BÁCS-KISKUN MEGYE SZÁMOKBAN
2013
Tartalom
Főbb jellemzők. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 1. Népesség, népmozgalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2. Munkaerőpiac . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 3. Egészségügy, baleset . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 4. Szociális ellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 5. Oktatás, kultúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 6. GDP, kutatás-fejlesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 7. Gazdasági szervezetek, beruházás . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 8. Mezőgazdaság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 9. Ipar, építőipar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 10. Lakás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás . . . . . . . . . . . . . . . . 24 12. Környezet, infrastruktúra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Bács-Kiskun megyei portré . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Adottságok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Gazdaság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Kiemelt értékünk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 A kalocsai fűszerpaprika. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
– 0 .. + ...
Jelmagyarázat A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő. A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. Az adat nem ismeretes. Előzetes adat. Nem közölhető adat.
Megjegyzések A 2013. évi adatok általában előzetesek. A kiadványban felhasznált adatok csoportosítása mindig az adott év január 1-jei állapotának megfelelő területi beosztás szerint történt. A részadatok összegei a kerekítések miatt eltérhetnek az összesen adatoktól. A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A módszertani információk és a fogalmak magyarázata megtalálható a Központi Statisztikai Hivatal honlapján.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
Főbb jellemzők
Megyelista
Bács-Kiskun megye BP BÁ
Budapest
Megyeszékhely
Kecskemét
Terület, km2
Bács-Kiskun
8 445
Települések számaa) BA
Békés
BO
BorsodAbaújZemplén
CS
Fejér
GY
GyőrMosonSopron
HA
Hajdú-Bihar
HE
Heves
KO
Nógrád
PE
Pest
SO
Somogy
SZ
SzabolcsSzatmárBereg
TO
Tolna
VA
Vas
VE
Veszprém
517
Városi népesség aránya, %a)
67,9 61
Foglalkoztatási arány, %b)
50,4
Munkanélküliségi ráta, %b)
10,7
Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, forintb)
121 766
Öregségi átlagnyugdíj, forinta)
103 667
Tízezer lakosra jutó működő kórházi ágyb) Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban, főb) Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevők száma, főb) c)
JászNagykunSzolnok KomáromEsztergom
NÓ
22
Népesség, ezer főa) Népsűrűség, fő/km2
Csongrád
FE
JÁ
Ebből: városa)
Baranya
BÉ
119
Egy főre jutó GDP, ezer forintd) A kutatás-fejlesztés ráfordításai a GDP százalékáband) Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások számae)
Zala
HU
Magyarország
19 167 12 955 2 001 0,88 189
Egy főre jutó beruházás, ezer forintd)
323
Termőterület, ezer hektár f)
676
Egy főre jutó ipari termelés, ezer forintb)
2 807
Tízezer lakosra jutó épített lakásb)
364
Ezer lakosra jutó személygépkocsie)
329
Ezer lakosra jutó internet-előfizetésb)
210
Autópályák, autóutak, kmb)
a) 2014. január 1-jei adat. b) 2013. évi adat. c) A megyében állandó lakóhellyel rendelkezők adata.
2
7
Kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszaka, ezerb)
77
Működtetett vasútvonalak, kmd)
ZA
55
463
d) 2012. évi adat. e) 2013. december 31-ei adat. f) 2013. május 31-ei adat.
Bács-Kiskun megye számokban, 2013
Bács-Kiskun megye
1. ábra A megye települései, 2014. január 1.
Község Város
2. ábra A városok és a városi népesség aránya, 2014. január 1. % 80 60 40
0
18,5
67,9
Város
Városi népesség Bács-Kiskun megye
11,0
70,4
Város
Városi népesség
Főbb jellemzők
20
Ország
3. ábra A települések megoszlása népességnagyság-kategóriák szerint, 2013. január 1. Bács-Kiskun megye
500 fő alatti 500– 999 fős 1 000–1 999 fős 2 000–4 999 fős 5 000 fő és afeletti
8% 14% 30% 31% 16%
500 fő alatti 500– 999 fős 1 000–1 999 fős 2 000–4 999 fős 5 000 fő és afeletti
35% 20% 20% 15% 9%
Ország
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
3
1. Népesség, népmozgalom
1. SZ PE
1.1. tábla A lakónépesség* alakulása és a főbb népmozgalmi események
–1,7 –1,8
Megnevezés
2011
2012
2013
Lakónépesség, január 1., ezer fő HA
BP
–2,3
–3,0
Férfi
250
248
248
Nő
275
274
272
Összesen
525
522
520
Ebből: megyeszékhelyen
113
111
112
többi városban
245
242
241
községekben
167
169
167
A lakónépesség korösszetétele, január 1., %
FE, GY HU VE
–3,6
14 évesek és fiatalabbak
14
14
14
15–64 évesek
68
68
68
65 évesek és idősebbek
17
18
18
–3,9
Főbb népmozgalmi adatok
–4,1
BO KO
–4,4 –4,5
BÁ, CS, TO
–4,8
HE, JÁ
–5,0
Élveszületés, fő
4 318
4 453
4 523
Halálozás, fő
7 061
7 102
6 988
Házasságkötés, eset
1 600
1 698
1 867
Belföldi vándorlási különbözet, fő
–577
–119
–655
1.2. tábla A születéskor várható átlagos élettartam (év)
BA
1990
2001
2012
Férfi
Nem
63,77
67,41
70,96
Nő
73,64
76,73
78,22
–5,4
NÓ
–5,7
VA ZA SO
–6,0 –6,1 –6,2
1.3. tábla Átlagéletkor (év)
1990
2001
2013
Férfi
Nem
35,8
37,1
39,8
Nő
39,2
41,1
44,2
* A 2011. január 1-jei lakónépesség a 2001. évi népszámlálás alapján, a 2012. és 2013. január 1-jei lakónépesség a 2011. évi népszámlálás alapján továbbvezetett adat.
BÉ
–7,3
1. Ezer lakosra jutó természetes fogyás, 2013 4
(‰)
Bács-Kiskun megye számokban, 2013
Bács-Kiskun megye
1.1. ábra A népességszámot alakító népmozgalmi események arányszámai Ezer lakosra 4 3 2 1 0 –1 –2 –3 –4 –5 –6 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
1. Népesség, népmozgalom
Természetes szaporodás, fogyás (–) Belföldi vándorlási különbözet Nemzetközi vándorlási különbözet
1.2. ábra A népesség száma nem és életkor szerint, 2013. január 1. Férfi
Nő
Férfitöbblet 30 20 Ezer lakos
10
0
90– 85–89 80–84 75–79 70–74 65–69 60–64 55–59 50–54 45–49 40–44 35–39 30–34 25–29 20–24 15–19 10–14 5– 9 0– 4 Korév
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
Nőtöbblet
0
10
20
30 Ezer lakos 5
2. Munkaerőpiac
2.
2.1. tábla A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása* BP GY
56,9
Megnevezés Foglalkoztatott, ezer fő Ebből: középfokú végzettségű diplomás
56,3
férfi KO
54,7
VA
54,3
PE FE, VE
53,7 53,5
ZA
Munkanélküli, ezer fő Ebből: legalább egy éve munkát keres férfi Gazdaságilag nem aktív, ezer fő Ebből: szeretne dolgozni nappali tagozatos tanuló
52,7
2011
2012
2013
193,7
199,6
200,2
127,3
129,9
130,0
37,9 106,2 23,1
41,7 108,9 20,9
40,6 108,0 23,9
10,5
8,8
12,5
13,5
11,6
13,2
185,5
178,6
173,5
25,8
23,8
22,0
41,9 53,9 48,2 10,6
40,0 55,2 50,0 9,5
34,9 56,4 50,4 10,7
Aktivitási arány, % HU
51,6
TO BÁ CS
50,5 50,4 50,3
BA
49,7
JÁ BÉ
49,0 48,8
Foglalkoztatási arány, % Munkanélküliségi ráta, %
2.1. ábra A foglalkoztatottak megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint, 2013* Bács-Kiskun megye Ország 0
HA
47,9
HE
47,4
SZ SO
46,7 46,6
20
40
Mezőgazdaság
60
Ipar, építőipar
80
100%
Szolgáltatások
2.2. ábra A 15–74 éves népesség munkanélküliségi rátája* % 20 15
2009
2010
2011
2012
Bács-Kiskun megye
10,7 10,2
9,5 10,9
0
45,0
10,6 10,9
BO
10,8 11,2
5
10,9 10,0
10
2013 Ország
* A KSH munkaerő-felmérése alapján.
NÓ
43,5
2. A 15–74 éves népesség foglalkoztatási aránya, 2013 6
(%)
Bács-Kiskun megye számokban, 2013
Bács-Kiskun megye
2.2. tábla Havi bruttó átlagkereset állománycsoportok szerint*
Állománycsoport
2011
2012
2013
Fizikai foglalkozású
129 955
142 072
148 537
Szellemi foglalkozású
220 574
234 129
243 980
167 734
178 615
185 901
109,3
104,6
Forint/hó
Összesen
Előző év=100,0 106,6
Fizikai foglalkozású Szellemi foglalkozású
105,2
106,1
104,2
Összesen
106,3
106,5
104,1
Fizikai
61%
Szellemi
39%
2. Munkaerőpiac
2.3. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók számának megoszlása állománycsoportonként, 2013*
2.4. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a minimálbér százalékában állománycsoportonként, 2013* % 300 250 200 150 100 50 152
249
190
Fizikai
Szellemi
Összesen
0
* Az évközi intézményi munkaügy-statisztikai adatgyűjtési rendszer alapján.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
7
3. Egészségügy, baleset
3.
3.1. tábla Háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátottság TO
23,0
BÉ BA
20,3 19,8
NÓ
18,6
CS
16,1
Megnevezés
2000
Háziorvos és házi gyermek351 orvos összesen Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó 1 561 lakos, fő Egy háziorvosra jutó beteg- 11 252 forgalom Egy házi gyermekorvosra 7 337 jutó betegforgaloma) a)
2011
2012
327
325
1 597
1 600
13 047
13 444
7 651
7 158
Tanácsadás nélkül.
3.2. tábla Fekvőbeteg-ellátás
HE
FE PE BP BÁ HU, SZ HA
11,5
7,1 6,8 6,6 6,2 5,6 5,1
Megnevezés
2000
2012
2013
Működő kórházi ágyak száma Működő kórházi ágyak tízezer lakosra jutó száma Elbocsátott betegek száma, ezer Ápolás átlagos tartama, nap Ágykihasználás, % Egynapos kórházi ellátás, ezer eset
3 800
2 830
2 830
72
54
55
128
111
111
8
7
6
74
70
72
..
6
6
3.3. tábla A járóbeteg-szakellátás leglátogatottabb rendeléseinek főbb adatai, 2012* KO JÁ SO GY VE
BO
2,3 2,1 1,3 1,0 0,7
Megnevezés Belgyógyászat Sebészet Képalkotó diagnosztika Laboratóriumi diagnosztika Fizioterápia Reumatológia Tüdőgyógyászat Fül-, orr-, gégegyógyászat Szemészet
–4,0
(ezer) Teljesített Megjelenési Beavatkozás szakorvosi eset munkaóra 191 466 55 82 184 21 359 795 70 723
7 826
17
344 97 94 89 96
1 239 277 255 243 414
1 25 23 20 23
* A MÁV adataival együtt. Az adatok csak a magyar biztosítás alapján végzett ellátásokat tartalmazzák.
VA ZA
–9,3 –10,1
3. A balesetet szenvedett személyek számának változása 2012 és 2013 között 8
(%)
Bács-Kiskun megye számokban, 2013
Bács-Kiskun megye
3.4. tábla Személysérüléses közúti közlekedési balesetek és a balesetet szenvedett személyek
Megnevezés
2000
2012
2013
Balesetek Halálos Súlyos sérüléses
76
41
47
414
302
323
Könnyű sérüléses
432
526
522
Összesen
922
869
892
46
51
Balesetet szenvedett személyek 80
Meghalt Súlyosan megsérült
500
348
378
Könnyen megsérült
732
749
785
1 312
1 143
1 214
Összesen
3.1. ábra A közlekedési balesetek számának alakulása
3. Egészségügy, baleset
(előző év = 100,0)
% 120 100 80 60 40 20 0
82,0 114,6
95,3 107,0
100,2 99,2
Halálos
Súlyos sérüléses
Könnyű sérüléses
2012
2013
3.5. tábla Munkabalesetek
2000
2012
2013
Összesen
Megnevezés
1 300
778
797
Ebből: halálos
7
4
3
csonkulásos
19
13
6
súlyos
16
13
15
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
9
4. Szociális ellátás
4.
BP
4.1. tábla A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők, január
22,7
Megnevezés NÓ
22,3
HE
22,0
2012
21,6 21,5
VA, VE
21,3
TO BA, CS SO
21,0 20,9 20,8
HU KO, JÁ
20,6 20,5
BÁ FE
20,2 20,1
GY
19,9
Ebből: öregségi nyugdíj megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás
Ebből: öregségi nyugdíj megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás
19,0
27 603
26 365
88 649
91 093
93 788 100 980 103 667 58 227
61 269
61 709
4.2. tábla Bölcsődei ellátás, december 31.
Működő férőhely BO
29 350
82 284
Működő bölcsőde 19,2
101 058 102 756 104 473
Havi teljes ellátás átlagos összege, forint/fő Összesen
Megnevezés
PE
2014
160 057 156 666 153 010
Összesen
BÉ ZA
2013
Ellátottak száma, fő
Kisgyermeknevelő
2011
2012
2013
33
32
34
1 476
1 593
1 710
283
302
329
Megnevezés
HA
17,8
2011
2012
Idősek nappali ellátása
2013
1 999
2 104
2 105
Szociális étkeztetés
8 553
8 712
10 069
Házi segítségnyújtás
3 614
4 093
4 084
xxx
4.3. tábla Alap- és nappali ellátásban részesülők
4.4. tábla Gyermekvédelmi szakellátásban részesülők
2011
2012
2013
Gyermekotthonban nevelt kiskorú
Megnevezés
225
221
169
Nevelőszülőnél nevelt kiskorú
885
909
987
Ápolást, gondozást nyújtó intézményben nevelt kiskorú
19
15
13
18 éves és idősebb gondozott
200
217
230
1 329
1 362
1 399
Összesen
SZ
15,4
4. Öregségi nyugdíjasok a népesség százalékában, 2014. január 10
Bács-Kiskun megye számokban, 2013
Bács-Kiskun megye
2010
2011
2012
2013
Nyugdíjasok, járadékosok összesen
104
153
103
157
101
160
87
88
163
Ezer fő 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
160
4.1. ábra A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma, január*
2014
Öregségi nyugdíjasok
4.2. ábra Átlagnyugdíjak, január* Ezer forint/fő 140 120
4. Szociális ellátás
100 80 60 104
91
101
89
94
82
94
78
74
20
89
40 0 2010
2011
2012
Átlagnyugdíj
2013
2014
Öregségi átlagnyugdíj
4.3. ábra A tartós és az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények főbb adatai
2009 2010 2011 2012 2013
4 822
4 778
4 738
4 670
4 946
4 951
4 928
4 882
4 887
Fő 5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0
4 760
Ellátottak száma
Működő férőhelyek száma Férőhely 5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0
2009 2010 2011 2012 2013
* A nyugdíjrendszer 2012. évi átalakítása miatt a 2012 előtti és utáni időszak adatainak összehasonlíthatósága erősen korlátozott.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
11
5. Oktatás, kultúra
5. SZ
5.1. tábla A köznevelési intézmények főbb adatai a nappali oktatásban, 2013/2014
88
Egy
Intézmény
BO
86
HA
83
PE
81
JÁ
80
Egy
gyermek- pedagógusFeladat- Gyermek, csoportra/ ellátási tanuló osztályra ra hely jutó gyermek, tanuló
Óvoda Általános iskola Szakiskola, speciális szakiskola Gimnázium Szakközépiskola
248 204
16 887 39 194
22 19
11 10
48
6 735
20
9
41 41
8 319 10 848
27 25
11 12
5.1. ábra Óvodai nevelésben, iskolai oktatásban részesülők a nappali oktatásban % 110
(2009/2010 = 100)
100 90 HE
78
KO, NÓ
77
HU, BÁ, SO
76
FE
75
GY
74
BA, BÉ
73
CS, TO, VE
72
VA
71
80 70 2009/2010 2010/2011 2011/1012 2012/2013 2013/2014 Óvodás gyermek Szakiskolai, speciális szakiskolai tanuló Szakközépiskolai tanuló
Általános iskolai tanuló Gimnáziumi tanuló
5.2. ábra A felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók száma* Ezer fő 20 15 10 13 10
14 10
15 11
15 11
16 11
5 0 2009/2010 2010/2011 2011/1012 2012/2013 2013/2014 Összes képzés ZA
Nappali képzés
68 * A megyében állandó lakóhellyel rendelkezők. A főiskolai szintű, az egyetemi szintű és az osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt.
BP
66
5. Az ezer lakosra jutó általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban, 2013/2014 12
Bács-Kiskun megye számokban, 2013
Bács-Kiskun megye
5.2. tábla A kulturális intézmények főbb adatai
Megnevezés
2011
2012
2013
Közművelődési intézmények 165
148
146
7 412
7 383
16 990
1 379
1 434
1 775
Száma Rendezvények száma Látogatók száma, ezer
Muzeális intézmények Száma Kiállítások száma Látogatók száma, ezer
40
43
45
232
250
253
294
275
301
Települési könyvtárak 124
118
95
95
100
Könyvtári egységek száma, ezer
2 632
2 611
2 489
Kölcsönzött könyvtári egységek száma, ezer
1 434
1 199
1 250
Szolgáltatóhelyek száma
5. Oktatás, kultúra
125
Beiratkozott olvasók száma, ezer
5.3. ábra Közművelődési intézmények rendezvényeinek és látogatóinak megoszlása, 2013 % 100 80 60 40 20 0 Rendezvény Kiállítás Közösségi rendezvény
Látogató Szórakoztató rendezvény Művészeti esemény Ismeretterjesztő rendezvény
5.4. ábra A múzeumok leltározott tárgyi állományának megoszlása gyűjtemények szerint, 2013 Régészet Történet, agrár-, ipar- és technikatörténet Ipar- és képzőművészet
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
52% 4% 6%
Irodalomtörténet, néprajz
15%
Egyéb
22%
13
6. GDP, kutatás-fejlesztés
6.
6.1. tábla A bruttó hazai termék alakulása BP
144,6
Megnevezés
2000
2005
2011
2012+
GDP piaci beszerzési áron, milliárd forint
505
803
981
1 042
Ezer forint
922
1 489
1 873
2 001
72
68
68
71
Egy főre jutó GDP Az országos átlag százalékában GY
81,0
6.1. ábra A bruttó hozzáadott érték megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2012+
Bács-Kiskun megye
Ország HU KO
66,5 66,1
FE VA
62,5 61,3
PE ZA
55,2 54,7
TO CS HA
52,0 50,5 49,5
BÁ, VE
47,1
BA, HE JÁ SO BO
44,0 42,5 42,2 40,7
BÉ SZ
37,5 36,4
0
20
Mezőgazdaság
40
Ipar
Építőipar
29,0
80
100%
Szolgáltatások
6.2. ábra A kutatás-fejlesztés ráfordításai a GDP százalékában % 1,50 1,25 1,00 0,75
0,66 1,17
0,77 1,22
0,88 1,30
0,00
0,54 1,17
0,25
0,59 1,00
0,50
2008
2009
2010
2011
2012+
Bács-Kiskun megye
NÓ
60
Ország
6. Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson az EU-27 átlagának százalékában, 2012+ 14
Bács-Kiskun megye számokban, 2013
Bács-Kiskun megye
6.3. ábra A kutató-fejlesztő helyek száma 100 80 60 40 20 67
70
76
84
81
2008
2009
2010
2011
2012
0
Vállalkozási kutatóhely
68%
Felsőoktatási kutatóhely
28%
Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely
4%
6.2. tábla A kutató-fejlesztő helyeken dolgozók létszáma
Megnevezés
2010
2011
2012
Tényleges létszám
1 087
1 207
1 302
Ebből: kutató-fejlesztő
645
720
640
199
257
321
Az MTA tagja és a tudomány doktora vagy kandidátusa, PhD-, DLA-fokozattal rendelkező
164
166
150
Számított létszáma)
540
711
776
Ebből: kutató-fejlesztő
338
440
414
105
142
175
segédszemélyzet
segédszemélyzet a)
A kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított munkaidő arányában teljes munkaidejű dolgozókra átszámított adatok.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
15
6. GDP, kutatás-fejlesztés
6.4. ábra A kutató-fejlesztő helyek számának megoszlása szektorok szerint, 2012
7. Gazdasági szervezetek, beruházás
7.
BP
7.1. tábla A regisztrált gazdasági szervezetek száma, december 31.
226
2011
2012
2013
Társas vállalkozás
Megnevezés
22 669
22 943
22 468
Ebből: korlátolt felelősségű társaság
14 785
15 483
15 506
161
151
159
részvénytársaság
SZ
CS BÁ BÉ
204
betéti társaság
7 043
6 648
6 105
Önálló vállalkozó
73 489
74 374
75 306
Ebből: főfoglalkozású
26 888
27 022
27 432
mellékfoglalkozású
26 651
27 397
28 175
Vállalkozás összesen
96 158
97 317
97 774
4 721
4 832
4 829
730
678
653
190 189
Nonprofit szervezet
185
Költségvetési és egyéb szervezet
101 609 102 827 103 256
Összesen SO HA ZA
178 176 175
HU
171
HE GY PE BA VA TO VE
7.1. ábra A regisztrált társas vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2013. december 31. Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Ingatlanügyletek Tudományos és műszaki tevékenység Többi nemzetgazdasági ág
157 156 154 153 152 151 148
5% 12% 10% 28% 5% 5% 12% 23%
7.2. tábla A regisztrált társas vállalkozások száma létszám-kategória szerint, december 31. FE, JÁ
135
KO
132
2011
2012
2013
0– 9
Létszám-kategória, fő
20 927
21 211
20 768
10– 49
1 479
1 469
1 433
50–249
235
232
235
250– NÓ
118
BO
111
Összesen
28
31
32
22 669
22 943
22 468
7. Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás, 2013. december 31. 16
Bács-Kiskun megye számokban, 2013
Bács-Kiskun megye
Milliárd forint
Előző év = 100,0
Mezőgazdaság
Nemzetgazdasági ág
19,0
127,1
Ipar
79,3
64,6
Kereskedelem
16,1
102,2
Szállítás és raktározás
20,5
80,5
Információ és kommunikáció
3,1
129,9
Ingatlanügyletek
7,6
145,8
Adminisztratív szolgáltatás
1,0
131,6
Közigazgatás
5,0
177,0
7.2. ábra A beruházások megoszlása* gazdálkodási forma szerint, 2012
Bács-Kiskun megye
Ország
0
20
40
60
80
100%
Belföldi érdekeltségű vállalkozás
Külföldi érdekeltségű vállalkozás
Költségvetési és társadalombiztosítási szervezet
Nonprofit szervezet
7.3. ábra A beruházások megoszlása* anyagi-műszaki összetétel szerint, 2012
Épület, egyéb építmény
40,4%
Gép, berendezés, jármű
56,3%
Egyéb
3,3%
* A beruházás helye szerint.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
17
7. Gazdasági szervezetek, beruházás
7.3. tábla A beruházások* teljesítményértéke és volumenindexe a kiemelt nemzetgazdasági ágakban, 2012
8. Mezőgazdaság
8.
BÉ
8.1. tábla A földterület művelési ágak szerint, május 31.
16,8
2000
Művelési ág Szántó
11,8 11,4 11,3 10,8 10,6
SZ
9,8
JÁ
9,1
VA
7,4
ZA HE VE FE KO
6,8 6,6 6,3 6,2 6,1
BO, GY
5,2
HU, NÓ
4,7
2,7
BP
0,2
2000=100,0
376 996 348 861
92,5
8 280
6 288
75,9
Gyümölcsös
9 904
9 132
92,2
29 272
21 600
73,8
Gyep
129 873 103 860
80,0
Mezőgazdasági terület
554 325 489 741
88,3
Erdő
149 863 176 207
117,6
Nádas
9 477
8 793
92,8
Halastó
1 418
1 310
92,4
Termőterület
715 083 676 051
94,5
Művelés alól kivett terület
146 270 167 116
114,3
Összesen
861 353 843 167
97,9
8.1. ábra A főbb szántóföldi növénycsoportok aránya a vetésterületből, 2013. május 31.
Bács-Kiskun megye
Ország
0
PE
hektár
Konyhakert
Szőlő
SO BÁ HA TO BA, CS
2013
20
40
Gabonafélék
Olajos magvak
Zöldségfélék
Egyéb növények
60
8. A mezőgazdaság aránya a bruttó hozzáadott értékből, 2012 18
80
100%
Szálas takarmányok
(%)
Bács-Kiskun megye számokban, 2013
Bács-Kiskun megye
8.2. ábra A főbb szántóföldi növények betakarított területe, 2013 Ezer hektár 100 80 60 40 20 0
67
97
38
12
19
Búza
Kukorica
Napraforgó
Repce
Lucernaszéna
8.3. ábra A főbb szántóföldi növények termésátlaga, 2013 Kilogramm/hektár 6 000 5 000
8. Mezőgazdaság
4 000 3 000
4 820 5 360
2 090 2 480
2 712 2 590
3 760 4 430
1 000
4 440 4 630
2 000
Búza
Kukorica
Napraforgó
Repce
Lucernaszéna
0 Bács-Kiskun megye
Ország
8.2. tábla Az állattenyésztés főbb mutatói, 2013. december 1.
Megnevezés
Szarvasmarha
Sertés
Juh
Tyúk
Főbb gazdasági haszonállatfajok állománya Bács-Kiskun megye, ezer egyed
60
316
197
2 748
Az országos százalékában
7,8
10,8
15,9
9,6
Száz hektár mezőgazdasági területre jutó egyed Bács-Kiskun megye
12
65
40
561
Ország
14
55
23
536
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
19
9. Ipar, építőipar
9.
9.1. ábra Az ipari termelés értéke és volumenindexe* KO
GY
7 351 Milliárd forint 1 800
% 150
1 500
125
1 200
100
900
75
600
50
5 859
25
300 FE
4 476
0
724
1 020
1 457
2011
2012
2013
Termelési érték, milliárd forint VA
3 208
BO
3 076
JÁ
2 984
HE BÁ
2 821 2 807
0
Volumenindex, előző év = 100,0
* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján.
9.2. ábra A főbb feldolgozóipari ágazatok termelési volumenének változása az előző évhez képest, 2013*
Feldolgozóipar Élelmiszeripar HU
2 391
VE
2 157
BP ZA
2 044 2 023
PE CS TO
1 713 1 641 1 592
Gép, gépi berendezés gyártása
SO
1 379
Járműipar
HA
1 287
BÉ SZ
1 010 980
NÓ BA
845 841
Fa-, papír- és nyomdaipar Gumi-, műanyag és építőanyag-ipar Kohászat, fémfeldolgozás Villamos berendezés gyártása
–20 0
20 40 60 80 100 120%
* A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.
9. Egy főre jutó ipari termelés értéke, 2013*
(ezer forint)
* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján.
20
Bács-Kiskun megye számokban, 2013
Bács-Kiskun megye
9.1. tábla A feldolgozóipar főbb ágazatainak jellemzői, 2013* (%) Export AlkalmazásTermelés ban állók részaránya az összes megoszlása értékesítésből 100,0 100,0 82,1
Ágazat Feldolgozóipar Ebből: élelmiszeripar fa-, papír- és nyomdaipar gumi-, műanyag és építőanyagipar kohászat, fémfeldolgozás villamos berendezés gyártása gép, gépi berendezés gyártása járműipar
24,2
32,0
52,2
2,4
5,3
32
3,6
7,3
65,1
2,2 4,2 5,4 55,0
4,6 8,8 11,6 20,3
75,4 92,0 86,1 99,1
* A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.
9.3. ábra Az építőipari termelés értéke és volumenindexe, 2013* % 250
80
200
60
150
40
100
20 0
36
46
9. Ipar, építőipar
Milliárd forint 100
50
81
0 Egyéb építmények Összesen építése Volumenindex, előző év = 100,0 Termelési érték, milliárd forint Épületek építése
* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.
9.4. ábra Az építőipari termelés volumenének változása az előző évhez képest* % 80 60 40 20 0 –20 –40 2011 Épületek építése
2012
2013
Egyéb építmények építése
Összesen
* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
21
10. Lakás
10.
10.1. tábla Lakásállomány, laksűrűség, január 1. GY
21,3
Megnevezés
2012
2013
2014
239 346
239 759
240 049
Ebből: 1 szobás
23 872
23 872
23 873
2 szobás
88 659
88 723
88 762
3 szobás
80 349
80 465
80 545
4 és több szobás
46 466
46 699
46 869
218
217
215
Lakásállomány
PE
11,6
Száz lakásra jutó személy
10.1. ábra Az épített lakások és a kiadott építési engedélyek számának alakulása BP
10,2 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600
VA CS HU, SO
400
7,9 7,6 7,4
200 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
BÁ
6,5
HA
6,0
Épített lakás
Kiadott új lakásépítési engedély
10.2. tábla Az épített és a megszűnt lakások
Megnevezés BÉ FE, SZ, JÁ ZA
4,8 4,5 4,4
VE BO KO BA, HE TO
3,8 3,7 3,5 3,4 3,3
2011
2012
2013
Épített lakások száma
508
471
338
Ebből: természetes személy által
358
362
246
149
94
91
108
112
114
77
58
48
vállalkozás által Átlagos alapterület, m
2
Megszűnt lakások száma
NÓ
1,7
10. Tízezer lakosra jutó épített lakás, 2013 22
Bács-Kiskun megye számokban, 2013
Bács-Kiskun megye
10.2. ábra Az épített lakások megoszlása építési forma szerint
2013
2012
2011 0
20
40
60
80
100%
Családi ház
Csoportház
Többszintes többlakásos épület
Lakóparki
Egyéb
10.3. ábra Az épített lakások megoszlása szobaszám szerint
2013
2011 0
20
40
60
1
2
3
80
100%
4 és több 4+
10.4. ábra Az épített lakások átlagos alapterülete m2 120 100 80 60
114
101
112
107
108
103
109
92
111
20
89
40
0
2009
2010
2011
Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal, 2014
2012
2013
Ország 23
10. Lakás
2012
11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás
11.
11.1. tábla A szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma BP
VA
GY
45,0
Megnevezés
31,5
28,6 a) b)
HU ZA HA
26,7 26,3 26,0
SO VE
25,0 24,9
HE, PE
23,5
20,1
BA
19,5
FE
17,0
TO CS BÁ, JÁ
16,0 15,8 15,6
KO BO
14,9 14,4
SZ NÓ
13,7 13,3
2012
2013 116 9 346 151 755 42 682 363 871 127 059 382 2 724 15 242 2 674 42 131 6 741
Július 31-én. December 31-én.
11.1. ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak szálláshelytípusok szerinti összetétele, 2013 Belföldi
42,1%
BÉ
2011
Kereskedelmi szálláshelyek Egységek számaa) 128 119 Férőhelyek számaa) 8 944 8 807 Vendégek száma 161 715 150 041 Ebből: külföldi 45 747 44 466 Vendégéjszakák száma 403 075 369 316 Ebből: külföldi 156 704 142 418 Egyéb szálláshelyek Vendéglátók számab) 303 358 Férőhelyek számab) 2 131 2 537 Vendégek száma 11 365 14 813 Ebből: külföldi 1 397 1 751 Vendégéjszakák száma 41 776 41 835 Ebből: külföldi 9 145 4 966
Szálloda Többi szálláshelytípus
57,9%
Panzió 13,6% Közösségi szállás 7,6%
Üdülőház 19,7% Kemping 17,1%
Külföldi
65,0%
Szálloda Többi szálláshelytípus
35,0%
7,3% Panzió Közösségi szállás 1,9%
Üdülőház 4,9% Kemping 20,9%
11. A férőhelyek kapacitáskihasználtsága a kereskedelmi szálláshelyeken, 2013 24
(%)
Bács-Kiskun megye számokban, 2013
Bács-Kiskun megye
11.2. tábla A kiskereskedelmi üzletek adatai az év végén
Megnevezés
2011
2012
2013a)
Száma összesen Ebből: bevásárlóközpontban működő hipermarketben működő
8 281
8 359
8 092
234
221
252
89 1 053 127
99 1 064 127
100 1 028 127
Alapterület összesen, ezer m
2
Átlagos alapterület, m2
A 2013. július 1-jétől alakult nemzeti dohányboltok adatai nélkül.
11.2. ábra A bevásárlóközpontok és hipermarketek számának alakulása 10 8 6 4 2 0
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Bevásárlóközpontok
2011
2012
2013
Hipermarketek
11.3. ábra A kiskereskedelmi üzletek megoszlása üzlettípusonként, 2013. december 31. Élelmiszer kiskereskedelmi üzlet Könyv-, újság-, papíráru- és egyéb iparcikk-szaküzlet Textil-, ruházati és lábbeliüzlet Bútor-, műszakicikk- és vasáruüzlet Gépjárműüzlet, üzemanyagtöltő állomás Használt cikkek üzlete Iparcikk vegyesüzlet és áruház Illatszerüzlet, humán- és állatgyógyászati termékek üzlete
28% 26% 14% 13% 8% 5% 3% 2%
11.3. tábla Vendéglátóhelyek üzlettípusok szerint
Megnevezés Étterem, büfé Cukrászda Italüzlet és zenés szórakozóhely Munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhely Összesen
2011
2012
2013
1 148 143 1 229
1 212 157 1 195
1 138 159 1 128
282
280
278
2 802
2 844
2 703
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
25
11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás
a)
12. Környezet, infrastruktúra
12. PE
12.1. tábla Környezetvédelmi beruházások és folyó környezetvédelmi ráfordítások*
356
(millió forint) VA
348
GY
343
ZA VE BP, BÁ
332 330 329
KO
324
FE
317
TO
314
HU SO
308 307
BA
304
Megnevezés
2010
2011
2012
Közvetlen beruházások Integrált beruházások Összesen Szervezeten belüli, folyó ráfordítások Külső szolgáltatóknak fizetett díjak
2 944 341 3 285
1 297 286 1 583
3 811 135 3 946
3 428
4 279
5 342
2 402
2 440
2 449
* A 99 főnél többet foglalkoztató gazdálkodó szervezetek esetében, a beruházó székhelye szerint.
12.1. ábra A tisztított szennyvíz megoszlása tisztítási fokozat szerint, 2012 Bács-Kiskun megye Ország 0 Csak mechanikai
20 40 Biológiai is
60
80 100% III. (legkorszerűbb) tisztítási fokozat
12.2. ábra A hulladék kezelése, ártalmatlanítása, 2013 HE
290
Bács-Kiskun megye
CS
285
Ország 0
20
40
Újrafeldolgozással
NÓ
271
BÉ
267
HA
261
60 Égetéssel
80
100%
Lerakással
12.3. ábra Az erdőterület megoszlása tulajdoni jelleg szerint, 2013 Bács-Kiskun megye Ország
SZ JÁ
254 252
BO
245
0
20 Állami
40
60 Közösségi
80
100% Magán
12. Ezer lakosra jutó személygépkocsi, 2013 26
Bács-Kiskun megye számokban, 2013
Bács-Kiskun megye
12.4. ábra Az országos jelentőségű védett területek összetétele, 2013 Bács-Kiskun megye
Ország 92%
Nemzeti park
57%
1%
Tájvédelmi körzet
40%
7%
Természetvédelmi terület 4%
Megnevezés
2011
2012
2013
Postai szolgáltatóhelyek száma Távbeszélő fővonalak Ezer lakosra jutó távbeszélő fővonal Kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakás Ezer lakosra jutó kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakás Internet-előfizetések száma
132 118 196
132 123 246
133 124 645
226
237
241
90 647
91 597
95 330
174
176
184
99 813
100 699
108 738
12.3. tábla Személygépkocsi-állomány
Megnevezés Személygépkocsi
2011
2012
2013
165 669
167 643
170 231
76
74
72
317
322
329
Ebből: benzinüzeműek aránya, % Ezer lakosra jutó személygépkocsi
12.5. ábra Országos közutak megoszlása útjelleg szerint, 2013
Autópálya, autóút Elsőrendű főút Másodrendű főút Egyéb országos közút a)
3% 5% 22% 70%
a) Összekötő, bekötő-, állomáshoz vezető, autópályára és autóútra fel-, illetve levezető út.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
27
12. Környezet, infrastruktúra
12.2. tábla Információ, kommunikáció
Bács-Kiskun megyei portré Adottságok Bács-Kiskun megye az Alföldön, a Duna-Tisza közén helyezkedik el. Nyugatról nagyrészt a Duna vonalán haladva Baranya, Tolna és Fejér megyék, északról Pest megye, keletről JászNagykun-Szolnok és Csongrád megyék határolják, délről pedig a Horvátországgal és Szerbiával közös országhatár szegélyezi. Az ország legnagyobb területű, észak-déli irányban elnyúló megyéje. Ebből adódóan északi térségei a centrális elhelyezkedés, valamint a főváros viszonylagos közelségének előnyeit élvezik, ugyanakkor a megye déli része kiesik ebből a vérkeringésből, amit sem az országhatár, sem pedig Szeged viszonylagos közelsége nem tud ellensúlyozni. Bács-Kiskun megyében – az Alföld más térségeire is jellemzően – a települések szórtan helyezkednek el, száz km2-es körzetben az országos 3,4-gyel szemben mindössze 1,4 település található. Átlagos lélekszámuk azonban magasabb: az Alföldön, így a Duna-Tisza közén sem jellemzőek a törpefalvak, a települések közel kétharmada 1–5 ezer főt számlál. A sajátos történelmi körülmények és természeti adottságok következtében azonban a megye lakosságának jelentős része még ma is külterületen él. Arányuk a 2011. évi népszámlálás idején meghaladta a 14%-ot, miközben az országos átlag alig 3%-ot ért el. 1. ábra A települések népességnagyság-kategória szerinti összetétele, 2013. január 1. Fő 499 és kevesebb 500– 999 1 000– 1 999 2 000– 4 999 5 000– 9 999 10 000–49 999 50 000 és több 0
5
10
15
20
Bács-Kiskun megyében
28
25
30
35
40%
Országosan
Bács-Kiskun megye számokban, 2013
Bács-Kiskun megyei portré A megye 119 települése közül 22 város. Legrégebbi városa Kalocsa, amely nagyjából az államisággal egyidős, még 1002 körül érseki rangot kapott (később ugyan elveszítette városi rangját, melyet csak 1921-ben kapott vissza), a legfiatalabb Mélykút pedig 2009-ben csatlakozott a városok sorához. A megye népességének 68%-a városlakó, ami az országos átlagnál némileg kevesebb, a vidéki átlagnál azonban 5 százalékponttal több. A városok közül Baja és a megyeszékhely Kecskemét vonzereje jelentősebb, mindkét helyre – 6, illetve 15%-kal – többen ingáznak más településről dolgozni, mint ahányan naponta eljárnak onnan. Bács-Kiskun az ország napfényben egyik leggazdagabb területe, különösen a megye déli része. Az évi hőingadozás viszont igen nagy: a meleg, esetenként forró száraz nyarakat gyakran fagyos, hideg telek követik. A lehullott csapadék mennyisége alacsony, s a kis víztartó képességű homokos talajok egyébként is keveset tudnak belőle raktározni, ez gyakran aszályos időszakok kialakulásához vezet. A térség egyik legnagyobb problémája a vízhiányból adódik, amit a szélsőséges időjárási helyzetek (egyszerre nagy mennyiségű csapadék, jégesők) tovább fokoznak. Az Alföldön szokásoshoz képest a megye természetföldrajzi szempontból igen változatos. Legnagyobb részét az elsősorban futóhomok borította Duna-Tisza közi Homokhátság foglalja el. A Kiskőrös–Kiskunhalas vonaltól délre a Bácskai lösztábla löszszel vagy homokos lösszel borított területe található. A Duna mellett futó 20–30 km-es sávot a medréből kilépő folyó iszapos hordalékkal töltötte fel, a megye északkeleti részén pedig a Tisza mentén alakultak hasonlóan a talajviszonyok. A homokbuckák, a homok- és szikes puszták, szikes tavak, rétek, erdők, mezőgazdasági hasznosítású területek rendkívül változatos és egyedi tájat eredményeznek. Igen sok védett növény és állat él a térségben, az országos jelentőségű védett területek nagysága a 60 ezer hektárt közelíti, melynek legnagyobb része – 9 különálló mozaikként – a Kiskunsági Nemzeti Park területe. A Duna-Tisza közét ért gyakori háborús pusztítások következtében a 18. század előtti időkből a megye területén mindössze pár egyházi vonatkozású építészeti érték maradt fent. A később keletkezett építészeti emlékek jelentős része szintén az egyházhoz kapcsolódik, illetve módosabb polgárházak, gazdaházak. A megye gazdasági öröksége alapján azonban néhány mezőgazdasághoz kapcsolódó építmény mindenképpen említést érdemel. Ilyenek a szélmalmok, valamint az Európában is különlegességnek számító 1200 présházból álló hajósi pincesor. Központi Statisztikai Hivatal, 2014
29
Részben a külterületen élők magas aránya miatt mind a közüzemi víz-, mind pedig a csatornahálózat kiépítettsége alapján országosan legrosszabb helyzetű Bács-Kiskun megye. A lemaradás különösen a csatornázottság mértékében mutatkozik meg: a hálózatra mindössze a lakások felét csatlakoztatták, miközben országosan több mint kétharmadát. A vízhálózatra és a szennyvízgyűjtő hálózatra kapcsolt lakások arányának különbsége is a legmagasabb, csaknem 38 százalékpont.
Társadalom Az előzetes adatok szerint 2014. január 1-jén Bács-Kiskun megyében 517 ezer fő élt, ami az ország népességének 5,2%-a. A megye lakosainak száma évről évre csökken, amely nagyrészt annak az általános tendenciának a következménye, hogy, többen halnak meg, mint ahányan megszületnek. A természetes fogyás a 2001–2013 közötti időszakban összesen több mint 31 ezer fővel, ezer lakosonként pedig évente átlagosan 4,5 fővel csökkentette a népességszámot. Földrajzi fekvésénél és gazdasági helyzeténél fogva Bács-Kiskun megye a keletről nyugatra, illetve a központi régióba megindult belföldi vándorlásnak is vesztese. Az ideköltözőkhöz képest nagyobb létszámú elvándorlás az elmúlt 12 évben a lakosság mintegy 8 ezer fős fogyását eredményezte, amely éves átlagban ezer lakosonként 1,1 fővel csökkentette az itt élők számát. A népességszám fogyását a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege mérsékelte valamelyest. Ebből adódóan a vizsgált időszakban mintegy 9 ezer fős többlet keletkezett, amely ezer lakosonként évente átlagosan 1,3 fős növekedést eredményezett. A születések számának csökkenése, az élet végső határának kitolódása önmagában is a népesség fokozatos öregedéséhez vezet. Azokban a térségekben viszont, ahonnan a munkaképes korosztályok egy része a megélhetés érdekében költözni kényszerül, vagy az oktatásból a munkaerőpiacra kilépő fiatalok az eredeti lakóhelyükön nem tudnak elhelyezkedni, ez a folyamat még inkább felgyorsul. Ennek hatása némileg Bács-Kiskun megyében is érzékelhető. 2013. január 1-jén a 15–64 évesek 67,9%-os össznépességen belüli aránya 0,5 százalékponttal alacsonyabb, a 65 évesek és idősebbek 17,8%-os aránya pedig 0,6 százalékponttal magasabb volt, mint az országos átlag. Ez utóbbi népességcsoport közel 93 ezer fős lélekszáma 24%-kal (országosan 19%-kal) meghaladta a gyermekkorúak számát. 30
Bács-Kiskun megye számokban, 2013
Bács-Kiskun megyei portré Az elmúlt időszakban jelentősen javult a megyében élők iskolázottsága, a fiatalabb korosztályokból már jóval többen érettségiztek, illetve szereztek diplomát. A 2011. évi népszámlálás idején a 15 éves és idősebb népességnek mindössze 6,5%-a nem fejezte be általános iskolai tanulmányait, a 18 évesek és idősebbek 39%-a rendelkezett érettségi bizonyítvánnyal, a legalább 25 évesek 14%-a pedig főiskolai vagy egyetemi oklevelet szerzett. Az iskolázottság szintjében településtípusonként jelentősek a különbségek. A megyeszékhelyen, de a többi városban is a jobb munka- és megélhetési körülmények következtében fiatalabb a népesség, mint a községekben, így képzettebb is. 1. tábla A népesség iskolai végzettsége, 2011
(%) A 15 éves Megnevezés
A 18 éves
A 25 éves
és idősebb népességből azok aránya, akik legalább legalább közép- főiskolai, egyetemi az általános iskola iskolai érettségivel oklevéllel 8. évfolyamát rendelkeznek rendelkeznek elvégezték
Kecskemét
96,6
54,9
23,7
Többi város
93,5
39,7
13,4
Községek
91,4
27,3
7,5
Bács-Kiskun megye
93,5
38,9
13,6
Ország összesen
95,1
49,0
19,0
Az utóbbi évtizedekben bekövetkezett pozitív változások ellenére Bács-Kiskun megye lakóinak képzettségi szintje továbbra is jelentősen elmarad az országos átlagtól. Ebben az átlagosnál idősebb népesség mellett a foglalkoztatottak összetétele, a mezőgazdaságban dolgozók magasabb aránya is szerepet játszhat. A munkalehetőségek, a foglalkoztatottság mértéke is kedvezőtlenebb az országos átlagnál. 2013-ban a 15–74 éves népesség 50,4%-a végzett kereső tevékenységet, ami 1,2 százalékponttal kevesebb, mint országosan. A 10,7%-os munkanélküliségi ráta (munkanélküliek a gazdaságilag aktív népesség %-ában) a keleti országrészben a legkedvezőbb ugyan, a Dunától nyugatra eső megyék közül viszont csak Zalában rosszabb a helyzet. Mindezek következtében Bács-Kiskun megye mutatója 0,5 százalékponttal meghaladta az országos átlagot. Központi Statisztikai Hivatal, 2014
31
2. ábra A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele, 2013
Bács-Kiskun megyében
50,4
6,0
43,6
Országosan
51,6
5,9
42,5
0
20
40
Foglalkoztatottak Gazdaságilag inaktívak
60
80
100%
Munkanélküliek
A munkaerő-piaci körülmények az emberek jövedelmi viszonyait is nagyban meghatározzák. 2012-ben a Bács-Kiskun megyei állandó lakosok 42%-a fizetett személyi jövedelemadót, amely arány 2 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól. Az adóköteles jövedelemmel rendelkezők átlagosan 1556 ezer forint után adóztak, amely összeg csak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Somogy megyékben volt alacsonyabb. Ez a jövedelem az országos átlagnak alig több mint nyolctizede, a budapestinek viszont mindössze hattizede. A különbségekben nyilvánvalóan az eltérő alkalmazotti összetétel is szerepet játszik, de az egyes munkakörökben elérhető kereseteket a munkavállaló és munkáltató közötti alku pozíció is jelentősen befolyásolja.
Gazdaság Az előzetes adatok alapján 2012-ben Bács-Kiskun megyében 2 millió 1 ezer forint bruttó hazai termék (GDP) jutott egy főre, ami az országos átlag 71%-a. Ezzel az értékkel nagyjából a főváros és a megyék rangsorának középmezőnyében helyezkedik el. 2012-ben a megyei GDP legnagyobb részét, 54%-át a szolgáltató szektorban állították elő, a termelő ágazatok részesedése 46% volt. Ezek az arányok az országos átlagtól jelentősen eltértek, a szolgáltatások aránya ugyanis Bács-Kiskun megyében 11 százalékponttal elmaradt az országostól. A termelő ágak átlagon felüli részesedése elsősorban abból adódott, hogy a megyében még mindig kiemelt szerepet kap a mezőgazdaság. Az ágazat 11%-os arányát csak a Békés és a Somogy megyei 32
Bács-Kiskun megye számokban, 2013
Bács-Kiskun megyei portré 3. ábra A GDP ágazati összetétele+, 2012 Bács-Kiskun megye
Ország összesen
11,4%
Mezőgazdaság
30,2%
Ipar
4,7% 53,7%
4,7% 26,8% 3,8% Építőipar Szolgáltatások 64,7%
mutató haladta meg, az országos átlagot viszont jelentősen túlszárnyalta. Bács-Kiskun megye iparának teljesítményét az elmúlt időszakban alapvetően meghatározta, hogy Kecskeméten a Mercedes-gyár 2012-ben megkezdte a termelést. Ezt követően az ipari termelés jelentősen megemelkedett, ágazati szerkezete pedig nagymértékben átalakult. 2013-ban az ország ipari termelésének 6%-át adta a megye. Az egy lakosra jutó 2,8 millió forint termelési érték 17%-kal meghaladta az országos átlagot, e mutató alapján Bács-Kiskun a megyék és a főváros rangsorában a nyolcadik helyet foglalta el. A különbségek azonban továbbra is igen nagyok, a megye egy lakosra jutó ipari termelési értéke a legkedvezőbb Komárom-Esztergom megyeinek a négytizedét sem érte el. A megye iparának két meghatározó ágazatcsoportja az élelmiszeripar és a járműipar. A legalább 50 főt foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozások adatai alapján 2013-ban az ipari termelés csaknem nyolctizede e két területről származott. A járműgyártás felfutásával azonban számottevő változások történtek. A két évvel korábbihoz képest az élelmiszeripar részesedése 19 százalékponttal visszaesett, miközben a járműgyártásé többszörösére emelkedett. A járműgyártás térhódításával a megye ipara sokkal inkább exportorientálttá vált. 2013-ban az értékesítésnek már 82%-a külföldre irányult, országosan ez az arány mindössze 65%-ot ért el. A járműveket csaknem teljes egészében exportálják, de a gépgyártás egyes területein is igen magas – kilenctized körüli – a külföldi eladások aránya. Központi Statisztikai Hivatal, 2014
33
4. ábra Az élelmiszeripar és a járműgyártás részarányának változása Bács-Kiskun megyében % 60 50 40 30
55 43 37
32
20
24
10
13
0 Járműgyártás
Élelmiszeripar 2011
2012
2013
2013-ban az ország építőipari termelésének 6,4%-a a BácsKiskun megyei székhelyű építőiparba sorolt vállalkozások teljesítményéből származott. A 81 milliárd forintot meghaladó összeg egy lakosra vetítve 157 ezer forintot jelentett, amely az országos átlagnál 22%-kal magasabb. Ennél kedvezőbb érték csak a fővárost és Vas megyét jellemezte. A kiemelkedő eredmények azonban elsősorban a nagyobb vállalkozások által kivitelezett egyéb építmények, ezen belül az út- és autópálya-építések növekedéséből származtak. Az elsősorban épületek, lakások kivitelezésével foglalkozó kisebb szervezetek piaci kilátásai viszont továbbra sem kedvezőek. 2013-ban a megyei székhelyű építőipar termelési értékének többsége (56%-a) egyéb építmények építéséből származott, az épületek építése 44%-ot képviselt. A megye gazdaságában ma is kiemelt szerepet játszó mezőgazdaságban a változatos természeti adottságok eredményeként mind a növénytermesztés, mind pedig az állattenyésztés lényeges szerepet tölt be. Míg a Dunamelléki síkságon és a Bácskában a szántóföldi növénytermesztés és állattenyésztés, addig a Kiskunság homokos térségeiben inkább a gyümölcs- és szőlőtermesztés a meghatározó. 2013-ban a megye termőterületének 52%-át, 349 ezer hektárt szántóként használták, amelynek 65%-áról gabonaféléket takarítottak be. A búza és a kukorica mellett a napraforgó volt a legjellemzőbb, a vizsgált évben a szántó közel hattizedét ez a három növény foglalta el, amelyekből az országos termés 5–7%át adta Bács-Kiskun megye. Az országos eredményekhez a helyi gazdálkodók őszi árpából és rozsból ennél nagyobb arányban, 12, illetve 16%-kal járultak hozzá.
34
Bács-Kiskun megye számokban, 2013
Bács-Kiskun megyei portré 2. tábla A főbb növények termésátlagának alakulása+
2013 Megnevezés
átlag kilogramm/hektár az országos %-ában
2012=100,0
Búza
4 440
95,9
115,9
Árpa
4 240
104,2
111,3
Rozs
2 240
73,4
148,3
Zab
2 270
85,3
118,8
Kukorica
4 820
89,9
159,1
Napraforgómag
2 090
84,3
109,4
Repcemag
2 712
104,7
121,6
Cukorrépa
46 430
93,0
87,4
Burgonya
26 970
120,8
116,7
3 760
84,9
144,6
Lucernaszéna + Előzetes adat.
A térségben a 2012-es rendkívül aszályos év után a 2013-as nyár is száraz volt, az Agrárgazdasági Kutatóintézet felmérése szerint ebben az évben is több mint hatezer hektár vált aszálykáros területté. Mindez a termésátlagokban is megmutatkozott, az országos átlaghoz képest a legtöbb főbb növényből kevesebbet takarítottak be hektáronként. A zöldségfélék közül Bács-Kiskun megye legjellemzőbb terméke a fűszerpaprika, az ország termőterületének fele a megyében található, s a 2012. évi adatok szerint a termés több mint hattizedét itt takarították be. A szőlő termőterületének kb. egynegyede van ebben a megyében, melynek – a 2010. évi agrárcenzus adatai szerint – legnagyobb része a kiskőrösi kistérségben, elsősorban Kecelen, Kiskőrösön és Soltvadkerten található. Bács-Kiskun az ország egyik legnagyobb állattartó megyéje. A legtöbb lúd, kacsa, házinyúl és méhcsalád itt található, a sertések, illetve a juhállomány pedig csak Hajdú-Bihar megyében magasabb. Bács-Kiskun megye állattartó gazdaságai leginkább a lúd és a kacsa tenyésztéséből veszik ki részüket, a 2013. decemberi adatok szerint az előbbiek 44, az utóbbiak 59%-át a megyében írták össze.
Központi Statisztikai Hivatal, 2014
35
Kiemelt értékünk A kalocsai fűszerpaprika A török uralom a Duna-Tisza közén igen nagy veszteségeket okozott, a terület jelentős része elnéptelenedett. A késői utódok valószínűleg mégis a törököknek köszönhetik egyik meghatározó terméküket, a fűszerpaprikát. Az eredetileg Dél-Mexikóban és Közép-Amerikában őshonos paprika ugyanis a 16. században a Balkán felől érkezett hozzánk, amelyet törökborsnak neveztek. Eleinte főúri kastélyok virágoskertjeit díszítette, 1570-ben pedig vörös törökbors néven szerepelt Zrínyi Miklós nevelőanyjának, Széchy Margitnak különlegességeket is felvonultató kertjében. Általánosan ismertté csak a 18. században vált, először Szeged, majd Kalocsa térségében kezdte a parasztság saját fogyasztásra termeszteni. Ekkor már fűszerként és gyógynövényként alkalmazták. A magyar paprika elnevezés 1724-ben tűnt fel először. A ma ismert első paprikás recept egy 1795–1799 között Simai Kristóf – színműíró, piarista tanár – által készített kéziratos szakácskönyvben, a piarista rend levéltárában maradt fenn. Később a fűszerpaprika a magyar konyha egyik alapvető ételízesítőjévé vált. A jellegzetes magyar ételek, a halászlé, a gulyás, a pörkölt, a töltött káposzta elengedhetetlen kelléke. A fűszerpaprika kereskedelmi célú szántóföldi termesztése mintegy 150 évvel ezelőtt kezdődött, 100 éve pedig exportálunk is belőle. A növény viszonylag magas hő- és napfényigényű, így az ország termőterületének jelentős része Bács-Kiskun megyében található. A Duna öntéstalaja, az észak-bácskai löszhát különösen kedvező feltételeket biztosít a termesztéshez. A fűszerpaprika-termés megközelítően fele származik a megyéből. Az elmúlt évtizedekben azonban a termés mennyisége jelentősen csökkent: az utóbbi évek termelése országosan mindössze egyötöde, BácsKiskun megyében pedig egynegyede az 1980. évinek. A termelési kedv ingadozása, csökkenése az utóbbi évtizedben is jellemző volt. A helyzet javítása, a fűszerpaprika minőségének, presztízsének megőrzése elengedhetetlenné vált. Ezt szolgálja, hogy 2012 óta a kalocsai fűszerpaprika-őrleményt uniós oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) láthatják el. Az OEM-logó az eredetvédelmet biztosítja, a termék termőterületét, tulajdonságait, az előállítás elismert módszereit garantálja. 36
Bács-Kiskun megye számokban, 2013
Bács-Kiskun megyei portré 3. tábla Fűszerpaprika-termelés Bács-Kiskun megyében
Év
Betakarított összes termés mennyisége
Betakarított szántóterület nagysága
tonna
az országos %-ában
hektár
az országos %-ában
2000
19 100
47,8
2 500
46,4
2001
30 183
50,5
3 000
46,3
2002
30 071
52,7
2 900
47,3
2003
18 900
51,0
2 700
49,7
2004
24 000
45,8
2 400
45,8
2005
22 700
46,0
2 400
42,5
2006
15 810
48,4
2 147
48,9
2007
7 839
56,9
1 398
62,3
2008
5 705
47,1
772
50,3
2009
9 910
49,6
612
31,0
2010
6 897
47,7
686
42,6
2011
11 742
56,5
1 300
54,2
2012
13 769
63,0
1 203
50,2
A kalocsai fűszerpaprika-őrlemény a jelentős magyar értékek, a hungarikumok között is szerepel, amely szintén a termék megkülönböztetését, egyértelmű azonosítását, végső soron a fogyasztók védelmét szolgálja. A kalocsai fűszerpaprika-őrlemény a Hungarikumok Gyűjteménye meghatározása alapján: A termék rövidített leírása A „Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény” a Kalocsai tájkörzetben megtermelt, államilag elismert fajtájú fémzárolt vetőmagból származó fűszerpaprika-növény megszárított termésének megőrlésével készül. Az őrlemény jellemző ízét, aromáját és színét a Kalocsai tájkörzetben nemesített és termelt fűszerpaprika-növény édes (csípősségmentes) és csípős fajtáinak, valamint az alapanyag feldolgozása során alkalmazott technológiai és minőségirányításirendszereknek köszönheti. Központi Statisztikai Hivatal, 2014
37
A fűszerpaprika nyers vagy utóérlelt, egészséges, fajtájára jellemző színű, ízű és illatanyagú, állati kártevőktől és növénybetegségektől mentes. A csípős bogyók aránya nem több mint 2%. A csípős paprika esetében a szárazanyagra számított kapszaicintartalom legalább 250 mg/kg. A Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény főbb jellemzői Érzékszervi tulajdonságok: megjelenése homogén, egyöntetű őrlésű; színe mélyvörös, bársonyos hatású; aromája kellemes, fűszeres aromájú étvágygerjesztő illatú, karamelles pirított magvakra jellemző aromavilágú; íze édeskés, gyümölcsös, a pentaton (édes, savanyú, sós, keserű, csípős) ízharmóniát tükröző és csípősségmentes, vagyis kapszaicintartalma nem haladja meg a 100 mg/kg értéket. A csípős őrlemény ezt az íz-, illat- és aromaharmóniát felerősíti, intenzívebbé teszi. A csípősség intenzitását a kapszaicintartalom határozza meg. Ha a kapszaicintartalom 100–200 mg/kg között van, az őrlemény enyhén csípős, ha 200 és 500 mg/kg között van, akkor csípős, ha meghaladja az 500 mg/kg értéket, akkor erős.
A Kalocsa környékén termelt fűszerpaprika jellegzetes íze, aromája, magasabb festéktartalma elsősorban a kedvező környezeti, éghajlati és talajadottságoknak köszönhető. A hungarikumvédjegy használatának alapkövetelménye, hogy a nyersanyag termelése mellett az őrlemény előállítását, a termék csomagolását is az adott körzetben kell elvégezni. Kalocsán az első paprikamalom 1861-ben épült, a századfordulón pedig már három dolgozott. Ezen kívül a Duna mentén további 30–35 vízimalom őrölte a paprikát.
1. kép Kalocsai fűszerpaprika 38
Forrás: Chili-Trade Kft. Bács-Kiskun megye számokban, 2013
Bács-Kiskun megyei portré A modern paprikamalmok a 20. század elején épültek, amelyeket már dízel-, illetve villanymotorok hajtottak. Kalocsa egyik legjelentősebb feldolgozója a Kalocsai Paprika Termelő-Őrlő és Kereskedelmi Rt., a Márer paprikamalom volt. Az 1883-ban Kalocsán született Márer Ármin János a paprikaőrlő malmot 1917-ben építette. A malom 1944-ben szűnt meg, a tulajdonost pedig több társával együtt 1944. június 18-án éppen a saját malmából indulva deportálták először a szegedi gyűjtőtáborba, majd Auschwitzba, aki onnan már soha nem térhetett vissza. A fűszerpaprika iránti kereslet az I. világháború idején növekedett meg, amely a húszas években nemcsak a hazai fogyasztást, hanem az exportot is jelentősen megemelte. A kereslet bővülése még a nagy gazdasági világválság idején sem torpant meg. A térség jelenlegi legnagyobb és egyben legrégebbi paprikafeldolgozója és értékesítője a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt., amely 1990-ben alakult, de elődeinek története egészen a múlt század harmincas éveibe visszavezethető. A társaság Magyarországon is piacvezető, a hazai fűszerpaprika-termelés jelentős részét koncentrálja. Termelésének legnagyobb része fűszerpaprikából származik. A részvénytársaság a fűszerpaprika felvásárlása, feldolgozása, értékesítése mellett vetőmagot is előállít, amelyből nyersanyagtermelő partnerei részére biztosítja a megfelelő minőségű fémzárolt vetőmagot. A vetőmagot szerződéses termeltetés esetén meghatározott előfinanszírozással bocsátják a termelők rendelkezésére, több mint ezer társas vállalkozással és egyéni vállalkozóval állnak kapcsolatban. A Kalocsai Fűszerpaprika Zrt. a termelési, gazdálkodási feladatokon túl a civil szervezetekkel összefogva értékmegőrzéssel
2. kép Paprika Lovagok avatása Forrás: Kalocsa Város Önkormányzata Központi Statisztikai Hivatal, 2014
39
is foglalkozik. Jelentős szerepet vállal abban, hogy a fűszerpaprikához kapcsolódó hagyományok ne merüljenek feledésbe, s az érdeklődő nagyközönség is megismerhesse azokat. Ennek érdekében még 2003-ban megnyitották a Paprika Házat, amely múzeumként működik, bemutatva a kalocsai fűszerpaprika történetét. A Paprika Ház jelenleg Európa legnagyobb paprikamúzeuma, ahol a látogatók a paprika történetén túl annak népművészetre (pingálás, hímzés) gyakorolt hatásával is megismerkedhetnek, s többek között különféle díszesen csomagolt fűszerpaprika-őrleményeket is vásárolhatnak. A Kalocsai Fűszerpaprika Zrt. 2001. augusztus 20-án, Szent István napján megalapította a Szent István Kalocsai Paprika Lovagrendet. A következő hónapban szeptember 7-én avatták fel az első lovagokat. Jelenleg 40 belföldi és 9 külföldi paprikalovag van, valamint 6 posztumusz tagot tartanak nyilván. A lovagrend kötelezettséget vállalt arra, hogy a paprikakultúra örökségének megőrzésén túl a fűszerpaprika jövőjének építésén munkálkodik. A szervezet a Kalocsai Főszékesegyház pártfogásában áll, a védnökségét pedig Kalocsa Város Önkormányzata vállalta fel, amely a Kalocsai Paprikafesztivál megrendezésével is segíti a hagyományok őrzését.
3. kép Paprikatermelők a fesztiválon
Forrás: Kalocsa Város Önkormányzata
Több évtizedes kihagyás után, 1984-ben szervezték az első szüreti felvonulást a városban, amely a későbbiekben többnapos fesztivállá és elsősorban a paprika ünnepévé nőtte ki magát. A színes forgatag 1989-ben vette fel a Kalocsai Paprika Napok nevet, s akkor a fűszerpaprika fő termelőjének, forgalmazójá40
Bács-Kiskun megye számokban, 2013
Bács-Kiskun megyei portré nak számító KAGE Rt. pedig szakmai tanácskozásokkal, termékkiállítással bővítette a programkínálatot. 1998-tól már a gasztronómia ünnepéről is beszélhetünk, ettől kezdve minden évben főzőversenyt tartanak, amelynek keretében természetesen kalocsai fűszerpaprikás ételek készítésével mérik össze tudásukat a résztvevők. A Paprikás Ételek Főzőversenye mára az ország egyik legrangosabb gasztronómiai rendezvényévé vált. A korábbi éveknek megfelelően a 2014. szeptemberi 25. jubileumi fesztiválnak is fő célja, hogy a látogatók a paprikatermesztés hagyományaival, a paprikás ételek utánozhatatlan ízével, a paprikához kapcsolódó népművészeti örökséggel egyaránt megismerkedhessenek. A programok között szakmai tanácskozások, kézművesek és helyi termelők vására, főzőverseny, népművészeti bemutatók, különféle folklór- és szórakoztató műsorok egyaránt megtalálhatók. A szervezők valamennyi korosztály részére igyekeznek tartalmas időtöltést nyújtani.
4. kép Paprikaszentelés
Forrás: Kalocsa Város Önkormányzata
A fűszerpaprika népszerűsítése mellett a termék folyamatos fejlesztése, újabb, modernebb fajták kinemesítése, a termelők segítése is szükséges. Az első államilag támogatott paprikakutatót, a Kalocsai Paprika és Vegykísérleti Állomást még 1917-ben, a fűszerpaprika térhódítása idején hozták létre. Alapvető feladata az exportra kerülő őrlemények vegyi vizsgálata, minőségi bizonyítvánnyal történő ellátása volt, de a növénynemesítés, a termelés és a feldolgozás fejlesztése, a termelők nemesített vetőmaggal történő ellátása, a szaktanácsadás szintén a feladataik közé tartozott. Az évtizedek során bekövetkezett számos szervezeti átalakulás után 2014. január 1-jén létrejött a Nemzeti Agrárkutatási és InKözponti Statisztikai Hivatal, 2014
41
novációs Központ (NAIK), amely többek között a Fűszerpaprika Nonprofit Kft. jogutódja. A gödöllői székhelyű központ 13 agrár- és élelmiszergazdasághoz kapcsolódó kutatóintézet összevonásával alakult, melynek célja egy integrált agrárkutató-hálózat létrehozása, amely gyakorlatorientált kutatási-fejlesztési programok segítségével – a nemzetközi vérkeringésbe is bekapcsolódva – elősegíti az agrárgazdaság versenyképességének fokozását, a fenntartható fejlődés biztosítását. Ebben a szervezetben működik a kecskeméti központú NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztály, melynek egyik kutatóállomása a kalocsai. A fűszerpaprika-nemesítők kiemelt feladatai közé tartozik többek között a korai érés, a magas festéktartalom, a domináns kórokozókkal szembeni ellenállóság biztosítása. Ezen kívül intenzív szabadföldi és fólia alatti technológiák fejlesztésén, környezetkímélő trágyázási és öntözési módszerek kidolgozásán, betakarítási és utóérlelési technológiák fejlesztésén, de új csomagolástechnikai megoldásokon is dolgoznak. 2014-ben a Vidékfejlesztési Minisztérium új támogatási konstrukciót dolgozott ki, amelyhez mintegy 150 millió forintos keretet hozott létre. A minőségi fűszerpaprika-termelés biztosítása érdekében azok a termelők, akik igazolt származású fémzárolt vetőmagot vásároltak (amit számlával és vetőmag minősítő bizonyítvánnyal igazolni tudnak), valamint azt saját használatú földterületen fűszerpaprika termesztésre felhasználták, költségeik 75 százalékáig (kilogrammonként legfeljebb 30 000 Ft) támogatást igényelhetnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál. Ezen kívül a Vidékfejlesztési Minisztérium 2014 végéig meghosszabbította a munkaigényes ágazatokat segítő korábbi intézkedéseit, amely alapján 85 fűszerpaprika termelő több mint 500 hektár után részesül támogatásban. Remélhetőleg már az eddig tett intézkedések, erőfeszítések is hozzájárulnak valamelyest a kalocsai fűszerpaprika régi hírnevének megőrzéséhez, a termelési kedv emeléséhez. A térségben élők jövedelmi viszonyait, megélhetőségét jelentősen javítaná egy gazdaságosan előállítható, piacképes termék, amely ráadásul családi vállalkozás keretében termelhető.
42
Bács-Kiskun megye számokban, 2013
Források: www.gasztroangyal.hu www.hungarikum.hu www.kalocsa.hu www.kalocsaipaprikafesztival.hu www.mindmegette.hu www.naik.hu www.paprikart.hu www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium www.tpkkalocsa.hu Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarország megyéiben: Bács-Kiskun megye. Agronapló, 2014/04. szám. 41–43. o.
© Központi Statisztikai Hivatal, 2014
Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök
Készült a Tájékoztatási főosztályon, a Szegedi főosztály közreműködésével
Főosztályvezetők: Freid Mónika, Kocsis-Nagy Zsolt
Felelős szerkesztő: Dr. Rácz Attila Ph.D
Szerző: Csőszné Seres Ilona
Technikai előkészítés: Némethné Csehi Tünde
Kiadványterv: Gyulai Katalin
Kézirat lezárva: 2014. szeptember
Internet: http://www.ksh.hu Borítóterv: Lounge Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2014.088
