BÁCSALMÁSÉRT SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET MINTAMODELL "Egészséges Bács-Kiskunért" komplex emberi erőforrás fejlesztési program TÁMOP-6.1.5/14-2015-0003
2015. szeptember Készítette: a BÖKK Nonprofit Kft. megbízásából a HBF Hungaricum Kft. 1
Írta és szerkesztette:
Dr. Csonkáné Gulyás Anett Rita
Lektorálta:
Csőke Gyula
Jóváhagyta:
Barta Tiborné Gáll Ágnes (Bácsalmásért Szociális Szövetkezet)
Közreműködtek:
Kecskésné Losonczi Gabriella Boros Rebeka Kelle István Kovácsné Antunovics Ildikó (Belügyminisztérium Szociális Szövetkezetek Programkoordinációs Iroda) Száhl Imre (Bácsalmás Város Önkormányzata)
Interjúban részt vettek:
Lehel Andrásné (Belügyminisztérium Szociális Szövetkezetek Programkoordinációs Iroda) Rideg László (Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat) Rausch Sándor (Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Moiskó Csilla (Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat) Dr. Kecskés László (Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.) Benczúr Tamás (Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.) Tóth Márta (Magyar Nemzeti Vidék Hálózat) Németh Balázs (Bácsalmás Város Önkormányzata) Barta Tiborné Gáll Ágnes (Bácsalmásért Szociális Szövetkezet, BÖKK Nkft.) Bakos Zoltán Dr. Pál László Benkő Róbert
2
Tartalomjegyzék I.
Vezetői összefoglaló ................................................................................................................................................6
II.
A szociális szövetkezeti mintamodell elkészítésének háttere ...............................................................9
III.
A Bácsalmásért Szociális Szövetkezet helyi, jogi és támogató környezete ............................... 11
Releváns környezeti háttér .................................................................................................................................... 11 Társadalmi rétegződés ........................................................................................................................................ 12 Gazdasági szerepkör ............................................................................................................................................ 12 Mezőgazdaság ......................................................................................................................................................... 13 Ipar .............................................................................................................................................................................. 14 Szolgáltatások ......................................................................................................................................................... 15 Foglalkoztatottság ................................................................................................................................................. 16 Kihívás........................................................................................................................................................................ 17 Jogszabályi háttér ....................................................................................................................................................... 17 Szociális szövetkezetek jogi háttere .............................................................................................................. 17 Az új típusú szociális szövetkezetek .............................................................................................................. 19 A szociális szövetkezetekkel kapcsolatos kormányzati cél.................................................................. 20 A szociális szövetkezetek összehasonlítása más szervezeti formákkal .......................................... 21 Intézményi háttér....................................................................................................................................................... 24 Belügyminisztérium Szociális Szövetkezetek Programkoordinációs Iroda .................................. 24 Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) és támogató hálózata ..................... 24 Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége ........................................................................................... 26 IV.
A bácsalmási modell alapjai ......................................................................................................................... 28
Szociális földprogram ............................................................................................................................................... 28 A helyi szociális földprogram ........................................................................................................................... 28 Földhasználat szabályai ...................................................................................................................................... 29 Szociális Földprogram pályázat....................................................................................................................... 30 Eredmények............................................................................................................................................................. 36 A STARTmunka mintaprogramok általános bemutatatása ...................................................................... 37 A bácsalmási STARTmunka mintaprogramok, közfoglalkoztatás bemutatása ................................ 39 A program célja ...................................................................................................................................................... 39 Működtető ................................................................................................................................................................ 40 Tevékenységek, támogatások........................................................................................................................... 40 3
Munkerőpiaci eredmények ............................................................................................................................... 50 A programok lebonyolítása ............................................................................................................................... 50 A Mezőgazdasági projektek tevékenységei ................................................................................................ 54 Értékesítés bemutatása....................................................................................................................................... 61 Együttműködő partnerek................................................................................................................................... 66 LEADER pályázat ........................................................................................................................................................ 66 Egyéb programok ....................................................................................................................................................... 67 Eredmények összefoglalása ................................................................................................................................... 67 V.
A bácsalmási szociális szövetkezet kialakítása, működése .................................................................. 71 A szövetkezeti modell összefoglalása ................................................................................................................ 71 Alapítás ........................................................................................................................................................................... 72 Szervezeti felépítés .................................................................................................................................................... 74 A közgyűlés működése ........................................................................................................................................ 78 A tagi munkavégzésre irányuló jogviszony ................................................................................................ 78 Tevékenység ................................................................................................................................................................. 80 Eszközátadás ................................................................................................................................................................ 86 A Sui Generis projekt eredménye ................................................................................................................... 88
VI.
A bácsalmási tapasztalatok, sikertényezők ........................................................................................... 90
A bácsalmási modell összefoglalása ................................................................................................................... 90 A szövetkezet SWOT elemzése ............................................................................................................................. 91 Lehetséges kockázatok, problémák a szövetkezet működése során .................................................... 92 A „siker” tényezői ....................................................................................................................................................... 94 VII.
A Bácsalmásért Szociális Szövetkezet jövőbeni lehetőségei........................................................ 100
Lehetséges tevékenységi körök......................................................................................................................... 100 Szükséges tevékenységek .................................................................................................................................... 110 Együttműködési lehetőségek ............................................................................................................................. 111 Hatóságokkal, szakmai szervezetekkel történő együttműködés .................................................... 111 Eltérő településeken egymásra épülő tevékenységekre kialakított szociális szövetkezet .. 111 Egymásra épülő tevékenységeket végző szociális szövetkezetek közötti együttműködés . 112 Hálózatosodás tematikus módon................................................................................................................. 113 Specifikus együttműködési lehetőségek a közétkeztetés tekintetében ....................................... 114 Együttműködés a helyi és térségi termelőkkel, hasonló tevékenységet végzőkkel................ 116 Együttműködési lehetőség kutatóhelyekkel, oktatási intézményekkel ....................................... 116 Együttműködési lehetőség helyi civil szervezetekkel ......................................................................... 117 Együttműködési lehetőség önkéntesekkel, gyakornokokkal ........................................................... 117 4
Forráslehetőségek .................................................................................................................................................. 117 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)....................................................... 119 Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP) .......................................................................................... 121 Vidékfejlesztési Program (VP) ...................................................................................................................... 126 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)................................................................. 133 Közfoglalkoztatási programok ...................................................................................................................... 133 NESsT ...................................................................................................................................................................... 134 Hitellehetőségek ................................................................................................................................................. 135 Javaslatok a működés megkönnyítéséhez .................................................................................................... 141 VIII.
Mellékletek ....................................................................................................................................................... 145
Bácsalmási Portéka ................................................................................................................................................ 145 Bácsalmás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2011. (VIII.4.) önkormányzati rendelete a szociális földprogramról .............................................................................................................. 147 Szociális földprogram első projektjének üzleti kalkulációja ................................................................. 152 Szociális földprogram második projektjének üzleti kalkulációja........................................................ 152 Szociális földprogram harmadik projektjének üzleti kalkulációja ..................................................... 155 Költségbecslési segédlet ....................................................................................................................................... 156 A Bácsalmásért Szociális Szövetkezet aktuális alapszabálya ................................................................ 159 Helyi termék fesztivál meghívó (LEADER) ................................................................................................... 191 Részletes bér- és járuléktábla a különböző jogviszonyok esetén ....................................................... 193 IX.
Forrásjegyzék .................................................................................................................................................. 196
5
I.
Vezetői összefoglaló
2015-ben a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. nyolc partnerrel TÁMOP forrásból támogatást nyert „Egészséges Bács-Kiskunért” komplex erőforrás-fejlesztési program című projektjére, amelynek fókuszában a megyében élő lakosság testi és lelki egészsége áll. A konzorciumi partner Bácsalmási Önkormányzati Közszolgáltatási Közhasznú Nonprofit Kft. (BÖKK Nkft.) feladata a Bácsalmásért Szociális Szövetkezeti mintamodell kialakításával az egészséges táplálkozáshoz - a helyi mezőgazdasági termények és feldolgozott termékek értékesítésével - hozzájáruló Bácsalmásért Szociális Szövetkezet kialakításának, tevékenységének, jövőbeni lehetőségeinek bemutatása más, közfoglalkoztatáson alapuló, önkormányzati tagságú szövetkezetek számára, átvehető gyakorlati szemléletű minta biztosítása számukra, valamint a települési önkormányzatok és helyi szereplők számára. A gyakorlati tevékenységek ismertetése mellett a jelen dokumentumban szereplő mellékletek (pl. gépek beszerzési költségeit tartalmazó táblázat, munkavégzésre irányuló különböző jogviszonyok bér- és járulékterheit részletező táblázatok) segédletül szolgálhatnak a tevékenységek tervezése során. A komplex programmal fejlesztendő Bácsalmási járásban található, kiváló mezőgazdasági adottságokkal és hagyományokkal rendelkező Bácsalmáson komoly kihívást jelent a magas munkanélküliség, amelyet Bácsalmás Város Önkormányzata többek között szociális földprogramjával és közfoglalkoztatási programokkal kíván csökkenteni. A város a helyi szociális földprogram, valamint a Szociális Földprogram pályázatok keretében a megvalósító BÖKK Nkft.-n keresztül a helyi rendeletben meghatározott hátrányos helyzetű célcsoport számára kollektíven művelhető földterületet, szaktanácsadást, szakképzést, valamint közfoglalkoztatás keretében történő mezőgazdasági jellegű foglalkoztatást biztosított azzal a céllal, hogy az önfoglalkoztatóvá válást elősegítse. Ezt a tevékenységet nagyobb volumenben kiegészítve Bácsalmás 2011-től a STARTmunka mintaprogramok keretében részesült közfoglalkoztatási támogatásban, melynek megítélt összege az évente folytatódó Mezőgazdasági programelem esetén 2011 és 2015 között összesen meghaladta a bruttó 450 millió Ft-ot. A több képzésen is részt vett közfoglalkoztatottak által ellátott munka során jelenleg már közel 49 ha területen szántóföldi növénytermesztésre, konyhakerti zöldségfélék termesztésére, fóliás zöldségtermesztésre, vetőmagtermesztésre, palántanevelésre, energiaültetvény telepítésre, ápolásra, feldolgozási tevékenységre, és értékesítésre került sor, amelyhez a bérek finanszírozása mellett termelő eszközök beszerzését, valamint az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott, központként működő épület felújítását is lehetővé tette a program. A tevékenységeket kiegészítik az egyéb pályázati forrásból beszerzett értékesítést, marketinget segítő eszközök is. Mivel kormányzati és helyi cél a közfoglalkoztatásban résztvevők átvezetése az elsődleges munkaerőpiacra, és ennek a folyamatnak egy köztes állomása a közfoglalkoztatás bázisán létrejövő szociális szövetkezetben történő foglalkoztatás, Bácsalmás Város Önkormányzatának részvételével, kilenc taggal 2013-ban megalakult a Bácsalmásért Szociális Szövetkezet azzal a céllal, hogy a STARTmunka mintaprogram keretében elért mezőgazdasági, feldolgozási eredményeket gazdasági formában továbbvigye; a termelt terményeket és előállított termékeket marketing eszközökkel támogassa, illetve értékesítse. A jelenleg végzett bérértékesítési tevékenység a mezőgazdasági közfoglalkoztatás során termesztett, valamint a helyi termelők által termelt terményekre és ezek feldolgozásával 6
előállított termékekre épül. Az értékesítést a Bácsalmási Portéka Szatyorközösség keretében, Bácsalmási Portéka márkanéven a szociális szövetkezeti tagok végzik a közintézményekben dolgozók, valamint a lakosság számára. A Bácsalmási Portékákat a helyi mintaboltban, rendezvényeken, interneten is meg lehet vásárolni. A helyi programok eredménye, hogy a Mezőgazdasági projekt az elmúlt években 323 fő bevonásával, évente átlagosan 65 fő megélhetéséhez járult hozzá, 2011-től az összes közfoglalkoztatási program során összesen 194 esetben írtak alá közös megegyezéssel felmondást, ami ugyanennyi számú nyílt munkaerőpiacon történő megjelenést jelentett. Emellett ezek a programok a résztvevők számára létbiztonságot, szakmai és személyiségi fejlődést, versenyhelyzetet biztosítottak, jó példával szolgáltak, közösséget formáltak. A helyi termelőkkel jó kapcsolat alakult ki, közös a részvétel a rendezvényeken, kiadványokban. A tárgyi oldalt tekintve létrejött egy 49 ha-os kertészet fóliákkal és mezőgazdasági gépparkal, egy egészségre kedvező hatású Bácsalmási Finomságokat előállító Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Üzem élelmiszer-feldolgozási berendezésekkel, egy Egészséges Bácsalmásért Mintabolt, egy utcai pavilon, valamint folyamatban van az internetes webáruház kialakítása, létrejött a Bácsalmási Portéka Szatyorközösség. További eredmény, hogy a közkonyhák jelentős kiadástól mentesültek a programban termelt nyersanyagok felhasználásával. A fenti eredmények eléréséhez elengedhetetlen a rendszerben való együttgondolkodás, a rendszerépítés, mindezek során a helyi munkavállalók adottságainak figyelembevétele. A tevékenységeket érdemes egymáshoz kapcsolódva, egymásra épülve, egymást kiegészítve kialakítani mind helyi, mind pedig térségi szinten, hogy azok összességében rendszert alkossanak. A dokumentumban részletesen bemutatjuk az alábbi, bácsalmási tevékenységek eredményességéhez vezető tényezőket: megfelelő jövedelmező tevékenység; elhivatott, lelkes, jól felkészített vezető; jó szakembergárda, képzés; együttműködő tagok; források, támogatások; kockázatvállalási hajlandóság;, üzleti terv készítése; jó együttműködés a helyi önkormányzattal, intézményeivel; önkormányzati tapasztalatok a közfoglalkoztatásban; helyi és térségi érdekek összehangolása; tulajdonosi szemlélet a szövetkezetben; szakértői támogatás; tapasztalatcsere, információgyűjtés. Ezt követően - a szociális szövetkezetek számára talán leglényegesebb részben részletesen ismertetjük a szociális szövetkezet további fejlődési lehetőségeit, mind a lehetséges, illetve szükséges tevékenységi körök tekintetében (pl. közétkeztetésben részvétel, mezőgazdasági bérmunka, helyi pénz bevezethetősége, ugyanakkor a marketing fokozása stb.), mind a kialakítható együttműködési formák tekintetében (pl. hálózatosodási lehetőségek horizontálisan és vertikálisan, speciálisan a közétkezetés tekintetében, stb.), vagy az igénybevehető források tekintetében (uniós és hazai támogatások, hitellehetőségek stb.). A szakirodalom áttekintése, valamint az interjúk alapján végül a szociális szövetkezetek jövőbeni fenntarthatóságához, működésének elősegítéséhez szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatok ismerhetők meg (pl. beszerzésekre vonatkozó szabályok stb.) Jelen mintamodell készítése során a konkrét projektcél, valamint a szociális gazdasági témakör szerteágazó volta miatt nem törekedtünk az elméleti háttér, valamint a részterületek (pl. finanszírozási oldal) teljeskörű, részletes bemutatására, inkább a témához kapcsolódó 7
konkrét esetek bemutatására, illetve a lehetőségek minél szélesebb körű ismertetésére helyeződik a hangsúly, jelezve, hogy aki egy témában részletesebben el kíván mélyülni, hol találja meg az ehhez szükséges információkat. Bízunk abban, hogy tanulmányunkat haszonnal tudja forgatni mind a szociális szövetkezeteket létrehozni, megerősíteni, mind pedig az ezt támogatni kívánó szervezetek köre.
8
II.
A szociális szövetkezeti mintamodell elkészítésének háttere
2015. januárban a 100 százalékban önkormányzati tulajdonú Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. egy nyolctagú konzorcium vezetőjeként pályázatot nyújtott be „Egészséges Bács-Kiskunért” komplex erőforrás-fejlesztési program címmel a TÁMOP-6.1.5/142015 Területi emberi erőforrás fejlesztési komplex programok támogatása c. pályázati felhívásra, amely támogatásban részesült. A program megvalósítására több mint 880 millió forint európai uniós forrás ad lehetőséget, ebben több egészségügyi és civil szervezet működik együtt. A megyei sajtóközlemény szerint Az „Egészséges Bács-Kiskunért” komplex emberi erőforrás fejlesztési program fókuszában a megyében élő lakosság testi és lelki egészsége áll. Célja, hogy a lakosság foglalkoztathatósága az alapvető életvezetési készségek elsajátításával, valamint a lelki és fizikai egészség fejlesztésével javuljon. Különösen jelentős a feladat a leszakadó térségekben, ahol a megelőző és egészségfejlesztő szolgáltatások hiányoznak, az egészségügyi alapellátás ellátottsága közepes. Az „Egészséges Bács-Kiskunért” program olyan egészségfejlesztési programok összessége, melyek hozzájárulnak az itt lakó emberek egészségkultúrájának emeléséhez, annak tudatosításához, hogy az egészség olyan alapérték, amelyért az egyén is felelősséggel tartozik, önmaga is sokat tehet érte. A projekttel a TÁMOP „Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás fejlesztés” prioritásának „A munkaerőpiaci kereslet és kínálat összhangjának javítása” és „Az egészségi állapot és a munkavégző képesség javítása” specifikus céljaihoz, valamint a Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési koncepció által megfogalmazott jövőkép (mely szerint „A folyamatos megújulásra képes fenntartható gazdasági és társadalmi környezet megteremtésével BácsKiskun megye versenyképes és vonzó térség lesz”) megvalósításához járulnak hozzá. A projekt konzorciumi partnere a Bácsalmás Város Önkormányzatának 100 %-os tulajdonában álló Bácsalmási Önkormányzati Közszolgáltatási Közhasznú Nonprofit Kft (BÖKK Nkft.)., amelynek a projekt keretében ellátandó feladatai közé tartozik a helyi szociális szövetkezet tapasztalataira épülő szociális szövetkezeti mintamodell kialakítása. Ezzel az „Egészségtudatos életmód népszerűsítése minden generációnak” pályázati célhoz, az „Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és –ellátás” specifikus célhoz járul hozzá, továbbá célja az egészséges táplálkozáshoz a helyi mezőgazdasági termények és feldolgozott termékek értékesítésével hozzájáruló Bácsalmásért Szociális Szövetkezet kialakításának, tevékenységének, jövőbeni lehetőségeinek más, közfoglalkoztatáson alapuló, önkormányzati tagságú szövetkezetek számára történő bemutatása, számukra, a települési önkormányzatok és helyi szereplők számára átvehető, gyakorlati szemléletű minta biztosítása. Jelen mintamodell nem kíván általános jellegű szociális szövetkezeti útmutatóvá válni, mivel ezt a szerepet (több korábbi tanulmány mellett) jelenleg az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. által a KoopeRáció+ projekt keretében készített Módszertani kézikönyv II – Szociális szövetkezetek az alakulástól a fenntartható 9
működésig c. tanulmány 2014. évi változata tölti be (elérhetőség: www.szocialisgazdasag.hu). Jelen mintamodell készítése során a Belügyminisztérium Szociális Szövetkezetek Programkoordinációs Iroda munkatársainak, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat vezetésének, a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. vezetőjének, Bácsalmás Város polgármesterének, az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. területi képviselőjének, a Magyar Vidék Hálózat területi referensének, a Bácsalmásért Szociális Szövetkezet vezetőjének és a bácsalmási jogi, pénzügyi, településfejlesztési, munkaügyi szakemberek észrevételei is beépítésre kerültek. A dokumentum elején a Bácsalmásért Szociális Szövetkezet működési környezetének bemutatására kerül sor, beleértve a szociális szövetkezetek jelenlegi jogi háttérének rövid ismertetését is. Ezt követően a szövetkezet működését megalapozó, BÖKK Nkft. által irányított korábbi, különböző pályázati forrásokból finanszírozott bácsalmási tevékenységek, eredmények bemutatása következik (Szociális földprogram, STARTmunka mintaprogramok, stb.), ezután a Szövetkezet megalapításának, valamint bérértékesítési tevékenységének (Bácsalmási Portéka Szatyorközösség) részletes ismertetése olvasható. Az utolsó két fejezetben a bácsalmási eredményekhez vezető tapasztalatok, okok, valamint a szövetkezet jövőbeni fejlődési lehetőségeinek bemutatására kerül sor.
10
III.
A Bácsalmásért Szociális Szövetkezet helyi, jogi és támogató környezete
Releváns környezeti háttér1 Bácsalmás Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája szerint a 2013-ban 6723 lakónépességű Bácsalmás a történelmi Felső-Bácska tájegység területén helyezkedik el, melynek egésze hagyományos elmaradottsággal küzdő, falusias jellegű terület. A város a Duna- Tisza köze déli részén, közvetlenül a szerb határ szomszédságában fekszik. Hátrányát részben a kedvezőtlen földrajzi fekvése, részben a jelentősebb, nagyobb forgalommal bíró főutaktól való távolság, a nagyarányú munkanélküliség, a fizetőképes kereslet hiánya és egyéb negatív tényezők együttes hatása okozza. Jelentős ipar a településen nem alakult ki, a délszláv konfliktus is nehezítette a város helyzetét, így a belföldi és külföldi tőke a térséget elkerülte. Emiatt a járásban a munkanélküliségi ráta igen magas.
1. térkép: Bácsalmás elhelyezkedése
Forrás: www.jaras.info.hu (Saját szerkesztés, 2015.)
1
• Bácsalmás Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) (Belügyminisztérium megbízásából készítette a TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. és a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt., 2015.)
11
Társadalmi rétegződés Bácsalmáson a társadalmi rétegződésre jellemző a lakosság elöregedése, az aktív korú, munkaképes lakosságon belüli alacsony foglalkoztatottság, az alacsony iskolázottság, egyes városrészeken belül koncentrálódó szegénység. Az Alapszolgáltatási Központ 2015-ös szakmai programjában található adatok szerint a településen, az ellátottakra jellemző és megjelenő főbb probléma típusok közül társadalmi szempontból potenciális konfliktusforrásként említhetők többek között a munkanélküliség, a szegénység, az alacsony iskolai végzettség, alacsony jövedelmek. Gazdasági szerepkör Bácsalmás város gazdasági súlyát és szerepkörét érintően említésre kerül a megyei területfejlesztési programban. Gazdasági szerepkörét tekintve a megyei program a várost és térségét az ország legelmaradottabb részei közé sorolja. A 290/2014. (XI:26.) Korm. rend. 3. számú melléklete Bácsalmás járást komplex programmal fejlesztendő járásként definiálja. A tartós munkanélküliség, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók és megyei viszonylatban a társas vállalkozások alacsony száma jellemzi a térséget. Járásszékhelyként, Bácsalmás város alapvetően saját térségét, vagy annak nagyobb részét fedi le munkaerő-piaci vonzásával. Bácsalmáson a közelmúltban sem volt jelentős az ipar szerepe, de a rendszerváltozással ez is lényegében megszűnt. A város és környéke foglalkoztatási szempontból is nagyon hátrányos helyzetben van. Munkahelyek nem létesülnek a gazdasági depresszió miatt, és ahol pedig a térség potenciállal rendelkezik, a mezőgazdaságban, nem jöhetnek létre új munkahelyek a megmerevedett termelési szerkezet miatt. A teljes gépesítettségre berendezkedett nagygazdák, nagyüzemek elsősorban a profit növelésében érdekeltek nem pedig a foglalkoztatás bővítését magával hozó szerkezeti átalakításban. Legnagyobb foglalkoztató az Önkormányzat és mellette egy-két nagyobb piaci szereplő meghatározó a településen (pl. Kähny Kft., Bácsalmási Agráripari Zrt., a 100%-os önkormányzati tulajdonú Bácsalmási Önkormányzati Közszolgáltatási Közhasznú Non-profit Kft. stb.) A településen sok mikro- és kisvállakozás található, jellemző a mezőgazdasági szereplők erős jelenléte. A foglalkoztatottak zöme inkább a közigazgatásban, szolgáltatási szektorban tevékenykedik, mintsem az iparban. A 2012-es KSH adatok alapján Bácsalmáson, a megyéhez hasonlóan a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ág területén tevékenykedik a legtöbb vállalkozás. Emellett jelentős még az építőipar; a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és a mezőgazdaság is. Bácsalmás területi adottságait nézve egyértelműen megállapítható, hogy a húzó ágazat a mezőgazdaság. Feltételezhetően az őstermelők száma 700 fő felett van a településen (IVS alapján).
12
1. ábra: 1 lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000Ft)
Forrás: TeIR
A fenti ábra jól mutatja az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték Bácsalmásra vonatkozó adatai és az országos, járási és a Bács-Kiskun megyei járásközpontok adatai közötti viszonyt, látható, hogy mind Bácsalmás városa, mind a Bácsalmási járás jóval az országos és a megyei járásközpontok átlaga alatt teljesít. Mezőgazdaság A Bácsalmási járás a bácskai löszös síkság része. A város határának nagy része az Észak-bácskai löszhát területéhez tartozik jó minőségű, csernozjom talajú szántókkal (8300 ha), de van egy kisebb része, amely a Duna-Tisza-közi Homokhátság déli nyúlványához tartozó homokos talajú térség. Mindkét talajtípus kiváló mezőgazdasági terület, amelynek eredményes művelését, és kihasználását jól mutatja a bácsalmási épített környezet. Bácsalmás külterületire jellemző a jó termőterültek magas fokú koncentráltsága. Ezen kiváló termőhelyi adottságú területeken kedvezőek a klimatikus körülmények (magas napfénytartam és hő összeg), és igen jó a csernozjom típusú talajok termőképessége is. A terméshozamok gyakran megelőzik az országos termésátlagot. A termőföldek egy része kiváló, de mára a nagy kézimunka-igényű kultúrák termesztése feledésbe merült. A nagyüzemi mezőgazdaság korában országos hírűvé vált a helyi állami gazdaság napraforgó termesztése, és a sertéstenyésztése. Ennek azonban ma már nem lehet megtalálni csak a nyomait. A mai privatizáció utáni mezőgazdasági állapotokat az egysíkúvá lett, teljes gépesítésű szántóföldi növénytermesztés (gabona (55%), kukorica (30%), olajosnövények (15%)), és a csekély méretű nagyüzemi állattartás jellemzi. Jellemző a szántóföldi növények termesztése, legfőképpen búza, kukorica, repce, napraforgó, ez kiegészül még igen csekély mennyiségű cukorrépa és burgonya területtel. Szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés, valamint a különféle vetőmagtermelés jelen van, de százalékos aránya a növénytermesztésen belül elenyésző. A valamikor híres szőlő és gyümölcs ágazat mára teljesen 13
összezsugorodott. A településen két nagy jelentősebb agrárvállalkozás, valamint számos kisebb mezőgazdasági vállalkozó és őstermelő tevékenykedik. A foglalkoztattak száma az agráriumban 331 fő (KSH, 2011.). A külföldi tulajdon nem jellemző az ágazatban. A mezőgazdasági kistermelők tőkehiány és kedvezőtlen piaci struktúra következtében nehezen tudnak alkalmazkodni. A kiváló termőhelyi adottságokra, valamint a magas szakmai tudással és tapasztalattal rendelkező helyi társadalomra támaszkodva a mezőgazdasági termék vertikum kiszélesítésével a feldolgozóipar létrehozása indokolttá vált. Ipar A KSH 2012-es adatok szerint az iparban öszesen 54 db működő vállalkozás található Bácsalmáson, melyből az építőiparban 35 db tevékenykedik. 384 fő dolgozik az ipar különféle alágazataiban, amely kb. 17%-a a település foglalkoztatottainak (1972 fő) (KSH, 2011). Domináns iparágnak számít foglalkoztatotti létszám alapján a feldolgozóipar. Az ipari foglalkoztatottak 72%-át feldolgozóipar, 21%-át az építőipar adja. Ezeken felül az vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés alágazat jelentősebb még, valamint a mezőgazdasági foglalkoztatottak (331 fő), azaz a különösebb szakképzettséget nem igénylő foglalkoztatottak között is jelentős számban találhatóak ipari foglalkoztatottak, de erről pontos adat nem áll rendelkezésre A városban hiányzik a mezőgazdasághoz kapcsolódóan a fejlett feldolgozóipar, az elégséges tőkeinvesztíció, a megfelelően szakképzett munkaerő, a piacok kiépítettsége. A város és a járás összes települése a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet alapján szabad vállalkozási zónának minősül, mely pozitív hatással lehet az itt működő, illetve betelepülni szándékozó vállalkozások számára, ugyanis a kormányrendelet értelmében az alaptámogatáson és a kiegészítő támogatásokon kívül többlettámogatást igényelhetnek. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról definiálja, hogy mit kell vállalkozási zóna fogalma alatt érteni: „4. §. (31). szabad vállalkozási zóna: a fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem, illetve bejelentés benyújtásának időpontjában a térség fejlődése érdekében, a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi számokkal lehatárolt, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség.” A betelepülő cégek konkrét adókedvezményekben részesülhetnek. Az EURO-ECO cégcsoport Jogi és Adótanácsadói Hálózatának információi szerint: „Fejlesztési adókedvezményt kaphat a zónába települő vállalkozás, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, szabad vállalkozási zóna területén megvalósított beruházás üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén. A beruházásra fordított összeg 10 éven keresztül leírható lesz a társasági adóból, annak legfeljebb 80 százaléka erejéig. Mindazonáltal az adókedvezmény érvényesítéshez, mint minden fejlesztési adókedvezmény esetén, itt is számos adminisztratív feltételnek kell megfelelni.
14
Szintén vonzó lehet egy vállalkozási zónában, hogy két évig alig kell adót fizetni a foglalkoztatottak után. A zónában felvett új munkavállaló után ugyanis az első két évben nem kell fizetni a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót a bruttó munkabér után (de legfeljebb 100 ezer forintig), míg a foglalkoztatás harmadik évében a mérték 14,5 százalékra csökken. Ezen felül a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást is meg lehet spórolni. Szociális hozzájárulási adókedvezményt persze a munkahelyvédelmi akcióterv szerint végrehajtott törvénymódosítások is biztosítanak, ott azonban tartós munkanélküliekre, szakképzetlenekre, 25 év alattiakra vagy 55 év felettiekre, és újra munkába álló kismamákra érvényesíthető a kedvezmény. Vagyis, a zónában jobban járna a vállalkozás. 2” Szolgáltatások3 A KSH 2012. évi adatai alapján Bácsalmáson a működő vállalkozások 67,75%-a (208 db) tevékenykedik a szolgáltató ágazatban. Ezek közül is kiemelkedő a kereskedelem, gépjárműjavítás (91 db vállalkozás), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet végző vállalkozás (29 db), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szektor (23 db) és a pénzügyi, biztosítási tevékenységet folytatók (18 db). A foglalkoztattak kb. 43,3%-a (ONYF, 2012.) dolgozik a szolgáltató ágazatban. A város és a járás szempontjából a turizmus jelentősége abban áll, hogy egyik kitörési pontja lehet a város gazdaságának. Bácsalmáson a turizmus a „Bácsalmás 3-tó vidéke” vonzerőre épít, a Sós-tó, a Horgásztó és a Víztározó természeti szépségére építve szeretné a jövőben odacsalogatni a látogatókat, de a város emellett számtalan épített és természeti értékkel rendelkezik. Ennek erősítésére a településen 2014 szeptemberében egy nemzetközi turisztikai konferencia is megrendezésre került. A várost és hangulatát az 1920-as években a kastélyépítészetből átvett formákkal épített, napjainkban is impozáns épületek; a sváb, német, bunyevác, horvát és roma nemzetiségek aktív hagyományőrző munkája; a Sós-tó, a Kígyós-főcsatorna és –ágai mentén kialakult természeti értékek, valamint a helyi alapanyagokból, helyben készült „Bácsalmási Finomságok” nevű termékek teszik egyedivé. A hagyományőrzés mind a lakosok helyi, nemzeti identitásának erősítése, mind pedig az ide látogató turisták szempontjából nagyon fontos, annak érdekében, hogy a város és a járás meg tudja mutatni önmagát. Bácsalmás városban több aktív hagyományőrző szervezet található. A hagyományőrzés mellett, azt kiegészítve jelentős szerepe van a népművészetnek, képzőművészetnek. Bácsalmáson található kékfestő műhely, foltvarró, kézimunka-riseliő készítő, tojáshímző, tojásfestő, ékszerkészítő, faintarziás, fafaragó, korongozó, agyagozó, grafikus, festőművész. A turizmus szempontjából fontos tényezők (turistacsalogatók) a település által kínált programlehetőségek. Bácsalmás és a járás többi települése is egész évben bővelkedik programokban (pl. Újévi koncert, Sváb bál, Országos „Így tedd rá” Nap, Bunyevác Nagy Préló, 2
http://jan.euroeco.hu/hirek-informaciok/hirek-informaciok/mik-is-azok-a-vallalkozasi-zonak Letöltve:2015.08.28 3 • Bácsalmás Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) (Belügyminisztérium megbízásából készítette a TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. és a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt., 2015.)
15
Húsvétváró Nap, Pünkösdi Testvérvárosi Napok, Népzenei Találkozó, Evetovity Antal emléknap és Horvát Nap, Kézműves alkotótábor, Rajz- és festőtábor, Nemzetközi Művésztelep, Népek-Ízek Forgataga: Bácsalmási Hagyományőrző Napok stb.) Az ágazat szempontjából – figyelembe véve, hogy alapvetően egy jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkező településről és területről lévén szó – jelentős szerepet kaphatnak a helyi termelők és termékeik. A városra és a járás többi településére is egyöntetűen jellemző, hogy a működő vállalkozások döntő többsége a szolgáltatási ágazatban tevékenykedik, valamint nem vállalkozási formában, hanem őstermelőként, családi gazdálkodóként a mezőgazdasági szektorban vannak jelen a legtöbben. A vállalkozások méretüket tekintve inkább mikro- és kisvállalkozások, középvállalkozás elvétve található, nagyvállalat pedig egyáltalán nincs a térségben. A legnagyobb foglalkoztatók maga az önkormányzatok és intézményeik. Foglalkoztatottság4 A vállalkozások alacsony száma, a jelentős tőkehiány, az ipari üzemek hiánya nagymértékben hozzájárul ahhoz a problémához, hogy térség országosan az egyik legnagyobb munkanélküliségi rátával jellemezhető. Bácsalmáson a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népesség %-ában 2015. április végén 6,71 %. A gazdasági szektor jellemzői mellett hozzájárul, hogy a lakosság képzettségi színvonala igen alacsony, nagy része a mezőgazdasági munkálatokhoz ért. Sok esetben probléma az alacsony munkavállalási kedv, és/vagy az alapvető készségek meglétének hiánya, amely egyes esetekben kapcsolódik a munkanélküli lakosság továbbképzési, átképzési hajlandóságának alacsony szintjével is. A képzett fiatalok elvándorolnak, illetve a vállalkozói kedv is igen visszafogott a térségben. A munkanélküliség fő okozója azonban a foglalkoztatók hiánya. A foglalkoztatók viszont a fizetőképes kereslet hiánya miatt nincsenek jelen. Ezen probléma feloldásához a gazdaságfejlesztés mellett szükség van a foglalkoztatási, valamint a szakképzési helyzet javítására is. Általánosságban elmondható, hogy a kimutatások alapján, a városban élők iskolai végzettsége az országos átlag alatt marad. Bácsalmáson a 2011-es népszámlálás adatai szerint az országos átlagot alapul véve, a település lakosságának megközelítőleg csak 2/3-a rendelkezik felsőfokú oklevéllel. Bácsalmás Város Önkormányzatának erős törekvése, hogy a helyi vállalkozókkal jó kapcsolatot alakítson ki és tartson fent, azáltal a településen lakó munkanélküliek könnyen és gyorsan találhatnak a szakképzettségüknek megfelelő állást. Az önkormányzat igyekszik„hídképző” szerepet betölteni a munkaerő kereslet-kínálat találkozásában. A helyi vállalkozásokkal az Önkormányzat rendszeresen tartja a kapcsolatot, személyes megbeszélések formájában annak érdekében, hogy megismerjék a vállalkozások céljait, fejlesztési elképzeléseit, munkaerő szükségleteit, ezáltal össze tudják hangolni a vállalkozói és települési fejlesztési igényeket, adott esetben segíteni tudják a vállalkozásokat a megfelelő munkaerő megtalálásában. Valószínűleg a Kecskeméti Főiskola kihelyezett Kertészeti Tagozatának megszüntetése (alacsony hallgatói létszám miatt) is arra az okra vezethető vissza, hogy annak ellenére, hogy a 4
• Bácsalmás Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) (Belügyminisztérium megbízásából készítette a TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. és a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt., 2015.)
16
talajadottságok kedveznek a kertészet ágazatnak, megfelelő munkahelyek híján nincs motiváció a tanulásra sem. Kihívás A fent említett tényezők következtében Bácsalmás Város Önkormányzata számára komoly feladatot jelent a helyi foglalkoztatás elősegítése, a munkanélküliség csökkentése, a helyi lakosság egészségi állapotának javítása, mely szándék Bácsalmás Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának „Versenyképes helyi gazdaság megteremtése, megerősítése, fejlesztése”, valamint a „Életminőség javítása, élhető vidéki városi környezet megteremtése” célkitűzéseiben jelenik meg.
Jogszabályi háttér Szociális szövetkezetek jogi háttere Európában, több országban (mediterrán országok, Dánia stb.) szociális szövetkezetek alakultak közösségi szolgáltatások kielégítésére, az önfoglakoztatásuk megvalósítására. A szociális gazdaság jellemző tevékenységeinek két nagy csoportja:
a munkaerőpiaci integráció megvalósítása, és szociális, ill. kommunális szolgáltatások nyújtása.
Ez a két tevékenység az esetek többségében nem egymástól elkülönülten, hanem egymásba ágyazva valósulhat meg, például a szociális szövetkezetek keretében5. Hazánkban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:325. §-a határozza meg a szövetkezet fogalmát: „(1) A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni.” (2) A szövetkezet tevékenysége értékesítésre, beszerzésre, termelésre és szolgáltatásra irányulhat.” A szociális szövetkezet célját a Szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény határozza meg: „14. § (1) A A szociális szövetkezet célja a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése. … 15. § (1) A szociális szövetkezetnek a természetes személy tagjain kívül helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzat), továbbá jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet lehet a tagja.” 5
Csoba Judit –Frey Mária – G. Fekete Éva – Lévai Márta – Soltész Anikó: Szociális gazdaság kézkönyv (szerk. Frey Mária) Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 2007.
17
A szociális szövetkezetek esetében a személyes közreműködés sajátos formája a közös termelésben való, a tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködés (a továbbiakban: tagi munkavégzés). A tagi munkavégzés önálló, más munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó törvény hatálya alá nem tartozó (azaz sui generis) jogviszony, amelyben az elvégzett munka ellentételezése a tagi munkavégzés arányában részben vagy egészben a tagok által közösen megtermelt javak természetben történő átadásával is megvalósulhat. Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint regisztrált álláskereső, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy létesíthet és tarthat fenn. A közfoglalkoztatási kormányzati portálon található megfogalmazás szerint „a szociális szövetkezet olyan speciális gazdálkodó szervezet, vállalkozás amely
ötvözi a gazdasági társaságok és társadalmi szervezetek előnyeit, mert a hátrányos helyzetű embereknek biztosít munkalehetőséget, és olyan szükségletek kielégítésére törekszik, melyet a piacgazdaság nem tud felvállalni.
elsődleges feladatai közé tartozik a profitszerzés, a munkahelyteremtés, emellett azonban a tagok és bizonyos esetekben hozzátartozóik szociális és kulturális igényei kielégítésére is törekszik az úgynevezett közösségi alapjából;
tagjai egyenlő joggal az egy tag – egy szavazat elvének megfelelően – részt vesznek a szövetkezet működését meghatározó döntésekben, a végrehajtás ellenőrzésében, vezetői megválasztásában;
legalább 7 alapító tag alapíthat, a vagyoni hozzájárulás megfizetésének vállalásával;
a természetes személy tagjain kívül helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása – továbbá jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet is tagja lehet;
nem természetes személy tagjainak száma nem haladhatja meg a taglétszám 25%-át, az egyes tagok vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke 15%-át, a nem természetes tagok vagyoni hozzájárulásának összege pedig nem haladhatja meg a tőke 1/3-át.” 6
A szövetkezeti tagok kötelesek a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködni, ez a kötelezettség valamennyi tagra kiterjed. A szövetkezet által szervezett munkavégzés megvalósulhat tagi munkavégzés során, munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban, önkéntes jogviszonyban (ellenérték nélkül), egyszerűsített foglalkoztatás keretében. A személyes közreműködés módozatait az alapszabályban kell meghatározni.
6
http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/sui-generis-tagi-munkavegzes-jogviszonyra-vonatkozo-tudnivalok.pdf Letöltve:2015.09.14.
18
Összefoglalva, az egyik legfontosabb megállapítás, hogy a szociális szövetkezet vállalkozás, amelynek kettős feladata van: a profittermelés és a közösségi szerepvállalás. A közfoglalkoztatás alapjain szerveződő szociális szövetkezetek alapítása és indítása az alábbi hatályos jogszabályok alapján történik:
a 2014. március 15-étől hatályos, Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) 3:325-3:367. §-ai és az Új Ptk. 3.1-3:48. §-ai; 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről (Sztv) a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 4/A. §-a.
valamint
A foglalkoztatás elősegítéséről és amunkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugíjíra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény Az egyszerűsített foglalkoztatásról szló 2010. évi LXXV. törvény Az egyes adótörvények és azzal összefüggésben egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény.
Az új típusú szociális szövetkezetek A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 2012-ben történt módosítása előtt azokat a szociális szövetkezeteket nevezték „régi típusúnak” - az iskolaszövetkezetek kivételével -, amelyeknek legalább hét, kizárólag természetes személy tagja volt. A rájuk vonatkozó részletes szabályokat a 141/2006. (VI.29.) Korm. rendelet tartalmazta. 2012. április 27-i hatállyal a szövetkezeti törvény módosult, a természetes személy tagokon kívül helyi önkormányzat, vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogis személyiségű társulása, továbbá jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet lehet tagja. (A módosítás emellett bevezette a foglalkoztatási szövetkezet fogalmát is.) Új típusú szövetkezetnek a módosítást követően létrejött szociális szövetkezeteket nevezik, ugyanakkor a gyakorlatban a megkülönböztetés szükségtelen, mivel nem jelentenek új típust a tevékenység szempontjából, ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak rájuk, csupán a tagok összetételében van eltérés. Szociális szövetkezetek alapítására 2006 óta nyílik lehetőség Magyarországon. Azóta a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége szerint (2015. júniusi adat) 2656 szociális szövetkezetet hoztak létre. A szociális szövetkezetek túlnyomó része azonban „alvó” szociális szövetkezet, mely kizárólag pályázati lehetőségek függvényében, projektek keretében folytatja működését. A Belügyminisztérium Szociális Szövetkezetek Programkoordinációs Iroda 2015. 05. 19-i prezentációja szerint a létrejött szociális szövetkezetek között 2015 áprilisában 106 db volt azok száma, amelyekben önkormányzat is alapító tag, köztük van a Bácsalmásért Szociális Szövetkezet is.
19
A szociális szövetkezetekkel kapcsolatos kormányzati cél A közfoglalkoztatási kormányzati portálon található kormányzati cél, hogy „a közfoglalkoztatásból kikerülő, munkatapasztalattal rendelkezők számára a szociális szövetkezetek a foglalkoztatás következő lépcsőfokai lehessenek a nyílt munkaerőpiac felé, illetve a közfoglalkoztatottak önfoglalkoztatóvá, szövetkezeti taggá vagy szövetkezeti alkalmazottakká válva kiléphessenek az elsődleges munkaerőpiacra”7. Ezt a célt szemlélteti a következő ábra:
Forrás: Közfoglalkoztatástól a szociális szövetkezetig c. prezentáció Belügyminisztérium Szociális Szövetkezetek Programkoordinációs Iroda, 2015. május 19.
„További cél, hogy a szociális szövetkezetek
a helyi adottságokra és az önszerveződés erejére építve hosszú távon működőképesek legyenek, így biztosítva a továbblépést – az elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedést – a közfoglalkoztatási programokban foglalkoztatottak számára,
vállalkozásként olyan valódi piaci szereplők legyenek, amelyek az értékteremtő STARTmunka mintaprogram bázisán jönnek létre, valamint a közfoglalkoztató önkormányzatok részére a programban biztosított vagyonelemeket haszonkölcsön szerződés alapján átvegyék, hasznosítsák.”8
A Belügyminisztérium keretében a közfoglalkoztatás alapjain szerveződő szociális szövetkezeteket elsősorban a kistérségi STARTmunka mintaprogramok értékteremtő, termelő 7 8
http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/szocialis-szovetkezetek Letöltve: 2015. szeptember 14. http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/tajekoztato-a-szocialis-szovetkezetekrol Letöltve: 2015. szeptember 14.
20
tevékenységet folytató programelemeire építve alapították meg. Ezek a szociális szövetkezetek a munkahelyteremtés forrásai olyan területeken ahol a hagyományos „befektetői” vállalkozói struktúrák nem minden esetben életképesek. A szociális szövetkezetek összehasonlítása más szervezeti formákkal A szociális szövetkezet más vállalkozási formákkal szembeni különbségének tisztázása érdekében a következőkben az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. által készített Módszertani kézikönyv II – Szociális szövetkezetek az alakulástól a fenntartható működésig c. tanulmányból emeljük át a következő szemléltető táblázatokat: 1. táblázat: Szervezeti formák összehasonlítása9 Legfőbb különbség
Kft.
Nonprofit gazdasági társaság
Szociális szövetkezet
Közhasznú szociális szövetkezet
Tőke
jegyzett tőke **
jegyzett tőke
vagyoni hozzájárulás
vagyoni hozzájárulás
Cél
tulajdonosok tőkejövedelm et érjenek el
hátrányos helyzetű tagjai számára munkahelyteremtés
munkahelyteremtése n túl közhasznú cél szerinti tevékenység folytatása
Alapító tagok száma
egy személy is lehet
min. 7 tag
min. 7 tag
közösségi alapképzés: tagjai gazdasági, kulturális, oktatási, szociális szükségleteinek kielégítésére; közösségi alapba helyezett vagyon nem osztható fel a tagok között*
közhasznú céljának megvalósítására fordítja, közösségi alapot nem képezhet
csak kiegészítő jelleggel folytathat
korlátozás nélkül folytathat
összes tevékenységének 60%-t nem érheti el a gazdaságivállalkozási tevékenység összes bevétele
alapításkor is kérhet közhasznú besorolást ha közszolgálati szerződést kötött és a kérelmező magánokiratban vállalja a Civil tv. szerinti közhasznúsági
alapításkor nem kérhető
Adózott eredmény
Üzletszerű gazdasági tevékenység
Közhasznú jogállás
osztalékként kifizethető
korlátozás nélkül folytathat
nem jövedelemre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatása egy személy is lehet
tagok között nem osztható fel de a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja
9
Módszertani kézikönyv II – Szociális szövetkezetek az alakulástól a fenntartható működésig c. tanulmány (Országos Foglalkoztatási Közhasznú Noprofit Kft. 2014. május 20. http://www.szocialisgazdasag.hu/uploads/modszertani_kk_0529.pdf Letöltve: 2015. szeptember 14.)
21
feltételek teljesítését *Saját kiegészítés ** Alaptőke 3 millió Ft. Forrás: Módszertani kézikönyv II – Szociális szövetkezetek az alakulástól a fenntartható működésig
Látható, hogy a szociális szövetkezet előnye, hogy korlátozás nélkül folytathat üzletszerű gazdasági tevékenységet, ugyanakkor közösségi alapjából a tagok számára juttatásokat biztosíthat, kedvező adózással. 2. táblázat: Kedvezmények összehasonlítása10 Közhasznú Közhasznú nonprofit Szociális Kft. szociális gazdasági szövetkezet szövetkezet társaság Nem kell az adót nem kell adót nincs külön megfizetni olyan adóévben megfizetni olyan kedvezmény, arányban, képzett arányban, Tao.tv. megegyezik a amilyen közösségi amilyen arányt a Társasági általános forprofit kft. arányban a alap 6,5%-a kedvezményeze adókedvezmény előírásai kedvezményeiv kedvezményeze (de minimis tt tevékenység szerint el Tao.tv. tt bevétele az támogatásna bevétele az általános összes k minősül az összes előírásai szerint bevételből adóévben!) bevételből képvisel képvisel Adómentes az iparűzési adó Nincs külön Nincs külön vonatkozásába, kedvezmény kedvezményabban az évben, helyi adóról Helyi helyi adóról amelyet nincs külön nincs külön szóló tv. adókedvezmény szóló tv. megelőző évben kedvezmény kedvezmény általános általános társasági előírásai előírásai szerint adófizetési szerint kötelezettsége nem keletkezett Teljes személyes Teljes személyes illetékmentessé illetékmentessé Illeték Nincs külön g, ha a megelőző Cégbejegyzé g, ha a megelőző törvény kedvezmény, Illetékadóévben si eljárás adóévben általános illeték tv. kedvezmény társasági illetékment társasági előírásai általános adófizetési es adófizetési szerint előírásai szerint kötelezettsége kötelezettsége nem keletkezett nem keletkezett Forrás: Módszertani kézikönyv II – Szociális szövetkezetek az alakulástól a fenntartható működésig Adózási Különbségek
Nonprofit gazdasági társaság
10
Módszertani kézikönyv II – Szociális szövetkezetek az alakulástól a fenntartható működésig c. tanulmány (Országos Foglalkoztatási Közhasznú Noprofit Kft. 2014. május 20. http://www.szocialisgazdasag.hu/uploads/modszertani_kk_0529.pdf Letöltve: 2015. szeptember 14.)
22
3. táblázat: Cégbejegyzési eljárás költségei11 Cégbírósági bejegyzési eljárás illetéke Egyszerűsített bejegyzési eljárás Normál bejegyzési eljárás Szociális szövetkezet illetékmentes Kft, zrt 50000 100000 Bt 25000 50000 Egyéni cég 15000 30000 Közzétételi költségtérítés ingyenes 5000 Forrás: Módszertani kézikönyv II – Szociális szövetkezetek az alakulástól a fenntartható működésig
A fenti táblázatokból látható, hogy a szociális szövetkezetek mellett csak a közhasznú szervezetek részesülnek társasági adókdevezményben. A különböző típusú munkavállalási jogviszonyok (Munka törvénykönyve szerinti jogviszony, közfoglalkoztatotti jogviszony, szövetkezeti tagsági jogviszony, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony) esetén aktuális adóés járulékkedvezményeket tartalmazó részletes táblázat a Mellékletek között található. A szociális szövetkezetek aktuális jogi (pl. alapítási) és adózási (pl. fordított adózás a mezőgazdasági szektorban, tagokra vonatkozó adózási részletek stb.) gyakorlati kérdéseit, a szociális szövetkezetek által igénybevehető adókedvezményeket igen részletesen taglalja a SzOSZöv honlapján található, Dr. Deák Dániel által 2015 januárjában készített Szociális szövetkezetek c. dokumentum. A szociális szövetkezetet úgy kell tekinteni, mint egy piaci vállalkozást, amelynek van egy ún. szociális „lába”, ahol az a cél, hogy a hátrányos helyzetben levő tagokat kedvezőbb helyzetbe hozza. A 2008-ban készült, Kalauz a szociális szövetkezetekhez c. kiadvány összefoglalja a szociális szövetkezetek előnyeit. „A szociális szövetkezeti forma arra a kettős igényre kínál megoldást, amely egyszerre szeretné érvényesíteni a profittermelõ gazdasági vállalkozás sikerességét és a civil világból ismert demokratikus döntéshozatali formákat, valamint a társadalmi, közösségi, szociális felelõsségvállalást. Az egy tag – egy szavazat fontos szövetkezeti elv alapján a tagok egyenlõ jogokat élveznek a döntéshozatalban, anyagi hozzájárulások mértéktõl függetlenül. Szociális szövetkezetként azonban, ellentétben egy alapítvánnyal vagy egyesülettel, a vállalkozási tevékenységbõl származó profitból a tagok – a birtokukban lévõ vagyoni hozzájárulás számához igazodóan – részesedhetnek. S hogy miért szociális szövetkezet? Mivel elsõsorban munkanélküliek és más hátrányos helyzetû csoportok életminõségének, munkakörülményeinek megváltoztatására törekszik. Emellett a bevételek egy része az úgynevezett közösségi alapba kerül, melyet a szövetkezet tagjai szociális helyzetének javítására használhat fel.”12 A szociális szövetkezetek további nagy előnye, hogy az önkormányzattól ingyenes használatba földterületet, eszközöket kaphat, amellyel jelentős beruházástól mentesül. A pénzügyi különbségek mellett tehát a leglényegesebb különbség, hogy a szociális szövetkezet keretében a leszakadó rétegek új esélyt kaphatnak az újrakezdésre, az állandó munkához 11
Módszertani kézikönyv II – Szociális szövetkezetek az alakulástól a fenntartható működésig c. tanulmány (Országos Foglalkoztatási Közhasznú Noprofit Kft. 2014.május 20. http://www.szocialisgazdasag.hu/uploads/modszertani_kk_0529.pdf Letöltve: 2015. szeptember 14.) 12 Kalauz a szociális szövetkezetekhez c. kiadvány (Magyar Népfőiskolai Társaság, 2008)
23
jutásra, az önálló egzisztencia megteremtésére. Nagyon fontos az is, hogy a szociális szövetkezet tagjaiban tulajdonosi szemléletmód jelenik meg a munkavállalói szemlélet helyett.
Intézményi háttér Belügyminisztérium Szociális Szövetkezetek Programkoordinációs Iroda 2012. december 19-én a Belügyminisztérium (BM) keretei között létrejött a közfoglalkoztatás bázisán alakuló, új típusú szociális szövetkezetek működési és jogi támogatási feltételeinek kialakítását, javítását célzó - elsősorban minisztériumok közötti koordinációs feladatokat ellátó Szociális Szövetkezetek Programkoordinációs Iroda (a továbbiakban: Iroda). Az Iroda feladata elsősorban a szociális szövetkezetek működési és jogi támogatási feltételeinek javítása, továbbá a közfoglalkoztatás alapjain szerveződő szociális szövetkezetek megalakításának lehetőségét magukban hordozó programtervek vizsgálata, előzetes szűrése, tájékoztató értekezletek megtartása. Az új típusú szociális szövetkezetek gazdasági koncepciójának jóváhagyását követően olyan jogszabályi környezet került kialakításra, amely biztosítja, hogy az önmagukért tenni akaró hátrányos helyzetű állampolgárok, önfoglalkoztatásukhoz fenntartható módon tudjanak szociális szövetkezeteket létrehozni. A BM Szociális Szövetkezetek Programkoordinációs Iroda szakmai tanácsadással elősegíti a közfoglalkoztatás bázisán alakuló szociális szövetkezetek létrejöttét, együttműködik a források biztosításában, ellátja a közfoglalkoztatási forrásból származó eszközátadással érintett szövetkezetben az állami képviselői feladatokat.13 A Belügyminisztérium Közigazgatási Államtitkárságán dolgozó munkatársak elsődleges feladata a közfoglalkoztatás – jellemzően az értékteremtő kistérségi STARTmunka mintaprogramok – alapjain szerveződő szociális szövetkezetek megalakulásának elősegítése, működésükhöz és hosszú távú fenntarthatóságukhoz szükséges feltételrendszer és jogszabályi környezet kialakításának elősegítése az érintett szaktárcák, szervek, szervezetek tevékenységének koordinációjával.14 Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) és támogató hálózata A szociális szövetkezetek létrehozásának és fenntartható működtetésének támogatásában széleskörű hazai tapasztalattal és komoly szakmai szereppel rendelkezik az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft, mely alkalmassá tette arra, hogy a szociális szövetkezeteknek szakmai háttértámogatását biztosító Kooperáció+ (TÁMOP-2.4.3. E-13/1 „Szociális gazdaság és a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetek
13
Belügyminisztérium Szociális Szövetkezetek Programkoordinációs Iroda jött létre c. sajtóközleménye (2014. február 12. http://www.toosz.hu 14 http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/tajekoztato-a-szocialis-szovetkezetekrol Letöltve: 2015. szeptember 14.
24
kapacitásfejlesztését célzó programok megvalósításával összefüggő szakmai fejlesztések” címmel) kiemelt projekt feladatait ellássa. Foglalkoztatás elősegítésében betöltött szerepe:
1992 – től foglalkoztatási (kísérleti) programok támogatása 2005 – től a szociális gazdaság elterjesztése (ROP – 3. 2. 3 . program) 2007 – től szociális szövetkezetek létrehozásának ösztönzése, komplex támogatása 2010 – 2011 . KoopeRáció projekt (TÁMOP – 2. 4 . 3 . – B – 1 / 09) 2012-2015. Kiemelt projekt a szociális gazdaságban működő szervezetek szakmai támogatására (TÁMOP – 2. 4 . 3 . E . )
Szolgáltatásainak célcsoportja: a szociális szövetkezetek alapítása iránt érdeklődő természetes személyek, önkormányzatok, a TÁMOP-2.4.3-D-1,2-13/1,2 pályázaton nyertes szociális szövetkezetek, illetve a partnerség elve alapján a projektgazdák környezetében működő vállalkozások, a szociális gazdaság egyéb szereplői. 15 Az OFA tanácsadói és mentori hálózatot hozott létre a szociális szövetkezetek tájékozottságának növelésére. A tanácsadók és mentorok területi és tematikus megoszlásban nyújtanak segítséget a szövetkezeteket alakító csoportoknak. Térítésmentes szolgáltatásaik:
szakmai rendezvények tartása irodai és helyszíni tanácsadás közvetlen ügyfélkapcsolat biztosítása külső szakértők igénybevételének lehetősége (pénzügyi, jogi, üzleti tervezés, marketing, felnőttképzési területen)
Az OFA a szociális szövetkezetek támogatására módszertani kézikönyveket dolgozott ki:
Társadalmi vállalkozások mentorálásának kézikönyve Módszertani kézikönyvek (I-II.) szociális szövetkezetek számára (Szociális szövetkeztek az alakulástól a fenntartható működésig)16
Az OFA a Sui Generis Támogatási Program keretében hazai forrást nyújtott szociális szövetkezetek számára a kormányzati foglalkoztatáspolitikai célok megvalósítása érdekében. A Program célja:
Új típusú szociális szövetkezetek támogatása annak érdekében, hogy tagi munkavégzésre irányuló (Sui Generis) jogviszony keretében minél több, a célcsoportnak megfelelő egyén kapjon lehetőséget a szociális szövetkezet keretei közötti munkavégzéshez. Térítésmentes szakmai háttértámogatás biztosításával a fenntartható működés megalapozása.
15
dr. Csáky Gyopár: OFA KoopeRáció+ projekt nyitórendezvénye és regionális műhelymunka szociális szövetkezetek számára c. prezentáció (Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.május 6.) 16 dr. Nagy Anita: A szociális szövetkezetek működésének jogszabályi háttere, a sikeres működés feltételei c. prezentáció (Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2015.május 18.)
25
A program keretében nyújtott pályázati lehetőséget részletesebben az V. fejezetben mutatjuk be a bácsalmási tevékenységek kapcsán. Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége A Szociális Szövetkezetek Országos Szövetség (SZOSZöv) 2010 áprilisában alakult 17 szociális szövetkezet részvételével (jelenleg 44 tagja van). A Budapesten irodát fenntartó Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége más érdekképviseletekkel együttműködésre törekedve vállalja a szociális szövetkezeti érdekek képviseletét és érvényesítését a jogalkotásban és más állami döntések meghozatalában. Küldetésként fogalmazta meg a szövetkezeti modell népszerűsítését, a szövetkezetek képzését, a szövetkezetek támogatását a helyi közösségek fenntarthatóságának biztosításában. A SzoSzöv a következő segítséget tudja nyújtani, konzultáció, képzés, tanácsadás, fejlesztés, érdekvédelem témakörben, valamint szövetkezetek megalakulásához: 1.) Információt tud adni a szociális szövetkezetek szerepéről a szociális gazdaságban elméleti felkészülés a szövetkezeti működés megértésére 2.) A felmerülő kérdéseket, mind elméleti, mind gyakorlati szempontból megválaszolja. 3.) Megszervezi, hogy a legközelebbi szociális szövetkezetet meg tudják látogatni és gyakorlati tapasztalatot tudjanak szerezni a szociális szövetkezet müködéséről. 4.) Segít olyan tevékenységek megtalálásában, kialakításában, amelyek fenntartható foglalkoztatást tudnak biztosítani. 5.) Segítséget nyújt a tevékenységek üzleti terveinek kidolgozásában. 6.) Segíti és támogatja, hogy az alapító tagok szándékának jogszabályoknak) megfelelő alapszabályt tudjanak összeállítani.
leginkább
(és
a
7.) Tanácsot ad a bírósági bejegyezéshez, ha szükséges biztosítja a formanyomtatványokat, ajánl jogászt a bejegyzéshez. 8.) Képzést biztosít a szociális szövetkezet közösségi vállalkozásához, szövetkezet közösségépítéséhez, a szövetkezetben dolgozók munkavállalási készségeinek fejlesztéséhez. 9.) A http://szoszov.hu weblapon keresztül folyamatosan információkat nyújt a szövetség híreiről, a szövetkezeteket érintő hírekről. 10.)A
[email protected] levelező listára fel lehet iratkozni és információt lehet cserélni a többi működő szövetkezettel, megbeszélni, egyeztetni lehet a szövetkezeteket érintő kérdéseket. 11.) A szövetkezetek érintő kérdésekben a SzOSzöv utána jár a problémás helyzeteknek, állásfoglalást alakít ki, hivatalos szervek állásfoglalását kikéri, a szövetkezetek érdekében érdekképviseleti tevékenységet lát el. 12.) Szervezi a kapcsolatokat a szociális szövetkezetek között, mind emberi, mind szakmai, 26
mind üzleti együttműködések vonatkozásában. 13.) Támogatást ad a szövetkezeti elvek szerinti napi működés kialakításához, a demokratikus működési gyakorlat megvalósításához. 14.) Valamint mindazoknak a céloknak az elérésében támogatást nyújt az alakuló szövetkezetek, amelyek a SzoSzöv alapszabályában rögzítve vannak. 17
17
A Szociális Szövetkezetek Országos Szövetségének (http://www.szoszov.hu/szovetsegrol Letöltve: 2015. szeptember 15.)
(SzOSzöv)
bemutatása
27
IV.
A bácsalmási modell alapjai
A bácsalmási, közfoglalkoztatásra épülő szövetkezeti modell mezőgazdasági tevékenységének alapját alapvetően két tényező, forrás jelenti: A) Szociális földprogram és helyi megvalósulása B) STARTmunka mintaprogramok és a helyi közfoglalkoztatás. A fenti alapokhoz járul még hozzá kiegészítésként egy LEADER pályázat is.
Szociális földprogram A helyi szociális földprogram A helyi foglalkoztatás javítása érdekében, a tevékenységek megalapozásához Bácsalmás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megalkotta 25/2011. (VIII.4.) önkormányzati rendeletét a szociális földprogramról. A helyi szociális földprogram célja:
a család, mint szociális és gazdasági egység jövedelemszerző képességének erősítése, a szociálisan hátrányos helyzetű inaktív, alacsony jövedelmű emberek gazdasági aktivizálása értékteremtő munka lehetőségének biztosításával, munkavégzésre nevelés, a programban résztvevők jövedelemszerző képességének javítása.
A program szervezője és működtetője: a Bácsalmási Önkormányzati Közszolgáltatási Közhasznú Nonprofit Kft., a működtetés a program Szervezeti és Működési Szabályzata alapján történik. A helyi rendelet szerint a programban az a személy vehet részt, akinek esetében az alábbi feltételek együttesen fennállnak:
Bácsalmás városban lakóhellyel rendelkező bérpótló juttatásban részesülő vagy munkaügyi kirendeltségnél regisztrált álláskereső, növénytermesztésre, kertészetre alkalmas minimálisan 1 évre saját használatban álló kerttel, földterülettel (a továbbiakban: kert) rendelkezik nyilatkozatban kötelezettséget vállal arra, hogy a kollektíven végzett termelésben szerzett munkatapasztalatait saját használatú kertjében hasznosítja, családjában az l főre jutó jövedelem a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos legkisebb öregségi nyugdíjminimum 2,5-szörösét nem haladja meg.
A kedvezményezettek viszonylag tág körén belül preferálják a következő mutatóval, mutatókkal rendelkezők kiválasztását, illeszkedve azon célhoz, hogy a programon keresztül a szociálisan hátrányos helyzetű emberek megélhetését, önálló egzisztenciájuk növelését segítsük elő:
gyermeket nevelő családosok, roma családok, tartós munkanélküliek, szociálisan hátrányos helyzetű inaktívak, 28
megváltozott munkaképességűek, többszörösen hátrányos helyzetben lévők
A programba bevont célcsoportra jellemző, hogy többszörösen terhelt élethelyzetben vannak. Hosszabb ideje vannak kisebb-nagyobb megszakításokkal a munkanélküliség állapotában, motiválhatóságuk azonban felkelthető. Bácsalmás Város Önkormányzata közel 49 ha földterületet, adott át térítésmentesen haszonkölcsön szerződés keretében a BÖKK Nkft-nek, kizárólag a munkahelyteremtést célzó földprogram céljára. A helyi szociális földprogram biztosítja a szükséges földterületet a később ismertetésre kerülő Szociális földprogram pályázatok megvalósításához, valamint a STARTmunka mintaprogramok Mezőgazdasági projektjéhez. Földhasználat szabályai A Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási portálján található tájékoztató szerint „a közfoglalkoztatóknak elsősorban a saját tulajdonukban álló földterületen, telken kell megvalósítaniuk a közfoglalkoztatási programot. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) 2014. január 1-jétől hatályos szabályai szerint a települési önkormányzatok a tulajdonukban álló, illetőleg a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFA törvény) szerint ingyenes vagyonkezelésükbe adott földek, valamint az 1 hektárnál nem nagyobb területű tanyák kivételével föld használatának, hasznosításának jogát nem szerezhetik meg. A Földforgalmi törvény 40. § (1) – (5) bekezdése szerint haszonbérlet, feles bérlet, részesművelés vagy szívességi földhasználat jogcímen alapuló földhasználati jogot csak földműves, mezőgazdasági termelőszervezet, erdőbirtokossági társulat, agrárágazathoz tartozó köznevelési feladatot ellátó vagy felsőoktatási intézmény, illetőleg bevett egyház vagy annak belső jogi személye szerezhet. A Földforgalmi törvény 70. § (2) bekezdése szerint a 2013. december 31-éig megkötött haszonbérleti szerződések módosítására – ha a szerződés módosítása a fölhasználati jogosultság időtartamának meghosszabbítására vagy a haszonbér mértékének a csökkentésére irányul – az önkormányzatok esetében nincsen lehetőség, új haszonbérleti szerződést pedig nem köthetnek (mivel a Földforgalmi törvény 40. § (1)-(5) bekezdésében nincsenek nevesítve). A 2013. december 31-éig megkötött – ingyenes – haszonkölcsön szerződések pedig legkésőbb 2014. december 31-éig maradnak hatályban, új haszonkölcsön szerződést szintén nem lehet kötni. Az NFA törvény 22. § (1) bekezdése csak kötelező önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése, szociális földprogram vagy közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából teszi lehetővé a föld ingyenes önkormányzati vagyonkezelésbe adását, ezeknek a céloknak nem felel meg a szociális szövetkezet használatába történő átadás, ezért a Nemzeti Földalapból ingyenes önkormányzati vagyonkezelésbe adott földet az önkormányzat nem tudja a szociális szövetkezet használatába adni. (A szociális
29
szövetkeztek a mezőgazdasági tevékenységükkel ugyanis végső soron profit elérésére törekednek.)”18 Közfoglalkoztatási hasznosítás A közfoglalkoztatási kormányzati portálon található tájékoztatás szerint „az NFA az egyes Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket helyi önkormányzatok részére, közfoglalkoztatási program vagy szociális földprogram megvalósítása céljából ingyenesen legalább 2 évre, legfeljebb 15 évre vagyonkezelésbe adhatja. Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek közül termőföldek és mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából önkormányzati vagyonkezelésbe adásról évente hirdetményt jelentet meg. Bővebb információ az aktuális hirdetményekről az NFA honlapján (www.nfa.hu), a Felhívások alatt található. Kapcsolódó jogszabályok:
2010. évi LXXXVII. törvény a Nemzeti Földalapról 263/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek szociális földprogram megvalósítása céljából az önkormányzatok számára történő ingyenes tulajdonba vagy vagyonkezelésbe adásának szabályairól 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról 1718/2014.(XII.5.) Korm. határozat 1290/2014.(V.5.) Korm. határozat 1469/2013.(VII.24.) Korm. határozat 1142/2013.(III.21.) Korm. határozat 1271/2012.(VII.27.) Korm. határozat.”19
Szociális Földprogram pályázat Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő évente pályázati kiírást hirdet közfoglalkoztatással egybekötött szociális földprogramok megvalósításának támogatására. 1. „A szociális földprogram a helyi munkanélküliség kezelésében, a foglalkoztatás elősegítésében, különösen a hátrányokkal sújtott társadalmi csoportok esetében, valamint a feketegazdaság visszaszorításában jelentős szerepet kíván betölteni. A szociális földprogram hozzájárul
a területi hátrányok mérsékléséhez; a helyi társadalmi és gazdasági jólét javításához, a fenntarthatóság megteremtéséhez; a Kedvezményezettek aktivizálásához, a foglalkoztathatósági szintjük javításához; a hátrányos helyzetű emberek, elsősorban romák megélhetésének, életminőségének javításához;
18
http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/a-foldhasznalatra-vonatkozo-szabalyok Letöltve:2015. szeptember 14. http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/nemzeti-foldalapba-tartozo-foldreszletek-hasznosithatosagakozfoglalkoztatasi-programokban Letöltve: 2015. szeptember 14. 19
30
a termelési és értékesítési folyamat tervszerű kialakításához,- beleértve az önellátási képességet, a piaci értékesítést és a fenntarthatóságot.
A szociális földprogram - a roma nemzetiségi önkormányzatokkal, a civil és egyházi szervezetekkel, és non-profit gazdasági társaságokkal, szociális szövetkezetekkel történő közös munka által - fokozza a helyi társadalom együttműködését és összetartozás tudatát. 2.
A közfoglalkoztatással egybekötött szociális földprogram célja a szociális földprogram működtetése az állam közfoglalkoztatásra irányuló törekvéseivel összhangban: a nyilvántartott álláskeresők, elsősorban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban résztvevők munkavállalásának elősegítése, az értékteremtő munka biztosításával közfoglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében.”20
A program három kategóriában kerül meghirdetésre:
„A” komponens: Közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó szociális földprogram alprojekt keretében a nyilvántartott álláskeresők munkavállalását, „B” komponens: Eszközbeszerzési- és fejlesztési alprojekt keretében a mezőgazdasági termelést is folytató szervezetek piacra jutását elősegítő eszközök fejlesztését, „C” komponens: Kertkultúra és kisállattartási alprojekt keretében a résztvevők saját háztartásgazdaságuk, kertkultúrájuk művelésében történő munkatapasztalatának kialakítását, elősegítő projekteket támogatják.
A Szociális földprogram pályázati kiírásaira az elmúlt évek során a BÖKK Nkft. az alábbi négy pályázatot nyújtotta be. Pályázati felhívás
Pályázati azonosító
Projekt címe
Megítélt támogatás
Saját forrás
Összesen:
SZOC-FP11
SZOC-FP-110113
Szociális földprogram Bácsalmáson
3 300 000 Ft
800 000 Ft
4 100 000 Ft
SZOC-FP13-A
SZOC-FP-13-A0044
Szociális földprogram Bácsalmásért
2 000 000 Ft
540 000 Ft
2 540 000 Ft
SZOC-FP14-B
SZOC-FP-14-B0006
A 'Bácsalmási Finomságok' piacra segítése az Egészséges Bácsalmásért Program keretében
2 760 000 Ft
745 200 Ft
3 505 200 Ft
SZOC-15ALT-EBF2
SZOC-15-ALTEBF-2-0021
Szociális AgrárgazdálkodásiSzociális Földprogram, Eszközbeszerzési és Fejlesztési Alprojekt Összesen:
2 600 000 Ft
0 Ft
2 600 000 Ft
10 660 000 Ft
2 085 200 Ft
12 745 200 Ft
Forrás: BÖKK Nkft.
20
Szociális földprogram SZOC-FP-15-KOZ Pályázati felhívás (2015.január 29.)
31
A projektek tevékenysége: Pályázati azonosító
Megvalósítás időtartama
Tevékenység
Bevont személyek
Beszerzések
SZOC-FP-110113
2011.10.14.2012.06.30
közösségi földművelés és saját használatú kiskertek megművelése
13 fő
Háromfejes eke, kombinátor, tárcsa (munkagépek beszerzése), dologi kiadások (vegyszer, vetőmag, mezőgazdasági munkák, anyagköltség)
SZOC-FP-13A-0044
2013.07.01.2014.06.30
25 fő
6 soros kultivátor
SZOC-FP-14B-0006
2014.07.01.2015.04.30
1. konyhakerti zöldségtermesztés 2. fóliás palántanevelés, növénytermesztés 3. feldolgozás, funkcionális élelmiszer termékek előállítása 4. saját használatú kiskertek megművelése árusítóhelyek létesítése, felújítása
0 fő
laptop operációs rendszerrel, pépesítő kutter, elárusító standok, reklámtáblák, 10 db polc került beszerzésre "Stelázsi" bemutatásra, vidéki üzletekben árusításra
SZOC-15-ALTEBF-2-0021
2016. 01.012016. 04. 30.
eszközbeszerzés
0 fő
szárítógép
Forrás: BÖKK Nkft.
A BÖKK Nkft. költségvetésből nyújtott támogatás célja tekintetében adólevonási joggal nem rendelkezik, tehát a bruttó költségek elszámolására jogosult. A Szociális földprogram projektjei két részből állnak: - egyrészt a Szociális földprogram által nyújtott támogatásból a helyi Földprogram által biztosított földterületen beszerzésre kerülnek a munkaeszközök, ugyanakkor előírás szerint - a projekthez kapcsolódóan közfoglalkoztatottakkal biztosítják a szükséges munkaerőt, akik bérének és kapcsolódó terheinek finanszírozása a közfoglalkoztatási program keretében történt. Az első két bácsalmási pályázatot még a fenti előírásoknak megfelelően alakították ki, ugyanakkor a két egymást követő évben sikeresen lebonyolított Szociális földprogram pályázattal (amely a kritériumot jelentette) lehetőség nyílt arra, hogy a harmadik Szociális földprogram pályázat során a már működő Mezőgazdasági projekthez kapcsolódóan eszközöket lehessen beszerezni foglalkoztatási projektelem vállalása nélkül. A negyedik pályázat, amelyről nemrég született pozitív támogatói döntés, szintén csupán eszközbeszerzésre irányul. 32
A szociális földprogramon alapuló közfoglalkoztatás során a végső soron önfoglalkoztatásra irányuló elvi elképzelés az alábbiakban foglalható össze:
Forrás: saját szerkesztés
A közfoglalkoztatási programok értékteremtő programelemeinek egyik fontos eleme a célcsoporttagok elsődleges munkaerőpiacra való segítése. 1. A közösségi földművelés jó lehetőséget ad arra, hogy a valamikor aktív mezőgazdasági tevékenységet folytatott és mára reményét vesztett réteg újra visszaintegrálódjon a tevékenységbe. A fiatalok – akik már otthon nem láttak pozitív példát – szintén elleshetik az idősebbektől a termelési fortélyokat. A hosszú időn át közfoglalkoztatásba kényszerülők önbecsülése alacsony, rendkívül önállótlanok, a jó példa és a termelés sikere tartást és reményt ad ezeknek a halmozottan hátrányos helyzetű munkavállalóknak. 2. Az önállóvá válás folyamatának egyik első lépése lehet a munkavállalók ösztönzése saját kertjeik megművelésére. Ehhez támogatást adhat a foglalkoztató gépi munka, szaporító anyag, kemikáliák biztosításával, illetve szakmai háttérrel, segítséggel. A Szociális Földprogram pályázatok alap komponensének a saját használatú kertek megművelése kötelező eleme. 3. A foglalkoztató a felesleg megvásárlásával már plusz jövedelemhez is segítheti a hátrányos helyzetű célcsoporttagokat, akik a saját ellátásukhoz szükséges alapanyagok egy részét maguk állítják elő. 4. A részesművelés átmenet a közösségi földművelés és az önálló gazdálkodás között, hiszen itt a talaj előkészítő gépi munkák, a vetés és a növényvédelem közösségi alapon, míg a gyommentesítés, betakarítás családi gazdálkodás révén valósul meg, önkormányzati tulajdonú földterületen. 33
5. A saját földtulajdonnal vagy földhasználati joggal rendelkezők teljesen önállóvá válása első lépcsőben integrátori segítséggel valósulhat meg. A közfoglalkoztatottak zöme nem rendelkezik azokkal a feltételekkel, amelyek az önállósodáshoz szükségesek (saját tőke, szakmai tudás, önbizalom, önálló döntési készség, stb). Integrátori háttérrel a termelés eredményessége biztosabb. 6. A szakmai háttér biztosítása mellett fontos a célcsoporttagok önképzése és képzésekbe, tanfolyamokba való beszervezése. A foglalkoztatottak közül többen vettek részt mezőgazdasági munkás, zöldségtermesztő-feldolgozó, valamint aranykalászos gazda képzéseken. 7. Fokozatos tovább fejlődéssel elérhető, hogy a célcsoporttagok egy része önálló gazdálkodóvá: őstermelővé, mezőgazdasági vállalkozóvá válik, biztos piaci alapú jövedelmet teremtve ezzel önmagának és családjának. A Szociális földprogram keretében a működtető BÖKK Nkft. a támogatott számára biztosítja a kollektíven művelendő földrészletek esetében:
a programhoz szükséges földterületet, szaktanácsadás igénybevételét, szükség esetén szakképzést, közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatását. a növénytermesztéshez szükséges gépi munkák elvégzését, szaporítóanyagot, trágyát, műtrágyát, növényvédő szert, és egyéb technológiai feltételeket.
A kollektíven művelt földterületen megtermesztett termények a BÖKK Nkft. tulajdonát képezik, melyet elsősorban a helyi közétkeztetésben kell felhasználni, a felesleg pedig a szociálisan rászorulók természetbeni támogatására használható fel. A kollektíven művelt földterületen művelés során a támogatott köteles:
a programhoz biztosított földterületen a szakirányításnak megfelelően a növénytermesztéssel összefüggő munkát elvégezni, a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó munkaszerződés előírásait maradéktalanul betartani.
A támogatott köteles munkatapasztalatát saját használatú kertjében hasznosítani, konyhakerti növényeket termeszteni és a földet a jó gazda gondosságával művelni, gyomtalanítani. A fenti kötelezettség teljesítéséhez a BÖKK Nkft. családi szükségletek kielégítésére szolgáló, gazdálkodást segítő támogatásként
legfeljebb 20 000 Ft/ programidőszak összeghatárig, a terület alapján felmerült szükséglet 70 %-a mértékéig biztosítja ingyenesen a vetőmagot, szaporítóanyagot, növényvédőszert, ingyenes szakértői tanácsadást, a megtermesztett termények egészének tulajdonjogát a támogatott számára.
Közfoglalkoztatott támogatottat nem lehet e jogviszonya keretében saját használatában álló kertjében foglalkoztatni.
34
A programok során a munkaügyi kirendeltségek által kiközvetített álláskeresőket foglalkoztatott a BÖKK Nkft. az előírásoknak megfelelően. Az első két fenti projekt tartalmi mezőgazdasági tevékenységeit a STARTmunka mintaprogramok Mezőgazdasági programelemét bemutató fejezetében részletezzük.
A harmadik Szociális földprogram projekt keretében megvalósított tevékenységek: 1. Reklám, marketing, piackutatás:
A megtermelt termények és előállított termékek értékesítése csak tudatos marketing tevékenységgel lehetséges. A feladat ellátására a Nkft. állományában 1 fő dekoratőri és marketing ügyintézői ismeretekkel rendelkező munkavállaló állt rendelkezésre. A reklámanyagok elkészítéséhez, marketing tevékenységhez, a termékek népszerűsítéséhez asztali számítógép, laptop, színes nyomtató, címkenyomtató és digitális fényképezőgép beszerzése szükséges. Mivel a reklámanyagokat, szórólapokat, termékcímkéket a BÖKK Nonprofit Kft. maga tervezi és készíti, költséget takarít meg, mely az értékesítendő áruk eladási árában is árcsökkentő tényezőként realizálható. Az árusítóhelyek népszerűsítésére a városba bevezető utak mentén és a standok környezetében 10 db információs tábla kihelyezését tervezték, melyek a Bácsalmási Finomságokat (egységes logóval ellátva) népszerűsítik és az árusítóhelyek elérhetőségét mutatják.
2. Termények, termékek piaci minőségének elősegítése:
Biztonsággal csak megfelelő esztétikai és beltartalmi jellemzőkkel rendelkező termény és termék értékesíthető Az Egészséges Bácsalmásért Program keretében (amely 2014-ben a BÖKK Nonprofit Kft. tevékenységének fő vezérfonala) szinte vegyszermentes alapanyagok és ezekből egészségre kedvező hatású és tetszetős küllemű feldolgozott termékek előállítására törekednek. A feldolgozás során mesterséges színező és állagjavító anyagokat nem használnak. Tartósítószer csak szükség szerint, csökkentett mértékben kerül a termékekbe. A pályázatban 1 db pépesítő kutter beszerzésére került sor, melynek használatával a termékek homogénebbé, krémszerűvé tehetők.
3. Az árusítóhelyek egységes arculatának kialakítása:
Az értékesítés sikerességének legfontosabb tényezője az esztétikusan kialakított árusítóhely, ezért a város közterületein 1 db stand kialakítására került sor. A kialakítandó árusítóhely fából készült, zsindelytetővel fedett, pulttal, polcrendszerrel felszerelt, az áruk árnyékolása biztosított. A stand mobilizálható, így kihelyezése nem építési engedély köteles. 35
Az árusítóhely egységes arculatot mutat, reklámfelületén a Bácsalmási Finomságok logó és a programot népszerűsítő tájékoztató tábla is megtalálható. A standot saját asztalosműhelyben, nagyrészt a BÖKK Nonprofit Kft. maga készítette. Az árusítóhelyen az eladói feladatokat közfoglalkoztatottak látják el, 2 fő 2 műszakban. Az árufeltöltést 1 fő férfi munkaerő biztosítja. A tevékenység irányítását és az árubeszerzést a Kft. szerződéses munkavállalója, Lengyel János értékesítési ügyintéző végzi, aki megfelelő végzettségekkel és sok éves szakmai tapasztalattal rendelkezik.
4. "STELÁZSI" - egységes polcrendszer kialakítása
Az értékesítés sikeressége érdekében a terményeket, termékeket a városon kívül is kínálni és népszerűsíteni kívánják, ezért 10 db egységes, fából készült polc kialakítására került sor a BÖKK Nonprofit Kft. saját műhelyében kivitelezve. A polcokat közintézményeinkben (Önkormányzat, Kulturális Központ, Közösségi Tér, stb.), valamint a környező települések üzleteiben igény szerint helyezik el és töltik fel a termékekkel. A polcokat egységes logóval látták el.
5. Termékkóstoltatás, termékbővítés, közvélemény kutatás:
A projekt keretében a termékek szórólapokkal hirdetett kóstoltatására került sor, kérdőíven véleményeztették őket. Kiállításokon, vásárokon vettek részt, amelyek a termékek kóstoltatással való népszerűsítésére, értékesítésre és további piaci lehetőségek felkutatására nyújtottak lehetőséget.
Eredmények Nagy előnye a szociális földprogramnak, hogy az önkormányzati konyhák igény szerint folyamatosan juthatnak friss, csak a minimális mértékben szükséges növényvédő szerrel kezelt, jó minőségű nyersanyaghoz, csökkentve ezzel a bizonytalan eredetű, esetleg mélyhűtött alapanyagok használatát. A program pozitív hatása az erős közösségformáló szerep, valamint, hogy a termesztésekben részt vevő közfoglalkoztatottak tapasztalatot és kedvet kapnak a munkához, látva a termelés eredményességét ők is elkezdik művelni saját kiskertjeiket, előállítva ezzel a szükséges alapanyagok jelentős részét. Egymás között gyakran megvitatják tapasztalataikat, eredményeiket, büszkén mesélnek munkájuk sikeréről. Ezáltal a közös földterületen is szívesen dolgoznak, a kultúrákat szinte magukénak érzik, többen szakmai észrevételeket is tesznek.
36
A STARTmunka mintaprogramok általános bemutatatása A Bácsalmásért Szociális Szövetkezet a közfoglalkoztatás bázisán alapul, tevékenysége szorosan összefonódik azzal, így a STARTmunka mintaprogramok minimális szintű általános bemutatása elengedhetetlen témánk szempontjából. „A Belügyminisztérium 2011-től kezdődően (az azóta hatályukat vesztett), kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet szerinti hátrányos helyzetű kistérségek, valamint a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet melléklete szerinti hátrányos helyzetű települések önkormányzatai részére mintaprogramokat indított. A kistérségi STARTmunka mintaprogramok alapjaiban a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási programok mintaprogrammá nyilvánított típusai, de speciális, a települések fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátására irányulnak. Alapvetően 8 programelem került létrehozásra, melyből a 2015. évben 7 programelem működtetése valósul meg. Ezek a feladatok (programelemek) két fő csoportra bonthatóak: 1. Értékteremtő programelemek:
mezőgazdasági programok, helyi sajátosságokra épülő programok, téli és egyéb értékteremtő programok (2014. január 1-jétől ez a programelem a helyi sajátosságokra épülő programok közé került beillesztésre).
Az értékteremtő programok legnagyobb részben a mezőgazdasági programokat tartalmazzák, melyekben a települések növénytermesztéssel, állattartással foglalkoznak alapvetően. A másik két programelem a települések helyi lehetőségeit, adottságait figyelembe véve biztosít munkát a közfoglalkoztatottaknak. Ennek során általában valamilyen termék előállítása (pl.: drótháló, szerszámnyél, térkő, kültéri bútorok, stb.) történik meg. Az értékteremtő programok tevékenysége az önfenntartás felé mutat, a megtermelt javak felhasználhatók a közétkeztetésben, a termelés támogatása, fejlesztése elősegíti a szociális szövetkezetek létrehozását, mely a helyi lakosok nyílt munkaerőpiacra történő kivezetésének egyik megoldása lehet. Ezt szemlélteti az alábbi ábra:
37
Forrás: Közfoglalkoztatástól a szociális szövetkezetig c. prezentáció Belügyminisztérium Szociális Szövetkezetek Programkoordinációs Iroda, 2015. május 19.
2. Szociális programelemek
belvízlevezetés, mezőgazdasági utak karbantartása, belterületi úthálózat karbantartása, illegális hulladéklerakó helyek felszámolása, bio- és megújuló energia felhasználás.
A szociális programelemek olyan, kvázi „szociális foglalkoztatást” valósítanak meg, melyek nem a klasszikus értelemben vett értékteremtés köré csoportosulnak, hanem a település élhetőbbé tételére irányulnak, olyan karbantartási, állagmegóvási feladatokat tartalmaznak, melyek különösebb szakképzettség nélkül is elvégezhetőek, beruházási költségigényük mérsékeltebb a mintaprogramokéhoz viszonyítva21. „A STARTmunka mintaprogramba bevont közfoglalkoztatott az lehet, aki
21
munkaviszonyt létesíthet, 16. életévét betöltötte, és a munkaügyi kirendeltségen regisztrált álláskereső – FHT-ban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskereső – vagy a megváltozott
Forrás: http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/mit-jelent-a-jarasi-startmunka-mintaprogram szeptember 14.
Letöltve:2015.
38
munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személy.”22 „2015. augusztus 1-jétől új célcsoporttal bővült a közfoglalkoztatottak köre, immár közfoglalkoztatott lehet:
a menekültügyi őrizetben lévő személy kivételével kérelmének jogerős elbírálásáig az, aki menekültként, oltalmazottként, vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtott be, vagy olyan harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 62. § (1) bekezdés a), c), d), f) pontok alapján kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el.
A fentieknek megfelelően a közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatási jogviszonyt azonnali hatályú felmondással – a kizárás esetkörén kívül akkor is – megszüntetni, ha a közfoglalkoztatottnak a menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerés iránt benyújtott kérelmét jogerősen elutasították, kivéve, ha az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 62. § (1) bekezdés a), c), d), f) pontok alapján kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el.”23
A bácsalmási STARTmunka mintaprogramok, közfoglalkoztatás bemutatása A program célja Mint a III. fejezetben bemutatásra került, a Bácsalmási járást a 290/2014. (XI:26.) Kormányrendelet jogszabály komplex programmal fejlesztendő járásként definiálja, a városban a munkanélküliség 6,71%. Ugyanakkor a térség erős mezőgazdasági, kertészeti hagyományokkal rendelkezik, amelynek megőrzése, kiaknázása helyi gazdasági érdek. A település célja, amely az elkészült Integrált Településfejlesztési Stratégiában is megjelenik, a „Versenyképes helyi gazdaság megteremtése, megerősítése, fejlesztése”, valamint a „Életminőség javítása, élhető vidéki városi környezet megteremtése”. A helyi célkitűzések elérésének egy eszközét jelenti a szociális földprogram és a STARTmunka mintaprogramok helyi kombinálása, amelyek általános célja az elsődleges munkaerőpiacról kiszorultak, különösen a munkaerőpiacon hátrányban levők, az alacsony iskolai végzettségűek, a tartósan munka nélkül levők, valamint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának és foglalkoztathatóságának növelése. Bácsalmás Város Önkormányzata olyan termelési - feldolgozási - marketing - értékesítési rendszer kiépítésére törekszik, mellyel a lakosság minél szélesebb körű célcsoportjai helyben juthatnak hozzá olyan egészségre kedvező hatású, helyben termelt, jól nyomon követhető, szinte vegyszermentes alapanyagokhoz és feldolgozott termékekhez. Ezen termékek előállítása, a hozzá szervesen kapcsolódó marketing- és értékesítési tevékenységek később a közfoglalkoztatási alapról gazdasági alapra szerveződhetnek át, amelyben a 22
Amit a közfoglalkoztatásról tudni kell… - Tájékoztató a közfoglalkoztatás rendszeréről (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2014. február http://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=nfsz_kozfoglalkoztatas) 23 http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/a-kozfoglalkoztatast-erinto-jogszabaly-valtozasok Letöltve: 2015. szeptember 14.
39
munkavállalók érdekeltté válnak a feladatellátás sikerességében, és piaci alapú jövedelem révén gazdasági - társadalmi felemelkedésük is valószínűsíthető. Működtető Bácsalmás Város Önkormányzata közfoglalkoztatási tevékenységet 2004 óta végez, 2011 novembere óta vesz részt a STARTmunka mintaprogram programelemeinek végrehajtásában. A foglalkoztatás helye az Önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő Bácsalmási Önkormányzati Közszolgáltatási Közhasznú Nonprofit Kft. (továbbiakban: BÖKK Nkft.) telephelye (Bácsalmás, Bezdán u. 10.). A BÖKK Nkft. látja el Bácsalmáson a városüzemeltetési feladatokat, tevékenységei:
állategészségügyi feladatok ellátása közterületi árusítás, piacüzemeltetés ingatlankezelés közlekedésbiztonsági feladatok (útüzemeltetés, útkarbantartás, forgalombiztonsági feladatok) köztisztaság településtisztaság parkfenntartás egyéb feladatok: közhasznú-, közcélú és közmunkaprogramban résztvevők foglalkoztatása és veszélyhelyzetek megszüntetése
A STARTmunka mintaprogramok tekintetében Bácsalmás Város Önkormányzata a pályázó, a BÖKK Nkft. a közfoglalkoztatási programokat megvalósító szervezet. Tevékenységek, támogatások A STARTmunka mintaprogramok alábbi elemei közül a Mezőgazdasági projekt során érdemben ugyanazt a termelő tevékenységet végzik, mint a Szociális földprogram pályázatok esetén, csupán a célcsoport érintett személyei, az érintett földterület és a finanszírozási források térnek el egymástól (a kettős finanszírozás elkerülése érdekében). A helyi szociális földprogram biztosítja a mindkét típusú pályázat alapját képező önkormányzati földterületeket, a Szociális földprogram pályázatok a bértámogatás mellett bizonyos mértékű eszköz- és anyagbeszerzést tesznek lehetővé, a nagyobb volumenű STARTmunka Mezőgazdasági projekt támogatása pedig a munkaerő-finanszírozáshoz, valamint a nagyobb értékű eszközök, anyagok beszerzéséhez járul hozzá. A beszerzésekre gondos tervezést és összehangolást követően kerül sor. A STARTmunka mintaprogramok alábbi programelemeit valósították meg 2011 óta Bácsalmáson:
40
Programelem
Tevékenység
Megítélt támogatás (bruttó, Ft)
Közfoglal koztatott ak száma (záró)
Beszerzett eszközök
2011 (2011.10.01-2012.12.31.) Belvízelvezetés
Csapadékvíz-csatornák tisztítása, karbantartása, fűnyírás
3.937.336 (Bérköltség: 1.872.336 közvetlen költség: 2.065.000)
17 (kőműves, parkgond ozó, segédmun kás)
használt szállító jármű, munkaruha, védőeszköz, kéziszerszám, dologi kiadások
Illegális szemétlerakó helyek megszüntetése
Szemétgyűjtés
924.721 (Bérköltség: 469.945 Közvetlen költség 454.776)
5 (segédmu nkás)
használt szállító jármű, kisértékű munkaeszközök
Mezőgazdasági projekt
Szabadföldi zöldségtermesztés, fóliás növénytermesztés, épület felújítás
6.577.348 (Bérköltség: 3.277.348 közvetlen költség: 3.300.000)
28 (kőműves, villanysze relő, burkoló, asztalos, festő, segédmun kás, kertész, zöldségfel dolgozó, parkgond ozó)
Épület felújítás 150 m2, épület berendezés (iroda, savanyító), MTZ 920.3 típusú erőgép pótkocsival, talajmaró, permetezőgép, ventillációs mosógép, pasztőröző kád emelőrendszerrel, csepegtető öntözőrendszer, vándorfólia, dologi kiadás
Közúthálózat javítása
Közútfelújítás, közintézmények előtti járda- és térburkolat felújítás, javítás, télen járdaelem gyártás
2.656.071 (Bérköltség: 1.556.071 közvetlen költség: 1.100.000)
13 (útjavító, karbantar tó, segédmun kás)
Téli foglalkoztatás
Hóeltakarítás kézi erővel, síkosság mentesítés
4.197.753 (Bérköltség: 2.097.753 közvetlen költség: 2.000.000)
19 (segédmu nkás)
Kéziszerszámok, folyékony síkosság mentesítő anyag és kiszórásához gép
Mezőgazdasági földutak
Külterületi földutak rendbetétele, útszéli fakivágás, bozótirtás,
5.791.476 (Bérköltség: 2.641.476
24 (parkgond ozó,
bozótirtó gépek, motoros fűrész, magassági ágnyeső, használt platós 7 személyes
41
Programelem
rendbetétele
Tevékenység
ágaprítás stb.
Megítélt támogatás (bruttó, Ft) közvetlen költség 3.150.000)
Közfoglal koztatott ak száma (záró) segédmun kás)
Beszerzett eszközök
szállító jármű, emelőkosaras gépkocsi, kisértékű eszközök, munkaruha, dologi kiadások
2012 (2012.03.01.-2012.12.31.) Belvízelvezetés
Csapadékvíz-csatornák tisztítása, karbantartása, fűnyírás, betonelem-gyártás
23.855.210 (bér és járulék: 16.986.410, közvetlen költség: 6.868.800)
19 (kőműves, segédmun kás,e gyéb növényter mesztésű foglalk.)
munkaruha, védőeszköz, kéziszerszám, dologi kiadások (üzemanyag), betonelem-gyártó épület felújítása, engedélyeztetés
Illegális szemétlerakó helyek megszüntetése
Illegális szemétlerakó helyek megszüntetése kézi és gépi erővel
12.179.800 (8.149.300 bér és járulék, 4.030.500 közvetlen költség)
10 (segédmu nkás)
munkaruházat, platós személyszállító jármű
Közúthálózat javítása a települések belterületén
Betonelem gyártás, épület felújítás, belterületi közútszakaszok hideg kátyúzással való javítása, járdafelületek felújítása
35.806.190 (24.906.440 bér és járulék, 10.899.750 közvetlen költség)
25 (segédmu nkás, kőműves)
üzemanyag
Mezőgazdasági utak rendbetétele
Földutak felületének javítása kézi erővel, földutak menti fák ápolása, bozótírtás tuskóírtás, fűkaszálás gépi és kézi erővel, szemétgyűjtés
35.343.500 (24.447.900 bér és járulék, 10.895.600 közvetlen költség)
27 (segédmu nkás, egyéb növényter mesztésű foglalk., útfenntart ó)
platós személyszállító jármű
Mezőgazdasági projekt
Szabadföldi zöldségtermesztés, szántóföldi növénytermesztés, fóliás zöldség- és
77.999.290 (56.868.040 bér és járulék, 21.131.250 közvetlen
60 (segédmu nkás, erőgépszerelő, festő és
MTZ 820.4 típusú erőgép, egytengelye pótkocsi, talajmaró, bakhátkészítő gép, csepegtető öntözőrendszer, felújított épület (egész mintaprogram
42
Programelem
Tevékenység
dísznövény-termesztés.
Megítélt támogatás (bruttó, Ft)
Rudicsi temető takarítása, köztéri padok, virágládák edények javítása, szerszámok élezése, javítása, közterületi fák ápolása, sövények visszavágása, önkormányzati ingatlanok takarítása, hóeltakarítás, síkosság mentesítés
Beszerzett eszközök
költség)
mázoló, burkoló, kőműves, villanyszerelő, asztalos, kertész, zöldségtermesztő, adminisztrációs ügyintéző)
központja)
15.327.109 (10.128 109 bér és járulék, 5.199.000 közvetlen költség)
26 (segédmu nkás, lakatos, asztalos, egyéb m.n.s. foglalk.)
ágaprító gép, munkaruházat, faanyag
Fentiek keretében: takarmánynövények, zöldség- és dísznövény magtermesztés, konyhakerti zöldségfélék előállítása.
Téli közfoglalkoztat ási program
Közfoglal koztatott ak száma (záró)
2013 (2013.03.01-2014.02.28.) Illegális szemétlerakó helyek megszüntetése
Romos épületek bontása, mezőőri szolgálat, közterületi felügyeleti szolgálat, illegális hulladéklerakók felszámolása
21.814.990 (16.149.990 bér és járulék, 5.665.000 közvetlen költség)
18 (kőműves, asztalos, ácsállványoz ó, segédmun kás, mezőőr,)
munkaruházat, védőkesztyű, kéttengelyes pótkocsi, konténerek bérlése, zsákok. anyagok, üzemanyag
Mezőgazdasági utak rendbetétele
Külterületi mezőgazdasági földutak (85km)
35.691.270 (26.301.270 bér és járulék, 9.390.000 közvetlen költség)
30 (munkave zető, erőgép vezető, bozótírtó gép vezetője, motorfűré
munkaruházat, MTZ erőgép, lánckenő- és motorolaj, bozótvágó kés damil, szűrő, gyújtógyertya, üzemanyag
43
Programelem
Tevékenység
Megítélt támogatás (bruttó, Ft)
Közfoglal koztatott ak száma (záró)
Beszerzett eszközök
sz kezelő, segédmun kás) Belvízelvezetés
Belterületi csapadékvíz-elvezető árok, ároktisztítás szintezés, kapubejárok javítása, átereszetek cseréje, betonlapok pótlása, árokfelületek kaszálása, padkák rendbetétele
24.673.720 (17.973.720 bér és járulék, 6.700.000 közvetlen költség)
20 (munkave zető, kőműves, segédmun kás)
Munkaruházat, kéziszerszámok (ásó, lapát, csákány, talicska, kőműves kalapács, fangli, simító), asztalosipari gépek
Közúthálózat javítása a települések belterületén
Önkormányzati kezeléső belterülezi utak, járdafelületek javítása, új létesítése
22.252.220 (18.457.220 bér és járulék, 3.795.000 közvetlen költség)
20 (segédmu nkás, kőműves, festő, burkoló, munkavez ető)
munkaruha, munkaszállítás, térkő gyártáshoz szükséges sablonok, kéziszerszámok (lombgereblye, gereblye, kapa, metszőolló, seprű), STIHL FS bozótírtó
Mezőgazdasági projekt
Szántóföldi növénytermesztés, konyhakerti zöldségfélék termesztése, fóliás zöldségtermesztés, palánta nevelés, energiaültetvény ápolása, telepítése, oktatás irányítás, ellenőrzés, talajművelés
116.337.572 (71.587.572 bér és járulék, 44.750.000 közvetlen költég)
65 (kertész, segédmun kás, szakmunk ás, zöldségfel dolgozó, oktató)
gyümölcsdaráló, hidraulikus gyümölcsprés, gyűjtőedény, cefréző és tárolótartály valamint gyümölcslé sterilizáló szett
Téli közfoglalkoztatási program
Belterület és tanyavilág, irányítás, ellenőrzés, adminisztráció, fás növények állapotfelmérése, ápolása, zöldfelületfelújítás, zöldségfeldolgozó működtetése, betonelemek készítése, köztéri padok felújítása
15.587.435 (10.887.435 bér és járulék, 4.700.000 közvetlen költség)
50 (segédmu nkás, munkavez ető)
munkaruházat, kis értékű eszköz (edények, kések, vágódeszkák, ládák, vödrök, stb.) STIHL egykezes fűrész, STIHL motoros fűrész, faanyag, festék, facsemeték és cserjék, a betonelem gyártáshoz szükséges alapanyagok, üzemanyag,, síkosság mentesítő anyagok és a zöldségfeldolgozáshoz szükséges anyagok
44
Programelem
Tevékenység
Megítélt támogatás (bruttó, Ft)
Közfoglal koztatott ak száma (záró)
Beszerzett eszközök
2014 (2014.03.01 -2015.02.28.) Belvízelvezetés
Irányítás, adminisztráció, csatornarendszer, áteresz-javítás, betonlapok, műtárgyak készítése
11.438.994 (9.703.729 bér és járulék, 1.735.265 közvetlen költség)
15 (munkave zető, kőműves, segédmun kás)
munkaruha, védőkesztyű, kavics, cement, illetve üzemanyag, olajok és bozótirtáshoz szükséges anyagok
Illegális hulladéklerakó helyek megszüntetése
Hulladékgyűjtés, szállítás, válogatás, ártalmatlanítás
3.705.601 (3.091.810 bér és járulék, 613.791 közvetlen költség)
5 (segédmu nkás)
munkaruházat, védőkesztyű, tároló konténer, üzemanyag, műanyag zsákok
Közúthálózat javítása a települések belterületén
Irányítás, adminisztráció, közút és járdajavítás, romos ingatlanok bontása, térkő készítés
18.984.647 (16.061.742 bér és járulék, 2.922.905 közvetlen költség)
25 (munkave zető, kőműves,á cs, segédmun kás)
munkaruha, védőkesztyű, kéziszerszám kavics cement, üzemanyag
Mezőgazdasági projekt
Szabadföldi zöldségtermeszutés, fóliás termesztések, szántóföldi vetőmagtermesztés, energiaültetvény telepítés és gondozás, vetőmag-tisztítás
128.206.462 (102.021.094 bér és járulék, 26.185.368 közvetlen költség)
90 (háztáji növényter mesztő, munkavez ető, segédmun kás, szakmunk ás)
SPC típusú aprómagvető gép, valamint termelőlemezzel ellátott sorközművelő kultivátor
Mezőgazdasági utak rendbetétele
Bozótírtás, fakitermelés, ágaprítás, útfelületek karbantartása, irányítás, adminisztráció
11.265.426 (9.529.336 bér és járulék, 1.736.090 közvetlen költség)
15 (segédmu nkás, műszakve zető)
munkaruha, védőkesztyű, 2 db STIHL HS 81 R típusú sövényvágó gép, üzemanyag, kenőanyagok, bozótirtáshoz, fakitermeléshez szükséges anyagok
Téli közfoglalkoztatási program
Beteg, kiszáradt fák összeírása, korábban kiemelt fák tuskóinak elszállítása, szükség
29.712.194 (25.362.444 bér és járulék,
30 (segédmu nkás, munkavez
munkaruha, védőkesztyű, ágaprító gép, hókotró eszközök
45
Programelem
Tevékenység
szerinti gallyazása, hó eltakarítás
Megítélt támogatás (bruttó, Ft) 4.349.750 közvetlen költség)
Közfoglal koztatott ak száma (záró)
Beszerzett eszközök
ető)
2015 (2015.03.01-2016.02.29.) Belvízelvezetés
Csapadékcsatornahálózat karbantartása, új bélelt csapadékvízelvezető árok kialakítása, fűnyírás, parlagfű-mentesítés
19.789.220. (17.222.232 bér és járulék, 2.566.988 közvetlen költség)
15 (kőműves, munka és termeléssze rvező)
betonkeverő,
Illegális hulladéklerakó helyek megszüntetése
Inert hulladéklerakó hely kialakítása, illegális hulladék-lerakó helyek felszámolása, komposztáló telep működtetése, hulladék szelektív válogatása
19.789.537 (17.222.232 Bér és járulék, 2.567.305 közvetlen költség)
15 (kőműves, munka és termeléssze rvező)
egytengelyes pótkocsi, kavics, cement, üzemanyag, konténerbérlés
Közúthálózat javítása a települések belterületén
Belterületi, önkorányzati kezelésben lévő utak kátyúzása aszfaltozással, térkőgyártás, járdafelületek felújítása, új térkőfelületek kialakítása parkoló építésével, új betonfelületek létesítése
18.875.275(1 5.952.370 Bér és járulék, 2.922.905Köz vetlen költség)
15 (munka és termeléssze rvező, kőműves, térburkoló)
HILTI fúró-véső kalapács, betonkeverő
Mezőgazdasági projekt
Szántóföldi és fóliás növénytermesztések, termékfeldolgozás, értékesítés, karbantartási feladatok, szállítás, csomagolás, Egészséges Bácsalmásért Mintaboltban vagy közterületi standon
121.067.261 (103.610.688 Bér és járulék, 17.456.573 Közvetlen költség)
90 (villanyszer elő, festő, bolti eladó, zöldségterm esztő, kertész, munka- és termeléssze rvező,
gyümölcs és zöldséglé töltő gép, vetőmag, szaporító anyag, kemikália, üzemanyag, fogyóeszközök (szaporító anyagok, kemikáliák, virágföld, üvegek, fűszerek, csomagoló anyagok)
üzemanyag, kavics cement,
46
Programelem
Tevékenység
Megítélt támogatás (bruttó, Ft)
értékesítés
Közfoglal koztatott ak száma (záró)
Beszerzett eszközök
épületasztal os, egyéb máshová nem sorolt, adminisztrá tor, karbantartó , mg. gépkezelő)
Mezőgazdasági utak rendbetétele
Útmenti bozótirtás, fakitermelés, ágaprítás, útfelületek karbantartása irányítás, tervezés, ellenőrzés Útmenti bozótirtás, fakitermelés, ágaprítás, útfelületek karbantartása - gépi munkák, szállítási feladatok
19.789.537 (17.222.232 Bér és Járulék, 2.567.305 közvetlen költség)
15 (munkaés termeléssze rvező, mezőgazdas ági gépkezelő)
STIHL FS bozótirtó gép, üzemanyag
Téli közfoglalkoztatási program
Kosárfűz telepítése, gondozása, kosárfonás, termésből, terményből készült dísztárgyak, újrahasznosított papírból készült dísztárgyak készítése, varrott tárgyak, díszítő anyagok készítése
17.148.848 (15.066.048 bér és járulék, 2.082.800 közvetlen költség)
13 (szabó, varró, asztalos, munka és termeléssze rvező)
bozótirtó gép, ragasztó, dekorációs anyag, üzemanyag
Forrás: Bácsalmás Város Önkormányzata
A szezonalitási probléma általános megoldásaként a közfoglalkoztatási kormányzati portál az alábbi, télen is végezhető tevékenységeket ajánlja a kistérségi STARTmunka mintaprogramok keretében:
„mezőgazdasági programelem: üvegházas termesztés, fóliasátorban végezhető tevékenységek, állattartással és tenyésztéssel kapcsolatos tevékenységek értékteremtő programelem: szakmunkások bevonásával önkormányzati ingatlanok felújítási munkálatainak elvégzése, uniós előírásoknak megfelelő játszótér építése, intézmények bútorainak felújítása, közterületre kihelyezhető virágtartók készítése, települési útbaigazító táblák, információs útmutatók készítése stb.
47
szociális programelem: a belterületi közúthálózat javítása, a mezőgazdasági földutak karbantartása, az illegális hulladéklerakó-helyek felszámolása és a belvíz-elvezetési programok keretén belül a téli időszakban is végezhető munkák.
A téli időszakban be lehet kapcsolódni az önkormányzatok intézményi működéséhez kapcsolódó feladatok elvégzésébe:
közterületek takarítása, lombseprés, hó-eltakarítási munkák, önkormányzatok intézményeinek téli karbantartási munkálatai, önkormányzatok intézményeinek, egyéb közintézmények fával történő fűtésének megoldása, belterületi közlekedési útvonalak, járdák, kerékpárutak síkosság-mentesítése, szociális jellegű tevékenységek
Egyéb értékteremtő mintaprogramok:
digitalizálás, varrodai program, szegregátum/telep rehabilitáció, útkarbantartó programok.” 24
Az Önkormányzat által kapott STARTmunka mintaprogram támogatások:
Programelem
BELVÍZELVEZETÉS
ILLEGÁLIS HULLADÉKLERAKÓ HELYEK MEGSZÜNTETÉSE
MEZŐGAZDASÁGI PROJEKT
Évszám
Támogatási összeg
Ténylegesen felhasznált összeg
Ebből bér és kapcsolódó járulékok, adók
Ebből közvetlen költségek (beruházási és dologi költségek)
2011
3 937 336
3 937 466
1 872 466
2 065 000
2012
23 855 210
22 654 503
15 785 520
6 868 983
2013
24 673 720
24 092 049
17 392 296
6 699 753
2014
11 438 994
11 238 157
9 502 893
1 735 264
2015
19 798 263
19 798 263
17 222 232
2 576 031
ÖSSZESEN:
83 703 523
81 720 438
61 775 407
19 945 031
2011
924 721
924 721
469 945
454 776
2012
12 179 800
11 696 603
7 665 906
4 030 697
2013
21 814 990
20 732 397
15 067 150
5 665 247
2014
3 705 601
3 689 266
3 075 475
613 791
2015
19 798 537
19 798 537
17 222 232
2 576 305
ÖSSZESEN:
58 423 649
56 841 524
43 500 708
13 340 816
2011
6 577 348
6 579 376
3 277 476
3 301 900
2012
77 999 290
76 110 032
54 978 627
21 131 405
2013
116 337 572
115 168 751
70 436 218
44 732 533
2014
128 206 462
126 000 945
99 817 939
26 183 006
2015
121 067 261
121 067 261
103 610 688
17 456 573
24
http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/kozfoglalkoztatasi-programok-es-munkakorok-2014-2015-telen Letöltve: 2015.szeptember 14.
48
Programelem
Évszám
ÖSSZESEN:
KÖZÚTHÁLÓZAT JAVÍTÁSA
MEZŐGAZDASÁGI FÖLDÚT
Támogatási összeg
Ténylegesen felhasznált összeg
Ebből bér és kapcsolódó járulékok, adók
Ebből közvetlen költségek (beruházási és dologi költségek)
450 187 933
444 926 365
332 120 948
112 805 417
2011
2 656 071
2 656 071
1 556 071
1 100 000
2012
35 806 190
33 972 284
23 072 519
10 899 765
2013
22 252 220
21 598 685
17 804 200
3 794 485
2014
18 984 647
18 337 457
15 414 653
2 922 804
2015
19 789 220
19 789 220
17 222 232
2 566 988
ÖSSZESEN:
99 488 348
96 353 717
75 069 675
21 284 042
2011
5 791 476
5 791 489
2 641 476
3 150 013
2012
35 343 500
32 970 421
22 074 819
10 895 602
2013
35 691 270
34 881 014
25 490 016
9 390 998
2014
11 265 426
11 101 397
9 365 398
1 735 999
2015
19 798 537
19 798 537
17 222 232
2 576 305
ÖSSZESEN:
107 890 209
104 542 858
76 793 941
27 748 917
2011
4 197 753
4 198 854
2 097 753
2 101 101
2012
15 327 109
14 540 951
9 340 764
5 200 187
2013
15 587 435
15 130 856
10 430 840
4 700 016
2014
29 712 194
28 474 875
24 125 330
4 349 545
2015
17 148 848
17 148 848
15 066 048
2 082 800
ÖSSZESEN: 81 973 339 Forrás: Bácsalmás Város Önkormányzata
79 494 384
61 060 735
18 433 649
TÉLI FOGLALKOZTATÁS
A 2015. évi programok megvalósítása folyamatban van, ott a ténylegesen felhasznált összeg jelenleg a támogatási összeggel egyezik meg a táblázatban. A Belügyminisztérium a fentiek mellett a STARTmunka mintaprojektek keretében további kiegészítő támogatásban részesítette Bácsalmás Város Önkormányzatát:
2012-ben 2 millió Ft érkezett kerítésépítésre és betonút-építésre 2013-ban 20 millió mintabolt kialakításra 2014-ben 9 millió értékesítésre, hűtőkocsis gépjárműbeszerzésre, szigetelt tároló helyiség létesítésére, informatikai rendszer (bútorzat, laptop, internet, weboldal, webáruház) kiépítésére.
A 2014-ben beszerzett eszközök a későbbiekben ingyenes használatra átkerültek a Bácsalmásért Szociális Szövetkezethez, melynek tevékenysége az V. fejezetben kerül bemutatásra.
49
Munkerőpiaci eredmények 2011-től az összes közfoglalkoztatási program során az alábbi esetekben került sor a közfoglalkoztatotti jogviszony megszűnésére: Közös megegyezéssel felmondottak 8 Fő 52 fő 39 Fő 75 Fő 20 Fő
2011 2012 2013 2014 2015
Rendkivüli felmondással 0 31 fő 6 Fő 8 fő 2 fő
Nyugellátásba vonult
Elhalálozott
1 fő 2 fő
Összes közfoglalkoztatott 98 fő 240 fő 397 fő 430 fő 194 fő
Forrás: Bácsalmás Város Önkormányzata
A programok kezdeti fázisában a közfoglalkoztatottak egy részének hozzáállása miatt rendkívüli felmondásokra került sor, amely a későbbiekben rendeződött, így a felmondások száma jelentősen csökkent. Örvendetes tény, hogy eddig 194 esetben kellett közös megegyezéssel megszüntetni a jogviszonyt, azaz ennyi alkalommal sikerült a közfoglalkoztatottaknak az elsődleges munkerőpiacon munkát találniuk. Mivel jelen modell alapvetően az értékteremtő bácsalmási Mezőgazdasági projekt eredményeit kívánja ismertetni, a következőkben a közfoglalkoztatási programelemek közül ezt vizsgáljuk részletesen. A programok lebonyolítása SZEMÉLYI FELTÉTELEK A közfoglalkoztatási programok (és szociális földprogram) szakmai kidolgozását és irányítását Barta Tiborné Gáll Ágnes, okleveles kertészmérnök végzi, aki a BÖKK Nonprofit Kft. ügyvezetője, egyben a Bácsalmásért Szociális Szövetkezet Igazgatóságának elnöke. Feladatköre:
szervezi a programon belüli tevékenységet figyelemmel kíséri a pályázati lehetőséget, pályázatot nyújt be a programra vonatkozóan kapcsolatot tart az Önkormányzattal, munkaügyi kirendeltséggel, Bácsalmás Város Önkormányzatának Szociális, Egészségügyi és Családvédelmi Osztályával közreműködik a Humánpolitikai Bizottság programmal kapcsolatos munkájában lebonyolítója a programmal kapcsolatos pályázatoknak munkáltatói vagy foglalkoztatói jogkört gyakorol a programban részt vevők vonatkozásában szükség szerint tájékoztatja a program állásáról a Képviselő-testületet feladatai ellátásához programkoordinátort, termelésirányítókat, szaktanácsadót és pénzügyi előadót alkalmaz.
Munkájában folyamatosan segíti Csőke Gyula gépészmérnök, terület- és vidékfejlesztési menedzser, aki a tevékenységi területek kiépítésében, valamint az ehhez szükséges háttérinfrastruktúra (gépek, berendezések, eszközök stb.) tervezésében vesz részt.
50
A lebonyolításban segíti az ügyvezetőt 1 fő állandó foglalkoztatású (BÖKK Nonprofit Kft. állományában lévő) kertész technikus (Fehér Tibor) és egy építész technikus munkatárs (Kulesevics János) több évtizedes szakmai és vezetői tapasztalattal. A részterületek irányítását és az adminisztrációs feladatok ellátását közfoglalkoztatásban lévő felsőfokú vagy középfokú végzettséggel rendelkező szakemberek végzik. Patocskai Ildikó adminisztrátor és Benkő Róbert könyvelő az adminisztrációs feladatok végrehajtásáért, a foglalkoztatással kapcsolatos ügyekért felelős. A fent felsorolt személyek a Bácsalmási Önkormányzati Közszolgáltatási Közhasznú Nonprofit Kft. alkalmazásában álló szellemi foglalkozású szakemberek. A 2015-ben folyamatban levő Mezőgazdasági projektben 90 fő bevonására került sor közfoglalkoztatottként. Napi 8 óra munkavégzés esetén a közfoglalkoztatási minimálbér 2015-ben bruttó 79 155 Ft, a közfoglalkoztatási garantált bér 101 480 Ft, míg a munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bér 111 660 Ft. Képzések A közfoglalkoztatási programok sikeres lebonyolításához szükséges tudást a közfoglalkoztatottak számára nyújtott különböző képzéseken lehetett elsajátítani. Bácsalmáson a következő képzésekre került sor:
Képzés időpontja 2010.05.25.2010.08.25. 2010.05.27.2010.08.18. 2011.04.01.2011.09.30. 2011.04.01.2011.09.30. 2011.04.01.2011.09.30. 2011.04.01.2011.09.30.
Képző szervezet Kecskeméti Regionális Képző Központ (Kecskemét) Kecskeméti Regionális Képző Központ (Kecskemét) Kecskeméti Regionális Képző Központ (Kecskemét) Kecskeméti Regionális Képző Központ (Kecskemét) Kecskeméti Regionális Képző Központ (Kecskemét) Kecskeméti Regionális Képző Központ (Kecskemét)
Képzés megnevezése
TovábbCélcsoport Résztvevők foglalkoztatá megnevezése száma s volt-e
Térburkoló
térségi közfoglalkoztatottak
15 fő
igen
Parkgondozó
térségi közfoglalkoztatottak
15 fő
igen
Építőipari betanított munkás
térségi közfoglalkoztatottak
12 fő
igen
Kertészeti növénytermesztő betanított munkás
térségi közfoglalkoztatottak
15 fő
igen
Park- és kertépítő, temetőkertész munkás
térségi közfoglalkoztatottak
20 fő
nem
Betanított karbantartó munkás
térségi közfoglalkoztatottak
12 fő
nem
51
TovábbCélcsoport Résztvevők foglalkoztatá megnevezése száma s volt-e
Képzés időpontja
Képző szervezet
Képzés megnevezése
2012.09.05.2013.09.11.
Türr István Képző és Kutató Intézet (Kecskemét)
Háztáji növénytermesztő és tartósító
térségi közfoglalkoztatottak
40 fő
igen
Mezőgazdasági munkás
térségi közfoglalkoztatottak
15 fő
nem
BAK083 kisgépkezelő
térségi közfoglalkoztatottak
12 fő
nem
térségi közfoglalkoztatottak
14 fő
nem
térségi közfoglalkoztatottak
3 fő+vidéki
nem
térségi közfoglalkoztatottak
18 fő
nem
térségi közfoglalkoztatottak
11 fő
nem
térségi közfoglalkoztatottak
15 fő
őstermelővé válás
térségi közfoglalkoztatottak
15 fő
nem
térségi közfoglalkoztatottak
14 fő
nem
VM Keletmagyarországi 2013.12.09.Agrár-szakképző 2013.12.31. Központ (Jánoshalma) Klebelsberg 2013.12.02.Intézményfenntartó 2014.01.23. Központ
Klebelsberg 2013.12.02.BAK050 Intézményfenntartó 2014.01.23. településkarbantartó Központ BAK027 Építészeti Klebelsberg 2013.12.02.képesítések Intézményfenntartó 2014.01.23. (betanított Központ térkőburkoló) BAK021 Építészeti Klebelsberg 2013.12.02.képesítések Intézményfenntartó 2014.01.23. (betanított építmény Központ vakoló) Klebelsberg 2013.12.02.BAK039 Intézményfenntartó 2014.01.23. kisgépkezelő Központ 2014.07.15.2014.11.13.
Türr István Képző és Kutató Intézet (Kecskemét)
Aranykalászos gazda
Klebelsberg 2014.12.05.BAK218/14 Intézményfenntartó 2015.02.27. településkarbantartó Központ BAK204/14 Klebelsberg Építészeti 2014.12.05.Intézményfenntartó képesítések 2015.02.27. Központ (betanított térkőburkoló) Forrás: BÖKK Nkft.
A Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Államtitkársága által készített tájékoztató anyag szerint 2015. II. félévben a közfoglalkoztatottak számára az alábbi forrásokból terveznek képzéseket:
Az elsősorban magasabb szintű szakmai, az állam által elismert OKJ-s képzések forrása a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. Az alapkompetenciák fejlesztését szolgáló képzési programokban résztvevő egyének részére olyan új, szakmai, OKJ-s képzéseket terveznek, amelyek lehetővé teszik a nyílt munkaerő-piacon történő sikeres elhelyezkedést. A tervezett képzések komplex programok részeként, egy részük a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó, és akár a szociális szövetkezetekben is
52
hasznosítható ún. „ezermester” képzésként valósulhat meg, és a megszerzett tudást a saját életvitelt segítő felzárkóztató programok és a szolgáltatás alapozhatják meg. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében további képzési programok megvalósítását tervezik, ebből a forrásból elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettségűek felzárkóztatását elősegítő képzések és szolgáltatások realizálódhatnak. A munkaerő-piaci igényeket és a közfoglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti összetételét figyelembe véve tervezik a felzárkóztató és kompetenciafejlesztő programokat. Kiemelt figyelmet kívánnak fordítani a közfoglalkoztatottakra fókuszáló célzott, a közfoglalkoztatásból kivezetést támogató személyes munka munkaerő-piaci szolgáltatások kialakítására és nyújtására. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a munkaerőkínálat rövid- és hosszú távon egyaránt jobban igazodjon a gazdaság munkaerőkeresletéhez, segítse a növekvő gazdaság munkaerő-piaci igényének kielégítését, hozzájáruljon a versenyképesség javításához. A képzés lehetőségével külön figyelmet kívánnak fordítani az alacsony iskolai végzettségűekre, szakképzetlenekre, a roma népesség munkára való készségének javítására, és ez által növelni esélyüket a nyílt munkaerőpiacra való belépésre.25
TÁRGYI FELTÉTELEK A programok központja a BÖKK Nonprofit Kft. székhelye (Bezdán u. 10.), mivel a termőföld, a programokban vásárolt gépek, eszközök, infrastruktúra a BÖKK Nonprofit Kft. használatában vannak és szakmai háttér is itt áll rendelkezésre. A Mezőgazdasági projekthez Bácsalmás Város Önkormányzat biztosítja a földterületet (a helyi szociális földprogram keretében), az épületet, az eszközöket, mindezek az önkormányzat tulajdonában vannak, ugyanakkor ezeket haszonkölcsön szerződés, üzemeltetési szerződés keretében, a BÖKK Nonprofit Kft. használja, üzemelteti, tartja fenn. Ezek konkrétan a következők:
Bácsalmáson közel 49 ha alapterületű földterület, melyet térítésmentesen átadott az önkormányzat haszonkölcsön szerződés keretében a BÖKK Nkft-nek, kizárólag a munkahelyteremtést célzó földprogram céljára. Rákóczi u. 11. sz. alatti épület, mely zöldségfeldolgozó üzemként, valamint betonelemgyártó üzemként működik, itt került kialakításra az „Egészséges Bácsalmásért Mintabolt” is (üzemeltetési szerződés). Ingatlan Zöldségfeldolgozó üzem és „Egészséges Bácsalmásért Mintabolt” Betonelemgyártó üzem Kazánház Tüzelőtároló (fedett szín) Összesen:
Üzembevevő által használt ingatlanrész (bruttó m2) 278 260 25 99,8 662,8
25
Mit kell tudni a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzési programokról? c. tájékoztató (Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Államtitkárság 2015. április 9.)
53
2014-ben a belügyminisztériumi kiegészítő támogatásból beszerzett eszközöket az Önkormányzat haszonkölcsön szerződés keretében térítésmentesen átadta a Szociális Szövetkezetnek. Az eszközök és átadás bemutatása az V. fejezetben található.
Bácsalmás Város Önkormányzatánál, mint a támogatások kedvezményezettjénél történik a programok pénzügyi elszámolása. A Mezőgazdasági projektek tevékenységei A közfoglalkoztatáson alapuló szociális földprogram elsődleges feladata az önkormányzat konyháinak alapvető zöldségfélékkel való ellátása, másodlagos feladata a felesleg piaci értékesítése. Bácsalmás Város Önkormányzata két konyhát üzemeltet: az egyik a gimnáziumban, a másik a Polgármesteri Hivatal épületében működik. Előzmények Bácsalmás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete – előtérbe helyezve a tartós munkanélküliek sorsának kérdését – 2009. óta foglalkozik olyan földprogrammal, melynek alapja a közfoglalkoztatottak önkormányzati földterületeken való foglalkoztatása. 2009-ben:
Képviselő-testületi döntés született a Földprogram elindításáról Megbízás a BÖKK NKft. ügyvezetőjének a tervek elkészítésére A programba bevonandó önkormányzati földterületek kiválasztása Földprogram-tervezet elfogadása A program indításának szervezése (anyag- és eszközbeszerzés, előzetes megállapodások a termeltetőkkel, stb.)
2010-ben: Kiválasztás időszaka:
Toborzás Tájékoztató szervezése, tartása Csoportos konzultáció Egyéni interjúk- motivációs szint felmérése Motivációs szint felkeltése (A városban működő földprogram bemutatása,az abban résztvevők közül életpálya bemutatása) Egyéni megállapodások - ezek értékelése negyedévenként
A program során fontosnak tartották az egyénre szabott tanácsadás biztosítását illetve ehhez kapcsolódóan a koordinált folyamatos együttműködést. Az együttműködés során óhatatlanul adódnak a részvevők életében elakadások, dilemmák, amelyek a korai felismerés, segítségkérés szakaszában jól korrigálhatóak. A program során folyamatosan az egyéni igények szerint, az egyéni adottságokra építve, a meglévő képességekre támaszkodva, azt erősítve a következő munkamódszereket alkalmazták:
54
Egyéni tanácsadás Szociális esetkezelés, mentális állapot javításával Családi kapcsolatok rendezése, Közösségi rendezvények, családi és társadalmi kapcsolatok erősítése Mentális tanácsadás Pszichológiai tanácsadás Ügyintézés segítése, kommunikációs készség erősítése
A program során célkitűzés volt, hogy a résztvevők motivációs szintje folyamatosan fennmaradjon, éppen ezért a következő munkamódszereket alkalmazták ennek elérésére:
környező településen működő szociális földprogramok látogatása,(tapasztalatcsere) településünkön élő őstermelők meghívása (sikertörténetek bemutatása-életpályák)
Termesztés időszaka:
A tevékenységek színtere egyrészt szabadföldi zöldségtermesztés, szántóföldi növénytermesztés, másrészt fóliás zöldség- és dísznövénytermesztés. 6,5 ha földterületen és 2x300 m2 fóliafelületen folyt takarmánynövény termesztés, zöldség- és dísznövény magtermesztés, konyhakerti zöldségfélék előállítása A szabadföldi zöldségtermesztés során megtermesztett növények egy része friss alapanyagként, a többi pedig tárolás után (hűtőkamrában) vagy feldolgozást (savanyítás) követően kerül az Önkormányzat konyháira. cél: minél nagyobb létszámú közfoglalkoztatott állomány bevonása a programba (2010ben az „Út a munkához”, majd 2011-től a Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében) terméseredmények:
Burgonya Sárgarépa Petrezselyem Vöröshagyma Fejes káposzta Zöldborsó Szárazbab Fűszerpaprika
Konyhakerti zöldségtermesztés – szabadföldi termesztések 0,4 ha 2000 kg étkezési 300 kg vetőburgonya 1000 m2 1200 kg 300 m2 300 kg 500 m2 300 kg étkezési 100 kg dughagyma 500 m2 2200 kg 500 m2 200 kg 800 m2 160 kg 0,5 ha 60 kg őrölt paprika Piaci árutermelés – szabadföldi termesztések dísznapraforgó 1 ha 950 kg
Fehér magtermesztés Csemege-kukorica magtermesztés Borzaskata (Nigella) magtermesztés Cukkini magtermesztés
1 ha
717 kg
1 ha
258 kg
0,5 ha
56 kg
55
Fűszerpaprika (erős) Hibrid paradicsom vetőmag Forrás: BÖKK Nkft.
0,6 ha Fóliás termesztés 300 m2
70 kg 1 kg
A program során fontos a monitoring, amelynek célja a kitűzött célokhoz viszonyított megvalósulás vizsgálata. Emellett a program időszaka alatt folyamatos cél volt a helyi lakosság, a potenciálisan bevonható célcsoportok folyamatos tájékoztatása a projekt állapotáról, az annak során megvalósuló eredményekről, aktualitásokról (helyi tv-én, újságon, weboldalon keresztül). 2011-2012-ben: Termesztés folytatása:
2011-ben 49 ha területen (ebből kertészeti kultúra 18 ha) folyt takarmánynövény termesztés, zöldség- és dísznövény magtermesztés, konyhakerti zöldségfélék előállítása 31 ha takarmány kukorica, 5,5 ha zöldborsó vetőmag-előállítás, 1 ha zöldbab vetőmagelőállítás, 3 ha fehér dísznapraforgó vetőmag-előállítás, 2 ha csemege kukorica vetőmagelőállítás, 1 ha Nigella vetőmag-előállítás, 1 ha Popcorn kukorica vetőmag-előállítás, 1,5 ha burgonya, 0,5 ha sárgarépa, 0,5 ha vöröshagyma, 0,2 ha fokhagyma, 0,2 ha fejes káposzta, 1 ha pritamin paprika. Fóliás növénytermesztés: A város korábban is rendelkezett közel 1000 négyzetméter fóliafelülettel, ahol egy- és kétnyári, valamint zöldségpalánta nevelés és hibrid paprika vetőmag előállítás folyt. Ezek a növényházak azonban zömében korszerűtlenek, fűtésrendszerük elavult, így régóta felmerülő igény volt a fóliafelület bővítése és fűtésrendszer korszerűsítése. A programban 3 db 300 négyzetméter felületű vándorfólia telepítésére került sor. Az egyszerű szerkezetű, jó referenciákkal rendelkező, olcsó, könnyen telepíthető és áttelepíthető rendszer új lehetőségeket nyitott a termesztésben. A biomassza kazán program keretében a termesztő berendezésekben fűtésrendszer kerül kialakításra, így a téli termesztések is biztonsággal tervezhetők.
Tervezett termesztések:
Téli-kora tavaszi: petrezselyem, sárgarépa, hónapos retek, fejes saláta, egynyári virágpalánták (városba történő kiültetéshez), zöldségpalánták
Tavasz-ősz: paradicsom, paprika, uborka, kétnyári virágpalánták
Fűtés: ágaprítékkal (közterületi fák, útszélek gallyazásaiból, később az energia ültetvényből)
Időbeli ütemezés: 1. Növénytermesztés – az önkormányzati konyhák alapvető zöldségfélékkel való ellátása
56
2011. szeptember: a kedvezményezettek összehívása, a feladatok ismertetése, tapasztalatcsere 2011. október: a területek előkészítése a következő évi termesztésekhez 2011. november: a kertészetben lévő növényházak előkészítése a tavaszi palántaneveléshez 2011. december: kedvezményezettek képzése a növénytermesztés terén 2012. január: képzés folytatása, növényházak előkészítése 2012. február: vető- és ültető anyagok beszerzése, eszközök, szerszámok előkészítése 2012. március- : magvetések, palántanevelés 2012. április: vetések, ültetések, palántanevelés, növényápolás 2012. május: palántázás, növényápolás 2012. június: növényápolás, program zárása 2012. július – szeptember, október: növényápolás, betakarítás
2. Kertészeti kultúrák termesztése saját használatú kiskertekben 2011. szeptember: a kedvezményezettek összehívása, a feladatok ismertetése, tapasztalatcsere 2011. október - november: a területek előkészítése a következő évi termesztésekhez 2011. december - 2012.január: a termesztések tervezése, szaktanácsadás 2012. február: vető- és ültető anyagok beszerzése, eszközök, szerszámok előkészítése 2012. március: tavaszi talajmunkák - a területek előkészítése, magvetés 2012. április: magvetés, ültetés, palántázás, növényápolás 2012. május - június: növényápolás 2012. június 30.: a program zárása 2012. július- október: növényápolás, betakarítások
Épület felújítás:
A mezőgazdasági projekt részeként került betervezésre egy olyan épület felújítása, amely az egész STARTmunka mintaprogram központjaként funkcionál. Ez egy volt napközi otthon épülete (Bácsalmás, Rákóczi u. 11. Hrsz:1231.), melynek kialakítása kitűnően megfelel azoknak a feltételeknek, melyek a program szempontjából lényegesek.
Az épületben került kialakításra egy ún. Inkubátor ház, ahol a programmal kapcsolatos ügyek intézése folyik kistérségi szinten.
A megtermelt áru tárolására tároló helyiségekben és hűtőkamrában van lehetőség. A hűtőkamra a régi meglévő kamra felújításával került kialakításra.
A felesleges termés alapvető feldolgozására savanyító üzem került kialakításra.
A szociális helyiségek felújításra, szükség szerint kialakításra kerültek.
Mivel az épület valamennyi projektelem működtetésénél szerephez jut, mert ez az egész program központi telephelye és a gépek is itt kerülnek tárolásra, a felújítás valamennyi programelemnél tervezésre került. 57
A felújítási munkákat a projektelemben foglalkoztatott közfoglalkoztatottak végezték döntő hányadban, csak kis mértékben volt szükség alvállalkozó bevonására.
2012 -2013-ban:
A programelem foglalkoztatásának helyszínei az önkormányzat tulajdonában lévő szántóterületek, illetve kb. 1200 m2 fóliaterület (utóbbiból 600 m2 vándorfólia a 2012. évi STARTmunka-mintaprogram keretében került beszerzésre), amely egész évben munkát biztosít a közfoglalkoztatásban lévők számára. Itt primőr zöldségtermesztés illetve palántanevelés folyik. A téli, kora tavaszi időszakban palántanevelés és primőr zöldségfélék (hónapos retek, fejes saláta) termesztése zajlik, májustól pedig árutermelést végeznek (paradicsom, paprika, uborka). A termés egy részét friss áruként szállítják a konyhákra, a többi feldolgozásra kerül. A 2012. évi program keretében elkészült a Zöldség-Gyümölcs Feldolgozó Üzem, ahol 2013. március elején indult a munka 1 fő BÖKK Nkft.-nél dolgozó és 6 fő közfoglalkoztatott munkavállalóval, vezetőjük Schleicher Diána élelmiszermérnök. Itt elsősorban helyi alapanyagokból adalékanyag hozzáadása nélkül olyan termékek előállítása történik, amelyek egészségre kedvező hatásúak. A termékek legfőbb jellemzője az, hogy mesterséges színezéket nem tartalmaznak, tartósítószert (nátriumbenzoátot) is csak a hordós savanyúságokhoz használnak. Az elsődleges tartósító módszer a hőkezelés, így nincs szükség tartósítószerre. A mezőgazdasági programban tevékenykedő közfoglalkoztatottak a TKKI által szervezett Háztáji növénytermesztés és tartósítás elnevezésű tanfolyamon vettek részt A szántóföldi növénytermesztés részben konyhakerti zöldségfélék termesztésére épül (burgonya, sárgarépa, petrezselyem, vöröshagyma, paprika, paradicsom, uborka, étkezési mák, jégsaláta stb.) Emellett olyan zöldségfélék termesztését végezték, amelyek a 2012. évi program keretében elkészült zöldségfeldolgozó üzem alapanyagául szolgáltak (káposztafélék, uborka, cékla, paprika, paradicsom, cukkini, sütőtök, olajtök, sárgarépa, hagymafélék, csicsóka stb.). A megtermelt zöldségfélékből savanyúság, lekvárok, zöldségkrémek, zöldséglevek készültek, elsősorban az önkormányzati konyhák részére, valamint a 2013. évi keretében elkészült Egészséges Bácsalmásért Mintabolt számára (Szociális bolt) értékesítés céljára. A szántóterület jelentős részén piacorientált árutermesztés folyt, amely elsősorban nagy kézimunkaerő-igényes vetőmag-termesztésből állt. Ez szinte hagyomány, hiszen már 3 éve folyik ilyen jellegű tevékenység közfoglalkoztatásban. Ebben az évben bevezették a programban a részesművelést. Elsőként ilyen módon paprikát termesztettek, különböző termesztéstechnológiákkal (síkművelés, illetve fóliatakarásos, bakhátas művelési mód). 2-3 ha területen részesművelést valósítottak meg, melynek lényege, hogy az ápolási munkák egy részét (kapálás, tolózás) és a betakarítást a programban részt vevők munkaidőn kívül maguk végzik a kiparcellázott területen és a termésből származó bevételből a megállapodásban rögzített arányban részesednek. Ez az egyik első lépés az önállóvá válás irányában, hiszen a munkavállalók már érdekeltté válnak termesztésben. Később saját használatú földterületükön (elsősorban kiskertjükben) folytathatják a munkát, ahol a foglalkoztató integrátori szerepet vállalhat. A maradék területen gabona- és takarmánynövények termesztése történt. A megfelelő minőségű és mennyiségű termés előállításához igen fontos az öntözési 58
lehetőség biztosítása. Mivel a termesztésbe vont, a Halmos dűlőben lévő 41 ha nagyságú földterület nem volt öntözhető, így a programban nagy hangsúlyt fektettek az öntözőrendszer kiépítésére. Kút fúrásával, szigetelt víztározó létesítésével és csévélődobos konzolos öntözőgépből álló rendszer kiépítésével 10 ha terület öntözését tették lehetővé. 2012-ben 4 ha energiaakác ültetvényt létesítésére került sor (2013-ban nem történt további ültetés). A termesztett kultúrákat jégkárra és aszálykárra biztosítják. A tevékenységek ütemezése: 1. Növénytermesztés – az önkormányzati konyhák alapvető zöldségfélékkel való ellátása 2013. július: a kedvezményezettek összehívása, a feladatok ismertetése, tapasztalatcsere, tervezés 2013. augusztus: folyamatban lévő ápolási munkák, terület előkészítése 2013. szeptember: terület megtisztítása, kultúrák helyének kijelölése 2013. október: a területek előkészítése a következő évi termesztésekhez 2013. november: a kertészetben lévő növényházak előkészítése a tavaszi palántaneveléshez 2013. december: kedvezményezettek képzése a növénytermesztés terén 2014. január: képzés folytatása, növényházak előkészítése 2014. február: vető- és ültető anyagok beszerzése, eszközök, szerszámok előkészítése 2014. március- : magvetések, palántanevelés 2014. április: vetések, ültetések, palántanevelés, növényápolás 2014. május: palántázás, növényápolás 2014. június: növényápolás, program zárása 2014. július – szeptember, október: növényápolás, betakarítás - szükség szerint más program keretében 2. Kertészeti kultúrák termesztése saját használatú kiskertekben 2013. szeptember: a kedvezményezettek összehívása, a feladatok ismertetése, tapasztalatcsere 2013. október - november: a területek előkészítése a következő évi termesztésekhez 2013. december - 2012.január: a termesztések tervezése, szaktanácsadás 2014. február: vető- és ültető anyagok beszerzése, eszközök, szerszámok előkészítése 2014. március: tavaszi talajmunkák - a területek előkészítése, magvetés 2014. április: magvetés, ültetés, palántázás, növényápolás 2014. május - június: növényápolás 2014. június 30.: a program zárása 2014. július- október: növényápolás, betakarítások 3. Feldolgozás 2013. augusztus- december: feldolgozás vásárolt alapanyagokból 2014. májustól: saját előállítású zöldségfélék feldolgozása 59
A Zöldség-Gyümölcs Feldolgozó Üzem
Az utcai stand
Forrás: BÖKK Nkft.
2014-ben:
Ebben az évben a korábbi termesztéseket tovább folytatva a nagyobb volumenű és szélesebb körű feldolgozásra és tartós tárolhatóságra helyezték a hangsúlyt. Elsődleges cél a zöldségfélék gyorsfagyasztással való tárolása, így a konyhák számára az alapanyag egész évben biztosíthatóvá válik, a beltartalmi értékek kismértékű csökkenése mellett. A termesztésben egyre nagyobb teret kapott az "önálló lábra állás", mert a részesművelés kiterjesztésén túl az integrált termeltetést is bevezették, ahol a jelentkező közfoglalkoztatottak saját használatukban lévő földjeiken (elsősorban házikertek) szakmai és igény szerint egyéb segítség lehetősége mellett önállóan gazdálkodnak, a foglalkoztató vállalja a megtermelt áru értékesítését. Ez a lehetőség fóliasátrak időszakos bérbe adásával is elősegítheti az önállóvá válást. 2014-ben a korábbi energiaakác ültetvényt további 4 ha betelepítésével bővítették, 2015-ben további 4 ha telepítését tervezik, ezzel biztosítják a hároméves vágásforgót, mellyel lehetővé válik a Bácsalmás Város Önkormányzat külön projektjében beszerzett megújuló energiaforrással fűthető kazánok fűtőanyagának folyamatos biztosítása. (A kazánok a Zöldségfeldolgozó üzemben, az Alapszolgáltatási Központbn és az Anyavédelmi Központban találhatók). 2014. december 15-től működik az „Egészséges Bácsalmásért Mintabolt” a BÖKK Nkft. üzemeltetésében. A kiegészítő támogatásból megvalósított Mintabolt kialakítása a következőket foglalta magában: hűtőkapacitás kiépítése – mélyhűtőés hűtőkamra, hűtőszekrények, mélyhűtő ládák beszerzése, épület klimatizálása, riasztó rendszer kiépítése vákuumos fóliahegesztő gép vásárlása, piackutatás, marketing tevékenység.
2015-ben:
Cél, hogy a kiépített termelési-feldolgozási- marketing-értékesítési rendszert megerősítve és stabil szakmai és infrastrukturális háttérrel rendelkezve a tevékenységi területek idővel átkerülhessenek a Bácsalmásért Szociális Szövetkezetbe és 60
önfenntartóan, gazdasági működjenek tovább - szem előtt tartva a nagy számú hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatásának szükségességét (szociális alap). Ebbem az évben a termelés és feldolgozás folyamata marad a közfoglalkoztatás keretein belül és új tevékenységekkel egészül ki (pl. házikertek megművelése, részesművelés, valamint a feldolgozás területén zöldség- és gyümölcscsomagolás, illetve ivólétöltés bag-in-box palackokba) és válik még teljesebbé. Részletes feladatterv: 49 ha területen szántóföldi növénytermesztés - zöldségfélék, vetőmagok termesztése, energiaültetvény létesítése; fóliás növénytermesztés - új tevékenységként fóliás szamócatermesztés és konténeres paprika, paradicsom és uborka termesztés; újabb 600 m2 fóliafelület kialakításával kiskertek műveléséhez alapanyagok biztosítása, szakmai háttér, megtermelt termények felvásárlása (szerződéskötés-termelésbiztonság); feldolgozás - előző évi tevékenységek tovább folytatása, nagyobb volumenű termékelőállítás; új tevékenység az ivólevek bag-in-box-ba való töltése (olcsóbb ár) és a konyhakész zöldségfélék csomagolása, gyümölcscsomagolás. A tevékenységekhez szükséges gépek, eszközök (erőgépek, munkagépek, kéziszerszámok, feldolgozás eszközei, gépei) az előző évek beszerzései révén rendelkezésre állnak, a gyümölcs- és zöldséglevek bag-in-box-ba való töltéséhez szükséges töltőgép beszerzése a programban tervezett. Ezen kívül kis értékű tárgyi eszközök és a tevékenységekhez szükséges anyagok kerülnek beszerzésre. Az új tevékenységek révén nő a termelés hatékonysága, a költségtakarékos csomagolás, ivólékiszerelés nyomán csökken a levek eladási ára, a versenyképes árral pedig nő a fogyasztás. A tevékenységek eredményeképpen nettó 12 millió forint árbevétel és 3,5 millió forint megtakarítás tervezhető, melyet a programba forgat vissza a foglalkoztató.
Értékesítés bemutatása Az értékesített termékek köre 2015 augusztusában:
61
Torma
220
Eperlekvár
220
Csemege Torma
220
Eperlekvár
315
Vámpírűző
220
Sárgabarack lekvár
220
Zöldségmix
220
Sárgabarack lekvár
315
Zöldségmix
315
Sárgabarack lekvár
720
Sárgabarack lekvár
4250
Ketchup
4250
Steviás sárgabarack lekvár
220
Paradicsomlé
315
Steviás sárgabarack lekvár
315
Paradicsomlé
750
Steviás sárgabarack lekvár
720
Paradicsomlé
4250
Szilvalekvár
220
Pizzakrém
315
Szilvalekvár
315
Pizzakrém
720
Szilvalekvár
720
Lecsó
720
Szilvalekvár
4250
Lecsó
4250
Sütőtök alma zsálya krém
220
Bácskai Bivaly
220
Sütőtök alma zsálya krém
315
Bácskai Bivaly
315
Sütőtök alma zsálya krém
720
Csemege paprikakrém
220
Sütőtök alma zsálya krém
4250
Csemege paprikakrém
315
Zöldparadicsom krém
220
Csemege paprikakrém
720
Zöldparadicsom krém
315
Csemege paprikakrém
4250
Mentás almakrém
220
Vegyes darabos savanyúság
720
Mentás almakrém
315
Vegyes darabos savanyúság
4250
Mentás almakrém
720
Csemege Cukkini
720
Mentás almakrém
4250
Csemege Cukkini
4250
Céklakrém
220
Céklakrém
315
Csemege uborka (3-6 cm)
720
Hagymakrém
220
Csemege uborka (3-6 cm)
4250
Hagymakrém
315
Csemege uborka (6-9cm)
720
Meggybefőtt
720
Csemege uborka (6-9cm)
4250
Meggybefőtt
4250
Csemeg cékla saláta
720
Szilvabefőtt
720
Csemege cékla saláta
4250
Szilvabefőtt
4250
Pepperóni paprika
720
Mentás Meggyszörp
200
Savanyú káposzta
Mentás Meggyszörp
750
Savanyú káposzta levél
Meggyszörp
750
Bodzaszörp
750
Eperszörp
500
Csicsókás csalamádé
Mentaszörp
500
Csalamádé
Hőkezelt savanyúságok
Ételízesítők
ml:
Dézsás
Szörpök
Befőtt
Krémek
Lekvárok
Megnevezés:
Almapaprika Karfiolos csalamádé
62
Rostos ivólé Fagyas ztott termék ek
Savanyított karfiol
1 kg-os kisvödörbe
Káposztával töltött paprika
1 kg-os kisvödörbe
Csípős kosszarvú paprika
1 kg-os kisvödörbe
Almapaprika
1 kg-os kisvödörbe
Almalé
0,75
Almalé
0,5
Almalé
0,2
Almalé
4250
Almalé
30
Céklás Almalé
0,75
Céklás Almalé
0,5
Céklás Almalé
30
Céklalé
0,75
Céklalé
0,5
Lulu lé
0,5
Sütőtök Almalé
0,75
Sütőtök Almalé
0,5
Sütőtök Almalé
0,2
Sütőtök Almalé
4250
Sütőtök lé
0,2
Őszibarack lé
0,2
Meggy lé
0,2
Fagyasztott paprika 2 kg Fagyasztott meggy (5kg)
Értékesítés csatornái: Az értékesítés részben megoldott: egy közterületen létesített standon és a programban kialakított Egészséges Bácsalmásért Mintaboltban történik a termények és termékek értékesítése, valamint értékesítési ügyintéző közvetítésével az önkormányzati konyhák, valamint vendéglátó egységek részére történik az eladás. Az értékesítést elősegíti a különböző fesztiválokon, gasztronómiai eseményeken történő részvétel, kiállítás, kóstoltatás.
63
Forrás: www.bacsfinomsagok.hu
Forrás: www.bacsfinomsagok.hu
Az értékesítésben részt vállal a következő fejeztekben bemutatott szociális szövetkezet, amely a bérértékesítési tevékenységet végzi a közintézményekben dolgozók számára a kialakított szatyorközösség keretében. Jelenleg kialakítás alatt álló értékesítési csatorna a www.bacsfinomsagok.hu weboldal, ahol az interneten keresztül rendelhetik meg az érdeklődők a termékeket. Az értékesítési csatornák szerinti árbevétel megoszlást szemlélteti a következő táblázat. Értékesítési csatorna
2014
2015. I. félév
Mintabolt
52,01%
47,67%
Stand
27,62%
26,20%
0,46%
2,32%
19,90%
23,80%
Szatyorközösség Egyedi értékesítés
Összesen: 100 % 100 % Forrás: BÖKK Nkft. adatai alapján saját szerkesztés
A fenti adatok alapján látható, hogy a Mintabolt termeli arányaiban a legtöbb árbevételt (az összesnek körülbelül a felét), folyamatos nyitvatartása miatt. Ezt követi a nyári szezonban erős stand, majd a hasonló arányú, növekvő tendenciát mutató egyedi értékesítés. A szatyorközösségből származó bevétel jelenleg arányában a legkisebb. Ha havi bontásban vizsgáljuk az árbevétel alakulást, akkor általában a Mintabolt árbevétele a legmagasabb, azonban amikor az idényre jellemző „húzótermékek” vannak a stand kínálatában, pl. tavasszal a virág- és zöldségpalánták, nyáron a dinnye, akkor a stand működik jobban. Az árbevétel eltérő alakulása a lakosság anyagi helyzetének is köszönhető, mivel a standon általában a mindennapokhoz szükséges mezőgazdasági alapanyagok értékesítése, míg a Mintaboltban ezek kisebb mennyisége mellett inkább a magasabb értékű, árú feldolgozott termék található, amelyre a lakosság nagy részének nincs anyagi forrása. Mivel Bácsalmás jellemzően mezőgazdasági tevékenységet folytató város, ahol sok háznál található konyhakert, amikor a saját kertben is beérik a termés, kevesebb a standon vásárlók száma.
64
Az árbevétel és költségek alakulását szemlélteti a következő ábra.
Forrás: BÖKK Nkft. adatai alapján saját szerkesztés
Az értékesítési adatok alapján megállapítható, hogy az árbevétel alakulása, ingadozása nagymértékben mezőgazdasági szezonfüggő, ugyanakkor pl. a szatyorközösségi értékesítés a nyári szünetnek köszönhetően visszaesett, míg a tanév kezdetével várhatóan ismét emelkedést mutat. Az elmúlt másfél évben kisebb-nagyobb ingadozásokkal ugyan, de növekvő tendenciát mutat az értékesítés és beszerzés volumene, valamint összességében, tendenciáját tekintve 2014 nyarától a bevételek meghaladják a költségeket. Az értékesítés naturális összetételéről, arányairól nem áll rendelkezésre információ, mivel nincs vonalkód rendszer, valamint az áruk sokfélesége miatt nehezen kezelhető a napi szintű leltár, így leltározásra negyedévente kerül sor. A jövőben tervezett a vonalkód rendszer bevezetése is. Jelentős eredménynek tekinthető, hogy a kecskeméti székhelyű UNIVER áruházak kínálatába a közeljövőben bekerül a Bácsalmási Finomságok közül ötfajta termék, ezáltal még szélesebb körben ismertté válhatnak a bácsalmási eredmények.
65
Együttműködő partnerek A BM Szociális Szövetkezetek Programkoordinációs Iroda a kezdetek óta kiemelt figyelmet fordít Bácsalmás közfoglalkoztatási programjainak támogatására, mely az alábbiakban nyilvánul meg:
Folyamatos egyeztetések a projektek tovább fejlesztéséről, pályázati forrásból pénzügyi támogatás, népszerűsítés Rendezvényeken, konferenciákon való szereplés Helyszíni szemlék, tanácsadás Jó ötletek, gyakorlatok ajánlása más önkormányzatoknak.
További együttműködő partnerek:
Bácsalmás Város Önkormányzata és intézményei: szükséges rendeletek megalkotása, program SZMSZ előkészítése, bérköltségekhez való hozzájárulás. A tulajdonában lévő gépek, eszközök biztosítása a program lebonyolításához, célcsoport kiválasztásában együttműködés. A város vezetése mindvégig támogatta, támogatja az értékteremtő közfoglalkoztatást és a szociális szövetkezet létjogosultságát, működését. Munkaügyi Központ (toborzás, foglalkoztatáshoz szükséges feltételek biztosítása, folyamatos kapcsolattartás) BácsAgro Zrt.: a programban tervezett gépi munkák egy részét külső szolgáltatóval végeztették, mert a szükséges gépek nem álltak rendelkezésre. Ezek: tárcsázás, szántás, kombinátorozás, töltögetés, növényvédelem egy része. Termelő partnerek Járási önkormányzatok
A helyi eredmények következtében egyre nagyobb az érdeklődés a Bácsalmáson kialakított termelési-feldolgozási-értékesítési rendszer iránt. Bácsalmás Város polgármesterét, valamint a BÖKK Nonprofit Kft. vezetőjékt rendszeresen felkérik a bácsalmási tevékenységek konferenciákon történő ismeretetésére, amely lehetőséget nyújt a jó gyakorlat átadására, a bácsalmási termékek népszerűsítésére. Az ország több településéről (egyre távolabbról is) érdeklődnek önkormányzatok a Bácsalmáson folyó munka iránt, ugyanakkor a tapasztalatok gyűjtése érdekében a bácsalmásiak is szívesen ismernek meg máshol már működő jó gyakorlatokat (pl. helyi pénz bevezetése, étkeztetés szociális szövetkezet keretében, stb. tekintetében).
LEADER pályázat A LEADER program célja a helyi igényekhez és sajátosságokhoz igazodó, a LEADER Helyi Akció Csoportok (HACS-ok) által elkészített Helyi Vidékfejlesztési Stratégiákban (a továbbiakban: HVS) meghatározott LEADER fejlesztések megvalósítása, amely fejlesztések hatékonyan hozzájárulnak a vidéki területeken a Vidékfejlesztési Programban megfogalmazott célok eléréséhez a fenntarthatóság és esélyegyenlőség elveinek figyelembe vételével. A LEADER Térségi együttműködési program keretében (Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a LEADER térségek közötti együttműködés végrehajtásához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 11/2013. (III. 5.) VM rendelet alapján) a SárközDunavölgye-Siómente Helyi Akciócsoporttal (Szekszárd) együttműködésben az 5 projektpartner 66
egyikeként a BÖKK Nkft. részt vett az Együttműködés a helyi termékek termelése és értékesítése érdekében c. projektben, melynek projektkoordinátora a Vidéki Örökségért Nonprofit Kft. A projekt keretében a BÖKK Nkft. 19.292.111 Ft támogatásban részesült, a projekt zárása folyamatban van. A projekt keretében
egyrészt nagy volumentű eszközbeszerzésre (passzírozó, elszívó, húsdaráló, párátlanító stb.) került sor a Zöldség-Gyümölcs Feldolgozó Üzem számára, amelyekkel a régi tevékenységek hatékonyabb munkavégzése vált lehetővé, és új tevékenységi területek is bevezetésre kerülhetnek (pl. gyorsfagyasztás, hidegen sajtolt olajok vagy magkrémek gyártása, stb.) másrészt 2014. októberben ennek keretében került megrendezésre az I. Helyi Termék Fesztivál, amely a helyi termék népszerűsítését tűzte ki célul (a meghívó a Mellékletek között szerepel).
Egyéb programok A nagy volumenű fenti közfoglalkoztatási programok mellett az álláskeresők az „Út a munkához!” programban, rövid és hosszú időtartamú közfoglalkoztatásban, illetve képzésekben és ahhoz társuló továbbfoglalkoztatásban vettek részt (parkgondozó, település karbantartó, térburkoló). Az elvégzett képzésekkel a közfoglalkoztatási programelemekhez (utak karbantartása, térkőgyártás, stb.) szükséges szakembergárda rendelkezésre állt az önkormányzatnál.
Eredmények összefoglalása A STARTmunka mintaprogramok közül az értékteremtő jellegű Mezőgazdasági projekt, valamint a helyi szociális földprogram kombinációja tekinthető a bácsalmási szociális szövetkezeti modell alapjának. Az éveken átnyúló előrelátó gondolkodásmód, a célok érdekében megszerzett és összehangolt források mérhető eredménye az alábbiakban foglalható össze. Személyi oldal
A Mezőgazdasági projekt az elmúlt években 323 fő bevonásával, évente átlagosan 65 fő megélhetéséhez járult hozzá. 2011-től az összes közfoglalkoztatási program során összesen 194 esetben írtak alá közös megegyezéssel felmondást, ami ennyi esetben jelenti a nyílt munkaerőpiacon történő megjelenést! Közösségformálás, csapatépítés: a programban részt vevők többsége a teljes programidő alatt együtt dolgozott, így munkacsoportok, sőt baráti közösségek alakultak, olyannyira, hogy néhányan saját kertjeiket is együtt művelték meg és szabadidejükben közös programokat szerveztek. Szakmai fejlődés, versenyhelyzet: a közösségi munka és a képzések, szaktanácsadások során a bevont munkavállalók elsajátították az alapvető termesztéstechnológiákat és új termesztési módokat ismertek meg. Ezt a saját kertjeik művelésénél is hasznosították.
67
Tapasztalataikat megosztották egymással, sőt versenyhelyzet is kialakult, amikor megtekintve egymás munkáját, elismerték vagy éppen bírálták társukat. Személyiségfejlődés, létbiztonság: Az addig hosszabb-rövidebb ideje munkanélküliként "tengődő" hátrányos helyzetű ember egy éven keresztül előre tervezhető, rendszeres biztos jövedelemhez jutott, ezzel nőtt az önbizalma, a család létbizonytalansága megszűnt. Jó példa: A szociális földprogram egy új közösségi gazdálkodási forma volt a városban, ami a propaganda miatt igen nagy érdeklődésre tartott számot, a lakosság körében igen népszerű volt. Ez arra inspirálta a kedvezményezetteket, hogy munkájukat még nagyobb lelkesedéssel és igyekezettel végezzék. A foglalkoztatottak a vállalt feladatokat magukénak érzik, a munkában felelősséggel vesznek részt. Segélyezés: a felesleget vagy gyengébb minőségű terményt a Gondozási Központ koordinálása mellett segélyezésre fordítottuk. Sok rászoruló család jutott így a konyhára szükséges alapanyagokhoz. Helyi termelőkkel kialakított jó kapcsolat: a helyi termelők termeltetési szerződéssel történő bevonásával, illetve termékeik reklámozásával, értékesítésük mintabolti, rendezvényi elősegítésével a helyi termelők megélhetéséhez is hozzájárul a BÖKK Nonprofit Kft., illetve a Bácsalmásért Szociális Szövetkezet tevékenysége. A helyi termékek/termények vonatkozásában 40 kilométeres körzeten belül 15 helyi termelővel van termeltetési szerződés, valamint további 20 helyi termelővel van korábbi kapcsolatokból kialakított partnerségi viszony. A helyi termelők mellett a térségi önkormányzatokkal is van termeltetésre kötött szerződés. A Bácsalmási Portéka termelői
Forrás: www.bacsalmas.hu
68
Tárgyi oldal:
Bácsalmás Város Önkormányzat tulajdonában álló 49 ha földterületen kialakított saját kertészet (kb. 1 200 m2 részben fűtött fóliafelület, mely 2015-ben bővül 600 m2 vándorfólia felülettel és 100 m2 alapterületű gombaházzal). Az önkormányzati területek mellett már egy helyi családtól bérelt 3,34 ha nagyságú területen is folyik termesztés. Beszerzett eszközök, géppark Helyi termék előállítás: A program keretében elsődleges feladat a közösségi földterület megművelése révén a közkonyhák alapanyagokkal való ellátása volt. Olyan, szinte teljesen vegyszermentes zöldségfélék kerültek a napközis gyerekek ételeibe, melyek útja nyomon követhető, friss áru. Néhány kisgyerek még azzal is büszkélkedhetett, hogy az ebédhez szükséges zöldségeket édesanyja, édesapja vagy rokona is termesztette, ezzel még nagyobb lett az értéke. A közkonyhák jelentős kiadástól mentesültek azzal, hogy a programban termelt nyersanyagokat használták fel. Az önkormányzat tulajdonában álló Zöldség-Gyümölcs Feldolgozó Üzem, mely a Bácsalmási Finomságok márkanevű termékeket állítja elő. Ezek elsősorban helyi alapanyagokból adalékanyag hozzáadása nélkül olyan termékek, amelyek egészségre kedvező hatásúak. Az önkormányzat tulajdonában álló Egészséges Bácsalmásért Mintabolt (és hűtőkamrák), ahol a Bácsalmási Finomságok mellett a helyi termelők termékei is megjelennek (termeltetési szerződéssel, közvetítéssel). Utcai pavilon a közfoglalkoztatás során termelt helyi termények értékesítéséhez. A kialakított Bácsalmási Portéka márkanév, és a mögötte levő termékek (amelyek a helyi termelők minőségi termékeit is magukban foglalják) A Bácsalmási Portéka élelmiszerei helyben megtermelt, vagy helyben feldolgozott, bácskai hagyományokra épülő, innováció szülte finomságok. Olyan friss, ízletes falatokat jelent, ami nem utazott több ezer kilométert, eltarthatóságát nem tartósító szerek, minőségét nem ízfokozók és állagjavítók határozzák meg. Megjelenésükben, csomagolásukban magukon viselik a XXI. század emberének ízlését, stílusát, ötvözve a bácskai kézműves és képzőművész hagyományokkal. A „Bácsalmási Portéka Szatyorközösség” közvetlen értékesítési hálózat (ez már a Szociális Szövetkezet tevékenysége, amely ezt követően kerül bemutatásra) Kialakítás alatt álló webáruház (www.bacsfinomsagok.hu).
69
Bácsalmási Portéka
Forrás: www.bacsalmas.hu
70
V.
A bácsalmási működése
szociális
szövetkezet
kialakítása,
A szövetkezeti modell összefoglalása
Forrás: Közfoglalkoztatástól a szociális szövetkezetig c. prezentáció Belügyminisztérium Szociális Szövetkezetek Programkoordinációs Iroda, 2015. május 19.
A fenti általános modell a közfoglalkoztatási alapokon nyugvó szociális szövetkezeteket szemlélteti. A szociális szövetkezet alapját a térségi STARTmunka mintaprogramok értékteremtő, termelő tevékenységet tartalmazó programelemei jelentik (pl. mezőgazdasági tevékenység), amelyek a helyi földterületen valósulnak meg. A programok során beszerzett gépek, eszközök, az állatállomány biztosítják a tevékenység tárgyi feltételeit, amely jelentős beruházástól mentesítheti a szociális szövetkezeteket (miután ingyenes használatra megkapják az önkormányzattól), a tevékenység során képződött árbevétel pedig visszaforgatásra kerül. A gazdasági-társadalmi szempontokat ötvöző szociális szövetkezeteket minimum 7 tag alapíthatja a vagyoni hozzájárulás megfizetésének vállalásával, ahol legalább egy tag helyi vagy nemzetiségi önkormányzat (vagy ezek jogi személyiségű társulása), és legalább két tag közfoglalkoztatotti jogviszonyban álló természetes személy. A szövetkezeti tevékenység személyi oldalát a hátrányos helyzetű munkavállalók jelentik, akik vagy speciális, tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban, vagy munkavállalói/megbízási/vállalkozási szerződéssel, vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében látják el feladataikat. A tevékenységek beindításához, megerősítéséhez uniós, illetve állami támogatásokra van szükség. 71
Alapítás Bácsalmás Város a 2012. évi STARTmunka mintaprogram sikeres lebonyolításáért a Belügyminiszter elismerő oklevelét vehette át, és lehetőséget kapott 2013-ban arra, hogy 14 másik település mellett elsőként alapítson olyan szociális szövetkezetet, melynek egyik alapító tagja az Önkormányzat. A város szívesen élt a lehetőséggel és a Képviselő-testület határozatában hozzájárult az alapításhoz. Bácsalmás Város Önkormányzata szociális szövetkezet alapítását kezdeményezte 2013-ban. Az alapítás célja a STARTmunka mintaprogram keretében 2011. november óta végzett tevékenységek, elért eredmények gazdasági formában való továbbvitele. A szövetkezet fő tevékenységeként a zöldség-gyümölcs feldolgozás, tartósítás, illetve a termelt termények és előállított termékek marketing eszközökkel történő értékesítése tervezett hosszú távon. A közfoglalkoztatás során elért eredményekre vonatkozóan tudatosan felépített marketing és értékesítési hálózat kialakítása mindenképpen indokolt és szükséges, hiszen a termelő és feldolgozó kapacitás jelentősen meghaladja a jelenlegi értékesítési volument. Erre megfelelő gazdasági forma a szociális szövetkezet. A Bácsalmásért Szociális Szövetkezet (Bácsalmás 6430 Bezdán u. 10.) 2013. augusztus 13án alakult határozatlan időre. A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű vagyoni hozzájárulással alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei között működő, a tagok munkához juttatását, szociális helyzetük javítását, illetve tagjai és azok hozzátartozói kulturális, oktatási, szociális szükségletei kielégítését szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. Az alakuló közgyűlésen 9 fő alapító tag és a megbízott jogi képviselő, dr. Pál László ügyvéd vett részt. A közgyűlés egyöntetű „igen” szavazattal megszavazta a Bácsalmásért Szociális Szövetkezet létrehozását. A szövetkezet alapító tagsága tehát 9 főből áll, ők a következők:
Bácsalmás Város Önkormányzata, képviseletében a polgármester 3 fő a STARTmunka mintaprogram szakmai irányítója 2 fő közfoglalkoztatott 1 fő képviselő, helyi vállalkozó, agrármérnök 1 fő helyi vállalkozás ügyvezető igazgatója 1 fő pénzügyi szakember
A szövetkezet valamennyi alapító tagja évek óta részt vesz a STARTmunka mintaprogram tervezésében és lebonyolításában. A közgyűlés keretében megválasztásra kerültek az Igazgatóság, Felügyelő Bizottság tagjai és a céhegységek vezetői. A tagok elfogadták a szövetkezet alapszabályát is. A szövetkezet alapításának célja az alapszabály szerint: „olyan közös érdekeltségű tevékenység folytatása a cél, amely biztonságos megélhetést, jó minőségű egyéni, családi és közösségi életformát tesz lehetővé tagjai számára, illetve a 72
hátrányos helyzetű tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése a cél.” Az alakuló közgyűlés egyhangú határozattal megállapította, hogy a tagok 10.000,-Ft összegű, vagyoni hozzájárulásra, az összeg befizetésére vállaltak kötelezettséget. Minden tag egy-egy vagyoni hozzájárulás befizetésére vállal kötelezettséget, az egy tag által jegyezhető vagyoni hozzájárulás száma 5 db lehet. Egy tag vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke 15 %át, nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem lehet nagyobb a tőke 33 %-ánál. A szövetkezet az adózás utáni eredményének meghatározott részét közösségi alapba helyezi, melynek terhére a tagjai és hozzátartozói számára az alábbi juttatásokat biztosítja, illetve támogatásokat folyósítja:
szociális juttatások (szociális segély, lakásépítési támogatás, gyermekneveléshez, gyógyszervásárláshoz, beteg ápoláshoz nyújtott segély, keresőképtelenség esetén biztosított segély, temetési segély, étkezési hozzájárulás, nyugdíj-kiegészítés, üdülési támogatás); oktatási támogatások (képzési-továbbképzési támogatás, szakmai és nyelvtanfolyamokon való részvétel támogatása, ösztöndíj biztosítása) kulturális támogatások (amatőr kulturális csoportok, hagyományőrző együttesek tagjainak támogatása, kultruális rendezvényeken való részvétel támogatása) közművelődési rendezvényeken való részvétel támogatása (ismeretterjesztő előadások és kiadványok, és szakmai célú rendezvényeken való részvétel finanszírozás) sporttevékenység támogatása (amatőr és tömegsport rendezvények támogatása) egyéb, a szövetkezet céljaihoz igazodó támogatások és juttatások biztosítása.
A tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés határozza meg, hogy a közösségi alap hány százalékáig lehet a tárgyévet követő évben juttatásokat és támogatásokat teljesíteni. A szövetkezet tevékenységi köre (TEÁOR ’08) szerint: Fő tevékenység: 1039 Egyéb gyümölcs-, zöldség feldolgozás,- tartósítás. Emellett nagyon sok egyéb tevékenységet is végezhet a szövetkezet, többek között az épületasztalos-ipari termékgyártást, épületgépészeti szerelést stb. (részletesen a mellékelt alapszabályban található.)
73
Szervezeti felépítés Szervezeti ábra:
Forrás: Bácsalmásért Szociális Szövetkezet Üzleti terv
A szociális szövetkezet alapszabálya szerint:
„A Közgyűlés: 1.1. A Közgyűlés a Szövetkezet legfőbb szerve. 1.2. Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik a) az alapszabály módosítása, b) az igazgatóság elnökének és tagjainak (ügyvezető elnökének), valamint a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása, tiszteletdíjuk megállapítása, c) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, d) a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése, valamint döntés a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről, e) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, f) az alapszabályban meghatározott esetekben a tag kizárása, illetőleg a tagok kizáró határozat felülvizsgálata, g) döntés a szövetkezet vezető tisztségviselője ellene kártérítési per megindításáról, h) döntés a szövetkezeti szövetségbe történő belépésről, illetőleg az abból történő kilépésről, i) döntés a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről, j) döntés a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról, valamint csődegyezség jóváhagyásáról, k) döntés a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról, 74
l) m) n)
döntés pótbefizetés elrendeléséről, a vagyoni hozzájárulás megváltoztatása, mindaz, amit törvény vagy alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.
Az Igazgatóság: 2.1 A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét 3 tagú Igazgatóság látja el. Az Igazgatóság elnökét, aki egyidejűleg a szövetkezet elnöke is, és az Igazgatóság tagjait a közgyűlés titkos szavazással választja. Az Igazgatóság elnökének és tagjainak megbízatása határozott időre, de legfeljebb 5 évre szól. Az Igazgatóság dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, illetőleg a Felügyelő Bizottság hatáskörébe. 2.2 Az Igazgatóság elnöke önállóan képviseli a szövetkezetet bíróságok, hatóságok és harmadik személyek előtt. 2.3 A szövetkezetnél a munkáltatói jogokat az Igazgatóság elnöke gyakorolja 2.4 Az Igazgatóság elnöke önállóan is eljárhat a szövetkezet képviseletében, azonban minden olyan szerződéses kötelezettségvállaláshoz, bankszámlára történő utalás teljesítéséhez, amelynek összege az 1 millió Ft-ot meghaladja, az Igazgatóság előzetes, írásbeli jóváhagyása szükséges. 2.5 Nem lehet az Igazgatóság tagja: a) aki nem tagja a szövetkezetnek; b) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett; c) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül; d) akit olyan foglalkozástól eltiltottak, amely tevékenységet a szövetkezet főtevékenységként folytat, az ítélet hatálya alatt; e) az a személy, aki más szövetkezetben vagy olyan gazdasági társaságnál viselt tisztséget, amelyet felszámolási eljárás során megszüntettek, a felszámolást megelőző két évben vezető tisztségviselő volt, a felszámolás befejezésétől számított két évig; f) aki olyan szövetkezetben vagy gazdasági társaságnál, amelyet a cégjegyzéktől megszüntetési eljárás során töröltek, a törlést megelőző két éven belül vezető tisztségviselő volt, a törlést követő két évig. Felügyelő Bizottság: 3.1 A szövetkezet tevékenységének, illetve testületéi és vezető tisztségviselői működésének ellenőrzése céljából a szövetkezet 3 tagú Felügyelő Bizottságot hoz létre. 3.2 A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait, a Közgyűlés titkos szavazással 5 évre választja. 75
3.3 A Felügyelő Bizottság tagjává a szövetkezeten kívül álló személy is választható. 3.7 A Felügyelő Bizottság
a) a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, a szövetkezet irataiba betekinthet, felhívhatja az Igazgatóságot, hogy az a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más szabályzatnak megfelelően járjon el; b) indítványozhatja az Igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a visszahívását, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását; c) összehívhatja a közgyűlést, ha az Igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének; d) az Igazgatóság jogszabályba ütköző vagy a szövetkezet érdekeit súlyosan sértő működése esetén haladéktalanul összehívja a közgyűlést; e) az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról; e nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható; f) javaslatot tesz a közgyűlésnek a vezető tisztségviselők díjazásának megállapítására; g) büntető feljelentést tesz az Igazgatóság elnöke, illetőleg tagja ellen. Céhegységek: A szövetkezet gazdasági racionalitás alapján végzi tevékenységeit. A különféle tevékenységeket végző belső szervezeti egységek a céhegységek. Minden céhegységet felelős céhegység-vezető irányít, akit az Igazgatóság bíz meg. A megbízott céhegység-vezetőt az Igazgatóság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni. Céhegység-vezető a szövetkezet tagja. A szövetkezetben személyes közreműködést vállaló tagok egy vagy több céhegységben (és az Igazgatóságban) végezhetnek munkát. A szövetkezet a gazdasági tevékenységét három céhegységben végzi, melyek a következők: I. II. III.
sz. céhegység: Termelés sz. céhegység: Feldolgozás sz. céhegység: Szolgáltatás.
Az céhegységek saját működésükre vonatkozóan a szövetkezet Alapszabályával és SZMSZ- ével összhangban levő speciális szabályokat írhatnak elő, amelyet az céhegység Szervezeti és Működési Szabályzatába (SZMSZ) foglalnak. Az SZMSZ kidolgozása az céhegység vezető feladata, amelyet az Igazgatóság hagy jóvá.” A szövetkezetnek jelenleg 18 tagja van:
Igazgatóság: o Elnök: Barta Tiborné Gáll Ágnes kertészmérnök, BÖKK Nkft. ügyvezető, START program szakmai vezető o Tag: Németh Balázs polgármester, közgazdász, (Bácsalmás Város Önkormányzatának képviseletében) 76
o Tag: Juhász Gábor agrármérnök – BácsAgro Zrt. ügyvezető igazgató
Felügyelő Bizottság: o Elnök: Márai András közgazdász, mérlegképes könyvelő, gimnáziumi igazgató o Tag: Dr. Bakó Mária Lujza agrármérnök (települési képviselő) o Tag: Barta Andrea adminisztrátor (jelenleg közfoglalkoztatott) Sui Generis jogviszonyban
Céhegységek: o Termelési céhegység-vezető: Fehér Tibor kertész technikus o Feldolgozási céhegység-vezető: Czékus Diána élelmiszer mémök o Szolgáltatási céhegység-vezető: Kulesevics János építész technikus.
Tagi munkavégzési jogviszonyban levők (közfoglalkoztatottak):
Tüskéné Bánó Edit marketing és értékesítési ügyintéző Petrekanics Ferenc pénzügyi ügyintéző Horváth Dávid, leendő mezőgazdász, aranykalászos gazda Barta Gyöngyi Varga János Dezsőné Bartos Rozália - utóbbi 3 fő zöldségfeldolgozó,- tartósító (OKJ) Balogh Sándomé zöldségtermesztő kertész (középfokú) Malatinszkiné Szabó Éva kerti munkás (OKJ) Tihanyi Sándor kertész üzemmérnök
A tagi munkavégzési jogviszonyban esetében a szociális szövetkezet alapszabályának tartalmaznia kell:
a tag által teljesítendő munkafeladatok meghatározását, (az elvégzendő munka mértékét,) az elvégzett munkafeladatok dokumentálásának módját, a munkafeladat teljesítéséhez igazodóan a szövetkezet által megtermelt javakból történő részesedés módjának és mértékének (ellenértékének) meghatározását, az ellenértéket úgy kell meghatározni, hogy az alkalmas legyen a tag teljesítményének figyelembevételére és a megtermelt javakból való részesedés mértékének meghatározására.
A Bácsalmásért Szociális Szövetkezet alapszabálya ezt a következők szerint tartalmazza: „A tagi munkavégzés által teljesítendő munkafeladatok: az értékteremtő folyamatokban történő személyes közreműködés – az elnökség által kijelölt szakmai vezető irányításával – a megkötött megállapodás alapján a termelésben, szolgáltatásban, kereskedelmi tevékenységben jelentkező feladatok teljesítése. Az elvégzett munkát éa s ráfordított időt szakmai vezető dokumentálja és igazolja írásban hetente. Az elvégzett munka után a tagi munkavégzés során a tagot az alábbi ellenérték illeti meg: a szövetkezet a tagnak biztosítja az értékteremtő folyamatokban megtermelt, vagy a 77
termeltetési folyamatokban előállított javakból történő (termék, szolgáltatás vagy kereskedés) megfelelő és arányos részesedését.” A közgyűlés működése Bácsalmáson a közgyűlés alapesetben évente egyszer kerül összehívásra az éves beszámoló elkészítése kapcsán, illetve emellett szükség szerint, pl. a pályázatok benyújtásához szükséges döntéshozatal érdekében. Mivel a tagok korábbról is ismerik egymást, a megszokott módon együttműködnek a döntéshozatalnál is, általában egyhangú döntés születik (a jogszabályok szerint 1 tag 1 szavazat elve alapján). Az eddig lefolytatott közgyűléseken a tagok teljes létszámban megjelentek. A tagi munkavégzésre irányuló jogviszony A tagi munkavégzés önálló, más munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó törvény hatálya alá nem tartozó (sui generis) jogviszony, amelyben az elvégzett munka ellentételezése a tagi munkavégzés arányában részben vagy egészben a közösen megtermelt javak természetben történő átadásával és pénzbeli juttatással is történhet. A Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási portálján található az alábbi összefoglaló táblázat a tagi munkavégzés és egyéb jogviszonyok kapcsolatáról: A tagi munkavégzés és egyéb jogviszony kapcsolata
Jogviszony
Biztosítási kötelezettség - (1 fő tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagot egy helyről lehet támogatni!)
aktív (nem szünetel)
szünetel
Más, munkaviszony jellegű jogviszony ideje alatt
szünetel
szünetel
Álláskeresési járadék alatt
aktív (nem szünetel)
szünetel
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
aktív (nem szünetel)
szünetel
Inaktív/ellátás nélküli
aktív (nem szünetel)
aktív (nem szünetel)
Közfoglalkoztatási jogviszony
Forrás: http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/sui-generis-tagi-munkavegzes-jogviszonyravonatkozo-tudnivalok
Amennyiben a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagja munkavégzésre irányuló más jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e más jogviszony fennállása alatt a tagi munkavégzési jogviszonya és biztosítási jogviszonya szünetel. A tagi munkavégzési jogviszonyban álló tag, a termék termelésével, vagy feldolgozásával teljesített személyes közreműködése ellenértékeként, juttatásként kaphat élelmiszert, vagy közösen megtermelt javakat. Ezek a juttatások a személyi jövedelemadó törvény előírásai 78
értelmében adómentesek, amennyiben a juttatás értéke havonta a minimálbér összegét (2015ben 105.000 Ft) nem haladja meg. Szintén adómentes, amennyiben a tag fogyasztásra készétel vásárlásra felhasználható utalványt (Erzsébet utalványt) kap és ennek értéke havonta nem haladja meg a minimálbér 25%-át, 2015-ban 26 250 Ft-ot. A szociális szövetkezetnek sem vezető tisztségviselői, sem tagjai után nincs havonta minimum járulékfizetési kötelezettsége. A szociális szövetkezet személyesen közreműködő tagja akkor válik biztosítottá, ha a szociális szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási, vagy megbízási, jogviszony keretében személyesen közreműködik. Tagi munkavégzés keretében végzett munka alapján nem minősül biztosítottnak a szociális szövetkezeti tag. A tag által fizetendő adók és járulékok és azok mértéke attól függ, hogy e jogviszonyban tevékenykedő tag a juttatását megtermelt javak formájában, vagy pénzben kapja. Pénzbeli juttatás esetén a tag 16% személyi jövedelmadót és 10% nyugdíjjárulékot fizet. Bácsalmáson a 18 szövetkezeti tagból 8 fő semmilyen juttatásban nem részesül, 10 fő pedig a pályázatból támogatott Sui Generis jogviszonyban 8 hónapon át havi 25 000 Ft összegben étkezési utalványban részesül. A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja után 2015-ben havonta 6.930 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni. A tagi munkavégzési jogviszonyban munkát végző tag után 4 évig a szociális szövetkezet csökkenő mértékben - mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék (2015-ben havi 6.930 Ft, napi 231 Ft) megfizetése alól a következők szerint: a tagi jogviszony létrejöttét követő 1. 2. 3. 4. 5.
év: nem kell megfizetnie. év: járulék 25 %-át kell megfizetnie év: járulék 50 %-át kell megfizetnie év: járulék 75 %-át kell megfizetnie. évtől: járulék 100 %-ét meg kell fizetni.
Szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség nincs. Összefoglalva a tagi munkavégzésre irányuló jogviszony előnyeit: A tagi munkavégzésre irányuló jogviszony előnyei
Tagsági jogviszony létesítése
Tag részéről - rugalmas munkavégzést biztosító lehetőség - szociális szövetkezet tagjává válhat, e jogviszony alapján - halasztottan-a munkája által tulajdonábakerült terményekkel is jegyezheti a vagyoni hozzájárulást
Szociális szövetkezet részéről
hátrányos helyzetű tagjai részére más jogviszonyokhoz képest kedvezőbb feltételek mellett tud munkalehetőséget biztosítani
79
Jogszabályi környezet
- a jogviszonyt kizárólag a szövetkezeti törvény szabályozza, vagyis a munkaviszonyra vonatkozó fontosabb elemeket (így a tag által teljesítendő munkafeladatok meghatározását, az mellette más munkavégzésre irányuló elvégzett munkafeladatok jogviszonyt is létesíthet, amely a tagsági dokumentálásának módját, az jogviszonyt nem érinti (az érintett a elvégzettmunka ellentételezését) a szociális szociális szövetkezet tagja maradhat), szövetkezet alapszabálya határozza meg azonban a tagi munkavégzési - a tag munkaviszonyának szünetelése jogviszonya szünetel időtartama alatt a szövetkezetnek nem kell fizetnie e tag után az egészségügyi szolgáltatási járulékot - a szövetkezet e jogviszonyban lévő tagja után nem fizet szociális hozzájárulási adót
Állami a tagnak nem kell megfizetnie az támogatások, egészségügyi szolgáltatási járulékot mentességek
az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése a szociális szövetkezet kötelezettsége, melynek megfizetését az állam 4 éven keresztül csökkenő -100-75-5025%-mértékben támogatja
- a minimálbér összegéig adómentes a kapott élelmiszer, a szövetkezet tevékenységének eredményeként Egyéb előállított termény vagy a kapott juttatásokra étkezési utalvány, azzal, hogy ebből az vonatkozó étkezési jegy csak a minimálbér 25 %-ig szabályok adómentes (2015-ben max. 26 250 Ft) - pénz formájában kapott jövedelem esetén 10% nyugdíjjárulékot és 16%-os személyi jövedelemadót fizet Forrás: Ferenc Jácint: A szociális szövetkezetek tagjának munkaviszonya (Magyar Munkajog E-Folyóirat 2015/1) c. cikk táblázata minimális pontosítással. (Az eredeti táblázatot összeállította: a KoopeRáció+ kiemelt projekt és a BM Szociális Szövetkezetek Programkoordinációs Iroda)
A tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó juttatások és a kapcsolódó terhek mértékét szemléltető táblázat a Mellékletek között található.
Tevékenység 2013-ban támogatási kérelmet nyújtott be a Bácsalmásért Szociális Szövetkezet a TÁMOP2.4.3.D.2-13/1 pályázati felhívásra annak érdekében, hogy a szövetkezeti foglalkoztatást támogatási forrás útján megindítsa. Sajnálatos módon a beadott pályázat nem részesült támogatásban, így a szövetkezet működése nem indult el. 2014. szeptemberben a szövetkezet pályázatot nyújtott be az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) Sui Generis Támogatási Programjára Értékesíts tudatosan! „Bácsalmási Portéka”-k értékesítési rendszerének kialakítása Sui Generis jogviszonnyal címmel, 14221 kódszámmal, amely támogatásban részesült (bruttó 10 millió Ft). A pályázat 10 fő közfoglalkoztatott tagi munkavégzésre irányuló foglalkoztatását teszi lehetővé 8 hónapon keresztül. A megvalósítási időszak 2014. november 1-től 2015. június 30-ig tart. A nyertes pályázat miatt létszámbővítésre került sor a szövetkezetben: 8 fő közfoglalkoztatott Sui Generis jogviszonyban való alkalmazását és tagfelvételét szavazta meg a közgyűlés. így a 80
szövetkezet tagi létszáma 17 főre emelkedett. 2015. március 01-től 1 fő munkaviszonyt létesített, így azóta jogviszonyát szünetelteti. Helyette újabb 1 fő tagi jogviszonyú foglalkoztatására és felvételére mondott igent a szövetkezet tagsága: így jelenleg a Bácsalmásért Szociális Szövetkezetnek 18 tagja van. A nyertes pályázat felhasználásával a STARTmunka Mintaprogramban létrehozott javakat használó Bácsalmási Önkormányzati Közszolgáltatási Közhasznú Nkft. által előállított helyi termékek bérértékesítésére kíván a Bácsalmásért Szociális Szövetkezet szakszerű és tudatos értékesítési és marketing hálózatot és módszertant kialakítani. Ennek pozitív eredménye révén nyílik meg a lehetőség az önkormányzattól ingyenesen használatba átadott STARTmunka Mintaprogramban megvalósított fejlesztések gazdasági alapon történő működtetésére (helyi termék előállítás és értékesítés). A Szövetkezet jelenleg saját termékkel nem rendelkezik, részben a STARTmunka mintaprogram Mezőgazdasági projektjének eredményeit viszi a jövőben a tervek szerint tovább (termelés, üzem, stand és mintabolt működtetés). A szövetkezet induló tevékenysége a bérértékesítés Bácsalmás teljes lakossága és a környékbeli települések részére. A pályázat révén olyan külső szolgáltató által felügyelt marketing és értékesítési rendszer kialakítását teremtette meg Sui Generis jogviszonyban való foglalkoztatással, amely biztosítja, hogy a helyben megtermelt és feldolgozott (most még kizárólag mások által előállított) termékek eljussanak a potenciális helyi és vidéki vásárlókhoz. Az értékesítési szolgáltatás lebonyolításában – mint irányítók - az alapító tagok közül az Igazgatóság elnöke, a termelési és szolgáltatási céhegység-vezetők vesznek részt megbízási jogviszonyban, valamint 10 fő tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban (Sui generis) foglalkoztatott tag. A sui generis jogviszonyban foglalkoztatott tagok az Alapszabályban meghatározottak szerint végzik munkájukat. Két tag az alapító tagok közül, 8 pedig az újonnan felvett tagok közül kerül ki. Ezen célcsoporttagok évek óta közfoglalkoztatottként a BÖKK Nkft. foglalkoztatottai, jól ismerik egymást és társaik közül kiemelkednek abban, hogy jobb teljesítményt nyújtanak. A Bácsalmásért Szociális Szövetkezet tagsága (beleértve az alapító tagokat és a sui generis jogviszonyban tevékenykedő tagokat is) a feladatellátásban nagy tapasztalatokkal rendelkeznek. A szövetkezet által végzendő tevékenység teljes mértékben illeszkedik a célcsoporttagok képességeihez, készségeihez. A termelés – feldolgozás - értékesítés egysége szakmai szempontból is alátámasztott:
Az Igazgatóság elnöke a BÖKK NKft. ügyvezetője, okleveles kertészmérnök, a közfoglalkoztatási programok tervezője és szakmai vezetője
A termelési céhegység-vezető kertész technikus, több évtizedes nagyüzemi középvezetői gyakorlattal, a START mezőgazdasági program irányítója. Ő szervezi és irányítja a zöldségtermesztést és a vetőmag előállítást.
A feldolgozási céhegység-vezető élelmiszermérnök, a Feldolgozó Üzem vezetője
A szolgáltatási céhegység-vezető a BÖKK NKft. alkalmazottja, a START programok irányítója, építész több évtizedes vezetői gyakorlattal
81
Sui generis jogviszonyban 1 fő adminisztrátor foglalkoztatása történik, aki jelenleg is a közfoglalkoztatási programok eszközbeszerzéseit, üzemanyag-felhasználását és készletnyilvántartását végzi.
Tagi munkavégzés keretében valósul meg a marketing feladatok irányítása, képzett szakember foglalkoztatásával.
A további pályázati lehetőségek felkutatásában, a jelenlegi program bonyolításában EU-s pályázatíró lesz a segítségünkre sui generis jogviszonyban.
Egy fiatal, tehetséges fiatalember – aki jelenleg mezőgazdasági szakirányon tanuló egyetemista és pedagógusi diplomával is rendelkezik – mind a termesztési, mind az értékesítési feladatok szervezésében, irányításában foglalkoztatható.
A további 5 fő tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő célcsoporttag több éve van a STARTmunka mintaprogram mezőgazdasági projektjében. A 2013-ban szervezett TÁMOP 2.1.6. Újra tanulok! Program képzéseiben valamennyien részt vettek és hárman Zöldségfeldolgozó, tartósító, ketten pedig Zöldségtermesztő OKJ-s bizonyítványt szereztek. A közfoglalkoztatási programban aktívan vesznek részt, hozzáállásuk és teljesítményük kiemelkedő.
A program célja a termékek minél nagyobb volumenű közvetlen értékesítése. Bácsalmás lakossága egyre inkább elöregedő, továbbá az aktív korosztály fiatalabb része sokszor idő hiányában inkább a „multiknál” vásárol, ahelyett, hogy külön-külön felkeresné a helyi termelőket, kereskedőket. A szövetkezet lehetőséget biztosít a helyi termékvásárlás előtérbe kerülésére azzal, hogy a megrendelt árut házhoz szállítja. Mivel a kapcsolat a fogyasztóval folyamatos és a termények, termékek helyben maradnak, a helyi piaci igényekhez teljes mértékben illeszkedő, alacsony árfekvésű termékskála állítható össze A programban tervezett tevékenység nem új feladat a célcsoporttagok számára. A termelés – feldolgozás – értékesítés rendszere az eddigi STARTmunka Mintaprogramban a BÖKK NKft-nél már működik, ismert a közkedvelt, versenyképes termékek köre, az értékesítést saját boltban (Egészséges Bácsalmásért Mintabolt), saját standon végzik, valamint a közkonyhákra és vendéglátó ipari egységekbe is szállítanak. Szövetkezeti formában a tevékenység gazdasági alapokra helyeződik, a külső marketing tanácsadó szervezet bevonásával magasabb szakmai szintűvé és rendszerbe szervezetté válik. A kezdeti bérértékesítést a tervek szerint 2015ben felváltja a nyereségorientált piaci értékesítés, amikor az értékesítési tevékenység mellett a termesztések egy része és a feldolgozás átkerül a szövetkezetbe. A bérértékesítés konkrétan megvalósított és 2014. november 1. óta működtetett formája a Bácsalmási Portéka Szatyorközösség. A tevékenység kialakításához a projekt kapcsán szakmai tanácsadó igénybevételére került sor, kiválasztásra került az AlmásFlóra Szociális Szövetkezet. A szervezet számos hasznos információt adott a projekt megvalósítás hatékonyságának javítására vonatkozóan, rendszeresen részt vett a projekt megvalósításában. A tervezett tevékenység megfelelő szintű ellátásához a szövetkezet külső szolgáltató igénybevételével egy állandóan felügyelt marketing stratégiát alakított ki.
82
A tevékenység megalapozásaként helyzetelemzésre került sor, mely a következőket állapította meg:
Bácsalmáson több olyan családi gazdaság, vállalkozás van, ahol közkedvelt helyi termék előállítása történik. A termelők jogosultak termékeik értékesítésére (nyugta, számla adására képesek). Ezek a termékek a lakosság kisebb rétegének körében igen népszerűek. Az elvégzett felmérésből kiderült, hogy a bácsalmásiak közül sokan nem is ismerik a termelőket, termékeiket. Ezek a termékek helyben előállított, jó minőségű, nyomon követhető alapanyagból készült élelmiszerek, melyek fogyasztása az egészséges táplálkozás része lehet. Egyre nagyobb mértékben merül fel az igény a lakosság részéről az egészséges helyi termék fogyasztására, de ezek külön-külön történő beszerzése időigényes, ezért inkább a „multikat” választják. Igény lenne egy olyan közösségi alapú közvetlen értékesítési forma bevezetésére, amely a helyi termelők portékáit együtt juttatja el a vásárlóknak. A megkérdezettek többsége hallott már a szatyorközösségekről, de működésüket nem ismerte. Legtöbben kíváncsian várták a Bácsalmási Portéka Szatyorközösség indítását. A termelők szívesen kapcsolódtak a kezdeményezéshez.
A Bácsalmási Portéka szatyorközösség tevékenységének lényege, hogy a szövetkezet megszólítja azokat a helyi termelőket, akik olyan „portékákat” (élelmiszer termékeket, kézműves termékeket, stb.) állítanak elő, amelyek a lakosság körében ismertek, kedveltek és értékesítésükre a termelő jogosultsággal rendelkezik. Ezek a termékek helyben előállítottak, jó minőséget és nyomon követhetőséget garantálnak. Első körben a közösség 6 helyi termelő bevonásával indult: feldolgozott hústermékek, sajtok, tej, tejtermékek, tojás, méz, illetve a közfoglalkoztatásban termelt zöldségfélék, élelmiszer termékek (lekvárok, krémek, savanyúságok, szörpök, ivólevek, stb.) kerültek a szatyorba. A termékkör azóta bővült, fűszerpaprika illetve méztermelő, borkészítő, hústermék előállító termelők mellett mézeskalács készítő, a keramikus, a festménykészítők, a kézműves tojás előállító termelők jelentek meg a rendszerben. Jelenleg a rendszeresen beszállító termelők száma 8, ünnepekhez kapcsolódóan a bevont kézművesek még plusz 10 főt jelentenek, tehát összesen kb. 18-20 fős a bevont termelői kör. A szakmai tanácsadó indítványozására első lépésben nem közvetlenül a lakosság felé nyitotta meg a Szövetkezet a kereskedelmet. A sui generis foglalkoztatottak felkutatták a településen élő termelőket, élelmiszer előállítókat. Ezen termelői csoport termékeinek megismertetése céljából kezdetben az önkormányzat intézményeiben (folyamatos bővüléssel) szatyorközösség jelleggel kezdték el árusítani a helyi termékeket, tehát a célcsoportot az intézmények dolgozói jelentették. Jelentősen segítette a végső irányvonalak meghatározását a 2014. december 9-én megrendezett Termékértékesítési és marketing ismeretek tudásmegosztás nap, amelyen a meghívott vendég előadók szakmai iránymutatásai is ezen termékértékesítési folyamat megindítását támasztották alá. 2014. december 2-án előzetes kóstoltatást szerveztek a Polgármesteri Hivatalban, ahol a végső, potenciális vásárlók megismerkedhettek a termelőkkel és a termékeikkel. A hatás nagyon pozitív volt. Kezdetben csak a hivatalban kezdték meg a sui generis jogviszonyban foglalkoztatott 83
célcsoporttagokkal a szatyorközösségben történő bérértékesítést, a későbbiekben ezt több intézményre is kiterjesztették. Örömteli, hogy számos esetben már a – még bevonásra nem került – intézmények dolgozói kezdeményezték, kérték a rendszerbe történő bekapcsolódást. A szövetkezet vállalta a termékek központi beszerzését, szortírozását és az értékesítési pontokhoz szállítását. 2015. január végén 8, később már 15 intézményben történt értékesítés, folyamatosan bővülő termékkörrel. Mind a termelők, mind a vásárlók elégedettek a rendszerrel. Erre vonatkozóan megtörtént a fogyasztói oldal véleményeztetése – kérdőívek segítségével, ezt követte a termelői oldal véleményének kutatása is, a tapasztalatok hasznosításával. A rendelt termékek kiszállítása heti egy alkalommal (csütörtöki napokon) történik, ezt megelőzi a rendelések összegyűjtése, termelőkhöz való eljuttatása és az áru beszállítása, szortírozása, majd a kiszállítás. Mindezt a feladatot a tagi munkvégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatottak végzik, részletesen bemutatva a következők szerint. Az aktuális terméklistát hétfőn egyezteti le a termelőkkel és a Bácsalmás Önkormányzati Közszolgáltatási Nonprofit Kft. termelő üzemével egy sui generis jogviszonyban álló tag. Ezek alapján kedden összeállítja, leellenőrzi az elkészült listát, majd szerdán elküldi elektronikusan az értékesítési pontok kapcsolattartóihoz, vagy személyesen papír alapon adja át az érvényes Bácsalmási Portéka árjegyzéket Kedd délelőtt egy fő összegyűjti az összes értékesítési pontról a megrendelő lapokat. A kedd délig elektronikusan leadott megrendelések és a kedd délelőtt papír alapon összegyűjtött megrendelések kedd délután kerülnek feldolgozásra négy fő segítségével. A feldolgozás elsődlegesen termelőnkénti/termékenkénti szétválogatást, majd összegzést jelent. Végeredményként minden termelő külön kapja meg a tőle kért áruk listáját. A termelők értesítése a megrendelés állományról elektronikus illetve papír alapon történik. Ezt a feladatot egy fő végzi el kedd délutánig. Egy kiszállítási nap van a héten, a csütörtök. Reggel 7 és 10 között kerülnek be a termelőktől a megrendelt áruk, amelyet két fő végez. Egyikük átveszi a kért termékeket, a másik ellenőrzi és felírja a termék nevét és az árát. Ezt követően bekerülnek a központba ahol az osztályozás, szortírozás folyik, és ahol minden megrendelőnek külön szatyor készül, ebben hat személy segédkezik. A kiszállítás 11 órától 15 óráig folyamatosan tart. A kiszállítás és a szatyrok készítése párhuzamosan folyik egymás mellett. Amint elkészül egy értékesítési pont rendelése azonnal kiszállításra kerülnek a szatyrok két tag által. A kiszállítások és a szatyrok átadása után megkezdődik a központban a pénz elszámolása két esetleg három tag bevonásával. Az összegzéseket követően pénteken egy sui generis tag viszi el az értékesítésből befolyt termelőre eső bevételt. A pályázat keretében megtervezésre került egy egységes márka BÁCSALMÁSI PORTÉKA néven, amely a Bácsalmási Finomságok mellett a helyi termelők, vállalkozók „portékáit” is népszerűsíteni, értékesíteni kívánja. Később ezt a címkét a helyi termékek védjegyévé kívánják tenni. A szatyorközösség fejlesztése és állandó kiszolgálása mellett a tavaszi rendezvényeken is népszerűsítették a Bácsalmási Portéka termékeit. Az egészséges táplálkozást, egészséges életmódot népszerűsítő, 2015. március 14-én megrendezésre kerülő „Mozdulj Bácsalmás” elnevezésű programon, valamint a 2015. április 25-én megrendezett „Tavaszi zsongás – családi 84
nap” rendezvényeken – a szakmai szolgáltatók iránymutatásait követve jelentek meg. Mindkét esemény jelentősen segítette a helyi termelők helyi termékeinek megismertetését. A népszerűsítést szolgálták a projekt keretében beszerzett marketing eszközök is, a 20 db Bácsalmási Portéka lógóval ellátott falapokat a termelők részére osztották ki, elismerve és hirdetve ezzel is töretlen kitartásukat a programhoz. A 160 db ovális fakanál valamint az 1700 db színes termékkatalógus a korábban említett rendezvényeken nagyon kelendőek voltak, jó hasznára váltak a program, a termékek népszerűsítésének. 2015. május 16-án a Bácsalmáson megrendezésre kerülő Bringa befutó rendezvényen a játékos vetélkedők lebonyolításában, kóstoltatásban vett részt a Szövetkezet. A rendezvényen a szendvicsek alapanyagát a Bácsalmási Portéka termékköréből biztosították. Ugyanezen a napon részt vettek Baján a III. Bácskai Nap rendezvényen, ahol bácskai termékeket kóstoltattak és három termék (Bácsalmási Önkormányzati Közszolgáltatási Közhasznú NKft meggyszörpje, csemege uborkája és bácskai bivaly terméke) kiemelt díjazásban részesült. Szintén ezen a napon részt vettek Kecskeméten a Tavaszi Garabó Vásáron is. Az utóbbi időszak egyik legjelentősebb eseménye a lakosság felé történő értékesítés megindítása. Ennek érdekében két alkalommal szórólappal, valamint a város fontosabb, látogatottabb pontjain plakáton hirdették meg a Szövetkezet szatyorközösségi szolgáltatását a lakosság számára. A vevők számára több lehetőség is biztosított a rendelések leadására. Elektronikus úton a
[email protected] címen, telefonon a 79/541-530 telefonszámon, személyesen pedig két helyen – a Szövetkezet székhelyén (Bezdán u. 10.), valamint az Egészséges Bácsalmásért Mintaboltban (Rákóczi u. 11.) – fogadják a megrendeléseket. Emellett a facebook oldalon működik a Bácsalmási Portéka nyilvános csoport a https://www.facebook.com/groups/307830786093716/ elérhetőségen. Habár a lakosság számára is nyitott a szatyorközösség, kevesen élnek önmagukban a lehetőséggel, inkább a közintézményekben dolgozókon keresztül érkeznek a hozzátartozói igények is. A Szociális Szövetkezet a Sui Generis program pályázatának keretében a tervezett értékesítési szolgáltatás zökkenőmentes megindításához, felfuttatásához szükséges alábbi eszközöket szerezte be:
laptop szoftverrel és multifunkciós készülékkel a tevékenység végzésével összefüggő adminisztrációhoz és reklám tevékenységekhez, 5 db kerékpár használatával a sui generis tagok hatékonyabb és gyorsabb közvetlen kapcsolatot tudnak tartani a lakossággal, pavilon és egyéb bútorok a rendezvényen való megjelenéshez, a betervezett tároló eszközök a tároláshoz és kiszállításhoz
A vevőkör kiszélesítése folyamatosan zajlik, a helyi termelők lehetőségeit figyelembe véve. Cél, hogy a „szatyorközösség” az egész lakosságot összefogó, a szó szoros értelmében vett közösséggé fogja össze a helyi embereket, akiket a helyi termelők ellátnak helyben készített, egészséges, mindenféle adalékanyagtól mentes termékekkel. Miért venne bárki ismeretlen eredetű, kemikáliákkal teli árucikkeket, amikor megvehetők a helyben termelt alapanyagokból, helyi termelők által előállított, régi, hagyományos ízeket képviselő termékek?
85
Így az élelmiszerekre költött pénz egyre nagyobb hányada a helyi termelőknél, Bácsalmáson marad, amivel a helyi gazdaság is fejlődni fog, ez pedig közös érdekként kapcsol össze mindenkit. A jól szervezett és tudatos bérértékesítés révén egy viszonylag nagy létszámú vásárlói kör és heti 100-150 ezer forint összegű forgalom jellemzi a tevékenységet. Jelenleg ebből a tevékenységből a szövetkezetnek közvetlen bevétele nem származik, mivel a Zöldség-Gyümölcs Feldolgozó Üzem termékeinek értékesítésből származó bevétel még a BÖKK Nonprofit Kft-nél jelenik meg bevételként. A szükséges költségek fedezete a projektben rendelkezésre áll. A Szociális Szövetkezet jelenleg minimális bevétellel rendelkezik, mivel túlnyomórészt közvetítői tevékenységet folytat, díjmentesen. Minimális bevétele építőipari jellegű tevékenységekből áll (pl. zöldfelület-fenntartás, építőipari karbantartási munkák, tervezési feladatok). A 2013 augusztusában alapított, érdemi tevékenységet 2014. november 1. óta végző Bácsalmásért Szociális Szövetkezet 2014. évi, 2 hónap alatt elért, értékesítésből származó nettó árbevétele 150.000 Ft, míg adózott eredménye 11.000 Ft volt az eredménykimutatás alapján.
Eszközátadás A szociális szövetkezet működése során problémát jelentő szállítás és informatikai rendszer hiánya az alább bemutatott eszközátadás révén megoldódott. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 4/A. §-a az alábbiak szerint rendelkezik: „4/A. § (1) Amennyiben több hátrányos helyzetű személy egy közfoglalkoztatónál áll legalább egyéves időtartamban közfoglalkoztatási jogviszonyban, és a közfoglalkoztatottak vállalják, hogy szociális szövetkezet tagjaként a továbbiakban legalább két évet együtt fognak dolgozni, a közfoglalkoztatás során használt ingó tárgyi eszközöket az általuk megalapított szociális szövetkezet a közfoglalkoztatótól haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenesen használatba veheti. (2) Amennyiben a hátrányos helyzetű személy képzési programmal egybekötött mezőgazdasági célú közfoglalkoztatásban eredményesen vesz részt, és vállalja, hogy szociális szövetkezet tagjaként a továbbiakban legalább két évet fog dolgozni, a képzési programmal összefüggésben használt ingó tárgyi eszközöket az általa megalapított szociális szövetkezet a közfoglalkoztatótól haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenesen használatba veheti. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben a magyar állam, az önkormányzat vagy a közalapítvány a szociális szövetkezet részére a termőföldet, a közfoglalkoztató az állatállományt haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenesen használatba adhatja. Az ilyen haszonkölcsönszerződés esetében a termény és a szaporulat a szociális szövetkezet tulajdonába kerül. (3a) Az (1)–(3) bekezdésben említett haszonkölcsön-szerződésben a szociális szövetkezet vállalja, hogy a hasznosításra kapott eszközök hasznosításával kapcsolatos döntések meghozatala előtt, az arra jogosult szövetkezeti szerv vagy személy a kijelölt állami képviselő 86
véleményét kikéri. Ha a szociális szövetkezet a szerződésben vállalt ezen kötelezettségét megsérti, a haszonkölcsön-szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani. (3b) A szociális szövetkezetbe az állami képviselőt a haszonkölcsön szerződés lejártáig lehet kijelölni. Az állami képviselőt a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jelöli ki.”
Forrás: Közfoglalkoztatástól a szociális szövetkezetig c. prezentáció Belügyminisztérium Szociális Szövetkezetek Programkoordinációs Iroda, 2015. május 19.
A Belügyminisztériumtól a STARTmunka mintaprogram Mezőgazdasági projektben 2014-ben kapott 9 millió forint kiegészítő támogatás segítségével hűtőkocsis szállító jármű beszerzésére, szigetelt tároló építésére és informatikai rendszer kiépítésére került sor Bácsalmás Város Önkormányzatánál, amelyek haszonkölcsön szerződés alapján ingyenes használatra átkerültek a Bácsalmásért Szociális Szövetkezethez 2015. április 1-től két évre, 2017. máricus 31-ig. Az ingó tárgyi eszköz a két év használat után visszakerül a tuladonos Önkormányzathoz, kivéve, ha a kölcsönvevővel az ingyenes használat időtartamának külön okiratban rögzített meghosszabbításáról megállapodik. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 4/A. §-a és Bácsalmás Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás részletes szabályairól szóló 24/2013. (IX.26.) önkormányzati rendelete alapján megkötött szerződésben az alábbi átadott eszközök szerepelnek, összesen nettó 5 405 ezer Ft értékben:
87
Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Megnevezés Fiat Scudo élelmiszerszállító Raktárkonténer 20’ Notebook ASUS Hálózat építés Multimédiás számítógép Hálózati meghajtó Szünetmentes tápegység LCD TV 32” Fényképezőgép digitális (Nicon L280) Nyomtató (XEROX Phaser 3250 DN) Irattartó szekrény Asztal (vastag tetővel) Nyomtató asztal Gurulós konténer
Mennyiség (db) 1 1 1 1 3 1 3 1 1 3 6 4 1 2
Forrás: BÖKK Nkft.
Az eszközöket kizárólag a Bácsalmásért Szociális Szövetkezet Alapszabályában foglalt tevékenységeinek megvalósításához és elsősorban a közfoglalkoztatottak és közfoglalkoztatásból kikerülők foglalkoztatása céljából lehet felhasználni. A tevékenységhez szükséges engedélyek megszerzése, a vagyonelemek fenntartása, állagmegóvása a Szövetkezet feladata. Harmadik fél számára az eszközök nem átadhatók. A Szövetkezet köteles negyedévente a vagyoni helyzetére vonatkozó beszámolót készíteni, és a belügyminiszter által kijelölt állami képviselő részére megküldeni. A STARTmunka mintaprogram kiegészítő következőképpen hasznosítja a szövetkezet:
támogatásából
vásárolt
eszközöket
a
A hűtőkocsis kisteherautó a garantált minőségi szállítást biztosítja. Segítségével a szatyorközösség a város egész lakossága és a tanyai lakosság részére is rendelkezésre áll, segítve a bácsalmásiak egészséges helyi termékhez való hozzájutását. A gépkocsi lehetővé teszi a bácsalmási termékek vidékre történő biztonságos szállítását is. Az információs rendszer kiépítésével a szövetkezetnek internetes elérhetősége, weboldala, illetve webshopja létesül, ami lehetővé teszi a Bácsalmási Portékák szélesebb körű ismertségét, a vásárlókkal való hatékonyabb kommunikációt és újabb értékesítési hálózat kialakítását. A szövetkezet központjának berendezése (bútorzat, számítógépek, nyomtatók, stb.) lehetővé teszik a hatékonyabb munkavégzést. A raktárkapacitás bővítését lehetővé tévő szigetelt raktárkonténerekben a megvásárolt termékek elkülönített és kulturált tárolása lehetséges. Hasznosíthatók ezek a konténerek árusítóhelyként is, így a zökkenőmentes értékesítést és a volumen bővítését teszik lehetővé.
A Sui Generis projekt eredménye
A szövetkezetben mindannyian (a tagi munkavégzési jogviszonyban levők is) egyenlő bánásmódban részesülnek, a pályázat révén rendszeresen kompetenciafejlesztő tréningen és külső szakértő által vezetett marketing és értékesítési tanácsadáson 88
vettek részt, melynek során megismerték azt a folyamatot, melyben alkalmazásuk során együtt dolgozniuk kell. Új ismeretek birtokában munkájukat hatékonyabban tudják végezni, nőtt az önbizalmuk. Mivel közvetlen kapcsolatot tartanak a helyi emberekkel, javul a társadalmi megítéltségük, hasznosnak érzik magukat (és a társadalmi kapcsolatok révén erről folyamatos visszajelzést is kapnak). A programban tervezett juttatásokkal anyagi helyzetük is javul, életük tervezhetőbbé válik. Így teljes mértékben megvalósul a foglalkoztatott személyek szociális-gazdasági helyzetének egyenlő mértékű javulása. A szövetkezetben való tagi munkavégzés révén az eddig csak közfoglalkoztatottként „vegetáló” célcsoporttagok a gazdasági szférába bekerülve hasznosnak érzik magukat, látják munkájuk értékét és értelmét. Gyermekeiknek pozitív példát mutatnak, hiszen kiemelkedve az eddigi szintről társadalmi-gazdasági helyzetük javul. Az étkezési utalványban és termékben kapott javadalmazás erősíti létbiztonságukat. Ez a pozitív változás jelentős hatással járhat a célcsoportra és közvetlen társadalmi környezetére, jó példát mutatva a társadalmi felemelkedésre. A közösségi színtereken való folyamatos megjelenés, a szövetkezet helyi közösségi együttműködésekben, kezdeményezésekben való aktív, domináns szerepvállalása erősíti a lakosság bizalmát, növekszik a helyi termékek fogyasztásának volumene, nő az értékesített mennyiség.
89
VI.
A bácsalmási tapasztalatok, sikertényezők
A bácsalmási modell összefoglalása Az előző fejezetekben ismertetett bácsalmási eredmények alapját Bácsalmás Város Önkormányzatának, a Bácsalmási Önkormányzati Közfoglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft-nek, a helyi szociális földprogramnak és a kapott támogatásoknak az egymásra épülő megfelelő kombinációja jelenti. A szervezetek helyi célok érdekében történő hosszú távú előrelátó együtt gondolkodása, szoros együttműködése, a kapott támogatások éveken át egymásra épülő értékteremtő tevékenységek kialakítása érdekében való felhasználása, a helyi termelők bevonása tette/teszi lehetővé a helyi foglalkoztatás biztosítását, a kialakított szociális szövetkezet jövőbeni működését. Bácsalmáson Bácsalmás Város Önkormányzatának helyi szociális földprogramja keretében haszonkölcsön szerződéssel tartós használatba adott és a helyi lakosoktól bérelt földterületen, az önkormányzat és BÖKK Nkft. által nyert közfoglalkoztatási pályázatok által finanszírozott, a BÖKK Nkft. által szakmailag irányított mezőgazdasági projekt keretében végzett szántóföldi növénytermesztés és kertészeti tevékenység biztosítja a közfoglalkoztatás értékteremtő elemét. Erre a termelő tevékenységre épül a saját és felvásárolt termények feldolgozása „Bácsalmási finomsággá” szintén a projekt keretében a Zöldség-Gyümölcs Feldolgozó Üzemben. A saját és helyi termelők által előállított termények és helyi termékek termékek értékesítése az Egészséges Bácsalmásért Mintaboltban és a helyi standon történik, amelyek kialakításához egyéb pályázati forrásokat, valamint a közfoglalkoztatási mintaprogramok egyéb helyi programelemeit is igénybe vették (pl. asztalos üzemben készítettek marketing eszközöket). Az értékesítést segíti a különböző rendezvényeken való megjelenés, kóstoltatás is, a kialakított Bácsalmási Portéka márka, amely a saját termékek mellett a helyi termelők termékeit is magában foglalja. Az értékesítést külső szakmai segítség, tapasztalat igénybevételével részben a Bácsalmásért Szociális Szövetkezet végzi bérértékesítés formájában a Bácsalmási Portéka szatyorközösség működtetésével, másrészt a közeljövőben interneten keresztül a www.bacsfinomsagok.hu honlap üzemeltetésével. A mezőgazdasági termelés-feldolgozás-értékesítés kiépült folyamata a Bácsalmásért Szociális Szövetkezet egyik jövőbeni, üzleti terv által alátámasztott tevékenysége lehet, az ehhez szükséges eszközök már részben átkerültek az önkormányzattól a Szövetkezet ingyenes használatába. Az eszközátadáshoz kijelölt állami képviselő, valamint a szakmai támogató szervezetek folyamatos tanácsadással segítik a sikeres működést.
90
A helyi szociális szövetkezeti modell
Forrás: saját szerkesztés
A szövetkezet SWOT elemzése A Bácsalmásért Szociális Szövetkezet a fentebb ismertetett eszközátvételhez kapcsolódóan elkészítette üzleti tervét, ennek része a szövetkezetet jellemző alábbi, kiegészített SWOT elemzés, amely a belső erősségeit, gyengeségeit, valamint a külső környezetből adódó lehetőségeket és veszélyeket tartalmazza. A szövetkezet erőssége:
alapító tagok szakmai hozzáértése, tapasztalata, együttműködése innovativitás pályázati potenciál kiváló szervezési készség a szövetkezeti formából adódóan a tagok a tulajdonosok, egyéni érdekeltség van a közfoglalkoztatásban kiépített rendszert a tagok magukénak érzik helyi, térségi beágyazottság, elismertség kapcsolati tőke
Gyengesége:
forráshiány, működés csak külső tőke bevonásával (pályázat, hitel, stb.) 91
megcélzott piac bizonytalansága földrajzi elhelyezkedés (Bácsalmás a szerb határ mellett a leghátrányosabb helyzetű térségek egyike) elszegényedett lakosság, szűk vásárlói kör nem elégséges nyilvánosság, kevés a marketing tevékenység
Külső lehetőség:
közfoglalkoztatás keretén belül biztosítható a személyi és dologi feltételek egy része még több pályázati lehetőség kihasználása a tevékenységek pozitív hozzájárulása a környezeti állapothoz és a társadalmi igények kielégítéséhez adó- és járulékkedvezmények
Külső veszély:
időjárási viszonyok nem megfelelő hatása szezonalitás alkalmazott közfoglalkoztatottak átlagostól magasabb fluktuációja célcsoport lehetséges passzivitása kiszolgáltatott a piaci versenynek külső tőkétől való függés
Lehetséges kockázatok, problémák a szövetkezet működése során Mint minden új vállalkozásban, így a szociális szövetkezet indításában, működtetésében is rejlenek kockázatok:
Mivel új típusú szövetkezeti formáról van szó, jogi környezete, működése még nem teljesen kialakult, változó.
A tagi munkavégzési (sui generis) jogviszony egy speciális forma, másutt nem alkalmazott.
A tevékenységek szociális alapú közfoglalkoztatásból kerülnek át, ahol a feladatellátásra és foglalkoztatásra jelentős támogatás áll rendelkezésre.
A szociális szövetkezeti forma átmenet a szociális és gazdasági szféra között. Gazdasági alapon szerveződik, vagyis elvárható, hogy tevékenységei önfenntartóvá váljanak. A szövetkezet létrehozását, működését veszélyeztető kockázatok több csoportba sorolhatók:
Jogi kockázatok: az új típusú (önkormányzati tagságú) szociális szövetkezetek jogi szabályozása még nem teljesen kiforrott
92
Bácsalmási megoldás: A szövetkezet ügyvédje nyugdíjazása előtt a munkaügyi központ vezetője volt, személyes jó ismerőse valamennyi szövetkezeti tagnak. Mint jogi képviselő, a jogszabályi változásokat folyamatosan nyomon követi.
Gazdasági kockázat: a termékek árának piaci viszonyokhoz való igazodása, ÁFAszabályok változása, pályázati rendszertől való függés
Bácsalmási megoldás: a bérértékesítést ezek a kockázatok kevésbé érintik (az értékesítési jutalék az eladott áru értékének bizonyos %-a); mivel támogatásból előállított termékekről van szó, versenyképes árak könnyebben képezhetők. Olyan értékteremtő tevékenységet szükséges választani, amellyel az önálló lábra állás nagymértékben biztosítható, a támogatásoktól való függés a minimum szintre szorítható.
Személyi kockázatok: az alapító tagok együttműködésének hiánya; szakmai ismeretek, tapasztalat hiánya; lemorzsolódás
Bácsalmási megoldás: mivel az alapító tagok évek óta együtt dolgoznak, szakmai és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, ez a kockázati tényező szinte nem is létezik
Pénzügyi kockázatok: a tevékenységhez szükséges tárgyi és anyagi feltételek hiánya, likviditási problémák
Bácsalmási megoldás: a START program eszközeinek átvitele biztosítja az eszközellátást, a hiányzó eszközök, anyagok a pályázatból kerülnek/kerültek beszerzésre; a sui generis jogviszonyban foglalkoztatottak javadalmazása a projektben biztosított (támogatás nélkül még nem lenne fenntartható); a likviditást az Önkormányzat tagi jelenléte garantálja, szükség szerint önrész vagy kölcsön biztosításával.
Szezonalitás: A mezőgazdasági tevékenységből adódóan, a termelésben jelentkező szezonalitás miatt a rendelkezésre álló munkaerő optimális szervezése, a külső tényezők lehető legnagyobb mértékű kiküszöbölése jelentik a fő kockázatot. A feldolgozó üzem működtethetősége nagymértékben függ a megtermelt és felvásárolható termények mennyiségétől és minőségétől, beszerzési idejétől, beszerzési árától stb. A zöldségfélék és gyümölcsök jelentős részét feldolgozni csak friss állapotban lehet.
Bácsalmási megoldás: A termelésben részt vevő munkavállalók teljes foglalkoztatásának biztosítására jó lehetőséget nyújt a bérmunka. A városi kertészetben lévő több mint 1000 négyzetméter fóliafelület (ebből fűthető kb. 400 m2) szintén egész évben üzemeltethető. A termesztendő növények jó megválasztásával, pl. a vetőmagtermesztés beiktatásával a munkafolyamatok (magnyerés, tisztítás, válogatás) majdnem folyamatos foglalkoztatást tesznek lehetővé. A betakarítási időszakban a feldolgozó üzem nagyobb kapacitással (többletmunkaerő, pl. diákmunka, közösségi szolgálat, önkéntes munkavállalók stb.) és szükség szerint 2 műszakban működik. A termények egy része részfeldolgozást követően, pl. kimagozott gyümölcs vagy velő formájában fagyasztható, így a téli időszakban is tovább feldolgozható. Új tevékenységi területek bevezetésével (pl. gyorsfagyasztás, ivólevek készítése (pl. almából), hidegen sajtolt olajok nyerése, magkrémek készítése stb.) a feldolgozási időszak a teljes naptári évre kiterjeszthető.
93
A „siker” tényezői A Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa által összeállított A Szociális szövetkezetek kialakítása, működtetése – ismeretterjesztő anyag c. dokumentum szerint a szociális szövetkezetek sikerességének kritériumai az alábbiak: „1. Jó alapötlet, konkrét célok: nagyon fontos az innovatív gondolkodás a termék- és szolgáltatásfejlesztésben 2. Tervezés: mivel vállalkozás, számára is alapvető az üzleti tervezés, főként mivel általában speciális piacon működnek (nem fizetőképes vevők, függés a támogatásoktól stb.). Alapvető, hogy előre tervezhető munkákkal kezdjék a működést, legyenek biztos bevételek. 3. Közösségszervezés: lényeges a helyi lakosság támogatása, a település életébe való integrálódás. Igen lényeges a tagok szociális elkötelezettsége, a jó együttműködés az önkormányzatokkal. 4. Megfelelő menedzsment, kulcsemberek: ők a szövetkezet „motorja” 5. Motiváció fenntartása: a munkavállalók, tagok motiválásához a kompetenciák, készségek felmérése szükséges, lehetőleg a feladatok ennek alapján történő leosztásával. Alapvető a tagok szakmai, egyéni és társas kompetenciáinak fejlesztése.”26 A bácsalmási tapasztalatok alapján egy szociális szövetkezet megalapozásához, fenntartható működéséhez az alábbi tényezők járulnak hozzá: 1. Megfelelő jövedelmező tevékenység Mivel egy szociális szövetkezet közösségi, foglalkoztatási szereppel bír, ugyanakkor profit elérése is célja, ezért alapvető, hogy a közösségi jellegű tevékenységek mellett annak fenntarthatóságát is biztosító, piaci hasznot hozó tevékenységek is szerepeljenek a tevékenységi körében. A működési területén olyan jövedelmező tevékenységet érdemes választani, amely
(felmért!) helyi igényekre épül, hosszú távon fizetőképes kereslettel bír (gazdaságilag megalapozott), lehetőség szerint helyi hagyományokkal, sajátosságokkal rendelkezik (az egyediségre törekvés, innovativitás előnyt jelent, valamint helyi identitást erősítő hatása is van), minőségi terméket állít elő, szolgáltatást nyújt egymásra épülő (tehát van hová fejlődni), kezeli a szezonalitás problémáját, és amely állami támogatás nélkül is megállja a helyét a későbbiekben.
A kiválasztott tevékenységeket rendszerben érdemes kialakítani, összefüggésben a helyi gazdasági környezettel.
26
Dr. Nagyné Varga Ilona és Dr. Soltész Anikó: Szociális szövetkezetek kialakítása, működtetése – ismeretterjesztő anyag Összeállította a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet megbízásából (2015. február)
94
A tevékenységek átvételéhez, további tevékenységekkel való kiegészítéséhez elengedhetetlen a rendszerben való együttgondolkodás, a rendszerépítés, mindezek során a helyi munkavállalók adottságainak figyelembevétele. A szövetkezeti tevékenységeket érdemes egymáshoz kapcsolódva, egymásra épülve, egymást kiegészítve kialakítani, mégpedig úgy, hogy a helyi és térségi tevékenységeket szintén kiegészítsék, szintén azokhoz kapcsolódjanak, összességében egy rendszert alakítva ki. Ez képezi a sikeres helyi gazdaságfejlesztés alapját. A szövetkezet elláthat olyan piaci rést jelentő tevékenységeket is, amelyeket piaci viszonyok között nem feltétlenül kifizetődő megvalósítani (pl. ház körüli segítségnyújtás), viszont hosszú távon ezek finanszírozási hátterét is biztosítani szükséges. Bácsalmáson jelenleg részben a hagyományokkal bíró mezőgazdasági, kertészeti tevékenység, illetve az erre épülő élelmiszer feldolgozás és helyi termék értékesítés az, amelyet első körben át kívánnak vinni a szociális szövetkezet tevékenységei közé. 2. Elhivatott, lelkes, jól felkészített vezető A közfoglalkoztatási projektek célcsoportjának, a szociális szövetkezet tagjainak és munkavállalóinak folyamatos motivációja szükséges a munkavégzési hajlandóság növeléséhez, szintentartásához a hatékony és fenntartható működés, de az elsődleges munkaerő-piacra továbblépés érdekében is. Ehhez elhivatott, lelkes, szociális, pszichológiai érzékkel rendelkező vezetőre van szükség, aki képes motiválni őket, közösséget építeni, és minderre időt szánni a tennivalók tömegében. Ugyanakkor fontos azt is figyelembe venni, hogy a vezetőknek is szükségük van folyamatos képzésre, tréningre (egyrészt a vezetői képességek fejlesztése, másrészt a speciális célcsoport kezelése okán) annak érdekében, hogy ne alakuljon ki a „burnout” szindróma, azaz a kiégés. Emellett még az is sokat tud segíteni, ha a vezetőnek nem egyedül kell megküzdenie a napi gondokkal, hanem van mellette egy hasonló kvalitású szakember/középvezető, aki tudja a vezetőt támogatni a napi vagy akár stratégiai döntései meghozatalában. Bácsalmáson Barta Tiborné Gáll Ágnes, a BÖKK Nkft. ügyvezetője, aki a Bácsalmásért Szociális Szövetkezet Igazgatóságának elnöke is, ilyen személyiség, nem kis mértékben köszönhetők ennek az elért eredmények. 3. Jó szakembergárda, képzés A szociális szövetkezet tevékenységeinek hatékony ellátásához, a piacképes működéshez alapvető fontosságú a képzett szakemberek részvétele, mind az irányításban, mind a termelő munkában. A közfoglalkoztatási programok megvalósítása során az adott tevékenységek szakmai irányításához értő szakembereket érdemes igénybe venni, valamint a közfoglalkoztatottakat, illetve a szociális szövetkezet tagjait szakmai, mentális, készségfejlesztési képzésbe érdemes bevonni az önértékelés növelése, az egyén személyének és szemléletmódjának fejlesztése, a magas színvonalú munkavégzés érdekében. Mindezt leghatékonyabban és legeredményesebben a kihelyezett mentorok (vagy mostani szóhasználattal élve „coach”-ok) által lehet megvalósítani. A TÁMOP programok tapasztalata alapján nem csak a foglalkoztatást, de a menedzsment működését, a foglalkoztatottak képzését, mentorálását is be kell illeszteni a programokba, mert 95
ezek hozhatnak sikereket. A közfoglalkoztatási programokban általában a béreken kívül bizonyos képzéseket lehet támogatni, ily módon elméleti és gyakorlati ismereteket szerezhet és a bevált embereknek már lehetőségük van a megszerzett tudást a szociális szövetkezetben kamatoztatni. A nem folyamatos, magas szaktudást igénylő munkák esetén külső szakember igénybevétele javasolt (pl. szociális szövetkezet alapításához, ügyintézéséhez a témában jártas ügyvéd, értékesítéshez marketing szakember, stb.) Bácsalmáson a BÖKK Nkft. kertészmérnök vezetője, valamint a három céhegység vezető ( Fehér Tibor termelési, Czékus Diána feldolgozási, valamint Kulesevics János szolgáltatási céhegység vezető), illetve Tüskéné Bánó Edit értékesítési vezető szaktudása biztosítja a napi ügyek szakmai irányítását. Vannak bizonyos tevékenységek, amelyeket érdemesebb a „piacról vásárolni”, jelen esetben külső marketing szaktudást vettek igénybe pl. az Bácsalmási Portéka Szatyorközösség értékesítési tevékenységének kialakításához; valamint a Szociális Szövetkezet ügyvédi feladatainak ellátásához. A Szövetkezet ügyvédje a Bácsalmási Munkaügyi Kirendeltséget vezette korábban évekig, így megfelelő rálátással, szaktudással rendelkezik ezt a területet illetően. A jelenleg működtetett termelési-feldolgozási-értékesítési rendszer kiépítésében jelentős szerepe volt Csőke Gyula vidékfejlesztő gépészmérnöknek, illetve dr. Bakó Mária Lujza agrármérnöknek is. 4. Együttműködő tagok A szociális szövetkezet egy közösség, amely olyan emberekből áll, akik felismerik a szociális szövetkezetben rejlő lehetőségeket, és akik hajlandóak szociális szövetkezet keretében dolgozni a közös célokért. Bácsalmáson a közös érdek, közös cél és a sok év munkájával saját maguk által felépített tevékenységi rendszer összekovácsolja és megerősíti a szövetkezet tagságát. Új tagok felvételével szélesíthető a szövetkezeti együttműködés, a szövetkezeti önsegítő szervezet bázisa. Már sikeresen működő szövetkezeti szerveződések tapasztalata az, hogy új tagok felvételekor nagyon körültekintően célszerű eljárni. Egy jól összehangolt közösségi munkához csak olyan jelentkezők csatlakozását szabad megengedni, akik iránt feltétlen a bizalom minden tekintetben, akik képesek elfogadni a már kialakult helyi normákat. A csatlakozás kezdeményezéséhez a régebbi tagok közül legalább kettőnek írásos ajánlása és garanciavállalása szükséges. Ezt a követelményt az alapszabályban is rögzíteni célszerű, de azt is, hogy milyen szabályokat kell követni egy tag szövetkezetből való kizárásával kapcsolatban, ha az adott személlyel a szövetkezet tagságának problémája adódna. 5. Források, támogatások A szociális szövetkezetek működésének kezdeti, inkubációs szakaszában elengedhetetlen a külső források, támogatások igénybevétele a likviditás biztosításához, a tevékenység megerősödéséhez, később ezek csökkenő mértékére lehet számítani. Fontos, hogy az igénybevett források egymással helyi szinten (pl. a közfoglalkoztatási támogatásokkal) összehangolásra kerüljenek a hatékonyságnövelés érdekében, egymásra épülő, egymáshoz kapcsolódó tevékenységekhez járuljanak hozzá (még akkor is, ha nem egyértelmű elsőre a kapcsolódási lehetőség, pl. Bácsalmáson a betonelemgyártást magában foglaló közfoglalkoztatási programelemből készült el a Mezőgazdasági projekt részét képező feldolgozóüzemhez az út). Bácsalmáson ilyen forráslehetőség pl. a Sui Generis Program.
96
6. Kockázatvállalási hajlandóság A szociális szövetkezetekre vállalkozásként szükséges tekinteni, hiszen a foglalkoztatás mellett a profit is cél a fenntarthatóság érdekében. Vállalkozás olyan szempontból is, hogy kockázatvállalási hajlandóság szükséges a létrehozásához a munkavállalói kör, az ellátott tevékenységek speciális jellege, a finanszírozási bizonytalanságok és alapvetően a piaci mechanizmusok kiszámíthatatlansága miatt. A kockázat mértéke csökkenthető, amennyiben van elegendő közfoglalkoztatási tapasztalat, illetve önkormányzati háttér, ugyanakkor teljesen nem zárható ki az előre nem tervezhető állami és egyéb támogatások, a piaci bizonytalanságok miatt. A piaci kockázatok vélhetően csökkenthetőek az által, ha egy-egy szociális szövetkezet a termékpálya teljes vertikumát felöleli az általa végzett tevékenységekkel (vagy tagjainak tevékenységével), azaz egészen az alapanyaggyártástól/termeléstől kezdve a termék/szolgáltatás értékesítéséig bezárólag az összes tevékenység képviselve van a szövetkezetben, hiszen ekkor az egyes tevékenységi szinteken jelentkező kockázatok az egész szintjén ki tudnának egyenlítődni. Pl. ha drága a piacon az alapanyag, de ehhez képest viszonylag olcsón lehet csak eladni a készterméket, akkor annak érdekében, hogy a késztermékgyártás ne legyen veszteséges, az alapanyag gyártó hajlandó lehet a piaci áraknál alacsonyabban értékesíteni az alapanyagot az ugyanazon szövetkezethez tartozó késztermék gyártó számára. Ugyanakkor, ha az alapanyagot jóval az előállítási költségek alatt lehet beszerezni a piacon, de a készterméket viszonylag magas áron lehet értékesíteni, akkor a késztermék értékesítő fizethet magasabb árat a szövetkezeti alapanyag gyártónak azért, hogy ezzel a tevékenységgel a szövetkezeten belül ne kelljen felhagyni. Mindehhez természetesen a gazdasági szereplők részéről is kell egy szociális, illetve közösségi szemléletmód, hosszú távú gondolkodásmód a gyors haszonszerzés preferálásával szemben. 7. Üzleti terv készítése A szociális szövetkezetnek foglalkoztatási célja érdekében a fenntarthatóságot biztosítania kell. A tevékenységek megfelelő megválasztása mellett üzleti tervet szükséges készíteni, hogy a környezet, a várható bevételek, kiadások felmérésével a jövőbeni fennmaradás, a tervezett tevékenység üzleti realitása (tehát a foglalkoztatottak biztos jövedelme) látható legyen. Nagyon fontos a piackutatás, a keresletfelmérés, valamint a várható likviditási problémák kezelési módjának meghatározása. A Bácsalmásért Szociális Szövetkezet a közfoglalkoztatási programokból szerzett eszközök átvételéhez elkészítette üzleti tervét a mezőgazdasági tevékenységre vonatkozóan. 8. Jó együttműködés a helyi önkormányzattal, intézményeivel A helyi foglalkoztatási problémák megoldásához a helyi önkormányzatoknak áll rendelkezésére a legtöbb eszköz, így a szociális szövetkezet jó kapcsolata, szoros együttműködése az önkormányzat vezetésével a tevékenységek kiválasztása, forrásszerzés összehangolása terén a cél elérése szempontjából alapvető fontosságú. Tagként való bevonásukkal magukénak érzik a szövetkezetet, mely segítséget jelenthet a szövetkezet esetenkénti likviditási problémáinak áthidalása szempontjából, kapcsolatrendszerük pedig további segítséget jelent a szövetkezet működéséhez. Itt szükséges megemlíteni, hogy egy önkormányzati tagságú szövetkezet szempontjából lényeges az önkormányzati vezetésen belüli politikai egyetértés is az egyértelmű irányok kijelölése és a rugalmas döntéshozatal érdekében. Az önkormányzat és az egyes intézmények jelenlétével biztosítható/erősíthető a szociális szemléletmód állandó szem előtt 97
tartása a tevékenységek végzése és a döntések meghozatala kapcsán a piaci érdekekkel szemben. Bácsalmáson nagyon jó az együttműködés az önkormányzat vezetésével, Németh Balázs közgazdász végzettséggel rendelkező polgármester szemléletmódja a realitások figyelembevételével, ugyanakkor a rendelkezésre álló lehetőségek maximális kihasználásával nagymértékben előreviszi a Szociális Szövetkezet ügyét. A BÖKK Nkft. vezetőjével közösen mutatják be rendezvényeken a helyi eredményeket. 9. Önkormányzati tapasztalatok a közfoglalkoztatásban A közfoglalkoztatási programra épülő szociális szövetkezetek kialakításához előnyös, ha az önkormányzat minél több tapasztalattal rendelkezik a közfoglalkoztatási programok megvalósítása terén. Egyrészt a felgyűlt szakmai tapasztalat is hasznosítható, másrészt a közfoglalkoztatási programok keretében beszerzett eszközök a szociális szövetkezetek számára ingyenesen használatba átadhatók, akár jelentős mértékű beruházástól mentesítve ezzel a szövetkezeteket. Bácsalmás Város Önkormányzata több éves tapasztalattal rendelkezik a közfoglalkoztatás terén, minden évben szinte minden programelemben valósítanak meg a várost előre vivő, a helyi megélhetést nagymértékben elősegítő programokat. 10. Helyi és térségi érdekek összehangolása A szövetkezeti tevékenység megválasztásakor felelősségteljesen kell eljárni, hogy ne sérüljenek a helyi, térségi érdekek. Lényeges az együttműködési hajlandóság a szövetkezeten kívüli szereplőkkel. Ennek érdekében fel kell mérni a térségben hasonló tevékenységet végző szervezeteket, termelőket, és úgy kialakítani a tevékenységi kört, hogy a szociális szövetkezet lehetőleg ne konkurenciát jelentsen a már működőknek, hanem partnert lássanak benne. Érdemes lehet megalapozott igény alapján egymást kiegészítő tevékenységet választani, vagy az ugyanolyan tevékenységet végző pl. termelőket a szövetkezeti tevékenységhez kapcsolni. Bácsalmáson a közfoglalkoztatásra épülő mezőgazdasági tevékenység bizonyos versenyhelyzetet teremt a helyi termelők számára, ugyanakkor a szatyorközösségbe történő bevonásukkal, értékesítési lehetőségeik bővítésével az ellenérzet csökkenthető, megszüntethető. 11. Tulajdonosi szemlélet a szövetkezetben A szövetkezet hosszú távú fennmaradása szempontjából nagyon fontos, hogy a szövetkezeti tagok ne csak munkavállalói, hanem tulajdonosi szemlélettel, értékteremtési hajlandósággal tekintsenek a szövetkezetben zajló munkára. Ha magukénak érzik a szövetkezetet, többet hajlandóak tenni érte. Ha a tagok valódi gazdái akarnak lenni a szövetkezetüknek, akkor a finanszírozáshoz szükséges forrásokat is nekik kell megteremteni. Névleges hozzájárulás mellett a tagokban nem alakul ki a tulajdonosi szemlélet, és nem gyakorolják az ellenőrzést. Ha a tagoknak előnyük származik a tagságukból, akkor az arra ösztönzi őket, hogy továbbra is részt vállaljanak a szövetkezeti tevékenységben, és mivel felelősséget vállalnak érte, készek lesznek eleget tenni a szervezettel szembeni kötelezettségeiknek. Bácsalmáson a tagok szinte kivétel nélkül a kezdetektől részt vettek a szövetkezeti formában működtetni tervezett termelésifeldolgozási-értékesítési rendszer kiépítésében és üzemeltetésében, így a szövetkezetben való tovább működtetés mindenkinek érdeke. A tagok (még a Sui Generis jogviszonyban foglalkoztatottak is) a vállalkozást magukénak érzik, attól társadalmi, gazdasági felemelkedést remélnek. 98
12. Szakértői támogatás A szociális szövetkezetek alapításához, működtetéséhez érdemes a rendelkezésre álló térítésmentes szakmai, szakértői támogató szolgáltatásokat igénybe venni, ezzel rengeteg energia takarítható meg, buktató kerülhető el. Különösen fontos az alapítás, működtetés kérdésköre mellett a kapcsolat- és piacépítés, együttműködés, érdekérvényesítés, marketing a hatékony gazdasági növekedés fázisában, a piacra jutásban. Ilyen ingyenes mentorálási tevékenységet nyújt pl. az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. regionális hálózata, vagy a belügyminiszter által kijelölt állami képviselő. Bácsalmás mindkét szakmai segítséget igénybe vette eddigi tevékenysége során, ami nagymértékben hozzájárult eredményeihez. 13. Tapasztalatcsere, információgyűjtés Mivel napjainkra több, mint 2000 szociális szövetkezet jött létre (több, mint 100 önkormányzati részvétellel), nagyon sok jó tapasztalat gyűlt össze, amelyet hasznosítani érdemes. A szövetkezetek tevékenység-meghatározása előtt, vagy közben érdemes más, hasonló tevékenységet folytató szövetkezetekhez ellátogatni tapasztalatgyűjtés céljából, hogy milyen gyakorlati dolgokra szükséges figyelni, mennyire tartható fenn a tevékenység piaci alapon, mennyire eredményes foglalkoztatási szempontból, melyek a jövőbeni fejlődési lehetőségek stb. A tanulmányút mellett információ szerezhető az internetről, információs napokon, egyéb rendezvényeken. A Bácsalmásért Szociális Szövetkezet pl. a közétkeztetési terveinek vizsgálatához kapcsolódóan Gödöllőre készül ellátogatni a Gödölye Szociális Szövetkezethez, amely helyi és biotermékek kereskedelmével és iskolai biomenza biztosításával alapozza meg gazdasági fejlődését.
99
VII.
A Bácsalmásért lehetőségei
Szociális
Szövetkezet
jövőbeni
Bácsalmáson a 2013 augusztusában létrehozott Bácsalmásért Szociális Szövetkezet 2014 novembere óta a Sui Generis Programból finanszírozott pályázat forrásaiból működik, alapvetően térítésmentes bérértékesítési tevékenységet végez a Bácsalmási Portéka Szatyorközösség keretében. Mivel a szociális szövetkezetek modelljének lényege az átmenet a közfoglalkoztatásból a nyílt munkerőpiacra, a szociális szövetkezetben szükséges kialakítani azt a tevékenységet, amely a későbbiekben a fenntarthatóság alapjául szolgál. A Szociális Szövetkezet az üzleti tervében szereplő mezőgazdasági termelési-feldolgozásiértékesítési tevékenység mellett jelenleg vizsgálja, milyen egyéb tevékenység lehetne működőképes, fenntartható számára a szövetkezeti keretek között (a későbbiekben állami támogatás csökkenő mértéke esetén is) a több lábon állás érdekében.
Lehetséges tevékenységi körök Mint az előző fejezetben említésre került, a tervezett tevékenységek megválasztásakor fontos, hogy helyi igényekre és helyi sajátosságokra, adottságokra épüljenek, és fizetőképes kereslet álljon mögöttük. A fennmaradást biztosító lehetőségek között az alábbiak merülnek fel a dokumentumelemzést és interjúkat követően: 1. Mezőgazdasági termelés és feldolgozás A Bácsalmásért Szociális Szövetkezet Üzleti terve szerint: „A Szövetkezet jelenleg saját termékkel nem rendelkezik, a START program eredményeit viszi majd tovább, várhatóan 2015. március 1-től: 49 ha önkormányzati tulajdonú földterületen és 1000 m2 fóliafelületen folytat termelést, ahol alapvető zöldségféléket állít elő és vetőmagot termeszt. A program keretében létesült Zöldség-Gyümölcs Feldolgozó Üzemet, közterületi standot és Egészséges Bácsalmásért Mintaboltot jelenleg az Önkormányzat tulajdonában lévő Nonprofit Kft. működteti, de a későbbiekben ez a tevékenység is a szövetkezet feladatkörébe kerül. „ Mivel a STARTmunka mintaprogram értékteremtő programelemeit (így a Mezőgazdasági projektet is) tovább működtetheti az önkormányzat, a fent idézett üzleti terv fejezet aktualizálásra szorul. A programok 2016. február 29-ig zajlanak, ezt követően történhet meg az egyes - önállóvá válható - elemek szociális szövetkezeti formában való működtetése. A fenti esetben az Önkormányzat a BÖKK Nkft. helyett a Bácsalmásért Szociális Szövetkezet számára adja használatba a fenti tevékenységekhez szükséges földterületet, ingatlanokat és azokat az eszközöket, gépeket, infrastruktúrát, melyeket a közfoglalkoztatási program keretében szerzett be. Jelen esetben a továbbfejlődés, fenntarthatóság lehetőségei a következők: 100
A bácsalmási mezőgazdasági termelési és feldolgozási tevékenység során a máshol kidolgozott agrárinnovációs eredmények hasznosításával, tapasztalatok átvételével a termelékenység, hatékonyság fokozható. Helyi/térségi termelőkkel való termeltetésből származó alapanyagok körének bővítése Árusítóhelyek termékskálájának igény szerinti bővítése (pl. saját előállítású zöldség- és virágpalánták, évelők, cserjék, facsemeték értékesítése, gyümölcslé-készítés, stb.) Hagyományőrző tevékenységek, hagyományok felélesztése (pl. helyi alapanyagokra épülő hagyományos ételek stb.) Hűtőházi kapacitás létrehozása a szövetkezet keretein belül, ami különösen meghosszabbítja a szezont és további minőségi garanciát ad a konyháknak. Internetes árusítással szélesebb fizetőképes célközönség elérése Szatyorközösség bővítése Közétkeztetésben való részvétel bővítése (külön pontban részletezve) Ki kell alakítani egy komplex marketing programot, amely alkalmas reklámra és arra, hogy a program térség szempontjából előnyös oldalait megismertesse. Középtávon meg kell vizsgálni az önálló helyi, térségi felvásárló tevékenység lehetőségét. Iskolabüfében a termékek megjelenése Feldolgozó üzemből direkt értékesítés nagykereskedelmi egységeknek, áruházláncoknak Árusítóhelyek létesítése a környező településeken Nagy városok mintaboltjaiban önálló polcrészt alakíthat ki a saját egészséges termékei piaci szerepének növelésére. A termékek testvérvárosokban való népszerűsítése, külföldre való értékesítés (ehhez a megnövekedett mennyiség ugyanolyan minőségű folyamatos biztosítása szükséges) Csomagolóanyag újrahasznosítása, újrahasználata (pl. saját üvegvisszaváltás újratöltésre) Lehetséges út még a feldolgozóüzemben a helyi (és térségi) termelők számára bérfeldolgozás végzése, érdemes ez esetben az érdekeket összehangolni pl. a termékkör kialakítás során, hogy ne jelentsenek egymásnak konkurenciát, vagy akár közösen nagyobb mennyiségben külső piacra értékesíteni. Kutatóhelyekkel való együttműködés mezőgazdasági/foglalkoztatási jellegű kutatásfejlesztési projektekben (pl. konzorciumi partnerként) Iskolai-óvodai gyakorlati bemutatóhely, mezőgazdasági „tábor” lehetőségének biztosítása (esetleg honos háziállatokat bemutató, látogatható paraszt udvar kialakításával) Hosszabb távon nem vethető el annak lehetősége, hogy egy valódi, profitorientált agrárszövetkezetté alakuljon át a tevékenység egyes részeinek (vagy egészének) tekintetében.
Mivel a munka során a kezdetektől törekvés, hogy a lehető legegészségesebb ételek kerüljenek a közétkeztetésben étkezők elé, az óvodás, iskolás gyerekek részére ismeretterjesztő előadásokat kívánnak szervezni a programok keretében és az egészségre kedvező hatású termékeket pedig kóstoltatással kívánják a továbbiakban is népszerűsíteni, a közösségek számára üzemlátogatást szervezve. A Szövetkezet által a Bácsalmási Portéka Szatyorközösség keretében jelenleg ingyenesen végzett bérértékesítési tevékenység a Sui Generis projekt finanszírozásának hiánya esetén bizonyos (jól átgondolt) mértékű közvetítői díj bevezetését vonhatja maga után, amelyet a programba bevont 101
helyi termelők fizetnének a Szövetkezet számára, az általuk értékesített termékeik után. A díjnak olyan mértékűnek érdemes lennie, amelynél még mindig megéri a helyi termelőknek bent maradni a Szatyorközösségben szállítóként. 2. Mezőgazdasági bérmunka A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatójában felhívja a tagok figyelmét arra, hogy „a hatályos jogi szabályozás már jelenleg is lehetővé teszi, hogy a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony fennállása alatt, meghatározott feltételek mellett egyéb kereső tevékenységet végezzen és a mezőgazdasági idénymunkákba bekapcsolódjon. A közfoglalkoztató ugyanis köteles a közfoglalkoztatott részére fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, ha a közfoglalkoztatott legalább 3, legfeljebb 120 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt létesít, és az erről szóló írásbeli nyilatkozatát legalább 2 munkanappal a fizetés nélküli szabadság megkezdése előtt a közfoglalkoztatónak bemutatja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a közfoglalkoztató által a közfoglalkoztatott számára közfoglalkoztatási jogviszony keretében a munkavégzéshez kapcsolódóan biztosított képzés vagy munkaerő-piaci szolgáltatás ideje alatt. A fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatos eltérő nyilatkozatok esetén a járási foglalkoztatási szerv ellenőrzi, hogy a fizetés nélküli szabadság ideje alatt tervezett határozott idejű munkaviszony létrejött-e. Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozó alkalmi munka és mezőgazdasági idénymunka folytatása a közfoglalkoztatott álláskeresőként való nyilvántartását nem érinti, ezért nincs akadálya, hogy a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatás időtartama alatt egyszerűsített foglalkoztatás formájában részt vegyen a mezőgazdasági munkákban a jogszabály által engedélyezett 120 napos időkorláton belül.”27 A mezőgazdasági idénymunka időtartama évi 120 nap lehet, így a vonatkozó jogszabály 2015. július 13-tól hatályos módosítása által meghatározott 120 napos fizetés nélküli szabadság már lehetővé teszi az egybefüggő foglalkoztatást, és annak sincs akadálya, hogy a közfoglalkoztatott egy éven belül akár többször is kihasználja a 120 napos fizetés nélküli szabadság lehetőségét, amennyiben ez nem ugyanazon két szereplő között jelent idénymunkát/alkalmi munkát (tehát ugyanazon két fél között maximum 120 nap lehet). „A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (Kftv.) 2015. július 13. napjától hatályos módosítása kiterjed az egyszerűsített foglalkoztatásra (EFO) is. Az új szabályozás értelmében az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerint foglalkoztatni kívánó munkáltató munkaerőigényét bejelentheti közvetlenül minden év május 1-je és október 31-e között annak a településnek a polgármesterénél, ahol a tervezett foglalkoztatás helye található. A polgármesteri intézkedések lehetséges módjai, amennyiben egy foglalkoztató EFO-ra irányuló munkaerőigényt nyújtana be: 1.) Amennyiben a polgármester fogadja be a munkaerőigényt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapjáról (www.munka.hu) letölthető nyomtatványokat – foglalkoztatói adatlap, munkaerőigény bejelentőlap – töltetheti ki a leendő munkáltatóval. A kitöltött nyomtatványokat 27
Tájékoztató a közfoglalkoztatás mellett végezhető kereső tevékenységről (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara http://www.nak.hu/hu/kamara/kamarai-hirek/3108-tajekoztato-a-kozfoglalkoztatas-mellett-vegezheto-keresotevekenysegrol Letöltve: 2015. szeptember 3.
102
a polgármester a közvetítés érdekében a járási foglalkoztatási szervhez a közfoglalkoztatással kapcsolatos feladatok végrehajtásakor már kialakított úton (e-mail, fax) további intézkedés céljából haladéktalanul továbbítja. Az elektronikusan továbbított nyomtatványokat papír alapon nem kötelező a foglalkoztatási szervnek eljuttatni. 2.) A munkaerőigény bejelentésének másik módja, ha a polgármester a munkáltatót közvetlenül a járási foglalkoztatási szervhez irányítja. A járási foglalkoztatási szerveknél a munkáltató munkaerőigényét munkaidőn belül előzetes időpont egyeztetése nélkül és soron kívül jelentheti be. 3.) A bejelentés történhet a foglalkoztatási szerv munkáltatói kapcsolattartó bevonásával. Ebben az esetben a polgármester értesíti (telefonon, elektronikusan) a foglalkoztatási szervet a munkáltató munkaerőigényéről és elérhetőségeiről (munkáltató megnevezése, vezető neve, telefonszáma, e-mail címe). A további állásfeltárással kapcsolatos intézkedéseket a foglalkoztatási szerv által kijelölt munkáltatói kapcsolattartó hajtja végre. 4.) A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal jelzése alapján a 2015. július 30-ra tervezett informatikai fejlesztést követően a munkáltató EFO-ra irányuló igényét a Virtuális Munkaerő-piaci Portálon (VMP) is be tudja majd jelenteni (vmp.munka.hu). Ebben az esetben a munkaerőigény adatait a járási foglalkoztatási szerv a portálról közvetlenül át tudja emelni az integrált informatikai rendszerbe, ezzel is meggyorsítva az ügyintézést.”28 Egy mezőgazdasági bérmunka tevékenységet végző szociális szövetkezet esetén, amennyiben egy őstermelő, vállalkozó meg kívánja bízni egy bizonyos feladattal (pl. 5 ha földterület kapálásával), akkor a szociális szövetkezet szerződést köt vele erre a feladatra, majd az (egyszerűsített foglalkoztatás vagy Mt. szerinti munkaviszony keretében foglalkoztatott) munkavállalóival elvégzi a munkát. Az őstermelő/vállalkozó szempontjából előnyt jelent, hogy nem neki kell a munkavállalókkal kapcsolatos adminisztrációs és munkaszervezési feladatokat ellátnia. Ferenc Jácint A szociális szövetkezetek tagjának munkaviszonya c. cikke szerint „speciális szabályok érvényesülnek abban az esetben, ha a szociális szövetkezet alkalmi vagy idénymunkára foglalkoztat munkavállalót. Ebben az esetben az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás során nem kell alkalmazni az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben (továbbiakban: Efo tv.) meghatározott napi munkavállalói létszámkeretre vonatkozó szabályt. Ez jelentős könnyítést jelent a szociális szövetkezeteknek azáltal, hogy a foglalkoztatottak létszámát nem korlátozza a törvény az egyszerűsített foglalkoztatás területén.”29 3. Közétkeztetésben való részvétel Mivel az eddigi helyi tevékenységek közkonyhán felhasználható alapanyag-termesztéssel, valamint egészségre kedvező hatású élelmiszerek előállításával járnak, érdemes ezt a kimenetet hasznosítani a jövőben a szövetkezet közétkeztetésben való részvételével. A cél olyan helyben termelt alapanyagok és ebből készült egészséges élelmiszertermékek közétkeztetésbe vonása, 28
http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/a-polgarmesternel-bejelentett-munkaeroigenyek-kezelese Letöltve: 2015.szeptember 15. 29 Ferencz Jácint: A szociális szövetkezetek tagjának munkaviszonya (MAGYAR MUNKAJOG E-Folyóirat 2015/1 http://www.hllj.hu)
103
később lehetőleg kizárólagos használata, amelyek új irányvonalat adva a közétkeztetésben, népszerűsítik az egészséges táplálkozást és támogatják a jól nyomon követhető helyi termék helyben való fogyasztását, ezáltal az étkezésre fordított költségek minél nagyobb hányadának helyben való elköltését, ezzel a helyi őstermelők, vállalkozók támogatását. Ha a közétkeztetésben elterjednek a szövetkezet által termelt zöldségek és feldolgozott termékek, az hamarosan a lakosság körében is népszerűvé válhat, és ez lehet az első lépés az egészségtudatos szemléletmód irányába, ami az egészséges táplálkozás fontosságára hívja fel a figyelmet! A szociális szövetkezet lehetőségei a közétkeztetés terén: Be kell kapcsolódni a kereskedelmi vendéglátás nyersanyag ellátásába, ez az alábbi módokon lehetséges: -
-
-
Alap esetben az önkormányzat tőlük vásárol közétkeztetési szolgáltatást vagy a közétkeztetés teljes alapanyagellátását, mint beszállítótól tőlük szerzi be. Azért a teljeset, mert amennyiben a szociális szövetkezet a leglényegesebb tételeket biztosítja, kiválogatja, a „maradékra” a nagykereskedők már nem szívesen adnak kedvező árat. Tehát fontos, hogy az alapanyagok teljes körét tudja a szociális szövetkezet biztosítani akár saját termesztésből, termelésből, akár külső beszerzésből (pl. helyi termelőktől). Ez esetben viszont rendkívül fontos, hogy a teljes évben folyamatosan tudja biztosítani az összes szükséges alapanyagot a közétkeztetés számára. A másik lehetőség, hogy a napi egyéb rendszeres és egyéb eseti tevékenységéhez beszállítóként üzletileg kapcsolódik, és ott „ különösen” jelenjen meg, ami helyben megoldható (pl. felnőtt előfizetéses menü és napi menü esetén egy egészségfenntartó menü kialakításával, á la carte étkeztetésnél, allergén és diétás étkeztetésnél, rendezvényi beszállításnál) Élelmiszer beszállítás a saját üzemből a közkonyhákba, illetve az iskolai büfékbe.
A szociális szövetkezetek tagjai számára a gyermekek étkeztetésének szolgálata plusz motivációt jelenthet (pl. saját gyermek). Emellett minél többen bekapcsolódnak, annál inkább saját egészséges életmódjuk is fejlődhet és terjeszthetik a program pozitív elemeit.30 (A helyi termelők és a közétkeztetés minél szélesebb körben való összekapcsolását célozza a 2014-2020-as uniós finanszírozási időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program helyi termékek elterjesztéséről szóló 3-as számú prioritása és a rövid ellátási láncot preferáló tematikus alprogramja is.) 4. Szociális szövetkezeti gyakorlati módszertani képző központ Az eddigi eredményekre, valamint arra alapozva, hogy egyre többen keresik fel a Bácsalmásért Szociális Szövetkezetet a tapasztalatok megosztása céljából, érdemes megvizsgálni annak lehetőségét, hogy akár pályázati forrásból finanszírozva kialakításra kerüljön egy módszertani képző központ, ahol a szociális szövetkezetek működésének gyakorlatát tudják átadni az érdeklődők, más szociális szövetkezetek vezetői és tagjai számára. Emellett akár a közétkeztetésre vonatkozó képzést, vagy egyéb a szociális szövetkezet tevékenységéhez kapcsolódó gyakorlatorientált képzést is lehetne bonyolítani, hogy a képzetlenség ne okozzon 30
Kelle István: Ételek az életért Közétkeztetés a ma ifjúságáért és a holnap felnőttjeiért c. képzési anyag 2015.
104
problémákat a szövetkezet életében. A képzésekkel, tanulmányutakkal a helyi szakmai turizmus kialakítható, a helyi szálláshelyek kihasználtsága is javítható, a képzéseken a Bácsalmási Portékák, azok felhasználásával készült ételek fogyasztásával a szövetkezeti és helyi termelői értékesítés elősegíthető. 5. Háztartás-gazdálkodási szolgáltatások A hazai lakossági elöregedési tendenciákat tekintve egyre nagyobb szükség van a településeken a szociális szolgáltatásokra, azonban a helyi kapacitások gyakran nem tudják követni az igényeket. Egy szociális szövetkezet jellegéből adódóan az idős, beteg lakosok portáján adódó olyan teendőket, amelyeket ők már nem tudnak elvégezni, a szövetkezeti tagok kiválóan el tudnának látni (pl. kisebb felújítási munkák, fűnyírás, takarítás, mosás stb.), a piaci ár alatti kedvező áron. Ezek a szociális intézmények tevékenységi körébe tartozó szociális alapellátáson kívüli feladatokat jelentik. A potenciális megrendelők bizalmának elnyerése és a teljesen megbízható, lelkiismeretes munkavégzés rendkívüli fontosságú, de ez az elkötelezett szövetkezeti tagoktól elvárható hozzáállás. A szociális alapszolgáltatási körbe tartozó feladatok közül az idősgondozás, házi segítségnyújtás is elláthatók lennének szociális szövetkezeti keretben, amennyiben jogszabályváltozás (1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 57. -58 §) lehetővé tenné, hogy szakmai kritériumoknak megfelelő szociális szövetkezet is támogatható legyen, azaz normatívát kaphasson. Jelenleg azonban az 58/A § (3) bek. szerint szociális szövetkezet nem nyújthat személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást. (Ugyanez a probléma a gyermekek napközbeni ellátása esetén, mivel a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény esetén, itt a 30.§ szerint Szociális szövetkezet nem nyújthat gyermekvédelmi szakellátást.) Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvény 43.§-a felsorolja, milyen típusú szervezetet mekkora támogatás illet meg a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó, szolgáltatást fenntartó szervezetek esetén. Problémát jelent a fentebb felsorolt kizárások mellett, hogy a szociális szövetkezet itt a részletesen felsorolt nem állami szociális fenntartók között nem szerepel.31 6. Építőipari tevékenység Bácsalmáson a szociális szövetkezet keretében minimális mértékben jelenleg is zajlik építőipari jellegű tevékenység. Lehetőség lehet a szövetkezet számára egy karbantartó csoport létrehozása, amelynek feladata az önkormányzati tulajdonú épületek felújítása, állagának megóvása, karbantartási és átalakítási munkák elvégzése, tervezési szolgáltatási tevékenység, önkormányzati közterületeken karbantartási, építési tevékenység (pl. asztalosipari munkák). Igény esetén a helyi (térségi) lakosság, szervezetek számára is nyújthatnának építőipari karbantartási, javítási szolgáltatásokat. Asztalosüzem kialakításával fából készült kültéri eszközök, standok, reklámanyagok, játszótéri játékok stb. előállítása is részét képezheti a tevékenységi körnek.
31
Állásfoglalás és kérés a kormányzat felé a szociális szövetkezetek által nyújtható szociális- és gyermekjóléti szolgáltatások állami normatív támogatásának igénybevételével kapcsolatos szabályozásáról (www.szoszov.hu)
105
7. Helyi turizmus – közösségépítés, hagyományőrzés Bácsalmás számára a természeti adottságaira és a helyi hagyományokra (pl. kékfestés) épülő helyi turisztikai szolgáltatások szociális szövetkezeti keretben való biztosítása is lehetőséget jelent, a tagok számára a szükséges képzés biztosításával. A helyi, térségi szolgáltatókkal összehangolva a szövetkezeti tevékenységek tartalmazhatnak hagyományőrző tevékenységeket (pl. régi tevékenységek, történetek újraélesztése), szálláshely biztosítást, vendéglátást (pl. hagyományos, illetve egészséges ételekkel - gasztroturizmus); szabadidős és sporteszköz-kölcsönzést; konferencia, kereskedelmi bemutató szervezést; takarítási, karbantartási tevékenységet (lakások, irodák, középületek esetén); helyi marketing tevékenységeket, tolmácsolást, idegenvezetést stb. Ezen a területen érdemes felhasználni az értéktárban is szereplő helyi értékeket. A szociális szövetkezet nagy ereje a szervezési tapasztalat, így a helyi termelők, helyi adottságok népszerűsítésében, a kapcsolatok kialakításában, a helyi forgalom fellendítésében való részvétel, helyi szemléletformáló (pl. egészségtudatosságra irányuló) akciók, bizonyos település- és agrármarketing feladatok ellátása (pl. jelenleg a Bácsalmási Portéka c. kiadvány elkészíttetése) része lehet a tevékenységének. A szövetkezet a turizmushoz kapcsolódóan a közösségépítésben is fontos szerepet tölthetne be a hagyományőrző tevékenységekkel, vagy kikapcsolódási, szórakozási lehetőségek biztosításával, pl. közvetlenül a Mintabolt mellett (vagy egyben) kis kávézócukrászda, látványpékség és/vagy szendvicsbár rész kialakításával, ahol egészséges alapanyagokból (pl. helyi csicsókalisztből) készült sütemények, vagy szendvicsek fogyaszthatók a szörpök, gyümölcslevek stb. mellett. Itt lehetne az iskolabüfé számára is előállítani szendvicset. A helyi közösség építésének, illetve a téli foglalkoztatásnak, szezonalitási problémák csökkentésének egyik lehetősége a téli időszakban történő rendezvényszervezés a helyi, térségi lakosok, fiatalok számára pl. télen a helyi terményekből/termékekből főzőtanfolyamok szervezése az egészségtudatosság jegyében (akár neves szakács meghívásával), más települések bevonásával helyi termékbemutatók rendezése, adventi vásár, stb. ahol a bevétel a szövetkezeté lehetne. A mezőgazdasági, élelmiszeripari tevékenységet végző szociális szövetkezetek a falusi turizmus keretében fogadhatnak turistákat is, akik ellenszolgáltatás fejében részt vehetnek az idénynek megfelelő aktuális pl. betakarítási munkálatokban. 8. Egyéb lehetőségek A fentiek mellett még rengeteg olyan terület van, ahol a szociáis szövetkezetek tevékenykedni tudnak. Dr. Simkó János és Tarjányi Orsolya az OFA KoopeRáció+ projektjének keretében készített, A szociális szövetkezetek és a támogatásukat célzó programok vizsgálata c. tanulmánya szerint „a vizsgált támogatott projektek legjellemzőbb tevékenységi formái az alábbiak voltak:
Az építőipari, felújítási, szakipari tevékenységek A papír csomagolóanyag gyártása (kiegészítésként tevékenységgel) Tároló fatermékek gyártása, asztalosipari tevékenység
pl.
ajándékcsomagolási
106
Cipőfelsőrész készítés, kézi és gépi varrás, ipari törlőkendő gyártás Alternatív energetikai, tüzeléstechnikai berendezések és anyagok előállítása, forgalmazása, és az ehhez kapcsolódó tanácsadási szolgáltatás (biomassza, biobrikett, kazánok értékesítése, napelemek összeszerelése stb.) Háziipari kézműves és iparművészeti termékek előállítása (pl. kukoricacsuhéból papucskészítés, bőrdíszműves termékek, többféle hulladék-anyagból művészi tervezésű használati és ajándéktárgyak készítése stb.) Vasáru- és szerszámgyártás Korszerű és házias ételek készítése, kiszállítása Bio-élelmiszerek előállítása, száraztészta készítés kézi és gépi eljárással Gyümölcsfeldolgozás, gyümölcslé-készítés és értékesítés Idegenforgalmi, turisztikai szolgáltató tevékenységek Családi napközi, játszóház, gyermekek részére készségfejlesztő foglalkozások Idős emberek gondozása, ellátása Zöldterület-gazdálkodás, ároktisztítás, közterület-gondozás Ipari mosodai tevékenység, textil- és bőráru tisztítás, korszerű, víztakarékos autómosás, takarítás, tisztítószer-forgalmazás Minőségi adománybolt, szociális boltok működtetése Média és marketing szolgáltatás, online szolgáltató rendszerek, pályázatírás.
A kutatás szerint a megvalósított leggyakoribb, illetve legjellemzőbb tevékenységek (amelyek egy-egy szövetkezetnél kombinált módon is előfordulhattak) az alábbiak voltak:
Önkormányzati feladatok átvállalása, vagy azokat kisegítő szolgáltatások (elsősorban a közterületek karbantartása, parkgondozás, takarítás, játszóterek karbantartása) Szolgáltatások nyújtása a helyi lakosság számára (mosodai szolgáltatás, ház körüli munkák elvégzése, munkába járást segítő szállítási tevékenység) Idősgondozás és házi segítségnyújtás Gyermekjóléti szolgáltatások (családi napközi, bébiszitter szolgálat, szabadidős programszervezés, széles választéki skálán mozgó nyári táborok, gyermekrendezvények szervezése, szülőknek nyújtott szolgáltatások, klubok működtetése, kézműves és egyéb készségfejlesztő foglalkozások tartása stb.) Kézműipari tevékenységek (kosárfonás, fonott bútorkészítés, hagyományőrző kézműves termékek előállítása) Virágkötészeti alap- és segédanyagok gyártása Roma öltözékek és kiegészítők boltja, egyedi tervezésű ruhák, ékszerek készítése és értékesítése Asztalosipari tevékenység, köztéri bútorok gyártása Erdészeti és mezőgazdasági fahulladékok, melléktermékek összegyűjtése, biomassza vagy biobrikett előállítása Élelmiszer feldolgozás (aszalás, lekvár-főzés, napraforgó- és tökmagolaj sajtolás) Építőipari tevékenység (mély- és magasépítés, épület-felújítás és -karbantartás) Térkő- és betonelem gyártás Graffiti eltávolítás Ingatlankezelés Szociális boltok működtetése 107
Irodai asszisztencia (sokszorosítás, iratfűzés, laminálás stb.) Multimédia műhely működtetése Lapkiadás, helyi műsorszolgáltatás üzemeltetése.”32
Az interjúk alatt merült fel további lehetőségként graffitivel való dekorálás, nagyobb települések esetén szemétszedés, zöldfelület kezelés, vagy tűzifa ellátás szociális szövetkezeti tevékenységként. Aki szociális tűzifára jogosult, az a fakitermelő szociális szövetkezettől kapja és a szociális szövetkezet a számlát az önkormányzat felé nyújtja be. Lehetőséget jelenthet pl. a helyi lomtalanítás során összegyűjtött javítható bútorok felújítása és értékesítése, vagy szociális célú felhasználása. A mezőgazdasági tevékenységeket kiegészítheti brikettálás, ezzel pl. a növényházak fűtése is megoldható, a szezonalitási probléma is csökkenthető. 9. Helyi pénz bevezetésének lehetősége A fent felsorolt tevékenységek mellett érdemes megemlíteni a helyi pénz bevezetésének lehetőségét. „Napjainkban alapvető problémát jelent a települések számára, hogy onnan kiáramlik a tőke, a helyi vállalkozók versenyhátrányban vannak, folyamatosan lassul a pénzáram, ezzel együtt fokozódik a munkanélküliség. A helyzetre gyors és egyszerű megoldás jelenleg nincs, de létezik olyan módszer, amely a helyi összefogásra épülve a problémákat kezelni és javítani tudja, ez pedig a „helyi pénz”. Ez a helyi gazdaságfejlesztési eszköz nem kifejezetten szociális szövetkezeti tevékenység, ugyanakkor jelentősen élénkítheti egy település (és akár környékének) helyi gazdasági forgalmát, a helyi szociális szövetkezet tevékenységét.”33 Emellett a hagyományőrzéshez is hozzájárulhat, amennyiben a fizetőeszköz grafikai elemei a helyi történeti motívumokat jelenítik meg (pl. a Hajdúság motívumai a Bocskai koronán). „A helyi pénz egy olyan 100% Ft fedezettel rendelkező, magyar forinttal azonos értékű, biztonsági elemekkel ellátott fizetőeszköz, amelyet kizárólag egy meghatározott területen, településen, a hivatalos elfogadóhelyeken lehet felhasználni. Fizetések sorozatát lehet lebonyolítani vele - az étkezési és más áruvásárlási utalványoktól eltérően -, ettől válik „helyi pénz”-zé. Előnyei a közösség számára:
Közösségépítő szerep:
A helyi pénz működésének egyik alapeleme a bizalom, a kölcsönös együttműködés és az összefogás. A város lakosainak, mint felhasználóknak és az elfogadó helyeknek kell mellé állniuk, megállapodniuk a helyi pénz használatában, ezzel támogatva egymást. A helyi fizetőeszközzel rendelkező vásárlók csak az adott településen, a szerződött elfogadóhelyeknél tudják azt elkölteni, mindezzel arra ösztönözve a lakosságot, hogy a helyben gyártott termékeket vásároljanak, illetve helyi szolgáltatásokat vegyenek igénybe. A kibocsátó szervezet (pl. Zrt, szövetkezet) feladata az, hogy megteremtse ennek a hátterét, létrehozva egy biztonságos és a maga nemében egyedülálló saját csereeszközt, amely csak a városé. 32
dr. Simkó János és Tarjányi Orsolya: A szociális szövetkezetek és a támogatásukat célzó programok vizsgálata Összefoglalás és javaslatok (2011. szeptember www.szocialisgazdasag.hu) 33 dr. Horváth Tibor köszöntője www.bocskaikorona.hu Letöltve: 2015.szeptember 15.
108
Helyben tartja a tőkét, így erősítve a helyi gazdaságot:
A forgalomba kerülő utalványokat csak a meghatározott városban, térségben, helyi vállalkozóknál, őstermelőknél, lakosoknál vagy az önkormányzatnál lehet elkölteni. Mint helyben megjelenő fizetőeszköz, biztos keresleti oldalt jelent az elfogadóhelyként szerződött partnerek esetében. Arra ösztönzi a helyi fizetőeszközzel rendelkezőket, hogy helyben gyártott termékeket vásároljanak, illetve helyi szolgáltatásokat vegyenek igénybe. A vállalkozások egymás között elfogadva a helyi fizetőeszközt, erősítik a városon belüli együttműködést, valamint elősegítik a tőke helyben maradását.
Foglalkoztatottság javítása:
A gazdasági helyzet javulása középtávon a foglalkoztatás növekedését hozza magával, amely további kedvező irányba befolyásolja a helyi gazdaságot.”34 Gyakorlati működése A helyben működő vállalkozás szerződést köt a kibocsátó szervezettel, így elfogadóhellyé válik, ezáltal jogosultságot szerez az elfogadóhely matrica használatára. Az elfogadó a szerződésben vállalja, hogy meghatározott mértékű kedvezményt biztosít a helyi fizetőeszközzel fizetők számára. A kedvezmény mértéke és az, hogy ez milyen árucikkre és szolgáltatásra terjed ki, a szerződött partner vállalásától függ. A vásárló ezt a kedvezményt érvényesíti a helyi fizetőeszköz használatával, ha pedig a visszajáró kevesebb, mint 500 egységnyi helyi fizetőeszköz, akkor azt forintban kapja meg a vevő. A vállalkozások egymás között is fizethetnek vele. Helyi pénzt bárki jogosult vásárolni a kibocsátó szervezetnél, vagy a hivatalos átváltó helyeken. Emellett a szerződött elfogadóhelyek a termékek és szolgáltatások értékesítése során forint helyett kötelesek elfogadni akár magánszemélytől, akár más vállalkozástól. Hozzá lehet jutni egyes munkáltatók által biztosított juttatás által, illetve bárki elfogadhatja emlékbe, vagy használatra. Az utalvány forintra történő átváltásának lehetősége az érvényességi időn belül csak az „Elfogadóhelyi szerződés”-sel rendelkező partnerek számára biztosított, visszaváltási jutalék terhe mellett. Ennek mértékét a szerződött elfogadóhely által nyújtott kedvezmény aránya határozza meg.35 Magyarországon eddig három helyi pénzt vezettek be: Sopronban és környékén a Kékfrankot, Veszprém megye kelet-balatoni régiójában a Balatoni koronát, és Hajdúnánáson a Bocskai koronát. Kialakításukról, eredményeikről (pl. Hajdúnánáson 2013 augusztusában 30 millió Ft értékű Bocskai korona van forgalomban) a következő honlapokon lehet tájékozódni):
34 35
www.bocskaikorona.hu www.balatonikorona.hu www.kekfrank.hu
www.bocskaikorona.hu Letöltve: 2015.szeptember 15. www.bocskaikorona.hu
109
A helyi pénz sikerességéhez, az elfogadottsághoz nagyon fontos az érintett lakosság és vállalkozások széleskörű tájékoztatása, hogy minél több elfogadóhellyel, kibocsátással minél nagyobb mértékben kerüljön a forgalomba. A fenti tevékenységek kiválasztása esetén részletes üzleti terv készítése szükséges, hogy a konkrét megvalósítási-finanszírozási feltételek és lehetőségek láthatóak legyenek.
Szükséges tevékenységek A bácsalmási eredmények fenntarthatóságához, továbbfejlesztéséhez az alábbi tevékenységek mindenképp indokoltak.
A szociális szövetkezet további tevékenységekkel történő feltöltése
A közeljövő feladata a BÖKK Nonprofit Kft. által bonyolított mezőgazdasági STARTmunka mintaprogram bizonyos elemeinek, eredményeinek átvitele a Bácsalmásért Szociális Szövetkezethez, valamint egyéb, a fenntarthatóságot célzó tevékenységek kialakítása a szövetkezet keretében. Ehhez szükséges, hogy a Bácsalmás Városi Önkormányzat a BÖKK Nonprofit Kft. helyett a Bácsalmásért Szociális Szövetkezet számára biztosítsa ingyenesen a szükséges földterületet, illetve a STARTmunka programok keretében beszerzett eszközök egy részét.
Marketing, kommunikáció erősítése
A bácsalmási helyi összefogás, együtt építkezés eredményei a nyilvánosság számára még kevésbé ismertek. Ezek szélesebb körű kommunikációja szükséges mind a helyi/térségi/magyar lakosság körében, hogy az értékesítés növekedjen, mind pedig a helyi önkormányzatok, területfejlesztési, gazdasági szakemberek körében, hogy a példa jó gyakorlatként hasznosítható legyen másutt is, annak helyi járulékos hasznával együtt (pl. szakmai turizmus kialakulása).
További rendszerépítés, forrásszerzés
A helyi foglalkoztatást elősegítő eddigi tevékenységek folytatásához, a kiválasztott további tevékenységekhez (kiemelten a marketing, értékesítésösztönzési területen) újabb források bevonása, támogatások igénybevétele szükséges, ugyanúgy, mint a további képzésekhez, ennek érdekében folytatni kell az aktív pályázási tevékenységet.
Együttműködés, tapasztalatszerzés
A következő fejezetben bemutatott szervezetekkel érdemes információgyűjtés, tapasztalatcsere és költséghatékonyság érdekében.
együttműködni,
az
Képzés
A szociális szövetkezetet tagjai számára (és a közfoglalkoztatottaknak is) további mentálhigiénés tréningek és egyéb képzések biztosítása szükséges, amelyhez szintén érdemes pályázati forrást igénybe venni.
Közösségépítés
110
A szociális szövetkezet tagjai, és a közfoglalkoztatottak számára - akár a helyi lakosság bevonásával - az önértékelés növelését is szolgáló, közösséget építő, formáló tevékenységeket, rendezvényeket érdemes kialakítani.
Együttműködési lehetőségek Hatóságokkal, szakmai szervezetekkel történő együttműködés A szóba jöhető, illetve később a kiválasztott tevékenységek kapcsán a legelejétől célszerű az együttműködés az érintett hatóságokkal, hogy a tevékenységi körre vonatkozó feltételrendszer, szabályozási környezet teljes mértékben ismert legyen. Ez alapján eldönthető az adott tevékenység megvalósíthatósága, illetve a későbbiekben biztosíthatók a működtetéshez szükséges feltételek. A közétkeztetés kapcsán a következő szervezetek érintettek:
„Az ÁNTSZ szerepe a HACCP napi gyakorlatában fontos. A NÉBIH szerepe elsősorban a nyomon követhetőségben lesz, a kistermelők, feldolgozók, felhasználók és fogyasztók folyamatában. Az OÉTI szakmai szerepe lényeges. Az önkormányzatok és polgármesteri hivatalok szerepe a pontos helyismeretben van és a programba bevonható személyek felkutatásában. Természetesen, mint fenntartók, üzemeltetők gesztorai a tevékenységnek. Településen belüli, települések és járások közötti folyamatos együttműködést kell kialakítaniuk. A kormányhivatalokra és a járási hivatalokra elsősorban a jogszabályok pontos értelmezésében, tudatosításában számítunk, illetve közvetíthetik az esetlegesen hiányzó jogszabályok igényét, különösen szakmai, tudományos területen adatbázisok létrehozásában.”36
Eltérő településeken egymásra épülő tevékenységekre kialakított szociális szövetkezet A térségi települések kiválaszthatják pl. az alábbi témákban, hogy egy egymásra épülő tevékenységeket tartalmazó termékpálya esetén melyik tevékenységnek vannak helyi hagyományai, melyiknél áll náluk rendelkezésre a szükséges szakértelem (és a szükséges tárgyi feltételek egy része), majd a tevékenységeket egymás között szétosztva, egymással összehangolva közösen egy szociális szövetkezetet alakíthatnak ki. Járási települések tekintetében mezőgazdaság-élelmiszeripar témakörben a következő területeken valósulhat meg együttműködés. „A) Termelés: 36
zöldség - gyümölcs tojás
Kelle István: Ételek az életért Közétkeztetés a ma ifjúságáért és a holnap felnőttjeiért c. képzési anyag 2015
111
tej-tejtermék fűszerek hús
B) Feldolgozás:
központi előkészítők létre hozása zöldség-gyümölcs készítmények tészták szárítmányok
C) Közétkeztetés:
központi konyhák, előkészítők technológiai módszerek számítógépes program tökéletesítése a kötelező dokumentáció egységesítése étel-és menü kísérletek marketing tevékenység.”37
A települések között fontos a tevékenységek összehangolása, egymásra épülése, a megfelelő termékpálya kialakítása. A hálózati együttműködés akkor tud igazán sikeres lenni, ha az egyes részfeladatok a hálózati tagok között egyértelműen beazonosíthatóak és leoszthatóak. Pl. egyik település takarmányt termeszt, a másik sertést nevel, a harmadik húsfeldolgozó üzemet működtet, a szintén összehangolt közfoglalkoztatási programok során pedig a szükséges eszközök beszerzésre kerülhetnek, amelyet az önkormányzatok ingyenes használatba átadnak a szövetkezetnek. Ugyancsak lehetőség, ha több település összehangoltan végez gépbeszerzéseket a közfoglalkoztatási programok során, a gépeket átadják egy szövetkezetnek, aki üzemelteti őket (a gépek igénybevételével településfenntartási munkákból, mezőgazdasági bérmunkából származhat bevétele a településeken), valamint a szövetkezet oldja meg a gépek karbantartását, javítását. Egymásra épülő tevékenységeket végző szociális szövetkezetek közötti együttműködés Az egymásra épülő tevékenységeket folytató szociális szövetkezetek egymástól történő beszerzése egyrészt tervezhető keresletet/kínálatot, így közvetve foglalkoztatást jelent, másrészt esetünkben hozzájárulhat az egészséges életmód terjedéséhez, a társadalmi érzékenység növeléséhez. A szociális szövetkezet a Ptk. rendelkezéseit figyelembe véve nem minősül közjogi szervezetnek, tehát nem ajánlatkérő. Bár jogi személy, közérdekű és nagy valószínűséggel nem ipari és kereskedelmi jellegű a tevékenységük (vagyis nincsenek versenyhelyzetben), a Kbt. által előírt meghatározó befolyás a tulajdoni hányad alapján nem áll fenn, azaz nem ajánlatkérő. Ugyanakkor mivel sokrétű tevékenységet végezhet egy szociális szövetkezet, a konkrét esetekben a beszerzéseket egyedileg kell vizsgálni annak eldöntéséhez, hogy a Közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) vonatkozik-e rá. 37
Kelle István: Ételek az életért Közétkeztetés a ma ifjúságáért és a holnap felnőttjeiért c. képzési anyag 2015
112
Amennyiben a szociális szövetkezetek nem ajánlatkérők, akkor a szociális szövetkezetek egymás közötti beszerzéseire nem vonatkozik a Kbt. Az önkormányzatok saját tagságú, illetve egyéb szociális szövetkezetektől történő beszerzési szándéka esetén azonban a Kbt. előírásait kell követni. Közbeszerzést kell lefolytatni, ha a beszerzés tárgya a Kbt. hatálya alá tartozik, eléri a közbeszerzési értékhatárt, és a szerződés visszterhes. Amennyiben a szövetkezet védett műhelynek minősül, a 302/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint lehet a közbeszerzést lefolytatni. A Védegylet Egyesület 2012-ben kiadta a Helyi, minőségi termékek a közétkeztetésben közbeszerzési kisokos c. tájékoztató füzetet, amely a közétkeztetés szempontjából vizsgálja meg a hely termék beszerzési/beszállítási lehetőségeket. A dokumentum a http://www.vedegylet.hu/doc/kozetkeztetes.pdf címen elérhető. Mivel várhatóan 2015. novembertől módosulni fog a Közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény, a dokumentumban foglalt megállapítások az új jogszabály alapján felülvizsgálandók. Hálózatosodás tematikus módon A szociális szövetkezeteknek ágazati tematikus tevékenységek alapján (azaz azonos vagy hasonló tevékenységet végzők között) is érdemes hálózati együttműködést alapítani, annak ellenére, hogy tágabb értelemben a piacon teljesen azonos termékek esetén valószínűleg egymás versenytársai lesznek (ez nyilván a megcélzott piac hollététől is függ) a következő esetekben:
-
A helyi termékeket előállító szociális szövetkezeteknek érdemes lehet összefogni a hazai, külföldi piacokon vagy rendezvényeken való közös fellépés/értékesítés érdekében pl. nemzetközi vásárokon való közös megjelenéssel, amelynek jellemzően magas a részvételi díja, de a közös költségviseléssel még megoldható. Egymástól átvehetnek jó gyakorlatokat (pl. az értékesítés, beszerzés terén) A helyi termékeket előállító szociális szövetkezetek az értékesítés fokozása érdekében kialakíthatnak közösen helyi termékeket forgalmazó weboldalt, csatlakozhatnak a helyi termékeket forgalmazó internetes áruházakhoz, közösségekhez is, (pl. www.magyartermekkereskedohaz.hu, www.helyipiac.hu, http://www.helyboljobb.hu/piackereso/). A mezőgazdasági (vagy egyéb) területen tevékenykedő szociális szövetkezetek együttműködhetnek egymással a közös beszerzés területén is (pl. vetőmagok, fajalanyok esetén), amennyiben a költséghatékonyság indokolja és a szállítási költség mellett is megéri. Az azonos/hasonló tevékenységet végző szociális szövetkezetek egymás meglátogatásával gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek a mindennapi működésre vonatkozóan, amely saját hatékonyságukat növelheti, Bácsalmás esetén pl.: feldolgozási tevékenység (pl. Nánási Portéka Hajdúnánáson, vagy Szatmári Ízek Háza Szociális Szövetkezet Panyolán), szatyor rendszerek (pl. miskolci szatyorközösség: Eleven Föld Szociális Szövetkezet) közétkeztetési (Gödölye Szociális Szövetkezet, Sólyomfészek Szociális Szövetkezet) témakörben.
113
A szociális szövetkezetek számára tapasztalatszerzés, információgyűjtés céljából a tevékenységi kör pontosításához érdemes az interneten kutatni, illetve felkeresni más, hasonló vagy azonos területen működő szociális szövetkezeteket a jó gyakorlat megismerése érdekében. Az interneten a közfoglalkoztatási kormányzati portálon (www.kozfoglalkoztatas.kormany.hu), illetve az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. KoopeRáció+ projektjének honlapján (www.szocialisgazdasag.hu) sok jó gyakorlatot, illetve szakmai tanulmányokat lehet találni a témában.
A közfoglalkoztatáson alapuló szövetkezetek is együttműködhetnek egymással pl. a közfoglalkoztatás és értékteremtés összekapcsolásának helyi tapasztalat-megosztása érdekében. A turisztikai szociális szövetkezetek együttműködése által pl. növelhető lehet a turisták térségben tartása, azaz a tartózkodási idejük növelhető, de erre a tevékenységre vélhetőleg azért alkalmasabb lehet egy jól megszervezett, több település érdekét egyenrangúan kezelő TDM szervezet.
Soltész Anikó A szociális szövetkezetek sikeres működésének feltételei-piacbővítő eszközök, menedzsment és marketing technikák c. prezentációja szerint, ha létrejön az összefogás más szociális szövetkezetekkel, akkor
„csökkennek a tranzakciós költségek, hamarabb elérhető a fedezeti pont javulnak a pályázási esélyek csökkennek a méretgazdasági problémák és komolyabban veszik őket a piacon”.38
Specifikus együttműködési lehetőségek a közétkeztetés tekintetében „A kiindulópont egy olyan helyzetelemzés, amely a saját illetve szomszédos járások kapacitását és az igénybe vevők létszámát feltérképezi a szükséges bontásban, aminek a birtokában már lehet gazdasági számításokat végezni, üzleti terveket készíteni a jelenre és a jövőre vonatkozóan is, legvégén megalapozható lehet valamely integráció az alábbiak közül. A) Termelők járási integrációja, közétkeztetők helyi és regionális integrációja: 1.Termelők járási, majd később járások közötti integrációja: Termelés minimális mennyiségi behatárolása a közösség számára Fajta specifikáció, termék specifikáció Időtervezés Tapasztalatcsere 2. Közétkeztetők járási, majd járások közötti integrációja:
Gazdaságosság-kapacitáskihasználás Szaktudás-tapasztalatcsere Diétás ételek elkészítésének egységesítése
38
Soltész Anikó: A szociális szövetkezetek sikeres működésének feltételei-piacbővítő eszközök, menedzsment és marketing technikák c. prezentáció (2014.10.07.)
114
Fejlesztések modularizációja Szakképzés-továbbképzés B) Termelők és feldolgozók integrációja: Saját szövetkezeten belül Termeltetés-szövetkezeti felvásárlás Feldolgozó kapacitásokra termeltetés C) Termelők és felhasználók integrációja/saját feldolgozás is/: Szövetkezet saját feldolgozása, konyhakész termékek/zöldség-gyümölcs/ Szükségszerű napi beszállítók rendszerbe foglalása/hús,-tej,-tojás/ D) Élelmiszeripari vállalkozások és felhasználók integrációja:
Kisfeldolgozók házias termékei Tejipari feldolgozók Húsipari feldolgozók Malomipari feldolgozók Sütőipari-cukrászati vállalkozások
Ezen a területen különösen hangsúlyozni kell a biztos, pontos, minőségi hátteret, korrektül specifikált termékkört, az egészséges és különösen a diétás alapanyagok biztosítását, középvállalkozások esetén akár marketing hátteret is. E) Termelők, tartósítóipari vállalkozások és felhasználók integrációja: A gyorsfagyasztott termékek esetében minél előbb meg kell valósítani a termelő-mirelit üzemfelhasználó együttműködést, majd integrációt. Következetesen tárgyalni kell arról a lehetőségről, hogy a konyháink által felhasznált és tőlük vásárolt termékeket mennyiségben saját termelőink biztosítsák a beszállításaikkal. F) Nagykereskedelem és felhasználók integrációja: Olyan megbízható nagykereskedőkkel/vel/ kell együttműködni, aki hajlandó hosszú távban gondolkodni, vállalva céljainknak megfelelő beszállítást. Olyan elvárásokat lehet és kell támasztani, amely biztosítja, hogy a nagykereskedelemnek beszállítók is garantált minőséget vállalnak. Ahogyan egy hűtött-fagyasztott terméknél kötelező a hűtőlánc, úgy a gyermekétkeztetés területére tegyük kötelezővé a” minőségi láncot”! Az együttműködés időbeni ütemezésének alternatívái, lépcsői: Az együttműködés szerves része kell, hogy legyen meghatározott szállítási ütemezés. A folyamatos munka megköveteli, hogy a felhasználókhoz tervszerűen, pontosan érkezzen a szükséges nyersanyag mennyiség. Természetesen az ütemezést mindig az adott termék alapján határozzuk meg és összekapcsoljuk pénzügyi-financiális kérdésekkel is. Elképzelésünk szerint négy típusú ütemezéssel megoldható minden beszállítás:
Ciklikus Negyedéves (rendeléses) Szezonális 115
Tanévi-gondozási évi
Tekintsük át az általunk tervezett folyamat ábrát a helyi közétkeztetés rendszerbe foglalását elősegítően: Alapanyag termelők---------> Integrátor----------> Központi előkészítés---> Expediálás-----> Felhasználók------> Konyhai termelés----> Fogyasztás vagy -------> expediálás, kiszállítás---------> Melegítőkonyhák---------> Készen tartás------> Fogyasztás Természetesen különösen a konyhákon szakraktározási tevékenységek is vannak, amelynek szerepe a beszállítási ütemezésétől függ. A törekvés a „just in time” felé megy/persze a korlátokkal együtt/, ami a frissességet hivatott segíteni és a finanszírozáson enyhíteni. A többi beszállító a felhasználónál vagy az integrátornál megy be a rendszerbe.”39 Együttműködés a helyi és térségi termelőkkel, hasonló tevékenységet végzőkkel Az azonos vagy hasonló tevékenységet folytató helyi és térségi termelőkkel, termelői csoportokkal, szervezetekkel nagyon fontos az együttműködés a konfliktusok, érdekellentétek elkerülése, minimalizálása érdekében. Mezőgazdasági termelés esetén a bácsalmási minta alkalmazható, pl. a szatyorközösség kialakításával, illetve a helyi termelőktől történő alapanyag-beszerzéssel, közös értékesítéssel. A Zöldség- és Gyümülcs Feldolgozó Üzem alapanyag-mennyiségének egy részét a helyi és térségi őstermelőktől, illetve a térségi, mezőgazdasági tevékenységet is végző önkormányzatoktól szerzik be. A helyi, már tapasztalattal rendelkező termelőkkel Bácsalmáson ezen kívül is kialakult együttműködés, mivel az átvett helyi termények az Egészséges Bácsalmásért Mintabolt kínálatának részét képezik, ahol a szövetkezet egyrészt saját maga nevében, másrészt közvetítőként értékesíti őket. Emellett további együttműködési lehetőség is adódhat pl. a közétkeztetésben való szövetkezeti részvétel esetén, ekkor „az önálló termelői beszállítók feladatai termékcsoportonként:
Tojás Zöldség-gyümölcs Szárazáruk, fűszerek Sütőipar, cukrászatok
---------> közvetlen felhasználóhoz ---------> központi feldolgozóhoz ---------> közvetlen felhasználóhoz ---------> közvetlen felhasználóhoz”.40
Együttműködési lehetőség kutatóhelyekkel, oktatási intézményekkel A szociális szövetkezetek számára előnyös lehet a kutatóhelyekkel, oktatási intézményekkel való együttműködés a következő esetekben:
39 40
Bizonyos tevékenységek (pl. mezőgazdasági termelés) esetén a szociális szövetkezetek számára támogatási forrást jelenthet a kutatóhelyekkel, oktatási intézményekkel való konzorciumi együttműködés a szakmához kapcsolódó (pl.
Kelle István: Ételek az életért Közétkeztetés a ma ifjúságáért és a holnap felnőttjeiért c. képzési anyag 2015 Kelle István: Ételek az életért Közétkeztetés a ma ifjúságáért és a holnap felnőttjeiért c. képzési anyag 2015
116
mezőgazdasági/foglalkoztatási jellegű) kutatás-fejlesztési pályázatokban, illetve finanszírozási forrást jelenthet a megvalósítási helyszín biztosítása is a kutatásfejlesztési projektek számára. A szociális szövetkezetek fogadhatnak gyakornokokat az oktatási intézményekből (pl. mezőgazdasági szakközépiskolákból stb.), egyrészt ez számukra további munkaerőt biztosít pl. az idénymunkák idején, másrészt a tanulók, hallgatók számára lehetőség nyílik az elméleti tudás gyakorlati hasznosítására, a gyakorlati tudnivalók elsajátítására, tapasztalatszerzésre. A szociális szövetkezet gyakorlati képzőhelyet, tankertet, bemutató kertet, bemutató tanyát stb. biztosíthat az oktatási intézmények tanulói, hallgatói számára, akik ez által természetes környezetükben láthatják a növényeket, tanyasi állatokat, illetve megismerhetik a növénytermesztés, állattenyésztés gyakorlati fortélyait, megtanulhatnak gazdálkodni.
Együttműködési lehetőség helyi civil szervezetekkel A közfoglalkoztatás alapjára épülő szociális szövetkezetek esetén a közfoglalkoztatott tagok számára gazdasági, társadalmi helyzetük miatt a lelki egészségük építéséhez, önértékelésük növeléséhez, munkavégzési képességeik, készségeik javításához, míg a munkavezetők számára a vezetői készségek kialakításához képzésekre van szükség (az előzőek mellett). A képzéseket a hivatásos képző szervezetek mellett a témában jártas civil szervezetek is nyújthatják, ők általában magasabb érzékenységgel tekintenek a témára. A civil szervezetekkel való együttműködés a szociális szövetkezet által választott tevékenységi kör esetén is ajánlott, mivel a választott szociális tevékenységi területhez kapcsolódó civil szervezet tudása, tapasztalatai, kapcsolatai hatékonyabbá tehetik a szövetkezeti működést. Együttműködési lehetőség önkéntesekkel A szociális szövetkezet tevékenysége során fogadhat önkénteseket is, amely számára ingyen munkaerőt biztosít pl. az idénymunkák, vagy az adminisztrációs feladatok ellátása során, az önkéntesek pedig a gyakorlatban tanulhatnak meg gazdálkodni.
Forráslehetőségek A következő évek legjelentősebb uniós támogatási forrását biztosító Operatív Programok témánkhoz (elsődlegesen mezőgazdasági tevékenységhez) kapcsolódó egymástól történő támogatási elhatárolódását mutatjuk be a következőkben. „A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) az ország teljes területén támogatja a KKV-k tekintetében a modern üzleti infrastruktúra megteremtését, a kapacitásbővítést (termék- és szolgáltatásfejlesztés, piaci megjelenés), a vállalkozások IKT fejlesztéseit és energiahatékonyságát. A foglalkoztatás növelése céljából támogatja továbbá a nem mezőgazdasági termelést végző társadalmi célú vállalkozások fejlesztését. A GINOP ugyanakkor nem támogatja:
117
elsődlegesen mezőgazdasági vállalkozást induló mezőgazdasági vállalkozást az általános KKV-fejlesztés körében induló vállalkozást, nem alkalmaz új vállalkozások fejlesztését célzó átalány (lump sum) típusú támogatást.
A fentiekre tekintettel a Vidékfejlesztési Program (VP) komplementer módon támogatja:
a fiatal mezőgazdasági termelő vállalkozások indulását, elsődleges mezőgazdasági termelők off-farm diverzifikációs aktivitásának megkezdését, vidéki térségekben induló mikro-vállalkozásokat átalány módon, elsődleges mezőgazdaági vállalkozások off-farm diverzifikációs tevékenységének fejlesztését célzó beruházásokat.
Ezen felül a GINOP nevesítetten támogatja a legfontosabb turisztikai tematikák és termékkörök (mint pl. kastély-turizmus, zarándok turizmus, ―Bejárható Magyarország‖) csomóponti vonzerőinek fejlesztését, valamint a hálózatos infrastruktúra, módszertan valamint hálózatos háttér-szolgáltatások kialakítását (pl. útvonal- kijelölés és fejlesztés, országos mobil applikáció, közös marketing, stb.). Ezen kiemelt projektek teremtik meg a lehetőségét a kiemelt attrakciókhoz és tematikus útvonalakhoz kapcsolódó – az adott vidéken releváns – rurális turisztikai szolgáltatások strukturált kapcsolódási lehetőségeit. A Területi és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) az önkormányzati vagy önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozói infrastruktúra fejlesztése és az önkormányzat által szervezett helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezésekhez kapcsolódó munkahelyteremtő KKV beruházásokat ösztönzi. Ezen túl a TOP támogatja a regionális jelentőségű, köztulajdonú turisztikai attrakciókat, valamint az országos tematikákra ―ráhordó, köztulajdonban álló infrastruktúrák fejlesztését. A TOP ugyanakkor nem támogat vállalkozásokat, és közvetlenül szociális szövetkezeteket sem. Ugyanakkor a helyi gazdaságfejlesztési tervezésnek kiemelt tematikája azok térségi erőforrásáramokra alapozása. Ez a mezőgazdasági termelők szempontjából elsősorban az élelmiszertermelés és élelmezés, a megújuló energetikai erőforrások, valamint a regionális turisztikai szolgáltatások összekapcsolása tekintetében releváns. Az Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP) a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok munkaerő piaci reintegrációjához a szociális gazdaság és a társadalmi vállalkozások támogatásának eszközét is alkalmazza, ugyanakkor mezőgazdasági vállalkozásokat közvetlenül nem támogat. A szinergia érdekében a VP-ben lehetőség nyílik a kis gazdaság méretű, agrárjellegű társadalmi vállalkozások fejlesztésére is (szociális gazdaság), valamint a működő szociális szövetkezetek tevékenység diverzifikációjának elindítására és fejlesztésére is. Ezen túl a VP 6.2 és 6.4 alintézkedés kiemelten kezeli a kedvezményezett járásokban és településeken, a tanyás településeken és az aprófalvas térségekben megvalósuló fejlesztéseket.” 41
41
Vidékfejlesztési Program
118
A jövőbeni, szociális szövetkezeteket is érintő támogatási programoknál várható, hogy az önkormányzati tagságú szociális szövetkezetek plusz pontot jelentenek a pályázatok elbírálása során, mivel az önkormányzati tagság bizonyos mértékű garanciát jelent a szociális szövetkezet működésére vonatkozóan (pl. likviditási problémák áthidalásában). Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program honlapján (www.ginop.hu) található információk szerint idén összesen 828,14 Mrd forintot terveznek szétosztani az alábbi célcsoportok számára:
mikro-, kis- és középvállalkozások ipari parkok, logisztikai szolgáltató központok szociális szövetkezetek nemzeti parkok, hazai gyógyhelyek TDM-szervezetek.
Az operatív program egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a magyarországi foglalkoztatási ráta elérje a 75%-ot, így a fenti összegből 130 Mrd Ft a foglalkoztatás elősegítését célozza. „A GINOP szándéka szerint a társadalmi célú vállalkozások ösztönzése és támogatása révén e vállalkozásoknak legalább részben önfenntartó működést kell elérniük. Fejlesztésükkel olyan gazdasági tevékenységek és szervezetek bontakozhatnak ki, amelyek ötvözik az üzleti valamint a szociális/társadalmi szempontokat, és főként munkalehetőséget teremtenek, hozzájárulva ezzel a foglalkoztatás növeléséhez. Ezek a helyi kezdeményezések biztosíthatják a tartósan munkanélküliek, inaktívak egy részének a foglalkoztatását is, egyfajta köztes – célját tekintve hosszabb távon a nyílt munkaerőpiacra átvezető – munkaerőpiac felé terelve őket. A cél új társadalmi célú vállalkozások létrehozásának segítése, illetve a már működő vállalkozások dinamizálása és stabilizálása – piacképes termékek és szolgáltatások előállításának ösztönzése révén, fenntartható üzleti modell alapján – tartós foglalkoztatási lehetőségek létrehozása érdekében. Az intézkedés magában foglalja a társadalmi célú gazdaság szereplői, köztük a társadalmi célú vállalkozások üzleti modelljének fejlesztését, az ehhez kapcsolódó tanácsadást, szervezetfejlesztést, képzést, szakmai támogatást, építve a korábbi hasonló programok kapcsán kiépített intézményi kapacitásokra. A társadalmi célú vállalkozások támogatása folyamatos tanácsadást/mentorálást tesz szükségessé, valamint pénzügyi ösztönzőket vissza nem térítendő támogatás és pénzügyi eszközök formájában (az intézkedés kapcsolódik a GINOP 8. prioritás keretében nyújtott pénzügyi eszközökhöz)”42. Szociális szövetkezeteket érintő pályázatok: 1. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat alapján A foglalkoztatásról szóló 5. prioritáson belül a GINOP 5.1.3 Társadalmi célú (http://palyazat.gov.hu/az_europai_bizottsag_altal_elfogadott_operativ_programok_2014_20 Letöltve: 2015. szeptember 15.) 42 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. (http://palyazat.gov.hu/az_europai_bizottsag_altal_elfogadott_operativ_programok_2014_20 Letöltve: 2015. szeptember 15.)
119
vállalkozások ösztönzése c. pályázati kiírás keretösszege 6 Mrd Ft, ez esetben standard kiválasztási eljárás tervezett. Az intézkedéshez kapcsolódó tervezett beavatkozások:
Új társadalmi vállalkozások létrehozásának segítése Már működő vállalkozások dinamizálása és stabilizálása Társadalmi célú vállalkozások üzleti modelljének szervezetfejlesztés, képzés, szakmai támogatás.
fejlesztése,
tanácsadás,
Kedvezményezettek lehetnek a társadalmi célú vállalkozások és a társadalmi célú gazdaság egyéb szereplői. Fontos megjegyezni, hogy az agrárszektorban működő társadalmi célú vállalkozások fejlesztése esetében az ágazati lehatárolás miatt az EMVA területéhez tartozó fejlesztések a VP keretein belül lesznek finanszírozva. 2. Nem állami szervezetek komplex foglalkoztatási programjai Az intézkedéshez kapcsolódó specifikus célkitűzések:
Álláskeresők, különsen az alacsony iskolai végzettségűek növekvő munkaerőpiaci integrációja valósul meg A társadalmi célú vállalkozások foglalkoztatási kapacitásai erősödnek
körének
Az intézkedésekhez a következő beavatkozások kapcsolódnak:
A foglalkoztatáspolitika eszközeinek fejlesztése, megújítása, a személyre szabottság erősítése Tranzit foglalkoztatási kezdeményezések támogatása
Kedvezményezettek lehetnek a foglalkoztatási célú nem állami nonprofit szervezetek és a velük együttműködő vállalkozások. 3. Termelő és szolgáltató vállalkozások támogatása foglalkoztatási céllal A pályázati lehetőség a GINOP VIII. Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése c. prioritáshoz tartozik. Az intézkedés specifikus célkitűzése a foglalkoztatást ösztönző beruházásokat megvalósító vállalkozások, köztük a társadalmi célú vállalkozások versenyképességének növelése a külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása révén. Az intézkedésekhez a következő beavatkozások kapcsolódnak:
Vállalkozóvá válás ösztönzése Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése
Kedvezményezettek lehetnek a pénzügyi közvetítők szolgáltatásait közvetlen vagy közvetett módon igénybe vevő, Magyarország területén működő vállalkozások, köztük a mikro, kis- és középvállalkozások, illetve a társadalmi célú vállalkozások.
120
Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP)
EFOP Prioritás
Intézkedés
Intézkedéshez kapcsolódó beavatkozások Kedvezményezettek A megváltozott munkaképességű emberek foglalkozási rehabilitációja Rehabilitáció folyamatát segítő fejlesztések Munkahelyi körülményekhez való alkalmazkodóképesség fejlesztése Nem fizikai hozzáférhetőség javítása, munkahelyi tapasztalatszerzés, melyet tanácsadással, mentorálással, képzéssel, egyéb humán szolgáltatásnyújtással és bértámogatással (átmeneti jellegű támogatott foglalkoztatás) ösztönzünk A szabadságvesztés alatti reintegráció
2. A Együttműködő társadalom
1.1 A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok Romák (kiemelten roma nők) foglalkoztatásba munkaerő-piaci eszközökben ágyazott képzése való részvételének és A nyílt munkaerő-piachoz közelítő programok indítása. munkaerő-piacon való A foglalkoztatási szempontból különösen hátrányos megjelenésének elősegítése helyzetű romák támogatott képzésére, egyénre szabott segítésére, mentorálásra és átmeneti jelleggel támogatott foglalkoztatására kerül sor.
állami költségvetési szervek, önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok és társulásaik, önkormányzati és nemzetiségi önkormányzatiintézmények, civil szervezetek, egyházi jogi személyek, oktatási/képzési intézmények, megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató gazdasági társaságok,szociális szövetkezetek
Támogatott lakhatás kialakítása Arehabilitációs programot már sikeresen teljesített, felépülőben lévő drogbetegek szükségleteihez illeszkedő szolgáltatások biztosítása, társadalmi reintegrációjának támogatása, valamint a támogatott lakhatást igénybevevő drogbetegek foglalkoztatási lehetőségének támogatása.
121
Integrált program megvalósításának támogatása
Területi szintnek megfelelő egységes tervezési, szakmai-módszertani és koordinációs háttér és nyomon követés kiépítése, szakemberek biztosítása, közösségi fejlesztési hálózat létrehozása.
1.5 Területi hátrányok felszámolását szolgáló komplex programok emberi erőforrást célzó beavatkozásai
Helyi fejlesztői kapacitások fejlesztése, a helyi közösségek aktivizálása, komplex fejlesztésekhez szükséges szervezeti együttműködések kialakítása. Folyamatos ágazatközi együttműködések, partnerségek biztosítása. Területi szintű specifikumok feltárása, területi szintnek megfelelő fejlesztési stratégia kidolgozása a meglévő stratégiai és programdokumentumok (beleértve helyi esélyegyenlőségi programok) összehangolásával.
önkormányzatok (társulásaik és szövetségeik is), nemzetiségi önkormányzatok (társulásaik is), önkormányzati, nemzetiségi önkormányzatiés állami intézmények, egyházi jogi személyek,civil szervezetek, szociális szövetkezetek, gazdasági szereplők
Fejlesztéseket végrehajtani hivatott állami és nem állami szervezetek felkészítése, kapacitásaik fejlesztése. A fejlesztések szakmai monitoringja, visszacsatolások a szakpolitikák felé. Települési leszakadási folyamatok megfordítása A leghátrányosabb helyzetű települések felzárkózásának folytatása 1.6 Tartós szegénységben élők, romák felzárkózásának, periférikus élethelyzetek felszámolásának segítése
A tartós szegénységben élők, romák felzárkózása
122
Támogatandók a közösségek egymás segítésére irányuló programjai, a funkcionális analfabetizmus felszámolása és enyhítése és a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtását szolgáló beavatkozások, beleértve lakhatási elbizonytalanodáshoz, adósságkezeléshez, uzsora elleni fellépéshez kapcsolódó képzéseket, szolgáltatásokat, pénzügyi integrációt segítő megoldásokat, mediátori szolgálatot, mentori hálózatot. Periférikus élethelyzetek felszámolása komplex programokkal A beavatkozás keretében biztosítani szükséges a periférikusélethelyzetek felszámolását segítő komplex programok országos szinten egységes – a TOP hasonló célú beavatkozásaira is kiterjedő - központi koordinációját, szakmai és szükség szerint informatikai támogatást, továbbá nyomonkövetést.
önkormányzatok, társulásaik és intézményeik, nemzetiségi önkormányzatok, társulásaik és intézményeik, költségvetési szervek, civil szervezetek, egyházi jogi személyek, szociális szövetkezetek
A leghátrányosabb helyzetű, a nyílt munkaerőpiacra nem, vagy nehezen bevonható, hátrányos helyzetű személyek, köztük kiemelten romák munkalehetőségeinek bővítésea társadalmi gazdaság eszközein keresztül 1.11 Hátrányenyhítés a társadalmi integrációt szolgáló társadalmi gazdaság eszközeivel
települési önkormányzatok és társulásaik, önkormányzati szövetségek, nemzetiségi A kistelepüléseken élők számára kitörést biztosító önkormányzatok és társulásaik, programok önkormányzati és nemzetiségi A hátrányenyhítést segíti a társadalmi gazdaság önkormányzati intézmények, fejlesztésén keresztül a helyi adottságokra épülő költségvetési szervek, szociális újszerű modellek bevezetése ésinnovatív szövetkezetek, gazdasági szervezetek, megoldások kialakítása is. egyházi jogi személyek, civil Új szociális szövetkezek létrehozása, működésük szervezetek biztosítása támogató szolgáltatásokkal, ebből adódóan már működő szociális szövetkezet csak újszerű modellek bevezetése esetében lehetnek kedvezményezettek.
123
A társadalmi integrációt szolgáló társadalmi gazdasági megoldások keretében a leghátrányosabb helyzetű, a nyílt munkaerő-piacra nem, vagy nehezen bevonható, hátrányos helyzetű személyek, köztük kiemelten romák munkalehetőségeinek bővítésea társadalmi gazdaság eszközein keresztül, egyúttal folyamatos tanácsadást,egyénre szabott szociális és mentális, valamintügyviteli, gazdálkodási segítséget kínálva számukra, továbbá az érintett közösségek alkalmassá tétele fenntartható társadalmi vállalkozások létrehozására és működtetésére
2.A gyermekeket sújtó nélkülözéselleni programok által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés növelése
2.1 A rászoruló gyermekek életesélyeinek növelése
2.3 Területi hátrányok felszámolása komplex programokkal
Agyermekeket sújtó nélkülözés elleni programok infrastrukturális hátterét, többek között a bevont épületek korszerűsítését, támogatja a gyermek és a fiatalok foglalkoztatására alkalmas terek, tanulási, valamint játszóhelyek és egészségfejlesztő testmozgást támogató egységek kialakítását. Segíti a szolgáltatások biztosításához, mobilizálásához, valamint a szülők bevonásához szükséges infrastrukturális beruházásokat. A fejlesztés elsősorban a már meglévő és működő– kulturális, valamint közösségi feladatokat és funkciókat betöltő – épületekre alapozott infrastrukturális beruházásokkal (funkcióbővítéssel) lehetővé teszi olyan, a koragyermekkortól kezdve a teljes gyermek- és ifjúsági korosztály számára hosszú távon működtethető, egyszerű szolgáltatások nyújtását, amelyek szakemberek bevonásával egészségfejlesztő, tudás- és ismeretfejlesztő, szabadidős és felzárkózást segítő célzott programokat biztosítanak a gyermekeknek. A leghátrányosabb helyzetű járásokban a komplex beavatkozások kereteinek és a helyi folyamatokba való beépülési feltételeinek kialakítása.
önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok és társulásaik, önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati intézmények, államháztartási szervek, központi költségvetési szervek,
önkormányzatok és társulásaik, valamint szövetségeik, központi kötlségvetési szerv, nemzetiségi
124
A mélyszegény, valamint a leszakadási lejtő elején álló településeken a kedvezőtlen gazdaságitársadalmi helyzet javítására, a közösségépítésre, társadalmi kapacitásfejlesztésre irányuló komplex beruházások. A tartós szegénységben élők, romák felzárkózását 2.4 Tartós szegénységben segítő infrastrukturális beruházások. élők, romák felzárkózását és a periférikus élethelyzetek megszüntetését segítő infrastrukturális beruházások
A periférikus élethelyzetek felszámolását segítő infrastruktúrák fejlesztése
önkormányzatok és társulásaik, önkormányzati, nemzetiségi önkormányzatiés állami intézmények, egyházi jogi személyek,civil szervezetek, közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók, szociális szövetkezetek önkormányzatok és társulásaik, valamint szövetségeik önkormányzatok és intézményeik, központi költségvetési szerv, nemzetiségi önkormányzatok, társulásaik és intézményeik, költségvetési szervek, nem állami szereplők, civil szervezetek, egyházi jogi személyek, szociális szövetkezetek, közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók, szociális szövetkezetek
125
Vidékfejlesztési Program (VP) 2015. augusztus 10-én az Európai Bizottság elfogadta Magyarország 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Programját. Az agrárszektorban működő társadalmi vállalkozások fejlesztése nagyrészt ezen program keretein belül lesz finanszírozva. „A vidéki munkahelyek megőrzését és új munkahelyek teremtését célzó VP összforrása – a nemzeti társfinanszírozással és a nagyüzemektől átcsoportosított területalapú támogatással együtt – mintegy 1300 milliárd Ft. A program középpontjában éppen ezért a jelentős foglalkoztatási potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok fejlesztése áll, mégpedig a munkaigényes ágazatok, különösképpen az állattenyésztés, a kertészet, valamint az élelmiszer-feldolgozás kiemelt támogatásával. Ültetvények, üvegházas kertészet létesítésére, a meglévő kertészetek technológiai korszerűsítésére a kertészeti ágazatnak 72 milliárd Ft fog a rendelkezésére állni. A beruházási források egy jelentős része energiahatékonyságot, a megújuló energiák használatának támogatását szolgálja. Az élelmiszeripar fejlesztésével nemcsak új – főleg vidéki – munkahelyek hozhatók létre, hanem biztos felvevőpiac teremthető a mezőgazdasági alapanyagoknak, amely hozzájárul a gazdák jövedelembiztonságához. Fontos cél továbbá a mezőgazdasági és élelmiszeripari exporton belül a magasabb hozzáadott értékű termékek arányának 80 százalékra növelése 2020-ig.”43 A Vidékfejlesztési Program Kézikönyv alapján a következőkben bemutatott programelemek nem minden esetben nevesítik a szociális szövetkezeteket közvetlenül, a konkrét kiírásokban megjelenő jogi meghatározásból derül majd ki pontosan, melyik támogatható körbe fér a (pl. mezőgazdasági, vagy élelmiszeripari tevékenységet végző) szociális szövetkezet, mint vállalkozás (Gazdálkodási formakód (GFO): 121 szociális szövetkezet), illetve hová tud tevékenységével kapcsolódni. (A földművelésügyi miniszter 42/2015. (VII. 22.) FM rendelete szerint termelői csoport a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szerint megalakult, és a szövetkezeti törvény 22. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységet végző agrárszövetkezet lehet, ami a szociális szövetkezettől eltérő jogi forma.)
43
Elfogadták a Vidékfejlesztési Programot (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara http://www.nak.hu/hu/tamogatasok/3340-elfogadtak-a-videkfejlesztesi-programot Letöltve: 2015. szeptember 15.)
126
Intézkedés
Közvetlen kedvezményezett
Támogatható tevékenységek
1.2.1 Bemutató üzemi programok
Bemutató üzem: a pályázat benyújtását megelőző gazdasági évben legalább 6000 € STÉ méretű gazdasággal rendelkező mezőgazdasági termelő, vagy legalább 20 ha Bemutató üzemi programok megvalósítása és nem ép. üzemi területtel rendelkező erdőgazdaság, vagy engedélyköteles infrastaruktúra kialakítása élelmiszeripari vállalkozás, vagy közép- és vagy felsőoktatási intézmény (tangazdasága), illetve kutatóintézet (kísérleti gazdasága)
4.1.1 Állattenyésztés fejlesztése
Mezőgazdasági termelő vagy fiatal mezőgazdasági termelő, aki/amely a pályázat benyújtását megelőző lezárt üzleti évben a mezőgazdasági tevékenységből legalább 6000 € STÉ üzemmérettel rendelkezik; az előző évi árbevételének legalább 50 %-a mezőgazdasági tevékenységből származik; mezőgazdasági termelők egy csoportja
Versenyképesség javítása: építéssel járó állattartási technológia kialakítása, építéssel nem járó állattartási eszköz, technológia beszerzése; energiahatékonyság javítása; a trágyakezelés és komposztálás agrotechnikai eszközeinek a kiszolgáló infrastruktúrának, a tragyaelhelyezés és kijuttatás eszközeinek beszerzése és felújítása; a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságainak megerősítése, fejlesztése.
Mezőgazdasági termelő vagy fiatal mezőgazdasági termelő, aki/amely a pályázat benyújtását megelőző lezárt üzleti évben a mezőgazdasági tevékenységből legalább 4.1.2 Kisméretű terménytárolók 6000 € STÉ ( de max. 350000 € STÉ) üzemmérettel és szárítók beruházásai rendelkezik; az előző évi árbevételének legalább 50 %-a mezőgazdasági tevékenységből származik; mezőgazdasági termelők egy csoportja
Terménytárolók építése (max. 5000 tonna kapacitásig), meglévők korszerűsítése,terményszárítók és tisztítók üzemeltetéséhez (épített vagy mobil) eszközök, technológiák és infrastruktúra fejlesztése; meglévő terményszárítók és tisztítók energiafelhasználásának javítása, megújuló technológiák beszerzése, valamint kapcsolódó technológia és infrastruktúra felújítása; ; a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságainak megerősítése, fejlesztése.
Mezőgazdasági termelő vagy fiatal mezőgazdasági termelő, aki/amely a pályázat benyújtását megelőző lezárt üzleti évben a mezőgazdasági tevékenységből legalább 6000 € STÉ üzemmérettel rendelkezik; az előző évi árbevételének legalább 50 %-a mezőgazdasági tevékenységből származik; mezőgazdasági termelők egy csoportja
Versenyképesség javítása: építéssel járó kertészeti technológia kialakítása, építéssel nem járó kertészeti eszköz beszerzése, ültetvénytelepítés és -korszerűsítés; energiahatékonyság javítás; a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságainak megerősítése, fejlesztése.
4.1.3 Kertészeti ágazat fejlesztése
127
4.2.1 Mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztése
Magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását célzó fejlesztések; versenyképesebb üzemi, termelési és termékstruktúra kialakítása, a piacra jutást elősegítő Mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és fejlesztések (tárolás, hűtés); piaci keresletre és/vagy kisvállalkozás; mezőgazdasági termelő (pályázat termékpálya-együttműködésre alapozott kapacitásbővítő benyújtását megelőző lezárt üzleti évben a mezőgazdasági fejlesztések; anyag-, energia-, víztakarékos, vagy a tevékenységből legalább 6,000 € STÉ üzemmérettel környezetterhelést egyéb módon (például biogáz, biomassza rendelkezik, az előző évi árbevételének legalább 50 %-a alapú megújuló energia használkattal) csökkenthető funkciók, mezőgazdasági tevékenységből származik); a fentiek technológiák bevezetése, fejlesztése. Nem támogatható: szerinti jogosultak csoportjai; Agrár-Innovációs borászati termékek előállítását, kiszerelését és tárolását célzó csoporttagok; REL együttműködés termelői tevékenység. Támogatható: az operatív csoport tagjának az innovatív projekt keretén belüli kísérleti fejlesztései; a REL együttműködés termelőjének az együttműködés üzleti terve alapján - saját gazdaságában megvalósuló - beruházásai
4.2.2 Borászat fejlesztése
Mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikro- és kisvállalkozás; mezőgazdasági termelő (pályázat benyújtását megelőző lezárt üzleti évben a mezőgazdasági tevékenységből legalább 6,000 € STÉ üzemmérettel rendelkezik, az előző évi árbevételének legalább 50 %-a mezőgazdasági tevékenységből származik); a fentiek szerinti jogosultak csoportjai; Agrár-Innovációs csoporttagok; REL együttműködés termelői
Borászati gépek, technológiai berendezések beszerzése, építéssel járó fejlesztések; energia-, és más erőforrásfelhasználás hatékonyság növelés, megújuló energiaforrás alkalmazás. Az operatív csoport tagjának az innovatív projekt keretén belüli kísérleti fejlesztései; a REL együttműködés termelőjének az együttműködés üzleti terve alapján - saját gazdaságában megvalósuló - beruházásai
6.3.1 Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése
A mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelő ( ha a mezőgazdaságitermelési potenciálja: 3,000 € =<STÉ=<6,000 €; vagy ezzel megegyező tényleges árbevételt ér el mezőgazdasági termelésből vagy mezőgazdasági termelésből és 1. sz. mellékelet szerinti termék feldolgozásából az előző naptári évben vagy a megelőző 3 év átlagában
A versenyképes mérethatékonyságot még el nem érő, de fejlődőképes mezőgazdasági kisüzemek - egyszerű, de racionális üzleti terv alapján történő - fejlesztése, különösen ha ennek célja a meglévő termékszerkezet piaci pozíciójának stabilizálása és a piac igényei szerinti továbbfejlesztése, a termelés korszerűsítése, magasabb hozzáadott érték előállítása kisebb környezeti teherrel, vagy jövedelem és foglalkoztatás bővítése
128
Diverzifikáció esetén a mikro-vállalkozásnak minősülő aktív mezőgazdasági termelő, ha éves árbevételének min. 50%-a mezőgazdasági tevékenységből ered. Mikrovállalkozás indítása esetén a helyben lakó 18. életévét betöltött cselekvőképes természetes személy, aki a pályázat benyújtása évének január 1. napján a fejlesztés megvalósulásának helyén állandó lakhellyel rendelkezik
A vidéki térségben működő mezőgazdasági termelők nem mezőgazdasági tevékenységének indítása, azaz a tevékenység diverzifikáció; egyéb helyi szükségleteket kiszolgáló árutermelő/szolgáltató mikro-vállalkozások indítása
6.4.1. Nem mezőgazdasági tevékenységek fejlesztése
A vidéki térségben működő, mikro-vállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelő
A vidéki térségben a mezőgazdasági vállalkozások induló, vagy már működő nem mezőgazdasági tevékenységeinek továbbfejlesztésr; csak beruházásra vehető igénybe. Támogatható többek között: termék-, szolgáltatás-, technológiafejlesztés; tevékenység elindításához szükséges műhely/bemutató tér fejlesztés; interaktív bemutatók tartásához szükséges fejlesztés; árusító hely/csatorna kialakítása, fejlesztése; falusi és egyéb vidéki turisztikai attrakció és szolgáltatás továbbfejlesztése. Nem támogatható: mezőgazdasági termék elsődleges feldolgozására és értékesítésére irányuló fejlesztés; agrárélelmiszerfeldolgozáshoz kötődő energetikai termelő/megújuló energia termelésre irányuló beruházás.
8.6.1 Erdészeti technológia, termékfeldolgozás és értékesítés fejlesztése
A) Célterület esetén a magánjogi vagy önkormányzati erdőgazdálkodó, vagy ezek csoportjai; a vidéki térségben székhellyel rendelkező egyéb mikrovállalkozás vagy kisvállalkozás (erdészeti szolgáltató), amelynek az előző 2 évben az erdőgazdálkodásból származó árbevétele min. az összes bevétel 50%-a volt. B) célterület esetén: A) célterület kedvezményezettjei; továbbá az önkormányzati részvétellel működő szociális szövetkezet C) célterület esetén: az A, és B, célterületek jogosulti köre
A) Az erdőgazdálkodási munkákhoz használt általános és speciális gépek beszerzése; B) az erdei termékek feldolgozását és a hozzáadott érték növelését szolgáló gépek beszerzése; C) EIP csoportok projektjeinek kísérleti beruházásai. Csak funkció és feldolgozó kapacitás szerint meghatározott gépek támogathatók.
6.2.1. Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása
129
16.3.1 Kis gazdasági szereplők együttműködései
Tervezés, szervezés, képzések, működés és promóció költségek esetén a projekt kidolgozására és megvalósítására létrehozott csoport, amely jogilag lehet: csoporttagok által létrehozott önálló alanyisággal rendelkező szervezet; vagy a csoporttagok alkotta konzorcium. A projektterv végrehajtásához kapcsolódó egyedi projektek esetén a csoport tagjai. Csoport: legalább 5 tag. Mikrovállalkozások - melyek közül legalább egy mezőgazdasági termelő - továbbá természetes személyek, akik nem folytatnak önálló vállalkozási tevékenységet, illetve gazdasági társaságban nem töltenek be vezető tisztséget.
A vidéki térségben működő kis gazdasági szereplők együttműködéseit, közös projektjei, amelyek nem mezőgazdasági termelés fejlesztésére irányulnak ( élelmiszer és nem élelmiszer egyaránt) pl. közös termék fejlesztés; közös feldolgozói/kereskedelmi kapacitások megtervezése és kialakítása; összehangolt turisztikai szolgáltatás-fejlesztés
16.9.1. Szolidáris gazdálkodás együttműködései
Tervezés, szervezés, képzések, működés és promóció költségek esetén a projekt kidolgozására és megvalósítására létrehozott csoport, amely jogilag lehet: csoporttagok által létrehozott önálló alanyisággal rendelkező szervezet; vagy a csoporttagok alkotta konzorcium. A projektterv végrehajtásához kapcsolódó egyedi projektek esetén a csoport mezőgazdasági mikrovállalkozás tagjai.
A szolidáris gazdálkodás együttműködései, amelyek már működő mezőgazdasági termelői tevékenységre épülve, főként a helyi társadalom hátrányos helyzető tagjai számára hasznos szolgáltatások szervezését valósítják meg, különösen a segítő - szociális, egészségügyi - rehabilitációt; a szemléletformáló környezeti és élelmiszerügyi képzést. Cél a hátrányos helyzetű csoportok integrációja, az általuk történő termék előállítás és a fogyasztók önszerveződő csoportosulásának megszervezése. Ennek érdekében a széleskörű nyilvánosság biztosítása.
19.2.1 HFS céljaihoz illeszkedő projektek helyi pályázatos megvalósítása
A kedvezményezettek körét a HACS határozza meg. A HACS nem lehet kedvezményezett
A HFS céljaihoz illeszkedő projekteket, a HACS-ok által elkészített helyi pályázati felhívások alapján.
19.3.1 Térségek közötti és nemzetközi együttműködések (HFS céljához illeszkedő)
A vidéki térségben működő, mikro- és kisvállalkozás; a HFS megvalósításában partner közjogi és magánjogi szervezet; a HFS megvalósításában partner természetes személy; IH által elismert HACS-ok.
A HFS céljaihoz illeszkedő, térségek közötti és nemzetközi együttműködés kialakítása és megvalósítása (gazdálkodási együttműködési lehetőségek, távolabbi térségek szereplőivel való kibővítésére vagy hasznos gazdálkodási, közszolgáltatásszervezési, egyéb együttműködési modellek megismerésére, meghonosítására, terjesztésére)
Forrás: Vidékfejlesztési Program Kézikönyv (Kiadó: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és Miniszterelnökség, 2015)
130
A helyi termelők és a közétkeztetés minél szélesebb körben való összekapcsolását célozza a 2014-2020-as uniós finanszírozási időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program helyi termékek elterjesztéséről szóló 3-as számú prioritása és a rövid ellátási láncot preferáló tematikus alprogramja is. LEADER A Darányi Ignác Terv EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 22/2015. (V.18.) számú közleményében tájékoztató jelleggel közzétette a 2014-2020 közötti programozási időszakra történő felkészülésről és a Helyi Fejlesztési Stratégiához kapcsolódó tervezési terület (HFS tervezési terület) előzetes elismeréséről szóló 5/2014. (II. 6.) IH Közlemény alapján előzetes jóváhagyásban részesült egyesületek részére a 2014-2020 közötti EMVA társfinanszírozással megvalósuló Vidékfejlesztési Program 6. prioritásán belül rendelkezésre álló Helyi Fejlesztési Stratégia tervezését megalapozó indikatív keretösszegeket. A Bácsalmást érintő Helyi Akció Csoport (HACS) a Felső-Bácska Vidékfejlesztési Egyesület, a térségre számukra megjelölt indikatív forrás: 846 millió Ft. Ez azonban várhatóan változik a Vidékfejlesztési Program jóváhagyását követően. A Felső-Bácska Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 közötti programozási időszakra vonatkozó helyi vidékfejlesztési stratégia által lefedett területe a közeljövőben változik, valószínűleg a következő települések tartoznak ide: Baja (külterület), Bácsszentgyörgy, Bátmonostor, Csátalja, Csávoly, Dávod, Dunafalva, Érsekcsanád, Érsekhalma, Felsőszentiván, Gara, Hercegszántó, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Sükösd, Szeremle, Vaskút, Bácsalmás, Bácsbokod, Bácsborsód, Bácsszőlős, Csikéria, Katymár, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Tataháza, Borota, Jánoshalma, Kéleshalom, Mélykút, Rém, Kiskuhalas (külterület), Tompa, Balotaszállás, Harkakötöny, Kelebia, Kisszállás, Kunfehértó, Pirtó, Zsana, Hajós, Fajsz, Dusnok, Császártöltés, Kecel. A Nemzeti Agrárkamara honlapján található sajtóközlemény szerint a 2020-ig tartó következő időszakban a LEADER programra a teljes vidékfejlesztési forrás (mintegy 1300 mrd Ft) 5 százaléka jut, ezzel biztosítható a LEADER program országos lefedettsége. Mivel az Európai Bizottság 2015. augusztus 10-én fogadta el a Vidékfejlesztési Programot (VP-t), a végleges prioritások ismeretében a Helyi Akció Csoportok a közeljövőben állnak neki a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiakövetkező időszakra (2014-2020) történő kidolgozásának, amely a helyi sajátosságokhoz, igényekhez igazodó pályázati felhívások alapját képezi. Mivel igen rövid a stratégiakidolgozásra rendelkezésre álló határidő, várhatóan a korábbi Helyi Fejlesztési Stratégiák Vidékfejlesztési Program prioritásoknak megfelelő átdolgozására kerül sor. A Felső-Bácska Vidékfejlesztési Egyesület korábbi, 2014-ig érvényes Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának fő célkitűzése: „A helyi vidékfejlesztési stratégiánkban megfogalmazott célkitűzések a lakosság életminőségének javítását, a helyi gazdaság fejlődését, a helyi turisztikai potenciál növelését, illetve a „Bácskai identitás” megőrzését célozza. A célkitűzésekben megfogalmazottak kivétel nélkül a meglévő adottságainkra és erőforrásokra alapozottak, illetve legfőbb gyengeségeink - a munkanélküliség, a kedvezőtlen demográfiai mutatók, az elvándorlás, az elöregedés és az alacsony iskolázottság – megszüntetését célozzák. 131
A tevékenységek megvalósítása a munkanélküli lakosság jelentős részének kínál hosszú távú munka- és jövedelemszerzési lehetőséget, valamint a köz, üzleti és civil szféra képviselőinek kitörési pontot jelent. A megfogalmazott általános célok eléréséhez nélkülözhetetlen a térségre korábban nem minden szinten jelenlevő összefogás, a szemléletváltás, amely kiemelt hangsúllyal bír. Az említett célkitűzések csak együtt érvényesülnek, csak így tudják érezhetően javítani az életminőséget, hosszú távon élhetővé, vonzóvá tenni térségünket. A korábbi fő célterületek, intézkedések: 1. Életminőség javítása 1.1.Civil szervezetek fejlesztése 1.2.Erdőtelepítés és fásítás 1.3.Sportlétesítmények fejlesztése 1.4.Területközi és nemzetközi térségek közötti együttműködés támogatása 1.5.Falumegújítás és fejlesztés 2. Helyi gazdaság fejlesztése 2.1. Zöldség, kertészeti termesztések és a post- harvest műveletek végzésének beruházásai 2.2.Helyi termékek előállítása értékesítése 2.3.Állati eredetű termék feldolgozásának és értékesítésének támogatása 2.4.Mikrovállalkozások fejlesztése 1.000.000,- Ft alatt 2.5.Bemutató jellegű alternatív energia előállítás és felhasználás 2.6 Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése 3. Helyi turizmus fejlesztése 3.1 Lovas- fogathajtó rendezvényeken való részvételhez, őshonos magyar állatfajták bemutatásához kapcsolódó fejlesztések 3.2 Falusi szálláshelyek kialakítása, felújítása 3.3 Lovas- fogathajtó rendezvények, versenyek 3.4 Turisztikai tevékenységek ösztönzése 4. Bácskai identitás erősítése 4.1 Kulturális értékmegőrző rendezvények támogatása 4.2 Hagyományőrzéshez kapcsolódó infrastruktúra- és eszközfejlesztés fejlesztés 4.3 Vidéki örökség megőrzése”44 A Vidékfejlesztési Program Kézikönyv szerint „a HFS-eknek ésa megvalósításukra kiírát felhívásoknak is azalábbi célokat kell szolgálniiuk a vidéki térségekben: 1. gazdasági aktivitás mikro szintjének fenntartása (helyi termékek és szogláltatások); 2. lakosság humán közszolgáltatásokhoz való hozzájutásának, illetve azok elérésének előmozdítása; 3. a térség, mint vállalkozási tér, lakóhely és turisztikai vonzóképességének erősítése; 4. a helyi közösségek tagjai egyéni aktivitásának, felelősségvállalásának, együttműködési készségeinek erősítése; a többi VP intézkedéssel, illetve más OP intézkedésekkel nem átfedésben, hanem azokkal összhangban.”45 44
Felső-Bácska Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája (2011. március)
132
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban a szociális szövetkezetek nem jelennek meg közvetlenül kedvezményezettként. Közvetve, önkormányzatok konzorciumi partnereként esetleg részesülhetnek támogatásban foglalkoztatási támogatást jelentő tevékenységek esetén, pl. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) vagy a Helyi közösségi programok megvalósítása c. témákban. Bár Bács-Kiskun megyében nem várható ilyen típusú program, de máshol a szövetkezetek lehetnek a kedvezményezettek A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programokban. Közfoglalkoztatási programok A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tájékoztató anyaga szerint „a közfoglalkoztatás számottevő lehetőséget jelent a halmozottan hátrányban lévő, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (a továbbiakban: FHT) részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) átmeneti jellegű, határozott időtartamú foglalkoztatására.”46 A közfoglalkoztatási támogatások típusait és a támogatások igénybevételre vonatkozó szabályokat a közfoglalkoztatásokhoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet tartalmazza. A közfoglalkoztatás támogatására a Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata nyújt fedezetet. „A munkaerő-piaci célcsoport foglalkoztatásához a következő formákban nyújtható támogatás:
rövid időtartamú foglalkoztatás támogatása (legfeljebb 4 hónap időtartam, napi 4 órás munkaidő), hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása (legfeljebb 11 hónap időtartam, napi 6-8 órás munkaidő), országos közfoglalkoztatási program támogatása (legfeljebb 11 hónap időtartam, napi 8 órás munkaidő), mintaprogram támogatása (legfeljebb 11 hónap időtartam, napi 8 órás munkaidő), közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (legalább 60 nap, legfeljebb 11 hónap időtartam), vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás.
Közfoglalkoztatási támogatás kérelemre nyújtható. A kérelmet a közfoglalkoztatónak a tervezett közfoglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központhoz, több munkaügyi központ illetékességi területén megvalósuló közfoglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató székhelye 45
Vidékfejlesztési Program Kézikönyv (Kiadó: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és Miniszterelnökség, 2015) Amit a közfoglalkoztatásról tudni kell… - Tájékoztató a közfoglalkoztatás rendszeréről (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat http://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=nfsz_kozfoglalkoztatas Letöltve: 2015.szeptember 15.) 46
133
szerint illetékes munkaügyi központhoz kell benyújtani. A támogatásról hozott döntés alapján a járási hivatal járási munkaügyi kirendeltsége, illetve országos közfoglalkoztatási program esetén a munkaügyi központ hatósági szerződést köt a kérelmezővel (támogatottal). A közfoglalkoztató kérelmére a jogszabályban meghatározott mértékű előleg folyósítható.”47 A települési önkormányzatok közfoglalkoztatási programjában egy közfoglalkoztatott esetében átlagosan 110.000-120.000 Ft/fő/hó költség tervezhető, amiből az önkormányzat a mintaprogramját megvalósíthatja, ebből a foglakoztatottak bér és szociális hozzájárulási adó kiadásán felül további eszközök beszerzése is támogatható. Amennyiben egyedi jó elképzelés alakul ki, ahol látható a program kimenete, akkor megalapozott, reális, gazdasági számításokkal alátámasztott üzleti terv benyújtása esetén a miniszter egyedi döntéssel magasabb támogatást is biztosíthat. NESsT A NESsT Europe Nonprofit Kft. a NESsT magyar képviselője, amely szervezet nemzetközi szinten a nonprofit társadalmi vállalkozások fejlesztésével foglalkozik több, mint tíz éve. A NESsT olyan fenntartható társadalmi vállalkozásokat fejleszt, melyek kritikus társadalmi problémákat oldanak meg feltörekvő piacgazdaságú országokban. Célja, hogy fenntartható és nagy társadalmi hatású társadalmi vállalkozások születhessenek, ennek keretében korai fázisú társadalmi vállalkozásokat támogat hosszú távon.. A NESsT portfóliójának potencilis jelöltjei alapos átvilágítási folyamaton mennek keresztül, mely magában foglalja az üzleti tervezést és az üzleti terv értékelését. A kiválasztást követően hosszú távú inkubációs támogatást nyújtanak (5-7 év) annak érdekében, hogy képesek legyenek elindulni, és megerősödni, fenntartani, megtöbbszörözni a társadalmi hatást. Folyamtosan mérik a Portfólió tagok teljesítményét üzleti és társadalmi hatás indikátorok segítségével. „A NESsT alapvetően olyan társadalmi vállalkozásokat támogat, melyek az alábbi területek egyikén kívánnak társadalmi hatást elérni:
Hátrányos helyzetűek foglalkoztatása vagy foglalkoztathatóságának növelése:
Képzés, munkahely létrehozása vagy munkahely-közvetítő szolgáltatások nyújtása a munkaerőpiacról kiszorult fogyatékkal élő embereknek, veszélyeztetett fiataloknak, etnikai kisebbségeknek vagy más perifériára szorult személyeknek. Az ilyen típusú vállalkozás vagy közvetlenül munkahelyet teremt a hátrányos helyzetű embereknek, vagy növeli foglalkoztathatóságukat készségeik fejlesztése révén, vagy működése révén a nyílt munkaerőpiacon biztosít számukra elhelyezkedési lehetőséget.
Hátrányos helyzetűek jövedelemszerzési lehetőségeinek javítása:
Fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek teremtése kistermelők, kisiparosok vagy más alacsony jövedelmű/hátrányos helyzetű csoportok számára, akik piacra jutási nehézségekkel küzdenek. Az ilyen típusú vállalkozás gyakran szövetkezeti vagy egyesületi formában működik, hogy a szervezet tagjainak a bevételeit növelje.
47
Amit a közfoglalkoztatásról tudni kell… - Tájékoztató a közfoglalkoztatás rendszeréről (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat http://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=nfsz_kozfoglalkoztatas Letöltve: 2015.szeptember 15.
134
Technológiai újítások:
Alacsony jövedelmű és/vagy hátrányos helyzetű csoportoknak szóló technológiai megoldások, amelyek olyan szolgáltatásokhoz vagy technológiákhoz biztosítanak hozzáférést, melyekkel növelhetik jövedelmüket, fejleszthetik készségeiket vagy javíthatják életkörülményeiket.”48 Az elmúlt években a NESsT és a Citibank több közös társadalmi vállalkozásfejlesztő programot indított társadalmi vállalkozások, köztük szociális szövetkezetek részére. Mivel a Citibank kivonul Magyarországról, velük több közös pályázati program várhatóan nem lesz, ugyanakkor a NESsT magyarországi szervezete szerint 2015. szeptember közepén társadalmi szervezetek számára társadalmi innovációs programot indítanak, amelyre közhasznú szociális szövetkezetek is pályázhatnak. Elérhetőségük: http://www.nesst.org/magyarorszag/. Hitellehetőségek Agrár Széchenyi Kártya „Az Agrár Széchenyi Kártya a mezőgazdasági szektorban dolgozó, valamint erdő-, vad- és halgazdálkodással kapcsolatos tevékenységet végző gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, egyéni cégek valamint családi gazdálkodók, őstermelők ill. erdőbirtokossági társulatok részére kialakított, kedvezményes feltételrendszerű, állami kamat- és kezességi díjtámogatásban részesített hitelkonstrukció. Olyan szövetkezet igényelheti, amely legalább egy éve (15 millió Ft feletti hitelkeret igénylése esetén két éve) működik. Igénylési feltétel továbbá, hogy a vállalkozás rendelkezzen az MVH-tól kapott ügyfél-azonosító számmal, ne legyen lejárt köztartozása, ill. hiteltartozása, valamint megfeleljen az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukció Üzletszabályzatában meghatározott egyéb feltételeknek. A hitelkeret célja a likviditási problémák áthidalása. Az Agrár Széchenyi Kártyához kapcsolódó hitelkeret 500 000 Ft vagy annak egész számú többszöröse, de maximum 25 millió Ft lehet. A hitel futamideje egy, kettő vagy három év lehet. Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukció keretein belül nyújtandó kedvezményes hitelekhez a Magyar Állam kamat- és kezességi díj-támogatást biztosít. A hitelhez az Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány Zrt. a tőke összegére vetítve, annak 80%- ára készfizető kezességet vállal. A hitel biztosítéka 15 millió Ft hitelösszegig az előírt magánszemély készfizető kezességvállalása, 15 millió Ft felett a hitelnyújtó és az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) által elfogadott egyéb fedezet (ingatlan vagy ingóság) bevonása is szükséges. A hitelkérelmet a területi kereskedelmi és iparkamarák, a KVAOSZ, a VOSZ irodák valamelyikében lehet benyújtani.”49 Közösségi bankhitel 48 49
NESsT Magyarország (http://www.nesst.org/magyarorszag/ Letöltve: 2015. szeptember 15.) http://www.kavosz.hu/index.php/agrar-szechenyi-kartya Letöltve: 2015. szeptember 15.
135
A szociáils szövetkezetek hitelért fordulhatnak közösségi bankhoz, hitelintézethez is, bár kifejezetten nekik szóló hitellehetőségek még nem állnak rendelkezésre. A szociális szövetkezeti célokhoz, tevékenységekhez kapcsolódik az alábbi konstrukció:
MagNet Bank SZFÉRA hitel „Magyarországon az első közösségi bank a MagNet Magyar Közösségi Bank, amely úttörő szerepet vállal abban, hogy az ügyelek közreműködésével, azok választási lehetőségének biztosításával forrást nyújtson olyan kezdeményezések számára, amelyek pozitívan hatnak a környezetre és társadalomra, amelyek közös jövőnk biztosítékai lehetnek. A bank közösségi jellegű tevékenységei közül a SZFÉRA hitel nyújthat kedvezményes forrást a feltételeknek megfelelés esetén a szociális szövetkezetek számára. Amennyiben egy szövetkezet jóváhagyott hitelkérelemmel vagy már folyósításra került kölcsönnel rendelkezik a MagNet Magyar Közösségi Banknál, akkor a hitel SZFÉRA hitellé válhat, ha a vállalkozás tevékenysége illetve az igényelt hitel célja a 7 Szféra hitelcél egyikébe beletartozik banki döntés alapján. Ezek a hitelcélok a következők:
Biogazdálkodás: olyan vállalkozások, projektek finanszírozása tartozik ide, amely vállalkozások hitelesen és igazoltan szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és természetes biológiai ciklusokon alapuló technológiát valósítanak meg, és kerülik a szintetikus műtrágya és növényvédő szerek használatát. Zöldenergia: e vállalkozások az energiagazdálkodás olyan technológiáját valósítják meg, amely során az energiatermelés a természeti erőforrások körforgásán alapul és a Föld hagyományos természeti, energia (fosszilis) készletét nem rombolják, nem csökkentik tovább. Környezet- és természetvédelem: a fejlesztések a természetes környezet különböző hatásokkal, rombolásokkal szembeni védelmét, megóvását szolgálják. Munkahelyteremtés: a felvett hitelen olyan fejlesztés, bővítés valósul meg, amelynek révén a vállalkozás új munkahelyeket hoz létre. Kutatás és fejlesztés: olyan vállalkozást finanszírozunk, amely tevékenysége révén a kreatív tudásbázis célzott, szisztematikus bővítésére irányul, ennek során új termékek tervezése és piacra történő bevezetése valósul meg. Egészségügy és szociális ellátás: a vállalkozás finanszírozása révén a lakosság egészségügyi és szociális ellátása javul, bővül, valamint egészségesebb, emberibb környezet fejlesztése valósul meg. Kultúra és oktatás: a fejlesztés, a finanszírozás a lakosság képzettségének bővítését, szélesítését célozza, ezzel színesebb lesz a kulturális szolgáltatások köre és azok elérése.
A fentiek közül a mezőgazdasághoz és a munkahelyteremtéshez tartozók részlesebben a következők: Biogazdálkodás: 136
A hitelfelvevők hitelesen és igazoltan szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és természetes biológiai ciklusokon alapuló technológiát valósítanak meg, a szintetikus műtrágya helyett baktériumalapú biotrágyák használatával működnek. A növényvédő szerek közül csak olyanokat használnak, melyek káros szermaradékot egyáltalán nem hagynak. Hozamfokozásra hormonok, antibiotikumok nem használhatóak fel, valamint nem termesztenek génmódosított növényeket. A tevékenységek közé elsősorban erdő-, mező-, tájgazdálkodást, vidékfejlesztést és élelmiszertermelést értünk. Cél: Egészséges élelmiszer előállítása a környezet károsítása nélkül, valamint a környezet károsítása nélküli erdő-, mező-, és tájgazdálkodás. Ide tartozik még:
Növénytermesztés, Állattenyésztés, Élelmiszer (feldolgozás, tárolás, szállítás) Élelmiszer-forgalmazás (nagykereskedelem, kiskereskedelem, beleérve éttermeket, büféket stb. is)
Munkahelyteremtés: A hitellel lehetővé válik új munkahelyek létrehozása. A bank szempontjából ebbe a kategóriába azok a hitelfelvevők sorolhatóak, melyeknél a tervek szerint legalább 10%-kal, de minimum 4 fővel nő az átlagos állományi létszám, a hitel céljának megvalósítását követő 4 hónapon belül. A Szféra közösségi hitelnyújtás általános szempontjai:
A finanszírozott projektek üzleti modellje megfelel bizonyos társadalmi, humanitárius és ökológiai felelősségvállalásra vonatkozó, illetve etikai és fenntarthatósági értékek megőrzésére irányuló követelményeknek. A projekt során keletkező többlet érték nem más ember vagy társadalmi csoport kárára keletkezik. Felelősség vállalásának megjelenése – különböző szinteken és hatásterületeken, mint; tevékenység, termékek, üzleti és döntési folyamatok, vezetési szemlélet, üzleti partnerek, ügyfelek, helyi közösségek, beszerzés, szállítás, lokalitás, egészség, emberi jogok, foglalkoztatás, munkakörülmények, alkalmazottak, energiafelhasználás, hulladékhasznosítás, környezetbarát technológiák, esélyegyenlőség és társadalom. A finanszírozott szervezetek termékei és szolgáltatásai hozzájárulnak a biztonságos és egészséges környezeti feltételek megőrzéséhez, amelyek elkötelezettek a szociálisan felelősségteljes magatartásforma iránt. Gazdasági és környezeti teljesítményük, vagy társadalmi hatásuk szintjén fejlődést prognosztizálnak.
A Szféra közösségi hitelbe sorolt ügyfeleknek illetve hitelezett kezdeményezéseiknek továbbá az alábbi kritériumoknak szükséges megfelelniük:
A kezdeményezés segítse elő az emberi kapcsolatok fejlődését, helyi közösségek fejlesztését t valamilyen formában, és harmonikusan, fenntartható módon illeszkedjen a társadalomba. Jelenjen meg a környezettudatosság a kezdeményezésben; környezetbarát, fenntartható fejlődést szolgáló ideát valósítson meg. 137
A kezdeményezés legyen időszerű, szolgálja a társadalmi fejlődést. Jelenjen meg a társadalmi felelősségtudat. A kezdeményezés megvalósulása esetén erősödjön a társadalmi kohézió és szolidaritás. A kezdeményezés együttműködő magatartást feltételezzen a piac többi szereplőjével. A szervezet működése legyen átlátható, kommunikációja legyen őszinte, nyílt. A kezdeményezés segítse az emberek közötti, önkéntes együttműködésen alapuló társadalmi és gazdasági paradigmaváltást.
A Bank a betétes számára a Hirdetményeiben teszi közzé egyrészt a SZFÉRA hitellel kapcsolatos legfontosabb információkat, a fiókjaiban, illetve honlapján rendszeres tájékoztatást nyújt a SZFÉRA Közösségi betétállományból megvalósult SZFÉRA hitelekről, másrészt a betétügyletekre vonatkozó Általános Szerződési Feltételekben, illetve a hitelekre vonatkozó Üzletszabályzat a hitelezési üzletág általános szerződési feltételeiről részletesen leírja a SZFÉRA betéttel és hitellel kapcsolatos tudnivalókat.”50 Piaci hitel A Magyar Fejlesztési Bank több lehetőséget is biztosít szövetkezetek részére: 1. START Hitelprogram „A Start Hitelprogram fő célja a magánvállalkozások és a vállalkozásindítás ösztönzése. Természetes személyek mellett kedvezményezettek lehetnek belföldi gazdasági társaságok és termelő típusú szövetkezetek. A Start Hitelprogram által finanszírozható területek: • • • • • • • • •
piac- és versenyképes termékek, szolgáltatások fejlesztése, korszerű technológiai eljárások adaptálása, beszállítói kapcsolatok erősítése, munkahelyteremtés ösztönzése, ipari parkokba betelepülő vállalkozások ösztönzése, regionális fejlesztési programokban való részvétel, egészségügyi fejlesztési hitelek KKV-k részére, Strukturális Alapok és Kohéziós Alap pályázataihoz kiegészítő hitel nyújtása, oktatási intézmények fejlesztéseinek finanszírozása.
A Start Hitelprogram főbb jellemzői: • Forgóeszköz finanszírozás (járulékos) maximum a szükséges hitel 30%-áig. Az igényelhető hitel nem haladhatja meg a fejlesztési ráfordítások 70%-át, maximális összege 127 823 EUR forintértékét. • Saját erő mértéke: szükséges saját erő a fejlesztési költségek 30%-a, melyből 20%-nyi rész lehet külső forrás. • Kamata változó, a mindenkori jegybanki alapkamat 75%-a, ehhez járul a bankok által felszámított kamatrés, amely a Start Garancia Zrt., vagy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által szavatolt hitelrész után 1%, míg a nem szavatolt rész után maximum 2%. 50
Hogyan működik a SZFÉRA hitel? (http://www.magnetbank.hu/szfera_hitel Letöltve: 2015. szeptember 15.)
138
A START-hitel meghirdetésekor a maximálisan kihasználható futamidő - beleértve a maximum 2 éves türelmi időt - beruházási célonként külön-külön került meghatározásra: építkezéseknél legfeljebb 15 év, gépek berendezések beruházásánál 10 év, induló árukészlet beszerzésénél 8 év, pénz közvetlen szolgáltatása útján történő részesedésszerzés esetén 5 év. A konstrukció 2020. december 31-i véglejáratára tekintettel a benyújtásra kerülő refinanszírozási kölcsönkérelmeknél a hivatkozott véglejárattal összhangban kell elkészíteni a törlesztési ütemezést. A Start Hitelprogramban részt vevő hitelintézetek listája
Budapest Bank Zrt. CIB Bank Zrt. Citibank Europe PLC. Magyarországi Fióktelepe. Erste Bank Hungary Zrt. KDB Bank (Magyarország) Zrt. K&H Bank Zrt. MKB Bank Zrt. Sberbank Magyarország Zrt. (Magyarországi Volksbank Zrt.) Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. és a vele szerződött takarékszövetkezetek OTP Bank Nyt. Takarékszövetkezetek
A hitelprogrammal kapcsolatban érdeklődni lehet az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság információs vonalán a 06-40-555-555 számon, illetve a regionális ügyfélszolgálati irodákban található információs pontokon.”51 2. MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 „A hitelprogram célja a mezőgazdasági termelés, elsősorban az állattenyésztés versenyképességének javításához, a jó minőségű termékek előállításához forrás biztosítása a mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával, halgazdálkodással foglalkozó vállalkozások, és a baromfi, nyúl, szarvasmarha (utóbbiba beleértve a tej- és húshasznosítást) és sertés állattenyésztési ágazatban tevékenykedő termeltetők részére. A hitelprogramban az alábbi vállalkozás vehet részt:
az egyéni vállalkozó, az őstermelő, a gazdasági társaság, a szövetkezet, az európai részvénytársaság
akinek/amelynek mezőgazdasági üzeme Magyarország területén található, és aki/amely mezőgazdasági-, halgazdálkodási- , illetve baromfi, nyúl, szarvasmarha és sertés állattenyésztési ágazatban termeltető tevékenységet folytat. A hitel felhasználható az alábbi hitelcélokra és hitelkiváltásra: 51
MFB Start Hitelprogram Letöltve: 2015. szeptember 15.
(https://www.mfb.hu/tevekenyseg/egyeb-hitelkonstrukciok/start-hitelprogram
139
1. Állattenyésztéshez kapcsolódó finanszírozásra: 1.1 Mezőgazdasági és halászati célú forgóeszköz finanszírozás:
Mezőgazdasági termelői forgóeszköz finanszírozás Halgazdálkodói forgóeszköz finanszírozás
1.2. Termeltetői forgóeszköz finanszírozás 1.3. Tenyészállat - vásárlás finanszírozás
Termelői tenyészállat - vásárlás Termeltetői tenyészállat - vásárlás
2. Növénytermesztéshez kapcsolódó forgóeszköz finanszírozásra A hitel formája éven túli lejáratú forgóeszköz hitel, illetve az 1.3. hitelcél esetében beruházási hitel. A hitel összege nem lehet kevesebb, mint 1 millió forint és nem haladhatja meg a mezőgazdasági termelők és halgazdálkodók esetében az 50 millió forintot, termeltetők esetében az 500 millió forintot. Saját erő nem szükséges. Futamideje legalább 2 év és legfeljebb 6 év. A hitelkérelmet a hitelprogramban résztvevő hitelintézetekhez, vagy 50 millió forintot meghaladó összegű hitelkérelmet közvetlenül az MFB Zrt.-hez lehet benyújtani. A hitelprogramban résztvevő hitelintézetek listáját az MFB Zrt. a honlapján, a www.mfb.hu címen teszi közzé.”52 3. MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020 „A hitelprogram célja az élelmiszeripari ágazat versenyképességének javítása érdekében forrás biztosítása az élelmiszeripari vállalkozások forgóeszköz finanszírozásának elősegítése érdekében. Előnyei:
Kedvezményes kamatozással igényelheti Nincs árfolyamkockázata, de a kamatozás a kiszámíthatóbb Európai Uniós pénzpiaci kamatlábhoz igazodik a futamidő akár 6 év is lehet.
A hitelprogramban azok a KKV kritériumoknak megfelelő, valamint KKV-nak nem minősülő, Magyarországon székhellyel rendelkező élelmiszeripari vállalkozások vehetnek részt, amelyek
egyéni vállalkozás, gazdasági társaság, szövetkezet, európai részvénytársaság,
formájában működnek, és tevékenységük az alábbi TEÁOR’08 besorolás szerinti tevékenységek valamelyike: 52
MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 (https://www.mfb.hu/tevekenyseg/agrarvallalkozasok/mfb-agrarforgoeszkoz-hitelprogram-2020 Letöltve: 2015. szeptember 15.)
140
1011 Húsfeldolgozás, - tartósítás; 1012 Baromfihús feldolgozása, tartósítása; 1013 Hús-, baromfihús-készítmény gyártása; 1020 Halfeldolgozás, - tartósítás; 1032 Gyümölcs-, zöldséglé gyártása; 1039 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, - tartósítás, 1051 Tejtermék gyártása; 1061 Malomipari termék gyártása; 1071 Kenyér, friss pékáru gyártása; 1072 Tartósított lisztes áru gyártása; 1073 Tésztafélék gyártása; 1084 Fűszer, ételízesítő gyártása keretében kizárólag fűszerpaprika gyártás; 1102 Szőlőbor termelése.
A hitel felhasználható a fentiekben meghatározott tevékenységek esetén forgóeszköz finanszírozásra, valamint élelmiszeripari célú forgóeszköz hitel kiváltására. A hitel formája éven túli lejáratú forgóeszköz hitel. A hitel összege nem lehet kevesebb, mint 5 millió forint és nem haladhatja meg az 500 millió forintot. Egy vállalkozás által az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 keretében és az MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020 keretében felvett hitelek együttes összege nem haladhatja meg az 500 millió forintot. Saját erő nem szükséges. Futamidő legfeljebb 6 év. A hitelkérelmet a hitelprogramban résztvevő hitelintézetekhez, vagy 50 millió forintot meghaladó összegű hitelkérelmet közvetlenül az MFB Zrt.-hez lehet benyújtani. A hitelprogramban résztvevő hitelintézetek listáját az MFB Zrt. a honlapján, a www.mfb.hu címen teszi közzé.”53
Javaslatok a működés megkönnyítéséhez Jelen témához kapcsolódó dokumentumok (köztük kiemelten az OFA Szociális szövetkezetek és a támogatásukat célzó programok vizsgálata c. dokumentumában szereplő javaslatok) áttekintése, valamint az interjúk alapján a szociális szövetkezetek, közöttük a Bácsalmásért Szociális Szövetkezet jövőbeni fenntarthatóságához, működésének elősegítéséhez a következő intézkedések indokoltak: 1. A jogszabályokban a szociális szövetkezetek költségeit csökkentő módosításokra lenne szükség (pl. munkajogi témában), illetve adó- és járulékkedvezmények esetén a szociális szövetkezeteket is fel lehetne tüntetni kedvezményezettként (a feltételeket pontosan szabályozva, hogy az esetleges visszaélések elkerülhetők legyenek). Szintén az esetleges visszaélések (pl. vállalkozások alkalmazottainak szociális szövetkezetbe áthelyezése) elkerülése végett egy, a szociális szövetkezetek társadalmi hasznosságát minősítő rendszer szakmai szervezet általi működtetésével lehetne szűkíteni a kedvezményben részesülők körét. 53
MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020 (https://www.mfb.hu/tevekenyseg/agrarvallalkozasok/mfb-elelmiszeripari-forgoeszkoz-hitelprogram-2020
141
2. Lehetővé kellene tenni, hogy a vállalkozások a rehabilitációs hozzájárulást a központi költségvetés helyett szociális szövetkezetek által gyártott termékek vásárlására, vagy általuk nyújtott szolgáltatások igénybevételére is fordíthassák. 3. Javasolt a közbeszerzési jogszabályok módosítása az állami szervezetek vagy önkormányzatok szociális szövetkezetektől történő beszerzéseinek megkönnyítése érdekében. Ilyen lehet pl. a szociális klauzula alkalmazása a társadalmi vállalkozások, illetve szociális szövetkezetek esetében, azaz valamilyen szociális, környezetvédelmi vagy hátrányos helyzetű személyek számára vonatkozó kritériumot kell alkalmazni, aminek - a megfelelő minőségi paraméterek természetszerű betartása mellett - általában csak a szociális szövetkezetek tudnak megfelelni. 4. Javasolt a mezőgazdasági, élelemiszer-feldolgozási tevékenységet végző szociális szövetkezetek közétkeztetésbe bevonása az egészséges táplálkozás érdekében, a vonatkozó jogszabályok ennek megfelelő alakítása. 5. Javasolható, hogy a szociális szövetkezetek számára, a magas „színvonalon ellátott közhasznú szolgáltatási tevékenységeik (pl. családi napközik, idősek gondozása) esetében teljes mértékű állami normatíva lehívására legyen lehetőség. (A szükséges feltételek megfelelő színvonalú meglétének igazolását akkreditációs eljáráshoz lehetne kötni.) Javasolt, hogy a kormányzat támogassa az önkormányzati feladatok kiszervezését a szociális szövetkezetek számára egyéb területeken is, ahol szükséges, a megfelelő akkreditáció mellett.”54 6. „A szövetkezetnél képzett Közösségi Alapból történő tagi juttatások után ne kelljen személyi jövedelemadót fizetni. (E szabály bevezetése érdekeltebbé tenné a rentábilisan működő szociális szövetkezeteket Közösségi Alap képzésére, és tagjaik szociális, képzési, kulturális és egyéb szükségleteinek kielégítésére.)”55 7. A szociális szövetkezetek számára hosszabb távú (3-4 éves) támogatási konstrukciókat érdemes kidolgozni, amely az évek során csökkenő mértékű támogatást biztosítana (az addig elért eredményekhez kötve) számukra, ezzel ösztönözve a szövetkezeteket a fenntartható működésre. A támogatás mértéke az szerint is differenciálható, hogy milyen mértékben hátrányos helyzetű személy bevonásáról van szó (pl. egy halmozottan hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű, több éve munkanélküli személy kedvezőbb megítélésű legyen, mint a diplomás pályakezdő álláskereső fiatal). A támogatásokat minimális önrész (5-10 %) biztosításához lehetne kötni. Ettől az előírástól speciálisan meghatározott, kivételes esetekben (pl. roma munkavállalók kiemelten vállalt foglalkoztatása esetén) el lehetne tekinteni.
54
dr. Simkó János és Tarjányi Orsolya: A szociális szövetkezetek és a támogatásukat célzó programok vizsgálata Összefoglalás és javaslatok (2011. szeptember www.szocialisgazdasag.hu) 55 dr. Simkó János és Tarjányi Orsolya: A szociális szövetkezetek és a támogatásukat célzó programok vizsgálata Összefoglalás és javaslatok (2011. szeptember www.szocialisgazdasag.hu)
142
8. Amennyiben a támogató pályázati források lehetővé teszik, a támogatási összeg kb. 30 %-os mértékéig korlátlan lehetőség legyen termelőeszközök, berendezések beszerzésére (használtan is, bizonyos szabályok mellett). 9. A pályázati projektek bonyolultsága, előkészítésének időigénye, valamint a szövetkezeti vezetők célirányos felkészítésének szükségessége miatt javasolt egy kétszintű pályázati rendszer kialakítása a szociális szövetkezetek számára. Az első körös egyszerű projektötlet és rövid koncepció kiválasztását követően a kiválasztott projektek szövetkezeti vezetőinek és projektmenedzsereinek kötelező képzési szakasz következne pályázati ismeretek, jog, pénzügy, marketing, üzleti tervezés, közösségépítés, hátrányos helyzetű munkavállalókkal kapcsolatos HR menedzsment, munkaügyi ismeretek témában. A szükséges tudás birtokában eldönthető a projektötlet piaci potenciálja, illetve folyamatos segítség mellett részletesen ki tudják dolgozni a második fordulós benyújtásra a projektötletet külső pályázatíró igénybevétele nélkül. (Elméletben ez lenne megfelelő, ugyanakkor a gyakorlatban a jelen pályázati ciklus már eleve csúszásban van.) 10. A szociális szövetkezeti formával adódó bizonyos „visszaélések” miatt a pályázatok bírálati szempontjai között fokozott „hangsúlyt szükséges helyezni a projektötlet innovatív jellegére, a szociális/társadalmi hasznosság mértékére (súlyozással), a piaci igényfelmérés megalapozottságára és az üzleti terv színvonalára, a helyi kielégítetlen szükségletekre való reagálásra, a szociális szövetkezet tevékenységének települési vagy kistérségi környezeti beágyazódására, de legfőképpen az induló vállalkozás termékeinek, szolgáltatásainak hosszú távú és fenntartható piaci lehetőségeire”56. 11. A szociális szövetkezeteket támogató pályázatok elszámolható költségei közé kellene emelni a tevékenységek végzéséhez (pl. betonelem-gyártáshoz) szükséges engedélyek beszerzésének, fenntartásának költségeit. 12. A szociális szövetkezetek számára kedvezményes banki hitelkonstrukciók kidolgozása, pl. a közösségi bankok, hitelintézetek részéről. 13. A forrásbevonás érdekében érdemes lenne „engedélyezni a szociális szövetkezeteknél befektető tagok jelenlétét és tőkebefektetéseit azzal a feltétellel, hogy részvételük a döntésekben legyen korlátozott, és ne szenvedjenek sérelmet a szövetkezeti alapelvek.”57 Ugyanakkor a tőkebefeketetők pénzük védelme érdekében vétójogot is kérhetnek a döntéshozatal során bizonyos kérdésekben, sérülhetnek a szövetkezeti alapelvek, ilyen esetben bevonásuk mérlegelése szükséges. 14. A közfoglalkoztatottak, mint szociális szövetkezeti tagok, illetve leendő munkavállalók számára szociális, mentális képzésekre, tréningekre is szükség van a munkavégzési hajlandóság, képességek, készségek fejlesztése érdekében, hogy meg tudják állni a helyüket előbb a szociális szövetkezet munkakörnyezetében, utána pedig az elsődleges munkaerőpiacon. Szükséges az ilyen képzések, illetve az ehhez szükséges szakemberek 56
dr. Simkó János és Tarjányi Orsolya: A szociális szövetkezetek és a támogatásukat célzó programok vizsgálata Összefoglalás és javaslatok (2011. szeptember www.szocialisgazdasag.hu) 57 dr. Simkó János és Tarjányi Orsolya: A szociális szövetkezetek és a támogatásukat célzó programok vizsgálata Összefoglalás és javaslatok (2011. szeptember www.szocialisgazdasag.hu)
143
(gondozók, szociális, egészségügyi szakemberek stb.) biztosítása. Ezekhez a képzésekhez érdemes bevonni a nagy szakértelemmel és kitartással, elhivatottsággal rendelkező civil szervezeteket is. 15. A szociális szövetkezetek működésének elindítására, támogatására a már létrejött, szakmai támogatást nyújtó, már ismert, tapasztalattal rendelkező szervezetek működését a továbbiakban is fent kellene tartani, hogy a szociális szövetkezetek a napi problémákkal, szakmai kérdésekkel tudjanak hozzájuk fordulni. 16. Fontos lenne, hogy a pályázatok megvalósítása során a Közreműködő Szervezetek, Irányító Hatóságok pályázati referens munkatársai folyamatosan, szakmai segítségnyújtási szándékkal, a felmerülő hibák korrekciójának szándékával működjenek együtt a projektgazdákkal, velük bizalmi viszony alakulhasson ki. 17. Az elsődleges munkaerőpiacra segítendő célcsoport nagyon hátrányos helyzetű, alacsony a végzettségük, gyakran tehetetlennek érzik magukat, társadalmi helyzetüket tekintve begyökeresedtek, nem hisznek abban, hogy onnan ki tudnak jönni, és a társadalom sem ezt hiteti el velük. A szociális szövetkeztek társadalmi elfogadottságának, fenntartható működésének érdekében fontos lenne a tevékenységük minél szélesebb körben történő bemutatása, ismertségük növelése a médiában (ez a bácsalmási szociális szövetkezet esetén is hangsúlyos). A közfoglalkoztatottak és szociális szövetkezeti tagok által végzett munka társadalmi elismertsége nagymértékben javíthatná a munkát végzők önértékelését és munkamorálját. 18. Helyi pénzek alkalmazása esetén érdemes lenne a helyi pénzeket bevonni az állami cafeteria rendszerbe ugyanolyan lehetőségként, mint pl. az Erzsébet utalvány, hogy minél többen fel tudják használni a helyi forgalomban, élénkítve ezzel a helyi gazdaságot. 19. A közfoglalkoztatásra épülő szociális szövetkezetek esetén az értékteremtő tevékenység erősítéséhez főként mérnökök, ipari és mezőgazdasági, feldolgozóipari szakmunkások részvételére, irányító tevékenységére volna szükség. 20. A szociális szövetkezetek működése során a túl sok tag problémát jelenthet (érdekellentétet) döntéshozatali szempontból, mivel az „egy tag egy szavazat” elve alapján ugyanolyan súllyal, tulajdonosként dönthetnek azok, akik a rövid távú érdekeket előnyben részesítve csupán dolgozni szeretnének, és azok, akik stratégiai szempontok szerint gondolkodva a hosszú távú fenntartható fejlődést tartják szem előtt a rövid távú haszonnal szemben. A szociális szövetkezet céljának hatékony eléréséhez érdemes lenne az alapító tagságnak egy ésszerű taglétszám-maximumot kialakítani, és új jelentkező tag felvételét alaposan megfontolni abból a szempontból, hogy mennyire ért egyet az alapítók (köztük az eszközöket, földet stb. biztosító önkormányzat) hosszú távú szándékaival, mennyire tud velük együtt gondolkodni.
144
VIII.
Mellékletek
Bácsalmási Portéka
Szente Tibor
Lakatos Gábor
Nagyfejeőné Bédits Zsuzsanna Grániczné Erdélyi Éva
Kiss Zoltán
Szemán Jánosné Gitta 145
Vinkó Zoltán
Zeke Alice Anna
Farkas méhészet
Vida Ernő
Erdős Kata
Zátonyiné Fontányi Mária
146
Skorutyák család (Bakos Zoltán)
Németh Miklósné
Erdős Csaba
Horváth József
Forrás: www.bacsalmas.hu A fotókat Novák Dániel készítette.
Bácsalmás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2011. (VIII.4.) önkormányzati rendelete a szociális földprogramról Bácsalmás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2011. (VIII.4.) önkormányzati rendelete a szociális földprogramról Bácsalmás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 47. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. l. §
Bácsalmás Város Önkormányzata a szociálisan rászorultak támogatása érdekében szociális földprogramot ( a továbbiakban: program) indít. A szociális földprogram célja: a.) a család, mint szociális és gazdasági egység jövedelemszerző képességének erősítése,
147
b.) a szociálisan hátrányos helyzetű inaktív, alacsony jövedelmű emberek gazdasági aktivizálása értékteremtő munka lehetőségének biztosításával, c.) munkavégzésre nevelés, d.) a programban résztvevők jövedelemszerző képességének javítása. 2.§ A program szervezője és működtetője: a Bácsalmási Önkormányzati Közszolgáltatási Közhasznú Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Működtető). A program működtetése a program Szervezeti és Működési Szabályzata alapján történik. 3.§ (1) A programban az a személy vehet részt akinek esetében az alábbi feltételek együttesen fennállnak: a.) Bácsalmás városban lakóhellyel rendelkező b.) bérpótló juttatásban részesülő vagy munkaügyi kirendeltségnél regisztrált álláskereső, c.) növénytermesztésre, kertészetre alkalmas minimálisan 1 évre saját használatban álló kerttel, földterülettel (a továbbiakban: kert) rendelkezik d.) nyilatkozatban kötelezettséget vállal arra, hogy a kollektíven végzett termelésben szerzett munkatapasztalatait saját használatú kertjében hasznosítja, e.) családjában az l főre jutó jövedelem a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos legkisebb öregségi nyugdíjminimum 2,5-szörösét nem haladja meg. (2) a.) A havi jövedelem kiszámításánál havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó ( a továbbiakban együtt: vállalkozás) – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, b.) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni. c.) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a tizenkét hónapot akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. (3) A programban a családban élő személyek közül egy személy vehet részt. E rendelkezés vonatkozásában család: az azonos lakcímen élő, a Ptk. 685. § b.) pontja szerinti közeli hozzátartozók. (4) A programban részt vevők önkéntes alapon, kérelem benyújtásával vállalhatják a részvételt. A kérelmeket a Polgármesteri Hivatal Szociális, Egészségügyi és Családvédelmi Osztályához, (a továbbiakban: Osztály) az 1. melléklet szerinti nyomtatványon lehet benyújtani. 148
A kérelmeket 2011. évben folyamatosan szeptember 1-ig, azt követő években január 31. napjáig lehet benyújtani. . Az Osztály a kérelmeket továbbítja a Humánpolitikai Bizottság részére. A bizottság az ülésen részt vevő szociális osztály vezetőjének, szociális előadójának, az Alapszolgáltatási Központ vezetője és családgondozója, a működtető vezetője, roma kérelmező esetén a Cigány Kisebbségi Önkormányzat Elnöke vagy megbízottja véleményének ismeretében kijelöli a programban résztvevő személyeket (a továbbiakban: támogatott). 4. § (1) Nem lehet a programba való részvételre kijelölni azt a személyt, aki nem felel meg a 3.§ (1) bekezdésben szereplő feltételeknek. (2) A szociális földprogram pályázati forrásból és az önkormányzat saját költségvetési forrásából valósul meg, ezért a kijelölhető személyek számát a Képviselő-testület a pályázat benyújtása előtt határozza meg. 5. § ( 1) A program keretében a Működtető a támogatott számára biztosítja a kollektíven művelendő földrészletek esetében: a.) a programhoz szükséges földterületet, b.) szaktanácsadás igénybevételét, szükség esetén szakképzést, c.) közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatását. d) a növénytermesztéshez szükséges gépi munkák elvégzését, szaporítóanyagot, trágyát, műtrágyát, növényvédő szert, és egyéb technológiai feltételeket. (2) A kollektíven művelt földterület megtermesztett termények a Működtető tulajdonát képezik, melyet elsősorban a helyi közétkeztetésben kell felhasználni, a felesleg pedig a szociálisan rászorulók természetbeni támogatására használható fel. (3) A kollektíven művelt földterületen művelés során a támogatott köteles: a.) a programhoz biztosított földterületen növénytermesztéssel összefüggő munkát elvégezni,
a
szakirányításnak
megfelelően
a
b.) a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó munkaszerződés előírásait maradéktalanul betartani. 6. § (1) A támogatott köteles munkatapasztalatát saját használatú kertjében hasznosítani, konyhakerti növényeket termeszteni és a földet a jó gazda gondosságával művelni, gyomtalanítani. (2) Az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét a Működtető a program szervezeti és működési szabályzata szerint jogosult a helyszínen ellenőrizni. (3) Az (1) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítéséhez a működtető családi szükségletek kielégítésére szolgáló, gazdálkodást segítő támogatásként 149
a.) legfeljebb 20 000 Ft/ programidőszak összegig, a terület alapján felmerült szükséglet 70 %-a mértékéig biztosítja ingyenesen a vetőmagot, szaporítóanyagot, növény-védőszert, b.) ingyenes szakértői tanácsadást, c.) a megtermesztett termények egészének tulajdonjogát. (4 ) Közfoglalkoztatott támogatottat nem lehet e jogviszonya keretében saját használatában álló kertjében foglalkoztatni. (5) A 6.§-a foglaltakra Működtető és támogatott a 2. melléklet szerinti együttműködési megállapodást köt. 7. § (1) Ha a támogatott az 5. § (3) bekezdésében, valamint a 6. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének- önhibájából - nem tesz eleget, valamint a 6.§ (5) bekezdésében foglalt együttműködési megállapodás támogatott részéről történő aláírásának megtagadása esetén a működtető írásos jelzése alapján a Humánpolitikai Bizottság a programban való részvétel jogát megszünteti. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a támogatott a bizottság döntéshozatala napjától számított 2 éven belül szociális földprogramban nem vehet részt. 8. § Záró rendelkezések Ez a rendelet 2011.augusztus 5-én lép hatályba. Bácsalmás, 2011.augusztus 3.
Németh Balázs s.k. polgármester
Dr. Keresztury Monika s.k. jegyző
Záradék.
A rendelet kihirdetésre került.
Dr. Keresztury Monika s.k. jegyző
Bácsalmás, 2011.augusztus 03.
1. mellékelet a 25/2011.(VIII.3.) számú rendelethez.
150
KÉRELEM
Alulírott…………………..............(név) ……………………………………..(szül.hely,idő) ………………………………………….(anyja neve) Bácsalmás …........................................ ………………………..szám alatti lakos azzal a kéréssel fordulok Bácsalmás Város Önkormányzatának Humánpolitikai Bizottságához, hogy Bácsalmás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2011.(VIII.4.) rendeletében foglaltak alapján szíveskedjenek a ……../….. évi szociális földprogramba részt vevőként kijelölni. Vállalom a 25/2011. (VIII.4.) sz. rendeletben foglaltak teljesítését. Családomban élő közeli hozzátartozók: Születési hely és idő Név
Családomban az l főre jutó havi jövedelem:…………………………….Ft Az alábbiakról nyilatkozom: Saját használatban álló kerttel, földterülettel rendelkezem, melynek terület ……………………….(m2 v. négyszögöl) és a kertre a használati jogom legalább egy évre biztosított Kötelezettséget vállalok arra, hogy a program ideje alatt kertemben konyhakerti növényeket termesztek, kertem művelem. Tudomásul veszem, hogy ezen kötelezettségem teljesítését a program működtetője ellenőrizni fogja, s vállalom, hogy az ellenőrzést végző személyekkel együttműködöm. Tudomásul veszem, hogy a programba résztvevő személyeket a Humánpolitikai Bizottság jelöli ki. 151
Bácsalmás,……………………………………………… ………………………………. Kérelmező Figyelem! A család jövedelmi viszonyait igazoló okmányokat a kérelemhez mellékelni kell!
Szociális földprogram első projektjének üzleti kalkulációja Szakszerű, gondos gazdálkodással valamennyi kultúra esetében kalkulálható pozitív eredmény. A számítások szerint az 5,3 ha földterületen mintegy 1 millió forint eredmény tervezhető.
Növény megnevezése
Terület nagysága (m2 )
Várható bevétel
Burgonya
20 000
1 375 000
Vöröshagyma
5 000
413 000
Fokhagyma
2 000
190 000
Sárgarépa
5 000
302 000
Petrezselyem
6 000
420 000
Fűszerpaprika (őrölt)
10 000
440 000
Fejes káposzta
2 000
360 000
Szárazbab
2 000
220 000
Cékla
1 000
55 000
Mindösszesen:
53 000
3 775 000
Szociális földprogram második projektjének üzleti kalkulációja A második Szociális földprogram pályázat mintaként használható üzleti kalkulációja a következő tételekből tevődik össze: 1. TERMESZTÉS BRUTTÓ KÖLTSÉGE: Burgonya Terület nagysága (m2 ): 20 000 Mezőgazdasági munkák költsége: 150 000 Ft 152
Vetőmag (ültető anyag) költsége: 200 000 Ft (1 ha-ra való ültető anyag rendelkezésre áll) Kemikáliák költsége: 250 000 Ft
Vöröshagyma Terület nagysága (m2 ): 5 000 Mezőgazdasági munkák költsége :30 000 Ft Vetőmag (ültető anyag) költsége: 150 000 Ft Kemikáliák költsége: 50 000 Ft
Fokhagyma Terület nagysága (m2 ): 2 000 Mezőgazdasági munkák költsége: 15 000 Ft Vetőmag (ültető anyag) költsége: 80 000 Ft Kemikáliák költsége: 30 000 Ft
Sárgarépa Terület nagysága (m2 ): 5 000 Mezőgazdasági munkák költsége :35 000 Ft Vetőmag (ültető anyag) költsége: 120 000 Ft Kemikáliák költsége: 50 000 Ft
Petrezselyem Terület nagysága (m2 ): 6 000 Mezőgazdasági munkák költsége: 35 000 Ft Vetőmag (ültető anyag) költsége: 25 000 Ft Kemikáliák költsége: 50 000 Ft
Fűszerpaprika (őrölt) Terület nagysága (m2 ): 10 000 Mezőgazdasági munkák költsége: 80 000 Ft Vetőmag (ültető anyag) költsége: 110 000 Ft 153
Kemikáliák költsége: 200 000 Ft
Fejes káposzta Terület nagysága (m2 ):5 000 Mezőgazdasági munkák költsége:35 000 Ft Vetőmag (ültető anyag) költsége: 60 000 Ft Kemikáliák költsége: 80 000 Ft
Szárazbab Terület nagysága (m2 ): 2 000 Mezőgazdasági munkák költsége: 15 000 Ft Vetőmag (ültető anyag) költsége: 30 000 Ft Kemikáliák költsége: 30 000 Ft
Cékla Terület nagysága (m2 ):5 000 Mezőgazdasági munkák költsége: 65 000 Ft Vetőmag (ültető anyag) költsége: 75 000 Ft Kemikáliák költsége: 80 000 Ft
1. NÖVÉNYTERMESZTÉS KÖLTSÉGEI összesen: Terület nagysága (m2 ): 60 000 Mezőgazdasági munkák költsége: 460 000 Ft Vetőmag (ültető anyag) költsége: 835 000 Ft Kemikáliák költsége:770 000 Ft Összes költség: 2 065 000 Ft
2. FELDOLGOZÁS KÖLTSÉGE: A feldolgozáshoz szükséges anyagok költsége: 200 000 Ft üvegek, hordók,zacskók,csomagoló anyagok: 100 000 Ft kis értékű tárgyi eszközök: hiteles mérleg
50 000 Ft 154
hiteles hőmérő Összes költség:
30 000 Ft 380 000 Ft
3. FENNTARTÁSI, ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGEK: -járművek üzemeltetésének költsége (üzemanyag, kenőanyagok) 700 000 Ft - karbantartás, javítás költsége (erőgép, szállító jármű) : 350 000 Ft Összes költség: 1 050 000 Ft PROGRAM ÖSSZKÖLTSÉGE MINDÖSSZESEN: 2 000 000 Ft + ÁFA = 2 540 000 Ft (A támogatási összegen felüli költséghányadot a BÖKK Nkft. egyéb forrásokból fedezi) TERVEZETT BEVÉTELEK: KONYHAKERTI ZÖLDSÉGFÉLÉK TERMESZTÉSE- KONYHÁK ALAPANYAG-ELLÁTÁSA: NÖVÉNY MEGNEVEZÉSE
TERÜLET NAGYSÁGA (M2 )
VÁRHATÓ BEVÉTEL
Burgonya
20 000
1 000 000
Vöröshagyma
5 000
300 000
Fokhagyma
2 000
200 000
Sárgarépa
5 000
200 000
Petrezselyem
6 000
300 000
Fűszerpaprika (őrölt)
10 000
350 000
Fejes káposzta
5 000
200 000
Szárazbab
2 000
200 000
Cékla
5 000
0
Mindösszesen:
60 000
2 750 000
FELDOLGOZÁS: A feldolgozás során előállított termékekből kb. 800 000 Ft bevételt tervezünk. TERVEZETT BEVÉTEL ÖSSZESEN: 3 550 000 Ft EREDMÉNY: 1 010 000 Ft
Szociális földprogram harmadik projektjének üzleti kalkulációja 1. A közfoglalkoztatási programban termesztett zöldségfélék értékesítéséből származó tervezett bevételek:
155
NÖVÉNY MEGNEVEZÉSE TERÜLET NAGYSÁGA (M2 )
TERVEZETT TERMÉSMENNYISÉG
VÁRHATÓ BEVÉTEL
Burgonya
20 000
8 000 kg
1 000 000 Ft
Vöröshagyma
5 000
3 000 kg
300 000 Ft
Fokhagyma
2 000
250 kg
200 000 Ft
Sárgarépa
5 000
2 000 kg
200 000 Ft
Petrezselyem
6 000
500 kg
300 000 Ft
Fűszerpaprika (őrölt)
10 000
100 kg
350 000 Ft
Fejes káposzta
5 000
2 000 kg
200 000 Ft
Szárazbab
2 000
400 kg
200 000 Ft
Mindösszesen:
60 000
2 750 000 Ft
2. Feldolgozásból származó tervezett bevételek: Az értékesítésre nem kerülő terményhányadot feldolgozzuk. A programban 1500 üveg 300 mles különféle krém, lekvár értékesítését tervezzük és 300 kg hordós savanyúság előállítása történik. Ennek értéke 800 000 Ft. A programban tervezett, saját termelésből és feldolgozásból származó bevétel 3 550 000 Ft. A keletkező bevételeket folyamatosan az árusítóhelyek fenntartására és működtetésére kell visszaforgatni, valamint igény szerint bővíteni kell az értékesítési hálózatot. Megtakarítás a közkonyhák gazdálkodásában realizálódik. Várható bevételek a következő értékesítési csatornákon tervezettek: - standok tervezett bevétele a program időszakában (2014. augusztus 1. - november 30. és 2015. március 1. - április 30.) 6 hónap: 2 500 000 Ft - vendéglátó egységek ellátása: 600 000 Ft - környékbeli településeken történő értékesítés 450 000 Ft.
Költségbecslési segédlet Költségek tervezése a STARTmunka mintaprogramok alapján (tájékoztató jellegű): Költségtípus Bér és járulékok: 90 fő foglalkoztatása 15 hónap időtartamban (2015-ös program) Épületfelújítás: hasznos alapterülete 470 m2, négyzetméterenként a felújítás
Tervezett költség (bruttó, Ft) 103 610 688 7 500 000
156
kb. 50 000,- Ft. A programelem keretében 150 m2 felújítására kerül sor. Épület berendezése (iroda, savanyító) 65 fő munkaterületre való szállításához, anyagok, eszközök biztosítása a földterületek központtól való távolsága miatt éves szinten (havi szinten 440 Ft/l árral számolva 95 l üzemanyagot jelent havonta) Öntözőrendszer kialakítása: 10 ha terület öntözése valósul meg a Halmos dűlőben, ha kialakításra kerül öntözőrendszer, mely a következő elemekből áll: - fóliázott víztározó 2x2 000 000,- = 4 000 000,- Ft - dízel szivattyú aggregát, - öntöződob, - öntözőkonzol 2x 2 500 000,- = 5 000 000,- Ft - kútfúrás engedélyeztetése, - fúrt kutak napelemes szivattyúval 2 000 000,- Ft Öntözés: A rendszer működtetéséhez szükséges villamos energia és egyéb költség, illetve a meglévő mikroszórós és csepegtető öntözőrendszer tovább építése Aprómag vetőgép és tárcsa: mechanikus aprómag vető gép, amellyel a zöldségmagok síkra és bakhátra egyaránt vethetők kistraktorra szerelhető tárcsa, amellyel fóliában és a 150 cm sortávolságú energiaültetvényben is lehet dolgozni Udvari fedett tároló, ahol a betonozott felületen az alapanyagok, göngyölegek és egyéb eszközök tárolása történik Vetőmagok, szaporító anyagok 46 ha-ra Kemikáliák: (Az érintett terület erős gyomborítottságú és tápanyagtartalma közepes vagy gyenge.) Hektáronként legalább 60-100 ezer forintba kerül a műtrágya és gyomirtó szer. Palánta saját előállítása Üzemanyag: a műveléshez szükséges norma szerinti 96 l/ha üzemanyag-szükséglet mellett tervezzük még a szállításhoz és egyéb munkafolyamatokhoz szükséges üzemanyagot is. 130l/ha-ral és 440 Ft/l költséggel számolva a 46 ha művelése, valamint a fóliás termesztések során szükséges üzemanyag költsége Biztosítások költsége Közbeszerzés költsége Engedélyeztetés költsége Marketing, piackutatás Energiaültetvény (energiaakác) létesítése (4 ha) Kerítésépítés (energiaültetvény körül) Munkaruházat 63db Bakancs 63 db Védőkesztyű 400 db SPC aprómagvető gép Sorközművelő kultivátor terelőlemezzel Gyümölcslékészítési eszközei Előkészítő, előtisztító szín kialakítása post harvest műveletek végzésére
2 100 000 500 000
11 000 000
1 200 000
600 000 150 000 Anyagköltsége 1 500 000 Kivitelezés: a programban foglalkoztatott közfoglalkoztatottak végzik kb. 2 000 000 3 000 000
800 000 2 200 000
500 000 300 000 600 000 300 000 1 270 000 381 000 630 000 378 000 16 000 1 524 000 1 587 500 825 500 1 397 000
157
Gombaház és a gombatermesztéshez azükséges infrastruktúra kialakítása Feldolgozás alapanyagai Termesztéshez szükséges anyagok Csomagoló anyagok 3 db 300 négyzetméter felületű vándorfólia csepegtető öntőzőrendszerrel MTZ erőgép Használt pótkocsi Használt talajmaró Bakhátkészítő két soros Permetezőgép függesztett Csepegtető öntözőrendszer 1,5 ha Ventillációs mosógép (kertészeti zöldség-gyümölcs mosásra) Használt pasztőrörő kád Használt emelő szerkezet a pasztőrözőhöz Hűtős kisteherautó 1 db szigetelt tároló építése Raktárkonténer (6 m összecsukható) Raktárkonténer (használt 20’szigeteléssel, fűtőtesttel, polcrendszerrel) Információs rendszer építése (bútorzat, internetes felület, informatika stb.) Mintabolt kialakítás (kapcsolódó irodával): Üzletberendezés, bútorzat Hűtőkamra kialakítás (2 db) Ipari fagyasztószekrény Fagyasztóláda Hűtőszekrény ( 2db) Split klíma (3 db) Riasztórendszer kamerával Hitelesített digitális mérleg (2 db) Laptop programokkal Fénymásoló Pénztárgép Vákuumcsomagoló gép Lapát, ásó, gereblye (20-20 db) Talicska (3 db) Kapa 42 db Műanyag rekeszek M10 (200 db) Műanyag rekeszek M30 (200 db) Műanyag hordó (30 db) Gördülő keret 60x40 cm (3 db) Gördülő keret 60x80 cm (2 db) Gyümölcs- és zöldséglé töltőgép Fóliaházak építése (3*200 m2) Létöltés kellékei (zacskók, dobozok) Üvegek tetővel (10 000 db) Izesítő anyagok, fűszerek Csomagoló anyagok Konténerek termesztéshez (1000 db) Virágföld (6 db bigbag)
1 397 000 635 000 635 000 383 144 3 000 000 6 700 000 600 000 400 000 1 700 000 375 000 1 000 000 800 000 800 000 500 000 4 064 000 2 984 500 558 800 1 828 800 1 951 500 2 500 000 3 000 000 800 000 200 000 200 000 450 000 600 000 300 000 200 000 280 000 240 000 600 000 116 000 36 000 84 000 254 000 635 000 304 800 102 870 71 120 2 540 000 2 286 000 635 000 1 016 000 425 873 444 500 635 000 266 700
158
Szociális Földprogram: Költségtípus Laptop operációs rendszerrrel Pépesítő kutter Árusító standok kialakítása Reklámtáblák
Tervezett költség (bruttó, Ft) 190 500 508 000 1 765 300 365 870
LEADER pályázat: Költségtípus Univerzális szeletelő Aprító kutter Olajprés RM aszaló Koronazáró Drótköt. emelő Elektromos sütő RM főzőedény Őrlőgép Sokkoló fagyasztó Gyümölcsdaráló Gyümölcsprés Sterilizáló szett Tárolótartályb (10 db) Merülőmixer Gázzsámoly Passzírozó Rovarcsapda (3 db) Mikrohullámú sütő (2 db) Ipari párátlanító Elszívóernyő Húsdaráló Kézi mixer Zsugorpisztoly
Tervezett költség (nettó, Ft) 784 700 915 300 2 480 000 136 500 30 230 352 400 897 600 511 000 2 411 000 3 498 300 351 300 997 700 198 700 251 300 178 200 251 800 297 300 239 970 397 000 791 200 311 800 498 200 194 100 519 600
A Bácsalmásért Szociális Szövetkezet aktuális alapszabálya Bácsalmásért Szociális Szövetkezet
ALAPSZABÁLYA
A módosított alapszabály, amely abból a célból került elfogadásra, hogy az alapító tagok a szociális szövetkezet 2013. évi V. törvény (új Polgári törvénykönyv) rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről döntöttek az Új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó döntésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény és a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezései alapján. A szövetkezet az Alapszabályban 159
meghatározott összegű vagyoni hozzájárulással alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok munkához juttatását, szociális helyzetük javítását, illetve tagjai, és azok hozzátartozói kulturális, oktatási, szociális szükségletei kielégítését szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet.
I. Alapvető rendelkezések 1. A Szövetkezet neve:
Bácsalmásért Szociális Szövetkezet
2. Szövetkezet rövid neve: 3. A Szövetkezet székhelye: 4. A szövetkezet fióktelepe: 5. A Szövetkezet alapításának célja: Olyan közös érdekeltségű tevékenység folytatása, amely biztonságos megélhetést, jó minőségű egyéni, családi és közösségi életformát tesz elérhetővé tagjaink számára, illetve a hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése is cél. 6. A Szövetkezet főtevékenysége (TEÁOR '08) 1039
Egyéb gyümölcs-, zöldség feldolgozás,- tartósítás (főtevékenység)
0111
Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése
0113
Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumós növény termesztése,
0116
Rostnövénytermesztés 0119-Egyéb, nem évelő növény termesztés
0127
Italgyártási növény termesztése,
0128
Fűszer. aroma-, narkotikus, gyógynövény termesztése,
0129
Egyéb évelő növény termesztése,
0130
Növényi szaporítóanyag termesztése,
160
0149
Egyéb állatok tenyésztése,
0161
Növénytermelési szolgáltatás,
0163
Betakarítást követő szolgáltatás,
0164
Vetési célú magfeldolgozás,
0210
Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység,
0220
Fakitermelés,
1031
Burgonyafeldolgozás,- tartósítás
1089
Mns. egyéb élelmiszerek gyártása
1610
Fűrészáru gyártás
1621
Falemezgyártás
1622
Parkettagyártás
1623
Épületasztalos-ipari termék gyártás
1624
Tároló fatermék gyártása
1629
Egyéb fa, parafatermék, fonott árú gyártása
3290
Egyéb m.n.s. feldolgozóipari tevékenység
3319
Egyéb ipari eszköz javítás
3700
Szennyvízgyűjtése, kezelése
3811
Nem veszélyes hulladék gyűjtése
3812
Veszélyes hulladék gyűjtése
3821
Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
3822
Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
3832
Hulladék újrahasznosítsa
161
3900
Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés
4110
Épületépítési projekt szervezése
4120
Lakó-és nem lakó épület építése
4211
Út, autópálya építés
4221
Folyadék szállításra szolgáló közmű építése
4222
Elektromos, híradás-technikai célú közmű építése
4291
Vizi létesítmény építése
4299
Egyéb m.n.s. építés
4311
Bontás
4312
Építési terület előkészítés
4313
Talajmintavétel, próbafúrás
4321
Villanyszerelés
4322
Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés
4329
Egyéb épületgépészeti szerelés
4331
Vakolás
4332
Épületasztalos-szerkezet szerelése
4333
Padló-, falburkolás
4334
Festés, üvegezés
4339
Egyéb befejező építés m.n.s.
4391
Tetőfedés, tetőszerkezet építés
4399
Egyéb speciális szaképítés m.n.s.
4520
Gépjárműjavítás,- karbantartás
162
4751
Textil-kiskereskedelem
4789
Egyéb árúk piaci kiskereskedelme
5210
Raktározás, tárolás
5221
Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás
5520
Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely szolgáltatás
5530
Kempingszolgáltatás
5590
Egyéb szálláshely szolgáltatás
5610
Éttermi, mozgó vendéglátás
5630
Italszolgáltatás
5811
Könyvkiadás
5812
Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása
5813
Napilap kiadása
5814
Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
5819
Egyéb kiadói tevékenység
5821
Számítógépes játék kiadása
5829
Egyéb szoftverkiadás
5920
Hangfelvétel készítése, kiadása
6010
Rádióműsor-szolgáltatás
6201
Számítógépes programozás
6202
Információ-technológiai szaktanácsadás
6203
Számítógép-üzemeltetés
6209
Egyéb információ-technológiai szolgáltatás
163
6311
Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás
6312
Világháló-portál szolgáltatás
6399
M.n.s egyéb információs szolgáltatás
6810
Saját tulajdonú ingatlan adásvétele
6820
Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
6831
Ingatlanügynöki tevékenység
6832
Ingatlankezelés
7111
Építészmérnöki tevékenység
7112
Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás
7120
Műszaki vizsgálat, elemzés
7219
Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés
7220
Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés
7311
Reklám ügynöki tevékenység
7312
Médiareklám
7420
Fényképészet
7490
M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
7731
Mezőgazdasági gépkölcsönzés
7732
Építőipari gépkölcsönzés
7739
Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése
7740
Immateriális javak kölcsönzése
7820
Munkaerő kölcsönzés
8110
Építmény üzemeltetés
164
8121
Általános épülettakarítás
8122
Egyéb épület-, ipari takarítás
8129
Egyéb takarítás
8130
Zöldterület-kezelés
8211
Összetett adminisztratív szolgáltatás
8219
Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás
8230
Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
8299
M.n.s egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás
8510
Iskolai előkészítő oktatás
8520
Alapfokú oktatás
8531
Általános középfokú oktatás
8532
Szakmai középfokú oktatás
8541
Felső szintű, nem felsőfokú oktatás
8542
Felsőfokú oktatás
8551
Sport, szabadidős képzés
8552
Kulturális képzés
8559
M.n.s. egyéb oktatás
9311
Sportlétesítmény működtetése
9524
Bútor, lakberendezési tárgy javítás
9603
Temetkezés, temetkezést kiegészítő szolgáltatás
9609
M.n.s. egyéb személyi szolgáltatás
7. A Szövetkezet vagyoni hozzájárulása (jegyzett tőkéje):
165
A tagok vagyoni hozzájárulásának összege 7.1. A vagyoni hozzájárulás alapításkori nagysága:
-Ft
7.2. A vagyoni hozzájárulás névértéke:
-Ft
7.3. Minden tag egy-egy vagyoni hozzájárulás befizetésére vállal kötelezettséget. Az egy tag által jegyezhető vagyoni hozzájárulás száma …. db lehet. 7.4. A vagyoni hozzájárulás kizárólag készpénzből áll. 7.5. A tagi munkavégzést folytató szövetkezeti tag alapításkor, illetve belépéskor vagyoni hozzájárulást nem köteles szolgáltatni, hanem azt a tagsági jogviszonya keletkezésétől számított egy éven belül köteles a szövetkezet részére rendelkezésre bocsátani. A nem pénzbeli hozzájárulás esetében ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha az alapszabály értelmében a tag a nem pénzbeli hozzájárulást a szövetkezetben végzett munkavégzése során megtermelt és a tulajdonába kerülő javak szövetkezet részére történő átadásával teljesíti. 7.6. A tagok a vagyoni hozzájárulás 30 %-át 8 napon belül a szövetkezet rendelkezésére bocsátják, a fennmaradó részt a tagok egy éven belül kötelesek a szövetkezet részére befizetni. 7.7. A befizetést az igazgatóság elnökénél kell tejesíteni, aki a befizetett összeget haladéktalanul köteles a szövetkezet részére nyitott bankszámlán elhelyezni. 8. A szövetkezet időtartama: A szövetkezet határozatlan időre jön létre. II. A SZÖVETKEZET ÉS A TAGOK KÖZÖTTI JOGVISZONY, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. A tagsági jogviszony létrejötte 1.1. A szociális szövetkezetnek a természetes személy tagjain kívül helyi önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása (a továbbiakban együtt: önkormányzat), továbbá jogszabályban meghatározott karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet is lehet a tagja. Természetes személyként szövetkezeti tag az lehet, aki a) 18. életévét betöltötte; 166
b) 14. életévét betöltötte és a nyilatkozata érvényességéhez rendelkezésre áll a törvényes képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata. A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor, vagy írásbeli kérelemmel kezdeményezett tagfelvételi határozattal keletkezik. A tag kérelmében nyilatkozik arról, hogy a szövetkezet alapszabályában foglaltakat ismeri és azt magára nézve kötelezőnek ismeri el, továbbá vállalja a szövetkezet céljainak megvalósításában való vagyoni és – az önkormányzati és karitatív szervezeti tag kivételével – személyes közreműködést. 1.2. A szövetkezet tagjai sorába az a személy vehető fel, aki:
akinek a szövetkezettel tagsági megállapodása van;
a szövetkezet alkalmazottja;
vagy a szövetkezet tevékenységét bővíteni szándékozó tervvel rendelkezik melyet az Igazgatóság megvalósíthatónak tart;
vagy már meglévő tervben szerepel melyet az Igazgatóság megvalósíthatónak tart;
vagy akinek munkahelye az újonnan indítandó tevékenység tervében – terv készítőjének nyilatkozata alapján – szerepel.
és az Alapszabály és a szövetkezet egyéb rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el;
és a vagyoni hozzájárulás megfelelő összegű befizetési kötelezettséget vállalja;
tagi munkavégzésre vonatkozó szerződés kötését vállalja.
1.3. Tagfelvételről az Közgyűlés dönt. A Közgyűlés a felvételről a felvételi kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésén határoz. A döntésről a belépni kívánó személyt értesíteni kell. A tag felvételéhez a közgyűlés 2/3-os szavazattöbbséggel meghozott határozatára van szükség. A tag felvételéről a közgyűlés határoz, a kérelem benyújtását követő legközelebbi ülésen. A kérelmező a felvételi kérelmet elutasító döntés ellen a soron következő közgyűléshez fordulhat. 1.4. A tagsági jogviszony a tagfelvételről szóló határozat meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre akkor, amikor a tag vagyoni hozzájárulásának egészét vagy legalább 30 %-át, a szövetkezet rendelkezésére bocsátotta illetve nem pénzbeli hozzájárulásként átadta. A fennmaradó összeget 1 éven belül kell befizetni. A szövetkezetbe tagként belépni kívánó személy felvételi kérelmében más szövetkezeti tag vagyoni hozzájárulásának megvételi szándékáról nyilatkozhat. 167
1.5 Tagi munkavégzésre irányuló jogviszony esetén a tagsági jogviszony a közgyűlés felvételt kimondó döntését követő napon keletkezik. 1.6. Tilos a tagok felvételénél hátrányos megkülönböztetést tenni faj, nem, nyelv, vallás, politikai meggyőződés, nemzeti vagy társadalmi származás, illetve hovatartozás szerint. 1.7. A tagnyilvántartás 1.7.1 A szövetkezet a tagokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tag nevét (cégnevét) és lakcímét (székhelyét), a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját. A nyilvántartás – az ellenkező bizonyításig - igazolja a tagsági jogviszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat. 1.7.2. A nyilvántartást bárki megtekintheti, ha érdekeltségét igazolja. 1.7.3. A tagi munkavégzés jogviszony esetén a tagi nyilvántartás tartalmazza a tagi munkavégzési jogviszony keletkezésének, megszűnésének időpontját, szüneteltetésének kezdő és végső időpontját. A tagsági jogviszony keletkezését és megszűnését követő 5 napon belül a tag, illetve a volt tag részére a nyilvántartás személyére vonatkozó adattartalma alapján igazolást kell kiállítani. 2. A vagyoni hozzájárulás: 2.1. A szövetkezeti tag vagyoni hozzájárulását, illetőleg az erre vonatkozó kötelezettségvállalását a vagyoni hozzájárulás jeleníti meg. 2.2. A tag vagyoni hozzájárulásként olyan követelést is bevihet a szövetkezetbe, amelyet az adós elismert, vagy amelyről jogerős bírósági ítélet van. 2.3. Egy tag vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke 15 %-át. 2.4. Nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem lehet nagyobb a tőke 33 %-nál.
3. A tagsági jogviszony tartalma, a tagok jogai és kötelezettségei
168
3.1. A tagok jelen Alapszabályban és a törvényi előírásoknak megfelelő módon irányítják a szövetkezet tevékenységét, illetve ellenőrzik annak szabályszerű működését. 3.2. A szövetkezet működésének irányítása és ellenőrzése során a tagokat azonos jogok illetik meg. 3.3. A szövetkezet tagja tagsági jogviszonya alapján a) teljesíti vagyoni hozzájárulását, b) az alapszabályt, a közgyűlés döntéseit és az Igazgatóság rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, c) eleget tesz a szövetkezettel való gazdasági együttműködésből eredő feladatainak, illetve vállalásainak, d) személyes közreműködéssel, illetve egyéb vagyoni értékű szolgáltatás teljesítésével vesz részt a szövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében, e) vagyoni hozzájárulásának, valamint egyéb érdekeltségének megfelelően részesedhet a gazdálkodás eredményéből, f) igénybe veheti a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, g) tanácskozási és szavazati joggal részt vehet a közgyűlésen, h) tisztséget viselhet a szövetkezetben, i) felvilágosítást kérhet a tisztségviselőktől a szövetkezetet érintő bármely kérdésben, j) kérheti, hogy a döntéshozó testület minden személyét közvetlenül érintő döntés meghozatala előtt hallgassa meg, k) élhet mindazon jogokkal, illetve eleget tesz mindazon kötelezettségeknek, amelyeket törvény az a) - j) pontokban említetteken felül lehetővé tesz, vagy előír. 4. A szövetkezet és a tag gazdasági együttműködése 4.1. A tag és a szövetkezet közötti együttműködés magában foglalja az alábbiakat: a) a munkához jutás elősegítését; b) szociális helyzet javítását eredményező tevékenységeket, c) oktatási jellegű feladatokat. 4.2. A tagok személyes közreműködése a következő lehet:
169
a) A személyes közreműködés történhet - a szövetkezet tevékenységéhez képest - termeléssel, termékek feldolgozásával, értékesítésre előkészítéssel, értékesítéssel, fogyasztással vagy egyéb tevékenységgel. b) A személyes közreműködésre tagsági megállapodást kell kötni, egyik módjaként munkavégzési kötelezettség is előírható. Ennek alapján a tag és a szövetkezet munkaszerződést, vállalkozási vagy megbízási szerződést köt. A munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve, a vállalkozási és megbízási jogviszonyra a Ptk. szabályait kell alkalmazni. c) A szociális szövetkezetek esetében a személyes közreműködés sajátos formája a közös termelésben való, tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködés (a továbbiakban: tagi munkavégzés). c.1.. Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek
ellátásáról
szóló
törvény
szerint
regisztrált
álláskereső,
illetve
a
közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy létesíthet és tarthat fenn. c.2. A tagi munkavégzés önálló, más munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó törvény hatálya alá nem tartozó jogviszony, amelyben az elvégzett munka ellentételezése a tagi munkavégzés arányában részben vagy egészben a közösen megtermelt javak természetben történő átadásával is történhet. c.3. Ha a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagja munkavégzésre irányuló más jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e más jogviszony fennállása alatt a tagi munkavégzési jogviszony szünetel. c.4. A szövetkezeti tagsági jogviszony megszűnése - a tag halálától eltekintve – a munkaviszonyra és a vállalkozási (megbízási) jogviszonyra nincs kihatással. A szerződő felek ettől eltérhetnek. 4.3. A tag joga használatba adni bármilyen forgalomképes vagyoni értékkel rendelkező dolgot, szellemi alkotást, valamint vagyoni értékű jogot, amely hozzájárul a szövetkezet működéséhez, amelyet a szövetkezet köteles a leltárában szerepeltetni. 4.4. A szövetkezet tagjai és a szövetkezet igazgatósága megállapodásban rendezik a személyes közreműködés módját és jogi formáját. 170
5. Közösségi alap képzése és felhasználása 5.1. A szövetkezet az adózás utáni eredményének meghatározott részét a közösségi alapba helyezi, amelynek a terhére a tagjai és hozzátartozóik számára az alábbi juttatásokat biztosítja, illetőleg támogatásokat folyósítja. a) szociális juttatások (szociális segély, lakásépítési támogatás, gyermekneveléshez, gyógyszervásárláshoz, betegápoláshoz nyújtott segély, keresőképtelenség esetén biztosított segély, temetési segély, étkezési hozzájárulás, nyugdíj-kiegészítés, üdülési támogatás); b) oktatási
támogatások
(képzési-továbbképzési
támogatás,
szakmai
és
nyelvtanfolyamokon való részvétel támogatása, ösztöndíj biztosítása); c) kulturális támogatások (amatőr kulturális csoportok, hagyományőrző együttesek tagjainak támogatása, kulturális rendezvényeken való részvétel támogatása); d) közművelődési tevékenység támogatása (ismeretterjesztő előadások és kiadványok finanszírozása, szakmai célú rendezvényeken való részvétel finanszírozása); e) sporttevékenység támogatása (amatőr és tömegsport rendezvények támogatása); f) egyéb, a szövetkezet céljához igazodó támogatások és juttatások biztosítása. A tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés határozza meg, hogy a közösségi alap hány százalékáig lehet a tárgyévet követő évben juttatásokat és támogatásokat teljesíteni. 5.2. Az adózás utáni eredmény közösségi alapba helyezhető részét a közgyűlés évenként határozza meg. A juttatások és támogatások, valamint az ezeket terhelő adók és járulékok közösségi alapból felhasznált összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni. 5.3. A közösségi alap elszámolásának helyességét és átadását a vagyonmérleg-tervezet, illetve végelszámolási zárómérleg közgyűlés elé terjesztését megelőzően a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége ellenőrzi. 5.4. A közösségi alapba helyezett szövetkezeti vagyon – megszűnése esetén – nem osztható fel a tagok között.
171
5.5. A közösségi alap terhére nyújtott szolgáltatás nem vehető figyelembe nyereségből való részesedésként. 6. Az adózás utáni eredmény felosztása 6.1. A szövetkezet közgyűlése a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg dönt az adózás utáni eredmény felosztásáról. 6.2. Az adózás utáni eredményt az alábbi célokra oszthatja fel:
meghatározza a tagok között a szövetkezettel való gazdasági együttműködésük arányában felosztásra kerülő összeget;
meghatározza a szövetkezet egyéb céljainak (beruházás stb.) megvalósítására szolgáló összeget.
7. Pótbefizetés 7.1. A szövetkezet esetleges vesztesége esetén, a veszteség rendezésére a közgyűlés pótbefizetés rendelhet el. 7.2. A pótbefizetés évente legfeljebb egy alkalommal rendelhető el; annak mértéke nem haladhatja meg a tag vagyoni hozzájárulásának 30 %-át.
8. Tagi kölcsön 8.1 A kötelező vagyoni hozzájárulását teljesített szövetkezeti tag kölcsönt nyújthat a szövetkezet számára (tagi kölcsön). 8.2. Tagi kölcsön igénybevételére kizárólag akkor kerülhet sor, ha az rövid távon hasznosan képes szolgálni a szövetkezet céljainak megvalósulását. 8.3. A tagi kölcsön igénybevételének esetköreit, felhasználásának módját, a visszafizetés rendjét a Közgyűlés által elfogadott szabályzatban kell meghatározni.
172
8.4. A tagi kölcsönről a tag és az igazgatóság közokiratnak vagy teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülő írásbeli megállapodást köt, amelyben meghatározzák a kölcsön kamatmentességét vagy kamatának mértékét is.
9. Munkavégzés a szövetkezetben Ha a tag a szövetkezet részére munkát végez, a szövetkezet a taggal munkaszerződést, vállalkozási vagy megbízási szerződést köt. A szövetkezeti tag tagsági viszonyának vagy munkavégzésére vonatkozó jogviszonyának a megszűnése a másik jogviszonyra nincs kihatással. A tagi munkavégzés által teljesítendő munkafeladatok: Az értékteremtő folyamatokban történő személyes közreműködés – az elnökség által kijelölt szakmai vezető irányításával – a megkötött megállapodás alapján a termelésben, szolgáltatásban, kereskedelmi tevékenységben jelentkező feladatok teljesítése. Az elvégzett munkát és ráfordított időt a szakmai vezető dokumentálja és igazolja írásban hetente. Az elvégzett munka után a tagi munkavégzés során a tagot az alábbi ellenérték illeti meg: a szövetkezet a tagnak biztosítja az értékteremtő folyamatokban megtermelt, vagy termeltetési folyamatokban előállított javakból történő (termék, szolgáltatás vagy kereskedés) megfelelő és arányos részesedését. 10. A tagsági jogviszony megszűnése 10.1. A tagsági jogviszony megszűnik: a) ha a tag a szövetkezetből kilép; b) ha a tag vagyoni hozzájárulását (pótbefizetési kötelezettségét) – az alapszabályban (közgyűlési határozatban) meghatározott időpontig – nem teljesítette; c) a szociális szövetkezet karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának közhasznú jogállása megszűnik; d) a tag halálával; e) ha a szövetkezet a tagot kizárja; valamint f) a szövetkezet átalakulásával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
173
10.2. A kilépési szándékot írásban, az Igazgatóságnak kell bejelenteni. Az Igazgatóság a kilépés kérdésében a bejelentés kézhezvételét követő 15 napon belül köteles dönteni. A tagsági jogviszony a kilépésre vonatkozó bejelentés megtételének napjától számított 60. napon szűnik meg. 10.3. A tagsági jogviszony a 10.1.b) pont szerint akkor szűnik meg, ha a tag a vagyoni hozzájárulását határidőben nem fizeti meg. 10.4. A szövetkezet kizárhatja azt a tagot, aki - neki felróható módon – a) a szövetkezet érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy b) b) a tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségeinek - 30 napon belül – felszólítás ellenére nem tesz eleget. 10.5. A tag kizárásáról az Igazgatóság dönt. A kizárást tárgyaló testületi ülésre a tagot meg kell hívni. Az Igazgatóság a kizárásról indoklással ellátott határozatot hoz, melyet az érintett taggal írásban közöl. 10.6. A kizárásról hozott határozat ellen a közgyűléshez lehet fordulni, a közgyűlés határozatát pedig bíróság előtt lehet megtámadni. 10.7. Ha a tagsági jogviszony bármely okból megszűnik, a volt taggal, illetőleg a tagfelvételét nem kérő örökösével el kell számolni. A volt tagot (örökösét) a szövetkezet vagyonából olyan összeg illeti meg, amelyre akkor lenne jogosult, ha a szövetkezet jogutód nélkül megszűnne. Ezt az összeget a tagsági jogviszony megszűnését követő három hónapon belül kell kifizetni. 10.8. A volt tag által, nem vagyoni hozzájárulásként a szövetkezet használatába adott és még meglévő vagyontárgyat kérelemre a kilépést követő három hónapon belül ki kell adni, a volt tagnak, illetőleg tagfelvételét nem kérő örökösének. 11. Cégjegyzés 11.1. A cégjegyzésre, valamint a szövetkezet képviseletére az Igazgatóság elnöke, az Igazgatóság tagjai önállóan, valamint az Igazgatóság által írásban cégjegyzésre vagy képviseletre feljogosított tagok, vagy alkalmazottak jogosultak.
174
11.2. A cégjegyzés akként történik, hogy a szövetkezet előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá az Igazgatóság elnöke és annak tagjai önállóan, a cégjegyzésre feljogosított további személyek közül bármelyik kettő együttesen írja a nevét.
III. A SZÖVETKEZET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
1. A Közgyűlés: 1.1. A Közgyűlés a Szövetkezet legfőbb szerve. 1.2. Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik a) az alapszabály módosítása, b) az igazgatóság elnökének és tagjainak (ügyvezető elnökének), valamint a felügyelő bizottság
elnökének
és
tagjainak
megválasztása,
visszahívása,
tiszteletdíjuk
megállapítása, c) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, d) a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alappá történő minősítése, valamint döntés a közösségi alap felhasználásának főbb elveiről, e) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról, f) az alapszabályban meghatározott esetekben a tag kizárása, illetőleg a tagok kizáró határozat felülvizsgálata, g) döntés a szövetkezet vezető tisztségviselője ellene kártérítési per megindításáról, h) döntés a szövetkezeti szövetségbe történő belépésről, illetőleg az abból történő kilépésről, i) döntés a szövetkezet egyesüléséről, szétválásáról, gazdasági társasággá történő átalakulásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről, j) döntés
a
csődeljárás
iránti
kérelem
benyújtásáról,
valamint
csődegyezség
jóváhagyásáról, k) döntés a szövetkezet felszámolásának kezdeményezéséről, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyásáról, l) döntés pótbefizetés elrendeléséről, m) a vagyoni hozzájárulás megváltoztatása, n) mindaz, amit törvény vagy alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. 175
1.3. A határozathozatal módja: a) A Közgyűlésen valamennyi tagnak egy szavazata van. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele képviselve van. b) A Közgyűlés határozatait – a c) pontban, valamint törvényben foglalt kivételekkel – a szavazatok egyszerű többségével, nyílt szavazással hozza. Titkos szavazással határoz a Közgyűlés az Igazgatóság elnökének és tagjainak, valamint a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása és visszahívása tárgyában. c) A szavazatok kétharmadát kitevő szavazattöbbség szükséges az 1.2. pont k) és m) pontjában meghatározott ügyekben. d) A szövetkezet összes tagja több mint felének, de legalább a jelenlevők kétharmadának szavazata szükséges az 1. 2. pont a) pontjában meghatározott ügyben. Az összes szövetkezeti tag kétharmadát kitevő szavazattöbbség szükséges az 1.2. pont i), l), és m) pontjában meghatározott ügyekben. e) Szavazategyenlőség esetén nem születik határozat. 1.3.1. Írásbeli szavazás módja 1. A tagok közgyűlés összehívása nélkül, elektronikus levélben (e-mailben), írásban is szavazhatnak (a továbbiakban: írásbeli szavazás). Eredménytelennek tekinthető az írásbeli szavazás, amennyiben a szövetkezet tagjainak több mint a fele nem szavazott. Az írásbeli szavazás, eredménytelensége esetén, egy alkalommal, megismételhető. A megismételt írásbeli szavazásra az írásbeli szavazás rendelkezései az irányadóak. 2. A tagok jegyzéke tartalmazza a tagok elektronikus levelezőcímét. Az elnökség levelezőlistát működtet, amelyen a szavazás lebonyolítható, írásbeli szavazás kizárólag a levelezőlistán bonyolítható le (……………….e-mail cím…) Az írásbeli szavazással kapcsolatos teendőket az elnökség látja el. 3. Írásbeli szavazás formájában akkor hozható döntés, ha ehhez minden tag hozzájárult levelezési címének megadásával, a tagjegyzék hiánytalanul kiegészült a tagok e-mail címével.
176
4. Az írásbeli szavazásról elektronikus levélben értesítőt kell a tagoknak küldeni, az értesítőt legalább 8 nappal a szavazás megkezdése előtt el kell küldeni a tagoknak és meg kell jelentetni a szövetkezet honlapján. 5. Az értesítő kiküldését követően a szavazás megkezdése előtti 3. napig lehetőséget kell biztosítani a tagoknak, hogy a javaslattal kapcsolatos kérdéseiket feltegyék. A kérdéseket a szavazást megelőző napig meg kell válaszolni. Amennyiben a kérdéseket az elnökség az előírt határidőig nem válaszolja meg, úgy a javaslat nem bocsátható szavazásra, az ennek ellenére megtartott szavazás érvénytelen lesz. A fenti ok miatti érvénytelenségre hivatkozva a tagok a szavazás befejezését követő 30 napon belül nyújthatnak be kifogást, ezt követően benyújtott kifogás nem vehető figyelembe, a megtámadott döntés érvényesnek minősül. 6. Az írásbeli szavazásról szóló értesítőnek tartalmaznia kell: a) a szövetkezet nevét és székhelyét; b) a döntést megalapozó írásbeli előterjesztést, a döntést igénylő, pontos, eldöntendő válasszal megválaszolható kérdést, javaslatot; c) a szavazat leadásának lehetséges módjait (igen-nem-tartózkodott); d) a szavazat leadásának legkorábbi és legkésőbbi időpontját; e) az eredményes szavazás feltételeit (egyszerű-minősített többség); f) az eredménytelen szavazás esetén követendő eljárást (ismételt elektronikus szavazás vagy közgyűlés keretében történő szavazás); g) a szavazás eredményének közzétételi módját és idejét; h) az írásbeli szavazást megelőzően igénybe vehető támogatás elérhetőségét, ahol a szavazatát írásban leadni szándékozó tag érdemi és technikai kérdéseire egyaránt választ kap. 1.3.2. Nem lehet írásbeli szavazást kérni az alábbi kérdésekben: a) az alapszabály módosítása; b) az elnökség tagjainak, valamint a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása, tiszteletdíjuk megállapítása; c) tag kizárása; d) a szövetkezet egyesülése, szétválása, gazdasági társasággá történő átalakulása, valamint jogutód nélküli megszűnése esetén; 177
1.3.3. A döntést 30 napon belül rögzíteni kell a Határozatok Tára című dokumentumban a közgyűlésen hozott döntésekre vonatkozó tartalommal és formában, a döntésről, a szavazás végeredményéről a tagokat 15 napon belül értesíteni kell, a döntésekről szóló összegzést a honlapon 15 napon belül meg kell jelentetni (az eredmény közzététele). Az írásbeli szavazás e-mail levelezése a postafiókból nem törölhető, az elnökség feladata a döntésekhez kapcsolódó írásbeli szavazás archiválása, rögzítése, tárolása, az ezzel összefüggő adatkezelés. 1.4 A Közgyűlés összehívása: a) A Közgyűlést, annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően, a napirend közlésével az Igazgatóság írásban hívja össze. b) A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell: a. a szövetkezet cégnevét és székhelyét; b. a közgyűlés időpontját és helyét; c. a közgyűlés napirendjét; d. a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást; e. a közgyűlés későbbi időpontban történő esetleges folytatásának időpontját. c) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Kötelező a közgyűlés soron kívüli összehívása, ha olyan ügyről kell határozni, amely a közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe
tartozik,
és
a
késedelmes
döntés
a
szövetkezet
működőképességét veszélyeztetné, illetve a szövetkezet jogszabályban vagy az alapszabályban előírt kötelezettségének megsértésével járna (rendkívüli közgyűlés). d) Ha a tagok legalább öt százaléka vagy a Felügyelő Bizottság írásban, az ok megjelölésével indítványozza, a közgyűlést a c) pontban foglalt eseteken kívül is össze kell hívni. e) Amennyiben a szabályszerűen összehívott Közgyűlés határozatképtelen, a három és tizenöt napon belüli időpontra azonos tárgysorozattal összehívott újabb közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés csak az eredeti tárgysorozati javaslatba felvett kérdésekben hozhat határozatot azzal a kivétellel, hogy az 1.2. pont a), i), és k) pontjában foglaltakról nem hozhat határozatot. f) A tagok legalább öt százalékának írásbeli indítványára bármely ügyet fel kell venni a tárgysorozati javaslatba. Az indítványt legkésőbb a közgyűlés megtartását megelőző nyolc nappal kell benyújtani az Igazgatóságnak. Az így kiegészített napirendet a tagoknak legkésőbb a közgyűlés megtartását megelőző három nappal meg kell küldeni.
178
g) Ha a közgyűlésen valamennyi tag jelen van és egyhangúlag hozzájárul, a közgyűlés új napirendi pontot is felvehet a napirendre. h) A közgyűlésen valamennyi tag részt vehet, a szövetkezet testületeitől és vezető tisztségviselőitől felvilágosítást kérhet, és észrevételeket tehet. A tag joga, hogy a közgyűlésen tárgysorozatba vett ügyekkel összefüggésben indítványt tegyen és szavazzon. i) Ha a közgyűlési meghívó vagy hirdetmény ezt tartalmazta, a közgyűlés határozhat arról, hogy a tárgysorozatba vett kérdésben a közgyűlést későbbi időpontban folytatja. Az így megtartott közgyűlésen más kérdés nem vehető tárgysorozatba.
1.5 Közgyűlési képviselet: a) A tag képviselő útján is gyakorolhatja tagsági jogait. Nem lehet képviselő az Igazgatóság elnöke, tagja, a Felügyelő Bizottság tagja, valamint más, az alapszabályban meghatározott tisztséget betöltő személy, továbbá a könyvvizsgáló. b) A meghatalmazást közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. Egy képviselő legfeljebb két tagot képviselhet. 1.6 A közgyűlés megnyitását követően az Igazgatóság elnöke vagy általa kijelölt tagja (illetőleg az ügyvezető elnök) javaslatot tesz a közgyűlés levezető elnökének megválasztására. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel megválasztja a levezető elnököt. 1.7 Közgyűlési jegyzőkönyv: a) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni különösen az alábbiakat: -
közgyűlés megtartásának helyét, a közgyűlés kezdő, illetve záró időpontját, a közgyűlést levezető
elnök,
a
jegyzőkönyvvezető,
valamint
a
jegyzőkönyv
hitelesítésére
megválasztott tagok nevét; -
a megjelent tagok, illetőleg a tagok által meghatalmazott személyek nevét;
-
a közgyűlés határozatképességének megállapításához szükséges adatokat;
-
a közgyűlés napirendjének megállapítását, illetőleg azoknak az ügyeknek a számbavételét, amelyeket az erre vonatkozó indítvány ellenére nem vettek napirendre;
-
a közgyűlés által meghozott döntéseket, illetőleg a szavazás eredményére vonatkozó adatokat; 179
-
a közgyűlés által elutasított javaslatok megnevezését, az ezekre vonatkozó szavazás eredményét;
-
azokat a nyilatkozatokat, amelyeknek jegyzőkönyvbe vételét kérték.
b) A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető írja alá, és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért két szövetkezeti tag hitelesíti. Hitelesítő tag az lehet, aki a szövetkezetnél semmilyen tisztséget nem tölt be. c) Bármely tag kérheti az Igazgatóságtól a közgyűlési jegyzőkönyv kivonatának vagy másolatának a kiadását. d) A
jegyzőkönyv
mellékletét
képezik
a
jelenléti
ív,
valamint
a
képviseleti
meghatalmazásokat tartalmazó okiratok. 2
Az Igazgatóság
2.4 A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét 3 tagú Igazgatóság látja el. Az Igazgatóság elnökét, aki egyidejűleg a szövetkezet elnöke is, és az Igazgatóság tagjait a közgyűlés titkos szavazással választja. Az Igazgatóság elnökének és tagjainak megbízatása határozott időre, de legfeljebb 5 évre szól. Az Igazgatóság dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés, illetőleg a Felügyelő Bizottság hatáskörébe. 2.2. Az Igazgatóság elnöke önállóan képviseli a szövetkezetet bíróságok, hatóságok és harmadik személyek előtt. 2.3. A szövetkezetnél a munkáltatói jogokat az Igazgatóság elnöke gyakorolja. 2.4. Az Igazgatóság elnöke önállóan is eljárhat a szövetkezet képviseletében, azonban minden olyan szerződéses kötelezettségvállaláshoz, bankszámlára történő utalás teljesítéséhez, amelynek összege az 1 millió Ft-ot meghaladja, az Igazgatóság előzetes, írásbeli jóváhagyása szükséges. 2.5. Nem lehet az Igazgatóság tagja: a) aki nem tagja a szövetkezetnek; b) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett; c) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül; 180
d) akit
olyan
foglalkozástól
eltiltottak,
amely
tevékenységet
a
szövetkezet
főtevékenységként folytat, az ítélet hatálya alatt; e) az a személy, aki más szövetkezetben vagy olyan gazdasági társaságnál viselt tisztséget, amelyet felszámolási eljárás során megszüntettek, a felszámolást megelőző két évben vezető tisztségviselő volt, a felszámolás befejezésétől számított két évig; f) aki olyan szövetkezetben vagy gazdasági társaságnál, amelyet a cégjegyzéktől megszüntetési eljárás során töröltek, a törlést megelőző két éven belül vezető tisztségviselő olt, a törlést követő két évig. 2.6. A szövetkezet Igazgatóságának elnöke és tagja nem lehet egyidejűleg a Felügyelő Bizottság tagja. 2.7. Nem lehetnek egyidejűleg a szövetkezet Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának tagjai azok, akik egymásnak a Ptk. 8: 1.§ 1) pontja szerinti közeli hozzátartozói. 2.8. Az Igazgatóság tagjának felelőssége: a) Az Igazgatóság a szövetkezet ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a szövetkezet érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. Az Igazgatóság elnöke és tagjai a jogszabályok, az alapszabály illetve a közgyűlés által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségei vétkes megszegésével a szövetkezetnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint, egyetemlegesen felelnek. b) Nem terheli az a) pont szerinti felelősség az Igazgatóság azon tagját, aki a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a Felügyelő Bizottságnak írásban bejelentette. 2.9. Az Igazgatóság határozatképes, ha legalább két tagja jelen van. Határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. 2.10. A tagnyilvántartás a) Az Igazgatóság a szövetkezet tagjairól nyilvántartást vezet. b) A nyilvántartás tartalmazza: -
a tag nevét és lakcímét,
-
a tag által teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint 181
-
tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját.
2.11. A nyilvántartás - az ellenkező bizonyításig - igazolja a tagsági jogviszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat. 2.12. A nyilvántartást bárki megtekintheti, ha érdekeltségét igazolja. 2.13. Az Igazgatóság kötelezettségei: a) Az Igazgatóság évente egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a tevékenységéről, valamint a szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A szövetkezet számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózás utáni eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az elkészítése az Igazgatóság feladata. b) Az Igazgatóság a Felügyelő Bizottságnak félévente jelentést tesz a szövetkezet gazdálkodásának adatairól. c) Az Igazgatóságnak legalább havonként ülést kell tartania. Az Igazgatóságnak ülést kell tartania ezen időszakon belül is, ha azt a közgyűlés határozata előírja; vagy a Felügyelő Bizottság, az Igazgatóság elnöke, vagy a tagok 10 %-a írásban kéri. Az Igazgatóság ülésére a Felügyelő Bizottság elnökét meg kell hívni. d) Az Igazgatóság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza: a. a jelenlévők nevét, b. az elhangzott felszólalások lényegét, c. a meghozott határozatot. e) Az Alapszabály módosítását az Igazgatóság köteles a Cégbíróságnak bejelenteni. f) Az Igazgatóság minden olyan adatot, nyilatkozatot köteles a Cégbíróságnak bejelenteni, illetőleg tudomására hozni, amelyet jogszabály előír. g) Az Igazgatóság feladata, hogy gondoskodjon a szövetkezet működésére vonatkozó jogszabályok betartásáról, a pénzügyi rendről, a munkafegyelem megtartásáról és a szövetkezet vagyonának kellő védelméről. 2.14. Az igazgatósági tag megbízásának időtartama: a) Az Igazgatóság elnöke és tagjai megbízatása a Közgyűlés vonatkozó döntésével kezdődik. b) Megszűnik az Igazgatóság elnökének, tagjának megbízatása: -
a megbízatás időtartamának lejártával;
-
a halálával; 182
-
lemondással;
-
a közgyűlés általi visszahívással;
-
a tagsági viszony megszűnésével;
-
a szövetkezeti törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkezésével.
c) Megszűnik az Igazgatóság tagjának megbízatása akkor is, ha az összeférhetetlenséget vagy kizáró okot annak felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg. 2.15. A Szövetkezet első Igazgatósága 1. Az Igazgatóság elnöke: Lakcíme: Születési idő: Anyja neve: 2. Az Igazgatóság tagja: … ……Önkormányzata Törzskönyvi azonosító szám: Székhely: Képviseletre jogosult neve: Lakcíme: Születési idő: Anyja neve: 3. Az Igazgatóság tagja: Lakcíme: Születési idő: Anyja neve: 2.16. Az Igazgatóság tagjainak megbízatása öt évre 201... ….. ….-tól 201.. ….. …-ig szól. 3
Felügyelő Bizottság
3.1. A szövetkezet tevékenységének, illetve testületei és vezető tisztségviselői működésének ellenőrzése céljából a szövetkezet 3 tagú Felügyelő Bizottságot hoz létre. 3.2. A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait, a Közgyűlés titkos szavazással 5 évre választja. 3.3.A Felügyelő Bizottság tagjává a szövetkezeten kívül álló személy is választható. 3.4. Nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja: a) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett; 183
b) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül; c) akit valamely foglalkozástól jogerős ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytató szövetkezetnél; 3.5. A Közgyűlés az Igazgatóság működésének felfüggesztése esetén kijelölheti a Felügyelő Bizottság egyik tagját arra, hogy ellássa az Igazgatóság ügyvezetési feladatait. Az Igazgatóság hatáskörében eljáró Felügyelő Bizottsági tag ezen időszakban a Felügyelő Bizottság munkájában nem vehet részt. 3.6. A Felügyelő Bizottság eljárása: a) A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. b) A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének tizenöt napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A Felügyelő Bizottság ülésére az Igazgatóság elnökét és a könyvvizsgálót meg kell hívni. c) A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha legalább két tagja jelen van. Határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. 3.7. A Felügyelő Bizottság a) a szövetkezet szerveinek működésével és a gazdálkodással kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat, a szövetkezet irataiba betekinthet, felhívhatja az Igazgatóságot, hogy az a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más szabályzatnak megfelelően járjon el; b) indítványozhatja az Igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak a visszahívását, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását; c) összehívhatja a közgyűlést, ha az Igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének; d) az Igazgatóság jogszabályba ütköző vagy a szövetkezet érdekeit súlyosan sértő működése esetén haladéktalanul összehívja a közgyűlést; e) az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a szövetkezet gazdálkodásáról; e nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes határozat nem hozható; f) javaslatot tesz a közgyűlésnek a vezető tisztségviselők díjazásának megállapítására; 184
g) büntető feljelentést tesz az Igazgatóság elnöke, illetőleg tagja ellen. 3.8. A Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a Felügyelő Bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze. 3.9. A Felügyelő Bizottság a vezető tisztségviselőktől, a munkavállalóktól a szövetkezet tevékenységéről felvilágosítást kérhet. A felvilágosítás megadása nem tagadható meg. Az indokolatlanul késedelmes tájékoztatásból eredő kárért az érintett felel. 3.10. Felügyelő Bizottság elnöke vagy az általa megbízott bizottsági tag a szövetkezet bármely testületének ülésén tanácskozási joggal részt vehet. 3.11. A szövetkezet testületei és vezető tisztségviselői kötelesek a Felügyelő Bizottság indítványairól az alapszabályban meghatározott időn belül határozni, illetve állást foglalni. 3.12. A Felügyelő Bizottság a tevékenységéről évente egyszer beszámol a közgyűlésnek. 3.13. A Felügyelő Bizottság tagjai a szövetkezet ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként kötelesek megőrizni. 3.14. A Felügyelő Bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a szövetkezetnek ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért. 3.15. A Felügyelő Bizottsági tag megbízása megszűnik: a) megbízatás időtartamának lejártával; b) a halálával; c) lemondással; d) a közgyűlés általi visszahívással; e) a törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkezésével. 3.16.
Megszűnik
a
Felügyelő
Bizottság
tagjának
megbízatása
akkor
is,
ha
az
összeférhetetlenséget vagy kizáró okot annak felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg. 185
3.17. A Szövetkezet első Felügyelő Bizottsága: 1. A Felügyelő Bizottság elnöke: Lakcíme: Születési idő: Anyja neve: 2. A Felügyelő Bizottság tagja: Lakcíme: Születési idő: Anyja neve: 3. A Felügyelő Bizottság tagja: Lakcíme: Születési idő: Anyja neve: A Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása öt évre 201. ….. ...-tól 201 ………. …ig szól. 4
Könyvvizsgáló
4.1. A Közgyűlés a szövetkezet ügyeinek ellenőrzésére könyvvizsgálót választ a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén. A szövetkezet a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét könyvvizsgálóval ellenőrizteti. A Közgyűlés döntéshozatal előtt meghallgatja a könyvvizsgáló véleményét a számviteli törvény szerinti beszámolóról. 4.2. Nem lehet könyvvizsgáló a szövetkezet tagja. Nem választható könyvvizsgálóvá az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 8: 1.§ 1) pontja], továbbá a szövetkezet munkavállalója, e minőségük megszűnésétől számított három évig. 4.3. A könyvvizsgáló jogai:
186
a) A könyvvizsgáló betekinthet a szövetkezet könyveibe, az Igazgatóságtól, a Felügyelő Bizottság tagjaitól, illetve a szövetkezet munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a szövetkezet bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit megvizsgálhatja. b) A könyvvizsgáló tanácskozási joggal részt vehet az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság ülésein, a közgyűlésen köteles részt venni. 4.4. A könyvvizsgáló feladatai: a) A könyvvizsgáló a Közgyűlés határozathozatala előtt köteles előterjeszteni véleményét a számviteli törvény szerinti beszámolóról. b) A könyvvizsgáló a Közgyűlés határozathozatala előtt minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. c) Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a szövetkezet vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely az Igazgatóság vagy a Felügyelő Bizottság tagjainak törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles a Közgyűlés összehívását kérni. Ha a Közgyűlés összehívására nem kerül sor, illetve a Közgyűlés a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni. d) A könyvvizsgáló a szövetkezet ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni. 4.5. A könyvvizsgáló eljárása: a) A könyvvizsgálóval, megválasztását követően az Igazgatóság köt szerződést a polgári jog általános szabályai szerint. b) Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, meg kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét, illetve munkavállalóját, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős. Ezen személy kijelölésére csak a Közgyűlés jóváhagyásával kerülhet sor. 4.6. A könyvvizsgálói megbízás megszűnik:
187
a) közgyűlési határozat alapján visszahívással, b) a könyvvizsgálóval kötött szerződésben szereplő időtartam lejártával, c) a törvényben szabályozott kizáró ok beálltával, d) a szerződés felmondásával. 5. Céhegységek A szövetkezet gazdasági racionalitás alapján végzi tevékenységeit. A különféle tevékenységeket végző belső szervezeti egységek a céhegységek. Minden céhegységet felelős céhegység-vezető irányít, akit az Igazgatóság bíz meg. A megbízott céhegység-vezetőt az Igazgatóság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni. Céhegység vezető a szövetkezet tagja. A szövetkezetben személyes közreműködést vállaló tagok egy vagy több céhegységben (és az Igazgatóságban) végezhetnek munkát. A szövetkezet a gazdasági tevékenységét három céhegységben végzi, amelyek a következők. I.
számú céhegység Termelés
II.
számú céhegység Feldolgozás
III.
számú céhegység Szolgáltatás
Az céhegységek saját működésükre vonatkozóan a szövetkezet Alapszabályával és SZMSZ-ével összhangban levő speciális szabályokat írhatnak elő, amelyet az céhegység Szervezeti és Működési Szabályzatába (SZMSZ) foglalnak. Az SZMSZ kidolgozása az céhegység vezető feladata, amelyet az Igazgatóság hagy jóvá.
IV.
BÍRÓSÁGI ÚT ÉS TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET
1. A szövetkezet törvényességi felügyeletét a szövetkezet székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el, a cégnyilvánosságról, és a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezései szerint. 2. Bármelyik tag kérheti a bíróságtól a szövetkezet, illetőleg annak testületei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy a szövetkezet alapszabályába ütközik. 3.
A
jogsértő
határozat
felülvizsgálatára
irányuló
keresetet
a
határozatról
való
tudomásszerzéstől számított harminc napos jogvesztő határidő alatt a szövetkezet ellen kell
188
megindítani. A keresetindításnak – a tag kizárására vonatkozó határozat kivételével - nincs halasztó hatálya, de a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti. 4. A jogsértő határozat felülvizsgálata nyomán hozott bírósági határozat hatálya azokra a tagokra is kiterjed, akik a bírósági eljárásban nem vettek részt. V.
A SZÖVETKEZET MEGSZŰNÉSE
1. A szövetkezet megszűnik, ha: 1.1 a közgyűlés elhatározza a jogutód nélküli vagy jogutódlással történő megszűnést; 1.2 tagjainak száma a törvényben meghatározott szám alá csökken és hat hónapon belül nem jelentenek be a cégbíróságnál megfelelő számú új tagot; 1.3 a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; 1.4 a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti; 2
A szövetkezet a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg.
3
A szövetkezet gazdasági társasággá való átalakulása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén- a hitelezőkkel való elszámolást követően - a közösségi alapot a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége részére kell átadni. VI.
VEGYES RENDELKEZÉSEK
1. A jelen szövetkezeti Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi CLXXVII törvény szabályai az irányadóak. Bácsalmás, 201... ……….. …. ………..……
…………..
alapító tag
alapító tag
…………..
…………..
alapító tag
alapító tag
189
………….
……………
alapító tag
alapító tag
………….
……………
alapító tag
alapító tag …………. alapító tag
…………. szövetkezeti tag
…………. szövetkezeti tag
…………. szövetkezeti tag
…………. szövetkezeti tag
…………… szövetkezeti tag
…………… szövetkezeti tag
…………… szövetkezeti tag
…………… szövetkezeti tag
Készítettem és ellenjegyzem: Bácsalmás 201... ……….. ……. ..................................... ügyvéd
190
Helyi termék fesztivál meghívó (LEADER)
191
192
Részletes bér- és járuléktábla a különböző jogviszonyok esetén
Közteher megnevezése
Munkaszerződéses jogviszony
Megbízási jogviszony
105 000 Ft
105 000 Ft
Egyszerűsített foglalkoztatás**
105 000 Ft
megbízási díjat alapul véve, amennyiben megbízási díjra nyilatkozik a Mezőgazdasági vetítve, Megbízott a 10%és Turisztikai amennyiben Közterhek %-ban Közterhek %-ban os idénymunka nem nyilatkozik költséghányadró esetén a Megbízott a l (ebben az 10%-os esetben a költséghányadró járulékfizetés l alapja a megbízási díj 90%-a)
Munkavállaló közterhei (alapbérből levonva)
Közterhek %-ban
Személyi jövedelemadó (SZJA)
16,00%
16 800 Ft
16,00%
16 800 Ft
16,00%
15 120 Ft
Nyugdíjjárulék Egészségbiztosítási járulék Természetbeli Pénzbeli Munkaerő piaci járulék Munkavállalói közteher összesen: Munkavállaló nettó bére: Munkáltató közterhei (alapbérre rászámítva) Szociális hozzájárulási adó Szakképzési hozzájárulás Egyéb közteher
10,00%
10 500 Ft
10,00%
10 500 Ft
10,00%
9 450 Ft
4,00% 3,00% 1,50%
4 200 Ft 3 150 Ft 1 575 Ft
4,00% 3,00%
4 200 Ft 3 150 Ft
4,00% 3,00%
3 780 Ft 2 835 Ft
34,50%
36 225 Ft
33,00%
34 650 Ft
34,50%
31 185 Ft
-
68 775 Ft
-
70 350 Ft
-
73 815 Ft
27,00% 1,50%
28 350 Ft 1 575 Ft
27,00% 1,50%
28 350 Ft 1 575 Ft
27,00% 1,50%
25 515 Ft 1 418 Ft
munkabérre vetítve
Alkalmi munka esetén
Filmipari statiszta alkalmi munkája esetén
500 Ft/nap
1 000 Ft/nap
3 000Ft/nap
Egészségügyi szolgáltatási járulék
Munkáltató/Kifizető által fizetendő személyi jövedelemadó (SZJA) Egészségügyi hozzájárulás Munkáltatói közteher összesen: MINDÖSSZESEN BÉRKÖLTSÉG
28,50%
29 925 Ft
28,50%
29 925 Ft
28,50%
26 933 Ft
500 Ft/nap
1 000 Ft/nap
3 000 Ft/nap
-
134 925 Ft
-
134 925 Ft
-
131 933 Ft
500 Ft/nap
1 000 Ft/nap
3 000 Ft/nap
193
Szövetkezeti tagsági jogviszony
Közteher megnevezése
105 000 Ft
Munkavállaló közterhei (alapbérből levonva)
26 250 Ft
Nem közhasznú jogállású szociális tagi szövetkezet munkavégzés esetében, keretében Közterhek %-ban utalvány végzett munka formájában a ellenértékeként minimálbér 25%kifizetett át meg nem pénzbeli juttatás haladó értékben esetén kifizetett tagi munkavégzés ellenértéke.
78 750 Ft
105 000 Ft
A minimálbér 75%-ig élelmiszer, illetve a szociális szövetkezet tevékenységéne k eredményeként előállított javak formájában (természetben) kifizetett tagi munkavégzés ellenértéke.
Közhasznú jogállású szociális szövetkezet, a közösségi alapból az alapszabályában rögzített közhasznú céljával összhangban a szövetkezeti tagnak, vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott kifizetés.
Közfoglalkoztatotti (közmunkás) jogviszony
52 500 Ft
A szövetkezet a tagja részére béren kívüli juttatásként is adható még a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően nem pénzben juttatott jövedelem együttes értékéből személyenként az adóévben a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.
10 000 Ft A szövetkezet a tagja részére béren kívüli juttatásként is adható még a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően nem pénzben juttatott Közterhek %-ban jövedelem együttes értékéből személyenként az adóévben a minimálbér havi összegének 50 százalékát meghaladó rész (52 500Ft-ig az előző oszlopban lévő közerheket kell megfizetni, ezen felüli részre az alábbiakat).
79 155 Ft
101 480 Ft
Közfoglalkoztatási bér (min. havi bér) 170/2011.(VIII.24.) Korm.r. 1.§ (1) bek. 376/2014. (XII.31.) Korm.r. 1.§
Garantált közfoglalkoztatá si bér*** (min. havi bér) 170/2011. (VIII.24.) Korm. rend. 2. § (1) bek. - 376/2014. (XII.31.) Korm.r. 2.§
87 090 Ft
111 660 Ft
Munkavezetőt megillető Munkavezetőt közfoglalkoztatási megillető garantált közfoglalkoztatási bér**** (min. havi bér (min. havi bér) bér) 170/2011. 170/2011.(VIII.24.) (VIII.24.) Korm. Korm.r. 2/A.§ (1) rend. 2/A. § (2) bek. - 376/2014. bek. (XII.31.) Korm.r. 3.§ - 376/2014. (XII.31.) Korm.r. 3.§
Személyi jövedelemadó (SZJA)
16,00%
16 800 Ft
16,00%
12 664,80 Ft
16 236,80 Ft
13 934,40 Ft
17 865,60 Ft
Nyugdíjjárulék Egészségbiztosítási járulék - Természetbeli - Pénzbeli Munkaerő piaci járulék Munkavállalói közteher összesen: Munkavállaló nettó bére: Munkáltató közterhei (alapbérre rászámítva) Szociális hozzájárulási adó Szakképzési hozzájárulás Egyéb közteher
10,00%
10 500 Ft
10,00%
7 915,50 Ft
10 148,00 Ft
8 709,00 Ft
11 166,00 Ft
4,00% 3,00% 1,50%
3 166,20 Ft 2 374,65 Ft 1 187,33 Ft
4 059,20 Ft 3 044,40 Ft 1 522,20 Ft
3 483,60 Ft 2 612,70 Ft 1 306,35 Ft
4 466,40 Ft 3 349,80 Ft 1 674,90 Ft
Egészségügyi szolgáltatási járulék
26,00%
27 300 Ft
0 Ft
0 Ft
0 Ft
0 Ft
0 Ft
34,50%
27 308,48 Ft
35 010,60 Ft
30 046,05 Ft
38 522,70 Ft
-
77 700 Ft
26 250 Ft
78 750 Ft
105 000 Ft
52 500 Ft
10 000 Ft
-
51 846,53 Ft
66 469,40 Ft
57 043,95 Ft
73 137,30 Ft
13,50% 1,50%
10 685,93 Ft 1 187,33 Ft
13 699,80 Ft 1 522,20 Ft
11 757,15 Ft 1 306,35 Ft
15 074,10 Ft 1 674,90 Ft
Egyösszegű*
6 930 Ft
6 930 Ft
6 930 Ft
6 930 Ft
1. évben 2. évben 3. évben 4. évben 5. évben
0 Ft 1 750 Ft 3 465 Ft 5 198 Ft 6 930 Ft
0 Ft 1 750 Ft 3 465 Ft 5 198 Ft 6 930 Ft
0 Ft 1 750 Ft 3 465 Ft 5 198 Ft 6 930 Ft
0 Ft 1 750 Ft 3 465 Ft 5 198 Ft 6 930 Ft
Munkáltató/Kifizető által fizetendő személyi jövedelemadó (SZJA)
16,00%
9 996 Ft
Egészségügyi hozzájárulás
14,00% 27,00%
8 747 Ft
Munkáltatói közteher összesen: MINDÖSSZESEN BÉRKÖLTSÉG
1 904 Ft
3 213 Ft
-
6 930 Ft
6 930 Ft
6 930 Ft
6 930 Ft
18 743 Ft
5 117 Ft
15,00%
11 873,25 Ft
15 222,00 Ft
13 063,50 Ft
16 749,00 Ft
-
111 930 Ft
33 180 Ft
85 680 Ft
111 930 Ft
71 243 Ft
15 117 Ft
-
91 028,25 Ft
116 702,00 Ft
100 153,50 Ft
128 409,00 Ft
194
*A szövetkezeti tag közfoglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt a fetni tb-közteher fizetésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak. *A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot. **Szigorú létszám-, idő-, és kereseti korlát vonatkozik az erre a típusú foglalkoztatási formára. Vonatkozó törvény: 2010. év LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról ***A garantált közfoglalkoztatási bér a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakörben foglalkoztatott közfoglalkoztatottat illeti meg" "**** A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt közfoglalkoztatási garantált bér a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakörben, teljes munkaidő teljesítése esetén illeti meg"
195
IX.
Forrásjegyzék
Kelle István: Ételek az életért Közétkeztetés a ma ifjúságáért és a holnap felnőttjeiért c. képzési anyag 2015. Dr. Nagyné Varga Ilona és Dr. Soltész Anikó: Szociális szövetkezetek kialakítása, működtetése – ismeretterjesztő anyag Összeállította a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet megbízásából (2015. február) dr. Simkó János és Tarjányi Orsolya: A szociális szövetkezetek és a támogatásukat célzó programok vizsgálata Összefoglalás és javaslatok (2011. szeptember www.szocialisgazdasag.hu) Módszertani kézikönyv II – Szociális szövetkezetek az alakulástól a fenntartható működésig c. tanulmány (Országos Foglalkoztatási Közhasznú Noprofit Kft. 2014.május 20. http://www.szocialisgazdasag.hu/uploads/modszertani_kk_0529.pdf) Csoba Judit –Frey Mária – G. Fekete Éva – Lévai Márta – Soltész Anikó: Szociális gazdaság kézkönyv (szerk. Frey Mária) (Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 2007.) Dr. Deák Dániel: Szociális szövetkezetek (2015. január 23. http://www.szoszov.hu/aszocialis-szovetkezetek-jogi-szabalyozasa-reszletesen) Ferencz Jácint: A szociális szövetkezetek tagjának munkaviszonya (MAGYAR MUNKAJOG E-Folyóirat 2015/1 http://www.hllj.hu) Boda Zsolt és Kovách Eszter: „Az alternatív gazdaság pénzügyi rendszerei” projekt előkészítő hatástanulmány (Védegylet Egyesület, 2012.) A szociális szövetkezetek működési modelljének kidolgozása a foglalkoztatás elősegítése érdekében (A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal megbízásából készítette a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Kutató Intézet Nonprofit Kft. 2010.) Szociális szövetkezetek értékteremtési lehetőségtára 2014-2020 (DFT Hungária) Kalauz a szociális szövetkezetekhez c. kiadvány (Magyar Népfőiskolai Társaság, 2008 ) Tájékoztató a közfoglalkoztatás rendszeréről (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2014. február) Vidékfejlesztési Program Kézikönyv (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és Miniszterelnökség, 2015.) „Egészséges Bács-Kiskunért” komplex emberi erőforrás fejlesztési program megvalósíthatósági tanulmány (2015. március) Máté Szilvia: A szociális szövetkezetek működésének tapasztalatai, pályázati lehetőségek c. prezentáció (Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2012. október 24.) dr. Csáky Gyopár: OFA KoopeRáció+ projekt nyitórendezvénye és regionális műhelymunka szociális szövetkezetek számára c. prezentáció (Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.május 6.) Laczó Gyula: Közfoglalkoztatástól a szociális szövetkezetig c. prezentáció (Belügyminisztérium Szociális Szövetkezetek Programkoordinációs Iroda, 2015. május 19.)
196
dr. Nagy Anita: A szociális szövetkezetek működésének jogszabályi háttere, a sikeres működés feltételei c. prezentáció (Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2015.május 18.) Tóth Márta: Várható pályázati források 2015-2020 c. prezentáció (Magyar Nemzeti Vidék Hálózat 2015. május 18.) Scheiber Judit: Szociális szövetkezetek adózása 2015 c. prezentáció (2015. május 18.) Soltész Anikó: A szociális szövetkezetek sikeres működésének feltételei-piacbővítő eszközök, menedzsment és marketing technikák c. prezentáció (2014.10.07.) Szociális szövetkezetben végzett munka adózása, járulékterhei (www.adozona.hu 2015.03.07) Belügyminisztérium Szociális Szövetkezetek Programkoordinációs Iroda jött létre c. sajtóközleménye (2014. február 12. http://www.toosz.hu) „Egészséges Bács-Kiskunért” – Emberi erőforrás fejlesztési program c. sajtóközlemény (http://alfoldiregiomagazin.hu/2015/07/15/) Mit kell tudni a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzési programokról? c. tájékoztató (Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Államtitkárság 2015. április 9.) Mit kell tudni a közfoglalkoztatásról c. tájékoztató (Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárság 2015. augusztus) Amit a közfoglalkoztatásról tudni kell… - Tájékoztató a közfoglalkoztatás rendszeréről (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat http://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=nfsz_kozfoglalkoztatas) Tájékoztató a szociális szövetkezetek foglalkoztatási lehetőségeinek szélesítésével összefüggő egyes kérdésekről (Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2013.06.03. www.nav.gov.hu) Állásfoglalás és kérés a kormányzat felé a szociális szövetkezetek által nyújtható szociális- és gyermekjóléti szolgáltatások állami normatív támogatásának igénybevételével kapcsolatos szabályozásáról (www.szoszov.hu) A Szociális Szövetkezetek Országos Szövetségének (SzOSzöv) bemutatása (http://www.szoszov.hu/szovetsegrol) Agrár Széchenyi Kártya tájékoztató (Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara) Felső-Bácska Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája (2011. március) A Darányi Ignác Terv EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatóságának 22/2015. (V.18.) számú közleménye a 2014-2020 között a LEADER programban a helyi akciócsoportok rendelkezésre álló fejlesztési forrásokról Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. ((http://palyazat.gov.hu/az_europai_bizottsag_altal_elfogadott_operativ_programok_201 4_20 és www.ginop.hu) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (http://palyazat.gov.hu/az_europai_bizottsag_altal_elfogadott_operativ_programok_201 4_20) Vidékfejlesztési Program (http://palyazat.gov.hu/az_europai_bizottsag_altal_elfogadott_operativ_programok_201 4_20)
197
Területés Településfejlesztési Operatív Program (TOP) (http://palyazat.gov.hu/az_europai_bizottsag_altal_elfogadott_operativ_programok_201 4_20) Szociális földprogram (www.emet.gov.hu) Szociális földprogram FP-11 Pályázati felhívás Szociális földprogram SZOC-FP-15-KOZ Pályázati felhívás (2015.január 29.) A szövetkezetekről szóló 2006. évi X.törvény Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozat az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról A földművelésügyi miniszter 42/2015. (VII. 22.) FM rendelete a termelői csoportok elismeréséről Tájékoztató a szociális szövetkezetekben a tagi munkavégzés és az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (http://www.szoszov.hu/tajekoztato-a-szocialisszovetkezetekben-a-tagi-munkavegzes-es-az-egyszerusitett-foglalkoztatas 2014. november 18.) Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyra vonatkozó tudnivalók (http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/sui-generis-tagi-munkavegzes-jogviszonyravonatkozo-tudnivalok) Tájékoztató a szociális szövetkezetekről (http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/tajekoztato-a-szocialis-szovetkezetekrol) Mi szükséges egy életképes szociális szövetkezet létrehozásához (http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/mi-szukseges-egy-eletkepes-szocialisszovetkezet-letrehozasahoz) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosíthatósága a közfoglalkoztatási programokban (http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/nemzeti-foldalapba-tartozofoldreszletek-hasznosithatosaga-kozfoglalkoztatasi-programokban) A földhasználatra vonatkozó szabályok (http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/afoldhasznalatra-vonatkozo-szabalyok) Közfoglalkoztatási bérek alakulása (http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/download/4/e3/e0000/Közfoglalkoztatási bérek alakulása.pdf) A közfoglalkoztatást érintő jogszabályváltozások (http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/a-kozfoglalkoztatast-erinto-jogszabalyvaltozasok) A polgármesternél bejelentett munkaerőigények kezelése (http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/a-polgarmesternel-bejelentett-munkaeroigenyekkezelese) Mit jelent a járási STARTmunka mintaprogram (http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/mit-jelent-a-jarasi-startmunka-mintaprogram)
198
Közfoglalkoztatási programok és munkakörök 2014–2015 telén (http://kozfoglalkoztatas.kormany.hu/kozfoglalkoztatasi-programok-es-munkakorok2014-2015-telen) Tájékoztató a közfoglalkoztatás mellett végezhető kereső tevékenységről (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara http://www.nak.hu/hu/kamara/kamarai-hirek/3108tajekoztato-a-kozfoglalkoztatas-mellett-vegezheto-kereso-tevekenysegrol) Elfogadták a Vidékfejlesztési Programot (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara http://www.nak.hu/hu/tamogatasok/3340-elfogadtak-a-videkfejlesztesi-programot) Mik is azok a vállalkozási zónák? (http://jan.euroeco.hu/hirek-informaciok/hirekinformaciok/mik-is-azok-a-vallalkozasi-zonak) Agrár Széchenyi Kártya (http://www.kavosz.hu/index.php/agrar-szechenyi-kartya) MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram 2020 (https://www.mfb.hu/tevekenyseg/agrarvallalkozasok/mfb-agrar-forgoeszkozhitelprogram-2020) MFB Start Hitelprogram (https://www.mfb.hu/tevekenyseg/egyebhitelkonstrukciok/start-hitelprogram) MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram 2020 (https://www.mfb.hu/tevekenyseg/agrarvallalkozasok/mfb-elelmiszeripariforgoeszkoz-hitelprogram-2020) Hogyan működik a SZFÉRA hitel? (http://www.magnetbank.hu/szfera_hitel) dr. Horváth Tibor köszöntője www.bocskaikorona.hu A Bácsalmásért Szociális Szövetkezet Értékesíts tudatosan! – „Bácsalmási Portéka”-k értékesítési rendszerének kialakítása sui generis jogviszonnyal” c. pályázati anyaga és szakmai beszámolói Bácsalmás Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) (Belügyminisztérium megbízásából készítette a TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. és a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt., 2015.) A Bácsalmási Önkormányzati Közszolgáltatási Közhasznú Nonprofit Kft. Szociális Földprogramra benyújtott pályázatainak dokumentációja Bácsalmás Város Önkormányzatának STARTmunka mintaprogramra 2011-2015 között benyújtott pályázatainak dokumentációja Bácsalmás Város Önkormányzatának STARTmunka mintaprogramjainak 2011-2014 közötti záró beszámolói A Bácsalmásért Szociális Szövetkezet üzleti terve Bácsalmásért Szociális Szövetkezet alapszabálya Üzemeltetési megállapodás Bácsalmás Rákóczi u. 11. alatti ingatlanra Haszonkölcsön szerződés STARTmunka program keretében beszerzett tárgyi eszközök vonatkozásában Haszonkölcsön szerződés földterület vonatkozásában Bácsalmás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2011. (VIII.4.) önkormányzati rendelete a szociális földprogramról Bácsalmás Város Önkormányzat Szociális földprogramjának Szervezeti és Működési szabályzata Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (www.ofa.hu) Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége (www.szoszov.hu) Bácsalmási Önkormányzati Nonprofit Kft. (http://varosgazda.gportal.hu/) 199
Bocskai korona (www.bocskaikorona.hu) GINOP pályázatok (www.ginop.hu) NESsT Magyarország (http://www.nesst.org/magyarorszag/)
200
