BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI PROGRAM KIVONAT szeptember 30

BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI PROGRAM KIVONAT

2014. szeptember 30.

BFT Intézményfejlesztési és végrehajtási program

TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

3

2. BEVEZETÉS

6

2.1

Projekttartalom

3. LEHETSÉGES FORRÁSELOSZTÁSI ESZKÖZÖK (2014-2020) ELEMZÉSE

6

7

3.1

2014-2020 közötti programozási időszak támogatáspolitikai eljárásrendi áttekintése 3.1.1 Bevezetés 3.1.2 Uniós és hazai szabályozási háttér

7 7 7

3.2

Forráselosztási lehetőségek bemutatása 3.2.1 Integrált Területi Beruházások (Integrated Territorial Investment - ITI) 3.2.2 Közösségvezérelt helyi fejlesztés (Community-led Local Development - CLLD) 3.2.3 Globális támogatások (Global grant - GG) 3.2.4 Nagyprojekt

9 9 11 13 19

3.3

Az EU Strukturális és Kohéziós illetve Strukturális és Beruházási Alapjaiban alkalmazható projekt-kiválasztási mechanizmusok 3.3.1 Bevezetés 3.3.2 A projekt-kiválasztási mechanizmusok EU-s és hazai szabályozási háttere 3.3.3 Az alkalmazott projekt-kiválasztási mechanizmusok problémái 3.3.4 Alkalmazott projekt-értékelési rendszerek és problémáik 3.3.5 A BFT által alkalmazható projekt-kiválasztási és értékelési rendszerek

21 21 22 23 25 27

Forráselosztási lehetőségek összehasonlító elemzése 3.4.1 Programfinanszírozás 3.4.2 Kiemelt projektek eljárásrend 3.4.3 Klasszikus pályázati konstrukciók:

29 29 30 31

3.4

4. FÜGGELÉK A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 4.1

Hivatkozott jogszabályok

32 32

1


RÖVIDÍTÉSEK Rövidítés

Magyarázat

BFT

Balaton Fejlesztési Tanács

CLLD

Community-led Local Development

CPR

Common Provisions Regulation

EC

European Commission (Európai Bizottság)

EBB

Európai Beruházási Banktól

EGT

Európai Gazdasági Térség

EGTC

European Grouping for Territorial Cooperation

EMIR

Egységes Monitoring Információs Rendszer

EMVA

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap

ERFA

Európai Regionális Fejlesztési Alap

ESB

Európai Strukturális és Beruházási Alapok

ESZA

Európai Szociális Alap

ETE

Európai Területi Együttműködés

ETHA

Európai Tengerügyi és Halászati Alap

EU

Európai Unió

GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

HACS

Helyi akciócsoport

IH

Irányító Hatóság

ITB

Integrált Területi Beruházás

ITI

Integrated Territorial Investment

JAP

Joint Action Plan

KA

Kohéziós Alap

KSZ

Közreműködő Szervezet

ME

Miniszterelnökség

NDC

National Development Consulting Zrt.

NFK

Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság

NFM

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

NFÜ

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

OP

Operatív Program

PIB

Projekt Irányító Bizottság

PR

Prioritás

TKR

Területi Kiválasztási Rendszer

TOP

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program

ÚMFT

Új Magyarország Fejlesztési Terv

ÚSZT

Új Széchenyi Terv

2


1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Bevezetés Jelen dokumentum „A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 2014-2020 tervezési időszakra vonatkozó egyes tervezési dokumentumainak elkészítése” című projekt 3. „Intézményfejlesztési és végrehajtási program kidolgozása” feladatához kapcsolódó teljesítés, mely a 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó, lehetséges forráselosztási eszközök bemutatását, elemzését és az elemzés eredménye alapján kialakított szakmai javaslatunkat tartalmazza. A projekt megvalósításának 3. „Intézményfejlesztési és végrehajtási program kidolgozása” feladatát az ajánlat, a konzorciumi megállapodás és a szerződés értelmében a Megrendelő által közbeszerzési eljárás eredményeképpen kiválasztott VitálPro-NDC konzorcium keretein belül a National Development Consulting Zrt. (NDC) önállóan végezte, 2014. április 30. és 2014. szeptember 30. között. Háttér A Balaton program fejlesztéseinek jelentős részét az előkészítés alatt álló operatív programok részeként kell megvalósítani. Ez rendkívül erős koordinációs tevékenységet igényel. Mindezek mellet kiemelt figyelmet érdemel ugyancsak a programban ismertetett fejlesztések sokszínűsége, a fejlesztések megfelelő módon történő finanszírozási eljárásrendjének kialakítása és végrehajtása. A program végrehajtásában a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) és munkaszervezetének a meglévő tapasztalatok és a szubszidiaritás elvét is figyelembe véve kiemelt szerepet kell kapnia. A Területfejlesztési Tv által létrehozott BFT munkaszervezetével 2000 óta tervezési, pályázatkezelési, hazai és nemzetközi forráselosztási, felhasználási gyakorlattal rendelkezik. Az elemzés lényeges eleme a lehetséges forráselosztási lehetőségek vizsgálata, és azon eszközök kiválasztása későbbi alkalmazás céljából, melyek a BFT céljainak érvényesülését elősegítik. Elemzés Intézményi szempontból a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Program az alábbi alapformában támogatható:

három

1. programfinanszírozással; 2. kiemelt projekteken, illetve eljárásrenden keresztül; 3. klasszikus pályázati konstrukciókra építve.

3


Az egyes végrehajtási formák összehasonlítása: Programfinanszírozás

Előny

legnagyobb önállóság és felelősség

Kihívás

önálló intézmény kialakítása szükséges

Előfeltétel

akkreditált intézményrendszer dedikált keret

Kiemelt eljárás önálló intézmény nem szükségesek dedikált keretek biztosíthatóak egyedi kormánydöntések menedzselése több prioritásból származó támogatási források összehangolása dedikált keret egyedi kormánydöntések

Klasszikus pályázatok eddigi gyakorlat folytatása

dedikált keretek biztosítása nehézkes

egyedi kormánydöntések

Programfinanszírozás esetén a végrehajtásért felelős munkaszervezet - az előzetes akkreditációs követelményeknek megfelelő non-profit gazdasági társaság - felel a program koordinációjáért, illetve a projektek végrehajtásáért, azaz a módszertani szempontok és tartalmi követelmények érvényesüléséért. A programok végrehajtására a GINOP (TOP) IH-val közreműködői (globális támogatási) szerződést kötnének a CPR 123 (7) bekezdésének alapján. A társaság működési költségének finanszírozását, illetve ehhez kapcsolódóan az összeférhetetlenségi és hatékonysági kritériumokat is a közreműködői szerződés tartalmazná, amelyet könyvvizsgáló ellenőrizne. Kiemelt projektek eljárásrend esetén az akkreditált intézményrendszer felállítása nem lenne szükséges, a projektkiválasztás azonban ezen megoldásnál is történhetne “csomagokban”, ugyanakkor kulcsfontosságú, hogy a BFT a programokat (projektcsomagokat) illetően itt is tervezhessenek egy előre dedikált kerettel, amely szükséges a térségi integrált programok előkészítéséhez. A klasszikus pályázati konstrukciók esetén nehezen biztosítható a projektek integráltsága, a múltbeli gyakorlatok azt mutatják, hogy az előkészítettség hiányából adódóan az egyes programelemek összehangolása jellemzően elakad, ezért a különálló projektek szinergiahatása így kevésbé valósul meg. Javaslat Javaslatunk alapja, hogy a BFT potenciális projektjeit a főbb turisztikai-gazdasági beavatkozási területekhez rendelt célrendszer mentén megszervezve a kiemelt projekt kiválasztási eljárás alkalmazása lehet célravezető. A BFT közvetítő szervezeti kedvezményezett pozíciója jól kiegészíthető egyfajta területi mentorközpont funkcióval, az ennek megfelelő kapacitások és eljárásrendek kialakítása mellett. A projektgenerálásban, értékelésben, validálásban, és a megvalósítás támogatásában játszott szerep pedig megerősítené a BFT szakmai tanácsadói, adminisztratív funkcióit. 4


A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet program végrehajtásának alapfeltétele, hogy az érintett források tervezéséért és programozásáért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium, a 2014-2020as uniós végrehajtási, intézményi modellért felelős Miniszterelnökség, és BFT között egy megállapodás jöjjön létre a program fejlesztési irányairól, eljárásrendjéről és indikatív kereteiről egy közös Korm. előterjesztés keretében.

5


2. BEVEZETÉS 2.1

Projekttartalom

Cél A 3. feladat végrehajtásának célja új forráselosztási, támogatási formák alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata, hatékony projekt kiválasztási eljárások és pénzügyi eszközök azonosítása annak érdekében, hogy a BFT 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikai tervezési és végrehajtási feladatait és a kapcsolódó szabályozási feladatok előkészítését segítse. Vizsgálati területek A feladat keretében megvizsgáltuk, hogy az újfajta támogatási-finanszírozási formák, programok, valamint projekt kiválasztási eljárások, technikák milyen feltételekkel és mely beavatkozási területeken alkalmazhatók a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet programon belül. A vizsgálat tárgyát a következő kiválasztási és finanszírozási eszközök képezték: integrált területi beruházások (Integrated Territorial Investment - ITI) közösségvezérelt helyi fejlesztés (Community-led Local Development – CLLD) globális/közvetett támogatás (global grant - GG) nagyprojekt (major project) eljárásrend, kiemelt projekt eljárásrend, standard/egyszerűsített projekt-kiválasztási eljárásrend, Elvárt eredmény A BFT által az ajánlati felhívás és dokumentáció keretein belül megfogalmazott 3. feladat végrehajtásának eredményeképpen el kell készülnie egy olyan részelemzésnek, amely a megváltozott szervezeti keretek között hatékony megoldásokat vázol fel a források elosztására, a támogatási formák alkalmazására vonatkozóan. Alkalmazott módszer Tekintettel a feladat jellegére, a munkamódszert a szekunder információk elemzése, a dokumentumelemzések, másodelemzések, összehasonlító elemzések és az eredmények személyes egyeztetése határozták meg.

6


3. LEHETSÉGES FORRÁSELOSZTÁSI ESZKÖZÖK (2014-2020) ELEMZÉSE 3.1

2014-2020 közötti programozási időszak támogatáspolitikai eljárásrendi áttekintése

3.1.1

Bevezetés

A 2014-20-as programozási időszakhoz kapcsolódó 2014-2022 közötti megvalósítási időszak végrehajtási rendszere várhatóan jelentősen eltér majd a korábban alkalmazott rendszerektől. A megvalósítási rendszer folyamatai (eljárások, eljárásrendek) és infrastruktúrája (végrehajtási intézményrendszer) megváltoznak. A 2014-20-as Operatív Programok hazai végrehajtási rendszere jelenleg kialakítás alatt áll. A rendszer véglegesítése a következő hónapokban várható, tekintettel arra, hogy az Operatív Programok elfogadására már csak korlátozott idő áll rendelkezésre (a Bizottságnak az OP-k benyújtását követően három hónap áll rendelkezésére az észrevételei megtételéhez (ld. 1303/2013 EK, 29. cikk (3)). A tervezési és hivatalos Bizottsági tárgyalási folyamatok elhúzódása megvalósítási oldalról kockázatot jelent, hiszen a 2014-2023 közötti megvalósítási időszak már közel egy éve folyamatban van. Az eredményességi tartalékhoz kapcsolódó szabályozásból eredő kötelezettség (ld. 1303/2013 EK 20-22. cikk) valós kockázatot jelent a jövőbeli potenciális forrásvesztés szempontjából.

3.1.2

Uniós és hazai szabályozási háttér

Uniós szabályozási háttér Az ESB alapokhoz kapcsolódó alapvető rendelkezéseket a 1303/2013 EK rendelet (CPR) tartalmazza. Emellett a különböző alapok (ESZA, ERFA, KA, ETC, EMVA és ETHA, EGTC, ETE) mindegyikéhez külön kiegészítő részletszabályokat is rögzítő EK rendeletek állnak rendelkezésre. A BFT potenciális fejlesztései és az intézményrendszeren belül javasolt pozicionálásából fakadóan ezek közül elsősorban a CPR és ERFA, kisebb részben az ESZA, EMVA rendeletek relevánsak. A szabályozási háttér másik lényeges aspektusa az állami támogatásra vonatkozó szabályozás. Ennek számos eleme megújul a 2014-2020 időszakban, ezek közül csak néhány releváns a BFT esetén. Hazai szabályozási háttér A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről

7


szóló 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet szabályozza az uniós támogatások felhasználásának rendjét. A 2014-2020 időszakra vonatkozó szabályozás még nem készült el, a 2014-2020 programozási időszakban az európai strukturális és beruházási alapokból, valamint az európai hálózatfinanszírozási eszközből származó támogatások felhasználásának rendjéről készülő Korm. rendelet. tervezetének néhány tartalmi eleme ismert, azonban ezek sem tekinthetők véglegesnek. Szilárd alapot jelent ugyanakkor a 2013. év végén elfogadott a 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről szóló 1731/2013 (X.11.) Korm. határozat, amely a 2014-20-as végrehajtási rendszer alapvető koncepcionális kereteit mutatja be, melyet várhatóan további részletszabályok fognak kiegészíteni. Ez a jogforrás rögzíti többek között az “állami pályázatírás”-ként nyilvánosságot kapott mentorközpont koncepciót, illetve a 100 millió forint alatti projektösszértékre vonatkozóan a normatív projekt-kiválasztási eljárások alkalmazását, továbbá a közszféra szervezet pályázók esetén a pályáztatás jelenlegi gyakorlata megszűnik. Esetükben az európai uniós jogszabályokkal összhangban, az operatív programok szakmai és pénzügyi céljait figyelembe véve – az ágazati prioritást élvező projekteket előnyben részesítve – a projekt szelekciót egyszerűsített, helyzetértékelésen alapuló kiválasztási eljárással kell megvalósítani. A vonatkozó szakértői és szakmapolitikai elemzések alapján megállapítást nyert, hogy a 20072013-as pályázati alapú modell várhatóan kevésbé képes biztosítani az előzetes projektfejlesztés forrásait, a projekt szükségleteihez igazodó kifizetést, s a kitűzött célok elérését, ezért a 2014-2020 között rendelkezésre álló források teljes körű lehívásához új megközelítésre van szükség. A Magyar Kormány fentieket is figyelembe véve a 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről szóló 1731/2013. (X.11.) Korm. határozatában megerősítette elkötelezettségét abban, hogy a 2014–2020-as programozási időszakban az uniós források felhasználása az állam nagyobb saját szerepvállalásával, egy, a 2007-2013 közötti időszakban alkalmazottnál gyorsabb, egyszerűbb és átláthatóbb döntési és végrehajtási rendben kell, hogy történjen. A fent hivatkozott kormányhatározat 3. pontja értelmében: az európai uniós forrásból megvalósuló projekteket a projektötlet megszületésétől a projekt megvalósulásáig, különösen a pályázati dokumentáció összeállítását, valamint a projektek végrehajtásának támogatását felkészült szakértői bázison alapuló állami kapacitások megteremtésével kell biztosítani a következők szerint: a) megyei jogú város és megyei önkormányzatok esetében önálló, saját erőforrások biztosításával; b) az ágazati szervezetek, minisztériumok esetében állami (központi) kapacitások biztosításával;

8


c) helyi- és nemzetiségi önkormányzatok, állami cégek esetében állami (központi) kapacitás biztosításával; d) az így kiépített humán kapacitások kisvállalkozók és bevett egyházak számára történő igénybevételét is biztosítani kell. A 1731/2013 (X.11) Korm. határozat 3. a) értelmében megnyílik a lehetőség a megyei önkormányzatok és megyei jogú városokhoz kapcsolódó szervezetek számára egy új típusú, decentralizáltabb forráselosztási konstrukció területi mentorközpontként való működtetésére. 3.2

Forráselosztási lehetőségek bemutatása

Jelen fejezet keretei között a 2014-20 időszakban a BFT által várhatóan alkalmazható forráselosztási eszközöket mutatjuk be. Megállapításaink a primer források (alapokra vonatkozó EK rendeletek) mellett az OP tervezési folyamat kapcsán és a formálódó végrehajtási rendszer keretében várható információkon alapulnak. Mivel a 2014-2020-as programozási időszak végrehajtási rendszere még kidolgozás alatt áll, ezért a megosztott információk egy része bizonytalan, ezeket igyekeztünk jelölni. 3.2.1

Integrált Területi Beruházások (Integrated Territorial Investment - ITI)

Definíció Az integrált területi beruházás (ITB, Integrated Territorial Investment – ITI) egy programozási és forráselosztási eszköz, amely a 2014-20-as uniós költségvetési időszakban válik elérhetővé. Az ITI alkalmazásának előfeltétele az integrált területi stratégiák rendelkezésre állása. Az eszköz lényege, hogy akár több tematikus célkitűzésre reagálva, több OP prioritási tengely bevonásával, több uniós alap együttes támogatásával valósíthatók meg komplex, térségi adottsághoz illeszkedő, előzetesen előkészített programok. Az eszközök keretében vissza nem térítendő támogatások és pénzügyi eszközök egyaránt nyújthatók. Az ITI tipikusan az integrált térségi- és városfejlesztési stratégiák végrehajtásának támogatási eszköze. Szabályozási-szakpolitikai forrás Az 1303/2013 EK rendelet 36. cikkében kerül bemutatásra az integrált területi beruházási eszközt, annak alkalmazási lehetőségei, és az eszközhöz kapcsolódó alapvető rendelkezések. (1) Amennyiben az ESZA-rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett városfejlesztési stratégia vagy más területi stratégia vagy megállapodás egy vagy több operatív program több prioritási tengelyéhez tartozó, az ESZA-ból, az ERFA-ból vagy a Kohéziós Alapból

9


származó beruházások bevonásával integrált megközelítést igényel, a tevékenységet integrált területi beruházásként (ITB) lehet végrehajtani. (3) A tagállam vagy az irányító hatóságok az ITB-nek az alapok saját szabályainak megfelelő irányítására és végrehajtására kijelölhet egy vagy több közreműködő szervezetet, beleértve a helyi hatóságokat, regionális fejlesztési szervezeteteket vagy civil szervezeteket. (4) A tagállamok vagy a megfelelő irányító hatóságok biztosítják, hogy az operatív program vagy programok monitoring-rendszere kijelöli az ITB-hez hozzájáruló prioritási tengely vagy uniós prioritás műveleteit és kimeneteit. A 1301/2013 EK rendelet alapján az ITB megvalósítható egyedi műveleti programként vagy az 1303/2013 EK rendelet 96. cikk első albekezdésének c) pontjával összhangban egyedi prioritási tengelyek révén is. Tartalom A 36. cikknek megfelelően a tematikus célkitűzések integrált felhasználásának megvalósítása érdekében integrált területi beruházás keretében ötvözhetők az ESZA, az ERFA és a Kohéziós Alap által támogatott különböző prioritási tengelyekből vagy operatív programokból származó pénzeszközök. Az integrált területi beruházás keretében tett fellépéseket az egyes programok tekintetében ki lehet egészíteni az EMVA vagy az ETHA keretében nyújtott pénzügyi támogatással. Előnyök Az ITB fő előnye a rugalmasság (több tematikus célkitűzés, OP, prioritás, alap, finanszírozási forma, pénzügyi eszköz együttes használatának lehetősége). Az eszköz specialitása, hogy finanszírozása akár EMVA, ETHA forrással is kiegészíthető. Hátrányok Az ITI több OP forrásait használja fel a komplex területi program támogatására. Ez mind tervezési mind megvalósítási szempontból jelentős koordinációs igénnyel és költséggel jár. A programnak alaposan előkészítettnek kell lennie, az egyes részeket az adott OP-k pénzügyi keretébe is indikatív módon tervezni szükséges. Alkalmazási lehetőségek a BFT esetében Az eredeti várakozások és tervek szerint a Balaton Fejlesztési Régió fejlesztése ITI formában valósulhatott volna meg, azonban a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásaira épülő, 2014 és 2020 közötti egyes ágazati és területi operatív programok elfogadásáról és az Európai Bizottság számára történő benyújtásáról szóló, 1334/2014. (VI. 6.) számú Korm. határozat 3. pontja alapján Magyarország Kormánya a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben nem valósít meg európai uniós jogszabály által meghatározott integrált területi beruházást. Ennek megfelelően 10


a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére vonatkozóan több operatív program keretében nyílik támogatási lehetőség, azzal a kiegészítéssel, hogy a Kormány egyedi határozattal dönt a kiemelt térségi beruházásokról. Konklúzió Az ITI ugyan releváns és alkalmas eszköz a BFT céljainak eléréséhez és tervezett feladatainak ellátásához, azonban a jelenlegi szakpolitikai szándék alapján más integrált fejlesztések végrehajtását támogató eszközt szükséges keresni a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet összetett fejlesztéseinek hatékony kezelésére. 3.2.2

Közösségvezérelt helyi fejlesztés (Community-led Local Development - CLLD)

Definíció A CLLD célja a helyi közösségek, szervezetek bevonása a fejlesztési folyamatokba annak érdekben, hogy azok hozzájáruljanak az Európa 2020 stratégiában kitűzött intelligens, fenntartható és inkluzív fejlődéshez, a területi kohézió támogatásához és a konkrét szakpolitikai célkitűzések teljesüléséhez. A CLLD-k közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákat hoznak létre, melyek kiválasztási kritériumait a tagállamok határozzák meg. Egy-egy stratégia megvalósításának finanszírozása több uniós Alapból is történhet, a kiválasztáskor kerül rögzítésre az Alapokból történő forrásmegosztás. Előkészítés, megvalósítás és működés egyaránt finanszírozható, elszámolható. A helyi fejlesztési stratégiákat helyi akciócsoportok (HACS) tervezik és hajtják végre. A több Alap forrásaira támaszkodó stratégiák esetében lehetőség lesz arra, hogy egyetlen alapból (a fő alapból) történjen a helyi fejlesztési stratégia működtetési és szervezeti költségeinek finanszírozása. A CLLD szigorúan „alulról felfelé” irányuló megközelítés. A helyi intézkedéscsoport határozza meg a helyi fejlesztési stratégiát, valamint az annak keretein belül finanszírozott tevékenységeket. A CLLD-vel lehetővé válik a 2007-2013-as időszakban már felvetett, de csak nehézkesen, vagy sokszor egyáltalán nem működő, több alapot érintő projektjeinek összehangolt megvalósítása. Szabályozási-szakpolitikai forrás Az 1303/2013 EK rendelet 32. cikkében mutatja be a Közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) eszközt, annak alkalmazási lehetőségeit, és az eszközhöz kapcsolódó alapvető rendelkezéseket. A CPR 32. cikk (2) a) – d) definíciója szerint a CLLD: a) konkrét szubregionális területekre összpontosít; b) irányítása a helyi társadalmi-gazdasági érdekek köz- és magánszférabeli képviselőiből álló helyi akciócsoportok révén történik, amelyekben a döntéshozatali szinten sem a nemzeti

11


szabályokkal összhangban meghatározott hatóságok, sem egyetlen más érdekcsoport nem rendelkezik a szavazati jogok 49 %-ot meghaladó hányadával; c) integrált és ágazatközi, területi alapú helyi fejlesztési stratégiák révén valósul meg; d) célja a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételével kialakított, és kiterjed a helyi környezet innovatív jellemzőire, a hálózatépítésre és adott esetben az együttműködésre. A közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia minimálisan az alábbi lényegi tartalmi elemekre terjed ki (CPR 33. cikk (1) a)-g): a) a stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása; b) a terület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése, beleértve az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek elemzését; c) a stratégia és célkitűzései leírása, a stratégia integrált és innovatív jellemzőinek leírása és a célkitűzések hierarchiája, beleértve a kimenetek vagy eredmények mérhető célértékeit. Az eredmények tekintetében mennyiségi és minőségi célértékek egyaránt meghatározhatók. A stratégia összhangban van valamennyi részt vevő ESB-alap releváns programjaival; d) a stratégia kidolgozásába történő közösségi bevonás folyamatának leírása; e) egy cselekvési terv, amely bemutatja, hogyan történik a célkitűzések alapján az intézkedések meghatározása; f) a stratégia irányítási és monitoring-intézkedéseinek leírása, amely bemutatja, hogyan képes a helyi akciócsoport végrehajtani a stratégiát, valamint az értékelésre vonatkozó konkrét intézkedések leírása; g) a stratégia pénzügyi terve, beleértve az egyes érintett ESB-alapokból tervezett forráselosztást. Tartalom Összefoglalva, a közösségvezérelt helyi fejlesztés egy alapvetően az EMVA korábbi támogatási logikájába illeszkedő forrás-allokációs eszköz, amelybe az Alapok integrációjának eredményeképpen ERFA/ESZA források bevonása is lehetségessé vált. A CLLD alapvetően az EMVA-ból részesül támogatásban, amelyet LEADER helyi fejlesztésként jelölnek ki, és amely emellett az ERFA-ból, az ESZA-ból vagy az ETHA-ból is támogatható. Előnyök A CLLD decentralizált forrás-allokációs eszköz, mely a helyi igényekre, sajátosságokra és helyi irányítási mechanizmusokra épül. A CLLD több alap forrásaiból is részesülhet, rugalmas, a meghatározott közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégia tartalmát a tagok szabadon alakíthatják az Alapokra vonatkozó hatályos korlátok figyelembe vételével.

12


Hátrányok A CLLD hátránya, hogy helyi kezdeményezések meglétét igényli. Tervezési és koordinációs igénye annál magasabb, minél több Alap kerül bevonásra a közösségvezérelt fejlesztési stratégia kialakításába és megvalósításába. A HACS-ok eddigi EMVA/LEADER tapasztalataira építve teszi lehetővé a más Alapokkal való együttműködést, melyben a HACS-ok érdekeltsége (információs aszimmetriák, eltérő szabályrendszerek, stb. eredményeképpen) kérdéses. Alkalmazási lehetőségek a BFT esetében A BFT esetében a CLLD megfelelő kiegészítő eszköz forráselosztás szempontjából. A CLLD adott területre bottom-up módon fókuszáló eszköz, s a CLLD az EMVA források szükségszerű kiegészítésének lehetőségén alapul. Konklúzió Az eszköz használata a BFT céljai, szándékai és szervezete szempontjából kiegészítő eszköz lehet. 3.2.3

Globális támogatások (Global grant - GG)

Definíció A globális vagy közvetett támogatás (global grant) egy olyan összetett beavatkozási eszköz, melynek kezelésével, irányításával egy közreműködő/közvetítő szervezetet bíznak meg. Az Irányító Hatóság az operatív program egy részének irányítását és végrehajtását egy vagy több, az Irányító Hatóság által kijelölt közreműködő/közvetítő szervezetre ruházhatja át, ideértve a helyi hatóságokat, területfejlesztési szerveket vagy nem kormányzati szervezeteket, amelyek az Irányító Hatóság és az említett szervezet között kötött megállapodás rendelkezéseinek megfelelően biztosítják egy vagy több beavatkozás (konstrukció, pályázat, projekt) végrehajtását. Szabályozási-szakpolitikai forrás A global grant vagy közvetett/globális támogatás már a 2007-13-as programozási időszakban is rendelkezésre álló beavatkozási eszköz volt a tagállamok számára. A Tanács, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK rendeletének (2006. július 11.) 42. és 43. cikke szabályozza a globális támogatás alkalmazásának fő szabályait. A közösségi szintű szabályozás keretjellegű előírásokat tartalmaz a globális támogatásra, ugyanakkor az Európai Bizottság egy belső, és tagállamokra nézve jogi kötőerővel nem rendelkező dokumentumában, az ún. Aide Memoire for Desk Officers c. anyagban, bővebben és gyakorlati szempontokkal világítja meg az alkalmazás feltételeit. 13


A rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy az operatív program egy része globális támogatás keretében kerüljön végrehajtásra, amely feladat ellátását a tagállam vagy az irányító hatóság lebonyolító szervezetre (’intermediate body’) bízhatja, amely azonban nem érinti a irányító hatóság általános pénzügyi felelősségét az OP végrehajtására vonatkozóan. A rendelet tartalmazza a közvetítő szervezettel kapcsolatos minimális elvárásokat és azt, hogy a feladat ellátására a két félnek megállapodást kell kötnie, amelynek minimális tartalmi elemeit is előírja. Az Aide Memoire részletesebben foglalkozik a globális támogatásokkal, amely fontos támpontokat tartalmaz a tagállamok végrehajtói számára, ugyanakkor a dokumentum nem rendelkezik jogi kötőerővel, ennek ellenére a Bizottság az abban foglaltakat kötelezően teljesítendő elemeknek tekinti. Az Európai Parlament és a Tanács, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1303/2013/EU rendeletének (2013. december 17.) 123. cikk 7. bekezdése kimondja, hogy „A tagállam vagy az irányító hatóság az operatív program egy részének irányítását átruházhatja egy közreműködő szervezetre a közreműködő szervezet és a tagállam vagy az irányító hatóság között létrejött írásos megállapodással (továbbiakban: globális támogatás). A közreműködő szervezet biztosítékokat nyújt fizetőképessége, illetve az érintett területre, valamint az adminisztratív és a pénzügyi irányítási képességére vonatkozó szakértelme vonatkozásában.” A globális támogatás tehát továbbra is, az új programozási időszakban igénybe vehető támogatási eszköz, melynek feltételrendszere változatlan. Az Európai Parlament és a Tanács, az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1304/2013/EU rendelete (2013. december 17-én) szintén utal a globális támogatás alkalmazásának lehetőségéről a Partnerek bevonásáról szóló 6. cikk 1. bekezdésében: „A(z) 1303/2013/EU rendelet 5. cikkében említett partnerek részvétele az operatív programok végrehajtásában a(z) 1303/2013/EU rendelet 123. cikkének (7) bekezdésében meghatározott globális támogatások formájában történhet. Ebben az esetben az operatív program keretében megjelölik az operatív program globális támogatás által érintett részét, beleértve a különböző prioritási tengelyek keretében juttatott pénzügyi támogatások indikatív allokációját.” A hazai szintű szabályozásban a 4/2011 (I. 28.) Korm. rendelet 29.§-ban jelennek meg a közvetett támogatásokra vonatkozó előírások. Alapvető elem, hogy a rendelet visszautal a 1083/2006 Tanácsi rendelet global grantre vonatkozó 42. és 43. cikkére, ezzel tehát rögzítésre kerül, hogy a két eljárási forma valójában megegyezik, a magyarországi gyakorlatban eltérő elnevezéssel. 14


Az NFÜ 2008. októberében adott ki egy részletes eljárásrendet a közvetett támogatás alkalmazásáról, azonban az eljárás alapján nem került kiválasztásra egyetlen közvetítő szervezet sem. Tartalom A rendeletek lehetőséget biztosítanak arra, hogy az OP egy része globális támogatás keretében kerüljön végrehajtásra, amely feladat ellátását a tagállam vagy az irányító hatóság lebonyolító, közvetítő szervezetre bízhatja. Az operatív programban rögzíteni szükséges az operatív program globális támogatás által érintett részét, beleértve a különböző prioritási tengelyek keretében juttatott pénzügyi támogatások indikatív allokációját is. A nevesített közvetítő szervezetre vonatkozóan az alábbi információkat kell szerepeltetni a rendszerleírásban: a közvetítő szervezet megnevezése; a közvetítő szervezet által ellátott feladatok megnevezése és leírása; a közvetítő szervezet szervezeti ábrája, a szervezeti egységek közötti és azon belüli feladatok megosztása, a rendelkezésre álló munkavállalói státuszok száma; a műveletek kiválasztásai és jóváhagyó eljárásai; azon eljárások, amelyek során a címzettek a kifizetési kérelmekben igényelt és jóváhagyott támogatást megkapják, vizsgálják és érvényesítik; azon eljárások, amelyek során a címzetteknek történő kifizetést engedélyezik, végrehajtják és könyvelik; azon eljárás, melynek során az IH a közvetítő szervezet számára történő kifizetést engedélyezi és végrehajtja. Tagállami tapasztalatok alapján a globális támogatások alkalmazása elsősorban bizonyos szociális, foglalkoztatási, kapacitásépítő és komplex fejlesztést célzó programok esetén hatékony. A globális támogatás esetén az EU-s értelemben vett projektet a közvetítő szervezet valósítja meg. A címzettek nem az EU támogatásokkal kapcsolatos közösségi és hazai szabályozásban meghatározott projektet, hanem a közvetítő szervezet által meghirdetett pályázati kiíráson elnyert támogatásból tevékenységeket valósítanak meg. Ezek klasszikus projektként nem azonosíthatók, de tevékenységeik az adott OP prioritás és konstrukció(k) céljainak megvalósulásához hozzá kell, hogy járuljanak. Hazánkban a globális támogatás alkalmazására csak szűk körben került sor a 2007-20013-as programidőszakban. Elsősorban ki kell emelni a regionális operatív programok városrehabilitációs konstrukcióit, ahol sajátos mixtúraként alkalmazták az egyfordulós pályázati eljárás és a közvetett támogatás (globális támogatás) támogatási és projekt-kiválasztási formáit. Város-rehabilitáció során a város-rehabilitációs pályázat projektgazdája (az önkormányzat vagy a teljes város-rehabilitációs projektet végrehajtó, az önkormányzat nevében tevékenykedő

15


városfejlesztő társaság) egyben a közvetett támogatásban felhasználható programalapra allokált költségkeret felett közvetítő szervezetté is vált. Az egyfordulós pályázaton nyertes önkormányzatok a pályázati költségvetésük terhére ún. programalapot hoztak létre a „soft” elemek, elsősorban Európai Szociális Alapból támogatható „mini-projektek” támogatására, amit non-profit szervezetek valósíthattak meg ún. címzettként. A közvetett támogatás nyújtásának követelményeit az egyes pályázati útmutatók és tervezési felhívások rögzítik, meghatározva azt, hogy az eljárásrend alkalmazása milyen beruházási illetve támogatási összegtől kötelező. A „soft” elemek költségébe nem számítandó bele a projekt kommunikációjához és nyilvánosság biztosításához kapcsolódó tevékenység, valamint a teljes projektre vonatkozó menedzsment tevékenységek. A támogatásközvetítői tevékenység, valamint a címzettek által végrehajtott tevékenységek („mini-projektek”) szabályos és szerződésszerű végrehajtásáért szakmai, pénzügyi és adminisztratív felelősséget a közvetítő szervezet visel. A közvetítő szervezet és a címzett egyszerűsített támogatási szerződést köt a címzett fejlesztési elképzelésének megvalósítására. A város fizikai rehabilitációja mellett a projekt része (ún. alprojekt) a „soft” tevékenységek megvalósításához kapcsolódó, a közvetítő szervezet által végzett szakmai, pénzügyi és menedzsment feladatokat magában foglaló támogatásközvetítői tevékenység is. A fő kritikai elem a fent alkalmazott eljárással kapcsolatban, hogy igazi hozzáadott értéket nem tudott sem a szakmai, sem a pénzügyi eredmények tekintetében felmutatni. Kérdéses, hogy mennyire volt biztosítható a szabályosság és az összeférhetetlenség egy szakmai megvalósítást is végző projektgazda esetén, hiszen a közvetítő szervezeti tevékenységre nem külön támogatási szerződés alapján került sor. Vitatható, hogy a projektgazdát mennyire segítette a közvetett támogatás alkalmazása a projekt határidőben történő eredményes megvalósításában. A „soft” tevékenységekre a kapacitások valószínűleg biztosíthatók lettek volna szolgáltatásvásárlás keretében is, ahol a transzparencia jobban érvényesülhetett volna. A BFT számára a fenti példa több szempont alapján sem követendő. Egyrészt a BFT komplex beavatkozást szeretne biztosítani a Balaton térségére, másrészt a címzetteknek tovább juttatott projektalapot generáló, illetve a közvetítő szervezeti működést finanszírozó szerződéseket el kell különíteni. Mind a globális/közvetett támogatásként felhasználandó források volumene, mind a támogatható tevékenységek széles palettája azt indokolja, hogy a BFT első lépésben teremtse meg a közvetítő szervezeti funkció intézményi, gazdálkodási, szervezeti feltételeit. Az NFÜ a globális támogatás hazai szabályozását kockázatosnak, hiányosnak tartotta, ezért partner lett abban, hogy a szaktárcák olyan beavatkozási logikát kezdeményeztek (immár jóval szélesebb körben, mint a 2004-2006-os programidőszakban), amelyben a kedvezményezettek egy-egy egyfordulós pályázatos eljárásrendben kialakított projektcsomagot (menedzsment és szakmai megvalósítás) egy kiemelt projekttel támogatott szakmai szervezet (főként költségvetési intézmény) módszertani támogatásával valósítanak meg. Ezen módszertani támogatások széles körre kiterjedtek és sokszor olyan szolgáltatásokkal is segítették a

16


közreműködő szervezetet és a pályázat(ok) kedvezményezettjeit, amelyeket a globális támogatások esetén a közvetítő szervezet látna el. Bár a módszer szabályossága formálisan megkérdőjelezhetetlen, hiszen „módszertan fejlesztésről és módszertani támogatásról” szólnak a projektek, de valójában kiemelt projektként ilyenkor számos technikai segítségnyújtási feladatot is finanszíroztat az IH más szakmai prioritások kereteiből, amely aggályos az elszámolhatóság szempontjából. Előnyök A globális támogatás nagyobb fokú szabadságot és rugalmasságot enged a programozás és végrehajtás során, de a szabályos, szakszerű, eredményes és hatékony felhasználás felelőssége is közreműködő/közvetítő szervezetet terheli. A közvetítő szervezetek beiktatása a végrehajtásba lehetőséget kínál a helyi adottságokhoz alkalmazkodó, hatékonyabb programmegvalósításra is. Hátrányok A globális támogatás alkalmazása esetén hátrányt jelenthet, hogy a globális támogatást kezelő szereplő, az ún. közvetítő szervezet kiválasztása idő- és erőforrás-igényes. Az Általános rendelet közvetlenül nem rendelkezik a közvetítő szervezet kiválasztásának módjáról, de a kiválasztásnak és kijelölésnek az alábbi alapelvek mentén kell történnie: átlátható kiválasztási eljárás; átlátható díjazás, amely jól elkülönített a globális támogatástól; a szervezet akkreditációval rendelkezik az EU támogatási intézményrendszer részéről. Általános elvárás a közvetítő szervezettel kapcsolatban, hogy a szakmai, szervezeti és pénzügyi felkészültségét igazolni tudja, lehetőség szerint egy transzparens akkreditációs folyamat keretében. Ki kell alakítani egy objektív feltételrendszert, amely alapján a potenciális szervezetek kapacitásait és szakmai tapasztalatát mérő minősítési rendszer alapját jelenti. A minősítés folyamatában a potenciális közvetítő szervezetek bizonyíthatják, hogy rendelkeznek a feladat elvégzéséhez szükséges szervezeti feltételekkel, fizikai, technikai és humán erőforrásokkal, szakmai kompetenciákkal és referenciákkal. Fontos meghatározni, hogy a minősítési és akkreditációs folyamatnak kik lehetnek az államigazgatási szereplői, illetve a megfelelő jogi felhatalmazásokat, szabályozókat létre kell hozni. Másik lehetséges hátrány a közvetítő szervezet finanszírozásának megoldása. Az 2014-20-as programozási időszakban az operatív programokon belül a Technikai Segítségnyújtás prioritások kialakításának mellőzése, a rendszerszintű technikai segítségnyújtás program kialakításának hiánya jelentősen korlátozza az intézmény-fejlesztésre felhasználható források volumenét. Jelenleg nem állapítható meg, hogy az intézményrendszeri fejlesztések mekkora forrást

17


használhatnak az ESB alapokból, és szükséges-e a hazai források pótlólagos igénybe vétele. E források azonosítása és felhasználása létfontosságú a közvetítő szervezet globális támogatással összefüggő feladatainak megnyugtató finanszírozása miatt. Plusz feladatot jelent az a körülmény is, hogy az érintett operatív programokban már szerepeltetni kell a program globális támogatás által érintett részét, beleértve a különböző prioritási tengelyek keretében juttatott pénzügyi támogatások indikatív allokációját is. Emellett a rendszerleírásban már fel kell tüntetni a közvetítő szervezet nevét, feladatait, szervezeti ábráját, a globális támogatásokban részesülők kiválasztási és jóváhagyási eljárását. Alkalmazási lehetőségek a BFT esetében A globális támogatás megfelelő finanszírozási forma lehetne a BFT esetében. Az EU rendeletek, illetve a jelenlegi hazai jogszabályok megadják a lehetőséget a GG alkalmazására. A BFT közvetítő szervezeti funkcióra történő kiválasztásának szempontjait és a kiválasztási, minősítési folyamatban résztvevő szereplőket előzetesen szükséges meghatározni. Amennyiben a közvetítő szervezet globális támogatásokkal összefüggő közvetítői feladatainak finanszírozására a lehetséges források is rendelkezésre állnak, akkor az alkalmazás feltételei teljes körűen adottak lesznek. A BFT esetében a globális támogatás lényegében területpolitikai beavatkozási eszközként funkcionálhatna, ugyanakkor kérdéses, hogy a jelenlegi kormányzati szándék (megyei jogú városok és megyei önkormányzatok területfejlesztési szerepének erősítése) mellett érdemes-e a BFT-nek ezen viszonylagosan bonyolult szervezeti hátteret igénylő forráselosztási mechanizmus felé lépnie. Alkalmazás kockázatai Az alkalmazási kockázatok közül elsőként kiemelendő, hogy jelentős hazai gyakorlati tapasztalatok nem állnak rendelkezésre a globális támogatás alkalmazásáról. Így nehezebben azonosíthatók a várható kiválasztási, működési, finanszírozási és együttműködési kockázatok és problémák. Másik kockázat, hogy a globális támogatás kezelése több tízmilliárd Ft-os nagyságrendben a feladat volumenéhez mérten megfelelő létszámban rendelkezésre álló, felkészült, szakmai és EU-s végrehajtási tapasztalatokkal felvértezett emberi erőforrásokat feltételez. Önálló szervezeti egység kialakítása is szükséges a globális támogatás kezelésére. Az intézmény fejlesztését célzó különböző tevékenységek megtervezésekor és végrehajtásakor (szervezet-, humán erőforrás fejlesztés, rendszerszervezés, módszertani fejlesztések, képzési, kommunikációs tervek, folyamatszabályozás, minőségirányítás stb.) figyelembe kell venni a globális támogatás lehetséges kezelésének igényeit, szükségleteit.

18


3.2.4

Nagyprojekt

Definíció A nagyprojekt egy vagy több operatív program részeként, az ERFA és a Kohéziós Alap által támogatott olyan munkálatok, tevékenységek vagy szolgáltatások sorából álló művelet, amelyek célja pontosan meghatározott gazdasági vagy műszaki természetű oszthatatlan feladat elvégzése, amely egyértelműen azonosított célokkal rendelkezik, és amelynek tekintetében a teljes elszámolható költség meghaladja az 50.000.000 EUR-t, illetve egyes tematikus célkitűzéshez hozzájáruló műveletek esetében a 75.000.000 EUR-t. A pénzügyi eszközök nem tekintendők nagyprojekteknek. Szabályozási-szakpolitikai forrás A nagyprojektet az Európai Parlament és a Tanács, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1303/2013/EU számú Rendelet (2013. december 17.) II. fejezetének 100. cikkelye definiálja. A nagyprojekt alkalmazásával összefüggő feltételeket a 100-103. cikkek tartalmazzák. A nagyprojekt már a 2007-2013-as programozási időszakban is alkalmazható támogatási eszköz volt, mivel a Tanács, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK Rendelete (2006. július 11.) már megállapította 39-41. cikkében a nagyprojekt tartalmát és a Bizottsághoz benyújtandó információk körét, továbbá az elfogadási eljárást. Tartalom A nagyprojektek jóváhagyását megelőzően a nagyprojektet kezdeményező szervezetnek, illetve az irányító hatóságnak biztosítania kell, hogy rendelkezésre álljon a nagyprojekt részletes tartalma az alábbiak szerint: a) a nagyprojekt végrehajtásáért felelős szervezetre vonatkozó részletes információk és e szervezet kapacitása; b) a beruházás és helyszínének leírása; c) teljes költség és teljes elszámolható költség; d) az elvégzett megvalósíthatósági tanulmányok, beleértve a változatelemzést, és az eredmények bemutatását;

19


e) költség-haszon elemzés, beleértve egy gazdasági és pénzügyi elemzést és egy kockázatelemzést; f) környezeti hatásvizsgálat, figyelembe véve az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz történő alkalmazkodás szükségleteit, valamint a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet; g) részletes indoklás arról, hogy a nagyprojekt mennyiben felel meg az érintett operatív program vagy operatív programok megfelelő prioritási tengelyeinek, és a nagyprojekt e prioritási tengelyek egyedi célkitűzéseinek eléréséhez való várható hozzájárulásáról, valamint a társadalmi-gazdasági fejlődéshez való várható hozzájárulásáról; h) az összes tervezett pénzügyi erőforrást és az alapokból, Európai Beruházási Banktól (EBB) és más finanszírozási forrásokból származó, tervezett támogatást tartalmazó pénzügyi terv, az elért eredmények monitoringjára alkalmazott fizikai és pénzügyi mutatókkal, figyelembe véve az azonosított kockázatokat; i) a nagyprojekt végrehajtásának ütemterve és, amennyiben a végrehajtási időszak várhatóan hosszabb, mint a programozási szakaszok, amelyekre a programozási időszak vonatkozásában az alapokból támogatást igényelnek. Előnyök A nagyprojekt alkalmazásának előnye, hogy a kiemelt jelentőségű infrastrukturális beruházások, vagy egy adott területet célzó gazdasági beavatkozások egységben, komplex módon kezelhetők, biztosítva a különböző források szinergikus felhasználását. Ez biztosítja a hazai projekt-kiválasztási eljárások alóli mentességet, és lehetővé teszi a hosszú távú tervezést. Hátrányok A nagyprojekt alkalmazásának két jelentősebb hátránya azonosítható. Az egyik a jelentős előkészítési munka és időigény, figyelembe véve a Bizottság által igényelt információkat, a másik a többlépcsős elfogadási eljárásrend, amely esetén valós kockázatként azonosítható az elutasítás lehetősége. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadásával és az elismert bevált gyakorlatok alapján meghatározza a költség-haszon elemzés elvégzésekor alkalmazandó módszertant is, illetve a meghatározott információk benyújtása módját is. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A Bizottság meghatározza a nagyprojektek minőségvizsgálatának elvégzésekor alkalmazandó módszertant is. A tagállam által biztosított információkat a Bizottság technikai segítségnyújtásával támogatott független szakértők vagy – a Bizottsággal egyetértésben – más független szakértők értékelik. Amennyiben a nagyprojekteket a 101. cikk első albekezdésében említett információk alapján független szakértői minőségvizsgálattal kedvezően értékelik, az irányító hatóság folytathatja a nagyprojektek 125. cikk (3) bekezdésével összhangban történő kiválasztását. Az irányító hatóság értesíti a Bizottságot a kiválasztott nagyprojektről. Ezen értesítés tartalmazza egyrészt a Bizottság által meghatározott információkat, másrészt a független szakértők által készített 20


minőségvizsgálatot, amely egyértelmű megállapításokat tartalmaz a nagyprojektről a beruházás megvalósíthatóságával és a nagyprojekt gazdasági fenntarthatóságával kapcsolatban. A tagállam által kiválasztott nagyprojekthez a pénzügyi hozzájárulást akkor lehet a Bizottság által végrehajtási jogi aktus révén jóváhagyottnak tekinteni, ha az értesítéstől számított három hónapon belül nem határoz a pénzügyi hozzájárulás elutasításáról. A Bizottság kizárólag abban az esetben utasíthatja el a pénzügyi hozzájárulást, ha a független minőségvizsgálat jelentős hiányosságokat állapít meg. Alkalmazási lehetőségek a BFT esetében A BFT esetében elvi síkon infrastrukturális beruházások esetén merülhetne fel a nagyprojekt, mint támogatási eszköz alkalmazása. Figyelembe véve azonban, hogy a beruházás értékének el kell érnie az 50 millió EUR-t és oszthatatlan természetűnek kell lennie, így a 2014-2020 közötti programozási időszakban kizárható az alkalmazása. Alkalmazás kockázatai Figyelembe véve a fenti megállapítást, kimagasló kockázatúnak minősíthető bármilyen kezdeményezés, ami nagyprojekt kialakítására és elfogadására irányul. A BFT által koordinált intézményekben azonosítható infrastrukturális beruházások összértéke eléri ugyan a nagyprojekt alsó értékhatárát, de ez nem minősülhet oszthatatlan beruházásnak. 3.3

Az EU Strukturális és Kohéziós illetve Strukturális és Beruházási Alapjaiban alkalmazható projekt-kiválasztási mechanizmusok

3.3.1

Bevezetés

A 2007-13 között finanszírozási időszakban az EU Strukturális és Kohéziós Alapjaiban, a 2014-2020-as időszakban az Európai Strukturális és Beruházási Alapokban alkalmazott projekt-kiválasztási eljárások az Általános rendeletek, illetve az egyes alapok működését meghatározó rendeletek alapján kerültek, kerülnek kidolgozásra. A projektkiválasztás feladata és felelőssége az operatív programok végrehajtásával általánosan megbízott intézményrendszert, intézményeket terheli. Ennek következtében mind a pályázatok kiírása és elbírálása történhet centralizált és decentralizált formában egyaránt. Az európai uniós szabályozás semmilyen formában sem követeli meg a pályázati kiírást, csak a projektek kiválasztásának a program céljaival és a hatályos szabályozással való összhangját. Ennek köszönhetően a projektszelekcióra vonatkozóan semmilyen kötelező bizottsági előírás nincs, azt a tagállamok nemzeti vagy regionális/területi szinten alakítják ki az intézményrendszer felépítésével összhangban. A projekt-kiválasztási mechanizmusok kiemelt jelentősége, hogy nagymértékben határozzák meg a támogatási rendszerek általános minőségét, hatékonyságát, átláthatóságát, elszámolhatóságát és megbízhatóságát.

21


3.3.2

A projekt-kiválasztási mechanizmusok EU-s és hazai szabályozási háttere

A nagyprojekt kiválasztási eljárás hazai döntési folyamatán kívül a jelenlegi hazai szabályozás (4/2011-es Kormányrendelet 24. § (1) bekezdés) értelmében három módon történhet a projektek kiválasztása, ezek: Kiemelt projekt-kiválasztási eljárás: Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság által jóváhagyott országos, vagy regionális jelentőségű fejlesztési projekt, amelyet az akcióterv nevesítve tartalmaz. Kiemelt projektek elbírálása során a felelős miniszter írásos támogatása befogadási kritérium, kivéve, ha a kiemelt projekt támogatásáról a Kormány vagy a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság már döntött. Könnyített elbírálású projekt kiválasztási eljárás: Bizonyos elemeit tekintve megegyezik az egyfordulós kiválasztási eljárással, azonban itt a támogatási döntés mérlegelés nélkül kizárólag a projekt-kiválasztási szempontoknak való megfelelőségen alapul. Az irányító hatóság dönt a projektjavaslat támogatásáról, vagy elutasításáról, hiánypótlásra nincs lehetőség. Könnyített elbírálású támogatás esetén az irányító hatóság támogatói okiratot bocsát ki. Egyfordulós projekt kiválasztási eljárás: Ez tekinthető a legszélesebb körben alkalmazott, legklasszikusabb projektszelekciós mechanizmusnak. Az egyfordulós eljárásban nagyszámú szervezet pályázhat, és a projektek kiválasztása egy lépésben, a pályázatok objektív szempontrendszer alapján történő értékelése és sorrendjének meghatározása után, a szakmailag legjobb pályázatok kiválasztásával történik. Nagyprojekt kiválasztási eljárás esetén a támogatott projektet – vagy a projektek kijelöléséért felelős szervezetet – már maga az operatív program is tartalmazza, de a végrehajtás során a többletforrások bevonásával is nagyprojekt kategóriába kerülhet egy pályázattal kiválasztott projekt is. Pályázatra a nagyprojekt kiválasztása során nincs szükség, a támogatási kérelmet a felelős irányító hatóságnak az Európai Bizottságoz a 1828/2006/EK bizottsági rendelet XXI. vagy XXII. számú melléklete szerint kell benyújtania a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság döntését követően. Az eljárás elsősorban állami szervek projektjei esetében alkalmazható, főleg akkor, ha a projektek megvalósítására vonatkozó döntés egyben a gazdaság, az infrastruktúra térszerkezetére is jelentős hatást gyakorol. A fenti eljárások során alkalmazott kiválasztás lehet folyamatos vagy szakaszos. A rendelet értelmében a támogatásra vonatkozó döntés előkészítésének és meghozatalának eljárását folyamatos meghirdetés esetében a beérkezés sorrendjében a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig, szakaszos elbírálás esetében a pályázati felhívásban rögzített pályázati szakasz zárását vagy beadási határidejét követően, a határidőig benyújtott pályázatok befogadási és értékelési szempontoknak való megfelelés szerinti sorrendisége alapján kell lefolytatni.

22


A felsorolt eljárásrendek összhangban vannak a vonatkozó EU-s és hazai jogszabályokkal, illetve a jogszabályi környezet változásainak megfelelően folyamatosan felülvizsgálatra kerülnek. A standardizált eljárásrendek általában biztosítják az átláthatóságot, de kevésbé szolgálták a gyors forráslekötést, és egyúttal nem alakult ki olyan eljárási rendszer, amely a megvalósuló fejlesztéseket komplexen tudja kezelni. 3.3.3

Az alkalmazott projekt-kiválasztási mechanizmusok problémái

A hazai projekt-kiválasztási rendszer a 2007-2013-as időszakban kellően differenciált volt; igyekezett igazodni az egyes konstrukciók sajátosságaihoz, az egyes kiválasztási típusok azonban nem mindenütt illeszkedtek a konstrukciók szakmai tartalmához és beavatkozási logikájához. A 4/2011. (I.28.) Kormányrendelet egyszerűsítette a korábbi projekt-kiválasztási rendszert. Mivel a programozási időszak első felében az automatikus elbírálású pályázatok kiemelkedően sikeresek voltak, ezért ezt az új rendszer megőrizte azt a könnyített elbírálású pályázatok formájában. A korábbi kétfordulós pályázati rendszer nem váltotta be teljes mértékben a hozzá fűzött reményeket, többek között azért, mert meglehetősen lelassították a döntéshozatalt, és nem eredményeztek észrevehető munkaerő-ráfordítás csökkenést a pályázók oldalán, valamint nem vezettek a projektek szakmai minőségének emelkedéséhez a két döntési forduló közt. Mindezek következtében az eljárás törlésre került. A könnyített elbírálású kiválasztási rend esetén is meg kell jegyezni, hogy alkalmazásának kockázata csak olyan konstrukcióknál alacsony, ahol a formai szempontok ellenőrzése elegendő a projektek kiválasztásához, és jól standardizálható tevékenységeket tartalmaznak. Több esetben olyan konstrukcióknál is alkalmazásra került, ahol a tervezett szakmai program nem volt megítélhető a kiválasztás során, ami rengeteg gondot okozott a végrehajtás folyamán. A kiemelt projekt kiválasztási rend is többször átalakult, a korábbi projektcsatorna rész-eljárás törlésre került, egyszerűsítve a folyamatot. E kiválasztási forma alkalmazása több esetben indokolt, de elterjedtségének volumene (több mint félezer projekt) megkérdőjelezi magát az eljárás típusát is. Nehezen képzelhető el, hogy az ÚMFT/ÚSZT fejlesztésekben félezernél több kiemelt jelentőségű projekt legyen. Mivel elsősorban az állami, költségvetési szférán belül került alkalmazásra, ezért gyakorlatilag egyfajta költségvetési támogatásként funkcionált. Az ÚMFT/ÚSZT-ben a kiemelt projekt eljárásrendnek köszönhetően jelentősen megnőtt a közvetlen kormányzati forráselosztás súlya. A differenciált kiválasztási eljárási környezet mellett is elmondható, hogy minden eljárásban tapasztalható alulszabályozott folyamat. Ennek következménye, hogy a kiválasztási eljárás nem ad megoldást olyan ritkábban-sűrűbben előforduló helyzetekre, amelyekben a rendszer megbízhatósága, átláthatósága kulcsfontosságú lenne. Erre példa, amikor a könnyített elbírálású pályázatoknál már az első nap kimerül a rendelkezésre álló forrás, és az eljáráson kívüli eszközökhöz kell fordulni (külön kormányhatározat).

23


A projekt-kiválasztási eljárások tényezőit elemző nemzetközi vizsgálatok folyamatosan kiemelik a helyi projektmenedzsment és humán kapacitások fontosságát. Általános tapasztalat, hogy a fejlesztéspolitikában a jó fejlesztések kiválasztását erősen torzítja a jó projektek kiválasztásának mechanizmusa. Azaz egy társadalmi-gazdasági értelemben kevésbé hasznos fejlesztés jó projektként kidolgozva jobban érvényesül, mint egy valós igényekre reagáló, de erőforrás hiány miatt kevésbé kidolgozott projekt. A projektkiválasztás mechanizmusát erősen torzítják az eredményesség elérését korlátozó eljárások részben a folyamatok szabályozottságot priorizáló irányításából adódóan expliciten (formai hibával kizárt pályázók sokasága), részben ennek a folyamatszervezési elvnek a következtében kialakuló pályázói költségek révén impliciten (magas pályázói költségek). A kiválasztás eljárása hatékonysági és eredményességi szempontból csak elenyésző szeletét jelenti a teljes projektciklus problémáinak. Az egyes választott eljárásrendek csak szűk szeletében befolyásolják a kiválasztási folyamat hatékonyságát, és különösen eredményességét. Amennyiben befolyásolják azt, akkor annak elsősorban két oka lehet, az egyik, hogy nem megfelelő eljárásrendet választottak az adott fejlesztési probléma megoldásához, a másik lehetőség, hogy az adott eljárásrend bizonyos korlátai miatt további hatékonyságjavításra már nem volt lehetőség, azaz a korlátozások vezettek hatékonysági problémákhoz. A kiválasztási problémák szerkezete hasonló az intézményrendszerben annak függvényében, hogy egy irányító hatóság jellemzően milyen típusú (projektmenedzsment kapacitású, pályázati kultúrájú, pénzügyi stabilitású) projektgazdákkal találkozik, illetve milyen tulajdonságúak az adott IH-t jellemző projektek (méret, komplexitás, jogszabályi meghatározottság, innovatív jelleg) és nem utolsó sorban az adott szakterületet milyen szakpolitika intézményi kapacitások és elvárások (együttműködési készségek) jellemzik ugyanannak a problémának a megoldása során. Az elszámolhatósági kritériumok le nem szabályozott területei szintén problémát okozhatnak a különböző projekt-kiválasztási kritériumok alkalmazásánál (technikai, pénzügyi, szakmai gondok). Ez ahhoz vezet, hogy összességében az EU-s intézményrendszer a standardizált projekteket részesíti előnyben, amelyek végrehajtásával kapcsolatban már tapasztalatra és jó gyakorlatokra tett szert. Ehhez járul az egyre erősödő abszorpciós nyomás is. Fentieknek köszönhetően a kockázatos vagy innovatív projektek jóval nagyobb valószínűséggel esnek ki a projekt kiválasztás során. A projekt-kiválasztási eljárások döntéshozatali folyamatainak felgyorsítása nem járt együtt a minőség jelentős javulásával. Az elutasított pályázatok több mint fele nyújtott be panaszt, melynek harmadát jogosnak ítélték meg. Az egységesített eljárások bevezetésének számtalan hibája, a sűrűn változó pályázati kiírások, az EMIR kitöltő modul működési problémái és az egységesítés során több száz oldalasra duzzadt útmutatók mind a pályázóknál jelentkező időés pénzbeli ráfordításokat növelték. 24


3.3.4

Alkalmazott projekt-értékelési rendszerek és problémáik

A projekt-kiválasztási eljárások eredményei általában kombinálják a szakmai-racionális és (szakma) politikai folyamatok eredményeit. Annak érdekében, hogy strukturálják a projektek szakmai értékelését és egyúttal informálják a politikai döntéshozókat általában komplex, többdimenziós értékelési kritériumokat alkalmaznak. Az értékelési szempontrendszer ugyanakkor egy fejlődési fázison ment át, melyben a következők játszottak jelentős szerepet: a Bizottság változó elvárásai, a Strukturális Alapok módosuló szabályozási környezete; a különböző szervezetektől benyújtott pályázatok száma és típusa; a különböző projekttípusok sikeressége; az elérhető támogatások szintje. A legtöbb pályázatban a kiválasztási kritériumok számos típusát alkalmazzák. A formaijogosultsági és tartalmi-minőségi szempontok általánosan használtak, míg a belépési kritériumok ritkábban. A formai-jogosultsági kritériumok széleskörűen elterjedtek, majd minden konstrukcióban, programban alkalmazottak, amelyeknek minden projektnek meg kell felelnie, ha támogatáshoz kíván jutni. Példák a formai-jogosultsági kritériumokra: a projektek a beavatkozási/ programterületen értelmezhetők; az OP célrendszerében egy vagy több célnak megfelelnek; egy vagy több megjelölt tevékenységi körre kiterjednek; mennyiségi kimenetekkel és eredményekkel rendelkeznek; bemutatják a hozzájárulásukat és azokat az előnyöket, amivel hozzájárulnak a programhoz az adott földrajzi területen; a Strukturális Alapokból támogathatók; alaposan kidolgozott költségvetéssel rendelkeznek, meghatározzák a támogatás címzettjét, és a források szerkezetét, biztosítják a pénzért értéket elv teljesülését; minimum igénylik azt a forrást, ami egy projekt végrehajtásához szükséges, illetve nem igényelnek több támogatást; nem merül fel a kettős finanszírozás, nem duplikálnak már a szervezetnél meglévő tevékenységeket; nem helyettesítenek már létező vagy tervezett költségeket a szervezetnél.

25


A tartalmi-minőségi értékelési szempontok közül is számos típus használatban van. Ezek célja, hogy: megvilágítsák a projekt elérendő tulajdonságait, és hatással legyenek a pályázat formájára és tartalmi részleteire, beleértve egy olyan keretrendszer biztosítását, amely lehetővé teszi a szakértők számára, hogy a projektgazdáknak érdemi segítséget nyújtsanak a projektek kidolgozása során; segítsenek megbecsülni, hogy a projekt eléri-e azt a kijelölt minőségi küszöböt, hogy jogosulttá válik a támogatásra; mint priorizálási kritériumok megkönnyítsék a limitált költségvetéssel rendelkező intézkedések, konstrukciók esetén a rangsorolást a jogosult projektek között, aszerint, hogy melyik kerüljön támogatásra vagy elutasításra, és milyen támogatási összeggel. Példák a tartalmi-minőségi kritériumokra: a foglalkoztatásra és a munkaerőpiacra gyakorolt hatás; a horizontális szempontokra gyakorolt pozitív hatás (környezeti fenntarthatóság, esélyegyenlőség, technológiai és az innovációs kapacitás). A belépési szempontok alkalmazása jóval ritkább, alkalmazásuk akkor kerül előtérbe, ha a projektnek egy adott programban, beavatkozásban megfogalmazott konkrét fejlesztési igényre kell választ adnia. Amennyiben ezt nem tartalmazza, akkor hiába felel meg pl. a jogosultsági szempontoknak, nem kaphat támogatást, vagy teljes támogatást. Ezek az önként vállalt korlátozások akkor lehetnek sikeresek, ha a minél szélesebb körű partnerségben dolgozták ki őket, és alkalmazásuk elfogadott a sikeres végrehajtás érdekében. Ilyenek lehetnek: a szervezet foglalkoztatási mutatóinak javulását előíró feltételek; a horizontális feltételekkel kapcsolatos konkrét vállalások; adott területen elvárt minőségi követelmények (pl. akkreditációnak, tanúsításnak, standardnak) való megfelelés. A kiválasztási kritériumok gyakran hierarchikus módon vannak szervezve a programban. A kulcs, vagy magkritériumok azokra a sajátosságokra utalnak, amelyek minden intézkedés/konstrukció minden projektjében értelmezhetők, és vannak a prioritás vagy konstrukció specifikus kritériumok, melyek speciálisabb összetételben vannak kidolgozva egy adott beavatkozási területhez vagy projekttípushoz. A kulcskritériumokhoz tartozhatnak: a hozzáadott előnyök a pályázó/a régió/ az ágazat számára, amelyek a támogatásból következnek; a támogatási igény bemutatása; 26


munkahely-teremtés vagy más speciális kimenet, ami az operatív program fő céljaihoz közvetlenül hozzájárul; értéket a pénzért elv, beleértve a fajlagos költség kimeneti mutatót; az extra beruházás hatása, főként a privát szektorban; a projekt stratégiai hatása főként területi/ágazati kontextusban; szinergia más beavatkozásokkal és projektekkel; horizontális kritériumokra gyakorolt hatások. A pályázati útmutatók tartalmazzák a pályázatok értékelésének rendjét, így az átlátható a pályázók számára. A pályázatok értékelése azonban nem minden esetben történik optimális színvonalon. Ugyancsak problémát jelent, hogy a projektek egy jelentős köre nem standardizálható, így az értékelés sem lehet teljes mértékben objektív. A szubjektívebb értékelési rendszerek azonban támadhatóbbak és jelentős fellebbezési igénnyel járnak. A minőségileg legjobb projektek kiválasztása és a kívülről nem támadható értékelési rend között feszülő ellentétet mindezidáig nem sikerült tejesen feloldani. 3.3.5

A BFT által alkalmazható projekt-kiválasztási és értékelési rendszerek

A BFT szempontjából elsősorban amiatt fontos a projekt-kiválasztási és értékelési rendszerek alkalmazásának áttekintése, mert az intézmény EU-s támogatási forrásokhoz jutásának lehetséges alternatívái, finanszírozási formái feltételezik egy jól működő belső projektcsatorna, és ahhoz kapcsolódó projekt-kiválasztási és értékelési eljárások meglétét. A projekt-kiválasztási eljárás esetén a BFT-nek három problémát kell megoldania, melyek a következők: Kiválasztási probléma: hogyan lehet az adott szakmapolitikai célrendszer és intézkedés/konstrukció céljához leginkább illeszkedő projekteket kiválasztani vagy kifejleszteni. A szelekció hatékonyságának javulása, illetve a fejlesztés hatására elérhető még nagyobb eredményesség meddig éri meg a szelekcióba és projektfejlesztésbe fektetett erőforrásokat? Ösztönzési probléma: hogyan lehet érdekeltté tenni a vállalkozásokat, mint potenciális kisprojekt gazdákat abban, hogy saját elképzeléseiket minél jobban a területi, szakmapolitika és az EU fejlesztéspolitika céljaihoz igazítsák? Itt alapvetően két célról van szó: egyrészről a kisprojekteknek a fejlesztéspolitikai célokhoz való hozzájárulása, másrészről a fejlesztéspolitika menedzsment korlátaihoz való alkalmazkodása. Projektfejlesztési probléma: hogyan lehet a leghatékonyabban szolgálni azt a célt, hogy 1) később nem támogatott projektek fejlesztési költségét minimalizáljuk és 2) a szükséges projektek a megfelelő kapacitásokkal nem rendelkező vállalkozásoknál időben és 27


megfelelő minőségben létrejöhessenek. Ismét: meddig és milyen erőforrásokat érdemes ebbe a célba fektetnie a BFT-nek, mint koordinátornak. A forráselosztási/támogatási mechanizmus típusa meghatározó a BFT által betölthető szerepek szempontjából, ami meghatározza a BFT funkcióit, feladatait a projekt-kiválasztási és értékelési rendszerekkel kapcsolatban is. Maguk a kiválasztási eljárások lényegében működtethetők tisztán top-down szemléletben is, ami annyit tesz, hogy az egyes célrendszerhez tartozó központilag kidolgozott és elfogadott objektív szempontrendszer, fejlesztési szükséglet felmérés alapján az intézmények hozzárendelhetők az egyes fejlesztési irányokhoz. Ebben az esetben is szükség van azonban a projektfejlesztésre, a helyi tevékenységek aprólékos meghatározására, azaz a helyi szervezetek által kidolgozott projekt(ek) szakaszos előértékelésére és minőségbiztosítására. A projektcsatornában a projekt az alábbi utat járja be:

Fejlesztési ötletek

Projektötletek

Projektek értékelése, validálása

Jóváhagyott projektek

Projektek priorizálása

A projektcsatornához rendelt projekt-kiválasztási folyamatok leginkább egy meghívásos pályázatként értelmezhetőek, ahol a fejlesztési igények által determinált, előre meghatározott intézményi kör vesz részt a projektfejlesztésben, előzetes és közbülső értékelési és egy lezáró validálási, döntési fázissal. Fentiekből következően az alkalmazott értékelési szempontrendszereket is meg lehet határozni fejlesztési célonként vagy komplex módon. Figyelembe véve a projektcsatorna mechanizmust a belépési és formai-jogosultsági kritériumok alkalmazására nincs szükség, kizárólag a tartalmi-minőségi szempontokat szükséges beépíteni az egyes projektcsatorna értékelési, validálási szakaszokhoz. Az értékelési rendszernek tájékoztatást kell adnia a közvetítő szervezet számára, hogy az adott projekt elérte a megkívánt minőségi szintet. További fontos elvárás, hogy megvilágítsa a projekt elérendő tulajdonságait, és hatással legyen a projekt formájára és tartalmi részleteire, beleértve egy olyan keretrendszer (az egyes projektcsatorna 28


fázisokhoz rendelt értékelési irányelvek, útmutatók, segédletek formájában) biztosítását, amely lehetővé teszi a BFT szakemberei számára, hogy a helyi szervezeteknek - amelyek „címzett” státuszban vannak - érdemi segítséget tudjanak nyújtani a projektek kidolgozása során. 3.4

Forráselosztási lehetőségek összehasonlító elemzése

Az elemzés keretében megvizsgáltuk a 2014-2020 időszakban rendelkezésre álló releváns és kötelezően vizsgálandó forráselosztási lehetőségeket: a globális/közvetett támogatást (global grant), az Integrált Területi Beruházásokat (ITB), a Közösségvezérelt Helyi Kezdeményezéseket (CLLD) és a nagyprojektet/kiemelt projektet. Intézményi szempontból a Balatom Kiemelt Üdülőkörzet Program három alapformában valósítható meg: 1. programfinanszírozással, 2. kiemelt projekteken, illetve eljárásrenden keresztül (Területi kiválasztási rendszer), 3. klasszikus pályázati konstrukciókra építve, Az egyes végrehajtási formák összehasonlítása Programfinanszírozás Előny

legnagyobb önállóság és felelősség

Kihívás

városi intézmények kialakítása szükséges

Előfeltétel

akkreditált intézményrendszer dedikált keret

3.4.1

Kiemelt eljárás önálló intézmények nem szükségesek dedikált keretek biztosíthatóak egyedi kormánydöntések menedzselése több prioritásból származó támogatási források összehangolása

Klasszikus pályázatok

dedikált keret egyedi kormánydöntések

egyedi kormánydöntések

eddigi gyakorlat folytatása

dedikált keretek biztosítása nehézkes

Programfinanszírozás

Programfinanszírozás esetén a végrehajtásért felelős munkaszervezet - az előzetes akkreditációs követelményeknek megfelelő non-profit gazdasági társaság - felel a program koordinációjáért, illetve a projektek végrehajtásáért, azaz a módszertani szempontok és tartalmi követelmények érvényesüléséért. A programok végrehajtására a GINOP (TOP) IH-val közreműködői (globális támogatási) szerződést szükséges kötni a CPR 123 (7) bekezdésének alapján. A társaság működési költségének finanszírozását, illetve ehhez kapcsolódóan az

29


összeférhetetlenségi és hatékonysági kritériumokat is a közreműködői szerződés tartalmazná, amelyet könyvvizsgáló ellenőrizne. A közvetítő szervezetté váláshoz a BFT-nek az alábbiakat szükséges figyelembe vennie: A 2014-20-as programozási időszakban kiemelt figyelmet kell fordítani a szakmailag és pénzügyileg eredményesebb, hatékonyabb támogatási intézményrendszer kialakítására. Ennek egyik fő eleme olyan feltételrendszer, támogatási rendszer és menedzsment módszerek bevezetése, amelyek a projekteket megvalósító szervezetek részére folyamatos szakmaimenedzsment támogatást nyújtanak és adminisztratív terheiket részben átvállalják. Globális támogatás szereplői: A globális támogatást kezelő projektgazda a közvetítő szervezet. A közvetítő szervezet kettős szerepkört tölt be: részben közreműködő szervezeti feladatokat lát el (pályáztatás, szerződéskötés, monitoring, szakmai támogatás), részben maga is kedvezményezett technikailag a globális támogatás tekintetében. Azon pályázókat tekintünk a globális támogatás rendszerében címzetteknek, akik a közvetítő szervezet pályázatán pályáznak és projektjük támogatására támogatást nyernek.

3.4.2

Kiemelt projektek eljárásrend

Kiemelt projektek eljárásrend esetén az akkreditált intézményrendszer felállítása nem lenne szükséges, a projektkiválasztás azonban ezen megoldásnál is történhetne “csomagokban”, ugyanakkor kulcsfontosságú, hogy a BFT a programokat (projektcsomagokat) illetően itt is tervezhessenek egy előre dedikált kerettel, amely szükséges a térségi integrált programok előkészítéséhez. A kiemelt projekt alkalmazása fő elveit tekintve nem térne el a jelenleg használatban lévő támogatási formától. Olyan, nemzetgazdasági, össztársadalmi jelentőségű projektek esetén kerülhetne alkalmazásra, ahol más támogatási eszköz valamilyen technikai, szabályozási vagy tartalmi okból nem vehető igénybe. Alkalmazása a BFT esetén az infrastruktúra-fejlesztési projekteknél indokolt. Figyelembe véve, hogy az egyes kedvezményezetteknél – kevés kivételtől eltekintve – nem azonosítható olyan volumenű fejlesztési igény, ami indokolná a kiemelt projekt státuszt, ezért valamilyen rendező elv alapján az helyi fejlesztéseket csoportosítani szükséges. A csoportosítás alapja lehet a területi elv, de használható szakmai kategorizálás is. Miután a BFT azonosította a beruházási igényeket feloszthatja városi, járási csoportokra a fejlesztéseket, mindegyik egy kiemelt projektet képezve. A szakmai célokra reflektáló csoportképzés esetén kialakíthatók turisztikai, vállalkozásfejlesztési, K+F stb. célú kiemelt projektek is.

30


A kiemelt projektekre készült BFT-NGM javaslatot a Miniszterelnökség egyetértése esetén a Fejlesztéspolitikai Kormánybizottság hagyná jóvá az NGM által benyújtott fejlesztési program részeként. A kiemelt projektek javaslata tartalmazná a BFT fejlesztési szükséglet felmérésének főbb eredményeit is, a tervezett főbb indikátorokat, illetve a rendelkezésre álló kapacitásokat. Az fejlesztési program elfogadása után a BFT hozzákezdene a kiemelt projektek részletes megtervezéséhez és végrehajtásához, amelyet a BFT Mentorközpont támogatna. A BFT a projektek menedzselésére önálló szervezeti egységet hozna létre, a Kiemelt Projektek Irodáját. 3.4.3

Klasszikus pályázati konstrukciók:

A klasszikus pályázati konstrukciók esetén nehezen biztosítható a projektek integráltsága, a múltbeli gyakorlatok azt mutatják, hogy az előkészítettség hiányából adódóan az egyes programelemek összehangolása jellemzően elakad, ezért a különálló projektek szinergiahatása így kevésbé valósul meg. A standard- és egyszerűsített kiválasztási eljárásrendek alkalmazásával nehezen biztosítható a pályázatok Balaton Kiemelt Üdülőkörzet programhoz való illeszkedésének egyértelmű vizsgálata, a projektek integráltsága, az egyes programelemek összehangolása, továbbá a különálló projektek szinergiahatása kevésbé tud megvalósulni.

31


4. FÜGGELÉK A JOGSZABÁLYI HÁTTÉRRŐL 4.1

Hivatkozott jogszabályok 1. 1731/2013. (X. 11.) Kormányhatározat a 2014–2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről; 2. 4/2011. (I. 28.) Kormányrendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről; 3. 1334/2014. (VI. 6.) Kormányhatározat a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásaira épülő, 2014 és 2020 közötti egyes ágazati és területi operatív programok elfogadásáról és az Európai Bizottság számára történő benyújtásáról; 4. Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EK rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről; 5. Az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 6. Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete (2013. december 17-én) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 7. A Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

32

BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI PROGRAM KIVONAT szeptember 30

Recommend Documents