Balassagyarmat
Koordináták:
é. sz. 48° 4′ 43″, k. h. 19° 17′ 39″
Az egykori Vármegyeháza és a Balassagyarmati Fegyház és Börtön
Balassagyarmat címere Becenév: A legbátrabb város (Civitas Fortissima) Közigazgatás Ország
Magyarország
Régió
Észak-Magyarország
Megye Kistérség
Nógrád Balassagyarmati
Rang
város
Polgármester
Medvácz Lajos
Irányítószám
2660
Körzethívószám
35 Népesség
Teljes népesség
16 580 fő (2009)
Népsűrűség
609,85 fő/km²
Terület
Földrajzi adatok 29,03 km²
Balassagyarmat (szlovákul Balašské Ďarmoty, németül Jahrmarkt) város Nógrád megyében. 2007-ig határátkelőhely volt Szlovákia felé. A Balassagyarmati kistérség központja.
Fekvése Az Ipoly folyó bal partján, a Nógrádi-medencében fekszik. Az egykoron a városhoz tartozó jobbparti rész ma a Szlovákiához tartozó Tótgyarmat (Slovenské Ďarmoty).
Megközelíthetősége Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc és a 75-ös számú Vác– Diósjenő–Drégelypalánk–Balassagyarmat vonalain közelíthető meg. A vasútállomás az előbbin Szügy és Őrhalom között, az utóbbin Ipolyszög után található. A 75-ös számú vonal a Börzsöny lábánál, és az Ipoly mellett vezet, hazánk egyik legszebb vasútvonala. Autóval a 22-es főúton Salgótarján és Rétság felől.
Története Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta Rangja 1923-ig nagyközség 1923-1929 rendezett tanácsú város 1929-1950 megyei város 1950–1954 közvetlenül a járási tanács alá rendelt város 1954–1971 járási jogú város 1971 óta város Hozzá tartozó települések 1926 óta Újkóvár 1973–1992 Patvarc 1973–2006 Ipolyszög Területi beosztása 1923-ig Nógrád vármegye, Balassagyarmati járás 1923–1950 Nógrád vármegye 1950–1954 Nógrád megye, Balassagyarmati járás 1954 óta Nógrád megye 1994 óta Nógrád megye, Balassagyarmati kistérség Megyeszékhely 1950-ig Nógrád vármegye Nógrád megye (átmenetileg, a megyei tanács végrehajtó 1950–1952 bizottságának Salgótarjánba költözéséig)
Egyéb központi szerepköre 1983-ig Balassagyarmati járás székhelye 1984–1990 Balassagyarmati városkörnyék központja 1994 óta Balassagyarmati kistérség központja
Balassagyarmat kedvező fekvésének köszönhetően már jóval a honfoglalás előtt lakott hely volt. Máig nem bizonyított, de valószerűnek tekinthető az a feltételezés, mely a Ptolemaiosz Klaudiosz, a neves ókori tudós Kr. u. 150 körül írt művében szereplő Iscenum-Uskenon nevű települést, kelta-jazig kereskedelmi központot Balassagyarmattal azonosítja. A vidéken már a rómaiak idején fontos útvonalak futottak át, melyek Pannóniát az északi és keleti területekkel kötötték össze. A középkorban ilyen fontos útvonalnak számított az Ipoly völgyében a KassaVisegrád, majd budai út. Az Ipoly folyó átkelésre alkalmas helyei így természetes forgalmi csomópontoknak számítottak. Ezt a lehetőséget, mint medenceközpontnak Balassagyarmatnak sikerült a legjobban kihasználni. A település nevében hordja eredetét: egyik honfoglaló törzsünk (Gyarmat) tagjai telepedtek meg itt. Első írásos említése 1244-ből való. Balassagyarmatnak az Ipoly déli partján tipikusan hídfő szerepe volt, itt volt a folyó legforgalmasabb átkelőhelye. Talán az Alföldről észak felé irányuló kereskedelem egyik ellenőrző állomásaként is szolgált. Időnként maga a király és kísérete is meglátogatta vidékünket. Különösen IV. Béla fordult meg sokszor erre, a zólyomi vadászterületekre utaztában. Ezt követően kezdhette meg az akkor még lakatlan terület benépesítését Detre fia Miklós, aki a család ősei sorában a nagy telepítők közé tartozott. Ő építette azt a védelmi célokra is alkalmas lakótornyot, mely a későbbi városcímernek is mintaképe lett. A források szerint Gyarmat 1330-tól vásáros hely. A mezővárosi jogot adományozó oklevelet nem ismerjük, először 1437-ben említik a települést „oppidum”-ként. A 14-15. században a település a Nógrád és Hont megyei nemesség nádori igazságszolgáltató gyűléseinek helyszínéül is szolgált. Elmondható, hogy középkori virágzása idején városunk nemcsak gazdasági, hanem közigazgatási központtá is kezdett válni.
Mezővárosi jogot 1437-ben kapott. Gyarmat 1500-ban került véglegesen Hont vármegyéből Nógrádba. A török hódításig tartó az időben a Balassák fényűző reneszánsz várat tartottak fent, melyekről a régészet által feltárt érett reneszánsz kőfaragványok, és egy pikáns életképet ábrázoló üvegkupa is árulkodik. A török hódítás a város létét veszélyeztette, fontossága végvárként, a felvidék kapujaként lett egyre nagyobb. Többször cserélt gazdát a harcok során, míg végül 1663-ban a török elfoglalta és felégette. Az 1670 táján készült urbárium szerint: "Ezen Gyarmath városa elpusztult, mivel mellette végház építtetett". A tizennyolc évvel későbbi egyházvizsgálati jegyzőkönyv pedig már azt rögzítette, hogy Gyarmatnak az elpusztulás miatt helyére is alig lehet rátalálni. A föld színe felett csak egy kis falmaradvány maradt a várból. Az elmúlt években történt régészeti ásatások eredményeként azonban egyre többet tudunk a középkori városról. Az óváros alatt a föld megőrizte a vár maradványait és egy reneszánsz palota díszesen faragott köveit is. Legutóbb a Bercsényi utcában tártak föl egy 15-17. században használt temetőt. 1790-től Nógrád vármegye székhelye. Balassa Pál érdeme, hogy egy utcányi porosz iparos letelepülését is sikerült elérnie. A század folyamán az iparosok és kereskedők aránya jelentősen megnőtt az úrbéres, földműveléssel foglalkozó parasztgazdák rovására. A templomot építő görög kereskedők (ortodox szerbek) terménykereskedelemmel foglalkoztak, helyüket a 19. század közepére átvették a zsidók, akik között jelentős volt az iparosok száma is. Egy vallásában és etnikumában – magyarok, római katolikusok, evangélikusok, zsidók, reformátusok, szlovákok, szerbek stb. – is színes település jött létre. Bácskai Vera adatai szerint 1828-ban Gyarmat az ország piacközpontjai között tiszta körzetének népességszámát tekintve a 19. helyen állt, a piacközpontok összesített rangsorában pedig a harmincadik helyen – a fejlett központok között. Érdekesen alakult egy másik központi szerepkör a közigazgatási sorsa: még Mária Terézia rendelte el, hogy a megyék székházat építsenek.
Erre a célra Balassagyarmat alkalmasnak látszott, de a Balassák viszálykodása és az itt tartózkodó katonaság miatt a megyegyűlés félt idehelyezni székhelyét – így épült meg az első megyeháza a közeli Szügyben, ahol ennek köszönhető a számos ma is látható nemesi kúria. 1795-ben helyezték át a székhelyet Gyarmatra, 1835-re elkészült a Vármegyeháza impozáns klasszicista stílusú épülete, háta mögött – ahogy akkoriban országszerte szokás volt – 1845ben elkészült az Európában egyedülálló, amerikai mintára megépített centrális börtönépület. A 19. század végétől az első világháborúig tartó időszak a nagy építkezések (kórház, bíróság, pénzügyi palota, tisztviselőtelep stb.) kora volt, ekkor alakult ki a mai város szerkezete. Gyorsan növekvő lakosságú megyeszékhely igazgatási, kereskedelmi és pénzügyi központja lett a megyének. A huszadik század következő tragédiája a második világháború volt. A gazdasági és katonai veszteségeken túl a haláltáborok áldozatává vált a város korábbi virágzásában nagy szerepet játszó zsidóság, amely az egyik legrégebbi magyarországi diaszpóra volt. Az országban
elsőként védetté nyilvánított műemléki zsidó temető vendégkönyvének bejegyzései szerint a ma élő leszármazottak a tengereken túlról is hazalátogatnak. Az országban elsőként védetté nyilvánított műemléki zsidó temető a demokratikus pártokra szavazó polgársága révén gyorsan kiérdemelte a „reakciós fészek” címet. Rákosi Mátyás 1949-ben teljesítette a „salgótarjáni pártszervezet kérését” a megyeszékhely áthelyezése ügyében, akik egy fennmaradt dokumentum szerint a jó választási eredmények jutalmaként kérték a megyeszékhely áthelyezését. A székhely áthelyezés közvetlen következményeként a megyei közigazgatás is áttelepült, a város intézményeinek, vállalatainak vezető szakembereivel együtt Salgótarjánba. A következő másfél évtizedben az új székhely egyoldalúan kedvezményezett, kiemelt helyzetű centrummá vált. 1950 és 1954 között Balassagyarmat, mint a megye második legnagyobb lélekszámú városa a beruházásoknak mindössze 0,1%-át kapta! A hatvanas évek elején több ezer ember járt be a helyi munkalehetőségek hiányában a fővárosba naponta. A hatvanas évek második felében az új gazdasági mechanizmus idején a város sikeresen élt az új lehetőségekkel. A város szélén ipar- és lakótelepek épültek, nőtt a munkahelyek és ennek köszönhetően a betelepülők száma, fejlődött az infrastruktúra. Megpezsdült a város szellemi élete, kiadták a várostörténeti monográfiát, megalakult a Komjáthy Jenő Irodalmi Társaság, a Honismereti Kör és színház hiányában ugyan, de újraéledt a színjátszás – 1967-től Balassagyarmat ad otthont a Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napok nemzetközi és országos találkozójának. A rendszerváltás óta ismét egy megújuló, változó városban élünk. Napjainkban a 17 ezer lakosú Balassagyarmat nem csak a 29 településből álló kistérségnek, de Nógrád megye teljes nyugati részének is a központja. Gazdasági és főként kereskedelmi vonzáskörzetéhez jó néhány szlovákiai település is tartozik. Az Európai Unióhoz való csatlakozásnak (2004) köszönhetően a város visszanyerte újra természetes, a Trianoni országvesztés előtti életterét. A város kulturális, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi, gazdasági, igazságszolgáltatási és közigazgatási központ. Az önkormányzat Nógrád megye második, a város legnagyobb foglalkoztatója, amely több mint 1800 főt foglalkoztat közalkalmazotti és köztisztviselői státuszban. Intézményein keresztül nemcsak a város, hanem 80 ezer nógrádi, a kórház egyes szakterületein 800 ezer polgár ellátásáról gondoskodunk. Joggal hívnak minket „diákvárosnak” is, hiszen tanévenként megközelítően 6000 diák tartózkodik a városban, az önkormányzat által fenntartott 3 általános és 5 középiskolában. A településen ezeken túl működik római katolikus egyházi, alapítványi és magán iskola is. Az 1897-ben alapított Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet az elmúlt 7 év során mintegy 2.5 milliárd forintos beruházással jelentősen megújult, napjainkban közel 700 ágyon fogadja a térség, a megye és a régió betegeit. Balassagyarmat gazdaságát történelme során soha nem uralták ipari centrumok, de szinte minden évtizedben jelen voltak a nagyszámú munkahelyet jelentő gyárak. A városban működik Európa legnagyobb kompresszorgyára a Delphi, amely a világ vezető autómárkáinak légkondícionálóihoz gyárt alkatrészeket. Másik legnagyobb üzemünk a Prysmians kábelgyára. Sajnálatos tény, hogy Magyarország leggyengébb gazdasági mutatókkal rendelkező megyéjében kell boldogulnunk. Azonban gazdasági vonzerőnk az Észak-Magyarországi Régión és a megyén belül is az élbolyhoz tartozik, főként az itt élő polgárok kreativitásának, vállalkozó szellemének köszönhetően.
Büszkék lehetnek kulturális hagyományaikra: a költő Balassi Bálint, Komjáthy Jenő, Szabó Lőrinc, a drámaíró Madách Imre, az író Mikszáth Kálmán, a történész Nagy Iván, a festőművész Szabó Vladimír vagy Jánossy Ferenc örökségére. A magyar epika legnagyobb alakja Mikszáth Kálmán „Palócország fővárosának” nevezte városukat. A palócok egy rejtélyes eredetű etnikum, a mai délszlovákia és a Duna-Tisza köz északi részén élnek. Népművészetüket a 118 éves Palóc Múzeumban tekinthetik meg a látogatók. A városban ezen túl számos látnivaló kínálja magát: ereklyékkel gazdag barokk plébániatemplom, klasszicista Vármegyeháza, XVIII. századi polgárházak, Európában egyedülálló műemlék Börtönépület, Szerbtemplom, eklektikus belváros, az első országosan védett műemlék zsidó temető, Pannónia Motormúzeum vagy a kortárs magyar képzőművészeti Képtár. A romantikus Ipoly-parton és a Nyírjesi üdülőterület természetvédett tórendszerén, vagy az Égerláp tanösvényén túl Strandfürdő, és gazdag kulturális programok – Szent Annai Palóc búcsú, Sörfesztivál, Országos Triatlon verseny, Nemzetközi Muzsikustábor, Rock Táncház – várják az idelátogatókat egész évben. Története során többször elpusztult és újjáépült a város, kicserélődött lakossága, mégis mindig képes volt a megújulásra: sokszínű, gazdag kultúrájú, befogadó településsé vált. Végvár helyett megyeszékhely lett, katonák helyett kereskedők és iparosok, földművesek és hivatalnokok lakták. Ma ismét egy megújuló, változó városban élünk, s próbálunk elődeinkhez hasonlóan hűek maradni e nemes hagyományhoz.
Látnivalók-bővebben Evangélikus templom, Műemlék jellegű (Kossuth Lajos út 34. - Hrsz.:1498.) Az egykori vármegyei vesztőhely dombjára 1785-ben kezdték építeni a barokk stílusú templomot, melyet egy évvel később, 1786. november hatodikán fel is szenteltek. Tornyát 1793-94-ben építették hozzá, a réz toronysisak 1808-ban készült. 1809-ben tűzvész áldozata lett, de 1912-re újból felépül. A következő években többször újjáépítik, karzatát 1836-ban húzzák fel. A hajó az 1838-as Canonica Visitátió szerint sík fafödésű. A templom keletelt, a tornya előreugrik a nyugati homlokzatból. A homlokzati fal és a torony sarkain lapos falpillérek épültek. Az oromfal alatt a torony törzsén is végigfutó kettős párkány, a toronysisak alatt órapárkány helyezkedik el. Szentélye szegmentíves záródású, sekrestyéje az északi oldalfalhoz csatlakozik. A hajó és a szentély tükörboltozatos, míg a karzatot toszkán fejezetes oszlopok tartják. A templomot újabbkori támfal veszi körül.
Volt Megyeháza, Műemlék (Köztársaság tér 6. - Hrsz:445.) Az egykori megyeháza helyén 1753-ban laktanya épült. Ebbe az épületbe helyezte át a vármegye 1790-ben állandó gyűléseinek színhelyét, melyeket a vármegye megépítéséig itt is tartottak. A vármegyeháza 1835-ben készült el klasszicista stílusban. Az U alakú, egyemeletes épületet 1894-ben alakították át, ekkor helyezték el a középrizaliton a volutás oromzatot Nógrád megye címerével. Az 1949-ben végrehajtott belső átalakítási munkák következtében a díszterem baloldali karzatát elbontották.
Volt Angolkisasszonyok zárdája, Műemlék jellegű (Köztársaság tér 9. - Hrsz.:1588/1.) Az épületet 1840 körül építették klasszicista stílusban. Eredetileg az 1841-ben alapított katolikus nőnevelde volt benne elhelyezve, az Angolkisasszonyok zárdája 1846-tól lett. A felszabadulás után leánykollégium, majd 1973-tól fiúkollégium kapott benne helyet. 1978-tól a kis Árpád Általános Iskola alsó tagozatosainak épülete. Az egyemeletes épület utcai homlokzatán enyhén előreugró rizalit tengelyében egykor szegmentíves záródású kapubejárat volt, melyet 1945. után befalaztak. Földszinti helyiségeiből és az egykori kapubejáratból nagyobb méretű ebédlőtermet alakítottak ki.
Megyei Börtön (Madách út 2. - Hrsz.:447.) A késő klasszicista stílusú börtön 1842-45 között épült. Az épület a volt vármegyeházával alkot építészeti együttest, a megyeháza U alakú udvarának a tengelyében áll. A börtönépület kör alaprajzú, melyet a négy főtengely irányában rizalitok tagolnak. A rizalitok háromszögű oromzattal vannak lezárva. A vízszintes tagolást a hat szint ablaksorai, valamint az első és második emelet közötti egyszerű párkány adja. Körfolyosós, melyekről az elítéltek lakóhelyiségei nyílnak. Az épület a maga nemében ritkaságszámba megy, így építészetileg és történetileg is egyaránt jelentős értékünk
Római Katolikus Plébániatemplom Műemlék jellegű (Rákóczi Fejedelem útja 20. - Hrsz.:514.) A város valószínűleg középkori eredetű templomát 1634-ben, egy másik templom építését 1695-97-ben említették. A mai templomot Balassa Pál kegyúr építette 1740-46 között, ünnepélyes felszentelése az emléktábla szerint 1752-ben történt. A templom 1759-ben kegyúri adományként két Maulbertsch képet kapott, s ugyanebben az évben Révay Antal püspök itt helyezte el az Olaszországból származó Szt. Felicián ereklyét. A templom egyhajós, nem keletelt, kissé előreugró homlokzati toronnyal épült. Tornya övpárkánnyal, órapárkánnyal, falai lizénákkal tagoltak. Főbejárata, ablakainak nagy része félköríves kerettel van ellátva. Szentélye keskenyebb, szegmentíves záródású. A hajó három, a szentély kétboltszakaszos, a hevederív és a diadalív kosáríves kialakításúak. Fő és mellékoltárai, valamint a szószék késő barokk stílusúak. Karzata öntöttvas oszlopokon nyugszik.
Lakóház, Műemlék jellegű (Rákóczi Fejedelem útja 35. - Hrsz.:1532.) A klasszicista stílusú lakóház 1820 körül épült, azóta többször átalakították. Egyemeletes, homlokzatának középső része rizalitszerűen enyhén előreugrik. Kapuja az épület előterében helyezkedik el, szegmentíves kőkerettel kialakítva. A kapu két oldalán falpillérek láthatók, ezek az emeleten féloszlopokban folytatódnak a párkányig. Emeleti ablakai szemöldökpárkánnyal vannak kiképezve, földszintjén e században üzletportálokat alakítottak ki. Ugyancsak ebben a században épült az udvari homlokzathoz az emeleti kőkorlátos terasz.
Lakóház, Műemlék jellegű (Rákóczi Fejedelem útja 37. - Hrsz.:1531.) A műemlék jellegű lakóház 1750 körül épült, majd a XIX. század első felében klasszicista stílusban átépítették. Átalakítása nem fejeződött be akkor, századunkban is végeztek rajta módosításokat. Egyemeletes, homlokzatának középső része rizalit szerűen kis mértékben előreugrik. Kőkeretes kapuja a jobb oldalszárnyon helyezkedik el, záróköve évszám nélküli. Földszintjén két nagyméretű és egy kisebb újkori üzletablak látható. Kapualja részben boltozatos, a kazettás kapuszárnyak luzettáit fekvő oroszlánok díszítik.
Volt Kacskovics - major Műemlék jellegű (Rákóczi Fejedelem útja 107. - Hrsz.:1239.) A major a XIX. század elején épült, korábban Kacskovics-, majd később Schiedl majorként említik. Földszintes, szabadon álló, L alakú épület. Rákóczi Fejedelem útja felőli homlokzatának négy ablakát széles ívekkel összekötött öt pillér fogja közre. Udvari homlokzatán L alakot követő tornác helyezkedik el, a pilléreket félkör és kosáríves hevederek kötik össze. Udvarán helyezkedik el Kondor Ernő mellszobra.
Volt Szerb templom, Műemlék jellegű (Szerb utca 5. - Hrsz.:600/1) A balkánról érkezett szerb telepesek 1787-ben nagyobb templomot építettek. Harangjai 1791 és 1847-ben készültek. 1908-ban lebontották. A mai, megközelítően keletelt, kisméretű, előreugró homlokzati tornyos, egyhajós templom 1911-ben, ekletikus stílusban épült. Szentélye a nyolcszög három oldalával záródó. Falai téglaburkolatúak, többszörösen előreugró koronázó párkánnyal vannak díszítve. A bejárat feletti aranyozott mozaikkép az elmúlt évtizedekben elpusztult, kupola, illetve félkupola boltozat fedi. A torony előterében 1911-bõl szerb nyelvű emléktábla, a szentélyfal külső síkján XVIII. századi sírkövek vannak elhelyezve.
Palóc Múzeum, Műemlék jellegű (Palóc-liget 1., - Hrsz.:1.) 2660 Balassagyarmat, Palóc liget 1., tel.: 35/300-168 Nyitva: K. – Szo.: 10-16h Állandó kiállítás: A bölcsőtől a sírig - Paraszti ünnepek és hétköznapok Nógrád Megyében.
Időszaki kiállítások: Hazaszeretet, magyarságtudat a népéletben - Felföldi emlékanyag 1848/49. évi forradalom és szabadságharc tiszteletére, Feliratos textíliák Észak – Magyarországról
Izraelita temető, Műemlék (Temetõ, - Hrsz.:1051.) Az Izraelita temetőben síremlékek sírkövek találhatók a XVIII. század elejétől, a XX. századig. A síremlékek mellett a műemlék kiterjed a ravatalozóra, valamint a kőkerítésre is.
Oktatási Művelődési Központ
Zsidó Temető
Palóc Múzeum
Madách Imre szobra
Szerb Templom
Balassagyarmaton született • • • • • • • • • • • •
Bérczy Károly (1821–1867) író Gáspár Laci (1979) énekes Jobbágy Károly (1921–1998) költő, műfordító Eszményi Viktória (1951-) magyar énekesnő Dr. Kenessey Albert (1889–1973) orvos, kórházigazgató, eü. főtanácsos Ligeti Lajos (1902–1987) orientalista, akadémikus Markó Iván (1947–) koreográfus, táncművész Nagy Iván (1824–1898) genealógus, heraldikus, történész Rózsavölgyi Márk (1789–1848) zeneszerző Szatmári Orsolya (1975–) énekesnő Tokay Ilona (1907–1988) festőművész Zórád Ernő (1911–2004) képregényrajzoló, festő, grafikus
Sport Balassagyarmati VSC Balassagyarmati Kábel KC
Testvérvárosok Dés, Románia Heimenkirch, Németország Ostrołęka, Lengyelország Lamezia Terme, Olaszország Tótgyarmat, Szlovákia (partnertelepülés)
Éttermek Svejk Vendéglő Telefonszám: 35/300-999, 30/625-1040 E-mail:
[email protected] Honlap: www.svejkvendeglo.hu Nyitvatartás: hétfőtől - szombatig: 11-22.30, vasárnap: 12-22 Excalibur Étterem (önkiszolgáló-gyorsétterem) Telefonszám: 20/318-6622 E-mail:
[email protected] Honlap: http://etterefoto.extra.hu Nyitvatartás: Hétköznap: 11-15-ig.
Blue's panzio Telefonszám: 35/300-189; 06-20/545-6776; 06-20/510-8727 Fax: 35/300-189 E-mail:
[email protected] Honlap:
[email protected] Nyitvatartás: Egész évben nyitva
Szálláshelyek Gösser Club Panzió 2660 Balassagyarmat, Teleki ú. 14. Tel./fax: 06-35-301-824 Tel.: 06-35-500-414 Email:
[email protected] Sztár Motel 2660,Balassagyarmat, Kóvári út 12. Telefonszám: Benyovics Tibor 35/301-152 Fax: 35/301-152 E-mail:
[email protected] Honlap: www.sztarmotel.hu Kapacitás: 8 szoba, 16 férőhely
Valutaváltó MONEY-CENTER KFT. 2660 Balassagyarmat, Batthyány út 13/a.
