Baloldali polgármestereket és képviselõket az önkormányzatokba!

V. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2010. AUGUSZTUS 12.

A MAGYARORSZÁGI MUNKÁSPÁRT 2006 IDÕSZAKI LAPJA

Baloldali polgármestereket és képviselõket az önkormányzatokba! Az országgyûlési választásokon a FIDESZ a szavazatok 53 százalékával − a választási törvény rendelkezéseiben levõ aránytalanságok miatt − a parlamenti helyek 67 százalékát, több mint kétharmadát szerezte meg. A választások óta eltelt három hónap eseményei megmutatták, hogy Orbán Viktor kormányfõ „egész pályás letámadást” hajt végre, azaz a politikai és gazdasági hatalom minden számottevõ helyére saját bizalmi embereit ülteti a hivatalban levõ vezetõk mandátumának idejére és szakmai munkájuk minõségére való tekintet nélkül. Az önkormányzati törvényt a Fidesz saját érdekei szerint átalakította, olyan nemzetközi és gazdasági intézkedéseket hozott illetve olyan nyilatkozatokat tett, amelyekkel a választók bizalmát megerõsíteni törekedett az elõttünk álló önkormányzati választásokra való tekintettel, de figyelmen kívül hagyta az ország és a lakosság nagy többségének érdekeit. Mindez arról tanúskodik, hogy Orbán Viktor a hatalom minden áron való bebetonozására törekszik és sem törvény sem emberiességi szempontok nem korlátozzák ebbeli törekvésében. Az új törvény megnehezítette a baloldal részvételét és sikerét az önkormányzati választásokon. A Munkáspárt 2006 ezért minden baloldali érzelmû embert pártállásától és a véleményeltérésektõl függetlenül arra kér, hogy lehetõségei szerint maximálisan támogassa a baloldali jelölteket az ajánlószelvények gyûjtésében és a választásokon szavazatával. A Munkáspárt 2006 véleménye szerint a jelen helyzetben a baloldaliság fõ ismérvei a demokrácia és a társadalom többségi rétegei érdekeinek védelme, a neoliberális gazdaságpolitika és mindenfajta rasszista és egyéb megkülönböztetés egyértelmû elutasítása. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy támogatunk minden jelöltet, aki a baloldali összefogás politikája mellett kiáll akár független, akár civil szervezet vagy

Elhunyt Luis Corvalan Élete és tevékenysége példa

2. oldal 2. oldal

Az ajánlószelvények kikézbesítésének ideje: augusztus 16−19. Az ajánlószelvények leadásának határideje: szeptember 3. A választási bizottsági tagok jelölésének határideje: szeptember 17. 16 óra A választások idõpontja: 2010. október 3. Az urnák zárása: 19 óra. Az ajánlószelvények megsemmisítése: október 3. A megsemmisítésrõl szóló jegyzõkönyvek leadásának határideje: október 6. 16 óra

A TARTALOMBÓL Szégyenfal

3. oldal

Önkormányzati választások

Krugman, P. A munkanélküliségrõl

Határidõk

„Nem feltétlenül törvényes”

65 éve Hirosima, Nagaszaki

más baloldali szervezet és párt jelöli, illetve támogatja kampányát. A Munkáspárt 2006 azt javasolja jelöltjeinknek, hogy a helyi viszonyoknak megfelelõen válasszák ki az indulás legesélyesebb módját és az országos programokat feltétlenül egészítsék ki az idõszerû helyi problémákra adandó válasszal. A Központi Bizottság a megyei vezetésre bízta a területen felmerülõ problémák eldöntését. Gyakorta felvetett kérdés, hogyan viszonyulunk az MSZP-hez? Véleményünk szerint az MSZP vezetését súlyos felelõsség terheli azért, hogy a baloldal egésze elvesztette a társadalom meghatározó többségének a bizalmát és a vezetés jelenleg is mereven ragaszkodik a neoliberális gazdaságpolitika káros elveihez. Védi a nagybankok és a multinacionális vállalatok érdekeit, és megpróbálja félrevezetni a közvéleményt azt állítva, hogy ezeknek az érdekeknek megfelelõ IMF és EU elõírások feltétlen teljesítésének nincs alternatívája, hogy ezek az intézkedések hosszabb távon az ország és a dolgozó társadalom javát szolgálják. A vezetéssel ellentétben az MSZP tagjai között és szavazó táborában nagy számban vannak baloldali gondolkodásúak, akik irányában nyitottak vagyunk. Reméljük, hogy a kedvezõtlen tapasztala-

3. oldal

Néhány jelöltünk

4−5−6. oldal

tok nem passzivitásba fogja õket kergetni, hanem aktívan támogatni fogják a baloldal megújulását. A Munkáspárt 2006 folytatja az együttmûködést a Zöld Baloldallal. Ahol az egyik párt indít jelöltet ott a másik nem indul. Kölcsönösen támogatjuk egymás jelöltjeit, gyûjtjük az ajánlószelvényeket. Ha programjainkban vannak is különbségek, nincsenek ütközõ vagy ellentétes pontok. Meggyõzõdésünk, hogy a két párt jól egészíti ki egymást és együttesen jobban szolgáljuk a baloldal megerõsítését, mint külön-külön.

Igazolás Az Országos Választási Bizottság 2010. július 30. dátummal az alábbi igazolást adta ki: A Magyarországi Munkáspárt 2006 a 2010. október 3. napjára kitûzött helyi önkormányzati képviselõ- és polgármester-választásra a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 51. § (1) bekezdése a) pontja alapján az Országos Választási Bizottságnál magát, mint jelölõ szervezetet bejelentette. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy a bejelentett jelölõ szervezet a törvényes feltételeknek megfelel, ezért a Ve. 55. § (2) bekezdése alapján a mai napon nyilvántartásba vette.

RÖVID NÉV Párunk rövid neve Munkáspárt 2006. Kérjük, hogy ezt használjuk és ne más rövidítéseket, mert csak ezzel érvényes az ajánlószelvény. Tóth Andrásné harmadszor is A Zöld Baloldal fõpolgármester-jelöltje

4. oldal 5. oldal

Páldi András: Miért Duna−Tisza csatorna?

6. oldal

Búcsú Kovács Györgytõl 7. oldal

2 TÁMPONT

V. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2010. AUGUSZTUS 12. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Elhunyt Luis Corvalán − „Van saját háza?” − „Nincs.” − „Van hétvégi háza, nyaralója?” − „Nincs.” − „Van autója?” − „Nincs.” − „Akkor mi a vagyona?” − „Nos, van egy kutyám, egy macskám, és három csirkém.” Ezeket válaszolta Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt fõtitkára 1969-ben egy rádiómûsornak, mely az ország politikai vezetését mutatta be. Természetesen ezzel szemben a politikai elit szemérmetlenül dúskált minden földi jóban, miközben az emberek szegénységben éltek, de ezt mi is nagyon jól ismerjük. Corvalán a kommunista párt fõtitkáraként pontosan annyit keresett, mint egy munkás átlagos munkabére volt. Luis Corvalán július 21-én hunyt el Santiago de Chilében, 94 éves korában. Szegényparaszti családból származott, tehetsége révén tanulhatott és tanári diplomát szerzett. A nagy világválság idején, 1932-ben csatlakozott az illegális Chilei Kommunista Párthoz. Tanári állásából eltanácsolták, és a második világháború alatt legálissá vált párt lapjának fõszerkesztõje lett. 1947 után újra betiltották a kommunista pártot, egy idõ után a rendõrség letartóztatta és megkínozta. 1958ban az elõzõ fõtitkár halála után választották a párt fõtitkárává, három évtizedig állt a párt élén. 1970-ben a kommunista párt is segítette Salvador Allende elnökké választását, akit azonban alig több mint két év múlva az Egyesült Államok által támogatott Pinochet katonai puccsal

megdöntött. Több tízezer embert végeztek ki ítélet nélkül, százezreket bántalmaztak. Corvalánt a Dawson-szigeten lévõ koncentrációs táborba internálták és válogatott kínzásoknak vetették alá. A Szovjetunió csereakcióval menekítette ki 1976-ban, és csak 1988-ban, illegálisan térhetett vissza hazájába, ahol részt vett a demokratizálási folyamatban. Haláláig tagja volt a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának. Luis Corvalán nemcsak a chilei, hanem az egész latin-amerikai, sõt a világ kommunista mozgalmának történelmi vezetõje volt, akire a forradalmárok, a kommunisták, a munkások a jövõben is a legnagyobb tisztelettel gondolhatnak. Bátorságát és elvhûségét politikai ellenfelei is elismerték. Sok ezren keresték fel egy szál virággal a kongresszus épületében elhelyezett ravatalát, és számos neves közéleti személyiség és diplomata fejezte ki részvétét. Corvalán élete és tevékenysége példát nyújt korunk számára is.

Szeptember 29: európai általános sztrájk Az Európai Szakszervezeti Konföderáció szeptember 29-ére általános sztrájkot és tüntetést hirdet. Központja Brüsszelben lesz, de Európa sok nagyvárosában is megtartják. A sztrájkot és tüntetést az Európai Baloldali Párt is támogatja és a magyar szakszervezetek is csatlakoznak. A cél a nagytõke, a bankok és kormányok figyelmeztetése, hogy a válság terheit nem lehet a dolgozókra hárítani, a válság leküzdésére más programot kell kidolgozni. A válságban európaszerte elharapóztak a törvénytelen elbocsátások, megnõtt a munka-

nélküliek száma és terjedt a szegénység. A vállalkozók a dolgozók munkaidejét és munkaintenzitását maximumra igyekeznek fokozni. A rugalmasnak nevezett munkaidõ, amelynek bevezetését az EU szorgalmazza, szintén profitérdekeket szolgál. A megoldás a megszorítások helyett a gazdasági növekedés újraindítása, munkahelyek teremtése és a munkakörülmények javítása. A magyarországi gazdasági helyzet többszörösen indokolja, hogy minél többen csatlakozzunk ezen a napon a tüntetõkhöz.

65 éve a borzalomnak 1945. augusztus 6-án, helyi idõ szerint reggel 8 óra 45 perckor az Enola Gay nevû amerikai B29-es bombázó atombombát dobott Hirosima városára. A vakító villanással és gombafelhõvel kísért robbanás a halottak és a romok városává tette a japán települést. Az atomtámadás 242 ezer ember életét követelte, 140 ezer ember azonnal meghalt, a többiek pedig késõbb, a sugárzás okozta betegségek következtében. A borzalom két nap múlva Nagaszakiban megismétlõdött. Ott 80 ezer halálos áldozatot követelt, és további 75 ezren szenvedtek sugársérülést. Az Egyesült Államok ekkorra már lényegében megnyerte a háborút Japán ellen, és szerzõdéses kötelezettségének megfelelõen augusztus elsejével a Szovjetunió is hadba lépett Japán ellen fenyegetve, majd meg is semmisítve a még érintetlen mandzsu-

riai japán hadsereget. A bombatámadás, amelyet a nemrég elhunyt Roosevelt helyére lépõ Truman elnök rendelt el, irtózatos pusztítást vitt végbe, és megalázta a japán népet, egyúttal a gyõztes Szovjetuniót kívánta figyelmeztetni az amerikaiak új fegyverére és hatalmára. Az atomtámadás után két évvel, 1947-ben Hirosima polgárai „Soha többé Hirosimát!” jelszóval tartották meg háromnapos Béke-ünnepségüket, ami azóta is a város legnagyobb ünnepe. 1949-ben a kormány a Béke és az Emlékezés Városává nyilvánította Hirosimát és rendkívüli mértékben támogatta az újjáépítést. A lakosok száma csak 1960ra érte el a háború elõtti lélekszámot, de 1972-ben már 534 ezer ember élt a városban. Emlékezzünk az áldozatokra és arra a veszélyre, amit egy esetleges atomháború jelent a világra és népeire!

Sikeres küzdelem a szegénység ellen Az ENSZ dicsérete Venezuelának A millenniumi fejlesztési célokat az ENSZ 2000-ben, az úgynevezett Milleneumi Nyilatkozatában fogadta el. Az 55. ENSZ Közgyûlésen 191 ország vállalta, hogy 2015-re a szegénységet a felére fogja csökkenteni. Elias Eljuri, a venezuelai statisztikai intézet elnöke bejelentette, hogy Venezuela az ENSZ „milleneumi céljaiból” már néhányat teljesített is. Így a szegénységben élõk száma az 1998-as 49 százalékról 23 százalékra csökkent 2009 végére. Ugyanebben az idõben a mélyszegénységben élõk aránya hat százalékkal csökkent. A munkanélküliség abban az évben, amikor puccsot kíséreltek meg Hugo Chávez el-

len, 19% volt, 2009 végén alig 7%. Igaz ugyan, hogy a globális gazdasági válság miatt idén kissé nõtt, most áprilisban 8,2 százalék. Az ország 2005-ban nyilvánította magát írástudatlanság-mentesnek. A 2003-tól beindult szociális programok keretében bevezették az ingyenes iskolai étkeztetést. A szociális programok beindulásával természetesen nõtt a szociális kiadások aránya. Míg 1999-ben a GDP 11,3 százalékát költötték szociális, népjóléti kiadásokra, 2009-ben már 19,5 százalékot. Forrás: A Magyar−Venezuelai Szolidaritási Társaság közleménye

Az ivóvízhez jutás alapvetõ emberi jog Bolívia javaslatára az ENSZtagállamok egyértelmû többsége, 122 ország megszavazta, hogy alapvetõ emberi jognak minõsül a tiszta és iható ivóvízhez jutás. Ellene senki sem szavazott, de 41 tagállam, köztük a fejlett országok, az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia és Ausztrália delegációja tartózkodott.

A nemzetközi szervezet sürgeti a létfontosságú víz garantálását az azt nélkülözõ 884 millió ember számára. A határozat kimondja továbbá a higiénikus illemhelyekhez való hozzáférés jogát is, hiszen az ürülékkel szennyezett ivóvíz a halálos megbetegedések egyik elsõdleges kiváltó oka a világ legszegényebb országaiban.


Szegényellenes kirekesztõ gyakorlat A hódmezõvásárhelyi polgármester több mint 300 névvel szégyenlistát tett közzé. A szegénység egyre nõ az országban, de a jobboldal nem az okait vizsgálja és segíteni törekszik, hanem bûnösnek nyilvánítja az elszegényedett embereket, családokat és a társadalmon kívül akarja helyezni õket. Ez a gyakorlat megmérgezi a társadalmi légkört és növeli az érintettek kiszolgáltatottságát és el-

keseredését. A hódmezõvásárhelyi önkormányzat Lázár János polgármester javaslatára júliusban több mint háromszáz névbõl álló listát hozott nyilvánosságra azok nevével, akik magukat rászorulónak vallva segélyt igényeltek, azt azonban nem vették át, vagy a felajánlott közcélú munkát visszautasították, s ezzel „ténylegesen rászorulókat szorítottak ki a támogatási rendszerbõl”.

TÁMPONT 3 Jóri András adatvédelmi biztos szerint jogszerûtlen a támogatást igénylõ, de annak átvételét elmulasztó, a felkínált közcélú munkát visszautasító állampolgárok adatainak nyilvánosságra hozása. Az adatvédelmi biztos ezért az Országgyûlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának keddi ülésén arra kérte Lázár Jánost, távolítsa el az önkormányzat honlapjáról a város szerint a támogatással visszaélõk nevét tartalmazó listát. Jóri András arra

Krugman, Paul: Büntetik a munkanélkülieket Volt idõ, mikor mindenki biztosra vette, hogy a munkanélküli biztosítást − amely rendesen 26 hétig tart − állandó munkanélküliség idején meg fogják hosszabbítani. A legtöbb ember egyetértett abban, hogy illõ ezt megtenni. De ez akkor volt. Ma az amerikai dolgozók a Nagy Depresszió óta a legrosszabb munkaerõpiaccal néznek szembe, minden megnyíló munkahelyre öt álláskeresõ jut, és a munkanélküliség átlagos idõtartama 35 hét. A Szenátus mégis a kedvezmények meghosszabbítása nélkül ment haza az ünnepi hétvégére. Hogyan lehetséges ez? A válasz az, hogy a szívtelenek, az érthetetlenek és a zavarodottak koalíciójával van dolgunk. Semmit sem tehetünk az elsõ csoporttal, és valószínûleg nem sokat a másodikkal sem. De talán lehetséges tisztázni a zavar egy részét. Szívtelenek alatt az olyan republikánusokat értem, akik cinikus számítása az, hogy mindent blokkolni, amit Obama elnök próbál tenni − ide értve, vagy talán különösen, bármit, ami enyhítheti a nemzet gazdasági fájdalmát −, javíthatja a [demokraták] esélyeit az idõközi választásokon. Ne tegyenek úgy, mintha megdöbbennének: Tudják, hogy vannak ilyenek és nagy részét teszik ki a republikánus jelölteknek. Érthetetlenek alatt az olyan embereket értem, mint Sharron Angle, a republikánus szenátorjelölt Nevadaból, aki ismételten állította: a munkanélküliek szándékosan választják az állástalanságot, hogy folytathassák a segélyek gyûjtését. Egy minta a megjegyzéseibõl: „Több pénzt kereshetsz a munkanélküliségen, mintha mégy és kapsz egyet a munkák közül, amelyek becsüle-

tesek, de nem fizetnek annyit. Annyi jogot adtunk a kormányunknak, hogy valóban elrontottuk a polgárságunkat.” Nos, nincs olyan benyomásom, hogy a munkanélküli amerikaiak romlottak. Inkább úgy látszik, elkeseredettek. Az ember kétli azonban, hogy bármennyi bizonyíték képes lenne megváltoztatni Ms. Angle világlátását, és sajnos a politikai osztályunkban sokan olyanok, mint õ. De remélhetõen olyan politikai szereplõk is vannak, legalább néhányan, akik becsületesek csak rosszul tájékozottak arról, mit tesznek a munkanélküli segélyek − akik hiszik például, hogy volt értelme Jon Kyl, Arizona republikánus szenátora nyilatkozatának, amely szerint a segélyek kiterjesztése rontana a munkanélküliségen, mert „tovább fizetni az embereknek a munkanélküliségi kompenzációt eltántorítja õket attól, hogy új munkát keressenek”. Beszéljünk arról, miért szörnyen hibás ez a hiedelem. A munkanélküliségi kedvezmények csökkentik az ösztönzést a munkakeresésre? Igen: a dolgozók, akik kapnak munkanélküli segélyeket, nem egészen olyan elkeseredettek, mint a segély nélkül maradtak, és valószínûleg kevéssel válogatósabbak az új állások elfogadásában. A mûködõ szó itt a „kevéssel”: az újabb gazdasági kutatás azt mutatja, hogy a munkanélküli segély hatása a dolgozó viselkedésére sokkal gyengébb, mint korábban hitték. Mégis, ez valódi hatás, amikor a gazdaság jól megy. De olyan hatás, amely egyáltalán nem releváns a mostani helyzetre. Amikor a gazdaság virágzik, és elegendõ számú dolgozni aka-

ró ember hiányzik, a nagylelkû munkanélküliségi segélyek kisebb foglalkoztatáshoz vezethetnek, mint az egyébként lenne. De mint észrevehették, a gazdaság éppen most nem virágzik ismétlem, öt munkanélküli jut minden egyes megnyíló állásra. A munkanélküli segélyek csökkentése még elkeseredettebbé teszi õket a munka keresésében de nem vállalhatnak nem létezõ állásokat. Várjanak: van még több is. Annak, hogy éppen most nincs elég munkahely, az egyik fõ oka a gyenge fogyasztói kereslet. Segíteni a munkanélkülieket, pénzt tenni a súlyos szükségben lévõ emberek zsebébe, segít támogatni a fogyasztói pénzköltést. A Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) ezért értékeli a munkanélküli segélyt a gazdasági ösztönzés nagyon költséghatékony formájának. Ellentétben mondjuk a nagy infrastrukturális projektekkel, a munkanélküli segélyek gyorsan teremtenek munkahelyeket − míg hagyni ezt a segélyt elenyészni, ami éppen most történik, recept a munkahelyek számának még gyengébb növekedéséhez, nem a távoli jövõben, hanem a következõ hónapokban. De nem fogja a munkanélküliségi kedvezmények bõvítése rontani a költségvetési deficitet? Igen, enyhén − de mint én és mások régóta érvelünk, távlati költségvetési problémáink kezelésének nem jó módja a súlyosan depressziós gazdaság kellõs közepén a filléreskedés. És a filléreskedés a munkanélküliek kárára kegyetlen és szerencsétlen is. Megjelent: The New York Times, 2010. július 24. Fordító: Szende György

hívta fel a figyelmet: a lista nem szolgálja a visszaélések megakadályozását, ugyanakkor törvénytelen, esetenként olyanokat büntet, akik nem szolgáltak rá. Lázár János, aki nemcsak Hódmezõvásárhely polgármestere, az Országgyûlésben a Fidesz frakcióvezetõje is, arra hivatkozott, hogy a probléma megoldására minden jogszerû eszközt kimerítettek, és bár meglehet, hogy eljárásuk „nem feltétlenül törvényes”, de felhívja a figyelmet arra, hogy a városban több mint háromszáz ember, a jogosultak egyharmada visszaélt a közpénzbõl juttatott támogatással, illetve visszautasította a felkínált közcélú munkát. Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselõje a bizottsági ülés után újságíróknak azt mondta, hogy radikális változásokra van szükség a szociálpolitikában és a potyautasokat ki kell dobni a rendszerbõl. A „nem feltétlen törvényes”-bõl így lett a jobbikos képviselõnél az adott törvény szellemével teljesen ellentétes vélemény. Az IMF is pontosan erre szólítja fel a kormányt: tessék lefaragni a szociális kiadásokat. Veszedelmes gyakorlat az, ha egy hatóság vagy bárki önhatalmúlag felülbírálja a törvényt és „nem feltétlenül törvényes” eljárását igyekszik igazolni. Az országgyûlési választások idején Lázár János hivatali telefonvonalat adott meg, amin jelezni lehet a részére szóló ajánlószelvények leadását. Akkor a Választási Bizottság állapította meg a törvénytelenséget és felszólították arra, hogy hagyjon fel a törvénytelen eljárással. Most egy másik esetben lehet tetten érni, hogy átlépte a törvényi elõírás határát. A visszaesõ törvénysértést minden jogi eljárásban súlyosbító körülményként szokták figyelembe venni. Két súlyosbító körülményt is fel lehet hozni ellene: jogi végzettségû ember, akinek kezén a város életét meghatározó döntések sora megy keresztül, és most a parlamentben a jogalkotásba van nem kis beleszólása. Egy ilyen embertõl joggal lehet elvárni a szigorúbb jogkövetést. Az elõttünk álló önkormányzati választásokra való tekintettel fel kell hívnunk Hódmezõvásárhely szavazó polgárainak figyelmét, hogy jól fontolják meg, megérdemli-e a jelölt az ismételt bizalmat? Az „origo” internetes honlap információi alapján

4 TÁMPONT


Tóth Andrásné harmadszor is megméretteti magát Tóth Andrásné Egercsehi polgármestere, a Munkáspárt 2006 alelnöke újra indul a polgármesteri megbízatásért. Munkájáról, jelölésérõl az alábbiakat írja: Egercsehi község a Mátra és a Bükk lábánál csendesen elterülõ volt bányásztelepülés, lakossága 1500 fõ. 1985-tõl dolgozom a közigazgatásban, ismerem és szeretem munkámat, az itt élõ embereket. Bizalmukból 2002-ben Egercsehi polgármestere lettem. Választott tisztségviselõként a kihívásoknak, elvárásoknak nap mint nap meg kell felelnem még akkor is, ha tudom, az elvégzett munkát, a létrehozott értéket nem mindenki ismeri el eredményként. Én bizalmi alapon, csapatban szeretek dolgozni, ezt bizonyították az elmúlt évek közös sikerei. Pályázataink eredményesek voltak, de a megvalósítás a szûkös pénzügyi lehetõségeink miatt egyre nehezebbé válik. Az évrõl évre csökkenõ állami támogatás súlyos gazdasági és társadalmi helyzetbe hozta az önkormányzatokat. A kistelepülé-

seken nincsenek munkahelyek, tõkeerõs beruházások, helyi bevételek, vagy az nem számottevõ a kötelezõen ellátandó feladatokhoz képest. 2010-ben harmadik alkalommal indulok e tisztség betöltéséért, most még nagyobb kihívásnak és nagy felelõsségnek tartom a lakosság bizalmának elnyerését. Próbálom meggyõzni az itt élõket, csak együtt tudjuk megvalósítani, hogy a fiatalok itt maradjanak, a családoknak, a kis közösségeknek meghatározó szerepe legyen településünk életében. A civil szervezetekkel kialakított jó kapcsolatot továbbra is ápolni kell. Vallom, a fejlõdés záloga a bizalom, mert a közös célok megvalósítása csak együtt érhetõ el.

Bátonyterenyei jelöltjeink A Magyarországi Szociáldemokrata Párt helyi vezetõivel összefogva a bátonyterenyei választókerület mind a nyolc körzetében állítunk jelölteket. 1. sz. vk. Szõke Ferenc

5. sz. vk. Gordos Gábor

Korábban géplakatos csoportvezetõ, nyugdíjas, az MSZDP bátonyterenyei szervezetének vezetõségi tagja.

Nyugdíjas lakatos, a Munkáspárt 2006 Országos Elnökségének tagja, Nógrád megyei elnöke, Bátonyterenye Önkormányzatának külsõ bizottsági tagja.

2. sz. vk. Bakos Antalné

6. sz. vk. Horváth László

Könyvtáros, 3 gyermekes családanya, nyugdíjas, a Munkáspárt 2006 bátonyterenyei 1. sz. alapszervezetének titkára.

Technikumot végzett, raktárvezetõ, nyugdíjas, a Munkáspárt 2006 Nógrád megyei vezetõségének tagja, alapszervezeti titkár.

3. sz. vk. Tomazics Róbert Gézáné

7. sz. vk. Szerémi László

Vendéglátó és Kereskedelmi Szakközépiskolát végzett, üzletvezetõ helyettes, az MSZDP bátonyterenyei szervezetének tagja.

Csõszerelõ, nyugdíjas, az MSZDP bátonyterenyei elnöke, a Bányász Nyugdíjas alapszervezet elnöke.

4. sz. vk. Berki László

8. sz. vk. Soós Károly

Villamos energetikus, nyugdíjas, a Május Elseje Társaság Nógrád Megyei és Észak-Pest Megyei Regionális elnöke.

A Csõgyár volt üzemvezetõje, önkormányzati képviselõ, a gazdasági bizottság elnöke, a Munkáspárt 2006 Elnökségének tagja, Nógrád megyei alelnök.

Csepeli László a Munkáspárt 2006 képviselõjelöltje Pécs Kertvárosban Csepeli László, a Munkáspárt 2006 Pécs városi szervezetének elnöke a Kertvárosban lakik és az ottani 14. számú választókörzetben indul az önkormányzati képviselõségért. Már többször kezdeményezett és kiállt a város problémáinak megoldásáért. Most két kezdeményezés megvalósításáért küzd. Az egyik a Kertváros egyik legégetõbb közegészségügyi problémája, a Berek utcai nyilvános WC, mely szinte soha nem üzemelt tisztességesen, viszont a betonkomplexum mellé − többek között − hajléktalanok járnak a folyó ügyeiket elintézni, mely már nemcsak erkölcsi és esztétikai, de közegészségügyi probléma is. A környéken kártevõk, patkányok és óriási mennyiségû légy van jelen. Néha elviselhetetlen a bûz, a környezõ lakások ablakait ezért a nyári hõségben is zárva kell tartani. Már többször szót emeltünk az áldatlan helyzet ellen, melynek eredményeképpen a mellékhelyiség egyik oldalát földdel feltöltötték, azonban a bejárat felõli oldal szabadon maradt, a félmegoldás pedig nem segített a helyzeten. Csepeli László közbenjárásának eredményeként újabb cikkek és riportok jelentek meg a helyi újságokban és TV-kben és tovább harcol az áldatlan helyzet felszámolásáért. Sokkal súlyosabb botrányra derült fény, mikor a kertvárosi lakásszövetkezet 39 millió forintos hiányát a lakókra elosztva akarta behajtani. A hiányról sem a közös képviselõk, sem a lakók nem tudtak, a korábbi tájékoztatások szerint minden rendben volt. Késõbb a sokszor ellentmondásos nyilatkozatokból kiderült, hogy ez az összeg már évek óta halmozódott, de a könyvelésbõl nem derül ki, hogy a hiány hogyan keletkezett. Ha valós a hiány, akkor a tartozás 2996 lakást érint. Csepeli László több lakásszövetkezeti kollégájával nem hagyták annyiban az ügyet, ezért tájékoztatták a lakókat, a sajtóhoz fordultak, gyûlést hívtak össze, ahol is nem kaptak korrekt választ az elnökségtõl. Tiltakozó akciót indítottak, aláírásgyûjtésbe kezdtek a lakásszövetkezet elnökségének lemondatásáért és kerekasztal beszélgetést szerveztek, mindez a helyi TV nyilvánossága elõtt folyt. Csepeli László és társai tovább harcolnak, hogy kiderüljön az igazság és a lakosság számára kedvezõ megoldódás szülessék. Tudósítónktól


A Zöld Baloldal választási felhívása Nehéz idõket élünk. Demokrataként a jobboldal totális nyomulása, baloldaliként a mindennapok egyre nehezülõ valósága aggaszt mindannyiunkat. Ilyen helyzetben, amikor törvényi csûrés-csavarással lehetetlenné teszik azt, hogy a közéletbe új arcok kerüljenek, nem könnyû választásra készülni. Fõleg nehéz önkormányzati választásra, mivel egyre kevesebben vannak azok a demokraták és baloldaliak, akik bátran fel merik vállalni politikai nézeteiket. Évtizedekkel ezelõtt írta József Attila, mégis aktuális, mint egykoron: „fortélyos félelem igazgat”. Helyzetünket csak nehezíti az a tény, hogy a parlamentben ülõ ellenzéki erõk nyilvánvalóan képtelenek valódi ellensúlyt képviselni. Fõként az elmúlt évtizedben saját magát totálisan leamortizáló MSZP nem tud magához térni. Demokratáknak

gyengék, baloldalinak hiteltelenek. Nem építhetjük rájuk és a saját magát keresõ, de nem találó LMP-re a jövõnket. A Zöld Baloldal alternatívát mutat! Kíméletlen ellenfelei, kérlelhetetlen kritikusai vagyunk a jobboldalnak és alternatívája a demokratikus oldal pártjainak. Egyszerre vagyunk zöldek és vörösek, mert ez a két terület elválaszthatatlan egymástól. Egyre több a baj környezetünkben és társadalmunkban. Láthattuk, hogy környezetszennyezésre visszavezethetõ természeti katasztrófák hazánk szegényeit sújtották legjobban. Egyformán kell nemet mondani embertársaink és a természet kizsákmányolására. Szeretnénk, ha az elõttünk álló kampányban mind több barátunk segítene minket. Ezért létrehozzuk a Zöld Baloldal aktivista hálózatot. Nem kell párt-

Eger városi jelöltjeink (Folytatás a 6. oldalon.) 2. sz. vk. Borbély Lajosné

7. sz. vk. Bartus Dániel

Szakmunkás, a Munkáspárt 2006 megyei gazdasági vezetõje, a LAÉT vezetõségének és a Vasas Szakszervezet tagja.

Rendszerinformatikus, a Munkáspárt 2006 tagja, az ifjúsági szervezet városi elnöke.

8. sz. vk. Bartus Gyuláné Kereskedelmi szakmunkásképzõt végzett, 3 gyermeke van, a Munkáspárt 2006 városi gazdasági vezetõje, a Kádár János Baráti Kör megyei alelnöke, a LAÉT vezetõségi tagja.

9. sz. vk. Bak Sándor Eredeti szakmája szobafestõ, jelenleg anyagbeszerzõ, a Munkáspárt 2006 és a Vasas Szakszervezet tagja.

10. sz. vk. Farkas Antal Zenész, az Eger Park Hotel volt prímása, számos külföldi szereplése volt, jelenleg családi vállalkozásban dolgozik.

TÁMPONT 5 tagnak lenni ahhoz, hogy támogatni lehessen munkánkat! Elegendõ egy jelzés a kapcsolatfelvételhez. Nem megirigyelve Orbán Viktort, mi is együttmûködést kezdeményezünk. Közös cselekvésre hívjuk mindazokat, akik elkötelezett baloldali demokrataként vállalják a megmérettetést vagy segíteni tudják munkánkat. Támogatás, amit biztosítani tudunk, elsõsorban elvi támogatás. Feltörekvõ, parlamenten

kívüli erõként tevékenykedünk. Nem kapunk az adófizetõk pénzébõl, így nem tudjuk, persze nem is akarjuk elherdálni milliárdos kampányokra a közvagyont. A mi jelöltjeink alulról építkezve próbálják elnyerni a választók bizalmát. Ehhez a munkához keresünk partnereket. Keressen minket mindenki, aki új, demokratikus baloldali lehetõséget keres, mert: VAN MÁS ALTERNATÍVA

Galba-Deák Ádám

a Zöld Baloldal fõpolgármester-jelöltje Tamás Gáspár Miklós, a Zöld Baloldal elnöke július 20-án sajtótájékoztatón jelentette be, hogy pártja is állít fõpolgármester-jelöltet. Galba-Deák Ádám 1984-ben született, jelenleg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának politológus szakos hallgatója. A politikai közéletben 2008 óta vesz részt aktívan. Két éven keresztül volt elnöke az elsõsorban fiatalokat tömörítõ Demokratikus Hálózatnak. Elnöksége alatt a szervezet a baloldali politikai élet jelentõs szereplõjévé vált. Jellemzõ módon utcai akciókkal tûntek fel, gyakran okozva kellemetlen perceket jobboldali politikusoknak. Az országgyûlési választások második fordulója után Galba-Deák Ádám politikai pályáján éles baloldali fordulat következett. Többekkel együtt aláírta a „Búcsú az MSZP-tõl” címet viselõ dokumentumot. Ebben markánsan elítélte a választásokon súlyos vereséget elszenvedõ MSZP-t és felvetette, hogy új alternatív, az MSZPtõl balra álló politikai pártra van szükség. Pár nappal késõbb csatlakozott a Zöld Baloldalhoz. A szervezet május 30-án tartott kongresszusán alelnökké választotta. Galba-Deák Ádám fiatalos, az európai trendekhez igazodó, ökológiailag elkötelezett politikai erõ tagjaként jelenik meg a nyilvánosság elõtt. Ennek megfelelõen a fõpolgármester-jelölti programjában új, sokak által kényesnek tekintett területeket is érint. A keresztény-polgári értékrendszerre hivatkozó

jobboldali politikusoktól meg kívánja óvni a Sziget, a Budapest Pride eseményeket és a fiatalok „fellegvárának” számító Gödör szórakozóhelyet. Markáns baloldali ügyeket is kezdeményez. A fõváros távfûtési rendszerét az erõmûvek közösségi tulajdonba vételével tenné negyedével olcsóbbá. A politikusoktól elvenné a BKVmenedzsment kinevezési jogát és a szakszervezetekkel együttmûködve dolgozói tulajdonba adná azt. Természetesen a zöld ügyek is fontos teret kapnak programjában. Dugódíjat, a körutakon pedig kerékpársávot tervez és megfizethetõ közösségi közlekedést akar. A Zöld Baloldal szívesen veszi, és keresi is, civilek támogatását, de a parlamenti politikai pártokkal nem kíván együttmûködni. A Munkáspárt 2006 nem állít fõpolgármester-jelöltet, ezért kéri a párt tagjait és szimpatizánsait, hogy adják fõpolgármestert ajánló szelvényüket a Zöld Baloldal jelöltjének. Az ajánlószelvényt a Munkáspárt 2006 címén is le lehet adni. A szerkesztõ.

6 TÁMPONT


Széles nyomtávú vasút helyett Duna−Tisza csatornát! A Népszabadság július 6-i számában nagy érdeklõdéssel olvastam a „Szovjet mintájú vasút Dunaújvároson át Gönyûig” címû írást. Érdeklõdésemet azért keltette fel, mert a szerzõ végre hazánk és gazdaságunk jövõjével, konkrét teendõink és lehetõségeink egy fontos szektorával, a kelet−nyugati irányú, várhatóan gyorsan növekvõ, áruforgalommal foglalkozik. Azt írja: „Ukrajna felõl hazánkba, illetve Szlovákiába belépõ, évente hatmillió tonnás áruforgalom 2020ig 80−150 százalékkal növekszik, elsõsorban a távol-keleti konténerforgalom bõvülése miatt. Összesen akár 15 millió tonnás éves forgalom is lehetne.” Megemlíti, hogy bizonyos szakmai körök e nagy mennyiségû áru, hazánk területén történõ átszállítását, Záhonytól, Dunaújvároson át a gönyûi kikötõig, szovjet mintájú, széles nyomtávú vasút megépítésével tervezik megoldani. Errõl a fiókok mélyén õrizgetett elképzelésrõl „a kormányváltás lesöpörte a port”. A szerzõ szerint döntés még nincs. Ebbõl arra lehet következtetni, hogy a kormány komolyan foglalkozik egy ilyen vasútépítés gondolatával. Ha így lenne, nagyon csodálkoznék rajta. Ismert dolog, hogy a Szovjetunió már évtizedekkel elõbb szerette volna Budapestig bevezetni a széles nyomtávú vasutat, de az akkori magyar kormány visszautasította az ajánlatot. Azon is csodálkoznék, ha egy ilyen fontos javaslatról a kormány illetékes szervei a szakértõk szélesebb körének bevonása és a társadalom informálása nélkül hoznának döntést. Azon még inkább csodálkoznék, ha a kormány illetékes szervei meg sem vizsgálnák a vasútépítés alternatíváit, az elõnyösebb megoldásokat. Annál is inkább, mert van ilyen, a Tisza hajózhatóvá tétele, és a Duna−Tisza csatorna megépítése. A Duna−Tisza csatorna terve nem a fiókok mélyén hever, hanem évek óta a szakemberek széles köre, számtalan értekezleten és konferencián megvitatva, tökéletesíti és fejleszti az eredeti koncepciót. Ismerik már a tudo-

mányos intézetek, a minisztériumok illetékes szakemberei. A munka olyan szakaszban van, hogy a kormány egyetértése és némi támogatása esetén a megvalósítási tanulmány rövid idõn belül elkészíthetõ lenne. A DTCS megépítésének elõnyeit nem lehet itt felsorolni. Ugyanazon a nyomvonalon haladna, mint amit a cikkben olvashattunk: Tass és Szolnok között kötné össze a két folyót, végre megszûntetve azt a hátrányt, amit a nyugat−keleti irányú vízi út hiánya az Alföld fejlõdésében évszázadokon át jelentett. Öntözõvizet szállítana a Duna−Tisza közötti Homokhátságra, ahol a vízhiány a gazdálkodás fejlesztésének egyik legnagyobb fékezõje. A magas szintû gazdálkodás minden feltétele (napfény, talaj, szakértelem, munkaerõ) rendelkezésre áll. A gazdálkodás mai szintjének megtartása, a terméshozamok növelése csak a Duna és a Tisza vizének felhasználása, azaz a csatorna megépítése útján lehetséges. A csatorna elmaradása esetén a klímaváltozás káros hatásai kivédhetetlenek lennének, a sivatagosodási folyamat tovább erõsödne. A hajózás újraindítása életet vinne a csatorna mentére, segítséget nyújthatna az árvizek levezetésében, kikötõk épülnének, új munkahelyek jönnének létre, fellendülne a vízi sport, stb. A hajózása újra indítása, az áruszállítási szükségletek kielégítése, az ukrajnai és más keleti áruk nyugatra szállítása a projekt eredeti céljai között is szerepelt. A DTCS valójában nemcsak egyszerû alternatívája a széles nyomtávú vasútnak, annál sokkal több, korszakalkotó társadalom- és gazdálkodás-átalakító szerepe lenne. A kelet−nyugati áruforgalmat nem csak Gönyûig bonyolítaná le, hanem a magyar hajók a Dunán és a Rajnán Hamburgig járhatnának. Az egész Homokhátságon új, modern öntözõgazdálkodás kialakításához nyújtana kiváló lehetõséget, a magyar zöldség−gyümölcs export bázisává válhatna. Úgy gondolom, hogy nem elég csak emlegetni a perspektívátlanság káros voltát, hanem

Egri jelöltjeink

valóban foglalkozni kellene már az ország, különösen a gazdaság fejlesztésének lehetséges módozataival, a középtávú teendõkkel. A DTCS megvalósításának projektje egyik sarokpontja lehetne a középtávú fejlesztési irányoknak. Egy szakértõkbõl álló csoport készen áll, és a kormány megrendelése esetén kész elkészíteni a DTCS megvalósíthatósági tervét úgy, hogy a szakmai szervezetekkel, minisztériumi szakértõkkel, az érintett falvak vezetõivel és lakosaival, széleskörû vitákon továbbfejlesztve, a magyar kormány rendelkezésére bocsátana egy sokoldalúan megalapozott javaslatot oly módon, hogy Magyarország jövõ évi EU elnöksége idején, a Duna projekthez csatolva vagy önálló projektként az ország Brüsszel segítségét és támogatását is elnyerhesse. dr. Páldi András ny. nagykövet Megjelent a Népszabadság 2010. július 29-i számában.

(Folytatás az 5. oldalról.) 11. sz. vk. Tatár Csaba Erdélybõl 1991-ben költözött Magyarországra, élelmiszeripari szakmunkás, a Munkáspárt országos alelnöke és Eger városi elnöke, a Kádár János Baráti Kör megyei elnöke.

12. sz. vk. Barta János Erdõgazdasági szakmunkás, nyugdíjas, a Munkáspárt 2006 városi elnökségének tagja.

Poroszló vk. Hajdu Dezsõ Vendéglátóipari szakmunkás, a Munkáspárt 2006 tagja, Poroszló Polgárõrségének parancsnoka.

A munkások jogainak csorbítása ellen Több mint egy évszázad küzdelmei, az elsõ világháború és az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom kellett ahhoz, hogy 1919-ben létrejöjjön a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, angol kezdõbetûi szerint az ILO. Az ILO az egyetlen nemzetközi szervezet, amelyben a háromoldalúság érvényesül, a kormányok, a munkaadók és munkavállalók egy asztalhoz ülnek és tárgyalnak meg minden a munkaügyet érintõ kérdést. Nemzetközileg érvényes normákat állapítanak meg a munkaügyi tárgyalások rendjérõl, a munkások jogairól, a bérmegállapodásokról és a munkafeltételekrõl. Az Európai Unió tagállamai és köztük Magyarország is tagja az ILO-nak, és mindeddig vállalta az ott kidolgozott elvek és eljárások alkalmazását. A munkaügyi szabályok összefoglalása a Munka Törvénykönyve, amely eddig lényegében megfelelt az ILO

követelményeinek. A Szovjetunió és a kelet-európai szocialista országok összeomlása megváltoztatta a nemzetközi erõviszonyokat, amit a tõke a munkások jogai elleni egyre fokozódó támadásra használt fel. Kitágult a tér a fejlett országok tõkekivitele elõtt a rohamos fejlõdésnek indult volt gyarmati országokban, ahol nagy tömegû munkaerõ szabadul fel a mezõgazdaságból és áramlik a városok felé. Európában új piacok nyíltak meg a volt szocialista országokban, ahol az ipari termelés összeomlott. Az alacsonyabb fejlettségi szinten álló országok alacsonyabb bérszínvonala és a fejlett országok számára kedvezõ valuta árfolyamok nyomást gyakoroltak a bérekre a fejlett országokban is, amit fokozott a világszerte megnõtt tartós munkanélküliség és ezzel együtt a szegénység. (Folytatás a 7. oldalon.)


A munkások jogainak csorbítása ellen (Folytatás a 6. oldalról.) Ez a gazdasági alapja a tõke fokozott nyomásának, és annak, hogy jelenleg a munkások helyzete egyre romlik. A világgazdasági válsággal ez a tendencia felerõsödött és újabb támadásra ösztönzi a tõkét és az õket kiszolgáló kormányokat. Az Európai Unióban elterjedt a rugalmas munkaidõnek nevezett új munkarend bevezetésére irányuló törekvés. Ez az akár ígéretesnek is tekinthetõ kifejezés azt akarja törvényesíteni, hogy a tõke a megrendelések vagy azok hiánya függvényében önkényesen szabhassa meg a dolgozók munkaidejét és bérét. Ez a gyakorlat már széles körben elterjedt, és ha most még törvényesítik is, általánossá válhat a munkások további jogfosztása és kiszolgáltatottsága. Alapvetõ támadás ez a szakszervezetek ellen is, amelyek ereje, befolyása már eddig is meggyengült, de ez a törvénykezés e folyamatnak is további lökést adhat. Ebbe a keretbe illeszkedik az Orbán-kormány azon törekvése, hogy új munkatörvénykönyvet dolgozzanak ki, amelyben szentesítik és megerõsítik a tõke jogait a munkásokéval szemben. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelõs államtitkára bejelentette, hogy az új kormány záros határidõn belül nekilát a munka törvénykönyvének átdolgozásához. Szerinte jogszabály-módosításokra van szükség a rugalmas foglalkoztatás feltételeinek megteremtéséhez. Emellett tisztázni kell a munkaerõkölcsönzés kérdéskörét is. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a tõketulajdonosok szervezetei azonnal üdvözölték a bejelentést. A szakszervezeteket súlyos próba elé állítja ez a kezdeményezés, még létük is veszélybe kerülhet. A szeptember 29-i európai és magyarországi demonstrációnak ez adja meg a jelentõségét.

TÁMPONT 7

Kovács György (1924−2010)

Kovács Gyuri az idei május elseje és a Kádár megemlékezés megszervezésébõl ugyanúgy kivette a részét, mint más években, derûsen, mindenkihez figyelmesen tette a maga dolgát. Az õszi önkormányzati választások elõkészítését is szívén viselte, javasolta hogyan kellene jobban megszerveznünk. De aki közelebbrõl ismerte, észrevehette, hogy fáradékonyabb és megfordult az eszében, itt volna az ideje, hogy levegyünk a válláról terheket, még akkor is, ha mindezeket önként vállalta. De mert õ sohasem panaszkodott, a terhek csökkentése megmaradt gondolatnak, ezért különösen fájdalmasan érintett mindannyiunkat a hír, hogy a kórházban rövid betegség után 2010. július 29-én reggel végleg megpihent. Élete legalább két emberöltõt fogott át. Fiatalsága nehéz, majd kegyetlenné vált korszakra esett, amelyben elvesztette bátyját, õ maga illegalitásba kényszerült. Ipari tanulóként, ifjúmunkásként hamar eszmélt, megtanulta, hogy bármennyire torzult is, nem az emberi természet, hanem a társadalom kapitalista rendje az embertelen viszonyok oka. És mindig akadnak olyanok, akikben tovább él az emberség lángja. 1940-ben belépett az illegális kommunista pártba, és mindig büszkén vállalta kommunista voltát. Részt vett az 1942. március 15. tüntetésen és sok más akcióban. 1944. október 15-én megszökött a munkaszolgálatból, hamis papírokkal illegalitásban élt és részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945-ben rögtön az új élet építõi között találjuk, a Fogaskerékgyárban romeltakarításból és a termelés újraindításáért dolgozott, a MADISZ-ban a fiatalok megszervezésében és demokratikus szellemû nevelésében vett részt. Ez az idõszak olyan mély nyomot hagyott benne, hogy több mint ötven év után e-mail címét „fogas”-nak nevezte el és vállalta az utóbbi

másfél évtizedben a volt MADISZ tagok összejöveteleinek megszervezését. Életében több munkahelye volt, de mindenütt õ volt a sokak által szeretett, tisztelt, megbecsült, példaképnek tekintett Kovács Gyuri. Az az elvtárs, aki szinte gyermekkorától élete utolsó pillanatáig töretlen hittel, lelkesedéssel, elkötelezettséggel és szerénységgel szolgálta a munkásmozgalom ügyét. Az az ember, akihez a nap bármely szakaszában bizalommal lehetett fordulni, ha bárkinek szüksége volt segítségre akár napi gyakorlati, akár elméleti munkájához vagy személyes problémáinak megoldásához. Tõle kérni sem kellett segítséget. Ha észrevette (márpedig mindig észrevette), hogy valakinek szüksége van rá, azonnal kérés nélkül is segítõ kezet nyújtott. És ezért soha nem várt köszönetet. Amilyen szerény és odaadó munkása volt a pártnak, ugyanolyan jó családapa volt. Szíve minden melegével szerette gyermekeit, elsõszülött fiát és mindkét lányát, és az új nemzedéket, négy unokáját.

Élete utolsó 25 évét Magdival élte le igazi társként, a legnagyobb összhangban, õszinte, gyöngéd párkapcsolatban. A Munkáspárt 2006 életében fontos szerepet töltött be. Szinte az egész párttal kapcsolatban állt és jól érzékelte a tagság hangulatát, ha kellett szólt, mire kellene odafigyelni. Fiatalokat meghazudtoló módon és mértékben vett részt a párt életében; a TÁMPONT és a röplapok, kiadványok nyomdai elkészítésében és terjesztésének megszervezésében, vagy másik példa, a május elsejék megszervezésében és lebonyolításában. Ugyanakkor bölcs idõs emberként adta át tapasztalatait a vezetõ testületek munkájában és a mindennapokban. Távozása súlyos veszteség, bizonyára több embert kell majd most megbízni mindazzal, amit õ egymaga elvégzett. Sokan jelezték, köztük számosan vidékiek is, hogy fejezzük ki együttérzésünket a családnak. Tisztelettel hajtunk fejet Kovács György példamutató élete elõtt és megõrizzük emlékét! Morva Tamás

8 TÁMPONT


A Munkáspárt 2006 Budapesten A budapesti kerületekben is állítunk jelölteket, aktivistáink felkeresik tagjainkat és barátainkat, de kérjük, hogy minél többen jelezzék, hogy nekünk kívánják adni ajánlószelvényüket, és kimegyünk a címre a szelvényekért. Postacím: 1439 Budapest, Pf. 710 Telefon: 06-20-576-16-96, 06-20-238-99-65

A Munkáspárt 2006 budapesti irodái: 1078 Nefelejcs utca 8. (Nefelejcs és Garay utca sarok, bejárat a Garay utcai oldalon). Ügyelet a választási idõszakban: hétköznapokon délután 15−18 óráig, szombaton 9−13 óráig 1122 Hajnóczy utca 6. Ügyelet a választási idõszakban: hétfõ, szerda, péntek délután 14−18 óráig. Telefon az ügyeleti idõ alatt: 355-35-82

Megemlékezés Ságvári Endrérõl A Munkáspárt 2006, a Zöld Baloldal, a Magyar Antifasiszta Liga és a Nagy Imre Társaság szervezésében halála napján idén is

megemlékeztünk Ságvári Endrérõl, a magyar ellenállás harcosáról. A képen Noé Krisztina szól a megjelentekhez.

A Szlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség Kongresszusa 2010. július 10-én Spiska Nova Ves-ben nemzetközi részvétellel zajlott a Szlovák Szocialista Ifjúsági Szövetségnek a VII. kongresszusa. A kongresszuson részt vettek Csehszlovákia Kommunista Ifjúsági Szövetségének képviselõi és a Magyar Ifjúsági Közösségi Szervezet képviseletében Benkõ Gyula és Barabás György. A kongresszuson a szlovák fiatalok értékelték saját eddigi munkájukat és foglalkoztak a Kommunista Párt választási kudarcának okaival is. A kongresszus politikai nyilatkozatot fogadott el, amely hangsúlyozza, hogy a kapitalizmusban nem csak a vezetõk, hanem maga a rendszer is hibás! Fontosnak tekintik az aktuális eseményekre való rugalmas reagálást és a szemináriumi tanulás folytatását. Be akarják vonni a szövetség munkájába a magyar nemzetiségû kommunista fiatalokat is. Benkõ Gyula a MIKSZ nevé-

ben szeretettel üdvözölte a kongresszus tagjait és elmondta, hogy a magyar ifjúság baloldali képviselõiként a szlovák és magyar dolgozó nép szoros és tényleges, tettekben megnyilvánuló együttmûködésének hívei vagyunk, és tudatosan dolgozni fogunk a két nép történelmi megbékéléséért. Ez ma különösen fontos, mert sem a magyar dolgozók sem a szlovák dolgozók külön-külön nem tudják érdekeiket megvédeni. Azok, akik a múlt problémáit emlegetve, a sérelmeket eltúlozva szembe állítják a magyar és a szlovák dolgozókat mindkét nép nemzeti érdekei ellen cselekszenek. Kívánjuk egymás jobb megismerését, egymás kultúrájának és eredményeinek elismerését. A kongresszus végén a magyar delegáció meghívta a szlovák ifjúsági szervezet képviselõit a MIKSZ augusztus 21-én tartandó kongresszusára. Barabás György

Meghívó

Még egyszer a magánnyugdíjpénztárakról Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár a Hír TV-nek tett nyilatkozatban azt állította, hogy a kötelezõ magán-nyugdíjpénztárak bevezetését az országra kényszerítették (Népszabadság, augusztus 9.). Politikai elvárás volt, de ez nem azonos a kényszerrel. A neoliberális közgazdászok támogatásával a kormány döntött 1997-ben a bevezetés mellett, más neves közgazdászok, így például An-

dorka Rudolf tiltakozása ellenére. Most is a kormány kezében van a döntés joga, bármilyen ajánlásokat kap külföldrõl az ország. A szakértõk régóta emlegetik, mi is megírtuk a TÁMPONT-ban: Argentínában elnöki döntéssel törölték az ottani, a mienkhez hasonló rendszert, ami nagyban hozzájárult a költségvetés rendbehozásához, a járulékot fizetõk számára is elõnyösen. TÁMPONT −

Kedves Elvtársak/Elvtársnõk! A Magyar Ifjúsági Közösségi Szervezet Kongresszusát 2010. augusztus 21-én (szombat) 10 órai kezdettel az alábbi napirendi pontokkal összehívom: 1. Az Alapszabály elfogadása 2. Tisztújítás 3. Egyebek A Kongresszus helye: 3300 Eger, Mindszenthy Ge-

deon út 12. A Kongresszust követõen bográcsozással egybekötött baloldali pikniket tartunk, melyre minden kedves tagunkat és hozzátartozóját szeretettel várjuk! Elvtársi üdvözlettel: Tatár Csaba ügyvezetõ elnök sk. Barabás György Felügyelõ Bizottság elnöke sk.

Felhívás Szükséges volna a szocialista évek gazdaságpolitikájának a tapasztalatait feldolgozni. Felhívjuk azokat, akiknek errõl akár vállalati akár igazgatási vagy banki tapasztalatai vannak, küldjék meg írásaikat, vagy akik szívesen elmondanák véleményüket, jelezzék a TÁMPONT szerkesztõségének a címén. Kellõ érdeklõdés esetén a témáról vitafórumot vagy a téma közös feldol-

A MAGYARORSZÁGI MUNKÁSPÁRT 2006 IDÕSZAKI LAPJA Felelõs kiadó: Vajnai Attila, a Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke Bankszámlaszám: Fókusz Takarékszövetkezet Kecskemét, 51700155-11117320 Postacím:1439 Budapest, Pf. 710. www.munkaspart-2006.hu

gozására munkacsoportot lehet szervezni. Közgazdász

Helyesbítés Elõzõ számunkban tévesen írtuk az évszámot, a megemlékezés Kádár János halálának 21. évfordulója alkalmából volt.

Baloldali polgármestereket és képviselõket az önkormányzatokba!

Recommend Documents