I. évfolyam 1.szám
Bárándi Élet I
N
G
Y
E
N
E
S
Ö
N
K
O
R
M
Á
N
B A L A S S A I V Á N K Ö Z M Ű V E L Ő D É S I I N T É Z M É N Y
Szeretettel várunk minden kedves lakost, számítástechnikai, kommunikációs szolgáltatásainkkal: Számítógép, internet használat Fénymásolás Faxolás Szkennelés Báránd TV adásainak megtekintésének, megvásárlásának lehetősége Ingatlan adás-vétel A számítógép használatban szükség esetén segítséget nyújtunk.
A T A R T A L O M B Ó L :
Önkormányzati hírek
2
Önellátás útján
3
Helyszíni szemle
4
Helytörténeti morzsák 5 Életmódi tanácsok
6
Házi receptek—Hitélet 7 - Közbiztonság Hagyományaink régen és ma
8
Irodalmi ajánló
9
Az emberi élet fordulópontjai
10
Y
Z
A
T
I
K
Ö
Z
É
L
E
T
I
L
A
P
Útravaló travaló! Ezt adtam ezen újság köszöntő sorainak címéül. Azért épp ezt, mert mi nem titkoljuk, hosszú útra indulunk. Nekivágunk egy olyan útnak, ami rögösnek ígérkezik, és már előre tudható hogy teli lesz akadállyal. A képzeletbeli kis hátitáskánkba ezért minden olyan dolgot teszünk, amik segítségével minden időközben felmerülő akadályt képesek leszünk legyőzni. Mindig lesz nálunk akarat, céltudatosság, erő, bátorság és nem utolsó sorban hit. Azért ezek, mert ezek együttesen lesznek csak képesek arra, hogy segítségükkel elérjük utunk igazi célját. Ezen út végén pedig már egy olyan élet van, ami egy teljesen új világot hozhat ránk. Legalábbis a mostani, modern világunkhoz képest újat. Őseink régi, tudáson alapuló világát, amely segítségével felkészülhetünk minden nehézségre, ami a jövő során fog ránk és sok zivataros századot megélt, de még mindig
Ú
talpon álló nemzetünkre zúdulni. Az újság fő irányvonalát az önellátásra való buzdítás képezi majd. Ezért az önellátás útján és az életmódi tanácsok rovataink ezen irányba való elmozdulást próbálják majd segíteni. Helyszíni szemle rovatunkba helyi embereket, családokat mutatunk be, akiknek tevékenységük iránymutatóak lehetnek a jövő számára. Őseink tudásához való visszatérés elképzelhetetlen hagyományaink ismerete és újbóli megélése nélkül. Hagyományainkkal foglalkozó cikkeink ezt a célt fogják szolgálni. Mivel a Bárándi Élet egy helyi újság, ezért külön rovatot szánunk a
településsel kapcsolatos hírek ismertetésének is. Nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy ismerjük meg a településünk múltját. Bízunk benne, hogy sok újdonsággal fog bírni a Báránd történetét feltáró rovatunk is. Ezeken kívül ötletek kimeríthetetlen tárháza van még a tarsolyunkban! Kedves Bárándiak! Arra buzdítom Önöket, hogy tartsanak velünk minél többen ezen a hosszú, rögös, de járhatónak ígérkező úton. Csak az útravalót ne hagyja senki otthon! Erdős Zsolt
O l d a l
T
2
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK
B á r á n d i
É l e t
2012. JANUÁR isztelt Lakosság, Kedves Bárándiak!
Engedjék meg, hogy néhány mondatban összefoglaljam Önöknek azokat a fontosabb történéseket, melyek az elmúlt hónapban és az újévben eddig az Önkormányzat életében történtek. Az év végén egy igen fontos, s a település jövőjét is meglehetősen befolyásoló esemény történt, ugyanis az országgyűlés december 23-i ülésén közel 29,3 millió forint támogatást ítélt meg településünknek különböző jogcímeken az anyagi nehézségek mérséklése érdekében, a hitelállományunk csökkentése gyanánt. Ezen támogatás jelentős részét, 25 millió forintot az Önkormányzat már vissza is törlesztett a hitelintézménynek, a fennmaradó összegekből pedig egyéb fizetési kötelezettségeinek tett eleget. A Képviselő- testület mind az elmúlt év utolsó hónapjában, mind pedig az újévben mondhatni non-stop ülésezett, hogy a 2012. évre irányadó költségvetési irányvonalat és az újévben alkalmazandó különböző díjakat meghatározza, mind a szemétszállítás, mind a bérleti és szolgáltatási, mind pedig a köztemető vonatkozásában, természetesen maximálisan figyelembe véve a lakosság teljesítőképességét, és érdekeit. Ennek köszönhetően kettő alkalommal került tárgyalásra a temetői díjak emelése, valamint
„A szennyvízprojektben a kivitelezési munkálatok az év második felében kezdődhetnek meg, amennyiben a kötelezően lefolytatandó pályázati eljárások rendben zajlanak.”
három alkalommal is napirendre tűzte a testület a szemétszállítási díjak emelését tartalmazó pontot, az emelés mértékének minimálisra csökkentése érdekében. Részben az egyeztetéseket követően, részben egy jogszabályi rendelkezésnek köszönhetőn mind a vízszolgáltatási, mind a hulladékgazdálkodási díjak a 2011–ben alkalmazott áron kerülnek bevezetésre a 2012. évben, tehát díjemelés ezek vonatkozásában nincs. A közfoglalkoztatások esetében meg kell említenünk, hogy a tavalyi évben megkezdett Start mintaprojektek – fóliasátras növénytermesztés és belvíz-védekezési munkák – ebben az évben is folytatódnak, várhatóan február és március hónapban. Ezen mintaprojektek szintén jó lehetőségeket jelentenek a településnek az értékteremtő munkák révén és a későbbiekben esetlegesen hasznosítandó önfenntartásuk okán. Nem beszélve arról, hogy ezáltal részben tehermentesíteni tudjuk lakosainkat a belvízelvezető árkok karbantartása alól, továbbá működőképesebbé tehetjük csatornáinkat, a tavaly előttihez hasonló vis maior helyzetek elkerülése végett. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy községünk Sport Egyesülete is közel hárommillió forint pályázati támogatásban részesült, tekintettel a társasági adóról szóló jogszabályban foglaltakra, mely alapján a különböző gazdasági társaságok adójuk hetven százalékát nem a központi költségvetésbe, hanem látványsportok támogatására használhatták fel. Örömmel vettük, hogy ezen lehetőséggel élve a helybéli vállalkozások tá-
mogatták Egyesületünket, mely támogatást ezúton is köszönünk. Néhány gondolat erejéig szeretném tájékoztatni a Tisztelt Lakosokat a szennyvízberuházással kapcsolatosan, továbbá egy szintén hasonlóan nagy értékű beruházás pozitív eredményéről is szeretnék Önöknek beszámolni. A szennyvízberuházásunk a szennyvíztisztító telep vonatkozásában jelenleg közbeszerzés/pályáztatás/ alatt áll, tehát a kivitelező kiválasztása folyamatban van, míg a hálózat tekintetében az újév hozta jogszabályi változások következtében jelenleg átdolgozások alatt, továbbá a korábbi eljárásunk jelenleg is a Fővárosi Bíróság előtt van. Várhatóan a kivitelezési munkálatok az év második felében kezdődhetnek meg, amennyiben a kötelezően lefolytatandó pályázati eljárások rendben zajlanak. A Társulás teljes erőbedobással dolgozik, hogy minél előbb megvalósulhasson a beruházás, s a megvalósuláshoz szükséges Önerő is rendelkezésre álljon. Örömhírként közölhetem a Tisztelt Lakosokkal, hogy az Ivóvízminőség-javító program keretében benyújtott pályázatunkat a Támogató Hatóság támogatásra érdemesnek ítélte, így az ivóvíz hálózat felújítása is az előkészítés szakaszából a szerződés aláírását követően a megvalósulás szakaszába érkezik. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, Dr. Kovács Miklós jegyző
I .
é v f o l y a m
1 . s z ám
ÖNELLÁTÁS ÚTJÁN
O l d a l
3
TALAJTAKARÁSOS NÖVÉNYTERMESZTÉS „Mit eszel majd akkor, ha nem indul a traktor?” Ezt a címet viselte Dr. Tóth Ferenc agrármérnök előadása, akit a rendjéről elhíresült Szabolcs megyei település, Érpatak vezetői hívtak egy lakossági fórum tartására, azzal a céllal, hogy adjon nekik tanácsot, hogyan tudnák a helyi öngondoskodást erősíteni, fejleszteni. Érpatakon mindezt a helyi erőforrások ötvözésével képzelték el. Ezek az erőforrások pedig nem mások, mint a kertek, az emberek tudása, munkaereje. Az erőforrások településünkön is adottak, így érdekesek és hasznosak lehetnek ránk nézve is az elhangzott tanácsok. Lássuk, milyen ötleteket adott az érpataki lakosoknak a gödöllői Szent István Egyetem Növényvédelmi Intézetének oktatója és kutatója.
A vegyszermentes növényvédelmi eljárást előtérbe helyező kutató szerint, ha termelni szeretnénk, akkor három dologra kell leginkább odafigyelni: a termőhely megválasztására, a fajta kiválasztására és a művelési módra. Kutatásainak, kísérletezéseinek a lényege, hogy a növényvédelem vegyszer helyett helyben lévő szaktudással és helyben található erőforrással történjen. Javasolta a talajtakarásos burgonyatermesztés kipróbálását. Elmondása szerint egy pár emberrel
közösen parlagon hagyott, senki által nem használt területen kezdték el a talajtakarás módszerét alkalmazni. Ezen az elhanyagolt, gyepes területen felástak egy csíkot, ahová elvetették a krumplit. Mellette folyamatosan kaszáltak és a kaszálékkal mindig takarták az elvetett krumplit. Mikor elvetették, akkor csak vékonyan, mikor kibújt a zöldje akkor vastagon takarták a kaszálékkal. Ősszel mikor felszedték, megállapították, hogy „adott” annyit, mintha rendesen művelték volna. Az érdekessége, hogy nem öntözték, nem kapálták, nem volt rajta krumplibogár és még a tarack sem nőtte át. A talajtakarás a harmatot, a párát megfogta, alatta mindig nedvesség volt. Ha a nyersen levágott füvet a sorokra szórjuk, akkor az megfogja a párát, abba beleköltözik sok ragadozó állat (futrinka, pók stb.), amik elvégzik a növényvédelmi munkát. Ezzel kiváltható a permetezés is. A talajtakarásos termesztés a csupasz csiga ellen is véd. A kutató szerint mindig azt használjuk a takarásra, ami ingyen és tömegesen a rendelkezésünkre áll. Lehet takarni szalmával és falevéllel is. Ajánlotta takarásra a diólevelet. A diólevélről köztudott, hogy gyomirtó hatású. A talajtakarásos burgonyatermesztésnél a betakarítás gereblyével történik. Az előadásból az is kiderült, hogy a kaszálék - az apró magvasok kivételével - bármilyen növénynél használható öntözés helyettesítésére, gyommentesítésre. Az apró magvas növények (sárgarépa, petrezselyem stb.) csak fényben tudnak csírázni. Ezeket a növényeket csak akkor lehet megszórni kaszálékkal, mikor a növény már elég erős ahhoz, hogy be lehessen takarni.
„Az erőforrások településünkön is adottak, így érdekesek és hasznosak lehetnek ránk nézve is az elhangzott tanácsok.”
Az előadáson elhangzott még jó tanácsként, hogy ha módunkban áll, akkor a vetőmagot háztól szerezzük be. A legegészségesebb paradicsomtövekből rakjunk félre magokat palántázás céljából. Szóba került a sok bosszúságot okozó vakond elleni védekezés is. A vakondnak megvan a maga vadászterülete. A járatrendszerét, amely olyan, mint egy csapdahálózat, a vadászás céljából csinálja. A vakond olyan, mint a pók a hálójában. Mindig figyel, és ha a csapdájába belepottyan valami (lótetű, pajor stb.), akkor lecsap rá. Ezt a csapdahálózatot szoktuk mi összerombolni. Az előadó szerint hagyjunk olyan területet, ahol a vakond nyugodtan tud csapdázni. Példaként felhozta, hogy ők a saját kertjük szélén bogyós növényeket (ribizli, málna stb.) ültettek. Itt takarják a talajt. A takarásban folyamatos nedvesség van, tele van talajlakó állatokkal. Ez ideális vadászterület a vakondnak. Az előadás teljes anyaga megtalálható az interneten. De ha a keresőbe beírjuk, hogy talajtakarás, akkor is sok érdekességre és hasznos tanácsra bukkanhatunk. Erdős Zsolt
O l d a l
4
H E LYS Z Í N I
S Z E M L E
B á r á n d i
É l e t
PAPPÉKNÁL ÉS MAJORÉKNÁL JÁRTUNK Az idei év is meghozza a maga kihívásait, nehézségeit. Ebben biztosak lehetünk! Hogyan tudunk erre felkészülni? Csak úgy, ha összefogunk és segítünk egymásnak. Ha nem tud segíteni a család, akkor a barátok, szomszédok, utcabeliek igen. Ezt viszonozni kell, ha mással nem, akkor jó szóval, kedvességgel, figyelmességgel, mosollyal. A saját példámat megosztanám a kedves olvasókkal. Metyó barátommal mindig segítünk egymásnak "kalákában". Ő eljött segíteni fát vágni, én elmentem neki árkot ásni, egyenlő órában. Vita nem volt, a pénzt amit meg ki kellett volna fizetni másnak, együtt „beszüpürtyöltük". Hetti és Hédi örültek ám, de nagyon! Ezen rovat cikkeinek írói ezúton szeretnének a falubelieknek segíteni, ötleteket adni, megoldásokat, tanácsokat javasolni. Hátha tanulunk egymástól, tudunk mutatni egymásnak újat. Példaképek itt a falunkban is vannak. Hősök ők, a mi hőseink, akik harcolnak a mindennapok nehézségeivel. Szeretnénk minden hónapban 1-2 családhoz ellátogatni, riportot készíteni, hogyan élnek, termelnek. Lássuk, ismerjük meg, ki hogyan boldogul itt Bárándon! Papp Ödön és felesége Esztike néni a Szabadság utcán laknak a Szőlőskerttel szemben. Van is ott egy kis földjük, amit minden évben megművelnek. Az idén is volt benne kukorica, amit nem adnak el, pedig most viszonylag jó az ára. Ödön bácsi munkanélküli, de azért nem restelkedik itthon. Szeret szerelni, barkácsolni. A termést, mint mindig most is feletetik malacokkal és a tyúkokkal. Tápot is venni kell valamennyit, mert "ez a fajta malac már ahhoz van kitalálva". Most is van két gyönyörű hízójuk, amit majd levágnak és feldolgoznak. Tehetik, mert szabad, senki nem tiltja. A
tyúkok jelenleg nem tojnak, leálltak, de majdcsak beindulnak. A tojás ára jelenleg 38-43 HUF. Azt se kell venni. A kakasok és az idősebb tyúkok a fazékban kötnek ki. Gyakran látom nyaranta Esztike nénit és a testvéreit közösen csirkét kopasztani a verandán. Így közösen vidámabban megy a munka, de a bajokat is meg lehet beszélni, no meg a pletykát. Mi is szeretjük a csirkét, ők meg a mézet, ezért szoktunk csereberélni. Ödön bácsi elmondja, hogy régen nagyon megérte és szeretett is bikázni, hús-marházni. Hallja, most is fellendülőben van, mert viszi a török és jó áron. Már meg nem sok van a faluban. A fiú Ödön a németjuhász kutyáit tenyészti, és abból van egy kis vadpénze. A kereskedő 20-25 ezret ad egy kiskutyáért, görögbe vagy olaszba viszik. ("Csak a kutya ha megöregszik, nem igen köt ki a fazékban, mint a tyúk!") Jó egészséget Pappéknak! Ellátogattunk Major Istvánékhoz a Pacsirta utcába. Nemrég épült a házuk, amit minden évben csinosítanak erejükhöz, tehetségükhöz mérten. Három gyermeket nevelnek. Mindketten munka nélkül vannak. Pisti pesti gyerek, ott is laktak sokáig albérletben. Mivel az albérlet díja és a rezsi elviselhetetlenné vált, úgy döntöttek haza költöznek felesége, Aranka szülőfalujába. Itt építkezésre adták a fejüket, természetesen hitelre, mert a „szocpol” kihasználása nagyon kecsegtető volt. "De legalább a sajátunkat fizetjük, eleget fizettünk másnak!" – mondják ők. „Pár évvel ezelőtt még sokkal jobban pörgött minden” - meséli Pisti, aki szívesen csereberélget az interneten keresztül. „Készpénzben már csak nagyon kevesen utaznak. Befagyott a lóvé.” - sóhajtja. Ezért is döntöttek úgy, hogy mindig legyen otthon jószág. Aranka szüleitől tanulta gyermek korában a háziállatok gondozását. Az ő három gyermekük sem rest gumicsizmát húzni és segíteni az állatok körül. Mindegyik gyereknek van kedvence.
Annyi jószágot tartanak, amennyivel szépen elbírnak. Minden évben járnak tarlózni. Kukoricát, paradicsomot, hagymát, krumplit. Nyitott szemmel járnak, nem lusták lehajolni. Tavaly volt kis bikájuk, amiért jó pénzt kaptak. Volt libájuk és kacsájuk is. A kacsákat sajnos lefojtotta valami féreg. Most látunk gyönyörű tyúkokat, kecskéket, malacokat. Kicsi japán kakasok és jércék szaladgálnak körbe bennünket, produkálják magukat. Vietnámi malac is van, nyolc darab. Egészségesek, mint a makk. A krumpli héján, darán, házi moslékon elvannak. Aranka büszkén mutatja a spájz polcait is, ami tele van saját készítésű lekvárral, befőttel, savanyúsággal. Sok zöldséget kaptak az egyik kedves szomszédjuktól ajándékba, mert neki bőven termett és szívesen adta. Meg is becsülték, most itt sorakozik a polcon az üvegben. Szörnyülködve látom, hogy még a szilvából is lekvárt főztek, nem pedig pálinkát! Ja tényleg! Majorék nem isznak, nem cigiznek. Pisti tavaly és azelőtt egy erdészeti vállalkozásnál dolgozott ahonnan az erdő kivágása után elhozhatta a sarjakat és a galylyat. Nem volt gond a tüzelőre. Idén sajnos nagyon messzire kellene eljárni, de ilyen gázolaj ár mellett meg kell gondolni. Jó egészséget Majoréknak! Kiss Tibor
I .
é v f o l y a m
1 . s z ám
HELYTÖRTÉNETI MORZSÁK
O l d a l
5
ADATOK A BÁRÁNDI KOSSUTH-SZOBOR TÖRTÉNETÉHEZ KOSSUTH LAJOSNAK A SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRISÉG APOSTOLÁNAK BÁRÁND KÖZSÉG POLGÁRSÁGA
A levelet Dr. Ádámfy József, ny. főorvosnak írta Raffay Lajos tanító úr Szegedre, az ottani Művészbarátok Klubja egyik tagjának 1966ban. Közzé tette Ulveczki Lajosné ny. iskolaigazgató 2011-ben. „Írásbeli gyűjtemény vagy irattári adatok nincsenek, de fél évszázad alatt bő szóbeli adat gyűlt össze. 1896. ezernyolcszázkilencvenhatodik évben Szabó József, református lelkész kezdeményezésére, az egész falu lakosságának nagy lelkesedése mellett elhatározták, hogy Cegléd példájára – hol az első Kossuthszobrot állították fel – Báránd is legalább egy mellszobrot emel. Galgóczy István gazdálkodó személyesen indult el a gyűjtésre. Mindenki hozzájárult a költségekhez. Egy szegény özvegyasszonyhoz nem ment be, tudva, nagy szegélységét, mire ő sírva vitte utána a pénzt, mondva: „Ne sértsenek meg a mellőzéssel, én is a magam szegénységéhez képest adok 2 forintot”. /Ez akkor kb. 20 kg. búza ára volt. Raffay Lajos megj./ A szükséges összeg készen volt, megrendelték a szobrot. El is készült s 1896-ban le is leplezték. (Sajnos, a megbízott művésze nevét nem emlegették). Az ünnepélyen Kossuth Ferenc is jelen volt, Illyés Bálint 48-as párti képviselővel együtt. Az oszlop előrészén ez van bevésve:
A hátlapon olvasható: SOK SZENVEDÉST LÁTTUNK EGY EZREDÉVEN ÁT S NYÖGTE ÁRPÁD NÉPE ELLENSÉG TÁBORÁT. DE HAZÁNKRA ÚJABB EZREDÉVEK KELNEK, HA KOSSUTHTÓL TANUL NÉPE HONSZERELMET. Az ünnepségre érkező Kossuth Ferencet az állomásról a lelkész kocsiján az akkori kocsis, Szőnyi Mihály bácsi hozta be. Meg kell említeni a nevét, mert nagy olvasottsága, történelmi és vers tudása érdemessé tette erre. A szobor kerítésének rendben tartásáról, tisztogatásáról ő gondoskodott, Kossuth iránti nagy tiszteletből és szeretetből. Mikor a szobor előtt elment, kalapot emelt, mondva: „nemcsak szóval, de ezzel is tanítom az ifjúságot a nagyok tiszteletére”. Mi is megbecsültük őt (szerk. megj. Mihály bácsit), az egykori kocsist, majd uradalmi csőszt, az egyháztanácsba presbiternek választottuk. 96 éves korában halt meg, az egész község tisztelete kísérte utolsó útjára. Az első elhelyezés az úgynevezett „piaci kút” mellett volt. A március 15-ei ünnepélyeket előtte tartottuk. Az ott elvonuló árok megszabta a helyet, s az énekkarok, iskolások, ünneplő nép nem fért el. 1948. év tavaszán áthelyeztük a két templom előtt lévő térre. Ma Kossuth térnek nevezzük. A talapzatot magasabb alapépítményre helyeztük, melybe – egy kibetono-
zott üregbe – üvegedénybe helyezett emlékiratot, történelmi feljegyzéseket, pénzeket tettünk, Szőnyi bácsi Kossuth bankójától kezdve, az akkor forgalomban lévő pénzeket. A Tanács szép parkot létesített körülötte, díszfákkal, bokrokkal, virágokkal, sétautakkal és legutóbb korszerű padokkal. A talapzat magassága az alapépítménytől számítva 2 m. A mellszobor szokásos nagyságú, bronzöntvény, arccal a nagy forgalmú nemzetközi műútra tekint. A két világháborúban nem érte sérülés. A leleplezés idején írtak-e róla az újságok, arról értesülésünk nincs. Köztudomású, hogy az országban – időrendbe – a második volt. A március 15-ei ünnepélyeken az olvasókörök és iskolások olyan sok koszorút hoztak, hogy a talapzatot köröskörül beborították. Ma (szerk. megj. 1966-ban az írás születésekor) sajnos, az iskolás gyermekek néhány papírvirágán kívül nem díszíti egy koszorú sem. Igen jóleső érzés volna számomra, ha idejegyzett adataimmal szolgálatot tehettem!” Báránd, 1966. október 12. Raffay Lajos ny. tanító 1
A szobrot Gerenday Béla (Budapest, 1863. – Budapest, 1936) magyar szobrász, Gerenday Antal szobrász fia készítette el, akit az egyik legtermékenyebb Kossuthszobor készítők között tarthatunk számon. Nevéhez fűződik Báránd, Bihardiószeg, Dunapataj, Kossuthfalva, Kölesd, Balatonkenese, Monor, Mezőkeresztes, Tarpa, Tiszalök és Sarkad Kossuthszobrának megalkotása is. TFSZ
O l d a l
6
É L E T M Ó D I
TA N Á C S O K
B á r á n d i
É l e t
NÉPI PRAKTIKÁK A BETEGSÉGEK GYÓGYÍTÁSÁHOZ
A
népi gyógyászat manapság a hagyományőrző körök és a természetgyógyászok alkalmazási területeihez tartozik. Őseink tudásanyagait érdemes feleleveníteni és alkalmazni, nem feltétlenül szükséges a betegség első jeleire orvoshoz vagy a gyógyszertárba rohannunk. Az emberi szervezet rendelkezik egy természetes és rendkívül bölcs öngyógyító képességgel, s mielőtt a fájdalomcsillapítókkal, gyulladáscsökkentőkkel, antibiotikumokkal gyengévé tennénk az immunrendszerünket, fontos megadni számára az esélyt, hogy önmaga küzdjön meg a különféle kórokozókkal. A népi gyógyászat módszerei, orvosságai támogatják a szervezet öngyógyító munkáját és semmiféle mellékhatással nem járnak. Ráadásul a patikákban kapható gyógyszereknél olcsóbbak is, csak ki kell értük menni a kertbe vagy a szabadba.
Búzavirág
Szembetegségekre a tavasszal ”megeredő” szőlőt megvágták, kigyöngyöző nedvét összegyűjtötték, s a beteg szembe csepegtették, vagy búzavirágszirom teával mosogatták a fáradt, gyulladt szemet. A szem kipirosodására nagyon hatásos volt a gyolcsba (len fonalból szőtt textília) kötött reszelt krumpli.
Borsmenta
Fejfájás ellen jót tett a sós vízzel való gőzölés, nyakmasszázs, k ö p ö l y ö z é s (vákuumos gyógyítás; üvegpoharat közvetlenül a problémás kezelendő terület fölé helyezték fejjel lefelé, ügyelve arra, hogy a köpölyöző pohár a bőr teljes felületével érintkezzen, és így valóban vákuum jöjjön létre). A teák közül a borsmenta vagy a levendula főzetét alkalmazták.
Apróbojtorján
Gyomorfájásra a reggelente elfogyasztott kiskanálnyi langyos méz volt a csodaszer, amely még a fekélyes betegségeket is gyógyította. Az apróbojtorján főzete minden gyomorbántalomnál segített.
(Lapunk következő számában a vérzéscsillapítás, sebgyógyítás, meghűlés, nátha, köhögés és torokfájás népi gyógyírjaival folytatjuk életmódi tanácsok rovatunkat)
Kövirózsa
Fülfájásra a kövirózsa (fülfű)kifacsart levét alkalmazták. A levével átitatott vattával dugaszolták be a fület éjszakára. Hasonlóan jó eredményt hozott a fülbe dugott fokhagyma, melynek aroma- és illatanyagai gyulladáscsökkentő hatásúak.
„Őseink tudásanyagait érdemes feleleveníteni és alkalmazni…” Összeállította Erdős Zsolt
I .
é v f o l y a m
H Á Z I R E C E P T J E I N K H I T É L E T - K Ö Z B I Z T O N S Á G
H Á Z I
A J
friss házi tejet altassuk meg, készítsünk belőle túrót. Ezt le tudjuk fagyasztani is. Ha elegen-
A
anuárban lezajlott az ökumenikus imahét. Ez a keresztény egyházak közös imahete, amelyre minden év január harmadik hetében kerül sor. Lényege a különféle keresztény felekezetek, egymás hitnézeteinek különbségei ellenére tanúsított tolerancia, a felekezeti különbségek helyett a közös pontok, alapvető hitnézeti egyezőségek hangsúlyozása. Közösség vállalás, az együttműködés keresése. - Tudta Ön, hogy a Református Egyházak Világszövetsége több mint 75 millió tagot számlál? - Mindenkit szeretettel, békességgel várunk minden vasárnap 9 óra 30-kor
N
A
7
S A J T
dő mennyiségű túró gyűlik öszsze, akkor lehet készíteni házi sajtot. Egy liter tejbe morzsoljunk 50 dkg túrót. A túrós tejet forraljuk fel, majd tegyük szakajtóruhába, hogy a savó kicsöpögjön belőle. Ha nincs szakajtóruha, akkor megteszi a tésztaszűrő is. A kicsöpögött túrót keverjük össze 6 dkg olvasztott margarinnal, 1 tojással, 1 teáskanál sóval és 1 teáskanál szó-
R E F O R M Á T U S
O l d a l
dabikarbónával. A keveréket tegyük egy lábasba és addig főzzük kis lángon, folyamatos kevergetés mellett, amíg össze nem áll. Ezután helyezzük valamilyen formába és tegyük hűtőbe, ahol szépen megdermed. Amint megszilárdult már fogyasztható is. Tetszés szerint ízesíthető fűszerekkel vagy apróra vágott hagymával, kolbásszal. Jó étvágyat kívánunk!
E G Y H Á Z
H Í R E I
az Istentiszteletre, aki megnyugvást, szeretetet, egyensúlyt, lelki békét keres. Zsoltárja ha nincs, kérjen a templomba való belépéskor attól, aki fogadni fogja. Általában a gondnok Mester Bálint vagy valamelyik presbiter. Zsoltár nélkül nem teljes, érthetetlen, unalmasnak tűnő az együttlét. Ha nem mer egyedül eljönni, vagy nem tudja mit kell csinálni az Istentiszteleten, keressen bennünket, elkísérjük, segítünk amiben tudunk.
gyeld, hogy mit tesz, és okulj! 7 Bár nincs vezére, elöljárója vagy uralkodója, 8mégis biztosítja a kenyerét nyáron, begyűjti eledelét aratáskor. 9Meddig fekszel, te rest, mikor hagyod abba az alvást? 10Még egy kis alvás, egy kis szunnyadás, összetett kézzel fekvés: 11így tör rád a szegénység, mint útonálló, és a szűkölködés, mi nt egy f egyveres ember”(Példabeszédek könyve 6. fejezet)
A Biblia a munkához, a termeléshez is ad útmutatást: "6Eredj a hangyához, te rest, fi-
Összeállította: Kiss Tibor, presbiter
T R Ü K KÖ S
L O P Á S
apjainkban egyre több időskorú válik károsulttá, áldozattá betörők, besurranók és trükkös tolvajok, illetve rablók támadása által. A bűnelkövetőket a korcsoport ismert élethelyzete – romló egészségi állapot, hátrányos anyagi helyzet, magányosság - motiválja, melyek együttesen a védekező képességüket gyengítik. Ezen bűnelkövetési módszer lényege, hogy az időskorú lakóhelyén jelennek meg a szélhámosok, akik különféle hihetőnek tűnő magyarázatokkal, kéréssekkel bejutnak a lakásba és a tulajdonos figyelmét elterelik, majd alkalmas pillanatban zsebre vágják pénzét, vagy értéktárgyait. A tettesek a korcsoport elszigeteltségéből adódó alulinformáltságára, és hiszékenységére építenek. A trükkös tolvajlások, a hamis ürügyek csoportosítása: A „segítségre szoruló” idegenek mondatai így szólnak: „kérek egy pohár vizet, rosszul érzem magam, a gyermekemet szeretném tisztába tenni, a mosdót szeretném használni, a telefont szeretném használni, baleset érte a közelben hozzátartozómat és a műtéthez forintra van szükségem és euróm van”. A házaló árusok, felvásárlók, adománygyűjtők, ügynökök: „vegyen tőlem árut, tűzifát árusítok, régiséget vásárolok, megveszek bármit, csak adjon vissza 20 ezresből, illetve beteg gyerekeknek, egyháznak pénzadományt gyűjtök, rendelést veszek fel bármilyen javításra”. A magukat hivatalos személynek kiadók: „közüzemtől jövök villany-, gáz-, vízóra leolvasó vagyok, túlfizetés történt adjon vissza 20 ezresből, önkormányzattól hoztam segélyt, postás, rendőr vagyok hamis bankjegy van a nyugdíja öszszegében”. Varga Ambrus körzeti megbízott: 06-30-339-6333 Polgárőrség: 06-70-233-5747
O l d a l
8
H A G YO M Á N YA I N K R É G E N É S M A
B á r á n d i
É l e t
TÉLI ESTÉK „Hófehér most a határ. Kinn a réten kánya jár. Nincs az úton semmi nyom, csak amit a kánya von: finom krikszkraksz a havon. Hósuba van mindenen, mint a fázó emberen. Mint a csőszön zord időn, kicsi házon, háztetőn, suba van a temetőn. Subás házban emberek. Padkán cica szendereg. A sarokban kapanyél. Nagyanyóka most mesél: "Jaj, gyerekek, itt a tél!”
nyok feladata a mindennapi háztartási munka mellett a szövés, fonás, hímzés volt. Fonókba jártak, ahol fonalat készítettek. Minden nőnek kötelező volt a fonóba járni, aki nem ment el megbüntették. Volt asszony-, lány-, és vegyes fonó. A lányok ide ünnepi öltözetbe jártak, hiszen régen ez a hely volt az udvarlás helyszíne. A munka közben nemcsak a kezük járt, hanem a szájuk is. Beszélgettek, énekeltek, zenéltek, a fiatalok játszottak, főleg párosító játékokat, ügyességi próbákat, beugratós játékokat.
(Gazdag Erzsi: Tél a falun) Nagyanyóka meséjéből megtudhatjuk milyenek voltak régen a téli esték: Ahogy beköszönt a tél egyre rövidebbek a nappalok és hoszszabbak az éjszakák. A régi időkben, amikor még nem volt villany, az emberek sötétedéskor lámpásokat, gyertyákat gyújtottak. Hol családi körben, hol rokonokkal, szomszédokkal töltötték a hosszú téli estéket. Ilyenkor volt az ideje a háztartásban, gazdaságban szükséges eszközök, ruházatok felújításának, készítésének. Voltak ezek között női és férfi feladatok. A férfiak munkálták meg elsősorban a fákat, bőröket. Készítettek fából szerszámokat, bútorokat, fűzfavesszőből kosarakat, gyékényből, szalmából tároló edényeket. Kisebb állatbőrökből mellényt, tarisznyát, övet. A nagyobb állatbőröket a szűcsök munkálták meg. Ilyenkor morzsolták le az ősszel betört kukoricát is. A csutkából a gyerekek tornyokat építettek. Az asszonyok, lá-
Este van már késő este kilencet ütött az óra. Az én kedves kisangyalom mégsem jön el a fonóba. Vagy haragszik, vagy beteg, vagy talán nem is szeret, Így hát kedves kisangyalom tiltva vagyok én te tőled. A legények kedvencei közé tartozott az orsólesés. A legény figyelte, ahogy a kiszemelt lány dol-
gozik, s mikor a lány véletlenül leejtette orsóját, a fiú utána kapott, s csak csókért cserébe adta neki vissza. Volt olyan huncut legény, aki szándékosan kiütötte a leány kezéből az orsót. Fonóba csak meghatározott napokon lehetett járni, a többi estén a lányos házaknál tollfosztás volt. A fiatal ludakat évente háromszor, az idősebbeket ötször is megtépték. A tollakból kelengyét készítettek, párnákat, dunnákat tömtek ki vele. Minden este ilyen dolgosan telt, kivéve az ünnepnapokat, amikor az odaillő szokásokat, hagyományokat élték meg. Ezek a hagyományos téli esték ihlették meg csoportunkat is (a Csillagvirág Hagyomány Műhely tagjait), hogy a mai modern világba felidézzük ezeknek az estéknek a hangulatát. Csuhéj! címmel családi délutánt szerveztünk, ahol az érdeklődőkkel közösen kukoricát morzsoltunk, a gyerekek játszhattak a csutkákkal, csuhébábot készíthettek, népi játékokat játszhattak. Közösen énekeltünk, zenéltünk, táncoltunk, mulattunk, melyhez a talpalávalót a Bocskoros Zenekar húzta. Aki megéhezett hagyományos kukoricás ételeket kóstolhatott meg. Volt túrós-, pörköltös-, hagymás-, lekváros-, puliszka, főtt kukorica és málé. Jelenleg is a téli estéken gyakran összeülünk beszélgetni, énekelni, citerázni, kézműveskedni, illetve táncházakat is szoktunk szervezni, hol saját zenére, hol pedig zenekart hívunk, s jól érezzük magunkat. Török Tímea – Csóka Krisztina
I .
é v f o l y a m
H
1 . s z ám
9
IRODALMI AJÁNLÓ
a valakinek ezekben a borongós téli hétköznapokban csak úgy hirtelen színházlátogatásra szottyan kedve, hát nézegeti a megyei programajánlót és választ. Én viszont most nem a megyében, sőt nem is az országban, de mégis magyar földön ajánlok önöknek színházi előadást. Ma már megoldható, hogy Nagyváradra menjünk színházba. A nagyváradi Kiss Stúdió Színház már közel 150. alkalommal játszotta Wass Albert művei alapján készült Üzenet az otthoni hegyeknek c. színpadi játékát. A színészek egységes képet alkottak a
M Ű V E L Ő D É S I
M
O l d a l
egvalósításának feléhez érkezett a „Gyere tanulj és játssz érezd jól magad, törődünk veled!” Bárándi sárrétudvari - szerepi nevelési oktatási intézmények szabadidős tevékenységének támogatására megnyert pályázati projekt, melynek száma: TÁMOP3.2.11/10-1-2010-0171. A pályázati célra a bárándi Balassa Iván Művelődési Ház és Könyvtár, mint megvalósító intézmény, illetve Báránd Község Önkormányzata, mint pályázó intézmény 48 502 880 Ft-ot nyert az Új Széchenyi Terv keretén belül. A gyermekek a szülők, illetve pedagógusok számára is egyaránt mozgalmas volt illetve a hátralévő időszakban sok programot ígér a projekt időszak, mely 2011. augusztus 1-től 2012. július 31-ig tart. A Balassa Iván Közművelődési Intézmény az iskolában és óvodában, a projekt keretében rengeteg programot valósított meg kicsiknek és nagyoknak. 1094 órában változatos foglalkozáson és tanórán kívüli foglalkozásokon vehetnek részt a település ifjú lakói. Az alábbi foglalkozások kezdődtek augusztusban és szeptemberben a gyermekek számára: Iskolai foglalkozások heti szakkörök: - Angol – Pappné Kovács Margit - Tánc – Hódosné Dienes Gyöngyi - Kézimunka – Majorosné Kovács Ildikó - Sport - Ursz Lajosné - Média – Kiss Gyula és Nagy Andrea - Természettudomány – Kissné Széll Etelka - Honismeret - Galgócziné Somogyi Erzsébet - Informatika – Kiss Lajos
magyar és ezen belül erdélyi irodalom óriásáról, megőrizve az egész sajátos írói életmű hangulatát. A forgatókönyv 15 Wass-mű közel 7000 oldala alapján készült. Az előadás szállítható és nemrégiben Bárándon is nagy sikert aratott. Aki pedig kedvet kap Wass Albert műveinek olvasására a Farkasverem című könyvét, feltétlen vegye a kezébe. A mű 1934-ben jelent meg és szerzője Baumgarten-díjat kapott érte. A társadalomkritikai, különös hangulatú, különc figurákat felvonultató mű, az 1920-as években játszódik. Olykor szomorkás, olykor
H Á Z
ironikus hangú ítéletet mond az erdélyi magyar középosztályról. Mulatságos, különc szereplői között kibontakozni látszik a reményteli kapcsolat, mely a továbbélés esélyét latolgatja. A regény a két világháború közti magyar nagyepika egyik igen fontos értékét képviseli. „A világ széles, a világ szabad, a világon van elég hely mindenkinek, csak persze, ha valaki mindig otthon ül, akkor sohasem találja meg a helyét benne.” A Farkasveremből való idézet minden korban, mindenkire igaz lehet. Tehát hölgyeim és uraim kalandra fel, irány a színház, a könyvtár. Nyékiné Katona Hedvig
P Á LY Á Z ATO K
- Dráma - Erdeiné Hákli Ildikó - Olvasó szakkör - Kovács Katalin - Mesélőkör - Berdéné Markó Magdolna - Kerámia– Majorosné Kovács Ildikó - Óvodából iskolába– Kiss Gyuláné– Erdeiné Hákli Ildikó - Erő ügyesség állóképesség—Kiss Gyuláné– Erdeiné Hákli Ildikó Tehetséggondozó foglalkozások: foglalkozásvezetők: - Kabai Józsefné Egészségügyi vetélkedő Mesemondó verseny Kazinczy meseíró verseny Egészségügyi vetélkedő Havi szakkör: - DEKOM – Debreceni Egyetem Különleges Orvos és Mentőcsoport egészségügyi szakköre, szakkörvezető: Dr. Késmárky - Kodak András Nyári táborok: - Önismereti tábor – témahét vezető: dr. Györgyiné Dr. Harsányi Judit - Speciális mentés tábor – témahét vezető: Dr. Késmárky - Kodak András Óvodai foglalkozások: heti szakkörök: - Mond ki szépen – Kiss Gyuláné - Zeneovi– Szűcs Kálmánné - Mozgásfejlesztés – Futó Sándorné - Mesefeldolgozás – Oláh Petronella - Vizuális technikák – Tóth Ferencné - Játssz okosan – Nyéki Imréné - Kézműves – Kerékgyártó Tünde
- Drámajáték– Kerékgyártó Attiláné - Textil munkák – Török Tímea - Matematika – Kerékgyártó Béláné Az iskolában is és az óvodában is egyaránt egyenként 6-6 foglalkozást tart a projekt ideje alatt - Pergő együttes és a - Debreczeni Arany Keresztes Lovagok Egyesület. Kedves bárándi gyerekek, pedagógusok, szülők és lakosok kívánom, hogy mindannyian használják ki azt a lehetőséget, amit ez a pályázat nyújt minden kedves bárándi lakos számára. A rendezvényekről pedig igyekszünk mindig értesíteni önöket.
Nyékiné Katona Hedvig
I .
é v f o l y a m 1 . s z á m
A Z E M B E R I É L E T F O R D U L Ó P O N T J A I
I. A házasságkötés gondolatisága A mai, régi hagyományainktól, szokásainktól igen elrugaszkodott és emiatt összezavarodott világunkban már nem érték a Házasság, egymás tisztelete, az egymásnak ajánlott örök Hűség fogalma. Nagyon sok gyermek születik valóban ’teherként’, nem kívánt fogantatás eredményeképpen. Régen a gyermeknemzés első feltétele viszont a házasságkötés volt. (És most a „hagyományos modellre”, férfi és nő kapcsolatára gondolok…) Tévednek azok, akik azt mondják: „Egy papírdarab semmit nem fog megváltoztatni!” A házasságkötés szertartása két ember egyesüléséről szól; egyesül a házasság szentségében. Mit is jelent ez? Ezen spirituális folyamat során két ember AURÁJA összeolvad. Létrehozva EGY közös aurát. Továbbvéve ezt a gondolatot, a gyűrűváltás; csere is ezt jelképezi. (Pontosan ezért kör alakú a gyűrű; a teljesség szimbóluma.) A házassági szertartás tehát valóban egyesít két embert, a másik minden jó és rossz tulajdonságával, múltjával, gondolatával egyesülünk. A házasság egyben Önfeláldozás, Áldozat. Nem léteznek az ’én’ és ’te’ szavak többé, csak ’mi’ létezünk. S ha valóban szívből köttetik meg ez a házasság, a kapcsolaton valóban áldás van. Ezen egyesülés előnyei: ha a közös erőt azonos irányba terelik, hamarabb elérik álmaikat, céljaikat, hiszen ketten együtt erősebb teremtő erőt képviselnek, mint külön-külön. Viszont ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, kompromisszumokat szükséges kötni, merre is induljanak először. Az erőknek pedig ki kell egyenlítődni a közös erőtéren belül. Ha mindig csak az egyik fél enged, megbomlik az egyensúly. Ez az erőtér működteti a feleket, s ez addig tart, „amíg a halál el nem választ”. Akkor ugyanis megbomlik az erőtér az egyik fél távozásával. A házastársak sok esetben ilyenkor követik
párjukat rövid időn belül a halálba, hiszen felbomlik a közös aura, az erőtér, saját erejükkel már nem tudnak egyedül mit kezdeni; ’üresnek’ érzik magukat. Szóljak még arról az esetről is, amikor sajnos a két fél – annak ellenére, hogy örök hűséget fogadtak egymásnak; „Amit a Jóisten egybekötött, azt ember szét nem választhatja.”-gondolaton haladva – mégsem találja egymás mellett a ’helyét’, és a válás mellett döntenek. Fizikailag ez megtörténhet, viszont ettől a fogadalom nem törlődik! Ezért következik be sok esetben az, hogy hiába házasodnak újra a felek, ugyanazon problémákkal találják szembe magukat a korábbi kötelék érvényessége miatt. A megoldás az, hogy közösen oldják fel egymást korábbi fogadalmuk alól, lehetőleg egyházi keretek között azzal az emberrel, aki annak idején megkötötte!
II. Áldott állapot, születés Mint említettem az előbb, két ember aurájának összeolvadásával közös erőtér alakul ki, s az egyik legszebb emberi csodaként, a fogantatással ebbe egy újabb erőmező kerül, a születendő gyermeké. Amennyiben a baba várt gyermek, a szülők kiegyensúlyozott kapcsolata jellemző, a várakozás időszaka az anyának örömteli állapot lesz; émelygés nélkül. Ha viszont nem, akkor mindenféle probléma adódhat. A várandós időszak alatt már három ember él együtt: kettő a fizikai síkban és egy még a nem láthatóban, de már kész tervekkel, érzésekkel, gondolatokkal. Csupán még fel kell építenie saját testét. Ezen – normál körülmények között – kilenc holdhónap nagy védelemben áll. A régi hagyományok szerint ilyenkor védték az anyát mindenféle rossz eseménytől, látványtól, rosszindulatú emberektől, mert az anya ilyenkor befogadóbb, nyitottabb, érzelmileg kiegyensúlyozatlanabb, mint egyébként. A születés előtt a Lélek elkezd testet ölteni, építi fizikai megnyilvánulásait. Erre szolgál számára a 9 holdhónap. Ezen fázisban
O l d a l
1 0
még nem tartózkodik lélek a testben, majd csak születése után: az első ’lélekzet’-vétellel jelenik meg a testben. A csecsemő testi fejletlensége ellenére mindent ért, érez (egyébként már az anyaméhben is!), sokkal bölcsebb, mint gondolnánk. Lakhelye a bölcső – bölcs ő… Itt tennék egy kis kitérőt, hogy milyen fontos volt régen az otthonszülés (mondjuk másra nem is volt lehetőség!), amikor a testet öltött kis Lélek az Anyaföldre érkezett meg; arra a földre, amely eztán életét szolgálja, táplálja, s helyet ad neki. Ellenben most az anyát összezavarjuk, s kiszolgáltatottá tesszük, hogy ezen csodás pillanatot se tudhassa magáénak igazán… A csecsemő még egy ideig megváltoztathatja a döntését, marad-e a testben, vagy nem. Ha távozni kíván, kilép testéből, elhagyja fizikai valóját. Ezt hirtelen bölcsőhalálnak hívják, amire még az orvosok sem tudnak magyarázatot adni – nincs is. Az újszülöttet megkereszteléséig különböző módon védték a rontó szellemek ellen: nem szólították valódi nevén, ami azt jelentette, ha nem nevén szólítunk valakit, akkor az nem is létezik. Sokszor ejtjük ki a szánkon ezt a mondatot: „Én világ életemben ezt meg ezt tudtam…”. Nos, ez így igaz. A Lélek, miután testet ölt, elkezdi újabb felfedezését egy másik időben, esetleg más nyelven, más földrészen (merthogy ezt is mi választjuk ki születésünk előtt, sőt, hogy kik legyenek a szüleink, testvéreink, azt is. Tehát valójában téves az a mondás, hogy „barátot választhat magának az ember, de családtagokat nem.”!). Aki tehát azt gondolja, hogy ez az egyetlen jelenlegi élete, annak ott a ’mintha ez már megtörtént volna velem’-érzése… Belül mindenki tudja, tisztában van vele, hogy életterünk valójában az egész Világ. Ezután már csupán azt mondhatom, hogy az a boldog ember, aki valóban éli világát…
Serfőző-Nagy Helga
Impresszum: || Kiadja : Balassa Iván Művelődési Ház és Könyvtár|| Felelős kiadó: Nyékiné Katona Hedvig igazgató|| Felelős szerkesztő: Erdős Zsolt || Szerkesztőség címe: 4161 Báránd Kossuth tér 11. || e-mail:
[email protected]||
