DR. K A PO LYI LÁSZLÓ
Bányaföldtan az ásványi nyersanyagpolitika szolgálatában
T iszteit B ányaföldtani A nkét!
*A k ad ém ik u s, ip a r i m in isz te r
term észeti erőforrás-adottságainkból, technoló giai fejlettségünkből, m unkakultúránkból, az innovációból szárm azó, k om paratív előnyök kel rendelkező alapanyag- és feldolgozóipari term ékek fejlesztése. Az ip ar a társad alm i erőforrások m ellett te r m észeti erő fo rrásk én t hazánk ásványvagyonát is igénybe veszi. A term észeti erőforrások é r tékelése során a hazai ásványvagyon nagysá gát, kiterm elésének ráfordításigényét, h a té konyságát szükséges vizsgálni, tek in tetb e véve az inverzráfordításokat, a helyettesíthetőséget, ill. az im portból tö rténő beszerzés lehetőségeit, gazdaságosságát és biztonságát. Az ásványi nyersanyagok hasznosítását m eg alapozó döntések többségében hosszú táv ú szem pontokat kell m érlegelni, te k in te tte l arra, hogy e te rü le t fejlesztésigénye viszonylag nagy és növekvő, nem csak a hazai kiterm elés, de nem zetközi együttm űködésben tö rtén ő bekap csolódás esetén is. E zért nagy felelősséggel já r az ásványvagyon-gazdálkodás koncepcióit m eg alapozó szám ítások, prognózisok készítése. Az ezzel foglalkozó szakem berektől a szakm ai köz vélem ény tudom ányos m egalapozottságú, ob jek tív m ódszerek alkalm azását, ilyen m ódsze rek továbbfejlesztését v á rja el, sokoldalú, ala pos elemző m u n k át igényel. Á sványi ny ersan y ag ain k n ak m ár a m ennyi ségi szám bavétele sem nélkülözheti a távlatok ba kitekintő gazdaságossági értékelést, hiszen csak azt az á sványvagyont te k in tjü k valóságos erőforrásnak, a m elyet gazdaságosan lehet k i aknázni, vagyis am elynek kiaknázási költsége nem halad ja m eg az an n ak m egfelelően szám ba v e tt k ö ltséghatárát. Az ilyen m ódon végzett becslések szerint hazánk összes — a rem ény belit is m agába foglaló — lehetséges szénhidro gén-vagyona a jelenlegi term elés szintjén m integy 40 évig, a szénvagyonunk 250 évig, b au x itvagyonunk 50 évig, továbbá a hazai igé n y ek et tek in tv e rézércvagyonunk 40 évig elég séges. U gyanakkor az ásványbányászati és az építőanyagipari nyersanyagok é le tta rta m a ál taláb an többszáz éves. A gazdasági m egítélés term észetesen időben változó kategória m int hogy an n ak m in d k ét elem e — a világpiaci árak tó l függő k ö ltség h atár és a kiaknázási költség is — változik. H a a világpiaci árak, illetve az im portköltsé gek, v alam in t a hazai forrásköltségek alakulá sát és az e rre épülő ásványi nyersanyagpoliti k á n k a t több évtizedre visszam enőleg összevet jük, akkor a következőket álla p íth a tju k m eg: A hazai szénhidrogének m axim ális igénybe vétele m ellett, m á r az 1960-as évektől kezdve helyes volt a hazai szén és hasadóanyag-fórrá-
12
F Ö LD TAN I K U T A T Á S X X X II. évfo lya m
Kedves M unkatársaim ! T isztelettel és szeretettel köszöntőm a III. B ányaföldtani A nkét valam ennyi résztvevőjét, köztük elsősorban a 35 éves szénbányászati b á nyaföldtani szolgálatok m egalakításában részt vevő és jelenlévő nyugalm azott főgeológuso kat. Köszöntőm a többi bányászati ág 25— 30 éves bányaföldtani szolgálatai m egalapításában és tevékenységében részt vevő szakem bereket, kollégákat. Ez az an k ét olyan időpontban k erü l m egren dezésre, am ikor a népgazdaság stabilizációs és kibontatkozási program jának végrehajtása, ezen belül az ipari szerkezetátalakítás van napiren den. Iparpolitikánk k ialakítása és a k itűzött feladatok m egvalósítása m egfelelő időhorizont ban történő gondolkodást igényel. Az ip ar s tra tégiájába a rövid, a közép- és a hosszú táv ú elem ek úgy épülnek egybe, hogy a rövid táv ú lépéseinkkel nem keresztezzük, hanem m egala pozzuk a hosszabb táv ú céljainkat. Ezen szem pontok hangsúlyozása különösen fontos a föld tani k u tatás helyének, szerepének értékelése, illetve feladatainak és stratég iáján ak kijelölése, esetleges újragondolása során, hiszen a föld tan i k u tatási m unkák többnyire hosszú távon m egvalósítható, illetve m egvalósítandó n y e rs anyag-kiterm elést alapoznak meg. A rövid, közép és hosszabb táv ú ip arpoliti ka kialakításában ugyanakkor alapvető elvként kezeljük a változó körülm ényekhez való alkal m azkodási rugalm asságot, a dinam ikát, figye lem m el kísérve a technológiák intenzív fejlő dését, a piaci változásokat és a társa d alm i-te r m észeti erőforrások folyam atos elem zését. A földtani k u tatá si m unkának, az ásványvagyon gazdálkodásnak te h á t a hosszú tá v ú kitekintés és a m egkövetelt dinam ika — sokszor ellent m ondásoktól sem m entes — szem ponjait kell ütköztetnie és m egkeresnie a sajátosságait is figyelem be vevő optim ális stratég iáját. A folyam atban lévő stabilizációs, m ajd az azt követő kibontakozási folyam at program ja m eg követeli a rendelkezésünkre álló erőforrások alapos értékelését, ezen belül a term észeti k in cseinkkel való ésszerű és h atékony gazdálko dást is. Társadalm i-term észeti erőforrásaink elem zé se egy sor szerkezetátalakítási feladatra hívja fe l a fig yelm et. K iem elten fontos a társadalm i-
(19SD. é v ) , 1— 3. s z á m
soknál á lta lá b a n jóval kisebb költségű szovjet szénhidrogén-im port növelésére való törekvés. M iután az 1980-as évek elejétől kezdve a szov je t szénhidrogének és a hazai szénterm elés költsége m egközelíti, illetve eléri az ato m en er gia költségét, ez ért helyesnek m inősül a hasa dóanyag-bázisú villam osenergia-term elés fej lesztésének korábbi elhatározása is. íg y te h á t — az esetenkénti későn reagálásoktól eltek in tv e — a hazai fo rráso k ra is m egfelelően tám aszkodó eddigi energ iap o litik án k at lényegében éppen úgy helyesnek le h e t m inősíteni, m in t például a hazai bau xitvagyon és az olcsó szovjet vízener gián alapuló integrációs alu m ín iu m ip ari fejlesz tést, v alam in t a hazai színesércvagyon haszno sítására irán y u ló kezdem ényezést. A m ennyiben az ásványi nyersanyagok — fő k é n t az energiahordozók — világpiaci árán ak az elm últ években előállott csökkenését, ill. a világgazdaság d in am ik áján ak tényleges és le hetséges változását összevetjük á sv án y i-n y ersanyagpolitikai célkitűzéseinkkel, akkor a követ kezők adódnak: — A fém ek világpiaci á rá n a k n é h á n y évvel ezelőtti, v alam in t az energiahordozók világ piaci árá n a k az utóbbi időben bekövetkezett jelentős csökkenése sem m ódosítja azt a hosszú táv ú elhatározásunkat, hogy tovább növeljük az anyag- és energiatakarékos gyártm ányok és g y ártási eljárások arán y át. Ennek indoka az a bizonyítható felism erés, hogy az anyag- és energiaracionalizálás költségei a lecsökkent világpiaci árak esetén is lényegesen kiseb bek, m in t az anyag- és energiaterm elés növelésének, illetve im p o rt jának költségei. — Az energiahordozók világpiaci árá n a k csök kenésétől függetlenül é rvé n y e sn ek te k in tjü k azt a kom binatív energiapolitikai c é lk itű zést, a m ely a szénhidrogéneknek, a szén n ek és a hasadóanyagnak egyaránt m egfelelő szerepet szán a hazai energiaigények kie lé gítésében, m égpedig a szénhidrogéneknek elsősorban a vegyipari alapanyag, a m otorhajtóanyag és a h á z ta rtá si tüzelőanyagigé nyek kielégítése terén, a szénnek elsősor b an a m eglevő — n agyrészt rekonstrukció a la tt álló — szénerőm űvek ellátása terén , a hasadóanyagoknak pedig az ú j erőm űvi k a pacitások tüzelőanyag-igényének fedezésé ben. A terv e ze tt atom erőm űvi kapacitások m ellett — a n y ito tta n k om binatív energiapolitika k eretéb en — indokolt le h e t új lig n itbázisú erőm űvi kapacitások, ill. víztározó csúcserőm űvek létesítése. — A fém ek és fém ipari term ék ek világpiaci árá n a k átm en eti csökkenése ellenére is vál tozatlanul reális célkitű zés a hazai ba u xités a színesércek fo ko zo tt, illetve m ielőbbi kohászati hasznosítása, m égpedig ezekn él is a m in él féldolgozottább állapotban történő értékesítésre tö rekedve éppúgy, m in t a h a zai bázis h ián y á b a n im portbázison álló vas kohászat esetében. A fokozott m é rté k ű fel dolgozás gazdaságilag h aték o n y érvényesí tése term észetesen m egkívánja, hogy a gép FÖ L D T A N I K U T A T Á S X X X II. évfo lya m
(1989. é v ) , 1— 3. s z á m
ipari, és általáb an a feldolgozóipari term é k ek e x p o rtá ra i — szem ben az eddigi gya k o rla tta l — lényegesen em elkedjenek. En n ek érdekében egyrészt a term ékek m inő ségét, m ásrészt a külkereskedelm i m unka h atékonyságát kell jelentősen javítani, m ert ennek h íjá n a tö b b letráfo rd ítással elérhető feldolgozóipari hozzáadott é rté k az értékesí tés során elvész. — Az ország gazdaságosan k iterm elhetőként n y ilv á n ta rto tt ip ari szénvagyona 4,5 M rd tonna, am elynek 14,6% -a m inőségi b a rn a szén, 6,5% -a gyenge m inőségű barnaszén és 63,6% -a kü lfejtéssel m űvelhető lignit. (Ehhez 1,5 M rd to n n a rem énybeli szénvagyon járul). A m űködő szénbányák, vala m in t a m ár elhatározott ú j ü ze m e k (A jka II. és D ubicsány) és a 2,5 M t-ra bővítendő b ü k k á b rá n y i k ü lfe jté s e g y ü ttes term elése 2000-ig 24— 25 M t/év szin ten alakul. Ezen belül a külfejtéses lignitterm elés 1995-ig 9,5 M t/év-re és hosszabb táv o n tovább nö vekszik, az egyéb szénterm elés ennek m eg felelően csökken, úgy, hogy a feketeszén term elés 2000-ig 3,1 M t/év-re növelhető és ez a szint a földtani k u ta tá s t igénylő M áza-D él szénvagyon term elésbe vonásával több évtizeden k eresztül fen n ta rth a tó . A szénterm elést a gazdaságosan kiterm elhető ásványvagyon legnagyobb h á n y a d át kitevő, k ü lfe jté sre alkalm as lignitvagyon fokozot ta b b igénybevételével leh e t gazdaságosan bővíteni, am inek következtében a Paksi A tom erőm ű 2 x 1000 MW-os bővítését kö vető időszakra vonatkozóan reális a lte rn a tí v a új, lignitbázisú hőerőm űvi kapacitások létesítése is. — A kőolajim port költségének m ég a jelenle gi alacsony világpiaci á ra k esetén is csak alig a felé t kitevő költségű hazai szénhidro gén-term elés legalább 7 m illió tonnajév szintentartásához szükséges és az ígéretes g eoterm ikus energiaforrások feld erítését is szolgáló in te n zív földtani kutatás, valam int m ásod- és harmadlagos m ódszerekkel tö rté nő kíhozatalnövelés célszerűsége n y ilv á n való. H asonlóképpen nem leh et v itás a szovjet bérfeldolgozás ellenére is hazai bá zisúnak te k in te tt urán ércterm elés és dúsí tás fejlesztésének célszerűsége sem. — A z á sványi nyersanyagok tőkés világpiaci árának n a g y m é rté k ű csökkenése sem kérdő jele zi m eg az e tá rgyú szocialista integrá ció, illetve im port célszerűségét. Az elő zőekben m ár u ta ltu n k arra , hogy a szovjet szénhidrogénim port an n ál is inkább kedve zőbb a tőkés kőolajim portnál, m ivel a szov je t á ra k csak késleltetve követik a világpia ci ára k a t. E gyébként ugyanezen alapon — az eseti kivételektől eltek in tv e — általában előnyös részü n k re a m ás ásványi n y ers anyagok m ás szocialista relációkból szár m azó im p o rtja is. A hosszú le já ra tú állam közi szerződésekben rö g zített szocialista im p o rt növelésére vonatkozó törekvés te h á t v áltozatlanul helyes célkitűzés.
13
— Az ásványi nyersanyagok és köztük az en er giahordozók világpiaci árán ak m érséklődése, vagyis a hazai forrásokkal való versenyké pességük növekedése ugyanakkor tö rv én y szerűen fel kell, hogy erősítse a hazai for rások gazdasági hatékonyságának növelését célzó azon törekvéseket, am elyek egyrészt a term elés-technika fejlesztésére, m ásrészt a r ra irányulnak, hogy a szűkösen rendelkezés re álló társadalm i erőforrásokat (a m u n k a erőt és a technikát) azokra a kedvezőbb ter m észeti adottságú ásványi nyersanyag-lelő helyekre, ill. bányákba koncentráljuk, ahol azok eleve nagyobb népgazdasági h a téko n y sággal hasznosíthatók. — A z ásvá n yva g yo n -ig én yb evétel gazdaságos ságát nagy m é rték b e n m eghatározza a ter m észeti adottságoknak legjobban m egfelelő m űvelésm ód, illetve a term elési technológia helyes m egválasztása. O lyan optim ális erő forrás-kom binációt kell é rv én y esíttetn ü n k (m ár az ásványvagyon értékelése során is), m elyben akár a term elési veszteségek növe kedése á rá n is jav u l az eszközhatékonyság és az élőm unka term elékenysége. A szénbá nyászatban ez azt jelenti, hogy egyrészt a term elési szerkezetet a külfejtéses lig n itte r m elés részarán y án ak és m ennyiségének nö velésével kell javítani, m ásrészt a m élym űveléses bányászatban a tektonikailag zavart előfordulásokon is uralkodóvá vált, kom plex g épesített fro n tfe jté se k et az ezeken a h ely e ken a geológiai adottságokhoz jobban alkal m azkodni képes, és így a társadalm i erő források hatékonyabb hasznosítását lehető vé tevő m egoldásokkal kell felváltani. Ilye nek elsősorban az egyébként ugyancsak tel jesen gépesített, rövidebb hom lokú, eseten k é n t e g y k ijá ra tú frontfejtések, a nagy te l jesítm ényű kam ra-, illetve k a m rap illérfejtések, ad o tt esetekben a vertik ális ko n cen trá ció növelését biztosító szénom lasztásos tech nológiák. E célból egyebek m ellett a hazai bau x itb án y ászatb an k ialak u lt ilyen m egol dások szénbányászati a d ap tálását is előirá nyozzuk. A hazai adottságok földtanilag, m űszakilag és gazdaságilag eg y arán t m ély ism erete, vala m int a világpiaci prognózisok és a vonatkozó döntéselőkészítő vizsgálatok tudom ányos m eg alapozása te h á t — m últbeli tap asztalatokkal is alátám asztottan — kellő g a ran ciát jelen t tá v lati ásványi nyersanyagpolitikánk népgazdaságilag optim ális — és a világgazdaság dinam i k á ja és a hazai ásványi n y e rsan y ag ip ar fejlesz tése közötti perm anens összhangot biztosító — kialakítására. A vázolt szem léletű, az ásványi nyersanyagterm elő és feldolgozóipar optim ális a rá n y á n alapuló ásványi nyersanyagpolitika biztosítja, hogy az ország ásványi nyersanyag-szükségle té t a jövőben is legalább felerészben a hazai ásványvagyon bázisán lehessen, összességében m inim ális társadalm i ráfo rd ítással kielégíteni.
14
K edves E lvtársak! A vázolt gazdaságpolitikai célkitűzésekből azt hiszem m ind an n y iu n k előtt világossá vált, hogy az iparpolitikai, ill. ezen belül az ásványi nyersanyag-előfordulásokkal kapcsolatos stra tégiai célok m egvalósítása n e m nélkü lö zh eti a tudom ányosan m egalapozott földtani ism eretszerzést, ezen belül a bányaföldtani kutatást. A bányaföldtani m u n ka — m ely az ásványi nyersanyaghasznosítás rendszerének egyik fon tos alren d szerét képezi — sokarcú tevékenység. Ö tvöződik benne a geo-tudom ányok fejlesztése és alkalm azása az ipari-term elési feladatok végrehajtásával, a biztonságos m unkavégzés inform ációs feltételeinek m egterem tésével, a gazdaságos bányam űvelés m egtervezésének és irán y ításán ak m unkájával. M int alapvető h a té konysági tényező, in tegráns elem ét képzei az iparpolitikai célkitűzések nyersanyagpolitikai feladatai m egvalósításának, de a v állalati gaz dálkodás racionalizálásának is. Ez a szem lélet kell, hogy áthassa a bányaföldtani szolgálatok teljes tevékenységét, ez ad ja a b án y aföldtani m unka jelentőségét, fontosságát és a szakm ai felelősségét is. E ngedjék meg, hogy e gondolatokhoz k a p csolódva n éh án y alapvető szakm ai fejlesztési asp ek tu sra is felhívjam figyelm üket. B ár a napi bányaföldtani m unkától távoleső nek látszik m égis nagyobb gontosságot kell tu lajd o n ítan i a földtani k u tatá sb an a n agyszerke zetek, a regionális összefüggések feltárásának, ezek genetikai, geom etriai, tulajdonságbeli m egism erésének. A nagyszerkezetek, átfogó földtani m odellrendszerek felism eréséből, ki alakulásuk törvényszerűségeiből leh e t legna gyobb valószínűséggel levezetni a nagy re n d szert felépítő részrendszereket, alkotó elem e ket, e lju tv a így az ásványi nyersanyag-lelőhe lyek sikeres felderítéséhez, településük, szer kezetük, tulajdonságaik m egism eréséhez. A bá nyafö ld tan szem pontjából azonban m ég fonto sabb a n n ak felism erése, hogy a m ak ró -re n d szerek törvényszerűségei — g y ak ran sajátos transzform ációval — m indig m egjelennek a m ező- és m ikrorendszerek a rc u latáb an is. A földkéreg nagyszerkezeti sajátosságai például tükröződhetnek a nyersanyaglelőhely bonyo lultságában, tektonizáltságában, a kőzetm echa nikai jellem zők, a bányászati veszélyek fellé pésének valószínűségében, a telepek szerkeze tében, változékonyságában, v alam in t az eze ket leíró term észeti p a ra m éte re k k o n tin u itásá ban, anizotrópiájában, és számos m ás jellem ző jében. Ezek viszont m á r olyan földtani ism ere tek, am elyeket éppen a b án y aföldtani vizsgála tok képesek a legm egbízhatóbban detektálni, prognosztizálni, és am elyek alapvetően h a tá rozzák m eg a bányam űvelés számos m űszaki, technológiai, biztonsági, gazdasági pozícióját, b eleértve a n ap i term elési feladatok m egoldá sának eredm ényességét is. Az ásványvagyonhasznoSítás v e rtik ális rendszerében a bán y a földtani k u ta tá st a bányászati term elési folya m at nélkülözhetetlen inform atív, döntéselőké F Ö LD TAN I K U T A T Á S X X X II. évfo lya m
(1089. é v ) , 1— 3. s z á m
szítő részének kell tekinteni, am elyre éppen az fejlesztési, korszerűsítési feladatokat, alkalm a o tt szerzett inform ációk legközvetlenebb hasz zási követelm ényeket. A fejlesztő m unkával nosíthatósága, az eredm ényességgel való d irek t azonban eg y ü tt já r az elm életi felkészültség, a fogadókészség bővítése is. T udatában kell len kapcsolata is jellemző. •A bányaföldtani ism eretszerzés szakaszára nünk: ahogy nincs k é t azonos ásványi nyers fokozottan érvényes, kulcsfontosságú követel anyaglelőhely, nincs k ét egyform a feladatm eg m ény a k u tatási folyam atvezetés és az ásványi oldás sem. A korszerűsítés m ódszereit nem csak nyersanyag-hasznosítás soron következő fázisai alkalm azni kell, hanem elm élyült szakm ai ku hoz, döntéseihez tö rtén ő m egbízhatósági illesz tatóm unkával, elm életi m egfontolásokkal adap tés, a kom plexitás és a reguláció m értékének tálni, a helyi viszonyokra „honosítani” is kell sajátos figyelem bevétele, a bányam űvelési te azokat. vékenység és az állandóan változó, újólag m eg R endkívül fontos követelm énynek kell tekin ism ert term észeti feltételekhez történő ren d ten ü n k a bányaföldtani m űhelym unkák team szeres visszacsatolás szükségessége. jellegének érvényesítését, a különböző szakem A bányaföldtani k u ta tá s kom plexitásán — berek közti jó együttm űködés, az együttgon éppúgy, m int a földtani ism eretszerzés egyéb dolkodás feltételeinek m egterem tését, term é terü letein is — nem csak a k u tatá s és értékelés szetesen a teljes szakm ai felelősségtudat és fe különféle n y ersanyagokra tö rténő extenzív ki- lelősségvállalás figyelem bevételével. terjesztését kell érte n ü n k (ami a többterm éAz eddigiekhez képest jobban kell tudatosí kes bányászatban m ár régóta hangoztatott tani, hogy a bányaföldtani szolgálat tulajdon követelmény), hanem az ism eretszerzés m ódjá képpeni célja: elégséges m ennyiségű és m eg nak, eszközeinek, m ódszereinek, értékelésének bízható m inőségű inform ációkat szolgáltatni a kom plexitását is. A b án yaföldtanban ugyan bányatervező és a term elésirányító szervek, úgy tág tere v an a különféle m ódszerek leg ill. szakem berek szám ára. Ebből az is követke célszerűbb összeválogatásának a távérzékelési, zik, hogy a bányaföldtani kutatásokkal szem és fotogram m etriai, geofizikai észlelések és a beni ig én yeket a tervező és term elésirányító klasszikus fúrásos, szelvényező, m intavevő, ve szerv e k n ek kell m egszabniok és azok teljesíté tő- és vállaposodáskutató, geotecnikai, vízföld sét ellenőrizniük. Ez a kölcsönhatásos kapcsolat tani inform ációkat szerző m ódszerek kom bi- egyébként ki kell, hogy terjed je n a preventív natív alkalm azásának m in t a földtani k u tató ásványvagyonvédelem realizálására, vagyis m unka m ás szakaszaiban. például annak biztosítására, hogy az ásványva Az eredm ényes bányaföldtani m unka éppúgy gyon m ennyiségére, és főleg annak m inőségére igényli az ism eretszerzés folyam atosságát, a (a term elési veszteségekre és higulásokra) vo közel egyidejű értékelést, az ism eretek egym ás natkozó inform ációk a term elési technológia ra építését, a földtani m odell állandó k o rrigálá ad ta lehetőségekkel összhangban legyenek. sát, m int a földtani k u ta tá s egésze és m inden K ülön is szeretném kiem elni a bányaföldtani m ás fázisa is. adatok és a term elés során n y e rt inform ációk A bányaföldtani m unka regulációja a n y ers közös inform ációs rendszerbe tö rténő kezelésé anyag-hasznosítási rendszerm odellhez illesztett nek fontosságát, és a term elési tapasztalatok ism eretszerzést, illetve ennek m egfelelő stra m egfelelő archiválásának szükségességét. Ezek tégiát feltételezi, és a term észeti adottságok, együttese n y ú jth a t csak lehetőséget arra, hogy jelenségek bányászati, technológiai uralhatósá- a bányászati CAD/CAM m ódszerek szélesebb gának fontos feltétele. Nyilvánvaló, hogy a b á körben terjedjenek, a bányászati hatékonyság nyaföldtani k u tatás hatékonysága annál n a jav ításán ak valóban dom ináns eszközévé vál gyobb lesz, m inél m agasabb fokú az ásványi hassanak. A lapvető követelm ény azonban az nyersanyagról szerzett inform ációhalm az is, hogy ez az inform ációs rendszer aktív kap kom plexitása, és m inél m agasabb a reguláció csolatban álljon a term elésirányítás és a bá foka. T udatában kell azonban annak is lenni, nyabiztonságot szolgáló védelm i rendszer m ű hogy a hatékonyságot csökkentő irreguláciö ködtetésével. forrása nem csak a lelőhely bonyolultsága, azaz a nyersanyag rendezetlensége lehet, h a nem a m egism erési folyam at rendezetlensége, K edves Elvtársak! m értékének, m ódjának, ütem ének a term elési folyam atokhoz történő hibás illesztése is. A B ányaföldtani A nkét m egrendezése jó le Az ásványi nyersanyagkutatás és -értékelés hetőséget tere m t a rra is, hogy eddigi m unkán korszerűsítésének program ja (m ely az év elején k a t értékeljük, hibáinkból okoljunk, egyéni a K F H -val közösen kiad o tt u tasítás szerint eredm ényeinket közkinccsé tegyük, m unkastí valósul meg), alapvető követelm ényeket fogal lusunkon — h a kell — javítsunk. maz m eg a bányaföldtani m unka terü leté n is. A B ányaföldtani Szolgálatok m egalakulásával Ez a program felöleli a bányaföldtani m odelle és közel 3 évtizedes m űködésével a bányaipar zés, a szám ítástechnika, a geostatisztika, a alapvető és nem nélkülözhető szakm ai ta rtó kom binatív kutatásm etodika, a term észeti p a ra pillére ép ü lt ki. Ez a la tt az időszak a la tt osz m éterek m egbízhatósága, a földtani, n y e rs toztu n k m unkasikerekben, és volt részünk em anyag-hasznosítási m odellek hitelessége és a b e rt próbálóan nehéz feladatok m egoldásában; bányászati döntési kockázatok m eghatározása, fejlődésben és kényszerű visszafejlesztésekben valam int a m űszerezettség jav ítása te ré n adódó egyaránt. Ü gy vélem , hogy az eredm ények el FÖ LD TAN I K U T A T Á S X X X II. évfolyam
(1989. é v ) , 1— 3. s z á m
15
éréséhez és a k ritik u s helyzetekből való kibon takozáshoz m indig m egbízható, szakm ailag fel készült, a fejlődésért harcolni és áldozni is kész p a rtn e re k re talá lt a bányászat a B ányaföldtani Szolgálat geo-szakem bereiben. E ngedjék meg, hogy nehéz, felelősségteljes m u n k áju k at ezúton is m egköszönjem . K ülön is köszönöm azoknak a m á r nyugállom ányban lévő főgeológusoknak a m u n k áját, akik a Bá nyaföldtani Szolgálat m egalakulásában, szerve zésében, a bányászati tevékenységhez tö rténő illesztésében ú ttö rő m u n k át végeztek. A III. Országos B ányaföldtani A nkét előadássorozata — bízom benne — reális és alapos szakm ai érték elést ad m ajd az elm últ időszak
ról; lehetőség lesz a szekcióüléseken a rra is, hogy egy-egy bányászati ág a m aga sajátos v i szonyainak figyelem bevételével vitassa m eg és foglaljon állást a legfontosabb tennivalókban, fejlesztési célkitűzésekben. Javaslom és sze m ély szerint kérem is, hogy ezek a szakm ai m egállapítások, indítványok, k ap jan ak m egfe lelő pu b licitást nem csak a geológusok, hanem a bányászatot irá n y ító szervezetek és a geoló gusokkal együttm űködő m ás szakterületek, szakem berek körében is. M eggyőződésem, hogy az A nkét m u n k ája hath ató s segítséget n y ú jt a b ányászat pozíciójának erősítéséhez, közös fel ad a ta in k m egoldásához. E hhez a m unkához kívánok sok sik ert és jó szerencsét!
Ö
16
FÖ L D T A N I K U T A T Á S X X X II. évfo lya m
(1989. é v ) , 1— 3. s z á m
