Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Dr. Harrach Andor Pszichiáter, pszichoszomatika és pszichoterápia szakorvos D SE Magatartástudomámyi Intézet, oktató Magyarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság
Mi a Bálint csoport? Speciálisan orvosok számára fejlesztett eset megbeszélő módszer • Bálint Mihályt (1896, Budapest-1970, London) egész életében foglalkoztatta az általános orvosi praxisban előforduló pszichés témák problémája és ehhez keresett megfelelő eszközöket • apja Budapesten háziorvos volt • Bálint orvos volt, Budapesten és Berlinben tanult, Budapesten és Berlinben pszichoanalitikus képzés, pszichoterápiás praxis Budapesten, majd emigráció Angliába • London: a csoportmódszert ott későbbi feleségével, Enid asszonnyal együtt fejlesztették ki, aki szociális munkás volt és azok képzésén dolgozott • közösen vezettek csoportokat és így fejlesztették ki a később Bálintról elnevezett csoportos esetmegbeszélő csoportot • „Bálint Mihály: Az orvos, a betege és a betegség,1957, London • ebben az alapvető és világhírű könyvben foglalta ő össze munkájukat
A Bálint csoport ülés • a szakemberekből álló csoport, 8-12 fő, körben ülve, saját eseteket beszél meg • az eseteket a részvevők hozzák saját praxisukból, önként jelentkezve • a mindenkori eset szabad formában kerül előadásra 10-15 percben • a hallottakat ezután a csoport kb. egy órán keresztül szabad beszélgetés formájában megvitat • a vitában az esethozó nem vesz részt – kissé kivonul, figyel, hallgat • beszélgetési forma a „szabad asszociáció” • az egész történést a csoportvezető moderálja, vezeti, inkább alacsony aktivitással, de meghatározott szabályok mentén • minden résztvevő részt vesz a munkában • az utólsó szakaszban az esethozó újra bevonul, s közös záró vita következik • szokványos tartam 90 perc
A csoport hosszabb távú folyamata • ideális esetben a csoport változatlan összetételben, ugyanazon vezetővel hosszabb távon dolgozik együtt • a csoport „érik”, a módszert mindenki begyakorolja, beleéli magát a folyamatba, pszichológiai laboratórium értelmében rendelkezésre bocsátja magát és nyilatkozik, amennyire tőle telik • csoport szellem, csoport stílus fejlődik ki, melyet kollegialitás, bizalom, elismerés, egymás tisztelete, munka hangulat jellemez • titoktartás a munkaszerződés része, s az is, hogy alapvetően mindenki kész saját esetet hozni • a tartam ideális módon legalább 1 év, pl. két hetente, vagy havi egyszer 2-4 ülés, előzetes időterv alapján • a csoportvezető honoráriumot kap, ő speciálisan kiképzett szakember, ideális módon sem szakmai, sem személyes kapcsolatban nincs a résztvevőkkel
Az eset megbeszélése – mit jelent az? A csoport folyamata tükrözi magát az esetet • • • • • • • • •
az esethozó számára saját „narratívája” eleve fontos élmény a résztvevők reakciói sokféle individuális oldalt mutatnak fel a közös beszélgetés elmélyíti ezt a folyamatot váratlan gondolatok érzések, fantáziák merülnek fel a résztvevők egyéni empátiája csoport történéssé szövődik tipikus interakciók , hangulatok, atmoszférikus reakciók fejlődnek ki szakmai érvek és ismeretek is felmerülnek értékelünk, magyarázunk, emlékezünk, meglepődünk, elérzékenyülünk mindez az eset tükrözése – így interpretálja a módszer a folyamatot, más aspektusok, személyes oldalak nem kerülnek reflektorfénybe, ez szakmai továbbképző munka és nem terápia, nem önismereti csoport • a felmerülő személyes önismeret a csendes háttérben marad • az esethozó és a kliens kapcsolata fontos fókusz
A tudományos háttér összetevői
1. 2. 3. 4.
Pszichoanalízis Csoportelmélet, csoport dinamika Rendszer szemlélet A foglakozási szocializáció elmélete
Egyéb témák: különböző alkalmazási variációk csoportvezetők képzése kutatás, pl. hatékonyság szervezés
A célok általános definíciója
1. 2. 3.
Szupervízió Szakmai önismeret fejlődése Tanulási folyamatok
Hatékonysági összetevők I. Az eset munka támogatása - szupervízió 1. az eset jobb megértése 2. az eset kezelése 3. segítség a klienshez való kapcsolat jobb megértéséhez 4. okulás az esetből más estekre vonatkoztatva 5. az eset életkörnyezetének jobb megértése
Hatékonysági összetevők II. A csoport munkamódszere mint kompetenciák forrása: 1. a szabad asszociáció begyakorlása 2. a szabadon lebegő figyelem megvalósítása 3. saját magunk pszichológiai rendelkezésre bocsátása 4. csoportos asszociáció és beszédmód 5. empátia begyakorlása 6. saját regresszió tudatos alkalmazása 7. a tudattalan felfedezése
Hatékonysági összetevők III. A szakmai én fejlesztése: 1. Pszicho-szociális kompetenciák javítása 2. Érzésvilág kibővítése 3. Beszédkészség javítása 4. Saját tevékenység reflektálása 5. Saját karrier tudatosítása 6. Elégedettség fokozása, saját egészség védelme 7. Stressz feldolgozás javítása, kiégés megelőzése
Hatékonysági összetevők IV. A részvevők csoportélménye: 1. Együttes élmény képessége 2. Koherencia, összetartás megélése 3. Szereplés a csoport nyilvánossága előtt 4. Biztonság és remény sugallata 5. Visszajelentés
Hatékonysági összetevők V. A szakmai környezet jobb megértése: 1. A saját munka körülmények felülvizsgálata 2. Team-munka és a szakmai környezet fejlesztése 3. Szélesebb szociális és környezeti összefüggések megértése 4. Saját fejlődési lehetőségek vizsgálata 5. A munka világának tudatosabb megtapasztalása 6. A szakma profiljának jobb megértése
A komplementer medicina helyzetéről 1.
2.
3. 4.
A komplementer medicina szemléletében és munkamódjában sok vonatkozás közös vonatkozásokat mutat a pszichoszomatika elveivel. A komplementer medicina – a pszichoszomatikával rokon módon – komplex és konfliktusos helyzetben van a gyógyítás területén. Szakmai, egyéni, pszichológiai, identitási, társadalmi, medicinális, kulturális és gazdasági hátterű akadályokba és nehézségekbe ütközve működik . A Bálint csoport mint komplex tartalmú és formáiban egyszerű továbbképzési lehetőség hasznos lehet ebben a szakmában is. A Bálint csoport egy modifikált formája az un. integratív kazuisztika. Ebben az eset megvitatása egy kérdés sor mentén történik, mely a módszer koncepciójának írásos része. A lényeg az, hogy ebben a formában az esethozó tényleges tevékenysége, ill. annak szupervíziója nagyobb hangsúlyt kap, az önismereti elemek kissé háttérbe szorulnak
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!
