R. Lepidoptera - lepkék. R. Lepidoptera - lepkék. R. Lepidoptera - lepkék. R. Lepidoptera - lepkék. R. Lepidoptera - lepkék. R. Lepidoptera - lepkék

R. Lepidoptera - lepkék • Két pár hártyás, de pikkelyekkel (lepis) fedett szárny – Hiányozhat: • Pikkely • Szárny

– Kapcsolókészülék fogja össze (kivéve néhány nappali lepke) • Kapcsolókaréj (jugum) • Kapcsolótüske (frenulum) • Szabadszárnyú lepkék

– Nyugalmi helyzetben: • Függőleges (nappali lepkék) • Vízszintes (araszolók) • Háztetőszerűen összecsukott (többi)




R. Lepidoptera - lepkék • Szaporodás: holometabólia • Lárva: hernyó – 13 szelvény – 3 ízelt torláb – 4 álláb (3-6 potrohszelvény) – 1 tolóláb (10. potrohszelvény)

azonban az araszolóhernyók és a kivételek!




R. Lepidoptera - lepkék • Csáp: – Hím: fésűs – Nőstény: fonalas

• Szájszerv: pödörnyelv • Két összetett szem (esetleg 2 pontszem is) • Torszelvények: egységes tok • Potrohszelvények száma 10 • 5 lábtőíz, 2 karom

R. Lepidoptera lepkék • Életmód: – Lepke és hernyó különböző (!!) – Lepke: • Nektár, vagy virágpor • Semmi (ivari kétalakúságra utalhat)

– Hernyó: • Növények levele • Farágók • Ragadozók

1

• Igen bonyolult (közel 100 család)

• (Alr. Jugateae – kapcsolókaréjosok) • Alr. Frenateae – kapcsolósörtések

Rendszerük

– Öcs. Microfrenatae – éjjeli aprólepkék

Öcs. Microfrenatae- Aprólepkék • • • • •

Cs. Yponomeutidae - Pókhálós molyok Cs. Coleophoridae - Zsákhordó molyok Cs. Gracillariidae - Keskenyszárnyú molyok Cs.Phyllocnistidae - Kígyóaknázó molyok Cs. Sessidae (Aegeridae) - Üvegszárnyú lepkék (Szitkárok) Cs. Cossidae - Farontó lepkék Cs. Tortricidae - Sodrómolyok Cs. Tischeridae – Foltaknás molyok Cs. Gelechiidae - Sarlósajkú molyok Cs. Pyralidae – Fényiloncák (Cs. Tineidae – Ruhamolyok) (Cs. Psychidae – Zsákhordó lepkék)

• Alr. Ropalocera – nappali lepkék

• • • • • • •

Cs. Yponomeutidae - Pókhálós molyok

Cs. Yponomeutidae - Pókhálós molyok

• Első pár szárnyon (fonákon) stigma található, ajaktapogató kicsi • Hernyók: pókháló szerű, laza szövedék • Egész világon elterjedtek • Mo.: 20 faj

• Fajok:

• Állábon körkörös horogkoszorú

– Öcs. Macrofrenatae – éjjeli nagylepkék • Álláb külső szegélyén horogkoszorú

Cs. Coleophoridae – Zsákhordó molyok • Apró termet, szőrözött fej • Első szárny hegyes, keskeny • Hátsó szárny hosszú rojtokkal • Életmód: – Hernyó: aknázik (levél, tű, mag) -> zsák

– Yponomeuta malinellus – pókhálós almamoly – Argyresthia thuiella – tuja aranymoly

Cs. Coleophoridae - Zsákhordómolyok • Rendszer: – Mo.: kb. 150 faj (folyamatosan változik)

• Fajok: – Coleophora laricella – vörösfenyő aknázómoly – gubacsképző faj: Augusma auratellum

2

Cs. Gracillariidae – Keskenyszárnyú molyok • Első szárny erősen megnyúlt • Fej pikkelyes, csáp hosszú, vékony, ajaktapogató hosszú • Életmód: levélaknázók • Egész világon elterjedtek • Mo.: kb. 120 faj • Rendszerük:

Cs. Gracilariidae – Keskenyszárnyú molyok • Fajok: – Parectopa robinella – akácaknázó hólyagosmoly – Behurcolt faj • Európa: 1970 (Italy) • Magyarország: 1983

– Gazda: Robinia pseudoacacia

– Lithocolletinae – Gracillariinae

Cs. Gracilariidae – Keskenyszárnyú molyok • Fajok: – Phyllonorycter robiniella – akáclevél aknázómoly

Phyllonorycter robiniella – akáclevél aknázómoly • Megjelenés: … • Elterjedés: – Eredeti hazája É-Amerika, Európában behurcolt. • EUR: 1983 (Basel, Svájc) • HU: 1996

– Gazdanövény: akác

• Életmód: – Gregár aknázó a levélke fonákán. – Évente több nemzedék

• Jelentőség: – Jelenleg nehezen meghatározható

Cs. Gracilariidae – Keskenyszárnyú molyok • Phyllonorycter issikii – Hárslevél sátorosmoly

Cs. Gracilariidae – Keskenyszárnyú molyok • Fajok: – Ph. (Lithocolletis) platani – platánmoly

3

•

Cs. Gracilariidae – Keskenyszárnyú molyok Fajok: – Cameraria ohridella – vadgesztenyelevél aknázómoly – Európai faj

Cs. Gracilariidae – Keskenyszárnyú molyok • Fajok: – Ph. roboris – tölgylevél aknázómoly

• Európa: 1986 (Ohrid) • Magyarország: 1993

– Gazda: Aesculus hyppocastanum

Cs. Phyllocnistidae - Kígyóaknázó molyok • Phyllocnistis spp.- Kígyóaknázó nyármolyok

Cs. Sessidae (Aegeridae) Üvegszárnyú lepkék (Szitkárok) • Közepes termet • Szárny pikkelyborítása részben, vagy teljesen hiányzik • Fejlett pödörnyelv • Darázs mimikri (darázsderék!!) • Életmód: – Hernyó: rejtett (faanyagban, vagy évelők szárában, gyökerében) – Lepke: nappal repül

• Rendszerük: – Mo.: 35 faj

Paranthrene tabaniformis – bögölyszitkár • Nemző – 20-35 mm szárnyfesztávú lepke. A lepke második pár szárnya átlátszó, első pár szárnya barnásfekete (előfordul, hogy a tövi részén ez is átlátszó). A nőstény (nagyobb termetű) potrohán 3, a hím (kisebb termetű) potrohán 4 sárga gyűrű látható.

• Álca – A hernyó piszkosfehér, ritkán szőrözött, utolsó szelvényén két kitinhoroggal. Kifejlődve 15 mm nagyságú.

Paranthrene tabaniformis – bögölyszitkár • Kárkép – A hernyó a járatokat folyamatosan üríti, így a nyílásnál mindig található rágcsálék. A későbbi rágás helyén a vékonyabb ág egyoldalasan megduzzad, ahol az ág el is törhet. A lepke kibújásakor a bábbőr a kibújási nyílásban marad.

• Előfordulás – Eurázsiai elterjedésű faj, hazánkban is gyakori. Gazdanövényei a nyárfélék, de előfordulhat fűzön is.

4

Paranthrene tabaniformis – bögölyszitkár

Paranthrene tabaniformis – bögölyszitkár

• Életmód – Nálunk egy, illetve két éves fejlődésű populációi is előfordulnak. – Párosodás után a nőstény a petéit többnyire egyesével helyezi el. Ennek során előszeretettel keres föl sebzéseket (metszés!), de ha ilyet nem talál, kéregrepedésekbe és ágak elágazásába rakja petéit. – A kikelő hernyók berágják magukat a fába és ott a bélben, vagy azzal párhuzamosan készítik 5-25 cm hosszú járataikat a befurakodási nyílástól „fölfelé”. – Kétéves fejlődés esetén a hernyó kétszer telel át. – Az áttelelő hernyók tavasszal még táplálkoznak, majd a kéreghez közel bebábozódnak. – A bábból a nemzők április végétől augusztus közepéig repülnek ki, nagyobb számban a délelőtt folyamán.

Cs. Sesidae (Aegeridae) Üvegszárnyú lepkék (Szitkárok) • Fajok: – Sesia apiformis – darázslepke – Synanthedon spheciformis – égerfa szitkár

Cs. Sessidae (Aegeridae) Üvegszárnyú lepkék (Szitkárok) • Synanthedon vespiformis – (Szeder) Darázsszitkár • Előfordulás: – Palearktikus

• Életmód: – Álca polifág lombos fafajokon (tölgy, nyár, fűz)

• Jelentőség: – Fiatal fák pusztulása

Cs. Cossidae - Farontó lepkék • • • •

Nagy termet (!!) Kicsi fej Csökevényes nyelv Rendszerük: – Egész világon elterjedt – Mo.: 7 faj

Cossus cossus - nagy farontó (fűzfarontó) • Nemző – A nőstény lepke közel 10 cm-es szárnyfesztávolságot is elérhet, a hím ennél jóval kisebb, átlagosan 7 cm-es. – Alapszíne barnásszürke, benne világosabb pikkelyekkel és sötétebb vonalakból álló mintázattal. A lepke testét sűrű szőrzettel fedett.

• Álca – A hernyó kifejletten 10 cm hosszúságú. Kezdetben világos hússzínű, sötét feji résszel, majd a háti oldal sötét hússzínűvé, míg az oldala világos sárgás színezetűvé válik.

5

Cossus cossus - nagy farontó (fűzfarontó)

• Kárkép

– A fák törzsi részében rág. – Rágcsálékát (ecetszagú!!!) meneteiből rendszeresen üríti, amely a fa tövében jól láthatóan gyűlik össze. – Menetei közel kör keresztmetszetűek.

• Előfordulás – Eurázsiában és Észak-Afrikában elterjedt faj. – Hazánkban is közönséges, gyakorlatilag mindenhol megtalálható. – Fő gazdanövényei a nyárak és füzek, de előfordul más lombos fafajokon (pl. tölgy) is. Többnyire legyengült, idős fákban készíti meneteit.

Cossus cossus - nagy farontó (fűzfarontó)

Cossus cossus - nagy farontó (fűzfarontó) • Életmód – Fejlődése hazánkban 2 éves. – A nőstény a petéit 10-15 petét tartalmazó sorokban rakja le a gazdanövény kéregrepedéseibe, esetleg sebzésekre. – A kikelt hernyók berágják magukat a kéregbe, majd először a szijácsban, később a fatestben készítik meneteiket. – Járatait folyamatosan üríti, a kilökött rágcsálék a fa tövénél kupacokban gyűlik össze. – Álca alakban telel két alkalommal. – Bábozódás vagy a kéreg közelében, rágcsálékkal eltömött bábágyban történik, vagy a hernyó a talajba vonul és ott bábozódik. A bábnyugalom 3-5 hétig tart.

Cs. Cossidae - Farontó lepkék • Fajok: – Zeuzera pyrina – kis farontó (almafarontó)

Cs. Tortricidae - Sodrómolyok

Tortrix viridana – tölgyilonca • Nemző

• • • • •

Apró termet Fej csupasz vagy pikkelyes. Első szárny trapéz alakú, többnyire élénk színű. Legtöbb kártevő moly innen kerül ki. Életmód: Koincidencia !!! – Hernyó: leveleket sodorja, illetve összeszövi – Nappal, vagy este repül

• Rendszerük: – Mo.: 430 faj

– 9-11 mm nagyságú moly, melynek első pár szárnya egyszínű világoszöld, második pár világos szürke, szegélye rojtos.

• Hernyó – Hernyója zöld, feketésbarna fejjel.

• Kárkép – A sodrómolyok egy részére jellemző, a több levél összeszövéséből készített hernyófészek.

• Előfordulás – Európai elterjedésű faj. – Hazánkban is mindenhol közönséges, elsősorban a kocsányos tölgyesekben gyakori, de előfordul más tölgyön, sőt más lombos fafajon is.

6

Tortrix viridana – tölgyilonca

Tortrix viridana – tölgyilonca

• Életmód – Évente egy generációval szaporodik. – Az áttelelő petékből kibújó hernyó csak a megfelelően megpattant rügybe képes berágni és egyedfejlődésének ebben a korai szakaszában csak ezzel a növényrésszel képes táplálkozni. – A hernyók fejlődésük későbbi stádiumaiban már kifejlett levelet is képesek elfogyasztani. – Egy vagy több levélből álló szövedéket készítenek és annak belsejében rágnak. – Egymást követően több szövedéket is készítenek és ebben is bábulnak. – Időjárástól függően májustól júniusig találkozhatunk a repülő lepkékkel. – Tömegszaporodásra hajlamos faj, amely esetenként jelentékeny károkat tud okozni.

Cs. Tortricidae - Sodrómolyok • Fajok: – Archips xylosteana – kökényszövő sodrómoly

Cs. Tortricidae - Sodrómolyok • Fajok: – Retinia resinella – gyantagubacs sodrómoly

Cs. Tortricidae - Sodrómolyok • Fajok: – Rhyacionia (Evetria) buoliana – fenyőilonca – Rhyacionia (Evetria) duplana – erdeifenyőhajtás- szövőlepke

Cs. Tortricidae - Sodrómolyok • Fajok: – Epinotia nanana – fenyősövény tükrösmoly – Epinotia tedella – fenyőtűmoly

7

Cs. Tortricidae - Sodrómolyok • Fajok: – Cydia pactolana – fenyőkéregmoly

Cs. Tischeridae – Foltaknás molyok • Apró termet (max. 10 mm) • Szőrös fej, rágók maradványa • Hosszú, vékony csáp • Életmód: lombos fák (főleg tölgy) levelében aknáznak • Mo-n 8 faj: – Tischeria ekebladella (complanella) - Tölgy levélaknázó moly

Cs. Pyralidae – fényiloncák • Változatos testfelépítés • Rendszerük: – Egész földön elterjedtek – Mo.: kb. 300 faj

• Fajok – (Ephestia kuehniella – lisztmoly) – Dioryctria spp. – fenyőrágó karcsúmolyok – Dioryctria sylvestrella – gyantafényilonca – Acrobasis tumidana

Cs. Tortricidae - Sodrómolyok • Fajok: – Cydia splendana tölgymakkmoly

Cs. Gelechiidae - Sarlósajkú molyok • Hátsó szárny jellegzetes: – Külső szegély kikanyarított

• Fej pikkelyes, ajaktapogató hosszú • Levélsodrók (mint Tortricidae) • Egész földön elterjedt • Mo.: 23 faj • Fajok: – Stenolechia gemmella – tölgyfúró sodrómoly – Coleotechnites piceaella – fenyőtű aknázómoly

Cs. Tineidae - Ruhamolyok • Népes család (Mo.: 45 faj) • Borzas fej • Nyelv fejletlen • Életmód: – Növényi és állati eredetű, de már nem élő anyagban

• Faj: – Tinea pellionella – szűcsmoly – T. bisselliella – ruhamoly

8

(Cs. Psychidae – Zsákhordó lepkék) • Népes család (Mo.: 30 faj) • Életmód: növények és állati eredetű tápl. • Hernyók zsákot készítenek

Cs. Zygaenidae - Csüngőlepkék • Közepes termet, pontszemük, szőrös fej. Átmenet nagy - és molylepkék között. • Egyszínű, vagy pettyekkel díszített • Életmód: pillangós virágzatúak levelein • Egész földön elterjedt • Mo.: 27 faj • Faj:

Öcs. Macrofrenatae - Éjjeli nagylepkék • Cs. Zygaenidae - Csüngőlepkék • Cs. Geometridae - Araszolók • Cs. Noctuidae – Bagolylepkék – Acs. Arctiinae - Medvelepkék – Acs. Nolinae

• • • • • •

Cs. Lymantridae - Gyapjaslepkék Cs. Lasiocampidae - Szövőlepkék Cs. Notodontidae - Púposszövők Cs. Sphingidae - Szenderek Cs. Thaumatopoeidae - Búcsújárólepkék (Cs. Bombycidae - Selyemlepkék)

Cs. Geometridae - Araszolók • Közepes termet • Karcsú test, szárny egyenlő oldalú háromszög. • Szárny nyugalmi helyzetben vízszintes • Potrohukon tympanális szerv • Életmód: – Hernyó: lombfogyasztó – araszol!! – Lepke: • Hím: nektárfogyasztók, este és éjjel repülnek • Nőstény: több fajnál csökevényes, vagy hiányzó szárny

• Rendszerük: – Egész világon elterjedt – Mo.: kb. 370 faj

– Zygaena filipendulae – acélszínű csüngőlepke

Erannis defoliaria – nagy téliaraszoló • Nemző – A hím lepke 35-40 mm szárnyfesztávú első szárnya sárgás, rajta két-két zegzugos barna szalaggal. A nőstény szárnyatlan.

• Hernyó – Hernyója oldala sárgás, háta barnás színű, foltokkal és hullámokkal tarkított.

• Kárkép – Kezdetben a kibomló rügyeket rágják, később áttérnek a levelek fogyasztására.

Erannis defoliaria – nagy téliaraszoló • Életmód – A késő ősszel megjelenő lepkék az őszi / tél eleji erdő jellegzetes fajai. – A tavasszal megjelenő hernyók magányosan rágnak, kezdetben a rügyeket, később a leveleket. – Nagy mennyiségű lombot fogyaszt el, majd a talaj felszínén bábul. – A röpképtelen nőstények a párosodás után felmásznak a fa koronájába, és ott a vékony ágakra rakják le petéiket.

• Előfordulás – Európában mindenhol előfordul. – Hazánkban sem ritka, elsősorban domb- és hegyvidéken. – Erősen polifág lombfogyasztó lepkefaj. Elsősorban tölgyeken és gyertyánon, de előfordul nyáron, szilen, nyíren és több más lombos fafajon is.

9

Operophtera brumata – kis téliaraszoló • Nemző – A hím lepke 20-30 mm szárnyfesztávú, első szárnya sárgás-, barnásszürke színű hullámos harántsávokkal. Hátsó pár szárnya világos sárgásszürke. – A nőstény itt is repképtelen, csak szárnycsonkja van.

• Hernyó – Hernyója szürkésszöld, később világosodó, sötét fejjel, világos oldal- és sötét hátsávval.

• Kárkép

Operophtera brumata – kis téliaraszoló • Előfordulás – Eurázsiai faj, ahol sík- és hegyvidéki területen egyaránt előfordul. – Észak-Amerikába behurcolták. – Sok tápnövénye van, főként a tölgyfélék és a nyárak egyes fajai, klónjai, a gyertyán és számos további lombos fa- és cserjefaj. – Araszoló gradáció esetén többnyire ez a domináns faj.

– A hernyók először lyukakat rágnak a levélre az erek között, majd áttérnek a levélszegélytől kiinduló, a levéllemez nagy részét elfogyasztó táplálkozásra. – Ellentétben a nagy téliaraszolóval a leveleket lazán összeszövik. Az erősebb levél erek ilyenkor épen maradnak.

Operophtera brumata – kis téliaraszoló • Életmód – A lepkék késő ősszel jelennek meg. A lepkék repülése egész tél folyamán elhúzodhat. – Párosodás után a koronába felmászó nőstények a fák vékonyabb ágaira rakják le petéiket. – Tavasszal a hernyók kikelése többnyire egybe esik a lombos fafajok kihajtásával. – Elegyes faállomány esetén nagyban függ a gazdanövény kiválasztása attól, hogy mennyire esik egybe a kikelés az adott fafaj kihajtásával. – A kifejlett hernyók a talaj felső szintjébe vonulnak bábozódni.

Cs. Noctuidae - Bagolylepkék • Közepes termet • Első pár szárnyon bagolyrajzolat (de ez hiányozhat is) • Életmód: – Hernyó: csupasz, többnyire talajban bábul – Lepke: éjjeli (esetleg nappali)

Cs. Geometridae Araszolók • Fajok: – Bupalus piniarius – erdeifenyő araszoló – Colotois pennaria – tollascsápú araszoló

Cs. Noctuidae - bagolylepkék • Acs. Noctuinae • Acs. Arctiinae – medvelepkék • Acs. Nolinae

• Rendszerük (több alcsalád): – Egész földön elterjedt – Mo.: kb. 660 faj (erdőben mindenhol előfordulnak)

10

Cs. Noctuinae - Bagolylepkék • Fajok: – Agrotis (Scotia) segetum - vetési bagolypille – Agrotis (Scotia) vestignalis – erdeifenyő vetési bagolylepke

Acs. Arctiinae - Medvelepkék • Közepes termet • Életmód: – Hernyó: lombfogyasztó (társas) – Lepke: éjjel repül

Cs. Noctuidae Bagolylepkék • Fajok: – Panolis flammea – erdeifenyő bagolypille

Cs. Nolidae Pamacsosszövőlepke-félék • Fajok: – Nycteola asiatica – nyárfa apróbagoly

• Faj: – Hyphantria cunea amerikai fehér medvelepke

Cs. Lymantridae - Gyapjaslepkék • Többnyire nagy termet • Erős dimorfizmus • Nőstény sokszor röpképtelen (Orgyia: szárnyatlanok) • Test erősen szőrös • Tympanális szerv az utótoron • Hernyó: szőrös (gyakran mérgező)

Cs. Lymantridae - Gyapjaslepkék • Életmód: – Hernyó: lombfogyasztó (többnyire polifág) – Lepke: este és éjjel repül

• Rendszer: – Mo.: ?? faj

11

Euproctis chrysorrhoea - aranyfarú pille • Kárkép – A károsítást a hernyók által az erdőszegélyen, illetve a kimagasló fákon készített hernyófészkekről lehet felismerni, ami különösen télen feltűnő.

• Előfordulás – Európai faj, amelyet behurcoltak Észak-Amerikába. – Magyarországon gyakori, főleg ott, ahol fő tápnövénye, a kocsányos tölgy előfordul. A tölgyeken kívül előfordulhat még galagonyán, kökényen és gyümölcsfákon.

Lymantria dispar - gyapjaspille • Hernyó – A hernyó sötétbarnás alapszínű, háti részén két sorban színes szemölcsökkel. Az első 5 pár kék, a hátsó 6 pár piros színű.

• Kárkép – A fajt a kárkép alapján felismerni nem lehet.

Euproctis chrysorrhoea - aranyfarú pille • Életmód – – – – – – – –

Egynemzedékes faj. A nemző nyár közepén rajzik. Főleg a hím lepke aktív, a nőstény alig repül. A megtermékenyített nőstény a levelek fonákjára rakja le csomóban a petéit, amelyeket potrohvégének szőrzetével fed be. A még augusztusban kikelő hernyók kezdettől fogva társasan rágnak. Először csak hámozgatják a levelet, és ezekből a levelekből készítik téli fészkeiket. Tavasszal a rügyfakadáskor előbújnak a hernyók is, és a megjelenő leveleket rágják. Fejlődésük végső szakaszában már magányosan rágnak, éjjel-nappal. Laza szövedékben bábozódik. Tömegszaporodásra hajlamos faj, gradációja főleg a kötött talajú, kiritkult kocsányos tölgyesekben gyakori, ahol 5-8 évig is eltarthat.

Lymantria dispar - gyapjaspille • Életmód – A július-augusztusban rajzó lepke a fák alsó részére helyezi el petecsomóját, amit potrohszőrével befed. – A petecsomók telelnek át, és április közepén-végén ebből bújnak ki a hernyók és kezdik meg táplálkozásukat a koronában. – Főleg fiatal korban selyemszál segítségével a hernyók igen nagy távolságot tehetnek meg. – Laza szövedékben bábozódnak a fa törzsén, ágain, a levelek között. – Tömegszaporodásra hajlamos faj.

• Előfordulás – Eurázsiai faj, ÉszakAmerikába is behurcolták. – Hazánkban mindenhol közönséges. Rendkívül sok tápnövényű faj, de főként tölgyféléken gyakori.

Cs. Lymantridae - Gyapjaslepkék

Cs. Lymantridae - Gyapjaslepkék • Fajok:

• Fajok: – Lymantria monacha apácalepke

– Calliteara (Dasychira) pudibunda - bükk gyapjaslepke

12

Leucoma (Stilpnotia) salicis - nyár gyapjaslepke • Álca – A hernyó barna színű, hátán végighúzódó, szelvényenként párban álló 2-2 fehér folttal, illetve vörösesbarna szemölcssorral.

• Kárkép – A korai lárvastádium levélvázasító rágása iránymutató lehet. – Később a hernyók a teljes levelet elfogyasztják, ekkor a károsítás már csak a faj hernyójáról ismerhető fel.

•

Leucoma (Stilpnotia) salicis - nyár gyapjaslepke Életmód – Hazánkban egy, és két nemzedékkel szaporodó populációja is megtalálható. A két viselkedési mód között gyakori az átmenet. – A laza gubókban áttelelő hernyók áprilisban bújnak elő, és ekkor már a teljes levelet elfogyasztják. – Május közepétől bábozódik többnyire a fák koronájában, a levelek között, és júniusban repülnek az első generáció lepkéi. – Párosodás után a nőstény vékony ágakra rakja le csomókban a petéit és potrohszőrével fedi azt. – A kikelő hernyók kezdetben csak a fonák oldaláról hámozgatják a leveleket, majd gubót készítenek és áttelelnek (egy nemzedékes), vagy bebábozódnak és rövid bábnyugalom után augusztus közepén már megjelennek a második generáció lepkéi. – A lerakott petékből ekkor is kikelnek a hernyók, és rövid táplálkozás után szeptember végén nyugalmi állapotba vonulnak.

• Előfordulás – Eurázsiai faj, Észak-Amerikába is behurcolták. – Hazánkban minden nyárasokban előfordul. Fő gazdanövényei a nyárak és a füzek, de előfordulhat más lombosfán is.

Cs. Lymantridae - Gyapjaslepkék • Fajok: – Orgyia antiqua (recens) - rozsdabarna kisszövő

Dendrolimus pini – fenyőpohók • Kárkép – Tűleveleket fogyasztják egészen a tűhüvelyig, tömegszaporodás esetén tarra rágják a fákat.

• Előfordulás – Eurázsiai faj. – Hazánkban mindenhol megtalálható, ahol erdeifenyő van. – Tömegszaporodása fiatal (10 éves korig) erdeifenyvesben eddig két helyen Rajkán (196667) és Pakson (1986-87) fordult elő. – Fő tápnövénye az erdeifenyő, de előfordul más Pinus, Picea és Abies fajokon is.

Cs. Lasiocampidae - Szövőlepkék • Nagy termet • Életmód: – Hernyó: többnyire lombos fafajokon, ritkán fenyőféléken – Lepke: éjjeli lepke

Dendrolimus pini – fenyőpohók • Életmód – A lepke június-augusztusban rajzik. – A nőstények a petéket kisebb csomókban rakja le a tűkre és vékonyabb ágakra. – A kikelt hernyók először a tűlevelek szélét csipkézik, majd a tű felső harmadát, később az egész tűlevelet elfogyasztják. – A hernyók a fatörzs közelében a talajban telelnek át. – Áprilistól aztán ismét táplálkozni kezdenek, és a tarrágás legtöbbször ilyenkor következik be. – Júniusban az ágak közötti szövedékben bábul.

13

Malacosma neustria – gyűrűslepke • Kárkép – A hernyók rágása alapján a fajt felismerni nem lehet. – Jellegzetes azonban az ágvilláknál készített laza szövedék, melyben a hernyók rossz időben tartózkodnak.

• Előfordulás – Eurázsiai faj, de a legészakibb részekről hiányzik. – Hazánkban főleg a kiritkult, meleg, ligetes erdőket szereti. Gyakori erdőszegélyen, sövényekben, parkokban, kiritkult faállományokban. – Főleg fiatal tölgyesekben gyakori, de más lombos fajon (juhar, gyertyán, gyümölcsök stb.) is előfordul.

Malacosma neustria – gyűrűslepke • Életmód – A nyár közepén rajzó nemzők főleg éjjel aktívak. – Párosodás után a nőstény lepke a fajra nagyon jellemző módon helyezi el a petéit: vékony ágakra spirális gyűrű formájában. – A nőstény röviddel ezután el is pusztul, a peték pedig áttelelnek. – Április közepétől találkozhatunk a kikelt hernyókkal. A hernyók, többnyire egy ágvilla elágazásánál, szövedéket készítenek, ahol rossz időben, illetve vedléskor tartózkodnak. – Fejlődésük utolsó stádiumában már magányosan rágnak. – A bábozódás egyesével történik a levelek között a gazdanövényen. – Tömegszaporodásra hajlamos faj, amely a meleg, száraz és napos helyeket különösen szereti. Itt fiatal fák pusztulását is okozhatja.

Cs. Lasiocampidae - Szövőlepkék • Fajok: – Lasiocampa quercus – tölgypohók

Cs. Notodontidae - Púposszövők • • • • •

Közepes termet Rövid nyelv Első szárny hátsó szegélyén pikkelyfog Hernyók: púpok, függelékek, nyúlványok Életmód: – Hernyók: laza szövedékben, lombos fafajokon – Lepkék: éjjeli repülők

Cs. Notodontidae Púposszövők

Cs. Notodontidae Púposszövők

• Fajok:

• Fajok:

– Phalera bucephala – sárgafoltos púposszövő

– Cerura vinula – nagy púposszövő – Clostera (Pygaera) anastomosis – barna levélszövő

14

Család: Notodontidae – Púposszövők • Phalera bucephaloides – Sárgaholdas púposszövő

Család: Notodontidae – Púposszövők • Phalera bucephaloides – Sárgaholdas púposszövő – Megjelenés: • Fénykép…

– Előfordulás: • Hazája Dél- és Közép-Európa.

– Életmód: • Júniusban, júliusban repül tölgyerdőkben. • Hernyója tölgyfélék levelét fogyasztja.

– Jelentőség: • Védett, eszmei értéke: 10 000 Ft.

Cs. Sphingidae Szenderek • Nagy termet, hatalmas pödörnyelv • Test orsó alakú • Életmód:

Cs. Sphingidae Szenderek • Fajok: – Sphinx (Hyloicus) pinastri – fenyőszender

– Hernyó: lombfogyasztók – Lepke: nektár (mint a kolibri), esti és éjjeli repülők

Cs. Sphingidae Szenderek

Acherontia atropos - Halálfejes lepke

• Fajok: – Laothoe (Smerinthus) populi – nyárfaszender – Mimas tiliae – hársfaszender

15

Acherontia atropos - Halálfejes lepke •

Megjelenés: –

Szárnyfesztávolsága 12,5 centiméter. A lepke teste nagy és erős, hátsó része szőrös és lekerekített. A hím kisebb a nősténynél, ettől eltekintve hasonlóak. A lábakon jól kivehető karmok biztos fogódzást nyújtanak a leveleken. Az elülső szárny feketén erezett és barna; okkersárgás, fénylő foltok és szalagok tarkítják. Sárga hátsó szárnya feketén csíkozott. Potroha szintén sárga-fekete csíkos. A sárgás halálfejrajzolat a tor felső részén helyezkedik el.

•

Elterjedése:

•

Életmód:

•

Szaporodása:

– –

–

•

Afrikától északra a Shetland-szigetekig, nyugaton az Azori-szigetekig és keleten Irán északi részéig fordul elő. Vándorlása során átrepül az Alpokon. Gyors éjjeli rovar. A hernyó tápláléka burgonyafélék és csucsorfélék. A lepke nektárral, növényi nedvekkel és mézzel táplálkozik. A mézet a méhektől lopja. Az imágó 2-3 hónapig él. Május-júniusban és szeptember-októberben repül. A parányi, zöld petéket a lepke egyesével rakja a csucsorfélék leveleire. Európában 5-6 hónap kell a petéből való kibújáshoz, viszont Afrikában évente 2-3 peterakás is lehetséges. A hernyó gyönyörű színezetű, 12,5 centiméter hosszú. A hernyótest végén lévő sarkantyú az ellenség elijesztésére szolgál. Ha megérintik, ciripelő, kattogó hangot hallat. A báb barnásfekete vagy fénylő vörösesbarna; érintésre ciripelő hangot ad. A telet a föld alatt tölti.

Cs. Thaumatopoeidae - Búcsújárólepkék • Életmód: – Hernyó: • Társas hernyófészek • Menetekben vonul • Mérgező szőrök

– Lepke: éjjeli repülő

• Fajok: – Thaumatopoea processionea - tölgy búcsújárólepke – (T. pytiocampa – fenyő búcsújárólepke)

Jelentőség: – –

Védett, eszmei értéke 10.000,- Ft. A modern mezőgazdálkodás veszélyezteti a fajt.

Thaumatopoea processionea - tölgy búcsújárólepke • Hernyó – Hernyója ritkán álló, de hosszú szőrökkel borított.

• Kárkép – A fák levelein jelentkező kárkép alapján a fajt felismerni nem lehet. – A faj felismerhető azonban a többnyire a fa alsó részén található zsákszerű hernyófészekről.

• Előfordulás

Thaumatopoea processionea tölgy búcsújárólepke • Életmód – Az áttelelő petékből a hernyók a lombfakadással egyidőben kelnek ki. – Végig együtt rágnak, kezdetben laza szövedékben, később fejlődésük harmadik harmadában nagy hernyófészket készítenek, ahol rossz idő esetén tartózkodnak. – A hernyófészekben történik a bábozódás, egymáshoz közeli gubókban. – A 20-40 napos bábnyugalom után kikelő lepkék rögtön párosodnak, majd a nőstény a vékony ágakra rakja le téglalap alakban petéit. – Utóbbi évtizedben tömegszaporodása gyakoribbá vált.

– Közép- és Dél-Európában elterjedt faj. – Hazánkban mindenhol előfordul, de nem túl gyakori. – Gazdanövényei a tölgyfélék. A száraz, meleg, kiritkult cseresek jellegzetes kártevője.

Cs. Bombycidae- Selyemlepkék • Bombyx mori - selyemlepke

alrend: Ropalocera – Nappali lepkék • Család: Nymphalidae – Tarkalepkék – Inachis io – Nappali pávaszem – Vanessa atalanta – Atalantalepke – Polygonia c-album – C-betűs lepke

• Család: Papilionidae – Pillangók – Papilio machaon - Fecskefarkú lepke – Iphiclides podalirius – Kardoslepke – Parnassius mnemosyne – Kis apollólepke

• Család: Pieridae – Fehérlepkék – Aporia crataegi - Galagonyalepke – Pieris mannii – Magyar fehérlepke

• Család: Lycaenidae – Phengaris (Maculinea) alcon – Szürkés hangyaboglárka – Maculinea teleius – Vérfűboglárka

16

Cs. Nymphalidae - Tarkalepkék • Inachis io - Nappali pávaszem

Inachis io - Nappali pávaszem •

Megjelenés: –

A hím elülső szárnya mintegy 3 centiméter hosszú, a nőstényé többnyire valamivel nagyobb. Szárnyainak alapszíne különleges, vörösbarna árnyalatú bársonyos sötétbordó, némi irizálással és egy-egy nagy, színes szemfolttal, melyen magva kék színű. Szárnyai csipkésfogas szélűek. A lepke más fajokkal összetéveszthetetlen.

•

Előfordulás:

•

Életmód:

–

–

Elterjedési területe egész Európa, a 60. szélességi fokig. Kréta kivételével a Földközi-tenger valamennyi nagyobb szigetén is előfordul. A legtávolabbi északon, valamint Észak-Afrikában hiányzik. Tavasztól őszig gyakori. Áttelelő faj. Csaknem egész évben látni, rendszerint 2 nemzedékes. Parkokban, kertekben, erdőszéleken és más nyíltabb területeken ma még nagyon gyakori. A hegyvidékeken 2500 méter magassságig felhatol. A városokban is találkozunk vele. Nem tartozik a vándorlepkék közé, de néhány példánya ősszel és tavasszal jelentős távolságokra elkóborol. Szívesen száll a bogáncs- és aszatfélék virágaira, de nagyon gyakran megfigyelhetjük más virágokon is. A kertekben igen kedveli a nyári orgonát. A lepkék barlangokban, padlásokon, pincékben telelnek át, és már kora tavasszal megjelennek. A nőstény a petéit általában csalánra rakja. A hernyók társasan élnek, gyakran a csúcslevelekre szőtt közös szövedékben. Kb. 150 hernyó él együtt a bábozódásig, de egy-egy nagy csalánosban akár 100 fészekre is bukkanhatunk. Utolsó vedlésük előtt a hernyók szétszélednek, és védett helyre húzódnak bebábozódni.

Család: Nymphalidae – Tarkalepkék • Vanessa atalanta – Atalantalepke

Család: Nymphalidae – Tarkalepkék • Vanessa atalanta – Atalantalepke – Megjelenés: • Szárnyai bársonyos feketék, az elülsőt fehér foltok és piros szalag, a hátulsót piros szegély díszíti. A hátulsó szárnyak fonákjának barnássárga mintázata jó rejtőszínt biztosít a lepkének.

– Előfordulás: • A mérsékelt égövi Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában él.

– Életmód: • Május és október között két nemzedéke van. A nyílt területeket kedveli, kertekben, gyümölcsösökben, erdőszéleken, parkokban látható. Vándorlepke: minden évben délről vándorol be, majd az őszi példányok délre repülnek. Gyakran üldögél túlérett gyümölcsön, fatörzsek szivárgó nedvén, de virágokon is. A bevándorolt lepkék a csalán leveleire petéznek. Ritkán áttelelő példányai is láthatók. • A nőstény naponta 1-100 darab petét rak. A kikeléshez 4-7 nap kell, hogy elteljen. A bebábozódáshoz pedig 2-3 hét.

– Jelentősége: • Védett, eszmei értéke 2000,- Ft.

Aglais urticae - Kis rókalepke

Aglais urticae - Kis rókalepke •

Megjelenés: –

•

Elterjedés: –

•

A kis rókalepke egész Európában honos, az Északi-fokig. Feltehetően az egyetlen nappali lepke, amely megszakítás nélkül előfordul Európa területén. A kis rókalepke ma még nagyon gyakori, mindenféle nyílt élőhelyen előfordul. Az egyik legelső tavaszi lepke Magyarországon.

Életmód: –

•

Első szárnya 2,2-2,5 centiméter hosszú és élénk rókavörös, a felső szegély mentén fekete és világos foltokkal. A hátulsó szárnyak töve sötét színű. Mindkét szárnypár szegélye csipkézett és kék foltokkal díszített.

Élőhelye bokros erdőszélek, erdei tisztások, de szántók, kertek, parkok is, még a városok belsejében is felbukkan. A hegyvidékeken 3000 méter magasságig megtaláljuk. A lepke különböző virágokból, főleg bogáncs- és bodzafélékből, szívogatja a nektárt, de gyümölcsökön is látni.

Szaporodás: –

Dél-Európában az első példányai már február végén megjelennek, északon azonban repülési ideje csak májusban kezdődik. Magyarországon május és október között általában 2 nemzedéke van. Az I. május végétől júliusig, a II. augusztustól októberig repül. Az utóbbi nemzedék lepke alakban telel át. A lepkék barlangokban, pincékben, padlásokon telelnek át. Ha az időjárás kedvező, az első példányok már márciusban kirepülnek. Az egyik legelső tavaszi lepke. A nőstény a csalánlevelekre petézik. A hernyók társasak, együtt maradnak. Hernyóidőszaka: az I. nemzedéké május-június, a II.-é július-augusztus.

17

Papilio machaon - Fecskefarkú lepke

Papilio machaon - Fecskefarkú lepke • Megjelenése: – 75-100 milliméter szárnyfesztávú. Alapszíne sárga, az elülső szárnyak hátulsó szegélyét két párhuzamos fekete sáv szegélyezi. A hátulsó szárnypáron vannak a fecskefarkak. – Hernyója zöld, fekete-piros harántszalagokkal.

• Elterjedése: – Európa és Ázsia nagy részén, valamint Észak-Afrikában fordul elő. – Magyarországon elterjedt és gyakori.

• Életmódja: – A nyílt hegy- és dombvidéki lejtőket kedveli. A kertekben is megjelenik, főleg, ha ott sárgarépát termesztenek. A nyári réteken vitorlázó repüléssel főleg az ernyősvirágzatúakat keresi fel. Szívesen szívogatja a virágokat, gyorsan repül. Mint kifejlett lepke 3-4 hétig él. – Szaporodása: Évente két nemzedéke van (IV-V és VII-VIII). Petéit egyesével rakja le különböző ernyős virágzatú növényekre.

• Jelentőség: – Védett, eszmei értéke 2.000,- Ft.

Család: Papilionidae – Pillangók


• Iphiclides podalirius – Kardoslepke

• Iphiclides podalirius – Kardoslepke – Megjelenés: • Szárnyainak fesztávolsága 75 milliméter. • Fehér alapszínét fekete csíkok díszítik. A hernyó vaskos teste zöld színű, hátán és oldalán sárga vonalak húzódnak.

– Elterjedése: • Európában, Ázsia mérsékelt övi és Afrika északi területeinél honos. • A hernyó galagonyán fejlődik ki.

– Életmódja: • Báb alakban telel.

– Jelentőség: • Védett, eszmei értéke 10.000,- Ft



• Parnassius mnemosyne – Kis apollólepke

• Parnassius mnemosyne – Kis apollólepke – Megjelenése: • A lepke 30-40 mm. Krétafehér szárnyán a rajzolat mindössze 2 fekete foltból áll, az 1. szárny pikkelytelen szárnycsúcsa üvegszerűen átlátszó. A 2. szárnyon nincs vörös szemfolt, belső szegélye fekete, olykor ekörül is kifejlődik néhány kisebb fekete folt. A 2. szárny belső szegélyének és a potrohnak a szőrzete fehér. A nőstény potrohán alul vékony falú, áttetsző tok alakul.

– Életmódja: • Hernyója az odvas keltikén fejlődik. Lombos erdők tisztásain, erdőszegélyein a IV-VI. hónapokban csak melegben repül.

– Elterjedése: • Nyugat-Európától Kelet-Szibériáig, még a 6000 m-es óriás hegyekben is. Számos földrajzi változatát (=alfaját) leírták.

– Jelentősége: • Védett faj, eszmei értéke: 10.000,- Ft.

18

Zerynthia polyxena - Farkasalmalepke

Zerynthia polyxena - Farkasalmalepke • Megjelenés: – A hímek szárnyhossza 2,6 cm, a nőstényeké valamivel nagyobb, egyébként teljesen egyformák. Teste fekete, potroha szelvényein narancssárga oldalpöttyök láthatók. Jellegzetes rajzolata és szárnyformája alapján könnyű felismerni, más hazai fajjal nem téveszthető össze. Alapszíne sárga, fekete rajzolattal, a hátulsó szárnyakon piros szegélypontokkal.

• Élőfordulás: – A mediterráneumban igen elterjedt. Meleg és száraz vidékek, főként felhagyott szőlők, gyümölcsösök. – A Kárpát-medence belsejében gyakori, de a hegyvidéken szórványos és ritka.

• Életmód: – Egyetlen nemzedéke a húsvéti időszakban, április-májusban repül.

• Jelentőség: – Védett, eszmei értéke 10.000,- Ft.

Cs. Pieridae - Fehérlepkék • Aporia crataegi Galagonyalepke

Phengaris (Maculinea) alcon – Szürkés hangyaboglárka

Család: Lycaenidae • Phengaris (Maculinea) alcon – Szürkés hangyaboglárka


• Megjelenés: – Az első szárny hossza 17-19 mm. Megfigyelhető az ivari dimorfizmus. A hímek szárnya kék, keskenyebb vagy szelesebb sötétkékes sávval és szürkés rojtocskákkal. A nőstény szárnya egyöntetű barna, szürke rojtokkal. Mindkét nem szárnyának fonákja szürke, rajta szürkésfehér gyűrűkkel körbevett fekete pontok, un. boglárok vannak.

• Előfordulás: – Szinte egész Európában előfordul. – Nedves, nyílt élőhelyek faja, mint a kiszáradó láprétek, illetve őszi vérfüves (Sanguisorba officinalis) nedves láp- és mocsárrétek. – Közép- és Észak- Európában alföldi és dombvidéki élőhelyek faja, azonban az Alpok előterének nedves rétjein is megél

19



• Életmódja: – Élőhelyétől függően, június harmadik harmadától július végéig, esetleg augusztus első feléig rajzanak az imágók. – Fehér, viszonylag nagy petéit egyesével rakja a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) bimbóira, virágaira, csészeleveleire vagy a szárnak a virágokhoz közel eső, felső részére. – 2-3 hétig a virágokban táplálkoznak a vörösesbarna hernyók. Háromszor vedlenek itt, azonban szinte alig nőnek: 3-4 mm hosszúak, és mindössze 1-3 mg tömegűek maradnak. – A IV. lárvastádiumban levő hernyók aztán kirágják magukat a virágokból, a földre pottyannak. Ezután, ideális esetben, a Myrmica nemzetségbe tartozó valamely hangyafaj dolgozói rájuk találnak és fészkükbe cipelik őket. A leggyakoribb ilyen hangyafajok Magyarországon a Myrmica rubra, a Myrmica vandeli, a Myrmica salina és a Myrmica scabrinodis. Itt a dolgozók etetik őket (u.n. kakukk-életmód). Közel egy évig fejlődik a fészekben. Hernyóként telel át, majd nyár elején a bebábozódás is a hangyafészekben történik. A kibújt lepkének épen kell kijutnia a hangyák közül.

Phengaris (Maculinea) alcon – Szürkés hangyaboglárka • Jelentőség: – A faj egész Európában a kipusztulás szélére került. Nemzetközi vörös listákon szerepel, hazánkban is védett, eszmei értéke 10 000 forint. – A nemzetközi konzervációbiológiai kutatások egyik fontos alanya. Hazánkban is zajlik élőhelyeinek feltérképezése és életmódjának kutatása. – A területválasztását, szaporodását és egyedfejlődését befolyásoló tényezők feltárása azért is fontos, mert ezek segítségével lehet majd megfelelő, pontos kezelési tervet kidolgozni az olyan élőhelyekre, ahol területi védelme még megoldható.

Család: Lycaenidae • Maculinea teleius – Vérfűboglárka

Maculinea teleius – Vérfűboglárka •

Megjelenés: – Szárnyának alapszíne világoskék, kerek középtéri fekete pontokkal és széles, fekete szegéllyel rendelkezik. A fonákja galambszürke színű, a középtéri fekete foltjai S alakban helyezkednek el. Szárnyfesztávolsága 3-4 cm.

•

Elterjedés: – Euroszibériai faj. – Hazánkba az Északi-középhegységben és a Dunántúli területeken található még meg. A három hangyaboglárka közül a vérfűboglárka a legelterjedtebb hazánkban.

•

Életmód: – Erősen territoriális viselkedésű, kis mozgáskörzetű faj. A lepkék viszonylag lassan repülők. A nőstények petéiket az őszi vérfű (Sanguisorba officinalis) bordó virágzatára rakják, a kikelt hernyók először magokkal táplálkoznak. Erősen kannibálok, így egy virágbugában rendszerint csak egy hernyót találunk. A fiatal hernyó selyemszálon függve hagyja el a virágot, majd a hangyagazda megtalálja és bolyába viszi. A bolyban a hernyó élősködő életmódot folytat, hangyatojásokon és lárvákon nevelkedik. A hangyák eltűrik, mivel a hernyó, cserébe, cukros váladékkal táplálja őket. A hernyó a hangyabolyban telel, ott is bábozódik és csak a frissen kikelt lepke hagyja el a bolyt nyár közepén.

•

Jelentőség: – Magyarországon és Európában is erősen veszélyeztetetté vált élőhelyeinek szűkülése ill. eltűnése miatt. – Hazánkban védett, természetvédelmi értéke 50.000 Ft.

20

R. Lepidoptera - lepkék. R. Lepidoptera - lepkék. R. Lepidoptera - lepkék. R. Lepidoptera - lepkék. R. Lepidoptera - lepkék. R. Lepidoptera - lepkék

Recommend Documents