 Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola f eladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része l ebonyol ítható az iskolában, ill etve az iskolán kívül 5.2.1.3 Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során bi ztosítani kell, hogy a kölcsönzést i génybe venni kívánó tanulók egyenlő eséll yel j ussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankön yvet a tanuló elveszti, megrongálja, a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési fel elősséggel tartozik. Köteles pótolni. 5.2.1.4 Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kif üggesztéssel és⁄vagy elektronikus formában teszi közzé.

17


SzMSz

5.2.2. A t ankönyvfelelős megbízása 5.2.2.1 Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatain ak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgat ó minden tanévben de cember 15-éig elkészíti a köve tkező tanév tankönyve llátásának rendjét, am elyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megál lapodásban meg kell határozni a feladatokat. 5.2.2.2 Az intézmény a megvásárolt könyvekről száml át nem adhat, mert alapító oki ratában e tevékenység nem szerepel . Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 5.2.3 A tankönyvt ámogatás ir ánti igény f elmérése 5.2.3.1 Az iskol ai tankönyvfelelős min den év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskol ától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. 5.2.3.2. E fel mérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpi ac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak n ormatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának l ehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mel y feltételek esetén l ehet azt i génybe venni. Az iskolába belépő új osztál yok tanulói esetében a fel mérést a beiratkozás napjái g kell elvégezni. 5.2.3.3 A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell f ölmérni, hogy azt a tanul ó, ki skorú tan uló esetén a szül ő az igény-bejelentési határidő előtt legal ább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tan uló, kiskorú tanuló esetén a szül ő az értesítés ell enére nem élt az i génybejelentés jogával. Nem al kalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejel entésre megadott i dőpont el telte után állt be. 5.2.3.4 A tankönyvfelelős az 5.2.3.1 pontban meghatározott felméré s alapján megállapítja, hogy hány tanulón ak kell bi ztosítania a normatív kedvezmén yt, illetve hány tan ul ó igényel és mil yen tankönyvtámogatást a n ormatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. 5.2.3.5 A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott i génylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosul tságot igazoló iratot legkésőbb az i génylőlap benyújtásakor be kel l mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az i génylőlapra, amelyet aláírásával igazol.

18


SzMSz

5.2.3.6 A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék f olyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék fol yósításáról szól ó igazolásként el kell f ogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai i gazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a l egmagasabb életkor elérése miatt megszűnt c) tartósan beteg tanul ó esetén szakorvosi i gazolás, d) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitáci ós bizottság szakvélemén ye; e) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. 5.2.3.7 A normatív kedvezményre val ó jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tan ul ói tankönyvtámogatás nem adható. 5.2.3.8 Az iskol a honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának f ormáját és az igényl és elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező l egki sebb munkabér (minimálbér) másfél szeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szül ő illetől eg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális hel yzetének és tan ulmányi eredményének figyel embe vételével adható. 5.2.3.9 Nem kérhet az iskola i gazol ást ol yan adatokról, amel yet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárul ásával kezel. 5.2.4 A tankönyvt ámogatás módjának meghatározása 5.2.4.1 A 5.2.3.1. pon tban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató min den év november 30-ig táj ékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, és az iskolai diákönkormányzatot. 5.2.5 A tankönyvrendelés elkészítése 5.2.5.1 A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, maj d aláíratja az intézmény i gazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskol ába belépő új osztál yok tan ulóinak várható, becsült l étszámát is figyelembe kell venni. 5.2.5.2 A tankönyvrendelés végleges elkészítése el őtt az iskol ának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek bi ztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megol dani.

19


SzMSz

5.2.5.3 Az iskol ának legkésőbb j únius 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a j egyzékét, amel yeket az iskolai könyvtárból a tanulók ki kölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.

5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 5.3.1 Az elektr onikus úton előállított, hi telesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat i rányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkal mazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfel elően. A rendszerben al kalmazott fokozott bizton ságú elektronikus al áírást kizárólag az intézmén y igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus ren dszer használata során feltétlen ül ki kell nyomtatni és az i rattárban kell elhel yezni az alábbi dokumentumok papí r alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, - az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, - a tanul ói jogvi szonyra vonatkozó bejel entések, - az október 1-jei pedagógus és tanul ói lista. Az elektronikus úton előáll ított fent fel sorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató al áírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárol ása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a K IR rendszerében, továbbá az iskola informati kai hálózatában egy külön e cél ra létreh ozott mappában tárolj uk. A mappáh oz val ó hozzáférés jogát az inf ormatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolati tkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 5.3.2 Az elektr onikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a ren dszer nem ren delkezi k az ágazat irányításáért felel ős miniszter engedél yével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitál is úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért fel elős al kalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szer verén tör ténik, a f rissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik.

20


SzMSz

A digitális napló el ektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatai t, a tan ítási órák tananyagát, iskola által szervezett foglal kozásokat, programokat, a hiányzókat, valamint a tanul ókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakori sággal ki kell nyomtatni a pedagógusok ál tal bejegyzett órákat, azokat elsődlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve ki kell nyomtatni. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt tartományon. Havi gyakori sággal ki kell nyomtatni a pedagógusok ál tal az adott hónapban megtartott órák, túl órák, hel yettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy igazgatóhelyetteseknek alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és i rattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazol t és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Fél évkor a tan uló előbb fel sorolt adatai t tartal mazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályf őnöknek alá kell írnia, az iskol a körbélyegzőjével l e kell pecsételni, a ki nyomtatott i ratot pedig át kel l adni a tan ulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a di gitális napl ó által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiáll ítani, amel ynek adattartalmát és formáját jogszabál y határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által el ért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanul ói jogvi szony más megszűnésének eseteiben.

5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli esemén yek (továbbiakban: „bombari adó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI ren delet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket l éptetjük él etbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolati tkár esetenként, a felnőtt dolgozó a mindennapi feladatok végzésekor kötel es ellen őrizni, hogy az épül etben rendkívüli tárgy, bombára utal ó tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalh ató-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalan ul kötelesek személyesen vagy telefonon az ill etékeseknek jelenten i. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az al ábbiak: 5.4.1 Ha az intézmén y munkavállal ója az épül etben b omba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérh ető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztráci ós dolgozó a bejelentés val óságtartal mának vizsgálata n élkül köteles elrendelni a bombari adót.

21


SzMSz

5.4.2 A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jel zésével történik. Leh etőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. 5.4.3 Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállal ók az épületet a tűzriadó tervnek megfelel ő ren dben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijel ölt terül eten kell tartózkodnia felügyelet mell ett. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanul ókat haladéktalanul megszámol ni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanul ócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. 5.4.4 A bombariadót elrendel ő személy a riadó el rendelését követően haladéktal anul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a ren dőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni til os! 5.4.5 Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola i gazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, val amint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről . 5.4.6 Ha a bombariadó bejelentése tel efonon történt, akkor az üzenetet munkaváll aló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, i gyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. 5.4.7 A bombariadó l efújása fol yamatos csengetéssel és szóbel i közléssel történik. A bombari adó által kiesett tan ítási időt az iskola vezetője pótolni kötel es a tan ítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

6. Az intézmény munkarendje 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyi küknek az i ntézményben kell tartózkodnia abban az időszakban , amikor tan ítási órák, tan ulóink számára szervezett i skolai rendszerű dél utáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 7.20 és 16.00 óra között, az intézményben tartózkodi k. Egyebekben munkájukat az iskol a szükségleteinek és aktuáli s feladatai knak megfelelő időben és időtartamban látják el .

6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Szombati és vasárnapi napokon , ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt és engedélyezett esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát.

22


SzMSz

A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk tervezik és az intézmény vezetősége hagyja jóvá. Az értekezleteket, fogadóórákat előre megtervezett napokon tarj uk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál h osszabb, l egfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. 6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöl tése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valami nt a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelel ő foglal kozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dol gozók munkaideje tehát két részre oszlik: a ) a k öte lez ő óra sz á mba n el lá t ot t f e la d a t ok ra , b) a m u nka id ő tö bb i r ész ébe n e llá t ot t f e la d a to k ra .

6.2.1.1 A kötelező óras zámban ellátott feladatok az alábbiak a) b) c) d) e) f) g) h)

a ta nítá s i órá k me gta r t á sa a m u nka k öz ös sé g- v ez e tő i f e la d a t ok el lá tá sa , osz tá lyf ő n ö ki f ela d a t o k e llá tá sa , is k ola i sp or tk ö ri f o gl a lk oz á s ok, éne k ka r, sz a kk ör ö k ve z eté se, d if f e re nc iá l t képe s sé g f ej le sz t ő f o gla l k oz á s o k ( ko rre petá lá s, te het s égg on d oz á s, f elz á rk óz ta t á s, e l ők ész ít ő k s tb .) , ma gá n ta nu l ó f e l kés z ít ésé ne k se gít és e, k ön yv tá r o si f ela d a t o k.

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkai dejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és bef ejező tevékenységnek számít a tan ítási óra el őkészítése, adminisztrációs fel adatok, az osztályzatok beírása, tan ulókkal való megbeszélés, egyeztetési f eladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kel l számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi i dőre i rányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor el sősorban a tanulók érdekeit kell f igyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 6.2.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)

a ta nítá s i órá kra va l ó f el kész ü lé s, a ta nu l ók d o l g oz a ta i n a k ja ví tá sa , a ta nu l ók m u nká já na k ren d sz ere s ér té ke lé se, a me g ta rt o tt ta nítá s i ó rá k d o ku m en tá lá sa , kü l ö nb öz e ti, o sz tá l y o z ó v iz sgá k leb o n y ol ítá sa , kí sér let ek ö s sz eá llí tá s a , d o lg oz a t ok, ta nu l má n yi ver se n ye k ös sz eá ll ít á sa é s ér té ke lé se, a ta nu l má n y i v ers e ny e k l eb o ny o lí tá sa , te het sé g go n d oz á s, a ta nu l ó k f e jl esz té sév el ka pcs o la t o s f e la d a t ok, f el üg ye let a v iz sgá k o n , ta nu l má ny i v er se ny e ke n, is k ola i mé ré sek e n ,

23


SzMSz

k) is k ola i k ul tu rá l is , é s s po rtp r ogra m o k sz er ve z ése, é s is k olá n kí vü l i k ul turá li s, va la m i nt s po rt pr o gra m ok sz e rvez é se , l) a pó tl ék ka l el i s mer t f ela d a t ok ( o sz tá l yf ő n ö ki, m u nka k öz ös sé g- v ez et ői , d iá kö n k or má nyz a t ot s egí t ő f e la d a t o k) e l lá tá sa , m) a z if jú sá gvé d el e mm el ka pc s o la t o s f e la d a t o k ellá tá sa , n) sz ü l ői ért ek ez le te k, f o ga d ó órá k me gta r tá sa , o) rész vét el ne ve l őte st ü l eti ér tek ez l ete ke n, m e gbe sz é lé se ke n, p) rész vét el a m u n ká l ta t ó á lta l e lre nd el t to vá b b képz és eke n, q) a ta nu l ók f el ü gy ele te óra k öz i sz ün ete k be n é s e béd e lé sk o r, r) ta n u lmá n y i kirá n d u lá so k, erd ei i s ko lá ba n v a ló ré sz v éte l, i s ko la i ün n epsé ge k é s re nd ez vé n ye k me gsz erv ez és e, té m a he te k, pr oj ek t na p o k, te ma ti ku s pr og ra mo k, s) is k ola i ü nn ep sé ge ke n és is k ola i r e nd ez v é nye ke n va l ó ré sz vét el, t) rész vét el a m u n ka k öz ös sé g i ér te kez let ek en , u) ta n ítá s n él k ül i m u n ka na p o n a z i ga z ga t ó á l t a l el re nd e lt sz a k ma i j ell eg ű mu n ka v égz és, v) rész vét el a z i nt éz mé n y b el s ő sz a k ma i e lle n ő rz ésé be n, w) is k ola i d o ku m en t um o k k ész íté sé be n, f e l ül v iz s gá la tá ba n va l ó k öz rem űk öd é s, x) sz er tá rre n d ez é s, a sz a kl el tá ra k é s sz a k ta nte r me k r en d be n ta r tá sa , y) osz tá ly ter me k re nd b e n ta rtá sa é s d ek orá ci ó j á na k k ia la k ítá sa .

6.2.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai fe ladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ell átni: - a 6.2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike - a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, k, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: - a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, k, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezh ető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó el őírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntései t.

6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 6.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és hel yettesítési rendet az igazgat ó vagy az igazgat óhelyet tesek állapítják meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeáll ításánál az i ntézmény feladatell átásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai , valamint a pedagógusok a fenti alapel v betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

24


SzMSz

6.3.2 A pedagógus köteles 10 perccel t anítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete el őtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetl en munkahelyi vezetője hel yettesítéséről intézkedhessen , valamint tájékoztatást adni a távolmaradás várható időtartamáról, a betegáll omány lejártának határidejéről is. A hiányzó pedagógus várhatóan egy hetet megh aladó hiányzásának kezdetekor lehetőség szerint gondoskodj on tanulócsoportjainak tanulmányi továbbhaladáshoz szükséges információi nak átadásáról , hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az iskolati tkárnak. 6.3.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az lyettestől kérhet engedélyt legal ább két nappal előbb a (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) az igazgatóhel yettes engedélyezi.

igazgatóhetanítási óra tanítási óra elcserélését

6.3.4 A tantervi anyagban való l emaradás elkerül ése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legal ább egy n appal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni , a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összef üggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javasl atai nak meghallgatása után. 6.3.5 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy t anítványai nak haladását rendszeresen osztál yzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon el őrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 6.3.6 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási re ndje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem köt elező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendel t tanítási órák, foglal kozások konkrét idejét az órarend, a havi programok i lletve egyes iskolai programok feladatki írása tartal mazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összef üggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidőátalány felhasználásával történik.

25


SzMSz

Ennek figyel embe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkai dő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható.

6.4 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és igazgatóhelyettesek közösen készítik el. A törvényes munkai dő és pihenőidő figyelembevételével az i ntézmény vezetői tesznek javasl atot a napi m unkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkaváll alók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglal koztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézm ényvezető, adminisztratív dolgozók esetében az i ntézményvezető vagy az igazgatóhelyettesek szóbeli vagy írásos utasításával történik.

6.5 Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szól ó, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkal mazást követő néhány napon bel ül megkap, átvételét al áírásával i gazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőn ökök számára azért, hogy pusztán az osztályf őnöki feladatok ellátásán ak megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kel ljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri l eírását. 6.5.1 Tanár munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: tanár Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása, a továbbtanulásra történő sikeres felkészítésük. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása • • • • • • • •

megtartja a tanítási órákat, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, megírj az ütemterveket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, munkaidejének beosztását az PP és SzMSz megfelelő szakaszai részletezik, a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja,

26

Batthyány Ilona Általános Iskola • • •

• • • • • • • • • • •

• • • • • • • •

•

SzMSz

tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a digitális naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának, összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja, a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egész osztályzat adható. tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, évente két alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban, a helyi tanterv alapján ütemtervet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, az iskolai beszámolókon, helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal, A hiányzó pedagógus várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor lehetőség szerint gondoskodjon tanulócsoportjainak tanulmányi továbbhaladáshoz szükséges információinak átadásáról, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. tűz- és bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, elkíséri az iskola tanulóit a tanulmányi kirándulásra, az egészségügyi szűrésekre, az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozi látogatásra, stb. kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, a konferenciát megelőzően a megadott határidőig lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, közreműködik a választható foglalkozások lebonyolításában.

2. Különleges felelőssége • • •

felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve a nevelési munkaközösség vezetőnek vagy az igazgatónak (panaszkezelési szabályzat alapján).

27


SzMSz

3. Járandósága • • • •

a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

6.5.2 Kiegészítés a speciális szakter ületű munkaköri leírásokhoz A munkakör megnevezése: testnevelő Speciális feladatai • • • • •

külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el évente a tanulók fizikai állapotfelmérésének elvégzése és dokumentálása kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakszolgáltató Központtal a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást

A munkakör megnevezése: osztályfőnök Közvetlen felettese: az oktatási igazgatóhelyettes Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra. Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása • • • • • • • • • • • • • • • •

feladatairól és hatásköréről irányadóak az PP és SzMSz megfelelő fejezetében leírtak, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: digitális napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb. vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket, előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével, biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét, folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, havonta és a konferenciát megelőzően a megadott határidőig bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében, közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában, és az osztályát érintő adatszolgáltatásban részt vesz, minden tanév első napján ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira,

28

Batthyány Ilona Általános Iskola • • • •

SzMSz

közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a középfokú tanulmányokra történő jelentkezését folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására, minden év szeptember végéig egyeztet az gyermekvédelmi felelőssel a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákokról a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal.

2. Ellenőrzési kötelezettségei •

• • • • •

október végén, decemberben a téli szünet előtt és április elején ellenőrzi a digitális napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi a munkaközösség vezetőnek és a pedagógusnak, figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását az e-napló szabályzata és törvényi előírásoknak megfelelően gazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket, a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket, a digitális naplóban írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy fegyelmi vétsége esetén az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén, a konferencia előtti napon ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára.

3. Különleges felelőssége • • • • •

felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.

4. Pótléka és kötelező órakedvezménye •

a 2011. évi CXC. Köznevelési trv. 8. sz. szabályozott, munkáltatói utasításban rögzített osztályfőnöki pótlék,

A munkakör megnevezése: iskolatitkár Főbb tevékenységeinek összefoglalása •

• • • • • •

•

felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért, kezeli a szakleltárt, folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, amelyeket az igazgató határoz meg számára az alábbi elvek szerint: a digitalizálás ütemezésére a könyvtáros minden év október 15-ig ütemtervet készít, amelyet elfogadtat az igazgatóval, az ütemterv havi bontásban tartalmazza a digitalizálandó kötetek számát, amely éves bontásban nem lehet kevesebb, mint 2.000 kötet azonnal jelzi az igazgatóhelyettesnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt, felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.) kapcsolatot tart a munkaközösségekkel,

29

Batthyány Ilona Általános Iskola • • • • • • • • • • • • •

SzMSz

minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről, a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről, statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt, gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, kezeli a tanári kézikönyvtárat, elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket, kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét, lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást, minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről, minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját, biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését, felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.

A munkakör megnevezése: pedagógiai asszisztens A munkaterület leírása A pedagógiai asszisztens az alapfokú nevelési-oktatási intézményekben alkalmazható középfokú szakember. Tevékenységébe tartozik az intézmény igazgatója, illetve az osztályvezető pedagógus vagy speciális feladatokkal megbízott pedagógus utasítása alapján a nem felsőoktatási pedagógiai végzettséget igénylő feladatok ellátása. Szakmai követelmények A pedagógus asszisztens munkáját hassa át a gyermekközpontú szemlélet, a tolerancia, az empátia. Tartsa tiszteletben a gyermek személyiségét, járuljon hozzá annak egészséges fejlődéséhez. Rendelkezzen megfelelő kommunikációs és kooperációs készséggel. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok: • • • • • • • • • • • •

Bekapcsolódás a tanítás-tanulás folyamatába a pedagógus irányításával Gondozás, mentálhigiéniai, higiéniai szempontú tevékenységek Szabadidős tevékenységek szervezése, levezetése Részvétel a gyermekmunkák irányításában Egyéni és csoportos formában gyermekkíséret Ügyeleti, gyermekfelügyeleti feladatok Gyermekvédelmi feladatok: Adminisztrációs munkák: A pedagógiai asszisztens ismerje, értelmezze és a gyakorlatban alkotó módon alkalmazza A pedagógiai asszisztens tudja felhasználni az alábbi pszichológiai ismereteket a nevelés folyamatában, a gyermekekkel kapcsolatos pozitív nevelési viszony kialakításában: A pedagógiai asszisztens legyen képes az alábbi tevékenységeket önállóan, illetve a pedagógus mellett ellátni: A pedagógiai asszisztens a gyermekközpontú nevelés elveit alkalmazva legyen hatékony:

30


SzMSz

A munkakör megnevezése: iskola titkár Munkáját az igazgató (távollétében helyettese) irányítása alapján végzi. Nem egyedi feladatokat és megbízásokat teljesít, hanem önállóan és aktívan szervezi ügyviteli, adminisztrációs, igazgatási és klasszikus titkári tevékenységét.

Az intézmény – ezen belül kiemelten az iskolavezetés – zökkenőmentes működése érdekében az alábbi feladatokat látja el: •

• • •

• • • • • • •

A hatályos jogszabályok és az intézmény iratkezelési szabályzatának megfelelően végzi az ügyiratok kezelését, az iktatást (ügyelve a határidők betartására), az irattári anyagok szakszerű nyilvántartását és tárolását és a hivatalos dokumentumok beszerzése. A KIR adatbázis folyamatos kezelése. Elkészíti az iskolavezetés levelezését, a be- és kimenő postai küldemények ügyintézését az új postai szabályzatnak megfelelően. Vezeti a nyilvántartásokat, ideértve a tanulókra vonatkozó információk kezelését, rendszerezését, a felvételtől a szoros nyilvántartású dokumentumokon át a tanulói jogviszony megszüntetéséig. Az iskolavezetés által meghatározott módon részt vesz az aktuális kimutatások, jelentések, beszámolók, tájékoztató anyagok elkészítésében, rendezésében. Ellátja az iskolavezetés által meghatározott fénymásolási feladatokat. A klasszikus titkári feladatok keretében közreműködik az iskolavezetés vendégeinek fogadásában. Felel környezete rendjéért, esztétikus megjelenéséért. A tételesen felsoroltakon kívül elvégzi mindazokat az iskola működtetésével szorosan összefüggő tevékenységeket, melyekkel az igazgató megbízza. Közreműködik az irodaszerek és az oktatáshoz napi szinten szükséges eszközök, kellékek figyelemmel kísérésében és a megrendelésének előkészítésében. Karbantartási problémák összegyűjtése és jelzése az igazgató felé.

A munkakör megnevezése: rendszergazda Alapfeladatai: • •

• •

•

Az informatika fejlődésének folyamatos nyomon követése, a lehetőségekhez mérten beépítve az intézmény oktatási rendszerébe, elősegítve annak folyamatos fejlődését. A hatályos jogszabályok, tantervek, iskolai dokumentumok alapján, az anyagi lehetőségek felmérésével, a számítástechnikát oktatókkal történt alapos egyeztetés során kialakítja, és félévente előterjeszti a javasolt fejlesztési koncepciót. Részt vesz a géptermek kialakításának tervezésében, a hardver- és szoftverbeszerzések szakmai véleményezésében. Különös gondot fordít a számítógépek vírusmentességének fenntartására, rendszeres ellenőrzésére. Vírus felbukkanása esetén haladéktalanul mindent elkövet a terjedés megakadályozására, a fertőzés felszámolására, illetve adott esetben a keletkezett kár minimalizálására. Közreműködik a gépek, perifériák, programok egyértelmű, pontos leltárának elkészítésében, vezeti a saját dokumentációjában bekövetkező változásokat, illetve ezek alapján folyamatosan ellenőrzi az eszközök meglétét.

Feladatai a hardver eszközök területén: • • •

Elvégzi az új gépek, perifériák beállítását, beüzemelését, majd rendszeres ellenőrzéssel törekszik a rendellenességek megelőzésére. A felmerülő hibákról tájékoztatja az iskolavezetést, megjelölve az elhárítás legcélszerűbb módját is. Ha a javítás külső szakember igénybevételét teszi szükségessé – a javítás jóváhagyatását követően – , gondoskodik annak elvégeztetéséről.

31

Batthyány Ilona Általános Iskola • • •

• • •

SzMSz

Tartja a kapcsolatot a szállító cég, a garanciális vagy azon túli javítást végző szerviz szakembereivel, ellenőrzi az elvégzett munkát, a hibás teljesítést haladéktalanul jelzi az iskolavezetésnek. Kapcsolatot tart az Internet-szolgáltatóval, a Sulinet rendszer üzemeltetőjével. Rendkívüli esetben (rendszerösszeomlás, hálózat sérülése, súlyos vírusfertőzés) haladéktalanul elkezdi a hiba elhárítását, illetve gondoskodik az elhárítás megkezdéséről. (Ennek érdekében biztosított számára a rendszerhez való hozzáférés lehetősége a nap minden órájában, illetve munkaszüneti napokon is.) Károkozás, rongálás esetén azonnal tájékoztatja az igazgatót, és minden szakmai felkészültségével segíti a rongálók felderítését. A károkozó megtalálása esetén javaslatot tesz a kártérítés nagyságára. Negyedévente beszámol az iskolavezetésnek a számítástechnikai termek, berendezések állagáról, állapotáról. A számítástechnikai eszközöket igénylő események (vizsgák, érettségik, versenyek) időpontjában (az iskola éves munkaterve, illetve az iskolavezetés utasítása szerint) biztosítja az eszközök rendelkezésre állását, és gondoskodik minden illetéktelen hozzáférést kizáró felügyeletükről.

Teendői a szoftverek területén: •

• • • • •

Biztosítja a feladatok maradéktalan ellátásához a szükséges szoftverek működőképességét. Az iskola birtokában levő szoftvereket és a hozzájuk kapcsolódó licenceket nyilvántartja, és ellenőrzésre bármikor kész, áttekinthető állapotban tárolja. Összegyűjti az esetleges licenccel nem bíró programokat, és javaslatot tesz az igazgatónak legalizálásukra. A beszerzett szoftvereket telepíti, beállításukat elvégzi, a lehetőségekhez mérten biztosítja e beállítások megőrzését. Az iskolai működéshez vásárolt nem oktatási célú programokat installálja, kezelőiket tájékoztatja (irodai szoftverek). (A programok kezelőinek betanítása nem tartozik munkakörébe.) Az iskolavezetéssel egyeztetett esetekben és módon biztonsági adatmentést végez. Amennyiben egy szoftver jogtisztaságáról nem tud meggyőződni, annak telepítését meg kell tagadnia. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a program veszélyezteti a rendszer biztonságos működését.

Az iskolai Internet-hálózattal kapcsolatos feladatok: • • • • • •

Megkülönböztetett figyelmet fordít az iskolai hálózat(ok) hatékony, biztonságos működésére, üzemeltetésére. Megtervezi a hálózat optimális struktúráját, illetve a későbbiekben az újonnan felmerült igényekhez igazítja. Szakmai dokumentációt készít a rendszer felépítéséről, működéséről. Az ISZ-ben foglaltak szerint új hálózati azonosítókat ad ki, a hálózati felhasználókat, a felhasználói jogokat karbantartja. Üzemelteti az iskola szoftvereit, ügyel azok legbiztonságosabb beállításaira. A hálózati rendszerek belépési jelszavait lezárt borítékban az igazgatóval együtt elhelyezi a páncélszekrényben. A borítékot csak rendkívüli esetben, az igazgató engedélyével lehet felbontani.

A munkakör megnevezése: diákönkörmányzatot segítő pedagógus A diákönkormányzatot segítő pedagógus feladata az iskolai diákönkormányzat működtetése, a demokratikus iskolai közélet szervezeti feltételeinek, a gyermek- és diákjogok iskolán belüli érvényesítésének biztosítása, a nevelőtestület és a diákközösség szándékainak, elképzeléseinek összehangolása.

A segítő pedagógus kiemelt feladata, hogy: •

A diákönkormányzat a jogszabályokban és az iskolai alapdokumentumokban biztosított hatáskörében önállóan és célszerűen működjön. A DMS tanár a diáktanács ülésein mindig részt vesz, segíti annak tevékenységét.

32

Batthyány Ilona Általános Iskola • • • • • •

• •

SzMSz

A tanulók igénye, a nevelőtestület céljai és saját szakmai tapasztalatai alapján szakmai segítséget nyújt a programok tervezéséhez, megszervezéséhez, értékeléséhez. Biztosítja a diákönkormányzat hatáskörébe utalt döntések alapos előkészítését, elősegíti a közvetlen és a képviseleti demokrácia érvényesülését. Részt vesz az iskolai fórumok, iskolagyűlések, iskolai rendezvények szervezésében, lebonyolításában. Gondoskodik a diákönkormányzat munkaprogramjának elkészíttetéséről, az abban foglaltak végrehajtásáról. Személyesen és a kollegák, szülők bevonásával biztosítja a felügyeletet a diákönkormányzat rendezvényein, felelős ezeken a Házirend betartásáért. Szervezi, irányítja a diákönkormányzati választásokat, összehívja és a diáktanács elnökének megválasztásáig levezeti a diáktanács ülését. Ismerteti a tanács tagjaival a diákönkormányzat jogait és hatáskörét. Képviseli a diákönkormányzatot ott, ahol ezt a diákvezető adott esetben nem teheti meg (fenntartó, szakbizottság). Szoros munkakapcsolatot tart fenn eredményes tevékenysége érdekében az igazgatóval, iskolavezetéssel, az osztályfőnökökkel és a szülők képviselőivel.

6.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 6.6.1 Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. 6.6.2 A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 14.00 óráig be kell fejezni. Az egész napos iskola keretében 16.00 óráig tartanak a foglalkozások. 6.6.3 A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. 6.6.4 Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben.

33


SzMSz

6.7 Az osztályozó vizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, (szabályozva a Pedagógiai Programban és a Házirendben) c) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, d) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) átvételnél az iskola igazgatója előírja, f) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

6.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola szorgalmi időben reggel 6.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legfeljebb 20.00 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva szerdánként 8.00 – 14.00-ig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. 1) Az intézménybe idegenek csak — az intézmény rendes nyitvatartási idején belül — személyazonosságuk igazolása után, az ügyeletes portás kellő tájékozódása után, külön engedéllyel léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a felkeresni kívánt személyt és megjelölni jövetele célját és a látogatás várható időtartamát. Előzetesen bejelentett vendég vagy be nem jelentett látogató érkezéséről a portás értesíti a meglátogatottat, aki, ha a vendéget fogadni tudja, a portáig vendége elé jön, és végig, az ott tartózkodása alatt, kalauzolja, és figyelemmel kíséri, majd a látogatás végeztekor a portáig visszakíséri. 2) Ha a meglátogatott nem tudja a vendéget fogadni, a vendég az aulában várakozhat. 3) Az intézmény minden alkalmazottja, aki a vendég érkezésére számít ezt lehetőleg előzetesen a portán jelentse be, háromnál több vendég együttes érkezése esetén köteles az igazgatónak is előzetesen bejelenteni. 4)

Ugyancsak be kell jelenteni az igazgatónak, ha az intézmény valamely helyiségét bármely célra az intézményen kívülállóknak bocsátják rendelkezésre és emiatt idegenek látogatása várható. Ilyen esetben az idegenek felügyeletéről előzetesen gondoskodni szükséges. Az SZMSZ alkalmazása szempontjából idegen: Minden természetes személy, aki nem áll közalkalmazotti, vagy egyéb munkavégzésre irányuló, illetve tanulói jogviszonyban az intézménnyel. Az idegenek közül speciális idegennek minősül az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanuló gondozója, szülője, törvényes képviselője-a továbbiakban szülő-aki zen mivoltának kellő igazolása után, a portás vagy más kísérő ellenőrzése nélkül tartózkodhat az intézmény erre kijelölt területén.

34


SzMSz

Az erre kijelölt terület: a. Az intézmény közlekedésre illetve csoportos rendezvényekre szolgáló helyiségei, aulája, zsibongója illetve a gyermekek osztályterme. b. Az egyéb helyiségeket illetve nevelőtestület számára kizárólagosan rendelkezésre álló helyiségeket csak az igazgató, illetve felelős vezető, vagy a nevelőtestület valamely tagjának illetve az intézmény gazdasági egysége vezetőjének engedélyével látogathatja. Szankciók: 1) Ha a szülő e szabályt megszegi az intézmény bármely alkalmazottja — figyelmeztetés után — jogosult a szülőt az intézmény ezen helyiségeiből kiutasítani és ellene a szükséges hatósági eljárást kezdeményezni. 2) Az egyéb engedély nélkül benntartózkodó idegenek eltávolítása érdekében szükség esetén alkalmazni kell a rendkívüli esemény követendő szabályokat illetve szükség esetén kérni kell a rendőrség közreműködését. 3) Az illetéktelenül bent tartózkodóval szemben intézkedésre - figyelmeztetés után- az intézmény bármely közalkalmazottja jogosult és köteles! Az intézményben a vagyonvédelmet és a tanulók védelmét portaszolgálaton kamera is biztosítja. A portaszolgálat működését a házirend tartalmazza.

6.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 6.9.1 Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: • • • •

a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért,

6.9.2 A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendben lévő belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az iskola által adott tanítási évben ténylegesen szervezett tanórán kívüli foglalkozások formáit a munkaterv tartalmazza. 6.9.3 Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 6.9.4 Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. 6.9.5 A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

35


SzMSz

6.10 A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak és az egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt nem állhatnak.

6.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze: - hogy az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet; - hogy az intézmény tízévesnél idősebb tanulói csak pedagógus felügyelete mellett használhassák, használják a következő eszközöket, gépeket: villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép stb.); számítógép; A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős, - gondoskodjanak a tanulók biztonságáról. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkaterületüket és munkaeszközeiket mindig zárják A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: 1. Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; 2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (nagykorú tanuló esetén a tanulónak) — egy példány megőrzéséről gondoskodik; - ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. 3. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - a balesetet azonnal jelenti az intézmény fenntartója felé, - gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról.

36


SzMSz

/Súlyos az a tanulóbaleset, amely: - a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült — orvosi szakvélemény szerint — a balesettel összefüggésben életét vesztette) - valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, - súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott./ 4. Lehetővé teszik az iskolaszék részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. 5. Intézkedik minden tanulóbalesetet követően arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógus feladata: 1. Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. 2. Balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: - a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a baleset jelentéséről, Nem pedagógus alkalmazott: - az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készített nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

6.12 A mindennapos testnevelés szervezése Az iskolában a mindennapi testedzés lehetséges formái: -

a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai sportköri foglalkozások.

A mindennapi testedzést úgy kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta legalább negyvenöt perc időtartamban a testmozgás, sportolás lehetősége.

37


SzMSz

A mindennapi testedzés megszervezésénél a közoktatási törvényben az osztályok létszámhatárára vonatkozó rendelkezéseket figyelembe kell venni. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrő- vizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órákat az iskolában vagy a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási intézményben kell megszervezni. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy mozgásjavító foglalkozáson.

6.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A tanórán kívüli foglalkozások formái: a) a napközis és tanulószobai foglalkozás; b) a szakkör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport [a továbbiakban a b) pont alattiak együtt: diákkör]; c) az iskolai sportkör; d) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; e) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. Az egyes tanórán kívüli foglalkozások jellemzői: a) napközis és tanulószobai foglalkozás ideje alatt történik: - az iskolai felkészítés, - a gyermek napközbeni ellátása. A napközi és tanulószobai foglalkozás során az iskolai felkészítés időtartamát meghaladó időtartamot, szabadidőt hasznosan töltik el a tanulók, a szülők javaslatainak figyelembevételével. A napközis, illetve tanulószobai foglalkozásra felvett gyermek távolmaradása csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, ha arra a napközis nevelő engedélyt adott. b) diákkörök jellemzői: - a diákkörök közül a szakköröknek kiemelt jelentősége van - a tanulók igényeinek, érdeklődési körének megfelelően szerveződnek, - a vezetőket az iskola igazgatója bízza meg, - a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek, - a foglalkozásokról naplót kell vezetni; - a szakkörökön kívüli egyéb diákkörök sajátosságai, hogy: - a tanulók javaslatára jönnek létre, - vezetését az iskola pedagógusa, vagy más külső szakember végzi az intézményvezető engedélyével.

38


SzMSz

c) az iskolai sportkör jellemzői: - a többi foglalkozásoktól elkülönül, - külön szabályzatot készít, mely a működésének alapja. d) A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap jellemzői: - e foglalkozásokon való részvétel jobbára önkéntes alapon történik, - a részvétellel a tanulók az iskolán belül, illetve iskolák között bizonyíthatják, mérhetik össze tudásukat, teljesítményeiket, - az egyes versenyek a pedagógusok felkészítő közreműködésével valósulnak meg. e) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény jellemzői: - az ilyen foglalkozásokat az intézményvezetőnek előzetesen be kell jelenteni, és engedélyeztetni annak megtartását, - az ilyen foglalkozások alkalmával biztosítani kell pedagógus részvételét, aki gondoskodik a felügyeletről. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepély, megemlékezés neve

Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja

Évnyitó

Szeptember

Október 6. – Aradi vértanúk

Éves munkaterv

Október 23. – 56-os forradalom évfordulója

Éves munkaterv

Február 25. – Kommunista diktatúra áldozatai

Éves munkaterv

Március 15. – 48-49-es forradalom és szabadságharc

Éves munkaterv

Évzáró

Június

Törvény rendelkezik arról, hogy az ünnepeket az előtte levő munkanapon kell megtartani, a munkatervben meghatározott formában. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: - megőrzése, illetve - növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. Ezek az éves munkatervben rögzítettek. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.

39


SzMSz

7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei 7.1 Az intézmény nevelőtestülete 7.1.1 A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. 7.1.2 A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 7.1.3 Folyamatosan törekszünk arra, hogy: az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az informatikát tanító pedagógusok munkájuk támogatására egy-egy laptopot kapnak az iskolában történő használatra. Az intézményvezető döntése szerint az informatikát kiemelkedő szinten hasznosító további pedagógusok is kaphatnak laptopot. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, egyedi esetben – írásos munkáltatói engedéllyel – a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor.

7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei 7.2.1 A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: • tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, • félévi és év végi osztályozó konferencia, • tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), • nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), • rendkívüli értekezletek (szükség szerint). 7.2.2 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése) céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. Az értekezleteken elhangzottakat diktafonnal, a határozatokat írásos formában rögzítjük, és archiváljuk. 7.2.3 A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából a nevelési munkaközösség-vezető tudtával és vezetésével.

40


SzMSz

7.2.4 A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 7.2.5 Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést.

7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 7.3.1 A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. 7.3.2 A szakmai munkaközösség vezetőjét az iskola igazgatója a munkaközösség véleményének kikérésével bízza meg legfeljebb öt évre. Intézményben tíz munkaközösség működik:

-

Alsós szakmai mk. vez. Nevelési mk. vez. Humán 1-8. mk. vez. Idegen nyelvi 1-8. mk. vez. Matematika 1-8. mk. vez. Természet tudományi 1-8. mk. vez. Egész napos – szabadidős mk. vez. Tehetséggondozó mk. vez. Képességfejlesztő mk. vez.

7.3.3 A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít évente kétszer értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.

41


SzMSz

7.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége 7.4.1 A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak • Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. • Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. • A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. • Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat. • Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, területi, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. • Javaslatot tesz a pedagógusok továbbképzésére. • Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. • Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák anyagát, ezeket fejlesztik és értékelik. • Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. • Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. • Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort javasolnak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. • Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. 7.4.2 A szakmai munkaközösség-vezető j ogai és feladatai • Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. • Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. • Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. • Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. • Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.

42


SzMSz

• Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. • Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. • Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. • Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre.

7.5 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét egyebekben a munkaközösségek aktív közreműködésével készítette el az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan minden év júniusában osztja szét az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést azok a pedagógusok kaphatják, akik a helyi pedagógusértékelési rendszer (lásd melléklet) szempontjai és külső értékelés figyelembe vételével arra érdemesek. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés összegéből legföljebb 15%-ban részesedhetnek az iskola nem pedagógus dolgozói. Az évi teljes összeg 45-60%-át a pedagógusok között egyenlő mértékben kell felosztani, maradékát a kiemelkedő munkát végző pedagógusok kaphatják differenciált mértékben a fentebb ismertetett szempontrendszer alapján. Egy esztendőre kizárhatja az iskola igazgatója a kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust: • akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben, • akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény igazgatója, • ha osztályzatadási kötelezettségét a naplóellenőrzések során egynél több alkalommal – számottevő mértékben – írásban kifogásolja az iskola vezetősége. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.: • az illető pedagógus fizetési besorolása, • címpótlékban való részesülése, • illetménypótlékban való részesülése (osztályfőnöki, mk-vezetői, stb.), • állami, önkormányzati, iskolai kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülése.

43


SzMSz

8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 8.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.

8.2 A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és nem jogviszonyban álló technikai dolgozókból áll (munkavállalói jogviszonyban a XVI. kerületi kerületgazda intézetnél állnak). Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: • • • •

szakmai munkaközösségek, iskolaszék, diákönkormányzat, osztályközösségek.

8.3 Az iskolaszék Az iskolaszékbe a szülők, pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt választanak. Az iskolaszék pedagógus tagjait a nevelőtestület választja meg titkos szavazással. Az iskolaszék döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: • saját működési rendjének és munkaprogramjának megállapítása, • tisztségviselőinek megválasztása, • az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az igazgató, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza. Az iskolaszéknek egyetértési joga van a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos SzMSz-szabályok elfogadásakor. Az iskolaszéknek véleményezési joga van a következő kérdésekben: • a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor, a jogszabályban meghatározott kérdésekben, • a házirend elfogadásakor, • a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor. Az iskolaszék minden olyan esetben, amelyet a törvény meghatároz gyakorolja véleményezési vagy egyetértési jogát. Az iskolaszéknek véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben. Az iskolaszék működési rendjét annak szervezeti és működési szabályzata rögzíti. Az iskolaszékkel való kapcsolattartás az igazgató kötelessége.

8.4 A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik.

44


SzMSz

Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni • az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, • a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

8.5 Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: • az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, • küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, • döntés az osztály belügyeiben. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre részletesen a PP-ben található.

45


SzMSz

8.6 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 8.6.1 Szülői értekezl etek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább három szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. 8.6.2 Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban – két alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák időtartama legfeljebb 90 perc, melyre előzetesen lehet jelentkezni elektronikus napló útján. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama az igazgató döntése alapján maximálisan 30 perccel meghosszabbítható. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor, minden tanár egyéni fogadóórájának időpontjában. 8.6.3 A szülők ír ásbeli tájékoztat ása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök a digitális napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy a digitális napló révén küldött elektronikus levéllel történhet. 8.6.4 A di ákok tájékoztatása Diákok tájékoztatásának rendjét részletesen a házirend tartalmazza.

8.7 A külső kapcsolatok rendszere és formája Kapcsolattartás rendje és formái a PP-ban részletezve. 1) Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn másik intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. A vezetők, valamint az oktató- nevelőmunka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. Közöttük mellérendeltségi viszony áll fenn. 2) A kapcsolattartás formái és módjai: Együttműködési szerződés Közös értekezletek tartása Szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel Módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása Közös ünnepélyek rendezése Intézményi rendezvények látogatása Napi szakmai tájékozódás személyesen vagy telefonon Versenyeztetés, stb.

46


SzMSz

3) Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: A Nevelési Tanácsadóval Fővárosi Pedagógiai Intézettel A kerület iskoláival, óvodáival A történelmi Egyházak szervezeteivel Az intézményt támogató Batthyány Ilona Alapítvánnyal Egyházi és más fenntartású oktató-nevelő intézményekkel Az intézményt támogató gazdálkodó szervezetekkel Cinkotai közhasznú egyesülettel Egyéb, a gyermekek érdekeit képviselő civil szervezetekkel Magyar Vöröskereszt XVI. Kerületi szervezetével Napraforgó Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal Gyermekétkeztetéssel Egészségügyi szolgáltatóval Művészeti iskolával Testvériskolákkal ELTE-vel Tehetségpontokkal XVI. kerületi Kerületgazda Szolgáltató Intézménnyel 4) A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: - gyermekjóléti szolgálattal, illetve - gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése — ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélés — az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló - egyéni adottságokból és igényekből adódó - különbségeket az iskolák a helyi pedagógiai programok kialakításakor veszik figyelembe.

47


SzMSz

A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Az SNI tanulók fejlesztésében az iskola együttműködik a szakirányú végzettséggel rendelkező utazó gyógypedagógussal, akinek kompetenciája: 1. a programok, programcsomagok összeállítása, 2. a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, 3. közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. 8.7.1 Az i gazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. Az iskolai védőnő feladatai • A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). • A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. • Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. • Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára. • Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. • Munkaidejét munkáltatója határozza meg. • Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).

48


SzMSz

8.7.2 Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az gyermekvédelem az intézmény öszszes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermekvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermekvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 9.1 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. • A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. • A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. • A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. • A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. • A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. • A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. • A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. • A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de • A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

49


SzMSz

9.2 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: • az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről • a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét • az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége • a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni • az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket • az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei • az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges • a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza • az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése • ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti • az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon • az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá • az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása • az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. • a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

50


SzMSz

10. Az iskolai könyvtár működési szabályzata Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok A könyvtár elnevezése: Batthyány Ilona Általános Iskola Könyvtára KIK 201002 Székhelye, címe: 1164 Budapest, Georgina u.23. Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u.10-14. Létesítésének módja: Az iskola létesítésével egy időben Létesítésének ideje: 1961 A könyvtár bélyegzője:

1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtárunk kapcsolatot tart más kerületi iskolai könyvtárakkal, a nyilvános Fővárosi Szabó Ervin Központi Gyermekkönyvtárával és a kerületi fiókkönyvtáraival. Könyvtárosunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat a SZIRÉN integrált könyvtárhasználói programmal nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. 2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,

51


SzMSz

c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, d) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, e) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. 3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás részbeni lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros a következő feladatokat látja el: • bevételezi a kijelölt tankönyvfelelős által leadott tartós tankönyveket • kiosztja a tartós tankönyveket, a tankönyvfelelőssel és az osztályfőnökökkel kapcsolatot tartva • követi a kiadott tartós könyvek elhasználódásának mértékét, • a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. • a tanév végén beszedi a tartós tankönyveket /Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján./

4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása • • •

az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni

A könyvtár szolgáltatásai a következők • •

•

szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban), tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése, információgyűjtés az internetről a könyvtáros segítségével,

52

Batthyány Ilona Általános Iskola • • • • • •

SzMSz

lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata, tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról. más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról

A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a fénymásolás térítésmentes. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben 3 hét. Az audiovizuális dokumentumok nem kölcsönözhető diákok számára. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). Az alkalmazottak részére a kölcsönzés 1 tanév, de megbeszélés tárgyát képezi a nyári szünidőre történő kölcsönzés. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett 1 számítógép a könyvtáros munkagépe, külön engedéllyel, a könyvtáros felügyelete mellett használhatják a diákok.

53


SzMSz

1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Gyűjtőköri szabályzat 1. Az iskolai könyvtár feladata: „Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.” 16/1998. (IV.8) MKM rendelet. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg: • . A kötelező olvasmányok többszörözésére kell tenni a hangsúlyt. Viszonylag alacsony a határainkon túl élő magyar nyelvű írók és költők műveinek száma, ezért ezek beszerzése elengedhetetlen. • . Fontosnak tartom az általános iskolai korosztály érdeklődését felkeltő, kortárs magyar írók műveit beszerezni • . A szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt - elsősorban tartós tankönyvekből -, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számára, avagy különböző helyi és országos versenyek alapjául szolgálnak. • . Iskolánkban az utóbbi években célkitűzéssé vált, hogy a leendő első osztályos tanulók az idegen nyelvet emelt óraszámban tanulnak majd (angol, német), ehhez elengedhetetlen a kétnyelvű szótárak bővítése és az idegen nyelvű szaklapok megléte 3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők 3.1. Könyvtárunk típusa: iskolánk 8 évfolyamos, alapfokú oktatási intézmény, amelyben Könyvtárunk típusa szerint jogilag a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működik, zárt könyvtár (10 000 feletti dokumentummal).

54


SzMSz

3.2. Földrajzi elhelyezkedése: az iskolánk Budapest XVI. kerületének, csendes, nyugodt kertvárosi részén található. A kerületben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár két fiókkönyvtára megtalálható, ami nyilvános. Könyvtárközi kölcsönzés mind a közkönyvtárakkal, mind az iskolai könyvtárakkal megoldható. 3.3. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével az alsó tagozaton a tanítóval egyeztetve bármelyik tanórán, esetleg napköziben, felső tagozaton az informatika, a magyar nyelv-és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák. 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. 4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg: • klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei válogatva • egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei • nemzetek gyermekirodalma (klasszikus és modem irodalom) • tematikus antológiák • életrajzok, történelmi regények • ifjúsági regények, mesék,gyermekversek • általános lexikonok • enciklopédiák • a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alapés középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek • az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok • a városunkra, és a XVI. kerületre vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok • a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok • a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek • a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek • pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana • az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások • szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok, gyereklapok • az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások • családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei • az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei

55


SzMSz

Mellék gyűjtőkör: • a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre • audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok 4.2 Tipológia / dokumentumtípusok: a) Írásos nyomtatott dokumentumok • könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv • periodikumok: folyóiratok • térképek, atlaszok b) Audiovizuális ismerethordozók • képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta) • hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD) c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k d) Egyéb dokumentumok: • pedagógiai program • SZMSZ • Házirend • oktatócsomagok • társasjátékok 4.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: a) A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével: • lírai, prózai és drámai antológiák • klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei • klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei • közép- és felsőszintű általános lexikonok A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül: • a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek • az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok • a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok • az újonnan belépő tantárgyak segítésé szolgáló könyvek • a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek • a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek • a középiskolai felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok • az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások • családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei • az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei • a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei

56


SzMSz

b) Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve): • nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) • tematikus antológiák • életrajzok, történelmi regények • ifjúsági regények • mesék, versek • általános lexikonok • enciklopédiák • a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek • Pest megyére vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok • az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások • pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana • napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok • kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához (mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek) • audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak). Gyűjteményszervezés A folyamatosan és tervszerűen alakított állomány tükrözi az iskola :nevelési és oktatási célkitűzéseit, pedagógiai folyamatának szellemiségét, tantárgyi rendszerét, pedagógiai irányzatait, módszereit, tanári-tanulói közösségét. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát. GYARAPÍTÁS A beszerzés forrásai Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék és csere útján a gyűjtőköri elveknek megfelelően gyarapodik. A vásárlás történhet: jegyzéken történő megrendeléssel, csak átutalással, az intézményvezető és a gazdasági egység vezetőjének jóváhagyásával. Az ajándék és a csere mint gyarapítási mód független a könyvtári költségvetéstől. Az intézmény számára szerzeményezett dokumentumokat (számla, kísérőjegyzék és a dokumentum alapján) könyvtári nyilvántartásba kell venni Számlanyilvántartás A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és könyvelése, a gazdaságipénzügyi iratok (megrendelőjegyzékek, számlák, bizonylatok, jegyzékek) megőrzése a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) feladata. Az eredeti példány (fény)másolatát azonban a könyvtári irattárban is el kell helyezni. A folyamatos és egyenletes gyarapítás érdekében a könyvtári keret felhasználásáról nyilvántartást kell vezetnie a könyvtárosnak.

57


SzMSz

A dokumentumok állományba vétele A dokumentumok állományba vételéről a későbbiekben megjelölt rendelet és szabvány rendelkezik. A dokumentumokat a leltárba vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal (címlap verzó, utolsó számozott oldal) és raktári jelzettel (előzéklap, gerinc) Végleges nyilvántartás Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szánt, hat napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. Ez a dokumentumok egyedi nyilvántartásba vételét is jelenti. A végleges nyilvántartás formái iskolánkban: leltárkönyv; Szirén integrált könyvtári rendszer A számítógépes nyilvántartás, feldolgozás folyamatos (visszamenőleg).Vezetésére az egyedi nyilvántartás követelményei vonatkoznak. A végleges nyilvántartás bármely formája pénzügyi okmány, nem selejtezhető. A különböző dokumentumokról külön-külön leltári nyilvántartást vezet a könyvtár. Időleges nyilvántartás Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb három évre) szerez be, továbbá a végleges megőrzésre szánt periodikumok mindaddig, amíg köttetésre nem kerülnek. Az időleges nyilvántartás formái: kardex; Az időszaki kiadványok minden egyes számát nyilvántartásba (kardex) kell venni. A nevelői kézipéldányokról, gyorsan avuló kiadványokról összesített (brosúra) nyilvántartás vezethető. Időleges megőrzésre minősíthetők a következő dokumentumok: • brosúrák, alkalmi műsorfüzetek, propagandaanyagok; • tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek; • tervezési és oktatási segédletek; • tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendelet- és utasításgyűjtemények, törvénykönyvek, pályaválasztási és felvételi dokumentumok; • kisnyomtatványok, szabványok, prospektusok; • kötéstől függően ajánlott és házi olvasmányok, egyéb dokumentumok, melyek több éven át történő kötésbeli tartóssága nem biztosított. Állományapasztás Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat. Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: • tervszerű állományapasztás; • természetes elhasználódás; • hiány. Tervszerű állományapasztás Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan, évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált, és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált dokumentumokat.

58


SzMSz

Elavult dokumentum kivonása A dokumentum értékelése alapján történhet, amennyiben azt tartalmi elavulás jellemzi. Fölösleges dokumentumok kivonása Fölöslegessé válik egy dokumentum, ha megcsappan iránta a szaktanári - tanulói igény az alábbiak miatt: • megváltozik a tanterv; • változik az ajánlott és háziolvasmányok jegyzéke; • módosul az idegen nyelvek oktatása, az iskola profilja, szerkezete; • a korábbi szerzeményezés nem követte a gyűjtőköri elveket; • csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt. Természetes elhasználódás Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek használat közben megrongálódtak. Kivonásukra az esztétikai nevelés érdekében is sort kell keríteni. Hiány Az állományból hiányzó dokumentumokat az alábbi címeken lehet kivezetni a nyilvántartásból: • elháríthatatlan esemény (elemi csapás, bűncselekmény); • A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok (behajthatatlan és megtérített követelés); • állományellenőrzési hiány (megengedhető és normán felüli). A törlés folyamata A végleges nyilvántartásba vett dokumentum törlése a könyvtáros javaslata alapján az igazgató engedélyével történik. Az ideiglenes megőrzésre szánt dokumentumok törlése a könyvtáros hatáskörébe tartozik, így nem kell engedélyt kérni a nyilvántartásból való kivezetésre. Az időszaki kiadványok kivonásánál (nem kötelezően) az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni : hetilapok 1-2 évente; szaktudományi folyóiratok 5 évente; pedagógiai szaklapok 10 évente. A kivonás nyilvántartásai - Jegyzőkönyv A végleges nyilvántartásba vett dokumentum kivezetése a leltárkönyvből az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivezetés okát, a dokumentumok azonosító adatait a jegyzőkönyv mellékletei tartalmazzák. - Melléklet • törlési jegyzék az egyedi nyilvántartású dokumentumokról (a dokumentumok tételes felsorolásával készül);

59


SzMSz

A könyvtári állomány védelme A könyvtáros a rábízott könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerű működtetéséért az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül felelős. Ezért (a fenti rendeletben) meghatározott időközönként meg kell győződnie a könyvtár hiánytalanságáról, a nyilvántartások pontosságáról. Az állomány ellenőrzése (leltározása) •

•

• •

Az iskolai könyvtár állományának ellenőrzését rendelet szabályozza (ld. lent). A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el , kivéve, ha személyi változás esetén az átvevő könyvtáros kezdeményezi az állományellenőrzést. A leltározás végrehajtásáért, annak személyi és tárgyi feltételei biztosításáért a Klebelsberg Intézményfenntaró Központ a felelős. Az állományellenőrzés során a végleges nyilvántartásba vett dokumentumokat tételesen kell egyeztetni az egyedi nyilvántartással. Az időleges nyilvántartásba vett dokumentumok nem leltárkötelesek. A letéti állományt minden tanév végén ellenőrizni kell. A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel.

Az állományellenőrzés típusai • • •

jellege szerint: időszaki vagy soron kívüli; módja szerint: folyamatos vagy fordulónapi; mértéke szerint: teljes körű vagy részleges.

A leltározás lebonyolítása Az állományellenőrzés történhet számítógépes program segítségével is, de mindenképpen legalább két személynek kell lebonyolítani. Egyszemélyes könyvtár esetén a leltározási bizottság vezetője köteles egy állandó munkatársról gondoskodni, akinek a megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart. Az állományellenőrzés során kötelező a dokumentumok és az egyedi nyilvántartások összevetése. Az ellenőrzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró jegyzőkönyvet, melyet engedélyezésre át kell adni az intézmény vezetőjének. A záró jegyzőkönyv mellékletei: • a leltározás kezdeményezése; • a jóváhagyott leltározási ütemterv; • a hiányzó dokumentumok jegyzéke. Az állomány jogi védelme •

• •

A könyvtáros felel a gyűjtemény tervszerű gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumo(ka)t senki nem vásárolhat. Az állományba vétel csak számla (kísérőjegyzék) és a dokumentum(ok) együttes megléte alapján történhet. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy/és a technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért;

60

Batthyány Ilona Általános Iskola •

• •

SzMSz

A tanulók és a dolgozók munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor a kilépést intéző személyt terheli az anyagi felelősség; A letéti állományért a dokumentumokat átvevő szaktanár anyagilag is felelős; A könyvtár biztonsági zárainak a kulcsai a könyvtárosnál , a takarítónál, a gondnoknál és az iskola titkárságánál helyezendők el. A kulcsok indokolt esetben (vis maior, betegség) az iskolavezetés tudtával elkérhetők, de írásban, szóban tudtára kell hozni a könyvtár vezetőjének.

Az állomány fizikai védelme •

A könyvtárhelyiségben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. Tűz esetén tilos a vízzel oltás!

•

A dokumentumokat a lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára (takarítás, portalanítás, fertőtlenítés, féregtelenítés).

Az állományvédelem nyilvántartásai Az állományellenőrzési nyilvántartások • leltározási ütemterv; • záró jegyzőkönyv és mellékletei.

Kölcsönzési nyilvántartások A könyvtárunkban a hagyományos kartotékot és kölcsönző füzetet használunk a nyilvántartáshoz. Könyvtárhasználati szabályzat A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata (3.sz. melléklet) rögzíti. A dokumentumok visszaszolgáltatásának jogi biztosítéka ez. A könyvtárostanár munkaköri leírása A könyvtárostanár az általános iskolának megfelelő felsőfokú pedagógus végzettséggel és felsőfokú könyvtárosi képesítéssel rendelkezik, amely megfelel a törvényi előírásnak. Munkaköri leírása az iskola személyi és tárgyi feltételeivel összhangban készül (5.sz.melléklet). A gyűjteményszervezés alapdokumentumai •

• • •

•

A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975(VIII.17.) KM-PM számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról; a 3/ 1975.( VI. 17.) KM-PM együttes rendelethez kiadott irányelvek (Művelődési Közlöny, 1978/9.sz); MSZ 3448-78 szabvány Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét.

61


SzMSz

2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: • név • állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az intézményvezető vagy intézményvezető helyettes, illetve osztályfőnök tájékoztatja a könyvtárost. A tanuló köteles leadni a nála lévő kiadványokat és tartós tankönyveket, valamint az ingyenes tankönyveket. Kerületen belüli iskolaválasztásnál a könyvtáros dönthet úgy-szociális helyzetet figyelembe véve-, hogy bizonyos esetekbe eltérjen a visszaszolgáltatástól. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtárhasználat módjai • • • •

helyben használat, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, csoportos használat

2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: • a kézikönyvtári állományrész, • a különgyűjtemények: audiovizuális (AU) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: • az információk közötti eligazodásban, • az információk kezelésében, • a szellemi munka technikájának alkalmazásában, • a technikai eszközök használatában.

62


SzMSz

2.2 Kölcsönzés • A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. • Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. • A kölcsönzés nyilvántartása kartonon történik, az alsó tagozaton füzetes kölcsönzéssel. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető 3 hét időtartamra. A kölcsönzési határidő két alkalommal meghosszabbítható újabb három-három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hoszszabbítása a tanév végéig lehetséges. Az iskolából távozó, illetőleg elballagó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk melléklete tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A könyvtár nyitva tartási ideje a tanév során a könyvtárostanár aktuális beosztásához, a tanárok-tanulók és az oktató-nevelő munka igényeihez alkalmazkodik, a törvényben meghatározottak szerint. 2.3 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. A kerületen belüli „könyvcsere” telefonos kérésre működik, a szállítást magunk között megoldjuk. 2.4 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai • • • • •

információszolgáltatás, szakirodalmi témafigyelés, irodalomkutatás, fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével) az állomány könyveiből nyomtatás

63


SzMSz

3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Katalógusszerkesztési szabályzat 1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: • • • •

raktári jelzet bibliográfiai és besorolási adatokat ETO szakjelzeteket tárgyszavakat

1.1 A dokumentum leírásának szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: • • • • • • • •

főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám megjegyzések kötés: ár ISBN szám

A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: • • • •

a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe) cím szerinti melléktétel közreműködői melléktétel tárgyi melléktétel

1.2 Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa Dokumentumtípusok szerint: -

könyv audiovizuális anyagok brosúra dokumentumok

Formája szerint: -

digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével

64


SzMSz

4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Tankönyvtári szabályzat I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: • • • •

•

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.törvény A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013.(II.28.) EMMI rendelet. A köznevelési törvény 46.§ (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy 2013. szeptember 1-től elsőtől nyolcadik évfolyamig az állam biztosítja, hogy a tankönyvek térítés mentesen álljanak a tanulók rendelkezésére. Ezt felmenő rendszerben kell biztosítani. A tartós tankönyv nem tartalmazhat bejegyzésre alkalmas feladatot. A Könyvtárellátó (KELLO) teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. A tankönyvek megrendelése ebből az adatbázisból történik. A KELLO elektronikus felülete: http://kello.hu

II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: • Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. • Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. III. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:

NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: • Az iskolai könyvtárból ………………tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyve(ke)t, melye(ke)t átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. • …………………..-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket • A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. A kézhez kapott könyvek listája: Cím:.............................................................................................................................................................. Aláírás: Osztály: A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

65


SzMSz

IV. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: • • • • • •

az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember) összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig) listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról

V. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: • • • •

az első év végére legfeljebb 25 %-os a második év végére legfeljebb 50 %-os a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os a negyedik év végére 100 %-os lehet.

Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

66

Batthyány Ilona Általános Iskola 5.

SzMSz sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez

Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása • felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért, • kezeli a szakleltárt, az intézményvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást, • felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.) • munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a magyar nyelv és irodalom munkaközösség minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat. • minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről, • a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről, • statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, • minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt, ☺ • gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, • a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji magyar nyelv és irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja, • minden év februárjában konzultációt tart a magyar munkaközösség értekezletén, amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében, • kezeli a tanári kézikönyvtárat, • felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.

11. Záró rendelkezések 11.1 Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja az iskolaszék, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. 11.2 Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl.: az iratkezelés, adatkezelési szabályzatát, IDB szervezeti szabályzatát, könyvtárkezelési szabályzatát – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók.

67

BATTHYÁNY ILONA ÁLTALÁNOS ISKO-

Recommend Documents