Ballagó diákok köszöntése a Városházán

A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja • XXVI. évfolyam 7. szám • 2015. július 8. • Ingyenes

Ballagó diákok köszöntése a Városházán

Június 10-én szerda délelőtt a város négy általános iskolájából érkeztek diákok a Polgármesteri Hivatal nagytanácskozó termébe, ahol a ballagási hét nyitó eseményeként városunk önkormányzata nevében Dombi Imréné polgármester köszöntötte őket. A köszöntő után kedves műsorral és szeretet üzenettel szólították meg a ballagókat a Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény óvodásai. A rendhagyó eseményen emléklapot vehetett át minden ballagó diák polgármester asszonytól. Az oklevelek átvétele után a diákok a Ladányi Híreknek elmondták, hogy nagy meglepetés volt számukra a köszöntő. Azt is megtudtuk tőlük, hogy még ragaszkodnának a jelenhez, az általános iskolához, de izgalommal várják a jövőt, a középiskolát is. Dombi Imréné polgármester lapunkkal megosztotta: Püspökladány Város Önkormányzata elsőként gratulált a végzős diákoknak. Áprilisban a ballagó középiskolásokat, most

pedig a végzős 8. osztályosokat köszöntötte a Városházán. Megmutatta nekik a hivatalban folyó munkát, valamint a dísztermet és városunk díszpolgárainak képét is. A rendezvényre a város valamennyi általános iskolája meghívást kapott. Polgármester asszony örömét fejezte ki, hiszen mind a négy intézmény végzősei és osztályfőnökei is jelen voltak az eseményen. Az oktatási intézmények vezetői elmondták, hogy örömmel jöttek a találkozóra. Megtudtuk tőlük az is, hogy a most 8. osztályos tanulók életében elérkezett az a pillanat, amikor el kell válniuk egy megszokott világtól, az iskolájuktól, osztálytársaiktól, tanáraiktól. Mindazoktól, akiknek egyaránt sokat köszönhetnek, hiszen az iskolába lépés első napjaitól a ballagásig rengeteg -egy életre maghatározó- emlékkel és komoly tudással lettek gazdagabbak. TRS

2

Püspökladányi Hírek 2015. július 8.

Nem támogatja az Oktatási Államtitkárság a református egyház kérését Az elmúlt hónapban megszületett a döntés: nem támogatja az oktatási államtitkárság a református egyház kérését, miszerint a Kálvin Téri Általános Iskola épületét kiürített állapotban kéri. Az államtitkárság döntése azt jelenti, hogy szeptembertől változatlan helyen, változatlan formában folyik tovább az nevelő- oktató munka a Kálvin Téri Általános Iskolában. -Püspökladány Város Önkormányzata a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megkeresése után meghozta döntését, mely szerint nem adja át az egyház részére a Kálvin tér 8. szám alatt lévő ingatlant. Ekkor elindult a KLIK véleményeztetési eljárása is, majd a véleményeket felküldték a minisztériumba, ahonnan idő közben megérkezett a válasz: „Az átszervezést nem támogatja államtitkár asszony.” Ez azt jelenti, hogy a tulajdonjog az önkormányzatnál van, volt és marad, folytatódik a munka az iskolában tovább, úgy, ahogy eddig. Az önkormányzat felé egyébként semmilyen megkeresés nem érkezett iskola- átszervezéssel kapcsolatban. Az önkormányzat a 2015-ös költségvetést is úgy állította össze, hogy abban az intézmények pénzellátása zavartalan legyen. Minden önkormányzat által működtetett intézmény megkapta a megfelelő finanszírozási összeget tájékoztatta lapunkat Dombi Imréné polgármester. Megkerestük Pató Józsefnét, a Kálvin Téri Általános Iskola igazgatóját, aki a Ladányi Híreknek elmondta, nagyon örül az államtitkárság döntésének, valamint azt is megtudtuk, hogy már tájékoztatták a gyerekeket és szüleiket a pozitív döntésről. -A gyerekek, szülők és pedagógusok egyaránt örültek a döntésnek, hiszen bizonytalanságban voltunk idáig. Most mindannyian nyugodtan mehetünk el a nyári szünetre, és készülhetünk majd fel az új tanévre. A véleményezési eljárás során a szülők is kinyilvánították véleményüket a Kálvin Téri Általános Iskola ügyében. 1 tartózkodás és 1 igen szavazat mellett 312 szülő nemmel szavazott az iskolaépület átadásáról. -Borzasztó feszült állapotban telt az a pár hét, amíg a döntésre vártunk. Június elején igazgató asszony értesített bennünket arról, hogy a Kálvin Téri Általános Iskola Kálvin tér 8. szám alatt lévő ingatlan átadását a

református iskola számára az államtitkár sem támogatja. Mindenki megkönnyebbült, mert nehéz volt ez az időszak. Bíztunk a pozitív döntésben, de akkor lélegeztünk fel igazán, amikor megérkezett a válasz. Most bizakodva nézünk a jövőbe, várjuk az évnyitót, mindenki nyugodt szívvel kezdi meg a tanévet – mondta el lapunknak Pusztainé Kárai Krisztina a szülői munkaközösség elnöke. Áprilisban a jogszabályokból adódóan a KLIK lefolytatta a véleményezési eljárást. A szándéknyilatkozatok ezután felkerültek az államtitkárságra, ahol a tankerület által felterjesztett javaslat alapján az államtitkár asszony meghozta döntését, melynek értelmében az átszervezést nem támogatja. -Nem csalódtam, természetesen ezt a döntést vártam. Az iskola közösségei, a város mint önkormányzat, mint működtető, a helyi KLIK mint fenntartó azt mondták, hogy ez egy jól működő intézmény, nem lehet megszüntetni azt a sikeres munkát ami ott folyik, hanem tovább kell folytatni. Én úgy gondolom, hogy ez egy megrázó folyamat volt, amire nem hiszem, hogy szükség lett volna, nem értem most sem az alapokat. Meggyőződésem, hogy bármilyen probléma adódik intézmények között, azt először helyben kell megegyezve, egymással megbeszélve megoldani, és csak utána lehet tovább menni a KLIK és az államtitkárság felé. Az a meglátásom, hogy itt kimaradtak lépcsők - tudtuk meg Kovács Krisztinától az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnökétől. A téma kapcsán megkerestük Pella Pált, a Püspökladányi Református Egyházközség lelkipásztorát, aki kérdésinket továbbította a püspöki hivatalba. A válaszok megérkezéséig türelmünket kérte. Ám elmondta, hogy örülnek az egyházi iskola iránti folyamatosan nagy szülői igénynek. -Az egyház mindenkor a munkahelyek megvédésében, sőt megteremtésében volt érdekelt. A gyermekek elhelyezése megoldott, a megoldásról az érintett szülőket saját csatornákon keresztül tájékoztattuk. Azt gondolom, másnak ez az információ érdektelen - tudtuk meg Pella Páltól. TRS

Új szemétgyűjtő edényeket készít a Városüzemeltető Kft. Újfajta szemétgyűjtő edényeket készítenek a Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft. szakemberei a Közkév telephelyen. Az új 50 literes, oszlopos, a városképbe illeszkedő fém hulladékgyűjtő edények gyártása folyamatos, a közeljövőben a város több pontjára helyeznek majd ki belőlük a Kft. munkatársai, illetve cserélik a régieket. Varga Lajos, a cég vezetője lapunknak elmondta, hogy céljuk az egységes arculat kialakítása a hulladékgyűjtő edényeken. Az intézmények folyamatosan jelzik számukra, hogy elhasználódtak az eddigi szemetesek, sok megérett a cserére. Igazgató úrtól megtudtuk, hogy fontos volt egy lakatosműhely kialakítása, hiszen itt a szemétgyűjtő edények elkészítése mellett számos olyan lakatosipari munkát tudnak elvégezni a dolgozók, melyek szükségesek a különböző gépek vagy közterületi tárgyak javításához, felújításához. A Városüzemeltető Kft. részéről részletes felmérés készült a város közterületein, a gyalogos közlekedési útvonalak mentén meglévő hulladékgyűjtő edények elhelyezkedéséről, műszaki állapotáról. A felmérés alapján a hulladékgyűjtő edények többsége elavult, némelyik szétesik, a bedobott hulladékot nem tartja meg. Ezeknek a cseréje történik meg a közeljövőben, emellett olyan területekre is kihelyeznek hulladékgyűjtő edényeket, ahol eddig nem volt. A köztisztaság fenntartásában feladatai vannak az önkormányzatnak, az önkormányzat által megbízott szolgáltatónak, de vannak feladatai az ingatlantulajdonosoknak és általában a polgároknak is. Éppen ezért Varga Lajos úgy véli, hogy egy települési környezet fenntartásában minden polgár köteles közreműködni. Az új hulladékgyűjtő edények perforált lemezből készülnek, így a szemétgyűjtők esztétikusak, hosszú élettartamúak, jól szellőzőek és nagyon

könnyen szerelhetőek lesznek - tudtuk meg Szabó Károlytól a Kft. kommunális ágazatvezetőjétől. A városkép szempontjából fontos, hogy a kertberendezési tárgyak - mint pl. a hulladékgyűjtő edények – egységes megjelenésűek, esztétikusak legyenek, a most készülő edények színvilágukban is ezt tükrözik. Püspökladányban a közelmúltbeli fejlesztések alkalmával megújult szabadtéri színpad, sétáló utca környékére kerülnek ki először az új, egységes megjelenésű hulladékgyűjtő edények. Ezt követően a város forgalmas útszakaszain, játszóterein cserélik ki az elhasználódott edényeket az egységes városkép kialakítása érdekében.


3

Elkezdődött a betakarítás az önkormányzati földeken Több napon át szedték a határban a zöldborsót a Start mezőgazdasági mintaprogram dolgozói az elmúlt héten. A meleg ellenére jókedvűen tépkedték le a növényről a borsóval telt csöveket, majd vödrökben és ládákban gyűjtötték össze. A növények bőséges terméssel hálálták meg a gondoskodást, hiszen közel 8 mázsányi zöldborsót tudtak leszedni a munkások. A zöldborsó mellett a város konyháinak igényeit kielégítve más beérett növénykultúrát is folyamatosan betakarítanak a földeken dolgozók.

- A mezőgazdasági mintaprogramban közel 117 ember dolgozik. A földterületen különböző konyhakerti növényeket nevelünk 5,2 hektáron, ahol paprika, paradicsom, uborka, borsó, hagyma, burgonya és még számos zöldség termesztése folyik. Eddig 202 csomó retket szedtünk le és szállítottuk el az intézményekbe. Fejes salátából 273 db-ot szedtünk fel, a szárzellerből 1450 csomagot

Új telephelyet épített a Castor Kft. A Táncsics utcai vasúti átjáró felől a városba fordulva impozáns kép fogad bennünket. A korábbival ellentétben egy tetszetős, és igazán komoly épületkomplexum készült el itt az elmúlt néhány hónap során. Jóleső érzés ez a ladányiaknak, hiszen azon túl, hogy kellemes a látvány, azt is mutatja, hogy vannak jól működő cégek, vállalkozások a városban, melyek munkát, biztonságot adnak sok család számára. A Castor Kft. ilyen. Kiszámítható, fejlődő, és ahogy azt az új telephely is mutatja igényes arra, hogy ne csak a munka minősége, de a munkakörnyezet is megfeleljen a XXI. század elvárásainak. A cég 100 millió Ft összegű vissza nem térítendő támogatást nyert „Telephelyfejlesztés a CASTOR rakodó és szolgáltató Kft.-nél” című, az Új Széchenyi Terv Észak- alföldi Operatív Program, Telephelyfejlesztés tárgyú felhívás keretében, ami 37 %-os támogatási intenzitást jelent. A több mint 265 millió Ft összköltségvetésű beruházás segítségével egy 2200 m2 alapterületű szerelőcsarnok, forgácsoló csarnok valamint irodaház épült meg. A projekt Püspökladányban a vállalkozás saját tulajdonában lévő telephelyén, a I. dűlőben, a 4-es főút mellett valósult meg. A CASTOR Kft. 1992-ben alakult. Fő tevékenységi köre a gépi földmunka, ezen belül a belvízi munkák, bányarekultiváció. Jelenleg elsősorban hulladéklerakók gépi földmunkáit, szigetelését, valamint karbantartási munkáit végzi a Kft. A megnyert pályázattal telephelyfejlesztést valósítottak meg az elmúlt két évben.

készítettünk. Most a borsót szedjük, ezt követően az uborkát, a zöldbabot, majd a paradicsomot, paprikát fogjuk leszedni. A program egy kidolgozott ütemterv szerint zajlik. Különböző csoportokban végzik a feladatokat a dolgozók. A növények betakarításában mindenki kiveszi a részét. A program résztvevőinek a mennyiség és a minőség is nagyon fontos, a megtermelt zöldségeket az idei évben is a városban működő konyhák kapják - tudtuk meg Lengyel Zoltántól, a Start mezőgazdasági mintaprogram szakmai tanácsadójától. A leszedett borsókat a tavalyi évben elindult száraztészta és savanyító kisüzem dolgozói fosztják ki. Keczán Zoltánnétól, a Start mintaprogram koordinátora elmondta, hogy itt történik a zöldségfeldolgozás, jelenleg 20 fő fosztja a leszedett borsót. Megtudtuk azt is, hogy a kisüzem által előállított termékek nagyon népszerűek. A száraztészta készítése egész évben folyamatos, hiszen a Start mintaprogram tojóállománya minden nap szállít friss tojást a kisüzembe. Emellett a megtermelt zöldségek is itt kerülnek feldolgozásra és savanyításra. A mezőgazdasási mintaprogram sikeresen zajlik, a már elültetett zöldségek szépen fejlődnek, a dolgozók gyommentesítik a területet, és locsolják az elültetett növénykultúrákat. A nyár folyamán folyamatos lesz a növények betakarítása, melyek az önkormányzat által üzemeltetett konyhán, a közétkeztetésben kerülnek felhasználásra. Tüdősné

-A telephely modernizációja és bővítése során megépült egy irodaház. Az épületben irodák, tárgyalók, mosdók, öltözők, ebédlő, valamint egy rendezvényterem kapott helyett, ahol különböző továbbképzések, rendezvények valósulhatnak meg. Az irodaház mellett megépült egy szerelő -karbantartó csarnok. Itt lett kialakítva a raktár helyiség is, illetve itt végzik a dolgozók a karbantartási, szerelési munkákat a különböző munkagépeken. Az épületek felújítása mellett odafigyeltünk arra is, hogy a területrendezés is megtörténjen a fejlesztés során. Így fásítás és füvesítés történt, valamint egy szökőkút is megépítésre került, melyet ajándékba kaptunk Győrfi Lajos szobrászművész barátomtól. Az infrastrukturális fejlesztés mellett épületenergetikai korszerűsítés is megvalósult. A korszerűsítésnek köszönhetően jelentősen javultak az épület hőtechnikai adottságai, valamint energiafelhasználása is. Cégünknek közel 100 munkagépe van, így azoknak az alkatrésszel való ellátását is a Kft. szakemberei készítik. Így szükséges volt egy forgácsoló csarnok kiépítésére is, ahol elkészülhetnek a különböző alkatrészek. A megvalósult beruházással a XXI. századnak megfelelő munkakörülményeket teremtettünk dolgozóinknak, de a fejlesztés nem ért véget, hiszen még füvesítés, parkosítás, a későbbiekben pedig újabb csarnoképítés is tervben van – mondta el lapunknak Szabó Lajos, a CASTOR Kft. ügyvezető igazgatója. A CASTOR Kft. által megnyert pályázat a vállalkozás működési helyszínéül szolgáló meglévő, működő telephely modernizációját és bővítését szolgálta. A megvalósuló beruházással a telephely kihasználtsága megnövekedett, javult a munkakörülmény, ezáltal nőtt a dolgozói elégedettség is. A jövőben csökkenhet a Kft. működési költsége, nőhet a megbízások száma, ezáltal megnő a cég versenyképessége is. DSA

4


Kerékpárral is járják a várost a polgárőrök A közelmúltban két kerékpárt vásárolt a püspökladányi polgárőrség, összesen 100 ezer Ft értékben. A „polgárőrség” feliratú kerékpárokkal járőrszolgálatot fognak ellátni, ezáltal növelve a közterületi szolgálat mobilitását. Faragó Zoltántól, az püspökladányi polgárőrség elnökétől megtudtuk, hogy a kerékpárokat a Püspökladány Város Közművelődéséért Közalapítványhoz benyújtott nyertes pályázati összegből vásárolták meg.

-A biciklik külső megjelenésénél különböző jogszabályokat kellett figyelembe venni. Így például a „polgárőrség” feliratot jól látható,

olvasható méretben kellett elhelyezni a kerékpár vázának mindkét oldalán. A polgárőrök a kerékpáros járőrszolgálattal elsősorban a helyes közlekedésre, illetve a kerékpárok helyes felszereltségére szeretnék felhívni a lakosság figyelmét, emellett járőrözéseinkkel továbbra is segítjük a Püspökladányi Rendőrkapitányság munkáját –mondta el lapunknak Faragó Zoltán, a polgárőrök vezetője. Városunkban nem újdonság a kerékpáros járőrszolgálat, hiszen a püspökladányi rendőrök 2014 márciusától már használják munkájuk során ezt az eszközt. Mivel a reggeli és a délutáni órákban jelentős kerékpárforgalom bonyolódik Püspökladány kerékpárútjain, így a járőrszolgálat célja a szabálysértések, bűncselekmények megelőzése, megakadályozása, a járőr-útirányokban meghatározott területek átfogó ellenőrzése, az állandó demonstratív rendőri jelenlét megteremtése - tudtuk meg Ferenczik Ferenc alezredestől, a Püspökladányi Rendőrkapitányság kapitányságvezető-helyettesétől. A rendőrségi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a lakosság a kerékpáros járőrök megjelenését örömmel fogadja, a demonstratív rendőri és polgárőri jelenlét a jövőben hozzájárulhat a bűncselekmények visszaszorulásához, ezáltal a lakosság szubjektív biztonságérzetének növekedéséhez is. Tüdősné Rábai Sarolta

www.ladanytv.hu Méhészeti találkozó a Farkasszigetben Méhészeti találkozót tartottak az elmúlt héten szombaton a Püspökladány és Vidéke Méhészek Egyesület tagjai a Farkasszigetben, a közelmúltban átadott méhészeti bemutatóhelyen. Az egész napos rendezvényen szakmai előadásokkal, tájékoztatókkal várták a térség méhészeit. - Ez a rendezvény a korábbi elnök úrnak a kezdeményezése jött létre. Korábban is volt már hasonló jellegű találkozó, illetve méhész piknik, ahol az egyesület tagjai összejöttek. Ma is egy ilyen összejövetelt szerveztünk, ahol szakmai előadást tartunk. Gyakorlatilag az egész rendezvény a genetikai frissítés körül forog, hogy olyan méhanyákat kellene távoli helyekről hozni, hogy ne szűküljön be a genetikai tartalmuk a környék kínálatára - tájékoztatta lapunkat Csiha Imre, a Püspökladány és Vidéke Méhészek Egyesület elnöke. A rendezvényen elsőként Dr. Nagy Lajos köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, hogy a találkozó célja a hazai mézfogyasztás növelése, amit elsősorban a jó minőségű termékek előállításával lehet elérni. Őt Katonáné Kalmár Terézia követte, aki a magyarországi méhészkedés kezdeteiről, mézes ételekről és a mézeskalácsról tartott előadást. A jelenlévők megtudták, hogy Tiszaigaron 2011-ben a Start program keretében elindult a méhészkedés, s mostanra olyan szintet értek el, hogy igény mutatkozott a felvásárlásra és a kereskedelmi forgalom megszervezésére is. Így a településen méhészeti üzemet hoztak létre. Ezen kívül Láng Lajos

is ellátogatott a rendezvényre, aki a méhanya neveléséről, illetve a méhtenyésztésről tartott előadást a nap folyamán. - A Püspökladány és Vidéke Méhészek Egyesület több évtizede működik városunkban. Az egyesület közel 60 tagot számlál, akik aktív résztvevői a város életének, és a közelmúltban átadott „méhsimogató” bemutatóhely kialakításánál is segítettek – tudtuk meg Rásó János alpolgármestertől. Hasznos és értékes információkkal gazdagodtak azok a méhészek, akik részt vettek a 4. alkalommal megrendezett méhészeti találkozón Püspökladányban. Az egész napon átívelő összejövetelen a jelenlévők különböző szakmai előadásokat hallgathattak a méhek szakszerű tartásáról, illetve a mézkészítés lehetőségeiről. DZ

5


Elkezdődött a nyári közétkeztetés Püspökladányban Idén is minden önkormányzat pályázhatott állami támogatásra a nyári gyermekétkeztetéshez. - A kormány a nyári étkeztetésre szánt forrásokat fokozatosan emelte az elmúlt években: 2013-ban az állam 2,4 milliárd forintot fordított rá, tavaly ez az összeg 2,64 milliárd forint volt. Idén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek ingyenes nyári étkeztetésének támogatására 3 milliárd forint költségvetési forrás áll rendelkezésre. A nyertes települési önkormányzatoknak a nyári szünidő alatt legalább 43, legfeljebb 54 napon keresztül kell biztosítania a rászoruló gyermekeknek a napi egyszeri egészséges, friss alapanyagokból készített meleg ebédet. A támogatási összeg nagysága az adott településen élő rászorulók számától, illetve attól függ, hogy hol, hány napon keresztül kapnak a nyáron ingyenesen ebédet a gyerekek. A térség szinte valamennyi települése kapott támogatást, közel 63 millió Ft összegben – tájékoztatta lapunkat Bodó Sándor országgyűlési képviselő. Püspökladány város önkormányzata is pályázott, így ezen a nyáron is biztosítja az étkezést azoknak a szociálisan nehéz helyzetben lévő gyermekeknek, akiknek ezt családjuk nem tudja megoldani. A szükséges pénzt pályázati úton és saját forrásból teremtette elő az önkormányzat. - 2015-ben is beadtuk a pályázatot, az elmúlt hónapban meg is kaptuk az eredményt, hogy elfogadták a pályázatunkat és 337 fő étkezését - amit megigényeltünk - támogatja a pályázat. Minden évben önerőre is szükség van, az önkormányzatoknak hozzá kell járulniuk a nyári étkeztetéshez. Természetesen ezt is vállaltuk, 43 főben jelölte meg az önkormányzat a támogatást. Ez 1 millió Ft-ba kerül, úgy, mint az előző évben. Idén

figyelembe vették azt is, hogy az önkormányzat 43 főt vállalt önerőként, és ennek a felét pluszban még odaadták az önkormányzat javára, így 21 főt kaptunk még pluszban, összesen Püspökladányban, a nyár folyamán 401 fő tud ingyenesen étkezni. A nyári étkezési program június 16-tól augusztus 28-ig tart. A főzés a város általános iskoláiban, valamint az óvodák konyháiban történik – mondta el lapunknak Dombi Imréné, városunk polgármestere. Az Egyesített Óvodai Intézmény kezdte meg a nyári közétkeztetést városunkban június 16-tól. Ők 2 intézményben: a Katica Tagóvodában és a Nyitnikék Tagóvodában készítik el az ebédeket. Ezt követően július 20-tól a Gazdasági Ellátó Szervezet konyháiban zajlik majd a főzés. Ők egy intézményt, a Kálvin Téri Általános Iskola konyháját jelölték ki, így csak ott történik a nyári közétkeztetés. - Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a közétkeztetésben részvevő gyermekek inkább elviszik, mint hogy helyben fogyasztanák el az ebédet. Az intézmények 440 Ft-ból állítanak elő egy adag ételt, mely során a helyi Start mezőgazdasági mintaprogramban megtermelt zöldségeket is felhasználjuk a főzéshez, hiszen így az ételek garantáltan jó minőségű alapanyagokból készülnek el – tudtuk meg Pusztainé Nádházi Ibolyától, a Gazdasági Ellátó Szervezet igazgatójától. 358 gyermek étkeztetésére kapott támogatást az idén az államtól a város, míg további 43 fő -nek az étkezési költségeit az önkormányzat biztosítja, így összesen 401 rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek kap 54 napon keresztül meleg ebédet Püspökladányban. TRS

IX. Nemzetközi Betyárdal és ifj. Vigh Sándor emlékdíjas népzenei verseny Június 20-án kilencedik alkalommal rendezte meg a Törő Gábor Hagyományőrző Népdalkör a Nemzetközi Betyárdal és ifj. Vigh Sándor emlékdíjas népzenei versenyét a Dorogi Márton Városi Művelődési Központ Tagintézmény színháztermében. A rendezvénnyel a fiatalon elhunyt, a népzenei gyűjtéseket, a sárréti népi hagyományok éltetését szívügyének tekintő ifjabb Vigh Sándorra is emlékeztek. A rendezvény védnöke, Dombi Imréné polgármester asszony nevében Márkus Gábor alpolgármester köszöntötte a versenyzőket és a közönséget. Alpolgármester úr köszöntőjében felidézte, hogy az együttes alapítója mindig örömmel számolt be új ötleteiről, a népdalkör sikereiről. Ifj. Vigh Sándor kezdeményezésére indult el a betyárdal verseny, mely Hadházi Andrásné művészeti vezetésével azóta is évente megrendezésre kerül. A népdalkör városunk kulturális életének részévé vált, számos eredményt ért el, s az önkormányzat továbbra is támogatni fogja ezt a hagyományteremtő művészeti munkát. Hadházi Andrásné üdvözölte a megjelenteket, megköszönte Püspökladány önkormányzatának támogatását, és beszámolt az elmúlt időszak sikereiről: XI. Vass Lajos Regionális Verseny, valamint a kunhegyesi Kóta országos minősítő Arany Páva Díja. Megtudhattuk tőle, hogy a rendezvényre meghívást kapott fellépők betyárdalokkal, pásztordalokkal és bordalokkal vagy népdalcsokorral jelentkezhettek az egész napos versenyre. Ezután bemutatta a háromtagú zsűrit: dr. Joób Árpád népzenekutatót, a Nyíregyházi Főiskola Ének-zene Tanszékének nyugalmazott tanszékvezető tanárát, Kiss Istvánné muzeológust és Tányér József tagintézményvezető könyvtárost. A megnyitó után a Törő Gábor Hagyományőrző Népdalkör előadásában hallhattuk a Debreceni nádas erek kezdetű betyárdalt, Barsi Ernő gyűjtésében és egy hortobágyi pásztornótát Ifj. Vigh Sándor emlékére. Ezzel kezdetét vette a verseny. Tíz szólista volt jelen ének-citera kategóriában, négy együttes Püspökladányból, a többi résztvevő Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyéből érkezett. Két határontúli csoport a vajdasági Csókai Rákóczi Férfikar és a Hajdú járási Rekötye Népdalkör szereplése tette színesebbé a versenyt, erősítve a magyar kulturális összetartozást. A verseny első részét a Kossuth Olvasókör produkciója zárta, akik eddig minden alkalommal részt vettek a rendezvényen, ezúttal egy népdalcsokrot adtak elő. A délutáni műsorrész előtt felvételről hallhattuk Törő Gábor előadásában legkedvesebb pásztordalát: Ha felülök a fekete halomra… Ezt követően a rendezvény fővédnöke, Bodó Sándor országgyűlési

képviselő szólt a jelenlévőkhöz, emlékezve a történelmi örökségünkhöz tartozó betyárvilágról, annak minden szépségével, romantikájával, komorabb oldalával együtt. Hangsúlyozta az együttes hagyományőrző munkájának jelentőségét, népdalkincsünk gyűjtésének, megőrzésének és továbbadásának fontosságát. Kilenc műsorszámot hallhattunk még, majd a zsűri döntésének megszületéséig rövid szünet következett. A szép számú közönség és a versenyzők izgatottan várták a döntést. A versenyzők produkcióiról a zsűri elnöke, dr. Joób Árpád népzenekutató mondott véleményt, 12 arany és 6 ezüst minősítést adott át. Az oklevelek mellé minden versenyző kapott egy ajándéktárgyat, melyet Rásó Jánosné horgoló kézműves készített. Arany fokozatot kapott szólóban: Angyal Ferenc Kisújszállásról, Csádi Sándor Konyárról, Kiss Ferenc Gyuláról, Rácz Dóra Püspökladányból, Tar Csilla Eszter Balmazújvárosból, Varga Zsigmond Komádiból, Romhányi István és Tóth József szintén városunkból. Az együttesek képviseletében pedig a Kossuth Olvasókör, a Ladányi Betyárok, a Rekötye Népdalkör és a Csókai Magyar Művelődési Egyesület II. Rákóczi Ferenc Férfikar. Ezüst fokozatot kapott Vigh Anett, és a legfiatalabb citerás, Kolozsi László Sándor, a Püspökladányi Pacsirták /Rácz Dóra, Vigh Anett/, a Bartók Béla Vésztői Népdalkör, a vésztői Bartók Béla Népdalkör Liliom Citeraegyütese, a Komádi Városi Népdalkör. Dr. Joób Árpád értékelésében hangsúlyozta a verseny magas színvonalát, hagyományteremtő erejét. Biztatta az ifjú szólistákat, citerásokat, akik lenyűgözték a hallgatóságot, hiszen bennük a jövő reménysége. Az ifj. Vigh Sándor Emlékdíjat immár harmadik alkalommal adták át. A márványból készített zöld talapzaton fehér színű álló alakú kis citerát Csádi Sándor, a konyári népdalkör szólistája kapta, aki előadásmódjával, szakmai alázatával lenyűgözte a résztvevőket. Végül az egyesület elnöke megköszönte a Püspökladányi Tájékoztató és Közművelődési Központ, Könyvtár, Múzeum vezetőjének és valamennyi kollégájának segítségét, városunk önkormányzatának pályázati támogatását. Zárásként a fellépők a közönséggel együtt énekelhették el A ladányi, a ladányi torony tetejébe... kezdetű népdalt. A jó hangulatú, közös éneklést egy vacsora zárta, ahol együtt örülhettek a sikernek. Elmondhatjuk, hogy ez a nemes kezdeményezés a népzene iránti mély elkötelezettséggel elérte célját. Tányér József

6


Megemlékezés a Trianoni emlékműnél

2010. június 4 -én lépett hatályba az a törvény, mely alapján június 4-e a Nemzeti Összetartozás Napja lett. Ezen a napon a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékezik az egész ország. 2015. június 4- én Püspökladány Város Önkormányzata hatodik alkalommal rendezte meg a nemzeti emléknapot a Trianoni emlékműnél.

1920. június 4-én a versailles-i Nagy-Trianon palotában írták alá a békediktátumot, mely területe kétharmadával csonkította meg a történelmi Magyarországot. A szerződés Magyarország új határainak megállapítása mellett 35 000 főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. A trianoni békeszerződés az I. világháború lezárásaként a háborúban vesztes Magyarország és a háborúban

győztes antant szövetség hatalmai között jött létre. A műsor legelején a Petritelepi Általános Iskola diákjai felvonultatták a történelmi zászlókat, mely után az Id. Csenki Imre Vegyeskar előadásában az emlékezők meghallgatták a Himnuszt. Majd Tódor Györgyné elszavalta Wass Albert Intelem című versét. Az emlékezés levezető kommentátoraként Nagy Bernadett köszöntötte a megjelenteket, és felkérte Dombi Imréné polgármester asszonyt beszédének megtartására. A beszédben polgármester asszony visszatekintett az időben, hangsúlyozva, hogy hazánkat milyen tragédia érte a békediktátum aláírásával. A magyar nemzet összetartozásának emléknapján a műsort három fiatal előadása tette teljessé. Rácz Dóra Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország című dalt énekelte el. Majd Gyányi István, Sárándi Máté gitárkíséretével elénekelte a Mert a haza nem eladó és az Ez itt az én hazám című dalokat. Végezetül a résztvevők elhelyezték koszorúikat és az emlékezés virágait az emlékműnél. A rendezvény az Id. Csenki Imre Vegyeskar előadásában a Szózat és a Székely himnusz eléneklésével ért véget. OV

Muszka János-díjat kapott Smidróczki Anikó néptáncos A hagyományokhoz híven idén is odaítélte a Muszka János Alapítvány a névadóról elnevezett díját, melyet május 17- én az alapítvány „Most rúgjon a sarkad szikrát” című évadzáró gála műsorán adtak át. Az elismerő díjat azok a táncosok vehetik át, akik az együttesben eltöltenek 10 évet. Komoly és kitartó munkájukat egy emlékplakettel és egy oklevéllel jutalmazzák. Az alapítvány 2003 -ban alakult. Muszka János emlékét őrzi, aki munkássága alatt néptánc csoportokat szervezett óvodás kortól egészen a felnőtt korig. A Muszka János Alapítvány a népi kultúra megőrzésére jött létre a püspökladányi néptánc mozgalom folytatásaként. A Muszka János

Alapítványi díjat eddig olyan emberek kapták, akik nagyon sokat segítettek az együttesnek szívvel- lélekkel, önként és társadalmi munkában dolgoztak. Először egy olyan régi táncosunk kapta, mint Varga István, aki az előző csoportban is alapító tag volt. Aztán Nemes Pista bácsi Biharnagybajomban, aki a Karafitty együttes vezetője. Utána maradt az a hagyomány, hogy aki az együttesben tíz

évet eltöltött, kitartóan és lelkesen dolgozott, a művészeti iskolában elvégezte a néptánciskola 10 osztályát, hat alapot és négy továbbképzőt, akkor azt egy ilyen nagyon szép díjjal jutalmazzuk -mondta el lapunknak Koloszár Erzsébet, a TÁDÉ együttes vezetője, az alapítvány elnöke. A plakettet, mellyel a táncosokat kitüntetik, a nádudvari Fazekas István készíti, mely önmagában is rangot jelent, mellé pedig társul egy oklevél is. Ezt az elismerést idén Smidróczki Anikó kapta, aki tíz éve képviseli városunkat a helyi, hazai és külföldi fellépések, turnék és fesztiválok alkalmával. Smidróczki Anikó számára igazi elismerés volt, hogy megkapta a Muszka János Alapítvány díját, hiszen óvodás kora óta táncol a TÁDÉ együttesben. Eleinte a Pici Tádé, majd a Kicsi Tádé tagja volt, ma pedig a Tádé felnőtt tagjaként táncol. Anikó azt mondja, hogy a nővére kezdett el néptáncolni, s Ő követte ebben. -Nagyon jó társaság, jól összeszoktunk, szeretjük egymást. Mindegyik fellépés egy kedves emlék, és majdnem mindegyiken ott tudtam lenni. Nagyon örülök annak, hogy megkaptam a díjat, megtisztelő számomra. Itt az együttesben nagyon sok szeretetet kaptunk, és minden jót, elsősorban jó példát. Jó emberekkel vagyunk itt együtt, közös bennünk a tánc iránti szeretet. Ez a közös nyelv. Szeretnék még itt maradni a Tádéban, ameddig lehet. Nyáron megyünk Horvátországba, jönnek hozzánk a mákófalviak, illetve Horvátországból is jönnek táncosok. Nyáron néptánctábor lesz, ahol mindig egy új táncot tanulunk meg, illetve megyünk a Tűztánc fesztiválra is -mondta el lapunknak az idei év díjazottja, Smidróczki Anikó. A Muszka János Alapítvány megalakulása óta meghatározó szerepet tölt be Püspökladány város és a kistérség kulturális életében. A Tádé együttes legfőbb célja a néphagyományok, népszokások átörökítése és az ebből táplálkozó koreográfiák színpadra állítása. OV

7


Minden eddiginél eredményesebb pedagógiai tanévet zárt a Karacs Ferenc Múzeum Tagintézmény

A Karacs Ferenc Múzeum Tagintézmény hosszú évek óta nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a gyerekek minél nagyobb számban és minél több alkalommal részesülhessenek őseink kultúrájából, miközben kreatívan szórakoznak. A múzeumpedagógia évről évre nagyobb fontosságot kap a múzeumi munkában. Ahhoz azonban, hogy a múzeumba egyre több gyermek látogasson el, nagy szükség van azokra a pedagógusokra, akik a munkánkat segítve elhozzák a múzeumba a gyerekeket, akár egy tanévben többször is. A munkájuk megköszönésére és az idei tanév eredményeinek bemutatására került sor a tagintézmény történetében először a múzeumpedagógiai tanévzárón 2015. június 10-én délután.

gyerekekkel kapcsolatban, valamint azt, hogy a gyerekek, akik már óvodás korukban megismerik a múzeumot, szívesen térnek vissza iskolásként újra és újra. Szóba került a jövő is. Újra kívánjuk indítani a honismereti szakkört, amely egykor nagy népszerűségnek örvendett. A már bejáratott foglalkozásokat továbbra is ajánljuk, ezen kívül azonban új lehetőségeket is számba veszünk. Várjuk a pedagógusok igényeit, amelyeknek igyekszünk megfelelni. A rendezvény végén a Tájékoztató Központ ajándékcsomagjait adtuk át azoknak a pedagógusoknak és intézményeknek, akik a legtöbbször hozták el a gyerekeket a múzeumba. Apró figyelmesség volt ez a múzeum részéről, a köszönet és az öröm jele. Köszönjük minden óvodapedagógusnak és pedagógusnak, aki ellátogatott a múzeumba a legutóbbi tanévben, és megtisztelt minket a figyelmével! Köszönjük a gyerekeknek, akik lelkesen vettek részt a foglalkozásainkon és szívesen jönnek vissza! Köszönjük a szóban és írásban megfogalmazott véleményeket, amelyeket az évzárón résztvevők olvashattak és hallhattak. Bízunk abban, hogy a 2015/2016. tanév is hasonló eredménnyel zárul egy év múlva.

Néhány vélemény (a teljesség igénye nélkül):

Az év végi sok munka ellenére majd minden helyi oktatási és nevelési intézmény képviseltette magát a rendezvényen, valamint tiszteletét tette nálunk a sárrétudvari általános iskola igazgatóhelyettese is. Ferenczyné Csáki Annamária tagintézmény-vezető köszöntötte a vendégeket, majd Bartháné Balogh Anna, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Püspökladányi Tankerületének igazgatója hangsúlyozta köszöntőjében a múzeum és az nevelési- oktatási intézmények közötti jó kapcsolat fontosságát, valamint az elért eredményeket. Ezt követően Seres László foglalta össze röviden a 2014/2015. tanév múzeumpedagógiai programjait. Az évről évre szokásos nemzeti ünnepekre és hagyományokra építkező foglalkozások (Márton nap, advent, Luca nap, karácsony, farsang, március 15, Szent György nap, pünkösd) mellett az időszaki kiállításokhoz kapcsolódva (I. világháború, erdészeti kiállítás, Győrfi Lajos és Győrfi Ádám szobrászművészek, Herman Ottó vándorkiállítás, képzőművészeti kör kiállítása) is ajánlottunk speciális órákat. Ezen kívül az 5. évfolyam Hon- és népismeret tantárgyához adtunk helyet és eszközöket, illetve tematikus napokat tartottunk vidéki iskoláknak, de osztálykirándulás színhelye is volt a Karacs Ferenc Múzeum. Ezután tagintézmény-vezető asszony összegezte a tanévet: a múzeum több ezres létszámban fogadott gyerekeket, majdnem 200 foglalkozást tartottunk a falai között vagy azon kívül. Ezek a számok alátámasztják a tavaly szeptemberben megfogalmazott szándékunkat, valamint mutatják a múzeum és az óvodák-iskolák közötti jó kapcsolatot. Tagintézmény-vezető asszony kérésére néhány óvodapedagógus és pedagógus megosztotta a jelenlévőkkel a múzeumi foglalkozásokkal kapcsolatos pozitív élményeit. Kiemelték a múzeum megújult környezetét, a rendelkezésére álló eszközök fontosságát az oktatásban, a múzeum dolgozóinak kedvességét és türelmét a

„Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink megismerjék a társadalmi környezet épített értékeit, a letűnt, múltban élő emberek életmódját, környezetének tárgyait. Hisszük, ha megismerik – megszeretik, ha megszeretik – megóvják, esetleg megőrzik ők is a következő nemzedéknek… Mindig szívesen fogadnak bennünket, végtelen türelemmel és elnézően bánnak a kíváncsiságtól néha mozgékonnyá váló gyermekeinkkel” – Bagdány Mária, Tündérkert Óvoda, Nagyhegyes „A múzeumban eltöltött foglalkozások maradandó élményt nyújtottak a diákoknak, és bebizonyosodott, hogy érdemes kilépni az iskola keretei közül, hiszen a múzeum élményekben gazdag ismeretközvetítésre képes… a múzeumlátogatások pozitív élményként raktározódtak el a gyerekekben… Az iskola és a múzeum együttműködését kiemelten fontosnak tartjuk, mivel egymást kiegészítik” – Károlyiné Bihari Ilona és Dombi Katalin, Püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Püspökladány „A hon- és népismeret tantárgy órái már második éve többnyire a múzeumban zajlottak… Úgy gondolom, hogy a tanteremből való kimozdulás, a múzeum légköre, a kedves fogadtatás és a szakmai segítség együtt biztosítja számunkra nemcsak az órák jó hangulatát, hanem a szűkebb és tágabb szülőföld, nagyszüleink, dédszüleink korának alaposabb megismerését is.” – Biróné Szabó Brigitta, Erőss Lajos Református Általános Iskola, Püspökladány „Az alsó tagozatos osztályok havi rendszerességgel látogatták ebben a tanévben a múzeumot. Az idén először bérlet vásárlására nyílt mód, ami igen kedvező lehetőséget teremtett a számunkra… A tárgyi feltételek adottak: a szépen felújított termek, a tágas foglalkoztató tér, a gazdag és változatos kiállítási anyag, a meglévő és egyre bővülő múzeumpedagógiai eszköztár… Az új típusú interaktív tárlatvezetések, a változatos műtárgymásolatok, a különféle izgalmas feladatlapok, játékok (puzzle, memóriakártyák) folyamatosan ébren tartják a gyerekek figyelmét, lelkesedését” – Balázsné Nagy Éva, Kálvin Téri Általános Iskola, Püspökladány „Az elmúlt évek gyakorlatát követve, az idei tanévben is gazdag, színes programokkal várták a múzeum munkatársai a gyerekeket… Újszerűnek és nagyon jónak tartom, hogy a tantárgyakhoz és a tananyaghoz kapcsolhatók az egyes foglalkozások… A gyerekek a hagyományos taneszközök kínálta lehetőségeken túl megnézhetik, megfoghatják, felpróbálhatják, kipróbálhatják a kapcsolódó múzeumi tárgyakat, eszközöket, ruhákat… A tananyag kiegészítésének jó példája az idei évben a Csenki Sándor életútját végigvezető foglalkozás…” – Tőkéné Nagy Ilona, Petritelepi Általános Iskola, Püspökladány

8


„Mivel kollégiumunkban nagyon fontosnak tartjuk a tanulók művészi nevelését és a kulturális javakhoz való hozzáférést, megragadtuk a lehetőséget, hogy az Arany János Kollégiumi Program keretében bérleteket vásároljunk a 115 kollégista tanuló számára. Múzeumunk széles múzeumpedagógiai foglalkozást kínált fel számunkra… A tanév kollégiumi programkínálatának színfoltjai voltak ezek a foglalkozások. Nagyon köszönjük a múzeumi dolgozók, múzeumpedagógusok kiváló szaktudásán alapuló, készséges munkáját és az együttműködés magas szintjét” – Csendes Julianna, Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Püspökladány „A Karacs Ferenc Múzeumot elismerés illeti szervezőmunkáját, megújulási szándékát tekintve. Az általuk rendezett rendezvények okkal tarthatnak igényt diákjaink érdeklődésére… A múzeumi tevékenység a vizuális kultúra oktatásának egy markáns segítője lehet…” – Hegedűs Tibor, Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Püspökladány „Nagyon szerettem a múzeumba járni, mindig örömmel mentem a tanév során” – Katona Orsolya, Petőfi Sándor Általános Iskola, 4. b „Legjobban a népművészettel, népviselettel foglalkozó délután tetszett, és az is jó volt, amikor megtanultunk Annamari néni segítségével szőni és fonni” – Pálfi Helga, Petőfi Sándor Általános Iskola, 4. b „Rengeteg foglalkozás közül lehet válogatni, amik jobbnál jobbak.” – Vajda Dominik, Petőfi Sándor Általános Iskola, 4. b „Nagyon szerettem idén a múzeumi foglalkozásokat, nekem legjobban az agyagozás tetszett” – Katona Márton, Petőfi Sándor Általános Iskola, 4. b „A múzeumi foglalkozásokat mindenkinek csak ajánlani tudom” – Baranyai Hanna, Petőfi Sándor Általános Iskola, 4. b „Nagyon jók a hon- és népismeret órák. 6. osztályban is lehetne ilyen jó óra” – Barabás Vivien, Erőss Lajos Református Általános Iskola, 5. osztály „Az órák nagyon érdekesek és viccesek voltak… Nekem az összes hon- és népismeret óra tetszett, mert mindegyik érdekes volt” – Vad István, Erőss Lajos Református Általános Iskola, 5. osztály Seres László munkatárs

Városvédő szemmel

Ma már életveszélyes átkelni az Ágota hídon A három települést – Püspökladányt, Karcagot és Nádudvart – összekötő műemlék státuszú Ágota híd mára olyan rossz állapotba került, hogy a rajta való átkelés nem kis bátorságot igényel. Ez az átkelőhely szinte az idők kezdete óta fennáll. Már a historikus idők előtti korok emberei is ezt a helyet találták legalkalmasabbnak a Hortobágy folyó mocsarán való átkelésre. A későbbi korokból fennmaradt dokumentumok segítségével nyomon tudjuk kísérni az Ágota híd történetét. Az első írásos feljegyzés 1738-ból való, amikor is egy újólag felépítendő híd helyéül jelölték meg a területet. 1747-ben a tokaji uradalom jelentette a kamarának, hogy készítik az itt megépülő malom és híd anyagát. Mivel mindig is a sószállítás fontos útvonala vezetett itt, így nagyon fontos volt az utak és hidak megfelelő karbantartása. A híd hamarosan vámszedőhellyé is vált, és 1760-ban már Szent Agatha híd néven említi az uradalom. 1783-ban újjáépítették, majd 1797-ben felújították a hidat. Ezután 1829-ben végeztek újból nagyobb mértékű javítást rajta, mert ekkorra már annyira elhasználódott, hogy több baleset is történt. A szabadságharc vége felé Kossuthnak egy 1849. július 1-jén kelteződött, Görgeyhez írt leveléből tudjuk, hogy a cári csapatok elől visszahúzódva leromboltatta a hidat. Nagyon hamar megtörtént az újjáépítés, ami jól jelzi a híd jelentőségét, hiszen 1850-ben már megjelenik a határleírásban, 60 öl hosszúnak megjelölve. A hídvámot 1864-ben szüntették meg, miután elkészült a vasút és később a közút is, így a híd és a még 1935-ig álló csárda egyre inkább jelentőségét vesztette. 1893-ban ismét újjáépítették a hidat, de már nem fából, hanem kőből készültek a pillérei. Ezután nem sok feljegyzés található, de Kecskés Gyula közlése alapján tudjuk, hogy 1973-ban, egy több lyukú kőalapzaton álló, jó karban levő, vasból készült és vaskorláttal ellátott híd állt. A rendszerváltás után, 1996-ban, a három település összefogásával ismét felújításra került. Erre az összefogásra ma is szükség lenne, hiszen a híd jelenleg is használatban van. Azonban mind a járófelület, mind pedig a két oldalán vezető gyalogjáró rész nagyon leromlott, a funkcióját már nem tudja betölteni, mivel gyakorlatilag életveszélyessé vált a hídon való közlekedés. Az Ágota híd felújítása nem tűr halasztást a balesetmentes közlekedés biztosítása miatt, de a hídnak, a településünk történetében egykor betöltött fontos szerepe miatt is ez erkölcsi kötelességünk. Rásó János

Felfedezendő értékeink

Újabb értékek felvételére tett javaslatot a helyi értéktárba a Karacs Ferenc Múzeum Tagintézmény A 2012- ben elfogadott magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvény rendelkezései szerint a települési önkormányzat települési értéktárat hozhat létre. A helyi értéktár egy település történetének minden írott és íratlan forrása, tárgyi és szellemi hagyatéka, természeti és néprajzi kincse, amely méltó arra, hogy megmentsék az utókornak. Kialakítására azért van szükség, mert az identitásunkat, kötődéseinket és gyökereinket jelentő tárgyi- szellemi emlékek egyre inkább veszendőben vannak. A Karacs Ferenc Múzeumban elsősorban a kulturális örökség szellemi és tárgyi javaira, a kézművesség, valamint az épített környezet értékeire hívjuk fel a figyelmet. Fontos kategóriák ezek, mert a Püspökladányban élők gyakran észre sem veszik, hogy milyen értékek veszik őket körül. A mindennapok során megszokták azokat, figyelmük elsikkad felettük. Városunk számos kulturális szellemi és tárgyi értékkel rendelkezik. Karacs Ferenc térképész, rézmetsző munkássága mindenki előtt ismert. Nagyon sok értéket fellelhetünk épített környezetünkben is, ilyen a város legrégebbi, máig használt épülete: a református templom. Mindenki előtt ismert a Rákóczi fogadó, a bíróság épülete, a Petőfi Sándor Általános Iskola, valamint a Nagylányiskola épülete. De bekerülhet olyan ma élő

személy is, aki tevékenysége révén büszkeségévé vált közösségünknek. Püspökladány számára érték lehet a gyógyvíz, ugyanígy értéktárba kerülhet a közismert és sokak által szeretve tisztelt élő vagy már eltávozott helyi emberek portréját bemutató A múltnak kövéből... épül fel jelen, s jövő című kiadvány, valamint a Sárrét ízeit összegyűjtő Sárréti fakanál című könyv is. A helyi értéktár kialakítása a Püspökladányi Települési Értéktár Bizottság vezetésével zajlik. Létrehozásának célja a térség természeti környezetének, szellemi, anyagi, művészeti alkotásainak, hagyományainak összegyűjtése, bemutatása, ezen keresztül az összetartozás erősítése. Elsődleges feladata meglátni és megláttatni a helyi közösség értékeit. Egy érték Települési Értéktárba kerülésére bárki tehet javaslatot. Az Értéktár Bizottság a beérkezett javaslatokat megvizsgálja, kategorizálja, ezután javasolhatja az egyes értékeknek a megyei vagy a Magyar Értéktárba vételét, azt követően hungarikummá nyilvánítását. Az értéktárba felvett értékek sora folyamatosan bővül. Legyen sok örömünk ebben a szép és értékes gyűjteményben! Opra A.

9


Székelyföldi testvériskolai kapcsolataink ápolása (Püspökladány – Szováta)

A Határtalanul program keretében ebben a tanévünkben is folytatódott a 2007-ben, a szovátai Domokos Kázmér és a püspökladányi Karacs Ferenc középiskola között létrehozott testvériskolai kapcsolataink ápolása. A HAT-14-02-0097 számú nyertes pályázatunk lehetővé tette, hogy 2014. októberében 16. székelyföldi diák kísérőtanáraikkal, köztük Vass Ferenccel, testvériskolánk igazgatójával ellátogathatott Püspökladányba. A négy napos programsorozat keretében megismerkedtek iskolánkkal, kollégiumunkkal, diákjainkkal, városunk nevezetességeivel. Tanműhelyünkben a szakmai program részeként a tájegységünkre hagyományosan jellemző fafaragásokat, apró használati és dísztárgyakat készítettek velünk közösen. A vendégeink rendkívül otthonosan mozogtak a faipari műhelyünkben. Nemes Sándor oktató úr olyan famegmunkálással kapcsolatos feladatokat készített elő, melyeket a vendégdiákjaink, együttműködve a vendéglátóikkal nagy lelkesedéssel valósítottak meg. A végeredmények esztétikus, kézzelfogható termékek formájában realizálódtak, miközben sok új ismeretre, szakmai fogásra tettek szert diákjaink. Kulturális programok keretében jártunk a helyi Karacs Ferenc Múzeumban, ahol megismerkedtünk térségünk, településünk múltjával, majd városismereti séta keretében napjaink értékeit, városunk nevezetességeit tekintettük meg együtt. Késő délután közkívánatra kilátogattunk a városi gyógyfürdőbe, ahol a programokkal zsúfolt nap fáradalmait a kellemes, bársonyosan simogató termálvízben pihenhettük ki. A hortobágyi pusztával, annak hagyományaival és értékeivel a következő napon, a Szent Dömötör napi behajtási ünnepség keretében ismerkedtünk. Az őshonos állatbemutató, a látványos behajtási szertartás, az ünnepi vásári forgatag nagy élményt jelentett minden résztvevőnek. Jártunk a látogatóközpontban és a pásztormúzeumban, ismerkedtünk a tájegység történeti, kulturális és természeti értékeivel. A Küküllő menti vendégeink számára egyedi élményt jelentett a szálkahalmi tanösvény, a madármegfigyelő kilátókról elénk táruló pusztai panoráma, valamint a kadarcsi csárda látványa. Az esti meglepetésprogram, Szabó Balázs Bandájának zenésműsoros estje mély nyomokat hagyott fiataljainkban. A találkozás legszomorúbb pillanatait a hazaindulás előtti bensőséges búcsúzkodás jelentette, de ahogy egyik vendég diákunk megjegyezte, ettől kezdve kölcsönösen várhatjuk az ismételt találkozást. Valamennyiünk számára feledhetetlen élmény volt a négy együtt töltött nap. A várva várt székelyföldi utazásunkra május elején került sor. A 16 mezőgazdasági gépész és asztalos tanulónk két kísérőtanárral együtt hosszas előkészületek után autóbusszal indultak felfedezni Székelyföld nevezetességeit. Útközben rövid megálló keretében ismerkedtünk Nagyvárad nevezetességeivel. Királyhágón az alföldi, hegyeket ritkán látó diákokat a táj szépsége kápráztatta el. Kolozsváron megtekintettük Mátyás király szülőházát és a főtéri szoborkompozíciót, megcsodáltuk a Szent Mihály templom nevezetességeit, építészeti értékeit. Rövid sétát tettünk a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, majd fejet hajtottunk a Házsongárdi temetőben nyugvó nagy magyarok síremlékeinél. Szálláshelyünk Makfalván, testvértelepülésünk igényes, múzeumi szálláshelyre emlékeztető magán vendégházaiban volt, ahol a bensőséges, kora esti fogadtatás után hamar tálalták a finom, meleg vacsorát. Másnap délelőtt a testvériskolai látogatás után a

vállalt szakmai programot valósítottuk meg. Az iskolalátogatás során mindenütt igényesen kialakított, virágos, esztétikus, rendezett külső és belső körülményekkel találkozhattunk. Közös munkában hagyományidéző kézi fafaragásokat valamint speciális gépi famegmunkálási feladatokat végeztünk. A bátrabbak az ott ballagók tarisznyáihoz adott kisméretű kopjafa faragásával is megpróbálkoztak, többnyire sikerrel. Ügyesebb kezű diákjaink Nemes tanár úr irányítása mellett körtefa felületbe faragták városunk címerét, amit egyéb ajándékok mellett a vendéglátó iskola képviselőinek adtunk át. Most sem maradhatott el az iskolai sportcsarnokban a kora délután lejátszott fociderbi. A vendéglátók soraiban néhány ügyes tanulón kívül helyet kaptak ötven év feletti tanárok, sőt a diákkoron alig túli tesitanárnő is. Sportszerű, kemény küzdelemben most is a házigazdák nyertek. Következett a város nevezetességeinek – villasor, Medve-tó és környezete, sóhegyek – megtekintése. Este közös szórakoztató programokkal erősítettük a baráti kapcsolatokat. A következő napi közös programunkat Korondon kezdtük. Szabó Zsolt tanár úr dióvápai borvízről tartott érdekes előadásával, a víz kóstolásával kezdtünk. Igen emlékezetes maradt mindenki számára Máté Károly taplászmester és a kerámiafestő szomszéd néni meglátogatása, akik mint díjazott népi iparművészek érdekfeszítő előadásaik közben mutatták be mesterségük gyakorlati fogásait. Utunk a Parajd melletti só-szorosba vezetett. Túránk közben megmásztuk és megkóstoltuk a víz által sajátosan erodált sószikla falakat. Utazásunk egyik legemlékezetesebb eseményeként a vállalkozó kedvűek tetőtől talpig magukra kenték a híres sós-fekete gyógyiszapot, aminek pozitív hatását valamennyien megerősítették. A történetben annyi apró kellemetlenségről számoltak be, hogy a testükre száradt vastag iszapréteget a kb. 8 celsius fokos csiklandós patakvízzel kellett eltávolítani. Délután a közeli Mezőhavas természeti szépségeivel ismerkedhettünk, majd este részesei lehettünk Makfalván a székely majális színpompás rendezvényeinek. Hazautazás előtt a makfalvi Fülöp Dénes Múzeumban tett rövid látogatás során olyan dolgokra csodálkoztunk rá, melyekhez hasonlókkal Püspökladányban is találkoztunk. Többen itt döbbentek rá, milyen sok közös vonás van múltunkban, de jelenünkben is. Az Ismerős Arcok zenekar dallamai, sorai csengtek fülünkbe: „… mi egy vérből valók vagyunk…” Mennyire igazak ezek a sorok, gondolatok! Kicsit szomorúra sikeredett a búcsú, de az ott szerzett élmények és tapasztalatok mindenki számára életre szólóak. Napokkal hazaérkezésünk után szinte mindenki azonos véleményen volt. Többeket foglalkoztat azóta is a gondolat, hogy mikor mehetünk vissza? A Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tanárai és diákjai, akik a programban részt vettek

Hírek PÜSPÖKLADÁNYI

ISSN:0866-1375

Laptulajdonos: Püspökladány Város Önkormányzata Felelős szerkesztő: Dienes Zoltán Főszerkesztő: D. Sári Andrea Nyelvi lektor: Pató Józsefné

Szerkesztőség: 4150 Püspökladány, Petőfi u. 5-7. Tel: 54/514-171 email:[email protected] Nyomdai előkészítés: multimedia design Nyomás: Hektográf Nyomda Püspökladány

10


A 2015. év Csenki-díjasa: Gombosné Kálóczy Róza 1951 óta június első vasárnapja a pedagógusokról szól. A kimagasló nevelő- oktató tevékenység elismerésére számos településen adományoznak ezen a napon kitüntetéseket. Városunk önkormányzata 1993-ban alapította a Csenki Imre néptanítóról elnevezett kitüntetést, mellyel a nevelés, oktatás, közművelődés és sport területén végzett példamutató és eredményes munkát honorálja. A díjat idén június 5-én adták át a Dorogi Márton Művelődési Központ színháztermében, ahol Kovács Krisztina az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke köszöntötte a jelenlévő pedagógusokat. - Ahogy Gyergyai Albert fogalmaz: „A tanári pálya minden más pályánál tágasabb, határtalanabb, s mint a Nílus termékeny vize, túlárad saját partjain. A jó tanár nemcsak pedagógus, hanem kertész, filozófus, esztétikus lélekbúvár, művész és mesterember egy személyben, s nemcsak tudását közvetíti- bár ez sem kevés-, hanem példát ad, jellemet formál, ültet, gyomlál, olt és szemez, mint a kertész, életet visz a könyvekbe, a könyveken keresztül a tanításba, állandó s eleven hidat épít az eszmény és a mindennap, az elvontság és tapasztalás közé.”

Kívánom kedves kollégák, hogy mindennapjaitokat hassák át az apró örömök, naponta öleljenek át szerető kezek, nézzenek fel rátok ragyogó, hálás gyerekszemek, és kapjatok a szülőktől elismerő szavakat. Mert kell az elismerés, kell a szeretet, hogy meg tudjuk vívni a mindennapok csatáit. Mindenképpen szeretném a városban dolgozó pedagógusoknak elmondani, hogy itt valóban nagyon sok szenvedélyes és lelkes pedagógus van, akik összefogva a gyerekekkel, kollégákkal, számtalanszor varázsoltak örömünnepet mindan�nyiunk számára. Engedjék meg, hogy elmondjam, milyen nagyra becsüljük a munkájukat, kifejezzem a hálánkat azért, amit egész évben tesznek. Köszönöm a mosolyt, ami felragyog a gyermekek arcán, amikor belépnek a csoportszobába. Köszönöm a biztonságot, amiben részünk van, mert tudjuk, hogy a gyermekünk egész nap jó kezekben volt, Ha elszomorodott, ölbe vették, megvigasztalták, ha csintalankodott, megdorgálták, ha tévedett, ha hibázott, ha le akart térni a jó útról, visszaterelgették. Köszönöm, hogy az Önök számára egy-egy hétköznap nem egy letudni való munkanapot jelent, hanem új és új lehetőséget az elfogadásra és a szeretetre. Köszönöm elhivatott, áldozatkész munkájukat, köszönöm, hogy nemcsak a tananyagot adják le, hanem nevelnek, jellemet alakítgatnak, és személyiséget formálnak, motiválnak és biztatnak. Ha szükséges, változtatnak a gyerekek életvitelén, gondolkodásmódján. Köszönöm a szakmai felkészültségüket, oktatómunkájukat, a tudás közvetítését, szigorúságukat, következetességüket, emberségüket. Köszönöm – és talán ez a legfontosabb – hogy nem a tananyagot tanítják, hanem a gyerekeket. Felkeltik a figyelmüket, gyermeki kíváncsiságukra alapoznak, és a gyerekek igényei szerint többféleképpen magyaráznak. Köszönöm, hogy az állandóan változó, nehéz körülmények között – amikor szakmájuk presztízsét folya-

matos támadások érik – helyt tudnak állni, és az életre készítik fel gyermekeinket. Püspökladány Város Önkormányzatának képviselő-testülete Id. Csenki Imre néptanító munkásságának emlékére Csenki Imre Néptanító Díjat alapított és adományoz minden évben azoknak a Püspökladányban tevékenykedő személyeknek, akik a nevelés, oktatás, közművelődés és sport területén huzamosabb időn át példamutató, eredményes, nevelő - oktató munkát végeznek városunkban. Az idei díjazott Gombosné Kálóczy Róza, a Fészek Tagóvoda óvodapedagógusa lett. Az óvónő életútját Papp Lászlóné az Egyesített Óvodai Intézmény intézményvezetője ismertette a jelenlévőkkel. - „Azokért élünk, akiket szeretünk, azokért, akik igaznak tartanak. A jövőnek élünk, a szépért, a jóért- amit tehetünk.” Több alkalommal és több aspektusban idéztem már Széchenyi István gondolatát. Úgy éreztem, most is segítségül hívhatom, ha Gombosné Kálóczy Róza – Rózsika - pályafutását méltatom. Ő is azokért él, akiket ő nagyon szeret, és akik őt nagyon szeretik. A jövőért, a jövőnek dolgozott, mikor gyereket nevelt, vagy a magyar zenei anyanyelvet adta át. A zene mindig központi helyet foglalt el az életében. Már pici gyermekként szebbnél szebb népdalokkal, népénekekkel, Mária-énekekkel ébresztette a csodálatosan szép hangú édesanyja. Az óvónői hivatás már 6-7 éves korában megérintette. Édesanyja a nyári szünetben gyakran elengedte a helyi óvodába játszani a gyermekekkel, akiknek az óvónők biztatására sokat énekelt, mondókázott, szavalt. 5 évig tanult hegedülni. Középiskolás tanárai a magyar-történelem tanári szakot javasolták neki, de Ő kitartott az óvónői pálya mellett. Aztán családi körülményeik miatt - édesapjuk halála után édesanyjuk egyedül nevelte 3 gyermekét- a nővére és Rózsika, bár jól érettségiztek mindketten, a továbbtanulás helyett kénytelenek voltak munkát vállalni Püspökladányban, ahol az édesanyjuk testvérei éltek. A helyi Állami Biztosítónál helyezkedett el 1974-ben. A kollégái előtt sohasem titkolta, hogy minél hamarabb szeretne óvónő lenni. 1974 decembere óta tagja a helyi ÁFÉSZ Vegyeskarnak, immár 40 éve. Itt ismerte meg a férjét is, Gombos Imrét, akivel 1977ben kötöttek házasságot. 1978. december 25-én született első gyermekük, Imre, aztán 1981. dec. 4-én Katalin lányuk. Két gyermeke születése után tudott csak elhelyezkedni az I.sz. Napközi Otthonos Óvodában, így lehetett óvónő 1985 áprilisától, ekkor teljesült gyermekkora óta dédelgetett álma. Nagy örömmel vetette bele magát a munkába, hiszen most már a választott hivatásának élhetett. A Bajcsy Óvodában dolgozott a harmadik gyermekük, Balázs megszületéséig, 1995-ig. Nagyon szeretett ott dolgozni, mert a hasonló korú kollégák között jól érezte magát. Munkaközösségek tagjaként, sőt az 5 éven át fennálló játék munkaközösség vezetőjeként a körzetükből sok kolléga munkáját és emberi értékeit ismerhette meg. Balázs fia születése után vezetői felkérésre lett a Zrínyi Úti Tagóvoda vezetője 5 évig. Nyugdíjba vonulásáig ebben az óvodában dolgozott, ahol a Gyöngyvirág Alapítvány kuratóriumi elnökeként is segítette a Zrínyi utcai Fészek óvoda színvonalas programjainak megvalósítását, a kitűnő rendezvények szervezését, az udvari játékok beszerzését. Gombosné Kálóczy Róza 28 évig dolgozott a Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézményben. Munkáját mindvégig lelkiismeretesen, tudása, képessége legjavát adva végezte. Szakmai tudását munkaközösség-vezetőként is több mint 10 évig kamatoztatta. Magas fokú zenei tudását a gyermekek nevelésében és az óvónők képességének erősítésében is alkalmazta. Az óvodapedagógusok Rozmaring énekegyüttesének alapítója és karmestere 2003 óta. Az énekegyüttes rendszeres szereplője intézményi rendezvényeinknek, de városi, megyei és országos rendezvényeken is több alkalommal szereztek örömöt fellépésükkel a hallgatóságnak. Igényesen összeállított repertoárjuk jó példa más óvónői kórusok számára is. Rózsika aktív szervezőként vett részt mindhárom alkalommal az


Óvodapedagógusok Országos Kórusfesztiválján, ahol kimagaslóan szerepelt az általa vezetett kórus. A csoportjába járó gyerekeken kívül más tehetségígéretes gyereket is fejlesztett. 5 évig vezette a Karafitty zenei tehetséggondozó műhelyt. Gyakran szerepeltek a gyermekei városi és országos rendezvényeken, szakmai konferenciákon. Ezt a tevékenységet annyira megszerette, hogy bár 2014ben nyugdíjba vonult, mai napig önzetlenül tevékenykedik az énekkar és a tehetséggondozó műhely irányításában. Intézményünk a szakmai munka elismerésére belső díjakat alapított. Gombosné Kálóczy Róza 2008-ban az „Év óvodapedagógusa” díjat vehette át. A Fészek óvoda nevelőközösségének tagjaként két alkalommal - 2005-ben és 2014-ben is megkapta a „Pedagógiai program magas színvonalú megvalósításáért” díjat. A város közéletében 18 éves kora óta az ÁFÉSZ énekkar tagjaként vesz részt. Munkássága, személyisége példaértékű lehet a fiatal pedagógusok számára. Családjával együtt kikristályosodott értékrend szerint élnek, és mindig, mindenhol szivesen segítenek, ha kérik őket. Példamutató élete és szakmai munkája miatt javasolta a Püspökladányi Egyesített Óvodai Intézmény nevelőtestülete Gombosné Kálóczy Rózát városunk kitüntetésére, a Csenki Imre Néptanítói Díjra. Köszönjük az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottságnak, polgármester asszonynak és a képviselő- testületnek, hogy támogatták javaslatunkat, és 2015-ben méltónak ítélték Gombosné Kálóczy Rózát a Csenki Imre Néptanítói Díjra. Rózsikának szívből gratulálunk a kitüntetéshez. Nagyon büszkék vagyunk Rá! A köszöntő és a szakmai életút ismertetése után a Csenki-díj átadása következett, melyet az idei évben Gombosné Kálóczy Róza vehetett át Kovács Krisztinától. Ezt követően a díjazott megköszönte

Helytörténeti arcképcsarnok

Hódos Imre birkózó Hajdúnánáson született 1928. január 10-én. Középiskoláit Debrecenben, a Református Gimnáziumban és a Kereskedelmi Iskolában végezte, a Testnevelési Főiskolán edzői oklevelet szerzett. A Debreceni MÁV Építési Főnökségének munkatársa, utókalkulátor, majd főtanácsos volt. Birkózott a Debreceni Munkás Testedző Egyesületben 19451946-ig, a Debreceni Vasutas Sport Clubban 1946-1949-ig és 1953-1962-ig. A két időszak között a Budapesti Bástya, illetve a Budapesti Vörös Lobogó birkózója volt. Kiemelkedő sportteljesítménye eredményeként kötöttfogás légsúlyban olimpiai bajnok 1952-ben Helsinkiben, olimpiai 4. hely 1956-ban Melbourne-ben, olimpiai résztvétel 1960-ban Rómában. Világbajnoki 2. helyezett 1953-ban Nápolyban, főiskolai világbajnoki 2. helyezett 1949-ben Budapesten, 1951-ben Berlinben, 1954-ben újra Budapesten. Hatszoros magyar bajnok 1952, 1953, 1954, 1956, 1957, 1960-ban, illetve csapatbajnok 1953-ban. Magyar válogatott volt 1952–1960 között.

11 a kitüntetést, és visszaemlékezett pályafutása legemlékezetesebb pillanataira. A díjátadás után a Fészek Tagóvoda óvodásai léptek színpadra, akik műsorral kedveskedtek óvónőjüknek, valamint a közönségnek egyaránt. Az óvodások után az Egyesített Óvodai Intézmény Rozmarig Énekegyüttese valamint az ÁFÉSZ Énekkari Egyesület is köszöntötte a díjazottat. A legfrissebb Csenki-díjas lapunknak elmondta, hogy nagyon örül a kitüntetésének, hiszen városunkban ez a legmagasabb elismerés egy pedagógus számára. Elmondta, valóban mindig is óvónő szeretett volna lenni, és munkája során a gyerekek szeretetét és tiszteletét tartotta szem előtt. - Felemelő, nagyon-nagyon szép érzés, hogy én kaptam meg idén a Csenki- díjat. 29 éve, 1985-ben kezdtem az óvónői pályafutásomat. Csupa jó emlékem van, a gyerekkel együtt sok kacagás, öröm, bánat, mindet együtt éltünk meg és én mindig azt mondtam, hogy nagyon szerencsés vagyok, mert hiába nőnek fel a gyerekeim, mindig kis gyerekekkel lehetek a munkám során. Egész életemben velük akartam foglalkozni, ezért nagyon boldog vagyok, hogy sikerült, és ez lett az én pályám. Szeretem a Karafitty zenei tehetséggondozó műhely foglalkozásait, sok tehetséges gyermek az itt megszerzett tudással folytatta tovább tanulmányait a Csenki Imre Alapfokú Művészeti Iskolában. Azt vallom, hogy minden újszülött jónak születik. A felnőttek feladata, hogy jól szeressék őket, mert csakis szeretettel lehet nevelni. Goethe gondolata: „Az ember bárhol is van, csak attól tud tanulni, akit szeret”. Éppen ezért mi, felnőttek legyünk a kis dolgokban engedékenyek, a nagyobb dolgokban következetesek az életkornak megfelelően. Édesanyaként büszke vagyok saját gyermekeimre is. Imre fiam a MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézetben immunológusként dolgozik, négy gyermek büszke édesapja. Lányom, Kata gyógytornász a budapesti Uzsoki úti kórházban, legkisebb fiam, Balázs első éves biológus hallgató a Debreceni Egyetemen. Nagyon-nagyon sokat köszönhetek gyermekeimnek és a férjemnek, mert sok mindenben segítettek. Egy óvónői pálya otthon is folytatódik, ők nagyon türelmesek voltak velem, és amiben tudtak, segítettek. A pedagógusok legnagyobb sikere, hogy látják felcseperedni a kezük alatt formálódó nemzedékeket, akiknek átadják mindazt a tudást és értéket, amelyet egykor útravalóként kaptak régi mestereiktől. Tüdősné Visszavonulása után Debrecenben, Kabán, Püspökladányban és Nyíregyházán volt edző, illetve emellett nemzetközi versenybíróként is tevékenykedett. Munkája főleg Debrecenhez kötődött, legnagyobb sikereit azonban Budapesten érte el. Debrecenben hunyt el, a Nagyerdei Köztemetőben díszsírhelyen nyugszik. A sírt 2003-ban a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. Halála után róla nevezték el a debreceni városi sportcsarnokot. Emlékét őrzi még a hajdúnánási Hódos Imre Utánpótlás és Diáksport Egyesület, illetve róla nevezték el Debrecenben a Hódos Imre utcát. A sportedzői tevékenységének püspökladányi szakasza meghatározó volt településünk birkózóinak sportteljesítményére, az elért sikerekre. Hódos Imrét díszpolgárrá választotta az amerikai Palm Springs és Banning, valamint a svédországi Stockholm városa. Munkája elismeréseként kiérdemelte a Magyar Köztársasági Sportérdemérem bronz fokozatát 1949-ben, a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója címet 1954-ben, valamint a Nemzetközi Birkózó Szövetség, a FILA neki adományozta érdemrendje arany fokozatát 1988-ban. Hódos Imre 1989. április 23-án hunyt el Debrecenben.

12


Tovább szépül a művelődési központ Egy újabb nyertes pályázatnak köszönhetően hamarosan tovább szépül a Dorogi Márton Művelődési Központ épülete. Az idei évben ugyanis Püspökladány Város Önkormányzata negyedik alkalommal szerepelt sikeresen a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. által kiírt Társadalmi Felelősségvállalás pályázaton. Korábban az ifjúsági házat, valamint a múzeumot, ezúttal a művelődési központot jelölte meg fejlesztendő területként az önkormányzat. Dombi Imréné polgármester lapunknak elmondta, hogy 2012-2013-ban az ifjúsági ház felújítására kapott a város támogatást a HungaroControltól, az elmúlt évben pedig a múzeum rendbetételére kapott forrást. Az idei pályázatot áprilisban írták ki, s a napokban érkezett a jó hír, hogy ebben az évben is támogatja a cég az önkormányzat célját, mellyel tovább szépülhet a művelődési központ. Az utóbbi években sikerült szoros és eredményes kapcsolatot kialakítani a HungaroControllal és vezetőjével.

Az elnyert összegből az intézmény járólapcserét, padlócsiszolást, valamint külső lépcső és feljáró felújítást valósít meg –tudtuk meg Sári Andreától, az összevont közművelődési intézmény vezetőjétől, aki elmondta azt is, hogy tavaly a belső terek teljesen megújultak az épületben. Saját forrásból sikerült új bútorokat vásárolni, a régi lambériaburkolatot három helyiségben átfesteni, ladányi címer és különféle magyaros motívumok kerültek a falakra, megnyílt a Nagyi klub. 2015-ben fejezi be az intézmény pályázati forrásból a még fontos és látvány szempontjából is lényeges felújítási munkákat. Így még a nyár folyamán megújul a bejárat burkolata, a könyvtár és az előadóterem felé vezető folyosó padlózata, az előadóterem parkettája, többek között. A felújítási munkát Püspökladány Város Gazdasági Ellátó Szervezete végzi. TRS

Hinni a nevelésben

nap olvas a kis nebulóknak valamilyen történetet. A könyv így válik értékké. Mikulásra például nem édességet, hanem könyvet kapnak, amit aztán együtt olvasnak el. A gyerekek várakozó figyelemmel követik a tanító néni felolvasását, majd otthon az ő hangsúlyait utánozva olvassák fel újra. Élmény az olvasás! Ugyan még csak 3. osztályosok, már olvasták Csukás Istvántól A téli tücsök meséjét, és Nógrádi Gábor könyvei is népszerűek. A helyi könyvtárnak már mindannyian tagjai. Képzeletüket annyira foglalkoztatja, amit megismernek a könyvekből, hogy igyekeznek azt le is rajzolni. Ebben a közegben nevelkedik Márk. Ő az olvasás terén is kiemelkedő. A sok olvasás érződik beszédén, választékos nyelvhasználatán. E tevékenység által fejlődik szövegértési készsége, mely minden tantárgy tanulásának alapja. Tanító nénije ragyogó szemű kisdiákjáról lelkesen beszél: „Márk rendkívül sokoldalú, színes egyéniség. Ütőhangszeren játszik, énekhangja gyönyörű, de ugyanakkor a matematika versenyen is tud jeleskedni, szabadidejében pedig szívesen focizik.” A legjelentősebb eredménye ebben a tanévben a természettudományos versenyen elért országos 1. helyezés. A TITOK természettudományos levelezőverseny már a tanév elején elindult. Kiss Zsuzsa tanárnő hívta fel erre a versenyre a figyelmét Mile Mónika frissen végzett tanító néninek, aki Sárosi Katalin tanítónő mellett sajátítja el a pedagógus szakma mesterségét, mely hivatássá érlelődik. A fiatal tanító néni 15 fős csoporttal indult el a verseny felkészítő szakaszában. Heti 1 vagy 1,5 órát szántak rá. 8 tanulónak sikerült a megyei döntőbe bejutni. Közülük az országos döntőbe csak Márk jutott. A Herman Ottóról elnevezett versenyt az BME-én (Műegyetemen) rendezték meg 2015. június 7-én. A környezetismeretben legjártasabb tanulók – több, mint 200-an- izgalommal rugaszkodtak neki az utolsó megmérettetésnek. 30 kérdésre kellett válaszolni írásban. Még mielőtt végleg magukra kellett hagyni a versenyzőket, Mónika tanító néni utoljára felhívta a figyelmét a mondatok logikai minőségére, ahol nem csak állítás, hanem tagadás is szerepelhet. A végén –mint kiderült- nem véletlen hangsúlyozta, hogy figyeljen a nem tagadószóra, mert az módosítja a mondat jelentését. Sajnos a nem tagadószóba mégis megbotlott, és így veszített 1 pontot. 29 ponttal ő lett a verseny győztese. Jutalmul A világ legszebb madarai kiadványt kapta. Így aztán szárnyalhat a madarakkal tovább. Márk eddigi életpályája reményteli és példaadó mindazoknak a tanulóknak, akik úgy látják, hogy ők szívesen lennének mintakövetők. Szükséges azonban, hogy ott legyen rajtuk szüleik és nevelőik óvó tekintete, mely védi őket a bajtól, egy idő után azonban megszűnnek korlátnak lenni, helyette egyengetik útjukat, figyelik, vigyázzák szárnyalásukat. Tódor Györgyné

„Ti gyermekek szót fogadjatok a ti szüleiteknek az Úrban; mert ez az igaz. Ti is atyák ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek azokat az Úr tanítása szerint”(Ef 6:1, 4.) Az Úr intelmei szerint nevelik kedves szülei és nagyra becsült tanárai Oláh Márk Csabát, az Erőss Lajos Református Általános Iskola 3. osztályos tanulóját. A 10 éves kisfiú nagycsaládból való. Hárman vannak testvérek, mindan�nyian fiúk. Azt lehet mondani, hogy ebben a családban a szülők minden szabadidejüket a gyermeknevelésnek szentelik; lehetőség szerint a szabadban, közel a természethez. Jó ismerői a növény- és állatvilágnak, ezért ragadt rá könnyen Márkra is a természetismeret szeretete, a természettudomány iránti érdeklődés. A kutyatenyésztés különösen megfogta. Lehet-e jobban a gyerekeket környezetvédelemre nevelni, mint azzal, ha mi felnőttek példát mutatunk a környezetvédelemben? Példát mutatunk azzal, hogy a természetes életteret nem elpusztítjuk, hanem építjük. Nyilvánvalóan, ha nem figyelünk a természetre, amiben élünk, mi magunkat is megfosztjuk a felettünk álló teremtés szépségének és nagyságának tiszteletétől. Következésképpen, ha saját gyermekeinket úgy neveljük, hogy figyelje, védje környezetét, amiben él, ezt a szemléletet tágítjuk, hiszen nem csak gyermekünk, de barátaik is megismerik és megszeretik a körülöttük lélegző élővilágot. Márk szülei nagyon tudatosan nevelik gyermekeiket. Ha fiuknak, Márknak születésnapi zsúrt rendeznek, és meghívják barátait, ügyelnek arra, hogy ne csak az evés-ivásról szóljon a nap, hanem értelmesen töltsék el az időt, a szórakozás pedig legyen igazi vidámság, és a kacagás tisztán gyermeki szívöröm. Olyan náluk ez az ünnep, mint egy interaktív foglalkozás. Ha ilyen szülői háttérrel, ilyen biztos alappal érkezik a tanuló választott iskolájába, akkor tud igazán a tanító néni iskolai munkájában építkezni. Akkor lehet házat, erős várat, bástyát is építeni a tudásból. Márk tanító nénije Sárosi Katalin, akiről elmondhatjuk, hogy nemcsak jól képzett, rutinos tanító, de túlzás nélkül állíthatom, hogy genetikailag is erre a pályára termett. Gyökerei is ezt igazolják. Szülei évtizedeken át pedagógusként dolgoztak, sőt édesapja, Sárosi Károly (Karcsi bácsi) mind a mai napig gyakorolja ezt zenei nevelésével. Sárosi Katalin arra a kérdésemre, hogy hogyan lehet a kicsiknek ablakot nyitni a világra, válaszában az olvasás fontosságát emelte ki. Elmondta, hogy ő 1. osztálytól kezdve minden-

13


Müller Péter estje 2015. június első péntekén városunk vendége volt az országosan ismert és elismert író Müller Péter. Alkotói munkásságában a legjelentősebb és a legsikeresebb művei az ezoterikus írásai, amit valószínűleg sugallatra írt, mint a Bibliában az evangélisták. Spirituális művei egymás után jelentek meg az új évezred kezdetén. Lehet-e új, ismeretlen nekünk, keletről származó népnek ez a fajta gondolkodás? Nekünk, magyaroknak, akiknek gyökerei a távoli keletre nyúlnak vissza; akikről Ady Endre így ír: „Góg és Magóg fia vagyok én ……………………………… Verecke híres útján jöttem én” Nyilván nem érezzük távolinak, idegennek Müller Péter gondolatait. Kevés ember van, aki ne ismerné e könyvek valamelyikét: Boldogság, Szeretetkönyv, Örömkönyv és Jóskönyv. Az író kiváló ismerője a taoizmusnak, Kína autentikus ősi vallásának, ami egyben filozófia, és amely erőteljesen hat a keleti ember gondolkodására, életmódjára. Az író kitűnően tudja szintetizálni a taoizmust a kereszténységgel. Ezért történhetett az, hogy tömött sorok fogadták ez alkalommal is, bár tavaly már tartott nálunk előadást. Két alkalommal is telt ház várta a Dorogi Márton Művelődési Központban. A közönség köszöntése után rögtön kifejezte az újratalálkozás örömét. Meghatotta és megelégedéssel töltötte el, hogy nem csak olvasni akarják gondolatait, de hallani is. Különös élmény élőben hallgatni őt, személyesen találkozni vele. Ő maga is azt vallja, hogy a beszéd a leghitelesebb módja a gondolatok és az érzések átadásának. Jelentős csönd előzte meg előadását. Fontosnak tartotta ő is, és fontosnak érezte a közönség is az előadásra ráhangoló, előkészítő csöndet, amikor a szív- mely magába zárja az értelmet, érzelmet és a lelket- megnyílik. Megnyílik a találkozásokra mindazokkal, akik képesek a transzcendencia felfogására és befogadására. Mindehhez mély csendre és kemény koncentrációra van szükség. Az előadás első része valójában bemutatkozás volt. Bemutatkozott, de nem személyiségjegyei által, hanem spirituális képességeinek megjelenítésével. Amikor beszél, kristálytisztán érthető minden szava, hangja kellemes. Talán ez is lehet a magyarázata, hogy az első perctől az utolsóig tudja tartani az ember figyelmét. A boldogság és az élet kapcsolatáról beszélt. Beszélt arról a belső harmóniáról, mely egyensúlyban tartja az embert. Beszélt az állandóságról és a változásról, ezek egységéről, ami a teljesség felé törekszik. Előadásának nagyobbik részét a Jóskönyv bemutatása és értelmezése töltötte ki. Legelőször is megállapítható, hogy itt a jóslás nem azonosítható valamiféle babonás jövendőmondással. Inkább prófécia és bölcsesség a könyv tartalma. Segít abban, hogy felismerjük, mi az áldásos és mi az átkos életünkben. Másképpen fogalmazva: mi az, ami üdvözít, és mi az, ami pokolra visz. A keleti bölcs üzenete könnyebben értelmezhető keresztény nyelvre fordítva: „Bölcs az, akinek füle van a hallásra.” Ji-king az a könyv, amivel beszélgetni lehet. Választ ad a mindennapi életnek arra a kérdésére, hogy „Mitévő legyek?” Lehetőségeket sorol fel és annak következményeit. Azt állítja, hogy egyetlen dolog, ami biztosan a miénk: a lélek szabadsága. Éppen ezért választásainkban, döntéseinkben szabadok vagyunk. Választhatunk a felkínált utak között, hogy melyikre lépünk, melyiken járunk. Személyiségünk lényege éppen ebben mutatkozik meg, hogy mikor hogyan döntünk. Fontos tudni: „Merre és mit lépjünk?” Éppen ezért tartja a „legmagasabb rendű játéknak” a sakkot. A könyv írója azt mondja, hogy a sakktábla azonos az élet mezejével. A bábuk: Jin és Jang (fekete és fehér). A tábla éppen annyi kockából áll, mint amennyi jósjel van: 64. Szabadon dönthetsz, hogy hová lépsz, de a lépéseknek szigorú szabályai vannak. Egyetlen lépéssel az egész táblán lévő bábuk helyzetét átalakítod, vagyis minden mindennel összefügg. Valaki minél jobban tud sakkozni, annál messzebbre lát. „Akár egy halom hasított fa, / hever egymáson a világ,/ szorítja, nyomja, összefogja/ egyik dolog a másikát”- fogalmazza meg József Attila. A könyv írója - úgy gondolhatjuk- misztifikálja a 64-es számot. Ezzel szemben éppen tudományosnak tekinthető, ahogyan érvel. Ezt a tudományosságot azzal támasztja alá, hogy példát hoz. Neumann János ősszámí-

tógépének tervezésében például kulcsfontosságú szerepet játszik a 64-es szám. Vagy tudományos érvre hivatkozik akkor is, amikor a genetikában ismert aminosavak rendszeréről beszél, ahol összesen 64 alapminta létezik. A könyv 2. részében gyakorlati tanácsokat ad a Jóskönyv használatához. Természetes, hogy minden ember szeretné tudni a választ a feltett kérdésre: „Mit lépjek most?” Ehhez azonban- mondja a könyv-, szükség van az őstudásra. Weöres Sándor is ír erről A teljesség felé című könyvében. Szükség van a lélek mezejére, ahol más dimenzióban mozognak a létezők; ahol az állandó és a változó igazi értelmet kap; ahol él a Hang melynek ritmusában elbűvölő harmónia lüktet, s aki hallja ezt a zenét, azé az örök tánc. Tódor Györgyné

Elődeink nyomában

Építés sárból I. A régi nagy-sárréti településeken a megmunkált és növényi anyagokkal kevert sár felhasználása a legősibb építkezési módok közé tartozott. Bár a magyarság föltehetően már a honfoglalás előtt ismerte a sármegmunkálás egyes fogásait és eljárásait - mivel vándorlása során érintkezett olyan népekkel, amelyek sárépületekben is laktak -, ám a sártechnikát az alföldi parasztság fejlesztette a legmagasabb szintre. Számára az építkezés anyagát főleg a föld adta. A sár megmunkálásának módját és a sár összetételét az határozta meg, hogy milyen célra készült: falat raktak, födémet, vályogot vagy kemencét készítettek belőle, tapasztásra, simításra vagy mázolásra szánták. A váz nélküli falak közül a legkezdetlegesebb a rakott vagy fecskerakásos fal volt. Anyaga sárga vagy szürkés agyag, amit a település határában lévő területről, jó esetben a telekről termeltek ki. A földet 4-5 m átmérőjű, 40-50 cm magas ágyásba hordták, vízzel meglocsolták és kapával összevagdalták. Ezután töreket, aprószalmát szórtak rá, majd lóval vagy ökörrel az ágyást jól megjáratták, így beletapostatták a szalmát a sárba. A lovat a sárágyás közepén álló ember kötőféken vezette körbe-körbe, mint a gabona nyomtatásánál. Akiknek nem volt lovuk, azok maguk taposták a sarat. Ha jól cuppogott a sár a lépések alatt, akkor alkalmassá vált a felhasználásra. A szalmás sárnak körülbelül egyharmada, néhol – például a Nagy-Sárréten – 40%-a volt növényi eredetű kötőanyag. Az így megmunkált sarat néhány óráig, néhol egy éjszakán át „érni” hagyták, majd vasvillával rakták fel a falat körülbelül egy méter magasságig. Ezután az időjárástól függően egy-két hétig száradt, majd folytatták a falrakást. A házfal rendszerint három szakaszban készült el. Az utolsó réteg felrakása után - mielőtt megszáradt volna - a falat ásóval egyenletesre nyesték. Az ajtók, ablakok helyét általában kihagyták, de volt olyan vidék, ahol az ablakok helyét utólag vágták ki fejszével. A sárkészítéshez és falrakáshoz a legtöbb alföldi parasztember értett. Szegény- és kisparasztok maguk végezték a család és egy-két rokon segítségével. A tehetősebbek hozzáértő parasztspecialistát fogadtak, aki irányította a munkát, maga rakta a falat, a családtagok pedig a keze alá dolgoztak.

14


SPORTHÍREK

Szezonzárás két bronzéremmel

Éremmel tértek haza birkózóink az utolsó két országos versenyükről is. Darabos László a 2004-2005-ös korosztály Újpesten megrendezett diákolimpiai döntőjében állhatott a dobogó harmadik fokára, míg Nádházi Gergő Tatabányán, a Diák I. magyar bajnokságon tehette ugyanezt. Együttesünk egy négynapos, „nagycentrumos” edzőtáborral köszönt el a kötöttfogású tavaszi szezontól, amelynek első napján Növényi Norbert és Németh „Nyiba” Sándor tartott edzést a csapatnak.

Megnyerte a bajnokságot a PLE

Az utolsó két fordulóban hatpontos előnyt harcolt ki a rivális Báránd ellen a PLE futballcsapata, amely így utcahosszal nyerte meg a Megye II. Déli csoportját, s készülhet a Megye I-es új idényre. Csapatunk előbb a Báránd vendégeként 3-2-re verte a hazaiakat, s ezzel ott el is dőlt a bajnoki cím sorsa, majd a záró fordulóban itthon a Szerep ellen 4-2-es győzelemmel búcsúztak a fiúk. Mivel a felnőttek mellett két utánpótlás bronzérem is klubhoz került az U 21-esek és az U 15-ösök révén, így igazán sikeres évet hagytak a hátuk mögött focistáink.

Jól bringáztak, és még jobban triatlonoztak

Velencén és környékén rendezték a Tour de Velencei-tó kerékpáros országos futamot, amelyen a Sárréti SE tagjai közül Tomka Joel az U19-es korosztály 55 km-es távján az első, Tomka Boáz ugyanebben a kategóriában a harmadik helyet szerezte meg. Az U23-as korosztály 130 km-es etapján Tomka János bronzérmet nyert. Debrecenben, a bringások korosztályos magyar bajnokságán a legjobb eredményt a mezőnyversenyben 4. helyen beérő Tomka István és a 6. helyen záró Tomka Boáz szerezte. Szegeden három ladányi érem termett a triatlon diákolimpia országos döntőjében. Tomka János megnyerte korosztálya versenyét, így diákolimpiai bajnok lett, Tomka Joel és Tomka Mózes egyaránt ezüstérmet szerzett, míg Daróczi Péter a 4. helyen végzett.

Világbajnokságra hangoltak a lövészek

Sas Ferenc ezüst, Szilágyi Sándor bronzérmet szerzett a szlovákiai Skycov-ban megrendezett V. Nemzetközi Szlovák Openen. - A versenyt felkészülésnek szántuk az augusztusi 20-23-i, Litvániában sorra kerülő világbajnokságra. Jó néhány hiányosságra sikerült rámutatnunk önmagunknak, de egy kiváló versenyt tudhatunk magunk mögött – értékelt, s tekintett előre Szilágyi Sándor.

Meglepetés érem a sulipólósoktól

Nagy meglepetést szereztek Keserű Attila sulipólósai a Kecskeméten megrendezett diákolimpia országos fináléjában, ahonnan ezüstéremmel térhettek haza. Előbb Győr csapatát lépték le 140-ra, majd az elődöntőben az NB I-es Eger utánpótláscsapatát verték bravúrosan 15-0-ra. A döntőben azonban már nem bírtak a szintén NB I-es Szentes fiataljaival, 6-1-re kikaptak. - Csere nélkül játszottunk végig három meccset, mivel pontosan egy kezdőcsapattal utaztunk el, ráadásul két ötödikes is volt a 7-8.os csapatban. A végére nagyon elfáradtak a lányok, de taktikailag mindent betartva, nagyon fegyelmezetten játszottak - értékelt Keserű Attila edző. Az ezüstcsapat tagjai: Juhász Rella, Kovács Márta, Egri Viktória, Kiss Zsuzsa, Horváth Laura, Keserű Kinga.

Focistáink megnyerték a Megye II-t.

Négy medál a gyermek atlétikai versenyről

A Sárréti SE és a PAKE (Püspökladányi Atléták Klubja Egyesület) versenyzői is ott voltak Debrecenben, a Gyulai István Stadionban a hagyományos nemzetközi gyermek atlétikai versenyen. A négy ladányi érmet a Sárréti SE tagjai szerezték, de a PAKE versenyzői is számos dobogó közeli helyezést értek el. Aranyérem: Tomka István (300 m). Ezüstérem: Daróczi Péter (60 m), 4x50 m-es váltó (Daróczi P., Gulyás Gy., Tomka I., Tomka M.) Bronzérem: Daróczi Péter (300 m). A PAKE legjobb eredményét a 60 m-en 4. helyen célba érő Nagy Bence és a távolugrásban 5. helyen záró Palágyi László érték el.

Bravúros ezüstérmet szereztek a sulipólósok

Keller és Szentpéteri 4. lett Romániában

X-Man néven rendezték a romániai Ironman hosszú távú triatlon nyílt országos bajnokságot, amelyen Keller Elek 11 óra 57 perces idővel az abszolút kategóriában a 12., saját korosztályában a 4. helyen ért célba. Szentpéteri Diána a féltávú versenyen állt rajthoz, s 5 óra 20 perces idejével a női mezőnyben az abszolút 4. helyet szerezte meg.

még több sport...

www.ladanytv.hu

Ballagó diákok köszöntése a Városházán

Recommend Documents