LIPPAINÉ FEKETE ILONA

LIPPAINÉ FEKETE ILONA

1. oldal, összesen: 31

LIPPAINÉ FEKETE ILONA A központi könyvtár 1973 - 1980

Új föladatok

A megyei könyvtári szerepkörrel fölruházott Somogyi-könyvtárnak kettős föladata lett: Helyi (városi) tanácsi könyvtári központként alapfeladata a kölcsönzés, a helyben olvasás és a kutatás lehetőségeinek megteremtése; tájékoztató szolgálattal (információk, bibliográfiák stb.), továbbá a már kialakított különgyűjtemények (eszperantó, gyorsírászati, zene, helyismereti stb.) gyarapítása, kezelése; a helyismereti műhelymunka gondozása; a nemzeti szempontból is jelentős ősnyomtatványok, régi magyar könyvek föltárása, gondozása a város és a megye területén levő közművelődési könyvtárakban. Városi igazgatási központja a gyermek- és ifjúsági könyvtáraknak, hálózati központja a fiók könyvtáraknak. Mind központi részlegeiben, mind hálózatában propagandafeladatokat lát el, olvasómozgalmakat szervez. Gondoskodik a kutató- és publikációs munkáról. Gazdag állományára támaszkodva könyvtárközi kölcsönzést bonyolít le. Regionális (megyei és városi) könyvtári módszertani központként a megye tanácsi hálózatának központja. A megyei helyismereti gyűjteményt a városival együtt kezeli. A megyei, járási és szegedi könyv- és könyvtárpropagandamunkát egybehangolja. A könyvtár hatásköre és felügyelete az új szerepkörben kettős: városi és megyei. Tanácsi felügyeletét a szegedi városi tanács művelődésügyi osztálya, szakmai főfelügyeletét a Művelődésügyi Minisztérium látja el. A megyei módszertani tevékenységét a megyei tanács művelődésügyi osztálya közvetlenül is ellenőrizheti. Fönntartásáról a Szeged megyei városi Tanács gondoskodik. Költségvetését a városi tanács végrehajtó bizottsága hagyja jóvá. Gazdálkodását a városi tanács pénzügyi osztálya ellenőrzi. Távlatokban — az egyetemi könyvtárral együttműködve — az új könyv- és levéltár fölépülése után a Somogyi-könyvtárnak általános tudományos feladatokat szánnak a Dél-Alföldön, de fő feladata továbbra is Szeged közművelődési könyvtára és Csongrád megye, valamint a szegedi járás tanácsi hálózatának központi irányítása marad. A Somogyi-könyvtárnak mint nyilvános közgyűjteménynek használata lényegében nem változott.

219

file://C:\Somogyi100eve\217.html

2004.09.15.



Az állománygyarapítás

A könyvbeszerzési keret megállapításában a felszabadulás után sokáig kísértett az a téves felfogás, hogy a Somogyi-könyvtárnak az átlagot meghaladó nagyságú és értékű állománya van, tehát jelentősebb fejlesztése nem szükséges. A fejlődésnek azonban fontos tényezője az állomány gyarapítására fordított összeg. Az új szerepkörű Somogyi-könyvtárat a város erejéhez mérten igyekezett fejleszteni. A könyvvásárlásra fordítható összegek évről évre emelkedtek: Az állománygyarapodás anyagi feltételeinek változása 1972 — 1979 között

Korántsem ilyen megnyugtató a helyzet, ha a könyvbeszerzés költségvetési összegét vetjük egybe a pótelőirányzattal kiegészített összeggel. Az alacsonyan tartott könyvbeszerzési keret és a magas póthitel tetszetős számokat ad, azonban a szerzeményezést nagyon nehezíti. Ezekkel az arányokkal ugyanis csorbát szenved a tervszerűség és a folyamatosság. Póthitelre alapozni nem lehet, mert bizonytalan a léte, nagysága, esedékessége. Rendszerint csak az év második felében áll a könyvtár rendelkezésére, tehát szerződésben nem köthető le, így nem költhető el a könyvpiac kínálata szerint. Némiképp megtévesztő a kötetszám emelkedése, a növekedés egy része ugyanis a nemzeti könyvtermésből származik. Az 5/1977. (VIII. 28.) KM. számú rendelet újra szabályozta a kö-telespéldányok elosztását. Az országot régiókra osztotta. A dél-alföldi régió központja a JATE Központi Könyvtára. A számára fölösleges anyagot a régió nagy könyvtárai között osztja szét. Ebből a Kiadói Főigazgatóság 1/1977. sz. irányelve szerint a Somogyi-könyvtár népművelési, vegyipari, szépirodalmi és zeneműveket kap. A kijelölt könyvtárak kötelesek a számukra kijelölt szakterület teljes kiadványanyagát átvenni, legalább tíz évig megőrizni, és igény szerint könyvtárközi kölcsönzéssel a régió valamennyi könyvtárának rendelkezésére bocsátani. A gyűjtendő dokumentumok köre kiterjed a hagyományos típusú könyvekre, a folyóiratokra, hírlapokra, térképekre és zeneművekre. Könyvtárunkban ez évente 2000—2500 könyvtári egységet jelent. Tisztább képet kapunk Szeged tanácsi közművelődési könyvtári helyzetéről, ha összevetjük néhány hasonló nagyságú megyei város adataival. Szegedet kivéve a megyei városokban külön működik a megyei és külön a városi könyvtár. Mindkettő a városok könyvtárügyét szolgálja, így adataik együttesen szerepelnek a Településeink könyvtári ellátása című, évente megjelenő kiadványban. Miskolc állománygyarapodásra fordítható költségvetési kerete már 1973-ban elérte, sőt 400 ezerrel meghaladta az egymillió forintot. Szeged ennek alig harmadával gazdálkodott. Az egy lakosra jutó könyvbeszerzés összege többet árul el a könyvtárak lehetőségeiről. (1. sz. táb

220


2004.09.15.



221

lázat.) Ennek alapján megállapítható, hogy alig tudjuk követni az országos gyarapodási ütemet, s bár Szeged a tanácsi könyvtárak 1000 lakosra jutó kötetszáma tekintetében első helyen áll a megyei városok sorában, a tendenciákat figyelve ez az előny fokozatosan csökken. (2. sz. táblázat.) A Somogyi-könyvtár félmilliós állományának csak körülbelül a fele kölcsönözhető.

A kurrens állományból így 1978—79-ben mindössze megközelítően 1600 kötetet lehet számítani 1000 lakosra. Ez Debrecen 1973. évi helyzetének felel meg. A kölcsönözhető állomány 20%-a található a központi kölcsönzőben, 5%-a az ifjúsági, 7%-a a gyermekkönyvtárban (együtt 32%) és 68%-a fiókkönyvtárakban. Ezekből a számokból kiolvasható a könyvtár szándéka is: a régi hagyományok és funkciók megtartása mellett oda vinni a könyveket, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, az emberek munkahelye és otthona közelébe. Az 1979-ben földolgozott 30 ezer kötet 25%-a a törzsraktárba és a helyben olvasás szolgálatára, 18,5%-a a központi kölcsönzőbe, 11,4%-a a gyermek- és ifjúsági könyvtárba, 55,1%-a a fiókkönyvtárakba került. A folyóiratok, hírlapok száma az évek során jelentősen gyarapodott. Az 1974. évi 340-nel szemben 1979-ben 1319 periodika járt a könyvtárba, összesen 1395 példányban. A legfontosabb lapok minden szolgálati helyen megtalálhatók. Az előfizetési díjak emelkedése miatt mintegy száz, kevésbé fontos lap előfizetésének megszüntetésére kényszerült a könyvtár. Az állományvédelem különleges figyelmet kap. Jelentőségét a könyvárak emelkedése is növeli. A kötészet teljesítőképessége jelenleg számottevően nem növelhető, ezért a kötésre szánt anyag gondos kiválasztása és fontossági sorrendjének megállapítása elengedhetetlen. A mikrofilmezés lehetősége csekély, az alapítványi anyag restaurálása egyelőre megoldatlan. Egy munkatársunk restaurátori tanfolyami képzése kezdeti lépésnek tekinthető.


2004.09.15.



222

Az egyesítés

Az új igazgatót, Tóth Béla József Attila-díjas írót 1973. március 1-én iktatták be tisztébe. Három könyvtárosi együttes összehangolása volt az első feladat. Ezt a területi szétszórtság is nehezítette. A járási tanács épületében dolgozó módszertani osztály és a járási csoport beilleszkedésének föltétele volt a könyvtár központi épületébe való áthelyezésük. Ez azonban nehéz volt, hisz a könyvtár már Móra idejében is helyhiánnyal küszködött. Az állománya azóta megsokszorozódott, sőt a kötészet is az épületben működött. A nyugodt munka föltételeit újabb 10—15 embernek megteremteni ilyen körülmények között lehetetlennek látszott. A Közművelődési palota épülete statikailag nem bírta a kötészet gépeit, ezért a könyvtár még 1972-ben a városi tanács művelődésügyi osztályának támogatásával megvásárolta a FÉM-TEX Ipari Szövetkezettől a Bocskai u. 7. szám alatti 329 m 2 alapterületű bérleményt. Ebből alakították ki a kilenc helyiségből álló műhelyt. Kötészet, asztalos műhely, szociális helyiségek, raktárak lettek itt. A művelődésügyi osztálytól megkapta a könyvtár raktár céljaira a megszűnt lebői iskolát. Ennek bepolcozása, könyvek biztonságos tárolására alkalmassá tétele után kezdődött meg a Közművelődési palota tehermentesítése és a helyteremtés, katonai és társadalmi erők mozgósításával. A duplumok és ritkán használt állományrészek Lebőre szállításával és a kötészet kitelepítésével a régi raktárakban, a polcok között új munkaszobák kialakítása vált lehetségessé. Ekkor létesült a kutatószoba helyismereti kézikönyvtárral és a tájékoztatót magába foglaló katalógusterem is.

223

Személyi ellátottság

Az egyesüléskor a Somogyi-könyvtárnak 42 státusa (álláshelye) volt. A megyei könyvtári feladatok ellátásához 14-et kapott. Az 1973-ban Szegeddel egyesült öt községben összesen 4 főhivatású könyvtáros dolgozott. Vagyis a létszám 60-ra emelkedett. Ez azonban a föladatokhoz képest elégtelen volt. Megnyílt az ifjúsági könyvtár, nagyobb feladatokkal. Sokan mentek gyermekgondozási szabadságra. Az átszervezés nagymértékű fluktuációhoz vezetett. Részben a Vásárhelyről átjáró könyvtárosok néztek kevésbé fárasztó, közelebbi munka után, és ugyancsak elvándorlást okozott a más könyvtárakhoz viszonyítva is alacsony bérszínvonal. Az eltávozott szakemberek helyét csak könyvtári képzettség nélküli, pályakezdő pedagógusokkal és érettségizett fiatalokkal lehetett betölteni. Az öt volt községi könyvtárnak a fiókhálózathoz csatolásával jelentősen bővült a hálózati feladat. Az állománygyarapító és feldolgozó csoport létszáma változatlan maradt, holott a feladatok megsokasodtak. 1974— 1978 között tervszerű létszámfejlesztés indult: 24 státussal nőtt a létszám. Sajnos, ez a szépívű fejlődés az általános gazdasági nehézségek miatt megszakadt. Örök problémája a


2004.09.15.



könyvtárnak, hogy mire a létszámmal a feladatok nyomába érne, újabbak támadnak. Így, ha a könyvtár az igényeknek meg akar felelni, még hosszú ideig gond marad a létszámfejlesztés. Újabb, nagy létszámot igényel az épülő könyvtár. A tágas tereket, szinteket nemcsak könyvvel és olvasókkal, hanem könyvtárosokkal is be kell népesíteni. A zavartalan szolgálat elképzelhetetlen megfelelő számú technikai személyzet nélkül. Ugyanez a helyzet az új fiókkönyvtárakban is. Sajátos vonása munkaerőhelyzetünknek a részfoglalkozásúak és tiszteletdíjasok magas száma. Bérmegtakarítási keretünkből fizetjük csaknem valamennyiüket, mert nem tudjuk nélkülözni munkájukat. Külterületen csak velük oldható meg a szolgáltatás, a kis alapterületű fiókkönyvtárak takarítása is így gazdaságos. A 44 órás munkahét és a sok kisgyermekes anya gyermekápolási szabadsága is szükségessé teszi alkalmazásukat a folyamatos szolgálat ellátásához. Növeli a nehézségeket az anyasági szabadságot igénylők (évi 10—12) és a betegek nagy száma. Az ideiglenesen, de tartósan üres állásokat csak szerződéses dolgozókkal lehet betölteni. Nincs mód a szakképzettek közötti válogatásra. A könyvtár feladata ezek kiképeztetése, azonban a könyvtárosképzés országos megoldatlansága súlyosbítja a helyzetet. A könyvtár bérhelyzete az 1977. évi bérrendezés során javult: 15,5%-os korrekcióra került sor. 1976-ban az átlagbér 2822, 1978-ban 3255, 1979-ben 3683 Ft-ra emelkedett. Ez a bérszínvonal még mindig nem ellensúlyozza a kedvezőtlen munkafeltételeket és az esti szolgálat nehézségeit, így csökkent ugyan az elvándorlás, de a pedagógusok többsége csak kedvező pillanatra vár, hogy tanítani mehessen. A könyvtár dolgozóinak iskolai végzettsége és szakmai képzettsége a tervszerű iskoláztatás következtében emelkedett, más megyei városokkal összevetve sem rossz, de a kívánttól elmarad. (3. sz. táblázat.) Az 1977. szeptember 1-i átsorolást és bérrendezést szabályozó 4/1977. (VII. 27.) KM—MüM. sz. együttes rendelet és a 202/1977. (M. K. 15.) KM—MüM. sz. együttes utasítás végrehajtásakor döntő szervezeti változás is történt a könyvtárban. A Somogyi-könyvtár, mint A típusú intézmény, a rendelkezések értelmében teljessé tette osztályrendszerét. A módo- sítást a Szeged megyei városi Tanács művelődésügyi osztálya engedélyezte. (9097—3/1977. Műv. sz. állásfoglalás [1977. nov. 9.].) Ennek értelmében a Szervezeti és működési szabályzat 1/7. pontja az alábbiak szerint módosul:

224

15 A Somogyi-könyvtár száz éve

225

A könyvtár — összhangban feladataival — a következő szervezeti egységekre tagolódik: I.


2004.09.15.



Módszertani és hálózati osztály 1. Megyei módszertani csoport 2. Szeged járási hálózati csoport II. Központi könyvtári olvasószolgálati osztály III. Városi fiókhálózati osztály IV. Gyarapító és feldolgozó osztály V. Gazdasági és ügyviteli osztály VI. Helyismereti és különgyűjtemények. A fő szervezeti egységeken belül további részlegek kialakítása, az egyes részlegek szervezeti kapcsolatainak szabályozása a könyvtár vezetőjének hatáskörébe tartozik. Az intézmény vezetőjét feladatai megoldásában egy városi és egy megyei feladatkörű igazgatóhelyettes segíti. Az osztályvezetőknek területükön a szakfeladatok megoldásában és elosztásában, a munka megszervezésének módjában döntési joguk és felelősségük van. A könyvtár egészét érintő kérdésekben a vezetői értekezlet állásfoglalásának figyelembe vételével az igazgató dönt. A Somogyi-könyvtár vezető munkatársainak névsora 1980. december 1-én: Igazgató Tóth Béla Igazgatóhelyettes (városi) Radnóti Tamás Igazgatóhelyettes (megyei) Csenke László Módszertani osztályvezető Dr. Hajdú Géza Olvasószolgálati osztályvezető Csepregi Oszkárné Fiókhálózati osztályvezető Lippai Jánosné Gyarapító és feldolgozó osztályvezető Gyuris György Gazdasági osztályvezető Dr. Rózsahegyi János Párttitkár Fodor Pálné Szb-elnök Dr. Hajdú Géza Szb-titkár Lippai Jánosné KISZ-titkár Takó Edit A szervezeti felépítés sémája a 4. sz. táblázaton.

226

15*

227

Tárgyi és pénzügyi föltételek

Ezek a föltételek már a régi keretek között is hihetetlenül szűkösek voltak. "Ahhoz, hogy a Somogyi-könyvtár hírnevéhez, a feladatok megoldásához méltóan tudja tevékenységét kifejteni, nagyarányú felfejlesztésre van szükség, mind a személyi állományt, mind az anyagi eszközöket tekintve, annál is inkább, mivel a meglevő eszközök zöme ma már a minimális könyvtári szükségletek kielégítésére sem alkalmas" — írta Bezerédy István 1972-ben a költségvetési beszámolóban. A könyvtári központ épületgondjai, zsúfoltságából adódó problémái ismeretesek. Ezeket az ésszerűsítések, csinosítások sem tudták megszüntetni. A fiókkönyvtárak zöme elmarad a követelményektől. A legújabbakat kivéve alapterületük kicsi, bővítésüknek sem reménye, sem lehetősége nincs. Az állomány zsúfoltan, néhol két sorban van elhelyezve a polcokon. Csak a három új könyvtárban, az odesszaiban, a Csillag tériben és a makkosháziban kedvezőbb a helyzet. Még elfogadható az ifjúsági könyvtárban, a dorozsmai és algyői fiókkönyvtárban. A többi helyen állandó gond a zsúfoltság, a korszerűtlen fűtés stb. A könyvtár felszerelése is jórészt elavult. Az 1977-i jelentés szerint az állóeszközök értéke 2 862 310 Ft az állóeszközök értékcsökkenése 2 224 860 Ft A nettó érték tehát 637 450 Ft A költségvetés előirányzatai 1973 óta jelentősen növekedtek. Az összegek az új szolgálati helyek


2004.09.15.



kialakításával, megnyitásával és az árnövekedések részleges kiegyenlítésével függenek össze, de a könyvtár valóságos igényeit fedezni nem tudják. A városi tanács ismeri a könyvtár gondjait és az előtte álló feladatok nagyságát is. A rendszeresen emelt évi költségvetés mellett a rendkívüli kiadásokat póthitellel támogatta. A rugalmasabb gazdálkodást megkönnyítette, hogy még 1972. január 1-i hatállyal a végrehajtó bizottság önálló gazdálkodási jogkörrel ruházta fel a könyvtárat, bér- és dologi előirányzatok tekintetében egyaránt. (1972. jan. 13-i 8/1973. V. B. sz. határozat.) (5. sz. táblázat.) Az 1972. évről indulva az emelkedés nyilvánvaló. (6. sz. táblázat.) Mind a bérköltségek, mind a dologi kiadások rendszeresen növekedtek. Az új gazdasági szabályozók bevezetése óta azonban az energiaköltségek és a bérleti díjak drágulása olyan mértékben okoz többletkiadásokat, hogy csak újabb támogatással tudja őket kiegyenlíteni a könyvtár. Saját költségvetésén belül nincs további lehetőség az átcsoportosításra. 1975-től a költségvetést módosítja a Szeged-monográfia számára átutalt kétmillió forint. Ezt az összeget természetesen a célfeladatra használja fel a könyvtár. A tanácstól kapott költségvetési összegek és pótelőirányzatok mellett célfeladatok megvalósításában a Művelődési Minisztérium és a Közművelődési Alap is támogatta a könyvtárat. 1973 Az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács támogatása az ifjúsági könyvtár berendezéséhez 50 000 Ft 1975 A Kulturális Minisztérium három könyvtár berendezéséhez adott támogatást, de elkölteni ebben az évben nem tudtuk, mert az építés elhúzódott 310 000 Ft 1975 A Kulturális Minisztériumtól a Felszabadulási Emlékkönyvtár pályázat kapcsán a gyermekkönyvtárnak 35 000 Ft az odesszai fiókkönyvtárnak 35 000 Ft a Petőfi-telepi könyvtárnak 25 000 Ft 1977 A Kulturális Minisztériumtól az odesszai fiókkönyvtár kialakítására 170 000 Ft 1977 A Közművelődési Alaptól támogatás az új zenei könyvtár technikai berendezéseire 500 000 Ft

228

229


2004.09.15.



1978 A Kulturális Minisztériumtól hanglemezkölcsönzésre 200 000 Ft 1978 A Kulturális Alap hanglemezajándéka 484 lemez 1980 A Kulturális Minisztérium támogatása az olvasótábor megrendezéséhez Petőfi-telepen 15 000 Ft A városi tanács és a Somogyi-könyvtár erőfeszítéseit országos intézkedések, változások is segítették. Az MSZMP KB 1974. március 20án megfogalmazott közművelődési irányelvei, az 1974. szeptember 25-én rendezett országos közművelődési aktíva, majd az 1976. október 26-án kihirdetett 1976. évi V. törvény a közművelődésről és az ezt követő végrehajtási utasítás (1035/1976. /XI. 13./ Mt.) mind-mind az ügy fontosságát jelezte. Az ország akkori gazdasági helyzete megengedte, hogy súlyának megfelelő hangsúlyt kapjon a közművelődés, benne a könyvtárak ügye. Szegeden is érződik a kedvező változás. A város könyvtárügyében a hetvenes évek közepéig a szűkös elhelyezésen és a korszerűtlen berendezésen kívül a tanácsi hálózat legsúlyosabb hiányosságai a lakótelepi "könyvtári fe-hér foltok" voltak. A kedvező művelődéspolitikai helyzet és a városi törekvések leglátványo-sabb eredményeit ezek eltüntetése jelentette. A végrehajtó bizottság 1974. június 13-i 12/1974. T. sz. határozata kimondja: "A Tanács szükségesnek tartja, hogy a könyvtárak szerepének, jelentőségének növekedésével párhuzamosan a város közművelődési politikájában kiemelt helyet kapjon a könyvtárügy." Ez az elhatározás öltött testet a szinte évente nyíló és a felújított könyvtárakban. 1973. április 4-én nyílt meg a Tarján 308. sz. épületben kialakított, mindössze 12 m 2 -es fiókkönyvtár, az 1966-tól épülő lakótelep akkor egyetlen kulturális intézménye. 1974. március 14-től sok hányattatás után, megfelelő helyen újra fogadhatja olvasóit a gyermekkönyvtár a Tanácsköztársaság útja 2. sz. alatt. 1974. november 7. A Tarján 606. sz. épület (Csorba u. 3.) földszinti garázsaiban, 40 m 2 -es fiókkönyvtár kezdte meg működését. 1976. november 7. A Tanácsköztársaság útja 2. sz. alatt talált otthonra a sok hányattatást megért ifjúsági könyvtár, a gyermekkönyvtár pedig a Vár u. 7. sz. alá költözött. 1977. május 1. A Petőfi-telepi fiókkönyvtár a telep széléről a központi fekvésű, új klubkönyvtári épületbe települt, a Szántó Kovács János u. 28. sz. alá. 1977. július 13. A dorozsmai fiókkönyvtár az épületen belül tágasabb helyre költözött. Területe 60 m 2 -rel növekedett. 1977. augusztus 20-án adták át Odesszában a Székely sor 11. sz. ház fogadószintjén a 160 m 2 alapterületű fiókkönyvtárat. 1978. március 1-én Tarján és Felsőváros határán, a Csillag téren, a Kereszttöltés utcai garzonház fogadószintjén nyílt meg a város legnagyobb (250 m 2 alapterületű) és legszebb fiókkönyvtára. 1981 őszétől új helyén, az ifjúsági könyvtárban, ismét fogadja látogatóit a zenei könyvtár. 1982. január 3-án kezdte meg működését a 140 m 2 területű makkosházi fiókkönyvtár. Építőipari kapacitásra vár Rókuson, az R 1/B. 212. sz. házban épülő fiókkönyvtár. A működési, tárgyi feltételek a régebbi szolgálati helyeken is javultak. Korszerűsödött a fűtés, a berendezés. Csinosabbá, esztétikusabbá váltak a könyvtárak, a zsúfoltság azonban az állomány örvendetes növekedésével párhuzamosan tovább fokozódott. A szolgálati helyek főbb adatait a 7. számú táblázat tartalmazza.

230

7. sz. táblázat A szolgálati helyek főbb adatai (1979. dec. 31-én) A könyvtárak megnevezése A szolgálati hely címe Alapterület (m 2 ) Állomány Olvasó Kölcsönzött kötetek Heti nyitva tartás (óra) Központ Roosevelt tér 1—3 1090 349 535 7827* 111957* 54 Gyermekkönyvtár Vár u. 7. 230 20700 1501 38 527 42 Ifjúsági könyvtár Tanácsköztársaság u. 2. 150 13 802 1314 42 264 40,5 Algyő Bányász u. 2. 90 9614 908 25 019 34,5 Alsóváros Sárkány u. 13. 56 11 102 737 216% 34,5 Csillag tér Kereszttöltés u. 29. 250 18 780 1841 57 248 34,5 Dorozsma 48-as u. 10. 140 17 572 1642 54009 34,5 Felsőváros Juhász Gyula u. 37. 38 12 604 1027 41 155 34,5 Móraváros Petőfi Sándor sugárút 81/A 46 17 328 1310 50 339 34,5 Odessza Székely sor 11. 160 14 341 1412 37 397


2004.09.15.



34,5 Petőfi-telep Szántó Kovács János u. 28. 76 10 560 992 32 531 34,5 Rókus Pacsirta u. 23. 23 10 591 994 33 272 34,5 Szőreg Magyar u. 12. 32 8 934 849 20 893 34,5 Tápé Budai Nagy Antal u. 20—22. 34 7 685 563 23 492 34,5 Tarján Csorba u. 3. 40 11237 1694 34777 34,5 Szentmihálytelek Felszabadulás u. 52. 58 8133 469 16021 20 Újszeged Odesszai körút. 42. 30 7 985 486 18 495 24 Béketelep Napos út 1. — 4 896 203 15 593 7 Gyálarét Komszomol u. 35. 12 3 342 129 2498 4 Hattyas Rendező tér. 3. 24 5 076 170 7 260 5 József Attila telep Bérkert u. 118. 26 4432 235 6 234 5 Ságvári-telep Újvidék u. 44. 24 5 427 186 11 602 4 Sárosi iskola Sárosi út 10 2 249 133 3406 5 Új-Petőfi-telep Balaton u. 11. 98 4778 178 14 256 6 összesen (24) 2737 580 623 26 800 719 944 —

* A megyei közigazgatási szakkönyvtárral együtt.

231

A szolgáltatások

A könyvtár az olvasókért van. Munkájának megítélésében első szempont, hogy használóinak igényeit miként elégíti ki. A Somogyi-könyvtárban mint a felsőfokú településközpont A típusba sorolt könyvtárában lényegében a közművelődési könyvtári szolgáltatás minden formája föllelhető. Olvasóinak száma 1973-tól évi 3—8%-kal emelkedett. Legmagasabb 1978ban (26 918); 1973-hoz képest az emelkedés 32%. 1979-ben az országos tapasztalathoz hasonlóan könyvtárunkban is csökkent (0,4%-kal) a beírt olvasók száma. (8. sz. táblázat.)


2004.09.15.



* A kis letétek összevonásával csökkent a szolgálati helyek száma. ** A strandkönyvtár és a tarjáni 1. sz. fiók megszűnt. 1979-ben az olvasók összetétele az alábbi képet mutatja:

16,0% munkás 0,5% paraszt 58,2% iskolai tanuló 12,3% egyetemi, főiskolai hallgató 13,0% értelmiségi és szakalkalmazott. Az olvasóterem látogatói főképp egyetemi, főiskolai hallgatók, valamint értelmiségiek.

232

A könyvtár iránti érdeklődés másik mutatója a kölcsönzött kötetek száma. 1978-ig ez is folyamatosan nőtt, és 16,4%-kal haladta meg az 1973. évit. A növekedés üteme fele az olvasószám emelkedésének. Okait kutatva összetett jelenséggel találkozunk. A könyvkereskedelem adatai arra figyelmeztetnek, hogy mind többen vásárolnak könyvet. Sokan csak egy-egy mű kedvéért, határozott igénnyel keresik fel a könyvtárakat. A városlakók nagyarányú átköltözése, az új otthonteremtés feladatai nemcsak a lakótelepi személyi kapcsolatokat, hanem a könyvtárhoz való ragaszkodást is csökkentik. A könyvtárosok gyors


2004.09.15.



cserélődése is ebbe az irányba hat: a könyvtáros és az olvasó kapcsolatának lazulásához, felszínessé válásához vezet, ha mindig más valaki áll a kölcsönzőpult mögött. A helyben olvasásra a száz férőhelyes olvasóterem ad lehetőséget. Évente 35—45 ezer alkalommal keresik fel a forrásművek, régi hírlapok, folyóiratok tanulmányozásáért. A fiókkönyvtárak a helyben olvasást zsúfoltságuk miatt csak korlátozva tehetik lehetővé. Elsősorban kézikönyvtárukkal és folyóiratokkal, újságokkal állnak olvasóik rendelkezésére. Eredményesek a fiókkönyvtárakban szervezett kiscsoportos és klubfoglalkozások. A gyermekrészlegekben "rendhagyó órákat" szerveznek. Nyolc helyen van lehetőség lemezhallgatásra. A gyermekkönyvtárban diafilmkölcsönzés is folyik. Mind a központi könyvtárban, mind a fiókhálózatban előjegyzik az éppen nem található könyveket, és értesítik a rá váró olvasót. A könyvtárközi kölcsönzést a központi könyvtár intézi. Ugyancsak itt működik a reprográfia. A magasabb szintű tájékoztatást külön részleg végzi. A szóbeli fölvilágosításon kívül irodalomjegyzékek és bibliográfiák készítése is feladatuk. A könyvtár kiállításai közül legtöbb látogatót a szabadtéri játékok idejére készültek vonzanak. (Móra Ferenc ezeregy élete; Száz év Szeged zenei életéből; A víz előtti Szeged; Az örök Tisza; Ritkaságaink stb.) Ezek főképp a régi állományra és a helyismereti gyűjteményre épülnek. József Attila születésének 75. évfordulóján, 1980-ban a Horváth Mihály utcai képtárban rendezett reprezentatív kiállítással tisztelgett a könyvtár. A rendezvények száma évente a több százat is eléri. Némelyik városi jelentőségű (pl. a költészetnapi, könyvheti irodalmi estek, a Zeneszerző és közönsége találkozók, író-olvasó találkozók irodalmi nagyságokkal stb.). 1978 óta évente rendez a fiókhálózat kéthetes nyári olvasótábort általános iskolásoknak. A könyvtár munkatársai több ízben szereztek országos elismerést olvasómozgalmi, szervező, tudományos és irodalmi munkásságukkal, ezzel is növelve a könyvtár tekintélyét. 1973-ban a móravárosi fiókkönyvtárban működő Váci Mihály ifjúsági klub nyerte el a KISZ Központi Bizottsága által adományozott "Aranykoszorús ifjúsági klub" címet. Vezetőjét, Karszt Sándornét külföldi úttal jutalmazták. 1974-ben, az első Olvasó munkásért pályázaton országos (intézményi) III. díjat nyert a dorozsmai fiókkönyvtár. Országos (egyéni) II. díjjal jutalmazták a fiókkönyvtár vezetőjét, Lippai Jánosnét és Kovács Pálnét, a könyvtár munkatársát. 1975-ben a felszabadulási jubileumi olvasómozgalomban elért eredményeiért kapott országos elismerést Karszt Sándorné. Ebben az évben tüntették ki Bezerédy Istvánt, a könyvtárnak 1956—1973 között igazgatóját, 1973-tól igazgatóhelyettesét "Kiváló népművelő" címmel. 1976-ban Tóth Béla igazgató Juhász Gyula alkotói díjat kapott. Ebben az évben választották a délmagyarországi írócsoport titkárává. 1977-ben Szabó Ervin emlékéremmel tüntették ki. 1978ban a második Olvasó munkásért pályázaton a módszertani osztály országos I. helyezést ért el. A móravárosi fiókkönyvtár III. helyezett lett. 1979-ben ismét a módszertani osztály aratott országos sikert. A Kell a jó könyv pályázaton első helyezést ért el. Munkatársai elnyerték az MSZBT aranykoszorús plakettját is. 1980-ban Tóth Béla igazgató irodalmi munkásságát SZOTdíjjal jutalmazták. A könyvtár helyismereti feltáró-kutató munkája széles skálájú, kiadói tevékenysége országosan elismert, nemzetközi kapcsolatai szélesednek.

233

Tudományos munka

A Somogyi-könyvtárat különleges értékű alapítványi anyaga, gazdag helyismereti gyűjteménye, hagyományai teszik alkalmassá arra, hogy mind külső személyek, mind saját munkatársai figyelemre méltó kutatásokat folytassanak falai között. Reizner János elsősorban Szeged történetének négy hatalmas kötetével írta be nevét a nagy alkotók közé. Tömörkény és


2004.09.15.



Móra szépírói tevékenységük mellett a könyvtár és múzeum tudományos rangjának emelésén és népszerűsítésén is sikerrel fáradoztak. A néprajzban, a természetrajzban, a történelemtudományokban és a régészetben vívtak ki tekintélyt maguknak. Kevesebbet beszélünk Csallány Dezsőről és Cs. Sebestyén Károlyról, pedig ők is elismert tudományos munkásságot folytattak. 1950-ig a két intézmény, a könyvtár és a múzeum közös irányítás alatt állott, így a munkatársak, múzeumi és könyvtári kutatók tudományos tevékenységét nehéz szétválasztani. A könyvtár állományával mindennemű kutatómunka biztos alapja volt és maradt. Napjainkban a könyvtárban folyó kutatás a könyvtár jellegéből adódóan társadalomtudományi kutatás. Ezt bizonyos értelemben úgy is tekinthetjük mint szolgáltatásaink legmagasabb szintjét. Ma a kutatások alapvetően két irányban folynak. 1. A könyvtári munkához szervesen kapcsolódva könyvtártörténeti, könyvtörténeti és bibliográfiai munkák. A könyvtár történetének kutatását időszerűvé tette alapításának századik évfordulója. A könyvtártörténet megírására 1978. november 9-én alakult munkaközösség. A könyvtári raritások, különgyűjtemények bekerülésének (provenienciájának) története; possessorok kutatása; az irattár, iktatókönyvek, postakönyvek, vendégkönyvek feldolgozása; a katalógusrendszerek vizsgálata, az éves jelentések feltárása, a Móra-kéziratok feldolgozása stb. még hosszú időn át gazdag föltárni valót kínál a munkatársaknak. A könyvtörténeti kutatásokat a nagyszámú 1711 előtti (RMK) és 1800 előtti (RMNY) anyag teszi szükségessé. E régi könyvek száma becslések szerint meghaladja az ezret. Minden könyvet kézbe kell venni, mert a régi katalóguscédulák fölvétele, főképp a kolligátumok (egybe kötött művek) esetében, nem megbízható. A köteteket a régi raktározási rend alapján tárják fel. Mivel a korszak anyaga legnagyobb számban a magyar történeti (G. e.) szakban található, ez került először sorra. A könyv- és könyvtártörténeti kutatások szinte kizárólag a könyvtár állományára támaszkodnak. 1981. szeptember 9-én könyvtörténeti munkaközösség alakult az állomány rejtett értékeinek föltárására. A kutatás nem korlátozódik a possessorok földerítésére, hanem számba vesz minden bejegyzést, bélyegzőt, ex librist, supralibrost stb. A raktári rendet követve minden könyvet kézbe vesznek. Az anyaggyűjtés után a tanulságok feldolgozására, publikálására kerül sor. 2. A kutatások fő iránya Szeged és Csongrád megye művelődés- és intézménytörténetének tanulmányozása. A hatvanas években kezdődött behatóbban Szeged és Csongrád megye történelmi és művelődési hagyományainak, emlékeinek rendszeres feltárása és szerény méretekben közkinccsé tételük. Miért éppen ekkor? A városnak az ötvenes évek első felében mesterségesen visszafogott élete rohamos fejlő-désnek indult. 1961-től megyeszékhely. A földje mélyén rejtőzködő olajmező feltárása még nagyobb fejlődési ütemet tett lehetővé. A korszakváltás az egész országban tapasztalható volt, és ez a múlt eltűnését is jelentette egyúttal. Túl voltunk már az újjáépítés nagy rohamán, a

234

megszilárdult viszonyok lehetővé tették, hogy a mából a múltba pillantsunk; hogy a múlt és ma értékeit megmentsük a jövő számára, hisz az előzmények ismeretéről nem mondhat le a várostervező, a rekonstrukciót végző építész, a tudományos kutató, a néprajzkutató, a tanár, sőt a magára valamit is adó városlakó sem. Ilyen körülmények között kapott új lendületet a helytörténeti dokumentumok gyűjtése és feltárása Szegeden is. A múzeum jellegénél fogva főképp a tárgyakat, a három dimenziós dokumentumokat gyűjti, a levéltár gyűjtőkörébe elsősorban a hivatali iratok tartoznak. Könyvtárunk helyismereti gyűjteménye az írott, fényképezett, rajzolt, térképezett, hangszalagra rögzített, a korra jellemző mindenféle dokumentumot gyűjt. Ez a gyűjtő munka sem előzmény nélküli. Reizner, Tömörkény, Móra, Cs. Sebestyén nyomdokain járunk, amikor a mai élet mozzanatait is tükröztetjük a gyűjteményben. Gyorsan változik, és napjainkat meghatározza az üzemek élete. Emlékek, fényképek híján visszahozhatatlan a lebontásra ítélt városrészek hangulata. Történelmi forrásanyagunk szegényebb volna munkásmozgalmi visszaemlékezések nélkül. A 60-as


2004.09.15.



években a könyvtár kapta a feladatot, hogy a megyében élő kb. kétszáz veterán visszaemlékezését hangszalagra rögzítse. A gyűjtés kezdetleges technikával, leírásra alig alkalmas Calypso-magnóval folyt. Nem lehetett azonban várni a magasabb technikára, a jobb körülményekre. A fölvételek szinte az utolsó pillanatokban készültek el. Átalakult a mezőgazdaság, megváltozott a Tisza, a Tisza-part stb. Vannak feladatok a várostörténet, a helyi művelődéstörténet, irodalomtörténet kutatásában is. A könyvtár körül fokozatosan tudományos munkaközösség alakult ki külső és belső munkatársakból. Eredményeiket könyvtári kiadványokban teszik közzé. Szeged ma is kiemelkedő gazdasági, történelmi és kulturális szerepet tölt be a Dél-Alföld, sőt az ország életében. A Somogyi-könyvtár jellegét és gazdag állományát figyelembe véve leginkább hozzá illő feladat a város művelődéstörténetének tanulmányozása. Nevezetesen az irodalom, a sajtó, a művészettörténet, a munkásmozgalom, a nagy építkezések folytán változó városkép kutatása. A várospolitika változásainak, a közigazgatásnak, az intézményeknek története, valamint a jeles szegedi személyiségek életművének kutatása szintén fontos területe és lehetősége e munkának. Juhász Gyula összes művei kritikai kiadásának szinte kezdettől műhelye a Somogyi-könyvtár, de a szegedi irodalom többi klasszikusának: Dugonics András, Kálmány Lajos, Tömörkény István, Móra Ferenc munkásságának feltárása, közkinccsé tétele is szép és nemes feladata. 1967—68-ban vita folyt a Tiszatáj, a Könyvtáros, a Somogyi-könyvtári híradó hasábjain a Somogyi-könyvtár tudományos kutatómunkájáról. A vita tanulságosan megmutatta, hogy a könyvtár közművelődési jellegét egyoldalúan értelmezte mind az országos művelődéspolitika, mind a helyi vezetés. Ennek szomorú következménye lett, hogy a tudományos munka gazdátlan maradt. Csak néhány ambiciózus kutató arisztokratikus törekvésének tekintették. Az idő azokat igazolta, akik a Somogyi-könyvtár másik alapfunkciójának a tudományos kutatást tartották. "Nem csupán a régi anyagunkra, hanem a fölszabadulás után gyűjtött értékeinkre is gondolva változatlanul valljuk, hogy ez a kincsesbánya kötelez minket [...] tudományos igényű állománygyarapításra is [...] de nemcsak erre, hanem bibliográfiai, helyismereti, publikációs tevékenységre is" — vallotta Péter László (SKH 1968. 22). A helyismereti munkának várhatóan újabb lendületet és megbecsülést ad a Kisteleki-alapítvány.

235

Kisteleki-alapítvány

Az alapítólevél 1977. december 22-én kelt. Szántó Lászlóné Kisteleki Anikó elhatározta, hogy édesapja emlékére Szeged javára alapítványt tesz. Elhatározását motiválták PÉTER LÁSZLÓnak Kisteleki Ede költői munkásságáról szóló sorai Szeged irodalmi emlékhelyei (1974) című könyvében. A 250 ezer forintos alapítvány kamatait a helyismereti kutatások támogatására fordítják. Az alapítólevél 2. pontja értelmében: "A Kisteleki-pályadíjjal, illetve jutalmakkal a Somogyi-könyvtár keretében kijelölt bizottság (kuratórium) a Szeged történetére (irodalomtörténetére, néprajzára stb.) vonatkozó, még kiadatlan kéziratos művek szerzőit kívánja jutalmazni." (SKM 1978. 97.) A díjakat kétévenként adják ki; erre első ízben 1981. május 14-én, a névadó halálának 50. évfordulóján került sor. Az okirat szabályozza a kuratórium összetételét, a pályázat odaítélésének föltételeit, felügyeletét. A Kisteleki utcát 1979. május 13-án Kisteleki Edéről nevezték el, és az 1. sz. házon elhelyezték emléktábláját. Kisteleki Ede (1861—1931) újságíró, költő volt. Gyulai Pál tanítványa. Barátságban volt Vajda Jánossal, Bródy Sándorral, Reviczky Gyulával. Előbb fővárosi, a 90-es évektől kezdve szegedi lapok munkatársa, a Szegedi Napló főmunkatársa lett. Novellái és versei jelentek meg. A


2004.09.15.



századforduló szegedi szellemi életének jelentős alakja volt. Tagja a Dugonics-Társaságnak, alapítója és szerkesztője Szeged első irodalmi folyóiratának, a Magyar Alföldnek. Művei ma már kevésbé ismertek, azonban az emlékére létesített alapítvány újból fölhívta rá a figyelmet.

236

A Vasváry-gyüjtemény

A Somogyi-könyvtárnak sajátos, ma még felbecsülhetetlen értékű része a Vasvárygyűjtemény, amely mind a könyvtár kutóinak, mind a kívülállóknak sok tudományos feladatot és meglepetést tartogat. Az amerikai magyarság történetével foglalkozó dokumentumgyűjteményt Vasváry Ödön szegedi születésű amerikai református lelkész adományozta a könyvtárnak. Szóbeli nyilatkozata után 1971. január 17-én Péter Lászlóhoz írt levelében közölte, hogy gyűjteményét a Somogyi-könyvtárra hagyományozza: „A ti Tudományos Akadémiátok is érdeklődik a kollekció után, de én megtartom az ígéretemet, és nektek hagyom azzal a kéréssel, hogy külön letétként kezeljétek. Itt semmi esetre sem akarom hagyni, mert tudom, mi lenne a sorsa." A nagylelkű adományozó 1888. október 18-án született Szegeden, a Mátyás tér 19-ben. A piaristák gimnáziumában tanult. A tudomány és irodalom élénken érdekelte. Vers- és novellafordításai jelentek meg. Ezek miatt összeütközésbe került az egyházi felsőbbséggel. Szakított a katolikus egyházzal, és áttért a református hitre. 1914-ben református lelkészként ment ki Amerikába. Érdekelte Kossuth amerikai útja. Mintegy 15 kötetnyi adatot, dokumentumot gyűjtött össze róla. Kedvet kapott a további búvárkodáshoz, így kiterjesztette kutatásait az amerikai magyarság történetére. Körülbelül fél évszázadot szentelt ennek a munkának, amelyről 1974. szeptember 14-én a Somogyi-könyvtárban személyesen is beszámolt. Páratlan értékű, rendszerezett gyűjteményt hozott létre. 1972. május 16-án a washingtoni magyar nagykövetségen aláírt adománylevele az amerikai magyarság történetével foglalkozó, több száz kötetes adatgyűjteményét és könyvtárát a hazai magyarságtudományi kutatás javára tette hozzáférhetővé. Nemes gesztusát, mellyel szülővárosának tisztelgett, Papp Gyula, Szeged tanácselnöke a következő szavakkal köszönte meg: „Tisza-parti városunk az idők múltával is féltőn óvja-vigyázza, magába szívja és újrateremti nagyjai szellemét, és igyekszik építeni-öregbíteni népünk hírnevét a világ minden részén. Erről a hagyománytiszteletről biztosítja Önt is, ha majdan értékes gyűjteménye a Reiznert, Tömörkényt, Mórát idéző falak közé, a Somogyi-könyvtárba kerül, hogy az Ön által kívánt módon annak elidegeníthetetlen tulajdonát képezze, kutatóinak munkáját elősegítse és egyben adományozójának nevét az utókor számára megőrizze." (11 758/1972. sz.) A könyvtár tudományos főmunkatársa, Péter László 1975-ben utazott ki Washingtonba. Elkészítette a gyűjtemény leltárát. Ezt Vasváry Ödön 1975. szeptember 11-én aláírta. Másolatát a külügyminisztérium protokollosztálya útján elküldték Mikola Rezső nagykövetségi tanácsos részére. Erre azért volt szükség, hogy az adományozott anyag az örökhagyó egyéb hagyatékától könnyen elválasztható legyen. 1977. július 12-én hunyt el „a legnagyobb amerikai magyar", ahogyan Berecz Árpád chicagói lelkész nevezte az 1977. évi budapesti anyanyelvi konferencián. 1978-ban került az anyag a Somogyi-könyvtárba. Külön helyiség zárt szekrényeiben, eredeti rendjében állították föl. A gyűjtemény 463 irattartóból, mintegy húszezer katalóguscédulából, kétszáz könyvből, kb. száz egyéb dokumentumból (kép, térkép stb.) áll. Becses darabjai azok a ritka amerikai művek, amelyek az Újvilág közvéleményét a magyar szabadságharc történetéről tudósították. Pl. Stiles bécsi amerikai nagykövet emlékiratai a 48-as szabadságharcról, vagy Prágay János honvédezredes 1850-ben New Yorkban megjelent Magyar forradalom című, szintén 48-as témájú munkája.


2004.09.15.



237

Pótolhatatlan és páratlanul gazdag forrása a gyűjtemény a kivándorlásnak, az emigrációnak, az amerikai magyarság művelődéstörténetének. Több magyar vonatkozású elnöki dokumentum is föllelhető benne. Fölkutatta az amerikai függetlenségi háborúban 1779-ben elesett első magyar hősi halott, Kovács Mihály magyar ezredes tevékenységét. Három kötet eredeti okiratot gyűjtött össze róla, többek között megtalálta Kovács latin nyelvű levelét, amelyet Franklin Benjaminnak írt. Tekintélyes anyagot gyűjtött össze az Amerikában élt vagy élő nagy magyarokról (Bartók Béláról, Szent-Györgyi Albertről, Kármán Tódorról, Madarász Lászlóról stb.) Gazdag az anyag xeroxmásolatokban, amerikai magyar lapok újságkivágataiban. Ez utóbbiak sajtótörténeti értéket is képviselnek, és nagy lehetőségeket nyújtanak a kutatóknak. Az alapító így vall gyűjteményéről 1971. április 22-i levelében, amelyből a tudós alapossága, az Amerikában is magyar érzületű ember igaz hazafisága tűnik ki: "Az amerikai magyarság történetére vonatkozó gyűjteményem mintegy 200 kötetből áll. Bennük személyek és intézmények bibliográfiai meg egyéb adatai, képek, itt-ott kéziratok, egész cikkek, magyar, angol, esetleg német bejegyzések, mind ABC rendben, cross referenciákkal [kölcsönös utalásokkal] kezdve az Amerika földjére lépett első magyartól, Budai Parmenius Istvántól (1583), az oxfordi diáktól és kiváló latin költőtől, akinek kortársa, Shakespeare akkor 19 éves volt — a mai napig... Az adatok és bibliográfiai jegyzetek között van nagyon sok, ami sehol másutt nincs katalogizálva és nem is lesz valószínűleg soha, mert egyszerűen nem lehet hozzájuk férni. Teljességről természetesen szó sem lehet, mert azt jó néhány ember élete odaáldozásával lehetne csak valamennyire is elérni, de mondom: amihez én hozzá tudtam jutni, azt mind összeszedtem... Nem könnyű munka, tömérdek piszmogásba, időtöltésbe, fizikai fáradságba és némi pénzbe is kerül. Én magam azon csodálkozom, hogy olyan szívesen és élvezettel csinálom, s ha volna, szívesen áldoznék rá több pénzt is" (SKH 1971. 165—166). A gyűjtemény értékeinek felsorolását ezzel korántsem merítettük ki, de talán már ennyi is érzékelteti, milyen kincset hagyott szülővárosára Vasváry Ödön. Bálint Sándor szerint a könyvtáralapító "Somogyi Károly mellett alighanem Szeged szellemi életének legnagyobb mecénása" (SKM 1977. 51). Örökének szellemi birtokba vétele nemcsak szűk könyvtári, hanem országos érdek is. Ennek köszönhető a Magyar Tudományos Akadémia anyagi és erkölcsi támogatása. Az MTA a gyűjtemény feldolgozására megítélt összeget a Szegedi Akadémiai Bizottsághoz telepítette. A munkát Csillag András 1978. szeptember 1-én kezdte meg. Első feladat a gyűjtemény részletes feltárása, katalogizálása, indexeinek elkészítése, amellyel hozzáférhetővé válik. Ezután lehet majd alaposan tanulmányozni a kivándorlás, az emigráció, az amerikai magyarság történetét. A kutatók természetesen már most is búvárkodhatnak a gyűjteményben. Vasváry Ödön maga is sokat publikált. Válogatott cikkeit Magyar Amerika címmel tervezi kiadni a könyvtár életrajzi utószóval. Fölmerül a kérdés, vajon miért éppen a Somogyi-könyvtár kapta ezt a páratlan értékű ajándékot? "A Somogyi-könyvtár asztalai mellett töltött és szerzett olvasmányaim voltak azok, amelyek szinte fizikailag érezhetőleg mindig bővebb és bővebb távlatot nyitottak előttem." (Ma-gyar Hírek, 1978. okt. 21.) Természetesen nem volt ismeretlen előtte Somogyi Károly példája sem. A korabeli lapok rendszeresen közölték a további adományokat is. Nemes gesztusához valószínűleg ezek a motívumok szolgáltattak pszichológiai hátteret. Az adomány mielőbbi teljes feltárása tehát fontos tudományos feladata a könyvtárnak. Ezzel mélyíti tovább a Vasváry Ödön sírkövébe vésett mondat jelentését: "Viximus non inutiles." "Nem éltünk haszontalanul."

238


2004.09.15.



Szeged története

A Somogyi-könyvtár napjainkban Szeged történeti monográfiájának műhelye is. Szeged megyei városi Tanács V. B. 1974. december 31-én hozott 358/1974. számú határozatával megindította Szeged történeti monográfiájának munkálatait. A helytörténeti kutatók 1975. május 19-i vitáját követően a végrehajtó bizottság június 5-én 98/1975. számú határozatában Papp Gyula tanácselnököt bízta meg a bizottság tagjainak, a sorozatszerkesztőnek és kötetszerkesztőknek a kiválasztásával. Intézkedett, hogy a munkálatokhoz szükséges hitelt a Somogyi-könyvtárhoz, a monográfia műhelyéhez utalják át. Mi tette alkalmassá a könyvtárat erre a szerepkörre? A hagyomány. A könyvtár igazgatója volt a várostörténetíró Reizner János, akinek szellemében országosan számon tartott helyismereti kutatások folynak napjainkban is. A könyvtár kiadói tevékenysége. Falai között fejlődött a Somogyi-könyvtári műhely munkahelyi híradóból városi érdekű, helyismereti folyóirattá. A gyakorlat. A munkatársak kutatási gyakorlata biztosíték a színvonalra. Főképp Somogyi-könyvtári dolgozók vesznek részt a monográfia számára elengedhetetlen, meghatározott szempontú hírlapi feltárásokban is. 1976. január 16-án Papp Gyula a sorozat szerkesztésével Péter Lászlót bízta meg, aki a monográfia munkálataihoz, szerkesztői elképzeléseit is kifejtő Tervezetet készített. Az első szerkesztőségi ülésre 1976. április 14-én került sor. A kötetszerkesztők (Kristó Gyula, Farkas József, Gaál Endre, Serfőző Lajos, Fehér István) már kötetük tervével jelentek meg. A következő ülésen a tervek egységesítését kísérelték meg, kevés sikerrel. A sorozat szerkesztésének szempontjait Péter László a Somogyi-könyvtári műhelyben (1977. 9— 12.) is közzé tette. Elveinek nem sikerült érvényt szereznie, így a szerkesztő bizottság 1978-ban átalakult. A sorozatszerkesztő Kristó Gyula egyetemi tanár lett. Az 1978. nov. 23-i szerkesztő bizottsági ülés jóváhagyta a módosított ügyrendet, amelynek 7. pontja szerint a kiadói feladatokat a Somogyi-könyvtár látja el. A könyvtár gondoskodik a szerződések előkészítéséről, a nyomdai megrendelésekről, a nyomtatásra kész kéziratok nyomdába adásáról. Segítséget nyújt a kötetszerkesztők adminisztrációs munkájához. Biztosítja a monográfia munkálatai közben összegyűlt anyag dokumentálását, megőrzését.

239

Kiadványaink

A fölszabadulás után tíz évig kellett várni a Somogyi-könyvtár első kiadványának megjelenésére. A Szegedi Könyvtárközi Bizottság 1954. május 25-i alakuló ülésén merült fel olyan kiadvány igénye, amely megalapozza a kibontakozó helyismereti kutatómunkát. Ennek a szolgálatában készült el a Somogyi-könyvtár gazdag helyi folyóirat- és hírlapanyagának bibliográfiája. A Somogyi-könyvtár helyettes vezetője, Ertsey Péter állította össze, kiadására pedig az egyetemi könyvtár vállalkozott. Még ebben az évben meg is jelent. ERTSEY Péter: A Somogyi-könyvtár szegedi folyóirat- és hírlapanyagának bibliográfiája. 1954. 58 lev. /A szegedi egyetemi könyvtár kiadványai 21./ 500 példány. A Délmagyarország így harangozta be: "Megjelent a Somogyi-könyvtár első bibliográfiája Ertsey Péter összeállításában. A bibliográfia a nagyértékű és gazdag folyóirat- és hírlaptár szegedi nyomtatványait tárja fel. A közel 400 címleírás csaknem teljes egészét adja a Szegeden megjelent folyóiratoknak és


2004.09.15.



hírlapoknak." (DM 1955. dec. 6.) A külsőre igénytelen, sokszorosított füzet napjainkig fontos segédeszköz munkatársaink számára. Kiegészítése csaknem be van fejezve; megjelenése már nagyon szükséges. 1956-ban indult, és négy számot ért meg, szintén stencilsokszorosítással, 400 példányban a József Attila Olvasómozgalom Szegedi Híradója. (Szerk. Vincze András.) Hagyományok című rovata a könyvtár történetéhez, József Attila szegedi tartózkodásához is közölt adatokat. Még ugyanebben az évben látott napvilágot a Bibliográfia az SZKP 20. kongresszusa anyagának tanulmányozásához. Összeáll. Reguli Ernőné, Molnár István, Péter László, Polányi Imre. [1956]. 32 p. A nagyközönség számára, tájékoztatásul jelent meg a Könyvtári kalauz. (Összeáll. Vincze András.) 1958. 36 p. Sokoldalúan, történeti és leíró módszerrel, bibliográfiával kiegészítve mutatja be a könyvtárat. Helyismereti jelentőségű A Magyar Tanácsköztársaság dokumentumai Szegeden. Bibliográfia. Összeáll. a szegedi egyetemi könyvtár és a Somogyi-könyvtár munkaközössége. Szerk. Lisztes László. 1959. 159 p. 1961-től váltakozó mennyiségben készültek a város és a könyvtár író vendégeinek tiszteletére bibliográfiai röplapok. Mindmáig hasznos segédeszköz a Betűrendes mutató Tömörkény István összegyűjtött művei köteteihez. Összeáll. Péter László. 1961. 24 p. Később, kiegészülve az időközben megjelent 8. kötet anyagával, beépült a Tömörkény Emlékkönyvbe (1966). A gazdag életműben való gyors tájékozódást szolgálja, mert pontosan megadja, hogy melyik elbeszélés a sorozat melyik kötetében található. 1962-ben jelent meg PÉTER László: Az "Igazság" története (1918—19). Szemelvényekkel és repertóriummal. 1962. 52 p. Helytörténeti jelentőségén kívül minta is az időrendi fölépítésű repertóriumhoz.

240

A város felszabadulásának 20. évfordulójára készült, nyomdai úton Szeged felszabadulásának bibliográfiája Összeáll. Szabó Imre, 1964. 84 + XLVI p. Később még két pótlást is megjelentetett a könyvtár. Különleges állományrészről adott képet a Diafilm jegyzék. Összeáll. Reguli Ernőné. 1965. 36 p. Szerény külsejű, de hasznos tájékoztatási eszköz a szerző válogatott autobibliográfiája, szegedi tárgyú addigi írásainak jegyzéke: PÉTER László: Szegedi örökség. Repertórium. 1966. 16 p. Ebből az évből ismerjük azokat az annotált, életrajzot, művek részleteit is közlő bibliográfiákat, amelyek a Századunk irodalma című szabadegyetemi előadás sorozathoz készültek (Sartre, Illyés Gyula, Ehrenburg, García Lorca, Tamási Áron, Hemingway). Szeged testvérvárosának, Odesszának történetét, életét, testvérvárosi kapcsolatainkat ismerteti az olvasóval az Odesszáról — szegedieknek. Bibliográfia. Szerk. Bálint István és Péter László. 1967. 48 p. Kovács Sándor Iván így vélekedett róla: "Akik látták az Odessza—Szeged intervíziós televíziós műsort, nemcsak megható találkozásoknak lehettek tanúi, de annak is, hogyan válik anyagi erővé egy bibliográfia. Az előttünk fekvő kis füzet lapjai és tételei elevenedtek meg ekkor..." (Tiszatáj, 1967. 1141.) Az évforduló jegyében készült az 50 éves a Szovjetunió. Összeáll. Laczó Katalin, 1967. 66 p. Sorozatok 1967-ben indult A Somogyi-könyvtár kiadványai sorozat, amelynek kezdettől Péter László a szerkesztője. Megindulását viták előzték meg, vajon a nagyobb lélegzetű munkákat (bibliográfia, tanulmány, antológia) évkönyvben vagy önálló, kisebb kötetekben jelentessék-e meg. Az évkönyvre Péter László határozott nemet mondott (Könyvtáros, 1964. 408—409.), mert megjelenését lassúnak, a cikkeket kényszerűen egymáshoz erőszakoltnak tartotta. A kisebb terjedelmű, de gyakrabban megjelenő füzetsorozatot ítélte célszerűbbnek. A Somogyikönyvtár kiadványai zsebkönyv alakban jelennek meg, váltakozó terjedelemben (50—450 p. között), váltakozó példányszámban (300—2000 példány). A sorozat számai: 1. HEVESI József: Könyvtári alapismeretek. 1967. 42 p. Megjelentetését a könyvtárban folyó könyvtárosképzés magyarázza. 2. PÉTER László: Szeged irodalmi emlékhelyei. 1967. 24 p. Szerény külsővel, sokszorosítással jelent meg, de kis példányszáma (300) ellenére fontos idegenforgalmi kiadvány volt. Előzménye az 1974-ben megjelent azonos című reprezentatív várostörténeti adattárnak. 3. Katalogo de la Hungarlanda Esperanto Biblioteko. Kompilis György Gyuris.


2004.09.15.



1967. 290 p. Tiborc Zsigmond bibliográfiája (Az eszperantó Magyarországon. 1959.) után ez a második eszperantó tárgyú könyvészeti munka Magyarországon. Gyuris György a Somogyi-


241

könyvtár különgyűjteményének könyvállományát katalogizálta 1474 tételben, az ETO rendjében. Emeli a kiadvány értékét a betűrendes mutató és a kiadási helyek mutatója. Az eszperantó folyóiratok bibliográfiája cédulán már szintén készen van, megjelentetésével még adós a könyvtár. Anyagi fedezete hiányzik. 4. Október fényei Szegeden. Bibliográfia. Összeáll. Péter László. 1967. 50 p. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tisztelgett a könyvtár ezzel a bibliográfiával. Időrendben adja az 1917-i forradalomra reagáló cikkeket, szemelvényekkel színesítve. Az 1917. március 12. és 1918. október 31. közötti időt dolgozza fel a Délmagyarország, a Szegedi Napló, a Magyarország, a Szeged és Vidéke és a Szegedi Friss Újság alapján. Az első két újság hasonmás lapjai teszik érdekesebbé a kiadványt. 5. Az orosz és szovjet kultúra a szegedi lapokban. 1890 — 1944. Repertórium. Összeáll. Fenyvesi István. 1967. 186 p. A Somogyi-könyvtár és a tanárképző főiskola közös kiadása. "A feldolgozás igényessége, mutatóinak gazdagsága, érdekes célkitűzése miatt nem maradhat figyelmen kívül... Kár, hogy technikai kivitelének fogyatékosságai ellentétben állnak a munka igényességével" — vélekedett róla Sallai István. (MKSZ 1968. 277.) 6. PÉTER László: Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság Szegeden. Bibliográfia és repertórium. 1968. 114 p. A Szegeden megjelent lapok — Délmagyarország, Szeged és Vidéke, Szegedi Napló, Szegedi Vörös Újság, A Proletár, Igazság, Tűz — egy-egy oldalának, jelentős cikkének hasonmását közli. Azokat, amelyek a nevezetes eseményről adnak hírt. Külön érdekes lapja a gyűjteménynek Móra Ferenc a Szegedi Naplóban 1919. április 1-én megjelent Memento című vezércikkének kéziratos hasonmása. 7. A megyei jogú városok a NÉPMŰVELÉS-ben. Repertórium. Összeáll. Fazekas István, Gyuris György, Lisztes László. 1968. 46 p. A nagyobb magyar városok kulturális vezetőinek debreceni tanácskozására készült. Az írások a NÉPMŰVELÉS című folyóiratban jelentek meg 1954—1968 között, hazánk négy megyei jogú városának művelődésügyéről. 8. GYURIS György: Dugonics András. Bibliográfia. 1969. 50 p. Szeged nagy írójának és tudósának munkásságát tárja föl, halálának 150. évfordulóján. "A jelentékenyebb személyi bibliográfiák... közül a szakkritika a Dugonics-bibliográfiát állította — jogosan — példaként a hasonló vállalkozások elé, mégpedig a racionális és mégis sokatmondó bibliográfiai metodika meghonosítása szempontjából" — írta Futala Tibor. (Könyvtáros, 1974. 333.) 9. PÉTER László: Szeged fölszabadulásától az ország fölszabadulásáig. 1944—1945. Időrendi áttekintés. 1969. 44 p. Az 1944. október 11-e és 1945. április 4-e közötti eseményeket tekinti át időrendben, támaszkodva a korabeli sajtó híreire, közleményeire. Sok apróbb adatot finomít az újszerű összeállítás. 10. SZIGETI János: Vajda László munkássága. Bibliográfia. 1969. 50 p. A nagy Móra-kutató, szegedi főiskolai tanár, irodalomtörténész (1909—1969) személyi bibliográfiája. Munkássága összeforrott Szeged tudományos arculatával. A Tőle és a Róla szóló, fontosabb helyeken rövid szemelvényekkel annotált bibliográfiát mutató egészíti ki.

242

1958-tól Móra Ferenc összegyűjtött műveit rendezte sajtó alá. Szerkesztésében indult meg az


2004.09.15.



első vidéki folyóirat Debrecenben a felszabadulás után Holnap címmel. 11. FENYVESI István: Az orosz és szovjet kultúra a szegedi lapokban. 1944—1969. Repertórium. 1970. 464 p. Az 1967-ben megjelent hasonló című repertórium folytatása. A könyvtár hírlapanyagára támaszkodva készült. 12. PERNEKI Mihály: Oltvai Ferenc munkássága. Bibliográfia. 1970. 48 p. A Csongrád megyei levéltár nyugalmazott igazgatójának, jeles helytörténészének személyi bibliográfiája. Publikációival sokat tett a város és a megye múltjának megismerésért. 13. VAJDA László: Móra Ferenc írásai. Bibliográfia. 1970. 154 p. A szerző kb. 15 év munkájával gyűjtötte össze "Móra Ferencnek hírlapokban széttékozolt remekműveit és mindenfajta írásait, cikkeit, a bibliográfia rendszerébe rakta, voltaképpen már Móra Ferenc összes művei kritikai kiadása munkálatainak alapvető, legfontosabb részét végezte el" — foglalta össze a bibliográfia érdemeit a bevezetőben Péter László. Vajda László halála miatt a Móramonográfia nem születhetett meg. "Megmaradt azonban bibliográfiai nyersanyaga, amelyet önzetlenül hagyott az utókorra, hogy majdan másoknak, szerencsésebbeknek, könnyebb legyen a dolguk, ha Móra életművét gondozzák" (uo.). Ezt a nyersanyagot tette közkinccsé a Somogyi-könyvtár. A sorozat e kötete már nyomtatásban jelent meg. 14. GYURIS György: Dugonics könyvtára. Katalógus. 1972. 116 p. Dugonics András magánkönyvtára a Somogyikönyvtárban található: 142 kötet, 376 mű. Könyvtártörténeti szempontból értékes A könyvtár megszerzése című fejezet, amelyben a szerző földerítette a Bibliotheca Dugonicsiana provenienciáját. Az Analekták részletes leírása után az Önálló művek következnek a könyvtár raktári rendjében. Az 1. függelékben a korábban bekerült két Dugonics-könyvet írja le a katalógus, a 2. függelékben az író öccsének, Dugonics Ádámnak a bátyja könyvtárába került könyveit. A könyv használatát egységes személy- és földrajzi név- és tárgyszó mutató könnyíti meg. 15. Kárász József: A Csongrád megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1843—1970. 1974. 209 p. Megjelenését a Csongrád megyei Tanács támogatta. Készült a Szegedi Nyomdában. Példányszám: 600. A megyei sajtóbibliográfiák sorában a nyolcadik. 327 cím alatt 376 időszaki kiadványt (újságot, folyóiratot) vett számba. Az 1950-ben létesült Csongrád megye időszaki kiadványainak bibliográfiáját és lelőhely-jegyzékét tartalmazza. Időben az 1843—1970 közötti éveket fogja át, így figyelembe kellett vennie a közigazgatási határok változásait is. Tartalmazza a kötet a Szegeden készült megyei jellegű periodikákat, de Szeged saját periodikáit nem. Ezeket jórészt Ertsey Péter A Somogyi-könyvtár szegedi folyóirat- és hírlapanyagának bibliográfiája címmel 1954-ben már közzétette. A kötet jó szolgálatot tesz a kutatóknak, mert a lelőhelyek pontos megadásával a megyei hírlapok és folyóiratok központi katalógusának szerepét is betölti. Hatszáz példánya lehetővé teszi, hogy minden fontos kutatóhelyen hozzáférhető legyen. Használhatóságát különféle mutatók: Személynevek, Helynevek (ezen belül a nyomdák, kiadók és kiadványok felsorolásával), Szakmutató, Időrend és az Irodalom jegyzéke fokozzák. A kötetet 12 címlap hasonmása teszi érdekesebbé, többek között az eddig ismert legrégibb Csongrád megyei, kézzel írt lap, a hódmezővásárhelyi Emlényke 1843-ból.

16*

243

16. SKALICZKI Józsefné—TÓTH Ferencné: Kodály műveinek hanglemez-jegyzéke. Diszkográfia. 1974. 46 p. 1000 példány. Szeged városi tanács támogatásával. Készült a Szegedi Nyomdában. Az 1972 decemberében lezárt katalógus a világ Kodály-hanglemeztermését veszi számba. 228 tételt tartalmaz. A művek a Pethes Iván kidolgozta FZO szakrendben követik egymást, vagyis előbb a zenepedagógiai lemezek, majd ezt követően a különböző hangszerekre írt művek, vokális zene, színpadi művek következnek a szakrenden belül megírásuk időrendjében. A kötetet egységesített cím- és névmutató, valamint gyártásiszámmutató (a gyártó cégek betűrendjében) egészíti ki. 17. PÉTER László: Bálint Sándor munkássága. Bibliográfia. 1974. 63 p. 600 példány. Készült a Szegedi Nyomdában. A nagy szegedi néprajztudós 70. születésnapjára jelent meg. Időrendben közli Bálint Sándor munkáit.


2004.09.15.



Ahol a címből nem derül ki a tartalom, egy-két szavas magyarázatot is ad az összeállító. Bálint Sándornak 363 írását veszi számba, minden cím után közli az esetleges ismertetéseket is. "Róla" további 9, "Tiszteletére" 3 címfelvétel készült. A kötetet egységesített név-, cím- és tárgymutató zárja, valamint 6 fénykép és két dedikáció hasonmása. 18. FARKAS Antal: Ünnep készül. Válogatott művek. Válogatta és az előszót írta SZABOLCSI Gábor. 1975. 154 p. 1000 példány. Készült a Szegedi Nyomdában. Farkas Antal, a Népszava szentesi születésű egykori munkatársa a szocialista irodalmi mozgalom első képviselői közül való. Irodalomtörténeti elfeledettségből ragadta ki őt legalább a szűkebb szülőföld számára a szentesi városi tanács megbízásából összeállított és anyagilag támogatott kötet. 19. REGULI Ernőné. Föld és ég. Válogatott valláskritikai, vallástörténeti bibliográfia. 1977. 431 p. 2000 példány. A Csongrád megyei tanács támogatásával. A sorozatban eddig megjelent legnagyobb terjedelmű és példányszámú kiadvány. A felszabadulás óta, főképp az 1950-es évek után megjelent, vallással kapcsolatos művekből válogatott. Tételei számozás nélkül, tematikus besorolásban, ezen belül idő- és betűrendben sorakoznak. A főbb fejezetek: Bibliográfiák, repertóriumok, a vallásos világnézet elleni harc; Filozófia és vallás; Vallástörténet; Biblia; A kereszténység; Magyar egyházak — antiklerikális hagyományok; Vatikán; Tudomány és vallás; Hitvilág, mitológia; Szépirodalom. Ez utóbbi is tematikailag csoportosítva. Mind a szak-, mind a szépirodalmi művek címleírását jól elkülönített annotációk követik : "A cél a figyelemfelkeltés, az olvastatás" — vallja a szerző a bevezetőben. A kötet végén itt is megtalálható a jól szerkesztett név- és tárgymutató. 20. HAJDÚ Géza: Vásárhelyi egyletek és könyvtárak. 1827— 1944. 1977. 286 p. 1000 példány. A hódmezővásárhelyi tanács támogatásával. Könyvtáraink múltjának, kezdeteinek földerítése fontos és hasznos feladat. Tulajdon képpen mai közművelődésünk gyökerei, könyvtárügyünk kezdetei az olvasókörökig nyúlnak vissza. Különösen Hódmezővásárhelyen igen jellegzetes ez a reformkor elején megindult művelődési folyamat. Megismerése így mind a szakmának, mind a helyismeretnek hasznára van. A dolgozat hiányt pótol, ugyanakkor példát ad további hasonló vizsgálódásokhoz. A jól tagolt kötetet bibliográfia, függelékek, egységesített személy-, intézmény-, földrajzi névmutató és mellékletek egészítik ki.

244

21. PÉTER László: Ady nálunk. Antológia. 1977. 150 p. 1000 példány. A Csongrád megyei tanács támogatásával. A "nálunk" Csongrád megyét: Szegedet, Hódmezővásárhelyet és Makót jelenti. Aki a kötetet forgatja, nemcsak Ady városainkkal való kapcsolatait ismerheti meg, hanem keresztmetszetét kapja a megye akkori szellemi életének is. "Péter László, akinél aligha van rutinosabb művelője és kiválóbb szakértője az irodalmi bibliográfiának, az antológia rokon műfajában is biztosan mozog. Jó arányérzékkel válogatta össze anyagát; a kis kötet végig érdekes olvasmány, sehol sem érzünk benne töltelékanyagot, üresjáratot" — vélekedik a kötetről Kövendi Dénes (Könyvtári Figyelő, 1978. 191). A tipográfiailag elkülönített Adyszövegeket, a magyarázatokat, a kortársak írásait fényképek, jól olvasható hasonmások teszik még esztétikusabbá, az Ady-centenáriumhoz méltóvá. 22. PÉTER László: Odessza és a magyarok. 1978. 107 p. 1000 példány. A sok művelődéstörténeti érdekességgel szolgáló kötet azokat a jeles magyarokat és kapcsolataikat mutatja be, akik Odessza történetébe beírták a nevüket, akár tollukkal, akár a várost védő vöröskatonaként vagy neves látogatójaként kerültek kapcsolatba vele. (Balázs Béla, Bartók Béla, Illyés Gyula stb.) 23. GYURIS György— VAJDA Lászlóné: Írások Móra Ferencről. Bibliográfia. 1981. 343 p. 1000 példány. A Mórakönyvészet Vajda László által megálmodott rendszerének második darabja. A lehető teljességgel tartalmazza a megjelent, hírlapban, folyóiratban, tanulmánygyűjteményben, önálló kötetben Móráról szóló írásokat. Közli Móra műveinek ismertetéseit és bírálatait is. A címleírásokat megjelenésük időrendjében adja, az azonos írásokat az első megjelenés helyén összegyűjtve. A bibliográfia használatát személy-, földrajzi és testületi nevet, könyv- és


2004.09.15.



folyóiratcímeket, tárgyszavakat tartalmazó egységes betűrendi mutató könnyíti meg. 24. PÉTER László: Bartók Szegeden. 1981. 119 p. 1000 példány. A szerző szövegébe ágyazva közli azokat a dokumentumokat (leveleket, hírlapi cikkeket), amelyek a nagy zenetudós és -művész szegedi kapcsolatait tükrözik, többnyire itteni látogatásaival függnek össze. Így a Balázs Béla és Baranyai Gyuláék révén létrejött népdalgyűjtő útjával (1906) és kilenc hangversenyével (1910—1939) kapcsolatos írásos emlékeket, főként szereplésének méltatásait a helyi lapokban. Közülük kiemelkednek Erdélyi Jenőné Lengyel Vilma, Gábor Arnold és Donászy Kálmán méltatásai. A kötet kritikai visszhangja kiemelte, hogy a Bartók-kutatás számára is sok újat hozott. A munka Bartók Béla születésének századik évfordulójára jelent meg. 25. PÉTER László: Kodály Szegeden. 1982. 191 p. 1000 példány. Külsejében és céljában is a Bartók-könyv párja; Kodály születésének századik évfordulójára jelent meg. Szerkezete és tárgyalásmódja azonban — Kodály szegedi kapcsolatai természetének megfelelően — eltér az előbbitől. Ugyancsak Balázs Béla áll a könyv élén: az ő barátsága, hívása volt az első szegedi út, a Bartókét is megelőző népdalgyűjtés (1905) indítéka. Műveinek olyan kitűnő apostolai, terjesztő voltak, mint Szeghy Endre, Kertész Lajos, Fricsay Ferenc. Méltatói — nem véletlenül — ugyanazok, akik Bartók hívei, első-

245

sorban megint Lengyel Vilma. Nem egy Kodály-mű bemutatója Szegeden volt, jórészt König Péter érdeméből. A Háry itt került másodszor színpadra, majd a szabadtéri játékok visszatérő daljátéka lett. Előadta a színház operatársulata a Székelyfonó-t és a Cinka Panná-t is. A Pünkösdölő jórészt szegedi néphagyományból táplálkozott. Kodály unokahúga és -öccse itt élt; őket is gyakran meglátogatta. Csongrád megyei könyvtári füzetek. Szerkeszti Péter László. 1974-ben indult. A középterjedelmű, főképp helyismereti dolgozatok jelennek meg benne. A címében Csongrád megye nem kiadót vagy támogatót, csupán földrajzi fogalmat jelöl. A költségeket részben a Somogyi-könyvtár, részben pedig az érintett városok viselik. A tanulmányok eredeti források, tárgyi emlékek alapján dolgozzák fel tárgyukat. Eddig 14 füzete látott napvilágot. Xerox-rota sokszorosítással készülnek 200—450 példányban, A/5-ös méretben. A dőlten szedett nevű szerzők a Somogyi-könyvtár munkatársai. 1. SKALICZKI Józsefné: Zeneművek ajánló jegyzéke. 1974. 32 p. (A Somogyi- könyvtár és a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár közös kiadványa). 400 példány. 2. HERCZEG Mihály: A hódmezővásárhelyi határ kialakulásának vázlatos története. 1974. 40 p. 200 példány. 3. SZABÓ Imre: Újabb pótlások Szeged felszabadulásának bibliográfiájához. 1975. 41 p. 200 példány. 4. HUSZKA Lajos: Szatymazi szőlőhegyek. 1975. 40 p. 200 példány. 5. SZÁZÉVES a Somogyi-könyvtár. Dokumentumok. 1977. 80 p. 200 példány. 6. PALÁSTI Pál: Csongrádi házak oromdíszei. 1977. 46 p. 300 példány. 2. kiadás, 1978. 300 példány. 7. Krónikák a régi Csongrádról 1704—1901. 1977. 54 p. 400 példány. 8. Szentesi tanulmányok. Az 1975. évi honismereti napok előadásai. 1977. 100 p. 400 példány. 9. MÉNESI Lajosné: Délvidéki Szemle. Repertórium. 1942—1944. 1977. 84 p. 200 példány. 10. BARTA László: A szentesi örökváltság. 1979. 101 p. 450 példány. 11. A szentesi honismereti napok előadásai. 1977. 1979. 85 p. 450 példány. (A szentesi városi tanács támogatásával.) 12. BARTA László— PÁHI Ferenc: Szentes utcanevei. 1980. 155 p. 450 példány. (A szentesi városi tanács megbízásából.) 13. POLNER Zoltán: A Teknyőkaparó. 1980. 84 p. 400 példány. 14. KŐSZEGFALVI Ferenc: Puszták Népe 1946—1948. Repertórium. 1981. 50 p. 200 példány. 1979-ben újabb sorozat indult Szeged múltjából címmel. Ebben a várostörténeti monográfia előtanulmányainak közzétételére vállalkozott könyvtárunk. Nagyobb terjedelmű (250—350 lap), A/5 méretű, xerox-rota eljárással készült kötetek. Szerkeszti Péter László. 1. POLNER Zoltán: Föld szülte fáját. Szeged környéki ráolvasások és népi imágságok. 1978. 320 p. 1000 példány. Megjelenéséhez a pénzt Szeged város tanácsa adta. Ilyen jellegű gyűjtemény eddig csak egy jelent meg hazánkban, Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből: Hegyet hágék, lőtőt lépék címmel. A Föld szülte fáját című


2004.09.15.



kötet lektora is ő volt.

246

E kiadvány jelentőségét növeli, hogy anyaga egyetlen szűkebb tájnak, Szeged környékének gyűjtéséből származik. Kritikai visszhangja egyöntetűen elismerő. A néprajz szakfolyóiratában Fejő Zoltán így összegezte véleményét: "Polner Zoltán gyűjteménye éppen a jelentős hiányok felszámolásában alapvető jelentőségű. A kötet, amely egy monumentális monográfia, a Szeged környéki — lényegében egész Csongrád megyei — ráolvasó-és népi imaanyagról, legfontosabb értékét a gazdag anyagfeltárás biztosítja." (Ethnographia, 1979. 147.) A ráolvasásokat és archaikus apokrif imádságokat a gyűjtő tematikusan rendezte, a bevezető tanulmányon kívül ezzel is segítve az eligazodást. A kötetet Andruskó Károly stílusos illusztrációi díszítik. 2. A Dél-Alföld madárvilága. Szerk. Marián Miklós. 1980. 258 p. 1300 példány. A Csongrád megyei tanács támogatásával. Népes szerzőgárda munkája a könyv. Hivatásos és amatőr ornitológusok másfél évtizedes megfigyelési adatai válnak hozzáférhetővé. "Támpontot kívánunk nyújtani a tudomány, a közép- és felsőfokú oktatás, valamint a mezőgazdasági, erdészeti és természetvédelmi gyakorlat számára" — így fogalmazta meg a kötet célját a Bevezetőben a szerkesztő. Nem idegen a Somogyi-könyvtártól ilyen jellegű munka felkarolása sem, hisz az európai jelentőségű magyar gólyakataszter is itt van elhelyezve. Gondozása folyamatos. A Dél-Alföld madárvilágá-nak ornitológiai, helyismereti és természetvédelmi jelentősége van. A tanulmányok jobb megértését Albertné Ginder Ilona rajzai könnyítik, hangulatossá Molnár Gyula felvételei teszik. A kötetet 386 tételes irodalomjegyzék, angol, német, orosz nyelvű kivonat, névmutató és madárnévmutató teszi teljessé. A Szeged múltjából sorozat további darbjai várnak megjelenésre. Pl. Nagy Zoltán: Szeged egykori vára. Egyéb kiadványok A sorozatokon, időszaki kiadványokon kívül más kiadványoknak is kiadója a könyvtár. Ezek vagy alkalmi kiadványok vagy a sorozat kereteit meghaladó vállalkozások. Könnyebb áttekinthetőség kedvéért nem tárgyak szerint, hanem időrendben soroljuk fel ezeket, szintén 1973-tól. Ismertető a Somogyi-könyvtárról orosz nyelven Szerk. Péter László. Fordította Fenyvesi István. 1973. Leporelló. SKALICZKI Józsefné Bozay Attila. Válogatott bibliográfia. 1973. Leporelló. SKALICZKI Józsefné Kurtágh György. Válogatott bibliográfia. 1974. Leporelló. VÁRY Gellért Emléklapok Csongorád múltjából. Szerk. Péter László. Kiad. a Csongrád város tanácsa végrehajtó bizottságának megbízásából a szegedi Somogyi-könyvtár. 1974. 248 p. 1000 példány. A kötet Váry Gellért csongrádi születésű piarista tanár 1904-ben készült kéziratos várostörténeti munkájának hasonmáskiadása. Megjelenéséhez Csongrád város adta a pénzt. Az eredeti művet Tari László utószava, jegyzetei, térképek és mutató egészítik ki és könnyítik meg használatát. A könyv szép példája annak, hogy sokszorosító műhelyben is milyen magas színvonalú technikával lehet dolgozni. A szép kivitel a szolnoki Verseghy Könyvtár sokszorosító műhelyét dicséri.

247

PÉTER László Szeged irodalmi emlékhelyei. (Készült a Somogyi-könyvtárban.) Kiad. a Szeged megyei város tanácsa művelődési osztálya. 1974. 174 p. 2000 példány. A szerző az 1973 előtti Szegeden viszi irodalmi sétára olvasóit. Nagyon sok adatot, érdekességet tudhatnak meg az érdeklődők a célszerűen felépített, szép kivitelű kötetből, amelyet fényképek és


2004.09.15.



szöveghasonmások színesítenek. Használatát mutató könnyíti meg. PÉTER László Szeged utcanevei. (Készült a Somogyi-könyvtárban). Kiad. a Szeged megyei város tanácsa igazgatási osztálya. 1974. 390 p. 2000 példány. Gazdag adattár a kötet. A tulajdonképpeni utcanévtár mellett megismerteti az olvasót Szeged utcanévrendszerével is. "Kiadványunk hármas célt kíván szolgálni egyszerre. Egyrészt történeti adataival a nyelvtudomány, a helytörténet és a néprajz igényeit szeretné kielégíteni, másrészt az utcanevek eredetéről, a névadókról föltárt adatok közkinccsé tételével Szeged népének, elsősorban ifjúságának városszeretetét akarja erősíteni. Végül, de nem utolsósorban a városi tanács számára óhajtottam az utcanevek rendezésére és utcanévrendszerünk továbbfejlesztésére a történeti múlt tanulságaiból táplálkozó javaslatokat tenni" (82—83). A kötet régi térképekre, irodalomra és levéltári katalógusokra épült, a tárgyalás alapja pedig az 1972. évi várostérkép. A Délmagyarország 1971. újévi számában fölhívást tett közzé a Somogyi-könyvtár: "A könyvtár... kéri azokat, akiknek birtokában régi, elsősorban 1911 és 1922 vagy 1933 és 1942 között megjelent várostérképek vannak, ajánlják föl megvételre, vagy néhány hétre adják kölcsön." A fölhívás eredményeként a következő térképekkel gyarapodott a gyűjtemény: 1899. évi (régi) nagyméretű térkép, 1912. évi, továbbá 1933-i, 1937-i, 1939-i és 1941-i térkép. Előkerült egy útikönyv is. Beragasztott térképmelléklete 1934-ből való. A térképek híven tükrözik a város településtörténetét, fejlődését és számos művelődéstörténeti tanulsággal is szolgálnak. Azóta nagyot változott Szeged. 1973-ban közigazgatási határa kitágult, néhány városrésze átalakult. Utcák születtek és tűntek el a térképről. A kötet később is hasznos adattár marad, mert egy fontos pillanatot rögzít a városról. Minden utcát betűrendi helyén tárgyal, kövér betűkkel emelve ki a szócikk előtt. A történelmi (tehát már nem élő) neveket csillaggal jelöli. A címszót hiteles írásmódú történeti adatok követik, majd ha szükséges, magyarázatok, életrajzi adatok. Értékes melléklete Bainville József városi mérnök 1850-ből való 57 x 69 cm-es színes várostérképének hasonmása. LIPPAI Jánosné "Éhe a szónak, éhe a szépnek..." [Ajánló bibliográfia.] Olvasásra vezérlő kalauz... Szerk. Péter László. 1975. 16 p. 300 példány. Jó szóval... Gyermekkönyvtári foglalkozások. Szerk. Hajdú Géza, Mónus Ferencné. Kiad. a [Szeged] Somogyi-könyvtár. 1976. 52 p. illusztr. 400 példány. Gyermek könyvtári foglalkozások forgatókönyveit és elméleti, módszertani, pedagógiai fejtegetéseket tartalmaz a kötet. Bizonyságát annak, milyen ötletgazdag, nagy pedagógiai hasznú munka folyik a gyermekkönyvtárakban. Fontos célja, hogy az eddig jórészt szóbeli módszer- és ötletcserét segítse és folyamatossá tegye. SKALICZKI Józsefné Szöllősy András. Válogatott bibliográfia. 1976. Leporelló. (SKALICZKI Judit) 100 év Szeged zenei életéből. 1976. Kiállítási leporelló. AGÁRDI Lászlóné—PINTÉR Éva A gyermek és a játék. Ajánló bibliográfia. 1977. 96 p. 400 példány. Az 1977. szeptember 28—30. között a Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtárában rendezett gyermekkönyvtáros-továbbképzéshez készült tematikus ajánló bibliográfia. 449 tételt ír le a Magyar Pedagógiai Információ, a Külföldi Pedagógiai Információ, a Magyar Nemzeti Bibliográfia, az OSZK katalógusa és a Somogyi-könyvtár gyermekkönyvtárának állománya alapján.

248

Az idegen nyelvű könyveket, a külföldi és magyar folyóiratokat 1972-től dolgozza fel, a magyar nyelvű könyveket 1960-tól. Az anyaggyűjtést 1977. április 30-án zárja. A kötet végén betűrendes mutató és tárgymutató található. KORMÁNYOS András Napjaink szovjet irodalma. 1964—1977. június. Ajánló bibliográfia. 1977. 36 p. 400 példány. Az odesszai hét alkalmából jelent meg. 16 db kétoldalas röplapbibliográfia a könyvheti eseményekre. Műsorfüzet az 1977. évi ünnepi könyvhétre. Ritkaságaink. A természettudományok Szegeden. Írta: Papp János. 1977. [Kiállítási leporelló.] (LIPPAINÉ FEKETE Ilona) [Képes ajánló bibliográfia.] 1978. [Közös tokban 14 önálló lap.] (Illusztr.) GYURIS György Száz írás Szegedről. Válogatott bibliográfia a Szeged története munkatársai számára. 1978. 16 p. Szinte


2004.09.15.



kizárólag történeti szempontú önálló műveket, bibliográfiákat és repertóriumokat közöl szakrendben. A keresést egységes betűrendben közölt név- és tárgymutató könnyíti. Ritkaságaink. A Víz előtti Szeged. Írta: Papp János. 1978. [Kiállítási leporelló.] 1000 példány. Ajánló bibliográfia a "Kell a jó könyv" olvasópályázathoz. Összeáll. Kormányos András. 1978. TÓTH Ferencné Maros Rudolf. Válogatott bibliográfia. 1978. MÓRA Ferenc Az aranyszőrű bárány. + Betlehemi csillag. 1979. Az 1903. évi kiadás hasonmása. 500 példány. Móra Ferenc születésének centenáriumára adta ki a Somogyi-könyvtár. "Az eredeti első kiadás nagy ritkaság. E hasonmáskiadvánnyal szép ajándékot akarunk adni Móra kedvelőinek, egyben bibliofil csemegét a könyvet szerető gyűjtőknek" — írja a könyv utószavában a szerkesztő. A színes címlappal és a kézírást utánzó, szép szecessziós betűkkel nyomtatott 10 x 14 cm-es könyvecske nagy sajtóvisszhangot keltett. TÓTH Béla Móra Ferenc betűösvényein. (Kiad. a Szeged megyei városi Tanács V. B. művelődési osztálya). 1979. 422 p. Formailag ez a kötet sem Somogyi-könyvtári kiadvány, azonban falai között született meg, hírlapállományának felhasználásával. Írója, Tóth Béla, Móra Ferenc jelenlegi utóda az igazgatói székben. A könyv fülszövegén így nyilatkozik: "Sokan, kik írónk egykori munkahelyén dolgozunk, érezzük keze melegét a katalógusokon, a könyvek garmadáin, a múzeumi tárgyak ezrein, s e termek minden zugaiban szelleme meghatározó jelenlétét." Szépírói eszközökkel, Duka Marci költött személyével kalauzolja végig az olvasót a mórai életművön. A szerző érdeme, hogy az olvasó elfogadja a könyvet a nyomdászlegény visszaemlékezésének. TÓTH Ferencné Petrovics Emil. Válogatott bibliográfia. 1979. 14 p. Ritkaságaink. Az örök Tisza. Írta: Papp János. 1979. [Kiállítási leporelló.] Ritkaságaink. A százéves Móra Ferenc. Írta: Papp János. 1979. [Kiállítási leporelló.] A Szegedi Könyvtárközi Bizottság negyedszázada. 1954—1979. Összeáll. Csenke László. 1979. 16 p. A szegedi nagyárvíz képeskönyve. Írta és szerkesztette: Tóth Béla. Kiad. a Szeged megyei városi Tanács V. B. művelődésügyi osztálya. Készült a Somogyi-könyvtár különgyűjteményének anyagából. 1979. 216 p.

249

A kolofon adatai szerint ez sem a könyvtár kiadványa, azonban nem jöhetett volna létre a könyvtár állománya nélkül. Szerzője a könyvtár igazgatója, a város nagy ismerője. A különgyűjtemény a Víz előtti Szeged képekben való bemutatására éppúgy alkalmas volt, mint a katasztrófa felidézésére és az újjáépítés, az eltelt száz év eredményeinek felsorolására. Összesen 288 fénykép, ábra, korabeli újságrészlet hasonmása és a szépnyelvű szöveg kerekedik egésszé, a Víz és a Város egymásnak feszülése és az összefogás mementójává. A könyv még ebben az évben megérte második kiadását. Útmutató a Szeged történeti monográfia munkatársainak. [Szerk. Péter László.] 1976. 16 p. 150 példány. A tartalom, a kézirat, a stílus, az idézetek, írásjelek és a rövidítések egységesítését szolgálja a füzet. Útmutató a Szeged története szerzői számára. Összeáll. a kötetszerkesztők munkabizottsága Gaál Endre vezetésével 1979. 10 p. 150 példány. PÉTER László József Attila közöttünk. Makón, Szegeden, Vásárhelyen. 1980. 89 p. Kny. 1000 példány. A szegedi városi tanács támogatásával jelent meg. A Délmagyarországban 1980. március 30-tól április 22-ig közölt cikksorozat különnyomata. Zsebkönyv formátumú. Szedéstükre egy hasáb, így a kis kötet levegős, szép kivitelű. A szerző filológusi pontossággal kalauzolja végig az olvasót József Attila életének fontos színterein, mindenütt hangsúlyozva, hogyan érvényesültek itt szerzett benyomásai költészetében. JÓZSEF Attila Szépség koldusa. Versek. 1922. Koroknay. Hasonmáskiadás. Szerk., utószó Péter László. 1980. Somogyi-könyvtár. 55 p. 3000 példány. A költő születésének 75. évfordulójára jelent meg. A Somogyi-könyvtár tulajdonában levő, Móra Ferencnek dedikált példányról készült, azonban a 44. lap Kesztner Zoltánéról, mert erre József Attila saját kezűleg írta be a nyomdában lemaradt hiányzó sort: "S az öreg anyó olyan szomorú." Alatta a figyelmeztetés: "Hibaigazítás! József Attila." A kiadás értékét növeli a külön lapon mellékelt Előszó, Juhász Gyula bevezetőjének kéziratos hasonmása. Az eredetileg 300 példányban


2004.09.15.



megjelent kötet hasonmásának 3000 példánya alig fél évvel a megjelenése után ismét hozzáférhetetlen. A bibliofilok féltett kincse lett. Sajtóvisszhangja egyértelműen igazolta: a könyvtár méltón tisztelgett a falai között is sokszor megfordult költő emléke előtt. "A Somogyi-könyvtár hagyományt teremtő kezdeményezésének, a jubileumokhoz méltó hasonmás kiadások megjelenésének értékét emeli a példás filológiai segítség, amely e kötetek forgatóit közelebb viszi a műhöz és magához a kiadványhoz mint nyomdatermékhez is" (Könyvtáros, 1980. 182). Szeged vasművessége. Rajz: Tipity János. Műleírás: Tápai Antal. Bev. Tóth Béla. 1980. 311 p. 1000 példány. "Könyvünk nem titkolt célja, hogy az idők enyészetének indult műremekeinket rajzokban örökítsük meg a jelen és jövő szakembereinek épülésére, valamint a városunk minden rezzenete iránt érdeklődő lakóinak okulására" — írja Tóth Béla a bevezetőben. Fölvázolja a kovácsművesség szegedi hagyományait, méltatja a Víz utáni Szeged műlakatosainak munkásságát. A kötet 265 vasmunkát mutat be, cégért, díszpántot, erkélykorlátot, fakapubetétrácsot, kilincset, lépcsőkorlátot, rácskerítést, sírkerítéskaput stb., amelyekről a méretarányos rajzokat Tipity János készítette. Tápai Antal műleírásai a pontos adatok mellett értékelő, kritikai eligazítást is adnak. Tizenkét lap a Délmagyaroszág történetéből. 1910—1980. Szerk. Péter László. 1980. 12 p. 1500 példány. A szegedi napilap születésének 70. évfordulójára jelent meg. Tizenkét olyan oldal hasonmását tartalmazza, amelyek a lap történetét és a politikai változásokat egyaránt tükrözik. Az indulás, újraindulás, átváltozás, föltámadás dokumentumai, reprezentánsai ezek az oldalak. Legolvasottabb, legközvetlenebb hasznú helyismereti bibliográfia a könyvtárba járó kurrens folyóiratok és hírlapok alapján hetenként összeállított sajtófigyelő, amely a magyar sajtó szegedi vonatkozású cikkeit tárja föl.

250

Péter László, majd Gyuris György összeállítását a Délmagyarország 1962. március 25-től közli rendszeresen, vasárnapi, újabban szombati számában Szeged a hazai lapokban cím alatt. Csongrád megye kurrens irodalma 1970. november 1-től a Csongrád megyei Hírlap vasárnapi számaiban jelenik meg, Megyénk a hazai lapokban címmel. 1978. január 1-től a lap megszüntette a rovatot, helyhiányra hivatkozva, az olvasók és a társadalmi, politikai szervek azonban tiltakoztak ez ellen. A köz érdekeit figyelembe véve 1978. szeptember 1-től újra él a rovat. Időszaki kiadványok 1962 óta jelent meg a könyvtár negyedéves szakmai folyóirata Hálózati Híradó, majd Somogyi-könyvtári híradó címmel. A lap szinte kezdetétől igyekezett szolgálni a helyismereti munkát. A könyvtár időszerű eseményein kívül rendszeresen közölt helytörténeti adalékokat, kiadta régebbi helytörténeti munkák névmutatóit, a könyvtártörténet korszakainak dokumentumait stb. 1973. január 1-ével a megyei hálózati központ szerepkörét a Somogyi-könyvtárra ruházták. A Hódmezővásárhelyen működő megyei könyvtárnak is volt szakmai folyóirata, a rendszeresen 1969 óta megjelenő Csongrád megyei Könyvtáros, amely 1973-ban 5. évfolyamába lépett. Ezért a Csongrád megyei Könyvtáros és a Somogyi-könyvtári híradó megosztotta a föladatokat. A Csongrád megyei Könyvtáros a könyvtári munkát közvetlenül szolgáló elméleti és módszertani írásokat közli. Átvette és folytatja a Somogyi-könyvtári híradó Krónika és Írások könyvtárainkról című rovatát, kiterjesztve őket a megye könyvtárhálózatára. Az 1973. évi 1—4. száma összevontan jelent meg. Alcíme: "A megye tanácsi és szakszervezeti könyvtárainak híradója". 1973-tól 1978ig felelős szerkesztője Csenke László, szerkesztője Hajdú Géza. 1979-től a felelős szerkesztő dr. Hajdú Géza. Az 1974. évfolyam 1. számának alcíme a feladatokkal együtt változik: "Tanácsi, szakszervezeti és iskolai könyvtárosok híradója." Főképp az általános iskolák könyvtárainak gondjaival, eredményeivel foglalkozik. A szerkesztő bizottság itt is rovatokat hozott létre, ha minden számban nem találkozunk is mindegyikkel. Módszer című rovata a tapasztalatok továbbadását szolgálja. A más portája: Tallózás a többi megye és könyvtár szakmai publikációiban. Könyvjelző rovata a papírtakarékosság bevezetéséig egy-egy friss gyermek-


2004.09.15.



vagy ifjúsági könyv recenzióját közölte. A Krónika és az Írások könyvtárainkról állandó rovatokat már említettük. Körkérdés rovatában a könyvtár fenntartóié a szó. Mérleg cím alatt az éves megyei statisztikákat és értékelésüket közli. Iskolákból: már a címe is elárulja, hogy az iskolai könyvtárak, iskolai olvasóvá nevelés témakörében mozog. 1979-ben ismét bővül a folyóirat tárgyköre. A könyvtárak szorosabb együttműködési szándékának megfelelően a felsőoktatási intézmények könyvtáraira vonatkozó cikkeket és híreket is közöl. Alcíme immár: "Közművelődési, felsőoktatási és iskolai könyvtárosok híradója." A kibővített szerkesztő bizottságban a Somogyi-könyvtár, a járási és városi könyvtárak, a szakszervezeti és az iskolai hálózat képviselői mellett helyet kapott a József Attila Tudományegyetem és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola központi könyvtárának egy-egy vezető munkatársa is. Somogyikönyvtári híradó 1973-tól új, Somogyi-könyvtári műhely címmel él tovább, elődjének évfolyamszámozását megtartva: "voltaképpen korábbi két rovatát, a Műhelyt és az

251

Örökséget folytatja tovább, immár nagyobb terjedelemben és a megyére kiterjesztve. Helyismereti tanulmányokat, bibliográfiákat, adattárakat közlünk tovább is; önálló munkákat tehát éppen úgy, mint ún. segédanyagokat, melyek a kutatók munkáját könnyítik meg. Minthogy megyénkben helyismereti folyóirat nincs, kiadványunk hézagpótlónak ígérkezik" — adta meg a programot a szerkesztő, Péter László. (1973. 4.) Harmadik rovata, a Szemle, a szegedi helyismereti kiadványok szakbírálatát közli. Érdemes bepillantani az Örökség rovatba. A témák felsorolása a teljesség igénye nélkül is kaleidoszkopikus képét adja a folyóirat körül kialakult helyismereti munkának. A szegedi cenzúra története, a szatymazi kapások és úri birtokosok, Szent-Györgyi Albert díszpolgári beszéde, Csongrád város címerének leírása, Szeged oktatástörténete, kortársi emlékezés a szegedi árvízről, néprajzi tanulmány a vásárhelyi pipacsinálókról és pipásokról, a csongrádi Vörös Csillag Tsz első évtizedéről, a szegedi szöges papucsról szóló írás éppúgy megfér a folyóirat kereteiben, mint a vásárhelyi tarhonyabodorító asszonyokra, elfelejtett újságokra, a boszorkányégetésre vagy Szeged első primadonnájára emlékező írás. Móra Ferenc és Juhász Gyula születésének századik évfordulójára és József Attila 75. születésnapjára tematikus szám készült. 1977-től a Műhely mérete A/5 helyett B/5-re nőtt. Ettől kezdve nyomdában készül, példányszáma pedig kétszázról hatszázra emelkedett. 1978-tól ingyenes terjesztése megszűnt. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának rendelkezése alapján példányonkénti ára 7 Ft. Évi előfizetése 28 Ft.

252

Ami a fiókban van

Teljesebb lesz a kép, ha néhány, évek óta kiadásra váró kéziratot is felsorolunk. Ezek megjelenését a pénztelenség akadályozza. Sokat segítene a könyvtár kiadványpolitikájának tervszerű megvalósításában, ha az 1974-ben hozott tanácsi határozat érvényesülne: „A


2004.09.15.



Somogyi-könyvtár rendkívüli gazdagságú állománya, a könyvtárban folyó eredményes kutató, feldolgozó munka megkívánja, hogy a feltárt szellemi értékek publikációkban közkinccsé váljanak. Ehhez biztosítani kell az anyagi feltételeket. A tanács szükségesnek tartja, hogy más könyvtárakhoz hasonlóan a Somogyi-könyvtár költségvetésében a következő ötéves tervtől kezdve évi 1—2 könyv megjelenésének költsége szerepeljen." (Szeged megyei város Tanácsának 1974. június 13-án tartott 3. ülésének jegyzőkönyvéből. A 12/1974. T. sz. Határozat 7. pontja. = Százéves a Somogyi-könyvtár. 78.) Ennek az ideje a gyakorlatban még sajnos nem jött el, így bőségesen szemelgethetünk a kiadásra váró anyagból, ötletszerűen, a sokféleség érzékeltetésére, mert kiadványtervek évek óta készülnek, de ezzel párhuzamosan a költségvetés a fedezetet nem tartalmazza. Szeged népéhez! írások a forradalmak korából. Szöveggyűjtemény a korabeli lapokból. Összeáll. Péter László. Németh László vásárhelyi levelei. Összeáll. Sipka Sándor. Régi szegedi május elsejék. Összeáll. Kormányos András— Szabó Imre. Szöveggyűjtemény korabeli lapokból. CSEFKÓ Gyula: Válogatott szólásfejtések. CSONGOR Győzó: Dankó Pista munkássága. Bibliográfia. DUGONICS András: Magyar várak. Gyuris György gondozásában. Hasonmáskiadás a könyvtár egyetlen példányban levő kéziratáról. Dugonics a magyarországi várak történetét dolgozta fel betűrendben az S betűig. Történeti forrásértéke van. Kiadása kuriozitása miatt bibliofil csemege. A kézirat Szalay József főkapitány könyvtárának árverésén, 1939. október 26-án bukkant fel. Szeged város vásárolta meg a Dugonics-Társaság számára. A háborús idők miatt Firbás Oszkár, a Társaság főtitkára a lakására mentette a kéziratot. 1952-ben feloszlatták a Dugonics-Társaságot, így maradhatott a kézirat a tulajdonában, de fia, Firbás Zoltán 1972-ben a Somogyi-könyvtárnak adományozta. A mű kézirattárunk becses darabja. KISS Bálint szentesi krónikája a 17. század végéről. E mű arról is nevezetes, hogy Móricz Zsigmond számos részletét felhasználta Rózsa Sándorában. NAGY Zoltán: Szeged egykori vára. Szintén helytörténeti forrásértéke van. GYURIS György: Csongrád megye helyismereti irodalma. 1979. Az év helyismereti irodalmát tartalmazó bibliográfia, megfelelő mutatókkal, a várostörténeti kutatást kívánja szolgálni. KÁLMÁNY Lajos: Szeged népe. 1—3. köt. 1881, 1822, 1891. Szeged és a környék népköltési gyűjtésének hasonmáskiadása. Eredeti példányai ritkaságnak számítanak. Helynévmutatóval. Ugyancsak nyomdakész állapotban van a Tersánszky-bibliográfia és a Szegedi Szemle repertóriuma.

253

Vannak még szunnyadó lehetőségek a kézirattárban őrzött művekben is. Anyagi fedezet birtokában a könyvtár ki tudná adni Cserzy Mihály, Sz. Szigethy Vilmos, Móricz Pál, Bek Pista válogatott elbeszéléseit, tárcáit, Kálmány Lajos, Tömörkény István, Móra Ferenc levelezését stb. Első ízben 1977. december 18-án, aranyvasárnap, dedikálással egybekötött helyismereti könyvvásárt tartott az ifjúsági könyvtárban a Somogyi-könyvtár a maga, a levéltár, a Móra Ferenc Múzeum és a megyei tanács könyvesbolti forgalomba nem kerülő kiadványaiból. 143 mű talált gazdára 6000 Ft értékben. Azóta a karácsonyi vásárt évente megrendezi a könyvtár. A kiadványok országos visszhangját elemezve elmondhatjuk a könyvtár kiadványpolitikájáról: úgy lokálpatrióta, hogy sikerül elkerülnie a szűk provincializmust.

254


2004.09.15.



Nemzetközi kapcsolatok

A könyvtár együttműködési készségét bizonyítják a város könyvtári hálózataival (iskolai, szakszervezeti, egyetemi, főiskolai könyvtárakkal), a tömegszervezetekkel (népfront, KISZ, TIT, MÉSZÖV, TESZÖV) és a nemzetiségi báziskönyvtárakkal kialakult kapcsolatok a gyűjtőkör, a továbbképzés, a Csongrád megyei Könyvtáros mint közös hálózati híradó megjelentetése, az ismeretterjesztés, a könyvünnepek közös megrendezése stb. területén. Ezek mellett, különösen a hetvenes évek közepétől erőteljesebbek és gyümölcsözőbbek lettek a könyvtár nemzetközi kapcsolatai is. 1. Odessza (Szovjetunió) Bezerédy István igazgató 1961. november 1-én kelt levelében az Odesszai Gorkij Állami Tudományos Könyvtárral személyes és szakmai kapcsolatok felvételét javasolta. 1962-ben Péter László túristaúton járt Odesszában, tanulmányozta a lehetőségeket, és beszámolt könyvtárunkról. Megegyezés jött létre a két könyvtár között, amelynek értelmében kölcsönösen és rendszeresen megküldjük egymásnak a városismertető és helyismereti kiadványokat. Odesszából rendszeresen kapjuk a könyvtár és a helyi Maják (Világítótorony) kiadó kiadványait. Szegedről a Csongrád megyei Hírlapot, a Délmagyarországot, a Filatéliai Szemlét és természetesen a könyvtári kiadványokat viszi a posta. 1970-ben Tóth Béla mint tudományos munkatárs utazott Odesszába, és kiállítások cseréjéről tárgyalt. 1975-ben Szeged és Odessza képzőművészetét bemutató kiállítások cseréjére került sor. Ebből az alkalomból Tóth Béla ismét tagja volt az Odesszában járt delegációnak. 1976-ban Odesszáról Szegedieknek címmel Péter László és Bálint István szerkesztésében bibliográfia készült. Az 1977. évi odesszai hét alkalmával a könyvtár vendége volt D. G. Szergijevics odesszai író. A Somogyi-könyvtár és a Szegedi Tervező Szövetkezet rendezte az Odessza terület és Csongrád megye kapcsolatait bemutató kiállítást. Az odesszai küldöttség részére díszes album készült Csongrád megye és Odessza megye kapcsolatai címmel. Készítői a Szegedi Tervező Szövetkezet szocialista brigádjai, a Bőrdíszmű Szövetkezet és a Somogyi-könyvtár munkatársai voltak. Az 54 lap szöveget és 324 fényképet tartalmazó album anyagának jelentős részét könyvtárunk szolgáltatta. 1978. szeptember 22-én Budapesten, a Szovjet Kultúra és Technika Házában mutattuk be az Odessza megyei hétre készült kiállítás anyagát Csongrádiak Odesszában címmel. A megnyitón megjelent Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és Győri Imre, az MSZMP KB titkára is. 1978-ban jelent meg Péter László Odessza és a magyarok című könyve. Bevezetőjében így vall céljáról: „hitem szerint jól szolgálhatja mindkét város népének kölcsönös megismertetését, elmélyülő szeretetét". A könyv eljutott az odesszai könyvtárba is. 1978-ban létesült az Odesszai Állami Irodalmi Múzeum. Az előbb említett könyv nyomán fordult igazgatója, N. A. Brigin Péter Lászlóhoz, hogy segítsen a múzeum nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó részlege magyar kiállítási anyagának összeállításában. Főképp a könyvében is tárgyalt személyekre (Berzsenyi Dániel, Csudáki Bertalan, Berzeviczy Gizella, Balázs Béla, Zalka Máté, Illyés Gyula stb.) vonatkozó kéziratokat, levélmásolatokat, fényképeket és más dokumentumokat küldött el Péter László. Az együttműködés eredményeképpen a magyar—orosz és magyar—szovjet kapcsolatok és ezek szegedi vonatkozásai gazdag anyaggal vannak képviselve Odesszában.

255

2. Drezda (Német Demokratikus Köztársaság) A drezdai szász tartományi könyvtárral, a Sáchsische Landesbibliothekkel kapcsolatunk 1967-ben kezdődött, amikor mikrofilmet küldtünk számukra könyvtárunk egyik unikumáról, Johann Paul Westhof 1696-ban kiadott hegedűszóló-szonátáinak gyűjteményéről. A kotta 1913-ban került a könyvtárba Nádor Soma


2004.09.15.



adományaként. A Nádor családról föltételezhető, hogy köze van a budapesti zeneműkiadó céghez. 1971-ben Péter László Drezdában tárgyalt az ottani könyvtár zenei részlegének vezetőjével, Wolfgang Reichhel, majd 1972-ben Reich járt Szegeden. Az együttműködés eredményeképpen 1974-ben a lipcsei Peters zenei kiadó megjelentette hasonmásban és modern átírásban is a német zenetudomány és zenekultúra számára mindeddig ismeretlen zeneművet. 1975-ben Várnai Péter gondozásában, modern átírásban egy svájci kiadó is kiadta. Azóta valószínűleg a mű tervbe vett lemezre játszása is megtörtént. A drezdai könyvtártól zeneszobánk 128 darabból álló, értékes kottagyűjteményt kapott ajándékba. 1974-ben az NDK kulturális napok keretében NDK könyv- és folyóirat-kiállítás nyílt a Somogyi-könyvtárban. Sok német vendég nyilatkozott elismerően róla. 1978. május 25—30 között Skaliczki Józsefné, az olvasószolgálat vezetője Drezdában a zenei szolgáltatásokról tartott előadást. 1979-ben Sára Attiláné az MKE küldötteként Lipcsében háromnapos gyermekkönyvtári tanácskozáson vett részt. 3. Szabadka (Jugoszlávia) 1968-ban a szabadkai városi könyvtár munkatársai látogatást tettek a Somogyi-könyvtárban. Meghívásukra a földolgozó csoport vezetője, Dinnyés Józsefné tanulmányozta Szabadkán a szegedi Grünn-nyomda régi, szerb nyelvű anyagát. Rendszeres és tartós kapcsolatok a két könyvtár között 1974. október 24-én kezdődtek, amikor könyvtárosaink nagyobb csoportja tett látogatást Szabadkán, és átadta az együttműködésre vonatkozó tervezetet. Ennek alapján 1975. szeptember 29-én Szegeden megállapodás született a szabadkai könyvtár igazgatójával. Az első együttműködési szerződést 1975. november 14-én kötötték meg, és azóta évenként megújítják. A megállapodások kölcsönös látogatásokra, tanulmányutakra, mikrofilmek és könyvek cseréjére terjednek ki. A szabadkai könyvtár Deszk, Magyarcsanád, Újszentiván, Szőreg könyvtárai számára szerb-horvát könyveket, valamint a kiadásukban megjelenő Rukovet című folyóiratot küldi. A Somogyi-könyvtár számára rendszeresen postázzák a Forum, Minerva és Egység kiadók könyvjegyzékeit. A szabadkai könyvtár magyar nyelvű könyveit a Forum szabadkai könyvesboltjából szerzi be, ezért a Somogyi-könyvtár csak könyvtári szakirodalmat küld kívánság szerint, valamint kiadványainkat. A szabadkai könyvtárnak szüksége van azokra a régi szabadkai újságokra, amelyek vagy nincsenek meg ott, vagy hiányosak. Ezeket a Somogyi-könyvtár mikrofilmen fokozatosan rendelkezésükre bocsátja. Nevezetesen eddig a Bácskai Ellenőr 8 évfolyamát (1897—1904), a Bácskai Hírlap 10 évfolyamát (1898—1917), a Bácskai Napló 10 évfolyamát (1907—1916), a Bácsmegyei Napló 12 évfolyamát (1903—1913, 1916), a Dél-Magyarország 5 évfolyamát (1902—1906), a Függetlenség 4 évfolyamát (1906—1908, 1910), a Szabadkai Hírlap 6 évfolyamát (1906—1911), a Szabadkai Újság 3 évfolyamát (1909—1911) juttattuk el Szeged testvérvárosának könyvtárához. A lapok mikrofilmezése 1976-ban kezdődött. Azóta évente 3—7000 mikrofilm kocka készül el a József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtárának műhelyében. Ezek a kockák a szabadkai könyvtár helyismereti gyűjteményét gazdagítják, a két város kulturális kapcsolatait erősítik.

256

Könyvtárunknak szüksége van a nem hivatásos vajdasági kiadók magyar vonatkozású könyveire (pl. Gombos, Doroszló, Horgos községek monográfiáira). Ezeket a szabadkai könyvtár segítségével szerezzük be. Cserébe elküldjük számukra a magyar lapokban megjelenő szabadkai vonatkozású cikkeket. 1978—79-ben két-két dolgozónk járt a szabadkai könyvtár költségén a belgrádi nemzetközi könyvkiállításon. Az elmúlt években a cserelátogatások során a szabadkaiak tanulmányozták gyermekkönyvtárunkat, helyismereti gyűjteményeinket, katalógusainkat, munkatársaink pedig a szabadkaiak módszertani és gazdasági munkáját. 3. Lódz (Lengyelország) Még csak laza kapcsolatokról beszélhetünk, amelyek Csongrád megye és a Lódzi vajdaság testvérmegyei viszonyán alapulva kezdenek kibontakozni. 1974-ben a lódzi könyvkiadó vállalat szegedi kiállítását régi, nagyértékű polonikákkal színesítette a Somogyi-könyvtár. A Lengyelország történelmével, védelmével


2004.09.15.



foglalkozó latin nyelvű nyomtatványok Gdanskban készültek. (Pl. Lengyelország védelme Johannus Barklaium ellen. Dancisci, 1648. Pastorius Joachim: Lengyelország története. Dancisci, 1685.) Eduárd Siekowski, a lódzi megyei könyvtár igazgatója tartott előadást a lengyel könyvről. Hajdú Géza osztályvezető 1975. évi látogatása a Lódzi Vajdasági Könyvtárban, majd a vajdaságiak szegedi széttekintése a területek kölcsönös könyv- és könyvtári kultúrájának megismerését szolgálta. 1978. május 21—25. között a megyében és Szegeden rendezett lódzi hét keretében könyvtárunk ismét kiállítást készített a lengyel— magyar kapcsolatokról. Ezt megtekintette a lódzi egyetemi könyvtár igazgatója, igazgatóhelyettese és osztályvezetője is. 1979-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetének kérésére Péter László Varsóban, a Magyar Kulturális Intézetben Móra Ferencről tartott előadást. Lengyel kapcsolataink még ugyan esetlegesek, de már számon tartjuk egymást, és él bennünk a törekvés a mindkét fél számára hasznos együttműködésre. Eddig említett nemzetközi szálaink szorosan kötődnek Szeged testvérvárosi kapsolataihoz. Időszerűnek látszik testvérvárosainkról ismertetőt, füzetsorozatokat megjelentetni. Igény és kellő föltételek esetén a Somogyi-könyvtár bizonyára hasznosan tudna ebben közreműködni. 4. Bulgária Állományunkat bolgár kutatók is több ízben használták már, pl. a szófiai Teológiai Akadémia kutatócsoportja Bulgária történetéhez gyűjtött anyagot. Eszperantó gyűjteményünk és a szófiai könyvtár eszperantó részlege között évtizedes együttműködés van; ez könyvek cseréjében és a kölcsönös tájékoztatásban gyümölcsözik. 1978. ápr. 26—29. között a KM könyvtári osztálya szervezésében Győrött magyar—bolgár könyvtárügyi szemináriumot rendeztek. M. Padova, a várnai megyei könyvtár igazgatója szorgalmazta könyvtárunk és a várnai megyei intézmény kapcsolatának kiépítését. 5. Amerikai Egyesült Államok Az amerikai magyarság történetére vonatkozó Vasváry-gyűjtemény számára a Standard Press magyar nyomdavállalat (New Brunswick) és az American Hungárián Studies Foundation (Amerikai Magyar Tudományos Alapítvány, New Brunswick) Amerikában megjelent magyar vonatkozású műveket küld. Péter László 1975. évi amerikai tartózkodása idején többek között a New York-i Magyar Társaskörben tartott nagysikerű előadást Népköltészet és irodalom címmel. Erről az Amerikai Magyar Szó 1975. okt. 9-i száma is beszámolt.


257

6. Egyéb nemzetközi kapcsolataink Eszperantó gyűjteményünk révén szinte a világ minden tájával levelezési kapcsolatban van Farkas Ernő, a gyűjtemény fáradhatatlan szervezője. Elsőnek a bécsi Nemzetközi Eszperantó Múzeummal jött létre együttműködés, ahonnan eszperantó könyvtárunk alapanyaga érkezett. Említésre méltó és jelentős többek között az Egyetemes Eszperantó Szövetség angliai kutató és dokumentációs központjával, a japán wakamatsui és a moszkvai, jaltai városi könyvtárakkal ápolt kapcsolat. 7. Nemzetközi szervezetben A Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége, az Association Internationale des Bibliothéques Musicales (AIBM) Magyar Nemzeti Bizottsága 1973-ban meghívta tagként könyvtárunk munkatársát, Skaliczki Józsefnét. Nemzetközi kapcsolataink további mélyítéséhez az anyagi és egyéb feltételek (tanulmányutak, ösztöndíjak) megteremtése szükséges.

258


2004.09.15.



A Somogyi-könyvtár mint tudományos könyvtár

A Somogyi-könyvtárnak a város kulturális életében elfoglalt helye, szerepe és jelentősége az eltelt hét évben erősödött. Ez összefügg a könyvtár társadalmi rangjának megváltozásával, szerepkörének kiszélesedésével, fiókhálózati, olvasószolgálati, tudományos és kiadói tevékenységének emelkedő színvonalával, a dolgozók számának és ismereteinek növekedésével, a képzésükért tett erőfeszítésekkel. Az értékelés valódiságát bizonyítja, hogy a művelődési kormányzat a 202/1977. M. K. 15. KM—MüM sz. együttes utasításával a Somogyi-könyvtárat a vidéki könyvtárak közül egyedüliként A típusú intézménnyé minősítette. 1981. január 4-én jelent meg a Művelődésügyi Közlönyben a minisztérium 28 138/1980. sz. határozata, amely — száz évvel Somogyi Károly fölajánló levele után — a Somogyi-könyvtárat az I. osztályba sorolt tudományos könyvtárak közé emelte. Ezt az elismerést a könyvtár egyaránt köszönheti állományának és a benne folyó munkának, annak ellenére, hogy mind központi épülete, mind fiókhálózatának elhelyezési adottságai, fölszereltsége korszerűtlenek. A Somogyi-könyvtár gépesítettség, technikai felszereltség szempontjából önhibáján kívül elmarad a társadalmi igények támasztotta követelményektől. Az ígéretes jövő lehetősége az épülő, új központi könyvtárban rejlik. Belső terveinek kiképzésében, gépparkjának kiválasztásában, működési rendjének kialakításában a könyvtárosokra hallatlanul nagy felelősség hárul. Rajtuk múlik, hogy sikerül-e a modern épületbe átmenteni a százéves könyvtár haladó hagyományait, a szükségszerűen tovább bővülő könyvtáros gárdában kialakítani a hivatástudatot, a város lakóival megszerettetni az új könyvtárat, övék a felelősség és övék annak lehetősége is, hogy legalább egy emberöltőre korszerű könyvtárat teremtsenek a városban.

17*

259

Előző Főoldal Következő


2004.09.15.

LIPPAINÉ FEKETE ILONA

Recommend Documents