1
Baptista Teológiai Akadémia Intézményfejlesztési terve
Budapest, 2012. június 26.
2
I.
HELYZETKÉP
A Baptista Teológiai Akadémia hallgatói nemzetgazdasági szempontból jelentősen különböznek más, nappali képzésben résztvevő felsőoktatásban részvevő hallgatóktól: nem vonódnak ki a munkaerő piacról, a számukra oktatott tananyag szinte azonnal kontrollálódik a munka világában. Az elmúlt években, Iskolánkban az akadémikus tudásszervezést a praktikum-orientált ismeretátadás és az elméleti képzés egyensúlya váltotta fel. Hallgatóink tehát aktív keresők vagy legalább diákmunkában résztvevők, akiknek korösszetétele is jelentős mértékben eltér a felsőoktatásban jellemzőtől (1. ábra). 1. ábra: A felsőoktatásban résztvevők korösszetétele
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
30 fölött 25-29 21-24 20 év alatt
átlag
BTA
2009-es felvétel
átlag
BTA
2010-es felvétel
átlag
BTA
2011-es felvétel
Az életkori összetétel eltérésének vélhetően az az oka, hogy a hitéleti képzésben megszerezhető ismeretek elsősorban nem a fiatal felnőttkori egzisztencia-teremtés eszközei, sokkal inkább az érett identitás tudatos erősítését szolgálják, s így inkább a már felismert hivatásban való kiteljesítés eszközei. A felvételt nyert hallgatóság összetétele egyben jelzése annak is, hogy immár az idősebb életkorban érettségizettek számára megnyílt a lehetőség a felsőoktatás rendszerébe való belépésre, s az így megszerezhető kompetenciák javítják munkaerő-piaci pozíciójukat, illetve munkahelyük megőrzését.
3
2. ábra: Éppen diplomát szerzett munkanélküliek aránya a felsőoktatásban
A munkanélküliek aránya diplomázóink körében nemzetgazdasági szempontból igen kedvező. A 2010-ben végzettek karonkénti összehasonlításában iskolánk a 122 főiskolai és egyetemi kar között sorrendben a 18. helyet foglalja el. 104 olyan kar van tehát az országban, ahol a munkanélküliek aránya végzéskor nagyobb, mint nálunk. A frissen diplomázottak foglalkoztatási mutatói hallgatóink esetében az országos átlagnál jelentősen kedvezőbb helyzetet mutatnak. Az érettségi eredmények és a diplomaeredmények összevetése alapján megállapítható továbbá, hogy a hitéleti képzés segíti kiegyenlíteni a korábbi képzettségi hátrányokat. 3. ábra Az érettségi és a diploma eredmények megoszlása a BTA hallgatói körében
100%
18%
80% 60%
0%
jeles diploma 41% 50%
41% 57%
40% 20%
20%
38%
35% 6% elégséges érettségi
23% 0% közepes érettségi
21% 0% jó érettségi
jó diploma közepes diploma
50% 0%
elégséges diploma
jeles érettségi
A hitéleti képzés sajátos felvételi követelményei és meghatározóan kimenet-szabályozó rendszere lehetővé teszi, hogy olyan hallgatók is felvételt nyerjenek iskolánkba, akik korábbi
4
tanulmányi pályafutásuk alapján egyéni készségeiktől és képességeiktől függetlenül kiszorulnának jelen körülményeik között a felsőoktatás rendszeréből. 4. ábra: Érettségi eredmények megoszlása a BTA hallgatói körében jeles 4%
elégséges 13%
jó 37%
közepes 46%
Az érettségi eredményre alapuló felvételi rendszer nem segíti a felsőoktatási képzési rendszerbe való reintegrációt azoknak, akik az érettségi vizsgán – olykor különböző személyes okokra, nem pedig az egyéni kompetenciákra tekintettel – gyengébb eredménnyel teljesítettek. Hallgatóink körében a közepes érettségi nagy aránya (46 %), vagy a korábbi továbbtanulási motiváció gyengesége nem korlátozta a hitéleti képzésben a tanulmányok folytathatóságát, és az oktatás sajátos tartalmára tekintettel megfigyelhető a tanulási motiváció megváltozása (pl. ha valaki diplomát szerez nálunk esélyesebb lesz a munkaerő piacon, mint a jobb érettségivel kezdő, piacképesebbnek ítélt diplomát szerzett fiatal). 5. ábra: Az adott évben felvett hallgatók felekezeti hovatartozása 140 120 100 80 60 40 20 0
2007
2008
2009
2010
2011
baptista
24
26
42
48
128
nem baptista
26
33
58
67
104
5
Jelentős létszámnövekedés mellett az elmúlt ciklusban a nem baptista hallgatóink enyhe többségi aránya 2011-re a baptista hallgatóink javára megfordult. Ennek oka feltételezhetően az, hogy az új fakultatív konzultációs központ hallgatói létszámán belül szinte kizárólag baptista hallgatók csatlakoztak. Az iskolánk oktatási rendszere bizonyság arról, hogy a felekezeti hovatartozás elkülönülést magával hozó jellege feloldható s ennek társadalompolitikai, illetve nemzetgazdasági hozadéka pedig nyilvánvaló. A baptista hallgatók arányának növekedése a biblikus gondolkodással rendelkező hallgatóink arányának a növekedését jelenti a hallgatói kör egészében. 6. ábra: Baptisták aránya a BTA-ra felvett hallgatók körében
Minden bizonnyal a hallgatói kör Biblia szeretetének, iskolánk biblikus oktatási programjának köszönhető, hogy az utóbbi években jelentősen megváltozott „a versenytársak” körében iskolánk pozíciója. 7. ábra: Az öt legnagyobb hitéleti képzést folytató intézmény létszámának alakulása az 2009-2011
6
A második legnagyobb létszámú teológiai főiskolává nőtte ki magát, a jelenleg nálunk tanuló 23 felekezetből kikerülő hallgatói gárda példa nélküli országunkban, ami mind az iskola, mind a fenntartó társadalmi elismertségét bizonyítja. 8. ábra: Hallgatók felekezeti hovatartozás szerinti megoszlása a hitéleti képzésben 2009-2011
Összefoglalva: az életkorban, az előképzettségben és a felekezeti hovatartozásban mutatkozó heterogenitás kedvezően hat hallgatóink személyiségfejlődésére. Közös hitéleti képzésük társadalomi kohéziót erősítő hatása nyilvánvaló. Látható ez a munkahelyi integráció, a társadalmi keretek megtartása, illetve az ökumené értékelése szempontjából.1 Iskolánk tudatos célkitűzése az oktatási anyag és nevelési metodika oly módon történő összeállítása és alkalmazása, hogy a fent említett társadalmi distanciákat a közösségépítés keretei között csökkentse, példát mutasson arra, hogy több szempontból is megosztott társadalmunk tagjai képesek közös célért a társadalmi státus-különbségek hangsúlyozásáról lemondani.
1
„A vallásukat rendszeresen, egyházban gyakorlók kevesebb napot töltöttek munkaképtelenül és kisebb mértékű munkaképesség-csökkenésről számoltak be, mint a nem vagy kevésbé vallásos személyek. Különösen érdekes, hogy a maga módján vallásos csoport mindkét összehasonlításban a legkevésbé kedvező állapotról számol be. Ugyanez a mintázat figyelhető meg Beck Depresszió Skálán, illetve a WHO jólét kérdőíven elért pontszámok (depresszív tünetek, illetve pozitív érzelmek gyakorisága) esetében is.” – (Martos-Kézdy)
7
Iskolánkra jellemző, hogy minden hallgatónknak van szakmai-gyakorlati terepe, ahol elvégezheti kötelező gyakorlati feladatait. Hallgatóink, az Intézmény által szervezett gyakorlatokon túl, további 53 szervezetnél teljesítik gyakorlati tanulmányi feladataikat. 9. ábra: A gyakorlati tanulmányok végzését segítő szervezetek ágazati megoszlása (abszolút számokban)
7
Kulturális szervezet
8
Missziós szervezet 4
Kórház / Egészségügy
20
Szociális intézmény 14
Egyház / Gyülekezet 0
5
10
15
20
Az elmúlt három évben (2009-2011) hallgatóink szakmai gyakorlatukat elsősorban szociális intézményeknél, illetve egyházi/gyülekezeti szervezeteknél teljesítették. Kulturális, missziós és egészségügyi intézmények kisebb arányban nyújtottak terepmunkára lehetőséget. 10. ábra: A gyakorlati tanulmányok végzését segítő szervezetek ágazati megoszlása (%-os arányban)
BTA terepgyakorlat 5% 3% 2% 10%
21%
Egyház / Gyülekezet Szociális intézmény Kórház / Egészségügy Missziós szervezet
59%
Kulturális szervezet
8
Iskolánk oktatási koncepciója Prof. Dr. Almási Tibor (Almási, 2001.)2 rektor által jegyzett kutatások eredményeire épül. Amíg intézményünkben a hangsúly a hagyományos gyülekezeti lelkészképzésen volt, addig nem tűnt ki annyira, hogy az elkülönült tudományterületek független művelése szakma-specifikus gondolkodásmód felé tereli a teológushallgatók gondolkodását a Biblia komplex, a kijelentést összefüggéseiben kezelő szemléletmódját hanyagolva. 2009-11 között radikális fordulatot hajtottunk végre oktatási koncepciónkban. A Bibliát helyeztük oktatásunk kiindulópontjába minden oktatandó tantárgy tekintetében. Oktatásunkban ez a fókusz és integrációs pont, az egyes diszciplinák a Szent Írás nézőpontjából kerülnek megközelítésre. 2001 óta kétévente az intézmény felülvizsgálja a képzésfejlesztési tervre alapuló oktatásszervezés eredményeit és az intézményi szenátus értékelése alapján elvégzi a szükséges korrekciókat. Ez a legutóbbi felülvizsgálat 2011-ben történt. A képzés struktúrája Hétfő
Képzési szünnap
Hallgatóink és oktatóinak jelentős része egyházi szolgálatot is végez, amelynek ideje legtöbbször vasárnapra esik. Így, a hétfői nap az, amikor regenerálódhatnak.
Egyéni konzultációk, Kedd
Szerda Csütörtök
kutatómunka Szemináriumok, konzultációk, kiscsoportos előadások, kutatómunka Szemináriumok, konzultációk, kiscsoportos előadások, kutatómunka
Péntek Előadások, szemináriumok, tréningek Szombat
Vasárnap
2
Tréningek (lelkigyakorlatok), közös szakmai gyakorlatok
Elsősorban a hét közepén biztosított a hallgatóknak a – jobb minőségű oktatást elősegítő – kiscsoportos foglalkozás, illetve oktató által felügyelt kutatómunka végzése. Így válik lehetővé leginkább a hallgatóknak olyan jellegű kutatómunka végzése, amelyben más intézmények (pl. BTA-n kívüli könyvtárak) munkarendjéhez is igazodni kell. A szorgalmi időszakban a képzés e ciklusa minden héten esedékes. E két nap elsősorban a csoportos előadások napja. E rendben biztosított, hogy az intézményt fenntartó egyház tagjai számára nyitott lehessen a képzés, és – korlátozott létszámban, előzetes bejelentkezést követően – azt látogathassák. E nyitottság fontos eleme az intézménynek a fenntartó felé biztosított átláthatóságának. A képzés fontos célkitűzése, hogy a hallgatók által megszerzett tudás gyakorlati alkalmazását is elősegítse. Ennek kiemelkedő fontosságú területe az egyházi szolgálat, amelynek kitüntetett ideje a vasárnap.
A hét végére eső képzési rend további sajátossága, hogy az nem heti rendszerességgel kerül ütemezésre, hanem a félév folyamán – a félév kurzusainak tanóraigényétől függően – 8-10 hétvégében tömbösödik. Ennek oka ismét az egyházi élet ritmusában és a képzés gyakorlati orientáltságú elköteleződésében van. E tömbösítés biztosítja a hallgatók részvételének lehetőségét a képzés idején is saját gyülekezeti közösségük életében, szolgálatában.
Célorientáció a specializáció és az interdiszciplinaritás jegyében, Gondolatok a teológiai oktatásról az ezredfordulón Theologiai Szemle 2001. 44. évf. 2. sz. 97-106. p.
9
Intenzív képzési időszak
Minden félévben része a képzésnek egy olyan időszak, amikor az elméleti ismeretek átadására olyan keretek között kerül sor, amely sajátélményű tapasztalatot biztosít a hallgatónak arra, hogyan integrálhatja az elméleti ismeretek átadását közösségi (pl. lelkigyakorlat) foglalkozások keretébe.
Előadások, tréningek
Oktatóink foglalkozásaikat olyan módon szervezik, hogy előadásaikban nagyobb témaköröket ölelnek fel, majd további előadások, szemináriumi foglalkozások, konzultációk formájában ezek részletesebb kifejtésére kerül sor. Ez az oktatói metódus teszi lehetővé a részidős és a teljes idejű képzés tanóráinak összecsúsztatását, egyben támogatja a hallgatók ismeretekre vonatkozó rendszerező-készségét, illetve az adott kurzus ismeretanyagrészleteinek az egészbe való integrálását. Az előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlatok szervezése, tekintettel az intézményben tanuló hallgatók sajátos igényeire és lehetőségeire, és tekintettel az egyházi élet ismert ritmusára, valamint az egyházi szolgálat hagyományos igényeire a FT 33§ (2) bekezdésében biztosított lehetőség szerint a heti öt munkanapos ütemezéstől eltérő módon történik, a Hallgatói Önkormányzat mellékelt hozzájárulásával a teljes idejű képzés.
1. sz. Táblázat: A BTA-n folyó képzések Képzési szint / Munkarend képzés fajtája: Szak
Abszolutóriumot szerzett hallgatók átlagos képzési ideje (tanulmányi félév tizedes kerekítéssel)
Diploma (Oklevél) megszerzéséhez szükséges átlagos időtartam (év)
Lemorzsolódó hallgatók aránya (%)3
2009
2010
2011
2009
2010
2011
2009
2010
2011
9,4
10,5
11,0
4,9
6,1
7,8
38,4
0,0
33,0
8,0
9,0
4,0
4,7
12,5
25,2
33,8
25,0
0,0
0,0
30,0
0,0
15,0
levelező
50,0
0,0
levelező
0,0
0,0
Teológia
kifutó főiskolai
nappali
Teológia
alapképzés
nappali
Kántor
kifutó főiskolai
nappali
9,0
Kántor
nappali
6,0
Gospel zenész Gyülekezeti egyházzenész
alapképzés szakirányú továbbképzés szakirányú továbbképzés
Teológia
mesterképzés
nappali
10,0
4,5 3,0
5,7
Az alapképzésben emelkedett a lemorzsolódok aránya az elmúlt három évben a teológia alapképzési szakon és kántor szakon csökkent, illetve 2010-ben 0-ra redukálódott. Az MA-ra való átjelentkezés lemorzsolódásként mutatkozik az 1.sz. táblázatban, valójában átjelentkezések emelik meg ennyire a lemorzsolódók arányát. E mellett természetesen a követelmények fokozatos emelése illetve a kimeneti szabályozás dominanciája is közrejátszik az említett tendenciában. 3
2008-2009 – 2009-2010 között: 42 fő, ebből 6 fő intézményen belül más képzésre távozott. Valós lemorzsolódás: 36 fő, 21,5%. 2009-2010 – 2010-2011 között: 56 fő, ebből 7 fő intézményen belül más képzésre távozott. Valós lemorzsolódás: 49 fő , 29,7%.
10,5
10
11. ábra: A külföldi állampolgárságú hallgatóink aránya (%-os arányban)
Külföldi hallgatóink aránya az elmúlt három évben jelentősen megemelkedett. E hallgatók, többségében a határon túli magyar anyanyelvűek köréből kerülnek ki. A határon túli magyarság képzése azért fontos, mert ez is eszköze lehet a magyar identitás megőrzésének, különösen, ha hallgatóink vissza is térnek szülőföldjükre. Lelkészek esetében az érintett egyházak közötti megállapodás ezt biztosítja. 12. ábra: Idegen nyelvi kurzusokban résztvevők aránya
2011-ben kezdtük el bevezetni az idegen nyelvű (angol) kurzusainkat. A meghirdetett angol nyelvű kurzus felvételével a hallgatók 15%-a élt. Szerény kezdetnek értékeljük ezt a lépést.
Oktatók, kutatók, alkalmazottak Az oktatók kinevezésére, előmenetelére vonatkozó szabályozás – összhangban a Felsőoktatási törvényvonatkozó rendelkezéseivel – az intézményi SZMSZ- ben található az
11
51-53. §a-ban, valamint az SZMSZ Mellékletét képező Oktatói és Kutatói követelményrendszerben. Az oktatói alkalmasság a KKMB óralátogatásainak és a hallgatók értékelésének alapján történik. Az alkalmatlanság megállapítása esetenkénti. A fő- vagy részállású oktatók esetében, ha határozott idejű a kinevezés, akkor a kinevezés lejártának végén történő értékelés alapján történik az újabb kinevezés vagy az elbocsátás. A határozatlan idejű kinevezések esetén az alkalmatlanság esete ad okot a felmentésre. A megbízásos jogviszonyban oktatók tevékenységének felülvizsgálatára szemeszterenként kerül sor. Az elmúlt öt évben új oktatók bevonásával sikerült előre lépnünk, mind az oktatók száma, mind a tudományos fokozattal rendelkezők aránya tekintetében. 13. ábra: Oktatóink foglalkoztatása
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak között nőtt viszont a tudományos fokozattal oktatók aránya, 36,3%-ról 43,7%-ra javult. A részidős foglalkoztatottak aránya csökkent, a fokozattal rendelkezők száma pedig stagnált. 2.sz. Táblázat: a BTA oktatóira vonatkozó 2012. január 1-jei állapot Teljes létszám Ebből minősített Teljes munkaidő 16 7 Részmunkaidő 8 3 Összesen 24 10 Az intézmény törekszik arra, hogy növelje a fokozattal rendelkező oktatók számát. Jelenleg öt teljes munkaidős oktatónk vesz részt PhD programon. Az MA képzés szükségessé tette néhány vendég professzor meghívását. Az intézmény alkalmazottaira vonatkozó adatokat az alábbi táblázat tartalmazza:
12
3. sz. Táblázat: A BTA alkalmazottai Teljes létszám Főállású 8 Részmunkaidős 2 Összesen 10 Az alkalmazottak mindegyike szellemében végzi munkáját.
elkötelezett, az intézmény küldetésnyilatkozatának
Oktatóink minőségügyi továbbképzését (szervezetfejlesztési tréninggel egybekötve) alkalmanként szervezünk, nagyobb szervezeti változásokhoz kapcsolódva, illetve összoktatói értekezlet formájában. Kutatás, fejlesztés A BTA Kutató Intézete által koordinált, 2009-ben megkezdett kutatások tematizálási kerete (biblikateológia, dogmatika, gyakorlati teológia) lehetővé tette, hogy a Biblia holisztikus, interdiszciplináris gondolkodásmódját a képzés gyakorlati feladataiban kamatoztassuk. Mára a Kutató Intézet három kutatási szekcióját egyetemi tanáraink diszponálják. Az MA képzés tudományos megalapozását szolgáló kutatások (2009-ben indult projektek) a moduláris oktatási koncepció kiépítéséhez igazodtak. A megkezdetett kutatások egy része (A Baptista Teológia Története; A Gospel zene harmóniavilágának és zenei funkcionalitásának specifikumai; A magyar baptista vallásosság; Pedagógiai interakciók a Bibliában;) lezárult az elmúlt évben, illetve új témák meghatározásával folytatódott. Ezek a következők: a. A görög szüntaktika szerepe és teológiai jelentősége az Újtestamentumi exegézisben b. A gyülekezeti struktúrák változásai baptista viszonylatban c. A lelki jelenségek bibliai értelmezésének megalapozása az MA képzés egyes pszichológiai kurzusai számára, d. A baptista világmisszió eredete, története, tanítása, hitvallási rendszere, e. AZ európai és az afro-amerikai zenei kultúra társadalmi integrációra gyakorolt hatásmechanizmusának összehasonlító analízise, f. Az egyházi felsőoktatás és közoktatás szerepe, hagyománya a társadalmi versenyképesség szempontjából, g. Trianon vallásföldrajzi aspektusa, kisegyházi vallásosság és nemzeti tudat összefüggései. A BA képzés keretében történő oktatás tantárgyi megújulását szolgáló kutatások, valamint az MA képzéshez kapcsolódó kutatási eredmények gyakorlati használhatóságának kutatása (óravázlatok, ppt. prezentációk, gyakorlatok forgatókönyvek, zenei illusztrációk, film illusztrációk, főiskolai jegyzetek, hand-outok) egészíti ki a fenti folyamatokat. Iskolánk arculatát meghatározó felekezeti, életkori, hivatásbeli sokszínűség oktatásszervezési,
13
oktatáspedagógiai és lelkiségi kihívásaira adandó válaszokat megalapozó kutatásokat is folytatunk (minőségbiztosítási felmérések, légkörvizsgálatok stb.) az élő ökumené jegyében. Vezető kutatóink, ill. jelenlegi és leendő PhD hallgatóink számára nyílott lehetőség intézeti szakfolyóiratunkban, Veritas et vita-ban. Legutóbb 2011-ben két számban közölt teológiai értekezéseket a fentiekben jelzett kutatások köréből. Folyamatban van előadássorozatok, tematikus tanulmánykötetek megjelentetése Teológiai Tanulmányok címmel a BTA Kutató Intézete kiadásában. Első kötete a Kísértés, bűn, bűnrendezés témakörét dolgozza fel.
Szolgáltatások Komoly minőségi előrelépést jelent hallgatói szolgáltatások terén a lelkiség formálásában a Főiskolai Lelkészség működése. Ez az elmúlt néhány évben (2007 óta) hatékony tanulástámogatásnak bizonyult. Hallgatóinknak jelentős hányada számára hiányosak a tanulmányi feltételek (pl. könyvtár, internet) lakóhelyükön. Könyvtárunk, zenei könyvtárunk, levéltárunk, számítógépparkunk, dokumentumtárunk (internetes), mentori és tanácsadói szolgálatunk és a hallgatói közösség ezeken a hiányosságokon átsegítik őket. A BTA vezetése figyelemmel kíséri, rendszeresen felülvizsgálja, és folyamatosan javítja e szolgáltatások minőségét. Ez a munkánk is a hallgatói elégedettség mérésének eredményeire igyekszik építeni. Például 2002-ben a rendelkezésre álló kötelező jegyzetanyagra vonatkozó elégedettségi szint 55 % volt, a ciklus végén (2007) ugyanez a jellemző 90,8 % volt. A tanítási segédeszközökkel való elégedettség 2002-ben 57 %, 2007-ben 90,6 % volt. Intézményirányítás Az elmúlt évekbeli hallgatói összetétel változás igény szerinti (hallgatói vélemények, és oktatói visszajelzésekből származó tapasztalatok) szervezeti átalakítást indukált. E változás lényege az oktatással foglalkozó szervezeti egységeknek (Tanulmányi Osztály, Oktatási és Kredittanácsadó Iroda és Főiskolai Lelkészség) egy szervezeti egységbe, az Oktatási és Informatikai Hivatalba történő integrálása.
14
4. sz. Táblázat: A BTA-n folyó képzésekben részt-vettek létszáma 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 . . . . . . .
Szak Teológus(F) Teológus(BA) Kántor(F) Kántor(BA) Teológus (MA) Összesen:
139 167 206 209 217 173 119 55 94 144 175 212 279 12 22 25 25 21 16 10 9 14 10 20 43 136 38 93 151 189 231 234 238 253 240
293 508
5. sz. Táblázat: A BTA-n folyó képzésekben részt-vettek létszáma 2008
2009
2010
20114
Teológia BA
144
175
212
279 (253)
Kántor BA
10
20
43
136 (41)
38
93
Teológia MA
Az intézmény döntéshozatalai az adatvédelemről szóló előírások figyelembevételével hozzáférhetőek. Az érintettekre vonatkozó döntések hivatalból ismertetésre kerülnek. Az intézményi szintűek, vagy egy-egy szervezeti egységre vonatkozóak írásbeli kérelem alapján a Rektori Hivatalban megtekinthetők. A nagy nyilvánosság elé tartozó információk pedig az intézmény honlapján is megtalálhatók. Infrastruktúra Iskolánk az 1995-től 2000-ig tartó felújítás és a bővítés után jelenleg mintegy 1700 m 2 szolgálja az oktatást. Az épület állagának megőrzése és korszerűsítése a források függvényében azóta is folyamatos. A teremkapacitások lehetővé teszik az összes hallgató egy időben történő oktatását. A jelentősen megnövekedett hallgatói létszám szükségessé teszi a maximális teremkihasználást. 4
2011-nél a zárójelbe tett számok a duplázás nélküli létszám, az adott képzést főszakként felvettek száma.
15
6. sz. Táblázat: A BTA tantermi kapacitása Tantermek
Nagytantermek Kisebb tantermek Tanszéki szobák Speciális zenei gyakorló termek
Darab
Kapacitások
4
80,50,40, és 30 fő
7
10-30 fő
6
15 fő
3
10 fő
A hallgatók és az oktatók teljes létszámban egyidejűleg (évnyitó, évzáró, konferencia, ünnepségek) a Benczúr utcai ingatlanhoz közel lévő templomokban, illetve kápolnákban, gyülekezeti házakban jöhetnek össze. A kántor szak orgonaszakos hallgatói hagyományos orgonákon egyházunk közeli templomaiban is gyakorolhatnak. A hallgatók oktatásközi tartózkodása téli időszakban okoz némi zsúfoltságot, egyébként a díszkert, díszudvar jó lehetőség a kikapcsolódásra. Az épület adottságai jelentős bővítést és átszervezést nem igen tesznek lehetővé, de más egyházi ingatlanok szükség esetén bevonhatók. 2006-tól az évfolyami, vagy kisebb létszámú bentlakásos tréningeket külső helyszínen, Balatonföldváron, a fenntartó egyházüdülő- és konferencia-központjában is tartjuk. Az ottani tartózkodás költségeinek nagyobb részét a HÖK-kel egyetértésben a főiskola biztosítja. A gazdasági, tanulmányi és szervezeti adminisztráció a feladatoknak megfelelő körülmények között működik. Az ügyfélfogadási idők rugalmasan változnak a hallgatók igényeihez igazodva. Az oktatás helyszínén lakhatásukat megoldani nem tudó vidéki hallgatóink részére az elmúlt akkreditációs periódus időszakában fenntartó egyházunk a tulajdonában lévő Hársfa utca 33. számú épületet felújítva és átalakítva diákotthont hozott létre és üzemeltet, amely mintegy 18-20 fő elszállásolását teszi lehetővé.
Az önálló egységként működő könyvtárt szakképzett könyvtáros vezeti, aki teológus végzettséggel is rendelkezik. A könyvtárt felügyelő oktató PhD programon van. A tanszékvezetők rendszeresen javaslatot tesznek az újonnan beszerzendő kötetekre, folyóiratokra vonatkozóan. A könyvtár állománya (2001-ben 15.200 kötet volt) a legutóbbi akkreditációs jelentés óta eltelt időben ez a szám 30 000-re emelkedett. Ez annál is örvendetesebb mivel az előző akkreditációs vizsgálat hatékony lépéseket sürgetett a könyvtár állományának a bővítésére. Jelenleg az előfizetett folyóiratok száma 35. A könyvtár állományának része, de külön teremben található a zenei könyvtár (5000 db. zenei dokumentum), valamint kutatóintézeti könyvtár. A könyvtár tárolókapacitásának maximumán van. Bővítésre van szükség. A Könyvtár a Szirén program tagja, ez lehetővé teszik egy széles adatbázis használatát a hallgatók számára. Intézményközi megállapodás
16
alapján a BTA hallgatói és az Adventista Főiskola hallgatói kölcsönösen használhatják egymás könyvtárát. A kántor szak számára intézményen belül rendelkezésre áll 2 db orgona, 6 harmónium, 2 szintetizátor, 2 pianínó, 2 elektromos zongora. Ezen felül az egyház közel eső templomaiban a szükséges számú, hagyományos orgona is rendelkezésre áll. Az oktatást segítő technikai infrastruktúra tartalmaz megfelelő számban írásvetítőket, televíziókat, DVD és video készüléket, mobil és telepített projektorokat. Az elmúlt években minden főállású oktatót notebookkal láttunk el. A géptermi és tanszéki PC munkahelyek száma: 26. Az elmúlt akkreditációs periódusban szoros együttműködés alakult ki Főiskolánk és az épületünkben elhelyezett Baptista Levéltár között. Közös kutatási, könyvszerkesztési és kiadási programok indultak be, amelynek során legkiválóbb hallgatóink részt vettek és vesznek a levéltári kutatói munkában. Amelynek immár könyv formájában megjelent publikációs eredményei is vannak. A Levéltárral kapcsolatos adatokat a IX. számú Melléklet tartalmazza.
17
II.
JÖVŐKÉP
Az elkövetkezendő években képzési szerkezetünk megtartását tartjuk indokoltnak. Gazdálkodási szempontból a képzési program oly módon történő változtatását tervezzük, hogy az mind a hallgató, mind az állam számára előnyösebb, intézményünk számára rövidtávon némileg költségesebb megoldás legyen. A fakultatív konzultációs központok (jelenleg egy helyen már működő, további két helyen előkészítési fázisban) felállítása az állam számára utazási költség, kiegészítő járulékok, míg a hallgatók számára idő, energia, szállás költségek megtakarítását jelenti. A korösszetételben, az előképzettségben és a felekezeti hovatartozás terén a heterogenitást azért tartjuk fontosnak megőrizni, mert a mesterképzés megindítása most tette lehetővé, hogy a régebben végzett főiskolás hallgatóink bekapcsolódhassanak az MA képzésbe. A fenntartó egyház jelenleg (2012) számos oktatási, szociális intézménnyel rendelkezik. Ezen intézmények felső és középszintű vezetői számára iskolánk a lelki-vezetői kompetenciák, a civil mellett hitéleti felkészültség megszerzését igyekszik biztosítani. (7. sz. Táblázat) 7. sz. Táblázat: A Magyarországi Baptista Egyház fenntartásában lévő intézmények számaránya Szociális Fenntartó
Int.száma
Ellátott
MBE
21
BSZ EJSZ
25
4 663 17 832
Összesen
46 22 495
Közoktatás Int.száma
Ellátott
614
5
509
2 295 2 909
1 6
510 1 019
Foglalkoztatott
Szociális Fenntartó
Mindösszesen Int.száma
Ellátott
106
26
5 172
720
37 143
26 18 342 52 23 514
2 332 3 052
Foglalkoztatott
Közoktatás
Foglalkoztatott
Mindösszesen
Int.száma Ellátott Foglalkoztatott Int.száma Ellátott Foglalkoztatott Int.száma Ellátott Foglalkoztatott
MBE
21
4 663
614
5
509
106
BSZ EJSZ+várható
25
17 832
2 295
32
15 510
37
Összesen
46 22 495
2 909
37 16 019
143
26
5 172
720
57 33 342 83 38 514
2 332 3 052
A hitéleti képzés holisztikus szemlélete - amely elsősorban a személyes kompetenciák fejlesztésére fókuszál - sajátos lehetőséget kínál a leszakadó rétegek integrációjára, minként az jól látható a kiválóan teljesítő, de motivációjában elbizonytalanodó, indifferens világszemlélet felé hajlók új mentális motivációkkal történő felruházásában. Ezen túl meghatározó szereppel bír a hivatás/szolgálat iránt érzett személyes elkötelezettség fenntartásában, amely nem csak spirituális-transzcendens tartalommal töltött, hanem
18
nagymértékben befolyásolja a hétköznapi életvitel és munkavégzés iránt érzett helyeslő és cselekvő attitűdöt. Ez fokozottabb frusztráció tűrést és stabilabb mentális állóképességet eredményez, amely igazolhatóan az átlagtól eltérő kisebb mértékű munkaképességcsökkenéshez vezet. Stratégiai célként munkahelymegtartást elősegítő képzés lebeg előttünk. Mindezek mellett a vallásos jellegű egyesületekhez tartozókat illetve az egyre növekvő maga-módján vallásosokat az intézményes vallásosság felé igyekszünk irányítani ökumenikus nyitottsággal, segítve őket adott esetben valamely történelmi egyház kereteihez való csatlakozásban. Képzésünknek nem csupán a szűken vett szakmai ismeretek átadása a célja, hanem a munkához és az életvitel egészéhez való új viszonyulás kialakítása is: képzési felzárkóztatás (magasabb foglalkoztatottsági arány, altruistább, kooperatív szemlélet, rugalmasság). Fakultatív konzultációs központok létesítésével mind a régiókban (Pécs, HajdúböszörményDebrecen), mind népgazdasági ágazatokban (szociális ellátás, oktatás) jelentkező speciális igények (egyházi fenntartás) kielégítése mellett az iskola hagyományos teológus képzésének a megtartása a cél. Ugyanakkor jövőképünk a munkaerő piaci igények kielégítése mellett a képzési kínálat szélesítését tartalmazza (szakirányú továbbképzési szakok, diplomával rendelkezők posztgraduális képzése, felsőoktatási szakképzés, alapképzés elé egy nulladik képzést tud beiktatni, iskolarendszeren kívüli felnőttképzés a hátrányos helyzetű rétegek számára, a társadalmi integrációt, reintegrációt segítendő; már gyülekezeti szolgálatban lévő, diploma nélküli, diplomás hallgatóknak iskola-rendszeren kívüli képzés rendszeresítése). A tervezzük, hogy az iskola saját gyakorlóhellyel rendelkezzen szociális, hitoktatás területén. Az oktatási koncepció terén a diszciplináris gondolkodásmód meghaladását szolgáló oktatási tartalmak (tananyagok, eszközök) előállítása mellett (ez három éves k+F program keretében történt, illetve történik) új kihívást jelent a hitéleti képzésben korábban részt nem vett hallgatók tananyagának összeállítása és gyakorlati próbája. Nagyfokú szervezési és módszertani rugalmasság szükségeltetik a rendkívül heterogén hallgatói körök tananyagi és számonkérési feltételeinek a megteremtéséhez. Célunk ezzel együtt a tartalmi orientáció konzekvenciáinak levonása az oktatásszervezés (szervezetirányítás) területén, megcélozva az Alkalmazott Tudományok Főiskolája cím elnyerését. Szándékunk a veszélyes tendenciák felszámolása: a lemorzsolódás csökkentése, az oktatói kapacitás növelése és a leterheltség arányossá tétele a terv. A 2010-11-es tanévhez képest növelni akarjuk a minősített oktatók arányát a képzésben. Törekszünk a főállásúakat megtartani, hallgatói létszám 516 hallgatóra 15 főállású oktató jut. Ez azt jelenti, hogy 34 hallgatóra jut 1 oktató, (országos átlag: 15/20 hallgatóra jut 1 oktató). Egy oktatóra jutó heti óraszám ugyan jelenleg nem extrém méretű, a terhelés egyenetlenségéből fakadóan azonban a 18-20 óra versus 6 óra arányokat fel kívánjuk számolni. A PhD programos oktatóink erkölcsi és anyagi támogatásának további – nem kis áldozatot igénylő –
19
biztosításával, külső professzorok megnyerésével kívánjuk orvosolni a jelenlegi rajtunk kívül álló okok miatt létrejött helyzetet. 2012-től rendszeressé kívánjuk tenni az idegen-nyelvi kurzusainkat, alkalmat adva a nyelvtanulásban való elmélyedésre, a nemzetköziesítés igényeinek való megfelelésre. Hosszabb távú cél angol nyelvű képzés, idegen-nyelvű hallgatók fogadására a BTA alkalmassá tétele, mivel európai szinten a teológia MA képzés révén egyedülálló baptista intézmény vagyunk. Kifejlesztés előtt áll a mentori-tutori rendszer, aminek a bevezetésére a hallgatói létszám növekedése is sürgetően hat. Ennek előkészítésében komolyabb szerepet szánunk a TDK illetve országos hallgatói pályázatok rendszerébe való csatlakozásnak. Belső pályázatok kiírásával, publikálási lehetőségek megnyitásával tervezzük e tekintetben a motiváció erősítését. Az oktatási épület és a diákotthon folyamatos állag megőrzésének folytatása és szükséges mértékű felújítása. Az elmúlt akkreditációs időszakban fokozott erőfeszítés eredményeként a könyvtár állományunk igen jelentős mértékben gyarapodott (97%), ezt a bővülési ütemet igyekszünk megtartani, a számítógépes feldolgozottság szintjét növelni A szolgáltatások terén az erősségek megtartása mellett az információáramlás gyorsítása, továbbfejlesztése és hatékonyabbá tétele (integrálása) a cél.
20
III.
STRATÉGIA
Az intézmény új jövőképében szereplő relatív veszteségek (tanárok utaztatása a konzultációs központokba, stb.) finanszírozási források felkutatását teszik szükségessé. Hosszú-távú stratégiai célunk minden korábban nálunk diplomát szerzett személy beiskolázása. Mindezekre tekintettel indokolt, hogy a képzések eddig bevett skáláját – alapképzések és mesterképzés – elsősorban az alkalmazott tudományművelés területén szélesebbre nyissuk. Erre a felsőoktatás rendszerében, a már diplomával rendelkezőknek a szakirányú továbbképzés, az érettségivel rendelkezőknek a felsőfokú szakképzés biztosít kereteket. Emellett a felnőttképzés területe kínál lehetőséget arra, hogy olyan, a hitéleti képzésben megszerezhető kompetenciákat illetve készségeket továbbítson, amely az intézményi cél személyes elérését szolgálja. Regionális szempontból stratégiánk az, hogy ahol újabb igények merülnek fel, mérlegeljük új fakultatív konzultációs központ felállítását. Azokban a régiókban (Észak-Alföld és a DélDunántúl) ahol a fenntartó egyház egyébként jelentős mértékben képviselteti magát, de képzésünkben még nem kellőképp részesültek, aktívabb marketing tevékenységgel igyekszünk az érdekeltek figyelmét felhívni szolgáltatásainkra. Stratégiai célunk: mindhárom képzési szinten lehetőleg mindkét szakon folytatódjék a képzés. Új szak indítását nem tervezzük. A képzési választék szélesítésével igyekszünk arra, hogy minden hallgató lehetőség szerint mindenhova eljuthasson. Az új stratégiai célok szempontjából a négyéves ciklus végéig a gyakorlati-képzési program felülvizsgálatát kívánjuk elvégezni. A képzés tartalmi és formai megújítását szolgáló erőfeszítéseink valójában a társadalmi kihívásokra adott válaszokból indukálódnak (a roma népesség és a leghátrányosabb helyzetűek felzárkóztatására; lelkésztovábbképzés, ill. gyülekezeti munkás továbbképzés). Ezeknek a vállalásainknak az alapját azoknak a kutatási eredményeinknek a figyelembevételével tesszük, melyek az MA képzés megalapozását jelentik s melyek a diszciplináris teológiai felfogás túlhaladását célozzák egy Biblia-központú integrált ismeretátadás keretében. Stratégiai célunk az oktatókra jutó heti óraszám kiegyensúlyozása, tanszékenkénti átgondolása és ártrendezése. Gyakorlati tennivalót jelent a Training Christians for Ministry International, World of Life Magyarország, Jeruzsálemi Egyetem OT tanszékével a kapcsolatok elmélyítése (cserekapcsolat), oktatási modulok kihelyezési feltételeinek feltárása. Stratégiai célunk továbbá infrastrukturális pályázatokon való részvétel, támogatók felkutatása, nemzetközi szakmai szervezetekhez csatlakozás.
21
IV.
STRATÉGIAI OPCIÓK
Intézményfejlesztési Tervünkben megfogalmazott stratégiai célok megvalósítását szolgáló opciók: 1. Korábbi hallgatóink, illetve egyházi képzésben részt vett MA fokozattal nem rendelkező személyek felkutatása felsőfokú tanulmányaik folytatása érdekében. 2. Továbbképzések indítása: a. szakirányú továbbképzés (pedagógusképzés) b. szociális (hospice) c. vallásismeret (egyházi) területen. 3. A teljes programú kihelyezett képzés elindítása határon túli magyar területen . 4. A stratégiai céloknak megfelelő mintatantervek kidolgozása. 5. Mentor-rendszer kialakítása. 6. A társadalmi igények monitoring rendszerének kidolgozása (marketing). 7. Az egyház országos lefedettsége és hallgatóink rezidenciális érkezésének nyomon követése. 8. Intenzívebb kapcsolattartás gyülekezetekkel, „teológiai road-show-k”, teológus napok rendezése.
9. Kántor szakon MA képzés indítása; teológus doktori képzés elindítása; felsőoktatási szakképzés létesítése; diakónusképzés megalapozása; a lelkészképzés osztatlan képzéssé alakítása. 10. Alapozó fázist követően a szolgálati területek széleskörű megismertetése, majd a hallgató választása szerinti gyakorlati terep kijelölése. 11. Szükségletek monitorizálása, képzési programok kidolgozása, kántor zenei képzés, hitoktató képzés, egyházzenei tanfolyam, továbbképzések indítása. 12. A mintatantervek ütemezett felülvizsgálata; a gyakorlatorientált intenzív személyiségfejlesztési alkalmak rendszeressé tétele. 13. Az idegennyelvű vendégoktatók alkalmazása, akkreditáció kihelyezett képzés elindítása. 14. Kutatási és tudományos eredményeink publikussá tétele. 15. OIC (Biblical Counselling) kurzusok lehetőségének megvizsgálása. 16. Gyakorlat orientált nyílt napok szervezése.
Stratégiai terület
Oktatás
Stratégiai dilemma
Minimális vizsgálati szint
Az intézmény képzésterületeinek fókuszai
Képzési területenként
Fejlesztés
Szinten tartás
Leépítés
Képzési szint fókusz
Képzési területenként és képzési szintenként
Fejlesztés
Szinten tartás
Leépítés
Tevékenységi hatókör
Intézmény
Lokális
Regionális
Országos
Stratégiai Opciók
Nemzetközi
22
Stratégiai dilemma
Minimális vizsgálati szint
Felnőttképzési aktivitás
Intézmény
Fejlesztés
Szinten tartás
Leépítés
Képzési kínálat kialakításának motivációja
Intézmény
Hallgatói kereslet
Hallgatói kereslet és munkapiaci igények
Munkapiaci igények
Tevékenység súlya az alaptevékenységekben
Intézmény
Fejlesztés
Szinten tartás
Leépítés
Intézményi szerep az innovációs láncban
Intézmény
Elsősorban tudományos kutatás, alapkutatás
Tudományos és piaci kutatási aktivitás kiegyensúlyozottan
Első sorban piaci kutatásfejlesztés, alkalmazott kutatás
Tevékenység kiemelt területei
Tudományterületenként
Fejlesztés
Szinten tartás
Leépítés
Tevékenység hatóköre
Intézmény
Lokális
Regionális
Országos
Nemzetközi
Intézményirányítás
Belső működési struktúra átalakítása
Intézmény
Szervezet önállóság
Integrációs törekvések
Intézmény
Nem tervez
laza tematikus, vagy hálózatos együttműködést tervez
Intézményi szövetség kialakítását tervezi
Intézményi integrációt tervez
Gazdálkodás stratégiája
Intézmény
A működési hiány csökkentésére törekszik
Gazdálkodási egyensúlyra törekszik
Gazdasági eredményre törekszik
Gazdálkodási egyensúly fenntartásának módja
Intézmény
inkább kiadáscsökkentésre törekszik
Vállalkozási, szolgáltatási tevékenység intenzitása
Intézmény
Fejlesztés
Szinten tartás
Oktatók-kutatók státusza
Intézmény
A lehető legkevesebb főállású
Döntően főállású
Kapacitások fenntartása
Intézmény
Fejlesztés
Szinten tartás
Leépítés
Oktatói-kutatói utánpótlás biztosítása
Intézmény
Döntően külső erőforrások bevonásával
külső és belső erőforrások kiegyensúlyozásával
Döntően belső erőforrások biztosításával
Létesítménykapacitások fenntartása
Intézmény
Fejlesztés
Szinten tartás
Leépítés
Létesítménygazdálkodás
Intézmény
Jelentős változásokat Nem tervez jelentős tervez változásokat
Intézmény
Az intézmény kiemelt felsőoktatási intézmény minősítésre törekszik
Stratégiai terület
Kutatás-Fejlesztés és Innováció
Gazdálkodás
Humánerőforrás
Stratégiai Opciók
Jelentős változásokat Nem tervez jelentős tervez változásokat
Kiadáscsökkentésre Inkább és bevételnövelésre bevételnövelésre egyaránt törekszik törekszik Leépítés
Infrastruktúra
Kiválósági minősítésre való törekvés
Kiválósági minősítésre való törekvéshez szükséges intézményfejlesztés
Az intézmény kutatóegyetem minősítésre törekszik
Az intézmény alkalmazott kutatások főiskolája minősítésre törekszik
Az intézmény nem törekszik kiválósági minősítésre
23
V.
Függelék
Az Intézményfejlesztési tervet jóváhagyó testületi határozatok:
A Szenátus Dr. Veres Sándornak a Baptista Teológiai Akadémiai Kutatóintézet igazgatójának előterjesztésében megismerte és részletesen megtárgyalta a BTA Intézményfejlesztési tervét. A Szenátus az Intézményfejlesztési tervet 100%-os egyetértésben elfogadásra javasolja. ( Sz-38/2012.)
A fenntartó Magyarországi Baptista Egyház képviseletében a Baptista Teológiai Akadémia Igazgató Tanácsa 100%-os egyetértésben jóváhagyta a Dr. Almási Tibor rektor által előterjesztett, a Szenátus által javasolt Intézményfejlesztési tervet. ( IT-36/2012.)
24 Tartalom
I.Helyzetkép
1
II.Jövőkép
16
III.Stratégia
19
IV.Stratégiai opciók
20
V.Függelék
22
Melléklet: Előző IFT céljainak értékelése
25 Melléklet: Az előző intézményfejlesztési terv értékelése Stratégiai cél
Hallgatói létszám bővítése
Értékelés
2
olyan hallgatókkal akik
Indoklás
A hallgatói létszám jelentősen megemelkedett, meghaladja
a fenntartó egyházon
Stratégiai akció
Értékelés
Elkészült egy új honlap, de szerkezetében Megfelelő marketing tevékenységgel
1
Az írott egyházi sajtó megfelelő eszköz volt
Hallgatóink 23 különböző
felekezethez tartoznak.
a hallgatótoborzásra.
egyházból, felekezetből érkeznek. 45%-uk
nem korszerű.
végzett hallgatói toborzás
a 400 főt.
kívül más egyházhoz,
Indoklás
Az oktatói kar rugalmassága és nyitottsága
Ökumenikus oktatási koncepció alkalmazása
2
a
tartozik a fenntartó
más hitvallású hallgatók
egyházhoz
iránt. Más egyházakhoz tartozó oktatók alkalmazása Az oktatás időpontjainak átszervezése az aktív munkavégző hallgatók érdekében
Azt Ftv által adott lehetőség kihasználásával
2
tömbösített oktatási rendszer kialakítása hagyományos és hétvégi oktatással.
Minden képzési szinten legyen lehetőség az diplomaszerzésre
1
Csak 50%-ban valósult
Teológus MA szak
meg a cél
indítása
2
Sikeres akkreditációs eljárást követően már két évfolyam indult el a lehetséges maximális hallgatói létszámmal
Doktori képzés indítása
0 Elkészült a doktori iskola képzési
26 terve és megfelelő akkreditációs dokumentáció
de a törvényi változás miatt el sem indulhatott az eljárás Együttműködés hazai- és nemzetközi egyházakkal és felekezetekkel. Együttműködés hazai- és
Két éves értékelések
1
szerint három megállapodásból
Megállapodás az USA-beli székhelyű ITM /International Teaching Ministry/ magyarországi
20 fő közös képzése
2
elkezdődött
szervezetével
nemzetközi egyházi jellegű
kettő járt valós eredményekkel
gyülekezeti korosztályos
oktatási- missziói és szociális
Két megállapodás
képzésére
csoportok oktatóinak közös
szervezetekkel a hallgatói utánpótlás és
megvalósulása
a hallgatók elhelyezkedése
a kezdeti fázisban van
érdekében. Korábban már működő kapcsolatok hivatalossá tétele
Megállapodás az USA-beli székhelyű WOL /Word of Life/ magyarországi
20 fő közös képzése
2
elkezdődött.
szervezetével gyülekezeti szolgálattevők, ifjúsági vezetők és misszionáriusok közös képzésére
Megállapodás az USA-beli székhelyű TCMI /Training Christians for Ministry International/ felsőoktatási
Az oktatói együttműködés
1
intézmény ausztriai kihelyezett képzési helyével hallgatói és oktatói
vesz részt
együttműködésről
Megállapodás a Baptista
kibontakozóban van. A hallgatói együttműködésben a vártnál kevesebb hallgató
0
2012 szeptemberében
27 Szeretetszolgálat munka- intézmény
kezdődik meg 25 fő képzése
MA képzésére vonatkozóan
Megállapodás a Baptista
0
2012 szeptemberében kezdődik meg 25 fő
Tevékeny Szeretetszolgálat
képzése.
intézményvezetőinek MA képzésére vonatkozóan Déli Baptista/Southern Baptist Convention - USA/
1
Két angol nyelvű kurzus a 2011/12-es tanévben
oktatók részvétele Egyházi ifjúsági zene /gospel / művelőinek képzése a működő kántor szak keretén belül.
2
Három típusú képzésben indult meg az oktatás. Az egyre növekvő érdeklődés biztosítja a megfelelő hallgatói létszámot.
A meglevő kántor szakon belül gospel képzési irány indítása
2
Magyarországon egyedülálló a kezdeményezés, bővülő igény van a diplomát szerző hallgatók iránt.
Gospel szakirányú továbbképzési szak szervezése
2
A szak regisztrációja sikeresen megtörtént, 2012 júniusában szerez diplomát az első csoport.
Gospel stúdió indítása elsősorban tehetséges középiskolások részére
2
Az egy éves képzés elindult, jelentősen biztosítja a BA kántor szak gospel képzési irányának hallgatói utánpótlását.
