BÁCS-KISKUN MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

4.

Tájékoztató a BÁCS-KISKUN MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG 2015. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Dr. Farkasinszki Lóránt tűzoltó ezredes tanácsos katasztrófavédelmi igazgató

Tartalomjegyzék

Tartalom Bevezetés ................................................................................................................................ 1 A megye adottságai ............................................................................................................. 1 Veszélyeztető hatások ......................................................................................................... 1 Szervezeti felépítés .............................................................................................................. 2 Hatáskörök ........................................................................................................................... 2 Megelőzés ............................................................................................................................ 2 Eseménykezelés .................................................................................................................. 2 Az elvégzett katasztrófavédelmi szakmai feladatok ................................................................ 4 Alaprendeltetés, fő feladat ................................................................................................... 4 Szakmai és szervezeti célok ................................................................................................ 4 Feladat-végrehajtás szervezettsége .................................................................................... 4 Önkéntes szerveződés ........................................................................................................ 4 Hatósági tevékenység .......................................................................................................... 4 Tűzoltósági szakterület ......................................................................................................... 6 Polgári védelmi szakterület .................................................................................................. 9 Iparbiztonsági szakterület .................................................................................................. 12 Hatósági, hatósági-koordinációs és műveletelemzési szakterület ................................ 14 Eredmények összefoglalva ................................................................................................. 18

Bevezetés

Old. 01

Bevezetés A megye adottságai Bács-Kiskun megye Magyarország területének 1/12 része (8445,15 km²), valamint az ország 6. legnépesebb megyéje (~514.000 fő lakosság). A 119 településből 22 város. Település-szerkezete alföldi jellegű: kevés, nagy lélekszámú és kiterjedésű község, sok falu és számtalan tanya jellemzi. A közlekedési ágazat valamennyi alágazata megtalálható, számos országos és európai jelentőségű vonallal (közúti, vasúti, vízi, légi). A Duna 130 km-en a Tisza 30 km hosszan szegélyezi. A mezőgazdaság fejlett, az ipar országos összehasonlításban is kiemelkedően fejlődik.

Veszélyeztető hatások Bács-Kiskun megye természeti és civilizációs veszélyeztetettségét vizsgálva megállapítható, hogy ezen a területen a kockázatok minden típusa fellelhető. 1. Természeti eredetű veszélyek, elemi csapások: a. árvíz, belvíz, rendkívüli időjárás; b. nagy kiterjedésű erdőtűz, c.

földtani veszélyforrások (földrengés, partfalomlás).

2. Civilizációs eredetű veszélyek, ipari szerencsétlenség: a. veszélyes anyag szabadba kerülésének kockázata, veszélyes üzemek, távolság nukleáris létesítménytől; b. veszélyes

áruk

szállítása,

jelentős

forgalom,

közlekedési útvonalak és csomópontok. 3. Egyéb eredetű veszélyek: a. felszíni

és

felszín

alatti

vizek

(elsősorban

az

ivóvízbázisok) sérülékenysége; b. humánjárvány

vagy

járványveszély,

valamint

állatjárvány; c.

a riasztási küszöböt elérő mértékű légszennyezettség.

4. Létfontosságú infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatok: a. a lakosság alapvető ellátását biztosító infrastruktúrák sérülékenysége; b. a közlekedés sérülékenysége; c.

a közigazgatás és a lakosság ellátását közvetve biztosító infrastruktúrák sérülékenysége

Bevezetés

Old. 02 Szervezeti felépítés

A katasztrófavédelem közigazgatási hatósági feladatokat is ellátó rendvédelmi szerv. Központi szerve a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), amely a Belügyminisztérium irányítása alatt áll. Területi szervei az igazgatóságok (MKI), helyi szervei a katasztrófavédelmi kirendeltségek (KVK) és a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok (HTP). A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság területi jogállású, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Helyi szinten három kirendeltségre (Kecskemét, Kiskunhalas, Baja) és hat hivatásos tűzoltóparancsnokságra (Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskőrös, Baja, Kalocsa) tagozódik

Hatáskörök A szervezet hatásköreit a törvények és kormányrendeletek úgy állapítják meg, hogy azok gyakorlásával a fent felsorolt valamennyi kockázat a lakosság védelme, biztonsága érdekében kezelhető legyen. A hatósági hatáskörök területei: tűzvédelem, iparbiztonság, vízjog-vízvédelem, polgári védelem.

Megelőzés A szervezet elsődleges feladata a polgári veszélyhelyzetek tudatos, tervszerű megelőzése. A megelőzést szolgálja: •

a veszélyek valós kockázatelemzésen alapuló azonosítása;

•

a helyi szinttől a központi szintig terjedő egymásra épülő tervezés;

•

a veszélyek kezelésére hivatott szervek egymásközti és állampolgárok felé irányuló kommunikációjának szervezése, végzése;

•

végrehajtók és közreműködők felkészítése, gyakoroltatása;

•

a hatósági eszközpark következetes alkalmazása engedélyezésnél, ellenőrzésnél.

Eseménykezelés A

bekövetkezett

események

kezelése

-annak

súlyosságától

függően-

végezhető

a

katasztrófavédelem saját hatáskörében a társszervekkel való normál együttműködésben, vagy a megújult védelmi igazgatás rendszerét alkalmazva. A hatékonyabb eseménykezelést segíti helyi szinten: •

a hivatásos tűzoltóállomány irányítási jogának és felelősségének megteremtése (tűzoltásvezető, védekezés-irányító);

•

a hivatásos tűzoltó egységek elhelyezkedésének javítása: a katasztrófavédelmi őrsprogram;

•

a helyi polgári védelmi feladatok hivatásos tűzoltó-parancsnoksági szinten kezelése;

•

az önkéntesek felkészítése, bevonása (tűzoltó egyesületek, mentőszerveztek).

területi szinten: •

a megyei jelzésértékelés, riasztás és műveletirányítás;

•

a döntéstámogató adatbázis-kezelés (GIS), logisztikai feltétel-biztosítás;

•

a magasabb szintű irányításra (Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat: KMSZ) és speciális szakfeladatokra hivatott állomány (Katasztrófavédelmi Mobil Labor: KML, Katasztrófavédelmi Sugárfelderítő Egység: KSE) szervezetszerű kialakítása;

Bevezetés

Old. 03 •

operatív törzsek, védelmi igazgatási munkacsoportok alkalmazása.

Old. 04

Az elvégzett katasztrófavédelmi szakmai feladatok Az elvégzett katasztrófavédelmi szakmai feladatok Alaprendeltetés, fő feladat A szervezet alapvető rendeltetése a Bács-Kiskun megyei lakosság élet- és vagyonbiztonságának, a nemzetgazdaság és a kritikus infrastruktúra területi elemei biztonságos működésének védelme. Ennek érdekében, fő feladat a katasztrófák hatósági megelőzése; a bekövetkező polgári veszélyhelyzetekben a mentés végrehajtása; a védekezés megszervezése és irányítása; a káros következmények felszámolása; a helyreállítás-újjáépítés megvalósítása.

Szakmai és szervezeti célok Célunk a szakterületek együttműködésén alapuló integrált szemléletmód továbbfejlesztése, a hatáskörök és erőforrások hatékonyságának növelése az alapfeladatok professzionális ellátása érdekében. Kiemelt

feladat

volt

a

személyi

állomány

folyamatos

felkészítése,

továbbképzése,

számonkérése, a feladat-végrehajtás szabályszerűségének ellenőrzése. A műveletek elemzése célszerűségi, hatékonysági és gazdaságossági szempontok alapján. A hivatásos állomány jogviszonyát meghatározó, megújított normarendszer (Hszt.), valamint az új rendvédelmi életpályamodell bevezetése és az ebből eredő előnyök felhasználása. A katasztrófavédelemi műveletirányítási rendszer ESR 112 rendszerbe való illesztése.

Feladat-végrehajtás szervezettsége A reagáló képesség növelését szolgálja az egységes szakirányítás, a veszélyhelyzeti prognóziskészítés, a beválás vizsgálat és a műveletelemzés tudatos alkalmazása, a védelmi igazgatásban pedig a katasztrófavédelmi elnökhelyettesi rendszer működtetése, a HVB tagjainak felkészítése, gyakoroltatása. Ezek a feladatok ma már egy jól kialakult rendszerben valósulnak meg.

Önkéntes szerveződés Az élet és a vagyoni javak megóvásának hatékonyságára jelentős hatást gyakorol az állampolgári öngondoskodás és a felelősségvállalás színvonala. Ennek javítása érdekében kiemelt feladat a polgári védelmi önkéntes szerveződés ösztönzése, koordinálása, valamint a már meglévő mentőszervezetek rendszeres gyakoroltatása és alkalmazása.

Hatósági tevékenység A preventív hatás érdekében, mérnöki módszerek alkalmazásával, határozott és következetes hatósági

jogalkalmazási

gyakorlatot

folytattunk.

Az

állomány

tudatában

van,

hogy

tevékenysége színvonala jelentős kihatással van a gazdaság fejlődésére és a közbiztonság növelésére. Az ügyfelekkel való konstruktív együttműködés továbbfejlesztése folyamatos feladat, a bürokrácia csökkentés szabályait bevezettük, az elvárt cél érdekében felelősen alkalmazzuk.

Old. 05

Az elvégzett katasztrófavédelmi szakmai feladatok Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat, valamint a SEVESO III irányelv szabályainak bevezetése, az ügyfelekkel való megismertetése sikeresen végbement, a vízügyi szakterületen jelentkező kiemelt beruházások gyorsított kezelése is eredményes volt.

Old. 06

Az elvégzett katasztrófavédelmi szakmai feladatok

Tűzoltósági szakterület A tűzvédelmi terület szakirányítását a megyei tűzoltósági főfelügyelő hajtja végre a kirendeltségi tűzoltósági felügyelőkön keresztül. A szakirányítás a hatósági osztály, a műveletirányítási ügyelet, a katasztrófavédelmi megbízottak és a parancsnokhelyettesek hatósági részcselekményei végrehajtására is kiterjed. A megyei tűzoltó egységek 2015. évben összesen 2964 káresethez vonultak, melyből 1609 tűzeset és 1355 műszaki mentés igényelt helyszíni tűzoltói feladat-végrehajtást. A műveletek 97,5%-a I-es vagy I/K erőkkel kezelhető volt. A tűzesetek száma növekedett a 2014-es évhez képest. A műszaki mentési szám 164 esettel kevesebb volt, mint a 2014. évben. Két, legmagasabb fokozatba tartozó (V. kiemelt) tűzeset volt megyénkben. Az egyik Kaskantyú külterületén keletkezett a Kiskunsági Nemzeti Park által kezelt fokozottan védett 3905,7 hektáros erdőterület központi részén, a korábbi katonai lőtéren, 2015. július 24-én délelőtt. A károsodott erdőterület 253,27 hektár volt, a megmentett fokozottan védett erdős terület nagysága meghaladta a 3650 hektárt. A tűzoltói beavatkozás 2015. július 28-ig tartott. 2015. július 26-án délelőtt Kiskunhalas, Rekettyepuszta megnevezésű külterületén újabb V. kiemelt riasztási fokozat elrendelését igénylő erdőtűz keletkezett. A tűz során károsodott erdőterület 405 hektár volt, a tűz közvetlenül veszélyeztetett 5 tanyás ingatlant, és egy MOL olajkitermelő és gyűjtő létesítményt. A megmentett erdőterület nagysága meghaladta a 2300 hektárt. A tűzoltói beavatkozás a területen 2015. július 28-ig tartott. A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak egy időben kellett a Kiskunhalasi Katasztrófavédelmi Kirendeltség illetékességi területén egymástól légvonalban 23,83 km távolságra keletkezett egyenként is hosszantartó, nagykiterjedésű erdőtűz oltását végrehajtani. A személyi állomány kiemelkedő helytállást tanúsított. 25 fő vehetett át a Belügyminiszter úrtól és a BM OKF Főigazgatójától elismerést!

Old. 07


A magasabb szintű irányításra létrehozott KMSZ kiválóan töltötte be szerepét, tűzesetekhez és műszaki mentésekhez összesen 64 alkalommal vonult. A két nagy erdőtűz kezelése során meghatározó szereplő volt a tűzoltás vezetés szervezetében. Feladatként részt vett a helyi szervek feletti megyei szakirányításban, a tűzeseti szemle tevékenységben és a szakmai felkészítésben.

A KMSZ 164 felügyeleti ellenőrzést hajtott végre, 7 db megyei ellenőrző

gyakorlat és 2 db vezetési törzs gyakorlat végrehajtásában vett részt. 31 alkalommal tartott továbbképzést a hivatásos tűzoltó parancsnokságokon. Tűzvizsgálati helyszíni szemlét 49 esetben folytatott le. A káreseményekhez kötődő tűzvédelmi hatósági cselekmények közül ki kell emelni a 2015-ben indult 51 tűzvizsgálati eljárást (bűncselekmény alapos gyanúja miatt 21, haláleset miatt 4, a tűzeset minősített fokozata alapján 3, egyéb szakmai indok miatt 23). 2015-ben 2 alkalommal szituációs tűzvizsgálói gyakorlatot és továbbképzést szerveztünk. A megyében működő 6 hivatásos tűzoltó-parancsnokság (HTP) és 2 katasztrófavédelmi őrs (KVÖ) a szükséges személyi és eszközállománnyal rendelkezik. A 9 önkormányzati tűzoltóparancsnokság (ÖTP), a 2 önkéntes tűzoltósággal (ÖT) együtt képes jó szakmai színvonalon biztosítani a mentő-tűzvédelemi feladatok szakszerű ellátását. A megyében tűzoltási és műszaki mentési feladatokat is vállaló 36 önkéntes tűzoltó egyesület (ÖTE) működik. Az Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokságok stabil működést mutattak az értékelési időszakban. Az ÖTP-k a 2015-ös évben 771 műveletet hajtottak végre, a legtöbb esetben önállóan. 2015-ben 34 alkalommal alkalmaztuk az ÖTP-ket elsődleges működési körzetükön túlra is, így az arra szorulók hamarabb jutottak segítséghez. Az ÖTE-k számára megindult több éves támogatói tevékenyég eredményeképpen az tűzoltó egyesületeink tovább erősödtek, technikai és védőeszközökben való ellátottságuk jelentősen javult. 2015-ben több mint 24 millió Ft értékben részesült támogatásban a 27

Old. 08

Az elvégzett katasztrófavédelmi szakmai feladatok pályázó ÖTE. Az ÖTE-k bevonási száma emelkedett 2015-ben. Ez a szám 299 db, amely 17 esettel több, mint a 2014-es évben. A Bács-Kiskun MKI területén, három létesítményi tűzoltóság működik. Kecskeméten a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. főfoglalkozású létesítményi tűzoltósága és a Bertrans Zrt. alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltósága, továbbá Foktőn a Pannon Növényolajgyártó Kft. alkalomszerűen igénybe vehető létesítményi tűzoltóság. A Megyei Tűzmegelőzési Bizottság széleskörű lakosság tájékoztatási tevékenységet (erdőés vegetációs tüzek, CO mérgezés, kéménytüzek megelőzése, stb. témakörökben) folytatott. Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat és a kapcsolódó Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekkel kapcsolatos célcsoport specifikus képzések és konferenciák 16 állomásából állt, melyekkel mintegy 850 főt értünk el. A Bizottság rendezvényei közül kiemelkedik a fekvőbeteg ellátó intézményekbe szervezett kiürítési gyakorlatsorozat, a IV. Lakiteleki Tűzvédelmi Szakmai Napok, a Tűzvédelmisek Szakmai Napja, illetve a II. Tűzesetek vizsgálata, tapasztalatai konferencia.

Old. 09


Polgári védelmi szakterület A polgári védelmi rendszer működése abból az alkotmányos alapelvből indul ki, hogy minden állampolgárnak joga van a biztonsághoz, de annak megteremtésében, képességéhez mérten tevékenyen részt kell vennie. (Szabadság és felelősség) A szakterület végzi a lakosságvédelem érdekében azt a jogszabályban meghatározott szervezési, tervezési, felkészítési és adatbázis kezelési feladatot, amely szükséges az életet és a fenntartásához szükséges anyagi javakat veszélyeztető hatások sikeres elhárítása érdekében. A polgári védelmi szakterület a felkészítésre, az önkéntességre, a veszélyhelyzetek hatósági eszközökkel történő megelőzésére és a bekövetkező események hatékony, gyors reagálására fordított kiemelt figyelmet. A települési kockázatok éves felülvizsgálatával. I. osztályba 8, II. osztályba 40, III. osztályba 71 település került besorolásra (2014-el összehasonlítva: 1 település II-ből I-be,3 település II-ből IIIba). Az állampolgári öngondoskodás és a felelősségvállalás fejlesztésének fontos területe az ifjúság felkészítés. Az ifjúsági versenyek, a közösségi szolgálat szervezetünknél történő teljesítése jól szolgálják e fontos cél megvalósulását. A katasztrófavédelmi ifjúsági versenyen, összesen 240 diák felkészítését hajtottuk végre. Középiskolai kategóriában az országos 1. helyezést, általános iskolai kategóriában pedig komoly küzdelemben az országos II. helyezést érték el a megyei diákok. A Katasztrófavédelmi Közösségi Szolgálat végrehajtására a 47 megyei középfokú oktatási intézményből 43 iskolával kötöttünk együttműködési megállapodást. 2015-ben összesen 992 középiskolás

vett

részt

a

szolgálat

teljesítésében,

Igazgatóságunk

valamely

fogadóintézményében. Az állampolgárok lehető legszélesebb körű tájékoztatása érdekében - mind honlapun keresztül, mind a jól kialakult sajtókapcsolataink útján - folyamatosan hasznos információkat közlünk a rendkívüli időjárás veszélyeiről, az ár- és belvízről, hőségről, valamint a téli időjárási veszélyekről. A köteles és az önkéntes polgári védelmi szervezetek képzését területi, települési és munkahelyi szinten szerveztük. A szakterület a települési köteles polgári védelmi szervezetek felkészítését 64 településen hajtotta végre, így mintegy 4000 fő köteles polgári védelmi szervezetbe beosztott részesült alap-, és továbbképzésben. Az önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetek részére 114 gyakorlatot (riasztási, rendszerbe állító és minősítő) szerveztünk, melynek mindegyike „megfelelt” minősítést kapott.

Old. 10

Az elvégzett katasztrófavédelmi szakmai feladatok A lakosság önvédelmi képességének fejlesztése érdekében 2014 augusztusától kezdődően alakítjuk meg folyamatosam a települési önkéntes mentőcsoportokat. 2015. év végéig összesen 36 települési önkéntes mentőcsoport szerezte meg a nemzeti minősítést. A települések veszélyeztetettségét alapul véve alapvetően vízkár-elhárítási, vezetés-irányítás, logisztikai feladatokba és rendkívüli időjárási események kezelésébe vonhatók be. Az önkéntes mentőszervezetek 2015. évi támogatására kiírt pályázaton a Bács-Kiskun megyéből pályázó valamennyi

mentőcsoport

sikeresen

szerepelt,

összesen

5.300.130,-

Ft

értékű

finanszírozásban részesültek. Az összegből technikai eszközt és védőfelszerelést vásároltak, de terveztek belőle képzést és vizsgáztatást is. Külső védelmi terv gyakorlatot 7 alkalommal tartottunk, vele párhuzamosan katasztrófafelszámolási, együttműködési és komplex gyakorlatot is. A gyakorlatok helyszíni ellenőrzése alapján az értékelés minden esetben megfelelt volt. A klímaváltozás hatásai megyénkben nem csak a nagykiterjedésű erdőtüzek egyre gyakoribb előfordulásában, hanem a lokálisan, de korábbi évektől intenzívebb, heves viharok kártételeiben is megmutatkoznak. Események: A hirtelen lehulló nagymennyiségű csapadék hatására Tiszaug településen a talaj víztelítettsége nagymértékben megnőtt, ezáltal és környékén megjelent a belvíz.

5 település

polgármestere rendelt el II. belvíz védekezési fokozatot: Tiszaug (január 26-31), Kunszentmiklós (február 3-20), Soltvadkert (február 13-19), Kömpöc (február 3-28) és Szabadszállás (március 3-9). Az Országos Meteorológiai Szolgálat másodfokú (narancs) riasztást adott ki Bács-Kiskun megye egész területére heves zivatar veszélye miatt 2015. május 06-án. Az Igazgatóság tűzoltó egységei a vihar által okozott károk elhárítása érdekében 74 műveletet hajtottak végre (többsége kidőlt vagy veszélyesnek ítélt fák eltávolítása). Május 6-án 10 településen 4285 fogyasztónál áramkimaradás; Lehullott csapadék miatt 5 helyszínen útbeszakadás és útalámosás veszélyeztette a közlekedést (Nemesnádudvaron 2015. szeptember 5-én, Hajóson 2015. szeptember 17-én).

Old. 11


Old. 12


Iparbiztonsági szakterület Az iparbiztonsági szakterület hivatott a veszélyes anyagok jelenlétéből eredő kockázatok és káros hatások csökkentésére. Területei: a veszélyes áruk szállításának ellenőrzése (közúton, vasúton, vízen és levegőben); a veszélyes üzemek felügyelete; és a létfontosságú rendszerek és létesítmények (kritikus infrastruktúrák) védelme. A megelőzés eszközeként alkalmazza a szakmai koordinációt és a hatósági jogalkalmazást. Balesetek és üzemzavarok esetén az emberi életet és a környezetet károsító hatások csökkentését felderítő, anyagazonosítási, terjedés meghatározó tevékenység szolgálja, biztos információs alapot adva a mentés irányításáért és végrehajtásáért felelős tűzoltó állomány munkájához. Az iparbiztonsági hatósági eljárásokat 2015. évben is a megyei és a kirendeltségi Hatósági Osztályok folytatták le a főfelügyelő és felügyelők következetes szakirányításával, a Bács KML és a Bács KMSZ aktív bevonásával. Nukleárisbaleset-elhárítási szakterületen folyamatosan működött a Területi Információs Központ (TIK), az Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer (OSJER) Radiológiai Távmérőhálózatának üzemeltetési adatainak megyei kezelésére. 2015. március 26-án az Igazgatóság Katasztrófavédelmi Sugárfelderítő Egységet állított rendszerbe. A KSE gépjárművek alaprendeltetése a Magyarországon átmenő főbb tranzit útvonalakon a radioaktív és nukleáris anyagok szállítási tevékenységének ellenőrzése, valamint a KML radiológiai és nukleáris anyagokkal kapcsolatos vonulásainak támogatása. Integrált felkészítést hajtottunk végre az ONER gyakorlatban érintett katasztrófavédelmi állomány és a társszervek képviselői részére. Az éves ONER gyakorlatot sikeresen teljesítettük. Veszélyes üzemek Valamennyi megyei üzem végleges engedéllyel rendelkezik. A jogszabályból adódó rendszeres kötelezettségünknek (hatósági ellenőrzések, gyakorlatok minősítése) eleget tettünk. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset nem fordult elő, bejelentett üzemzavar helyszíni kivizsgálása 2 esetben volt indokolt. Tárgyévben kiemelt figyelmet fordítottunk a SEVESO III. irányelv hazai alkalmazásával kapcsolatos tájékoztatási, felkészítési tevékenységre, az érintett üzemek tájékoztatására továbbá a veszélyes áru szállítási normarendszer 2015. évi változásaival összefüggő képzésekre és az ellenőrzési tapasztalatok feldolgozására.

Old. 13

Az elvégzett katasztrófavédelmi szakmai feladatok Veszélyes áru szállítás 2015-ben az Igazgatóság és alárendelt szervei által veszélyes szállítmányok szakterületen végrehajtott ellenőrzések egyaránt kiterjedtek a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos közúti (ADR), vasúti (RID) és belvízi folyami (ADN) szállítási ágazati, illetve telephelyi ellenőrzésekre is. A hatósági ellenőrzések során 5244 jármű (ADR 2722 közúti jármű, RID 2366 vasúti jármű, ADN 156 vízi jármű) és 71 telephely vizsgálatára került sor. Közúti- és vasúti alágazatban, a veszélyes árukat rendszeresen ADR/RID szerint szállító járművek esetében a szabálytalanságok száma csökkent, köszönhetően a folyamatos hatósági kontrollnak. A közúti alágazatban a feltárt hibák száma nőtt. Ez a növekedés a veszélyes árukat nem hivatásszerűen és sokszor nem ADR szerint szállítók esetében, illetve az ADR telephelyek ellenőrzése során feltárt szabálytalanságokból adódik. Ezen tényadatok ismeretében az ADR szerint nem jelölt gépjárművek és az ADR telephelyek ellenőrzését a továbbiakban is folytatni szükséges. Az évben többször szerveztünk saját megyei akciókat és 5 alkalommal vettünk részt többmegyés összehangolt ellenőrzésben. A vasúti alágazatban tapasztalható szabálytalanságok csökkenése ellenére a folyamatos RID-es hatósági kontrollt továbbra is fent szükséges tartani, mert a veszélyes áruszállítási események 3/4-e vasúti szállításhoz kötődik. Létfontosságú rendszerek és létesítmények A rotációs kikapcsolási rendhez kapcsolódó alapvető és létfontosságú felhasználókat kijelölő határozatokat hivatalból felülvizsgáltuk, év végén 120 kijelölő döntést adtunk ki. Az Igazgatósághoz telepített ágazati kijelölő hatósági hatáskörökből és a Kirendeltségekhez telepített

véleményező

szakhatósági

hatáskörből

adódó

feladatainkat

maradéktalanul

végrehajtottuk. Kontroll alatt tartottuk a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás aktuális helyzetét. Ideiglenes közszolgáltató kijelölése nem volt indokolt, a hulladékszállítási közszolgáltatás biztosítása valamennyi Bács-Kiskun megyei településen folyamatos volt. A meglévő műszaki-informatikai lehetőségek kihasználásával egész évben rendelkezésre állt a megyei iparbiztonsági információs központ, a működését több alaklommal országos törzsvezetési, vagy veszélyes anyagok jelenlétében történő beavatkozásra irányuló megyei ellenőrző gyakorlaton is alkalmaztuk. Évente két alkalommal, illetve szükség szerint hajtunk végre kommunikációs gyakorlatot az energiaszolgáltatók és a tömegközlekedési szolgáltatók diszpécser központjaival. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályával együttműködve a megye közigazgatási területén működő kórházak valamennyi telephelyén végrehajtottuk az alternatív energiaellátását biztosító tartalék áramforrások üzemképességi gyakorlatát.

Old. 14

Az elvégzett katasztrófavédelmi szakmai feladatok Hatósági, hatósági-koordinációs és műveletelemzési szakterület A tűzoltósági, az iparbiztonsági, a vízügyi, vízvédelmi és a polgári védelmi szakterületek hatósági eljárásait az integrált hatósági szemlélet jellemzi.

Az integráltság a szakterületek munkájának összehangolását jelenti. A közös tudás képezi azt az alapot, amelyen az egyes szakterületek speciális tudással rendelkező szakembereinek kell együttdolgozni úgy, hogy az ügyfelek ügyeik intézése során lényegi, következetes, egyben megoldás-szemléletű válaszokat kapjanak. Ez a szemlélet elősegíti a jogi környezet biztonságot meghatározó szabályrendszerének érvényre juttatását,

a

jogkövető

magatartás

és

a

felelős

gondolkodás

erősítését.

Az

ügyféli

megelégedettség hosszútávon jól szolgálja a nemzetgazdaság fejlődését, a biztonságos működési környezetben rejlő előnyök Bács-Kiskun megye iparára és mezőgazdaságára kiható kihasználását. A hatósági eljárásokat elsősorban a megyei és kirendeltségi hatósági osztályok folytatták le. 2015-ben összesen 8625 hatósági és szakhatósági ügyben jártak el, ami 2014. évhez képest közel 50%-os növekedés. A nagyfokú eltérés főként a kéményseprő-ipari közszolgáltatással kapcsolatos nagyszámú hatósági eljárásból adódik. Az MKI ügyeiben nem indult másodfokú eljárás, a KvK ügyeiben 22 eljárás volt, amely az összes ügyszámhoz viszonyítva alacsony, jelezve, hogy az első fokon hozott hatósági döntéseket jelentős mértékben elfogadják az ügyfelek. A hatósági feladatok optimális, gazdaságos elosztása érdekében, a katasztrófavédelmi megbízottak és a parancsnokhelyettesi állomány tűzvédelmi hatósági részcselekmények végrehajtásába történő bevonása, tudatosan, egyre bővülő mértékben valósult meg. Alapvetően az ő közreműködésükkel hajtottuk végre a téli kockázati helyszínek vizsgálatát, 2015 év I. félévében a 293 szabadtéri tüzes kockázati helyszín ellenőrzését, a pirotechnikai termékek felhasználásának előzetes helyszíni, az öntözőtelepeken végrehajtott több mint 200 célellenőrzését, valamint a terményszárítók ellenőrzését is.

Old. 15


Tűzvédelmi hatósági, szakhatósági tevékenység A tűzvédelmi szakhatósági eljárások számában (1389) kismértékű csökkenés mutatkozott a 2014. évhez viszonyítva, a tűzvédelmi hatósági eljárások számában azonban folytatódott az egyre erősödő mértékű növekedés (6337). A tűzvédelmi hatósági ellenőrzések száma (1887) is növekvő tendenciát mutat, annak érdekében, hogy a tűzvédelmi jogszabályok megsértéséből adódó tűzesetek száma tovább csökkenthető legyen. A kéményseprő-ipari közszolgáltatást 2015-ben 4 megyei és 1 nem megyei székhelyű (Dunafalva településen) közszolgáltató látta el. A tárgyi évben a megyei székhelyű közszolgáltatók mindegyike rendelkezett érvényes szerződéssel, a 119 településen a kéményseprő-ipari közszolgáltatás zavartalan volt. A közszolgáltatóknál 12 esetben történt hatósági ellenőrzés. Iparbiztonsági hatósági tevékenység Veszélyes üzemek Veszélyes üzemi szakterületen valamennyi üzemünk végleges engedéllyel rendelkezik, tárgyévben

valamennyi

jogszabályból

adódó

kötelezettségünknek

(hatósági

ellenőrzések,

gyakorlatok minősítése) eleget tettünk. A SEVESO III. bevezetésével összefüggésben 4 küszöbérték alatti üzem kisorolásra került a Kat. IV. fejezet alól. Új üzemeltetőként 1 alsó küszöbértékű és 1 küszöbérték alatti üzem engedélyezési eljárása indult meg. Veszélyes üzemek szakterületen, 2012 áprilisa óta nem indult másodfokú eljárás. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset nem fordult elő, bejelentett üzemzavar helyszíni kivizsgálása 2 esetben volt indokolt. Az iparbiztonsági szakterületen a főfelügyelő és a felügyelők szakirányításával, veszélyes üzemek szakterületen 42 időszakos iparbiztonsági hatósági ellenőrzés, 33 üzemeltetői gyakorlat ellenőrzés végrehajtása történt meg. Üzemazonosítási helyszíni szemle lefolytatására 85, biztonsági dokumentáció valóságtartalmának helyszíni vizsgálatára 12, egyéb okból végrehajtott helyszíni szemlére 1, tényleges üzemzavar kivizsgálására 2 esetben került sor. Ipar-felügyeleti hatáskörben 3 db komplex supervisori - katasztrófavédelem által összehangolt, több hatóság által végrehajtott - közös ellenőrzés volt. Veszélyes áruk szállítása Az évben összesen 5315 db veszélyes áruszállítás ellenőrzésre került sor (ADR, RID, ADN). A hatósági ellenőrzések során 5244 jármű és 71 telephely vizsgálatára került sor. Az ellenőrzések során ADR területen 7 hibás járművet és 22 szabálytalan telephelyet, RID területen 43 hibás járművet tártak fel az ellenőrzések. A folyami szállítás (ADN) területen hibás jármű, illetve szabálytalan telephely nem fordult elő.

Old. 16

Az elvégzett katasztrófavédelmi szakmai feladatok Létfontosságú rendszerek és létesítmények felügyelete A létfontosságú rendszerelemek és létesítmények szakterületén az Igazgatóság az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság nemzeti létfontosságú rendszerelemeinek kijelölésére irányuló eljárásban, mint kijelölő hatóság vett részt, így 5 rendszerelem került kijelölésre. A Katasztrófavédelmi

Kirendeltségeken

az

agrárágazatban

indultak

szakhatósági

eljárások,

összesen 2 esetben. December végén a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló 285/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alapján 120 határozatot adtunk ki a villamos fogyasztási hely létfontosságú (89) és alapvető (31) fogyasztóvá minősítése kapcsán.

Vízügyi és vízvédelmi hatósági tevékenység 2014.

szeptember

10-i

hatállyal

végrehajtott

jogutódlást

követően

–az

átadás-átvételi

megállapodásoknak megfelelően– az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Hatóság vízügyi, valamint az AlsóTisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség vízvédelmi hatósági és szakhatósági feladat- és hatáskörei az igazgatósághoz kerültek a vonatkozó jogszabályban meghatározott illetékességi területen. 2015-ben az integráció elmélyült, a szakterületek együttműködésben, egymás munkáját elősegítve végzik szolgálati feladataikat. Kiemelt szerepet kapott a vízügyi/vízvédelmi hatósági, szakhatósági ügymenet folyamatosságának fenntartása, a kiemelt beruházások ügymenetének szigorú kontrollja, felgyorsítása, a katasztrófavédelmi hatósági integráció továbbmélyítése, a helyszíni ellenőrzések megindítása. A vízügyi és vízvédelmi hatósági szakterület éves ügyiratforgalma mintegy 13000 db volt, 1090 esetben hatósági, 584 esetben szakhatósági ügyben. A kiadott 1090 db érdemi döntést egy esetben fellebbezte meg az ügyfél. A szakterület 326 db helyszíni ellenőrzést hajtott végre a 72/1996. (V. 22.) Kormányrendeletben vízgazdálkodási követelmények szempontjából kategóriába sorolt vízi létesítményben, valamint további 20 esetben pedig közérdekű bejelentés nyomán végzett helyszíni hatósági ellenőrzést. A közérdekű bejelentések ellenőrzéséből 2 esetben társhatóságokkal közös ellenőrzést folytattunk le. Kiemelt és újszerű ellenőrzési feladat volt az idei évben a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezés elleni védelmével kapcsolatos, és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz leürítő helyek ellenőrzése. A helyszíni ellenőrzések mellett 2015-ben további 8 esetben felügyeleti kategóriába nem tartozó háztartási szennyvíz leürítő hely soron kívüli ellenőrzését és 1622 esetben VKJ adatlap ellenőrzését hajtottuk végre.

Old. 17

Az elvégzett katasztrófavédelmi szakmai feladatok Kiemelt feladat volt az Ivóvízminőség javító beruházásokhoz kapcsolódó hatósági tevékenység eredményes végrehajtása. Bács-Kiskun megye területén a Dél-Alföldi Ivóvízminőség javító projekt keretében 6 ivóvízminőség javító program indult. A kiemelt beruházások kezelésében az országos átlaghoz viszonyítva is jelentős volt az ügyek száma (118). Nagy hangsúlyt fektettünk a nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű eljárások ügyintézési idejének csökkentésére is. Minden kiemelt beruházás rendelkezik vízjogi létesítési engedéllyel, a rendszerek próbaüzemei rendben befejeződtek, az üzemeltetési engedély iránti kérelmet valamennyi létesítmény esetében benyújtották. A szennyvizes kiemelt beruházások vízjogi üzemeltetési engedély kérelmei is benyújtásra kerültek 2015-ben, amelyből 6 vízjogi üzemeltetési engedélyt kiadtunk, és 11 kérelem elbírálása volt év végén folyamatban. Az ivóvízminőség javító és szennyvíztelep beruházásokon túl további 35 kiemelt ügyben jártunk el 2015-ben, ami összesen 54 hatósági és szakhatósági eljárást jelentett. Vízvédelmi hatósági intézkedést igénylő rendkívüli vízszennyezés nem volt 2015-ben, a megelőzésre továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani. Polgári védelem A polgári védelmi szakterületen a megyei hatósági osztály 5 vis maior szemlét folytatott le. Három esetben belvíz, két esetben szélsőséges pince-partfal omlás bejelentése alapján. A polgári veszélyhelyzetek megelőzése érdekében 2014-ben is nagy hangsúlyt kaptak a polgári védelmi lakosságvédelmi és supervisori ellenőrzések. Összesen 956 db ellenőrzést folytatott le a szakterület [vízelvezetők, védművek, víztározók: 290 db, fák, fasorok: 134 db, befogadó,- és melegedő helyek: 105 db, lakossági riasztóeszközök: 217 db, vízkárelhárítási tervek: 25 db, egyéb pince,- partfal, veszélyes útszakaszok, technikai eszközök stb.: 176 db.

Old. 18


Eredmények összefoglalva Az állomány és a lakosság folyamatos felkészítése, tájékoztatása, valamint a következetes, egyben ügyfélbarát hatósági jogalkalmazás több területen eredményesnek bizonyult: A megelőzést célzó hatósági hatáskörgyakorlás eredményeképpen tovább csökkent a beavatkozást igénylő esetek száma, a személyek életében és vagyonában keletkező károk mértéke. Az elmúlt 5 év során 50%-al csökkent a hiányosan felszerelt és útnak indított veszélyes árut szállító járművek száma. A másodfokú eljárások száma alacsony, az első fokon hozott hatósági döntéseket elfogadják az ügyfelek. Erősödött az állampolgári öngondoskodás és a felelősségvállalás színvonala. Nőtt a bevethető tűzoltó egyesületek és a polgári védelmi önkéntes szerveződések száma. Javult mindkét önkéntes területen a személyi felkészültség és a technikai ellátottság szintje. A katasztrófavédelmi ifjúsági versenyen, középiskolai kategóriában az országos 1. helyezést, általános iskolai kategóriában pedig az országos II. helyezést érték el a megyei diákok. Az egyidőben megvalósuló két legmagasabb fokozatú erdőtűz szervezett, összehangolt felszámolása is jelentős nemzetgazdasági vagyont, benne jelentős épített környezeti és természeti vagyont mentett meg. A személyi állomány kiemelkedő helytállást tanúsított. 25 fő vehetett át a Belügyminiszter úrtól és a BM OKF Főigazgatójától elismerést! Ez országosan kimagasló eredmény.

Old. 19


BÁCS-KISKUN MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Recommend Documents