A BARCSI BORÓKÁS NAGYLEPKEFAUNÁJA П. (LEPIDOPTERA)

DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK TERM. TUD. SOK,

2: 89-125.

P É C S , HUNGÁRIA 1 9 8 1 .

A BARCSI BORÓKÁS NAGYLEPKEFAUNÁJA П. (LEPIDOPTERA) UHERKOVICH ÁKOS

UHERKOVICH, Á.: T h e Màcrolepidoptera F a u n a of the Juniper Woodland of B a r c s , Hungary ( L e p i d o p t e r a ) . A b s t r a c t . F u r t h e r 45 s p e c i e s were collected in the r e c e n t y e a r s . Exami­ nation of dominant s p e c i e s and phenology of Lepidoptera community. Z o o g e o g r a phical and ecological a n a l y s i s of the material. Some synoptic tables of quantita­ tive conditions of dominant s p e c i e s .

B e v e z e t ő A B a r c s i b o r ó k á s tájvédelmi körzet nagylepkefaunájának kutatását 1 9 6 7 - b e n k e z d ­ tem meg é s 1972-től r e n d s z e r e s e n gyűjtöttem itt. Első, innét s z á r m á z ó eredményeimet 1 9 7 8 - b a n tettem k ö z z é (UHERKOVICH 1978a). Ebben a tanulmányban a terület általá­ n o s ismertetése mellett felsoroltam - mennyiségi adataikkal együtt - a z addig megismert 629 nagylepkefajt, valamint r é s z l e t e s e b b e n is ismertettem 43 ritka vagy j e l l e g z e t e s fajt, elterjedési térképek é s diagramok s e g í t s é g é v e i . Ugyanakkor - r é s z b e n terjedelmi korlá­ tok miatt - nem mutathattam be a l a p o s a b b a n a mennyiségi viszonyokat, sem pedig a nagylepkefauna ökológiai-áliatíöldrajzi viszonyait. Az idézett tanulmányban is utaltam a r r a , hogy a terület faunájának feltárása nem tekinthető befejezettnek. 1978-80. folyamán további igen e r e d m é n y e s gyűjtéseket v é g e z ­ tünk a B a r c s i b o r ó k á s b a n . E z e k e g y r é s z t alátámasztják korábbi megállapításainkat, m á s r é s z t ujabb 45 faj begyűjtése tovább gyarapította ökológiai é s faunisztikai i s m e r e ­ teinket, így a tájvédelmi körzet nagylepkefaunájának ökológiai-állatföldrajzi e l e m z é s é t megnyugtatóbb módon tudjuk elvégezni. Az 1 9 7 8 - 8 0 . évi gyűjtések ( l . á b r a ) . 1. A középrigóci ( b a r c s i ) E r d é s z e t i S z a k i s k o l a mellett 1978-ban is működtettem f é n y c s a p d á t (II. 24 - XI. 30. k ö z ö t t ) . Ez idő alatt 385 faj 9153 példányát fogta (2. á b ­ r a ) . Felállításán módosítani kellett a z előző é v i h e z k é p e s t , ugyanis a z iskola keleti oldalán álló közvilágítási lámpákat nagyobb fényerejű h i g a n y g ő z l á m p á k r a c s e r é l t é k ki é s emiatt a c s a p d a h a t é k o n y s á g a e r ő s e n c s ö k k e n t volna. Uj helye a z iskolaépület ( a volt k a s t é l y ) nyugati oldalán, attól mintegy 60-70 méterre voit; egy kelet-nyugati é s egy é s z a k - d é l i irányú erdőnyiladék t a l á l k o z á s á b a n . Fényforrások itt sokkal k e v é s b é z a v a r ­ ták működését, viszont a légmozgások s z a b a d a b b a n érték, A c s a p d a közvetlen k ö r n y é k é n igen v á l t o z a t o s m e s t e r s é g e s erdőállományok voltak, többnyire fiatal telepítések, 2. A 3 év folyamán 15 alkalommal végeztem e r e d m é n y e s éjjeli gyűjtést (1978, V. 5., VIII. 22., 1979. V. 17., V. 19., V. 24., VIL 3 1 . , VIII. 17., 1980. IV. 1 5 . , V. 8., VI. 2 - 3 . , VI. 9., VI. 2 3 . , IX. 17., X. 9.), egy éjjel Varga Zoltán, két éjjel Újhelyi S á n d o r , valamint 3 éjjel Ronkay Lászl-ó t á r s a s á g á b a n . 1979-től jelentős előrelépést jelentett, hogy gyűjtőmunkámat

89

1. á b r a . Gyűjtőhelyek a B a r c s i b o r ó k á s b a n . M a g y a r á z a t : 1: E r d é s z e t i S z a k i s k o l a , 2: Rigóc patak mentén ( f é n y c s a p d á k ) , 3: Rigóc pataknál, 4: Halastó mellett, 5: N a g y b e ­ rek keleti oldalán, 6: Kúti ő r h á z n á l , 7: Szürünely-foJy á s n á l ( l á m p á z á s o k ) , 8: N a g y b e ­ reknél, 9: M a c s illánál {Malais e - c s a p d a ) , 10: nappali gyűjtések a b o r ó k á s - n y i r e s b e n A b b . 1: Sammelstellen in d e r B a r c s e r Wacholderheide. E r k l ä r u n g : l: F ö r s t e r s c h u l e , 2: 2: am Rigóc-Bach (Lichtfallen), 3 : am Rigóc-Bach, 4: am Fischteich, 5: im östlichen Teil d e s "Nagyberek", 6: beim W ä c h t e r h a u s "Kuti", 7: am Teichlein "Szürühely-folyás" (Lichtfangen), 8: am T e i c h "Nagyberek", 9: beim Moor "Macsilla" ( M a l a i s e - F a l l e ) , 1 0 : F ä n g e am T a g e in Wacholder-Birken-.Wäldern.

90

2. á b r a . A f é n y c s a p d a által fogott nagylepkék dekádonkénti m e n n y i s é g e 1 9 7 8 - b a n . Abb. 2. Die M e n g e n d e r d u r c h Lichtfalle gefangenen G r o s s - S c h m e t t e r l i n g e im J a h r e 1978 in Dekaden.

. hordozható g e n e r á t o r segitette ( H o n d a E 3 0 0 ) . E z é r t ettől a z évtől a "Kuti-őrház", a h a ­ lastó ( D í - e s t ó ) , a SzUrühely-folyás é s a N a g y b e r e k keleti s z é l e mellett t ö b b s z ö r gyűj­ töttem; e z e k e n a h e l y e k e n k o r á b b a n nem vagy alig v é g e z t ü n k g y ű j t é s t 3 . Varga Zoltán 1 9 7 8 . VIII. 8-10-én, 3 é j s z a k á n k e r e s z t ü l lámpázott a K u t i - ő r h á z nál, s z i n t é n g e n e r á t o r s e g í t s é g é v e l . E gyűjtés e r e d m é n y e 212 faj több, mint 1500 p é l d á ­ n y a volt. Néhány nagylepkefaj e k k o r került elő e l ő s z ö r a területről, e z e k e t a z a d a t o k a t a k ö v e t k e z ő fejezetben s z i v e s h o z z á j á r u l á s á v a l közölhetem. 4. A B a r c s i b o r ó k á s b a n két dipterológus kutató (Tóth S á n d o r é s Majer József) i d ő s z a k o s a n M a l a i s e - c s a p d á t működtetett. Az ilyen módon nyert n à g y l e p k e - a n y a g o t is feldolgozhattam, é s e b b e n s z á m o s é r d e k e s , köztük 8, területre uj fajt találtam. Ezúton is megköszönöm nekik a z a n y a g á t a d á s á t ! 5. A Rigóc-patak mentén, a z e r d é s z h á z a k k ö z e l é b e n 1 9 7 9 . elején T h u r ó c z y C s a b a működtetett fénycsapdát. S a j n o s , c s a k néhány hónapig, é s a k k o r sem r e n d s z e r e s e n mű­ ködött. A fauna-adatok s z á m á t alig gyarapította. 6. Néhány ujabb nappali gyűjtésem (amely a k o r á b b a n már a l a p o s a b ban területeken folyt) ujabb fajokkal nem szolgált. Uj

f a u n i s z t i k a i

felgyüjtött

e r e d m é n y e k

A k é t é v e s gyűjtési i d ő s z a k é s a régebbi anyagok feldolgozása s o r á n 45 olyan fajt találtam, amely előző felsorolásomban (UHERKOVICH 1 9 7 8 a ) nem s z e r e p e l t , ( l fajt, a T h e r a stragulata HBN.-t, h a t á r o z á s i hiba miatt a z előző listából törölnünk kelL) E z e k ­ kel együtt a B a r c s i b o r ó k á s tájvédelmi körzet nagylepkéinek jelenleg ismert fajszáma 673. A k ö v e t k e z ő k b e n ismertetem a z előző j e g y z é k h e z k é p e s t uj fajokat, majd pedig a z ott már ismertetett ritka fajok közül n é h á n y n a k ujabb

előfordulását.

91

1. A B a r c s i b o r ó k á s tájvédelmi k ö r z e t k o r á b b a n ismeretlen fajai Aplasia ononaria P U E S S L . - Darány, Kuti-őrház, 1979. VII. 3 1 . , leg. Uherkovich Á. - E l ő s z ö r Z a l á b a n fogták h a z á n k b a n (KOVÁCS 1 9 5 7 ) , de VARGA ( 3 ^ 6 3 , 1964a, b) már keleti, délkeleti előfordulási adatait is közli é s megállapítja, hogy a K á r p á t - m e d e n c é b e mintegy "harapóf o g ó - s z e r ü e n " nyomul b e , h a s o n l ó a n a z állatföldrajzilag eltérő tipusu, d e a z o n o s h a z a i elterjedésképet mutató "Sybilia^-tipusu fajokhoz. Mint amaz fajok, e z is r e ­ c e n s t e r j e d é s b e n v a n , de ritkább a z o k n á l . S t e r r h a rusticata DEN. et SCHIPP. - Darány, Kuti-őrház;- 1978. VIII. 8., leg. Varga Z. S t e r r h a s e r i a t a SCHRK. - Darány, Nagyberek, 1979. VIII. 16., M á l a i s e - c s a p d a (Majer J . ) . - Az utóbbi időben meglehetősen ritka volt a Dél-Dunántúlon, UHERKOVICH ( 1 9 7 6 a ) c s a k 3 lelőhelyét adta meg. S t e r r h a emairginata L. - B a r c s ( K Ö z é p r i g ó c ) , E r d é s z e t i S z a k i s k o l a , 1978. VIII. 6., VIII. 1 1 . { f é n y c s a p d a ) , Rigóc mentén, 1 9 7 8 . VIII. 22., Darány, Kuti-őrház, 1979. VII. 3 1 . , VIII. 17. ( 2 ) , leg. Uherkovich Á. S t e r r h a rubraria STG-R. - Darány, N a g y b e r e k , 1979. VIII. 16. (Mal&ise-csapdâ, Majer J.) - KOVÁCS ( 1 9 5 3 , 1956) 10 h a z a i lelőhelyét adja meg. E g y é b faunisztikai munkák­ ban é s f é n y c s a p d a - t ö r z s k ö n y v e k b e n is találkozhatunk adataival. E z e k s z e r i n t o r s z á g ­ s z e r t e meglehetősen elterjedt fajról v a n s z ó (3.a. á b r a ) . Ennek ellenére korábbi gyűjté­ seim s o r á n egyetlen p é l d á n y a sem került elő a Dél-Dunántúlról. S c o p u l a marginepunctata G O E Z E - Darány, Macsilla, 1979. VIII. 17., M a l a i s e - c s a p da (Majer J.) ( 2 ) . Euphyia picata HAW. - B a r c s ( K Ö z é p r i g ó c ) , Rigóc mente, 1978. VIII. 22., leg. Uher­ kovich Á. - A D r á v a - s i k erdeiben, de a k ö r n y é k e n másutt is gyakori; n é h a igen nagy tö­ megben lép fel, mint pl, 1 9 7 8 . VIII. 17-én K i s d o b s z á n , ahol 14,4 %-kal domináns faj volt (UHERKOVICH 1 9 7 9 a ) . Ochyria quadrifasciata CL. - Darány, Kuti-őrház, 1979. VII. 3 1 . , leg. Uherkovich Á. - KOVÁCS (1953, 1 9 5 6 ) még c s a k 5 helyről emiitette: S á r v á r - K á l d , K a p o s v á r , Bükk h e g y ­ s é g , Sopron, S z e n t e n d r e . Az a z ó t a eltelt időben s z á m o s faunisztikai adatközlő munkában megtaláljuk adatait, é s ugy tűnik, hogy terjedőben van. A D r á v a - s í k o n Komlósdon (UHER­ KOVICH 197 8b) é s K i s d o b s z á n gyűjtöttük. A Zselic n e d v e s e b b erdőiben gyakori. P e r i z o m a bifasciata HAW. - Darány, Kuti-őrház, 1978. VIII. 8., leg. Varga Z.j 1979. VIII. 17. ( 5 ) , leg. Uherkovich Á Eupithecia n a n a t a HBN. - Darány, b o r ó k á s - n y i r e s , 1975. VI. 2 1 . , M a l a i s e - c s a p d a (Tóth S.) - A szakirodalom szerint (pl. P ORSTER - WOHLFAHRT 1977, RÉZBÁNYAI 1974) "Heide"-komponens, t á p n ö v é n y e a Calluna vulgaris (L.) HULL. ( a c s a r a b ) . KOVÁCS ( 1 9 5 3 ) K ő s z e g r ő l é s U z s á r ó l emliti, majd Sopronból is előkerült. 1 9 8 0 - b a n S z ő c é n é s D a r a b o s h e g y e n (mindkettő Vas m e g y é b e n ) gyűjtöttem. P A Z E K A S (1977) b a l a t o n s z e m e s i adatát ismerteti. E z utóbbi adat is alátámasztja, hogy elterjedését nem kizárólag a Callu­ n a v u l g á r i s , mint a szakirodalom szerinti egyetlen tápnövény, hanem e g y é b t é n y e z ő k a l a ­ kithatják (3.b. á b r a ) . Eupithecia haworthiata DBL. - Darány, Kuti-őrház, 19 80. VI. 9., leg. Ronkay L. é s Uherkovich A. Eupithecia tantillaria HBN. - Darány, Kuti-őrház, 1979. V. 17. ( 3 ) , V. 19. ( 2 ) , leg. Uherkovich A. - Erdeifenyőn élő faj, amely tápnövénye telepitése s o r á n sokfelé meghono­ sodott. A Dél- é s Nyugat-Dunántúlon v a l ó s z i n ü l e g többfelé ő s h o n o s , igy feltehetően a B a r c s i b o r ó k á s b a n is (UHERKOVICH 19 8 0 a ) . Eupithecia vulgata HAW. - D a r á n y , Kuti-őrház, 1978. VIII. 8-9. ( 4 ) , leg. Varga Z.

92

\ 3. ábra. A Barcsi borókás néhány újabban előkerült fajának magyarországi elterjedése. Abb. 3. Die ungarländische Verbreitung einiger, in d e r B a r c s e r Wacholderheide n e u e r ­ dings vorgefundener Arten. a: Sterrha rubraria S T G R . , b: Eupithecia n a n a t a HBN., c: Calopsilos sylvata SCOP., d: Aspilates gilvaria DEN. et SCHIPP., e: P o e c i l o p s i s pomonaria HBN., f: Apamea unanimis TR., g: Polymbcis polymita b., h: Leucodonta bicoloria DEN. et S C H I F F .

vvJ

Horisme vitalbata DEN. et SCHIPP. - B a r c s ( K ö z é p r i g ó c ) , E r d é s z e t i S z a k i s k o l a , 1978. V. 5. ( f é n y c s a p d a ) . Horisme corticate TR. - Darány, N a g y b e r e k , 1979. VIII. 16., M a l a i s e - c s a p d a (Majer J.) Calopsilos sylvata S C O P . - Darány, Kuti-örház, 1 9 7 8 . VIII. 9., leg. Varga Z. - Ned­ v e s e b b erdővidékeinken élő "pszeudomontán" faj. A D r á v á - s i k o n kimondottan ritka (UHER­ KOVICH 1972, 1 9 7 5 a ) , gyakoribb a Zselicben é s Belső-Som ogyban (UHERKOVICH 1978f, З.е. á b r a ) . P o e c i l o p s i s pomonaria HBN. - B a r c s ( K ö z é p r i g ó c ) , E r d é s z e t i S z a k i s k o l a , 1978. III. 3., f é n y c s a p d a . - K o r á b b a n 8 h a z a i előfordulási helyét adtam meg (UHERKOVICH 1 9 7 7 a ) . 1978-ban e g y s z e r r e - a z o n o s napon, március 3-án - 3 helyen került elő: B a r c s - K ö z é p r i g ó c o n , Bőszénfa-Roporypusztán ( f é n y c s a p d á k ) , é s a N y u g a t i - M e c s e k b e n fekvő B a k o n y á n (UHERKOVICH 1 9 8 0 b ) . 1979-ben több példányát fogtam G o r i c á n , à Z s e ­ lic délkeleti r é s z é n , 1 9 8 1 . HL 9-én pedig K i s d o b s z á n gyűjtöttem s o k példányát (З.е. á b r a ) . G n o p h o s furvata DEN. et SCHIPP. - Darány, Nagyberek, 1979. VII. 22., M a l a i s e c s a p d a (Majer J . ) . - E l s ő s o r b a n hegyvidékeinkről ismert faj. A K ö z é p h e g y s é g b e n álta­ l á n o s á n elterjedt, de él a M e c s e k b e n é s a Villányi-hegységben is. Élőhelyei általában s z i k l á s k a r s z t b o k o r e r d ő k . Azonban n é h á n y faj - úgy látszik, e z is - , amely s z i k l á s h e ­ lyeket k e d v e l , olykor homokon is előfordul (pl. Scolitantides orion PALL., Simyra n e r v o ­ s a DEN. et S C H I P P . ) . Aspilates gilvaria DEN. et SCHIPP. - B a r c s ( K ö z é p r i g ó c ) , E r d é s z e t i S z a k i s k o l a , 1978. IX. 3., f é n y c s a p d a . - Az e l ő z ő fajhoz h a s o n l ó a n e z is e l s ő s o r b a n a K ö z é p h e g y ­ s é g meleg lejtőin él. így például à K e s z t h e l y i - h e g y s é g meleg dolomit-lejtőin, G y e n e s d i á s mellett, a u g u s z t u s v é g é n gyakori s z o k o t t lenni, tapasztalataim szerint. Dél-dunántúli a d a t a k o r á b b a n nem volt, még a H a r s á n y i - h e g y r ő l sem került elő (pedig igényei alapján - lát­ s z ó l a g - ott elő kellene fordulnia). Előfordulása a B a r c s i b o r ó k á s b a n újabb p é l d a a sziklai é s sztyepp-fajok homoki előfordulására (3.d. á b r a ) . H y p e n o d e s taenialis HBN. - B a r c s ( K ö z é p r i g ó c ) , E r d é s z e t i S z a k i s k o l a , 1 9 7 8 . VIII. 8., VIII. 2 1 . , IX. 24., f é n y c s a p d a ; Rigóc mentén, 1978. VIII. 22., leg. Varga Z. - Ma­ g y a r o r s z á g s z á r a z a b b tölgyeseiben elterjedt é s előfordul a z Alföldön is (GOZMÁNY 1 9 7 0 ) . A Dráva-sikon k o r á b b a n nem fogtuk, c s a k mostanában került elő K i s d o b s z á r ó l . Chytolitha cribrumalis HBN. - B a r c s ( K ö z é p r i g ó c ) , Rigóc mentén, 1 9 7 8 . VIII, 22. ( 2 ) , leg. Uherkovich Á. - M o c s a r a k b a n , n á d a s o k b a n o r s z á g s z e r t e elterjedt é s gyakori faj. Ennek ellenére a r á n y l a g k e v é s lelőhelye ismert, amire g y e n g e r e p ü l é s e lehet a ma­ g y a r á z a t ; v a l ó s z í n ű l e g fényre is s o k k a l k e v é s b é é r z é k e n y (olykor némileg fénykerülőnek l á t s z i k ! ) , mint a többi, Hypeninae a l c s a l á d b a tartozó faj. Még kiterjedt n á d a s o k mentén, ahol egyébként t ö m e g e s e n repül, é s hálóval könnyen fogható, alig megy a lámpa fényé­ re ( N a g y b e r e k , Ponyód mellett). Catephya alchymista DEN. et SCHIPP. - 1980. VI. 2 3 . , Darány, Kuti-őrház, leg. Uherkovich Á P l u s i a n a d e j a OBTH. - Darány, Kuti-őrház, 1 9 7 8 . VIII.. 8-10., leg. et coll. Varga Zoltán. - A h a z a i fauna új tagja, melyről r é s z l e t e s e b b e n Varga Z. számol be u g y a n e b ­ ben a kötetben (VARGA 1981). Nycteola r e v a y à n a S C O P . - B a r c s ( K ö z é p r i g ó c ) , E r d é s z e t i S z a k i s k o l a , 1978. IV.

12., fénycsapda. Nycteola a s i a t i c a KRUL. - Dfcrány Kuti-őrház, 1 9 7 8 . VII. 3 1 . , leg. Uherkovich Á. Jaspidia d e c e p t o r i a SCOP. - B a r c s ( K ö z é p r i g ó c ) , E r d é s z e t i S z a k i s k o l a , 1978. VL 9., f é n y c s a p d a . - A Dél-Dunántúlon, beleértve a M e c s e k e t i s , a z utóbbi időben igen ritka (BALOGH 1 9 7 8 , UHERKOVICH 1 9 7 8 a ) . Gyakoribb a Nyugat-Dunántúlon

94

(TALLÓS 1959, UHERKOVICH 1 9 8 0 c ) , valamint a Tolnai-dombságon (KOVÁCS 1 9 5 3 ) é s â Mezőföldön ( S Z E Ö K E 1 9 7 8 ) . Nonágria n e x a HBN. - B a r c s ( K ö z é p r i g ó c ) , Rigóc mentén, 1978, VIII, 22., leg- Var­ g a Z. - Ritka mocsári fajunk, amely a k ö r n y é k e n c s a k Komlósdon került elő egyetlen p é l d á n y b a n (UHERKOVICH 1 9 7 8 b ) . A r c h a n a r a geminipuncta HAW, - B a r c s ( K ö z é p r i g ó c ) , E r d é s z e t i S z a k i s k o l a , 1978. VIII. 9,, f é n y c s a p d a . A r c h a n a r a n e u r i c a HBN. - B a r c s ( K ö z é p r i g ó c ) , E r d é s z e t i S z a k i s k o l a , 1 9 7 8 . VII. 17., fénycsapda. Ipimorpha r e t u s a L. - B a r c s ( K ö z é p r i g ó c ) , E r d é s z e t i S z a k i s k o l a , 1978. VII. 1., VIII. 1., f é n y c s a p d a . Apameà c h a r a c t e r e à HBN. - B a r c s ( K ö z é p r i g ó c ) , E r d é s z e t i S z a k i s k o l a , 1978. VI. 15,, f é n y c s a p d a . Apameà unànimis TR. - Darány, Kuti-örház, 1 9 7 9 . V. 19., leg. Uherkovich Á., 1979, V. 24., leg. Ronkay L. - KOVÁCS ( 1 9 5 3 ) c s a k Sopronból említi, VARGA - GYULAI 1. (1978) Szombathelyről, GYULAI et al. (1979) Ujszentmargitáról is. 1 9 7 9 - b e n megfogtuk a H a r s á n y i - h e g y e n (1979. V. 25,, leg. Ronkay L. é s Uherkovich Á,), Régebbi a n y a g r e ­ víziója s o r á n kitűnt, hogy Sellyén é s Gilvánfán is fogtam. BUSCHMANN ( s z ó b e l i k ö z l é s e álapján) a z utóbbi é v e k b e n J á s z b e r é n y b e n fogta (3.f. á b r a ) , Amphipyra pyramidea L. - B a r c s ( K ö z é p r i g ó c ) , E r d é s z e t i S z a k i s k o l a , 1978, X. 15., fénycsapda. Apatele a c e r i s L, - Darány, Kutí-őrház, 1978. VIII. 10-, leg. Varga Z. Cirrhia gilvágo DEN. et SCHIPP., - B a r c s ( K ö z é p r i g ó c ) , E r d é s z e t i S z a k i s k o l a , 1978. IX. 3 0 - X. 3 1 . folyamán 8 példány ( f é n y c s a p d a ) . Conistra ligula E S P . - D a r á n y , temető, 1975. III. 28,, leg. Uherkovich Á. Dichonia c o n V e r g e n s DEN., et SCHIPP. - B a r c s ( K ö z é p r i g ó c ) , Erdésaeeti S z a k i s ­ kola, 1978. X. 1 3 . , leg. Uherkovich Á. Polymixis polymita L. - Darány, Nagyberek, 1979. VIIL 16., M a l a i s e - c s á p d a (Majer J. ) - KOVÁCS (1953, 1956) s z á m o s h a z a i lelőhelyét adja meg. E z e k e l s ő s o r b a n a K ö z é p ­ h e g y s é g területére e s n e k ( b á r ismert K a p o s v á r k ö r n y é k é r ő l é s a M e c s e k b ő l i s ) . Saját dél-dunántúli gyűjtéseim s o r á n eddig egyetlen p é l d á n y a sem került elő. E faj is v a l ó s z í ­ nűleg a z o k k ö z é tartozik, amelyek s z i k l á s élőhelyek mellett homokon is előfordulhatnak (3.g. á b r a ) . Cucullia lactucae, DEN. et SCHIPP. - Darány, Kuti-őrház, 1979. V. 19., leg. U h e r ­ kovich Á H a d e n a confusa HUPN, - D a r á n y , Kuti-őrház, 1979. V. 1 9 . , leg. Uherkovich Á., 1979. V. 24., leg. Ronkay L. é s Uherkovich Á. R o e s e l i a kolbi DAN. - Darány, Kuti-őrház, 1980. VI, 9,, leg. Ronkay L. é s U h e r k o ­ vich Á. Celama chlamytulàlis HBN. - Darány, Kuti-őrház, 1980. VI. 9., leg. Ronkay L é s Uherkovich Á. Leucodonta bicoloria DEM. et SCHIPF, - Darány, Kuti-őrház, 1 9 7 9 . V. 24., leg. Uherkovich Á. - E l s ő h a z á i példányát Gozmány L. fogta meg ( I S S E K U T Z 1 9 5 6 ) . Azóta több helyről előkerült, b á r s e h o l sem gyakori (UHERKOVICH 1 9 7 8 d ) . Darányi p é l d á n y a egyúttal e l s ő dél-dunántúli p é l d á n y a is. Peltehető, hogy terjedőben v a n , mivel ilyfen fel­ tűnő állatnál nem k é p z e l h e t ő el à z , hogy a gyűjtők figyelmét évtizedekig elkerülje. CARNELUTTI ( 1 9 7 8 ) e l s ő s z l o v é n i a i példányairól is a közelmúltban számolt be (3.h. á b r a ) . Acherontia a t r o p o s L. - B a r c s ( K ö z é p r i g ó c ) , E r d é s z e t i S z a k i s k o l a , 1 9 7 8 . X. 8., fénycsapda.

95

E v e r e s a l c e t a s H P P M G G , - Darány, N a g y b e r e k , 1979. Vili. 16., M à l a i s e - c s a p d a (Majer J.) - K o r á b b a n k e v é s helyről ismertüké Ujabban a Dél-Dunántúlon, valamint a T i s z a mentén többfelé gyűjtöttem (UHERKOVICH 1968, 1 9 7 8 b ) . 2. Ritka fajok ujabb adatai A B a r c s i b o r ó k á s lepkefáunáját ismertető első cikkben felsorolt 629 nâgylepkefâj között s z á m o s olyan ritkaság v a n , amelyek o r s z á g s z e r t e k e v é s helyen fordulnak elő (UHERKOVICH 1 9 7 8 a ) . Ilyenek e l s ő s o r b a n a nyiren, é g e r e n é s fenyő-féléken élők, v a l a ­ mint s z á m o s euroszibiriai é s '"Sibylla"-tipusu n e d v e s s é g k e d v e l ő elem. E z e k közül a leg­ több faj 1978-80 folyamán t ö b b s z ö r is előkerült, némelyik n a g y o b b p é l d á n y s z á m b a n . A k ö v e t k e z ő k b e n e z e k e t a fajokat sorolom fel ( z á r ó j e l b e n a p é l d á n y s z á m o t adom m e g ) . a ) Darány, b o r ó k á s - n y i r e s a Kuti-őrháznál é s a Szürühely-folyásnál, 1 9 7 9 - b e n é s 1980-ban ö s s z e s e n 10 gyűjtés: Cyclophorà albipunctata HUPN., A c a s i s viretatá HBN. ( 2 ) , Chloroclystà siterâta HUPN. ( 2 ) , T h e r a o b e l i s c â t â HBN., X a n t h o r r h o e biriviata BKH., Eupithecia intricatà Z. ( 2 1 2 ) , Euphyia unangulatá HAW. ( l 2 ) , Lomographa c a r a r i a HBN., Lithina c h l o r o s a t a S C O E . P e c h i p o g o gryphalis H.-SCH., Apámea c r e n a t a HUPN. ( 3 ) , Apatele c u s p i s HBN. ( 2 7 ) , A. alni L. ( 1 3 ) , A. s t r i g o s a DEN. et SCHIPP., A. e u p h o r b i à e DEN. et SCHIPP., Epia irregularis HUPN. ( 2 ) , Mythimna comma L., Epilecta linogriseâ DEN. et SCHIPP., Hàrpyiâ b i c u s p i s BKH, ( 1 3 ) , P h e o s i a gnoma P . ( 3 ) , D r e p â n â curvâtula BKH. ( 6 ) , D. lacertinaria L, ( 3 5 ) . b) Darány, N a g y b e r e k (1980. VI. 2 . ) : Cyclophorà albipunctata HUPN. ( 3 ) , Euphyia unangulatá HAW., Apámea c r e n a t a HUPN., Apatele c u s p i s HBN. ( 2 ) , D r e p â n â lacertinaria L. c) Barcs (Középrigóc), Erdészeti Szakiskola (1978, fénycsapda); Cyclophorà albipunctata HUPN. ( 2 4 ) , Nothopteryx c a r p i n a t a BKH., Chloroclystà s i ­ terâta HUPN. ( 2 ) , Euphyia unangulatá HAW. ( 6 ) , Lithina c h l o r o s a t a S C O P . ( 8 ) , Z â n c l o g n a t h a tenuialis RBL. ( 4 ) , P e c h i p o g o gryphalis H.-SCH., Ipimorpha s u b t u s a DEN. et SCHIPP. ( 1 2 ) , A p á m e a c r e n a t a HUPN. ( 1 8 ) , A. tallosi KOVÁCS et VARGA ( 2 ) , Apatele c u s p i s HBN. (5), Lithophane s o c i a HUPN. ( 2 ) , Harpyia b i c u s p i s BKH., P h e o s i a gnoma P. ( 7 ) , Polyploca flavicornis L. ( 3 ) , D r e p â n a lacertinària L. ( 1 4 ) , Hepialus humuli L, d) B a r c s ( K ö z é p r i g ó c ) , Rigóc mentén (1978. V. 5. é s VIII. 22.) illetve à h a l a s t ó mellett (19 80. VI. 3 . ) : Cyclophorà albipunctata HUPN., Euphyia unangulatá HAW. ( 4 0 ) , Lomographa c a r a ­ ria HBN., Apatele alni L. ( 2 ) , A. c u s p i s HBN, ( 2 ) , Epilecta linogrisea DEN. et SCHIPP., Harpyia b i c u s p i s BKH. ( 3 ) , D r e p â n â curvâtula BKH. ( 7 ) , D. lacertinària L», P h e o s i a gnomâ P . Az

a n y a g

k v a n t i t a t í v

( m e n n y i s é g i )

é r t é k e l é s

1. A domináns fajok Gyűjtéseim s o r á n 56 olyân fajt fogtam, amelyek mennyisége legalább egy é v b e n ( a f é n y c s a p d á k n á l ) v a g y pedig a z 1974-1977. közötti l á m p á z á s o k s o r á n ö s s z e s í t v e m e g h a ­ ladta a z 1 %-ot ( l . t á b l á z a t ) . E z e k többnyire á l a l á n o s á n elterjedt é s o r s z á g s z e r t e gya^ kori polifág fajok, melyek a p r ó b b n ö v é n y e k e n táplálkoznak. De találunk közfcttük polifág lombfogyasztókat is (pl. Boârmia punctinâlis SCOP., O r t h o s i a gothicá L., Semiothisa alternaria HBN., C o l o c a s i a coryli L., Cyclophorà p o r a t a L. ) , m a g a s dominancia-értékkel fenyő-

96

féléken - itt erdeifenyőn - élőket ( P a n o l i s flammeá DEN. et SCHIPP., Hyloicus pinastri L.), néhány gyakori füzön é s n y á r o n élőt ( P h a l e r a b u c e p h a l a L., Lomaspilis marginata L.), valamint é g e r e n élőket ( D r e p a n a falcataria L., E u c h o e c a nebulatá SCOP., Hydriomena c a e r u l a t a P . ) . Hasonlóan nagy anyagot a k i s v a s z á r i f é n y c s a p d a a n y a g á b ó l n y e r ­ tünk é v e k e n át (UHERKOVICH 1 9 7 7 a ) . Mivel a nagy dominanciáju fajok általában o r s z á g s z e r t e gyakoriak, t e r m é s z e t e s n e k látszik, hogy a K i s v a s z a r b a n fogott 1 %-nál gyakoribb fajok ( 6 5 faj) j ó r é s z t m e g e g y e z ­ nek a B a r c s i b o r ó k á s gyakori fajaival. A l e g l é n y e g e s e b b különbség a z , hogy c s a k a B a r c s i b o r ó k á s b a n v a n n a k 1 %-os dominanciát meghaladó fenyőn é s é g e r e n élő fajok. A B a r c s i b o r ó k á s 56 nagy dominanciáju faja közül a f é n y c s a p d á b a n 4 8 faj g y a ­ k o r i s á g a haladta meg a z 1 %-ot legalább egy évben. A többi 8 faj ( e l s ő s o r b a n sajátos r e p ü l é s e miatt) a f é n y c s a p d á b a c s a k elvétve jut be. A táblázatban s z e r e p l ő 638 péJdány Lymantria d i s p a r L. legnagyobb r é s z é t (605 példányt) egyetlen é j s z a k á n gyűjtöttem (Darány, temető, 1974, VII. 1 2 . ) , enélkül mennyisége c s a k t i z e d s z á z a l é k o k b a n lenne kifejez­ hető. A f é n y c s a p d a 6 olyan fajt fogott, amelynek m e n n y i s é g e mind a 4 é v b e n ta a z 1 %-ot, 7 faj 3 évben, 13 faj pedig 2 évben érte el ezt a z értéket. A é v e s dominanciaértéket a Mythimna t u r c a L. érte el 6,86 %-kal, 1976-ban. A a n y a g á b a n c s a k a z előbb emiitett okok miatt s z o r u l harmadik h e l y r e u g y a n e z Lymantria disp a r tömegrajzása miatt).

meghalad­ legnagyobb lámpázások a faj (ti. a

Egyébként is igen t a n u l s á g o s lehet a f é n y c s a p d a és a l á m p á z á s o k mennyiségi e r e d ­ ményeinek ö s s z e v e t é s e . A s o r r e n d a kétféle m ó d s z e r r e l fogott fajok között másutt is meg­ l e h e t ő s e n eltérő. Ennek objektiv okait a következőkben látom: 1. A l á m p á z á s o k s o r á n egy-egy igen k e d v e z ő r a j z á s i helyzet - időjárási okok mi­ att - némelyik faj óriási tömegét produkálhatja egyetlen gyűjtés alatt. 2. S z á m o s faj lámpa körüli viselkedése oiyan, hogy e l e v e kicsi a z e s é l y c s a p d á b a e s é s ü k r e . E z e k a lámpa k ö r n y é k é n leülnek a z a l z a t r a ( mint pL a Hydriomena c a e r u l a t a P., E u c h o e c a nebulatá S C O P . ) , a c s a p d á b a c s a k elvétve k e r ü l n e k bele (vö. 1. t á b l á z a t ) . 3. Sok faj hideg éjjeleken is a r á n y l a g jól rajzik, e s e t l e g olyankor i s , amikor már "nem é r d e m e s " lámpázni. Ilyenek a Tholera-fajok, a Spilosoma menthastri E S P . , a Spilarctia lubricipéda L.; sőt, à Diaphora mendica CL.- k i s v a s z a r i megfigyeléseim s z e r i n t kifejezetten hideg é j s z a k á k o n rajzik jobban, aktivitása a hőmérséklet c s ö k k e n é s é v e l egy ideig nemhogy c s ö k k e n n e , hanem n ö v e k s z i k . Utóbbi fajnál ( é s még néhány másiknál is) a c s a p d a j a v á r a dönt a z , hogy a z é j s z a k a második felében, e s e t l e g éppen pirkadatkor rajzik. Szubjektív módosító t é n y e z ő lehet a s z e m é l y e s gyűjtések nem abszolút e g y e n l e t e s i d ő b e o s z t á s a , valamint a z , hogy a gyűjtések inkább a z é j s z a k a e l s ő felére e s n e k . 2. A n a g y l e p k e - e g y ü t t e s

aszpektusai

BALOGH J. (1953) a mérsékelt égövi é l e t k ö z ö s s é g e k évi 5 a s z p e k t u s á t adja meg. E z t ö b b é - k e v é s b é é r v é n y e s a n a g y l e p k é k r e is (KOVÁCS 1953b, KOVÁCS- GOZMÁNY 1 9 5 4 ) . Nappali lepkék a s z p e k t u s a i n a k kialakulását k o r á b b a n már tanulmányoztam a T i s z a ­ völgyben, a D r á v a - s i k o n é s a Villányi-hegységben (UHERKOVICH 1967, 1974, 1 9 7 5 b ) . Az utóbbi helyen Festucetum s u l c a t a e - Cotino - Quercetum mozaikkomplexben 6 a s z p e k t u s alakult ki. A B a r c s i b o r ó k á s éjjeli nagylepkefaunájának e l e m z é s e alapján u g y a n c s a k 6 a s z pektust jelölhetünk ki.

97

Az a s z p e k t u s o k megállapítása itt is a tömegesen rajzó fajok alapján történik, d e e g y é b jellemző fajok is beleilleszthetők ebbe a s o r b a . A 4-7. á b r á n a f é n y c s a p d a által fogott, legalább időnként nagy dominanciaértékU fajokat mutatom be dekádonkénti (lO n a ­ ponkénti) ö s s z e g e z é s b e n . M e g kell jegyeznem, hogy a két felvételi hely - E r d é s z e t , 1975-76 é s E r d é s z e t i S z a k i s k o l a , 1977-78 - adatai között nem nagy, d e jól látható kü­ lönbség van. A következőkben nézzük az egyes aszpektusokat: à ) t é 1 ( n o v e m b e r eleje - március k ö z e p e ) . Időtartamát, k e z d e t é n e k é s v é g é n e k időpontját n a g y m é r t é k b e n befolyásolhatja a z i d ő j á r á s . Az eltérés a z e g y e s évek között elérheti a 3-4 hetet is. A t ö m e g e s e n fellépő fajok közül - időjárási helyzettől függően - a Conistra-fajok é s a z Eupsilia t r a n s v e r s a HUPN. a z e g é s z i d ő s z a k alatt repülhetnek. Mellettük a z i d ő s z a k elején - a z a z k é s ő ő s s z e l , a tél elején rajzik a téliaraszolók "tél eleji csoportja", k e d v e z ő körülmények k o ­ kott a k á r k a r á c s o n y i g v a g y újévig ( E r a n n i s defoliaria CL., Agriopis aurantiaria HBN., Operophtera brumata L. t és l e g k é s ő b b , olykor c s a k d e c e m b e r b e n a z Alsophila quadrip u n c t a r i a PODA). U g y a n c s a k e r r e a z i d ő s z a k r a esik néhány e g y é b , igen k é s e i k e l é s ü faj r a j z á s a is: P o e c i l o c a m p a populi L., B r á c h i o n y c h a sphinx HUPN. A Ptilophora plumig e r a pedig általában n o v e m b e r - d e c e m b e r b e n rajzik, d e n é h a t a v a s s z a l is ( P O R S T E R WOHLFAHRT 1 9 6 0 ) . Az utóbbi időben, 1978 t a v a s z á n nálunk is többfelé fogták, pl. a Budai-hegyekben (MÉSZÁROS 1 9 7 9 ) , valamint a Dél-Dunántúlon (leg. UHERKOVICH Á. és fénycsapdái). A téli a s z p e k t u s k ö z e p é n r e n d s z e r i n t megszűnik a m o z g á s , legfeljebb a l e g e n y h é b b déli lejtőkön fordul elő, hogy s z á r n y r a kel e g y - e g y Conistra példány (többnyire C. rubi-

ginosa SCOP. vagy C. vaccina L.). Az a s z p e k t u s v é g é n a téliaraszolók "tél végi csoportja" k e z d rajzani. E z a DélDunántulon á t l a g o s a n február k ö z e p é r e esik, d e a z e l t é r é s e k mikroklimatikus okok miatt igen n a g y o n lehetnek ( a M e c s e k e g y e s meleg völgyeiben már j a n u á r v é g é n többnyire találunk friss k e l é s ü a r a s z o l ó k a t ) . L e g k o r á b b a n a Phigalia pilosaria DEN. et SCHIPP, é s a z Agriopis l e u c o p h a e a r i a DEN. et SCHIPP, k e l é s e indul meg, előttük p á r n a p p a l aktivizálódnak a z imágó formában áttelelő bagolylepkék. Az aktivitás illetve k e l é s a tél folyamán t ö b b s z ö r m e g s z a k a d h a t , n é h á n y fokos fagy a z o n b a n nem t e s z kárt sem a már kikelt imágókban, sem pedig a fejlődésnek indult bábokban. Itt m e g kell jegyeznünk, hogy amint a Ptilophora plumigera E S P . k e l é s e t a v a s z r a is áttolódhat, ugyanigy a k é s ő ő s z folyamán megkezdődhet a Phigalia pilosaria DEN. et SCHIPP, k e l é s e i s . Bár a B a r c s i b o r ó k á s b a n ilyen megfigyelésem még nem volt, mégis megemlítem, mivel a Dél-Dunántulon már kétizben találkoztam a Ph. pilosaria őszi példá­ nyaival (Gilvánfa, 1972. XI. 6., K o r p á d , 1979. XII. 1.). A példányok r e n d e l l e n e s ő s z i k e l é s é t - feltételezésem s z e r i n t - à v i s z o n y l a g e r ő s őszi fagyok után h o s s z a n tartó enyhe időjárás okozhatja. b) k o r a t a v a s z (március k ö z e p e - május eleje) Időtartama u g y a n c s a k e r ő s e n változó. K é s ő n k e z d ő d ő , ellenben tartós é s erőtelj e s felmelegedés h a t á s á r a 2-3 héttel megrövidülhet (ilyenkor több faj r a j z á s a " ö s s z e ­ c s ú s z i k " ) . K o r a i erőteljes felmelegedést követően kialakuló t a r t ó s a n átlag alatti hőmér­ s é k l e t v i s z o n t n a g y o n megnyújthatja a z időtartamot ( e l s ő s o r b a n a március eleji e r ő s felmelegedést követő h o s s z a b b h ű v ö s i d ő s z a k március második felében é s április e l s ő felében). A tömegesen jelentkező fajok közül a z Orthosia-fajok (főleg O. gothica L., O. inc e r t a HUPN., é s O. cruda DEN. et SCHIPP.) kondominánsak. E z e k e t a P a n o l i s ftammea

98

O r t h o s i a gothica L» Orthosia incerta HUPN, Orthoöia c r u d a DEN. et SCHIPP.

P a n o l i s flammea DEN. et S C H I P P . S y s t r o p h a s o r o r c u l a HUPN,

Phragmatobia fuliginosa L. Boarmia punctinalis .SCOP,

Axylia putris L. Jaspidia p y g a r g a HUPN.

Amathes c-nigrum L.

Zanclognatha tarsicrinalis KNOCH

Mythimna t u r c a L.

Rivula s e r i c e a i i s

SCOP,

Lithosia q u a d r a L.

Eilema lutarella L. T h o l e r a c e s p i t i s DEN. et S C H I P P .

T h o l e r a decimalis PODA Agrochola helvola L. E r a n n i s defoliaria CL. + Agriopis aurantiariâ HBN.

4. ábra. Domináns fájók 1 9 7 5 - b e n , d e k á d o n k é n t ( f é n y c s a p d a ) Abb. 4. Dominante Arten im J a h r e 1975 in Dekaden (Lichtfalle)

Alsophila a e s c u l a r i a DEN. et SCHIPP. Orthosia c r u d a DEN. et SCHIPP, + О. gothica L. + O. i n c e r t â HUPN. Lycia hirtaria CL. P a n o l i s flammea DEN, et SCHIPP. Ectropis bistortata G O E Z E

S y s t r o p h a s o r o r c u l a HUPN.

Boarmia punctinalis SCOP. B« danieli WHRLI. Spilosoma menthastri E S P . P h a l e r a b u c e p h a l a L.

Spilarctia lubricipeda L.

J a s p i d i a p y g a r g a HUPN.

Mythimna t u r c a L. Rivula s e r i c e a l i s S C O P .

Lithosia quadra L.

T h o l e r a decimalis PO DA T h o l e r a cespitis DEN. et SCHIPP. A g r o c h o i a helvola L. E r a n n i s defoliaria CL. + Agriopis àurantiaria HBN. Dperophtera brumata L.

5. á b r a . Domináns fajok 1 9 7 6 - b a n , d e k á d o n k é n t ( f é n y c s a p d a ) Abb. 5. Dominante Arten im J a h r e 1976 in D e k a d e n (Lichtfalle)

Ю0

Conistra vaccinii L.

O r t h o s i a c r u d a DEN. et SCHIFF, ч О. gothica L. *• О. incerta HUFN. Panolis flammea DEN. et S C H I F F , Drymonia ruficornis HUFN.

S y s t r o p h a s o r o r c u l a HUFN.

Spilarctia lubricipeda L.

Axylia putris L. Boarmia punctinalis S СОР. Mythimna turca L. Jaspidia p y g a r g a HUFN. Phragmatobia fuliginosa L. Apamea c r e n a t a HUFN. Rivula s e r i c e a l i s SCOP, Scotia segetum DEN. et SCHIFF. Lithosia q u a d r a L. Perizoma alchemillata L. T h o l e r a cespitis DEN. et SCHIFF.

T h o l e r a decimális PO DA Agrochola helvola L.

6. ábra. Domináns fajok 1977-ben, d e k á d o n k é n t ( f é n y c s a p d a ) Abb. 6. Dominante Arten im J a h r e 1977 in Dekaden (Lichtfalle)

101

Orthosia c r u d a DEN. et SCHIPP» + О. gothica L. + О. incerta HUPN. P a n o l i s flammea DEN, et SCHIPP. Eupsilia t r a n s v e r s a HUPN. Conistra v a c c i n a L. Drymonia ruficornis HUPN. Phragmatobia fuliginosa L. C â r a d r i n a morpheus HUPN. Jaspidia p y g a r g a HUPN.

Hypena p r o b o s c i d a l i s L.

Mythimna turca L. Cybosia mesomella L.

Lithosia q u a d r a L. Rusina ferruginea E S P . Arenostola extrema HBN. Perizoma alch em illata L.

Eilema g r i s e o l a HBN.

Eilema lutarella L.

T h o l e r a decimalis PODA Agrochola helvola L. Oporinia dilutata DEN. et SCHIPP. O p e r o p h t e r a brum ata L.

7. á b r a . Domináns fajok 197 8-ban, dekádonként ( f é n y c s a p d a ) Abb. 7. Dominante Arten im J a h r e 197S in D e k a d e n (Lichtfalle)

102

DEN. et SCHIPP, dominanciája követheti. Az e g é s z a s z p e k t u s r a jellemzők a z 1, a s z pektus (tél) fajai fokozatosan c s ö k k e n ő mennyiségben, közülük némelyik ( a z áttelelő Noctuidák) a 2, a s z p e k t u s v é g é i g is előfordulhat. Az a s z p e k t u s második fele m e g l e h e ­ t ő s e n s z e g é n y , kialakulhat a Drymonia ruficornis HUPN. dominanciája. A k o r a t a v a s z i a s z p e k t u s szinezőelemei közül megemlítjük a z itt r e n d s z e r e s e n fel­ lépő Polyploca flàvicornis L.-t é s a z Endromis v e r s i c o l o r a L.-t. c ) k é s ő t a v a s z— k o r a n y á r (május eleje - június k ö z e p e ) K e z d e t e V. 5. - 1 5 . között v a n . A t a v a s z i időjárási anomáliák következményei a z i d ő s z a k folyamán r e n d s z e r i n t kiegyenlítődnek. (De végig h ű v ö s t a v a s z folyamán nem, mint pl. 1 9 8 0 - b a n : ekkor a többhetes elmaradás a z ő s z i g megmaradt!) Az i d ő s z a k ó t igen s o k , egy időben megjelenő faj vezeti be, mint a nappali l e p k é k ­ nél is. K ü l ö n ö s e n s z e m l é l e t e s e n láthattuk ezt 1976-77-ben ( 6 - 7 . á b r á k ) . A tömeges fa­ jok mellett e k k o r jelenik meg a b o r ó k á s s z á m o s jellemző, de a l a c s o n y a b b e g y e d s z a m u fája is: Hàrpyia bicuspis BKH., P h e o s i a gnoma P., Apatele alni L., A. c u s p i s HBN,; a Diurnák közül: Scolitantides örion PÁLL., Melitaeá cinxia L., C l o s s i a n a s e l e n e DEN. et SCHIPP., Pólyommatus i c à r u s RÓTT. d) n y á r - k ö z é p (június k ö z e p e - július k ö z e p e ) A l e g k e v é s b é határozottan jelentkező a s z p e k t u s , e g y e s helyeken (pL a D r á v a sikon a nappali fauna alapján) nem is különíthető e l . A B a r c s i b o r ó k á s b a n e r r e a z idő­ s z a k r a lerepülnek a májusra jellemző tömeges, illetve ritkább, de j e l l e g z e t e s fajok. A c s ö k k e n ő ö s s z m e n n y i s é g mellett n é h á n y Arctiidae (főleg: Lithosia q u a d r a L., d e mellette â Miltochristá miniata P O R S T , é s Cybosia mesomella L.), valamint a z Arenostola extrema HBN. közül kerülnek ki a domináns fajok. U g y a n c s a k ekkor jelenik meg a z Ennomos e r o s a r i a DEN. et SCHIPP, e l s ő é s a Selenia-fajok második n e m z e d é k e . E z a z egynemz e d é k ü bagolylepkék fő r a j z á s i ideje (pl. Apamea tallosi KOVÁCS et VARGA, A. c r e n a ta HUPN.), é s ekkor kelnek a z aestíváló - "átnyaraló" - fajok i s , pl. a z Amphipyrák. Az i d ő s z a k v é g é n megkezdődhet a második n e m z e d é k ü k e t g y o r s a n létrehozó fajok - n é h á n y Notodontida, Apatele alni L., stb. - második n e m z e d é k é n e k rajzási ideje, e) k é s ő n y á r (július k ö z e p e - a u g u s z t u s v é g e ) Július k ö z e p é n a r á n y l a g rövid időn belül ismét s z á m o s faj jelenik meg, illetve sok faj 2. n e m z e d é k e e k k o r kezd rajzani. A legtöbb élőhelyen e g y e d e k b e n é s fajokban ez a leggaadâgabb időszak. K ü l ö n ö s e n augusztus első felében lehet roppant magas a z ö s s z - e g y e d s z á m n é h á n y tömegesen rajzó Noctuidae (Amathes c-nigrum L., Mythimna turca L., Rivulà s e r i c e a l i s SCOP,, Axylia putris L.), Geometridae (Boarmia punctinalis S C O P . , P e r i z o m â alchemillata L.), Arctiidae (Eilema lutarella L., E, g r i s e o l a HBN., Li­ t h o s i a q u a d r a L.) é s n a g y o b b termetű "szövők" (Philudoria potatoria L., Antherea y a mamai GUÈR. ) megjelenése miatt, Augusztus v é g é n a fáj- és e g y e d s z á m g y o r s c s ö k k e n é s n e k indul é s megjelennek a z őszi a s z p e k t u s t b e v e z e t ő állatok ( e z e k p é l d á n y s z á m a általában nem m a g a s ) : P a c h y g a s t r i a trifolii E S P . , Artiora evonymaria DEN. et SCHIPP., Gortyna flavago DEN. et SCHIPP. E k k o r kezdődik a z a e s t i v á l ó bagolylepkék nyári nyugalmi i d ő s z a k utáni r a j z á s a i s , amely a z u t á n e g é s z ő s s z e l tarthat. f) <5 s z

( s z e p t e m b e r eleje - november eleje)

S z e p t e m b e r elején a T h o l e r a decimalis PODA é s a Th. c e s p i t i s DEN. et SCHIPP. rövid, d e m a g a s e g y e d s z á m ú r a j z á s a a jellemző, r e n d s z e r i n t a z első faj dominanciájával.

103

E két faj rajzásideje meglehetősen p o n t o s a n jelentkezik, évente legfeljebb 3-4 napnyi e l t é r é s s e l , Az a u g u s z t u s v é g é n megjelent fajok, t o v á b b á a k é s ő n y á r i a s z p e k t u s b a n r e ­ pülő 2. n e m z e d é k e s e k példányai még hetekig repülhetnek. A Lithosia q u a d r a L. domi­ nanciája jelentős lehet, e g y e s é v e k b e n ekkor éri el r a j z á s i maximumát, A faj- é s e g y e d s z á m s z e p t e m b e r utolsó dekádjában nagyon l e c s ö k k e n , Ekkor k e z ­ d e n e k rajzani a Cirrhia- é s Agrochola-fajok, a R h i z e d r a lutosà HBN., valamint fokoza­ t o s a n megjelennek a z áttelelők (Conistra- é s Lithophane-fajok, Eupsilia t r a n s v e r s a HUPN., Chloroclysta s i t e r a t a HUPN.). Október folyamán területünkre a z Agrocholà h e l v o l a L. dominanciája jellemző.

* A f é n y c s a p d á k a s z p e k t u s - d i a g r a m j a i h o z ( 4 - 7 , á b r a ) jó k i e g é s z i t é s t nyújthatnak a z e g y e s lámpázások s o r á n fogott domináns fajok. A fontosabb, mennyiségileg is értékelhető lámp á z á s o k domináns fajait a 2» táblázatban mutatom be." E s z e r i n t a z előbbiekben ismerte­ tett fajok mellett s z á m o s egyéb faj is lehet időnként domináns v a g y saabdomináns, E n ­ nek okairól a leggyakoribb fajok i s m e r t e t é s e s o r á n - f é n y c s a p d á s é s s z e m é l y e s gyűj­ t é s e k közötti k ü l ö n b s é g e k ismertetésével - már tettem említést. A k ö v e t k e z ő k b e n néhány jellemző dominanciát emelek ki a táblázatban s z e r e p l ő k b ő l : K o r a t a v a s z i a s z p e k t u s : Panolis flammea DEN. et SCHIEF., Xylomyges conspicillaris L., Orthosia c r u d a DEN. et SCHIPE, stb. dominanciája. K é s ő t a v a s z - k o r a n y á r i a s z p e k t u s : Hydriomena c a e r u l a t a P-, Ectropis bistortata G-OEZE, sőt, egyizben a z e g y é b k é n t alig n é h á n y h a z a i példányban ismert Eupithecia intricata Z. volt a domináns a Kuti-őrháznál (vö, 2. t á b l á z a t ) , N y á r - k ö z e p i a s z p e k t u s : Lithosia q u a d r a L., J a s p i d i a p y g à r g a HUPN, dominanciája. K é s ő n y á r i a s z p e k t u s : Egy izben a Lymantria d i s p a r L. ért el 59,3 %-os, igen ma­ g a s dominanciát. A fenti a s z p e k t u s o k tovább b o n t h a t ó k , ámbár véleményem szerint a túl r é s z l e t e s e l e m z é s e l t a k a r n á a l é n y e g e s , n a g y o b b j e l e n t ő s é g ű i n g a d o z á s o k a t . A 4. a s z p e k t u s hely­ zete a legbizonytalanabb, tulajdonképpen ö s s z e v o n h a t ó a z előzővel. A fenti a s z p e k t u s - b e o s z t á s - megítélésem s z e r i n t - n e m c s a k a B a r c s i b o r ó k á s nagy l e p k é i r e , hanem a z e g é s z Dél-Dunántúlra é r v é n y e s . H a z á n k b a n tulajdonképpen c s a k a m a g a s a b b hegyvidékek térnek el ettől j e l e n t ő s e b b mértékben: ott a z aktiv i d ő s z a k r ö ­ videbb, a z e g y e s a s z p e k t u s o k határai elmosódnak, h o s s z u k l e c s ö k k e n é s t e r m é s z e t e s e n tartalmuk - a z a z jellemző é s domináns fajaik - is n a g y o b b eltérést mutat a z a l a c s o n y a b b v i d é k e k h e z képest. 3. A lombfogyasztó nagylepkék mennyiségi v i s z o n y a i A lomfogyasztó n a g y l e p k é k egy r é s z e e l s z a p o r o d v a hatalmas kártételeket is o k o z ­ hat é s okozott is a z elmúlt é v e k b e n a k ö r n y é k e n . (Lymantria d i s p a r L. hatalmas g r a d á ciói a D r á v a - s i k o n , ugyanott a z Euproctis c h r y s o r r h o e a L. erőteljes kártétele k i s e b b g ó ­ c o k b a n . ) A legtöbb lombfogyasztó a z o n b a n kárt nem okoz, legalábbis a B a r c s i b o r ó k á s ­ ban. Itt külön figyelmet kell s z e n t e l n ü n k a z erdeifenyőn élő fajoknak, mivel e z e k e g y e s telepitett e r d e i f e n y v e s e k b e n ( a B a r c s i b o r ó k á s fenyvesei is n a g y o b b r é s z t ilyenek) e r ő s e n

"Meg kell jegyeznem, hogy a z 1. táblázatban a z 1 %-nál nagyobb dominancia-értéket el­ érő fajok között nem s z e r e p e l n e k a z 1978-80. évi l á m p á z á s o k , hanem a z adatok e g y ö n ­ t e t ű s é g e k e d v é é r t c s a k â z 1 9 7 4 - 7 7 . éviek. 1 9 7 8 - b a n a Rigóc-patak mejntén, 1979-80-ban pedig különböző b o r ó k á s élőhelyeken é s m o c s a r a s területeken lámpáztam. Az 1. táblázat adatai tehát c s a k a d a r á n y i temető melletti lámpázásaim ö s s z e s í t é s é t tüntetik fel» így pl. nem s z e r e p e l a z Eupithecia intricata Z. rendkívül m a g a s e g y e d s z á m a sem!

104

8. ábra. Lombfogyasztó fajok a r á n y a 7 dél-dunántúli gyűjtőhelyen. M a g y a r á z a t : PQ polifág, tölgyet is e v ő fajok, MQ - monofág tölgyevők, S P - füzön é s n y á r o n élők, A é g e r e n élők, P P - fenyőn élők, a.A. - e g y é b lombfogyasztók. Gyűjtőhelyek: 1: B a r c s i b o r ó k á s , 2: Mike, 3 : V á s á r o s b é c - D i ó s p u s z t a , 4: Gilvánfa, 5: K i s v a s z á r , 6: N a g y h a r ­ s á n y , 7: B a k o n y a Abb. 8. Anteil d e r l a u b f r e s s e n d e n Arten a u s 7 Sammelstellen S ü d t r a n s d a n u b i e n s . E r ­ klärung: PQ - potyphag, a u c h a n Eichen lebende Arten, MQ - monophag e i c h e n z ä h r e n d e Arten, S P - a n Weiden und P a p p e l n l e b e n d e Arten, A - a n Erlen l e b e n d e Arten, P P an Nadelhölzern l e b e n d e Arten, a. A. - übrige l a u b f r e s s e n d e Arten. Sammelstellen: 1: B a r c s e r Wâcholderheide, 2: Mike, 3 : V á s á r o s b é c - Dióspuszta, 4: Gilvánfa, 5: K i s v a s z a r , 6: N a g y h a r s á n y , 7: Bakonya. e l s z a p o r o d v a igen nagy k á r o k a t okozhatnak, h a z á n k b a n is (GYŐRPI 1 9 5 7 ) . A B a r c s i b o r ó k á s b a n e fajok a megfigyelési i d ő s z a k alatt kárt nem okoztak ( 8 . á b r a ) . Mint minden környékbeli vizsgált területen, itt is a polifág, tölgyön is élő lombfo­ g y a s z t ó k fordulnak elő a l e g n a g y o b b faj- és e g y e d s z á m b a n ( 3 . t á b l á z a t ) , a monofág tölgyevők mennyisége k i s e b b ( 4 . t á b l á z a t ) . PüzÖn é s nyáron a begyűjtött a n y a g 6,6 %-a fejlődött, mintegy harmada a polifág tölgyevőkének ( 5 . t á b l á z a t ) . Bár a nyiren é s é g e r e n élők fajszáma m e g l e h e t ő s e n m a g a s , ö s s z e s e g y e d s z á m u k nem jelentős ( 6 - 7 . t á b l á z a t ) . A más lombosfákon élők mennyisége k i s e b b , mint a k ö r n y e z ő területeken ( 8 - 1 0 . t á b l á z a t ) . E z z e l s z e m b e n jellemzően magas a fenyőféléken élők ö s s z m e n n y i s é g e , 3,9 %, ma­ g a s a b b , mint a Dél-Dunántúlon bárhol v é g z e t t vizsgálataim s o r á n tapasztaltam ( H - 1 ' 2 . táblázat). 4. A zuzmókon élő fajok A B a r c s i b o r ó k á s igen g a z d a g zuzmóvegetációval rendelkezik (GALLÉ 1 9 7 8 ) . A zuzmókon élő nagylepkefajok r é s z a r á n y a éppen e z é r t meglehetősen m a g a s , 10,6 %-nyi. Ö s s z e h a s o n l í t v a más területeken v é g z e t t vizsgálataimmal, e h h e z h a s o n l ó érték adódott Belső-Somogy egy másik pontján (Mike: UHERKOVICH 1978f), ennél jóval m a g a s a b b

105

9.ábra. A zuzmóevő fajok r é s z a r á n y a a n a g y l e p k é k között. Gyűjtőhelyek m a g y a r á z a t a a 8. ábránál. Abb. 9. Anteil d e r flechtenfressenden Arten unter den G r o s s - S c h m e t t e r l i n g e n . Erklärung d e r Sammelstellen s . bei Abb. 8. volt Gilvánfán (UHERKOVICH 1 9 7 7 b ) . A k ö r n y e z ő dombvidékeken v i s z o n y l a g a l a c s o n y a zuzmókon élő fajok a r á n y a , é s még a l a c s o n y a b b - elhanyagolhatóan k e v é s - à M e ­ c s e k é s a Villányi-hegység s z á r a z a b b erdeiben ( 9 . á b r a ) . A leggyakoribb zuzmóevő fajok itt is a z o k , amelyek m á s területeken érnek el n a g y o b b dominancia-értéket ( l 3 . táblázat). A

n a g y l e p k e f a u n a

ö k o l ó g i a i

- á l l a t f ö l d r a j z i

v i z s g á l a t a VARGA ( 1 9 6 3 , 1 9 6 4 a , b ) M a g y a r o r s z á g o t a h a z a i nagylepkefauna s a j á t o s s á g a i alapján 4 állatföldrajzi területre osztja. Szerinte a z o r s z á g területének jelentős r é s z é t a Pannonicum foglalja el, több alkörzetteL A Noricum é s a Carpathicum kis benyúló t e ­ rületekkel képviselteti magát ( e x k l á v é k ) . Viszont a P r a e i l l y r i c u m , mint önálló állatföldrajzi körzet, VARGA előbb idézett munkái s z e r i n t a Dél- é s DélnyugatDunántúl j ó r é s z é t elfoglalja. K é t s é g t e l e n , hogy a 20 é v e r e n d e l k e z é s r e álló, meglehetősen k e v é s helyről s z á r ­ mazó fauna-adat alapján indokoltnak látszott a z önálló "Praeillyricum" kijelölése. Azonban már a k k o r is komoly n e h é z s é g e t okozott s z á m o s zselici ( K a p o s v á r k ö r n y é k é r ő l s z á r m a ­ z ó ) a d a t megfelelő é r t é k e l é s e ; a Noricum é s a Carpathicum jellemzéséül felhozott fajok közül n é h á n y n a k K a p o s v á r környéki előfordulása.

106

10. ábra. Faunahasonlóság a G-eometridae-fauna alapján. Abb. 10. Faunaidentität aufgrund der Geometriden-Fauna. Gyűjtőhelyek - Sammelorten: 1: Barcsi borókás = Barcser Wacholderheide, 2: Komlósd, 3: Mike, 4: Hedrehely, 5: Vásárosbéc-Dióspuszta, 6: Pálé, 7: Kisvaszar, 8: Komló-Kökönyös, 9: Bakonya, 10: Villány - Nagyharsány, 11: Máriagyüd, 12: Gilvánfa Az elmúlt évtizedben rendkívül megnevekedett a Dél-Dunántúlról ismert nagylepke­ előfordulási adatok száma (UHERKOVICH 1971-1980). Ezek a gyűjtések nemcsak terü­ letileg, hanem ökológiailag is igen változatos helyeken folytak. A lelőhelyi adatok szá­ ma pedig a 15000-et is elérte innét napjainkig. Már korábbi tanulmányaimban is utaltam nyugati kapcsolatokra, és egyes nagylep­ ke-csoportok

(nyiren élők, tűlevelűeken élők, vö. UHERKOVICH 1978d, e, 1980a) hazai

elterjedési és ökológiai viszonyainak vizsgálata további bizonyítékokkal szolgált. Ugyan­ csak erős aipokalji kapcsolat meglétét mutatja számos olyan terjedőben lévő, fokozott nedvességigényü silvicol, nemorális és mezofil faj, amely éppen az utóbbi évtizedben került elő sok helyről. Ezek egy része meggyőződésem szerint gyors recens terjedés fázisában van, mint például Finnországban

(KAISLLA 1962). A térhódítás jelensége

nemcsak a korábban már emiitett fajokra, hanem euroszibiríai nemorális, sőt, vaccinietális komponensekre is, mint pl. Diarsia brunnea DEN. et SCHIFF., Coenotephria sagittata L., Calocàlpe undulata L. stb. jellemző. A fauna erős rokonságát mutatja az is, hogy a nyiren és fenyőn élő nagylepkék mennyiségi adatai, részesedésük a faunában hasonló a Dél- és a Nyugat-Dunántúlon. A fauna-rokonságot

fauna-hasonlósági indexszel - amelynek definíciója azonos a

BALOGH J. (1953) által közölt Jaccard-féle koefficienssel - igyekeztem kifej ezni: közös fájok száma Ja = -г-. т-Л—; »—— összes fajok szama Az ilyen módon kapott fauna-hasonlóságot a Geometridáknál és Notodontidáknál ábrá­ zoltam, a Barcsi borókásra vonatkoztatott index-értékekkel ( l O - l l . ábra). Az araszolólepkék

(10. ábra) 12 baranyai és somogyi gyűjtőhelyének

diagramját

összehasonlítva azt tapasztaljuk, hogy a Barcsi borókáshoz leginkább a Dráva-sik és

107

1 1 . á b r a . F a u n a h a s o n l ó s á g à Notodontidae-fauna alapján a z Őrségtől a D u n a - T i s z a - k ö z e déli r é ­ s z é i g . Higanygőzlámpás gyűjtések é s c s a p d á k illetve normál fényű lámpával történt gyűjtések Abb. 1 1 . Faunaidentität aufgrund d e r NotodontidenF a u n à v o n d e r Landschaft Ő r s é g bis zum südli­ c h e n Teil d e s D o n a u - T h e i s s - Z w i s c h e n g e b i e t e s . Sammlungen mit Quecksilberdampflampen und Licht­ fallen ( a ) bzw. mit Normallichtlampen ( b ) . Gyűjtőhelyek - Sammelstellen: 1: Szakonyfalu, 2: Szalafö, 3: Magyarszombatfa, 4: S z S c e , 5: Szentpéterfölde, 6: P a c s a , 7: Kisbalaton, 8: B a l a t o n s z e m e s , 9: T o p o n á r , 10: K a p o s ­ v á r , 1 1 : Mike, 12: Kőkút, 1 3 : Hedrehely, 1 4 : B ő s z é n f a - R o p o l y p u s z t a , 1 5 : V á s á r o s b é c Dióspuszta, 1 6 : Komlósd, 17: B a r c s i b o r ó k á s tájvédelmi körzet fcs B a r c s e r Wacholder­ heide, a Völgység ( K i s v a s z a r k ö r n y é k e ) e r ő s e n b e e r d ő s ü l t területének faunája hasonlit. A keleti é s délnyugati Z s e l i c , valamint Belső-Somogy kultúrtájai a f a u n a - e l s z e g é n y e d é s miatt m é r s é k e l t e b b h a s o n l ó s á g o t mutatnak. A Villányi-hegységgel való h a s o n l ó s á g i index már c s a k 50 % körül v a n , é s ennél is a l a c s o n y a b b e z a z érték a M e c s e k s z á r a z , alj­ növényzetben szegény cseres-tölgyeseiveL A p ú p o s s z ö v ő k alapján v i z s g á l v a a f a u n a h a s o n l ó s á g i indexet, a k ö v e t k e z ő k tűn­ nek fel ( 1 1 . á b r a ) : A h a s o n l ó s á g még n a g y o b b a Z s e l i c c e l , a D r á v a - s i k k a l é s u g y a n ­ c s a k igen m a g a s a z Őrséggel é s Zalával. Jóval k i s e b b a h a s o n l ó s á g a Villányi-hegy-

108

18: K i s d o b s z a , 19: Felsőszentmártón, 20: Gilvánfa, 2 1 : Máriagyüd, 22: Villány - Nagy­ h a r s á n y , 2 3 : Bakonya, 24: P é c s - Tettye, 25: Komló - K ö k ö n y ö s , 26: P ü s p ö k s z e n t ­ l á s z l ó , 27: E r d ő s m e c s k e , 28: S z e d e r k é n y , 29: K o r p á d - Gorica, 3 0 : B a k ó c a - Nagy­ mátépuszta, 3 1 : P á l é , 3 2: K i s v a s z a r , 3 3 : Zamárdi, 34: B a l a t o n s z a b a d i , 3 5 : P u s z t a e g r e s , 36: Simontornya, 37: Gyulaj, 3 8 : Lengyel, 39: F á c á n k e r t , 40: Tolna, 4 1 : Kunfehértó, 42: Tompa

s e g g e l , a M e c s e k k e l , Tolnával é s a Dél-Alfölddel; általában 50, helyenként c s a k 25-30 %. A Notodontidae c s a l á d n á l a z adatok á b r á z o l á s a kétféle módon történt: eltérő s z i n e k kel jelöltem a higanygőzlámpával illetve túlnyomórészt normál fényű lámpával v é g z e t t gyűjtésekből számított h a s o n l ó s á g i diagramokat. Ismeretes, hogy a c s a l á d b a tartozó fa­ jok j ó r é s z e a z UV s u g á r z á s r a ( é s ilyent b o c s á t a n a k ki a higanygőzlámpák is!) s o k k a l é r z é k e n y e b b e n r e a g á l . Ilyen módon a kétféle lámpatipussal történő gyűjtések a n y a g a közvetlenül nem hasonlítható ö s s z e .

109

A k ö v e t k e z ő k b e n n é z z ü k a nagylepkefauna k o m p o n e n s e i n e k j e l l e g z e t e s elemeit ( e l s ő s o r b a n VARGA 1 9 6 3 , 1964a, b, é s RÉZBÁNYAI 1973, 1974 munkáit figyelembe véve): 1. Az euroszibiriái faunakör r é s z e s e d é s e igen j e l e n t ó s . a ) Az euryök fajok közül s o k m a g a s dominanciaértéket ér eU Nagy mennyiségük nem jellemző egy t á r s u l á s r a sem, o r s z á g s z e r t e elterjedtek é s k ö z e n s é g e s e k . b ) A feltöltődési t á r s u l á s o k ( n á d a s o k , m a g a s s á s o s o k ) fajai már j e l l e g z e t e s e b b e k , ám­ b á r t ö b b s é g ü k nagy m o z g é k o n y s á g a k ö v e t k e z t é b e n bármely, s z á m á r a alkalmas helyen a k á r egy árokban, m e s t e r s é g e s t a v a c s k á b a n , s t b . - is megtelepedhet. M o z g é k o n y s á g u k miatt mint "idegen" elem, bárhol felbukkanhatnak. E b b e a z ökológiai c s o p o r t b a s z á m o s faj tartozik a B a r c s i b o r ó k á s fajai közül: Archanara-fajok, Nonagria-fajok, Rhizedra lut o s a HBN., Caelena leucostigma HBN., Scopula corrivàlaria KRETSCHM., S. c a r i c a r i a REUTTI, S e d i n a buettneri HERING, Simyra a l b o v e n o s a G O E Z E , Apamea ophiogramma E S P . , P h r a g m a t o e c i a c a s t a n e a e HBN., Chytolitha cribrumalis HBN. c ) A l á p - é s m o c s á r r é t e k igen nagy n e d v e s s égig ényü fajai már jellemzőbbek. E z e k egy r é s z e "pszeudomontán" faj, a z a z k o r á b b a n ismert lelőhelyeik n a g y r é s z t h e g y v i d é ­ k e k r e e s t e k a K á r p á t - m e d e n c é b e n ( s igy kialakult a z a t é v e s vélemény, hogy hegyvi­ déki á l l a t o k ) . Kitűnt, hogy közülük s o k n e m c s a k a B a r c s i b o r ó k á s b a n , hanem â Dunán­ túl délnyugati s z e g é l y é n s z é l e s k ö r b e n elterjedt. Egy r é s z ü k v i s z o n t o r s z á g s z e r t e g y a ­ koribb. Ide tartozó fajok: Orthonama lignata HBN., Mythimna impura HBN., M. comma L., M. obsoletà HBN., M. straminea TR., M. pudorina DEN. et- SCHIPP., H y d r a e c i â m i c â c e a E S P . , Diàrsia rubi VIEW., S c o p u l a immutata L., Meliana flammea CURT., M. s t e n o p t e r a STGR., stb. d ) A k ö z e p e s n e d v e s s é g i g é n y ű r é t t á r s u l á s o k fajai (=mezofil fajok) h a s o n l ó módon t e r ­ jedtek el, mint a z előző c s o p o r t fajai. A B a r c s i b o r ó k á s b a n több ilyen faj, pL: Apamea c h a r a c t e r e a HBN., A. c r e n a t a HUPN., M a m e s t r a s p l e n d e n s HBN., M. pisi b., Diacrisia s a n h i o L., C l o s s i a n a s e l e n e DEN. et SCHIPP. e ) U g y a n c s a k nagy n e d v e s s é g i g é n y ü e k a m a g a s k ó r ó s t á r s u l á s o k ( a l t o h e r b o s a ) fajai. E z e k , h a s o n l ó a n a l á p - é s m o c s á r r é t i fajokhoz, "pszeudomontán" jellegűek. A Dráva, a Z s e l i c , a Völgység erdeiben, patakvölgyeiben s o k fajuk él, a B a r c s i b o r ó k á s b a n jóval k e v e s e b b , pl.: Xànthorrhoe biriviata BKH., Mythimna c o n i g e r a DEN. et SCHIPP., M a m e ­ stra contigua DEN. et SCHIPP M Apamea monoglypha HUPN., Callopistria juventina CR., Cucullia s c r o p h u l a r i a e DEN. et SCHIPP. f) A l á p e r d ő k fajai - melyek tápnövényei a nyir, é g e r vagy füz-fajok - a B a r c s i boró­ k á s igen j e l l e g z e t e s ökológiai elemei. P é l d á n y s z á m u k nem, c s a k fajszámuk m a g a s . Ilye­ nek: több Drepana-faj, Harpyia b i c u s p i s BKH., P h e o s i a gnoma P., L e u c o d o n t a bicoloria DEN. et SCHIPP., Cyclophora orbicularia HBN., T e t h e a fluctuosa HBN., T. duplaris L., P t e r a p h e r a p t e r y x s e x a l a t a RETZ., s t b . U g y a n c s a k láperdei fajok, d e nem lombfogyasz­ tók: P e l o s i a m u s c e r d a HUPN., H y p e n o d e s c o s t a e s t r i g á l i s S T E P H . , Hypena p r o b o s c i d a l i s L. g ) Igen n é p e s a z e g é s z Dél-Dunántulon a z euroszibiriái zárt lomberdei fajok (nemorális fajok) csoportja. Ide is fokozott n e d v e s s égig ényü fajok tartoznak, e z e k e l s ő s o r b a n bükkö­ s ö k b e n é s g y e r t y á n o s - t ö l g y e s e k b e n élnek, A megfelelő n ö v é n y t á r s u l á s o k hiánya miatt a B a r c s i b o r ó k á s b a n k e v é s ilyen faj: S t a u r o p u s fagi L., D a s y c h i r a pudibunda L., Lymantria m o n a c h a L. ( e z itt fenyőn él!), Diarsia b r u n n e a DEN. et SCHIPP., E l e c t r o p h a ë s corylata THNBG., Geomc-tra papilionaria L. ( e z v i s z o n t k ö z ö s faj a l á p e r d ő k k e l é s itt é g e r e n él! ) . h) A homoki fajok közül - amelyeket KOVÁCS ( 1 9 5 5 ) r é s z l e t e s e n ismertet - n é h á n y előfordul itt is. A l a c s o n y fajszámukat e l s ő s o r b a n a z z a l magyarázhatjuk, hogy a homok­ kedvelők egy r é s z e kimondottan m e s z e s homokhoz r a g a s z k o d i k ( s emellett előfordul

110

\ dolomiton i s ) . Közülük itt is gyakori: Scotia vestigiaiis RÓTT., S t e r r h a s y l v e s t r à r i a HBN., ritkábbak: Simyra n e r v o s a DEN. et SCHIPP., E u x o a epixantheia KOVÁCS, Epia i r r e g u laris HUPN., P à r a s t i c h t i s s u s p e c t a HBN. é s v a l ó s z í n ű l e g ilyen à S i d e r i d i s e v i d e n s HBN. is, 2. A "Sibylla-tipusu" ( a z a z k e l e t á z s i a i - dél-délkelet-európai) fajok h á z a i elterje­ d é s i k é p e igen j e l l e g z e t e s ( v ö . VARGA 1 9 6 4 b ) . Legtöbbjük a Dél-Dunántúlon fordul elő, másik fő h a z a i elterjedési területük a T i s z á n t ú l é s É s z a k k e l e t - M a g y a r o r s z á g . E fajok közül a legtöbb c s a k a z utóbbi két évtizedben terjedt el s z é l e s e b b k ö r b e n M a g y a r o r ­ s z á g o n , jelenleg is terjedőben v a n n a k . E h h e z h a s o n l ó a r e a - n ö v e k e d é s t mutat s z á m o s különböző ökológiai igényű, d e n e d v e s s é g k e d v e l ő euroszibiriai elem is! A B a r c s i b o r ó ­ k á s ilyen tipusú fajai: Lomographà c a r a r % HBN., S t e r r h a nitidatà H.-SCH., P e c h i p o g o gryphalis H.-SCH., Gi-Iuphisia c r e n a t a E S P . , E u c a r t à amethystina HBN., E. virgo TR., Z a n c l o g n a t h a tenuialis RBL., H y s s i a c a v e r n o s a EV. 3 . A n y u g a t - p a l a e a r k t i k u s fajok között u g y a n c s a k m e g l e h e t ő s e n eltérő ökológiai igényű elemeket taláLnk. Köztük általában s o k k a l több a s z á r a z s á g t ű r ő v á g y s z á r a z s á g k e d v e l ő elem, e z é r t a területen k e v e s e b b fajuk éL a ) Az e r d ő s s z t y e p p ( q u e r c e t a l i s ) fájok a nyugati Pàlaearktikumban á l t a l á n o s á n elterjed­ tek, h a z á n k legtöbb t ö l g y e s é b e n élnek. A n e d v e s s é g v i s z o n y o k iránt a r á n y l a g é r z é k e t l e ­ nek, a z egészen s z á r a z cseres-tölgyesektől a legnedvesebb Dráva-síki gyertyános-ko­ c s á n y o s tölgyesekig mindenütt élnek, némelyikük n a g y o b b p é l d á n y s z á m b a n . A B a r c s i b o r ó k á s b a n s o k ilyen faj, közülük n é h á n y ritkább: Cyclophora quercimontária BASTELBGr., Eupithecia á b b r e v i a t a S T E P H . , E. d o d o n e â t a HBN., Catephyiâ alchymistà DEN. et SCHIPP., Dichonia c o n v e r g e n s DEN. ét SCHIPP., D. apriliha L., B e n a p r a s i n a n à L. (=bicolorânâ P U E S S L . ) , T h a u m a t o p ó e a p r o c e s s i o n ë a L., Hybocampà milhauseri P . , Drymonià q u e r n à P . , D r e p à n a binaria HUPN. b) A szubmediterrán homoki (pszammofil) fajokat egyedül a z E u x o à segnilis BSD. k é p ­ viseli. c ) A n y u g a t - p a l a e a r k t i k u s elterjedési alaptipus j e l l e g z e t e s komponensei a "Heide" (fé­ n y á r ) elemek, amelyek a d a r á n y i n y i r e s - b o r ó k á s h o z h a s o n l ó n y u g a t - e u r ó p a i f e n y é r e k e n általánosan elterjedtek. E z e k à fajok tápnövényeik (Càlluna, Sârothamnus é s C y t i s u s fajok) é s ökológiai igényük r é v é n M a g y a r o r s z á g o n e l s ő s o r b a n a z Alpokalján é s a Nyug a t - B a k o n y b a n fordulnak elő. Másik fő elterjedési területük a M e c s e k é s a z azt ö v e z ő dombvidék (vö. UHERKOVICH 1977a, 1 9 8 0 b ) . É r d e k e s , hogy a B a r c s i b o r ó k á s b a n ed­ dig c s a k egyetlen ilyen "Heide"-elemet sikerült kimutatni, a z Eupithecia n a n a t a HBN.-t. Valószínűleg a klimatikus feltételek nem e g é s z e n megfelelők a z ilyen tipusu állatok s z á ­ m á r a : a napi é s a z évi h ő i n g a d o z á s túl m a g a s , b i z o n y o s tekintetben kontinentálisabb a klima a z optimálisnál. A M e c s e k é s a Zselic c s a p a d é k m e n n y i s é g e ugyan nem m a g a s a b b , mint a B a r c s i b o r ó k á s é , d e a hőmérséklet j á r á s a ott valamivel m é r s é k e l t e b b a dombor­ zati v i s z o n y o k miatt. 4. A b o r e á l i s elterjedési alaptípusú fajok l e g n a g y o b b r é s z e c s a k a Oarpathicum é s a Noricum területén fordul elő. Azonban közülük néhány - r é s z b e n m á s o d l a g o s a n kiterjesztett a r e á v a i - a Dél-Dunántúlon illetve a B a r c s i b o r ó k á s b a n is előfordul. a ) A tűlevelűeken élők közül a legtöbb m a g y a r o r s z á g i faj előfordul a B a r c s i b o r ó k á s ­ ban. E z e k egy r é s z e v a l ó s z í n ű l e g a z erdeifenyő r é v é n v a g y e s e t l e g a b o r ó k á v a l együtt r é g ó t a t e n y é s z i k itt. Menny is egük t e r m é s z e t e s e n nagymértékben megnőtt, amióta a j e l e n ­ legi e r ő s f e n y v e s e d é s fennáll, illetve létrejöttek a mai kiterjedt b o r ó k á s állományok.

111

R é s z l e t e s e b b e n egy korábbi tanulmányomban foglalkoztam e z e k k e l a fajokkal (UHERKOVICH 1 9 8 0 a ) . b) Az áfonyás k o m p o n e n s e k közül eddig egyet sem sikerült gyűjteni á B a r c s i b o r ó k á s ­ ban, d e ujabban a közeli k i s d o b s z a i e r d ő b e n előkerült a Dysstroma truncata HUPN. A fáunakomponensek elterjedtsége, valamint a f a u n a - h a s o n l ó s á g i v i z s g á l a t o k alapján ellentétben a korábbi m eg állap itás okkal - a z a véleményem, hogy a nágylepkefa una alapján a Praeillyricum, mint önálló zoogeográfiai körzet nem létezik. E z e n a területen ( a Mexzsek é s a Villányi-hegység kivételével) l é n y e g é b e n a Nyugat-Dunántúl, É s z a k i Bakony, sőt, a z Északkelet-Alf öld ökológiai a d o t t s á g a i h o z h a s o n l ó a k a v i s z o n y o k : t ö b b é k e v é s b é zárt lomberdők, d ú s a b b aljnövényzettel, a r á n y l a g s o k c s a p a d é k , kiegyenlítettebb h ő m é r s é k l e t j á r á s . Ennek megfelelően s o k e r d ő k e d v e l ő , illetve m a g a s a b b n e d v e s s é g i g é n y ü lepkefaj fordul elő a felsorolt területeken. Emellett a fauna á l l a n d ó m o z g á s ban v a n : r e c e n s expanzió illetve r e g r e s s z i ó (kiterjedés é s v i s s z a h ú z ó d á s ) figyelhető meg s o k fájnál. A terjedést nem a k a d á l y o z z á k t e r m é s z e t e s a k a d á l y o k , hanem a kiterjedt e r d ő ­ vidék e g y e n e s e n k e d v e z ennek a j e l e n s é g n e k . Ilyen módon a mozgékonyabb r o v a r c s a ­ ládok fajainak t e r j e d é s e nem ütközik n e h é z s é g e k b e , é s időközi r e g r e s s z i ó k (pl. h o s z s z a b b meleg, s z á r a z periódusok) után nincs a k a d á l y a a z eredeti v a g y a z a z t meghala­ dó a r e a elfoglalásának, a megmaradó populáció-gócok irányából. A h a s o n l ó ökológiai a d o t t s á g o k k a l r e n d e l k e z ő területeket - amely e s e t ü n k b e n ma­ g á b a foglalja a Dél-Dunántúl jelentős r é s z é t , a Nyugat-Dunántúl nagy r é s z é t , a z e z z e l közvetlen k a p c s o l a t b a n álló Bakonyt, valamint a z É s z a k i K ö z é p h e g y s é g e g y e s r é s z e i t é s a z Északkelet-Alföldet - a k ö v e t k e z ő k b e n " ö k o l ó g i a i h a t á s k ö r ­ z e t nek" n e v e z e m . A mezoklimátikusan is körülhatárolható "Ökológiai h a t á s k ö r z e t " ki­ s e b b egységekre bontható. E z e k e t a mikrokörzeteket tulajdonképpen a z e g y e s ökotópokkal azonosíthatjuk. Az a z o n o s ö k o t ó p o k - l e g y e n e k a z o k a k á r h o l à z ökológiai h a t á s k ö r z e t e n belül - faunája n a g y o n h a s o n l ó . Például a B a r c s i b o r ó k á s é s a z Őrség (Magyàrszombatfa) é g e r e s e i n e k faunája c s a k n e m teljesen a z o n o s . E z e k a különböző ökotópok m o z a i k s z e r ű e n épitik fel a z e g é s z ökológiai h a t á s körzetet. Az ökológiai h a ­ t á s k ö r z e t e n belül v i s z o n t a z e g y e s földrajzilag körülhatárolt tájak nagylepkefaunája ö s s z e s é g é b e n h a s o n l ó , állatföldrajzi elemeinek m e g o s z l á s a tekintetében is (VARGA GYULAI I. 1 9 7 8 ) . A M e c s e k é s a Villányi-hegység faunája viszont e r ő s e n eltér környezetétől, abból mint "ökológiai szigetek" emelkednek ki, ahogy e r r e k o r á b b a n már rámutattam (UHERKOVICH 1 9 7 6 b ) . E l s ő s o r b a n egy másik "ökológiai hatáskörzettel", a K ö z é p h e g y s é g meleg déli lejtőivel mutat s z o r o s r o k o n s á g o t . Attól a z o n b a n földrajzilag r é g e n e l s z a k a d t , köztük a t é n y l e g e s k a p c s o l a t megszűnt (mivel k ö z b e n is m e g s z ű n t e k a megfelelő é l ő h e l y e k ) , igy a faunamozgás a két terület között s o k k a l k i s e b b jelentőségű, mint a Dél-Dunántúl b e e r dősült s i k - é s dombvidékeinek e g y e s r é s z e i között. A jelenlegi k a p c s o l a t h i á n y a ellenére a r o k o n s á g a hasonló ökológiai igényű ( e l s ő s o r b a n xerotherm) fajok r é v é n megvan. A téma további r é s z l e t e z é s t kívánna, d e ezt majd egy k é s ő b b i munkámban kívánom r é s z l e t e s e b b e n ismertetni. Ö s s z e f o g l a l á s A tanulmány e l s ő r é s z é b e n (UHERKOVICH 1 9 7 8 a ) 629 nagyleplcefaj előfordulásáról számoltam be a B a r c s i b o r ó k á s tájvédelmi körzetből. Az a z ó t a eltelt időben - 1 9 7 8 - 8 0 ban - ujabb 45 faj itteni előfordulása bizonyosodott b e . E z z e l a z ismert fajok s z á m a 673 (miután egy t é v e s e n határozott fajt töröltünk a listából). Feltehető, hogy a hatalmas t e -

112

rület újabb élőhelyeinek v i z s g á l a t a további fajok e l ő k e r ü l é s é v e l fog járni, éppen e z é r t a faunakutatási munkát a jövőben is folytatni kívánjuk. Az elmúlt három évben kimutatott fajok között s z á m o s r i t k a s á g v a n (Leucodonta bicoloria DEN. et SCHIPP., Apamea unanimis TR., Eupithecia n a n a t a HBN.), illetve több olyan faj, amely a Dél-Dunántúlon nem vagy c s a k elvétve fordul elő (Polymixis polymita L., S t e r r h a rubraria STGR,, Aspilates gilvaria DEN. et S C H I P P . ) . Az újonnan kimutatott fajok egy r é s z e a k ö r n y é k e n ismert é s gyakori volt, d e a B a r c s i b o r ó k á s b a n k o r á b b a n nem fogtuk a z o k a t ritkaságuk vagy átmeneti megfogyatkozásuk miatt. Az a n y a g mennyiségi v i z s g á l a t a s o r á n kitűnt, hogy a fenyőkön élő fajok s z á z a l é ­ k o s a r á n y a v i s z o n y l a g m a g a s , l e g m a g a s a b b a z e g é s z Dél-Dunántúlon. U g y a n c s a k jelen­ tős a zuzmóevő fajok mennyisége. Bár a nyiren é s é g e r e n élők fajszáma itt a legmaga­ s a b b a k között v a n o r s z á g o s v i s z o n y l a t b a n i s , ö s s z - p é l d á n y s z á m u k mégis a l a c s o n y . Az év folyamán 6 n a g y l e p k e - a s z p e k t u s alakul ki. Az a s z p e k t u s j e l z ő domináns fa­ jok t ö b b é - k e v é s b é m e g e g y e z n e k a k ö r n y e z ő területek fajaival. A nagylepkefauna r o k o n s á g a , a fauna ökológiai elemei alapján a Praeillyricum ál­ latföldrajzi k ö r z e t helyett olyan "ökológiai h a t á s k ö r z e t e t " jelöltem ki, amely m a g á b a fog­ lalja a Dél- é s Nyugat-Dunántúlt, a Bakonyt, a z É s z a k i K ö z é p h e g y s é g e g y e s r é s z e i t é s a z Északkelet-Alföldet. A M e c s e k é s a Villányi-hegység (valamint a z É s z a k i K ö z é p h e g y ­ s é g meleg déli lejtői, stb.) nem tartoznak e h h e z a z ökológiai h a t á s k ö r z e t h e z . Bár a B a r c s i b o r ó k á s nagylepkefaunája a z elmúlt évtizedben végzett k u t a t á s o k nyomán meglehetősen ismertté vált, még mindig s z á m o s olyan élőhelyre nem juthattunk el, amelyek kikutatása é r t é k e s adatokkal gyarapíthatja ismereteinket a táj e g é s z é n e k é s a Dél-Du­ nántúl m e g i s m e r é s é h e z . így - véleményünk s z e r i n t - további kutatásokat s z ü k s é g e s v é ­ g e z n i a területen. U g y a n c s a k fontos lenne a közvetlen é s a távolabbi környék ismeret­ len élőhelyeinek jobb m e g i s m e r é s e , hogy a z ökológiai-állatföldrajzi k a p c s o l a t o k a t minél több a d a t r a támaszkodva tudjuk bemutatni.

I r o d a l o m BALOGH I. ( 1 9 7 8 ) : A M e c s e k h e g y s é g lepkefaunája (Lepid o p t e r a ) . - Polia Ént. Hung. 3 1 : 41-66. BALOGH J. ( 1 9 5 3 ) : A zoocönológia alapjai. - Budapest. CARNELUTTI, J. ( 1 9 7 8 ) : V. p r i s p e v e k к favni lepidopterov Slovenije. - Biol. v e s t n . (Ljubljana) 2 6 : 175-182. P A Z E K A S I. ( 1 9 7 7 ) : Adatok a Dél-Dunántúl Eupith ecini-faunájának e l t e r j e d é s é h e z é s fenológiájához (Lep.: G e o m e t r i d a e ) . - J. P a n n o n i u s Múz. Évk. ( 1 9 7 5 - 7 6 ) 2 0 - 2 1 : 49-56. F O R S T E R , W. - WOHLFAHRT, Th. A. ( i 9 6 0 ) : Die Schmetterlinge Mitteleuropas, Band III. S p i n n e r und Schwärmer ( B o m b y c e s und S p h i n g e s ) . - Stuttgart. P O R S T E R , W. - WOHLFAHRT, Th. A. ( 1 9 7 7 ) : Die Schmetterlinge Mitteleuropas, S i e b e n ­ u n d z w a n z i g s t e Lieferung, - Stuttgart. G-ALLÉ L. ( 1 9 7 8 ) : Adatok a B a r c s i Ő s b o r ó k á s zuzmóvegetációjának i s m e r e t é h e z . - Du­ nántúli Dolg. Term. tud. sor. 1: 45-50. GOZMÁNY L. ( 1 9 7 0 ) : Bagolylepkék I. Noctuidae I. - F a u n a Hung. XVl/ll: 1-151. GYŐRPi J. ( 1 9 5 7 ) : E r d é s z e t i rovartan. - Budapest. GYULAI P . - UHERKOVICH Á. - VARGA Z. ( 1 9 7 4 ) : Ujabb adatok a m a g y a r o r s z á g i n a g y ­ lepkék e l t e r j e d é s é h e z ( L e p i d o p t e r a ) . - Polia Ent. Hung. 27: 75-83. GYULAI I. - GYULAI P. - UHERKOVICH Á. - VARGA Z. ( 1 9 7 9 ) : Ujabb adatok a m a g y a r ­ o r s z á g i nagylepkék e l t e r j e d é s é h e z II. {Lepidoptera).- Polia Ent. Hung, 3 2: 219-227. I S S E K U T Z L. ( 1 9 5 6 ) : A m a g y a r nâgylepkefàuna újdonságai. - Polia Ent. Hung. 9: 173186. KAISILA, J. ( 1 9 6 2 ) : Immigration und E x p a n s i o n d e r Lepidopteren in Pinland in den J a h r e 1869-1960. - Acta Ent. Penn. 1 8 : 1-452. KOVÁCS L. ( 1 9 5 3 a ) : A m a g y a r o r s z á g i nagylepkék é s elterjedésük. - Polia Ent., Hung. 6: 77-184.

113

KOVÁCS L. ( 1 9 5 3 b ) : Bátorliget nagylepkefaunája ( M a c r o l e p i d o p t e r a ) . - In: S Z É K E S S Y V. ( s z e r k . ) : Bátorliget élővilága. Budapest. KOVÁCS L. ( 1 9 5 6 ) : A m a g y a r o r s z á g i nagylepkék é s elterjedésük IL - Folia E n t Hung. 9: 89-140. KOVÁCS L. ( 1 9 5 7 ) : A magyar nagylepkefauna g y a r a p o d á s a 1956-ban. - Polia Ent. Hung. 10: 125-13 2. KOVÁCS, L. ( 1 9 7 1 ) : Data to the knowledge of Hungarian macrolepidoptera VI. Data with r e s p e c t to migrating and s p r e a d i n g s p e c i e s . - Ann. hist.~nat. mus. nat. Hung. 63: 239-260. KOVÁCS L. - GOZMÁNY L. ( 1 9 5 4 ) : Állattársulások v i z s g á l a t a , különös tekintettel à l e p k é k r e . - Polia E n t Hung. 7: 8 1 - 9 1 . MÉSZÁROS Z. ( 1 9 7 9 ) : A Ptilophora plumigera E s p e r imágóinak t a v a s z i megjelenése ^Lepidoptera: Notodontidae). - Polia Ent. Hung. 3 2: 226-227.' RÉZBANYAI L. ( 1 9 7 3 ) : Kvalitatív é s kvantitatív vizsgálatok a z É s z a k i Bakony é j s z a k a i nagylepkefaunáján I. - Veszprém m. Múz. Közi. 1 2 : 395-450. RÉZBÁNYAI L. ( 1 9 7 4 ) : A K ő s z e g i - h e g y s é g nagylepkefaunája. - Polia Ent. Hung. 27: 139-182. RÉZBÁNYAI L. ( 1 9 7 6 ) : Hidegkedvelő, h a z a i v i s z o n y l a t b a n főleg montan tipusu éjszakai nagylepkefajok előfordulása a z É s z a k i - B a k o n y b a n . -i Polia Ent. Hung. 29: 153-155. RÉZBÁNYAI L. ( 1 9 7 9 ) : Kvalitatív é s kvantitatív v i z s g á l a t o k a z É s z a k i Bakony é j s z a k a i nagylepkefaunáján II. - Veszprém m. Múz. Közi. 1 8 : 139-191. S Z E Ő K E K. ( 1 9 7 8 ) : A Mezőföld lepkefaunájának v i z s g á l a t a f é n y c s a p d á k s e g í t s é g é v e l . - Polia Ent. Hung. 3 1 : 237-258. TALLÓS P . ( 1 9 5 9 ) : Adatok a Vendvidék é s a z Ő r s é g nagylepkefaunájához. - Polia Ent. Hung. 12: 3 0 1 - 3 25. UHERKOVICH Á; ( 1 9 6 7 ) : Die Tagfalter d e s T i s z a - T a l e s . - T i s c i a ( S z e g e d ) 3 : 57-64. UHERKOVICH Á. ( 1 9 7 1 ) : Adatok B a r a n y a nagylepkefaunájának i s m e r e t é h e z I. Sellye k ö r n y é k é n e k nappali lepkéi. - J. P a n n o n i u s Múz. Évk. ( 1 9 6 8 ) 1 3 : 15-18. UHERKOVICH Á. ( 1 9 7 2 ) : Adatok B a r a n y a nagylepkefaunájának ismeretéhez III. Ujabb faunisztikai adatok Sellye k ö r n y é k é r ő l . - J. P a n n o n i u s Múz. Évk. ( 1 9 7 1 ) 16: 29-39. UHERKOVICH Á. ( 1 9 7 4 ) : Adatok B a r a n y a nagy lepkefaunájának i s m e r e t é h e z II. Nappali l e p k e t á r s u l á s o k v i z s g á l a t a Sellye k ö r n y é k é n . - J. P a n n o n i u s Múz. Évk. (1969-70) 1 4 - 1 5 : 39-50. UHERKOVICH Á. ( 1 9 7 5 a ) : Adatok a Dráva-sík nagylepkefaunájának (Macrolepidoptera) ismeretéhez. - S a v a r i a , a Vas m. Múz. Ért. ( 1 9 7 1 - 7 2 ) 5-6: 115-145. UHERKOVICH Á. ( 1 9 7 5 b ) : Adatok B a r a n y a nagylepkefaunájának i s m e r e t é h e z IV. A Vil­ l á n y i - h e g y s é g nappali lepkéi. - J. P a n n o n i u s Múz. Évk. ( 1 9 7 2 - 7 3 ) 17-18: 3 3 - 4 3 . UHERKOVICH Á. ( 1 9 7 6 a ) : Adatok a Dél-Dunántúl nagylepkefaunájához (Macrolepidopte­ r a ) . - Polia Ent. Hung. 29: 119-137. UHERKOVICH Á. ( 1 9 7 6 b ) : Adatok B a r a n y a nagylepkefaunájának i s m e r e t é h e z VI. A Vil­ l á n y i - h e g y s é g éjjeli nagylepkéi (Lep., M a c r o h e t e r o c e r a ) . - Dunántúli Dolg. ( P é c s ) 10: 6 3 - 8 3 . UHERKOVICH Á. ( 1 9 7 7 a ) : Adatok B a r a n y a nagylepkefaunájának i s m e r e t é h e z VII. K i s v a s z a r k ö r n y é k é n e k nagylepkéi ( M a c r o l e p i d o p t e r a ) . - J. Pannonius Múzi Evk. (1975-76) 2 0 - 2 1 : 25-47. UHERKOVICH Á. (1977b): Adatok B a r a n y a nagylepkefaunájának i s m e r e t é h e z V. A giivánfai S z i l a s - e r d ő nagylepkéi. - J. P a n n o n i u s Múz. Évk. ( 1 9 7 4 ) 19: 63-83. UHERKOVICH Á. ( l 9 7 8 a ) : A B a r c s i Ő s b o r ó k á s n a g y lepkefaunája ( L e p i d o p t e r a ) . - Du­ nántúli Dolg. Term. tud. s o r . 1: 93-125. UHERKOVICH Á. ( 1 9 7 8 b ) : Komlósd k ö r n y é k é n e k nagy lepkefaunája (Macrolepidoptera). J. P a n n o n i u s Múz. Évk. (1977) 22: 73-87. UHERKOVICH Á. ( 1 9 7 8 c ) : Adatok B a r a n y a nagylepkefaunájának ismeretéhez VIII. M e c s e ­ ki k a r s z t b o k o r erdők n a g y l e p k é i ( L e p i d o p t e r a ) . - J. P a n n o n i u s Múz. Évk. (1977) 22: 61-72. UHERKOVICH Á. ( I 9 7 8 d ) : Nyiren élő nagylepkék e l t e r j e d é s e , fenológiája é s ökológiája ( L e p i d o p t e r a ) . - Acta Biol. Debrecina 1 5 : 41-50. UHERKOVICH Á. ( I 9 7 8 e ) : Dél- é s Nyugat-Dunántúl nagylepkéinek néhány állatföldrajzi k é r d é s e . - Állattani Közi. 65; 153-162. UHERKOVICH Á. ( l 9 7 8 f ) : Belső-Somogy é s a Zselic h a t á r v i d é k é n e k lepidopterológiai v i s z o n y a i ( L e p i d o p t e r a ) . - Somogyi múz. KÖzl. 3: 503-518. UHERKOVICH Á. ( 1 9 7 9 ) : Adatok B a r a n y a nagylepkefaunájának i s m e r e t é h e z IX. Ujabb faunisztikai adatok a Dráva-síkról é s a Villányi-hegységből ( L e p i d o p t e r a ) . - J. P a n n o n i u s Múz. Évk. ( 1 9 7 8 ) 2 3 : 4 1 - 4 9 . UHERKOVICH Á. ( 1 9 8 0 a ) : A Dél- é s Nyugat-Dunántúl tűlevelűeken élő n a g y l e p k é i (Le­ p i d o p t e r a ) . - J. P a n n o n i u s Múz. Évk. ( 1 9 7 9 ) 24: 77-9L UHERKOVICH Á. ( 1 9 8 0 b ) : Adatok B a r a n y a nagy lepkefaunájának ismeretéhez X. Egy ( mecseki c s e r e s - t ö l g y e s erdő nagylepkéiről ( L e p i d o p t e r a ) . - J. P a n n o n i u s Múz. Évk. ( 1 9 7 9 ) 24: 63-75. UHERKOVICH Á. ( 1 9 8 0 c ) : Az Alpokalja nagylepkéinek faunisztikai a l a p v e t é s e (Lepido­ p t e r a ) . - S a v a r i a , a Vas m. Múz. Ért. ( 1 9 7 5 - 7 6 ) 9-10: 27-55. UHERKOVICH Á. (1981 ) : A Zselic nagylepkefaunája I. V á s á r o s b é c k ö r n y é k e (Lepido­ p t e r a ) . - J. P a n n o n i u s Múz. Évk. ( 1 9 8 0 ) 25: 85-98.

114

VARGA, Z. ( 1 9 6 3 ) : Z o o g e o g r a p h i s c h e A n a l y s e d e r Macrolepidopterenfauna U n g a r n s . Teil I. - Acta Biol. D e b r e c i n a 2: 141-154. VARGA, Z» ( 1 9 6 4 a ) : Z o o g e o g r a p h i s c h e A n a l y s e d e r Makrolepidopterenfâuna U n g a r n s . Teil II. - Acta Biol. Debrecina 3: 147-180. VARGA Z. ( 1 9 6 4 b ) : M a g y a r o r s z á g állatföldrajzi b e o s z t á s a a nagylepkefáuna komponen­ s e i alapján. - Folia Ent. Hung. 1 7 : 119-167. VARGA Z. ( 1 9 8 1 ) : Diachrysia nadeja (Oberthur, 1 8 8 0 ) - a h a z a i fauna új tagja (Lepid o p t e r a , N o c t u i d a e ) . - Dunántúli Dolg. Term. tud., s o r . ( P é c s ) 2: 1 2 7 - 1 3 1 . VARGA, Z. - GYULAI, I. ( 1 9 7 8 ) : Die Faunenelemente-Einteilung d e r Noctuiden Ungarns und die Verteilung d e r F a u n e n e l e m e n t e in d e r Lokalfaunen. - Acta Biol. D e b r e c i n a 15: 2 5 7 - 2 9 5 .

115

1. t á b 1 á z a t. Az 1 %-os dominanciát egy évben ( f é n y c s a p d a ) illetve 1974-1977 folyamán ( l á m p á z á s o k ) elért fajok é s mennyiségük, a z ö s s z e s í t e t t f é n y c s a p d a - m e n n y i ­ ségek sorrendjében lamp ázáa d. sok s с f é n a P У Mythimna t u r c a L. Boarmia punctinalis SCOP, Jaspidia p y g a r g a HUPN. Lithosia q u a d r a L. Spilarctia lubricipeda L. Orthosiâ gothica L. Amathes c-nigrum L. Axylia putris L. S y s t r o p h a s o r o r c u l a HUPN. Phtagmatobia fuliginosa L. Spilosoma menthastri E S P . P a n o l i s flammea DS. Rivula s e r i c e a l i s S C O P . T h o l e r a decimalis PODA Lom a s pilis marginata L. Zanclognatha tarsicrinalis K] P h a l e r a b u c e p h a l a L. Carádrina morpheus HUPN. Miltochristt? miniata P O R S T . Hypena p r o b o s c i d a l i s L. Semiothisa a l t e r n a r i a HBN. Eilema g r i s e o l a HBN. Agrotis,venustula DS. Ectropis bistortàtà GOEZE Orthosia incertà HUPN. Perizoma alchemiliata L. Hyloicus pinastri L. Eilema lutarella L. Calothysanis g r i s e a t a P E T . T h o l e r a c e s p i t i s DS. Lycia hirtaria CL. Cyclophora porát à L. Hoplodrina a l s i n e s BRAHM. P o r t h e s i a similis P U E S S L . E u c a r t a ámetystina HBN. C o l o c a s i á coryli L. Scotia e x c l a n à t i o n i s L. A r e n o s t o l a extrema HBN. P e l o s i a m u s c e r d a HUPN. Autographa gamma L. Macdunnoughiá confusa S T . Rus ina ferrugineá E S P . Hylophila fagana P . D r e p a n a falcataria L. Cybosia mesomella L. 1/aspeyriá flexula D S . Agriopis aurantiaria HBN. Ochropelura plecta L. A r e n o s t o l a fluxa HBN. Scotia segetum DS. D a s y c h i r à pudibundâ L. Mamestra contigua D S . Lymantria d i s p a r L. S t e r r h a s y l v e s t r a r i a HBN. E u c h o e c a nebulata SCOP. Hydriomena c a e r u l a t a P . DS. = DEN. et SCHIPP^ ST. - STEPH.

116

1977 1975 1976 péld . % péld,. % péld,. % 428 4,29 694 6,86 209 2,58 471 4,72 625 6,15 131 1,62 280 2,81 594 5,84 148 1,83 204 2,04 600 5,91 111 1,37 161 1,61 354 3,48 303 3,74 86 0,85 450 5,55 112 1,12 373 3,74 101 0,99 146 1,80 319 3,20 152 1,50 239 2,95 169 1,69 303 2,98 253 3,12 206 2,06 54 0,53 204 2,52 127 1,27 3 21 3,16 1 3 2 1,63 63 0,78 373 3,74 106 1,04 55 0,68 348 3,49 102 1,00 140 1,40 154 1,52 167 2,06 66 0,66 211 2,08 63 0,78 15 0,19 264 2,65 162 1,59 66 0,66 220 2,17 59 0,73 20 0,20 53 0,53 188 2,32 96 1,18 71 0,71 101 0,99 49 0,60 100 1,00 9 0,09 89 0,89 226 2,22 34 0,42 62 0,76 6 0,06 22 0,22 52 0,64 137 1,37 118 1,16 12 0,15 117 1,17 186 1,83 76 0,76 58 0,57 172 2,12 18 0,18 1 0,01 105 1,30 61 0,75 96 0,96 115 1,13 121 1,21 9 0,08 _ 0,00 28 0,34 127 1,27 31 0,30 65 0,65 127 1,25 3 4 0,42 20 0,20 86 0,85 133 1,64 56 0,69 1 3 2 1,3 2 13 0,13 104 1,04 33 0,3 2 35 0,43 101 1,01 71 0,70 33 0,41 8 0,10 104 1,04 130 1,28 70 0,86 52 0,51 11 0,11 41 0,41 2 7 0,27 154 1,90 21 0,21 67 0,83 55 0,54 26 0,3 2 23 0,23 84 0,83 94 0,94 33 0,3 2 47 0,59 95 1,17 98 0,98 4 0,04 22 0,22 8 0,08 16 0,20 24 0,30 75 0,74 24 0,24 43 0,43 24 0,24 41 0,51 31 0,3 8 14 0,14 3 4 0,33 17 0,21 36 0,35 103 1,03 27 0,27 134 1,3 2 1 0,01 40 0,49 54 0,54 3 7 0,36 55 0,68 5 0,05 6 0,06 90 1,11 15 0,15 33 0,33 85 i;o5 35 0,34 12 0,12 98 1,21 6 0,06 8 0,08 21 0,26 29 0,29 2 0,02 27 0,27 35 0,34 2 0,02 4 0,05 7 0,07 16 0,16 4 0,04 3 0,04 4 0,04

1978 péld,, % 280 3,04 92 1,00 194 2,11 231 2,51 194 2,11 177 1,92 155 1,68 64 0,69 28 0,30 189 2,05 52 0,56 84 0,91 94 1,02 124 1,35 212 2,30 47 0,51 128 1,39 173 1,88 151 1,64 240 2,61 44 0,48 298 3,23 66 0,72 55 0,60 55 0,60 237 2,57 68 0,74 210 2,28 148 1,61 71 0,77 29 0,31 55 0,60 83 0,90 4 8 0,52 7 P.08 111 1,20 19 0,21 94 1,02 101 1,10 39 0,42 9 0,10 145 1,57 61 0,66 75 0,81 103 1,12 22 0,24 5 0,05 29 0,31 93 1,01 1 7 0,18 19 0,21 1 0 0,11 2 8 0,30 - O.00 4 0,04 4 0,04

összesen péld. % 1611 4,30 1319 3,52 1216 3,25 1146 3,06 1012 2,70 825 2,20 775 2,07 774 2,07 753 2,01 653 1,74 632 1,69 626 1,67 599 1,60 5 85 1,56 552 1,47 488 1,30 473 1,26 434 1,16 419 1,12 398 1,06 393 1,05 388 1,04 373 1,00 370 0,99 361 0,96 361 0,96 340 0,91 340 0,91 334 0,89 297 0,79 268 0,72 256 0,68 255 0,68 253 0,68 249 0,66 244 0,65 241 0,64 237 0,63 234 0,62 213 0,57 206 0,55 191 0,51 184 0,49 183 0,49 182 0,49 178 0,48 167 0,45 160 0,43 159 0,42 155 0,41 151 0,40 122 0,33 80 0,21 64 0,17 31 0,08 15 0,04

1974-77 péld,. % 325 3,34 176 1,81 303 3,11 435 4,47 39 0,40 37 0,38 177 1,82 136 1,40 232 2,38 57 0,59 9 9 1,02 65 0,68 42 0,43 1 0,01 3 2 0,33 6 8 0,70 5 0,05 3 0,03 15 0,15 19 0,20 199 2,04 12 0,12 62 0,64 133 1,37 126 1,29 45 0,46 89 0,91 35 0,36 56 0,47 - 0,00 76 0,78 8 0,08 11 0,11 49 0,50 63 0,65 68 0,70 28 0,29 2 0,02 52 0,53 1 1 0 1,13 60 0,62 10 0,10 123 1,26 168 1,72 8 0,08 33 0,34 15 0,15 126 1,29 1 0,01 15 0,15 46 0,47 13 0,13 638 6,54 208 2,14 121 1,24 204 2,09

2. t á b l á z a t . A j e l e n t ő s e b b éjjeli g y ű j t é s e k s o r á n fogott l e g g y a k o r i b b n a g y l e p ­ k é k p é l d á n y s z á m a é s d o m i n a n c i a - s z á z a l é k a ( a z e g y e s g y ű j t é s e k teljes faj- é s p é l d á n y számának feltüntetésével). 1974: (gyűjtőhely minden alkalommal: Darány, temető) III. 2 8 . ( 2 0 f a j , 59

példány)

L y c i a h i r t a r i a CL. О rthosia incerta HUPN, Biston stratarius HUPN, C o n i s t r a v a c c i n a L. V. 1 0 .

( 9 2 faj, 3 9 8

10 16,9 9 15,2 6 10,2 5 8,5

példány)

Sysstropha sororcula

HUPN.

Cyclophora punctaria L. Hylophila fagana P. C o l o c a s i a c o r y l i L. V. 2 4 .

( 5 8 faj, 1 6 8

VI. 5 . ( 9 5 f a j , 3 7 8

VI. 1 8 . ( 1 1 0 faj, 4 0 1

( 1 0 9 faj, 1 0 2 0

( 9 2 faj, 2 4 8

VIII. 2 6 . ( 1 0 2 f a j , 4 2 8

19 17 14

7,7 6,9 5,6

38 35 19

8,9 8,2 4,4

példány)

Eupithecia s o b r i n a t a HBN. A u t o g r a p h a g a m m a L. Macdunnoughia confusá STPH. minden

64 29,2 21 9,6 13 5,9

alkalommal:

11 9 8 6

21,6 17,6 15,7 11,8

( 1 0 7 faj, 5 5 3

példány)

Hylophila fagana P. bistortata

52 34 28

GOEZE

jaspidia pygarga H U P N .

9,4 6,1 5,1

IV. 6. D a r á n y , t e m e t ő ( 1 9 faj, 5 3 p é l d á n y ) Aethalura punctuláta DS, Orthosia cruda DS. Selenia tetrálunaria HUPN.

9 17,0 7 13,2 7 13,2

V. 5 . D á r á n y , t e m e t ő ( 5 6 faj, 2 1 3 p é l d á n y ) Ectropis bistortata G O E Z E Harpyia bicuspis BKH. Systrophá sororcula HUPN. L y c i á h i r t a r i a CL.

56 15 13 11

26,3 7,0 6,1 5,2

168 54 33

28,8 9,3 5,7

V» 6, B a r c s - K ö z é p r i g ó c , e r d é s z h á z a k ( 7 6 faj, 5 8 3 p é l d á n y ) Ectropis bistortata G O E Z E Boarmia punctinalis SCOP. Semiothisa á l t e r n a r i a HBN. VI. 1 2 . D a r á n y , t e m e t ő ( 3 6 faj, 9 8 p é l d á n y ) A x y l i a p u t r i s L. Spilosoma menthastri E S P , Hydriomena caerulata P. S t e r r h a s y l v e s t r a r i a HBN. Jaspidia pygarga HUPN.

1 7 17,3 10 10,2 7 7,1 7 7,1 6 6,1

VI. 1 9 . D a r á n y , t e m e t ő ( 1 4 5 faj, 8 2 3 p é l d á n y : 2 l á m p a ) L i t h o s i a q u a d r a L. M y t h i m n a t u r c a L. Boarmia punctinalis SCOP. Sterrha s y l v e s t r a r i a HBN. Jaspidia pygarga HUPN.

260 31,6 27 3,3 18 2,2 18 2,2 18 2,2

VI. 2 9 . D a r á n y , t e m e t ő ( 1 3 5 faj, 8 4 7 p é l d á n y ) Jaspidia pygarga HUPN. L i t h o s i a q u a d r a L. Boarmia punctinalis SCOP.

148 80 51

17,5 9,4 6,0

Jaspidia pygarga HUPN. H a b r o s y n e pyrithoides HUPN. Boarmia punctinalis SCOP.

148 16,6 95 10,6 53 5,9

VIII. 2 7 . D a r á n y , t e m e t ő ( 1 4 0 faj, 974 p é l d á n y )

példány)

X y l o m i g e s c o n s p i c i l l a r i s L. Orthosia incerta HUPN. Sysstropha sororcula HUPN. L y c i a hirtaria CL. Dryrnonia ruficornis HUPN, P a n o l i s flamm e a D S .

VII. 1 0 .

11 10,4 1 0 9,2 9 8,3 7 6,4

VII. 1 5 , B a r c s - K ö z é p r i g ó c , R i g ó c p a t a k m e n t é n ( 1 3 1 faj, 8 9 3 p l d . )

példány)

flammea D S . incerta HUPN. cruda DS. v a c c i n i i L.

ÍV. 2 9 . ( 2 6 f a j , 7 9

605 59,3 31 3,0 23 2,6

példány)

A m a t h e s c - n i g r u m L. M y t h i m n a t u r c a L. Hoplodrina ambigua DS.

III. 2 8 . ( 1 5 f á j , 5 1

6,7 5,5 4,0 4,0

példány)

D r e p a n a f a i c a t a r i a L. E m a t u r g a a t o m a r i a L. A u t o g r a p h a g a m m a Ь.

IX. 1 8 . ( 5 8 faj, 2 1 9

55 14,6 49 13,0 16 4,2

példány)

E p i r r h o e alternata MUELL. Jaspidia pygárga HUPN.

Panolis Orthosia Orthosia Conistra

7,7 7,1 5,9 5,3

27 22 16 16

Lymantria dispar L.

XISTffSb ( g y ű j t ő h e l y rány, temető)

13 12 10 9

példány)

Hydriomena caerulata P. O l i g i a s t r i g i l i s L. E u c h o e c a nebuláta SCOP. A r c t i a v i l l i c a L.

VIII. 1 .

8,5 7,3 6,8 5,3

példány)

Hydriomena caerulata P. S t e r r h a s y l v e s t r a r i a HBN. S p i l o s o m a menth&stri E S P .

VII. 1 2 .

34 29 27 21

példány)

H y l o i c u s p i n a s t r i L. Semiothisa álternaria HBN. Spilosoma menthastri E S P . Boarmia punctinalis SCOP.

Ectropis

példány)

Semiothisa á l t e r n a r i a HBN. R h o d o s t r o p h i a v i b i c a r i á CL. S c o t i a e x c l a m á t i o n i s L. Apamea s o r d e n s HUPN.

V. 8. ( 4 5 f a j , 1 0 6

11 13,9 1 0 12,7 9 11,4 5 6,3 5 6,3 5 6,3

M y t h i m n a t u r c á L. A m a t h e s c - n i g r u m L. O c h r o p l e u r a p l e c t a L. S t e r r h a s y l v e s t r a r i a HBN,

150 95 51 48

15,4 9,8 5,2 4,9

117

2,

t á b l á z a t

(folytatás)

IX. 1 0 . D a r á n y , t e m e t ő ( 7 0 faj, 2 9 0 p é l d á n y ) Scotia vestigialis HUPN. M y t h i m n a t u r c a L. L i t h o s i a q u a d r a L.

197« 50 33 39

17,2 11,4 13,4

42 24 8

24,3 14,5 4,6

Dí. 2 8 . D a r á n y , t e m e t ő ( 5 0 faj, 1 7 3 p é l d á n y ) M y t h i m n a t u r c a L. L i t h o s i a q u a d r a L. Zanclognatha tarsicrinalis KN. XI. 5 . D a r á n y , t e m e t ő ( 9 faj, 4 5 p é l d á n y ) E r a n n i s d e f o l i a r i a CL. Agriopis aurantiària HBN. T h e r a j u n i p e r a t a L.

16 35,6 14 31,1 8 17,8

%9T7 III. 9. D a r á n y , t e m e t ő ( 1 1 faj, 3 5 p é l d á n y ) Orthosia cruda DS. Eupsilia transversa HUPN.

17 6

48,6 17,1

cruda DS. incerta HUPN. stabilis D S . g o t h i c a L. raunüa D S . t r a n s v e r s a HUPN.

C o l o c a s i a c o r y l i L. L y c i a h i r t a r i a CL. Ectropis bistortata G O E Z E Boarmia punctinalis 3 C O P . T h y a t i r â b â t i s L. Orthosia incerta HUPN.

VIIL 2 2 . B a r c s - K ö z é p r i g ó c , R i g ó c m e n t é n ( 1 6 0 faj, 2 0 9 6 p é l d á n y ; 2 lámpával) P e r i a o m a a l c h e m i l l a t a L. Jaspidia pygarga HUPN. H y p e n a p r o b o s c i d a l i s L. E i l e m a l u t a r e l i a L. Pelosia muscerda HUPN. M y t h i m n a t u r c a L. A m a t h e s c - n i g r u m L. Semiothisa alternaria HBN. B o a r m i a d a n i e l i WHRLI. P o r t h e s i a similis P U E S S L .

43 25,6 3 2 19,0 26 15,5 14 8,3 6,5 11 6,5 11

V. 1 7 .

( 1 0 3 faj, 6 1 7

V. 1 9 .

Orthosia incerta HUPN. L y c i a hirtaria CL. Ectropis bistortata G O E Z E Drymonia ruficornis HUPN.

Eupithecia Hydriomena Cyclophora Cyclophora Cyclophora

28 23,7 18 15,3 9 7,6 7 5,8

V. 1 7 . D a r á n y , K u t i - ő r h á z , b o r ó k á s - n y i r e s ( 8 2 f a j , 314 p é l d á n y , 2 lámpával) 87 27 13

27,7 8,6 4,1

54 10,4 63 12,2 38 7,3 33 6,4

VI. 1 6 . B a r c s - K ö z é p r i g ó c , R i g ó c m e n t é n ( 4 9 faj, 1 4 3 p é l d á n y ) J a s p i d i a p y g a r g a Hufn. A x y l i a p u t r i s L. Eustrotia bankiana P. H y p e n a p r o b o s c i d a l i s L.

118

37 9 8 7

( 1 2 9 faj, 8 9 8

27,8 6,8 6,0 5,3

9,2 4,9 4,3 3,9 3,8 3,7 3,5 3,8 3,4 3,0 Da­

66 10,7 6,3 39 27 4,4 26 4,2 20 3,2

példány)

105 11,7 intricata Z E T T . 45 5,0 c a e r u l a t a P, a n n u l a t a S C H U L Z E 44 4,9 p u n c t a r i a L. 39 4,3 linearia HBN. 37 4,1

V. 2 4 . ( 1 2 8 f a j , 6 1 5 2 lámpán)

VI. 7 . D a r á n y , t e m e t ő ( 9 7 faj, 5 1 8 p é l d á n y ) Sterrha sylvestraria HBN Hydriomena caerulata P. A x y l i a p u t r i s L. Sysstropha sororcula HUPN.

193 102 91 81 80 77 73 79 71 63

példány)

Eupithecia intricate Z E T T . Orthosia incerta HUPN. D a s y c h i r a p u d i b u n d a L. C y c l o p h o r a p u n c t a r i a L. Aethalura punctulata DS.

IV. 2 2 . D a r á n y , t e m e t ő ( 2 9 faj, 1 1 8 p é l d á n y )

S y s s t r o p h a sororcula HUPN. Bapta bimaculata P. D a s y c h i r a p u d i b u n d a L.

40 12,5 27 8,4 5,9 19 18 5,6 5,3 17 16 5,0

1Ф79 (gyűjtőhely minden alkalommal: rány, Kuti-őrház, nyires-borókás)

III. 1 8 . D a r á n y , t e m e t ő ( 2 6 faj, 1 6 8 p é l d á n y ) Orthosia Orthosia Orthosia О rthosia Orthosia Eupsilia

V. 5 . B a r c s - K ö z é p r i g ó c , R i g ó c m e n t é n ( 6 6 faj, 3 2 o p é l d á n y )

példány;

Meristis trigrammica HUPN. Hydriomena caerulata P. Eupithecia intricata Z E T T , A n a i t i s p l a g i a t a L. C y c l o p h o r a p u n c t a r i a L. D r e p a n a f a l c a t a r i a L. VII. 3 1 . ( 1 2 4 f a j , 1 2 6 1

7,0 6,7 5,5 4f7 4,6 3,6

példány)

P e r i z o m a a l c h e m i l l a t a L. Euchoeca nebulata SCOP. Scotia segetum DS. Boarmia punctinalis SCOP. Perizoma lugdunaria H.-SCH. E i l e m a c o m p l a n a L. VIIL 1 7 . ( 1 2 4 f a j , 8 1 3

43 41 34 29 28 22

470 37,3 131 10,4 88 7,0 52 4,1 41 3,3 39 3,1

példány)

E i l e m a c o m p l a n a L. E i l e m a l u t a r e l i a L. Pelosia m u s c e r d a HUPN. P e r i z o m a a l c h e m i l l a t a L. A m a t h e s c - n i g r u m L.

155 19,1 84 10,3 54 6,6 51 6,3 33 4.1

2.

t á b l á z a t

(folytatás)

1 3шш IV. 1 5 . D à r a n y , K ú t i - ő r h á z ( 1 9 faj, 92 p é l d á n y ) Biston stratarius HUPN. C o n i s t r a v a c c i n i i L. Orthosia incerta HUPN. Conistra erythrocephala DS.

19 20,7 16 17,4 14 15,2 8 8,7

V. 8. D a r á n y , Szürühely-folyás ( 3 8 faj, 29? p é l d á n y ) Aethalura punctulata D S . О rthosia incerta HUPN. C o l o c a s i à coryli L. Lycia hirtaria CL. Ectropis bis tortata G O E Z E

4 8 16,2 3 5 11,8 29 9,8 26 8,8 25 8,4

VI.2. D a r á n y , N a g y b e r e k ( 5 2 faj, 308 p é l d á n y ) Hydriomena c a e r u l a t a P . Drymonia trimacula E S P . Semiothisa notata L.

3.

t á b l á z a t .

1 4 8 48,1 16 5,2 10 3,3

VI. 3« B a r e s-K öz ép rigó c, h a l a s t ó "IX-es tó" (71 faj, 272 p é l d á n y ) 37 Hydriomena c a e r u l a t a P . 20 Jodis l a c t e â r i a L. 19 Boarmià pjunctinalis S C O P . 12 Semiothisa a l t e r n a r i a HBN. 12 S y s s t r o p h a s o r o r c u l a HUPN. VI. 9. D a r á n y , Kuti-őrház (119 faj, 530 p é l d á n y ) 84 Hydriomena c a e r u l a t a P . 44 S y s s t r o p h a s o r o r c u l a HUPN. 21 Boarmiâ punctinàlis S C O P . 15 Rivula s e r i c e à l i s S C O P . VI. 2 3 . Darány, Kuti-őrház (96 faj, 507 p é l d á n y ) 61 Hydriomena c a e r u l a t a P . 44 Oligia latruncula D S . 36 Boarmia punctinalis S C O P . 20 Arctia villica L. 19 E u c h o e c a nebulata S C O P . IX. 17. Darány, Szürühely-folyás ( 2 5 faj, 546 p é l d á n y ) Eupithecia s o b r i n a t a HBN. 480 Lithosia q u a d r a L. 10 Hylaea fasciaria L. 9 P o r t h e s i a similis P U E S S L . 9

13,6 7,4 7,0 4,4 4,4

15,8 8,3 4,0 2,8

12,0 8,7 7,1 3,9 3,7

87,9 1,8 1,6 1,6

Polifág, tölgyön is élő fajok mennyiségi v i s z o n y a i

p d a f é n y с s à össz. 1975 1976 1977 1978 fajok 625 Boarmia punctinalis SCOP. 1319 471 131 92 450 177 825 О rthosia gothica L. 112 86 55 O r t h o s i a incerta HUPN. 76 172 361 58 20 29 Lycia hirtaria CL. 268 86 133 55 56 Cyclophora p o r a t a L. 256 13 132 65 62 82 Cyclophora p u n c t a r i a L. 253 44 48 P o r t h e s i a similis P U E S S L . 101 71 33 253 C o l o c a s i a coryli L. 70 244 52 11 111 Conistra vaccinii L. 210 37 69 85 19 Hylophila fagana P . 24 61 184 24 75 75 D r e p a n a faleâtaria L. 41 183 43 24 65 Agrochola helvola L. 46 48 179 20 5 Agriopis aurantiaria HBN. 167 27 134 1 85 D a s y c h i r a pudibunda L. 151 12 35 19 Biston betularius L. 25 38 27 52 142 Orthosia c r u d a DEN. et SCHIPP. 140 76 24 30 10 O r t h o s i a stabilis DEN. et SCHIPP. 61 26 27 18 132 Biston s t r a t a r i u s HUPN. 75 10 28 19 132 E r a n n i s defoliaria CL. 128 37 1 2 88 Eupsilia t r a n s v e r s a HUPN. 70 119 13 17 19 P e r i b a t o d e s rhomboidaria DEN. et SCHIPP. 113 45 15 21 32 Ennomos e r o s a r i a DEN. ét S C H I P P . 106 26 14 34 32 Alsophila a e s c u l a r i a DEN. et SCHIPP. 105 30 54 8 13 Ligdia a d u s t a t a DEN. ét SCHIPP. 85 6 33 38 8 25 Bapta bimacuiata P. 16 84 11 32 Lymantria d i s p a r L. 80 29 2 21 28 Lophopteryx cámelina L« 37 15 79 15 12 Hemithea a e s t i v a r i a HBN. 25 6 73 29 13 15 O p e r o p h t e r a brumata L. 70 9 5 41 A n g e r o n a p r u n a r i a L. 65 4 22 20 19 Oporinia dilutata DEN. et SCHIPP. 57 0 2 3 52 Cochlidion limacodes HUPN. 25 5 16 7 53 Ennomos autumnaria W E R B G , 46 5 2 2 37 Agrochola litura L. 43 7 24 1 11 P l a g o d i s d o l a b r à r i a L. 10 5 41 13 13

lámpázások 176 37 126 76 8 57 49 68 19 123 168 8 15 46 63 79 45 17 16 23 51 5 6 29 35 638 19

9 1 12 0 13 0 0 23

119

3.

t á b l á z a t

(folytatás) f

é

сössz.

Orthosia munda DEN. et SCHIPP. Phigalia pilosaria DEN. et SCHIPP. E p i c n a p t e r a tremulifolia HBN. Apocheima hispidaria DEN. et SCHIPP. Momâ alpium OSB. Hyphantria c u n e à DRURY Iodis l a c t e a r i a L. A b r a x a s g r o s s u l a r i a t a L. Herminia barbalis CL. D r e p a n a binaria HUPN. Euproctis c h r y s o r r h o e a L. Cosmia t r a p e z i n a L. B r a c h i o n i y c h a sphinx HUPN. D a s y c a m p á e r y t h r o c e p h a l a DEN. et SCH. Bapta temerata DEN. et SCHIPP. S e l e n i a lunaria DEN. et SCHIPP. Agriopis marginária BKH. P o e c i l o c a m p a populi L. Apatele tridens DEN. et SCHIPP. Cosmia pyralina DEN. et SCHIPP. Orgyia r e c e n s HBN. P l a g o d i s pulveraria L. Cirrhia a u r a g o DEN. et SCHIPP, D a s y c a m p á rubiginea DEN. et SCHIPP. Apatele alni L. Lithophane ornitopus HUPN. Orthosia miniosa DEN. et SCHIPP. Agrochola macilenta HBN. M â l a c o s o m a n e u s t r i a L. Colotois p e n n a r i a L. Alsophila quad rip unctaria PODA E p i s e m a c a e r u l o c e p h a l a L. R o e s e l i a strigula DEN. et SCHIPP. Apatele p s i L. Lithophane s o c i â HUPN. Agrochola humilis DEN. et SCHIPP. Amphipyra pyramidea L. Apatele a c e r i s L. Crocallis elinguâria L. 4.

t á b l á z a t .

37 30 24 23 22 22 19 19 18 17 15 15 15 14 14 12 12 12 9 5 5 5 5 4 4 4 4 4 3 2 2 2 1 1 1 1 1 0 0

n

y

1975 17 6 2 3 3 1 3 10 11 8 10 2 3 6 1 6 5 2 1 1 4 1 1 3 0 2 2 1 1 0 2 0 0 1 0 1 0 0 0

С s 1976

a p 1977 16 15 8 12 4 11 1 1 2 0 0 10 5 5 4 1 2 6 2 0 1 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 2 1 0 0 0 0 0 0

2 8 1 4 13 8 9 2 1 3 5 0 3 0 3 2 4 3 4 3 0 1 2 0 4 1 0 0 1 1 0 0 0 0 1 0 0' 0 0

d a 1978

lámpázások

2 1 13

15 1 2 3 12 4 13 8 16 9 12 3 0 4 4 4 1 0 2 6 3 3 0 S 7 4 4 0 1 1 0 0 9 1 1 0 0 2 1

4 2 2 6 6 4 6 0 3 4 3 6 3 1 1 2 1 0 2 2 0 0 1 2 3 1 1 0 0 0 0 0 0 1 0 0

Monofág tö Így fogy a s z t o k mennyiségi v i s z o n y a i

fajok Drymonia ruficornis HUPN. Boarmia roboraria DEN. et. SCHIPP. Boarmia danieli WHRLI. Drymonia trimacula E S P . Ectropis e x t e r s a r i a HBN. R o e s e l i a togatulalis HBN. A n t h e r e a yamamai GUER. P e r i d e a a n c e p s DEN. et SCHIPP. S t a u r o p u s fagi L. Spatalia a r g e n t i n e DEN. et SCHIPP. Agriopis l e u c o p h a e a r i a DEN. et S C H I P P . Minucia lunaris DEN. et SCHIPP. Eupithecia a b b r e v i a t e S T E P H . Ochrostigma velitaris HUPN. Comibaena pustulata HUPN. Poryploca r i d e n s P . Cyclophora ruficiliaria H.-SCH; Eupithecia d o d o n e a t a GUEN. Ennomos quercinària HUPN. Cyclophora que reim ontariä BASTELBG. T h a u m a t o p o e a p r o c e s s i o n e a L. Dichonia aprilina L. Dichonia c o n v e r g e n s DEN. et SCHIPP. Hybocampa milhauseri P . Drymonia q u e r n a P . B e n a p r a s i n a n a L.

f é n y össz. 1975 157 128 82 82 73 55 54 32 28 18 17 11 10 9 8 7 4 3 2 2 1 1 0 0 0

12 4 20 21 40 23 8 2 11 5 4 9 1 4 1 5 3 3 0 1 0 0 0 0 0

с s 1976 28 22 23 41 26 3 12 2 4 2 1 2 8 3 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0

a

p

1977

d a, lámpá1978 zások

70

47

32

18

84

26

27 5 5 16 7 24 2 8 12 0 1 1 3 1 0 0 0 0 1 1 0 0 0

12 15 2 13 27 4 11 3 0 0 0 1 3 0 0 0 2 1 0 0 0 0 0

40 27 0 8 2 24 24 1 2 1 4 5 2 2 0 2 2 1 0 0 1 1 1

5.

t á b l á z a t .

P ü z - é s nyárfafajokon

fajok Lomaspilis marginata L. P h a l e r a b u c e p h a l a L. Semiothisa alterbaria HBN. Laothoe pqpuli L. P h e o s i a tremula CL. Clostera pigra HUPN. C a b e r a p u s a r i a L. Smerinthus ocellata L. T e t h e a or DEN. et SCHIPP. C a b e r a exanthemata S C O P . Agrochola lota CL. Grluphisia c r e n â t à E s p . Closterà curtula L. Colobochyla salicalis DEN. et SCHIPP. Notodonta dromëdarius L. Epione r e p a n d a r i a HUPN. Notodonta z i c z â c L. Mimas tiliae L. E a r i a s c h l o r a n a L. Clostera a n a s t o m o s i s L. Agrochola circellàris HUPN. Cirrhiâ icteritia HUPN. Semiothisa notata L. Ipimorphà s u b t u s a DEN. et SCHIPP. Apatele m e g a c e p h a l a DEN. et SCHIPP. Cirrhia o c e l l a r i s BKH. Pteràpheràpteryx sexalata R ETZ, Cirrhia lutea STROEM. Lobophora halterata HUPN. Hàrpyia bifida HBN. Notodonta p h o e b e SIEB. G-àstropacha quercifolia L. Cirrhia girvago DEN. et SCHIPP. Lomographa c a r a r i a HBN. Scoliopteryx libatrix L. Leucoma Salicis L. b a s i o c à m p à q u e r c u s L. P a r a s t i c h t i s s u s p e c t a HBN. Hârpyia furculà CL. Clostera â n a c h o r e t a P . O r t h o s i a populi STROEM. Nothopteryx c a r p i n a t a BKH; Ipimorphà r e t u s a L. C e r u r a ermineä E S P . G a s t r o p a c h a populifolia E S P . Catocala nupta L. T e t h e a ocularis L. C e r u r a vinula L. Cyclophora orbicularia HBN. Lomographa dilectaria HBN.

élö nagylepkék mennyiségi v i s z o n y a i f é n y с s a p d a ossz, 1975 1976 1977 550 473 393 140 119 101 71 59 58 53 37 33 29 28 22 22 21 19 19 19 18 18 16 14 12 12 10 10 9 9 8 8 8 7 6 4 3 3 3 2 2 2 2 1 1 1 1 1 0 0

66 66 89 8 14 31 8 5 6 8 0 9 3 4 4 5 4 4 3 6 1 0 2 0 1 0 0 0 3 0 1 1 0 2 2 0 0 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

211 220 226 26 10 30 42 22 15 -6 2 6 7 5 2 5 2 7 1 3 4 0 4 0 2 0 1 0 2 0 2 2 0 4 1 0 0 0 1 1 0 0 0 1 0 0 1 1 0 0

63 59 34 20 47 14 3 11 17 16 20 4 4 7 5 3 10 3 8 2 5 3 4 2 3 0 4 3 2 4 2 0 0 1 1 4 0 3 0 0 2 1 0 0 1 Ó 0 0 0 0

1978 212 128 44 86 48 26 18 21 20 23 15 14 15 12 11 9 5 5 7 8 8 15 6 12 6 12 5 7 2 5 3 5 8 0 2 0

3 0 1 0 0 1 2 0 0 1 0 0 0 0

lámpa zások 32 5 199 4 6 4 95 5 23 18 0 16 8 4 40 2 2 17 3 2 11 5 5 1 5 3 2 0 1 1 9 4 0 1 3 5 1 1 0 0 0 0 0 3 2 1 1 0 1 1

6. t á b l á z a t . Nyiren, d e m á s o d s o r b a n é g e r e n v a g y e g y é b lombosfákon élő fájok mennyiségi v i s z o n y a i f é n y с s a p d a lámpa fajok o s s z . 1975 1976 1977 1 9 7 8 zások

Cyclophora albipunctata HUPN. D r e p a n a lacertinaria L. Endromis v e r s i c o l o r a L. P h e o s i a gnoma P . Polyploca flavicornis L. Oporinia autumnata BKH. Apatele leporina L. Celama centonalis HBN. Harpyia b i c u s p i s BKH. T e t h e a fluctuosa HBN. Leucodonta bicoloria P U E S S L .

51 47 21 19 14 10 8 6 4 1 0

7 12 4 4 0 2 0 5 1 1 0

3 13 2 1 3 0 0 1 0

о

0

17 8 15 7 8 0 5 0 2 0 0

24 14 0 7 3 8 3 0 1 0 Q

31 23 2 9 5 0 27 1 21 0 1

7.

t á b l á z a t

É g e r e n élő fajok mennyiségi v i s z o n y a i

fajok Aethalura punctulata DEN. et S C H I F F . Hydraelia flamm eolaria HUFN. T e t h e a duplaris L. Hydriomena c a e r u l a t a F . Apatele c u s p i s HBN. Drepana harpagula E S P . D r e p a n a curvatula BKH. L/ithophane furcifera HUFN. Geometra papilionaria L. 8.

t á b l á z a t

t á b l á z a t

t á b l á z a t

t á b l á z a t

t á b l á z a t

f é n y ö s s z . 1975 51 23 18 5 17 5

1976

a p d a 1977 1978 5 3 5

lámpázások 14 II 21

y f é n össz. 1975

с s 1976

6 2 1 0

4 17 7 0

34 32 13 0

a

P 1977

d a 1978

lámpázások

2 0 2 0

22 13 3 0

19 7 12 1

y f é n össz. 1975

с s 1976

P 1977

d a. 1978

lámpázások

4 0 0 0 0

6 0 1 0 0

14 1 1 0 0

2 1 0 0 0

2 0

a

0 0 0

3 0 0 18 2

f é n y c s a p d a össz. 1975 1976 1977 1978 626 340 183 75 64 43 42 19 14 3 1

373 96 51 45 18 25 8 11 2 1 1

106 115 49 23 32 14 27 6 3 0 0

63 61 33 6 11 3 3 2 2 2 0

84 68 50 1 3 1 4 0 7 0 0

lámpázások 66 89 67 7 48 10 7 6 7 0 0

Borókán élő fajok mennyiségi v i s z o n y a i

fajok Eupithecia sobrinata HBN. T h e r a j u n i p e r a t a L. Eupithecia intricata Z E T T . T h e r a cognata HBN.

122

51 22 88 204 13 5 15 2 35

Fenyőféléken élő fajok mennyiségi v i s z o n y a i .

fajok P a n o l i s flammea DEN. et SCHIFF. Hyloicus pinastri L. Dendrolimus pini L. H y l a e a f a s c i a r i a L. Semiothisa liturata CL. T h e r a firmata HBN. Bupàlus piniarius L. Eupithecia indigata HBN. Lymantria monftcha L. T h e r a v a r i à t a DEN. et S C H I F F . Eupithecia lariciata F R R . 12.

16 3 5 4 5 0 0 0 0

11 0 4 3 1 7 1 4 1

9 17 8 4 3 1 2 0 0

K ő r i s e n é s szilen élő fajok mennyiségi v i s z o n y a i .

fajok Craniophora ligustri. DEN. et SCHIFF. Ennomos fuscantaria HAW. Nothop te ryx polycommata DEN. efe SCHIFF. Cosmia affinis L. Atethmia c e n t r a g o HAW. 11.

13 14 5 4 1 2 2 0 2

G y e r t y á n o n é s bükkön élő fajok mennyiségi v i s z o n y a i

fajok C a m p a e a margaritata Ь. A s t h e n a albulata HUFN. Cyclophora linearia HBN. H e t e r o g e n e à a s e l l a DEN. et SCHIFF. 10.

49 34 22 15 10 10 5 4 3

lámpázások

H á r s o n é s mogyorón élő fajok mennyiségi v i s z o n y a i

fájok S e l e n i a tetralunaria HUFN. Selenia bilunaria E S P . A r c t o r n i s L-nigrum MUELL. Cirrhia citrago L. P o e c i l o p s i s pomonaria HBN. 9.

a p d a f é n y e s ö s s z . 1975 1976 1977 1978

f é n y össz. 1975

С s 1976

a P 1977

d a 1978

22 1 0 0

18 0 1 0

0 4 1 1

0 0 0 0

40 5 2 1

lámpázások 88 21 1 0

13.

t á b l á z a t

Zuzmókon élő fajok

fajok Lithosia quadra L. Sysstropha sororcula HÜPN. Miltochrista miniata PORST. Eilema griseola HBN. Eilema lutarella L. P e l o s i a muscerda HUPN. Eilema complana L. Cybosia mesomella L. Laspeyria flexula DEN. et SCHIPP. Eilema lurideola ZINCK. Comacla s e n e x HBN. D y s a u x e s ancilla L. Cryphia fraudatricula HBN. Eilema d e p r e s s a E S P . Eilema pygmaeola DBLD. Cryphia algae P. Eilema unita HBN. Celama cicatricalis TR.

(erdőlakók) mennyiségi viszonyai f é n y ossz. 1975 1146 725 419 388 340 234 192 182 178 67 39 25 17 6 3 2 1 0

204 169 71 22 121 23 78 14 103 4 2 6 11 0 0 2 1 0

с s a p d a lámpá1976 1977 1978 zások 600 303 101 6 9 84 3 34 36 2 3 12 5 0 0 0 0 0

111 253 96 62 0 26 30 31 17 58 5 1 0 0 3 0 0 0

231 28 151 298 210 101 81 103 22 1 29 6 1 6 0 0 0 0

435 232 15 12 35 52 30 8 33 3 3 0 5 10 0 0 2 4

Die Gross-Schmetterlingsfauna der Wacholderheide bei Barcs, SW-Ungarn П. (Lepidoptera) ÁKOS UHERKOVICH

Im e r s t e n Teil der Arbeit w e r d e n j e n e 629 Makrolepidopteren-Arten behandelt (vgl. UHERKOVICH 1 9 7 8 a ) , die für d a s Gebiet in d e n J a h r e n 1967-77 n a c h g e w i e s e n wurden. Von d i e s e n Arten h a b e ich 43 b e m e r k e n s w e r t e Makrolepidopteren ausgewählt, d e r e n Verbreitung und Ökologie in Ungarn bzw. in g e w i s s e n Fällen a u c h ihre P h ä n o ­ logie ausführlicher b e s p r o c h e n wurde. Meine Sammeltätigkeit wurde a b e r noch n a c h dem A b s c h l i e s s e n d i e s e r Arbeit wei­ ter forgesetzt; a u c h in den J a h r e n 1978-1980. Ich konnte mit einem t r a n s p o n t a b l e n HondaG e n e r a t o r a u c h in s o l c h e n Stellen Lichtfang treiben (Quecksilberdampflampe, 250 W ) , wo früher d a s r e g e l m ä s s i g e Sammeln nicht möglich war. A u s s e r d e m h a b e ich a u c h j e n e s Material bearbeitet, d a s d u r c h meinen Dipterologen-Kollegen mit Hilfe einer M a l a i s e Falle erbeutet worden ist (Abb. 1-2.). Die Liste d e r vom Gebiet b e k a n n t e n Arten wurde mit 45 n e u e r e n e r g ä n z t , die An­ zahl d e r jetzt b e k a n n t e n Makrolepidopteren-Arten beträgt 673. Ein Teil d e r neuerlich n a c h g e w i e s e n e n Arten gilt im Lande als eine a u s g e s p r o c h e n e Seltenheit (Aplasia onon a r i a F U E S S L . , Eupithecia n a n a t a HBN., P o e c i l o p s i s pomonaria HBN., Apameà unanimis TR., Leucodonta bicoloria DEN. et S C H I F F . ) ; oder s i e sind im Nördlichen Mittelgebirge lokal in g r ö s s e r e r Anzahl erbeutet w o r d e n , s i e kommen a b e r im T r a n s d à n u b i e n s e h r v e r e i n z e l t v o r ( O c h y r i a quadrifasciata CL., Aspilates gilvaria DEN. et SCHIFF., Calc— psilos sylvata S C O P . , Polymixis pohymita L.). Die Verbreitung a n g a b e n d i e s e r s e l t e n e r Arten, evtl. a u c h ihre Verbreitungskarten (Abb. 3.) w e r d e n mitgeteilt. Aufgrund einer quantitativen Auswertung d e s Materials konnten die folgenden Schlüsse gezogen werden: 1. Ich konnte 56 s o l c h e Atren feststellen, d e r e n relative Häufigkeit mindestens in einem J a h r (bei Lichtfallen) o d e r in d e r kumulativen Liste d e r Lichtfangausbeuten (im B i r k e n - W a c h o l d e r h e i d e - G e b i e t ) d a s 1 % e r r e i c h t e ( l . T a b e l l e ) . D i e s e gelten g r ö s s t e n ­ teils a l s häufige und im g a n z e n Lande verbreitete Arten, d e r e n Futterpflanzen niedrige, k r a u t a r t i g e Pflanzen sind (meisten p o l y p h a g ) . Auch einige Laubfresser-Arten h a b e n eine hohe Dominanz: die auf F ö h r e n lebenden; W e i d e n - P a p p e l - bzw. E r l e n - f r e s s e r usw. D i e s e E r g e b n i s s e l a s s e n s i c h mit e i n e r A n a l y s e d e r Lichtfallenausbeuten v o n K i s v a s z a r (UHERKOVICH 1 9 7 7 a ) v e r g l e i c h e n . E s gibt a u s s e r d e m c h a r a k t e r i s t i s c h e U n t e r s c h e i d e z w i s c h e n den Lichtfang bzw. Lichtfallenausbeuten, die z. T. auf t e c h n i s c h e und s u b j e k \ tive U r s a c h e n zurückzuführen sind. 2. Aufgrund d e r jährlichen V e r ä n d e r u n g e n d e r Dominanz-verhältnisse konnte ich 6 Makrolepidopteren-Aspekte feststellen: 1. Winter, 2: zeitiges Frühjahr, 3 . s p ä t e s F r ü h ­ jahr - Frühsommer, 4: Hochsommer, 5: Spätsommer, 6; Herbst (Abb. 4 - 7 . ) . 3. Von den Laubfresser-Arten e r r e i c h e n die auf Eichen lebenden Polyphag-Arten die h ö c h s t e Dominanz, s i e w e r d e n durch die auf P a p p e l n und Weiden l e b e n d e n Arten gefolgt. Die A n z a h l d e r auf F ö h r e l e b e n d e n Arten ist g r ö s s e r , a l s in allen a n d e r e n Teilen v o n S - T r a n s d a n u b i e n ,

124

4. Die Anzahl d e r auf Baumflechten lebenden Arten ist a u c h beträchtlich (Abb. 9., Tabelle 1 3 . ) . A n l ä s s l i c h einer ö k o l o g i s c h - z o o g e o g r a p h i s c h e r A n a l y s e ' . d e r F a u n a h a b e ich die Verbreitung j e n e r Artery die grundsätzlich ähnliche ökologische "Ansprüche h a b e n , k a r ­ tiert (UHERKOVICH 1978d, e, 1 9 8 0 a ) . Die Ähnlichkeit d e r Lokalfaunen wurde mit dem Jaccard-Koeffizient (vgl. BALOGH J. 1953) a u s g e d r ü c k t : ja

«

Anzahl d e r gemeinsamen Arten Anzahl sämtlicher Arten

Die Faunenähnlichkeits-Werte d e r Geometriden und Notodpntiden wurden a u c h kartogram p h i s c h dargestellt (Abb. 1 0 - 1 1 . ) . Von d e n v e r s c h i e d e n e n Faunenkomponenten gelten v o r allem die Arten vom hohen F e u c h t i g k e i t s a n s p r u c h d e s sibirischen F a u n e n k r e i s e s als am meisten c h a r a k t e r i s t i s c h (Arten d e r Verladungsgesellschaften, d e r Moor- und Sumpfwiesen, Hochstaudenfluren, Au- und Bruchwälder, usw. )• Als bedeutend gelten noch die S O - e u r o p ä i s c h - m a n d s c h u ­ r i s c h e ( s o g . Sybilla-Arten) hylophile und die W - p a l a e a r k t i s c h e Waldsteppen-Komponente. Einige psammophile Arten e r g ä n z e n n o c h d a s mannigfaltige Faunenbild. Die auf F ö h r e n l e b e n d e Arten g e h ö r e n g r ö s s t e n t e i l s zum s i b i r i s c h e n ( b o r e a l e n ) F a u n e n k r e i s . Aufgrund d e r Faunenähnlichkeits-Werte bzw. d e r Verteilung d e r Faunenkomponente bin ich z u r Ansicht gekommen, d a s s aufgrund d e r Verbreitung d e r Makrolepidopteren kann d a s Praeillyricum, als einige regionale Einheit, nicht a b g e g r e n z t werden. Die B a r c s ' e r W a c h o l d e r h e i d e , die weiteren Teile vom "Inneren Somogy",- d a s s o g . " Z s e l i c s é g " , die D r a u - E b e n e und ein b e d e u t e n d e r Teil d e s Westlichen T r a n s d a n u b i e n s w e i s e n in ö k o l o g i s c h e r Hinsicht eine weitgehende Ähnlichkeit auf, und d e m e n t s p r e c h e n d ist a u c h die Z u s a m m e n s s e t z u n g d e r Makrolepidopterenfauna g r u n d s ä t z l i c h identisch. A u c h die Makrolepidopterenfauna d a s nordöstlichen T e i l e s d e r U n g a r i s c h e n Tiefebene bzw. g e w i s s e r Gebiete d e s Mittelgebirges weist viele ähnlich Züge auf. D e m e n t s p r e c h e n d k ö n n e n d i e s e G e b i e t e a l s Teile e i n e s einheitlichen "ökologischen Wirkungsraumes" b e ­ trachtet w e r d e n . Die isselârtigen G e b i r g e d e s G e b i e t e s : M e c s e k und Villany'er G e b i r g e g e h ö r e n aufgrund ihrer F a u n e n z u s a m m e n s e t z u n g zu einem a n d e r e n ö k o l o g i s c h e n Wirkungs­ raum. Die ökologischen Wirkungsräume w e r d e n mosaikartig v o n ökologischen Mikroräumen (d. h. Biotope) aufgebaut. Im ökologischen Wirkungsraum: West- und S ü d - T r a n s danubien - Mittelgebirge konnten in d e n letzten J a h r e n w e s e n t l i c h e Arealfluktuationen (vgl. KAISILA 1962) festgestellt w e r d e n . B e s o n d e r s deutlich ist die E x p a n s i o n m e h r e ­ r e r Arten von erhöhtem Feuchtigkeitsbedarf.

Author's a d d r e s s : Dr. Á. Uherkovich H-7622 P é c s Rákóczi út 64.

125