BAKONYI TISZK INTÉZMÉNYI MARKETING- ÉS BEISKOLÁZÁSI STRATÉGIA

„Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás” 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0026 “A szak- és feln ttképzés struktúrájának átalakítása” cím konstrukció keretében az “Esélyt a jöv nek!” elnevezés pályázata __________________________________________________________________________________________________

BAKONYI TISZK INTÉZMÉNYI MARKETING- ÉS BEISKOLÁZÁSI STRATÉGIA

1

2010. december 15.


TARTALOMJEGYZÉK 1.

BEVEZETÉS

2. HELYZETELEMZÉS: A BAKONYI SZAKKÉPZÉS-SZERVEZÉSI TÁRSULÁS 2.1 Általános demográfiai jellemz k és Társadalmi összetétel és mobilitás 2.1.1 Helyzete 2.1.2 Gazdasága 2.2 A Bakonyi TISZK tanulói vonzáskörzete 2.3 Általános iskolai létszámok, folyamatok 2.4 Középiskolai létszámok, folyamatok 2.5 Szakmájukban elhelyezked k, folyamatok 2.5.1 Kezd álláskeres k a Közép-Dunántúlon 2.6 Fels oktatási intézményi hallgatók

5 6 6 8 8 10 12 15 17 18 20

3. A TISZK INTÉZMÉNYSTRUKTÚRÁJÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FELVÉTELIZ K ARÁNYÁNAK PROGNOSZTIZÁLÁSA 21 3.1 Oktatás környezeti változása 21 3.2 Szakképzés fejlesztése, oktatási központok létrehozása 22 3.3 Országos prognózis 23 3.4 Bakonyi TISZK vonzása prognózisa 26 3.5 Versenytárselemzés 26 3.6 RFKB irányelvek és döntések 31 4. A BAKONYI TISZK FENNTARTHATÓ BEISKOLÁZÁSI RENDSZERE 4.1 Területi elv 4.2 Demográfiai elv 4.3 Társadalmi elv

34 34 34 34

5. BEISKOLÁZÁSI GYAKORLAT A BAKONYI TISZK INTÉZMÉNYEIBEN 5.1 A Bakonyi SZASZET missziója 5.1.1 Történeti háttér 5.1.2 Jogszabályi háttér

37 37 37 37

6. MARKETING SZEMLÉLET AZ OKTATÁSBAN 6.1 Az oktatásmarketing helye és szerepe a marketing rendszerében

44 44

7. ORIENTÁCIÓS ESZKÖZÖK 7.1 Intézményi marketing stratégia 7.1.1 Az iskolamarketing jelent sége

46 46 46

2


7.1.2 7.1.3 7.1.4 7.2 7.2.1 7.3

A partnerközpontúság – a szolgáltató iskola Marketingstratégia - Vezet i elkötelezettség Menedzser pedagógus – emberi er forrás Kommunikációs stratégia Az iskolamarketing gyakorlata PR stratégia

46 47 47 48 48 49

8. OKTATÁS, MINT SZOLGÁLTATÁS TULAJDONSÁGAI 8.1 A szolgáltatások piaca 8.1.1 Az oktatás mint szolgáltatás attribútumai 8.1.2 Fizikai tartalom és szolgáltatás 8.1.3 A szolgáltatások megkülönböztet jegyei 8.2 Az oktatási szolgáltatás jellemz i és marketing problémái 8.3 Marketingmix a szolgáltatások esetében – a 7P 8.3.1 Emberek (people) 8.3.2 Folyamat (process) 8.3.3 Fizikai megjelenés (physical evidence) 8.3.4 Szolgáltatástermék (Product) 8.3.5 Árazás (Price) 8.3.6 Disztribúció (Place) 8.3.7 Reklám (Promotion)

50 50 50 51 52 53 54 55 55 56 57 57 58 59

9. BEISKOLÁZÁSI „MARKETING-MIX” 9.1 termék, jöv kép, üzenet 9.2 Standard kommunikációs csatornák 9.3 Alternatív kommunikációs csatornák 9.4 Virtuális információs tér

60 60 60 61 61

10. 10.1

EMPIRIKUS KUTATÁS A BAKONYI TISZK-R L A kvantitatív kutatás tervezése

62 62

11. 11.1 11.2 11.3 11.4 11.4.1 11.4.2 11.4.3

ESZKÖZÖK ÉS AKCIÓK Alapelvek Küldetés és identitás Tevékenységek és feladatok Marketingeszközök (Szolgáltatásmarketing - 7P) Marketingkommunikációs mix-elemek Fizikai jelenlét Product: oktatás

64 64 64 65 65 65 77 77

3


12. 12.1 12.2 12.3 12.4 12.5 12.6 12.7

INTÉZMÉNYI EL NYÖK A BAKONYI TISZK-BEN Személyiségfejlesztés Közösségfejlesztés Tehetséggondozás Egyenl esély program Felzárkoztatási program Szabadid s és közösségi élettér Pályakövetési rendszer

79 79 79 80 80 80 81 81

13. 13.1 13.2 13.3 13.4 13.5 13.6 13.7 13.8 13.9 13.10

JAVASLATOK Az internetes megjelenésr l Honlapok Szakmaprofilok tisztítása Direkt marketing eszközök kiaknázása Konzisztens küls kommunikáció Civil szervezetekkel való kapcsolattartás Szlogen áttekintése Tanuljunk egymástól! Best practice-k Google keres motor: Adwords, Adsense Javaslatok id táv meghatározása

83 83 85 90 91 93 94 95 95 96 100

14.

ÖSSZEGZÉS

101

MELLÉKLETEK 103 1. számú melléklet: Hazai oktatási körkép 103 2. számú melléklet: A hat intézmény tanulóinak, munkaközösségeinek, rendezvényeinek összevetése éves beszámolók alapján 105 3. számú melléklet: Diák kérd ív 110 4. számú melléklet: Kérd ív a tagiskolák kapcsolattartóinak 117 5. számú melléklet : Az egyes tagiskolák hivatalos honlapja 126 6. számú melléklet – „Konkurens” TISZK-ek honlapjai 133 7. számú melléklet: Képek 135 8. számú melléklet: Országos TISZK Lista 170 HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE

179

4


BAKONYI TISZK INTÉZMÉNYI MARKETING- ÉS BEISKOLÁZÁSI STRATÉGIA 1. Bevezetés A Bakonyi TISZK intézményi marketingjér l írt dolgozatot több szempontból közelítettük meg. Az iskolamarketing szerepe n tt, csak a fiatal beiskolázottak számát tekintve is, hiszen csökken piacon kell fennmaradni az intézményeknek. Emellett a szolgáltatások kommunikációja a legnehezebb feladat, hiszen a szolgáltatások reklámjaiban csak fogalmakkal találkozhatunk, például biztonság, nyugalom egy biztosítótársaságnál, amely az oktatási szektorban csak fokozódik, hiszen maga az oktatás emberre ható szolgáltatás, amelybe a tárgyi elemek sokszor nem is jelennek meg, így a kommunikációja még inkább nehéz. Következésképp ezzel a komplex problémával kapcsolatosan két primer kutatást is végeztünk. A kutatások eredményeit már az elméleti bevezet szakaszba bevontunk, azért, hogy helyén válaszoljuk meg a felmerül kérdéseket, például társadalmi változások hatása a beiskolázási gyakorlatra. Az els primer kutatás során megkérdeztük az egyes Bakonyi TISZK tagiskolák kapcsolattartóit, hogy miképp vélekednek a saját és a TISZK kommunikációjáról, illetve a beiskolázási gyakorlatukról, saját versenyhelyzetükr l (a kérd ívet mellékletben megtalálható) és elemeztük az általuk használt reklám megjelenéseket is. Válaszukat, már az elméleti felvezetésben olvashatják, kiegészítve így a száraz leíró tényeket. Nagyon fontos és elengedhetetlen az értelmezésben az véleményük, hiszen k nap-mint-nap szembesülnek intézményeik ügyes–bajos dolgaival. A második empirikus elemzésben a diákok válaszaira voltunk kíváncsiak, nemcsak a reklámeszközökr l, hanem a felvételi eljárásukról is megkérdeztük ket (a kérd ív a mellékletben található). A tanulmány fejezeteir l Az els fejezetekben áttekintés olvasható Veszprém megyér l demográfiai, gazdasági illetve társadalmi változásokról a Bakonyi TISZK megalakulásának hátterér l, a tagiskolákról. A leíró fejezeteket az általunk készített empirikus kutatás eredményeivel színezzük ki, támasztjuk alá a primer kutatás eredményeivel (néhol esetleg szó szerinti idézéssel), hogy megfelel képet kapjon az olvasó a Bakonyi TISZK m ködési környezetér l, hogy kés bb a kutatási eredmények bemutatása értelmezhet legyen.

5


2. Helyzetelemzés: A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás 2.1 Általános demográfiai jellemz k és Társadalmi összetétel és mobilitás12 Veszprém megye településhálózata az elmúlt évtizedekben jelent sen átalakult. N tt az urbanizáltság mértéke, els sorban a várossá nyilvánítások növekv számának köszönhet en, miközben átalakult a faluhálózat is. A településhálózat mai jellemz je a kis és közepes városok, valamint az aprófalvak (ezen belül a sajátos csoportot alkotó törpefalvak). A megye legnagyobb városa Veszprém, a megyeszékhely, mely sajátos földrajzi elhelyezkedése, történelmi tradíciói következtében a térség oktatási-kulturális, közigazgatási központja. Közepes méret városai Ajka, Pápa, Tapolca, Várpalota. A nyolcvanas években kapott városi rangot kapott Zirc és Sümeg. Balatonalmádi, Balatonfüred, illetve kés bb Balatonf zf és Badacsonytomaj bírnak. Veszprém megyében 217 település található.

Terület (km²) Lakónépesség (f , 2009. jan. 1.) Városi népesség aránya, % Néps ség, f /km²

4492 360 387 61 81

Kistérségek száma

9

Települések száma

217

1.

táblázat: Veszprém megye jellemz települési adatai, 2009, F: KSH, 2010

2009. január 1-jén Veszprém megye lakónépessége 360 387 f volt, míg a 2001. évi népszámláláskor (az akkori közigazgatási határokon belül) 373 794 f t számláltak. A népesség korösszetételének legdrámaiabb változása a gyermekek számának és a fiatal generációnak a csökkenése, ezzel együtt az öregedési folyamat. A legutóbbi két népszámlálás között 25%-kal csökkent a (0-14 éves) gyermekkorúak száma és 15 %-kal n tt a 60 év felettieké, miközben a két korcsoport közötti népességszám mindössze 3%-kal több. A gyermekkorúak népességen belüli aránya az 1990. évi 22,1%-ról 16,7%-ra csökkent, a 65 év felettieké 11,5%-ról 14%-ra n tt.

1

Munkaer piaci prognózis készült a Bakonyi Szakképzés Szervezési Társulás számára, 2010 május Veszprém megye hulladékgazdálkodási terve, 2004 , letöltés ideje: 2010-12-05, http://www.vpmegye.hu/hulladekgazdalkodas/vpmegye_hulladekgazd_terv.pdf 2

6


Mindezen társadalmi változások hatással lesznek a beiskoláztatásra, hiszen a jelentkez diákok száma minden évben az egyes tagiskolákban azért is csökkenhet, mert a gyermekek száma visszamen leg több évre vonatkozóan csökkennek.

7

1. ábra: Veszprém megye korfája, 2009, F: KSH, 2010


2.1.1

Helyzete

8 2. ábra: Veszprém megye

Veszprém megye a Közép-Dunántúlon helyezkedik el. Északról Gy r-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, keletr l Fejér megye, délr l a Balaton és Somogy megye, nyugatról Vas és Zala megyék határolják. Az ország közepes nagyságú megyéihez tartozik. Területe három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakonyi hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. Székhelye Veszprém. Veszprém megye területe 4493 km². Kb 4,5%-a Magyarország területének. 2.1.2 Gazdasága3 Ipar A megye az 1980-as években jelent sen iparosodott volt. A fellelhet ásványvagyon miatt egyes vidékeken meghatározó jelent ség volt a barnaszén, bauxit és mangán bányászata. A várpalotai és ajkai szénvagyonra települt az inotai (jelenleg már nem üzemel ) és az ajkai er . Az er vek villamosenergia-termelésének és a megye bauxitvagyonának 3

Veszprém megye, friss adatok, Wikipedia http://hu.wikipedia.org/wiki/Veszpr%C3%A9m_megye, letöltés ideje: 2010-12-05


kihasználására mindkét helyen alumíniumkohó is m ködött. A megye vegyipara még ma is jelent s; Pétfürd n, Peremartonban és Balatonf zf n ma is m köd nagy vegyiüzemek találhatók (m trágyák és növényvéd szerek gyártása). A vegyiparnak a megyében betöltött jelent s szerepét mutatja a megyeszékhelyen korábban m köd Vegyipari Egyetem (ma: Pannon Egyetem), MÁFKI (Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet) és Neviki (Nehézvegyipari Kutatóintézet). A megyében el állított további ipari termékek közé tartoznak az autóvillamossági cikkek, bútoripari termékek, épít anyagok és háztartási gépek. Bányászat A megye ásványkincsekben gazdag, ezért az ország egyik legfontosabb alapanyag-szolgáltató területe. Az energiahordozók közül a barnaszén jelent s. Az oxidos és karbonátos mangánércet az országban egyedül csak itt bányásszák, azonban legjelent sebb ásványkincsének a bauxit tekinthet , amely a megye révén európai szempontból is az els k közé sorolja Magyarországot. Különös a jelent sége a Bakonyi hegység gazdag karsztvízkészletének, mely a települések ivóvízszükségletének kielégítésében, valamint az ipar vízellátásában játszik szerepet. Mez gazdaság Balatonfelvidéki táj A Balaton-part és a völgyek mikroklímája, valamint a vulkanikus altalaj kedvez feltételeket biztosít a sz lészet és borászat számára, ezért több borvidék is található a megyében. A felszín er s tagoltsága miatt a talajviszonyok – a megye északi részére mélyen benyúló Kisalföld kivételével – kedvez tlenek a mez gazdasági termelés számára. A mez gazdasági termelés többi ága számára a felszín er s tagoltsága miatt a talajviszonyok kedvez tlenek. Ez alól csak a megye északi részére mélyen benyúló Kisalföld termékeny területe jelent kivételt. Közlekedés, infrastruktúra A gazdasági fejl dés ütemét nagymértékben befolyásoló infrastrukturális háttér az országosnál magasabb színvonalú. A megyét s úthálózat jellemzi, mely fontos ipari csomópontokat, idegenforgalmi szempontból kiemelt üdül körzeteket köt össze. Legfontosabb közútja a kelet–nyugati irányú nemzetközi forgalmat is lebonyolító 8-as számú út, amit a nyugati határ felé irányuló jelent s átmen forgalom miatt fejleszteni kell. Éppen ezért az érintett három megye együttm ködési megállapodása alapján az M8-as számú gyorsforgalmi út megépítése mind a gazdaság dinamikus fejlesztése, mind a közúti közlekedés problémáinak megoldása szempontjából kiemelt fontosságú. Az építés érdekében a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére funkcionális területfejlesztési tanács is alakult. A megye területén 250 km-es vasúti f vonal halad át, melyb l a Budapest–Szombathely közötti a legnagyobb forgalmat lebonyolító. Ennek villamosítása révén 2000-ben a nyugati határ és a f város elérésének lehet sége is egy órára csökkent.

9


Sokat fejl dött a megye közm ellátottsága. A vezetékes víz minden településre eljut. A megye telefonellátottságában exponenciális fejl dés történt. Mindezt tovább javítja a mobiltelefon-szolgáltatások színvonalának és ügyfélkörének b vítése. Jelent s el relépés, hogy az adatátviteli rendszerek fejlesztésébe, korszer sítésébe, az ISDN-vonalak kiépítésébe a Matáv mellett a megyében m köd külföldi érdekeltség telefontársaságok is bekapcsolódtak.

2.2

A Bakonyi TISZK tanulói vonzáskörzete

A foglalkoztatási összkép országos összehasonlításban kedvez , de strukturális problémákat jelez a foglalkoztatottság bels szerkezete. Az elmúlt években jelent s változás állt be az aktív keres knek a munkaképes korosztályon belüli arányában. A csaknem 10%-os növekedés különösen értékes eredmény annak tükrében, hogy eközben a nyugdíjkorhatár emelkedett. A javulás nagyobb részben azonban a térségbe települt külföldi nagyvállalatnak és az újonnan alakult helyi vállalkozásoknak köszönhet . A mez gazdaságban jelent sen csökkent a foglalkoztatottak száma az állami vállalkozások, termel szövetkezetek felbomlása, és az országosan jellemz termelés visszaesésb l adódóan. Az iparban összességében kisebb létszámcsökkenés tapasztalható, ami mögött jelent s átrétegz dés húzódik meg. Veszprém megye

2008

2009

10

I. né

II. né

III. né

IV. né

I. né

II. né

Foglalkoztatottak száma (ezer f )

146,0

146,4

147,2

147,9

138,1

142,7

Munkanélküliek száma (ezer f )

11,4

9,4

11,0

11,7

16,5

14,9

Gazdaságilag aktív népesség (ezer f )

157,4

155,8

158,2

159,6

154,6

157,6

Gazdaságilag inaktív népesség (ezer 123,6 )

125,0

122,3

120,6

124,1

120,7

Aktivitási arány (%)

56,0

55,5

56,4

57,0

55,5

56,6

Foglalkoztatási arány (%)

52,0

52,1

52,5

52,8

49,6

51,3

Munkanélküliségi ráta (%)

7,2

6,0

7,0

7,3

10,7

9,5

Aktivitási arány (%) – országos

54,1

54,3

55,2

54,7

54,1

54,6


Foglalkoztatási arány (%) – országos

49,8

50,2

50,9

50,4

48,9

49,4

Munkanélküliségi ráta (%) - országos

8,0

7,6

7,7

8,0

9,7

9,6

2. táblázat: Veszprém megye foglalkoztatottak száma, megoszlása,F: KSH, 2009 letöltés ideje 2010 november 24.

A fentiek alapján a hangsúly áthelyez dik a képzés fajtájáról az intézmény képére, a róla kialakítandó véleményre, amely a teljes profiljának kölcsönözheti egyszerre a jó image biztosította el nyöket, segíti a pályaválasztók döntését. Az iskolaválasztást és egyben annak fennmaradását els sorban a róla kialakult kép határozza meg. Ehhez mindenekel tt az összetéveszthetetlen, lényegi és hosszú távon érvényesül személyiségjegyeket kell megállapítani. Fontos, hogy ez a jellegzetes kép minél markánsabb legyen, minél jobban elváljon a konkurens iskolákról kialakult képt l. A Dél-Dunántúl régió kivételével – amit egyébként átlag alatti foglalkoztatottsági szint jellemez – a 2008. évhez viszonyítva minden régióban csökkent a foglalkoztatottság. A legtöbben, 24 ezren, a Közép-Dunántúl régióban veszítették el állásukat, ami ott a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékpontos csökkenését idézte el . Az egyes tagiskolák által beadott éves beszámolókban többször olvasható, hogy az SNI vagy a BNI gyermekeknél tapasztalt agresszió forrásának az igazgatók a családf állásának elveszítését adták meg. Ez okozta azt, hogy felborult a családi béke, amelyet a gyermekek nem voltak képesek feldolgozni. A KSH 2009. IV. negyedévi munkaer -felmérése alapján a Közép-dunántúli régióban a gazdaságilag aktív népesség száma 478,5 ezer f , ami 15 800 f s létszámcsökkenést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest. A foglalkoztatottak száma 429,5 ezer f . Ez 33,3 ezer f vel kevesebb, mint egy évvel ezel tt.

11


Munkanélküliségi ráta változása, % 12,00 10,00

%

8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 2001

2002

Fejér megye

2003

2004

K-E Megye

2005

2006

2007

Veszprém megye

2008

2009

Regió

2. ábra: Munkanélküliségi ráta változása,F: ÁFSZ, 2010

2010 áprilisában az álláskeres vé válók 29,5 %-a legfeljebb általános iskolát, 37,5 %-a szakmunkásképz t, szakiskolát végzett, 28,8 %-a érettségivel, 6,0 %-uk pedig fels fokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

2.3

Általános iskolai létszámok, folyamatok4

Az 2009-es PISA eredményekr l5: Az eddigi mérésekben (2000, 2003, 2006) Magyarország átlageredménye szövegértésb l és matematikából nem érte el az OECD-országok átlagát, természet-tudományból átlagos volt. Ez azt mutatta, hogy a jelenlegi globális munkaer -piaci versenyben Magyarország pozíciója gyengébb volt,mint az OECD-országoké általában. 2009-ben jelent s fejl dés következett be a szövegértés terén (14 ponttal emelkedett a magyar tanulók átlageredménye 2000-hez képest, ezzel) elértük az OECD-átlagot. Természettudomány terén az eredmény változatlan 2006-hoz képest, továbbra is az OECDátlag szintjén van.

4

Oktatási Évkönyv, 2009/2010, http://www.nefmi.gov.hu/miniszterium/oktatasi-statisztikak/oktatasi-evkonyv2009-2010, letöltés ideje 2010-12-05 5 NEFMI, honlapjának felhasználásával. Részletesebben http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/hoffmann-rozsa-pisa2009-vizsgalat, letöltés ideje: 2010-12-09

12


A matematika-eredmény (490) továbbra sem változott, ám mivel id közben csatlakoztak az OECD-hez gyengébb átlageredmény országok, az OECD-országok átlaga 2009-ben már 496 pont, így a magyar eredmény most átlagos. A szövegértés fejl désének hátterében az alábbi okok találhatók: A gyengébb és a jobb képesség gyerekek is jobb eredményt értek el 2009-ben, mint 2000-ben, de a gyengébb képesség ek fejl dtek többet. (2000 és 2009 között 5%-kal tt a 2. képességszintet, és 1,8%-kal az 5. képességszintet elér tanulók aránya.) Magyarországon 6,3%-kal n tt azoknak a tanulóknak az aránya, akik szépirodalmat olvasnak, és kiugróan, 40%-kal n tt az újságolvasó diákok aránya. Szemben az OECD-ben általában látható tendenciával, Magyarországon szignifikánsan n tt az olvasott anyagok változatosságát mér index értéke. Az OECD-országokban 2000 és 2009 között 68%-ról 63%-ra csökkent a naponta kedvtelésb l olvasó tanulók aránya, Magyarországon ez az érték nem változott és az OECD-átlag feletti, 75%. A PISA 2009 üzenete Magyarországnak: Egyik legfontosabb üzenete, hogy a tanulók eredményét szociális, kulturális és gazdasági hátterük er sebben befolyásolja, mint a legtöbb országban. Továbbá, Magyarországon nagyok a különbségek a gyengébb és jobb hátter tanulók eredményeiben, és más országokkal szemben kevesebb az olyan tanuló, aki gyenge szociális, gazdasági és kulturális háttere ellenére is jó eredményt képes elérni. A magyar közoktatás-irányítási rendszerben a közoktatással kapcsolatos döntések legnagyobb részét 2006-ban az intézményfenntartó helyi önkormányzatok hozzák, azaz továbbra is rendelkeznek mindazokkal a kiterjedt irányítási jogosítványokkal, amelyeket az 1993-ban elfogadott közoktatási törvény határozott meg. 2006-ban 3144 helyi önkormányzat volt Magyarországon, 33-mal kevesebb, mint 2001-ben; ebben az évben – 1994-hez viszonyítva – a legalacsonyabb a helyi hatóságok száma. 2001-hez képest 9%-kal csökkent az oktatási-nevelési intézményt (óvoda, általános iskola) fenntartó önkormányzatok száma, ez a csökkenés folyamatos, trendnek tekinthet 1994 óta. Ezzel párhuzamosan 2001 és 2005 között 20%-kal, 995-re n tt azon önkormányzatok száma, amelyek nem tartanak fent oktatási intézményt. E települések szinte kizárólag az 1000 lakosnál alacsonyabb lélekszámú települések közé tartoznak. Ebb l arra következtethetünk, hogy a kistelepülések intézménymegtartó ereje – els sorban demográfiai és finanszírozási okokból – jelent sen csökkent az elmúlt id szakban. 2008 után az oktatási intézményt nem fenntartó önkormányzatok további jelent s csökkenése várható. A közoktatási törvény 2006. évi módosítása ugyanis el írja, hogy 2008. szeptember 1-jét l a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal m köd általános iskolák a továbbiakban csak másik általános iskola vagy legalább hat évfolyammal m köd gimnázium tagiskolájaként láthatják el feladataikat.

13


Veszpr ém megye

1990/1 991

2000/2 001

2005/2 006

2006/2 007

2007/2 008

2008/2 009

2009/2 010

1991/2 010

Általán os iskolák száma

167

169

159

151

142

138

138

83%

36040

30801

29279

28231

27119

26501

56%

Általán 47095 os iskolák ba járó diákok száma

3. táblázat: Az általános iskolás és beiskolázottak számának alakulása,F: NEFMI, 2010, Az Oktatási évkönyv

A 2003–2006 közötti id szakban kismértékben növekedett a társulási hajlandóság az önkormányzatok körében, amely mind a fenntartói társulások, mind a társulásokban részt vev intézmények számát érintette. 2004 és 2006 között a fenntartói társulások száma a KIR intézménytörzs adatai szerint 385-r l 448-ra, az ezekben részt vev közoktatási intézmények száma 511-r l 561-re n tt. A társulások számának növekedésében vélhet en szerepet játszott a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény elfogadása. Ugyancsak növelte a társulási hajlandóságot az is, hogy 2002–2005 között az intézményfenntartó társulások a költségvetési törvényben meghatározott külön támogatásokban részesültek, amelynek mértéke jelent sen növekedett az elmúlt id szakban. Az általános iskolai tanulólétszám, a kedvez tlen demográfiai folyamat miatt, nappali rendszer oktatásban 15 ezerrel kevesebb, mint az el évben, jelenleg 774 ezer f , további 26 ezer tanuló a 6 illetve 8 osztályos gimnáziumok 5-8. évfolyamain tanul. A harmadik táblázat viszonyítási indexe szerint 2010-re 17%-kal 83%-ra esett vissza az általános iskolák száma csak Veszprém megyében, de még drasztikusabb adatot találunk, ha megnézzük az általános iskolába járók százalékos visszaesését 2010-re! Míg 1980-tól 1990-ig alig 2,6%-kal csökkent az alapfokú oktatásban a tanulói étszám, addig a következ évtized végére már további 15 %-kal kevesebb diák ült az iskolapadokban. A létszámcsökkenés továbbra sem állt meg, 2001/2002 és 2009/20010 között 18,1%-os volt. További érdekes adatokat tettünk az els számú mellékletbe, ahol tisztán látszanak a különböz oktatási intézmények helye, súlya, szerepe az elmúlt egy évtizedben.

14


3. ábra: Az alapfokú, nappali oktatásban résztvev k száma,F: Oktatási Évkönyv, 2009/2010, http://www.nefmi.gov.hu/miniszterium/oktatasi-statisztikak/oktatasi-evkonyv-2009-2010, letöltés ideje 2010-12-04

Az alapfokú képzésben résztvev k száma csökkent 1980-tól napjainkig. Ahogyan a kés bbi táblázatokból kit nik az oktatási intézmények száma is csökkent.

2.4

15

Középiskolai létszámok, folyamatok6

Veszprém megye

1990/1 991

2000/2 001

2005/2 006

2006/2 007

2007/2 008

2008/2 009

2009/2 010

1991/2 010

Szakiskolák száma

23

23

23

22

23

24

25

109%

Speciális szakiskolák száma

3

8

10

9

8

9

8

267%

Gimnázium ok száma

11

21

24

23

23

23

25

227%

Szakközépis 19 kolák száma

32

32

32

31

29

29

153%

4. táblázat: A középiskolák számának alakulása,F: Oktatási Évkönyv, 2009/2010, http://www.nefmi.gov.hu/miniszterium/oktatasi-statisztikak/oktatasi-evkonyv-2009-2010, letöltés ideje 2010-12-04 6

Balázs –Palotás: A közoktatás iránya, http://www.ofi.hu/tudastar/jelentes-magyar/balazs-eva-palotas


A negyedik táblázatból kiolvasható, hogy a speciális szakiskolák és a gimnáziumok száma n tt er teljesen. Ha megnézzük a tanulók számát is, akkor láthatjuk, hogy egyedül a speciális szakiskolákba jelentkez k száma n tt meg drasztikusan közel 300%-kal. A szakiskolák beiktatásának els rangú feladata az volt, hogy a korábbi szakmunkásképz k helyét átvegye. Sok szül és talán diák is úgy gondolja, hogy ha nem igazán volt jó tanuló az általános iskolában, vagy nem is végezte el 16-dik életévét betöltve az általános iskolát, úgy biztos hely számára (gyermeke számára) a szakiskola, ahol legalább egy szakmát tanul. MSZOE szerint ez a pozitív beállítódás a szakiskolákkal szemben kissé hamis, mert k is csak egy id után (függ en attól, hogy a jelentkez mikor hagyta abba az általános iskolát) csak hónapokkal, esetleg évekkel kés bb tanulhat szakmát. Ugyanezen probléma a szakközépiskolákkal szemben is fennáll. MSZOE szerint talán már nincs is éles különbség szakközépiskola és gimnázium között, a szakért k szerint szakgimnázium és gimnázium névvel kellene illetni a középiskolák ezen intézményeit. Veszprém megye

1990/1 991

2000/2 001

2005/2 006

2006/2 007

2007/2 008

2008/2 009

2009/2 010

1991/2 010

Szakiskola

9005

5720

5881

5469

5810

5821

6084

68%

Speciális szakiskolák

148

270

579

552

535

431

436

295% 16

Gimnázium 4336 ok

6910

7881

7994

7708

7653

7563

174%

Szakközépi skola

9615

9169

9183

8959

8989

8857

126%

7032

5. táblázat: A tanulói létszám alakulása a középiskolai oktatásban, F: Oktatási Évkönyv, 2009/2010, http://www.nefmi.gov.hu/miniszterium/oktatasi-statisztikak/oktatasi-evkonyv-2009-2010, letöltés ideje 2010-12-04

Az ötödik táblázaton látszik a szakközépiskolák túlsúlya a magyar oktatásban, ugyan korábban (1990-es években) a szakiskolák bizonyultak hasznosnak. A változás százalékos adataiból is leolvasható, hogy a speciális szakiskolák száma megugrott, ezen iskolák foglalkoznak, azokkal a diákokkal, kik nem tudták elvégezni 16 éves korukig az általános iskolát. Érdekes megnézni mindkét 4. és 5. táblázat százalékos változást, amíg a gimnáziumok száma több, mint 227 %-kal n tt, addig az oda beiratkozók száma nem haladja meg a 200%-ot, 174%-ot mutat.


4. ábra: A középfokú oktatás szerkezetének változása a nappali rendszer képzésben, F: OKT Évkönyv, 2009/2010, http://www.nefmi.gov.hu/miniszterium/oktatasi-statisztikak/oktatasi-evkonyv-2009-2010, letöltés ideje 2010-12-04

A középfokú nappali rendszer oktatásban résztvev k száma eltér módon változott. A szakiskolák tanulólétszáma 3,9 százalékkal, a speciális szakiskolák létszám 1,9%-kal n tt. A szakközépiskolai tanulólétszám el évi 2,3%-os csökkenését, a 2009/2010-es tanévben 2,3%-os növekedés követte. Míg 1990/91-ben a középfokú oktatásban résztvev tanulók 44%-a szakiskolában (szakmunkásképz ben) tanult, 2009/2010-ban arányuk 23,8%. Az általános képzést nyújtó és a fels fokú tanulmányokra eredményesebben felkészít gimnáziumok részaránya 24%-ról 34,6%-ra emelkedett. A legnépszer bb intézménytípusba, a szakközépiskolába járó tanulók aránya 33%-ról 41,6%-ra ugrott.

2.5

Szakmájukban elhelyezked k, folyamatok

A szakképz intézmények közül a szakiskolákban 135 268, a speciális szakiskolákban 10 017, a szakközépiskolákban 273 344 f tanul. Ezen intézmények szakképz évfolyamain tanulók száma, a nappali- és feln ttoktatásban együtt 168 704, közülük az alábbi szakmaterületeken tanulnak legtöbben:

17


Szakmaterület

diákok száma

szálláshely-szolgáltatás, étkeztetés, vendéglátás

17688

épít ipari, vízi, közlekedési, stb. építés

12584

nagy- és kiskereskedelem

10942

gépgyártás, m szer – fémipar

10903

számítás technikai tudományok

8308

gépjárm vek, hajók, repül gépek tervezése, gyártása 7690 management és igazgatás

7477

6. táblázat: szakmaterület és a tanulók száma,F: OKT Évkönyv, 2009/2010, http://www.nefmi.gov.hu/miniszterium/oktatasi-statisztikak/oktatasi-evkonyv-2009-2010, letöltés ideje 2010-12-04

A hatodik táblázatban arra kapunk választ, hogy mely szakmacsoportokban hány diák tanul. Melyek a legfelkapottabb szakmacsoportok a diákok által? ez a kérdés kissé árnyalt, hiszen szabályozások is módosítják eme rangsort, hiszen az RFKB döntésem egyes szakmacsoportokat kiemelhetnek, pénzügyi és egyéb támogatással, míg másokat háttérbe szorít. Az RFKB döntésekr l kés bb újból szót ejtünk. Kiemelend területnek számít az egész országon belül a vendéglátás, az idegenforgalmi szolgáltatások. Jóval magasabb számú diák végzi el ezt a szakképzést, mint más esetleg a második kiemeltként kezelt épít ipari szakmaterület. A legtöbb kapcsolattartó bizakodott az elhelyezkedett diákok ügyében, egyedül III. Béla Gimnázium válaszában olvashatjuk, hogy : „A szakmában azonnal elhelyezkedni tudók aránya kb. 5 %. Ennek oka az is, hogy a diákok jelent s része továbbtanul egy a szakmában magasabb szint képzést biztosító intézményben (egyetem, f iskola)”7 2.5.1

Kezd álláskeres k a Közép-Dunántúlon

A Regionális Munkaügyi Központ adatai alapján 2009-ben a régiós nyilvántartásban szerepl álláskeres knek átlagosan 6,9 %-a pályakezd volt. Számuk az el évihez képest 51,4 %-kal emelkedett, arányuk a nyilvántartott álláskeres kön belül viszont 0,3 %-ponttal mérsékl dött, mert a nem pályakezd k száma még nagyobb mértékben emelkedett.

7

III. Béla Gimnázium, M vészeti Szakközépiskola és Alapfokú M vészetoktatási Intézmény

18


A legtöbb álláskeres pályakezd Veszprém megyében található (a teljes állomány 39%-a), ett l nem sokkal marad el Fejér megye (38,2 %), a legkevesebben pedig pedig KomáromEsztergom megyében szerepeltek nyilvántartásában (22,8%). A pályakezd k aránya Veszprém megyében volt a legmagasabb, éves átlagban 7,4 %, ami 0,2 %-pontos növekedésnek felel meg 2008-hoz képest. Fejér megyében mérhettük a második legnagyobb, a régiós átlaggal épp megegyez arányt (6,9 %-ot), mely a tavalyi értéknél 0,2 %ponttal alacsonyabb. Komárom-Esztergom megyében volt a legkisebb (6,1 %) a pályakezd k aránya 2009-ben, mely 1,3 %-ponttal mérsékl dött az egy évvel ezel ttihez képest. Iskolai végzettségüket tekintve a pályakezd k 59,0 %-a szakképzett volt, míg 41,0 %-uk számított szakképzetlennek. Ez a 2008-as értékekhez képest 5,9 %-pontos növekedést jelent a szakképzettek, s ugyanekkora csökkenést a szakképzetlenek arányában, aminek következtében a két csoport közt tavaly fennálló 6,2 %-pontos aránykülönbség 2009-ben 18,0 %-pontra n tt. A pályakezd álláskeres k 26,3 %-a a szakképzetlennek számító legfeljebb általános iskolát végzettek csoportjába tartozik. A középfokú végzettség ek táborát a gimnáziumi érettségivel rendelkez k (14,7%), az alapfokú végzettség , szakképesítéssel rendelkez k (20,8 %), akik szakmunkásképz t, szakiskolát, speciális szakiskolát végeztek, a szakközépiskolai érettségit birtoklók (24,3%), és a technikusi min sítéssel rendelkez k (6,5%) alkotják. F iskolai diplomával 5,2 %-uk, egyetemi oklevéllel pedig 2,2 %-uk rendelkezik, így a fels fokú végzettség ek összesen 7,4 %-nyi részt képviselnek az állástalan fiatalok között.

A regiszrált álláskeres pályakezd k megoszlása iskolai végzettség szerint, 2009

6,50%

7,40%

Nyolc általános 26,30%

Gimnáziumi Szakközépiskolai

20,80% 14,70% 24,30%

Szakiskola Technikum Egyyetem, F iskola

5. ábra: A regisztrált álláskeres k megoszlása iskolai végzettség szerint, F: KDRMK, 2010-12-04

19


2.6

Fels oktatási intézményi hallgatók

Egy szakközépiskolának tükröt tarthat az oktatási színvonala el tt az onnan fels oktatásba lép k aránya, s nemcsak a szakmában való elhelyezkedéseké.

Veszprém megye

2000/2 001

2005/200 2006/200 2007/200 2008/200 2009/201 2000/201 6 7 8 9 0 0

11088

14373

13895

13181

12163

11896

107%

7. táblázat: Veszprém megyében a fels oktatásban résztvev hallgatók (szül k szerint ) állandó lakhely megjelöléssel, F: Oktatási Évkönyv, 2009/2010, http://www.nefmi.gov.hu/miniszterium/oktatasi-statisztikak/oktatasi-evkonyv-20092010, letöltés ideje 2010-12-04

2000-r l 2010-re n tt a fels oktatásba lép diákok száma 7 %-kal. Ez köszönhet a több szakközépiskolával, a több fels oktatási intézmény kínálatával a diákhitel intézmény létrejöttével. Habár megnézzük a köztes cellák tartalmát láthatjuk, hogy az évek során emelkedett 14000 f le a hallgatók száma, de 2007-t l kezdve ez drasztikusan csökkent. 20


3.

A TISZK intézménystruktúrájához kapcsolódó felvételiz k arányának prognosztizálása

A közoktatásról szóló többszörösen módosított 1993. évi LXXIX. tv. 86.§ (3) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 63/A. §-ában meghatározottak alapján, a kötelez feladatai közé tartozik a középiskolai (szakközépiskolai), és a szakiskolai ellátásról való gondoskodás, a foglalkoztatási gondok megoldásában való közrem ködés. A magyar oktatási rendszer hiányosságaira a társadalom figyelmét el ször a 2000-es nemzetközi PISA felmérés irányította. A felmérés nem a tananyag elsajátításának mértékét vizsgálta, hanem az elsajátított tudás alkalmazásának képességét. A nemzetközi viszonylatban meglep en rossz eredményt a hazai 2003-as kompetencia vizsgálat is meger sítette. Ahogy országszerte,– az innováció jegyében – több szerkezeti átalakuláson estek át. Összességében elmondható, hogy az új társadalmi-gazdasági helyzetre, kés bb a módosuló törvényi szabályozásra (OKJ, képzési id meghosszabbodása) való természetes reagálásként, a középfokú intézményrendszer azon iskolai átalakításai mentek végbe, melyek alapvet en az iskolai tanulólétszám meg rzését szolgálták (pl. „és”gimnáziumi szerkezetváltás, új képzési profilok, új szakmák indítása).

3.1

Oktatás környezeti változása

Az Európai Unióhoz való csatlakozás közeledtével már ebben az id szakban ismert volt, hogy szükséges a nevelés-oktatás min ségének jelent s javítása. Ennek megfelel en kerültek a közoktatás fejlesztési tervek felülvizsgálatra, illetve a fejlesztési irányok és feladatok megfogalmazásra – összhangban, a min ségirányítási programban, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv, illetve a Humáner forrás Fejlesztési Operatív Programban (HEFOP) meghatározott -, célokkal. Az Önkormányzatok közoktatási feladat-ellátására vonatkozóan megfogalmazódtak: „Folytatni kell a megkezdett hálózatracionalizálást, az iskolarendszer szakképzés elméleti, valamint gyakorlati kapacitását szakmacsoportonként folyamatosan vizsgálni kell a racionálisabb m ködtetés érdekében. Az önkormányzati fenntartású iskolai tanm helyekben a pályaorientáció, a szakmai gyakorlati alapozó képzés feltételeit kell els sorban biztosítani, a speciális gyakorlati képzés mind nagyobb része a termel szektorban, a gazdaságban történjék. Ennek érdekében folytatni kell szakmaterületenként a bázistanm helyek kialakítását, a képzési centrumok létrehozását a piaci szerepl k, valamint a kamarák bevonásával. A meglév szakiskolai hálózatban javítani kell a feltételrendszert, a szakközépiskolákban az átjárhatóság, valamint lemorzsolódás csökkentése érdekében

21


szakiskolai csoportok indítása, adott szakmák esetén szakiskolai fér helyb vítés szükséges”. Az Európai Unióhoz való csatlakozással az oktatás területén is jelentkeznek a környezeti hatások, az Európai Unió által megfogalmazott (lisszaboni stratégia) elvárások, a tudásalapú gazdaság, a humáner forrás min ségi javítása, az egész életen át tartó tanulás, a munkaer piaci igények figyelembe vétele, a gazdasági versenyképesség biztosítása. Mindez azt eredményezi, hogy az oktatás területen is el térbe kell, hogy kerüljön a szakképzés tartalmi, szerkezeti átalakítása, valamint a gazdaságossága, finanszírozhatósága. Ma már nyilvánvalóvá vált, hogy az eddigi viszonylag spontán – a felmerül igény indukáltaátalakulási folyamatok alapján kialakult intézményhálózat egyre er teljesebb ellentmondásba kerül a munkaer -piaci követelményekkel, és melynek a finanszírozása is egyre több nehézséget okoz a fenntartóknak. Az oktatási intézményeknek a keretszabályok betartása mellett pedagógiai programjukban kellett megfogalmazni a konkrét oktatási-nevelési tevékenységüket, ami jelent s felel sséget rótt rájuk. A képzési területek kialakításában figyelembe kellett venni a beiskolázási körzetük igényét, összeegyeztetve saját lehet ségeikkel és a fenntartó elvárásával. Ez a pedagógiai program vált a m ködés alap dokumentumává, ami meghatározta és meghatározza helyzetüket az adott régióban, valamint azt, hogy mennyire lehetnek sikeresek, elismertek. A 2001. évi népszámlálás adataiból világosan kiolvasható, hogy azokról a településekr l, ahol csak egy iskola van, a középosztálybeli családok (fels fokú végzettség ek) kb. negyven százaléka máshol taníttatja gyermekeit. A változó, hol növekv , hol csökken adatok visszavezethet k arra a kett sségre, ami egyrészt a gazdaság részér l elvárt kívánatos helyzet, mely szerint egyre nagyobb szükség van a jól képzett szakmunkásokra, középfokú végzettséggel rendelkez szakemberekre, másrészt visszavezethet k arra, hogy érdemes továbbtanulni, ami növeli a jöv beni kereseti lehet séget, ehhez pedig a gimnázium adja a legmegfelel bb felkészítést. A csökken , vagy alig változó gyerek létszám mellett az ket fogadó intézmények száma még mindig magas, t az utolsó tanévben emelkedett néhány százalékot, ha megnézzük a statisztikai adatokat ugyanezen három iskolatípusban. 8

3.2

Szakképzés fejlesztése, oktatási központok létrehozása

Az oktatási rendszer és a munkaer -piaci folyamatok közötti kapcsolat az Eu-hoz való csatlakozással kiemelt jelent ség vált az elmúlt években. A munkaer piac a foglalkoztatás alakulásán keresztül folyamatos jelzést ad egyrészt a képzést fenntartók, másrészt a közoktatási rendszeren áthaladó fiataloknak. A tanulás, illetve a továbbtanulás irányának megválasztása ugyanis meghatározó szerepe van a képzettség szerinti elhelyezkedésben, 8

: www.okm.gov.hu/letolt/statisztika/okt.evkonyv2006/2007

22


vagy a munkanélkülivé válásban. Az elmúlt években a szakképzés bels szerkezete lényegesen megváltozott a f városban, azonban a kibocsátás struktúrája még ma sem követi a munkaer -piac elvárásait. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humáner forrás-fejlesztés Operatív Program Irányító Hatósága 2004. els negyedévében „Térségi Integrált Szakképz Központok létrehozása és Infrastrukturális feltételeinek javítása” címmel pályázati felhívásokat tett közzé. A pályázatok célja a szakképzés hatékonyságának növelése, a szakképzési kínálat megfelel koordinációjának biztosítása, valamint a csúcstechnológia összehangolt alkalmazása a szakképzésben résztvev célcsoportok naprakész, korszer gyakorlati ismereteinek vítésére. A projektek a képzés és a munkaer piac közötti összhang megteremtését kívánják el mozdítani a gazdaság szerepl inek közrem ködésével és együttm ködésével, a gazdasági kamarákkal, illetve a szociális partnerekkel. A hazai Térségi Integrált Szakképz Központok (TISZK) létrehozására kiírt Európai Uniós pályázatokra beadott budapesti projektek kedvez elbírálásban részesültek. E pályázatok révén lehet ség nyílt az oktatás racionalizálása érdekében egy új szakképzési modell kialakítása.

3.3

Országos prognózis

Az iskolarendszer oktatásban résztvev gyermekek, tanulók, hallgatók egyre hosszabb id t töltenek az oktatási rendszerben. A rugalmas iskolakezdés, az átjárhatóbb közép- és fels fokú rendszer a képzési id kitolódásával jár együtt. A középfokú szakképzés jöv beni kulcsfontosságú meghatározója a szakképzésbe belép fiatalok száma. Már megszülettek azok, akik 2010/2011 tanévt l a középfokú iskolai oktatásba bekerültek. A 2007/2008-ben 5. évfolyamos tanulók 2010/11-es tanévben nyerhettek felvételt a hagyományos értelembe vett középfokra, a negyedikesek 2012/13ban, és így tovább. A 2005/2006-os 2006/2007-es, 2007/2008-as, 2008/2009-es beiskolázási arányok átlagának tartása mellett feltételezve, hogy valamennyi jelenlegi tanuló befejezi az általános iskola 8. osztályát, és valamennyien átlépnek a középfokú iskolákba. Ha ez valóban így történik, akkor 20013/14-es tanévben mintegy 400 f vel kevesebb tanuló kerül be a szakiskolai képzés 9. osztályaiba, mint 2009/10-ben és 1400-zal kevesebb, mint 2005/2006-ban.

23


6. ábra: A 3-22 éves népesség korcsoport szerint F: http://www.nefmi.gov.hu/letolt/statisztika/okt_evkonyv_2009_2010_100907.pdf

A növekv részvételi arányok mellett, a képzési id hosszabbodása is hozzájárul ahhoz, hogy a tanköteles koron túli fiatalok folyamatosan növekv arányban vesznek részt az iskolarendszer oktatásban.9 A 3-22 évesek száma folyamatosan csökken, amit nemcsak ez az ábra, hanem a KSH adatok és kés bbi iskolai adatok is alátámasztanak majd. Így a prognózisnak elmondható, hogy a továbbiakban nem n majd a fiatalok aránya a társadalomban, viszont n az oktatási képzésben eltöltött idejük (posztadoleszencia jelenség). Az ábrából az is leolvasható, hogy a gimnáziumba járók és a szakközépiskolákba járók aránya tt, mint ahogy a fels oktatásba belép k száma is.

9

http://www.nefmi.gov.hu/letolt/statisztika/okt_evkonyv_2009_2010_100907.pdf, letöltés ideje 2010 12 12

24


25

7. ábra: Az óvodások és a nappali tagozatos tanulók létszáma F: http://www.nefmi.gov.hu/letolt/statisztika/okt_evkonyv_2009_2010_100907.pdf


3.4

Bakonyi TISZK vonzása prognózisa

Az általános iskolával kapcsolatosan a kapcsolattartók véleményére alapozva elmondhatjuk, hogy a folyamatos csökkenést a beiratkozó diákoknál k is tapasztalták. Középiskolai prognózisra is hasonlóképpen nyilatkoztak, szerintük a demográfiai csökken hullám elérte a középiskolákat is. A kezd diáklétszám nem tudható júniusban, ennek eredménye, hogy a beiratkozás nemcsak júniusra korlátozódik, augusztusban is el fordul, hogy elcsábítják egymástól az intézmények a diákokat. Az a tapasztalatunk, hogy a szakiskolánkban év közben nagy a fluktuáció, jönnekmennek a diákok az iskolák között, de év végére a létszám megegyezik a szeptemberivel. (Öveges József Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium) Bár vannak oly intézmények, kik még túljelentkezéssel is számolnak. „Az iskolánkban a jelenlegi létszámok megfelel ek, és a helyek betöltöttségét fenntarthatónak tartjuk. A felvételi jelentkezés során kb. másfélszeres túljelentkezést tapasztalunk. (III. Béla Gimnázium, M vészeti Szakközépiskola és Alapfokú M vészetoktatási Intézmény).” Bakonyi TISZK-kel kapcsolatos beiskolázási hajlandósággal kapcsolatosan az interjúalanyok, így reagáltak: „A jelentkez k száma növekv , majd csökken tendenciát mutatott. Ezért a beiskolázási programra kell nagy hangsúlyt fektetni.” A csökken gyereklétszám mellett szakmai érvek is felsorakoztak a TISZK mellett: „Azt jósolom, hogy jelent s csökkenés nem lesz az eddigiekhez képest. A TISZK "tanuló barát", valamint az általános képzésben jó, a szakmai képzésben pedig magas színvonalon oktató iskolákat tömörít. A gazdasági változásokkal remélem együtt jár majd a szakmai képzésre jelentkez diákok száma is.” Így mind a gazdasági helyzet, mind a tanulóbarát intézményi forma hitet ad a jöv re vonatkoztatva.

3.5

Versenytárselemzés 10

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2008. november 27-i számában megjelent, „Keretmegállapodások értékelési feladatok ellátására” tárgyú, TED 2008/S 231-307340 számon lefolytatott közösségi közbeszerzési eljárás eredményeként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint Ajánlatkér 6 nyertes ajánlattev vel, köztük az AGENDA Consulting E.U. Üzleti Tanácsadó Kft, az Expanzió Humán Tanácsadó Kft és a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft alkotta konzorciummal (vezeti és képviseli: AGENDA Consulting E.U. Üzleti Tanácsadó Kft) írt alá 4 év határozott id tartamra szóló keretmegállapodást (NFÜ

10

Az eredetileg beadott pályázatban a 2.8. Versenytárselemzés pontot ide helyeztük át, mert logikailag helyesebbnek láttuk, hogy a TISZK versenypiacának áttekintését megel zi, maga a TISZK bemutatása.

26


32/2009 számmal) „Keretmegállapodások kötése értékelési feladatok ellátására - 3. rész” (gazdasági-társadalmi fejlesztés) tárgyban 2009. március 20-án.11

27

6. ábra: A létrejött 16 TISZK, F: NFU, TISZK értékelés, 21 oldal

11

NFU, TISZK értékelés, 2010 július


7. ábra: Az TISZK-ek elhelyezkedése Magyarországon,F: NFU, TISZK értékelés, 25. oldal

A Bakonyi TISZK lokális versenytársának a PANNON TISZK-et tartják.12 Hasonló szakmaprofil található mindkét TISZK csoportosulásban, a közelség pedig valóban gondot okoz a beiskolázási vonzáskörzetben, lásd: területi elv alkalmazása a beiskolázási gyakorlatban. A versenytárselemzésre leginkább használt elméleti keret a Porter féle öttényez s gyémántmodell.

8. ábra: Porter öttényez s modell,F: Porter, Versenystratégia, 200613

12

További információ miatt keresse fel. www.pannonTISZK.hu weboldalt.

13

Porter, Michael E.:Versenystratégia, Akadémiai Kiadó, 2006

28


A piaci körülmények között tevékenyked vállalatra ható öt er , és azok összetev i Porter szerint: 1.

2.

3.

4.

5.

Beszállítók alkuereje: ebben a szövegkörnyezetben a beszállítók maguk az intézmény beszállítói, úgymint a ingatlan bérbeadó, tankönyvet leszállító, és egyéb szolgáltatást végz a mindennapi folyamatokat megkönnyít szolgáltatók mennyiben rugalmasak. Vev k alkuereje: mekkora hányadban döntenek a fiatal diákok a saját jöv jükr l? erre a kérdése is keretük a választ a hat tagiskola mostani els évesei között, pont azért közöttük, mert még náluk friss az emlék. Azonban hiába a jelentkezés a motiváció a szabályozás lásd RFKB határozatok régiókra lebontva módosíthatják, akár át is formálhatják a jelentkez diákok számát, rosszabb esetben az általuk választott szakmát. Helyettesít szolgáltatások fenyegetése: Mindenfajta váltás szóba jöhet ebben az értelemben. Átmenni egy másik oktatási intézménybe, mennyire könny , milyen gyakran teszik ezt meg a hallgatók. Az éves beszámolókat olvasva azt mondhatjuk, hogy elenyész az átjelentkez diákok száma. Új szolgáltatás piacra lépése: Az oktatáson belül a 18 éves korig kötelez az közoktatáson részt venni ez drámaian befolyásolja az új szolgáltatások piacra lépését. 18 év felett azonban a versenypiaci kereslet-kínálat szerint alakul az oktatásra jelentkez k száma. Iparági verseny: Már a TISZK-en belül is el fordul azonos szakmacsoport, de a közeli PANNON TISZK is elszívó hatással bír. lokális szinten

1) Reguly Antal Szakképz Iskola és Kollégium

Táncsics M. Szakképz Veszprém

2) Faller Jen Szakképz Iskola és Kollégium

regionális szinten beiskolázási körzet miatt nincs

országos szinten beiskolázási körzet miatt nincs

A közeli nagyváros

3) Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskolái

Faller Jen Szakképz Iskola Várpalota,

Kolping iskola Pétfürd

4) Öveges József Szakképz Iskola, Gimnázium és

Helyi szinten Veszprémben 3 középiskola (Ipari,

Regionális és országos szinten számos.

Regionális és országos szinten számos.

29


Kollégium

Jendrassik, Táncsics).

5) III. Béla Gimnázium, vészeti Szakközépiskola és Alapfokú vészetoktatási Intézmény

Pápai Református Kollégium Gimnáziuma

6) Medgyaszay István Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium

Tet fed és bádogos szakmában szinte nincs más képz hely, a régióban, ács képzés más intézményekben is van.

Tóparti Gimnázium és M vészeti Szakközépiskola

vészeti Szakközépiskola, Szombathely

és M vészeti Szakközépiskolája

8. táblázat: Válaszadók véleménye a versenytársakról (lokális, regionális, országos szinten), F: saját kutatás

Lehetséges versenytársak a Közép-Dunántúli régióban14: Innovatív Szakképzésért TISZK Nonprofit Kiemelked en Közhasznú Kft. Pápai Szakképzés-szervezési Társulás Balaton-felvidék - Somló Szakképzés-szervezési Társulás Balaton-Budapest TISZK Társulás Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felel sség Társaság Komárom-Esztergom Megyei Szakképzés-szervezési Társulás Belvárosi I. István Középiskola Tatabánya-Oroszlány Szakképzés-szervezési Társulás CSILLAGSZÓRÓ Szakképzés - szervezési Közhasznú Non-profit Kft. PANNON TISZK VESZPRÉM NONPROFIT KFT. Alba Regia TISZK Közhasznú Nonprofit Kft. Duna-Tisza-Rába-Körös Szakképzés Szervezési Nonprofit Közhasznú Kft FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-SZERVEZÉSI TÁRSULÁS Árpád Szakképz Iskola és Kollégium 14

http://www.nive.hu/TISZK_regisztracio/TISZK_lista/index.php?miniszterium=&rendezes=3&rendez=OK

30


A 8. számú melléklet tartalmazza az országosan jelenlév TISZK-eket. Itt csak a régióban megjelent TISZK-eket jelenítjük meg. A javaslatok között találják azt az elemzést, amelyet a Google keres jén keresztül bonyolítottunk le. Egyfajta internetes versenytárselemzést jelent, ha beütünk bizonyos kategóriát a keres motorba, akkor az hol jelenik meg. Tanulságos, hogy Veszprémmel kezd intézmények (középiskola, szakiskola, szakközépiskola, gimnázium) begépelésekor a Google els helyen a Táncsics intézményt hozta ki.

3.6

RFKB irányelvek és döntések

Az RFKB irányelvek mellett és ellen számos érvet hoztak fel az interjúalanyok. Minden évben kiadják központilag, hogy mely szakmacsoportokat támogatják. ennek is több formája létezik: nem támogatott, támogatott, kiemelten támogatott. Mindezeket a szakmacsoportokat 1000-es mintán mérik fel a következ megyékben: Fejér-, Veszprém és Komárom. Évenként kiadják a következ évre, hogy mely szakmák els rend ek az adott területen belül. A kiemelten támogatott státusz bevételforrás (ösztöndíj) a diákok számára. Azokon a területeken, ahol magas a munkanélküliség (az els fejezet tartalma), sok a hátrányos helyzet fiatal ez a pluszbevétel akár az egyes intézmények versenyel nye is lehet. Így az ösztöndíj megnöveli a beiskolázási kedvet a diákokban, de ennek a listának, így az ösztöndíj címzettjének a változtatása évenként er sen érinti a stabil munkafolyamatát az egyes intézményeknek. A következ két táblázatból is látszik, hogy milyen változásokat eszközölnek a regionális fejlesztési és képzési bizottság, mennyiben tér el, évr l-évre? Az interjúalanyok észrevételei az RFKB döntéseivel kapcsolatosan kiemelték a szubjektivitást, némely kérdésekben pedig túlkapásokat is eszközöltek, s csupán csak erre a régióra nézve. „Kis minta alapján nagy jelent ség döntéseket hoznak. Már volt rá példa, hogy a KDR-ban, hogy olyan területtel kapcsolatban is döntöttek, amire nem volt felhatalmazásuk. (például: 9 évfolyamon induló osztályok számának meghatározása). Szerintem nem felel meg a jogszabályi el írásoknak, hogy az RFKB az el készít képzés (szakiskola 9-10 és szakközépiskola 9-12. évfolyam) osztály és létszám arányait is meghatározza.” t, olyan hibákat is felfedeztek az RFKB döntéseivel szemben, hogy egyedinek tartott képzést indított volna egy középiskola, de nem támogatták. „Volt rá eset, hogy az RFKB határozata nem engedélyezett olyan, egyébként támogatott nappali, iskolarendszer technikus képzést, amelyet a régióban - rajtunk kívül - senki nem akart indítani. Magyarázatot nem kaptunk.”

31


Természetesen az éremnek két oldala van, amely intézménynek kedvez eredmény a döntés, azok kevésbé kritizálják, ám a kétségek mindig is fennmaradnak: „Régiós szinten valószín jók a döntések, de kisebb környezetekben nem mindig a valós igényeknek megfelel , például: támogatott szakmák.” Csak az utóbbi két évben támogatott szakmákat figyelembe véve a következ ket állapíthatjuk meg: 2010/2011-s tanévr l 2011/2012-es tanévre több szakmacsoport is felkerült eme listára, bár csak „támogatott” szinten is. Ilyen „új” szakmacsoport: kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció, vendéglátás illetve mez gazdaság. Kiemelten támogatottá vált az elektronikai technikus képzés.

32

9. táblázat:RFKB irányelvek és döntések 2010/2011-es tanévre vonatkozóan Közép- Dunántúl F: Szakképzési irányok,, http://www.oh.gov.hu/szakkepzes/szakkepzesi_iranyok 2010, letöltés ideje: 2010 12 06


10. táblázat:RFKB irányelvek és döntések 2011/2012-es tanévre vonatkozóan F: Szakképzési irányok, Közép- Dunántúl , http://www.oh.gov.hu/szakkepzes/szakkepzesi_iranyok 2010, letöltés ideje: 2010 12 06

33


4. A Bakonyi TISZK fenntartható beiskolázási rendszere 4.1

Területi elv

Kistérségi területekre koncentrálnak a szakképzési intézmények. A közeli vonzáskörökb l várnak az oktatási helyek diákokat. F leg azoknál az intézményeknél fontos ez a lépés, ahol számos hátrányos helyzet diák él. A helyzetfeltárásból megállapítható, hogy ez a kör az intézmények közvetlen környezetében /15-30km/ található településkörb l valósult meg. A kommunikáció, valamint a toborzó akciók is ezeken a területeken valósultak meg. A projekt megvalósulása során kialakult az egységes képzési struktúra, valamint a megye egésze „vonzáskörzet”-ként értelmezend . A korábbi lokális agglomerációt célzó tevékenység a TISZK megváltozott környezetét alapul véve avult, így jelen környezetben szükséges új "vonzáskörzet" definiálása. A Bakonyi TISZK vonzáskörzete a projekt megvalósulásával kib vült, id szer a marketing és beiskolázási akciók során a megye teljes területének, valamint a határ-kistérségeknek a megcélzása. Ezek a területek az Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megye.

4.2

Demográfiai elv

Ahogy korábban áttekintettük a belép feltételeket, említettük, hogy a különböz iskolák más-más életkorba lép ket céloznak meg. A szakiskoláknál a SZEF (szakiskola el készít ) képzés keretében belül 15. életévét betöltött diákokkal foglalkoznak csak. Az integrációt megel en a tagintézmények kiemelt célcsoportja a területi elv alapján megvalósított akciók során els sorban a 13-15 éves, általános iskolai tanulmányait záró korosztály volt. Ez a célcsoport ugyanakkor jelent s számú megkeresést birtokol a versenytárs szakképz és egyéb középfokú oktatási intézmények részér l. Az integráció során megvalósított pedagógusképzés, tananyagfejlesztés, valamint kommunikációs háttértudás birtokában jelen id pontban kijelenthet , hogy a célcsoport jelent s vülésével kell számolnunk.

4.3

Társadalmi elv

A kistérségi vállalkozások gazdasági életét el segít szakképzések kínálatát tartják a szakintézmények figyelembe, mikor meghatározták az oktatandó szakmacsoportokat. A Bakonyi TISZK tagintézményei a projekt megvalósulását megel id szakban els sorban a megye munkaer -piaci valamint szociokulturális szempontból hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzet rétegeib l vonzottak be tanulókat.

34


Ma hazánkban els sorban a szakképzés és a szakipari munkaer piac változási tekintetében igen nagy mérték átrendez dés, valamint pozitív irányú szegregáció valósul meg. Egyre jelent sebb a társadalmi elvárás és a szakmai kompetenciák terén érzékelhet feszültség, melynek eredményeképpen az új kihívás a kor igényeinek megfelel szaktudással bíró, munkáját önállóan is ellátni képes munkavállalók képzése és els gazdaságba integrálása. Fentiek alapján összegzésként megállapítható, hogy a Bakonyi TISZK kib vített célcsoportja a megye egészében, valamint a megyét övez kistérségekben él 13-22 éves korosztály, akik tudásuknak és ambíciójuknak megfelel piacképes kétkezi szakmunkával kívánják boldogulásukat egy életen át biztosítani.

35

9. ábra: A szakképz iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat alakulása 2009 F: MKIK-GVI: A szakképz iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat alakulása


1) Reguly Antal Szakképz Iskola és Kollégium


3) Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskolái 4) Öveges József Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium 5) III. Béla Gimnázium, vészeti Szakközépiskola és Alapfokú vészetoktatási Intézmény 6) Medgyaszay István Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium

területi elv igen

demográfiai elv igen

társadalmi elv igen

Város, kistérség, megye, régió, országos.

Segítjük a feln tt korú Hátrányos helyzet , és tanulóinkat, akik halmozottan gyermekáldás elé hátrányos helyzet néznek, hogy tanulók segítését az tanulmányaikat oktatásban el térbe folytathassák. helyezzük. Minden jelentkez t igyekszünk felvenni, amennyiben a létszám telített, el nyben részesítjük a helybeli tanulókat. Azonos felvételi pontszám esetén - a házirendben és az SZMSZben foglaltak szerint - el nyben részesítjük azokat a tanulókat, akik a településünkön vagy a településünkr l országúton közvetlenül elérhet , szomszéd településen laknak. Nem alkalmazzuk.

A fenntartó Megyei Önkormányzat irányelvei szerint

9.táblázat: Összefügg táblázat az interjúkérdésre adott válaszokból,F: saját kutatás eredménye

Ebb l a táblázatból látszik, hogy az egyes intézmények a demográfiai csökken tendenciát figyelembe véve, inkább nem alkalmaznak semmiféle korlátozó beiskolázási elvet.15

15

Bár azt is meg kell jegyezni a változékony válaszokat tekintve, hogy nem egységes a területi, társadalmi és demográfiai elv definiálása. A válaszadók mast értettek mindhárom elv értelmezése alatt. Ez lehet a véleménykülönbségnek az alapja is.

36


5. Beiskolázási gyakorlat a Bakonyi TISZK Intézményeiben 5.1

A Bakonyi SZASZET missziója

„A Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás missziója, hogy a szakképzési partnerek igényeinek összehangolásával, az alapozó és szakképz évfolyamok szétválasztásán alapuló szervezeti modell hatékony m ködtetésével biztosítsa a szakképzésben résztvev fiatalok számára az élethosszig tartó tanulás feltételeit. Célunk, hogy el segítsük tanulóink korszer szakismeretekkel rendelkez , a változó gazdasági és munkaer -piaci körülményekhez rugalmasan alkalmazkodni képes munkaer vé válását.” Az egyes iskolák beiskolázásának áttekintéséhez sorra vesszük, az intézmények által felkínált oktatási lehet ségeket, abból a szempontból, hogy milyen id s diákokat várnak, milyen képzési rendszert tudnak felajánlani. Ett l függ els sorban a beiskolázásuk. 5.1.1 Történeti háttér16 A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgy lése és Várpalota Város Önkormányzati Képvisel testülete 2008. július 1-jével létrehozta a Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulást, mint térségi integrált szakképz központot. Az új szervezeti forma kialakításakor az érintett intézmények, amelyek részben önálló gazdálkodású önkormányzati költségvetési szervek lettek a társulás tagjai. 5.1.2 Jogszabályi háttér 1993. évi LXXXIX. törvény szakközépiskolai jogszabályi háttér foglalkozik a szakképz intézmények – ahogy a Bakonyi TISZK- m ködésével. E törvény alapján megpróbáltuk felsorolni az érettségire felkészít , általános m veltséget megalapozó 4-5-6 évfolyamos érettségire felkészít és az OKJ szerinti 1-2-3 szakképzési évfolyamokon a szakmai vizsgára felkészít szakközépiskola „típusait”. A szakközépiskolák „típusai” Tizenkettedik évfolyamon fejez dik be a nevelés és oktatás a négy évfolyamos érettségire felkészít szakközépiskolában. Tizenharmadik (ötödik) évfolyamon fejez dhet be a nevelés és oktatás a szakközépiskolában, ha a kilencedik évfolyamon legalább a kötelez tanórai foglalkozások negyven százalékának megfelel id keretben idegen nyelvb l, illetve a nemzetiségi és kisebbségi nyelvb l intenzív nyelvi felkészítés folyik.

16

F: PROJEKTIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV, 2009, TIOP-3.1.1-09/1 kódszámú felhívásra benyújtandó pályázatához

37


Tizenharmadik (ötödik) évfolyamon fejez dhet be a nevelés és oktatás a szakközépiskolában, ha a szakközépiskola a tízedik-tizenharmadik évfolyamon emelt szint oktatás keretében felkészíti a tanulót az adott nyelvb l az emelt szint érettségi vizsga letételére. Ha a szakközépiskolában a nevel és oktató munka két tanítási nyelven folyik a középiskolai évfolyamon a nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejez dhet be. Ha a két tanítási nyelv szakközépiskolában nyelvi el készít évfolyamot is indítanak, akkor az iskola hat évfolyamos, és csak a tizennegyedik évfolyamon fejez dik be az oktatás. (A gyakorlatban több két tanítási nyelv iskola fenntartója él ezzel a lehet séggel, mert nem tiltja jogszabály). Lehet olyan négy-öt-hat évfolyamos a szakközépiskola is, ahol nincs szakmai orientáció és szakmacsoportos alapozó oktatás, mivel nem kötelez az ilyen oktatás. Kizárólag szakképzési évfolyammal m ködhet a szakközépiskola, ha érettségi bizonyítvánnyal rendelkez tanulókat készít fel szakmai vizsgára. Beiskolázási gyakorlat 1) Reguly Antal Szakképz Iskola és Kollégium 2) Faller Jen Szakképz Iskola és Kollégium

Az Iskola képvisel i beiskolázási fórumokon, kiállításokon vesznek részt, valamint a környez általános iskolákba elmennek tájékoztatókat tartani. (19 település: Zirci Kistérség) El tanévben meghatározzuk a képzés kínálatot. Szeptembert l a munkatervben meghatározzuk a beiskolázási programot felel sökkel. Nyílt napok 3 darab; általános iskolában való megjelenés a 8. osztályosoknál, (milyen programmal, évenként különböz ); 1 nap bemutató foglalkozás tanórákon, gyakorlati foglalkozásokon, kollégiumban az érdekl dök számára (vetélked kkel, diákszínpadi bemutatókkal); hirdetések újságban, televízióban; megjelenés regionális és megyei pályaválasztási napokon.

3) Várkerti Általános Iskola, Pályaválasztási szül i értekezletek, kiállítások, nyílt napok, Szakiskola és Tagiskolái szórólapok eljuttatása az iskolákhoz, önkormányzatokhoz, hirdetések, szájhagyomány útján terjed hírek az iskoláról. 4) Öveges József Szakképz Jó hírünket terjesztik a szül k és a tanulók. Rendszeresen Iskola, Gimnázium és rendezünk pályaválasztási nyílt napokat az iskolánkban, Kollégium ezeknek nagyon jó a visszhangja. Részt veszünk a régió munkaügyi központja által szervezett pályaválasztási nyílt napokon. Olyan kiadványokban hirdetünk, amelyeken eljutnak

38


a megye valamennyi 8. osztályos, illetve érettségiz diákjához. A Veszprémi Naplóban is megjelentetjük képzéseinket. Minden, vonzáskörzetünkbe tartozó általános iskolát felkeresünk pályaválasztási tájékoztatónkkal. Saját pályaválasztási kiadványunk eljuttatjuk az érintetteknek. 5) III. Béla Gimnázium, vészeti Szakközépiskola és Alapfokú vészetoktatási Intézmény

A jelentkezés periódusa után a diákok felvételi alkalmassági vizsgán vesznek részt. A beiskolázásnál a felvételr l a hozott pontok és az alkalmassági vizsgán mutatott teljesítmény alapján döntünk.

6) Medgyaszay István Különböz módokon adunk tájékoztatást az általános iskolák Szakképz Iskola, végz s diákjainak: nyílt napok az iskolában; felkeressük az Gimnázium és Kollégium iskolákat személyesen; Munkaügyi Központok által szervezett pályaválasztási napokon megjelenünk. 10.táblázat: Beiskolázási gyakorlat a hat tagiskolánál,F: saját kutatás

Várpalota Város Önkormányzati Képvisel -testülete fenntartásában: Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskolái Oktatott szakmacsoportok: mez gazdaság, egészségügy, ügyvitel, szociális szolgáltatás. Feln ttképzést jelenleg nem folyik az intézményben, a Társulás célja annak bevezetése. A HH képzés a 23/2001. (VII.20) OM rendelet VI. melléklete szerint valósul meg felzárkóztató oktatás formájában. HH tanulók száma: 33 f . A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgy lése fenntartásában: Faller Jen Szakképz Iskola és Kollégium Oktatott szakmacsoportok: elektrotechnika-elektronika, könny ipar, informatika, gépészet, kereskedelem-marketing-üzleti adminisztráció, építészet. Feln ttképzésben iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás folyik, az intézmény feln ttképzési akkreditációval rendelkezik. HH/HHH tanulók száma: 83/16 f . Reguly Antal Szakképz Iskola és Kollégium Oktatott szakmacsoportok: gépészet, közlekedés, mez gazdaság, kereskedelem-marketingüzleti adminisztráció, építészet, könny ipar, faipar, vendéglátás-idegenforgalom. A beiskolázás megújuló energia energetikus szakképzés tekintetében országos szinten 50% feletti, régiós tekintetben 100%. Feln ttképzésben iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás folyik, az intézmény feln ttképzési akkreditációval rendelkezik. Az iskolában felzárkóztató képzés folyik (vendéglátás-idegenforgalom, építészet). HH/HHH tanulók száma: 131/38 f .

39


III. Béla Gimnázium, M vészeti Szakközépiskola és Alapfokú M vészetoktatási Intézmény Oktatott szakmacsoportok: m vészet, közm vel dés, kommunikáció. Feln ttképzést jelenleg nem folyik az intézményben, a Társulás célja annak bevezetése. A beiskolázás régiós viszonylatban díszít fest szakképzésben 100%-os arányú, grafikusi képzésben 50%-os. HH tanuló: 1 f . Öveges József Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium Oktatott szakmacsoportok: informatika, elektrotechnika-elektronika, kereskedelemmarketing-üzleti adminisztráció, gépészet. Az intézmény feln ttképzési akkreditációval rendelkezik. Az iskolában SNI tanulók nappali rendszer gimnáziumi, szakiskolai oktatásanevelése folyik. A HH tanulók száma 15 f . Medgyaszay István Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium Oktatott szakmacsoportok: informatika, építészet. Országos szinten a szigetel szakmunkások képzésének egyedüli képz helye. Tet fed k képzésében országos szinten 50%-os, régiónkban 100%-os beiskolázást képvisel az intézmény. Feln ttképzésben levelez szakrend szerinti iskolarendszer szakképzés folyik az intézményben. HH/HHH tanulók száma: 19/14 f . Nappali rendszer iskolai oktatásban résztvev szakképz iskolai tanulók száma az el négy év tanítási átlagában: 2176 f . A következ táblázatban összefoglaltuk, hogy mely intézményekben, milyen oktatás folyik, így azt is lehet tudni, hogy milyen „bemeneti” diákok veszik igénybe az ajánlott képzési formákat.

40


SZAKKÖZÉP 1) Reguly Antal Szakképz Iskola és Kollégium

szakközépiskola: közlekedés, gépészet, feln ttek nappali rendszer szakközépiskolája


szaki szakterület elektrotechnikaelektronika szakmacsoport könny ipari szakmacsoport informatika szakmacsoport Gazdasági – szolgáltatási szakterület nyelvi el készít kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport német nyelvi el készít kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport angol

GIMNÁZIUM

SZAKISKOLA

SZAKKÉPZÉSRE EL KÉSZÍT

ÉRETTSÉGI UTÁN

szakképz iskola: szakképzés el tti 9-10 , panziós, falusi vendéglátó, géplakatos, gépi forgácsoló, mez gazdasági gépszerel , élelmiszer-, vegyiáru eladó, szakács, ves, bútorasztalos szaki szakterület elektrotechnika – elektronika szakmacsoport könny ipar szakmacsoport gépészet szakmacsoport építészet szakmacsoport Gazdasági – szolgáltatási szakterület - kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

vendéglátás, idegenforgalom, építészet

érettségi utáni képzés: megújuló energiaforrás, energetikus, szállítmányozási ügyintéz Érettségi után ruhaipari technikus keresked 10. osztály után - villanyszerel - fest , mázoló és tapétázó - n i szabó 16 év betöltése után minimum 8. általános iskolai végzettséggel - hegeszt - központif tés és cs hálózat – szerel - géplakatos ruházati eladó élelmiszer- és vegyiárú eladó

41


SZAKKÖZÉP

GIMNÁZIUM

SZAKISKOLA


kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció


4) Öveges József Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium

Humán szakterület egyéb szolgáltatás honvédelem Várkerti: Szociális szolgáltatás szakmacsoport: Szociális gondozó és ápoló Egészségügyi szakmacsoport: Ápolási asszisztens Informatika szakmacsoport: Számítógép-szerel és karbantartó Ügyvitel szakmacsoport: Irodai asszisztens Mez gazdasági szakmacsoport: Sz és gyümölcstermeszt informatika szakmacsoportos alapozás, nyelvi el készít évfolyammal

ÉRETTSÉGI UTÁN Feln ttek szakközépiskolája nappali tagozat - esti tagozat

-

42

gimnázium diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás

Szakiskolai, OKJ szerinti szakképzés 8. osztályra épül , el rehozott szakképzés villanyszerel

elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos el készítés, diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás

elektronikai technikus informatikai rendszergazdainformatikai


5) III. Béla Gimnázium, vészeti Szakközépiskola és Alapfokú vészetoktatási Intézmény 6) Medgyaszay István Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium

SZAKKÖZÉP

GIMNÁZIUM

SZAKISKOLA


ÉRETTSÉGI UTÁN

elektrotechnikaelektronika szakmacsoportos alapozás kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozás van képzés, de nincs vebb info a weblapon

tanulóknak

vízvezeték- és vízkészülék-szerel 10. osztályra épül szakképzés villanyszerel vízvezeték- és vízkészülék-szerel

tanulóknak

hálózattelepít és üzemeletet informatikai rendszergazdawebmester CAD-CAM informatikus

Tet fed , épületépítménybádogos, építményszigetel Ács, állványozó

Feln ttek nappali munkarend szerinti gimnáziuma

ács, állványozó: 11; épület és építménybádogos

el rehozott szakképzés: ács, állványozó, épület és építménybádogos, tet fed

és

van képzés, de nincs b vebb info a weblapon

11. táblázat: Összefoglaló táblázat a Bakonyi TISZK tagiskoláiban folyó oktatásról, F. saját kutatás eredménye

43


6. Marketing szemlélet az oktatásban 17 Bayer szerint a piacgazdasági viszonyok között m köd országokban már régen beérett az oktatásmarketing gondolata18. Az 1989-90-es változások hasonlóképpen hatottak az oktatáspolitikára és az oktatási intézményekre. Gyakorlati példák bizonyítják, hogy milyen legyen a piacorientált iskola, milyen változtatásokra van szükség az iskolákban, hogy versenyképességüket a változó környezetei hatások között is meg rizhessék: közérthet en és egyértelm en meg kell fogalmazni az intézményi célkit zéseket, ki kell alakítani egy új, világos szervezeti struktúrát, szemléletváltás szükséges, a környezet a vezetés alkalmazkodását várja el, olyan légkör kialakítása, amelyben több id és figyelem jut a tanulók egyéniségére, az oktatás min ségének javítása, mely jelent sen er síti a piaci pozíciót, célirányos marketingtervezés alkalmazása. Általánosan levonható következtetés, hogy a marketingszemléletet az állami oktatásban el térbe kell helyezni, amely ki kellene, hogy terjedjen az intézményi adminisztrációs apparátus, és az oktatás minisztériumi és önkormányzati irányítására is.

6.1

Az oktatásmarketing helye és szerepe a marketing rendszerében

A marketing bevezetése a non-profit területekre 1969 és 1973 közötti id szakra tehet . Kotler és Levy, Zaltman, Shapiro jelentetett meg figyelemre méltó publikációkat ebben az id szakban. Kísérleteket tettek annak megállapítására, hogy az „igazi” marketing, azaz a termékmarketing alapelvei alkalmazhatóak-e a szolgáltatás, így az oktatás területére is 19. Ezt követ en a marketing szakemberek bebizonyították, hogy a marketing alapelvei valóban jól alkalmazhatóak a szervezetek életében. A versenyhelyzet kialakulása következtében széleskör en kezdték elismerni a marketing szükségességét az oktatás területén, csakúgy mint az egészségügy, a m vészetek területén és kezdték feltárni a sajátosságait. A növekv igény aztán lendületet adott ezen területek marketingjének kutatására nézve. Manapság már (els sorban az Egyesült Államokban, de a nyugat-európai országokban is) szinte már senki sem vonja kétségbe ezen szolgáltatási területek marketingjének létjogosultságát. Szakkönyvek és cikkek íródnak, konferenciákat szerveznek ebben a témakörben. Megjelent a terület saját folyóirata is, Journal of Marketing of Higher Education címmel.

17

Dr. Komáromi László:Marketing módszerek és eszközök alkalmazása a fels oktatásban , Doktori (Phd) értekezés, 2003

18

Bayer J. (1995): Iskolamarketing. Marketing és Menedzsment. (4) 56-59. p.

19

Kotler, P. (1995): Strategic Marketing for Non-Profit Organizations. Englewood Cliffs, New Jersey: Prentice-Hall Inc.4.p.

44


A versenyhelyzet kialakulásakor sok intézmény számára a megoldás kézenfekv volt: jobb marketing kell termékeikhez. Kotler el re jelezte, hogy a non-profit szektor is alkalmazni fogja a marketinget, mint egyik f eszközt. De azt is megjegyezte, hogy ez kezdetben csak a hirdetésekre és a promócióra korlátozódik. Rámutatott, hogyan kell a gyakorlatba bevezetni.20 Az elmúlt évtizedekben a marketing tranzakciós elméletének21 alkalmazására nemcsak a gazdasági, hanem a társadalom különféle területein tevékenyked szervezetek esetében is sor került. Egyaránt beszélhetünk kereskedelmi, kisvállalati, non-profit, politikai, kulturális, szolgáltatási stb. marketingr l22. Nem nagyon kétséges, hogy a tanárok többsége valójában a marketing eszközét alkalmazza tanítása során, csak magával a marketing kifejezéssel nem azonosul. Lényege a diák orientációjú tanítás a tantárgy orientáció helyett. A tanárok el tt álló feladat, hogy megtanulják a marketing néhány alapvet elemét, annak érdekében, hogy még több elégedett diák kerüljön ki az iskolából, félretéve azt a véleményt, hogy ami jó az üzleti életben, az alkalmazhatatlan az oktatásban. Az imázs alakítás szempontjából különösen fontos azoknál az iskoláknál, amelyek nem rendelkeznek évszázados hagyománnyal és bevezetett névvel23. 45

20

Kotler, P. (1995): Strategic Marketing for Non-Profit Organizations. Englewood Cliffs, New Jersey: Prentice-Hall Inc.4.p.

21

Bagozzi, R. (1974): Marketing as an Organized Behavior System of Exchange. Journal of Marketing. (38) 77-81. p.

22

Fojtik J., Rekettye G.(1998): Városmarketing a weben: a magyar megyeszékhelyek. Magyar Marketingoktatók IV. Éves Konferenciája. Pécs. 195-204. p. 23

Abrudbányay Z. (2000): Marketing a www.momus.hu/essze/cikkek/ess018m.html 1-9. p.

Közoktatásban,

PR

az

alapfokú

m vészeti

iskolában.


7. Orientációs eszközök 7.1

Intézményi marketing stratégia

7.1.1 Az iskolamarketing jelent sége24 Ahogy azt el bbi fejezetben olvashattuk, ma már nem kérdés, hogy szükség van-e az iskoláknak marketingre, az iskolamarketing létét, létjogosultságát mindenki elismeri, valamilyen formában alkalmazza. Valamennyi intézményvezet tudja, hogy a marketing nemcsak a termékek piacán alkalmazható, hanem a szolgáltatások piacán is, ha más honnét nem, akkor a közoktatás-vezet i képzés keretében tanult róla. A probléma csak az, hogy ennek tudatában vezeti-e intézményét, vagy az ösztönös megérzésére, a véletlenre bízva irányítja, m ködteti a vezetése alatt álló iskolát. Az iskolák sem vonhatják ki magukat a versenyhelyzetb l, a verseny hozzá tartozik az iskolák mindennapjaihoz. A verseny kikényszeríti a marketing és a PR eszközök tudatos, tervszer használatát. Azok az intézmények, amelyek a jöv re készítenek fel, márpedig az iskolák a jöv munkapiac kínálati oldalát képezik, kell, hogy éljenek a marketing eszközök nyújtotta lehet séggel. A min ség, a hírnév, az egyedi arculat, a pozitív imázs biztosítja magának az iskolának a létét, fennmaradását. Mindezt pedig csak a jól megválasztott marketing eszközök révén lehet eredményesen tudatosítani a környezetben, ezért az intézmények megfelel bels és küls kommunikációja fontosabbá válik bárminél. Az iskolamarketing az iskola valamennyi tevékenységéhez, megnyilvánulásához egy tudatosan kiválasztott eszközrendszer a sikeresség érdekében. Az intézmények bels és küls környezetének feltárásához, és a változásokhoz való alkalmazkodáshoz nyújt segítséget. Az iskolamarketing alkalmazása, úgy gondolom, egy teljes szemléletváltozást, gyakorlatot követel meg az oktatási intézményekt l, amely az alábbiakban foglalható össze: partnerközpontúság - a szolgáltató iskola, marketingstratégia - vezet i elkötelezettség, a menedzser pedagógus – emberi er forrás, az iskolamarketing gyakorlata. 7.1.2

A partnerközpontúság – a szolgáltató iskola

Az iskoláknak szembesülniük kellett intézményük társadalmi szerepének megváltozásával, a szül i igények átformálódásával, az iskolával kapcsolatos „fogyasztói” attit d kialakulásával. A partnerközpontúság jegyében megengedhetetlen az attit dváltás figyelmen kívül hagyása, az ehhez való alkalmazkodás. A tanulólétszám megtartásáért, növeléséért folytatott 24

F http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=4&articleID=1816&ctag=articlelist&iid=1 Dr. Szabó Erzsébet írása és www.limexnet.hu/school.html alapján

46


versenyben az iskolahasználók (tanulók, szül k) igényeinek kielégítése, a „fogyasztók” elvárásainak való maximális megfelelés vezethet eredményre. „A vev k szolgáltatásokról kialakított elvárásait számos forrás alakítja, így a múltbéli tapasztalatok, a szájreklám, és a reklámozás. A vev k a kapott szolgáltatást összehasonlítják az elvárt szolgáltatással. Ha a kapott szolgáltatás az elvárt szolgáltatástól elmarad, a vev csalódott lesz. Ha a kapott szolgáltatás eléri, vagy meghaladja várakozásait, akkor hajlandó lesz újra igénybe venni a szolgáltatót.”25 A Kotler-i megfogalmazás a vev k elvárásairól, egyértelm en alátámasztja azt, hogy az iskoláknak ismerniük kell partnereik igényeit, ahhoz, hogy az a bizonyos „szájreklám” pozitív képet adjon az iskoláról (az empirikus kutatásban rákérdeztünk a szájreklám fontosságára is). Ez sok szempontból felkészületlenül érte az iskolákat, s csak napjainkban kezdik el tudatosan felmérni, vizsgálni a tanulói, szül i elvárásokat, pedig a sikeresség záloga és alapvet feltétele a tanulói, szül i kör igényeinek minél magasabb színvonalú kielégítése és ennek tudatosítása a közvéleményben. 7.1.3

Marketingstratégia - Vezet i elkötelezettség

Ma, amikor ilyen jelent s szerepe van az intézmény m ködésében, piaci helyzetének megítélésében a partnerközpontúságnak, akkor világosan kirajzolódik a marketing tevékenység fontossága, mely a szervezet sikeres m ködésének feltétele. Addig azonban, míg egy intézmény nem tudatosan kialakított marketing stratégia alapján m ködik, addig elismertsége a véletlen játéka lesz. A siker, a stratégia kialakítása, gyakorlati megvalósítása nagymértékben függ az iskolavezetés, az iskolavezet elkötelezettségét l. Meg kell gy znie a tantestületet, hogy minden meghozott döntés, megnyilvánulás kihatással van a tanulók, szül k elégedettség érzetére, az iskolai m ködés, beleértve a tanári munka min sítésére. Minél magasabb szinten elkötelezett egy vezet intézményének megítélése iránt, annál inkább nem hagyhatja figyelmen kívül az iskolahasználók elvárásait. A tanulók, szül k igényeit össze kell egyeztetni az iskola lehet ségeivel, a fenntartó elvárásával. Pontos helyzetelemzés szükséges milyen jelent ség problémák, gondok feszülnek, vannak-e tartalékok, ezeket hogyan lehet mozgósítani. Az igazgatónak fel kell készíteni a tantestület, az alkalmazotti kört arra, hogy ennek sikeressége az egész alkalmazotti kör elkötelezettségén múlik. Tudatosítani kell, hogy a marketing a vezetési tevékenység nélkülözhetetlen eleme. Az intézmény marketingpolitikája a vezet személyéhez köt dik, de természetesen nem egyedül az feladata. Ennek érvényesítésébe szinte az egész szervezetet be kell vonni, méghozzá oly módon, hogy annak fontosságával is tisztában legyenek. Ez a vezetés egyik legnagyobb kihívása. 7.1.4

Menedzser pedagógus – emberi er forrás

A „mi tudat” elfogadása, egy olyan konszenzus (egyetértés) elérése fontos a testületben, ami bizonyos szint kommunikációs kultúra elsajátítását, tények, adatok ismeretét teszi 25

Kotler, Ph –Keller, K.L.: Marketingmenedzsment, Prentice House

47


szükségessé. A környezet tájékoztatása a testület által elfogadott véleményt tükrözze. A problémamegoldás lépéseinek tudatos, egységes, következetes alkalmazása szintén jelent s szerepet játszhat az iskola megítélésében. Az újfajta munkamódszerhez egy újfajta vezet i szemléletnek kell párosulnia. Ennek egyik lényeges vonása, ha tudatosul, hogy nem az egyedüli, önfeláldozó vezet i felel sség az, ami a dolgokat el bbre viszi, még akkor sem, ha jogi szempontból a vezet egyszemélyi felel ssége természetesen nem kérd jelezhet meg. Az ésszer feladat- és felel sség megosztás a vezet t fölösleges, nyomasztó terhekt l szabadítja meg, s az ez által felszabadult energiákat a mennyiségi mutatókról a min ségi mutatókra fordíthatja. Ugyanakkor ez a lépés a szervezet motorjává válhat, mert egyre több ember érzi személyes felel sségét, szakmai kompetenciáját a dolgok alakulásában. A "szükség van rám" érzése sokakat felébreszthet csipkerózsika álmukból, sikerre, elismerésre motiválhat. Az elégedett tantestület elégedettséget közvetít a partnerek és a közvélemény irányába a velük folytatott párbeszéd során.

7.2

Kommunikációs stratégia

7.2.1

Az iskolamarketing gyakorlata

A marketing közgazdasági fogalom, de szükségletként megjelent az iskola falain belül is, ezért meg kell barátkozni, és élni kell az iskolamarketing fogalmával, a gyakorlatba történ átültetésével. Az iskolamarketing során tulajdonképpen nem történik más, minthogy a vezet a partnerek igényeire (az iskolahasználókra) alapozva elemzést végez, s kialakítja a képzési kínálatot, ismeri, és tudatosan használja a marketingkommunikációt, a marketingeszközöket az intézmény céljainak elérése érdekében. Az iskolahasználók igényeinek felmérése, mérlegelése segíti a célok konkrétabb, életszer bb meghatározását. Az intézmény legfontosabb partnerei a gyermekek és a szül k visszaigazolják a változásokat. Egyre inkább az épít javaslat és nem a kritika kapja a szerepet. A kommunikáció során az oktatási intézmény tudatosan törekszik a róla szóló információk szabályozására, irányítására, ellen rzésére. Alaposan át kell gondolni, hogy mit szándékoznak elérni a közvetített információval, s feltételezhet en erre milyen reakciók fognak érkezni. Az üzenet azonban, amit a partnernek felé küldenek, nem mindig szóban történik, még akkor sem, ha tudják, hogy a marketingkommunikációs folyamatnak a személyes kommunikáció a leghatékonyabb eleme. El fordul, hogy a kommunikáció más válfajait is be kell vetni, (pl. szül nek szóló írásos tájékoztató ellen rz könyvben stb.). Nem ritkán többféle kommunikációs csatorna együttes alkalmazása hozza meg a kívánt eredményt. Akármilyen formában is irányítjuk azonban az információt a partnerekhez, a megfelel fogadtatás és visszacsatolás feltétele a hitelesség. Legyen szó a marketingkommunikáció bármely formájáról hármas feltételnek kell megfelelni, mégpedig hívja fel a figyelmet, tartsa fenn az érdekl dést és cselekvésre ösztönözzön. Ezt a hármas

48


elvárást kell teljesíteni akár személyes, akár személytelen kommunikációs csatornáról (ellen rz könyv, szórólapok, rendezvények, napilapok, rádió, tv stb.) van szó, ahol nincs személyes kapcsolat az információt közl és fogadó között. A tervszer marketingkommunikáció része a marketingtevékenységnek, s mint hatékony tényez befolyásolja az intézményr l kialakult képet. A „fogyasztókkal” (tanuló, szül ) való folyamatos kommunikáció az iskola imázsának meger sít jévé válik. Nincs iskolamarketing min ségszemlélet nélkül, ezért is vált hasznossá a 2004-ben kötelez en elkészítend intézményi min ségirányítási program. Amennyiben érvényesül a gyakorlatban is a vezetés, a kommunikáció és a marketingmunka összefüggése a partneri elvárásokkal, és ez a tevékenység folyamatos, akkor m ködik az iskolamarketing az intézményben. A népszer és kevésbé jó hír oktatási intézmények sok mindenben különbözhetnek egymástól, egy dologban azonban teljes bizonyossággal, hogy a népszer "el tudja magát adni", el tudja hitetni magáról, hogy jó iskola. Befolyással bír a beiskolázási környezetére, a tanuló létszámának alakulására, az információk tartalmára, áramoltatására, irányítására, egyszóval komolyan veszi a tanulói, szül i igényeket, elvárásokat és tud kommunikálni.

7.3

PR stratégia

Differenciálás szükségességét az alábbi jelenségekben látjuk: megn tt az oktatási intézmények száma, az alapítványi iskolák megjelenése, az egyes oktatási intézmények profiljának kiszélesedése, mint horizontálisan, mint vertikálisan, sok hasonló profilú iskola, képz központ léte, a gyors és hozzáférhet információ (iskolai honlapok, interneten elérhet statisztikai versenyeredmények, felvételi eredmények – adatok, a munkapiac keresleti oldalának dinamikus fejl dése, megváltozott szerkezete, elvárása (széleskör általános képzés, - gyors, rugalmas, piaci igényekhez kapcsolódó szakképzés, - a munkaer mobilizálhatósága), a demográfiai helyzet átalakulása (alacsony születési szám, iskolák bezárása, összevonása).

49


8. Oktatás, mint szolgáltatás tulajdonságai 8.1

A szolgáltatások piaca

A szolgáltató szektor vezet szerepet játszik a fejlett országokban: a GDP-hez való hozzájárulás 50 – 60 %, a foglalkoztatottak aránya meghaladja az 50 %-ot, hazánkban is a munkavállalók több mint 75%-a dolgozik a tercier szektorban. Magyarországon a GDP 40–50 %-át adja. A hagyományos szolgáltató üzletágak (pl. disztribúció 35-40 %) mellett növekv részarányt képviselnek a szellemi munkát igényl , illetve a professzionális szolgáltatások, mint amilyen az oktatás is. 2009-ben az elemzések szerint a nagy súlyú ágazatok közül a feldolgozóipar, a kereskedelem, gépjárm javítás és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban jelent s csökkenés figyelhet meg, ugyanakkor a szállítás, raktározás és az oktatás ágazat esetében növekedés tapasztalható. Ezt a fajta növekedést kérd jelezte meg Világgazdaság decemberi száma, amelyben a bemutatott növekedés, az el évi alacsony szintnek köszönhet .26. 8.1.1

Az oktatás mint szolgáltatás attribútumai27

A szolgáltatás meghatározására sokféle leírás található a különböz szakirodalmakban (pl: a termékek megvételére felkínált tevékenységek, teljesítések, el nyök vagy szükséglet-, igény kielégítések). A legtalálóbbnak, és az oktatási intézmények szempontjából leginkább értelmezhet nek a Veres által adott meghatározást tartjuk28, miszerint „a szolgáltatás marketingszempontból egy nem-fizikai természet problémamegoldás”. Az iskolák tipikus példái a szolgáltató intézményeknek, maga a szolgáltatás az oktatás, az emberi szellemre irányuló szolgáltatás. A probléma, maga a hiányzó tudás, készség, képesség, kompetencia, aminek megszerzésére szüksége, igénye van a középiskolába beiratkozó diáknak ahhoz, hogy sikeres érettségi vizsgát tegyen (igénye szerint közép vagy emelt szinten). A problémamegoldás megvalósulása egy olyan tudás tartalom birtoklásával történik meg, amely az el bb említett hiányérzetet megszünteti, ez rövidtávon az érettségi bizonyítványban realizálódik. Az érettségi bizonyítvány lehet séget nyújt a fels oktatási intézményekbe való bekerüléshez, a sikeres érettségi vizsgához kötött szakmai ismeretek megszerzéséhez, az egyéni életcélok megvalósításához.

26

2009-ben 6,3 százalékkal csökkent Magyarország GDP-je...http://www.elemzeskozpont.hu/content/2009ben-63-sz%C3%A1zal%C3%A9kkal-cs%C3%B6kkent-magyarorsz%C3%A1g-gdp-je, letöltés ideje: 2010 12 12 27 Veres Z (2003): Szolgáltatásmarketing. M szaki Könyvkiadó 28

Veres, Z. (2003) Szolgáltatásmarketing, M szaki Könyviadó

50


8.1.2

Fizikai tartalom és szolgáltatás

A tudás átadása, a tevékenység, szellemi természet és magas fokú kreativitást igényel a változó képesség tanulócsoportok irányába, biztosítva az érdekl dés felkeltését, fenntartását a tanár személyiségének és ez által tantárgyának elfogadását. Ma már a termékek választását befolyásolják a hozzájuk nyújtott szolgáltatások, de az els dlegesen szolgáltató intézmények sem mentesek a fizikai tartalomtól. Az oktatási intézmények esetében a szolgáltatástermék fizikai tartalmát az alábbiak szerint értelmezhetjük: 1. Az egy tranzakcióban elfogyasztott fizikai tartalom, amit a szolgáltatás igénybevételekor meg kell venni és el kell fogyasztani. Ezek az iskolákban pl. a beiratkozáskor megvásárolandó iskolajelvény, nyakkend . Ezek a fizikai termékelemek másodlagos fontosságúak a nemfizikai problémamegoldáshoz viszonyítva. 2. A szolgáltatások tárgyi környezete, ami az iskola épületét, a funkcionális és kiszolgáló egységek berendezését, a szaktantermek tárgyi felszerelését, az oktatáshoz használt eszközöket foglalja magába a pedagógus személyzettel, annak fizikai megjelenésével együtt. Ezeknek jelent s szerepük van az iskola megítélésében. ezeket a jegyeket lehet jól kutatni. 3. Az igénybe vev által a szolgáltatásfolyamatba vitt fizikai tartalom. Ez az ún. hozott anyag, az a képesség, jártasság, készség, azaz alapismeret, amivel a beiratkozáskor rendelkezik a tanuló. A hozott képesség pedig lehet kiváló, vagy gyenge, ezt próbálják felmérni az iskolába lépés el tti az egységes felvételi eljárás keretében szervezett felvételi vizsgával. Azt viszont el re nem tudjuk meghatározni, hogy a képességhez milyen személyiség társul, ez pedig jelent sen befolyásolja a teljesítést, az elért eredményt. A szolgáltatásokkal szemben érzett kockázatot (például ebben az esetben, hogy megfelel lesz-e az oktatás, olyan oklevelet szerzek majd, amivel jó állást tudok megpályázni) csökkentheti egy jól kialakított imázs, bels és küls PR. Hiszen a motivált oktatók növelik a diákokban az iskolával szembeni bizalmat. A szolgáltatástermék összetettségét egy másik megközelítésben a termék „hármas természete” kifejezéssel értelmezik. Ebben a felfogásban minden termékben megtalálható a vizsgálati, a tapasztalati, és a bizalmi jelleg hármas29. 1. A vizsgálati jelleg alatt a jól mérhet , számszer síthet termékjellemz k értend k, ilyen lehet az iskolában az általános iskolából jelentkez k létszáma, az egyes tantárgyak, osztályok félévi, év végi tanulmányi átlaga, az érettségi vizsgára jelentkez k és a sikeres érettségi vizsgát tett tanulók aránya, a fels oktatásba jelentkez k száma és a bekerül k aránya, vagy az országos versenyhelyezések (lásd: éves beszámolókból készített összefoglaló táblázatot).

29

Kolos –Kenesei (2008):Szolgáltatásmarketing és menedzsment, Aula, Budapest

51


2. Ezek az adatok ugyan tájékoztatnak, de a szolgáltatás, a tanítási-tanulási folyamat min ségének tényleges megítélése tapasztalati úton lehetséges, át kell élni magát a szolgáltatás nyújtásának folyamatát, tanulói jogviszonyt kell létesíteni. 3. Maga az iskolaválasztás pedig egy bizalmi alapon nyugvó döntés, mivel az iskolaválasztó el re nem tudja felmérni a szolgáltatás színvonalát, de bízik az általa elvárt eredmény elérésében a folyamat végére. Ezért az iskolák esetében a vizsgálati paraméterek egy része (pl. iskolaválasztók száma) bizalmi megítélés . Az azonban általánosan érvényes, hogy a tanuló (a szül ) elégedettségét az oktatási-nevelési folyamat min sége határozza meg, mivel a szolgáltatás teljesítése négy- öt éves folyamat végén valósul meg. 8.1.3

A szolgáltatások megkülönböztet jegyei

A szolgáltató szektor széles spektruma miatt változatos definíciókat találhatunk a szolgáltatás kifejezés meghatározására. Azt azonban senki sem vitatja, hogy valamennyi szolgáltatás rendelkezik olyan, a termékekt l eltér jellemz kkel, amelyeket figyelembe kell venni, mert jelent sen befolyásolják a marketing lehet ségeit. Ezeket az els dleges megkülönböztet jegyeket a HIPI-elv, vagy magyarosítva, az IMRE-elv fogalmazza meg az alábbiakban: Heterogenitás - Ingadozó (változó, azaz a szabványosítás hiánya): Gyakran nehéz színvonalbeli elvárásokat megfogalmazni a szolgáltatásokkal kapcsolatban. Hiába van ugyanis el írás, elvárás az általános min séggel kapcsolatban, a szolgáltatás minden esetben különbözni fog attól függ en, hogy ki (milyen képesség ), hol (tanórán, tanórán kívül), hogyan (milyen felkészültség , tapasztalatú) vagy mikor (munkakezdés után vagy annak végén, frissen vagy fáradtan) nyújtja természeténél fogva, mivel mindez az emberi tényez függvénye. Az oktatási folyamatnál ez nemcsak a szolgáltatást nyújtó tanárra igaz, hanem a szolgáltatást igénybe vev tanulóra is, azaz az teljesítménye, teljesít képessége, önértékelése is befolyásolja a szolgáltatás színvonalának megítélését. Megfoghatatlanság: A szolgáltatások, a tanórák els sorban megfoghatatlanok, vagyis leggyakrabban lehetetlen vásárlás el tt érezni, ízlelni, látni, hallani vagy szagolni ket, nincsen áruminta. A fogyasztónak, az iskolaválasztónak lehet ugyan el zetes véleménye, esetleg korábbi élménye, tapasztalata (pl: nyílt napi óralátogatás), de alapvet en nem érzékeli a szolgáltatást (nem neki szól els dlegesen a nyílt napi óra), miel tt az iskolába beiratkozott volna. A megfoghatatlanság miatt ugyanakkor nehezen méri fel el zetesen, milyen színvonalú kiszolgálásra számíthat, err l a szájreklám révén tájékozódhat, aminek rendkívül fontos szerepe van az iskolaválasztásban. Segít az intézményi marketing abban, hogy a megfoghatatlan „tudást” valahogy tárggyá emeli, legyen itt szó épületr l, szoborról, küls molinóról. Tárolhatatlanság (romlandó – a ma el nem fogyasztott szolgáltatás elvész): A termelés és fogyasztás elkülöníthetetlensége miatt a szolgáltatások nem raktározhatóak, így változó,

52


váratlan kereslet mellett különösen nehéz lehet a hozzáférés és a rugalmasság biztosítása. Ez az oktatásban a tanulói hiányzáskor, mint el nem fogyasztott szolgáltatás jelent problémát, mondván az a tanóra még egyszer nem ismétl dik meg. A termelés és fogyasztás elválaszthatatlansága: A szolgáltatások el állítása és fogyasztása egybeesik, nincs raktározási lehet ség, így nincs lehet ség a raktározási szakaszban történ min ség-ellen rzésre sem, és a hibák javítására sem. Ezért a szolgáltatások, a szolgáltatást nyújtó intézmények megítélése er sen függ az ket nyújtó személyekt l, az iskola esetében a tanító tanároktól, igazgatóról. Ez a jellemz a heterogenitás miatt felmerült problémákat súlyosbítja, mivel lehetetlenné teszi az utólagos korrekciókat. Ezek az egyedi tulajdonságok különösen fontosak, hiszen alapvet en meghatározzák, miben különbözik a szolgáltatások marketingje a hagyományos termékekét l. Ugyanakkor attól függ en, hogy a szolgáltató mire helyezi a hangsúlyt e jellemz k mentén, kialakíthatók az adott szolgáltatás megkülönböztet jegyei. A négy tulajdonság közül a legnagyobb hangsúlyt az elválaszthatatlanságra kell helyezni, mivel a tanulók a tanítási - tanulási folyamat keretében szerzett tapasztalataik alapján ítélik meg a kapott szolgáltatás színvonalát. Az itt szerzett benyomásaikat közvetítik közvetlenül a sz kebb (családi, baráti) környezetüknek, rajtuk keresztül közvetve a tágabb (szül k munkatársaiknak, barátok ismer seiknek) környezetnek. Ezért a kihívás minden esetben az, hogy az iskolahasználók, a tanulók számára pozitív tulajdonságok kerüljenek el térbe (pl: felkészültség, figyelmesség, igazságosság, türelmesség) miközben a negatív fényben felt jellemz k (pl: tapasztalat hiánya, fáradtság, technikai eszköz bizonytalan használata) minél kevésbé legyenek felt ek. A szétválaszthatatlanság problémái enyhíthet k pl. a tanulók aktív bevonásával, illetve a pedagógusok állandó képzésével, megfoghatatlanság ellensúlyozható a fizikai jelenlét hangsúlyozásával (lásd egyenruha, helyszín, megjelenés, stb.), míg a tárolhatatlanság ellen hatékony lehet pl. óra adók alkalmazása, korrepetálások szervezése.

8.2

Az oktatási szolgáltatás jellemz i és marketing problémái

A nem fizikai természet egyik f jellemz je a szolgáltatásnak, de alkalmazása az oktatás területére, ahol a szolgáltatás speciális jellemz kkel bír, meglehet sen nehezen meghatározható. A nem fizikai természet egyik jellemz je a tárolhatatlanság30. Az oktatási intézményben a túlzsúfoltság, vagy a kapacitáshiány problémája vet dhet fel. A nem fizikai természet kapcsán jelentkezik a szerz i jogok érvényesítésének problémája is. Ez a többi szolgáltatásnál is problémát jelenthet, különösen a nemzetközi piacokra lépés esetén. A kézzel nem foghatóság megnehezíti a potenciális vev vel történ kommunikációt is. Sokszor nem elég részletességgel történik a kommunikáció és gyakran éri vád az intézményt annak 30

Sasser, W.E. (1976): Match Supply and Demand to Service Industries. Harward Business Review (54): 133-140. p.

53


túlzott üzleti megközelítése miatt. Számos szolgáltatáshoz hasonlóan az árképzést is megnehezíti a termék nem fizikai jellege. A megállapított ár viták okozója lehet31. Levitt meghatározása szerint32 a szolgáltatásmarketing egyik legfontosabb feladata: a tárgyiasítás, a bizonytalankodó vev kockázatérzetének csökkentése. Lovelock mutatott rá a szolgáltatások fizikai jellegének egy értelmezhet ségére33. A szolgáltatásügylet technológiájának és irányultságának fizikai jellege is különböz lehet. Vannak kétszeresen fizikai jelleg szolgáltatások, mint pl. a tisztítás, ahol a kockázat kiszámítható. Az emberi szellemre irányuló szolgáltatások esetében (mint az oktatás) er södik fel a nem fizikai jellegb l adódó kockázatérzet. A szolgáltatás teljesítésének és igénybevételének elválaszthatatlansága szintén problémákat vethet fel. A szolgáltatónak be kell vonnia az igénybe vev t a szolgáltatási folyamatba34. Ez különösen igaz az oktatás területére, ahol a diák részvétele a tanulási folyamatban kritikus tényez az eredményesség meghatározásában35. Egy másik aspektusa ugyanennek a problémának annak valószín sége, hogy egy id ben több vev veszi igénybe az ugyanazon szolgáltatást36. Az oktatás csoportosan megvalósuló folyamat, és fontos kulturális küldetési aspektusa is van37. A legtöbb oktatási intézmény szocializáló szervezet is, mely az emberek nagy közösségeinek kialakítására képes38. A diákok nagy osztályokba, évfolyamokba való csoportosítása és alaptantervek alkalmazása az intézmények azon kísérlete, hogy a szolgáltatások másik problémáját a centralizált „termelés” kérdését megoldja39.

8.3

Marketingmix a szolgáltatások esetében – a 7P

A szolgáltatások marketingstratégiájának - hasonlóan a termékekéhez - nélkülözhetetlen része a marketingmix kialakítása. Ennek folyamata azonban semmiben sem különbözik a fogyasztási cikkek piacának gyakorlatától. A különbség egyedül a marketingmix elemeiben rejlik. A termékek esetében meglév 4P40. A termékmarketing 4P: 31

Dearden, J. (1978): Cost Accounting Comes to Service Industries. Harward Business Review. (56). 132-140 p.

32

Levitt, Th. (1976): Industrialization of service. Harvard Business Review. 63-74. p.

33

Lovelock, C. (1983): Classifying Services to Gain Strategic Marketing Insights. Journal of Marketing (47) 9-20 p

34

Booms, B.H., Nyquist, J. (1981): Analyzing the Customer/Firm

Communication Component on the Service Marketing Mix. 172-177. p. 35

Shuell, T.J., Lee, C.Z. (1976): Learning and Instruction. Monterey: Brooke-Coole Publishing. 4-9. p.

36

George, W.R. (1977): The Retailing of Services: A Challenging Future. Journal of Retailing. (53). 58-98. p.

37

Singleton, J. (1974): Implications of Education as a Cultural Transmission. New York: Holt, Rinehart and Winston. 26-38. p

38

Brim, O.G., Wheeler, S. (1966): Socialization After Childhood. New York: John Wiley and Sons. 57. p.

39

Upah, G.D. (1980): Mass Marketing in Service Retailing: a Review and Synthesis of Mayor Methods. Journal of Retailing (56) 59-76. p. 40

McCarthy (1975)”Basic Marketing: A Managerial Approach," fifth edition, Richard D. Irwin, Inc., p.37

54


1. P - a termék, termékpolitika, 2. P - az ár, árpolitika, 3. P – hely, értékesítési politika, 4. P - a támogatási rendszer, kommunikációs politika). A szolgáltatások marketing mix plusz elemei A szolgáltatásmarketing további három P-vel egészíti ki a meglév termékmarketing 4P-t. Ez a további három „P”- vel, nevezetesen az emberek (people), a folyamat (process) és a fizikai jelenlét (physical evidence) elemeivel. Ebben a fejezetben mind a 7P-t górcs alá vesszük, értelmezzük az oktatás mint szolgáltatás keretén belül. A kutatási fejezet tartalmazza az empirikus adatfelvételt, illetve a 7P elemeit is, amelyre a kvantitatív szakaszon belül vizsgáltunk. 8.3.1 Emberek (people) Az emberek nyilvánvalóan nélkülözhetetlen szerepet játszanak a szolgáltatások el állításában. A szolgáltató, az iskola alkalmazottai közvetve vagy közvetlenül, de kapcsolatba kerülnek a fogyasztóval, a tanulóval és viselkedésük jelent s befolyással van a szolgáltatás megítélésére. Éppen ezért a szolgáltatás nyújtásában résztvev személyzet minden esetben része az intézmény marketingtevékenységének. A termékek tapasztalati jellemz i helyett ugyanis a szolgáltatások esetén teret kapnak a törékeny bizalmi tényez k, el térbe kerül a kapcsolat, a figyelem, a hírnév, az udvariasság és a szakértelem fontossága. Az iskola valamennyi dolgozójának, beleértve a háttérszemélyzetet is olyan egységes magatartást, kommunikációt kell tanúsítania, amely fokozza a tanulók, és rajtuk keresztül szüleik elégedettségét. Az elégedett tanuló és szül je a megelégedettséget közvetíti környezetének, ezzel megalapozza az iskola jó hírét. A szolgáltatások marketingszempontból hasonlóak, mint a termékek, vagyis menedzselésükhöz alapvet en az igénybe vev k, a tanulók (és szüleik) elvárásainak alapos ismerete szükséges. Sikeressé tételükhöz azonban nélkülözhetetlen a „fogyasztói” bizalom megszerzése és megtartása, amelyhez hozzátartozik a teljesítés színvonala. Az oktató-nevel munkában a min ség biztosításának kulcsa pedig legtöbbször az emberi tényez , hiszen a szolgáltatás alapja leggyakrabban az igénybe vev és a szolgáltató, azaz a diák - tanár közvetlen kapcsolata. A tanár személyisége meghatározó, amennyiben jó benyomást kelt tanulóiban, határozottan eredményesebb lesz a közös munka, a szolgáltatás eredménye. 8.3.2 Folyamat (process) A szolgáltatást nyújtók jelenléte mellett egy másik kiemelked en fontos marketingtényez maga a szolgáltatás, az oktató-nevel munka folyamata, azaz ahogyan a fogyasztó, a tanuló kiszolgálása történik. Az állami-önkormányzati iskolák mellett megjelentek az új típusú,

55


alternatív iskolák, amelyek valamelyik nemzetközileg elterjedt és népszer pedagógiai mozgalomhoz (pl: Waldorf, Montessori, Freinet, Rogers követ ihez) csatlakoztak. Általában kétféle szerepkört vállalnak: a pótló-kiegészít , illetve a helyettesít szerepet. Alternatív pedagógiát, sajátos világnézetet, filozófiát, altruista (jótékony) célokat illetve a keresleti igényekhez rugalmasabban alkalmazkodó szakképzést nyújtanak, vagy módszereikben újszer az oktatási szolgáltatásuk. Azzal, hogy megnevezésükben utalnak (pl: Alternatív Közgazdasági Gimnázium) az új típusú oktatási folyamatukra népszer ségük jelent sen megn tt. Ugyanis az alkalmazott tananyag feldolgozási módszerek, a rugalmasság, a váratlan helyzetekhez való alkalmazkodás, a dicséret, az elmarasztalás fokozatai, a rendelkezésre álló személtet eszközök korszer sége mind-mind olyan jellemz k, amelyek egyt l egyig befolyásolják a tanulók érzékelését és a szolgáltatásról kialakított véleményét. A vizsgált Bakonyi TISZK tagiskoláiban több intézményben is foglalkoznak hátrányos helyzet fiatalokkal, eltér képzési módszert alkalmazva feléjük. 11. táblázatban foglalkoztunk azzal, hogy mely intézményekben milyen szint képzés folyik (szakiskola, szakközép, gimnázium, feln ttképzés). 8.3.3 Fizikai megjelenés (physical evidence) A fizikai megjelenés egyes szolgáltatások esetében nélkülözhetetlen az el zetes fogyasztói bizalom kialakításához. A szolgáltatás környezete alapvet en meghatározhatja a min ség megítélését, hiszen a szolgáltatás érzékelése jelent sen függ attól is, milyen körülmények között élvezheti a vev annak igénybevételét. Az iskola épülete, a tantermek, a kiszolgáló helyiségek, a bútorok, a dekoráció, stb. mind hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló szemében jó kép alakuljon ki az iskoláról. A fizikai megjelenést a jelen tanulmány során belül eme szempontok szerint vizsgáltuk. A készített fotók témái: az épület, homlokzat közelebbi kép, bels épületi részek, büfé, tantermek, laboratórium, egyéb oktatási helyek, folyosó, tanári szoba, hely, színpad, tornaterem, udvar, egyéb arculati elemek (szobor, stb.).

56


Az intézetekr l készített fotó a 7. számú melléklet tartalmazza, a kutatás 11.4.2. alpontjában az egyes tagiskolák fizikai megjelenésér l még olvashatnak. 8.3.4 Szolgáltatástermék (Product) Termék és a szolgáltatás szempontjából különös fontosságú a min ségi színvonal elérése és megtartása, ez az oktatási intézmények létének alapja. Az oktatás igen különleges csoportba tartozik a szolgáltatásokon belül. Lovelock41 négy csoportba osztotta a szolgáltatásokat. Az oktatást az emberre ható, nem fizikai jelleg szolgáltatások közé sorolta (lásd következ 9.ábra).

A szolgáltatás jellege A szolgáltatás jellege

A szolgáltatás közvetlen fogadója

57

Lovelock nyomán, in: Rekettye Gábor (1997): Értékteremtés a marketingben. KJK, Bp, 39.o.

10. ábra: A szolgáltatás jellege

Az oktatásban a termék: a megszerzett tudás, ezen intézmények esetében inkább szaktudásról beszélhetünk. Több tagiskola kapcsán az oktatott szakok képzésében az ország 50, vagy 100 százalékát lefedi. 8.3.5

Árazás (Price)

A szolgáltatásokkal kapcsolatosan az árazás okozza talán a legnagyobb dilemmát a szolgáltatásnyújtók számára. Mennyibe kerül is egy oktató egy órája? Hogyan lehetne kifejezni az oktatást? Miért másképpen árazzák az idegen nyelven való oktatást? HIPI elvek közül kiemelkedik a megfoghatatlanság, hiszen miképp lehetne értelmezni egy tanár egy óráját? Milyen végtermékkel számolhatunk? Emiatt nagyon nehéz árakat rendelni a 41

Lovelock (1981): Why marketing management needs to be different for services. In James H. Donnelly and Wiliam R. George (Eds.), Marketing of Services American Marketing association. 5-9. p.


tanításhoz, általában órában fejezik ki a juttatást, de lehet végeredményben, például egy sikeres vizsgaletételnél (például: nyelviskoláknál). Az árazás az egyes szolgáltatások esetében segíthet az el zetes fogyasztói megítélés kialakításában (a drágább szolgáltatások általában magasabb színvonalat sugallnak), ez az ingyenes közoktatást annyiban érinti, hogy megjelentek azok a magániskolák, amelyek tandíj fizetése mellett kínálják szolgáltatásukat. 8.3.6

Disztribúció (Place)

A szolgáltatást nyújtó helyek az iskola (a kollégium) megközelítési módjai pedig különösen fontosak, hiszen általuk növelhet vagy csökkenthet a szolgáltatás elérhet sége (lásd tárolhatatlanság problematikája). Nyilvánvaló például, hogy a középiskolába továbbtanulni szándékozók általában a lakóhelyükhöz legközelebb es iskolát választják.

A szolgáltatás eljuttatása a vev khöz A vev - szolgáltató kapcsolat jellege

A szolgáltatási egységek rendelkezésre állása

58

Forrás: Rekettye Gábor (1997): Értékteremtés a marketingben. KJK, Bp, 41. o.

11. ábra: A szolgáltatás eljuttatása a vev khöz

Az oktatás Bakonyi TISZKet figyelembe véve több helyszínen folyik, hisz nincsen a diákok számára közös oktatás, els dlegesen a diákok keresik fel az iskolájukat. Így a jó megközelíthet ség, infrastrukturálisan jó helyzet, el segíti a diákok vonzását.


8.3.7 Reklám (Promotion) A támogatás tekintetében jelent s szerepe van a szájreklámnak, hiszen az elégedett vev , a volt és jelenlegi tanuló a szolgáltatások esetén is a legjobb reklám. A marketingeszközök fejezetben kerül b vebb kifejtésre (11.4. alfejezet).

59


9. Beiskolázási „marketing-mix” 9.1

termék, jöv kép, üzenet

Az egyes tagiskolákat megkérdeztük arról, hogy k a saját intézetüket tekintve, milyen versenyel nyük van, más intézményhez képest. Mely szakma, vagy szakmacsoport az termékük. 1) Reguly Antal Szakképz Iskola és Kollégium 2) Faller Jen Szakképz Iskola és Kollégium 3) Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskolái

EL NY gépészet, megújuló energiaforrás energetikus energetika, megújuló energia oktatás Szociális ápoló szakma kertészet számítógépszerel Hegeszt , cs szerel , elektronikát kéne. Grafikus, díszít fest

4) Öveges József Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium 5) III. Béla Gimnázium, M vészeti Szakközépiskola és Alapfokú M vészetoktatási Intézmény 6) Medgyaszay István Szakképz Iskola, Tet fed , bádogos, ács Gimnázium és Kollégium

TERÜLET regionális regionális lokális

regionális regionális 60 országos

12. táblázat: F termék az egyes tagiskolákban,F: saját kutatás eredménye

9.2

Standard kommunikációs csatornák

A standard kommunikációs csatornákon a tömegmédiákat42 értjük. A televíziót, a rádiót, a közterületi hirdetéseket, a mozit, sokan még az internetet is sorolják. Ezek azok a csatornák, amelyek segítségével a hirdet egyid ben sok százezer, akár milliós réteghez is tud szólni. A tanulmány elemzési keretének használt Bakonyi TISZK és vonzáskörének megszólítása országos, avagy globálisan használt tömegmédia eszközökkel kissé elnagyoltnak t nik. Ezért fordultunk a kutatásban és helyeztünk nagyobb hangsúlyt a lokális médiák feltérképezésére. Érdekelt minket, hogy a kapcsolattartók iskolái mennyiben tartják kezüket a Bakonyi térség média üt erén. S az eredmények azt igazolják, hogy igenis sokan számítanak a helyi médiák támogatására, de sokat tesznek maguk is saját PR eszközei, hogy a saját célcsoportjukat elérjék.

42

tömegmédiát hívják: ATL eszközöknek is (ATL. above the line rövidítése)


9.3

Alternatív kommunikációs csatornák

Az alternatív kommunikációs csatornák közé azon reklámhordozókat értik, amelyek megjelenésükben, szlogenjükben egy sz k célcsoportot szólítanak meg. Általában a költségvetése az ilyen eszközöknek alacsonyabb, mint egy tömegmédia megjelenés. Példának említenénk freecard képeslapot, amelyet egy szórakozóhelyen tesz ki a hirdet . De még idetartozik a gerilla marketing43, az ambient média (különleges displayek elhelyezése, boltokban, intézményekben, szórakozóhelyeken), de még az ügyfél-evangelizmus44 is.

9.4

Virtuális információs tér

Virtuális tér alatt az interneten egyre népszer bb közösségi oldalakat értettük. A fiatalok között igen népszer a használatuk, manapság f ként Facebook oldalt követik. Több magyar kutatás is igazolta, s t Kismartoni Zsolt Facebook oldal értékesít je alá is támasztotta, hogy a fiatalok több, mint 50 percet töltetnek FB oldalon. Korábban más közösségi oldal az iwiw nyerte el a fiatalok figyelmét. Mai diákok többsége inkább a Facebook-on regisztrál mint iwiwen. Az adatok alapján azt lehet mondani, hogy 2 milliót is meghaladta a magyar felhasználók száma. A kutatásban mi is kitértünk a közösségi oldalak használatára, f leg a kommunikációs eszközök kapcsán merült fel. 61

43

gerilla-marketing: olyan kampányokat tekintünk gerillának, amely a célcsoporton belül egyfajta szóbeszédet, dialógust indít el. De nemcsak a sz k célcsoportot érinti maga a kampány. Három éve volt az a kampány , amelyben egy étterem el tt tüntettek felbérelt statiszták, mert maga az étterem neve Sz ke fogadó, és csak hírverésb l állt ott 10-15 sz ke hölgy, kérve , hogy nevezzék át a fogadót. Bejutottak az Index portálra is, pedig csak egy jó kampányfogás volt. 44 Ügyfél-evangelizmus: olyan fogyasztót értünk evangelistának, ki teljes mértékben magáénak érzi a márka üzenetét, azonosul a termékkel és szereti. Ez azt jelenti, hogy maga hirdeti a márka “igéit”. Ilyenek például a mostani Iphone tulajdonosok.


10. Empirikus kutatás a Bakonyi TISZK-r l Ahhoz, hogy iskolák vezetése egy jól felépített marketingstratégiát legyen képes megfogalmazni, ismernie kell az iskolahasználók szükségleteit, igényeit, amihez még nem rendelkezik kell információval. Így a szükségletek kielégítésére vonatkozó döntések megérzésen, megítélésen alapulnak. A megbízható döntésekhez ennél több kell, pontos, megbízható, aktuális információkra van szükség. Ezáltal csökkenthet a bizonytalanság, javul a döntések hatékonysága, n az iskola tanulóinak és szüleinek az elégedettsége, kedvez bb lesz az iskola megítélése. Malhotra hatlépcs s folyamatként határozza meg a marketingkutatás folyamatát.45 1. lépés: Problémameghatározás

az intézményi marketing hatása a fiatalok iskolaválasztására, 2. lépés: A probléma megközelítésének kérd íves megkérdezés, illetve önkitölt s kidolgozása kérd ív (helyszínen) 3. lépés: A kutatási terv meghatározása: adatgy jtés helyszínen, illetve online formátumban való rögzítése 4. lépés: Terepmunka vagy adatgy jtés: utazás megszervezése, koordináció 5. lépés: Adat-el készítés és – elemzés online formátumú kérd ív lezárása 6. lépés: A jelentés elkészítése és a tanulmányírás, eredmények elemzése, prezentáció javaslattétel 13. táblázat: Kutatási terv felvázolása,F: saját kutatás eredménye

10.1 A kvantitatív kutatás tervezése Kutatási célcsoport:

A. Bakonyi TISZK kapcsolattartók körében, B. 9-10. évfolyamosok körében. Kutatás módszere:

A. önkitölt s lekérdezés, B. online kérd íves megkérdezés. A, A TISZK kapcsolattartókkal készített önkitölt s kérd ív

45

Malhotra, N (2008): Marketingkutatás, Akadémiai kiadó, Budapest

62


Az önkitölt s kérd ívben végigtekintettük az el bbi fejezetben (8.3. alfejezet) bemutatott szolgáltatások 7P-jét. Különösen sok figyelmet szenteltünk a marketingkommunikációs mix elemekre, mint hirdetés, PR, eladásösztönzés, személyes eladás eszközökre. A kérd ívet a 4. számú melléklet tartalmazza. B, Diákokkal készített kérd ív A diákoknál els sorban arra voltunk kíváncsiak, honnan értesültek az iskolájukról. Az volt a kérésünk az egyes kapcsolattartók felé, hogy minden egyes tagiskolából legyen minimum 25 a mintában, hogy kell mintaszámmal tudjunk elemezni. Így összesen 183 diák töltötte ki a kérd ívet. Emellett fontos szempont volt az is, hogy csak 14-15 évesek töltsék ki, hiszen k azok, akik tavaly felvételiztek, így talán még emlékeznek arra, miképp is merült fel bennük, hogy ezt az iskolát válasszák. A kérd ívet a 3. számú melléklet tartalmazza.

63

12. ábra: A DIÁK kérd ív mintában a válaszadók megoszlása, F: saját kutatás eredménye

A kérd ívben keressük a választ egyrészt arra, kit l hallott az iskoláról, kinek szokott pozitívan nyilatkozni róla, milyen kommunikációs eszközön teszi mindezt, másrészt kinek szokott panaszkodni, milyen csatornákon. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy ismerik-e, tudják-e mi tartozik az iskolai arculati kódex-be, és ezek közül, melyek nyerték el az tetszésüket, legalábbis áttöri az reklámzajszintjüket.


11. Eszközök és akciók 11.1 Alapelvek Alapelveknek tekinthetjük az egyes iskolák azon elgondolását, hogy maximálisan kielégítsék a térség oktatási igényét. Ebbe beletartozik mind a gazdasági vállalkozásban dolgozó alkalmazott, mind a térségben fellelhet területi szakmák utánpótlásának megfelel számú kinevelése (lásd 4. fejezet).

11.2 Küldetés és identitás A kapcsolattartókkal készített kérd ívben megkérdeztük magukat a vezet ket arról, hogy mit tartanak az iskolájuk Küldetésének. A válaszok így alakultak: tagiskola Reguly Antal Szakképz Iskola és Kollégium Faller Jen Szakképz Iskola és Kollégium

Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskolái Öveges József Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium

III.

Béla Gimnázium, vészeti Szakközépiskola és Alapfokú vészetoktatási Intézmény

Küldetéspolitika A Zirci Kistérség lakónak a számára szakmai képzésnek biztosítása. A környez gazdálkodók szakember ellátásában való aktív részvétel. •a tanulók alapképzése, amely szakmai orientációs képzést ad, és alapm veltségi vizsgára készít fel, •a tanulók általános m veltséget megalapozó, érettségi és szakmai vizsgára, technikus képesít vizsgára, valamint fels fokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészít nevelés és oktatás biztosítása, •a tanulók szakmunkásvizsgára való felkészítés, •a tanulóknak a munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek nyújtása. A perifériára került gyerekeket bent tartani a rendszerbe, piacképes szakmához juttatni ket, segíteni személyiségük fejl dését, önállóvá válását. Küldetésünk, hogy a diszlexiás, diszgráfiás és diszkalkuliás tanulókat eljuttassuk az érettségiig, majd a szakmai képzésben a sikeres vizsgáig. Továbbá az is, hogy valamennyi tanulónknak olyan - magas színvonalon oktatott - szakmai képesítést adjunk a kezébe, amellyel jól el tud helyezkedni. Intézményünk ma is Balogh Jen , a Magyar Képz vészeti iskola néhai tanszékvezet egyetemi tanára szellemi örökösének tartja magát. Tagozatunk folyamatosan részt vállal a város és környéke vizuál-esztétikai arculatának alakításában /romkertek installációinak karbantartása, kultuszhelyek

64


képz vészeti tárgyainak készítése, kiállítások, vizsgakiállítások rendezése, grafikai tervezések, m emléki rekonstrukciók/. A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felel s döntéseken alapuló, els sorban a szakmai területeken folyamatosan fejl , megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaer piac elvárásainak teljesítésére, valamint fels fokú tanulmányok megkezdésére Medgyaszay István Mi nem csak az életre neveljük a diákjainkat, hanem élni is Szakképz Iskola, hagyjuk ket. Gimnázium és Kollégium 14. táblázat: Küldetése a hat tagiskolának,F: saját kutatás eredménye

11.3 Tevékenységek és feladatok Készítettünk egy összefoglaló táblázatot a diákok bemeneti feltételeir l (11. számú táblázat), abból látszik, hogy KIT tekintenek az egyes tagiskolák célcsoportjuknak. Az éves beszámolók alapján megrajzolt táblázatban pedig megnézhetjük (2 számú melléklet), hogy az egyes tagiskolákban milyen munkacsoportok alakultak, hány diák jár, milyen versenyeken vesznek részt a diákok, milyen rendezvényeket szerveznek a tagiskolák.

11.4 Marketingeszközök (Szolgáltatásmarketing - 7P) 8.3. alfejezetben a szolgáltatásokra jellemz 7P-t már bemutattuk, az említett elemekre rákérdeztünk a kérd ívben is. A 9. fejezetben, pedig a promóciós marketingeszközökkel foglalkoztunk, amelyeket szintén vizsgáltunk primer kutatásunkban. Az elemzés elején a kommunikációs mix elemekkel foglalkozunk. Ezek a hirdetés (tévé, print, közterület), eladásösztönzés, a személyes eladás, Direkt marketing (DM) és a PR. 11.4.1 Marketingkommunikációs mix-elemek 11.4.1.1. Hirdetés Els sorban kíváncsiak voltunk, hogy alkalmaznak-e fizetett hirdetéseket az egyes tagiskolák. A feltételezésünk az volt, hogy inkább nem országos hirdetéseket rendelnek meg, a választott média pedig a lokális, helyi rádió és televíziós szolgáltató.

65


Az eredmények szerint fizetett hirdetést három tagiskola alkalmaz a többi, pedig nem. Ehhez, kapcsolódik rögtön szervesen, hogy ki az, aki fizette ezen hirdetéseket, és milyen hirdetési csatornákat alkalmaznak.

13. ábra: Ki fizeti a hirdetéseket?,F:saját kutatás eredménye

A pályázatokból, és más forrásból fizetik ki a hirdetéseket. A lokális médiahasználatra is feltettünk kérdést, ahogy jósoltuk, valóban a helyi lap és helyi tévé jelenti számukra a tömegmédiás megjelenést. 66

14. ábra: Lokális és országos ATL eszközök használata, F:saját kutatás eredménye

A megyei lapokat (Napló, Karrier), a pályaválasztási kiadványt, illetve az internetes megjelenést jelölték meg. Az egyes tagiskolák rendelkeznek önálló saját honlappal. Ez a tény plusz az internetes hirdetés alacsony költsége adottá teszi azt, hogy kommunikációjukat online végezzék az iskolák. Sajnos a saját honlapon kívül nem alkalmaz számottev tevékenységet. Bár nem használják ki teljes mértékben az online felület adta lehet ségeket. Még akkor sem, ha csak a tények mást mondanának: az internetpenetráció a WIP szerint már magasabb mint 50%, a


legtöbb fiatal minimum fél órát tölt egy közösségi oldal el tt. Javaslatban visszatérünk az internetes megjelenés fejlesztéséhez.

15. ábra: Az internetes hirdetések megoszlása, F: saját kutatási eredmény

A legfontosabb mozzanat a marketingstratégia kialakításában, hogy tudja a vezet , hogy kinek szól a terméke, szolgáltatása? Kit tart célcsoportnak? Mert arra a célcsoportra kell koncentrálni, neki kell a promótálni. Itt az iskolaválasztásnál is fontosak a érintettek, az, hogy tudják az igazgatók, hogy miként jelentkeznek a diákok, miként döntenek a családok arról, hogy egyik, vagy másik intézményt válasszák. Ha belegondolunk nem biztos, hogy ugyanaz a szakközépiskola és a gimnázium hirdetésének a célcsoportja!?

16. ábra: Ki az Ön intézményének a célcsoportja?

67


A válaszadók dönt többségben a diákokat nevezte meg, legf bb célcsoportjának, majd a szül k, és más érintettek csoportja következett. Ebb l kiindulva az egyes iskoláknak a marketingkommunikációja jobban értelmezhet vé válik. 11.4.1.2. Eladásösztönzés A hirdetések után a személyes eladás a második kommunikációs mix elem. Az eladásösztönzés komolyabb szerepet a termékmarketingben kap. Egyébként ide soroljuk mindazon ösztönz ket, amelyek rövid id n belül hatnak és növelik a forgalmat. Ilyenek például a kuponok, a bolton belül elhelyezett akciós feliratok. Maga az a tény, hogy rövidtávú hatása van, már nem feltétlenül repíti az oktatási szolgáltatás kommunikációs kelléktárába. Arra a kérdésre, hogy az itt elvégzett szak, mennyire ösztönzi a diákokat, érdekes válaszokat kaptunk: a m vészeti egyetemekre növekedett a felvétel az itt tanulók közül, Pannon egyetem szerint jók a szakmai felkészültségük a diákoknak. 11.4.1.3. Személyes eladás A szolgáltató szektorra igencsak jellemz a személyes eladás, a bolti eladótól kezdve egészen az ügyfélszolgálatos kisasszonyig mindenki ide tartozik. A személyes eladás szempontjából az oktatásban a konferencia szereplést és a publikációt lehet értékeltetni. A konferenciára járás nem jellemz a tagiskola oktatóira, bár igen magasra értékelik és elismerik a konferencián való el adást és részvételt (annak, hogy nem szerepelnek valószín leg anyagi okai vannak). A publikációs tevékenységet több tagiskola oktatói végez. 11.4.1.4. Direkt marketing eszközök Ide tartozik minden közvetlen személyes küldemény, els sorban internetes megkeresések. DM eszközként a kutatásba bevontuk az egyes iskolák hírleveleit, ALUMNI programját, adatbázis marketingjét, egyéb direkt küldeménnyel kapcsolatos tevékenységét. A legtöbb tagiskolában az adatbázis építés (emailcímek megszerzése, felhasználása) a legfontosabb. Az ALUMNI-t46 sokan nem jelölték be.

46

Alumni program hiányának egyrészt betudható az, hogy sokan nem ismerik eme kifejezést, tehát a régi diákokból alkotott csoport latin elnevezése Alumni. Másrészt, magával a pályakövetési rendszerrel is gondok vannak az egyes tagiskolákban, túlságosan is a jelenlegi diákokra koncentrálnak.

68


17. ábra: Direkt marketing jelent sége az egyes tagiskolákban, F: saját kutatás eredménye

11.4.1.5. Public Relations eszközök PR elemek (magyarul: közönségkapcsolatok) közé vettünk minden küls -bels kommunikációval kapcsolatos csatornát. Kiemelnénk azokat az elemeket, amelyeket a kutatásba is bevontuk: nyílt nap, o Három szempont szerint értékeltettük a kapcsolattartókkal az egyes rendezvényeket. Ezek a szempontok: célcsoport (mennyire felelt meg a célcsoportnak), megvalósulás (hogyan jött létre), eredmény (milyen eredménnyel zárult a rendezvény), kiállítás, versenyek (díjazottak, helyezettek száma), oklevelek, Arculat kódex elemeinek ismertsége, o mind tagiskolai, mind Bakonyi TISZK-re vonatkozóan, szájreklám szerepe (Itt figyelembe vettük a pozitív, negatív szájreklám szerepét is, s t a diákokkal rangsoroltattuk a használt kommunikációs csatornákat).

69


Nyílt nap, kiállítás

18. ábra. Nyílt nap értékelése, F: saját kutatás eredménye

Amint ebb l az ábrából is láthatjuk a kapcsolattartók eredményesnek találták a nyílt napot, a célcsoportnak maximálisan megfelelt.

19. ábra: Kiállítás megítélése, F: saját kutatás eredménye

70


Érdekes, hogy a kiállításoknál a megvalósulást sokkal magasabbra értékelték, mint az eredményességet és a célcsoport orientációt. Valószín leg ez összefügg azzal, hogy a kiállításokon inkább más intézmények, más érintett csoportok vannak jelen, mint a diákok. Oklevél Oklevelekr l és versenyekr l készítettünk egy összefoglaló táblázatot, amelyet a mellékletben meg is tekinthetnek (2. számú melléklet). A kapcsolattartók a következ díjakat, versenyeket, okleveleket tartották kiemelten fontosnak: KDRM díj, Veszprém Megyei Min ségi Oklevél, SZKTV versenyen résztvev diákok dicsér oklevél, Veszprém Megyei Önkormányzat diákoknak és oktatóknak, Környezetvédelmi részvételért kapott az iskola, OKTV-én diákok elértek eredményeket, emléklapok, oklevelek, tanulmányi, sport, társadalmi munkáért Öveges plakett. Arculati kódex PR tevékenységek közé tartozik intézményi kommunikációs elem. Az egységes, és konzisztens megjelenés miatt fontos, hogy megkülönböztet és felismerhet legyen. Emiatt kérdeztük meg a diákokat is , hogy k milyen arculati elemeket ismernek fel. Nemcsak a tagiskolákkal kapcsolatban kérdeztük meg a diákokat, hanem a TISZK-kel kapcsolatban is érdekelt minket, hogy mennyiben idézik fel ezeket az elemeket. Amint láthatják a következ ábrából a faliújságot, a logot, a beltéri táblákat jelölték meg a legnagyobb arányban a diákok. A javaslatoknál szintén visszatérünk az arculati kódex kérdésére, mert a legtöbb tagiskolájának küls kommunikációban használatos elemeir l kaptunk ismertet t, így értékelni is tudtuk azokat.

71


20. ábra: Szerinted mi tartozik az iskolai reklámanyagok közé? -diákok értékelése,F: saját kutatás eredménye, N=183

Ennél is árnyaltabb képet kapunk, ha az ismertségen túl a kedveltséget is vizsgáljuk! A százalékos megoszlásból a faliújság (21%), és a logo (15,1%) illetve az alapító /névadó szoba (9,2%) kerül fel a dobogóra.

21. ábra: Tetszet s iskolai reklámeszközök

72


A következ ábrán a Bakonyi TISZK arculati kódexének elemeit láthatjuk és leolvashatjuk, hogy a logot, és a logoval ellátott termékeket ismerik els sorban.

22. ábra: Bakonyi TISZK arculati elemének ismeretsége-diák válaszok F: saját kutatás eredménye, N=183

Szájreklám A szájreklámon belül megkülönböztettünk pozitív és negatív szájreklámot. Figyelembe vettük, hogy a word-of-mouth (WOM) milyen csatornákon terjed, s ezeket a csatornákat rangsoroltattuk a diákokkal. Így mélyebb betekintést kaphatunk arról, hogy a diák mekkora százalékban és kinek hirdeti a diák az iskolát. Pozitív szájreklám El ször a kapcsolattartók véleményét mutatjuk meg, k els sorban a barátokat vélték egy olyan referencia pontnak akikt l a diákok érdekl dnek iskolaválasztás idején. A következ 23. ábrát is érdemes megnézni, mert a diákok els sorban a szüleiket határozták meg, mint akik az iskolát ajánlották.47 Így eltérés mutatkozik. Azonban meg kell jegyezni, hogy a barátok is elég er s hangsúllyal szerepeltek.

47

Ennek az eltérésnek az is lehetett az oka, hogy a diákok nem merték beírni a barátaikat, ez általában a kérd íves lekérdezés pszichológiai vetülete, féltek, hogy az elemz k mit fognak majd gondolni róluk. Emellett talán egybevették az Anyuka, és Apuka szerepét, tehát nem tudták.

73


23. ábra:Kapcsolattartók szerint kit l tájékozódnak a diákok iskolaválasztás ügyében

74

24. ábra: Ki ajánlotta az iskoládat? -Diák kérd ív eredménye, F: saját kutatás eredménye, N=183

A továbbajánlásról, a pozitív szájreklámozási szokásokról is kérdeztük a diákokat. Ide tartozik, hogy kinek szoktak beszámolni a rendezvényekr l, a versenyekr l stb. Itt dönt en az ismeretlenek és a közeli rokonok és barátok jelentek meg.


25. ábra: Továbbajánlási szokásokról, F: saját kutatás eredménye, N=183

Arra a kérdésre, hogy milyen eszközökön dicséred a sulit a legtöbben a szóbeli csatornát jelöltek meg. A rangsorban is a szóbeli dicsérés jelent meg (lásd: 26. ábra), de szoros verseny alakult ki az email és SMS, illetve a közösségi média között (lásd online csatorna használat javaslat). 75

26. ábra: Milyen eszközökön dicséred az iskolát? –diák kérd ív, F: saját kutatás eredménye, N=183


27. ábra: Pozitív szájreklám eszközhasználatának rangsorolása- diák kérd ív,F: saját kutatás eredménye, N=183

Negatív szájreklám A szolgáltatások kommunikációjánál már beszéltünk arról, hogy mennyire egy kényes terület az oktatás, mert miképp, hogyan tud tárgyilagos lenni egy diák, egy tárgyi eszközöket sokszor hiányoló emberre ható szolgáltatás megítélésekor (lásd 8.3.4. alpont?!

28. ábra: Milyen eszközön panaszkodsz? – diákok válaszai, F: saját kutatás eredménye, N=183

76


A diákok els sorban szóban panaszkodnak, majd ismét a dobogón végzett az internetes szolgáltatások, úgymint az emailküldés és közösségi médiahasználat48.

29. ábra: Negatív szájreklám csatornái –rangsorban, F: saját kutatás eredménye, N=183

Így következésképp az összes marketingkommunikációs mix elemet áttekintettük. A kapcsolattartókat megkérdeztük, hogy a véleményük szerint, a szájreklám és a személyes eladás a legfontosabb elem. 11.4.2 Fizikai jelenlét Az oktatáshoz megfelel tárgyi elemekre is rákérdeztünk a kapcsolattartókkal készített kutatás során, itt rendre magas értéket adtak meg, így véleményük szerint az intézmény megfelel annak, hogy itt oktassanak. A mellékletekben ízelít t láthatunk az egyes tagiskolák fizikai megjelenésére, mert a helyszínen készítettünk fényképeket, ahol nem tudtunk onnan kértünk be fotókat. Így els kézb l kapunk információkat arról, hogy miképp és hogyan tanulnak a diákok a tagiskolákban. 11.4.3 Product: oktatás Arra kérdésre, hogy az itt szerzett tudást a diákok hogyan, miképp tudják hasznosítani, már kissé árnyaltabb képet kaptunk, az átlag meghaladta a 4,5 –t a kapcsolattartókkal készített

48

Itt azonban meg kell jegyezni, hogy az egyéb kategória is magasan reprezentált volt. De az egyéb kategória tartalomelemzése után világossá vált, hogy a diákok a Facebook közösségi oldalt az egyéb kategóriába sorolták, tévesen. Így azt mondhatjuk, hogy a szóbeli panaszkodás mellett a következ f csatorna az azonnali visszajelzést engedélyez Facebook oldalt. Ezen oldal megjelenése a válaszokban meger síti azt, hogy érdemes ezzel a csatornával foglalkozni, így a javaslatokban is szerepelni fog.

77


kutatás eredménye. A diákok is hasonlóképpen jónak értékelték a saját intézményüket. Az elégedettségük értéke egy ötfokozatú Likert skálán= 4, 16

30. ábra: Diák értékelése az iskoláról, F: saját kutatás eredménye, N=183

78


12. Intézményi el nyök a Bakonyi TISZK-ben Hét szempont szerint értékeltettük a kapcsolattartókat, hogy k mit gondolnak, milyen színvonalon nyújtják a következ intézményi szolgáltatásokat. Nemcsak arra kérdeztünk rá, hogy határozzák meg saját maguk szerint egy öttényez s Likert skálán vajon az intézményük hol található, hanem kifejezetten kértük ket, hogy szövegesen is er sítsék meg válaszaikat. Az összefoglaló ábra lejjebb látható, amelyb l rögtön nyilvánvalóvá válik a pályakövet rendszer nem megfelel m ködése, majd minden intézményben. S t, direkt megkérdeztük, hogy jelöljék meg, hogy mely szolgáltatáson kellene változtatniuk, és ahogy olvashatják a tagiskolák interjúalanyai rendre a pályakövetési rendszert emelték ki.

12.1 Személyiségfejlesztés Az Öveges intézmény kifejezetten pozitívnak találta saját személyiségfejlesztési metódusukat. Ahogy látjuk az eloszlást is, inkább megfelel színvonalúnak értékelték a személyiségfejlesztést az adott intézményükön belül a válaszadók. alacsony színvonalú elfogadható színvonalú megfelel színvonalú kiváló színvonalú

0 0 4 2

0% 0% 66.7% 33.3%

31. ábra: Személyiségfejlesztés

12.2 Közösségfejlesztés Faller illetve III Béla emelte ki intézményét mint közösségfejlesztében er sen pozitív. A következ kben az szöveges válaszaikat olvashatják. „Pedagógus felügyelettel különböz programokat szervezünk nekik, nemcsak a szabadidejük lekötésére, hanem a felzárkóztatásuk miatt is. Az osztályf nöki programokban kiemelt szerepük van a közös tevékenységeknek” (Faller). „III. Béla intézményben számos rendezvény, program, foglalkoztatás segíti el a közösség összekovácsolódását - kiállításokat állítunk össze a diákok aktív közrem ködésével, projekteket szervezünk (pl. Veszprémben az ActionArt rendezvény a Gizella-napok keretén belül), illetve kirándulásokkal szélesítjük a tanulók látókörét, gyakorlati módon végezve a készségfejlesztést.”

79


alacsony színvonalú elfogadható színvonalú megfelel színvonalú kiváló színvonalú

0 0 5 1

0% 0% 83.3% 16.7%

32. ábra: közösségfejlesztés

Itt is hasonlóan megfelel színvonalúnak ítélték meg a válaszadók.

12.3 Tehetséggondozás Ebben a kérdésben mind a hat válaszadó teljes mértékben egyhangúan nyilatkozott. A fiatalokkal való bánásmód, oktatás, nevelés mindig is középpontban volt az egyes középiskoláknál. A sok munkaközösség, tanácsadók felkérése, mind mind segítette a tehetségek felismerését. alacsony színvonalú elfogadható színvonalú megfelel színvonalú kiváló színvonalú

0 0 6 0

0% 0% 100% 0%

33. ábra: Tehetséggondozás

12.4 Egyenl esély program Az egyenl esély program els sorban a megkülönböztetések ellen irányulnak. Ahogy korábban a beiskolázási gyakorlatoknál megkérdeztük a kapcsolattartókat, hogy mely elvet alkalmazás (területi, demográfiai, avagy társadalmi, lásd 9. táblázat) , a válaszokból kit nt, hogy elvek miatt nem tanácsolnak el diákokat. S t, ezen intézményekben oktatnak HH/HHH és SNI diákokat is. Így nem meglep , hogy kiváló és megfelel szinten foglalnak helyet eme intézmények. alacsony színvonalú elfogadható színvonalú megfelel színvonalú kiváló színvonalú

0 0 3 3

0% 0% 50% 50%

34. ábra: Egyenl esély program

12.5 Felzárkoztatási program Reguly szerint a felzárkóztatási programban az els k között az országban. Öveges felzárkóztatás, esélyteremtéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az iskolánk '640 tanulójából 240 sajátos nevelési igény (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás) tanuló. Az fejlesztésük során a legnagyobb eredmény, hogy frusztrált, magatartás zavaros, önbizalom hiányos tanulókból kiegyensúlyozott, önbizalommal telt diákok lesznek az itt töltött évek

80


alatt. Nem mellesleg érettségi eredményeik nem maradnak el a nem speciális osztályban tanuló társaikétól. III. Béla kapcsolattartója szerint egy aktívan m köd közösségben a felzárkóztatás is könnyebben végezhet , az esetleges lemaradások korábban észlelhet k. alacsony színvonalú elfogadható színvonalú megfelel színvonalú kiváló színvonalú

0 0 1 5

0% 0% 16.7% 83.3%

35. ábra: Felzárkóztatási program

Öt intézmény kiválónak min sítette saját felzárkóztatási programját.

12.6 Szabadid s és közösségi élettér Faller intézményben a tanulóink délutánonként használhatják az iskolában az internetet, a diákönkormányzat helyiségeit, a tornatermet, a konditermet, a könyvtárat, az aulákat. Ahogy korábban a szolgáltatás tárgyiasultságánál taglaltuk fontosak a fizikai megjelenése az oktatásban az épületnek, a tereknek, m helyeknek, udvarnak, és egyéb tárgyi eszközöknek. Ezek mind mankót nyújtanak, ahhoz, hogy a diákok, szül k kockázatát csökkentsék, illetve támpontot adnak saját kommunikációs elemeiknek. Egy-egy építményt lehet szerepeltetni a logoban (például: Budapesti M szaki Egyetem). alacsony színvonalú elfogadható színvonalú megfelel színvonalú kiváló színvonalú

0 1 4 1

0% 16.7% 66.7% 16.7%

36. ábra: Szabadid s és közösségi élettér

12.7 Pályakövetési rendszer Talán ez volt az egyetlen olyan szempont, amelyben rendre alulmin sítették magukat a válaszadók. Ez egybecseng direkt marketing elem hiányával és az ALUMNI program szükségességével is. alacsony színvonalú elfogadható színvonalú megfelel színvonalú kiváló színvonalú

0 5 1 0

0% 83.3% 16.7% 0%

37. ábra: Pályakövetési rendszer

Megkérdeztük a kapcsolattartókat, hogy maguk nyilatkozzanak, arról, hogy mi az, amiben szerintük annyira nem felelnek meg a kívánalmaknak.

81


Regulynál a szabadid s és közösségi élettér használatát jelölték meg, hiszen a szakköri és egyéb szabadid s tevékenységek folytatására nincs forrás. A pályakövetési rendszer, pedig most kerül bevezetésre. Fallernál ismét a pályakövetési rendszert nevezték meg. „Nem fektettünk nagy hangsúlyt a pályakövetés adminisztrálására. Csak a személyes találkozások voltak a dönt ek és a telefonos megkeresések.” Várkerti szintúgy nyilatkozott, hogy a pályakövetési rendszer most van náluk kiépül ben. A közösségfejlesztéshez kevés a közösségi tér. Öveges intézményben a szakmunkásképzésben átlagosak az eredményeink. Itt a tanulók motiválásával kell még javítanunk. A kompetencia mérésben romlottak az eredményeink. Itt komoly er feszítéseket teszünk a fejlesztésre. III. Béla intézményben a törvényi szabályozás kidolgozatlansága miatt vannak hiányosságaik a pályakövetési rendszer m ködtetésében.

82


13. Javaslatok Gyakorlati javaslatok49: 13.1 Az internetes megjelenésr l Facebook megjelenés Javasoljuk, hogy indítsanak az egyes tagiskolák egy Facebook oldalt. Számos funkciója van az oldalnak, amellyel közelebb kerülhet a diákjaihoz, bevonzhat még további diákokat is. Védettséget is lehet beállítani, amellyel nem lehet rákeresni tagokra, vagy akár szabályozni lehet, ki mit láthat csak. Lehet ségek a Facebook oldalon: 1, események meghirdetésére: ahogy láthattuk a szájreklám nemcsak fontos eleme az iskolaválasztásnak, hanem a leger sebb befolyásoló elem. Így minden pozitív PR imázs kép kialakításához elengedhetetlen a kell számú diák részvétel. 2, Szavazás: Még szavazni is lehet FB oldalon, így ezzel az eszközzel több kérdésben is lehet a diákok kedvében járni. 3, Videó, fotó feltöltés: Például az egyes eseményeken készített kép, fotó és videó itt elhelyezhet . 4, Csoportalkotás lehet ség van nagy közösségeken belül is kisebb csoportokat alkotni. Így egyes szakmacsoportok is tudnak egymással beszélni FB oldalon, anélkül, hogy más szakmabeli diákok hírfolyamát megzavarnák. 5, Saját hivatkozások természetesen a klasszikus küls weboldalra hivatkozó linket is be lehet szúrni az FB oldalra. 6, LIKE gomb

49

Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy ezek egy szakért i elemzés, illetve az eredmények áttekintése után megfogalmazott javaslatok. Némely javaslat kissé elrugaszkodottnak t nik, némely talán helytelennek, de ezek csupán tanácsok.

83


Maga a LIKE gomb használata is informatív, lehet látni, hogy mely hírek, képek, stb arat magas tetszést a diákok között. 7, Ismer sök felvétele Számos új ismeretséget rejthet magában az FB. Hozzájárulhat más intézmények, intézetek, akár vállalatok megismeréséhez. A szakképzési hozzájárulás esetén, pedig egy külön pozitív visszajelzés lehet egy vállalatnak egy jól felépített FB oldal. További lehet ség az azonnali kommunikációra a diákokkal, sokan pozitív avagy negatív dolgaikat pont közösségi oldalon fejezik ki, lehet reagálni azonnal az írottakra (lásd: kutatás eredmény szájreklámnál). Azonban hiteles embernek kellene posztolnia! MÉRÉS: Miért jó még a Facebook megjelenés? Maga a Facebook rendszernek van mérési technikája, így látható, hogy egyes bejegyzéseket hányan nézték meg, milyen a nemi eloszlása a rajongóknak, milyen korcsoportból kerültek ki, stb. Itt hoznánk egy példát is:

84

38. ábra: Mérés megjelenítése FB közösségi oldalon, F: Facebook: Marketing és média hallgatóknak oldal analitikája


Amint látják sok néz pont szerint lehet, megtekinteni azt, hogy ki, mikor mit nézett a rajongói oldalon. Talán ez hasznos, hogy tudják, hogy mely információk (milyen stílusú információ, amely könnyen fogyasztható a rajongók által. Nem közösségi médiás megoldások az interneten: blogírás ebben a formátumban már ósdinak mondható. E-learning – erre talán még jó a blog formátum. Kistérség, távollév k elérése miatt, nehogy lemaradjanak. Dropbox – szerver segítség a nagyméret file-k elhelyezésére, ha nincs megfelel szerverkapacitás. Ugyanígy csakis a távolság áthidalására való.

13.2 Honlapok A következ kben a két legnagyobb versenytárs TISZK honlapjait mutatjuk be. TISZK HONLAP

ÉRTÉKELÉS, JAVASLAT

nincsenek aktualitások, információk, bet típus gyermeki helyesírási hiba logo jó szlogen nincs kevés információ a kezd lapon

színes, átlátható, kezelhet flash alapú videólink

85


szlogenjük van, de nem látszik a honlapon milyen épület van itt? hogyan kerül ide? átlátható, aktualitások

15. táblázat: Bakonyi Tiszk, Somogyi TISZK, Pannon TISZK honlapja, F. saját honlapjuk

JAVASLAT: A Bakonyi TISZK honlap frissítése Nem kell feltétlenül felhasználni azokat az elemeket, amelyeket más TISZK-ek is alkalmaznak (például flash videó), de az aktuális információk, avagy TISZK iskolák leírása, szakmák kiírása (linkelés a szakmák után a választható iskolák feltüntetése). El lehet képzelni egy döntési fát is, amelyben könnyen áttekinthet vé válik, egyes szakmák eléréséhez, milyen intézményekbe lehet felvételizni. Vagy ábrával támasszák alá a szakmaválasztást, ahogy az Öveges intézmény szórólapjában láthatják. A lényeg, hogy közösen alkossanak véleményt arról, hogy hogyan is nézzen ki a Bakonyi TISZK honlapja, adják meg az alapvet menüpontokat, amelyeket szívesen látnának ezen a honlapon, így elég vérszegényesnek t nik. A javaslattételhez (mind közös kommunikáció, mind egyedi kommunikációhoz) elengedhetetlen az egyes Bakonyi TISZK tagiskolák honlapjainak megfigyelése. Honlapok (megjelenési sorrendben): III. Béla Faller Medgyaszay Öveges Reguly Várkerti

ÉRTÉKELÉS, JAVASLATOK:

86


logo hiánya50 letisztult

szép design tiszta átlátható logo jó helyen

87 logo hiánya kicsit kusza

tiszta átlátható logo hiánya

50

Itt a logo = Bakonyi TISZK logojával.


kicsit kusza sok szöveg els oldalra logo hiánya bet típus

logo hiánya kusza bet típus

16. táblázat: Bakonyi TISZK tagiskoláinak honlapja, F: saját honlapjuk

JAVASLATOK a tagiskolák honlapjainakfrissítéshez: DESIGN: Legyen letisztult, szell s a weblap, fehér alapszín. Szell s alatt ilyesmit értenénk: http://www.2010againstpoverty.eu/?langid=hu o Kinek: Várkerti, Medgyaszay, Reguly SZÍNVILÁG: arányokról, középen hírek/menü bet méretek/kétoldalt egyéb content o Kinek:Várkerti MENÜSTRUKTÚRA legördül almenükkel http://web.amnesty.hu/). o Kinek:Várkerti, Bakonyi TISZK RÓLUNK Küldetés/Misszió Szlogen

88


Igazgató köszönt szavai esetleg bevezet /körbevezet videófelvétel Képek/események Szakképzési hozzájárulások (Tájékoztató sajtóanyag, promóciós anyag, amely meggy zi a vállalatokat, vállalkozóka,t hogy megéri befektetni az intézménybe) TEVÉKENYSÉGEINK Oktatási modulok Pályázatok/ösztöndíjak KAPCSOLAT Elérhet ségek: iskolai porta egységek elérhet sége postacím google maps megjelenés pontos cím az odautazóknak, tömegközlekedéssel, autóval

mivel

hogyan

tudja

elérni

Üzenj! (rákapcsolva megjeleníti a mailcímet, és behoz egy azonnal dobozkát is, amiben felül nevet kell megadni és e-mailcímet)

az

iskolát

üzenetküld

Szakmai gyakorlati hely -jelentkezés LINKEK -Bakonyi TISZK további tagiskolás Civilszervezetekkel való kapcsolat -

Hasznos oldalak (társoldalak, önkormányzati, helyi médiás oldalak)

-

Sajtókapcsolat (írások, megjelenések az eddigi eseményeinkr l) Itt lehet sajtótájékoztatókra szánt anyagokat felhelyezni, hogy ebb l tudjanak válogatni a lokális média tagjai.

HU/EN51- HU / EN jobb fels sarokban.

51

HU/EN nemzetközi szabvány a nyelv felajánlására, ha vannak idegen nyelven ezen esetben angolul anyagok, akkor itt lehet nyelvet váltani. Itt el térbe kerülhet például a német, a Medgyaszay intézménynek vannak,

89


HÍREK KÖZÉPEN Aktualitás, világosan, közérthet en, sans seriffes bet típus ajánlott (letisztult forma) FACEBOOK -Például: "Légy a barátunk a Facebookon is" Jobb oldalon facebook box, BANNEREK/LOGÓK Bakonyi TISZK, Önkormányzat logoja, támogatók/szponzorok logoja

13.3 Szakmaprofilok tisztítása Mindkét kutatás során körbejártuk az iskolaválasztás motivációit. Megkérdeztük a kapcsolattartókat is, hogy k milyennek találják a saját intézményüket. felkértük ket adjanak meg versenyel nyt. Így nem is kimondva rábírtuk ket, hogy emeljenek ki egy vagy két szakmát, a sokból, amelyet oktatnak. Ezt az el nyt kell végiggondolni, hogy pontosan kinek kínálják oktatásukat, milyen területr l vonzanának be diákokat. Ebb l könnyebben levezethet egy megfelel kommunikációs stratégia. Itt nem els sorban egyes képzések elhagyására hívnánk fel a figyelmet, hanem azt szeretnénk sugalmazni, hogy a versenyel nyként korábban megfogalmazott szakokat tegyék kommunikációjuk középpontjába!52 JAVASLAT: Tereljék online saját honlapjukra a figyelmet, ahol természetesen minden információt megkap a látogató. A fiatalok nagyrészt úgyis innen informálódik, másrészt, már a feln ttek között is egyre nagyobb az internetet használók köre. Azonban ha a célcsoport ezen tagjai kevésbé érdekl dnek, vagy tehetik meg, hogy információk érjék az internetr l, akkor a szóróanyagban kell tisztán és pontosan leírni, hogy egyébként milyen képzési szakot is indít az adott intézmény (lásd még konzisztens imázskép kialakításra tett javaslatot). Mi lehet az egyedi tisztított koncepció mögött? alapító embert l idézet,

lesznek osztrák testvérintézményei, célszer , akkor saját magukról bemutatkozni néhány szóban németül, ekkor HU/DE a kiírás 52 Ebben a rövid id ben, amelyben elemeztük a Bakonyi TISZK m ködését nem jutott kell id az oktatási folyamatok racionalizálására, így minden javaslat a kommunikációra vonatkozik.

90


országos versenyel ny oktatásban, díjazott szakmabeli oktatás, különleges tulajdonságok (például: külföldi szakmai gyakorlat), egyedi oktatási stílus, tanár, helyszín. Ezekb l a koncepciókból le lehet vezetni egy-egy szlogent, formai megjelenést, egyszóval a marketingkommunikációs stratégiát. Így könnyebben meg tudják különböztetni az egyes iskolákat a diákok és a szül k (és egyéb érintettek), amíg a közös bakonyi TISZK megjelenés még mindig adott. A túl sok információ zavaró lehet, és egyébként is maga a középiskolák jogszabályi háttere, a jelentkezés formái sokszor így is elég nehezen olvasható. 1) Reguly Antal Szakképz Iskola és Kollégium 2) Faller Jen Szakképz Iskola és Kollégium 3) Várkerti Általános Iskola, Szakiskola és Tagiskolái

EL NY gépészet, megújuló energiaforrás energetikus energetika, megújuló energia oktatás Szociális ápoló szakma kertészet számítógépszerel Hegeszt , cs szerel , elektronikát kéne. Grafikus, díszít fest

4) Öveges József Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium 5) III. Béla Gimnázium, vészeti Szakközépiskola és Alapfokú M vészetoktatási Intézmény 6) Medgyaszay István Szakképz Tet fed , bádogos, ács Iskola, Gimnázium és Kollégium

KONCEPCIÓ gépészet megújuló energia oktatás feln ttképzés, önálló életre felkészítés hegeszt vészeti alapfokú oktatás

országosan elismert oktatás, külföldi szakmai gyakorlattal

17. táblázat: El ny és a szakmaprofiltisztítás

13.4 Direkt marketing eszközök kiaknázása A Direkt Marketing Szövetség honlapját idézve53 „A megnyitási ráta54 a 16 vizsgált iparág közül 12-ben emelkedett, ezek a következ k voltak: üzleti termékek és szolgáltatások, üzleti célú kiadványok és média, kiskereskedelmi kiszerelés fogyasztási cikkek, fogyasztói 53

http://dmsz.hu/dm-piaci-hirek/kutatasok/elso-negyedeves-e-mail-statisztikak/?searchterm=oktat%C3%A1s, letöltés ideje 2010, December 15 54

megnyitási ráta: megnézik mit tartalmaz az adott email

91


termékek, gyógyászati termékek, fogyasztói kiadványok, telekommunikáció, pénzügyi szolgáltatások, non-profit és oktatás, kereskedelmi felszerelés, általános kereskedelmi cikkek, és a szaktermékek.” Így elmondható, hogy oktatással kapcsolatos Direkt mail-t küldeni hatékony kommunikációs eszköz. Direkt marketing a kutatásban is többször el fordult, sajnos kevésbé alkalmazott módszernek titulálták. Holott számos el nye van: A Direkt Mail szó szerinti fordításában „közvetlen postát” jelent, tartalmában pedig a direkt marketing azon eszköz- és módszer-együttesét értjük e kifejezés alatt, amely keretében postai úton, valamilyen küldemény(ek) formájában, kiválasztott konkrét személyekhez, külön-külön juttatunk el információkat. Legáltalánosabb értelmezésében csupán leveleket (az üzleti levelezésen kívül), tágabban pedig a levél kíséretében érkez nyomtatványokat (szórólapok, prospektusok, kérd ívek, ajándékok, áruminták, árlisták, stb.) is DM-nek tekintjük. A DM-nek címzettjei mindig valamilyen szempont szerint kiválasztott személyek, azaz ennek a reklámeszköznek a felhasználása címlistához kötött. Címzetten természetesen nem csupán természetes, de jogi személy is értend . Reklám-levél sajátossága,hogy bár nagyobb példányszámban készül, mégis személyre szóló, ezáltal a leghatékonyabb médiák közé tartozik. A reklám-levél hatékonyságát biztosítja, hogy: pontosan irányítható (konkrét címre küldik), a célcsoport pontosan elérhet , az érdekkörön kívül fölöslegesen máshova nem jut, nincs szóródás, biztosan eljut a címzetthez, id ben is jól id zíthet . El nye mellett hátránya, hogy: A média népszer södésével megszaporodik az azonos címre érkez levelek száma, melynek következménye, hogy sok olvasatlanul a szemétkosárba kerülhet. A célcsoport bizonyos határon kívüli növekedésével költségei növekednek s gazdaságossága csökken. JAVASLAT: Direkt marketing eszközök a Pályakövetési rendszer szolgálatában! Pályakövetési rendszer nem megfelel volta és az Alumni program alacsony ismertsége miatt javasoljuk, hogy kezdjenek el kiépíteni adatbázisokat. Nemcsak mostani végz sökt l kérjék

92


be, hanem visszamen leg is. erre is jó megoldás egy jó Facebook oldal, mert ott fel lehet kérni minden korábban végzettet, hogy jelölje be a régi intézményét. Számos el nye van az ALUMNI programnak: egyrészt támogatni tudják régi iskolájukat, másrészt ha létrehoztak vállalatot akkor anyagilag is és szakmailag is tudja segíteni alma materét. Az Európai Unió korábban csatlakozott tagállamaiban, illetve az Egyesült Államokban, több évtizedre visszamen leg, nagy hagyományai vannak a pályakövetésnek. Pontos statisztikák és kimutatások készülnek a beérkez adatokból, ami jelent s befolyással van a képzések jöv beni indításának, illetve szükségszer átalakításának terveire. Rendkívül fontos egy oktatási intézmény számára, hogy piacképes, naprakész, gyakorlatias, jól használható tudást adjon a tanulói, hallgatói számára. Az intézmények beiskolázási sikerének a záloga, hogy olyan végzettséget tudjon nyújtani, amivel nagy eséllyel tud elhelyezkedni a végzett tanuló a munkaer piacon. A végzettség megszerzését követ en az érvényesüléssel kapcsolatos hiteles adatok nagyon fontos visszajelzést jelentenek a képz intézmények számára. A szükséges változtatásokat így lehet elvégezni az oktatási rendszerben. A life long learning, azaz az élethosszig tartó tanulás elve alapján nagy esély van arra, hogy a végzett tanuló visszatér az egykori alma materbe egy újabb szakmai végzettség, ráképzés, átképzés, kiegészítés, stb. céljából. A képzések korszer vé tétele, jó min ségének el segítése ezért minden volt tanuló érdeke is, hiszen nem lehet tudni, hogy mikor kerül vissza újra az oktatási rendszerbe. A folyamatos kapcsolattartás és segítségnyújtás az iskolák hivatása, a tanulók által szolgáltatott adatok jelent s mértékben segíthetik a képzések jöv beni formájának kialakítását olyan irányban, hogy az minél inkább megfeleljen a leend hallgatók és munkáltatóik elvárásainak. Érdemes létrehozni egy Pályakövetési Fejleszt Csoportot, amelynek minden tagintézményben van egy képvisel je. Javasolt kidolgozni egy papíralapú kérd ívet, illetve létrehozni ennek elektronikus formáját is az iskolák weboldalán, amely az adatbegy jtést hivatottak szolgálni. Az iskolák az adatszolgáltatást pedig személyes adatok nélkül elvégezhetik a honlapukon keresztül. Az adatszolgáltatás javasolt id tartama három év, a koordinátornak els sorban a végz s osztályok osztályf nökeit ajánljuk.

13.5 Konzisztens küls kommunikáció JAVASLAT: Egységesebb fellépés. Például a középiskolai felvételi tájékoztató oldalain. Pannon TISZK kommunikáció sem egységes (legnagyobb vetélytárs), így BAKONYI TISZK logoját, amelyet a diákok többsége is felismert, már szerepeltetni kellene a tájékoztatókban, mint fed márkát.

93


A szóróanyagokra is legyen jellemz az egységesség. Megvizsgáltuk az egyes intézmények leafletjeit, közös végkicsengésként elmondhatjuk, hogy hiányzik a világos Bakonyi TISZK kép, hiszen a logo feltüntetésével még nem léptünk a konzisztens kommunikáció útjára! Mi a koncepció célja? Mi a kommunikációs cél? Tegyék fel ezeket a kérdéseket, el akarja adni magát az intézmény! Hirtelenjében, oktatási szolgáltatás racionalizálása nélkül mit lehet tenni? Pozitív imázst kell kialakítani, azt hogy beszéljenek a jó dolgokról a diákok, a szül k, az oktatók. A kérd ív eredményekb l azt mondhatjuk, hogy igenes szeretnek idejárni a diákok, igenis magasra értékelték az iskolát a diákok és nem bánták meg, hogy ezt választották, s sokan azt válaszolták arra kérdésre, hogy min változtatnál: Semmin. Ezek igenis pozitív válaszok, de ezt el kell juttatni, minden érintetthez, minden kapcsolati ponthoz. Hazánkban kevésbé jellemz az, hogy pozitívan vélekedünk egyes szolgáltatásról, így át kell lépni ezt a feltételezett korlátot! Ez talán azt jelenthetné, hogy valamennyire egységesíteni kellene minden kimen kommunikációt. Igen, ez befolyásolná a függetlenségét az egyes intézményeknek, de amit feladnak a réven, megszerzik a vámon. Megnéztük Somogyi TISZK, Pannon TISZK küls kommunikációját, és még k sem valósították meg a konzisztens kommunikációt. Ez az fajta integráció els sorban a weboldalt, a szóróanyagokat, illetve a felvételi tájékoztatók anyagait érintené. A szórólapok értékelésének eredményei: Medgyaszay Int.: szép kivitelezés, látszik mindkét logo, jobb láthatóság miatt ajánljuk, hogy kevesebb szöveget tegyenek fel, illetve a sans seriffes bet ket (pl.. calibri, ariel),emellett vezessék az olvasó szemét kiemeléssel, d lt bet vel (így is nagyon nehezen értelmezhet ek ezek az információk) Faller: olvasható, világos, egyedül a kezd oldalon megjelen kalligrafikus szöveg nem megfelel , nem könny olvasni, III. Béla: jó elgondolás, kreatív megvalósulás, kirívó, merész, Öveges: nagyszer az ábrás megoldás talán ezt más intézmény is átvehetné, könnyen áttekinthet , feldolgozható, Várkerti: célnak megfelel, bár hiányzik a Bakonyi TISZK logoja, Reguly: célnak ez is megfelel, de a formátum, hogy A4-s nehezen kezelhet , össze kell hajtani, és a bet típuson is lehetne változtatni.

13.6 Civil szervezetekkel való kapcsolattartás Többen is HH/HHH gyermekekkel állnak kapcsolatban. Prevenció szempontjából jobb lenne a civil szervezeteket el re bevonni az iskola rendezvényeibe. Nyílt nap, kiállítás, megemlékezés

94


verseny ezek mind-mind olyan kategóriák, ahol egy Iparkamarai, egy gyermekvédelmi el adás is helyénvaló. JAVASLAT: További ötletnek ajánljuk, hogy vegyék fel a kapcsolatot a regionális civil szervezetekkel, úgymint a Nagycsaládosok Szövetsége, és a Vöröskereszt. Egyrészt például a Várkerti Szakiskolának tudnának szakmai gyakorlati helyet biztosítani, míg a rendszeresen jelentkez és az éves beszámolókban el bukkanó fegyelmezési problémákban is tudnák a hozzáért emberek segítségét kérni. Itt nemcsak a pszichológiai segítségnyújtást értjük, hanem a középiskolákba járóknak hasznos lenne néha önkéntes munkákban is részt venne (és ez a fajta önkéntesség néha bizony a szakmai tudásuk csillogtatásával is járna – tet fedés, hegesztés rászoruló családok számára). Az önkéntes segítség alkalmával a fegyelmezetlen fiatalok viselkedésében is változás állhat be.

13.7 Szlogen áttekintése JAVASLAT: Sok tagiskolának nincs is, küldetése, víziója, missziója, stratégiája, szlogenje. Ezeket az el nyökkel együtt át kellene beszélnie a vezetésnek. Ha ez megvan, és mindenki elfogadja ezt, akkor azokat jól látható helyen tudatni kell a honlapon az érintettekkel. t, ha megnézzük magát a Bakonyi TISZK oldalát, ott sincs egy szlogen feltüntetve. nem úgy például a Somogyi TISZK esetében így alakult: "Biztos szakmával a pályán - Megújult szakképzés a Drávától a Balatonig", Pannon TISZK esetében sincs szlogen. A TISZK honlapja is javításra szorul, nemcsak a szlogen hiányzik, hanem az egységes kép kialakítása is. Ha megnézzük a TISZK bemutatkozását akkor láthatjuk, hogy felületesen érintik a f bb témákat, a vizsgált másik két TISZK esetében vagy a TISZK formációt magyarázzák meg, vagy kiemelik a térség el nyeit oktatás szempontjából.

13.8 Tanuljunk egymástól! Best practice-k Összegy jtöttük az éves beszámolók és beszélgetések alapján a legjobb diákbarát tevékenységeket. Ezeket most megosztjuk Önökkel és ezeket át lehet venni, át lehet gondolni megvalósításukat (2. számú melléklet). JAVASLAT: Üljenek össze brainstorming jelleggel és beszéljék meg egymással (szakmacsoporton belüliek jobban megértik egymást), hogy milyen becsalogató programjaik vannak, hova lehetne fejl dni, amolyan bemutató jelleggel, eredményekkel alátámasztva. Tartsák szem el tt, hogy : 1, ha valami valahol kudarc volt az nem feltétlen az egy másik intézménynél,

95


2, valakinek újabb ötlete támad, 3, összefogás, közös fellépési lehet ség! Tanulmányírás során felfedezett jó gyakorlatok, amelyeket szintén meg lehet fontolni egyes intézményeknél. Övegesnél a szórólapban egy ábrán mutatják be a különböz képzési formákat, lehet ségeket. egy kép többet mond mint ezer szó. igen ez igaz, s t könnyebben észlelhet a kép, mint a szöveg. A szöveget sokszor el sem olvassák az érintettek. Öveges: internetes honlap, tiszta, áttekinthet , szell s, Faller: osztályf nökök által el adott „id vonat” produkció, történelmi korokat idéztek fel, nyílt nap keretén belül, szórakoztató és kellemes illetve informatív volt, Faller: esszéírás versenypályázat (nyereménnyel). ismét szóbeszédet generál, pozitív kép er södik. Faller: direkt marketing adatbázis kiépítés általános osztályf nökök között, Faller: civil szervezeti kapcsolattartás: barangoló, Faller: Ki mit tud? rendezvény meghívottak között ott volt a lokális média képvisel i (nagyobb népszer séget, pozitív visszajelzést generálva), Faller: nemzetközi iskolai kapcsolatfelvétel (német-magyar-horvát-osztrák): Turbina készítés Faller: pályázatmonitoring rendszer.

13.9 Google keres motor: Adwords, Adsense A javaslatok között már többször érintettük az internet szerepét. A következ kben a keres motorokban elhelyezett találati listákat tekintjük át. A google rendszere igen jól szabályozott. Azt vizsgáltuk, hogy bizonyos kulcsszavakra milyen találati listát ad ki a keres . Úgymond online versenyhelyzet vizsgálat. Úgy t nik ki a találatok közül, hogy Táncsics intézmény fizet a megjelenésért (avagy jól alakította ki honlapját, több kulcsszó stb.), így a Táncsics majdnem minden kategóriában az els találati oldalon végzett. JAVASLAT: Az internetes költés messze nem olyan költséges mint más tömegmédiumban való megjelenés költsége, s t a targetálhatósága (hogy kik láthatják csak a hirdetésünket ) magas. Érdemes fontolóra venni eme javaslatot, mert a diákok háromnegyed része internet el tt tölti a szabadideje nagy részét, így talán internetes kereséssel néz utána az iskoláknak. Ha jobb találati eredményt érnek el az intézmények, akkor el kel bb helyet foglalnak el, és így meggy zik a diákot, talán szül t is.

96


Így javasoljuk, hogy jobban helyezzenek el információkat a honlapon (kulcsszavak mennyisége, és min sége a honlapon), hogy minél el rébb legyenek a találatok között, vagy fordítsanak kisebb összeget Adword kampányra. Elég szezonálisan is, mikor a családok döntenek a választott intézményr l. A beírt kulcsszavak: Veszprém középiskola, Veszprém szakközépiskola, Veszprém szakiskola, Veszprém kollégium, Veszprém gimnázium.55

97

55

Jelen állapot csakis a mostani viszonyokra vonatkozik. Lehet, hogy megváltozik a rangsor mire Önök olvassák. Minden órában, percben t zsdeszer en változnak a licitek, amelyekkel el rébb lehet lépni a találati listán.


Veszprém középiskola beírásával csakis a Táncsics jelent meg az oldal alján.

39. ábra: Google találatok, F: Google

Veszprém szakközépiskola begépelésével látható, hogy egyéb más intézmények is megjelentek, de Táncsics tartja a pozícióját az els oldalon.


98


Veszprém szakiskola találati listáján már az els intézmény, Bakonyi TISZK intézmény.

oldalon megjelenik a Medgyaszay


Veszprém gimnázium begépelésénél úgyszintén megjelenik Medgyaszay az els Lovassy és Vetési Albert gimnázium mellett.


oldalon, 99


Veszprém kollégium beírásával els sorban szállásadók hirdetéseit kaptuk, de megjelent más veszprémi iskola kollégiumának hirdetése is.


13.10 Javaslatok id táv meghatározása Ezeknek a javaslatoknak az értelmezése, végrehajtása id t von maga után. Rövid távon a következ lépéseket tehetik: direkt marketing eszközök alkalmazása (adatbázis építés), alumni program kiépítése, közösségi oldal kialakítása (Facebook) Hosszútávon: szakmaprofil tisztítás, egységes kommunikáció, vízió, misszió, stratégia, civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel, honlapfejlesztés (+Google Adwords).

100


14. Összegzés A szekunder forrásokat áttekintve láthatjuk, hogy az általánosból kilép gyermekek száma csökken. És ez a tendencia nem áll meg. Az egyes középiskoláknak ezt a tényt figyelembe kell venniük, mivel szintén a NEFMI adatait felhasználva, megállapíthatjuk, hogy a 80-as évek végén és 90-es évek elején megugrott a középiskolák száma, bár ugyanilyen hullámban nem csökkent az intézetek száma, így könnyen látható, hogy a források is csökkennek majd. Az oktatási szolgáltatás, amelynek különleges tulajdonságai vannak, megfoghatatlanság, raktározhatatlanság, min ségingadozás és az egyid ben való fogyasztást. Ezen jellemz k figyelembevételével és az oktatás emberre ható jellegének kihangsúlyozásával újra kell gondolni a Bakonyi TISZK tagiskolák marketing tevékenységét. Ebben a kutatásban els sorban a kommunikációs stratégia elemekkel foglalkoztunk. A primer kutatások eredményeként a következ ket sz rhetjük le: 1. Internethasználat elterjedése a fiatalok között. Ha majdnem minden fiatal több órát tölt monitor el tt, emellett az internetes hirdetések, ha kell alkalmazni, akkor jóval alacsonyabbak mint más tömegmédiumok. a. Honlap frissítés! Mind a Bakonyi TISZK honlapja, mind az egyes iskolák honlapjai, természetesen kivételekkel, nem felel meg egy interaktív fiatalokat megcélzó informatív honlap kritériumának. 2. Internethez még javaslat: közösségi média megjelenés! (Például rákerestünk az ELTE Radnóti Öregdiákjai Facebook rajongói oldalára és 1600 tagja van. Le van védve, semmit nem láthattunk, csak a teljes jogú tagok láthatnak mindent) 3. Szakmaprofil tisztítása. 4. PR tevékenységre szükség van! nyílt nap, rendezvények, események, megemlékezések, kiállítások. Minden olyan eseményt meg kell ragadni, amely nemcsak a mostani célcsoportot, hanem minden érintettet megszólíthat (lokális média is érintetté válik, így több emberhez jut el a pozitív kép az iskoláról. 5. Best practice-k: mind a hat tagiskolánál találtunk nagyon jó megoldásokat, amelyekkel bevonzzák a diákokat. Nem rossz ötlet lenne egy ötletrohamot, vagy többet szervezni a tagiskolák vezet i között, amely során a legjobb praktikákat át lehetne adni, s t akik hasonló képzést nyújtanak, azok közös fellépéssel is élhetnek. 6. Alumni program: az el pontban már érintettük az Öregdiák szerepét, itt is hangsúlyoznánk, hogy el nyös lehet, ha a volt diákokkal felveszik az intézmények a kapcsolatot. Itt lehet szakmai gyakorlathoz juttatni a diákokat, támogatást szerezni, kiállítást szervezni. 7. Egységes, konzisztens kép kialakítása. Amíg a bakonyi TISZK tagiskolái az egy es intézmények, ebb l még profitálni is lehet, egységes fellépéssel. Mind bels , mind

101


küls kommunikációs csatornákon (oktatási tájékoztatók, molinók esetében). Hiszen a konzisztencia nemcsak meger síti mind a hat iskola imázsát, hanem felismerhet bbé válik, például közoktatási dokumentumokban.

102


Mellékletek 1. számú melléklet: Hazai oktatási körkép

103

F: http://www.nefmi.gov.hu/letolt/statisztika/okt_evkonyv_2009_2010_100907.pdf 1) Az egyes programoknál az életkort és a tipikus képzési id t a nappali képzésre vonatkozóan jelöltük – 2) Kötelez oktatás id szaka: 1998/99-es tanévt l tanulmányaikat kezd k esetén 18 éves korig tart – 3) Óvodai, általános iskola, gimnáziumi és szakközépiskolai programok magukban foglalják a gyógypedagógiai tanterv szerinti n evelést oktatást 4) Speciális szakiskolai programok: gyógypedagógiai tanterv szerinti szakiskolai oktatást jelent, ISCED 2, ISCED 3 szinten, érettségihez nem kötött szakképzési programokat tartalmaz. – 5) Gimnáziumi programok: 4(5), 6, illetve 8 évfolyamos programokat foglalja magában. – 6) Szakiskolai, szakközépiskolai programok: érettségihez nem kötött, érettségihez kötött, illetve a fels fokú szakképzési (FSZ) programokat foglalják magukban –. 7) F iskolai, egyetemi és osztatlan képzési programok –.


8) Szakirányú továbbképzés: f iskolai vagy egyetemi alapképzésben megszerzett végzettségre és meghatározott szakképzettségre épül képzés ISC5A szinten, amely újabb végzettséget nem, de speciális szakirányú szakképzettséget ad. 9) Bolognai folyamat szerinti alap- és mesterképzés.

104


2. számú melléklet: A hat intézmény tanulóinak, munkaközösségeinek, rendezvényeinek összevetése éves beszámolók alapján szempontok

bejáró diákok változása Medgyaszay István 2009: Szakképz iskola, 395 Gimnázium és 2010: Kollégium 337 index: 85%

Reguly Antal 2007/2008: Szakképz Iskola és 615 Kollégium Zirc 2008/2009: 658 2009/2010: 688

tanulmányi eredmények

2008: 3,31 2009: 303,8 2010: 3,21

munkaközösségek tárgya

száma, kiemelt rendezvények

1. osztályf nöki 2. Magyar nyelv , és irodalom 3. matematika-fizika 4. történelem 5. idegen nyelvi 6. informatikai 7. szakmai 8. biológia- földrajz-kémia 9. testnevelés-rajz-ének 10. természettudomán yos 1. osztályf nöki 2. humán tárgyak 3. természettudományi 4. nyelvi 5. szaki 6. szakmai I. 7. szakmai II. egyéb: sport és

Tavaszi Természettudományos Napok (TATU) Diáknap Az 1000 éves megye évfordulója

versenyszereplés

sport, sakk,

kollégium

van

oktatói hatáskör/ profil országos ács, bádogos

105

10. osztályosok gólyaavatója szalagavató ballagás diáknap megemlékezések játékos matematikaverseny

Megyei tantárgyi verseny OSZT SZKT Megyei sportversenyek Szavaló verseny Országos

119


szempontok

bejáró diákok változása index: 111%

Faller Jen Szakképz Iskola és Kollégium

2007/2008: 758 2008/2009:




újságírás

humán természettudományi idegen nyelvi

kisérettségi matematikából és fizikából Kémia a hadiiparban els sök avatása Mikulás-nap karácsonyi ünnepség, Magasztár el adó verseny, végz sök búcsúztatása „E számok jelent sége” kémia verseny „Keresés a neten” informatikaverseny „Nemzeti parkok” földrajzverseny Vizi világnap 9. évfolyam szakmai nap nyári táboroztatás tanévnyitó, tanévzáró október 23.

versenyszereplés

kollégium

oktatói hatáskör/ profil

Közlekedési Verseny

106

OÉTV OSZTV OFE

50 51


szempontok

bejáró diákok változása


756

Öveges Szakképz Gimnázium Kollégium

József 2007/2008: Iskola, 637 és 2008/2009: 643 2009/2010 637



testnevel szaki gépész épít s kereskedelem-marketing

3,31 2009 3,24 2010 3,24

magyar nyelv és irodalom történelem matematika-fizika angol, német nyelvi természettudományos informatikai elektro

versenyszereplés

kollégium

SZKT Megyei regionális, Országos tantárgyi Sport versenyek vészeti versenyek Honvédelmi versenyek Idegen nyelvi EU-FÓRIA vetélked OKTV Horthy-vetélked NATO-vetélked Országos Diákíró Pályázat ODE színjátszó SZAKE színjátszó csipetketábor OKTV 179 pedagógus kirándulás Arany Dániel október 6 és 23-i matematika verseny rendezvény Országos szakiskolai hangverseny Közismereti tantárgyi karácsonyi megemlékezés tanulmányi Diák-tánckar OSZTV március 15. október 6. kommunista diktatúra áldozatairól, holokausztról való megemlékezés hagyományok: Fallernap, karácsonyi ünnep, idegen-nyelvi Ki-mit-tud rendseres: Diák divat – rajpályázat szalagavató ballagás


107


szempontok

III Béla Gimnázium, Mvészeti Szakközépiskola és Alapfokú vészetoktatási Intézmény


2008/2009 509 2009/2010 474




versenyszereplés

gépész diszlexiás osztályf nöki kollégiumi tanórán kívül: tánccsoport pneumatikus vezérlések szakkör mikroprocesszoros technikák szakkör AutoCad szakkör kreatív szakkör színjátszó szakkör filmklub sport csoportok

fellépésvéradás házibajnokság kollégiumban március 15. idegen nyelvi verseny NONSTOP foci Kosár Gálát ballagás

SZÉTV megyei Ki-mit-tud Öveges informatikai verseny Országos nyomtatottáramkör tervez verseny Sportnap Balatonalmádi Megyei katasztrófavédelmi verseny

matematikai-informatika nyelvi természettudományi osztályf nöki

Aradi vértanúk Szavalóverseny 1956-os forradalom szalagavató karácsony iskolabál Kommunista diktatúra

kollégium


108


szempontok

Várkerti

szempontok





áldozata holokauszt áldozatai Béla-hét, Béla –nap 12.M kiállítás ballagás 13. M vizsgakiállítás zeneiskolai záró koncert matematika, Várkerti nap magyar DÖK nap angol, német, Szalagavató fejleszt foglalkozások, Ballagás humán Okt. 23. kémia, Márc.15. informatika Holokauszt emléknap énekkar Csipetke avató Sport nap Karácsonyi ünnepség munkaközösségek száma, kiemelt rendezvények tárgya

2008/2009: 104



versenyszereplés

kollégium


Nálunk a DÖK vezet gy jti össze a verseny eredményeket,

versenyszereplés

109

kollégium oktatói hatáskör/ profil


3. számú melléklet: Diák kérd ív

Bakonyi TISZK Diák Bakonyi TISZK Tagiskoláiba járó diákjainak számára. A kutatás eredményéhez Ti is hozzájárultok azzal, hogy meggondoljátok válaszaitokat és a nyitott kérdésekre nem csak egy szóval válaszoltok. :) Nagyon köszönjük részvételeteket! Ha elkezdtek a kérd ívet, de pont nincs id d befejezni, semmi gond, ha ugyanazon a számítógépen nyitod meg újból ott folytatod majd, ahol abbahagytad! Köszönettel, Bernschütz Mária kutató

Írja be az adatait: Keresztnév, vezetéknév Életkor Lakóhely E-mail cím Foglalkozás Iskola megnevezése Évfolyam tagozat/szak megnevezése Mi leszel, ha elvégzed? Kedves Középiskolai Diák! A kutatás eredményéhez Ti is hozzájárultok azzal, hogy meggondoljátok válaszaitokat és a nyitott kérdésekre nem csak egy szóval válaszoltok. :) Nagyon köszönjük részvételeteket! Ha elkezdtek a kérd ívet, de pont nincs id d befejezni, semmi gond, ha ugyanazon a számítógépen nyitod meg újból ott folytatod majd, ahol abbahagytad! Köszönettel, Bernschütz Mária kutató 1. Mi alapján választottad iskolánkat? Írd le válaszodat egy vagy több mondatban.

2. Ki ajánlotta azt az iskolát, ahová jársz? Kérlek, rangsorold a szerepl ket! (több válasz lehetséges)

110


Anyukád Apukád Más közeli rokon Marketing (mindenfajta hivatalos reklám) Barátok Egyéb

3. Milyen el nyöket sorolnál fel, ha az iskoládat neked kellene propagálni?

4. Mivel indokolnád a barátodnak, hogy Te jó iskolát választottál? 5. Mit kellene változtatni, hogy a másik iskolába járó barátaid idejárjanak? 6. Elégedett vagy-e az iskolával összességben? 1 Egyáltalán nem

2

3

4

5

111 Teljes mértékben

7. Mit kellene változtatni, hogy a másik iskolába járó barátaid idejárjanak? 8. Mit fejlesztenél az iskolában, ahhoz, hogy Te jobban érezd magad? 9. Szoktad ajánlani az iskolát? Ez alatt azt értem, hogy pozitívan nyilatkozni a suliról! :) Kérlek, rangsorold! ismeretlennek közeli barátoknak közeli rokonoknak oktatóknak szüleidnek

10. Milyen eszközön dicséred a sulit? (több válasz lehetséges) szóban emailben


közösségi médiában SMS-ben telefonon Egyéb

11. Kérlek, rangsorold, hogy milyen eszközön, hogyan reklámozod :) az iskoládat? szóban emailben közösségi médiában SMS-ben telefonon

12. Milyen eszközön panaszkodsz? (több válasz lehetséges) szóban emailben közösségi médiában SMS-ben telefonon Egyéb

13. Kérlek, rangsorold, hogy milyen eszközökön is panaszkodsz a suliról! szóban emailben közösségi médiában SMS-ben telefonon

14. Kinek panaszkodsz az iskoláról? Kérlek, rangsorold! ismeretlennek közeli barátoknak

112


közeli rokonoknak oktatóknak szüleidnek

15. Milyen TISZK (SZASZET) tagja az iskolád? Kérlek, nevezd meg! 16. Milyen iskolai reklámanyagot láttál már, ismersz? (több válasz lehetséges) iskolai brossúrát az alapító/névadó szobrát logot molinót faliújságot névjegyet boríték levélpapír mappát címkét logoval ellátott ajándéktárgyat szlogent kültéri táblát beltéri táblát Egyéb

17. Most CSAK azokat jelöld be az ISKOLAI reklámeszközökön belül, amelyik neked tetszett!(több válasz lehetséges) iskolai brossúrát az alapító/névadó szobrát

113


logot molinót faliújságot névjegyet boríték levélpapír mappát címkét logoval ellátott ajándéktárgyat szlogent kültéri táblát beltéri táblát Egyéb

18. Miért jelölted be ezeket? 19. Milyen Bakonyi TISZK reklámanyagot láttál már, ismersz?(több válasz lehetséges) iskolai brossúrát az alapító/névadó szobrát logot molinót faliújságot névjegyet boríték

114


levélpapír mappát címkét logoval ellátott ajándéktárgyat szlogent kültéri táblát beltéri táblát Egyéb

20. Most CSAK azokat jelöld be az BAKONYI TISZK reklámeszközökön belül, amelyik neked tetszett!(több válasz lehetséges) iskolai brossúrát az alapító/névadó szobrát logot molinót faliújságot névjegyet boríték levélpapír mappát címkét logoval ellátott ajándéktárgyat szlogent kültéri táblát

115


beltéri táblát Egyéb 21. Miért jelölted be ezen BAKONYI TISZK reklámeszközöket?

Nagyon szépen köszönjük, hogy kitöltötted a kérd ívünket!

116


4. számú melléklet: Kérd ív a tagiskolák kapcsolattartóinak

Bakonyi TISZK Tagiskolái számára A Tender Network megbízásából készítettem ezt a kérd ívet, amelyben a Bakonyi TISZK Tagiskoláinak az marketingkommunikációs tevékenységét elemezném. Kérem segítse munkámat, hogy megfelel en kitölti. Ha nem áll rendelkezésre kell id , akkor a linkre ismét rákattintva, ott tudja folytatni a kérd ívet, ahol abbahagyta. Köszönettel, Bernschütz Mária +3630-2583421

Írja be az adatait: Keresztnév, vezetéknév Lakóhely Tagiskola megnevezése 1. Mióta van ebben a pozícióban? Mikor kezdett ebben az Intézményben? Miként kezdett itt? 2. Kérem, meséljen egy kicsit az iskola történetér l. 3. Változott-e valami TISZK-é válás után? Mi változott miért? 4. Hogy alakult az utóbbi évek jelentkezésének száma?

Következ kben a marketing mix elemekre fogok rákérdezni. Ebb l is els elem a Reklám. A következ reklámozási formák tartoznak ide: reklám, PR, eladásösztönzés, személyes eladás, DM. 5. Hirdetés o Van –e fizetett hirdetésük. o Hol jelenik meg? Miért ott? 6. Lokális és országos ATL eszközök közül melyikben jelent meg? (több válasz lehetséges) helyi lap helyi tévé helyi rádió országos lap

117


országos tévé országos rádió Egyéb 7. o Internetes megjelenés mire terjed ki?(több válasz lehetséges) önkormányzati link támogatói link testvérvárosi beágyazott link saját honlap felvi.hu megjelenés iskolai beágyazott link Egyéb

8. Ki fizeti ki a hirdetéseket? önkormányzat állam Önök gazdálkodják ki pályázat Egyéb

9. Milyen eredményesek ezen hirdetések? 10. Az Önök intézményének reklámjaiban ki a célcsoport? diák (13-14) szül k önkörmányzat oktatók más érintett csoport

A következ kben a PR eszközökre kérdezek rá.

118


11. PR eszközök: nyílt nap - mennyiben felelt meg Ön szerint az Intézmény nyílt napja (itt az 1- legkisebb érték, 5- legmagasabb értéket jelenti) 1

2

3

4

5

Nincs ilyen

CÉLCSOPORT SZLOGEN MEGVALÓSULÁS EREDMÉNY

12. PR eszközök: Mennyiben felelt meg Ön szerint az Intézmény országos kiállításon (itt az 1- legkisebb érték, 5- legmagasabb értéket jelenti) 1

2

3

4

5

Nincs ilyen

CÉLCSOPORT SZLOGEN MEGVALÓSULÁS EREDMÉNY 13. PR eszközök: Mennyiben felelt meg Ön szerint az Intézmény helyi kiállításon (itt az 1- legkisebb érték, 5legmagasabb értéket jelenti) 1 CÉLCSOPORT SZLOGEN

2

3

4

5

Nincs ilyen

119


MEGVALÓSULÁS EREDMÉNY 14. PR eszközök: Mennyiben felelt meg Ön szerint az Intézmény helyi kiállításon (itt az 1- legkisebb érték, 5legmagasabb értéket jelenti) 1

2

3

4

5

Nincs ilyen

CÉLCSOPORT SZLOGEN MEGVALÓSULÁS EREDMÉNY 15. Mit gondol milyen a hírneve az iskolájának? Hogyan tudná egy mondatban összefoglalni? 16. Rendelkezik-e az iskola kitüntetésekkel? Ha vannak oklevelek, mire kapják? Kik kapják? Oktatók, diákok? 17. Mi tartozik az Intézmény arculati kódexébe? (több válasz lehetséges) boríték levélpapír névjegy molinó faxpapír, címkék, mappa logoval ellátott ajándéktárgy kültéri tábla

120


beltéri tábla Egyéb

18. Mi tartozik a Bakonyi TISZK arculati kódexébe, amelyet Önök is használnak?(több válasz lehetséges) boríték levélpapír névjegy molinó faxpapír, címkék, mappa logoval ellátott ajándéktárgy

121

kültéri tábla beltéri tábla Egyéb

19. Szájreklám Kérem, értékelje , hogy a diákok Ön szerint honnan tájékozódnak az Intézményr l. Mekkora esélyt lát eme eszközökön kiv l a szájreklámnak?

20. Ki a javasolja ön szerint, hogy az intézményt válasszák a diákok? Maguk a diákok, vagy a szül k, vagy az oktatók, illetve egyéb érintett csoport? 21. Eladásösztönzés - Kérem, ítélje meg, hogy az Intézmény mennyiben használ értékesítésösztönz eszközöket (akció, kupon, visszatérítés stb.) 22. Személyes eladás kapcsán: Konferenciákon mennyire jellemz , hogy részt vesznek az oktatók és emelik az Intézmény reputációját? 1

2

3

4

5


Egyáltalán nem

Teljes mértékben

23. Személyes eladás kapcsán: Publikációk során mennyire jellemz , hogy részt vesznek az oktatók és emelik az Intézmény reputációját? 1

2

3

4

Egyáltalán nem


24. Direkt marketing kapcsán, jelölje be kérem a megfelel választ! (több válasz lehetséges) iskolai hírlevél ALUMNI program adatbázis Egyéb

25. Melyik volt a legeredményesebb? 1

122 2

3

Hirdetés PR Eladásösztönzés Direkt Marketing Személyes eladás Szájreklám 26. Mire helyezné a f hangsúlyt, ha tehetné? 1-erre nem, 5-leginkább

4

5


1

2

3

4

5

Hirdetés PR Eladásösztönzés Direkt Marketing Személyes eladás Szájreklám A következ kben a PLACE –t, az elhelyezkedést elemzem. Fontos a szolgáltatásoknál a disztribúció, mert a fogyasztás és el állítás ugyanarra a helyre koncentrálódik 27. Milyen az Ön iskolájának elérhet sége a diákok szempontjából? 1

2

3

4

123

5

Egyáltalán nem

Teljes mértékben

28. Milyen az Ön iskolájának elérhet sége az oktatók szempontjából? 1

2

3

4


Egyáltalán nem

29. Milyen az Ön iskolájának elérhet sége más TISZK tagiskola diákjainak szempontjából? 1 Egyáltalán nem

2

3

4


30. Mit gondol, vannak párhuzamosan folyó oktatott tantárgyak?


PROCESS- az oktatási folyamat mikéntjén van a hangsúly 31. Mérik-e az elégedettséget a következ csoportok körében?(több válasz lehetséges) diákok szül k oktatók Egyéb

PEOPLE – itt els sorban az oktató személyeken, igazgatón és asszisztenseken van a f hangsúly. Az oktatásban óriási szerep jut az emberi tényez nek (oktatónak, asszisztensnek egyaránt) 32. Kérem válaszolja meg a következ kérdéseket, az Ön intézetének tekintetében: • oktatók száma • hány oktató van, ki több intézményben is tanít? 33. PRICE- A szakképzési hozzájárulásokkal foglalkozik valaki az Ön intézményében?? 34. PHYISICAL EVIDENCE - Mit gondol az Ön intézménye megfelel körülményt biztosít az oktatott tantárgyakhoz? 1

2

3

4

124

5

Egyáltalán nem

Teljes mértékben

35. PRODUCT • hogy ítéli meg a képzés eredményét? 1

2

3

4

5

Egyáltalán nem

Teljes mértékben

36. PRODUCT •el tudnak helyezkedni a diákok a munkaer piacon? 1 Egyáltalán nem

2

3

4


37. PRODUCT • munkaadók miképp nyilatkoznak az itt végzettekr l?


1

2

3

4

5

Egyáltalán nem

Teljes mértékben

38. PRODUCT • hiánypótló-e az Önök képzése a térségben? 1 Egyáltalán nem

2

3

4


39. Mit gondol, mi a szakmaprofilja mi az iskolának? Vagy mi lehetne?

40. Mit gondol, mi a versenyel nye az iskolának?

125


5. számú melléklet : Az egyes tagiskolák hivatalos honlapja Bakonyi TISZK honlap

126


III. Béla honlapja

127


Faller honlap

128


Medgyaszay honlap

129


Öveges honlap

130


Reguly honlapja

131


Várkerti honlap

132


6. számú melléklet – „Konkurens” TISZK-ek honlapjai Pannon TISZK

133


Somogyi TISZK

134


7. számú melléklet: Képek 1) Reguly Antal Szakképz Iskola és Kollégium

135


136


137


138


139


140


141


142


143


144



145


146


147


148


149


150


151


152


153


154



155


156


157


4) Öveges József Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium

158


159


5) III. Béla Gimnázium, M vészeti Szakközépiskola és Alapfokú M vészetoktatási Intézmény

160


161


162


163


164


6) Medgyaszay István Szakképz Iskola, Gimnázium és Kollégium

165


166


167


168


169


8. számú melléklet: Országos TISZK Lista TISZK-regisztráció - Regisztrált TISZK-ek keretei között m köd szakképz intézmények Nyilvántartásba vételi szám RT01-020/2008 RT02-018/2009 RT01-021/2008 RT01-025/2008 RT04-004/2008 RT04-017/2008 RT04-023/2009 RT04-003/2008 RT01-007/2008

TISZK megnevezése Békéscsaba I. Számú Térségi Integrált Szakképz Központ Berettyó-Körös Szakképzés Szervezési Társulás Békéscsabai II. Számú Térségi Integrált Szakképz Központ Békés Térségi Integrált Szakképz Központ Kecskeméti TISZK Térségi Integrált Szakképz Központ Nonprofit K.K. Kft. Bács-Szakma Non-profit Kiemelked en Közhasznú Zrt. Dél-alföldi Regionális Szakképzés-szervezési Nonprofit Z. M. Kiemelked en Közhasznú Zrt 1000 Mester Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelked en Közhasznú Kft. Somogyi TISZK Középiskola, Szakiskola és Kollégium

Régió

Cím

Nyilvántartásba vétel dátuma

Dél-Alföld

5600 Békéscsaba Szent István tér 7.

2008.11.11

Dél-Alföld

5540 Szarvas Vajda Péter utca 20.

2009.02.09

Dél-Alföld

5600 Békéscsaba Szent István tér 7.

2008.11.10

Dél-Alföld

5600 Békéscsaba Derkovits sor 2.

2008.12.02

Dél-Alföld

6000 Kecskemét Szolnoki út 31.

2008.11.26

Dél-Alföld

6000 Kecskemét Deák Ferenc tér 3.

2008.12.11

Dél-Alföld

6300 Kalocsa, Bátyai út 2.

2009.04.29

Dél-Alföld

6725 Szeged Kálvária sgt. 84-86.

2008.11.26

Dél-Dunántúl

7400 Kaposvár Csokonai u. 3.

2008.10.21

170


Nyilvántartásba vételi szám RT01-003/2008 RT04-009/2008 RT04-015/2008 RT02-011/2008 RT02-004/2008 RT03-003/2008 RT02-014/2008 RT02-005/2008 RT02-003/2008 RT04-022/2009 RT02-012/2008

TISZK megnevezése TMÖ Szent László Szakképz Iskolája és Kollégiuma (Térségi Integrált Szakképz Központ Kaposvár-TISZK Kiemelked en Közhasznú Nonprofit Kft. Alapítványi Iskolák Dél-Dunántúli Regionális Szakképzés Szervezési Társulása NKFT. Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás PANNON Szakképzés Szervezési Társulás EDU-RÉGIÓ Szakképzési Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. Észak-hajdúsági Szakképzés-szervezési Társulás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szakképzésszervezési Társulás Pálfi István Szakképzés-Szervezési Társulás Alföld Szakképz Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelked en Közhasznú Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési

Régió

Cím


Dél-Dunántúl

7100 Szekszárd Szent István tér 11-13.

2008.10.20

Dél-Dunántúl

7400 Kaposvár Virág utca 32.

2008.11.03

Dél-Dunántúl

7621 Pécs Váradi Antal utca 4.

2008.12.09

Dél-Dunántúl

8700 Marcali Rákóczi utca 11.

2008.11.28

Dél-Dunántúl

7621 Pécs Széchenyi tér 9.

2008.10.27

Észak-Alföld

5100 Jászberény Szabadság tér 1.

2008.11.10

Észak-Alföld

4080 Hajdúnánás Köztársaság tér 1.

2008.12.08

Észak-Alföld

4700 Mátészalka H sök tere 9.

2008.10.29

Észak-Alföld Észak-Alföld Észak-Alföld

4200 Hajdúszoboszló Rákóczi utca 5864. 4030 Debrecen Budai Ézsaiás utca 8/A. 5000 Szolnok Kossuth Lajos út 2.

2008.10.15 2009.02.16 2008.12.03

171


Nyilvántartásba vételi szám

TISZK megnevezése

Régió

Cím


Észak-Alföld

4400 Nyíregyháza Árok u. 53.

2008.11.25

3700 Kazincbarcika, Május 1 utca 11.

2008.11.07

3100 Salgótarján Rákóczi út 60.

2008.12.08

3525 Miskolc Városház tér 8.

2008.11.26


2009.01.20

3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 78.

2009.07.24


2008.11.26


2008.11.26


2009.01.08

3200 Gyögyös, Kócsag út 36-38.

2009.05.06

Társulás RT04-002/2008 RT04-027/2009.

NYÍRSÉGI SZAKKÉPZÉS-SZERVEZÉSI KIEMELTEN KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelked en Közhasznú Nonprofit Kft.

RT02-013/2008

Nógrád Megyei Szakképzés-szervezési Társulás

RT01-024/2008

Fazola Henrik Térségi Integrált Szakképz Központ

RT02-017/2009

Zempléni Szakképzés-szervezési Társulás

RT04-028/2009 RT01-023/2008 RT01-022/2008

Országos Rendészeti TISZK Kiemelked en Közhasznú Nonprofit Kft. Gállfy Ignác Térségi Integrált Szakképz Központ Széchenyi István Térségi Integrált Szakképz Központ

RT02-016/2009

Sajó-menti Szakképzés-szervezési Társulás

RT04-024/2009

Gyöngyös-TISZK Szakképzés-szervezési

ÉszakMagyarország ÉszakMagyarország ÉszakMagyarország ÉszakMagyarország ÉszakMagyarország ÉszakMagyarország ÉszakMagyarország ÉszakMagyarország Észak-

172



TISZK megnevezése

Régió

Nonprofit Kiemelked en Közhasznú Kft.

Magyarország

RT02-019/2009

MITISZK Szakképzés-szervezési Társulás

RT04-018/2008

ÉMOR-TISZK ZRT.

RT04-021/2008 RT04-012/2008 RT04-032/2009 RT04-006/2008 RT02-002/2008 RT04-001/2008 RT02-010/2008

Egri TISZK Kiemelked en Közhasznú Nonprofit Kft. Hatvan-TISZK Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelked en Közhasznú Kft. Összefogás-TISZK Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelked en Közhasznú Korlátolt Felel sség Társaság AGRIA TISZK Térségi Integrált Szakképz Központ Közhasznú Nonprofit Kft.

ÉszakMagyarország ÉszakMagyarország ÉszakMagyarország ÉszakMagyarország ÉszakMagyarország

ÉszakMagyarország KözépPápai Szakképzés-szervezési Társulás Dunántúl Innovatív Szakképzésért TISZK Nonprofit KözépKiemelked en Közhasznú Kft. Dunántúl Balaton-felvidék - Somló Szakképzés-szervezési KözépTársulás Dunántúl

Cím


3525 Miskolc, Városház tér 8.

2009.12.09

3200 Gyöngyös Mátrai út 36.

2008.12.15

3300 Eger Kertész u. 128.

2008.12.18

3000 Hatvan Bajcsy-Zsilinszky út 6.

2008.12.09 173

3213 Atkár, Tass puszta 0165/15.

2009.06.26

3300 Eger Eszterházy tér 1.

2008.11.28

8500 Pápa Küls -Veszprémi út 2.

2008.10.06

2900 Komárom Frigyes tér 2-3.

2008.10.31

8200 Veszprém Megyeház tér 1.

2008.11.18


Nyilvántartásba vételi szám RT03-004/2008 RT02-008/2008

TISZK megnevezése

Régió

Cím


Balaton-Budapest TISZK Társulás Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felel sség Társaság Komárom-Esztergom Megyei Szakképzésszervezési Társulás

KözépDunántúl KözépDunántúl KözépDunántúl KözépDunántúl KözépDunántúl KözépDunántúl KözépDunántúl KözépDunántúl KözépDunántúl KözépDunántúl

8000 Székesfehérvár Koppány utca 2/a.

2008.11.26

2800 Tatabánya F tér 4.

2008.11.06

8200 Veszprém Megyeház tér 1.

2008.10.31

8000 Székesfehérvár Városház tér 1.

2008.09.30

2800 Tatabánya, Réti u. 1-5.

2009.12.15

8100 Várpalota Dankó P. utca 16/VII.

2008.12.15

8200 Veszprém Szabadság tér 15.

2008.12.03

8000 Székesfehérvár, Budai út 45.

2009.12.17

8000 Székesfehérvár Várkörút 52.

2008.12.16

2400 Dunaújváros Római körút 51.

2008.12.09

RT02-006/2008

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás

RT01-001/2008

Belvárosi I. István Középiskola

RT02-020/2009 RT04-020/2008

Tatabánya-Oroszlány Szakképzés-szervezési Társulás CSILLAGSZÓRÓ Szakképzés - szervezési Közhasznú Non-profit Kft.

RT04-008/2008

PANNON TISZK VESZPRÉM NONPROFIT KFT.

RT04-030/2009

Alba Regia TISZK Közhasznú Nonprofit Kft.

RT03-006/2008 RT02-015/2008

Duna-Tisza-Rába-Körös Szakképzés Szervezési Nonprofit Közhasznú Kft FEJÉR MEGYEI SZAKKÉPZÉS-SZERVEZÉSI TÁRSULÁS

174



TISZK megnevezése

RT01-002/2008

Árpád Szakképz Iskola és Kollégium

RT01-014/2008

PETRIK TISZK

RT03-007/2009 RT04-029/2009

DPMTISZK Nonprofit Kiemelked en Közhasznú Kft. Jöv Záloga Szakképzés-szervezési Kiemelked en Közhasznú Nonprofit Kft.

RT01-008/2008

SZILY TISZK

RT01-012/2008

SZÍNES TISZK

RT04-033/2010

RT04-026/2009 RT04-031/2009

Naszály-Galga Szakképzés Szervezési Társaság Nonprofit Kiemelked en Közhasznú Kft. Corvinus TISZK Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.

RT02-007/2008

Országközepe Szakképzés-szervezési Társulás

RT01-019/2008

CSEPEL TISZK

Régió KözépDunántúl KözépMagyarország KözépMagyarország KözépMagyarország KözépMagyarország KözépMagyarország KözépMagyarország KözépMagyarország KözépMagyarország KözépMagyarország

Cím


8000 Székesfehérvár Városház tér 1.

2008.09.30

1052 Budapest Városház utca 9-11.

2008.10.31

2700 Cegléd, Malom tér 3.

2010.02.11

1204 Budapest, Pöltenberg utca 1012.

2009.10.13


2008.10.31


2008.10.31

2600 Vác, Naszály út 31.

2009.05.20

1221 Budapest, Kossuth L. u. 83.

2009.12.18

2370 Dabas Szent István tér 1/b.

2008.10.31


2008.10.31

175



TISZK megnevezése

RT01-017/2008

ÉPÍT IPARI TISZK

RT01-016/2008 RT01-005/2008 RT04-014/2008. RT04-007/2008 RT01-004/2008 RT01-006/2008 RT01-018/2008 RT01-010/2008 RT01-011/2008

Régió

KözépMagyarország KözépÉPTISZK Magyarország FVM Dunántúli Agrár- szakképz Központ, KözépCsapó Dániel Középiskola Mez gazdasági Magyarország Centrum Térségi Integrált Szakképz Központ KözépNonprofit Kiemelked en Közhasznú Kft. Magyarország KözépCentroszet Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft Magyarország FVM Kelet - Magyarországi Agrár-szakképz KözépKözpont, Mez gazdasági Szakképz Iskola Magyarország FVM Közép- Magyarországi Agrár- szakképz KözépKözpont Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Magyarország KözépGAZDASÁGI TISZK Magyarország KözépGUNDEL TISZK Magyarország KözépBETISZK Magyarország

Cím



2008.10.31


2008.10.31

1055 Budapest Kossuth Lajos tér 11.

2008.10.14

1143 Budapest Szobránc utca 6-8.

2008.12.09

1149 Budapest Angol u. 36.

2008.12.02


2008.10.13


2008.10.13


2008.10.31


2008.10.31


2008.10.31

176


Nyilvántartásba vételi szám RT03-001/2008 RT04-013/2008 RT04-016/2008

TISZK megnevezése

Régió

AZ ÉN UTAM Nonprofit Korlátolt Felel sség Társaság "Abszolút TISZK" Szakképzés-szervezési Nonprofit Korlátolt Felel sség Társaság KSZI Központi Szakképzési Intézet Közhasznú Nonprofit Zrt.

KözépMagyarország KözépMagyarország KözépMagyarország KözépMagyarország KözépMagyarország KözépMagyarország KözépMagyarország NyugatDunántúl NyugatDunántúl NyugatDunántúl

RT01-015/2008

HUMAN TISZK

RT01-013/2008

MODELL TISZK

RT03-005/2008

"Aktivitás TISZK" Nonprofit Korlátolt Felel sség Társaság

RT01-009/2008

DÉL-BUDA TISZK

RT04-025/2009

Észak-zalai TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelked en Közhasznú Nonprofit Kft.

RT02-001/2008

Vas Megyei Szakképzés-szervezési Társulás

RT04-011/2008

USUS OPTIMUS Szakképzés-szervezési Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.

Cím


1118 Budapest Villányi út 97.

2008.11.06

1126 Budapest Beethoven utca 7-9

2008.12.09

1096 Budapest Vendel utca 3.

2008.12.11


2008.10.31


2008.10.31

1211 Budapest Táncsics Mihály utca 78.

2008.12.09


2008.10.31

8900 Zalaegerszeg Kinizsi Pál út 74.

2009.05.14

9700 Szombathely Berzsenyi tér 1.

2008.09.30

9022 Gy r Teleki u. 18.

2008.12.08

177



TISZK megnevezése

RT01-026/2008

Gy ri TISZK

RT02-009/2008 RT04-010/2008 RT04-005/2008 RT04-019/2008

Régió

NyugatDunántúl GY R-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS- NyugatSZERVEZÉSI TÁRSULÁS Dunántúl Savaria TISZK Szakképzés-szervezési NyugatKiemelked en Közhasznú Nonprofit Kft. Dunántúl Nagykanizsa és Térsége TISZK Szak-szerv. Kiem. NyugatKözhaszn. Nonprofit Kft. Dunántúl SOPRONTISZK Szakképzés-szervezési Nonprofit NyugatKiemelked en Közhasznú Kft. Dunántúl

Cím


9021 Gy r Városház tér 1.

2008.12.08

9200 Mosonmagyaróvár F u. 11.

2008.11.11

9700 Szombathely Selyemrét utca 2.

2008.12.04

8800 Nagykanizsa Erdész utca 30.

2008.11.26

9400 Sopron Ferenczy János utca 60.

2008.12.15

F: http://www.nive.hu/TISZK_regisztracio/TISZK_lista/index.php?miniszterium=&rendezes=3&rendez=OK

178


Hivatkozások jegyzéke Abrudbányay Z. (2000): Marketing a Közoktatásban, PR az alapfokú m vészeti iskolában. www.momus.hu/essze/cikkek/ess018m.html 1-9. p. Bagozzi, R. (1974): Marketing as an Organized Behavior System of Exchange. Journal of Marketing. (38) 77-81. p. Balázs –Palotás: A közoktatás iránya, http://www.ofi.hu/tudastar/jelentesmagyar/balazs-eva-palotas Bayer J. (1995): Iskolamarketing. Marketing és Menedzsment. (4) 56-59. p. Booms, B.H., Nyquist, J. (1981): Analyzing the Customer/Firm Brim, O.G., Wheeler, S. (1966): Socialization After Childhood. New York: John Wiley and Sons. 57. p. Communication Component on the Service Marketing Mix. 172-177. p. Dearden, J. (1978): Cost Accounting Comes to Service Industries. Harward Business Review. (56). 132-140 p. Dr. Komáromi László:Marketing módszerek és eszközök alkalmazása a fels oktatásban , Doktori (Phd) értekezés, 2003 Fojtik J., Rekettye G.(1998): Városmarketing a weben: a magyar megyeszékhelyek. Magyar Marketingoktatók IV. Éves Konferenciája. Pécs. 195-204. p. George, W.R. (1977): The Retailing of Services: A Challenging Future. Journal of Retailing. (53). 58-98. p. http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=4&articleID=1816&ctag=articlelist&iid=1 Dr. Szabó Erzsébet írása és www.limexnet.hu/school.html alapján Kolos –Kenesei (2008):Szolgáltatásmarketing és menedzsment, Aula, Budapest Kotler, P. (1995): Strategic Marketing for Non-Profit Organizations. Englewood Cliffs, New Jersey: Prentice-Hall Inc.4.p. Kotler, Ph –Keller, K.L.: Marketingmenedzsment, Prentice House Közép- Dunántúl , http://www.oh.gov.hu/szakkepzes/szakkepzesi_iranyok 2010, letöltés ideje: 2010 12 06 Levitt, Th. (1976): Industrialization of service. Harvard Business Review. 63-74. p.

179


Lovelock (1981): Why marketing management needs to be different for services. In James H. Donnelly and Wiliam R. George (Eds.), Marketing of Services American Marketing association. 5-9. p. Lovelock, C. (1983): Classifying Services to Gain Strategic Marketing Insights. Journal of Marketing (47) 9-20 p Malhotra, N (2008): Marketingkutatás, Akadémiai kiadó, Budapest

McCarthy (1975)”Basic Marketing: A Managerial Approach," fifth edition, Richard D. Irwin, Inc., p.37 Munkaer piaci prognózis készült a Bakonyi Szakképzés Szervezési Társulás számára, 2010 május NEFMI, honlapjának felhasználásával. Részletesebben http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/hoffmann-rozsa-pisa-2009-vizsgalat, letöltés ideje: 2010-12-09 Oktatási Évkönyv, 2009/2010, http://www.nefmi.gov.hu/miniszterium/oktatasistatisztikak/oktatasi-evkonyv-2009-2010, letöltés ideje 2010-12-05 Porter, Michael E.:Versenystratégia, Akadémiai Kiadó, 2006 PROJEKTIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV, 2009, TIOP-3.1.1-09/1 kódszámú felhívásra benyújtandó pályázatához Sasser, W.E. (1976): Match Supply and Demand to Service Industries. Harward Business Review (54): 133-140. p. Shuell, T.J., Lee, C.Z. (1976): Learning and Instruction. Monterey: Brooke-Coole Publishing. 4-9. p. Singleton, J. (1974): Implications of Education as a Cultural Transmission. New York: Holt, Rinehart and Winston. 26-38. p További információ miatt keresse fel. www.pannonTISZK.hu weboldalt. Upah, G.D. (1980): Mass Marketing in Service Retailing: a Review and Synthesis of Mayor Methods. Journal of Retailing (56) 59-76. p. Veres, Z. (2003) Szolgáltatásmarketing, M szaki Könyviadó Veszprém megye hulladékgazdálkodási terve, 2004 , letöltés ideje: 2010-12-05, http://www.vpmegye.hu/hulladekgazdalkodas/vpmegye_hulladekgazd_terv.pdf Veszprém megye, friss adatok, Wikipedia http://hu.wikipedia.org/wiki/Veszpr%C3%A9m_megye, letöltés ideje: 2010-12-05

180


http://www.nefmi.gov.hu/letolt/statisztika/okt_evkonyv_2009_2010_100907.pdf 2009-ben 6,3 százalékkal csökkent Magyarország GDPje...http://www.elemzeskozpont.hu/content/2009-ben-63-sz%C3%A1zal%C3%A9kkalcs%C3%B6kkent-magyarorsz%C3%A1g-gdp-je, letöltés ideje: 2010 12 12 http://www.nive.hu/TISZK_regisztracio/TISZK_lista/index.php?miniszterium=&rendezes =3&rendez=OK

181

BAKONYI TISZK INTÉZMÉNYI MARKETING- ÉS BEISKOLÁZÁSI STRATÉGIA

Recommend Documents