Baleseti helyzetkép. Stratégiai javaslat Jó gyakorlatok

Baleseti helyzetkép Stratégiai javaslat – Jó gyakorlatok

I.

STRATÉGIAI JAVASLAT

Szerkesztette: Dr. Bényi Mária Lektorálta: Prof. Dr. Holló Péter

Kiadja: az ANTSZ Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Egészségmonitorozás és Nem-fertőző Betegségek Epidemiológiája Osztálya a WHO EU 08 080 088 szerződés keretében 2010.

Készítették az OSZMK munkatársai: Dr. Bényi Mária Dr. Hangay István Kéki Zsuzsanna Rákos-Zichy Péter Vámos Magdolna Szajkó Attila Sepa Judit

ISBN szám: 978-963-86911-4-9

TARTALOMJEGYZÉK STRATÉGIAI JAVASLAT

7

ELŐSZÓ

7

BEVEZETÉS

8

1. HELYZETÉRTÉKELÉS 1.1. EPIDEMIOLÓGIAI ELEMZÉS

11 11

Halálozási adatok

11

Morbiditás

16

Egészségfelmérések adatai

21

Közlekedési balesetek rendőrségi adatai

21

Munkabaleseti adatok

24

Mérgezési esetek

25

Gyermekintézményi balesetek

26

Égési sérülések – tűzvédelem

26

Vízbefúlás, sport és szabadidős tevékenységek

27

2. A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

28

2.1. JÖVŐKÉP

28

2.2. FŐ CÉL

28

2.3. ÁTFOGÓ CÉLOK

28

2.4. A BALESET-MEGELŐZÉS IRÁNYAI

28

3. A BALESET-MEGELŐZÉSI STRATÉGIA FŐ PILLÉREI

30

4. BEAVATKOZÁSOK – MEGLÉVŐ GYAKORLATOK A BALESETEK MEGELŐZÉSÉRE

32

4.1. KÖZLEKEDÉSI BALESETEK MEGELŐZÉSE

32

4.2. MUNKABALESETEK MEGELŐZÉSE

34

4.3. MÉRGEZÉSI ESETEK MEGELŐZÉSE

34

4.4. ÉGÉS-PREVENCIÓ

35

4.5. GYERMEKINTÉZMÉNYEK BIZTONSÁGA

35

4.6. ESÉS-MEGELŐZÉS

35

Idős korban

35

Gyermekkorban

36

4.7. SPORT ÉS SZABADIDŐS BALESETEK MEGELŐZÉSE (ELMERÜLÉS, VÍZBEFÚLÁS)

36

4.8. KUTATÁSOK A BALESET-MEGELŐZÉS TERÉN

36

4.9. KAMPÁNYOK

37

5. INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK RÖVID, TEMATIKUS ÖSSZEFOGLALÁSA

38

5.1. KÖZLEKEDÉSI BALESETEK

38

5.2. MUNKÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ BALESETEK

38

5.3. MÉRGEZÉSEK

39

5.4. ÉGÉSEK, FORRÁZÁSOK

39

5.5. GYERMEKINTÉZMÉNYI BALESETEK

39

5.6. ESÉSEK MEGELŐZÉSE

40

5.7. SPORT- ÉS SZABADIDŐS BALESETEK – AZOKON BELÜL VÍZBEFÚLÁS MEGELŐZÉSE 40 5.8. KUTATÁS

41

5.9. MÉDIA

41

6. AZ AKCIÓ TERV MEGALAPOZÁSÁNAK KIEMELT SZEMPONTJAI

41

6.1. MEGLÉVŐ EGÉSZSÉGPOLITIKÁK

41

6.2. A PREVENCIÓ LEHETSÉGES RÉSZTVEVŐI - ÉRDEKELTEK (ÉRINTETTEK) KÖRE

43

Minisztériumok, melyek a baleset-megelőzésben részt vesznek

43

Intézmények, melyek a baleset-megelőzésben részt vesznek

43

Egészségügyi szakágak, melyek a baleset-megelőzésben részt vesznek

43

Civil szervezetek, amelyek munkája összefügg a baleset-megelőzéssel

44

Gyártók, forgalmazók a biztonság szakterületén

44

7. A BALESETEKKEL ÉS ERŐSZAKKAL KAPCSOLATOS PROBLÉMAKÖR KOMMUNIKÁCIÓJA 45 8. A VEZETÉS MEGHATÁROZÁSA

46

FOGALOM MEGHATÁROZÁS

47

ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

48

IRODALOMJEGYZÉK

49

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

50

JÓ GYAKORLATOK

52

1. ADRISK – HOLLAND MÓDSZER

53

2. COOLCSOMO- HONLAP FIATALOKNAK FIATALOKRÓL

55

3. ÉGÉS PREVENCIÓS PROGRAM ISKOLÁSOKNAK ÉS ÓVODÁSOKNAK

57

4. FIATAL AUTÓVEZETŐK ATTITŰDJE

59

5. IDŐSKORI MOZGÁSPROGRAM GYÓGYTORNÁSZOK SEGÍTSÉGÉVEL

61

6. TAI CHI IDŐSEKNEK

63

7. MÉRGEZÉSEK MEGELŐZÉSE

64

8. ÓVODAI BALESETEK MEGELŐZÉSE

66

9. WILLIAMS ÉLETKÉSZSÉGEK – FIATALOKNAK SZÓLÓ VÁLTOZAT

68

10. LAKÁS ÁTALAKÍTÁS IDŐS KORBAN

70

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

72

Stratégiai javaslat

BALESETI HELYZETKÉP

ELŐSZÓ Az Európai régióban1 2002-ben baleset következtében 800 000 haláleset következett be, amely a teljes halálozás 8,3%-át tette ki. A balesetek miatti DALYs2 ugyanebben az évben 14%-ra volt tehető Európában. [1] Az Európai Unió országaiban3 a balesetek, erőszakos cselekmények következtében ún. külső okokra visszavezethető sérülések mintegy 250 000 emberéletet követelnek évente4. Ennek 2/3-a ún. véletlen baleset, 1/3-a erőszak következménye. A kórházi ellátást igénylő sérülések száma az EU27 országaiban közel 7 millió. A járóbeteg szakellátást, sürgősségi ellátást 34,2 millió esetben veszik igénybe traumák miatt. További 18,3 millió fő fordul az egészségügyhöz ellátást igényelő sérülése miatt. [2] A halálozási okok rangsorában a véletlen balesetek vagy erőszakos események a harmadiknegyedik helyen állnak az egyes európai országokban. Az 1-45 éves korosztályban a balesetek „vezetik” a haláloki listát. A kórházi ellátás költségéből a baleseti sérülések mintegy 8-10%-ot tesznek ki. A felnőtt lakosság közel 10%-át éri évente olyan sérülés, mely egészségügyi ellátást igényel – a fiatalok és idősek körében ez az arány magasabb. Csak a közlekedési balesetek a GDP 2%-át kitevő veszteséget okoznak éves szinten.[3] A felsorolt tények mellett a balesetek nagyon fontos jellemzője , még ha „véletlen” események is, hogy nagy valószínűséggel, megfelelő módszerekkel megelőzhetők. Mindezt felismerve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Regionális Bizottsága a 2005. szeptember 12-15. között Bukarestben megtartott 55. ülésén határozatot fogadott el (Regional Committee resolution EUR/RC55/R9 on Prevention of Injuries in the WHO European Region). Ebben ösztönzi a térség kormányait a sérülések adatgyűjtésének fejlesztésére, a nemzeti baleset-megelőzési tervek megalkotására, a sérülések megelőzésének érdekében kapacitás fejlesztésére, valamint a tudás és tapasztalat cseréjére. 2007-ben az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága (DG SANCO) kezdeményezte, hogy az egészségügyi tárcák az Unióhoz tartozó valamennyi országban alkossanak stratégiai tervet a balesetek megelőzésére. A vonatkozó dokumentum a „Tanács Ajánlása (2007. május 31.) a sérülések megelőzéséről és a biztonság elősegítéséről” (2007/C 164/01) címen jelent meg. A jelen dokumentumot megalapozó előkészítő munkák (helyzetelemzés, baleseti helyzetet figyelemmel kísérő - monitoring - rendszer fejlesztése, legjobb gyakorlatok elemzése, ajánlások megfogalmazása) jelentős része is a WHO és EU szándékainak megfelelően az Egészségügyi Minisztérium és az WHO kétéves keret-megállapodása megvalósításával készült az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ nem-fertőzőbetegségek epidemiológiája osztályán (megállapodás száma: EU 08 080 088). Ugyanez az osztály készítette ezek alapján a stratégiai tervet is a balesetek megelőzését szolgáló kormányzati célokra és intézkedésekre. A stratégiai irányok kivitelezését és nyomon követését részletesen meghatározó akció terv a stratégia elfogadását követően kerül majd kidolgozásra.

1 52 ország 2 Disability adjusted life years – rokkantsággal súlyozott életévek 3 EU 27 4 2003-2005. évek átlaga a WHO szerint


7

8


BEVEZETÉS Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Balesetek és sérülések a Föld minden országában veszélyeztetik egészségünket. Világszerte több mint 5 000 000 ember hal meg évente a sérülések valamilyen formájának következtében, és még többen szenvednek maradandó sérüléseket. A balesetek és sérülések egyre növekvő jelentősége miatt számos ország rendelkezik nemzeti politikával, stratégiával vagy cselekvési tervvel ezek megelőzésére.5 Baleset sokféle külső tényező hatására létrejöhet, és nagyon változatos klinikai képben jelenhet meg. Fontos jellemzője azonban, hogy bárhol is történjék, bármilyen okból is jöjjön létre: az esetek nagy részében a balesetet szenvedett sérült személy egészségügyi ellátást igényel. A nemzetközi egészségügyi szervezetek közül 2005-ben a WHO határozatban [4], 2007-ben pedig az EU DG SANCO ajánlásban [5] fogalmazta meg elvárásait a tagországok ez irányú tevékenységét illetően. Magyarország az EU csatlakozást követően több olyan, az EU népegészségügyi programja keretében meghirdetett baleset-megelőzési projektben is részt vett, amelyet az EU más tagországai koordináltak [6,7,8,9]. Ezek a programok azonban nem nyújtanak kellő garanciát arra, hogy a projekt lezárásával a megkezdett tevékenység tovább folytatódjon, vagy szélesebb körben is elterjedjen. Ehhez stabil alapokra, azaz a kormány és az egészségügyi szaktárca elkötelezettségére van szükség, ami lehetőséget teremt a baleset-megelőzés intézményi háttérének biztosítására, megjelölve azt a forrást, amelyből a rendszer kiegyensúlyozott anyagi háttérrel működni képes. A legfelső szintű elkötelezettség azért is alapvető, mert a balesetek megelőzése komplex tevékenység, csak több tárca együttműködése révén – többek között: egészségügy, közlekedés, igazságügy, szociális, munkaügy, stb. - valósulhat meg hatékonyan. Az egészségügy saját szakmai területén sokat tehet a • balesetek megelőzése, • a balesetet szenvedettek szakszerű gyógyítása, ápolása, és • rehabilitálása terén. E dokumentumban a primer prevencióra (elsődleges megelőzésre) helyezzük a hangsúlyt, de kitérünk a sürgősségi ellátás és utógondozás kérdésére is. Tiszteletben tartva más tárcák tevékenységi körét, azokat hatékonyan kiegészítve, az EU Egészségügyi és fogyasztóvédelmi főigazgatósága (DG SANCO) az egészségügy és a fogyasztóvédelemi szervezetek számára - baleset-megelőzési szempontból - a következő területeket tekinti kiemeltnek:

5 WHO Developing Policies to prevent injuries and violence



1./ Nemzetközi összehasonlításra is alkalmas adatgyűjtés a balesetek, sérülések terén. 2./ Balesetek, sérülések megelőzése céljából nemzeti tervek, vagy ezekkel egyenértékű intézkedések meghozatala, különösen az alábbi csoportokban, illetve területeken: 1. Gyermek-biztonság 2. Kamaszkorúak és a kockázatvállalás 3. Időskorúak biztonsága 4. Fokozott veszélynek kitett, ún. védtelen csoport (gyalogosok, kerékpárosok, motorosok, babakocsival közlekedők) 5. Sportbiztonság 6. Eszközbiztonság 7. Önsértés, erőszak megelőzése, az ehhez szükséges feltételek biztosítása, különösen a szexuális erőszakra helyezve a hangsúlyt 8. Munkahelyi biztonság A WHO a népegészségügy számára az alábbiakat emeli ki [9]: 1. Baleseti helyzet figyelemmel kisérése; adatgyűjtés: kockázati és védelmi tényezők 2. Kutatás 3. Megelőzés és ellenőrzés 4. Értékelés 5. Jó gyakorlatok elterjesztése és alkalmazása 6. Egészségpolitika kidolgozása 7. Szolgáltatás fejlesztése 8. Lobbizás, tanácsadás 9. Meglévő jogszabályok korszerűsítésének támogatása 10. Vezetőség és irányítás kialakítása A baleset-megelőzés multidiszciplináris tevékenység, melyben számos kormányzati és nem kormányzati szerv vesz részt jelenleg is. Ezekhez csatlakozik az egészségügy, jelen dokumentum életbelépésével hivatalosan is. Az egészségügy számára a véletlen balesetek és erőszakos cselekmények következményei jelentős anyagi terhet is jelentenek. Az egészségügy elemi érdeke, hogy az ilyen, jó hatékonysággal megelőzhető traumák száma csökkenjen. Magyarország jelenleg az Európai Unió 27 tagországa közül a „középmezőnyben” helyezkedik el a baleseti halálozás szempontjából. Feltételezhető – bár adatok hiányában nehezen mérhető – hogy hasonló a helyzet az egészségügyi ellátást igénylő könnyebb sérüléssel járó balesetek esetén is. Tekintettel arra, hogy az egészségügyi ágazaton kívül más tárcák, illetve intézmények is foglalkoznak baleset-megelőzéssel, az egészségügyi tárca számára egyrészt célszerű a már meglévő, jól működő hálózatokhoz csatlakozni, másrészt a WHO és az EU DG SANCO által megjelölt területeken ésszerű a megelőzésre koncentrálni az erőket.


9


10

Az egészségügy javíthat továbbá a baleseti halálozási statisztikákon a hatékonyabb ellátással, illetve az egészségben eltöltött életévek számának növelésével, melyet a hatásosabb rehabilitációval érhet el. A baleset-megelőzés egészségpolitikai-stratégiai dokumentumának kialakítása során a WHO erre vonatkozó javaslatát vettük alapul [10]. Ennek megfelelően három részből építjük fel az anyagot: Helyzetelemzés, célok és intézkedések meghatározása, az akcióterv megalapozása. A speciális baleset-megelőzési akciótervek a stratégiai terv elfogadása után kerülnek majd kidolgozásra. A WHO által javasolt stratégiaépítés vázlata a következő:

I. A stratégia fejlesztés megalapozása 1. lépés: Helyzetértékelés 2. lépés: Figyelem felkeltés 3. lépés: Vezetőség meghatározása, politikai elkötelezettség biztosítása 4. lépés: Érdekelt felek bevonása, tulajdonosi szemlélet létrehozása

II. A stratégia kialakítása 1. lépés: Keret kialakítása 2. lépés: Célok meghatározása és intézkedések kiválasztása 3. lépés: Annak biztosítása, hogy akció történjék a politika alapján.

III. Megvalósítás 1. lépés: Érdekelt felek helyzetbe hozása 2. lépés: Kormányzat jóváhagyása 3. lépés: Állami biztosíték a megvalósításra



1. HELYZETÉRTÉKELÉS 1.1. Epidemiológiai elemzés Halálozási adatok Nemzetközi összehasonlítás Az EU tagállamokhoz viszonyítva Magyarország jelentős többlettel rendelkezik a külső okokra visszavezethető halálozás terén (1. ábra). 1. ábra: Külső okokra visszavezethető halálozás alakulása az EU-15, EU-25 országaiban és Magyarországon 1970-2005 években

Magyarország

EU 25

EU 15

Forrás: WHO, HFA adatbázis, Koppenhága, 2009.

Hazai viszonyok A balesetek, sérülések, külső okokra visszavezethető betegségek, és az azokból eredő halálozás a magyar társadalmat nagymértékben sújtja, és az egészségügyet is jelentősen terheli. Mortalitás és következményei Évente mintegy 7500 fő veszti életét baleset vagy erőszak következtében. (1. táblázat)


11


12

1. táblázat: Baleseti halálozás 2005-2007 között, korcsoportonként 2005

Összesen

0--14

15--24

25--34

35--44

45--54

55--64

65--74

75+

V01-V09: Gyalogos sérülése

410

10

31

21

49

84

83

53

79

V10-V19: Kerékpáros sérülése

230

4

6

7

20

49

49

58

37

V20-V29: Motorkerékpáros sérülése

155

36

51

20

20

14

7

7

V.30.-V.99 Egyéb közl.

768

141

179

139

124

82

47

32

24

V.01-V.99 Közlekedési balesetek összesen

1563

38

214

258

228

277

228

165

155

W00-W19: Esések

2103

2

5

14

65

170

213

315

1319

W65-W74: Vízbefulladás és elmerülés

192

14

20

30

28

45

22

18

15

W.85 - X.19 Égés

264

6

12

13

32

54

44

42

61

X.20-X.29., és X.40-X49 Mérgezés

155

1

21

30

20

33

23

13

14

X60-X84: Szándékos önártalom

2620

5

97

253

441

684

446

302

392

X85-Y09: Testi sértés

190

6

7

22

33

48

24

24

26

Egyéb fent nem részletezett baleseti esemény

898

15

22

58

101

205

181

137

179

Összesen:

7985

87

398

678

948

1516

1181

1016

2161

2006

Összesen

0--14

15--24

25--34

35--44

45--54

55--64

65--74

75+

V01-V09: Gyalogos sérülése

403

15

22

35

34

75

88

60

74


222

9

5

8

20

55

44

49

32


149

1

25

57

28

25

7

2

4


839

25

134

212

136

158

87

53

34


1613

50

186

312

218

313

226

164

144

W00-W19: Esések

1852

2

6

22

71

152

209

287

1103


213

7

16

22

39

54

32

29

14

W.85 - X.19 Égés

233

8

11

15

24

53

52

19

51


184

7

23

37

22

39

29

11

16


2460

3

99

246

364

686

420

318

324


180

12

6

22

30

47

26

18

19


844

22

21

49

90

189

158

121

194

Összesen:

7579

111

368

725

858

1533

1152

967

1865

Összesen

0--14

15--24

25--34

35--44

45--54

55--64

65--74

75+

2007 V01-V09: Gyalogos sérülése

402

14

18

36

55

79

70

53

77


215

5

7

14

30

42

43

44

30


160

2

32

62

28

16

6

7

7


749

22

142

161

138

120

77

44

45


1526

43

199

273

251

257

196

148

159

W00-W19: Esések

1898

2

9

20

55

136

202

278

1196


187

21

20

17

30

38

31

17

13

W.85 - X.19 Égés

226

6

5

16

17

42

40

30

70


149

5

14

28

18

29

22

14

19


2449

2

88

222

374

612

443

322

386


166

7

12

19

31

41

21

16

19


816

19

19

49

79

195

163

104

185

Összesen:

7417

105

366

644

855

1350

1118

929

2047



13

2. ábra: Vezető halálokok nemenkénti átlaga Magyarországon 2005-2007. években (fő) fő 0

10 000

20 000

30 000

40 000

50 000

60 000

70 000

férfi

nő

80 000

Összes halálozás

Keringési betegségek okozta halálozások

Daganatok okozta halálozások Emésztőrendszeri betegségek okozta halálozások Külső okra visszavezethető halálozások

Légzőrendszeri betegségek okozta halálozások

Forrás: KSH

A 2007. évi adatok szerint az összes halálozás 50,2%-át a keringési rendszer betegségei, 24,7%-át a daganatok, 6,6 %- át az emésztőrendszeri betegségek, 5,6%-át a balesetek, erőszakos cselekmények, és 5,1%-át a légző rendszer betegségei teszik ki. A külső okok miatti halálozás nemenkénti jellemzője, hogy az elhunytak 2/3-a férfi, és 1/3-a nő volt. Mint a 3. ábrán látható, összességében a teljes lakosságra vonatkozó (0+ évesek) halálozási arány csökkenése nem jelentős. Örvendetes viszont a 65 év feletti korosztályban a 2005. évtől bekövetkezett ugrásszerű halálozási arány csökkenés. A 3-4. ábrán az is jól látható, hogy a baleseti halálozás - adott korcsoportra vonatkoztatva (100 000 főre) - az idősebbek körében a legmagasabb.



14

3. ábra: Külső okokra visszavezethető halálozás 100 000 lakosra vonatkozóan (SHA)* Magyarországon 1986-2007 években FÉRFI - 0+ évesek

FÉRFI -

NŐ - 0+ évesek

NŐ -

FÉRFI -

0-64 évesek 0-64 évesek

NŐ-

65+ évesek 65+ évesek

600

500

400

300

200

100

0

*SHA = standardizált halálozási arányszám (standard: az európai népesség 1976. évi kormegoszlása) Forrás: KSH

4. ábra: Külső okokra visszavezethető halálozás korcsoportonként 100 000 főre, 2005-2007 450

400

350

férfi

300

nő

250

200

150

100

50

0 0

1--14

Forrás: KSH


15--24

25--34

35--44

45--54

55--64

65--74

75+


Balesetben igen sok fiatal veszti életét idő előtt. Ezt a tényt támasztja alá az is, hogy a potenciálisan elveszített életévek tekintetében a külső okokra visszavezethető halálozást csak a veleszületett rendellenességek előzik meg. Férfiak esetén a potenciálisan elveszített életévek átlaga 2007-ben 18,8 év, nőknél 9,6 év. Az egyes korosztályok halálozásának belső megoszlását vizsgálva szembetűnő, hogy 24 éves korig folyamatosan egyre nagyobb részarányt képviselnek a külső okok. A 15-24 éves korosztályban meghaladják a 60%-ot. Ám meglehetősen magas, 50% a következő, még igen fiatal felnőtt korosztályban is a külső okokra visszavezethető halálozás. 5. ábra: Baleseti halálozás aránya a teljes halálozáson belül az egyes korcsoportokban 2005-2007. években Magyarországon 70 64 64 63

60 54 50

50 44

2005

51

2006

2007

43 43 39

40

% 30

30

28

21

29

26 26

25

25

20 1112 11

10

6 6 6

3 4 3

3 3 3

3 3 3

65-74

75-84

85-

0 1--4

5--9

10--14

15-24

25-34

35-44

45-54

55-64

Forrás: KSH

A külső okokra visszavezethető halálozás mintegy fele ún. véletlen baleset, harmada szándékos önártalom. (6. ábra) Elenyésző arányú, 2% az ismertté vált testi sértés. A nemek közötti eltérés jelentős (7. ábra). 6. ábra: Külső ok miatti halálesetek megoszlása 2007-ben Magyarországon

Mérgezések 2% Szándékos önártalom 34% Testi sértés 2% Egyéb külső okok 11% Gyalogos sérülése 5% Kerékpáros sérülése 3% Motorkerékpáros sérülése 2% Egyéb közlekedési baleset sérülései 10% Esések 26% Vízbefulladás és elmerülés 3% Égések 3% Forrás: KSH


15


16

Az ún. véletlen balesetek megoszlása figyelemre méltó. Legnagyobb részarányt az esések miatti halálozás képvisel (39%). Ezt követik a közlekedési balesetek 32%-kal. Az égés, mérgezés, vízbefúlás 3-5%-os arányban oka a baleseti halálozásnak. 7. ábra: Külső okok miatti halálesetek aránya nemek szerint 2007-ben Magyarországon

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

35%

40%

45%

Gyalogos sérülése Kerékpáros sérülése férfi

Motorkerékpáros sérülése

nő

Egyéb közlekedési baleset sérülései Esések Vízbefulladás és elmerülés Égések Mérgezések

Szándékos önártalom Testi sértés Egyéb külső okok

Forrás: KSH

Morbiditás Kórházi ellátás Az éves szinten véletlen baleset vagy erőszak következtében kórházi ellátást igénylő sérülések száma kb. 280 000 főre tehető. Ebből a BNO10 alapján pontosan behatárolható 200 000 eset. A 2007. évi fekvőbeteg ellátási adatok szerint a három fő korcsoportra vonatkozó sérülések számát a 2. táblázatban mutatjuk be. 2. táblázat: Kórházi ellátást igénylő sérülési esetek száma 2007-ben Magyarországon

Korcsoport 0-24 éves 25-64 éves 65 és + évesek

Esetszám pontos diagnózissal 45 503 94 480 61 216

Összes esetszám, pontos diagnózis nélkül 50 473 157 488 78 559

Az adatok az egyes sérülések szerinti bontásban a melléklet 6. táblázatában láthatók.



A kórházi ellátás adatai a súlyosabb sérülésekről szolgálnak információval. A fekvőbeteg ellátásban még nagyobb hányadot (64%) tesznek ki az esések , ezt követik a közlekedési balesetek, viszonylag jelentős aránnyal (14%). Kórházi esetek tekintetében az égési és mérgezési esetek aránya nem éri el az 5%-ot. Igen informatív a kép a kórházban ápolt baleseti sérültekről, ha korévenként ábrázoljuk számukat a négy legfontosabb baleseti tényező, úgymint közlekedési balesetek, esések, égések, mérgezések szerint (8, 9,10,11. ábrák). Az egyes ábrákon látható csúcsok egyben az adott korosztály illetve nem (férfi, nő) veszélyeztetettségét is jelzik, melyet a prioritások meghatározásánál – melyik korosztály, milyen nemű tagjai, melyik korcsoportban érintettek legsúlyosabban kórházi ellátás tekintetében - érdemes figyelembe venni. A közlekedési balesetek miatti kórházi ápolásra legnagyobb számban a fiatal és középkorú férfiak szorulnak

8. ábra: Közlekedési balesetek számának alakulása korévek szerint, fekvőbeteg adatok alapján 2007. évben Magyarországon

450 400 350 300 250

ffi

fő

nő

200 150 100 50 0 0 4 8 12 16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84 88 92 korévek Forrás: OEP kórházi elbocsátási adatbázis


17


18

Az esések kórházi ellátására legnagyobb mértékben az idősebb nőknek – különösen 75 év felett! - van szüksége. 9. ábra: Az esések számának alakulása korévek szerint, fekvőbeteg adatok alapján 2007. évben Magyarországon 1800 1600 1400 1200 1000

ffi

fő

nő

800 600 400 200 0 1

7

13

19

25

31

37

43

49

55

61

67

73

79

85

91

97 103

korévek

Forrás: OEP kórházi elbocsátási adatbázis

Az égés szembetűnően az 5 év alatti korosztály számára jelenti a legnagyobb kockázatot. 10. ábra: Az égések, forrázások számának alakulása korévek szerint, fekvőbeteg adatok alapján 2007. évben Magyarországon

200 180 160 140 120 férfi

fő 100

nő

80 60 40 20 0 1 5 9 13 17 21 25 29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 81 85 89 93 korévek Forrás: OEP kórházi elbocsátási adatbázis



Véletlen mérgezések miatt a gyermek első 5 éve igényel figyelmet – a 15-17 éves korosztály pedig már az öngyilkossági kísérletek miatt. 11. ábra: Mérgezések számának alakulása korévek szerint, fekvőbeteg adatok alapján 2007. évben Magyarországon 350 300 250 200 férfi

fő 150

nő

100 50 0 1

5

9 13 17 21 25 29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 81 85 89 93 97

-50 korévek

Forrás: OEP kórházi elbocsátási adatbázis

Járóbeteg szakellátás fontosabb adatai A jelentősebb diagnózisokat figyelembe véve évente összesen mintegy 2,3-2,5 millió baleseti ellátás történik a szakellátó helyeken. A 3. táblázatban a főbb baleseti csoportokban kezelt esetszám látható. 3. táblázat Járóbeteg szakellátásban különböző sérülések miatt megjelent esetek száma 2007-ben

Sérülés típusa Esés Szúrt, vágott sérülés Motoros jármű okozta sérülés Öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet Mérgezések száma

Esetek becsült száma ~1 500 000 ~230 000 ~75 000 ~10 000 ~10 000

Forrás: OEP

A balesetek következményei közül egyik legsúlyosabb a traumatikus agysérülés, amely az ellátás során, járóbeteg szinten kb. 450 000 esetben kerül nevesítésre.(Tekintettel arra, hogy a legenyhébb agyat érő sérülés is szerepel ebben a körben, ezt az adatot kritikusan kell kezelni). Ugyancsak a járóbeteg szakellátásban évi 220 000 combcsonttörést diagnosztizálnak6. 6 Forrás: az OSZMK Informatikai, Adatkezelési és Elemzési osztálya


19


20

A baleset-megelőzés az egyik legjobban megtérülő befektetés (4. táblázat).[9] 4. táblázat: 1 Euróra jutó nyereség egyes balesetek/sérülések megelőzése esetén a WHO szerint

Baleset típusa munkabalesetek gyermekek számára biztonsági ülés védősisak kerékpárosoknak, családlátogatás, szülői oktatás mérgezés megelőzés szolgáltatás közlekedésbiztonsági fejlesztések

1 Euróra jutó nyereség 7 32 29 19 7 3

Az Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Pénztárak nélkülözhetetlen partnerek a fenti adatok megszerzéséhez. Ezek a biztosítók is sokat profitálhatnak a baleseti adatok pontosabb megismeréséből, hiszen köztudott, hogy a baleset-megelőzés jól megtérülő befektetés Amennyiben azokhoz az országokhoz viszonyítjuk magunkat, amelyek legeredményesebben előzték meg a baleseteket, még rengeteg tennivalónk van. Az 5. táblázatban a WHO által [9] közreadott adatokkal szemléltetjük, milyen mértékben lehetne csökkenteni a halálesetek számát, ha minden ország elérné a legjobb mutatókkal rendelkező országok eredményeit.

5. táblázat Mennyi életet menthetnénk meg Európában, ha a halálozás megegyezne a legkisebb halálozási mutatóval rendelkező országokéval (WHO szerint)

Baleset típusa Közlekedési balesetek Mérgezés Esés Vízbefúlás Tűzesetek Önsértések Erőszak Összesen

Általános halálozási szám évente 100 710 101 519 72 104 34 026 21 742 145 493 61 717 746 512

A potenciális megmenthető életek száma és aránya 54 667 (54%) 95 317 (94%) 36 425 (51%) 30 713 (90%) 18 853 (87%) 87 557 (60%) 54 666 (89%) 508 313 (68%)

Forrás: Dinesh Sethi, Francesca Racioppi, Inge Baumgarten and Patrizia Vida; Injuries and violence in Europe: Why they matter and what can be done; WHO Europe 2006.



Egészségfelmérések adatai Egészségfelmérések Felnőtt lakosságra vonatkozóan az Országos Lakossági Egészségfelmérések (OLEF) adnak képet. A 2003. évi OLEF szerint a 18 év feletti lakosság mintegy 10%-át éri évente olyan baleset, amely egészségügyi ellátást igényel [11]. A balesetek közötti rangsor, a baleset helyszínét, valamint a balesetet előidéző cselekvést figyelembe véve a 6. táblázatban látható. 6. táblázat Az egészségügyi ellátást igénylő balesetek az OLEF2003 alapján:

Sorrend 1. 2. 3. 4. 5.

Baleset típusa Háztartási balesetek Munkavégzéssel kapcsolatos balesetek Közlekedési balesetek Sportbalesetek Egyéb, többnyire szabadidős tevékenység közben bekövetkezett balesetek száma

Balesetek száma 278 000 167 000 152 000 93 000 48 000

Forrás: OLEF2003

Gyermekekről a Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja - ún. HBSC - felmérések adnak információt [12]. Az 5., 7., 9.,11. osztályosok közül egyetlen évben a tanulók 39,9%-a szenvedett sérülést. Nem elhanyagolható a verekedők aránya sem. Azt, hogy egyszer sem verekedett, a tanulók 57,5%a állította. Figyelemre méltó a kiadvány alkoholfogyasztásról szóló fejezete is. A 11. évfolyam tanulóinak csupán 7-8%-a állítja magáról, hogy absztinens; két vagy több részegségről ebben az életkorban a fiúk 71%-a, a lányok 51%-a számolt be.

Közlekedési balesetek rendőrségi adatai Közlekedési balesetek a rendőrségi adatok alapján A közlekedési baleset fogalma: közlekedési baleset - a KSH meghatározásában - olyan váratlan, nem szándékosan előidézett forgalmi esemény, amelynek következményeként haláleset, illetve személysérülés jön létre vagy anyagi kár jelentkezik. A közlekedési balesetek adatgyűjtése a 215/2003 (XII.10.) Kormányrendelet alapján kötelező.


21

22


Az adatszolgáltatás a KSH statisztikai adatfelvételi lapja szerint történik. (Nyilvántartási szám: 1009/04). Főbb adatok, melyek a kérdőíven szerepelnek: I. Baleset időpontja II. Baleset helye III. A baleset helyszínének adatai IV. Környezeti viszonyok V. A baleset leírása VI. A balesetet okozó alkoholos illetve kábítószeres befolyása VII. A balesetet okozó gépjárművezető VIII. A baleset kimenetele IX. A balesetben meghalt, illetve megsérült személyek száma X. A balesetben résztvevők adatai XI. A balesetben meghalt, megsérült személyek adatai A balesetet elszenvedők és okozók tekintetében megtudhatjuk az érintettek nemét, korát, állampolgárságát; forgalomban betöltött szerepét. Kitér az adatlap a biztonsági berendezések használatára, működésére és a védőöltözékek viselésére is. A sérülés kimeneteléről a következő adatokat gyűjti a rendőrség függetlenül attól, hogy a balesetnek okozója vagy részese volt-e valaki: • 48 órán belül illetve 30 nappal később: meghalt, • súlyosan sérült, • könnyen sérült. Továbbá megtudhatjuk, hogy a helyszínen ellátták és/vagy kórházba szállították a sérültet. A következőkben a KSH „Közlekedési balesetek 2008” című kiadványából idézünk néhány általunk fontosabbnak ítélt adatot.7 A személysérüléses balesetek száma 2008-ban 19 174, a sérüléseké 26 365 volt a rendőrség ismeretei szerint. Ez utóbbiból 996 végződött halállal, 7227 számít súlyos sérültnek, 18142 könnyen sérültnek. A 19 174 balesetből 2008-ban az alábbiak szerint alakult a sérültek és halálesetek száma járművenként 7. táblázat).

7 KSH, 2009, szerk. Dr. Probáld Ákos



23

7. táblázat: Sérülések és halálesetek száma járművenként 2008-ban

Jármű

Sérülés

Baleset

Motorkerékpár Személygépkocsi Autóbusz Villamos, troli Tehergépkocsi Kerékpár Segédmotoros kerékpár Gyalogos

járművezető 1477 7347 29 2 769 2931 1382

833 12 112 196 15 1708 1752 843 1390

Haláleset

utas 212 6589 509 50 473 48 55 3349

53 474 15 114 78 23 116

Forrás: Közlekedési balesetek 2008

Az ittasan okozott balesetek száma 2008-ban 2 342 (12%) volt a 19 174-ből. Az összes balesetből 17 521 következett be a járművezető hibájából és 691 a gyalogosokéból. (egyéb okból 166) A balesetben meghalt, megsérült személyek korcsoportok szerinti megoszlása is figyelmet érdemel (8. táblázat). 8. táblázat: Közlekedési balesetet szenvedettek száma korcsoportonként 2008-ban

31-35

36-40

41-45

1815

2866

2167

1669

2573

28-30

1769

65 =<

25-27

2506

857

21-24

1730

61-64

18-20

1242

3371

15-17

1601

51-60

6-14

516

1644

<= 5

személyek

46-50

Korcsoportok (év)

Forrás: Közlekedési balesetek 2008

Az EU tagállamok adatainak összevetéséből megállapítható, hogy 2007-ben 1 millió lakosra Magyarországon mintegy 125 balesetben meghalt személy jutott (Litvániában 220, Máltán 30, EU átlag: 85.) 1 millió személygépkocsira vetítve a balesetek száma Magyarországon 410. (Összehasonlítva: Romániában 780, Hollandiában 100. EU átlag 180.)



24

Munkabaleseti adatok A jelenlegi munkabaleseti adatgyűjtés leírása Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a munkabaleset fogalmát az alábbiakban határozza meg: Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkabalesetek bejelentési rendjének részletes szabályait a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet tartalmazza. A munkabaleseti adatokat a KSH-n keresztül az EU felé évente jelenti az OMMF az elvárásnak megfelelően. A munkabaleseteket az adatokat gyűjtő Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (továbbiakban: OMMF) összesíti, és azokról negyedéves bontásban jelentést tesz közzé. A 2008. IV. negyedév tartalmazza a legutóbbi teljes év adatait is. A kiadvány elején leszögezik, hogy a kiadvány csak az OMMF hatáskörébe tartozó adatokat tartalmazza. A munkabaleseti adatok a munkáltató által bejelentett, 3 napon túli munkabaleseti adatokat foglalják magukba. A kiadvány tartalmazza a következőket: Összes munkabaleset – az aktuális évre és az azt megelőző 4 évre vonatkozóan. Abszolút számokról van szó, a foglalkoztatottakra való utalás nincs az anyagban. Az egy szűkebb kör számára ismert kormány-előterjesztésben szerepel. A kiadvány összehasonlítja az adatokat az előző év azonos időszakával – ismét csak az abszolút számokat használva. Az összehasonlítás • az összes balesetre, • a halálos kimenetelű balesetekre, • a súlyos csonkulásos kimenetelű balesetekre, • az egyéb súlyos kimenetelű balesetekre • a súlyos összes kimenetelű munkabalesetre • a csonkulásos kimenetelű munkabalesetre vonatkozik. Megismerhető a kiadványból a munkabalesetek számának regionális megoszlása is – a foglalkoztatottra való utalás nélkül (9. táblázat).

9. táblázat: Bejelentett munkabalesetek száma, 2004-2008

2004. év

2005.év

2006.év

2007.év

2008.év

Összes bejelentett munkabaleset

23 872

23 971

22 685

20 922

22 217

Összes halálos munkabaleset

160

125

123

118

116

Forrás: OMMF



25

Mérgezési esetek Az egészségügyi ellátást igénylő mérgezési esetekről az Országos Kémiai Biztonsági Intézet Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálata (OKBI-ETTSZ) gyűjti az adatokat. Alapja a 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról, illetve a 44/2000.(XII.27.) EüM rendelet, valamint az Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program (OSAP) „Jelentés az emberi mérgezési esetekről” nyilvántartási szám: 1570. (Főbb adatait a 10. táblázatban közöljük.) A bejelentésre kerülő mérgezési esetek az alábbi tartalommal rendelkeznek: • megye • mérgezett neme • mérgezett kora • a mérgezést előidéző anyagok és készítmények • gyógyszerek • ipari és háztartási anyagok • növényvédő szerek • egyéb anyagok • kábítószerek • a mérgezések módja: • öngyilkosság • véletlen • mérgezések kimenetele • nem halálos • halálos A statisztikai feldolgozó rendszer alkalmas arra, hogy az egészségügyi intézmények által bejelentett adatokból éves szinten nemenként, korcsoportonként, mérgező anyagonként, a mérgezés módja és kimenetele szerint összesítés legyen készíthető. Ez láthatóvá teszi a bejelentett esetek alapján, hogy mely populáció a legveszélyeztetettebb és melyek a leggyakrabban kárt okozó mérgek. A rendszer előnye, hogy közel 10 éve folyamatos. Hátránya, hogy a bejelentési fegyelemtől is függ a mérgezési esetek száma. (Meglehetősen nagy az eltérés az egyes megyékből bejelentett mérgezési esetek számában, ami feltehetően nemcsak a véletlennek tulajdonítható. 2008-ban a 10 000 lakosra jutó összes mérgezés száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legnagyobb: 223,1, Pest megyében a legalacsonyabb: 34,4. az országos átlag: 130,2 volt.) 10. táblázat: ETTSZ-hez bejelentett mérgezési esetek száma, 2004-2008

2004.

2005.

2006.

2007.

2008

Mérgezési eset bejelentések

13 645

12 823

9632

11 672

13 201

Halálos mérgezési eset

187

169

144

73

76

Forrás: OKBI, ETTSZ


26


Gyermekintézményi balesetek Oktatási intézményekben bekövetkezett balesetek A 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 2. sz. melléklete alapján kerülnek jelentésre a tanuló- és gyermekbalesetek. A rendelet értelmében a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és jelenteni kell a fenntartónak. A kivizsgálás során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. A jegyző, főjegyző a nevelési-oktatási intézményektől, illetve a fenntartóktól érkezett baleseti jegyzőkönyveket a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig megküldi az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. Éves szinten mintegy 5-6000 baleset kerül így bejelentésre országosan.(2008-ban 6200 esetet jelentettek. Forrás: OKM) Ennél feltehetően lényegesen nagyobb a balesetek száma az intézményekben. (A 2004/2005. évre vonatkozó ÁNTSZ felmérés során csak 1900 iskola adatai kerültek feldolgozásra, ám a balesetek száma 7000 volt. Az oktatási intézmények száma Magyarországon meghaladja az 5000-et.) Az óvodák, iskolák biztonságos környezetének kialakítása a fenntartó-üzemeltető felelőssége. A tűzvédelemről külön fejezet szól, a mérgezések megelőzése, sportbalesetek és egyéb intézeti balesetek megelőzése a baleset-megelőzési tervek része. A baleset-megelőzési terv kialakításáért és érvényesítéséért az intézet vezetője felelős, de felelőssége a balesetei adatok bejelentésére is kiterjed.

Égési sérülések – tűzvédelem A tűz elleni védekezés olyan közfeladat, amelyet feladatkörükben a társadalmi és gazdasági szervek, valamint az állampolgárok egyaránt kötelesek elvégezni. A tűz elleni védekezés feladatait a következő jogszabályi előírások tartalmazzák: 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 79/2007. (IV.24.) kormányrendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól. Ez utóbbi a tűzmegelőzésben első helyen szerepelteti a tűzoltóságot, bizonyos kérdésekben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot. Hazánk tűzvédelmének biztosítása alapvetően a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok feladata, melyhez segítséget nyújtanak az önkéntes és létesítményi tűzoltóságok, valamint a tűzoltó egyesületek is. Fenntartójuk az önkormányzat (állami támogatással), szakmai felügyeletüket az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi. Az önkéntes tűzoltóság a települési önkormányzat és a tűzoltó egyesület által közösen alapított köztestület, mely tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehető készenléti szolgálatot lát el és önálló működési területtel rendelkezik. A tűzesetek megelőzése a tűzoltóság és a katasztrófavédelmi felügyelőség hatáskörébe tartozik. Ezt a feladatot a tűzoltóság naprakészen kezeli.



Vízbefúlás, sport és szabadidős tevékenységek A különböző adatforrások elemzése során látható, hogy a halálozási adatok között a vízbefúlás nagyobb számban szerepel, mint az égés. Az érintettek ellátásának természete folytán a kórházi és szakellátási adatok között nem jelennek meg azok a személyek, akik ugyan víz alá merültek, de a helyszínen olyan ellátásban részesültek, ami nem tette indokolttá, hogy az egészségügyi ellátásban megjelenjenek.


27


28

2. A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A baleset-megelőzés igen szervezett, célratörő tevékenységgel valósítható meg, melynek eredményessége csak évek alatt látható. Ezért a megelőzési programokra és azok eredményességének értékelésére, „mérésére” érdemes hosszabb időszakot figyelembe venni, összhangban más tárcák által meghatározott célokkal.

2.1. Jövőkép Csökkentsük Magyarországon a véletlen baleset és erőszak8 áldozatainak számát, enyhítsük az egyéni emberi szenvedéseket, mérsékeljük a rokkantságban eltöltött évek mennyiségét, a kiszolgáltatottságot, az elszegényedést, mely egy sérült, tartósan rokkant személy esetén környezetére is kihat.

2.2. Fő cél Figyelembe véve a társtárcák által kitűzött célokat is, az elkövetkező 10 évben - 2010-2020 között -, a baleseti halálozás 25%-kal történő csökkentése tűzhető ki reális célként.

2.3. Átfogó célok Tekintettel arra, hogy a halálos balesetek nagyobb részt fiatal- vagy középkorban érik az embereket, a stratégia következtében átfogó célként elvárható, hogy: • Növekedjen a születéskor várható élettartam 1-45 éves korban a baleseti halálozás csökkentésével • Növekedjen az egészségben eltöltött életévek száma a balesetek okozta tartós egészségkárosodás csökkentésével • Csökkenjen a balesetek miatt potenciálisan elveszített életévek száma (PÉV) • Csökkenjen a baleseti ellátásra fordított összeg • Csökkenjen a baleset miatt rokkantságban töltött életévek száma

2.4. A baleset-megelőzés irányai 1./ A baleset-megelőzést 5 fő baleseti csoport köré szervezzük helyszínek szerint: • Közlekedési balesetek – különös tekintettel a védtelen közlekedőkre • Munkabalesetek – a szervezett munkavégzés mellett az egyéni munkavállalók baleseteit is beleértve • Háztartási balesetek • Gyermekintézményi balesetek • Sport – és szabadidős balesetek 8 Az erőszak itt abban az értelemben használatos, amennyiben a „véletlen” sérülések nem elkülöníthető okaként jelenik meg.



Minden csoportban megkülönböztetünk • baleset előtti, • baleset közbeni, és • baleset utáni • megelőzési tevékenységet

2./ Az összes baleset-megelőzési célt 4 korcsoportban szükséges kitűzni: • Gyermek

0-14 éves

• Fiatal

15-24 éves

• Felnőtt

25-64 éves

• Időskorú

65 éves és idősebb


29

30


3. A BALESET-MEGELŐZÉSI STRATÉGIA FŐ PILLÉREI 1. Adatgyűjtés. Precízen gyűjtött baleseti és sérülési adatbázis létrehozása, mely magába foglalja a halálozási és morbiditási adatokat. A morbiditási adatok szélesebb körű megismeréséhez szükséges a rendszeres adatgyűjtés alapellátásra való kiterjesztése. Ezzel összhangban a fekvő- és járóbeteg ellátásból származó adatok minőségét javítani kell. Az utóbbi alatt azt kell érteni, hogy legyen ismert az összes baleset BNO10 szerinti besorolása, kiegészítve azokkal a tényezőkkel, melyeket a WHO és EU elvár: a balesetet okozó eszköz és a pontos helyszín megnevezésével. A fejlesztés egyik lehetséges iránya az EU Injury Database (IDB) adatbázis létrehozása. Az adatbázisnak olyan minőségi paraméterekkel kell rendelkeznie, hogy a balesetmegelőző intézkedések hatásai 95%-os valószínűséggel értékelhetőek legyenek. Tekintettel arra, hogy a kórházi ellátási esetek jelenleg mintegy 75-80%-os pontossággal mérhetők, a fekvőbeteg adatok közül érdemes indikátorokat kiemelni. Ezek súlyos, életveszélyes és/vagy nagy költséggel járó, illetve nagyszámú traumák: a. Súlyos koponyasérülések b. Combnyaktörések c. Csöves csontok törése d. Égési sérülések e. Mérgezési esetek 2. Kapacitás-bővítés. Bővíteni kell azoknak a körét, akik szakértelemmel képesek a balesetmegelőzést folyamatosan szinten tartani. Ehhez, a kulcsfontosságú egészségügyi és szociális szakmákban a képzésnek tartalmaznia kell a baleset-megelőzést. Ilyen képesítés az orvos, védőnő, diplomás ápolónő, gyógytornász és szociális munkás, illetve szociális gondozó. A nem egészségügyi szakmákon belül a pedagógus, különös tekintettel az egészségvédő tanár, illetve a testnevelő tanár szakok. A szakoktatók (munkahelyi szakoktatók és gépkocsivezető szakoktatók) szerepe is meghatározó a baleset-megelőzésben. Nagyon fontos szerepük lehet a pszichológusoknak is az erőszak és a véletlen balesetek megelőzésében. 3. Minőségbiztosítás az egészségügyi ellátás során. A halálos kimenetelű balesetek számának csökkentése érdekében biztosítani kell a sérültek időbeni szakszerű ellátását. Tekintettel arra, hogy a célok meghatározásának időpontjában a külső okok miatti halálozás tekintetében országunk messze elmarad az EU átlagtól (1. ábra) a sebesültellátás folyamatának felülvizsgálata, auditálása indokolt. 4. A balesetekből adódó anyagi veszteségek meghatározása. Annak érdekében, hogy pontos kép alakuljon ki a balesetek következményeiről, célszerű azok közvetlen és közvetett egészségügyi hatásairól kimutatást készíteni összességében, és baleset-típusonként is. Ennek ismeretében lehet döntést hozni arról, hogy az anyagi felelősség és kártérítés kit terhel. Különösen fontos ez a munka-balesetek terén, hogy a munkáltató minél inkább érdekelt legyen a baleset-megelőzésben. Indokolt a baleset-ellátás költségeinek pontosabb ismerete a közlekedési balesetek területén is.(A biztosítók itt is „általányt” fizetnek jelenleg.) Az egyes balesetekből származó veszteségek pontosabb ismerete nagyban hozzájárulna a baleset-megelőzési intézkedési, prioritási sorrend kialakításhoz. Stratégiai javaslat


5. Együttműködés. Kompetenciák meghatározása. Tekintettel arra, hogy a baleset-megelőzés sok területet érint, tárcaközi bizottságok működtetése kívánatos, melyben a vezető szerepet az a tárca játssza, amelyik legnagyobb kompetenciával – anyagi és szakmai fedezettel – rendelkezik. Így például a munka-balesetek megelőzése a mindenkori munkaügyi tárca irányításával történhet, a közlekedési baleset a rendőrség hatásköre elsődlegesen, a gyermek balesetek megelőzése részben az egészségügy (orvos, védőnő), részben az oktatási tárca vezetésével valósítható meg hatékonyan. Az időskori balesetek tekintetében a szociális- és egészségügyi tárca, illetve az önkormányzatokat irányító minisztérium képes a legnagyobb hatás kifejtésére. Az intézményi körülmények között élő idősek körében is megosztott a felelősség a szociális és önkormányzati tárca között a környezet biztonsága tekintetében. A mozgáskoordináció, erőnlét javítása idős korban az egészségügyi ágazaton belül elsődlegesen a gyógytornászok, vagy más idősbarát mozgásprogramok összehangolására képes trénerek vezetésével valósulhat meg. Ez utóbbiban a civil szféra – pl. tai chi mesterek – szerepe is kiemelést érdemel. Az együttműködés tehát nemcsak a kormányzati intézmények, hanem az állami és nem-állami szervek között is kívánatos a hatékony baleset-megelőzés érdekében. 6. Publicitás. Kampányok. A bizonyítottan jó (hatékony) gyakorlatok szélesebb rétegek számára való közzététele a baleset-megelőzés fontos eleme. Célszerű egyszerűen kivitelezhető, ám hatékony módszerek megvalósítása, és azok működésének az új környezetben történő mérése. Különösen fontos ez a külföldről származó jó gyakorlatok esetén. 7. Programszerű működés. A stratégia általános elveinek elfogadását követően az egyes baleseti ágakban, korcsoportonként, ahol szükséges nemenként, vagy egyes társadalmi rétegekre összpontosítva akcióterveket célszerű kialakítani kiemelten az alábbi balesetek számának csökkentését prioritásként tekintve: a. Esés b. Égési sérülések c. Mérgezések d. Vízbe fúlás, elmerülés A program működését célszerű egy tanácsnak vagy bizottságnak irányítania, meghatározott szervezeti és anyagi feltételekkel. 8. Rendszeres beszámoló készül– a 7. pontban említett testület koordinálásával - a balesetmegelőzés terén elért eredményekről a kormány számára. A visszajelzés, értékelés alkalmas a helyzet folyamatos korrigálására, javítására. 9. Intézményfejlesztés. Fentiek abban az esetben valósíthatók meg nagyobb biztonsággal, ha a baleset-megelőzés saját háttérintézménnyel rendelkezik.


31


32

4. BEAVATKOZÁSOK – MEGLÉVŐ GYAKORLATOK A BALESETEK MEGELŐZÉSÉRE. Az elmúlt években számos nemzetközi program zajlott a bizonyítottan hatásos baleset-megelőzési eljárások, jó gyakorlatok összegyűjtése, rendszerezése érdekében. Ezek egyike az EU tagországok, az Európai Unió Apollo projektje, mely keretében megegyezésen alapuló tíz kiemelt területet határoztak meg a baleset-megelőzés témakörében [13]: • Közlekedésbiztonság • Esések • Mérgezések • Égések • Vízbefúlás • Sport biztonság • Termék biztonság • Munka biztonság • Gyógyszerek, alkohol és kábítószer A kiadványban röviden meghatározzák azokat a cselekvéseket, melyek ezeken a területeken bizonyítottan hatékonyan növelik az emberek biztonságát, melyeket hazai viszonyok mellett is érdemes figyelembe venni. A gyermek- és ifjúságbiztonság területén a szintén EU támogatással zajló CSAP 9 valamint AdRisK 10 programok, a közlekedésbiztonság területén a SUPREME program gyűjtötte össze és rendszerezte a jó gyakorlatokat. A nemzetközi kezdeményezéseket és hazai lehetőségeket figyelembe véve az alábbi javaslatokat tesszük

4.1. Közlekedési balesetek megelőzése A közlekedési balesetekkel kapcsolatos adatgyűjtés és feldolgozás jelenleg Magyarországon a rendőrség látókörébe került személysérüléses balesetek alapos statisztikai elemzésén nyugszik. Közismert, hogy a közlekedési balesetek száma ennél nagyobb, hiszen nem hívnak minden személyi sérüléssel járó balesethez rendőrt. A 2003-as Országos Lakossági Egészség Felmérés (OLEF) szerint a felnőtt lakosság körében mintegy 150 000 olyan sérülés történt, amely közlekedési baleset következménye, és valamilyen szintű egészségügyi ellátást igényelt. (A rendőrség által rögzített és a felnőtt népesség által bevallottan megtörtént balesetek sérültjei közötti eltérés meghaladja a 100 000 főt). Az egészségügynek célszerű tehát továbbra is gyűjtenie a balesetekkel kapcsolatos adatokat a lakossági egészségfelmérések során, elsősorban azért, hogy becsülhető legyen az összes egészségügyi ellátást igénylő közlekedési baleset előfordulási gyakorisága ≥1. A kórházak évente mintegy 250-280 000 baleseti sérülést regisztrálnak. Bár a balesetek nemzetközi osztályozásának 10. revíziója (BNO10) igen részletes bontást tartalmaz a balesetek 9 Child Safety Action Plan for Europe Project- Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program- segíti a résztvevő országokat a nem-

zeti gyermekbiztonsági tevékenység stratégiai szemléletű tervezésében 10 15-24 éves korúak biztonságának javítását célzó európai program

.



jellemzésére és azok kimenetelére vonatkozóan, az adatokat az eddiginél is pontosabban kell rögzíteni. Erre azért van szükség, hogy a helyzetleírás a lehető legprecízebben tükrözze a valóságot, és a balesetek következményei, az ellátás közvetlen és közvetett költségei értékelhetőek legyenek ≥2. A járóbeteg ellátási adatokra - a fekvőbeteg adatoknál is említett - pontatlanság, és adathiány jellemző, ami miatt az elemzések nem lehetnek eléggé megbízhatóak ≥3. HMAP (Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program) nem kér ilyen adatokat ≥4. Amennyiben az alapellátás adatszolgáltatása ebbe az irányba bővülne , lényegesen kiterjedtebb ismeretekkel rendelkeznénk a közlekedési baleseti sérülésekről . A jelenlegi helyzetben a BNO10 alapú kódolás alapján ma is meg tudjuk különböztetni az egyes járművek okozta baleseteket . A baleseti adatokhoz rendelhetők a sérülések adatai. Ezekből megtudhatjuk, hogy egy-egy baleset milyen sérülésekkel jár leggyakrabban és fordítva, egy-egy trauma milyen baleset következtében jön létre. Ezek az adatok támpontot adnak a közlekedési balesetek anyagi veszteségeinek becslésén túl a megelőző munkához is ≥5. Bár 2008-ban és 2009-ben a halálozási adatok az előző évekhez képest csökkentek, de mint ahogy az EU-s adatok is mutatják, még mindig igen magasak. Mivel a sérülés kimenetelére nagy hatást gyakorol a gyors és szakszerű ellátás, érdemes az egészségügyi ellátás hatékonyságára vonatkozó nyomonkövetéses vizsgálatot indítani a szakfőorvosok bevonásával, hatáskörük figyelembevételével Ennek folyamata, „útvonala”: • észlelő orvos • mentő • sürgősségi ellátás • kórház Vizsgálni szükséges az idő tényezőt, továbbá az ellátás személyi és tárgyi feltételeinek meglétét≥6. A szakfőorvosi tevékenységbe célszerűen bevonható a két vizsgálandó kérdés, továbbá az ellátás minőségi (betegbiztonsági) szempontjait figyelemmel kísérő audit. Az audit teljes egészében érintené a fent vázolt „beteg utat”. A pre-hospitális ellátást az észlelő orvos, illetve a mentés jelentheti, míg az akut ellátást a kórház, azon belül is leggyakrabban a traumatológiai osztály. Az on-line beküldött adatok (ellátási szintenként és a teljes betegút tekintetében) felállított protokollok szerint kerülnének ellenőrzésre. A protokolloknak nem megfelelő esetek értékelése a szakfőorvos dolga. A hosszantartó, vagy maradandó sérülések elemzése a rehabilitáció kérdésköre. Ezek szakmailag és anyagilag is szakfőorvosi hatáskörben vizsgálhatóak és értékelhetőek ≥7. Mindkét szakfőorvosi adatgyűjtés fejlesztésre szorul. Ebbe a munkába az érintett szakfőorvosokon kívül az OSZMK Nem-fertőző betegségek epidemiológiája osztálya, valamint az informatikai osztály munkatársai is bekapcsolódhatnának. Az egyes szakmáktól érkezett adatok az OSZMK Nem-fertőző betegségek epidemiológiai osztályán kerülnének szintetizálásra, és az OSZMK éves jelentésében megjelenítésre. A vázolt teljes adatgyűjtési rendszer kialakításáig az Európai Unió több országában alkalmazott Injury DataBase (IDB) pilot szintű kipróbálása javasolt ≥8. Stratégiai javaslat

33

34


4.2. Munkabalesetek megelőzése A munkabalesetek pontosabb ismerete a munkaügyi, szociális és egészségügyi tárca közös érdeke. Ezért a munkával összefüggő baleseti adatok mennyiségének és minőségének javítása elérendő cél. Ennek érdekében az adatszolgáltatás fejlesztésére az alábbi javaslatot tesszük: • Az alapellátási adatszolgáltatásba (háziorvosi jelentés) célszerű bevonni a munkavégzéssel kapcsolatos baleseteket. • A járóbeteg szakellátás adataiból biztosítani kell az ilyen balesetek leválogatását. • A fekvőbeteg szakellátás adataiból le kell válogatni a munkával kapcsolatos sérüléseket, baleseteket. Az összehasonlíthatóság, illetve nyomon követhetőség érdekében mindhárom adatforrás tekintetében hasonló elvet kell követni az adatszerkezet tekintetében. Az egységes kigyűjthetőség érdekében a baleset körülményein kívül a sérülés jellegét is rögzíteni kell a BNO 10 szerint ≥9. A munkából eredő sérülések költségét az OEP súlyszámainak felhasználásával lehet megbecsülni. Az így gyűjtött és elemzett adatok lehetőséget biztosítanak arra, hogy az egyes balesetek következtében kialakult sérülések súlyáról, közvetlen egészségügyi költségeiről képet kapjunk. Ezzel segíthetjük az egészségügyi kormányzatot abban, hogy az eddigieknél pontosabb képet kapjon a munkahelyi balesetek következményeiről az általános egészség-biztosítási rendszeren belül ≥10. A kapott adatok lehetőséget teremtenek arra, hogy a leggyakoribb, legsúlyosabb, legnagyobb költséggel járó balesetek kimutathatóak legyenek. Ezek alapján, a munkabalesetek megelőzésére vonatkozóan javaslatot tehetünk a foglalkozás-egészségügyi ellátás és az egészségvédelem különböző színterein végzendő munkára. Az adatokat az OMMF is fel tudja használni munkahelyi ellenőrzései hatékonyságának növelésére, a munkabalesetek megelőzésre. Tekintve, hogy a munkabalesetek szakszerűen, nagy hatékonysággal megelőzhetőek, fontosnak és jó eredménnyel járónak tartjuk az ez irányú munkát ≥11.

4.3. Mérgezési esetek megelőzése A kémiai biztonság a mindennapi életben is fontos. ≥12 A jelenlegi adatgyűjtési rendszer hátránya, hogy a mérgezési eseteket nyilvántartó adatbázis nagyban függ a bejelentési fegyelemtől. Köztudott, hogy jelentős eltérés mutatkozik az egyes megyékből bejelentett mérgezési esetek számában, ami feltehetően nemcsak a véletlennek köszönhető. Emiatt célszerű lenne a rendszer működésének következetesebb számon kérése, illetve ellenőrzésképpen a bejelentett esetek számának összevetése az alapellátásban nyilvántartott mérgezési esetek számával. Ehhez azonban szükség lenne az OEP jelentés (B300) kibővítésére, a többi baleseti típushoz hasonlóan, valamint a járóbeteg adatok leválogatására, és a fekvőbeteg adatok ez irányú részletes vizsgálatára ≥13. A mérgezések megelőzése érdekében javasolt, hogy az OKBI bevonásával kerüljenek kidolgozásra pedagógiai programok. Fontos ezek elterjesztése elsősorban az óvodás-, a kisiskolás-, és a középiskolás korosztályokban, de mindenképpen előnyös lehet az idősebb korosztály bevonása is ≥14.



4.4. Égés-prevenció Az adatgyűjtés kibővítésére, az adatok szakszerűbb elemzésére ezen a téren is szükség van. Az alapellátás által jelentett adatok körébe - mind a gyermek, mind a felnőtt ellátás során - célszerű lenne bevonni az égési sérüléseket is. ≥15 A járóbeteg és fekvőbeteg ellátási adatokat ki kellene egészíteni a baleset helyszínével, és a baleset okának részletes leírásával is. Erre annak érdekében van szükség, hogy az eddiginél sokkal pontosabb képet kapjunk arról, hogy miért is jött létre az égési sérülés. Ez utóbbit az égési sérülés kiterjedtségével is ki kellene egészíteni. Jelenleg nem ismertek az égési sérülést követő transzplantációk, sem az egyéb rehabilitációk adatai, vagy költségei sem. Az adatok pontosítása mellett az égések, forrázások megelőzése érdekében további hatékonyabb együttműködésre is szükség van. Például a védőnők, házi gyermekorvosok, szociális gondozók sokat segíthetnek a kockázati tényezők kiiktatásában. Családlátogatásaik során fel kell hívniuk a családtagok figyelmét a különböző veszélyhelyzetekre, a baleseti források elhárításának fontosságára, és azonnali intézkedést kell kezdeményezniük, ha a biztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzetet tapasztalnak ≥16. Elengedhetetlenül fontos, hogy ne csak az iskolákban, hanem már az egészen kicsi korban, óvódások körében elkezdődjön a forrázások, égések megelőzésével kapcsolatos ismeretek terjesztése ≥17.

4.5. Gyermekintézmények biztonsága Az intézmények közegészségügyi ellenőrzésének legyen része a biztonság felügyelete is. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy az óvodák, vagy az oktatási intézmények berendezése, felszereltsége biztonságos legyen, illetve ellenőrizni kell, hogy a gyermekek ezeket a felszereléseket rendeltetésszerűen használják-e ≥18.

4.6. Esés-megelőzés Idős korban Az intézményi körülmények között élő időskorúak biztonságának növelése≥19 ≥20. Az egyéni háztartások átalakításának támogatása az önkormányzatok által ≥21. Baleset-megelőzéssel kapcsolatos ismertterjesztés, amelybe széles körben be kell vonni a helyi szociális gondozói hálózatot. A szociális ellátásban dolgozók számára olyan - a témával kapcsolatos - képzési anyagot kell biztosítani, amely alkalmas hatékony megelőzésre ≥22. Módszertani anyag részeként olyan mozgásprogramot kell kidolgozni, amely egységes szempontok szerint érvényes a gyógytornászok, vagy más mozgásterápiával foglalkozók (pl. tai chi mesterek) számára is ≥23. Célszerűnek és a baleset-megelőzés szempontjából eredményesnek igérkezik a gyógyászati segédeszközt gyártók bevonása az időskori esés-megelőzésbe.


35

36


Gyermekkorban Tekintettel arra, hogy a kisgyermekek leesése, eséssel járó balesetei igen sok sérülést okoznak, megelőzésükre már csecsemőkortól kezdve fokozott hangsúlyt kell fektetni. A védőnők közreműködése az otthonlátogatások alkalmával ezen a téren is hatékony lehet. 24. A játszótéri leesések megelőzésében biztonságos játszóterek kialakításával, illetve folyamatos játszótéri felügyelettel komoly eredmények érhetők el. Ennek megvalósítása elengedhetetlenül fontos ≥25. Ugyanez vonatkozik az iskolai terekre, udvarokra is. A megfelelő műszaki megoldások - gyermekek számára biztonságos ablak, ajtó kialakítása jogi szabályozását haladéktalanul életbe kell léptetni ≥26.

4.7. Sport és szabadidős balesetek megelőzése (elmerülés, vízbefúlás) Ezen a téren az eddigieknél sokkal eredményesebb felvilágosító munkára van szükség, különösen a kockázatvállaló magatartásban élenjáró kamaszok körében ≥27. Az üzemben tartók, gyártók, és forgalmazók felelőssége a biztonsági eszközök, felszerelések tekintetében kiemelkedő (uszodák, játszóterek, közterek, sport- és szabadidő központok). A testnevelő tanárok, edzők ez irányú képzése kiemelkedően fontos ≥28.

4.8. Kutatások a baleset-megelőzés terén Az OSZMK Nem-fertőző betegségek epidemiológiája osztálya az elmúlt 5 évben számos felmérést és elemzést végzett a baleset-megelőzés érdekében. A felmérések adatai az alábbi témakörökben szolgáltattak információt: • Szociális otthonokban bekövetkezett balesetek éves száma. • Egyedül élő idősek lakáskörülményei, és azok baleset-veszélyei • Időskorúak hajlandósága szervezett sportra • Időskorúak hajlandósága lakásuk átalakítására. • Egészségügyi főiskolások balesetekkel kapcsolatos attitűdjei - képzés előtt és után • Védőnők baleset-megelőzéssel kapcsolatos képzésének hasznosulása • Időskorúak SF-36 tesztje a „timed stand up and go” hagyományos gyógytorna tanfolyamot, illetve tai chi gyakorlatot követően • Középiskolások és főiskolások közlekedési baleseti kockázatokkal kapcsolatos beállítódása, attitűdje • Sportolás és sportbalesetek középiskolások körében • Gyógyszerfogyasztás és esések gyakorisága két szociális otthonban – egyéves nyomon követés



A beavatkozások, intézkedések hatékonyságának értékelésére további kutatások, együttműködések szükségesek más területeken is. Például: • Adatgyűjtés fejlesztése – integrált adatgyűjtés a meglévő adatszolgáltatások fejlesztésével ≥29 • Az időskor és közlekedési balesetek kapcsolata ≥30 • A WÉK - Williams Életkészségek Program hatása a kevésbé erőszakos közlekedésre ≥31 • Split the risk – „Csökkentsd a kockázatot!” hatása a kamaszok kockázatvállaló magatartására ≥32 A téma nyitott, számos további lehetőséget rejt. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet által végzett Iskoláskorúak egészségmagatartása kutatás értékes adatokkal járul hozzá a 11-17 éves korosztály egészségügyi ellátást igénylő baleseteinek vizsgálatához. A felmérés információt nyújt a serdülőkori balesetek gyakoriságáról, típusairól, valamint befolyásoló tényezőiről.

4.9. Kampányok Média és egyéb kampányok tervezése, szervezése, a tömegkommunikáció hatásának értékelése, „mérése” ≥33 ≥34. A felsoroltakon kívül a mindenkori akciótervek kidolgozása során figyelembe kell venni azokat a hiányosságokat, melyeket a WHO az ország beszámolója alapján hiányosságként értékel. (A legutóbbi ország-jelentés a véletlen balesetekről és erőszakos eseményekről 2009-ben készült, és 2010-ben kerül nyilvánosságra.)


37

38


5. INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK RÖVID, TEMATIKUS ÖSSZEFOGLALÁSA Az 1.1. (Epidemiológiai elemzés) és 1.2. (Intézkedések – meglévő gyakorlatok a baleset-megelőzésben) fejezetben összefoglaltuk a különböző balesetekből adódó fő problémákat, és az azok megoldására Magyarországon jelenleg létező gyakorlati tevékenységeket. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a javaslatokat, amelyeket a helyzet jobb megismerése, és a hatékonyabb baleset-megelőzési stratégia kialakítása érdekében, elsősorban az egészségügy részéről végrehajtásra érdemesnek tartunk.

5.1. Közlekedési balesetek 1./ Az Országos Lakossági egészségfelmérésekben szerepeljen az ilyen balesetekkel kapcsolatos kérdéskör. 2./ OEP kórházi adatbázis feltöltése a közlekedési balesetekkel kapcsolatos adatokkal legalább a BNO10 alapján. A 43/1999.(III.3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 14. számú mellékletének 30. pontja - kibővítve az EU elvárásainak11 megfelelően - alkalmassá teszi az OEP adatbázist a balesetek teljeskörű elemzésére. 3./ Az OEP járóbeteg adatbázis feltöltése a balesetekkel kapcsolatos adatokkal legalább a BNO10 alapján. 4./ Baleseti adatok gyűjtése az alapellátásban. 5./ Az egyes balesetekből adódó jellemző sérülések kimutatása és ezek alapján a közvetlen egészségügyi költségek számítása. 6./ A baleseti sürgősségi ellátás indikátorainak kifejlesztése, mérése. 7./ A balesetek hosszú távú kihatásának mérése. (DALYs) 8./ IDB pilot szintű kipróbálása. Kedvező tapasztalat esetén hosszútávú felhasználása.

5.2. Munkával összefüggő balesetek 9./ A munkával összefüggő balesetekről is pontosabb képet kapunk a 2-8. pontban foglaltak alkalmazásával. 10./ A munkabaleseti ellátás külön biztosítóként való leválasztása. (A felvetés nem új, már a’90es években is megfogalmazódott, majd a 2000-es évek elején újra felmerült. Egyik oka, hogy a munkabalesetek nagyon jelentős anyagi terhet jelentenek a mindenkori egészségbiztosító számára. Másik fontos eleme, hogy a megelőzés felelőssége a munkáltatóé, e biztosítási ág különválasztásával nagyobb hangsúlyt kapna a munkahelyi balesetek primer prevenciója).

11 Az Európai Unió az ún. IDB (injury database) szempontrendszer szerinti baleseti adatgyűjtést várja el a tagországoktól. Ennek pilot

projektje 2010. első félévében kerül kipróbálásra a Dél-Dunántúli régióban. A szoftver rendelkezésre áll, technikai akadálya nincs annak, hogy az adatgyűjtést országosan kiterjesszük, amennyiben azt az 5.2. pontban lévő jogszabály biztosítani fogja. A részletek az akciótervben kerülnek meghatározásra.



11./ A munkahelyi balesetvédelem érdekében végzett, célzott jó gyakorlatok bevezetése, azok hatékonyságának ellenőrzése. A jogszabályban meghatározott kockázatbecslések szigorú betartása a munkáltatók részéről, azok ellenőrzése a munkaegészségügyi szakemberek által.

5.3. Mérgezések 12./ Munka– és környezetvédelmi előírások betartása a mérgező anyagok tekintetében. 13./ Az 1-8 pontokban foglaltak kiterjesztése a mérgezési esetekre is. 14./ Jó gyakorlatok elterjesztése a mérgezések megelőzésére, különösen sérülékeny korosztályokban és csoportokban. (Gyermekek, fiatalkorúak, idősek, depriváltak.) A fiatalkori öngyilkosságok megelőzésére a mentális egészség programok széleskörű alkalmazása javasolt.

5.4. Égések, forrázások 15./ Az 1-8 pontban foglaltak kiterjesztése az égési és forrázási esetekre is. 16./ Családlátogatás során fel kell hívni a figyelmet az égéssel, forrázással kapcsolatos körülményekre , elsősorban a hátrányos helyzetűek körében. Védőnői, gyermek háziorvosi figyelemfelhívás a terhes gondozásban résztvevő kismamák számára. 17./ Égés-prevenciós programok 3-14 éves korig, pedagógiai oktatócsomaggal

5.5. Gyermekintézményi balesetek 18./ Kerüljön bele a hatósági előírások12 és az ÁNTSZ rutin ellenőrzési13 körébe a gyermekintézmények biztonsága. Az alapvető ellenőrzési szempontokat az „Oktatási intézmények tervezési előírásai” című szabványsorozat alábbi részei tartalmazzák: 1. rész: Óvodák

MSZ 20203-1

2. rész: Általános iskolák

MSZ 20203-2

3. rész: Középfokú oktatási intézmények

MSZ 20203-3

4. rész: Többcélú közoktatási intézmények

MSZ 20203-4

5. rész: Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai

MSZ 20203-5

nevelési-oktatási intézmények 6. rész Kollégiumok, diákotthonok

MSZ 20203-6

A 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézményekről 7. sz. melléklete tartalmazza az egyes intézménytípusok felszerelési jegyzékét, mely szintén támpontot jelent az ellenőrzési szempontok meghatározása során. Az akcióterv elkészítésekor javasoljuk a különböző helyeken megjelenő előírások módszertani útmutatóban történő rögzítését, melyre a Fodor József Iskola-egészségügyi Társaság alkalmas. 12 A következő joghelyek felülvizsgálata szükséges: 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről 54.§

(13) bekezdés, továbbá a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK). 13 Az ÁNTSZ rutin ellenőrzései az 1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről hatálya alá tartoznak,

a gyermek- és ifjúság-egészségügy, a közoktatási és felsőoktatási intézmények közegészségügyi követelményeivel azonban jelenleg nem foglalkozik jogszabály, ezért az akciótervek kidolgozása során ezt a hiányt pótolni szükséges.


39

40


5.6. Esések megelőzése 19./ Szociális otthonok baleseti forrásainak csökkentése, különösen az ágyról való leesés, a közlekedőterekben és vizes blokkban történő elesés tekintetében. 20./ Egészségügyi intézmények baleseti forrásainak csökkentése külön figyelemmel az ágyról való leesés, közlekedési tereken való esés, lépcsőről leesés, és a vizes blokkban való megcsúszás megelőzésére. 21./ Programok kidolgozása idős emberek lakásának biztonságosabbá tételére . A fürdőszobák átalakítása, lépcsők mentén kapaszkodók beépítése, járófelületek egyenletessé tétele, csúszásmentessé való átalakítása segít megelőzni az esések különböző fajtáit. 22./ Képzési programok az idősellátással foglalkozók részére a baleset-megelőzés terén. A szociális gondozók, szociális munkások részére tananyag kidolgozása az időskori balesetek okairól és megelőzésük lehetőségeiről. Az OSZMK belső munkatársai és szakfelügyelő főorvosok által kidolgozott tananyag beépítése az adott szakmák tananyagába. 23./ Mozgásprogramok elterjesztése idősek körében a stabilitás megőrzésére. A gyógytornászok hagyományos gyógytorna tanfolyamai és a tai chi mesterek által készített mozgásprogramok 2009 során kipróbálására kerültek az országban az Egészségügyi Minisztérium által finanszírozott projekt keretében. A nyugdíjas klubokon keresztül mindkét mozgásforma mozgalommá alakítható. A gyaloglás, tánc további népszerűsítése kívánatos az esések megelőzése érdekében. 24./ Csecsemő- és gyermekkori leesések megelőzése a védőnők bevonásával. (Ennek a programnak a részletei a Nemzeti Gyermek és Ifjúságbiztonsági Akciótervben találhatók: (lásd.: 28 oldal: Otthonbiztonság 2.1.2 pont). 25./ Játszóterek biztonságának fenntartása, figyelemmel kísérése.(A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet szerint a játszótéri eszköz tulajdonosának karbantartási és ellenőrzési tervet kellett készítenie a szükséges felújításról, cseréről úgy, hogy legkésőbb 2008. év végéig a játszótéri eszközök megfeleljenek a rendelet követelményeinek. Az előírás ellenére számos esetben nem került sor a játszóterek felújítására, elbontására. A helyzet javítására koordinálóként a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság került nevesítésre a Nemzeti Gyermek és Ifjúságbiztonsági Akciótervben (Ld. 33. oldal,4.1. Biztonságos játszóterek) 26./ Műszaki előírások felülvizsgálata a kiesések, leesések megelőzése érdekében. A pontosabb baleseti adatok ismeretében az egészségügynek kezdeményeznie kell azokat a változtatásokat a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben az országos településrendezési és építési követelmények tekintetében (OTÉK), melyekkel az ilyen jellegű balesetek veszélye csökkenthető.

5.7. Sport- és szabadidős balesetek – azokon belül vízbefúlás megelőzése 27./ Jó gyakorlatok elterjesztése a kamaszkori kockázatvállaló magatartás figyelembevételével. (AdRisk) 28./Biztonságra nevelés kiemelt kezelése a testnevelő tanárok körében. (Elsősorban az úszásoktatás, vízi mentés a vízbefúlások megelőzésére.)



5.8. Kutatás 29./ A meglévő és kialakításra kerülő adatbázisok elemző értékelése. 30./ Időskori közlekedési baleset-megelőzési programok kifejlesztése. Pszichikai, és fiziológiai felmérések az idősebb gépjármű-vezetők körében. Az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságának, és tartalmának újrafogalmazása. 31./ Erőszakcsökkentő és stressz kezelő tanfolyamok beiktatása kísérleti jelleggel a KRESZ oktatásba, ezek hatékonyságának értékelése. 32./ Kockázatvállaló magatartás befolyásolása kamaszok körében új programok bevezetésével.

5.9. Média 33./ Média- és egyéb kampányok tervezése baleset- és erőszak megelőzés terén, különös tekintettel a gyermekek és nők elleni erőszakra. 34./ Tömegkommunikáció hatásának értékelése.


41

42


6. AZ AKCIÓ TERV MEGALAPOZÁSÁNAK KIEMELT SZEMPONTJAI 6.1. Meglévő egészségpolitikák Az intézkedéseket, beavatkozásokat részletező fejezetben a jogszabályi hivatkozásokat megtettük. Ezeken kívül igen sok területen létezik egészségvédelmi program, stratégia, koncepció, amely közvetlenül, vagy közvetetten, de a baleset-megelőzéshez kapcsolódik. Ezek közül sorolunk fel néhányat: „Közös Kincsünk a Gyermek” Kormányprogram 2006-ban került elfogadásra, amely konkrétan nevesíti a gyermekbalesetek megelőzését. Ennek alapján készült el 2009-ben „Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv”. A gyermek- és ifjúkori balesetek eredményesebb megelőzésére a stratégia támogatja a Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv megvalósítását. Közlekedésbiztonsági Akcióprogram -77 nevesített programja foglalkozik a közlekedési balesetek megelőzésével. A program kialakítása szakállamtitkárokból álló tárcaközi bizottság jóváhagyásával történik. A félidős teljesítés ellenőrzése jelenleg, azaz 2009-ben időszerű. Alkohol politika és stratégia (tervezet) - az alkoholfogyasztás szignifikánsan növeli a közlekedési és munkabalesetek előfordulási kockázatát, és a személyi erőszaknak is egyik fő mozgatóereje. E stratégia megvalósulása nagy jelentőségű a balesetek és az erőszak alakulása szempontjából. Lelki Egészség Országos Programja - a depresszió, az önsértés és az öngyilkosság szoros kapcsolatban áll a külső okok miatti halálozással. Mint a helyzet-elemzés fejezetben is olvasható volt, az összes külső okra visszavezethető halálozás 34%-át ezek az esetek teszik ki. Idősügyi Nemzeti Stratégia - az Idősbarát program folytatására ösztönöz, amely jelentős eleme a biztonságos környezetnek. Az egészséggel és mozgással kapcsolatos javaslatok szintén kapcsolódási pontok a balesetek, elsősorban az esések megelőzésében. Nemzeti Munkavédelmi Politika - a 2009-2012-es időszakra vonatkozóan azt tűzte ki célul, hogy a munkabalesetek teljes körű bejelentésére olyan indikátor-paraméter(ek)et , feltételrendszert, intézkedést kell kidolgozni, amely(ek) alkalmas(ak) a balesetek teljes körű bejelentésének ellenőrzésére, illetve a teljes körű bejelentés közelítésére. Nemzeti Ifjúság Stratégia. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia tizenöt éves időtávban fogalmazza meg az ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos társadalmi célokat és az ezekhez kapcsolódó állami feladatokat. Ezek között - reményeink szerint - szerepet kap a fiatalok baleseteinek megelőzése is.

Összességében elmondható, hogy ma Magyarországon jelentős erőfeszítések történnek a balesetek megelőzésére.



6.2. A prevenció lehetséges résztvevői érdekeltek (érintettek) köre Minisztériumok, melyek a baleset-megelőzésben részt vesznek • Oktatási és Kulturális Minisztérium • Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium • Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium • Szociális és Munkaügyi Minisztérium • Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium • Egészségügyi Minisztérium Intézmények, melyek a baleset-megelőzésben részt vesznek • Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) • Országos Gyermek-egészségügyi Intézet (OGYEI) • Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) • Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) • Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI) • Országos Rendőr-főkapitányság – Országos Baleset-megelőzési Bizottság (ORFK – OBB) • Közlekedéstudományi Intézet (KTI) • Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (OKF) • Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) • Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) • Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Egészségügyi szakágak, melyek a baleset-megelőzésben részt vesznek • Gyermekgyógyászat • Rehabilitáció • Traumatológia • Bőrgyógyászat • Sportorvostan • Addiktológia, toxikológia • Pszichiátria • Foglalkozás-egészségügy • Szemészet • Sürgősségi Orvostan (Országos Mentőszolgálat) • Népegészségügy • Klinikai szakpszichológia Stratégiai javaslat

43


44

Civil szervezetek, amelyek munkája összefügg a baleset-megelőzéssel • Magyar Vöröskereszt • Magyar Védőnők Egyesülete • Magyar Máltai Szeretetszolgálat • MABUHASZ Közhasznú Egyesület (Maitreya Buddhista Harcművész Szövetség) • Magyar Gyógytornászok Országos Szövetsége • „Gondolkodj Egészségesen” Alapítvány • „Életet az Éveknek” Nyugdíjasok Országos Szövetsége • Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság • Házi Gyermekorvosok Egyesülete • United Ways magyarországi szervezete • Magyar Közlekedésbiztonsági Társaság (MKT) • GRSP (Global Road Safety Partnership) Magyarország Egyesület • KTE Közlekedésbiztonsági Állandó Bizottság • Zéró Vízió Magyar Nemzeti Közlekedésbiztonsági Egyesület Más lehetséges érdekelt felek, a sor tetszőlegesen bővíthető Gyártók, forgalmazók a biztonság szakterületén • Biztosítók • Gyógyászati segédeszközöket gyártók, forgalmazók • Sportszereket gyártók, forgalmazók • Védőfelszereléseket gyártók, forgalmazók • Biztonságot előtérbe helyező tartós fogyasztási cikkeket és termékeket gyártók, forgalmazók Más lehetséges érdekelt felek, a sor tetszőlegesen bővíthető



7. A BALESETEKKEL ÉS ERŐSZAKKAL KAPCSOLATOS PROBLÉMAKÖR KOMMUNIKÁCIÓJA Köztudott, hogy még ma sincs minden tekintetben megfelelő, azaz napra kész információ a balesetekből adódó veszteségekről, és még mindig nem kielégítő a tájékoztatás a megelőzés lehetőségeiről. Emiatt nyilvánvaló, hogy a balesetekkel és az erőszakkal kapcsolatos problémakör tudatosításában kiemelkedő szerepet játszik a kommunikáció. A jó kommunikáció mellett elsősorban a javaslattétel, majd a javaslatok megvalósulása érdekében történő lobbizás jelentőségét kell kiemelni, amely minden szinten, mind az állami vezetők, mind a lakosság szintjén szükségszerű. A baleset-megelőzés érdekében folytatott kampány az egyik legeredményesebb módszer a problémakör tudatosításában. A WHO szerint [10] komoly eredmények érhetők el az olyan baleset-megelőzési kampányokkal, amelyek kiemelt eseményekhez, vagy az év során valamilyen ünnepnaphoz kapcsolódnak. Például az „Idősek napján” az időskori balesetek előfordulásának veszélyeire lehet jó hatásfokkal felhívni a figyelmet (a gyengült funkcionalitással rendelkező időskorúaknak környezetük átalakítására adott ötletekkel, vagy személyre szabott tanácsadással lehet segíteni, de akár egyedi ötletek is elővezethetők). Alkalmas lehet baleset-megelőzési kampányra az Anyák napja, a Gyermeknap, az Egészség Világnapja is, attól függően, hogy ki, vagy kik képviselik a célcsoportot.


45

46


8. A VEZETÉS MEGHATÁROZÁSA A baleset-megelőzés „integrált” jellegét kiemelve leszögezhető, hogy a prevenciós folyamatban több minisztérium együttműködése valósul meg. Ugyanakkor közreműködő szerepük lehet az egészségügyi tárcán belül a tárcához tartozó intézményeknek, az ÁNTSZ területi szerveinek, valamint civil szervezeteknek, magánszemélyeknek, ezen kívül profit-orientált szervezetek is részt vesznek a munkában. Fontos, hogy már a politikai dokumentum elkészítésének kezdetén nemzeti szinten legyen meghatározott a vezetés. Különböző baleset-megelőzési ágaknak különböző vezetője lehet. Például: • Közlekedési balesetek megelőzése: Rendőrség, Országos Baleset-megelőzési Bizottság, Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, Közlekedéstudományi Intézet • Munkahelyi balesetek megelőzése: Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség • Intézményi balesetek közül: -Gyermekintézmények: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Oktatási és Kulturális Minisztérium -Bentlakásos szociális ellátók: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Szociális és Munkaügyi Minisztérium -Egészségügyi intézmények: Önkormányzati és területfejlesztési Minisztérium, Egészségügyi Minisztérium • Sport és szabadidős balesetek: Miniszterelnöki Hivatal, Oktatási és Kulturális minisztérium • Háztartási balesetek: Fogyasztóvédelem • Tűzesetek, égési sérülések: Tűzoltóság, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság A baleset-megelőzési tevékenység összehangolása, koordinációja a vezető szervezet kötelessége, tekintve, hogy sokszereplős beavatkozásról van szó. A jó koordináció rendkívül fontos, hiányában nem remélhetünk eredményességet. Biztosítani kell azt a környezetet, amely folyamatosan segíti és fejleszti a baleset-megelőzési program véglegessé válásának hosszú folyamatát és fenntartását. Meghatározó fontosságú a többi közreműködő egyenértékű kezelése is. Minden szinten elvárható az együttműködés fenntartása, miután ez nélkülözhetetlen eleme a projekt hatékonyságának.



FOGALOM MEGHATÁROZÁS A nemzetközi meghatározások közül legelterjedtebb a WHO megfogalmazása14: A baleset a test organikus sérülése, melyet heveny külső energiahatás (mechanikai, hő, elektromos, kémiai, sugárzás) okoz, amennyiben az olyan nagyságban éri a szervezetet, amely meghaladja a fiziológiai tolerancia szintjét. Bizonyos esetekben a baleset az élethez szükséges tényező (pl. oxigén) hiányában következik be. Az előző meghatározásban is szereplő külső okok, illetve azok következményei kerültek megfogalmazásra az egészségügyi ellátók többsége által napjainkban is használt BNO10 rendszerben. A V01-Y98 közötti kódok közé sorolták a morbiditás és a mortalitás külső okait. (Ide tartoznak a balesetek, a szándékos önártalom, a testi sértés). Az S00-T98 közötti kódok pedig a „sérülés, mérgezés és külső okok bizonyos egyéb következményeit” fedik le15. Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz16. Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkezés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri17. Közlekedési baleset: a közlekedési tevékenységgel kapcsolatos váratlan, nem szándékosan előidézett olyan forgalmi esemény, amelynek következtében haláleset, illetve személysérülés történik, vagy anyagi kár keletkezik18. Külső ok: az egészségügyi ellátás során a BNO1019 változata alapján az XIX. Főcsoport a „Sérülések, mérgezések és külső okok bizonyos egyéb következményei (S00-T98)” meghatározás használatos, melynek rövidítése a szakzsargonban használatos:„külső okok”. Az S kódok egy testtájék sérüléseinek kódolására használatosak, míg a T kódok a többszörös, vagy külön meg nem nevezett (k.m.n.) vezethető sérüléseit jelölik. Ugyancsak T-vel jelöljük a mérgezéseket, és a külső okok bizonyos egyéb következményeit is.

14 The Injury Chartbook, WHO, Geneva, 2002. 15 A betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása. Tizedik revízió. I. kötet. Népjóléti Minisztérium, Budapest, 1995 16 Az 1993. évi XCIII. Munkavédelmi törvény 89.§ (1) 17 Az 1993. évi XCIII. Munkavédelmi törvény 89.§ (3) 18 Magyar Statisztikai Évkönyv, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2003 19 A betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása. Tizedik revízió. I. kötet. Népjóléti Minisztérium, Budapest, 1995.


47

48


ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. ábra: Külső okokra visszavezethető halálozás alakulása az EU-15, EU25 országaiban és Magyarországon 1970-2005 években

11

2. ábra: Vezető halálokok nemenkénti átlaga Magyarországon 2005-2007. években (fő)

13

3. ábra: Külső okokra visszavezethető halálozás 100 000 lakosra vonatkozóan (SHA)* Magyarországon 1986-2007 években

14

4. ábra: Külső okokra visszavezethető halálozás korcsoportonként 100 000 főre, 2005-2007

14

5. ábra: Baleseti halálozás aránya a teljes halálozáson belül egyes korcsoportokban 2005-2007. Magyarországon

15

6. ábra: Külső ok miatti halálesetek megoszlása 2007-ben Magyarországon

15

7. ábra: Külső okok miatti halálesetek aránya nemek szerint 2007-ben Magyarországon

16

8. ábra: Közlekedési balesetek számának alakulása korévek szerint, fekvőbeteg adatok alapján 2007. évben Magyarországon

17

9. ábra: Az esések számának alakulása korévek szerint, fekvőbeteg adatok alapján 2007. évben Magyarországon

18

10. ábra: Az égések, forrázások számának alakulása korévek szerint, fekvőbeteg adatok alapján 2007. évben Magyarországon

18

11. ábra: Mérgezések számának alakulása korévek szerint, fekvőbeteg adatok alapján 2007. évben Magyarországon

19

1. táblázat: Baleseti halálozás 2005-2007 között, korcsoportonként

12

2. táblázat:Kórházi ellátást igénylő sérülési esetek száma 2007-ben Magyarországon

16

3. táblázat: Járóbeteg szakellátásban különböző sérülések miatt megjelent esetek száma 2007-ben

19

4. táblázat: 1 Euróra jutó nyereség egyes balesetek/sérülések megelőzése esetén a WHO szerint

20

5. táblázat: Mennyi életet menthetnénk meg Európában, ha a halálozás megegyezne a legkisebb halálozási mutatóval rendelkező országokéval (WHO szerint)

20

6. táblázat: Az egészségügyi ellátást igénylő sérülések az OLEF2003 alapján

21

7. táblázat: Sérülések és halálesetek száma járművenként 2008-ban

23

8. táblázat: Közlekedési balesetet szenvedettek száma korcsoportonként 2008-ban

23

9. táblázat: Bejelentett munkabalesetek száma, 2004-2008

24

10. táblázat: ETTSZ-hez bejelentett mérgezési esetek száma, 2004-2008

25



IRODALOMJEGYZÉK 1. The Injury Chartbook, WHO, Geneva, 2002. 2. Angermann A, Bauer R:, Nossek G, Zimmermann N: Injuries in the European Union. Summary 2003-2005. Vienna, 2007. 3. Shileds N, Sethi D, Racioppi F, Yordi Aguirre I, Baumgarten I: National responses to preventing violence and unintentional injuries: WHO European survey. Copenhagen, WHO Regional Office for Europe, 2006. 4. Regional Committee resolution EUR/RC55/R9 on Prevention of Injuries in the WHO European Region 5. A TANÁCS AJÁNLÁSA (2007. május 31.) a sérülések megelőzéséről és a biztonság elősegítéséről (2007/C 164/01) 6. EUNESE (www.eunese.org) – European Network for Safety among Elderly (Időskorúak baleset-megelőzése) 7. APOLLO –www.euroipn.org/apollo (Általános baleset-megelőzési elvek, stratégiák) 8. AdRisk - www.adrisk.eu.com (15-24 évesek baleset-megelőzése) 9. CSAP-http://www.eurosafe.eu.com/csi/eurosafe2006.nsf/wwwVwContent/ l3childsafetyactionplans.htm (0-14 évesek baleset-megelőzése) 10. Sethi D, Racioppi F et al.: Injuries and violence in Europe: why they matter and what can be done. WHO, Copenhagen, 2006 11. Schopper D, Lormand JD, Waxwiler R (eds): Developing policies to prevent injuries and violence: guidelines for policy-makers and planners. Geneva , World Health Organization, 2006. 12. OLEF2003 – www.oszmk.hu 13. Serülőkorú fiatalok egészsége és életmódja. Szerk. Németh Ágnes. Budapest, 2007. 14. European Coding Against Injury (ECAI), Ce.Re.Pr.I, 2008, www.balesetmegeloz.atw.hu letölthető dokumentumok


49


50

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Miniszterelnöki Hivatal

MEH

Egészségügyi Minisztérium

EüM

Oktatási és Kulturális Minisztérium

OKM

Szociális és Munkaügyi Minisztérium

SZMM

Művelődési és Közoktatási Minisztérium

MKM

Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium

FMM

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

ÁNTSZ

Országos Egészségfejlesztési Intézet

OEFI

Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ

OSZMK

Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet

OMFI

Országos Kémiai Biztonsági Intézet

OKBI

Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség

OKF

Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség

OMMF

Országos Egészségfejlesztési Intézet

OEFI

Országos Baleset-megelőzési Bizottság

OBB

Országos Környezet-egészségügyi Intézet Országos Gyermekegészségügyi Intézet

OKI OGYEI

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

OEP

Országos Lakossági Egészségfelmérés

OLEF

Egészségporta Egyesület

DALY WHO DG SANCO

Disability adjusted life years World Health Organization

IDB PÉV OSAP PÉV EVSZ KSH ILO HMAP BNO

Injury DataBase


EPE

Rokkantsággal súlyozott életévek Egészségügyi Világszervezet Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága Sérülésekre vonatkozó adatbázis Potenciálisan elveszített életévek Országos Statisztikai Adatgyűjtő Program Potenciálisan elvesztett életévek száma Egészségügyi Világszervezet Központi Statisztikai Hivatal Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program Betegségek Nemzetközi Osztályozása



51

52


II.

JÓ GYAKORLATOK

Jó gyakorlatok


1. ADRISK – HOLLAND MÓDSZER A program gazdája: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ (OSZMK)

Háttér Az AdRisk (Adolescents risk) program keretében, melyben Magyarország is részt vesz elkészült egy átfogó helyzetelemzés a kamaszok és fiatalok (15-24 évesek) kockázatvállaló magatartásáról. Ezt az anyagot egy szakdolgozat írónk beépítette munkájába. (Gyurin Zsuzsanna: Nevelési eszközök a 15-24 éves korosztály túlzott kockázatvállalási magatartásának befolyásolására. Megtalálható a www.balsetmegloz.atw.hu honlapon) Ez a munka képezte az elméleti hátterét annak a gyakorlatnak, melyet „holland” módszernek hívunk.

Cél A kamaszok, fiatalok kockázatvállalásának befolyásolása annak érdekében, hogy a túlzott merészségből, tudatlanságból, felkészületlenségből adódó sérüléseket megelőzzük.

Módszer A módszer a holland Fogyasztóvédelmi Intézet „Split the Risk” kampányán alapul. A módszer három lépcsős, végigkíséri a fiatalokat a probléma felismerésétől annak lehetséges megoldásáig. Jelenleg a három lépcső első fázisa került teljes körű adaptálásra, a második és harmadik fázis fordítás és előkészítés alatt áll. Az első lépcső során YouTube-ról letöltött filmek bemutatásával illusztráljuk, milyen balesetveszélyes és erőszakos események fordulhatnak elő, amennyiben túljutunk azon a határon, amikor még kontrolálni vagyunk képesek cselekedeteinket. A videók az alábbi témákat emelték ki: alkohol, drogfogyasztás hatása, következménye; csoporterőszak fiatalok körében, hegtetoválás, webcam szex, felelőtlen szabadidő elöltése, extrém sportok. Az óra nem hagyományos előadás, hanem beszélgetés formájában zajlott. A beszélgetést nem tanár, hanem egy külső meghívott szakember vezette. A terjedelem 2 óra volt. Ezt követően a hallgatók egy rövid kérdőívben véleményt nyilváníthattak a foglalkozás hasznát, tetszését illetően. A második lépcső egy tanári oktató csomag, mely során gyakorlatok és videók segítségével ismerhetik meg a fiatalok saját képességeiket és korlátaikat. A koncentrációt, erőnlétet, reflexeket mérő feladatok szembesítik a fiatalokat azokkal a területekkel, amikben kevéssé gyakorlottak. A kisfilmek három helyzetet mutatnak be, először egy sportolót, aki felméri a kockázatokat gyakorlat előtt, majd olyan embert, aki hivatásánál fogva kerül veszélyes helyzetbe, és hoz helyes döntést, végül egy fiatalt, aki nem gondolkodik cselekvés előtt, és ezért kellemetlen, mások számára nevetséges balesetet szenved. A videók tanulsága, hogy a győztesek (hősök) és a vesztesek (nevetségesek) között az a legfontosabb különbség, hogy az előbbi csoport felismeri a veszélyt, és ennek megfelelően választja ki cselekvését. Jó gyakorlatok

53


54

A harmadik szint azoknak szól, akik tenni akarnak azért, hogy a hősök csoportjába kerüljenek. Ez a szint már nem iskolai kontextusban működik, hanem interneten vagy televízión keresztül. A módszer egy, a fiatalok számára vonzó sport segítségével (parkour) mutatja be saját testünk, képességeink és a kockázatok pontos ismeretének fontosságát. A videó filmek a sport alapjait mutatják be, kihangsúlyozva a gyakorlatok biztonságos végrehajtásának módját. A filmekben fiatalok próbálják elsajátítani a gyakorlatokat egy képzett instruktor segítségével, és minden epizód végén egy szereplő (aki nem rendelkezik kellően biztos tudással a folytatáshoz) kiesik. Így a nézők egyrészt láthatják, saját tudásuk mennyire megfelelő, másrészt a kieséses rendszer miatt a műsor végig érdekes marad, azok is motiváltak lehetnek a megtekintésre, akiknek a gyakorlatok önmagában nem kötnének le. Így hozzájuk is eljuthat az információ a kockázattudatos magatartás fontosságáról.

Eredményesség A program „első lépcsőjének” kipróbálása megtörtént. A módszer egyik lényeges eleme, hogy a fiatalokat együttműködésre ösztönzi. Általában nagyon imponáló a kamaszok számára, hogy a főleg általuk használt internetes csatornán lévő filmekből válogat az előadó (YouTube), illetve az is, hogy a fiatalok által készített filmeket – nem oktató filmeket – mutatnak be. A beszélgetés során sokkal jobban megnyílnak a fiatalok, mint egy frontális előadás utáni kérdésekben. Nem érzik úgy, hogy a tanár megmondja, mit kell tudni, és gondolni, valóban a véleményüket mondják el, ha megkérdezik őket. Több helyen is tapasztaltuk, hogy ezeknek a beszélgetéseknek más haszna is volt. A gyerekek jobban megismerték egymást, miközben igen fontos, morális kérdésekről alkottak véleményt. Nagyon eredményes, ha a beszélgetés vezetője képes meghallgatni mindenkit. Az is lényeges, hogy mederben tartsa a beszélgetést, vitát. Ne hagyja, hogy egy-egy hangadó tematizálja a beszélgetést. Nagy empátiás készséget kíván, hogy a vezető érezze, hogy ki nem akar egy-egy kérdésbe belefolyni. Semmiképp sem szabad erőltetni, provokálni a résztvevőket. Érinthetünk nagyon mély saját, vagy közvetlen hozzátartozót érintő problémákat is, melyek sebeket tépnek fel. Legyünk erre felkészülve. Eredményként annyit várhatunk 1-2 óra alatt, hogy meglátjuk, milyen a csoport attitűdje egyegy kérdéssel kapcsolatban. Figyelmesen hallgatva a kamaszokat, megtudjuk, melyik téma az, amely külön kifejtést igényel. Erre később térjünk vissza.

Megjegyzés Javasolt a módszert mind szélesebb körben terjeszteni az iskolákban dolgozó nem pedagógusok körében. Nagyon alkalmas módszer lehet a kortárs képzésbe való átültetése is.

Kapcsolattartó személy címe, elérhetősége: Rákos-Zichy Péter 1096 Budapest, gyáli út 2-6. Tel/fax: +36-1-476-6416 [email protected]

Jó gyakorlatok


2. COOLCSOMO- HONLAP FIATALOKNAK FIATALOKRÓL A program gazdája: Gyurin Zsuzsanna

Háttér A fiataloknak vannak olyan problémáik, melyeket nem szívesen beszélnek meg a közvetlen környezetükben lévő felnőttekkel. Sokszor a kortársaiktól sem kapnak olyan választ, mely kielégítené őket. Az anonim telefonvonalaknak elég kiterjedt hálózata van Magyarországon is, amelyet vészhelyzetben hívhatnak a kamaszok. Gyakori azonban, hogy a kérdés, bár kényes, nem sürgős. Ilyen esetben az internetes felület is jó célt szolgál. Az egyik „jó példa” erre déli szomszédunknál üzemel. A honlap címe: www.tosemjaz.net . Az AdRisk „Jó gyakorlatok” workshopon mutatták be a szlovén kollégák 2008-ban.

Cél Olyan honlap létrehozása, melyen a fiatalok (15-24 évesek) számára érdeklődést keltő témákról olvashatnak, ezekhez hozzászólhatnak, illetve feltehetnek olyan kérdéseket, amelyek őket legjobban érdeklik. Kérdéseikre szakértők válaszolnak.

Módszer www.coolcsomo.hu web-es felület, melyen böngészni lehet a fiatalokat érintő-érdeklő problémakörökben.

Eredmények A honlap regisztrálásra került. Az alábbi témákban már feltöltött írások olvashatók: • Suli (dohányzás, klikkek, vizsgadrukk) • Buli (alkohol, másnaposság, drog) • Randi (ismerkedés, szakítás) • Sport (szabályok, baleset)

Jó gyakorlatok

55


56

• Utazás (külföld, veszélyek, előkészületek) • Család (alkoholista családtagok, beilleszkedés)

A honlap interaktív. A regisztráció lehetősége adott. Regisztrációt követően, akár fantázianévvel is bárki kérdezhet.

A háttérben orvos, pszichológus, mentálhigiénére szakosodott szociális munkások és pedagógus kész válaszolni a kérdésekre.

További célok: • Aktív felhasználói kör kialakítása • Fiatalok, akik aktívak, moderátorok lehetnek • Szerkesztők és cikkírók bővítése • Használják ki, hogy a problémáikkal ide fordulhatnak • Minél több fiatalhoz jusson el a honlap • Olyan projektek bemutatása, ami ennek a korosztálynak szól • Online felmérések, tetszésindexek segíthetik az egyéb munkákat • Baleset-megelőzési, életvezetési tanácsok akár filmen is

Megjegyzés A fenntarthatósághoz a honlap működési költségét elő kell teremteni. Ezt egyrészt pályázatokból, másrészt a biztonsággal foglalkozó vállalkozások bevonásával próbálják a honlap megteremtői biztosítani.

Kapcsolattartó: Rákos-Zichy Péter 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Tel/fax: +36-1-476-6416 [email protected]

Jó gyakorlatok


3. ÉGÉS PREVENCIÓS PROGRAM ISKOLÁSOKNAK ÉS ÓVODÁSOKNAK A program gazdája: Bethesda Gyermekkórház

Háttér A Bethesda Gyermekkórház égés-prevenciós központként működik. Munkatársai közül hárman - pedagógus, pasztorál-pszichológus, lelkész – 2004. óta tartanak égés-prevenciós előadásokat iskolákban. Az előadások az égés lehetséges okait és következményeit, továbbá a megelőzésük lehetőségét mutatják be. Az előadások során kitérnek nemcsak az égés következtében kialakuló szervi, de a lelki elváltozásokra is. Leckét adnak a környezetnek az empátiából, elfogadásból is. Az elmúlt 5 évben mintegy 800 előadást tartottak, 3000 felnőttet és 16 000 gyermeket értek el. Ez a három embernek igen nagy leterheltséget jelentett, azonban így is csak az iskolások kis hányadához tudtak eljutni. A programról egyértelműen pozitív visszajelzést kaptak. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy az általuk használt előadást átalakítsuk úgy, hogy minél több iskolában be lehessen mutatni.

Cél Olyan multimédiás anyag elkészítése, mely lehetővé teszi, hogy az ország bármely iskolájában, óvodájában az ott dolgozó pedagógusok foglakozást tudjanak tartani szülőknek, gyerekeknek egyaránt. Ezzel csökkentsék az égéses, forrázásos baleseteket.

Módszer Az óvodások részére elkészült egy power point prezentáció, melynek segítségével az óvónő be tudja mutatni a tűz, és forró anyagok veszélyeit. Alapvető elsősegély-nyújtási ismereteket is ad. A prezentáció rövid magyarázó szöveggel egészül ki. A képek körvonalas formáinak kiszínezésével az óvodásokban megerősíthető az adott információ. További égés-prevenciót támogató akció egy Bethesda kórház által készített plakát, melyet a Gondolkodj egészségesen! alapítvány segítségével juttatunk el 1000 óvodába. Az iskolák alsó és felső tagozatosainak számára külön tananyag készült, az életkori sajátosságaiknak megfelelően. A bemutató ábrákat itt a kórházi betegek illetve rehabilitáción részt vevők fényképeivel illusztrálták. Az anyag CD-n került rögzítésre, 3000 példányban. A megelőzés mellett az égési sérültek rehabilitációjára is rámutatnak.

Jó gyakorlatok

57


58

Eredmény Az óvodásoknak szóló anyagot az óvónők konferenciáján terjesztettük, melyen 130 fő vett részt. Az anyag ezen kívül fent van a www.balesetmegeloz.atw.hu honlapon, tehát bárki számára elérhető és használható folyamatosan. Az iskoláknak szóló anyagot postai úton jutattuk ki, 2500 településre, preferálva a kisebb iskolákat. Ezen kívül a baleset-megelőzési konferencián megjelentek is kaptak egy-egy példányt.

Nyomonkövetés, folytatás A jövő évben minden kistérségi ÁNTSZ-nek (82) juttatunk az iskolai és óvodai programból egyegy példányt, hogy egészségvédelemmel foglalkozó kollégáik felhasználhassák. Megküldjük az ÁNTSZ-eknek azt a címlistát is, ahova ebben az évben juttatunk az anyagból, azzal a kéréssel, hogy az intézmény ellenőrzése során érdeklődjenek annak hasznosulásáról. A tartalmat a www.balesetmegeloz.atw.hu honlapon megtartjuk, és minden adandó alkalmat felhasználunk a népszerűsítésre. Az óvodák körében a Gondolkodj egészségesen! Alapítvány évente megjelenő kiadványában újra frissítjük az információt.

Megjegyzés Az égési sérülések adatainak pontosabb megismeréséhez célszerű az alapellátásból származó adatokat kiegészíteni ezzel a BNO csoporttal. A járó és fekvőbeteg adatokat pedig részletesebben elemezni, hogy pontosabb információnk legyen az égési sérülések okairól, következményeiről. (Beleértve az anyagi terhet is.) A csecsemőkori égési sérülések megelőzése a családlátogatások fontos eleme kell, hogy legyen. Ezért a felsőoktatásban – orvosok, védőnők, szociális munkások– javasolt beépíteni, mint tananyagot. Az időskori égési sérülések megelőzésére is érdemes a jövőben programot szentelni.

Kapcsolattartó személy címe, elérhetősége: Németh Sándor Bethesda Gyermekkórház 1146 Budapest Bethesda u. 3. [email protected]

Jó gyakorlatok


4. FIATAL AUTÓVEZETŐK ATTITŰDJE Program gazdája: Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ

Háttér A közlekedési balesetek okozói és elszenvedői nagyon gyakran a fiatal, kezdő autóvezetők köréből kerülnek ki. Ez a korosztály, amely a vezetői készségeket gyors reflexei révén viszonylag hamar elsajátítja, azonban életkori sajátság az is, hogy fittyet hánynak szabályokra, és saját képességeiket gyakran túlértékelik. Abban a korban, amikor a közúti közlekedésre felkészítjük a fiatalokat, nem árt, ha azzal is tisztában vagyunk, milyen rizikót jelentenek saját magukra és másokra nézve a vezetés közben.

Cél A fiatalok balesetet okozó magatartásának becslése.

Módszer Az ECAI (European Code Againts Injuries) során használt kérdéskörök felbontásával egy olyan kérdőív felhasználása, mellyel az egyes rizikótényezők külön-külön értékelhetők.(ld. Melléklet) Az egyes kérdésekre adható válaszok 1-5-ös skálán értékelhetők. 1-es: legkevésbé fontos, vagy legkevésbé súlyos probléma, 5-ös: pedig fontos baleseti forrás. A köztes válaszokat 2, 3, 4-el lehetett jelölni. Két nézőpontból kerül megvizsgálásra ugyanaz a kérdés: egyszer a vezetőre, saját magára nézve, egyszer pedig általában.

Eredményesség A kérdőív Magyarországon középiskolások és főiskolások körében került tesztelésre. 750 értékelhető kérdőívet kaptunk. 65% fiú, 35% lány. ¾ középiskolás, ¼ főiskolás. A válaszadók 42%-a már rendelkezik jogosítvánnyal, további 20%-a jelenleg járt tanfolyamra. A legjelentősebb problémának tartja az alkohol és drogfogyasztást követő vezetést a válaszadók 75%-a. A sebességkorlátok túllépését vagy a követési távolság be nem tartását, figyelmeztető jelek figyelmen kívül hagyását 40% tartja legjelentősebb problémának. Az agresszív vezetés jelentőségét csak a vezetők 1/3-a tartja nagyon súlyos gondnak. A mobiltelefon-használat kihangosítás nélkül szintén nem szerepel a prioritási listán.

Jó gyakorlatok

59


60

Összességében elmondható, hogy általában fontosabb kérdésnek tartanak mindent, mint amennyire magukra nézve alkalmazzák. Jelentős különbségek mutatkoznak a fiúk és a lányok között, illetve a középiskolások és főiskolások között némely kérdésben, pl. agresszív vezetés, ittas vezetés kérdéskörben. Az autóvezetési szokások kialakítása fiatalok körében rendkívül fontos. Nem elég csak az ismeretek elsajátítása, azoknak a mindennapi gondolkodásba, gyakorlatba való beépülését (internalizálás) is célszerű mérni.

Megjegyzés Az általunk használt kérdőív rendkívül egyszerű, mely egy tanfolyam előtt felvéve képet ad arról, hogy miként értékelik a tanítványok az egyes rizikótényezőket. Ezeket az információkat felhasználva az egyes témaköröket példákkal illusztrálva érhetjük el, hogy a kérdést kellő súllyal kezeljék. A tanfolyam végén felvett kérdőívvel mérhetjük, mennyire voltunk meggyőzőek, hatékonyak. Javasoljuk szélesebb körben való használatát.

Kapcsolattartó személy: Dr. Bényi Mária 1097 Budapest Gyáli út 2-6. Tel: +36-1-476-6416 [email protected]

Jó gyakorlatok


5. IDŐSKORI MOZGÁSPROGRAM GYÓGYTORNÁSZOK SEGÍTSÉGÉVEL A program gazdája: Gyógytornászok Országos Szövetsége

Háttér Az elöregedés egész Európát érintő jelenség. A kor előrehaladtával az időskori prevenciós programoknak, melyek az egészség megőrzését szolgálják, egyre nagyobb lesz a jelentősége. Különösen fontos az időskori balesetek, azon belül is az esések megelőzése, hiszen ezeknek gyakran fatális a kimenetele. Több országban hagyománya van a különböző, idősek számára is végezhető mozgásprogramoknak, mint gyaloglás, kirándulás, tánc. Tekintettel arra, hogy az idősebb kor gyakran betegségekkel is társul, célszerű olyan szakemberekkel együtt mozogni, akik gyógytornára szakosodtak.

Cél Olyan időskori mozgás-klubok létrehozása, melyben a mozgásprogramok irányítását gyógytornász végzi.

Módszer Az időskorúak elérése legegyszerűbben a saját országos hálózatukon keresztül lehetséges. Ezek közül az egyik legkiterjedtebb az 1500 tagszervezetet számláló „Életet az éveknek” elnevezésű nyugdíjasok országos szövetsége. Ennek elnökhelyettese, aki maga is orvos, segítségünkre volt abban, hogy az ország különböző településein, 10 helyszínen megfelelő számú résztvevővel – ideális létszám 10-15 fő – létrejöjjenek a nyugdíjas mozgás-csoportok. A foglalkozásokat megelőzően SF-36 tesztet töltöttek ki a résztvevők. Ezen kívül elvégeztek egy ún. „Timed up and go” tesztet. 10 egymást követő héten folytak a gyakorlatok.

Eredményesség A foglalkozások befejeztével mindkét tesztet megismételték. Több paraméter szempontjából javulás volt mérhető. Így például: a torna előtt a megkérdezettek negyedénél (24,4%-a) a bevásárló szatyor cipelése nagy nehézséget okozott, a gyógytorna után azonban már csak 5,1%-uk jelezte ezt a problémát. A kérdésre, hogy az elmúlt négy hét alatt testi egészségi állapota miatt kevesebb feladatot végzett-e el, mint szeretett volna?- a gyógytorna előtt, a ≥ 65 éves csoportban megkérdezettek több mint fele (58,5%) válaszolt igennel. Arányuk a tornát követően 28,9%-ra csökkent.

Jó gyakorlatok

61


62

Senkinek nem romlott az egészségi állapota a 10 hét alatt. Az általános közérzete szinte mindenkinek egy fokkal jobb lett.

Megjegyzés A módszer kifejezetten ajánlott azoknak az idős embereknek, akik csoportos gyógytornát igényelnének.

Kapcsolattartó: Mészáros Lászlóné [email protected]

Jó gyakorlatok


6. TAI CHI IDŐSEKNEK A program gazdája: MABUHASZ Közhasznú Egyesület

Háttér A tai chi gyakorlatokat a WHO abba a kategóriába sorolja, amelyek bizonyítottan hatékonyak az esések megelőzésében. A mozdulatsoroknak évezredes hagyománya van a keleti kultúrákban. Nálunk eddig inkább a harcművészek körében volt ismert.

Cél Az idősek körében is ismertté tenni, és megkedveltetni a tai chi gyakorlatokat.

Módszer A csoportok szervezése az Életet az éveknek nyugdíjasok országos szövetségén keresztül történt, a szövetség elnökhelyettesének segítségével. 10 helyszínen tartottak párhuzamosan 10 egymást követő héten foglalkozásokat. Ez alatt az ún. selyembrokát gyakorlatsor megismertetése és begyakorlása vált lehetővé. A módszer hatékonyságának mérésére az SF 36 és a „Timed up and go” tesztet használták.

Eredményesség Az egészségi állapot önértékelésében jelentős pozitív változás mutatkozott. A thai-chi tanfolyam elvégzése után kétszer annyian tartották nagyon jónak az egészségi állapotukat. A lépcsőn való járásban kb. 50%-os javulás volt észlehető. Javult a munkával eltölthető idő aránya is, a válaszadók saját bevallása szerint. Összességében a szubjektív és mérhető paraméterek tekintetében is javulás mutatható ki a tanfolyam lezárásakor.

Megjegyzés Sikerült az igényt felkelteni az időskorúak körében egy bizonyítottan hatékony mozgás-sor alkalmazására. Az időskori esések megelőzése érdekében célszerű lenne minél szélesebb körben lehetőséget biztosítani a gyakorlat folytatására. Kapcsolattartó személy: Czudar Péter 8000 Székefehérvár III.Béla Király tér 1. [email protected]

Jó gyakorlatok

63


64

7. MÉRGEZÉSEK MEGELŐZÉSE A program gazdája: Országos Kémiai Biztonsági Intézet

Háttér Hazánk azon kevés országok közé tartozik, ahol a kémiai biztonságnak több mint 10 éve saját intézete van. (Országos Kémiai Biztonsági Intézet, OKBI.) Ennek az intézetnek számos feladata van, amely a vegyi anyagokkal kapcsolatos. Többek között gyűjtik egy regiszter keretében a mérgezési eseteket is. Évente mintegy 10-15 000 mérgezési esetről szereznek a bejelentések alapján nemcsak tudomást, hanem részletes információkat is. A 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról szintén nagyon nagy vívmánya hazánknak, melynek mentén a kémiai anyagoktól való mérgezések csökkenését várnánk. Tekintettel arra, hogy a mérgezések jelentős része kisgyermekkorban következik be, célszerű erre a korcsoportra külön baleset-megelőzési programot kidolgozni. Bár az intézet valóban nagy munkát végez engedélyeztetés, regisztráció, nemzetközi együttműködés, stb. terén, mindez ideig a lakossággal való kapcsolat egy zöld számra és kiadványokra szorítkozott. Ez utóbbiak nagyon hasznosak – például a mérgező növényekről, tetováló szerekről, növényvédőszerekről szólók – színesek, nagyon sok információt tartalmaznak, kiadásuk szép. A nyomdai példányok azonban korlátozott számúak, terjesztésük nem egyszerű. Az OKBI Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálata (ETTSZ) dolgozza fel az ország egész területéről beérkező mérgezési esetbejelentéseket. Az ETTSZ ügyeleti szolgálata során az előzőeken túlmenően további mérgezési esetekről szerez tudomást, ezen adatbázisokra támaszkodva készülnek az éves kimutatások. A gyermekkorban (0-1; 1-4; 5-14; 15-24 évesek korcsoportja – lásd WHO korcsoportok) előforduló mérgezéseket okozó anyagok csoportjai a következők: gyógyszerek, ipari és háztartási szerek, növényvédő szerek, gombamérgezések, mérgező növények. Legnagyobb mennyiségben a gyógyszerek, ipari és háztartási anyagok által okozott mérgezések veszélyeztetik a gyermekeket, a további csoportok kevesebb, de adott esetben igen súlyos mérgezést okoznak. A leginkább veszélyeztetett korcsoport az 1-4 évesek korcsoportja, ez életkori sajátosságaikkal magyarázható. Meglepően sok mérgezést látunk a 0-1 és az 5-14 évesek között is.

Cél A gyermekkori mérgezések megelőzése, azzal hogy minél több információt nyújtunk a mérgezések számáról, természetéről, a megelőzés módjáról. További cél megismertetni a pedagógusokat és rajtuk keresztül a gyerekeket és szüleiket is az OKBI-ben folyó tevékenységgel. Nem

Jó gyakorlatok


utolsó sorban elterjeszteni azt az ingyenesen hívható zöld számot (tel: 06- 80-20-11-99), ahol azonnali segítséget lehet kérni a mérgezés bekövetkezte esetén.

Módszer A leghatékonyabb módszernek a honlap-fejlesztést tartottuk ezen a téren is. Az OKBI-nak eddig is létezett hivatalos honlapja: www.okbi.hu . Ezt felhasználva készült el az elsősorban gyermekmérgezések megelőzésére szolgáló ELLENMÉREG c. fejezet. A gyakorlat azt mutatja, hogy a gyermekkori mérgezések legtöbbjének hátterében megtalálható a gyermekek környezetében élő felnőttek felelősségének kérdése. Az Ellenméreg c. honlap ezt a felelősségérzetet kívánja erősíteni, a kémiai biztonság területére vonatkozó tudatos hozzáállás kialakításával és továbbfejlesztésével.

Eredményesség

A honlap nyitólapja a következő, ezen olvashatók a főbb fejezetek is:

A honlapot 2500 iskolának kijuttatott hűtőmágnessel népszerűsítettük. Ebből a baleset-megelőzési konferencia 80 résztvevőjének, és az óvónői konferencia 130 résztvevőjének is adtunk. A fenntarthatóságot az intézményi háttér és a lelkes kollégák biztosítják.

Megjegyzés – kapcsolódás a stratégiai elképzelésekhez: Bár az adatgyűjtés évek óta folyamatos az OKBI-ben a mérgezések vonatkozásban, fontosnak tartjuk ezen adatok kiegészítését a jővőben alapellátásból származó, továbbá járó- és fekvőbeteg adatokkal való kiegészítéssel. A jelenleg is rendelkezésre álló adatok megerősítik, hogy nemcsak a gyermek, hanem a felnőtt illetve az időkorúak mérgezéstől való védelme is indokolt, ahogy ezt a stratégiában javasoltuk.

Kapcsolattartó személy címe, elérhetősége: Dr. Csengődy Krisztina 1096 Budapest Nagyvárad tér 2. [email protected]

Jó gyakorlatok

65


66

8. ÓVODAI BALESETEK MEGELŐZÉSE A program gazdája: Gondolkodj egészségesen! Alapítvány

Háttér Az óvodáskorúak baleseteinek nagy száma indokolja, hogy foglalkozzunk e korosztály baleseteinek megelőzésével intézményen belül és kívül. A Gondolkodj egészségesen! Alapítvány az egyik legszélesebb körben ismert civil szervezet, mely az óvodások érdekében tevékenykedik, elkötelezett az egészség iránt, és a prevenciót tűzte ki célul. Vezetője elhivatott, a munkatársaik jelentős része ellenszolgáltatás nélkül dolgozik három éve. Jelenleg mintegy 1500 óvodával van kapcsolatuk. Rendszeresen szerveznek óvónőknek továbbképzést. Évente összeállítanak egy zsákot, melyet az egészséggel kapcsolatos tartalommal töltenek meg, és osztanak szét az óvodába belépő kiscsoportosoknak. Ebben a zsákban van egy könyvecske is, melynek egyik fejezete a biztonságról szól: található benne hasznos információ szülőnek, pedagógusnak.

Cél A cél az, hogy az óvodákkal minél élőbb kapcsolat alakuljon ki. Létrehozzunk egy olyan csatornát, melyen az információáramlás oda-vissza megoldható, viszonylag kicsi költséggel.

Módszer Az egyik leghatékonyabb forma az óvodák hálózatként való működésére az internetes felület. A www.gondolkodj.hu honlap biztonságról szóló fejezete a baleset-megelőzést szolgálja. Ehhez kapcsolódik a www. balesetmegloz.atw.hu honlap fóruma, mely lehetővé teszi, hogy az óvónők arról további információt, anyagot gyűjtsenek (ld. Bethesda égés-prevenciós kifestő), illetve további jó gyakorlatokról szerezzenek információt. A fórum további célja, hogy egy-egy óvodában futó, bizonyítottan jó gyakorlatot az óvónők közzétegyenek. Lehetőség van arra is, hogy egy-egy rendkívüli balesetről esetleírást készítsenek, mások okulására, a további balesetek megelőzésre.

Eredményesség

Jó gyakorlatok


A honlapról, a fórum adta lehetőségekről az óvónő találkozón tartottunk előadást, melyen 130 fő vett részt. A megújult honlap sikerességét a látogatók számával lehet mérni, továbbá a www.balesetmegeloz.atw.hu-ról letöltött anyagok mennyiségével. A kiadvány, melyben a baleset-megelőzésről is szó van, ez évben is - a tavalyihoz hasonlóan 60 000 óvodáshoz jut el. Azt gondoljuk, hogy egy stabil alapítvánnyal való együttműködés biztosíték arra, hogy egy elindult program fennmaradjon és fejlődjön.

Megjegyzés A létrehozott program a jövőben lehetőséget biztosít arra is, hogy más, például közlekedési baleset-megelőzési programokkal, mérgezés-meglőzéssel, égés-prevenciós portállal összekapcsolják.

Kapcsolattartó személy címe, elérhetősége: Bácskai Márta [email protected]

Jó gyakorlatok

67


68

9. WILLIAMS ÉLETKÉSZSÉGEK – FIATALOKNAK SZÓLÓ VÁLTOZAT A program gazdája: SE Magatartástudományi Társaság

Háttér A balesetek és erőszakos megnyilvánulások hátterében sokszor kezeletlen, illetve rosszul kezelt konfliktusok állnak. Így van ez közlekedési balesetek többségénél is. A Williams Életkészségek Program (WÉK) a Magatartástudományi Intézet által elfogadott konfliktus (stressz)kezelő program, melynek angol nyelven már eddig is létezett kamaszok számára adaptált verziója. A konfliktus kezelés tanulása minél fiatalabb korban kezdődik, annál eredményesebb lehet egy egyén életében. (Bővebben angolul a www.williamslifeskills.com illetve magyarul a www.selyesociety.hu honlapon található háttér információ a programról.)

Cél Minél több magyar diákhoz eljuthasson a WÉK magyar adaptációja.

Módszer A konkrét tevékenység: a meglévő anyag angolról magyarra fordítása volt. Ezen kívül elkészült az illusztrációhoz szükséges képi anyag, melyet több körben válogattak ki a szakértők. Ezt követően az anyagot kipróbálták középiskolások körében. A tesztelést követően a javasolt változtatásokkal került az anyag véglegesítésre.

A WÉK lényege Stresszkezelő, konfliktusmegoldó, kommunikációs készségfejlesztő program A 16 órás tréning lehetőséget biztosít a részvevőknek önismeretük fejlesztésére, hatékony stresszkezelő módszerek, kommunikációs technikák elsajátítására. Alkalmazható az élet számos területén – család, munkahely, közterek. A tréning segít abban, hogy jobban megismerjük, megértsük saját konfliktus-forrásainkat és mások motivációját, viselkedését. A tréning eredményeként hosszútávon csökken a kártékony stressz az életünkben, javul nemcsak a közérzetünk, de a hatékonyságunk is.

Jó gyakorlatok


Kamaszok esetében fontos, hogy korán ráirányítja a figyelmet arra, hogy megértsék a problémáinkat, és tudatosan tudjanak dönteni azok megoldása érdekében, vagy ha erre nincs mód, hogy szabaduljanak meg a problémák okozta stressztől. A tréning rövid (mindössze 16 óra), tehát jól illeszthető az iskolarendszerű oktatásba is az osztályfőnökök részéről, vagy alkalmazható fakultatívan az iskolákban védőnők, iskolaorvosok, pszichológusok, szociális munkások bevonásával.

Eredményesség A külföldi tapasztalatok tudományos módszerekkel azt igazolják, hogy a káros stressz ezzel a módszerrel hatékonyan csökkenthető.

Megjegyzés A továbbiakban javasolt a módszer minél szélesebb körben való alkalmazása, különösen a középiskolákban. Kifejezetten jónak tartanánk a KRESZ tanfolyam mellett kiegészítő kurzusként is alkalmazni. A konfliktushelyzetek kulturált, erőszakmentes kezelése nagyon sok helyzetben megelőzheti az erőszak miatti sérülést. Minél előbb elsajátítja egy gyermek a konfliktusok békés megoldását, annál hosszabb távon élvezheti annak előnyét az egyén és szűkebb családi, baráti, munkahelyi környezete, tágabb értelemben az egész társadalom. Nemcsak az erőszak, hanem az ún. véletlen balesetek megelőzésében is hasznára lehet mindenkinek egy ilyen jellegű tréning. (Gondoljunk a közlekedésre.)

Kapcsolattartó: Dr. Stauder Adrienne PhD 1089 Budapest Nagyvárad tér. 4. Tel: 06-1-210-2953 [email protected]

Jó gyakorlatok

69


70

10. LAKÁS ÁTALAKÍTÁS IDŐS KORBAN A program gazdája: Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) /szakértői változat Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ / lakossági változat

Háttér Idős korban a mindennapi tevékenység a lépcsőn való járás, fürdőkádba ki-belépés, vagy akár csak egy küszöb átlépése is gyakran egyre nehezebbé válik. Bizonyos betegségek miatt gyakrabban megszédül, és könnyebben elesik az ember. Az esésnek pedig sajnos nagyon gyakran combnyaktörés a következménye, melyből a felgyógyulás kétséges. Bizonyított tény, hogy lakáskörülmények adaptálása az időskorú emberek igényeinek megfelelően 20-25%-kal is csökkentheti az esések számát.

Cél Tájékoztatni a lakosságot arról, hogy az időskori esések megelőzésében nagy szerepe van a lakás átalakításnak.

Módszer 1./ Plakátok, szórólapok készítése és terjesztése egyszerű üzenetekkel. Az ismertetők terjesztése háziorvosi rendelőkön keresztül. 2./ Önkormányzatok és/vagy szociális ellátók részére olyan tematikus kiadvány terjesztése, melynek segítségével az idős ember lakása felmérhető baleset-veszélyesség szempontjából, és javaslat is készíthető arra vonatkozóan, mit hogyan lehet átalakítani.

Eredményesség Szóróanyagból 30 000 került terítésre postai úton 1000 háziorvosi rendelőbe, a plakátokból 1000 db. A lakás átalakításra az SZMM által finanszírozott programból 100 milliós nagyságrendben lehetett pályázni 2008-ban is. Mind a lakosságnak szóló szórólap, mind a szakértőknek szóló kiadvány (címe: Idősek otthon) letölthető a www.balesetmegeloz.atw.hu honlapról is. Ezzel a téma folyamatos felszínen tartása megtörténik.

Jó gyakorlatok


Megjegyzés Tekintettel arra, hogy a 65 évnél idősebb lakosság aránya hazánkban is növekszik, kívánatos a program megtartása annak érdekében, hogy minél több idős ember élhessen, ameddig csak lehet, otthonában önálló életvitellel, biztonságban. Kapcsolattartó: Rákos-Zichy Péter 1096 Budapest, Gyáli út 2-6. Tel/fax: +36-1-476-6416 [email protected]

Jó gyakorlatok

71

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönjük az alábbi személyeknek, akik támogatásukkal, véleményükkel, javaslataikkal segítették a stratégia kialakítását. Dr. Dienes Sethi, WHO Római Iroda

Lehel-Gyöngyösi Judit, Magyar Gyógytornászok Társasága

Francesco Mitis, WHO Római Iroda

Dr. Balogh Gyula, OKM

Dr. Medgyaszai Melinda, Egészségügyi Minisztérium, szakállamtitkár Dr. Pusztai Zsófia, WHO Magyarországi Iroda

Dr. Vass Gyula, tűzoltó ezredes Dr. Dénes Zoltán Dr. Groszmann Mária, OMMF Dr. Hanusz Klára, EPE

Szigeti Szabolcs, WHO Magyarországi Iroda

Dr. Göndöcs Zsigmond, Országos Mentőszolgálat

Dr. Páll Gabriella, OGYEI

Dr. Pákozdy János, o. szakfőorvos

Prof. Dr. Holló Péter , KTI

Dr. Felszeghi Sára, o. szakfőorvos

Dr. Dura Gyula, OKI

Barkóczi Elvira, OKF

Dr. Nagy Imre, OMFI

Cseffó Károly, OKF

Dr. Berényi Tamás, o.szakfőorvos

Dr. Gresz Miklós, OEP

Selymes Erik, Magyar Vöröskereszt

Dr. Brunner Péter, OSZMK

Köszönetet mondunk azoknak is, akik a programok kialakításában részt vettek. Dr. Csengődy Krisztina

Rideg Gyula

Gáspár Tamás

Gyulai Éva

Molnár Máté

Czudar Péter

Kristóf Teodóra

Mészáros Lászlóné

Ocztos Gabriella

Dr. Kabát Mária

Bácskai Márta

Dr. Stauder Adrienne

Szikszai Zsuzsanna

Gyurin Zsuzsanna

Boros Zsuzsanna

Somoskői György

Németh Sándor

Somoskői Mihály

Baleseti helyzetkép. Stratégiai javaslat Jó gyakorlatok

Recommend Documents