Baromfi ágazat helyzete piaci kilátásai rövid és középtávon

AK I

Baromfi ágazat helyzete piaci kilátásai rövid és középtávon

Baromfi ágazat helyzete piaci kilátásai rövid és középtávon 1. A baromfi termékpálya nemzetközi helyzete Nı a magas élelmiszerbiztonságú, intenzív termeléső baromfihús elıállítása A szárnyas-termékek fogyasztásával szemben a korábbi állategészségügyi problémákra visszavezethetı megromlott fogyasztói bizalom a baromfiiparra nehezedı erıteljes élelmiszerbiztonsági nyomásnak köszönhetıen helyreállt. Bár a baromfitermékek fogyasztásának évtizedekig tartó dinamikus fejlıdése az évezred elsı évtizedében megtorpant, mára újra kiegyensúlyozott növekedést mutat. Az USDA adatai alapján a vertikum termékeinek fogyasztása 2020-ig összességében 15 százalékot meghaladó mértékben nı, ami nem véletlen, hiszen a termékpálya termelési oldalára jellemzı biológiai és gazdasági elınyök a legolcsóbban és leggyorsabban elıállítható hústermékét eredményezik. Az elkövetkezendı években a fogyasztók biztonságos, környezetbarát baromfi termékek iránti igénye tovább fokozódik és elıreláthatólag az organikus és szabadtartású termelési módszerekkel elıállítható szárnyas áru kereslete is emelkedni fog. Ez utóbbinál közrejátszik az is, hogy a fogyasztók ezeket a termékeket gyakran azonosítják a fenntartható, környezetbarát termeléssel elıállított élelmiszerekkel. Mivel ezzel a hústermelési módszerrel a világ lakosságának legfeljebb felét lehetne ellátni, a globális hús szükséglet elıállítása továbbra is nagyüzemi keretek között fog történni viszont környezetbarát és fenntartható intenzív termelési eljárással. Az állati termékek nagyüzemi termelése közül a baromfihús elıállítása a leginkább környezetbarát és fenntartható intenzív termelési mód, ami szintén a szárnyasokból készült termékek térnyerését indokolja. A hús termelésének és fogyasztásának emelkedését a világgazdaság növekedése illetve egyes térségek gazdasági teljesítménye befolyásolja. Az elmúlt évek eredményei azt mutatják, hogy a GDP és a baromfihús termelés együttesen mozgott, így annak növekedése illetve csökkenése a baromfihús fogyasztásának és termelésének változásában közvetlenül megmutatkozik. A baromfihús fogyasztásának régiónkénti megoszlása újrarendezıdik Jelenleg az USDA adatai alapján a világon elfogyasztott 242 millió tonna hús 36 százaléka baromfihús, mennyisége 2012-ben 86,2 millió tonna volt (1. ábra). A világ legnagyobb fogyasztója az USA, fogyasztása viszont 1-2 százalékkal visszaesett 2012-ben, ami Kína elırelépését eredményezte, így globálisan az ázsiai ország vált a világ legnagyobb baromfihús fogyasztójává. Jelentıs a baromfihús fogyasztása Brazíliának és az Európai Uniónak is. Globálisan a hús ezen belül a baromfihús fogyasztásra jellemzı tendencia, hogy különösen a közepes és alacsony jövedelmő országokban erıteljesen nı az import baromfihús fogyasztása.

1

AK I


1. ábra: A világ baromfihús fogyasztásának megoszlása (millió tonna) USA

15,7

Kína 26

Brazília EU-27 Mexikó

13,6

India 3,3

Oroszország 3,1

Egyéb

9,7

3,7 11

Forrás: USDA, 2012

Uniós szinten az Európai Bizottság adatai alapján elıreláthatólag növekedni fog a baromfihús részaránya a húsfogyasztásán belül és vásárlói körökben továbbra is megmaradnak a termékhez kötıdı pozitív képzetek (egészséges, viszonylag olcsó), amik 2020-ig a fogyasztás további növekedését okozzák (2. ábra). 2. ábra: Az Unió baromfihús fogyasztásának alakulása 2009-2020 között 28 26,62

27 26

27,01

26,15

26,29

23,26

23,33

23,39

23,43

23,11

23,16

22,49

22,55

22,57

22,58

22,73

22,17

22,33

22,4

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

26,35 25,96

26,81

26,43

25,96

26,16

25,37

25 23,59

24 23,11

22,62

22,76

21,92

21,94

23 22

22,27

22,94

21 2010

2011

2012

Fejenkénti fogyasztás (kg)

ebbıl EU15

ebbıl EU12

Forrás: Európai Bizottság, 2012

A baromfihús termelés dinamikus emelkedése várható A baromfivertikum az állattenyésztési ágazatok közül – a baromfifajok szaporodásbiológiai adottságaiból adódóan – a piaci igényekhez legrugalmasabban alkalmazkodó ágazat. Ennek köszönhetıen az elıirányzott fogyasztásbıvülés közvetlenül hatva a termelésre 2020-ig 15 százalékot meghaladó globális termelésnövekedést okoz. A Rabobank elırejelzése szerint 2030-ig meghaladja a sertéshús termelését és a világ elsı számú húsforrása lesz. A prognózis alapján a termelés éves szinten baromfihús esetében 2,4 százalékkal emelkedik, ezen belül is a

2

AK I


broilerhús termelése évente 3,5 százalékkal, míg a sertéshús 1,7 százalékkal, a marhahús pedig 1,6 százalékkal növekszik. A baromfihús elıállításának iparszerő, a mezıgazdasági és az élelmiszeripari tevékenységét összefogó vertikális integrációja a fejlett országokban egyre nagyobb vállalatcsoportok kialakulásához vezetett. A baromfiipar területén tevékenykedı integrátor cégek irányítják a mezıgazdasági – tenyésztési, nevelési, hizlalási – szakasz mellett a feldolgozó és továbbfeldolgozó fázist, valamint a kereskedelmet is. Nagyobb és teljes integráció esetében ehhez olyan melléktevékenységek is kapcsolódnak, mint a szántóföldi növénytermesztés vagy a takarmánygyártás, amivel teljesen zárt rendszerben termelhetı meg a baromfihús és az azokból készült termékek. Az USDA adatai alapján a világ 245 millió tonna körüli hústermelésének 35 százaléka baromfihús (3. ábra). 3. ábra: A világ baromfihús termelésének régiónkénti megoszlása tonna)

USA

19

19,8

(millió

Kína Brazília EU-27

2,9

Mexikó

3,2

13,8

2,9

India Oroszország

11,5 13,8

Egyéb

Forrás: USDA, 2012

Az ázsiai régióban a világ második legnagyobb termelıjének számító Kína térnyerése tovább fokozódik, termelése éves szinten 3,5-4 százalékkal emelkedik. A dél-amerikai országok baromfihús termelése a globálisnak csaknem negyede, 23 százaléka. Versenyképességi elınyük a termelésben 2-3 százalékos növekedést okoz éves szinten, és növeli a globális termelésbıl való részesedésüket. A dél-amerikai térségben a brazil mellett az argentin, kolumbiai, venezuelai, perui, chilei és bolíviai termelés is dinamikusan fejlıdik és fogyasztásuk és baromfihús elıállításuk emelkedése mellett az országok exportja is erıteljesen nı.

3

AK I


1. táblázat: Dél-Amerika baromfihús termelése és fogyasztása

Brazília Argentína Kolumbia Venezuela Peru Chile Bolívia

Baromfihús termelés ezer tonna 11900 1600 1000 950 890 600 350

Baromfihús fogyasztás kg/fı 40,1 34,3 23,2 35,3 28 28 30

Forrás: Baromfi Hírmondó, USDA, 2012

A legnagyobb fejlıdést az elmúlt öt évben Oroszország, Ukrajna és India érte el a szárnyasok húsának elıállításában. Az orosz és ukrán baromfihús termelés évi 15-20 százalékos növekedéssel a legdinamikusabb, mennyisége 2012-re elérte a 2,8 millió tonnát. Az orosz után India baromfi- elsısorban broilertermelése fejlıdik legjobban évi 6,5 százalékos növekedéssel, elérve így 2012-ben a 3,2 millió tonnás termelt mennyiséget. Az elkövetkezı években a globális baromfihús termelés motorja továbbra is az USA, Kína és Brazília lesznek, termelésük részesedése a világ produktumából 2020-ig összességében a jelenlegi 53 százalékról 60 százalékra emelkedik. Kínában nı a feldolgozott áru termelése Kína baromfihús termelésének erıteljes növekedése az országot a világ második legnagyobb termelıjévé léptette elı 10 év alatt. Az USDA adatai alapján Kína broilercsirke termelése 2012-ben elérte a 13,7 millió tonnát és várhatóan 2013ban ez további 3 százalékkal nı. Az ázsiai ország víziszárnyas termelése jelenleg már így is a legmagasabb, a világ termelésének 85 százaléka, 6,2 millió tonna, míg pulykahús termelése 6 millió tonna körül alakul. A termelés növekedése jelenleg is dinamikus, viszont az orosz és indiai mögé szorult. Az USDA elırejelzése szerint az ázsiai ország termelése a fogyasztással megegyezı mértékben bıvül az elkövetkezendı években, míg baromfihús-exportja az importnál valamivel nagyobb mértékben nı, a belsı fogyasztáson belül pedig visszaesik az import baromfi termékek aránya. Kína versenyképessége abban rejlik, hogy a külföldi tıkére alapozott magas fokú technológia és menedzsment rendkívül olcsó munkaerıvel párosul, így a takarmány alapanyagok hozzáférhetıségébıl, gyenge infrastruktúrából és állandó baromfi-egészségügyi veszélyekbıl adódó problémák ellenére is növekedést tud elérni. Mivel az ország lakossága nagy gabonafogyasztó és a takarmánynövényként is hasznosítható növényeknek humánkonkurenciája van, elınyben részesíti a legjobb takarmányértékesítı állattenyésztı ágazatot, a baromfit. Jelenleg az elıállított szárnyas áru döntı részét még mindig élıbaromfiként értékestésítik viszont párhuzamosan a feldolgozóiparának fejlıdésével, a városi koncentráció 4

AK I


növekedésével és a generációváltással ez a feldolgozott termékek keresletének növekedésének irányába tolódik el. Oroszország termelése tovább nı, importja visszaesik, exportja fokozódik A volt Szovjetunió szétesése a politikai környezet változásával és gazdasági hanyatlásával párhuzamosan a régió baromfiiparát is érintette. A gyenge hatékonyságú alacsony produktivitású ágazat éveken keresztül küzdött az integrált termelés és a tıke hiányával. Az alacsony fizetıképes kereslet, a versenyképes termelési technológia, a marketing és piaci információk hiánya az évtized végére töredékére csökevényesítette a térség országainak baromfihús termelését, ami 1,8 millió tonnára esett vissza és az egyik legnagyobb baromfihús importırévé tette az országokat. Az elmúlt tíz évben viszont Oroszországban több mint 200 milliárd rubel (6,7 milliárd USA dollár) értékben hajtottak végre fejlesztéseket az ágazatban. A kormányzati támogatások és a külföldi tıke fellendítette a termelést, ami Oroszországban háromszorosával, Ukrajnában, csaknem négyszeresével nıtt 20052012 között. Az elsı lökést a vertikum fellendülésének a 2003-ban bevezetett kvótarendszer adta, ugyanakkor az elfogadott mezıgazdasági fejlesztési terv is segítette, aminek köszönhetıen nemcsak az elıállított baromfihús mennyisége nıtt, de a minısége is javult. A korszerő technológiai fejlesztések és a javuló menedzsment az EU országokkal szemben korábban versenyképtelen baromfivertikumban olyan szintő javulást hozott, hogy 2012-re Oroszország csaknem teljes mértékben önellátóvá vált. Az Orosz Szövetségi Statisztikai Hivatal (Rosstat) adatai alapján Oroszország baromfihús fogyasztása 3,4 millió tonna volt 2011-ben, amelynek 85 százalékát, 2,9 millió tonnát már orosz termelık állítottak elı. Amennyiben az ágazat fejlıdésének üteme nem lassul jelentıs mértékben, a következı években a baromfit exportáló országoknak nem csak az orosz import visszaesésével, hanem az ország baromfihús kivitelének növekedésével és konkurenciaként történı megjelenésével is számolnia kell (4. ábra).

5

AK I


4. ábra: Oroszország csirkehús termelése (ezer tonna) 4500

4500

2000-2009 között a termékpálya fejlıdésének mértéke évi 20 százalék volt, a gazdasági válságban ez lecsökkent, de még így is évi 10 százalék maradt

4000 3500 3000

2575

2725

2310

2500 2060 2000

1801

1680 1410

1500 1180

Mezıgazdasági és fejlesztési terv: 6,7 milliárd $

900

1000 630

690

1997

1998

500 0 1990

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2020*

Forrás: Az orosz agrárattasé beszámolója alapján (2012)

Az EU szabályozása visszafogja a termelést Az Európa Bizottság adatai alapján az EU baromfihús-termelése 12 millió tonna volt 2012-ben, aminek több mint 83 százalékát a csirkehús, 16 százalékát a pulykahús adta. A baromfitermékek tagállamok közti megoszlását az 5. ábra mutatja. 5. ábra: Az Unió baromfihús termelésének tagállamok közti megoszlása (2011)

Forrás: Európai Bizottság

Noha az idei év elsı felében a termelés 29,3 százalékkal emelkedett, az Európai Bizottság rövid távú elırejelzése alapján az Unióban 2012-ben várhatóan 0,7 százalékkal növekszik a baromfihús elıállítása. Míg Németországban, 6

AK I


Franciaországban és Magyarországon a kibocsátás növekedésével, addig az Egyesült Királyságban és Portugáliában a termelés visszaesésével számolnak a szakértık. Az EU tagországok baromfitermelését az extrém magas termelési költségek befolyásolják, ami többek között (takarmány alapanyag, munkaerı, energia költségek mellett) a maga által generált élelmiszerbiztonsági, állategészségügyi, állatvédelmi elıírásokra vezethetı vissza. Tény, hogy az innovatív, a biológiai változatosságot fenntartó termeléső baromfihúst a tagországok lakossága is jobban preferálja, mint a világ más régióiban, sok esetben viszont elıbb készül állategészségügyi, állatvédelmi illetve jóléti szabályozás bizonyos termelési illetve feldolgozási fázisra vonatkozóan, mint az arra irányuló igény a fogyasztókban megfogalmazódna. Az EU Bizottság legújabb határozata szerint 2013. január 1.-tıl az unió baromfivágóhídjain gázos kábítást kell alkalmazni. Erre számos tagország többek között Magyarország – vágóhídjai nincsenek felkészülve és mivel a legnagyobb termelık maguk végzik a vágást az elıírás komoly terhet ró a teljes termékpályára. Importnövelı ketrecváltás Az Unió 1999/74/EK irányelvében az tojótyúk ketrecek bıvítését illetve cseréjét írta elı. A rendelet alapján 2012. január 1.-tıl 500 helyett minimum 750 négyzetcentiméter életteret kellett biztosítani egyenként a tyúkok számára, és ülırúddal is el kellett látni a ketreceket. Az új típusú ketrecekben a megtermelt tojás nem egészségesebb és nem jobb, azaz sem az összetétele, sem a táplálóanyag-tartalma nem különbözik a hagyományos ketrecben elıállítottól. Az átgondolatlan irányelvben elıírtakat szakmai kifogások is érték. Miután 25-50 állat van egy egységben elhelyezve, nagyobb a szociális stressz, kevesebb a tojástermelés. Ezenkívül rosszabb a higiéniai állapot, a fa ülırudak miatt kiírthatatlan a tyúktető, az ülırudak miatt nagyobb az állatok sérülésének veszélye, gyakori a talp különbözı betegsége, így összességében nı az elhullás aránya. Magyarországon tyúkonként átlagban ötezer forintba került a ketrecek átalakítása, amiben ráadásul a kisebb férıhely miatt drágábban lehet elıállítani a tojást. Ha a hagyományos ketrec termelési költségeit 100 százaléknak vesszük, akkor az új típusú ketrecben egy tojás elıállítása 1020 százalékkal, esetenként – a termelési módtól függıen– akár 30 százalékkal is magasabb lett (6. ábra). 6. ábra: Az egyes tartásrendszerek önköltsége a tojótyúk tartásban 200%

200% 180% 150%

160% 140% 120% 100%

108%

110%

121%

Feljavított ketrec

Német kiscsoportos

Zárt istállós mélyalmos

100%

80% 60% 40% 20% 0% Hagyományos ketrec

Szabadtartásos

Biotartás

Forrás: Agrárkamara (2010)

Magyarországon a négymilliós magyar tyúkállományból nagyjából egymillió

7


AK I

gazdáját teljesen felkészületlenül érte a szabályozás, és körülbelül száz kisebb telep, ezen belül kétszázezer tyúk esett ki a termelésbıl. A ketrecügy hatására az étkezési tojáspiacon Európa szerte csökkent a kínálat és nıtt az ár, és valóságos tojásturizmus alakult ki húsvét elıtt. Közvetlenül a szabály életbelépése elıtt, míg az európai termelık nagy része már drágábban a szabálynak megfelelıen állította elı a tojást, megfelelı korlátozás hiányában nıtt a nem megfelelı körülmények között termelt tojástermékek importja az EU- irányába.

Az egységes szabályoknak történı megfelelés a tagországok különbözı gazdasági helyzete miatt, nehezen tartható és a Közösség alacsonyabb gazdasági helyzető – elsısorban újonnan belépı tagországaiban – a folyamatosan megjelenı teherként nehezedı szabályok a termelık kiesését és az elıállított baromfihús mennyiségének visszaesését okozza. Az EU magasabb minıségő termelését megfelelı jelöléssel és informálással kellene tudatosítani a fogyasztókban, hogy ne az alacsonyabb árkategóriás import terméket válasszák, hanem a vásárlásnál esélyt kapjanak a drágább, de magasabb minıségő vagy más termelési körülményeknek megfelelıen Unióban elıállított termékek is. Ennek hiányában a termékek magas ára a belsı termeléső áru vásárlását és fogyasztását csökkenti és az import baromfihús beáramlását fokozza. Jó példa az osztrák védjegy Ausztriában a 1999/74/EK irányelvében elıírtakat 2009-ig kellett a termelıknek megvalósítani. Az új rendszerbe 100 millió eurót ruháztak be, ami 2010-re 82 százalékos önellátásra redukálta az ország termelését és ez azóta sem változott. Mivel a fennmaradó belsı szükségletet importból kényszerül az ország pótolni, saját termelıi védelmére címkézési rendszert vezetett be. Az országban elıállított elıírásnak megfelelıen termelt tojásokat (AMA-)védjeggyel látja el, ami a termelıknek igaz plusz költséget jelent az Osztrák Tojás Szövetség irányába, viszont a fogyasztók figyelmét felhívja az áru származására (7. ábra).

7. ábra: Ausztriában a tojások megjelölésére használt védjegy

Forrás: Osztrák Baromfi Szövetség

A vertikum képviselete a vásárlókban évek alatt megfelelı kampányokkal tudatosította a helyi termékek választásának fontosságát, így 2012-re elérte, hogy az osztrák fogyasztók 72 százaléka fontosnak tartsa a tojás hazai származását és a védjegy alapján válasszon. Jelenleg az üzletekben található tojások 95 százaléka címkézett és a vásárolt áru 80 százaléka helyi származású (Forrás: Osztrák Baromfi Szövetség).

Ennek ellenére az Európai Unió baromfiiparának szerepe és jelentısége nem hanyagolható el, hiszen az AVEC 2011-es jelentése szerint a közel 32 ezer baromfis vállalkozás 673 ezer embert foglalkoztat és a 11 millió tonna elıállított baromfihús

8

AK I


107 milliárd euro forgalmat teremt (Baromfihírmondó, 2011). A Bizottság elırejelzése alapján 2020-ig a baromfihús-termelés az Unión belül 3 százalékkal nı, aminek 80 százalékát az EU-15, míg 20 százalékát az EU-12 fogja elıállítani (8. ábra). Mivel a fogyasztás növekedésében a Bizottság 6 százalékos emelkedést prognosztizál a Közösség 3 százalékos termelésbıvülése belsı szükségletét sem fogja fedezi. 8. ábra: Az Unió baromfihús termelésének alakulása 2009-2020 között (millió tonna) 13 12 11

2,54

2,55

2,52

2,53

2,54

2,56

2,57

2,58

2,59

2,61

2,54

9,43

9,43

9,50

9,61

9,61

9,57

9,59

9,64

9,67

9,76

9,80

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

ebbıl EU15

ebbıl EU12

Forrás: Európai Bizottság, 2012

A korábbi évek törekvései és a bevezetett szabályozások az EU baromfiiparának a versenyképességét jelentısen csökkentették. Az USA-ban 36 százalékkal volt alacsonyabb a broilerhús termelési költsége 2007-ben, mint Hollandiában. A brazil önköltség több mint 40 százalékkal volt kedvezıbb, az alacsonyabb adminisztratív, takarmány és munkaerı költségek miatt. Mindkét országban engedélyezett a hús- és csontliszt használata, ami az EU-ban 2001 óta tilos. Igaz az európai termelık kezdeményezték annak ismételt bevezetését, évekbe telhet annak újbóli engedélyezése. Igaz, hogy az EU, illetve az amerikai és brazil (dél-amerikai) baromfiipar közötti korábbi versenyelıny a világgazdasági válság idıszakában mérséklıdött, még mindig tetemes elınye van az amerikai kontinens országainak. Ott az elıállítást nem nehezíti a Közösségéhez hasonló szabályozási rendszer, amit gyakran a fogyasztói igények nélkül és a közgazdasági lehetıségek határain túl vezetnek be. A nagy európai termelık is nyögik a terheket A baromfiipar adminisztratív kötelességeinek fokozása, az állatjóléti, környezetvédelmi és állatszállítási elıírások szigorítása, a hatósági ellenırzés, a laboratóriumi vizsgálati kötelezettségek növelése együttesen idézték elı jelentıs költségnövekedést, ami nem csak az újonnan belépett, gazdaságilag gyengébb országokban, hanem a régi tagországokban is jelentıs terhet jelent a vertikum szereplıinek. Az Unió legnagyobb baromfihús elıállítójának Franciaországnak 2008-2011 között 400 ezer tonnával (20 százalék) csökkent a termelése (World Poultry, 2012) és a Francia Baromfi Szövetség (CFA) szerint az elkövetkezendı tíz évben sem fog tudni baromfiipara lépést tartani a globális termelés és fogyasztás dinamikus fejlıdésével.

9


AK I

Európában az ország szerepe még meghatározó a piacon, de a strukturális gondok további problémákat vethetnek fel és részesedése is visszaeshet. Habár 2010-2011 között lassú ütemő nevekedés volt tapasztalható, ez messze elmarad a globális és az európai versenytársak növekedési mutatóitól. Míg a világ baromfitermelése 3 százalékkal bıvült, Franciaország 1,86 millió tonnával csak 2,3 százalékos növekedést ért el, ami nem tudta kielégíteni az egyre növekvı belsı fogyasztást sem. Több tényezı gyengíti Franciaország baromfiiparát. A termelıknek jelenetıs problémát okoz az adminisztrációs költségek növekedése és a környezetvédelmi elıírásoknak való megfelelés. Mindemellett gazdasági fejlettségétıl függetlenül, még Franciaországban sem kielégítı a termelıegységek állapota, az épületek öregek (2011-es felmérés szerint a baromfiistállók átlagos életkora 22 év) és állaguk folyamatosan romlik, mivel a termelı gazdaságok szintjén több mint tíz éve nem történt komolyabb beruházás. Az épületek még alkalmasak ugyan az intenzív állattartásra, ám hosszabb távon a befektetések hiánya kihathat a termelésre. A gazdaságok mérete és az istállók nagysága kisebb, mint a versenytársaké, amit fokoz a francia feldolgozók kapacitásának 50 százalékos kihasználatlansága.

Ez nem azt jelenti, hogy az EU baromfiiparára vonatkozó szabályok feleslegesek, hiszen a termékek minıségének közösségi szabályozása fokozza a Közösségen belüli koncentrációt és az integrációt. A probléma az, hogy nem veszi figyelembe a termékpálya szereplıinek gazdasági helyzetét és nem minden esetben korlátozza a baromfiimport beáramlását a versenytársak és az EU termelésére vonatkozó szabályozásnak megfelelıen. Szélsıséges esetben a termelés visszaesése, az európai feldolgozás fázisát is zsugorítja. A feldolgozó cégek felszámolása1 az EU térségén kívüli baromfitermelıket erısíti, ami a gyakran kontinenseken átívelı globális Európán túli cégek térnyerését eredményezi. Brazília baromfihús kivitele stagnál, az USA exportja nı A világkereskedelembe 10,2 millió tonna baromfihús került 2012-ben. A világ legnagyobb exportırei a globális exportból csaknem 70 százalékkal részesedve az USA és Brazília, de jelentıs kivitele van az Európai Uniónak is ( 9.ábra). Thaiföld továbbra is nettó takarmányimportır marad, viszont újra exportálhat baromfihúst, ami az egész világ baromfihús kereskedelmére hatást gyakorol, de elsısorban az Európai Uniót és az USA-t érinti. A thaiföldi olcsó baromfihús vonzó lehet az importıröknek így az USA-ban, illetve Európában termelt baromfihús helyett a thaiföldit részesíthetik elınyben.

1

Többek között Franciaország legnagyobb baromfifeldolgozója a Deux cég elleni 2012-ben indult csıdeljárás

10

AK I


9. ábra: Régiók részesedése az világexportból

0,25 0,25 0,45

0,70 USA Brazíl 3,40

0,50

EU-27 Thaiföld Kína

1,37

Argentína Törökország Egyéb 3,46

Forrás: USDA, 2012

Míg Brazília piacokat veszíthet a Közel-Keleten és Dél-Afrikában – ahol dömpingellenes vámot vezettek be – illetve gyengülı valutája is mérsékli kivitelét, addig az EU részesedése stagnál, az USA piaci részesedése pedig nı. Az USA export részesedésének emelkedését a viszonylag gyenge amerikai dollár és az orosz kedvezményes vámkontingens bıvítése egyaránt segíti. Ugyanakkor az Egyesült Államok és India között kereskedelmi konfliktus törhet ki, mivel India évek óta importkorlátozásokat és magas vámtarifákat alkalmaz az amerikai baromfitermékekkel szemben. A 2012 áprilisában kötött kétoldalú egyeztetések nem vezettek eredményre, ezért az USA a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) Vitarendezési Testülete (DSB) elé vitte az ügyet. Az Egyesült Államok magas színvonalúnak és megbízhatónak tartja a mezıgazdaságra vonatkozó biztonsági elıírásait, ezért véleménye szerint semmi nem indokolja India részérıl az export korlátozását. India kereskedelmi politikájának hangsúlyos – és a konfliktus alapját adó – eleme, hogy tiltja a baromfitermékek behozatalát minden olyan országból, ahonnan madárinfluenzát jelentettek, még ha csak alacsony patogenitásút is. Amerikai szakmai szervezetek (Nemzeti Csirke Tanács, Nemzeti Pulyka Szövetség és az USA Baromfi- és Tojás Export Tanácsa) a vita lehetı leggyorsabb lezárásában bíznak, ugyanakkor a DSB-nél 8-10 év egy átlagos ügyrendezés. A madárinfluenza miatt több jelentıs baromfihús-exportır (pl. Thaiföld, Kína) egyre inkább a hıkezelt, konyhakész termékek irányába tolta el kivitelének termék szerkezetét. A magasabb elıállítási költségek miatt ezek a termékek a nagyobb jövedelemmel rendelkezı európai, ázsiai és közel-keleti országokban kerülnek értékesítésre. A baromfiszállítmányok legnagyobb felvevıje Japán (0,84 millió tonna), de jelentıs mennyiség irányult Szaud-Arábiába és az európai Közösség tagállamaiba is (10.ábra). Oroszország termelésének a növekedése 2008-2012 között importjának 70 százalékos visszaesését okozta.

11

AK I


10. ábra: Régiók részesedése az import csirkehúsból Japán 0,84

Szaud-Arábia EU-27

0,83

Mexikó Oroszország

3,92

0,79

Irak Hong-Kong

0,63

Vietnám Egyéb

0,35 0,29 0,35 0,26

Forrás: USDA, 2012

A vizsgált évtized második felében a takarmányköltségek csökkenésére számítanak az elemzık, ezért növekedhet a hústermelés. A legnagyobb baromfihúsimportırök kereslete 1,5 millió tonnával (21 százalékkal) emelkedhet 2012 és 2021 között. Ugyanakkor Oroszországban, Japánban és Kanadában a behozatal mérséklıdésére lehet számítani. Afrika és a Közel-Kelet a globális baromfihúsimportból közel 40 százalékkal részesedik, de 2020-ig a népesség és a jövedelmek növekedése fokozza a behozatalt. Emellett számos országban állategészségügyi problémák lassítják a termelés bıvülését, ami szintén hozzájárul az import erısödéséhez. A jövedelmek és a fogyasztói kereslet növekedése következtében Mexikó, valamint a közép-amerikai és a karibi térség baromfihús-importja folyamatosan bıvül, mert a baromfihús olcsóbb a sertés- és marhahúsnál. Ugyanakkor a baromfihús magas ára és a lassan növekvı jövedelmek korlátozzák a baromfihús-fogyasztás bıvülését. Az EU baromfihús kivitele visszaesik, a kereskedelem elsısorban tagállami szintre korlátozódik A világpiaci áremelkedés és a Távol-Keleten állategészségügyi problémák miatt kialakult ellátási nehézségek sem okoznak növekedést az Unió exportjában. Nem csak Thaiföld újbóli színrelépése csökkenti részesedését, hanem a konkurens export országokkal szemben versenyképtelen árai is a kivitel visszaesését okozzák. Mivel a baromfihús termelése saját belsı szükségletét sem fedezi, ezért elsısorban importjában várható emelkedés. 2. táblázat: Az Unió baromfihús kereskedelmének alakulása 2009-2020 között (ezer tonna) 2010 Nettó termelés Import (hús) Export (húst)

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

11 967 11 964 12 040 12 119 12 130 12 100 12 144 12 201 12 247 12 345 12 397 779 786 786 777 790 815 827 829 830 830 835 1 159 1 375 1 358 1 315 1 218 1 155 1 132 1 123 1 115 1 163 1 108

Forrás: EU Bizottság, 2012

12

AK I


A szállítmányok legnagyobb része Brazíliából, Thaiföldrıl és Chilébıl érkezik az EU-ba. A behozatalban a félkész- és késztermékek, valamint a sózott és fagyasztott baromfihúsok dominálnak. Ugyan az Európai Bizottság 2003-ban a madárinfluenza kitörését követıen felfüggesztette a Thaiföldrıl származó nyers csirkehúsok és csirkehús-termékek importját idıközben felszámolták a betegséget az ázsiai országban, így az Európai Bizottság fokozatosan feloldotta az importtilalmat és 2012. július 1-jétıl ismét szállít nyers csirkehúst a Közösségbe. Thaiföld visszatérése várhatóan nem gyakorol számottevı hatást az EU friss csirkehúspiacára, mivel azt erısen védik a friss hús címkézésére vonatkozó elıírások. Ugyanakkor a nemzetközi piacra már jelentısebb befolyással lehet a versenyképes áraival, ami viszont hatással lehet az EU baromfi-exportjára is. A vámkontingensek módosítása nem valószínő, így az importárak csökkenésére, valamint jelentıs versenyre lehet számítani az exportırök (elsısorban Brazília és Argentína) között. Az EU döntése nyomán várhatóan Japán is feloldja a thaiföldi csirkehúsokra vonatkozó importtilalmat. Amikor ez bekövetkezik, Thaiföld csirkehús-kivitelének volumene visszatérhet a 2003. évi madárinfluenza elıtti szintre. Ez a thaiföldi termelık számára az elmúlt évek beruházásainak, fejlesztéseinek a megtérülését eredményezheti. A Közösség 1,35 millió tonnás baromfihús exportjának jelentıs része HongKongba irányult ahová 70 százalékkal nıtt a kivitel 2008-2011 között. Emellett az Unió jelentıs mennyiséget szállít Szaúd-Arábiába, Beninbe és jelenleg még Oroszországba is. Az orosz piacon értékesített mennyiség azonban néhány év alatt a felére csökkent: míg 2008-ban 230 ezer tonna baromfihúst adott el itt az EU, addig 2011-ben már csak 115 ezer tonnát. Az ország önállóságra történı törekvése miatt, az EU Oroszországot nem csak mint egyik legnagyobb célpiacát veszti el az elkövetkezendı 5 évben, hanem konkurenciaként is megjelenhet más export országában. A baromfihús kereskedelem az EU tagországai között intenzív, de az eltérı gazdasági fejlettség, illetve a vásárlóerı terén tapasztalható különbségek miatt a drágább termékek (csirke- és pulykamell) az EU-15-ben, míg az olcsóbb termékek (farhát, szárny) az EU-12-ben kerülnek értékesítésre.

2. A baromfi termékpálya magyarországi helyzete Baromfihús fogyasztás részesedése a húsfogyasztáson belül romlott Magyarországon 2006-2007 között a madárinfluenza, 2008-ban pedig a takarmányárak robbanása mélyítette el a szektor válságát. A takarmányárak éves átlagos növekedése a csirketápok esetében 13 százalék volt 2006-2011 között, de a termelık helyzetét az energiaárak megugrása is nehezítette. A villamos áram ára 2006-2011 között 22 százalékkal, a földgázé 99 százalékkal, míg a gázolajé 50 százalékkal drágult. Igaz viszont, hogy a felvásárlási árak, bár az emelkedı költségeket csak részben kompenzálták, növekvı tendenciát mutattak. Az élı csirke felvásárlási ára 2006-2011 között közel 45 százalékkal nıtt, míg az élı pulykáé 40 13


AK I

százalékkal emelkedett. Mivel a felvásárlási árak növekedése nem ellensúlyozta teljesen az energia- és a takarmányköltségek emelkedését, a baromfihizlalók jövedelempozíciója romlott. A felvásárlási árak növekedése és a baromfihúsok átadási árainak stagnálása pedig a baromfifeldolgozás jövedelmezıségét csökkentette. Az áfa-kulcs háromlépcsıs emelése az utóbbi években egyrészt a fogyasztói árak emelkedése miatt visszafogta a belföldi fogyasztást, másrészt erısítette a szürke- és feketegazdaságot, amelynek aránya a Baromfi Termék Tanács (BTT) becslése alapján 15-25 százalékról 35 százalékra fokozódott a szektoron belül. A 2012-es év nyári kánikulája újabb jelentıs veszteségeket okozott. A többletelhullás és a megsemmisítési költség mellett az állatok étvágytalansága súlygyarapodás csökkenést is eredményezett. Az aszály a terméskínálatot is rontotta, különösen a baromfitakarmányozásban domináns alaptakarmánynak számító kukoricánál. A baromfitermékek közül elsısorban a húscsirke értékesítését 2012 nyarán a beszállítók közötti árharc jellemezte. Az ágazat erıs összefogása, szervezése híján a kereskedelem a beszállítók áremelkedési kísérleteit eddig elhárította. A takarmánynövények világszintő áremelkedését legjobban megsínylı baromfiágazat megsegítésére a magyar kormány 10 milliárd forint többlettámogatást határozott meg 2012 ıszén. Újra több sertéshús fogy Magyarországon A hazai húsfogyasztásból a baromfihús részesedése tízéves viszonylatban 5 százalékponttal esett vissza. Az egy fıre jutó 24,6 kg baromfihús mennyisége, 3 kgmal volt kevesebb 2010-ben, mint 2009-ben. Amíg a sertéshús aránya (48 százalék) az összes húsfogyasztásból 2008-2010 között fokozatosan nıtt, addig a baromfihúsé 46,7 százalékról 43 százalékra csökkent. A nyugat-európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is nıtt az egészségtudatosan választott élelmiszerek, kényelmi termékek fogyasztása, így a baromfihús esetében is emelkedett a magas hozzáadott értékő, háztáji ízeket idézı szabadtartásos baromfi kereslete, illetve nıtt a könnyen elkészíthetı elısütött/feldolgozott baromfitermékek fogyasztása. Az élelmiszerbiztonság kulcseleme a baromfihúsok megfelelı csomagolása, amivel szemben megváltoztak a fogyasztói igények. Jellemzı tendencia, hogy – az USAhoz és Nyugat-Európához hasonlóan – a csomagolatlan hústermékek helyett a nem manipulálható csomagolású koncepciók kerültek elıtérbe a fogyasztók választásánál. Uniós viszonylatban jelentıs a magyarok baromfihús fogyasztása Igaz Magyarországon a baromfihús fogyasztása 2009-2010 között fejenként 3 kilogrammal (12 százalékkal) 27,8 kg-ról 24,6 kg-ra visszaesett Uniós viszonylatban – ahol az egy fıre jutó fogyasztás 22,6 kg – még így is a hatodik helyen áll az országok fejenkénti fogyasztásának listáján (11. ábra). Magyarországon egyrészrıl továbbfolytatódik a minıségi, értéktöbblettel rendelkezı baromfitermékek iránti kereslet növekedése a prémium kategóriás termékeket fogyasztók körében. Másrészrıl a csirkehús árának várható emelkedése miatt a húsfogyasztás visszaesése elkerülhetetlen, mivel a magyar fogyasztók egy

14

AK I


részének jelenleg is nehézséget okoz a hústermékek megvásárlása. A csökkenés mértéke nehezen prognosztizálható, de függ a fogyasztói rétegtıl és szokásoktól. Az alacsonyabb keresető fogyasztói rétegnél még inkább jellemzı lesz a közeljövıben az olcsó árfekvéső húsrészek, -termékek (pl. csirkefarhát) választása. Az ország baromfihús fogyasztása nagyban függ attól is, hogyan változik a sertéshús ára. Jellemezı tendencia, hogy az egyik termékkategória áremelkedése a másik termék fogyasztásának növekedését vonja maga után. 11. ábra: AZ EU egy fıre jutó baromfihús fogyasztása (2010) 35 30

34,1 30,5 30,2 28,7 27

25

24,6

23,8

23,7

23,5 23,5

22,8 22,6 22,2

22

20

21

20,7 20,4

19,5

19,3

19

18,9 18

15

17

16,7 12

10 5

Po rtu

gá l Sp Ír o ia r Eg any szá ye olo g sü lt rszá K irá g Sz lysá M lov g ag á k ya ia or sz á Le D g ng án ia y Fr elor an sz ci á ao g Cs rs z eh ág or s H zág EU oll a 27 ndi át a lag Li a * tv á Bu nia l g És ár ia z G t ors ör z á ög g or sz á g A us Le ztri a t N tors ém z á et g or sz á Ro g m á S z ni a lo B e O vá lg las nia iu z m ors /L z ux ág em Fi nn burg o Sv r sz éd ág or sz ág

0

*Ciprus és Málta adatait nem tartalmazza Forrás: EU Bizottság, kivéve Magyarország adatait, ami KSH

2.1. Mezıgazdasági termelés A baromfiágazatok üzemgazdasági elınyei és hátrányai Mivel Magyarországon jelentıs import fehérje felhasználás jellemzi az ágazatot a szója árának növekedése nehézséget okoz a vertikum számára annak ellenére, hogy termıföld igénye – a baromfi jó fehérje transzformáló képessége miatt – az állati termékeket elıállító ágazatok közül a legkisebb. Eszközigénye más állattenyésztési ágazatokhoz képest alacsony, mindemellett kiváló istállókihasználtság jellemzi, így a legnagyobb az egységnyi férıhelyen elıállított hús mennyisége. A technikai és a gazdasági hatékonysága a fajok produkciós és reprodukciós képessége miatt magas. A zárt technológia viszont szigorú fegyelmet és hozzáértést igényel, amihez hazánkban nem minden esetben van megfelelı szaktudás. Az esetenkénti élımunka csúcsok (csırözés, vakcinázás, rakodás, stb.) ellenére, az állati termékeket elıállító ágazatok közül a legkisebb élımunka igényő és a legjobban szervezhetı munkarendő vertikum. A befektetett tıke mozgása és az ökonómiai megtérülés gyors, ami likviditási elınyt ad a termékpálya szereplıinek. Hátrány viszont, hogy a gyors megtérülés, alacsony jövedelemteremtı képességgel és magas rekonstrukciós igénnyel párosul, amit súlyosbít, hogy a tıkeszegény

15

AK I


vállalkozások nem tudnak fejlıdni a feldolgozók elıfinanszírozási nehézségei miatt. Bár a legjobban integrált állattenyésztési ágazat, a kereslet és a kínálat jelentısen ingadozik. Baromfiállomány csökkent A baromfiállomány 2011-ben 2 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban, viszont a megelızı öt év átlagát (2006-2010) 5 százalékkal meghaladta (12.ábra). 12. ábra: Magyarország baromfi állománya (ezer darab) 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 2008

2009 Tyúkfélék

2010 Pulyka

2011 Kacsa

2012

Liba

Forrás: KSH, 2012

Továbbra sem javult az ágazat versenyképessége Az AKI 2009-ben, az ágazat versenyképességérıl készített tanulmányában a baromfivertikum makrogazdasági és üzemi tényezıkre visszavezethetı hiányosságaira hívta fel a figyelmet. Akkor az ágazat a genetika mögött lemaradt és elavult tartástechnológia miatt komoly állategészségügyi problémával küzdött és az állomány szalmonella fertızöttsége is kirívóan magas volt. Az új beruházások drasztikus csökkenése miatt a telepek mőszaki állapota leromlott és az idejemúlt tartás- és takarmányozás-technológiai berendezések sem tették lehetıvé a világszínvonalú hibridekkel történı gazdaságos termelést. A versenyképes mőködéshez szükséges termelési feltételeknek a telepek mintegy 60 százaléka felelt meg 2009-ben, viszont kellı átalakítással a nem megfelelı telepek nagy része is kielégítı termelésre alkalmassá tehetı lett volna, és mindössze 10 százalék volt termelésre alkalmatlan. Igaz az AKI tesztüzemi adatai alapján a baromfiágazat esetében2 2010-2011 között a nettó hozzáadott érték mint jövedelem mutató 13,6 milliárd forintról 18 milliárd forintra emelkedett a hosszú távú tendencia 2

Az AKI tesztüzemi adatai alapján a mezıgazdasági ágazatokban tevékenykedı egyéni gazdaságok 2011-ben az elızı évhez képest csaknem 80 százalékkal növelték az egy hektárra jutó bruttó beruházásaikat és a jövedelmek 2003 óta szinte folyamatosan nıttek, az egyéni gazdaságok 2011-ben több mint négyszer annyi jövedelmet értek el, mint 2003-ban.

16

AK I


aggodalomra ad okot, mivel a beruházások 2011-ben sem érték el a csatlakozás elıtti szintet. Márpedig a beruházások, a termelési technológia folyamatos korszerősítése elengedhetetlen feltétele a versenyképesség javításának. Elgondolkodtató, hogy a csatlakozás után eltelt hét teljes évbıl ötben az egyéni gazdaságok nettó beruházása negatív volt, vagyis a beruházások összege az amortizációt sem haladta meg, tehát a gazdálkodók az elhasználódott eszközeiket sem tudták pótolni. A gazdasági válság elmélyülése hitelfelvételi nehézségeket és az idegen tıke magas kamatát vonta maga után, ami szintén gátat szabott az ágazat hiányosságainak pótlására. Kis állományméret, gazdaságtalan termelés Uniós összehasonlításban Magyarországon a baromfiipar integrációja még nem érte el a nyugat-európai szintet, mivel a broilerállomány felét még mindig az 50 ezer darabos állománylétszámnál kisebb üzemekben állítják elı. Ezzel szemben az Unióban a baromfihús elıállítása 60 százalékban a 100 ezer férıhely nagyságot meghaladó üzemekben történik (13.ábra). Az Általános Mezıgazdasági Összeírás (AMÖ) adatai alapján jelenleg 312 ezer üzemben, illetve mezıgazdasági háztartásban folyik baromfitartás, aminek 99 százaléka 1000 darab alatti létszámmal mőködik, míg mindössze 0,5 százalék az 1000 állatnál többet tartók aránya. A teljes állomány 25 százalékát tartják a kislétszámú (1000 alatti) üzemek. Az 50 000 feletti üzemek aránya, ami már nyugateurópai mértékkel nézve is versenyképesnek nevezhetı, mindössze 0,02 százalék, mégis itt található Magyarország baromfiállományának csaknem 50 százaléka. 13. ábra: A hazai brojler-állomány üzemméret szerinti megoszlása (2010) 99,50%

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

38,71% 25,24% 19,42% 8,09% 0,33%

0-999

1000-9999

8,54% 0,13%

0,02%

10000-49999

részesedés az üzem számából

50000-99999

0,02%

100000

részesedés a broiler állományból

Forrás: KSH, AMÖ adatok alapján

Napjainkban a baromfi elsısorban broilertartás területén a technológiára érzékeny, minıségi hibridek használata terjedt el, amelyek gazdaságos és versenyképes tartása megköveteli a megfelelı hízási paramétereket biztosító technológiai berendezések alkalmazását. Kis állományméret esetén a modern

17


AK I

technológiai berendezések használata gazdaságtalan, az elavult tartástechnológia viszont rosszabb hizlalási paramétereket – romló fajlagos takarmány-felhasználást, hosszabb hizlalási idıt és alacsonyabb értékesítési átlagsúlyt – von maga után. A megfelelı technológiával nem rendelkezı, versenyképtelen termelést folytató, kismérető telepek száma várhatóan az elkövetkezendı tíz évben csökkenni fog, ami a termelést a koncentráció irányába tolja el. Erıtlen szakmai képviselet A baromfivertikum versenyképességét hátráltató tényezı, hogy a termékpályán mőködı termelıi csoportok több okból kifolyóan nem képesek az ágazat hatékony szakmai képviseletére. Elsıdleges probléma, hogy kis csoportokra aprózódtak, és egyenként nem rendelkeznek olyan mennyiségő árualappal, amivel a piacon már bizonyos elınyökhöz juthatnának. Amíg a termelıi csoportok nem nagyobbak, mint egy-egy komoly egyéni termelı a vágóüzemek érdekérvényesítı képessége még mindig nagyobb a tenyésztıkénél. Mindemellett a termelıi csoportok csak az értékesítést végezhették együttesen 2012-ig, a közös beszerzés (napos csirke, takarmány) esetén ugyanis elestek az állami támogatásoktól. Tehát míg a kereskedıláncok, vagy élelmiszer-feldolgozók közös beszerzésre alakított társaságon keresztül értek el árelınyöket vagy kedvezı feltételeket, a termelıi csoportoknak a gyakorlatban egyenként kellett szerzıdést kötni a beszerzésre, elesve ezzel a nagyobb mennyiség megrendelésébıl adódó kedvezményektıl. Ennek ellenére a baromfi termelıi csoportok a gabona termelıi csoportok után a második legnagyobb, állattenyésztési ágazatok közül pedig a legnagyobb áruforgalmat érték el 2011-ben. Az árbevétel volumene alapján a termelıi csoportok átlaga 2011-ben 48 milliárd forint volt. Ez nem a baromfivertikumban kiemelkedıen mőködı termelıi csoportok tevékenységét támasztja alá, hanem inkább azt, hogy Magyarországon más mezıgazdasági ágazatban mőködı termékpálya képviselet is hasonlóan alacsony hatékonysággal tevékenykedik. Az összes támogatásból 15-16 százalék körül részesednek évente a baromfivertikumot képviselı termelıi szervezetek, így a gabona után a második helyen állnak. A baromfitermékek értékesítésének 20 százaléka történt 2011-ben termelıi csoportokon keresztül. A 38 elismert termelıi csoport 741 tagból álló létszáma 2011-re 707 tagra csökkent 2010hez képest és továbbra is a tej után a második legkevesebb tagot számláló termékcsoport maradt. A termelıi csoportokat a baromfi termékpályán a kormány által elismert Baromfiértékesítı és Termeltetı Termelıi Csoportok Országos Szövetsége fogja össze. 2.2 . Feldolgozás Feldolgozás koncentrációjának fokozása a jövı útja Az elmúlt tíz évben az EU-ban szerkezeti átalakuláson ment át a baromfiszektor feldolgozási fázisa, de a baromfihizlalók és -feldolgozók vertikális kapcsolatainak erısödése is jelentıs struktúraváltozást okozott. Az erıs verseny miatt a fokozatos beruházást igénylı szakaszban csak a nagyobb vállalatok tudtak megmaradni és – átvéve a tönkrement kisebb feldolgozók pozícióját – növekedni. 18

AK I


Szemben az elaprózódott vágóalapanyag elıállítással a feldolgozás Magyarországon koncentrálódik, igaz a kisebb üzemek lemorzsolódása árán, és nyugat-európai szinthez közeli módon történik. 3. táblázat: A termékfeldolgozást (és közvetlen értékesítést) végzı egyéni gazdaságok száma a baromfiágazatban (2003-2011) 2011 megoszlás százalék Összesen baromfitartó 29698 21968 23260 25690 100 Ebbıl: tartást + feldolgozást végzı 731 1 432 1 440 1 852 7 Forrás: A KSH ÁMÖ adatbázisából az AKI Élelmiszerlánc Elemzési Osztályán készült számítás 2003 (db)

2005 (db)

2007 (db)

2011 (db)

2003-2011 változás százalék 87 253

Magyarországon a baromfifélék közül a tyúkok 34 százaléka volt egyéni gazdaságokban elhelyezve 2011-ben, ugyanakkor a feldolgozást is végzı egyéni gazdaságok száma 1,9 ezerrel, 7 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban3. A feldolgozás nyeresége csökkent A baromfiállomány közel kétharmada vágóállat, amelynek nagysága, a jövedelmezıség alakulásának függvényében évente többször változik. A Baromfi Termék Tanács feldolgozóüzemei 2012 elsı negyedévében összesen 115 ezer tonna vágócsirkét vásároltak fel, ami 16,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi mennyiséget (14. ábra). 14. ábra: Vágóállat- és állatitermék-termelés alakulása 1 600 1 369

1 374

1 329

1 303

1 335

1 400 1 200 1 000 800 616

660

646

650

691

600 400 200 0 2007

2008

2009

Vágóállat összesen ezer tonna

2010

2011+

vágóbaromfi ezer tonna

+

elızetes adatok

Forrás: AKI

3

Összességében baromfitartással 25,7 ezer gazdaság foglalkozott, 10 százalékkal több, mint 2007-ben, viszont 15 százalékkal kevesebb, mint 2003-ban.

19

AK I


Magyarországon a vágócsirke felvásárolt mennyisége 11 százalékkal, élısúlyos termelıi ára (261 forint/kg) 6 százalékkal volt magasabb 2012 elsı kilenc hónapjában az egy évvel korábbinál. A csirkehúsok belföldi értékesítése 24 százalékkal csökkent ugyanebben az idıszakban, az egész csirke feldolgozói értékesítési ára pedig 454-rıl 459 forint/kg-ra nıtt. A egészcsirke (65 százalékos) uniós átlagos értékesítési ára 196 EUR/100 kg volt 2012 34. hetében, alig 1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A termék Németországban ugyanezen idıszakban 246 EUR/100 kg volt, míg Lengyelországban ennél 42 százalékkal (144 EUR/100 kg), Magyarországon 31 százalékkal (171,2 EUR/100 kg) került kevesebbe (15. ábra). 15. ábra: Az egészcsirke (65 százalékos) feldolgozói értékesítési ára néhány uniós tagállamban és Magyarországon 260 240

EUR/100 kg

220 200 180 160 140 120 2011. 1 5

10

15

20

Németország

25

30

35

Franciaország

40

45

Magyarország

502012. 1 5

10

Hollandia

EU

15

20

25

30

Forrás: AKI PAIR

Az ábrán a csirkecomb átadói, fogyasztói és felvásárlási árának alakulását láthatjuk 2006-2012 között az ÁFA változásának függvényében. A termék átadói ára 25 százalékkal, a fogyasztói ára 33 százalékkal, míg átadói ára 23 százalékkal változott a vizsgált évek alatt. Ezen idıszakban a villamos áram ára 22 százalékkal, a földgázé 99 százalékkal, a gázolajé 50 százalékkal, míg a munkabér költsége 35 százalékkal drágult (16.ábra).

20

AK I


16. ábra: Csirkecomb árának alakulása (2006-2012) 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 I

II

III IV

I

II

III IV

I

II

III IV

I

II

III IV

I

II

III IV

I

II

III IV

I

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

15% ÁFA

15% ÁFA

20% ÁFA

20% ÁFA

25%ÁFA

25% ÁFA

27% ÁFA

Átadói ár

Fogyasztói ár

Felvásárlási ár

Forrás: Mastergood, 2012

A termelési ár alakulását az Unióban és Magyarországon a világpiaci trendek és árak határozzák meg. A baromfihús ára a mindenkori kereslet-kínálat függvénye, amit a termelı és a feldolgozó/kereskedı közti kialkudott ár befolyásol. A termelı érdeke a minél magasabb, míg a feldolgozóé a minél alacsonyabb felvásárlási ár elérése, hiszen az elıbbinek output, míg az utóbbinak input terméke. A globális tendenciához hasonlóan a baromfihús árváltozását Magyarországon is a termelési költség 70 százalékát kitevı takarmányár változása befolyásolja. 2.3 . Kereskedelem 2.3.1.Kiskereskedelem A hazai eredető friss baromfi termékek aránya a kiskereskedelemben magas A kiskereskedelmi forgalomban megjelenı friss csirkehús kínálatában jelentıs a hiper- és szupermarketek szerepe. Az összes csirkehús 45 százalékát itt szerezték be a háztartások 2011-ben, míg a hentesüzletek és a piacok 29 százalékos részesedést tudhatnak magukénak. A magyar lakosság 2011-ben mintegy 230 milliárd forintot költött tıkehúsra, ebbıl 106 milliárdot sertéshúsra adtak ki, 84 milliárdért friss csirkehúst vásároltak, s csupán 40 milliárd volt az egyéb baromfi-, a marha-, nyúl- és vadhúsokra kiadott összeg (GfK Hungária Piackutató Intézet). Igaz a csirkehús kedveltségéhez az elmúlt néhány évtized egészségtudatos kampánya jelentısen hozzájárult, népszerősége elsısorban viszonylag kedvezı árának köszönhetı. A baromfihús fogyasztói árának emelkedése viszont a fogyasztás visszaesését okozta, mivel a magyar lakosság korlátozott vásárló ereje miatt kétséges, hogy a vásárlók tolerálják a baromfitermékek felvásárlási árának növelésébıl adódó fogyasztói ár jelentısebb elmozdulását. Ennek oka egyrészrıl, hogy a sertés és baromfihús egymásnak versenytársai, ha az egyik ára emelkedik, a 21

AK I


kereslet eltolódik a másik irányába, amihez a kereskedelem is azonnal alkalmazkodik. Kevesebbet vásárol fel, így ha még sikerül is a baromfitartóknak árat emelni, a volumencsökkenés miatt, nem feltétlenül lesz nagyobb árbevételük. Másrészrıl Magyarország nem zárt piac, a magas belföldi árak az import növekedését generálják. A magyar élelmiszerek4 – többek között a húskészítmény, a tálcás baromfihús, a tálcás sertéshús, a tojás – hazai kiskereskedelemben betöltött arányát vizsgálta a Hungarikum Szövetség három magyar és kilenc nemzetközi tulajdonú lánc esetében. A legtöbb hazai áru arányaiban a magyar tulajdonú üzletekben található. A külföldi láncok közül a legkevesebb magyar terméket áruló cég az Aldi, míg a legtöbb magyar termék a Matchban (a felmérés 2012 elıtt készült, mielıtt a CBA megvásárolta a Match üzleteket) található, ahol – annak ellenére, hogy külföldi tulajdonú – a hazai láncokénál is szélesebb a magyar termékek választéka. A magyar termékek aránya összességében az áruházaknál a vizsgált kategóriákban hetvenhat százalék, a hazai láncoknál nyolcvankettı, még a nemzetközieknél hetvenkét százalék volt (17. ábra). 17. ábra: Magyar termékek aránya a kereskedelmi láncok kínálatában Zöldség-gyömülcs Sajt, sajtkészítmények, túró Tej Tojás Tálcás sertéshús Tálcás baromfihús Húskészítmények 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Forrás: GfK Hungária Piackutató Intézet, 2011

Egyes csoportoknál – fıként a frissáru esetében – ez az arány 90 százalékot is eléri, sıt a baromfi hús esetében még ezt is meghaladta. Bár az elmúlt években Magyarországon nıtt az a fogyasztói réteg, amely keresi a magyar termékeket és bizonyos határokig – ha érzékel hozzáadott értéket – elfogadja azok magasabb árát, arányuk még mindig tíz százalék alatt marad.

4

A magyar termék minısítés, vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethetı fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Az állati eredető élelmiszerekhez esetében ez azt jelenti, hogy a felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, a halakat honi vizekbıl fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el (http://magyartermekek.uw.hu/).

22

AK I


2.3.2. Külkereskedelem A baromfihús kereskedelme jelentısen lassult Az elmúlt öt évben a baromfiexportunk kiegyensúlyozott növekedést mutatott, míg importunk egyenletesen csökkent. A külkereskedelem dinamizmusa 2012-ben, mind a kivitel, mind a behozatal tekintetében jelentısen megtorpant (18. ábra), a nettó külkereskedelmi mérleg viszont arányaiban nem változott. 18. ábra: A baromfihús külkereskedelmének változása 116,08

120,00 98,48

100,00 85,69

82,37

80,00 68,09 60,00 48,25

45,23

45,31 35,59

40,00

19,18

20,00

0,00 2008

2009

2010 import

2011

2012

export

Forrás: KSH

Baromfihús import a szomszéd országokból érkezik Igaz Magyarország baromfihús importja 2011-ben 22 százalékkal meghaladta a 2010-ben behozott mennyiséget, 2012-ben a korábbi év decemberéhez képest több mint 50 százalékkal visszaesett. Az import 75-80 százalékát a broiler csirke adja, de 2010-2012 között az országba behozott pulykahús mennyiségének aránya is nıtt (19. ábra).

23

AK I


19. ábra: Magyarország csirke és pulykahús importjának megoszlása 50 45 40 35 30

39,31

35,96

36,17

25 27,99

20 15

14,46

10 5

9,05

8,94

7,60

9,35

2010

2011

4,73

0 2008

2009

pulyka

2012

csirke

Forrás: KSH

A baromfihús importban a szomszédos országok Magyarország elsıdleges partnerei (20. ábra). A legnagyobb mennyiségben Ausztriából érkeznek szállítmányok, elsısorban friss vagy hőtött baromfihús formájában. Magyarország Unión kívülrıl kizárólag Brazíliából importál a piac aktuális igényeinek megfelelıen változó mennyiségben fagyasztott csirkehúst. 20. ábra: Magyarország baromfihús beszállító országai Ausztria Lengyelország

2,35 4,90

0,82

Németország

0,90

Portugália Szlovákia

1,09

Franciaország 1,32

Hollandia 4,32

1,51

Egyesült Királyság Csehország Belgium

1,61 2,06

2,62

egyéb

Forrás: KSH

Az export mennyisége visszaesett A csirke- és a pulykahús exportunk 2011-ben összességében 116 ezer tonna volt, csaknem 25 százalékkal meghaladva az elızı három év átlagát, viszont 2012 decemberében 40 százalékkal maradva alul az elızı évi exportnál. Kivitelünk 65 százaléka csirke-, 35 százaléka pulykahús volt (21. ábra). 24

AK I


A baromfihús kereskedelem lassulása globálisan is jellemezte 2012-ben a szektort, mivel világviszonylatban az ázsiai országok termelésének emelkedése jelentısen lecsökkentette a kereskedelmet. Magyarországon szintén hasonló okokra visszavezethetıen csökkent a kivitel, mivel az egyik legnagyobb export célországunk Ukrajna baromfihús termelésének felfutása negatívan hatott Magyarország exportjára. 21. ábra: Magyarország csirke és pulykahús exportjának megoszlása 120

100

80

76,21 60,59

60

48,36

44,66 43,00

40

20

37,33

37,71

39,86

37,88

25,09 0 2008

2009

2010 pulyka

2011

2012

csirke

Forrás: KSH

Jelenleg a baromfihús export 45 százaléka a határos országokba irányul, legnagyobb része Romániába, de nagy mennyiséget szállítunk Ausztriába, Szlovákiába és még mindig az említett Ukrajnába is (22. ábra). 22. ábra: Magyarország baromfihús kivitelének célországai

Románia

14,35

Ausztria Szlovákia

26,40

Németország

12,28

Ukrajna Csehország Lengyelország

3,25 3,36 3,51 3,94 4,91

Franciaország

10,42

Olaszország Egyesült Királyság

7,61

9,22

Forrás: KSH

25

egyéb

AK I


Magyarország exportpartnereibıl versenytárs Ukrajnában, Oroszországhoz hasonlóan nagy fejlıdésen ment át a baromfivertikum, azon belül is elsısorban a broilercsirke és a tojástermelı szegmens. Az ukránok baromfi ágazatba történı befektetései a magyar exportot jelentısen, 2008-2012 között több mint 50 százalékkal visszavetette (23.ábra). 23. ábra: Magyarország ukrán és orosz exportjának alakulása 18 16,11 16 14 12 10,35 9,28

10 8

7,17

7,61

7,01

6 4

2,47

3,44

2,99

2,63

2 0 2008

2009

2010 Oroszország

2011

2012

Ukrajna

Forrás: KSH

Ukrajnának nem csak az importja esett vissza, de saját belsı termelése is olyan mértékővé nıtte ki magát, hogy a jelentıs mennyiségő baromfihús elıállítása az exportot is lehetıvé tette. Ukrajna 2012-ben lezárta az EU állategészségügyi hatóságaival a tárgyalásokat és harmadik országként csatlakozott az Európába beszállítható országokhoz tojáspor és baromfihús, elsısorban filé tekintetében. A Vámunióba (Fehéroroszország, Kazahsztán, Oroszország) 2013-ban 100 ezer tonna baromfihús exportját tervezi és körülbelül 20-30 ezer tonna kivitellel az Európai Unió piacain kíván megjelenni. Az ukránok baromfihús termelésének felfutása már rövidtávon jelentısen lecsökkenti Magyarország exportját az ukrán határ felé, de kihat hazánk egyéb exportcélországának kivitelére is. Jelenleg Oroszországba 2,6 ezer tonna baromfihúst szállít Magyarország, ami 10 százalékát sem éri el annak az ukrán exportértékesítési engedéllyel rendelkezı feldolgozónak, amelyik 30 ezer tonna baromfihúsra kapott beszállítási jogot Oroszországtól. Az MHP csoport (Mironovsky Hleboproduct) csak az egyike azon ukrán baromfi feldolgozóknak, amelyek Európába és Oroszországba kívánnak exportálni. Jelenleg még két ukrán cég várja az állategészségügyi hatóságok döntését hasonló céllal. Mindemellett Ukrajna Mezıgazdasági Minisztériuma a pulykahús termelés fejlesztésére irányuló program kidolgozását is megkezdte és közvetlen támogatásokkal különbözı termelıi szintek fejlesztését indította el. Ukrajna a jövıben nem csak belsı szükségletét kívánja ellátni saját termelésbıl, hanem célul tőzte ki az exportértékesítést is. A minisztérium már megtárgyalta a pulykaprogram 26

AK I


finanszírozását és 2013. év elején megkezdi a támogatások kiosztását az elıállított pulyka darabja vagy élıtömege után. Feltehetıen Ukrajna és Oroszország terjeszkedése folytatódik más exportcélországunk irányába is, ami lecsökkentheti a román, osztrák és szlovák kivitelünket is. Ezért még kérdéses, hogy Magyarország honnan fogja tudni pótolni az ukrán és orosz termelés fejlıdése miatti exportpiac vesztését, ami mind a broiler, mind a pulykatermelés szektorát érinti.

3. A baromfi termékpálya kilátásai • Magyarországon továbbfokozódik a koncentráció, mind a jelenleg elaprózódott vágóalapanyag elıállítás, mind a feldolgozás fázisában. A koncentráció a termelést a nagyobb állománymérettel történı elıállítás irányába tolja, ami azt gazdaságosabbá és versenyképesebbé teszi. Mindemellett a vertikumban 35 százalékra nıtt feketekereskedelem arányát is csökkentheti, viszont annak jelentısebb visszaszorítását, kizárólag megfelelı ellenırzı- és adórendszer mellett lehet elképzelni. Magyarország termelését az EU szigorú szabályai igaz nehezítik, a tagországokkal szembeni versenyképességét – mivel ezek minden országra egyaránt vonatkoznak – csak akkor csökkenti, ha ehhez nem egységes támogatási rendszer párosul. • Az elkövetkezendı öt évben Magyarország termelésének alakulását nem a versenyképességének változása, akár javulása fogja befolyásolni. A termelésre elsısorban a kereskedelem lassulása és a belsı fogyasztás visszaesése fog hatni. Az elıbbi oka a volt Szovjetunió tagországai termelésének növekedése lesz. Ezek közül Ukrajna, Magyarország negyedik legnagyobb exportpartnerének többszörösére nıtt baromfihús elıállítása lesz a meghatározó. Jelenleg Magyarország baromfihús-exportjának 45 százaléka a határos országokba irányul, legnagyobb részt Romániába, de jelenetıs mennyiséget szállítunk Ausztriába, Szlovákiába és Ukrajnába is. Elıreláthatólag nem csak az ukrán határ felé csökken jelentıs mértékben Magyarország kivitele, hanem egyéb határos exportpiacok felé is, ahol Ukrajna konkurenciaként veheti át Magyarország helyét. • A baromfihúsok árának elıirányzott növekedése miatt a belsı fogyasztásban sem várható kiugró mértékő bıvülés, az árban konkuráló sertéshús már jelenleg is átvette a vezetı szerepet a legkedveltebb fogyasztott húsok listáján. • A kiskereskedelmi forgalomban a jelenleg 90 százalékot meghaladó hazai friss csirkehús arányát továbbra sem fogja az import baromfihús veszélyeztetni, az országba érkezı szárnyas áru a feldolgozott termékekben jelenik meg. Az importban nem várható nagyobb mértékő kiugrás, viszont Lengyelország átveheti Ausztria vezetı szerepét és 2020-ig Ukrajna is megjelenhet Magyarország importpartnerei között.

27

AK I


SWOT-analízis • • • • • • • •

ERİSSÉGEK (ELİNYÖK) termıföld igénye relatíve kicsi eszközigénye viszonylag alacsony kiváló istállókihasználtság magas a produkciós és reprodukciós képessége a technikai és a gazdasági hatékonysága kedvezı a legkisebb élımunka igényő és a legjobban szervezhetı munkarendő vertikum befektetett tıke mozgása és az ökonómiai megtérülés gyors alacsony import arány a friss áru kereskedelemben

• • • • • • • • • •

• • • •

LEHETİSÉGEK a piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodik a legjobban integrált állattenyésztési ágazat

• • • •

28

GYENGESÉGEK (HÁTRÁNYOK) alacsony jövedelemtermelı képesség, magas rekonstrukciós igény a tıkeszegény vállalkozások nehézkes fejlıdése a termelık rendelkezı mőködı tıké hiánya zárt technológia = szigorú fegyelem magas fokú szaktudás és hozzáértési igény korszerő fajták = magas takarmány és technológiaigénye esetenként élımunka csúcsok genetika mögött lemaradt és elavult tartástechnológia állategészségügyi problémák, idejemúlt tartásés takarmányozás-technológiai berendezések magas importarány a feldolgozásban erıtlen szakmai képviselet VESZÉLYEK jelentıs import fehérje felhasználás nagyfokú telepi koncentráció = megnövekedett fertızésveszély kereslet-kínálat nagyfokú piaci ingadozása volt szocialista országok megjelenése konkurensként

Baromfi ágazat helyzete piaci kilátásai rövid és középtávon

Recommend Documents