Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója. Bács-Kiskun 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója

Bács-Kiskun 2020

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA BEÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK ÉS TERVEZŐI VÁLASZOK

Kecskemét 2013

Beérkezett vélemények és tervezői válaszok 0


Sorszám

Helyzetelemezés szakasz és általános megállapítások Véleményező

1/1

Belügyminisztérium

1/2


1/3


1/4


Vélemény

1. A 2.1.d) fejezet részletesen foglalkozik az OTrT törvényben és a BKMTrT-ben foglaltakkal, azonban a jobb áttekinthetőség érdekében javasoljuk a két dokumentum vizsgálatának szétválasztását, valamint annak bemutatását, hogy a tervi hierarchiából következően az egyes dokumentumok és azokon belül a tervi elemek hogyan épülnek egymásra. Kérjük a fejezet utolsó mondatának pontosítását, miszerint a térségi szerkezetre vonatkozó ajánlásokat nem a BKMTrT, hanem a 190/2011. (XI. 25.) Kgy. határozat tartalmazza. 2. A 2.2.i) fejezethez az alábbi észrevételeket tesszük: a) Kérjük a „A területfejlesztést és területrendezést alapvetően a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény valamint az 1254/2012 (VII.19.) Kormányhatározat határozza meg.” szövegrész pontosítását az alábbiak figyelembe vételével: a területrendezés jogi alapját a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet, valamint a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet adja. A területfejlesztési politika megújításáról, az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról szóló 1254/2012 (VII.19.) Korm. határozat a területrendezést nem érinti. b) Az alábbi szövegrész nem helytálló, ezért kérjük annak elhagyását: „Az országos szintű tervezést az Országos Területrendezési Terv, a térségi szintű tervezést a megyei területrendezési terv határozza meg.” c) Javasoljuk a fejezet településrendezésre vonatkozó szövegrész első mondatának pontosítását az alábbiak szerint: „A településrendezési terv készítésének alapja az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv.(röviden: Étv.) illetve, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (röviden: OTÉK), valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

Tervezői válasz

A javaslatot elfogadtuk.


A javaslatot elfogadtuk



Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója 1/5


2/1

Emberi Erőforrások Minisztériuma

3. A 166. oldalon a Jogszabályi háttér alcímet követő első pontot az alábbiak szerint javasoljuk pontosítani: „A 2011. évi CXCVIII. törvénnyel módosított „Tterületfejlesztésről és a területrendezéséről” szóló 1996. évi XXI. törvény szabályozza a megyei önkormányzatok területfejlesztési feladatait.” Egyúttal kérjük, hogy a dokumentum további teljes terjedelmében a jogszabályokra történő hivatkozásoknál ne a módosító jogszabály száma szerepeljen, hanem az eredeti jogszabályra történjen hivatkozás a módosítás idejének megjelölésével. 1. Az Njtv. 1. § (1) bekezdés értelmében a korábbi nemzeti és etnikai kisebbség fogalmat a nemzetiség fogalom váltja fel, továbbá a 159. § (1) bekezdése értelmében a kisebbségi önkormányzat elnevezése nemzetiségi önkormányzatra módosult.. A tervezet ennek ellenére helyenként használja a kisebbség, etnikai kisebbség fogalmat is (például 2. oldal /Tartalom / 1.2. pont, továbbá az 57., 6667., 164., 169. oldal). A 66. oldalon szereplő népszámlálási adatok elemzését pontosítani javaslom azzal, hogy melyik évre, időszakra vonatkozik, továbbá kiegészíteni a legfrissebb adatokkal. Javaslom továbbá ezen adatok összehasonlítását a 2001-es adatokkal. A tervezetnek kizárólag ez a része tartalmaz adatokat a hazai nemzetiségekről, azonban rendkívül szűkszavúan. A nemzetiségi önkormányzati rendszert illetően kizárólag a 101.oldal tartalmaz adatokat. (Itt kérem az Országos Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnevezését Országos Horvát Önkormányzatra pontosítani.) Javaslom a tervezet érdemi kiegészítését a megye valamennyi nemzetisége, nemzetiségi önkormányzata adataival.


A javaslatot elfogadtuk. A statisztikai adatok véglegesítése az operatív programozáshoz, valamint az EK rendeletek végső elfogadásához kötődik a tervezési módszertanunkban, tekintettel arra, hogy az adatsorokat egyes fókuszterületeken az eredmények és hatások mérésére kívánjuk felhasználni.

2/2


2. A dokumentum 14. oldalán megemlítésre kerül, hogy „természetes, geológiai eredetű ivóvíz-minőségi problémák (arzén, mangán, vas) is megfigyelhetők” , továbbá, hogy a felszíni vizek minősége „a tisztítás nélküli, vagy kellően meg nem tisztított szennyvizek” miatt romlik, valamint, hogy „a jelentős mezőgazdasági termelés miatti permetezőszer használat, szerves- és műtrágya-felhasználás is problémákat okozhat.”, azonban az ivóvízminőség javító operatív programok és az ivóvízminőség védelme érdekében szükséges lépések - véleményem szerint - kevésbé hangsúlyosak a dokumentumokban. Kiemelendő továbbá, hogy a jelenleg elfogadott klímaváltozási előrejelzések értelmében a terület aszályosodása fokozódni fog, ez további kihívást jelent a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása terén, mivel a vízhozam csökkenése miatt kevésbé megbízható minőségű kutak üzembe helyezése is szükséges lehet.

Vízellátás helyzetének leírására a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv az ivóvízminőség követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Kormány rendelet 9.§ (2) bekezdése által a megye 2012. évi ivóvízminőség helyzetről készült tájékoztatóját tekintjük kiinduló alapnak.

2/3


3. Az „1.2. ae) Környezeti elemek állapota és az A javaslatokat elfogadtuk alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők” című fejezet, „Levegő” című rész (15.-17. oldal) alábbiakban idézett részeinek a következők szerinti pontosítását javaslom:



3.1 A dokumentum 15. oldalán szereplő szövegrész alábbiak szerinti szerepeltetését javaslom: „A levegő ülepedőpor-tartalma ülepedő por terhelése (tervezési irányérték: 16g/m2 x 30 nap) a csapadékosabb, hidegebb időjárás következtében a fűtési időszakban felére csökken.” Indokolás: A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011.(I. 14.) VM rendelet, az ülepedő porra vonatkozóan tervezési irányértéket tartalmaz, mely 30 napos átlagidő tekintetében 16g/m2 x 30 nap. 3.2 A dokumentum 16. oldalán szereplő szövegrész alábbiak szerinti szerepeltetését javaslom: „A nitrogén-dioxid-szennyezettség a megye 2 mintavételi helyén 5–16%-os mértékben lépi túl a határértéket (az immissziós határérték 85 µg/m3/24 óra)”. 3.3 A dokumentum 16. oldalán szereplő szövegrész alábbiak szerinti szerepeltetését javaslom: „A levegőben mért aeroszol részecskék koncentráció mennyisége meghaladja a higiénés határértékeket (50μg/m3 /24 óra).”

2/4


4. A dokumentum 21. oldalán található szövegrész szerint: „A felszín alatti vízkészletek további csökkenésének megakadályozására több lehetőség is adódik, […], a tisztított szennyvizek visszatáplálása a felszín alatti vizekbe, a területi tározás.” Felhívom a figyelmet, hogy vízbiztonsági okok miatt a tisztított vizek felszín alatti vizekbe történő visszatáplálásával közegészségügyi aggályok merülnek fel, a felszín alatti vizek elszennyeződésének kockázata, az ivóvízbázisok védelme okán.

A véleményt elfogadjuk, beavatkozást a szükséges hatásvizsgálatok nélkül nem tervezünk, a helyzetelemzés a létező technológia megoldásokról kívánt információt nyújtani.

2/5


5. A dokumentum 23. oldalán található szövegrész szerint: „az elsőrendű védvonalak töltésmagasítása (a koronaszintek jelentős emelése) és erősítése fontos feladat a jövőben. A töltések megerősítésére azért is szükség van, mert nemcsak az árvízszintek emelkedtek, hanem azok levonulási ideje is megnőtt, így hosszabb ideig tartó terhelést kell a védvonalaknak megtartaniuk.” Véleményem szerint nem elegendő csupán a védvonalak töltésének emelése és karbantartása, az árvíz elvezetésére egyéb megoldási alternatíva kidolgozására is szükség lehet (pl. árterek létrehozása), a megoldási lehetőségek a javaslattevő dokumentumban nem kerülnek részletes kifejtésre.

A véleményt elfogadtuk, beavatkozást a szükséges hatástanulmány /a lehetséges változatokat összehasonlító megvalósíthatósági tanulmány nélkül nem tervezünk.

2/6


6. Az 1.2. da) Kulturális adottságok, értékek” című A javaslatot elfogadtuk, az fejezete kizárólag a művelődéstörténeti emlékek, operatív tervezés során a hagyományok bemutatását végzi el. Az 1.2. f) alfejezet szintén beavatkozások


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója nem tartalmaz részletes adatokat, ezért szükségesnek tartom a kulturális intézményrendszer bemutatását, változásának alakulását az alábbi bontás szerint: - közművelődési intézmények (művelődési központok, művelődési házak, közösségi házak, IKSZT-k stb.), - könyvtárak és könyvtári szolgáltató helyek, - muzeális intézmények (beleértve tájházakat is), művészeti intézmények (koncerttermek, kiállítóhelyek stb.). Ugyancsak javasolt a civil szervezetek által fenntartott intézmények összegző bemutatása is, statisztikai mutatókkal.

megalapozását a javaslatnak megfelelően a megfelelő szakmai-módszertani intézmény bevonásával végezzük.

2/7


7. Javaslom a lakosság egészségi állapotának bemutatását A 218/2009. (X.6.) korm. az 57. oldalon kezdődő 1.2. dc) fejezetben önálló alfejezetként, rendelet 1. melléklete a a „Demográfia” alfejezet után. tartalmi követelményeket a humán erőforrások bemutatása kapcsán így határozza meg: 1.2. dc) humán erőforrások: demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, jövedelmi viszonyok, kisebbségek helyzete;

2/8


8. A dokumentum 75. oldalán található szövegrész szerint: „A vízhasználat kiemelt problémája hogy a vezetékes víz helyett öntözési célra legtöbbször engedély nélkül létesített kutak vizét használják, ami jelentősen hozzájárul a Homokhátságon kialakult súlyos vízhiányhoz és a talajvízszint csökkenéséhez.” Fontos kiemelni, hogy jelentős közegészségügyi kockázatot jelenthet az engedély nélkül létesített kutak vizének használata akár locsolás útján, illetve a kútvizek esetleges ivóvízként történő fogyasztása esetén. Az ellenőrizetlen minőségű, nem megfelelően védett kutak könnyen elszennyeződhetnek (pl. kezeletlen szennyvizekkel, területen zajló mezőgazdasági munkák során műtrágya vagy pl. peszticid használat miatt). A szennyezések egy része antropogén, más része geológiai eredetű (pl. arzén) lehet. Különösen fontos a lakosság tájékoztatása és a keresztkötések elkerülése azon helyeken, ahol vezetékes ivóvíz is megtalálható a területen. Emellett az illegális kutak létesítése a vízzáró rétegek áttörése révén az ivóvízbázisokat is veszélyezteti.

A javaslatot elfogadtuk. Az vízhasználatot, mint több ágazatot átfogó problémát az operatív programozás során a javasolt szempontból is áttekintjük az operatív programozás során.

2/9


9. A dokumentum 75. oldal „1.2. ee) Szennyvízelvezetés, tisztítás, szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés” cím alatti szövegrész szerint: „A szennyvízelvezetés- és tisztítás helyzete, kapacitása a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően – lassabban, mint az ivóvízhálózat fejlesztése - de fokozatosan javult az elmúlt években.” Véleményem szerint a szennyvízkezelés kapcsán a

A szennyvízelvezetési és tisztítási programok vállalásainak része a bekötések számának ösztönzése, ezen felül szemléletformálással kívánjuk elősegíteni a


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója fokozatosan kiépülő szennyvízcsatorna gyűjtőrendszerek környezet védelmét. Az mentén a lakosság érdekeltté tételével szorgalmazni kell a operatív programban s lakossági bekötések számának növelését. szemléletformálás eszközeire részletesen kitérünk. 2/ 10


10. A dokumentum 78. oldal „1.2. eg) Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás” című részének alábbiakban idézett részeivel kapcsolatban megjegyzésem, hogy a hulladékelhelyezés és kezelés ezen problémáit a megyében minél előbb meg kell oldani. „2008-ra Bács-Kiskun megyében a települések mindegyikén megszervezésre került a rendszeres hulladékgyűjtés, ugyanakkor a külterületi lakott helyek nagy aránya miatt csak a lakások 78%-a került bevonásra a szolgáltatásba.” „Az elszállított hulladékmennyiségen belül a lakossági hulladék aránya megduplázódott.” „A keletkező települési szilárd hulladék gyakorlatilag teljes mennyiségben lerakással kerül ártalmatlanításra.” „A korszerűtlen, környezetszennyező települési lerakók felszámolásával, rekultivációjával megszűnt a lehetőség a lakossági egyéni hulladékok elhelyezésére, ami az engedély nélküli lerakások számának növekedéséhez vezetett. Az illegális kommunális-hulladék, építési-törmelék stb. lerakók számos településen problémát okoznak.”

A javaslatot elfogadtuk. A hulladék-elhelyezést és kezelést, mint több ágazatot átfogó problémát az operatív programozás során a javasolt szempontból is áttekintjük az operatív programozás során olyan módon, hogy kezdeményezzük a nem „csővégi” megoldások bevezetését az innováció ösztönzésén keresztül.

2/ 11


11. A dokumentum 80. oldalán a 40. ábrához tartozó 12. A javaslatot elfogadtuk számú lábjegyzet módosítását javaslom a következők szerint: „Egészségügy: háziorvosi praxis, házi gyermekorvosi praxis […]”

2/ 12


12. A dokumentum 81. oldalán kezdődő „Oktatási és egészségügyi intézményellátottság” fejezetet javaslom ketté bontani és az egészségügyi intézményellátottságot önálló fejezetben bemutatni. Javaslom, hogy a fejezetben kerüljön bemutatásra az alap- és a szakellátás is. Továbbá az „Oktatási és egészségügyi intézményellátottság” fejezet első bekezdése kapcsán javaslom annak átgondolását, hogy a prevenciós szolgáltatások mennyiben számítanak speciális szolgáltatásoknak - arra tekintettel, hogy a prevenciós tevékenység részét képezi az alapellátásnak is.

2/ 13


A 218/2009. (X.6.) korm. rendelet 1. melléklete a tartalmi követelményeket a humán erőforrások bemutatása kapcsán így határozza meg: 1.2.f) a települések intézmény-felszereltsége (a lakosság egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, szabadidő, sport-, kereskedelmi, szolgáltató és igazgatási intézményekkel való ellátottsága, az intézmények kihasználtsága); 13. A dokumentum 85. oldalán említésre kerül, hogy a A javaslatot elfogadtuk, a bajai Szent Rókus Kórházban egészségfejlesztési iroda (a programozás során az továbbiakban: EFI) létesül. Tekintettel arra, hogy az EFI-k az adatokat felhasználjuk. egészségügyi ágazat jelentős fejlesztései, ezért javaslom a megyében létesülő többi EFI megjelenítését és bemutatását is a helyzetértékelés folyamán. (Az nfu.hu információi alapján a


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója megyében összesen 7 EFI létesül) 2/ 14


14. Felhívom a figyelmet, hogy a 85. oldalon szereplő A javaslatot elfogadtuk „Nemzeti Erőforrás Minisztérium” megnevezés helyett az „Emberi Erőforrások Minisztériuma” a hatályos megnevezés.

2/ 15


15. A dokumentum 86. oldal „Szociális intézményrendszer” fejezetre utalva szintén felhívom a figyelmet, hogy az alkoholizmus, az öngyilkosság és a pszichiátriai betegségek megelőzése, hatásainak kezelése nem csupán a szociális intézményrendszer feladata. Abban az egészségügyi ellátórendszer és az egészségfejlesztésért felelős intézmények is jelentős feladattal bírnak. Ennek megfelelően javaslom a helyzetértékelés egészségüggyel foglalkozó fejezetének kiegészítését.

2/ 16


16. A dokumentum 88. oldal, „Kereskedelmi, szolgáltató, A javaslatot elfogadtuk szabadidő és sport intézmények” című alfejezet szerint: „Kiemelendő, hogy a megye 10 településén26 van gyógyfürdő, további 2 településen27 strand, és Kalocsán, Kiskunfélegyházán, valamint Kecskeméten uszoda, melyeket természetesen nem csupán a turisták, hanem a megyei lakosok is használnak. 26 Dávod, Kalocsa, Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós, Lakitelek, Nagybaracska, Tiszakécske, 27 Kunfehértó, Akasztó” Felhívom a figyelmet az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Környezetegészségügyi Intézet rendelkezésére álló, valamint a fent idézett dokumentumban foglalt információk közötti eltérésre:

A javaslatot elfogadtuk. A tervezés további szakaszában a beavatkozást igénylő problémák kapcsán érintett intézményi kör egészét figyelembe vesszük.

• Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal nyilvántartása szerint, Bács-Kiskun megyében 3 településen van gyógyfürdő: Kalocsa, Csajda-Uszoda és Gyógyfürdő, Kiskunfélegyháza, Városi Kórház Rendelőintézet Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ, Kiskunmajsa, Jonathermál Gyógy-és Élményfürdő. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet „Kijelölt természetes fürdőhelyek listája és minősítése” című nyilvántartásában szereplő Bács-Kiskun megyei fürdőhelyek: Baja, Kamarás-Duna, Gázgyár-öböli szabad strand Baja, Kamarás-Duna, Posztó-öböli szabad strand Baja, Kamarás-Duna, Vénuszdombi szabad strand Kunfehértó, tófürdő Szelid strand Kiskunmajsai strand Vadkerti tóstrand Kecskeméti Szabadidő Központ (Záportározó tó). 2/ 17


17. Javaslom annak átgondolását, hogy a 196. oldalon a „4. Oktatás- nevelés” fejezetben indokolt-e az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés megjelenítése az 1. bekezdésben; tekintettel a fejezet címére és arra, hogy a fejezet

A 218/2009. (X.6.) korm. rendelet 1. melléklete a tartalmi követelményeket a humán erőforrások


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója további részében nem esik szó egészségügyről.

2/ 18


18. A dokumentum 180. oldalán a „2.2. cc) Társadalmi szervezetek fejlesztési elképzelései” fejezet részeként megjelenítésre kerülnek különböző egészségfejlesztési tevékenységek. Javaslom annak átgondolását, hogy az egészségfejlesztéssel kapcsolatos teendők jelenjenek meg a helyzetelemzés ill. a javaslattevő fázisban is.

2/ 19


19. A „2.4. a) SWOT.” pontban található SWOT analízis (190. oldal) a megye gyengeségei között említi az egészségügyi infrastruktúrát ("egyenlőtlen intézményi infrastrukturális feltételek az oktatási, egészségügyi és szociális területeken"), ugyanakkor a „2.4. b). Lehetséges fejlesztési irányok, lehetséges cselekvési területek” részben foglaltak (192. oldal) - amelyek a megye helyzetértékelésén és a SWOT elemzésen alapulnak - sajnálatos módon nem tartalmaznak kifejezett egészségügyi fejlesztési elképzeléseket.

bemutatása kapcsán határozza meg:

így

1.2.f) a települések intézmény-felszereltsége (a lakosság egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, szabadidő, sport-, kereskedelmi, szolgáltató és igazgatási intézményekkel való ellátottsága, az intézmények kihasználtsága); A javaslatot elfogadtuk, a teendők módszertanunkban az operatív program tervezési fázisban jelennek meg.

A javaslatot elfogadtuk. Értelmezésünk egyező: „A felsorolt fejlesztési irányok ugyan címükben nem nevesítik az egészségügyet, de tartalmukban magukban hordoznak az egészségügyi ágazatban megvalósítható fejlesztési lehetőségeket.”

A felsorolt fejlesztési irányok ugyan címükben nem nevesítik az egészségügyet, de tartalmukban magukban hordoznak az egészségügyi ágazatban megvalósítható fejlesztési lehetőségeket. Így például a "Társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem" cél esetében fontos kiemelni az alap- és járóbeteg-ellátás infrastrukturális fejlesztését, valamint az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés javítását szolgáló intézkedéseket, mint potenciális fejlesztési lehetőségeket. Továbbá az "Alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás" EU cél keretében megfontolandó fejlesztési elképzelés lehet a középületek - így pl. a megyei fenntartású rendelőintézetek - energetikai fejlesztése is. Mindezen megfontolásra javasolt fejlesztési elképzelések összhangban állnak az uniós célkitűzésekkel, valamint a „Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra” című tervezetben foglaltakkal. 2/ 20


20. A 2.4. a) SWOT táblázatból a mezőgazdasági fejlesztések feltüntetése hiányzik, ugyanis a dokumentumból kiderül, hogy a megye művelt területei, valamint az agrárgazdaságban dolgozók száma drasztikusan csökkent. (Ugyanakkor a „II. Javaslattevő fázis” című dokumentumban – helyesen – megjelenik.)

A mezőgazdasági fejlesztés értelmezésünk szerint eszköz, ezért épült be a „Javaslattevő fázis” munkarészbe.



Honvédelmi Minisztériu m

4/1

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

5/1

Nemzetgazdasági Minisztérium

6/1

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

6/2

Nemzeti Fejlesztési

A hatályos OTrT 1/5. számú melléklete állami repülések céljára szolgáló repülőtérnek minősíti a Repülőbázist, ugyanakkor Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója, a Kecskemét Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában megemlíti a kecskeméti katonai repülőtér polgári használatának lehetőségét. Tájékoztatom, hogy a Repülőbázis közös felhasználású katonai és polgári repülőtértként való továbbfejlesztési kezdeményezésével egyetértek, ehhez kapcsolódó javaslatomat a folyamatban lévő OTrT. felülvizsgálati anyagához a Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály felé megtettem A szakterületek véleménye alapján a megküldött dokumentum egy magas színvonalú, minden ágazatot felölelő komplex anyagnak bizonyul. Figyelemre méltók a megye gazdasági versenyképessége erősítése érdekében megfogalmazott célkitűzések, különösen a tanyás térségek fenntartható társadalmi-gazdasági fejlesztésére, valamint a megye belső kohézióját, makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztésekre vonatkozó javaslatok. Mindezek alapján a vizsgálati anyaggal egyetértünk, fentieken kívül egyéb észrevételt nem teszünk.. A Koncepció korábbi tervezete a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) által értékelésre került, amelynek eredményei beépültek a dokumentumba, így annak tartalmára további észrevételt nem teszek. A területfejlesztési koncepció előzetes jóváhagyása a vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a Nemzetgazdasági Miniszter hatásköre, azonban javaslom észrevételeim figyelembevételét. Az elkészült munkaközi egyeztetési dokumentum alapvetően megfelel a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009 (X.6.) Kormányrendelet (a továbbiakban: rendelet) 3. számú melléklete 1. pontjában foglaltaknak. A koncepció célrendszere jól felépített, ugyanakkor az abban szereplő prioritások és beavatkozások nem a koncepció, hanem a területfejlesztési program részei a rendelet előírásai szerint. Fontos lenne ugyanakkor az is, hogy a következő kohéziós időszak 11 uniós tematikus célterületén túl, az azokhoz tartozó, a kohéziós rendelet tervezetekben meghatározott beruházási prioritásokra is figyelemmel legyenek a későbbiekben. A dokumentumban már említett módon, rossz helyen szereplő prioritások és beavatkozások álláspontom szerint sok esetben nem feletethetőek meg azoknak.

Tervezői igényel.

választ

nem

Tervezői igényel.

választ

nem

Tervezői választ nem igényel. A tervezés során a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Iránymutatását, minőségbiztosítási észrevételeit vettük figyelembe (ld. fentebb). Jelen javaslat is jelzi, hogy a területfejlesztési koncepció előzetes jóváhagyása a vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a Nemzetgazdasági Miniszter hatásköre.

A Nemzetgazdasági Miniszter álláspontját a vélemények előző pontja tartalmazza. A tervezés során stratégiai dokumentumot is készítünk, a javaslatot ehhez figyelembe vesszük, mivel megfontolásra érdemes stratégiai tervezési módszertani útmutatásokat tartalmaz. A közlekedési rész a koncepcióban minimális részt tölt be. A A javaslatot elfogadtuk, a 31. oldalon említésre kerül az OTrT 2013-as felülvizsgálata, közlekedéssel kapcsolatos


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója Minisztérium

6/3


de a koncepció nem foglalkozik külön a közúti, vasúti, kerékpáros és a vízi/légi közlekedéssel sem. Megjelenik ugyan egy táblázatban a Duna stratégiához való kapcsolat, de más közlekedési programot, témakört nem tárgyal. A koncepcióhoz egyetlen közlekedéssel kapcsolatos térkép, térképvázlat nem. Kérem, hogy ezt a hiányosságot pótolják.

térképvázlatot beépítettük. Bács-Kiskun megyei országos mellékúthálózat felújítási programjavaslatát 2020-ig, de az a jelenleg ismert keretek között európai uniós forrásból nem támogatható. A vasúti, kerékpáros, vízi, légi közlekedés kereteit a célrendszer képes befogadni. Figyelembe véve az Országos Területrendezési Tervről Ld. előző tervezői válasz (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvényt, az országos gyorsforgalmi és főúthálózat hosszú távú fejlesztési programját és nagytávú tervét tartalmazó 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozatot, valamint az 1004/2007. (I. 30.) Korm. határozattal elfogadott, 2007-2013 között megvalósítani tervezett közlekedésfejlesztési projektek indikatív listáját (KözOP), a következő közúti fejlesztések érintik a megyét: Az 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozat szerint BácsKiskun megyében az alábbi fejlesztések tervezettek: I. programciklusban, 2011-2016 között: 52. sz. főút – Solt északi elkerülő út

-

programciklusban 2017-2020 között: M8 autóút – Dunavecse – Kecskemét (M5) közötti szakasza 53. sz. főút – Soltvadkert elkerülő út

III. -

programciklusban 2021-2024 között: M9 autóút – 53. sz. főút – 54. sz. főút között 53. sz. főút – Solt kelet – Kiskunhalas elkerülőlánc

IV. -

programciklusban 2025-2027 között: 51. sz. főút - 51. sz. főút elkerülő lánc Solt kelet – Baja dél Kecskemét (M5) – Soltvadkert délnyugat elkerülőlánc

II. -

-

Nagytávban, 2027 után: Solt, Harta, Dunapataj, Kalocsa, Sükösd, Érsekcsanád, Baja, Nagybaracska elkerülők (51. sz. főút) Solt elkerülő (52. sz. főút) Akasztó, Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Tompa elkerülők (53. sz. főút) Jakabszállás, Bócsa, Soltvadkert, Kecel, Császártöltés, Hajós elkerülők (54. sz. főút) Felsőszentiván, Tataháza, Mélykút, Mórahalom elkerülők (55. sz. főút) Fontos megjegyezni, hogy a 2014-2020-as Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) mintegy 930 milliárd Ft-tal, a jelenlegi Közlekedési Operatív Program



6/4


6/5


7/1

Vidékfejlesztési Minisztérium

(KözOP) keretének kevesebb, mint felével tervezhető. A rendelkezésre álló keretek és az igények között a közúti feladatok területén mutatkozik a legnagyobb feszültség. Jelen forráskorlátok között a 2011-ben középtávra – 2020-ig – kormányhatározatban megcélzott fejlesztések (1300 MrdFt) finanszírozása bizonytalan (jelenleg nem megoldott), ugyanis az erre az időszakra fordítható keretek összértéke a jelen tervezési helyzetben 360 MrdFt, ezen belül a TEN-T közúti célokra beállított Kohéziós Alap keret 270 MrdFt. Különösen nehéz tehát a helyzet a TEN-T hálózaton kívüli közúti projektigények esetében, ugyanis az IKOP-ban kevesebb, mint 90 Mrd Ft Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keret áll rendelkezésre. A probléma tisztázására várhatóan a Nemzeti Közlekedési Stratégia ősszel esedékes kormányelőterjesztése és tárgyalása során kerülhet sor, ami várhatóan az idézett 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozat tartalmát is aktualizálni fogja. A közlekedési munkarész vasúti közlekedés fejezettel kapcsolatos észrevételek: A vasúti közlekedésről konkrét fejlesztési javaslatot nem tartalmaz a Területfejlesztési Koncepció. Az átfogó célok között nem, csak a tematikus céloknál jelenik meg a közlekedési infrastruktúra általánosságban megfogalmazott fejlesztési igénye. A továbbiakban az egyes területi funkciók vizsgálatánál kizárólag közúti, és kerékpáros igények szerepelnek.

A közlekedési munkarész kerékpáros közlekedés fejezettel kapcsolatos észrevételek: A koncepció leginkább a turizmus fejlesztése terén említi a kerékpárutak fejlesztését. Keveset foglalkoznak a nem motorizált közlekedési formák fejlesztésével, terjesztésével. Különösen a nagyobb települések esetén látom szükségesnek, hogy a célok között szerepeljen a környezetbarát közlekedési formák integrált, hálózatos fejlesztése. A vidéki életminőség javítása és a térség népességmegtartó képességének elősegítése érdekében mind hivatásforgalom, mint turisztikai szempontból fontosnak tartom, hogy a koncepcióban konkrétumok szerepeljenek a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatban. A koncepció nem tesz említést az OTrT-ben szereplő országos kerékpárút törzshálózat elemeinek kiépítéséről sem, pedig közülük több is érinti a megyét. A Helyzetelemzés című anyag 1.2. ab) A termőföldek területnagysága, mennyisége című fejezetében nem értek egyet a megye erdőgazdálkodásával kapcsolatban tett megállapításokkal és javasolom ezek törlését vagy javítását, mivel egyrészt téves kiinduló alapadatokon nyugszanak,

Az észrevételt elfogadjuk. A készülő stratégiai dokumentumban a területi funkciókhoz illeszkedő közlekedési igényeket vizsgáljuk, a turizmusfejlesztés keretei között a koncepcióhoz kapcsolódóan az operatív programozási szakaszban benyújtott projektjavaslat alapján meg fog jelenni a sport- és turisztikai célú repülés és infrastruktúrájának fejlesztése. A javasolt célokkal egyetértünk. A koncepció távlatában lehetséges vállalások keretinek meghatározáshoz szükség van a tervezhető források kereteinek ismeretére, hogy a közutak kapcsán megjelent feszültséget ezen a területen ne generáljuk források hiányában.

Az erdőgazdálkodással kapcsolatos munkarészeket a Stratégiai Környezeti Vizsgálatot követően véglegesítjük a beérkezett


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója másrészt ellentmondanak az anyag 31. oldalán található erdőgazdálkodásra vonatkozó szövegrészeknek is. A fejezet szerzői szerint aggodalomra ad okot és problémát jelent az erdőterületek növekedése. Az itt leírtak szerint a KAP második pillérében nyújtott vidékfejlesztési támogatások földhasználati hatása következtében a mezőgazdasági területekben bekövetkezett egy jelentős – közel 64 000 ha-os – csökkenés az erdőterületek javára, amely a Nemzeti Erdőtelepítési Programnak és a hozzá kapcsolódó szubvencióknak köszönhető. Ennek következtében a megye termőterülete az elmúlt 19 évben kb. 45 000 ha-ral csökkent, ami a teljes területének kicsit több, mint 5 %-a. Az erdőtelepítések folytatását a továbbiakban - főként a homokhátsági területeken - csak megfelelő tudományos és szakmai kontroll mellett lehet folytatni, mert azok hatása és a telepítések jövője a klímaváltozás, a szárazodás és a vízhiány miatt kétséges (egyéb katasztrófa események, például erdőtüzek esélyét is növelhetik).

javaslatok összehangolásának szükséglete miatt. A jogszabály elfogadása következményeképpen szükséges javításra vonatkozó javaslatot elfogadtuk.

A hivatkozott adatok és megállapítások tévesek és szakmailag megalapozatlanok, emellett – mint már fentebb is hangsúlyoztam - ellentmondanak az anyag 31. oldalán az erdőgazdálkodásra vonatkozó részben foglaltaknak. A mezőgazdasági területek csökkenésénél a helyzetelemzés teljesen figyelmen kívül hagyja azt a sajnálatos tényt, hogy Bács-Kiskun megye talajait több természeti hatás is veszélyezteti. A megye területén kiemelt jelentőségű az aszályhajlam és a szélsőséges időjárási időszakok megerősödése. Az erdők klímavédelmi hatása ezek mérséklésével kapcsolatban nem vitatható. Továbbá a Duna-Tisza köze a szélerózió által egyik legveszélyeztetettebb terület a homok, illetve futóhomok talajok magas aránya miatt, de a szélerózió a kiváló és jó termőképességű csernozjom talajok humuszos rétegét is veszélyezteti. A telepített erdők jelentősen hozzájárulnak ennek mérsékléshez. A megyében hidrogeológiai és éghajlattani okok miatt egyre jelentősebb szerepe van a szikesedésnek is, amelynek a megelőzésében az egyik megoldási lehetőség a jövőben továbbra is az erdőtelepítés marad. A 10. oldalon lévő KSH adatokat tartalmazó táblázat szerint az erdőterület változás 1990 és 2009 között 15 700 hektár volt, tehát a 64 000, illetve 45 000 hektáros területcsökkenést nem lehet az erdőterületek javára megállapítani. A Nemzeti Erdőprogram 2006-ban, a KAP 2007-től jelent meg, ezért az elmúlt 19 év változásait nem lehet ezekhez a programokhoz kötni. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a KAP keretében 20072010 között mindössze 7 284 ha erdőt telepítettek a megyében. A 10. oldalon lévő KSH (2000-2009-es) művelési ág adatai


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója alapján az erdőterületek által elfoglalt területek nagyságában nemhogy növekedés, hanem kismértékű csökkenés látható. Az erdők telepítése több mint egy évtizede erdészeti hatósági engedélyhez kötött, a megfelelő tudományos és szakmai kontroll biztosított, így ezt indokolatlan az anyagban jövőbeni feladatként meghatározni. A megyében a jelenlegi erdősültség tehát semmilyen problémát nem okoz, sőt további erdőterület-növekedés lenne kívánatos. Megjegyzem, hogy a megyében a védett természeti területek és természeti emlékek egyik legjelentősebb részét is az erdők, illetve a fasorok adják. Tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás megtörtént, a Helyzetelemzés fejezetben a Kincsem Nemzeti Lovas Program (2012) alcímnél (120. oldal) a felsorolásból törölni javasolom az alábbi pontot: „A kormány megvizsgálja a szabad terephasználat jogszabályi biztosításának lehetőségét, megtörténik az erdőtörvény szükséges módosítása.”

7/2


Felhívom a figyelmet arra, hogy 2013. január 1-jén hatályba A javaslatot elfogadtuk. lépett a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény. A Helyzetelemzés című kötet 139. oldalán szerepelnek azok a „területfejlesztést közvetlenül érintő jogszabályok, amelyeket a települések fejlesztésekor javasolt figyelembe venni”. Az itt felsorolt hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény helyett a jelenleg hatályos törvény feltüntetését tartom szükségesnek.

7/3


A Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 egyik stratégiai területe A kiegészítéseket és a föld- és birtokpolitika, amely kimondja, hogy a földkészlet módosításokat elfogadtuk. szigorúbb védelmével hatékonyabban kell korlátozni a zöldmezős beruházásokat, támogatva a felhagyott iparterületek ipari, lakó- és közösségi funkciókra történő újrahasznosítását (barnamezős politika fejlesztése). Szakterületi célkitűzés továbbá a talajok és a termőföld mennyiségi és minőségi védelme. A Helyzetelemzés című kötet 2. és 10. oldalán az alábbi módosítást javasolom: „1.2. ab) A termőföldek területnagysága, mennyisége” A területnagyság használata elegendő és termőföldek esetében pontosabb kifejezés, mint a mennyiség. Ugyanezen kötet 28. oldalán az alábbi módosítást javasolom: „A földprivatizációs (kárpótlási, valamint a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvények) és a szövetkezeti


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója törvények hatására Bács-Kiskun megyében is átalakultak a föld-tulajdoni viszonyok.” A kiegészítés a pontosítást szolgálja, mivel nem csupán a kárpótlási törvények rendelkeztek a földmagánosításról. A kötet érintőlegesen sem tér ki a hatályos hozadéki (aranykoronás) földminősítés megyei adataira. A közhiteles ingatlan-nyilvántartás földminősítési adatként a földrészletek aranykorona értékét tartja nyilván. A művelési ágankénti megyei és országos átlagadatok összevetése a helyzetelemzést tovább árnyalná.

7/4


Javasolom valamennyi megyei területfejlesztési koncepció A javaslatot figyelembe agrár/vidékfejlesztési program(ok) szempontjából történő vettük, ugyanakkor a CLLD egységes kezelését. módszertan alakulásával kívánjuk együtt kezelni, a Javasolom továbbá a LEADER Helyi Akciócsoportok (helyi végső lehatárolások vidékfejlesztési stratégiák) hangsúlyosabb figyelembe vételét, kialakulására mindkét valamint azok egységes megjelenítését. helyi/területi stratégia hatással lesz. A Helyzetelemzés című kötet 1.2 hc) Települések közötti feladatmegosztások, együttműködések fejezetében (100. oldal) említett, a megyében működő öt akciócsoport közül három nonprofit kft. jogi személyisége egyesületté változott. Ezek pontos megnevezése: Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület, Felső-Bácska Vidékfejlesztési Egyesület és Üde-Kunság Vidékfejlesztési Egyesület. A Kiskunok Vidékéért Egyesület esetében pedig az adatbázisunkban Kiskunfélegyháza helyett Jászszentlászló a központ. Fontosnak tartom a HACS-ok területének térképi megjelenítését annak érdekében, hogy összevethető legyen a járáshatárokkal. Ezek mellett a Bács-Kiskun megyei helyzetkép szélesebb spektrumú megvilágítását segítené egy domborzati, egy talajtípusokat és egy közlekedési infrastruktúrát bemutató térkép beillesztése a dokumentumba.

7/5


7/6


A Helyzetelemzés és a koncepció több helyen is említi a határon átnyúló együttműködések fontosságát. Javasolom ennek részletesebb kifejtését csakúgy, mint a falusi turizmus és a területi kohézió fontosságának, lehetőségeinek bővebb taglalását.

A határon átnyúló együttműködések esetében tekintettel kívánunk lenni a jelenleg formálódó határon átnyúló operatív programok tartalmára. A Helyzetelemzés kötet Talajok fejezetében (15. oldal) A félreérthető szereplő alábbi mondattal nem értek egyet: megfogalmazást az SKV észrevételeinek megfelelően „A talaj állapota szempontjából kiemelt kockázati tényezőt javítjuk. jelent a szerves- és műtrágyák alkalmazása is.” A szerves- és műtrágyák nélkülözhetetlen növényi tápanyagok, a sikeres növénytermesztés elengedhetetlen alapanyagai. Szakszerű és okszerű - a növények tápanyagigényén és a talaj


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója tápanyag szolgáltató képességén alapuló - trágyázási gyakorlat nem jelent kockázatot sem a talajok, sem a vizek állapotára, ezért az idézett mondat törlését javasolom. Ezt az is indokolja, hogy Magyarországon - így Bács-Kiskun megyében is - az EU-s országokhoz és a korábbi felhasználáshoz képest rendkívül alacsony a szerves- és műtrágyahasználat. Ezért a termésingadozások kiküszöbölése, valamint az elérni kívánt termés nagyságának és minőségének érdekében véleményem szerint ösztönözni kellene a trágyahasználatot. 7/7


A Helyzetelemzés kötetre vonatkozóan általánosságban elmondható, hogy a megye területfejlesztési potenciáljában kiemelt szerepe van a vizek fenntartható és hatékonyabb használatának, ideértve a felszín alatti vizekkel kitermelhető geotermikus energiát is. Az említett dokumentum ezzel szemben csak nagyon szűkszavúan hivatkozik erre.

A kifogásolt megfogalmazás javításához az SKV eredményét is figyelembe kívánjuk venni.

Ugyanezen kötet 21. oldalán nem tartom a vízhiány elleni védekezés elfogadható megoldásának a „tisztított szennyvizek visszatáplálása a felszín alatti vizekbe” megfogalmazású javaslatot. A tisztított szennyvizek öntözésre történő és a jogszabályok által előírt hatósági felügyelet mellett történő újrahasznosítását tartom megfelelőnek, amit értelmezhetünk „visszatáplálásnak”, de a felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabályi környezetben a „közvetett bevezetés” fogalmához kapcsolódik jobban és nem az amúgy szigorúan korlátozott felszín alatti vizekbe történő közvetlen bevezetésre utal. Az 1.2. ag) ponthoz (19. oldal) tartozó értékelés kiegészítésében a Duna-Tisza közi Homokhátság több évtizedes vizsgálati dokumentációjára és az abban megállapítottakra történő utalás erősíthetné a vizek állapotáról szóló szakaszt.

7/8


A Helyzetelemzés 76. oldalán, közvetlenül a 7. táblázat felett A kifogásolt mondat található a következő mondat, amelynek módosítását javítására vonatkozó javasolom a következők szerint: javaslatot elfogadtuk. „A megye településeinek jelentős részén vízbiztonságiminőségi szempontból kifogásolt az ivóvíz arzén, mangán és vas tartalma.” Javasolom továbbá a fent idézett mondat után beilleszteni az alábbiakat: „A Környezet és Energia Operatív Program Ivóvízminőségjavító Programja keretében jelentős mértékű vízminőség-javító beruházások folynak a megyében. A Program befejezése a közeljövőben, 2015. I. félévében várható.” A koncepció a megye területfejlesztési koncepciójának helyzetértékelő és javaslattételi fázisát mutatja be követve a


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük tartalmi szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rend.) 1. és 3. sz. mellékletében foglalt követelményeket. A Helyzetelemzés kötetben a természeti adottságok (1.2. aa), illetve a táj állapotának leírása (1.2. ac) többségében részletes, azonban a szövegrészek egymást követő sorrendje és helye véleményem szerint nem logikus, a táj állapotának, illetve a tájvédelem és természetvédelem aktuális helyzetének bemutatása hiányos. A védett természeti területekre és értékekre vonatkozó adatok hiányosak és pontatlanok, a vonatkozó szakkifejezéseket helyenként pontatlanul használja. Javasolom a Natura 2000 hálózatot önálló alfejezetként szerepeltetni, amelyben minimum felsorolásszinten fontosnak tartom feltüntetni minden Natura 2000 terület nevét és azonosítóját. Javasolom továbbá a vonatkozó jogszabályok között feltüntetni a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvényt. 7/9


A megyei területfejlesztési koncepció és program A javaslatban foglaltak hatékonysága érdekében fontosnak tartom minden ágazatot megvalósítása szerződéses érintően a következő szempontok horizontális integrálását a keretben zajlik. megye környezetfejlesztési céljaiba:             

kedvező táji adottságok megőrzése, a táj szerkezete és karaktere kedvezőtlen irányú változásának lassítása/megállítása természetes és természetközeli élőhelyek megőrzése biológiai és táji sokféleség megőrzése táji örökség (egyedi tájértékek és a kedvező tájkarakter-elemek) megőrzése a kedvező tájkaraktert őrző termelés, kereskedelem és egyéb szolgáltatások erősítése a nagyüzemi szántóföldi művelés nagy, összefüggő tábláin a mozaikosság kialakítása meglévő mezsgyék, fasorok megőrzésére, újak telepítése működőképes ökológiai rendszerek, zöld infrastruktúrák fennmaradásának és fejlesztésének biztosítása az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzése tájidegen inváziós fajok terjedésének visszaszorítása fejlesztések során az ökológiai viszonyoknak megfelelő, honos fajok alkalmazása táj jellegének kedvezőbbé tétele, kedvező adottságok megőrzése közvilágítás korszerűsítése: energiatakarékos és fényszennyezés-mentes technikai megoldások



     

alkalmazásával, ezáltal a fényszennyezés csökkentése zöldfelületek ökológiai és használati értékének növelése, zöldterületek növelése és minőségének javítása ökoturizmus, nemzeti parki turizmus fejlesztése zöldmezős beruházások helyett a barnamezős beruházásokra ösztönzés építmények és létesítmények tájba illesztése tájsebek rehabilitálása, rekultivációja vízfolyások revitalizációja.

Felhívom a figyelmet arra, hogy az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Natura Korm. rendelet) 10. §-a alapján meg kell vizsgálni szükség van-e Natura hatásbecslési eljárás lefolytatására.

7/ 10


A Natura Korm. rendelet és a kiadott Bizottsági Útmutató szerint a Natura 2000 hatásbecslés tekintetében a terveket a lehető legtágabban kell értelmezni. Ezért már a koncepció kidolgozása során is, annak részletezettségének mértékében figyelemmel kell lenni a Natura 2000 területekre gyakorolt hatására. A Rend. 9. § (1) bekezdésében meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatot a koncepció egyik kötete sem tartalmazza. Ennek közzététele és megismerhetősége véleményem szerint szükséges lenne.

A stratégiai környezeti vizsgálat folyamatban van a koncepcióra és az operatív programokra együttesen készül el.

Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet a megyei területi tervekre környezeti vizsgálat (a továbbiakban: SKV) készítését írja elő (1. melléklet), amelyet a tervezési folyamat részeként kell elkészíteni. Ennek megfelelően a dokumentum további hiányossága, hogy nem készült el hozzá az SKV. Megjegyzem, hogy a Helyzetelemzés kötet 2.1. i) A tervezést érintő egyéb jogszabályok fejezete megemlíti az SKV rendeletet. Fentiek alapján álláspontom szerint mihamarabb el kell kezdeni – az SKV rendeletnek megfelelő eljárás keretében – a koncepció környezeti vizsgálatát. Ugyanezen kötet 2.1. e) Környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szabályozások című fejezetével kapcsolatban az alábbiakat jegyzem meg. A Környezetvédelem alcím alatt javasolom szerepeltetni a megyei környezetvédelmi programot. Ezzel kapcsolatban felhívom a figyelmet, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) kötelező környezeti tervként (átfogó, területi környezeti terv) szabályozza a megyei környezetvédelmi programot (48/B. § és 48/D. §). A Természetvédelem és tájvédelem alcím alatt javasolom szerepeltetni a harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója (2009-2014) mellékleteit képező „A biológiai sokféleség megőrzésének stratégiáját” (1. melléklet) és a „Nemzeti Természetvédelmi Alapterv–III 2009-2014-t” is. 7/ 11

7/ 12



A Helyzetelemzés kötet 2.1. Ágazati koncepciók, területfejlesztési elképzelések és hatályos területfejlesztési tervek című fejezete foglalkozik a megyét érintő országos és térségi tervekkel. Ezeket azonban csak felsorolásszinten említi és hiányzik az ezen tervekből a megyére vonatkozó konzekvenciák levonása, így ez nem feleltethető meg a Rend. követelményeinek véleményem szerint.

A Helyzetelemzés kötetre vonatkozó észrevételek:

A koncepció előzetes jóváhagyásáért felelős Nemzetgazdasági Miniszter véleménye: „A Koncepció korábbi tervezete a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) által értékelésre került, amelynek eredményei beépültek a dokumentumba, így annak tartalmára további észrevételt nem teszek.” A javaslatot elfogadtuk.

11. oldal: Kiskunsági Nemzeti Park helyett Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szerepeltetését javasolom. 13. oldal: „A védett természeti területek kiterjedése 116.000 hektár. A fennmaradó részt a tájvédelmi körzetek és az országos jelentőségű védett természeti területek teszik ki, beleértve a törvény erejénél fogva (ex lege) védett szikes tó és lápterületeket.” Ez a megfogalmazás véleményem szerint nem helyes, mert az országos jelentőségű védett természeti területek kategóriába beletartozik a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület és a természeti emlék is. Ez alapján javasolom a bekezdés átfogalmazását. „A Kiskunsági Nemzeti Park területének kétharmadát az UNESCO Ember és Bioszféra programja 1979-ben bioszférarezervátummá nyilvánította, míg vizes élőhelyei a Ramsari egyezmény hatálya alá tartoznak és szintén fokozottan védettek.” Álláspontom szerint a mondat azt sugallja, hogy a bioszféra rezervátumok és a Ramsari területek fokozottan védettek. Ez azonban nem feltétlenül van így. A törvény erejénél fogva csak a bioszféra rezervátumok magterületei élveznek fokozott védettséget. „A Bioszféra rezervátumok kiterjedése 20.386 ha (Bugac, Kiskunsági szikes puszta, Fülöpházi buckavidék, Kiskunsági szikes tavak, Izsáki Kolon-tó).” A fenti megfogalmazás helyett a következőt javasolom: „A Kiskunsági Bioszféra Rezervátum kiterjedése 22.095 ha.”



Fontosnak tartom felsorolásszinten feltüntetni minden Natura 2000 terület nevét az országos jelentőségű védett természeti területekhez hasonlóan, amelyek Bács-Kiskun megye területén a következők: Különleges madárvédelmi területek: Alpár-Bokrosi Tisza-ártéri öblözet (HUKN10004)http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser /File/Natura2000/SAC_Celkituzesek/SPA_celkituzesek/HUK N10008.pdf Alsó-Tisza-völgy (HUKN10007) Balástya-Szatymaz környéki homokvidék (HUKN10008) Béda-Karapancsa (HUDD10004) Csongrád-Bokrosi Sóstó (HUKN30001) Felső-kiskunsági szikes puszták és turjánvidék (HUKN10001) Gátéri Fehér-tó (HUKN30002) Gemenc (HUDD10003) Izsáki Kolon-tó (HUKN30003) Jászkarajenői puszták (HUDI10004) Jászkarajenői puszták (HUDI10004) Kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék (HUKN10002) Közép-Tisza (HUHN10004) Különleges természetmegőrzési természetmegőrzési területek:

és

kiemelt

jelentőségű

Ágasegyháza-orgoványi rétek (HUKN20015) Bócsa-bugaci homokpuszta (HUKN20024) Csongrád-Bokrosi Sóstó (HUKN30001) Dél-Bácska (HUKN20004) Déli-Homokhátság (HUKN20008) Dél-Őrjeg (HUKN20032) Duna és ártere (HUDI20034) Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek (HUKN20033) Felső-kiskunsági szikes puszta (HUKN20001) Felső-kiskunsági szikes tavak és Mikla-puszta (HUKN20009) Felső-kiskunsági turjánvidék (HUKN20003) Fülöpházi homokbuckák (HUKN20011) Fülöpházi Hosszú-rét (HUKN20025) Fülöpszállás-soltszentimre-csengődi lápok (HUKN20013) Gátéri Fehér-tó (HUKN30002) Hajósi-homokpuszta (HUKN20014) Harkai-tó (HUKN20020) Harkakötöny-kiskunmajsai homokbuckák (HUKN20035) Imre-hegy-pirtó-kiskunhalasi homokbuckák (HUKN20036) Izsáki Kolon-tó (HUKN30003) Jánoshalma-kunfehértói erdők (HUKN20018) Kékhegyi-lőtér (HUKN22037) Kiskőrösi turjános (HUKN20022) Matkópusztai ürgés gyep (HUKN20016) Móricgáti lápok (HUKN20026) Nagynyíri-erdő (HUKN20006)


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója Nyárlőrinci-erdő (HUKN20034) Ökördi-erdőteleki-keceli lápok (HUKN20021) Peszéri-erdő (HUKN20002) Péteri-tó (HUKN20027) Pirtói Nagy-tó (HUKN20030) Ráckevei Duna-ág (HUDI20042) Solti ürgés gyep (HUKN20007) Szabadszállási ürgés gyep (HUKN20010) Tass-szalkszentmártoni szikes puszta (HUKN20005) Tázlár-kiskunhalasi homokbuckák (HUKN20023) Tisza Alpár-Bokrosi ártéri öblözet (HUKN20028) Tolnai Duna (HUDD20023) 192. oldal: Javasolom a 2.4. b) Lehetséges fejlesztési irányok, lehetséges cselekvési területek című fejezetbe a természet és a táji örökség védelmét, fenntartható fejlesztését és a táji identitás növelésének feladatát megjeleníteni, továbbá a környezeti célrendszerbe integrálni.

8/1

9/1

10/ 1

Bács-Kiskun Megyei Kormányhiv atal Központi Statisztikai Hivatal

Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal

Tájékoztatom, hogy a „Bács-Kiskun 2020” Bács-Kiskun Tervezői Megyei Területfejlesztési Koncepció egyeztetési anyagát igényel áttanulmányoztam, azzal egyetértek.

választ

nem

Az elemzés megfogalmazásában választékos, de néhány A javaslatot elfogadtuk, a esetben a szöveg finomítását, közérthetőbbé tételét, illetve az tervezés további adatok közlésének pontosítását javasoljuk. szakaszaiban a hivatkozott – és azóta publikált – adatokat felhasználjuk. Az elosztó hálózatok fejlesztési igényein túl az átviteli- és A 2014-2020-as időszakban szállítói hálózatok szempontjából is fontos a megye területe, a koncepció helyzetelemző melyre véleményünk szerint a koncepció nem fektet kellő részében foglaltaknak és a hangsúlyt. javaslattevő fázisnak megfelelően, Bács-Kiskun megyét döntően az energiarendszerek decentralizációjának törekvése jellemzi. Fő célunk az európai Közösség céljaival összhangban az energiahatékonyság növelése, az energiafüggőség és a CO2 kibocsátás csökkentése. Az ellátás bővítése döntően az alacsony fogyasztói sűrűségű területekre irányul kísérleti projektek megvalósításával, melyek a megújuló energia hasznosításának széles spektrumát lefedik. A Nemzeti Energiastratégiához készült



11/ 1 12/ 1

13/ 1

14/ 1

Országos Atomenergi a Hivatal Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság Magyar Önkormány zatok Országos Szövetsége

Bács-Kiskun Megyei Építészkamara

hatásvizsgálat ad előrejelzést tudomásunk szerint pl. a 2030-ig várható földgázkeresleti forgatókönyvekre és az ehhez kapcsolódó energiapolitikai prioritásokra. A véleményezésre megküldött koncepcióval kapcsolatosan Tervezői választ nem ellenvetést nem teszünk, továbbiakban annak államigazgatási igényel. eljárásában nem kívánunk részt venni. A Bányakapitányság véleménye szerint a területfejlesztési terv A véleményt elfogadtuk a végrehajtása jelentős környezeti hatást gyakorol mind a Stratégiai Környezeti földtani környezetre, mind az épített környezet Vizsgálat elvégzésére Bácsbányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos létesítményeire, Kiskun Megye ezért szükségesnek tartjuk a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet Önkormányzata szerinti környezeti vizsgálat elvégzését. megbízásából folyamatban van. Az alapos, a valóságot jól tükröző helyzetfeltárást jól átgondolt Tervezői választ nem célrendszer-kialakítás követi. A célrendszer és helyzetértékelés igényel. közötti kapcsolat mind az átfogó, mind a stratégiai mind a horizontális célok bemutatásra esetében részletes kifejtésre került. A célrendszer leírását világos, az egyes célok közötti kapcsolatot egyértelműen bemutató, a teljes célrendszert magába foglaló ábrák teszik érthetővé. A koncepció teljes körűen foglalkozik a fejlesztési lehetőségekkel, célmeghatározásait a 30. oldalon a táblázatban vázolt lehetőségeknek rendeli alá. (Nemzeti fejlesztési és EU-s fejlesztési célok 2020). Ebből adódhat, hogy a fejlesztési koncepció karakter nélküli és nem tud eleget tenni A megye jövőképe c. fejezetben megfogalmazottaknak, miszerint „BácsKiskun megyét 2030-ban társadalmi-gazdasági stabilitás jellemzi hagyományos értékein alapuló – XXI. századi kihívásokra adott -innovatív válaszokkal.”

14/ 2

A koncepció hiányosságának tartjuk a prioritások markánsabb megjelenítését. Megítélésünk szerint már a javaslattevő fázisban is karakteresen meg kell jeleníteni azokat a fejlesztési célokat, amelyekre felfűzhetők a koncepcióban megfogalmazott fejlesztési elemek. Magunk részéről elsősorban és kiemelten a megye „tranzit” jellegéből adódóan a közlekedési infrastruktúrák fejlesztését priorálnánk és tartjuk

A koncepció az adottságokon alapuló erőforrások és lehetőségek összhangját kívánja megteremteni. A lehetőségek pénzügyiköltségvetési tekintetében az Európai Közösség EU 2020 programjának keretében biztosított források dominánsak. A tervezés ennek megfelelően az EU 2020 elveihez és módszertanához igazodik. A források bővülése esetén (pl. hazai források megnyílása közútfejlesztésre) az átfogó célok képesek integrálni az ezeken túlnyúló lehetőségeket is. A javaslatban megfogalmazott prioritás megjelenik A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális beruházások.tematikus cél keretében, ugyanakkor a



15/ 1

BKKM Mérnöki Kamara

16/ 1

Alsó-DunaVölgyi Vízügyi Igazgatóság Alsó-DunaVölgyi Vízügyi Igazgatóság Alsó-DunaVölgyi Vízügyi Igazgatóság

16/ 2

16/ 3

16/ 4

Alsó-DunaVölgyi Vízügyi Igazgatóság

16/ 5


annak a váznak, amelyre a megye fejlesztési „kisrégiói” felfűzhetők. A váz megléte indukálhat olyan fejlesztési forrásokat, amelyek a koncepcióban megfogalmazásra kerültek - A Duna, mint vízi út szolgáltató infrastruktúráinak kiépítését, - A megye közúthálózaton belül a Kecskemét-Baja tengely (54,51) gyorsforgalmúvá történő alakítását, - Kelet-nyugat irányú mozgást biztosító M8, M9 gyorsforgalmi utak kiépítését, - valamint a kecskeméti és kalocsai reptér gazdasági célú hasznosítását.

koncepció keretei nem adnak lehetőséget 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozatban foglaltak felülírására. A Duna, mint vízi út szolgáltató infrastruktúráinak kiépítésére vonatkozó javaslatot elfogadtuk, a prioritások közé beépítettük.

A 7.1 A tervezési folyamat és társadalmasításhoz: Tisztelettel kérjük a BKKM Mérnöki Kamara nevesítését a tervezési dokumentum egyeztetői között, miután létezik erre vonatkozó együttműködési megállapodás, és felkérés is érkezett a javaslattétellel kapcsolatban érkezéstől számított 45 napos határidő megjelöléssel.

Jelen partnerségi dokumentumban, ami a társadalmi egyeztetési folyamat kulcsdokumentuma, rögzítettük.

Az árvízi kockázatok, problémák ismertetése vázlatos, illetve A javaslatot a koherens nem teljes körű. tervezés miatt nemzeti szinten javasoljuk kezelni A dunai víziközlekedés és összefüggéseinek ismertetése hiányzik.

folyamszabályozás

A javaslatot a koherens tervezés miatt nemzeti szinten javasoljuk kezelni.

Az „1.2. ae) Környezeti elemek állapota és az alakulásokat befolyásoló fontosabb tényezők” fejezetben található 8-as számú ábrát javasoljuk módosítani és az átláthatóság érdekében külön ábrán szerepeltetni a víztestek mennyiségi és kémiai állapotát, továbbá javasoljuk feltüntetni a víztestek nevét és/vagy számkódját is az esetleges félreértések elkerülése érdekében. Felhívjuk a figyelmet, hogy a 8-as számú ábra a színkódok és a hozzá tartozó magyarázat alapján nem a porózus és hegyvidéki víztestekre vonatkozik, hanem a sekély porózus és sekély hegyvidéki víztestekre. A dokumentum 139. oldalán említést tesznek a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997 (VII.18.) Korm. rendeletről, mint a területfejlesztést közvetlenül érintő jogszabályról. Ahhoz, hogy területfejlesztés során, a megye terültén található üzemelő és távlati vízbázisok védőterületeinek és védőidomainak övezeteire vonatkozó – a rendeletben meghatározott –korlátozásokat be tudják tartani szükséges azok elhelyezkedésének pontos ismerete. Erről a dokumentum nem ad tájékoztatást, ezért javasoljuk, a vízibázisok ismertetésének beépítését a megfelelő fejezetbe. Javasoljuk továbbá az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) és a vonatkozó alegység-tervek Bács-Kiskun megye területét érintő részeinek részletesebb ismertetését is. Bár a dokumentum említést tesz az irányelvről – a Vonatkozó egyéb tervek fejezetben – azonban a szöveg nem támasztja alá

A javaslatot az SKV eredményeinek ismeretével együtt kívánjuk figyelembe venni





16/ 6


16/ 7


16/ 8


16/ 9


16/ 10


16/ 11

Alsó-DunaVölgyi Vízügyi Igazgatóság Alsó-DunaVölgyi Vízügyi

16/ 12

meggyőzően a terv részletes ismeretét, ami – különösen a vizek jó állapotba helyezését szolgáló intézkedési tervek megvalósulása szempontjából – véleményünk szerint elengedhetetlen egy ilyen volumenű terv előkészítése során. Az 1.2.ag.) pontban ismerteti a 8 tervezési alegységet, mint „vízügyi értelemben” vett egységeket. Itt kellene beszélni az irzság vízgazdálkodását meghatározó Víz Keretirányelvről, az annak megfelelő VGT-kről, mivel ennek kapcsán jelentek meg a tervezési alegységek. Ezután lehetne összefoglalni az állapotértékelés eredményeit, annak következtében a jó állapotot el nem érő víztestekre az állapotjavító intézkedéseket, illetve összefoglalni a jelentős vízgazdálkodási kérdéseket. A felszíni vizekre vonatkozó részek számos nehezen értelmezhető és hibás megállapítást tartalmaznak. Emellett az anyag felépítése is vitatható, mivel például az 1.2. ae.) Környezeti elemek állapota és az átalakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők – Vizek fejezet, ami a felszíni vizekre vonatkozó részleteket közöl, megelőzi a terület általános vízrajzi bemutatását tartalmazó 1.2.a.g.) Felszíni vizek pontot. A felszíni vizekről szóló rész (1.2.ae.) megállapításai szakmailag nem alátámasztottak (Például: „A felszíni folyóvizek a megye területén jelentős szennyezőanyag terheléssel érkeznek” Az előbbi megállapítás az állapotértékelés szerint nem állja meg a helyét és a bemutatott indoklás sem egyértelmű). Az 1.2.ae. pontban általános ismertetés kellene a terület vizeiről, nem néhány kiragadott víztest minősítése (Duna és a DVCS, a Kígyós-csatorna a Dong-éri és a Csukás-éri főcsatorna). Az anyagban közölt minősítések elavultak, már nem használt szabvány alapján történtek (MSZ-12-749). Jelenleg a Víz Keretirányelv (VKI) hazai bevezetésével a Vízgyűjtő-gazdálkodás Tervekben is közzétett ökológiai minősítés az elfogadott (2009), ami a magyar jogrendbe a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010 (VIII.18) VM rendelettel lett beépítve. Az alpontban bemutatott 7. ábra nem a folyóvizek integrált ökológiai állapotát mutatja be. A kategóriák rosszak (VKI szerinti minősítési kategóriák: kiváló, jó, mérsékelt, gyenge, rossz), a víztestek besorolása sem a VKI végső állapotértékelésének eredményeit mutatja. A következő idézett sor szakmailag nehezen értelmezhető, nem jellemző, elhagyható: „Bár nem a megye területén található, de a vízjárás tekintetében számottevő a Sió vízállása, amit részben a balatoni vízeresztés, részben a Duna vízduzzasztása befolyásolja”. A 139. oldalon idézett környezetvédelmi jogszabálygyűjteményt ki kellene egészíteni a 10/2010 (VIII.18) VM rendelettel (A felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól). A 2.2.a) Partnerségi terv készítésének háttere fejezetben a partnerség szereplői között feltüntetett (164., 169. oldal) AlsóDuna-völgyi KTVF már 2006-óta nem létezik!


Az észrevételt elfogadtuk.







Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója Ugyanakkora terv több helyen említi a Vízügyi Igazgatóságokat, mint vízügyi hatóságot. A vízügyi hatósági feladatokat a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek látják el. Alsó-Tisza- A belvíz probléma kapcsán megjegyzendő, hogy azt nem csak a csatornák kezelési-fenntartási munkáinak elmaradása vidéki Környezetvé okozza. Alapvető probléma, hogy a korábban vízjárta helyek a szárazabb periódusokban több helyen beépültek, azok delmi, Természetvé használata az átmeneti vízborítást elviselő tradicionális gyepgazdálkodás helyett más lett. Az egykor természetes delmi és belvíztározók, a település széli mély fekvésű területek Vízügyi Felügyelőség számtalan helyen már lakóterületeknek adnak otthont. Az ilyen helyzetek megelőzése épp a stratégiai és területrendezési tervezés feladata lenne. Az érdemi, a vízmegtartást is megvalósító vízgazdálkodás sikerességéhez a belvízi csatornarendszer nagy léptékű, átfogó felülvizsgálata és bizonyos helyeken akár egyes ingatlanok kisajátítása szükséges. Utóbbi kiadás a szivattyúzási költségek csökkenése és a növekvő talajvízszint miatt kedvezőbb termésmennyiség miatt hosszú távon többszörösen meg is térülne. Igazgatóság

17/ 1

18/ 1

Nemzeti Környezetügyi Intézet

A 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról (Ht) V. fejezete határozza meg a települési önkormányzatok hulladékkezelési közszolgáltatásra vonatkozó felelősségét és feladatait, így a területet alkotó önkormányzatok és hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében létrehozott társulások tevékenysége határozza meg a terület hulladékgazdálkodási viszonyait az ellenőrző hatóság és egyéb hivatkozott törvényben megjelölt hatáskörrel rendelkező szervek által felügyelve. A hivatkozott szabályozás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos reformja miatt jelenleg is jelentős átalakulás zajlik a szolgáltatási körülmények terén. Fentieknek megfelelően kiemelt fontosságúnak tartjuk a fenti kiegészítést és a hivatkozott szervezetekkel történő további egyeztetést, hogy a terv az időszaknak megfelelő reprezentatív információkat tartalmazza.

A javaslat kapcsán releváns célokat és környezeti fenntarthatósági alapelveket a koncepcióban szerepeltetjük. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra tematikus cél keretében a következő kapcsolódó prioritásokat szerepeltetjük. Vízügyi beruházások az intézményi, lakossági és vállalkozói szférában, vízmegtartást megvalósító vízgazdálkodás  A vizeink mennyiségi védelmével kapcsolatos fejlesztések (vízmegtartó infrastruktúrafejlesztés, vízfelhasználást csökkentő fejlesztések, komplex vízvédelmi beruházások)  A vizeink minőségi védelmével kapcsolatos fejlesztések Öntözésfejlesztés A véleményt elfogadjuk, a tervezés minden szakaszában a szükséges egyeztetéseket lefolytatjuk.



18/ 2


A megadott web-helyen található „Bács-Kiskun 2020”–BácsKiskun Megyei Területfejlesztési Koncepció I. helyzetelemzés, illetve II. Javaslattevő dokumentáció áttanulmányozását követően az alábbi megállapításokat tesszük: -

-

Az észrevételt elfogadjuk. A folyamatban lévő átalakulások miatt a vonatkozó információkat nem törzsszövegben, hanem mellékletben tartjuk A Bács-Kiskun megye hosszabb távú területfejlesztési indokoltnak megjeleníteni. koncepciójának keretében tervezett fejlesztési terveknek, elképzeléseknek mindenkor összhangban kell lenniük a vízgazdálkodás szabályairól, előírásairól szóló hatályos jogszabályokkal, illeszkedniük kell az érvényben lévő Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervhez, továbbá vízgazdálkodási érdekeket nem sérthetnek. A tervdokumentáció nem tartalmazza a Bács-Kiskun megyében található, a kiemelten érzékeny Duna-menti felszín alatti távlati partiszűrésű vízbázisok állapotára és besorolására vonatkozó megállapításokat. Bács-Kiskun megye területén 11 db távlati partiszűrésű vízbázison valósult meg diagnosztikai feltárás. A feltárás eredményeként mintegy 385.000 m3/nap kapacitású partiszűrésű vízkészlet biztonságba helyezése történt meg. A diagnosztikai vizsgálatok eredményei alapján kijelölésre került minden vízbázis védőterület, védőidom hidrogeológiai védőövezetének „A” és „B” zónája. A védő-zónákon a jogszabályokon és műszaki megfontolásokon, számításokon alapuló szükségszerű területhasználati változtatások meghatározásra kerültek. A hatósági határozatokkal kijelölt védőterületek és védőidomok biztonságban tartása, gondozása a partiszűrésű vízkészlet hosszú távú felhasználhatóságának megőrzését biztosítja, a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet vízbázis-védelmi előírásainak betartásával.

18/ 3


A helyzetelemző dokumentáció 6. oldalán 2010. évi a lakónépességi adat, 16. oldalon pedig a kibocsátott szennyezőanyag mennyiségi kimutatásánál a 2. táblázatban 2008-ig vannak feldolgozva az adatok, célszerűnek tartjuk az adatok 2012. évire frissítését

18/ 4


18/ 5


A dokumentáció 1.2. ed) Vízellátás fejezetét szükségesnek tartjuk kiegészíteni a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv az ivóvízminőség követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Kormány rendelet 9.§ (2) bekezdése által a megye 2012. évi ivóvízminőség helyzetről készült tájékoztatójával. Továbbá célszerűnek tartanánk a fejezetbe egy táblázatos összefoglalást a megyében működő vízművekről, amelyek ivóvíz minősége nem felel meg a 201/2001. (X.25.) Kormány rendeletben előírt határértékeknek. Kirendeltségünk működési

A javaslatot elfogadtuk, a KSH adataival összhangban kezeljük, a tervezés további szakaszaiban a hivatkozott – és azóta publikált – adatokat felhasználjuk A javaslatot elfogadjuk, a tervezés következő fázisaiban a megalapozó dokumentumot felhasználjuk. A javaslatot elfogadjuk, a tervezés következő fázisaiban a megalapozó dokumentumot



18/ 6


18/ 7

Nemzeti Környezetügyi Intézet Nemzeti Környezetügyi Intézet

18/ 8

18/ 9 18/ 9

18/ 10

Nemzeti Környezetügyi Intézet Nemzeti Környezetügyi Intézet


területén működő fent megnevezett vízművek táblázata elektronikus formában a neki.gov.hu webcímen a KIRENDELTSÉGEK > ADUNEKI - Baja > Vízellátás, ivóvízminőség javító Program menü pontjában a csatolmányokban található meg. A helyzetelemzés 1.2. ee) Szennyvízelvezetés, tisztítás, szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés fejezetét is szükségesnek tartjuk kiegészíteni a megyében működő szennyvíztisztító telepek táblázatával. Kirendeltségünk működési területén található működő szennyvíztisztító telepek táblázata elektronikus formában a neki.gov.hu webcímen a KIRENDELTSÉGEK > ADUNEKI - Baja > Szennyvízelvezetés, - tisztítás, nemzeti szennyvízprogram menü pontjában a csatolmányokban található meg. A dokumentum 76. oldalán a legnagyobb közműves szennyvíztisztító berendezések kapacitását nem kgO2/nap-ban kell megadni, hanem m3/d és lakosegyenértékben (LE). A 164. oldalon a partnerség szereplői: a partnerségben résztvevő szervezetek és személyek fejezet 3) pontjában a felsorolásnál nem szerepel a Nemzeti Környezetügyi Intézet Alsó-Duna-völgyi Kirendeltség megnevezés, illetve a felsorolás további hiányosságokat és elírásokat tartalmaz, melynek felülvizsgálata szükséges A 175. oldalon a Bácsalmási Kistérséghez tartózó települések felsorolásánál Madaras település kisbetűvel van írva. A 16. oldalon a „Levegő” fejezet 1.2 ae) pont 4. bekezdésben a „szállópor” kifejezés jelen szakmai álláspontok szerint a lakosság felé már megtévesztő, helyette javasolt a „részecske” vagy „aeroszol” kifejezés használata javasolt. (particulate matter, PM A 78. oldalon a „Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás” fejezet 1.2 eg) pontot javasoljuk kiegészíteni a jelenleg üzemelő regionális hulladékgazdálkodási rendszerek felsorolásával, az üzemeltető, valamint beszállító közszolgáltató cégek megnevezésével és elérhetőségével.

felhasználjuk

A javaslatot elfogadjuk, a tervezés következő fázisaiban a megalapozó dokumentumot felhasználjuk

A javaslatot elfogadjuk.

A javaslatot elfogadjuk, a partnerség következő fázisaiban a résztvevők felülvizsgált listáját alkalmazzuk. Az észrevételt elfogadjuk. Az észrevételt elfogadjuk.

A 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról (Ht) V. fejezete határozza meg a települési önkormányzatok hulladékkezelési közszolgáltatásra vonatkozó felelősségét és feladatait, így a területet alkotó önkormányzatok és hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében létrehozott társulások tevékenysége határozza meg a terület hulladékgazdálkodási viszonyait az ellenőrző hatóság és egyéb hivatkozott törvényben megjelölt hatáskörrel rendelkező szervek által felügyelve A hivatkozott szabályozás és a hulladékgazdálkodási



18/ 11


18/ 12


18/ 13


18/ 14

Nemzeti Környezet-

2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról (Ht) V. fejezete határozza meg a települési önkormányzatok hulladékkezelési közszolgáltatásra vonatkozó felelősségét és feladatait, így a területet alkotó önkormányzatok és hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében létrehozott társulások tevékenysége határozza meg a terület hulladékgazdálkodási viszonyait az ellenőrző hatóság és egyéb hivatkozott törvényben megjelölt hatáskörrel rendelkező szervek által felügyelve

közszolgáltatás országos reformja miatt jelenleg is jelentős átalakulás zajlik a szolgáltatási körülmények terén. Ennek megfelelően a vonatkozó információkat nem törzsszövegben, hanem mellékletben tartjuk indokoltnak megjeleníteni. A javaslatot elfogadjuk, a szükséges egyeztetést elvégezzük az adatok kezelőjével.

A hivatkozott szabályozás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos reformja miatt jelenleg is jelentős átalakulás zajlik a szolgáltatási körülmények terén. Fentieknek megfelelően kiemelt fontosságúnak tartjuk a fenti kiegészítést és a hivatkozott szervezetekkel történő további egyeztetést, hogy a terv az időszaknak megfelelő reprezentatív információkat tartalmazza. Aktuális adatokkal a környezetvédelmi hatósági jogkört gyakorló Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTVF) és a közszolgáltatói minősítést végző Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) rendelkezik Ennél a pontnál megemlítendő, hogy a regionális rendszerek nem biztosítanak megfelelő megoldást az építési és bontási hulladékok kezelésének a területén. A jogalkotók és a szakmai szervezetek ezt felismerve dolgoznak ezen hulladékok esetében is egy reformáló új rendszer kiépítésében, amely a gazdasági ösztönzők segítségével téríti majd el az építési és bontási hulladékokat a legális és illegális lerakástól, valamint ösztönzi a hulladékból előállított másodlagos nyersanyagok felhasználását az építési beruházásoknál. Ebben a témában a Vidékfejlesztési Minisztérium és az OHÜ Nonprofit Kft. illetékes konkrétumokat is tartalmazó nyilatkozattételre A 88. oldalon az „Igazgatási intézmények” fejezet 1.2 f) A javaslatot elfogadjuk. pontban felsorolt intézményeken kívül kérjük megnevezni a Nemzeti Környezetügyi Intézet Alsó-Duna-völgyi Kirendeltségét és az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Bajai Kirendeltségét A 138. oldalon a „Környezetvédelmi szabályozások” 2.1. e) A javaslatot elfogadjuk. pontot kérjük kiegészíteni az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT II.) 2009-2014. és a Dél-Alföldi Régió Területi Hulladékgazdálkodási Terve (TRT) 2009-2014. című programok megnevezésével. A javaslatot elfogadjuk.


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója ügyi Intézet

19/ 1

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

20/ 1

Baranya Megyei Közgyűlés Elnöke

20/ 2

Baranya Megyei Közgyűlés Elnöke Baranya Megyei Közgyűlés Elnöke

20/ 3

20/ 4

Baranya Megyei Közgyűlés Elnöke

20/

Baranya

-

A 139. oldal 2.1 e) pontban a jogszabályok felsorolása a jelenlegi aktuális helyzetnek megfelelően módosítandó: A 2000. évi XLIII tv. (Hgt)-t hatályon kívül helyezte és a 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról (Ht). A 213/2001. (XI.14.) Korm.rendeletet módosította a 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelete a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységérõl és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeirõl jogzsabály. Hulladékgazdálkodási szempontból a Területfejlesztési Koncepciónak összhangban kell állnia az Országos Hulladékgazdálkodási Terv-vel, amelynek 2015-2020. időszakra vonatkozó változata (OHT III.) jelenleg kidolgozás alatt van. Az országos koncepcióknak megfelelően készülnek majd el a Területi Hulladékgazdálkodási Tervek. Fenti tervek elkészítéséért a Ht. IX. fejezet alapján az OHÜ felel. Tekintettel a hulladékgazdálkodás meghatározó körülményeinek jelenleg is zajló változásaira feltétlenül javasoljuk a Területfejlesztési Koncepció előzetes egyeztetését az OHÜ által kidolgozás alatt lévő koncepciókkal.

A természeti és táji értékeket figyelembe vevő fejlesztési Tervezői elképzelésekkel egyetértünk, azzal kapcsolatban észrevételt igényel. nem teszünk, kifogást nem emelünk.

választ

nem

Véleményem szerint a dokumentum helyzetfeltáró része részletes, átfogó képet ad a megyéről és annak jelenlegi helyzetésről (az elemezések az elérhető legfrissebb adatok alapján kerültek kidolgozásra). A helyzetfeltáró munkarésszel kapcsolatos észrevétel: a helyzetfeltárás elején egy 3-4 oldal terjedelmű vezetői összefoglaló segítene az olvasónak, hogy már az elején, röviden és tömören képet kapjon a megye helyzetéről, a helyzetfeltárás-értékelés legfontosabb megállapításairól. Az egyeztetési anyagban bemutatott célrendszer jól felépített, logikus és következetes, ezen megállapítás a dokumentum egészére vonatkoztatható.

A javaslatot megfontoljuk, a vezetői összefoglalót célszerűnek tartjuk az OFTK-ban megfogalmazott megyei fejlesztési elképzelésekkel összhangban beilleszteni az országos tervdokumentum elfogadását követően. Tervezői választ nem igényel.

Az anyag több olyan kapcsolódási pontot is tartalmaz, melyeknél felmerül az együtt gondolkodás szükségessége. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések iránti törekvésükkel egyetértek, az együtt gondolkodás ez esetben Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megye számára fontos stratégiai döntés lehet. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztési elképzeléseik véleményem szerint helytállóak, azonban nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a turisztikai jellegű hasznosítás lehetőségeire a térségben Egyetértünk abban, hogy a „Duna belvízi hajózási kapacitása

A javaslattal egyetértünk, a javaslattevő fázisban feltüntettük a beavatkozások között. A javaslattal egyetértünk.

Tervezői

választ

nem


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója 5

Megyei Közgyűlés Elnöke

21/ 1

Békés Megyei Önkormány zat Közgyűlése

22/ 2

Csongrád Megyei Közgyűlés Elnöke

23/ 1

JászNagykunSzolnok Megyei Önkormány zat Pest Megye Közgyűlésének Elnöke

24/ 1

egyértelműen nincs kihasználva”. Megyéink e tekintetbe Tolna megyével együttműködve komoly lobbi erővel képviselhetnék ezen ágazat fejlesztését, melynek eredményeképpen mind Mohács, mind Baja érdemeihez méltó, megfelelő logisztikai központi szerepet tölthetne be a jövőben. A Békés Megye Önkormányzat Közgyűlése megállapítja, 1. hogy Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója helyzetelemzés és javaslattevő munkarészei, a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009.(X.6.) Korm. rendelet szerinti tartalommal készült el. 2. megállapítja, hogy a megye jövőképe és célrendszere a helyzetelemzésben feltárt és vizsgált adottságokkal koherens módon került meghatározásra. A helyzetelemzésben és a javaslattevő fázisban kitűzött és bemutatott fejlesztési irányokkal egyetértünk. Pozitívumként értékeltük, hogy számos területen terveznek együttműködést Csongrád megyével, építve a földrajzi, gazdasági és társadalmi hasonlóságokra. Ezen együttműködési lehetőségeken belül kiemelten fontosnak tartjuk a közlekedési hálózatok fejlesztését, a két megye idegenforgalmi értékeire épülő lehetőségek kiaknázását, a Homokhátság vízgazdálkodási problémáinak megoldását, valamint a határon átnyúló együttműködések terén az összehangolt kapcsolatépítést. Ez utóbbi két terület közül a Homokhátság elsivatagosodása, vízgazdálkodási problémáinak koordinálása kapcsán már elért, jelentős eredménynek tekintendő a 2013. februárjában Csongrád, Bács-Kiskun és Pest megye által létrehozott DunaTisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács, melynek tevékenysége éppen ezen célokat szolgálja. A határmenti kapcsolatok építése és ápolása szintén aktuális kérdéskör, hiszen a Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 programozási időszaka is tervezési fázisban van, ahol az érintett megyék a Vajdasági Autonóm Tartománnyal együtt részt vehetnek a fejlesztési irányok kialakításában, melyek között jelentős súllyal szerepel a környezeti hatások elleni védekezés (jégelhárítás, vízgazdálkodás), a közlekedési infrastruktúra fejlesztése (közúti és vasúti), valamit a turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása.

igényel.

Tervezői igényel.

választ

nem

Tervezői igényel.

választ

nem

A Megyei Közgyűlés megállapítja, hogy a dokumentum a Tervezői 218/2009. (X.6.) számú Korm.rendelet szerinti tartalommal igényel. készült el.

választ

nem

A dokumentációban kiemelt figyelmet kapó Homokhátság témához kapcsolódva javaslom kiegészíteni a helyzetfeltárást az alábbiakkal, valamint a javaslattevő fázist az ebből fakadó feladatokkal, célkitűzésekkel

A javaslatot elfogadtuk, a Homokhátság Fejlesztési Tanácsot nevesítettük a vonatkozó tematikus célkeretében.


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója 24/ 2

Pest Megye Közgyűlésének Elnöke

Tervezői A helyzetértékelés reális, őszinte képet ad a megyéről, igényel. amelyhez szorosan kapcsolódik a kialakított célrendszer. Utóbbiban hangsúlyos az OFTK céljaihoz, az EU 2020 Stratégiában megfogalmazott célterületekhez, a Nemzeti Vidékstratégia és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia és egyéb stratégiák átfogó céljaihoz való illeszkedés.

25/ 1

Tolna Megyei Önkormány zat Közgyűlésének Elnöke

26/ 1

Dunaújváro si Főiskola

Megítélésünk szerint a BKMTK a törvényi előírásoknak megfelel, a jogszabályi feltételeknek mindenben eleget tesz. Nem találtunk utalást arra vonatkozóan, hogy a dokumentumhoz készült, vagy készül SKV, ugyanakkor a hatályos jogi szabályozás alapján ennek készítése kötelező. Amennyiben a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a BKMTK-t a később elkészített Bács-Kiskun Megyei Stratégiai és Operatív Programmal együtt fogadja el, akkor egy SKV készítése is elegendő, ellenkező esetben mind a két szakmai anyaghoz külön-külön is el kell készíteni az SKV-t. Mellékleten küldjük a Közép Duna Mente Integrált Területi Beruházás (ITI) összefoglalóját és javasoljuk, hogy vegyék figyelembe és építsék be a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Programba

27/ 1

Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar

Problémafelvetés és témajavaslat: a kar a jövőben várható – változó – klimatikus feltételekhez való alkalmazkodás jegyében fogalmazta meg a kutatási javaslatokat és megvalósítandó (vállalható) feladatokat.

28/ 1

Ágasegyháza Községi Önkormányzat Baja Város Önkormány zata

„Bács-Kiskun 2020” – Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepciónak a javaslattételi fázisában megismert anyagát Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete megvitatta, és azt a www.fejlesztés.hu weboldalról letölthető formájában megfelelőnek találta. A HELYZETELEMZÉS–kötetben „a 2. A térséget érintő tervezési-fejlesztési környezet áttekintése” fejezeten belül „A Duna-mente fenntartható fejlesztése” címszó alatt, továbbá a 2.1.c) „Szomszédos térségek koncepciójának, programjainak hatásai” címszó alatt, és a JAVASLATTEVŐ FÁZIS-ban is több helyen hiányérzetünk lehet a megye nyugati irányú kapcsolatait illetően. Ez különösen igaz a megye nyugati határának azon a szakaszán, ahol a határt nem a Duna alkotja és ahol egyébként (Mohácsnál) új híd építését is tartalmazza az OTrT. Ez a hiányérzés városunk térségét illetően is valós és vonatkozik a bajai hídon átvezető 55-ös számú főút Baját elkerülő új szakaszára, az új hídfőre és az M6-os gyorsforgalmi utat elérő Pörbölyt elkerülő fejlesztésére, továbbá a főutat követő kerékpárút kapcsolatra is. A JAVASLATTEVŐ FÁZIS 23. oldalán a prioritások közé javasoljuk felvenni önálló pontként a Baja-Zombor gazdasági tengely kiépítését. E gazdasági tengely fizikai

29/ 1

29/ 2

Baja Város Önkormány zata

választ

nem

A Stratégiai Környezeti Vizsgálat minden kötelezettséggel érintett dokumentumra elkészül.

A javaslat kapcsán releváns célokat a koncepcióban szerepeltetjük, a konkrét beruházás nevesítésére az operatív programokban kerül sor, amennyiben az integrált területi beruházás eszköz alkalmazásáról állásfoglalás születik.

Tervezői igényel

választ

nem

Az észrevétel a javaslattevő szakasz véleményeivel átfedésben van, módszertani okból a választ ott adjuk meg, és a módosítási igényeket is ott teljesítjük.

Az észrevétel a javaslattevő szakasz véleményeivel átfedésben van, módszertani



29/ 3

Baja Város Önkormány zata

29/ 4

Baja Város Önkormány zata Baja Város Önkormány zata Ballószög Község Polgármestere

29/ 5 30/ 1

31/ 1

Balotaszállás Polgármestere

32/ 1

Bácsbokod Nagyközség Polgármeste re Bácsborsód Község Önkormány zata Érsekhalma Község Önkormányzat Jászszent-

33/ 1

34/ 1

35/

értelemben vett tengelye lehetne a megyei területrendezési tervben is jelölt új út nyomvonal. (HELYZETELEMZÉS-kötet 73. oldal 1.2.ec) „Közlekedési kapcsolat hiányok” címszó alatt az első felsorolás végén.) Megítélésem szerint ez az elképzelés megfelel az Új Széchenyi Terv 7.Közlekedésfejlesztési Programjában megfogalmazott követelményeknek (HELYZETELEMZÉS-kötet 114-115. oldal). Az 51-es számú főút új nyomvonalon történő vezetése (vagy új főút építése) lehetővé tenné az érintett települések és az átmenő forgalom részére az országos gyorsforgalmi hálózat (M9, M6) lakott terület érintése nélküli elérését úgy a személyforgalom, mint a teherforgalom számára. Az M9-es gyorsforgalmi út közvetlen elérése a fentiek mellett feltételezi még az 51-es főút Sükösdöt és Érsekcsanádot elkerülő szakaszainak és a Baját elkerülő szakasz utolsó ütemének megépítését. Az M6-os gyorsforgalmi út közvetlen eléréséhez pedig szükséges az 55-ös sz. főút Pörbölyt és Baját elkerülő szakaszainak megépítése. Ez utóbbi fejlesztéssel megnyugtató módon megoldódhatna a Bajai Országos Közforgalmú Kikötő – és távlatban a medencés kikötő – kiszolgálása, összhangban a HELYZETELEMZÉS 175. oldalán is hivatkozott „ÖKO-Baja 2005-2020.” logisztikai központ és kikötőfejlesztéssel. Az „új közúti tengely” megítélésem szerint kiemelkedő fontosságú, de ugyanilyen fontos a közel száz éve szétszakadt infrastrukturális (vízi, közúti, vasúti, kerékpáros) – és a társadalmi és gazdasági élet egészét érintő – kapcsolatoknak az érintettek igénybevételeinek figyelembevételével történő helyreállításának biztosítása. HELYZETELEMZÉS 71. oldalán a második mondat pontosítandó.

okból a választ ott adjuk meg, és a módosítási igényeket is ott teljesítjük.

Az észrevétel a javaslattevő szakasz véleményeivel átfedésben van, módszertani okból a választ ott adjuk meg, és a módosítási igényeket is ott teljesítjük.


HELYZETELEMZÉS 143. oldalán a 2.1.f) pont címében a A javaslatot elfogadtuk. hiányzó betűk pótlandók A Bács-Kiskun 2020 – Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tervezői Koncepció társadalmi egyeztetésre készített anyagát igényel áttanulmányozva az abban foglaltakkal egyetértek.

választ

nem

A „Bács-Kiskun 2020” – Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepció egyeztetési anyagát áttekintettem, annak tartalmával egyetértek Megállapítottuk, hogy a koncepcióban foglaltak illeszkednek Szabályozási tervünkhöz, ezért elfogadásra javasoljuk azt.

Tervezői igényel

választ

nem

Tervezői igényel.

választ

nem

Érsekhalma Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Tervezői „Bács-Kiskun 2020” Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési igényel. Koncepciót elfogadja.

választ

nem

A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz Tervezői

választ

nem

Helyzetelemzésre vonatkozó véleményt nem küldött



36/ 1

37/ 1

38/ 1

39/ 1

40/ 1

lászló Község Polgármestere Katymár Község Önkormányzata Kunfehértó Község Önkormányzata Madaras Község Önkormányzatána k Képviselőtestülete Nemesnádudvar Község Önkormányzat Képviselőtestülete Sükösd Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete

észrevételt nem kívánok tenni.

igényel.

A várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése során Katymár település Bácsalmáshoz, bácsalmási járáshoz, kistérséghez tartozik.

A javaslatot elfogadtuk, a tervezés alapját a kistérségi lehatárolás képezi.

A 218/2009 (X.6.) Korm. rendelet 19. §. értelmében Tervezői választ nem igényel. Kunfehértó Község Önkormányzata egyetért a Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepcióban foglaltakkal. Madaras község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Tervezői választ nem igényel. „Bács-Kiskun 2020” Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepció egyeztetési anyagát megismerte, az abban foglaltakkal egyetért. Nemesnádudvar Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Tervezői választ nem igényel. Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepciót elfogadja.

Sükösd Nagyközségi Önkormányzat képviselő-testülete „Bács-Kiskun 2020” Bács- Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepcióját megismerte, azt Sükösd vonatkozásában az alábbiak kiegészítésével javasolja elfogadni: -

-

41/ 1

42/ 1

Szabadszállá s Város Polgármeste re Tass Község Önkormányzat Képviselő-

a település belterületi útjai 100 %-ban 2020-ra szilárd burkolatúak legyenek A Sükösd- Érsekcsanád- Baja- Bátmonostor kerékpárút teljes szakasza valósuljon meg Az M9-es út építése folytatódjon, e célkitűzést tartalmazza a koncepció Sükösd továbbra is ragaszkodik az 51-es elkerülő út megépítéshez, ez legyen feltüntetve a koncepcióban Sükösd településen rendelkezésre álló vállalkozói területek igénybevételi lehetősége legyen kiemelve a koncepcióban, a vállalkozások által is megtekinthető elektronikus központi adatbázis biztosításával A mezőgazdaság jövője érdekében készüljön terv az aszályos időszakokban igénybe vehető vízvételi lehetőségre és annak működtetésére.

A javaslatot az operatív programozás szakaszában lehet kezelni. Koncepcionális szinten az illeszkedés nem vizsgálható, az operatív programokban a megyei és/vagy kistérségi beavatkozások körében vizsgáljuk az illeszkedést a gazdaságfejlesztési célokhoz, mint lehetséges indokoltságot megalapozó célhoz.

Javaslattevő fázis: a leírt általános fejlesztési elképzelésekkel és célokkal egyetértünk.

Tervezői választ nem igényel.

-A turisztikával foglalkozó fejezet leginkább a vendégéjszakák mennyiségére, eloszlására koncentrál, a kereskedelmi szálláshelyeket emeli ki. Ezen túlmenően azonban a mi településünk is fontos idegenforgalmi

A javaslat kapcsán releváns célokat a koncepcióban szerepeltetjük, a konkrét beruházás nevesítésére az


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója testülete

43/ 1

Tataháza Község Önkormányzata

44/ 1

Tompa Város Polgármeste re

45/ 1

Újsolt Község Polgármeste re

46/ 1

Vaskút Község Polgármeste re

47/ 1

Városföld Község Polgármeste re

jelentőséggel bír, a település méretével megegyező nagyságú üdülőterülettel rendelkezik (~1000 ingatlan). Tass a korábbi időszakban is országos hírű „horgászparadicsom” volt (Duna, Kis-Duna, Kiskunsági Öntözőcsatorna), ennek felélesztése, a horgászturizmus fejlesztése fontos feladat, az ebben rejlő lehetőségeket a jövőben még jobban ki kellene használni. Szintén szeretnénk fejleszteni, bővíteni Ifjúsági Vizi táborunk kapacitását, lehetőségeit. Tataháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a „Bács-Kiskun 2020” – Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepcióban foglaltakkal egyetért, azzal kapcsolatosan javaslattal nem él. A vidéki, tanyás térségek fenntartható fejlődésének egyik fontos kérdése a közbiztonság. A fejlesztési koncepcióban erre vonatkozó fejlesztési célt, utalást nem találtam. Természetesen a közbiztonság fenntartása alapvetően a Rendőrség hatáskörébe tartozik, de azokon a településeken, ahol nincs állandó rendőri jelenlét, vagy csak egy-két járőr teljesít szolgálatot, ott a közbiztonság, a magántulajdon védelme nem teljes mértékben biztosított, ezért gondolom azt, hogy az ilyen jellegű feladatokat ellátó egyesületek (polgárőr, városőr, mezőőr) alapításának támogatása, a meglévő egyesületek személyi állományának képzése és a rendelkezésre álló eszközpark fejlesztése kulcsfontosságú lehet a jövőben.

operatív programokban kerül sor, amennyiben az adott projektelem a megyei/térségi beavatkozások kereteibe beilleszthető.

Az előzetes véleményezésre megküldött „Bács-Kiskun 2020” – Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepció I. Helyzetfeltárás és II. Javaslattevő fázis c. egyeztetési anyagokat áttanulmányoztuk. A dokumentumok tartalmával egyet értünk. A „Bács-Kiskun 2020” – Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetésre készített helyzetelemzést és javaslattevő fázist tartalmazó anyagát áttanulmányoztuk. A helyzetelemzésre alapozott koncepcionális fejlesztési elképzelések lényegét, annak várható társadalmi, gazdasági és környezeti hatásait megismertük. A megfogalmazott fejlesztési alapelvekkel, stratégiai irányvonalakkal és célrendszerrel egyetértünk.



A javaslat kapcsán releváns célokat a koncepcióban szerepeltetjük, a konkrét beruházás nevesítésére az operatív programokban kerül sor, amennyiben az adott projektelem a megyei/térségi beavatkozások kereteibe beilleszthető.


A Bács-Kiskun 2020” – Bács-Kiskun Megyei Tervezői választ nem igényel. Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetésre készített anyagát áttanulmányozva az abban foglaltakkal egyetértek.

Sorszám

Javaslattevő szakasz

Véleményező

Vélemény

Tervezői válasz

Minisztériumok



½

1/3

2/1

2/2

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 13. § (4) bekezdése szerint a megyei önkormányzat a területfejlesztési koncepcióról szóló rendeletét a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadhatja el. Jelen dokumentum nem tartalmazza a megyei területfejlesztési koncepcióról szóló rendelet tervezetét, ezért kérjük ennek pótlását.

A tervezés jelen fázisában nincs mód a koncepció végleges elfogadására, mivel annak előzetes feltétele az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Országgyűlés általi elfogadása. A végleges elfogadáshoz a hivatkozott dokumentumokat benyújtjuk.

Az Országos Területrendezési Terv felülvizsgálatának kezdete az 5.2.2. fejezet első mondatában pontatlanul szerepel. A felülvizsgálat 2011-ben kezdődött, ezért kérjük az évszám pontosítását. Az 5.2.3. fejezet a célrendszer és a fontosabb ágazati Belügyminisztérium koncepciók, tervek közötti koherenciát vizsgálja. A vizsgálatba bevont 4 dokumentum közül az alátámasztó munkarészben a tervezési, fejlesztési környezet áttekintése során ezek közül mindössze egy anyag került részletes elemzésre. Javasoljuk a helyzetfeltáró munkarész 2.1. fejezetének és a koncepció 5.2.3. fejezetének összehangolását. A kutatás-fejlesztéssel kapcsolatban a 10. oldal 4. Emberi pontjában1 a prioritások között tisztázandó, pontosan mit Erőforrások Minisztériuma kell érteni a humánerőforrás fejlesztésen: az oktatók, a kutatók továbbképzését vagy a hatékonyabb és a nagyobb mértékű munkaerő felvételt, esetleg a kiválóság elismerését, a tehetséggondozást, a kutatói, az oktatói életpályát?

A javításra tett javaslatot elfogadtuk, átvezettük.




A javaslatban foglaltakat az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció elfogadását követően ismételten áttekintjük és az összhangot a már elfogadott és kidolgozás alatt álló (pl. S3) stratégiákkal összehangoljuk.

A humán erőforrás fejlesztését párhuzamba állítottuk a beruházások támogatásával, hogy ne kizárólag műszaki-technológiai fejlesztések támogatása valósuljon meg, hanem a véleményben felsorolt lehetőségeknek is helyet adjon a későbbi operatív programozási szakasz. A „3.2. Átfogó célok / Egészséges és megújuló A véleményt elfogadtuk, a társadalom” alcím 9. oldalán található alábbi bekezdések hivatkozott részt javítottuk, a kiegészítését javaslom: koordinációt ellátó szervezet nevesítése nélkül, tekintettel a jelen „A megújuló társadalom a megye jól kiépült alap-és anyag koncepcionális voltára. középfokú oktatási bázisán és a bővülő és minőségi képzést nyújtó felsőoktatás kereteihez illeszkedően az élethosszig tartó tanulás formális, informális és non-formális alkalmai révén képes a társadalmi-gazdasági kihívásoknak megfelelni, a modernizálódó gazdaság foglalkoztatási igényeit teljesítve.” „Az egészséges társadalom fokmérője… és az alulról jövő kezdeményezések megvalósításának képessége. Ennek kialakítását a közösségi művelődés intézményrendszerében működő szakemberek közösségfejlesztési módszerei is segítik. E kezdeményezések összekötik az ágazati típusú fejlesztéseket az integrált lokális és térségi fejlesztésekkel és közvetlenül elérhető fejlesztési szakértelmet, technikai

1

4. Az ipar beruházási, képzési, szakképzési és alkalmazott kutatási igényeinek kiszolgálása A megyében előállított termékek hozzáadott értékének növeléséhez, versenyképessé válásához a műszaki-technológiai fejlesztésen túl a humán erőforrás fejlesztése is szükséges.  műszaki- technológiai fejlesztések  K+F tevékenység támogatása a meglévő felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és innovatív vállalkozások bázisán  a szakképzés gyakorlati feltételeinek javítását szolgáló beruházások (koncepció: 10. oldal)


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója segítségnyújtást, fejlesztő intézményi struktúrát kívánnak. Módszertani szempontból a CLLD típusú tervezési gyakorlat feleltethető meg a kívánt cél eléréséhez vezető folyamatnak, a Nemzeti Művelődési Intézet és területi irodájának szakemberei pedig biztosíthatják e folyamat koordinációját és animálását.” 2/3


A „3.3. Tematikus célok” alcím „Gazdasági A javaslatban tett szűkítéseket a versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV- tervezés operatív fázisában kívánjuk szektor megerősítésével” című táblázat, prioritásait az vizsgálni. alábbi új elemekkel javasolom kiegészíteni: Az értéktár, mint eszköz megyénk „3. A megye természetes- és termálvizeire, kulturális, számára kiemelt fontossággal bír. beépítését a épített és táji örökségére épülő turizmus Optimális programstruktúrába az operatív jövedelemszerzési potenciáljának erősítése attrakciók és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése révén. Az tervezés során lehet meghatározni. attrakciók összekapcsolása túraútvonalak kialakításával a lovasturizmus és a kerékpáros turizmus igényeit figyelembe véve.” • a területi/megyei értéktárak létrehozásának támogatása a közösségi művelődés és a közgyűjtemények szakembereinek bevonásával, az intézmények ezirányú erőfeszítéseinek támogatásával • a gyógyturizmushoz kapcsolódó technológiai és infrastrukturális fejlesztések szakellátó intézetek esetén

2/4


Az „Élhető és életképes vidék” (táblázat), „Prioritások és beavatkozások” részének „1. A tanyás térségek fenntartható társadalmi-gazdasági fejlesztése a tanyák sokféleségének figyelembe vételével (gazdasági funkció, lakófunkció, rekreációs funkció)” kiegészítését javaslom (12. oldal):

A vélemény közösségfejlesztésre vonatkozó javaslatát elfogadtuk, beépítettük a Komplex tájgazdálkodás prioritás esetében, a további kiegészítéseket a tervezés jelenlegi szakaszában, a szolgáltatások felsorolását és a bevonni kívánt „• a szolgáltatások pl. egészségügyi, szociális, szakemberek körét a tervezésnek oktatási, közösségi művelődési és igazgatási ebben a szakaszában indokolatlanul elérhetőségének biztosítása a tanyagondnoki szolgálat szűkítőnek érzékeljük. közreműködésével”

A „2. Komplex tájgazdálkodási program megvalósítása külterületi fókusszal (Integrált Területi Beruházás)” című prioritás kiegészítését javaslom (13. oldal): „• Hagyományokon alapuló képzési és foglalkoztatási lehetőségek hálózatokra támaszkodó fejlesztése (hálózatok fejlesztése, közösségfejlesztés, innovációk ösztönzése, képzési potenciálok növelése, foglalkoztatási helyzet javítása)” A „3. A természeti erőforrások fenntartható használatán és az agrárgazdaság tradícióin alapuló jövedelemszerzési


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója lehetőségek javaslom:

2/5


bővítése”

című

prioritás

kiegészítését

„• Magas multiplikációjú vidékgazdaság kialakítása (tradíciókon, adottságokon alapuló speciális termékek előállítása, piacra jutás elősegítése, alternatív jövedelemszerzés előmozdítása a közösségfejlesztés, a közösségi művelődés, a hagyományos gazdálkodás, valamint a gazdaságfejlesztés szakembereinek bevonásával)”. A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját Intézmények alatt az idézett szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések” szövegben nem kizárólag az táblázat, „Prioritások és beavatkozások” részében igazgatási intézményeket értettük, ezért relevancia hiányában a javaslat A „3. A civil szféra révén a helyi döntések előtérbe figyelembe vételét mellőztük. helyezése és a szolidaritás kiegészítését javaslom (14. oldal):

erősítése”

prioritás

„A civil társadalom aktív részvétele nélkül a lakosság nem lesz a fejlesztések „tulajdonosa”. A hátrányos helyzetűek hozzáférésének javítása a fejlesztési forrásokhoz kizárólag igazgatási intézmények útján nem valósulhat meg, szükséges a polgárság kezdeményezéseinek és e kezdeményezéseket társadalmi küldetésként élesztő és felkaroló közösségi művelődés szakembereinek ezirányú bevonása, támogatása.”

2/6


2/7


„• Civil szervezetek részvételének biztosítása a közösségfejlesztési, környezet és természetvédelmi, szociális, településfejlesztési, foglalkoztatási, esélyegyenlőségi és népegészségügyi problémák megoldásában, ehhez források rendelése A „Kapcsolódó EU 2020 tematikus” célkitűzések részben Az észrevételnek megfelelően (15. oldal) a duplikációt töröltük. „• Fenntartható szállítmányozás elősegítése és a kulcsinfrastruktúrában a szűk keresztmetszetek feloldása” pont kétszer szerepel.

a

A „3.4. A fejlesztési célrendszer meghatározása a megyén A javaslatot elfogadtuk, szöveghűen belül különféle sajátosságokkal rendelkező területi beépítettük. részegységekre – területi célok” alcím „A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra” táblázatának „Prioritások” címének alábbi kiegészítését javaslom: „1. Energetikai beruházások az intézményi, lakossági és vállalkozói szférában” • Energiafelhasználás racionalizálása és az ezzel kapcsolatos beruházások preferálása közintézmények esetén. A széndioxid kibocsátás csökkentése és a környezettudatos energiagazdálkodás érdekében az egészségügyi közintézmények infrastrukturális



2/8


2/9


környezetének korszerűsítése ezen célok megvalósítását jelentősen tudja szolgálni volumenénél fogva. A „4. Szemléletformáló akciók támogatása” A javaslatban megfogalmazott • a közösségi művelődés intézményeinek és intézményi és szakmai kört a tervezés jelenlegi szakaszában indokolatlanul szakembereinek bevonásával szűkítőnek ítéljük. A „Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott A javaslatban megfogalmazottakat növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása” elfogadtuk, szöveghűen beépítettük, táblázat „Prioritások” részének alábbiak szerinti kivéve a lakókörnyezeti funkciók kiegészítését javaslom: esetében szűkítő feltételként is értelmezhető kitételt. 1. „Igények és kapacitások összehangolása a város oktatási, egészségügyi és szociális ellátórendszereiben” (17-18. oldal) „• Intézmény- és szolgáltatásfejlesztési beruházások (óvoda, egészségügy, foglalkoztatás közösségi művelődés és szociális terület: pl. bölcsőde, idősgondozás, hajléktalan-ellátás, családsegítés) • Lakhatás feltételeinek javítása, a lakókörnyezet közösségi funkcióinak fejlesztése a közösségi művelődés lehetőségeinek biztosításával, javításával” „4. Design, alkotótevékenység, épített örökség országos és nemzetközi vonzerőinek fejlesztése (animáció, kerámia, zománc, népi iparművészet, szecesszió)”

2/1 0


„A várostérség gazdag egyedi vonzerőkben, ezek interpretációja bemutatása a XXI. századi helyi közösségek és az idelátogató közönség számára további erőforrást jelent identitásuk kialakításához, megéléséhez és ezáltal a vonzerő növeléséhez. • kiállítóhelyek, alkotóműhelyek fejlesztése, interaktív kiállítások • műemlékek , közgyűjtemények fejlesztése, felújítása A „Várostérségi funkcionális és infrastrukturális A javaslatban tett szűkítéseket a kapcsolatok fejlesztése” táblázat „Prioritások” részének tervezés operatív fázisában kívánjuk kiegészítését javaslom: vizsgálni. „1. Várostérségi integrált és komplex programok kidolgozása és megvalósítása (19. oldal) Az Európai Unió útmutatásainak megfelelően a helyi közösségekre építő térségi programok kidolgozása és megvalósítása. A Leader és a CLLD módszertannak megfelelően a vállalkozói, civil és az önkormányzati szektor egyenlő arányú bevonásával a megye teljes területét lefedő terület- és vidékfejlesztési térségi együttműködések kidolgozása a közösségfejlesztés szakembereinek animációjával.


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója 2. Esélyteremtés: a nevelés-oktatás módszertanának, személyi és infrastrukturális feltételeinek, valamint hozzáférésének javításával és a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi-gazdasági integrációjával • Intézmény- és szolgáltatásfejlesztési beruházások (óvoda, oktatás, közösségi művelődés, egészségügy, foglalkoztatás és szociális terület: pl. bölcsőde, idősgondozás, hajléktalan-ellátás, családsegítés) • Módszertani fejlesztések kidolgozásának és adaptációjának támogatása (pl. a közösségi művelődés intézményeinek és szakembereinek bevonásával) Ezen prioritás keretében tervezett beavatkozások, intézkedések során javaslom a köznevelés komplex integrált szemléletű fejlesztését (kutatási eredmények, komplex, integrált iskolai módszerek megismerése, alkalmazása) a leszakadó térségek, társadalmi rétegek integrációjának segítésében. 3. A sokoldalú szolgáltató-és intézményrendszerre épülő kitörési pontokra alapuló fejlesztések (design, egészségipar, rekreáció, interaktív élményközpontok stb.) (19-20. oldal) • Rekreációs területek és a közösségi művelődési infrastruktúra megújítása, fejlesztése”

2/1 1


Ezen pont keretében „A krónikus betegellátás és a szociális ellátás közötti átmeneti ellátási formák infrastrukturális és működési feltételeinek biztosítása” prioritásként való feltüntetését, kezelését megfontolni javaslom, tekintettel az EU 2020-as fejlesztési irányelvei között szereplő szegénység/társadalmi kirekesztés ponttal összefüggésben az elöregedő társadalom és a tisztes öregkor megélésének intézményi hátterének megvalósítására. „A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések” táblázat „Prioritások” részben a „4. A térség turisztikai jövedelemszerző potenciáljának erősítése” prioritás (2122.oldal) felsorolásának kiegészítését javaslom:

A javaslatban tett szűkítéseket a tervezés operatív fázisában kívánjuk vizsgálni. Az értéktár, mint eszköz megyénk számára kiemelt fontossággal bír.

„Lehetséges beavatkozások:” • a területi/megyei értéktárak létrehozásának támogatása a közösségi művelődés és a közgyűjtemények szakembereinek bevonásával, az intézmények ezirányú erőfeszítéseinek támogatásával. 2/1 3

Emberi Erőforrások

„A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és A javaslatban tett szűkítéseket a térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések” tervezés operatív fázisában kívánjuk


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója Minisztériuma

táblázat „Prioritások” rész „2. A határon átnyúló vizsgálni. turisztikai hálózatok és kapcsolatok erősítése, ezt segítő infrastruktúra fejlesztése” (23. oldal) prioritás Az értéktár, mint eszköz megyénk felsorolásának kiegészítését javaslom: számára kiemelt fontossággal bír. • A területi/megyei értéktárak létrehozásának támogatása a közösségi művelődés és a közgyűjtemények szakembereinek bevonásával, az intézményez ezirányú erőfeszítéseinek támogatásával.

2/1 4


2/1 5


2/1 6


2/1 7


2/1 8


A helyzetértékelés jelen levelemben javasolt kiegészítésével összhangban javaslom a „4. A célrendszer és a helyzetértékelés kapcsolata” című fejezet (25. oldal) megfelelő kiegészítését. A „4. A célrendszer és a helyzetértékelés kapcsolata” fejezetében az „Oktatás-nevelés” és a „Szegénység/társadalmi kirekesztés” intézkedéseinek során (26. oldal) javaslom a beavatkozások, intézkedések közé beemelni a köznevelés komplex, integrált szemléletű fejlesztését (kutatási eredmények, komplex, integrált iskolai módszerek megismerése, alkalmazása). Javaslom az „5.2.3. A célrendszer kapcsolata az OFTKval” fejezetben (28. oldal) a táblázat kiegészítését a Semmelweis terv (Újraélesztett egészségügy, gyógyuló Magyarország), mint ágazati koncepció tekintetében.

A javaslatot elfogadtuk, a készülő stratégiai dokumentumban a javaslatnak megfelelően járunk el.

A „6. A területfelhasználás alapelveit lefektető koncepció” fejezet (36. oldal) kitér a periférikus térségek, tanyák infrastruktúra elérésének fejlesztésére. Tekintettel a helyzetértékelésben említett egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés problémáira is, szem előtt tartva az esélyegyenlőség horizontális célját; javaslom megfontolni a periférikus térségeken élők számára az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításának beillesztését a koncepcióba.

Az élhető és életképes vidék tematikus célkeretében a javaslatban foglaltak a koncepció javaslattevő munkarészében szerepelnek. „A vidék sajátos értékeket hordoz a táj jellegzetes arculata, egyedisége, az alföldi puszta, a tanyavilág, és a nemzeti parkok révén, melyek megőrzését és fejlesztését a népességmegtartás és a vidék erőforrásainak fenntartható hasznosításának szem előtt tartásával ezen specifikus cél keretein belül kívánjuk megvalósítani.

A javaslatban tett szűkítéseket a tervezés operatív fázisában kívánjuk vizsgálni. Az értéktár, mint eszköz megyénk számára kiemelt fontossággal bír. A javaslatot elfogadtuk, a készülő stratégiai dokumentumban a koherenciát ennek megfelelően vizsgáljuk.

A cél eléréséhez szükséges az ellátó és szolgáltató intézményrendszer magas színvonala a funkcióhiányos, ellátatlan területekről való elvándorlás megelőzése érdekében.” A „7. A fejlesztés eszköz- és intézményrendszere” (40. A javaslatban tett szűkítéseket a oldal) „7.1. A tervezési folyamat és a társadalmasítás” tervezés operatív fázisában kívánjuk alcím alatti felsorolás kiegészítését javaslom egy új vizsgálni ponttal: Az érintett állampolgárok képviseletében azok civil szervezetei és e szervezetek közösségfejlesztését


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója társadalmi küldetésként ellátó közösségi művelődés intézményei, a Nemzeti Művelődési Intézet, valamint területi irodái, illetve szakemberei. 2/1 9


Egyéb javaslatok: Tervezői választ nem igényel. Csatoltan, külön dokumentumban tájékoztatásul megküldöm a megyében 2014-2020 időintervallumban megvalósítandó kulturális jellegű fejlesztési projektötleteket tartalmazó táblázatot.

3/1

Honvédelmi Minisztérium

4/1

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

5/1

Nemzetgazdasági Minisztérium

6/1


A megye közigazgatási területén több HM vagyonkezelésű, honvédelmi érdekeket szolgáló ingatlan található, melynek eredeti funkció szerinti használatát a honvédelmi tárca hosszú távon tervezi. A fentiekből adódóan a megye infrastrukturális elemei és lakóövezetei fejlesztése során külön figyelmet kell fordítani azon projektekre, elemekre, amelyek fejlesztése katonai objektumok környezetében, illetve azok védőterületén történik, ezért kérem, hogy a megye területfejlesztési koncepciója véglegesítése során az előzőeket mind a tervezés, mind a megvalósítás időszakában figyelembe venni szíveskedjék. A szakterületek véleménye alapján a megküldött dokumentum egy magas színvonalú, minden ágazatot felölelő komplex anyagnak bizonyul. Figyelemre méltók a megye gazdasági versenyképessége erősítése érdekében megfogalmazott célkitűzések, különösen a tanyás térségek fenntartható társadalmi-gazdasági fejlesztésére, valamint a megye belső kohézióját, makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztésekre vonatkozó javaslatok. Mindezek alapján a vizsgálati anyaggal egyetértünk, fentieken kívül egyéb észrevételt nem teszünk.. A Koncepció korábbi tervezete a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) által értékelésre került, amelynek eredményei beépültek a dokumentumba, így annak tartalmára további észrevételt nem teszek. A területfejlesztési koncepció előzetes jóváhagyása a vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a Nemzetgazdasági Miniszter hatásköre, azonban javaslom észrevételeim figyelembevételét. Az elkészült munkaközi egyeztetési dokumentum alapvetően megfelel a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009 (X.6.) Kormányrendelet (a továbbiakban: rendelet) 3. számú melléklete 1. pontjában foglaltaknak. A koncepció célrendszere jól felépített, ugyanakkor az abban szereplő prioritások és beavatkozások nem a koncepció, hanem a területfejlesztési program részei a rendelet előírásai szerint. Fontos lenne ugyanakkor az is, hogy a következő kohéziós időszak 11 uniós tematikus célterületén túl, az azokhoz tartozó, a kohéziós rendelet tervezetekben meghatározott beruházási prioritásokra is figyelemmel

A javaslatot elfogadtuk, az abban foglaltakat mind az operatív tervezés, mind a megvalósítás időszakában figyelembe vesszük.



A tervezés során a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Iránymutatását, minőségbiztosítási észrevételeit vettük figyelembe (ld. fentebb). Jelen javaslat is jelzi, hogy a területfejlesztési koncepció előzetes jóváhagyása a vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a Nemzetgazdasági Miniszter hatásköre. A Nemzetgazdasági Miniszter álláspontját a vélemények előző pontja tartalmazza. A tervezés során stratégiai dokumentumot is készítünk, a javaslatot ehhez figyelembe vesszük,



6/2


6/3


legyenek a későbbiekben. A dokumentumban már említett módon, rossz helyen szereplő prioritások és beavatkozások álláspontom szerint sok esetben nem feletethetőek meg azoknak. A közlekedési rész a koncepcióban minimális részt tölt be. A 31. oldalon említésre kerül az OTrT 2013-as felülvizsgálata, de a koncepció nem foglalkozik külön a közúti, vasúti, kerékpáros és a vízi/légi közlekedéssel sem. Megjelenik ugyan egy táblázatban a Duna stratégiához való kapcsolat, de más közlekedési programot, témakört nem tárgyal. A koncepcióhoz egyetlen közlekedéssel kapcsolatos térkép, térképvázlat nem. Kérem, hogy ezt a hiányosságot pótolják.

mivel megfontolásra érdemes stratégiai tervezési módszertani útmutatásokat tartalmaz.

A javaslatot elfogadtuk, a közlekedéssel kapcsolatos térképvázlatot beépítettük. BácsKiskun megyei országos mellékúthálózat felújítási programjavaslatát 2020-ig, de az a jelenleg ismert keretek között európai uniós forrásból nem támogatható. A vasúti, kerékpáros, vízi, légi közlekedés kereteit a célrendszer képes befogadni. Figyelembe véve az Országos Területrendezési Tervről Ld. előző tervezői válasz (OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvényt, az országos gyorsforgalmi és főúthálózat hosszú távú fejlesztési programját és nagytávú tervét tartalmazó 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozatot, valamint az 1004/2007. (I. 30.) Korm. határozattal elfogadott, 2007-2013 között megvalósítani tervezett közlekedésfejlesztési projektek indikatív listáját (KözOP), a következő közúti fejlesztések érintik a megyét: Az 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozat szerint BácsKiskun megyében az alábbi fejlesztések tervezettek: I. programciklusban, 2011-2016 között: 52. sz. főút – Solt északi elkerülő út

-

programciklusban 2017-2020 között: M8 autóút – Dunavecse – Kecskemét (M5) közötti szakasza 53. sz. főút – Soltvadkert elkerülő út

III. -

programciklusban 2021-2024 között: M9 autóút – 53. sz. főút – 54. sz. főút között 53. sz. főút – Solt kelet – Kiskunhalas elkerülőlánc

IV. -

programciklusban 2025-2027 között: 51. sz. főút - 51. sz. főút elkerülő lánc Solt kelet – Baja dél Kecskemét (M5) – Soltvadkert délnyugat elkerülőlánc

II. -

-

Nagytávban, 2027 után: Solt, Harta, Dunapataj, Kalocsa, Sükösd, Érsekcsanád, Baja, Nagybaracska elkerülők (51. sz. főút) Solt elkerülő (52. sz. főút) Akasztó, Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Tompa elkerülők (53. sz. főút) Jakabszállás, Bócsa, Soltvadkert, Kecel, Császártöltés, Hajós elkerülők (54. sz. főút) Felsőszentiván, Tataháza, Mélykút, Mórahalom


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója elkerülők (55. sz. főút)

6/4


6/5


7/1


Fontos megjegyezni, hogy a 2014-2020-as Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) mintegy 930 milliárd Ft-tal, a jelenlegi Közlekedési Operatív Program (KözOP) keretének kevesebb, mint felével tervezhető. A rendelkezésre álló keretek és az igények között a közúti feladatok területén mutatkozik a legnagyobb feszültség. Jelen forráskorlátok között a 2011ben középtávra – 2020-ig – kormányhatározatban megcélzott fejlesztések (1300 MrdFt) finanszírozása bizonytalan (jelenleg nem megoldott), ugyanis az erre az időszakra fordítható keretek összértéke a jelen tervezési helyzetben 360 MrdFt, ezen belül a TEN-T közúti célokra beállított Kohéziós Alap keret 270 MrdFt. Különösen nehéz tehát a helyzet a TEN-T hálózaton kívüli közúti projektigények esetében, ugyanis az IKOP-ban kevesebb, mint 90 Mrd Ft Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keret áll rendelkezésre. A probléma tisztázására várhatóan a Nemzeti Közlekedési Stratégia ősszel esedékes kormány-előterjesztése és tárgyalása során kerülhet sor, ami várhatóan az idézett 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozat tartalmát is aktualizálni fogja. A közlekedési munkarész vasúti közlekedés fejezettel kapcsolatos észrevételek: A vasúti közlekedésről konkrét fejlesztési javaslatot nem tartalmaz a Területfejlesztési Koncepció. Az átfogó célok között nem, csak a tematikus céloknál jelenik meg a közlekedési infrastruktúra általánosságban megfogalmazott fejlesztési igénye. A továbbiakban az egyes területi funkciók vizsgálatánál kizárólag közúti, és kerékpáros igények szerepelnek. A közlekedési munkarész kerékpáros közlekedés fejezettel kapcsolatos észrevételek: A koncepció leginkább a turizmus fejlesztése terén említi a kerékpárutak fejlesztését. Keveset foglalkoznak a nem motorizált közlekedési formák fejlesztésével, terjesztésével. Különösen a nagyobb települések esetén látom szükségesnek, hogy a célok között szerepeljen a környezetbarát közlekedési formák integrált, hálózatos fejlesztése. A vidéki életminőség javítása és a térség népességmegtartó képességének elősegítése érdekében mind hivatásforgalom, mint turisztikai szempontból fontosnak tartom, hogy a koncepcióban konkrétumok szerepeljenek a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatban. A koncepció nem tesz említést az OTrT-ben szereplő országos kerékpárút törzshálózat elemeinek kiépítéséről sem, pedig közülük több is érinti a megyét. A Javaslattevő fázis című kötet 3.3 Tematikus célok fejezetben (9. oldal) foglalt gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével célkitűzésben a mezőgazdasági hagyományokat is javasolom feltüntetni az élelmiszeripari

Az észrevételt elfogadjuk. A készülő stratégiai dokumentumban a területi funkciókhoz illeszkedő közlekedési igényeket vizsgáljuk, a turizmusfejlesztés keretei között a koncepcióhoz kapcsolódóan az operatív programozási szakaszban benyújtott projektjavaslat alapján meg fog jelenni a sport- és turisztikai célú repülés és infrastruktúrájának fejlesztése. A javasolt célokkal egyetértünk. A koncepció távlatában lehetséges vállalások keretinek meghatározáshoz szükség van a tervezhető források kereteinek ismeretére, hogy a közutak kapcsán megjelent feszültséget ezen a területen ne generáljuk források hiányában.

A véleményt elfogadtuk a kiegészítéseket a javaslatnak megfelelően integráltuk a koncepció szövegébe.


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója hagyományok mellett. Ugyanezen célkitűzés 1. prioritásával kapcsolatban fontosnak tartom kiemelni a zöldség-gyümölcs ágazat technikai és technológiai fejlesztését a minőségi árualap megteremtéséhez, a megújuló energiaforrások használatának támogatását, valamint az öntözés fejlesztését. A célkitűzés 4. prioritásában az ipar mellett a mezőgazdaság beruházási, képzési, szakképzési és alkalmazott kutatási igényeinek kiszolgálását is szükségesnek tartom.

7/2


7/3


7/4


A célkitűzés 7. prioritásában a termelési integrációs rendszerek kialakítása mellett a termelő-értékesítő szervezetek létrejöttének elősegítését is támogatom. A koncepció sajnálatos módon nem tér ki a korlátozottan rendelkezésre álló termőföldvagyon védelmére. A dokumentumtól véleményem szerint elvárható, hogy abban a termőföld takarékos felhasználásához fűződő közösségi, nemzetgazdasági érdekek megjelenjenek és érvényesülésük érdekében a termőföldek túlzott mértékű, illetőleg idő előtti igénybevételére irányuló indokolatlan kezdeményezések megakadályozása megfelelően hangsúlyozásra kerüljön. A Javaslattevő fázis kötet esetében általános megjegyzésként jelzem, hogy a dokumentumban a közüzemi ivóvízellátás területén a csőhálózati rekonstrukció megvalósításának szükségszerűsége nem jelenik meg, amelynek pótlását javasolom.

Az észrevételt tudomásul vettük, az Élhető és életképes vidék tematikus cél keretében megjelenítettük a termőföld védelmét, takarékos használatát.

A javaslattal egyetértünk, de feltételezzük, hogy a leírt konkrét beavatkozások tartalmi és megvalósítási kereteit a KEHOP jogosult megállapítani.

Ugyanezen kötetre vonatkozóan - mivel a megyében elmaradott a szennyvízelvezetés- és tisztítás megoldása szükségesnek tartom az elérendő célok felsorolásánál a szennyvízberuházások megkönnyítését és gyorsítását elősegítő intézkedések részletezését. A Javaslattevő fázis kötet 6.1. fejezete a terület- A javaslatot elfogadtuk, a felhasználás alapelveit sorolja fel. Ehhez kapcsolódva az térhasználati elvek fejezetbe alábbi észrevételeket teszem. beépítettük. Meglátásom szerint célszerű lenne beépíteni például az alábbi elveket is: -

-

-

a fejlesztések a természet- és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével valósuljanak meg; olyan területeken valósítsák meg azokat, hogy elhelyezkedésük egyaránt szolgálja a társadalom érdekeit és a környezet védelmét; olyan területeket vonjanak be és olyan fejlesztéseket tegyenek egymás mellé, ahol az ipari szimbiózis minél jobb arányban megvalósulhat (például a minél kevesebb hulladékképződés érdekében: ami az egyik


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója technológia számára már hulladék, az a másik számára nyersanyag lehet), stb. 7/5

7/6

7/7




10. oldal 3. pont: Az alábbi kiegészítést javasolom:

A kiegészítést elfogadtuk, átvezettük.

„A megye természeti erőforrásai, annak változatossága, valamint a gazdag kulturális örökség és a gazdálkodási tradíciók alapjaira épülő beavatkozások – a környezet- és természetvédelmi szempontokkal összehangoltan – színes és tartózkodási időt növelő idegenforgalmi fejlesztéseket kívánnak elősegíteni.” 11. oldal 6. pont: A kiegészítést elfogadtuk, átvezettük Az alábbi kiegészítést javasolom: „tervezési, projekt-előkészítő támogatások átfogó, integrált tervezés az energetikától a környezet- és hulladékgazdálkodásig”. 12. oldal: A kiegészítéseket Az „Élhető és életképes vidék” tematikus cél fejezetben átvezettük. foglaltakkal kapcsolatban az alábbi észrevételeket teszem.

elfogadtuk,

A fent nevezett tematikus cél 1. számú prioritásának elnevezésében az alábbi kiegészítést javasolom: „Az országon belül legnagyobb arányban felelhető tanyás térségek fenntartható társadalmi-gazdasági fejlesztése a tanyák sokféleségének figyelembe vételével (gazdasági funkció, lakófunkció, rekreációs funkció).” Megfontolásra javasolom továbbá a fejezetben jelenleg szereplő beavatkozási területek alábbiak szerinti esetleges kiegészítését: - a tanyák gazdasági, gazdálkodási funkciójának erősítése a tájképi elemek megőrzésével -

tanyaépületek gazdasági és energetikai célú felújítása a tájképi elemek megőrzésével

-

a tanyák közlekedési elérhetőségének javítása

-

a szolgáltatások elérhetőségének biztosítása a tanyagondnoki szolgálat közreműködésével

a szociális védőháló kiterjesztése a városokból megélhetési okból tanyára települtekre. 14. oldal 3. pont: A kiegészítést elfogadtuk, átvezettük Az alábbi kiegészítést javasolom: -

7/8


„Civil szervezetek részvételének biztosítása a közösségfejlesztési, környezetés természetvédelmi, szociális, terület- és településfejlesztési, foglalkoztatási, esélyegyenlőségi problémák megoldásában, ehhez források rendelése.”



7/9


17. oldal 2. pont: Az alábbi módosítást és kiegészítést javasolom:

A módosítást, kiegészítéseket elfogadtuk, átvezettük.

„2. Energiaigény, szennyezés - és hulladék-kibocsátás A környezetterhelés és a hagyományos energiafelhasználás csökkentése A városi funkciók, a népsűrűség és a gazdasági aktivitás környezetterhelési tényezőit mérséklő beavatkozások alakítják a várostérség „zöld” arculatát. 7/1 0


Megújuló energia arányának növelése a város energiatermelésében és felhasználásában Tiszta technológiák terjedésének támogatása A szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése Zöldfelületek fejlesztése, fenntartása, kialakítása.” A módosítást elfogadtuk, átvezettük.

21. oldal 3. pont: Az alábbi módosítást javasolom: „A belvízi hajózásnak viszonylag mérsékelt környezeti hatása van (jóval kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint a tehergépjárművek), fontos szállítási módnak tekinthető.”

7/1 1


21. oldal 4. pont: Az alábbi - nyelvtani jellegű - kiegészítést javasolom:

A javításra tett javaslatot elfogadtuk, átvezettük.

„A tájegység természetes vizeire, kulturális, épített és táji örökségére épülő turizmus az attrakciók és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése révén lehetőséget nyújthat az idegenforgalom fellendítésére.” 7/1 2


7/1 3


7/1 4


A horizontális célok keretében meghatározott társadalmi, gazdasági szempontból fenntartható fejlődésbe a javasolt tartalmat beleértjük, a tervezés jelenlegi szakaszában további részletes szöveges kibontását nem tartjuk indokoltnak. 41. oldal: A jelzett hibát javítottuk, a KEHOP Megjegyzem, hogy a 2014-2020 közötti operatív bekerült a felsorolásba. programokat bemutató táblázatból hiányzik a Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP). 24. oldal: Javasolom továbbá a 3.5. Horizontális célok című fejezetbe a természet és a táji örökség védelmét, a táj fenntartható fejlesztését és a táji identitás növelésének feladatát hangsúlyosan megjeleníteni.

48. oldal: A szöveges kifejtésben az egyházak A „Kecskemét fejlesztési körzet dinamikus növekedését szerepelnek. elősegítő offenzív fejlesztési stratégia megvalósítása (Ter2)” című táblázat „Célcsoport” elnevezésű oszlopában az alábbi kiegészítést javasolom: „Civil szervezetek, Egyházak”.

7/1

Vidék-

A

„Várostérségi

funkcionális

és

infrastrukturális A módosítást elfogadtuk, átvezettük.



fejlesztési Minisztérium

kapcsolatok fejlesztése (Ter3)” című táblázat „Helyi döntéshozókhoz” tartozó sorában a következő módosítást javasolom: „A várostérségi szemlélet elfogadása megkívánja a települési koordináció és együttműködés lehetőségeinek vizsgálatát – a területhasználati elvek figyelembevételével - az alábbi területeken:”.

8/1

Központi Statisztikai Hivatal

9/1


9/2

Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal

9/3

9/4

Magyar Energetikai és

A fejlesztési (jövőbeli) tervek célzott és minél szélesebb körű megalapozásához járulhatna hozzá a 2011-es megyei és területi statisztikai évkönyvek, valamint a 2013 áprilisa óta a Központi Statisztikai Hivatal honlapján elérhető 2011. évi népszámlálás területi adatainak elemzésbe történő bevonása. A koncepcióban szíveskedjenek egyértelműen kiemelni azon területeket, ahol a közműellátás minőségi, valamint mennyiségi bővítését a 2014-2020-as programozási időszakban, illetve ezt követően a megye és a Közgyűlés elengedhetetlen fontosságúnak tekint. Ez alapján tud a Hivatal részletes véleményt nyilvánítani e területekkel kapcsolatban. A Hivatal felelőssége a közműszolgáltatások megfizethető díjának biztosításában jelentős, így a fejlesztési igények számbavétele során a közös teherbíró képesség és a helyi fejlesztési igények közötti folyamatos mérlegelés nagyon fontos feladatunk.

A javaslatot elfogadtuk, a tervezés további szakaszaiban a hivatkozott – és azóta publikált – adatokat felhasználjuk.

Jelezzük, hogy a hazai földgázszállító rendszer üzemeltetésért és földgázszállításért felelős FGSZ Földgázszállító Zrt. által a Hivatalhoz benyújtott, „Az együttműködő földgázrendszer 10 éves fejlesztési terve 2013-2022” elnevezésű dokumentum szerint a 2014-16ban épülő Városföld- Ercsi NÁ 1000, NNY 100, 98 km-es új gázvezeték nagy része Bács-Kiskun megyébe létesül. Kérjük, a Területfejlesztési koncepcióban szíveskedjenek ezen szállítóvezeték építését is figyelembe venni. A tervezetet áttekintve fontosnak és értékesnek tartjuk, hogy a megye felvállalja a nehézségekkel való

A javaslathoz kapcsolódó tematikus célt a koncepció Javaslattevő anyaga tartalmazza, a konkrét beruházás vonatkozásait illeszkedés esetén az opartív program tárgyalja. Kapcsolódó tematikus cél: A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális beruházások. Tervezői választ nem igényel.

A 2014-2020-as időszakban a koncepció helyzetelemző részében foglaltaknak és a javaslattevő fázisnak megfelelően, Bács-Kiskun megyét döntően az energiarendszerek decentralizációjának törekvése jellemzi. Fő célunk az európai Közösség céljaival összhangban az energiahatékonyság növelése, az energiafüggőség és a CO2 kibocsátás csökkentése. Az ellátás bővítése döntően az alacsony fogyasztói sűrűségű területekre irányul kísérleti projektek megvalósításával, melyek a megújuló energia hasznosításának széles spektrumát lefedik. A Nemzeti Energiastratégiához készült hatásvizsgálat ad előrejelzést tudomásunk szerint pl. a 2030-ig várható földgázkeresleti forgatókönyvekre és az ehhez kapcsolódó energiapolitikai prioritásokra. Az elosztó hálózatok fejlesztési igényein túl az átviteli- és Ld. előző tervezői válasz. szállítói hálózatok szempontjából is fontos a megye területe, melyre véleményünk szerint a koncepció nem fektet kellő hangsúlyt.


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója Közműszabályozási Hivatal

9/5

9/6

Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal

9/7


10/ 1

Országos Atomenergia Hivatal Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége

11/ 1

12/ 1

szembenézést, melyek a sivatagosodással küzdő Homokhátságtól a képzett munkaerő helyben tartásán keresztül a mezőgazdaság problémájáig rendkívül nagy problémakört ölel fel. Örömmel olvastuk, hogy a jövőképben a célok között meghatározó szerepe van a közszolgáltatások minőségi és mennyiségi biztosításának, beleértve a vízgazdálkodásra vonatkozó kiemelt fontosságú feladatokat is. Az átfogó célok kitűzésével és a célok üzenet értékével is A javaslatot elfogadtuk, az egyetértünk, azonban javasoljuk, hogy a fejlesztési indikátorokat az operatív programok koncepció az átfogó célok tekintetében is konkrét keretében kidolgozzuk. indikátorokat fogalmazzon meg. A tematikus célok között a versenyképesség és a KKVszektor erősítése az elsődlegesen hangsúlyos, de energetikai szempontok már itt is megjelennek és e célkitűzések más területeken is visszaköszönnek. A célok kitűzése mellett viszont kevésbé láthatók a rendelkezésre álló erőforrások megosztását megalapozó súlyponti tervszintű értékelések, illetve a kapcsolódó döntéseket megalapozó iránymutatások. Ebből fakadóan, a célok pontos súlyozása mellett javasoljuk a mérhető célindikátorok kijelölését. Ehhez kapcsolódóan felhívjuk a figyelmét arra, hogy az Európai Unió Energiahatékonysági Irányelvének (2012/27/EU) megfelelően 2015 végéig a településszintű jövőképekhez igazított nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelési potenciált illetve hatékony távhő potenciált országos szinten fel kell mérni. Ennek megfelelően hasznos lenne, ha olyan megyei részletes energetikai koncepció készülne a területfejlesztési programban rögzíteni javasolt elvárás szerint, amelyhez kölcsönösen illeszkednek a felmérés majdani elvárásai. A potenciálok feltárásának és kiértékelésének a megye fejlődési elképzeléseivel összhangban kell majd történnie. Az olyan potenciálok lehetnek elfogadhatók, amelyek kihasználására a helyi fejlesztési tervek is törekednek. A véleményezésre megküldött koncepcióval kapcsolatosan ellenvetést nem teszünk, továbbiakban annak államigazgatási eljárásában nem kívánunk részt venni. A Bányakapitányság véleménye szerint a területfejlesztési terv végrehajtása jelentős környezeti hatást gyakorol mind a földtani környezetre, mind az épített környezet bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos létesítményeire, ezért szükségesnek tartjuk a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerinti környezeti vizsgálat elvégzését. Javasoljuk, hogy a megyét érintő más szomszédos térségek területfejlesztési terveinek a megyére vonatkozó üzenetei is épüljenek be a célrendszerbe a gazdaság fellendítésének elősegítése érdekében.

A javaslatot elfogadtuk, az indikátorokat az operatív programok keretében kidolgozzuk.

A véleményt elfogadtuk, a prioritások között szerepel az energiahatékonyság, az energiafelhasználás racionalizálása, az operatív programban helyet kaphat az energetikai koncepció, mint a fejlesztések megalapozó dokumentuma, abban az esetben, ha ezt az országos felmérés módszertana támogatja.

Tervezői választ nem igényel. A véleményt elfogadtuk a Stratégiai Környezeti Vizsgálat elvégzésére Bács-Kiskun Megye Önkormányzata megbízásából folyamatban van.

A véleményt elfogadtuk, a Homokhátság esetében a szervezeti feltételek biztosítását is a prioritások közé emeltük, továbbá A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések tematikus cél beavatkozásai között



13/ 1


A koncepció teljes körűen foglalkozik a fejlesztési lehetőségekkel, célmeghatározásait a 30. oldalon a táblázatban vázolt lehetőségeknek rendeli alá. (Nemzeti fejlesztési és EU-s fejlesztési célok 2020). Ebből adódhat, hogy a fejlesztési koncepció karakter nélküli és nem tud eleget tenni A megye jövőképe c. fejezetben megfogalmazottaknak, miszerint „BácsKiskun megyét 2030-ban társadalmi-gazdasági stabilitás jellemzi hagyományos értékein alapuló – XXI. századi kihívásokra adott - innovatív válaszokkal.”

13/ 2


13/ 3


13/ 3


Bács-Kiskun földrajzilag is jól elkülönülő fejlesztési lehetséges területei a Duna-mente, a határmenti térség „Bácska” és a Homokhátság. Az elmúlt évtizedek Kecskemét intenzív fejlesztése önálló fejlesztési térséget indukált magának, amit nagyon helyesen a javaslattevő fázis kiemelten kezel. Kevésbé érthető viszont a „térség város”, mint további fejlesztési célcsoport bevezetése a koncepcióba. Megítélésünk szerint a négy fejlesztési terület karakteresen fémjelzi a megye földrajzi-gazdasági adottságait, amelyben a városok ellátási szerepkörüknél fogva egyébként is markánsan megjelennek, ezért a várostérség bevezetése indokolatlan és zavaró. A koncepció hiányosságának tartjuk a prioritások markánsabb megjelenítését. Megítélésünk szerint már a javaslattevő fázisban is karakteresen meg kell jeleníteni azokat a fejlesztési célokat, amelyekre felfűzhetők a koncepcióban megfogalmazott fejlesztési elemek. Magunk részéről elsősorban és kiemelten a megye „tranzit” jellegéből adódóan a közlekedési infrastruktúrák fejlesztését priorálnánk és tartjuk annak a váznak, amelyre a megye fejlesztési „kisrégiói” felfűzhetők. A váz megléte indukálhat olyan fejlesztési forrásokat, amelyek a koncepcióban megfogalmazásra kerültek - A Duna, mint vízi út szolgáltató infrastruktúráinak kiépítését, - A megye közúthálózaton belül a Kecskemét-Baja tengely (54,51) gyorsforgalmúvá történő alakítását, - Kelet-nyugat irányú mozgást biztosító M8, M9 gyorsforgalmi utak kiépítését, - valamint a kecskeméti és kalocsai reptér gazdasági célú hasznosítását. A vázolt szerkezet tudja biztosítani a fejlesztési kisrégiók közötti átjárhatóságot, a határmenti térség intenzívebb kapcsolatát az anyaországgal, valamint az idegenforgalmi vonzerők megközelíthetőségét, az ipari és mezőgazdasági szállítások biztonságát. A javaslattevő fázisban szereplő célok és elképzelések

szerepel Megyehatáron átnyúló tájegységek közös programjainak tervezése, megvalósítása. A koncepció az adottságokon alapuló erőforrások és lehetőségek összhangját kívánja megteremteni. A lehetőségek pénzügyi-költségvetési tekintetében az Európai Közösség EU 2020 programjának keretében biztosított források dominánsak. A tervezés ennek megfelelően az EU 2020 elveihez és módszertanához igazodik. A források bővülése esetén (pl. hazai források megnyílása közútfejlesztésre) az átfogó célok képesek integrálni az ezeken túlnyúló lehetőségeket is. Az Európai Unió 2014-2020-as tervezési ciklusának egyik kiemelt eleme a várostérségek (városok és vonzáskörzetük) együtt-tervezése, egyes eszközök (pl. CLLD) csak ennek a lehatárolásnak bevezetésével alkalmazhatók, a támogatások hozzárendelése az eszközökhöz is ennek megfelelően történik. A várostérség bevezetése ennek megfelelően indokolt.

A javaslatban megfogalmazott prioritás megjelenik A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális beruházások. tematikus cél keretében, ugyanakkor a koncepció keretei nem adnak lehetőséget 1222/2011. (VI. 29.) Korm. határozatban foglaltak felülírására. A Duna, mint vízi út szolgáltató infrastruktúráinak kiépítésére vonatkozó javaslatot elfogadtuk, a prioritások közé beépítettük.

A javaslattevő fázisban megfogalmazott területi célok leképezik a kisrégiókat (Duna-mente, Homokhátság, Határmente – Bácska) Térképi megjelenítést a koncepció



13/ 4


14/ 1


14/ 2


14/ 3


15/ 1

Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természet védelmi és Vízügyi Felügyelőség

15/ 2

Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természet védelmi és

nem érzékeltetik a „kisrégiók” sajátosságait, gazdasági, történeti, tárgyi specifikumait. Megítélésünk szerint a fejlesztési terv jelen szakaszában kell megfogalmazni a „kisrégiók” sajátos fejlesztési elemeit, prioritásait. Jóllehet a koncepcióban a célok fejlesztési elemek jelen vannak földrajzi megjelenítés nélkül. Ezért a koncepció szerkezeti tagoltságát finomítani kell és a jobb áttekinthetőség érdekében szükségét látjuk a térképi megjelenítésének is. A koncepció javaslattevő fázisát átgondolt, alapos munkának tartjuk, fenntartva, hogy a véleményünkben megfogalmazott karakter erősítő elemek beemelése, a koncepció súlyát és ütőképességét növelné. A megye belső kohézióját és makro térségi integrációját szolgáló intézményei és infrastrukturális fejlesztések, Prioritások és beavatkozások rovatához javasolt kiegészítés: Az erős helyi szakember-háttér megteremtéséhez, azonos elvárható teljesítés esetén, a helyi szakembert, vagy vállalkozást kell megbízással támogatni. A 3.4-ben szereplő alábbi prioritásokhoz: • "A vizeink mennyiségi védelmével kapcsolatos fejlesztések (vízmegtartó infrastruktúrafejlesztés, vízfelhasználást csökkentő fejlesztések, komplex vízvédelmi beruházások)" • "A vizeink minőségi védelmével kapcsolatos fejlesztések" kiegészítésként javasoljuk, szövegben kiemelni: „A fenti fejlesztéseket nemcsak a Homokhátságon, de a megye teljes területén érvényesíteni szükséges.„

helyzetelemző munkarésze jelentős mennyiségben tartalmaz, a javaslattevő fázisban a térképi szemléltetés bővítésével kapcsolatos véleményt elfogadjuk.

Tervezői választ az előzőekben megadott válaszok miatt nem igényel.

A javaslat jelen formájában ütközik a versenysemlegesség elvével.

A fókuszált tervezés követelményének érvényesítése miatt emeltük ki a Homokhátságot, mint fő célterületet. A javaslatot összevetjük a Stratégiai Környezeti Vizsgálat eredményével és ennek eredménye alapján vezetjük át a változásokat a koncepció véglegesítéséhez. Álláspontunk szerint ebben az esetben az alapelvek közötti rögzítés vezethet a javaslat által megfogalmazottak érvényesüléséhez. A 7.1 A tervezési folyamat és társadalmasításhoz: Jelen partnerségi dokumentumban, Tisztelettel kérjük a BKKM Mérnöki Kamara nevesítését ami a társadalmi egyeztetési folyamat a tervezési dokumentum egyeztetői között, miután létezik kulcsdokumentuma, rögzítettük. erre vonatkozó együttműködési megállapodás, és felkérés is érkezett a javaslattétellel kapcsolatban érkezéstől számított 45 napos határidő megjelöléssel. A dokumentum több helyen említi az M8 és M9 út terveit. A javaslat kapcsán releváns célokat és Előbbi út nyomvonala több helyen érinti az Európai Unió környezeti fenntarthatósági egységes ökológiai rendszerét, a Natura 2000 hálózatot. A alapelveket a koncepcióban Natura 2000 területek keresztezése természetvédelmi szerepeltetjük, a konkrét beruházás szempontból aggályos. Ezért már a koncepcióban is nevesítésére és a támogathatósági szükségesnek tartjuk megjeleníteni, hogy az OTrT-ben feltételek kidolgozására az operatív való megjelenítés ellenére is csak akkor épülhet ki, ha az programokban kerül sor, amennyiben természetvédelmi indokok nem zárják ki, és ezt megfelelő, az a megyei/térségi beavatkozások részletes természet-és környezetvédelmi hatósági eljárás kereteibe beilleszthető. (környezetvédelmei engedély) támasztják alá. A vasútfejlesztéseket általánosságban támogatjuk, de A javaslat kapcsán releváns célokat és fontos hangsúlyozni, hogy a meglévő Kőbánya-Kispest – környezeti fenntarthatósági Kelebia vasútvonal fejlesztési természetvédelmi alapelveket a koncepcióban kérdéseket is felvet. szerepeltetjük, a konkrét beruházás A Budapest-Belgrád vasútfejlesztés két érdemi nevesítésére és a támogathatósági alternatívája a Kőbánya-Kispest – Kelebia illetve a feltételek kidolgozására az operatív


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója Vízügyi

15/ 3

Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természet védelmi és Vízügyi

15/ 4

Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természet védelmi és Vízügyi

16/ 1

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Alsó-DunaVölgyi Vízügyi

17/ 1

Budapest-Szeged vonalak fejlesztése. A kelebiai vonal fejlesztése a Natura 200 hálózat nagy kiterjedésű érintettsége és egyes madárfajok veszélyeztetettsége miatt hátrányos természetvédelmi szempontból ezért a temesvári és belgrádi csatlakozásra egyaránt alkalmas szegedi vonal fejlesztése nagysebességű vonalra kedvezőbb megoldás lenne. A kelebiai vonal esetében előzetesen csak a jelenlegi forgalomnál jelentősen nagyobbat nem generáló, nem gyorsforgalmi felújítást támogatjuk. A belvíz probléma kapcsán megjegyzendő, hogy azt nem csak a csatornák kezelési-fenntartási munkáinak elmaradása okozza. Alapvető probléma, hogy a korábban vízjárta helyek a szárazabb periódusokban több helyen beépültek, azok használata az átmeneti vízborítást elviselő tradicionális gyepgazdálkodás helyett más lett. Az egykor természetes belvíztározók, a település széli mély fekvésű területek számtalan helyen már lakóterületeknek adnak otthont. Az ilyen helyzetek megelőzése épp a stratégiai és területrendezési tervezés feladata lenne. Az érdemi, a vízmegtartást is megvalósító vízgazdálkodás sikerességéhez a belvízi csatornarendszer nagy léptékű, átfogó felülvizsgálata és bizonyos helyeken akár egyes ingatlanok kisajátítása szükséges. Utóbbi kiadás a szivattyúzási költségek csökkenése és a növekvő talajvízszint miatt kedvezőbb termésmennyiség miatt hosszú távon többszörösen meg is térülne.

Az erdősítés a gyenge termőképességű homoktalajok hasznosításának kézenfekvő alternatívájának tűnik. Az erdőterületek magasabb vízigénye és a párologtatás miatt azonban az erdősítések fokozzák a homokhátsági vízhiányt, így további folytatásuk nagy valószínűséggel a talajvízszint további csökkenését okozza. Mivel az erdőtelepítés a felszín közeli vízkészletek fokozott felhasználását jelenti, természetvédelmi szempontból a Homokhátságon kerülendőnek tartjuk. A tájkép megőrzése és a szél okozta porterhelés csökkentése érdekében ezért inkább mezővédő erdősávok telepítését javasoljuk, főképpen, ha az őshonos fafajok előtérbe helyezésével történik. Ez növelné a táji és biológiai sokféleséget is. A természeti és táji értékeket figyelembe vevő fejlesztési elképzelésekkel egyetértünk, azzal kapcsolatban észrevételt nem teszünk, kifogást nem emelünk. A „3.4. A fejlesztési célrendszer meghatározása a megyén belül különféle sajátosságokkal rendelkező területekre – területi célok” című fejezet „A határ-menti térségek

programokban kerül sor, amennyiben az a megyei/térségi beavatkozások kereteibe beilleszthető.

A javaslat kapcsán releváns célokat és környezeti fenntarthatósági alapelveket a koncepcióban szerepeltetjük. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra tematikus cél keretében a következő kapcsolódó prioritásokat szerepeltetjük. Vízügyi beruházások az intézményi, lakossági és vállalkozói szférában, vízmegtartást megvalósító vízgazdálkodás  A vizeink mennyiségi védelmével kapcsolatos fejlesztések (vízmegtartó infrastruktúrafejlesztés, vízfelhasználást csökkentő fejlesztések, komplex vízvédelmi beruházások)  A vizeink minőségi védelmével kapcsolatos fejlesztések  Öntözésfejlesztés A javaslat kapcsán releváns célokat és környezeti fenntarthatósági alapelveket a koncepcióban szerepeltetjük, az erdősítés kapcsán a Stratégiai Környezeti Vizsgálat megállapításaira is támaszkodni kívánunk.

Tervezői választ nem igényel. A javaslatot az érintett területi cél átalakítása (a beavatkozások körének szűkítése miatt) a tervezés későbbi


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója Igazgatóság

17/ 2

18/ 1

Alsó-DunaVölgyi Vízügyi Igazgatóság Nemzeti Környezetügyi Intézet

határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézióerősítő fejlesztések” elnevezésű pontjába javasoljuk a határon átnyúló vízfolyások vízmennyiségének és vízminőségének javítását célzó fejlesztések beépítését. Javasoljuk az integrált folyógazdálkodás beépítését a „Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések” részbe.

szakaszában kívánjuk tovább egyeztetni és a releváns elemeit a tervezési dokumentumokba beépíteni.

A javaslatot elfogadtuk, a hivatkozott fejezetbe beépítettük.

A 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról (Ht) V. A véleményt elfogadjuk, a tervezés fejezete határozza meg a települési önkormányzatok minden szakaszában a szükséges hulladékkezelési közszolgáltatásra vonatkozó felelősségét egyeztetéseket lefolytatjuk. és feladatait, így a területet alkotó önkormányzatok és hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében létrehozott társulások tevékenysége határozza meg a terület hulladékgazdálkodási viszonyait az ellenőrző hatóság és egyéb hivatkozott törvényben megjelölt hatáskörrel rendelkező szervek által felügyelve. A hivatkozott szabályozás és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos reformja miatt jelenleg is jelentős átalakulás zajlik a szolgáltatási körülmények terén. Fentieknek megfelelően kiemelt fontosságúnak tartjuk a fenti kiegészítést és a hivatkozott szervezetekkel történő további egyeztetést, hogy a terv az időszaknak megfelelő reprezentatív információkat tartalmazza.



Megyei önkormányzatok Egyetértek a többközpontú fejlődés tekintetében kifejtett 19/ Baranya álláspontjukkal, és közös pontnak vélem a nyomvonalas 1 Megyei infrastruktúra-fejlesztésekkel kapcsolatban Közgyűlés megfogalmazottakat, viszont kiegészíteném a Elnöke dokumentum 20. oldalán található megállapításukat, miszerint: „Igaz, hogy az M5-ös és a Duna nyugati oldalán futó M6os autópálya elkészült, megfelelően csatlakozva a nemzetközi autópályákhoz, de az M8 és M9-es autópálya építése nem halad, pedig mindkét autópálya megépítése pozitívan hatna a folyó mentén elhelyezkedő települések gazdasági életére és fejlődésére.” Az M6.os autópálya Bólyig készült el (nem készült el teljes mértékben), azonban a Bóly-Ivándárda (országhatár) közötti hiányzó közel 20 km-es szakasz megépítése Baranya megye számára elsődleges prioritást élvez. A dokumentumban megjelenő „Vasúti 19/22 Baranya közlekedésfejlesztés” vonatkozásában hiányolom a BajaMegyei Szeged-Temesvár nyomvonal fejlesztésének lehetőségét. Közgyűlés Javaslom ezen fejlesztési elképzelés – mint alternatíva Elnöke lehetőség –megfontolását. 20/ 1

Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése

21/ 1

Csongrád Megyei Közgyűlés Elnöke JászNagykunSzolnok Megyei Önkormányzat

22/ 1

22/ 2

JászNagykunSzolnok Megyei Önkormányzat

A helyesbítést elfogadtuk, átvezettük.

A javaslatot elfogadjuk, amennyiben a vasútfejlesztési elképzelések a tervezés további szakaszában a megye szerepet kap a megvalósíthatóság vizsgálata során az alternatíva megfontolás tárgyát képezi. A Békés Megye Önkormányzat Közgyűlése megállapítja, Tervezői választ nem igényel. 1. hogy Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója helyzetelemzés és javaslattevő munkarészei, a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009.(X.6.) Korm. rendelet szerinti tartalommal készült el. 2. megállapítja, hogy a megye jövőképe és célrendszere a helyzetelemzésben feltárt és vizsgált adottságokkal koherens módon került meghatározásra. A közös irányok követése a következő programozási Tervezői választ nem igényel. időszakban meghozza a két megye által elvárt fejlődést. A Megyei Közgyűlés fontosnak tartja, hogy a két megye jövőbeni együttműködésének új területe, a KecskemétSzolnok gazdasági együttműködés jelenjen meg a koncepcióban, amelynek megalapozására a két város városfejlesztési vállalkozásai már együttműködési megállapodást is kötöttek.

A Megyei Közgyűlés kezdeményezi, hogy az M8 Szolnok-Kecskemét közötti szakaszának megépítésére, a Szolnok-Csongrád közötti tiszai árvízvédelmi fejlesztés megvalósítására és az M44 Tiszakürt-Kunszentmárton szakasz előkészítésére vonatkozó Jász-Nagykun-Szolnok megyei kiemelt fejlesztési javaslatok kerüljenek be a

Kecskemét megyei Jogú Város önálló tervezési jogosultsággal bír saját területfejlesztési programját illetően. Bács-Kiskun megye területfejlesztési programjának tervezése során mindvégig egyeztetési folyamat keretében koordinálta a tervek készítését, ennek keretében a javaslatot is integrálni tudjuk. A javaslatot elfogadjuk, a koncepcióban megfogalmazott tematikus és területi célok keretibe a javaslat beilleszthető, az operatív programban a további szükséges lépéseket megtesszük.



23/ 1

Pest Megye Közgyűlésének Elnöke

24/ 1

Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke

24/ 2

Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke

24/ 3

25/ 1

26/ 1

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Főiskola

koncepcióba. A dokumentációban kiemelt figyelmet kapó Homokhátság témához kapcsolódva javaslom kiegészíteni a helyzetfeltárást az alábbiakkal, valamint a javaslattevő fázist az ebből fakadó feladatokkal, célkitűzésekkel. Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása területi cél kapcsán többször szerepel a csapágyváros kifejezése, valamint ezzel kapcsolatban az OFTK-ra történő utalás. Úgy tudjuk, hogy ez időközben az országos koncepcióból ez a kifejezés kikerült, ezért javasoljuk javítani. A 6.2. A megye stratégiai térstruktúráját bemutató ábrák nem részletesek és nem reprezentálják a szövegben leírtakat. A 39. oldalon található 4. ábra valamilyen módon javítást igényel. A zöld és piros körvonalú ellipsziseket átlátszóvá vagy az esetleges kitöltő szürke szín elhagyásával szemléletesebbé lehetne tenni. A 43. oldalon az ábrában a „megye NUTS 3” – regionális szint kifejezést nem találjuk helytállónak, hiszen a megye nem régió, így javasoljuk a kifejezés javítását. Továbbá fölöslegesnek tartjuk a NUTS4 szint 3 ágon való megjelenítését, elég volna ezt egy ágon megtenni.

A javaslatot elfogadtuk, a Homokhátság Fejlesztési Tanácsot nevesítettük a vonatkozó tematikus célkeretében. A javaslatot elfogadtuk, a szóhasználatot javítottuk.

A javaslatot elfogadtuk, szemléletesebb ábrát használunk a dokumentumban.

Az ábrát az intézményrendszer alakulását meghatározó folyamat eredményeképpen leíró információkra cseréltük a tervezés során.

Tájékoztatom, hogy a „Bács-Kiskun 2020” Bács-Kiskun Tervezői választ nem igényel Megyei Területfejlesztési Koncepció egyeztetési anyagát áttanulmányoztam, azzal egyetértek. Mellékleten küldjük a Közép Duna Mente Integrált Területi Beruházás (ITI) összefoglalóját és javasoljuk, hogy vegyék figyelembe és építsék be a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Programba

A javaslat kapcsán releváns célokat a koncepcióban szerepeltetjük, a konkrét beruházás nevesítésére az operatív programokban kerül sor, amennyiben az integrált területi beruházás eszköz alkalmazásáról állásfoglalás születik.



Bács-Kiskun Megye települési Önkormányzatai 2020” – Bács-Kiskun Megyei 27/1 Ágasegyháza „Bács-Kiskun Területfejlesztési Koncepciónak a javaslattételi fázisában Községi megismert anyagát Ágasegyháza Község Önkormányzat ÖnkorKépviselő-testülete megvitatta, és azt a www.fejlesztés.hu mányzat weboldalról letölthető formájában megfelelőnek találta. JAVASLATTEVŐ FÁZIS-ban is több helyen hiányérzetünk 28/ Baja Város lehet a megye nyugati irányú kapcsolatait illetően. Ez 1 Önkorkülönösen igaz a megye nyugati határának azon a mányzata szakaszán, ahol a határt nem a Duna alkotja és ahol egyébként (Mohácsnál) új híd építését is tartalmazza az OTrT. Ez a hiányérzés városunk térségét illetően is valós és vonatkozik a bajai hídon átvezető 55-ös számú főút Baját elkerülő új szakaszára, az új hídfőre és az M6-os gyorsforgalmi utat elérő Pörbölyt elkerülő fejlesztésére, továbbá a főutat követő kerékpárút kapcsolatra is. A JAVASLATTEVŐ FÁZIS 23. oldalán a prioritások közé 28/ Baja Város javasoljuk felvenni önálló pontként a Baja-Zombor 2 Önkorgazdasági tengely kiépítését. E gazdasági tengely fizikai mányzata értelemben vett tengelye lehetne a megyei területrendezési tervben is jelölt új út nyomvonal.


A javaslat kapcsán releváns célokat a koncepcióban szerepeltetjük, a konkrét beruházás nevesítésére az operatív programokban kerül sor a tervezési módszertan alapján.

A partnerségi egyeztetés tapasztalatai alapján a Határon átnyúló gazdasági tengelyek fejlesztésének megalapozása prioritáson belül a következő formában szerepeltetjük: Baja-Zombor gazdasági tengely kiépítésének megalapozása A javaslat kapcsán releváns célokat és prioritásokat a koncepcióban szerepeltetjük, a konkrét beruházás nevesítésére az operatív programokban kerül sor a tervezési módszertan alapján. A javaslat elsődlegesen területrendezési tervezés keretében kezelendő.

28/ 3

Baja Város Önkormányzata

JAVASLATTEVŐ-FÁZIS 10. oldalán a 3. pontba javasoljuk felvenni a Duna-völgyi főcsatorna és a Ferenccsatorna felújítását, illetve a Türr István-emlékmű és kilátót (a város vízi kapuja) nemzetközi jelentőségű attrakcióként.

28/ 4


28/ 5


28/ 6


28/ 7


JAVASLATTEVŐ-FÁZIS 20. oldalán a „A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések” címszó alatt a tartalmi részt javasoljuk kiegészíteni a 8/2013. (II.15.) Kgy. és a 32/2013. (V.31.) Kgy. határozatokban foglaltak figyelembevételével JAVASLATTEVŐ-FÁZIS 21. oldalán a prioritások között A javaslat kapcsán releváns célokat és javasoljuk a Petőfi szigeten az árvízvédelmi mű prioritásokat a koncepcióban megépítését. szerepeltetjük, a konkrét beruházás nevesítésére az operatív programokban kerül sor a tervezési módszertan alapján. JAVASLATTEVŐ-FÁZIS 23. oldalán „A határ-menti A javaslat kapcsán releváns célokat és térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira prioritásokat a koncepcióban alapozó kohézió erősítő fejlesztések” címszó alá tartozó szerepeltetjük, a konkrét beruházás prioritások 2. pontját javasoljuk kiegészíteni a Baja- nevesítésére az operatív Vaskút-Gara-Bácsszentgyörgy-Zombor (Szerbia) térségi programokban kerül sor a tervezési kerékpárút hiányzó részének megépítésével, illetve a Baja- módszertan alapján. Zombor vasúti kapcsolat helyreállításával. JAVASLATTEVŐ-FÁZIS 49. oldalán „A Duna-mente A javaslatot elfogadtuk, a természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását koncepcióba szöveghűen beépítettük. szolgáló integrált fejlesztések” címszó alatt az Országos döntéshozók-kal kapcsolatos mondatot javasoljuk kiegészíteni a következőkkel: „…és az autópályákkal való



28/ 8


28/ 9


29/ 1

Ballószög Község Polgármestere

30/ 1

Balotaszállás Polgármestere

31/ 1

Bácsbokod Nagyközség Polgármestere Bácsborsód Község Önkormányzata

32/ 1

kapcsolatot biztosító főutak – nyomvonalát és teherbírást is érintő – fejlesztésére, valamint a mohácsi Duna-híd megépítésére –„. JAVASLATTEVŐ-FÁZIS 50. oldalán „A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézióerősítő fejlesztések” címszó alatt az Országos döntéshozók-kal kapcsolatos részt javasoljuk kiegészíteni azzal, hogy a kapcsolatok kiépítésének és működtetésének feltételeként szükséges a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. JAVASLATTEVŐ-FÁZIS 12. oldalán az „Élhető és életképes vidék” címszó alatt a prioritások közé javasoljuk felvenni a műveletlen területek hasznosítását.

A javaslatot elfogadtuk, a koncepcióba szöveghűen beépítettük

A javaslatot elfogadtuk, az Élhető és életképes vidék tematikus cél A természeti erőforrások fenntartható használatán és az agrárgazdaság tradícióin alapuló jövedelemszerzési lehetőségek bővítése prioritáson belül a következő beavatkozásként szerepel: A termőföld és a vízkészlet védelme, takarékos felhasználás. A Bács-Kiskun 2020 – Bács-Kiskun Megyei Tervezői választ nem igényel. Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetésre készített anyagát áttanulmányozva az abban foglaltakkal egyetértek. A „Bács-Kiskun 2020” – Bács-Kiskun Megyei Tervezői választ nem igényel. Területfejlesztési Koncepció egyeztetési anyagát áttekintettem, annak tartalmával egyetértek Megállapítottuk, hogy a koncepcióban foglaltak Tervezői választ nem igényel. illeszkednek Szabályozási tervünkhöz, ezért elfogadásra javasoljuk azt. Az előzetes szakaszban már jeleztem Bácsborsód Község A javaslatot az operatív programozás Önkormányzata részéről az alábbi fejlesztési célokat. szakaszában lehet kezelni. Nem kizárva azt, hogy nem kellő figyelemmel tekintettem Koncepcionális szinten az illeszkedés át, de nem találtam a célkitűzések között. nem vizsgálható, az operatív programokban a megyei és/vagy 1. Bácsborsód-Bácsbokod kerékpárút (bel- és kistérségi beavatkozások körében vizsgáljuk az illeszkedést a külterületen) gazdaságfejlesztési célokhoz, mint lehetséges indokoltságot megalapozó 2. Önkormányzati belterületi utak, építése, felújítása célhoz. 3. Épített örökség védelme- Latinovits kápolna felújítása

33/ 1

Érsekcsanád Község Polgármestere

A helyi piac kialakítása hátterét a KKV-k versenyképesség fejlesztése címszó kapcsán megfeleltettem. Érsekcsanád Központjából az 51. főúttól a Duna partig vezető aszfaltborítású út önkormányzatunk tulajdona. Képviselő-testületünk javasolja, hogy az említett útszakaszt emeljék be a Mellékút-felújítási programba a következő Európai Uniós ciklust illetően.

A javaslatot az operatív programozás szakaszában lehet kezelni. Koncepcionális szinten az illeszkedés nem vizsgálható, az operatív programokban a megyei és/vagy kistérségi beavatkozások körében vizsgáljuk az illeszkedést a gazdaságfejlesztési célokhoz, mint lehetséges indokoltságot megalapozó célhoz.


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója 33/ 2

Érsekcsanád Község Polgármestere

34/ 1

Érsekhalma Község Önkormányzat Jászszentlászló Község Polgármestere Katymár Község Önkormányzata

35/ 1 36/ 1

36/ 2

36/ 3

Katymár Község Önkormányzata Katymár Község Önkormányzata

36/ 4

Katymár Község Önkormányzata

37/ 1

Kiskunmajsa Város Polgármestere

38/ 1

Kunfehértó Község Önkormányzata Kunszentmiklós Város

39/ 1

Kéri a megyei fejlesztési tervbe az „Érsekcsanádi turisztikai projekt” felvételét reptér, szállásfejlesztés, útfelújítás kerékpárúttal és az idegenforgalom fejlesztése témakörben.

A javaslat kapcsán releváns célokat a koncepcióban szerepeltetjük, a konkrét beruházás nevesítésére az operatív programokban kerül sor, amennyiben az adott projektelem a megyei/térségi beavatkozások kereteibe beilleszthető. Érsekhalma Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Tervezői választ nem igényel. „Bács-Kiskun 2020” Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepciót elfogadja. A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz Tervezői választ nem igényel. észrevételt nem kívánok tenni. Javaslom a területi célok meghatározásánál leghátrányosabb helyzetű kistérségek kiemelését területfejlesztési koncepcióban.

a A javaslatot elfogadtuk. Várostérségi a funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése a népességmegtartó-képesség javítása érdekében tematikus cél prioritásai között nevesítettük. A várostérségi funkcionális és infrastrukturális A javaslatot elfogadtuk, a tervezés kapcsolatok fejlesztése során Katymár település alapját a kistérségi lehatárolás képezi. Bácsalmáshoz, bácsalmási járáshoz, kistérséghez tartozik. Javaslom a megye stratégiai térstruktúráját úgy kialakítani, A megye térstruktújának alakítása hogy Katymár települése a Homokhátsági fejlesztési nem a fejlesztési koncepció körzet része legyen. hatásköre. A kívánt célt: a klímaváltozás problémáinak megoldását célzó kezdeményezésekbe való bekapcsolódást a területi lehatároláson kívüli települések is kitűzhetik. EGTC előkészítése és létrehozása során a határ menti Az EGTC-k alakulását, bővülését a összes település meghívása, bevonása, vagy a meglévő területfejlesztési koncepció nem EGTC bővítése, átszervezése szükséges. szabályozza, az az érintettek együttműködési készsége révén jöhet létre. A „Bács-Kiskun 2020” – Bács-Kiskun Megyei A javaslatot az operatív programozás Területfejlesztési Koncepció egyeztetési anyagával szakaszában lehet kezelni. kapcsolatban köszönöm, hogy Kiskunmajsa és térsége Koncepcionális szinten az illeszkedés észrevételei is beépítésre kerültek. Egy kérésünk lenne, nem vizsgálható, az operatív hogy a várost átszelő összekötő utak helyett egy programokban a megyei és/vagy belterületen kívül eső körgyűrű kerüljön megtervezésre. kistérségi beavatkozások körében Kiskunmajsa Város Önkormányzata részéről további vizsgáljuk az illeszkedést a észrevételünk nincs. gazdaságfejlesztési célokhoz, mint lehetséges indokoltságot megalapozó célhoz. A 218/2009 (X.6.) Korm. rendelet 19. §. értelmében Tervezői választ nem igényel. Kunfehértó Község Önkormányzata egyetért a BácsKiskun 2020 Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepcióban foglaltakkal. A Képviselő-testület a területfejlesztési koncepció, a A javaslat kapcsán releváns célokat a területfejlesztési program és a területrendezési terv koncepcióban szerepeltetjük, a tartalmi követelményeiről szóló 218/2009.(X.6.) Korm. konkrét beruházás nevesítésére az


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója Önkormányzata

40/ 1

Lajosmizse Város Önkormányzata

40/ 2

Lajosmizse Város Önkormányzata

40/ 3

Lajosmizse Város

rendelet 18. §. (5) bekezdése alapján a „Bács-Kiskun 2020” – Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetési anyagát átvizsgálta, ahhoz az alábbi észrevételt, kiegészítést teszi. A képviselő-testület a területfejlesztési koncepcióban kéri Kunszentmiklós egészségügyi turizmusának beemelését, különös tekintettel a rendelőintézet teljes rekonstrukciójára, illetve bővítésére. A Képviselő-testület kéri, hogy a területfejlesztési koncepció része legyen egy fedett uszoda megépítése Kunszentmiklóson, amely a 2013 szeptemberétől kötelezően bevezetett úszásoktatás tárgyi feltétele és a kistérségben illetve azon túlnyúlóan 35000 embernek tud úszáslehetőséget biztosítani. A Képviselő-testület kéri, hogy a Duna-melléki vállalkozási övezetben kiemelten és nevesítve szerepeljen Kunszentmiklós ipari parkja. A Képviselő-testület kéri, hogy a Kunszentmiklós környéki utak, nevezetesen KiskunlacházaKunszentmiklós, Kunszentmiklós-Szabadszállás az 52-es főútig, illetve az 51-es főútról Kunszentmiklósig, Tasst elkerülő út építése kiemelt helyet kapjon a területfejlesztési koncepcióban. A Képviselő-testület kéri, hogy az Euro-Velo 6 kerékpárutas hálózatra a 2013-2020-as időszak alatt a kunszentmiklósi kerékpárút-hálózat becsatlakozzon. Az M5 és tervezett M8 gyorsforgalmi utak kereszteződése egyedülálló lehetőséget biztosít a térség további gazdasági fejlesztésére; növelve ezzel az M8-as út fejlesztő hatását a megye más részein is. Javaslom, hogy a megyei terv is kiemelt helyszínként (pl. települési térség) kezelje az új közlekedési és ezzel potenciális logisztikai csomópontot. Ilyen jellegű igény már Kecskemét Önkormányzata részéről is felvetődött a város településrendezési tervének 2012-es módosítása során. Az országos településrendezési terv szerkezeti terve új, az európai hálózatba illeszkedő „nagysebességű vasútvonal” létesítését tervezi Budapest-Szeged viszonylatban, ami a megyét, és benne Lajosmizsét is érinti. A tervezett nyomvonal jellemzően (Kecskeméttől délre) az M5 autópálya mentén halad, azonban Lajosmizse területén elhagyja azt és Cegléd felé fordul. Egy ilyen létesítmény kialakítása jellegénél fogva szétvágja a települési szövetet – emiatt is indokolt más hasonló nyomvonalas létesítmény – pl. autópálya – mellé helyezni. A nyomvonal a tervezett kialakítással szétvágná az M5 autópálya miatt már így is töredezett, az M8 út miatt pedig még inkább egymástól elváló településrészeket; így különösen az ún. Alsólajos településrészt. Javaslom a tervezett vasút nyomvonalának módosítását úgy, hogy az ne darabolja még tovább az így is nagy kiterjedésű és szétdarabolt lajosmizsei külterületet – pl. a nyomvonal Kecskemét-Lajosmizse közigazgatási határára helyezésével vagy más módon. Településünk szerkezeti tervével összhangban a következő közlekedési elemeket kérjük a megyei terven

operatív programokban kerül sor, amennyiben az adott projektelem a megyei/térségi beavatkozások kereteibe beilleszthető.

A területfejlesztési tervezési folyamatban térségi lehatárolásokat a területi tervezés folyamatában a kormány valamint a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal iránymutatásai szabják meg. A javaslat elsődlegesen területrendezési tervezés keretében kezelendő. A javaslat elsődlegesen területrendezési tervezés keretében kezelendő. A fejlesztési koncepció stratégiai környezeti vizsgálatának alapján a tervezés következő szakaszában a javaslat területfejlesztési vonatkozásait figyelembe vesszük.

A javaslat elsődlegesen területrendezési tervezés keretében


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója Önkormányzata

40/ 4

40/ 5

40/ 6

Madaras Község Önkormányzatának Képviselőtestülete Nemesnádudvar Község Önkormányzat Képviselőtestülete Sükösd Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete

szerepeltetni: 4.1 Kérjük feltüntetni a 5211. jelű LajosmizseKunszentmiklós alárendelt út Lajosmizsét elkerülő tervezett szakaszát, amely az 5. sz. főút és a 4608. sz. út körforgalmi csomópontjából indul ki és a településen kívül csatlakozik vissza az útra (a megyei terven feltüntetett nyomvonal nem pontos és meglévőként jelenik meg). 4.2 Kérjük feltüntetni a Lajosmizsét északról elkerülő (4608. jelű, Ceglédi) út folytatását, amely így az 5-ös számú főút elkerülőjévé válna. 4.3 A megyei terv „térségi belvíz- és öntözőcsatornaként tüntetni fel településünket érintően az ún. Alpár-Nyárlőrinc csatorna egy szakaszát az M5-ös úttól kelet felé; illetve Lajosmizse déli részén a XXIII jelű csatornát. Javasoljuk az Alpár-Nyárlőrinc csatorna teljes, a város belterületéig terjedő szakaszát ábrázolni, mivel teljes hosszában ellátja az említett szerepet. Kérjük továbbá feltüntetni a hasonlóan térségi jelentőségű XX/d-1 jelű, a város vízmentesítésében szintén fontos szerepet játszó, belterületről induló és Ladánybene felé tartó, valamint a szennyvízteleptől induló és Felsőlajos irányába tartó a XX/d jelű csatornákat. (Ezek jelenleg csak vízgazdálkodási terület/vízfolyás módon jelöltek, azonban jelentőségük ennél komolyabb, tartósan vízjárta csatornák). Az utak és csatornák feltüntetéséhez mellékeltem a város szerkezeti tervének részletét.

kezelendő. A fejlesztési koncepció stratégiai környezeti vizsgálatának alapján a tervezés következő szakaszában a javaslat területfejlesztési vonatkozásait figyelembe vesszük

Madaras község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Tervezői választ nem igényel. „Bács-Kiskun 2020” Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepció egyeztetési anyagát megismerte, az abban foglaltakkal egyetért. Nemesnádudvar Község Önkormányzat Képviselő- Tervezői választ nem igényel. testülete a Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepciót elfogadja.

Sükösd Nagyközségi Önkormányzat képviselő-testülete „Bács-Kiskun 2020” BácsKiskun Megye Területfejlesztési Koncepcióját megismerte, azt Sükösd vonatkozásában az alábbiak kiegészítésével javasolja elfogadni: -

A javaslatot az operatív programozás szakaszában lehet kezelni. Koncepcionális szinten az illeszkedés nem vizsgálható, az operatív programokban a megyei és/vagy kistérségi beavatkozások körében a település belterületi útjai 100 %-ban 2020-ra vizsgáljuk az illeszkedést a szilárd burkolatúak legyenek gazdaságfejlesztési célokhoz, mint A Sükösd- Érsekcsanád- Baja- Bátmonostor lehetséges indokoltságot megalapozó kerékpárút teljes szakasza valósuljon meg célhoz. Az M9-es út építése folytatódjon, e célkitűzést tartalmazza a koncepció Sükösd továbbra is ragaszkodik az 51-es elkerülő út megépítéshez, ez legyen feltüntetve a



-

-

40/ 7 40/ 8

Szabadszállás Város Polgármestere Szank Község Polgármestere

41/ 1

Tass Község Önkormányzat Képviselőtestülete

41/ 2


41/ 3


41/ 4

Tataháza Község

koncepcióban Sükösd településen rendelkezésre álló vállalkozói területek igénybevételi lehetősége legyen kiemelve a koncepcióban, a vállalkozások által is megtekinthető elektronikus központi adatbázis biztosításával A mezőgazdaság jövője érdekében készüljön terv az aszályos időszakokban igénybe vehető vízvételi lehetőségre és annak működtetésére.

Javaslattevő fázis: a leírt általános elképzelésekkel és célokkal egyetértünk.

fejlesztési Tervezői választ nem igényel.

Kérem, hogy az 5404 sz. út építése Bócsa község irányába A javaslatot az operatív programozás (az 54. sz. út felé) megyénk fejlesztési elképzelései között szakaszában lehet kezelni. szerepelhessen. Koncepcionális szinten az illeszkedés nem vizsgálható, az operatív programokban a megyei és/vagy kistérségi beavatkozások körében vizsgáljuk az illeszkedést a gazdaságfejlesztési célokhoz, mint lehetséges indokoltságot megalapozó célhoz Sajnos nem létesült kerékpárút Tass és Kunszentmiklós A javaslat kapcsán releváns célokat a között- ezt természetesen szeretnénk, sőt Tass és koncepcióban szerepeltetjük, a Szalkszentmárton között is konkrét beruházás nevesítésére az - nem található Tasson hajókikötő sem a Nagy-Dunán, operatív programokban kerül sor, sem a Sorksári-Dunán, ezt is szeretnénk elérni a tervciklus amennyiben az adott projektelem a alatt, mert az idegenforgalomra jótékony hatással lenne megyei/térségi beavatkozások /ellentétben a koncepció megállapításával./ kereteibe beilleszthető. -A turisztikával foglalkozó fejezet leginkább a vendégéjszakák mennyiségére, eloszlására koncentrál, a kereskedelmi szálláshelyeket emeli ki. Ezen túlmenően azonban a mi településünk is fontos idegenforgalmi jelentőséggel bír, a település méretével megegyező nagyságú üdülőterülettel rendelkezik (~1000 ingatlan). Tass a korábbi időszakban is országos hírű „horgászparadicsom” volt (Duna, Kis-Duna, Kiskunsági Öntözőcsatorna), ennek felélesztése, a horgászturizmus fejlesztése fontos feladat, az ebben rejlő lehetőségeket a jövőben még jobban ki kellene használni. Szintén szeretnénk fejleszteni, bővíteni Ifjúsági Vizi táborunk kapacitását, lehetőségeit. A település jelenlegi legégetőbb problémája az állami kezelésben lévő belterületi útjaink állapota. Az 5205, 52121, 52341 számú utak állapota katasztrofális, közlekedni ezeken kerékpárral néhol életveszélyes az erős tranzitforgalom miatt. Ezen útjaink átépítése sajnos nem szerepel a Helyzetelemzésben csakúgy, mint az 5205-ös elkerülő úté. Önkormányzati kezelésű belterületi útjaink is felújításra szorulnak, így e témában is várunk pályázati lehetőségeket. Tataháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a „Bács-Kiskun 2020” – Bács-Kiskun Megyei

A javaslat kapcsán releváns célokat a koncepcióban szerepeltetjük, a konkrét beruházás nevesítésére az operatív programokban kerül sor, amennyiben az adott projektelem a megyei/térségi beavatkozások kereteibe beilleszthető.

A javaslat kapcsán releváns célokat a koncepcióban szerepeltetjük, a konkrét beruházás nevesítésére az operatív programokban kerül sor, amennyiben az adott projektelem a megyei/térségi beavatkozások kereteibe beilleszthető. Tervezői választ nem igényel.



42/ 1

Önkormányzata Tompa Város Polgármestere

42/ 2

Tompa Város Polgármestere

42/ 3 Tompa Város Polgármestere

42/

Tompa Város

Területfejlesztési Koncepcióban foglaltakkal egyetért, azzal kapcsolatosan javaslattal nem él. Javaslom, hogy fejlesztési célként kerüljön megjelölésre, a Tompa – Kelebia közúti határátkelő növény- és állategészségügyi határállomás minősítésének visszaállítása. Az átkelő több évtizeden keresztül szállítottak ki, és hoztak be az ország területére olyan félkész vagy kész termékeket, amelyek exportjához, vagy importjához növény- vagy állategészségügyi vizsgálat kellett. Gondolok itt pl. a búzára, kukoricára, vágóhídi termékekre (sertés és szarvasmarha hús, amelyet még nem dolgoztak fel). Az ilyen jellegű termékek forgalmát azonban az M5 autópálya megépítése megszűntette, ugyanis a tompai átkelőn bezárták a növény- és állategészségügyi ellenőrzési pontokat. Jelenleg a megyében megtermelt, vagy előállított agráripari termékeket vagy a kelebiai vasúti átkelőn, vagy a röszkei közúti átkelőn keresztül lehet behozni, illetve kivinni az országból. A koncepció kiemelt lehetőségként említi a mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés fellendítését, valamint az ezekre a szektorokra épülő feldolgozóipar, kereskedelem fejlesztését, amelyet a tompai határátkelő „szolgáltatásainak” ilyen jellegű bővítése nagymértékben elősegítene. A fejlesztés véleményem szerint hozzájárulna továbbá a megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló infrastrukturális fejlesztések valamint a határ-menti térségek határon átnyúló fejlesztések prioritásaiként meghatározott célok eléréséhez, a határ-menti vállalkozási zónák kialakításához. A következő javaslatom az élhető és életképes vidék fejlesztési terület kapcsán az ellátó és szolgáltató intézményrendszerek elérése kapcsán fogalmazódott meg. Véleményem szerint ezért a koncepcióban nem elég szerepeltetni az ellátórendszerek színvonalának növelését, a funkcióhiányos, ellátatlan területeket fel kell kutatni, és a hiányzó szolgáltatásokat - ha csak mikrotérségi szinten is de pótolni kell, ezzel is hozzájárulva a kistérségek központjához viszonyítva perifériára szorult kistelepülések lakosságmegtartó erejének növeléséhez. A vidéki, tanyás térségek fenntartható fejlődésének egyik fontos kérdése a közbiztonság. A fejlesztési koncepcióban erre vonatkozó fejlesztési célt, utalást nem találtam. Természetesen a közbiztonság fenntartása alapvetően a Rendőrség hatáskörébe tartozik, de azokon a településeken, ahol nincs állandó rendőri jelenlét, vagy csak egy-két járőr teljesít szolgálatot, ott a közbiztonság, a magántulajdon védelme nem teljes mértékben biztosított, ezért gondolom azt, hogy az ilyen jellegű feladatokat ellátó egyesületek (polgárőr, városőr, mezőőr) alapításának támogatása, a meglévő egyesületek személyi állományának képzése és a rendelkezésre álló eszközpark fejlesztése kulcsfontosságú lehet a jövőben.

A javaslat kapcsán releváns célokat a koncepcióban szerepeltetjük, a konkrét beruházás nevesítésére az operatív programokban kerül sor, amennyiben az a megyei/térségi beavatkozások kereteibe beilleszthető.

Véleményünk szerint az alábbi szövegezés a javaslatban foglaltakat tartalmazza. „A cél eléréséhez szükséges az ellátó és szolgáltató intézményrendszer magas színvonala a funkcióhiányos, ellátatlan területekről való elvándorlás megelőzése érdekében.„ A javaslat kapcsán releváns célokat a koncepcióban szerepeltetjük, a konkrét beruházás nevesítésére az operatív programokban kerül sor, amennyiben az adott projektelem a megyei/térségi beavatkozások kereteibe beilleszthető.

A megye turizmushoz kapcsolódó fejlesztési céljaként A javaslatot elfogadtuk, a kiegészítést



Polgármestere

43/ 1

Újsolt Község Polgármestere

44/ 1

Uszód Község Polgármestere

-

45/ 1

46/ 1

javaslom megjelölni, nevesíteni a borturizmus kiépítését, tekintettel, hogy a megye területén több híres, történelmi borvidék, és pincészet is található. A borturizmus fejlesztését lehetne kapcsolni a koncepcióban szereplő gasztroturizmushoz, a lovas és kerékpáros turizmushoz. Az előzetes véleményezésre megküldött „Bács-Kiskun 2020” – Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepció I. Helyzetfeltárás és II. Javaslattevő fázis c. egyeztetési anyagokat áttanulmányoztuk. A dokumentumok tartalmával egyet értünk. A projektötletek időszakából településünket érintő két téma kiemelt jelentőségére szeretném felhívni a figyelmet. Az anyagból nem tudom eldönteni, hogy pályázhatók lesznek-e (kiemelt prioritást élvezhetnek-e): Uszód-Foktő-Kalocsa repülőtér és iparterület fejlesztése

- Új Művelődési Ház építése. Több fórumon már kértem (itt is) ezt a lehetőséget. A községi művelődési ház fejlesztése Uszódon megoldhatatlan problémába ütközik. Nem kapunk építési engedélyt, mert nem lehet kialakítani vészkijáratot, parkolót, stb. A témában tanulmány tervet készíttettünk, illetve a rendezési tervet is módosítottuk, felkészülve a 2014-től megnyíló új pályázati rendszer érdekében. Vaskút Község A „Bács-Kiskun 2020” – Bács-Kiskun Megyei Polgármestere Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetésre készített helyzetelemzést és javaslattevő fázist tartalmazó anyagát áttanulmányoztuk. A helyzetelemzésre alapozott koncepcionális fejlesztési elképzelések lényegét, annak várható társadalmi, gazdasági és környezeti hatásait megismertük. A megfogalmazott fejlesztési alapelvekkel, stratégiai irányvonalakkal és célrendszerrel egyetértünk. Városföld Község Polgármestere

Vállalkozások 47/ Kiskun 1 Szélpark Kft.

megtettük.


A javaslat kapcsán releváns célokat a koncepcióban szerepeltetjük, a konkrét beruházás nevesítésére az operatív programokban kerül sor, amennyiben az a megyei/térségi beavatkozások kereteibe beilleszthető


A Bács-Kiskun 2020” – Bács-Kiskun Megyei Tervezői választ nem igényel. Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetésre készített anyagát áttanulmányozva az abban foglaltakkal egyetértek. Szíveskedjen a megyei területfejlesztési tervbe beilleszteni Tervezői választ nem igényel. a Kunszállás község közigazgatási területére tervezett szélerőművek megvalósíthatóságát, mint fejlesztési célokat.


Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója. Bács-Kiskun 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Recommend Documents