BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Térségi Tervezési és Területrendezési Iroda

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

JAVASLATTEVŐ FÁZIS Egyeztetési eljárás során érkezett vélemények és tervezői válaszok

Készült a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat megbízásából 2011. szeptember hó

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS

2

VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSBA BEVONT SZERVEK

3

VÉLEMÉNYEK ÉS TERVEZŐI VÁLASZOK

8

BEVEZETÉS

Bács-Kiskun megye hatályos területrendezési tervét a Közgyűlés 14/2006. (X. 3.) számú rendeletével fogadta el. A terv kidolgozásának alapja az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvény, valamint a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet volt. 2006-ban azonban megkezdődött az OTrT felülvizsgálata, a módosított törvényt az Országgyűlés 2008. június 9-én fogadta el. A törvény többek között előírta, hogy a már elfogadott megyei területrendezési terveket – közöttük a Bács-Kiskun megyeit is – 2011. december 31-ig a módosított törvénnyel összhangba kell hozni. A törvényi előírásnak való megfelelés érdekében Bács-Kiskun Megye Önkormányzata 2010 novemberében pályázatot írt ki a megyei területrendezési terv módosítására, amire a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.kapott megbízást. A tervezési szerződés ütemezése szerint az egyes munkafázisok időben úgy követik egymást, hogy a módosított megyei területrendezési terv elfogadási anyaga legkésőbb 2011 decemberében a Közgyűlés elé kerülhessen. A megyei területrendezési terv módosításának jogszabályi háttere az OTrT törvény mellett alapvetően a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) számú Korm. rendelet. Ez utóbbi jogszabály felhatalmazása alapján Bács-Kiskun megye területrendezési tervének módosítása – az előkészítő és a javaslattevő fázis összevonásával – egyfázisú tervezési és egyeztetési folyamatban került kidolgozásra. A fentiek szerint kidolgozott egyeztetési anyag az előző bekezdésben hivatkozott Korm. rendelet alapján 2011. június 6-án került kiküldésre a véleményezésre jogosult szerveknek, a beérkezett vélemények feldolgozása, a tervezői válaszok megfogalmazása a jelen dokumentációban bemutatottak szerint megtörtént. A megyei területrendezési terv egyeztetési anyagát a 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet alapján az illetékes területi tervtanácsnak is el kell bírálnia. A Központi Területrendezési Tervtanács 2011. június 28-án került összehívásra, annak eredményeként a Tervtanács 1/2011. sz. Állásfoglalásában leszögezte, hogy a tervező példaértékű tervet mutatott be, amelyet a Tervtanács dicsérettel továbbtervezésre javasol, az elhangzottak és a szakbírálatok figyelembe vételével. Az elfogadási fázis jogszabály-tervezete az egyeztetési eljárás során beérkezett és elfogadott vélemények, valamint a Központi Területrendezési Tervtanács állásfoglalása alapján került kidolgozásra.

2

VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSÁBA BEVONT SZERVEK * MINISZTÉRIUMOK 1. Belügyminisztérium 2. Honvédelmi Minisztérium 3. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 4. Külügyminisztérium 5. Nemzetgazdasági Minisztérium 6. Nemzeti Erőforrás Minisztérium 7. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 8. Vidékfejlesztési Minisztérium KORMÁNYHIVATALOK, ORSZÁGOS HATÁSKÖRŰ SZERVEK 9. Központi Statisztikai Hivatal 10. Magyar Energia Hivatal (MEH) 11. Országos Atomenergia Hivatal 12. Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR Zrt.) 13. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 14. FGSZ Földgázszállító Zrt. 15. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 16. VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. 17. Magyar Tudományos Akadémia ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATI ÉRDEKSZÖVETSÉGEK 18. Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége 19. Magyar Önkormányzatok Szövetsége 20. Magyar Faluszövetség 21. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége TÖOSZ 22. Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége 23. Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége 24. Megyei Jogú Városok Szövetsége 25. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Bács-Kiskun Megyei Szervezete TERVEZŐ- ÉS SZAKÉRTŐ MÉRNÖKÖK, VALAMINT ÉPÍTÉSZEK ORSZÁGOS KAMARÁI 26. Magyar Mérnöki Kamara 27. Magyar Építész Kamara 28. Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 29. Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara ÉRINTETT REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCSOK 30. Országos Területfejlesztési Tanács 31. Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács ÉRINTETT MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCS 32. Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács * Véleményt küldő szervek 3

TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK 33. Bajai Többcélú Kistérségi Társulás 34. Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Bácsalmás, 35. Jánoshalma Többcélú Kistérségi Társulás 36. Kalocsa Kistérség Többcélú Társulás 37. Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás 38. Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 39. Kiskunfélegyházi Többcélú Kistérségi Társulás 40. Halasi Többcélú Kistérségi Társulás 41. Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás 42. Felső-Kunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás ÉRINTETT TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK 43. Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 44. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 45. Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelemi és Vízügyi Igazgatóság 46. Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 47. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága 48. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága 49. ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal 50. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 51. Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítész 52. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 53. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága 54. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 55. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala 56. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal MBFH Szolnoki Bányakapitányság 57. Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 58. Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 59. Országos Környezetvédelmi Tanács 60. Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főosztálya 61. Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Kémiai Biztonsági Intézete 62. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége 63. Magyar Közút Nonprofit Zrt. Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága SZOMSZÉDOS MEGYEI ÖNKORMÁNYZATOK 64. Szerbia Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselő Testülete 65. Horvátország Eszék-Baranya Megye Képviselete 66. Baranya Megyei Önkormányzat 67. Fejér Megyei Önkormányzat 68. Tolna Megyei Önkormányzat 69. Pest Megyei Önkormányzat 70. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 71. Csongrád Megyei Önkormányzat ÉRINTETT MEGYEI JOGÚ VÁROSOK ÖNKORMÁNYZATA 72. KECSKEMÉT MJV Önkormányzata

4

ÉRINTETT TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK 73. Ágasegyháza 74. Akasztó 75. Apostag 76. Bácsalmás 77. Bácsbokod 78. Bácsborsód 79. Bácsszentgyörgy 80. Bácsszőlős 81. Baja 82. Ballószög 83. Balotaszállás 84. Bátmonostor 85. Bátya 86. Bócsa 87. Borota 88. Bugac 89. Bugacpusztaháza 90. Császártöltés 91. Csátalja 92. Csávoly 93. Csengőd 94. Csikéria 95. Csólyospálos 96. Dávod 97. Drágszél 98. Dunaegyháza 99. Dunafalva 100. Dunapataj 101. Dunaszentbenedek 102. Dunatetétlen 103. Dunavecse 104. Dusnok 105. Érsekcsanád 106. Érsekhalma 107. Fajsz 108. Felsőlajos 109. Felsőszentiván 110. Foktő 111. Fülöpháza 112. Fülöpjakab 113. Fülöpszállás 114. Gara 115. Gátér 116. Géderlak 117. Hajós 118. Harkakötöny 119. Harta 120. Helvécia 5

121. Hercegszántó 122. Homokmégy 123. Imrehegy 124. Izsák 125. Jakabszállás 126. Jánoshalma 127. Jászszentlászló 128. Kalocsa 129. Kaskantyú 130. Katymár 131. Kecel 132. Kelebia 133. Kéleshalom 134. Kerekegyháza 135. Kiskőrös 136. Kiskunfélegyháza 137. Kiskunhalas 138. Kiskunmajsa 139. Kisszállás 140. Kömpöc 141. Kunadacs 142. Kunbaja 143. Kunbaracs 144. Kunfehértó 145. Kunpeszér 146. Kunszállás 147. Kunszentmiklós 148. Ladánybene 149. Lajosmizse 150. Lakitelek 151. Madaras 152. Mátételke 153. Mélykút 154. Miske 155. Móricgát 156. Nagybaracska 157. Nemesnádudvar 158. Nyárlőrinc 159. Ordas 160. Orgovány 161. Öregcsertő 162. Páhi 163. Pálmonostora 164. Petőfiszállás 165. Pirtó 166. Rém 167. Solt 168. Soltszentimre 169. Soltvadkert 170. Sükösd 6

171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190.

Szabadszállás Szakmár Szalkszentmárton Szank Szentkirály Szeremle Tabdi Tass Tataháza Tázlár Tiszaalpár Tiszakécske Tiszaug Tompa Újsolt Újtelek Uszód Városföld Vaskút Zsana

EGYÉB SZERVEZETEK 191. Dr. Szarvas Tibor PhD projektfejlesztő, valamint Felsőszentiván, Rém, és Kunszállás Polgármesterei

7

Véleményező

MINISZTÉRIUMOK 1. 1. Belügyminisztérium

Vélemény azonosító

Véleményező azonosító

Sorszám

VÉLEMÉNYEK ÉS TERVEZŐI VÁLASZOK

1/1.

1/2. 1/3. 8 1/4.

1/5.

Vélemény

VIZSGÁLATOK „NAGYTÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATOK” (3. oldal) A fejezet második bekezdésében olvasható, hogy a megye legfőbb fejlesztési tengelye az V. sz. Helsinki folyosó. A megye területén ez a folyosó nem halad át, ellentétben a IV. sz. folyosóval. A megye nyugati területeinek valóban fontos közlekedési kapcsolatokat nyújtó, de a Duna jobb partján elhelyezkedő V.sz. Helsinki folyosó esetén kérjük annak elhelyezkedését pontosan meghatározni. „ A települési területek változása a 2004-2009-es időszakban a FÖMI adatbázisa alapján történt a központi belterületek alapján” (21. oldal). Feltehetően az adatbázis alapján a változások követése történt, ezért javasoljuk a mondat pontosítását. Energiatermelő, szállító és tároló infrastruktúra” (77. oldal) Kérjük, hogy a gázszállító vezetékeken túl a tervezési területen áthaladó olaj- és termékvezetékekre is térjen ki a vizsgálati anyag. JAVASLATTEVŐ FÁZIS II.1. SZÖVEGES MUNKARÉSZ A Tervezet nem tartalmazza Bács-Kiskun megye településeinek felsorolását, melyből megállapítható lenne a Tervezet hatálya. Kérjük ennek pótlását.

Tervezői válasz

A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk.

A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk.

Településlista elvben a „Javaslattevő fázis” dokumentációjához is mellékelhető (bár ez az eddigi gyakorlat alapján az „Elfogadási fázis” tartozéka volt), de a véleményben foglaltakkal szemben a terv hatályát a jóváhagyandó térszerkezeti lap, illetve az övezeti lapok által bemutatott megyei terület egyértelműen kijelöli. Egyébként a megyei területrendezési tervek igazodási pontjaként szolgáló hatályos OTrT törvény sem ilyen mellékletet, de még csak a területi hatályra vonatkozó §-t sem tartalmaz, sőt – a megyei területrendezési tervekkel ellentétben – még a törvény címében sem szerepel a Magyarország Területrendezési Terve területi hatályra vonatkozó megkülönböztetés. A Tervezet nem tartalmazza a megyei területrendezési terv módosításáról szóló Ezt a feladatot – mármint a jogszabály-tervezet megyei önkormányzati rendelet, illetve a határozat tervezetét. Kérjük a Tervezet előkészítését – a 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet 7. kiegészítését a területrendezési szabályzattal. mellékletének III. pontja szerint az Elfogadási fázis részeként kell kidolgozni.



Sorszám

Véleményező

1/6.

9 1/7.

1/8.

1/9. 1/10.

Vélemény

Tervezői válasz

Ugyanezen jogszabály a javaslattevő fázisra vonatkozóan azt rögzíti (14.§), hogy a javaslattevő fázison belül elfogadásra kerülő és megalapozó munkarészek készülnek, valamint, hogy az elfogadó szerv által jóváhagyásra kerülő munkarészeket (7. melléklet III. b) elkülöníthető (és nem elkülönített!) módon kell dokumentálni. Ugyanez vonatkozik a területrendezési szabályzatra is, ami nem más, mint a jóváhagyandó tartalmi elemekre vonatkozó OTrT szabályok összessége, melyeket az egyeztetési anyag maradéktalanul tartalmaz. Bács-Kiskun megye területrendezési terve módosításának egyeztetési anyaga tehát minden fenti jogszabályi előírásnak megfelel. Javasoljuk a közlekedési és energetikai hálózati elemek megnevezésénél az Országos A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. Területrendezési Tervben (továbbiakban: OTrT) használt jelrendszer használatát. Eszerint a tervezési területen kívül található településnevek ()-be, a településrészek megnevezése []-be kerülnek. Például a tiszai kompátkelőhelyek között szerepel Tiszakécske(Tiszabög) – Nagyrév. Mivel Tiszabög közigazgatásilag Tiszakécskéhez tartozik helyes a zárójeles megnevezés, azonban a következő formában: Tiszakécske [Tiszabög]. A mellékutak (24. oldal) közül mindösszesen az új mellékúti kapcsolatok vannak A meglévő mellékúti kapcsolatok felsorolását nem kiemelve szövegesen. Kérjük a rajzi és szöveges munkarészek közötti összhang indokolják sem a tartalmi követelmények, sem az OTrT megteremtése érdekében a Tervezet Szerkezeti tervlapján ábrázolt összes (meglévő és szerkezeti terve és szöveges mellékletei rendszerének tervezett) mellékút felsorolását. kialakítása, sem a korábbi gyakorlat. A kért felsorolás az elfogadásra kerülő anyag terjedelmét is indokolatlanul feldúsítaná mindenféle gyakorlati haszon nélkül. A gyorsforgalmi és főúthálózaton lévő határátkelők és határátlépési pontok valamint a A gyorsforgalmi és főúthálózaton lévő határátkelők, térségi határátkelők és határátlépési pontok a szöveges anyagrészből hiányoznak. valamint a térségi határátkelők felsorolását a szöveges Mivel a Tervezet 1. sz. mellékletében, a Térségi Szerkezeti terven, ezek az elemek anyagrész 6. 1. 8. fejezete (34. oldal) tartalmazza. szerepelnek, kérjük a rajzi és szöveges munkarészek közötti összhang megteremtése érdekében ezek szöveges felsorolását. A vasúti törzshálózaton lévő határátkelők és határátlépési pontok hasonlóan a A vasúti törzshálózaton és mellékvonalon lévő és fentiekhez a szöveges anyagrészből hiányoznak. Javasoljuk, hogy erre a szöveges tervezett határátkelők felsorolását a szöveges anyagrész munkarészben kitérni szíveskedjenek. 6. 1. 8. fejezete (34. oldal) tartalmazza. A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk.



Sorszám

Véleményező

1/11.

1/12. 1/13. 1/14.

10

1/15.

1/16.

Vélemény vasútvonalak közül a Cegléd-Szeged vasútvonal megnevezés nincs összhangban az OTrT szöveges mellékletében felsorolt elnevezéssel. Cegléd – Szeged - (Románia) helyett (Cegléd-Szeged) a pontos megnevezés. Kérjük az elnevezés pontosítását. A keskeny nyomtávú vasútvonalak között szerepel a szövegben (29. oldal) a Törökfái – Kiskőrös vonal. Információink alapján Törökfái közigazgatásilag Kecskeméthez tartozik, így a keskenynyomtávú vasútvonal megnevezését kérjük Kecskemét [Törökfái] – Kiskörösre pontosítani. Az átláthatóság érdekében megfontolásra javasoljuk, hogy a Tervezetben az infrastrukturális elemek szöveges felsorolása az OTrT-vel összhangban, annak 1/11/11. számú szöveges mellékleteinek sorrendjében történjék. Az „Országos kerékpárút törzshálózat elemei” (32. oldal) fejezetben az AlsóDunamente kerékpárút megyét érintő elemeinek felsorolásánál hibásan szerepel Uszód település neve. Kérjük a település nevének pontosítását. A „6.2.2. Villamosenergia-hálózatok és építmények „ (35. oldal) fejezeten belül az átvitelt befolyásoló 120 kV-os elosztó hálózat távvezeték felsorolt elemei és a Tervezet Szerkezeti tervlapján jelölt vezetékek között nincs teljes összhang. Kérjük a rajzi és szöveges munkarészek közötti összhang megteremtését. A „6.2.3. Szénhidrogén-hálózatok és építmények” c. fejezetben (36. oldal) a nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek szöveges felsorolásból hiányzik a Szank – Szeged – Kardoskút – Méhkerék valamint a Battonya – Algyő – Városföld – Százhalombatta vezeték. Ugyanezen fejezetben a térségi szénhidrogén szállítóvezetékek szöveges felsorolása hiányzik, miközben a Tervezet Szerkezeti tervlapja több ilyen vezetéket is jelöl. Kérjük a rajzi és szöveges munkarészek közötti összhang megteremtését.

II.2. TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV (1. sz. melléklet) A jelmagyarázat megnevezéseit kérjük pontosítani a 218/2009 (X.6.) Korm. rendelet 7. mellékletében rögzítettek szerint. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy „gyorsforgalmi úton, főúton és vasúti törzshálózaton lévő nagyhíd” helyett a helyes elnevezés:

Tervezői válasz


A véleményt elfogadjuk, a javaslatot az „Elfogadási fázis” dokumentációjánál érvényesítjük. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk.


A térségi szénhidrogén szállítóvezetékek szöveges felsorolásához szükséges információk elvileg rendelkezésre állnak, ezek viszont négy területileg illetékes adatszolgáltatótól származnak teljesen inhomogén módon felsorolva. Ebből egységes elvek szerint szerkesztett lista csak tervezői beavatkozással lenne megoldható, amire viszont nincs felhatalmazása (egyébként ebből a szempontból az OTrT szerkezeti terve és a vonatkozó szöveges mellékletek sincsenek teljes összhangban). A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk.



Sorszám

Véleményező

1/17. 1/18. 1/19.

1/20.

11

1/21.

1/22.

Vélemény gyorsforgalmi úton, főúton és vasúti törzshálózaton tervezett nagyhíd. Ilyen a tervezési területen csak Tiszazug térségében van, a már meglévő Dunai hidakat itt nem kell jelölni. Az elsőrendű árvízvédelmi fővonal Szerkezeti terven használt jele nem egyezik meg a 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet 8. mellékletben rögzítettekkel (fekete helyett narancs színű). Kérjük a jelkulcsi elem pontosítását. A térségi jelentőségű Kecskemét – Kunszentmárton vasúti mellékvonal tiszazugi hídja a kapott méretarányban a Tervezet Térségi Szerkezeti tervén nem látható, kérjük a térképlap pontosítását. A Tervezet szöveges részében a térségi jelentőségű logisztikai központok között szerepel a Tompai logisztikai központ (6.1.7. fejezet, 34. oldal). Felhívom a figyelmet arra, hogy a Térségi Szerkezeti terven a logisztikai központ jelölés Kelebia közigazgatási területére esik. A jobb áttekinthetőség érdekében javasoljuk a térségi területfelhasználási kategóriákhoz kapcsolt ajánlások kategorizálását aszerint, hogy kik azok címzettjei.

II.3. TÉRSÉGI ÖVEZETI LAPOK (2/1-2/18. sz. mellékletek) Az együtt tervezhető térségek övezetére (58. oldal) vonatkozó ajánlások a) pontja szerint az övezetbe tartozó települések körének megváltoztatásához külön jogszabály szerint területrendezési engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A vonatkozó jogszabályok szerint erre jelenleg nincs lehetőség. Kérjük az ajánlás átfogalmazását úgy, hogy az ajánlás a jogszabályi feltételek megteremtésére irányuljon, illetve javasoljuk e cél intézkedési javaslatok közötti megjelenítését. III. Igazoló számítások Felhívjuk a tervezők figyelmét arra, hogy az országos területfelhasználási kategóriáknak való megfelelést (81. oldal) bemutató táblázatban a megyei területrendezési terv térségi területfelhasználási kategóriák területi adatainak összegzése hibás, valamint jelezzük, hogy mivel a térségi területfelhasználási kategóriák a megye közigazgatási területét teljes mértékben lefedik, ezért az OTrT valamint a megyei térségi területfelhasználási kategóriák összegének azonos értéket, a megye területét, kell kiadniuk. Kérjük a táblázat pontosítását.

Tervezői válasz

A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk.

Köszönjük a javaslatot, de mivel egy adott ajánlás általában több szereplő felé is irányul és az ajánlásokból jogszabály (határozat) készül, ezért a jogszabályalkotás nehézségei miatt nem célszerű az ajánlatokat kategórizálálni.. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk.

Az igazoló számítások megyei területrendezési terv térségi területfelhasználási kategóriák területi adatainak összegzése nem hibás, valószínűleg a Véleményező nem vette figyelembe, hogy az „Ebből 1000ha feletti” városias települési térség terület benne foglaltatik a „Városias települési térség” adatában, ezért az nem szerepel az összesenben. A másik felvetésre vonatkozóanarra szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy bármely területi egységre számított területi mérleg az OTrT, illetve egy megyei



Sorszám

Véleményező

1/23.

1/24. 1/25. 12 1/26.

2.

2.

Honvédelmi Minisztérium

2/1.

Vélemény

Tervezői válasz

területrendezési terv összevetésében a digitális állományok eltérő léptékből és pontosságából adódóan soha nem ad ki azonos eredményt (a két összesen közötti eltérés Bács-Kiskun megye esetében mindössze 0,04%, ami bármilyen hibahatáron belül van!). Teljes megfelelés csak az adatok kikozmetikázásával érhető el, ami viszont nem volna célszerű. A jobb áttekinthetőség érdekében megfontolásra javasoljuk az OTrT megyére A javaslat csak az egyes résztémák külön-külön ábrákon vonatkozó részlete valamint a Tervezet szerinti Térségi Szerkezeti terv összehasonlító való ábrázolásával lenne érdemben megoldható, amire a ábrázolását. munka volumene miatt a szűkös határidőn belül nincs lehetőség (ilyen munkarész elkészítését a vonatkozó tartalmi követelményerk egyébként sem írnak elő). A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. VI. Területi hatásvizsgálat Kérjük a 2. fejezet és a 2.2 pont (86. oldal) címeiben a megegyező szintű tervek kifejezés pontosítását, mert az félrevezető. A 2.7. pontban (104. oldal) a jogszerűség témakörén belül hivatkozik a Tervezet a A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. főépítészi tevékenységről szóló jogszabályra. A hivatkozás pontatlan, a jogszabály száma helyesen 190/2009 (IX.15.) Korm. rendelet, ezért kérjük a hivatkozást pontosítani. A 104. oldalon a fogalom-meghatározás témakörben a fogalomhasználat pontosításra A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. szorul. Települési térség az OTrT szerint település belterülete valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt területek összessége mely nem teljesen egyezik meg a szövegben olvasható „belterület és a külterületen beépítésre szánt területek” fogalommagyarázattal. A szöveg folytatásába „ennél fogva a belterületen belül nincs lehetőség beépítésre szánt területek megjelenítésére” nem értelmezhető. Egy település belterülete területrendezési tervben települési térségként jelenik ugyan meg, de a településszerkezeti terven már beépítésre szánt és nem szánt területként egyaránt szerepelhet. Amennyiben a szövegben arra próbáltak utalni, hogy területrendezési tervben belterület más térségi területfelhasználási kategóriába nem kerülhet csak települési térségbe, akkor ez csak részben –országos terv esetén- igaz, mert a megyei tervnek már csak 75%-ban kell városias illetve hagyományosan vidéki települési térségébe sorolnia az OTrT szerinti települési térséget, a fennmaradó részen bármeny térségi területfelhasználási kategória kijelölhető. Kérem, hogy a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területek közé szíveskedjenek A véleményből a Kecskemét és Hetényegyháza területén felvenni az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repü1őbázis repü1őterének üzemeltetését jelzett pontosításokat elvégezzük. biztosító irányadók ingatlanait (0609/3; 0616/14; 0598/13; 0600/4; 0426/2; 0299/3 A Ladánybene és Városfóld közigazgatási területén kért



Sorszám

Véleményező

Vélemény

Tervezői válasz

hrsz), a KecskemétHetényegyháza területén található üzemanyag bázis (0152812; 01528/3; 01568/9 hrsz) területét, továbbá a Ladánybene közigazgatási területén lévő kb. 85 ha gyakorlótér részt (0127/16 hrsz). Tájékoztatom továbbá, hogy Városfóld terül etén a lokátor állomás üzemeltetése megszűnt, így a terület kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területek közé való sorolása nem indokolt.

2/2.

2/3.

13 2/4.

3.

3.

4.

5.

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetgazdasági Minisztérium

3/1. 5/1.

módosításokat nem áll módunkban elfogadni, miután az a hatályos OTrT-vel ellentétes lenne. A megyei területrendezési terv határozattal elfogadásra kerülő jogszabály-tervezetében a javaslatot viszont szerepeltejük, mint az OTrT következő módosításánál figyelembe veendő megyei javaslatot. A tervanyagból, illetve a rajzi munkarészekből a nagy méretarány miatt pontosan nem Az egyezetéseket érintettség esetén adott állapítható meg, illetve csak vélelmezhető a honvédelmi területek érintettségének infrastruktúrális elem konkrét nyomvonalkijelölési mértéke, ezért az infrastruktúra hálózat (pl.: közúthálózat) elemei honvédelmi tanulmányterveinek készítése során kell elvégezni. ingatlanok környezetében (védőterületeken) történő fejlesztése külön egyeztetést igényel. A kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetére vonatkozó ajánlás A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. részben nem értünk egyet a tatárszentgyörgyi gyakorlotérre vonatkozó azon megállapítással, hogy "a katonai tevékenységből fakadóan is a növényzet és a felszín jellegének pusztulása napjainkban is folytatódik", mert a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a lő és gyakorlóterek területén a katonai használatból adódóan a tennészeti értékek jobban megőrződnek, mint más területeken. A jelzett terület vonatkozásában a Nemzeti Park Igazgatóságával egyeztetett kezelési tervvel rendelkezünk, ami biztosítja a tennészeti értékek megóvását. Véleményünk szerint itt is - mint máshol a megyében - a szélerózió képezi a legfőbb pusztító erőt, és ezt nem lehet a honvédség számlájára írni. Tekintettel arra, hogy a megküldött tervanyag irányelveket, ajánlásokat, javaslatokat, Egyetértünk. hosszú távú elképzeléseket tartalmaz, ezért - a honvédelmi és honvédségi érdekek érvényre juttatása érdekében - a konkrét megvalósítást célzó résztervek (településrendezési, településszerkezeti, szabályozási, útépítési, stb. tervek) véleményezési eljárásában a törvényi előírások figyelembevételével részt kívánunk venni. Nem tesz észrevételt. Tervezői választ nem igényel. A területfejlesztési elképzelésekkel is alátámasztott rendezési tervvel kapcsolatban Tervezői választ nem igényel. külön észrevételt nem teszünk, azonban kérjük, hogy a területfejlesztésröl és 'területrendezésröl szóló 1996. évi XXI. törvényben elöírtak szerint, illetve a területfejlesztésikoncepció, a területfejlesztési program, és a területrendezési terv tartalmi követelményeirol, valamint iIIeszkedésük, kidolgozásuk, 'egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.)

6.

Nemzeti Erőforrás Minisztérium



Sorszám

5.

Véleményező

6/1.

14 6/2.

Vélemény

Tervezői válasz

kormányrendeletben.eloírtak szellemében gondoskodjanak a tervek végrehajtása kor, valaminta további tervezési munkálatoksorán is a jogszabályokban lefektetett elvek, különösen a területfejlesztési koncepciók és programok figyelembe vételének. Környezeti Vizsgálat című dokumentum 2. 2. (Bács-Kiskun megye területrendezési A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. tervének összevetése más releváns tervekkel és koncepciókkal) pontjának Egyéb tervek, programok alpontja (14. oldal) kapcsán a következő javaslatokat teszem: Javasoljuk megemlíteni az alábbi dokumentumtervezetet is: Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció - 2020 A stratégia központi, átfogó céljai a következők: Magyarország szándékaink szerint olyan ország lesz, ahol az európai sokszínű, minőségi mezőgazdaság, a környezet- és tájgazdálkodás válik általánossá. Úgy állít elő értékes, egészséges, biztonságos és génmódosítás-mentes élelmiszereket, hogy közben védi talajait, ivóvízbázisait, az élővilágot, a tájat és benne az embert közösségeivel és kultúrájával. Egyúttal munkát és megélhetést biztosít a lehető legtöbb állampolgár számára. Célok: - a vidéki munkahelyek megőrzése, gyarapítása, - a vidéki népesség megtartása, a demográfiai egyensúly helyreállítása, - az élelmezési és az élelmiszerbiztonság szavatolása, a kiszolgáltatottság megszüntetése, - agrár- és élelmiszergazdaságunk életképességének növelése, piaci pozícióinak javítása, a növénytermesztés és az állattartás egyensúlyi arányának helyreállítása, - az ivóvízbázisok védelme, a vízkészletek, a talajok továbbá a természetes élővilág és a tájak megőrzése, a környezetbiztonság növelése - helyi erőforrásokra és rendszerekre támaszkodó energiaellátás, energiabiztonság, a kiszolgáltatottság csökkentése, - a vidéki életminőség javítása, a vidéki gazdaság több lábra állítása, - a város és vidéke szoros kapcsolatának helyreállítása. Továbbá a Duna Régió Stratégia pontos megnevezése: Európai Unió Duna Makro- A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. regionális Stratégia (DMRS). További pontosítási javaslatok a Stratégiát illetően: - Az Európai Bizottság 2010. december 8-án tette közzé a DMRS-re vonatkozó Európai Bizottsági Közleményt és Akciótervet. Az akcióterv 11 prioritási területet jelöl meg. A DMRS kapcsán a magyar elnökség alatt került sor a Tanácsi következtetések elfogadására 2011. április 13-án, az EU 27-ek körében, amelyet az Európai Tanács megerősítése követett 2011. június 24-én. - A DMRS új keretet biztosít a Duna-régió országainak együttműködésére. A



Sorszám

Véleményező

Vélemény

15

Stratégia eszköz ahhoz, hogy a régió országai egyes területeken összehangolják fejlesztéspolitikájukat, és közösen megvalósuló projektekkel hozzájáruljanak a térség gazdasági fellendüléséhez, új munkahelyek teremtéséhez. A stratégia a fenntartható növekedés előmozdítása révén hozzájárul az Európa 2020 stratégia megvalósításához. - A DMRS új jogszabályok és intézmények létrehozása helyett a különböző szakpolitikai területek összehangolását ösztönzi, és az érintettek közötti kapcsolatokat erősíti. A Stratégia végrehajtására a Bizottság nem különített el új pénzeszközöket, a cél a meglévő források hatékonyabb felhasználása. - A Stratégiában vázolt cselekvési terv négy pillérre épül: a Duna régió összekapcsolása a többi régióval (pl. a mobilitás fejlesztése, a fenntartható energiahasználat ösztönzése, valamint a kultúra és az idegenforgalom előmozdítása ) a környezet védelme a Duna régióban (pl. a vizek minőségének helyreállítása, a környezeti kockázatok kezelése, a biodiverzitás megőrzése); jólét teremtése a Duna régióban (pl. a kutatási kapacitás, az oktatás és az információs technológiák fejlesztése, a vállalkozások versenyképességének támogatása, valamint az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés) a Duna régió megerősítése (pl. intézményrendszer kibővítése és az együttműködés erősítése a szervezett bűnözés leküzdése érdekében). Magyarország "az élhető Duna-térség", valamint "a fejlődő és gazdagodó régió"koncepciót alakította ki a DMRS kapcsán. → Az "élhető Duna-térség" egy komplex program, me ly koncepció a Duna, mint zöld folyosó köré épül, megőrizve és gazdagítva a térség komplex ökológiai értékeit, amelyek Közép-Európa különlegesen értékes élőhelyei közé tartoznak. A vízminőség védelme, a felelősségteljes vízgazdálkodás, a Duna hordalék szállítási egyensúlyának helyreállítása, az ökológiai hálózat fejlesztése, az élőhely rehabilitáció, a természetvédelem, az örökségvédelem, a táj védelem, a hajózás és az árvízvédelem közötti egyensúly megteremtése, mind ezt a célt szolgálja. A zöld folyosó koncepciónak fontos eleme a vízi sport és a fenntartható vízi turizmus, a víz és a természet megbecsülésére való nevelés. Az élhető Duna mente program magában foglalja a gazdag kulturális kínálatot mind az épített örökség védelmével, rekonstrukciójával, bemutathatóvá tételével, mind a szellemi örökség és a kulturális rendezvények sokszínűségének hangsúlyozásával. Egyúttal a program feltételezi a térségben a biztonságot.

Tervezői válasz

7.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium



Sorszám

6.

Véleményező

7/1.

Vélemény

16

→ A "fejlődő és gazdagodó Duna-régió" elsősorban a hiányzó É-D-i közlekedési és energia infrastruktúrák, az összekapcsolt hálózatok koordinált fejlesztését tűzi ki, makro-regionális érdekekhez fűződő indokokkal megtámogatva a fejlesztéseket. A fejlődő Duna régió az érintett tagállamok és a stratégiában résztvevő Duna menti országok KKV vállalkozóinak összekapcsolását is magában foglalja, az együttműködés akadályainak leépítését tűzi ki célul, épít a zöldgazdaságra, a kutatói hálózatokra, és a képzésre, ezen belül is a szakképzésre, és elősegíti az európai területi együttműködési csoportosulások (EGTC) kialakítását és elterjesztését a régióban. Magyarország az Akcióterv 11 fejezete közül háromért felelős: a ,,2. fenntartható energia használatának ösztönzése" fejezetet Csehországgal, a ,,4. vizek minőségének helyreállítsa és megőrzése" területet Szlovákiával, a ,,5. környezeti kockázatok kezelése" fejezetet pedig Romániával közösen koordinálja. Közlekedési szakterületre vonatkozó ágazati célkitűzések alapián: A Kormány megtárgyalta és 1222/2011. (VI.29.) Kormányhatározatában elfogadta az országos gyorsforgalmi és főúthálózat nagytávú tervét és hosszú távú fejlesztési programját. E kormányhatározat szerint "a Gyorsforgalmi- és a Főúthálózat Tervben (továbbiakban: Terv) meghatározott útjait - az abban foglalt műszaki jellemzőkkel és hálózati elrendezéssel - (u.) a nagytávú fejlesztések helybiztosrtására irányuló intézkedések során a Terv léptékének megfelelo pontossággal kell figyelembe venni". "Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT-törvény) 2013. évi módosítását a Terv hálózati rendszerének figyelembevételével kell elokészíteni. Akiemelt térségi, valamint a megyei területrendezési terveket a hatályos OTrT-törvénnyel összhangban a Terv hálózati rendszerének és a területrendezési jogszabályok figyelembevételével kell elkészíteni. A környezetvédelmi és építési engedélyezésre elokészített útépítések ervezésénél a nyomvonalak kijelölésére vonatkozóan jogszabályban előírt gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok értékelését tartalmazó döntés-elokészíto tanulmány vagy tanulmányterv és környezeti (beleértve örökségvédelmi) vizsgálat eredménye alapján a Terv helybiztosításra irányuló nyomvonalaitól el lehet térni." A nagytávú alágazati terv tartalma tehát tárcánk álláspontjának alakítását köti, a megyei önkormányzatok azonban attól - az OTrT szerinti mozgástéren belül - eltérhetnek. Természetesen minden esetben ajánlott a szakágazati megoldás minél pontosabb átvétele, ami a tervezési idöszakban a zökkenömentes megvalósítást nagyban elösegíti. A térségi szerkezeti terven ábrázoltak általában megfelelnek az OTRT -ben foglaltaknak.

Tervezői válasz

Bács-Kiskun megye vonatkozásában a tervmódosítás során az OTrT és a 1222/2011. (VI.29.) Kormányhatározattal elfogadott országos gyorsforgalmi és főúthálózat nagytávú terve összevetésre került, aminek eredményeként megállapítható, hogy BácsKiskun megye tetrületén az országos gyorsforgalmi és főúthálózati nyomvonalak a két dokumentumban nem térnek el egymástól.



Sorszám

Véleményező

Vélemény A megyei rendezési terv a 445. sz. főutat meglévő hálózati elemként kezeli, ugyanakkor ez még csak tervezett elem (a kivitelezés 2011-2013. évek között tervezett, a jogerös építési engedély részben rendelkezésre áll). Nem tesz említést a felsorolás olyan főúti elemekről, mint az 511. (Baja), az 512. (Kalocsa), az 513. (Dunavecse), valamint az 541. (Kecskemét) és 542. (Kiskunfélegyháza) sz. főutak.

7/3.

A főúthálózattal összefüggésben az OTrT 3 új főúti kapcsolatot nevez meg, amelyek megvalósítása a megyét nagy távban érinti (részben vagy egészben), ezek: . Kalocsa (51. sz. főút) - Kecel (54. sz. főút), . Soltvadkert(53. sz. főút) - Kiskunmajsa- Kistelek - Mindszent- DerekegyházSzegvár(45. sz. főút) - Nagymágocs- Orosháza(47. sz. főút), . Dávod térsége (51.sz. főút)- Mohács (56. sz. főút). A felsoroltakhoz képest további javaslatként szerepel a nagytávú tervben 2040-ig egy Kiskunfélegyháza - Kiskunmajsa - Kiskunhalas - Jánoshalma - Mélykút - Bácsalmás (Szerbia), nagyrészt meglévö nyomvonalon vezetett új föúti kapcsolat. Az OTrT módositásáig ezt az elemet a nem jogszabály értékű munkarészekben célszerű megjeleníteni.

7/4.

A kecskeméti belső úthálózattal kapcsoltban jelezzük, hogy a Nagytávú tervben a jelenlegi országos főúthálózat elkerülő rendszeren belüli szakaszai kikerültek az nagytávú országos főúthálózatból (ezek nagytávban országos mellékutak, vagy helyi települési főutak lehetnek). Az OTrT 2013-ban esedékes módosítására tekintettel javasoljuk, hogy mindezt a nem jogszabályi értéku munkarészekben jelezni szíveskedjenek.

17

7/2.

Tervezői válasz A 445.sz. főútra vonatkozó észrevételnek megfelelően javítjuk a dokumentációt. Az 511., 512. főutak az Országos Területrendezési Terv időtávlatában az 51. sz. főút, az 542. sz. főút pedig az 5. sz. főút részét fogja képezni, a településen belül futó jelenleg még főúti szakasz mellékúttá válik. Az 513. sz. főutat az 51. sz. főút váltotta ki, így az is Országos Területrendezési Terv időtávlatában az is mellékútként kezelt. Az 541. sz. főutat sem az OTrT nem tartalmazza, sem a Nagytávú tervben nem szerepel, az nagytávban országos mellékút, vagy helyi települési főút lehet. A gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 222/2011. (VI. 29.) Korm. határozat 3. §-a szerint az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT-törvény) 2013. évi módosítását a Terv hálózati rendszerének figyelembevételével kell előkészíteni. A kiemelt térségi, valamint a megyei területrendezési terveket a hatályos OTrT-törvénnyel összhangban a Terv hálózati rendszerének és a területrendezési jogszabályok figyelembevételével kell elkészíteni. Ennek megfelelően a véleményben hivatkozott útszakasz megyei területrendezési tervben való megjelenítésére az OTrT 2013. évi módosítását követő felülvizsgálata során biztosítható. Miután ezt hatályos jogszabály írja elő, megismétlése a határozattal elfogadástra kerülő munkarészben szükségtelen. Az alátámasztó munkarészbe a javaslatot beírjuk. A gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 222/2011. (VI. 29.) Korm. határozat 3. §-a szerint az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT-törvény) 2013. évi módosítását a Terv hálózati rendszerének figyelembevételével kell előkészíteni. A kiemelt térségi, valamint a megyei területrendezési terveket a hatályos OTrT-törvénnyel



Sorszám

Véleményező

7/5. 7/6.

7/7. 18 7/8.

7/9.

7/10.

7/11.

Vélemény

Tervezői válasz

összhangban a Terv hálózati rendszerének és a területrendezési jogszabályok figyelembevételével kell elkészíteni. Ennek megfelelően a véleményben hivatkozott útszakasz megyei területrendezési tervben való megjelenítésére az OTrT 2013. évi módosítását követő felülvizsgálata során biztosítható. Miután ezt hatályos ogszabály írja elő, megismétlése határozattal elfogadástra kerülő munkarészben szükségtelen. Az alátámasztó munkarészbe a javaslatot beírjuk. Az 54. sz. főút Soltvadkert elkerülőhöz csatlakozó szakaszánál az ágazati tervekben A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. nem tervezett nyomvonal-korrekció. Természetvédelmi okok miatt a Sükösd elkerülő északi részénél a településre jobban A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. ráhúzott nyomvonal lesz szükséges. Egyebekben a tervben szereplő közlekedési infrastruktúra hálózat megfelel az Országos Területrendezési Tervnek és az ágazati céloknak. Energetikai szakterületre vonatkozó ágazati célkitűzések alapián: A térségi szénhidrogén szállítóvezeték jelkulcsa nem szerepel a Térségi Szerkezeti A térségi szénhidrogén szállítóvezeték jelkulcsa szerepel terven és nem megfelelően és teljes körűen ábrázolják a nemzetközi és a térségi a Térségi Szerkezeti terven. A nemzetközi és a térségi szénhidrogén szállítóvezetékeket. szénhidrogén szállítóvezetékeket a térképen ellenőrizzük, és szükség szerint javítjuk. Bár nincs konkrétan előírva, hogy a megyei terveken a bányászati létesítményeket és Térségi szénhidrogén szállítóvezetéknek a megyei bányatelkeket szerepeltetni kell, de célszerű lenne a mezők közti és mezőbeni területrendezési tervben a nemzetközi és országos, vezetékek (ezek térségi szénhidrogén szállítóvezetéknek minősülnek) mellett a valamint az egyes településeket összekötő vezetékeket telephelyeket, bányatelkeket és kutakat is szerepeltetni. értjük, ezért a javaslatot nem áll módunkban elfogadni. Az MBFH hatáskörét érintő kérdésekben a megyei területrendezési terv készítése Tervezői választ nem igényel. vagy módosítása során előzetes adatszolgáitatásra jogosult államigazgatási szerv a területileg illetékes Szolnoki Bányakapitányság (Bányakapitányság). Az adatszolgáltatás 2011-ben megtörtént, a vizsgálati anyag azt tartalmazza. Javaslattevó fázis dokumentum: A 36. oldalon a villamosenergia-rendszer elosztói hálózatának távvezeték elemei A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. között a Szolnok OVIT - Kecskemét (T-Tiszakécske) 120 kV-os távvezeték a Tiszakécske alállomás gyüjtősínesítése után Szolnok - Tiszakécske és Kecskemét Tiszakécske 120 kV-os távvezetékeket kérjük szerepeltetni. A 36. oldalon a következő mondat téves információt tartalmaz: „A 120 kV-os elosztó A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. hálózat az átviteli hálózat üzemét befolyásoló elosztó hálózatként funkcionál,



Sorszám

Véleményező

7/12.

7/13.

19

7/14.

7/15.

7/16. 7/17.

Vélemény melynek irányítását átmenetileg vagy tartósan a MAVIR Zrt. végzi." Az elosztó hálózat irányítása nem tartozik a MAVIR ZRt. feladatkörébe. A 8.,35.,36.,82.,131. oldalakon lévő átviteli vezetékek helyes megnevezései a következők: - Paks - Sándorfalva, - Szolnok -Szeged 220 kV-os átviteli vezeték. Az 56. oldalon a 11/10 „Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete” fejezet azt tartalmazza, hogy "A legfrissebb adatok szerint az övezetbe sorolható települések és az OTrT által 2008-ban lehatárolt ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezete nincs teljes átfedésben, de a szabályozás az OTrT által lehatárolt övezet kibővítését nem engedi meg." Az átfedés abból adódik, hogy az OTrT módosítása óta eltelt idő alatt a bányászati joggal fedett területek vonatkozásában változás ált be, egyes területek esetében megszünt a jogosultság, míg más területek esetében befejezodött a kutatási tevékenység, így bővülhetett a bányászattai érintett települések száma. Az MBFH álláspontja szerint sajnálatos, hogy ez a változás a rendezési terv készítése során nem realizálható, mert így a településrendezési terv e vonatkozásban nem tükrözheti a tényleges állapotot. A 98., és 131. oldalakon található táblázat korrekciót igényel, mert a villamosenergiarendszer folyamatos, biztonságos és hatékony muködéséhez a MAVIR ZRt. jelenleg nem tartja szükségesnek a Paks - Albertirsa 400 kV-os átviteli vezeték létesítését, illetve a megyét érintő további hálózatfejlesztéseket.

Tervezői válasz

A Paks – Sándorfalva 400 kV-os átviteli vezeték az OTrT-ben és a megyei területrendezési tervben is helyesen szerepel, a Szolnok -Szeged 220 kV-os átviteli vezeték megnevezésénél az érintett települések helyes sorrendjét tüntetjük fel. Szakmai szándékát tekintve osztjuk az MBFH álláspontját, de az OTrT által lehatárolt övezet kibővítése a jelenlegi szabályok alapján valóban nem engedhető meg. A szabályok rugalmasabbá tétele tekintetében az OTrT következő (várhatóan 2013) módosítása során javasolt az érintetteknek megállapodni.

Az anyagban lévő vezeték szerepel a hatályos OTrT törvényben, ennek megváltoztatására a Tervezőnek nincs felhatalmazása. (Ezt a változtatási igényt az ágazatnak az OTrT következő módosítása során lehet kezdeményezni.) A kifogásolt fejlesztés szerepel a hatályos OTrT törvényben, ennek megváltoztatására a Tervezőnek nincs felhatalmazása (a változtatási igényt az ágazatnak az OTrT következő módosítása során lehet kezdeményezni.)

A MAVIR által elvégzett hálózatvizsgálatok alapján Kecskemét térségének átviteli hálózati tápponttal való bővítése, megtámasztása - a hatályos hálózatfejlesztéstervezési muszaki kritériumok alapján - nem indokolt. A költségeket tekintve - sem a 400 kV-os (Szolnok-Kecskemét-Sándorfalva) távvezeték, 400/120 kV-os alállomással, sem a 220 kV-os átviteli hálózati fejlesztés (220/120 kV-os alállomással) nem eredményez olyan mértéku költségcsökkenést, amely kompenzálná a kiadásokat, és összhangban volna az átviteli hálózat fejlesztésének stratégiai alapelveivel. Vizsgálatok dokumentum: A 77. oldal első mondatában helytelenül szerepel az országos jelentőségű erőmű A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. nagyságának jelölése. Helyesen: (>50 MW). A 77. oldal a következőket tartalmazza: "Bács-Kiskun egyében Zsana közigazgatási A javasolt szöveg megegyezik azzal, ami a Vizsgálatok



Sorszám

Véleményező

7/18. 7/19. 7//20. 20

7.

8

Vidékfejlesztési Minisztérium

8/1.

8/2.

8/3. 8/4. 8/5.

Vélemény területén találhatók üzeme/ó földgázmezók, amelyek az alap lózati rendszerbe juttatják a kitermelt szénhidrogéneket. A lemúvelt gázmezókbe visszan~ t:r!0tt földgáz az országos tartalék gázkészlet részét képezi." Ez így nem igaz, mert léteznek kereskedelmi gáztárolók (5 db E.ON tulajdonban) is, amelyek nem tartaléknak minősülnek. Tartaléknak csak a kifejezetten erre a célra létrehozott szőregi stratégiai gáztároló minősül. Javasolt szöveg:"A Zsana határában található tároló az ország öt földalatti gáztárolóinak egyike, mely az összes ilyen létesítmény között a legnagyobb kiadási kapacitással rendelkezik. A városföldi csomópont és a hozzá kapcsolódó zsanai földalatti tároló egyben országosan kiemelt logisztikai központ is." A 79. oldalon a 13.3. Energia ellátottság fejezetben kérem pontosítani, hogy BácsKiskun megyében a villamosenergia-szolgáltatást a legtöbb településen a DÉMÁSZ Nyrt. biztosítja. A 79. oldalon téves az a megjegyzés, miszerint "Az egyes települések ellátása a fokozatosan átviteli szerepkörűvé vált 120 kV-os hálózati rendszerrol vételezett villamosenergiával történik." Ezt a feladatot a főelosztó hálózat látja el. A 97. oldalon az Elektromos vezetékek térképen csak a 400 és 220 kV-os átviteli hálózatok szerepelnek, kérjük feltüntetni a 120 kV-os elosztóhálózatokat is. A Bács-Kiskun Megye Területrendezési Tervének módosításáról szóló tervezetre az alábbi észrevételt teszem. Az Adatszolgáltatók, szakértők, konzulensek című felsorolásokban javasolom az érintett hatóságok megnevezését javítani (például Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala). Kiemelésre érdemes, hogy a területrendezési tervben megfelelő hangsúlyt kap a termőföld mennyiségi védelme, a más célú hasznosítás feltételei, szabályai (például a Környezeti vizsgálat 51. oldalán; a Javaslattevő fázis 16. oldalán a mezőgazdasági térségre vonatkozó ajánlás a) és i) pontjai, a 17. oldal I/d. pont b) alpontja, a 46. oldal utolsó bekezdése, valamint a 108. oldal második bekezdése). A Vizsgálatok című rész 20. oldal első bekezdésének alábbi módosítását javasolom: "Ez alig több, mint egy ezrelékes változás, és a kismértékű növekedés inkább az földingatlannyilvántartási adatok megyére aggregálásának nehézségeit mutatja". A 92. oldal második bekezdésének alábbi módosítását javasolom: "Ez alig több mint egy ezrelékes változás, és a kismértékű növekedés inkább az földingatlannyilvántartási adatok megyére aggregálásának nehézségeit mutatja". A Környezeti vizsgálat című rész 25. oldalán a 3.3.3. A föld (talaj) környezeti állapota

Tervezői válasz c. munkarész 77. oldalán jelenleg is található.

A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk.

Tervezői választ nem igényel.

A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. Megítélésünk szerint a kifogásolt rész a környezeti



Sorszám

Véleményező

8/6.

8/7. 21 8/8.

8/9.

Vélemény alcím alatt szűk egy oldalon részletezi az egyik legfontosabb környezeti elem állapotát. Véleményem szerint a tervezet terjedelméhez viszonyítva az egy oldal aránytalanul kevés a megye termőföld és talajviszonyainak megfelelő részletességű bemutatásához. Az 51. oldalon lévő táblázatban a "Rendszeresen belvízjárta terület" alábbi módosítását javasolom: "A mély fekvésű, belvíz által gyakran veszélyeztetett területeket fokozatosan javasolt kivonni a szántóföldi művelésből és más célokra művelési ágban hasznosítani (például erdősítés)." A "más célú hasznosítás" kifejezést a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban:Tfvt.) akkor használja, ha a termőföld véglegesen vagy időlegesen mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik, igénybe veszik például beruházás céljára. Ez esetben valójában a művelési ág megváltoztatásról van szó, mivel továbbra is termőföldnek minősül. Amennyiben valóban más célú hasznosításra kerülne sor, ahhoz a Tfvt. alapján előzetes földhivatali engedély szükséges. A Javaslattevő fázis című rész 14. oldalán lévő o) pontja szerint: "Erdőtelepítéseknél ahol a termőhelyi viszonyok lehetővé teszik - őshonos fafajok alkalmazásával előnyben kell részesíteni a természet-közeli erdőtársulások létrehozását. Ezért indokolt a felhagyott. viszonylag jobb minőségű szántók és nem a gyenge parlagok, valamint gyepek erdősítése." Mivel a tervezet fenti ajánlása ellentétes a földvédelmi szempontokkal, a kiemelt mondat elhagyását javasolom. Erdőtelepítésre csak olyan termőföldek javasolhatóak, amelyeknek az erdő alkalmassági dominanciája magasabb, mint az agráralkalmassági dominancia. Ugyanakkor egyetértek a p) pontbeli ajánlással, miszerint a gyengébb talajadottságú zártkertek területén véderdő telepítést javasol. A 16. oldal harmadik bekezdésének második francia bekezdését az alábbiak szerint javasolom módosítani: "a mezőgazdasági térség részét képezik egyes az földingatlan-nyilvántartás által művelés alól kivettnek nyilvánított területek is." A 18. oldal utolsó bekezdése szerint: "A települési térségek további változását elsősorban a feldolgozott településrendezési tervek alapján lehet tervezni, illetve meghatározni. A feldolgozás eredményeként Bács-Kiskun megyében a településrendezési tervek települési térségeiket (belterületek, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt területek) a jelenlegihez képest összesen mintegy 23 ezer

Tervezői válasz vizsgálatban vizsgált további elemekkel összevetve nem aránytalan, az megfelelő tartalmú és arányú. Konkrétan hiányolt tartalom esetén a környzeti vizsgálatot ebből a szempontból kiegészítjük. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk.



A települési térség tervezett bővítése a településrendezési tervekben előirányzottak szerint került megállapításra (a 23.000 hektár növekedés 2005-től értendő,, tehát nem 2011-től, így azok egy része már tényként kezelendő). Miután a településrendezési tervek önkormányzati



Sorszám

Véleményező

8/10.

22

8/11.

8/12.

8/13.

8/14.

Vélemény hektárral kívánják tovább bővíteni. ami a jelenlegihez képest igen jelentős, több mint 70%-os növekedést jelent." A Tfvt.-ben foglaltakra is figyelemmel kell lenni. A külterületi termőföld igénybevételével járó belterület-bővítést megelőzően mérlegelni kell a belső tömbfeltárással kialakítható, a már meglévő eddig be nem épített területek felhasználásának lehetőségét, a foghíjtelkek, illetve a bontással nyerhető területek elsődleges hasznosítását. Fentieket megerősíti az előző bekezdés, amely szerint "A FÖMI adatbázisa szerint a Bács-Kiskun megyei települések belterülete 2004-ben összesen 25 850 ha-t tett ki, 2009-ben pedig 32 730 ha-t. Ez mintegy 25%-osnövekedésnek felel meg." Mindezekre tekintettel a tervezetben szereplő 70%-os növekedés földvédelmi szempontból indokolatlan és elfogadhatatlan. A 73. oldalon a "Rendszeresen belvízjárta terület övezetére vonatkozó ajánlás" b) pontjának alábbi módosítását javasolom: "b) A mély fekvésű, belvíz által gyakran veszélyeztetett területeket fokozatosan javasolt kivonni a szántóföldi művelésből és más célra művelési ágban hasznosítani (például erdősítés)." A 111. oldalon lévő táblázat, a térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület sorában foglaltakkal egyetértek, nevezetesen a roncsolt területek, tájsebek és műszaki védelem nélküli hulladéklerakók rehabilitálása során a környező területek adottságaihoz és területhasználatához illeszkedő újrahasznosítást javasolt megvalósítani. A 115.oldalon lévő táblázatban- "Rendszeresen belvízjárta terület" - alábbi módosítását javasolom: "mély fekvésű, belvíz által gyakran veszélyeztetett területeket fokozatosan javasolt kivonni a szántóföldi művelésből és más célokra művelési ágban hasznosítani (például erdősítés)." A tervezet I/2 mezőgazdasági térség fejezetének ajánlásai között a k) pontban (16. oldal) szerepel, hogy az intenzív szántóföldi művelésből kikerülő, szociális-, családi-, bio- illetve egyéb külterjes mezgazdálkodásra alkalmatlan területeket erdősítéssel célszerű hasznosítani. Véleményünk szerint a felsoroltak (szociális, családi, bio, egyéb külterjes mezőgazdálkodás) nem a gazdálkodás intenzitására vonatkozó fogalmak, így számunkra nem értelmezhető, hogy milyen területekre vonatkozik az ajánlás. Célszerű lenne a termőföld és a termőhely jellemzői alapján meghatározni az Intenzív szántóföldi művelésre nem alkalmas területek további hasznosítását. A tervezet II/8. kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetére

Tervezői válasz rendelettel korábban elfogadásra kerültek, az azokban foglaltak megváltoztatására a megyei területrendezési tervnek nincs lehetősége.








Sorszám

Véleményező

8/15.

23

8/16.

8/17.

8/18.

Vélemény vonatkozó ajánlások j) pontjával (54. oldal) kapcsolatban az alábbiakra szeretnénk felhívnia figyelmet: A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet, valamint az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet által előírt Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat intézkedései alapvetően a vizek védelme szempontjából a tápanyag-gazdálkodásra, a tápanyagok kijuttatására, valamint az állattartó telepek trágyatárolására vonatkozó előírásokat határoznak meg, betartásuk nitrátérzékeny területeken kötelezi, melynek részét képezik az övezetbe sorolt területek is. Az előírások a gazdálkodás egyes műveletei során betartandó konkrét műveleteket, korlátozásokat tartalmaznak. Javasolom a hivatkozás megtartását, azonban a nem meghatározható, "korlátozott vegyszer és műtrágya felhasználású, extenzív mezőgazdasági tevékenység"ajánlásának törlését. A tervezet II/9. felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetére vonatkozó ajánlás d) pontja szintén általánosságban fogalmazza meg a korlátozott vegyszer és műtrágya felhasználású mezgazdálkodás folytatását. Mivel maga a módosítás is kimondja, hogy a települési szennyvíztisztítás szempontjából kerültek kijelölésre az övezetbe tartozó területek, így nem tartom indokoltnak az előírás szerepeltetését az ajánlások között. A II./23 Vízeróziónak kitett terület övezetére vonatkozó ajánlások d) pontjával kapcsolatban (76. oldal) megjegyzem, hogy a védett természeti területek esetében a jogszabályként megjelenő kezelési terv határozza meg a terület védelméhez szükséges előírásokat. Véleményem szerint a megyei területrendezési terv ajánlása nem határozhat meg a természetvédelmi hatóság számára feladatot, illetve eljárást. Az erózió elleni védelmet szolgálhatják agrotechnikai beavatkozások is, nem egyértelmű, hogy az ajánlás ezekre is vonatkozik-e. A Tfvt. 49. §-a alapján a talajvédelmi műszaki beavatkozások (beleértve az erózióvédelmet szolgálókat is) megvalósításához a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges, az engedélyezési eljárásba bevonandó szakhatóságok körét jogszabály határozza meg, ezért javasolom az ajánlás törlését. A területrendezési terv nem tartalmazza a megyében képződő szennyvíziszap hasznosításának bemutatását a vonatkozó jogszabályi előírások szerint. Kérem ezt pótolni.

Tervezői válasz



A vizsgálati munkarész 12.5. Víziközmű ellátás c. fejezete foglalkozik a szennyvíziszap problémájával, tervi szinten a javaslattevő fázis konkrétan a szennyvíziszap kérdésével nem foglakozik, mert az a 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet szerint nincs ilyen kötelező tartalmi elem. Felhívom a figyelmet, hogy az infrastruktúra térségi szemléletet igényel annak A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. érdekében, hogy gazdaságosan működtethető rendszerek épüljenek ki és ennek



Sorszám

Véleményező

8/19. 8/20.

24 8/21.

8/22.

Vélemény eredményeképpen a lakosságszámára is elfogadható díjak alakuljanak ki. A te1i1letrendezéstierv több helyen is foglalkozik a vízellátás, illetve a vízminőség kérdéseivel. Nem tesz említést ugyanakkor az Ivóvízminőség-javító Program (a továbbiakban: Program) feladatairól, bár az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001.(X. 25.) Korm. Rendelet alapján számos település érintett (arzén, ammónia, vas, mangán). A megye több településén hosszú ideje folyamatban van az előkészítése a Programvégrehajtásának. A Program teljesítését fel kell gyorsítani és legkésőbb 2014ig be kell fejezni az ivóvízminőségjavító beavatkozásokat. Az ehhez szükséges forrásokat a Magyar Állam és az Európai Unió biztosítja az érintett települések számára. Általánosságban elmondható, hogy a terv alaposan alátámasztott munkarészeket tartalmaz. A tervezők a környezetvédelem, azon belül a vízgazdálkodás, illetve vízvédelem szempontjait figyelembe vették. A nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 4312007.(VI. 1.) FVM rendelet a 27/2006. (II.2.) Korm. rendeletnél pontosabb lehatárolást ad a nitrátérzékeny területek kiterjedésének tekintetében. Javasolom ennek említését a tervben, valamint javasolom ezen lehatárolás használatát a települési szintű területrendezési tervek készítésekor. A Javaslattevő fázis 41. számozott oldalán az alábbi módosításokat javasolom: ”Belvízvédelmi rendszerekre vonatkozó ajánlás a) Főművek és a közcélú (másodlagos) művek vonatkozásában folytatni kell a belvízrendszerek rekonstrukcióját (csatorna, ill. szivattyútelep). b) A vízkár-elhárítási (belvízvédelmi) tevékenység szervezett és koordinált végzéséhez meg kell teremteni az állami, a társulati és az önkormányzati művek, valamint az üzemi csatornák szabályozott üzemeltetésének szinkronját.” A Javaslattevő fázis 73. oldalán az alábbi módosításokat javasolom: „Rendszeresen belvízjárta terület övezetére vonatkozó ajánlás… c) A belvízzel veszélyeztetett és mély fekvésű, rossz termőképességű területek vízrendszerét és használatát célszerű az adottságokhoz igazodva állandó vagy időszakos vízfelületként, vízvisszatartási területként, halastóként, nedves vizes élőhelyként, gyep, nád, erdő művelési ágban hasznosítani, illetve az újszerű ártéri tájgazdálkodás célterületeként tervezni. d) A megyében az új területhasznosítási elképzelések, a földhasználat és a birtokkoncentráció kialakítása során ajánlott figyelembe venni a terület

Tervezői válasz

Tervezői választ nem igényel. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk.





Sorszám

Véleményező

Vélemény

Tervezői válasz

merioráltságát és vízháztartási állapotát. … g)

8/23.

25 8/24.

A többcélú hasznosítás összehangolása javasolt a természet- és környezetvédelmi érdekekkel (vízi és vizes területek, ill. élőhelyek növelése). Elő kell segíteni, hogy a gazdák csatlakozzanak az agrárkörnyezetgazdálkodási célrendszerekhez…” A Környezetivizsgálat 43. oldalán szereplő, rendszeresen belvízjárta területhez tartozó adat jelenleg a tervben szereplő nagyságának felülvizsgálatát javasolom, az adatszolgáltatóval újra áttekintve és egyeztetve az adatot, mivel azt túlzónak tartom. Kiterjedése a hatályos tervben 43 653 ha, a jelenlegi tervben 175003 ha (a változás+301%).

A két időpont között megváltozott a rendszeresen belvízjárta terület övezetét kijelölő adatszolgáltatók köre. A hatályos tervben kijelölt övezetet az illetékes két Vízügyi Igazgatóság (ADUKÖVIZIG és ATIKÖVIZIG), a módosított tervben pedig az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás szabályiról szóló 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet értelmében a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság előzetes adatszolgáltatása alapján történt. A tervezőnek a két lehatárolás közötti területi, vagy módszertani különbséget nem áll módjában sem vitatni, sem megváltoztatni. Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét, a 2009- A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részeket javítjuk. 2014 közötti időszakra az Országgyűlés által elfogadott, harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban: NKP-III) adja. Az NKP-III intézkedései közül az alábbiakat megfontolásra javasolom a megyei területrendezési terv ajánlásainak kialakítása során. Elsősorban az erdőgazdálkodási térségre, az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetére, illetve a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetére vonatkozó területrendezési megyei irányelvek kialakításához javasoljuk megfontolni az NKP-IIIban megjelenő intézkedések közül még az alábbiakat:  Az erdő tömbök összekapcsolásának elősegítése;  A mezőgazdasági és nem mezőgazdasági földterület első erdősítésének támogatása;  Az erdők környezeti állapotának fenntartása, javítása, illetve az erdők természetességének javítása és közjóléti értékének növelése; Leginkább a mezőgazdasági térségre vonatkozó területrendezési irányelvek



Sorszám

Véleményező

Vélemény

Tervezői válasz

kialakításához javasolom megfontolni az NKP-III-ban megjelenő intézkedések közül az alábbit:  Mezőgazdasági üzemek energia-hatékony korszerűsítése, megújuló energiaforrások alkalmazása. Főként a települési térségre vonatkozó területrendezési irányelvek kialakításához javasolom megfontolni az NKP-lII-ban megjelenő intézkedések közül az alábbiakat:  A települések talajának védelme;  Az igénybevételre kerülő biológiailag aktív felületek magas biológiai aktivitású területek létesítésével történő területi pótlása;  A települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezését biztosító előkezelő és fogadó létesítmények kialakítása;  A termőföld igénybevételével megvalósuló beruházások során a talajvédelmi szabályok betartása (a beruházással, építéssel érintett területek humuszos termőrétegének megmentése, illetve a környező talajok minőségének megóvása). 26 8/25.

Egyéb övezetekhez, térségekhez kapcsolható, az NKP-III intézkedéseit felhasználó javaslatok:  Nitrátérzékeny területeken a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályainak betartása.  Építmények által igénybe vett térségben: infrastruktúra-fejlesztés a környezeti szempontok figyelembevételével. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát a 29/2008. (III. 20.) határozattal fogadta el az A felsorolt feladatokat a területrendezési terv térségi Országgyűlés. övezeteire vonatkozó szabályok teljes mértékben A dokumentum foglalkozik az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való kiszolgálják. alkalmazkodás lehetőségeivel. Ezen törekvéseknek megfelelően szükséges lenne a jelenleg hiányzó - éghajlatváltozási szempontok tudatos figyelembe vétele és integrálása a megyei ajánlásokba és irányelvekbe. Ezt alapozza meg a stratégia azzal, hogy az alkalmazkodási feladatok között tárgyalja a területrendezéshez kapcsolódó feladatokat is: "A területfejlesztés és a területrendezés felelőssége, hogy egyrészt olyan területfejlesztési célok kerüljenek meghatározásra, másrészt olyan településhálózatok, térhasználati kategóriák legyenek kialakíthatóak, amelyek a klímaváltozás hatásait figyelembe veszik. A klímapolitikát érintő fejlesztési elképzelések megvalósításánál



Sorszám

Véleményező

27 8/26. 8/27.

8/28. 8/29.

Vélemény

Tervezői válasz

építeni kell az önkormányzatok szerepvállalására, fokozott teret hagyva a helyi döntéseknek. Az országos és térségi területrendezési tervezés szabályozása során feladatként kezelendő: a nagyvízi medrek (árterek, hullámterek) és parti sávok beépítésének elkerülése, a vízelvezetés és tározás, általában a vízgazdálkodás elősegítése érdekében; a belvízjárta területek beépítésének elkerülése a konfliktusok csökkentése és a károk megelőzése érdekében; a csúszásveszélyes és egyéb földtani veszélyforrásos területek beépítésének elkerülése a szélsőségessé váló éghajlat következtében megnövekedő veszélyek elkerülése érdekében; a településekbe épített és beépítésre szánt területei összenövésének megakadályozása az ökológiai hálózat folyamatosságának biztosítása érdekében; a konfliktusoknak (természeti környezet felélése, hősziget kialakulása, az ökológiai hálózat sérülése) leginkább kitett településegyüttesek (nagyvárosi agglomerációk, agglomerálódó térségek, településcsoportok) összehangolt területi terveinek elkészíttetése; az erdősítésre elsősorban szóba jöhető területek lehatárolása, az intenzív mezőgazdaságra alkalmatlanterületek meghatározása." Célszerű lenne a területi mérleg bevezetése, mely a területi változások Az elfogadási fázis a térségi területfelhasználási számszerűsíthető monitorozására adhatna lehetőséget. kategóriákra és az övezetkre is tartalmazza a települések területi mérlegét. Összességében a tervezet jól kezeli a környezet- és természetvédelem szempontjait. Az ajánlások rendszere a településrendezési tervek felé a Ezzel kapcsolatban jelzem, hogy érdemes lenne külön fejezetben szerepeltetni a jelenlegi rendszerezésben ad megfelelő eligazítást, az környezet védelmével kapcsolatos megyei ajánlásokat a tervben. ajánlások egyéb formában történő csoportosítása nem szolgálná a területrendezési terv feladatát. Szellemiségét, általános céljait, irányelveit és ajánlásait tekintve véleményem szerint Tervezői választ nem igényel. a terv megfelelően illeszkedik az NKP-III tematikus akcióprogramjainak céljaihoz, azok végrehajtásához hozzájárulhat- amennyiben az abban foglaltakat betartják. Az ajánlások megfogalmazása eléggé súlytalan lett, összehasonítva nemcsak a VÁTI Az ajánlások nem kötelező érvényű tartalmak, hanem által korábban készített (például Győr-Moson-Sopron megye területrendezési terv) ajánlott irányelvek a megyei területrendezési tervet ajánlásaival, hanem más cégek által készítettekkel is. Noha címében"ajánlás" és a használók számára. Ezért az ajánlások megye sem rendelettel, hanem "csak" határozattal fogadja el ezeket, attól még a megfogalmazásánál a területrendezésért felelős határozottabb, egyértelműbb megfogalmazás (például "nem engedélyezhető","kell", minisztérium korábbi állásfoglalása alapján nem lehet "nem jelölhető ki", "nem létesíthető" stb.) használata a célszerű. alkalmazni a kötelező jellegre utaló szóhasználatot.



Sorszám

Véleményező

8/30.

8/31.

28 8/32.

8/33.

Vélemény Az erdőgazdálkodási térség ajánlásai közötti f) pont kiegészítését javasolom (14. oldal) a klímavédelem megjelenése érdekében: "f) Védelmi rendeltetésű erdőket egyrészt az ökológiai hálózat rendszerszerű fejlesztése érdekében természetvédelmi, másrészt árvízvédelmi, talajvédelmi, levegőtisztaság-védelmi. klímavédelmi és településvédelmi céllal indokolt telepíteni." A települési térségekre vonatkozó ajánlásokat (17-18. oldal) az alábbiak szerint javasolom módosítani: „b) Az új beruházásokat, lakóterület-növelést elsősorban a meglévő beépített területek rehabilitációs és rekonstrukciós területein indokolt elhelyezni. Ennek megfelelően korlátozni javasolt új területek igénybevételét zöldmezős beruházások, ipari parkok, új lakóterületi egységek és lakóparkok céljára. Ezért preferálni, támogatni ajánlott a meglévő lakóterületek intenzívebb hasznosítását, illetve a lakatlan és funkcióját vesztett, üres létesítmények újrahasznosítását. A beépített területen kívül települni kívánó zöldmezős beruházások, ipari, kereskedelmi, szolgáltató centrumok telephelykijelölését a településrendezési tervekben a természet- és környezetvédelem, valamint és a termőföldvédelem szempontjainak figyelembevételével kell szabályozni. d) Tájképvédelmi övezetben a A települési területek összenövését meg kell akadályozni., ilyen területeken a A beépítésre szánt települési terület határa a közigazgatási terület határát 200 m-nél jobban ne közelítse meg. e) A Különösen a kulturális örökség és a természeti környezet szempontjából érzékeny területeken indokolt elkerülni a település hagyományos szerkezetének és jellegének megváltoztatását, a települések beépített területének kiterjesztését és a közlekedési hálózat fejlesztéséhez kötődő üzletközpontok, raktárbázisok céljára új beépítésre szánt területek kialakítását.” A települési térségekre vonatkozó ajánlásokat az alábbi m) ponttal javasolom kiegészíteni: „m) A településrendezés eszközeinek kialakításakor és felülvizsgálatakor érvényre kell juttatni a megyei és a települési környezetvédelmi programban foglaltakat, valamint a klímavédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjait.” A hagyományosan vidéki települési térségre vonatkozó ajánlások a) pontjában kisebb nyelvtani javítás szükséges (20, oldal): „a) A hagyományos településszerkezethez, településkarakterhez, beépítési módhoz, a még meglévő értékes népi építészeti hagyományokhoz nem illeszkedő lakóterületek kijelölése nem javasolt. Más területfelhasználási egységek kijelölésénél is figyelembe veendő az adott vidéki település léptéke, szerkezet.”

Tervezői válasz A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk.






Sorszám

Véleményező

8/34.

8/35.

8/36.

29 8/37.

8/38.

8/39.

8/40.

Vélemény A hagyományosan vidéki települési térségre vonatkozó ajánlások közé javasolom felvenni az alábbit is: „d) Meg kell őrizni a hagyományosan vidéki települések táji kapcsolatait, a településkép és a táj összhangját.” Javasolom a vízgazdálkodási térségre vonatkozó ajánlások közül a h) pont kiegészítését (21. oldal) az alábbiak szerint: „h) Természeti területen – a jogszerűen beépített területek, valamint vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével – tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új építmények elhelyezése. Ezen kívüli elhelyezések esetén is figyelemmel kell lenni az extrém esős időjárás által okozott várható hatásokra.” A közlekedési hálózatokra és építményekre vonatkozó ajánlások a) pontjának módosítását javasolom (23. oldal) az alábbiak szerint: " a) A közlekedési létesítmények tervezése és megvalósítása során az érvényes szakági előírások szerint kell eljárni, figyelemmel a várható forgalmi igényekre. Prioritásként kezelendő az emberi környezet védelme, beleértve a forgalombiztonságot, a rezgés, a zaj- és levegőminőségszennyezés megfelelő szinten való tartását, ill.. a szennyezések csökkentését, a táj- és természetvédelem, valamint az örökségvédelem követelményeit.” A közlekedési hálózatok ajánlásai között nem szerepelnek a vasútra és a kerékpárút hálózatra vonatkozók. Ezek pótlását javasolom, mert ezen közlekedési módok nem csak környezetkímélő üzemelésük miatt fontosak, de területi igénnyel is jelentkeznek, melyeket a megyei tervben is érvényesíteni kell. Az energetikai műszaki infrastruktúra-hálózatokra vonatkozó ajánlások a) pontjának módosítását javasolom (35. oldal) az alábbiak szerint: „a) Az energiaközmű-hálózatok és létesítmények fektetési, elhelyezési formáját a településrendezési tervben szükséges szabályozni. Új vezeték létesítésekor a műszakigazdasági mellett és a környezeti állapot megóvásának és javításának (- valamint az esztétikai megjelenés stb.) szempontjait is mérlegelni kell.” A 6. 4. Térségi hulladéklerakó helyek című fejezethez nem készültek ajánlások (szemben azzal, hogy a 6.1., a 6.2 és a 6.3 fejezethez készültek). Ennek pótlása (4344. oldal) vagy hiányának indokolása szükséges.






A határozattal elfogadásra kerülő munkarészben szereplő „Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete” tartalmazza a hiányolt ajánlásokat. A felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetére vonatkozó A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk.



Sorszám

Véleményező

8/41.

8/42.

30

8/43. 8/44.

8/45.

8/46.

Vélemény ajánlások (56. oldal) kiegészítését javasolom az alábbi g) és h) pontokkal: g) A településrendezési tervekben indokolt a be nem épített lehatárolt területeket beépítésre nem szánt területfelhasználási egységekként szabályozni. h) Az építésügyi előírások körültekintő szabályozása szükséges a területek „elépítésének” megakadályozása és a környezetszennyezés mérséklése érdekében.” Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetére vonatkozó ajánlás kiegészítését javasolom az alábbi c) ponttal (57. oldal): c) A településrendezés eszközeiben az ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezete tényleges kiterjedésének kijelölése során figyelembe kell venni, hogy új külszíni művelésű bányatelek csak a magterület, ökológiai folyosó övezetén, valamint a világörökségi és világörökség-várományos területen kívül jelölhető ki.” Együtt tervezhető térségek övezetére vonatkozó ajánlás között javasolom kiegészíteni a b) pontot az alábbiak szerint (58-59. oldal): .,b) Az övezetbe tartozó településekre készítendő egyszerűsített településszerkezeti tervben elsősorban a következő, térségi jelentőségű tartalmi elemeket javasolt összehangolni a túlkínálat, illetve a koordinálatlan településfejlődés elkerülése érdekében.” Ugyanitt javasolom a b) pontot az alábbi bekezdéssel kiegészíteni: „az érintett települések együttes fejlesztési koncepcióinak, programjainak készítését,”. Ugyanitt javasolom az ajánlásokat a következő d) és e) pontokkal kiegészíteni: „d) Javasolt, hogy a Kecskeméti településegyüttes várostérségi települései alakítsanak ki közös stratégiát a területi kínálatok szabályozására, a várható területi folyamatok kézbentartására, a racionális terület kínálat kialakítására, a természet és környezet védelmére. e) Az együttes tervezés kiterjeszthető a terület- és településtervezésen, ingatlan- és gazdaságfejlesztésen túl a környezeti, településszociológiai és humánerőforrás gazdálkodási, oktatási és kulturális szinten is.” Széleróziónak kitett terület övezetére vonatkozó ajánlások között javasolom az alábbi d) pont kiegészítést (77. oldal): „d) A védő erdősávok telepítését az uralkodó szélirányra merőlegesen, a táblák kialakításával összehangoltan, a fafajok megválasztása tekintetében pedig a termőhelyi adottságokat figyelembe vevő elegyarányokkal célszerű végezni.” A V/2. táblázat (Részletes megállapítások – Térségi területfelhasználási kategóriákkal kapcsolatos környezeti, társadalmi és gazdasági hatások) szerint a városias települési

Tervezői válasz








Sorszám

Véleményező

8/47.

8/48.

8/49. 31

8/50.

8/51.

8/52.

Vélemény térség a levegőre erős befolyással van. Ezzel egyetértve és ennek mintájára javasolom javítani az együtt tervezhető térségek levegőre gyakorolt hatását, mert ott jelenleg "nincs közvetlen hatással" szerepel. Ezt a városias települési térségnél is alkalmazott logikára építve javasolom, hiszen az együtt tervezhető térség egy még nagyobb települési együttest jelent (fizikai-földrajzi értelemben), aminek még jelentősebb a hatása a levegőkörnyezetre (142. oldal). A környezeti vizsgálatra vonatkozó dokumentum 16. oldalán az utolsó előtti bekezdést kérem törölni, mivel a meglévő ágazati jogszabályi előírások újraszabályozása szükségtelen, illetve a tervezett javaslat nem a területrendezési tervek hatáskörébe tartozik. A 2009. július 10-én hatályba lépett, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban Evt.) hatálya alá tartozó földrészletek művelési ág megváltoztatásának engedélyezése nem a területrendezési vagy építési hatóság, hanem az erdészeti hatóság döntési jogkörébe tartozik. A környezeti vizsgálatra vonatkozó dokumentum 91. oldalán a térségi területfelhasználás vizsgálatára vonatkozó 16. pontból a táblázat előtt kimaradt a mérőszám (844 515 ha). A javaslattételi fázisra vonatkozó dokumentum 14. oldalán az erdőgazdálkodási térségre vonatkozó ajánlás g) pontját és a 107. oldalon az erdőgazdálkodási térségre vonatkozó táblázat 2. oszlopában a 6. bekezdés első mondatát javaslom javítani az alábbiak szerint: „ A közjóléti erdők telepítésére a település-együttesek, nagyobb települések és üdülőterületek környezetében kell törekedni.” Az egészségügyi – szociális és turisztikai rendeltetést az Evt. már nem használja. Helyette a közjóléti rendeltetés használatos. A javaslattételi fázisra vonatkozó dokumentum 14. oldalán az erdőgazdálkodási térségre vonatkozó ajánlás c) pontjának, valamint a 107.oldalon lévő, az erdőgazdálkodási térségre vonatkozó táblázat 2. oszlopában a Bács-Kiskun megye átlagos erdősültségére vonatkozó adatot kérem javítani 19%-ról 20,6%-ra. A javaslattételi fázisra vonatkozó dokumentum 14. oldalán az e), m), o) pontok és a 65. oldalon a j) pont, valamint a 107.oldalon lévő, az erdőgazdálkodási térségre vonatkozó táblázat 2. oszlopában a 11. bekezdés törlését javasolom. Az Evt. és a végrehajtására kiadott rendelet tartalmazza az erdőgazdálkodásra vonatkozó szabályokat, mérlegelési szempontokat és előírásokat. A törlésre javasolt

Tervezői válasz

A jelzett felsorolás nem újraszabályozás, hanem a figyelembe vett jogszabályok listája. Az OTrT törvény erre vonatkozóan azt a szabályt rögzíti, miszerint az egyes területfelhasználási kategóriáknál, illetve térségi övezeteknél az OTrT szabályok mellett a vonatkozó ágazati jogószabályokat is figyelembe kell venni. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk.





Sorszám

Véleményező

8/53.

8/54. 32 8/55.

8/56.

Vélemény pontokban megfogalmazott ajánlások nem a területrendezési vagy építési hatósághoz, hanem az erdészeti hatóság döntési jogkörébe tartoznak. A javaslattételi fázisra vonatkozódokumentum14. oldalán az k) t 1) pontok, valamint a 107. oldalon az erdőgazdálkodási térségre vonatkozó táblázat második oszlopában a hullámtéri erdőkre vonatkozóan tett javaslatra az alábbi észrevételt teszem. A Duna és a Tisza hullámterének erdősítését az árvízvédelmi szempontok messzemenő figyelembevételével, az árvizek biztonságos levezetésének feltételeit szem előtt tartva szabad ösztönözni. Ez jelentheti a hullámtéren az árvizek levonulási sávjának szabadon tartását, gyepesítését is vagy tág hálózatú erdőállomány jelenlétét. A nem őshonos fafajokból álló hullámtéri erdőknek a nagyvizek levonulását biztosító sávban természetközeli állapotú többszintes erdőkké történő átalakítása nem javasolt, mert vízvisszaduzzasztó hatásuk érzékelhető árhullám növekedéstokozhat. Az ezredfordulón tapasztalt rendkívüli árvízi csúcsok bármikor bekövetkezhetnek, amikor is 10-20 centiméter vízmagasság-különbségnek nagy jelentősége lehet. A természetközeli állapotú erdőknek csak elsősorban a hullámtér áramlási holttereiben van létjogosultságuk. A javaslattételi fázisra vonatkozó dokumentum 47. oldalán a 18. sorban a talajfejlődésről írt megállapításban a „több évtizedes talajfejlődési folyamat" helyett javasolom a „több ezer éves talajfejlődési folyamat" használatát. Ugyanitt pár sorral lejjebb, valamint a 49. oldal első sorában az "MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság" megnevezés helyett kérem a jelenlegi „Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság" elnevezést használni. A javaslattételi fázisra vonatkozó dokumentum 59. oldalán az együtt tervezhető térségek övezetében a tervezett M8, M44 gyorsforgalmi utak, valamint a 44. sz. főút kecskeméti elkerülőjének megépítésével párhuzamosan a megépítésre kerülő utak mentén védősávok telepítését javasolom, amelyek megfelelő szerkezetükkel védelmet nyújthatnak későbbiekben a zaj, por és egyéb szennyezések csökkentésével. A javaslattételi fázisra vonatkozó dokumentáció 62. oldal g) pontjának, a 65. oldal f) pontjának, a 66. oldal e) pontjának, a 113.oldalon a magterületekre vonatkozó táblázat 2. oszlopa 7. bekezdésének, a 114. oldalon az ökológia folyosókra vonatkozó táblázat 2. oszlopa 6. bekezdésének, valamint a pufferterületekre vonatkozó táblázat 2. oszlopa 5. bekezdésének az erdőterületeken létesítendő kerítésekre vonatkozó ajánlásait kérem törölni. Az Evt végrehajtására kiadott 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 4. §-a tartalmazza az erdészeti létesítményekre, így a kerítés építésére vonatkozó szabályokat, továbbá azok engedélyezésének feltételeit. A már meglévő ágazati jogszabályi előírások

Tervezői válasz



A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk, de nem az együtt tervezhető térségnél, hanem a közlekedési hálózatokra vonatkozó ajánlásoknál. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk.



Sorszám

Véleményező

8/57.

33 8/58.

8/59.

Vélemény újraszabályozása szükségtelen, illetve ezek egyébként sem a megyei rendezési terv hatáskörébe tartoznak. A mezőgazdasági térségekre vonatkozóan az alábbiak figyelembevételét javasolom: - a gyenge adottságú és/vagy környezetileg érzékeny mezőgazdasági területeken a termőhelyi és a környezeti jellemzők alapján művelési ág (gyepesítés, erdősítés) vagy intenzitási fok megváltoztatása; - a meglévő sziki gyepek és homoki gyepek, a lápterületek valamint egyéb vizes élőhelyek megőrzése és természetvédelmi célokat is integráló hasznosítás a kiemelten fontos feladat; - a kínálkozó öntözési lehetőségeket kívánatos jobban kihasználni, illetve a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével fejleszteni; - a helyes tájgazdálkodás alkalmazásával a parlag területek visszaszorítása javasolt; - a kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező termőföldeken (szántó, szőlő, gyümölcsöst gyep művelési ágban) beruházások elhelyezésére csak kivételesen indokolt esetben kerüljön sor, ha a beruházás közérdekű célt szolgál és arra más, kisebb értékű terület nem áll rendelkezésre; - a területfelhasználás változtatása a földtulajdonosok érdekeltségi körébe tartozik, így a megvalósításhoz szükséges a világos cél- és eszközrendszer, központi források hozzárendelése, illetve a célzott termékpályás értékesítési szövetkezések ösztönzése; - a belvíz által veszélyeztetett mezőgazdasági területeken figyelembe kell venni a termesztett kultúrák belvízérzékenységét, a hullámtereken pedig biztosítani kell az árvizek akadálytalan levezetését. Ennek megfelelően célszerű a művelési ágat, valamint a művelési módot megválasztani, illetve megváltoztatni. A területrendezési terve módosításának kialakításakor javasolom továbbá figyelembe venni a 2007- 2013. időszakra vonatkozó Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban foglaltakat, valamint megkülönböztetett módon a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció - 2020. I. és II. című szakmapolitikai anyagokat, melyek megtalálhatók a Kormányportál weboldalon (www.kormany.hu). Ezen tanulmányok specifikusan Bács-Kiskun megyét érintően nem tartalmaznak adatokat és fejlesztési elképzeléseket. Az országos programot tartalmazó, jelenleg a társadalmi vita fázisában lévő, Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció alapvetéseihez kérem alakítani a megye területrendezési tervét. A területrendezési terv, illetve az azt megalapozó szakanyag korszerű tájvédelmi és természetvédelmi szemlélettel készült. A megalapozó szakanyagban szereplő javaslatok, ajánlások általánosságban megfelelő szakmai alapot nyújtanak a táj- és

Tervezői válasz


A megyei területrendezési terv javaslatainak kialakításánál az idézett tervek és koncepciók általánosságban figyelembe vételre kerültek. Konkrétan megfogalmazott VM javaslatot (amennyiben az a területrendezési tervek tartalmi elemeihez illeszthető) figyelembe veszünk.




Sorszám

Véleményező

8/60.

Vélemény

34

természetvédelem szempontjainak érvényesítéséhez a tervezés folyamatában. A tervben a térségek és a térségi övezetek kialakításánál megfogalmazott általános elvek figyelembe veszik a természetvédelmi szempontokat, úgy mint a meglévő sziki gyepek és homoki gyepek, a lápterületek, valamint egyéb vizes élőhelyek megőrzése és természetvédelmi célokat is integráló hasznosítása, a nagy diverzitású, természetvédelmi szempontból értékes gyepek megőrzése érdekében a gyepterületek erdősítésének elkerülése. Különösen pozitívan értékelhető, hogy a földtani és felszínalaktani értékek védelmére is kitér. Felhívom a figyelmet, hogy a környezetvédelméről szóló 1995.évi LIII. Törvény 43. § (4) bekezdése alapján a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló külön jogszabályban meghatározott olyan tervekre, illetve programokra környezeti értékelést magában foglaló környezeti vizsgálatot kell lefolytatni. Az egyes tervek, programok, beruházások Natura 2000 területekre gyakorolt hatásainak vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket- a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelv 6. cikk (3)-(4) bekezdésével összhangban - az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (1. Il.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), illetve az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Natura Korm. rendelet) írják elő. A Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére várhatóan jelentős hatással lévő terv esetében a Natura Korm. rendelet 14. számú mellékleteszerinti hatásbecslést kell végezni. A Natura Korm. rendelet. 10. § (5) bekezdésének a) pontja alapján - mivel a terv az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló jogszabály hatálya alá tartozik - a hatásbecslést a környezeti vizsgálati eljárásban kell lefolytatni. A benyújtott környezeti vizsgálati dokumentáció a Natura Korm. rendelet 14. sz. mellékletének megfelelő hatásbecslési dokumentációt nem tartalmaz, ezért kérem annak a környezeti vizsgálati dokumentáció önálló részeként történő pótlását. A Natura 2000 területeken tervezett, vagy az azokra ható tevékenységek hatásainak előzetes vizsgálata megelőző intézkedésül szolgál. A területrendezési tervezés lényege, hogy feltárja a konfliktusokat, detektálja a hatásokat, hogy a döntéshozók ennek ismeretében tudják eldönteni, hogy melyik érdeket, szempontot tartják kiemelkedőbbnek és ennek megfelelően döntsenek. A Natura 2000 hatásbecslés elvégzésével, az eredmények tervbe való beépítésével számos későbbi probléma

Tervezői válasz

A megyei területrendezési tervhez kidolgozott környezeti vizsgálat a megyei területrendezési tervek jogszabályban meghatározott kategória rendszeréhez illeszkedik, amelyben Natura 2000 terület nem szerepel. (Azok legnagyobb része az ökológiai hálózat elemei közé van beillesztve.)



Sorszám

Véleményező

8/61.

8/62.

35

8/63.

8/64.

8/65.

Vélemény megelőzhető. A területrendezési tervben szükséges hangsúlyozni, hogy a megyében történő fásítások, illetve növénytelepítések során hazánkban őshonos, az adott tájba illeszkedő, tehát az adott élőhelynek, társulásnak megfelelő, inváziós tulajdonságokkal nem rendelkező növényfajokat alkalmazzanak. Általános problémát jelent más megyék esetében is a területrendezési tervek készítésének hatályos jogi szabályozása miatt, hogy az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben rögzített teriiletfelhasználási kategóriák, térségi övezetek és az azokra vonatkozó szabályokon túlmenően megyei területrendezési tervben csak ajánlásokat lehet megfogalmazni, amelyek nem megyei önkormányzati rendelettel, hanem határozattal kerülnek elfogadásra. A táj és a természet védelmét jobban szolgáló szakmai megfogalmazások kerülhetnének az ajánlások közé, ha a megyei övezeti előírások kötelező erejűekké válnának. Annak érdekében, hogy a tervben megfogalmazott, a táj- és természetvédelmet is szolgáló ajánlások érvényesüljenek, nagyon fontos lenne, hogy ezek az ajánlások határozott előírásként kerüljenek megfogalmazásra és az "ajánlásokat" a megyei főépítész betartassa. Általános észrevételeim alapján a következő szövegszerű módosításokra teszek javaslatot: 16. oldal I/2. Mezőgazdasági térség fejezet d) pontja: "Javasolt az agro-ökológiai adottságokhoz illeszkedő, környezetbarát és természetbarát gazdálkodás alkalmazása, továbbá a talajvédő gazdálkodás megvalósítása, a talaj-degradációs tényezők megelőzése, mérséklése, a talaj vízháztartási képességének javítása." 17. oldal I/3. Vegyes területfelhasználású térség fejezet b) pontja: "Javasolt az agroökológiai adottságokhoz illeszkedő, környezetbarát és természetbarát gazdálkodás alkalmazása, továbbá a talajvédő gazdálkodásmegvalósítása, a talaj-degradációs tényezők megelőzése, mérséklése, a talaj vízháztartási képességének javítása." 18. oldal I/4. Települési térség fejezet g) pontja: "Javasolt megőrizni a települések kialakult egyedi karakterét, szerkezetét, valamint a települési összenövések megakadályozására meghagyni a települések közötti megfelelő nagyságú- legalább a terület ökológiai funkcióinak biztosításához és tájvédelmi (településszerkezeti, zöldfelületi rendszer védelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi, tájesztétikai) szempontból elegendő méretű- beépítetlen területsávokat, különös tekintettel a városi település-együttesekbe tartozó településeknél. Zöldfelület kataszter létrehozása is javasolt."

Tervezői válasz


A felvetéssel egyetértünk, de a megyei területrendezési terv készítése során a probléma nem orvosolható.






Sorszám

Véleményező

8/66.

8/67.

8/68. 8/69.

8/70. 36 8/71. 8/72. 8/73.

8/74.

8/75.

Vélemény A 25. oldalon javaslom felülvizsgálni az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény fogalmai szerint az erdők rendeltetésére vonatkozó megállapításokat (védelmi rendeltetésbe tartozik: például talajvédelmi-, természetvédelmi-, Natura 2000 rendeltetések). 48. oldal II/3. Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete fejezet b) pontja: "Az erdőtelepítésre alkalmas területek kiválasztásánál a termőhelyi adottságokat, a talajok termőképességét, a mezőgazdasági művelésre való alkalmasságot, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi igényeket és kizáró tényezőket szükséges figyelembe venni." 62. oldal II/14. Magterület övezete fejezet e) pontja: "Az övezetben nagy felületű reklám célú hirdető építmény (óriásplakát) és csarnok jellegű építmény elhelyezése tilos." 62. oldal 11/14. Magterület övezete fejezet h) pontja: ,A kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg, gyepterületeken tájjelleget megváltoztató fásítás, valamint gyepfeltörés nem, illetve csak a nemzeti park egyetértésével történhet." 62. oldal II/14. Magterület övezete fejezet j) pontja: "Az övezetbe tartozó természetes és természet közeli vizek új vagy más mederbe terelése, a természet közeli állapotot veszélyeztető duzzasztása nem megengedhető. Új víztározók létesítése nem javasolt." 62. oldal 11/14. Magterület övezete fejezet 1) pontja: "Energetikai célú növénytelepítés tilos." 62. oldal II/14. Magterület övezete fejezet m) pontja: "A kerékpáros és lovagló utak helyének kijelölése során a természetvédelmi hatóság bevonása javasolt, egyéb technikai sportok űzése viszont nem megengedett.” 65. oldal II/15. Ökológiai folyosó övezete fejezet m) pontja: "Az övezetbe tartozó természetes és természet közeli vizek új vagy más mederbe terelése, a természetközeli állapotot veszélyeztető duzzasztása nem megengedhető. Új víztározót, gátat csak ott és olyan módon lehet kialakítani, ahol és amilyen módon az a természetes élővilágot nem károsítja, vagy nem veszélyezteti.” A 65. oldalon az Ökológiai folyosó övezetére vonatkozó ajánlás r) pontját az következőképpen szükséges módosítani: "Meglévő természetközeli művelési ágú állapotú zöldterületek művelési ágának megváltoztatása nem javasolt. Kivétel, ha az a táj arculatának megfelelően a termőhelyi viszonyokhoz igazodó természetközeli gazdálkodás irányába – külterjes erdő, rét és gyepgazdálkodás- történik." A jelzett módosítási javaslatokat az "V. A területrendezési terv módosítását




A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk.





Sorszám

Véleményező

Vélemény

37

megalapozó területi (környezeti és gazdasági) hatásvizsgálat" című fejezet megfelelő részeiben is szükséges átvezetni. A természetvédelmi érdek helyett egységesen a természetvédelmi szempont (ok) kifejezés, illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyett a Vidékfejlesztési Minisztérium megnevezés használatát kérem. A területrendezési terv térképi munkarészeinél (övezetek határa, besorolás) a működési területével érintett Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság véleményét tartom mérvadónak, kérem szükség szerint módosítani a dokumentációt. KORMÁNYHIVATALOK, ORSZÁGOS HATÁSKÖRŰ SZERVEK 8. 9. Központi 9/1. Az anyag 19. oldalán (I/4. Települési térség fejezet 4.1 Városias települési térség Statisztikai Hivatal pontja) található 17. ábrában az egyik kategória az „1993 után” várossá nyilvánítás. Az ide sorolt Lajosmizse és Soltvadkert települések éppen 1993-ban váltak várossá, így a kategória helyes megnevezése „1992 után” lehetne. 9/2. Az együtt tervezhető övezetek kapcsán (II/11. fejezet) az 59. oldalon található egy rövid táblázat, amely a kecskeméti településegyüttes területét is tartalmazza. Az adathelyen 84005 ha szerepel, amely helyesen 84015 ha. Ebben a fejezetben következetesen a kecskeméti településegyüttest, annak kilenc települését emelik ki, de az 59. oldalon szereplő 29. ábrában nem csupán a településegyüttes, hanem az egész kecskeméti kistérség adatai szerepelnek. 9/3. A 2004. december 31.–2009. december 31. közötti népességváltozást figyelembe véve (a területi adatbázis alapján) az anyag néhány megállapítása nem teljesen pontos. Talán a 29. ábra címének pontosítására is szükség lenne, mert az ebben vizsgált születés, a halálozás, az oda- és elvándorlás adatai egész évre vonatkozó tartam adatok, s a „2004–2009” elnevezésbe 2004-től 2009-ig hat év adatai érthetők, nem pedig csak 2005-től terjedők. Ezen kívül a kerekítések mértéke ekkora nagyságrendnél igen nagyléptékű. A vizsgált időszak 4 ezer fős népességnövekedése pl. valójában mindössze 3561 fő. Lajosmizse természetes fogyásból adódó több mint 200 fős népességfogyása 251 főt takar, amely az alkalmazott kerekítési szabály szerint inkább 300 fő. Ballószög és Helvécia bevándorlási többletből adódó népesség növekedését egyaránt közel 400 főre írja, amely Ballószög esetében igaz, Helvécia vonatkozásában viszont mindössze 226 fő volt. 9. 10. Magyar Energia 10/1.. Kiserőművek (35. oldal): Hivatal (MEH) 5 MW feletti: Kecskeméten a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. kapott kiserőművi összevont engedélyt gázmotor kiserőműre, teljesítménye 5,348 MW.

Tervezői válasz







Sorszám

Véleményező

10/2.

10/3.

10/4.

38

10.

11. Országos Atomenergia Hivatal

11/1.

11.

12. Magyar Villamosenergiaipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR Zrt.)

12/1.

12/2.

12/3.

Vélemény 5 MW alattiak: Kecskeméti Termostart Kft., Kecskemét Árpádváros (távfűtés) 1,464 MW gázmotoros kogenerációs kiserőmű. Kecskeméti Termostart Kft., Kecskemét Széchenyi város (távfűtés) 4,734 MW gázmotoros kogenerációs kiserőmű. Kipszer Kft., Kecskeméti Kórház fűtés 2,13 MW gázmotoros kogenerációs kiserőmű. Hazai és nemzetközi szénhidrogén hálózatok: A "Javaslattevő fázis" részanyagban 36. oldalon leírt szállítóvezeték-listával nincs összhangban (hiányos) a 82. oldalon található táblázat. A 101. oldalon lévő táblázatban a stratégiai tárolókra vonatkozó megállapítás megalapozottságát mi nem ismerjük. A "Vizsgálatok" részanyagban a 23. oldalon térképen bemutatott szénhidrogén hálózat hiányos, pontosítása szükséges. A 77. oldalon az utolsó bekezdés törlését javasoljuk. Az Önök területén nincs nukleáris létesítmény, így a tárgyi terv tekintetében az OAH NBI nem érdekelt. Ennek értelmében a hivatkozott módosítás további államigazgatási egyeztetésében nem kívánunk részt venni. A következő pontosítások a „Javaslattevő fázis” dokumentumainak 8, 35, 36, 82, 84, 98, és 131. oldalán szereplő szövegrészek korrekcióját, valamint a „Vizsgálatok” dokumentum 77-79. oldalain szereplő szövegrészek koprrekcióját igénylik: 1. Bács Kiskun megyét érintően a MAVIR Zrt. engedélyezési körében és üzemeltetésében lévő átviteli vezetékek helyes megnevezéssel a követekzők: Paks – Sándorfalva 400 kV-os átviteli vezeték, Szolnok – Szeged 220 kV-os átviteli vezeték. 2. A MAVIR (és az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft.) elvégzett hatásvizsgálatai alapján Kecskemét térségének átviteli hálózati táppontal való bővítése, megtámasztása – a hatályos hálózatfejlesztési-műszaki kritériumok alapján – nem indokolt. A költségeket tekintve – sem a 400 kV-os (Szolnok – Kecskemét - – Sándorfalva) távvezeték, 400/120 kV-os alállomással, sem a 220 kV-os átviteli hálózati fejlesztés (220/120 kV-os alállomással) nem eredményez olyan mértékű költségcsökkenést, amely kompenzálná a kiadásokat, és összhangban volna az átviteli hálózat fejlesztésének stratégiai alapelveivel. 3. A villamosenergia-rendszer folyamatos, biztonságos és hatékony működéséhez a MAVIR Zrt. nem tartja szükségesnek a Paks – Albertirsa 400 kV-os átviteli vezeték

Tervezői válasz Köszönjük az információt, de az 5 MW-nál kisebb kapacitású erőművek a megyei területrendezési terv tartalmi elemei között nem szerepeltetendők (218/2009 Korm. rendelet, 8. sz. melléklet) A két lista azért nem fedi egymást, mert az „Igazoló számítás” című táblázatban (82. oldal) csak a tervezett elemek vannak feltüntetve, a 36. oldalon pedig a meglévőek is. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. Tervezői választ nem igényel.

A Paks – Sándorfalva 400 kV-os átviteli vezeték az OTrT-ben és a megyei területrendezési tervben egyaránt helyesen szerepel, a Szolnok -Szeged 220 kV-os átviteli vezetéknél a helyes sorrendet tüntetjük fel. A kifogásolt fejlesztés szerepel a hatályos OTrT törvényben, ennek megváltoztatására a Tervezőnek nincs felhatalmazása. (Ezt a változtatási igényt az ágazatnak az OTrT következő módosítása során lehet kezdeményezni.)

Az anyagban lévő vezeték szerepel a hatályos OTrT törvényben, ennek megváltoztatására a Tervezőnek nincs



Sorszám

Véleményező

12/4.

12/5. 12/6. 12.

13. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

13/1.

Vélemény

39

létesítését, illetve a megyét érintő további hálózatfejlesztéseket. [Ennek szellemében korrekciótv igényel a „Javaslattevő fázis” dokumentum 98. és 131. oldali táblázatban szereplő megjegyzés.] 4. A „Javaslattevő fázis” dokumentum 36. oldalán szereplő következő mondat téves információt tartalmaz: „A 120 kV-os elosztó hálózat az átviteli hálózat üzemét befolyásoló elosztó hálózatként funkcionál, melynek irányítását átmenetileg vagy tartósan a MAVIR Zrt. végzi.” Az elosztó hálózat irányítása nem tartozik a MAVIR Zrt. feladatkörébe. 5. A „Vizsgálatok” dokumentum 77. oldalának első mondatában helytelenül szerepel az országos erőmű nagyságának jelölése. Helyesen: (>50 MW). 6. Ugyanitt a 79. oldalon téves az a megjegyzés, miszerint „Az egyes települések ellátása a fokozatosan átviteli szerepkörűvé vált 120 kV-os hálózati rendszerről vételezett villamosenergiával történik”. Ezt a feladatot a főelosztó hálózat látja el. Gyorsforgalmi utak vonatkozásában: A megyében már megépült M5 autópálya hosszú évek óta üzemel, melynek beruházással való érintettsége a tervezett M8 autópálya kapcsán áll fenn. Az M8 Dunavecse – Kecskemét szakasz nyomvonala megegyezik a mellékelt dokumentációban figyelembe vett nyomvonallal, de meg kell jegyeznünk, hogy környezetvédelmi engedéllyel a szakasz még nem rendelkezik. Jelenleg is zajlanak az EU környezetvédelmi bizottsága és a hazai érintett szervek között a Natura 2000 érintettség miatt a nyomvonallal kapcsolatot szakmai egyeztetések, melyek – reményeink szerint – azt a nyomvonalat hagyják meg, mely a megyei rendezési tervben is szerepel. Ezt a nyomvonal lett kihirdetve a Magyar Közlöny 2007/17. számában nevesített „az M8 autóút Dunavecse – Szolnok közötti szakasz nyomvonalárnak kijelöléséről” szóló 22/2207. (II. 14.) GKM rendeletben, melyet az akkori gazdasági és közlekedési miniszter hagyott jóvá. A megyét néhány kilométeres szakaszon érinti M8 másik szakasza (Kecskemét – Szolnok), mely a fenti rendelet részeként környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik, nyomvonala ezáltal meghatározottá vált. Jelenleg folyik az engedélyezési terveinek készítése, melynek határideje 2011. december 15. A Kormány által elfogadott „A gyorsforgalmi- és a főúthálózati hosszú távú fejlesztési program” I. programciklusában van nevesítve, így ez a szakasz fog legelőször megvalósulni. Fenti autópálya szakasz viszont a II. programciklusban szerepel, mely által később kerül megvalósításra. Mindkét M8 autópálya szakasz szerepel a még hatályos autópálya törvényben (2003.

Tervezői válasz felhatalmazása. (Ezt a változtatási igényt az ágazatnak az OTrT következő módosítása során lehet kezdeményezni.) A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk.

A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. Az információkat köszönjük, munkarészeket kiegészítjük.

az

alátámasztó



Sorszám

Véleményező

Vélemény

Tervezői válasz

évi CXXVIII. törvény a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről). A megyét érintő M44 autópálya szakasz (M8 autópálya – Kunszentmárton-kelet) jelenleg környezetvédelmi engedélyezési eljárás alatt van. A Kormány által elfogadott fejlesztési program III. programciklusában van nevesítve, így ennek megvalósítása a közeljövőben nem várható. Az M9 autópálya 54-53. sz. főutak közötti szakaszának megvalósításához szükséges előkészítési munkák jelenleg forrás hiányában szünetelnek. Ez a szakasz a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjának III. programciklusban szerepel, azaz 2024-ig megvalósítandó projekt. A szakasz 2015-ig érvényes környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik, de a kiadás óta eltelt jogszabályi változások miatt nagy valószínűséggel újat kellene szerezni.

40

Az M9 autópálya 53. sz. főút - M5 autópálya közötti szakaszának projekt előkészítése jelenleg forrás hiányában szintén szünetel. A gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjában nem szerepel. A szakasz környezetvédelmi előzetes konzultációs véleménnyel rendelkezik. Az M9 autópálya 51-54. sz. főutak közötti szakasza kivitelezési fázisban van, de az alábbi okok miatt jelenleg áll:

13/2.

1. Az előzetes régészeti feltárások a becsült mértéknél 15x nagyobb, a biztosított forrás nem elegendő. Folytatás a forrás biztosítása után lehetséges. 2. A kivitelezési munkák a Vállalkozó csődje miatt nem folytatódhatnak. Vasutak vonatkozásában: Az információkat köszönjük, A Cegléd-Kiskunfélegyháza vonalszakasz pálya rehabilitációs munkái 2007 előtt a munkarészeket kiegészítjük. MÁV Zrt-nél kezdődtek és fejeződtek is be. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (2007. július 1. óta, amióta az EU társfinanszírozású vasútfejlesztésekkel is foglalkozik) Bács-Kiskun megye területén fejlesztési tevékenységet nem végzett. A 2014-2020. fejlesztési periódus tartalmazza a Budapest-Kelebia, 150-es számú vasútvonal felújítását, ami érinti a megye területét. Kérjük a megyei főépítészt és a VÁTI munkatársait, hogy az anyagot a MÁV Zrt.-vel is egyeztetni szíveskedjenek.

az

alátámasztó



Sorszám

Véleményező

13/3.

13/4. 41 13/5.

Vélemény Közutak vonatkozásában: Az 5. sz. főúttal kapcsolatban jelenleg nincs a NIF Zrt.-nek feladata. A 445. sz. Kecskemét északi elkerülő út különszintű csomópontban érinti az 5. sz. főutat, valamint az M5 – Kecskemét között 2x2 sávos szakasz, v=110km/h-ra tervezett fejlesztése volt a feladatunk az MK tervei szerint. A 44. sz., Kecskemét (5. sz. főút) – Békéscsaba – Gyula – (Románia) elsőrendű főút jelentősége az M44 gyorsforgalmi út megépítését követően várhatóan csökkenni fog a megyei szakaszon is. A 44. sz. főút jelenleg három megyén átívelő nagytérségi kapcsolatot lát el, távlatilag Bács-Kiskun megyében elsősorban a Kecskemét és a Tisza közötti településeket összekapcsoló főútként fog funkcionálni. A főút a Tiszaugi hídon vezet át Jász-Nagykun-Szolnok megyébe. A főút Kecskemétet elkerülő tervezett szakasza a már meglévő 44. sz. főút, a 441. sz. főút, az 5. sz. főút és az M5 gyorsforgalmi utakat köti össze Kecskemét belterületét elkerülve. Ez a 445. sz. főútként megnevezett elkerülő út két ütemben (I. ütem 5. sz. főút – 441. sz. főút, II. ütem 441. sz. főút 44. sz. főút és M5 – 5. sz. főút) a KözOPban nevesített projektként tervezett. A 445.sz. főúttal kapcsolatban megjegyezzük, hogy nem szerencsés a 44. sz. főút Kecskemétet elkerülő szakaszaként jellemezni, mert arra a 44. sz. főút megépült, Kecskemétet délről elkerülő szakasza hivatott, melyet a 90-es években megépítettek az 5. sz. főútig. A 445.sz. főút önálló összekötő kapcsolat az M5 – 441. sz. főút – 44. sz. főutak között. Új funkciója a Déli elkerülő tehermentesítése, a DAIMLER nagyberuházás érdekében, valamint az 52.-441. sz. főutak közötti Kecskeméten áthaladó tranzitforgalom kiváltása. Továbbá igény van a nyomvonal jellegéből adódóan Hetényegyháza bekötésére, ezzel is segítve a Kecskeméti városrész fejlődését. A Kormány által elfogadott „A gyorsforgalmi- és a főúthálózati hosszú távú fejlesztési program” I. programciklusában nevesítve van. Tervezett átadása 2014. év. A 441. sz., Cegléd (4. sz. főút) – Nagykőrös – Kecskemét (445. sz. főút) másodrendű főút a Budapest központú sugaras közúthálózat sugárirányú útjai (az M5 gyorsforgalmi út, az 5. sz. főút és a 4. sz. főút) között létesít kapcsolatot, így BácsKiskun megye északkeleti és Pest megye dél-keleti részét köti össze. Szerepe várhatóan a későbbiekben sem változik. Jelenleg az érintett út 11.5 t burkolat-megerősítés és/vagy négynyomúsítás vizsgálataihoz és szükség szerinti továbbtervezéshez a KözOP-ból pályázati dokumentáció összeállítása van folyamatban a NIF Zrt.-nél. Véleményünk szerint a leendő M5-M8-Kecskemét, és az M8 – Nagykörös bekötő

Tervezői válasz Az információkat köszönjük, munkarészeket kiegészítjük.

az

alátámasztó

Az információkat köszönjük, munkarészeket kiegészítjük.

az

alátámasztó


az

alátámasztó



Sorszám

Véleményező

Vélemény szerepe alul van becsülve. A projektfejlesztés érinti és figyelembe veszi a „32. Jászok, kiskunok földje kerékpárutat”, melyből a Nagykörös – Kecskemét szakasz megépült. 445. sz. főút: Kecskemét (M5) - Kecskemét (44. sz. főút). 26 oldali 4. bek. ismétlése. A 451. sz., Kiskunfélegyháza (5. sz. főút) – Csongrád – Szentes (45. sz. főút) másodrendű főút az 5. sz. (Budapest – Szeged) főút és a 45. sz. (Hódmezővásárhely – Kunszentmárton) főút között létesít kapcsolatot három alföldi város összekapcsolásával. Jelenleg az érintett út 11.5 t burkolat-megerősítés és párhuzamos kerékpárút építés vizsgálataihoz és szükség szerinti továbbtervezéshez a KözOP-ból finanszírozott közbeszerzési dokumentáció minőségbiztosítása van folyamatban a NIF Zrt.-nél. A projektünk érinti a 43. Körösvölgyi kerékpárút kijelölt nyomvonalát.

42

Az 51. sz., Budapest – Kalocsa – Baja – Hercegszántó – (Szerbia) másodrendű főút jelentős, a Duna bal partja mentén keletkező északdéli irányú jelentős forgalmat vezeti el, funkcióját a későbbiekben is várhatóan megtartja. - Jelenleg az érintett út Apostag-Baja elkerülő közötti szakaszának 11.5 t burkolatmegerősítés és párhuzamos kerékpárút építés vizsgálataihoz és szükség szerinti továbbtervezéshez KözOP-ból finanszírozott fizikai megvalósításhoz szükséges pályázati közbeszerzési dokumentáció minőségbiztosítása van folyamatban a NIF Zrt.-nél. - A projektünk érinti a 6. Alsó-Dunamente kerékpárút (6-os jelű Euro Velo ®] kijelölt nyomvonalát, melyből az Apostag-Baja elkerülő közötti szakaszon a kerékpárút a projekt részeként előkészítésre és megvalósításra kerül. - Előkészítés alatt van IPA finanszírozásból a Baja – Hercegszántó közötti szakasz 2 km-es szakasza. Az 52. sz. Kecskemét (5. sz. főút) – Solt – Dunaföldvár (6. sz. főút) másodrendű főút Bács-Kiskun megye északi települései, valamint a dunántúli területek között teremt kapcsolatot, távlatban szerepét részben az M8 gyorsforgalmi út veszi majd át. Jelenleg az úthálózat sugár irányú 5. sz. és 6. sz. főútjai között biztosít keresztirányú kapcsolatot. Előkészítés alatt áll a Soltot északról elkerülő út, amely külterületi kapcsolatot biztosít az 52-51-52-53 sz. főutak között, és 521.sz.-on kerül be a közúthálózatba. Az 51.sz.

Tervezői válasz



Sorszám

Véleményező

Vélemény főút 11.5t Apostag-Baja közötti szakasz nagyprojekt részeként, KözOP keretein belül valósul meg, és „a gyorsforgalmi- és a főúthálózati hosszú távú fejlesztési program” I. programciklusában is nevesítve van. Tervezett átadása 2013. év. Az elkerülő út folytatása a Délkeleti elkerülő, szintén előkészítés alatt a fenti nagyprojekt keretein belül Az 52. sz. főúttal kapcsolatban jelenleg, nincs a NIF Zrt.-nek feladata. Az 53. sz. Solt (52. sz. főút) – Kiskunhalas – Tompa – (Szerbia) másodrendű főút az 54. sz. főúttal a megye belső területeit tárja fel, funkcióját a későbbiekben is várhatóan megtartja. A főúttal kapcsolatban jelenleg, nincs a NIF Zrt.-nek feladata. A hosszú távú fejlesztési tervekben, a II. programciklusban Soltvadkert elkerülő, a III. programciklusban Solt-Kiskunhalas elkerülő-láncok fejlesztése szinten szerepel.

43

Az 54. sz., Kecskemét (5. sz. főút) – Soltvadkert – Sükösd (51. sz. főút) másodrendű főút az 53. sz. főúttal a megye belső területeit tárja fel, funkcióját a későbbiekben is megtartja.” A főúttal kapcsolatban jelenleg, nincs a NIF Zrt.-nek feladata. A hosszú távú fejlesztési tervekben, a IV. programciklusban Kecskemét – Soltvadkert délnyugat elkerülő-láncok fejlesztése szinten szerepel. A Daimler beruházás kapcsán merült fel Kecskemét város részéről az M5- 5. sz. főút-44. sz. főút körforgalom között szakasz 4 nyomúsítása. Az 55. sz., Szeged (5. sz. főút) – Baja – Bátaszék (M6) másodrendű főút a megye keleti és nyugati oldalain futó főutak között létesít kapcsolatot a megye déli részén, illetve a megye déli településeit köti össze Csongrád megyével és a Dunántúllal. Szerepe az M9 gyorsforgalmi út megépítésével párhuzamosan csökkenni fog. - Jelenleg az érintett út Szeged-Baja elkerülő közötti szakaszának 11.5t burkolatmegerősítés és párhuzamos kerékpárút építés vizsgálataihoz és szükség szerinti továbbtervezéshez, KözOP-ból finanszírozott fizikai megvalósításhoz szükséges pályázati dokumentáció közbeszerzési dokumentáció minőségbiztosítása van folyamatban a NIF Zrt.-nél. - A projektünk érinti az 5. Dél-alföldi határmente kerékpárút kijelölt nyomvonalát. Az 512. sz. főút az 51. sz. főút Kalocsát nyugaton elkerülő nyomvonalának eddig megvalósult szakasza. Megépült, a főúttal kapcsolatban jelenleg nincs a NIF Zrt.-nek feladata.

Tervezői válasz



Sorszám

Véleményező

13/6.

44

13/7.

13/8.

13.

14. FGSZ Földgázszállító Zrt.

13/9. 14/1.

Vélemény Az 513. sz. főút az 51. sz. főút Dunavecsét és Apostagot elkerülő szakaszának kiépülése után visszamaradt egykori 51. sz. főút szakasz. Megépült, a főúttal kapcsolatban jelenleg nincs a NIF Zrt.-nek feladata. Az 541.sz. főút az 5. sz. főút és az 54. sz. főút között fut, részben felhasználva az 54. sz. főút régi nyomvonalát, az 54. sz. főút kecskeméti célforgalmát a belvárosba vezetve. Megépült, a főúttal kapcsolatban jelenleg nincs a NIF Zrt.-nek feladata. A tervezett Kalocsa (51. sz. főút) – Kecel (54. sz. főút) főút Kalocsa 51. sz. főúti keleti elkerülőjétől Kecel 54. sz. főút elkerülőjéig tart, feltárja az 51. sz., 53. sz., és 54. sz. főutak által körül zárt területet, valamint a Soltvadkert – Kiskunmajsa – M9 Szeged térsége új főúttal együtt kelet – nyugat irányú kapcsolatot lát el a megye középső részében. A fenti feltáró út jelleget negyedrendű úthálózat látja el. Az 5301 j. út Kalocsa Kiskörös között ad kapcsolatot. Melyről az 5309. j. ök. út Kecelre és Soltvadkertre biztosítja a kapcsolatot. Az út folytatásában az 5408. j. út M9-Szeged térségét, míg az 5402 Kiskunmajsát köti össze, Kecskeméttel és Kiskunhalassal. Véleményünk szerint nem értelmezhető a tervezet amennyiben ezen utak fejlesztése a cél, vagy ezt a nyomvonalat kívánják kiváltani, vagy racionalizálni, esetleg főúttá fejleszteni az utakkal párhuzamosan. A tervezett Soltvadkert (53. sz. főút) – Kiskunmajsa – Kistelek – Mindszent – Derekegyház – Szegvár (45. sz. főút) – Nagymágocs – Orosháza (47. sz. főút) főút nyomvonala Soltvadkert 53-54. sz. főúti elkerülőjétől az M9 gyorsforgalmi út szegedi részéig tart, feltárja az 5. sz., 55. sz., 53. sz. és 54. sz. főutak által körül zárt területet. Véleményünk szerint nem értelmezhető a tervezet. Amennyiben ezen utak fejlesztése a cél, akkor azok már mellékút státuszú közutak. Hasonlóan az előzőekben leírtakhoz a negyedrendű úthálózat megvan (5405-5411-(Csongrád megyében), a 4519-45224523-45. sz. főút-4505-4506. j. ök utak.)). Ezt kívánják kiváltani, vagy racionalizálni, esetleg főúttá fejleszteni az utakkal párhuzamosan. A tervezett Dávod térsége (51. sz. főút) – Mohács (56. sz. főút) főút Baranya megyével jelent majd új kapcsolatot a Mohácson tervezett új Duna-hídon keresztül. A felsorolt kapcsolattal szemben nincs ellenvetésünk. A felsorolt mellékutakkal kapcsolatban jelenleg, nincs a NIF Zrt.-nek feladata. A tervezéshez szükséges, az FGSZ Zrt. tulajdonában és üzemeltetésében lévő nagynyomású földgázszállító (szénhidrogén) vezetékek adatainak aktualizálása céljából a tervező nem kereste meg Társaságunkat. A megkeresésük alapján felvettük a kapcsolatot a tervezővel, hogy hivatalos adatszolgáltatáson keresztül megadjuk a

Tervezői válasz


az

alátámasztó


az

alátámasztó

Tervezői választ nem igényel. Tervezői választ nem igényel. Az adatszolgáltatást köszönjük, azokat a vonatkozó tartalmi követelmények adta lehetőségek szerint érvényesítjük.



Sorszám

Véleményező

14/2.

14/3. 14/4.

45 14/5.

14/6.

Vélemény gázipari létesítményeinkre vonatkozó szükséges adatokat, melyeket a most készülő tárgyi településrendezési tervbe majd kérjük beépíteni. A "Javaslattevő fázis" dokumentum 6.2.3. pontjában a "Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek"-ben szereplő vezetékmegnevezések nem teszik lehetővé a létesítményeink beazonosítást. A tervező felé tett hivatalos adatszolgáltatásunkban (94/2011) megadott szállítóvezeték megnevezéseket kérjük alkalmazni. Ugyanis az FGSZ Zrt. tulajdonában és üzemeltetésében lévő a tárgyi megye területét is érintő összes szállítóvezetéke "Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezeték". A "Térségi szénhidrogén szállítóvezetékek"-et a terve nem részletezi (ezek lennének a szolgáltatói gázvezetékek). A 6.2.3 pont leíró két bekezdése pontatlan, melyet a vállalkozó felé tett adatszolgáltatásunk alapján kérjük aktualizálni. A Városföldi csomópontunk kompresszor állomás, melyet nem hat "nemzetközi és országos gázszállító vezeték érint", hanem Városföldre hat irányból csatlakozik be 13 db nemzetközi és hazai földgázszállító vezeték. A megyében kiépített nagynyomású földgázszállító vezetékek a megyehatáron nyolc fő irányban csatlakoznak az országos hálózathoz (Adony, Vecsés, Mezőtúr. Kardoskút. Algyő, Kiskundorozsma. Pécs, Szekszárd felé megépített vezetékeken). Az elosztás gázátadó állomásokból történik nagy/nagyközépnyomasú gázátadókon keresztül (Lajosmizse, Kecskemét II.. Városföld, Kiskunfélegyháza, Pálmonostora, Kiskunfélegyháza II., Kecskemét 1., Kerekegyháza, Kunadacs, Tass, Bugac, Szank, Kiskunmajsa, Csólyospálos, Tázlár, Soltvadkert, Kalocsa, Kiskunhalas, Kunfehértó, Jánoshalma, Felsőszentiván, Baja és Bátmonostor). A tárgyi megye területét is érintő területigényes gázipari létesítményeinkre (gázátadó, szakaszóló csomóponti állomás) zajkibocsátási határértéket állapított meg a Környezetvédelmi Felügyelőség (pl: Városföld, Kecskemét, Kerekegyháza, Baja, Kalocsa, stb.). Ezek hatásterületébe a 284/2007. Kormány rendelet szerinti korlátozásokat az Önkormányzatnak érvényesíteni kell. Javasoljuk, hogy legyen egy újabb bekezdés a 6.2.3. ponthoz az alábbi tartalommal: „A közfeladatot ellátó szolgáltatókra és közüzemi létesítményekre és a bányászati nyomvonalas létesítményekre a külön jogszabályokban foglalt eltéréseket, valamint a környezetvédelmi, bányafelügyeleti és egyéb hatóságok által kiadott engedélyek szerinti korlátozasokat figyelembe kell venni(1993.évi XLVIII.tv., a 1995.évi Lill. tv. 1996.évi Lill tv, és azok végrehajtási rendeletei)." A Területrendezési Terv nem különbözteti meg a szállítandó anyagtól függően (gáz,

Tervezői válasz

A javaslat nem érvényesíthatő, miután az OTrT és az FGSZ Zrt. az egyes szállítóvezeték megnevezésében és besorolásában jelentősen eltér egymástól. Ilyen esetben a megyei területrendezési terv vonatkozásában az OTrT az irányadó. A "Térségi szénhidrogén szállítóvezetékek" felsorolását a kért adatszolgáltatások alapján pótoljuk. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk.


A javaslatot a területrendezési tervekre vonatkozó



Sorszám

Véleményező

14/7.

14/8.

14/9.

Vélemény kőolaj, termék) a szénhidrogén szállítóvezetékeket, holott ezt fontos lenne tudni a felszíni és felszín alatti vizek védelme illetve a veszélyelemzés miatt. A "Javaslattevő fázis" dokumentum igazoló számítások 2. táblázatában (82.oIdal) csak a Városföld-Drávaszerdahely (Horvátország) DN800 nagynyomású földgázszállító vezetékünk szerepel, holott az OTrT-ben is több vezetékünk fel van sorolva, melyek a 6.2.3. pontban részben meg is jelennek. A "Javaslattevő fázis" dokumentum V/2. részletes megállapítások táblázatban (131. oldal) a "Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékek" terület felhasználási kategóriában nem mindegyik nagynyomású földgázszállító vezetékünk megnevezése szerepel. A megyét érintő kőolajvezetékre és termékvezetékekre való utalás hiányzik. A környezeti hatások oszlop 1.5.-ben lévő megállapítása, hogy a vízre a szénhidrogén szállítóvezetékeknek nincs hatása ez nem helytálló. Mint már fentebb is megjegyeztük sajnos a terv nem különbözteti meg a szállítandó anyagtól függően (gáz, kőolaj, termék) a szénhidrogén szállítóvezetékeket, holott ezt fontos lenne tudni a felszíni és felszín alatti vizek védelme illetve a veszélyelemzés miatt. A Térségi Szerkezeti Terven használt jelkulcsrendszer sem alkalmas a szénhidrogén szállítóvezetékek megkülönböztetésére, a szállítandó közegek alapján.

46 14/10.

A Térségi Szerkezeti Terven több szállítóvezetékünk nyomvonala tévesen "Térségi szénhidrogén szállítóvezeték"-ként van feltüntetve (pl: Szank-Szekszárd DN400, Szank-Üllés DN300, Zsana- Szank DN800, Kecskemét leág. 1.-2., Nagykörös leágaz ó I-II.,stb.).

14/11.

A Térségi Szerkezeti Terv jelmagyarázata hiányos, mert nem tartalmazza a "Térségi szénhidrogén szállítóvezeték" jelkulcsi elemét. Illetve nem ad lehetőséget a szénhidrogén szállítóvezetékek létesítményeinek (pl: kompresszor állomás, gázátadó állomás, szakaszoló állomás, szivattyú állomás) jelkulcs szerinti ábrázolására, holott a zajvédelem miatt előnyös lenn látni, hogy ezek a létesítmények hol is helyezkednek el.

Tervezői válasz jogszabályi kötöttségek miatt (OTrT törvény, 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet) nem tudjuk elfogadni. Az igazoló számításban csak a tervezett nyomvonalas elemek kerülnek feltüntetésre. Ezt a javaslatot a területrendezési tervekre vonatkozó jogszabályi kötöttségek miatt (OTrT törvény, 218/2009. Korm. rendelet) nem tudjuk elfogadni.

A megyei területrendezési tervek térképi jelkulcsát a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 8. melléklete rögzíti, aminek az egyeztetési tervanyag megfelel. Nemzetközi és hazai szénhidrogén szállítóvezetékként a megyei területrendezési terv csak az OTrT-ben megnevezett és feltüntetett vezetékeket sorolhatja be, a többi vezeték térségi szénhidrogén szállítóvezetékként kerül feltüntetésre. A Térségi Szerkezeti Terv jelmagyarázatánál a Térségi szénhidrogén szállítóvezeték" jelkulcsi elemét pótoljuk, a további javasolt elemek beillesztésére a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 8. melléklete szerint nincs mód.



Sorszám

Véleményező

14/12.

14/13. 14/14. 14/15.

47

14/16. 14/17.

14/18.

Vélemény A "Vizsgálatok" dokumentum Energiaellátás pontjában a 60.sz. ábra szénhidrogén szállítóvezetékek tartalma hibás (a Városföld-Drávaszerdahely "Horvátország" gázvezeték már megépült és nem tervezett, illetve a nyomvonal két helyen jelentősen eltér az ábrázolttól) és hiányos (a Nagykörös leág. I-II, Kecskemét leág 1.-2., Kardoskút-Városföl, Zsana-Szank, Szank-Üllés, Szank-Szekszárd, Kiskunhalas leágazó földgázszállító vezetékünk nincsenek feltüntetve). A földgázmezőkre vonatkozó bekezdést (77 oldal) kérjük egyeztetni a MOL Nyrt Banyamérés és Birtokjoggal (5000 Szolnok, Maria u. 43.), mert információink szerint a megyén belül nemcsak Zsana területén üzemelő földgázmezők találhatóak. A tájterhelési vizsgálathoz kapcsolódó 76.sz. ábra szénhidrogén vezetékek tartalma a fentiekben leírtakhoz hasonlóan hiányos (több földgázszállító vezetékünk nincsen feltüntetve). A Társaságunk tulajdonában és üzemeltetésében lévő a Bács-Kiskun megye területét is érintő összes szállítóvezetékünk nemzetközi, illetve hazai jelentőségű.


A véleményhez köthető megállapítás a "Vizsgálatok" c. dokumentum 77. oldalán nem található. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk.

A megyei területrendezési tervek készítése során csak azokat a szénhidrogén szállítóvezetékeket lehet nemzetközi, illetve hazai jelentőségűként besorolni, amelyeket az OTrT törvény 1/10. számú melléklete (2008-ban az akkor illetékes ágazati minisztérium javaslatára) nevesít. Az OTrT-ben meghatározott vezetékmegnevezések nem teszik lehetővé a Ezt a javaslatot a területrendezési tervekre vonatkozó szállítóvezetékek beazonosítását, ha lehet az adatszolgáltatásunkban megadott jogszabályi kötöttségek miatt (OTrT törvény, 218/2009. szállítóvezeték megnevezéseket kérjük alkalmazni. Korm. rendelet) nem tudjuk elfogadni. A tárgyi megye területét is érintő területigényes gázipari létesítményeire (gázátadó-, A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. szakaszóló-, csomóponti állomás) zajkibocsátási határértéket állapított meg a Környezetvédelmi Felügyelőség (pl: Városföld, Kiskunfélegyháza, Baja, Kalocsa, Kecskemét, stb.). Ezek hatásterületébe a 284/2007. Kormány rendelet szerinti korlátozásokat az Önkormányzatnak érvényesíteni kell. Javasoljuk, hogy legyen egy újabb bekezdés a 6.2.3. ponthoz az alábbi tartalommal: "A közfeladatot ellátó szolgáltatókra és közüzemi létesítményekre és a bányászati nyomvonalas létesítményekre a külön jogszabályokban foglalt eltéréseket, valamint a környezetvédelmi, bányafelügyeleti és egyéb hatóságok által kiadott engedélyek szerinti korlátozásokat figyelembe kell venni (1993. évi XLVIII. tv., a 1995. évi LIII. tv., 1996. évi LIII. tv., és azok végrehajtási rendeletei)." A Területrendezési Terv nem különbözteti meg a szállítandó anyagtól függően (gáz, A javaslatot a területrendezési tervekre vonatkozó termék, olaj) a szénhidrogén szállítóvezetékeket, holott ezt fontos lenne tudni a jogszabályi kötöttségek miatt [OTrT törvény, 218/2009. felszíni és felszín alatti vizek védelme, illetve a veszélyelemzés miatt. (X. 6.) Korm. rendelet] nem tudjuk elfogadni.



Sorszám

Véleményező

14/19.

14/20.

48

14.

15. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

15/1.

15/2. 15/3. 15/4.

Vélemény A 218/2009 (X.6.) Korm. rendelet 8. sz. melléklete egyrészt hiányos, mert nem tartalmazza a térségi szénhidrogén szállítóvezeték jelkulcsi elemét, másrészt a jelkulcsrendszer nem alkalmas a szénhidrogén szállítóvezetékek megkülönböztetésére, a szállítandó közegek alapján.

Tervezői válasz

A véleménnyel ellentétben a 218/2009 (X. 6.) Korm. rendelet 8. sz. mellékletének 1.2.2.15. pontja tartalmazza a térségi szénhidrogén szállítóvezeték jelkulcsi elemét. A vezetékek szállítandó anyagtól függő megkülönböztetését a területrendezési tervekben a vonatkozó jogszabály nem teszi leherővé. Amennyiben a Bács-Kiskun megye településrendezési terv alapján valamelyik érintett A véleményben foglatakat tudomásul vesszük. Önkormányzat a saját településének a rendezési vagy szabályozási tervét készíti, kérjük Társaságunk megkeresését, mivel csak ekkor tudjuk tételesen az egyes gázvezetékeinkre vonatkozó biztonsági övezetmértékek és egyéb gázipari létesítmények (bányaüzemi hírközlő kábel, katódállomás, fáklyavezeték és fáklyák, stb.) adatait az ábrázolhatósági méretaránynak megfelelően megadni. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a gázipari létesítményeink biztonsági övezetére az 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) számú kormány rendelet Vhr.19/A.§-a, tiltásokat és korlátozásokat ír elő, melyeket a 79/2005. (X.11.) GKM rendelettel együtt kérjük a településrendezési terv készítésénél figyelembe venni. Javaslattevő fázis II/10. Ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezete fejezet azt tartalmazza, hogy Szakmai szándékát tekintve osztjuk az MBFH "A legfrissebb adatok szerint az övezetbe sorolható települések és az OTrT által2008- álláspontját, de az OTrT által lehatárolt övezet kibővítése ban lehatárolt ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezete nincs teljes a jelenlegi szabályok alapján valóban nem engedhető átfedésben, de a szabályozás az OTrT általlehatárolt övezet kibővítését nem engedi meg. A szabályok rugalmasabbá tétele tekintetében az OTrT következő (várhatóan 2013) módosítása során meg." Az átfedés abból adódik, hogy az OTrT módosítása óta eltelt idő alatt a bányászati javasolt az érintetteknek megállapodni. joggal fedett, illetve szabad területek vonatkozásában változás ált be, egyes területek esetében megszünt a jogosultság, míg más területek esetében befejeződött a kutatási tevékenység, így bővülhetett az érintett települések száma. Az MB FH álláspontja szerint sajnálatos, hogy ez a változás a rendezési terv készítése során nem realizálható, mert így a településrendezési terv e vonatkozásban nem tükrözheti a tényleges állapotot. II/22. Földtani veszélyforrás övezet fejezetben foglaltakkal kapcsolatban az MBFH Tervezői választ nem igényel. észrevételt nem tesz. Az MB FH a további munkarészekkel kapcsolatban észrevételt nem tesz. Tervezői választ nem igényel. Az MBFH megjegyzi, az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezet kijelölése Tervezői választ nem igényel. nem a bányászati tevékenység övezetének kijelölése. Az övezetre vonatkozó fogalom meghatározásban egyértelműen rögzíti, hogy e területek állami tulajdonban álló

49

17. Magyar Tudományos Akadémia ORSZÁGOS KAMARÁK 16. 27 Magyar Építész Kamara



Sorszám

15.

Véleményező

17/1.

27/1.

27/2.

Vélemény

Tervezői válasz

kutatással lehatároit, de bányatelekkel le nem fedett,és nyilvántartott ásványi nyersanyag készleteket . jelölnek. E területeken tehát nem folyik bányászati tevékenység, a korábbi kutatások eredménye alapján a megkutatott készlet került nyilvántartásba. Ezzel kapcsolatban felmerül, hogy a bányászati joggal fedett területek - mint a bányászati (kutatási, illetve kitennelési) tevékenység végzésének területei - meglévő állapotként a vizsgálati lapon kötelező elemként szintén ábrázolásra kerüljenek. E területek a bányatelekkel lehatárolt nyilvántartott ásványvagyont tartalmazó területek, továbbá a kutatási joggal fedett területek, mely területek, illetve az ott folyó tevékenységek a Bt. hatálya alá tartoznak. A bányászati joggal fedett területek esetében az adatszolgáltatás koordináták megadásával történik, így a területek pontosan lehatárolhatók, míg az ásványi nyersanyag-gazdálkodási területek többségéről jelenleg nem állnak rendelkezésre adatbázisba rendezett koordináta adatok. (Ezért e területek ábrázolása mind az OTrT, mind pedig a megyei TrT-k esetén településhatáros, ami szintén félreértésekre adhat okot.) A Magyar Tudományos Akadémia észrevételt, javaslatot nem tesz. Tervezői választ nem igényel.

Összességében a vizsgálati anyagáról elmondható, hogy megfelelően készíti elő BácsKiskun megyei területrendezési tervmódosítását. Egy rész-témát lehet hiányolni, mivel napjainkban igen exponált kérdéskörről nem szól a vizsgálati dokumentáció. A megyét egyébiránt vélhetően jelentős mértékben érintő témában, ez pedig a megújuló energiaforrások (a szél-, a nap-, a víz-, s a geo-energiaforrások) előfordulása vagy kizárása, lehetőségei a megye területén. A ,,Javaslattevő fázis" című dokumentáció terjedelme meghaladja a vizsgálati anyag terjedelmét (noha ez inkább fordítva szokott lenni), mégis meg kell állapítani, hogy a javaslattevő dokumentáció nem alkalmas az elfogadásra, hiányos. Nem tartalmazza elkülönítetten és megkülönböztethetően a "jóváhagyásra váró" munkarészt. Igaz, hogy e munkarészt kötelezően nem ebben a fázisban kell kidolgozni, de szokásos megszerkeszteni már itt és a véleményeztetési anyagban szerepeltetni.

A megújuló energiaforrások bemutatásával „Vizsgálatok” 13. 2. fejezete foglalkozik.

a

Ezt a feladatot – mármint a jogszabály-tervezet előkészítését nem a szokásjog, hanem – a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 7. mellékletének III. pontja szerint – az Elfogadási fázis részeként kell kidolgozni. Ugyanezen jogszabály a javaslattevő fázisra vonatkozóan azt rögzíti (14.§), hogy a javaslattevő fázison belül elfogadásra kerülő és megalapozó munkarészek készülnek, valamint, hogy az elfogadó szerv által jóváhagyásra kerülő munkarészeket (7. melléklet III. b) elkülöníthető (és nem elkülönített!) módon kell



Sorszám

Véleményező

27/3.

27/4. 50 27/5.

27/6.

Vélemény

Először az OTrT változásából következő a térségi szerkezeti tervre kiható általános módosulásokat írja le, majd megye területrendezési tervének módosítását két fejezetben ismerteti. Az első fejezetben (1.) sorra veszi az országos térségeket, s tesz hozzájuk ajánlásokat majd a második fejezetben (II.) a térségi övezetek módosulásait Ténylegesen igen sok javaslatot fogalmaz meg a térségi területek, majd megyei térségi övezetek ismertetésekor, de nem tudni hogyan áll majd össze az anyagban a rendelettervezet és a határozat-tervezet. Javaslattevő fázis leíró jellegű része hűen követi az OTrT adta kereteket, s a megyei területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló kormányrendelet mellékletében rögzítetteket. Talán éppen ezért nem született meg a két fontos dokumentum szövegtervezete, vagyis az elfogadásra szánt munkarészek különválása? Ennek nem lehet indoka az a megállapítás, amikor a dokumentum 11. oldalán azt írja a térségi szabályozásról, hogy: " A megyei területrendezési terv megyei szinten megfogalmazott szabályokat nem tartalmazhat, az Országos Területrendezési Terv rögzíti." Ennél fogva lehet, hogy a szabályzat majd csak az OTrT módosulásából következő változásokat fogja csak tartalmazni. I. A megyei térszerkezeti terven ábrázolt, s az országos térségi területfelhasználási kategóriáknak megfelelően sorra vett térségeket eltérő súllyal tárgyalja, s készít hozzájuk javaslatokat. Áttekintve ezeket az alábbiak állapíthatók meg: (A különböző térségek leírása során formailag három féle betűtípust használ a dokumentáció, az egyik felvezető szövegre szolgál, a második betűtípus az ajánlásokhoz használt, míg a harmadik az ajánlások magyarázatára, vagy kiegészítésére kíván megkülönböztetést adni. Ez utóbbi olykor fontos felvetéseket is tartalmaz, melyek azonban ajánlásokban nem jelentek meg.) Az Erdőgazdálkodási térségről viszonylag sok pontban fogalmaz meg javaslat, melyet az erdőtelepítés térséget érintő fokozottabb feladata indokolhat. Ezzel szemben a következő térségről noha az a legjelentősebb a megyében kevesebb ajánlással rendelkezik.

Tervezői válasz dokumentálni. Ugyanez vonatkozik a területrendezési szabályzatra is, ami nem más, mint a jóváhagyandó tartalmi elemekre vonatkozó OTrT szabályok összessége, melyeket az egyeztetési anyag maradéktalanul tartalmaz. Bács-Kiskun megye területrendezési terve módosításának „Javaslattevő fázis” c. anyaga tartalmilag és formailag is minden fenti jogszabályi előírásnak megfelel. A rendelet- és a határozat-tervezet az Elfogadási fázis – Közgyűlési előterjesztés jogszabály-tervezete tárgyú, a vonatkozó jogszabályok szerint megszerkesztett következő munkafázisának eredményeként „áll majd össze”. A véleményező téves következtetést von le. Az anyag szerkezeti felépítésétől teljesen független az a tény, miszerint a vonatkozó jogszabály szerint a megyei területrendezési terv csak az OTrT szabályozási előírásait taratlmazhatja, azokból elvenni, átfogalmazni. illetve azokat kiegészíteni nincs felhatalmazása.

A tartalmi elemekre vonatkozó javaslatok száma nem feltétlenül tükrözi azok fontosságát, sorrendjét. Általánosan azonban elmodható, hogy ahol tervezett elemek is részét képezik a térségnek, vagy műszaki infrastruktúra hálózatnak, építménynek, ott az ajánlások száma nagyobb, szerepe pedig kiemeltebb lehet. Az ajánlások megfogalmazásánál a szakmai indokoltság, és nem a darabszám a vezérlő elv.



Sorszám

Véleményező

27/7.

27/8.

51 27/9.

27/10.

Vélemény A Mezőgazdasági térség ismertetésénél az ajánlásokban nem tér ki az általános mezőgazdasági területeken lehetőségként fennálló birtokközpontok létesítésének megyei elveire, vagy a szőlő-gyümölcs kataszterek figyelembe vételének, az ismert nyilvántartási problémák ellenére is fennálló kényszeréről. Az ajánlások között nem említi, hogy a tanyástelepülésszerkezet és az általános mezőgazdasági területeken történő építések hol válnak el, mikortól számítható egyiknek, vagy másiknak. Kívánatos lenne, ha ajánlást adna a területi sajátosságokra alapozottan, a településrendezés során követendő, az adottságok szerint differenciált elvekre pl. a beépíthetőség megállapításához javasolt földrészletek nagyságára, vagy egyes esetekben a telekszerkezetet befolyásoló minimális telekterületre. A "Vegyes területhasználású térség", mely felöleli a tanyás településszerkezetet is, de itt is csak a tájszerkezetből fakadó tájképi értékek megőrzésére hívja fel a figyelmet.

Tervezői válasz A megye mezőgazdaságának, területrendezési szempontból is lényeges jellemzőinek bemutatása a vizsgálati fejezetben megtörtént. A javaslattevő fázisban már a lehatárolás módszertanára koncentrált az anyag. A felvetett igen fontos kérdéseket elősorban a településrendezés szintjén lehet megoldani. A tanyákhoz kapcsolódó kérdéskör esetében pedig, az OTÉK következő modosítása során kellene megoldásokat találni.

Köszönjük a véleményt. A vegyes térségre vonatkozó ajánlások d) pontját a következőképp módosítottuk. eredeti: vegyes területfelhasználású térségben javasolt a mozaikos tájszerkezet fenntartása, és a tanyás településszerkezethez kapcsolódó tájképi értékek megőrzése. modosított: A vegyes területfelhasználású térségben javasolt a mozaikos tájszerkezet fenntartása, valamint a tanyás településszerkezet és hozzá kapcsolódó tájképi értékek megőrzése. A "Települési térség"-ről általánosságban szólva az ajánlások a) pontjában felsorolt A hivatkozott ajánlást korrigáljuk. területhasználati típusok között a felsorolásából kifelejti a vegyes területeket megemlíteni. Az új beruházások alatt, illetve a területi növelések esetében szinte csak a lakóterületi növekményeket említi, mintha elhanyagolható lenne a megyében a gazdasági, vagy a különleges területhasználati típusok növelésének szándéka. Általános értékelési és értelmezési problémát okoz, hogy a települési térségbe a A települési térségbe tartozó egyes területek települések belterülete teljes mértékben beszámítanak, míg a beépítésre szánt, de nem besorolásához az OTrT fogalommagyarázata szolgál, belterületi területek területnagyságuk függvényében lehetnek vagy a vegyes miszerint települési térségbe a települési területek területfelhasználású térség részei, vagy a települési térség részei. A tervhierarchiában tartoznak, ami pedig nem más, mint a település a továbbtervezés szempontjából rendkívül lényeges, hogy a megyei területrendezési belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre terv ezeket miként, milyen mértékben "naprakészen" jelöli meg. A 10 ha-os határeset szánt területek összessége. A megyei területrendezési vonatkozik ezek ábrázolhatóságára is. A térszerkezeti terven ábrázoltak alapján terv ezeket "naprakészen" jelöli ki, miután a vizsgálati felvetődik a kérdés valóban ennyire kompaktak a megye településeinek belterületei? munkafázisban a hatályos településrendezési tervek ilyen vonatkozásban feldolgozásra kerültek.



Sorszám

Véleményező

27/11. 27/12.

27/13.

52 27/14.

27/15.

27/16.

Vélemény A városias és a hagyományosan vidéki települési térségekre vonatkozó "besorolási problémákat" nem kívánjuk jelen esetben felsorolni, mivel azok nem a megyei területrendezési terv keretén belül kezelhetők. A "Vízgazdálkodási térség”-ről szóló ajánlások az egészen általános inkább megállapítások, sem mint ajánlások mellett konkrét, településrendezési tervek szintjén megfogalmazandó figyelem felhívásokat tartalmaznak. Inkább intézkedési jellegűek, vagy egyéb jogszabályokban megfogalmazottak felidézése.

Az "Építménvek által iqénvbe vett térség" -ről leírtak a legterjedelmesebb része az anyagnak (22 oldal). Az ismertetés elején beidézi az anyag "szabálynak" nevezve (hivatkozási hely nélkül) az OTrT törvényi szövegének egyes bekezdéseit, majd "ajánlások" megnevezéssel résztémánként "kiegészíti" azokat. Ezt meg-megszakítja pl. az egyes tényleges úthálózati elemek, távvezetékek elemeinek, vagy belvízi főcsatornák hosszas felsorolásával. Hasonlóan a korább ismertetettekhez itt is alkalmazza a betűtípusváltás eszközét a mondanivaló tagolására, de nem közli ezek tervezői szándékát. Valószínűleg a táblázatos szerkesztés ennél a térségismertetésnél megkönnyítené a tervet felhasználó helyzetét, az áttekinthetőséget. II. részben a térségi övezetek módosítása található. Mivel az OTrT-ben meghatározott országos és megyei övezeteken kívül jelent terv nem képezhet további övezetet, csak azt kell eldöntenie, melyik vonatkozik a megye területére. Ennek megfelelően veszi sorra az anyag a térségi övezeteket, s azokra tett ajánlásokat a már említett rendszerben, először az OTrT törvényi szövegét szabályként beidézve, majd azokat "ajánlásokkal" kiegészítve. Ki kell emelni ajánlásainak gazdagságát melyek a tájképvédelmi terület övezeteire vonatkoznak. A 24 db térségi övezetet vesz sorra, melyek közül 21 db-et határol le a megyei terv. Egy térségi övezetet, annak okafogyottá válása miatt törlésre javasol a terv. Ez a Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete. Ezt határozati elfogadásra javasolja. Egyedül ennél a témánál jelenik meg a határozathozatal igénye, illetve tesz róla említést az anyag. Ismét meg kell említeni a korábban már hiányolt témát, vagyis a megújuló

Tervezői válasz Tervezői választ nem igényel. A vízgazdálkodási térséghez kapcsolódó ajánlások a hatályos megyei területrendezési terv figyelembe véztelével, az illetékes vízügyi hatóságok észrevételeinek figyelembe vételével lettek kialakítva. A településrendezési tervek felé szánt üzenetek konkrétsága nem véletlen, hiszen azon a szinten kell majd kidolgozni egy sor meghatározó, a vízgazdálékodással összefüggő munkarészt. Az anyagban – az erre való hivatkozást a Bevezetőben valóban pótolni kell – normál betűvel a rendelettel elfogadásra szánt, dőlt betűvel a határozattal elfogadásra szánt, kisebb kövér betűvel pedig az alátámasztó munkarészek kerülnek kiemelésre.


A határozattal elfogadásra javasolt övezetek köre a véleményezési eljárás alapján kiegészül a szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezetével.

A szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület



Sorszám

Véleményező

27/17.

53 27/18.

27/19.

27/20. 27/21.

Vélemény energiaforrások közül a megyét érinthetőek lehatárolásának hiányát. Mivel új térségi övezet képzésére a megyei tervnek nincsen felhatalmazása, ezért ezt célszerűen valamelyik meglévő térségi övezethez rendelten lehetne ábrázolni. Más megyékben alkalmazott módszer pl. ,,A szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület” megjelölés. Lehet oka e téma elmaradásának, hogy kizártnak ítéli a tervező, hogy bármely megújuló energiaforrás területi kihatásban megjelenhessen a megyében. Ebben az esetben javasolt erre is kitérni az ismertető leírásban, vagyis az ajánlások között, hogy ne hiányként, hanem elhatározásként legyen érthető. Az területrendezési intézkedési javaslatok között szerepel az 1. (5) bekezdésében, az adatszolgáltatási kötelezettség a településrendezési tervek készítői, illetve elsősorban a települési önkormányzatok számára. Ezt csak abban az esetben tudja elvégezni a terv alapján a végrehajtásért felelős megyei főépítész, ha megtalálja az anyagban településsorosan az egyes települések térségi övezetekkel való érintettségének számszerű kimutatását is. Tehát a térképi ábrázolás mellett feltétlenül szükséges elvégezni a területek meghatározásához e számításokat valamennyi településre nézve. Ennek korrekt megoldására egyedül annak van lehetősége, aki a digitális és szerkeszthető állományú térképek birtokában van, vagyis a terv készítőjének. Minden további próbálkozás a területek képi állományból való "megbecslés" esetét képezi. Összességében a terv vizsgálati és javaslati fázisa megfelelő, a jóváhagyásra kerülő fázishoz alapul szolgál. A Jóváhagyásra váró fázisban formai-alaki javításokra több esetben szükség lenne, melyek tartalmi vonatkozást is eredményezhetnek. A dokumentum mind monitoron, mind pedig nyomtatott formában nehezen kezelhető, alig olvasható, nehezen látható. A betűméret váltása (nagyobbra) mindenképpen szükség lenne, mellyel egyidejűen a lapok margó-csökkentésével a dokumentáció amúgy is már-már bélyeg méretű ábraanyaga nem látná kárát. Az ábrák sajnos ránagyítással értékelhetetlenek. Ugyanezen megállapítás a térképi anyagra is igaz. Rossz minőségben olvashatóak a térképek. Felbontását emelni kell. Kis mértékű felnagyításnál már pixelesedik, egyébként pedig rajztechnikailag ábrázolás-technikailag néhány hibajavítása mellett átgondolásra javasolt. A térképek pdf-állományú megnevezésénél javasolt a címben megadni az eredeti léptékhez igazodó nyomtatási lapméretet. Formai, alaki hiányosságokról szóló megállapítások eltörpülnek a terv tartalmi érdemei mellett, de rendkívül meghatározóak lehetnek a terv elfogadása utáni

Tervezői válasz övezete – más véleményezők által is ajánlva – határozattal elfogadásra kerülő munkarészként lehatárolásra kerül.

Az egyes települések térségi területfelhasználási kategóriák szerinti területi mérlege, illetve a térségi övezetekkel való érintettségének településsoros számszerű kimutatása az Elfogadási fázisban kidolgozásra, a rendelet-tervezetbe pedig beillesztésre kerül.

Az Elfogadási fázisban érvényesítendő formai-alaki javításokat a vonatkozó véleményekre adott válaszok szerint érvényesítjük. A javaslatokat a következő dokumentum összeállításánál figyelembe vesszük.

A javaslatot a következő dokumentum összeállításánál figyelembe vesszük. Az Elfogadási fázisban érvényesítendő formai-alaki javításokat a vonatkozó véleményekre adott válaszok



Sorszám

Véleményező

27/22.

17.

28. Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

28/1.

54 28/2.

Vélemény

Tervezői válasz

használata érdekében. szerint érvényesítjük. A településsoros -hiányolt térségi érintettség-számítás elvégzése szükséges a Az egyes települések térségi területfelhasználási jóváhagyó fázisban. kategóriák szerinti területi mérlege, illetve a térségi övezetekkel való érintettségének településsoros számszerű kimutatása az Elfogadási fázisban kidolgozásra, a rendelet-tervezetbe pedig beillesztésre kerül. A dokumentációban nagyon időszerű kérdések kerültek napirendre, amely Tervezői választ nem igényel. kidolgozottságában és részleteiben is fontos témákat taglal. Ahhoz, hogy Magyarország és ezen belül Bács-Kiskun Megye képes legyen az Európai Uniós követel menyeknek maradéktalanul eleget tenni, és ezzel felzárkózni a többi európai tagállam melle, nagy szükség van az alapos és körültekintő átvizsgálásokra. A tervezett vizsgálandó területek és a tervjavaslat teljes mertekben tartalmazza azokat az irányokat, amelyek szükségesek ezen célok elérésére. Baja és környéke adottságai (Duna, Gemenc) különösen arra predesztinálnak, hogy a környezetvédelemre és tájvédelemre helyezzük a hangsúlyt. A közös munkába és együttgondolkodásba bevont helyi szervezetek, cégek sokat segíthetnek a kulturális örökségvédelmi és tájképvédelmi övezetekben végrehajtható és végrehajtandó feladatokban. A tervjavaslat megvalósulása minden bizonnyal nagyban elősegíti majd Bács-Kiskun megye és azon belül is Baja és környéke környezetvédelmi, energiafelhasználási és kulturális örökségvédelmi tevékenységet. A Kiskunhalasi térséget figyelembe véve ugyancsak elmondható, hogy az anyagban aktuális témák kerülnek megvitatásra, valamint válaszokat próbál adni a folyamatosan felmerülő környezeti kérdésekre, mint a gyorsforgalmi úthálózat és az ökológiai hálózat kapcsolata, az ásványi nyersanyag vagyon és a kulturális örökségvédelmi, tájképvédelmi övezetek átfedése. A terv környezeti szempontbó1 jelentós új szempontokat is integrál, mint a tájképvédelem, vagy a kulturális örökségvédelem. Régiónknak egyedülálló tájképi adottságai vannak, biológiai változatosság jellemzi, Tervezői választ nem igényel. ami lehetővé teszi a térség fokozottabb kihasználását az aktív és az egészségturizmus számára. A nemzetközi hírnévnek örvendő termál és élményfürdők egész évben nyitva állnak a vendégek előtt. A horgászat számára is bőséges választék van megyénkben, valamint a kiskunhalasi térségben - Sós-tó, Vadkerti tó és több mesterséges magán tó. Továbbá különös jelentősége van a 1ótartasnak és az ahhoz kapcsolódó lovas turizmusnak.



Sorszám

Véleményező

28/3.

55 28/4.

Vélemény Jelentősek a megye kultúrtörténeti értékei, hagyományai és rendezvényei. A kiskunhalasi térség értékeit gazdagítja, valamint a kulturális és örökségturizmus jelentós adottságai a kiskunhalasi és jánoshalmi szélmalom, Csipkeház, kiskőrösi Petőfi-ház, kiskunhalasi, kiskunmajsai és kiskőrösi Szüreti Fesztivál, keceli Virágfesztivál. A környék települései a borturizmus fejlesztésének lehetőségét is magukban hordozzak - bortúrák szervezése, gasztronómiai turisztikai útvonalak kialakítása. Mindezek megőrzése valamint továbbfejlesztése sokat lendítene a térség idegenforgalmán, amihez megfelelő szálláshelyek kialakítására lenne szükség. Jelenleg nagyobb létszámú szállodai elhelyezést igénylő programok lebonyolításához sajnos csak Kecskeméten van kapacitás. Nagyon fontos szerepe van a vasúthálózat megfelelő minőségű fejlesztésének, mivel a közúti szállítással szemben a vasúti áruszállítás kevésbé terheli meg a környezetet. Azonban a közúti árufuvarozás magas aranya nem mérsékelhető a megfelelő minőségű vasúthálózat fejlesztése nélkül. Mivel BKM deli határa egyben országhatár is, ezért szükséges megvizsgálni, hogy a határ túloldalán a Szerb Köztársaság milyen fejlesztéseket tervez, és mely fejlesztések elveznek prioritást, amelyek a megye területrendezési tervére is hatással lehetnek. Az erre irányuló szerb fejlesztések mindenkeppen hatást gyakorolnak a tranzitforgalom varható növekedésével megyénkre is. Ezért kiemelkedően fontos, hogy ezen a területen is megfelelő út- és vasúthálózat kerüljön kiépítésre.

Tervezői válasz

A szerb oldalon várható fejlesztéseket a „Vizsgálatok – Nagytérségi kapcsolatok” című fejezet rögzíti. E szerint: az M5-ös folytatásaként Szabadkától gyorsforgalmi út található Újvidék irányába. Kiemelt cél 2014-ig ennek a bővítése (a második pálya elkészítése 107 km hosszan Horgos és Újvidék között). További célok a szabadkai elkerülő út befejezése Tompa irányába is, felújítani a Zomboron és Szabadkán keresztül Magyarországra és Horvátországba vezető első osztályú főutat, felújítani és továbbépíteni a Vrbas–Kula–Zombor–Backi Breg első osztályú főutat, amely csatlakozik a X. és VII. folyosóhoz, továbbá Dél-Magyarországon a gyorsforgalmi úthálózathoz. Ezeken kívül több, a magyar és a román határhoz vezető alacsonyabb rendű út felújítását is tervezik. Vasúti szempontból a nagysebességű vasútvonal kiépítése Magyarország felé. Bács-Kiskun megyét is érintené a IV. sz. transzeurópai közlekedési folyosó hazai szakaszaként megvalósuló (Ausztria és Szlovákia) – Hegyeshalom és Rajka – Budapest [Ferihegy] – Röszke és Kübekháza – (Szerbia és Románia) összeköttetés okán. Szerbia irányába tervezett továbbá mellékvonalként a Baja- Sombor korábbi kapcsolat helyreállítása. A területrendezési terv módosításában kijelölt fő térszerkezeti beavatkozások, Tervezői választ nem igényel.



Sorszám

Véleményező

28/5. 56 28/6. 28/7. 28/8. 28/9.

Vélemény közlekedési hálózatok és egyéb infrastruktúra-hálózati fejlesztések jelentós, esetenként több tízmilliárd forint nagyságrendű beruházást, forrást igényelnek, melyek a gazdaság fellendülése, és az Európai Uniótó1 varható támogatások realizálódása eseten sokkal nagyobb és több az esély a javasolt térszerkezeti változtatásokra. A megyei területrendezési terv hatékonysága nagymertekben függ az országos és kiemelt térségi tervekhez való kapcsolódás minőségétől, a megvalósításában résztvevő kistérségi társulások és önkormányzatok együttműködésétől. Egyes térségek koncentráltabb fejlődése függ a stratégiai dontesektó1, melyhez helyi feladatok is kapcsolódnak, melyeket időben össze kell hangolni. Mivel a területen igény oldalró1 egyszerre kell megvalósítani a nagytérségi és belső kapcsolatot is javító beruházásokat, az időbeni ütemezés kapcsán nagyon összehangolt munkára lesz szükség. A megyének a beruházások megvalósulása érdekében fokozott érdekérvényesítő és aktív lobbizó szerepet kell fel vállalnia. Kalocsa és környékének viszonyait nézve, és egy kicsit konkrétabb problémákat előhozva, elmondhatjuk, hogy a 6.4 fejezetben, a Térségi hulladéklerakó helyek reszbó1 kiderül, hogy a jelenlegi hulladék-elhelyezési rendszer - a kalocsai térség hulladékának vonatkozásában – 80 km-re (Vaskút) történő szállítással oldja meg az elhelyezést. Egy hulladékválogató mű Kalocsán történő megépítésével csökkenhetőek lennének a szállítási költségek, munkahelyek teremtődnének, a szállításra használt utak amortizációja csökkenne, továbbá a keletkező újrahasznosítható anyagok értékesíthetőek. Fentiek más térségek tekintetében is megfontolandóak. A 31. oldalon, Uszód, Ordas települések nincsenek megjelölve, mint dunai kikötési lehetőséggel bíró települések. A 71. oldalon a Történeti települések főbb attrakciói Bács-Kiskun Megyében táblázatban - Kalocsa vonatkozásában - nem került bejelölésre a "Kastély", mint turisztikai attrakció A 96. oldalon a Kulturális és örökségturizmus területen nincs megemlítve Kalocsa, mint vallási és történeti központ Az anyagban nem kap kellő hangsúlyt a belvízi csatornák karbantartása, melyek jelentős szereppel bírnak az egyre rapszodikusabb időjárási körülmények között az egyszerre nagy mennyiségben lezúduló és az összegyűlő belvizek levezetésében. A csatornák fontos szerepet kapnak aszályos időszakokban a mezőgazdasági öntözések során is. Esetenként ezeknek a csatornáknak (pi. Sarkoz 1. csatorna) idegenforgalmi szerepe sem elhanyagolható (pl. kajakkenuval szervezett csoportos kirándulások).

Tervezői válasz

A javaslat nyilván valós problémára ajánl megoldást, a megyei területrendezési terv kompetenciájába azonban mint térségi jelentőségű elem csak a Térségi hulladéklerakó hely tartozik, a hulladékválogató mű viszont nem.

A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. A javaslatot a belvízvédelmi rendszerekre vonatkozó ajánlások között érvényesítjük.



Sorszám

Véleményező

28/10.

28/11. 18. 57

29. Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara

29/1.

29/2. 29/3.

29/4.

Vélemény Javasoljuk ismét vizsgálat tárgyává tenni az évszázada felmerült Duna- Tisza csatorna megépítését. Ennek megvalósítása a kapcsolódási pontok miatt jelentós előrelépést jelenthetne az Alföld vízmegtartása és szabályozása, a vidékfejlesztés, öntözés, de a környezeti, turizmus terén is. Nem elhanyagolható mertekben jelentkezne munkahelyteremtő hatás is, elsősorban az alacsony képzettségűek körében, ahol komoly a probléma. A finanszírozhatóság miatt egy hosszú távú (akar I 0-15 eves) megvalósítást javaslunk.

Tervezői válasz

A Duna- Tisza csatorna országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózati elem, amit az Országos Területrendezési Tervben kell megjeleníteni. Az igény az OTrT 2008. évi módosítását előkészítő javaslatokban is szerepelt, az országos tervbe való beillesztés feltételéül a szaktárca állásfoglalásában akkor hatástanulmány kidolgozását szabta, aminek elfogadott konzekvenciái alapján lehet majd dönteni. A hatástanulmány elkészítésére azonban azóta sem került sor. . A megyei területrendezési terv határozattal elfogadásra kerülő jogszabály-tervezetében a javaslatot viszont szerepeltejük, mint az OTrT következő módosításánál figyelembe veendő megyei javaslatot Mezőgazdaság vonatkozásban a bio-termelés feltételeinek megteremtése, területi A javaslat nem tartozik a megyei területrendezési terv génbankok kialakítása sem jelent elhanyagolható előnyt a jövőben. kompetenciájába. A levegő szennyezettség tekintetében hosszabb ideje Kecskemét és Baja határérték A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. feletti szállópor szennyezettsége a legjelentősebb. Ennek javítása érdekében - a térségben meghatározó laza homoktalajok defláció érzékenységéhez igazodva - a területhasználatban szükséges lenne növelni a területfedettséget biztosító és a szelek hatását mérséklő változatos földhasználatok arányát. A nagyüzemi táblák kialakítása során felszámolt változatos talajfelszínek átgondolt, részbeni visszaállítását területrendezési eszközökkel is elő kell segíteni. A Kiskunsági Nemzeti Parkot bemutató szöveget pontosítani szükséges, mert a A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. Kecskemétről induló keskenynyomtávú vasút már nem közlekedik gazdasági okok miatt. A mezőgazdasági alkalmasság és a környezeti érzékenység alcímnél a szántóról A bemutatott földhasználati vizsgálat nagyrészt a gyepre történő művelési ág változtatás és a külterjes termelés arányának növelése a termőhelyi és a természetvédelmi szempontok szántókon pusztán szakmai alapon nem vitatható, azonban ezeken a földeken figyelembe vételével készült. A konverzió/extenzifikácó folytatott termeléstől függ a térségben élő lakosság létfenntartása. Sem a megvalósítása természetesen csak akkor javasolható, ha visszagyepesítés sem a termelés intenzitásának csökkentése nem valósítható meg az ez az ott gazdálkodók megélhetését, jövedelmét nem érintett földeken folytatott gazdálkodásból származó rendszeres jövedelmet pótló veszélyezteti. lehetőségek biztosítása nélkül. A szántók helyett további költséggel kialakítandó Tapasztalatok szerin gyengébb adottságú talajon egy gyepek gazdaságossága eleve kizárt, mert a jelenleg meglévő gyepek extenzív MTÉT gyep programhoz kapcsolódva akár komolyabb gazdálkodással történő hasznosítása is csak részben megoldott az eltartó jövedelemnövekedés is elérhető. képességükkel arányos állatállomány hiányában. Növénytermesztés és állattenyésztés a1címnél az anyag tartalmazza, hogy az országos A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk.



Sorszám

Véleményező

29/5.

58

29/6.

29/9.

Vélemény átlag feletti minden állatfajnál a 100, ha mg-i területre eső állatlétszám. Azonban arra nem tér ki, hogy a korábbi időszakhoz képest igen jelentős az állatlétszám csökkenése. Az állatlétszám csökkenése számos kedvezőtlen hatással jár, mint például a képződő szervestrágya arányos csökkenése (a megyében nem az elhelyezéssel járó, hanem a hiányból adódó gondok a jellemzőek) a lucerna és tömegtakarmány termesztéssel hasznosított területek arányának csökkenéséből adódó termesztési problémák, az abraktakarmányok piacának anomáliái stb. Agrár-környezetgazdálkodás alcímnél a záró megállapítás tartalmát és fontosságát nem vitatva fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy az AKG források önmagukban nem képesek a megváltozott természeti és környezeti feltételek ellenében a hagyományos gazdálkodás és a hozzá kapcsolódó kulturális és tájgazdálkodási értékek megőrzésére. Ahol a feltételei adottak jelenleg is szemmel láthatóan fejlődik a tanyás(?) gazdálkodás. A területrendezésnek a kategória rendszer felállításán túl tartalmaznia kellene azokat az intézkedéseket is amelyek a megfogalmazott célok megvalósulását előmozdítanák. A külterületen élők az agrár környezetet "gondozók" számára is biztosítani kell az alapvető infrastrukturális ellátásokat, amelyek a belterületeken élőkkel kapcsolatosan már alapvetőek és természetesek. Táji termőhelyi adottságok alcímnél a Duna Tisza közi síkvidék mezőgazdaságának jellemzését frissíteni szükséges, pld a tarIóburgonya és a homoki bab már alig-alig van jelen a térségben és a szőlő-gyümölcs termesztésről írtakat is finomítani kellene tekintettel az elmúlt húsz év változásaira. A szőlő-gyümölcs ágazatok mélyreható változása figyelhető meg a rendszerváltás óta és napjainkban is. Egyszerre van jelen a korábbi tömegtermelésre beállított ültetvények pusztulása és az erősödő kisebbnagyobb magángazdaságok által kezelt a kor színvonalának megfelelő ültetvények művelése és telepítése. A talajvíz alcímnél a tanyák körül újjászületett gazdaságok kiskertek vízkivételének nagyságrendjét közel azonosnak jelöli az anyag a régió teljes ipari vízfelhasználásával. Javasoljuk az anyag pontosítását az aVGT közzétett adatai szerint. A megállapítást nem fogadható el tekintettel arra, hogy az aVGT mellékieteként az interneten közzétett, a Duna-Tisza közi víztestek 2004-2007 évekre vonatkozó vízkivételi adatsorainak összevetése szerint az ipari célúnál kevesebb mint kétharmad a mezőgazdasági öntözési és egyéb célú vízkivétel. A két vízkivételt pusztán mennyiségi alapon hasonlítani azért sem szerencsés, mert elfedi azt a tényt, hogy az ipari célra kitermelt víz lényegesen szennyezettebb

Tervezői válasz

Egyetértünk a véleménnyel, de a megyei területrendezési tervek tartalmi elemei nagyon kötöttek, ráadásul az említett, a tanyák ellátása szempontjából fontos infrastruktúrális elemek csak a településrendezési tervekben jelennek meg. Indokolt lenne a tanyák infrastruktúrális ellátotságával foglalkozó területrendezési tanulmányterv készítése (illetve már a megkezdett munkák folytatása), elfogadása, és ennek összehangolása a támogatási rendszerrel. A gyümölcsösökkel kapcsolatos megjegyzéssel kiegészítjük az anyagot. A homoki bab és a tarlóburgonya említéstől azonban nem tekintenénk el, hiszen ha már nagy területen nem is termesztik ezeket a növényefajokat, de a (táj) fajtáinak fenntartására (megőrzése) ez a térség a legalkalmasabb. Az említett vizsgálati anyagrész a talajvízszint csökkenés valószínűsíthető (mennyiségi) okait elemzi a térség vízgazdálkodási alegységeire készült vízgyűjtőgazdálkodási tervek konzultációs anyagainak felhasználásával. A megállapítás a Duna-völgyi főcsatorna alegységre vonatkozik, nem az egész megyére. A vonatkozó szövegrészt javítjuk.



Sorszám

Véleményező

Vélemény

59

állapotban elvezetésre kerül a térségből - többnyire mesterséges csatornákon - rontva a befogadó élővizek minőségét és a régió vízháztartási egyensúlyát is. Ezzel szemben a mezőgazdasági célra kitermelt vizek kisebb környezeti terhelést okozva, többnyire diffúz módon és összességében kevésbé szennyezetten kerülnek vissza a térség természetes körforgásába. 29/10. A Terv véglegesítése előtt javasoljuk a függelék kiegészítését az időközben megjelent jogszabályokkal, térképi kiegészítésekkel, a megyét érintő új, védelem alá helyezett területek vonatkozásában. ÉRINTETT REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS 19. 31. Dél-alföldi 31/1. A dokumentum formai és tartalmi elemeinek vizsgálata Regionális A következőkben áttekintésre kerülnek a „Bács-Kiskun Megye Területrendezési Fejlesztési Tanács Tervének Módosítása” című dokumentum formai és tartalmi elemei. Ennek során kiemelten vizsgáljuk többek között a dokumentum szerkezeti felépítését, az egyeztetési folyamatba bevontak körét, de a tartalmi vizsgálat során külön kitérünk a magasabb szintű stratégiai dokumentumokhoz való kapcsolódás és a célrendszer elemzésére is. Általános észrevételek a 218/2009. (X.6.) Korm. Rendeletben rögzítettek alapján A „Bács-Kiskun Megye Területrendezési Tervének Módosítása” című dokumentum elkészítésére a Megyei Önkormányzat 2010. novemberében indított közbeszerzési eljárást, mely alapján a VÁTI Nonprofit Kft. kapott megbízást a munkára. A területrendezési terv egyfázisú tervezési folyamatban került kidolgozásra, vagyis az előkészítő és a javaslattevő fázist összevonták a készítők. Erre a vonatkozó jogszabály alapján meg is volt a lehetőségük. A beérkező vélemények, valamint a területi tervtanács állásfoglalása alapján történik majd az egyeztetési anyag korrekciója, ami az elfogadási fázis kidolgozásának alapjául szolgál. Az előzetes elképzelések alapján a területrendezési terv elfogadási anyagát legkésőbb 2011. decemberéig a közgyűlés elé kell vinni. Az áttekintést követően egyértelműen megállapítható, hogy magas színvonalú, jelentős háttér adatbázist feldolgozó szakmai anyag készült el. A területrendezési tervekkel kapcsolatos szakmai elvárásoknak messzemenően megfelelő anyag továbbfejlesztéséhez az alábbiakban fogalmazzuk meg észrevételeinket, javaslatainkat. 31/2. Konkrét észrevételek a dokumentum formai jellemzői kapcsán A következőkben tekintsük át a vizsgálandó dokumentum szerkezeti felépítésével kapcsolatos megállapításokat. A dokumentum felépítése, az egyes fejezetek egymásra épülése

Tervezői válasz



Miután a megyei területrendezési terv módosításáról van szó, a vizsgálati munkarészek is alapvetően az azóta (2005-től) eltelt időszak változásaira koncentrálnak. A



Sorszám

Véleményező

60

31/3.

31/4.

31/5.

Vélemény A dokumentum készítői egyértelműen szem előtt tartották a 218/2009-es kormányrendeletben foglalt formai követelményeket. Ez alapján az I. Előkészítő fázis (Vizsgálatok) az előírt részfejezetekből épül fel, követi az előzetesen rögzített tartalmi logikát. A területrendezési terv a nagytérségi összefüggések mellett bemutatja a tervelőzményeket, rögzíti a térszerkezet alakulását, bemutatja a települési rendszert és a demográfiai folyamatokat, részletesen szól a természet- és tájvédelemről, valamint az épített környezet és a kulturális örökség védelméről. Az anyag a továbbiakban bemutatja a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás helyzetét, bemutatja a megye turisztikai adottságait és elemzi a szektor helyzetét. A vízgazdálkodás és az energiaellátás mellett a közlekedési ellátottság, a honvédelem és a térségi területhasználat vizsgálata is terítékre kerül. Végül a táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása is megtörténik. Hiányosságként lehet megfogalmazni, hogy a fejezet külön alfejezetben nem foglalkozik a természeti adottságok (éghajlat, földtan, vízrajz, domborzat, stb.), valamint a táj jellemzőinek bemutatásával. Az anyag minderre vonatkozóan tartalmaz elszórt információkat, azonban nem eléggé rendszerezett formában és nem minden részterületet illetően. A Javaslattevő fázis kapcsán hasonlókat mondhatunk. A dokumentumrész áttekinti a hatályos és a módosított területrendezési terv főbb tartalmi különbségeit, majd tételesen bemutatásra kerül a megye területrendezési tervének módosításának részeként a megye szerkezeti tervének módosítása, illetve a térségi övezetek módosítása. A rendelkezésünkre bocsátott munkaverziók tehát struktúrájukban alapvetően követik a vonatkozó jogszabályokban leírtakat, az ott rögzített szempontokat figyelembe véve készültek. A dokumentum elkészítésébe bevontak köre A dokumentum tételesen tartalmazza az adatszolgáltatók, konzulensek és szakértők körét, ám az egyeztetési folyamatban résztvevők nem jelennek meg az anyagban annak ellenére, hogy a 218/2009-es kormányrendelet 11. sz. melléklete tételesen felsorolja a véleményezésre jogosult szerveket. Mindenképpen indokolt a végleges anyagban legalább felsorolásszerűen bemutatni azokat az érdekelteket, akik véleményükkel hozzájárultak a szakmai anyag elkészítéséhez. A társadalmi-szakmai egyeztetés folyamatának bemutatása A dokumentum nem tartalmaz a szakmai-egyeztetési folyamatra vonatkozó háttér információt. Mint arra korábban utaltunk, a 218/2009-es kormányrendelet 11. sz. melléklete pontosan rögzíti azon szervezetek körét, melyeket a dokumentum

Tervezői válasz természeti adottságok és a táj jellemzői a hatályos megyei területrendezési terv vizsgálati munkarészében hiánytalanul bemutatásra kerültek, azok megismétlése ezért szükségtelen.


Az egyeztetésbe bevont szervektől beérkezett észrevételek és arra adott tervezői válaszok külön kötetben dokumentálásra, a megye honlapján pedig bemutatásra kerülnek (20011. szeptember).

Az egyeztetésbe bevont szervektől beérkezett észrevételek és arra adott tervezői válaszok külön kötetben dokumentálásra, a megye honlapján pedig bemutatásra kerülnek (20011. szeptember).



Sorszám

Véleményező

31/6.

61 31/7.

Vélemény

Tervezői válasz

egyeztetési folyamatába szükséges bevonni. A Javaslattevő fázis kapcsán a környezeti értékeléssel összefüggő vélemények beépítését röviden bemutatják a készítők, remélhetően ez a fejezet a későbbiekben bővül majd. Konkrét észrevételek a dokumentum tartalmi jellemzői kapcsán A következőkben áttekintjük az elemző fejezetek és a javaslattevő anyag tartalmi elemeit. Kiemelten kezeljük a magasabb szintű stratégiai dokumentumok kapcsolódásának vizsgálatát, a hatásvizsgálat elemzését, ezen belül a térszerkezetre és települési funkciókra, valamint a turisztikai adottságokra vonatkozó fejezetrészeket. Külön áttekintjük a környezeti értékelést és a javaslattevő dokumentum tartalmát is. A területrendezési terv és a magasabb szintű stratégiai dokumentumok kapcsolódásának vizsgálata Alapvetően a területrendezési terv szempontjából releváns alapdokumentumok A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. áttekintésre kerültek. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a Dél-alföldi Régió Területfejlesztési koncepciója – még ha aktualizálásra szorul is – a DAOP mellett a régió egyetlen RFT által elfogadott stratégiai anyaga. A 218/2009. (X.6.) Korm. Rendelet 5. § 4. pontja a megyei területfejlesztési koncepció a regionális területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv illeszkedéséről rendelkezik. Ez alapján indokoltnak tűnik a regionális koncepció elemzése, vizsgálata is A Dél-alföldi Operatív Program – javasoljuk a név helyes használatát a vizsgálati A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. dokumentumban – kapcsán fontos megjegyezni, hogy Kecskemét városát nem csupán prioritás szinten említi kiemelt fejlesztési területként, de „A regionális gazdaság erősítése és versenyképességének növelése, az innováción alapuló gazdasági szerkezetváltás elősegítése” specifikus cél kapcsán a Budapestről kiinduló, Kecskemét-Szeged fejlődési tengely megerősítése átfogó, OP szintű elvárásként fogalmazódik meg. A DAOP stratégiai fejezete továbbá nevesíti a Solt-Kalocsa-Baja és a Baja-Szeged-Békéscsaba relációkat is, mint kiemelt fejlesztési célterületeket. Az előkészítő fázis (vizsgálatok és tervezési program) elemzése A Nagytérségi összefüggések és külső kapcsolatok fejezeten belül a térségi A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. elérhetőségnél az M43-as autópálya elkészültének – noha ez nem feltétlenül van közvetlen hatással a Bács-kiskun megyei forgalmi mutatókra – megemlítése mindenképpen indokolt. A megyeszékhely és Bács-Kiskun megye jövője, társadalmi-gazdasági helyzete szempontjából meghatározó hatással bír a kecskeméti Mercedes gyár. Megítélésünk szerint a területrendezési terv hatásvizsgálatra és elemzésre fókuszáló fejezetei



Sorszám

Véleményező

31/8.

62 31/9.

31/10.

31/11.

31/12.

Vélemény tökéletesen alkalmasak a beruházás hosszú távú – akár területrendezési relevanciájú hatásainak elemzésére. Úgy véljük, egy ilyen volumenű beruházásnak mind a környezet állapotára, mind adott esetben a demográfiai és foglalkoztatási folyamatokra, valamint a közlekedési ellátottságra is jelentős hatása lehet. Bács-Kiskun megyén belül igen jelentős belső területi egyenlőtlenségek tapasztalhatóak. Bár a vonatkozó jogszabályi melléklet nem említi kiemelten külön fejezetként, véleményünk szerint érdemes röviden említést tenni erről a tényről, esetleg röviden bemutatni a leginkább hátrányokkal sújtott területeket. A környezeti értékelés vizsgálata A dokumentumon belül kifejezetten színvonalasak a térszerkezet alakulását, a településrendszert és a demográfiai folyamatokat bemutató fejezetek. A településrendszert bemutató fejezet kimagasló szakmai nívójú eleme a városi funkciókat és különböző hierarchikus szinteket taglaló fejezetrész. A megye üdülés-idegenforgalmi adottságait bemutató fejezetnél több olyan lényeges attrakció megemlítése marad el (pl. hajósi érseki kastély), melyek a jövőben meghatározó szerepet játszhatnak a térség turisztikai kínálatában. Meg kell továbbá említeni, hogy néhány esetben nem a legaktuálisabb adatsorokat használták a készítők. A magánszálláshelyek elemzése kapcsán (64. old., 24. sz. táblázat) rendelkezésre állnak a 2009-es adatok is. A közlekedési ellátottság vizsgálata kapcsán a dokumentum készítői megemlítik, hogy a Kecskemétet érintő M5-ös mellett a Dunántúlon húzódó M6-os autópálya is javítja a térség elérhetőségét. A 82. oldalon található 65. sz. ábra (Gyorsforgalmi út elérése a megye településeiből) ugyanakkor mintha figyelmen kívül hagyná ezt a megállapítást, hiszen például Bajáról közúton (55-ös út Pörböly irányába) 20-25 perc alatt elérhető Bátaszéknél az M6-os. Az ábra alapján ez 81-100 perc. A honvédelemről szóló fejezetrész esetében megemlítésre kerül a három megyei település, ugyanakkor nem esik részletesen szó arról, hogy Kecskemét, mint a honi légvédelemben meghatározó hazai és NATO légi bázis milyen szerepet játszik a térségben (lásd még pl. a jelentős turisztikai attrakcióként számon tartott Kecskeméti Repülőnap). A javaslattevő fázis vizsgálata A Közúti közlekedés alfejezet elkészítését követően a Kormány elfogadta az ország hosszú távú, 2027-ig szóló közlekedésfejlesztési koncepcióját. Ennek részletes tartalmát a 1222/2011. (VI.29.) Kormányhatározat rögzíti. A belvízvédelmi rendszerek és építmények állapotát vizsgáló fejezet pozitívuma, hogy külön kitér a folyamatban lévő jelentősebb, kapcsolódó fejlesztések


Kérnénk részletes listát a hiányolt attrakciókról. A rendezési terv készítésekor szempont volt, hogy egységesen, azonos időszakban kerüljenek bemutatásra a térségi jellemzők, amihez a 2008-as bázisév lett meghatározva. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk.

A Kecskeméten található légibázis területrendezési szempontból mint kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület került a megyei területrendezési tervbe beillesztésre. Egyéb funkciók szerinti kiemelése nem tartozik a területrendezési terv kompetenciájába. A véleményt elfogadjuk, a dokumentációt kiegészítjük. Alátámasztó szöveg Anikó Tervezői választ nem igényel.



Sorszám

Véleményező

31/13.

31/14.

31/15. 31/16. 63 31/17. 31/18.

31/19.

Vélemény bemutatására (pl. ADUKÖVIZIG fejlesztései ÚSZT forrásból). Az együtt tervezhető térségek övezetével kapcsolatos javaslatoknál utalás történik az ún. funkcionális térségekre – „szorgalmazni kell olyan településcsoportok együttes tervezését, melyek egyéb szempontok alapján településközi koordinációt igényelnek” –, ám a hozott példák alapján (világörökség várományos térségek, borvidékek stb.) ezt a szempontot nem rendszerszerűen javasolják alkalmazni.

Tervezői válasz

Nem pontosan értehtő, hogy a véleményező mit ért ebben az esetben rendszerszerűségen. Az idézett ajánlás lényege az, hogy az önkormányzatok éljenek azon jogukkal, miszerint lehetőségük van több települést érintő területrendezési típusú problémáik közös megoldására akár településrendezési, akár területrendezési megközelítésű közös, egyszerűsített rendezési terv elkészítésére és elfogadására. Ahogyan az elemző, vizsgálati résznél, a javaslattevő fázis esetében is hiányzik az A javaslattevő fázis jogszabályban előírt tartalmi utalás a kiemelt hátrányokkal rendelkező területekre vonatkozóan. követelményei között [218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet] ilyen (a területfejlesztés kompetenciájába tartozó) munkarész kidolgozása nem szerepel. A megyei területrendezési terv és a magasabb szintű dokumentumok vizsgálatánál A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt kiegészítjük. bemutatásra kerül a terv és a Dél-alföldi Operatív Program kapcsolódása is, sajnos azonban csak specifikus célok szintjén. Szakmai javaslatok a dokumentum továbbfejlesztéséhez A következőkben röviden felsoroljuk a véleményező és javaslattevő anyagokhoz Miután a megyei területrendezési terv módosításáról van kapcsolódó, formai és tartalmi jellegű módosításokat tartalmazó javaslatainkat. szó, a vizsgálati munkarészek is az azóta (2005) eltelt Az előkészítő fázishoz (vizsgálatok és tervezési program) kapcsolódó szakmai időszak jellemzőire koncentrál. A természeti adottságok, és a táj jellemzői a hatályos terv vizsgálati javaslatok Javasoljuk a hiányzó elemzési fejezetek (természeti adottságok, táj jellemzői) pótlását munkarészében hiánytalanul elemzésre kerültek, azok az előkészítő fázis vizsgálati részében. megismétlése szükségtelen. Javasoljuk legalább megemlítés szinten felsorolni azokat a tényezőket (környezet A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt kiegészítjük. állapota, települési funkciók, migráció), melyekre a Kecskeméten megvalósuló Mercedes beruházás akár hosszabb távon is hatással lehet. Javasoljuk a megyén belüli térségi különbségek bemutatását, különös tekintettel a Köszönjük az észrevételt, azonban a területrendezési jelentős hátrányokkal rendelkező területek vonatkozásában terveknek nem feladata ilyen helyzetelemzési vizsgálatok elvégzése. A javasolt anyagrész a későbbiekben megjelenhet majd a régió területfejlesztési koncepciójának felülvizsgálatakor, illetve egyéb térséget érintő területfejlesztési dokumentumokban. A végleges anyagban táblázatos formában szerepeltetni javasoljuk a véleményezésbe A tervezés következő fázisában megtörténik. bevont szervezeteket, esetleg a dokumentum részükre történő megküldésének és a vélemény kézhezvételének dátuma megjelölésével. Ugyancsak hasznos lenne látni –



Sorszám

Véleményező

31/20.

31/21.

31/22.

64 31/23. 31/24.

31/25.

31/26.

Vélemény akár csak összefoglaló jelleggel – az egyes szereplők által megfogalmazott véleményeket is. A környezeti értékeléshez kapcsolódó szakmai javaslatok Az üdülés-idegenforgalmi adottságokat bemutató fejezet véglegesítése során javasoljuk az NFÜ honlapján a nyertes projektek listájának áttekintését, hiszen csak az utóbbi 1-2 esztendőben több olyan komolyabb turisztikai fejlesztés is lezárult a megyében, melyek megemlítése indokolt lehet. Sajnos Bács-Kiskun Megye nem súlyának megfelelő módon jelenik meg a magyarországi borászati térképen. Éppen ezért itt is javasolt lenne legalább a megye meghatározó településének, Soltvadkertnek (Frittmann-pice, Font-pince, Lantos Borászat) a konkrét említése. Javasoljuk továbbá, ahol releváns, a legfrissebb KSH adatok használatát, hiszen például a turisztikai adottságok kapcsán a magánszálláshelyek esetében további következtetések levonását teszi lehetővé a szállás férőhelyek 2009-ben is tapasztalható dinamikus bővülése.

Tervezői válasz

A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt kiegészítjük.

A vizsgálati munkarészben nevesítésre került a Dunai borrégió annak két borvidékével együtt (Hajós-Bajai és a Kunsági) Mivel a két borvidékhez nagyszámú település tartozik, ezért ezek felsorololása nem indokolt. A vizsgálati munkarészek egységesen 2010-ben kerültek kidolgozásra és lezárásra, az akkor legfrissebb, 2008-es KSH adatok alapján. Ezeket természetesen állandóan lehetne feltölteni újabb és újabb információkkal, de miután itt nem monitorozásról, hanem egy adott időintervallumban lezajlott folyamatelemzésről van szó, az időközben bekövetkezett változásokat a terv következő felülvizsgálatánál lehet majd bemutatni. A közlekedési ellátottság vizsgálata kapcsán javasoljuk a 65. sz. ábra aktualizálását a A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt pontosítjuk. tényleges viszonyoknak megfelelően. Kérjük egyúttal az ábrán a megfelelő mértékegység feltüntetését is. A Kecskeméti repülőtérhez kapcsolódó funkciók részletes bemutatása javasolt mind a A Kecskeméten található légibázis a területrendezés honvédelemmel, mind pedig a turisztikával foglalkozó fejezeteknél. szempontjából mint kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület került a megyei területrendezési tervbe beillesztésre. Egyéb funkciók szerinti bemutatása nem tartozik a területrendezési terv kompetenciájába. A véleményt elfogadjuk, a dokumentációt kiegészítjük. A javaslattevő fázishoz kapcsolódó javaslatok A Közúti közlekedés alfejezetnél javasoljuk figyelembe venni a Kormány hosszú távú, 2027-ig szóló közlekedésfejlesztési koncepciójában leírtakat (1222/2011. (VI.29.) Kormányhatározat). Az együtt tervezhető térségek övezetei kapcsán javasoljuk a funkcionális A megyei területrendezési terv együtt tervezhető kistérségekkel kapcsolatos szempontok erőteljesebb érvényesítését, különösen mivel térségként a KSH szerint 2003-ban lehatárolt az újonnan bevezetendő járási rendszer nem feltétlenül erősíti a meglévő településegyütteseket (agglomeráció, agglomerálódó adminisztratív kistérségi struktúrákat. térség, nagyvárosi településegyüttes) jeleníti meg. Ennek



Sorszám

Véleményező

65 31/27.

TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSOK 20. 34. Bácsalmás 34/1. Kistérségi Többcélú Társulás Bácsalmás, 21. 37. Kecskemét és 37/1. Térsége Többcélú Társulás 37/2.

Vélemény

Tervezői válasz

célja, hogy a fejlesztési pólusok és a környező települések átlagosnál intenzívebb funkcionális kapcsolatai nyomán kialakuló térszerkezeti sajátosságok a területrendezés eszköztárával is szabályozott keretek között kezelhetők és összehangolhatók legyenek. Ezek a települési önkormányzatok településfejlesztési és településrendezési feladataik összehangolt ellátásához – törvényben meghatározott – közös egyszerűsített településszerkezeti tervet készíthetnek. A közös egyszerűsített településszerkezeti tervnek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok határozattal fogadják el. Lehetnek azonban adott kistérségben további olyan, a területrendezés kompetenciájába tartozó egyéb funkciók is, amelyek az önkormányzatok szintén szintén közös tervezést igényelnek. Ezeket nem a megyei területrendezési keretén belül, hanem adott önkormányzatok (településcsoport) által kidolgoztatott közös egyszerűsített településszerkezeti terv keretein belöl kell megoldani. Mindenképpen javasoljuk a terv és a DAOP illeszkedésének vizsgálatánál az operatív A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt program prioritás-szintű kapcsolódásának elemzését is. Ez különösen indokolt lehet kiegészítettük. azért, mert a 2014-2020-as EU-s tervidőszakra való felkészülés jegyében a regionális koncepció és az operatív program felülvizsgálata is aktuálissá válik. A jövőbeni fejlesztések megfelelő előkészítése kapcsán az ezekhez való pontosabb illeszkedés így a megye érdeke is. Nem tesz észrevételt.


Javaslatevő fázis munkarészhez szeretnénk hozzáfűzni néhány észrevételt 6. oldal 4. sz. ábra: Közúthálózat változása: Az ábrán feltüntetésre került a ki építendő új M44-es főút nyomvonala, mely az azóta elvégzett előzetes tanulmányok alapján új vonalvezetéssel látszik véglegesülni. 24. oldal új mellékúti kapcsolatok: Kérjük, hogy a kistérség kedvezőbb feltárása és a települések elérhetőségének javítása céljából kerüljön be az új mellékúti kapcsolatok

A NIF Zrt. adatai alapján a megyét érintően nem készült a nyomvonalra új hatástanulmány. A véleményt kiegészítettük.

elfogadjuk,

a

hivatkozott

részt



Sorszám

Véleményező

37/3.

Vélemény tételei közé a Szentkirály-Kocsér összekötő út fejlesztése is. 58. oldal II/ll. Együtt tervezhető térségek övezete: A Kecskemétre befutó fő- és mellékútvonalat, valamint a foglakoztatási, oktatási és egyéb társadalmi kapcsolatok miatt megfontolásra javasoljuk az övezetbe tartozó települések körének bővítését Jakabszállással.

Tervezői válasz

66

Az övezet OTrT-ben rögzített lehatárolását a megyei területrendezési terv nem változtathatja meg. A határozattal elfogadásra kerülő tartalomnál viszont a javaslatot szerepeltetjük, mint az OTrT következő módosításánál figyelembe veendő megyei javaslatot. 22. 39. Kiskunfélegyházi 39/1. A vizsgálatok és a javaslattevő fázis áttekintésnél a települési érintettségekre hívják Tervezői választ és beavatkozást nem igényel. Többcélú Kistérségi fel a figyelmet. Társulás 39/2. A véleményben jelzett kisebb hibák: A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. - 43. oldal: az 1. bekezdésben említett keskeny nyomtávú vasút már nem üzemel, a 3. bekezdés végén tördelési javítás szükséges. - 62. oldal: Tourinform iroda már nincs Kiskunfélegyházán. - 78. oldal: 2. bekezdés 1. mondatában nincs ige (gázátadók). - 87. oldal: 3. bekezdésében túlhaladott jellemzése található a keskeny nyomtávú vasútnak. Már nem üzemel. 23. 41. Kiskunmajsai 41/1. A Kiskunmajsai Kistérségi Fejlesztési Tanács a Bács-Kiskun Megye Területrendezési Tervezői választ nem igényel. Többcélú Kistérségi Terve módosításának Vizsgálatok és Javaslattevo fázis (Egyeztetési anyag) Társulás munkarészét megtárgyalta, és a megyei önkormányzatnak elfogadásra javasolja. ÉRINTETT TERÜLETI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK 24. 44. Alsó-Tisza-vidéki 44/1. A csatolt dokumentáció, valamint a rendelkezésünkre álló információk alapján a Tervezői választ nem igényel. Környezetvédelmi, tervezett módosításokkal környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, valamint vízügyi Természetvédelmi szempontból észrevételt nem teszünk. és Vízügyi Felügyelőség A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. 25. 45. Alsó-Tisza Vidéki 45/1. Környezetvédelem és víziközmű: Környezetvédelemi A Vizsgálat_2011 elnevezésű munkarész 12. VÍZGAZDÁLKODÁS fejezetének 12. és Vízügyi 5. Víziközmű-ellátás pontjában részletesen elemzik a megye közüzemi vízellátási és Igazgatóság szennyvízelvezetési, -tisztítási helyzetét. Bár az anyagban szerepel utalás a közüzemi vízellátás vízminőségi problémáira, megítélésünk szerint nevesíteni kellene a problémakezelésre hivatott Ivóvízminőségjavító Programot, hiszen az ezt megalapozó 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet 6. sz. melléklete szerint Bács-Kiskun megye településeinek 69%-a érintett az ivóvízminőség javításában. A fejezet szennyvíztisztító telepekkel kapcsolatos része nevesíti a nagyobb közüzemi szennyvíztisztító telepeket. Az ezekben szereplő kapacitás értékek javítását



Sorszám

Véleményező

45/2.

Vélemény

Tervezői válasz

67

szükségesnek tartjuk. Ezek közül a telepek közül a kecskeméti és kiskunfélegházai tisztító telep tartozik az ATIKÖVIZIG működési területéhez. A helyes kapacitás értékek: Kecskemét 48000 m3/d 240000 LE Kiskunfélegyháza 6100 m3/d 49166 LE A települési szennyvíztisztítás helyzetértékelését javasoljuk kiegészíteni a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendeleten alapuló Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programra vonatkozó információkkal. Ez alapján a 2000 LE feletti településeknek a rendelet melléklete szerinti agglomerációs besorolás és ütemezés szerint ki kell építeniük a megfelelő kapacitású szennyvízelvezető és szennyvíztisztító telepeiket. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. Vízbázisvédelem: Bács-Kiskun Megye rétegvíz-készlete földtanilag védettnek tekinthető, jelenleg szennyeződése nem tapasztalható. Közüzemi ivóvízbázisokra hidrogeológiai védőidom kialakítása tudomásunk szerint sok esetben még nem történt meg, de a 377/2007. (XII.23.) Korm. rendelettel módosított 123/1997. (VII.18.) Korm. rendeletnek megfelelően ki kell alakítani. Valószínűsíthetően felszíni védőterület kijelölésére sehol sem lesz szükség, a rétegbeni védelem megvalósítása elegendő lehet. Az elmúlt évszázadban igen nagy számban fúrt, majd felhagyott és szabályszerűen meg nem szüntetett mélyfúrású kutak jelentik a legnagyobb potenciális veszélyforrást, ezért szakszerű eltömedékelésük a rétegvízkészlet védelme érdekében nagyon fontos. Bács-Kiskun-Megyében jelenleg az ATIKÖVIZIG működési területén a tudomásunk szerint az alábbi vízbázisok rendelkeznek hidrogeológiai védőidom kialakítása vonatkozásában határozattal. - Kiskunhalas K-136 Csipke gyógyvíz kút - Petőfiszállás K-4 Boldog Özséb alapítvány ásványvíz kút 32627-13/2007 - Körösvíz Kft. Bócsa Községi Vízmű Vízbázisa 11389-17/2005 - Bugac Községi Vízmű Vízbázisa - Kunszállás Községi Vízmű Vízbázisa - Bácsvíz Zrt. Fülöpjakab K-9/a kút Községi Vízmű Vízbázisa 17841-22/2007 - Bácsvíz Zrt. Kiskunfélegyháza Aranyhegyi Vízmű Vízbázisa 12641-22/2007



Sorszám

Véleményező

Vélemény -

68

45/3.

Tervezői válasz

Nyárlőrinc Olympos Top Kft K-47 ásványvíz kút 11286-3-1/2005 - „Dózsa” Víziközmű Társulat Városföld K-17 kút 71195-1-6/2010 - Gázépszerker Kft. Balotaszállás Községi Vízmű Vízbázisa 29084-3-7/2010 - Halasvíz Kft. Móricgát Községi Vízmű K-30 kút Vízbázisa 39039-36/2010 - Halasvíz Kft. Kisszállás-Újfalu és Kisszállás-Almajor Vízbázisa 10891-68/2010 - Halasvíz Kft. Kiskunmajsa-Bodoglár Községi Vízmű Vízbázisa 46340-38/2009 - Halasvíz Kft. Kiskunmajsa Városi vízmű Vízbázisa 37068-89/2009 - Halasvíz Kft. Kiskunhalas Strand-és Termálfürdő Vízbázisa 18903-21/2006 - Bácsvíz Zrt, Bugac-Alsómonostor vízmű Vízbázisa 10250-2-2/2008 A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részeket javítjuk. Vízrendezés: Bács-Kiskun megye területéből az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területére 2542 km2 terület tartozik, mely a megye területének közel egyharmada. A terület a megye DK-i része, a Duna-Tisza közi hátság fennsíki területe. Az ATIKÖVIZIG kezelésében lévő főbb belvízvédelmi csatornák és az általuk érintett, Bács-Kiskun megye területén található települések az alábbiak: Dongéri főcsatorna (Kiskunhalas, Pálmonostora, Jászszentlászló, Szank), Félegyházi vízfolyás (Kiskunfélegyháza, Kunszállás), Csukáséri főcsatorna (Kecskemét, Városföld), Alpár-Nyárlőrinci főcsatorna (Kecskemét, Tiszaalpár, Nyárlőrinc), Fehértó-Majsai főcsatorna (Kiskunmajsa, Csólyóspálos, Kömpöc), Dorozsma-Majsai főcsatorna (Csólyospálos) és Dorozsma-Halasi főcsatorna, Köröséri főcsatornák (Tompa, Kelebia, Kunfehértó, Kisszállás). Bács-Kiskun megye belvízi veszélyeztetettsége az ATIKÖVIZIG működési területén található: A területet leginkább a Duna-Tisza közi homokhátság vízhiányos állapota sújtja, s nem jellemzi a belvíz-veszélyeztetettség. A terület jellemzően fennsíki, belvízérzékenység tekintetében belvízzel „alig veszélyeztetett”, illetve kismértékben



Sorszám

Véleményező

Vélemény „mérsékelten veszélyeztetett” területek találhatóak. Egyedül Kiskunfélegyháza várostól K-i irányban egy kisebb terület belvízzel „erősen veszélyeztetett” minősítésű. A működési területünkön jellemzően nagy elöntéseket okozó belvizes időszakokban is - 1999-2000, 2005, 2006, valamint a 2010-2011 években – azonban több településen kellett az önkormányzatoknak helyi vízkárelhárítási készültséget elrendelnie. Az ATIKÖVIZIG működési területén az alábbi Bács-Kiskun megye területét is érintő belvízrendszerek találhatók: A belvízi öblözetek területének felsorolása során az öblözetek Bács-Kiskun megye területére eső része, zárójelben az öblözet teljes területe van feltüntetve, amennyiben az nem esik egybe Bács-Kiskun megye területével. A felsorolás a Bács-Kiskun megye területén kívül eső öblözeteket nem tartalmazza.

69

33. sz. Dongér-Kecskeméti belvízrendszer (5 belvízi öblözet, 905,4 km2) A belvízrendszer felszínét az északnyugat-délkeleti gyakori széljárás által kialakított dombhát-völgyelet formaelemek az uralkodók. Területének tengerszint feletti magassága 85,0-140,0 m B.f. közötti. A lejtésének iránya délkeletre a tiszai mélyártér felé mutat. A lépcsőzetesen csökkenő magasságú fennsíki döntő része a belvízrendszer vízgyűjtőterületének.A rendszer területe 905,4 km2, mely 5 belvízöblözetre tagozódik. A területből 79,5 km2 az ADUKÖVIZIG területére esik. A Bács-Kiskun megye területét érintő belvízöblözetek az alábbiak: 33/1. Csukáséri öblözet 275,8 (282,6) km2 33/2. Félegyházi vízfolyás öb. 237,9 (240,1) km2 33/3. Gátéri öblözet 77,1 km2 33/4. Alpár-Nyárlőrinci öblözet 241,1 km2 33/5. Alpári-mélyártéri öblözet 32,7 (64,5) km2 Összesen: 864,6 (905,4) km2 34. sz. Dongér-Halasi belvízrendszer (8 belvízi öblözet, 1011,6 km2) A belvízrendszer felszínét, domborzati viszonyait alapvetően a Duna-Tisza közi homokhátságon elfoglalt helyzete szabja meg. Az uralkodó északnyugat-délkeleti széljárás a dombhát-völgyek formaelemek sorozatát alakította ki. A rendszer 80,0135,0 m B.f. magasságú, mely a Tisza-völgy irányába lejt. A terület többsége fennsíki. A rendszer területe 1011,6 km2, mely nyolc belvízöblözetre tagozódik. A területből 41,7 km2, az ADUVIZIG területére esik. A Csukáséri főgyűjtő a 33/1., 33/2., 33/3. számú összesen 600 km2 vízgyűjtő területű

Tervezői válasz



Sorszám

Véleményező

Vélemény

70

öblözetekből vezeti le a belvizet a befogadó Dongér főcsatornába 13 m3/s maximális vízszállítással, amelyből adódóan a vízelvezetés fajlagos kiépítettsége 21,6 l/s a Csukáséri főcsatornához tartozó vízgyűjtőn a tározást nem számítva. Az Alpár-Nyárlőrinci főgyűjtő a 33/4. és 33/5. számú összesen 305 km2 vízgyűjtő területű öblözetekből vezeti le a belvizet a befogadó Alpári holtágba 5,6 m3/s maximális vízszállítással, amelyből adódóan a vízelvezetés fajlagos kiépítettsége 23 l/s/km2 az Alpár-Nyárlőrinci főcsatorna főgyűjtőjén, a tározást nem számítva. A Bács-Kiskun megye területét érintő belvízöblözetek az alábbiak: 34/1. Dongér 502,1 (574,3) km2 34/2. Büdösszéki 19,4 (110,8) km2 34/3. Kővágóéri 82,9 km2 34/4. Szentkútéri 44,7 km2 34/5. Galamboséri 37,5 km2 34/6. Bócsa-Bugaci 123,9 km2 34/7. Tázlári 14,3 km2 34/8. Alsószállás 23,2 km2 Összesen: 848,0 (1011,6) km2 A belvízrendszer főbefogadója a Dongéri főcsatorna, mely gravitációsan csatlakozik a Tisza folyóba. E gravitációs kivezetés csak igen szélsőséges-mértékadó – tiszai árhullám kialakulása esetén szűnik meg. Ebben az esetben az érkező vizek provizórikus szivattyúállás telepítésével és üzemeltetésével vezethetők tovább. Az öblözetek vizei – a 34/2. Büdösszéki belvízöblözet kivételével – gravitációsan bevezethetők a Dongérbe. A káros vizek elvezetését 70,447 km állami főmű biztosítja. A 34/1. számú Dongér belvízöblözet főbefogadója a Dongéri főcsatorna, mely gravitációsan csatlakozik a Tisza folyóba. E gravitációs kivezetés csak igen szélsőséges – mértékadó – tiszai árhullám kialakulása esetén szűnik meg. Ebben az esetben az érkező vizek provizórikus szivattyúállás telepítésével és üzemeltetésével vezethetők tovább. A 34/2. számú Büdösszéki belvízöblözet főgyűjtő csatornája a Büdösszéki csatorna, mely a mezőgazdasági területekről összegyűjtött belvizeket a Dongéri főcsatorna 6+000 km szelvényébe vezeti. Az ATIVIZIG kezelésében lévő Büdösszéki csatorna kezelői jogát a Kunsági Nemzeti Park Igazgatóság átvette, így a 34/2. számú Büdösszéki öblözetben állami főmű nincs. Továbbra is az ATIVIZIG kezelésében

Tervezői válasz



Sorszám

Véleményező

Vélemény maradt viszont a Büdösszéki szivattyúállás, melynek üzembe helyezését szükség esetén a Műszaki Biztonsági Szolgálat végzi. A 34/3, 34/4, 34/5. számú összesen 165 km2 vízgyűjtő területek befogadója a Dongér főcsatorna három szelvényben. A fenti számú társulati kezelésű Kővágóéri, Szentkútéri és Galamboséri öblözetekből összesen maximálisan 3,55 m3/s vízhozama vezethető a Dongérbe. A 34/6. Bócsa-Bugaci öblözet főgyűjtő csatornája a Bócsa-Bugaci főcsatorna. A főcsatorna a felső szakaszon összegyűjtött belvizeket szivattyús közbenső átemelés után, gravitációsan vezeti a Dongéri főcsatorna 43+085 km szelvényébe. A 34/7. Tázlári öblözet főgyűjtő csatornája a Tázlári csatorna. A 34/8. számú Alsószállási öblözet főgyűjtő csatornája az Alsószállási csatorna, mely nemcsak a mezőgazdasági területek belvizeit fogadja, hanem Kiskunhalas Város Észak-Keleti részének csapadékvizeit is.

71

37. sz. Algyői belvízrendszer (8 belvízi öblözet, 937,4 km2) A belvízrendszer területén az uralkodó északnyugati-délkeleti irányú széljárás ugyanilyen irányú völgyeletek sorozatát alakította ki, ahol a völgyfenék és dombhátak közötti magasság különbség 5-10 m. a terepszint erősen lejt, a Tisza folyó felé, míg magassági viszonyok 80,0-95,0 m B.f. szintek között váltakoznak. A vízgyűjtőterület jelentős részben fennsíki. A rendszer területe 937,4 km2, mely nyolc belvízöblözetre tagozódik. A Bács-Kiskun megye területét érintő belvízöblözetek az alábbiak: 37/3. Fehértó-Majsai 151,3 (269,8) km2 37/4. Domaszéki 30,2 (134,0) km2 37/5. Dorozsma-Majsai 123,1 (158,4) km2 37/6. Dorozsma-Halasi 83,3 (169,3) km2 A belvízrendszer főbefogadója az Algyői főcsatorna, mely gravitációsan illetve szivattyúsan vezetheti le a vizeket a főbefogadó Tisza folyóba. A szivattyús és gravitációs kivezetés mellett a rendszerben a belvíz tározás 12,0 millió m3, igen jelentős. A belvízöblözetek csatornái általában gravitációsan csatlakoznak az Algyői főcsatornába, de nagyobb belvízlevonulás esetén a Nádastó-Nagyszéki, Kisteleki, Algyői és Sándorfalvi öblözeteknél szivattyúzásra is sor kerülhet. A káros vizek elvezetését 123,799 km állami főmű biztosítja. 39. sz. Gyálai belvízrendszer (4 belvízi öblözet, 533,8 km2)

Tervezői válasz



Sorszám

Véleményező

Vélemény

Tervezői válasz

72

A belvízrendszer területe két egymástól teljesen eltérő domborzati területből áll. Az egyik a Tisza menti sík mélyártér – a vízgyűjtő egyötöde – 78,0-85,0 m B.f. magassággal. A tőle nyugatra elterülő fennsíkon – 85,0-125,0 m B.f. – az északnyugati-délkeleti irányú uralkodó széljárás párhuzamos lefutású völgyeket, dombhátakat hozott létre. A rendszer területe 533,8 km2, mely négy belvízöblözetre tagozódik. A Bács-Kiskun megye területét érintő belvízöblözet(ek) az alábbi(ak): 39/2. Széksóstói 68,2 (265,2) km2 A belvízrendszer két főbefogadója a Gyálai Holt-Tisza illetve a VereskeresztMadarásztói főcsatorna. A Gyálai Holt-Tisza a főbefogadóba gravitációsan illetve szivattyúsan csatlakozhat. A Vereskereszt-Madarásztói főcsatorna gravitációsan vezeti a vizeket az országhatáron túlra. A rendszer területén jelentős a belvíztározás szerepe. A káros vizek elvezetését 90,799 km állami főmű biztosítja. 40. sz. Köröséri belvízrendszer (3 belvízi öblözet, 425,6 km2) A Köröséri belvízrendszer a Duna-Tisza közti homokhátság egyik legmagasabb részén helyezkedik el 115,0-140,0 m B.f. magasági viszonyokkal. A terep északnyugatról délkelet felé lejt. A felszín gerinchálózatát egymással nagyjából párhuzamosan futó széles nem túl magas, villásan szétágazó homokbuckák képezik. A völgytalpakban semlyékek alakultak ki. A rendszer területe 425,6 km2, mely három belvízöblözetre tagozódik. A Bács-Kiskun megye területét érintő belvízöblözetek az alábbiak: 40/1. Köröséri 248,2 (314,3) km2 40/2. Tompai 78,4 km2 40/3. Göbölyjárási 32,9 km2 A belvízrendszer főbefogadója a Köröséri főcsatorna, mely gravitációsan vezeti a vizeket az országhatáron túlra. Az öblözetek csatornái gravitációsan vezetik a vizeket a főcsatornába. A káros vizek elvezetését 45,443 km állami főmű biztosítja. Állandó és ideiglenes belvíztározási lehetőségek Bács-Kiskun megye területén: Állandó tározás Tározó neve

Helye

Területe

Belvíztározásra igénybe vehető térfogat



Sorszám

Véleményező

Vélemény

Kelebiai halastavak Harkató Péteritó Gátéri Fehértó Banó-tó

[ha] Köröséri fcs 170,00 Dongéri fcs. 162,00 Dongéri fcs. 232,10 Félegyházi vízfolyás 230,00 Dongéri fcs. 44,50

Tervezői válasz [millió m3] 1,20 1,20 0,80 1,50 0,52

Ideiglenes tározási lehetőségek Tározó neve

Járószéki-tó Kiskunhalasi Sóstó 73

Szappanos tó Félegyházi-tó Sóstó Nyárlőrinc pusztai

45./4.

Helye

Dongéri fcs. Dongéri fcs. Bócsa-Bugaci (társulati csat) Félegyházi vízfolyás CsukásérNyárlőrinci össz. csat. Alpár-Nyárlőrincicsat.

Területe

Belvíztározásra igénybe vehető térfogat

[ha] 35,00 20,00

[millió m3] 0,30 0,20

600,00 150,00

3,00 0,30

120,00

0,50

800,00

1,00

A fenti táblázatban dőlt betűvel szedett (állandó) tározók üzemelési vízjogi engedéllyel rendelkező belvíztározó tavak, az ideiglenes tározási lehetőségeknél felsoroltak viszont csak belvíz tározására alkalmas területeket jelölnek. Tervezett fejlesztések: A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részeket javítjuk. Homokhátsági vízpótló rendszer A területen tervezett beavatkozások a vízforgalom szabályozását szolgálják, amely a természetvédelmi szempontból szükséges vízborítottságot biztosítja, másrészt a mélyebb vizű tórészlet növeli az élőhely biodiverzitását. A célterületen összegyülekező felszíni vízkészletek megőrzésre kerülnek, ezáltal az



Sorszám

Véleményező

Vélemény

74

ökológiai potenciál növekszik. A fejlesztési terület tekintetében a jelenleg csak korlátozottan hozzáférhető felszíni vízkészletek megnövekednek. Vízhiányok csökkentése tiszai vízkészletek átvezetésével a Kecskemét – Tiszaalpári mintaterületen „Duna-Tisza közi Homokhátság térségében a Közép-homokhátság valamint a Kecskemét-Tiszaalpári térségben a klímaváltozásból eredő hatások enyhítése és az alkalmazkodás lépéseinek megalapozás céljából megvalósítandó mintaprojekthez” készült el „Kecskemét – Tiszaalpári mintaterületre” a döntés előkészítő tanulmány és az elvi vízjogi engedélyezési tervdokumentáció, amelynek végleges változata 2010. tavaszán készült el. A Kecskemét – Tiszaalpári mintaterületen megvalósulna a jelenleg is meglévő tározási kapacitások fejlesztése, új tározók létesítése, továbbá a vízhiány csökkentésére tiszai vízkészletek átvezetése a tervezési területre. A vízhiányok csökkentésére előirányzott beavatkozások között meg kell különböztetni a természetvédelmi jelentőséggel rendelkező területeket (Csongrád Bokrosi Sós-tó, Ruszmajori tározó, Gátéri Fehértó), és azokat melyek kiemelkedő természetvédelmi relevanciával nem rendelkeznek (Móczár tározó, Kecskeméti tározó, Zsuzsa tanyai tározó, Félegyházi tározó, Nyárlőrinc Pusztai tározó). A természetvédelmi jelentőséggel rendelkező területek tekintetében a szikes jelleg megőrzése érdekében kerülni kell a használt vizekkel történő vízpótlást, tiszai vízkészletek odavezetése és a természetes lefolyás megőrzése az elvárás. Míg a természetvédelmi relevanciával nem rendelkező területek vonatkozásában tisztított vizek tápanyag terhelésének csökkentését követően a használt vizek területükre vezethetőek. A települések területrendezési terveinek kialakítása során célszerű figyelembe venni az elmúlt időszak belvíz helyzetéből szerzett tapasztalatokat. A lehullott rendkívüli csapadék mennyiségek hatására kialakult vízborítások könnyen lehatárolhatóvá teszik az egyes települések mély fekvésű, lefolyástalan, belvízi elöntéssel veszélyeztetett területeit, amelyek hasznosítását adottságaihoz célszerű igazítani. Amennyiben egyes területek beépítését, a beépítettség növelését tervezik a Területrendezési Terv vízügyi munkarészeiben vízműtani számítás alapján meg kell határozni az elvezetésre kerülő csapadékvíz mennyiségét, meg kell nevezni a befogadóját, valamint meg kell vizsgálni a befogadás feltételeit is. Elégtelen levezetési feltételek mellett gondoskodni kell a vízelvezető műszaki létesítmények védképes állapotban tartásáról, esetleges bővítésről, átépítéséről, a káros vizek problémamentes levezetésének biztosítása érdekében.

Tervezői válasz



Sorszám

Véleményező

75

45/5.

Vélemény

Tervezői válasz

A rendszeresen belvízjárta területeken történő beépítések esetén a terület vízelvezetését meg kell oldani, esetleg építési korlátozást, vagy építési tilalmat szükséges elrendelni, ellenkező esetben gondoskodni kell a térszín feltöltéséről, illetve az építmények kiemeléséről, valamint a terület csapadékvíz elvezető rendszerének kiépítéséről és folyamatos működtetésének, üzemeltetésének biztosításáról. Vízrendezési szempontból az alábbi jogszabályokat a továbbiakban is kérjük figyelembe venni: - 21/2006. (I.31.) Korm.rend. a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról - 1995. évi LVII. törvény a Vízgazdálkodásról 4.-6.,8.-10.,12.§ - 120/1999. (VIII.6.) Korm.rend. a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról - 10/1997. VII.17. KHVM rendelet az árvíz és belvízvédekezésről - 232/1996 (XII.26.) kormányrendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól 4.§ (1)-(2). bek., 13. § - 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. Árvízvédelem: Felhívjuk a figyelmet, hogy a megküldött tervdokumentációban több helyen történik utalás a 379/2007. (XII.23.) Korm. rendeletre, illetve a 94/2007. (XII. 23.) KvVM rendeletre amelyek hatályon kívül lettek helyezve. Helyettük a 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet illetve a 30/2008 (XII. 23.) KvVM rendelet van érvényben. Az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Bács-Kiskun megyei területén I. és II. rendű árvízvédelmi töltésünk nincs. Az árvízi veszélyeztetettség a Tiszaalpári öblözetben jelentkezik, melyet az időszakos elöntéstől töltés véd. Ez a töltés a korábbi nyilvántartásban Alpári nyárigát néven szerepelt és a Tisza jobb partján a 2.52. számú, 51 km2 kiterjedésű Alpári nyílt ártéri öblözetben található. Az úgynevezett „Alpári nyárigát” a 2.52 számú Alpári öblözetben a Tisza folyó 254,0 – 267,5 fkm közötti szakaszán, a folyó jobb partján helyezkedik el és a Csongrád Bokros közigazgatási területéhez tartozó magasparti védvonalból kiindulva a Lakitelek - Tiszaug között húzódó 44. számú főközlekedési út tiszaugi hídjának töltésébe való bekötéséig tart. A nyárigát hossza a mérések szerint 13.550 fm, ezen hosszból 1.600 fm a korábban tervezett Csongrádi Vízlépcső ideiglenes körtöltéseként funkciónál.

46. Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság



Sorszám

26.

Véleményező

46/1.

76 46/2.

Vélemény

Tervezői válasz

A nyárigát üzemelése időszakában a Tisza folyó ártéri öblözeteihez tartozó 2.52 számú Alpári öblözet 4.275 hektár mezőgazdaságilag jól hasznosítható nyílt ártéri területét mentesítette az elöntésektől a tiszaugi vízmércén („0” pont=77,56 mBf.) mért +700 cm-es vízállásig. Az „Alpári nyárigát” vízjogi üzemeltetési engedéllyel jelen pillanatban nem rendelkezik, annak visszavonására az I. fokú vízügyi hatóság 26/22/1998. számú (1998. december 18.) határozatában intézkedett. 2007. október 26.-án Tiszaalpáron a település művelődési házában megtartott alakuló közgyűlésen a megjelentek 2/3-os többséggel megalakították a „Tiszaalpár, CsongrádBokrosi öblözet Vízgazdálkodási Társulat”-ot. A levélhez mellékelt Bács-Kiskun megye Területrendezési Terv módosító Tervezői választ nem igényel. dokumentációjának áttanulmányozását követően megállapítottuk, hogy a dokumentáció vízügyi vonatkozású fejezete aktuális adatokra és információkra támaszkodik. A VÁTI Nonprofit Kft. részére a 0170-008/2011. iktatószámú előzetes adatszolgáltatásban megadott adatok a területrendezési terv dokumentációjába beépítésre kerültek. A Bács-Kiskun megyei Területrendezési terv fejezetei a területi vízgyűjtőgazdálkodási, a vízkárelhárítási, a folyószabályozási, a vízrendezési és vízhasznosítási, valamint a viziközmű témakörök vonatkozásában a vízügyi ágazati célokkal összhangban lévő megállapításokat és javaslatokat tartalmaznak. A „Javaslattevő fázis” dokumentáció-részben azonban pontosítani kívánjuk Bács- A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. Kiskun megyében található, a kiemelten érzékeny Duna-menti felszín alatti távlati partiszűrésű vízbázisok állapotára és besorolására vonatkozó megállapításokat. (II.8. fejezet: 55. oldal) 2010-ben befejeződött -a dokumentációban még folyamatban lévőnek minősítettSükösd-É, Solti-sziget és Bezerédi-sziget távlati vízbázis diagnosztikai vizsgálata. Ezzel az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság működési területének Bács-Kiskun megyéhez tartozó részén 11 db távlati partiszűrésű vízbázison valósult meg a diagnosztikai feltárás. A feltárás eredményeként mintegy 385.000 m3/nap kapacitású partiszűrésű vízkészlet biztonságba helyezése történt meg. A diagnosztikai vizsgálatok eredményei alapján kijelölésre került minden vízbázis védőterület, védőidom hidrogeológiai védőövezetének „A” és „B” zónája. A védőzónákon a jogszabályokon és műszaki megfontolásokon, számításokon alapuló szükségszerű területhasználati változtatások meghatározásra kerültek. A hatósági határozatokkal kijelölt védőterületek és védőidomok biztonságban tartása, gondozása a partiszűrésű vízkészlet hosszú távú felhasználhatóságának megőrzését

47. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága



Sorszám

27.

Véleményező

47/1.

77

47/2. 28.

48. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága

48/1.

29.

49. ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal 50. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

49/1.

30.

50/1.

Vélemény biztosítja, a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet vízbázis-védelmi előírásainak betartásával. Javasoljuk meghatározni a szélerőművek telepíthetőségének lehetőségét biztosító területeket, ezen szempontok alapján az alábbiakat szükséges meghatározni: „A szélerőmű elhelyezése, szélerőműpark létesítése - magterületen, ökológiai folyosóban és pufferterületen, - védett természeti területen, - Natura 2000 területen, - erdőterületen, - országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi területen44 - történeti település településkép-védelmi területén, - ártéri tájgazdálkodás térségében - védett természeti területek és Natura 2000 területek legalább 1000 méteres védőzónáján belül; - bizonyított madárvonulási útvonalon; „nem javasolt.” A fentiekbe nem sorolható területek szélerőművek telepítése szempontjából további vizsgálat alá vonhatók. A módosítás során kérjük, figyelembe venni, hogy a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet 2011. évi módosítása során Bács-Kiskun megyében is változtak a Natura 2000 területek határai, új területegységek is létrejöttek A területrenrdezési terv intézkedései természetvédelmi érdeket nem sértenek, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és az európai közösségi jelentőségű terészetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) kormányrendelet intézkedéseinek megfelelnek. Nem tesz észrevételt.

Tervezői válasz

A szélerőművek elhelyezésére további vizsgálatra ajánlott terület övezetét határozattal elfogadásra kerülő munkarészként más véleményezők javaslata alapján is támogatva lehatároljuk. Az elhelyezést kizáró tényezők között a megküldött adatszolgáltatásra is figyelemmel a természetvédelem szempontjai is figyelembe vételre kerülnek.

A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. Tervezői választ nem igényel.


BKM Területrendezési Terv módosításához 2011. február hónapban készített A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. „Vizsgálatok” című dokumentum 4. pontjának Településrendszer fejezete kiegészítésre szorul a tanyák - mint az alföldi települési rendszer jellegzetessége – további jellemzésével. A vizsgálati anyag egyébként is tartalmazza azt a megállapítást, hogy egyfajta szuburbanizációs folyamat hatására az egykori tanyák újra benépesülnek, hiszen külterületi ingatlanokra is adható építési engedély, de rendkívül kevés statisztikai adatot tartalmaz, illetve nem jellemzi a külterületi lakónépesség helyzetét. Lakossági és területi adatok szükségesek a nagyságrend érzékeltetése



Sorszám

Véleményező

78 50/2.

Vélemény

Tervezői válasz

érdekében (külterület nagysága, külterületi lakosságszám, az 1987 óta kiadott építési engedélyek számának alakulása, stb.). Véleményünk megfogalmazásának indoka az, hogy a külterületi lakosság aránya Bács-Kiskun megyében magas, és az itt élő lakosság helyzetének környezetegészségügyi megítélése jelentősen eltér a belterületen élőkétől, pl. az alábbiak miatt:  A közegészségügyi hatóság szakmai tapasztalatai, valamint epidemiológiai vizsgálat statisztikai eredményei alapján megállapítható, hogy a tanyákon élők saját, egyedi kutak által termelt vizet fogyasztanak, amely általában nem elégíti ki az ivóvízre vonatkozó minőségi követelményeket. Tovább rontja a helyzetet az, hogy a sekély mélységű kutak vizének arzén koncentrációja sok esetben meghaladja az egészségügyi határértéket. Az arzén daganatkeltő, toxikus anyag, így népegészségügyi érdekből az ilyen vizek fogyasztása nem kívánatos. Az Európai Unió által támogatott arzén-epidemiológiai vizsgálat (ASHRAM projekt) eredményei Dr. Rudnai Péter - Országos Környezetegészségügyi Intézet – „Az arzénszennyezés környezetepidemiológiai kérdései” című tanulmányban jelentek meg.  Másik környezeti probléma, az utóbbi időben jellemzően emelkedő talajvízszint miatt a belvízzel elöntött területek növekvő aránya, amely az egyedi kutak vizét fogyasztó külterületi lakónépesség számára komolyabb és huzamosan jelen lévő, ugyanakkor hosszabb időintervallumban vizsgálva ismétlődő egészségügyi kockázatot jelent, hiszen a talajvízre települt kismélységű kutak vize jelentősen elszennyeződhet. BKM Területrendezési Terv módosításához 2011. február hónapban készített A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. „Vizsgálatok” című dokumentum 6. pontjának Környezeti elemek állapota, szennyezett területek fejezete kiegészítésre szorul további levegőminőségi adatokkal, a környezeti levegő pollenszennyezettségének jellemző értékeivel, valamint a felszíni vizek minőségi adataival fürdési célú vízhasználat esetén, amely vízhasználatot a dokumentum nem is említi. Véleményünk megfogalmazásának indoka az, hogy a megyeszékhelyen elhelyezett pollencsapda adatai alapján a megyében a környezeti levegő allergén pollentartalma magas, így a biológiai szennyezők tekintetében a levegőminőség kedvezőtlen. Bács-Kiskun megye területén jelenleg az alábbi természetes fürdőhelyeket tartjuk



Sorszám

Véleményező

Vélemény nyilván: Fürdővíz víztestének neve

79

50/3.

31.

51. Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítész

51/1.

51/2. 51/3.

Víztest jellege

Település

Kamarás-Duna Szelidi-tó

folyó tó

Baja Dunapataj

Szabadidő-tó Kun-Fehér-tó Vadkerti-tó Tisza Tűzivíz-tározó

tározó tó tó folyó tározó

Kecskemét Kunfehértó Soltvadkert Tiszakécske Kiskunmajsa

Tervezői válasz

Fürdőhely neve Kamarás-Duna, Gázgyár-öböli szabad strand Szelid strand Kecskeméti Szabadidő Központ Kunfehértó, tófürdő Vadkerti tóstrand Tiszakécskei szabad strand Kiskunmajsai strand

A fürdővizek minőségére és a pollenhelyzetre vonatkozó adatok elektronikusan elérhetők: a www.antsz.hu honlapon, a közegészségügy/környezetegészségügy/fürdővíz, pollen megnevezésű mappákban. 3. A „Vizsgálatok” dokumentum kiegészítését, illetve az adatok és információk értékelését követően a „Javaslattevő fázis” című egyeztetési anyagban meg kell jelennie az egyes megyei területfelhasználási kategóriákhoz, térségi övezetekhez rendelt ajánlásokban a fenti környezetegészségügyi problémák csökkentésére, megoldására vonatkozó javaslatoknak (pl. a települési térség, a vízgazdálkodási térség, belvízvédelmi rendszerek esetében). 2011. március 3-i keltezéssel, Sz04/29-7/2011. számon területfelhasználási engedélyt adtam Kecskemét közigazgatási területén hat telek beépítésre szánt területbe sorolásához. A határozatommal a Megyei Önkormányzat rendelkezik. Kérem a javaslat és a határozatomban foglaltak összhangját ellenőrizni, biztosítani. A Kecskemét közigazgatási területén létesülő Mercédesz gyár miatt területátadás történt Városföld és Kecskemét között. Kérem a közigazgatási határok aktualizálását. A véglegesített dokumentációt kérem kiegészíteni egy olyan munkarésszel, mely településenként megadja a szerkezeti terven megjelenő területfelhasználási kategóriák közigazgatási területre vetített arányát, hosszát. Mindezek mellett tartalmazzon olyan tervlapot, mellyel a felsorolt országos és térségi infrastruktúra elemek területi beazonosítása lehetséges. Ezen kiegészítő munkarészek nélkül rendkívül nehézkes a területrendezési terv hatályosulását elérni, ellenőrizni.

A véleménnyel összefüggő ajánlások a "Javaslattevő fázis" anyagában szerepelnek (I/1. f), g), i, 4.1. c), 6.1. a), stb.). Ezek további bővítése nem indokolt.

A véleményt elfogadjuk, a települési térséget javítjuk.

A véleményt elfogadjuk, a közigazgatási határokat korrigáljuk. A megyei területrendezési tervben meghatározott területfelhasználási kategóriák, országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok, valamint a térségi övezetek településrendezési terv készítése során betartandó pontosítási szabályait az OTrT törvény 6§ (2), illetve a Tftv. 23/A § (2) pontjai határozzák meg. Ezeket



Sorszám

Véleményező

51/4.

51/5.

Vélemény

Tervezői válasz a szabályokat a hatályos megyei területrendezési terv és a településrendezési terv viszonylatában kell érvényesíteni. Miután a módosítás alatt álló megyei területrendezési terv jelenleg még nem hatályos, a településrendezési tervekhez kért területi és hossz adatok csak annak közgyűlési elfogadása után adhatók meg korrekten és jogszerűen. (Tevezői megkeresés esetén egyeztetés és előzetes adatok közlésétől nem zárkózunk el). a Honvédelmi Minisztérium adatszolgáltatása alapján a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete kijelölésre került. A honvédelmi terület övezete azért nem került jelölésre, mert az adatszolgáltatása szerint ilyen övezeti elemek nincsenek a megyében.

80

A honvédelmi terület övezete nem került jelölésre a Honvédelmi Minisztérium adatszolgáltatása alapján. Ennek ellenére több település közigazgatási területét érinti az OTrT vonatkozó tervlapján jelölt „kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezetével érintett település” övezete. Az OTrT 16/C. § (1) bekezdése szerint kell ábrázolni ezeket. Kérem az ellentmondás feloldását, szükség szerint kiegészíteni a dokumentációt. Ismételten felhívom figyelmet a tervezett kiserőművek és járulékos vonalas A kiserőművek megjelenítésével a térszerkezeti lapon azokat az érintett települési infrastruktúra elemeik jelölésének jelentőségére, fontosságára. Nagy számban várható egyetértünk, a kiserőművek megjelenése a megyében. A jelölés nélkül minden esetben egyedi önkormányzatok javaslatai alapján jelöljük. területrendezési hatósági engedélyezési eljárás keretében kell beilleszteni ezeket a tervbe. Ez lassú és nehézkes folyamat. A hatósági eljárás célja az, hogy néhány a megyei területrendezési terv készítése során még nem ismert erőmű is megépülhessen egy hosszadalmas tervmódosítás kiküszöbölésével. Véleményem szerint a hatósági eljárás nem tudja pótolni a területrendezési terv módosításának széles körű szakmai és társadalmi egyeztetését. Az összes kiserőművet és járulékos vonalas infrastruktúra elemeit egyedi hatósági eljárásban beilleszteni a területrendezési tervbe szakmailag megkérdőjelezhető, mint ahogy pl. a teljes mellékúthálózat rendszerének hatósági eljárás keretében történő beillesztése is kétséges lenne szakmailag. Megítélésem szerint nem szükségesek műszaki tervek ahhoz, hogy ezek megvalósítása megalapozott legyen. Ezért nem lehet feltétel a környezetvédelmi engedély vagy építési engedélyezési terv megléte, mint ahogy ilyenekkel más, a területrendezési tervben jelölt elem sem rendelkezik. Kérem, hogy a településekkel és az illetékes államigazgatási szervekkel folytatott egyeztetések illetve szakmai vizsgálatok alapján jelöljék a tervezett és a telepítés szakmai feltételeit teljesítő helyeken a kiserőműveket és járulékos vonalas infrastruktúra elemeit.



Sorszám

32.

Véleményező

52. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága 53. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága

52/1.

34.

54. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága

54/1.

35.

55. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala

55/1.

33.

53/1.

81 55/2.

Vélemény A módosítás tervezetben megfogalmazottak ellen kifogást nem emelünk. Az erdőgazdasági térségek, kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek, valamint az erdőtelepítésre alkalmas területek kijelölésével, szabályozásával – mivel összhangban van az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban Etv. 1. §) – egyetértünk. Igazgatóságunknak Bács-Kiskun Megye Területrendezési Tervének módosításának 32299/2011. számon megküldött munkarészeivel kapcsolatban kifogása nincs. Egyetértünk és fontosnak tartjuk, hogy termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás érdekében csak kivételesen és elsősorban a gyenge termőképességű, vagy mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, esetleg roncsolt területek igénybevételével lehessen felhasználni. A talajvédelmi hatóság álláspontja szerint megkeresés és a mellékletként megküldött dokumentáció alapján megállapítható Bács-Kiskun Megyei Területrendezési Terv környezetvédelmi programjának végrehajtása talajvédelmi szempontból nem kifogásolható, ha végrehajtása az alábbi előírtak betartása alapján történik: 1. A hígtrágya-, tisztított szennyvíz-, kezelt szennyvíziszap (biológiai, kémiai, ill. hőkezeléssel stb.)-, szennyvíziszap komposztot termőföldön történő elhelyezéskor a Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága engedélyét meg kel szerezni. 2. A rendelkezésre álló, és a későbbiekben építendő csatorna hálózatott – a termőföld védelme miatt- az elburjánzó növényzettől-, eliszaposodástól mentesíteni kell. 3. Olyan területeken ahol a talaj textúrája (szemcseösszetétel) 0,2-0,02 mm finom homok, 0,02-0,002 mm por (iszap) értékeket mutat vigyázni, kell a deflációs károk megelőzésére növényzettel.(pl.: futóhomok-, humuszos homoktalajok) A Vizsgálati és Javaslattevő fázis egyeztető anyagához kapcsolódóan az alábbi észrevételt tesszük: A megküldött szakanyag települési térség fejlesztésére további 23.000 hektár bővítéssel számol, mely véleményünk szerint indokolatlan. A települési térségek változásánál figyelemmel kell lenni a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben foglaltakra. A külterületi termőföld igénybevételével járó bővítést megelőzően mérlegelni kell a belső tömbfeltárással kialakítható, a már meglévő, eddig be nem épített területek felhasználásának lehetőségét, a foghíjtelkek, illetve a bontással nyerhető területek elsődleges hasznosítását. Az erdőtelepítésnél a tervezet indokoltnak tartja a jobb minőségű szántók és nem a

Tervezői válasz Tervezői választ nem igényel.



A települési térség tervezett bővítése a településrendezési tervekben előirányzottak szerint került megállapításra (a 23.000 hektár növekedés 2005-től értendő,, tehát nem 2011-től, így azok egy része már tényként kezelendő). Miután a településrendezési tervek önkormányzati rendelettel korábban elfogadásra kerültek, az azokban foglaltak megváltoztatására a megyei területrendezési tervnek nincs felhatalmazása. Nem értünk egyet. A terv a jó és a kiváló minőségű



Sorszám

Véleményező

55/3.

55/4. 82 55/5.

55/6.

Vélemény gyenge parlagok betelepítését. Ezen megállapítással földvédelmi szempontból nem lehet egyetérteni. Erdőtelepítésre csak olyan területek javasolhatóak, amelyeknek az erdő alkalmassági dominanciája magasabb, mint az agrár alkalmassági dominancia. Egyetértünk azzal, hogy a felhagyott egykori zártkertek területét - amennyiben azok termelési, vagy üdülési hasznosítása már felhagyásra került – alkalmasság esetén településvédelmi célú erdőtelepítéssel javasolt hasznosítani. Az építmények által igénybevett térségek – így a közlekedési vonalas infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények, az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények, a térségi vízgazdálkodási rendszerek és építmények, a térségi hulladéklerakó helyek – kialakítása, bővítése, nyomvonalának módosítása során a beruházás megkezdése előtt az igénybevevőnek be kell szereznie a területileg illetékes körzeti földhivatal termőföld más célú hasznosítására vonatkozó engedélyező határozatát. E határozat hiányában a megkezdett beruházás engedély nélküli más célú hasznosításnak minősül, mely a jogszabályban rögzített szankciókat von maga után. A Környezeti Vizsgálat anyagával kapcsolatos észrevételeinket a következők szerint fogalmazzuk meg: A dokumentációban megfogalmazott általános alapelvekkel egyetértünk. Bács-Kiskun Megye Területrendezési Tervének elsősorban a megye érdekeit, a megye sajátosságait (természeti, történelmi) figyelembe véve kell kielégítenie. Előremutató, hogy a tanulmány is a fő vezérelvnek a fenntarthatóságot tartja, s ez a kulcsmotívum az egész környezetvédelmi programot végig kíséri. A tervezet 3.3.3. pontja foglalkozik a föld (talaj) környezeti állapotával. A leírás voltaképpen rendszerezi a megyében előforduló fő talajtípusokat, említés szintjén az adott tájegységet is. Véleményünk szerint a talaj környezeti állapota sokkal részletesebb elemzést igényelne annál, hogy egy átfogó tanulmányban a legjelentősebb környezeti elem állapotát kevesebb, mint egy oldal terjedelemben taglalja. A területrendezési terv módosítása több helyen említi, hogy kiemelendő és védendő a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület. Az elképzelés üdvözlendő, de nem elégséges. A szántóterületek között kevés a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület aránya, ezért ha csak ezek kerülnek kiemelt védelem alá, ez a fenntartható mezőgazdasági hasznosítást veszélyeztetné, illetve a jelenleg hatályos jogszabályi előírásoknak is ellent mondana. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény rendelkezése szerint

Tervezői válasz szántókon az erdőtelepítést kizárja.

Tudomásul vesszük, de a hivatkozott engedélyek beszerzése nem a megyei területrendezési terv hatáskörébe tartozik.


A területrendezési tervek elsősorban a termőföld mennyiségére vannak hatással, a talajok minőségére csak csekély hatással bír.

A területrendezési terv eszköztára jelenleg csak a kiváló szántók védelmére ad lehetőséget. Ezen felül a térszerkezeti lapon megjelenített mezőgazdasági térséghez kapcsolódó szabály biztosítja a mezőgazdasági hasznosítású területek védelmét is. A szántóterületek területrendezési tervi védelmének kiterjesztésére az Országos Területrendezési Terv következő módosítása során nyílik lehetőség.



Sorszám

Véleményező

55/7. 55/8.

83

36.

37.

56. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal MBFH Szolnoki Bányakapitányság 57. Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája

56/1.

57/1.

57/2.

57/3.

Vélemény

Tervezői válasz

termőföldet más célra csak kivételesen – elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni. Az átlagosnál gyengébb talajadottságú és kiváló termőhelyi adottságú szántók között viszont több 10.000 ha területű olyan szántó van, melynek védelme a mezőgazdasági termelés hosszú távú fennmaradása érdekében elengedhetetlen. Bármely, a termőföldet érintő beavatkozást, úgy kell megtervezni, hogy az a termőföldvédelem szempontjait minden szempontból vegye figyelembe. Egyetértünk azzal, hogy a jelentős mértékben roncsolt területek, tájsebek és műszaki Tervezői választ nem igényel. védelem nélküli hulladéklerakók rehabilitálása során a környező Tervezői választ nem igényel. területek adottságaihoz illeszkedő újrahasznosítást kell megvalósítani. Az anyag bemutatja a vízzel és a vízkészletekkel kapcsolatos teendőket is. Tervezői választ nem igényel. Egyetértünk azzal, hogy a belvízzel veszélyeztetett mély fekvésű, rossz termőképességű területek használatát célszerű az adottságokhoz igazodva állandó vagy időszakos vízfelületként, vízvisszatartási területként, halastóként, vizes élőhelyként hasznosítani. Ezért célszerűnek tartjuk a felszíni vizek mindenképpen való visszatartását, de felhívjuk a figyelmet, hogy az átlagosnál jobb talajadottságú területek felhasználásának törvénybe foglalt akadályai lehetnek. A megyei területrendezési terv véleményezését a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletre Tervezői választ nem igényel. való hivatkozással elutasítja. Műemlékvédelem A kalocsai volt szálláshelyeken (Homokmégy, Szakmár) fellelhető népi építészet elemeit tartalmazó lakóházak érték felmérését célszerű lenne elvégezni, esetleg kezdeményezni tájházak létesítését. Régészet Az elkészült dokumentáció komoly, alapos munka, a kulturális örökség védelme érdekében hasznos ajánlásokat fogalmaz meg (pl. Környezeti vizsgálat munkarész 6162. o.). Megjegyezzük azonban, hogy a környezeti vizsgálat tematikájának egyeztetéséhez megküldött 490/0303/2011. sz. levelünkben leírtaknak megfelelően hasznos lett volna a munka során egy, a megyében dolgozó, ezért a területet jól ismerő régész szakértő segítségét igénybe venni. Ebben az esetben valószínűleg az egyes munkarészek alább felsorolt hiányosságai, illetve vitatható megállapításai elkerülhetőek lettek volna. "Vizsgálatok" munkarész

Egyetértünk, de a javaslat nem tárgya a megyei területrendezési tervnek. A megyei területrendezési terv készítésekor minden részszakterületeten helyi szakértő foglalkoztatására sem az idő rövidsége, sem a nagyon szűkös tervezési díjak függvényében sajnos nem megoldható. Az anyag színvonalának emelését szolgáló véleményeiket viszont köszönjük.




Sorszám

Véleményező

57/4.

57/5.

57/6.

84 57/7. 57/8.

57/9.

57/10.

Vélemény - A 7. fejezetben a felsorolt földvárak közül kimaradt a tiszaalpári és az érsekhalmi földvár (47. o.). - A 8. fejezet 52. oldalán olvasható, hogy a megyében "...Dunaszentbenedek kivételével minden település rendelkezik legalább 1 védett feltárással" (sic!). Itt valószínűleg nyilvántartott régészeti lelőhelyre gondolhatott a fejezet írója; egyébként Dunaszentbenedekről jelenleg 37 lelőhelyet tart nyilván a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. "Javaslattevő fázis” munkarész - A II./3. fejezetben az "Erdőtelepítésre alkalmas terület övezetére vonatkozó szabály" (1) rész b) pontjában az erdőtelepítésre alkalmas területek kiválasztásánál a kulturális örökségvédelmi tényezőket is javasoljuk figyelembe venni (48. o.). Védett régészeti lelőhely megléte kizáró ok erdőtelepítésnél, de egyéb lelőhely érintettsége esetén is meg kell fontolni az ilyen esetben a beruházó által fizetendő megelőző régészeti feltárás okozta többletköltséget. - A II./19. Történeti települési terület övezetéhez besorolt 14 település (70. o.) mellett indokoltnak tartjuk a következő, jelentős lelőhelyekkel rendelkező településeket is beilleszteni: Érsekhalma, Fajsz, Bugac (mindhárom település határában védett régészeti lelőhely - Fajsz esetén kettő is - fekszik), Soltszentimre, Lajosmizse (gótikus templomromok). Ugyanitt a 71. oldalon levő 4. sz. táblázatban a "régészeti lelet" helyett a „jelentős régészeti lelőhely" megnevezést javasoljuk. A munkarész 72. oldalán településeként részletezik az itt előkerült régészeti leleteket, meglehetősen hiányosan vagy a kevésbé jelentős emlékeket említve. Így pl. SoltTételhegynél kimaradt a közelmúltban feltárt középkori templom, temető, a bronzkori és középkori erődítés, míg Tiszaalpárnál maga a földvár. - A "Térségi övezetek lehatárolásával kapcsolatos környezeti, társadalmi és gazdasági hatások" táblázatban tévesen jelenik meg, hogy a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, az erdőtelepítésre alkalmas terület övezete, az ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezete nincs közvetlen hatással a kulturális örökségre (135-137., 141-142. o.). Ezzel szemben sajnos tény, hogy a szántóföldi gazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a bányászat a föld alatt lévő kulturális örökségre fennmaradására meglehetősen negatív hatást gyakorolnak. Ugyanezen táblázat „19. Történeti települési területe övezete” részében megemlíthető, hogy az övezeti besorolás hatása nemcsak a "fokozott műemlékvédelem", hanem a

Tervezői válasz



A javaslat nem fogadható el, mert az övezetbe csak az OTrT által lehatárolt települések szerepeltethetők.






Sorszám

Véleményező

57/11.

38. 39. 85 40.

59. Országos Környezetvédelmi Tanács 61. Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Kémiai Biztonsági Intézete 62. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége

59/1.

Vélemény

Tervezői válasz

régészeti örökségre is pozitív hatást gyakorol. "Környezeti vizsgálat" munkarész A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. Az 5. fejezet számos pontjában indokolt a kulturális örökség védelmére is ajánlásokat tenni: - Az erdőtelepítésből kizárandó terület a védett lelőhelyek területe. (50. o.) - A zöldmezős beruházások, ipari, kereskedelmi, szolgáltató centrumok telephelykijelölését az örökségvédelem szempontjait is figyelembe véve kell szabályozni. (52. o.) - Minden új gyorsforgalmi út, főközlekedési út, illetve elkerülő szakasz nyomvonalának kijelölését örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése is előzze meg. (54. o.) - Erdőtelepítésre alkalmas területek kiválasztásánál az örökségvédelmi igényeket és tényezőket is javasolt figyelembe venni. (56. o.) Véleményezési kötelezettség hiányában véleményt nem tett. Tervezői választ nem igényel.

61/1.

A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Tervezői választ nem igényel. Szervének, mint véleményezésre jogosult illetékes hatóságnak a véleményezést átadja.

62/1.

A megyei területrendezési terv és az OTRT valamint a közlekedésfejlesztési tervek közötti összhangot biztosítani kell. A gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozat 2011. és 2027. között, négy programciklust felölelően tartalmazza a megyét is érintő úthálózati fejlesztéseket. A kormányhatározat 2. mellékletében részletezett hálózati elemeket a megyei tervben is szerepeltetni kell.

62/2.

A gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 222/2011. (VI. 29.) Korm. határozat 3. §-a szerint az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT-törvény) 2013. évi módosítását a Terv hálózati rendszerének figyelembevételével kell előkészíteni. A kiemelt térségi, valamint a megyei területrendezési terveket a hatályos OTrT-törvénnyel összhangban a Terv hálózati rendszerének és a területrendezési jogszabályok figyelembevételével kell elkészíteni. A hazai útvagyon kezelését, a közlekedésfejlesztés koordinációs tevékenységét a A megnevezett intézményekkel való kapcsolatfelvétel Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézménye, a Közlekedésfejlesztési megtörtént. Koordinációs Központ, míg az országos közutak fejlesztési és építtetői feladatait - így



Sorszám

Véleményező

62/3.

86 62/4.

Vélemény a terveztetést is - a közúti közlekedésről szóló 1988. évi 1. tv. 29. §-ban foglaltak alapján a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. látja el. Fentiek figyelembevételével Bács-Kiskun Megye területrendezési tervének módosítása során a közlekedési infrastruktúra fejlesztések előkészítését, terveztetését végző Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-vel és a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal is egyeztetni kell. Felhívom a figyelmet a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 36. §-ban foglaltakra, mely szerint: (6) Az országos közút mellett nem jelölhető ki beépítésre szánt terület - a gazdasági területek és a 24. § (3) bekezdés 8. 10. és 13. pontja szerinti területek kivételével- az út tengelyétől számított a) gyorsforgalmi út esetében - amennyiben kormányrendelet másként nem rendelkezik - 250-250m széles területen, b) főút esetében 50-50 m széles területen. (7) Az országos közút mellett nem sorolható egészségügyi-szociális, turisztikai erdő területbe az út tengelyétől számított a) gyorsforgalmi út esetében 100-100m széles terület, b) főút esetében 50-50 m széles terület. A területrendezési terv módosítása során az utak nyomvonalát, a csomópontokat a kapott adatszolgáltatás szerint, az egyeztetések figyelembevételével kell szerepeltetni. A nyomvonalak kijelölésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy azok tegyék lehetővé a tervezett utak, hidak, műtárgyak útügyi műszaki előírásoknak megfelelő paraméterekkel történő megtervezését, kialakítását. A fentiek figyelembe vételével, a vonatkozó jogszabályok, műszaki előírások alapján meghatározható, korlátozás alá eső területsávokat a településrendezési eszközök tervlapjain fel kell tüntetni, továbbá a szöveges részben is ki kell térni a korlátozásokra, tilalmakra. A megküldött dokumentáció 6.1.1. pontjában felsorolt főúthálózat elemeit a következőkkel szükséges kiegészíteni: 511. sz.: Baja, 51. sz. főutat tehermentesítő másodrendű főút 512. sz.: Kalocsa északi másodrendű főút 513. sz.: Dunavecse, 51. sz. főút régi nyomvonala 541. sz.: Kecskemét, déli másodrendű főút 542. sz.: Kiskunfélegyháza, Észak-nyugati tehermentesítő út 551. sz.: Baja, 55. sz. főutat tehermentesítő másodrendű főút Kérem, hogy nyilatkozatunkat a területrendezési terv módosításának jóváhagyása

Tervezői válasz

Tudomásul vesszük.

A jelzett útszakaszok (miután a változások 2008 után következtek be) nem szerepelnek a hatályos OTrT-ben, ezért azokat a megyei területtrendezési terv sem sorolhatja be a főúthálózat elemei közé. A határozattal elfogadásra kerülő tartalomnál viszont szerepeltejük a kiegészítést, mint az OTrT következő módosításánál figyelembe veendő megyei javaslatot.

63. Magyar Közút Nonprofit Zrt. BácsKiskun Megyei Igazgatósága



Sorszám

41.

Véleményező

63/1.

87

63/2.

Vélemény során figyelembe venni szíveskedjenek. A tervezet ellen összességében nincs kifogásunk, a közlekedési munkarészben megfogalmazott közúthálózat fejlesztési tervekkel, elképzelésekkel egyetértünk – a korábbi településrendezési és országos közútfejlesztési tárgyalásokon adott nyilatkozataink egyidejű fenntartása mellett. Ezen kívül megjegyezzük, hogy a 6.1.1. pontban felsorolt főúthálózat elemeit még a következő utakkal szükséges kiegészíteni: 511. sz. 51. sz. főutat tehermentesítő másodrendű főút 512. sz. Kalocsa északi másodrendű főút 513. sz. Dunavecse régi 51 út 541. sz. Kecskemét déli másodrendű főút 542. sz. Kiskunfélegyháza ÉNy-i tehermentesítő út 551. sz. 55. sz. főutat tehermentesítő másodrendű főút Egyúttal tájékoztatjuk, hogy útfejlesztési kérdésekben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ illetékes, mint országos közutak fejlesztése ügyében nyilatkozni jogosult országos hatáskörű szervezet, kérjük velük is leegyeztetni a módosítási tervet. Megjegyezzük, hogy az 1222/2011 (VI.29.) „Kormányhatározat a gyorsforgalmi és főúthálózat fejlesztésről és nagytávú tervéről” rendelet időközben került jóváhagyásra, melynek az adatait, elveit mindenképpen be kellene építeni az anyagba. Erről szükség szerinti egyeztetés megtartását tartjuk célszerűnek!

Tervezői válasz

Az 511., 512. főutak az Országos Területrendezési Terv időtávlatában az 51. sz. főút, az 542. sz. főút az 5. sz. főút, az 551. sz. főút pedig az 55. sz. főút részét fogja képezni, a településen belül futó jelenleg még főúti szakasz mellékúttá válik. Az 513. sz. főutat az 51. sz. főút váltotta ki, így az is Országos Területrendezési Terv időtávlatában az is mellékútként kezelt. Az 541. sz. főutat sem az OTrT nem tartalmazza, sem a Nagytávú tervben nem szerepel, az nagytávban országos mellékút, vagy helyi települési főút lehet. A tervezés előkészítő fázisában a KKK-val történt egyeztetés megállapításait figyelembe vettük a terv elkészítésekor. A 1222/2011 (VI.29.) „Kormányhatározat a gyorsforgalmi és főúthálózat fejlesztésről és nagytávú tervéről” c jogszabály általunk is ismert. Ennek összefüggései a megyei területrendezési terv folyamatban lévő módosításával a következők: - A Korm. hat. 3. bekezdése szerint a kiemelt térségi, valamint a megyei területrendezési terveket a hatályos OTrT-törvénnyel összhangban a Terv hálózati rendszerének és a területrendezési jogszabályok figyelembevételével kell elkészíteni. - Bács-Kiskun megye területét érintően a hatályos OTrT-hez képest a Korm. hat. 1. sz térképi melléklete nem tartalmaz sem gyorsforgalmi, sem főúti vonatkozásban eltérő nyomvonalat.

SZOMSZÉDOS MEGYEI ÖNKORMÁNYZATOK 42. 65. Horvátország Eszék65/1. Megtisztelő kérésükre áttekintettük a javasolt tervet és arra a következtetésre Tervezői választ nem igényel. Baranya Megye jutottunk, hogy két megyénk egy körülbelül 8 kilométer hosszúságú határszakaszban Képviselete osztozik. A mi országrészünkön a területhasználatot tekintve leginkább az erdős terület jellemző a Duna bal partján, és ez így jelenik meg Osjecko-baranjska megye

67. Fejér Megyei Önkormányzat



Sorszám

43.

Véleményező

67/1.

67/2.

67/3.

88 67/4.

67/5.

44.

68. Tolna Megyei Önkormányzat

68/1.

Vélemény területrendezési tervében is. Ez alapján nincsen különösebb javaslatunk,vagy ellenvetésünk a Bács-Kiskun megyei területrendezési terv módosításával kapcsolatban. Támogatva a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat korábbi döntését, az a véleményünk, hogy az OTrT következo felülvizsgálata során a megyei önkormányzatokat is ruházza fel a jogalkotó olyan jogosítványokkal, melyeket eddig csak a kiemelt térségek (Budapest Agglomeráció, Balaton) kaptak meg. Célszerűnek tartanánk az esetleg nem kellően átgondolt, megtervezett vagy kivitelezett folyamkotrásból eredő, a különböző talajrétegek megbontásával, vízlevezetoő erek átvágásával partmozgást, suvadást, jelentos épületállománykárosodást előidéző, továbbá pótolhatatlan régészeti leletpusztulást okozó károk megelőzése érdekében, a fenti veszélyforrásokra való tekintettel a Duna vonala melletti földmunkákra vonatkozó előírások általános jellegű szigorítását. Környezet- és természetvédelmi szempontból indokoltnak tartjuk a városias települési térségek jelentős növekedése kapcsán ezen területnagyságok felülvizsgálatát, lehetőség szerinti csökkentését.

Tervezői válasz

Nem megyei területrendezési kompetencia, a véleményt az OTrT következő módosításakor lehet érvényesíteni. Nem megyei területrendezési kompetencia, a véleményt az OTrT következő módosításakor lehet érvényesíteni.

Ez települési önkormányzati kompetencia, a megyei területrendezési tervben a települési térségek kijelölése a hatályos településrendezési tervek alapján történik. Mivel ez önkormányzati rendelettel ven elfogadva, szerzett jogokat a megyei területrendezési terv nem vonhat el. A környezet- és természetvédelmi szempontok a tervjavaslatban Bács-Kiskun megye Tervezői választ nem igényel. Fejér megyévei határos területein lehatárolt övezetek, területfelhasználási szabályozások összhangban állnak a Fejér Megyei Területrendezési Tervben foglaltakkal. Fontos szempontnak tekintjük a Paksi Atomeromu kapacitásbovítésével kapcsolatban Az integrált tervezés lebonyolítását mi is fontosnak az integrált tervezés lebonyolítását, amely jelentos mértékben összefügg a térség tartjuk, de ennekl tartalma és időtávja túlmutat a megyei közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésével és környezetvédelmi kérdéseivel, területrendezési terv várható jóváhagyásának időpontján. különös tekintettel egy esetleges havaria következményeire illetve elhárításának biztosítására. A két szomszédos megye szerkezeti kapcsolatait jelentő gyorsforgalmi (Mg-es), Tervezői választ nem igényel. főútvonali (52-es, 55-ös) adottságok a Dunai Kompátkelő helyekhez kötődő mellékutakkal együttesen kielégítően működnek. További segítséget jelent a Dunaújváros és Dunaföldvár közötti Pentele-híd és a majdan kiépítendő M8-as autópálya. Mind az M8-as, mind az Mg-es gyorsfogalmi utak továbbépítése - így a Dunántúl és az Alföld intenzív kapcsolatának megvalósítása közös érdekünk A megyéinket elválasztó Duna folyam (Helsinki VII. közlekedési folyosó) adottságainak



Sorszám

Véleményező

68/2. 68/3. 68/4. 68/5. 68/6. 68/7.

68/8. 89

45.

69. Pest Megyei Önkormányzat

69/1.

Vélemény kihasználása az élet és a gazdaság minden területén még sok lehetőséget tartalmaz. A Dunai kikötők és térségi jelentőségű logisztikai központok együttműködését tartom szükségesnek. Vasúti közlekedésnél az egyéb országos törzshálózati rendszer kiegészítése a Baja Bácsalmás - Csikéria (Szerbia) - Röszke és Szeged között nagyon fontos lenne. A kerékpárút-hálózat országos és térségi javaslataival egyetértek. A térségi övezetek OTrT-hez való Igazításával. - a vegyes területek növelésével egyetértek! Fontosnak tartom az övezeti szabályozás és a vidék agrártámogatási rendszerének összehangolását. A Bács-Kiskun Megye Területrendezési Terv Módosítása jól áttekinthető feldolgozásban készült, alapos munka. Különösen értékes munkarésze a dokumentációnak a hatásvizsgálati anyag, mely a terv hatályosulása során előfordulható konfliktusokra hívja föl a figyelmet. (Tájképvédelem, kulturális örökség védelem, terhelhetőség.) Fontosnak tartom a területfejlesztés és területrendezés egyensúlyának, harmonikus együttműködésének megvalósítását. a középszint működtetését a tervezésben és a közigazgatásban. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2006. évi rendeletével elfogadott megyei Területrendezési Terv az elmúlt 5 év során több téma tekintetében is felülvizsgálatra, módosításra szorult. Megváltozott a jogi környezet, és ezen túlmenően az Országos Területrendezési Terv (OTrT) legutóbbi (2008. július) módosítása során életbe lépő változások is aktuálissá tették a Bács-Kiskun megyei terv átgondolását, új alapokra helyezését. Ennek megfelelően az egyeztetésre megküldött tervjavaslat szem előtt tartja az OTrT-ről szóló törvény előírásait, a tartalmi követelmények, jelkulcsok tekintetében pedig a 2009 októberében hatályba lépett kormányrendelet előírásai szerint jár el. A Bács-Kiskun Megyei Területrendezési Terv javaslattevő fázisának dokumentációja nagy körültekintéssel elemzi a megye szerkezetét, sajátosságait, a közlekedési hálózatokat, a történelmi fejlődés és a földrajzi viszonyok következtében kialakult állapotokat, jellegzetességeket. A tervezet javaslattevő fázisának „A hatályos és a módosított megyei területrendezési terv főbb tartalmi különbségei” című fejezete szemléletesen tárja fel és elemzi az érvényben lévő területrendezési tervhez képest a jogszabályi környezetben bekövetkezett változások miatt szükségessé váló, illetve javasolt változásokat. A

Tervezői válasz

Tervezői választ nem igényel. A tervezett törzshálózati vonalat az OTrT és a megyei területrendezési terv egyaránt tartalmazza. Tervezői választ nem igényel. Tervezői választ nem igényel. A javaslattal elvben egyetértünk, de az összehangolás nem a megyei területrendezési terv feladata. Tervezői választ nem igényel.

A javaslattal hangsúlyosan egyetértünk, de az együttműködés megteremtése nem a megyei területrendezési terv feladata. Köszönjük az észrevételt, tervezői választ nem igényel.



Sorszám

Véleményező

Vélemény szövegközi ábrák színezése, a meglévő és tervezett elemek, térségek megkülönböztetése nagymértékben megkönnyíti az egyeztetésben, véleményezésben részt vevők munkáját. A térségi övezetekben végrehajtott módosítások szintén jól követhetők a táblázatos formában összeállított anyagban és nagyon célravezető a térségi területfelhasználási kategóriák elemzésénél az egyes térségekre vonatkozó fejezetek felépítése, kezdve a térséggel kapcsolatban megfogalmazott ajánlásokkal, folytatva a részletes elemzéssel, és az elérendő célok pontos megfogalmazásával.

90

A területrendezési terv jelen javaslattevő fázisa megfelelő részletességgel tárja fel és elemzi a megye határain túli területekkel való viszonyát, a két szomszédos térség egymással összefüggő fejlődési folyamatait, az egymáshoz szorosan kapcsolódó közlekedési infrastrukturális rendszerét. A Bács-Kiskun Megyei Területrendezési Terv jelen dokumentációjának kiinduló elvét – mely szerint a terv az elmúlt évek során jóváhagyott településrendezési tervek ismeretében tárja fel a hatályban lévő megyei terv változtatást igénylő elemeit – kifejezetten jónak tartjuk. A ma hatályos jogszabályi előírások a megyei tervekben az országos tervek más léptékben történő megismétlését, esetleges pontosítását teszik lehetővé, az előírások szintjén pedig még ennyi szabadságot sem adnak a megyei közgyűlések által jóváhagyásra kerülő rendeletek készítése során. Nincs a megyéknek lehetőségük a települések számára kötelezően betartandó rendeletben a megye sajátosságait figyelembe vevő előírásokat beépíteni, egyedi területfelhasználási kategóriákat meghatározni. Ezt a korlátozást tükrözi a dokumentációban szereplő rendelettervezet is. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/B. § alapján – ajánlások és intézkedési javaslatok keretében jogosult a megye egyedi sajátosságainak megfelelő térségeket és azokra vonatkozó szabályokat megfogalmazni. Az ajánlásokat és intézkedési javaslatokat a közgyűlés – a fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz és stratégiákhoz hasonlóan – határozattal hagyhatja jóvá. A megyei sajátosságok kezelésének egyetlen lehetséges módja tehát az irányelvek, ajánlások megfogalmazása, amelyek azonban nem hagyhatók jóvá rendeleti formában, így ezek betartása nem is tehető kötelezővé az egyes települések számára. Az ajánlások kidolgozásának lehetőségével a véleményezésre megküldött terv is élt. A részletesen kimunkált ajánlásokban szereplő alapvető célok egyértelműek, és

Tervezői válasz



Sorszám

Véleményező

Vélemény

91

támogatandóak. Az országos és térségi övezetekre vonatkozó ajánlások nagy segítséget jelenthetnek a települési önkormányzatoknak a településrendezési eszközeik készítése, módosítása során. A véleményezésre megküldött megyei terv megfelelő mértékben integrálja a környeze-, természet- és tájvédelem egyes szempontjait. Mindezt alátámasztja a Nemzeti Környezetvédelmi Program – III. egyes tematikus akcióprogramjainak, illetve a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv – III. prioritásainak következetes megjelenése a dokumentumban. A Bács-Kiskun Megyei Területrendezési Terv javaslattevő fázisának véleményezési anyagában szereplő tervlapok jól áttekinthetőek, továbbá előnyt jelent, hogy a szomszédos megyék csatlakozó területeire is kitekintést biztosítanak. A véleményezési anyag V. fejezetében szereplő „Környezeti, társadalmi és gazdasági hatásvizsgálat”, a várható hatások szöveges elemzése a terv értékes, a használatot nagyban segítő része. 69/2. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a dokumentációban szereplő Szerkezeti terven, valamint a 7. és 8. mellékleten szereplő nagysebességű vasúti nyomvonal nem egyezik meg az OTrT-ben szereplő nyomvonallal! 46. 70. Jász-Nagykun70/1. A Bányai Gábor elnök úrnak 2011. június 16-án írt levelemben kezdeményeztem a Szolnok Megyei Szolnok-Cegléd-Kecskemét-Tiszakécske városok által határolt „négyszög”, mint egy Önkormányzat megyehatárokon átnyúló – Közép-alföldi – regiopnális jelentőségű dinamikus gazdasági térség kialakítási feltételeinek közös feltárását. Az együttműködés első lépéseivel párhuzamosan javasoljuk a megyei területrendezési terv módosításának további fázisaiban e közös fejlesztési térség hatásait, igényeit figyelembe venni. 70/2. Fentieken túl a megküldött munkarészek ellen kifogást nem emelünk. ÉRINTETT MEGYEI JOGÚ VÁROSOK ÖNKORMÁNYZATA 47. 72. KECSKEMÉT MJV 72./1. Javasoljuk, hogy legyen a tervnek egy számszaki adatokat tartalmazó táblázatos Önkormányzata melléklete, mely az egyes települések igazgatási területére vetítve hektárban kimutatja az egyes térségi övezetek területét, illetőleg a nyomvonalas létesítmények érintett nyomvonalainak hosszát. A terv léptékéből adódóan bizonytalan az egyes övezetek területének kiszámítása, amellyel mostani véleményünk kialakítása során is szembesültünk.

Tervezői válasz

A javaslattevővel történt megbeszélés alapján – miután az észrevételezéskor félreértés történt – a vélemény tárgytalan. Amennyiben a tervkészítés további fázisában a javasolt gazdasági térség kialakítási feltételei meghatározásra kerülnek, és annak lesznek megyei területrendezési tervi vonatkozásai, azokat figyelembe vesszük. Tervezői választ nem igényel. A megyei területrendezési tervben meghatározott területfelhasználási kategóriák, országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok, valamint a térségi övezetek településrendezési terv készítése során betartandó pontosítási szabályait az OTrT törvény 6§ (2), illetve a Tftv. 23/A § (2) pontjai határozzák meg. Ezeket a szabályokat a hatályos megyei területrendezési terv és a településrendezési terv viszonylatában kell érvényesíteni. Miután a módosítás alatt álló megyei területrendezési terv jelenleg még nem hatályos, a településrendezési tervekhez kért területi és hossz adatok



Sorszám

Véleményező

72/2.

92 72/3.

Vélemény

A területfelhasználási kategóriák változásai önmagukban is változásokat eredményeztek az egyes kategóriákban azzal, hogy a külterjes és belterjes mezőgazdasági térség a mezőgazdasági térségbe került összevonásra, valamint új elemként megjelent a vegyes területfelhasználású térség. Kecskemétre vonatkozóan az erdőgazdálkodási térség aránya az országos terv és a megyei terv viszonyított arányában növekedéssel számol a tervezet (a számításaink szerint): az OTRT és Kecskemétre vonatkozó tervezett megyeterv erdőgazdálkodási térség aránya: 97,38 %. Ez jóval nagyobb, mint a jogszabály által megállapított min. 75 %. Az erdő terület kijelölés során szükséges figyelembe venni Kecskemét mezővárosi kialakultságát, tanyás és zártkerti beépítettségét és telekstruktúráját, gyümölcs és kertkultúráját, melyeket a tervezett megnövelt erdősítési elvárás teljesen ellehetetlenítené. Kérjük a jogszabályi előíráshoz, a 75%-hoz való közelítést, valamint a meglévő erdőkijelölések megtartását! Az erdőgazdálkodási területekben ugyancsak vannak olyan változások, melyekkel meglévő erdőterület például vegyes területi besorolásba javasol a terv (pl. Csalánosi erdő, ami önmagába cca 200 ha területű meglévő erdő). Azzal, hogy a meglévő és a hatályos településszerkezeti tervben is erdőnek kijelölt területeket vegyes területi beosorolásba tervezi a megyeterv, tovább növeli a település vonatkozásában az új erdőterületek arányát és annak kijelöléssel összefüggő terheit! A tervezett erdő terület kijelöléseknek jelentős kötelezettség vonzatai lesznek, melyeket sem a tulajdonosok, sem a települési önkormányzatok belátható módon nem fognak tudni felvállalni! Ezért szükséges a megvalósíthatósági szempontokat is mérlegelni a kijelölések során. Kérjük, hogy a meglévő erdőket (korábbi tervben is erdőterületnek kijelölt területeket) erdőgazdálkodási területként vegye figyelembe a terv. Ehhez csatoltan megküldjük a hatályos szerkezeti tervünket. A tervezet szerint a Kecskeméti repülőbázist 2013-ig kiemelt NATO bázissá fejlesztik. Mit takar ez a funkció, milyen hatásai lesznek a településre, hogyan tervezik a kárenyhítést, jelent-e korlátozást vagy fejlesztést a város életében? Mivel a repülőtér a város lakóterületével és benne intézményeivel szoros területi szomszédságban van, jelenleg is igen jelentős terheléssel van azokra (a működésből

Tervezői válasz csak annak közgyűlési elfogadása után adhatók meg korrekten és jogszerűen. (Tevezői megkeresés esetén egyeztetés és előzetes adatok közlésétől nem zárkózunk el). Az OTrT-ről szóló 2003 évi XXVI. sz törvény az erdőgazdálkodási térség esetében megyei szinten a 75%os minimum területi arány betartását teszi kötelezővé, felső határt nem szab. A tervezők – a települési önkormányzatok véleményeivel egyezően – éltek is ezzel a lehetőséggel, eszerint a megyei területrendezési tervben kijelölt erdőgazdálkodási térsége csak egy-két tized százalékkal magasabb, mint a 75%-os minimum. A Kecskemét megyei jogú város kérését, valamint sajátos adottságait (gyümölcs és kertkultúra, tanyás és zártkerti beépítetség) figyelembe véve az erdőgazdálkodási térség közigazgatási területére eső területét csökkentettük, aminek következtében 5000 ha erdőgazdálkodási térség került kijelölésre. Ezt a vonatkozó OTrT szabály szerint a város településrendezési terve kb. 4250 ha-ra (5000*0,85 = 4250) tovább csökkentheti. Ez már kevesebb, mint a hatályos településrendezési tervben szereplő érték (4386 ha). Az erdőgazdálkodási térségből kivett területeket vegyes területfelhasználású térségbe soroltuk. A vélemény azon megjegyzésével, hogy egyes meglévő erdők vegyes térségbe sorolása tovább növeli az új erdők arányát nem értünk egyet, hiszen a vegyes térség kijelölése éppen a településtervező szabadságát növeli. A megállapítás a tervezetben alátámasztó munkarészként szerepel, aminek forrása: „Kecskemét integrált városfejlesztési startégiája, 2007-20013”. Készítette az MTA-RKK Alföldi Tudományos Intézete 2008-ban Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata



Sorszám

Véleményező

72/4. 72/5.

72/6. 93 72/7.

72/8.

Vélemény adódó zavaró hatások miatt a jogszabály szerint előírt zajzóna kijelölését és kárenyhítési kötelezettségét a mai napig nem rendezte a légügy). Szükségesnek tartjuk a várossal való egyeztetést! A déli iparterület (Mercedes gyár környezetében) további területeket jelölt ki a településrendezési terv a közel múltban, így kérjük a települési térség határainak pontosítását. (szerkezeti terv szerint) A megyei területrendezési terv a természetvédelmi területek esetében az OTÉK-tól eltérő fogalmakat használ. Kérjük mellékletben szerepeltetni, hogy a „magterület” az OTÉK fogalomkörében és jelkulcsrendszerében mit jelent (országos jelentőségű?, fokozattan védett?, esetleg NATURA 2000? terület). A puffer terület a védett természeti terület védőövezetével egyezik? Kérünk utalást arra is, milyen szabályozási következményei vannak, lehetnek az egyes természeti területi kategóriáknak.

Tervezői válasz megbízásából. A véleményt elfogadjuk, a települési térséget a településrendezési terv szerint korrigáljuk. A ökológiai hálózat alkategóriái nem feleltethetők meg az OTÉK-ben jelenleg megtalálható természetvédelmi lehatárolásoknak. A településrendezési terv késztése során a magterület, az ökológiai folyósó és a pufferterület kijelölése a Nemzeti Park Igazgatósága adatszolgáltatása alapján történik (figyelembe véve a Tftv 23$-ban foglaltakat). Ugyanakkor jogos igény lehet, hogy az OTÉK táj- és természetvédelmi lehatárolásai kiegészüljenek az ökológiai hálózat elemeivel. A megyei területrendezési terv az egyes tervezett műszaki infrastruktúrális hálózati elemek nyomvonalait azok tereveinek rendelkezésre állása szerint tartalmazza. Így előfordulhatnak koncepcionális nyomvonalak is , melyek pontosítására csak az engedélyezési tervek rendelkezésre állása után kerülhet sor.

Ahhoz, hogy a települések véleményezni tudják, valamint a településrendezési tervükbe – a megyeterv elfogadását követően – át tudják emeleni a nyomvonalas elemeket, szükséges azok pontosabb (a tervezéshez szükséges) adatokat és kapcsolódó szabályozási szempontokat is ismerniük. A tervezetből pl. a pontos nyomvonal, a területbiztostás nem azonosítható! Mindez azért fontos már ebben a szakaszban, mert a területbiztosítás mielőbbi pontosításával (elépülés megelőzése) a későbbi kisajátítási költségek és konfliktusok mérsékelhetőek. Az M44 új nyomvonala tudomásunk szerint még tervezés alatt, az M8 nyomvonala Az M44 nyomvonalának megyét érintő szakaszának más elfogadott. A tervezet szerinti nyomvonalakat pontosítani javasolt. nyomvonalon való vezetéséről még nem született döntés, jelenleg engedélyezési fázisban a Bács-Kiskun megyét nem érintő szakasza tart Az M8 esetében a terv az elfogadott nyomvonalat tartalmazza. A nagysebességű vasút nyomvonal vezetése, előírásai (védőtávolsága, korlátozásai) A nagysebességű vasút műszaki paraméterei, ismertek-e? Csak nyomvonalként érinti a várost, vagy megálló is lesz tervezve? Mit védőtávolsága hazai jogszabályban nem rögzítettek, de jelent ez a városnak? azok nyilvánvalóan nem különbözhetenek alapvetően azoktól az európai országokétól, ahol ilyen létesítmény már megvalósult. Ezek szerint: a pálya 14 m szélességű területet foglal el kerítéssel, védőtávolsága 200 m. Kecskeméten az NSV-nek megállója nem lesz, csak nyomvonalként érinti a várost, visznt a nagysebességű vasút menetrendjétől függően a szabad pályát a



Sorszám

Véleményező

72/9. 72/10. 72/11.

72/12.

Vélemény

Tervezői válasz

94

hagyományos vasút járatai (IC) is használhatják. A 445. j. út nyomvonalának pontosítása szükséges az engedélyezett tervek szerint (pl. A véleményt elfogadjuk, Kecskemét MJV a Vacsi térségben, Hetényegyháza csatlakozásánál) településszerkezeti tervének megfelelően a nyomvonalat pontosítjuk. A város településrendezési tervi módosításával a Hetényegyházát az 5202. j. úttal A véleményt elfogadjuk, Kecskemét MJV történő átkötő útjának nyomvonalát áthelyezte a vasút mellé, azzal párhuzamosan, településszerkezeti tervének megfelelően a nyomvonalat helyi gyűjtőútként. Ezt is szükséges pontosítani. (szerkezeti terven) pontosítjuk. A terv szerint a Kiskőrösi út országos szerepet fog kapni, ezzel oldva Helvécia A véleményt elfogadjuk, Kecskemét MJV zsáktelepülési állapotát. A nyomvonalat javasoljuk egyeztetni a településsel és településszerkezeti tervének megfelelően a nyomvonalat figyelembe venni azok fejlesztéseit. Ehhez szorosan kapcsolódik az országos kerékpár pontosítjuk. hálózat új nyomvonal kijelölése is (korábban az 52. sz - 44. sz utak vonalán volt), Jászok, kiskunok földje kerékpárút: Jászberény -Cegléd- Nagykőrös-KecskemétHelvécia-Bugacpusztaháza településeket érintve. A kiskőrösi utat érintő nyomvonalat pontosítani szükséges. Kecskemét város több uniós forrású közlekedési pályázat előkészítését végzi, mely az Az egyeztetéssel kapcsolatban a tervezők megkeresték a országos, városi közúthálózatba, a vasúthálózatra, a tömegközlekedésre (intermodális Kecskeméti Városfejlesztő Kft-t., ahonnan e-mailben az csomópont) és az elővárosi közlekedésre is kihatnak. Ezekkel való összhang és alábbi állásfoglalást kapták: illeszkedés biztosítása kiemelt szempont, melyet kérünk városunkkal egyeztetni „Kecskemét jövõbeli útfejlesztései kapcsán, illetve az (Kecskeméti Városfejlesztő Kft) és figyelembe venni. intermodális központ fejlesztéséhez kapcsolódóan (pl. vágánykiosztás), valószínûleg lesznek változások, melyek a megyei TRT-t is érinteni fogják. Ezek a munkálatok azonban nem tartanak abban a fázisban, hogy ezt jelenleg a TRT szintjén jelezhetnénk. Kecskemétnek három olyan közlekedésfejlesztési pályázata van elõkészítési fázisában (MT, RMT), mely az országos közutak és vasúti szakaszok tekintetében változást, bõvítést, új útszakasz építését feltételezheti. Két program esetében („Kecskemét város intermodális pályaudvar és kapcsolódó közösségi közlekedési fejlesztések”, „Kecskemét város térségi elérhetõségének javítása”) a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány november végére fog elkészülni, a harmadik pályázatához (Kecskemét Megyei Jogú Város elõvárosi közlekedési rendszereinek fejlesztése) pedig most választjuk ki – közbeszerzés keretében – a tervezõket. Így nem tudjuk még jelezni a változásokat.”



Sorszám

Véleményező

Vélemény

72/13.

95

Az 52.sz. úttól északra helyezkedik el a gázvezeték, míg a terv attól délre jelzi. A Nabucco jelenlegi tervezési állapota szerint az a Csalánosi erdő alatt tervezett, a terv szerint a nyomvonal nem pontos – ezeket szükséges pontosítani. ÉRINTETT TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK 48. 79. Bácsszentgyörgy 79/1. Kistérségi egyeztetés során 11 település egyetértésével, egyöntetű javaslatként kérjük az 51. számú állami út nyomvonalának áthelyezését célzó, az országos terv módosításához szükséges előzetes lépések megtételét, az alábbiak szerint: A javaslat szerint a főút úgy érné el a megye (ország) határt Zombor felé, hogy nem érintene lakott területet, de valamennyi település néhány kilométernyi távolságra lenne csak az új nyomvonaltól. Ez azt is jelentené, hogy a települések mindegyikéből lakott terület érintése nélkül lenne elérhető észak felé az M9-es autópálya, dél felé pedig a Budapest-Belgrád autópálya. Az új nyomvonal a Vajdasági területen is jobb térszerkezeti hálózati kapcsolatokkal rendelkezne, lerövidülne a Baja és Zombor közti út és szerves folytatást képezhetne Zombor-Verbász irányban a Budapest-Belgrád autópályához. Javaslatunk szerint az új út Bajától a régi Csátaljai út nyomvonalán indulhatna el, majd pedig Nagybaracska-Csátalja-Dávod, illetve Vaskút-Gara-Bácsszentgyörgy települések közigazgatási határa közelében haladva érné el a országhatárt, Bácsszentgyörgy-Dávod-Hercegszántó hármashatár térségében.

Tervezői válasz A véleményt elfogadjuk, a nyomvonalat javítjuk.

Az 51. sz. főút (mint országos elem) javasolt új nyomvonalát a hatályos OTrT nem tartalmazza, ezért a javaslat a megyei területrendezési terv folyamatban lévő módosítása során ebben a formában nem érvényesíthető. A nyomvonal helyének területbiztosítása érdekében azonban a megyei területrendezési tervben a javaslat tervezett mellékútként és térségi határátkelőként ábrázolásra és felsorolásra kerül. Az MTrT az OTrT következő felülvizsgálatához megfogalmazandó intézkedési javaslatai között pedig szerepeltetni fogja az új főúti nyomvonalnak és az ahhoz tartozó új főúti határátkelőnek az OTrT következő módosításakor (várhatóan 2013-ban) országos elemként való szerepeltetését, egyben az így szükségtelenné váló nagybaracskai főúti elkerülő törlését.

Az új nyomvonal keresztezné a Bátmonostor- Vaskút, illetve Csátalja-Gara közti meglévő, illetve a Hercegszántá-Bácsszentgyörgy között tervezett mellékutakat.

49.

81. Baja

81/1. 81/2.

A megvalósításra két ütemben is sor kerülhetne, az első ütem Nagybaracska térségéig tarthatna és magában foglalná a Nagybaracskát és Dávodot felfűző utat, amely célszerűen jelenthetné a tervezett Mohácsi híddal való kapcsolatot is (56.sz. fóút) a térség számára. A javaslattal szükségtelenné válna a településeket elkerülő főút szakaszok megépítése is. Az új nyomvonalon történő vezetést távlatilag úgy javasoljuk, hogy összhangban a Vajdasági szakasszal, az gyorsforgalmi úttá legyen fejleszthető. (Az általunk javasolt nyomvonalat az 1. számú melléklet tartalmazza.) I/1. Erdőgazdálkodási térség – hez (13. oldal): A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. Az erdőtérség kijelölést – a kialakult erdősítettség figyelembevételével készült – az 1. számú melléklet vázlatnak megfelelően kérem kiegészíteni. I/4. Települési térség – hez (17. oldal): Miután a 17. oldalon szereplő fogalommagyarázat az Javaslom e területfelhasználási kategóriát kiterjeszteni a város külterületén található OTrT-ben rögzített tartalom, annak változtatására nincs



Sorszám

Véleményező

81/3.

96 81/4. 81/5. 81/6.

Vélemény meglévő major, külterületi lakott hely, és különleges területekre, a felhasználási korlátok betarthatósága érdekében. 6.1. Közlekedési vonalas infrastruktúra-hálózatok és építmények: - A főút hálózat elemei között szereplő 51-es számú főút (24. oldal) új nyomvonalon történő vezetését javasoljuk a Bajától délre eső szakaszon, az érintett települések egyeztetett véleményén alapuló közös javaslata szerint. (2. sz. és 3. sz. melléklet) A javaslat lényege, hogy a főút úgy érné el a megye (ország) határt Zombor felé, hogy nem érintene lakott területet, de valamennyi település néhány kilométernyi távolságra lenne csak az új nyomvonaltól. Ez azt is jelentené, hogy a települések mindegyikéből lakott terület érintése nélkül lenne elérhető észak felé az M9-es autópálya, dél felé pedig a Budapest-Belgrád autópálya. Az új nyomvonal a Vajdasági területen is jobb térszerkezeti hálózati kapcsolatokkal rendelkezne, lerövidülne a Baja és Zombor közti út és szerves folytatást képezhetne Zombor-Verbász irányban a Budapest-Belgrád autópályához. Javaslatunk szerint az új út Bajától a régi Csátaljai út nyomvonalán indulhatna el, majd pedig Nagybaracska-Csátalja-Dávod, illetve Vaskút-Gara-Bácsszentgyörgy települések közigazgatási határa közelében haladva érné el a országhatárt, Bácsszentgyörgy-Dávod-Hercegszántó hármashatár térségében. Az új nyomvonal keresztezné a Bátmonostor-Vaskút, illetve Csátalja-Gara közti meglévő, illetve a Hercegszántó-Bácsszentgyörgy között tervezett mellékutakat. A megvalósításra két ütemben is sor kerülhetne, az első ütem Nagybaracska térségéig tarthatna és magában foglalná a Nagybaracskát és Dávodot felfűző utat, amely célszerűen jelenthetné a tervezett Mohácsi híddal való kapcsolatot is (56.sz. főút) a térség számára. A javaslattal szükségtelenné válna a településeket elkerülő főút szakaszok megépítése is. Az új nyomvonalon történő vezetést távlatilag úgy javasoljuk, hogy összhangban a Vajdasági szakasszal, az gyorsforgalmi úttá legyen fejleszthető A főutak tervezett településelkerülő szakaszai között, az 55-ös számú főútnál az érintett települések felsorolását Baja várossal kérem kiegészíteni. 6.1.4. Vizi közlekedés, személyforgalmi kikötők – höz (31. oldal): A Duna folyam vonatkozásában a települések felsorolását kérem kiegészíteni Bajával. 6.1.6. Kerékpáros közlekedés – hez (32. oldal): A térségi kerékpárút hálózat elemeinek felsorolását kérem kiegészíteni: Baja-Vaskút-

Tervezői válasz mód. A javaslatban szereplő megoldás a megyei területrendezési tervben nem érvényesíthető, miután az ellentétes az OTrT-ben meghatározottakkal. A javaslatot viszont szerepeltetjük a közgyűlési határozattal jóváhagyandó munkarészek klözött, mint a megye figyelembe veendő javaslatát a OTrT következő (2003-ban esedékes) módosításakor.

Az 55.sz. főúton Baja elkerülése megvalósult, így már csak az 51. sz. főúton tervezett. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk.



Sorszám

Véleményező

81/7.

81/8.

81/9.

97 50.

82. Ballószög

82/1.

Vélemény Gara-Bácsszentgyörgy- (Szerbia) kerékpárúttal. II/6. Országos jelentőségű, tájképvédelmi terület övezete – hez (50. oldal): Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetére vonatkozó szabályok listáját – a területi érintettség vonatkozásában - a Duna Régió Stratégiával összhangban lévő felhasználás követelményével kérem kiegészíteni. II/14. Magterület övezete – hez (61. oldal): Az országos ökológiai hálózat övezetére vonatkozó szabályok listáját – a területi érintettség vonatkozásában - a Duna Régió Stratégiával összhangban lévő felhasználás követelményével kérem kiegészíteni. A főút hálózat elemei között szereplő 51.sz. főút új nyomvonalon történő vezetését javasoljuk a Bajától délre eső szakaszon. A javaslat lényege, hogy a főút úgy érné el a megye (ország) határt Zombor felé, hogy nem érintene lakott területet, de valamennyi település néhány kilométernyi távolságra lenne csak az új nyomvonaltól. Ez azt is jelentené, hogy a települések mindegyikéből lakott terület érintése nélkül lenne elérhető észak felé az M9-es autópálya, dél felé pedig a Budapest-Belgrád autópálya. Az új nyomvonal a Vajdasági területen is jobb térszerkezeti hálózati kapcsolatokkal rendelkezne, lerövidülne a Baja és Zombor közti út és szerves folytatást képezhetne Zombor-Verbász irányban a Budapest-Belgrád autópályához. Javaslatunk szerint az új út Bajától a régi Csátaljai út nyomvonalán indulhatna el, majd pedig Nagybaracska-Csátalja-Dávod, illetve Vaskút-Gara-Bácsszentgyörgy települések közigazgatási határa közelében haladva érné el a országhatárt, Bácsszentgyörgy-Dávod-Hercegszántó hármashatár térségében. Az új nyomvonal keresztezné a Bátmonostor-Vaskút, illetve Csátalja-Gara közti meglévő, illetve a Hercegszántó-Bácsszentgyörgy között tervezett mellékutakat. A megvalósításra két ütemben is sor kerülhetne, az első ütem Nagybaracska térségéig tarthatna és magában foglalná a Nagybaracskát és Dávodot felfűző utat, amely célszerűen jelenthetné a tervezett Mohácsi híddal való kapcsolatot is (56.sz. főút) a térség számára. A javaslattal szükségtelenné válna a településeket elkerülő főút szakaszok megépítése is. Az új nyomvonalon történő vezetést távlatilag úgy javasoljuk, hogy összhangban a Vajdasági szakasszal, az gyorsforgalmi úttá legyen fejleszthető. A megyei területrendezési terv tárgyi módosításával kapcsolatban észrevételt Ballószög Község Önkormányzata nevében nem teszek, mivel a tervezett

Tervezői válasz

A megyei területrendezési terv az OTrT vonatkozó szabályait nem bővítheti. Ajavaslatot az ajánlásoknál érvényesítjük. A megyei területrendezési terv az OTrT vonatkozó szabályait nem bővítheti. A javaslatot az ajánlásoknál érvényesítjük. Az 51. sz. főút (mint országos elem) javasolt új nyomvonalát a hatályos OTrT nem tartalmazza, ezért a javaslat a megyei területrendezési terv folyamatban lévő módosítása során ebben a formában nem érvényesíthető. A nyomvonal helyének területbiztosítása érdekében azonban a megyei területrendezési tervben a javaslat tervezett mellékútként és térségi határátkelőként ábrázolásra és felsorolásra kerül. Az MTrT az OTrT következő felülvizsgálatához megfogalmazandó intézkedési javaslatai között pedig szerepeltetni fogja az új főúti nyomvonalnak és az ahhoz tartozó új főúti határátkelőnek az OTrT következő módosításakor (várhatóan 2013-ban) országos elemként való szerepeltetését, egyben az így szükségtelenné váló nagybaracskai főúti elkerülő törlését.




Sorszám

Véleményező

82/2.

51.

84. Bátmonostor

84/1.

Vélemény módosítások a község települési érdekeit nem sértik. A településrendezési tervek módosítása során minden esetben igazolni kell a magasabb szintű tervekkel való rendezési tervi összhangot, mely térképi és számítási mellékletekből áll. Javasoljuk, hogy legyen a tervnek egy olyan táblázatos melléklete, mely egyértelműen kimutatja, hogy a települések igazgatási tereületének mennyi számított része tartozik az egyes térségi övezetekbe, illetőleg a nyomvonalas létesítmények nyomvonalainak hossza mennyi.

98

Kistérségi egyeztetés során 11 település egyetértésével, egyöntetü javaslatként kérjük az 51. számú állami út nyomvonalának áthelyezését célzó, az országos terv módosításához szükséges előzetes lépések megtételét, az alábbiak szerint: A javaslat szerint a főút lakott terület érintése nélkül érné el a megye (ország) határt Zombor felé, de valamennyi település néhány kilométernyi távolságra lenne csak az új nyomvonaltól. Ez azt is jelentené, hogy valamennyi településről lakott terület érintése nélkül lenne elérhető észak-felé az M9-es autópálya, dél-felé pedig a Budapest-Belgrád autópálya. Az új nyomvonal a Vajdasági területen is jobb térszerkezeti hálózati kapcsolatokkal rendelkezne, lerövidülne a Baja és Zombor közötti út és szerves folytatást képezhetne Zombor-Verbász irányban a Budapest-Belgrád autópályához. Javaslatunk szerint az új út Bajától a régi Csátaljai út nyomvonalán indulna el, majd pedig Nagybaracska-Csátalja-Dávod, illetve Vaskút-Gara-Bácsszentgyörgy települések közigazgatási határa közelében haladva érné el az országhatárt, Bácsszentgyörgy-Dávod-Hercegszántó hármashatár térségében. Az új nyomvonal keresztezné a Bátmonostor-Vaskút, illetve Csátalja-Gara között meg lévő, illetve a Hercegszántó-Bácsszentgyörgy között tervezett mellékutakat. A megvalósításra két ütemben is sor kerülhetne, az első ütem Nagybaracska térségéig tartana és magában foglalná a Nagybaracskát és Dávodot felfűző utat, amely célszerűen jelentené a tervezett Mohácsi híddal való kapcsolatot is (56.sz. főút) a

Tervezői válasz

A megyei területrendezési tervben meghatározott területfelhasználási kategóriák, országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok, valamint a térségi övezetek településrendezési terv készítése során betartandó pontosítási szabályait az OTrT törvény 6§ (2), illetve a Tftv. 23/A § (2) pontjai határozzák meg. Ezeket a szabályokat a hatályos megyei területrendezési terv és a településrendezési terv viszonylatában kell érvényesíteni. Miután a módosítás alatt álló megyei területrendezési terv jelenleg még nem hatályos, a településrendezési tervekhez kért területi és hossz adatok csak annak közgyűlési elfogadása után adhatók meg pontosan és jogszerűen. (Tevezői megkeresés esetén egyeztetés és előzetes adatok közlésétől nem zárkózunk el). Az 51. sz. főút (mint országos elem) javasolt új nyomvonalát a hatályos OTrT nem tartalmazza, ezért a javaslat a megyei területrendezési terv folyamatban lévő módosítása során ebben a formában nem érvényesíthető. A nyomvonal helyének területbiztosítása érdekében azonban a megyei területrendezési tervben a javaslat tervezett mellékútként és térségi határátkelőként ábrázolásra és felsorolásra kerül. Az MTrT az OTrT következő felülvizsgálatához megfogalmazandó intézkedési javaslatai között pedig szerepeltetni fogja az új főúti nyomvonalnak és az ahhoz tartozó új főúti határátkelőnek az OTrT következő módosításakor (várhatóan 2013-ban) országos elemként való szerepeltetését, egyben az így szükségtelenné váló nagybaracskai főúti elkerülő törlését.

88. Bugac



Sorszám

52.

Véleményező

88/1.

88/2. 88/3.

99

88/4. 88/5.

53.

91. Csátalja

88/6. 88/7. 91/1.

91/2.

54.

96. Dávod

96/1.

Vélemény térség számára. A javaslattal szükségtelenné válna a településeket elkerülő főút-szakaszok megépítése is. Az új nyomvonalon történő vezetést távlatilag úgy javasoljuk, hogy összhangban a Vajdasági szakasszal, az gyorsforgalmi úttá legyen fejleszthető. (Az általunk javasolt nyomvonalat a melléklet tartalmazza.) Az Önkormányzat településrendezési tervének távlati (megvalósítási) tervében szerepel, ezért kérik a megyei területrendezési terben figyelembe venni:  a Bugac – Piroscserepes iskola – Félegyháza határ út – Aladárhegy (Kiskunfélegyháza – Kunszállás összekötő útra csatlakozó útszakasz szilárd burkolatú útépítése,  a Bugac – Alsómonostor - Kiskunfélegyháza között az 54102 j, KM. kezelésű közút melletti kerékpárút építése,  a Bugac Alsómonostor – Oláh iskola – Kiskunfélegyháza (Kiskunfélegyháza – Kiskunmajsát összekötő közútig) szilárd burkolatú településeket összekötő út építése,  Bugac – Fülöpjakab településeket összekötő szilárd burkolatú út bépítése,  Kiskunmajsa- Jásszentlászló – Móricgát – Bugac – Bugacpusztaháza – Jakabszállás kerékpárút építése,  Bugac – Kiskunfélegyháza kerékpárút építése,  Bugac közigazgatási területén belül termál-, és gyógyfürdő építése. Ezúton kérem a T. Megyei Önkormányzatot, ill. a megbízására dolgozó tervezőt, hogy a Csátalja község által tervezett 8MW-os erőművet szerepeltesse a most módosítás alatt álló Megyei Rendezési Tervben. A tervmódosításhot szükséges adatokat, ill. dokumentációt természetesen a tervezők rendelkezásáre bocsátjuk. Csátalja külterületén építendő erőmű helye – 025/4 hrsz-ú, 3ha 7990m2 nagyságú – a földhivatali nyilvántartás szerint szántó, legelő művelési ágú, alacsony aranykorona értékkel (26,74AK) bíró, ennek ellenére az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény és Bács-Kiskun Megye hatályos területrendezési terve szerint kiváló termőhelyi adottságú szántóterületi övezet által érintett terület. Kérjük szóban forgó területnek a valóságnak megfelelő besorolását, módosítását is végrehajtani szíveskedjenek. A főút hálózat elemei között szereplő 51.sz. főút új nyomvonalon történő vezetését javasoljuk a Bajától délre eső szakaszon.

Tervezői válasz

A kért út tervezett mellékútként szerepel a tervben.

A javasolt kerékpárút szerepel a tervben. A kért út tervezett mellékútként szerepel a tervben. A kért út tervezett mellékútként szerepel a tervben. A kért kerékpárút szerepel a tervben. A kért kerékpárút szerepel a tervben. Nem tárgya a megyei területrendezési tervnek. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk.

A véleményt elfogadjuk, az érintett területet kivesszük a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetéből.

Az 51. sz. főút (mint országos elem) javasolt új nyomvonalát a hatályos OTrT nem tartalmazza, ezért a



Sorszám

Véleményező

100 55.

99. Dunafalva

99/1.

Vélemény A javaslat lényege, hogy a főút úgy érné el a megye (ország) határt Zombor felé, hogy nem érintene lakott területet, de valamennyi település néhány kilométernyi távolságra lenne csak az új nyomvonaltól. Ez azt is jelentené, hogy a települések mindegyikéből lakott terület érintése nélkül lenne elérhető észak felé az M9-es autópálya, dél felé pedig a Budapest-Belgrád autópálya. Az új nyomvonal a Vajdasági területen is jobb térszerkezeti hálózati kapcsolatokkal rendelkezne, lerövidülne a Baja és Zombor közti út és szerves folytatást képezhetne Zombor-Verbász irányban a Budapest-Belgrád autópályához. Javaslatunk szerint az új út Bajától a régi Csátaljai út nyomvonalán indulhatna el, majd pedig Nagybaracska-Csátalja-Dávod, illetve Vaskút-Gara-Bácsszentgyörgy települések közigazgatási határa közelében haladva érné el a országhatárt, Bácsszentgyörgy-Dávod-Hercegszántó hármashatár térségében. Az új nyomvonal keresztezné a Bátmonostor-Vaskút, illetve Csátalja-Gara közti meglévő, illetve a Hercegszántó-Bácsszentgyörgy között tervezett mellékutakat. A megvalósításra két ütemben is sor kerülhetne, az első ütem Nagybaracska térségéig tarthatna és magában foglalná a Nagybaracskát és Dávodot felfűző utat, amely célszerűen jelenthetné a tervezett Mohácsi híddal való kapcsolatot is (56.sz. főút) a térség számára. A javaslattal szükségtelenné válna a településeket elkerülő főút szakaszok megépítése is. Az új nyomvonalon történő vezetést távlatilag úgy javasoljuk, hogy összhangban a Vajdasági szakasszal, az gyorsforgalmi úttá legyen fejleszthető. A főút hálózat elemei között szereplő 51.sz. főút új nyomvonalon történő vezetését javasoljuk a Bajától délre eső szakaszon. A javaslat lényege, hogy a főút úgy érné el a megye (ország) határt Zombor felé, hogy nem érintene lakott területet, de valamennyi település néhány kilométernyi távolságra lenne csak az új nyomvonaltól. Ez azt is jelentené, hogy a települések mindegyikéből lakott terület érintése nélkül lenne elérhető észak felé az M9-es autópálya, dél felé pedig a Budapest-Belgrád autópálya. Az új nyomvonal a Vajdasági területen is jobb térszerkezeti hálózati kapcsolatokkal rendelkezne, lerövidülne a Baja és Zombor közti út és szerves folytatást képezhetne Zombor-Verbász irányban a Budapest-Belgrád autópályához. Javaslatunk szerint az új út Bajától a régi Csátaljai út nyomvonalán indulhatna el, majd pedig Nagybaracska-Csátalja-Dávod, illetve Vaskút-Gara-Bácsszentgyörgy

Tervezői válasz javaslat a megyei területrendezési terv folyamatban lévő módosítása során ebben a formában nem érvényesíthető. A nyomvonal helyének területbiztosítása érdekében azonban a megyei területrendezési tervben a javaslat tervezett mellékútként és térségi határátkelőként ábrázolásra és felsorolásra kerül. Az MTrT az OTrT következő felülvizsgálatához megfogalmazandó intézkedési javaslatai között pedig szerepeltetni fogja az új főúti nyomvonalnak és az ahhoz tartozó új főúti határátkelőnek az OTrT következő módosításakor (várhatóan 2013-ban) országos elemként való szerepeltetését, egyben az így szükségtelenné váló nagybaracskai főúti elkerülő törlését.

Az 51. sz. főút (mint országos elem) javasolt új nyomvonalát a hatályos OTrT nem tartalmazza, ezért a javaslat a megyei területrendezési terv folyamatban lévő módosítása során ebben a formában nem érvényesíthető. A nyomvonal helyének területbiztosítása érdekében azonban a megyei területrendezési tervben a javaslat tervezett mellékútként és térségi határátkelőként ábrázolásra és felsorolásra kerül. Az MTrT az OTrT következő felülvizsgálatához megfogalmazandó intézkedési javaslatai között pedig szerepeltetni fogja az új főúti nyomvonalnak és az ahhoz tartozó új főúti határátkelőnek az OTrT következő módosításakor (várhatóan 2013-ban) országos elemként való

100. Dunapataj



Sorszám

56.

Véleményező

100/1.

101 100/2.

Vélemény települések közigazgatási határa közelében haladva érné el a országhatárt, Bácsszentgyörgy-Dávod-Hercegszántó hármashatár térségében. Az új nyomvonal keresztezné a Bátmonostor-Vaskút, illetve Csátalja-Gara közti meglévő, illetve a Hercegszántó-Bácsszentgyörgy között tervezett mellékutakat. A megvalósításra két ütemben is sor kerülhetne, az első ütem Nagybaracska térségéig tarthatna és magában foglalná a Nagybaracskát és Dávodot felfűző utat, amely célszerűen jelenthetné a tervezett Mohácsi híddal való kapcsolatot is (56.sz. főút) a térség számára. A javaslattal szükségtelenné válna a településeket elkerülő főút szakaszok megépítése is. Az új nyomvonalon történő vezetést távlatilag úgy javasoljuk, hogy összhangban a Vajdasági szakasszal, az gyorsforgalmi úttá legyen fejleszthető. A Szelidi-tavi tervi leiratokkal kapcsolatban (9. számú táblázat, 2. számú függelék a., b. pont stb.) kérjük azon megfogalmazásokat kijelentéseket törölni, amelyek nem alátámasztottak, illetve helytelen információkat tartalmaznak. Így például az arra vonatkozó részt, amelyben azon állítás szerepel, hogy a "nyári időszakban a tó terhelhetőségét meg is haladja" a forgalom. Ezen álláspont véleményünk szerint nem alátámasztott, forrásra nem hivatkozik, nincs tudomásunk olyan vizsgálatokról, amely a tó terhelhetőségét illetően határértékeket megállapított volna. Helytelen az a kijelentés is, hogy "az üdülőtelep közepén indul a Kékmoszat tanösvény, melyen az egész tó körbejárható". Ezzel ellentétben az üdülőterület déli lakott területének határáról indul a tanösvény, amely csak 2,4 km hosszúságú ebből kifolyólag ez a tó körbejárhatóságát nem jelentheti, hiszen maga a tó, több mint 4 km hosszú. Kérjük továbbá a hivatkozott forrásokat leellenőriztetni a tekintetben is, hogy a tóval kapcsolatban több és eltérő adat is szerepel, összefüggésük tisztázása nélkül, illetve nem helytálló adatokkal. Így a tó természetvédelmi területét 360 ha- ban jelölik meg, exlege védett lápok tekintetében 331,26 ha szerepel, a védett szikes tavak megjelölésénél a tó területét 111,66 ha- ban jelölik, míg a tényleges ingatlan nyilvántartási állapot szerint a tó területe 72 ha 6297 m2. Örömmel vettük, Dunapataj történelmi települések közötti megjelenítését és a régészeti lelőhelyekkel kapcsolatos védelmek térségi területrendezési szabályzatban való megfogalmazási szükségességét. Éppen ezért e tekintetben az a javaslatunk, hogy a terv ne tegye lehetővé régészeti lelőhelyen bányanyitás lehetőségét, azt tiltsa meg.

Tervezői válasz szerepeltetését, egyben az így szükségtelenné váló nagybaracskai főúti elkerülő törlését.

A területi adatok forrása a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának a megyei területrendezési terv módosításához küldött aktuális adatszolgáltatása, a leíró adatok tekintetében pedig a KNPI honlapja volt. A túlterheltségre és a tanösvényre vonatkozó észrevételt javítjuk. A területi adatokra vonatkozóan jelezzük, hogy eltérő területtípusokat takarnak, amelyeknek különbözőek a területük. A természetvédelmi terület nagysága nem egyezik meg a vízfelület kiterjedésével és az ex lege lápterülettel.

Az OTrT törvény 22/B.§ (2) pontja tartalmazza a vonatkozó szabályt, miszerint: „Történeti település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének tartalmaznia kell a településkép-védelmi terület értékőrző fejlesztését elősegítő, a történeti településkép megőrzését, illetve új építmények illeszkedését biztosító szabályokat.”



Sorszám

Véleményező

100/3. 57.

105. Érsekcsanád

105/1.

102 108. Felsőlajos

Az Eurovelo kerékpárutak tervezése és kalocsai kistérségi egyeztetése alapján kérjük, hogy a tervmódosításnál vegyék figyelembe a távlatban megvalósuló Solt és Dusnok közötti dunai védgáton a kerékpárút kijelölésének lehetőségét. A tervezet (javaslattevő fázis - 176 oldalas anyag) 16. oldal a) pontja a termőföld más célú hasznosítását csak a gyengébb minőségű termőföldek esetében ajánlja. Ezt javasoljuk átgondolni, mert az ipari övezetek, lakóövezetek fejlesztési igénye szükségessé teheti, hogy jobb minőségű termőföldeket a művelésből kivonjunk.

105/2.

A tervezet 21. oldal h) pontja a partvonaltól 50 méteren belül (tavaknál 100 méteren belül) nem enged elhelyezni új építményt. Ezt törölni javasoljuk, mivel meggátolná az üdülőterületek további fejlesztését.

105/3.

A tervezet 74. oldal a) pontja csak a hullámtér, vízfolyás fenntartásával összefüggő építmény elhelyezését engedi nagyvízi medrek hullámterében (pl. Duna). Ezt törölni javasoljuk, mivel meggátolná az üdülőterületek további fejlesztését. Pl. még egy horgásztanyát sem lehetne építeni.

105/4.

A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság koordinálásával történik a Duna menti árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna-projekt elnevezéssel. Ehhez önkormányzatunktól a településrendezési tervünket érintő nyilatkozatot kértek. Kérjük megvizsgálni, hogy ez a projekt a megyei rendezési tervet érinti-e. Az 51. számú főútvonal burkolat megerősítési projektjének tervezése zajlik, amely a települések rendezési tervét is érinti. Ezzel kapcsolatban kérjük a NIF Zrt- is bevonni az egyeztetésbe.

105/5.

58.

Vélemény

108/1.

A község területének jelentős hányada erdőgazdálkodási térségnek tervezett. Ezek egy része mezőgazdasági hasznosítású (szántó) területeket, egy része természetközeli

Tervezői válasz A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. Az ajánlást továbbra is fenntartjuk, miután üzenete általánosságban helytálló. Az ajánlás egyébként határozattal elfogadásra kerülő, nem kötelező érvényű munkarész, amitől adott esetben más jogszabályoknak megfelelő feltételek esetén el lehet térni. Az ajánlást továbbra is fenntartjuk, miután a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. §(3) 35 a következőket rögzíti: „Természeti területen - a jogszerűen beépített területek, valamint vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével - tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új építmények elhelyezése. „ Az ajánlást továbbra is fenntartjuk, miután üzenete általánosságban helytálló. Az ajánlás egyébként határozattal elfogadásra kerülő, nem kötelező érvényű munkarész, amitől adott esetben más jogszabályoknak megfelelő feltételek esetén el lehet térni. A Duna projekt keretén belül érintett településeken – közöttük Érsekcsanádon is – a meglévő árvízvédelmi vonalak fejlesztése folyik, ami a megyei területrendezési terv jóváhagyásra kerülő munkarészeit nem érinti. A NIF Zrt. erdedetileg is szerepelt az egyeztetésben részt vevők listáján, sőt választ is küldött. Ebben többek között szerepel az 51. út burkolat-megerősítési projektjének tervezése a Baja – Hercegszántó közötti 2 km-es szakaszon. A fejlesztés a megyei területrendezési terv jóváhagyásra kerülő munkarészeit nem érinti. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk.



Sorszám

Véleményező

108/2.

108/3.

103 59.

110. Foktő

110/1. 110/2. 110/3. 110/4.

Vélemény (gyep) területeket érint. A gazdálkodó életforma ellehetetlenülését, a hagyományos tanyás létforma visszaszorulását okozhatja a „kötelező” erdősítés, ezért ennek csökkentését kérjük a melléket vázlat szerint, illetve kérjük erdő helyett vegyes használatú térségként betervezni. Indokolásul mellékeltük a település jelenlegi szerkezeti tervét, jelölve a kritikus területeket (6 sorszámmal). Szintén a sűrűn lakott külterület miatt javaslom a Paks felöl jövő, tervezett 120KV-os távvezeték nyomvonalát észak felé eltolni Kunbaracs, Ladánybene településeket is megkerülve, Felsőlajos-Táborfalva között a megyehatáron vezetve. Indokolás: a tervezett vezeték a község külterületének olyan részét is érintené, ahol a sűrű tanyás beépítés van, kívánatos lenne a megyehatárra telepíteni a nyomvonalat (5. sorszámmal). A régóta tervezett Duna-Tisza csatorna egy része és annak mellékága a megye területén halad. A tervezett nyomvonal feltüntetése, jelölése a hasznos lenne a szerkezeti tervben. (a nyomvonal elérhető a www.dtcs.hu honlapon)

Tervezői válasz


A Duna- Tisza csatorna országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózati elem, amit az Országos Területrendezési Tervben kell megjeleníteni. A javaslat az OTrT 2008. évi módosítását előkészítő javaslatokban is szerepelt, az országos tervbe való beillesztés feltételéül a szaktárca akkori állásfoglalásában hatástanulmány kidolgozását szabta, aminek elfogadott konzekvenciái alapján lehet majd tovább lépni. A hatástanulmány elkészítésére azóta sem került sor. A megyei területrendezési terv határozattal elfogadásra kerülő jogszabály-tervezetében a javaslatot viszont szerepeltejük, mint az OTrT következő módosításánál figyelembe veendő megyei javaslatot. A kistérség elérhetősége jelentősen javítható lenne az alábbi elemekkel, ill. tárgyi terv A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. alábbi kiegészítésével: 28. oldal: (Vasúti mellékvonalak) új elemként. Kalocsa - Dunapart - (Paks) 29. oldal: A vasúti mellékvonalak bekezdésben a Dunapataj - Kalocsa vonalra A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. vonatkozó "Nagyon-nagy távlatban" kitételt törölni kell, a vonal megvalósítása, a térség "zsák"vonalainak hálózatba szervezése a térség fejlődésének egyik előfeltétele. 30. oldal: Javaslatként megfogalmazandó Kalocsa és Paks között térségi jelentőségű A Dunán létesítendő nagyhidakat az OTrT rögzíti, ezek Duna-híd létesítése. köre szabadon nem bővíthető. A kérés az Intézkedési javaslatba illeszthető. A mellékelt tervlap figyelembevételével javasoljuk kiegészíteni a tervdokumentációt a A kikötő, a vasúti szárnyvonal és a kiserőmű térségben megvalósuló (részben már megvalósult - üzemelő kikötő, gabonatárházak, térszerkezeti terven való jelölését pótoljuk, a többi kért



Sorszám

Véleményező

110/5.

104 60.

114. Gara

114/1.

Vélemény építés alatt lévő növényolajgyár, vasúti szárnyvonal) Növényolajgyár beruházás objektummal. A Növényolajgyár területén a beruházó építési engedélyt kapott a keletkező hulladék helyben történő hasznosítására, 12 MW teljesítményű biomassza erőmű építésére is. Indoklás:A kalocsai kistérség fejlődésének egyik legfontosabb tényezője a kistérség elérhetősége. A közlekedési nagyhálózatok fejlesztései rendre elkerülik, ezáltal termelési potenciálja kihasználatlan marad, térségi jelentőségű logisztikai szerepe háttérbe szorul. A Duna közelségéből fakadó előnyök helyett annak elválasztó hatása érvényesül. Ezen kíván változtatni javaslatunk, mely több elem együttes megvalósításával, a kelet-nyugati irányú kapcsolatok létrehozásával a kistérség elérhetőségét jelentősen javítja, Kalocsa központi szerepét erősíti, gazdaságilogisztikai potenciáljának kihasználását nagymértékben segíti. A térség vasúti mellékvonalait hálózatba kell szervezni. A Kiskőrös-Kalocsa, a Kunszentmiklós-Dunapataj és a Mezőfalva-Paks vonalak összekötése az áruszállítási feladatok jelentős részét visszaterelheti a gazdaságosabb vasútra, ill. a vonalhálózat dunai kapcsolata révén a vízi szállításra. Kalocsa és Paks gazdasági szerkezete sok tekintetben kiegészíti egymást. A Paksi erőmű tervezett bővítésének munkaerőigénye az alföldi területek elérhetővé tételévei könnyebben kielégíthető lenne. Közúti kapcsolatok tekintetében egy Duna-híddal Kalocsa és térsége a jelenlegi 45-50 km helyett 10 km-en belüli autópálya-kapcsolathoz jutna. A javaslatunkban megfogalmazott kapcsolatok segítségével létrejön, illetve felértékelődik egy (Kecskemét) - Kiskőrös - Kalocsa - Paks - (Dunaújváros) (Székesfehérvár) ipari-logisztikai tengely. A kelet-nyugati ipari-logisztikai tengely és az észak-déli irányú Duna-tengely, egyrészt, mint vízi szállítási útvonal, másrészt, mint természeti és turisztikai jelentőségű folyosó Kalocsa térségében keresztezik egymást. Javaslatunk tervbe vétele Kalocsa csomóponti, térségi központ szerepét erősíti, ami a társadalmi és demográfiai folyamatokra egyaránt kedvező hatást gyakorolhat. Kistérségi egyeztetés során 11 település egyetértésével, egyöntetű javaslatként kérjük az 51. számú állami út nyomvonalának áthelyezését célzó, az országos terv módosításához szükséges előzetes lépések megtételét, az alábbiak szerint: A javaslat szerint a főút úgy érné el a megye (ország) határt Zombor felé, hogy nem érintene lakott területet, de valamennyi település néhány kilométernyi távolságra lenne csak az új nyomvonaltól. Ez azt is jelentené, hogy a települések mindegyikéből lakott terület érintése nélkül

Tervezői válasz elem nem tartozik a megyei területrendezési terv kompetenciájába. Tervezői választ nem igényel.

Az 51. sz. főút (mint országos elem) javasolt új nyomvonalát a hatályos OTrT nem tartalmazza, ezért a javaslat a megyei területrendezési terv folyamatban lévő módosítása során ebben a formában nem érvényesíthető. A nyomvonal helyének területbiztosítása érdekében azonban a megyei területrendezési tervben a javaslat tervezett mellékútként és térségi határátkelőként



Sorszám

Véleményező

105 61.

117. Hajós

117/1.

62. 63.

120. Helvécia 121. Hercegszántó

120/1. 121/1.

Vélemény lenne elérhető észak felé az M9-es autópálya, dél felé pedig a Budapest-Belgrád autópálya. Az új nyomvonal a Vajdasági területen is jobb térszerkezeti hálózati kapcsolatokkal rendelkezne, lerövidülne a Baja és Zombor közti út és szerves folytatást képezhetne Zombor-Verbász irányban a Budapest-Belgrád autópályához. Javaslatunk szerint az új út Bajától a régi Csátaljai út nyomvonalán indulhatna el, majd pedig Nagybaracska-Csátalja-Dávod, illetve Vaskút-Gara-Bácsszentgyörgy települések közigazgatási határa közelében haladva érné el a országhatárt, Bácsszentgyörgy-Dávod-Hercegszántó hármashatár térségében. Az új nyomvonal keresztezné a Bátmonostor- Vaskút, illetve Csátalja-Gara közti meglévő, illetve a Hercegszántá-Bácsszentgyörgy között tervezett mellékutakat. A megvalósításra két ütemben is sor kerülhetne, az első ütem Nagybaracska térségéig tarthatna és magában foglalná a Nagybaracskát és Dávodot felfűző utat, amely célszerűen jelenthetné a tervezett Mohácsi híddal való kapcsolatot is (56.sz. fóút) a térség számára. A javaslattal szükségtelenné válna a településeket elkerülő főút szakaszok megépítése is. Az új nyomvonalon történő vezetést távlatilag úgy javasoljuk, hogy összhangban a Vajdasági szakasszal, az gyorsforgalmi úttá legyen fejleszthető. (Az általunk javasolt nyomvonalat az 1. számú melléklet tartalmazza.) A benyújtott tervdokumentáció alapján a megyei területrendezési terv kialakításához kikötés nélkül hozzájárul. Észrevételt nem tesz. A főút hálózat elemei között szereplő 51.sz. főút új nyomvonalon történő vezetését javasoljuk a Bajától délre eső szakaszon. A javaslat lényege, hogy a főút úgy érné el a megye (ország) határt Zombor felé, hogy nem érintene lakott területet, de valamennyi település néhány kilométernyi távolságra lenne csak az új nyomvonaltól. Ez azt is jelentené, hogy a települések mindegyikéből lakott terület érintése nélkül lenne elérhető észak felé az M9-es autópálya, dél felé pedig a Budapest-Belgrád autópálya. Az új nyomvonal a Vajdasági területen is jobb térszerkezeti hálózati kapcsolatokkal rendelkezne, lerövidülne a Baja és Zombor közti út és szerves folytatást képezhetne Zombor-Verbász irányban a Budapest-Belgrád autópályához. Javaslatunk szerint az új út Bajától a régi Csátaljai út nyomvonalán indulhatna el, majd pedig Nagybaracska-Csátalja-Dávod, illetve Vaskút-Gara-Bácsszentgyörgy

Tervezői válasz ábrázolásra és felsorolásra kerül. Az MTrT az OTrT következő felülvizsgálatához megfogalmazandó intézkedési javaslatai között pedig szerepeltetni fogja az új főúti nyomvonalnak és az ahhoz tartozó új főúti határátkelőnek az OTrT következő módosításakor (várhatóan 2013-ban) országos elemként való szerepeltetését, egyben az így szükségtelenné váló nagybaracskai főúti elkerülő törlését.

Tervezői választ nem igényel. Tervezői választ nem igényel. Az 51. sz. főút (mint országos elem) javasolt új nyomvonalát a hatályos OTrT nem tartalmazza, ezért a javaslat a megyei területrendezési terv folyamatban lévő módosítása során ebben a formában nem érvényesíthető. A nyomvonal helyének területbiztosítása érdekében azonban a megyei területrendezési tervben a javaslat tervezett mellékútként és térségi határátkelőként ábrázolásra és felsorolásra kerül. Az MTrT az OTrT következő felülvizsgálatához megfogalmazandó intézkedési javaslatai között pedig szerepeltetni fogja az új főúti nyomvonalnak és az ahhoz tartozó új főúti határátkelőnek az OTrT következő módosításakor (várhatóan 2013-ban) országos elemként való

123. Imrehegy 134. Kerekegyháza



Sorszám

64. 65.

Véleményező

123/1. 134/1.

106

134/2.

134/3.

134/4.

Vélemény települések közigazgatási határa közelében haladva érné el a országhatárt, Bácsszentgyörgy-Dávod-Hercegszántó hármashatár térségében. Az új nyomvonal keresztezné a Bátmonostor-Vaskút, illetve Csátalja-Gara közti meglévő, illetve a Hercegszántó-Bácsszentgyörgy között tervezett mellékutakat. A megvalósításra két ütemben is sor kerülhetne, az első ütem Nagybaracska térségéig tarthatna és magában foglalná a Nagybaracskát és Dávodot felfűző utat, amely célszerűen jelenthetné a tervezett Mohácsi híddal való kapcsolatot is (56.sz. főút) a térség számára. A javaslattal szükségtelenné válna a településeket elkerülő főút szakaszok megépítése is. Az új nyomvonalon történő vezetést távlatilag úgy javasoljuk, hogy összhangban a Vajdasági szakasszal, az gyorsforgalmi úttá legyen fejleszthető. Észrevételt nem tesz. Kerekegyháza Város Önkormányzata részéről a következő fejlesztési elképzelések, észrevételek figyelembe vételét kérem: Fülöpháza irányába tervezett összekötő út. Indokolás: A város rendezési terve jelenleg is tartalmazza. A Kecskemét felé tartó forgalom így elkerülné városunkat, a tervezett M8 gyorsforgalmi úthoz vezető elkerülő útra közvetlenebb (a várost kikerülő) kapcsolatot jelentene. Az erdőgazdálkodási térség tervezett területének túlzó méretének reális mértékű csökkentését javaslom, különösen a település belterületi részétől nyugati irányba (mellékelt szerkezeti térképrészleten ábrázolva). Indokolás: A településnek nincs eszköze egy fokozott erdősítés megvalósítására, a földterületek tulajdonosai pedig szintén nem kötelezhetőek erre; egy településrendezési tervmódosítás esetén pedig a megyei tervhez való 85 %-os illeszkedés nehezen vagy nem biztosítható. Az elektronikusan megküldött mellékletben jelöltük azon területeket, ahol az erdőgazdálkodási térség nem indokolt (jelenleg döntően szántóterületek, illetve gyepek, legelők; azaz hagyományos táji elemként, részben természeti/természet közeli területként jelennek meg). Alátámasztásul megküldtük a jelenlegi szerkezeti terv tárgyi részeit is. Kerekegyháza – Lajosmizse (5211 jelű) összekötő út felújítása Indokolás: A két település között és a környező településekről – Kunbaracs, Ladánybene, Méntelek – becsatlakozó, jelentősen megnőtt személy- és tehergépkocsi forgalom indokolttá teszi az útburkolat sürgős felújítását. Kerekegyháza – 52. számú utat(5214 jelű) összekötő út felújítása Indokolás: Az összeköt mellett jelenleg is több ipari- és mezőgazdasági vállalkozás

Tervezői válasz szerepeltetését, egyben az így szükségtelenné váló nagybaracskai főúti elkerülő törlését.

Tervezői választ nem igényel. A véleményt elfogadjuk, a szerkezeti tervet kiegészítjük.

A véleményt elfogadjuk, a mellékelt területet az erdőgazdálkodási térségből kivesszük.

Az összekötő úthálózat felújításának tervezése nem tartozik a területrendezési terv kompetenciájába. Az összekötő úthálózat felújításának tervezése nem tartozik a területrendezési terv kompetenciájába.

137. Kiskunhalas



Sorszám

66.

Véleményező

137/1.

137/2.

107

67.

138. Kiskunmajsa

138/1.

138/2.

Vélemény létezik, mely jelentős tehergépkocsi forgalmat indukál. A közelmúltban az összekötő út mellett kialakított ipari területre betelepülő vállalkozások további szintén jelentős jármű forgalom növekedést eredményeznek. A tervjavaslatban szerkezeti elemként megjelenő térségi jelentőségű logisztikai központok között Kiskunhalas település megjelölését kérem. További fontos szempont, hogy városunkban felhagyott honvédelmi létesítményben (egykori magyar honvédségi tüzérlaktanya és volt szovjet laktanya) barnamezős beruházásként terület rehabilitáció valósítható meg. Kérem, hogy a tervben szerepeljen Kiskunhalas térségében 5 MW-t meghaladó teljesítményű (szél)erőmű telepítése a regionális hulladéklerakó és a belterület déli határa közötti területen, a Budapest – Kelebia vasútvonal és a Kiskunhalasról Szegedre vezető út között. Indoklás: Kiskunhalas az évi átlagos szélsebességi érték tekintetében a megyén keresztülhúzódó „szeles folyosó” egyik végpontja. Befektetői érdeklődés mutatkozik településünkön szélerőmű park építésére, melynek helyét 400 kW-os átviteli hálózat távvezetéke és 120 kW-os átvitelt befolyásoló elosztó hálózat közvetlen közelsége alapoz meg, továbbá hogy országos vagy térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetét és kiváló termőhelyi adottságú területet a tervezett helyszín nem érint. Az erdőtérség kijelölésnél a kialakult erdősítettséget szíveskedjenek figyelembe venni a mellékelt vázlatnak megfelelően (Megjegyzés: a könnyebb kezelhetőség érdekében a településrendezési tervünk felelős tervezője dwg. kiterjesztésben átküldte az állományt Faragó Péter úr részére). Városunk igazgatási területén belül az erdőterületet csaknem megduplázta a módosítás, amit nem tud produkálni a tanyás jellegű és a mezőgazdaságra erősen számító gazdasági szféra. Nem is lehet cél az, hogy a még élő mezőgazdasági potenciál ilyen erősen redukálódjon. A kijelölést több ezer hektárral kérjük csökkenteni (konkrét javaslat a mellékletben, amit dwg. kiterjesztésben Faragó Péternek megküldött a TrT felelős tervezője). Nyilván a 2/3 mellékletben is módosítani szükséges az erdőtelepítésre alkalmas területet. Kérem, hogy a 3/1 mellékletben szereplő „Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete” városunk területén ne legyen kijelölve. Közel van hozzánk a nemrég átadott kiskunhalasi lerakó, bizonyos, hogy a terv távlatában új kijelölés nem fog történni Kiskunmajsán.

Tervezői válasz

A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk. A megállapítással egyetértünk. A véleményt elfogadjuk, a hivatkozott részt javítjuk.

A véleményt elfogadjuk, az erdőterületeket javítjuk.

A „Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete” az OTrT szerint kötelezően megállapítandó övezet. Az övezet meghatározásánál figyelembe veendő kizáró tényezők alapján (OTrT 22. § (2)) Kiskunmajsa közigazgatási területén belül valóban vannak vizsgálat alá vonható területek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy oda konkrétan térségi hulladéklerakó



Sorszám

Véleményező

138/3.

138/4. 108 138/5.

138/6.

Vélemény

Tervezői válasz

hely telepítése történne, hiszen a hivatkozott § (1) szerint „A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetében térségi hulladéklerakó hely csak külön jogszabályban meghatározott vizsgálatok és az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján jelölhető ki”. Erre viszont éppen annak függvényében, hogy a nemrég átadott kiskunhalasi lerakó vonzásterüklete lefedi Kiskunmajsát is, bizonyos, hogy a terv távlatában nem fog sor kerülni. Kiskunmajsán átvezet egy új főút-nyomvonal (Szeged-Kistelek-Kiskunmajsa- A véleményt elfogadjuk, az elkerülő nyomvonalat főúti Soltvadkert és tovább Győrig), amely ugyan csak 2040-re van időzítve az országos pontosításként mellékútként a szerkezeti terven főúthálózat fejlesztési koncepció szerint, de már most jelezzük, hogy a védett feltüntetjük. szerkezetű, szűk belvároson, a főtéri közpark mentén halad át Majsán, aminek kiváltására pedig elkerülő út nyomvonal-terv szerepel a településrendezési tervben (ld. 1. mellékletben bemutatva). Városunk településszerkezeti terve 2004. óta tartalmaz egy 20 MW teljesítményű A véleményt elfogadjuk, a tervezett kiserőművet a gázturbinás erőmű telepítési tervét az Ipari Parkban (piktogramot ld. 2. mellékletben). térszerkezeti tervlapon és a szöveges felsorolásban A képviselőtestület 188/2004. számú önkormányzati határozatával elfogadott feltüntetjük. Településszerkezeti terv leírás 1.9.2. pontjában szerepel az erről szóló elhatározás: „e./ Az Ipari Park területén létesülő 20 MW teljesítményű gázmotoros erőmű villamos energiáját csak a városi 120/20 kV-os alállomáson tudja a DÉMÁSZ fogadni. Az energia szállítása nagy keresztmetszetű földkábel építésével biztosítható. A tervezett földkábel a város északi területén a Móra utca, Szélmalom utca nyomvonalon megépíthető a soltvadkerti úti 120/20 kV-os alállomásig. A 120 kV-os alállomás a második transzformátor beépítésével tehető alkalmassá a 20 MW villamos energia fogadására.” Kérjük a kiserőmű feltüntetését a belterület DK-i részén lévő Ipari Park területen a mellékelt ábrának megfelelően. A Bodoglár, Tajó, Kígyós és Gárgyán nevű egyéb belterületeink jelentős foltok a A véleményt elfogadjuk, a térszerkezeti lapon a 10 ha térképen, és ezt a közigazgatási státuszt szeretnénk is megőrizni. Kérem, hogy a feletti egyéb belterületeket települési térségként a települési térség e szerint egészüljön ki a megyei tervben. (ld. 3. mellékletben, amit vonatkozó OTrT szabály szerint feltüntetjük. dwg. kiterjesztésben Faragó Péternek megküldött a TrT felelős tervezője) A tanya kifejezés sok helyen szerepel a javaslattevő anyagban, de mindannyian A tanyás tájhasználat megőrzésére vonatkozó ajánlás a tudjuk, hogy az országos politikában már kinyilvánított tanyavédelmi elvek pont a „Vegyes területfelhasználású térség” ajánlásai között településrendezés és építési jog területén (Étv. OTÉK) nem érvényesültek idáig. Nem szerepel, így elfogadás esetén közgyűlési határozattal vesz tudomást erről a sajátos tájhasználatról az OTrT sem. Bács-Kiskun Megyében ez megerősítést kap.



Sorszám

Véleményező

Vélemény

Tervezői válasz

a kérdés nagyon fontos, sok ezer embert és sok települést érint, Majsát különösen, történelmi, gazdasági, szociális értelemben egyaránt. A megyei terv szólaljon fel a tanyás tájhasználat megőrzése és segítése mellett, kihasználva minden törvény adta lehetőséget és törvény-változtatásra vonatkozó javaslattételi eszközt, például az intézkedési javaslatok részeként közgyűlési határozati megerősítést kaphat. A Képviselő-testület úgy határoz, hogy a Bács-Kiskun megye területrendezési Tervezői választ nem igényel. tervének módosításával egyetért.

68.

145. Kunpeszér

145/1.

69.

147. Kunszentmiklós

147/1.

A Képviselő-testület úgy határoz, hogy Bács-Kiskun megye területrendezési tervének Tervezői választ nem igényel. módosításához észrevételt nem tesz, az abban foglaltakkal egyetért.

147/2.

A Képviselő-testület úgy határoz, hogy kéri a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlést, hogy Bács-Kiskun Megye területrendezési tervében kiemelten szerepeltesse a  Tassi elkerülő út,  Kunszentmiklós-Szabadszállás közötti mellékútnak az M8-as vonaláig terjedő  Kunszentmiklós-Kunadacs-Kerekegyháza közötti mellékútnak  Kunszentmiklós-Apaj közötti mellékút útnak Bugyi út csatlakozóig történő felújítását. A város területének jelentős hányada erdőgazdálkodási térségnek tervezett. Ezek egy része mezőgazdasági hasznosítású (II.-III. min.o. szántó) területeket, egy része természetközeli (gyep) területeket érint. A gazdálkodó életforma ellehetetlenülését, a hagyományos tanyás létforma visszaszorulását okozhatja a „kötelező” erdősítés, ezért ennek csökkentését kérjük a melléket vázlat szerint, illetve kérjük erdő helyett vegyes használatú térségként betervezni. Indokolásul mellékeltük a város jelenlegi szerkezeti tervét, jelölve a kritikus területeket (1-4 sorszámmal). Kérjük a piros sraffozással áthúzott erdőterületek megszüntetésén túl az 1 és 2 jelektől délkeletre eső területeknél is a mezőgazdasági / vegyes területhasználatot lehetővé tenni. Ilyen mérvű tervezett erdősítés abszolút megvalósíthatatlan! Szintén a sűrűn lakott külterület miatt javaslom a Paks felöl jövő, tervezett 120KV-os távvezeték nyomvonalát észak felé eltolni Kunbaracs, Ladánybene településeket is megkerülve, Felsőlajos-Táborfalva között a megyehatáron vezetve. Indokolás: Jelenleg a város külterületének azon részét is érinti a vezeték, ahol a sűrű tanyás beépítés miatt az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásai alól felmentést kapott a város a tanyák fejleszthetősége érdekében (5. sorszámmal). A régóta tervezett Duna-Tisza csatorna egy része és annak mellékága a megye területén halad. A tervezett nyomvonal feltüntetése, jelölése a hasznos lenne a szerkezeti tervben.

70.

149. Lajosmizse

149/1.

109 149/2.

149/3.




A Duna- Tisza csatorna országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózati elem, amit az Országos Területrendezési Tervben kell megjeleníteni. A javaslat



Sorszám

Véleményező

Vélemény (a nyomvonal elérhető a www.dtcs.hu honlapon)

71.

156. Nagybaracska

156/1.

110

156/2.

72.

164. Petőfiszállás

164/1.

73.

165. Pirtó

165/1.

74.

167. Solt

167/1

Tervezői válasz

az OTrT 2008. évi módosítását előkészítő javaslatokban is szerepelt, az országos tervbe való beillesztés feltételéül akkor a szaktárca állásfoglalásában hatástanulmány kidolgozását szabta, aminek elfogadott konzekvenciái alapján lehet majd tovább lépni. A hatástanulmány elkészítésére azóta sem került sor. A megyei területrendezési terv határozattal elfogadásra kerülő jogszabály-tervezetében a javaslatot viszont szerepeltejük, mint az OTrT következő módosításánál figyelembe veendő megyei javaslatot. Önkormányzatunk 2009-ben indította el Termál és Relax projekt fejlesztését, valamint A jelzett területet és a kiváló termőhelyi adottságú üdülőfalura hatályos (4/1992.(IV.3.) sz. Önkormányzati rendelete) szabályozási szántóterület övezetét a szabályozási terv alapján tervvel rendelkezik. Bács-Kiskun Megye területrendezési tervének módosítása, összhangba hozzuk. valamint az OTrT ezt a térséget kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetbe sorolta, hatályos megye tervben a Füzes szigetet az övezet nem érinti. Önkormányzatunknak és fejlesztőknek is az a célja, hogya közeljövőben realizálják fejlesztési elképzeléseiket a térségben, ezért kérnénk az övezet törlését a Füzes szigetben. A készítés alatt lévő településrendezési terv e térségben különleges idegenforgalmi funkcióval számol. A készülő Megyei terv és OTrT. is az 51 és 57-es számú főút csatlakozását új A javaslatot elfogadjuk, a nyomvonalat a térszerkezeti nyomvonalon jelöli a hatályos Bács-Kiskun Megyei tervhez képest. Településünk a tervlapon korrigáljuk. régi nyomvonalat támogatná, mivel a tervezett új vonal érintené belterület délkeleti részeit közel haladva ma is lakott területekhez. Indítványozzuk az M5 autópálya petőfiszállási - jelenleg zártkapus - csatlakozásának A javaslattal egyetértünk, de a véleményben szereplő állandó nyílt, szabad le- ill. felhajtásának lehetőségét, arra tekintettel, hogy már felvetés nem tarozik a területrendezési terv rendelkezünk felüljáróval illetve a benzinkutakra tekintettel lehajtókkal. Ez a kompetenciájába. lehetőség községünk fejlődéséhez nagy mértékben hozzájárulna a már működő ill. jövőben alakuló új, helyi vállalkozásokra is tekintettel, valamint a községünkbe és a Pálosszentkúti Kegyhelyre látogatóknak könnyebb elérhetőséget jelente. Bács-Kiskun Megye Területrendezési Tervének módosítása kapcsán, fenti hivatkozási Tervezői választ nem igényel. számú megkeresésük alapján nyilatkozom, hogy az előzetes egyeztetési dokumentációban szereplő ügyekkel kapcsolatban észrevételt nem teszünk. Településünk terveit, tervezett intézkedéseit a megkeresésében foglaltak nem befolyásolják. Solt Város Önkormányzatának jelentős problémát okoz az a körülmény, hogy a A javaslatot elfogadjuk, az összekötést mellékútként kikötőből uszályon érkező nagy mennyiségű ömlesztett anyagok (gabona, homokos feltüntetjük.

170. Sükösd



Sorszám

75.

Véleményező

170/1.

Vélemény kavics, stb.) közúti járművel történő továbbszállítása megfelelő teherbírású és forgalomtechnikai szempontból elfogadható közút hiányában a település belterületi útjait terheli, kellemetlenséget okozva mind a lakosságnak mind az önkormányzatnak, útkezelőnek nem kevésbé a szállítmányozóknak. Jelenleg folyamatban lévő délkeleti elkerülő út projekthez kapcsolódóan, a célfeladatot kibővítve jó lehetőség kínálkozik a folyami és közúti közlekedés olyan összekapcsolására mely hosszú távon biztosítaná a szállítás zavartalanságát, amennyiben a déli elkerülő út 51-es tervezett csomópontjából indulva, a települést elkerülő - árvízvédelmi (vasúti) töltés mentett oldali részén, a város határában - a kikötőt összekötné az új közúti szakasszal és az 51-es úttal. A tervezet 16. oldal a) pontja a termőföld más célú hasznosítását csak a gyengébb minőségű termőföldek esetében ajánlja. Ezt javasoljuk átgondolni, mert az ipari övezetek, lakóövezetek fejlesztési igénye szükségessé teheti, hogy jobb minőségű termőföldeket a művelésből kivonjunk. A tervezet 21. oldal h) pontja a partvonaltól 50 méteren belül (tavaknál 100 méteren belül) nem enged elhelyezni új építményt. Ezt törölni javasoljuk, mivel meggátolná az üdülőterületek további fejlesztését.

170/3.

A tervezet 74. oldal a) pontja csak a hullámtér, vízfolyás fenntartásával összefüggő építmény elhelyezését engedi nagyvízi medrek hullámterében (pl. Duna). Ezt törölni javasoljuk, mivel meggátolná az üdülőterületek további fejlesztését.

170/4.

Az 51. számú főútvonal burkolat megerősítési projektjének tervezése zajlik, amely a települések rendezési tervét is érinti. Ezzel kapcsolatban kérjük a NIF Zrt- is bevonni az egyeztetésbe.

111

170/2.

Tervezői válasz

Az ajánlást továbbra is fenntartjuk, miután üzenete általánosságban is helytálló. Az ajánlás egyébként határozattal elfogadásra kerülő, nem kötelező érvényű munkarész, amitől adott esetben más jogszabályoknak megfelelő feltételek esetén el lehet térni. Az ajánlást továbbra is fenntartjuk, miután a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. §(3) a következőket rögzíti: „Természeti területen - a jogszerűen beépített területek, valamint vízjogi engedéllyel rendelkező építmények kivételével - tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új építmények elhelyezése. „ Az ajánlást továbbra is fenntartjuk, miután üzenete általánosságban is helytálló. Az ajánlás egyébként határozattal elfogadásra kerülő, nem kötelező érvényű munkarész, amitől adott esetben más jogszabályoknak megfelelő feltételek esetén el lehet térni. A NIF Zrt. erdedetileg is szerepelt az egyeztetésben részt vevők listáján, sőt választ is küldött. Ebben többek között szerepel az 51. út burkolat-megerősítési projektjének tervezése a Baja – Hercegszántó közötti 2 km-es szakaszon. A fejlesztés a megyei területrendezési terv jóváhagyásra kerülő munkarészét nem érinti.

173. Szalkszentmárton



Sorszám

76.

Véleményező

173/1. 173/2.

77.

175. Szentkirály

Vélemény A jogszerűen kijelölt beépítésre szánt terület egésze hagyományosan vidéki települési térségként kerüljön a megye szerkezeti tervébe, külön kiemelve a Kiskunsági Főcsatorna melletti - hozzávetőlegesen 50 ha-t meghaladó méretű üdülőterületet. A belterülettől délkeletre található roncsolt felszíni - egykori építőanyag - nyerőhely puffer területi övezeti kijelölése felülvizsgálandó, mivel ott az övezeti előírások nem érvényesíthetőek.

Tervezői válasz A javaslatot elfogadjuk, a térszerkezeti terven átvezetjük.

112

A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága által szolgáltatott ökológiai hálózat elemei a megyei területrendezési terv módosítása során nem változtathatók meg (törlés, ill. más kategóriá való átsorolás). Konkrét hrsz. alapú kérésüket a következő településrendezési terv felülvizsgálatakor tudják kezdeményezni a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnál, ill. a változtatás engedélyezéséhez területrendezési hatósági eljárást kezdeményezni az illetékes állami főépítésznél. Az M44 nyomvonalának megyét érintő szakaszának más nyomvonalon való vezetéséről még nem született döntés, jelenleg a Bács-Kiskun megyét nem érintő szakasza tart az engedélyezési fázisban. A javaslatot elfogadjuk, a tervezett mellékúti felsorolást és a térszerkezeti tervet kiegészítjük.

175/1.

6. oldal 4. sz. ábra: Közúthálózat változása: Az ábrán feltüntésre került a kiépítendő új M44-es főút nyomvonala, mely az azóta elvégzett előzetes tanulmányok alapján új vonalvezetéssel (Szentkirályon át) látszik véglegesülni.

175/2.

24. oldal Új mellékúti kapcsolatok: Az elmúlt években felújításra-kiépítésre került az Abony- Köröstetétlen-Kocsér összekötő útvonal, mely a jelenleg önkormányzatunk tulajdonában lévő Szentkirály-Kocsér összekötő úttal kiegészülve, jó alternatívát kínál a térségben élőknek Kecskemét megközelítésére. (A KUNSÁG VOLÁN járatai is ezen közlekednek, az új GPS-programok is használják.) Ez az összekötő út azonban eredetileg mezőgazdasági célzattal, nem a jelenlegi terhelésnek megfelelő minőségben és pályaszerkezettel készült. Fejlesztése szerepel a Ceglédi kistérség területfejlesztési koncepciójában (10. oldal: 2.3. A közlekedés helyzete: Alsóbbrendű úthálózat) is. Jelenlegi - közel sem kielégítő – minőségének fenntartása súlyosan megterheli az önkormányzati költségvetést, fejlesztésére saját erőből azonban nem vagyunk képesek. Kérjük tehát, hogy a kistérség kedvezőbb feltárása és a települési elérhetőségek javítása céljából kerüljön be az új mellékúti kapcsolatok tételei közé a Szentkirály-Kocsér összekötő út fejlesztése is. 2/5. sz. melléklet: Térségi jelentőségű tájképvédelmi övezet: A mellékletben csatolt A javaslatot elfogadjuk, az övezeti lapon átvezetjük. térképi munkarészen Szentkirály vonatkozásában néhány kisebb terület van megjelölve térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetként. Ezek feltüntetését pontatlannak tartjuk: a jelenleg bejelölt terültek e szempontból érdektelennek minősíthetők, míg a valóban tájképi értékkel bíró - a belterülettől K-re eső településrész - nincs feltüntetve a térképen.

175/3.



Sorszám

Véleményező

175/4.

78.

176. Szeremle

176/1.

79.

178. Tass

178/1. 178/2.

113

178/3. 178/4. 80.

181. Tiszaalpár

181/1.

Vélemény 2/11. sz. melléklet: Magterület, ökológiai folyosó és pufferterület övezetei: Kérjük, hogy folyamatban lévő és tervezett beruházások megvalósíthatósága érdekében az ökológiai folyosó besorolást lehetőség szerint töröljék, vagy pufferterület övezetre módosítsák két külterületi ingatlan esetében: Szentkirály, 0160/17 és 0259/15.

Tervezői válasz

A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága által szolgáltatott ökológiai hálózat elemei a megyei területrendezési terv módosítása során nem változtathatók meg (törlés, ill. más kategóriá való átsorolás). Konkrét hrsz. alapú kérésüket a következő településrendezési terv felülvizsgálatakor tudják kezdeményezni a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnál, ill. a változtatás engedélyezéséhez területrendezési hatósági eljárást kezdeményezni az illetékes állami főépítésznél. Az 51-es út tervezett módosításához kapcsolódóan kérjük a megyei rendezési tervben Szeremle és Dunafalva között a kapcsolat mellékúttal a - mint jövőbeni elképzelés - egy új föltáró út felvételét Szeremle-Dunafalva megyei területrendezési tervben tervezett. vonatkozásában. (Lásd a mellékelt térképvázlatot.) A közlekedési infrastruktúra-fejlesztés területi preferenciái között a Kunszentmiklósi A javaslatok a megye egészére vonatkoznak, nem kistérség is említést érdemelne. kistérégekre. Ezen belül a Kunszentmiklósi kistérség a megoldandó problémák súlyának megfelelően szerepel. Nem szerepel a tervben az un. RSD projekt, mint kiemelt kormányzati program, ami a A javaslatot elfogadjuk, a „Vizsgálatok” c. munkarészt Ráckevei Dunaág rekonstrukciós programja (csatornázás. mederkotrás, kiegészítjük. műtárgyépítés), és településünket, így a megyét is érinti. Az "Épített környezet" fejezet alatt nem szerepelnek azok a tassi műemlékek A hiányolt épített környezeti elemek a 41. sz. ábrán (A (templomok, kastélyok, Nemzeti Panteon a református temetőben) melyekre mi megye műemlékei) jelölve vannak. büszkék vagyunk és a nemzeti történelmünk részei. Az aktív turizmus fejezetben nem szerepelnek az országos hírű tassi horgászhelyek A javaslatot elfogadjuk, a „Vizsgálatok” c. munkarészt (Ráckevei-Dunaág, Kiskunsági Öntözőcsatorna), valamint a magánszálláshelyek kiegészítjük. szintén a Duna parton (Pákász Üdülöszövetkezet, Halászcsárda). Településrendezési tervünk megfeleltetéséhez kérem, hogya megyei terv tartalmazzon A megyei területrendezési tervben meghatározott számszakilag megállapított táblázatos adatokat, hogy mennyi az a településre vetített területfelhasználási kategóriák, országos és térségi mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vegyes terület felhasználású térség, valamint jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok, valamint a mennyi a tervezett nyomvonalas létesítmények hossza. E nélkül nem lehet pontos térségi övezetek településrendezési terv készítése során igazoló számításokat készíteni a rendezési tervünkhöz. betartandó pontosítási szabályait az OTrT törvény 6§ (2), illetve a Tftv. 23/A § (2) pontjai határozzák meg. Ezeket a szabályokat a hatályos megyei területrendezési terv és a településrendezési terv viszonylatában kell érvényesíteni. Miután a módosítás alatt álló megyei területrendezési terv jelenleg még nem hatályos, a

182. Tiszakécske



Sorszám

81.

Véleményező

182/1.

182/2.

114

182/3.

182/4.

82.

184. Tompa

184/1.

Vélemény

Kérjük, hogya tervezők vizsgálják felül a Tiszakécskére vonatkozó övezeti tervet, és csökkentsék az erdőgazdálkodási térség települést érintő területét. Tudomásunk szerint ez lehetséges, mert a megye egészére kell teljesülnie a területrendezési törvény azon eloírásának, hogy az OTrT-ben erdogazdálkodási térségbe sorolt területek legalább 75 %-át a megyei tervben erdőgazdálkodási térségbe kell sorolni. Amennyiben kérésünk nem teljesíthető, ez a méltánytalanul nagy kiterjedésu erdőterület kijelölése az állampolgárok esetleges kártérítési igényét veti fel, amire a közelmúltban több példa is adódott. A nyomvonalas létesítményekre vonatkozóan megjegyezzük, hogy a javasolt elkerülő út ellentétes a kialakult úthálózattal. Egyetértve azzal, hogy szükséges az elkerülő út, a település egy ennél hosszabb, de jórészt már kialakult földutak nyomvonalán kívánja az elkerülő utat megvalósítani. A megyei területrendezési terv a természetvédelmi területek esetében az OTÉK-tól eltérő fogalmakat használ. Kérjük mellékletben szerepeltetni, hogy a "magterület" az OTÉK fogalomkörében és jelkulcsrendszerében mit jelent (országos jelentoségű? fokozattan védett?, esetleg NATURA 2000? terület). A puffer terület a védett természeti terület védőövezetével egyezik? stb. stb. Kérünk utalást arra is, milyen szabályozási következményei vannak, lehetnek az egyes természeti területi kategóriáknak. Javasoljuk, hogy legyen a tervnek egy számszaki adatokat tartalmazó táblázatos melléklete, mely az egyes települések igazgatási területére vetítve hektárban kimutatja az egyes térségi övezetek területét, illetoleg a nyomvonalas létesítmények érintett nyomvonalainak hosszát. Kérjük ezt azért is, mert meglehetosen munkaigényes és a terv léptékébol adódóan bizonytalan is az egyes övezetek területének kiszámítása, amellyel mostani véleményünk kialakítása során is szembesültünk. Az 53-as főút 11,5 tonnás burkolaterősítésénél vegyék figyelembe a későbbiekben esetleges kerékpárút kialakításának lehetőségét, az 55-ös és az 53-as főút kereszteződésétől a város határában lévő határátkelőhelyig.

Tervezői válasz településrendezési tervekhez kért területi és hossz adatok csak annak közgyűlési elfogadása után adhatók meg korrekten és jogszerűen. (Tevezői megkeresés esetén egyeztetés és előzetes adatok közlésétől nem zárkózunk el). A megyei területrendezési terv módosító javaslata az OTrT megyére eső erdőgazdálkodási térségének csak 78,6%-át jelölte ki, tehát annak csökkentésére a mozgástér a véleményben fogaltakkal ellentétben jóval kisebb. Ennek ellenére Tiszakécske vonatkozásában a javaslatot felülvizsgáljuk és lehetőség szerint csökkentjük az erdőgazdálkodási térség települést érintő területét. A javaslatot elfogadjuk, a térszerkezeti tervet pontosítjuk. Az OTrT-megyei terv ökolgiai hálózat övezete nem feleltethető meg az OTÉK jelkulcsában szereplő különböző védett státuszú természeti területeknek. Az OTrT/megyei terv nem szabályozza az ökológiai hálózat településrendezési besorolhatóságát a jelenlegi OTÉK szerinti jelkulcsi elemek felhasználásával. Ez az ellentmondás az OTrT következő felülvizsgálatakor, illetve az OTÉK módosításával szüntetendő meg. Miután a módosítás alatt álló megyei területrendezési terv jelenleg még nem hatályos, a településrendezési tervekhez kért adatok csak annak közgyűlési elfogadása után adhatók meg korrekten és jogszerűen. (Tevezői megkeresés esetén egyeztetés és előzetes adatok közlésétől nem zárkózunk el). Az egyeztetési anyag a település és az országhatár között tartalmaz térségi jelentőségű kerékpárutat, kissé eltérő nyomvonalon a véleményben foglaltaktól. A kért pontosítást elvégezzük.



Sorszám

Véleményező

184/2. 83.

188. Városföld

188/1. 188/2.

115 84.

189. Vaskút

189/1.

189/2.

189/3.

Vélemény A Rendezési Terv szinkronban van községünk rendezési tervével. A településszerkezeti terv módosításához, jóváhagyásra kerülő munkarészekhez észrevételt nem teszek, a módosításhoz hozzájárulok. A megyei területrendezési terv tárgyi módosításával kapcsolatban észrevételt Városföld Község Önkormányzata nevében nem teszek, mivel a tervezett módosítások a község települési érdekeit nem sértik. A településrendezési tervek módosítása során minden esetben igazolni kell a magasabb szintű tervekkel való rendezési tervi összhangot, mely térképi és számítási mellékletekből áll. Folyamatban van településrendezési tervünk teljes körű felülvizsgálata, melynek során fenti igazoló számítást el kell végeznünk. Javasoljuk, hogy legyen a tervnek egy olyan táblázatos melléklete, mely egyértelműen kimutatja, hogy a települések igazgatási tereületének mennyi számított része tartozik az egyes térségi övezetekbe, illetőleg a nyomvonalas létesítmények nyomvonalainak hossza mennyi. Ez a tervből könnyen előállítható, de ennek hiányában a tervi megfelelés klörülménmyes és vitatható. Kérjük, amennyiben lehetséges, mielőbb küldjék meg részünkre a tervezett övezeti adatokat annak érdekében, hogy a tervfelülvizsgálat meg tudjon felelni a módosított megyei területrendezési tervnek is.

Tervezői válasz Tervezői választ nem igényel. Tervezői választ nem igényel.

A megyei területrendezési tervben meghatározott területfelhasználási kategóriák, országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok, valamint a térségi övezetek településrendezési terv készítése során betartandó pontosítási szabályait az OTrT törvény 6§ (2), illetve a Tftv. 23/A § (2) pontjai határozzák meg. Ezeket a szabályokat a hatályos megyei területrendezési terv és a településrendezési terv viszonylatában kell érvényesíteni. Miután a módosítás alatt álló megyei területrendezési terv jelenleg még nem hatályos, a településrendezési tervekhez kért adatok csak annak közgyűlési elfogadása után adhatók meg korrekten és jogszerűen. (Tevezői megkeresés esetén egyeztetés és előzetes adatok közlésétől nem zárkózunk el). Az erdőtérség kijelölésnél a kialakult erdősítettséget szíveskedjenek figyelembe venni A véleményt elfogadjuk, az erdőterületeket korrigáljuk. a mellékelt vázlatnak megfelelően (Megjegyzés: a könnyebb kezelhetőség érdekében a településrendezési tervünk felelős tervezője dwg. kiterjesztésben átküldte az állományt Faragó Péter úr részére.) Készülő rendezési tervünk a település igazgatási területének DK-i részén 50 MW A véleményt elfogadjuk, a tervezett kiserőművet a összteljesítményt közelítő szél erőmű-park elhelyezési lehetőségét jelöli az Alerion térszerkezeti terven és a szöveges felsorolásban Hungária Energetikai Kft-vel folyó előrehaladott tárgyalásaink alapján (ld. 2. feltüntetjük. mellékletben feltüntetve). Kérem, biztosítsák a megyei tervben a kiserőműként engedélyezésre kerülő létesítmény megjelenítését az ábrázolási metodikájuknak megfelelő piktogrammal. (Megjegyzés: a könnyebb kezelhetőség érdekében a kezdeményező ALERION Kft. dwg. kiterjesztésben átküldte az állományt Faragó Péter úr részére.) A 2. pont szerinti szélerőmű-parkból nyert elektromos energia az igazgatási terület É-i A véleményt elfogadjuk, a tervezett 120 kV-os vezetéket részén áthaladó 120 kV-os vezetékhez kell, hogy eljusson egy 120 kV-os alállomás a térszerkezeti terven és a szöveges felsorolásban közbeiktatásával. A 120 kV-os tervezett vezeték nyomvonalát és a transzformátor- feltüntetjük.



Sorszám

Véleményező

189/4.

189/5.

116 189/6.

189/7. 189/8.

Vélemény állomás helyét a 3. mellékletben szereplő ábra alapján szíveskedjenek a megyei tervben feltüntetni. (Megjegyzés: a könnyebb kezelhetőség érdekében a településrendezési tervünk felelős tervezője dwg. kiterjesztésben átküldte az állományt Faragó Péter úr részére.) Kérem, hogy a 3/1 mellékletben szereplő "Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete" a ténylegesen megvalósult hulladéklerakó területet és a feltétlenül szükséges, valamint a további lehetséges bővítési területet tartalmazza. (Megjegyzés: a könnyebb kezelhetőség érdekében a településrendezési tervünk felelős tervezője dwg. kiterjesztésben átküldte az állományt Faragó Péter úr részére.) Tanulmányoztuk az övezet többi, Vaskútra eső foltját és megállapítottuk, hogy legtöbbje az átlagosnál jobb minőségű földeket, vagy olyan területet érint, ahol a talajvíz a felszín közelében található. Ezeket feltétlenül törölni kérjük, csakis a levelünk 4. számú mellékletében szereplő terület legyen jelölve Vaskúton. Pontosítást tartalmaz a rajz a meglévő lerakó piktogramjának helyére vonatkozóan is. Községünk a belterület bővítését tervezi É-i irányban, továbbá gazdasági terület fejlesztést D-i irányban a mellékelt munkaközi településszerkezeti terv szerint. A regionális hulladéklerakó környezetében is tervezünk iparterüeteket. Ugyanakkor nagy területfoltot jelöl a megküldött megyei szerkezeti tervlap az igazgatási terület ÉK-i részén, amit a folyamatban lévő rendezési terv módosításunk töröl. Ugyancsak töröljük a belterülethez Ny-ról csatlakozó tervezett iparterület túlnyomó részét. A javított települési térség-kijelölést levelem 5. számú melléklete mutatja. Kérem, hogy a települési térség e szerint kerüljön pontosításra, illetve egészüljön ki a megyei tervben. (Megjegyzés: a könnyebb kezelhetőség érdekében a településrendezési tervünk felelős tervezője dwg. kiterjesztésben átküldte az állományt Faragó Péter úr részére.) A megküldött tervanyagban Vaskút területén nincs jelölve belvízjárta terület. A folyamatban lévő Településrendezési terv módosítás a jelenleg hatályos megyei tervben jelölt területfoltokat pontosítva ábrázolja, ezek meg is felelnek a valós állapotnak. Kérem, szíveskedjenek a 6. melléklet szerinti belvízjárta területeket a megyei tervben is jelölni. (Megjegyzés: a könnyebb kezelhetőség érdekében a településrendezési tervünk felelős tervezője dwg. kiterjesztésben átküldte az állományt Faragó Péter úr részére.) Vaskúton a volt bányatelek nem igényel rekultiválást, a terep rendezett, erdővel beültetett, kérjük törölni a tájrehabilitációt igénylő területek közül. Kistérségi egyeztetés során 11 település egyetértésével, egyöntetű javaslatként kérjük az 51. számú állami út nyomvonalának áthelyezését célzó, az országos terv

Tervezői válasz

A véleményt elfogadjuk, az övezetet hulladéklerakóhely elhelyezkedését pontosítjuk.

A véleményt pontosítjuk.

elfogadjuk,

a

települési

és

a

térséget

A véleményt elfogadjuk, az övezetet pontosítjuk.

A véleményt elfogadjuk, a javítást az anyagban átvezetjük. Az 51. sz. főút (mint országos elem) javasolt új nyomvonalát a hatályos OTrT nem tartalmazza, ezért a



Sorszám

Véleményező

Vélemény

117

módosításához szükséges előzetes lépések megtételét, az alábbiak szerint: A javaslat szerint a főút úgy érné el a megye (ország) határt Zombor felé, hogy nem érintene lakott területet, de valamennyi település néhány kilométernyi távolságra lenne csak az új nyomvonaltól. Ez azt is jelentené, hogy a települések mindegyikéből lakott terület érintése nélkül lenne elérhető észak felé az M9-es autópálya, dél felé pedig a Budapest-Belgrád autópálya. Az új nyomvonal a Vajdasági területen is jobb térszerkezeti hálózati kapcsolatokkal rendelkezne, lerövidülne a Baja és Zombor közti út és szerves folytatást képezhetne Zombor-Verbász irányban a Budapest-Belgrád autópályához. Javasiatunk szerint az új út Bajától a régi Csátaljai út nyomvonalán indulhatna el, majd pedig Nagybaracska-Csátalja-Dávod, illetve Vaskút-GaraBácsszentgyörgy települések közigazgatási határa közelében haladva érné el az országhatárt, Bácsszentgyörgy-Dávod-Hercegszántó hármashatár térségében. Az új nyomvonal keresztezné a Bátmonostor-Vaskút, illetve Csátalja-Gara közti meglévő, illetve a Hercegszántó-Bácsszentgyörgy között tervezett mellékutakat. A megvalósításra két ütemben is sor kerülhetne, az első ütem Nagybaracska térségéig tarthatna és magában foglalná a Nagybaracskát és Dávodot felfűző utat, amely célszerűen jelenthetné a tervezett Mohácsi híddal való kapcsolatot is (56.sz. főút) a térség számára. A javaslattal szükségtelenné válna a településeket elkerülő főút szakaszok megépítése is. Az új nyomvonalon történő vezetést távlatilag úgy javasoljuk, hogy összhangban a Vajdasági szakasszal, az gyorsforgalmi úttá legyen fejleszthető. Az általunk javasolt nyomvonalat a 7. számú melléklet tartalmazza. EGYÉB SZERVEZETEK 85. 191. Dr. Szarvas Tibor PhD projektfejlesztő, valamint Felsőszentiván, Rém, és Kunszállás Polgármesterei

191/1.

Tervezői válasz javaslat a megyei területrendezési terv folyamatban lévő módosítása során ebben a formában nem érvényesíthető. A nyomvonal helyének területbiztosítása érdekében azonban a megyei területrendezési tervben a javaslat tervezett mellékútként és térségi határátkelőként ábrázolásra és felsorolásra kerül. Az MTrT az OTrT következő felülvizsgálatához megfogalmazandó intézkedési javaslatai között pedig szerepeltetni fogja az új főúti nyomvonalnak és az ahhoz tartozó új főúti határátkelőnek az OTrT következő módosításakor (várhatóan 2013-ban) országos elemként való szerepeltetését, egyben az így szükségtelenné váló nagybaracskai főúti elkerülő törlését.

A megyében több helyszínen folytatunk szélerőmű-park fejlesztéseket, A véleményt elfogadjuk, a felsorolt kiserőművek engedélyezéseket annak érdekében, hogy hamarosan fel is tudjuk építeni azokat. beillesztését a térszerkezeti lapon, illetve az elfogadásra Tekintettel arra nagyon fontos tényre, hogy az országos széltérkép hibás, ezért saját kerülő tartalom szöveges mellékleténél elvégezzük. magunk végeztünk szélméréseket. Minden helyszínen rendelkezünk minimálisan 1 évet meghaladó szélméréssel, amely szélmérések alátámasztották a fejlesztések indokoltságát. Ezért kérjük, hogy a megyei rendezési tervekben az alábbi listában szereplő területek legyenek kijelölve szélerőmű-park és a hozzá tartozó létesítmények fejlesztésének céljára.  Rém dél külterülete AMIVEL RENDELKEZÜNK, 10 x 2 MW = 20 MW : Jogerős környezetvédelmi engedély, jogerős építési engedély, szélmérés,



Sorszám

Véleményező

118 191/2.

191/3.

Vélemény bejegyzett földjogok, csatlakozási terv, község településrendezési tervében a terület kijelölve  Felsőszentiván külterülete AMIVEL RENDELKEZÜNK, 10 x 2 MW = 20 MW : Jogerős környezetvédelmi engedély, jogerős építési engedély, szélmérés, bejegyzett földjogok, csatlakozási terv, község településrendezési terve szerint a terület alkalmas  Mátételke külterülete AMIVEL RENDELKEZÜNK: Szélmérés, jövőbeni elképzelés  Tataháza külterülete AMIVEL RENDELKEZÜNK: Szélmérés, jövőbeni elképzelés  Mélykút külterülete AMIVEL RENDELKEZÜNK: Szélmérés, jövőbeni elképzelés  Jánoshalma dél és nyugat külterülete AMIVEL RENDELKEZÜNK: Szélmérés, jövőbeni elképzelés  Borota-dél külterülete AMIVEL RENDELKEZÜNK: Szélmérés, jövőbeni elképzelés  Kunszállás-dél külterülete AMIVEL RENDELKEZÜNK, 1 x 2 MW és 1 x 3 MW = 5 MW: Jogerős környezetvédelmi engedély, jogerős építési engedély, szélmérés, bejegyzett földjogok, csatlakozási terv, község településrendezési tervében a terület kijelölve  Kunszállás-észak külterülete A MIVEL RENDELKEZÜNK, Szélmérés, jövőbeni elképzelés, község településrendezési tervében a terület kijelölve  Kiskunfélegyháza észak-kelet külterülete AMIVEL RENDELKEZÜNK, Szélmérés, jövőbeni elképzelés, város településrendezési tervében a terület kijelölvel A fenti lista rendezési tervekben történő bevétele lehetőséget ad hamarosan a hidrogén high-tech technológia meghonosítására, megépítésére. Megvalósítása után lehet azon gondolkodni, hogy hány db városi autóbusz fog a jövőben szennyezőanyag kibocsátás nélkül, hidrogénnel közlekedni Bács-Kiskun Megyében. Álláspontunk szerint nem szabad kihagyni a napenergia hasznosításának lehetőségét, sőt, kifejezetten elő kell segíteni azt! Haladjunk a többi dél-magyarországi megye előtt ebben a fontos, munkahelyeket teremtő kérdésben. Ezért javasoljuk, hogy a megyei rendezési tervek fogalmazzanak tág határok között, azaz engedje meg a napenergia hasznosítást minden olyan bács-kiskun megyei területen, ahol nincs környezetvédelmi kifogás a megépítés és működés ellen. A környezetvédelmi kifogást

Tervezői válasz

Köszönjük az információt, tervezői választ nem igényel.

A naperőművek és a megyei területrendezési terv között abban az esetben jön létre kapcsolat, ha a létesítendő erűmű kapacitása eléri az 5 MW-ot, ekkor minősül ugyanis kiserőműnek (218/2009. Korm. rendelet). Ezeket a kiserőműveket – létesÍtési engedély esetén - a megyei területrendezési tervben ábrázolni kell. Bács-Kiskun



Sorszám

Véleményező

Vélemény

Tervezői válasz

természetesen az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi megyében kiserőműnek minősülő naperőművek Felügyelőség mint hatóság fogja az engedélyezés idején , az engedélyezési eljárásban létesítéséről, vagy annak szándékáról nincs elbírálni. információnk, ilyen erőmű beillesztésére az egyes települések részérő az egyeztetési eljárás során sem érkezett megkeresés.

119

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

Recommend Documents