100 év BALATONFÜREDEN Múzeumpedagógiai segédfüzet a 9-10. évfolyam számára
TÁMOP-3.2.8.B-12/1-2012-0003 azonosító számú projekt „FÜRED A MAGYAR KIRÁLYSÁG DÍSZE” elnevezésű program részére Balatonfüred, 2012 - 2013.
Kiadó: Balatonfüred Kulturális Közgyűjtemény Fenntartó Nonprofit Kft. Felelős kiadó: Dallos Krisztina Sorozatszerkesztő: Tóth Györgyi A füzet szerkesztője és részben írója: Praznovszky Mihály Grafika: Farkas László Borító fotó: Vörös Ákos Készült Veszprémben a Prospektus nyomdában,Veszprém, Tartu út 2013. ISBN 978-963-89091-6-9
Balatonfüred több száz éves múltra visszatekintő kisváros a Balaton északi partján. A ma ismert legkorábbi írásos dokumentum 1211-ből származik. Természeti értékei, kulturális hagyományai méltán tették híressé. Az 1971-ben városi rangot kapott Balatonfüred egykor külön életet élő három településrésze: Füred, Arács és a fürdőtelep mára egybeépült. A település vízparti része a XVIII. század végére fürdőházzal, szállókkal, vendéglőkkel rendelkező gyógyfürdőhely. A fürdő nagy része a pannonhalmai bencés apátság birtokában volt, amely arra törekedett, hogy a gyorsan változó fürdőigényeknek megfelelően bővítse a szolgáltatásokat. Történelmi, kulturális szerepe a reformkorban vált igazán jelentőssé, a politikai és irodalmi élet egyik központja lett. Itt járt Kossuth Lajos, Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kisfaludy Sándor, Vörösmarty Mihály, Garay János és még hazánk sok más neves személyisége. A gyógyfürdőzés, az első magyar nyelvű dunántúli kőszínház, a hajózás és vitorlázás, a híres Anna-bál, a szőlő és borkultúra emlékei teszik a várost ma is meghitt hangulatúvá. Jókai Mór
egykori nyaralója ma emlékmúzeum. A 20. század elejére kialakul a parti városrész arculata. Füred és Arács községekben a hagyományos életmód szerint éltek az emberek. A szántóföldi gazdálkodás mellett a legjövedelmezőbb gazdálkodási ág a szőlő és gyümölcstermesztés, valamint háztáji állattartás volt. Az árukat egész évben a vásárokon, piacokon értékesíthették a gazdálkodók és az iparosok. A lakosok egy részének a nyári üdültetés, vendégforgalom és a terményeik nyaralóknak történő értékesítése adott szezonális munkát. A Zala megyéhez tartozó Füred 1871-től járásbírósági székhely lett, ez sokat segített a további fejlődésében. A lakosság száma a 19. század végén Füreden alig 2000 fő. 1909-ben gördül be az első vonat a füredi vasútállomásra. A 20. század első évtizedeiben kezdődik meg minden korábbinál gyorsabb fejlődése, amely egyaránt kihat majd a fürdőtelepre és Füred és Arács községekre is.
3
Jókaival kezdődik minden Jókai Mór (1825-1904) Balatonfüred irodalmi hagyomány rendszerének kultikus alakja. Pedig előtte is megfordultak, alkottak már nagy írók városunkban. Talán Pálóczi Horváth Ádámtól indul a sor, majd jön Csokonai, Berzsenyi, Garay János, Czuczor Gergely, Vörösmarty Mihály s mind valahányan. S Jókai után is ki mindenki érkezik, pihen, alkot Füreden! De Jókai Füredre épített villájával, húsz éven át tartó itteni nyári pihenésével meghatározta Füred irodalmi hírnevét az országban. S persze Az arany ember, amelyet itt írt 1870-ben, s amelyet maga is a legjobb művének nevezett. Nem csoda, hogy Balatonfüred irodalmi értékeinek kiindulópontja mindig is Jókai és életműve lesz!
“
“
4
A könyv csodálatos utazás a múltba és a jövőbe.
5
Jókai Mór (1825-1904) A Komáromban született író a magyar irodalom legismertebb személyisége. Valamikor a legolvasottabb is volt, de ma már ez nem biztosan állítható. Ámbár népszerűsége töretlen, és örökre így is lesz! Balatonfüred „kulcsszavai” között övé az egyik legfontosabb név, hajdani nyaralója ma a leglátogatottabb múzeum a városban. Azt is mindenki tudja, hogy a talán leghíresebb regénye, Az arany ember itt íródott 1870-ben igen rövid idő alatt. A Jókai-villa Horowitz Lipót festménye, 1888.
kiállításában egy terem erre épül, érdemes megtekinteni a mű keletkezésének körül-
ményeit, a helyszíneket, a fordításokat, a színházi bemutatók fotóit. Természetesen az egész kiállítás érdemes a figyelmünkre: nyomon tudjuk követni Jókai érdekes életét és gazdag irodalmi örökségét. S ne feledjétek Mikszáth mondását: „Jókai mezsgye a magyar irodalomban. ’Jókai előtt és Jókai után’ – így lesz jelölve a széppróza.”
Jókai Mór: Utóhang Az arany ember-hez Be kell vallanom, hogy nekem magamnak ez a legkedvesebb regényem. Az olvasóközönségnél is ez van legjobban elterjedve: ezt fordították le a legtöbb nyelvre: angolul két kiadásban is megjelent. Németországban pör is folyt miatta két kiadó cég között a tulajdonjog miatt. Színdarabot is írtam belőle, s ez az egyetlen gát, s német színpadokon is sikert aratott. De egyéb is van, amiért szeretem ezt a művemet. Ennek alakjai mind olyan jó ismerőseim nekem: ki korábbrul, ki későbbrül.
Az arany ember első kiadásának címlapja
Jókai Mór
színművem, mely húsz éven át fenntartotta ma-
6
Kortársak írták: Eötvös Károly: Megírta Az aranyembert. Ezt a szép és csodálatos regényt. Egy gyermekkorabeli komáromi emlékezet volt regényének kezdő meséje. De minő tündérszépségű mese lett abból az ő keze alatt, az ő tolla alatt, az ő költészetének teremtő erejével. Herczeg Ferenc: Jókai születésének századik évfordulóját én azzal fogom megünnepelni, hogy újból elolvasom Az arany embert. Azt a regényt, amelyet a költő maga „legkedvesebb” művének nevez. Mikszáth Kálmán: A következő évben „Az arany ember”, a legpoétikusabb regény születik. Oly szép, mint egy hajnali álom. Valahányszor Komáromba megy témáért, mindig aranyat hoz. Komárom az ő Clondyke-ja. „Az arany ember”-t Balatonfüreden írta, mégpedig összesen csak nyolc hétig. Krúdy Gyula: A Senki-szigete azóta is fel-feltünedezik a szentimentális férfiak képzelődéseinek folyóján, mint egy halkan remélve úszó hajó. A boldogtalan és megnyugvást nem találó férfiak Senki-szigetére vágyakoznak, ahol Noémi kitárt karral vár rózsafái között minden derék és szenvedő férfiút.
A dolgozószoba képe
Jókai füredi otthona, ahol Az arany ember született (Fotó: Vörös Ákos)
Az időrend
Játsszunk Jókait!
Fejtsd meg a titkot! Az arany embert Jókai 1870-ben írta. Ezeket a műveket, előtte vagy utána? • A kőszívű ember fiai • Mire megvénülünk • Egy magyar nábob • Rab Ráby • Sárga rózsa • Szeretve mind a vérpadig • A jövő század regénye • Janicsárok végnapjai • És mégis mozog a föld • A lőcsei fehér asszony
A név Az egyik fontos szerep a regényben Krisztyán Tódoré. Jókai szerette a tréfás vagy szokatlan neveket a kitalálni. A névadással külön tudományág, az onomasztika is foglalkozik. Öt név, öt Jókai regény, de jól megkeverve. Ki melyik regényhez tartozik?
• • • • •
Tallérossy Zebulon – És mégis mozog a föld Kapotnyaki Balambér – Kárpáthy Zoltán Csollán Berti – A fekete vér Kutyfalvi Bandi – Kőszívű ember fiai Kőcserepy Vilma - Egy magyar nábob
A jó befejezés Vajon jól írta meg a regény végét Jókai? Lehet sokféle megoldás is. Neked melyik tetszik ezek közül?
•
Krisztyán Tódor nem hal meg a Balatonban, feljelenti Timár Mihályt, akit lopásért letartóztatnak és 8 évi börtönre ítélnek.
•
Timár Mihály öngyilkos lesz, és Krisztyán Tódor kerül a Senki-szigetére, és elveszi Noémit.
•
Timár Mihály visszamegy Komáromba, mindent bevall Tímeának, és boldogan élnek, sok gyerekük lesz, Noémit teljesen elfelejti.
•
Timár beveszi a vállalkozásába Krisztyán Tódort, akivel megnyerik a Lánchíd építésére, kiírt pályázatot. Tímea beleszeret Tódorba, elválik Tímártól, így Tímár magányosan hal meg az öregek otthonában.
Vagy mégis maradjunk az eredetinél?
Aranyos könyvek A magyar irodalom tele van olyan művekkel, amelyek címében ott találjuk az „arany” szót. Ide írunk rögtön ötöt. Találd ki a szerzőjüket! De ha van kedvetek, játsszatok tovább, ki tud többet összeírni, lehet használni a könyvtári katalógust is! • Egy éj az Arany bogárban • Aranykéz utcai szép napok • Aranyhíd • Aranysárkány • Aranykoporsó
7
Jókai Füreden Mindent tudunk füredi nyaralásairól, de nem eleget. Mikor látta először a Balatont, hogyan épült a villa, miként írta itt a leghíresebb regényét. De nézzünk egy kicsit az ember után. Keressük azt a Jókait, aki szívesen kirándult a Koloska-völgybe, aki nem is fürdött a Balatonban, mert nem tudott úszni. Aki szívesen eljárt a városi céllövöldébe a Kiserdőbe, mert pompás lövő volt. Aki szívesen kártyázott, beszélgetett a kávéházban. S aki legszívesebben a kertjét művelte. Virágokat ültetett, rózsákat metszett, gyümölcsfákat gondozott. Ez a mi igazi füredi Jókaink.
“
„…Elég jókor rájöttem arra a tudatra, hogy ha az ember író és festő akar lenni,
elébb talán jó lesz iskolába járni. Azóta mindig iskolába járok. Sokat éltem, sokat tapasztaltam, sokat olvastam. És az, ami nekem sok, még mindig olyan elenyésző parány az összességben, minő a föld a világrendszerben. Az élet és a könyvtár két nagy iskola. A teremtésnek két nagy univerzuma. Mik a csillagos ég minden csodái egy könyvtárhoz képest?” (A látható Isten)
Kérdések
“
8
1. Jókai magyar Tempevölgynek nevezi Balatonfüredet és környékét. Keresd meg a lexikonokban, mi lehet ez a Tempe?
2. Mikszáth magyar Clondyke-t emleget. Mi lehet ez? 3. Tervezz meg egy Jókai sétát lent a parton! Mely épületeknél állnál meg és beszélnél Jókairól és miért? De ne hagyd ki a Fehér templomot se a faluban! Miért? Könyvespolcra:
• JÓKAI MÓR: Kakas Márton Füreden, Balatonfüred, 2005. (Jókai napi könyvek 3.)
• JÓKAI MÓR: A magyar Tempevölgy, Balatonfüred, 2000. • NAGY MIKLÓS: Jókai Mór, Bp. 1999. Korona kiadó.
Mikszáth Kálmán (1847-1910)
9
Amikor a „nagy palóc” Füredre érkezik, már befutott író. Nehéz pályakezdés után szinte berobban a magyar és európai irodalomba, óriási siker fogadja. Diadalútja töretlen haláláig, s az írói sikerek mellé jár még a parlamenti képviselőség is. Kritikai szelleme azonban tartós marad, példa rá a Füredről írott kis karcolata 1884-ben. Ebből is megérezzük, őseinknek men�nyi mindent kellett tenniük Füred hírnevének megteremtéséért. Mikszáth amúgy nagy fürdőre járó volt, sok apróbb fürdőhely mellett évtizedet töltött Bad Gleichenbergben (Ausztria) és Rohicson (Ma Rogaska Slatina, Szlovénia). Nem szólva klasszikus művéA fiatal Mikszáth
ről, amelynek a főhőse egy fürdőorvos, bizonyos Katánghy Menyhért.
Kapcsolatai a „fürediekkel” dalmi kapcsolatban, hogy nyugodtan tekinthetjük őt is hozzánk tartozónak. Jókai Mórért már gyermekkorában rajongott, majd az író indította el őt a pályáján ajánlásával, utána együtt ülnek a parlamentben mint képviselők, s Mikszáth meggyőződése volt, hogy Jókait neki kell folytatni annak halála után. Így is történt. Krúdy Gyulát indulásában viszont ő segítette, megírni való témákat ajánlott neki, s a fiatal Krúdy bizony olyan, mintha Mikszáth köpönyegéből bújt volna ki. Csak a kezdés éveire persze! Eötvös Károly a nagy anekdotázó egészen biztosan példaképnek tekinttette a nagy palócot az irodalomban. Mikszáth rajongott Blahánéért, remek kis karcolatokat írt róla. Ady pedig feltette a kérdést 1910-ben az író halála után: Ki lesz a Mikszáth?
Mikszáth Kálmán
Igazság szerint Mikszáth csak kétszer járt Füreden, de annyi „füredivel” volt iro-
10
A leghíresebb magyar fürdő (részletek) Magyarországon minden falusi gyerek azzal nő fel, hogy van itt egy szép város: Budapest, amely azonban nem elég magyar. Van egy nagy tősgyökeres magyar város: Debrecen, amely azonban nem eléggé szép, és végül van egy híres fürdő, amely szép is, magyar is, s ez: Balatonfüred. Annyit már tud minden ember róla, hogy a regényes Balaton partján fekszik, s hogy a hullámzó Balaton az igazi zsuzsu-tenger. S ott kell lennie a legszebb ponton, öreg Tihannyal szemben a híres Fürednek, hova a leányok már piciny korukban odaálmodják magukat: anyjuk, nagyanyjuk is ott volt boldog, onnan ment férjhez. Képzelhetetlen pompa lehet ott. Egy előleg a paradicsomból a magyarok számára. Ott is van az a Balatonfüred, ahova képzeljük, de nem olyan szép, mint ahogy gondoltuk. Én részemről nagyon sajnálom, hogy megnéztem, jobb szerettem volna, ha a képzeletbeli Füred maradt volna meg. A sétány kicsiny, s az sincs jó karban
Árnyékos
hely igen kevés van, komfort a vendéglőkben nincs. Kirándulási hely volna egy-kettő, de ezekhez jutni nagyon nehéz. Tihanyba hajó csak úgy megy, ha nagy társaság verődik össze; Ezért sivár Balatonfüreden az élet. Ehhez járul még a nyomott társalgási szellem. A vidéki dzsentri dominál ott, s egészen a vidéki fürdők bélyegét s idegenek szemében tűrhetetlenségét nyomja rá a gyönyörű fekvésű helyre. A kereskedéseket apró, piszkos lebujok képezik, melyek félszer alakban vannak odaragasztva az egyes épületekhez. S az is egy nagy baj, hogy a fürdőigazgatóság nem gondoskodott arról, miszerint a fővárostól odáig olcsóbb, gyorsabb és kényelmesebb legyen a közlekedés. De akár egy kötetnyit össze lehetne írni Balatonfüred hiányairól, amik gátolják, hogy világfürdővé legyen, de amiket idővel mind el lehet enyésztetni. De annál hazafiasabb, derekabb dolog a Balaton Egylet, mely az örökös sóhajtások és panaszok helyett hozzálátott, bár eddigelé csak szerény és éppen amiatt lassú eszközökkel, olyanná tenni Füredet, aminőnek azok képzelik, akik még nem látták.
Néhány okos gondolat Mikszáthtól • Egy szép regény, amelyet egykor gyönyörrel olvastunk, megér annyit legalább, mint egy szép emlék.
• Egy írót kitüntetni nem lehet sem diadalkapuval, sem koszorúkkal úgy, mint azzal, ha őt műveiben megismerik: ez a legnagyobb jutalma.
• A könyv olyan, mint a gomba, amilyen jóízű, tápláló az egyik, épp úgy valóságos émelygő méreg a másik.
• A ponyvairodalom olyan, mint a tiszta búzában a konkoly, de hát az ostoba ember, aki még posztót sem látott, könnyen hiszi el a darócról, hogy selyembársony.
“
• Jókait olvasni több, mint gyönyörűség. Az már kéj „Mikszáthnak nincs szüksége az argandi lámpá-
somra. Meg fogják őt látni a saját tálentuma fényétől. Mikszáth valódi tehetség, akit nem szabad dicsérni hogy meg ne álljon ott, ahol elkezdte; hanem írjon mindig jobbat a megelőzőnél s igyekezzék fölfelé.
“
Eredeti genree, szellemes irómodora remélteti, hogy kiváló elbeszélő költője lesz a magyar irodalomnak.”
(Jókai Mór, 1882)
Kérdések
1. Miféle fürdőorvos Katánghy Menyhért? És melyik Mikszáth regény vagy regények hőse? (Érdemes elolvasni, mert pompás leírást kapunk a korabeli fürdői életről is.)
Egy füredi könyv
2. Bad Gleichenbergben melyik Mikszáth mű születik meg? Olvashatta ezt egy amerikai elnök és felesége?
3. Mikszáth sokat remél Füred fejlődésétől. Nézz utána, mi történik a századfordulón a Savanyúvízen, megindult-e a fejlődés? Könyvespolcra:
• MIKSZÁTH KÁLMÁN: A mi külön fejedelmünk, Balatonfüred, 2008. (Jókai napi könyvek)
• MIKSZÁTH KÁLMÁN: Jókai Mór élete és kora, Bp. • FÁBRI Anna: Mikszáth Kálmán, Bp. 1983. Szépirodalmi könyvkiadó. (Arcok és vallomások)
11
12
Eötvös Károly (1842-1916) Minden balatonfüredi diák házi könyvtárában ott kell lennie a Balatonról szóló legfontosabb könyvnek, amelyet bő száz éve írt s adott ki Eötvös Károly, ahogyan nevezték, a vajda. Nem kell megijedni: nem tankönyv ez, hanem szórakoztató olvasmány, vidám történetek tárháza. S rengeteg mese, adoma, ismeret, tény és kitaláció egymás után. Füredről is mi mindent tudott az amúgy valóban nagy emlékezőtehetségű író! Olvashatunk a színházról, a hajózásról, a gyógyfürdőről, a fürdőorvosokról, a szőlőről, Jókai Mórról, Széchenyi Istvánról – mindenről, ami itt fontos volt. S akiA nagy mesélő, a „vajda”
nek kedve van, keresse újra kiadott könyveit is, a
Bakonyról szólót, vagy az 1848-49-es évekről megírtat. Mert Eötvös nemcsak jó író volt, de nagyon nagy hazafi is, mert ahogyan Kosztolányi Dezső írta róla: „Tengernek
“
álmodta a Balatont, és tengernek álmodta a magyarságot is.” Eötvös mesemondásaiban sok olyan legenda volt, amelyeket valaha ő is csak hall-
hatott a magához hasonlatos mesemondó régi magyaroktól, akik már fényesíteni kezdték a meséket. Mesekincstár volt a vajda memóriája, a fantáziája, az éjszakázó kedve révén. Az asztalnál üldögélő hallgató odaképzelte magát, ahová a vajda vitte magával a tarisznyájában: „csendillás” dunántúli szüretekre, bakonyi utazásokra, összeboruló erdei utakon, ahol őskori fekete ruhájában mutatkozik a disznópásztor,
“
Eötvös Károly
a balatoni partokra, amelyeken persze hiába kereste volna a jámbor utazó a megfelelő helyeket, ha Eötvös mesemondásai alapján útra kel.
(Krúdy Gyula)
Eötvös Károly bölcsességeiből • A néző lelkét nem az teszi gazdaggá, amit lát, hanem amit gondol és érez arról, ami a szemébe ötlik.
• Mert a hazát szeretni kell. Mindennél jobban és örökké. Ám, ki a hazáját igazán nem ismeri, igazán nem is szeretheti.
• Sok ragyogó szépsége van a Balaton környékének. Magam se vizsgáltam meg valamennyit. Az ábrándos, tündéri és csodálatos gyönyörű képeit magam sem szemléltem végig. Fiatal szív, rajongó lélek és egész élet kellene ahhoz.
Utazás a Balaton körül (Részletek) Nem úgy volt ez régen Balatonfüreden! Amikor még a Balatonnak ez volt egyetlen fürdőhelye. Hej, Balatonfüred – de sok szép dal zengett, de sok sarkantyú pengett, de sok legényszív felpezsdült, de sok leányszív megrendült, de sok szép asszony lett még egyszer és még egyszer és még egyszer szerelmes asszony tebenned! Kicsiny voltál, öt-hat házból álltál, meleg voltál valamikor. Az égből, a vízből, a forró szívekből egyaránt omlott rád a napsugár és a vér melege és a jókedv villogása. Visszatérnek-e régi napjaid valaha? Igaz, hogy a régi fürdő más volt, mint a mostani. De a régi egészség is más volt, mint a mostani. Régen a fürdőket csak a sánták, bénák, csúzosak és köszvényesek keresték föl. Beteg as�szony éppen nem ment fürdőre. Csak a meddő menyecskék mentek oda, s azoknak mindig használt. És csak a viruló hajadonok keresték föl vidám mamáikkal, kik az édes múlt emlékeit még egyszer átélték, újra átérezték. S a hajadonoknak is használt. Aki balatonfüredi fürdőn, badacsonyi és somlyai szüreten meg nem találta szíve mását: hiába ment az aztán a lorettói vagy az öreg máriacelli szűzanyához. Ma már Balatonfüred nem öt házból, hanem ötven kastélyból és villából áll, s közeli környezetében másik ötven egyszerűbb nyárilak fehérlik a verőfényben. Gőzösök szeldelik a nagy tó szürke vizét, s vitorlás hajók szárnyai libegnek szanaszét a látóhatár szélein. És mégis, Balatonfüred messze-messze elmaradt az osztrák fürdőktől, melyek közül pedig néhánynak helyén ötven év előtt még a mókusok futkároztak a fák oldalán, holott Balatonfüred már száz év előtt is találkozóhelye volt Dunántúl nagy családainak. S magyarok tették naggyá az osztrákok fürdőit! Miért van ez így? Hogy történhetett ez? (1900)
13
14
Eötvös Füredről A harmincas években már nagy és előkelő fürdő, már az országos nevezetességek találkozóhelye Balatonfüred. Könyveket lehet írni élményeiről, kalandjairól, társaságáról, szép asszonyairól. Széchenyi, Deák és Wesselényi első emberei az országnak. Deák ott tölti nyarának négy-öt hetét rendesen. Kedvéért, szaváért, látásáért öreg és ifjú államférfiak sereglenek oda hosszasabb vagy rövidebb időre. Eljött oda nemegyszer Vörösmarty, mikor neve már nemzeti dicsőséggé alakult át. És eljött oda Széchenyi. Kérdések
1. Miért nevezték őt „vajdának”, miért volt a neve előtt az R. betű? 2. Egy nagy magyar humorista remek paródiát írt Eötvösről! Nézz utána, s ha már megtaláltad, olvass a többiekről is. Sokat tanulhatsz!
3. Értelmezd magadnak, mit jelent ez: „tengernek álmodta a magyarságot”. A könyvespolcra
1. EÖTVÖS KÁROLY: Utazás a Balaton körül – A Balatoni utazás vége, Veszprém, 2006. Vitis Aureus Kiadó.
2. EÖTVÖS KÁROLY 1842-1916, Veszprém, 1996. Vár ucca tizenhét könyvek 3. KRÚDY GYULA Eötvös Károlyról, Írói arcképek, 1. k. Bp. 1957.
15
Gárdonyi Géza (1863-1922) Irodalmi évforduló, Gárdonyi év – ez 2013 üzenete. Gárdonyi Gézáról egy nagy kiállítás készült, Balatonfüreden is látható lesz, mindenképpen érdemes megnézni. Noha tudjuk, Gárdonyi kapcsolata elsősorban a megyével volt erős. Devecserben tanítóskodik majdnem másfél évig (1882-1883), majd Dabrony következik, a tanítóskodás következő állomása (1884-1885). Sikertelenség, irodalmi próbálkozások visszhang nélkül, balsikerű szerelmi élmény s egy tragikus következményű, furcsa házasság. Nem sok kedves emlék a megyénkről! De vajon mikor járt az Annabálon Füreden? Nem tudjuk még a pontos dátumot. De hogy itt volt, az tény, hiszen Az író egri otthonában
egyik legszebb novellát ő írta a bál csodálatos
emlékéről. Gárdonyiról mindekinek az Egri csillagok jut eszébe. Pedig mennyivel gazdagabb, izgalmasabb az életműve. Két nagy történelmi műve minden fiatalnak
“
ajánlott: A láthatatlan ember és Isten rabjai. Gárdonyi Gézát, aki az élő magyar irodalomnak talán egyetlen mívelője, akiről
bizonyossággal lehet tudni, hogy könyveit azután is olvassák, amikor ő már nem lesz, mint Jókai Móric, megkérdezték jelenlegi munkálkodása s jövendő tervei felől. A költő ezt írja: „Míg a háború véget nem ér, csak kis méretű történeteket furulyázok. Ha majd aztán visszatér a jó levegő, csend és rend, megírom végre-valahára azt a regényemet, amelyben kipéldázom: hogyan élhetnének az emberek okosabban, mint én éltem!” Ebben a pár sorban benne van Gárdonyi Géza egész írói egyénisége, bölcs világlátása, az élet nagyszerű megbecsülése és irodalmi programja. A frontokon a halál zeng, mint dühös sírásók ásó-kapa harca, a hinterlandban megőrült muzsikusok módjára szaladgálnak az emberek, az írók szinte kukorékolnak... Egerben, egy hegy-
“
oldali utcácskában, egy csöndes, bölcs költő farigcsálja a tollat, amellyel megírja, hogy kellene élni? (Krúdy Gyula)
Gárdonyi Géza
egri magányából – a Gárdonyi utcából – levélben válaszolt, amelyben többek között
16
Anna-báli emlék (részlet) A Malom-utca e napon is csak olyan mint mindig, tíz esztendeje, száz esztendeje. Az udvarokból eperfalomb hajlik ki. Az utca árnyékán egy ház előtt gyermek-csoport ül. És az ablakok tárva vannak. De íme érkezik egy figyelmet keltő zörgéske: aprókerekű bolti szekér. Vonja egy mezitlábas széletlen szalmakalapu inasgyerek. A szekérkén cimbalom csillog, egy barnára fényezett új cimbalom. Egy karcsú kisasszonyka előzgeti őket, de persze ő a házak mellett lépdegél. Rózsaszínruhás fekete szemű leány; a fején tavalyi divatú Florentin-kalap, és a kezében fehér napernyő. Úgy lépdegél, mintha tojáson járna, s olykor mosolygó pillantást vet a cimbalomra. - Nini Cilike... Talán bíz magukhoz... ? - Hozzánk, - feleli Cilike a napernyőjét ös�szecsukva. Tetszik tudni, hogy ma az öregmama nevenapja van. - Igaz ám: Anna van ma. - Egészséges az öregmama? Mert épp ma éjjel álmodtam felőle, hogy a temetésén voltam. Cilike mosolyogva rázta a fejét: - Nem hal az meg soha. Ámbár ahogy mondani szokta: „Mán én gyerekek meg vagyok halva, csak éppen, hogy a lélek mindennap vissza-száll egy-két órára a testembe.” - De hiszen borzasztó régen fekszik! - Tizenegy esztendeje. De azért csakúgy elbeszélget velünk, mint aki egészséges. Még nevet is olykor. De megyek már... - Hát most meglepik. - Meg. Arra gondoltunk a mamával, hogy a nevenapján állítjuk be a cimbalmot. Aztán én megtanultam a nótáit, amiket emlegetett. Tetszik tudni az Anna-bál... Cilike feljebb tűri a rózsaszinű blúz ujját, és kezébe fogja a cimbalom-verőket. A szoba lágy cimbalomhangokkal telik meg. Bevezető futamok összevissza, de aztán méltóságos mély búgással szólal meg a nóta: Cserebogár sárga cserebogár. Az ágybeli agg-asszony a párnákra könyökölten bámul az unokájára. Bágyadt szemébe az életnek fénye gyullad bele. Fehér ráncos arca mosolygóvá válik. És bólogat. Hallgatja a fehérhaju asszony a párnára könyökölten. Aztán Cilike megáll a nóta végén.
- Mit muzsikáljak még öregmama? Az agg nő pislog, a kezében levő fehér zsebkendővel egyet törül a szemén, aztán elsimit egy fehér fürtöt a homlokáról: - Azt az elsőt, - motyogta fogatlan ajkkal.- Istenem mikor leány voltam... Füreden az Anna-bál... iszen beszéltem már nektek... kint a csillagos ég alatt... olyan karcsu lány voltam mint te, Cilike. Aztán könyörögtek a fiatalok, hogy daloljak egyet, hát csak kiállottam a középre oszt mondok: Ide cigány mögém... Az a szőke ember ott a falon, akkor még pelyhező bajszu legény volt... Azt verd el mégegyszer Cilike... A leány megpengette a cimbalmot s ujra a cserebogárt játszotta. Az öregasszony behunyt szemmel hallgatta és bólogatott a végén. A vendégek megdicsérték a leányt és elégedetten szállingóztak el egyenkint: - Elmentek? - El. Az öreg nagymama pislogott: - Te Cilike, verd el nékem mégegyszer azt a nótát. Cilike visszaült a cimbalomhoz, s legott megzendült a nóta a verők alatt. -Várj, várj... - mondotta az öregasszony, - ne olyan szaporán... szép lassan... Fölemelte aszott kezét, mintha taktust akarna inteni, s zengéstelen öreg reszkető hangon kezdte dalolni: Cserebogár sárga cserebogár. Dalolt buzgón, s bizony éktelenül. Beszáradt melléből már csak úgy jött a hang, mint az elkopott régi verkliből. Egyik hang erősen, a másiknál csak az ajka mozgása mutatta, hogy dalol. De azért dalolt az öreg beteg. Bágyadt kezét emelgette hozzá. A szeme fénylett. Agg fejét úgy ingatta, mint a mámoros. S mikor odaért, hogy: Csak azt mondd meg, babámé leszek-e, megrázogatta a fehér zsebkendőt a füle mellett, és a képre mosolygott.
17
Gárdonyi Géza Füreden Egy emléktábla őrzi látogatását, a panteonban találjuk. Szövege szerint: „Balatont álmodom s melléje magamat.” Az író többször járt Balatonfüreden. A balatonfüredi Anna-bálokról „Anna-báli emlék” című novellájában emlékezett meg.” 1975-ben állították. A források szerint 1892-1896 között mint újságíró többször járt Füreden. 1911 júliusában szintén itt pihent, az Erzsébet udvarban szállt meg. Voltak tehát füredi élményei, s ezek visszaköszönnek a művekben is. Az itt olvasható novellán kívül érdemes elolvasni a Vallomás című kisregényét és a a Te, Berkenye! című kisregényt, amelynek valós alapját Gárdonyi korai füredi újságból vette át.
“
Egy részlet a regényből
A hajó egyenes csobogással közeledett Balatonfüredhez. A házak már tiszta képben
fehérlettek elő a zöld part fölött. S nagyobbultak a hajó közeledésével: a nagy Horváth-ház, a fürdőház, a görög stílű templomocska. A déli parton, a Baricska dűlőn egy táborkocsi, csupa szalai kocsi és hintó. Az is mind az Anna bálra gyűlt fel.
Kérdések:
“
18
1. Értelmezi kellene: Gárdonyi az Erzsébet udvarban szállt meg. Hogy lehet lakni egy udvarban? És a többi udvar nevű ház lent a parton? Mit takar, honnan van ez a szokatlan formula?
2. Gárdonyi útja Veszprém megyéből először Győrbe, majd Szegedre vezetett. Érdemes utánanézni, mennyi küzdelemmel indul el egy írói pálya!
3. Gárdonyi és Eger. Örökre összeforr ez a két név. Ez nem is kérdés, csak egy ajánlat. Egy magyar fiatalnak el kell jutnia az Egri csillagok városába, hogy ott találkozhasson a Gárdonyi emlékekkel. Amint lehet, indulj Te is a családoddal, az iskolatársaiddal Gárdonyi után Egerbe! A könyvespolcra:
• Halhatatlan csillagok, In memoriam Gárdonyi Géza, Bp. 2005. Nap kiadó • BRASSAI ZOLTÁN: Gárdonyi Géza, Veszprém, 2003. Vár ucca műhely • NÉMETHNÉ RÁCZ LIDIA: A füredi fürdőélet emlékei Gárdonyi Géza műveiben, Füredi História, 2010. 1.sz.
19
Krúdy Gyula (1878-1933) Ha lehet, Krúdyt a diákok ne a nagyregényeinek olvasásán kezdjék. Nehéz olvasni, súlyos könyvek, gondolatgazdag művek. Olyan világba visznek, ami nem is volt tán soha, de nagyon szeretnénk ott élni. E világokhoz a magyar histórián, főleg a 19. század világán vezet az út. Először azt kell megismernünk, aztán jöhetnek Krúdy művei. De addig is van mit olvasni tőle: történelmi elbeszélései a magyar história régmúlt századaiba, a nagy események világba viszik el az ifjú olvasót. Krúdy a középiskolások számára mindig tartogat meglepetést. Mert azért a kalandok mellett ott van az ifjúi élet legszebb élménye is: a szerelem. Krúdy ebben aztán
“
A befutott író
nagyon profi volt!
Minden színes itt, mint az álmokban. Szomorkás-vidám, színes tartomány a
Krúdy-mű, színes, groteszk emberekkel. Az olvasó, ha ezekre a mondatokra bízza magát, színeket hall, ízeket lát, illatokat ízlel. Az érzékek mégsem összezavarodnak, hanem megsokszorozódnak. A látogató olyan világba lép be, mely a költői képekben gondolkodó elbeszélésmód híján tökéletesen rejtve maradna, ha tárgya egyébként
“
talán? Melyik Balatonfüred? Melyik élet?
(Fráter Zoltán)
Krúdy egy veszprémi íróról
Ez a bizonyos Ch. V. még nem olyan régen iratkozott be a pesti lakosok névjegyzékébe. Korábban Veszprémben volt lapszerkesztő, ahol véleménye szerint kevesen tudják, hol van korrekt helyén a pontosvessző, ezért távozott a városból, pedig atyja – ama Cholnoky László ügyvéd úr, aki először fordította le Sió álnév alatt a Monte Christo című regényt: ugyanebben a városban öregedett meg. (A „kakasos-ház” és vendégei)
Krúdy Gyula
ismerős lehetne is. Hány Balatonfüred létezik, és melyik az igazi? Van-e ilyen egyál-
20
Blaháné meséi (részlet) Balatonfüreden, ahol a fürdőtelepi templommal szemközt még ma is állong ama fehér falú, régebbi nemesi kúriára is emlékeztető, földszintes ház, amelyet az idegeneknek Blaháné portája néven mutatnak meg, gyakran meglátogatták a „nemzet csalogányát” ismerősei, akik mindenféle híreket hordtak ide a nagyvilágból, miután Blaháné úgy élt füredi tuszkulánumában, mint egy régi magyar nagyasszony… Blaháné falusi asszony módjára éldegélt Füreden, kakasokat, tyúkokat nevelt meglehetősen tágas udvarán, menyecskésen felkötött fővel, piros papucsban járt-kelt házában – míg déltájban, amikor a vizitelések ideje elkövetkezne: fekete ruhát öltött, mint a régi magyar világbeli asszonyok. Blahánénak vizitszobája volt Füreden. Ez a vizitszoba az épület bal szárnyában állott (középen volt a kapu), és éppen olyan vizitszoba volt, amilyen abban az időben másfelé is feltalálható volt Zalában.
Holdas estse Füreden
Blaháné jóban volt Jókaiékkal, amíg azok itt laktak, nem messzire a Blaháné kúriájától ama villaszerű épületben, amelyet manapság Füred egyik legrégibb épületének mondanak, habár Laborfalvi Rózával már nem nagyon lehetett egyezni. De még nagyobb barátságot tartott a községbeli „falusi úriasszonyokkal”, akik vidéki szokás szerint alkonyatonkint nagykendőkben, viklerekben, kézilámpással meglátogatták a magányos Blahánét Ezek az asszonyságok csak akkor jártak le a telepre, ha Blaháné Füreden időzött, egyébként még fürödni is abba a Balatonba jártak, amely jó távol esett a fürdővendégektől. Terka, Fruzsinka, Szidi, Hajnal és hasonló nevük volt e falusi asszonyságoknak, akik legfeljebb csak a beszélgető őszi estéken tudták meg, hogy a nyár folyamán hány előkelő úrnők és urak fordultak meg valaha Füreden. Jókait főleg azért szerették, mert az néha a télidőt is Füreden töltötte, ha nagyobb regényírásba fogott. (Itt írta Jókai Mór Az arany ember-t.) (Miután egykor e sorok írója is gyakran üldögélt Blaháné füredi vizitszobájában, sok mindenről tájékozódást nyert a füredi eseményekről, amelyeket sohasem tudhatott volna
21
meg, ha mint egyszerű fürdővendég sétáltatja esernyőjét a platánok alatt.) Mesélt a régi Füredről, amikor még kocsikon volt szokás ide megérkezni – az egyik út a Bakonyon vezetett át, és az idősebb gavallérok felporozták a pisztolyaikat, mint a betyárok idejében. Hogy tudta ő ezt a Füredet, amelyen valóban olyan komolyan vették az Anna-bálokat, mint országos eseményeket, amelyek jelentős nyomokat hagytak a férfi és női nemzedékek életében! Egy olyan magyar úri társadalomnak a vizitkártyái hullajdoztak ki Blaháné kézimunkakosarából, amely magyar társadalomra ma már alig emlékszik valaki.
Blaháné meséi… A tizenkilencedik század bé-
késebb, szemrevalóbb fele, a kiegyezés utáni Magyarország története bontakozott ki az ő mesemondásaiban ott a füredi régi kúriában...
Blaha Lujza a színapdon
22
Krúdy Füreden Lassan-lassan lesz állandó Krúdy-kultusz a városunkban. Sok év kell ahhoz, hogy olyan hagyománnyá váljon, mint a Jókai-kultusz. Pedig megéri, mert sok szál köti Füredhez. Diákként járt először itt, s 15 évesen már novellát írt az Anna-bálról. Visszatérő vendég, kötetnyi írása szól a fürdői életről és annak romantikus, szenvedő és szenvelgő hőseiről. A szülőföldjén, a Nyírségen kívül csak a főváros érdemelt ki tőle ennyi novellát. Füreden Jókai Mór, Vaszary Kolos és Blaha Lujza egyszerre érdekelte őt, de a füredi színház világát is megjelenítette s főleg az Anna-bálok mesés hangulatát. De errefelé bujdokolt az álPetőfi, erre énekelt a Füredi Dalárda, és az Esterházy fogadó is működött még az ő idejében. Akkoriban még tudtak okosan enni a magyarok. Ezért támasztottuk fel Füreden a Krúdy villásreggeliket (gábelfrüstük), ahol évente egyszer az író fontos gondolatait hallgatva, nagyokat eszünk az emlékére. Amit itt illik olvasni egy diáknak Krúdytól, azt mind megtalálja a Prospektus nyomda Krúdy kiskönyvtára című könyvsorozat köteteiben. Irány a könyvtár! Kérdések
1. Krúdyt is nagyon érdekelte Blaha Lujza, a nagy színésznő élete és sikereinek titka. Mivel a nemzet csalogánya is „füredi”, nézz utána, mit tudsz róla?
2. Ki ez a Szindbád, akiről azt mondják, nagyon hasonlított Krúdy Gyulára. Vagy fordítva történt?
3. Melyik évszakot kedvelt Krúdy Füreden leginkább? Olvass bele a füredi témájú írásaiba s megtudod! Te is úgy gondolod, mint az író? Könyvespolcra
• KRÚDY GYULA: Holdas este Füreden. (novellák), Balatonfüred, 2006. • MÁRAI SÁNDOR: Szindbád hazamegy, Bp. 2006. Helikon kiadó • FRÁTER ZOLTÁN: Krúdy Gyula, Bp. 2003. Elektra kiadóház (Élet-kép sorozat)
23
Ady Endre (1877-1919) Mintha ma kevés Ady verset olvasnánk! Cikkeit pedig egyáltalán nem. Pedig a költő halhatatlanságának egyik ismérve, hogy mindig, minden időben és minden nemzedéknek érvényes mondanivalója van! Ady Endre pont ilyen! Minden korszak megpróbálta kisajátítani, de nem sikerült. Minden korszakban voltak, akik kiátkozták őt. Lepergett róla és művéről. Mindent tudott a koráról és rólunk, most élőkről. Gyengeségeinket, széthúzásunkat, kihasználhatóságunkat látta, miként rohan a nemzet a szakadék felé. Ez lett Trianon. Mintha megérezte volna, nem vagyunk elég európaiak még. Ostorozta az ország vezetőinek A diák Ady Endre
önsors pusztító felelőtlenségét. Miközben ő maga is rohant a halálba…
Balatonfüreden, a szanatóriumban Sokféle dátum kering Ady füredi látogatásairól. De egészen biztosan háromról tudunk adatokat mondani. Először 1901-ben járt itt, nagyváradi színészekkel érkezett, de erről nem maradt bővebb ismeretünk. 1912-ben barátját, dr. Schmidt Ferenc orvost kísérte ide, akit ekkor neveztek ki a füredi kórház igazgató főorvosává. Ekkor már pár napot töltött a szanatóriumban s persze a fürdő szórakozóhelyein. Majd 1917. május 14-én érkezett Csinszkával, s itt maradtak június 10-ig. Füredi gyógyulásának idejét (hiszen ezért jött ide a már nagybeteg költő feleségével) két vers is őrzi: fotó, az egyiken a sétányon látjuk feleségével, amint szembeszegülnek a nagy széllel, a másikon pedig a Szántó-féle vendéglőben ülnek egy társaságban.
Ady Endre
Nagy szárazság idején és a Véresre zúzott homlokkal. S maradt még két érdekes
24
Nagy szárazság idején Véresre zúzott homlokkal Megfogyott az Ég esője,
A Mában élni a Jövőért,
Mint a régi magyar virtus
Az Ujnak tenni hitet:
S olyan száraz a világ,
Valamikor csináltam én ezt?
Hogy nem olthat már ezen
Mintha valami baj ért volna,
Még ezer akónyi bús vér.
Dobása valakinek, Homlokomon, éles, nagy kő ért.
Olyan száraz a szivünk is, Hogy a lucskos förtelmeknek
Harcos valómból kiszakadtam?
Miként egy szomjas szivacs,
Véres-e a homlokom?
Álmosan és szomjasan,
Igaz-e csúf menekülésem
Telhetetlen húll elébük.
Vagy csak véres ésszel, homlokkal Álmodom és gondolom?
Száraz az itt-maradt lárma,
Jaj, be szörnyűen megriadtam.
Szerelem, bűn, jóság, minden, Száraz a rettenetes,
S mégis most már váltott a kedvem:
Száraz a jámbor, fehér,
Régieket keresek.
Száraz bennünk a jó Isten.
Pedig ugy-e nem történt nagy baj? Tán egy kicsit megzavarodtam
És az eszünk nagyon száraz,
És a szavam kevesebb
Kire olyan büszkék voltunk,
S csak még hitből van kevesebbem.
Ide-oda nézeget S mint sok kölykü hős halott,
Ugy-e azért tartnak a harcok
Olyan árván hagy bennünket.
S nem változott a világ?
(1917)
Csak az én vén homlokom vérzik? A Jövőt is el csak én dobtam S tagadom a mai Mát? Én, jaj, a régiekkel tartok. Drága Tegnap, sebetlen homlok, Hajh, nagyon szeressetek, Nagyon szeress éltem leéltje, Hátha mégis baj van a Földön És igazak a sebek S minden Leendő összeomlott.
(1917)
Ady és Csinszka a füredi sétányon
“
Meghatódva emlékszem vissza, hogyan kesergett, amikor több írótársa nehezen,
vagy egyáltalán nem értette meg. Panaszkodott, és nagyon fájt neki, hogy verseiből paródiákat írtak. Érzékeny ember volt. Emlékezem viszont, hogy egy alkalommal ké-
résemre Vaszary Ernő, akkor fürdőigazgató gyermekei, baráti körben Ady verseit
“
al
25
szavalták a költő jelenlétében. Ady könnyezve ölelte magához a gyermekeket, és jól emlékszem, akkor azt mondta: „őt csak a későbbi nemzedék fogja megérteni”. (Schmidt Ferenc, a költő kezelőorvosa Füreden)
Ady Endre: Vallomás Nagyon korán kezdtem olvasni, nagyon sokat olvastam, sokáig nem válogattam az olvasnivalók között, s néhány év óta megint e nem gazdaságos módszerre tértem. Állandó olvasmányom voltaképpen nincs is más, mint a Biblia, de vissza-visszatérő olvasmányaim szép számúak. Például Jókai regényeit, olyikat talán negyvenedikszer olvasom, emlékezéssel, néha-néha és néhol-néhol az első olvasás nagy szenzációjával. Külön örömem megtalálni a még gondosabb Mikszáthnál is egy-egy anekdotának, ötletnek, furcsaságnak ismétlődését, elváltozását. Tanulságos olvasmányok ezek annak, aki a mostani Magyarországot szeretné kicserélni egy kevésbé úrival, káprázóval, de frissebb erejűvel, jobbal.
Ady dedikációja Schmidt doktornak
(1918) Kérdések:
1. Milyen változások vannak Füreden 1912-ben, amikor Ady itt tölti az idejét? 2. Miért és hogyan védte meg Ady az öreg Jókait? Kicsit Füredhez is köthető a történet.
3. Ady és Erdély. Balatonfüred és Erdély. Érdemes utánanézni ezeknek a kapcsolatoknak. Egészen a máig eljutva! Könyvespolcra
• ÁCS ANNA: Ady Endre balatonfüredi útjai, Füredi história, 2003. 2.sz. • A komp-ország poétája, In memoriam Ady Endre, Bp. 2005. Nap kiadó • CSINSZKA: Életem könyve, Bp. 1990. Magyar Könyvklub
26
Endrődi Sándor (1850-1920) Nehéz sors volt költőnek lenni Petőfi és Ady között! Sokáig úgy tudtuk, igazán értékes magyar líra ekkor nem is létezett, már ami az induló ifjakat illeti. Pedig micsoda gazdag termés volt, elvégre mindenki nem lehet zseni, de jó költő igen! Közéjük tartozott a Veszprémben született Endrődi Sándor is. Petőfi-rajongó volt, kuruc ihletésű verseit Ady is szerette, kitűnő műfordító, népszerű verseit kívülről fújták kicsik és nagyok. Prózájában s persze verseiben is mindig főszerepet kap a Balaton, örök élmény forrása. Endrődi Sándor nem volt nagy költő, de jó költő lett. Érdemes ma is megkeresni a könyvtár polcain a köteteit. A sikeres poéta
Hét álló esztendeig bolyongott fiatal korában a Balatonon, melynek – majd följegyzi a história – első jachtosa volt.
Endrődi Sándor
Eleinte regényes, ifjúkori szerelme vonzotta ide, mely hét esztendő leteltével boldogan megoldódott. Ő volt a balatoni bolygó hollandi, ki duzzadó vitorlával süvölt bele a viharba és a zajos hullámokba. De aki költészetét figyeli, az észreveszi, hogy itt ébredt először költővé, itt ocsúdott föl benne a szunnyadó alkotóképesség. Endrődi Sándor a veszprémi és a dunántúli ember szűkebb hazafiságával szerette a Balatont… (Kosztolányi Dezső)
A költő felesége, Écsy Antónia
Szélcsend alatt (részletek) Az én kis Balaton-melléki tanyám, az az alsóörsi nádas kis vityilló fölér a miramarei márványpalotával, sőt többre tartom, mert nem sötét tragédiák színhelye, mint amaz, de nyájas, boldog órák csöndes fészke, szeretett, igazi, szabad otthonom nekem. Rajongok érte, mert könyököl ki az én nyílt, haragos, kék vizemre, a búgó Balatonra s beleneveti fehér vonalait, sötétzöld fáinak lengő körrajzát annak ragyogó tükrébe. - De mindenek fölötti előnye, hogy az enyém, hogy tulajlom. (Az is igaz, hogy nem a verseimből szereztem.) Nos ez a kis tanya sok jó és szép napot látott, de olyat sohasem, mint a tavalyi nyár egyik napja volt. Feledhetetlenül kedves nap az nekem, dacára annak, hogy a Balaton cudarul megtréfált s a bosszúság agyongyötört. Fiam születetett s azt Balaton-Füreden Jókaiék tartották a keresztvízre. Úgy határoztuk, hogy a Dunántúl paszitának nevezett keresztelő lakomát nagynevű komám urammal és komám asszonyommal nálam, Őrsön fogjuk megülni. Jókainé kocsin rándul át, Jókait és leányát: Rózát pedig én röpítem nyílsebes vitorlán Alsóörs felé. Jókainak azért is tetszett a gondolat, mert még sohasem járt vitorlás hajón, Rózának pedig azért, mert neki valóságos eleme a hullám, a szél. Soha életemben nem imádkoztam melegebben, forróbban időért, mint ekkor. Csak sikerüljön az út! Csak repülhessünk! Én Alsóörsről Balatonfüredre be is repültem pompásan, hogy másnap reggel visszaülhessek a vendégeimmel. Ott háltam a hajón s minden félórában felébredtem; izgatottan mentem fel a fedélzetre s el nem fojtható örömmel gyönyörködtem az erős, hatalmas zengésű északi szél zúgásában Nyugodtan hajtottam fejemet vánkosomra s elszunnyadtam. Úgy éjfél után két órakor szokatlan csendességre ébredtem fel: a szél végighasalt a Balatonon s aludt. Kilenc óra tájban pontosan megjelentek a vendégeim s megindultunk. A szél azonban ahelyett, hogy erősödött volna, folyton fogyott s körül-belől fele úton teljesen felmondta a szolgálatot. A Balaton közepén voltunk.
27
28
Végre aztán elhagyott minden türelmem, le kellett arról mondanom, hogy kiböjtöltem az időt hogy tovább is várakozzam a problematikus fuvalmakra: – Le a horgonyt! El kell oldani a giggert, kimegyünk evezve. Így is történt. Két matrózom azonnal hozzálátott a dologhoz, beszálltunk a kis csolnakba, hajónkat horgonyon hagytuk s egy rövis óra múlva kikötöttünk az alsó-eörsi partokon. Jókainé már régen ott volt s jóízűen megnevette a mi vízi expedíciónkat. Én erősen bos�szankodtam, hiába akartak megvigasztalni, csak nem fért a fejembe, hogy mért érdemeltem én ezt a kudarcot, ezt a rossz tréfát a Balatontól. Jókainak első vitorlázása volt ez, de nem tudom: nem tett-e meg mindjárt „utolsónak” is?
Balatonfüredi emlékei Sem emléktábla, sem szobor. Egy utcanév. Az is valami. Pedig előbb-utóbb fel kell figyelni arra, hogy milyen drámai történettel kötődik a városhoz. Ifjú korában gyakran járt Füreden, s így ismerkedett a fürdőigazgató unokahúgával, Écsy Antóniával. A leányt akkor nagy szerelmi csalódás érte, szélhámos csapta be. Így nem is fogadta a fülig szerelmes Endrődi közeledését sem.
Hét évig udvarolt, gyönyörű
verseket írt hozzá, míg végül a házasság sikerült. De nem tartott sokáig a boldogság, tíz év után szinte egyszerre veszítette el feleségét s két gyermekét. Majd később gyakorta járt Füreden, jó barátságban volt Jókaival, Blaha Lujzával, mint nagy hajós gyakorta kötött ki itt a füredi kikötőben.
Utolsó kötetének címlapja
29
A kuruc dalokról írták …a nemzet közkincsévé váltak, akár a népdalok. A kis könyvecske a legolvasottabb magyar verseskönyv lett, zeneszerzők vetekedtek a dalok megzenésítésében, százezrek dalolják őket, nem is tudva, hogy nem igazi régi kuruc-énekeket dalolnak, hanem Endrődi műveit. Tömérdek utánzatuk támadt, csaknem mind értéktelen és súlytalan, de irodalmi hatásuk mégis nevezetes: Ady Endre Endrőditől kapta az ösztönzést kurucos hangú verseihez. Persze, ő a tanult formát magához hasonította, és a saját dús egyéni tartalmával töltötte meg. (Schöpflin Aladár, 1920. Nyugat)
Endrődi Sándor
Gyönge violának... Gyönge violának
Nagy Bercsényi Miklós
Letörött az ága -
Búskodik magába:
Az én bánatomnak
Elfogyott szegénynek
Nincs vigasztalása!
Minden katonája...
Suhog a szél Ungvár felett,
Suhog a szél Ungvár felett,
Édes rózsám, Isten veled!
Édes hazám, Isten veled!
Kérdések
1. Nézz utána, miért érdekes és fontos könyv Endrődi Sándor: Petőfi napjai a magyar irodalomban című műve?
2. Endrődi igazi otthona Alsóörs. Igen értékes Endrődi- hagyományőrzés van a településen. Figyeld nyáron, júliusban a megyei újságot, sok mindent megtudhatsz a hírekből.
3. Endrődi az első balatoni vitorlázók közé tartozik. Nézz egy kicsit utána a füredi hajóstörténetnek, hajógyártásnak. Nagyon sok forrás van hozzá a könyvtárban. A könyvespolcra
• ENDRŐDI SÁNDOR 1850-1920. Szemelvények műveiből, Veszprém, 2000. Magyar Irodalomtörténeti Társaság Veszprém megyei tagozata.
• KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: Endrődi Sándor, Írók, festők, tudósok, 2. Bp. 1958. Szépirodalmi könyvkiadó
• Hét évszázad magyar költői, Békéscsaba, 2000. Tevan kiadó
30
Lipták Gábor (1912-1985) Ifjúsági íróként tartjuk számon, sok-sok regénye, elbeszéléskötete szól a Balaton világáról, regéiről s így persze a füredi mesékről is. Ám ennél sokkal fontosabb az az irodalmi ház, otthon, szalon (sokféleképpen nevezik ma is), amelynek a gazdája volt több étvizeden át. Lipták Gábor és felesége, Gyapai Piroska (kedves nevén Pulcsika) az 1940-es évek végétől kinyitották házuk kapuját, s vendégül láttak mindenkit a magyar irodalomból és művészetből, akik arra jártak. Egyfajta menedék és biztonság volt ez, egy nem éppen barátságos korban, az értékek védelmezői számára. Lipták Gábor s háza így lett
“
a magyar irodalom reformkorban kezdődő füredi jelenlétének a folytonossága.
Bölcs nem vagyok, de ismerem a lényegtelen dolgok
lényegét. Ami rossz ért, vagy bántott, régen elmosódott a sok fényes emlék mögött. A múló rosszat nem érdemes
“
feljegyezni. Csak a jót és szépet. Mert az maradandó.
Lipták Gábor
(Lipták Gábor)
A vendégnévsor részlete:
Amerigo Tot, Berda József, Bernáth Aurél, Bertha Bulcsu, Bodosi György, Boldizsár Iván, Darvas Iván, Devecseri Gábor, Dénes Zsófia, Déry Tibor, Egry József, Elbert János, Éri István, Fenyő Miksa, Ferenczy Béni, Féja Géza, Fodor András, Gál István, Illyés Gyula, Károly Amy, Keresztury Dezső, Koczkás Sándor, Kodolányi János, Kónya Lajos, Latinovits Zoltán, Makk Károly, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Örkény István, Passuth László, Pátzay Pál, Pilinszky János, Réz Ádám, Ruttkai Éva, Sarkadi Imre, Sárközi Márta, Schöpflin Aladár, Somlyó György, Szabó Lőrinc, Szántó Piroska, Szelényi Károly, Tamási Áron, Takáts Gyula, Thiery Árpád, Tolnay Klári, Tüskés Tibor, Vass Elemér, Vas István, Weöres Sándor
31
Sarkady Tamás emlékezéséből
Kedves Gabus bácsi! 20 éve hogy elmentél a szeretett tájról, az imádott Házból. Igen megváltoztak a körülmények, a kapu be van csukva, de szép és nemes szerepet kapott kedves hajlékotok, nagyon sok külföldi alkotó, műfordító dolgozik mostanában ott. Nagyszerűen felújították, és az emléketeket egy szolid kiállítás őrzi örökké. A magyar irodalom gyöngyszemeit fordítják a világ számtalan nyelvére, a Ti otthonotok nélkül ez sohasem valósulhatott volna meg. Ezt is köszönjük, tudom, elviszik híreteket a nagyvilágba, a Lipták ház szellemiségét, na és a bor szeretetét. Jómagamnak és egykori hűséges híveidnek azért kinyitják azt a bizonyos kovácsoltvas kaput, ha régi emlékeinket keressük, vagy újsütetű külhoni irodalmár barátainkat látogatjuk meg, vagy irodalmi piknikre
A Lipták ház (Gazsi József felvétele)
vagyok, vagyunk hivatalosak! Ne aggódjatok, életetek, tevékenységetek, mecénási szerepetek gyümölcsei beértek! (2005)
Kérdések
1. Inkább javaslat! Csinálj magadnak egy kislexikont a ház vendégeinek életéről, munkásságáról! Meg fogsz lepődni, hogy milyen élet volt akkor Füreden.
2. Ez is javaslat. Keresd fel a barátiaddal a Lipták házat, azaz a fordítók házát. Csöngess be, van egy kis emlékszoba, nézzétek meg.
3. Jó néhány füredi sok emléket őriz ma is a Lipták házbeli élményeiről. Meg is hívhatjátok őket egy kis beszélgetésre az iskolába. A nevüket megtaláljátok A ház és gazdája című könyvben. Könyvespolcra
• LIPTÁK GÁBOR: Nyitott kapu, Bp. 1983. Magvető kiadó • Levelek a Lipták-házba. Örkény István levelei Lipták Gábornak, Balatonfüred, 2013. (Tempevölgy könyvek)
• A ház és gazdája. Írások Lipták Gáborról, Balatonfüred, 2013. Városi könyvtár
Blaha Lujza (1850-1920), színésznő
Amikor 1893-ban megvásárolta a Blaha-villát mesélik, sokszor üldögélt a nyitott ablak előtt, s nyárestéken csak úgy a maga kedvére kedvenc dalait énekelgette. Korábbról is ismerte már ő Füredet, naplójában is írja, hogyan találkozott a tóval, kik voltak a barátai, miként jártak vitorlázni. Blaha Lujza úgy tervezte, ez lesz utolsó otthona, visszavonulva a színpadtól. A sors nem engedte, meg a könnyelmű színészvér, s 1916ban — pénz híján — ezt a villát is el kellett adnia.
Cholnoky Jenő (1870-1950) földrajztudós
Veszprémben született, tudományának világhírű művelője és népszerűsítője lett. Bejárta a föld izgalmas helyeit, de legkedvesebb tája a Balaton maradt. Mindent tudott a tóról és annak környékéről. Szépen festett, Füredről írott sorai is olykor szépirodalmi igényűek. A családnak Arácson volt villája, Cholnoky negyven balatoni nyarát töltötte itt. Ma kis emlékmű idézi fel alakját a Koloska-völgy kezdetén. Műveiből szép válogatást adtak A mindig szép Balaton címmel. Érdemes beszerezni!
Rabindranath Tagore (1861-1941) indiai költő
Ő volt az első Nobel-díjas költő, aki Füredre látogatott. 1926 őszén, kora telén, november első napjaiban érkezett meg. Itt járt Magyarországon, hallotta, hogy van ez a csodás gyógyuló hely, Balatonfüred, hát kipróbálja ő is. Az egy napra tervezett látogatásból három hét lett, a reménykedésből valóságos gyógyulás, és egy szép vers Füredről, ott olvasható a parton, emlékfája tövében. Verseket is írt itt, mindig szívesen gondolt vissza a számára enyhülést hozó pár napra, amit Balatonfüreden töltött.
És még...
Anna-bál
Egyszer volt, régen volt – így kezdődik az Anna bál története. Úgy 1825 táján, a Horváth házban tartották meg az első Anna-bált, amelyet azóta is kisebb megszakításokkal megrendeznek. Krúdy szerint a fürediek megcsalták a kalendáriumot, bált rendeznek a nyár közepén. S milyen szép, hangulatos, kedves bálok voltak ezek annak idején. Legendák, mesék, emlékek, álmok és irodalmi alkotások, zeneszámok övezték, szinte mindenkit megbabonázott ez a varázslatos éjszaka. Az Anna-bál a fürediek mindenkori kincse.
át meyáresnekelójában arátai, zte, ez A sors 1916a.
ághírű izgalaradt. Szépen odalmi olnoky lékmű veiből mmel.
öltő üredre r első zágon, hely, vezett désből ől, ott rseket ámára üreden
Anna an tarkisebb t a füznek a es báemléövezzslatos ncse.
