BAKONYPÉTERDI POLGÁRŐR EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA
I. Fejezet Az egyesület adatai 1. Az egyesület elnevezése:
Bakonypéterdi Polgárőr Egyesület
2. A polgárőr egyesület /továbbiakban: egyesület/ működési területe:
Győr - Moson - Sopron Megye
3. Az egyesület székhelye:
9088 Bakonypéterd, Kossuth L.u.62.
3.1 Az egyesület logója
3.2 Az egyesület honlapja: www.polgarorseg.bakonypeterd.hu 3.3 Az egyesület e-mail címe:
[email protected] 3.4 Az egyesület angol megnevezése: Civil Self Defense Organization of Bakonypéterd II. Fejezet Az egyesület besorolási kategóriája 1 Az egyesület kiemelkedően közhasznú szervezet, amely a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1§-ában meghatározott közrendvédelmi feladatot az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Ectv.) által szabályozott, a feladat ellátására jogszabály által kötelezett rendőrséggel együttműködve maga látja el. 2 Az egyesület elsődleges célja Győr – Moson – Sopron Megye, ezen belül Bakonypéterd község közigazgatási területe közbiztonságának, rendjének megteremtése és fenntartása úgy, hogy az egyesület működésével – a település lakossága érdekében- a rendőrség és az önkormányzatnak a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13§ (1) bekezdés 17. pontjában előírt tevékenységet önállóan látja el. Az egyesület e tevékenységével az Ectv. szerint, valamint a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól 2011. évi CLXV. törvény(továbbiakban: Polgárőr törvény) vonatkozó szabályai alapján fejti ki kiemelten közhasznú tevékenységét. Az egyesület jogállása: a Polgárőr törvény, valamint az Ectv. alapján létrehozott és működő önálló jogi személy, közhasznú jogállással bír. Éves költségvetéssel, nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az egyesület tagja az Országos Polgárőr Szövetségnek és a Győr-Moson-Sopron Megyei Polgárőr Szövetségnek. Alapfeladatait a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-Főkapitánysággal ismételten megkötésre került együttműködési megállapodásban foglaltak szerint végzi. Az egyesület a Polgárőr törvény preambulumában meghatározott közfeladatakhoz, továbbá a Mötv. által meghatározott feladatokhoz kapcsolódóan-az -Ectv. 34. § (1) bekezdésében foglaltaknak 1
megfelelően- közhasznú tevékenységként folytatja Polgárőr törvény 3.§ (1) bekezdése alapján, valamint a (2) b) pontjában rögzített feladatainak teljesítését. A közhasznúnak minősülő tevékenységi során nem zárja ki, hogy a közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhessen.
III. Fejezet Az egyesület célja 1. Az egyesület célja: A közbiztonság erősítése, a bűncselekmények megelőzése, a vagyonvédelem érdekében önkéntes tevékenységet kifejtő polgárok összefogása, rendszeres működésük összehangolása, a lakosság és a bűnüldozó szervek közötti bizalom és együttműködés erősítése. A helyi közösségi kapcsolatok erősítése, ápolása, a lakosság önvédelmi törekvéseinek támogatása, a vagyonvédelmi tevékenység népszerűsítése, korszerüsítésének elősegítése. Az egyesület céljainak megvalósításe érdekében együttműködik minden állami, önkormányzati, társadalmi szervezettel és szövetséggel, amely elősegíti az egyesület eredményes működését.
2. Az egyesület kiemelten közhasznú feladatai közé tartozik: a./ a jogszabályokban meghatározott polgárvédelmi feladatok helyi megvalósításának társadalmi elősegítése és ennek ellátására jelentkezők szervezése, egyesítése, b./ gondoskodás a rendőrséggel együtt a közrend és köznyugalom fenntartásáról, járőrszolgálatokat szervezése, a rendőrség figyelmének felhívása a közrendet és a köznyugalmat megzavaró személyekre és jelenségekre, c./ az érintett rendőri szervek tájékoztatása bűncselekményeket elősegítő körülményekről, jelzések adása az önkormányzat és az illetékes hatóságoknak, illetve más polgárőr egyesületeknek gyermek- és fiatalkorúak értelmi, erkölcsi, testi fejlődését súlyosan veszélyeztető körülményekről, d./ bűnmegelőzés érdekében nyilvános reklám és propaganda tevékenységet folytatása, bűnmegelőzési jellegű oktató, felvilágosító, tanácsadó tevékenység végzése, e./ a községi közterületeken polgárőrségi feladatok ellátása, együttműködve a rendőrséggel illetve a helyi körzeti megbízottal, bűnelkövetést elősegítő körülmények feltárása, lakosság biztonságérzetének növelése érdekében, f./ tagjainak közösségi életre való nevelése, szakismeretének rendszeres növelése, g./ a megelőző ár és belvíz védekezési feladatok ellátásának megszervezése és biztosítása, h./ gondoskodás a rendelkezésre bocsátott polgárőr védelmi eszközök őrzéséről, karbantartásáról, javíttatásáról, rendeltetésszerű használatáról, i./ egyesület tagjai részére jogszabályban megállapított jogosultságok biztosításának, érvényesülésének elősegítése, érdekeinek képviselete, j./ tagjainak szakmai tanfolyamokon, kiképzéseken, továbbképzéseken, polgárőrségi gyakorlatokon, versenyeken keresztül történő alkalmassá tétele az egyesület feladatainak ellátására, k./ a lakosság különös tekintettel az ifjúságra bevonása az egyesület céljainak megvalósításába, l./ az egyesület céljaihoz kapcsolódó döntések (hatósági vagy egyéb) megismerése és befolyásolása, m./ a hasonló célú hazai és külföldi mozgalmakkal, szervezetekkel és intézményekkel való kapcsolatok kiépítése és fejlesztése. 3./ Az egyesület működése nyilvános: szolgáltatásait a céljának megfelelően bárki, bármilyen megkülönböztetés nélkül igénybe veheti. Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, pártoknak anyagi támogatást nem nyújt, pártoktól anyagi támogatást nem fogad el. Az egyesület vállakozási tevékenységet nem folytat, a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott célokra fordítja. 2
IV. Fejezet Az egyesület gazdálkodása 1. Az egyesület éves költségvetést készít, a bevételeiből önállóan, a közgyűlés által jóváhagyottan gazdálkodik. Az egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. Az egyesület vállalkozási tevékenységet nem folytat, pénzvagyonát külön számlán kezeli. A közhasznú jogállású civil szervezetek 2012. január 1-jétől – bevétel értékhatártól függetlenül – kötelesek kettős könyvvitelt vezetni [Ectv. 27. § (2)]. Azok a közhasznú jogállású civil szervezetek, melyek 2011-ben még egyszeres könyvvitelt alkalmaztak, 2012. január 1-jétől kötelesek áttérni a kettős könyvvitel rendszerére. Az egyesület tartozásaiért csak vagyonával felel. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az egyesület a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját – bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által a tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti. 2. Az egyesület bevételei: a./ az egyesület tagjai által befizetett tagsági díj, b./ a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, c./ az egyesület által szervezett rendezvények bevételei, d./ pályázati úton elnyert támogatások, e./ jogi és természetes személyek felajánlásai (pl. SZJA 1 %-a). A tagdíj összege 2.000,- Ft/év. A tagdíjat minden év február 15. napjáig kell az egyesület bankszámlájára befizetni. Az egyesülethez év közben csatlakozóknak az adott töredék évre a felvételt követően a hátralévő hónapok figyelembe vételével részarányos díjat kell fizetni. 3. Az egyesület kiadásai: a./ a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen és közvetett költségek (ráfordítások, kiadások) b./ az egyesület könyvelési és adminisztrációs díja, c./ az egyesület programjait tartalmazó ismertetőinek elkészítési díja, d./ az egyesület jogi képviseletével kapcsolatban felmerülő ügyvédi munkadíj, e./ az egyesület céljainak megvalósítása érdekében végzett tevékenység, szervezett programok költségei. A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az ilyen módon igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetőek.
3
V. Fejezet Az egyesületi tagok jogai és kötelezettségei Az egyesületnek rendes és pártoló tagjai vannak. 1. Az egyesületi rendes tagság: Az egyesület tagja lehet az a büntetlen előéletű, közügyek gyakorlásától el nem tiltott természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, az abban meghatározott célkitűzéseivel egyetért, és kötelezettséget vállal a tagdíj megfizetésére. A tagfelvétel kérelem alapján történik. A felvételt kérő akkor válik az egyesület tagjává, ha az elnökség a tagok sorába felvette. 1.1. Az egyesületi rendes tag jogai: Az egyesületi rendes tag a./ teljes joggal részt vehet a közgyűlésen, b./ részt vehet az egyesület vezető szerveinek megválasztásában és választható a vezetői tisztségekre, c./ részt vehet az egyesület rendezvényein, egyesületi napokon, és polgárőr versenyeken, d./ viselheti az egyesületi egységek részére rendszeresített egyenruhát és jelvényt, e./ az egyesület gyűlésein felszólalhat, javaslatokat és indítványokat tehet, véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a közgyűlés vagy az elnökség összehívását, valamint panasszal élhet az egyesület elnökségénél, a közgyűlésnél és a felügyeleti szerveknél. 1.2. Az egyesületi rendes tag kötelezettségei: Az egyesületi rendes tag köteles a./ betartani az egyesület alapszabályát és magatartásával érvényt szerezni az egyesület tekintélyének, b./ gondoskodni az egyesület tulajdonát képező, elszámolási kötelezettséggel átvett vagyontárgyak megőrzéséről, karbantartásáról és rendeltetésszerű használatáról, illetve azok állagának megóvásáról, c/ a tagsági díjat megfizetni, d./ az egyesületet a közéletben méltó módon képviselni, 2. Az egyesület pártoló tagjának jogai és kötelezettségei: Az egyesület pártoló tagja lehet az a magyar vagy külföldi állampolgár, illetve jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, aki tevékenységével vagy adományaival segíti az egyesület munkáját, de abban tevékenyen nem kíván részt venni. A pártoló tag köteles az alapszabály rendelkezéseit, egyéb szabályzatait, valamint az egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani. Az egyesület pártoló tagja az egyesület céljához és tevékenységéhez erkölcsi, vagy anyagi támogatást vállal. A pártoló tagság úgy keletkezik, hogy a jelentkező erre irányuló szándékát szóban vagy írásos formában bejelenti az egyesület elnökségének, amely dönt annak elfogadásáról. A pártoló tag az egyesület összejövetelein, rendezvényein jelen lehet, javaslatokat, észrevételeket tehet, de szavazati joggal nem rendelkezik, tisztségviselőt nem választhat, tisztségre nem választható és tagdíj fizetésre nem köteles, legfeljebb az általa vállalt hozzájárulás megfizetésére kötelezhető.
4
3.A tagsági jogviszony megszűnése: 3.1. A rendes tagsági viszony megszünik; - a tag kilépésével, - a tag halálával, - a tag kizárásával, - törléssel. 3.2. A tag az egyesületből bármikor kiléphet. A kilépési szándékát írásban kell közölni az elnökséggel, amely a tagot törli a tagnévsorból. A befizetett tagdíj az egyesület tulajdonában marad. A kilépési szándék bejelentésével a tag jogai és kötelezettségei megszűnnek. 3.3. Az elnökség a tagok sorából kizárhatja azt, aki az egyesület Alapszabályának és a Polgárőr Etikai Kódexben rögzített magatartási szabályoknak a megsértésével az egyesületnek erkölcsi vagy anyagi kárt okoz. A kizárt tag jogorvoslatért a közgyűléshez fellebbezhet. 3.4. Törölhető az elnökség által a tagok sorából az a tag, aki tagdíjbefizetésével hátralékban van és hátarlékát az egyesület elnöke által küldött írásbeli felszólítást követő 15 napon belül sem rendezte. Az írásbeli felszólítás megküldése az elnök feladata. A törölt tag jogorvoslatért a közgyűléshez fellebbezhet. 3.5. A pártoló tag tagsága megszűnik: -
a tag lemondásával, a tag halálával, a 3.3. pontban rögzített okok miatt és módon a tagok sorából való kizárással.
VI. Fejezet Az egyesület szervezete 1. Az egyesület szervei és szervezeti egységei: a./ az egyesület közgyűlése, b./ az egyesület elnöksége, 2. Az egyesület jogi személy, saját nevében jogokat szerezhet, kötelezettséget vállalhat. 3.1. Az egyesület vezető szervei: - közgyűlés, - elnökség 3.2 Az egyesület vezető szerveinek határozatai az egyesület minden tagjára és szervezeti egységére kötelezőek. 4. Az egyesület közgyűlése: Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, melyet a tagok összessége alkot. A közgyűlést az elnök hívja össze. A közgyűlésre az egyesület valamennyi tagját a kitűzött időpont előtt legalább 8 nappal - rendkívüli esetben 3 nappal - a napirendet is feltűntető írásbeli értesítéssel meg kell hívni. A tagok egyharmadának indítványára az elnök 15 napon belül közgyűlést köteles összehívni. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, 5 évente pedig vezetőségválasztó közgyűlést kell tartani. A közgyűlés ülése nyilvános. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagság több mint fele jelen van. A közgyűlés határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. 5
A közgyűlésről hitelesített jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés időpontját, napirendjét, a résztvevők megnevezését, a szavazási eredményeket és a hozott határozatokat. A határozatokat kivonat formájában meg kell küldeni az érintettnek. Az elnök, a közgyűlésen résztvevő tagok egyharmadának kérésére, titkos szavazást köteles elrendelni. Határozatképtelenség esetén 15 napon belül újabb közgyűlést kell össze hívni. A közgyűlés kizárólagos jogköre: a./ az éves munkaterv jóváhagyása, b./ az éves költségvetés meghatározása, zárszámadás jóváhagyása, c./ a tagdíj összegének megállapítása, d./ döntés tag kizárásáról és törléséről hozott elnökségi határozat elleni fellebbezésről. e./ az alapszabály megállapítása és módosítása, f./ az elnökség tagjainak megválasztása g./ az elnökség beszámolójának elfogadása, h./ az egyesület feloszlásának kimondása, ez esetben döntés az egyesületi vagyonról, i./. döntés azokban az ügyekben, amelyeket a jogszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. A közgyűlés határozatairól az egyesület elnöke a Ksztv.7.§.(3).bekezdés a., pontja szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet, amelybe – az egyesület elnökével előzetesen egyeztetett időpontban - bárki betekinthet , arról saját költségére másolatot készíthet. Az adatbetekintés biztosítása az egyesület elnökének feladata. A közgyűlés határozatait a Ksztv.7.§.(3).bekezdésében előírtakanak megfelelően a határozathozatal időpontját követő két héten belül az egyesület elnöke írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint a Bakonypéterdi Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára a határozathotalt követő 3 munkanapon belül 30 napra kiteszi, valamint az egyesület honlapján közzéteszi és legalább egy, a székhely szerinti helyi írott sajtóban (Kisalföld ) megjelenteti. A közzétételről az egyesület elnöke köteles gondoskodni. Az egyesület köteles – az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg – közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása szintén a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés tartalma:
számviteli beszámoló; a költségvetési támogatás felhasználása; a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás; cél szerinti juttatások kimutatása; a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától kapott támogatás mértéke; a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, illetve összege; közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló.
Az egyesület éves beszámolójának jóváhagyása – a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg – a tárgyévet követő év 150. napjáig a közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással történik Az egyesület éves beszámolóját az elfogadásáról szóló közgyűlési határozathozatalt követő két héten belül az egyesület elnöke 30 napra kihelyezi a Bakonypéterd Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára valamint az egyesület honlapján közzéteszi és legalább egy – a székhely szerinti helyi írott sajtóban (Kisalföld) megjelenteti. A közzétételről az egyesület elnöke köteles gondoskodni. Az egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet – előzetes időpont egyeztetés után az 6
egyesület elnöke által az egyesület székhelyén / 9088 Bakonypéterd, Kossuth L.u.62./ - , illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30. napjáig az egyesület saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon ; Bakonypéterdi Polgármesteri Hivatal Hirdetőtábláján köteles közzétenni. Az egyesület a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. 1997. évi CLVI. Törvény a közhasznú szervezetekről III. Fejezet A KÖZHASZNÚ SZERVEZET MŰKÖDÉSI ÉS GAZDÁLKODÁSI RENDJE A közhasznú működéssel kapcsolatos szabályok 8. § (1) A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 5 Az egyesület elnöksége Az egyesület ügyeit két közgyűlés között az elnökség intézi és ellátja mindazokat a feladatokat, melyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe és az elnök jogkörébe. Az elnökség a./ összeállítja az éves munkatervet, b./ előkészíti a közgyűlést, c./ megfogalmazza az egyesület állásfoglalásait, d./ tapasztalatcseréket, továbbképzéseket szervez, e./ gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, f./ felelős a közgyűlésnek az egyesület munkájáért, g./ dönt a tagfelvételről és kizárásról, valamint törlésről. Az elnökség tagjait a közgyűlés az egyesület tagjai közül választja. Az elnökség létszáma három fő ( elnök, alelnök és 1 fő elnökségi tag)- tagjait a közgyűlés az egyesület tagjai közül választja nyílt szavazás során, egyszerű szótöbbséggel, 5 (öt) évi időtartamra. A közhasznú szervezet megszűnését követő két évig nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A közgyűlés a tisztségviselők felkérésekor figyelembe veszi a Ksztv. 8-9. §-ában írott összeférhetetlenségi szabályokat. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az elnökség tagjának lemondása vagy elhalálozása esetén a tisztség betöltéséről a legközelebbi közgyűlés határoz. Az elnökség tagjai abban az esetben hívhatók vissza, ha tisztségükből adódó kötelezettségüknek és feladataiknak nem tesznek eleget. 7
Az elnökség szükség szerint, de legalább fél évente ülést tart; minden év januárjában és júliusában. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökségi ülést az egyesület elnöke hívja össze –írásban, legkésőbb az ülés időpontját megelőző 8 nappal. Az elnökségi ülésre szóló meghívóban közölni kell az ülés napirendjét. Az elnökség bármely tagjának indítványára az elnök 5 napon belül rendkívüli elnökségi ülést hív össze. Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképességéhez valamennyi elnökségi tag jelenléte szükséges. Az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő év 150. napjáig a közgyülés elé terjeszti. Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. §. b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony által nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Az elnökségi ülésekről írásos feljegyzést kell készíteni, melyben rögzítik az ülés időpontját, tárgyát, jelenlévők nevét, hozzászólásokat és határozatokat. Az egyesület elnökségének döntéseit (a döntés tartalmát, időpontját, hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, ha lehetséges, a személyüket), melyekről nyilvántartást kell vezetni, a döntés időpontját követő két héten belül írásban - igazolható módon - közli az érintettekkel, valamint a Bakonypéterdi Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára a döntést követő 3 munkanapon belül 30 napra kiteszi, legalább egy, havi rendszerességgel megjelenő, a székhely szerinti helyi írott sajtóban (Kisalföld ) megjelenteti. A döntés közzétételéről az elnökség elnöke köteles gondoskodni. Határozatok nyilvántartását – tartam, időpont, hatálya, döntést támogatók és ellenzők számaránya - az egyesület elnöke végzi. Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az egyesület székhelyén - az egyesület elnökével előzetesen egyeztetett időpontban - bárki betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintés biztosítása az egyesület elnökének feladata. Az egyesület elnöke évente egyszer a Bakonypéterdi Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján és a székhelye szerinti legalább egy, havi rendszerességgel megjelentetett, írott sajtóban (Kisalföld) nyilvánosságra hozza az egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a működés módját, a támogatási lehetőségeket, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmaipénzügyi beszámolót. Az egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetőek.
8
Az elnökség feladatai: a./ megszervezi és végrehajtja a jogszabályokban, az alapszabályban és szabályzatokban az egyesület közgyűlése által meghatározott szakmai feladatokat, b./ szoros kapcsolatot tart fenn a helyi önkormányzattal civil szervezetekkel, cégekkel, vállalkozókkal, illetőleg a polgárőrség szerveivel, c./ megszervezi a polgárőr védelmi feladatok ellátását, az egyesület tagjainak riasztását, d./ megszervezi tagjainak szakmai kiképzését, továbbképzését, a polgárőri gyakorlatokat, e./ felvilágosítást ad a polgárőri és polgárvédelmi tevékenységről, szakmai előadásokat, kulturális, sport és egyéb rendezvényeket, ünnepségeket szervez, propagandaanyagokat ad ki, f./ elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti a beszámolókat, javaslatokat, határozati javaslatokat, g./ gondoskodik új tagok szervezéséről, előkészíti tagfelvételüket, dönt arról, előkészíti a tagság megszűntetésével járó ügyeket, határoz a hatáskörébe tartozó ügyekben, h./ biztosítja a rendelkezésre bocsátott ingatlanok, helyiségek, polgárőr felszerelések, készülékek állag megóvását, rendeltetésszerű használatát, kezdeményezi karbantartásukat, ellenőrzésüket, javításukat, i./ javaslatokat tesz a polgárőrség céljaira szükséges költségvetési előirányzatok, költségek biztosítására, a vonatkozó pénzügyi terv összeállításához, j./ vezeti az egyesület szolgálati könyveit, okmányait, intézi az egyesület levelezését. Az egyesület élén az elnök áll, aki képviseli és vezeti az egyesületet. Az egyesület elnöke a./ képviseli az egyesületet, b./ gondoskodik az egyesület alapszabályszerű működéséről, c./ felügyeletet gyakorol az elnökségi tagok működése felett, irányítja tevékenységüket, d./ összehívja a közgyűléseket, elnökségi üléseket, azokon elnököl, e./ kiadmányozza az egyesület leveleit, f./ jogosult pénztár- és levéltárvizsgálatot tartani, g./ utalványozza a kiadásokat a költségvetésnek megfelelően, attól való eltérés esetén az elnökség hozzájárulásával.
VII. Rendelkezés az egyesület bankszámlája felett Az egyesület bankszámlája felett az egyesület elnöke és az egyesület alelnöke együttesen jogosult rendelkezni. Együttes aláírási jogukat bejelentették az egyesület számláját vezető pénzintézetnek.
9
VIII. Fejezet Az egyesület megszűnése 1.Az egyesület jogutódlással való megszűnése Az egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. 1.1. Egyesülés Az egyesület más egyesülettel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál az összeolvadó egyesületek megszűnnek, és új egyesület jön létre általános jogutódlás mellett. Beolvadásnál a beolvadó egyesület szűnik meg, általános jogutódja az egyesülésben részt vevő másik egyesület. 1.2 Szétválás Az egyesület különválás vagy kiválás útján több egyesületté szétválhat. Különválás esetén az egyesület megszűnik, és vagyona a különválással létrejövő több egyesületre, mint jogutódra száll át. Kiválás esetén az egyesület fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással létrejövő egyesületre mint jogutódra száll át. 2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése: 2.1.Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt; b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett; c) a tagok kimondják megszűnését; d) az arra jogosult szerv megszünteti, e) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy f) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. 2.2. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
10
IX. Fejezet Záró rendelkezések 1. Az egyesület működése felett az ügyészség - az Ectv.-ben, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel - az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. 2. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.), a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cet.), illetve a civil szervezetekre vonatkozó egyéb jogszabályokat kell alkalmazni. 3. A létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat kiemelt, dőlt formátummal jelölt pontjainak változása adott okot.
Kelt: Bakonypéterd, 2014. november 24.
………………………………………. az egyesület elnöke
Előttünk, mint tanúk előtt: 1. Név:…………………………………. Cím:…………………………………
2. Név::………………………………… Cím:…………………………………
11
