BALATONSZENTGYÖRGY településrendezési eszközeinek módosítása az R76 gyorsút M7 - Keszthely közötti szakasz megvalósítása érdekében. I

BALATONSZENTGYÖRGY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA AZ R76 GYORSÚT M7 - KESZTHELY KÖZÖTTI SZAKASZ MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

BALATONSZENTGYÖRGY A dokumentáció Balatonszentgyörgy Község Önkormányzat megrendelésére településrendezési eszközeinek az Önkormányzat és az UVATERV Út-, Zártkörűen Működő módosítása azVasúttervező R76 gyorsút Részvénytársaság között létrejött M7 - Keszthely közötti szakasz Az R76 gyorsút M7 - Keszthely szakasz létesítéséhez szükséges kisajátítások miatt megvalósítása érdekében Balatonszentgyörgy község településrendezési eszközei módosításának elkészítése tárgyú településrendezési szerződés szerinti feladatok megvalósítását célozza.

I. kötet Készítő: Megalapozó vizsgálat és alátámasztó BONUM VIA javaslat Szaktanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Államigazgatási egyeztetési dokumentáció 1195 Budapest Zrínyi u. 51.

és REND-ENG-TERV ÉPÍTÉSZ IRODA 2030 Érd, János utca 15. 2016. december hó

Budapest, 2016. október hó

Megbízó: UVATERV Zártkörűen Működő Részvénytársaság H-1117 Budapest, Dombóvári út 17-19.

Kizárólag a Bonum Via Szaktanácsadó és Szolgáltató Kft. és a Rend-Eng-Terv Építész Tervezők: Bonum Via Szaktanácsadó és Szolgáltató Kft. Iroda Bt. hozzájárulásával, a szerződésben meghatározottak szerint használható fel, Rend-Eng-Terv Építész Iroda Bt. a szerzői jogok védelmére vonatkozó előírások figyelembe vételével!

TERVEZŐK NÉVSORA, ALÁÍRÓLAP Szabóné Pányi Zsuzsanna - Rend-Eng-Terv Építész Iroda Bt. vezető településrendező tervező TT-1-13-0404

Ajtay Szilárd közlekedéstervező

- Bonum Via Szaktanácsadó és Szolgáltató Kft. SZKö, Tkö - 01-15627

TARTALOMJEGYZÉK I. KÖTET MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT ÉS ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT 1)

BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK ............................................................................ 8

2) A TERVEZETT INFRASTRUKTÚRA-BERUHÁZÁS ÉS KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA ....................................................................................................... 12 3) A TERVEZÉSI TERÜLETRE HATÁLYOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ELEMZÉSE ........................................................................................................... 15 4) A TERVEZÉSI TERÜLETRE HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÉS A TERVEZETT MÓDOSÍTÁS ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK ISMERTETÉSE......... 45 5)

A MÓDOSÍTÓ JAVASLATOK ........................................................................... 50

6)

KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLATOK................................................. 60

6.1. Közúti közlekedés ........................................................................................... 60 6.2. Gyalogos közlekedés ....................................................................................... 60 6.3. Kerékpárút és vegyes használatú közlekedési felületek ................................... 62 6.4. Gépjármű közlekedésre szolgáló felületek ....................................................... 63 6.5. A gyorsút-szakasz fő kiépítési paraméterei ...................................................... 64 6.6. Felszíni parkoló .............................................................................................. 64 6.7. Kötöttpályás közlekedés .................................................................................. 64 7) A TERÜLET KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA, KÖRNYEZETVÉDELEM, TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM ....................................................................................................... 65 7.1. Levegőminőség ................................................................................................ 65 7.2. Zajterhelés ...................................................................................................... 65 7.3. Földtani veszélyforrás és ásványvagyon .......................................................... 66 7.4. Tájszerkezet, termőföld védelme ...................................................................... 67 7.5. Felszíni és felszín alatti vizek, a talaj minőségének védelme ............................ 68 7.6. Élővilág ........................................................................................................... 70 7.7. Környezeti értékek, természetvédelem ............................................................. 71 7.8. Épített környezet és települések ...................................................................... 72

2

7.9. Éghajlat .......................................................................................................... 72 7.10.

Hulladékgazdálkodás................................................................................ 75

7.11.

Biológiai aktivitásérték ............................................................................. 75

7.12.

Összefoglaló.............................................................................................. 75

8)

KÖZMŰVESÍTÉSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLATOK ............................................. 76

8.1. Víziközművek.................................................................................................. 76 8.2. Távközlési hálózatok ....................................................................................... 76 8.3. Közvilágítás létesítése ..................................................................................... 76 8.4. Nagyfeszültségű villamos vezeték keresztezése ................................................ 76 8.5. Kis- és középfeszültségű elektromos hálózatok kiváltása ................................. 78 8.6. Szénhidrogén vezetékek .................................................................................. 80 9)

ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY ....................................................... 81

9.1. Összefoglaló vizsgálat ...................................................................................... 81 9.1.1.

Előzmények .............................................................................................. 81

9.1.2.

Régészeti emlékek..................................................................................... 82

9.1.3.

Régészeti lelőhelyek védelme..................................................................... 82

9.1.4.

Jogszabályi környezet ............................................................................... 82

9.1.5. A tervezési területet érintő azonosított régészeti lelőhelyek rövid összefoglalása ....................................................................................................... 82 9.1.6.

A tervezett módosítás hatásai a régészeti örökségre .................................. 83

9.1.7.

A régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatok, költségek............... 84

9.2. Változtatási szándékok ................................................................................... 84 9.2.1.

A tervezési területeken jelentkező módosítási szándékok .......................... 84

9.2.2.

Az épített környezet értékei ....................................................................... 84

9.2.3.

A táji és természeti adottságok, zöldfelületek ............................................ 84

9.2.4. Településszerkezet és területhasználat, településkarakter, telek-szerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok ..................................................... 85 9.2.5. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében......................................................................................................... 85 9.2.6.

Infrastrukturális változás ......................................................................... 85

9.2.7.

Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása .................................... 85

9.3. Hatáselemzés .................................................................................................. 86 9.3.1.

Történeti településhálózati következmények ............................................. 86

9.3.2.

Természeti, táji hatások ............................................................................ 86

9.3.3.

A településkép feltárulásának változásai .................................................. 86

9.3.4.

Történeti térbeli rendszerek alakulása ...................................................... 86

3

9.3.5. Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében .................................................................................................. 86 9.3.6.

Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei ..... 87

9.3.7.

Településkarakter változásának hatásai ................................................... 87

9.3.8. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései ........................................................................................................ 87 9.3.9.

Folyamatok iránya, visszafordíthatósága .................................................. 87

9.3.10. Kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei ..... 87 9.4. Összefoglaló .................................................................................................... 87 9.5. Tervezői nyilatkozat ........................................................................................ 88 10) MELLÉKLETEK ............................................................................................... 89 1. számú melléklet: Balatonszentgyörgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 78/2016. (VI.23.) kt. határozat a településrendezési eszközök módosításának elhatározásáról 2. számú melléklet: Balatonszentgyörgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 79/2016. (VI.23.) kt. határozat a partnerségi egyeztetés szabályairól 3. számú melléklet: A Balatonszentgyörgy Településszerkezeti terve és Helyi Építési Szabályzata részleges módosításához (R76) beérkezett előzetes vélemények összefoglalója 4. számú melléklet: Balatonszentgyörgy hatályos Településszerkezeti terve 5. számú melléklet: Balatonszentgyörgy hatályos Külterületi Szabályozási Terve 6. számú melléklet: A tervezési területre releváns HÉSZ előírások kivonata 7. számú melléklet: A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek 8. számú melléklet: Az országos ökológiai hálózat övezetei 9. számú melléklet: A Natura 2000-es területek 10. számú melléklet: Kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterületek 11. számú melléklet: Erdőtelepítésre elsődlegesen és másodlagosan alkalmas területek 12. számú melléklet: Erdőterületek 13. számú melléklet: Csereerdő területekről szóló levél 14. számú melléklet: Erdők elvi igénybevételéről szóló jogerős határozat 15. számú melléklet: Azonnal végrehajtható környezetvédelmi engedély (a 68 oldalas engedély a digitális dokumentációban megtalálható)

4

Rajzi munkarész Balatonszentgyörgy község Településrendezési eszközeinek módosítása, 2016 E/2016

Erdőterületek

M=1:10.000

ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: Az R76 gyorsút balatonszentgyörgyi szakaszának elhelyezkedése (Forrás: Google maps) 2. ábra: A fejlesztés környezetében 2014-ben számolt forgalom (forrás: UVATERV/OKA, 2016) 3. ábra: Az R76 gyorsút által érintett területek légifotón 4. ábra: Kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterületek 5. ábra: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek 6. ábra: Az országos ökológiai hálózat térségi övezetei Balatonszentgyörgy közigazgatási területén 7. ábra: A tájképvédelmi területek Balatonszentgyörgy közigazgatási területén 8. ábra: Erdőtelepítésre elsődlegesen és másodlagosan alkalmas területek 9. ábra: Erdőterületek – Déli szakasz 10. ábra: Erdőterületek – Battyánpuszta melletti szakasz 11. ábra: Erdőterületek – Központi belterület melletti szakasz 12. ábra: Erdőterületek – Északi szakasz 13. ábra: Jelmagyarázat 14. ábra: Az R76 gyorsút érintett szakaszának elhelyezkedése Balatonszentgyörgy TSZT-én 15. ábra: Az R76 gyorsút érintett szakaszának elhelyezkedése Balatonszentgyörgy külterületi SZT-én 16. ábra: Az R76 gyorsút érintett szakaszának 250-250 méteres „védősávja” légifotón jelölve 17. ábra: Balatonszentgyörgy térségében vizsgált konfliktusos gyalogos áramlatok 18. ábra: Hosszú távon előirányzott kerékpárforgalmi kapcsolatok

5

JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK (külön kötetben dokumentálva) II. KÖTET TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA Szöveges munkarész Határozati javaslat Rajzi munkarész Balatonszentgyörgy község Településrendezési eszközeinek módosítása, 2016 1. sz. melléklet TSZT/M/2016

Módosított Településszerkezeti terv

M=1:10.000

III. KÖTET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA Szöveges munkarész Balatonszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/2017. (……..) számú önkormányzati rendelete a Balatonszentgyörgy Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 5/2007. /III.1./ sz. rendelet módosításáról Rajzi munkarész Balatonszentgyörgy község Településrendezési eszközeinek módosítása, 2016 1. sz. melléklet K-SZT-M-1/2016 Módosított Külterület Szabályozási Terv

M=1:10.000

2. sz. melléklet B-SZT-M-2/2016

Módosított Belterület Szabályozási Terv

M=1:1.000

(a központi belterület lehatárolt területére) 3. sz. melléklet B-SZT-M-3/2016

Módosított Belterület Szabályozási Terv

M=1:1.000

(Battyánpuszta lehatárolt területére) 4. sz. melléklet K-SZT-M-4/2016 Módosított Külterület Szabályozási Terv

M=1:1.500

(a Téglagyár lehatárolt területére) 5. sz. melléklet SZT-M-2-4/2016

Módosított Belterület Szabályozási Terv – Jelmagyarázat

6

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT ÉS ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT SZÖVEGES MUNKARÉSZEK

7

BALATONSZENTGYÖRGY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA AZ R76 GYORSÚT M7 - KESZTHELY KÖZÖTTI SZAKASZ MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN 1) BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK Az R76 gyorsút Balatonszentgyörgy térségében egy korábban meghatározott (lényegében determinált, a közelmúltig „Balatonszentgyörgy elkerülőként” szerepeltetett) nyomvonalon halad, de az eredeti főútihoz képest a gyorsút kisebb nyomvonali változtatásokkal tervezett, így az R76 megvalósítása miatt szükségessé válik Balatonszentgyörgy Község Önkormányzat hatályos településrendezési eszközeinek (Településszerkezeti terv, Helyi Építési Szabályzat, Szabályozási tervek) részleges módosítása, ami a gyorsút szakminisztérium által jóváhagyott (a környezetvédelmi eljárás során - 2016. IV. - 2017. I. negyedévben engedélyezésre kerülő) nyomvonalának, csomóponti ágainak Balatonszentgyörgy hatályos településrendezési eszközeibe történő beillesztésére irányul. A módosítás kizárólag a területrendezési tervekben már szereplő gyorsforgalmi út jelenleg ismert nyomvonalának ábrázolását és az út megvalósításához szükséges terület biztosítását célozza. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Településrendezési kódex) előírja, hogy településrendezési szerződés előkészítéséhez és építési beruházás esetén településrendezési eszköz módosításának kezdeményezéséhez Telepítési tanulmánytervet kell készíteni. A tanulmány alapján készülő településrendezési szerződés, valamint az annak keretében elkészülő településrendezési eszközmódosítás az út jogerős építési engedélyének kiadásához előírt alapvető követelmény. E két cél elérése érdekében a tanulmányterv 2016 júliusában elkészült, és azokat a beruházó NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság (továbbiakban NIF Zrt.) benyújtotta az Önkormányzatnak. A tanulmányterv alapján egyrészt elkészült, és megkötésre került a településrendezési szerződés, másrészt Balatonszentgyörgy Község Önkormányzat Képviselő-testülete döntött arról, hogy elindítja Balatonszentgyörgy község településrendezési eszközeinek olyan irányú módosítását, amelynek során a terv biztosíthatja az R76 gyorsút beruházói elképzeléseknek megfelelő megvalósításának településrendezési szintű megalapozását. A Megrendelő, Balatonszentgyörgy Község Önkormányzata kötelezettséget vállalt arra, hogy a NIF Zrt. közreműködésével megvalósuló, előzőekben megjelölt tárgyú építési beruházás tervszerű és határidőben történő megvalósítása – az R76 gyorsút Balatonszentgyörgy - Fenékpuszta - Keszthely (71 - 75. sz. főút csomópont) közötti megtervezett nyomvonalának megfelelően az út megvalósításához szükséges terület biztosítása – érdekében módosítja hatályban lévő településrendezési eszközeit, a szükséges településrendezési tervmódosítás egyeztetési eljárását lefolytatja. Mivel a beruházás érinti Balatonszentgyörgy község közigazgatási területét, a Tervező – szaktervező bevonásával – elkészíti az R76 gyorsút M7 - Keszthely szakasz létesítéséhez szükséges területbiztosítás miatt a Balatonszentgyörgy község településrendezési eszközei módosítását megalapozó dokumentációt. A tervek elkészítése érdekében a NIF Zrt. 2016. évben szerződést kötött az UVATERV Zrt.-vel. Jelen dokumentációt az UVATERV Zrt. alvállalkozójaként készítjük.

8

Az R76 gyorsút részletes útépítési tervei és környezeti vizsgálata – több szakaszra és tervezési ütemre tagolva – készítés alatt állnak, illetve az engedélyezésük folyamatban van, amelyeknek eddig elkészült munkarészeire alapult a Telepítési tanulmányterv és jelen dokumentáció is. A tervezési feladat kiterjed a következőkre: Településszerkezeti terv módosítása A Településszerkezeti terv módosítása az érvényben lévő M=1:10.000-es méretarányú tervlap szükséges mértékű módosítását, valamint a Határozati javaslatot és a hatályos Településszerkezeti terv mellékletét képező Leírás szükséges mértékű átdolgozását tartalmazza. Helyi Építési Szabályzat módosítása A dokumentáció az érvényben lévő önkormányzati rendelet (HÉSZ) módosító rendelettervezetét tartalmazza. Szabályozási terv módosítása A Szabályozási terv módosításának feladata a tervezett gyorsút területbiztosítása az elkészült kisajátítási tervek figyelembevételével, mind a külterületi, mind a belterületi településrészeket érintő tervekben. A módosítás oka: A NIF Zrt. készíti elő az R76 gyorsút M7 - Keszthely közötti szakaszának kivitelezését. Balatonszentgyörgy település közigazgatási területén az elkészített kisajátítási tervek nincsenek összhangban a települési rendezési terveivel, ezért Balatonszentgyörgy Község Önkormányzat Településszerkezeti és Szabályozási tervét, valamint Helyi Építési Szabályzatát módosítani szükséges. Balatonszentgyörgy Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 78/2016. (VI.23.) kt. határozattal (1. számú melléklet) döntött a Településrendezési eszközeinek módosításáról. illetve partnerségi egyeztetés keretében kereste meg az érintetteket a 79/2016. (VI.23.) kt. határozatban foglaltak szerint. A partnerségi egyeztetés szabályairól szóló határozat a dokumentáció 2. számú mellékletében található. Bár e beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás, az előzetes véleményezési eljárás során az állami főépítész feladatkörében eljáró Kormányhivatal nem járult hozzá a tárgyalásos eljáráshoz a tárgyi út elnevezésében tapasztalt jogszabályi eltérések miatt. Időközben, a rendelet 2016. XII. 28-i módosítása során a tárgyi gyorsút projekt megnevezése pontosításra került, így annak kiemelt státusza egyértelművé vált. A beruházást a jelenleg hatályos 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. melléklete 1.188. sorszámmal és az 1/a. melléklete 1.40. sorszámmal tartalmazza, mindkét esetben „R76 gyorsút Zalaegerszeg és M7 autópálya közötti szakasz megvalósítása” elnevezéssel. A rendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyeknek számítanak a beruházás megvalósításához és használatbavételéhez (forgalomba helyezéséhez, üzemeltetéséhez, működéséhez) közvetlenül szükséges közigazgatási hatósági ügyek. Az előzetes tájékoztatási szakasz 2016 augusztusában lezárult, a beérkezett állásfoglalások összefoglalóját a 3. számú melléklet tartalmazza. Az előzetes tájékoztatási szakaszban az Önkormányzat felkérte a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet 2. mellékletében meghatározott, a Balaton törvény hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének

9

készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szerveket, hogy a hatáskörükbe tartozó adatszolgáltatásokat biztosítsák (technikai lehetőség esetén szerkeszthető digitális formában) a településrendezési eszközök módosításához. Az adatszolgáltatások megtörténtek, és a releváns adatok a tervekben átvezetésre kerültek. Az Önkormányzat – hivatkozással az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) sz. kormányrendelet 1. § (3) a) bekezdésére – megkérte a környezet védelmében illetékes közigazgatási szerveket, hogy Balatonszentgyörgy község településrendezési eszközeire irányuló részleges módosítás várható környezeti hatása jelentőségének figyelembe vételével nyilatkozzanak a környezeti vizsgálat elkészítésének szükségességéről. A beérkezett állásfoglalások szerint a Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály osztályvezetője, állami főépítész a környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartja szükségesnek a környezet védelméért felelős szervekkel egyetértésben. Szintén nem igényelte a környezeti vizsgálat elkészítését a Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztálya, a Somogy Megyei Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztálya és a Baranya Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztálya. A Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a környezeti vizsgálat elvégzését abban az esetben nem tartja szükségesnek, amennyiben az a kapcsolódó út tervezés folyamatában mind a természeti területek és értékek, mind a táj vonatkozásában elkészül. Mivel az útépítési tervek megalapozására Környezeti Hatástanulmány készült, amely minden témát részletesen megvizsgált, elemzett, az Önkormányzat döntött arról, hogy a környezeti vizsgálat elkészítését nem tartja szükségesnek (1. számú melléklet) A hatályos településrendezési eszközök 2011-ben, a régi OTÉK figyelembevételével készültek és kerültek elfogadásra, ezért a Településrendezési kódex záró rendelkezései alapján a módosítás is történhet az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának az alkalmazásával. Általános esetben (ma még) a Kódex 45. § (2) bekezdése alapján a régebbi OTÉK választási lehetősége a 2012. december 31-én hatályban lévő településrendezési eszközök 2016. december 31-ig történő módosítására vonatkozik, de a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény „A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúraberuházással összefüggő ügyekre vonatkozó eltérő rendelkezések” című fejezete kimondja: „(13) Ha az a közlekedési infrastruktúra-beruházás miatt szükséges, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály 2012. augusztus 6án vagy azt megelőzően hatályos településrendezési követelményeinek megfelelően kidolgozott településrendezési eszközök 2018. december 31-ig módosíthatók." Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek a településrendezési eszközök csak 2018. december 31-ig alkalmazhatók a Településrendezési kódex 45. §. (1) bekezdése szerint. Jelen tervmódosítás a Balatonszentgyörgy község teljes közigazgatási területét tartalmazó állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisa alapján készült, amelyet a település Önkormányzata vásárolt meg a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft.-től 2016 szeptemberében. A terv a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft-től megvásárolt alaptérképre készült, mely a tervezés utolsó fázisában kiegészítésre, javításra került a földhivatali

10

alaptérképen szereplő, az R76 gyorsút sávját érintő új telekalakítások telekhatáraival és helyrajzi számaival. A tervek a rendelkezésre álló, hatályban lévő településrendezési felhasználásával, digitális formában, Autocad programmal készülnek.

eszközök

11

2) A TERVEZETT INFRASTRUKTÚRA-BERUHÁZÁS KÖRNYEZETÉNEK BEMUTATÁSA

ÉS

TERVEZÉSI TERÜLET 2. ábra: Az R76 gyorsút balatonszentgyörgyi szakaszának elhelyezkedése (Forrás: Google maps)

A NIF Zrt. az „M7 autópálya és Keszthely között a 76 sz. főút, azaz a Balatonszentgyörgy elkerülő út és Fenékpuszta elkerülő út 2x2 sávos kiépítéséhez amely alkalmas az emelt sebességgel való közlekedésre - megvalósíthatósági tanulmány, környezetvédelmi hatástanulmány és Natura2000 hatásbecslés készítése és engedélyeztetése, engedélyezési tervdokumentáció elkészítése és az építéshez szükséges engedélyek megszerzése" tárgyában 2016. évben szerződést kötött UVATERV Zrt.-vel. A környezeti hatásvizsgálatot a Mott MacDonald Kft.-t készítette el. A feladat részeként a tervezési szakasz az M7 autópálya Holládi csomópontjától a meglévő 71. sz. főút és a 75. sz. főút körforgalmi csomópontjáig (Hévíz elkerülő szakasz és Keszthely elkerülő szakasz közös körforgalmi csomópontja) terjed. Mivel az R76 gyorsút várhatóan díjfizető út lesz, ezért alternatív útvonal kijelölése is szükséges. A tárgyi gyorsút projektet 1.188. sorszámmal tartalmazza a 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. melléklete („1. Egyes országos közúti közlekedési projektek és a hozzájuk kapcsolódó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások listája”) és 1.40. sorszámmal az 1/a. melléklete („A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások listája”), mindkét esetben „R76 gyorsút Zalaegerszeg és M7 autópálya közötti szakasz megvalósítása” elnevezéssel. (A projekt megnevezése a rendelet XII. 28-i módosítása során lett pontosítva). A rendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyeknek számítanak a beruházás megvalósításához és használatbavételéhez (forgalomba helyezéséhez, üzemeltetéséhez, működéséhez) közvetlenül szükséges közigazgatási hatósági ügyek. A projekt az 1486/2014. (VIII.28) Kormányhatározattal elfogadott Nemzeti Közlekedési Infrastruktúrafejlesztési Stratégia (NKS) által felsorolt „javasolt megvalósítású fejlesztési eszközök” között szerepel „a hiányzó gyorsforgalmi út kapcsolatok építése megyeszékhelyekre” intézkedés keretein belül. Az elképzelés szerint minden megyeszékhely és megyei jogú város bekötését biztosítani kell magas szintű, legalább 100-110 km/órás haladást biztosító 2x2 sávos útkapcsolattal, a főváros, vagy - a megye számára legfontosabb más gazdasági centrum irányából. Az R76 gyorsút fejlesztését irányozza elő a 2003. évi CXXVIII. törvény is, mint „M7 - Balatonszentgyörgy - Keszthely - Zalaegerszeg között vezetett autóút (új út építésével, illetve kapacitásbővítéssel)”.

12

A szakasz tervezett fejlesztése a „Modern Város" közlekedési projektek körébe tartozik, arra a Magyarország Kormánya és Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti együttműködési megállapodásnak megfelelően a 76. számú út Balatonszentgyörgy - Fenékpuszta - Keszthely elkerülő szakasz és az M7 autópálya közötti szakaszának gyorsforgalmi úttá fejlesztése, illetve megépítése keretében kerülhet sor. A kérdéses relációban jelenleg a 76. sz. főút, illetve a 71. sz. főút a Parti úttal kiegészülve a Balaton vonzáskörzete miatt, különösen turista idényben jelentős forgalmat bonyolít le. A Zala-folyón 11.000 körüli egységjárműben kifejezett jármű halad át naponta, mely a szűk közlekedési folyosó fejlesztését indokolja.

2. ábra: A fejlesztés környezetében 2014-ben számolt forgalom (forrás: UVATERV/OKA, 2016)

3. ábra: Az R76 gyorsút által érintett területek légifotón

A tervezett út környezetében – mint a fenti ábrán látható – a következő területfelhasználású területek figyelhetők meg: az út az M7 autópályától egy teljes értékű csomóponttal indul észak felé a 7501 jelű úttal párhuzamosan, annak keleti oldalán mezőgazdasági művelés alatt álló földrészleteken keresztül;

13

a tervezett út keresztez két kelet-nyugati irányú földutat kb. 1 illetve 2 km-re az autópályától. A második földút nyugati irányban Battyánpuszta déli részéhez vezet, keleten pedig a téglagyár déli telekhatára mellett halad. A földút vonalában egy csatorna felett is átvezet az út, ahol vadátjáró kialakítása is tervezett; az említett úttól északra, kb. 700 méterre a 75101 jelű út halad keresztül a nyomvonalon, amely a tervezett úttól keletre elágazik, és északi ága Balatonszentgyörgy központi belterülete felé kanyarodik el, déli ága a téglagyár bejáratához vezet. Ezt az utat az R76 gyorsút aluljáróval keresztezi a tervek szerint. Az út nyugaton Battyánpuszta közepén köt rá a 7501 jelű útra. A tervezett nyomvonal ettől az úttól délre és északra is szántóföldeken vezet át; észak felé haladva továbbra is mezőgazdasági területen vezet a gyorsút, és a 4. km környékén megközelíti Balatonszentgyörgy lakott területeit kb. 100-150 méter távolságban, majd néhány száz méter múlva eléri és keresztezi a 7501 jelű utat, ami a település központi belterülete és Battyánpuszta között húzódik. Itt alakul ki a Balatonszentgyörgyi csomópont, amelyen keresztül a község mindkét lakott területe elérhető. A tervezett felüljáró az úton kívül egy tervezett kerékpárút, majd a 30 számú Budapest – Nagykanizsa és a 26 számú Balatonszentgyörgy – Tapolca – Ukk vasútvonal felett is elhalad. Ezen a szakaszon a belterület közelsége miatt zajárnyékoló fal megvalósítása tervezett az út keleti oldalán. A nyomvonal a felüljáró után Natura2000 területen halad tovább, kisebb erdőfoltot érintve; a felüljárótól mérve kb. 300 méter távolságra, a Gulya csárda után a tervezett nyomvonal eléri a 76. számú főutat, ahol a meglévő út módosított nyomvonalon vezet északi irányba, és a 76 gyorsút pedig a régi út nyomvonalán vezet tovább egy szakaszon. Itt a Balatoni Bringakör nyomvonala is korrekcióra szorul, és a tervek szerint a 76. főút új nyomvonala mentén vezet tovább a gyorsút tengelyével közel párhuzamosan, attól nyugatra; tovább haladva a gyorsút keleti irányba letér a régi út vonaláról és új nyomvonalon vezet tovább a 76. számú főúttal párhuzamosan. Ezen a szakaszon a tervezett út a 76. főút mentén kialakult keskeny erdősávokat és védett mezőgazdasági területeket érint. Itt már az országos ökológiai hálózat területén halad, átszeli az ökológiai folyosó területét és a magterület (Balaton) közelében húzódik. Két oldalán Natura 2000 értékes természeti területek figyelhetők meg (Balaton – HUBF30002, Kis-Balaton – HUBF30003). A nyomvonal közelében húzódik egy védendő kettős platánfasor, amely természeti és tájképi értéket egyaránt képvisel; a település közigazgatási határa előtt az új gyorsút ismét rátér a 76. számú főút nyomvonalára, és azon vezet ki a község külterületéről. A meglévő út módosított nyomvonalon halad tovább a kiváltásra kerülő kerékpárúttal együtt északnyugat felé Keszthely, és ezzel együtt Zala megye közigazgatási területére átérve.

14

3) A TERVEZÉSI TERÜLETRE HATÁLYOS TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ELEMZÉSE Balatonszentgyörgy közigazgatási területén és környezetében a tervezett fejlesztések, beruházások lehetőségét alapvetően a hatályban lévő magasabb szintű tervek határozzák meg. A Balatonszentgyörgy község teljes közigazgatási területére vonatkozó településrendezési eszközök R76. gyorsút megvalósítása miatt szükségessé váló módosításának területrendezési szempontú elemzése érdekében az alábbi területrendezési terveket vizsgáltuk meg: Hatályos területrendezési tervek: 

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (OTrT)



2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról (Btv.)

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban OTrT) 31/B. §-ában megfogalmazott átmeneti rendelkezések alapján az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok vonatkozásában az OTrT előírásait kell figyelembe venni, a módosított OTrT törvénnyel való összhangba hozatalig. Műszaki infrastruktúta-hálózatok A műszaki infrastruktúra vonatkozásában a tervezési területre az országos jelentőségű utak és a törzshálózati vasútvonal érintettsége miatt az OTrT 9. §-ának alábbi előírása vonatkozik. „9. § (1) Az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. számú melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/1–7. számú mellékletek tartalmazzák.” Az OTrT 31/B § szerinti átmeneti rendelkezés kimondja: „A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni: a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. melléklete, 9. § (7) bekezdése, és 10. §-a előírásainak alkalmazásával, valamint az Országos Szerkezeti Tervben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni; az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. mellékletében nem szereplő országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket az Országos Szerkezeti Terv által meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni,” Az OTrT 10 § (2) bekezdése szerint: „Az 1/1-1/4. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúrahálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét - térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 10 km-es körzetét - érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.” A törvény 9. § (7) bekezdése szerint pedig:

15

„Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalának meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék és települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét.” Az OTrT 1/1. mellékletében (Az országos közúthálózat gyorsforgalmi és főúti elemei; 1. Gyorsforgalmi utak) két gyorsforgalmi út érinti Balatonszentgyörgy területét: „29. M75: Balatonszentgyörgy térsége (M7) - Sármellék - Pacsa térsége (M9) 30. R76: Balatonszentgyörgy térsége (M7) - Keszthely - Zalaegerszeg térsége” Az OTrT Szerkezeti tervlapja az M75 (Keszthely térsége /M7/ - Sármellék - Pacsa térsége /M9/) nyomvonalnak megfelelő nyomvonalsávban jelölt gyorsforgalmi út vonalát ábrázolja Balatonszentgyörgy közigazgatási területét keresztezve. Az M75 autóút Balatonszentgyörgy területén jelölt szakasza az 1/1. mellékletben ugyancsak szereplő R76 gyorsútéval (mindegyiknél „Balatonszentgyörgy térsége /M7/” kezdőponttal) nyilvánvalóan azonos. A továbbiakban R76 gyorsútként utalunk rá. Az R76 és az M75 együttes szerepeltetésével kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy az M75 gyorsforgalmi út fejlesztése a Kormány hatályos joganyagai alapján nincs napirenden, azt a közép-hosszú távú fejlesztések gyorsítását célzó jogszabályok (345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet1, Aptv.2) nem tartalmazzák, az R76 gyorsúttal (funkcionálisan) esetleges párhuzamos megvalósítása valamely szakaszon legalábbis kétséges3 (de inkább kizártnak tekinthető), mindazonáltal hivatalos döntés a kérdésben még nem született. Ami pedig az OTrT országos főúthálózati tartalmát illeti, a legutóbbi módosítás során „A főúthálózat elemei” c. felsorolás (1/2. melléklet korábbi része) egyszerűen törlésre került, azonban a szerkezeti tervben a főúthálózat továbbra is szerepel. Korábbi szöveges megfogalmazás szerint a tervezett meglévő és új főutak a következők: 76. sz. főút: Balatonszentgyörgy (7. sz. főút) – Hévíz – Zalacsány – Zalaegerszeg – Nádasd (86. sz. főút) A Szerkezeti terv szerint az R76 (M75) gyorsforgalmi út az M7 Holládi csomópontból indul és Balatonszentgyörgy Battyánpusztát keletről, Balatonszentgyörgyöt nyugatról kerüli, a 76. sz. főút nagytávú nyomvonala lényegében azonos a jelenlegivel. A félreértések elkerülése érdekében szükséges tisztázni, miszerint a közelmúltban még napirenden volt a település 2x1 sávos főúti elkerülőjének megvalósítása, amely az OTrT-ben nem szerepel és nem is szerepelt, mivel annak nagytávú fejlesztési üteme volt maga a szóban forgó gyorsforgalmi út. (Jelenleg már első ütemben is 2x2 sávos gyorsút megvalósítása van napirenden.) A Btv. 4/C. §-a és a 2/1-5. számú mellékletei is meghatározók a tervezési terület vonatkozásában: „4/C. § (1) Az országos és térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét, az országos és térségi jelentőségű építmények elhelyezkedését a térségi

1

A Kormány 226/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelete az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet módosításáról c. rendelet döntése alapján. 2 2003. évi CXXVIII. törvény a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről 3 Tekintve, hogy az OTrT gyorsított módosítása során sem az 1. sz. melléklet átfogó felülvizsgálatára, sem a térképi mellékletek pontosítására nem volt mód, így a jogalkotó szándéka alapján jelenleg az R76 szerepeltetése releváns, az M75 szerepeltetésének értéke bizonytalan. Az OTrT szerkezeti tervében szereplő M75 gyorsforgalmi út kezdő szakasza Balatonszentgyörgy térségében (logikailag) teljesen egybeesik az R76 gyorsúttal, amiből egyértelműen következik, hogy az R76 gyorsút projekt nem csak funkcionálisan, hanem alapjaiban ütközik az M75 projekttel (tartalmilag kiejti azt).

16

szerkezeti terv, a hálózat szempontjából meghatározó települések felsorolását a 2/15. számú melléklet tartalmazza. A Btv. Szerkezeti terve a fentebb ismertetett főúthálózati tartalmat visszatükrözi. Az OTrT 1/4. mellékletben az „Egyéb országos törzshálózati vasúti pályák” kategóriában 2.21. sorszámmal szerepel a Budapest [I. kerület, Déli pu.] Székesfehérvár - Nagykanizsa - Murakeresztúr - (Horvátország), illetve 2.19. sorszámmal a Balatonszentgyörgy - Tapolca – Ukk vasútvonal. A Balaton kiemelt térség Szerkezeti tervén az OTrT-vel azonos módon jelenik meg a fenti két vasútvonal, amelyek éppen Balatonszentgyörgyön alkotnak csomópontot. A település területét érintő meglévő főút és a vasútvonal a távlatban is megmarad. Az OTrT 1/6. „Országos kerékpárút-törzshálózat elemei” c. melléklete szerint a Délnyugat-magyarországi kerékpárút részeként tervezett a 30. sorszámú 7.A jelű Budapest - Biatorbágy - Etyek - Nadap - Sukoró - Pákozd - Székesfehérvár Balatonfőkajár - Siófok - Szántód - Balatonföldvár - Balatonlelle - Balatonboglár Fonyód - Keszthely - Sármellék - Zalakaros - Nagykanizsa - Kaszó - Nagyatád Berzence - (Horvátország) hálózati elem megvalósítása, továbbfejlesztése, amit az R76 beruházás a Zala folyó térségében érinteni fog. A települést érintően a Btv.-ben az előbbi országos kerékpárút-törzshálózati elemen túl nem szerepel („térségi jelentőségű”) kerékpárút. A Btv. szerint maga a Balaton IV. osztályú vízi út, azonban a településhez nem rendel térségi jelentőségű közforgalmú kikötőt. Az OTrT nem jelöl országos jelentőségű energetikai hálózati elemet Balatonszentgyörgy területén. A település délnyugati oldalán (a szerkezeti terven a gyorsutat nem keresztezve) halad egy Btv.-ben is jelölt 120 kV-os üzemelő villamos távvezeték. Balatonszentgyörgyöt keresztezi a Btv.ben jelölt Hollád - Balatonberény nyomvonalú, és érinti az előbbiből kiágazó Battyánpuszta - Vörs vonalú nagyközépnyomású földgázvezeték (utóbbi kiágazás keresztezi a tervezési területet). A nyomvonalas infrastruktúra-elemek közül különleges és komplex kérdés általában véve a „gyorsút” útkategória jogi szabályozási státusza. A Kormány által meghirdetett – kisköltségű gyorsforgalmi úttípus újfajta, még nem teljeskörűen leszabályozott úttervezési megoldást jelent. A gyorsutak tervezési módszerének paramétereire kiadott útügyi tervezési útmutató szerint a gyorsút az autóutak egyik alkategóriája. Ebből az következik, hogy annak jogi (területrendezési) követelményei – eltérő rendelkezés hiányában – az autóutakéval azonosak. A gyorsforgalmi utak teljes körét (véglegesen kiépített nagytávú úthálózati leltárát) az OTrT Szerkezeti terve és szöveges mellékletei tartalmazzák. Hasonló fontosságú dokumentum az autópálya törvény4 (Aptv.), amely azonban a fejlesztési programmal érintett, sajátos engedélyezési eljárással támogatott projektek listáját rögzíti. Az Aptv. 2016. január 7-én kihirdetett módosítása definiálja a tárgyi projektet: Út betűszámjele R76

4

és Hosszú távú Nagytávú Szakasz (beruházás jellege) úttípus úttípus M7 Balatonszentgyörgy gyorsút Keszthely - Zalaegerszeg (új út autóút építése, kapacitásbővítés)

2003. évi CXXVIII. törvény a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről

17

Az Aptv. tehát azt is kimondja, hogy a tárgyi út nagytávban már nem gyorsút, hanem teljes értékű (az eddigi tervezési előírásoknak megfelelő) autóút. Ez hosszú távon második ütemű fejlesztést feltételez, melynek fő céljai a még szintbeni csomópontok külön szintűvé alakítása és a burkolt leállósáv kiépítése szélesítéssel. A településrendezési eszközök esetében figyelembe veendő (OTÉK szerinti, beépítésre szánt terület kijelölését korlátozó) védőterület értéke így egyértelműen 250-250 m, illetve a közútkezelői hozzájárulások tekintetében biztosítandó „védőtávolság” (1988. évi I. törvény) értéke is bizonytalanság nélkül 100-100 méterben határozható meg. További kérdésként merül fel az R76 gyorsút területrendezési tervekben látható beágyazottsága. A 2014-2015-ben hozott döntés értelmében az Országos Területrendezési Tervben korábban meghatározott hálózati koncepció (Zalaegerszeg M75 - M9 Pacsa irányú kapcsolattal történő bekötése) helyett egy, a Keszthely térségi települési és gazdasági, turisztikai potenciálokat bekapcsoló, gyorsabb eredményt hozó hálózati megoldás részesül támogatásban. Ez eredményezte a Zalaegerszeg bekötését célzó gyorsforgalmi út szám- és betűjelének megváltozását (M75 autóútról M76 gyorsútra). Ez a megoldás a Balaton kiemelt térség Szerkezeti tervén és a Somogy Megyei Területrendezési Tervben nem került átvezetésre. A területrendezési tervek (köztük maga az OTrT törvény) tartalmához való illeszkedésben az utóbbi években jelentős rugalmasságot biztosító szabályozási változtatások történtek. Jelenleg már törvénymódosítás nélkül is lehetőség van olyan hálózati elem építési engedélyezésére, amely nem szerepel az OTrT szerkezeti tervében5. A jogszabályi keretfeltételek feltárásának eredményeként azonban megállapítható, miszerint az R76 gyorsút esetében elegendő az OTrT törvény 1/1. mellékletben való szerepeltetés, ugyanis az OTrT törvény hatályba léptető (átmeneti) rendelkezései, a 31/B. § a) pont alapján a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek módosításáig a helyi településrendezési eszközök módosítását az infrastruktúra-hálózatok szempontjából a január 7-én kihirdetett módosítás hálózati elemeinek figyelembevételével kell végrehajtani6, azaz ehhez nem szükséges az OTrT szerkezeti tervében (térképi ábrán) való megjelenés, sem a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek módosítása, illetve területrendezési hatósági eljárás lefolytatása sem. Fontos könnyebbség továbbá, hogy a helyi településrendezési eszközökben történő módosítások (összhang) hiányában is kiadható építési engedély, feltéve, hogy a módosítás ezt követően pótlásra kerül (az építés csak a módosítás hatályosulása után indítható). Térségi területfelhasználási kategóriák 5

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996.évi XXI. törvény a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 23/D § (3a) bekezdés b) pont szerint („Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő, /…/ közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak, főutak /…/ területi elhelyezése az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.”); valamint a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rend. 1.§ eb) pontja alapján („Területrendezési hatósági eljárás kérelmezhető az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő, a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak, főutak /…/ területi elhelyezéséhez”). 6 2003. évi XXVI. törvény 31/B. § A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni: a) az Országos Szerkezeti Terv által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. melléklete, 9. § (7) bekezdése, és 10. §-a előírásainak alkalmazásával, valamint az Országos Szerkezeti Tervben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni; az e törvénynek az MTv.-vel megállapított 1/1-11. mellékletében nem szereplő országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket az Országos Szerkezeti Terv által meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni;

18

Az OTrT 31/B. §-ában megfogalmazott átmeneti rendelkezések alapján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Btv.) megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül a Btv. térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait kell alkalmazni, a módosított OTrT törvénnyel való összhangba hozatalig.  Országos Területrendezési Terv Az OTrT 2013. év decemberében módosított Szerkezeti tervlapja szerint Balatonszentgyörgy elsősorban a mezőgazdasági területfelhasználású térség részét képezi, de a település közigazgatási területének délkeleti része az erdőgazdálkodási térségbe tartozik. A közigazgatási terület északi és nyugati része, a Kis-Balaton északi sarka és a Balaton vízfelületének egy része a vízgazdálkodási térség részét képezi. Balatonszentgyörgy belterülete az ország szerkezeti tervén települési térségbe sorolt, mint 100-500 hektár közötti nagyságú települési térség. RÉSZLET AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV 2013.-BAN MÓDOSÍTOTT SZERKEZETI TERVÉBŐL (AZ ORSZÁGOS TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE)

Az OTrT vizsgálata rámutatott arra, hogy az országos terv Szerkezeti tervében meghatározott térségi területfelhasználási kategóriákat nem kell figyelembe venni jelen tervezés során, mert azok pontosítva megjelentek a Btv. Szerkezeti tervén.

19

 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve Balatonszentgyörgy térségére a vonatkozó kiemelt térségi területrendezési terv a 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról (a továbbiakban Btv.) A Btv. Térségi Szerkezeti Terve térségi területfelhasználási kategóriákat különböztet meg. Mint a Térségi Szerkezeti Terv mellékelt részletén látható, Balatonszentgyörgy közigazgatási területének több kisebb része a települési térség területébe tartozik. A központi belterületen kívül három különálló települési térség is megfigyelhető az igazgatási terület középső sávjában. A településnek a központi belterülettől nyugatra és délre fekvő területei mozaikos szerkezettel a mezőgazdasági térségbe soroltak, s e területeket az erdőgazdálkodási térségbe sorolt erdőterületek váltják, elsősorban az OTrT Szerkezeti tervéhez hasonlóan délkeleten. A Balaton délnyugati csücske és a Kis-Balaton Balatonszentgyörgyhöz tartozó része vízgazdálkodási térségbe sorolt. A közigazgatási területen belül kisebb területek egyedileg meghatározott térségként jelöltek a Btv. Szerkezeti tervén. RÉSZLET A BALATON TÖRVÉNY 2008-BAN MÓDOSÍTOTT SZERKEZETI TERVÉBŐL

20

Térségi övezetek A Balaton kiemelt térség területrendezési tervének a módosított OTrT törvénnyel való összhangba hozataláig a térségi övezetek vonatkozásában az OTrT 31/B. §-ában megfogalmazott átmeneti rendelkezések alapján az OTrT előírásait kell figyelembe venni az alábbi eltérésekkel: OTrT 31/B. § „i) a Btv.-ben egyedileg megállapított kiemelt térségi övezetekre - ideértve az MTv. által megszüntetett térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetét, történeti települési terület övezetét, térségi jelentőségű komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetét, valamint a vízeróziónak kitett terület övezetét - a Btv. övezeti előírásait kell alkalmazni, j) a Btv.-ben megállapított kiemelt térségi övezetek vonatkozásában, amelyeknek előírásait az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az e törvénynek az MTv.-vel megállapított övezeti előírásait a Btv. kiemelt térségi övezeti előírásaival együtt kell alkalmazni,”. Az OTrT 12/A. § (1) bekezdése alapján „A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a 12. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi övezetek által érintett területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni.” Az alábbiakban először az OTrT és a Btv. térségi övezeti tervlapjai alapján ismertetjük az R76. gyorsút által érintett övezeteket, majd a későbbiek során a megkért adatszolgáltatások szerint pontosított lehatárolások érintettségét is vizsgáljuk.  Országos Területrendezési Terv – Az ország övezeti terve 3/1. AZ ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT TERVEZÉSI TERÜLET

ÖVEZETE

A TERVEZÉSI TERÜLET A BTV. SZERINT ÉS ADATSZOLGÁLTATÁS ALAPJÁN AZ ÖVEZETET ÉRINTI! BALATONSZENTGYÖRGY KÖZSÉG ÉSZAKNYUGATI ORSZÁGOS

ÉS

DÉLKELETI

ÖKOLÓGIAI

RÉSZE

AZ

HÁLÓZAT

ÖVEZETÉNEK RÉSZÉT KÉPEZI.

OTRT 13. § BTV. 23., 24., 25. § 3/2. A KIVÁLÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ TERVEZÉSI TERÜLET

SZÁNTÓTERÜLET ÖVEZETE

A TERVEZÉSI TERÜLET A BTV. SZERINT AZ ÖVEZETET NEM ÉRINTI! ADATSZOLGÁLTATÁS ALAPJÁN A TERVEZETT ÚT AZ ÖVEZETET BATTYÁNPUSZTÁTÓL DÉLKELETRE ÉRINTI!

21

3/3. TERVEZÉSI TERÜLET

A

JÓ

TERMŐHELYI

ADOTTSÁGÚ

SZÁNTÓTERÜLET ÖVEZETE

A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET ÉRINTI! ADATSZOLGÁLTATÁS ALAPJÁN A TERVEZETT ÚT AZ ÖVEZETET BATTYÁNPUSZTÁTÓL DÉLRE ÉRINTI!

3/4. A KIVÁLÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ TERVEZÉSI TERÜLET

ERDŐTERÜLET ÖVEZETE

A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET NEM ÉRINTI! ADATSZOLGÁLTATÁS ALAPJÁN A TERVEZETT ÚT AZ ÖVEZETET AZ ÉSZAKI SZAKASZON, A CSÁRDA KÖRNYEZETÉBEN ÉRINTI.


TÁJKÉPVÉDELMI

SZEMPONTBÓL

KIEMELTEN KEZELENDŐ TERÜLET ÖVEZETE

A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET ÉRINTI! BALATONSZENTGYÖRGY KÖZSÉG ÉSZAKNYUGATI

ÉS

DÉLKELETI

RÉSZE

AZ

ÖVEZET RÉSZÉT KÉPEZI.

OTRT 14/A. § BTV. -

3/6. A VILÁGÖRÖKSÉG ÉS VILÁGÖRÖKSÉG TERVEZÉSI TERÜLET

VÁROMÁNYOS TERÜLET ÖVEZETE

(TELJES

KÖZIGAZGATÁSI

TERÜLETI

LEHATÁROLÁSSAL)

A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET NEM ÉRINTI!

22

3/7. AZ ORSZÁGOS VÍZMINŐSÉG-VÉDELMI TERVEZÉSI TERÜLET

TERÜLET ÖVEZETE

(TELJES

KÖZIGAZGATÁSI

TERÜLETI

LEHATÁROLÁSSAL)

A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET ÉRINTI! A KIJELÖLÉS JELLEGÉBŐL KÖVETKEZŐEN BALATONSZENTGYÖRGY KÖZSÉG TELJES KÖZIGAZGATÁSI

TERÜLETE

AZ

ÖVEZET

RÉSZÉT KÉPEZI.

OTRT 15. § BTV. 3/8. A NAGYVÍZI MEDER TERÜLETÉNEK TERVEZÉSI TERÜLET

ÖVEZETE



A

TOVÁBBFEJLESZTÉSE MEGVALÓSULÓ

VÁSÁRHELYI-TERV KERETÉBEN SZÜKSÉGTÁROZÓK

TERÜLETÉNEK ÖVEZETE


3/9. A KIEMELT FONTOSSÁGÚ HONVÉDELMI TERVEZÉSI TERÜLET

TERÜLET ÖVEZETE


23

 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve – A kiemelt térség övezeti terve Ö-1 MAGTERÜLET Ö-2 ÖKOLÓGIAI FOLYOSÓ Ö-3 PUFFER TERÜLET

A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖKOLÓGIAI FOLYOSÓ ÖVEZETÉT ÉRINTI! T-1

TÉRSÉGI

JELENTŐSÉGŰ

TÁJKÉPVÉDELMI TERÜLET ÖVEZETE

A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET ÉRINTI!

T-2 TÖRTÉNETI TELEPÜLÉSI TERÜLET


T-3 VILÁGÖRÖKSÉG ÉS VILÁG-ÖRÖKSÉGVÁROMÁNYOS TERÜLET


24

L-1

SZÉLERŐMŰ

ELHELYEZÉSÉRE

VIZSGÁLAT ALÁ VONHATÓ TERÜLET


A-1

ÁSVÁNYI

NYERSANYAG-

GAZDÁLKODÁSI TERÜLET


R-1 TÉRSÉGI JELENTŐSÉGŰ KOMPLEX TÁJREHABILITÁCIÓT IGÉNYLŐ TERÜLET

R-2 ÖKOLÓGIAI REHABILITÁCIÓT IGÉNYLŐ TERÜLET

A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET NEM ÉRINTI! SZ-1

FELSZÍNI

SZENNYEZŐDÉSRE

FOKOZOTTAN ÉRZÉKENY TERÜLET


25

P1 FÖLDTANI VESZÉLYFORRÁS TERÜLET


P-2 VÍZERÓZIÓNAK KITETT TERÜLET


F-1

FELSZÍNI

VÍZMINŐSÉG-VÉDELMI

TERÜLET


D-1 TÓMEDER ÖVEZETE


26

H-1 TÉRSÉGI HULLADÉKLERAKÓ HELY KIJELÖLÉSÉHEZ VIZSGÁLAT ALÁ VONHATÓ TERÜLET ÖVEZETE


U-1 TELEPÜLÉSI TERÜLET

A TERVEZÉSI TERÜLET A TELEPÜLÉSI TERÜLETET NEM ÉRINTI!

U-2 GAZDASÁGI TERÜLET

A TERVEZÉSI TERÜLET A GAZDASÁGI TERÜLETET NEM ÉRINTI!

M-1

ÁLTALÁNOS

MEZŐGAZDASÁGI

TERÜLET

M-2 KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETET ÉRINTI!

27

E-1 ERDŐTERÜLET E-2 ERDŐTELEPÍTÉSRE

ALKALMAS

TERÜLET

A TERVEZÉSI TERÜLET AZ ÖVEZETET ÉRINTI! ADATSZOLGÁLTATÁS ALAPJÁN A TERVEZETT

ÚT

BATTYÁNPUSZTA

AZ

ÖVEZETET

ÉS

A

A

KÖZPONTI

BELTERÜLET KÖZÖTT FUTÓ SZAKASZON ÉRINTI.

M-3 KIVÁLÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ SZÁNTÓTERÜLET


E-3 KIVÁLÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ ERDŐTERÜLET


C-1

SZŐLŐTERMŐHELYI

KATASZTERI

TERÜLET


28

Ü-1 TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI TERÜLET


K-1 KIEMELT FONTOSSÁGÚ MEGLÉVŐ HONVÉDELMI TERÜLET ÖVEZETE ÁLTAL ÉRINTETT TELEPÜLÉS


Az országos övezetek közül a tervezési területet      

az országos ökológiai hálózat övezete, a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete, a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete és az országos vízminőség-védelmi terület övezete érinti.

 Az OTrT 13. § (1) bekezdése alapján: „Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.” Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térség területrendezési terve, a Btv. térségi övezetekre tagolja, amelyek érintettségének ismertetését lásd a későbbiekben.  Az OTrT 13/A. § (1) bekezdése alapján: „Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki.” 4. ábra: Kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterületek

29

A tervezett gyorsút a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a Battyánpusztától délre fekvő területen szeli át (10. sz. melléklet). Az út megvalósításához beépítésre szánt terület kijelölése nem szükséges, így a tervezett módosítás a törvény előírásainak megfelel.  Az OTrT 13/B. §-a alapján: „A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.” A tervezett gyorsút nyomvonala a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a közigazgatási terület déli részén éppen csak érinti (10. sz. melléklet). Mivel jelen módosítás nem mezőgazdasági terület kijelöléséről szól, a fenti előírás jelen esetben nem releváns.



Az OTrT 14. § (1) bekezdése alapján: „Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.” A Somogy Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztálya megküldte az Önkormányzatnak a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületekre és az erdőterületek rendeltetésére vonatkozó adatszolgáltatást (7. sz. melléklet), amelyet a településrendezési eszközökben feltüntettünk. A tervezett gyorsút kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeket csupán az északi szakaszon, a csárda környezetében érint, de az OTrT 14. §-ának előírásai csak a beépítésre szánt területek kijelölését tiltják, és a bányanyitást szabályozzák, így a tervezett útépítés az előírásoknak megfelel. (Az erdőterületek részletes leírását ld. a fejezet végén!) 5. ábra: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek

 A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete az OTrT 2. § 32b. pontja alapján „országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak,”. A törvény 14/A. §-a alapján: „(1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. (2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. (3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat.

30

(4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. (…) (6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.” Az illetékes államigazgatási szerv, a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság nem szolgáltatott adatot ezen övezet vonatkozásában. Az R76 gyorsút a település közigazgatási területének jelentős részén, a központi belterülettől északra a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület OTrT-ben lehatárolt övezetén halad keresztül. Az OTrT előírásainak megfelelően a gyorsút a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával tervezett. Az út menti fásítások, egyéb növényültetés a tájra jellemző, elsősorban őshonos növények telepítésével valósítandó meg.  Az országos vízminőség-védelmi terület övezete elnevezésű övezet a 2013. évi módosítás során új országos övezetként került meghatározásra, ezért a 30/B. §ban megfogalmazott átmeneti rendelkezések l) pontja szerint : „azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv-vel megállapított 12/A. § (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni.” (Az övezetek területi érintettségében illetékes államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni.) Az OTrT alapján Balatonszentgyörgy közigazgatási területének egésze ezen országos övezet területén belül található, így az Országos Területrendezési Terv 15. §-ának alábbi előírásait kell betartani a tervezés során: „15. § (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a Helyi Építési Szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani.” Balatonszentgyörgy község településrendezési eszközein ábrázoltuk a vízbázis területét, amelyet a tervezett gyorsút vonala nem érint. A gyorsút beruházás miatt a Helyi Építési Szabályzat hatályban lévő előírásait nem szükséges módosítani, de a településrendezési eszközök felülvizsgálata során a vízminőség-védelmi területekre előírásokat kell meghatározni. Jelenleg e területre az országos előírások vannak érvényben Az országos és a térségi övezetek közül a tervezési területet a        

Ö-1 Magterület Ö-2 Ökológiai folyosó T-1 Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete T-2 Történeti települési terület A-1 Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület Sz-1 Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület F-1 Felszíni vízminőség-védelmi terület M-1 Általános mezőgazdasági terület

31

 

E-1 Erdőterület E-2 Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete érinti.

A kiemelt térségi övezetekre a Btv. az alábbi szabályokat határozza meg: „22/A. § (3) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt kiemelt térségi övezeteket a településszerkezeti terv készítése során a településrendezési eszközökről szóló jogszabály szerinti megalapozó vizsgálatban és alátámasztó javaslatban, a településrendezési eszközök készítése során a kiemelt térségi övezetek területi érintettségével kapcsolatosan külön jogszabály szerint állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek állásfoglalása alapján, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény előírásai szerint kell lehatárolni.” 

A magterület, az ökológiai folyosó és a pufferterület övezetének vonatkozásában a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság az illetékes adatszolgáltató. Balatonszentgyörgy község hatályban lévő Településszerkezeti tervén szerepelnek az övezeti lehatárolások, de az igazgatóságtól kapott lehatárolások alapján ezeket a területeket módosítani kellett. 6. ábra: Az országos ökológiai hálózat térségi övezetei Balatonszentgyörgy közigazgatási területén

A tervezett közlekedési beruházás érintettsége e területi lehatárolások alapján állapítható meg pontosan: a tervezett gyorsút nyomvonala az országos ökológiai hálózat térségi övezetei közül egyedül az ökológiai folyosó övezetével érintett a település közigazgatási területének középső részén, a központi belterülettől nyugatra és a keszthelyi közigazgatási határ közelében. „24. § Az ökológiai folyosó övezete (Ö-2) tekintetében az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint az ökológiai folyosó kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: b) a településrendezési eszközök készítése során az ökológiai folyosók folytonosságát és folyamatossá tételét ökológiai vizsgálatokra alapozva kell tervezni és biztosítani; h) közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható; i) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el; j) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi kezelő hozzájárulása alapján történhet; m) erdőtelepítést, erdőfelújítást, külterületi fásítást őshonos fafajokkal kell végezni;” A tervezett gyorsút a megfelelő távolságban kialakított vadátjárókkal biztosítja az ökológiai folyosók folyamatosságát, az ökológiai kapcsolatok működése valamint a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása biztosítható, a gyorsút a tervek szerint a terepi adottságokhoz alkalmazkodik, és a tájba illesztése biztosított. 

„Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

32

26. § A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (T-1) tekintetében az OTrT által meghatározott országos jelentőségű tájképvédelmi terület országos övezetre, valamint a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: d) a kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők; b) a művelési ág megváltoztatása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;” Balatonszentgyörgy Településszerkezeti terve tartalmazza a tájképvédelmi területek lehatárolását. Az R76 gyorsút a település közigazgatási területének jelentős részén, Battyánpusztától délre a hatályos Településszerkezeti tervben lehatárolt tájképvédelmi területen halad keresztül. A HÉSZ 15. §-a az erdőterületekről szól, amelynek (4) bekezdése szerint „Tájképvédelmi területre eső védelmi rendeltetésű erdőterületen 10 m-nél magasabb építmények építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.” 7. ábra: A tájképvédelmi területek Balatonszentgyörgy közigazgatási területén

Az OTrT előírásainak megfelelően a gyorsút a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával tervezett, az útépítés által érintett területen a kialakult geomorfológiai formák megőrzése biztosított. Az út nyomvonalvezetése a domborzati adottságokhoz igazodik, és a kialakult, megőrzendő látvány védelmére a terv kiemelt figyelmet fordít. Jelen tervmódosítás következtében a művelési ág megváltoztatása közút építése érdekében történik. Ez egyrészt közlekedési területek kialakítását jelenti, másrészt a fennmaradó, de változtatással érintett területeken a kialakult termelési szerkezet és tájhasználat szem előtt tartásával tervezett a művelési ág megváltoztatása. A tervezett létesítmény nem magasabb 10 méternél, így látványterv készítése nem szükséges. 

„Történeti települési terület övezete

27. § (1) A történeti települési terület övezetének (T-2) területét - a kulturális örökségvédelmi hatóság állásfoglalása alapján - a településrendezési eszközökben a tényleges kiterjedésnek megfelelően a (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése érdekében szükség szerint védőövezetével együtt kell lehatárolni és e törvény előírásait a településrendezési eszközökben lehatárolt területen kell érvényesíteni. (2) A történeti települési terület övezete (T-2) tekintetében az OTrT által meghatározott kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület országos övezetre, valamint a történeti települési terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) a helyi építési szabályzatban és a helyi építészeti örökség védelméről szóló rendeletben - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - meg kell határozni, és elő kell írni a látványvédelmet, a településkép-védelmet, (…)” A Btv. övezeti lehatárolása a teljes közigazgatási területre kiterjed. Balatonszentgyörgy hatályban lévő településrendezési eszközei a 2000. évi CXII. törvény kiemelt térségi övezeteinek lehatárolását tartalmazzák, amelyek között a történeti települési terület övezete még nem szerepelt.

33

Mivel az OTrT 2013. évi módosítása pedig ezt a térségi övezetet megszüntette, a tervekben e lehatárolás nem szerepel. A község vonatkozásában a kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területek közé a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területei és a műemléki, valamint a helyi védelem alatt álló területek tartoznak. E területek közül a tervezett gyorsút csupán a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területeit érinti, amelyek védelme az elkészült Környezeti Vizsgálat örökségvédelmi fejezete alapján biztosított. A HÉSZ 25. §-a tartalmazza a kulturális örökség védelmére vonatkozó szabályokat. Az előírások szinte mindegyike olyan tevékenységet szabályoz helyi szinten, amelyeket a ma hatályban lévő magasabb rendű jogszabályok keretei között lehet csak végezni, így a tervezett infrastruktúra beruházás során a kulturális örökség megőrzése biztosított. Helyi védelem alatt álló épületet a tervezett gyorsút nem érint. 

„Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete

28/B. § (1) Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (A-1) területét - az állami földtani feladatokat ellátó szerv állásfoglalása alapján - a településrendezési eszközökben kell a tényleges kiterjedésnek megfelelően lehatárolni, és e törvény előírásait a településrendezési eszközökben lehatárolt területen kell érvényesíteni. (2) Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete (A-1) tekintetében az OTrT által meghatározott ásványi nyersanyag gazdálkodási terület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások érvényesek.” Az OTrT az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetére az alábbi előírásokat tartalmazza: „19/B. § (1) Az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.” A Baranya Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztályának állásfoglalása szerint: A módosítás területén szénhidrogén bányászati létesítmény, valamint szénhidrogén szállítóvezeték, szilárdásvány bányászati bányatelek nem található. A módosítás megkutatott és nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon, valamint földtani veszélyforrás területet nem érint, nem szerepel a Felszínmozgásos területek kataszterében.” A Településszerkezeti terv tartalmazza a község területén található nyersanyaglelőhely és a bányászattal érintett területek lehatárolását, de ezeket a tervezett beruházás nem érinti. 

„Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete

2/A. § E törvény alkalmazásában: 5. felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amely az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) „Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület” övezetének feleltethető meg, amely az országos övezet által érintett területek pontosításával és a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet által meghatározott érzékenységi kategóriáival érintett területekkel kiegészítve került lehatárolásra;”

34

„31. § A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1) tekintetében az OTrT által meghatározott kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások és a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet előírásai mellett a következő előírások alkalmazandók: …” A Btv. közlekedési létesítményekre vonatkozó szabályozást nem tartalmaz. Az OTrT módosításával a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület országos övezete megszűnt, így a területre az említett kormányrendelet előírásai vonatkoznak, amelyek betartása az útépítési tervek készítésénél kötelező. A tervezett beruházásnál alkalmazott vízelvezetési megoldásokkal a felszín alatti vizek védelme biztosított. 

„Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete

2/A. § E törvény alkalmazásában: 6. felszíni vízminőség-védelmi terület: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében lehatárolt övezet, amelybe a tómederrel, a Balaton vízterével kapcsolatban lévő, a tó vízminőség-védelme szempontjából kiemelt jelentőségű vízjárta területek tartoznak; A Btv. 34. §-a tartalmazza a felszíni vízminőség-védelmi terület övezetére (F-1) vonatkozó előírásokat, de a törvény a közlekedési létesítményekre vonatkozó szabályozást nem tartalmaz. A Balaton és a Kis-Balaton vízminősége a tervezett beruházásnál alkalmazott vízelvezetési megoldásokkal biztosított. 

„Általános mezőgazdasági terület övezete 39. § (1) Az általános mezőgazdasági terület övezetén (M-1):

m) a környezetvédelmi és tájképvédelmi szempontból nélkülözhetetlen mezővédő, útvédő fásításokat a településrendezési eszközökben meghatározott módon kell telepíteni;” A tervezett gyorsút kiszabályozása miatt a hatályos tervben tervezett út menti erdősávok egy része (a csárdától északra) megszűnik, de módosító javaslatunkban a kialakuló közlekedési terület mentén az eredeti tervhez hasonlóan kijelöltünk egy, az eredeti tervben szereplővel megegyező, 30 méter széles tervezett erdősávot a szomszédos mezőgazdasági területek védelmének biztosítása érdekében. A település északi részén, az utak sávjától délre, a mezőgazdasági területekből az útépítés után fennmaradó keskeny területeket is erdőterületként javasoljuk kialakítani a továbbiakban. A délebbre eső térségekben az út menti területek kialakult területhasználata, illetve a hatályos tervek tervezett területfelhasználása változatlan marad. 

„Erdőterület övezete

2/A. § E törvény alkalmazásában: 4. erdőterület: minden fás növényekből álló életközösség, amelyet az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény erdőnek, fasornak, facsoportnak, fás legelőnek, erdőterületnek és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek tekint, továbbá erdőterületnek számít a településrendezési eszközökben erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület is;” „42. § Az erdőterület övezetén (E-1):

35

e) a védőerdők kivételével kerítést létesíteni csak vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad;”

természetvédelmi,

A hatályos Településszerkezeti tervben ábrázolt meglévő erdőterületek és tervezett erdők megőrzését a beruházó fontosnak tartja. Az útépítés miatt igénybe veendő erdőterületek vagy tervezett erdők pótlásáról a terv szintjén gondoskodtunk a magasabb rendű jogszabályi előírások (OTrT 7- § (1) bekezdés) betartásával. 

„Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete

43. § Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezet (E-2) tekintetében az OTrT által meghatározott erdőtelepítésre alkalmas terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírásai mellett a következő előírások alkalmazandók: b) az erdőtelepítés megvalósulásáig az övezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható; c) erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltok megőrzésével kell végezni.” A Földmérési és Távérzékelési Intézet, mint az egyes területrendezésről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 25/2014 (II. 7.) Korm. rendelet 9. mellékletének értelmében a kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv, valamint a megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szerv biztosította a településrendezési eszközök jelen módosításához a kiváló- és a jó termőhelyi adottságú szántóterületek, illetve az erdőtelepítésre javasolt erdőterületek lehatárolási adatait. 8. ábra: Erdőtelepítésre elsődlegesen és másodlagosan alkalmas területek

Mint a mellékelt térképen (és a 11. mellékletben) látható, a tervezett gyorsút a Battyánpuszta és a központi belterület között húzódó sávban érinti az erdőtelepítésre elsődlegesen javasolt terület szélét. Ebben a sávban már az érvényben lévő terv is tervezett gyorsforgalmi utat ábrázolt, amelynek jelenleg csupán a nyomvonalsávja módosul, az erdőtelepítésre javasolt terület a már korábban kijelölt közlekedési terület széléig tart a hatályban lévő településrendezési eszközök szerint.

36

Az OTrT és a Btv. adta módosítási lehetőségek – Szerkezeti terv Az OTrT 31/B. §-ában megfogalmazott átmeneti rendelkezések értelmében: „A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az alábbi átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni: (..) d) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Btv.) megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül a Btv. térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait kell alkalmazni”. A Btv. Térségi Szerkezeti Terve szerint Balatonszentgyörgy közigazgatási területén      

települési térség mezőgazdasági térség erdőgazdálkodási térség egyedileg meghatározott térség építmények által igénybevett térség vízgazdálkodási térség található.

A törvény térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályai: „4/B. § A térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget aa) legalább 95%-ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, vagy ab) legalább 85%-ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni és a fennmaradó terület beépítésre szánt területbe nem sorolható, amennyiben az aa) pontban foglalt követelmény törvény eltérő rendelkezése miatt nem végrehajtható; b) a mezőgazdasági térséget legalább 95%-ban mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület nem jelölhető ki; c) a települési térséget beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területbe kell sorolni úgy, hogy az új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a területrendezési hatósági eljárás keretében végzett területrendezési (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja; d) az M8 gyorsforgalmi út szentkirályszabadjai csomópontja és az M75 gyorsforgalmi út 71. sz. főúttal alkotott csomópontja között az M8, M7, és az M75 gyorsforgalmi utak és a Balaton-part között kijelölésre kerülő gazdasági területeken ipari terület települési területfelhasználási egység nem jelölhető ki és egyik települési területfelhasználási egységben sem helyezhető el csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épület; e) a d) pont szerint meghatározott gyorsforgalmi utakhoz csomóponttal kapcsolódó közutak (vagy közvetve kapcsolódó utak) nem Balaton-part felé eső szakasza mentén, az autópálya-csomóponttól számított 1500 méteres szakaszáról kiszolgált új beépítésre szánt területeken kijelölésre kerülő gazdasági területeken ipari terület települési területfelhasználási egység nem jelölhető ki és egyik települési területfelhasználási egységben sem helyezhető el csarnok jellegű kereskedelmi és raktározási rendeltetésű épület;

37

f) a vízgazdálkodási térséget legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; g) az egyedileg meghatározott térség ga) a beépítésre szánt különleges területek közül a nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület, hulladékkezelő, -lerakó területe, a beépítésre nem szánt különleges területek közül a nyersanyagkitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület, vagy gb) turisztikai fejlesztési terület övezetével érintett területen a beépítésre szánt üdülőházas üdülőterület, a különleges területek közül az oktatási-kutatási központ, szabadidőközpont, vízi-közlekedési, sport- és turisztikai célú kikötő terület, állat- és növénykert területe, strandterület, sportterület, a beépítésre nem szánt zöldterület, erdőterület, természetközeli terület vagy a különleges területek közül egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület, nagy kiterjedésű sportolási célú terület, vadaspark, arborétum területe települési területfelhasználási egységbe sorolható; h) az építmények által igénybe vett térséget az adott műszaki infrastruktúra, illetve az építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.” A tervezett R76 gyorsút az OTrT 2. § 4. pontja alapján építmények által igénybe vett térség. Ez „az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények tartoznak”. Többek között a területi mérleg számításának szükségessége is témája volt a Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztályán, Kaposváron 2016. augusztus 22-én megtartott egyeztető tárgyalásnak, ahol az alábbiak hangzottak el: „a térségi területi mérleg szempontjából az új közlekedési területeket nem szükséges építmények által igénybevett térségként figyelembe venni, mivel a meglévő utak területe sem jelenik meg önálló térségként. Az erre vonatkozó számítást az állami főépítész az általános gyakorlattal összhangban indokolatlannak tekinti.” Mivel tehát a műszaki infrastruktúra-hálózatok területével a térségi területi mérleg nem számol sem a meglévő, sem a tervezett utak tekintetében, így a fent ismertetett előírások betartását nem kell vizsgálni jelen tervmódosítás során. A tárgyaláson megállapításra került az is, hogy „az OTrT szerkezeti tervében szereplő gyorsforgalmi út kezdő szakasza (OTrT 1/1. melléklet 29. pontja szerinti M75) Balatonszentgyörgy térségében teljesen egybeesik az R76 gyorsúttal, a „gyorsút vonatkozásában nem szükséges az egyébként előírt összhangba hozás.” A Balaton kiemelt üdülőkörzet területére vonatkozó egyéb szabályok: „8. § (1) A kiemelt üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területein 3000 2

m -nél kisebb telket - közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület települési területfelhasználási egység kivételével - kialakítani nem szabad. A jelen módosítás során tervezett szabályozás miatt kialakuló földrészletek a közlekedési területbe tartoznak, illetve a visszamaradó telkek a mezőgazdasági és erdőterület települési területfelhasználási egység részét képezik, így a fenti előírás betartása biztosított.

38

Erdőterületekkel kapcsolatban tartalmazza:

a Balaton

törvény az

alábbi előírásokat

Btv. „5. § (1) A települések közigazgatási területén a településrendezési eszközökben azon erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület nagysága, amelyet egyidejűleg a térségi szerkezeti terv erdőgazdálkodási térségként állapít meg, összességében nem csökkenhet. (2) A térségi szerkezeti tervben megállapított erdőgazdálkodási térség által nem érintett, a településrendezési eszközökben erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület csak mezőgazdasági terület, természetközeli terület vagy vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe sorolható.” 

A hatályos terven tervezett, jelen módosítás során út céljára igénybe veendő erdőterületek

9. ábra: Erdőterületek – Déli szakasz

10. ábra: Erdőterületek – Battyánpuszta melletti szakasz

39

11. ábra: Erdőterületek – Központi belterület melletti szakasz

12. ábra: Erdőterületek – Északi szakasz

13. ábra: Jelmagyarázat

40

Területszámítás délről északra haladva 065/41 065/75 065/73 065/16 065/15 065/14 065/64 065/12 065/11 065/10 050/4 050/3 048/17 048/36 048/15 048/3 050/2 086/1 086/4 088/18 088/23 088/15 088/10 086/5 0122/25

~12.340 m2 ~ 5.300 m2 ~11.070 m2 ~ 3.670 m2 ~ 6.090 m2 ~ 2.420 m2 ~ 3.480 m2 ~ 1.040 m2 ~ 170 m2 ~ 590 m2 ~ 1.860 m2 ~ 320 m2 ~ 650 m2 ~ 170 m2 ~ 320 m2 ~ 7.160 m2 ~ 2.630 m2 ~ 720 m2 ~ 9.140 m2 ~ 4.380 m2 ~ 870 m2 ~ 2.780 m2 ~ 1.200 m2 ~ 4.510 m2 ~ 34.200 m2

Összesen

~117.080 m2 = ~11,708 ha



Meglévő, jelen módosítás során út céljára igénybe veendő erdőterületek

Erdőállomány Adattárban szereplő erdőterület 084/7 0122/23 0124/4 Összesen

~ 1.370 m2 ~ 2.740 m2 ~ 15.990 m2 (új hrsz.: 0124/5) ~ 20.100 m2 = ~2,010 ha

Erdőállomány Adattárban nem szereplő erdőterület 050/1 ~ 610 m2 0124/2 ~ 3.100 m2 (a nyilvántartás szerint nem erdő, hanem fás terület, de a TSZT szerint meglévő erdőterület. Összesen  710/1

~

3.710 m2 = ~0,371 ha

Meglévő, jelen módosítás során út céljára igénybe veendő belterületi erdőterület (Ev1) ~

140 m2

41

Összesen

~

140 m2 = ~0,014 ha

Az összes TSZT-n megszűnő erdőterület ~ 141.030 m2 = ~14,103 ha, amely teljes egészében az erdőgazdálkodási térség területébe tartozik. Az útépítési tervek készítése során az R76 gyorsút I. ütemére vonatkozóan az alábbi területkimutatás készült és került benyújtásra 2016. októberében a Somogy Megyei Kormányhivatal Erdészeti Osztályára az erdőterületek igénybevételére.

Az R76 gyorsút II. ütemére vonatkozóan az alábbi területkimutatás került benyújtásra.

Szintén 2016. októberében a NIF Zrt. a csereerdő területek kijelöléséről az alábbi nyilatkozatot tette:

A fent megjelölt, tervezett csereerdő területeket a településrendezési eszközök módosító javaslatában tervezett gazdasági erdőterületként ábrázoltuk. Az erdők elvi igénybevételéről szóló határozat a dokumentáció 14. számú mellékletét képezi. A II. ütemben igénybevételre kerülő erdőterületek csereterületét az erdészeti hatság nem kívánja hrsz.-os terület-meghatározással kijelölni. 

Tervezett erdőterületek (Eg) a NIF felajánlása alapján

048/31 048/34 048/37 048/40

~17.220 ~ 8.660 ~39.170 ~20.360

m2 m2 m2 m2

42

Összesen ~85.410 m2 = ~8,541 ha csereerdő terület, amelyből 0 ha esik az erdőgazdálkodási térség területébe. Szintén erdőterületként kerültek ábrázolásra az alábbiakban felsorolt területek, amelyek a gyorsút megvalósítása miatt mezőgazdasági művelésre gazdaságosan már nem alkalmasak. 

Tervezett erdőterületek (Ev)

0113 099/20 0101 099/40 0113 0112 0119/1 0119/2 0119/3 0120 0122/25

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

1.230 m2 1.740 m2 4.460 m2 210 m2 1.230 m2 8.510 m2 2.440 m2 890 m2 2.100 m2 7.570 m2 30.800 m2

Összesen ~ 61.190 m2 = ~6,119 ha, amelyből 0 ha esik az erdőgazdálkodási térség területébe. Btv. 5. § (1) bekezdés szerint hiányzik 141.030 m2 = ~14,103 ha erdőterület az erdőgazdálkodási térség területén belül. Mivel a Btv. által kijelölt erdőgazdálkodási térség legnagyobb részben a hatályban lévő településrendezési eszközökben erdő területfelhasználási egységbe sorolt, így nagyon korlátozott azoknak a területeknek a kijelölési lehetősége, amelyek nem ebbe a kategóriába tartoznak, ezért a pótlandó területnagyságot is szem előtt tartva egy terület átsorolására tehetünk javaslatot. A csereerdő számára kijelölhető terület a 048/11-es hrsz.-ú tábla ~86.820 m2 nagyságú, a hatályos terven Máb jelű Általános borvidéki mezőgazdasági terület besorolású területrésze. A teljes 048/11-es hrsz.-ú földrészlet a földhivatali nyilvántartás szerint 3-as minőségi osztályba sorolt szántó területbe tartozik. E területrésztől délre a Településszerkezeti terv szintén tervezett erdőterületet ábrázol. Meg kell jegyezni, hogy a csereerdősítésre javasolt területrész a Btv. szerinti Szőlő termőhelyi kataszter övezetébe is tartozik, amelyre a Btv. és a HÉSZ különleges előírásokat is meghatározott. Az övezetre a Btv. alábbi előírásai vonatkoznak: „Erdőterület övezete 42. § Az erdőterület övezetén (E-1): a) a szőlő művelési ágban történő hasznosítás - a szőlő termőhelyi kataszteri területbe is besorolt területeken - az erdészeti hatóság által engedélyezhető;” Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete „46. § A szőlő termőhelyi kataszteri terület övezetén (C-1): a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; b) az erdőtelepítésre alkalmas területek övezetébe is besorolt földrészletek erdőterületként történő kijelöléséről a településrendezési eszközökben kell dönteni;”

Mivel a terület az erdőtelepítésre alkalmas területek övezetébe is besorolt, jelen módosítás során az Önkormányzat dönthet az átsorolásról annak tudatában, hogy a településrendezési tervekben meghatározásra kerülő erdőterület övezetében a szőlő művelési ágban történő hasznosítás nem akadályozott.

43

Az övezetre a HÉSZ-ben kizárólag épület-elhelyezésre szerepelnek, amelyek jelen terv esetében nem relevánsak.

vonatkozó

előírások

Tehát összesen ~8,682 ha új erdőterület jelölhető ki a Településszerkezeti terv módosítása során az erdőgazdálkodási térségen belül. Így az erdőgazdálkodási térség területén belül 14,103-8,682=5,421 ha erdőterület nem kerül pótlásra. A Btv. 4/B. §-a az alábbiakat írja elő az erdőgazdálkodási térség vonatkozásában: „4/B. § A térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget aa) legalább 95%-ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, vagy ab) legalább 85%-ban erdőterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni és a fennmaradó terület beépítésre szánt területbe nem sorolható, amennyiben az aa) pontban foglalt követelmény törvény eltérő rendelkezése miatt nem végrehajtható;” A Btv. szerint Balatonszentgyörgyön az erdőgazdálkodási térség nagysága 835,09 ha. Az átsorolható erdőterület nagysága 41,75 ha (5%). A térségben csereerdő biztosítása nélkül átsorolt erdőterület nagysága 5,421 ha (0,65%). Mivel 0,65% < 5%, így a tervezett módosítás a törvény fenti előírásainak megfelel. A Balaton törvény az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőkre vonatkozóan is tartalmaz olyan előírást, amely szerint az adattárban szereplő erdők területe nem csökkenhet. „Btv. 5. § „(3) Az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdők területe a településrendezési eszközökben kizárólag erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolható.” Összes Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőterület az adatszolgáltatás térképi mérése alapján ~547.220 m2. (A Btv. szerinti erdőterület nagysága (E1) 611,34 ha.) Az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőterületek közül a szabályozás érinti az alábbi területeket: 0124/4 0122/23 084/7

~ 15.990 m2 ~ 2.740 m2 ~ 1.370 m2

Balatonszentgyörgy 17A erdőtag (új hrsz.: 0124/5) Balatonszentgyörgy 17B erdőtag Balatonszentgyörgy 18L erdőtag

Összesen

~ 20.100 m2 = ~2,010 ha

A Btv. 5. § (3) bekezdésnek megfelelően az igénybe veendő erdőterületek pótlásra kerülnek. Ezen előírás tekintetében a felsorolt hrsz.-ú ingatlanok nem tekintendőek a törvény szerinti erdőterületnek, mivel azokról részben rendelkezésre áll az illetékes hatóság (Somogy Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztály) a jogerős „csere erdősítésről” szóló határozata (ld. a 14. számú melléklet). A cserére felajánlott erdőterületek nagysága 85.810 m2, amely az igénybe veendő 20.100 m2 terület több mint négyszerese.

44

4) A TERVEZÉSI TERÜLETRE HATÁLYOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ÉS A TERVEZETT MÓDOSÍTÁS ÁLTAL ÉRINTETT TERÜLETEK ISMERTETÉSE Balatonszentgyörgy község 2002-ben fogadta el jelenleg is érvényben lévő Településfejlesztési koncepcióját a 60/2002. (IX.10.) számú határozatával. A koncepció így ír a település jellegéről, szerepköréről és közlekedési hálózatáról: „Balatonszentgyörgy a Balaton, a Zala folyó és a 7-es számú főközlekedési út által határolt háromszögben fekszik, a Balaton Nyugati Kapuja”. A település mindössze 700 m-nyi közvetlen vízparti szakasszal rendelkezik, a Zala folyó torkolatánál, mely nádas ill. zagytér, fürdőzésre nem alkalmas. Üdülőterülete nincs. Itt van a megye egyik legfontosabb vasúti csomópontja, kedvelt kirándulóhely. Innen ágazik le, a 7-es számú főútról, a Keszthely irányába vezető 76-os számú út és itt ágazik el a Budapest-Nagykanizsa-Múrakeresztúr vasúti fővonalról az északi irányba vezető Keszthely-tapolcai- és a Déli irányba tartó, Marcali-Somogyszobi szárnyvonal.” „A fejlesztést befolyásoló gazdasági háttér” című fejezet már abban az időben megemlítette, sőt első helyen sorolta fel a 76. főút elkerülő szakasza megépítésének szükségességét. „A település területén tervezett fejlesztések állami, önkormányzati, vállalkozói és lakossági pénzügyi forrásokból valósulnak meg. Állami forrásokból valósíthatók meg a szükséges állami közutak, vasút fejlesztések. A helyi lakosság ellátását szolgáló egyéb infrastruktúrafejlesztések, döntő forrása az önerő mellett a területi-, a regionális támogatás és az ezeket kiegészítő állami pénzalap. A fejlesztésekhez szükséges területeket a rendezési tervben biztosítani kell. Az önkormányzati és lakossági forrásokat döntően a már meglévő infrastruktúra fenntartására, felújítására és üzemeltetésére kell fordítani. Az önkormányzat legfontosabb fejlesztési elképzelései: 

76.-os számú főút községtől déli irányba történő elkerülő szakaszának kiépítése, …”

Fenti elképzelést hivatott megvalósítani a jelen tervmódosítás, mely a tervezett, a jelenlegi országos fejlesztési elképzelésekben szereplő gyorsút műszaki terveiben meghatározott területsáv biztosítása érdekében történik. A módosítás közvetlen célja a Balatonszentgyörgy Község Önkormányzat hatályos településrendezési eszközeinek (Településszerkezeti terv, Helyi Építési Szabályzat, Szabályozási terv) részleges módosítása. AZ R76 gyorsút nyomvonalának, csomóponti ágainak beillesztése Balatonszentgyörgy hatályos településrendezési eszközeibe az építési engedély kiadhatóságának és jogerőssé válásának feltétele. A beruházás megvalósításának célja a feltárt térség településeire kiterjedően az elérhetőség javítása, a közlekedéssel összefüggő társadalmi költségek, veszteségek (üzemanyagés időráfordítás, baleset) csökkentése, valamint a – jelen lévő és remélt további – gazdasági szereplők számára jó közlekedési, szállítási infrastruktúra megteremtése. A Balaton térségét délről érintő, M7 autópályától induló, Zalaegerszeget bekötő gyorsforgalmi útkapcsolat a mindenkori közlekedési és területrendezési célok között folyamatosan szerepelt, de a konkrét nyomvonali megoldás, valamint a tervezett út jelölése többször módosult. Balatonszentgyörgy településrendezési eszközei 2007-ben kerültek jóváhagyásra. A község Szabályozási tervei az 5/2007. (III.1.) számú önkormányzati rendelet mellékleteit képezik.

45

Önálló Szabályozási terv készült a külterületre, és a belterületekre. A központi belterület 3 szelvényen szabályozott, és külön tervlapon található Battyánpuszta Szabályozási terve. 2011-ben háromoldalú megállapodás alapján a Környezetterv Kft. készítette el Balatonszentgyörgy község rendezési tervének a módosítását. Az akkori módosítás kizárólag a 76-os főútvonal Balatonszentgyörgyöt elkerülő szakasz engedélyezése miatt vált szükségessé. Így Balatonszentgyörgy teljes közigazgatási területére jelenleg a 80/2011. (IX.8.) KT. számú határozattal jóváhagyott Településszerkezeti terv van érvényben (a 45/2005. (IX.28.) sz. önkormányzati határozattal jóváhagyott eredeti Településszerkezeti terv helyett), a Helyi Építési Szabályzatot pedig akkor a 10/2011. (IX.8.) számú rendeletével módosította a község Képviselő-testülete. A módosítás csak a külterületi szabályozási tervlapot érintette. A Helyi Építési Szabályzat 2011 óta még egyszer módosult, az Önkormányzat 9/2015. (VII.29.) önkormányzati rendeletével. A hatályos – általunk módosításra javasolt – HÉSZ egységes szerkezetbe foglalja a korábbi módosításokat. 14. ábra: Az R76 gyorsút érintett szakaszának elhelyezkedése Balatonszentgyörgy TSZT-én

46

Balatonszentgyörgy község érvényben lévő, a 80/2011. (IX.8.) KT. számú határozattal jóváhagyott Településszerkezeti terve szerint a tervezett út nyomvonala (kék folyamatos vonallal jelölve) – mint az előző tervrészleten is látható – a következő terület-felhasználási egységekbe tartozik: Az M7 csomópontnál a tervezett út és csomóponti ágai részben a hatályos TSZT-ben kijelölt közlekedési területben, részben az attól északra tervezett erdőterület szélén vezetnek; Az Almási úti dűlő északi részén az út nyomvonala visszatér a hatályos tervben kijelölt közlekedési területsávba, és szinte azon belül fut tovább, egészen a 76. sz. főút vonaláig. Ezen a területen a tervezett nyomvonal a szomszédos általános mezőgazdasági területbe sorolt szántóföldeket érinti különböző mélységben. A tervezett csomópontok, keresztezések környezetében jelentkezik nagyobb területigénybevétel a mezőgazdasági területek rovására; Egy rövid szakaszon ezzel az úttal nagyjából azonos sávban halad a közlekedési területsávban, majd a Gulya csárda után kissé eltér északkeleti irányba; ezután a 76. sz. főúttal párhuzamosan fut tovább részben az út mentén kijelölt, tervezett védőerdősávban, részben érintve a Nagyrét korlátozott használatú mezőgazdasági területét; - a 7119 jelű, Balatonberény felé tartó úttól északra az út tervezett nyomvonala egy meglévő erdőterületen halad át; - a 0124/4-es hrsz.-ú földrészleten pedig szintén korlátozott használatú mezőgazdasági területen fut a közigazgatási terület északnyugati határáig, ahol visszatér a 76. sz. főút Zalaegerszeg és Keszthely felé tartó szakaszának nyomvonala közelébe, és a közlekedési terület, illetve az azt övező mezőgazdasági és erdőterületek sávjában hagyja el Balatonszentgyörgyöt. Az R76 gyorsút az M7 csomópontnál észak felé elindulva belefut – a TSZT-ben ábrázolt lehatárolás alapján – a tájképvédelmi terület övezetébe, és a téglagyári területrészt, illetve a település központi belterületét Battyánpusztával összekötő 75101 jelű út vonaláig azon belül halad. Északi irányban a 7501 jelű út és a Budapest-Nagykanizsa vasútvonal fölött áthaladva a korábbival megegyező nyomvonal egy védett területre érkezik, amely egyrészt az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának területe, másrészt a Natura2000 hálózat része, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe. Ahol az út elhagyja az 76. sz. főút közlekedési területsávját, és belefut a Nagyrét területébe, ismét a Nemzeti Park területén halad tovább a 7119 jelű, Balatonberény felé tartó útig. Az érvényben lévő Településrendezési eszközök szerint ezen a szakaszon az út az országos ökológiai hálózat magterületén halad tovább, majd a magterületből kilépve az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának területén vezet, amit a 76. sz. főút nyomvonalának elérésekor hagy el. A jelenleg érvényben lévő TSZT a 2011-ben tervezett elkerülő út mentén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) által korábban előírt 100-100 méteres védőtávolságot ábrázolja a nyomvonal teljes hosszában és a csomóponti ágak mentén is. Részlet az OTÉK 2012. augusztus 6-i szövegéből:

Az 1988. évi I. törvény az alábbiakat írja elő a 100-100 méteres „védőtávolságra”:

47

„42/A. § (1) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges a) külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren, autópálya, autóút, gyorsút és főútvonal esetén száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, (…)” Balatonszentgyörgy község teljes közigazgatási területére a 10/2011. (IX.8.) önkormányzati rendelet 2. számú mellékletét képező Szabályozási terv van érvényben, amely egyben az 5/2007. (III.1.) számú rendelet 1. melléklete. A rendeletek mellékletét képező Szabályozási tervben a tervezési terület és környéke az alábbiak szerint szabályozott (a tervezett út kék folyamatos vonallal jelölve):

15. ábra: Az R76 gyorsút érintett szakaszának elhelyezkedése Balatonszentgyörgy külterületi SZT-én

48

az M7 csomópontnál a tervezett út és csomópont részben a hatályos SZT-ben kijelölt közúti közlekedési terület KÖu jelű övezetében, részben az attól északra tervezett gazdasági rendeltetésű erdőterület Eg jelű övezetének szélén, az út menti ingatlansor érintésével vezet; az Almási úti dűlő északi részén az út nyomvonala visszatér a hatályos tervben kijelölt közlekedési területsáv KÖu jelű övezetébe, és azon belül, illetve az általános mezőgazdasági terület szomszédos Má* jelű övezetében fut tovább, egészen 76. sz. főút vonaláig; egy rövid szakaszon ezzel az úttal nagyjából azonos sávban halad a KÖu jelű közúti közlekedési övezetben, majd a Gulya csárda után kissé eltér északkeleti irányba; ezután a 76. sz. főút párhuzamosan fut tovább részben az út mentén kijelölt, tervezett Ev jelű védőerdősávban, részben érintve a Nagyrét korlátozott használatú mezőgazdasági területének Mák jelű övezetét; - a 7119 jelű, Balatonberény felé tartó úttól északra az út tervezett nyomvonala a védőerdő terület Ev jelű övezetén, egy meglévő erdőfolton halad át; - a 0124/4-es hrsz.-ú földrészleten pedig szintén a korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mák jelű övezetében fut a közigazgatási terület északnyugati határáig, ahol visszatér a 76. sz. főút Zalaegerszeg és Keszthely felé tartó szakaszának nyomvonala közelébe, és a közlekedési terület KÖu jelű övezetében vezetve hagyja el Balatonszentgyörgyöt. Védelmek tekintetében a Szabályozási terv ugyanazokat a védett területeket ábrázolja, mint a TSZT (országos ökológiai hálózat magterülete, ökológiai folyosó területe, Natura2000 terület, Tájvédelmi körzet területe). Ábrázolásra kerültek a településrendezési terveken a nyilvántartott régészeti lelőhelyek is, amelyek közül négy érinti a tervezett R76 gyorsút nyomvonalát (erről részletesebben a 9. fejezet ír). A település Helyi Építési Szabályzatáról Balatonszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2007. (III.1.) sz. rendelete (egységes szerkezetben a 9/2015. (VII.29.) önkormányzati rendelettel, a 10/2011. (IX.8.) önkormányzati rendelettel, a 13/2009. (XI.26.) önkormányzati rendelettel és a 11/2009. (IX.24.) önkormányzati rendelettel) szól. A hatályos HÉSZ módosítással érintett területeire vonatkozó, releváns előírásait a 6. számú melléklet tartalmazza.

49

5) A MÓDOSÍTÓ JAVASLATOK A jelen tanulmány alapján megkötésre kerülő településrendezési szerződés keretében készülő Településszerkezeti terv-módosítás során a tervezett R76 gyorsút nyomvonala, csomóponti ágai és védőtávolsága kerül beillesztésre a hatályban lévő tervbe a korábbiakban szereplő elkerülő úti nyomvonal, csomóponti ágak és védőtávolságaik helyébe. Az R76 gyorsút megvalósításához szükséges a jelenleg érvényben lévő Helyi Építési Szabályzat és az annak mellékletét képező Szabályozási terv módosítása is. Az alábbiakban délről észak felé haladva, területegységenként ismertetjük a tervezett gyorsút mentén igénybe vett területeket a hatályos Településszerkezeti tervben szereplő területfelhasználási kategóriák szerint, zárójelben az átsorolásra kerülő területek Szabályozási tervben szereplő övezeti, építési övezeti besorolásával, az érintett földrészletek helyrajzi számának és a szükséges területek körülbelüli nagyságának felsorolásával. 

A nyomvonal az M7 Holládi csomópontjából indul el északi irányba, és a 7501 j. összekötő úttal párhuzamosan halad a 068/2-es hrsz.-ú földút vonaláig. Ezen a szakaszon a kisajátítások érdekében az út nyugati oldalán csupán a 067/6-os hrsz.-ú általános mezőgazdasági területbe sorolt tábla (Má*) délkeleti csücskének levágása, közúti közlekedési területbe sorolása szükséges (~480 m2).



A tervezett út keleti oldalán az új nyomvonalon történő útépítés és a csomópont kialakítása miatt egy szélesebb sáv közúti közlekedési területként való kiszabályozása szükséges a szomszédos szántóterületekből, amelyek a TSZT-n tervezett gazdasági erdőterületbe (Eg) soroltak. A 058/2-es hrsz.ú keresztező földúttól délre a tervezett nyomvonal elkanyarodik kissé keleti irányba. (065/41 ~12.340 m2, 065/75 ~5.300 m2, 065/73 ~11.070 m2, 065/16 ~3.670 m2, 065/15 ~6.090 m2, 065/14 ~2.420 m2, 065/64 ~3.480 m2, 065/12 ~1.040 m2, 065/11 ~170 m2, 065/10 ~590 m2)



A 058/2-es hrsz.-ú keresztező földúttól északra a nyomvonal közúti közlekedési területe az általános mezőgazdasági területeken (Má*) halad keresztül, és északon eléri a Battyánpuszta déli határa mentén haladó keletnyugati irányú 053/3-as hrsz.-ú földutat. (Az út keleti oldalán: 055/8 ~660 m2, 055/28 ~160 m2, 055/25 ~300 m2, 055/22 ~210 m2, 055/4 ~210 m2, 055/3 ~180 m2, 055/2 ~2660+720 m2, 055/9 ~2630 m2, az út nyugati oldalán 055/8 ~1130 m2, 055/30 ~80 m2, 055/27 ~210 m2, 055/24 ~170 m2, 055/4 ~220 m2, 055/10 ~1090 m2, 055/3 ~190 m2, 055/2 ~1580 m2, 055/11 ~1090 m2, 057/2 ~1530 m2, 057/1 ~3660 m2)



A 053/3-as hrsz.-ú földút előtt a módosítás érinti a 056/1-es hrsz.-ú vízgazdálkodási területbe sorolt árok (V) területét, amelynek kis részét közúti közlekedési területbe kell átsorolni. (~420 m2)



053/3-as és 053/1-es hrsz.-ú földutat északi irányban elhagyva a gyorsút és a téglagyári területet feltáró útnál kialakításra kerülő csomópont közúti közlekedési területsávja a nyomvonaltól keletre szintén általános mezőgazdasági területek (Má*) szélén halad. (048/40 ~1230 m2, 048/17 ~1620 m2, 048/34 ~190 m2, 048/15 ~330 m2, 048/3 ~13370 m2, 048/1 ~2200 m2)

50



Ettől északra a tervezett gyorsút eléri a téglagyári területet, ahol a kapcsolódó csomóponti ágak közúti közlekedési területszükséglete a 048/2-es hrsz.-ú ipari gazdasági területből (Gip3) vágja le az északnyugati csücsköt (~1300 m2), majd a 040-es hrsz.-ú út közlekedési területéből vesz igénybe ~1220 m2-t, s az úttól északra kereskedelmi szolgáltató gazdasági területet (Gksz2) érint a 039/8-as hrsz.-ú földrészleten. (~870 m2)



A nyomvonal nyugati oldalán a közlekedési terület kiszélesítése és a csomóponti ágak helyigénye számára szükséges közúti közlekedési területigénybevétel a 053/3-as hrsz.-ú út mellett általános mezőgazdasági területet (Má*) (052/11 ~940 m2), ettől északra tervezett erdőterületeket (Eg) (050/4 ~1860 m2, 050/3 ~320 m2, 048/17 ~650 m2, 048/36 ~170 m2, 048/15 ~320 m2, 048/3 ~7160 m2, 050/2 ~2630 m2) és meglévő erdőterületet (Eg) (050/1 ~610 m2) érint.



Az út Battyánpuszta lakott területeinek elkerülése érdekében északkelet felé elhúzva halad tovább. A Battyánpuszta és a téglagyár között húzódó út környezetében jelentős közúti közlekedési területigénybevétel szükséges a felüljáró kialakítása miatt. A nyomvonaltól nyugatra a kapcsolódó út-kiváltás megvalósításához igénybe kell venni a 710/1-es hrsz.-ú belterületi erdőterület (Ev1) ~140 m2-es csücskét. Ettől keletre a 084/7-es hrsz.-ú meglévő erdőterület (Eg) déli sávját (~1370 m2), majd a 085-ös hrsz.-ú vízgazdálkodási területet (V) (~180 m2), a további szakaszon tervezett erdőterületeket (Eg) érint a módosítás. (086/1 ~720 m2, 086/4 ~9140 m2, 088/18 ~4380 m2, 088/23 ~870 m2, 088/15 ~2780 m2, 088/10 ~1200 m2, 086/5 ~4510 m2)



A nyomvonal közúti közlekedési területének ezen szakasza a keleti oldalon általános mezőgazdasági területsávok (Má) igénybevételével jár. (088/5 ~3910 m2, 088/4 ~3000 m2, 088/25 ~2470 m2, 088/15 ~6900 m2, 088/10 ~14.260 m2)



Ettől északra a nyomvonal a 097/6-os hrsz.-ú vízgazdálkodási területet (V) keresztezi, amelyből ~1400 m2-t vesz igénybe közúti közlekedési terület céljára.



Balatonszentgyörgy központi belterületének déli nyúlványa mellett az út és a balatonszentgyörgyi csomópont közúti közlekedési területe általános mezőgazdasági területek (Má) között halad, mindkét oldalon kiszélesítve a korábban már közlekedési célra kijelölt területsávot és a csomópont környezetében nagy területeket vesz igénybe. A nyomvonal délnyugati oldalán a Kenderföldek elnevezésű táblát érinti majd a kisajátítás. (099/21 ~5260 m2, 099/20 ~11.300 m2, 099/9 ~4350 m2, 099/35 ~6650 m2, 099/6 ~2980 m2, 099/5 ~1150 m2, 099/42 ~50 m2, 099/43 ~260 m2, 099/44 ~70 m2, 099/45 ~1340 m2, 099/18 ~1850 m2, 099/19 ~450 m2)



A 099/20-as hrsz.-ú földrészleten belül korábban ábrázolt árkok vízgazdálkodási területe (V) a tervezett gyorsút közúti közlekedési területébe kerül átsorolásra (nem önálló hrsz.-ú ingatlanok).



A gyorsút északkeleti oldalán a Kocsmaházi dűlő mezőgazdasági területbe (Má) sorolt földrészleteit érinti a módosítás, a területek közúti közlekedési területbe kerülnek átsorolásra. (099/21 ~1900 m2, 099/2 ~110 m2, 099/20 ~1310 m2, 099/10 ~1080 m2, 099/33 ~1750 m2, 099/6 ~580 m2, 099/5 ~560 m2, 099/4 ~240 m2, 099/40 ~720 m2)

51



A 30 számú Budapest-Nagykanizsa és a 26 számú BalatonszentgyörgyTapolca vasútvonal 0110-es hrsz.-ú kötöttpályás közlekedési területét (KÖk) a tervezett gyorsút felüljáróval keresztezi, így ezen a részen csupán ~290 m2 területet vesz igénybe közúti közlekedési terület céljára. A 7501 jelű út új nyomvonalon történő vezetése miatt azonban a 30 számú vasútvonal 0110es hrsz.-ú kötöttpályás közlekedési területének déli sávját is igénybe kell venni a tervezett gyorsút nyomvonalától délnyugatra közúti közlekedési terület céljára. (~1360 m2)



A balatonszentgyörgyi csomóponttól nyugatra az útépítés érinti a 0113-as hrsz.-ú, korlátozott használatú mezőgazdasági területbe (Mák) sorolt földrészletet, amelynek északi sávját közúti közlekedési terület céljára kell igénybe venni (~3130 m2), a csomópont és a felüljáró kialakítása miatt szükséges közlekedési területen kívül az északkeleti csücsök fennmaradó, mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan részét (~1230 m2) tervezett védőerdő területbe (Ev) javasoljuk átsorolni.



A csomópont északkeleti részén a közúti közlekedési terület kialakítása ismét érinti a 099/20-as hrsz.-ú általános mezőgazdasági területbe (Má) sorolt földrészletet, melyből itt ~9660 m2-t kell átsorolni út céljára. Az ingatlanból ~1740 m2 terület védőerdő területbe (Ev) kerül átsorolásra.



A tervezett csomóponti ágak között elterülő 0101-es hrsz.-ú, általános mezőgazdasági területbe (Má) sorolt ingatlanból ~1730 m2 kerül közúti közlekedési területbe átsorolásra, a fennmaradó ~4460 m2 tervezett védőerdő területbe (Ve) kerül.



A 099/40-es hrsz.-ú, általános mezőgazdasági területbe (Má) sorolt ingatlanból ~720 m2 kerül közúti közlekedési területbe átsorolásra, a fennmaradó ~210 m2 tervezett védőerdő területbe kerül.



A 0101-es hrsz.-ú földrészlettől délre húzódó 0100-as hrsz.-ú árok vízgazdálkodási területéből (V) ~360 m2-t kell közúti közlekedési területbe átsorolni.



A csomópont e térségben eléri a belterületet, és a körforgalom kialakítása miatt a közúti közlekedési terület kibővítésére van szükség a 409/2-es hrsz.-ú (~820 m2) és a 409/4-es hrsz.-ú, településközponti vegyes területbe (Vt-2) tartozó ingatlan (~90 m2) rovására.

52



Ahol a tervezett gyorsút áthalad a két vasútvonal között, a 0113-as hrsz.-ú földrészletet keresztezi, amely a hatályos Településszerkezeti tervben korlátozott használatú mezőgazdasági területbe (Mák) sorolt. A tervezett felüljáró kialakítása érdekében ebből az ingatlanból közúti közlekedési területbe kell átsorolni ~3130 m2-t. A földrészlet északkeleti csücskét, amely a műszaki infrastruktúra-fejlesztés miatt mezőgazdasági művelésre már használhatatlanná válik, védőerdő területbe (Ev) javasoljuk átsorolni. (~1230 m2)



A 26 számú Balatonszentgyörgy-Tapolca-Ukk vasútvonaltól tovább haladva a gyorsút a Zala folyóig a 76. sz. főút jelenlegi nyomvonal-sávját követve, a Balaton és a Kis-Balaton közötti egyetlen lehetséges helyszínen van tervezve. A természetvédelmi érintettségből, a területhasználati korlátokból, illetve a vasúti keresztezési kényszerekből fakadóan viszonylag sűrűn fordulnak elő jelentős méretű műtárgyak (felüljárók), valamint a meglévő utak korrekcióira is szükség van. A vasút keresztezése után a felüljáró a 0112-es hrsz.-ú ingatlan területét szeli át, amelynek a közlekedési területen kívüli részei a korlátozott használatú mezőgazdasági területbe (Mák) soroltak az érvényben lévő terv szerint. E földrészletből jelen módosítás során újabb ~2200 + ~2900 m2 területet kell a közúti közlekedési területbe átsorolni. Az ingatlanból fennmaradó területet tervezett védőerdőként (Ev) ábrázoljuk a Településszerkezeti terven, mivel e területrészek mezőgazdasági művelésre már nem használhatók gazdaságosan. (~4340 m2 +~4170 m2)



Az út túloldalán, a 76. főút jelenlegi nyomvonalától északra a tervezett körforgalmi csomópont helyigénye a belterületet érinti. A zöldterületbe (Zkp) sorolt 612-es hrsz.-ú ingatlant teljes egészében (~830 m2), a 611/2-es hrsz.-ú ingatlan nyugati részét (~1480 m2) kell közúti közlekedési területbe átsorolni. A fennmaradó terület közpark marad.



A további szakaszon a 76. főút új nyomvonalon történő vezetése miatt az R76 gyorsúttól délnyugatra a tervezett közúti közlekedési terület a korlátozott használatú mezőgazdasági területbe (Mák) sorolt 0119/1-es (~18.000 m2), 0119/2-es (~3690 m2) és 0119/3-as (~3630 m2) hrsz.-ú földrészletek nagy részét veszi igénybe. A három ingatlan út terület és a vasút között fennmaradó keskeny sávja védőerdő területbe (Ev) kerül átsorolásra (~2440 + ~890 + ~2100 m2). A gyorsút kialakítása még szükségessé teszi a vasút 0117-es hrsz.ú kötöttpályás közlekedési területének (KÖk) két kis darabja közúti közlekedési területbe történő átsorolását is (~900 m2+~160 m2)



Az út közúti közlekedési területe és a vasút kötöttpályás közlekedési területe között húzódó 120-as hrsz.-ú, jelenleg egyetlen területfelhasználási kategóriába sem besorolt sávból ~1070 m2 kerül a szabályozás révén közúti közlekedési területbe, a további területsávot tervezett védőerdőként (Ev) ábrázoljuk. (~7570 m2)



Az R76 gyorsforgalmi út a központi belterület után, az északi oldalon eléri a Gulya csárda 0122/3-as hrsz.-ú, központi vegyes területbe (Vk-5) sorolt ingatlanát, amelynek út felőli részén ~1410 m2 igénybe vétele szükséges közúti közlekedési terület céljára.



A Gulya csárda és a 7119. jelű Balatonberény bekötő út között a tervezett út a meglévő közúti közlekedési terület jelentős mértékű kiszélesítését igényli a részben korlátozott használatú mezőgazdasági területbe (Mák) (~54.060 m2), részben tervezett védőerdő területbe (Ev) (~34.200 m2) sorolt Nagyrét

53

területének rovására. A hatályos Településszerkezeti tervben az út északkeleti oldalán kijelölt 30 méter szélességű védőerdő-sáv közúti felhasználása miatt a tervezett közlekedési terület mentén javasoljuk a 30 méteres védőerdő-sávot kialakítani a mezőgazdasági művelés alatt álló terület védelme érdekében. (0122/25 ~57.460 m2 közlekedési terület, ~30.800 m2 erdőterület) 

A 7119. jelű úttól délre a 0122/23-as hrsz.-ú védőerdő területből (Ev) ~2800 m2-t közúti közlekedési területbe kell átsorolni.



A bekötő úttól északnyugatra a 0124/4-es hrsz.-ú földrészletet éri el a tervezett gyorsút, amelynek délkeleti része meglévő erdőterület (Ev). Ebből ~16.610 m2 igénybevétele szükséges közúti közlekedési terület céljára. A földrészlet további területe a Településszerkezeti terv szerint a korlátozott használatú mezőgazdasági területbe (Mák) tartozik, amelyből ~40.520 m2-t kell igénybe venni a gyorsút kialakítása érdekében.



Ettől északra a 0124/2-es hrsz.-ú meglévő erdőterületi (Ev) sávot éri el az út. Ebből ~3030 m2 + ~70 m2 igénybevétele szükséges közúti közlekedési terület céljára.



Az erdősáv fölött a gyorsút közúti közlekedési területe eléri a Balaton 0126/1-es hrsz.-ú vízgazdálkodási területét (V), amelyből ~470 m2 terület kerül levágásra.



Az út déli oldalán a 76. sz. főút módosított vonalvezetése érinti a 0124/3-as, a 0121/2, 0121/3 és a 0121/4-es hrsz.-ú korlátozott használatú mezőgazdasági területet (Mák), amelyből ~6610 + ~830 + ~380 + ~5570 m2 területet vesz igénybe közúti közlekedési terület céljára. Meg kell jegyezni, hogy a 0121/2, 0121/3, 0121/4-es hrsz.-ú földrészletek a földhivatali nyilvántartás szerint jelenleg is közút művelési ágba sorolt közterületek, csak a településrendezési eszközök nem közlekedési területként ábrázolják, de a valóságban e három ingatlan esetében a módosítás nem jelent területfelhasználás változást.

A fent ismertetett területigények az elkészült kisajátítási tervek alapján kerültek meghatározásra és a Szabályozási terven kiszabályozásra. Meg kell azonban jegyezni, hogy a módosítások ismertetése során a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kfttől a tervezéshez kötelezően megvásárolandó alaptérképet használtuk fel, ami – mint a tervezés utolsó fázisában kiderült – a tervezett út nyomvonalának környezetében jelentősen eltér a legújabb földügyi nyilvántartásban szereplő telekállapotoktól. A kötelező alaptérképen az út korábbi kiszabályozásnak megfelelő telekalakítása még csak helyenként szerepelt, így a fentiekben ismertetett helyrajzi számok a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. alaptérképén szereplő helyrajzi számok és telekterületek figyelembe vételével készült. Ezt az E/2016. jelű, Erdőterületek című tervlap szemlélteti. (Az e tervben ismertetett terület-nagyságok csupán tájékoztató jellegűek, a tényleges adatokat a kisajátítási tervek tartalmazzák.) Az út kiszabályozásával érintett területeken túlmenően a módosítás szükségessé teszi csereerdő területek kijelölését is, amelyről jelen dokumentáció 3. fejezete ír részletesen. 

Az R76 gyorsút Balatonszentgyörgy I. ütemének útépítési tervei készítése során az alábbi erdőterületek igénybevételre kerültek: 050/1-es hrsz.-ú ingatlanból 607 m2, a 084/7-es hrsz.-ú ingatlanból 1.372 m2. Az R76 gyorsút II. ütemének útépítési tervei készítése során az alábbi erdőterületek igénybevételre kerültek: 0122/23-as hrsz.-ú ingatlanból 2.737 m2, a 0124/5ös hrsz.-ú ingatlanból 15.988 m2, a 0124/2-es hrsz.-ú ingatlanból 3.100 m2. Ez összesen 23.810 m2 megszűnő erdőterület.

54

Ezek az erdők a 048/31-es, 048/34-es, 048/37-es és a 048/40-es hrsz.-ú földrészleteken kerülnek visszapótlásra (~17.220 m2 + ~8.660 m2 + ~39.170 m2 + ~20.360 m2 = ~85.410 m2). E négy ingatlan az általános mezőgazdasági terület Má* jelű övezetéből kerül a gazdasági erdőterületek Eg jelű övezetébe. 

A Btv. előírásainak betartása viszont szükségessé teszi a 048/11-es hrsz.-ú tábla ~86.820 m2 nagyságú, a hatályos terven a mezőgazdasági terület Máb jelű általános borvidéki mezőgazdasági terület övezete besorolású területrészének átsorolását a gazdasági erdőterületek Eg jelű övezetébe.

Mint az előző fejezetben ismertettük, a hatályos Településszerkezeti terven az akkori előírásoknak megfelelő 100-100 méteres védőtávolság van feltüntetve. Mivel azonban a tervezett út kategóriája megváltozott, így a védősáv kijelölésére más szabályokat kell alkalmazni. Az R76 gyorsút Balatonszentgyörgy térségében egy régóta meghatározott (eddig „Balatonszentgyörgy elkerülőként” ismert) nyomvonalon halad. A gyorsút egy viszonylag új fogalom. A gyorsút fogalma jelenleg még nem szerepel az útosztályok, útkategóriák meghatározását tartalmazó (a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM) rendeletben. Az új gyorsforgalmi útkategória, a „gyorsút" bevezetéséről és alkalmazásának lehetőségeiről szóló 1784/2015. (X.30.) Korm. határozat szerint „A Kormány egyetért az új gyorsforgalmi útkategória („gyorsút") bevezetésének szükségességével a kitűzött közúthálózat-fejlesztési célok elérésének érdekében”, azonban fogalom-meghatározás abban nem szerepel, csak a gyorsút, mint új útkategória kialakításának igényét és egyes speciális jellemzőit fogalmazta meg. Ez alapján és a szakminisztérium által kiadott tervezési útmutató szerint7 a gyorsút az autóút útkategória egyik altípusa. Tisztázást igényel még a „gyorsforgalmi út” szakkifejezés is, ami az autópályák és autóutak gyűjtőfogalma. Az eredeti főútihoz képest az autóút védőtávolsága lényegesen nagyobb. Ma az OTÉK 38. §-a írja elő a különböző létesítmények védőterület-igényét. „Védőterületek 38. § (1) A védőterület a káros hatások elleni védelmet vagy biztonságot szolgáló terület, amely lehet a) védőterület (biztonsági terület), vagy b) nyomvonal jellegű építmény esetén védősáv (biztonsági övezet).”

7

A Gyorsutak megvalósítási céljukat tekintve regionális viszonylatokban kapcsolatot biztosítanak a megyei jogú városok és az ipari-technológiai központok számára, az autópálya-hálózatba történő magas szolgáltatási szintű bekapcsolódást, továbbá egyes kisebb jelentőségű tranzitkapcsolatok létrehozását biztosítják; nyomvonaluk – általános esetben – települési átkelést nem tartalmaz, de indokolt esetben rövid szakaszon – a megfelelő védelmi (forgalombiztonsági és környezetvédelmi) eszközök biztosításával – érinthet lakott területet, haladhat lakóterületek között rendelkezésre álló beépítetlen folyosóban, illetve gazdasági, kereskedelmi területhasználatú környezetben; fő műszaki jellemzőket tekintve – általános esetben – 110 km/órás tervezési sebességű, 2x2 sávos, osztottpályás, csökkentett keresztmetszetű, burkolt üzemi sáv nélküli utak, amelyek a gépjárművek visszatartására alkalmas fizikai elválasztással, valamint különszintű, illetve szabályozott szintbeni csomópontokkal rendelkeznek; csomópontjaik lehetnek különszintűek; egysávos, illetve többsávos irányított áthaladású körforgalmúak; jelzőlámpás forgalomirányítású járműosztályozósak; csak jobbra kisíves mozgásokat tartalmazó csatlakozások, illetve kiválások; az útvonal típusa szerint a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 11. § szerinti „Autóút” és „Autóút vége” táblával megjelölt út; hálózati szerepük, illetve várható forgalmi terhelésük tekintetében lehetnek: „A” típusúak: 22,50 méter széles koronával, az országos közutak betű- és számjel rendszerében „M” jelzéssel ellátva; „B” típusúak: 20,50 méter széles koronával, az országos közutak betű- és számjel rendszerében „R” jelzéssel ellátva.

55

„(8) Az országos közút és vasútvonal mellett nem jelölhető ki új beépítésre szánt terület - a gazdasági területek és a 24. § (2) bekezdés i), k) és n) pontja szerinti területek kivételével a) gyorsforgalmi út esetében az út tengelyétől számított - amennyiben kormányrendelet másként nem rendelkezik - 250-250 m széles területen, b) főút és a gyorsforgalmi úthoz tartozó csomóponti ág esetében az út tengelyétől számított 50-50 m széles területen, (…) (9) Az országos közút mellett nem sorolható közjóléti erdő területfelhasználási egységbe az út tengelyétől számított a) gyorsforgalmi út esetében 100-100 m széles terület, b) főút esetében 50-50 m széles terület.” „24. § (2) Különleges terület i) a nyersanyag kitermelés (bánya), nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület, k) a hulladékkezelő, -lerakó területe, n) a mezőgazdasági üzemi terület,” Jelen tervmódosítás metodikai és jelöléstechnikai szempontból a Településrendezési kódex átmeneti rendelkezései alapján az OTÉK 2012. augusztus 6-i állapota szerint készül, de a hatályos jogszabály szerinti védőtávolságot tartottuk szükségesnek a tervben szerepeltetni. Az OTÉK 250 méteres védőtávolságot ír elő a tervezett gyorsforgalmi utak vonatkozásában8, így a Településszerkezeti terven e beépítésre szánt terület-kijelölést korlátozó védőtávolságot tüntetjük fel.

16. ábra: Az R76 gyorsút érintett szakaszának 250-250 méteres „védősávja” légifotón jelölve

Fentiek alapján az R76 gyorsút mentén kijelölendő a 250-250 méteres sáv az előző ábrán látható területfelhasználású területeket érinti. A csomóponti ágak, a főutak és a vasútvonalak mentén 50 méteres védőtávolságot ábrázoltunk a Településszerkezeti terven. A tervlapokon az elkészült útépítési tervek alapján ábrázoltuk a tervezett külterületi feltáró utakat is, amelyeket a gyorsút megvalósítása miatt megközelíthetetlenné váló külterületi földek kiszolgálásának biztosítása érdekében kell megvalósítani.

8

Az OTÉK a védőtávolság meghatározásában rugalmasságot mutat, hogy azt szakirányú kormányrendelet esetén eltérően is ki lehessen szabályozni. A beépítésre szánt terület-kijelölést korlátozó védőtávolság meghatározására kitér a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (Aptv.) is, azonban a 17. § (1) a) pont – az építési engedély kiadását követő állapotra vonatkozó – előírásánál az OTÉK azonos célú, de nagyobb területre kiterjedő tiltása marad mérvadó; a b) pont pedig az itt említett rendeleti nyomvonal-kijelölés hiánya miatt nem releváns.

56

A tájképvédelmi terület övezetének a hatályban lévő TSZT-ben ábrázolt lehatárolása jelen módosítás során nem változik, így a tervezett R76 gyorsút érintettsége megegyezik a 2011. évben tervezett útéval, tehát a Holládi csomóponttól a téglagyári területrészt, illetve a település központi belterületét Battyánpusztával összekötő 75101 jelű út vonaláig tart. Északi irányban a 7501 jelű út és a Budapest-Nagykanizsa vasútvonal fölött áthaladva az R76. gyorsút nyomvonala egy védett területre érkezik, amely egyrészt az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának területe, másrészt a Natura2000 hálózat része, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területe. Ahol az út elhagyja a 76. sz. főút közlekedési területsávját, és belefut a Nagyrét területébe, ismét a Nemzeti Park területén halad tovább a 7119 jelű, Balatonberény felé tartó útig. Az érvényben lévő Településrendezési eszközök szerint ezen a szakaszon az út az országos ökológiai hálózat magterületén halad tovább, majd a magterületből kilépve az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának területén vezet, amit a 76. sz. főút nyomvonalának elérésekor hagy el. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján azonban ez a terület nem tartozik a magterület övezetébe, a tervezett gyorsút ezen a szakaszon kizárólag országos ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetét keresztezi. Az adatszolgáltatás alapján javítottuk a hatályban lévő településrendezési eszközökben szereplő lehatárolásokat. A fentiekben ismertetett módosításokon túlmenően korrigáltuk a község területén meglévő és tervezett kerékpárutak nyomvonalát (pl. északon, a Zala folyó közelében), az elbontásra kerülő szakaszokat töröltük, a meglévőnek jelölt, de tervezett elemeket a valóságnak megfelelően ábrázoltuk. A meglévőnek jelölt, de nem létező szakaszokat (pl. a Battyánpuszta, Téglagyári út mellett jelölt kerékpárút) szintén töröltük a tervekről. A tervlapokon ábrázoltuk a vízbázis határát, amely a V jelű vízgazdálkodási területen belül található, a tervezett gyorsúttól nyugatra, a közigazgatási terület északi részén. A módosítás tehát kizárólag a településrendezési eszközökben már szereplő gyorsforgalmi út jelenleg ismert nyomvonalának ábrázolására és az út megvalósításához szükséges terület biztosítására irányul. A Településszerkezeti terven átvezetett változtatások figyelembevételével módosul a Külterületi Szabályozási Terv is, amelynek során a módosított vonalvezetésű R76 gyorsút és csomóponti ágai megvalósítása számára szükséges terület kiszabályozása történik meg az időközben elkészült útépítési tervek kisajátítási határainak figyelembevételével, valamint feltüntetésre kerül az út jogszabályban előírt védőtávolsága a hatályban lévő tervben szereplő elkerülő úti nyomvonal közlekedési területe és ábrázolt védőtávolsága helyébe. Az út kiszabályozásra kerülő közlekedési területének határához hozzá igazítottuk a módosítással érintett szomszédos területsávok övezeti határait is. A gyorsút számára szükséges területsáv a külterületen -

a közlekedési és közmű területek KÖu jelű övezetét; az általános mezőgazdasági terület Má* jelű övezetét; a korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mák jelű övezetét; a gazdasági rendeltetésű erdőterület Eg jelű övezetét; a védőerdő terület Ev jelű övezetét;

57

-

a vízgazdálkodási terület V jelű övezetét; a központi vegyes terület Vk-5 jelű építési övezetét; az ipari gazdasági terület Gip3 jelű építési övezetét; a kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Gksz2 jelű építési övezetét,

a belterületen - a településközpont vegyes terület Vt-2 jelű építési övezetét; - az erdőterület Ev1 jelű övezetét; - a zöldterület Zkp jelű övezetét érintik. A hatályos Helyi Építési Szabályzat elsősorban az egyes övezetek, építési övezetek vonatkozásában épületek létesítésére vonatkozó előírásokat tartalmaz, az út kialakítására vonatkozó különleges előírásokat nem fogalmaz meg. A Helyi Építési Szabályzat 8. §-a a beépítésre szánt területek közül a központi vegyes területek övezeteire vonatkozó előírásokat tartalmazza, amelyekben a Vk5 jelű építési övezetre (Gulya csárda) vonatkozó paraméterek között szereplő legkisebb telekméretre „nem osztható” előírás szerepel. Mivel a tervezett út kialakításához szükséges területbiztosítást szabályozási vonalakkal kell biztosítani, azok végrehajtása pedig kötelező, így a „nem osztható” előírást jelen szabályozás során nem kell figyelembe venni. A közlekedési és közmű területekről a HÉSZ 13. §-a szól. A (4) bekezdés szerint a közutak elhelyezésére szükséges területeket a szabályozási terv és az OTÉK 26. §ában előírtak alapján kell biztosítani az alábbiak szerint (az OTÉK 2012. augusztus 6.).

Az előírt szélességeket a jelen terv alapját képező útépítési tervek figyelembe vették. A védőtávolságokról a (6) bekezdés szól, amelyre országos érvényű előírások vonatkoznak. Az előírt védőtávolságok a Szabályozási terven ábrázolásra kerültek. A mezőgazdasági területekre vonatkozó 16. § (2) bekezdése előírja, hogy a mezőgazdasági területen 3000 m2-nél kisebb telket csak közlekedési létesítmények, közmű és hírközlési létesítmények és véderdő létesítéséhez szükséges telkek, és az azok kialakítása következtében visszamaradó telkek kivételével kialakítani nem lehet. Ennek az előírásnak is megfelel jelen terv, hiszen a tervezett szabályozási vonalak által határolt sáv közlekedési létesítmény megvalósítását célozza.

58

A HÉSZ 22. §-ában szereplő környezetvédelmi előírások betartásra kerültek, amit az útépítési tervek megalapozásához készült Környezeti Vizsgálat is bizonyít. A (14) és (17) bekezdésben előírt tiltást, mely szerint „A 76-os meglévő és tervezett forgalmi utak közvetlen környezetében egészségügyi, oktatási és gyermek intézményeket elhelyezni nem lehet.”, ma már – a beépítésre szánt területek kijelölésének tiltásával – magasabb rendű jogszabályok írják elő, így betartásuk biztosított. A természetvédelemről szóló 23. § (5) bekezdése előírja, hogy védett természeti területen új erdő telepítése csak őshonos fafajokból történhet. A (11) bekezdés pedig általánosan fogalmazza meg ezt az elvárást: „A település területén a honos növényfajokat kell alkalmazni.” A tervezett gyorsút miatt megszüntetésre kerülő meglévő és tervezett erdőterületek pótlását tehát őshonos fafajok telepítésével kell megoldani a Településszerkezeti és a Szabályozási tervben kijelölt területeken. A tájképvédelemről szóló 24. § a külterületi utak fásítására, a meglévő fasorok megőrzésére hívja fel a figyelmet. Az útépítési tervek tartalmazzák a tervezett gyorsút megvalósításával párhuzamosan telepítendő növényzetre vonatkozó javaslatokat. A HÉSZ V. fejezete az egyes sajátos jogintézmények követelmény-rendszeréről szól. A 26. § az építésjogi követelményeket fogalmazza meg, amelynek (2) bekezdése a település beépítésre nem szánt területén új építmény építésének feltételeit határozza meg az alábbiak szerint: „… csak akkor szabad ha: -

a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, közérdeket nem sért, az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.”

Fenti előírások betartása teljesül az R76 gyorsút megvalósítása során. A HÉSZ jelen módosítása az R76 gyorsút megvalósítása érdekében kizárólag a módosított Külterület Szabályozási Terv, mint új melléklet, és a Belterület Szabályozási Terv, valamint Battyánpuszta Szabályozási Terve egyes területrészeire készült módosított szabályozási tervlapok beillesztésére irányul.

59

6) KÖZLEKEDÉSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLATOK 6.1.

Közúti közlekedés

Az R76 gyorsút a térség gyorsforgalmi úti bekapcsolását oldja meg. Ez regionális léptékben Nyugat-Dunántúl déli területeinek, elsősorban Zalaegerszeg térségének a bekötését jelenti, a jelen tervben vizsgált helyszínre vonatkozóan – települési léptékben – Balatonszentgyörgy, Tikos, Balatonberény bekapcsolási igényét oldja meg. A kapcsolatot 2x2 sávos, osztottpályás, 20,50 m koronaszélességű, 110 km/óra tervezési sebességű, jellemzően különszintű csomópontokkal megtervezett ún. gyorsút hozza létre. A pálya nyomvonalát az 1. ábra mutatja. A nyomvonal az M7 Holládi csomópontból indul, a 7501 j. összekötő úttal párhuzamosan halad, majd a lakott területek elkerülése érdekében északkelet felé elhúzva, Battyánpuszta és a téglagyár közötti szabad területen halad el. A területhasználati kötöttségek miatt Balatonszentgyörgyöt nyugati oldalon közelíti meg (a közeli vonalvezetés a Kis-Balaton jelenléte miatt szükséges), majd a Zala folyóig a 76. sz. főút jelenlegi nyomvonal-sávját követve, a Balaton és a Kis-Balaton közötti egyetlen lehetséges helyszínen van tervezve. A beruházás speciális jellemzői, hogy a természetvédelmi érintettségből, területhasználati korlátokból, illetve vasúti keresztezési kényszerekből fakadóan viszonylag sűrűn fordulnak elő jelentős méretű műtárgyak (felüljárók), valamint a meglévő utak korrekcióira is szükség van. Az R76 gyorsforgalmi út balatonszentgyörgyi szakaszánál elsősorban a csomóponti kapcsolatoknál és a mezőgazdasági területeket feltáró magánutak, földutak esetében jelenik meg járulékos infrastruktúra igény. A kezdőcsomópontban (M7 Holládi csomópont) a gyorsúti és a helyi forgalom megfelelő elvezetésére egyaránt szükség van. A 7501 jelű összekötőút a Holládi csomópont északi oldalán kisebb nyomvonali korrekcióval lesz bekötve a csomóponti ágakat bekötő új körforgalomba. Az M7 és Battyánpuszta között vadátjáró és földútátvezetés megépítése szükséges. Battyánpuszta mellett a 75101 jelű bekötőút átemelése szükséges, ahol az M7 autópálya irányában csomóponti ágak kiépítésére is sor kerül. Balatonszentgyörgy település mellett, a vasútvonal különszintű keresztezésénél – a helyi adottságokhoz alkalmazkodva – viszonylag bonyolult csomópontrendszer kialakítására kerül sor, hogy a település belső úthálózatát a gyorsútra érkező (és onnan lehajtó) forgalom a lehető legkevésbé terhelje. A 7119 jelű összekötőút és a 76. sz. főút csomópontjánál szükség van a jelenleg fennálló kapcsolat fenntartására, így itt is különszintű átemelés van tervezve. A Zala folyó torkolatáig terjedő további szakasz esetében a gyorsút mentén a Balaton felőli oldalon mutatkozik igény a parti terület megközelítésének megoldására, amihez kisebb feltáróút kialakítására van szükség. 6.2.

Gyalogos közlekedés

A vizsgálati területen a lakóterületi járda (gyalogút) funkción túl nem találhatók klasszikus – városokra jellemző – gyalogos felületek (terek, parkok, sétálóutcák). A hatásterületen lévő belterületi járdákat nem érinti építési beavatkozás (a belterületet érintő útkorrekcióknál – Gulya csárdánál, 76. sz. főút vasúti felüljárónál – egyik esetben sincs meglévő/tervezett járda), az azok környezetében várható forgalmi változás sem jelentős. A tervezési területen ismert gyalogos (és kerékpáros) áramlatokat vizsgálva (17. ábra) megállapítható, hogy a helyi területhasználat, egyeztetések és helyszíni bejárás alapján általában nem mutatkoznak olyan mértékű gyalogosforgalmi igények, amelyek külön tervezési intézkedést indokolnának, azonban lehetnek konfliktusok a gyorsút vonalát keresztező mozgásokat érintően: ilyen reláció a Battyánpuszta ‐ Téglagyár irány, ahol a megjelenő kisebb gyalogosáramlat (a Téglagyár területén

60

lakóépületek is vannak) szempontjából a 75101 jelű bekötőút gyorsutat különszintben keresztező vezetése megfelelő megoldásra kínál lehetőséget. Hollád irányában pedig a távlatban tervezett önálló kerékpárút adhat megnyugtató megoldást a kis létszámú, de fennálló gyalogosmozgás biztonságos elvezetésére.

17. ábra: Balatonszentgyörgy térségében vizsgált konfliktusos gyalogos áramlatok

61

6.3.

Kerékpárút és vegyes használatú közlekedési felületek

A meglévő kerékpáros infrastruktúra, a Balatoni Bringakörút Balatonberény felől a 7119 jelű összekötő úttal párhuzamosan éri el Balatonszentgyörgy közigazgatási területét (egyben a 76. sz. főút/R76 gyorsút nyomvonalsávját), és innen a jelenlegi 76. sz. főúttal párhuzamosan folytatódik. A Bringakörútnak éppen a tervezési területen van egy Balatonszentgyörgy községet bekötő kiágazása, ez a lakott terület nyugati határáig tart (az ún. Gulya csárdáig). A bekötés, valamint a Bringakörút szóban forgó szakasza is érintett a tervezési feladattal, a tervben korrekciókkal biztosították a folyamatosságot. Ami a kerékpáros fejlesztési elképzeléseket illeti, Balatonszentgyörgy – Balatonberénnyel és Vörssel közösen – a TOP aktuálisan meghirdetett pályázati kiírásaira irányulóan egy, a Bringakörutat és a Kis-Balatont összekötő kerékpáros kapcsolatra pályázik, amely kapcsolat keresztezi az R76 gyorsutat. A kerékpáros fejlesztéssel érintett területre 2015. II. félévben egy kerékpárforgalmi feltáró vizsgálat készült (Bonum Via Kft: „Balatonberény - Balatonszentgyörgy - Vörs kerékpáros útvonal pályázati kérelem előkészítő tanulmány”). A három érintett településsel leegyeztetett tanulmány meghatározza a rövidtávon építeni tervezett új kerékpáros kapcsolat nyomvonalát és fizikai kialakítását, valamint a hosszútávon előirányzott kerékpárforgalmi kapcsolatokat. A távlati hálózati javaslatot a 18. ábra mutatja be.

18. ábra: Hosszú távon előirányzott kerékpárforgalmi kapcsolatok

A rövid távon tervezett új kerékpárút az R76 gyorsút nyomvonalát a nagykanizsai vasútvonallal párhuzamosan keresztezi, így – az ott tervezett különszintű kapcsolat miatt – fizikai konfliktus nem alakul ki. Itt a kerékpárút az eddigi előtervek szerint a 7501 j. ök. út mellett, a vasúttól távolabb eső oldalon volt elhelyezve, azonban a településsel folytatott egyeztetés eredményeként a vasút mellé helyezett megoldás került figyelembevételre. A battyánpusztai településrész és a Téglagyár, ill. Csillagvár (múzeum, panoptikum) között előirányzott kerékpáros kapcsolódás (kerékpáros forgalomra megnyitott kisforgalmú út) lehetőségének biztosítása fennmarad a 75101 j. bekötőút és a gyorsút különszintű keresztezésével. A 7501 j. összekötő út Battyánpuszta - Hollád (ill. Tikos)

62

közötti szakaszán távlatban tervezett önálló kerékpárút megvalósítása (a térség kisebb települései, pl. Hollád, Tikos, Vörs, Szegerdő és Főnyed mind Balatonszentgyörgyhöz kapcsolódnak, mint szociális, oktatási és igazgatási központhoz), ennek elhelyezését az R76 gyorsút kezdőszakaszának kialakítása és a holládi csomópont tervezése figyelembe vette, az M7 autópálya kerékpáros keresztezése érdekében külön kerékpáros felüljáró tervei készültek el. A 76. sz. főút vasúti felüljáró északi korrekciós szakaszán a Gulya csárda vonalától a Zala folyóig terjedő meglévő kerékpárútszakasz a Gulya csárda térségében és Zala folyóhoz közeli rövidebb szakaszon a tervek szerint elbontásra kerül (az R76 gyorsút elhelyezése miatt), ennek megfelelően a szerkezeti tervben elhagyásra került, a kiváltás érdekében tervezett új kerékpárút-nyomvonal megjelenítésével egyidejűleg. A település aktualizált kerékpáros hálózati tervével összhangban a gyorsúti tervezési területet érintő önálló kerékpárútszakaszok közül elhagyásra került az R76 Téglagyári csomópont - Battyánpuszta szakasz. Pontosításra került a Battyánpuszta - Balatonszentgyörgy szintbeni vasúti átjáró közötti (tervezési területet metsző) kerékpárútszakasz is, mivel annak „meglévő” besorolása téves volt, valójában jelenleg is csak „tervezett” hálózati elem, ennek megfelelően piros színnel szükséges feltüntetni. A gyorsút Holládi csomópontból kiinduló szakaszánál a kerékpárút a következők szerint lett feltüntetve: az UVATERV által engedélyezési terv szinten megtervezett M7 csomóponti – az autópályát különszintben keresztező – szakasz a részletes tervekkel egyezően (tervezett elemként) került a szerkezeti tervbe. A csomópont és Battyánpuszta közötti szakasz az eredeti településrendezési tartalomnak megfelelően, de tervezett elemként, a Holládi csomópont helyigényének figyelembevételével (csomóponti ágak elhelyezése miatt) szükséges kismértékű korrekcióval került feltüntetésre. 6.4.

Gépjármű közlekedésre szolgáló felületek

A gépjármű közlekedésre szolgáló funkciók helyzetének bemutatását, igényelt és tervezett módosítását egyfelől a 6.1. „Közúti közlekedés” alfejezetben foglaltuk össze. A tervezési szakasz a M7 autópálya - 7501 j. út különszintű Holládi csomópontjának (174+740 km sz.) északi alcsomópontjából indul, ahol a 2x2 sávos R76-os út egy körforgalmú csomópont északi ágaként a meglévő 7501. j. úttal párhuzamosan, egymástól 35 m távolságban vezet északi irányba. A nyomvonal vezetése a Balatonszentgyörgyi különszintű csomópontig bezárólag megegyezik az UVATERV Zrt. által korábban elkészített 2x1 sávos elkerülő út kiviteli tervének nyomvonalvezetésével, így a gyorsút elhelyezése során felhasználjuk a korábbi tervek által kijelölt és megvásárolt területeket. A vizsgált nyomvonal Balatonszentgyörgy belterülete és Battyánpuszta között vezet át mezőgazdasági területeken, nyugatról kerülve el a Csillagvár és a téglagyár területeit. Balatonszentgyörgy települést nyugatról kerüli meg, és külön szinten keresztezi a meglévő 7501. jelű utat, valamint a 26. sz. Balatonszentgyörgy - Tapolca - Ukk MÁV vasútvonalat, majd a 30. sz. Nagykanizsa-Murakeresztút - oh. MÁV vasútvonalat. A 7501 j. összekötő út keresztezésénél az országos út és a vasútvonal felett a meglévő 76. sz. főút műtárgya mellett kerül átvezetésre a gyorsút. Ezt követően a meglévő 76. sz. főút nyomvonal-sávján vezet tovább mintegy 350 m hosszon (a 76. sz. főút nyomvonal-korrekcióval a tervezett gyorsutat alulról keresztezi), majd egy jobb ívvel letérve a meglévő főút nyomvonaláról, azzal párhuzamosan vezet tovább, és külön szinten - felüljáróként - keresztezi a meglévő 7119. j Balatonberényi bekötő utat. A nyomvonal a keresztezést követően is párhuzamosan, mintegy 75 m távolságra vezet a meglévő 76. sz. főúttól, egészen a meglévő Zala híd előtti szakaszig, ahol a továbbvezetés során a meglévő hídműtárgy vonalában, de új műtárgy megépítésével keresztezi a Zala folyót.

63

6.5.       

A gyorsút-szakasz fő kiépítési paraméterei útkategória: gyorsút (gyorsforgalmi útkategória új úttípusa) tervezési sebesség: 110 km/h domborzati viszonyok: síkvidéki forgalmi sávok száma: 2x2 sáv általános koronaszélesség: 20,50 m koronaszélesség csomópontban: 27,50 m teljes keresztmetszeti területfoglalás: főpályán ~38-43 m között változó

Engedélyezési terv szinten kidolgozott csomópontok helyei és típusai:  M7-R76-76 Holládi csomópont

A „Meglévő féllóhere típusú csomópont „T" becsatlakozás átépítése tervezett kedvezőbb helyen, körforgalmú csomóponttá" elnevezésű 2. számú csomópontváltozat valósítandó meg azzal a kiegészítéssel, hogy az R76 Keszthely irányából érkező és az M7 autópályán Budapest irányába továbbhaladó forgalom számára a kiemelt irányt is meg kell adni.  Battyánpusztai csomópont

Az 75101 jelű bekötőút átemelésénél az M7 autópálya irányában csomóponti ágak kiépítésére is sor kerül.  Balatonszentgyörgyi csomópont

A 7501 j. úttal féllóhere típusú csomópont tervezett a 76 sz. főúthoz és a Berzsenyi Dániel utcához alcsomóponttal. 6.6.

Felszíni parkoló

A tervezési területen belül a gyorsút nyomvonala mentén értelemszerűen nem jelenik meg parkolási igény (a szakaszon gyorsforgalmi úti pihenőhely, ill. üzemanyagtöltő állomás nem tervezett, az a műszaki előírások alapján nem szükséges). Az országos közúthálózat gyorsúthoz kapcsolódó külterületi szakaszain parkolási igény nem jelenik meg. A települési átkelési szakaszokon a parkolási igények fennállnak, ennek intenzitásában változás nem várható, településrendezési intézkedést indokoló körülmény nem áll fenn. 6.7.

Kötöttpályás közlekedés

A vizsgált területen a vasúti infrastruktúra vonatkozásában sem a gyorsúti fejlesztés, sem ezen kívüli körülmény nem indokol településrendezési intézkedést. A gyorsút a vasútvonalakat különszintben keresztezi, ez a megoldás a helyi forgalmat lebonyolító balatonszentgyörgyi meglévő szintbeni közúti-vasúti keresztezést azonban nem váltja ki.

64

7) A TERÜLET KÖRNYEZETI ÁLLAPOTA, KÖRNYEZETVÉDELEM, TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM (Az R76 gyorsút M7 autópálya Holládi csomópont és Keszthely 71-75. sz. főút körforgalmú csomópontja közötti szakaszára 2016 júniusában Környezeti Hatástanulmány készült, amelyben a környezeti hatások részletes vizsgálata és a várható hatások előrebecslése megtörtént, ezért jelen fejezet a Környezeti Hatástanulmány felhasználásával készült. A tanulmány Balatonszentgyörgyön kívül a keszthelyi szakaszt is elemzi) 7.1.

Levegőminőség

Az R76 gyorsút által okozott levegő- és zajterhelés nagyban függ a járműforgalom nagyságától, összetételétől, a terjedést befolyásoló egyéb tényezőktől (légkör állapota, beépítettség, növényzettel való fedettség stb.). Levegővédelmi szempontból hatásviselők a nyomvonalak közvetlen és közvetett területein élő lakosság és a levegőminőségi szempontból érzékeny természetvédelmi területeken található élővilág. Az építés – átmeneti jellegű – folyamatában az anyagszállítások, anyagmozgatások, földmunkák és egyéb kivitelezési tevékenységek jelentenek terhelést, amelynek során a szállító járművek és az építőipari gépek kibocsátásaival kell számolni, főként nitrogén-oxidok, szén- monoxid és por vonatkozásában várható kibocsátás. Az építés hatásai csak az épített nyomvonalszakaszra és az ahhoz kapcsolódó szállítási útvonalakra terjednek ki. Az üzemelési időszak alatt az úton zajló forgalomban működő belsőégésű motorok kipufogógázai okoznak levegőszennyezést. A kibocsátások a kipufogó gázok összetevői (NOx, CO, CH,) illetve a kopásokból adódó szilárd részecskék. A folyamatos oszloppá összeálló forgalom vonalszerű szennyező forrásnak tekinthető. Az üzemelés hatását a forgalmi körülmények, a járművek emissziói és a terjedési viszonyok együttes hatása határozzák meg. A tervezett útfejlesztés közvetlen hatásterülete az út nyomvonalának tengelyétől mért kétoldali 50-50 m-es sáv. Közvetett hatásterületnek az a terület tekinthető, ahol a légszennyező anyagok vonatkozásában a koncentrációváltozás a 25%-ot meghaladja. A közvetett hatásterület kiterjedése gázhalmazállapotú szennyezők esetén a nyomvonaltól számított kb. 200-250 m, szilárd anyag esetén 50-80 m-re tehető. Az R76 nyomvonala a településrendezési tervekben már jelölt nyomvonal közelében húzódik, így légszennyezés terhelés és zajterhelés szempontjából a korábbiakban tervezetthez hasonló hatások érvényesülnek az új, módosítandó nyomvonal mentén. 7.2.

Zajterhelés

A zaj- és rezgéshatások területi lehatárolására a 284/2007 (X. 29.) Korm. rendeletben meghatározott módon - zajterhelésre és rezgésterhelésre külön - kiszámítható hatásterület szolgál. Ezen a területen belül kell számítani zajvédelmi illetve rezgésvédelmi hatásra, azaz az ezen a területen lakó, dolgozó vagy rekreációs, vagy különleges tevékenységet folytató emberek a zaj- és rezgésvédelmi hatásviselők. A zaj és rezgés természetre (élővilágra) kifejtett hatása nem része a környezeti zaj- és rezgésvédelemnek, ezzel a hatással a természetvédelmi vizsgálat során kell számolni. Az építési munkák időben változó, nem periodikus jellegű tevékenységek. Az építés első fázisa az átadás tervezett évében, illetve hosszabb kivitelezés esetén az azt megelőző években folyó létesítés, melynek során a különböző kivitelezési munkákhoz tartozó építési, üzemi és közlekedési zaj- és rezgéskibocsátás lép fel.

65

A létesítés folyamán működő zajforrások részben a nyomvonal szűk környezetében üzemelnek, ide tartoznak a földmunkák, a pályaszerkezet megépítése, valamint a közművek, infrastruktúrák és kiegészítő szerkezetek kiépítése; részben pedig a nyomvonal tág környezetében működnek, mint az építőanyagok bányászata, feldolgozása és szállítása. A létesítés a nyomvonal egyes szakaszain egymástól függetlenül folyhat, így ezek a tevékenységek területenként külön kezelhetők. A legtöbb esetben az egyes szakaszok kivitelezési tevékenysége 1 hónapnál hosszabb és 1 évnél rövidebb, bizonyos esetekben 1 évnél hosszabb időszakban intenzív, átmeneti hatótényezőként van jelen. Az üzemelés során az alábbiakat kell figyelembe venni. A gyorsforgalmi utakat négy meghatározott járműosztály tagjai jogosultak használni:    

D1: D2: D3: D4:

személygépkocsi, kisteher-gépkocsi, motorkerékpár; közepesen nehéz tgk.; egyes autóbusz, csuklós busz, nehéz tgk.; pótkocsis tgk., nyerges thgk., speciális tgk.

Ezen járművek közlekedése során zaj- és rezgéskibocsátás keletkezik, ilyen a járművek meghajtásáért felelős motor és áttétel által keltett zaj, az útburkolat és a jármű kerekeinek futófelülete közötti súrlódás zaja valamint az útegyenetlenségeken való áthajtáskor keletkező zaj és rezgés. A létesítményen folyó közlekedés állandó hatótényező, napi szinten időben jelentősen és periodikusan változik, heti (hétköznap/hétvége) szinten kis mértékben időfüggő. A vizsgálati terület különlegessége, hogy a Balaton közelsége miatt évszakos szinten nagyobb forgalmi eltérések várhatóak. A gyorsút egyben elkerülő útként is szolgál. A tervezett út megvalósulása hatással van a közlekedési hálózat más vonalainak zaj- és rezgésterhelésére azáltal, hogy a közúti forgalom egy részét elvonja a párhuzamos, településeket keresztező útvonalaktól, a hozzá vezető bevezető utak forgalmát megnöveli, a vasúti személy- és áruszállításra is alternatívát kínál, így annak forgalmát is csökkentheti, valamint társadalmi és gazdasági hatásai révén abszolút mértékben is változtathat környezete forgalmán. Mivel ezek a változások alapvetően a forgalmi előrebecslés hatáskörébe tartoznak, a zaj- és rezgésvédelem ezen becslések eredményeit bemenő adatként felhasználva vizsgálja az indirekt hatásokat. Az üzemben tartás tevékenységét ezzel szemben állandó hatótényezőként kell számba venni. Az üzemben tartás időben változó, kis és nagyobb időtávlatokban periodikus jellegű hatótényező. Ide tartoznak a napi szintű vagy szezonális karbantartási munkák, az időszakos felújítások, valamint a díjszedési és felügyeleti tevékenység. Az üzemben tartás során építési, üzemi és közlekedési jellegű zaj- és rezgéskibocsátás egyaránt felléphet. 7.3.

Földtani veszélyforrás és ásványvagyon

Az R76 gyorsút balatonszentgyörgyi szakaszának térségére ásványi nyersanyag gazdálkodási szempontból az agyagbányászat előfordulása jellemző. A nyomvonal által érintett területek nyilvántartott bányatelket, vagy kutatási engedéllyel rendelkező területet nem érintenek. A nyomvonal környezetében több bányatelek is található. A gyorsforgalmi út kivitelezési munkáihoz szükséges ásványi nyersanyagok biztosításához természetesen bányászati tevékenység és ehhez bányaterületek szükségesek. Amennyiben töltésanyag beszállítás válik szükségessé, akkor kedvező, hogy e bányák a tervezési területhez viszonylag közeliek; az építés során fellépő szállításigény így csökkenthető. Földtani veszélyforrások (pl.: vízjárással összefüggő földtani veszélyek: belvíz, zagyárak, parterózió; lejtős tömegmozgások: csúszás, rogyás, suvadás, partfal omlás;

66

kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságok: duzzadó agyagok, tőzeges területek, futóhomok, barlangok; emberi tevékenység hatására jelentkező földtani károk: felszínsüllyedés, alápincézettség, alábányászottság stb.) a vizsgált területeken a belvíz kivételével nem ismertek. A Zala torkolat környezetében, ahol a nyomvonal megközelíti a Natura 2000 területet, a Balaton és a Kis-Balaton határát a környezetvédelmi előírások és a magas talajvízszint miatt, betonágyazatba rakott burkolt talpárkok kerülnek kialakításra, keresztmetszetüktől függetlenül. Ugyanígy épülnek meg a függőárkok is. A befogadók vízminőségében védelmére biofiltrációs árkok telepítése tervezett a vízelvezető rendszerhez kapcsolódóan. 7.4.

Tájszerkezet, termőföld védelme

A térség változatos térfelszínnel rendelkezik. következtében sokoldalú a térség gazdálkodása.

A

változatos

talajadottságok

A módosítandó új nyomvonal, a településrendezési tervben jelenleg meglévő nyomvonalhoz képest a tájszerkezet várható alakulásában jelentős változást nem hoz. 

Termőföld igénybevétel

Termőföld területek pontos igénybevételére vonatkozó adat kisajátítási - és területigénybevételi terv hiányában egyelőre nem áll rendelkezésre. A tervezett létesítményhez tartozó területeket a Balatonszentgyörgy elkerülő szakaszon a korábbi 2x1 sávos kialakítással vezetett 76. sz út tervei alapján Beruházó megvásárolta. Ez a szakaszon szükséges terület közel 60% -át jelenti. E szakaszon a megvásárolt területek kibővítésével kell számolni. A további szakaszokon a területigénybevételi tervek készítése a további tervezés feladata. 

Erdő igénybevétele

Erdő igénybevételére vonatkozó szabályok a 2009. évi XXXVII. törvény alapján: „78. § (1) Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, a (3) bekezdés kivételével kizárólag a közérdekkel összhangban lehet. (2) Az erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. Az erdőt kizárólag az engedélyben megjelölt határidőn belül, és az abban meghatározott célra lehet igénybe venni. (4) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás esetén a közérdekkel való összhangot vélelmezni kell. 82. § (4) Az erdészeti hatóságnak csereerdősítést kell előírnia természetes és természetszerű erdő ötezer négyzetméter vagy azt meghaladó mértékű igénybevétele esetén, vagy b) ha az adott térségben az erdő csökkenésének tilalmáról külön jogszabály rendelkezik. a)

(5) A csereerdősítést - a törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adott erdő fekvése szerinti vagy az azzal szomszédos településen kell végrehajtani.” Az erdészeti nyilvántartásban lévő területek igénybe vétele a nyomvonal hosszához viszonyítva nem jelentős. Az érvényben lévő településrendezési tervekben jelenleg meglévő nyomvonal és a módosítandó új nyomvonal között e tekintetben számottevő különbség nincs.

67



Bányák

Az út nyomvonala működő bányaterületet nem érint. A tervezett R76 gyorsút Balatonszentgyörgy elkerülő (2-3 kmsz közötti) szakasza nyugatról elkerüli a Wienerberger Zrt. - balatonszentgyörgyi téglagyár bányaterületét és ásványianyag lelőhelyét (a távolság min. 240 m). 7.5.

Felszíni és felszín alatti vizek, a talaj minőségének védelme

Az engedélyezés tárgyát képező út (R76 gyorsút), kb. 16 km hosszú, 2x2 sávos kialakításra tervezett nyomvonal, illetve környezete (tervezési terület) az M7 autópálya holládi csomópontjától indul, a Kis- Balatont észak-keleti irányból kerüli meg, a Zala-folyót annak torkolata közelében keresztezi, majd a Balaton nyugati partja mentén húzódva éri el a 71 és 75 sz. főutak meglévő körforgalmi csomópontját (Keszthely magasságában). A tervezési terület földrajzilag a Balaton dél-nyugati részén, a Dunántúli dombvidéken, azon belül is a Somogyi dombvidék területén helyezkedik el. A pleisztocén lösz között foltokban pliocén képződmények is előfordulnak. A pliocén főleg homok és homokkő rétegekben jelenik meg, de fás barnakőszén zsinóros aleurit és agyag, valamint kvarchomok, kovásodott homokkő formában is megtalálható. A tervezett R76 gyorsút talajt, földtani közeget érintő legjelentősebb hatótényezője a fizikai területfoglalás, amelyet a tervezési keresztmetszet szerinti 2x2 sávos kialakítás 20,50 méter széles sávot (koronaszélességet) jelent. A 16 km -es körülbelüli hosszt tekintve ez a teljes szakaszon (a keszthelyi területekkel együtt) ~32,8 hektár, melyet a töltések által elfoglalt szélesség mintegy 1,5-szeresére növel. Ehhez adódnak hozzá az úthoz tartozó forgalmi csomópontok által elfoglalt területek. Pihenőhely, pakoló, benzinkút nem létesül a tervezett út mentén, így ezek a területfoglalást nem növelik. A tervezett út végig, teljes hosszában - és minden betétváltozata - külterületen halad, emiatt a talaj szempontjából művelés alóli kivonást jelent. Azonban itt meg kell jegyezni, hogy az M7 autópálya és Keszthely között, a Balatonszentgyörgy elkerülő út és Fenékpuszta elkerülő út (I. és II. szakasz) tekintetében a NIF Zrt. tervelőzménnyel és építési engedélyekkel rendelkezik, amelyek 2x1 sávos főút műszaki tartalomra vonatkoznak. A Balatonszentgyörgy elkerülő szakasz 2x1 sávos főút műszaki tartalommal jogerős környezetvédelmi engedéllyel valamint építési engedéllyel és kiviteli tervekkel rendelkezik; itt a területszerzés 2015 tavaszán elkezdődött és előrehaladott állapotban van (megszerzett területek részaránya >50%). A Fenékpuszta elkerülő I. és II. szakasza is rendelkezik jogerős építési engedéllyel. Tehát a most vizsgált nyomvonalon - bár kisebb, azaz 2x1 sávos kiépítésnek megfelelő területfoglalással, de - jelen fejlesztéstől függetlenül is út létesült volna. A településrendezési tervekben ábrázolt meglévő nyomvonal és a módosítandó új nyomvonal területigénye hasonló. Ezért az új R76 gyorsút miatt szükségessé váló módosítás talajvédelmi szempontból a terület igénybevételtől eltekintve, összességében semlegesnek minősíthető. Mivel mezőgazdasági hasznosítás alatt álló illetve arra alkalmas területen halad a nyomvonal jelentős része, így humuszmentésre lesz szükség. Vízgyűjtőgazdálkodási szempontból a teljes nyomvonal és környezete a „Balaton" részvízgyűjtő területére esik; ezen belül pedig gyakorlatilag a két alegység szintű vízgyűjtő területének határán fut, emiatt lényegében két alegységet érint, váltakozó jelleggel: „4-1 Zala" VGT alegység (a nyomvonal körülbelül fele ezen alegységre esik), és „4-2 Balaton közvetlen" VGT alegység. A tervezett útnak elsődlegesen a felszíni vizekre van hatása.

68

A felszíni vízbázisok között több is található a Balaton déli partján; a tervezett úthoz legközelebbi felszíni vízbázis a Fonyódi. Ez azonban igen jelentős távolságra, 18 kmre található a tárgyi úttól. A nyomvonal által érintett települések (Keszthely, Balatonszentgyörgy) a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló kormányrendelet alapján „érzékeny felszíni vízként kijelölt területnek" minősül, de ennek jelentősége elsődlegesen a települési szennyvíztisztítás miatt van. A tárgyi út szempontjából ennek jelentősége csekély. A talajvíz szinteket illetően a Magyar Állami Földtani Intézet kiadásában megjelent Magyarország 200.000-es földtani térképsorozata szerint a tervezett út DK-i részén a megütött talajvízszint 0,3 - 5,6 m mélységben jelentkezik, nyugalmi szintje 0,3 - 5,4 m mélységben áll be. Itt a nyugalmi és megütött talajvízszint a terepszint alatt átlagosan 1,7 m mélységben található. Jellemzően magas talajvízállású terület Balatonszentgyörgy településtől nyugatra, a Zala árterületén található. Itt a talajvízszint a felszín alatt 0-2,0 m-en húzódik. A Zala keresztezés után, Fenékpusztától északra-nyugatra található szakaszon (kb 9+000 kmsz-től) a hidrogeológiai térképlapok szerint a talajvíz átlagos szintje a felszín alatt 8,0 m nél mélyebben található. A 14+000 kmsz-től a tervezési szakasz végéig (15+300 km sz.) terjedő szakaszon a talajvíz átlagos szintjét a térképlapok a felszín alatt 4-8 m mélységben adják meg. Ezek alapján a becsült maximális talajvízszint a felszín alatt 3,5 m mélységben vehető fel. A tervezett út a település közigazgatási területének északi részén felszín alatti víztestet keresztez. A vízbázisok védelme szempontjából kedvező, hogy kijelölt - felszín alatti - vízbázis védőterületet a nyomvonal, illetve annak egyetlen betétváltozata sem érint. Legközelebbi vízbázis (Tikos, Szegerdő területén) - hidrogeológiai „B" vődőövezete is - min. 1,6 km-re található az R76 tervezési kiinduló pontjától; északi végpontja pedig min, 2,5 km-re található a Hévíz környéki vízbázis(ok) védőövezetétől. A tervezési területen és környezetében több felszín alatti víztől függő ökoszisztéma (FAVÖKO) található, melyek természetvédelmi szempontból is védettek. A KisBalaton például Ramsari Területnek, Natura2000 SCI és SPI területnek is minősül, valamint felszín alatti víztől függő ökoszisztéma. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján – a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelettel összhangban – a nyomvonal és kapcsolódó területek által érintett település elsősorban a „fokozottan érzékeny” területi kategóriába tartozik. DK-i tervezési kiindulóponttól - egy közel 1 km-es rövid „érzékeny" kategóriájú (1+644 - 2+625 kmsz közötti) szakaszt kivéve - egészen 10+365 kmsz-ig „fokozottan érzékeny" (1.c, d) kategóriájú területen húzódik végig a nyomvonal. A fentieknek jelentősége elsődlegesen a burkolt illetve burkolatlan kivitelű csapadékvíz-elvezető árok építése, illetve a csapadékvíz szikkasztás tervezése szempontjából van. Balatonszentgyörgy és Keszthely között a nyomvonal több szakaszon érinti a Balaton törvényben lehatárol felszíni vízminőség-védelmi terület övezetét. A 219/2004. (VII.21.) Kr. előírásából következik, hogy „fokozottan érzékeny" kategóriájú területen szennyező anyagnak a közvetett bevezetése is tilos a felszín alatti vízbe. Emiatt a DK-i tervezési kiindulóponttól - egy közel 1 km-es rövid (1+644 - 2+625 kmsz közötti) „érzékeny" kategóriájú szakaszt kivéve - egészen 10+365 kmsz-

69

ig „fokozottan érzékeny", burkolt csapadékvíz elvezető árok létesítése javasolt, illetve e szakaszon nem javasolt szikkasztásos megoldás létesítése. Normál üzemmenet esetén az építkezés felszín alatti vizeket érintő hatása elviselhető. Utak üzemelése során főként a csapadékvíz bemosó hatásával, a felszínre kerülő szénhidrogén származékok, légszennyező anyagok, a kopó alkatrészek részecskéi, valamint a síkosságmentesítés, és a gyomirtás során felhasznált szerek okozhatnak vízminőségi állapotváltozást. A gépjárművekből kikerülő üzemanyag és kenőanyag, valamint a kopásokból származó azbeszt és nehézfém szennyeződések az úttestre kerülve csapadékvízzel lemosódva juthatnak el a talajba. A gáz halmazállapotú szennyezők a levegőn keresztül ülepedéssel kerülnek a talaj felületére, ahonnan a csapadékvízzel bemosódnak. A fentiek hatása - az eddigi monitoring tapasztalatok alapján - általában elviselhető mértékű, mivel a szennyeződések nagy része az út rézsűjének talaján megkötődik. A településrendezési tervekben jelenleg meglévő nyomvonal és a módosítandó új nyomvonal között a felszíni és felszín alatti vizeket érő hatások tekintetében számottevő különbség nincs. 7.6.

Élővilág

Az út a területfoglalás, terület előkészítés következtében megváltoztatja a tájszerkezetet, valamint a tájképben is maradandó változásokat okoz. Az út létesítésével és üzemeltetésével hosszútávon változik meg a környező élettér, hiszen a töltésen vagy bevágásban vezetett út megváltoztatja a domborzati, lefolyási és mikroklimatikus viszonyokat, ezáltal az út környezetében található természeti viszonyokat is. A létesítés során megváltozik a táj esztétikája és funkciója. Azokon a területeken, ahol a nyomvonal keresztül halad, az addigi területhasználat megszűnik és mesterséges felszínné válik (pl. mezőgazdasági/erdő stb. területek válnak az építés helyszínévé), a megváltozott vegetáció pedig a fauna megváltozását vonja maga után. Az út létesítése elsősorban terület csökkenést, így élőhely veszteséget okoz. Ez a hatás függ az út hosszától, szélességétől illetve a vonalas létesítmény további kapcsolódó létesítményeinek szükségességétől és azok elhelyezési lehetőségeitől, mivel ezek mind területfoglalással járnak. Tájvédelmi szempontból azonban az sem mindegy, hogy a nyomvonal milyen területet érint, ugyanis minél természetközelibb egy területet, annál nagyobb lesz az út létesítése (és később az üzemeltetése) által okozott negatív hatások mértéke. A vizsgált útvonal országos védelem alatt álló területen és egyben tájképi szempontból kiemelt területen is keresztülvezet. A nyomvonalas infrastruktúra egyik legjelentősebb hatása a fragmentációs hatás, amely annak akadály jellegéből ered. Az élőhely-fragmentáció mind a növényzetre, mind pedig az állatvilágra kihat. Az autóút leszűkíti az állatok természetes mozgásterét, illetve kettévágja vándorlási útvonalaikat. A helyváltoztatás korlátozása valamint az úton való átkelés egyaránt ökológia kockázattal jár. A növények egy részének terjedéséhez szükséges az állatvilág közreműködése, így a vonalas létesítmény ezeknek a növényeknek a terjedését is gátolja. Másfelől teret enged az igénytelenebb, tájidegen, invazív fajok elszaporodásának. Az útvonal az Országos Ökológiai Hálózat magterületén és ökológiai folyosó övezetén is keresztül vezet. Az út felszíni hőmérséklete jóval nagyobb, mint a növényzettel borított talajé, és nagyon nagy a napi hőmérsékleti ingadozás. Az úttest magasabb hőmérséklete miatt az út menti talajból fokozódik a víz párolgása, ehhez járul még hozzá az autók által keltett légáramlás is. Ennek következtében az út melletti talajrészek kiszáradnak. A pályák mentén jellegzetes zonáció figyelhető meg: az út mellett szárazságtűrő,

70

melegkedvelő egyéves fajok jelennek meg, és csak távolabb az eredeti növényzet képviselői. Az aszfalt mentén a kozmopolita gyomfajok felszaporodnak, az utak előrenyomulásával ezek is, és velük együtt kártevők, és fogyasztóik is terjednek. Az aszfalt menti élővilág elszegényedik. (Sütő, 1999). Fokozott figyelmet igényelnek ilyen tekintetben az út közelében található értékes fasorok (pl. platánfasor, fenyves fasor). Az élővilág közlekedési eredetű károsodásának legfeltűnőbb formája az állatok elgázolásából eredő veszteség. Az építés ideje alatt számolni kell azzal, hogy a területről az állatok elvándorolnak, illetve viselkedésük megváltozik. A rendszeres emberi jelenlét zavaró hatással jár, így ennek következménye is lehet az elvándorlás. Értékes élőhelyek esetében ez a zavarás nem csak ideiglenes jelleggel jelentkezik, hanem a zavarást nem tűrő fajok végleg elvándorolhatnak a területről. A nyomvonal közvetlen hatásterületén lévő területekben területveszteség következik be. Az érintett területek minősége, természetességi állapota függvényében a területi veszteség általában nem pótolható. A szabad talajfelszínekre visszatelepülő növényfajok közül az invázív fajok megtelepedésének valószínűsége nagy, az özönnövényekkel terhelt környezetben, pedig domináns fajjá válhat a friss felületeken. Az özönnövények terjedésének kedvez az élőhelyek feldarabolódása és az új szegélyek kialakulása. Emiatt az útépítés közvetlen környezetében a védett területek természetes növényállományának a csökkenésével, pusztulásával kell számolni. 7.7. 

Környezeti értékek, természetvédelem Védett természeti területek

A nyomvonal országos jelentőségű védett területet, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területét a 4+530 - 7+430 kmsz között érinti. „Ex lege" védett természeti területet egyik nyomvonalváltozat sem érint. Az R76 tervezett nyomvonala helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint. 

Az Országos Ökológiai Hálózat elemeinek érintettsége

Az Országos Ökológiai Hálózat a Páneurópai Ökológiai Hálózat része. Legfontosabb alkotórészei a magterületek, amelyek természetes, vagy természetközeli élőhelyeket foglalnak magukba, európai, illetve hazai jelentőségű területek, fajok populációinak élőhelyei. Az ökológiai folyosók a vándorló fajok mozgását, az értékes élőhelyek, populációk összeköttetését biztosítják térbeli és genetikai szinten egyaránt. Az ökológiai folyosók hálózatának elemei szervesen illeszkednek az európai, országos, megyei, települési és élőhely szintű ökológiai hálózati felépítésbe. Az ökológiai folyosók kialakításánál törekedtek a folytonos hálózati elemek kijelölésére, de előfordulhatnak megszakított (ún. "stepping stone") hálózati elemek is. Az országos ökológiai hálózat területét az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI törvény jelöli ki. A nyomvonal balatonszentgyörgyi szakasza az illetékes államigazgatási szerv, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján az ökológiai folyosót érinti. A tervezett út puffer területet és magterületet nem érint. 

Natura 2000 terület érintettsége

Az R76 kiválasztott nyomvonal-változata esetében a HUBF30002 „Balaton" és a HUBF30003 „Kis-Balaton" kiemelt jelentőségű természetmegőrzési (SAC) és különleges madárvédelmi terület (SPA) közvetlen érintettségével kell számolni.

71

Részletes kifejtését lásd a környezeti tanulmányhoz önálló dokumentációként mellékelt Natura hatásbecslésekben. 7.8.

Épített környezet és települések

Az épített környezet védelme szempontjából hatásviselők az érintett települések, az emberi tartózkodásra szolgáló építmények. A területfoglalás következtében változások történnek a településszerkezetben, módosulhatnak a meglévő birtokhatárok. A vonalas létesítmény közelében lévő lakó területek értéke az üzembe helyezést követően a megnövekedett forgalom miatt lecsökken, egyes területek jobb megközelíthetőségük miatt felértékelődnek. Az út megépítése a kapcsolódó infrastrukturális és egyéb létesítményeivel változást okoz a település szerkezetében. A beépítés növelése csökkenti a biológiailag aktív felületek arányát. Anyagnyerő helyek létesítése, illetve a terület előkészítési, tereprendezési munkák szintén területhasználati változást okoznak, amelyek ugyancsak a környezet megváltozását vonják maguk után. Művi elemek létesítése nem csak az élővilág, de a települések szempontjából is elválasztó hatással bírnak. A munkagépek a települési környezet levegőszennyezését, az út menti területek károsodását okozhatják, valamint zaj és rezgés szempontjából zavaró hatást fejthetnek ki. Az építéshez kapcsolódó nagy volumenű szállítási nehéz-tehergépkocsi forgalomtól származó rezgésterhelés a szállítási útvonalakhoz közel eső építményekben szerkezeti károkat okozhat. Ez elsősorban a 71-es és 76-os főút lakott területeken átvezető szakaszain jelenthet kockázatot. Az út üzeméből adódó hatás a forgalmi átrendeződéssel függ össze, a települések egyes részeire ható terhelések változását jelenti. A gyorsforgalmi út létesítésének egyik pozitív hatása, a nehéz-tehergépkocsi forgalom elterelése a településeket keresztező 76. sz. főút és 7501 sz. út lakott területeken átvezető szakaszairól. Ennek hatásaként a közlekedési rezgésterhelés csökkenésével az úthoz közel eső ingatlanok esetében a jövőben kisebb amortizációval kell számolni. Az épített környezet alakulásában hosszabb távon változások valószínűsíthetők, mivel az új R76 gyorsút csomópontjainak vonzáskörzetében a beépítésre szánt, azon belül is elsősorban új gazdasági területek megjelenése várható. Ez a nyomvonal módosítástól függetlenül is lezajló folyamat. Hatásterületnek kell tekinteni minden olyan területet, települést, ahol a beruházás bármilyen hatása érzékelhető, és emberi tartózkodásra szolgáló építményeket vagy azok környezetét érinti. 7.9.

Éghajlat

Mivel az éghajlati változásokat igen összetett hatásfolyamatok és kölcsönhatások okozzák, egy kis léptékű projektnek a Föld éghajlatához viszonyított aránya pedig elenyésző (a hatások közvetlenül alig kimutathatóak), a vizsgálatot a klímaváltozást kiváltó, illetve a klímaváltozás okozta tényezők leegyszerűsítésével, a főbb változások és azok vezérlőinek figyelembevételével végezzük. Az utak szempontjából releváns alapvető változások: a hőmérséklet emelkedés, szélsőséges viharok, gyorsan lezúduló nagy mennyiségű csapadék, aszályos időszakok hosszának és gyakoriságának növekedése. Az egyes változások vezérlőinek figyelembevétele az utak éghajlatra gyakorol hatásainak vizsgálata során érdekes, ezek közül is az antropogén tényezők emelendők ki (pl. fosszilis üzemanyagot használó járművek, munkagépek, ÜHG kibocsátó egyéb berendezések).

72

Egy útszakasz megépítése a klímaváltozás szempontjából rövid idejű, lokális hatásokkal járó folyamat. Üvegházhatású gázok keletkeznek mind a munkagépek kipufogógáz kibocsátásával közvetlenül, mind az aszfaltkeverő üzemekben, illetve helyben melegítő berendezések használatával. Az aszfaltkeverésből adódó kibocsátásokat csökkentheti a különböző alternatív eljárások, pl. LEA (Low Energy Asphalt / alacsony energiafelhasználású aszfalt) alkalmazása vagy a betonburkolat. Kedvező hatásokkal jár a klímaváltozás tekintetében az útépítésben alkalmazott újrahasznosítás (pl. lemart aszfalt újrahasznosítása, gumiabroncs-őrlemények adalékként való alkalmazása, aprított vagy vitrifikált „hulladék" útalapba történő bedolgozása), melyek más, energiaigényesebb vagy nagyobb ÜHG kibocsátással járó kezelést váltanak ki, és kevesebb primer nyersanyag bányászatát és szállítását eredményezik. Az útalapokba, töltésekbe szánt anyagok szállítási távolsága jelentősen befolyásolja az útépítés ÜHG kibocsátását a szállítójárművek üzemén keresztül. Mivel a közlekedési infrastruktúra hosszú távra, legalább 50 éves működésre tervezett, fontos figyelembe venni az elkövetkező évtizedek várható éghajlati változásait és ezek következményeit. Ennek megfelelően hatások tekintetében a tervezést érdemes a tervezés során megfontolni az eddig alkalmazott mértékadó paraméterek megfelelőségét. Erre a választ új, a klímaváltozásnak megfelelő szabványok és útmutatók adhatják. Az építkezés során a legtöbb kárt a lehulló nagymennyiségű csapadék okozza, mely általában időbeni késéseket és többlet (javító)munkát jelent. Elárasztott vagy felázott területen az építéssel meg kell várni, míg az előkészített terület vagy a földművek újra járhatóak lesznek, a keresztezendő vízfolyásokon levonulnak a nagyvizek, illetve a munkagödrök vízteleníthetővé válnak. A záporok „romboló" munkája következtében megcsúszhatnak a felépített földművek vagy erodálódik a felszínük, adott esetben újra kell építeni azokat, és emiatt elhúzódik a konszolidációs időszak is. Csapadékos, hűvös időben az aszfalt dermedése tovább tart, illetve gyors kihűlése a hengerelést akadályozza. Az aszályos időszak az útépítést kevésbé befolyásolja, a száraz idő inkább kedvezőnek tekinthető. Szárazság idején a szálló por elleni védekezés válik nehézzé. A nem várt időben bekövetkező fagyok viszont a beépített anyagok minőségét befolyásolhatják; a hideg időben lassul a beton szilárdulása, adalékok hozzáadásával pedig a költségek növekednek. Út üzeméből fakadó hatótényezők és hatásfolyamatok a klímaváltozás szempontjából A külterületen haladó út jelenléte megváltoztatja a mikroklimatikus viszonyokat:   

a környezeténél erősebben felmelegedő, hosszan elnyúló burkolt felszín az út sávjában felmelegíti a levegőt; a felgyorsított vízelvezetés és a burkolt felszín következtében az utakon szárazabb mikroklíma alakul ki; ahol erdő letermelésére került sor az út helyén csökkent a levegőkörnyezet jellemző páratartalma, és nőnek a jellemző szélsebességek.

Összességében az alacsonyabb albedójú burkolt felületek mennyiségi növekedése a reflektált és elnyelt napsugárzás egyenlegét kedvezőtlen irányba, a földi atmoszféra energiájának növekedése, a melegedés felé tolja el. Az út üzemeltetése rendszeres karbantartást igényel, de viszonylag kis intenzitású forgalmat gerjeszt. Az építéshez hasonlóan itt is az összegződő hatás lehet számottevő,

73

ezért kell törekedni a kezelő géppark és az ellenőrzést végző flotta járműveinek ÜHG kibocsátás szempontjából kedvezőbb kialakítására. Az út üzeméből fakadó tényező még az utat használó járműforgalom, a hatás e járművek által kibocsátott ÜHG mennyisége. A klímaváltozással együtt jár az extrém időjárási jelenségek intenzitás- és gyakoriság növekedése. Tartósabbak a forróság hullámok, és erősebbek a viharok, miközben nagyobb mennyiségű csapadék hullik rövidebb idő alatt. Sok esetben a téli csapadék is intenzív záporok formájában hull, vagy a hó nagy tömegben, rövid idő alatt esik le és gyorsan elolvad. Ezek az időjárási körülmények egyrészt kárt tehetnek az utakban, másrészt közvetlenül is akadályozhatják azok forgalmát és balesetveszélyes körülményeket teremtenek. Az útburkolati hibák, a csúszásveszély, a beláthatóság csökkenése a megnövelt sebességű utakon nagyobb veszélyt jelent, különösen akkor, ha a két menetirányt elválasztó távolság és szerkezet csökkentett kialakítású. A változó klímatényezők közvetett hatásai: Magasabb hőmérsékletek  A magasabb hőmérséklet a burkolat lágyulását és kitágulását okozza. Ez, különösen nagy forgalmú utakon nyomvályúsodáshoz, kátyúsodáshoz vezet; a jelentős hőtágulás hidakon elsősorban a dilatációt, de az egyéb kapcsolatokat is terheli.  A hőmérséklet növekedésével a hosszabb távon közlekedő (elsősorban teherjárművek) túlmelegedhetnek, gumiabroncsuk állapota gyorsabban és leszakad, mely balesetekhez vezethet (az úttervezés során ez a körülmény kevéssé vehető figyelembe, pihenőhelyek, abroncsmosók enyhíthetik).  A nagyobb hőingás az utak szerkezeti anyagaira, azok fáradására károsan hat a hőtágulás és összehúzódás amplitúdójának növekedésével.  A felmelegedés ugyanakkor kedvező hatás lehet az utak téli fenntartása szempontjából a kevesebb szilárd csapadék (hó, jég, zúzmara) kialakulása. Intenzív csapadék:  Intenzívebb záporok felszíni elöntést vagy akár áradásokat okozhatnak, melyek enyhébb esetben csak a forgalmat akadályozzák, súlyosabb esetben az út szerkezetét is károsíthatják (kimosódás).  Az elárasztásnak, illetve extrém hóhelyzetnek való kitettség csökkenti a gyorsforgalmi utak elvárt életidejét. A víz- és hóstressz gyakoribb karbantartást tesz szükségessé. Aszály  Az aszályos időszakokban létrejövő tüzek elsősorban a látástávolságot befolyásolják, baleseteket idézhetnek elő, extrém esetben, közvetlen érintettség esetén az út szerkezetét és berendezéseit is károsíthatják. Fagy  A fagy a klímaváltozás során jellemzően rövidebb időszakokban jelentkezik, ugyanakkor a labilisabbá váló éghajlati körülményekkel nagyobb a valószínűsége a területre addig nem jellemző, rövid idejű extrém alacsony hőmérséklet kialakulásának. A fagy az út szerkezetében lokális tágulást eredményez, ami szétrepesztheti (felfagyasztja) a merevebb rétegeket. A fagyott réteg feletti gyors olvadás és beszivárgó vizek az olvadással érintett réteg elfolyósodásához vezethetnek. Intenzív forgalom esetén ez „olvadási kárt", az út teherbírásának csökkenését eredményezi. A fagykár és olvadási kár elkerülésének tervezésekor fontos szempont a talajvízszint (vízutánpótlás) útszerkezethez viszonyított magassága, mely az R76 középső szakaszán jellemzően magas.

74

Erős szelek:  A várhatóan gyakoribbá váló erős széllökésekkel jellemzett periódusok elsősorban a szélnek kitett, magasabb létesítmények, hidak, forgalomirányító eszközök szerkezetében tehetnek kárt. Ezeket célszerű statikailag a várható legerősebb szélnyomásra tervezni. Közvetlen hatásterület az út által keltett mikroklimatikus változások (közvetlen levegő felmelegedés, szárazodás) területe, mely az út környezetének 50 m-es sávjára jellemző. Az éghajlati változásokhoz való közvetett hozzájárulás hatásterülete a bonyolult kapcsolatok miatt az éghajlati rendszerek kiterjedésének összessége, bár az arányokat tekintve az útszakasz hatása ebben kimutathatatlan. 7.10. Hulladékgazdálkodás Az új R76 gyorsút nyomvonala hulladékgazdálkodási területet nem érint. A kivitelezés és üzemeltetés során be kell tartani a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat, de ezt a hatályos településrendezési tervekben jelenleg ábrázolt főút esetében ugyanúgy be kellene tartani, mint az új, módosítandó nyomvonal esetében. Vagyis hulladékgazdálkodás szempontjából a módosítás irreleváns. 7.11. Biológiai aktivitásérték Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 8. § (2) b) bekezdésében megfogalmazottak szerint „újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet”. A tervezett változtatás nem eredményez új beépítésre szánt terület kijelölést, így a biológiai aktivitás érték számítása nem szükséges. 7.12. Összefoglaló A gyorsút megvalósítása környezeti szempontból természetesen kedvezőtlen irányú változást eredményez, hiszen egy jelenleg beépítetlen termőterület igénybevételével valósul meg. Amennyiben a tervezett beruházás megvalósul, az R76 gyorsút kedvező infrastrukturális és gazdasági hatásai e kedvezőtlen környezeti hatást kiegyensúlyozzák. A kialakuló gyorsút közvetlen környezetében fekvő területek rendezett zöldfelületekkel rendelkeznek majd, ami feltétlen kedvező változást jelent. 1. táblázat: 76. sz. főút M7-Keszthely szakasz 2x1 sávos fejlesztésének környezetvédelmi határozatai

Határozat jellege Környezetvédelmi

Tárgya

Száma

engedély

76. sz. főút 0+000 - 7+500 km sz. között NyuDuKTVF Balatonszentgyörgy elkerülő szakasz Előzetes 1636-1/1/2008. környezeti hatástanulmány alapján

EV határozat

76. sz. főút Fenékpuszta elkerülő II. szakasz

TÉR határozat

A 76. sz. főúton megvalósuló fejlesztések NyuDuKTVF környezetvédelmi teljesítményértékelése és Natura 1769-23/5/2013 2000 hatásbecslése

NyuDuKTVF 2263-1/2/2013/I.

75

8) KÖZMŰVESÍTÉSI VIZSGÁLAT ÉS JAVASLATOK (Részlet az „R76 gyorsút kiépítése M7 autópálya Holládi csomópont és Keszthely 71-75. sz. főút körforgalmú csomópontja között" Környezeti Hatástanulmányból. A tanulmány Balatonszentgyörgyön kívül a keszthelyi szakaszt is elemzi) 8.1.

Víziközművek.

A tervezési területen a víziközművek üzemeltetője a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Siófoki kirendeltsége. A tervezett kiváltások száma 10 db. A kiváltásra, bontásra kerülő vízvezetékek átmérői: NA80, NA100; NA150; NA300; NA500. • A tervezett vízvezetékek átmérői: NA100; NA150; NA300; NA500. • A kiváltásra, bontásra kerülő szennyvíznyomócsövek átmérői: NA80; NA100. • A tervezett szennyvíznyomócsövek átmérői: NA80; NA100. • •

Regionális vízvezeték keresztezi a Zala-folyót a 76. sz. út mellett felhagyott régi műtárgy mentén. Ezt a hidat jelenleg nem kezeli senki, és a járda szakaszán vezet át a vízvezeték. A tervezett kialakítás szerint a híd megmarad a jelenlegi helyén, ezért itt kiváltásra nem kell számolni. 8.2.

Távközlési hálózatok

Az M7 és 76 sz. főút közötti szakaszon a Magyar Telekom légkábeles, földkábeles, valamint optikai gerinckábelt, HÍR-SAT Kft optikai gerinckábelét és a vasút területén belül az Invitel optikai kábelét érinti a nyomvonal. A keresztezésekben a kábeleket ki kell váltani. A Magyar Telekom tulajdonú Keszthely - Marcali optikai kábelt mintegy 1 km hosszban kell kiváltani. A 75 sz. főútnál szintén Magyar Telekom tulajdonú optikai kábel található, melyet a végcsomóponti kialakítás miatt mintegy 400 m hosszban kell kiváltani. 8.3.

Közvilágítás létesítése

Közvilágítást a kezdő és a végcsomóponthoz szükséges létesíteni. Mindkét helyen körforgalom létesül. A világítást a körforgalom pályájára, valamit a kivezető ágak kb. 200 m hosszúságú részén az adaptáció miatt szükséges biztosítani. A tervezendő közvilágítási hálózat hosszát mindegyik változatnál azonosnak vettük, mivel a különböző útterv változatok között a körforgalmak tekintetében nincs lényeges különbség. Mindkét körforgalom néhány száz méteres közelében van meglévő középfeszültségű hálózat, ahonnét egy-egy rövid szabadvezetékes leágazás és egy-egy transzformátorállomás létesítése után a közvilágítás energiaellátása biztosítható. 8.4.

Nagyfeszültségű villamos vezeték keresztezése

Az üzemeltető E-ON Nyrt-vel folytatott előzetes egyeztetés során elhangzott, hogy 132 kV-os (120 kV) kábelzsák építését (vegyes szabadvezeték-kábelszabadvezeték szakasz kialakítása) nem támogatja, mivel ebben az esetben a jelenlegi védelmek működése nem megoldott. Ezek alapján amennyiben nem szabadvezetéken lenne tervezett a kiváltás/átépítés, hanem földkábeles megoldással, a kábelszakaszt egészen a Keszthelyi 132/22 kV-os alállomásig kellene elvezetni. Ez akár 7-8 km-es földkábeles nyomvonal kiépítését vonhatja maga után.

76

A földkábeles kialakítás fajlagos kivitelezési költsége, közel 10x-ese a szabadvezetékes hálózat építésének, ami ésszerűtlen költségnövekedést okozna a beruházás során. Fentiek következtében csak szabadvezetékes megoldásra született javaslat. Keresztezés az 3+950 kmsz. környékén, a meglévő távvezeték 44-45. sz. oszlopközében. Tárgyi keresztezés azonos formában szerepel már a 2015 májusában készült, tárgyi út 2x1 sávos kiépítésére vonatkozó kiviteli tervekben. A terv végleges jóváhagyással rendelkezik, a vezeték szabványosításának elvi akadálya már most sincs. A keresztezés szabványossá tételéhez a meglévő 43., 44. sz. oszlopokon meglévő porcelán hosszúrúd szigetelőkből álló kettős tartóláncokat szakadásbiztos szigetelőkből álló láncokra történő cseréjével - át kell építeni. Új tartalomként, tekintettel az új kiépítés szerinti útpálya magasabb besorolását, az utat keresztező 43. sz. oszlopot, illetve az oszlopköz védővezető sodronyát nappali légiakadály-jelző gömbökkel kell ellátni. Az oszlopközben összesen 5 db. nappali légiakadály-jelző gömb felszerelése szükséges. Keresztezés az 4+492 kmsz. környékén, a meglévő távvezeték 41-43. sz. oszlopközeiben. Tárgyi keresztezés azonos formában szerepel már a 2015 májusában készült, tárgyi út 2x1 sávos kiépítésére vonatkozó kiviteli tervekben. A terv végleges jóváhagyással és jelenleg érvényes vezetékjogi engedéllyel rendelkezik, a vezeték szabványosításának elvi akadálya már most sincs. A keresztezés szabványossá tételét a meglévő 42. sz. oszlop elbontásával, s nyomvonalban a felüljáró két oldalára 1-1 db „Boglár" KOT+12 magasítású tartóoszlop beépítésével, a feszítőköz sodronyainak cseréjével, továbbá a meglévő és megmaradó feszítőoszlopok adott oldalain meglévő porcelán hosszúrúd szigetelőkből összeállított feszítő láncainak szakadásbiztos szigetelőkből álló láncokra történő cseréjével és védővezető feszítő bekötések cseréjével át kell építeni. Az oszlopközben összesen 5 db nappali légiakadály-jelző gömb felszerelése szükséges. Keresztezés a 6+290 kmsz. környékén, a meglévő távvezeték 34-36. sz. oszlopközeiben. Tárgyi keresztezés kiépítése során a meglévő 35. sz. oszlop az építendő útpálya kisajátítási területére esne. A keresztezés szabványosítása érdekében a 35. sz. meglévő oszlopot bontani szükséges, s az út két oldalára 1-1 új tartóoszlop beépítése szükséges (35., 35/A. sz. oszlopok). Az oszlopokon és sodronyon összesen 6 db. nappali légiakadályjelző gömb felszerelése szükséges. Megközelítés a 6+760 - 7+260 kmsz. környékén, a meglévő távvezeték 33. és 34. sz. oszlopok közelében. Az oszlopokon összesen 4 db nappali légiakadály-jelző gömb felszerelése szükséges. Keresztezés a 7+260 kmsz. környékén, a meglévő távvezeték 32-33. sz. oszlopközében. A keresztezés a függőleges magasságok szempontjából vélhetően beavatkozás nélkül megfelel, tekintettel a keresztezéshez közel elhelyezkedő, meglévő 33. sz. rendkívül magas oszlopra. Az oszlopközben összesen 3 db . nappali légiakadály-jelző gömb felszerelése szükséges, mivel az előző pont miatt a 33. sz. oszlopra már felkerülnek a szükséges jelzések. Keresztezés a 8+510 kmsz. környékén, a meglévő távvezeték 26-27. sz. oszlopközében. Tárgyi keresztezés azonos formában szerepel már a 2014 januárjában készült, tárgyi út 2x1 sávos kiépítésére vonatkozó kiviteli tervekben. A terv végleges jóváhagyással rendelkezik, a vezeték keresztezése a korábbi tervek alapján beavatkozás nélkül szabványosnak minősült.

77

Időközben az útpálya kialakítása nagyban megváltozott, azonban a tervezett keresztező út várhatóan terepszinten halad, mivel a távlatilag tervezett M75 csomópont felülről fogja keresztezni az útszakaszt. A függőleges magasságok szempontjából vélhetően beavatkozás nélkül megfelel, tekintettel a keresztezés két oldalán elhelyezkedő, OSF+4 magasítású, 26-27. sz. meglévő feszítőoszlopokra. Az oszlopközben összesen 6 db. nappali légiakadály-jelző gömb felszerelése szükséges. Keresztezések és megközelítések a 8+660 - 9+760 szelvények között, a meglévő távvezeték 20-26. sz. oszlopok közötti szakaszán. Tárgyi szakaszon a tervezett M75 csomópont felüljáró miatt várhatóan szabványtalan lesz a 25-26. sz. oszlopköz a függőleges magassági követelmények miatt, a 21., 22. és 23. sz. oszlopok várhatóan az út által kisajátított helyre esnek. Fentiek elkerülése, illetve a vezeték és az útpálya többszöri keresztezésnek elkerülése érdekében a tárgyi szakaszon az alábbi beavatkozást látjuk célszerűnek: a meglévő 21-25. sz., 5 db meglévő oszlop és hozzá tartozó vezeték szakasz, ~1340 m hosszban bontásra kerül, és ezzel együtt 6 db. új oszlop beépítésével egy új nyomvonal, ~1400 m hosszban kerülne kiépítésre, az Egyesített-övcsatorna nyugati oldalán haladva. Az elképzelt megoldás megvalósítására 1 db. magas tartóoszlop, 2 db. normál magasítású tartó-, illetve 3 db. 140°-170° törésszögű feszítőoszlop beépítésére van szükség. A meglévő 25-26. sz. oszlopközbe, a felüljáró mellé egy magas tartóoszlopot kell beépíteni, a meglévő 25. sz. oszlop bontásra kerül, s az eredeti nyomvonalban tovább haladva, tőle ~120 méteres távolságban egy új feszítőoszlopot kell beépíteni. Onnan a nyomvonal északi irányba fordulva halad ~800 m hosszban, majd egy 149°-os töréssel keresztezi a csatornát, a tervezett utat és 230 méter után visszatér az eredeti nyomvonalra. A szakaszon összesen 11 db. nappali légiakadály-jelző gömb felszerelése szükséges. Keresztezések és megközelítések a 9+760 - 10+760 szelvények között, a meglévő távvezeték 17-21. sz. oszlopok közötti szakaszán. Tárgyi szakaszon a meglévő 18. és 19. sz. oszlopok várhatóan az út által kisajátított helyre esnek. Fentiek elkerülése, illetve a vezeték és az útpálya többszöri keresztezésnek elkerülése érdekében a tárgyi szakaszon az alábbi beavatkozást látjuk célszerűnek: a meglévő 18-20. sz., 3 db. meglévő oszlop és hozzá tartozó vezeték szakasz, ~600 m hosszban bontásra kerül, és ezzel együtt 3 db. új oszlop beépítésével egy új nyomvonal, ~600 m hosszban kerülne kiépítésre, a tervezett útpálya keleti oldalán haladva. Az elképzelt megoldás megvalósítására 1 db. normál magasítású tartó-, illetve 2 db. 170°-180° törésszögű feszítőoszlop beépítésére van szükség. A meglévő 20-21. sz. oszlopközbe, a 20. sz. oszlop mellé egy új vonalfeszítő oszlop kerül beépítésre, s onnan a nyomvonal az úttal párhuzamosan, annak keleti oldalán, 600 méter hosszban halad az eredeti nyomvonalban elhelyezett, új 18. sz. oszlopig. Az új 18. sz. oszlop, megközelítőleg a meglévő 17-18. sz. oszlopköz közepére kerül beépítésre. A szakaszon összesen 8 db. nappali légiakadály-jelző gömb felszerelése szükséges. Megközelítés a 10+760 - 11+760 kmsz. szelvények környékén, a meglévő távvezeték 15. és 16. sz. oszlopai közelében. 8.5.

Kis- és középfeszültségű elektromos hálózatok kiváltása

I. tervezési szakasz: Az útpálya építése miatt a pálya területére kerülő elektromos vezetékeket ki kell váltani a pálya melletti területre. A Holládi csomóponttól Balatonszentgyörgy belterületének határáig (kb. az 5. km szelvényig) a Balatonszentgyörgy elkerülő 2x1 sávos kialakításra készített kiviteli tervben a vezetékek kiváltására kész tervek állnak rendelkezésre.

78

1+520 km szelvény közelében a vezeték az R76. út tervezett nyomvonalát a 124. és 126. oszlopok között 20 o-os szögben keresztezi. A 125. oszlop pedig a 76. út melletti baloldali tervezett árok rézsűjébe esik. A vezetéket a 124. és 126. oszlopok között át kell építeni. Az út 39 o-os keresztezéséhez 188 m hosszban új nyomvonalon lesz kiváltva az É128-É130. új tervezett oszlopok között. 1+920 km szelvény közelében az R76-os út baloldalán a földút burkolattal ellátott szakaszán a Keszthely-Balatonszentgyörgyi vezeték 122/1. oszlopa, amely a Vörs 22 kV-os vezeték leágazó oszlopra is, a földút tervezett burkolt szakaszának szélébe esik, át kell helyezni. Az oszlopnál van FAM leágazással kiépítve a Vörsi 22 kV-os vezeték leágazása. Az elbontott oszlop helyett attól 6 m-re a tervezett út melletti árok külső széle mellé kell beállítani az új B12-800 tartó/leágazó oszlopot. 2+300 km szelvény közelében a vezeték a 76-os út nyomvonalát laposan, 9 o-os szögben keresztezi, valamint a 118, 119 és 120-as oszlopok a tervezett út nyomvonalába esnek. A vezetéket a 117.sz. BPF 12-2700 feszítő oszlop és a 121es B12-400 tartó oszlop között 490,3 m hosszban el kell bontani. A kiváltási szakasz új nyomvonalának hossza az É. 117. és az É. 123. oszlopok között 510 m. Az É.119. sz. oszlopra kerül áthelyezésre a Balatonszentgyörgy II. sz. téglagyár 22 kV-os leágazása. A meglévő M1. és az új leágazó oszlop között 28 m-es új vezetékszakaszt kell kiépíteni. 2+840 km szelvény közelében a Battyánpuszta jelű vezeték a Keszthely Balatonszentgyörgy 22kV-os vezeték M114. oszlopáról ágazik le. A vezeték 1. sz. BB12-1350 oszlopkapcsolós feszítő oszlopa a tervezett R76. út nyomvonalába esik, ezért ezt el kell bontani. A vezetéket az új oszloposztás miatt az M2. és az M114. leágazó oszlopok között át kell építeni. II.

tervezési szakasz:

A 6. km szelvény közelében a Gulya csárdát ellátó elektromos hálózatot át kell építeni. A csomóponti átépítés és az útkorrekció jobboldalára tervezett kerékpárút nyomvonalába esik a Gulya csárda meglévő oszloptranszformátor állomása - azonosító száma 22108 - és a 22 kV-os tápvezeték 7,0 m hosszban. A meglévő OTR 20/400/160 kV A-es transzformátor állomást el kell bontani, a meglévő 3x502 AASC vezetéket a leágazási M92. oszlopig vissza kell bontani. Az új OTR-FF-1400 160 kVA-es oszloptranszformátor állomást az M1 oszloptól 40 m-re (a meglévő nyomvonalban maradva) kell beállítani. A transzformátor állomásra 0,4 kV-os, 4 leágazásos elosztószekrényt kell elhelyezni. Az R76. sz. főút 4+735 km sz-ben kiépített Berzsenyi u. és a Gulya csárda parkolójának behajtását biztosító csomópontban a Berzsenyi u. mellé tervezett kerékpárút nyomvonala elüti a Gulya csárda trafójától fektetett és a Berzsenyi Virág u.-i 0,4 kV-os légvezetékes hálózatot megtápláló 0,4 kV-os kommunális kábel nyomvonalát. A kábelt a bontandó OTR transzformátor állomástól 180 m hosszban el kell bontani a Berzsenyi u-ban a kerékpárút átereszig. A kábel kiváltását az új OTR állomás 0,4 kV- os szekrényéből a tervezett kerékpárút és az út kisajátítási területének határa között tervezett. A Fenékpusztai csomópontot keresztező szabadvezetékeket is ki kell váltani új nyomvonalra. A csomópont körforgalma fölé nem kerülhet szabadvezeték. A tervezett nyomvonal a körforgalomból kivezető ágakat érinti keresztezéssel az út feletti 7 m-es szabványos magasság betartásával. A meglévő 76-os út nyomvonalától külön nyomvonalon tervezett útpálya miatt a 6+260 és a 7+260 km szelvények közötti szabadvezeték hálózatot ki kell váltani.

79

A 9. km szelvény körüli területen is ki kell váltani a hálózatot a terve zett útpálya miatt. A területen 2 db. 20 kV-os szabadvezeték halad közel párhuzamosan. A meglévő 76-os út és a vasútvonal csomópontja közelében lévő transzformátorállomást bontani kell, és helyette új kompakt transzformátorállomás kell felállítani. A természetvédelmi szempontokat figyelembe véve itt 20 kV-os kábelhálózatot kell létesíteni a szabadvezeték helyett. A kisfeszültségű oldalon új nyomvonalon kell a hálózatot átépíteni. A 10 - 12 km szelvénye között a kiváltott szabadvezeték helyett a 120 kV-os vezeték biztonsági övezetében 20 kV-os kábelt kell létesíteni. A 12. km szelvény és a végcsomópont közötti szakaszon több helyen keresztezi a gyorsút a meglévő szabadvezetékes hálózatot, azonban az alapváltozatnál elmarad a 10 - 12 km szelvény közötti hálózatkiváltás nagy része. 8.6.

Szénhidrogén vezetékek

A tervezéssel lehatárolt területre vonatkozóan elosztói engedéllyel az E-ON Középdunántúli Gázhálózati Zrt. rendelkezik. A vezetékek nyomásfokozata 3,0 bar és 6,0 bar. Középnyomású és a nagyközépnyomású hálózat keresztezi a tervezett út nyomvonalát. A keresztező vezeték szakaszokat ki kell váltani. A keresztezésekben a vezetékeket azonos átmérőben, az útpályán túlnyúlóan kell kiváltani. A fenékpusztai csomóponti kialakítás miatt a középnyomású vezetékhálózatot érintően ~500 m, míg a nagyközépnyomású hálózatból ~300 mt kell kiváltani.

80

9) ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 9.1.

Összefoglaló vizsgálat

9.1.1. Előzmények A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény örökségvédelmi hatástanulmányra vonatkozó előírásai a hatályos településrendezési eszközök készítése óta megváltoztak. A törvény korábbi örökségvédelmi hatástanulmányra vonatkozó 66. §-át hatályon kívül helyezte a 2014. évi CVI. törvény 81. § (1) d). pontja 2015. január 1-től. Ugyanakkor új előírásként beiktatta az örökségvédelmi hatástanulmányra vonatkozó előírásokat ugyanannak a törvénynek a 85/A. §-a. 2015. január 1-től a vonatkozó előírás így szól: „85/A. § (1) Örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni a település településfejlesztési koncepciójának kidolgozása során. Ha a településfejlesztési koncepció készítésekor nem készült, vagy a rendezés alá vont területre nincs örökségvédelmi hatástanulmány, vagy van, de az tíz évnél régebbi, akkor azt a rendezés alá vont területre el kell készíteni. Nem kell örökségvédelmi hatástanulmányt készíteni, ha az Étv. 8. § (2) bekezdése szerinti véleményezési eljárásban az illetékes államigazgatási szerv véleménye szerint a rendezés alá vont terület örökségvédelmi szempontból nem érintett. (2) Az örökségvédelmi hatástanulmányban megfogalmazott értékvédelmi terv szerint kell meghatározni az örökségvédelemmel érintett területekre vonatkozó településfejlesztési és településrendezési eszközöket.” Az előírás alapján a Településfejlesztési koncepcióhoz szükséges elkészíteni az örökségvédelmi hatástanulmányt. Az idézett (1) bekezdés szerint jelen tervezés keretében régészeti vonatkozásban nem készül részletes Örökségvédelmi hatástanulmány, mivel Balatonszentgyörgy község közigazgatási területére 2006-2007-ben készült hatástanulmány a 2007-ben jóváhagyott településrendezési tervekhez. 2016 júniusában a Mott MacDonald Magyarország Kft. környezeti hatástanulmányt készített az R76 gyorsút kiépítése az M7 autópálya Holládi csomópont és Keszthely 71-75. sz. főút körforgalmú csomópontja közötti szakaszra, amelynek részét képezte az épített környezet, a települések és a kulturális örökség vizsgálata és hatásbecslése is. A jelenleg tervezett változás a 2002-ben elfogadott településfejlesztési koncepció megváltoztatásával nem jár, hiszen az már tartalmazta a 76.-os számú főút községtől déli irányba történő elkerülő szakaszának kiépítését, mint az önkormányzat legfontosabb fejlesztési elképzelését. A településrendezési eszközök 2011-ben módosításra kerültek a 76-os főútvonal Balatonszentgyörgyöt elkerülő szakaszának engedélyezése érdekében. Jelen dokumentáció készítésének célja csupán a Településszerkezeti terv, a Szabályozási terv és a Helyi Építési Szabályzat kismértékű módosítása a megváltozott közlekedésfejlesztési elképzelések településrendezési tervi alapjainak megteremtése érdekében. Balatonszentgyörgy község érvényben lévő Településszerkezeti és Szabályozási tervében a 2011-ben illetékes államigazgatási szerv adatszolgáltatása alapján szerepelnek a nyilvántartott régészeti lelőhelyek. A művi értékek védelmére, így a tervlapokon feltüntetett régészeti lelőhelyekre a Helyi Építési Szabályzat 25. §-ának előírásai vonatkoznak.

81

9.1.2. Régészeti emlékek Azonosított régészeti lelőhelyek Balatonszentgyörgy közigazgatási területén a KÖH Régészeti lelőhely Nyilvántartásának közhiteles adatszolgáltatása alapján 10 évvel ezelőtt készített településszerkezeti terve és Örökségvédelmi Hatástanulmánya szerint 31 darab lelőhely van nyilvántartva. A Településszerkezeti és Szabályozási tervlapokon a település közigazgatási területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek lehatárolásra kerültek. 9.1.3. Régészeti lelőhelyek védelme A kulturális örökségről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) alapján a nyilvántartott lelőhelyek (ex lege) általános régészeti védelem alatt állnak. 9.1.4. Jogszabályi környezet A régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a törvény az alábbiakat mondja ki: „19. § (1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal, beleértve az ásványi vagyon kitermelését is (a továbbiakban együtt: fejlesztések, beruházások), a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket jogszabályban meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. (2) A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.” „22. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén megelőző régészeti feltárást kell végezni.” A beruházások kivitelezésekor előkerülő régészeti leletek esetén a kulturális örökség védelméről szóló 2001 évi LXIV. törvény szerint kell eljárni. A régészeti lelőhelyekre a Helyi Építési Szabályzat 25. §-ának alábbi előírásai vonatkoznak: „25. § (4) A szabályozási terven műemléki környezetként (MK) és régészeti területként (R) jelölt és körülhatárolt területeken az építési engedélyezési eljárási ügyekbe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Irodáját (KÖH) szakhatóságként be kell vonni. (5) Régészeti tárgyak előkerülése esetén az építési munkálatokat fel kell függeszteni, és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a KÖH-t a leletről azonnal értesíteni kell.” Balatonszentgyörgy hatályban lévő településrendezési eszközei felülvizsgálatra szorulnak, mert a Helyi Építési Szabályzat előírásai már nem felelnek meg a magasabb rendű jogszabályoknak, de a régészeti területtel érintett telkekre a 2001 évi LXIV. törvény előírásai vonatkoznak, így védelmük biztosított a HÉSZ felülvizsgálatáig is. 9.1.5. A tervezési területet érintő azonosított régészeti lelőhelyek rövid összefoglalása A tervezett nyomvonal Zala megyét érintő szakaszán több régészeti lelőhely, illetve nagy kiterjedésű, eddig kutatással nem érintett régészeti érdekű terület található. Az építési engedéllyel rendelkező, korábban 1*2 sávosra tervezett ún. Fenékpuszta elkerülő út tervezése során készült a 2 sávra vonatkozó terepbejáráson alapuló Előzetes régészeti dokumentáció 1. fázis, amely dokumentáció a jelen tervezési folyamat során is jól használható régészeti hatáselemzést is tartalmaz.

82

A korábbi főúti fejlesztés előkészítése során több örökségvédelemmel foglalkozó dokumentáció és határozat született, pl. a Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Örökségvédelmi Központ által 2013-ban készített „76. sz. főút Balatonszentgyörgy elkerülő szakasz (projektkód: K076.01) Előzetes régészeti dokumentációja”, valamint a „76. sz. főút Fenékpuszta elkerülő I. és II. szakaszok (projektkód: K076.04) Előzetes régészeti dokumentációja”. A 76 sz. főút 2x1 sávos Balatonszentgyörgyöt elkerülő útszakaszának előzetes régészeti dokumentációja alapján a tervezett nyomvonal által érintett terület 500 mes pufferzónájában 12 ismert (nyilvántartott) régészeti lelőhelyre utaló adatot gyűjtöttek össze. A terepbejárás eredménye szerint a tervezett nyomvonal 3 régészeti lelőhelyet tengelyben keresztez, 1 lelőhelyet pedig érint. 9.1.6. A tervezett módosítás hatásai a régészeti örökségre A tervezett nyomvonal földmunkái veszélyeztetik a régészeti örökség ismert, azonosított, továbbá eddig ismeretlen, esetleg váratlanul előkerülő elemeit. 2. táblázat: Az azonosított régészeti lelőhelyek és azonosítóik Balatonszentgyörgy térségében Sorszám:

Név (Nyilvántartási szám):

ERD szám:

1.

Balatonszentgyörgy - Szent-kút (54711)

ERD_1

2.

Balatonszentgyörgy - Faluvégi- dűlő 2 (54716)

ERD_2

3.

Balatonszentgyörgy - Kocsmaházi - dűlő IV. (Nyilvántartásban nem szerepel)

ERD_3

4.

Balatonszentgyörgy - Kenderföldek összevon lelőhely (19749)

ERD_4

Forrás: Előzetes régészeti dokumentáció 76. sz. főút Balatonszentgyörgy elkerülő 1+240-8+068 kmsz közötti szakasz

A Helyi Építési Szabályzatról szóló 5/2007./III.1./önkormányzati rendelet 1. melléklete sorolja fel a település régészeti területeit, amelyek közül az alábbiak érintettek a tervezett beruházással: „9./ Kenderföld : HRSZ : 263-265, 099/4-7, 099/9, /10, /20 15./ Faluvégi dűlő : HRSZ : 87-89, 93-99, 784, 802, 803, 039/1, 088/11, 089/4, /5, /6, 25./ Szent kút : HRSZ : 057.” A Kocsmaházi-dűlő IV. a HÉSZ mellékletének felsorolásában sem szerepel. A tervezési terület régészeti szempontból védett lelőhelyeken halad át, így a beruházás megkezdése előtt megelőző feltárás szükséges, melynek keretében szükség esetén leletmentést végeznek. Tekintettel a tervezett megelőző régészeti feltárásra és régészeti felügyeletre, a tervezett fejlesztés kivitelezése a régészeti leletekre várhatóan nem gyakorol jelentős hatást. Értékvédelmi szempontból az esetleg felszínre kerülő leleteknek értékteremtő hatása van. Az üzemeltetés a régészeti lelőhelyekre már nincs hatással. A kivitelezés során esetlegesen újabb kulturális (régészeti) értékek, lelőhelyek kerülhetnek elő. Az új nyomvonal műemléki védettség alatt álló épületet, területet a balatonszentgyörgyi szakaszon nem érint. Az épített műemléki értékek között helyi védelem alatt (is) áll a Balatonszentgyörgy Puszta fakereszt. A feszület a nyomvonal tengelytől 135 m-re található.

83

9.1.7. A régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatok, költségek Nyilvántartott régészeti lelőhely esetében: A Kötv. 19. § (1) bekezdés rendelkezése szerint a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni. Ha a lelőhelyek elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A tervezett munkálatok kizárólag a feltárás befejezése után kezdődhetnek el. A régészeti feltárások költségét, a mentő feltárások kivételével annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált (Kötv.19. § (3), 22-23. §). A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülés 9 ezrelékét kell költség-előirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére (Kötv 23. §. (1)). A feltárásra jogosult intézményekről a Kötv. 20. § (2) bekezdése rendelkezik. A szükséges feltárások rendjét a régészeti lelőhelyek feltárásának … részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII.18.) NEFMI rendelet határozza meg. A tervezett beruházások előtt szakhatóságként meg kell keresni a területileg illetékes Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodáját. Nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások esetben a 257/2012. (IX.14.) Korm. rendelet alapján kell eljárni. Váratlanul előkerülő régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni: Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. Ha bármilyen tevékenység során váratlan régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (kivitelező, beruházó) a Kötv. 24. §-a értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni, és az emlék vagy lelet előkerülését az önkormányzat jegyzőjének és a területileg illetékes múzeumnak haladéktalanul jelenteni, valamint a helyszín és a lelet őrzéséről gondoskodni. A régészeti lelőhelyek megrongálását, megsemmisítését, gondatlan kezelését a Kötv. 82. § alapján szankcionálják. 9.2.

Változtatási szándékok

9.2.1. A tervezési területeken jelentkező módosítási szándékok A Településszerkezeti terv és a Szabályozási terv módosító javaslata csupán a tervezett R76 gyorsút területbiztosítását célozza, amely 4 nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint. 9.2.2. Az épített környezet értékei A tervezéssel érintett területen belül és annak közvetlen környezetében nem található nyilvántartott országos vagy helyi épített érték, műemlék vagy nemzeti emlékhely, illetve védelemre érdemes egyéb épített érték. A módosítással érintett terület a településszerkezet szempontjából nem rendelkezik értékes egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzőkkel, sajátosságokkal. Ezért a módosítások révén nem feltételezhető épített kulturális örökséget érintő negatív hatás. 9.2.3. A táji és természeti adottságok, zöldfelületek A módosítással érintett terület érint országos jelentőségű védett természeti területet, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területet (Natura 2000 területet) és az országos ökológiai hálózat övezetét.

84

Jelen módosítás Balatonszentgyörgy meglévő tájhasználati konfliktusain (a biológiailag aktív területek és ezen belül is a természeti szempontból értékes területek csökkenése, a településszerkezeti elemeket tagoló zöldfelületek hiánya nem változtat. A tervezési terület nagy része jelenleg is beépítésre nem szánt közlekedési terület, és a terv-módosítás során is az marad, csupán a tervezett gyorsút megvalósítása érdekében a korábbi tervekben kijelölt sáv szélesítése szükséges. Az R76 gyorsút megvalósítása során a terület növényállománya várhatóan kedvező irányban változik az út mentén tervezett erdősávok, a közlekedési infrastruktúra mentén fennmaradó zöldfelületek fokozatos beültetésével. Ezáltal a terület tájképi megjelenése a távlatban nem lesz kedvezőtlen hatású. A módosítás a település zöldfelületi rendszerében változást nem eredményez. 9.2.4. Településszerkezet és területhasználat, településkarakter, szerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok

telek-

A kialakult településszerkezeten a tervezett módosítás nem változtat, a területhasználatban a kialakult lakóterületi, mező- és erdőgazdálkodási jellegen a javasolt átsorolás csupán minimális mértékben változtat és a telekszerkezet is csak a tervezett út területkijelölésével érintett keskeny sávban változik a javasolt módosítás révén. A telekhasználat annyiban változik, hogy a jelenleg hatályos tervben tervezett út számára kialakítandó területsáv kiszélesedik, és a mellette megfigyelhető területhasználat csekély mértékben módosul, csökken a szomszédos mezőgazdasági és erdő (elsősorban tervezett erdő-) területek nagysága. A tervezett gyorsút megépítése a beépítés jellegében nem idéz elő változást. 9.2.5. Területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében Balatonszentgyörgy ősi magját a központi belterület utcái, telekstruktúrája, beépítési jellege és épületei képviselik. A tervezési terület a falu történeti magjától távol található, így a tervezett módosítás a település területhasználatában és területi állapotban nem okoz kedvezőtlen változást. 9.2.6. Infrastrukturális változás A tervi elhatározások szerint a területen a hatályos településrendezési eszközökben már kijelölt gyorsforgalmi út helyigénye változik csak meg. Az út megvalósítása során a közművek kiépítése az elkészült részletes útépítési tervek alapján a meglévő közműhálózatokról biztosítandó. 9.2.7. Népesség, életmód, társadalom, kultúra változása A tervezési területen javasolt módosítás a népesség, életmód, társadalom és kultúra terén nem hoznak lényegi változást. A tervezett útépítés a lakosság helyben tartását szolgálhatja a jobb megközelíthetőség következtében esetleg idetelepülő vállalkozások, szolgáltatások miatt. Kedvező hatással lesz a falu társadalmi életére, lakhatási körülményeire a jelentős forgalommal terhelt út elkerülő szakaszainak megépítése, a település belterületi részeinek elkerülése.

85

9.3.

Hatáselemzés

9.3.1. Történeti településhálózati következmények A történetileg kialakult településhálózaton a terv nem változtat. A település kapcsolata a szomszédos és távolabbi településekkel kialakultnak tekinthető, de az elérhetőségben minőségi javulás várható. Balatonszentgyörgy meghatározó, a külső kapcsolatait biztosító úthálózata már évszázadok óta megfigyelhető nyomvonalakon épült ki, amelyeken jelen terv jelentős mértékben változtat. 9.3.2. Természeti, táji hatások A módosítással érintett területsáv jelenleg kialakult közlekedési terület, mező- és tervezett erdőgazdálkodási terület, ahol említésre méltó növényállomány csak a kisebb meglévő erdőfoltokon található. A jelen tervmódosításban szereplő beépítésre nem szánt közlekedési terület egy része már a korábbi tervekben is közút építése céljára kijelölt területként szerepelt, de a természeti környezet védelme érdekében fontos megjegyezni, hogy a tervezési területen a tervezett gyorsút kialakítása során a tájbaillesztés követelményeire, az esztétikus megjelenésére és az intenzív zöldfelületek kialakítására feltétlenül oda kell figyelni, amely különösen a kialakuló rézsűkön, fennmaradó kisebb szigetszerű területrészeken fontos követelmény. 9.3.3. A településkép feltárulásának változásai A településkép jelen tervezés esetében a tervezett gyorsút felől feltáruló látványt jelenti, amely a fentiekben leírtak szerint nem sérül, sőt a részletes útépítési tervek zöldfelületi javaslataival előnyére változhat. 9.3.4. Történeti térbeli rendszerek alakulása A történetileg kialakult régi településmag szerkezetén a terv nem változtat, mivel jelen tervmódosítás célja egy belterületi településrészeket elkerülő út kiépítése. A módosító javaslat jellege következtében a történeti településszerkezet védelme biztosított. Történeti térbeli rendszernek tekinthető még Balatonszentgyörgy főbb útjainak hálózata, amelyek már a II. és III. katonai térképeken is fellelhetők voltak. E hálózaton jelen terv kedvező irányban változtat. 9.3.5. Műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében Balatonszentgyörgyön hét országos védelem alatt álló műemlékek található. A település négy műemléke az ősi településrész dél felé futó utcájában, a Csillagvár utca mentén található (a Népművészeti tájház, a Szt. György szobor, a Szt. Vendel szobor és a Szentháromság szobor). A Csillagvár és annak műemléki környezete az Irtási dűlőben helyezkedik el. Battyánpuszta területén egy magtár áll műemléki védelem alatt. Ezeket a tervezett gyorsút megvalósítása miatt szükségessé váló módosítás nem érinti. Sok a helyi értékvédelem alatt álló épület. Ezek elsősorban a központi belterületen található lakóépületek, a vasútállomás épülete, a templom, négy kereszt és a Szentháromság szobor. Ezeket a javasolt módosítás nem érinti. Helyi védelem alatt áll a battyánpusztai kastély épülete is, amely a módosítással érintett terület tágabb környezetében található.

86

A helyi egyedi védelmet élvező épületek tehát a belterületi részeken találhatók. Jelen módosítás e terület szerkezetének, telekstruktúrájának, utcaképeinek, épületeinek, jellegzetességeinek megőrzését nem veszélyezteti. 9.3.6. Műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei A településen országos védettség alatt álló értékeket jelen módosítás nem érinti, így fenntarthatóságuk biztosított. 9.3.7. Településkarakter változásának hatásai A település karaktere jelen módosítás során megmarad, a tervezési területen javasolt módosítás a kialakult településszerkezeten kedvező irányban változtat a község belterületeit elkerülő út megvalósítása miatt. 9.3.8. Környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései A környezeti terhelések szerencsére Balatonszentgyörgy épített örökségének környezetében nem jellemzők. A település ősi magját képező területen csupán lakóépületek és kisebb intézmények találhatók, amelyek környezeti terhelése mérsékelt, így az épített örökség védelme biztosított. Balatonszentgyörgy jelen terv-módosítással érintett területe a történeti településrészektől távolabb, elsősorban külterületi, beépítetlen részeken található, és a tervezett gyorsút elkerülik a belterületeket. 9.3.9. Folyamatok iránya, visszafordíthatósága Mint korábban említettük, Balatonszentgyörgy épített örökségét nem fenyegeti veszély a településrendezési terv-módosításban jelölt változtatás végrehajtása révén. 9.3.10. Kárenyhítés lehetőségei

lehetősége,

költsége,

illetve

ellentételezésének

Az előzőekből következik, hogy kárenyhítésről a Balatonszentgyörgyi épített értékek esetében nem szükséges gondoskodni. 9.4.

Összefoglaló

Összefoglalva a jelenleg tervezett módosítás a község tekintetében pozitív hatásokkal jár. Balatonszentgyörgy község térsége munkaerőhelyzetének távlati alakulása a gazdasági termelés fejlesztését igényli, mivel jelenleg a falu lakosságának legjelentősebb része a környező településeken, illetve a közeli nagyvárosokban dolgozik, nagyon nagy az ingázási arány. Ennek visszaszorítása érdekében a helyi munkalehetőségek körének bővítése szükséges. A tervezett gyorsút pozitív hatással lehet a gazdaságfejlesztésre, megteremtheti kisebb üzletek, szolgáltatások, újabb munkalehetőségek kialakításának feltételeit. Mivel a tervezett módosítás Balatonszentgyörgy külterületi részeit érinti, a gyorsút megvalósítása a meglévő falusi utcák forgalmának jelentős csökkenését eredményezi majd. A kedvezőbb közlekedési lehetőségek miatt esetlegesen megtelepedő üzletek, szolgáltatások lehetővé tehetik a lakosság megfelelő színvonalú ellátásának, kedvező lakókörülményeinek biztosítását. A tervezett gyorsutat úgy kell kialakítani, hogy az esztétikus megjelenésével hozzájáruljon a község kedvező képének megőrzéséhez. Balatonszentgyörgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2007. (III.1.) számú önkormányzati rendelete szól Balatonszentgyörgy Község Helyi Építési Szabályzatáról. A műemlék- és településkép-védelemről, a helyi értékvédelemről és a régészeti lelőhelyek védelméről az önkormányzati rendelet 25. §-a rendelkezik.

87

A település jelenleg érvényben lévő Szabályozási tervén különböző sraffozásokkal, az OTÉK által előírt jelölésekkel feltüntetésre kerültek a védett területek, illetve létesítmények területi lehatárolásai (egyedi műemléki védettség, helyi egyedi művi érték, régészeti lelőhelyek). 9.5.

Tervezői nyilatkozat

Jelen módosításhoz új örökségvédelmi hatástanulmány (régészeti munkarész) nem készült, mivel Balatonszentgyörgy Község Önkormányzata a település tekintetében tíz évnél nem régebbi hatástanulmánnyal rendelkezik, amely Balatonszentgyörgy község településrendezési eszközeinek a részleges módosításához készült 2006-2007ben. A jóváhagyott településrendezési eszközökhöz készült örökségvédelmi hatástanulmány továbbra is érvényes. A tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá jelen terv elkészítésére jogosultsággal rendelkezem. Budapest, 2016. november hó

Szabóné Pányi Zsuzsanna vezető településrendező tervező Tervezői nyilvántartási szám: TT-1-13-0404

88

10)

MELLÉKLETEK

89

1. számú melléklet:

90

2. számú melléklet:

91

3. számú melléklet: A Balatonszentgyörgy Településszerkezeti terve és Helyi Építési Szabályzata részleges módosításához (R76) beérkezett előzetes vélemények összefoglalója (Véleménykérő levél kiküldése 2016.06.29.) sz. Államigazgatási szerv Részvétel Előzetes vélemény / Válasz 1. Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, + CD + A tárgyalásos eljáráshoz kéri igazolni, hogy az R76. beruházása a Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Teljes, papír nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások Építésügyi Osztály – ifj. Horváth János osztályvezető úr, megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. állami főépítész törvény hatálya alá tartozik. A NIF válaszát még nem kapták meg ez ügyben. Ha nem kiemelt jelentőségű, akkor teljes eljárás lefolytatása szükséges. Kéri a hatályban lévő településrendezési eszközöket is megküldeni a véleményezési dokumentációval együtt. Kéri a településfejlesztési döntés megküldését, valamint a partnerségi egyeztetésről szóló döntést és annak szabályait is. Az eljárás megkezdéséig kéri a partnerségi egyeztetés lezárásáról szóló jegyzőkönyvet is megküldeni. Felhívja a figyelmet arra, hogy az OTÉK 2012.08.06-án hatályos településrendezési és tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának megfelelő terveket 2016.12.31-ig jóvá kell hagyni és hatályba léptetni, valamint 2018.12.31-ig lehet alkalmazni. Kéri az erre vonatkozó döntést meghozni. Felhívja a figyelmet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárásának szabályaira. Általános jogszabályi előírások (településrendezői tevékenység, Étv., OTrT, Btv.). A véleményezési dokumentációt kéri a települési főépítész aláírásával is ellátni a tervezők aláírásával együtt. Tájékoztat arról, hogy adatszolgáltatási kötelezettsége nincs. Mivel a tervezett módosítás az R76. gyorsút beillesztésére irányul, a Btv. 22/A. § (3) bekezdésében előírt kiemelt térségi övezetek lehatárolásától és az OTrT 12/A. § (4) bekezdésén alapuló igazoló számítástól eltekint. OTrT-nek és Btv-nek való megfelelés igazolása szükséges. Tájékoztat arról, hogy ha a tervezett módosítás és a területrendezési tervek összhangja nem igazolható, területrendezési hatósági eljárást kell lefolytatni. Kéri a hatályos HÉSZ-ben is feltüntetni a javasolt módosításokat. Mivel új beépítésre szánt terület kijelölése nem történik, a BIA érték számítást nem kéri.

2.

Baranya Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és + Természetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szakértői Osztály – Galambos Tamás osztályvezető

3.

Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

+ CD + Teljes, papír

Környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartja szükségesnek a környezet védelméért felelős szervekkel egyetértésben, mivel a környezeti hatástanulmány elkészült és a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatásra került. Kéri az eljáráshoz a környezetvédelmi engedélyt mellékelni. Ha a beruházás nem rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel, kéri a környezeti vizsgálatot az egyeztetési eljárás megkezdéséig lezárni. Kéri a környezeti vizsgálat készítéséről szóló döntést az eljáráshoz megküldeni. Adatszolgáltatás megadását nem tartja szükségesnek, figyelemmel a vonatkozó környezetvédelmi és építési engedélyre. Az engedélyezési eljárások alapját képező környezeti hatástanulmány és a műszaki engedélyezési dokumentáció alapján kell elkészíteni a településrendezési eszközök módosítását. A további eljárásban nem kíván részt venni. Környezeti vizsgálat lefolytatását nem tartja szükségesnek. 1. levél: Tájékoztat arról, hogy a levél nem tartalmazta a térképmellékletet, amit kér mielőbb megküldeni. 2. levél: Általános jogszabályi előírások. Tájékoztat a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó ingatlanokról, és a fokozottan védett 0115/2-es hrsz.-ú ingatlanról, a települést érintő két NATURA 2000 területről. Felajánlja az egyeztetés lehetőségét. Az UVATERV Zrt-vel lefolytatott egyeztetések alapján közösen kialakított megoldást kell átvezetni a településrendezési eszközökbe. Környezeti vizsgálat elvégzését abban az esetben nem tartja szükségesnek, amennyiben az a kapcsolódó út tervezés folyamatában mind a természeti területek és értékek, mind a táj vonatkozásában elkészül. A településrendezési tervet befolyásoló ágazati fejlesztési elképzelést nem ismer. Részt kíván venni. 3. levél: Kiegészítésként csatolja a természetvédelmi és tájképvédelmi területek térképét.

4. 5. 6. 7.

8.

9.

10. 11.

12.

Vas Megyei Katasztrófavédelmi Műszaki Igazgató-helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság

Igazgatóság -

Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Marcali + Katasztrófavédelmi Kirendeltség Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság + CD vagy Papír Somogy Megyei Kormányhivatala Népegészségügyi + CD Főosztály – Dr. Fadgyas Erzsébet főosztályvezető, megyei tisztifőorvos

Hatáskör hiányát állapítja meg, és az ügyet átteszi a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz. Tűz- és polgári védelmi, iparbiztonsági szempontból kifogást nem emel. Részt kíván venni.

A módosítás ellen nem emel kifogást. Adatszolgáltatási kötelezettsége nincs. Ha a megküldött dokumentumokhoz képest érdemi változás nem lesz, nem kíván részt venni. Környezeti vizsgálat lefolytatását nem tarja indokoltnak. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási + CD + online Figyelembe kell venni az OTrT és a Btv. előírásait. Általános jogszabályi Hivatala felület előírások. Nem adatszolgáltatásra kötelezett és a környezeti vizsgálat megítélésében nem illetékes. Más adatszolgáltató megkeresését nem tartotta szükségesnek. Részt kíván venni. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Somogy Megyei Kormányhivatal Kaposvári Járási + CD Tájékoztat, hogy a tervezett módosítás 6 nyilvántartott lelőhelyet érint, és Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály – Völgyesi megadja ezek leírását. Mivel a tervezett módosítás nem számol új beépítésre Tamás osztályvezető szánt terület kijelölésével, a módosítások ellen kifogást nem emel, észrevételt nem tesz. Örökségvédelmi hatástanulmány készítésének előírásai. A nyilvántartott műemléki értékek, műemléki jelentőség területek, műemléki környezet, valamint a régészeti lelőhelyekkel kapcsolatos tájékoztatást a Forster Központtól kell kérni. Részt kíván venni. Somogy Megyei Kormányhivatal Földhivatal Főosztály – + CD Az R76. gyorsút kialakításához szükséges termőföldek igénybevételéhez a Molnár Gábor főosztályvezető Marcali Járási Hivatal Földhivatali Osztálya megadta a más célú hasznosításra vonatkozó engedélyeket a szükséges előírásokkal együtt. Az útépítéshez szükséges területek kisajátításához szükséges földmérési munkarészek elkészítéséhez az adatszolgáltatást megadta. Amennyiben további adatokra van

13.

Somogy Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és + CD Erdőgazdálkodási Főosztály – Hercegfalviné Demeter Erzsébet főosztályvezető

14.

HM Hatósági Hivatal

15.

Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság – Dr. Heffer Attila r. alezredes, rendőrségi főtanácsos Baranya Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési + CD és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály

16.

17.

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hatósági Osztály

+ CD

+ Papír vagy CD vagy online felület

szükség, azt a Járási Hivataltól kell kérni. A kisajátítással kapcsolatos munkarészek még nem érkeztek meg a Hivatalhoz zárolásra. A településrendezési eszközök módosításához hozzájárul. A további eljárásban csak akkor kíván részt venni, ha a más célú hasznosításra engedélyezett földrészleteken kívül további termőföld igénybevétele szükséges. A környezeti vizsgálat ügyében a Járási Hivatal az illetékes. Megküldte a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületekre és az erdőterületek rendeltetésére vonatkozó adatszolgáltatást. Az eljárásban akkor kíván részt venni, ha az erdőtörvény hatálya alá tartozó területet érintenek a módosítások (erdőterület igénybevétele, fásításból történő fakitermelés). Az OTrT szerinti kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetébe vagy honvédelmi terület övezetébe tartozó ingatlant nem tartanak nyilván. Mivel a tárgyi módosítás a honvédelem érdekeit nem érinti, a Magyar honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért észrevételt nem tesz. A további eljárásban nem kíván részt venni. A jóváhagyott dokumentációt kéri.

A módosítás területén szénhidrogén bányászati létesítmény, valamint szénhidrogén szállítóvezeték, szilárdásvány bányászati bányatelek nem található. A módosítás megkutatott és nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon, valamint földtani veszélyforrás területet nem érint, nem szerepel a Felszínmozgásos területek kataszterében. A módosítással szemben kifogást nem emel. Megállapítja, hogy (földtani és ásványvagyon védelemre vonatkozó) szakterületét érintően jelentős környezeti hatás nem várható, ezért környezeti vizsgálat lefolytatását nem tarja szükségesnek. Részt kíván venni. A szolgáltatókról a Hatóság internetes honlapján érhetők el információk. Indokoltnak tartja ezek bevonását a tervezésbe.

18.

Földmérési és Távérzékelési Intézet

+

19. 20.

Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi Vagyongazdálkodási Központ Somogy Megyei Önkormányzat Főépítésze

21.

Keszthely Város Önkormányzat

+ CD

22.

Balatonberény Község Önkormányzat

+

23.

Balatonkeresztúr Község Önkormányzat

+

24. 25. 26. 27. 28.

Balatonújlak Község Önkormányzat Hollád Község Önkormányzat Tikos Község Önkormányzat Vörs Község Önkormányzat Gyenesdiás Község Önkormányzat

-

Részt kíván venni. (Kéri a terv megküldésekor az iktatószám feltüntetését és a Hírközlési munkarész csatolását!) A FÖMI-nek rendelkezésére állnak a kiváló-, jó termőhelyi adottságú szántóterületek, illetve az erdőtelepítésre javasolt erdőterületek vonatkozásában a lehatárolási adatok, melyeket térítésmentesen szolgáltatnak egy webes felületen keresztül. Ehhez adatokat kérnek az Önkormányzattól.

és + Papír

Előzetesen nem tesz észrevételt. Részt kíván venni. A módosítás célja illeszkedik a város fejlesztési elképzeléseihez. Részt kíván venni. A módosításhoz hozzájárul. A további eljárásban nem kíván részt venni. A módosítással kapcsolatban javaslatuk, észrevételük nincs. Az R76. gyorsút nem érinti a település közigazgatási területét. A további eljárásban nem kíván részt venni. Nem válaszolt! Nem válaszolt! Nem válaszolt! Nem válaszolt! Nem válaszolt!

2016. 08. 12.

4. számú melléklet: Balatonszentgyörgy hatályos Településszerkezeti terve

5. számú melléklet: Balatonszentgyörgy hatályos Külterületi Szabályozási Terve

98

6. számú melléklet: A tervezési területre releváns HÉSZ előírások kivonata Balatonszentgyörgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2007./III.1./sz. rendelete BALATONSZENTGYÖRGY KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL (egységes szerkezetben a 9/2015.(VII.29.)önkormányzati rendelettel, a 10/2011.(IX.8.) önkormányzati rendelettel. a 13/2009.(XI.26.)önkormányzati rendelettel és a 11/2009./(IX.24.)önkormányzati rendelettel) I. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Központi vegyes terület 8.§. (2)

A szabályozási terven a terület jele : "Vk". A szabályozási terven Vk1-Vk5 jelű övezetek jelöltek, A beépítési mód meghatározását, az építmény magasságot, a beépítettség mértékét, és a minimális teleknagyságot a szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint :

Övezet jele Beépítési Mód SZK Vk5

Építmény Beépítettség Legkisebb Telekszélesség Telekmélység magasság max telekméret min. min. max. m % m2 m m Kialakult Nem Nem növelhető osztható BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közmű területek 13.§.

(3) A közlekedési, közmű és hírközlési létesítményeket és azok területeit a szabályozás terv tünteti fel. (KÖu-közutak, KÖk-vasút, KÖ-közmű) (4) A közutak (KÖu) elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembe vétele mellett a szabályozási terv és az OTÉK 26.§.-ban előírtak alapján kell biztosítani. (5) A közutak, a vasút és a közművek védőtávolságait a vonatkozó szabvány előírások és szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni. (6) Az utak, és a vasút védőtávolságain belüli építési hatósági ügyekben a közlekedési szakhatóság és az üzemeltetők szakvéleményét ki kell kérni. (7) A közlekedési, és közmű területeken a közlekedési és közmű létesítményeken kívül közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, igazgatási épületek, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakás, helyezhetők el. Az épületeket teljes közművel kell ellátni. (8) Az újonnan nyitott utcákban közvilágítás kiépítése és utcai fásítás telepítése kötelező. Mezőgazdasági területek 16.§. (2) Mezőgazdasági területen 3000 m2-nél kisebb telket

99

a) közlekedési létesítmények; b) közmű és hírközlési létesítmények; c) véderdő létesítéséhez szükséges telkek, és az azok kialakítása visszamaradó telkek kivételével kialakítani nem lehet.

következtében

III. FEJEZET Környezet-, táj-, természet-, kulturális örökség védelem Környezetvédelem 22.§. (3) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, b) megelőzze a környezetszennyezést c) kizárja a környezetkárosítást (4) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyezőanyag-kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl. A területre a vonatkozó korm. rend. (Lásd : 5. számú mell.) alapján az általános és ökológialilag sérülékeny területre vonatkozó hatásértékek az érvényesek. (10) A településen a zajvédelem az országos előírások és a községi önkormányzat vonatkozó (Lásd : 5. számú mell.) rendelete szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. (14) A 76-os meglévő és tervezett forgalmi utak közvetlen környezetében egészségügyi, oktatási és gyermek intézményeket elhelyezni nem lehet. (17) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén a tengelytől számított 50 méter, országos főút mentén 100 méter, továbbá közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető. Természetvédelem 23.§. (5) Védett természeti területen az erdő elsődleges funkciója védelmi, szálaló vágás és természetes felújítás megengedett. Új erdő telepítése csak őshonos fafajokból történhet. (11) A település területén a honos növényfajokat kell alkalmazni. Tájvédelem 24.§. (1) Táj- és településkép-védelmi okokból útsorfásítást kell végezni az utak mentén. (3) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani. (4) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell. V. FEJEZET

100

Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere. Építésjogi követelmények 26.§. (2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha: - a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, - közérdeket nem sért, - az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.

101

7. számú melléklet: A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek

102

8. számú melléklet: Az országos ökológiai hálózat övezetei

103

9. számú melléklet: A Natura 2000-es területek

104

10. számú melléklet: Kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterületek

105

11. számú melléklet: Erdőtelepítésre elsődlegesen és másodlagosan alkalmas területek

106

12. számú melléklet: Erdőterületek

107

13. számú melléklet: Csereerdő területekről szóló levél

108

14. számú melléklet: Erdők elvi igénybevételéről szóló jogerős határozat

109

110

15. számú melléklet: Azonnal végrehajtható környezetvédelmi engedély (a 68 oldalas engedély a digitális dokumentációban megtalálható)

111

27. oldal 1. bekezdés:

112

BALATONSZENTGYÖRGY településrendezési eszközeinek módosítása az R76 gyorsút M7 - Keszthely közötti szakasz megvalósítása érdekében. I

Recommend Documents