ElSzzük meg a
balesetehet:
Balesetmegelőzés útmutatója az élelmiszerkiskereskedelemben
— Kézirat gyanánt —
l
1963
•
$
•
•
*
BALESETMEGELÖZÉS AZ ÉLELMISZER KISKERESKEDELEMBEN.
Bevezetés:
A balesetmegelőzés kézÍKÖnyvének kiadása azt a célt szolgálja, hogy a Munkatörvénykönyv 91. §-ának megfelelően útmutatást adjon a munkavédelmi feladatok ellátására, illetve a munkavédelmi előírások végrehajtására. A Munkatörvénykönyv rögzíti úgy a munkáltató, mint a munkavállaló számára azt, hogy a dolgozók életének és testi épségének védelme közös és elválaszthatatlan kötelesség. Ennek érdekében a vállalat köte- • les a balesetelhárítási és az egészségvédő óvó rendszabályokat megtartani, tervszerű javaslatáról gondoskodni. A dolgozókat munkájukkal együtt járó veszélyekről előzetesen tájékoztatni, a baleset elleni védekezésre kioktatni. Balesetek elleni védekezés a dolgozók kötelessége is. A dolgozók kötelesek munkavédelmi oktatásokon részt venni, berendezéseket, védőeszközöket használni az óvó rendszabályt betartani, a balesetelhárításban tevékenyen részt venni.
TÁRSADALMI RENDÜNKBEN LEGFŐBB ÉRTÉK AZ EMBER! . A balesetek legnagyobb része abból ered, hogy a dolgozóink helytelenül értelmezik a balesetmegelőzés konkrét feladatait, és igen sokszor „dicsőítik" a veszélyes munkafolyamatokat, hanyagul kezelik a szerszá1
ínokat és a munkaeszközöket. Anyagmozgatás közbeis helytelen munkamódszereket alkalmaznak. Ezeket a hiányosságokat kell elsősorban megszüntetni ahhoz, hogy a balesetek csökkenjenek, vagy teljesen kiküszöbölődjenek. Amennyiben a dolgozók az óvórendszabái yok oan foglaltaktól eltérést, illetve megítélésük szerint hibát. észlelnek, azt a bolt, illetve üzemrész vezetőjének. haladéktalanul jelenteni kötelesek. Az óvórendszabályok be nem tartása fegyelmi A BALESETEKET A MEGELŐZŐ INTÉZKEDÉSEK BETARTÁSÁVAL ELKERÜLHETJÜK ! Első fejezet. (Általános rész.)
Mi az üzemi baleset? Mi a sérült kötelessége? A munkaügyi minszter 2/1962. (III. 10.) Müm. sz. rendelet, valamint a Bton. 58/1962. (KÉ. 20.) végrehajtási utasítás szerint: „üzemi balesetként" kell nyilvántartani minden olyan balesetet, tekintet nélkül & munkaidőre, amely a vállalat dolgozóját (MT. 150. §> a) a vállalat telephelyén, vagy a vállalat telephelyén kívül a vállalat rendelkezése folytán — vagy enélkül is a vállalat érdekében végzett munka során érte —, ideértve az ezzel kapcsolatosan bekövetkezett közlekedési baleseteket is; b) a baleset akkor is üzemi baleset, ha a dolgozók munkaköri, illetve munkafegyelemre vonatkozó szabályok megszegése miatt (például engedély nélkül végzett munka stb. alkalmával) érte; c) a vállalat dolgozójának kell tekinteni a megjelölt munkára felvett, vagy kisegítésre alkalmazott dolgozót is:
d) a dolgozót munkába menet, illetve munkából jövet ért baleset a statisztikai adatszolgáltatás szempontjából nem minősül üzemi balesetnek. A balesetet szenvedett (sérült) kötelessége: A felsorolt esetekben előforduló minden balesetet, még a legkisebbet is, a bolt vezetőjének (helyettesének) üzemrész vezetőjének (közvetlen felettesének) azonnal jelenteni köteles és elsősegélyt kérni. Ha a sérült sérülése miatt erre képtelen, akkor a munkáját közvetlen irányító személy, vagy munkatársai kötelesek ezt megtenni. A KERESKEDELMI FELADATOKAT CSAK EGÉSZSÉGES DOLGOZÓK TUDJAK ELLÁTNI! Balesetek kivizsgálása: A balesetek körülményeit a bolt vezetőjének (ut. 91 kelj vizsgálni a szakszervezeti bizalmi bevonásával. (A munkahely társadalmi munkafelügyelője a szakszervezeti bizalmi.) Ahol nincs a munkahelyen bizalmi, ott a körzetek szerinti bizalmi kartársat kell a vizsgálatról értesíteni. A vizsgálatot a baleset bekövetkezésétől 24 órán belül le kell folytatni. A balesetről a helyszínen a rendelet 2. sz. melléklete szerint jegyzőkönyvet kell felvenni 3 példányban. A BALESETEK OKÁT A TÖKÉLETLEN MUNKAKÖRÜLMÉNYEKBEN, ÉS AZ EGYÉNI FELELŐSSÉG HIÁNYÁBAN KELL KERESNI! Második fejezet, Megelőző előírások. 1. A dolgozó munkábalépésekor köteles a bolt vezetőjével a létesítményt (boltot, üzemrészt), ahol dolgozni fog megtekinteni. Megismerni annak belső
elrendezését, kijáratokat, vészkijáratokat, szociális és" egészségügyi berendezéseket, felszereléseket (például öltözők, mentődoboz elhelyezése, elsősegélytnyújtó kartárs megismerése). Meg kell ismernie a gépierővel működő berendezéseket (pl. ahol van teherfelvonó stb.), ezek működését, továbbá villamoshűtőszekrények, hűtőpultok stb. üzemeltetésének rendjét (ki és bekapcsolás). A világítás, áramtalanítás módját és eszközeit (hol vannak a kapcsolók, földe^sek stb.). Tűzcsapok, kézi tűzoltókészülékéiC elhelyezését, használatát, a tűzjelzés módját, eszközeit, könnyebb a tüzet megelőzni mint elolt?ni. Boltjainkban 1037. M. SZ. megfelelő porral oltó kézi tűzoltókészüléKek vannak. Ezek használata a következő: az egyetemes felfüegesztSről leemeljük, 2—3szor félmozdulattal megrázzuk, ezzel a benne lévő oltóport fellazítjuk. Majd a tüzet megközelítve a nyitószerkezet lassú, balra forgatásával azt telje-"* sen kinyitjuK és az oltóport a tűz fészkéé lövegük. 2. A dolgozó köteles az óvórendszabály előírását pontosan és lelkiismeretesen betartani, illetve teljesíteni. 3. A dolgozó tartozik a melé beosztott munkatársakat a biztonságos munVára és a munka esetleges baleset vészeseire figyelmeztetni. " 4. Köteles a rendel K-esre álló (bocsajtott) védőfelszereléseket használni. 5. Köteles munkahe1yén józan állapotban munkába állni. A doifo^óDPk munkáiát ittasan megkezdeni, vagy munkaidő alatt szeszesitalt fogyasztani t i l o s ! Tilos a munkahelyre szeszesitalt bevinni. Életvédelmi intézkedések: 6. A hálózat boltjaiban, raktáraiban és egyéb mellékhelyiségeiben a > közlekedési utakat, fcOyosókat, lépcsőkjet, (kijáratokat,, vészkijáratokat állandóan
tisztán és szabadon teli tartani. Azokat eltorlaszolni, vagy szűkíteni,még átmenetileg sem szabad. 7. Boltban, raktárban, vagy egyéb tárolásra használt , helyiségekben a kijáratokhoz vezető utvonalat 150 cm-es szélességben szabadon kell tartani. 3. A boltban és a raktárhelyiségekben, az elárusító asztal, áruállvány, illetve raktári állványom között legalább 80 cm-es közlekedési utat kell biztosítani. A raktározott anyagokat úgy kell elhelyezni, hogy ledőlés veszélye ne állhasson elő, az anyagok ra^tározlási magassága, és a helyiségek mennyezete feözött legalább 80 cm tért kell szabadon hagyni. 9. A villarnosáram bekapcsolása előtt meg kell győződni aíró 1 , hogy a bekapcsolás folytán senki sem került-e életveszélybe. 10. Olyan helyeken, ahol az elektromos vezetékek, berendezések javítása, kapcsolás, rövidrezárás, földelés, illetve meghibásodás következtében szikra, íényív keletkezhetik, vagy más módon tűzveszéJy állhat elő, könnyen gyúló anyago.-sat, tárgyakat elnevezni (tárolni) t i l o s ! A javítási munkát sem szabad megkezdeni addig, amíg a tűzveszélyes, könnyen gyúló anyagokat a munkahelyről el nem távolítottuk. 11. Villamosvezetékek, berendezések szerelésé^;, javítását, megfelelő szakképzett, azzal megbízott, kellő szakmai ismeretekkel rendelkező, orvosilag alkalmas dolgozóra szabad bízni. 12. A villamcsberendezések szere'vényeit felbontani, ikapcsoiófedeleket levenni, védőburkolatokat felnyitni, ilyen berendezésekhez nyúlni, ki, be, vagy átkötni arra nem jogosult személyeknek életveszélyes és tilos! A hálózatban előfordult az, hogy a bolt dolgozói szabálytalan h á z i szereléssel vezetékeket ágaztatnak, illetve ágaztattak az elosztó dobozokból. Ilyen
szabálytalanságotkért a jövőben f e g y e l m i eljárás lesz megindítva. 13. Izzólámpák, vagy fénycsövek csak kikapcsolt állapotban cserélhetők. 14. Csak eredeti olvadófémes biztosítékokat szabad használni. A kiolvadt biztosítékokat pótolni ilyenekkel szabad. 16. A bolt összes helyiségeiben zárás után, vagy munkaszüneti napokon, áramtalanításról gondoskodni kell. Minden villamosigépet, berendezést (Kivételt képez nyáron a hűtőszekrény), pénztárgépet stb. áthelyezés előtt haználaton kívül, üzemi idő végén (boltzárás előtt) feszfiltségmentesíteni kell. 16. 'Villamosberendezése^re, vezetékeicre könnyen gyúló anyagokat elhelyezni t i l o s ! 17. A tárolt anyag és villamosberendezés között legalább 50 cm távolságot kell biztosítani. 18. ViUamosfőzők, melegítők (rezsók), elektromos kandallók csak rögzített állapotban használhatók, és a főzőüí alá égheteüen anyagból készült hőszigetelő alátétet kell alíkalmazni. PONTOS FIGYELMEZTETÉS! VILLAMOSSZIKRA, VILLAMOSVEZETÉK KAROS FELMELEGEDÉSE VEZETÉKTÖRÉS STB. TÜZET OKOZHAT! Elektromosberendezések, vezetékek égése bekövetkezhet: hibás kezelés, túlterhelés stb. miatt. Ilyen esetekben eíső feladatunk a feszültség mentesítés, majd a rendelkezésre álló tűzoltófelszereléssel a tűz oltásának megkezdése. Ezzel egyidőben a tűaoltós^cot is é"t Q sít"ni kell. (005). Feszültség alatt álló (lévő) vezetéket elvágni, vagy elszakítani, vagy i.'yen tüzet vízzel oltani életveszélyes és szigorúan t i l o s ! Boltjainkban lévő porral oltó kézi tűzoltókészülé-
loefc jó szigetelők, 100 kW-ig bátran használatok. Áramütéses baleset esetén a sérültet — szükség esetén gumikesztyű használatával — mindenek előtt az áramvezetőtől kell megszabadítani és ha •eszméletlen a mesterséges légzés alkalmazását azonnal meg kell kezdeni. - Kis feszültségű vezetékek, vagy ' feszültség 'alatt álló berendezések esetén is, a vezeték feszültségmentesítésével kell a balesetet a vülamosáram további hatása alól megszabadítani. Előzőleg gondoskodni kell azonban arról, hogy ax eszméletlen sérült el ne essék, vagy magasabb helyről le ne zuhanjon. Ha a feszültségmentesítés hosszabb ideig tartana
nnnÍTTsi
lf>~v~r> k'í-ülcssvarva.
A balesetest így felszerelve, száraz kampós bottal, vagy kötéllel, szíjjal igyekezzék a feszültség alaft lévő (berendezéstől eltávolítani. Köbben a másik fcezével, vagy a 1test egyéb részével a feszültség alatt lévő vezetéke ", vauv a balesetes csupasz testét megérinteni nem szabad. JÓ SZERSZÁM — BIZTONSÁGOS MUNKA! 19. Eladási (munka kö^b^n nsak olyan szerszámokat használjunk (kések, bárdok stb.), amelyek kifogástalan állapotban vannak. Húsbr>ltjainkban a húsvágó tőke nem mozoefiat, nem lehet gödrös. A beépített húshorgok kimozdulás, lefordulás ellen biztosítva legyenek. .Az elektromos működésű húsdarálóba a húst csaJc tömőfával szabad tömni.
A karbantartó résziegek gépi és kézi szerszámjai a biztonságos munka, feltételeinek megfelelőek- legyenek. (Szerszámnyelek stb.) Hibás szerszámmal dolgozni, vagy i.yet raktártól kiadni nem szabad. Ládákról a szorítópánitot bontószerszám nélkül eltávolítani t i l o s ! A pánt eltávolításakor mindig védett oldalon álljunk. 20. Árurendezéshez használt létrák (támasztó, kétágú) a következő, előírásoknak feleljenek meg: a) a tamasztóiéaaKat ieiul kampóval, vagy alól elcsúszást gátló felszereléssel kell ellátni. Ha ezek a felszerelések hiányoznak, vagy hiányosak, a támasztólétrákat használni nem szabad. Helyette használjuk a biztonságos Kétágú létráikat. - b) A kétágú létrákat szétcsúszás ellen a létra hoszszának közepe táján a nyitott ágak között össze kell kötni. Szabvány létrák kettős biztosító lánccal vannak ellátva. c) Ha láncnélküli létra van a bolt kezelésében (régebbi kiadású daraböK, vagy árbiztosító láncok leszakadtak) a létra kicserélésiéig középkStéssel biztosítsuk annak balesetmetes használatát. d) Bizíosítókötés, vagy láncnélküli létrákat használni bálesetveszélyes és tilos. e) Minden létrát hasznalatbavétel; előtt, megbízhatóság szempontjából, ellenőrizni kell. Hibás, vagy törött létrákat nem szabad has.ználni, a kicserélésükről azonnal gondoskodni kell. f) Az öt lépcsőfoknál magasabb, állandó lépcsőket, legalább az egyik oldalon karfával kell felszerelni, még abban az esetben is, ha mindkét oldalról fallal határoltak. , g) A létrákat — használatuknak megfelelően — vállalatunknál, a félévi munkavélelmi szemlék alkalmával terhelési próbának kell alávetni. 8
21. Boltjainkban használt lábrácsok a dolgozok egészségét védik. Ezért a kiadott lábrácsok elmozdulás, elcsúszás ellen biztosítottan 'legyenek elhelyezve, és használva. Törött lábrácsot használni nem szabad, javításáról gondoskodni kell. Egy-egy fellazult lécet a boltban rögzíteni kötelesek. A lábrácsok hézagai 3 cm-nél szélesebbek nem lehetnek. 22. Boltok és egyéb helyiségek padlózatát — kövezetét — naponta munkaidőn odvül kell takarítani, SZÜJÖség esetén és annak megfelelően felmosni. Ez különösen fontos azokban a boltokban, ahol tej és más folyékony anyagok miatt az elcsúszás veszélye fokozottabban fennállhat. 23. A helyiségek szellőzését naponta szükség szerint biztosítani kell. 24. A dolgozó köteles a rendelkefcéstre bocsátott munkaruhát, védőruhát és védőeszközöket az utasításoknak megfelelően viselni, illetve használni. LENGŐ, LAZA RUHÁZAT ELŐSEGÍTI A BALESETEKET! 25. Azok a dolgozók, akik stzédüléses, görcsös, ájuiásos tünetekben mutatkozó betegségben szenvednek, létrán nem közlekedhetnek; 26. Az anyagok tárolására szolgáló állványokat, polcokat a tárolásra ikerülő anyagok súlyának megfelelő terhelésre kell méretezni, s a megengedett terhelhetőséget fel kell tüntettni rajtuk. Az állványok állpotát legalább évenként ellenőrizíni kell, az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalni. 27. Az anyagokat csak olyan magasra szabad felrakni, amíg biztos egyensúlyban maradnak és felrakásul-c, illetve levételük biztonsáigos, C%an anyagoknál, amelyeknél a felrakási magassága az óvórendszabályban számszerűen nincs megadva, a megenge-
dett magasságot a vállalat vezetőségének az üzemi szakszervezeti bizottsággal egyetértésben kell megállapítani. 28. A ládák bontása közben, szögek és sizorítópántok sérülést okozhatnak. 29. 18 évesnél idősebb nők és 16—18 év közötti fiatalkorúak segédeszköz nélkül legfeljebb 20 kg-ot emelhetnek és vihetnek. 16 éven aluli fiatalkorúakat rakodási munkában alkalmazni nem szabad. Terhes nőkre vonatkozóan az Egészségügyi Miniszter rendelete az irányadó. 30. Ládák mozgatása közben a kivetkezőkre ügyeljünk: telt ládákat, szabályos négyszögletes rakatban szabad egymásra helyezni és csak olyan magasíságig, amíg biztos egyensúlyban vannak, és felrakásuk, illetve levételük könnyen és biztonságosan végezhető. A ládák súlyát és szilárdságát egymásra rakásuknál figyelembe kell venni. A megengedett rakodási magasságot — zsáksorok, ládasorofc számát feltűnő figyelmeztető táblákon ki kell írni —. Üres ládákat szabályos négyszögletes rakatban, lépcsősen, gúla alakban kell egymásra felrakni. A felrakás olyan magasságig végezhető, hogy a rakat a megbontásnál össze ne dűljön és a felsősorok az allsó sorban lévő ládákat össze ne nyomják. Sérült ládákat rakatba rakni csak kijavításuk után szabad. 31. Gyümölcsös stb. rekeszeket (ládákat) egymásra rakva kell tárolni. A telt rekeszeket csak olyan magasságig szabad felrakni, hogy a felső1 refcese felhelyezését, illetve levételét a dolgozó fcönyen és biztonságosan végezhesse. Üres rekeszek tárolási magassága olyan lehet, hogy a rakat biztonságosan álljon és külső hatásra (rázkódás. szél sítb.) össze ne dűljön. ' 32. Körikeresztmetszetű anyagok tárolásánál pl. telt hordókat, súlyos hengeralakú dobozokat, legfeljebb 10
két-két sorban szabad felrakni és tárolni úgy, hogy a második sor az első sor mélyedéseiben, nyergében helyezkedjék el. Az alsósor két s^é'én Tévő darabokat elgördülés ellen, ékekkel kell biztosítani. 33. Üres hordókat kétféle módon szabad raktározni: fenékre állított helyzetben, több sorban egymásra rakva, vagy lépcsőzetesen gúla alakban. Nyergeive is több sorban szabad tárolni gúla alakban. Mindkét esetben a rakatot csak addig szabad magasítani, amíg az egyensúly biztonságos, és az alsó sort nem fenyegeti összenyomódás, vagy szétgurulás veszélye. Az alsó sorokat ékekkel kell biztosítani. 34. Tejeskannák tárolásánál a telt kannákat egymásra állítva két sorban, az üres kannákat egymásra állítva legfeljebb három sorban kötésben szabad felrakni. 35. Tejesüvegeket, fémrekeszekben, a rekeszeket egymásra helyezve kell tárolni. 36. Szikvizes palackok tárolása alkalmával a lehűlt palackokat hirtelen meleg helyre, az átmelegedett palackokat hirtlen hideg helyre, pl, jégszekrénybe helyezni nem szabad. 37. Telt és üres szikvizes és ásványvizes palackokat, mindenkor rekeszes ládákba kell tárolni. 38. Rekeszes ládákból palackokat kiemelni az üvegek összeütődésének elkerülése miatt csak egyenként szabad. 39. Az üvegeket gondosan kezeljük, mozgassuk! 40. A szikvizes és ásványvizes palackokkal telt ládákat csak olyan helyen szabad tárolni, ahol a közlekedésre legalább 80 cm széles út szolgál. 41. Sajtokat (ementáli, pfmnónía. stb.1 fa, vas, vagy betonállványra helyezve kell tárolni. Azokhoz a sajtállványokhoz, amelyeknek kiszolgálása a pad11
42.
43.
44.
45.
lózatról nem biztonságos, szilárd -kezelőállást kell készíteni. Zsákokat általában máglyákban, vagy egymás követő sorokban keresztberakva szabad tárolni. Hoszszabb rakat esetében legalább az első 4, és az utol só 4 zsákot keresztbekötésbe kell elhelyezni. A liszteszsákokat vagy szájukkal felfelé állítva, vagy máglyákba kell tárolni. A zsákokat megfelelő szilárdságú alátéteken — a padlózattól legalább 10 cm magasságban és a faltól legalább 30 cm távolságban— kell elhelyezni. A máglyákban legfeljebb 7 zsák rakható egymásra. Gépesített emelés, eldülés elleni biztosítás esetén, magasabb máglya is rakható. Cukros zsákokat (legfeljebb 50 kg-os) lépcsősen lehet felrakni. A rakatot a leomlás ellen máglyába rakott zsákokkal, illetve szilárd támasztékokkal biztosítani kell. A zsák rakásokat csak felülről és lépcsőzetesen szabad megbontani.
A MUNKAVÉDELMI ELŐÍRÁSOK BETARTÁSÁT CSAK AZ KÖVETELHETI MEG, AKI MAGA IS BETARTJA AZOKAT! Karbantartó műhelyek: Famegmunkáló gépek. 46. Körfűrészeknek asztal alatti részét kétoldalt legfeljebb 10 cm távolságban lévő és fűrészkorongon legalább 5 cm-rel túlnyúló lemezzel kell burkolni. Az asztal felett működő részt beállítható védőrészekkel kell ellátni. ; 47. A szalagfűrész szalagját a fűrészelő rész kivételével úgy kell burkolni, hogy az elszakadt szalag kJ ne ugorjon. A szalagfűrészhajtó- és feszítőtárcsáit megfelelő fedőlapokkal úgy kell fedni, hogy a fűrészszalagot, a tárcsák felületét is elfedjék, 12
48. A kör, vagy szalagfűrészen a megmunkálandó apró darabok részére olyan kézfogó készüléket kell ké1szíteni, amelyek használata, kizárja, hogy a dolgozó ujja megsérüljön. 49. Gépen vaió gyalmasnái és marásnál á munkadarabot megfelelő elővigyázattal kell előretolni. 50. Famegmunkálógépek forgácsszórása ellen, védőszemüveget kell használni. Erősen poroló anyag megmunkálásánál védőálarc is használható." Lakatos műhely 51. Esztergapadról a gépi előtolás beállítására szolgáló fogaskerekek (váltó fogaskerekeket) burkolatát eltávolítani és fogaskerék cserét végezni csak az eszterga kikapcsolt állapotába szabad. A fogaskerékcsele után a védőburkolatot mindenkor vissza kell hvjye?nj és csak azután szabad a megmunkálást megkezdeni. 52. A munktiCiaraD vagy szerszám cseréjét csaít álló (nem működő) gépnél szabad végezni. 53. Forgácsoló feépeütt a kikapcsolásuk után kézzel fékezni nem szabad. A gép fékezését csak az e célra szolgáló fékberendezéssel szabad végezni. Ha nincs ilyen, meg kell várni a gép "kifutását. 54. A befogó fejek, forgótárcsák, hajtószíjak, kiálló csavarjait és egyéb alkatrészeit a lehetőség szerint burkolni kell. 55. Fúrógépnél a munkadarabot megfelelő eszközzel (szorító kengyel) kell elforgás ellen a tárgytartó asztalhoz rögzíteni. 56. Fúrógépnél a forgácsot munkaközben puszta kézzel eltávolítani nem szabad. A hordozható kismoftorok, fúrógépek stb. vezetékeit jó marban kell tartani (szigetelni), a földelést szabványnak megfelelően elkészíteni és az időszakos ellenörzésüjiről gondoskodni kell. 13
220 voltos fúrógép feszültsége rossz földelés miatt balálos balasetet okozhat. 57. Csiszoló (köszörű) korongot a megkezdettnél nagyobb kerületi sebességgel, illetve fordulatszámmal, sem üresjáratnál, sem munkaközben járatni nem szabad. (A gyártó vállalat által megadott fordulatszámot túllépni nem szabad.) 58. A csiszolókorongot felszerelés előtt gondosan meg kell vizsgálni (pl. koooetatással) esetleges repedések, vagy hibák megállapítása végett. 59. Csiszlókorongot a szétrepülés veszélyére való tekintettel, csak védőburkolattal, vagy egyéb szabváínyos védőberendezéssel szabad használni. Védőkészülék nélkül csak 80 mm/ néi kisebb átmérőjű csiszolókorongokat szabad használni akkor, ha kerületi sebességük a 15 m/mp et nem haladja meg. 60. Azokon a csiszoló (köszörű) gépeken, amelyeken a korong felett védőernyő (átlátszó üveglap) nincsen felszerelve, védőszemüveg nélkül csiszolást, vagy köszörülést végezi nem szabad. 61. Ha a kő üt, azzal tovább dolgozni tilos ! A LEGJOBB VÉDŐBERENDEZÉS IS CSAK AKKOR ÉR VALAMIT, HA HASZNÁLJAK í (Raktárak.) %t. A raktárban is történhet baleset. A polcokon úgy ikeál elhelyezni a raktározandó' anyagokat, szerszáimokat, alkatrészeket, hogy azok terjedelmükkel a polcon legyenek, és ne akadályozzák a polcok közötti közlekedést, és főleg ne okozzanak sérülési,. 03. Magas polcokról nehéz tárgyakat egy embernek soha sem szabad levenni, mert esetleg a fejére, vagy a lábára esik az egyedül emelőnek. 14
64. AM savat Önt, feltétlen védőszemüveget keil használni, hogy szemevilágát védje vele. 65. Raktárban dohányozni, vagy nyílt lángot használni tilos ! 66. Könnyen gyúló anyagokat mint pl. benzint, petróleumot, olajat a tűzrendészeti szabályoknak megfelelően, tűzbiztos helyiségben, vagy földbe sülylyesztve kell tárolni. 67. Minden állandó munkahelyet, a helyiség jellegének megfelelő, fűtési rendszerrel és fűtőberendezéssel (kell ellátni. A helyiségekben, folytatott munka tertmészetétől függően általában az alábbi hőmérsékletet kell biztosítani: a) irodai, vagy könnyű testimirnka esetén 18 C° b) közepes testimunka esetén 14—18 C° c) TiPhé-v te«tim"-nlcc» psetén 12—14 C° 68. A fűtőtestek, kályhák 1 méteres körzetében éghető anyagokat elhelyezni tilos. %9. A helyiségek belső berendezéseit úgy kell elhelyezini, hogy a nyilttűzelésű kályhától 1 méter, a fűtőcsövektől legalább 50 cm távolság biztosítva legyen. Egészségvédelem.
^
70. Minden boltban (üzemréseben) a szabványnaik megfelelően mentődoboz van kiadva. Gondoskodni kell arról, hogv állandóan a tartalomjegyzék szerint legyen feltöltve. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSNÁL, LEGFONTOSABB A NYUGALOM 71. A sérültet jük meg a (sérüléstől mert igen
néhány szóval nyugtassuk meg és kezdsérülés szerinti segélynyújtást. A sérültet függően) le kell ültetni, vagy fektetni, sokan a vér láttára elájulnak. Sérülés 15
esetén a sérülj testrészét kell szabaddá tenni, hiszen csak így lehet kellőképpen tájékozódni. Ha a seb környéke szennyezett, akkor vattával, sebbenzinnel (ha nincs, tisztavizzel is jó) óvatosan a sebtől kifelé tartó mozdulatokkal tisztítsuk le a tőrt. - A SEBET NE ! 72. Vérzés esetén, először azt kell elállítani, s csak ezután szabad a sterilikötést elhelyezni. Nem szabad a sebet kimosni vízzel, benzinnel, jóddal, vagy sebolajjal. Ne hintsünk rá különféle porokat. Égett sebeknél is mellőzni kell „a kenegetésekeí" mert így az orvcs hatásosabban tud gyógykezelni. P'SZKOS, szennyes kézzel nem szabad a sérült testéhez érni, „steril" beavatkozást végezni. Mindenekelőtt szappannal jól mossuk meg kezünket. Ütőeres vérzés esetén a mentődobozban lévő szorítchevederrel a sérülés felett alkalmazzuk a szorító kötést. Majd azután lássuk el a sebet. Szorítókötést két órán túl alkalmazni nem szabad. Ha ezalat az idő alatt orvos nem érkezett a sérülthez, a szorítóikötést fel kell lazítani még akkor is, ha a vérzés újra megindul, azután újra alkalmazni kell. ALAPVETŐ KÖTELESSÉG AZ ELSŐSEGÉLY NYÜJTASA MELLETT AZ OKVOST, VAGY A MENTŐKET ÉRTESÍTENI! 73. Különös gonddal ügveljünk az elektromosság által okozott balesetekre. Ha ilyen fordul elő: lehetőség szerint központilag kapcsoljuk ki az áramot, ha ez nem lehetséges, elsősorban a mentést végző magára vigyázzon, nehogy áramütés érje. Ha az áramsúj16
tott egyén eszméletlen, rosszul, vagy egyáltalán nem lélegzik, a z o n n a l meg kell kezdeni a mesterséges lélegeztetést, és addig kell alkalmazni, míg a sérült magához nem tér, vagy az orvos, illetve mentők meg nem érkeznek. 74. A mentődobozból elsősegélynyújtásra íelhasznált kötszert és eü. anyagot be kell védetni a dobozban lévő felhasználási könyvbe. MENTÖDÓBOZ HíANYOS NEM LEHET ! 75. A dolgozók élet- és testi épségének védelme, kötelezően előírja minóten-dolgozó számára a balesetek megelőzését, biztosító intézkedésak megismerését, azok munkaközbeni alkalmazását. A BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS TÁRSADALMI KÖTELESSÉG! 76. A balesetmentes munka nem szerencse és vakmerőség, hanem jó munkaszervezés, szaktudás és önfegyelem dolga. A baleset megelőzés kézikönyve az élelmiszerkereskedelemben a legszükségesebb megelőző tudni, és tennivalókat tartalmazza. BALESETEKNÉL IS A MEGELŐZÉS A FONTOS! A megelőző előírások betartásával, illetve betartatásával, a balesetek csökkenése elérhető lesz, sőt a minimum alá szorítható. Évenként előforduló könynyebb, súlyosabb balesetek kivizsgálásáról készült jegyzőkönyvek azt bizonyítják, hogy a bekövetkezett balesetek közül — SOJÍ — némi gondossággal előrelátással megelőzhető lett volna. 17
A BALESETEK MEGELŐZÉSE: A .-MUNKAVÉDELMI ELŐÍRÁSOK KÖVETKEZETES' BETARTÁSA, ILLETVE BETARTATÁSA ! Mzáton is figyelmeztetjük vállalatunk minden dolgozóját, hogy saját és munkatársai élet- és testi épségének védelme érdekében tartsák be a manka^ védelmi előírásokai! TÁMOGASSUK A MUNKAVÉDELMI EL6ADÖ, Í S A TÁRSADALMI MUNKAFELUGYEtöK MUNKÁJÁT !
IS
Név: .: Személyi igazolvány száma :. Balesetelhárítási oktatás időpontja év
hó
Oktató neve
nap
19
Megjegyzés
NYILATKOZAT
• .
- -
Alulírott vállalati dolgozó kijelentem, hogy a Szolnoki
Élelmiszer- -
kiskereskedelmi Vállalattól, mint munkáltatótól egy darab „Baleseti útmutatót" tanulmányozás és miheztartás végett a mai napon átvettem. Kijelentem, hogy a „Baleseti útmutatóban" foglaltakat betartom és munkatársaimmal betartatom. „A megelőző előírások oktatásáról gondoskodom. Szolnok, 196... év
o
CM
hó
munkavállaló
nap.
Készült 2 000 példányban, <&5 MSZ 5 601—59 szabvány szerint, I/V4 (A/6) ív terjedelemben. 472—63 Szolnok megyei Nyomda Vállalat, Szolnok. Felelős vezető: Mészáros Sándor. Kiadja; Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi . Vállalat, Szolnok Beloianisz ü. 6. Felelős kiadó: Túróczi Lajosné.
