Barcsi kistérségi tükör Helyzetfeltárás

Barcsi kistérségi tükör Helyzetfeltárás

2012

Szerzők: Németh Nándor - Hogyor Veronika - Auguszt-Baranyai Szandra - Gellén Zoltán – Domokos Veronika - Kende Ágnes Lektorálta: Darvas Ágnes

A kistérségi tükör a Magyar Máltai Szeretetszolgálat megbízásából a Gyerekesély Program országos kiterjesztésének szakmai - módszertani megalapozása és a program kísérése a TÁMOP-5.2.1-11/12011-0001 projekt keretében készült el. A Tükör a TÁMOP-5.2.3/12-es kistérségi pályázat szakmai programjának része, azt változtatás nélkül kell a pályázathoz benyújtani, az esetlegesen szükséges kiegészítő információkat külön fejezetben kell feltüntetni.

Tartalom 1

Vezetői összefoglaló....................................................................................................................5

2

A kistérség átfogó társadalomföldrajzi jellemzése .......................................................................8

3

A kistérség demográfiai viszonyai..............................................................................................12 3.1

A kistérség népességének néhány jellemzője ...................................................................12

3.2

Korösszetétel ...................................................................................................................15

3.3

Nemzetiségek ..................................................................................................................20

4

Iskolázottság .............................................................................................................................22

5

Foglalkoztatás, jövedelmek .......................................................................................................24 5.1

Foglalkoztatási helyzet .....................................................................................................25

5.2

Jövedelem-adózási hátrányok ..........................................................................................28

5.3

Jövedelem-források..........................................................................................................29

6

Munkanélküliség, segélyezési helyzetkép ..................................................................................35

7

Szolgáltatások a kistérség településein......................................................................................38 7.1

Humán szolgáltatások elérhetősége és jellemzői ..............................................................38

7.1.1

Családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok ....................................................................38

7.1.2

Orvosi ellátás ...............................................................................................................48

7.2

Közoktatási szolgáltatások................................................................................................49

7.2.1

Intézményi és fenntartói struktúra ...............................................................................49

7.2.2

Óvodai nevelés ............................................................................................................50

7.2.3

Általános iskolai oktatás...............................................................................................53

7.2.4

Középiskolai oktatás.....................................................................................................60

8

Lakás, lakhatás, egyéb infrastrukturális ellátottság ....................................................................62

9

Egészségügyi helyzet és az ellátások elérése, igénybevétele ......................................................69

10

Közbiztonság és kriminalitás.................................................................................................70

11

A gyerekes családok szegénységi kockázata, helyzete...........................................................72

12

Szegregátumok, gettósodott és gettósodó települések.........................................................76

13

A megnevezett fejlesztési szükségletek és igények (adatlapok és interjúk alapján) ...............79

14

Helyi jó gyakorlatok..............................................................................................................87

14.1

Mezőgazdaság és ötletek .................................................................................................87

14.2

Csokonyavisonta, a jegyző módszere................................................................................87

14.3

Babócsai oktatás ..............................................................................................................87

4 Barcsi kistérségi tükör 14.4

Gimis ötlet .......................................................................................................................88

14.5

Darányi jó gyakorlat .........................................................................................................88

15

Civil szervezetek, közösségi élet............................................................................................89

16

Jelenlegi forrástérkép...........................................................................................................94

16.1

I. Nemzeti Fejlesztési Terv, 2004-2006..............................................................................94

16.2

Új Magyarország Fejlesztési Terv, 2007-2014. ..................................................................97

17

Módszertan........................................................................................................................101

18

Melléklet............................................................................................................................104

Barcsi kistérségi tükör

1

Vezetői összefoglaló

A TÁMOP-5.2.3-as pályázati kiírás alapvető célja a szegénység, és azon belül különösen a gyermekszegénység csökkentése, valamint a szegénység újratermelődésének, generációk közötti átörökítésének megelőzése. A kiírás szellemisége a leszakadó csoportok, a kirekesztett közösségek felzárkózását tartja szem előtt, és esélyt kíván adni a szegény, hátrányos helyzetű családoknak. Éppen ezért a pályázathoz tartozó intézmény- és szolgáltatásfejlesztéseknek nem általában kell a közoktatás, a szociális ellátás, a képességfejlesztés, a közösségfejlesztés, vagy épp az egészségügy céljait szolgálni és nem ágazati érdekek mentén kell kapacitásokat fejleszteni, hanem a szolgáltatásokat el nem érő, szegénységben élő, sokszor földrajzilag is kirekesztett, szegregált közösségek ellátását kell megoldani, hozzáférését kell javítani, és társadalmi, közösségi integrációjukat kell segíteni. Az intézmény- és szolgáltatásfejlesztési javaslatok döntési szempontjaiként éppen ezért az alábbi tényezőket javasoljuk figyelembe venni:

1

ź

A kiírás által támogatott intézményi fejlesztésekkel1 és a szolgáltatások elérhetőségének javításával azokat a településeket vagy településen belüli (szegregált) lakóközösségeket kell megcélozni, ahol a kistérségen belül leginkább sűrűsödik a szegénység és legsúlyosabbak a társadalmi problémák.

ź

A fejlesztéseknél javasoljuk figyelembe venni a meglévő intézményi kapcsolatokat és intézményi kereteket, például mely településről hova járnak a gyerekek óvodába és iskolába és milyen a napirendjük: mikor tartózkodnak a szülőfalujukban és mikor az óvoda, iskola településén, hogy azon a ponton (földrajzi helyen) tudjunk beavatkozni a hátrányok mérséklése érdekében, ahol az a leghatékonyabb.

ź

A fejlesztéseknél javasoljuk figyelembe venni a meglévő szolgáltatások mennyiségét és intenzitását is, hogy a kirekesztett közösségek számára azokban a szolgáltatásokban tudjunk kapacitást fejleszteni, amelyekben leginkább hiányt szenvednek, illetve amelyek a felzárkózásukat a leginkább tudják segíteni.

ź

A fejlesztéseknél mindenképpen javasolt figyelembe venni a demográfiai folyamatokat: a gyermekek, és azon belül a hátrányos helyzetű gyermekek létszáma befolyásolja a kialakítandó intézményi kereteket egyrészt működtetési-módszertani, másrészt fenntarthatósági szempontból.

ź

A pályázat nemcsak a gyermekek, de családjaik felzárkózási esélyeinek növelését is előírja, így az intézményi fejlesztéseknek és a szolgáltatások bővítésének lehetőség szerint a hátrányos helyzetű családok egészét támogatniuk kell. Éppen ezért javasolt komplex fejlesztésekben gondolkodni, amelyek aktív szociális munka segítségével a közösségfejlesztésen, társadalmi integráción és képzéseken át egészen az értékteremtő munkáig és a szociális gazdaság kialakításáig húzódó ívet alkotnak.

Közösségi szolgáltatóház, biztos kezdet gyerekházak, baba-mama klub, hiányzó szakmai kapacitások, illetve szakemberek pótlása, közösségfejlesztő programok stb.

5

6 Barcsi kistérségi tükör A fenti szempontok értelmében a kistérségi tükör kiemelt feladata az, hogy tisztázza, a kistérségen belül mely településeken számíthatunk a szegénység tömeges megjelenésére, vagy mely településeket fenyegeti leginkább az a veszély, hogy lakosaik markáns csoportjainak életszínvonala folyamatosan romlani fog, s így a társadalmi – gazdasági – lakókörnyezeti problémák összetett és egyre jelentősebb megjelenésére kell számítani. Ezeken a helyeken ugyanis célszerű szociális vagy egyéb intézményeket és szolgáltatásokat fejleszteni egyrészt a már meglévő szegénység s a gyermekek ezzel együtt járó esélyegyenlőségi problémáinak kezelése, másrészt a kedvezőtlen társadalmi folyamatok lassítása, megállítása érdekében. A kistérségi tükörben bemutatott felmérési és elemzési eredmények egy tagolt, a társadalmigazdasági helyzetképet és folyamatokat tekintve sokszínű kistérség képét tárják elénk. Ez a tagoltság már a lélekszámokban is megmutatkozik: a mintegy 11500 lakosú Barcs mellett a kistérségben szinte kizárólag kisfalvakat találunk, egyedül Babócsa, Csokonyavisonta és Homokszentgyörgy lakosságszáma haladja meg az ezer főt. A kistérséghez tartozó települések több mint fele 500 fő alatti aprófalu, ezen belül Rinyaújnép lélekszáma még az 50 főt sem éri el. Változó mértékben fogyó/elöregedő falvak ezek, de a népességfogyás az egész kistérségre jellemző. Barcs az egyetlen olyan település, amelynek mai lélekszáma nem sokkal marad el az elmúlt 140 év népszámlálásai során mért népesedési csúcsától (1990: 12326 fő, 2010: 11558 fő), de a kistérség összes többi települése jelentős népességveszteséget szenvedett el többnyire az 1960-1970-es évektől kezdődően. Stabil természetes szaporodás ma az egész kistérségben egyedül Istvándiban és Somogyaracson mérhető - abban a két településben, ahol a legmagasabbra becsülhető a romák összlakosságon belüli aránya, és ahol a kistérségen belül a legfiatalabb a helyi lakosság korösszetétele. A természetes szaporodás kis mértékű, és időnként természetes fogyásba csap át ezen kívül Darányban és Drávagárdonyban; az összes többi településen a halálozások száma stabilan – és néhol lényegesen, például Kálmáncsán, Ladon, Péterhidán, Szentborbáson, Szulokon, Vízváron – meghaladja a születések számát. A beköltözések egyedül Drávatamásiban képesek ellensúlyozni a természetes fogyásból eredő veszteségeket, és Lakócsán, Kálmáncsán, valamint Szentborbáson tudnak lényegesen enyhíteni a népességfogyáson, de az összes többi településen a vándorlási veszteség csak ráerősít a természetes fogyásra, illetve Istvándi és Somogyaracs tekintetében annulálja a természetes szaporodás népességtöbbletét. Ezek a folyamatok természetesen a gyermekszámokat is befolyásolják. Az 5 év alatti gyerekek száma nyilván Barcson a legnagyobb, itt meghaladja a 600 főt, de a tendencia csökkenő: évről-évre egyre kevesebb a gyerek Barcson. (1990ben még 955 5 év alatt gyermek élt a városban.) Az 5 alattiak lélekszáma egyetlen faluban sem éri el a 100-at, egyedül Istvándiban ingadozik ennek a környékén, míg a nagyobb falvakban, Babócsán, Csokonyavisontán és Homokszentgyörgyön 70-80 5 év alatti gyereket találunk; rajtuk kívül az összlakosságát tekintve 900 fős Darányban vannak még ennyien a legkisebbek. A 18 év alatti lakosok száma természetesen megint csak Barcson a legnagyobb, mintegy 2100 fő, míg az imént említett öt faluban (Istvándi, Babócsa, Csokonyavisonta, Homokszentgyörgy, Darány) 250300 fő között van a számuk. Rajtuk kívül jelentős számú gyermek él még Bolhón és Lakócsán (kb. 150160 fő), valamint Kálmáncsán, Ladon, Szulokon és Vízváron (kb. 100 fő). És többnyire épp ezekben a falvakban a legmagasabb a hátrányos helyzetű gyermekek aránya, vagyis nemcsak tömegében, de településein belüli arányait tekintve is itt lakik a legtöbb szegénysorban élő vagy szegénység által veszélyeztetett gyerek. Barcs városában több mint ezer gyerek részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, ugyanakkor nagyon jól jellemzi a települések közötti eltérő társadalmi viszonyokat,

Barcsi kistérségi tükör hogy Barcson nem él annyi HHH-s gyermek, mint Darányban, Babócsán és Istvándiban együttvéve, miközben Barcs teljes lakossága négyszer annyi, mint e három falu teljes lélekszáma. A szegénységi kockázati kód alkalmazása részben már jelzi, mely településeken számíthatunk relatíve magas (gyermek)szegénységre; ez alapján az index alapján kiemelkedően rossz Istvándi, Somogyaracs, Heresznye, Drávagárdony és Kastélyosdombó helyzete, de szinte ugyanilyen kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatok zajlanak Darányban, Lakócsán, Kálmáncsán, Bolhón, Patosfán és Szentborbáson. A fent már összefoglalt demográfiai jellemzők ugyanakkor világosan jelzik, hogy e települések egy része inkább az elöregedés okán hordoz magában jelentős szegénységi kockázatokat, a gyermekszegénység – legalábbis tömeges méretekben – nem mindegyik falura jellemző. A kistérség mintegy 4800 18 év alatti lakosa közül igen nagy arányban, több mint 2900-an részesülnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, vagyis 5-ből 3 gyerek. A hátrányos helyzetűek (HH) közel ugyanennyien vannak (2400 fő), míg a halmozottan hátrányos helyzetűek száma is meghaladja az 1100-at. Ez azt jelenti, hogy a kistérségben minden negyedik gyerek HHH-s. Ez a fajta szegénységi kockázat – mint ahogy fent már utaltunk rá – egyenetlenül oszlik meg a kistérség települései között. Ami az arányokat illeti, a legsúlyosabb a helyzet Somogyaracson, de a magas szegénységi kockázati kóddal jellemzett további falvak is komoly szociális problémákkal küzdenek. Abszolút értelemben is tömeges a leszakadás, illetve szegénységi veszélyeztetettség Babócsán és Istvándiban, ahol mintegy 200 hátrányos helyzetű gyerek él, s közülük mintegy 110-120an halmozottan hátrányos helyzetűek, valamint Darányban, ahol mintegy 160 HH-s, azon belül mintegy 130 HHH-s gyermek él. A hátrányos helyzet megjelenése hasonló tömegességet mutat Csokonyavisontán és Homokszentgyörgyön is: mindkét faluban 190-200 HH-s gyermek él. Csakhogy e két településen a HHH-s gyermekek száma, s így aránya már nem mérhető össze azzal a tömegességgel, amit akár Babócsán, akár Istvándiban, akár Darányban találunk. Somogyaracs is nyolcszor kisebb falu, mint Csokonyavisonta, de a HHH-s gyermekek lélekszáma ugyanannyi. E tekintetben végül ki kell még emelnünk Lakócsát: a 150 itt élő gyermek közül 100 hátrányos helyzetű, 65 pedig HHH-s, vagyis a falu méretéhez képest Lakócsán is eléggé szembetűnő a gyerekekkel kapcsolatos szegénységi kockázatok megléte. A Barcsi kistérség alapvetően agrárjellegű terület. Ebben a szektorban az állattenyésztésnek és az erdőgazdaságnak, valamint az erre települő iparágaknak (tejfeldolgozás, faipar) van nagy jelentősége és hagyománya. Azonban a növénytermesztési kultúrák közül a burgonya- és dohánytermesztés is nagy tradíciókra tekint vissza. A térségben ma is meghatározó szerepet játszik a fafeldolgozás és a mezőgazdasági termelésre települő élelmiszeripar, a falvakban működő vállalkozások zöme ebben a két szférában tevékenykedik. Barcs a térség termelő- és feldolgozó kapacitásainak központja, itt koncentrálódik a legtöbb ilyen jellegű vállalkozás. A térségben megfigyelhető munka-célú ingázások iránya is a kistérség központ felé mutat. A térségben a keresetek alacsonyak, részben ennek okán a jövedelmi statisztikák a kistérség elmaradottságát tükrözik. Ugyanakkor nyilvánvalóan minden településen megvannak - ugyan változó mértékben –a feketemunka lehetőségei, és a megélhetés igen fontos forrása itt is az önkormányzatok által szervezett közmunka. Némely településen az önkormányzat szinte az egyedüli foglalkoztató. Közösségi gazdasági kezdeményezések is megjelentek a kistérségben például Bolhón (csirketartás), Heresznyén (fóliasátrak, önfenntartásra törekvés), Homokszentgyörgyön (gyakorló-kert), amiből arra következtethetünk, hogy a helyi gazdaságfejlesztés, és azon belül a szociális gazdaság további megerősítésében partnerek tudnának lenni a kistérség települései.

7

8 Barcsi kistérségi tükör

2

A kistérség átfogó társadalomföldrajzi jellemzése

A Barcsi kistérség Somogy megye dél-nyugati részén, a Dráva folyó völgyében helyezkedik el, a megye területének mintegy 11%-án. Déli fekvése következtében sajátságos mediterrán jellegű éghajlati hatások, valamint változatos domborzati, vízrajzi és talajtani adottságai miatt különleges flóra és fauna alakult ki ezen a tájegységen. A hazai védett növényfajok csaknem kétharmada a térségben található. A Duna-Dráva Nemzeti Park kezelése alá tartozó védett és fokozottan védett területek nagy arányban a kistérséghez tartoznak. Így a települések zöme sajátságos helyzetben van, mivel területük védett, illetve fokozottan védett kategória alá esik.2

2/1. ábra: A települések állandó népesség szerinti megoszlása 2010-ben3

A kistérség 26 települést foglal magában, melyek közül 22 1000 fő alatti, s közülük 14-nek a lélekszáma még az 500 főt sem éri el (2/1. ábra). Tehát egy aprófalvas, alacsony népsűrűségű térségről beszélhetünk. Barcs, mint kistérség központ lélekszáma kimagaslik környezetéből: 11 654 főt számlált a város 2010-ben, ami a kistérség teljes népességének 47%-a. Barcs mellett nagyobb 2 3

Barcsi kistérség fejlesztési programja, 2009 Adatforrás: KSH T-STAR adatbázis

Barcsi kistérségi tükör lélekszámmal még Babócsa, Csokonyavisonta és Homokszentgyörgy rendelkezik, ám közülük is az első kettőben 1500-1600-an élnek, Homokszentgyörgyön pedig alig 1100-an, vagyis ezek a falvak is alig valamivel nagyobbak, mint a körülöttük lévő települések. Barcs központi szerepköre vitathatatlan, mely területi elhelyezkedésének, történelmi múltjának, városi jogállásának is köszönhető. A kistérség egészét tekintve azonban nagyon centralizált a térszerkezet, egy pólusban koncentrálódik a társadalmi-gazdasági élet. A kisebb települések jövője nagyon bizonytalan, hisz gazdasági, társadalmi, infrastrukturális szempontból perifériának számítanak, amit a lakosság nagyfokú elvándorlása is bizonyít. A kistérség közlekedés-földrajzi szempontból az ország egyik legkedvezőtlenebb helyzetű vidéke. A hétköznapi elérés és a gyorsforgalmi csomópontok hozzáférésének mutatói egyaránt rosszak. Ezt a helyzetet az újonnan megépült M6-os autópálya csak fokozza, hiszen az Ivándárdai átkelőhely átadásával Barcs tranzitszerepe fokozatosan le fog értékelődni, mindemellett meg kell említeni, hogy a térség gyorsforgalmi út elérése jelentősen javult az említett autópálya megépítésének köszönhetően. A térséget egy elsőrendű főút (6-os) érinti, melynek Barcs a végpontja, s csupán Istvándi és Darány településeken halad át. Fontos szerepet tölt még be a 68-as út is, mely szintén Barcsot köti össze a Balaton déli-keleti partjával.4 A térség belső közlekedési helyzetét a Barcs központú centrális úthálózat jellemzi, így a központ elérési ideje (kb. 16 perc) optimálisnak mondható minden irányból. Ám hiányzik a települések közötti többirányú átjárhatóságot biztosító mellékutak hálózata. Több falu esetében – Kálmáncsa, Rinyaújnép, Rinyaújlak, Somogyaracs, Péterhida – a zsáktelepülés-jelleg a helyi társadalom elszigetelődésének egyik forrása. A Barcsi kistérség a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Kormányrendelet szerint az ország egyik legrosszabb társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkező kistérsége, a 33 komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozik. A térség elmaradottsága ugyanakkor alapvetően országos viszonylatban értelmezhető, a 33 LHH kistérség mutatói között már viszonylag jó helyen szerepel, a hatodik legkedvezőbb adatokkal bír az említett körben. A települések Kormányrendeletben (240/2006. (XI. 30.) meghatározott fejlettségi státuszát tekintve elmondható, hogy a 26 településből 18 mind társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, mind az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel jellemezhető kategóriába esik. Tótújfalu esetében csak az előbbi, Vízvár, Babócsa, Barcs, Csokonyavisonta, Szulok és Darány esetében pedig az utóbbi kritérium teljesül. Drávatamási jó pozícióval rendelkezik e tekintetben, hisz egyik állítás sem igaz rá. A kistérségi tükör elsődleges feladata az, hogy tisztázza, a kistérségen belül mely településeken jelenik meg tömegesen a szegénység, vagy mely településeket fenyegeti leginkább az a veszély, hogy lakosaik markáns csoportjainak életszínvonala folyamatosan romlani fog, s így a társadalmi – gazdasági – lakókörnyezeti problémák összetett és egyre jelentősebb megjelenésére kell számítani. Ennek kimutatására szolgálnak a részben szintén a 2001. évi népszámlálás adataira, részben 20052006 körüli társadalmi és gazdasági jelzőszámokra alapozott, az MTA Regionális Kutatások Központja, Térségfejlesztési Kutatások Osztálya és az MTA GYEP által közösen kialakított, és az MTA GYEP által kiszámolt ún. szegénységi kockázati indexek (2/2. ábra). Ez a településtipológia országos összevetést tartalmaz, vagyis Magyarország minden települését kategóriákba sorolja, így az országon belüli relatív egyenlőtlenségekre világít rá. Az alkalmazott módszertan a településeket egy 10-osztatú skálán

4

http://www.kapositk.hu/index.php?menu=10&almenu=2

9

10 Barcsi kistérségi tükör rangsorolta, ahol az 1-es a legkedvezőbb helyzetben lévő, a 10-es pedig a legkedvezőtlenebb, vagyis a legkomolyabb hátrányokkal küzdő települések csoportját jelöli. 2/2. ábra: Szegénységi kockázati indexek a Barcsi kistérségben

Lad

Bélavár Homokszentgyörgy Vízvár

Patosfa

Rinyaújlak Rinyaújnép Kálmáncsa

Heresznye Somogyaracs

Csokonyavisonta Szulok

Bolhó

Babócsa Istvándi

Komlósd Péterhida

Barcs

Darány

Kastélyosdombó DrávatamásiDrávagárdony

Szegénységi kockázati kód 10 9 8 7 5

(5) (6) (9) (5) (1)

Potony

Tótújfalu Lakócsa

Szentborbás

A kistérségen belül – Barcs besorolását kivéve – kizárólag a legmagasabb szegénységi kockázati kódok jelennek meg. Csak hogy pontosan értsük a helyzetet, a 2/2. táblázatban összefoglaltuk, hogy a Máltai Szeretetszolgálat mentorálása mellett TÁMOP 5.2.3-as pályázatot tervező 8 kistérség belső tagoltsága a szegénységi index tekintetében miként alakul. 2/2. táblázat: Szegénységi kockázati kód szerinti településmegoszlás a Máltai Szeretetszolgálat által mentorált kistérségekben Települések száma az egyes szegénységi kockázati kód kategóriákban (darab) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Abaúj-Hegyközi 0 0 0 0 0 1 2 9 5 7 Barcsi 0 0 0 0 1 0 5 9 9 5 Bodrogközi 0 0 0 0 0 0 1 3 6 7 Encsi 0 0 0 0 0 1 2 8 7 17 Fehérgyarmati 0 0 0 0 1 0 3 5 6 34 Kadarkúti 0 2 1 1 1 2 3 3 2 8 Sellyei 0 0 0 0 0 2 1 3 5 24 Vásárosnaményi 0 0 0 0 0 0 3 4 7 13

Az összevetés szerint a vizsgált kistérségekben – a fejlettségi szempontból rendkívül tagoltnak számító Kadarkúti kistérség kivételével – az 5-ös kategória a legelső, ahová tartozik település, az is

Barcsi kistérségi tükör két város, maga Barcs, illetve Fehérgyarmat. Az 5-ös és a 6-os kategóriák körülbelül az országos átlagot írják le abból a szempontból, hogy az adott településen milyen eséllyel jelenhet meg a tömeges szegénység, és milyen súlyúak lehetnek a társadalmi, s vele együtt a gazdasági problémák. Van két olyan kistérség is, a Bodrogközi és a Vásárosnaményi, ahol még ez az átlagos érték sem fordul elő, a 7-es az első olyan kategória, ahová települést tudott besorolni az index (2/2. táblázat).A falvakat tekintve a barcsi kistérségben is ez a helyzet: a 7-es az első olyan kategória, amelybe tartoznak települések. 2/3. táblázat: A szegénységi kockázati kód településmérettel összefüggő megoszlása Településkategóriák

> 500 fő

500 – 1000 fő

1000 – 2000 fő

1 2 3 4 5 6 Szegénységi kockázati kód kategóriák

Barcs

Barcs

7

Komlósd, Rinyaújlak, Tótújfalu

Szulok, Vízvár

8

Bélavár, Péterhida, Rinyaújnép

Drávatamási, Lad, Potony

9

Patosfa, Szentborbás

Bolhó, Darány, Kálmáncsa, Lakócsa

10

Drávagárdony, Heresznye, Kastélyosdombó, Somogyaracs

Istvándi

Babócsa, Csokonyavisonta, Homokszentgyörgy

A magasabb szegénységi kockázattal jellemzett falvak – Patosfától Drávagárdonyig – összefüggő településsávot alkotnak a kistérség keleti részén (2/2. ábra). Kisebb lélekszámú, mellékutak mentén fekvő falvak ezek, bár köztük találjuk a két 6-os menti falut, Darányt és Istvándit is. Az északról, egyrészt Kadarkút, másrészt Nagyatád felől a kistérségbe vezető utak mentén falvak helyzete, „fejlettségi” szintje egy fokkal kedvezőbbnek mutatkozik e szegénységi kockázati index alapján. A Dráva menti, a kistérség nyugati peremén fekvő falvak összetétele ebből a szempontból vegyes, itt Bolhó és Heresznye általános helyzete a legkedvezőtlenebb, de ugyanez a tagoltság igaz a horvát nemzetiségű, a kistérség délkeleti csücskében elhelyezkedő, egyébként kivétel nélkül nagyon kis népességű és zömmel elöregedő falvakra is. Mindezekkel összefüggésben a kistérség három nagyobb községe (Babócsa, Csokonyavisonta, Homokszentgyörgy) egy kicsivel jobb helyzetben van, a kistérség településeinek többsége (mindhárom a 8-as kategóriába került), de a többi település esetén nem lehet összefüggést felfedezni a településméret és a szegénységi kockázati kód között, minden kategóriában van mindenféle méretű falu (2/3. táblázat).

11


3

A kistérség demográfiai viszonyai

3.1 A kistérség népességének néhány jellemzője A Barcsi kistérség népessége 2010-ben 24.935 fő volt. A térség lakosságszáma az elmúlt húsz évben még nem volt ennyire alacsony értéken. A 3/1. ábrából is látható, hogy 1990 óta folyamatosan és nagymértékben – 3300 fővel – csökkent a Barcsi kistérség népessége. Húsz év leforgása alatt lakosságának közel 12%-át elvesztette. 3/1. ábra: Állandó népesség (fő)5

A térség lakosságszáma a második világháború idején érte el maximumát, ekkor 37 ezer fő lakott itt, azóta folyamatos a népességcsökkenési tendencia. A természetes szaporodás az 1970-es években még ugyan pozitív mérleggel szerepelt a kistérség népesedési mutatóit tekintve, az elvándorlás mértéke mégis lakosságszám csökkenést eredményezett. A következő évtizedben már mind a két mutató negatív értékeket mutatott, közel 2000 fővel fogyatkozott meg ekkor az itt élők száma. A rendszerváltás után a vándorlási különbözet ugyan népességnövekedést okozott, ám a nagyobb mértékű természetes fogyás mégis negatív irányba billentette a 90-as évek népesedési értékeit. 2002-től pedig a legnagyobb arányú népességvesztést könyvelhette el a kistérség, mindkét mutató (természetes fogyás + vándorlási veszteség) csak erősítette ezt a folyamatot (3/2. ábra).

5

Adatforrás: MTA-KTI Erőforrástérkép

Barcsi kistérségi tükör 3/2. ábra: Természetes fogyás és szaporodás, valamint a vándorlási különbözet alakulása 1970 és 2010 között6

A térség belső népesedési folyamatai korántsem egységesek. A legszembetűnőbb adatokkal Barcs rendelkezik. Egyértelműen a ’60-’70-es évek vándorlási célpontja volt, hisz a szocializmus időszakában szinte csak erre a településre koncentrálódtak a nagyobb ipari beruházok, amik munkalehetőséget, megélhetést biztosítottak az ide települő emberek számára (3/4. ábra). A rendszerváltást követően ez a tendencia gyengülni kezdett, 2002-től pedig már elvándorlás jellemzi a várost. Ez az elvándorlási folyamat az egész térséget érinti. Ez alól csak négy település képez kivételt: Kálmáncsa, Drávatamási, Lakócsa és Szentborbás községeket az elmúlt 20 évben pozitív vándorlási egyenleg (vagyis bevándorlás) jellemezte. A természetes fogyás és szaporodás tekintetében (3/3. ábra) is meg kell említeni Barcs kiugró értékeit. A város a 70-80-as években a természetes szaporodás következtében is gyarapodott, ám ez a tendencia a rendszerváltás után ellenkező irányt vett. A települések zömére a több évtizede tartó természetes fogyás jellemző. Külön említést érdemel Istvándi, ahol a négy vizsgált ciklust tekintve egyaránt természetes szaporodás figyelhető meg, melynek intenzitása 2002-től nagyobb mértékben nőtt. De ugyancsak szaporodást mutatnak Somogyaracs és Darány népesedési adatai az utolsó vizsgált intervallumban.

6


13

14 Barcsi kistérségi tükör 3/3. ábra: Természetes fogyás és szaporodás (fő), 1970-20107

3/4. ábra: Vándorlási különbözet (fő), 1970-20108

7 8

Adatforrás: KSH T-STAR Adatforrás: KSH T-STAR

Barcsi kistérségi tükör A vizsgált települések közül a legnagyobb arányú népességvesztést (3/1. táblázat) Kastélyosdombó, Rinyaújnép, Bálavár és Rinyaújlak szenvedte el; ezek a falvak 1990-es népességük több mint 30%-át elvesztették. Viszonylag kismértékű lakosságszám csökkenést szenvedett el Somogyaracs (mindössze 1,7%), Istvándi és Drávatamási, ezeken a településeken kevesebb mint 4%-os volt a népességvesztés. Beszédes adat, hogy egy település esetében sem láthatunk népességgyarapodást! 3/1. táblázat: A települések népességveszteségei 1990 és 2010. között Állandó népesség (2010), fő Kastélyosdombó Rinyaújnép

233

Vándorlási különbözet (1990-2010), fő

Népességszám változás (19902010), fő

Népességvesztés aránya (%)

-75

-123

34,6

61

7

-27

30,7

Bélavár

400

-65

-172

30,1

Rinyaújlak

285

-65

-122

30,0

Potony

234

-64

-93

28,4

Patosfa

265

-40

-104

28,2

Vízvár

606

-81

-207

25,5

Péterhida

161

18

-54

25,1

Tótújfalu

243

-40

-75

23,6

Komlósd

184

4

-51

21,7

Lad

629

-186

-169

21,2

Szulok

651

-50

-169

20,6

Heresznye

298

-9

-68

18,6

1569

13

-294

15,8

641

342

-115

15,2

Babócsa

1659

-155

-267

13,9

Homokszentgyörgy

1169

-111

-142

10,8

Drávagárdony

153

-24

-15

8,9

Bolhó

791

56

-67

7,8

Szentborbás

145

23

-12

7,6

11654

-393

-851

6,8

Darány

998

-120

-65

6,1

Lakócsa

606

49

-35

5,5

Drávatamási

411

126

-17

4,0

Istvándi

663

-175

-19

2,8

Somogyaracs

226

-4

-4

1,7

24935

-1019

-3337

11,8

Csokonyavisonta Kálmáncsa

Barcs

Barcsi kistérség

3.2 Korösszetétel A térség korszerkezetének változását jól tükrözi az öregségi index, ami a 60 év feletti állandó lakosok számát a fiatalokhoz méri (a 60 év felettiek 100 fő 0-17 év közötti lakosra eső száma). A 3/5. ábrán jól

15

16 Barcsi kistérségi tükör látszik az index folyamatos emelkedése: 1990-ben 100 fiatalkorúra 78 idős korú esett, mely érték 2010-re 110-re növekedett. Tehát egy öregedő társadalomról beszélhetünk a kistérség egészét illetően. 3/5. ábra: Az öregségi index és a teljes függőséi ráta alakulása 1990 és 2010 között9

A teljes függőségi ráta – a 100 fő 18-59 évesre jutó 0-17 évesek és a 60 évnél idősebbek száma – az elmúlt húsz évben csökkenést mutat, azaz a munkaképes korú lakosság aránya megerősödött a teljes népességen belül. Bár meg kell említeni, hogy az utóbbi években újra enyhe emelkedés látszik az adatsor értékeiben. 2010-ben a teljes függőségi ráta 68% volt, melynél az országos átlagérték csak pár század százalékkal mutatott jobb arányt. Napjainkban a kistérség népességét illetően a legnagyobb arányban (60%) a 18-59 év közötti lakosok vannak (3/6. ábra). Az aktív korúak után a 60 év felettiek korcsoportja képviseli a második legnagyobb arányt, 21,2%-kal. A legkevesebben a fiatalkorúak vannak, bár országos és megyei összehasonlításban jó arányt képviselnek a kistérségen belül.

9


Barcsi kistérségi tükör 3/6. ábra: A kistérség népességének korcsoportos összetétele 2010-ben10

3/7. ábra: A települések korcsoportos összetétele 2010-ben

10


17

18 Barcsi kistérségi tükör A kistérségben belül az egyes települések között jelentős különbségek tapasztalhatók a korosztályos összetétel tekintetében (3/7. ábra). A 18 éven aluli népesség aránya Istvándin kiugró, majd’ 40%-os értéket jelez, de Somogyaracs estében is 37% a fiatalok aránya. Drávagárdony és Heresznye településeken is magas, 25%-os érték felett van a mutató. 3/2. táblázat: A települések 18 év alatti lakosainak megoszlása11 Állandó Állandó Állandó Állandó Állandó népességből 0-5 Évközepi népességből népességből népességből népességből a 18 év évesek lakóa 6-13 a 14-17 a 0-2 évesek a 3-5 évesek alattiak száma népesség évesek évesek száma száma száma (fő) száma száma száma összesen 84 1576 Babócsa 37 47 148 68 300 613 11558 Barcs 294 319 945 560 2118 14 348 Bélavár 4 10 36 23 73 47 737 Bolhó 20 27 70 45 162 74 1624 Csokonyavisonta 42 32 130 72 276 68 909 Darány 31 37 116 61 245 12 137 Drávagárdony 7 5 20 11 43 16 385 Drávatamási 7 9 29 15 60 22 277 Heresznye 11 11 32 23 77 73 1116 Homokszentgyörgy 22 51 110 74 257 91 589 Istvándi 42 49 124 44 259 27 642 Kálmáncsa 14 13 43 31 101 12 212 Kastélyosdombó 7 5 19 13 44 5 189 Komlósd 3 2 10 5 20 26 559 Lad 12 14 46 34 106 39 570 Lakócsa 23 16 74 38 151 9 259 Patosfa 1 8 22 19 50 2 147 Péterhida 1 1 17 8 27 9 202 Potony 4 5 14 9 32 13 298 Rinyaújlak 6 7 20 11 44 5 47 Rinyaújnép 4 1 5 1 11 31 207 Somogyaracs 12 19 41 12 84 5 136 Szentborbás 2 3 12 6 23 14 600 Szulok 6 8 53 36 103 11 196 Tótújfalu 4 7 18 11 40 24 543 Vízvár 12 12 43 29 96 1346 24059 Barcsi kistérség 628 718 2197 1259 4802

A 60 év felettiek népességen belüli arányának kistérségi átlaga 21,2%. Az arány ennek közel másfélszerese Tótújfalu és Potony esetében, de Péterhida és Szentborbás települések idős népessége is 30% feletti arányt képvisel. Az idősek arányának alacsony mutatóját (10-11%) 11

Adatforrás: KSH T-STAR


19

láthatjuk Istvándi és Somogyaracs estében. A 60 év felettiek ilyen alacsony aránya a település fiatal jellege mellett arra is utal, hogy lakói közül az országos átlagnál jóval kevesebben élik meg az időskort. Általában a demográfiai struktúrát, de a fiatalodási folyamatokat mindenképpen jól jelzi, ha csak a legkisebb gyerekek mindenkori számát vizsgáljuk a kistérség településein (3/3. táblázat). Rinyaújnép természetesen a kivételt jelenti ez alól, hiszen olyan kicsi a lakosságszáma (47 fő lakónépesség 2010ben), hogy itt egy-egy gyermek születése akár 100%-os változásokat is előidézhet a statisztikákban. De a többi falunál jól látszanak a fiatalodási folyamatok, amelyeken belül a fő tanulság az, hogy leginkább a legmagasabb szegénységi kockázati kóddal rendelkező falvakban nő vagy nőtt egészen az elmúlt évekig az 5 év alatti gyermekek száma (3/3. táblázat). Ki kell emelnünk azonban, hogy egyetlen olyan települést sem találunk a kistérségben, ahol a kisgyermekek létszáma 2010-ben lenne a legmagasabb az 1990-2010-es időszakon belül. A „csúcspontok” mindenhol máshová, de általában a 2000-es évekre esnek, de 2010-ben mindenhol kevesebb az 5 év alatti gyermek, mint pár évvel korábban. 3/3. táblázat: A 0-5 évesek mindenkori száma a kistérségben, 1990-2010. Utolsó oszlopban a 2010. évi érték szerepel 1990. arányában12 1990 Rinyaújnép Somogyaracs Istvándi Heresznye Lakócsa Bolhó Drávagárdony Drávatamási Darány Homokszentgyörgy Kálmáncsa Barcs Szentborbás Bélavár Tótújfalu Vízvár Rinyaújlak Babócsa Csokonyavisonta Lad Potony Kastélyosdombó Szulok Patosfa Péterhida 12

2 22 68 18 32 51 14 19 81 89 37 955 8 24 19 42 23 150 144 52 21 29 38 25 6

1995

2000

2005

2006

2007

2008

2009

2010

4 13 82 19 41 76 21 25 80 104 50 888 8 36 22 43 25 127 112 55 25 22 58 24 5

5 28 101 25 52 58 19 20 80 104 44 740 3 29 17 41 11 134 117 43 27 15 46 15 14

1 37 98 28 52 51 9 17 86 92 39 691 10 30 6 24 19 114 82 37 12 15 27 19 12

0 36 95 27 48 49 10 18 91 85 38 691 10 25 9 25 17 103 75 31 9 14 23 21 10

3 39 103 21 45 55 12 20 85 86 37 664 8 24 14 26 18 103 67 34 8 9 19 17 7

5 34 102 24 41 52 12 18 78 86 31 651 7 21 13 27 16 94 70 30 10 13 18 10 7

6 28 100 23 39 64 9 16 65 84 30 641 6 17 11 27 16 87 71 28 11 13 16 8 3

5 31 91 22 39 47 12 16 68 73 27 613 5 14 11 24 13 84 74 26 9 12 14 9 2

2010/1990. (%) 250,0 140,9 133,8 122,2 121,9 92,2 85,7 84,2 84,0 82,0 73,0 64,2 62,5 58,3 57,9 57,1 56,5 56,0 51,4 50,0 42,9 41,4 36,8 36,0 33,3

Forrás: KSH T-STAR. Sötétebb kékkel a 10es, világosabb kékkel a 9-es szegénységi kockázati kóddal rendelkező településeket jelöltük meg.

20 Barcsi kistérségi tükör Komlósd Barcsi kistérség

19 1988

8 1973

10 1798

5 1613

6 1566

7 1531

5 1475

5 1424

5 1346

26,3 67,7

3.3 Nemzetiségek A nemzetiségek kistérségi arányára a 2001-es népszámlálás adataiból tudunk következtetni (3/8. ábra). A legnagyobb létszámban (1544) és arányban (a kisebbségi kötődésűek több mint fele) a romák vannak, a lakosság 5,8%-a vallotta magát e kisebbség tagjának. A települések közül a legnagyobb arányban Istvándiban (47,9%), Somogyaracson (27,9%), Lakócsán (22,4%), Heresznyén (22,1%), a legnagyobb számban pedig Barcson (406), Istvándiban (308), és Babócsán (205) éltek. 3/8. ábra: A cigányság aránya a Barcsi kistérség településein 2001-ben13

A második legjelentősebb (31%) kisebbség a horvát, az összlakosság 3,1%-a, 833 ember vallotta magát e nemzetiséghez kötődőnek. Területileg jelentős arányban élnek Szentborbáson (61,5%), Tótújfaluban (55,5%), Potonyban (39,8%) és Lakócsán (30,3%), valamint jelentős számban Barcson. A németek is tradicionálisan kötődnek a kistérséghez, gyakorlatilag két település Szulok (115 fő, 15,6%) és Barcs (109 fő, 0,9%) révén. Barcs korábban jelentős németajkú lakossága a kitelepítések következtében jelentékeny számban csökkent.14

13

Adatforrás: MTA-KTI Erőforrástérkép Barcsi Kistérség Tervdokumentum. „I.” verzió módosításai. Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. ÁROP-1.1.5/B. 14

Barcsi kistérségi tükör A nemzetiségi jelenlétet jól jelzik a kisebbségi, illetve új nevükön nemzetiségi önkormányzatok települési szerveződési viszonyai. Roma önkormányzat 16 településen található; érdekes, hogy a cigányság által nagy arányban lakott falvak közül Istvándiban nem jött létre roma önkormányzat (3/4. táblázat). A horvát önszerveződések is igen gyakoriak, 11 településen van a horvát nemzetiségűeknek önkormányzata, míg német nemzetiségi önkormányzat a fent már kiemelt Barcs és Szulok mellett Ladon alakult még meg. 3/4. táblázat: Kisebbségi önkormányzatok megléte a kistérség településein15 Kisebbségi önkormányzatok Babócsa Barcs Bélavár Bolhó Csokonyavisonta Darány Drávagárdony Drávatamási Heresznye Homokszentgyörgy Istvándi Kálmáncsa Kastélyosdombó Komlósd Lad Lakócsa Patosfa Péterhida Potony Rinyaújlak Rinyaújnép Somogyaracs Szentborbás Szulok Tótújfalu Vízvár Összesen (darab)

15

Cigány 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Horvát

Német

1

1

1 1 1 1

1 1 1 1

1

1 1 1 1

1 1

1 16

1 1 11

3

Forrás: A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve. 2011. évi helységnévkönyv-adattár. http://www.ksh.hu/helysegnevtar_menu

21


4

Iskolázottság

A kistérség kedvezőtlen iskolázottsági mutatókkal rendelkezik. A 2001-es népszámlálás adatai alapján a kistérség minden mutató tekintetében elmarad a megyei és az országos átlagtól. Az érettségivel rendelkező felnőtt korú népesség aránya 2001-ben 22% volt, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké pedig 6,6%, e mutatók az országos átlag felét-kétharmadát érik el. 4/1. ábra: Iskolai végzettség a megfelelő korúak százalékában, 200116

A települések eltérő társadalmi összetétele az iskolázottsági adatokban is tükröződik. Az általános iskola első évfolyamát sem elvégzettek aránya kiugróan magas Drávatamásiban (22,9%), ezzel párhuzamosan található a legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők legalacsonyabb aránya (59,5%). Ennek oka a településen működő szociális otthon, és annak értelmi sérült lakói. Ezt leszámítva a kistérségen belül Szentborbáson, Istvándiban, Kastélyosdombón a legmagasabb azoknak az aránya, akik egyetlen osztályt sem végeztek el. Szentborbáson a legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a drávatamási értékkel csaknem megegyező, továbbá Istvándiban, Somogyaracson és Rinyaújnépen is jóval a kistérségi átlag alatt marad. A 18 évesnél idősebb lakosság körében az érettségivel rendelkezők arányát tekintve a kistérség számos településén óriási leszakadás mérhető mind a kistérségi, mind az országos átlagtól, 13 településen arányuk a 10%-ot sem éri el. Barcsot kivéve a felsőfokú oklevéllel rendelkezők aránya sehol sem közelíti meg az országos, de még a megyei átlagot sem, és a kistérségi átlagot is csak Szulok és Vízvár éri el, illetve haladja meg. Az elvégzett osztályok átlagos száma kistérségi szinten 8,7, Drávatamásiban a legalacsonyabb (6,2), és Istvándiban, Szentborbáson sem éri el a 7-et.

16

Forrás: Népszámlálás, 2001

Barcsi kistérségi tükör 4/1. táblázat: Iskolai végzettség a megfelelő korúak százalékában és az átlagosan elvégzett iskolai osztályok száma a kistérség településein, 200117

Babócsa Barcs Bélavár Bolhó Csokonyavisonta Darány Drávagárdony Drávatamási Heresznye Homokszentgyörgy Istvándi Kálmáncsa Kastélyosdombó Komlósd Lad Lakócsa Patosfa Péterhida Potony Rinyaújlak Rinyaújnép Somogyaracs Szentborbás Szulok Tótújfalu Vízvár Barcsi kistérség Somogy megye Magyarország

17

Forrás: Népszámlálás, 2001

általános legalább egyetem, iskola első legalább általános főiskola átlagosan évfolyamát középiskolai iskola 8. stb. elvégzett sem érettségivel, évfolyam, oklevéllel, osztályszám, végezte el, % (18-X % (15-X % (25-X db % (10-X éves) éves) éves) éves) 1,1 80,6 18,2 5,2 8,4 1,4 88,7 31,6 10,3 9,3 1,2 74,8 11,0 2,0 8,1 0,7 79,0 11,1 2,0 8,0 1,0 78,2 16,2 4,1 8,3 1,6 83,7 21,0 5,5 8,6 3,6 76,4 6,7 1,9 7,4 22,9 59,5 4,7 0,7 6,2 3,2 73,0 9,8 1,4 7,7 0,9 81,7 15,8 4,2 8,4 4,5 65,4 6,9 2,5 6,8 3,5 71,7 6,3 1,0 7,6 4,4 76,8 8,6 1,3 7,7 0,0 86,6 14,9 1,9 8,9 1,4 80,6 16,3 4,5 8,4 1,4 83,5 13,8 3,3 8,3 1,7 82,1 9,6 0,9 8,0 1,1 77,2 6,2 0,0 8,4 2,4 75,1 7,8 0,9 7,7 1,3 80,1 16,4 3,2 8,5 0,0 68,4 1,8 0,0 7,1 3,4 61,0 5,2 0,8 7,0 6,4 59,8 4,3 2,9 6,8 0,2 80,5 22,4 7,0 8,8 0,0 75,3 9,8 1,0 7,9 0,5 82,8 18,9 6,6 8,9 1,8 82,9 22,0 6,6 8,7 1,0 86,4 30,5 9,3 9,2 0,7 88,8 38,2 12,6 9,6

23


5

Foglalkoztatás, jövedelmek

A Barcsi kistérség alapvetően agrárjellegű terület. Ebben a szektorban az állattenyésztésnek és az erdőgazdaságnak, valamint az erre települő iparágaknak (tejfeldolgozás, faipar) van nagy jelentősége és hagyománya. Azonban a növénytermesztési kultúrák közül a burgonya- és dohánytermesztés is nagy tradíciókra tekint vissza. A térség határ menti fekvése következtében jelentősebb ipari és gazdaságfejlesztési beruházások nem valósultak meg a szocializmus időszakában.18 5/1. ábra: A regisztrált vállalkozások 100 állandó lakosra jutó száma 2010-ben19

A térségben ma is meghatározó szerepet játszik a fafeldolgozás és a mezőgazdaság (és az erre települő élelmiszeripar), a falvakban működő vállalkozások zöme ebben a két szférában tevékenykedik. Barcs a térség termelő- és feldolgozó kapacitásainak központja, itt koncentrálódik a

18

Barcsi Kistérség Tervdokumentum. „I.” verzió módosításai. Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. ÁROP-1.1.5/B. 19 Adatforrás: MTA-KTI Erőforrástérkép

Barcsi kistérségi tükör legtöbb ilyen jellegű vállalkozás. A térségben megfigyelhető munka-célú ingázások iránya is a kistérségi központ felé mutat. A Barcsi kistérség regisztrált vállalkozásainak gyakorisága (12,4/100 lakos) mind az országos, mind a megyei adatok tekintetében alacsony. A többi szomszédos kistérség mutatói is felülmúlják ebből a szempontból, még a nála rosszabb helyzetű Sellyei kistérségben is fajlagosan több vállalkozás jut 100 főre. A térség ez irányú belső egyenlőtlenségeit az 5/1. ábra szemlélteti. A térképen sötétkék színnel jelölt települések adatai több mint 17 vállalkozást jeleznek 100 főre vetítve, ez valóban jó adatnak számít, ám hozzá kell tenni, hogy valós gazdasági szerep csak Szulok esetében kimutatható. A többi községben – Bélavár, Vízvár, Bolhó és Komlósd – az alacsony népességszám és a szinte csak egyszemélyes vállalkozások adta magas arány miatt ugrottak meg ezen értékek. Valós munkaerőpiaci hatásuk nincs ezekben az esetekben. A térségben jó pozícióval rendelkeznek a népesebb települések (Barcs, Csokonyavisonta, Homokszentgyörgy) a vállalkozási sűrűség szempontjából. A legrosszabb adatokat pedig Szentborbás (3,4) és Istvándi (5,1) mutatják, de a Barcstól dél-keleti irányba elterülő falvak helyzete sem optimális e tekintetben.

5.1 Foglalkoztatási helyzet Magyarország foglalkoztatottsági mutatói csökkenő, illetve igen alacsony szinten stagnáló tendenciát mutatnak. Ez a folyamat az elmaradott térségek tekintetében intenzívebben érvényesül, így a Barcsi kistérség esetében is. A térségben az aktív korúak fele (50,29%) volt foglalkoztatva 2001-ben (5/2. ábra). Tehát a 18-59 éves korosztály tagjai közül csupán minden második személy dolgozott. Ez az adat a tíz évvel korábbi kimutatás tükrében válik igazán aggasztóvá, hiszen ez idő alatt több mint 23%-kal csökkent a foglalkoztatottak aránya. A foglalkoztatottak arányának csökkenésével természetszerűleg az eltartottak száma növekvő tendenciát mutat. Ez az országos és megyei adatokból is tisztán látszik, ám intenzitásában a tárgyalt kistérség értékei rosszabbak. Míg 1990-ben 100 foglalkoztatottra átlagosan 69 fő jutott, ez az arányszám 2001-re 93 főre növekedett (5/3. ábra).

25

26 Barcsi kistérségi tükör 5/2. ábra: Foglalkoztatási ráta20

5/3. ábra: 100 foglalkoztatottra jutó eltartott21

20 21

Adatforrás: MTA-KTI Erőforrástérkép Adatforrás: MTA-KTI Erőforrástérkép

Barcsi kistérségi tükör A térség foglalkoztatási helyzetét az egyes nemzetgazdasági ágakban dolgozók aránya is árnyalja. A 2001-es népszámlálás adataiból kitűnik (5/4. ábra), hogy országosan – sorrendben – az ipari és építőipari-, vezető értelmiségi-, és egyéb szellemi foglalkozású személyek aránya döntő a munkavállalók között. Ez a sorrend a megyei kimutatásokban is fellelhető, azonban a Barcsi kistérség adatai ettől eltérőek. A legnagyobb számú munkaerőt ebben az esetben is az ipar foglalkoztatja, ám a szolgáltató szférában dolgozók és a vezető értelmiségi foglalkozásúak követik a rangsort. Szembeötlő a szekunder szektorban foglalkoztatottak magas aránya (33,5%) a vezető értelmiségi és egyéb szellemi foglalkozású munkavállalók arányának rovására. Megyei és országos átlagos összehasonlításban a mezőgazdasági foglalkozású dolgozók aránya is magasabb: 6,44%. Tehát elmondható, hogy a magasabban kvalifikált munkaerő aránya alacsonyabb a térségben, mind országos, mind megyei összehasonlításban. 5/4. ábra: Foglalkoztatottak ágazati megoszlása 2001-ben22

Az önkormányzatok által biztosított közfoglalkoztatás fontos szerepet játszik a térség életében. A települési közmunka programok a 2010-es aktív korú népesség adataihoz mérve, a 18-59 éves korosztály 8,9%-ának adtak munkát 2011-ben. Persze ezt a kistérségre vonatkozó átlagos értéket több település adatai felülmúlják: például Heresznyén ez az arány 19,7%, Kálmáncsán pedig 13,8%. A legtöbb közfoglalkoztatottat értelemszerűen a népesebb települések alkalmazzák. Barcs városában 707 személy dolgozott 2011-ben a közmunka program révén.

22


27

28 Barcsi kistérségi tükör 5/1. táblázat: Közfoglalkoztatásban részt vett személyek száma 2011-ben23 Babócsa

58

Komlósd

9

Barcs

707

Lad

40

Bélavár

26

Lakócsa

29

Bolhó

53

Patosfa

20

Csokonyavisonta

104

Péterhida

4

Darány

-

Potony

6

Drávagárdony

3

Rinyaújlak

8

Drávatamási

10

Rinyaújnép

3

Heresznye

31

Somogyaracs

12

Homokszentgyörgy

65

Szentborbás

3

Istvándi

26

Szulok

35

Kálmáncsa

50

Tótújfalu

6

Vízvár

15

Kastélyosdombó

-

A településeken készült helyzetfeltárás adatai azt mutatják, hogy a térség 11 településén – Bélavár, Drávagárdony, Heresznye, Istvándi, Kastélyosdombó, Potony, Péterhida, Rinyaújnép, Somogyaracs, Szentborbás és Tótújfalu – az önkormányzat az egyedüli foglalkoztató, a közmunka programok adta alkalmi munkalehetőségen kívül maximum napszámos (fekete)munkát lehet elvállalni a településeken.

5.2 Jövedelem-adózási hátrányok A térség jövedelmi helyzete is az elmaradottságot tükrözi. A kistérségben bevallott átlagos egy főre jutó havi személyi jövedelemadó-alap összege 2009-ben nem érte el a 45 ezer forintot. A releváns országos átlagértékhez viszonyítva ebben a térségben körülbelül 21,5 ezer forinttal keresnek kevesebbet az emberek (a bevallott jövedelmek alapján). Ha a kistérség vidéki jövedelmi átlagát (kivesszük az adatsor értékei közül Barcs városát) szeretnénk meghatározni, még rosszabb mutatót kapunk: csupán 34 ezer forint jövedelmük származik egy hónapban átlagosan a térség falvaiban lakóknak. A Barcsi kistérség településeinek jövedelmi megoszlása (5/5. ábra) korántsem homogén. Barcs, Szulok, Vízvár és Komlósd magas mutatói a térképen is kitűnnek, ezeken a településeken a kistérségi átlag felett alakulnak a havi keresetek. De a népesebb települések (Babócsa, Homokszentgyörgy, Darány) is viszonylag kedvezőbb adatokkal rendelkeznek. A legrosszabb mutatókat Rinyaújnép, Somogyaracs és Istvándi esetében láthatjuk, ezen a három településen az egy főre jutó havi átlagjövedelmek nem érik el 13.500 forintot.

23

Adatforrás: jegyzői adatlapok

Barcsi kistérségi tükör 5/5. ábra: Egy főre jutó személyi jövedelemadó-alap havi összege 2009-ben (Ft)24

5.3 Jövedelem-források Az 5.1 fejezetben már megemlítettük, hogy számos településen gyakorlatilag az önkormányzat az egyetlen foglalkoztató, és az általa kínált állásokon, valamint a közfoglalkoztatáson kívül csak feketevagy idénymunkát tudnak elvállalni az emberek. Mivel azonban ezek is jelentős jövedelmi és így megélhetési források lehetnek, röviden érdemes áttekintenünk, mely településről milyen információkkal rendelkezünk. Egyúttal utalunk a gyermekes családok munkanélküliséggel való érintettségére is. Babócsa: A településen 6 vendéglátó egység, 7 élelmiszer- és vegyesbolt működik, akik közel 20 főt foglalkoztatnak. A helyi mezőgazdasági részvénytársaság éves szinten 60-70 főnek teremt munkalehetőséget. Az önkormányzat által foglalkoztatottak száma jelenleg 82 fő.

24

Adatforrás: KSH T-STAR adatbázis

29

30 Barcsi kistérségi tükör Közmunka-program működik a településen, éves szinten több mint 100 embert tudnak foglalkoztatni. Alkalmi munkavégzésre is van lehetőség, ezt a már fentebb említett Mezőgazdasági Zrt. körein belül lehet végezni, 1-2 hónapig. Idénymunkák adódnak házaknál is, fűnyírás, kertásás. A közmunkások és idénymunkások körében jellemző az aluliskolázottság, így csak olyan lehetőségeket tudnak számukra biztosítani, ahol nem feltétel az iskolai végzettség. A munkanélküliség közel 100 olyan családot érint a településen, ahol gyermekeket is nevelnek. Bélavár: A településen túlnyomórészt mezőgazdasági munkát tudnak végezni az itt élők. Működik egy kőműves vállalkozás is, de ők nem tudnak számottevő mennyiségű embert foglalkoztatni. Az önkormányzatnál van falugondnoki szolgálat. A településen 24 fő munkanélküli van jelenleg. Folyik a közmunka-program, a jövő évre is megnyerték a Start-munkaprogramot. Ennek keretében 28 főt tudnak foglalkoztatni, tehát teljes egészében megoldja a faluban élő munkanélküli lakosság foglalkoztatási problémáját. Azon családok száma, ahol előfordul a munkanélküliség (idényjelleggel) kb. 24. Fejlesztésként tervben van több mezőgazdasági projekt is. Jelenleg csirke-előnevelőket és tojatókat alakítanak ki, amelyek újabb munkahelyeket teremtenek. Bolhó: A település rendkívül hátrányos helyzetűnek mondható foglalkoztatási téren, hiszen az itt élőknek csak töredéke dolgozik. A regisztrált munkanélküliek száma azonban csak 87. Jellemző az alulképzettség, de az inaktivitás is. 80 családban okoz problémát, hogy a szülők között vannak munkanélküliek. 3-4 egyéni vállalkozó, 4 őstermelő (állattenyésztő) és 3-4 mezőgazdasági vállalkozó van a településen. 10-12 főnek van lehetősége Babócsára járni a helyi TSZ-be. Az önkormányzatnál van lehetőség közmunka-program keretében dolgozni, jövőre már a Start Programot is tudják indítani. Alkalmi jelleggel napszámos munka végzésére van lehetőségük a helyieknek, házaknál. Csokonyavisonta: Általánosságban véve kevés a munkalehetőség a településen, ami pedig található, az is inkább csak alkalminak mondható. Állandó jelleggel lakatos, hegesztő és egyéb fémipari munkát lehet végezni. A nyári időszak folyamán mezőgazdasági napszámban és az üdülőfaluban van munkalehetőség. Utóbbiban szakácsokat, felszolgálókat és egyéb fürdői dolgozókat foglalkoztatnak. Van közmunka-program a településen, azonban Jegyző Úr elmondása alapján, összességében nincsenek megelégedve a jelenleg közmunkába foglalkoztatott személyek teljesítményével. A munkanélküliségen kívül nagy problémát okoz az is, hogy a jelenlegi munkanélküliek nagy része alulképzett, így sok lehetőségük nincs is jelenleg a továbblépéshez. Azon családok száma, ahol a szülők között munkanélküliek találhatók, megközelítőleg 200-ra tehető. Darány: A munkalehetőségek korlátozottnak mondhatók, de nem a legrosszabbak. Mezőgazdasági munkát minden évben tudnak ajánlani a (régi) TSZ által. A településen működik egy olasz érdekeltségű, tulajdonú fűrésztelep is. Az önkormányzat üzemeltet közmunka-programot is, 4 és 8 órában. Az elmúlt két évben 28, majd pedig 20 főt foglalkoztattak. Az idei évben Start-programra pályáztak, amelyet meg is nyertek. A munkanélküliség aránya a településen 20-30%-os, kb. 75 olyan családot érint, ahol gyermekeket nevelnek.

Barcsi kistérségi tükör Drávagárdony: A településen az egyetlen munkalehetőség az önkormányzat által biztosított közmunka-program, melyben kb. 30 főt foglalkoztatnak napi 4 órában. Állandó munkahely nincs a településen. Idényjelleggel azonban van munkalehetőség helyben, a faluban is, valamint a szomszédos településen. Ezek többnyire a település utcáinak rendben tartására irányulnak (nyaranta gazolás, fűnyírás, telente hólapátolás stb.), illetve mezőgazdasági területeken végezhető munkák akadnak. Az itt élő családok, illetve a lakosság 95%-át érinti a munkanélküliség valamilyen formája. Drávatamási: A településen található egy szociális otthon, melyben 60-70 fő dolgozik, de a munkaerőt nemcsak a település lakosai biztosítják, hanem más falvakból is idejönnek dolgozni. Továbbá működik helyben egy 2-3 főt foglalkoztató faipari üzem is, amely a polgármester saját vállalkozása. Ez 4-6 órában állandó jelleggel, egész évben foglalkoztatja munkavállalóit. Szezonálisan a környékbeli mezőgazdasági vállalkozások évente körülbelül 10 fő számára tudnak munkát biztosítani. Az önkormányzat a 2011-es évben 24 főt foglalkoztatott a közmunka-program keretein belül. Drávatamásiban 12-15 családot érint a munkanélküliség, ahol a családban valamely szülő munkanélküli. Heresznye: A településen egyedül az önkormányzat nyújt egy-két alkalmazotti munkahelyet, továbbá egy kisvállalkozás, amely 3 főt foglalkoztat egész évben. Az önkormányzat az elmúlt évben a közmunka-program lévén 17 főt foglalkoztatott. Idén, 2012-ben plusz 3 főt szeretnének még foglalkoztatni a Start-munkaprogram keretén belül. Szeretnének ezen kívül mezőgazdasági jellegű foglalkoztatás keretein belül létre hozni egy fólia sátrat, melynek célja, hogy a helyben megtermelt terményekkel az önfenntartás irányába tudjanak elmozdulni. Heresznye településről körülbelül 5-6 fő jár dolgozni Vízvárra, mezőgazdasági munkát folytatva. Zalaegerszegen további 6-8 fő tud munkát vállalni egy elektronikai gyárban. Körülbelül 20 család van a településen, melyekben valamely 18 év feletti családtag munkanélküli. Homokszentgyörgy: A településen több munkalehetőség is van. A tésztaüzem évente körülbelül 10 főt foglalkoztat állandó jelleggel, a tehenészet 25-30 főt. Az önkormányzat foglalkoztat közalkalmazottként továbbá az iskolában, óvodában, a polgármesteri hivatalban és a művelődési házban dolgozókat. A településen találhatók kis és középvállalkozások is, akik szintén foglalkoztatnak munkavállalókat. Az önkormányzat 100-110 főt foglalkoztatott a közmunka-program keretén belül. Ezek a munkák többnyire területgondozást, ároktisztítást, intézményekben közmunkákat, közterületi munkát jelentenek. A település rendelkezik egy gyakorló kerttel, melynek terményeit többnyire a helyi oktatási intézmény kapja meg, evvel is segítve, támogatva annak fenntartását. Homokszentgyörgyön körülbelül 50-60 olyan család van, akiket érint a munkanélküliség. Istvándi: Általánosságban véve kevés a munkalehetőség a településen, közmunka programot azonban folytat az önkormányzat. Istvándi szociális és ebből eredően munkaerőpiaci szempontból is a kistérség legrosszabb helyzetben lévő települése. Kastélyosdombó: A munkanélküliség aránya közel 100 %-os, foglalkoztatásra nincs lehetőség. Kizárólag közmunka program keretein belül van mód munkavállalásra, de így is csak 17 főt tudnak foglalkoztatni összesen. A munkanélküliség 24 olyan családot érint, ahol gyermeket is nevelnek.

31

32 Barcsi kistérségi tükör Kálmáncsa: Többféle munkalehetőség is elérhető helyben. A szociális otthon közel 20 főt foglalkoztat. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező helyi lakosok el tudnak helyezkedni favágóként, a fémalkatrész gyárban (15 fő), illetve a fűrészüzemben (10 fő) is. Van lehetőség idénymunkára is, egy helyi mezőgazdasági magánvállalkozónál (2-3 fő), valamint a pulykatelepen (10 fő) is. Az önkormányzat üzemelteti a közmunka-programot. A tavalyi évben közel 40 főt foglalkoztattak, idén ezt 54-re tudták növelni. A településen élők kb. 25 %-a munkanélküli. A kb. 210 háztartásból 170-ben élnek a létminimum alatt. Komlósd: Komlósd településen két kisvállalkozás található munkalehetőségként. Az egyik 3 főt tud foglalkoztatni egész évben. Ez a vállalkozás vas- és fémipari, kereskedelmi tevékenységet folytat. A másik vállalkozás mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, amely éves szinten további 2 főt tud alkalmazni. Alkalmi munka jelleggel az önkormányzat 22 főt tudott 2011-ben foglalkoztatni a közmunka-program keretén belül. Ebből a Start-munkaprogramon keresztül 4 főt foglalkoztatnak jelenleg is. Ezek a munkák többnyire téli munkák, mezőgazdasági utak rendbetétele, stb. Egy főt egész évben kaszálással foglalkoztat az önkormányzat. Ezen kívül körülbelül 20 fő jár más városokba, illetve külföldre munkát vállalni. Esztergomba 2 fő, Székesfehérvárra 4 fő, Sopronba 3 fő, Budapestre 6 fő, Írországba 2 fő. Komlósdon körülbelül 15 családot, vagy a család valamely tagját érinti a munkanélküliség. Lad: Ladon a legfőbb foglalkoztatók az általános iskola, a körjegyzőség és az önkormányzat. Ezek mellett találhatók még kis-és középvállalkozások, illetve a szociális otthon, mint munkalehetőség. Közmunka-programban kb. 40 főt foglalkoztat az önkormányzat. (2012-ben ezt a létszámot kb. 50 főre szeretnék kiterjeszteni.) Ladon alkalmi munka lehetőséget az erdészet (szezonális munkákat) és az önkormányzat (közmunkákat) tud biztosítani a munkavállalóknak. A településen 59 családot érint a munkanélküliség, ami a lakosság közel 75%-át jelenti. Leépítések várhatók mind a körjegyzőségnél, mind az iskolában a jövő évi közoktatási változásokból fakadóan, valamint az önkormányzatnál is a járási státusz átalakításának következményeként. Lakócsa: Lakócsán található egy mezőgazdasági Kft., itt 5 főt foglalkoztatnak egész évben. Továbbá található egy teafeldolgozó üzem, ami szintén 5 főt foglalkoztat folyamatosan a környékbeli településeken élők közül. Alkalmi munkák tekintetében Lakócsáról 1 fő dolgozik alkalomszerűen az E.ON-nál, további 1 fő a Mecseki Erdőgazdaság alkalmazásában, szezonálisan foglalkoztatottan. A sellyei kesztyűgyárba 1 fő jár dolgozni, Barcsra egy vasüzembe 2 fő tud járni munkát vállalni. A lakócsai általános iskola 12 főt foglalkoztat, további két fő fűtővel, 2 fő takarítóval. A tanárok fele helybeli, a másik fele a pedagógusoknak ideutazik más településekről. A lakócsai óvoda 3 fő óvónőt, 2 fő dadát és 4 fő konyhai személyzetet foglalkoztat. Az önkormányzat 72 főt tudott foglalkoztatni 2011-ben a közmunkaprogram keretein belül. Lakócsán körülbelül 30 főt érint a munkanélküliség, ezáltal ugyanennyi család érintett, ahol a szülők valamelyike nem dolgozik. Patosfa: Patosfán munkalehetőségként egy faipari üzem (KFT) működik, kb. 20 fő foglalkoztatottal. Továbbá egy szociális otthon található a közeli Gyöngyöspusztán (Kőkút). Munkalehetőséget jelent még a település lakói számára Szigetváron a konzervgyár, ez azonban inkább csak szezonális munkát tud biztosítani. Patosfán alkalmi munkalehetőséget nyújt még az erdészet és az önkormányzat. Előbbi szezonális jelleggel biztosít lehetőséget, míg utóbbi közmunka keretében tud munkát biztosítani a

Barcsi kistérségi tükör jelentkezőknek. Patosfán 10 család van, ahol az anyukák jelenleg GYES-en vannak, valamint további 24 családot érint a munkanélküliség. Péterhida: Állandó munkalehetőség nincs Péterhidán. 1 fő falugondnokot foglalkoztat az önkormányzat egész évben, 4-5 fő dolgozik más településeken, ők eljárnak munkát vállalni. Továbbá 17 főt foglalkoztat az önkormányzat alkalomszerűen a közmunka-program és a Start-program keretein belül. 20 fő lehetett volna alkalmazásban a 2011-es évben, de csak 17 fő vállalta. Ezen kívül még egy egyéni mezőgazdasági vállalkozás működik a településen. Körülbelül 17 család esetén beszélhetünk valamely családtag munkanélküliségéről, de alapvetően nagyon sok az idős ember, idős házaspár a faluban. Elöregedő településről van szó. Munkahelyteremtő lehetőség biztosan nem fog megvalósulni a településen, illetve nem is tervez az önkormányzat. A vízimalom felújítását tervezték egy Leader pályázati finanszírozással. A faluközpontban egy játszóteret szeretnének kialakítani, valamint a kispályás labdarugó pálya felújítása szerepel a tervük között. Potony: A településen állandó munkalehetőség nincs. Idényjelleggel van lehetőség az elhelyezkedésre, télen fafűrészelés, nyáron pedig kaszálás és mezőgazdasági munka keretében. Az önkormányzat a közmunka-program keretein belül tud lehetőséget biztosítani a helyi munkanélküliek számára. Az elmúlt évben a foglalkoztatottak száma 6 fő volt, jövőre valamivel többet terveznek. A településen több vállalkozás is működik, azonban ezekről részletesebb tájékoztatást nem kaptunk. A munkanélküliség a településen élő családok közül kb. ötöt érint. Rinyaújlak: A településen több munkalehetőség is rendelkezésre áll. 20 fő dolgozik egy nemzetközi fuvarozó cégnek, 3-4 főt foglalkoztat egy üvegező cég, valamint kb. 30 fő vesz részt mezőgazdasági és erdőgazdasági munkálatokban. A település önkormányzatánál van közmunka-program, aminek keretében 2012-ben 10 főt foglalkoztatnak. A polgármester elmondása alapján kb. 30-40 olyan ember van, aki alkalmas lenne ezen kívül munkavégzésre, de foglalkoztatásuk nem biztosított. Mint minden mezőgazdasággal foglalkozó területen, itt is van lehetőség az idényjellegű munkában való részvételre a nyári időszakban. A mezőgazdaságon kívül idénymunka jelleggel foglalkoztatnak lakókat, akik ez idő alatt a helyi ingatlanokat teszik rendbe, illetve ház körüli munkákat végeznek. A településen közel 30 olyan család él, ahol az egyik szülő, 20 családnál pedig mindkét szülő munkanélküli. Rinyaújnép: Rinyaújnépen nincsen semmilyen munkalehetőség, továbbá semmilyen vállalkozás sem található a településen, ami nem is csoda, hiszen 50 fős faluról van szó. Alkalmi munkákat az önkormányzat tud biztosítani a közmunkaprogram keretén belül, körülbelül 8 főnek. Ezek a munkák többnyire árokirtást, utak karbantartását, rendbetételét jelenti, kaszálást, valamint a temető gondozását is. Rinyaújnépen körülbelül 4-5 családot, vagy a család valamely tagját érinti a munkanélküliség. A következő években semmilyen fejlesztés nem várható a településen. A boltot ugyan szeretné az önkormányzat rendbe tenni, felújítani, de nincs ember, vagy vállalkozó, aki üzemeltetné a boltot, mert az emberek csak hitelre tudnának vásárolni, így nem vállalja el senki az üzemeltetést. Somogyaracs: Somogyaracs településen nincsen semmilyen munkalehetőség. Az önkormányzat tud alkalmi munkát biztosítani a közmunka-program keretein belül. Ez 2011-ben 55 fő foglalkoztatását jelentette. Ilyen szezonális munkák például a hó-eltakarítás, kaszálás, fűtés, falurendezés.

33

34 Barcsi kistérségi tükör Somogyaracson a munkanélküliség közel 60 családot érint, vagy a családokon belül valamely szülő munka nélkül van. Szentborbás: Szentborbáson semmilyen munkalehetőség nem található. Az önkormányzat tud biztosítani a közmunkaprogram keretein belül alkalmi munkákat. Ez 2011-ben 11 fő foglalkoztatását jelentette. Továbbá alkalmi munkát vállal még 3 fő Zalaegerszegen egy gyárban, 3 fő Barcson lakatosként dolgozik, és 1 fő Németországban tud munkát vállalni alkalmanként. A településen körülbelül 5 családot érint a munkanélküliség. Szulok: A településen kis- és középvállalkozások vannak, őstermelők, mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások. Ezek a munkalehetőségek körülbelül 20%-ot tesznek ki Szulokon. További 20-30%-ban biztosít munkalehetőséget a faluban az iskola, óvoda, posta, takarékszövetkezet. A Barcsra, Szigetvárra járók aránya a településen még körülbelül 10%-ot jelent a munkavállalók körében. A közmunkaprogram 60-80%-ban tud nyújtani munkalehetőséget a lakosság számára. Ezek a munkák többnyire közterület rendezést jelentenek, illegális hulladék lerakóhelyek megszüntetését, stb. Szulokon 40-50 családot, vagy a családon belül valamely családtagot érinti a munkanélküliség. Tótújfalu: A polgármester elmondása alapján Tótújfalun nincsenek munkalehetőségek. Egy családi vállalkozás van összesen. 3 fő jár Lakócsára a teaüzembe dolgozni, 2 fő kőműves pedig Sellyén tud munkát vállalni. Tótújfalu önkormányzata 14 főt foglalkoztatott alkalmi munka jelleggel a közmunkaprogramon keresztül 2011-ben. A településen 20 főt érint a munkanélküliség, ami 20 család élethelyzetében jelenik meg. Vízvár: Munkalehetőséget ad a településen az erdészet és a víztársulat, továbbá egy mezőgazdasági Kft., ahol 20 főt foglalkoztatnak 3 környékbeli településről. A vasút is munkát biztosít néhány fő számára, és egy kisvállalkozás is működik Vízváron. Alkalmi munkaként az önkormányzat 2011-ben 48 főt tudott foglalkoztatni a közmunkaprogram keretén belül. Ilyen munkák voltak például az utak rendbetétele, 5 főt téli foglalkoztatásra tudtak alkalmazni, téli fóliasátorban palántanevelésre, és voltak konyhai munkák 8 órában. A foglalkoztatottságot az önkormányzat igyekszik minimum 8 hónapra biztosítani 8 órában mindenkinek. 2012-ben pedig egy nagyszabású Start-munkaprogram elindítása szerepelt a tervek között, ahol nagy létszámot szeretnének foglalkoztatni, kertészettel, növények tartósításával, önfenntartásra törekedve és ehhez egy képzést is biztosítanának, ami 1,5 évig 15 főnek biztosítana munkalehetőséget. A tervek megvalósulásáról a tükör írásának idején nincsenek információink. Vízváron 17%-os a munkanélküliség, ebből 15%, ami családokat érint, vagy valamely szülőt.


6

Munkanélküliség, segélyezési helyzetkép

A rendszerváltás negatív hatásainak következtében az egész országban megugrottak a munkanélküliségi mutatók (6/1. ábra), bár az 1992-es mélypont legmagasabb adatait 2010-re sem szárnyalták túl. Ám Somogy megye és a tárgyalt kistérség adatsoraira a fenti megállapítás nem helytálló, mivel mindkét esetben túllépte a 1992-es munkanélküliségi mutatókat a 2010-ben regisztrált érték. Főleg a kistérség adatsorai jeleznek mély foglalkoztatási problémákat. 1992-ben még csak 4%-os, 2010-re viszont már 10%-os különbség mutatkozott az országos és a térségi munkanélküliségi ráta között. A Barcsi kistérségben 2010-ben 19%-os volt az aktív korúak munkanélküliségi aránya. 6/1. ábra: Munkanélküliségi ráta (%)25

A jövedelmi helyzethez hasonlóan, a munkanélküliség belső megoszlása sem alkot homogén képet. A 6/2. ábrán a legvilágosabb árnyalat jelöli a legalacsonyabb munkanélküliségi mutatókkal rendelkező településeket. Drávatamási és Szulok mutatói a legkedvezőbbek: az utóbbi a megyei átlagnál, az előbb pedig az országos átlagnál is jobb értékekkel rendelkezik. De Darány, Barcs, Vízvár és Bélavár aktív korúakhoz viszonyított munkanélküliségi mutatója is a kistérségi átlagnál kedvezőbb pozícióban van. A nagyarányú munkanélküliséggel sújtott települések elhelyezkedése a jövedelmi helyzetet bemutató ábra több pontjával hasonlóságot mutat. A legrosszabb értékeket Somogyaracs (52,14%), Rinyaújnép (44,12%) és Kastélyosdombó (36,5%) községek képviselik, de hasonlóan kedvezőtlen a

25


35

36 Barcsi kistérségi tükör 28%-os munkanélküliségi rátát meghaladó települések (Szentborbás, Patosfa, Istvándi, Lakócsa) helyzete is. 6/2. ábra: Munkanélküliségi ráta 2010-ben (%)26

A munkanélküliek csoportján belül a tartósan (180 napon túl) munkát keresők aránya szintén kedvezőtlen. A 6/3. ábra adataiból jól látható, hogy öt település kivételével, a településeken regisztrált álláskeresők több mint 50%-a tartósan ebben a státuszban van. Somogyaracs, Rinyaújnép, Szentborbás, Heresznye és Istvándi esetében ez az arány 70% feletti. A nyilvántartott álláskeresők végzettség szerinti megoszlása (6/4. ábra) is alátámasztja a térség kedvezőtlen foglalkoztatási helyzetét. A 26 vizsgált település közül 16 esetben 50%-nál magasabb azon álláskeresők aránya, akik 8 osztálynál kevesebb, vagy maximum általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. Különösen rossz a helyzet Somogyaracs, Rinyaújnép (80%) és Drávagárdony, Istvándi (74%) településeken. A települések nyilvántartott álláskeresői között nagy arányban fordulnak elő a szakmunkás végzettségű személyek is. A térség munkaerőpiaci viszonyait tehát az alacsony iskolai végzettséggel vagy elavult, nem piacképes szakmával rendelkező munkanélküliek magas aránya jellemzi.

26

Adatforrás: KSH T-STAR adatbázis

Barcsi kistérségi tükör 6/3. ábra: 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya 2010-ben27

6/4. ábra: Nyilvántartott álláskeresők végzettség szerinti megoszlása 2010-ben28

27 28

Adatforrás: MTA-KTI Erőforrástérkép Adatforrás: KSH T-STAR adatbázis

37


7

Szolgáltatások a kistérség településein

7.1 Humán szolgáltatások elérhetősége és jellemzői 7.1.1

Családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok

A szociális szolgáltatások ellátása érdekében a települések 2005. február 15-től mikrotársulásokat hoztak létre, melyek területein Alapszolgáltatási Központok látják el a szociális feladatokat. Az Alapszolgáltatási Központok és ellátási területeik a következőképpen tagozódnak:29 Barcsi Szociális Központ Alapszolgáltatási Központ Tagjai: Barcs, Komlósd, Péterhida, Lakócsa, Potony, Szentborbás, Tótújfalu Szolgáltatások: · Étkeztetés (minden település) · Házi segítségnyújtás (minden település) · Idősek klubja (Barcs, Komlósd) · Otthoni szakápolási szolgálat (Barcs, Tótújfalu) · Családsegítés és Gyermekjóléti szolgálat (minden település) · Közösségi pszichiátriai ellátás Babócsa és Mikrotérsége Alapszolgáltatási Központ Tagjai: Babócsa, Bélavár, Bolhó, Heresznye, Homokszentgyörgy, Kálmáncsa, Lad, Patosfa, Rinyaújnép, Somogyaracs, Vízvár Szolgáltatások: · Idősek klubja (Babócsa, Somogyaracs – ez utóbbi 2009. január 1-től megszűnt) · Házi segítségnyújtás (minden település) · Étkeztetés (minden település) · Gyermekjóléti Szolgálat (minden település) · Családsegítő Szolgálat (minden település) · Bölcsőde (Babócsa) · Falugondnoki szolgálat (Bélavár, Bolhó, Patosfa, Somogyaracs) Csokonyavisontai Alapszolgáltatási Központ Tagjai: Csokonyavisonta, Darány, Szulok, Kastélyosdombó, Drávatamási, Drávagárdony, Istvándi, Rinyaújlak · Szolgáltatások: · Idősek klubja (Csokonyavisonta) · Étkeztetés (minden település) · Házi segítségnyújtás (Darány és Istvándi kivételével) · Falugondnok (Drávagárdony, Drávatamási, Istvándi, Kastélyosdombó, Rinyaújlak) 29

Forrás: Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Barcsi kistérségi tükör · ·

Családsegítés (minden település) Gyermekjóléti szolgálat (minden település)

Az ellátást nehezíti az aprófalvas településszerkezet, valamint, hogy az Alapszolgáltatási Központok és a társult települések között nagyok a távolságok, azok megközelíthetősége a rossz közúti hálózat és a tömegközlekedés elégtelen volta miatt nehézkes. Ezen kívül az egyes alapszolgáltatási központok településeinek elosztásában megfigyelhető, hogy annak logikája nem minden esetben követi a legkisebb távolság rendezőelvét. A szociális alapszolgáltatások közül a falugondnoki szolgálat az arra jogosult, azaz a 600 fő alatti települések között két településen, Ladon és Rinyaújnépen nem biztosított. A házi segítségnyújtás Darányban és Kastélyosdombón nem biztosított (Barcs nem szolgáltatott adatot). E két településen, valamint Szulokon a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás sem biztosított (Barcs, Drávatamási, Istvándi és Patosfa nem szolgáltatott adatot). A hivatkozott koncepció alapján a kistérség 26 településéből 23 településen a barcsi Szociális Központon keresztül biztosított ez az ellátási forma, Patosfa, Rinyaújnép és Szulok kivételével (illetve Patosfa külön megállapodás keretében Ladtól kapott egy készüléket). 2009-ben 100 készüléket helyeztek ki (2009. december 31-től a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kikerült az önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatok közül). A Koncepció szerint az adatot nem szolgáltató települések közül mind a házi, mind a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működik. Az étkeztetés minden településen biztosított, ám több település ezzel kapcsolatban sem szolgáltatott adatot (Barcs, Drávagárdony, Drávatamási, Istvándi). Érdekes, hogy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal nyilvántartása szerint a családsegítés, a házi segítségnyújtás és az étkeztetés területén kizárólag a Babócsa és Mikrotérsége Alapszolgáltatási Központ, a gyermekjóléti szolgáltatás vonatkozásában a Babócsa és Mikrotérsége Alapszolgáltatási Központ valamint Homokszentgyörgy Község Önkormányzata, a falugondnoki szolgáltatásnál pedig csak Komlósd és Péterhida községek Önkormányzata rendelkezik hatályos működési engedéllyel.30 A kistérségben mindössze két településen működik bölcsőde, Barcson és Babócsán. A barcsi bölcsőde férőhelye 54, a babócsaié 12 fő. A babócsai bölcsőde jelenleg 13 gyermek ellátását végzi 1 csoportban. Az intézményi állomány 3 fő részállású gondozó. A bölcsőde és az óvoda közös épületben található, közös udvarral rendelkezik. Mindkét intézmény belső játékkészlete jól felszerelt, azonban az udvari játékok állapota leromlott, felújítására nagy szükség lenne. A bölcsődébe jelenleg 9 18-36 hónapos gyermek jár, és van négy olyan gyermek is, aki betöltötte a 3. életévét. Mivel a babócsai óvoda kihasználtsága kb. 82%-os, ezeknek a gyermekeknek az óvodáztatása megoldható. A gyermekek közül 9 hátrányos, 4 halmozottan hátrányos helyzetű, és az intézményi becslés szerint kb. 40%-uk cigány. A férőhely hiánya miatt elutasított gyermekek száma 2 (az engedélyezett férőhely 12 fő), ami jelzi a lakosság körében az igényt a szolgáltatásra, ezt az igényt a Szolgáltatásszervezési Koncepció is megerősíti. Babócsán a 0-2 éves gyermekek száma 35.

30

Forrás: Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, hatályos működési engedélyek listája, https://pubregiszter.nrszh.hu/LHatalyosMukodesiEngedelyekListaja.aspx

39

40 Barcsi kistérségi tükör 7/1. táblázat: A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok esetszámai (Barcs kivételével)31

Hány esetben fordultak a CSSK-hoz: életviteli problémákkal (db) családi kapcsolati problémákkal (db) mentális problémákkal (db) gyermeknevelési problémákkal (db) anyagi problémákkal (db) foglalkoztatási problémákkal (db) egészségkárosodással kapcsolatos problémákkal (db) ügyintézéshez segítségkéréssel (db) információkéréssel (db) egyéb problémákkal (db) összesen hány fő vette igénybe a CSSK szolgáltatást (fő) Hány esetben fordultak a GYEJÓ-hoz: anyagi problémákkal (db) gyermeknevelési problémákkal (db) beilleszkedési problémákkal (db) magatartászavar problémákkal (db) családi konfliktusok miatti problémákkal (db) életviteli problémákkal (db) szülői elhanyagolás miatti problémákkal (db) családon belüli bántalmazás miatti problémákkal (db) fogyatékosság, retardáció miatti problémákkal (db) szenvedélybetegség miatti problémákkal (db) összesen hány fő vette igénybe a GYEJÓ szolgáltatást (fő) alapellátás keretében gondozott gyerekek száma védelembe vett gyermekek száma utógondozás keretében gondozott gyerekek száma a gyermekjóléti szolgálatnál gondozott gyerekek száma összesen

Babócsa és Mikrotérsége Alapszolgáltatási Központ

Csokonyavisontai Alapszolgáltatási Központ

191 71 25 43 98 172

12 13 10 12 36 46

113 488 129 53

14 53 5 0

558

201

135 77 21 64 80 177

254 275 248 102 43 161

22

31

26

0

6 39

0 13

163

112

103 25

73 20

1

0

163

93

A bölcsődében sok lehetőséget tudnak biztosítani az ide járó kicsik számára. Igyekszenek olyan programokat megvalósítani, amelyekre a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek otthoni 31

Forrás: családsegítő és gyermekjóléti adatlapok; ezeket Barcsról nem kaptuk meg

Barcsi kistérségi tükör körülmények között nincs lehetősége. Biztosítják a kirándulások, színházlátogatások, strandolások megvalósulását. Játékeszközökkel az intézmény jól felszerelt. Jelenleg a bölcsőde saját logopédusa foglalkozik az erre rászorulókkal, azonban finanszírozás a jövő évtől veszélybe került, pedig munkájára a tapasztalatok szerint nagy szükség van.32 7/2. táblázat: A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma, 2010 Évközepi lakónépesség száma Babócsa Barcs Bélavár Bolhó Csokonyavisonta Darány Drávagárdony Drávatamási Heresznye Homokszentgyörgy Istvándi Kálmáncsa Kastélyosdombó Komlósd Lad Lakócsa Patosfa Péterhida Potony Rinyaújlak Rinyaújnép Somogyaracs Szentborbás Szulok Tótújfalu Vízvár Barcsi kistérség

1576 11558 348 737 1624 909 137 385 277 1116 589 642 212 189 559 570 259 147 202 298 47 207 136 600 196 543 24059

A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma 196 1601 20 68 45 22 7 4 31 22 16 10 14 2 12 14 4 2 4 1 6 24 4 11 2 21 2163

Családi napközi a kistérség egyik településén sincs, így az óvodáztatás előtt a gyermekek napközbeni ellátására kizárólag a barcsi és a babócsai bölcsődékben van lehetőség. A kistérség településein jelenleg 635 0-2 éves gyermek él, töredékük számára biztosított tehát a napközbeni ellátás. Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat minden településen elérhető, a kihelyezett fogadóórák heti óraszáma településenként változó.

32

A barcsi bölcsődéből nem kaptunk adatokat.

41

42 Barcsi kistérségi tükör A gondozott családoknál a leggyakrabban életviteli, anyagi és megélhetési problémák merülnek fel, és sokan fordulnak ügyintézéshez való segítségért is a szolgálathoz. Nagy részben a családok anyagi helyzetére vezethető vissza a gyermekek veszélyeztetettsége is, de deviáns magatartásformák, elhanyagolás is előfordulnak. A szolgálatokkal a szülők nagyobb része együttműködik. A gyermekek között is egyre több a deviáns viselkedésű gyermek, rendszeresen felmerülő probléma a tankötelezettség elmulasztása – erről elsősorban a középiskolákból érkeznek jelzések. A két szolgálatnál 3-3, illetve 4-4 családgondozó, illetve szociális segítő dolgozik, a csokonyavisontai központban részállásban. Hiányoznak az egyéb munkatársak (jogász, pszichológus), így a szolgáltatások korlátozottak, nem tudják komplex módon segíteni a gondozott családokat. A gondozási feladatok ellátása a munkatársak teljes munkaidejét felemészti, így egyéb, szabadidős tevékenységek szervezésére nincs elég emberi erőforrás. A családgondozókon a kiégés jelei mutatkoznak, ám források híján nincs lehetőség tréningek, szupervízió megszervezésére. Ennek ellenére igyekeznek sok programot szervezni: A csokonyavisontai családsegítő például minden évben rajzpályázatot szervez, melyet a gondozási területükön működő 5 óvoda és 3 általános iskola között hirdetnek meg, általában a családdal összefüggő témában. A rajzpályázat díjazása – az anyagi lehetőségek szűkössége miatt – adományokból történik. Ezen kívül jelmezbáli ruhakölcsönzőt működtetnek a szegény családok gyermekei számára. Az elmúlt években több alkalommal tartottak ruhabörzét is, azonban a fogadtatás minősége miatt ez idén abba maradt. Több ízben is próbálkoztak bútoradomány beszerzésével és szétosztásával. A fogadtatás azonban itt is problémás volt, tapasztalatuk szerint pár hónappal később az ajándék bútorokat tönkre tették, eltüzelték. Szeretnének szülői segítő klubot működtetni, ahol a közös főzőcskézéssel, beszélgetéssel egy rejtett szocializációs programot is működtetnének. A babócsai szolgálat tartott már felzárkózatást a szülők számára, hogy legalább a nyolc általános iskolai osztályt el tudják végezni, ami különösen azért fontos, mivel sok, a Munkaügyi Központ által tartott képzésen való részvételnek ez az alapfeltétele. Ebbe a programba szeretnék bevonni a jelenlegi középiskolai tanulókat is, hiszen nekik az új jogszabályok szerint szükségük van önkéntes munka végzésére a tanulmányaik alatt. Ehhez a programhoz azonban szükségük lenne az alapvető eszközök biztosítására (könyv, füzet, stb.). A tapasztalatok alapján sikerült jó, bizalmi kapcsolatot kialakítaniuk az ellátottakkal. A nyári iskolai tanítási szünetben a gyerekek elhelyezésére egy alternatív napközit szeretnének működtetni, ahol a fiatalok korrepetálást is kaphatnának, amennyiben szükség van rá. Ezt összekapcsolnák a nyári étkeztetéssel is. Fontosnak tartják a kisgyermekek korai fejlesztését olyan kistelepüléseken, ahol nincsen oktatási, nevelési intézmény. Kiemelten fontosnak tartják a lehetőség megteremtését arra, hogy a szülők és a gyerekek közösen játszhassanak. Az egyéb humán szolgáltatásokkal kapcsolatban az adatközlési hiányosságok33 ellenére is megállapítható, hogy számos olyan szolgáltatás akadozik vagy teljes mértékben hiányzik, ami a hátrányos helyzetű családok és gyermekeik számára segítséget jelentene. 33

A jegyzői adatlapokon közölt információkat a helyi interjúkból és településbejárásokból leszűrhető tapasztalatokkal egészítjük ki.

Barcsi kistérségi tükör Adósságkezelési szolgáltatás például a kistérségben sehol nincs (illetve Barcs, Drávagárdony, Drávatamási és Istvándi nem szolgáltatott adatot); jóllehet, ezt az ellátást a 40.000 főt meghaladó településeken kötelező biztosítani, a kistérség népesség-összetétele, lakosságának társadalmi helyzete igényelné ezt a fajta támogatási formát. A gyermekek nyári ellátása is hiányossággal küszködik. Nyári napközi egyedül Darányban működik, azaz a gyermekek felügyelete nem megoldott. A nyári étkeztetés ennél jóval pozitívabb képet mutat, a kistérségben mindössze Heresznyén és Homokszentgyörgyön nem biztosított (Barcs nem szolgáltatott adatot). A kistérségben nem tudunk olyan ösztöndíjprogramról, mely a gyermekek, tanulók iskolai eredményességét segítené. Ezzel kapcsolatban egyedül Bélavár jelezte, hogy a településen nem működik ilyen program, a többi település nem szolgáltatott adatot. A kistérség összességében igencsak szűkölködik a gyermekek számára biztosított programokat, szabadidős tevékenységeket biztosító, a közoktatási intézményeken kívüli ellátásokban: ifjúsági klub Darányban, Kálmáncsán, Kastélyosdombón, Péterhidán, Rinyaújlakon, Rinyaújnépen, Szentborbáson és Szulokon működik (Barcs, Drávagárdony és Drávatamási nem közölt adatot). A gyerekek nem szervezett formájú időtöltését a kistérség 16 településén segíti játszótér (Barcs és Drávagárdony nem közölt adatot), sportpálya létét mindössze Bélavár jelezte. A kistérség egyik településén sem működik jelenleg sem gyermekház, sem pedig tanoda, azaz nincs olyan, a közoktatási rendszert kiegészítő szolgáltatás, mely hatékonyan tudna hozzájárulni a szociális helyzetből fakadó hátrányok leküzdéséhez, a gyerekek esélyeinek növeléséhez. Közösségi ház létét 14 település jelezte, Istvándiban, Patosfán, Potonyban, Szentborbáson nem található (négy település nem szolgáltatott adatot). A települések egy részében hiányzik tehát egy olyan tér, ahol a gyermekek, vagy akár szüleik számára közösségi tevékenységek valósulhatnának meg. Péterhidán sincs igazi klubhelyiség, az önkormányzat felújított ugyan egy fűthető helyiséget, ahová a fiatalok és gyermekek járhatnak, azonban ez csak alkalmi jelleggel működik. Potonyban közösségi ház ugyan nincs, de van könyvtár, számítógépes terem és sportpálya, valamint a közelmúltban építettek a központban egy új, modern játszóteret. Somogyaracson és Tótújfalun gyakorlatilag a könyvtár az egyetlen gyerekeknek (is) szóló szolgáltatás, itt van lehetőségük internetezni is. Ha van is közösségi ház, a gyermekek számára szervezett, tartalmas, minőségi programkínálat egyik legnagyobb gátja a humánerőforrás hiánya. Több településen is van közösségi ház, művelődési ház, ám nincs alkalmazott, aki a programok szervezéséért, lebonyolításáért lenne felelős. Csokonyavisontán, Darányban van ugyan közösségi ház, azonban a gyerekek kikapcsolódására, szórakozására szervezett lehetőségek nincsenek. Bolhón hely lenne a művelődési házban, ahol a fiataloknak szóló klubot is tudnának működtetni, de nem tudnak felügyeletet biztosítani. A Teleház is bezárt már, ezt követően ellopták a benne lévő eszközöket – hasonló a helyzet Heresznyén. Drávatamásiban sincs forrás programszervező finanszírozására, a teleházat is forráshiány miatt zárták be. Komlósdon a könyvtáros szervez közösségfejlesztő programokat a gyerekeknek. Ladon és Lakócsán azonban a beszámolók szerint nincs semmilyen közösségfejlesztő program. Patosfán az ilyen programok megszűntek, mert elköltöztek azok a pedagógusok, akik a helyi gyerekekkel foglalkoztak. Szulokon az elmúlt öt évben indult gyerekeknek szóló szolgáltatás az internet szoba, az

43

44 Barcsi kistérségi tükör iskola közháló program, de itt sem tudnak főállású programszervezőt alkalmazni a művelődési házban. További probléma, hogy a közösségi házak egy részét nem tudják rendszeresen üzemeltetni az önkormányzatokat jellemző forráshiány miatt. A meglévő épületállomány is felújításra szorul. Még a jobban ellátott településeken is lenne mit fejleszteni. Bélaváron például művelődési ház, teleház és könyvtár is rendelkezésre áll, ám a helyi sportpálya és a hozzátartozó létesítmények felújításra szorulnak. Drávagárdonyban is a tervek között szerepel a meglévő klubház és könyvtár felújítása. A szolgáltatások megszervezésével kapcsolatban lényeges az is, hogy azokba a helyi lakosságot intenzíven bevonják, motiválják részvételüket. Heresznyén az elmúlt 5 év során alakítottak ki egy röplabda pályát, egy lábtengó pályát, valamint egy kosárlabda pályát. Ezeket a pályákat azzal a céllal hozták létre, hogy a gyerekek szabadidős elfoglaltságának lehetőségeit szélesítsék. Pozitívum, hogy a pályák használatának lehetősége mindenki és a gyerekek számára is biztosított. Azonban a legfőbb nehézség a felnőttek, szülők motiválatlansága. Nem vezetik rá gyermekeiket arra, hogy ne a tévé előtt üljenek, ha nem éljenek ezekkel a számukra adott lehetőségekkel. Kálmáncsán a helyi védőnő 2006-ban Biztos Kezdet Klubot hozott létre, a célközönséget azonban nem sikerült rendszeresen becsalogatni a programra. Vízváron is az elmúlt öt év során zárták be az ifjúsági klubot, mivel a településvezetés tapasztalatai szerint azt a fiatalok nem értékelték kellően. Ráadásul ez esetben sem tudtak olyan szakembert biztosítani, aki megtöltötte volna tartalommal az összejöveteleket. Máshol épp a lakosság részéről megnyilvánuló igényekről számoltak be: Szulokon a helyi védőnő az idei évtől működtet babaszoba programot, mert felismerte rá az igényt a még nem óvodás korú gyerekek szülei részéről. Az elmúlt időszakban az IKSZT-pályázatok nyújtottak lehetőséget közösségi terek kialakítására, felújítására, valamint e terek szolgáltatásokkal való megtöltésére. A kistérségben Babócsa és Szulok IKSZT címbirtokos, és további négy település: Darány, Drávagárdony, Homokszentgyörgy és Kastélyosdombó támogatást is nyert a beruházás megvalósításához. A pályázók minden esetben a települési önkormányzatok. Homokszentgyörgyön Az IKSZT program keretén belül az elmúlt 5 évben egyre több programot tudtak biztosítani a gyerekek számára. Ebben az időszakban jött létre egy sportegyesület, ahol sok fiatal tud sportolni, elsősorban focizni. Játszótér azonban nincs a településen. A pályázati forrásokkal kapcsolatban nagy nehézséget jelent az utófinanszírozás, a kifizetések csúszása. Ez például a kastélyosdombói IKTSZ-szel kapcsolatban is problémaként merült fel.

7/3. táblázat: Szolgáltatások elérhetősége a településeken34 Babócsa

Barcs

Bélavár

Bolhó

Csokonyavisonta

Darány

Drávagárdony

Drávatamási

Heresznye

Homokszentgyörgy

Házi segítségnyújtás

+

n.a.

+

+

+

-

+

+

+

+

+

+

-

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

+

n.a.

+

+

+

-

+

n.a.

+

+

n.a.

+

-

Étkeztetés

+

n.a.

+

+

+

+

n.a.

n.a.

+

+

n.a.

+

+

+

+

+

nem releváns

+

Tanya- vagy falugondnoki szolgálat Adósságkezelési szolgáltatás Bölcsőde Családi napközi Nyári napközi Nyári étkeztetés Ösztöndíjprogram Napközi Ifjúsági klub Gyerekház Közösségi ház Játszótér Sportpálya Szélessávú internet Nyilvános internethozzáférés Tanoda jellegű szolgáltatás

34

nem nem releváns releváns

+

nem nem nem releváns releváns releváns

Istvándi Kálmáncsa

nem releváns n.a.

Kastélyosdombó

-

n.a.

-

-

-

-

n.a.

n.a.

-

-

n.a.

-

-

+ + n.a. + + + n.a. +

+ n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

+ + + + +

+ n.a. + + + n.a. +

+ n.a. + + n.a. +

+ + n.a. + + + + n.a. +

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. +

+ n.a. n.a. n.a. n.a. + n.a. +

n.a. + + n.a. +

n.a. + + n.a. +

n.a. n.a. n.a. + n.a. + n.a. +

+ n.a. + + + + n.a. +

+ n.a. + + + n.a. +

+

n.a.

+

+

+

+

n.a.

n.a.

+

+

-

+

+

n.a.

n.a.

-

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Forrás: jegyzői adatlapok

Komlósd

Lad

Lakócsa

Patosfa

Péterhida

Potony

Rinyaújlak

Rinyaújnép

Somogyaracs

Szentborbás

Szulok

Tótújfalu

Vízvár

Házi segítségnyújtás

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

+

+

+

n.a.

+

+

+

+

+

+

-

+

+

Étkeztetés

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

Tanya- vagy falugondnoki szolgálat

+

-

+

+

+

+

+

-

+

+

-

+

-

Adósságkezelési szolgáltatás

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

+ n.a. + n.a. +

+ n.a. + + + n.a. -

+ n.a. + + + n.a. -

+ n.a. + n.a. -

+ n.a. + + n.a. +

+ n.a. + n.a. -

+ n.a. + + + n.a. +

+ n.a. + + n.a. +

+ n.a. + n.a. +

+ n.a. + n.a. -

+ n.a. + + + + n.a. n.a.

+ n.a. + n.a. -

+ n.a. + n.a. + n.a. +

+

+

+

+

-

+

+

-

-

-

+

+

+

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Bölcsőde Családi napközi Nyári napközi Nyári étkeztetés Ösztöndíjprogram Napközi Ifjúsági klub Gyerekház Közösségi ház Játszótér Sportpálya Szélessávú internet Nyilvános internethozzáférés Tanoda jellegű szolgáltatás

7/4. táblázat: Szolgáltatások heti óraszáma a településeken35 Évközepi 0-2 3-5 6-13 14-17 lakónépesség száma évesek évesek évesek évesek Babócsa Barcs

18 év alattiak összesen

1576 11558

37 294

47 319

148 945

68 560

300 2118

348 737

4 20

10 27

36 70

23 45

1624 909

42 31

32 37

130 116

137 385

7 7

5 9

277 1116

11 22

Istvándi Kálmáncsa

589 642

Kastélyosdombó Komlósd Lad Lakócsa Patosfa Péterhida Potony Rinyaújlak Rinyaújnép Somogyaracs Szentborbás Szulok Tótújfalu Vízvár

Bélavár Bolhó Csokonyavisonta Darány Drávagárdony Drávatamási Heresznye Homokszentgyörgy

35

Forrás: Jegyzői adatlapok

Család-segítő szolgáltatás

Gyermekjóléti szolgáltatás

Védőnői szolgálat

Házi gyermekorvos

Háziorvos

40

40

40

73 162

n.a. 4 4

n.a. 4 4

n.a. 4 3

72 61

276 245

4 40

4 40

40 n.a.

20 29

11 15

43 60

11 51

32 110

23 74

77 257

n.a. n.a. 4 2

n.a. n.a. 4 8

n.a. n.a. 3 5

n.a. 3 n.a.

3 20

42 14

49 13

124 43

44 31

259 101

n.a. 2

n.a. 2

n.a. 12

n.a.

4 12

212 189

7 3

5 2

19 10

13 5

44 20

2 3

2 3

n.a. n.a.

n.a. n.a.

559 570 259 147 202 298 47 207 136 600 196 543

12 23 1 1 4 6 4 12 2 6 4 12

14 16 8 1 5 7 1 19 3 8 7 12

46 74 22 17 14 20 5 41 12 53 18 43

34 38 19 8 9 11 1 12 6 36 11 29

106 151 50 27 32 44 11 84 23 103 40 96

2 8 2 3 2 1 2 3 2 1 2 4

2 40 2 3 2 1 2 3 2 1 2 4

n.a. 40

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

n.a n.a 4 20 45

n.a. 3 3 1 2 3 3 20 3 40

n.a. 8 -

20 n.a 6 8 20 n.a n.a 4

n.a 2 5 n.a n.a 2 12 2 10

7.1.2

Orvosi ellátás

A kistérség saját közvetlen kórházi ellátással nem rendelkezik, a Kistérségi Járóbeteg központot 638 M Ft-os, 90%-os támogatású DDOp forrásból fejlesztették. A beruházás egyik újdonsága az egynapos sebészeti ellátás beindítása, ami épp a kórház hiányán kíván enyhíteni a kistérségben. Az egészségügyi alapellátás a kistérség a települések többségében hozzáférhető. Jelentős különbség van azonban a települések között a rendelések gyakoriságában, valamint a háziorvosok leterheltségében. Önálló orvosi rendelővel több település is rendelkezik, azonban helyi orvossal nem. A kistérség településein – bár az adatszolgáltatás erősen hiányos, így teljes bizonyossággal nem tudjuk állításainkat alátámasztani – csak Barcson működik házi gyermekorvos, a falvakban a gyerekek ellátását háziorvosi vegyes praxisok keretében oldják meg az önkormányzatok. Gyermekorvosi szakellátás a kistérségben nincs, ilyet legközelebb Nagyatádon tudnak igénybe venni az itt élők. Fogorvosi rendelő csak néhány településen van (pl. Szulok, Bolhó, Lakócsa). Gyermek háziorvosi ellátás csak Barcson működik, azonban a védőnői szolgálat munkatársai valamennyi településre eljutnak.36 A védőnői szolgálat kapacitáshiányosságát jól mutatja, hogy jelenleg több körzetet is tartós helyettesítésben látnak el. Somogyaracson a helyi beszámolók jelzik, hogy a védőnő nem jár ki a családokhoz. Az adatlapot kitöltő védőnők 980 családot gondoznak, közülük a tavalyi év során egyetlen olyan család sem akadt, amelyik ne igényelte volna a védőnői ellátást, illetve a védőnői látogatást. A védőnők összesen 1206 gyereket láttak el, ezek 11%-a egy év alatti, 26%-a 1-3 év közötti, 58%-a 3-6 év közötti, 5%-a pedig 6 évnél idősebb volt, akik nem járnak oktatási intézménybe. (Az adatlapok szerint 55 gyerek tartozik ebbe a kategóriába kistérségi szinten.) Az összes gyerek 30%-a (!) fokozott gondozást igényel, túlnyomó többségük környezeti ok miatt. Kiugróan magas ez az érték Homokszentgyörgyön (76!), a Szulok-Kálmáncsa településpárban (65%), Lakócsán és a hozzá tartozó három faluban (59%), valamint Darányban. A veszélyeztetett gyerekek száma szinte pontosan megegyezik a fokozott gondozást igénylő gyerekek számával. Összességében megállapítható, hogy a humán szolgáltatások elérhetőségében jelentős területi egyenlőtlenségek állnak fenn.

36

Forrás: Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

7.2 Közoktatási szolgáltatások 7.2.1

Intézményi és fenntartói struktúra

A közoktatási feladatok ellátásában az intézményfenntartói társulások alapvetően három mikrocentrum köré csoportosulnak. A Barcsi Nevelési és Oktatási Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Barcsi Bölcsőde, Óvoda, Általános, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (továbbiakban: BNI) Barcson két középfokú iskolát működtet: a Széchényi Ferenc Gimnázium és Kollégiumot, valamint az Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskolát. Barcson két általános iskolát, az Arany János és a Deák Ferenc általános iskolákat tartja fenn, előbbinek Szulokon, utóbbinak Bolhón és Vízváron van tagintézménye. Működési területük Barcs, Bélavár, Bolhó, Heresznye, Komlósd, Péterhida, Rinyaújlak, Szulok és Vízvár településekre terjed ki. Óvodát Barcson, Bolhón, Rinyaújlakon és Vízváron működtet. A társulás a Vikár Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel látja el az alapfokú művészetoktatás feladatait, azonban nemcsak a társulás területén, hiszen Barcson, Bolhón, Szulokon és Vízváron kívül Babócsán és Darányban is működtet telephelyet. Bolhó 2010-ben csatlakozott a társuláshoz, előtte Babócsával közösen működtette a babócsai székhelyű Gábor Andor Általános Iskolát és Óvodát. Szulokon és Bolhón az általános iskola 1-4. évfolyamokon működik. A kistérség észak-keleti részét a Homokszentgyörgy és Mikrotérsége Közoktatási Intézményfenntartó Társulás által fenntartott I. István Általános Iskola és Óvoda látja el, melynek székhelye Homokszentgyörgyön van, Kálmáncsán és Ladon óvodát és általános iskolát, Szulokon és a szomszédos Kadarkúti kistérséghez tartozó Hedrehelyen óvodát tart fenn. Szulokon tehát eltérő fenntartásban van az óvoda és az általános iskola, ami azért is érdekes, mert a település e két társulás beiskolázási körzete között „félúton”, a harmadik, a TKT által működtetett Csokonyavisonta – Darány – Lakócsa településeken működő iskolák tengelyén helyezkedik el. Az I. István általános Iskola és Óvoda működési területe Homokszentgyörgy, Kálmáncsa, Lad, Patosfa, Alsótapazd, LadGyöngyöspuszta, Hencse, Hedrehely és Szulok. Kálmáncsán az iskola 1-4. évfolyamon működik. A kistérség dél-keleti részének településein, valamint Csokonyavisontán a Barcsi Többcélú kistérségi Társulás működteti a Drávamenti Körzeti Közoktatási Intézmény Óvoda, Általános Iskola, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatot (továbbiakban: Drávamenti KKI), az intézmény működési területe a teljes kistérségre kiterjed. Általános iskola Csokonyavisontán, Darányban és Lakócsán, óvoda e három településen kívül Istvándiban működik. Az általános iskolai és óvodai feladatokat ellátó negyedik intézmény a Babócsa Önkormányzata által fenntartott Gábor Andor Általános Iskola és Óvoda, mely Babócsán általános iskolát és óvodát, Bélaváron óvodát működtet.

Barcs Város Önkormányzata ezen kívül a Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény fenntartója, mely az integráltan nem oktatható sajátos nevelési igényű gyermekeket és tanulókat látja el a kistérségben. 37 Középiskolai feladatellátás Barcson működik, széles kínálattal szolgálva a középfokú oktatásban résztvevőknek. A BNI fenntartásában működik a Széchényi Ferenc Gimnázium és Kollégium, valamint az Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola. Barcson működik a Somogy Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő Somogyi Térségi Integrált Szakképző Központ Középiskola, Szakiskola és Kollégium Dráva Völgyi Tagintézménye is, valamint a kaposvári székhelyű TIT Alapítványi Középiskola és Szakiskola gimnáziumi tagozata. 7.2.2

Óvodai nevelés

Az óvodai nevelést a kistérségben összesen 14 településen, négy intézmény 19 telephelyén biztosítják. A BNI Városi Óvodák intézménye Barcson 6 telephelyet működtet, azonban az egyes telephelyekről nem, csak a tagintézmény egészéről rendelkezünk adatokkal. A 19 telephelyen összesen 800 gyermek nevelése folyik. A kistérség településein az óvodáskorú (3-5 éves) gyermekek száma 709. Az óvodák által megadott korosztályos bontás szerint azonban az óvodákban a 3-5 éves gyermekek száma csupán 606. A közel 100 főnyi negatív különbség valószínűleg abból adódik, hogy sok 6 éves gyerek jár még óvodába. Igen kevés információval rendelkezünk arról, hogy a településeken hány olyan, 3. életévét betöltött gyermek él, aki nem jár óvodába. Babócsán 2, Csokonyavisontán 4, Istvándiban és Szulokon pedig 1-1 főt jeleztek az adatlapokon. Férőhelyhiány miatt elutasított gyermeket egyik óvodából sem jeleztek. A korai óvodáztatás hiánya elsősorban Barcson merül fel, mivel a többi településen az óvodák részt vesznek az Integrált Pedagógiai Rendszerben (IPR), melyben támogatás akkor igényelhető, ha a településen élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek legalább 75%-a rendszeres, korai óvodáztatásban részesül. Barcson a becslések szerint akár 30 gyermeket is érinthet a korai óvodáztatás hiánya. Az egyes feladat-ellátási helyek eltérő kihasználtsággal működnek, az egyes települések között jelentős különbségeket találunk (7/5. táblázat). A legalacsonyabb kihasználtsággal a csokonyavisontai óvoda működik, holott épp ez a település jelezte a legtöbb, óvodába nem járó gyermek számát.38 A más településről bejáró gyermekek száma 72 (Darány és Homokszentgyörgy nem szolgáltatott adatot), azon településeken, ahol nincs óvoda, összesen 59 3-5 éves gyermek él. Az átlagos csoportlétszám a barcsi, a homokszentgyörgyi, a ladi és a rinyaújlaki óvodákban haladja meg a 25 fős határt.

37

38

Az intézmény részéről nem érkezett adatlap, így az alábbi adattáblákban nem szerepel.

A rinyaújlaki óvodánál állt elő az a sajátos helyzet, hogy a 24 gyerekből csak 8 rinyaújlaki, a többiek csokonyavisontaiak. A szülők ezt a helyzetet azzal magyarázták, hogy ugyan messzebb van távolságra, de a gyerekeket háztól-házig viszi az újlaki falubusz. Mivel Rinyaújlakon nagyon kevés a gyerek, a falu óvodája csak így tud fennmaradni.

7/5. táblázat: Az óvodák működési jellemzői 3-5 éves gyermekek száma

Óvodába járó gyermekek száma

Más településről bejárók száma

Óvodai férőhelyek száma*

Kihasználtság (%)

Átlagos csoportlétszám

Babócsa

42

64

21

78

82,1

21,3

Barcs

320

370

5

350

105,7

26,4

Bélavár

10

12

1

20

60,0

12,0

Bolhó

27

27

0

25

108,0

27,0

Csokonyavisonta

29

20

-

33

60,6

20,0

Darány

35

57

n.a.

78

73,1

19,0

Drávagárdony

5

-

-

-

-

-

Drávatamási

9

-

-

-

-

-

Heresznye

11

-

-

-

-

-

Homokszentgyörgy

46

51

n.a.

66

77,3

25,5

Istvándi

49

49

0

55

89,1

24,5

Kálmáncsa

16

14

0

30

46,7

14,0

Kastélyosdombó

5

-

-

-

-

-

Komlósd

0

-

-

-

-

-

Lad

14

28

12

33

84,8

28,0

Lakócsa

25

41

15

45

91,1

20,5

Patosfa

9

-

-

-

-

-

Péterhida

1

-

-

-

-

-

Potony

3

-

-

-

-

-

Rinyaújlak

6

26

n.a.

25

104,0

26,0

Rinyaújnép

0

-

-

-

-

-

Somogyaracs

19

-

-

-

-

-

Szentborbás

3

-

-

-

-

-

Szulok

7

20

7

25

80,0

20,0

Tótújfalu

6

-

-

-

-

-

Vízvár

12

21

11

25

84,0

21,0

*Forrás: Közoktatási Információs Iroda, www.kir.hu

7.2.2.1 Az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek társadalmi összetétele

7/6. táblázat: Hátrányos helyzetűek az óvodás gyermekek között

Gyermekek

száma Gábor Andor

Hátrányos helyzetű gyermekek száma

aránya

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

aránya

Cigány gyermekek

Sajátos nevelési igényű gyermekek

aránya

száma aránya

Babócsa

64

54

84,4

47

73,4

70

n.a.

n.a.

Bélavár

12

8

66,7

8

66,7

50

0

0,0

370

178

48,1

52

14,1

25

2

0,5

27

15

55,6

7

25,9

40

1

3,7

26

15

57,7

7

26,9

20

1

3,8

21

16

76,2

9

42,9

n.a.

1

4,8

20

16

80,0

8

40,0

60

0

0,0

57

46

80,7

27

47,4

65

1

1,8

49

49

100,0

48

98,0

100

2

4,1

41

33

80,5

18

43,9

47

2

4,9

51

39

76,5

13

25,5

50

0

0,0

14

14

100,0

6

42,9

60

0

0,0

28

24

85,7

12

42,9

n.a.

1

3,6

20

8

40,0

2

10,0

20

3

15,0

Barcs Bolhó BNI Városi Óvodák Rinyaújlak Vízvár Csokony avisonta

DrávaDarány menti KKI Istvándi

Lakócsa HomokszentI. István györgy Általános KálmánIskola és csa Óvoda Lad Szulok

A hátrányos helyzetű (HH) óvodás gyermekek száma a kistérségben 515 (64,4%), a halmozottan hátrányos helyzetűeké (HHH) 264 (33%). Kiugróan magas a HHH gyermekek aránya a babócsai, a bélavári és az istvándi óvodákban, utóbbi etnikailag homogén óvoda (7/6. táblázat). A cigány gyermekek arányára vonatkozóan intézményi becsléseket kértünk, ezek alapján a cigány gyermekek vannak többségében Istvándi mellett Babócsán (70%), Csokonyavisontán (60%), Darányban (65%), és Kálmáncsán (60%), a gyermekek 30-50%-át teszik ki Bélaváron, Bolhón, Lakócsán és Homokszentgyörgyön (Vízvár és Lad nem szolgáltatott adatot). Ez azt jelenti, hogy a cigány gyermekek aránya átlagosan 40% körüli Barccsal együtt, és 50% körüli Barcs nélkül számolva a kistérség óvodáiban; vélhetően mindkét arány jóval meghaladja a roma lakosság teljes népességen belüli arányát. Vagyis az óvodáskorúak között jóval nagyobb a cigány származásúak aránya, mint a teljes lakosságon belül.

7.2.2.2 Sajátos nevelési igényű gyermekek és ellátásuk

A sajátos nevelési igényű gyermekek száma 14, egyedül Szulokon kiugróan magas, de ebben az esetben az alacsony létszám torzítja az arányt (7/6. táblázat). Általában csupán egy-két óvodás rendelkezik SNI diagnózissal, ez a korai szűrés hiányosságaira is utalhat. A nem integrálható SNI óvodások nevelését a Szivárvány EGYMI látja el. A nevelési tanácsadóhoz/pedagógiai szakszolgálathoz 2009/2010-ben 96 6. évét betöltött gyermeket küldtek el iskolaérettségi vizsgálatra. Ebből a nevelési évből ugyan nem rendelkezünk létszámadatokkal, de tekintve, hogy a vizsgált nevelési évben 176 a 6 éves gyermekek száma, óvatos becslések alapján is kijelenthető, hogy az iskolaérettségi vizsgálat a gyermekek közel felét érinti. A jelen nevelési évben – az adatlapok kitöltésének idején – összesen 11 olyan gyermek van még óvodában, aki a 7. életévét is betöltötte. Ez alapján megállapítható, hogy nem jellemző, hogy a gyermekek óvodáztatása kitolódik. 7.2.3

Általános iskolai oktatás

7.2.3.1 A tanulók létszáma és összetétele a kistérség intézményeiben

A 12 feladat-ellátási helyen összesen 1992 gyermek tanul, legmagasabb számban a két barcsi iskolában. Az alapító okiratokban rögzített férőhelyek és a jelenlegi tanulói létszámok függvényében (nem korrigált létszámokkal számolva) teljes kihasználtsággal egyedül a barcsi Deák Ferenc iskola működik, ezen kívül a Darányi iskola rendelkezik relatíve magas, 86,2%-os kihasználtsággal, míg egyes iskolák – valószínűleg a fogyó gyermeklétszám következtében – 50%-os (Bolhó), vagy akár 30%-os kihasználtsággal (Szulok, Vízvár, Kálmáncsa) működnek (7/7. táblázat). Az 1-4. évfolyamon működő iskolákban igen alacsony a tanulói létszám (12-26 fő), az oktatás összevont osztályokban folyik. E tagintézmények fenntartása kérdéses, az általános iskolák állami fenntartásba vételét követően változásokra lehet számítani (például a közös fenntartásban működő, 30, illetve 50%-os kihasználtsággal működő, összesen 103 gyermeket oktató vízvári és a csak 1-4. évfolyamon működő bolhói tagintézmények területileg sincsenek messze egymástól). További figyelemreméltó jelenség, hogy a másik barcsi iskola, az Arany János kihasználtsága mindössze 68%-os. Emellett az Arany János iskolába a tanulók mindössze 2,5%-a, míg a Deákba 18,5%-a jár más településről. A Deák iskola a kompetenciamérés eredményei alapján is népszerűbb lehet a szülők körében, mivel az itt tanuló gyerekek jobb eredményeket érnek el. Azoknak a tanulóknak a száma, akik nem a saját településükön járnak iskolába, összesen 525, azaz az iskolások negyede, ám az egyes iskolák között eltérő arányban oszlanak el. A bejáró tanulók legmagasabb aránya a ladi, a darányi és a vízvári iskolákban tapasztalható, ezekben az iskolákban a gyerekek fele-kétharmada más településről érkezik. A hátrányos helyzetű (HH) tanulók száma 1276, ami kistérségi szinten igen magas, 64%-os értéket mutat (7/6. táblázat). Az egyes iskolák között itt is jelentős eltérések tapasztalhatók, arányuk Darányban a legmagasabb (87,8%!), és Szulokon a legalacsonyabb (35,3%). A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya kistérségi szinten 33,5%(669 fő). A hátrányos helyzetűekhez hasonlóan itt is jelentős eltérések vannak, akár az azonos fenntartású iskolák között is. Összességében a HHH tanulóknak a babócsai iskola után (57,8%) a TKT által fenntartott

intézményben a legmagasabb az arányuk (53%). A BNI tanulóinak „mindössze” ötöde halmozottan hátrányos helyzetű, az egyes tagintézmények között jelentős különbségekkel: míg a két barcsi iskolában arányuk az intézményi átlag alatt marad valamivel, Szulokon mindössze 5,9%-át teszik ki a tanulóknak, Vízváron és Bolhón azonban arányuk 40% feletti. A cigány tanulók arányairól intézményi becslések alapján vannak adataink. Ezek szerint a BNI telephelyei között – a HHH arányokkal egyenes arányosságban – Vízváron és Bolhón a legmagasabb a cigány tanulók aránya (45-50%), míg Szulokon 10%, Barcson az Arany Jánosban 25%. A rendelkezésre álló becslések alapján a lakócsai iskolában 60%-os a cigány gyermekek aránya, a többi iskola nem szolgáltatott adatot. A Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény tanulóinak társadalmi összetételéről a 2009/2010-es tanévből vannak adataink. Ekkor 119 gyermek vett részt az általános iskolai oktatásban, 57,1%-uk volt hátrányos, 34,5%-uk pedig halmozottan hátrányos helyzetű. Az általános iskolák közül kiemelendő, hogy Barcson és Darányban működik az Országos Oktatási Integrációs Hálózat két megyei bázisiskolája. “A darányi iskola már az OOIH nyertes pályázat előtt is komoly roma integrációs programot dolgozott ki, innovációs tevékenységét szakmai elismertség övezi. Fontos kihangsúlyozni, hogy az iskola tevékenysége mögött jelentős társadalmi, szociális problémák és feszültségek rejtőznek, mivel ez az intézmény látja el a jelentős népességszámmal, főleg roma népességgel, valamint jelentős természetes szaporulattal bíró Istvándi sok esetben rendkívül hátrányos körülmények között szocializálódó gyermekeit.”39

39

Barcsi Kistérség Tervdokumentum, “I” verzió módosítása, 2009. január 30.

7/7. táblázat: Az általános iskolai feladatellátási helyek főbb adatai Gábor Andor Általános Iskola és Óvoda Babócsa

Barcs "Arany"

Barcs "Deák"

Szulok

Vízvár

Bolhó

Csokonyavisonta

Darány

Lakócsa

Homokszentgyörgy

Kálmáncsa

Lad

Évfolyamok

1-8.

1-8.

1-8.

1-4.

1-8.

1-4.

1-8

1-8.

1-8.

1-8.

1-4.

1-8.

Osztályok száma

11

17

23

2

8

2

8

16

8

8

1

8

Összlétszám

206

400

547

17

77

26

130

238

77

143

12

119

Kihasználtság (%)

73,6

68,3

91,2

32,7

30,8

52,0

70,7

86,2

64,2

79,4

30,0

67,6

Település

Barcsi Bölcsőde, Óvoda, Általános, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Drávamenti Körzeti Közoktatási Intézmény

I. István Általános Iskola és Óvoda

SNI tanulók száma (fő)

11

17

18

3

3

2

5

19

1

12

7

8

SNI tanulók aránya (%)

5,3

4,3

3,3

17,6

3,9

7,7

3,8

8,0

1,3

8,4

58,3

6,7

HH tanulók száma (fő)

163

195

271

6

53

16

103

209

61

101

10

88

HH tanulók aránya (%)

79,1

48,8

49,5

35,3

68,8

61,5

79,2

87,8

79,2

70,6

83,3

73,9

HHH tanulók száma (fő)

119

78

90

1

33

12

53

140

43

51

7

42

HHH tanulók aránya (%)

57,8

19,5

16,5

5,9

42,9

46,2

40,8

58,8

55,8

35,7

58,3

35,3

BTM tanulók száma (fő)

52

18

63

2

19

13

19

83

29

11

2

12

BTM tanulók aránya (%)

25,2

4,5

11,5

11,8

24,7

50,0

14,6

34,9

37,7

7,7

16,7

10,1

Magántanulók száma (fő)

2

7

3

0

0

0

4

0

2

0

Magántanulók aránya (%)

1,0

1,8

0,5

0,0

0,0

0,0

0,0

1,7

0,0

1,4

0,0

0,0

Cigány tanulók aránya* (%) Bejáró tanulók száma (fő)

n.a.

25

n.a.

10

45

50

n.a.

n.a.

60

n.a.

n.a.

n.a.

65

10

101

0

44

1

17

153

27

28

Bejáró tanulók aránya (%)

31,6

2,5

18,5

0,0

57,1

3,8

13,1

64,3

35,1

19,6

0,0

66,4

*A cigány tanulók aránya intézményi becslésen alapszik.

79

7.2.3.2 Sajátos nevelési igényű tanulók és ellátásuk

A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma 106, ez kistérségi szinten 5,3%, ami nem haladja meg az országos átlagot. Két kivétellel arányuk iskolánként az 1,3% (Lakócsa) és a 8,4% (Homokszentgyörgy) között oszlik meg, azonban két feladatellátási helyen kiugró arányokkal találkozunk, igaz, mind a kettő alacsony tanulószámmal működik, így az arányok ez esetben is torzítanak. Szulokon 3 (17,6%), Kálmáncsán pedig 7 (58,3%!) SNI tanuló oktatása zajlik. Megdöbbentő adatokat mutat azonban a beilleszkedési-, tanulási-, magatartás-zavaros (BTM) tanulók létszáma, aránya egyes feladatellátási helyeken. Babócsán és Vízváron a tanulók negyede, Darányban és Lakócsán harmada, Bolhón a fele rendelkezik ilyen diagnózissal! A Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményről szembetűnő adat, hogy a tanulók háromnegyedét az enyhén értelmi fogyatékos tanulók tették ki 2009/2010-ben (91 fő). A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának kereteiről a Tanulási Képességet Vizsgáló Szekértői és Rehabilitációs Bizottságok döntenek, azaz ők állítanak ki szakvéleményt arról, hogy az adott gyermek integrált formában normál tantervű, vagy szegregált formában gyógypedagógiai tantervű intézményben nevelhető-oktatható-e. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók felülvizsgálata, és amennyiben lehetséges, normál tantervű intézménybe való áthelyezése mindenképpen indokolt (ha csak ez nem történt már meg azóta). 7/8. táblázat: A Szivárvány EGYMI által ellátott gyermekek40 Korai fejlesztés Logopédia Gyógytorna heti ellátott heti ellátott heti ellátott óraszám gyermekek óraszám gyermekek óraszám gyermekek száma száma száma Babócsa 8 23 8 83 Barcs 24 13 95 125 22 138 Bolhó 3 6 4 38 Csokonyavisonta 2 10 Darány 8 27 6 61 Homokszentgyörgy 4 13 2 32 Istvándi 2 5 n.a. 20 Kálmáncsa 1 5 2 16 Lad 3 11 4 42 Lakócsa 3 12 5 52 Rinyaújlak 1 5 2 14 Szulok 1 3 Vízvár 2 9 -

A BNI részeként működő Egységes Pedagógiai Szakszolgálat látja el a nevelési tanácsadást, a pályaválasztási tanácsadást, ők végzik a BTM-es gyermekek ellátását is, igény szerint utazó tanári ellátással. 40

Forrás: Pedagógiai szakszolgálatok adatlapja

A logopédiai és a gyógytestnevelési feladatokat a Szivárvány EGYMI látja el. . A probléma súlyát jól érzékelteti, hogy logopédiai ellátásban összesen 288, gyógytestnevelésben pedig 244 gyermek részesül (7/8. táblázat). Az ellátás heti óraszámáról, valamint az ellátott gyermekek számáról települési bontásban vannak adataink. Korai fejlesztés csak Barcson biztosított (7/8. táblázat).

7.2.3.3 Továbbtanulási helyzetkép

A 2010/2011-es tanév továbbtanulási adatait feladatellátási helyenként mutatja a 7/9. táblázat. 7/9. táblázat: Az általános iskolák továbbtanulási adatai, 2010/2011-es tanév Gábor Andor Általános Iskola és Óvoda Babócsa Nyolcadikos tanulók száma Középiskolában továbbtanulók száma (fő) Középiskolában továbbtanulók aránya (%) Szakiskolában továbbtanulók száma (fő) Szakiskolában továbbtanulók aránya (%)

Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények

Drávamenti Körzeti Közoktatási Intézmény

I. István Általános Iskola és Óvoda

Barcs Barcs Vízvár Csokonyavisonta Darány Lakócsa Homokszentgyörgy "Arany" "Deák"

Lad

24

63

59

5

12

23

8

17

21

13

30

43

2

6

23

2

8

10

54,2

47,6

72,9

40,0

50,0

100,0

25,0

47,1

47,6

11

33

16

3

6

6

9

11

45,8

52,4

27,1

60,0

50,0

75,0

52,9

52,4

0,0

Forrás: általános iskolai adatlapok A 232 nyolcadikos tanuló közül mindenki továbbtanult, 59%-uk érettségit adó középiskolában, 41%uk szakiskolában. Az érettségit adó középfokú továbbtanulás aránya jóval az országos átlag alatt marad a kistérségben. A szakiskolában továbbtanulók a legmagasabb arányban a lakócsai és a vízvári iskolákban végeztek, de a tanulók fele, vagy több mint fele választotta ezt a képzési formát a barcsi Arany János, a csokonyavisontai, a homokszentgyörgyi és a ladi iskolákban is (az alacsony tanulószámok ez esetben is torzíthatják az arányokat). Az országos átlagnak megfelelő mutatókkal a barcsi Deák Ferenc iskola rendelkezik, emellett kiemelkedő adat, hogy az intézményi adatszolgáltatás szerint a darányi tanulók mindegyike érettségit adó középiskolában tanult tovább (7/1. ábra). A továbbtanulásra vonatkozó adatokat árnyalja, hogy Barcson három olyan gimnázium is működik, melyek 6, illetve 8 évfolyamos képzést kínálnak. Ebből az következik, hogy a legjobban teljesítő tanulók eleve kisebb számban vesznek részt az általános iskolai oktatás nyolcadik évfolyamán.

7/1. ábra: Továbbtanulási mutatók, 2010/2011.41

7.2.3.4 Iskolai eredményesség a kompetenciamérés eredményeinek tükrében

A TÁMOP 5.2.3 pályázatban kötelezően megvalósítandó elem az iskolai felzárkózást szolgáló és szabadidős, a közoktatási intézmények feladatkörébe nem tartozó szolgáltatások megszervezése és működtetése. A helyszínek kiválasztásának egyik alapja az országos kompetenciamérés eredménye. E mutatók vizsgálata alkalmas az intézmények és telephelyeik összehasonlítására is, ezért az egyes iskolák eredményességének vizsgálatát ezekre a mutatókra alapoztuk. Az elemzéshez a 2008-2011. közötti mérések adatait használtuk fel. A mérések összesen 13 telephelyen folytak a 6. és 8. évfolyamon, a fentebb bemutatott általános iskolák mellett a Széchenyi Gimnázium 8 évfolyamos gimnáziumi tagozatán (összesen két telephelyen), valamint a Somogy megyei TISZK 6 évfolyamos gimnáziumi tagozatán. Mivel az egyes évek eredményei (évfolyamtól, kompetenciaterülettől függően) szignifikáns eltéréseket tartalmaz(hat)nak (ennek oka sok minden lehet, például az adott osztály összetétele, a felmérésben résztvevő diákok, a felmérés körülményei stb.), az alábbiakban a telephelyek adatainak 2008-2011-es átlagát vesszük figyelembe. Matematikából a hatodik évfolyamon az elmúlt négy évben a leggyengébben a barcsi Arany János, valamint a homokszentgyörgyi I. István székhelyintézmény teljesített, eredményeik az országos átlagtól is jócskán elmaradnak (7/2. ábra). Jelentős lefelé való eltérést még a darányi iskola mutat. A 41

Forrás: Általános iskolai adatlapok

8. évfolyamon szintén az említett két iskolát találjuk a lista alján, ezúttal a harmadik leggyengébbnek Vízvár „csatlakozik”, és Darány ez esetben is szintén jóval az országos átlag alatt marad. A szövegértés kompetenciaterületén eltérő kép alakul ki, a homokszentgyörgyi iskola eredménye alacsony ugyan, ám kikerül a kistérség leggyengébben teljesítő iskolái köréből, helyét az Arany János iskola mellett Darány, valamint a 6. évfolyamon Lakócsa, a 8. évfolyamon Vízvár veszi át. 7/2. ábra: Országos kompetenciamérés eredményei az egyes telephelyeken, 2008-2011.

A legjobb eredményeket elérő iskolák a babócsai Gábor Andor, valamint a három gimnáziumi telephely minden évfolyamon és mindkét kompetenciaterületen, olykor messze túllépve az országos átlagot. Ezekben az eredményekben egyértelműen tükröződik az a gyakorlat, hogy a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok „lefölözik” a legjobb tanulókat, de a két barcsi általános iskola eredményei közötti markáns különbség is arra utal, hogy a tanulók képességeik alapján oszlanak el. A babócsai iskola eredményei annak fényében különösen kiemelkedők, hogy tanulói többségének társadalmi háttere kedvezőtlen, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya 57,8%(!). A gyengén teljesítő iskolák esetében a HHH gyermekek ilyen fokú koncentrálódása Darányban és Lakócsán is megfigyelhető, de Vízváron és Homokszentgyörgyön is magas az arányuk. Ez is mutatja azoknak a kiegészítő szolgáltatásoknak a szükségességét, ami a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tanulási útjainak megerősítését szolgálja, valamint az intézményi fejlesztések, az újszerű oktatási módszerek alkalmazásának indokoltságát. Az elemzés egy másik aspektusát az adja, hogy megvizsgáljuk, a tanulók mekkora hányada nem érte el az alapszintet. Ezt a 2011-es mérés eredményei alapján tesszük meg. Összehasonlításképpen egyrészt az országos átlagot, másrészt a községi iskolák átlagát tüntetjük fel. Az egyes feladatellátási helyek között hatalmas különbségek mutatkoznak (7/3. ábra). A legrosszabb a kép a barcsi Arany, a darányi és a homokszentgyörgyi iskolában, ahol a tanulóknak olykor 80-90%-a nem hozta az

alapszintet a méréseken. A barcsi Deákban, illetve a gimnáziumi osztályokban ugyanakkor ez az arány általában 20% alatt marad, de a 40%-ot semmiképp sem lépi túl. 7/3. ábra: Az alapszintet el nem érő tanulók aránya, 2011 (%)

7.2.4

Középiskolai oktatás

Képzési típusok és specialitások a középfokú intézményekben42: - 8 osztályos gimnázium - 9-10. osztály általános művelő képzése (2 év) műszaki, gazdasági-szolgáltatási, gazdaságikereskedelmi, agrár szakmacsoportban kerettanterv alapján - 9-12. osztályos nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás - 5 évfolyamos, két tanítási nyelvű gimnáziumi osztály, (angol vagy német nyelvű oktatás választható) - 4 évfolyamos, angol és német nyelvi emeltszintű gimnáziumi osztály, - 4 évfolyamos közgazdasági középiskolai osztály (idegen nyelv az angol), - 4 évfolyamos, alaptantervű gimnáziumi osztály - Nyelvi előkészítő osztály - OKJ szakképzés (2 év) szerkezetlakatos, karosszérialakatos, villamosgép- és készülékszerelő, kőműves, szobafestő-mázoló és tapétázó, varrómunkás, asztalos, növénytermesztő gépész, élelmiszer- és vegyiáru kereskedő, ruházati kereskedő, szakács - Akkreditált felsőfokú két éves képzések: számviteli szakügyintéző, pénzügyi szakügyintéző - 6 osztályos gimnázium - 4 évfolyamos számítástechnika, ill.dráma tagozatos osztály - 5évfolyamos középiskolai erdész osztály 42

Forrás: Közoktatási Intézkedési Terv 2007-2010

-

5 évfolyamos vízgazdálkodási szakmai középiskolai osztály 5 évfolyamos külkereskedelmi ügyintéző középiskolai osztály 7/10. táblázat: A középiskolák főbb adatai43

Tanulók száma HH tanulók száma (fő) HH tanulók aránya (%) HHH tanulók száma (fő) HHH tanulók aránya (%) SNI tanulók száma (fő) SNI tanulók aránya (%) BTM tanulók száma (fő) BTM tanulók aránya (%) Magántanulók száma (fő) Magántanulók aránya (%) 10-nél több órát igazolatlanul mulasztó tanulók száma (fő) 10-nél több órát igazolatlanul mulasztó tanulók aránya (%) a 2010/2011-es tanévben lemorzsolódott tanulók száma (fő) a 2010/2011-es tanévben lemorzsolódott tanulók aránya (%) étkezésben részesülő tanulók száma kedvezményes étkezésben részesülő tanulók száma kollégiumban lakó tanulók száma (fő) kollégiumban lakó tanulók aránya (%) bejáró tanulók száma (fő) bejáró tanulók aránya (%) cigány tanulók becsült aránya (%)

Somogyi TISZK Dráva Völgye Tagintézménye

Széchenyi Ferenc Gimnázium és Kollégium

645 198 30,7 9 1,4 8 1,2 6 0,9 2 0,3

411 138 33,6 22 5,4 0 0,0 0 0,0 1 0,2

3

0

0,5

0,0

62

3

9,1

0,7

476

254

248

137

258

154

40,0

37,5

225 34,9 3

118 28,7 0

TIT Alapítványi Középiskola és Szakiskola az érettségivel nem rendelkező, 20-22 éves korosztálytól idősebbeknek nyújt lehetőséget az érettségi megszerzésére. Két középiskola adatait tudjuk részletesen vizsgálni (7/10. táblázat). Szembetűnő, hogy a hátrányos helyzetű (HH) tanulók aránya mindkét intézményben magas, 30% feletti, ugyanakkor a HHH-s tanulók jelenléte a középiskolákban már minimális. A Somogyi TISZK tanulói között megjelennek SNI-s és BTM-es gyerekek is, a másik iskolában, a Széchenyiben ez már nem fordul elő. Az igazolatlan hiányzások és a lemorzsolódás is a Somogyi TISZK-re jellemző, a Széchenyire nem. 43

Forrás: középiskolai adatlapok


8

Lakás, lakhatás, egyéb infrastrukturális ellátottság

A lakhatásra vonatkozó információk elsődleges forrásai a jegyzői adatlapok. A lakhatási helyzet felmérését továbbá nagymértékben segítették a terepen dolgozó munkatársak is. A kistérség lakásállománya az adatok szerint 10.263 lakásból áll. A kistérség közművekkel viszonylag jól ellátott, különösen a vízvezeték és csatornázottság tekintetében, ahol a mutatók az országos átlagnál is kedvezőbbek. A csatornázás különösen a Dráva-mente és a nemzeti park területét érintő települések esetén volt kulcskérdés és alapvetően megoldandó feladat. A beruházás során 2003-ban 17 társult település teljes csatornázása és Barcson egy korszerű, kistérségi szennyvíztisztító telep valósult meg. Amellett, hogy a hulladékkezelés mutatója megfelel az országos átlagnak, fontos megjegyezni, hogy a kistérség települései is részesei a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodás Programnak, melynek során a településeken bevezetésre kerül a szelektív hulladékgyűjtés, Barcson hulladékudvar létesül, valamint felszámolják a térség illegális hulladéklerakóit. A telekommunikációs infrastruktúra terén van némi lemaradás, főként az internet-felhasználók fajlagos mutatója rendkívül gyenge. Ez részben a keresleti oldal gyengeségével is magyarázható, másrészről a statisztikai adatok forrásának időpontjában a térség településeinek telefonhálózata a kiépítettség műszaki hiányosságai miatt nem volt képes magasabb szintű szolgáltatások ellátására. Ez némiképp a telefonellátottság alacsonyabb mutatójára is szolgálhat magyarázattal. Jelenleg azonban szinte hónapról hónapra korszerűsödik a kistérségben a telekommunikációs infrastruktúra, így ma már műszaki akadálya nem igen van a szélessávú internet hozzáférésnek.44 A település lakosait és lakásainak számát összevetve az egy lakásra jutó lakosok száma Kálmáncsán a legnagyobb (3,34) és Rinyaújnépen a legkisebb (0,78). Az átlagos egy lakásra jutó lakók száma pedig 2,17 fő (8/1. táblázat). vezetékes vízzel ellátott lakások aránya a legtöbb településen 90 és 100% közé esik, kimagaslóan alacsony a szinte csak romák által lakott Somogyaracson (40%) és Kálmáncsán, ahol 70%. A kistérségi átlag 94%, ami az országos átlagnak megfelel. A

A csatornával ellátott lakások aránya szempontjából elmondható, hogy a települések felénél 80 és 100% között van a csatornázottság, míg a fennmaradó 12 településből 8-ban egyáltalán nincs csatorna, 4-ben pedig 40 és 75% között van. A kistérségi átlag 57%, ami az országos aránynál 20%ponttal rosszabb. (A KSH adatai szerint a barcsi kistérségben is 71% a csatornázottság, ami viszont már megfelel az országos aránynak). Az árammal ellátott lakások aránya gyakorlatilag 100%-os. A vezetékes gázzal ellátott lakások aránya nagyon eltérő a kistérségen belül. A 26 településből 3 település nem adott meg adatot, 13-ban egyáltalán nincs gáz, 5 település 10 és 70% közé esik, és 5 településen 80 és 98% közé esik, az utóbbi Babócsa. A kistérségi átlag 31%.

44

Barcsi kistérség Tervdokumentum, 2009 (LHH)

Barcsi kistérségi tükör 8/1. táblázat: Lakhatási körülmények a jegyzői adatlapok alapján (2012)45 (sárgával jelöltük a legnagyobb, zölddel a legalacsonyabb értéket) A telepüvezetékes csatoráramvezetééletlés lakóa telepüegy népessévízzel nával mal kes gázzal veszélésen lakásra ellátott ellátott ellátott ellátott lyes gének található jutó lakások lakások lakások lakások lakások száma lakások lakosok aránya aránya aránya aránya aránya 2012. száma száma január 1(%) (%) (%) (%) (%) jén 11812 4526 2,61 98 82 99 68 -

komfort nélküli lakások aránya (%)

önkormányzati bérlakások száma

0,12

219

0

4

16

0

1

12

0

5

2

98

85

0

25

0

72,1

99

66,6

1

5

3

100

100

100

0

98

0

98

0

1

4

2,40

100

0

100

0

204

3,18

90

85

100

0

6

11

3

400

200

2,00

90

90

98

70

0

10

0

Kálmáncsa

667

200

3,34

70

60

100

0

0

30

2

Patosfa

259

146

1,77

100

0

100

0

6

14

Rinyaújlak

271

140

1,94

100

90

100

90

0

0

1

10

0

5

0

Barcs

1570

748

2,10

98

98

100

1491

650

2,29

100

98

100

1160

462

2,51

90

0

98

Bolhó

731

395

1,85

99

75

Vízvár

610

341

1,79

97,9

Darány

932

313

2,98

Istvándi

660

293

2,25

Lad

562

273

2,06

Lakócsa

588

245

Szulok

649

Bélavár

Babócsa Csokonyavisonta Homokszentgyörgy

98

0 10

Tótújfalu

223

133

1,68

100

0

100

0

Heresznye

287

130

2,21

95

80

100

85

Drávatamási

411

125

3,29

100

100

100

0

Potony

235

117

2,01

100

0

100

0

Péterhida

152

112

1,36

100

100

100

50

217

104

2,09

212

100

2,12

40

40

100

0

30

Komlósd

170

97

1,75

100

100

100

80

2

Drávagárdony

159

87

1,83

100

100

100

0

Szentborbás

138

62

2,23

100

0

100

0

10

Rinyaújnép

47

60

0,78

100

0

100

10

10

Kastélyosdombó Somogyaracs

5

5

0 10 0

3 0

1

Az életveszélyes lakások arányáról 13 település nem nyilatkozott, 7 település nem jelölt meg egyet sem, a többi településen pedig 1 és 6% között van az arányuk, a legmagasabb Patosfán és Szulokon.

45

Az adatlapok információit egyéb adatforrásból nem ellenőriztük, így nem tudjuk, milyen pontossággal tükrözik vissza a valóságot. Szembetűnő pl. Istvándi esetén a 100%-os ellátottság több alap-infrastruktúra esetén is, miközben a nem a jegyzőtől származó szóbeli közlések erős hiányosságokról számoltak be, és a Máltai Szeretetszolgálat munkatársainak terepi tapasztalatai is ez utóbbi tényállást támasztják alá.

63

64 Barcsi kistérségi tükör A komfort nélküli lakások arányáról 5 település nem nyilatkozott, 2 településen nincs ilyen (Barcson és Rinyaújlakon), 8 településen 1 és 5% között van, 11 településen viszont 10 és 30% közötti ez az arány. A két legtöbb komfort nélküli lakással rendelkező település Kálmáncsa és Somogyaracs. A kistérségi átlag 9%. Az önkormányzati bérlakások számáról 11 település nem adott adatot, 7 településen nincs önkormányzati lakás, 8 településen nem éri el a 20-at a lakások száma, Barcson viszont 219 ilyen lakás van. A kistérség településeinek átlaga 16. A lakás- és infrastrukturális jellemzőket településenként a 8/2. táblázatban foglaltuk össze, érintve a hozzájuk kapcsolódó szociális kérdéseket is, mint pl. a közüzemi számlák kifizetése vagy a fűtéshez szükséges fa beszerzése. 8/2. táblázat: Lakás és infrastrukturális jellemzők településenként46 Babócsa 1576 lakos47

Bolhó 737 lakos

Bélavár 348 lakos

Csokonyavisonta 1624 lakos

Darány 909 lakos

46

Hiányosságok nincsenek az infrastrukturális felszereltség terén. A legnagyobb problémát a közüzemi számlák kifizetése okozza. Ez mintegy 100 családot érint. A kábeltévé, valamint internet szolgáltatás elérhető. Az infrastruktúra az elmúl 20 év során épült ki. Rendelkeznek vezetékes gázzal, valamint kábeltévé és internet szolgáltatás is elérhető. Ugyanakkor nagy nehézséget okoz a helyiek számára, hogy nem tudnak fát szerezni fűtés céljára. A rendelkezésre álló famennyiséget ugyanis a Pécsi Hőerőműbe viszik, magánvállalkozók segítségével. Nehézséget okoz ezen kívül a közüzemi számlák fizetése is. Több kábeltévé és internetszolgáltató is elérhető a lakosság számára. A településen a víz, villany, fűtéslehetőség megoldott. A legnagyobb problémát az úthálózat hiánya okozza. A falu utcáinak talaja jelenleg agyagos, sóderes. Nagyobb eső esetén bizonyos részek megközelíthetetlenek gépjárművel. A településen a vezetékes gázon kívül megtalálható az összes infrastrukturális adottság. Azon lakások száma, amelyekben nincsen fürdőszoba, illetve komfort nélküliek, nem számottevő. A problémát inkább a közüzemi számlák fizetése, a tartozások csökkentése okozza. Kábeltévé-hálózattal rendelkezik a település, internet a parabola rendszereken keresztül jut el a házakhoz, háztartásokhoz. A településen elérhető a kábeltévé és a vezetékes internet is. Utóbbi nyilvánosan is, a helyi közösségi házban. Az alapvető infrastruktúrában nincsenek hiányosságok a településen. A problémát ezek fenntartása okozza, mivel a költségek nagyon magasak. A településen élők közel 90%-ának vannak közüzemi számlákkal kapcsolatos tartozásai. A gázszámla-tartozások jelenleg már kezelhetetlen mértéket öltenek. Sok helyen bevezették a kártyás villanyóra használatot, mivel ezzel valamennyire előre tud gazdálkodni a család. A kábeltévé és internet szolgáltatás egyaránt elérhető. Hamarosan megoldódni látszik az internettel való jelenlegi probléma, amit a szolgáltató fog orvosolni.

Az alábbi információk forrása a Magyar Máltai Szeretetszolgálat saját terepi felmérése adatlapok és települési interjúk segítségével. 47 A lakosságszámok évköznepi lakónépességet jelölnek 2010-ben. Forrás: KSH T-STAR

Barcsi kistérségi tükör Kábeltévé-hálózat nincsen kiépítve, internet lehetőség van a DIGI szolgáltató hálózatán keresztül. A tervek között szerepel a víz és a szennyvíz hálózatának kiépítése, fejlesztése a községben. Az alapvető infrastruktúrában nincsenek hiányosságok. Vezetékes gáz nincs bekötve a településen. A fürdőszoba, valamint a fűtéshez szükséges kályha hiánya csak egy-két családban jellemző probléma. Ezeket az önkormányzat segítségével, illetve kölcsönbe adással Drávagárdony 137 lakos igyekeztek orvosolni. A villany szolgáltatás esetében kb. 10 olyan családról beszélhetünk, ahol nem tudják kifizetni a számlákat. Erre a problémára az önkormányzat igyekszik halasztást kérni a szolgáltatótól arra hivatkozva, hogy a családok csak és kizárólag alkalmi munkákból tudják kifizetni a havi költségeket. A fő problémát így nem a hiányosságok okozzák, hanem a közüzemi számlák rendezése, a felhalmozódott tartozások csökkentése. Vezetékes gázzal nem rendelkezik Drávatamási települése. A lakosok nem igénylik, mert sokkal drágább, mint a fával való fűtés. A szennyvízcsatornára 12 ház csatlakozott rá. 5-8 olyan régebbi ház található a településen, ahol Drávatamási 385 lakos nincsen fürdőszoba. Továbbá 1-2 olyan család van, ahol a vízdíj kifizetése problémát okoz. Az önkormányzat a nehézségeket igyekszik megoldani, továbbá ahol tud, segít a lehetőségeihez mérten. Kábeltévé és internet szolgáltatás található a településen, de a hálózat csak a főutcán van kiépítve. Ezért a fejlesztési tervek része a mellékutcákban történő internet, illetve kábeltévé hálózat rendszer kiépítése is. Heresznyén minden alapvető infrastrukturális eszköz megtalálható. Körülbelül 2-3 olyan háztartás van, ahol nincsen fürdőszoba kialakítva, és ilyen formában gyerekeket és Heresznye 277 lakos érintenek a hiányosságok. A legnagyobb nehézséget az áram szolgáltatás kifizetése okozza az emberek számára. Szintén 2-3 család van, ahol jelenleg nincsen áram, mert a szolgáltató kikötette a tartozás miatt. Ezek a családok jelenleg próbálnak áttérni a kártyás működtetéssel üzemeltethető villanyfogyasztásra. Vezetékes gáz nincs a faluban, valamint a szennyvízcsatorna-rendszer sincs kiépítve. Az áramfogyasztás tekintetében körülbelül 5-10 olyan család van, akik védett fogyasztóknak számítanak, és kártyás megoldással tudják igénybe venni az áramszolgáltatást. Az alapvető infrastrukturális hiányosságok Homokszentgyörgyön közel 50 családot érintenek. Továbbá körülbelül 20-30 olyan ház van, ahol nincsen fürdőszoba. A legnagyobb infrastrukturális Homokszentgyörgy problémát a vezetékes gáz hiánya okozza, mivel a fához egyre nehezebb 1116 lakos hozzájutni és a fa ára is egyre magasabb. Az erőmű elvisz minden fát és már szinte nincsen tüzelő a környéken. Az önkormányzat igyekszik ezen a nehézségen segíteni azzal, hogy a saját területén lévő fát kedvezményesebben adja el a rászorulóknak. Hamarosan nagy gondot fog okozni a környező területen a fa hiánya. Az önkormányzat biztosít lakásfenntartási támogatást, ami szintén nehézségeket és problémát fog okozni a közel jövőben anyagi forrás hiánya miatt. Infrastrukturális téren láthatóan vannak hiányosságok, bár pontos adatokkal Istvándi nem rendelkezünk. A villany és a víz bekötésére mindenhol megvan a 589 lakos lehetőség.

65


Kastélyosdombó 212 lakos

Komlósd 189 lakos

Kálmáncsa 642 lakos

Lad 559 lakos

Lakócsa 570 lakos

Patosfa 259 lakos

Potony

Az alapvető infrastruktúrából csak a gáz az, ami hiányzik, ez főleg az idősebb generációknál okoz gondot. Problémát okoz ugyanakkor a közüzemi számlák fizetése is, főképp azokban a családokban, ahol a szülők munkanélküliek. Kábel tévé nincs, megszüntette a szolgáltató. E-ponttal rendelkeznek, tehát az internet elérhető mindenki számára. Az alapvető infrastrukturális eszközöket tekintve minden megtalálható Komlósdon. A legnagyobb nehézséget a gázszolgáltatás kifizetése okozza több családnál. Körülbelül 5 olyan család él a településen, akiknek a háztartásában nincsen kiépítve fürdőszoba. Az infrastrukturális helyzetet tekintve vannak hiányosságok a településen. Sok a komfort nélküli lakás a településen, közel 40%-ra tehető a fürdőszoba nélküli házak aránya. A vezetékes gáz jelenleg nincs bevezetve a településre, azonban ezt nem is szorgalmazzák, mivel az itt élők számára ez gyakorlatilag megfizethetetlen. Szélessávú internet 2005 óta elérhető, műholdas tévészolgáltató van. A településen gázvezeték nem található, nincsen kiépítve. Továbbá nem található vezetékes internet, telefon és szennyvíz-csatorna hálózat. Kizárólag mobil internet lehetőség van, továbbá kábeltévé (DIGI) hálózata van kiépítve. A csatorna hálózatát nem tudják kiépíteni a kivitelezők elsősorban domborzati okokra hivatkozva. A település vezetőjének álláspontja az, hogy a legtöbb esetben az emberekből, a helyi lakosokból hiányzik egyáltalán az igény a helyzetük, életük, körülményeik javítására, jobbítására, és ez okoz olyan nehézségeket, melyek miatt sokszor nem tudnak előrébb lépni, előre haladni a lehetséges fejlesztési elképzeléseikben. Ladon minden családot érintenek valamilyen formában az alapvető infrastrukturális hiányosságok, kivétel nélkül. Vezetékes internet a településen nem található. Kábeltévé hálózat szintén nincsen kiépítve, helyette a parabolás megoldású tévészolgáltatás működik. Lakócsán nincsen kiépítve gázvezeték. A többi infrastrukturális eszköz adott a településen élők számára. Az alapvető infrastrukturális hiányosságok körülbelül 30 családot érintenek. Elmondható, hogy a közüzemi tartozások igen gyakoriak a településen, de ennek kezelésére igyekeznek a kártyás megoldással üzemeltethető szolgáltatások fenntartását támogatni és erre sarkallni a lakosság azon részét, akik anyagi körülményeik miatt nem tudják kifizetni a közüzemi számlákat. Lakócsán az ivóvízhálózaton szeretnének fejleszteni és annak minőségében javulást elérni, továbbá a szilárdhulladék szállítását megoldani a jövőben. Patosfán mobil internet lehetőség van, továbbá kábeltévé (DIGI) hálózat van kiépítve. Infrastrukturális fejlesztési tervek között Patosfán az internet-hálózat kiépítése szerepel. Nincsen kiépítve gázvezeték a településen, valamint vezetékes internet, telefon és szennyvíz csatornarendszer sem található. A szennyvízcsatorna hálózatát domborzati okokra hivatkozva nem tudják megépíteni a kivitelezők. A településen az alapvető infrastrukturális eszközök valamilyen formájú hiánya mindenkit, minden családot érint. Kábeltévé és internet szolgáltatás elérhető a településen. A helyi lakosság

Barcsi kistérségi tükör 202 lakos

Péterhida 147 lakos

Rinyaújlak 298 lakos

Rinyaújnép 47 lakos

Somogyaracs 207 lakos

Szentborbás 136 lakos

számára nyilvános internet hozzáférés is biztosított, a helyi könyvtárban. Az alapvető infrastrukturális tényezők elérhetők a településen. Vezetékes gáz és csatornahálózat jelenleg nincs kiépítve, fejlesztése a közeljövőben nem szerepel az önkormányzat tervei között. Péterhidán minden alapvető infrastrukturális eszköz elérhető a lakosok számára. Vezetékes internet is megtalálható a faluban, kábeltévé hálózattal. Alapvető infrastruktúrában nincsenek hiányosságok. Ezzel kapcsolatban inkább a finanszírozással van probléma. Többnyire a víz, illetve a gázszámlákkal vannak elmaradások. A település képességeihez mérten igyekszik segíteni a lakosságnak, hogy a nagy tartozások ki legyenek fizetve, senkinél ne legyen emiatt szolgáltatás megszüntetés! A faluban van kábeltévé és internet is, viszont gyakoribb, hogy az emberek parabolát köttetnek be, hiszen az olcsóbb. Kábeltévé, internet-szolgáltató, illetve szolgáltatás nincs a településen. Parabola antennás tévészolgáltatás található Rinyaújnépen több szolgáltatóval is (Digi, UPC). Minden alapvető infrastrukturális eszköz adott a lakosok számára, kivéve a szennyvíz csatornarendszert, ami nincs kiépítve a faluban. Ezek mellett körülbelül 8 család van, akiknek a háztartásában nincs fürdőszoba. A legnagyobb nehézséget a vízszolgáltatás kifizetése okozza, de az emberek megoldják a település utcáján található csapból, kútból. Innen visznek vizet a háztartásaikba. Egyébként nincsen más nehézség a szolgáltatásokkal kapcsolatban, mivel az embereknek nincs is igénye rájuk. Egy háztartásban nincsen áram, mert a szolgáltató lecseréltette az órát, de nem tudják kifizetni a 10.000 Ft-os csere díjat, ezért megszüntették az áram szolgáltatását. A vezetékes gáz ki van építve a faluban és a házak udvarába be is van vezetve többnyire, csak onnan már önköltségen lehet beköttetni a házakba, ezért ez a szolgáltatás sincsen kialakítva a településen, mert az emberek nem tudnak megfinanszírozni ekkora költséget. Vezetékes gáz nincsen kiépítve a településen. Minden más infrastrukturális eszköz adott a lakosok számára. 10 család háztartásában nincsen fürdőszoba. Vízvezeték ugyanúgy körülbelül 10 családnál nem található. Ők az utcai kútról használnak vizet, mert az adott és olcsóbb, illetve ingyen van számukra. A legnagyobb nehézséget a fürdőszoba hiánya okozza a fent említettek közül és ebből kifolyólag korlátozottak a tisztálkodási lehetőségek. Kábeltévé nincs a faluban, helyette parabolával tudnak tévéadókat fogni a lakosok. Parabola majdnem minden háztartásban megtalálható. Vezetékes internet körülbelül 5 családnál van kiépítve. Pénzforrás hiányában nincsenek infrastrukturális fejlesztési tervek Somogyaracson. Vezetékes gáz és szennyvízhálózat nincsen kiépítve Szentborbáson. Az áramszolgáltatás igénybevételénél már sokan alkalmaznak kártyás üzemeltetésű áramfogyasztást, mert különben nem tudják kifizetni a számlákat. Továbbá Szentborbáson 4-5 olyan családi ház van, ahol nincsen fürdőszoba. Ebből egy családban vannak gyerekek, a többi házat, mely nem rendelkezik fürdőszobával, többnyire idősebb emberek lakják. Kábeltévé szolgáltatás nem található a faluban, a tv csatornák parabolákon keresztül nézhetők a háztartásokban. Az internet azonban vezetékes szolgáltatás, melyet

67


Szulok 600 lakos

Tótújfalu 196 lakos

Vízvár 543 lakos

a T-Home biztosít. Infrastrukturális fejlesztésnek mondható, hogy az önkormányzat szeretné a járdákat felújítani, továbbá a szennyvizet szeretné bevezettetni a polgármester a településre, de csak akkor, ha mind a négy település akarja, akik a lakócsai körjegyzőséghez tartoznak. Így költséghatékonyabb lenne közösen, azonban nem került még ez szóba, így nem valószínű, hogy mostanában ez megtörténik. A gáz-rendszer kiépítettségének hiányossága nem elsődleges probléma. 40-50 családban (!) okoz gondot a fűtéshez szükséges anyagi feltételek biztosítása, előteremtése. Szulokon az infrastrukturális eszközök közül a szennyvíz csatornarendszere kiépült. Kábeltévé, internet is található a faluban. Azonban a mobiltelefonos szolgáltatás nem megfelelő, a lefedettség nem igazán jó ezen a területen. Továbbá körülbelül 5-10 család háztartásában nincsen fürdőszoba. A legnagyobb nehézséget az infrastrukturális eszközök közül a mobiltelefonok használatához szükséges lefedettség, térerő hiánya okozza. Vezetékes internet helyben nem található. Kábeltévé hálózat nincs kiépítve a faluban, helyette a parabolás megoldású tévészolgáltatás működik. Tótújfaluban vezetékes gáz nincsen kiépítve. A többi infrastrukturális eszköz adott a településen élők számára. Körülbelül 20 családnál találhatunk alapvető infrastrukturális hiányosságokat. A polgármester elmondása szerint a közüzemi tartozások gyakoriak a településen. 3-4 család esetében kikötések is megtörténtek már a szolgáltatók részéről. Ebben az esetben a kártyás üzemeltetésű szolgáltatásokra ösztönzik a lakosság azon részét, akik fizetési nehézségekkel küzdenek. Vízváron minden alapvető infrastrukturális eszköz adott az itt élő emberek számára. Vannak olyan lakosok, akik anyagi nehézségeik miatt kártyás rendszerű áramfogyasztásra tértek át. Számlatartozás csak 1-2 családnál fordul elő. Az önkormányzat körülbelül évente 10-15 családot segít olyan helyzetekben, amikor már a szolgáltatás megszüntetése merül fel. Ezeket a helyzeteket igyekszik megoldani az önkormányzat. További infrastrukturális hiányosság, mint pl. a fürdőszoba hiánya, körülbelül 5 házat érint a településen. Tehát a legnagyobb nehézségeket a rossz anyagi körülmények okozzák a családoknál a számlák rendezésénél, illetve számlatartozások esetében. Az alapvető hiányosságok infrastrukturálisan 10-15 családot érintenek Vízváron.


9

Egészségügyi helyzet és az ellátások elérése, igénybevétele

A védőnők tájékoztatása szerint a 6 év alatti gyermekek körében az alábbi betegségek a leggyakoribbak: egy kivételével mindegyik védőnő jelezte a (felső)légúti betegségeket; ezen kívül nagyon gyakori az itt élők körében az asztma, a mozgásszervi megbetegedések (lúdtalp), az allergia, az ekcéma és az atópiás dermatitis, az enteritis(ek) (s nyilván ezekhez kapcsolódóan a hasmenés, hányás), a nátha és fülfájás, valamint a tetvesség. A betegségekkel összefüggő környezeti problémák a következők: tisztálkodási és öltözködési problémák; élelmiszer-higiéne nem megfelelő betartása; a túl korán, a kisgyerek túl fiatal korában megkezdett hozzátáplálás (pl. tehéntej); a lakások leromlott állapota. A védőnők iskola-védőnői feladatokat is ellátnak, ennek kapcsán kerültek felszínre alultápláltsági problémák, a 7-13 évesek között 60, a 14-18 évesek között 14 gyereknél. E munkájuk során a védőnők tavaly 2563 gyereket szűrtek óvodától iskoláig. Igen gyakori problémának találták a személyi higiéne hiányát (387 eset), míg a betegségek/rendellenességek közül a testtömeg, testmagasság életkornak megfelelő szinttől való elmaradása volt a leggyakoribb feltárt probléma (399 gyereknél, ami a leszűrt gyerekek több mint 15%-a!). igen gyakoriak a mozgásszervi problémák, az érzékszervek működésével kapcsolatos problémák, valamint a pszichés, motoros, mentális problémák.

69


10 Közbiztonság és kriminalitás A 10 ezer lakosra jutó bűncselekmények száma szempontjából a Barcsi kistérség a középmezőnyben helyezkedik el. 10/1. ábra: 10 ezer főre jutó regisztrált bűncselekmények száma, 201048

A rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények közül messze a leggyakoribb a vagyon elleni bűncselekmények előfordulása (2011-ben 481 ilyen eset volt49). Ezek közül is a lopás és a betöréses lopás „vezet”. A gyakoriságot tekintve a közrend elleni (189) és a személy elleni (137) bűncselekmények fordultak elő a legnagyobb számban. Előbbiben a garázdaság, illetve az okirattal való visszaélés, utóbbiban a zaklatás, valamint a könnyű és súlyos testi sértés a domináns. A házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma az előbbiekhez képest kifejezetten alacsony (27), azonban ki kell emelnünk, hogy ezeknek a bűncselekményeknek a többsége vélhetően nem kerül bejelentésre, így a rendőrségi statisztikában sem jelenik meg, eljárást nem von maga után. Az ebbe a kategóriába tartozó bűncselekmények markáns többségét (22 eset) a kiskorú veszélyeztetése adja. A vagyon elleni bűncselekményeknél is meg kell jegyeznünk, hogy noha egyetlen uzsora-bűncselekményt sem regisztráltak 2011-ben, ez minden bizonnyal jelen van a kistérségben, és jelentős helyet foglal el a mélyszegénységben élő lakosság mindennapjaiban. A gyermekek és fiatalkorúak veszélyeztetettségét jelzi, hogy az ismertté vált elkövetők között arányuk 18%, azaz csaknem az elkövetők ötödét teszik ki. Az általuk elkövetett bűncselekmények legtöbbje vagyon elleni, a legnagyobb számban lopások, betöréses lopások írhatók a számlájukra.

48 49

Forrás: KSH Forrás: ORFK adatszolgáltatás

Barcsi kistérségi tükör Mindezt megerősíti az a tény is, hogy például Barcson 2010-ben a védelembe vett gyermekeknél a második leggyakoribb ok az általuk elkövetett bűncselekmény volt (11 gyermek).50 10/1. táblázat: Az ismertté vált, rendőri eljárásban regisztrált bűnelkövetők száma, akiknek lakóhelye a Barcsi kistérség illetékességi területéhez tartozik, 201151

0 1

6 3

9 3

60 éves és Összesen idősebb 70 2 87 20 1 28

1

1

0

10

0

12

0 0 1 12 15

3 5 0 48 66

0 14 0 52 78

18 50 1 124 293

0 2 0 4 9

21 71 2 240 461

Gyermekkorú Személy elleni Közlekedési Házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni Államig., igszolg. és a közélet tisztasága elleni Közrend elleni Gazdasági Vagyon elleni Összesen

50

Fiatalkorú

Fiatal felnőtt

25-59 éves

Forrás: Előterjesztés Barcs Város Önkormányzata 2010. évi gyermekvédelmi tevékenységének értékeléséről, http://www.barcs.hu/index.php/onkormanyzat/eloterjesztesek/114-2011-marcius-17/370-04-barcs-varosonkormanyzata-2010-evi-gyermekvedelmi-tevekenysegenek-ertekelese 51

Forrás: ORFK adatszolgáltatás

71


11 A gyerekes családok szegénységi kockázata, helyzete A Barcsi kistérségben, mint ahogy azt már az óvodák és az iskolák bemutatásánál is láttuk, egyáltalán nem ritka esemény az, hogy egy gyerek szegény, vagy legalábbis a szegénység kockázatának erősen kitett családban nőjön fel. A kistérség mintegy 4800 18 év alatti lakosa közül igen nagy arányban, több mint 2900-an részesülnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, vagyis 5-ből 3 gyerek (11/1. táblázat). A hátrányos helyzetűek (HH) közel ugyanennyien vannak (2400 fő), míg a halmozottan hátrányos helyzetűek száma is meghaladja az 1100-at. Ez azt jelenti, hogy a kistérségben minden negyedik(!) gyerek HHH-s. Ez a fajta szegénységi kockázat – ahogy az a fenti település leírásokból is már kitűnik – egyenetlenül oszlik meg a kistérség települései között. Ami az arányokat illeti, a legsúlyosabb a helyzet Somogyaracson (11/2. táblázat), de a magas szegénységi kockázati kóddal jellemzett további falvak is komoly szociális problémákkal küzdenek. Abszolút értelemben is tömeges a leszakadás, illetve szegénységi veszélyeztetettség Babócsán és Istvándiban, ahol mintegy 200 hátrányos helyzetű gyerek él, s közülük mintegy 110-120-an halmozottan hátrányos helyzetűek (11/1. táblázat), valamint Darányban, ahol mintegy 160 HH-s, azon belül mintegy 130 HHH-s gyermek él. A hátrányos helyzet megjelenése hasonló tömegességet mutat Csokonyavisontán és Homokszentgyörgyön is: mindkét faluban 190-200 HH-s gyermek él. Csakhogy e két településen a HHH-s gyermekek száma, s így aránya már nem mérhető össze azzal a tömegességgel, amit akár Babócsán, akár Istvándiban, akár Darányban találunk. Somogyaracs is nyolcszor kisebb falu, mint Csokonyavisonta, de a HHH-s gyermekek lélekszáma ugyanannyi. E tekintetben végül ki kell még emelnünk Lakócsát: a 150 itt élő gyermek közül 100 hátrányos helyzetű, 65 pedig HHH-s, vagyis a falu méretéhez képest Lakócsán is eléggé szembetűnő a gyerekekkel kapcsolatos szegénységi kockázatok megléte. Barcs városa természetesen e téren is más léptéket képvisel népességi súlyánál fogva. Itt több mint ezer gyerek részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, ugyanakkor nagyon jól jellemzi a települések közötti eltérő társadalmi viszonyokat, hogy Barcson nem él annyi HHH-s gyermek, mint Darányban, Babócsán és Istvándiban együttvéve, miközben Barcs teljes lakossága négyszer annyi, mint e három falu teljes lélekszáma. A gyerekes családok szegénységi kockázatához hozzá tartozik az is, hogy a felnőtt családtagok találnak-e maguknak munkát, illetve mennyi jövedelmet képesek biztosítani a családjuk számára. A 11/3. táblázatban azt foglaltuk össze, hogy a településekről begyűjtött információk alapján hány olyan család él a faluban, amelynek legalább az egyik felnőtt, családfenntartó tagja munkanélküli. nem minden településről kaptunk pontos információkat, és abban sem lehetünk biztosak, hogy a feltett kérdésben foglaltak ellenére a válaszadók csak azokat a családokat jelölték meg, amelyekben él gyermek, de az eredmények egy gyors áttekintést mindenképpen lehetővé tesznek. Úgy tűnik, Istvándiban gyakorlatilag minden családban van munkanélküli, de a munkanélküliség igen drasztikusan érint a nagyobb települések közül kettőt, Csokonyavisontát és Babócsát, valamint méretéhez képest Bolhót, Darányt és Somogyaracsot. Vagyis azokat a falvakat, amelyek esetében a hátrányos helyzetű gyerekek magas számáról és arányáról fentebb már értekeztünk.

11/1. táblázat: Hátrányos helyzetű gyerekek száma a Barcsi kistérségben

18 év védelembe veszélyeztetett alattiak vett gyerekek gyerekek (fő) összesen (fő) Babócsa Barcs Bélavár Bolhó Csokonyavisonta Darány Drávagárdony Drávatamási Heresznye Homokszentgyörgy Istvándi Kálmáncsa Kastélyosdombó Komlósd Lad Lakócsa Patosfa Péterhida Potony Rinyaújlak Rinyaújnép Somogyaracs Szentborbás Szulok Tótújfalu Vízvár Barcsi kistérség

300 2118 73 162 276 245 43 60 77 257 259 101 44 20 106 151 50 27 32 44 11 84 23 103 40 96 4802

9 157 21 18 12 20 0 0 15 25 12 8 0 0 0 57

4 98 9 7 5 6 0 1 9 9 9 3 0 0 0 2

0 6 2

0 0 0

6 2 0 7

6 0 0 1

377

169

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek (fő) 211 1046 52 84 198 159 34 24 61 193 221 94 29 10 69 101 30 18 22 28 4 71 12 65 25 55 2916

hátrányos helyzetű gyerekek (HH) (fő) 211 1047 52 84 203 159 12 21 61 193 194 80 29 5 69 101 30 14 3 28 1 71 5 65 13 2467

óvodáztatási ebből halmozottan támogatásban hátrányos helyzetű részesülő gyerekek (HHH) (fő) gyerekek (fő) 126 299 25 49 62 129 3 13 49 15 114 30 13 5 30 65 12 4 7 5 3 68 6 10 7 10 1159

állami gondoskodás keretében, szakellátásban nevelkedő gyerekek (fő)

13 45 4 8 0 11 2 1 8 12 14 5 4 0 8 12

0 79 0 0 3 0 0

0 0 1 6 1 2 1

0 3 1 1 0 0 0 1

158

91

2 0 0 0 0 1

11/2. táblázat: Hátrányos helyzetű gyerekek aránya a Barcsi kistérségben52

18 év alattiak összesen Somogyaracs Heresznye Darány Istvándi Lakócsa Babócsa Bélavár Bolhó Kálmáncsa Kastélyosdombó Lad Rinyaújnép Szentborbás Komlósd Patosfa Csokonyavisonta Potony Drávatamási Tótújfalu Péterhida Barcs Rinyaújlak Vízvár Szulok Drávagárdony Homokszentgyörgy 52

84 77 245 259 151 300 73 162 101 44 106 11 23 20 50 276 32 60 40 27 2118 44 96 103 43 257

rendszeres hátrányos gyermekvédelmi helyzetű kedvezményben gyerekek (HH) részesülő gyerekek (fő) (fő) 71 71 61 61 159 159 221 194 101 76 211 211 52 52 84 84 94 80 29 29 69 69 4 1 12 5 10 5 30 30 198 203 22 10 24 21 25 13 18 14 1046 1047 28 28 55 55 65 65 34 12 193 193

ebből halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek (HHH) (fő) 68 49 129 114 65 126 25 49 30 13 30 3 6 5 12 62 7 13 7 4 299 5 10 10 3 15

Sötétebb kékkel a 10-es, világosabb kékkel a 9-es szegénységi kóddal rendelkező településeket emeltük ki.

rendszeres gyermekvédelmi hátrányos kedvezményben helyzetű gyerekek részesülő gyerekek (HH) aránya (%) aránya (%) 84,5 84,5 79,2 79,2 64,9 64,9 85,3 74,9 66,9 50,3 70,3 70,3 71,2 71,2 51,9 51,9 93,1 79,2 65,9 65,9 65,1 65,1 36,4 9,1 52,2 21,7 50,0 25,0 60,0 60,0 71,7 73,6 68,8 31,3 40,0 35,0 62,5 32,5 66,7 51,9 49,4 49,4 63,6 63,6 57,3 57,3 63,1 63,1 79,1 27,9 75,1 75,1

halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek (HHH) aránya (%) 81,0 63,6 52,7 44,0 43,0 42,0 34,2 30,2 29,7 29,5 28,3 27,3 26,1 25,0 24,0 22,5 21,9 21,7 17,5 14,8 14,1 11,4 10,4 9,7 7,0 5,8

Barcsi kistérségi tükör 11/3. táblázat: A munkanélküliség által érintett családok száma az egyes településeken Babócsa

100

Komlósd

15

Barcs

N.A.

Lad

59

Bélavár

N.A.

Lakócsa

30

Bolhó

80

Patosfa

24

Csokonyavisonta

200

Péterhida

17

Darány

75

Potony

5

Drávagárdony

N.A.

Rinyaújlak

30

Drávatamási

12-15

Rinyaújnép

4-5

20

Somogyaracs

60

50-60

Szentborbás

5

Heresznye Homokszentgyörgy Istvándi Kálmáncsa Kastélyosdombó

szinte minden család Szulok N.A. 24

Tótújfalu Vízvár

40-50 20 N.A.

75


12 Szegregátumok, gettósodott és gettósodó települések Domokos Veronika telepekről, szegregátumokról szóló tanulmánya szerint53 a Barcsi kistérség településeinek felén található szegregátum; a 13 településen összesen 17 szegregátum azonosítható. 12/1. táblázat: Szegregátumok a Barcsi Kistérségben54 SZEGREGÁTUM

Település

Babócsa Csokonyavisonta Darány Drávagárdony Drávatamási Istvándi Kálmáncsa Rinyaújnép Somogyaracs Szentborbás Vízvár ÖSSZESEN

Lakónépességen szegregátumok Lakásállomány belül a romák Lakónépesség száma (db) (NFÜ száma (fő) becsült száma adatbázis) (KSH) 1 1 1 A település egésze A település egésze A település egésze 1 A település egésze A település egésze A település egésze 1 11

56 284 51 159

56 46 46 13

20 12 17 81

397

2

120

682

308

189

82 59

70 15

40 10

227

180

50

138

22

64

61 2196

50 808

30 633

szegregátum neve

Cigánytelep Nincs megnevezve Hunyadi t.

Lajosházapuszta

Házhely/Kossuth,Petőfi,Dózsa utca/

A Barcsi Kistérség Kistérségi Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése 2010-ben ugyanakkor 11 településen regisztrált szegregátumot. „Szegregátumnak nevezzük azokat a háztömböket55, természetes határral (pl. erdő) rendelkező területeket, ahol 50% feletti az alacsony státuszúak56 aránya. A települések által küldött adatlapok alapján szegregátum öt településen található. A KSH 2001. évi népszámlálási adatai alapján azonban elmondható, hogy a kistérségben több településén az alacsony státuszú lakosok aránya meghaladja az 50%-ot. Így ezek a települések szegregátumnak minősülnek. Elemzésünkben a szegregátumnak minősülő településeket sárga kiemeléssel jelöljük. A táblázat alapján elmondható, hogy a kistérségben 6 olyan település található, mely szegregátumnak minősül. Azon 23 település 53

Domokos Veronika: Szegény- es cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különböző (közoktatási, egészségügyi, településfejlesztési) adatforrások egybevetésével, Budapest, 2010. július 1., Ecotrend Bt. 54 Barcsi Kistérség, Kistérségi Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés, Készítette: Mitrovics Zoltán, Arató Ferenc, Esélyegyenlőségi szakértők, 2008. 55 Háztömb: két vagy négy utca által határolt terület 56 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

közül, mely szolgáltatott adatokat, 5 település jelezte, hogy területén szegregátum található. Személyes látogatásaink során azonban további szegregátumot azonosítottunk be Barcs településen.” 57 A Barcs Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2009-2013) szerint ugyanakkor – a 12/. Táblázatban jelzettekkel ellentétben – Barcs városában is található két szegregátum. „Barcson a város északi határában, a régebben Papkertnek, később Téglavető-mezőnek nevezett területen jött létre a ma is homogén cigány közösségnek otthont adó telep, amit a helyiek csak Újtelepnek hívnak. Mára több utcája alakult ki. A másik cigány kolónia az egykor önálló Drávapálfalu keleti határában, a vasútvonal és a 6-os számú főközlekedési út mentén helyezkedett el. A Zátonytelepnek is nevezett pálfalusi kolónia helyén ma már csak egyetlen házikó áll.”58 Az IVS az alábbiak alapján határozza meg a telepeket: 1. Belcspuszta Barcs keleti részén, a vasúti sínek és a településhatár között fekvő terület. Lakosainak száma 54. A városrésztől elkülönült, alapvetően lakófunkciójú, ipari területbe ékelődött szegregátum. A várostól a nagy forgalmú 6-os főút és a vasút választja el. A városközponttól, közintézményektől való távolsága 2-3 km. Legközelebbi közlekedési eszköz a vonat, amely naponta tízszer áll meg ezen a megállóhelyen. … A három legfontosabb indikátort kiemelve: -

Komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 89%,

-

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 82%,

-

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya: 87%.

Ez a terület Barcs legrosszabb állapotban lévő része. 2. Roma telep Barcs észak-nyugati településrészén helyezkedik el a kb. 1100 fős cigány telep59. Lakói döntő többségében roma származásúak, létszámuk Barcs lakosságának közel 10%-a. A telep falusias hangulatú, jobbára gondozott házakból áll. A statisztikai adatokból kitűnik, hogy ugyanakkor a lakások zsúfoltak, a kb. 1100 fős lakosság 199 db lakásban lakik, ami átlagosan 5,5 fő/lakást jelent. A városszövetbe ágyazott szegregátum közlekedési feltételei megfelelőek, távolsága a városközponttól és közintézményektől 1 km. -

Komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül: 45.7%

-

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül: 79,9%

Barcsi Kistérség, Kistérségi Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés, Készítette: Mitrovics Zoltán, Arató Ferenc, Esélyegyenlőségi szakértők, 2008. 57 58 59

Pörös Béla: Az Integrált Városfejlesztési Stratégiákhoz (IVS) készített anti-szegregációs tervek (ASZT) tapasztalatai, 2009 Forrás: CKÖ, 2009

78 Barcsi kistérségi tükör -

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya: 68,7%.

A telep közepén 2000 óta működik egy Roma Közösségi Ház, amit a Barcsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat tart fenn. További információk a kistérségi szegregátumokról a MMSZ munkatársainak személyes tapasztalataiból ismertek. Babócsa A településen található szegregátum. Ez viszont olyan mértékben kiesik a város belterületéből, hogy autóval meg sem közelíthető. Polgármester Asszony elmondása szerint az itt élő roma lakosság és a településen élők között van a legtöbb feszültség. Ezek főleg a foglalkoztatottság hiányából, a munkanélküliségből eredő anyagi gondokból és az alulképzettségből, kulturális különbségekből adódnak. A feszültségeket többféleképpen is próbálják kezelni. Egyrészről a Családsegítő Szolgálat segítségével, akik folyamatosan tartják a kapcsolatot a problémásnak mondható családokkal. Másrészről az önkormányzat próbál segítséget nyújtani, különböző támogatásokkal. Ilyenek például az ingyenes étkeztetés, tankönyv-juttatás, élelmiszer és ruhasegély, valamint a lakásfenntartási és gyermeknevelési segély is. Csokonyavisonta A településen hivatalosan nem található szegregátum, azonban van egy olyan utca, ahol kifejezetten a leghátrányosabb helyzetű családok élnek. Itt találhatók azok a házak, amelyekben nincs semmiféle komfort, illetve állagra is elhanyagoltak. Jegyző Úr elmondása szerint a településen élők kb. fele roma származású, ugyanakkor nem észlelhetők ebből adódó feszültségek a lakosság körében. Istvándi A településen élők szinte 100%-a roma származású. Konfliktusok megléte valószínűsíthető. Kimondottan szegregátum nem különíthető el a település részein belül, a 6-os úttól északi irányba fekvő rész teljes mértékben a telepi hangulatot idézi. Található itt több olyan ház, amely erősen lelakott állapotban van, viszont található olyan is, amelyben láthatóan tehetősebb családok élnek.

13 A megnevezett fejlesztési szükségletek és igények (adatlapok és interjúk alapján) Babócsa: A bölcsőde és az óvoda közös épületben található, közös udvarral rendelkezik. Mindkét intézmény belső játékkészlete jól felszerelt, azonban az udvari játékok állapota sajnos leromlott. Ezeknek a felújítására nagy szükség lenne. A személyi ellátottság kérdése is problémás, szükségük lenne takarítónőre az intézményben. Az idei évben még van lehetőségük saját logopédust foglalkoztatni, azonban a jövő tanévtől kezdve erre már nincs anyagi fedezet. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy szükség van a munkájára, így szeretnék, ha ez a továbbiakban is működhetne. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai sokrétű lehetőségekben gondolkoznak. A nyári iskolai tanítási szünetben a gyerekek elhelyezésére egy alternatív napközit szeretnének működtetni, ahol a fiatalok korrepetálást is kaphatnának, amennyiben szükség van rá. Ezt összekapcsolnák a nyári étkeztetéssel is. Fontosnak tartják a kisgyermekek korai fejlesztését olyan kistelepüléseken, ahol nincsen oktatási, nevelési intézmény. Kiemelten fontosnak tartják a lehetőség megteremtését arra, hogy a szülők és a gyerekek közösen játszhassanak. A Családsegítő Szolgálat ezeken kívül fontosnak tartja, az iskolából kimaradtak, illetve felnőttek oktatását is. Alapvetően a céljuk a 8 általános iskolai osztály elvégzésének elősegítése. Ebbe a programba szeretnék bevonni a jelenlegi középiskolai tanulókat is, hiszen nekik mostantól szükségük van önkéntes munka végzésére a tanulmányaik alatt. Ehhez a programhoz szükségük lenne az alapvető eszközök biztosítására (könyv, füzet, stb.). Bolhó: Az iskola épülete méretre és felszereltségre jónak nevezhető, állapotát tekintve azonban felújításra szorul. Ezen kívül több eszköz és humán erőforrás fejlesztésre is szükség volna. Az egyik legfontosabb az lenne, ha a jelenleg rendelkezésre álló 3 számítógép számát növelni tudnák, hogy minél több tanuló férhessen hozzá. A Nevelési Tanácsadó által tartott fejlesztő órák számát szeretnék növelni úgy, hogy heti rendszerességgel, egy óra keretében tudják megtartani azt. Jelenleg csak az első és második osztályban folyik logopédiai fejlesztés, erre azonban a tapasztalatok szerint a magasabb osztályokban is szükség volna. Így szeretnék, ha ez is elérhetővé válna. Az intézménybe járnak olyan gyermekek, akik sajnálatos módon lelki sérüléseket szereztek eddigi életük során. Szükség lenne arra, hogy a jelenleg havi vagy kéthavi egy alkalom helyett többször, akár heti rendszerességgel foglalkozzanak velük az iskolába kijáró pszichológusok. Több program tervezetük is van jelenleg az iskolában. Az egyik ilyen a színházlátogatás, amit évente legalább egy alkalommal jó volna biztosítani a gyerekek számára iskolai keretek között. A másik programlehetőség preventív célú lenne. Fontosnak tartják a jelenlegi fiatalok figyelmét felhívni a drog, alkohol, cigaretta veszélyeire. Szeretnének a higiénia fontosságáról is beszélni, valamint közös, családterápiákat tartani.

80 Barcsi kistérségi tükör A Jegyző Asszony a helyi felnőtt lakosság képzésének biztosítását szeretné elérni. Fontosnak tartja, hogy a lakosság legalább részben áttérjen az önellátó életmódra. Lehetőséget szeretnének biztosítani (akár tanítással) a házak körüli földek megművelésére, gazdaság kiépítésére. Fontosnak tartja azt is, hogy a gyermekek előtt példaként szerepeljenek a szülők. A gyerekek azt lássák, hogy családtagjaik minden nap dolgoznak, hasznos tevékenységgel értéket állítanak elő a család részére. Bélavár: A fiatalok szempontjából a legfontosabb a helyi sportpálya és a hozzá tartozó létesítmények felújítása lenne. Jelenleg be van vezetve az épületbe a víz, villany, azonban ez erős rekonstrukcióra szorul. Ezen kívül a településen a kommunális feladatok ellátása is nehézségeket okoz néhány esetben. Ezek megoldására szükség lenne egy kistraktorra, ami növelné a lehetőségeket. A település utcáinak nagy része nincs aszfaltozva. Ez szintén nehézséget okoz, hiszen veszély helyzet esetén ezekre a területekre nem tud bejutni nagyobb gépjármű, mint például a tűzoltó vagy mentőautó. Az óvodában magas a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a cigány gyerekek létszáma. Ezért igyekeznek minél több olyan jellegű programot szervezni, amelyeken ők egyébként anyagi helyzetük miatt nem vehetnének részt. Ezek pl. a színházlátogatás, kirándulás, játszóházak, ugrálóvár stb. Az ezekre fordítható összeg azonban sajnos véges, és óvodai önerőből sem minden esetben megoldható. Így szükség lenne többek között a színházlátogatások finanszírozásának megoldására, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy azok a gyerekek, akiknek nem nyílik lehetőségük családi körülmények között ilyen programokon részt venni, sokkal fogékonyabbak és aktívabbak az ilyen jellegű óvodai eseményeken. Valamint ezt követően is több foglalkozást lehet a téma köré építeni, ami a gyerekek kulturális ismereteit és tapasztalatait bővíti. Csokonyavisonta: Az óvoda belül nagyon jól felszerelt, tornaszobával, fejlesztő eszközökkel ellátott. Amire szükségük lenne, az az udvari elavult játékok fejlesztése, felújítása. Fontosnak tartanák ezen kívül az internet bevezetését az intézménybe, mivel így könnyebben tudnának információhoz jutni az óvodát érintő aktuális lehetőségekről (pályázatok stb.). Szolgáltatás-fejlesztésre is lenne igény ovibusz formájában. A gyerekek egy részét ugyanis nagy távolságokról is be kell hozni a szülőknek, gyalog vagy biciklivel. Az iskolában sok sikeresen működő program van, különböző nyelvi és egyéb tanszakok, sportkörök. Ezek magasabb színvonalú űzésének érdekében lenne szükség egy megfelelő sportlétesítmény megépítésére is. Szükség lenne több szabadidős tevékenységre, programra is, lehetőleg a szülők bevonásával. Fontosnak tartanák a szülőket bevonni a gyerekek iskolai nevelésébe is, illetve segítséget nyújtani a szülőknek az otthoni gyerekneveléshez. Ezt rendszeres tanácsadással és felkért szakemberek segítségével szeretnék megoldani. Mind a Jegyző Úr, mind pedig az iskola Igazgató Asszonyának véleménye szerint a legfontosabb segítség a munkalehetőségek biztosítása a szülőknek, a munkanélküliség csökkentése, amely közvetlenül kihat a gyermekek szegénységének csökkenésére is. A helyi védőnő, aki a közeli Rinyaújlak községet is ellátja, összességében nyilatkozott a szükséges fejlesztésekről. Véleménye szerint szükség volna gyermekek ellátását célzó mozgó szakorvosi szolgálatra, mivel a területen csak felnőtt háziorvosi vegyes praxis működik.

Darány: Az iskola jelenleg egy nagyobb hangvételű pályázatban vesz részt, amely infrastrukturális és egyéb háttérfejlesztéseket tartalmaz. Az óvodában különböző programok megvalósításához lenne szükség a támogatásra. Ezek közül több olyan is lenne, amelyet a gyermekekkel együtt a szülők is élvezhetnének, ezáltal családösszetartó szerepet is töltenének be a programok. Ilyen lennének például a szülőkkel közösen szervezett kirándulások, színházi, bábszínházi látogatások. Szeretnének ezen kívül az óvoda udvarán egy közlekedési pályát is kialakítani, hogy az ovis és a kisiskolás gyerekek itt tudják gyakorolni a biztonságos közlekedés szabályait. Szükség lenne a településen egy szakképzett, gyermekekkel foglalkozó személyre is, aki a helyi Művelődési Házban tudna a fiataloknak, korosztályuknak megfelelő foglalkozásokat tartani. A polgármester elmondása szerint a település problémáinak és ezzel együtt a gyermekszegénységnek a megoldása csak a munkalehetőségek teremtésével, a munkanélküliek foglalkoztatásával valósulhatna meg. Drávagárdony: Az egyik legnagyobb beruházási és felzárkózási lehetőséget az „Ős Dráva” elnevezésű programban látja a Polgármester. Ez a program 10-12 települést ölel fel Baranya megye dél-nyugati területéről és itt Somogy megyében. Ezek átnyúlnak a Sellyei Kistérségbe is. Szeretnének létrehozni egy szabadidőközpontot, amely reményeik szerint munkalehetőséget biztosítana sokak számára. A központ alapvetően turisztikai, horgászati és vadászati szolgáltatásokkal csalogatná ide az érdeklődőket. Evvel megszűnnének a hatalmas kihasználatlan és elhanyagolt, gazdátlan mezőgazdasági területek. (Több 100 hektáros víztározó kialakításának tervéről van szó.) Drávagárdony korábban kapott két helyi üzem létesítésére ígéretet. Egy faüzem és egy vasüzem létesítése volt a tervezet, de mindkettő üzem vezetője, beruházója elállt a megvalósítástól. Drávatamási: Drávatamásiban az infrastrukturális fejlesztési terveknek csak anyagi feltételei vannak. Az utcakép javítását szeretnék megvalósítani a közeljövőben, padok lerakásával, fák ültetésével. Fejlesztésre lenne szükség az egészségügy és a szociális ellátás terén is. Továbbá tervként szerepel a mezőgazdasági földeken való termelés megvalósítása. A földeket az önkormányzat folyamatosan veszi át, és ezeken a területeken szeretne termelni mezőgazdasági terményeket. Ilyen formában szeretnének önellátásra berendezkedni. Humánerőforrás fejlesztésre a kultúrházban lenne szükség. Ezzel az ottani felügyelet és a programszervezés lenne megoldható. Fontos még ezen kívül a sportpálya karbantartása, amely sportrendezvények és gyerek-napok helyszíneként szolgálhatna. Ezen programok megszervezését és lebonyolítását az önkormányzat látná el. Heresznye:

82 Barcsi kistérségi tükör Polgármester Úr elmondása szerint a fejlesztési terveik között a település vízrendezési terve van előtérben. Ez a belterületi vízrendezésre vonatkozik, ároképítést, földmunkákat tartalmaz. A programot egy Kft. pályázná meg, aki kiadná a munkát az önkormányzatnak, az önkormányzat pedig így tudna további helyi lakosoknak (10-15 főnek) munkát biztosítani a településen. Ezen kívül tervben van az internet és a kábeltévé hálózat kiépítése, amelyet 2 éven belül szeretnének kivitelezni. A Start munkaprogram keretein belül eszközbeszerzést szeretnének indítani. Mezőgazdasági gépeket vásárolnának, melyekkel megművelnék azon helyi lakosok földjeit, akik szeretnének dolgozni és földet művelni. Jegyző Asszony véleménye szerint elsősorban a munkahelyteremtés lenne szükséges. A településen található egy kihasználatlan ingatlan, amely régen varrodaként működött. Ide szeretnének esetlegesen egy mezőgazdasági munkához kapcsolódó savanyító vagy pedig gyümölcsaszaló üzemet létesíteni. Problémát okoz sajnos a helyiek hozzáállása a földműveléshez, kisállat tartáshoz is. Sokan hiába vannak otthon munka nélkül, nem teszik meg ezeket. A földművelés és a háztáji munka részeit, szeretetét Jegyző Asszony véleménye szerint már iskolában kellene oktatni. Ezzel talán egy alapvető szemléletváltást tudnának elérni. Fontosnak tartja azt is, hogy háztartási ismereteket is tanuljanak a fiatalok, amely segítségével elsajátíthatják a családi kassza kezelését, a közös gazdálkodást is. Homokszentgyörgy: Igény lenne a településen általános nagy szűrő vizsgálatokra. Fontos lenne továbbá egy programszervező a gyerekek és fiatalok számára, amihez humánerőforrás fejlesztésre lenne szükség a jövőben. Az óvodában a saját működésükkel kapcsolatban lenne szükség fejlesztésre. Különböző programokkal, felhívással, tanácsadással szeretnék javítani a gyerekes családok helyzetét. Ebben látják az óvoda és a szülők közti kapcsolat javításának lehetőségét is. Az iskolában a fejlesztő pedagógusi munkatársak létszámának növelését tartják fontosnak. Ugyan ezen szolgáltatások megtalálhatók most is, viszont ritkaságuk miatt nem feltétlenül célra vezetők. Hiába adottak a kistérségben a kulturális nevelés eszközei, lehetőségei, sokszor nem tudják kihasználni anyagi okok miatt. Legtöbbször ezt önerőből oldják meg, szem előtt tartva, hogy elsősorban a HHH-s gyermekek jussanak el ezekre az alkalmakra. Ezzel azonban sérül az integrált nevelés elve. A gyermekekkel kapcsolatos problémáknak a gyökere elsősorban a családi háttérben van. A szülők nevelése, különböző tréningek, csoport foglalkozások tartásával ez kiküszöbölhető lenne. Nagy probléma ezen kívül az is, hogy sem a településen, sem pedig az oktatási intézményekben nincsen játszótér. Erre azonban nagy szüksége lenne az itt élő, kisgyermekes családoknak. A helyi védőnő a munkahelyek teremtésében látja a lehetőségeket, illetve a bölcsőde elérésének biztosításában. Fontosnak tartja ezen kívül a szűrővizsgálatok elérhetőségét, valamint azt, hogy a házi gyermekorvosi szolgáltatás elérhető legyen a talapülésen is.

Istvándi: Mivel az óvodába sok olyan gyerek jár, akik folyamatos fejlesztést igényelnének, fontos lenne, hogy az óvodai dolgozók fejlesztő pedagógussá való átképzését támogassák. Szükség volna ezen kívül gondozónő és pszichológus munkájára is. A különböző kulturális műsorok megtekintéséhez szükség volna a gyerekek utazásának (busz) finanszírozására. Az integráció megvalósításához több multikulturális programot szeretnének szervezni, a szülők bevonásával. Ezekhez a programokhoz szakértő előadókra is szükség lenne. A szülőknek ezenkívül jót tenne szakképzett segítség előadása és nyújtása a család szerepe és gondozás témakörökben. Kastélyosdombó: Komlósd: Az alapvető infrastrukturális eszközöket tekintve minden megtalálható Komlósdon. A legnagyobb nehézséget a gázszolgáltatás kifizetése okozza több családnál. Körülbelül 5 olyan család él a településen, akiknek a háztartásában nincsen kiépítve fürdőszoba. A védőnő, aki Barcsról jár ki ide, valamint Péterhidára, a szűrővizsgálatok fontosságát hangsúlyozta ki, mint fejlesztést igénylő dolog. Kálmáncsa: Polgármester asszony elmondása alapján a legjobban a művészeti nevelés, oktatás hiányzik a gyerekek életéből. Vásároltak ugyanis citerákat a gyerekek számára, de ennek oktatásához szükség lenne szakképzett hangszer-tanárra. Ezen kívül szeretnének táncoktatást is tartani, amihez tánctanár kellene. A komfort nélküli lakásoknál sok esetben a tudás hiánya okozza a problémákat. Az óvónő elmondása szerint szükség lenne a szülők felvilágosítására, hogy meg tudják teremteni, illetve tartani a gyerekek számára a megfelelő higiéniás feltételeket. A helyi védőnő 2006-ban Biztos Kezdet Klubot hozott létre helyben. A célközönséget azonban nehezére esett rendszeresen becsalogatni a találkozásokra. Ennek folytatására nagy szükség lenne, amelynek anyagi háttere is támogatást igényel. Fontos lenne az egészségnevelés oktatása, ezen belül az önismeret elsajátítása. Ehhez szükség van családi programokra is, amely erősíti a családi kötelékeket. Évek óta folyamatosan hívja fel a szülők figyelmét a televízió „veszélyeire”, tart előadásokat a mese fontosságáról a szülő-gyermek kapcsolat kialakulásában. Lad: Lad vezetőjének fejlesztési tervei között szerepel az internet-hálózat kialakítása. Az erre vonatkozó igényt az óvoda vezetője is kifejezte. Továbbá egy nagyobb volumenű beruházást szeretnének évek

84 Barcsi kistérségi tükör óta megvalósítani, egy elkerülő út kivitelezését Kálmáncsa irányába. Ennek megvalósulására rengeteg ígéretet kaptak, azonban mai napig nem történt semmi. A polgármester asszony további tervei között szerepel a „Csokonai útvonal” kialakítása, melyhez pályázati tervük van. Evvel a pályázattal céljuk táboroztatni közel 20 fő gyereket. Ebben a lehetőségben partnerként segédkezik a helyi a plébános is, valamint részt vesz benne a helyi Csokonai Egyesület. Céljuk még ezzel párhuzamosan határon túli gyerekek fogadása és ugyanúgy táboroztatása. Ladon elsődleges problémaként jelenik meg a közösségi programok hiánya; közösségfejlesztésre lenne szükség. Ehhez azonban humánerőforrás fejlesztés szükséges, mert nincsen elegendő személy e terület hiányosságainak pótlására. Az óvodában a családok helyzetének javítása érdekében közös, családi programokat szeretnének szervezni. Ezen kívül a leghátrányosabb helyzetben élő családokat ruhanemű, mesekönyvek és játékok adományozásával támogatnák. Igényt tartanának ezeken kívül fejlesztő pedagógus (logopédus, gyógytornász, pszichológus) munkájára is, hiszen nagyobb óraszámban hatékonyabb változást lehetne elérni a gyerekeknél. Az iskolában mind infrastrukturális, mind pedig humánerőforrás fejlesztésére szükség lenne. Nyújtottak be önkormányzati pályázatot a tető javítására, valamint a helyi konyha fejlesztésére (járólap- és csempe-csere). Ez azonban sajnos nem nyert. Az intézményben szükség lenne állandó takarító felvételére is. Jelenleg ezt a munkakört kéthavonta cserélődő közfoglalkoztatottak látják el, amit nem tartanak szerencsés megoldásnak. Szeretnének konyhai dolgozókat is felvenni, mivel jelenleg két szakácsnő főz 250 főre, amely nagyon megterhelő a számukra. Lakócsa: Lakócsán infrastrukturálisan az ivóvízhálózaton szeretnének fejleszteni és annak minőségében jobbításokat elérni, továbbá a szilárdhulladék szállítását megoldani a jövőben. A fejlesztési tervek között szerepel a járdák felújítása is. Az óvodában szükség lenne az udvari játékok fejlesztésére, bővítésére, gyermekbaráttá tételére (füvesítés). A jelenleg nem hivatalosan működő tornaszoba hivatalossá tételét szeretnék megvalósítani. Szeretnének továbbá újabb szolgáltatásokat, lehetőségeket behozni az óvodába, amelyekbe a szülőket is be tudná vonni. Ilyen lenne pl. a szülőkkel közös kirándulás szervezése, színházlátogatás, úszásoktatás, zene és tánc behozatala. Humánerőforrás fejlesztésre is szükségük lenne, mivel a két csoportra jutó pedagógusok létszáma 2 fő összesen. Az SNI-s gyerekek létszámának növekedése miatt a dolgozók létszámát legalább 4-re szeretnék növelni, valamint alkalmazni egy pedagógiai asszisztenst is. Az iskolában fejlesztést a nyelvtanítási technika igényelne, szeretnének interaktív táblákat beszerezni.

Patosfa: A település vezetőinek tervei között szerepel a ladi Polgármester Asszonnyal együtt a „Csokonai útvonal” megalkotása, melyhez pályázati terv van. Ezzel a pályázattal céljuk még a táboroztatás is. Közel 20 fő gyereket szeretnének így nyaraltatni. Ebben a lehetőségben partnerként segédkezik a helyi plébános. A pályázat célja még emellett a határon túli gyerekek fogadása és táboroztatása is. Potony: Péterhida: Mivel a településen gyakorlatilag nem található semmiféle szolgáltatás, így érdemben nem érkezett javaslat a fejlesztésre. A védőnő, aki Barcsról jár ki, a szűrővizsgálatok fontosságát hangsúlyozta. Rinyaújlak: Szívesen alakítanának, üzemeltetnének kézműves szakkört, barkács-foglalkozást. Mindezt abból a célból, hogy a gyerekeket le tudják kötni, kreativitásukat ki tudják bontakoztatni. Problémát okoz ugyanis, hogy jelenleg a fiatalokat a számítógépen kívül más nem nagyon érdekli. Az óvodában törekszenek a szülő-gyermek kapcsolatok erősítésére és a gyermekek tapasztalat- és ismeretanyagának bővítésére. Szeretnének több, a szülők és gyerekek felé ingyenes játszóházat tartani. A gyerekek kulturális nevelésének elősegítésére szeretnének több színházi, bábszínházi előadáson részt venni. Ehhez azonban szükség van az odajutás (buszjárat) finanszírozására, ami sok szülőnek nem áll módjában. Rinyaújnép: Két fontos gondolatot érdemes megjegyezni. Az egyik gondolat, hogy a polgármester felvette a kapcsolatot illetékes személyekkel, akik „igyekeznek” megoldást találni arra a problémára, hogy ne néptelenedjen el teljesen Rinyaújnép. Erre konkrét ötlet az, hogy Észak-Magyarországról kellene idetelepíteni családokat, de lehetne az ország bármely más területéről is, mivel itt üres házak állnak, közel kéthektáros birtokokkal. A másik gondolat, hogy a településen él egy család, ahol egy óvodás korú gyermek azért nem tud óvodába járni, mert nincsen pénze a családnak buszjegyre. Somogyaracs: A település annyira hátrányos helyzetű, hogy rengeteg fejlesztésre lenne szükség, helyben. A legfontosabb a helyi munkaképes felnőtt korúak felzárkóztatása, szakmai tanulás, illetve munkalehetőség teremtése. Helyben nagy szükség lenne egy szülők számára tartandó felkészítő tanfolyamra is, amely kitér a gyermeknevelés kérdésére, higiéniás kérdésekre. Ezt követően jó volna folytatni egy esetleges babamama klubbal, hogy a kisgyermekes családokat, anyákat tovább lehessen kísérni a már megkezdett úton. Fontos lenne megtalálni a közös hangot a védőnővel is, összehangolni a kijáró szociális szolgáltatásokat.

86 Barcsi kistérségi tükör Szentborbás: Jó lenne egy kerékpárút kialakítása, amely már része lehetne az „Ős-Dráva” programnak is. Szulok: A helyi védőnő rendkívül fontosnak tartja az egészségnevelés oktatását, ezen belül is az önismeretet. Fontosnak tartaná a családi rendezvények támogatását, a családok összekovácsolódása érdekében. Szülők számára tartott előadásaiban előtérbe helyezi a személyes kontaktust, mesélést, a televízió kikapcsolását. Az idei évtől működtet babaszoba programot a településen, mivel a még nem óvodás korú gyermekek szüleinek körében igény fogalmazódott meg erre. Fontosnak tartja a korai fejlesztést, a családi példamutatást. Eszköz tekintetében szükség lenne a rendelőben egy új vérnyomásmérőre, valamint hallásvizsgáló készülékre a hatékonyabb és jobb munkavégzés érdekében. Tótújfalu: Infrastrukturális fejlesztési tervek között Tótújfaluban az ivóvízhálózaton szeretnének javítani, illetve annak minőségében javulásokat elérni, továbbá a szilárdhulladék szállítását szeretnék olyan szintre fejleszteni, mint Lakócsán. Vízvár: A polgármester a munkahely teremtésben látja a helyi problémák megoldását. Az óvodában dolgozók szerint nagyobb figyelmet kellene fordítani a roma anyukák oktatására. Fontos lenne, hogy háztartásvezetési ismereteket tanuljanak. Fejlesztést igényelne ugyanis a gyerekek szempontjából az egészségesebb táplálkozás megvalósítása. Szükség lenne ezen kívül adományok osztására is, ruha cipő eljutatására a rászorulókhoz.

14 Helyi jó gyakorlatok 14.1 Mezőgazdaság és ötletek Bélavár A település mezőgazdaságra van berendezkedve, amelyet ki is használnak. A település mezőgazdászai több munkanélkülit is foglalkoztatnak a helyi lakosok közül. Ezen kívül az általuk megtermelt terményeket vásárolja meg az önkormányzat, amelyből a településen lévő óvoda konyháján főznek a gyerekeknek, valamint az időseknek. Vízvár Hasonlóan a bélavári önellátáshoz, itt is próbálják a mezőgazdaságnak ezt a lehetőségét megragadni. Ezen kívül helyben még állattenyésztéssel is foglalkoznak, szintén települési szinten. Fejlesztéseket is terveznek, vetőmagvásárlást, mezőgazdasági gépállomány bővítést.

14.2 Csokonyavisonta, a jegyző módszere Az iskolai hiányzások összesítése a helyi jegyzőhöz fut be. Ő a családi pótlék megvonását megelőzően azonban más módszerekkel igyekszik a tanulókat rávenni az iskolába járásra. Először csak a diákot hívatja be elbeszélgetésre, többszöri előfordulás esetén pedig a szülőt is. Igyekszik a probléma gyökerét megtalálni és azt orvosolni. A jegyző egyébként rendkívül empatikusnak, megértőnek tűnik, tényleg a segítés szándéka vezérli.

14.3 Babócsai oktatás Babócsa CSSK Több jó dolgot is megvalósítottak az elmúlt pár évben. Az egyik ilyen a somogyaracsi aluliskolázott szülők oktatása. Célja az volt, hogy legalább a 8 általánost el tudják végezni, hiszen ez feltétele sok Munkaügyi Központ által meghirdetett tanfolyamnak. Ezen kívül egy nyáron keresztül tartottak baba-mama klubot a településen, persze a nagyobb gyerekeket sem kitiltva. Sok szülőt itt tanítottak meg játszani a saját gyerekével, valamint egy egész sajátos szemszögből is tudták nézni a családok helyzetét (nem csak szakemberként vagy szolgálatként).


14.4 Gimis ötlet Barcsi Széchenyi Gimnázium és SZki A tanulók egy része fogékony az önkénteskedésre. Több helyre is szoktak járni. Ilyen pl. az idősek otthona, ahol felolvasnak, a Szivárvány EGYMI, ahol báboznak a gyerekekkel/gyerekeknek. Az elmúlt mikulás és karácsony alkalmával a diákok gyűjtést rendeztek a cipős doboz ajándékozás mintájára. Az összegyűlt adományokat az iskolaigazgató helyettesének segítségével a fiatalok juttatták el személyesen a rászorulóknak. A listát a CSSK-tól kapták.

14.5 Darányi jó gyakorlat Darány CSSK Évek óta megrendezik a rajzpályázatukat a körzetükbe tartozó 3 iskolában és oviban, amelynek díjazása az anyagi lehetőségek szűkössége miatt adományból történik. Az elmúlt években több alkalommal tartottak ruhabörzét is, azonban a fogadtatás minősége miatt ez idén abba maradt. Több ízben is próbálkoztak bútoradomány beszerzésével és szétosztásával. A fogadtatás azonban itt is problémás volt, pár hónappal később az ajándék bútorokat tönkre tették, eltüzelték, stb. Az ő gondozásukba jelmezkölcsönzés is folyik jelenleg, kisegítve a hátrányos helyzetű családokban élő gyermekeket és persze szüleiket is. Ebből az ötletből indult ki az is, hogy a hátrányos helyzetű kisgyermekes családok részére kölcsönzőt kellene üzemeltetni, ahol babakocsit, gyerekruhákat, csecsemőápolási holmikat lehetne kölcsönözni. Szeretnének szülő segítő klubot működtetni, ahol a közös főzőcskézéssel, beszélgetéssel egy rejtett szocializációs programot is működtetnének.

15 Civil szervezetek, közösségi élet Babócsa: Több civil szervezet is működik, amelyek táncszakkört és sportolási lehetőségeket kínálnak. Bolhó: A településen működik a Falunk a gyermekekért Alapítvány, valamit sportkör is. Bélavár: A településen működnek gyerekekkel foglalkozó kisközösségek is. A CKÖ elnök asszonya szervezett gyermek tánc együttest. Azonban sok szülő nem engedte a gyermekét ide járni, így ez nem működik zökkenőmentesen. Aktuális ünnepek alkalmával szoktak a faluban műsort rendezni, adni. Ilyen például a Mikulásműsor, Karácsonyi műsor, illetve a CKÖ zenés-táncos mulatságai. Csokonyavisonta: A településen található Közösségi ház, azonban a gyerekek kikapcsolódására, szórakozására szervezett lehetőségek nincsenek. Darány: A településen található Művelődési Ház és Közösségi Könyvtár is. Működnek civil szervezetek is, valamint önszerveződő egyesületek. Az egyik ilyen a Nagycsaládosok Egyesülete, akik ténylegesen részt vesznek a település életében. Minden évben megszervezik a gyermeknapot, valamint kapcsolatban állnak az Élelmiszerbankkal is. Fiatalok is alakítottak szervezetet Boróka Egyesület néven, amelynek központja jelenleg az iskola. Drávagárdonyban működő civil szervezet jelenleg nincs. Drávatamási: A községben nem található önszerveződő kisközösség semmilyen formája, amely a gyerekek, vagy fiatalok szolgálatában állna. Civil szervezetként a Faluszépítő Egyesület van jelen a faluban, mely munkája során, az éves rendezvényeken igyekszik bevonni a gyerekeket, fiatalokat. Sporttal kapcsolatos kikapcsolódási lehetőségek a Sport-nap, a Gyereknap, a Falu-nap, ahol színdarabokkal, focibajnoksággal kedveskednek a gyerekek számára. Külön megrendezésre kerülő program a Kistérségi sport-nap, ahol a település képviselteti magát minden évben. Ez Csokonyavisontán egy egész napos programot jelent. Részt vesz még a falu ezeken kívül a barcsi városi kispályás focibajnokságon, a településen élő gyerekekkel. Heresznyén gyerekeknek szóló szolgáltatás a könyvtár, a teleház, és a művelődési ház. A teleház azonban jelenleg nem működik. Elsősorban a humánerőforrás hiánynak köszönhetően, másodsorban pedig azért, mert a helyi gyerekek, fiatalok nem értékelték a teleház lehetőségét, kárt téve benne. Tehát humánerőforrás fejlesztés lenne szükséges ahhoz, hogy működjön. A teleházban korábban többnyire kézműves programok, foglalkozások voltak. A művelődési házban ping-pong lehetőség adott a gyerekek számára. Az elmúlt 5 év során alakítottak ki egy röplabda pályát, egy lábtengó pályát, valamint egy kosárlabda pályát. Ezeket a pályákat azzal a céllal hozták létre, hogy a gyerekek szabadidős elfoglaltságának lehetőségeit szélesítsék. Pozitívum, hogy a pályák használatának lehetősége mindenki és a gyerekek számára is biztosított. Azonban a legfőbb nehézség a felnőttek, szülők motiválatlansága. Nem vezetik rá gyermekeiket arra, hogy ne a tévé előtt üljenek, ha nem éljenek ezekkel a számukra adott lehetőségekkel.

90 Barcsi kistérségi tükör Heresznyén a katolikus plébános, Tamás atya foglalkozik a gyerekekkel önszerveződő módon. Kirándulásokat szerveznek, és viszik a gyerekeket túrázni. Tábort tartanak nyaranta, továbbá hittan foglalkozásokat rendszeresített a gyerekek és fiatalok számára. Helyi civil szervezetként van nyilvántartva a Heresznye Közösségéért Közhasznú Alapítvány, amely aktív működése két éve indult újra. Korábban ruhaadományokat és hasonló segítséget nyújtott a település rászorulóinak. A jelenlegi működéséhez és fenntarthatóságához pályázatokra lenne szükség. Homokszentgyörgy: Gyerekeknek szóló szolgáltatás a településen a művelődési ház, ahol található számítógép, internet, könyvtár, csocsó, ping-pong, fejlesztéshez szükséges eszközök, például projektor. Továbbá az IKSZT keretén belül egész évben számtalan program adott, melyekbe az iskolás és óvodás gyerekek bevonhatók pl. ünnepek, rendezvények alkalmával. Homokszentgyörgyön korábban jól működött a Nagycsaládosok Egyesülete, ami a rászorulóknak nyújtott segítséget. Az egyesület jelenleg nem működik, humánerőforrás hiányában nem tud munkálkodni. Az IKSZT program keretén belül az elmúlt 5 évben egyre több programot tudtak biztosítani a gyerekek számára. Az elmúlt 5 év során jött létre egy sportegyesület, ahol sok fiatal tud sportolni, elsősorban focizni. Az iskola által adottak még rendezvények, melyek nemrégiben indultak el, és amelyeket az iskolaigazgató szervez, kimondottan a gyerekek számára. Azonban negatívum, hogy a programok iránt alacsony az érdeklődés, motiválatlanság jellemző. Motiválatlanok az emberek, de elsősorban a szülők. Mobilitási pályázat révén is adottak voltak korábban lehetőségek, de az évek során lemorzsolódtak a résztvevő emberek. Jelenleg nincs is, és nem is működik Mobilitásos pályázatuk. Gyerekekkel foglalkozó kisközösségek a szülői munkaközösség, ami iskolás gyerekek szüleiből tevődik ki. Továbbá szerveznek bálokat a faluban, amelyek bevételét a településen élő gyerekekre és fiatalokra fordítják. A művelődési házban szerveznek programokat, amelyek szintén iskolai szervezéssel, iskola által működtetetten valósulnak meg a gyerekek számára. Még gyerekekkel foglalkozó szerveződésnek mondható a sport, foci egyesület, ami foglalkozik ifi korosztályú gyerekekkel is. Homokszentgyörgyön nincsen működő, gyerekekkel foglalkozó iskolán vagy sportéleten kívüli civil szerveződés. Kikapcsolódási lehetőségek a gyerekek számára a településen a művelődési ház, a könyvtár, internet lehetőség, és a sportpálya, illetve a szabadidő park. Istvándi: A község közepén van a Művelődési Ház. Ez azonban csak jó időben használható, fűtésére ugyanis nincs lehetőség-pénz. Egy, a településen élő lány elmondása alapján szokták használni a helyet, szülői értekezletek és egyéb faluban tartott rendezvények esetén is. Kastélyosdombó: Egyetlen gyermekekkel foglalkozó civil szervezet működik, a Szeretetlánc Egyesület. Közösségi munkát, adománygyűjtést végeznek, valamint aktualitásoknak megfelelő műsorokat szerveznek és bonyolítanak le. Jelenleg épül pályázati keretből az új IKSZT ház is, hogy legyen egy olyan hely, ahol programokat tudnak szervezni a településen élőknek. Azonban sok a probléma ezzel kapcsolatban (utófinanszírozással működik, viszont a pénzek kifizetése minden esetben csúszik). Komlósd: A közösségfejlesztő jelleggel Komlósdon a könyvtáros foglalkozik a gyerekekkel, ami önszerveződő kisközösségnek tekinthető tevékenységében. A könyvtáros műsorokkal készül az éves és állandó ünnepekre, különböző programokra, mely alkalmakon a gyerekek adnak elő műsorszámokat. További önszerveződő kisközösségnek mondható a református lelkész által egy pályázat során szervezett állandó beszélgető klubja a hitről, vallásról, mely programra szülők is eljöttek a gyerekekkel, de más településekről is érkeztek erre a program sorozatra. Gyerekekkel

foglalkozó civil szervezet nem található Komlósd településen. Tehát kikapcsolódási lehetőségek a fiatalok és a gyerekek számára Komlósdon a könyvtár, a művelődési ház, a foci pálya, kirándulások, melyeket az önkormányzat szervez minden évben. A kirándulások 1993 óta rendszeresen megszervezésre kerülnek, amiken a gyerekek mellett felnőttek is részt vesznek. Több más városba, külföldre is eljutottak. Kálmáncsa: Van Művelődési Ház, valamint terveztek Biztos Kezdet Gyerekházat is, amelynek előkészítésében Szekeresné Bökönyi Éva, a szuloki védőnő is részt vett. A fiataloknak rendelkezésükre áll egy konditerem, ahol el tudják tölteni szabadidejüket. A településen található játszótér is. Civil szervezet kevés működik helyben. A helyi nagyobb rendezvényeken a Vadvirág Tánccsoport tagjai segítenek és lépnek fel. Lad: Ladon található táncoktatás (német nemzetiségű táncház), konditerem és a német anyanyelvűsége révén német oktatás, egy-két nemzetiségi programmal. A művelődési házban 12.0020.00-ig csocsót, ping-pongot stb. biztosítanak a gyerekek, fiatalok számára. Azonban kevés a közösséget összetartó, összehívó programok száma, elköltöztek azok a pedagógusok, oktatásban dolgozó személyek, akik korábban ezeket a programokat megszervezték és foglalkoztak a gyerekekkel, fiatalokkal. Azok a tanárok, pedagógusok, óvónők, akik ideutaznak máshonnan, ők az utazás miatt nem tudnak délutáni elfoglaltságot vállalni. A közelmúltban megvalósult azonban az úszás a gyerekek számára. Szigetvárra tudják vinni a gyerekeket úszni. A településnek van egy, vagy két pályázata (TÁMOP), melyekből egészségnevelésre törekednek, továbbá a sportpálya fenntartását finanszírozzák. Ladon nem található működő civil szervezet. A gyerekek érdekében korábban működő keresztény ifjúsági közösség, a cserkészcsapat megszűnt egy hasonló kulturális irányultságú közösséggel egyetemben. Kikapcsolódási lehetőségek a fiatalok számára a sportolás, strand röplabda, programok, események a sportnap, quad-nap, gyereknap, és falunap. Lakócsa: Lakócsán a könyvtár az egyetlen szolgáltatás, mely a gyerekeknek szól internet lehetőséggel, 6 darab számítógéppel. A focipálya felújítása lenne szükséges, mivel a pálya rendezvényalkalmak megtartásnak helyszínéül szolgálhat, továbbá közösségi teret is biztosít. Lakócsán nem található önszerveződő kezdeményezés, mely a gyerekeknek szólnak. Azonban működik egy Horvát Egyesület, mely helyi civil szervezet. Programját tekintve hagyományőrzéssel foglalkozik, továbbá a horvát nemzetiséget igyekszik összefogni és segíteni mindennapjaikat. Lakócsán működik Horvát és Cigány Kisebbségi Önkormányzat. Kikapcsolódási lehetőségek, melyek kimondottan a gyerekeknek, és a fiataloknak szólnak, nem találhatóak a faluban. Patosfa: Patosfán nincsenek működő civil szervezetek és más gyerekekkel foglalkozó önszerveződő kezdeményezések. Egyéb gyerekeknek szóló szolgáltatás nincs a településen. Patosfán kevés a közösséget összetartó, összehívó programok száma, esetekben egyáltalán nincsenek, mert megszűntek, nem vállalnak pluszokat, elköltöztek azok a pedagógusok, oktatásban dolgozó személyek, akik korábban ezeket a programokat megszervezték és foglalkoztak a gyerekekkel, fiatalokkal. Kikapcsolódási lehetőség a főzőverseny nevű program, ami kb. júniusban szoktak megrendezni, „juniális” jelleggel. Ezen nem csak a felnőttek, hanem a helyi fiatalok, tizenévesek is

92 Barcsi kistérségi tükör szívesen vesznek részt. Patosfán található egy kemping, amelyre nagy hangsúlyt fektetnek annak reményében, hogy fellendítik a helyi túrizmust. Ezt a létesítményt holland tulajdonosok üzemeltetik. Potony: A községben található könyvtár, számítógépes terem, sportpálya a gyermekek iskolán kívüli szórakoztatásának elősegítésére. Nemrégiben építettek a városközpontban 6,5 millió forintért egy új játszóteret, amely minden EU-s szabványnak megfelel. Ennek szomszédságában található a sportpálya, ahol minden évben rendeznek focibajnokságot. A településen, éves szinten 2-3 programot szerveznek, pl. focitorna, falunap. Civil szervezetek nincsenek helyben. Péterhida: Péterhidán nem található semmilyen típusú gyerekekkel foglalkozó önszerveződő közösség. A Péterhidáért Egyesület tekinthető működésében és tevékenységében civil szervezetnek a településen; ők foglalkoznak gyerekekkel is (amatőr színjátszó kör, sportkör). Állandó jelleggel, illetve a gyerekek számára specifikus programok nincsenek a faluban. A Péterhidáért Egyesület az egyedüli, aki tevékenykedik a lakosság ezen korcsoportályért a területen. Rinyaújlak: Több, gyermekeknek szóló, gyermekek érdekeit szolgáló szolgáltatás is működik itt. Rendelkeznek Ifjúsági Klubbal, akik különböző programokat, aktualitásokhoz kötődő ünnepségeket rendeznek. Ezen kívül található a településen Könyvtár is. Rinyaújnép: Nem található semmilyen gyerekekkel foglalkozó önszerveződő kis közösség Rinyaújnépen. Civil szervezet sem működik. Kikapcsolódási lehetőség a gyerekek számára a művelődési ház, de nincsen semmilyen rendezvény, nincsen kinek, kiknek szervezzenek és nincsen olyan személy sem, aki programokat szervezne bárkinek is jelenleg. Somogyaracs: Somogyaracson a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, aki programokat szervez a gyerekeknek, sokat segít nekik, és támogatja őket. Ilyen programok, ünnepnapok például a Mikulás, a Gyerek-nap, s más nagyobb szabású hagyományos ünnepek. Civil szerveződés nem található a településen, melyek célirányosan a gyerekeknek szólnának. Kikapcsolódási lehetőségek a gyerekek számára a könyvtár, a foci, ping-pong, társas játékok a kultúrházban. Szentborbás: Nincsenek önszerveződő közösségek Szentborbáson, melyek kimondottan gyerekkel foglalkoznának munkájukat tekintve. Alkalmi rendezvényeken tudják csak programjaikba bevonni a gyerekeket, és a fiatalokat. Civil szervezetként a Hagyományőrző Egyesületet említhetjük meg, mely itt tevékenykedik Szentborbáson. Ez egy horvát hagyományőrző szerveződés, akik táncokat és énekeket tanítanak és viszik tovább az ehhez kapcsolódó horvát hagyományokat, továbbá fel is karolják a tehetséges gyerekeket, fiatalokat és támogatják ilyen módón előre menetelüket is a táncban, és az éneklésben. Szentborbáson a gyerekek számára az egyedüli kikapcsolódási lehetőséget az internet, a számítógép, és a könyvtár nyújtja. Szulok: Szulokon egyedül a szülői munkaközösség nevezhető meg, mely önszerveződő kisközösség és gyerekekkel foglalkozik. Szuloki gyerekekkel foglalkozó civil szervezet a Szuloki Felnövekvő Nemzedékért Egyesület, melynek működési célja, hogy a gyerekeknek, fiataloknak különböző programokat, kirándulásokat, kézműves programokat szervezzen. További civil szervezet még a Szuloki Hagyományőrző Egyesület, melynek működési célja, hogy zenei tanítást és ehhez kapcsolódó támogatást biztosítson a gyerekeknek, fiataloknak. Szulokon működik egy gyerek fúvós zenekar. Még civil szervezet a Német Nemzetiségi Egyesület, amely énekkart működtet, és néptáncot tanít. Sportolás területén, pedig a Petőfi Sport Egyesület működik foci és más sport lehetőségeket

biztosítva egy ifjúsági csapat számára is. Kikapcsolódási lehetőségek a gyerekek számára a művelődési ház, a könyvtár, a szezonális strand, és a sportegyesület által kínált programok. Tótújfalu: A faluban nem található önszerveződő kisközösség kezdeményezése, mely a gyerekeknek szólna. Azonban ezen a településen is működik egy Horvát Egyesület, mely helyi civil szervezet. Programját tekintve hagyományőrzéssel foglalkozik, továbbá a horvát nemzetiséget igyekszik összefogni és segíteni mindennapjaikat. Vízvár: Vízváron két könyvtár van. Található Teleház, amelynek programjai az ünnepek alkalmával is, valamint azon kívül is a legtöbbször a gyerekeknek szólnak. A teleházban internet lehetőség van kialakítva számukra. A településen minden szolgáltatás elérhető mindenki számára, de ezen belül a gyerekeknek is. Élelmiszerbolt van, szociális ellátás, egészségügyi ellátás van. Tehát nincs olyan szolgáltatás, mely nem lenne elérhető a gyerekek és a fiatalok számára. Vízváron volt ifjúsági klub, melyet az önkormányzat az elmúlt 5 év során zárt be. Ennek oka, hogy a fiatalság nem élt vele, illetve nem kellően élt vele, nem becsülte meg. A polgármester elmondása szerint nem volt olyan szakember, aki a klubot koordinálta volna, és megtöltötte volna programokkal a fiatalok számára. Itt elsősorban 14 év feletti fiatalok szabadidő eltöltéséről van szó. Továbbá kérdéses lesz és problémákat fog okozni az általános iskola felső tagozatának esetleges megszüntetése az állam részéről. Az elmúlt 5 év sikerének mondhatja Vízvár, hogy csatlakozott általános iskolájuk a BMI-hez, és így tagintézménnyé vált. Ez azért volt fontos számukra és a gyerekek számára is, mert így több anyagi támogatást kaptak Barcstól, mint központtól, de ez által az iskolai oktatás színvonala is magasabb lett. Vízváron nem találhatók önszerveződő közösségek, amelyek programjukkal a gyerekeket szólítanák meg. Civil szervezetként működik, kimondottan gyerekek érdekében szerveződött alapítvány az Érted és Gyerekekért Alapítvány. Elsősorban iskolás és óvodás gyerekeket szólít meg programjával, melyekben kézügyességi, természet közeli sporttevékenységek, focicsapatok, fiúk-lányok vegyesen, légpuska lövészet szerepelnek. Tervezik egy kosárlabda pálya kialakítását is a jövőben. További civil szervezet még a Vízvárért Közalapítvány, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, és az Asszonykórus. A gyerekek kikapcsolódási lehetőségeit a civil szervezetek igyekeznek biztosítani mindenkinek, minél szélesebb spektrumot biztosítva számukra.


16 Jelenlegi forrástérkép 16.1 I. Nemzeti Fejlesztési Terv, 2004-2006.

A Barcsi Kistérség pályázói aktivitása az I. Nemzeti Fejlesztési Terv idején messze elmaradt az akkori országos átlagtól (16/1. táblázat). Mindössze 75 pályázat érkezett be innét, az igényelt támogatási összeg pedig még a felét sem tette ki a kistérségek országos átlagának. A pályázatok nyerési aránya ugyanakkor éppen megfelelt az országos átlagnak (46% vs. 44%), és a 16/1. táblázat adataiból az is kiolvasható, hogy inkább a nagyobb értékű pályázatok kaptak támogatást, hiszen a megigényelt 3,8 Mrd Ft-ból 2,2 Mrd Ft maradt a nyertes pályázatokban. A pályázati aktivitás operatív programonként eléggé egyenletes eloszlást mutatott, az AVOP és a HEFOP dominanciája mellett (16/2. táblázat). 16/1. táblázat: Beérkezett és támogatott NFT pályázatok Barcsi kistérség

Országos (kistérség) átlag

Beérkezett pályázatok száma

75

242

Igényelt támogatási összeg (Ft)

3 801 449 978

9 057 331 541

Támogatott pályázatok száma és aránya

35 (46%)

108 (44%)

Megítélt támogatási összeg (Ft)

2 193 556 741

3 950 635 158

Leszerződött pályázatok száma

35

107

Szerződéssel lekötött összeg (Ft)

2 164 913 366

3 922 636 329

Megkezdett kifizetések száma (pályázat)

35

106

Kifizetett támogatási összeg (Ft)

2 053 405 993

3 809 600 841

16/2. táblázat: A pályázatok számának megoszlása operatív programonként

Operatív program

Beérkezett pályázatok Barcsi kistérség

Beérkezett pályázatok Országos (kistérség) átlag

Támogatott pályázatok Barcsi kistérség

Támogatott pályázatok Országos (kistérség) átlag

AVOP

23

63

11

37

GVOP

18

122

6

47

HEFOP

20

43

10

19

ROP

14

12

8

3

Összesen:

75

240

35

106

16/3. táblázat: Igényelt és megítélt támogatási összeg megoszlása operatív programonként (Ft)

Operatív program





AVOP

321 758 429 Ft

1 130 786 783 Ft

158 066 551 Ft

642 269 148 Ft

GVOP

442 760 573 Ft

1 973 593 827 Ft

59 176 512 Ft

837 122 450 Ft

HEFOP

595 917 470 Ft

2 404 971 920 Ft

211 763 966 Ft

1 100 904 820 Ft

ROP

2 441 013 506 Ft

1 992 321 147 Ft

1 764 549 712 Ft

676 321 107 Ft

Összesen:

3 801 449 978 Ft

7 501 673 677 Ft

2 193 556 741 Ft

3 256 617 525 Ft

16/4. táblázat: A támogatott pályázatok számának megoszlása KKV besorolás szerint Státusz

Barcsi kistérség


Belföldi természetes személy

2,00 %

4,00 %

Kisvállalkozás

8,00 %

21,00 %

Közép-vállalkozás

11,00 %

11,00 %

Mikrovállalkozás

31,00 %

30,00 %

Nem besorolható

0,00 %

0,00 %

Nonprofit szervezet államháztartáson belül

34,00 %

19,00 %

Nonprofit szervezet államháztartáson kívül

11,00 %

8,00 %

Számszerűleg a legtöbb pénzt a ROP-ból kérték a Barcsi Kistérség pályázói (64%), ennek megfelelően a támogatott pályázati összegek is ebből az operatív programból kerültek ki legnagyobb részben (80%). A legkisebb arányban a kistérségből beérkező GVOP pályázatok voltak sikeresek (16/3. táblázat). A legaktívabb pályázók az önkormányzatok voltak és a mikrovállalkozások voltak (16/4. táblázat), amit az is igazol, hogy a 10 legnagyobb projekt gesztorai között is leginkább ilyen típusú szervezeteket találunk (16/5. táblázat). 16/5. táblázat: A 10 legnagyobb támogatott projekt Alintézkedés / Település Pályázó neve / Projekt megnevezése:

Megítélt támogatás (Ft):

ROP 2.1 Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása Barcs Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság

539 622 876,00


6801 sz. ök. Út 1,1-12,3 km sz.-ek közötti szakasz burkolaterősítés és korszerűsítés (Barcs-Csurgó-Iharosberény ök út) ROP 2.2 Városi területek rehabilitációja Barcs Barcs Város Önkormányzata "Barcs szíve újra dobogjon" - város rehabilitáció első üteme

495 000 000,00

ROP 2.1 Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása 394 542 196,00 Babócsa Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság 6801 sz. Ök. Út. 12,3-21,0 km sz.-ek közötti szakasz burkolaterősítés és korszerűsítés (Barcs-Csurgó-Iharosberény ök út) ROP 1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása Csokonyavisonta RelaxThermál Villapark Korlátolt Felelősségű Társaság A "Hotel Villa Rosa Termál Gyógyüdülőfalu fejlesztése Csokonyavisontán

150 000 000,00

ROP 2.3 Az óvodai és az alapfokú oktatási nevelési intézmények infrastrukturájának fejlesztése Babócsa Babócsa Község Önkormányzata Gábor Andor Általános Iskola rekonstrukciója és IKT eszközrendszer fogadására alkalmas intézményi környezet létrehzhozása Babócsa közsgében

75 620 000,00

ROP 3.2.2 Non–profit foglalkoztatási projektek megvalósítása a szociális gazdaságban Csokonyavisonta Csokonyavisonta Község Önkormányzata A házi szociális ellátás bevezetése és az abban való foglalkoztatás megvalósítása Csokonyavisontán

51 153 000,00

AVOP 1.1 Mezőgazdasági beruházások támogatása Vízvár B.H.V. Mezőgazdasági Kft. Növénytermesztést szolgáló új munkagépek beszerzése

48 182 637,00

HEFOP 2.3.2 Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Barcs Barcs és Barcs-környéki Munkanélküliekért Alapítvány Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások kialakítása és fejlesztése Barcs térségében

47 871 000,00

ROP 2.3 Az óvodai és az alapfokú oktatási nevelési intézmények infrastrukturájának fejlesztése Homokszentgyörgy Homokszentgyörgy Község Önkormányzata A homokszentgyörgyi I. István Általános Iskola technológiai korszerűsítése és informatikai fejlesztése

44 479 000,00

HEFOP 2.3.1 Hátrányos helyzetű emberek alternatív munkaerő-piaci képzése és foglalkoztatása Homokszentgyörgy "Segítő Kéz 2001" Gazdaságfejlesztő és Szociális Közalapítvány

35 772 267,00

Tanult "füves ember"

16.2 Új Magyarország Fejlesztési Terv, 2007-2014.

Csakúgy, mint az NFT idején, a Barcsi Kistérségből az ÚMFT forrásaira is sokkal kevesebb igénylés érkezett eddig, mint az országos átlag (16/6. táblázat). Megmutatkozik ez mind a pályázatok számában, mint pedig a megigényelt összegben. A pályázatok nyerési aránya ugyanakkor most is, mint az NFT esetében, hozza az országos átlagot (52% vs. 50%), de ez összegszerűségében már közel sem teljesül: az igényelt pénzeknek csak 39%-át ítélték meg, szemben az országos 54%-os átlaggal. 16/6. táblázat: Beérkezett és támogatott ÚMFT pályázatok Barcsi kistérség


Beérkezett pályázatok száma

111

377

Igényelt támogatási összeg (Ft)

12 116 299 755

48 562 748 071

Támogatott pályázatok száma

58 (52%)

190 (50%)

Megítélt támogatási összeg (Ft)

4 729 767 477 (39%)

26 355 995 643 (54%)

Leszerződött pályázatok száma

52

173

Szerződéssel lekötött összeg (Ft)

4 455 688 197

23 812 675 075

Megkezdett kifizetések száma (pályázat)

47

143

Kifizetett támogatási összeg (Ft)

3 333 235 418

10 253 423 089

16/7. táblázat: ÚMFT-pályázatok számának megoszlása operatív programonként

Operatív program





ÁROP

1

3

1

2

DDOP

44

9

22

4

GOP

21

121

11

72

KEOP

11

34

3

15

KÖZOP

1

2

1

2

TÁMOP

31

70

19

28

TIOP

2

15

1

10

Összesen:

111

254

58

133

98 Barcsi kistérségi tükör A legnépszerűbb továbbra is a ROP itteni utódja, a Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program, valamint a HEFOP utódja, a TÁMOP (16/7. táblázat). A TÁMOP-, valamint a TIOP-aktivitás messze elmarad az országos átlagtól, a ROP-aktivitás viszont messze felette van annak. Vagyis a DDOP találta meg leginkább a kistérség szereplőit, ez az OP tudott a leginkább olyan támogatási konstrukciókat kínálni, amelyekre szükségük volt/van a helyi szereplőknek, és amelyekért hajlandók is voltak versenybe szállni. (A GOP-aktivitás is rendkívül alacsony, de ezt különösebben nem érdemes vizsgálnunk, hiszen ebben az OP-ban csak 5ezer fő feletti települések pályázhattak, az meg az egész kistérségben egyetlen egy van, maga Barcs.) 16/8. táblázat: Igényelt és megítélt támogatási összeg megoszlása operatív programonként (Ft)

Operatív program





ÁROP

15 128 236 Ft

129 516 148 Ft

15 128 236 Ft

92 783 077 Ft

DDOP

6 719 092 486 Ft

1 332 177 418 Ft

3 274 584 079 Ft

803 900 133 Ft

GOP

721 411 955 Ft

4 097 627 242 Ft

460 000 090 Ft

2 128 234 761 Ft

KEOP

1 026 548 011 Ft

8 457 898 931 Ft

32 081 237 Ft

4 272 161 381 Ft

KÖZOP

2 054 456 000 Ft

16 617 864 056 Ft

0 Ft

8 605 156 797 Ft

TÁMOP

1 550 815 259 Ft

4 133 692 220 Ft

925 326 035 Ft

2 410 320 041 Ft

TIOP

28 847 808 Ft

3 148 307 634 Ft

22 647 800 Ft

2 231 531 142 Ft

Összesen:

12 116 299 755 Ft

37 917 083 649 Ft

4 729 767 477 Ft

20 544 087 332 Ft

16/9. táblázat: A támogatott pályázatok számának megoszlása KKV besorolás szerint Státusz

Barcsi kistérség


Kisvállalkozás

18,00 %

23,00 %

Közép-vállalkozás

6,00 %

8,00 %

Mikrovállalkozás

8,00 %

25,00 %

Nem besorolható

1,00 %

0,00 %

Nonprofit szervezet államháztartáson belül

53,00 %

32,00 %

Nonprofit szervezet államháztartáson kívül

8,00 %

6,00 %

Támogatási szempontból kedvezményezett és az 1-4 kategóriákba nem tartozó vállalkozás

1,00 %

3,00 %

Összegszerűségében ezúttal az aktuális regionális operatív program a legnagyobb támogatási forrás a kistérségben: a 4,7 Mrd Ft-nyi támogatott projekt közül 3,3 Mrd Ft-ot a DDOP ad (16/8. táblázat). Ugyanakkor közel 1 Mrd Ft-nyi TÁMOP-forrás érkezett a kistérségbe ez idáig, legalábbis ennyiről van a kistérségi szereplőknek támogatási szerződése. Az ÚMFT idején már az önkormányzatok és intézményeik a legfontosabb pályázati szereplők, a támogatott projektek több mint fele hozzájuk kötődik (16/9. táblázat). Közülük is kiemelkedik Barcs Város Önkormányzata: a kistérség 3 legnagyobb projektje az övé, mindhárom DDOP. Ugyanakkor a top10-ben Barcs Város Önkormányzata egy TÁMOP-projekttel is szerepel. S bár a vállalkozások pályázati aktivitása országos átlag alatti a kistérségben, akik közülük indultak és nyertek, azok sok esetben nagy projektet valósítanak meg; ezt jelzi, hogy a tíz legnagyobb kistérségi projekt fele ezekhez a cégekhez kötődik (16/10. táblázat) 16/10. táblázat: A 10 legnagyobb támogatott ÚMFT-projekt Alintézkedés / Település Pályázó neve / Projekt megnevezése:

Megítélt támogatás (Ft):

DDOP 3.1.2/2F-2f Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése Barcs Barcs Város Önkormányzata Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmény fejlesztése

1 196 060 186,00

DDOP 3.1.3/B Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Járóbeteg szakellátó központok fejlesztése Barcs Barcs Város Önkormányzata A Barcsi kistérségi járóbeteg központ fejlesztése

577 029 190,00

DDOP 4.1.1/A-2f Funkcióbővítő integrált városfejlesztési akciók támogatása Barcs Barcs Város Önkormányzata Barcs Nyugati Városrész rehabilitációja

374 655 564,00

DDOP 1.1.1/F-09 Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek üzleti infrastruktúra fejlesztése Vízvár Viktória-Épker Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Ipari terület létesítése Vízváron

266 991 207,00

TÁMOP 3.3.7-09/1 Minőségi oktatás támogatása, valamint az egész életen át tartó tanulás elősegítése a kultúra eszközeivel az LHH kistérségek esélyegyenlősége érdekében Barcs Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás IPR ernyőprogram a barcsi kistérség általános iskoláiban és óvodáiban és középiskoláiban

199 281 498,00

DDOP 2.1.2 Szálláshelyek és turisztikai szolgáltatások fejlesztése Barcs KONTREXIO Építőipari és Fejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság "Strand szálló" és "Boróka kemping" kialakítása Barcson

164 500 000,00


DDOP 1.1.1/F-09 Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű 145 813 631,00 kistérségek üzleti infrastruktúra fejlesztése Barcs Lelle-Fém Gép- és Acélszerkezetgyártó Kft. A Lelle-Fém Kft. működési helyszínéül szolgáló barcsi telephelyének infrastrukturális fejlesztése a foglalkoztatottság javítása mellett GOP 2.1.2-10 Komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben Barcs Dráva-Kavics és Beton Kavicstermelő és Feldolgozó Építőanyagipari Kft. Technológia korszerűsítés megvalósítása a Dráva Kavics és Beton Kft. barcsi telephelyén

141 363 039,00

TÁMOP 3.1.4-08/2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív 128 976 119,00 intézményekben Barcs Barcs Város Önkormányzata Kompetencia alapú oktatás elterjesztése a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézményben GOP 2.1.2-10 Komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben Szulok BAGOLY-BETON Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A BAGOLY-BETON Kft. eszközparkjának technológiai korszerűsítése betonszivattyúk beszerzésével, a cég hatékonyságának, kapacitásának, jövedelemtermelő képességének növelése és fenntartható fejlődése érdekében

125 151 600,00

17 Módszertan A kistérségi tükrök elkészítésének módszertani alapjait az Magyar Tudományos Akadémia Gyerekszegénység Elleni Programirodája (MTA GYEP) dolgozta ki.Az Iroda megszűnésével a harmadik körös kistérségek felmérésének módszertani felelőse az MTA TK Gyerekesély-kutató Csoport lett, mely a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal (MMSZ) néhány módosítást vezetett be. 2011 végén és 2012 elején a kiemelt gyerekesély programban60 az MMSZ által segített 8 kistérség adatgyűjtési és elemzési keretét is - nagy vonalakban – ez a módszertan adta. A lényegi eltérésekre külön kitérünk. A kistérségi tükrök megállapításai kvantitatív, kvalitatív és dokumentum-elemzéssel gyűjtött adatokon alapszanak. A kvantitatív adatok fő forrása a KSH különböző adatgyűjtései és az ezekből született publikációk, illetve ezek másodelemzései. Olyan településsoros és kistérségi adatsorokat használtunk fel, amelyek bemutatják az egyes területek demográfiai folyamatait, lakáshelyzetét, intézményekkel való ellátottságát, a lakosság képzettségét, egészségügyi helyzetét, illetve gettósodási és szegregálódási folyamatait. Ezen túlmenően pedig a kistérségekben működő intézmények (szociális, egészségügyi, oktatási intézmények, szakszolgáltatások, valamint a jegyzők) körében kiosztott, két időpontban szerkesztett, ezért néhány eltérést mutató adatlapok szolgáltak az adatgyűjtés kereteként. Az ezeken az adatlapokon szolgáltatott adatok néhány esetben ellentmondtak pl. a KSH adatainak, és helyi interjúkhoz képest is előfordult, hogy eltéréseket tükröztek, vagy belső logikai ellentmondásokat tartalmaztak – ezekben az esetekben egyéni mérlegelés alapján döntötték el a tükör készítői és véleményezői, hogy mely adatot emelik be az elemzésbe.61Az effajta pontosításokat és az

60

Gyerekesély Program országos kiterjesztésének szakmai - módszertani megalapozása és a program kísérése TÁMOP-5.2.1-11/1-2011-0001 61

Előfordult például, hogy a jegyzői adatlapokon megadott 18 éven aluli népesség száma nem egyezett a korosztályos bontás összegével, vagy hogy a településen élő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő kiskorúak száma nagyobb volt, mint a hátrányos helyzetűeké, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma nagyobb volt, mint a hátrányos helyzetűeké – holott ezeket a számokat a törvényi szabályozás miatt egymás részhalmazaként kell, hogy megállapítsák. Ezeknek az inkongruenciának több forrása is lehetett: a törvényi szabályozástól eltérő korosztálybontás, az adatgyűjtés időpontja, vagy csak egyszerű félreértelmezés is. (A jelenleg hatályos, 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény szerint hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította,e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására vonatkozó szabályozást ld. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 19. §-át.)

102 Barcsi kistérségi tükör adathiányokat, ellentmondásokat mindenhol feltüntettük. Az adatok begyűjtését 2012 áprilisával zártuk le. Az így gyűjtött adatok a helyi lakosság korszerkezetére, részletes foglalkoztatottsági helyzetére, helyi gazdasági szereplők meglétére, alap- és szakszolgáltatások elérhetőségére, főbb problémákra és intézmény-fejlesztési igényekre, valamint elsősorban a gyerekek és a gyermekesek családjaira fókuszálva a szociális szolgáltatásokban részesülők összetételére és a főbb esetfajtákra, az oktatási intézményekbe járó gyerekek összetételére, nevelési-fejlesztési igényeire, valamint a koragyermekkor és a terhesség időszakában leggyakrabban felkeresett védőnői hálózaton keresztül megtudható, a gyerekek egészségügyi állapotára vonatkozó információkra vonatkoztak. A munkaügyi ellátó és a pedagógiai szakszolgálat adatszolgáltatása is az MTA GYEP által kialakított és továbbszerkesztett adatgyűjtő lapok segítségével történt. Az adatok további forrása a Magyar Állami Kincstár (helyi költségvetési adatok), az Oktatási Hivatal (kompetencia-mérési adatok), illetve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (fejlesztéspolitikai források felhasználása) volt. A közlekedési elérhetőség vizsgálatához felhasználtuk a Volán és az MÁV menetrendi adatait is. A lakosság foglalkoztatási helyzetére vonatkozó adatokat részben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatsoraiból nyertük ki. A Tükrökben az MTA Regionális Kutatások Központja, Térségfejlesztési Kutatások Osztálya által kialakított és az MTA GYEP által kiszámolt szegénységi kockázati indexet használtuk az egyes kistérségeken belüli átfogó, települési szintű (lényegében „fejlettségi”) egyenlőtlenségek vizsgálatához. A kvantitatív adatok megjelenítése az egyes tükrökben – részben terjedelmi okokból, részben pedig azok változó relevanciájának köszönhetően – eltérő. A kvalitatív adatok forrásai helyi interjúk, fókuszcsoportok, bejárások, illetve „helyi játszások”. Az interjúkat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kistérségi munkatársai részben strukturált vagy szabad interjúk formájában vették fel, elsősorban az adott településeken tapasztalható életkörülményekre, fő kihívásokra fókuszálva. Ezeket az interjúkat a munkatársak a jegyzeteik alapján vázlatosan rögzítették (hangfelvételeket nem készítettünk), összefoglalva a megfogalmazott állításokat. Több száz ilyen interjú készült, néhány szereplőt többször is felkerestek a munkatársak. A fókuszcsoportos megbeszélések a kistérségekben irányított találkozók voltak – ezeken elsősorban a gyerekeséllyel kapcsolatos helyi vagy szakmai igényeket térképezték fel az adatgyűjtők, ún. munkacsoportos formában. Ezeknek a munkacsoport megbeszéléseknek az összefoglalása is írásos formában készült el, előzetesen kijelölt formátumban (a szakmai megbeszélések vezérfonalát is egy előzetesen megadott „napirendi pont” felsorolás adta). Az egyes kistérségekben eltérő számú fókuszcsoportos megbeszélés zajlott – igazodva a kistérségek településszerkezetéhez, topográfiájához, mikrotérségi dinamikájához.

Hasonló bizonytalanságokkal találkoztunk például a veszélyeztetett és védelembe vett gyermekekre vonatkozó adatközlés esetében is. (A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint a veszélyeztetettség olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi.)

A kvalitatív információk harmadik forrása a „bejárások”, amikor a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai a kistérségben utazva, véletlenszerűen a terepen sétálva kiválasztott helyi lakosokkal (vagy éppen postással, kocsmárossal) elbeszélgetve figyelték meg az egyes települések, családok helyzetét, és ezekről a bejárásokról rövid összefoglalókat, fényképes vagy videós beszámolókat készítettek. A bejárások során tárták fel a munkatársak az ellátások és a szolgáltatások elérhetőségét. A bejárások 2011 ősze és 2012 tavasza között zajlottak. A kvalitatív adatok negyedik forrása – az addigi módszertanhoz képest új elemként - a „játszás” volt, amelyek során egy játékokkal és szakképzett animátorokkal „ellátott” játszóbusz érkezett egy előre megszervezett helyszínre (pl. falu, vagy oktatási intézmény, közösségi tér, szabadtér), és ott a Mobil Játszótér program a gyerekeknek nyújtott néhány órás játékos, kreatív foglalkozásokat. Ezeknek a játszásoknak ugyanakkor nemcsak a gyerekek általános fejlettségi és egészségügyi állapotának résztvevői megfigyelése, hanem a bevont szülők és pedagógusok, egyéb felnőttek kötetlen interjúhelyzetben való véleményének begyűjtése is a célja volt pl. épp a szolgáltatókkal, a helyi viszonyokkal, a helyi társadalom működési mechanizmusaival vagy akár a helyi közéleti és közösségi szereplőkkel kapcsolatban. A „játszásokról” szintén összefoglalót írtak a helyi munkatársak – általában a résztvevő munkatársak közül többen is, ezzel finomhangolva a megállapításokat. A dokumentumelemzés minden kistérségben más és más volumenű és minőségű anyagokra épített. Azokban a kistérségekben, ahol akadémiai szakirodalom is rendelkezésre állt a helyi fejlesztési stratégiák és dokumentumok mellett, ott ezekre is támaszkodtunk (ld. egyes település-tipológiák, a helyi szükségletek és a helyi kapacitások viszonya, a közoktatási helyzet, térségi folyamatok). Másutt a helyi stratégiák és a kistérségi dokumentumok nyújtottak átfogó betekintést a területek kihívásairól – ezeknek a dokumentumoknak a megállapításai részben kiindulópontként szolgáltak az interjúk és a fókuszcsoportok vezérfonalának kialakításakor, illetve ezek segítségével tudtunk pótolni hiányzó adatokat is. A tükrökben feltárt fejlesztési szükségleteknek csak egy részére vonatkoznak a kistérségi gyerekesély program keretében megvalósítható tevékenységek, mivel azok – a fejlesztéspolitikai és társadalomismereti tapasztalatokhoz illeszkedően - más, strukturális és szociális feszültségek vizsgálatára is kitértek. A tükrökben leírtak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kistérségi munkatársai (Baranyai Szandra és Gellén Zoltán), illetve az adatgyűjtésben és elemzésben segítséget nyújtó Pannon.Elemző Iroda (Németh Nándor, Hogyor Veronika, Domokos Vera, Kende Ágnes) véleményét tükrözik. A felhasznált KSH adatsorok összeállítását a Pannon.Elemző Iroda munkatársai végezték.


18 Melléklet A Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás kérésére külön mellékletként szerepeltetjük a Tükörben azt az indoklást és szempontrendszert, ami a TÁMOP-5.2.3 konstrukcióra benyújtandó barcsi pályázat tervezett stabil szolgáltatásainak településválasztását kialakította. Mint ahogy a Tükör bevezetőjében már írtuk, az intézmény- és szolgáltatásfejlesztések döntési szempontjaiként az alábbi tényezőket célszerű figyelembe venni: ź

A kiírás által támogatott intézményi fejlesztésekkel62 és a szolgáltatások elérhetőségének javításával azokat a településeket vagy településen belüli (szegregált) lakóközösségeket kell megcélozni, ahol a kistérségen belül leginkább sűrűsödik a szegénység és legsúlyosabbak a társadalmi problémák.

E szempontnak alapvetően a Tükör 2. fejezetében bemutatott szegénységi kockázati indexek figyelembe vételével igyekeztünk megfelelni, vagyis mindenképpen olyan településen kívánunk közösségi szolgáltató házat létrehozni és működtetni, amely település a legszegényebbek közé tartozik (vagyis szegénységi kockázati kódja 10-es), és lehetőleg a gyerekházakat is a szegényebb, vagyis 8-as, 9-es, 10-es besorolású településeken kívánjuk megnyitni. A Tükör 2.2 ábrája szemlélteti ezeket a szegénységi kockázati indexeket. A közösségi szolgáltató házat Istvándiba kívánjuk telepíteni, szegénységi indexe 10-es, a biztos kezdet gyerekházakat pedig Heresznyére (10-es), Darányba (9-es) és Csokonyavisontára (8-as). A 4. gyerekház Barcson fog megnyílni, mely esetben a településválasztást nem a település szegénységi kockázati kódja, hanem a településen belüli szegregáció magas foka indokolja, ugyanis a kistérségen belül Barcson van a legnagyobb, legnépesebb (1500 fős) szegregátum; a gyerekházat elsősorban a szegregátumban élők szolgálatába kívánjuk állítani. ź

A fejlesztéseknél javasoljuk figyelembe venni a meglévő intézményi kapcsolatokat és intézményi kereteket.

Ez a szempont alapvetően a biztos kezdet gyerekházakra vonatkoztatható, közülük is arra a háromra, amelyek falvakba kerülnek. Heresznyén sem óvoda, sem iskola nem működik, így itt a gyerekháznak napközben a legkisebbekre (és szüleikre) kell koncentrálnia, délután viszont meg kell találni a módját a településre hazatérő gyerekek bevonzásának is. Csokonyavisontán és Darányban ugyanakkor óvoda és általános iskola is működik, így itt erős intézményi kapcsolatok mellett működtethető a gyerekház. ź

A fejlesztéseknél mindenképpen javasolt figyelembe venni a demográfiai folyamatokat: a gyermekek, és azon belül a hátrányos helyzetű gyermekek létszáma befolyásolja a kialakítandó intézményi kereteket egyrészt működtetési-módszertani, másrészt fenntarthatósági szempontból.

Istvándi közepes méretű településnek számít a kistérségben, ám korszerkezete igen fiatal: a 0-5 éves gyermekek száma folyamatosan 100 fő körül alakul, vagyis a település lakosainak mintegy hatoda 5 év alatti, ezzel összefüggésben az öregségi index itt a legalacsonyabb az egész kistérségben, vagyis itt jut a legkevesebb idős (60 év feletti) a gyermekkorúakra (18 év alattiak). Ez a demográfiai struktúra 62

Közösségi szolgáltatóház, biztos kezdet gyerekházak, baba-mama klub, hiányzó szakmai kapacitások, illetve szakemberek pótlása, közösségfejlesztő programok stb.

egy komplex szolgáltatásokat nyújtó közösségi ház létrehozását messzemenően indokolja, figyelembe véve Istvándi általánosan kedvezőtlen gazdasági helyzetét és társadalmi viszonyait. A biztos kezdet gyerekházak javasolt helyszínei közül Csokonyavisonta kifejezetten nagy településnek számít a kistérségben a maga 1600 lakosával. Elöregedő falu, az öregségi indexe folyamatosan romlik és ma már bőven meghaladja a kistérségi átlagot. Ugyanakkor a 18 év alattiak 3/4-e (!) hátrányos helyzetű, az óvodába és az iskolába járók között ez az arány egyaránt 80%-os. Vagyis a településen a hátrányos helyzetben lévő, szegényebb családokban születik a legtöbb gyermek, ami hosszú távon a teljes település átlagában hozhatja majd magával az elszegényedést, a munkaerőpiaci és szociális hátrányok gyakoribbá válását. Éppen ezért javasolt beavatkozni Csokonyavisontán a szociális hátrányok mérséklése érdekében. A második javasolt biztos kezdet gyerekház telephely, Darány már egy kategóriával kisebb falu, mint Csokonyavisonta a maga mintegy 900 lelkével. Lassan fogyó település, ahol az öregségi index lényegében stagnál, és a 18 év alattiak száma is folyamatosan 250 fő körül mozog. E korcsoport mintegy 2/3-a hátrányos helyzetű, de ami igazán szembeötlő, hogy Darányban a gyermekkorúak több mint fele halmozottan hátrányos helyzetű; ez magasabb arány, mint a kistérségben legnehezebb helyzetűnek tartott Istvándiban. A 0-5 évesek száma lassan csökken ugyan, de az a kb. 70 kisgyermek bőven elégséges létszám ahhoz, hogy a biztos kezdet gyerekház működni tudjon. A harmadik javasolt biztos kezdet gyerekház telephely, Heresznye, az eddigiek közül a legkisebb falu, nem egészen 300-an élnek itt. Lassan csökkenő lélekszámú település, ugyanakkor az öregségi indexe is folyamatosan csökken, vagyis folyamatosan fiatalodik Heresznye korszerkezete. Mintegy 80 gyermekkorú lakosa van a falunak, akiknek 80%-a hátrányos, 2/3-a pedig halmozottan hátrányos helyzetű. Mint ahogy a Tükör 11/2. táblázata is jelzi, ez utóbbi mutató tekintetében Somogyaracs van a legrosszabb helyzetben a kistérségben, de őt Heresznye, Darány és Istvándi követi a sorban, vagyis a HHH-s gyermekarányt tekintve a legnehezebb helyzetben lévő falvakba kerülnek a gyerekesély program stabil szolgáltatásai. Ez alól kivétel Csokonyavisonta, mely település esetében fent ismertettük a gyerekház létrehozásának indokait, és kivétel Barcs is, ahol a gyerekház speciális feladatot fog ellátni a városi szegregátumban élők ellátásával. A szegregátum lakosaira vonatkozóan nem állnak rendelkezésünkre statisztikák, de valószínűsíthető, hogy az ott élők átlagosan ugyanolyan nehéz helyzetben vannak, mint a fent elemzett falvak.

Barcsi kistérségi tükör Helyzetfeltárás

Recommend Documents