100 év BALATONFÜREDEN Múzeumpedagógiai segédfüzet a 11-12-13. évfolyam számára
TÁMOP-3.2.8.B-12/1-2012-0003 azonosító számú projekt „FÜRED A MAGYAR KIRÁLYSÁG DÍSZE” elnevezésű program részére Balatonfüred, 2012 - 2013.
Kiadó: Balatonfüred Kulturális Közgyűjtemény Fenntartó Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Dallos Krisztina Sorozatszerkesztő: Tóth Györgyi A füzet szerkesztője és részben írója: Praznovszky Mihály Grafika: Farkas László Borító fotó: Vörös Ákos Készült Veszprémben a Prospektus nyomdában,Veszprém, Tartu út 2013. ISBN ISBN 978-963-89091-7-6
Balatonfüred több száz éves múltra visszatekintő kisváros a Balaton északi partján. A ma ismert legkorábbi írásos dokumentum 1211-ből származik. Természeti értékei, kulturális hagyományai méltán tették híressé. Az 1971-ben városi rangot kapott Balatonfüred egykor külön életet élő három településrésze: Füred, Arács és a fürdőtelep mára egybeépült. A település vízparti része a XVIII. század végére fürdőházzal, szállókkal, vendéglőkkel rendelkező gyógyfürdőhely. A fürdő nagy része a pannonhalmai bencés apátság birtokában volt, amely arra törekedett, hogy a gyorsan változó fürdőigényeknek megfelelően bővítse a szolgáltatásokat. Történelmi, kulturális szerepe a reformkorban vált igazán jelentőssé, a politikai és irodalmi élet egyik központja. Itt járt Kossuth Lajos, Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kisfaludy Sándor, Vörösmarty Mihály, Garay János és még hazánk sok más neves személyisége. A gyógyfürdőzés, lett az első magyar nyelvű dunántúli kőszínház, a hajózás és vitorlázás, a híres Anna-bál, a szőlő
és borkultúra emlékei teszik a várost ma is meghitt hangulatúvá. Jókai Mór egykori nyaralója ma emlékmúzeum. A 20. század elejére kialakul a parti városrész arculata. Füred és Arács községekben a hagyományos életmód szerint éltek az emberek. A szántóföldi gazdálkodás mellett a legjövedelmezőbb gazdálkodási ág a szőlő és gyümölcstermesztés, valamint háztáji állattartás volt. Az árukat egész évben a vásárokon, piacokon értékesíthették a gazdálkodók és az iparosok. A lakosok egy részének a nyári üdültetés, vendégforgalom és a terményeik nyaralóknak történő értékesítése adott szezonális munkát. A Zala megyéhez tartozó Füred 1871-től járásbírósági székhely lett, ez sokat segített a további fejlődésében. A lakosság száma a 19. század végén Füreden alig 2000 fő. 1909-ben gördül be az első vonat a füredi vasútállomásra. A 20. század első évtizedeiben kezdődik meg minden korábbinál gyorsabb fejlődése, amely egyaránt kihat majd a fürdőtelepre és Füred és Arács községekre is.
3
Jókaival kezdődik minden Jókai Mór (1825-1904) Balatonfüred irodalmi hagyomány rendszerének kultikus alakja. Pedig előtte is megfordultak, alkottak már nagy írók városunkban. Talán Pálóczi Horváth Ádámtól indul a sor, majd jön Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Garay János, Czuczor Gergely, Vörösmarty Mihály s mind valahányan. S Jókai után is ki mindenki érkezik, pihen, alkot Füreden! De Jókai Füredre épített villájával, húsz éven át tartó itteni nyári pihenésével meghatározta Füred irodalmi hírnevét az országban. S persze Az arany ember, amelyet itt írt 1870-ben, s amelyet maga is a legjobb művének nevezett. Nem csoda, hogy Balatonfüred irodalmi értékeinek kiindulópontja mindig is Jókai és életműve lesz!
“
“
4
A könyv csodálatos utazás a múltba és a jövőbe.
5
Jókai Mór, a humorista Jókai Mórnak megannyi olvasó adta „beceneve van”, de amit ritkábban emlegetünk: ő a legnagyobb magyar humoros író. Pedig így van, életműve és karrierje, azaz népszerűsége humoros történetek írásával indult. Nevezhetjük adomának, vagy mai szóval vicceknek ezeket. Igaz, ez utóbbi nem pontos fogalmazás, de ha elolvassuk A magyar nép élce című könyvét, látjuk, a ma közszájon forgó viccek közül sok ismerősnek tűnik majd ebből a könyvből. Még akadémiai székfoglalóját is a magyar néphumorról írta és olvasta fel 1860-ban. Egyfelől tehát az indulás, a magyar nép sokrétegű, vidám történeteinek gyűjtése és kiadása. Ehhez jön az első magyar sikeres élclap, Az Üstökös megteremtése, amelyet ő szerkesztett és kezdetben írt és rajzolt (!) szinte egyedül. Miközben számos érdekes, humoros figurát teremtett, akiket aztán viszontláttunk műveiben is. Tallérosy Zebulon, Mindenváró Ádám – ki ne emlékezne rájuk? Gyakorlatilag nincs olyan nagyregénye, amelyben egy-egy ilyen mulatságos, de nem felesleges alak ne szerepelne.
“
Nem tud a visszhangunk németül Sz… grófnő a tihanyi visszhangot megláto-
gatván, németül kiáltott hozzá, de mivel szél lengedezett, a visszhang nem felelt. – Jaj, nagyságos asszonyom – okoskodott a
“
tihanyi vezető –, nem tud ez a mi echónk németül. (Jókai: A magyar nép élce)
Füreden
Az író és felesége 1873-ban Balatonfüreden
Mivel sok nyarat töltött Füreden már azelőtt, hogy a villáját megépítette volna, kus figura megfordult, annyi vidám esemény történt. Itt volt Bizay báró, egy kisebb fajta szélhámos, aki kitalálta magának, hogy majd ő szervezi a fürdői életet.(Még egyfajta titkos kártyabarlangja is volt…) Külön ír a zajos, türelmetlen vendégekről, akik miatt nem lehet éjszaka aludni. Elvisz a színházba, amelyet lelkesen pártolt a közönség, de belépőjegyet már senki nem szeretett fizetni. Külön nagy írása van Jakliról, a tolvaj szarkájukról, amely annyi bosszúságot okozott a vendégeknek, neki pedig hálás téma volt. S többször is írt az 1860-ban felállított Kisfaludy Sándor-szoborról is, amelynek csúnyaságától még felesége, Laborfalvi Róza is megrettent.
Jókai Mór
nemegy nyári vidám történetét innen merítette. Egy-egy fürdőidényben annyi komi-
6 Kakas Márton füredi levele 1860. július 22. CXXVII. Levél. Tisztelt szerkesztő úr! Eddigelé nem írhattam kegyednek, mert meg voltam fagyva; de most már kezdek egy kissé kiengedni. Hogy milyen időjárás volt ez ideig e helyen? Azt majd mindjárt elképzelhetővé teszem. Kérem: akkora felszél fújt, hogy Kisfaludy Sándor szobra egészen előre hajlott bele, most is úgy áll, s ha az alszél vissza nem görbíti, nem tudom, mi történik vele? Mert most csak a köpönyege tartja, mely köpönyeget, ha jól ismerem, Károly öccsétől kérte kölcsön; hideg pedig oly mértékben grasszált nálunk, hogy a tekintetes szobor úrnak egészen összehúzta a nyakát, szerencsére egy kis kemenceforma (tán takaréktűzhely) van az egyik markában, amelyiken a másik kezét, illő távolból, melengeti. Örömest lerajzoltam volna a scytha művészet e monumentumát, de nekem, mint Komárom vármegyei embernek, hátat fordít; szemközt csak a zalaiaknak szabad ránézni, kik úgy kívánták azt állíttatni, hogy könyökkel álljon a kikötő felé. Kár egyébiránt, hogy a szobor fejéhez képest kissé alacsony az alakja; efelől azonban azzal vigasztalnak, akik jobban ismerősök vele, hogy majd ha arra a jobbik lábára feláll, amit most a levegőbe emelve tart, (persze: fázik a talpa azon a hideg kövön), akkor mindjárt magasabb lesz vagy 12 hüvelykkel, amiben én kénytelen vagyok megnyugodni s várni magyar emberként a békés átalakulást. Most azonban kezdenek barátságosabb idők járni, minek következtében a fürdő annyira tele van vendégekkel, hogy a későbben érkezőknek sokkal könnyebb megházasodni, mint megszobásodni. Csak táncos van kevés. (Avis aux lecteurs!) Akik magamforma fiatal embernek vannak itten, azok mind savót isznak s az időjárásról és kongescióikról panaszkodnak. Később azonban majd élénkebb lesz a világ. Addig is esténkint ellátogatunk a színkörbe, ahol Molnár jól rendezett színtársulata deríti föl a fürdőidény hosszu óráit (derivatur ab: hosszu orr); az előadások erős pártolásban részesülnek, de meg is érdemlik. Rendesebb, összevágóbb előadásokat, nem igen láthatni 30 mérföldnyi kerületben (nem esik-e bele valahogy Pest ebbe a kanyarulatba?), a társulat tagjai fiatalok, igyekezők; némelyiknél kitűnő tehetség jelei villámlanak fel; a dörgés persze csak később fog következni. Azonban mindezekről majd én is később többet írok, de most három pohár savó úgy
7
megfekszi a gyomromat, hogy minden tárgyat veszedelemnek nézek, (amiről tudniillik a „V. U.”-nak írni nincs programjában); alázatos szolgája.
7 A szoborról A Zala megyeiek, (ugye akkor Füred ehhez a megyéhez tartozott!) kívántak szobrot állítani nagy szülöttjüknek, akiről már a Balaton első gőzhajóját is elnevezték. Mivel alkalmasabb szobrászt nem találtak (nem is nagyon volt!), egy Züllich Rudolf nevű erdélyi fiatal művészt bíztak meg a szobor elkészítésével. A munkálatokat maga Deák Ferenc fogta össze. A szobrot 1860. június 4-én avatták, de kezdettől fogva a támadások középpontjába került. Azon egyszerű oknál fogva, hogy valóban csúnya lett! Hamarosan el is bontották, beolvasztották. A helyére Vay Miklós szobra került 1876-ban, ezt láthatjuk ma is a sétányon.
Kérdések 1. A füredi vendégeket esténként a Színkörben látta Jókai. Vajon mi volt az? Mit tudsz róla? 2. Kisfaludy Sándor (1772-1844) az első jelentős költőnk volt, akit mára viszont már nem nagyon olvasunk. Vajon miért volt népszerű a maga idejében és miért feledtük el őt? 3. A fenti sorok egyikében felkiáltójelet tettem a „rajzolta” szó mögé. Vajon mit akartam ezzel hangsúlyozni? Nézz utána!
Könyvespolcra • JÓKAI MÓR: Kakas Márton Füreden, Balatonfüred, 2005, (Jókai napi könyvek 3.) • JÓKAI MÓR: A magyar Tempevölgy, Balatonfüred, 2000 • SZAJBÉLY MIHÁLY: Jókai Mór, Kalligram, Pozsony, 2010. (Magyarok emlékezete)
Züllich Rudolf alkotása Füreden, 1860.
8
Krúdy Gyula (1878-1933) A 20-ik századi magyar irodalom egyik legkülönlegesebb írója. A nagy magányos, vagy a társak nélküli. Nevezhetnénk őt így, mert nem találjuk ott egyetlen egy korabeli írói csoportban sem. Csak az irodalomnak élt, hatalmas életművet hagyott hátra. A legújabb összkiadás 50 kötetre tervezi munkáinak sorozatát. Regények, novellák, publicisztikák, színdarabok, ömlöttek tollából a művek. Miközben éjszakázik, szállodáról szállodára menekül, hajszolja a mámort, keresik kegyeit a nők, és számtalan regényalakba rejti el életét. Olyan régi világot álmodott magának s nekünk olvasóinak, amely soha nem volt, de jó lett volna benne élni.
Cilinder (részlet) A holddal sok baj volt ez időben Füreden, mikor Bizay úr, a „nemzet bárója” parancsolt az „Esterházy”-ban, a teátrumban, és a sánta lámpagyújtogatót estére leitatta, Az érettségiző diák, Krúdy Gyula
ha eszébe jutott, hogy sötétség legyen a tó partján és a sétatéren. Vajon lesz-e holdvilág estére? – gondolták sokan
Füreden. A holdra szükség volt, hogy vacsora idejére megjöjjön a kenesei partok felől; és őszidőben, e gyönyörű szeptemberben, midőn már a kártyásokat is erőfeszítéssel tartotta vissza a furfangos Bizay, csupán a szerelmesek maradtak jószívvel a régi fürdőhelyen, a
Krúdy Gyula
cigányokat fórsponttal vitték haza téli otthonukba, és az Esterházy kéményébe belecsapott a villám; igen helyes volt, ha a holdvilág kidugta vérvörös fejét a nádasok felett, mintha a „párizsi toronyőr”-ben fonálon húzogatnák felfelé. A színészek még Füreden tanyáztak, néha összefogdostak egy előadásra való közönséget, de többnyire a holdat lesték ők is. Mert, mint mindig, most sem tudtak elutazni az állomásról. (Mintha a régi színészek élete nem állott volna egyébből, mint az egyetlen körülményből: vajon tovább tudnak-e utazni. Azért szavaltak, szerettek, megvénültek, meghaltak, hogy egyik állomásról a másikra pályázhassanak. Az angol ezért írta Leart és Coriolant.) Vajon lesik-e manapság is a holdat a füredi partokon szeptemberi este, amely oly lágy és gyöngéden borús, mint a bánatos szerelem és a könnyek között váltott szerelmi csók. Reggelenként mindenféle sárga leveleket, hervatag moszatokat hozott valahonnan a tó, a hárs
lehullott levele és a medveszemhez hasonlatos vadgesztenye talán a tihanyi öreg papok üzenete volt, amint éjszaka a tóra bocsátották üzenetüket: menjetek Füredre, és mondjátok meg Garamváry Estellának meg a többieknek, hogy már vége van a nyárnak. A hold feltűnése a mozdulatlan tavon e kései szeptemberi napokban mintha a legkomolyabb dámákat is gondolkozásra csábította volna. Vége a nyárnak, itt az ősz, és szerelem nélkül iramlott el az élet. Pedig nem érdemes másképpen élni, mint szeretni. (1913)
Kosztolányi Dezső Krúdyról (részlet) Egy szegény, kis nép gazdag romantikus álmodója Krúdy Gyula. A váltakozó erők lüktetése, a visszatérő élet edzi és biztatja, mert ő is benne áll abban az acélozó körfolyamban, mint a novellahősei. Egy folyton megújuló és folytatódó regényt ír. Az egyes könyvei csak része ennek, és kis töredék minden írásuk, amely belétorkollik abba az egységes és egész álomvilágba, amelyből szükségszerűen, végzetesen, majdnem öntudatlanul szakadt ki. Nekünk törté-
Krúdy a margitszigeti romoknál
neteink vannak. Neki csak egy története van, de az összekapcsolódik az élettel, az ő éltével, az örök regénnyel, és ősi, kedves és meleg, mint az emlék, a múlt és az álom. Ennek a történetnek pedig nincs se kezdete, se vége. (1910)
Krúdy Balatonfüreden Nyíregyháza, Budapest mellett nyugodtan tekinthetjük Füredet is „Krúdy városnak”. Lévén, hogy már gyermekkora óta a fürdő visszatérő látogatója volt. Először hétévesen, 1885-ban járt itt családjával. Majd 1913-1914 lehet látogatásainak dátuma, amit igazolnak az ekkor írott, Füreden játszódó novellák. S jön később, az 1920-as években betegen. Az Ál-Petőfi, a Palotai álmok című regényekben tűnnek fel a fürdő vendégei. De megidéződnek a lapokon az egykor itt élők is: Jókai Mór, Blaha Lujza, Vaszary Kolos. S megannyi teremtett figura. Matskási úr, a mindig reménytelen szerelmes, Fruzsina
9
a titkozatos ifju hölgy, Arabella, az elhervadó vénkisasszony, Bizay báró, a nagy szélhámos. S mindezek mögött ott az Anna-bál, amely Krúdy álmodó fantáziájának iga-
“
zán megfelelő háttere volt.
Az Esterházy fogadó
A ma már üresen álló, átépített épület hajdan fényes szálloda volt, híres vendégek fordultak meg falai között. Többek között ez volt Krúdy Gyula kedvelt tartózkodási helye. Számos írásában szerepel, titkos találkák színhelye, s a háttérben mindig feltünik Anton, a titokzatos főpincér. A szálló 1782-ben épült az Esterházy család kastélyának, nyaralójának. Mindig is az övék volt, de aztán pár év múlva már bérbe adják, hogy behozza az építés költségeit. Utána másfél évszázadig váltakoztak a bérlők, fejlesztették az épületet kívül-belül. 1914-ben így hirdetik: „A szálló szobái tágasak, kényelmesek és feltétlenül tiszták.”
“
10
A fogadó egy régi képeslapon 1918-ból
Kérdések 1. Nézz utána, Krúdy Gyulának milyen megyei kötődése van még? Pl. Várpalotával vagy éppen Veszprémben a régi piarista gimnáziummal? 2. „Gábelfrüstük.” Krúdy gyakorta használt kifejezése ez. Mit jelent, és mi köze van manapság Füredhez? 3. Sétálj végig a Panteonban. Legalább három emléktáblát látsz, amelyek egykori élő irodalmi alkotónknak közük volt Krúdy Gyulához. Kik ők? Milyen kapcsolat volt közöttük? Könyvespolcra • KRÚDY GYULA: Holdas este Füreden (írások Füredről és a Balatonról), Balatonfüred, 2006 (A Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai) • Az élet álom. In memoriam Krúdy Gyula, Bp. 2003, Nap kiadó. • MÁRAI SÁNDOR: Szindbád hazamegy, Bp. Helikon kiadó, 2006.
11
József Attila (1905-1937) Ha van magyar költő, akiről egy középiskolás számára nem illik bevezető sorokat írni, az éppen József Attila. A 20. század kiemelkedő alkotója, életútja rövid (32 év!), és életműve sem
áttekinthetetlen.
De
amit
megélt,
s
amit megírt! A középiskolás diák, ha először találkozott verseivel, olyan élményt kap, amely időről időre arra hívja őt, hogy ismét vegye kezébe összegyűjtött verseinek kötetét. Vagyis elkísér életünk végéig. Kevés költőről lehet ezt leírni! Sokat és sokfélét írtak róla rögtön a halála s főleg 1945 után. 2005-ben, születésének centenáriumán könyvtárnyi szakirodalom jelent meg, s ezek révén most már tisztább a kép előttünk.
Füredi tartózkodása A költő 1932. szeptember 6-án járt Füreden, s mindössze egy fél napot töltött itt. Nem őrzi itt írt vers emlékét, csak azt tudjuk, nagyon jól érezte magát. Ami számára nagy élmény lehetett. Az IGE (az Írók Gazdasági Egyesülete) ekkor rendezte meg első nagy irodalmi találkozóját, az irodalmi hetet. Több mint félszáz magyar író utazott Veszprémbe, onnan Füredre, majd át Siófokra s végül Hévízre. Beszélgettek, vitatkoztak, előadásokat hallgattak s főleg nagyokat ettek-ittak. József Attila végig velük volt, és nagyon jól érezte magát. „Balatonfüreden szinte extatikus öröm középpontjába kerültek, a közigazgatási hatóságok, a fürdőigazgatóság, a közönség elhalmoztalálkozójából, és a művészetük nemes arannyal vonta be az írói alkotásokat.”- írja a hangulatról Pakots József, a főszervező.
József Attila
ták szeretetük minden külső és belső jelével, kiváló művészek részt kértek az írók
12
Judit-versek töredékei, 1932 Arcodon könnyed ott ragadt
Mily szép vagy, milyen gyönyörü,
kicsike kezed megdagadt
mindenütt kerek s gömbölyü
kicsim ne búsulj tartsd magad
Alvást ér, ha rád borulok,
azért hogy rongyoskodsz, velem
mikor ölellek, megfulok
szövetség ez s nem szerelem
s holtomból ujjá éledek,
lakásunk műhely s jégverem
hogy el ne vesszelek tégedet.
hol zúg a szél *
* Semmi remény.
az ember nagykabátban él
Gyémánt a mennybolt,
az ember él
erős, kemény.
kenyeret eszik és remél
Begyujthatunk?
várja hogy elmuljon a tél
Muszáj. Oly lágyak,
hogy egy padon a napba üljön
gyengék vagyunk.
és fölpiruljon még a vér
Az ágy meleg.
*
Simuljunk összébb.
Zúgó, fehér
Vágy nem feled.
falkában ujból
Ruhát, neked,
ránk tört a tél.
s teritett asztalt, uj székeket.
A program Veszprémben kezdődött. A képen megtalálod József Attilát is
13 A balatonfüredi program 9.30 megérkezik az írókat hozó különvonat Veszprémből. A vendégeket Cs. Darab József bíró és Bánó Rezső, a fürdőigazgatóság vezérigazgatója köszöntötte. Megkoszorúzták a Jókai-emlékművet, a Kisfaludy-szobrot, Blaháné emlékművét. Tagore emlékművéhez „a magyar költők virágait” Fodor József és Berda József vitte. Itt Tagore Füredre írt versét is felolvasták. A kultuszminiszter bejelentette, hogy a magyar állam Tihanyban vásárol telket egy magyar írói ház felépítéséhez. Ünnepi hangverseny Závodszky Zoltán, Ferencsik János közreműködésével 13 órakor díszebéd a Grand Hotelben 15 órakor hajón elutaznak Siófokra
Az írók Siófokon élvezik a szeptemberi nyár melegét
“
Az Íróhét vendégei Füreden
Baktay Ervin, Pünkösti Andor, Falu Tamás, Fodor József, Erdélyi József, Szántó György, Mécs László, Ligeti Ernő, Tersánszky Józsi Jenő, Fenyő
“
14
László, Kárpáti Aurél, Laczkó Géza, Kosztolányi Dezső , Lampérth Géza, Pethő Sándor, Schöpflin Aladár, Sziklay János, Tamási Áron, Tábori Kornél, Hegedűs István, Berda József, Supka Géza, Pakots József, Halmi Bódog, Illyés Gyula, József Attila, stb.
Az írókat köszöntő művészek: Supka Géza, Ferencsik János, Szabó Lujza, Závodszky Zoltán a Gyógyterem előtt
Kérdések 1. A második Íróhetet Lillafüreden rendezték. Melyik nagy szerelmes versét írta ott József Attila? 2. Költőtársa később majd Tihany állandó lakója, s Balatonfüred gyakori vendége lesz. Ki ő? 3. A Balatonfüreden ekkor jelenlévő írók között voltak azok, akiknek a teremtett hőseit mindenki jól ismeri. Vajon ki írta meg közülük Kakukk Marci, Ábel, Esti Kornél történetét? Érdemes elolvasnod! A könyvespolcra • Eszmélet. In memoriam József Attila, Bp. 2004, Nap kiadó • ILLYÉS GYULA József Attiláról, Bp. 2006, Nap kiadó • TVERDOTA GYÖRGY, Határolt végtelenség, József Attila-versek elemzése, Bp. 2005, Osiris kiadó • Költőnk és kora. József Attila emlékév 2005. Bp. 2005. ASPY Stúdió
15 Illyés Gyula (1902-1983) Költő, író, drámaíró, műfordító, az irodalom minden műfajában maradandót alkotott. A múlt századi magyar irodalom meghatározó személyisége. Nem csak műveivel, de példázatos életútjával, erkölcsiségével is hatott korára és kortársaira. Innen, a Dunántúlról indult a pályája, a legnagyobb mélységből, pusztai cselédek fiaként. Párizsban él egy ideig, francia költőtárs-barátokat szerez. József Attila barátja. 1956-ban klasszikussá vált versével tesz hitet a szabadság mellett. (Egy mondat a zsarnokságról) Közéleti szerepvállalásában ekkor már a Kárpát-medencei magyarság védelmének lesz szószólója. Drámáit folyamatosan játsszák a magyar színházak, igy a veszprémi Petőfi Színházban is több ősbemutatója lett. Sok kötetes naplói rendkívül izgalmas kordokumentumok is egyben.
Naplórészletek 1958. december 27. Füred. Pálffyék pincéjében. Fűtenek, mert – noha enyhe az idő – a borok nehezen forrnak 1968. Pesten egy év alatt nem megyünk annyi baráti vacsorára, mint itt egy hónap alatt. sőbb elvált felesége, Farkas Edit, s végül Boldizsárék. Az ok, hogy egyszer mindegyik család meghívja az összes többit, négy hétbe belesűrítve. Nagy kiértékelése a lezajlott eseményeknek. A különös, hogy Prága is, Moszkva is egyformán érezheti magát győztesnek is, vesztesnek is (…). 1974. július 28. (…) Déryék. Beszéd az ország anyagi, társadalmi szélsőségeiről. A füredi szállóban 450 forint egy napra egy szoba, s mind tele van. Közben egymillió ember 1600 forint körül keres havonta (…)
Illyés Gyula
Liptákéknál ma ismét Déryék, Némethék, Józsa, mi ketten, majd előbb Sárközi István, ké-
1976. július 28. Délelőtt Tivadar (Józsa) kocsival. Be a szívkórházba: EKG, vérnyomásvizsgálat Flórán és rajtam. Semmi aggasztó tünet. 1978. julius 10. – Mert az az igazi baj, hogy ha az olyanok, mint az Illyés úr, maholnap utolsóul meghal, és akkor ki gondolkodik úgy, mint mi.
“
Így a füredi órás a hálókocsifülkénél nem nagyobb üzletében, a Vasút utcában (...)
Illyés Gyula: Egy füredi vendéglőben
“
16
Egyenként hozza, csoszogva köhélve a kenyeret, a kést, a sót, a bort Jancsi bácsi. A falon régi képe, mikor pilóta volt.
Füreden
A költő Tihanyban
A költő az 1930-as évek vége óta otthonos ebben a tájban. Felesége, Kozmutza Flóra révén lett tihanyi lakos, s töltött itt hosszabb rövidebb időt, főleg nyarait. Otthona a magyar irodalom egyik „fellegvára” lett, mindenki megfordult itt, s a hegyről a Balaton fölött messzire láttak térben, időben. Tihanyban írt, a Balatonról szóló versei önálló kötetet is megtöltenének. Balatonfüreden több hely is vonzotta. Kezdetben Lipták Gáborék híres háza, amelynek gyakori vendége volt. Majd a szívkórház, amelyben többször kezelték. S végül Déry Tibor Tamás-hegyi otthona őrzi emlékét.
Csóri Sándor: Illyés Gyula emléktáblája Balatonfüreden (részelet) Sok elbukásunk és sok, vereséggel végződő önfeláldozásunk után Illyés arra a meggyőződésre jut, hogy nem mindig a véres összecsapásokat vállaló egyént nevezhetjük forradalmárnak, hanem azt, aki a társadalomban csökkenteni tudja a szenvedést, enyhíteni a borzalmakat, az emberi butaságot, szadizmust, valutává tenni az igazságérzetet, a zsenialitást, magát a gondos munkát, amely a szellem életére is mindig visszahat. Illyés nemcsak a műveiben érez és gondolkodik így, de élet- és világszemléletében is mindenütt ezeket a képességeit fedezhetjük föl. Még a tájakhoz fűződő kapcsolataiban is. Rácegrespuszta, Ozora, Párizs, Budapest után a Balaton környéki táj az, amely már-már úgy tartozik hozzá, mint Petőfihez az Alföld, Juhász Gyulához a Tisza, Tamásihoz a Hargita tája. Bodosi György lírai idő-leltárából megtudhatjuk, hogy
nyolcvanegy évéből Illyés a leghosszabb időt Budapesten töltötte, de Budapest után rögtön Tihany következik. Igen, Tihany. Hiányos műveltségünk ellenére abban bizonyosak vagyunk, hogy Tihanyt Isten teremtette, aztán a honfoglalás után I. András alapított a területén bencés apátságot, később, egyszer, Csokonai felejtette rajta a szemét, de végül Illyés alkotta meg számunkra úgy, mintha maga Tihany is vers volna, akár a Bartók vers, a Haza, a magasban vagy a Kőasztal, madárka, este című verse. “Nemcsak a Kozmutza családba nősültem be, hanem a tájba is” – szokta tréfásan mondogatni. Meggyökeresedését máskor azzal is indokolta, hogy neki Tihany előtt csak szülőföldje volt, de szülőfaluja soha. Tehát – ha későn is, de – legyen az is! E táj tehát nemcsak választott otthona, szálláshelye volt, hanem költői munkásságának a része is (….) A most fölavatandó emléktábla, amely Borbás Márton szobrász alkotása, itt, ebben a balatonfüredi Panteonban beláthatatlan időkig hirdetni fogja ezt az igazságot. (2003)
Ilyés Gyula, Keresztury Dezső, Lipták Gábor a tihanyi múzeumban
Kérdések: 1. Vajon melyik magyar költőről írt nagy műve kezdődik igy: „A nagy költők nem váratlanul szólalnak meg, nem derült égből, mint az isteni kinyilatkoztatások.” (Ha rájöttél, olvasd el a kötetet, szenzációs!) 2. Miről beszélgethettek 1968-ban a Lipták házban? 3. Mi az a TIFEC? (A megoldásért nyisd ki a könyvtárban az 1992-ben megjelent Tündér Tihany című könyvet) A könyvespolcra • BODOSI GYÖRGY: Illyés Gyula Tihanyban, , Pécs, 1990, (Pannonia könyvek) • Csak az igazat. Tanulmányok Illyés Gyula születésének centenáriumán, Bp. 2003, Kortárs kiadó • Illyés 1902,2012 = Irodalmi Magazin, 2013.1.sz.
17
18 Szabó Lőrinc (1900-1957) A huszadik századi magyar irodalom jelesei összetett életművet hoztak létre, s mindegyik műfajban maradandót alkottak. Így van ez Szabó Lőrinc esetében is. Költő: és a Tücsökzene remeklései meghatározóak. Műfordító: összes ilyen munkája két vaskos kötetet tesz ki. Esszéíró, tanulmányíró: műveltségünk elmélyítéséhez vagy érdeklődésünk felkeltéséhez alapvető műveket írt. ”Verseinek többféle olvasata lehet érvényes, mégis, azt hiszem, a többféle tendenciájú olvasatnak az Szabó Lőrinc. Bernáth Aurél festménye
egyszerre való megjelenítése adhatja a Szabó Lőrinc-i költészet világirodalmilag is érvé-
nyes jelentőségét.”- írja róla életművének kutatója, Kabdebó Lóránt.
A költő Tihanyban írt verse és annak története 77. A szép lepke
Szabó Lőrinc
Fúj s fagy. Hol a szép lepke? Szüntelen
77. A szép lepke — Váratlanul hideg és ha-
visszajárt a házunkhoz, fekete
vazás jött, Tihanyban, de a déli órákban még
bársonyát gyöngy- és láng-csík szegte be,
tűrhető volt Illyés Gyuláéknál a nap melege.
úgy cikázott itt az ősz hegyen,
Napokon át eljárt hozzánk, és a ház előtti jár-
s fázós vendég, a langyos köveken
da kőszegélyén melegedett egy úgynevezett
meg-megült tíztől háromig: vele
admirál-lepke. Szerettük, mert a nyarat hoz-
jött és tűnt a fény napi ereje.
ta vissza, s nekem még jelképesen Erzsikét is.
S már nem volt társa, akárcsak nekem.
A vers utolsó sorának a második felét Illyés
Mintha valaki küldte volna, itt élt;
Gyula oldotta meg (ő nyilván a feleségére gon-
szerettem szárnyán a sok nyári színért;
dolt). — A November című vers előtt írtam.
szerettem, mert szép volt a halálraítélt. Most esik, fúj s fagy. Megvan? Hol lehet? Táncában a törékeny életet láttam: rögtön rád emlékeztetett.
Németh László: Bevezető egy Szabó Lőrinc esten (részlet) A temetésről Illyés Gyulával jöttem le Tihanyba. Az úton másról sem beszéltünk, csak róla. Hol az ismerős, széles, mongol arc volt köztünk, vén kópés mosolyával, vagy sírásig ingerülten, hol az elvont név, az érték, a mű, amint szomszédságunkból a világlírába nyomul: a néma útitárs az egész úton elfoglalkoztatott. Amióta tudom, hogy emlékestjét nekem kell bevezetnem, az ő Balatonjára néző ablaknál, ahol a „vörhenyes” őszi nádas fölé most oly korán ül ki a Vénusz csillag, a korán sötétedő délutánokban verseit olvasgattam, s immár egy hete küsz-
Szabó Lőrinc és Illyés Gyula Tihanyban
ködöm hasztalan, hogy amit gondoltam közben, egy rövid előadásba beszorítsam. Itt a határidő, amelyre az írást föl kéne küldenem, s még mindig sokszorosa, mint aminek szabadna lenni. Úgy, hogy egy kurtítási, áthidalási manőverekben elkínlódott hajnal után nem tudok mást tenni, félretolom az egészet. Amit az est rendezői verseiből összeválogattak, úgyis csak bevezető, kedvcsináló komolyabb értékeihez; e bevezető bevezetőjeként tán elég lesz, ha arra az önfeláldozásra, kitartásra, munkafegyelemre, igen, diszciplínára hívom fel a figyelmet, amelynek olvasói – az éjjeliszekrényén az ő könyvét tartó asszony, a messzeségben hazáját új kötetében kérő hontalan s önök, a versei meghallgatására egybegyűlt közönség – a gyönyörűséget köszönhetik. (1957)
Füredi kötődése Élete utolsó évtizedében vált „balatonutazóvá”. Sok más település mellett igazi otthonra Füreden lelt, természetesen a Lipták házban. Gyakran járt itt, szinte állandó szobája volt. Verseket írt, műfordításokat készített, jókedvűen vett részt a házi bolondozásokban. Lipták Gábor emlékei szerint itt diktálta le neki a Huszonhatodik év szonettjeit, és itt fordította Thomas Hardy: Egy tiszta nő című regényét. Sokszor ment át Tihanyba Illyés Gyuláékhoz, ott érte az első szívroham is, és onnan vitték 1957ben a szívkórházba, ahonnan már nem volt visszatérés. Emléktáblája a Panteonban van, Illyés Gyula mondta az avató beszédet 1964-ben.
19
“
Vendégek a Lipták házban Rajtam kívül legalább tíz gyerek – testvéreim és unokatestvéreim – is rendszere-
sen ott volt. Természetesen nem mindig fért el mindenki. Így történhetett meg, hogy egyszer az üveges verandán, ahol általában csak a gyerekek aludtak, együtt aludtam Szabó Lőrinc bácsival az emeletes ágyon. Ő a földszinten, én az emeleten. Éjszaka felébredtem és látom, hogy javítja a verseit. Mert mindig javítgatta, néha ötvenszer
“
20
is átírta, nagyon precíz ember volt. Akkor én leszóltam neki: „Lőrinc bácsi, mit tetszik csinálni?” „Verset írok”, felelte. „És meg tetszik tudni ebből élni?” „Hát, nehezen.”
Lipták András
Kérdések:
1. Mindenképpen menj el az emléktáblájához a Panteonban, s gondold végig annak szövegét, s vesd össze Szabó Lőrinc versélményeiddel! 2. Keress Szabó Lőrinc versesköteteiben érzésed szerint ehhez a tájhoz, a Balatonhoz köthető verseket. Megtalálod a költői élmény alapjait? 3. Ez nem kérdés, nem feladat, csak ajánlás: olvasd el Szabó Lőrinc: Könyvek és emberek az életemben című esszéjét. Arról szól, ami most a legfontosabb a számítógépek világában. A könyvespolcra • LIPTÁK GÁBOR: Szabó Lőrinc = Nyitott kapu, Bp. 1982, Magvető kiadó 322-341. • Szabó Lőrinc hévízi versfüzete, Bp. 1980. Magyar Helikon • Homlokodtól fölfelé. In memoriam Szabó Lőrinc, Bp. 2000. Nap kiadó Így készül a vers. Szabó Lőrinc hévízi verses füzete
21
Déry Tibor (1894-1977) Nemcsak mozgalmas, de rendkívüli életút az övé. Van ebben súlyos gyermekkori betegség, kártyaszenvedély, kereskedői élet, egy kis 1919-es kommunista mozgalom, majd emigráció Bécsben, Párizsban, utazás Dubrovnikba, színházi bemutatók, konfliktus 1945 után a dogmatikus pártállásponttal, 1956-os szerepvállalás, kilenc évi börtön, hat év után szabadulás s lassan a megtérés a Tamáshegyre. S persze Kossuth-díj és európai siker. S aztán felcsendül a dal, a mindmáDéry Tibor az Addio kormányánál
ig legnagyobb sikerű magyar musical, a Képzelt riport, amelyet folyamatosan
játszanak 40 éve már. Életműve rendkívül gazdag, ámbár mostanában nem sokan olvasnak Déryt. Pedig megéri időnként visszatérni hozzá.
Déry Tibor: A napok hordaléka (részlet) 1974. október Magasan a Balaton fölött, a Tamáshegy oldalára ragadva sütkérezem, a világmindenség egy kis bogara, a szeptemberi fényben. Már minden sugár ajándék. A csönd minden szünetje feloldás. Egy távoli harangszó s egy még messzibb motorzúgás is csak a természet ősi hallgatását folytatja, benne az enyémet. Házunk előtt az öreg gesztenyefa is szótlan, hétujjú, fénynyelő levélkezei mozdulatlanok, csak belső vegyi üzemük dolgozik, az is hangtalanul. ámbraszagú gyantába, belefagyhatnék ebbe a pillanatba, csönd és fény szimbiotikus borostyánkövébe. Van olykor egy-egy perc – rövid! – az ember életében, amikor semmit sem bán meg, semmit sem remél, nem támad és nem védekezik: dugig betelt. Hogy ez e a boldogság, nem tudom. Nem hasonlít a síri helyzetre, mert tudunk róla, de az életnek is mintha csak másolata volna, mert nem kívánunk változtatni rajta. Az örökkévalóságnak lehetne a képlete. Ülök a fent említett fa alatt, s nézem az alám kanyarodó, bő tájat: a Balaton hosszan
Déry Tibor
Készülődöm…mire is? Jó volna, ha semmire. Jó volna, ha mint az őskor egy bogara az
22
elnyúló, szépiakék szalagját, udvarias kanyarát Tihany köré, s messze mögötte a somogyi dombok párásan rezgő vonulatát. S egy nagyot sóhajtok. Mi teszi, hogy egy nagy táj látványa, a megkönnyebbülés, sőt a megilletődöttség sóhaját szorítja ki az ember szívéből? A tüdő tágul, miképp a táj is; mintha az ember termetben utól akarná érni a természet felülmúlhatatlan méreteit. Boldogító dolog, szembenézni a végtelennel: aprócska mivoltunkra figyelmeztet, s végső felelőtlenségünkre. Ilyenek vagyunk, nem tehetünk róla. Vagy? A csillagok forgásáért ugyan nem vagyunk felelősek, de a magunk forgatásáért? Létünket – mint testünket a bőr – erkölcsi érzékünk fogja formába, mely vérezni kezd, ha vétettünk ellene. Mondom – vagy remélem –, bár teli kétségekkel.
Déry Tibor, Illyés Gyula, Németh László a Lipták házban
Illyés Gyula
Déry Tibor - a Helikonján (Részlet) Nem nagy magaslat volt az a Tamás-hegy itt Balatonfüred fölött. Az idevezető utat nemcsak megmászni, de megtalálni éppoly körülményes. Mégis afféle Helikonnak tekinthetjük attól fogva, hogy ki-kifúló motorjával egy gépkocsi ide fölhozta és egy kifogyhatatlan szíverejű feleség itt megtelepítette Déry Tibort. Nekünk jó barátunkat, irodalmunknak pedig azt a “nagy öreg”-jét, aki itt vált megint ifjúvá, olyanná hogy leckeváró tisztelettel tekintett föl rá a legifjabbak tábora. Varázshegy lett hát ez a nyolcvanméteres magaslat. Azzal is különbözve attól a bizonyos Zauberbergtől, hogy ez közelre-távolra nem betegápolda levegőjét árasztotta; még kevésbé a lemondásét. Hanem éppenséggel a lét erejét, a csatanyerés friss — mondhatni hajnali — éberségét. Az élet végén is. A semmivel is szembenézve. Ez a hegy — Déry Helikonja — nem zárkózott magába. Emelődve nem vonult felhők
“
mögé, még kevésbé felhőkakukkvárba. Gazdája kitárta magát a világ elé. Vizsgálta ugyan a csillagokat, de még sóvárabban a lenti fényjeleket, szomjasan, de mégsem irigyen; zsörtölődve, de mégis megbocsátóan. Az itt töltött tizenöt év legharmonikusabban működtette az író Déry Tibor minden, eladdig sokban ellentétes képességét. A baráti kötődés méltán nevezte ezt a bűbájoló hegyet a megfáradt Odisszeusz kikötőjének, a fáradhatatlan Szindbád hajószerelő műhelyének, de ugyanakkor egy példásan lovagias Minotaurusz barlangjának. S egyben olyanféle támaszpontnak, amilyenen Jákob létrája földet ér. Az élete folyamán hol realista, hol szürrealista Déry osztatlan hévvel itt lett egyszerre mind a kettő. A mesterré tökéletesült prózaíró itt kelt a született lírikussal olyan birokra, mint az imént már idecitált Jákob az Úrnak, azaz a teremtőnek önmagának angyalával. Az itt töltött tizenöt év alatt, élete legharmonikusabb korszakában, a tündéri táj és feleség becézésében az itt kapott élmény és ihlet hatása alatt Déry Tibor most jutott el — jutott föl — ahhoz az összegező fő művéhez, mely egyszerre volt olyan életleírás, amely voltaképpen célkeresés. Olyan visszapillantás, amely előre néz. Az író földmérnöki pontossággal ábrázolja a helyet, ahol kettős látomásait majd megindítja dantei zsúfoltsággal. Hieronymus Bosch könyörtelenségével. (1979)
“
És mi arra születtünk, hogy a föld sebeit begyógyítsuk, életünkön át, életünkön át, Arra születtünk, hogy mindig menjünk, meg ne álljunk, induljunk tovább, induljunk tovább. A holnapoknak minden kulcsa két kezedben van, Nyitott szemmel álmodom, de nem vagyok magam. Arra születtünk, hogy tiszta szívvel szerethessünk, boldogok legyünk... Adamis Anna dalszövege
“
boldogok legyünk,
Az előadás hanglemezének borítója
23
24
Déry Balatonfüreden Tamás-hegyi háza még áll, de ma már csak irodalmi emlék számunkra. Pedig milyen izgalmas múzeum lehetett volna belőle, vagy élő irodalmi alkotóház. Így hozta a sors… Elég nehezen talált rá a házra, éppen Lipták Gáborék segítségével jutott el oda, s első pillanat el is döntötte a vételt. Nem is lehetett volna mást tenni. Déry számára tökéletes pihenőhely volt. A terasz kinyúlt a kert fölé, mint egy hajó orma, s onnan látott végig a tájon. Itt meg lehetett fogalmazni az utolsó évek nagy élet-összegzéseit. Itt íródott az a különleges önéletrajz, az Ítélet nincs és a világgal való szembenézés krónikája, a Napok hordaléka. Fürediek számára mindkettő „várostörténeti” olvasmány is. Természetesen gyakori vendégei voltak a Lipták háznak, olykor még vitorláztak is, de hozzájuk is a magyar irodalom, művészet számos kiválósága jött fel, tanúskodnak erről a vendégkönyveik lapjai. S járt többször is a Lóczy gimnáziumban, ahol rendhagyó magyarórákat tartott. Az akkori lóczysok bizonyára ma is emlékeznek sajátos humorára és mély bölcsességére, s az élet elviselésnek egyik fontos elemére: kritikus magatartására.
Kérdések 1. Egy kis utánjárással kiderítheted, mi volt az 1950-es években az un. „Felelet vita”, amely majdnem kettétörte Déry írói pályáját. 2. Simon Menyhért születése. Déry írásából készült film. S nem is akármilyen, s nem is akármikor! Nézz utána a film szakkönyvekben, mi a történet és a visszhang? 3. Déry Tibor, Németh László, Illyés Gyula, Örkény István- szerepük 1956-ban nem jelentéktelen. Ha a forradalomról tanultok, olvass a tankönyvhöz tőlük is!
A könyvespolcra • BOTKA FERENC: „Ha a boldogságot egy tájjal akarnám kifejezni…” Déry Tibor balatonfüredi évei, 1965–1977, Balatonfüred, 2010 (A Balatonfüred városért közalapítvány kiadványai • BODOSI GYÖRGY: Képzelt riport Déry Tiborék Tamás hegyi házában = Völgyvallatás, Bp. 1979. • SZEKÉR ERNŐ: Déry Balatonfüreden = Élet és irodalom, 1984. január 20.
25
Németh László (1901-1975) Író, drámaíró, műfordító, tanulmányok írója. Volt időszak, amikor egymaga írt egy folyóiratot. Ez volt a Tanú. A 20. századi magyar irodalom és közgondolkodás meghatározó személyisége ő is. A tanulmányok írását tekintette legfontosabb irodalmi értékének, de regényei s főleg drámái is meghatározóak. Örökös konfliktusban élt a hatalommal, mert Az író feleségével Sajkodon
ahogyan egy kötetének a címében olvas-
suk: szerette az igazságot. Mindig mindenben a teljességre tört. Életének fontos helyszíne volt az iskola, tanárként, íróként egyaránt. Eredeti foglalkozását élete végéig gyakorolta, ha nem is kórházban. Orvos volt, gyógyítani akarta nemzetét.
Füredi beszéd (részlet) Füredi barátaim megkértek, jöjjek el, szóljak néhány szót ezen az épületavató ünnepségen. Akihez ezt a kérést intézték, mint ők is tudják, évek óta nem lépett előadói emelvényre, s amennyire én tudom, nem lép ezután sem. Ha a bennem vigyázó orvosra s a művének felelős íróra hallgatnék, ide sem utaztam volna le. Ők azonban a hajdani tanárhoz fordultak, s az nem engedte lebeszélni magát, hogy az új falak közt régi emlékeit s a (számára már zárt falat jelentő) jövőt tapogató reményeit az új otthon lakóival meg ne ossza. (…) Európának nincs népe, melyet ily rég fenyegetne, s egyre jobban, a szétszóródás, a jellegvesztés s elmerülés veszélye, s kevés, amelyre bár szavát sem értik,, ekkora várakozással – most vagy soha – nagy ellentámadásra kell indulnia a hazai sivatag ellen, mely oázisait eddig törvényszerűen elnyomta, s mellyel idáig a legjobb esetben csak megalkudni lehetett. Azt, hogy mi az iskola, akik itt ülnek, jobban tudják mint én. De hogy mi lehetne, minek kellene lennie – ennek a küzdelemnek kiképzőlaktanyája – hadd mondjuk ki itt. Ebben az új épületben se úgy foglalja el diák s tanár helyét, mint akik katedra s padok, anyagközlés és visszaadás régi cseréjére ültek be, hanem mint a világ tiszteletét kivívandó roham újoncai és altisztjei, akik fölött a tisztek és főtisztek azok a holt s élő nagy magyarok, a Csokonaiak, Arany Jánosok, Bolyaiak, Bartókok, akik hittek, nem tudtak nem hinni benne, hogy a sivatag legyőzhető, s az emberi művelődés nagy szivárványában a Föld fölé irt szebb jövőt ígérő ívben a magyar színnek is van helye, s népünk nem mint tíz egynéhány millió magyarul beszélő tömeg, hanem mint felemelt fejű nemzet mehet át alatta. 1964. január 18.
Németh László
hegyeződnek a fülek. Az a létharc, amelyről a Szózat írt: itt van. A Vitéz Mihály-i géniusznak
Részlet a balatonfüredi magyarórából Most az utolsó tíz évben ezt a nemzedéket is kikezdte a halál, vagy aki nem halt meg, elnémult, a betegséggel vívott hosszú harcban elcsöndesedett. Először Szabó Lőrinc halt meg, azután Tamási Áron, aztán Kodolányi János, aztán Sinka István. A legutóbbi hetekben Veres Péter halála volt egy ilyen nagy figyelmeztető jel, hogy ez a nemzedék – ha van is egy-két olyan kivételesen szívós tagja, mint amilyen Illyés Gyula – tulajdonképp már eljátszotta játékát. Veres Péter, akit a legszorgalmasabbnak láttunk, örök járás-kelésben az ország egyik végéből a másikba, öt hét alatt egy influenza következményeiben meghalt, itthagyva a kérdést, hogy ki fogja követni, ki jön majd utána. Nemzedékszerűen ez a társaság már nem fog fellépni, s figyeljük, hogy a következő, szinte már két nemzedékkel utánunk jövő Nagy László, Juhász Ferenc, Sánta Ferenc s az ő kortársaik hogyan veszik át azt a szerepet, amit negyven-ötven éven át ezek töltöttek be az országban. Ez a néhány szó sem tiltakozás ez ellen a nemzedékhalál ellen, inkább megnyugvás benne.
“
1970
A Balaton innét még ősszel is olyan, mint egy olasz öböl: a fonyódi hegy és a Badacsony közt mintha tengerre lebegnének ki a vitorlások (tán ezért is veti ki itt régi római villák kövét a föld), télen azonban a vörös nádason túl az ólmos felhők alatt már nem a Tirrén-
“
26
tengerre, hanem a nemlétbe viszi ki, akiért eljön, a normann orrú hajó. (Németh László)
Füredi emlékei
Az író Nagy család című drámájának előadása Veszprémben, 1963
Ezek életének visszatérő füredi helyszínei. Mindenekelőtt a Lipták ház, a házigazdával és nejével s az oda érkező sok baráttal. Sajnos a szívkórház, ahol többször kezelik, gyógyítják őt. Az Anna Grand Hotel nagyterme (akkor SZOT szanatóriumnak hívták), ahol több darabjának is bemutatója, előadása volt. S mindenek előtt a Lóczy gimnázium, amelynek új épületét ő avatta, amelyben iskolai órát tartott, s amelynek falán most emléktábla idézi őt. 2001-től emlékfa is növekszik már a híres parkban a sétányon, amelyet tiszteletére ültettek el. A városi múzeumban van egy kisebb emlékszoba az íróról, amelyben képek, könyvek mellett egy film is felidézi alakját.
27
Kérdések 1. Németh László jelentős történelmi drámákat irt. Például a legnagyobb magyarról, a legnagyobb magyar matematikusról, és a kalapos királyról. Kik lehetnek ők? (A drámákat érdemes ám elolvasni!) 2. A Lóczy gimnázium nyugdíjas magyartanára jól ismeri Németh László gimnáziumi látogatásának történetét. Ki ő? S ha már tudod, állítsátok meg a folyosón, és beszélgessetek vele erről is! 3. Németh László regénycímei: Irgalom, Iszony, Édes Anna, Gyász, Bűn, Égető Eszter, Jadviga párnája – valami nem jó ebben a sorban! Mi lehet az? Egyébként mindet érdemes elolvasni, vagy filmen megnézni!
Illyés Gyula és Némth László Tihanyban
A könyvespolcra • NÉMETH LÁSZLÓ: Füredi beszéd = Megmentett gondolatok, Bp. 1975. • NÉMETH LÁSZLÓ: Mi köt a Balatonhoz? = Sajkodi esték, Bp. 1974 • A katedrán Németh László. Magyaróra a IV. A osztályban = A balatonfüredi Lóczy Lajos gimnázium 1955-1979, Balatonfüred, 1979. • SZTANÓ LÁSZLÓ: Személyes olvasónapló. Németh László egynémely önéletrajzi írásáról, Tempevölgy, 2010. június. 5-9.old.
28 Örkény István (1912-1979) Az egyperces novellák megteremtője az 1950-es évektől rendszeresen járt Balatonfüredre, a Lipták ház vendége volt ő is. A kortárs magyar irodalom és művészet színe javával találkozott itt, írásaiban is gyakorta felbukkan Füred neve, mint irodalmi helyszín. Szeretett vitorlázni az Addio nevű kis hajón. Gyakran felkereste a Tamás-hegyen Déry Tibort is. De Tihanyban járt Németh László, Illyés Gyula, Borsos Miklós vendégeként. Az egyik korai írása, amely hangulatában már az egypercest idézi meg, az 1955-ben írt: A Sátán Füreden című.
A Sátán Füreden ‘A betonúton, L. G. villája előtt’ Az utas kilépett a kert kapuján, kezet nyújtott L. G.-nek, aki idáig kísérte, aztán útnak eredt a vasútállomás irányában. Még egy órája volt a veszprémi vonat indulásáig, tehát kényelmesen lépkedett az átforrósodott úttesten, fehér sortban, kihajtós fehér teniszingben, egy kis borjúbőr táskát lóbálva a kezében, dudorászva. Már a szomszéd villa előtt megállt. Egy hatalmas vontató állt az út szélén, két pótkocsival; a sima platókon két zöldre mázolt vasszörnyeteg.
Örkény István
Lapos, zsömle formájú, óriási alkotmányok. Az utas, aki még sohasem látott ilyen gépet, első percben azt hitte, hogy pontonok, aztán hogy jégtörő hajók, bár az is lehet, hogy valamilyen óriási exkavátornak az alapzatai. Az aljuk szelíden domborodik, mint egy ladik feneke, fent azonban ismeretlen rendeltetésű csövek, szivattyúk, tarajok meredeznek szerteszét. Ujjával megkopogtatja az első gép oldalát. - Eladó? - kérdezi. - Micsoda? Az egyik kocsikísérő, aki halványszürke cejgnadrágot visel, meghökkenve méri végig. Felsőteste meztelen, s mellének szürke borostái közt apró igazgyöngyök csillognak. Tikkasztó a meleg. - Emez - mondja az utas, újra oldalba veri a gépet, és figyelmesen hallgatja üres belvilágának fémes kongását.
- Ezt akarja megvenni? - bámul a kísérő. - Miért? A másik talán jobb? - Dehogy - mondja izzadva a kísérő. - Teljesen egyforma mind a kettő. - Hát akkor ennél maradok - koccintja meg a gép oldalát a vendég. - Meg akarja venni? - Esetleg. - Kinek a részére? - Csak úgy magamnak. Miért, nem eladó? - Ilyet még nem hallottam - mormolja a kocsikísérő. Szemét lehunyja, a keze hátával letörli róla a verejtéket. Aztán még egyszer megbámulja az utast, száraz szemmel. Aztán sarkon fordul, és átmegy az árok felőli oldalra. Összesen hatan vannak. Egy sofőr, aki hanyatt fekszik a vontató alatt, egy szerelőforma ember, aki a szerszámokat adogatja neki és a négy kísérő szerteszét. Most ketten kiválnak közülük. A borostásmellű elhozza egyik társát, aki sötétkék vászoninget visel. Az ing, ahol hozzáér a bőréhez, átnedvesedett, és ott egy árnyalattal sötétebb a kékje. - Maga az a pasas? - érdeklődik barátságtalanul. - Miféle pasas? - kérdezi az utas. A kékinges közelebb lép, és belenéz a szemébe. - Minek ez a gép magának? Halljuk! - teszi hozzá fenyegetőn. - Kikérem magamnak ezt a hangot - fortyan fel most már az utas is. – Mondja meg, ha nem eladó, de ne kiabáljon velem. A borostásmellű békítőn közbemorog: - Jóska... - Ettől a társa szelídülni kezd. - Először is - mondja -, én nem szoktam kiabálni senkivel. Másodszor, én egy szóval sem mondtam, hogy a gép nem eladó. Harmadszor pedig talán meg szabad kérdezni, hogy minek ez magának. - Nézze - mondja az utas. - Én nem kérdezek semmit, maguk se kérdezzenek semmit. De hogy ne legyen megint veszekedés, inkább megmondom: szükségem van rá. - Erre? - bök rá a gépre a kékinges. - Erre vagy a másikra. De ha választani lehet, akkor inkább ezt viszem el. - Várjon egy kicsit. Elmennek. A kék ingnek időközben a háta is megsötétedett: most az árok felőli oldalon, ahová némi árnyékot vet a kocsi, összegyülekeznek a kísérők. A szerelő megrugdalja a sofőr talpát, aki kimászik a kocsi alól, odamegy a többiekhez, s egy idő múlva a borostásmellűvel és a kékingessel előkerül. Ő sokkal magabiztosabban lát neki a dolognak. - Hát erről van szó, ugyebár? - nyújtja a csuklóját az utasnak, mert a keze olajos. - Ha meg tudunk egyezni - mondja az utas.
29
30
- És mi az elképzelése, ha szabad kérdezni? - Maga mondja meg. - No mégis. - Én ezt nem tudhatom - mondja óvatosan az utas. - Még azt se tudom pontosan, hogy mire való ez a gép. - Ez a gép - mondta a borostásmellű buzgón - belvizeket fog elszivattyúzni. - Nagyszerű - helyesel az utas. - Elsőrendű konstrukció - dicséri a sofőr. - Nagyon megbízhatónak látszik - bólogat az utas. De a kékingesből megint kitör az a rossz természete. Előretolakszik, és kiabálni kezd. - Látjátok, micsoda pasas? Azt se tudja, mi ez, csak meg akarja venni. - Jóska - csitítja a borostásmellű. - Mondtam, hogy nem szabad szóba állni vele - háborog a kékinges. Az utas fölveszi a borjúbőr táskát. - Ahogy akarják - mondja sértődötten. - Nem akarom erőltetni magukat. - Jóska! - mordul föl a borostás. - A viszontlátásra - mondja az utas. - Hová rohan? - ordít rá a kékinges. - Ne rohanjon sehová. - Megy a vonatom - mondja az utas, de pár lépést visszajön, s odamutat L. G. kertjére. Látják ott azt a diófát? A diófa bent áll L. G. kertje mélyén, a háztól jobb kéz felé. - Ha rászánják magukat, csak tegyék oda le, a fa alá. Elmegy. Ők, most már mind a hatan, odaszállingóznak L. G. kapuja elé. Ott álldogálnak egy helyben, nézik a kertet, a kertben a fát s a fa tömör, sűrű árnyékát. A hőség rezgő függönyén is átérződik egészen az országútig annak a sötét foltnak csábító hűvöse. Melyik filmből van ez a kép, és kik a szereplők-színészek?
31
Kérdések: 1. Szerinted eladják a gépet a munkások? 2. A bevezetésben felsorolt kiváló magyar alkotók közül kinek van emléktáblája Balatonfüreden és hol? 3. Nézz utána a neten, milyen híres Örkény-drámákat játszanak a magyar színházakban? 4. Örkény István két művének a címe: Tóték; Isten hozta, őrnagy úr. Mi ebben a becsapás? A könyvespolcra: • Örkény István levelei Lipták Gábornak, Balatonfüred, 2013 • LIPTÁK Gábor: Nyitott kapu, Bp. 1982 • ÖRKÉNY István: Egyperces novellák, Bp. 2008
“
Kedves Gabus! Itt küldöm új novellám kéziratát gyűjteményed számára, mely ezzel világméret-
ben is az első helyre küzdötte fel magát. A többit már bátran eldobhatod. Ami most már a nyarat illeti, házatok fényét és pompáját emelendő, hajlandók vagyunk júl. végén vagy aug. első felében 2 hétre hozzátok leereszkedni. Nem kell semmi ceremónia. Egészen olyan vagyok, mint más ember, egyszerű, szerény, közvetlen. Majd meglátjá-
“
tok. Ha terhemre lesztek, amit nem hiszek, esetleg megkérlek, hogy húzódjatok el más merre arra a két hétre. Ezt is meglátjuk majd. Pulcsinak kézcsók, Téged szeretettel köszönt Örkény István
Híres magyar színészek, akik Örkény drámákban játszottak, s akiket gyakorta láttunk Füreden.
Latinovits Zoltán
Lukács Sándor
Mácsai Pál
Hamvas Béla (1897-1968) író, filozófus.
Egyik legnagyobb huszadik századi gondolkodónk. 1935-ben járt itt s írta meg a Koloska-völgyben lévő hársfáról A győző című esszéjét, amely megjelent a Fák című kis könyvében. A fa ma is él, megkereshető, a Hamvas Béla asztaltársaság szervezi a füredi megemlékezéseket. „Hamvas Béla életműve nem köthető a bölcselet, az irodalom, a politika vagy a vallási élet egyetlen hazai irányzatához sem, nincs előd, akire támaszkodhatott volna, és nincs iskola, amely az ő alapításából épülne.”- írja Dúl Antal
Tomas Gösta Tranströmer (1931)
Nobel-díjas svéd költő, író. Többször járt hazánkban, az e tájon honos költők közül fordított Szabó Lőrincet, Illyés Gyulát, Nagy Lászlót stb. Még 1977-ben egy író delegációval járt s töltött némi időt Füreden s esett meg vele egy kedves füredi történet is, amelyről Fodor András számol be naplójában. „A nyelvet, a költészetet nélkülözhetetlenné tette a modern ember számára.” írja verseiről Mervel Ferenc, műveinek fordítója.
Bajor Gizi színésznő (1893-1951)
Balatonfüred mindig is a magyar színházművészet fontos városa volt. 1831 óta a legnagyobb magyar művészek játszanak itt a nyári idényben. Az 1920-as években Bajor Gizi is többször megfordul itt, még pihenni is gyakorta eljött Füredre. Utolérhetetlen alakja a magyar színművészetnek. „Váltakozó vidámsága és elborulása olyan, mint az áprilisi ég. Napsütése mögött alattomos vihar rejtőzik, felhőjárását bujkáló sugarak enyhítik.”- ezek pályatársa, Bilicsi Tivadar szavai.
ÉS MÉG...
Tempevölgy
Városunkban 2008 óta megjelenő évnegyedes irodalmi-művészeti folyóirat. Nevét Jókai Mór híres útirajzából kapta, amelyben az író ezt a vidéket a görög Tempevölgyhöz, a múzsák, az antikvitás, az értékek tájának nevezi. A folyóirat felöleli a teljes magyar irodalmat, de hangsúlyosan figyel az itt élőkre, az itt születő új alkotásokra, formálódó életművekre. Lapjain megjelenik Füred irodalmi hagyományainak több fontos szereplője, mint Jókai Mór, Krúdy Gyula stb.
odónk. n lévő t a Fák
ltársaas Béla a polioz sem, iskola,
nkban, rincet, egy író s esett Fodor észetet ára.” .
et fonvészek n Bajor akorta zínműolyan, s vihar ”- ezek
es iroes útigörög kek tá-
hangotásokFüred e, mint
