Barokk
Készítette: Bácsi Blanka Bónácz Judit Karisztl Kinga
Tartalomjegyzék
Történelmi háttér Filozófiai háttér Barokk eredete Barokk stílusjegyei Barokk korszak irodalma Barokk zene Barokk képzőművészet Építészet a korszakban Öltözködés
2
A barokk a reneszánsz után kialakult nagy korszak, művészeti, irodalmi stílusirányzat, illetve korstílus, amely a manierizmusból jött létre és körülbelül 1600-tól 1750-ig tartott. Elnevezése az olasz ’barocco’ szóból származik, amely bonyolult, nyakatekert okoskodást jelent. Ez a kor jelentős világnézeti változást jelentett a reneszánsz után. A barokk lényege: a látvány – látomás,
a realitás – irrealitás, valamint a földi vaskosság – testetlen áhítat
kapcsolata.
1. kép: Alkotások
3
Történelmi háttér A 16. században, Európában újból megszilárdult a feudalizmus és létrejöttek az abszolút monarchiák (tehát az uralkodó hozta a döntéseket, a parlament összehívása nélkül). Részben azért, mert a katolikus egyház sok kritikát és támadást kapott, részben pedig azért, mert a katolikus vallást a latin nyelvű prédikáció jellemezte, míg a reformátust az anyanyelvű, a református vallás egyre népszerűbb lett és megerősödött. Erre a katolikus egyház ellenreformációval válaszolt (tridenti-zsinat (1545-1563): véglegesítette a nyugati keresztény egyházszakadást és meghirdette a katolikus egyház megújítását), amiben nagy szerepe volt a Loyolai Szent Ignác alapította jezsuita rendnek, amit Jézus Társaságának is neveztek (a tagok magas szintű képzettséggel rendelkeztek). „Akié a föld, azé a vallás” elven szerezték vissza az elvesztett híveket, így elég volt visszahódítani a leggazdagabb főembereket, hiszen a feudális rendszer miatt az azok birtokain élők is katolikusok lettek.
Filozófiai háttér, világkép Ebben
a
korszakban
kezdett
kibontakozni
az
újkor
filozófiája,
amit
a
természettudományok fejlődése és a formálódó társadalom segített elő. Két fő irányzat alakult ki: az empirizmus (megfigyeléseken és kísérleteken alapszik a tudomány) és a racionalizmus (az emberi megismerés forrása az ész). Ebben a korszakban a világot egy zárt, hierarchikus felépítésű rendszernek képzelték, ami állandó mozgásban van és amiben minden mindennel összefügg. A csodálnivaló, az erkölcsi, illetve a vallásos tanulság játszott nagy szerepet. Fontos szerepet tulajdonítottak az antikvitásból származó őselemeknek (levegő, föld, tűz és víz) is, melyekről azt vallották, hogy eltérő arányban keverednek a különböző teremtményekben de az ellentétük és a mozgásuk és mindig kiegyenlítődik a tapasztalaton túli harmóniában.
2. kép: Freskó 4
Barokk eredete Töténeti áttekintés: A XVII-XVIII. század a feudalizmus ellentmondásos korszaka. Az addig jól kibontakozó polgári fejlődés üteme lelassult. A reformáció ellen harcba lépő katolikus egyház és a vele szövetségben az abszolutisztikus államok nagybirtokos vezető rétege átmenetileg visszaszerezte a régi befolyását. A régi feudális rend erőszakos fenntartása akadályozta és siettette is a fejlődést.Az uralomból kiszorított, azonban a gazdasági életben jelentősebb szerepet játszó polgárság egyre jobban szembe került a hatalommal.. Az ellentétek ütközése forradalmakban robbant ki. Angliában ez - évtizedes küzdelem után - 1649-ben a polgárság győzelmével zárult. Hatására Európa szerte nagy jelentőségű társadalmi megmozdulások zajlottak, amelyeknek sorozata végül 1789-ben a francia forradalomba torkollott. A feudális és a polgári rend ütközésének ez a világtörténelmi változást hozó, ellentmondásokkal telített két évszázada a művészetekben a barokk korszaka. Az elnevezés eredete: BAROCCO: olasz szó, jelentése: nyakatekert okoskodás BARUCCA: portugál szó, jelentése: pompás szabálytalan gyöngy BAROS: görög szó, jelentése: súlyosság VERUCCA: latin szó, jelentése: szemölcs A barokk fogalma, értékelése körül sok évtizedes tudományos vita folyik, még a szó származását, eredeti jelentését is homály fedi, a portugál barrucával (szabálytalan formájú gyöngy) és az olasz baroccóval (szabálytalan, nyakatekert következtetés) áll összefüggésben. Annyi biztos, hogy a barokk szó kezdetben mindig valami bonyolultat, szeszélyeset, túldíszítettet, nem szabályosat jelent. A XVI. század második felétől kezdődően néhány évtized alatt, Spanyolországból és Itáliából indulva, egész Európát meghódítja a barokk művészet. Minden ágban megjelenik, főleg az építészetben, például templomok és kastélyok stílusaként, valamint az egyházi zenében. Kialakulásában és elterjedésében nagy szerepe volt az ellenreformációnak, s különösen a jezsuita rendnek.
5
A barokk stílusjegyei A barocco olasz kifejezésből származik. Ez a kifejezés a szillogista logika egyik műveletére utal, jelentése: nyakatekert okoskodás. Ez a barokkra jellemző túldíszítettségre és a formai bravúrosságra utal. A kor a reneszánsznak pont az ellenkezője volt, hiszen a reneszánszra a kiegyensúlyozott, emberközpontú szemléletmód volt a jellemző. A barokk nem ezt tartotta. A reneszánsz stílusjegyeit vette át és ezeket továbbfejlesztette, a kidolgozottságra törekedett. A barokk kor és stílus a reneszánszot, illetve a késő-reneszánsz manierizmust váltotta fel.A vallási világkép túlsúlya nem jelentett esztétikai megújulást, tehát a reneszánsz idején kialakuló esztétikai-poétikai rendszert a barokk is elfogadja, azonban mindazt kiiktatja belőle ami a vallásos világképpel ellenkezik.A vallásos érzület megújulása azt jelenti, hogy egy még létező világkép kerül vissza a középpontba. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy tudatosan irányított egyházi mozgalomról (ellenreformáció) van szó, amely a katolikus egyház tekintélyének visszaállítását tűzte ki célul. Stílusjellemzők: A barokk irodalom stílusjegyeit már könnyebb volt megállapítani, mert írásos irodalomról van szó. Új műfajokat hozott létre, fellazítva a hagyományos műformák kereteit. Új kompozíciós formákat hozott létre: a sok részletből felépülő poklot, földet, mennyet egybeölelő monumentális szerkezetet. Ezek elsősorban a barokk eposzokban érvényesültek. Főbb stílusjegyei:
erő, lendület, dinamizmus ábrázolása
monumentális
nyugtalan vonalak, formák
bonyolult, nehezen áttekinthető szerkezet
realista, esetenként naturalizmusba átcsapó ábrázolásmód
túldíszítettség
szenvedélyesség
hősiesség-kultusz
6
A barokk korszak irodalma A barokk hatás a művek stílusán, szerkezetén figyelhető meg. A szerzők célja a meghökkentés, a gyönyörködtetés, a mozgalmasság, illetve a lenyűgöző hatás elérése volt. Az alkotások jellemzői:
patetikus stílus (ünnepélyes, fennkölt)
virtuóz rímtechnika
újszerű költői képek – merész gondolattársítás
ellentétektől feszülő hasonlatok
bonyolult összetételű, mégis áttekinthető körmondatok
rokon értelmű szavak, mondatok halmozása
erős érzelmi tartalmú kifejezések
hosszú, monumentális alkotások
hősiesség megjelenése
illúziókeltés
vallásosság
pompa
túldíszítettség
A korszak néhány kiemelkedő alkotója:
Lope de Vega (1562-1635)
John Milton (1608-1674)
Torquato Tasso (1544-1595)
Pázmány Péter (1570-1637)
Zrínyi Miklós (1620-1664)
Gyöngyösi István (1629-1704)
Francisco de Quevedo (1580-1645)
Martin Opitz (1597-1639)
Pedro Calderón de la Barca (1600-1681)
Mikes Kelemen (1690-1762)
7
Erdélyi emlék(irat)írók:
Kemény János (1607-1662)
Bethlen Miklós (1642-1716)
(Árva) Bethlen Kata (1700-1759)
Misztótfalusi Kis Miklós (1650-1702)
II. Rákóczi Ferenc (1676-1735)
Pázmány Péter Esztergomi érsek volt, valamint a jezsuita rend tagjaként az ellenreformáció egyik irányítója is. Nála vált először európai rangú kifejezőeszközzé a magyar prózai nyelv. Műveire jellemzőek a hosszú körmondatok, az érzékletes, realisztikus képek, közmondásszerű megállapítások és a barokk stílusjegyek. Az irodalmi barokk stílus egyik legnagyobb képviselőjeként a magyar élő nyelvet szónoki művészetté emelte. Neki köszönhetően gazdagabb magyar prózanyelv jött létre. 1623-ban papneveldét indított (Pazmaneum) majd 1635-ben megalapította a nagyszombati egyetemet. Vitairatok, imádságos könyv és prédikáció készítése mellett foglalkozott fordítással is (pl.: Kempis Tamás Krisztus követése című művét németről magyarra fordította le) Néhány műve:
Felelet az Magyari István sárvári prédikátornak az ország romlása
okairul írt könyvére (1603)
Keresztyéni imádságos könyv (1606)
Alvinci Péter uramhoz írt öt szép levél (1609)
Isteni igazságra vezérlő kalauz (1623)
Vasárnapokra és egynéhány ünnepekre rendelt evangéliumokról
prédikációk (1636)
3. kép: Pázmány Péter műve 8
4. kép: Pázmány Péter
Zrínyi Miklós A 17. századi magyar barokk irodalom legkiemelkedőbb alakja egy dalmát eredetű főnemesi családból származott, költőként és hadvezérként tevékenykedett (jelentős sikereket ért el törökellenes küzdelmei során, tábornokká, illetve horvát bánná is kinevezték), Pázmány Péter nevelte. 8 hónapot töltött Itáliában, ezalatt megismerkedett az olaszos műveltséggel, kultúrával, valamint már itt elkezdte könyvtárának megalapozását. Rendkívül művelt volt, a horvát, török, latin, német és olasz nyelveket is beszélte a magyar mellett. Politikai tanulmányokat, lírákat és eposzokat is írt. 1651-ben Bécsben kiadta a műveit Adriai tengernek Syrenaia címen. Élete fő műve a Szigeti veszedelem, amiben dédapjának állított emléket. Kiemelkedő művei:
Tábori kis tracta (1646)
Szigeti veszedelem (1645-1648 között)
Vitéz hadnagy (1650-1653)
Mátyás király életéről való elmélkedések (1656-1657)
Az török áfium ellen való orvosság (1660-1661)
Emlékirat I. Lipót királyhoz (1664)
6. kép: Zrínyi Miklós
5. kép: Adriai tengernek syrenaia
9
Mikes Kelemen Íróként, műfordítóként, a magyar széppróza megteremtőjeként tartják számon. II. Rákóczi Ferenc inasa és kamarása volt, akivel a törökországi Rodostón telepedtek le a száműzetéskor és aki mellett haláláig kitartott. 1717-től kezdte írni fiktív leveleit P. E. grófnőnek címezve (aki szintén egy kitalált személy volt). Leveleinek témái II. Rákóczi Ferenc élete, a Rodostó környékén élő törökök és örmények szokásai, Kőszeghy Zsuzsi (a szerelme) vagy a saját érzései voltak. A legismertebb műve a Törökországi levelek, amely 207 fiktív levelet tartalmaz – ezeket szórakozató céllal írta. A könnyed, kötetlen, közvetlen hangvételű írásaiban több műfaj elemei is keverednek, például az anekdota, az útleírás vagy az emlékirat, jellemzője a humor, szemléletesség, esetenként az irónia. (Misszilis levelei stílusban és tartalomban is hasonlítanak a fiktív leveleihez.) Gyűjteményét először Kultsár István adta ki 1794-ben.
8. kép: Mikes Kelemen
7. kép: Török országi levelek 10
Erdélyi emlékírók Kemény János
Approbatae Constitutiones (erdélyi törvénykönyv, 1652-1653)
Gileádi Balsamum (1659)
Ruina exercitus Transsylvanici (Az erdélyi hadsereg romlása)
Bethlen Miklós
Epistola ad ministros exules (1677)
Moribunda Transsylvania (1688)
Sudores et cruces Nicolai comitis Bethlen
Columba Noe
9. kép: Kemény János
Árva Bethlen Kata
Bujdosásnak emlékezetköve (1733)
Védelmezö, erös pais (1759)
Gróf Bethleni Bethlen Kata életének maga által való rövid leírása
10. kép: Bethlen Miklós
(1762) Misztótfalusi Kis Miklós
Siralmas panasz (1697)
Kegyességgel, Betsülettel, közönséges Munkával érdemlett igazság
koronája.(1697)
Maga személyének, életének, és különös tselekedetinek Mentsége.
Melyett Az Irígyek ellen kik a közönséges Jónak eránt meggátolói, irni kénszeríttetett (1698)
A genevai szent gyülekezetnek Katechismusa (1695)
II. Rákóczi Ferenc
Hadakozó emberek tanító scholája
Emlékiratok
Vallomások
A hatalomról 11. kép: II. Rákóczi Ferenc 11
Barokk zene A barokk zene korszaka (az úgynevezett generálbasszus- vagy continuo-korszak) a reneszánsz és a klasszicista zene korszakai közé esik, 1608-tól, az első opera megszületésétől 1750-ig, Johann Sebastian Bach haláláig tart. Ez volt az a kor, amikor az ember teljesen hitt a zene boldogító hatásában. Ebben a korszakban kialakultak olyan műfajok, zenei formák, amiket még ma is használnak. Szétvált az énekes és hangszeres zene, valamint a vokális zenén belül elkülönült a szólóének és a kórus. Létrejöttek a kamaraegyüttesek és kialakult a több hangszercsoportot magába foglaló zenekar, melynek felépítése a szimfonikus zenekarok alapmodellje még ma is. A barokk zene stílusjegyei A stílus egyik jellegzetessége, hogy a forma hasonlóan súlyos, mint a a tartalom. A reneszánszban táncok vagy vokális művek kíséretére használták csupán a hangszeres zenét, a barokkban azonban kialakult a hangszereket
középpontba állító zene. Megjelent a
hangszerelés, a zeneszerző pontosan meghatározta, hogy melyik szólamot melyik hangszer játssza. A barokk zenében is megtalálhatók a barokk képzőművészet és az irodalom stílusjegyei. Megjelenik az ünnepélyes hangvétel, az ellentétek szembeállítása, és a hirtelen, váratlan tempómódosítások. Emellett feszültséget teremtő, mozgalmas, dinamikus. A zene egyre kifejezőbbé válik, sokasodnak a disszonanciák ás a virtuóz díszítőelemek, nő a pompa és a tetralitás. Továbbá jellemző még rá a teraszos vagy lépcsőzetes dinamika, vagyis nem fokozatos halkítás vagy hangosítás (crescendo/decrescendo) történik, hanem mindez pillanatok alatt végbe megy. Kedvelt volt a szekvencia, ami azt jelentette, hogy egy rövid zenei motívum többször is megismétlődött, egy hanggal feljebb vagy lejjebb. A barokk zenei műfajok A barokk kor elején Firenzében egy új mozgalom indult el, melynek lényege az volt, hogy a vokális darabok az érzelem ábrázolására törekedjenek és a szöveg is minél értehetőbb legyen. Ezzel a szöveg-és érzelemcentrikus gondolattal az opera létrejöttét segítették. Mintának a monódiát, a görög drámák hangszerrel kísért részeit használták. Ebből alakult ki a recitativo és a bel canto (szép éneklés) műfaja és a zárt áriákkal való találkozásukból pedig az 12
oratórium, kantáta és az opera. A sikeres operák kísérőzenéjéből főleg szvitet komponáltak. A da capo áriák is divatba jöttek, megmaradt a mise és a motettea, és újként felbukkant a passió. Szorosan kapcsolódtak ezekhez a zenékhez az orgonára írott toccaták és fúgák. Tehát a barokk kor legjelentősebb vokális műfajai: opera, oratórium, passió, kantáta, mise, himnusz, monódia, korál, dramma giocoso. intermezzo. A hangszeres zene több vonást is a vokálisból vett át. Például: a „kórus és szólista” jelenségből alakult ki a versenymű, vagyis concerto. Ilyenkor a szólóhangszer felelget, úgymond versenyez a zenekarral. Ez az alapja a concerto grossonak is, ahol egy hangszercsoport („concertino”) versenyez a nagy zenekarral („tutti”). Emellett kedveltek voltak még a lassú-gyors váltakozást bemutató francia szonáták, elsősorban főúri udvarokban, valamint a barokk szonáták, amik valamilyen szólóhangszerre és folyamatos basszusra íródtak. A menüett, passacaglia, chaconne és hasonló táncok is elfogadottá váltak és beépültek a műzenébe. Jelentős hangszeres műfajok: concerto grosso, fúga, szvit, allemande, sarabande, menüett, szonáta, toccata, passacaglia, francia nyitány, passamezzo, fantázia, gigue, partita Hangszerek A generálbasszus-korszakban több régebbi hangszer használata a háttérbe szorult és új hangszercsaládok indultak fejlődésnek, például a fafúvós, a vonós, rézfúvós hangszerek.
Vonós hangszerek:Az ekkor kifejlődött vonós hangszerek kisebb-
nagyobb változtatásokat leszámítva teljesen megegyeznek a mai változatokkal.
Régi és népi húros vonós hangszerek: rebek, ami egyre inkább
zsebhegedüvé alakult át; tengeri trombita, tekerőlant, fidula
Gamba család: A Lira da braccio és a Lira da gamba eltűnt,
viszont továbbra is kedvelt maradt a Viola da gamba. További hangszerek: Viola Bastarda, Baryton, Viola d'amore, Viola da braccio
Hegedű család: hegedű, brácsa, cselló
13
14. kép: Tengeri trombita
16. kép: Viola da Gamba
13. kép: Hegedű 15. kép: Viola bastarda 12. kép: Rebek
14
Pengetős hangszerek: lant volt a legnépszerűbb, de már megjelentek
variánsai is. Ilyen például a két kulcsszekrényes angelica, a hosszú nyakú colascione, illetve a mandolin.
Egyéb hangszerek: a német és angol földön kedvelt ciszter, a
műzenéből egyre inkább kiszoruló gitár, a hárfa, illetve az olyan népi hangszerek, mint a pszaltérium, a cimbalom, a Bell-hárfa és az ajtócitera.
17. kép: Colascione
15
Aerofon hangszerek: furulya (Blockflöte), fuvola, fagott, fasgotto d'amore és a kontrafagott, oboa, illetve variánsa, az oboa d'amore, klarinét, trombita, változatai: vadásztrombita, perselytrombita, vadászkürt
Népi hangszerek: cink, sopila, musette, musettenbass, tiple,
tenora, dulziana Idiofon és membrafon hangszerek: üstdob a legnépszerűbb, hengerdob, triangulum
18. kép: Triangulum
16
Billentyűs hangszerek: csembaló
orgona, klavichord, spinét, arpicordó, virginál, a kor királya a
Ritka hangszerek: theorbenflügel, lautenclavessini és vonós zongora
(Clavier-
20. kép: Spinét
19. kép: Csembaló
17
Barokk zeneszerzők:
Tomaso Albinoni
Johann Sebastian Bach
Arcangelo Corelli
Georg Friedrich Händel
Claudio Monteverdi
Johann Pachelbel
Giovanni Battista Pergolesi
Henry Purcell
Domenico Scarlatti
Heinrich Schütz
Georg Philipp Telemann
Antonio Vivaldi
24. kép: Henry Purcell
23. kép: Antonio Vivaldi
21. kép: Johann Sebastian Bach
22. kép: George Friedrich Händel
18
Johann Sebastian Bach (1685-1750) Bach a barokk zene összefoglaló nagy mestere. Az operát kivéve, minden énekes és hangszeres műfajban a legnagyobbat alkotta. Kiváló orgonajátékos, páratlan fantáziával megáldott rögtönző művész. Művészete közel hozza számunkra az örökkévalót és a hétköznapit. Embersége, egyetemes zenéje, sokoldalú tehetsége olyannyira kiemelkedik a zenei mesterek közül, hogy nehéz lenne bárkivel is összehasonlítani. 1685.
március
21-én
született
Thüringiában,
Eisenach
városában.
Régi
zenészcsaládból származott, apja Johann Ambrosius Bach városi zenész volt, s az ősei között is sok volt a muzsikus. Első zenei oktatását édesapjától kapta, aki hegedülni tanította. Iskolai tanulmányait a helybeli líceumban végezte, majd 15 éves korában Lüneburgba ment, ahol a Mihály gimnázium ösztöndíjas diákjaként tanult.1703-ban rövid ideig a weimári herceg zenekarában hegedűs volt, majd ebben az évben elfoglalta orgonista állását Arnstadt városában. Feljebbvalói kezdetben megbecsülték, később azonban nem voltak megelégedve a munkájával. Ezért elhagyta Arnstadtot, s 1707-ben Mühlhausenben vállalt orgonista állást, s még ebben az évben megnősült és unokanővérét Maria Barbarát vette feleségül. Mühlhausenben
nem
csak
kiváló
orgonamuzsikusként
működött,
hanem
jelentős
vokálkompozíciókat is írt. Életének boldog korszaka a kötheni herceg szolgálatában eltöltött néhány év volt, amelynek gyümölcse számos hangszeres, kamarazene - és zenekari műve. Hangszeres darabjainak több mint kétharmada itt készült. Itt keletkezett a brandenburgi őrgróf zenekara számára írt hat Brandenburgi versenymű, a Das wohltemperierte Klavier (A jól temperált zongora) I. kötete. 1720-ban súlyos csapás érte, váratlanul meghalt felesége, aki hét gyermekkel ajándékozta meg. Árván maradt családjának anyára volt szüksége, így másfél év múlva újra megnősült. Feleségül vette a hercegi udvar szoprán hangú énekesnőjét, Anna Magdalena Wülckent. Házasságukból 13 gyermek született, akik közül azonban a legtöbb már csecsemőkorában meghalt. Második felesége számára komponálta a Kottáskönyvecske c. zongoramű-gyűjteményét, hogy ezzel feleségét zongoratudása fejlesztéséhez könnyű és vonzó muzsikával ajándékozza meg. 19
27 évig, egészen haláláig Lipcsében élt és munkálkodott a nagy mester. Itt alkotta meg A jól temperált zongora (Das wohltemperierte Klavier) II. kötetét, és kantátái közül a Vadászkantáta, s élete utolsó nagy alkotása, A fúga művészete is itt keletkezett. Ennek utolsó ütemeit már nem tudta leírni, de a zárófúgába nevének kezdőbetűit komponálta bele. (BACH) Utolsó éveit egyre fokozódó szembaja nehezítette meg. Rövid idő alatt teljesen elveszítette látását, és ezen már az operáció sem tudott segíteni. J. S. Bach halálát követően életművével - amely a barokk zene csúcsát jelenti -lezárult ez az igen gazdag művészeti kor.
Barokk képzőművészet A barokk képzőművészet mindig az éppen lejátszódó cselekményt, történést kívánja bemutatni, még akkor is ha csak egyetlen alakot ábrázol. Kedveli a térben szabadon áramló, lendületes vonalvezetést. Megmozgatja a formát és ennek érdekében szívesen ábrázolja a fény és az árnyék festői ellentétét. A művészet gyakran használja a szemet megtévesztő illuzionizmus eszközeit, így képzeletet megragadó, látványos alkotásokkal képes fokozni a hatás gazdagságát. A barokk illuzionizmus az érzékelés határait akarja kitágítani, de nem tagadja meg a valóságot. A barokk művészet legnagyobb mesterei Itáliában Caravaggio és Bernini, Spanyolországban Greco és Velasquez, Flandriában Rubens és van Dyck, Hollandiában Frans Hals, Rembrandt és Vermeer. Szobrászat Ellentétben
a
reneszánsz
racionalizmusával,
békés
kiegyensúlyozottságával,
emberléptékűségével, a barokk korszakban a patetikus, földöntúli emberi érzelmek hangsúlyos ábrázolása válik jellemzővé. Ebben a korszakban a szobrok mozgalmasak, diszharmonikusak, és megjelenik az alkotás célja, egy monumentális, hatalmas létrehozása. A kor szobrászai tisztában voltak azzal, hogy a plasztika antik hagyományokhoz kötődik, ezért ők is arra törekedtek, hogy műveik ezekre az antik hagyományokra támaszkodjanak. A nagy elődökkel való kapcsolatot fokozták az ásatások során előkerült híres szobrok, mint például a Laokoon-csoport vagy a Belvederei Apolló. Kiemelkedő alkotó volt a szobrászatban a nápolyi születésű Giovanni Lorenzo Bernini. Legismertebb szobra a Szent Teréz extázisa, ahol ezt a monumentális alkotást egy titkos ablakból beszűrődő fény világítja meg és teszi még csodálatosabbá. 20
A barokk szobrászatában és festészetében is egyaránt vezető szerep jutott a portré műfajának. Mindennél fontosabbnak tartották az arcvonások, a személyiség belső jegyeinek megörökítését. A XVI. században önállósult a portré műfaja nagy antik alkotások hatására, például Michelangelo Brutusa, Cosimo nagyhercege. Andrea Bolgi portréin erősödött a közvetlen hang, barátságosan mosolygó figurákat mutatott be a társalgás hétköznapi pillanatában. A szobrászatban gyakran olyan témák jelentek meg, amik a hit erejét fokozták és diadalát hirdették. Az egyházi épületek oromzataiban, fülkéiben gyakran szobrászi alkotások kaptak helyet, melyek főként szenteket ábrázoltak. A barokk oltárok mozgással teli, monumentális hatású alkotások voltak és a szobrok a templomok belsejében nagyobb színteret kaptak. Jellemző volt a síremlékplasztika műfaja is, amely nemcsak a megváltás reményét fejezi ki, hanem emléket is állít az elhunytnak, földi hírnevét, dicsőségét is megörökíti. Neves szobrászok:
Giovanni Lorenzo Bernini
Egid Quirin Asam
Cosmas Damian Asam
Pierre Puget
Ungleich Fülöp
Georg Donner
25. kép: FranCois Girardon: Richelieu síremléke
Festészet A korabeli művészek előszeretettel alkalmazták a fény és az árnyék festői ellentétét és gyakran folyamodtak az illuzionisztikus megformálás eszközeihez. A festményeket gazdag, élénk színvilág, mozgásban való ábrázolás, dinamizmus jellemezte és a festők alaposan kidolgoztak minden apró részletet például: ruhák redőzete, mellékalakok, fénysugarak). A barokk festmények mozgalmassága részben azzal a szándékkal magyarázható, hogy a művész érzéseket, indulatokat, szenvedélyeket kívánt ilyen módon szemléletessé tenni. Jellemzők voltak a perspektíva-játékok, az alakok és alakcsoportok bonyolultan összefonódtak és eltúlzott pózokban jelentek meg.
21
A festészet témáinak körét meghatározta a kialakuló új művészet, mely a Biblia és a szentek történetének részleteit állította előtérbe. A műalkotások feladata az itáliai barokk festészetben elsősorban a rábeszélés, a meggyőzés, a példamutatás volt. Az egyik festői irányzat azt tűzte ki célul, hogy a tanulatlan hívők számára is érthetően, közvetlen hangon, reális módon dolgozza fel a szent témákat. A bibliai alakokat, szenteket nem idealizálta és nem emelte ki
hétköznapi környezetükból, hanem a valóságos jegyek hangsúlyozásával
bizonyította létezésüket. Úgy mutatta be a történeteket, mintha meggyőző bizonyításra sem szorulnának, a néző szeme előtt lezajló nyilvánvaló, valóságos események lennének. Caravaggio valószerű, naturális ábrázolásmódja a legjellegzetesebb példája ennek a felfogásnak. Azonban a művészek másik csoportja (a Carracci család) más eszközöket választott a meggyőzésre. Az ő ábrázolásaikon az események a múlthoz
kötődnek és a történeti
hitelességüket az eltelt évszázadok biztosítják. A festők a reális vonások mellett az idealizáláshoz esetleg a stilizáláshoz is folyamodtak. Carracci művészete azt bizonyította, hogy a szín és a rajz nem összeférhetetlen, egymással ellentétes fogalom, hanem egymást kiegészítő, szintézisre alkalmas ábrázolóeszközök. A természet utánzása, imitációja volt a művészi alkotás alapja ebben a korban. A festők a valóság egyes részleteinek változtatás nélküli átvételére törekedtek. Később már a szereplők
legelőnyösebb
tulajdonságának
ábrázolására
helyeződött a hangsúly. Neves festők:
Caravaggio
Anthony Van Dyck
Frans Hals
Mányoki Ádám
Bartolomé Esteban Murillo
Rembrandt
Guido Reni
Peter Paul Rubens
Diego Velázquez
26. kép: Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc portréja
22
27. kép: Rubens: Medici Maria partra szállása Marseilles-ben
28. kép: Caravaggio: Izsák feláldozása
23
Barokk építészet A barokk építészet legfőbb alkotásai a templomok: ezek a monumentális építmények rendkívüli
díszítettségükkel,
aranyozásaikkal,
márványdíszeikkel
akarták
a
hívőket
elkápráztatni és ráébreszteni a római katolikus Anyaszentegyház hatalmára és nagyságára. A barokk korában az építészet legjelentősebb feladatai az ellenreformációs egyház templomai, a királyi és a fejedelmi kastélyok, valamint a főúri megbízók és a vagyonos polgárok városi palotái. Az addigi geometrikus formák helyett bonyolultabb, hajlított alakzatok jönnek létre, mind az alaprajzok, homlokzatok és az épületbelsők kialakításánál. A barokk építészek gyakran éltek az illúziókeltés módszerével: díszítményeikkel, festményeikkel sokszor megnövelték a teret, gyakran találkozhatunk mennyezetre festett kupolabelsővel. Barokk építészet legfőbb stílusjegyei:
egyik alapmotívuma a csigavonal
az alaprajzok és a homlokzatok bonyolultak, gyakoriak a hajlított
alakzatok
az illúziókeltés módszereivel gyakran megnövelték a teret
erőteljes fény-árnyék hatások
pompa, rengeteg aranyozás
díszes, monumentális lépcsősorok
A barokk építészet a XVI. század végén Itáliában alakult ki, onnan terjedt át a következő század folyamán Európa többi országára. Bernini az itáliai barokk kor legismertebb művésze volt, szobrászként és építészként komoly hírnevet szerzett magának. Róma nagy mértékben neki köszönheti a barokk arculatát. Legfontosabb munkája a római Szent Péter székesegyház köríves oszlopsora.
24
29. kép: Bernini alkotása
Rómában található a Sant’ Agnese templom. A város patrícius negyedének központjában, a hosszan elnyúló piazza Navona egyik oldalán áll.
30. kép: Sant’ Agnese templom
25
A velencei barokk mestere: Baldassare Longhena. Egyik fő műve, a Canala Grande torkolatánál álló fogadalmi templom, a Santa Maria della Salute. Anglia: Szent Pál székesegyház Franciaország: A nagy alkotások a kastélyépítészet terén keletkeztek. Épületek: Versailles-i kastély, Dome des Invalides, Louvre keleti homlokzata Magyarország: Esterházy-kastélynagyszombati és győri jezsuita templom Jászói premontrei templom
32. kép: Santa Maria della Salute 31. kép: Szent Pál székesegyház
26
Barokk öltözködés A XVII. században a divatot a németalföldi polgárok indították. Az új viselet már oldottabb és szabadabb volt és a kényelmet is fontosnak tartotta. A paróka lett a francia udvar öltözködésének legfontosabb eleme. Ebben az időszakban a hölgyek öltözködése nem volt pompásabb, mint a férfiaké, azonban stílus szempontjából az ellentéte volt a férfinak. Női öltözködés A női divatban a szoknya elől nyitott volt, alsó sarkait felhajtották és oldalra húzták. Később hátul megemelték, és a farbetét fölött turnűrszerűen feldagasztották. Több méteres uszályban végződött, melynek hosszát rendeletekkel szabályozták. Számos alsószoknyát is használtak, hogy az alakot teltebbé tegyék. A látszódó alsószoknya (jupe) más színű volt, mintás vagy csíkos anyagból készült és gazdagon díszítették. Hátrafelé egyenes hajtásokba rakott, elöl sima, és gyakran rövid csipke vagy selyem kötény takarta térdig. A felsőruha derekát elől meghosszabbító hegyes vagy lekerekített rész a Schneppe volt. A ruhák mély kivágásúak voltak és a dekoltázst szalagokkal, csipkével díszítették. A könyékig érő ujjakra csipkefodrot (Engageantes) tettek, mely kézelőként is szolgált. Az ujjak lefelé tölcsérszerűen kibővültek. A gallér csipkéből készült, alacsonyabb lett és a nyakkivágás már a vállra is kiterjedt. Merev, redős csipkefodrokkal díszített fejkötőt (Fontage) hordtak és az emeletes drótvázba díszes szalagokat, csokrokat, ékköveket fűztek.
33. kép: Korabeli öltözékek
27
Férfi öltözködés A férfiviseletet kényelmes, rövid felsőzeke jellemezte, amit sűrű pitykegombok sora díszített. Az elöl szétnyíló, széles fekvőgallért csipke szegélyezte. A bő ujjak hasítéka alatt jól látszott a gazdagon díszített ing. Gyakran hordtak félvállra vetett köpenyt és bőrmellényt, amit felsőköpenyként használtak. A nadrág térd alattig ért, kezdetben bő volt, később lefelé cső alakúvá szűkült, oldalt szalagcsokorral díszített hasítékkal. Gyakran szalagcsokorsor került a magas derékvonalra is, aminek nadrágtartó szerepe lehetett. A kardot most már nem az övön, hanem különböző szélességű bandalléron viselték. Lábbelijük szögletes orrú kokárdás cipő vagy csizma volt, magas sarokkal, sarkantyúval és igen bő, tölcséres szárral, hogy a nadrágra fel lehessen húzni. Öltözködésüket széles karimájú, strucctollas kalap egészítette ki.
34. kép: Korabeli öltözékek
28
Források
Szerző: Pethőné Nagy Csilla, Kiadó: dr. Kaposi József, Kiadás éve: 2015 http://antiskola.eu/hu/beszamolo-beszamolok-puskak/24664-a-barokk-kor-vilagkepees-vilagirodalma#page.1 https://hu.wikipedia.org/wiki/Empirizmus https://hu.wikipedia.org/wiki/Racionalizmus https://www.google.hu/search?q=barokk&espv=2&biw=1422&bih=1025&source=ln ms&tbm=isch&sa=X&ved=0CAYQ_AUoAWoVChMI75rHirDWyAIVyOtyCh0ZDQ GF&dpr=0.9#tbm=isch&q=barokk+fresk%C3%B3&imgrc=_ https://www.google.hu/search?q=barokk&espv=2&biw=1422&bih=1025&source=ln ms&tbm=isch&sa=X&ved=0CAYQ_AUoAWoVChMI75rHirDWyAIVyOtyCh0ZDQ GF&dpr=0.9#tbm=isch&q=barokk+fest%C3%A9szet&imgrc=I6KwLJEjGLEbHM% 3A https://www.google.hu/search?q=barokk&espv=2&biw=1422&bih=1025&source=ln ms&tbm=isch&sa=X&ved=0CAYQ_AUoAWoVChMI75rHirDWyAIVyOtyCh0ZDQ GF&dpr=0.9#tbm=isch&q=barokk+szobr%C3%A1szat&imgrc=IYY3grF6kaI33M%3 A https://hu.wikipedia.org/wiki/Barokk#Az_irodalomban https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1zm%C3%A1ny_P%C3%A9ter https://www.google.hu/search?q=p%C3%A1zm%C3%A1ny+p%C3%A9ter&espv=2 &biw=1422&bih=1025&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0CAYQ_AUoAWoV ChMIxK61oNPWyAIVyZAsCh1U_wkm&dpr=0.9#imgrc=hZZWa7L9xVWlVM%3 A https://hu.wikipedia.org/wiki/Zr%C3%ADnyi_Mikl%C3%B3s_(k%C3%B6lt%C5%9 1) https://www.google.hu/search?q=zr%C3%ADnyi+mikl%C3%B3s&espv=2&biw=142 2&bih=1025&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0CAYQ_AUoAWoVChMIq9yv_fWyAIVQmdyCh1Axw3F&dpr=0.9#imgrc=_ https://hu.wikipedia.org/wiki/Francisco_de_Quevedo https://hu.wikipedia.org/wiki/Martin_Opitz https://hu.wikipedia.org/wiki/Pedro_Calder%C3%B3n_de_la_Barca https://hu.wikipedia.org/wiki/Mikes_Kelemen_(%C3%ADr%C3%B3) http://mult-kor.hu/cikk.php?id=6739 https://hu.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_J%C3%A1nos_erd%C3%A9lyi_fejed elem http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/02/243.html https://hu.wikipedia.org/wiki/Bethlen_Mikl%C3%B3s_(kancell%C3%A1r) https://www.google.hu/search?q=bethlen+mikl%C3%B3s&espv=2&biw=1422&bih= 1025&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0CAYQ_AUoAWoVChMIxMzHlILZyA IVQ78UCh1ykQTT&dpr=0.9#imgrc=j4TIlerwlfg5GM%3A https://hu.wikipedia.org/wiki/Bethlen_Kata 29
https://www.google.hu/search?q=%C3%A1rva+bethlen+kata&espv=2&biw=1422&bi h=1025&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0CAYQ_AUoAWoVChMI0cfk7YLZ yAIVxrYUCh2iSg5z&dpr=0.9#imgrc=5RWqW5ODFF3JkM%3A http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/t/t28100.htm http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/rakoczi.htm https://www.google.hu/search?q=r%C3%A1k%C3%B3czi+ferenc&espv=2&biw=142 2&bih=1025&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0CAYQ_AUoAWoVChMInLjY pIzZyAIVxrIUCh3H3QG_&dpr=0.9#imgrc=mkISln-P_GcKPM%3A
https://hu.wikipedia.org/wiki/Barokk#A_zen.C3.A9ben
http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/18het/muvtori/muvtori18.html https://hu.wikipedia.org/wiki/Barokk#Szobr.C3.A1szat http://www.vmig.sulinet.hu/archivum/0910/zrinyi/oltozkodes.htm http://www.vmig.sulinet.hu/archivum/0910/zrinyi/muveszetek.htm http://www.balazsgyozo.hu/letoltheto_dokumentumok/muvtori/BAROKK.pdf
Linkek utolsó letöltési ideje: 2015. 10. 23.
30
Ütemterv Feladat Történelmi háttér Filozófiai háttér Eredet Stílusjegyek Zene Irodalom Építészet Képzőművészet Öltözködés
Határidő 2015.10.23. 2015.10.23. 2015.10.23. 2015.10.23. 2015.10.22. 2015.10.23. 2015.10.23. 2015.10.23. 2015.10.23.
31
Felelős Bónácz Judit Bónácz Judit Karisztl Kinga Karisztl Kinga Bácsi Blanka Bónácz Judit Karisztl Kinga Bácsi Blanka Bácsi Blanka
