Szerkezetek és kategóriák
Egészen pontosan mit nevezünk szerkezetnek a morfológiában, és hogyan viszonyul a megjelenített kategóriákhoz?
Szerkezetek és kategóriák
tı
toldalék
Szerkezetek és kategóriák
Két alapfogalom: tı és gyök
Szerkezetek és kategóriák más terminológiai hagyomány:
gyök vs. tı
barátságos gyök
toldalék
(azaz gyök = abszolút tı, pl. Booij 2007)
Latin:
tövek
fugigyök
→
ige impf.
fug- → fuga‘fut’
szavak
fınév
fugio
nincs szófaja nincsenek nyelvtani kategóriái nincsenek jelöltségi kontrasztok
van szófaja idı, aspektus, szám... jelöltségi kontrasztok lehetnek
Szerkezetek és kategóriák ← ~ indoeurópai nyelvészet
1Sg Pres.
→
fugam AccSg
Természetes morfológia (vö. Dieter Kastovsky): gyökalapú, tıalapú és szóalapú morfológia
fugac- → fugaces melléknév
Nom/AccPl
1
Szerkezetek és kategóriák Latin: pars Hu: rész (PlurDat) partibus részeknek egy toldalék ~ két toldalék kötött tı ~ szabad tı (NB. egy tı lehet szabad akkor is, ha alternál: kutyá-k-nak ~ kutya, kutya-ként stb.; a part- nem a pars allomorfja!)
Szerkezetek és kategóriák → a latin morfológia inkább tıalapú, a magyar inkább szóalapú De a latinon belül is van külöbség pl. az idı és az aspektus képzése között (ezek formai, nem szemantikai kategóriák) →
Szerkezetek és kategóriák egy aspektuson belül az idınél mindig csak a múltnak és a jövınek van toldaléka: ama(-t) → ama-ba(-t), ama-b(-it) a jelen formailag elsıdleges a másik kettıhöz képest, ez a tıalapú morfológia jellemzıje
Szerkezetek és kategóriák jelentéskategóriák (tág értelemben): szám, nem, élıség, irány, mennyiség, alak... → grammatikalizálódik, ha a morfológiai rendszer része lesz → lexikalizálódik, ha külön lexémák kódolják
Szerkezetek és kategóriák imperfectum ~ perfectum formailag: perf +
perf –
impf +
tangit ~ tetigit
scindit ~ scidit
impf –
scribit ~ scripsit
vertit ~ vertit
vagyis az aspektusképzés inkább gyök-, mint tıalapú, nincs elsıdleges a kettı között
Szerkezetek és kategóriák grammatikalizálódott kategóriák: ld. az inflexió funkcióit korábban nem: latin, óangol stb. vs. magyar szám: pl. ‘kettı’ a klasszikus arabban SING rajulu ‘férfi’ DUAL rajulāni ‘két férfi’ PLUR rijālu ‘férfiak’
2
Szerkezetek és kategóriák grammatikalizálódott kategóriák: ld. az inflexió funkcióit korábban nem: latin, óangol stb. vs. magyar szám: pl. ‘kettı’ a klasszikus görögben SING ho pais ‘a gyerek’ DUAL tō paide ‘a két gyerek’ PLUR hoi paides ‘a gyerekek’
Szerkezetek és kategóriák grammatikalizálódott kategóriák: másik arab példa
egyes kollektív egyedi
Szerkezetek és kategóriák lexikalizált kategóriák: egy lexikális morfémában (lexémában) kifejezve pl. a mozgás iránya lexikalizálva ebben: jön vs. megy, come vs. go nincs lexikalizálva ebben: kimegy, bemegy, go in, go out, de lexikalizálva a fr. entrer vs. sortir-ban mennyiség lexikalizálva ebben: folyik vs. ömlik, esik vs. zuhog, run vs. stampede relatív kor lexikalizálva ebben: bátyám vs. öcsém
Szerkezetek és kategóriák kategória (nyelvtani) → értékek szám mennyiség nem eset idı aspektus személy mód evidencialitás
egyes, kettes, többes... egyedi, kollektív, megszámlálható... hím, nı, semleges... alany, tárgy, birtokos... jelen, múlt, jövı... imperfektív, perfektív, mozzanatos... 1, 2, 3, inkluzív, exkluzív... kijelentı, feltételes, figyelmeztetı... szemtanú, közvetett tudás... ...
kettes
többes ašjār
šajar ‘fa’
šajarat
‘néhány fa’
šajaratāni
‘egy fa’
šajarāt
‘két fa’
‘fák’
Szerkezetek és kategóriák lexikalizált kategóriák: egy lexikális morfémában (lexémában) kifejezve latin sanguis ‘vér általában, kül. a testben’ vs.
cruor ‘kiontott vér’ (vö. angol blood vs. gore, skin vs. leather)
arab
camm
vs.
‘apai nagybácsi’
ĥāl ‘anyai nagybácsi’
Szerkezetek és kategóriák Gyakran van aszimmetria az értékek között: funkcionálisan jelöletlen ~ jelölt • a jelöletlen használható a jelölt helyett: – jelen idı múlt helyett, az ember Isten teremtménye
• a jelöletlennek nagyobb lehet a szöveggyakorisága • a jelöletlennek sokszor elemibb a jelentése – tény vs. parancs, lehetıség, kívánság...
(hasonló jelöltség a lexikonban is létezik: milyen nagy egy egér? milyen nagy egy elefánt? milyen kicsi egy egér? *milyen kicsi egy elefánt?)
3
Szerkezetek és kategóriák Gyakran van aszimmetria az alakok között is: formailag jelöletlen ~ jelölt
Szerkezetek és kategóriák A kétféle aszimmetria keresztbe osztályozódik: funkcionálisan jelöletlen
• a jelöletlenen nincs morfológiai jelölés – egyes vs. többes, jelen vs. múlt sok nyelvben – cseh PLUR GEN žen ‘nı’ (← žena, PLUR NOM ženy) – latin felszólító mód ama ‘szeress’, vide ‘láss’, veni ‘gyere’
formailag jelöletlen
cseh plur. gen. žen latin felszólító ama ...
formailag jelölt
cseh sing. nom. žena orosz sing. nom. graždanin ‘polgár’ (vs. plur. nom. graždan(e)) ...
magyar múlt, többes, felszólító, tárgyeset, egyéb esetek ...
• a jelöletlenen kisebb morfológiai jelölés – latin trab-s vs. trab-es ‘gerenda’ SING NOM vs. PLUR NOM trab-es vs. trab-ibus PLUR NOM vs. PLUR DAT/ABL
Szerkezetek és kategóriák
funkcionálisan jelölt
magyar jelen, egyes, kijelentı mód, alanyeset ...
Szerkezetek és kategóriák szinkretizmus: két érték formális egybeesése
Az egybevágó szerkezeteket ikonikusnak hívjuk: funkcionálisan jelöletlen
funkcionálisan jelölt
formailag jelöletlen
magyar jelen, egyes, kijelentı mód, alanyeset ...
cseh plur. gen. žen latin felszólító ama ...
formailag jelölt
cseh sing. nom. žena orosz sing. nom. graždanin ‘polgár’ (vs. plur. nom. graždan(e)) ...
magyar múlt, többes, felszólító, tárgyeset, egyéb esetek ...
Szerkezetek és kategóriák
láttam a házat ~ láttam egy házat (vö. láttad a házat ~ láttál egy házat) látom a házat ~ látok egy házat) a. I waited ~ I have waited (vö. I sang ~ I have sung) (szigorúan véve nem kategórián belül)
Szerkezetek és kategóriák
szinkretizmus: két érték formális egybeesése
fúzió nyelvtani morfémákban (toldalékokban)
Az indoeurópai nyelvekben általában a semlegesnemő fınevek, melléknevek és névmások alany- és tárgyesete egyforma.
(fúzió általában: a morfémák nem szekvenciálisan állnak)
it ~ it he ~ him she ~ her we ~ us they ~ them
latin puerorum, puellarum, consulum... PlurGen pueris... PlurDatAbl szinkretizmus és fúzió is!
latin id ~ id is ~ eum ea ~ eam puer ~ puerum ‘fiú’ puella ~ puellam ‘lány’...
4
Szerkezetek és kategóriák
Szerkezetek és kategóriák
fúzió nyelvtani morfémákban (toldalékokban)
homofónia nyelvtani morfémákban (toldalékokban)
fúzióról csak az inflexióban beszélünk!
nem azonos a szinkretizmussal, a homofónia rendszertelen, kategóriák közötti jelenség (háznak ~ fáznak)
pl. német -chen-nel képzett alakok semlegesek (Häuschen ‘házikó’, Mädchen ‘lány’, Kätzchen ‘cica’, Teilchen ‘részecske’...) de a -chen-t nem tekintjük fúziósnak (kicsinyítı + semleges), a semleges nem itt egy bizonyos fınévi osztály tulajdonsága
Szerkezetek és kategóriák
a. cat ~ cat[s]: homofónia, szinkretizmus, egyik sem? (a helyesírás fikció: cats, cat’s, cats’)
Szerkezetek és kategóriák
zéró morféma: mikor és hol?
zéró morféma: mikor és hol?
néha ∅-t tételezünk, amikor egy kategória adott értékéhez nincs fonológiai kitevı
középút: nincs ∅ ott, ahol egy funkcionálisan jelöletlen érték formailag is jelöletlen és nem is alternál
egyik szélsıség: ilyen nincs, a morfémáknak van jelentése és hangalakja is másik szélsıség: ahol csak lehet, pl. kér + ∅ + ∅ + ∅ + ∅ kijelentı jelen hattlan (↔ -j-, -ne-) (↔ -t-) (↔ -i)
3Sing (↔ -ek, -sz...)
→ nincs négy ∅ a kér-ben (kijelentı, jelen, határozatlan jelöletlen, a 3Sing vitatható, vö. mászik) de cseh PlurGen žen-∅ ‘nıké’, mert a többes és a birtokos funkcionálisan jelöltek (és általában formailag is)
Szerkezetek és kategóriák zéró morféma: mikor és hol? különbözı elemzéseket adhat: ‘tör’
broke
fúzió
PAST
‘tör’
PAST
broke + ∅
tıallomorfia, amit a ∅ kondicionál
5
