Bács-Kiskun 2020 fejlesztési dokumentum utómunkálatai

„Bács-Kiskun 2020” fejlesztési dokumentum utómunkálatai

A megyei közgyűlés által elfogadott regionális szintű összehasonlító kitekintéssel elkészített megyei fejlesztési szükségleteket beazonosító, lehetséges fejlesztési irányokat meghatározó tervdokumentum, alátámasztva a 2007-2013-as programozási időszak végrehajtási tapasztalataival.

Készítette: DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. DAOP KSZ Pályázatkezelési és Tervezési Igazgatóság 6726 Szeged, Közép fasor 1-3. 2013. november 22.

1

Tartalomjegyzék 1.

A Regionális Operatív Program forrás keretéhez kapcsolódó adatelemzés

oldal

1.1.

Rendelkezésre álló 2007-2013-as keret tematikus (prioritásonkénti) bontásban

4.

1.2.

Pályázói forrás igény alakulása tematikus bontásban, regionális szinten

9

1.3.

Kötelezettségvállalás alakulása tematikus bontásban, regionális szinten

13

1.4.

Kifizetések alakulása tematikus bontásban, regionális szinten

16

1.5.

Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, regionális szinten

18

1.6. Támogatott pályázatok/Elutasított pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, regionális szinten

23

2.

Megyei szintű összehasonlító elemzés

27

2.1.

A pályázói forrásigény tematikus, megyei szintű összevetése

27

2.2.

Kötelezettségvállalás tematikus, megyei szintű összevetése

32

2.3.

Kifizetések alakulásának tematikus, megyei szintű összevetése

38

2.4.

Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, megyei szinten

45

2.5. Támogatott/Elutasított pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, megyei szinten 3. Megye specifikus elemzés

50

3.1. A 2007-2013 között az adott megyében támogatott projektek és az adott megye fejlesztési koncepciójában rögzített célkitűzések tematikus összefüggéseinek értékelése, vizsgálata

55

3.2. A megye készülő fejlesztési koncepciójában rögzített célkitűzésekhez illeszkedő nem támogatott projektek

60

3.3. Az EU2020 11 tematikus célkitűzéséhez és beruházási prioritásaihoz illeszkedő nem támogatott projektek 3.4. A megyei jogú városok forrás-felhasználási mutatóinak összevetése a megyei adatokkal

63

3.5.

A működő vállalkozások ágazati megoszlásának alakulása

71

3.6.

A regisztrált álláskeresők számának alakulása

72

3.7.

A statisztikai adatok és a megvalósult fejlesztések hatása közötti összefüggés elemzése

73

4.

A forrásfelhasználás elemzése Bács-Kiskun megye kistérségeinek vonatkozásában

74

4.1.

A pályázói forrásigény tematikus, kistérségi szintű bemutatása

74

4.2.

A megítélt támogatások tematikus, kistérségi szintű bemutatása

83

4.3.

Kifizetések alakulásának tematikus, kistérségi szintű bemutatása

95

4.4.

Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, kistérségi szinten

103

4.5.

Támogatott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, kistérségi szinten

110

4.6.

A működő vállalkozások ágazati megoszlásának alakulása

117

4.7.

A regisztrált álláskeresők számának alakulása

117

4.8.

A statisztikai adatok és a megvalósult fejlesztések hatása közötti összefüggés elemzése

118

5.

A megvalósult meghatározó jelentőségű fejlesztések bemutatása kistérségenként

132

55

67

5.1. Gazdaságfejlesztési témájú, 150 millió forint feletti támogatási összegű támogatott pályázatok rövid bemutatása

133

5.2. Turizmusfejlesztési témájú, 150 millió forint feletti támogatási összegű támogatott pályázatok rövid bemutatása

139

5.3. Városfejlesztési témájú (különösen kapcsolódó közlekedés-, környezet- és humáninfrastruktúrafejlesztési), 500 millió forint feletti támogatási összegű támogatott pályázatok rövid bemutatása

155

2

A Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési koncepció „2.2. A tervezési folyamat partnerségi tervének elkészítése és végrehajtása” című fejezet aktualizálása a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal „Útmutató a megyei önkormányzatok tervezés koordinációs feladataihoz kapcsolódóan” című dokumentumnak megfelelően 2.2. A TERVEZÉSI FOLYAMAT PARTNERSÉGI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA 2.2. a) Partnerségi terv készítése 2.2. b) A partnerségi terv végrehajtása 2.2. c) A partnerségi terv eredményei alapján az egyes szektorok fejlesztési elképzelései 2.2. ca) Az üzleti szektor szereplőinek fejlesztési elképzelései 2.3. A TERÜLETFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ELEMZÉSE 2.3.a) A területfejlesztés forrásainak elemzése 2.3.b) A területfejlesztés intézményrendszere 2.3.c) A területfejlesztés hatékonysága

174

175 175 181 190 190 192 193 196 197

Mellékletek: Bács-Kiskun Megye nyertes pályázatainak adatbázisa Bács-Kiskun Megye nem nyertes projektjeinek adatbázisa

3

1. A Regionális Operatív Program forrás keretéhez kapcsolódó adatelemzés (adattábla és hozzá kapcsolódó szöveges elemzés) 1.1.

Rendelkezésre álló 2007-2013-as keret tematikus bontásban

1. prioritás gazdaságfejlesztés Konstrukció kódja DAOP-1.1.1/A

DAOP-1.1.1/A_209 DAOP-1.1.1/A-09 DAOP-1.1.1/A-13 DAOP-1.1.1/AC-11

DAOP-1.1.1/B

DAOP-1.1.1/B-13

DAOP-1.1.1/C-09 DAOP-1.1.1/D-09 DAOP-1.1.1/D-10 DAOP-1.1.1/D-11 DAOP-1.1.1/D-13 DAOP-1.1.1/DE-13 DAOP-1.1.1/E DAOP-1.1.1/E-10 DAOP-1.1.1/E-11 DAOP-1.1.1/E-12 DAOP-1.1.1/F-10 DAOP-1.1.1/G-09

Kiírás címe Ipari területek, ipari parkok és vállalkozói inkubátorházak infrastrukturális fejlesztése Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása Ipari területek, ipari parkok és vállalkozói inkubátorházak infrastrukturális fejlesztése Üzleti infrastruktúra és befektetési környezet fejlesztése a régiókban Üzleti infrastruktúra és befektetési környezet fejlesztése a régiókban DAOP- 2007-1.1.1/B. Ipari parkok, ipari területek, vállalkozói inkubátorházak infrastrukturális fejlesztése A kecskeméti kiemelt járműipari központban működő vállalkozások szolgáltatási környezetének fejlesztése – kiemelt projekt Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása Ipartelepítés Ipartelepítés Ipartelepítés Ipartelepítés Telephelyfejlesztés és ipartelepítés a területi kohézióért Telephelyfejlesztés Telephelyfejlesztés Telephelyfejlesztés Telephelyfejlesztés Regionális Tőkebefektetési Alap Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek üzleti infrastruktúra

Konstrukció kerete összege Ft-ban 2 711 486 054

2 380 000 000 1 866 014 923 1 500 000 000 5 000 000 000

0,00

250 000 000

1 1 1 1 1

096 708 441 247 000

000 913 664 593 000

000 911 189 705 000

4 4 3 9 8 2

260 241 662 652 560 000

000 329 798 941 368 000

000 314 702 731 571 000

1 288 055 166

4

fejlesztéséhez DAOP-1.1.2-09 DAOP-1.1.2-10 DAOP-1.2.1 DAOP-1.2.1-10 DAOP-1.2.1-11 DAOP-1.3.1/A-09

DAOP-1.3.1-12

Vállalati tanácsadás Vállalati tanácsadás Klaszter menedzsment szervezetek létrehozása, megerősítése Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása Regionális jelentőségű technológiai inkubátorok A régió innovációs potenciáljának fejlesztése innovatív start-up cégek létrehozásával

728 000 000 728 000 000 590 000 000 1 600 000 000 1 019 000 000 1 500 000 000

500 000 000 60 532 166 266

Összesen A gazdaságfejlesztési prioritás keretében 2007-2013 keretében rendelkezésre álló fenti keretek a legutolsó állapotot tükrözik, az adott évben meghirdetett keretből fel nem használt forrás minden esetben átcsoportosításra került. Általánosságban elmondható, hogy a keretek a várható igényekhez jó közelítéssel lettek meghatározásra, hiszen a Telephelyfejlesztési és a Start up kiírás kivételével forráshiány egyetlen konstrukción és évben sem alakult ki. Telephelyfejlesztésre pedig minden esetben vagy még a döntést megelőzően, vagy 2012-ben 5 hónapos tartaléklista után sikerült forrást átcsoportosítani, így elmondható, hogy 2007-2013 között a 24 db jelenleg is tartaléklistás start – up pályázat kivételével minden szakmai minimumpontot elérő pályázat támogatásra került. A statisztikai adatok könnyebb átláthatósága érdekében, az azonos fejlesztési területre irányuló konstrukciók a későbbi fejezetekben összevonásra kerültek. Rendelkezésre álló 2007-2013-as keret tematikus bontásban 2. prioritás Turisztikai célú fejlesztések A tervezés során az azonos fejlesztési területű felhívások összevonásra kerültek (kizárólag azok, amelyek megtartották a konstrukciós azonosítójukat), így ennek megfelelően a keretek bemutatása során is. Valamennyi konstrukcióra önálló kimutatás készült, melyek rendelkezésre áll a dokumentum mellékleteként megküldött táblázatokban. Konstrukció neve DAOP-2.1.1/A-2f. „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése DAOP-2.1.1/B/C/D/E/F (attrakciófejlesztés 2007;2009 felhívások)

Keret összeg 5 326 000 000,00 11 507 229 341,00

DAOP-2.1.1/K (szolgáltatásfejlesztés)

1 741 101 357,00

DAOP-2.1.1/I (eü.turisztikai fejlesztés)

3 000 000 000,00

DAOP-2.1.1/J (attrakciófejlesztés)

5 476 656 810,00

DAOP-2.1.1/G (kiemelt turisztikai attrakciófejlesztés)

15 174 528 090,00

DAOP-2.1.2 (üzleti célú szálláshelyfejlesztés; 2007;2009;2012 felhívások)

12 888 044 430,00

5

DAOP-2.1.3 (TDM) (2009;2011;2012 felhívások) ÖSSZESEN

1 598 000 000,00 56 711 560 028,00

Az alábbiakban bemutatott keretekkel rendelkeznek a konstrukciók, amelyek kapcsán az elemzések különböző dimenziókban kerültek elkészítésre. A táblázatból jól látszik, hogy az egyik legmarkánsabb kerettel rendelkező konstrukció a kiemelt turisztikai attrakciók fejlesztésére irányult, amely a 2012-es évben került megnyitásra és kötelezettségvállalásra. Közel 10%-át teszi ki a meghirdetett keretnek a fürdőfejlesztésekre irányuló kiírás, valamint a 2012. évi üzleti célú szálláshely fejlesztési-, attrakciófejlesztési felhívások. Konstrukció neve DAOP-2.1.1/A-2f DAOP-2.1.1/B DAOP-2.1.1/C DAOP-2.1.1/D DAOP-2.1.1/E DAOP-2.1.1/F DAOP-2.1.1/B-09 DAOP-2.1.1/D-09 DAOP-2.1.1/E-09 DAOP-2.1.1/F-09 DAOP-2.1.1/G DAOP-2.1.1/G-09-2f DAOP-2.1.1/G-11-k DAOP-2.1.1/G-11-k2 DAOP-2.1.1/G-13 DAOP-2.1.1/I-12 DAOP-2.1.1/J-12 DAOP-2.1.1/K-11 DAOP-2.1.2/A DAOP-2.1.2-09 DAOP-2.1.2-12 DAOP-2.1.3 DAOP-2.1.3-11 DAOP-2.1.3-12 ÖSSZESEN

Keret összeg 5 326 000 000,00 9,39% 1 953 000 000,00 3,44% 299 000 000,00 0,53% 386 229 341,00 0,68% 1 230 000 000,00 2,17% 1 336 000 000,00 2,36% 3 217 907 738,00 5,67% 201 467 918,00 0,36% 1 883 624 344,00 3,32% 1 000 000 000,00 1,76% 3 000 000 000,00 5,29% 1 198 719 000,00 2,11% 1 995 000 000,00 3,52% 6 980 875 690,00 12,31% 1 999 933 400,00 3,53% 3 000 000 000,00 5,29% 5 476 656 810,00 9,66% 1 741 101 357,00 3,07% 3 408 911 144,00 6,01% 5 150 061 032,00 9,08% 4 329 072 254,00 7,63% 248 000 000,00 0,44% 750 000 000,00 1,32% 600 000 000,00 1,06% 56 711 560 028,00 100,00%

Rendelkezésre álló 2007-2013-as keret tematikus bontásban régiós adatok 3.prioritás közlekedésfejlesztés Konstrukció száma DAOP-3.1.1/A2007 DAOP-3.1.1/A09-2f DAOP-3.1.1/C09-2f DAOP-3.1.1/A-11

Konstrukció megnevezése

Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása

Eljárás

Megadott keretösszeg (Mrd Ft)

kiemelt pr.

5,0

kiemelt pr.

8,9

kiemelt pr. (LHH) ÚSzT standard

%

38,8% 0,9 3,8

6

eljárás DAOP-3.1.1/A összesen: DAOP-3.1.1/B2007 DAOP-3.1.1/B-08 DAOP-3.1.1/B-09 Önkormányzati tulajdonú belterületi utak fejlesztése DAOP-3.1.1/B-11 DAOP-3.1.1/D DAOP-3.1.1/B összesen: DAOP-3.1.2-2007 DAOP-3.1.2/A-09 DAOP-3.1.2/B-09

Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése

DAOP-3.1.2/A-11 DAOP-3.1.2/A összesen: DAOP-3.2.1-2008 DAOP-3.2.1/A-09 DAOP-3.2.1/B-09

Közösségi Közlekedés fejlesztése

DAOP-3.2.1/A-11 DAOP-3.2.1/A összesen: Összesen:

18,7 standard

4,7

standard standard ÚSzT standard eljárás standard (LHH)

5,4 3,0

standard standard standard (LHH) ÚSzT standard eljárás standard standard standard (LHH) ÚSzT standard eljárás

1,7

33,0%

0,9 15,9 2,9 1,5 0,3

14,6%

2,2 7,0 3,8 2,3 0,4 -

13,6%

6,5 48,2

100%

A közlekedési infrastruktúra fejlesztés területén 2007 és 2013 között összesen 14 darab pályázati konstrukció jelent meg, amelyhez mintegy 48 Mrd forintos keretösszeg kapcsolódott. Arányait tekintve „Az állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása” tématerületre állt rendelkezésre a legnagyobb elérhető forrás, a teljes keret 38,8%-a (18,7 MrdFt), ezt követte az Önkormányzati tulajdonú belterületi utak fejlesztése 33 %-kal (15,9 MrdFt) majd a Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése 14,6%-kal (7 MrdFt) és a Közösségi Közlekedés fejlesztése 13,6%-kal. A közlekedésfejlesztés területén a források meghirdetése előre haladottnak tekinthető, hiszen az összesen rendelkezésre álló keret elérhetővé vált már a pályázók számára. További, meghirdetésre váró keret a jelenlegi információk alapján nem áll rendelkezésre. Ezzel párhuzamosan több Mrd Ft-os támogatási igényű tartaléklistás pályázatok állnak a rendszerben, melyek a jövő tekintetében mindenképp potenciális pályázatokat jelenthetnek a közlekedésfejlesztés területén a régió számára.

7

Rendelkezésre álló 2007-2013-as keret tematikus bontásban 5.1. prioritás településfejlesztés Konstrukció kódja DAOP-5.1.1 DAOP-5.1.1-09 DAOP-5.1.1-12 DAOP-5.1.1/B-13 DAOP-5.1.2/A DAOP-5.1.2/A-09 DAOP-5.1.2/B DAOP-5.1.2/B-09 DAOP-5.1.2/C DAOP-5.1.2/C-09 DAOP-5.1.2/D-09 DAOP-5.1.3-11 Összesen

Konstrukció kerete összesen az átcsoportosítások után 1 239 000 000 1 026 670 720 790 000 000 160 000 000 4 777 000 000 9 061 443 431 454 715 334 471 284 666 2 753 109 098 17 361 542 874 800 000 000 656 298 419 39 551 064 542

A megadott értékek a benyújtott projektek támogatásigényét vették alapul és nem az azok támogatásához szükséges közkiadás alapú forrásigényeket. Az elemzés további fejezetei során is ez az elv érvényesül következetesen. Rendelkezésre álló 2007-2013-as keret tematikus bontásban 5.2. prioritás környezetfejlesztés Tématerület megnevezése

Komponens kódja

DAOP-5.2.1/A DAOP-5.2.1/A-09 Vízvédelem DAOP-5.2.1/A-11 (belterületi, DAOP-5.2.1/B regionális, kiemelt) DAOP-5.2.1/B-09 DAOP-5.2.1/D DAOP-5.2.1/C Szennyvíz (2000 LE alatti) DAOP-5.2.1/C-11 DAOP-5.2.1/D_1Partfal 1. kör 09-2f Partfal 2. kör DAOP-5.2.1/D-12-k Hulladéklerakók DAOP-5.2.1/E-09 rekultivációja Összesen

Komponens Tématerület kerete össz keretösszege 726 445 329 1 461 359 863 4 001 598 874 17 692 767 781 2 331 363 715 3 394 000 000 5 778 000 000 1 327 473 652 2 795 513 680 1 468 040 028 1 400 000 000 1 400 000 000 2 243 310 408 2 243 310 408 505 000 000

505 000 000

25 921 676 322

25 921 676 322

8

1.2. Pályázói forrás igény alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 1. prioritás gazdaságfejlesztés Az 1.prioritásra összesen mintegy 89 milliárd Ft támogatási igényű pályázat érkezett 2007 -2013 között. A legnagyobb igény a Telephelyfejlesztési pályázatok iránt jelentkezett, összesen 39,8 milliárd Ft támogatási igényű pályázat érkezett az elmúlt 7 évben. Szintén jelentős forrás igénye volt az üzleti infrastruktúra fejlesztést célzó 111AC-s pályázatoknak, mintegy 26,3 milliárd Ft támogatási igényű pályázat benyújtására került sor. Ipartelepítésre kevés, de fajlagosan magas támogatási igényű pályázat érkezett, összesen 7,4 milliárd Ft összegben. A 2008-ban és 2011-ben megjelenő Klaszterfejlesztési kiírás 2,1 milliárd Ft támogatási igényű pályázatot vonzott, a 2009-ben meghirdetésre került, a leghátrányosabb kistérségek üzleti infrastruktúra és telephelyfejlesztését célzó LHH programra kevés, összesen 1,8 milliárd Ft támogatási igényű pályázat érkezett. A DAOP Regionális innovációs fejlesztéseket támogató 1.3-as intézkedése keretében 2009-ben megjelenő, Technológiai inkubátorházak létrehozását célzó kiírás keretében 872 millió Ft-ot igényeltek a pályázók, míg a start up pályázati kiírásra 2012-ben 866 millió Ft támogatási igény érkezett. Ezen felül 10 milliárd Ft-ot tett ki a Széchényi Tőkealap 2 milliárd Ft, és a Vállalati tanácsadás program 8 milliárd Ft-os forrásigénye Pályázói forrás igény alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 2. prioritás Turisztikai célú fejlesztések A turisztikai célú fejlesztésekre 2007 és 2013 között összesen 17 db pályázati felhívás jelent meg (a fenti megbontás, és a kapcsolódó táblázatok az egy felhívásban megjelent konstrukciókat külön kezeli), több mint 47 milliárd forintos turisztikai fejlesztésekre rendelkezésre álló keretösszeggel. A fenti kimutatás alapján megállapítható, hogy nagy érdeklődés mutatkozott a turisztikai célú fejlesztések iránt, azok közül is a legnépszerűbb, a turisztikai attrakciók fejlesztésére érkezett be a legnagyobb darabszámban projekt, a 611 db benyújtott projekt 41/,24%-a (252 db) (DAOP2.1.1/B/C/D/E/F + DAOP-2.1.1/J konstrukciókat összevonva). A második legnépszerűbb konstrukció az üzleti célú szálláshelyek fejlesztése, amely az össz. benyújtott projektszámhoz képest 26,68%-ot mutat (163 db). A beérkezett pályázatok konstrukciónkénti megoszlását tekintve megállapítható, hogy a legnagyobb érdeklődés az attrakciófejlesztési pályázatok (132+119=251 db) iránt mutatkozott, amely a teljes érkeztetett pályázati állományhoz képest 41,08%-os arányt jelent. Az attrakciófejlesztés után a szálláshely fejlesztési kiírások (163 db, 26,68%), valamint a turisztikai szolgáltatásfejlesztési kiírás (113 db, 18,49%) volt a legnépszerűbb. Ehhez képest alacsony arány látható az összes beérkezett pályázathoz képest az egészségturisztikai-, kiemelt turisztikai-, fürdőfejlesztési-, valamint a TDM-fejlesztési felhívásokon. Ennek két legfontosabb oka az ezeken a kiírásokon általánosan jellemző projektek magas (saját) forrás igénye (kiemelt attrakciók, fürdőfejlesztés, egészségturisztika), valamint a kiírások ritkább megjelenése (fürdőfejlesztés, egészségturisztika), de közrejátszhat ezen konstrukciók alacsonyabb népszerűsége is (TDM-fejlesztés). Ehhez kapcsolódik a beérkezett projektjavaslatok támogatásigényének megoszlása az egyes konstrukciók között. Ezt megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy itt is az attrakció-, valamint szálláshely fejlesztési felhívások mutatják a legmagasabb arányokat (39,13% ill. 26,68%), azonban a darabszámot tekintve harmadik konstrukció, a turisztikai szolgáltatásfejlesztés mindössze 3,27%-os forrásigénnyel rendelkezik a projektek felhívásban szereplő maximális támogatási összege miatt. Ezzel ellentétben a kiemelt attrakciós felhívásokra benyújtott projektjavaslatok a benyújtott darabszám arányához képest magasabb forrásigénnyel rendelkeznek, mivel ezen projektek nagyobb volumenűek. A legkisebb támogatásigényt a TDMfejlesztési felhívások mutatják.

9

A KSZ OP szinten tervezési szakaszban kevesebb pályázati felhívással kalkulált, és a 2011. évtől 2 a korábbiakhoz képest új felhívást jelentett meg (DAOP-2.1.1/I; DAOP-2.1.1/K), és egy korábbi felhívást (DAOP-2.1.1./B/C/D/E/F) alakított át / egészített ki új elemekkel (DAOP2.1.1/J). KSZ észrevétel a kiírások esetében: a 2011. évben megjelent DAOP-2.1.1/K (szolgáltatásfejlesztés) felhívás esetében fontos megjegyezni, hogy relatív gyorsan, és nagy számban tudtunk támogatni projekteket, amelyek jellegükből eredően rövid megvalósítási időszakkal rendelkeztek, és több nagyobb attrakcióra és üzleti célú szálláshelyre alapozva kiegészítő (több esetben unikális) fejlesztéseket hajtottak végre. Megítélésünk szerint ilyen kisebb támogatási összegű projekteknek a továbbiakban is van létjogosultságuk, hiszen kockázati besorolásuk is alacsonyabb. Forrásigény (Ft)

Megye

%

Csongrád

52 123 941 958

39,94%

Bács-Kiskun

45 126 896 889

34,58%

Békés

33 246 734 423

25,48%

130 497 573 270

100,00%

Összesen

Benyújtott pályázatok aránya konstrukciónként Alintézkedés kódja, neve össz. db

össz.tám. Igény régiós szinten

db

Ft

2,62%

3,35%

132 20 323 718 191

21,60%

15,57%

DAOP-2.1.1/K (szolgáltatásfejlesztés) DAOP-2.1.1/I (eü.turisztikai fejlesztés)

113

18,49%

3,27%

4,91%

11,89%

DAOP-2.1.1/J (attrakciófejlesztés) DAOP-2.1.1/G (kiemelt turisztikai attrakciófejlesztés) DAOP-2.1.2 (üzleti célú szálláshelyfejlesztés; 2007;2009;2012 felhívások) DAOP-2.1.3 (TDM) (2009;2011;2012 felhívások)

120 30 750 838 394

19,64%

23,56%

3,76%

13,81%

26,68%

27,92%

2,29%

0,61%

ÖSSZESEN

611

100%

100%

DAOP-2.1.1/A-2f. „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése DAOP-2.1.1/B/C/D/E/F (attrakciófejlesztés 2007;2009 felhívások)

16

4 376 168 724

4 270 088 908

30 15 520 928 916

23 18 027 692 244 163 36 431 022 436 14

797 115 457 130 497 573 270

A turisztikai prioritás „sajátossága” – a fejlesztési terület jellegéből eredően -, hogy a rendelkezésre álló / lekötött / leszerződött támogatásokat a projektek meghiúsulása okán a Közreműködő Szervezetnek vissza kellett hívni, és annak újraosztásáról kellett gondoskodnia annak érdekében, hogy a regionális források ezen tématerületen is maradéktalan felhasználást biztosítsa. A programozási időszakban további jelentős szempontként jelenik meg, hogy 2010-ig a vállalkozási típusú fejlesztések esetében az adható támogatási intenzitás max.50% volt (sőt a szálláshely fejlesztések esetében csak max. 45%), míg az ÚSZT keretén belül a KKV bónusszal (max +20%) ez az intenzitás 70%-ra emelkedett, amely egyenesen arányosan hozta azt a tendenciát, hogy még magasabb pályázói aktivitással találkozott a KSZ-ünk.

10

Ugyanezen okból eredően a közszféra kedvezményezettek részére nyújtható támogatási intenzitás maximuma max. 85%-ról max. 100%-ra emelkedett. Megjegyzendő, hogy a közszféra kedvezményezettek esetében ez a támogatási intenzitás emelésből eredő lehetőség azt eredményezte, hogy a 2012. évben megjelent attrakciófejlesztési kiíráson olyan települések is megjelentek a pályázatot benyújtók palettáján, amelyek alacsony, vagy nem értelmezhető turisztikai potenciállal rendelkeztek. Pályázói forrás igény alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 3. prioritás Közlekedésfejlesztés Beérkezett pályázatok Alintézkedés kódja, neve

száma (db)

DAOP-3.1.1/A. Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása DAOP-3.1.1/B,D. Önkormányzati tulajdonú belterületi utak fejlesztése DAOP-3.1.2. Kerékpárút hálózat fejlesztése DAOP-3.2.1. Közösségi közlekedés fejlesztése

37 414 145 70 666

Összesen:

Igényelt támogatá s (Mrd Ft) 25,1 24,4% 47,1 45,9% 19,0 18,5% 11,3 11,0% 102,6 100%

2007 és 2013 között 666 darab pályázatot regisztráltak a közlekedésfejlesztés prioritáson, melyek igényelt támogatási összege meghaladta a 102 Mrd forintot, mely több, mint duplája volt a rendelkezésre álló keretnek. A közlekedésfejlesztéshez kapcsolódóan a DAOP keretében a legnagyobb érdeklődés az Önkormányzati tulajdonú belterületi utak fejlesztése c. pályázati kiírásokra mutatkozott az elmúlt 7 évben, összesen 47,1 Mrd Ft támogatási igénnyel (414 db), mely kiírások esetben a pályázói kört a települési önkormányzatok alkották, az igényelhető támogatás összege általánosan 50250 MFt. között mozoghatott. Szintén jelentős forrás igénye volt az „Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása” c. felhívásra benyújtott pályázatoknak mintegy 25,1 Mrd Ft támogatási igénnyel, melyhez a relatív alacsony darabszámra és a pályázók szűk körére tekintettel (összesen 37 db) magas költségigényű pályázatok (átlag 680 MFt/pályázat) benyújtására került sor. Pályázói forrás igény alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 5.1. prioritás Településfejlesztés Az 5.1.prioritásra összesen közel 39 milliárd Ft támogatási igényű pályázat érkezett 2007 -2013 között. A legnagyobb igény a kistérségi székhelyek integrált fejlesztésére (512/A) és a kiemelt városrehabilitációs eljáráson belül a funkcióbővítő típusú városrehabilitációs pályázatokra (512/C – funkcióbővítő) érkezett, összesen 29,25 milliárd Ft támogatási igényű pályázat az elmúlt 7 évben. Szintén jelentős forrás igénye volt a szociális városrehabilitációt célzó 511-es pályázatoknak, valamint a hasonló témájú kiemelt eljáráson belül a szociális típusú városrehabilitációs pályázatokra (512/C – szocrehab), ahol mintegy 4,5 milliárd Ft támogatási igényű pályázat benyújtására került sor. A kisléptékű városrehabilitációs projektekre (512/B) döntően sok, de alacsony támogatási igényű (50 M Ft alatti) pályázat érkezett, összesen 1,86 milliárd Ft támogatási igénnyel. A leghátrányosabb kistérségek városi területeinek megújulását célzó LHH programra kevés,

11

összesen 0,788 milliárd Ft támogatási igényű pályázat érkezett. A 2011-ben megjelent civil szervezetek infrastrukturális fejlesztése (513) kiírás tekintetében megállapítható, hogy nagy érdeklődés mellett közel 2 milliárd Ft támogatási igényű projektjavaslat érkezett. A 2013-ben elérhető tervezési dokumentumok megalapozását támogató kiírási (511/B) konstrukcióra 0,155 milliárd Ft támogatási igényű projektjavaslat érkezett. Pályázói forrás igény alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 5.2. prior környezetfejlesztés Tématerület megnevezése

Vízvédelem (belterületi, regionális, kiemelt)

Komponens kódja DAOP-5.2.1/A

4 205 703 905

DAOP-5.2.1/A-09

4 011 773 909

DAOP-5.2.1/A-11

5 556 311 845

DAOP-5.2.1/B

3 874 627 000

DAOP-5.2.1/B-09

7 668 717 871

DAOP-5.2.1/D

6 015 808 167

DAOP-5.2.1/C Szennyvíz (2000 LE alatti) DAOP-5.2.1/C-11 DAOP-5.2.1/D_1-09Partfal 1. kör 2f Partfal 2. kör DAOP-5.2.1/D-12-k Hulladéklerakók DAOP-5.2.1/E-09 rekultivációja Vízvédelem

Komponens Tématerület támogatásigény támogatásigénye össz össz

Összesen

3 632 409 510 1 783 150 617 1 321 646 080

31 332 942 697

5 415 560 127 1 321 646 080

1 919 999 994

1 919 999 994

407 348 974

407 348 974

40 397 497 872

40 397 497 872

Az 5.2 prioritásra összesen mintegy 40 milliárd Ft támogatási igényű pályázat érkezett 2007 2013 között. A legnagyobb igény a vízvédelmi fejlesztések tárgyú kiírásainkra érkezett, összesen 31,3 milliárd Ft támogatási igényű pályázat érkezett az elmúlt 7 évben. Jelentős forrásigénye volt a 2000 lakosegyenérték alatti települések szennyvízkezelésének fejlesztése tematikájú kiírásra beérkezett pályázatoknak, mintegy 5,4 milliárd Ft támogatási igényű pályázat benyújtására került sor. Az omlás- és csúszásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása tematikájú kiemelt kiírás kétszer is megjelent, azonban egyazon projekt került benyújtásra mindkét kiírása, csak más műszaki tartalommal, utoljára 1,9 milliárd Ft támogatás igénnyel, mely időközben tovább nőtt 2,2 milliárd Ft-ra.

12

1.3. Kötelezettségvállalás alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 1. prioritás gazdaságfejlesztés Támogatást összesen 48,8 milliárd Ft összegben ítélt meg a támogató az 1.prioritáson, melyből a hatályos, leszerződött támogatás összege 38,6 milliárd Ft. Ennek fele, 19,8 milliárd Ft a 20092012 között meghirdetett Telephelyfejlesztési konstrukció keretében megvalósuló pályázatokhoz kapcsolódik, egynegyede , összesen 9,5 milliárd Ft Üzleti infrastruktúra fejlesztési projektek által leszerződött, és az összes többi konstrukció osztozik a maradék 25%.on, számszerint Ipartelepítés 4 milliárd Ft, Tőkealap 2 milliárd Ft, Klaszterfejlesztés 1,17 milliárd Ft, Tanácsadás 728 ,millió Ft, LHH program 574, millió Ft , Start up pályázatok 458 millió Ft, és az egyetlen megvalósult Technológiai inkubátorház támogatási szerződése 233 millió Ft támogatási összegről szól. Kötelezettségvállalás alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 2. prioritás Turisztikai célú fejlesztések

Alintézkedés kódja, neve DAOP-2.1.1/A-2f. „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése DAOP-2.1.1/B/C/D/E/F (attrakciófejlesztés 2007;2009 felhívások) DAOP-2.1.1/K (szolgáltatásfejlesztés) DAOP-2.1.1/I (eü.turisztikai fejlesztés) DAOP-2.1.1/J (attrakciófejlesztés) DAOP-2.1.1/G (kiemelt turisztikai attrakciófejlesztés) DAOP-2.1.2 (üzleti célú szálláshelyfejlesztés; 2007;2009;2012 felhívások) DAOP-2.1.3 (TDM) (2009;2011;2012 felhívások)

Régiós szinten összes ROP turisztikai köt.váll. 3 969 174 724 8 536 302 133 1 964 438 172 2 990 611 383 4 906 471 910 15 103 033 642 13 799 534 319

%

régiós szinten összes ROP turisztikai leszerződött összeg

%

7,70%

2 313 690 801

5,40%

16,57%

6 870 034 576

16,04%

3,81%

1 701 421 914

3,97%

5,80%

2 989 679 053

6,98%

9,52%

3 636 380 885

8,49%

29,31% 15 077 789 871

35,20%

26,78%

23,33%

9 993 764 213

256 176 569 0,50% 256 091 715 0,60% 51 525 742 ÖSSZESEN 852 100,00% 42 838 853 028 100,00%

A későbbi pontokban részletezettebben említésre kerülnek az okok, amiért a turisztikai projektek kapcsán (átlagosan 30%-) a TSZ kötési folyamat, megvalósítási folyamat során nem tudnak megfelelni a jogszabályban előírt kötelezettségeknek, így azok esetében el kellett állni vagy a támogatói döntéstől, vagy a támogatási szerződéstől, amely a források újraelosztásához vezetett, ez okozza az nagyobb keretösszegre történt megítélt támogatást. Kiváltó okok közül megemlítendők: nem áll rendelkezésre a szükséges önerő, jogerős engedélyek, nem tudott a kedvezményezett biztosítékot nyújtani, nem tudta igazolni a támogató által megszabott feltételek meglétét. igazoló dokumentumokat. A „forrásvesztés” (megítélt támogatást a támogatási szerződés megkötése, vagy a megvalósítás visszavonás / elállás okán történő megszűnés miatt) átlagban 16,86%, amely a projektek elindulását a ROP 2. tengelyének előrehaladási mutatóit figyelembe véve jelentősnek mondható.

13

Megye Csongrád BácsKiskun Békés Összesen

Megye Csongrád BácsKiskun Békés Összesen

megítélt % Leszerződött támogatás támogatás (Ft) (Ft) 47,00% 24 620 451 20 136 028 995 47,78% 314 29,35% 15 033 732 12 574 357 622 29,18% 945 23,64% 11 871 558 10 128 466 235 23,04% 769 100,00% 51 525 742 42 838 853 852 100,00% 028 megítélt és leszerződött támogatás közötti különbség (Ft) 4 484 423 681

% 18,21%

2 459 374 677 1 743 091 466 8 686 889 824

16,36% 14,68% 16,86%

Kötelezettségvállalás alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 3. prioritás Közlekedésfejlesztés Leszerződött projektek Alintézkedés kódja, neve száma (db) DAOP-3.1.1/A. Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása összesen: DAOP-3.1.1/B,D. Önkormányzati és állami tulajdonú belterületi valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztése DAOP-3.1.2. Kerékpárút hálózat fejlesztése DAOP-3.2.1. Közösségi közlekedés fejlesztése Összesen:

Leszerződött összeg (Mrd Ft) 19,0

20

40,9% 14,9

128

32,1% 6,7 14,4% 5,7 12,2% 46,4 100%

49 35 232

A közlekedésfejlesztés prioritáson 2007 és 2013 között 243 darab pályázat kapott támogatói döntést, melyből 232 darab esetében került sor a Támogató Szerződések megkötésére, melyek leszerződött támogatási összege összesen meghaladta a 46,4 Mrd forintot (ami a rendelkezésre álló keret 96,2%-a) Az érkeztetett pályázatok darabszámát tekintve 34,8%-os a Támogatási Szerződések megkötésének aránya (keret által szabott határ), összegszerűen ez az arány 45,2%-os. A fenitek alapján elmondható, hogy a közlekedésfejlesztés területén a források meghirdetése és lekötése igen előre haladottnak tekinthető, hiszen az összesen rendelkezésre álló keretnek jelenleg már 96,2%-a elérhetővé vált a pályázók számára az aláírt, megvalósítás alatt álló Támogatási Szerződések lévén.

14

megj.: támogatói döntéssel összesen 243 pályázat rendelkezik 51,7 Mrd Ft támogatási összeggel, azonban vannak még jelenleg a szerződéskötés folyamatában lévő pályázatok, illetve a Támogatási Szerződések megkötése folyamán voltak, akik elálltak – részben az elhúzódó döntési folyamatoknak (tartaléklistáról kerül támogatásra később egy pályázat), részben az időközben megváltozott pályázói körülmények miatt - , valamint volt olyan pályázó, aki a szerződéskötési feltételeket általában rajta kívül álló okokból nem tudta időben teljesíteni. Kötelezettségvállalás alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 5.1. prioritás Támogatást összesen 24,27 milliárd Ft összegben ítélt meg a támogató az 5.1.prioritáson, melyből a hatályos, leszerződött támogatás összege 23,88 milliárd Ft. Ennek harmada, 8,15 milliárd Ft a kiemelt városrehabilitációs konstrukció keretében megvalósuló pályázatokhoz kapcsolódik (512/C), több mint 40%-a, összesen 10,86 milliárd Ft kistérségi székhelyek fejlesztését célzó projektek (512/A) által leszerződött, és az összes többi konstrukció osztozik a maradék 30%.on, számszerint a szociális célú városrehabilitáció (511) 2,65 milliárd Ft városi örökség megőrzése és korszerűsítése (512/B) 0,918 milliárd Ft, LHH program (512/D) 513 millió Ft, civil szféra fejlesztése (513) 619 millió Ft, a fenntartható városfejlesztési programok előkészítése (511/B) támogatási szerződései 155 millió Ft támogatási összegről szólnak. Kötelezettségvállalás alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 5.2 prioritás Támogatást összesen 22,7 milliárd Ft összegben ítélt meg a támogató az 5.2. prioritáson, melyből a hatályos, leszerződött támogatás összege 20,4 milliárd Ft. Ebből az összegből 16,1 milliárd Ft a 2009-2012 között meghirdetett Vízvédelmi fejlesztések konstrukció keretében megvalósuló pályázatokhoz kapcsolódik, 2 milliárd Ft a 2000 lakosegyenérték alatti települések szennyvízkezelésének fejlesztése, 1,9 milliárd Ft az Omlás- és csúszásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása és 337,3 millió Ft a Települési hulladéklerakók rekultivációja projektek által leszerződött összegről szól.

15

1.4. Kifizetések alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 1. prior gazdaságfejlesztés A prioritáson 9, 5 milliárd Ft előleg kifizetése mellett számla alapú kifizetés 21,6 milliárd Ft összegben történt. Ebből a 31,4 milliárd Ft-ból 15,8 milliárd Ft (10,4 milliárd Ft+5,4 milliárd Ft előleg) kapcsolódik Telephelyfejlesztési pályázatokhoz, 7,3 milliárd Ft (5 milliárd Ft+2.3 milliárd előleg) Üzleti infra fejlesztési támogatásokhoz, 3 milliárd (2,3 milliárd Ft +700 millió előleg) Ipartelepítéses pályázatokhoz, 2 milliárd Ft a Széchényi tőkealaphoz, 1,175 milliárd Ft (727 millió Ft+448 millió Ft előleg) a Klaszterfejlesztési pályázatokhoz, 683 millió Ft (565 millió Ft+ 117 millió Ft előleg) az LHH program pályázataihoz, 316 millió Ft (16 millió Ft+300 millió Ft előleg) a Vállalati tanácsadási programhoz, 248 millió Ft (132 millióFt+116 millió Ft előleg) a Technológiai inkubátorházhoz és 123 millió Ft(17,5 millió Ft+106 millió Ft előleg) a Startup pályázatokhoz. Kifizetések alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 2. prioritás leszerződött támogatás (Ft)

Megye

%

Kifizetett támogatás (Ft

kifizetések előrehaladása

Csongrád

20 136 028 314

47,00%

10 986 567 583

54,56%

Bács-Kiskun

12 574 357 945

29,35%

4 855 219 274

38,61%

Békés

10 128 466 769

23,64%

4 660 765 111

46,02%

Összesen

42 838 853 028

100,00%

Alintézkedés kódja, neve DAOP-2.1.1/A-2f. „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése DAOP-2.1.1/B/C/D/E/F (attrakciófejlesztés 2007;2009 felhívások) DAOP-2.1.1/K (szolgáltatásfejlesztés) DAOP-2.1.1/I (eü.turisztikai fejlesztés) DAOP-2.1.1/J (attrakciófejlesztés) DAOP-2.1.1/G (kiemelt turisztikai attrakciófejlesztés) DAOP-2.1.2 (üzleti célú szálláshelyfejlesztés; 2007;2009;2012 felhívások) DAOP-2.1.3 (TDM) (2009;2011;2012 felhívások) ÖSSZESEN

20 502 551 968 Régiós (db)

47,86%

Kifizetések alakulása régiós szinten (Ft) 3

2 307 730 957

46 41 2 5 7

5 811 355 1 159 819 75 088 254 840 4 532 055

577 378 327 784 208

35

6 181 612 147

4 143

180 049 590 20 502 551 968

A ROP turisztikai projektek esetében megállapítható, hogy a megítélt támogatás mentén jelenleg közel 50% került folyósításra. A legelőrehaladottabb konstrukciók a következők: üzleti célú szálláshely-, valamint az attrakció fejlesztése, végül a kiemelt turisztikai attrakciók fejlesztése. Az OP időarányos előrehaladásához képest számítva az 50%-os támogatás folyósítási készültségi fok alacsonynak lenne mondható, azonban ezen szempont vizsgálatakor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy 2012-ben közel 20 Mrd kötelezettségvállalás történt meg, amely projektek az idei évben kezdték el a megvalósítást, így azok nagyobb támogatási igényléseket nem tudtak még benyújtani. Továbbá fontos megemlíteni, hogy 2012. évben a nagyobb projektek gazdái közszféra kedvezményezettek lettek, akik a közbeszerzések lefolytatására kötelezettek, és ezen folyamat lényegesen lassítja a projektek tényleges kezdését, és ezzel egyenesen arányosan a finanszírozásukat is. A fentebbi adattáblákból jól látszik az is, hogy Bács-Kiskun Megye a leszerződött támogatás majdnem 40%-át hívta le, tehát az elkövetkezendő 1,5 évben jelentős támogatás folyósítását szükséges kezdeményeznie.

16

Kifizetések alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 3. prior

Alintézkedés kódja, neve

Kifizetéssel érintett projektek száma (db)

DAOP-3.1.1/A. Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása összesen: DAOP-3.1.1/B,D. Önkormányzati és állami tulajdonú belterületi valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztése DAOP-3.1.2. Kerékpárút hálózat fejlesztése DAOP-3.2.1. Közösségi közlekedés fejlesztése Összesen:

Kifizetett összeg (MrdFt) 17,6

Leszerződött projektek Leszerződött kifizetett / összeg leszerződött (Mrd Ft) % 92,6%

18

19,0 41,9% 13,9 93,2% 14,9

127 33,1% 5,4 48

6,7

80,5%

12,8% 4,9 82,4% 33 226

5,7 11,6% 42,0 100%

46,4

90,5%

A közlekedésfejlesztés prioritáson 2007 és 2013 között 226 darab Támogatási Szerződéshez kapcsolódott eddig kifizetés, mely a szerződött darabszám (232 db) 97,4%-a. A kifizetett támogatási összeg 42 MrdFt, mely a leszerződött összeg 90,5%-a, a lehívható keret 87,5%-a. A kifizetések legmagasabb arányban az Önkormányzati tulajdonú belterületi utak fejlesztéséhez kapcsolódóan realizálódtak, de a többi tématerület is 80% felett mozog. Az Állami 4 és 5 számjegyű utak vonatkozásában ez az arány 92,6%, a közösségi közlekedés fejlesztések vonatkozásában 82,4%, a kerékpárút hálózatfejlesztések kapcsán pedig 80,5%. A fenitek alapján elmondható, hogy a közlekedésfejlesztés területén a források meghirdetése, lekötése, valamint a lekötött támogatások kifizetése igen előre haladottnak tekinthető, hiszen az összesen rendelkezésre álló keretnek jelenleg már 87,5%-a kifizetésre került a megvalósítás alatt álló Támogatási Szerződések lévén. Kifizetések alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 5.1. prior A prioritáson kifizetés 16,3 milliárd Ft összegben történt. Ebből a 16,3 milliárd Ft-ból 6,65 milliárd Ft kapcsolódik a kiemelt városrehabilitációs konstrukció keretében megvalósuló pályázatokhoz (512/C), 6,86 milliárd Ft kistérségi székhelyek fejlesztését célzó projektek támogatásokhoz (512/A), 1,19 milliárd szociális célú városrehabilitációs (511) pályázatokhoz, 0,911 milliárd Ft a városi örökség megőrzése és korszerűsítéséhez (512/B), 383 millió Ft az LHH program (512/D) pályázataihoz, 318 millió Ft civil szféra fejlesztéséhez (513) és jelenleg 0 Ft a fenntartható városfejlesztési programok előkészítése (511/B) kiírás pályázataihoz.

17

Kifizetések alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 5.2 prioritás A prioritáson 2,7 milliárd Ft előleg kifizetése mellett számla alapú kifizetés 12,6 milliárd Ft összegben történt. Ebből a 15,3 milliárd Ft-ból 13,5 milliárd Ft ( 10,9 milliárd Ft + 2,6 milliárd Ft előleg) kapcsolódik vízvédelmi pályázatokhoz, 1,256 milliárd Ft (1,2 milliárd Ft+ 56 millió előleg) a 2000 lakosegyenérték alatti szennyvíz fejlesztési támogatásokhoz, 0,335 milliárd ( 333 millió Ft + 2,6 millió előleg) hulladékrekultivációhoz. 1.5. Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 1. prior gazdaságfejlesztés 2007 és 2013 között a prioritásra összesen 1114 db pályázat érkezett. A legtöbb, összesen 722 pályázat a 4 konstrukcióban, 5 beadási határidővel meghirdetett Telephelyfejlesztésre érkezett. Az egyszerre beérkezett legnagyobb pályázatszám is ehhez a konstrukcióhoz köthető, összesen 207 pályázat. Elmondható, hogy a Dél-alföldön ez volt a legsikeresebb pályázati konstrukció, mely a legtöbb pályázó érdeklődését keltette fel, leginkább találkozott a régióban tevékenykedő vállalkozások fejlesztési igényeivel, és mind a támogatási intenzitás, mind a támogató tevékenységek és elszámolható költségek körét illetően a régió kis és középvállalkozásai számára egy elérhető, megvalósítható fejlesztési lehetőséget kínált. A 6 alkalommal meghirdetésre kerülő, ipari park, ipari terület és inkubátorház fejlesztést célzó Üzleti infrastruktúrafejlesztés pályázati kiírásra összesen 155 pályázat érkezett. 2008-ban a legtöbb pályázat még ipari park fejlesztésre érkezett, 2009-ben az inkubátorházfejlesztési elképzelések domináltak, majd 2011-2013-ban az ipari terület fejlesztés részcélra érkező célzó pályázatok voltak túlsúlyban. Ennek oka, hogy az USZT keretében megjelenő felhívás nem zárta ki a csak felépítményt létrehozó pályázatokat, és a bérbeadási célú épületek létrehozására ebben a részcélban benyújtott pályázatok esetében voltak a legenyhébbek, legkedvezőbbek a feltételek. Klaszterfejlesztésre a 2 meghirdetés során összesen 68 pályázat érkezett, fele-fele arányban voltak a 2008 és 2011-ben beadott pályázatok. Noha a támogató a 2 kiírás kapcsán egymást kiegészítő fejlesztési elképzelésben gondolkodott, mindösszesen 2 olyan pályázat volt, mely a 2008-ban a projektmenedzsment szervezet megerősítését célzó pályázatának megvalósítását követően 2011-ben már közös beruházás megvalósítására ismételten pályázott. A tájékoztatókon, workshopokon az első kiírás után nagy volt az igény a folytatásra, de a 2011-es pályázatra sokan mégsem pályáztak, legtöbbjük a válságra és az annak hatására kialakult pénzügyi helyzetre hivatkozva. A 2008-as régiós kiírásokban még lehetett súlyozni a régiós különbségek, preferált iparágak alapján (a Dél-Alföld alapvetően agrár régió), a 2011-es kiírásokban már egységesen az ÚSZT kitörési pontjaihoz való illeszkedést figyelte a rendszer. A régióban egyébként leginkább jellemzőek a szolgáltató, tanácsadó, turisztikai klaszterek és az építőipari klaszter. Vállalati tanácsadás program 2 egymást követő évben jelent meg, az újrahirdetésre azért volt szükség, mert a 2009 évben kiválasztott Támogatás közvetítő nem köthetett támogatási szerződést. A 2 meghirdetett konstrukcióra 11 részben átfedő pályázat érkezett. LHH program keretében 31 pályázat érkezett, ezek közül Csongrád megyében ipari park és iparterület fejlesztés, Békés megyében inkubátorházfejlesztés, Bács megyében pedig inkább telephelyfejlesztési projektötletek érkeztek túlnyomórészt. A 4 egymást követő évben meghirdetésre kerülő Ipartelepítés felhívásra 22 db pályázat érkezett. Ezek a pályázatok a 10 millió és 1 milliárd Ft közötti támogatási igényű, minimum 20 munkahelyet teremtő foglalkoztatási hatású projektötleteket támogatta. A több hónapig nyitva álló, folyamatos beadású pályázati kiírásra 2009-ben és 2010-ben nagyvállalatok induló, termelő

18

beruházásai, míg 2011-ben és 2013-ban kis és középvállalkozások telephelyfejlesztés méretű beruházásaival pályáztak. A Technológiai inkubátorház fejlesztésre kiírt pályázati kiírás régiós specifikum volt, egyedül a Dél-alföldön jelent meg és a vállalati inkubátorházaknál magasabb szintű üzleti, és K+F+I szolgáltatásokat nyújtó , technológiaorientált innovatív vállalkozásokat befogadó inkubátorháza létrehozására nyílt mód. A szigorú jogosultsági feltételek és az elvárt innovációs eredmények miatt mindösszesen 3 pályázat érkezett. A 3 pályázó vállalkozás mindegyike Bács megyéhez köthető, Kecskeméten megvalósuló projektötletre támogatást kérő vállalkozás volt, mely a városban működő informatikai, illetve műanyag-és gépipari vállalkozások körében megfigyelhető, klaszterekbe is tömörülő vállalkozások kiemelt számára, és a Mercedes beruházástól remélt pozitív extern hatásokra szándékozott inkubátorházat alapítani. A 2013-ban kísérleti programként meghirdetett, természetes személyek és induló vállalkozások innovatív termék és szolgáltatás ötleteinek megvalósulását támogató, un Start up pályázati felhívásra a keretet meghaladó pályázat érkezett, emiatt a beadási határidő előtt a kiírást fel kellett függeszteni. A beérkezett 101 pályázat elbírálása érkezési sorrendben történt, támogatásra a kerete kimerüléséig volt lehetőség. Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 2. prior Beérkezett pályázatok száma regionális szinten

Alintézkedés kódja, neve DAOP-2.1.1/A-2f. „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése DAOP-2.1.1/B/C/D/E/F (attrakciófejlesztés 2007;2009 felhívások)

132

DAOP-2.1.1/K (szolgáltatásfejlesztés)

113

DAOP-2.1.1/I (eü.turisztikai fejlesztés)

16

30

DAOP-2.1.1/J (attrakciófejlesztés)

120

DAOP-2.1.1/G (kiemelt turisztikai attrakciófejlesztés) DAOP-2.1.2 (üzleti célú szálláshelyfejlesztés; 2007;2009;2012 felhívások) DAOP-2.1.3 (TDM) (2009;2011;2012 felhívások)

23 163 14

ÖSSZESEN

611

A beérkezett pályázatok konstrukciónkénti megoszlását tekintve megállapítható, hogy a legnagyobb érdeklődés az attrakciófejlesztési pályázatok (132+119=251 db) iránt mutatkozott, amely a teljes érkeztetett pályázati állományhoz képest 41,08%-os arányt jelent. Az attrakciófejlesztés után a szálláshely fejlesztési kiírások (163 db, 26,68%), valamint a turisztikai szolgáltatásfejlesztési kiírás (113 db, 18,49%) volt a legnépszerűbb. Ehhez képest alacsony arány látható az összes beérkezett pályázathoz képest az egészségturisztikai-, kiemelt turisztikai-, fürdőfejlesztési-, valamint a TDM-fejlesztési felhívásokon. Ennek két legfontosabb oka az ezeken a kiírásokon általánosan jellemző projektek magas (saját) forrás igénye (kiemelt attrakciók, fürdőfejlesztés, egészségturisztika), valamint a kiírások ritkább megjelenése (fürdőfejlesztés, egészségturisztika), de közrejátszhat ezen konstrukciók alacsonyabb népszerűsége is (TDM-fejlesztés). A KSZ OP szinten a tervezési szakaszában kevesebb pályázati felhívással kalkulált, és a 2011. évtől 2, a korábbiakhoz képest új felhívást jelentett meg (DAOP-2.1.1/I; DAOP-2.1.1/K), és egy korábbi felhívást (DAOP-2.1.1./B/C/D/E/F) alakított át / egészített ki új elemekkel (DAOP-

19

2.1.1/J). Ezen konstrukciókra benyújtott pályázatok száma az össz.benyújtott pályázatokhoz képest magas. Elgondolkoztató a szálláshely fejlesztésekre irányuló benyújtott pályázatok száma, és azok támogatás igénye a valós piaci igények, illetve a jelenleg működő üzleti célú szálláshelyek kapacitáskihasználtságát, az adatok figyelembe vételével ezen szektor esetében megfontolandó a további szálláshelyek kapacitására irányuló fejlesztések létjogosultsága oly módon, hogy a források megszerzése kapcsán kerüljenek meghatározásra preferált települések, ahol viszont indokolt újabb kapacitások elősegítése. Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 3. prior Beérkezett pályázatok Alintézkedés kódja, neve

DAOP-3.1.1/A. Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása DAOP-3.1.1/B,D. Önkormányzati tulajdonú belterületi utak fejlesztése DAOP-3.1.2. Kerékpárút hálózat fejlesztése DAOP-3.2.1. Közösségi közlekedés fejlesztése Összesen:

száma (db) 37 5,5% 414 62,1% 145 21,7% 70 10,5% 666 100%

Igényelt támogatás (Mrd Ft) 25,1 47,1 19,0 11,3 102,6

2007 és 2013 között a prioritásra összesen 666 db pályázat érkezett A legtöbb, összesen 414 db pályázat az „Önkormányzati tulajdonú belterületi utak fejlesztése” tématerülethez érkezett, mely az érkeztetett pályázatszám több, mint 60%-a. A közlekedésfejlesztéshez kapcsolódóan a települési önkormányzatok részéről folyamatosan ezen intézkedés iránt nyilvánult meg a legnagyobb érdeklődés 2007-2013 időszakban. Mindezt indokolta, hogy országos összehasonlításban a Dél-alföldi települések önkormányzati úthálózata mind a kiépítettség, mind a műszaki állapot tekintetében elmarad az országos átlagtól. Az „Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása” tématerülethez kapcsolódóan benyújtott pályázatok tekintetében alapjában véve a kevés darabszám dominált (összesen 37 db), arányaiban magas támogatási igénnyel (25,1 MrdFt), magas költségigényű pályázatokkal. Ezen területen alapvetően a pályázók köre is jóval szűkebben került lehatárolásra (Magyar Közút NZrt., Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.), valamint fontos kiemelni, hogy ezen konstrukció esetében a benyújtott pályázatok minden esetben a szaktárca jóváhagyásával is rendelkeztek. A „Kerékpárút hálózat fejlesztése” tématerülethez kapcsolódóan 145 db pályázat került érkeztetésre, 19 Mrd Ft-nyi támogatási igénnyel. Alapjában véve magas darabszám, relatív alacsony költségigényekkel, ami többek között a kiírásokban meghatározott fajlagos költségmaximumnak is köszönhető. A „Közösségi közlekedés fejlesztése” kiírások kapcsán, amely 3 alkalommal jelent meg összesen 70 db pályázat érkezett be az Ügynökségre 11,3 MrdFt-os támogatási igénnyel. A pályázók köre erősen determinált volt, települési önkormányzatok, önkormányzati társulások, központi költségvetési szervek és intézményeik, közösségi közlekedés feladatainak ellátására jogosult közszolgáltatási szerződéssel rendelkező gazdasági társaságok pályázhattak.

20

Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 5.1. prior 2007 és 2013 között a prioritásra összesen 172 db pályázat érkezett (az első és második fordulós pályázatok közötti átfedés kiszűrésével ez az érték 151 db). A legtöbb, összesen 60 db pályázat „A régió lakosságának egészségtudatos életmódját-támogató civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése című kiírásra” (513) érkezett. Ez a kiírás azonban döntően nem tartozott városrehabilitációval foglalkozó egyéb kiírások témaköréhez. A városrehabilitációs pályázatok tekintetében alapjában véve a kevés darabszám dominált, hiszen a pályázók köre is jóval szűkebben került lehatárolásra (pl. kistérségi székhelyek, megyei jogú városok…stb) Talán a legnagyobb érdeklődés a funkcióbővítő városrehabilitáció iránt adódott, amit nem kifejezette a pályázatok darabszáma, hanem azok összes forrásigénye (közel 30 milliárd Ft) reprezentált kellően. A darabszámok alakulását jelentősen befolyásolta a régió városszerkezeti jellege, hiszen országos viszonylathoz képest döntően kevesebb város található, azonban azok átlagosan nagyobb közigazgatási területtel és lakosságszámmal rendelkeznek. A kiemelt városrehabilitációs konstrukció keretében megvalósuló pályázatok tekintetében 7db projekt ( 2 alkalommal jelent meg a felhívás), a kistérségi székhelyek fejlesztését célzó kiírás kapcsán 42 db pályázat ( 2 alkalommal jelent meg a felhívás) érkezett be az Ügynökségre. A 42 db pályázati szám azonban csalóka is lehet, mert ez az érték tartalmazza az adott konstrukcióra jellemző két fordulós eljárásrendből adódó első és második fordulós pályázatokat egyaránt, de mindegyik egy beadott pályázat, amely külön azonosítószámmal, pályázati életúttal rendelkezik függetlenül attól, hogy az egy nem nyertes, vagy egy nyertes pályázat egy első fordulós pályázatának második fordulós átdolgozása (a projektfejlesztési eljárás eredményeként). A szociális célú városrehabilitáció (511) kapcsán 3 alkalommal jelent meg felhívás, melyre összesen 8 db pályázat érkezett. Alapjában véve az alacsony darabszámot az a tény okozta, hogy a fejlesztési akcióterületek lehatárolásának egyedi jellegei, kritériumai, valamint a kötelező bérlakás fejlesztési előírás jelentősen csökkentette a potenciálisan pályázhatók körét és maga a projekt megvalósítása is jóval nagyobb erőbefektetést várt el a pályázóktól, különösen a szociális területek és a kiegészítő szoft, esza típusú elemek kapcsán. A kisléptékű városrehabilitációs projektek (512/B) felhívása 2 alkalommal jelent meg összesen 38 db benyújtott pályázattal. A kiírás népszerű volt a kisvárosok, kistelepülések körében és elmondható, hogy a potenciális pályázói kör nagy része be is nyújtotta pályázatát valamelyik felhívásra. Az évek alatt a potenciális pályázók köre bővült, hiszen nőtt a városi ranggal rendelkező települések köre. Az integrált városfejlesztés a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben pályázati kiírás (512/D) 1 alaklommal jelent meg, amelyre 3 pályázat érkezett be. A kevés darabszámot az indokolta, hogy számos egyéb, LHH-s kistérségi székhely már nyert hasonló típusú támogatást az 512/A konstrukció keretein belül és így ezen konstrukcióban történő indulásuk nem volt lehetséges. A fenntartható városfejlesztési programok előkészítése (511/B) kiírás kapcsán, amely 2 alkalommal jelent meg összesen 5 db pályázat érkezett be az Ügynökségre. A pályázók köre is erősen determinált volt, a teljes érintett kör beadta a pályázatát. Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 5.2. prior 2007 és 2013 között a prioritásra összesen 163 db pályázat érkezett. A legtöbb, összesen 138 pályázat a vízvédelmi fejlesztésekre meghirdetett kiírások kapcsán érkezett, az alábbiak szerint:

21

A „DAOP-5.2.1/A. Belterületi csapadék- és belvíz elvezetés” és a „DAOP-5.2.1/A-09. Belterületi csapadék- és belvízelvezetés” konstrukciókra összesen 83 db, a DAOP-5.2.1/A-11. Helyi és térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek fejlesztése c. kiírásra, mely a belterületi csapadék- és belvízelvezetés, valamint a Regionális jelentőségű vízvédelmi intézkedések c. konstrukció ötvözete, 32 db, a DAOP-5.2.1/D. Környezeti értékeink védelme, környezetbiztonság - kiemelt projekt c. konstrukcióra pedig 5 db pályázat érkezett. Elmondható, hogy a Dél-alföldön a Vízvédelmi fejlesztések volt a legsikeresebb pályázati terület, mely a legtöbb pályázó érdeklődését keltette fel, leginkább találkozott a régióban tapasztalható és fennálló vízelvezetési, vízvisszatartási problémákkal, és mind a támogatási intenzitás, mind a támogatható tevékenységek és elszámolható költségek körét illetően a régió önkormányzatai számára egy elérhető, megvalósítható fejlesztési lehetőséget kínált. A 2 alkalommal meghirdetésre kerülő, „DAOP-5.2.1/B. Regionális jelentőségű vízvédelmi intézkedések és a DAOP-5.2.1/B-09. Regionális jelentőségű vízvédelmi intézkedések” pályázati kiírásokra összesen 18 db pályázat érkezett a régióban tevékenykedő Vízügyi Igazgatóságok által. A legtöbb pályázat a fenti két konstrukció esetében a fő befogadók fejlesztését, a vizek helyben tartását és a befogadó csatornákon található szivattyútelepek és vízkormányzó műtárgyak fejlesztését, rekonstrukcióját célozta, hiszen a belterületi csapadék- és belvízelvezetés konstrukciók keretében történő fejlesztések révén az egyre növekvő, levezetendő vízmennyiség indokolttá tette, valamint a belterületi csapadékvíz elvezető hálózatok kiépítésnek és működésének feltétele a megfelelő kapacitású befogadó csatornák rendelkezésre állása. A 2000 lakosegyenérték alatti települések szennyvízkezelésének fejlesztésére a 2 meghirdetés során összesen 17 pályázat érkezett. 2008-ban a DAOP-5.2.1/C. 2000 lakosegyenérték alatti települések szennyvízkezelésének fejlesztése c. kiírás keretében 11 db, majd 2011-ben a DAOP5.2.1/C-11. 2000 lakos-egyenérték alatti települések szennyvízkezelésének fejlesztése c. kiírás keretében 6 db pályázat érkezett. A 2. körös pályázati kiírás kapcsán tartott tájékoztatókon, workshopokon viszonylag nagy érdeklődés volt tapasztalható, azonban az első körös kiíráshoz képest fele annyian pályáztak a második körben. Volt olyan pályázó, aki az első körös kiírás kapcsán nem nyert támogatást, de a 2. körben már nem nyújtott be pályázatot. DAOP-5.2.1/D. Környezeti értékeink védelme, környezetbiztonság - kiemelt projekt kiírás keretében 5 pályázat érkezett. Az 5 pályázat úgy tevődik össze, hogy Bács-Kiskun megyéből egy pályázat két részre, egy előkészítési és egy megvalósítási szakaszra tagolódott és két külön Támogatási szerződés keretében valósul(t) meg, azonban egy fejlesztésről van szó. Az Omlás- és csúszásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása c. konstrukció keretében összesen 2 pályázat érkezett, a DAOP-5.2.1/D_1-09-2f. Omlás- és csúszásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása c. kiírás esetében 1 db, a DAOP-5.2.1/D-12-k. Omlás- és csúszásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása c. kiírás keretében szintén 1 db. Az első körben meghírdetett kiírás keretében két másik pályázó is benyújtotta projektjavaslatát, azonban a meghirdetett keretösszeg (1.400.000.000 Ft) jelentős részét 1.321.646.080 Ft-ot a Tanács az AT nevesítéshez kiadott támogató döntésével, 76/2009 (IX.24.) számú határozatában már lekötötte. A fentiek jól mutatják, hogy érdeklődés volt a kiírásra, azonban nem volt elegendő forrás a beérkezett pályázatok támogatására. A 2. körben meghirdetett kiírás keretében egy projektjavaslat érkezett be, melyet az első körben nyertesként megjelölt projektgazda nyújtott be, tekintettel, hogy az első körben született támogatói döntéstől a Közreműködő Szervezet elállt, mert a Kedvezményezett szerződést szegett. A DAOP-5.2.1/E-09. Települési hulladéklerakók rekultivációja c. kiírás 1 alkalommal került meghirdetésre. Általánosságban elmondható, hogy erre a kiírásra volt a legkisebb érdeklődés, regionális szinten, összesen 6 db pályázat érkezett be. A 6 db pályázatból 3 db szilárd hulladék lerakó, 2 db folyékony hulladék lerakó és 1 db dögtér rekultivációját célozta.

22

1.6. Támogatott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 1. prioritás gazdaságfejlesztés A prioritáson összesen 665 pályázat kapott támogatói döntést. Ebből 457 pályázat Telephelyfejlesztésre , 73 Üzleti infrastruktúra fejlesztésre, 60 Startup pályázatok támogatására, 44 Klaszterfejlesztésre, 17 Ipartelepítésre, 10 LHH programra, 2 Vállalati tanácsadásra, 1 Regionális tőkealap, 1 Technológiai inkubátorház fejlesztésére kiírt pályázati kiírásra érkezett. beérkezett támogatott 111AC

155

%

73

47,10%

111D

22

17

77,27%

111E

722

457

63,30%

111F

1

1

100,00%

111G

31

10

32,26%

112

11

2

18,18%

121

68

44

64,71%

131A

3

1

33,33%

131B

101

60

59,41%

1114

665

59,69%

Átlagosan a beérkezett pályázatok 60%-a került támogatásra 2007-2013 között, a 2 atipikus pályázati kiírást (112,111F) figyelembe nem véve a legmagasabb támogatotti aránnyal az Ipartelepítés konstrukció bírt. Ez a kiemelkedő, 77%-os arány annak köszönhető, hogy a kiírás szerint a kiválasztás nem szakmai pontozás alapján történt, amely pályázat a jogosultsági feltételeknek megfelelt, támogatásban részesült. Továbbá tekintettel arra, hogy ez a kiírás a DAOP gazdaságfejlesztési program legnagyobb beruházási volumenű, akár 1 milliárd Ft támogatási összeggel támogatható pályázatait célozta meg, ha kellett, keretátcsoportosítással is biztosította az NFÜ, hogy minden megfelelő pályázat megvalósulhasson. Szintén az átlagnál magasabb támogatotti arányt ért el a klaszterfejlesztési program, a pályázatok 64,7%-a részesült támogatásban. Ennél a konstrukciónál is minden szakmailag megfelelt pályázat támogatásban részesült, tekintettel arra, hogy egyik évben sem érte el a támogatható pályázatok igénye a meghirdetett keretet. Ugyanakkor megemlítendő, hogy első körben kevesebb pályázatot tartottak a bírálók támogatásra érdemesnek, több esetben is a bemutatott projektötlet, illetve az induló klaszter célja, tagjai közötti együttműködés alapján kiírás céljainak való nem megfelelőség miatt elutasítási döntés született. A kifogáskezelési eljárásban azonban szinte minden esetben általánosan elfogadott klaszterdefiníció hiányában az illetékes minisztérium megsemmisítette az elutasító döntést, és újraértékelését követen ezen pályázatok is megvalósulhattak, mely hozzájárult a magas támogatotti pályázatok számához. Támogatott / Elutasított pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 2. prior

Alintézkedés kódja, neve DAOP-2.1.1/A-2f. „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése

Beérkezett Támogatott pályázatok pályázatok Elutasított száma száma pályázatok regionális regionális száma szinten szinten 16

11

%

5 68,75%

23

DAOP-2.1.1/B/C/D/E/F (attrakció fejlesztés 2007;2009 felhívások)

132

57

75

DAOP-2.1.1/K (szolgáltatás fejlesztés)

113

53

60

46,90%

DAOP-2.1.1/I (eü.turisztikai fejlesztés)

30

8

22

26,67%

120

18

102

15,00%

23

9

14

163

53

110

14

5

9

35,71%

397

35,02%

DAOP-2.1.1/J (attrakciófejlesztés) DAOP-2.1.1/G (kiemelt turisztikai attrakciófejlesztés) DAOP-2.1.2 (üzleti célú szálláshelyfejlesztés; 2007;2009;2012 felhívások) DAOP-2.1.3 (TDM) (2009;2011;2012 felhívások) ÖSSZESEN

611

214

43,18%

39,13% 32,52%

A fenti táblázat mutatja a prioritáson regisztrált 611 db pályázat konstrukciónkénti megoszlását, illetve a támogatott projektjavaslatok arányát a regisztráltakhoz képest. Ez alapján megállapítható, hogy az összes beérkezett pályázatnak több mint harmada kapott támogatói döntést, amelyek közül a legmagasabb darabszámot az attrakciófejlesztési pályázatok (57+18=75 db) után a turisztikai szolgáltatásfejlesztési-, valamint a szálláshely fejlesztési konstrukciók (53-53 db) mutatják. Az egyes konstrukciókon a támogatott projektek arányát a kapcsolódó beérkezett pályázatokhoz képest megvizsgálva azt láthatjuk, hogy a legnagyobb arányban a fürdőfejlesztési projektjavaslatok kaptak támogatói döntést (68,75%), míg legalacsonyabb arányban az egészségturisztikai pályázatok (26,67%). Érdemes megemlíteni az attrakciófejlesztési pályázatok esetében mutatkozó nagy különbséget a támogatotti arányt tekintve a 2007-09-es konstrukciók (43,18%), valamint a 2012-es DAOP2.1.1/J-12 kódjelű konstrukció (15%) között. Ebből a szempontból érdemes kiemelni azt is, hogy a 2012-es szálláshelyes kiíráson is alacsonyabb támogatotti arány figyelhető meg (85 db pályázatból 17 db támogatott, amely 20%-ot jelent) a 2007-09-es konstrukciókhoz képest, amelyhez ha hozzávesszük az egészségturisztikai kiíráson látható 26,67%-os arányt, illetve a tartaléklistára javasolt pályázatok magas számát, megállapítható, hogy a 2012-es kiírások iránt mutatkozó nagy érdeklődéshez képest a rendelkezésre álló keretek már nem voltak elegendőek. A prioritáson látható átlag támogatotti arányhoz képest (35,02%) a 2012-es attrakciós, illetve az egészségturisztikai felhívás mutat csak alacsonyabb teljesítményt. A prioritás átlagát a kiemelt-, szálláshely-, valamint a TDM-fejlesztési felhívások közelítik meg legjobban. Fontos megjegyezni, hogy a kimutatás alapján figyelembe szükséges venni a régió, illetve a megye összes támogatási igénye esetében, a felhívások alapján 2011. év óta biztosított megemelt támogatási intenzitást (KKV-ék részére max. 70%; közszféra kedvezményezettek esetében max. 100%), amelyek mind azt eredményezték, hogy a régióban a pályázási kedv megnövekedett – nem hagyva figyelmen kívül a programozási időszak alatt létrejövő, a régió más területein megvalósult fejlesztéseit, amelyek hatására több turisztikai projekt kívánt reflektálni, építeni. Támogatott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 3. prioritás közlekedésfejlesztés

Konstrukció DAOP-3.1.1/A. Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása

Beérkezett Leszerződött (db) (db) 37

20

% 54%

24

összesen: DAOP-3.1.1/B,D. Önkormányzati és állami tulajdonú belterületi valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztése DAOP-3.1.2. Kerékpárút hálózat fejlesztése DAOP-3.2.1. Közösségi közlekedés fejlesztése Összesen:

414

128

30,9%

145

49

33,7

70

35

50,0%

666

232

34,8%

A prioritáson összesen 232 pályázat kapott támogatói döntést (az érkeztetett pályázatok 34,8%a). Ebből 20 db állami 4 és 5 számjegyű utak fejlesztésre, 128 db önkormányzati tulajdonú belterületi utak fejlesztésre, 49 kerékpárút hálózatfejlesztésére, 35 db közösségi közlekedés fejlesztésre. Érdemes egy pillantást vetni az érkeztetett-leszerződött pályázatok arányára is, mely ismételten a még le nem fedett támogatható potenciált jelzi a régió számára a jövőben. Darabszám tekintetében csak közlekedésfejlesztés kapcsán az érkeztetett pályázatok 65,2%-a nem jutott támogatáshoz a 2007-13-as programozási periódusban, melyekkel fejlesztendő potenciálként vélhetően számolni lehet a közeljövőben is. Támogatott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 5.1. prior A prioritáson összesen 97 pályázat kapott támogatói döntést (előzetes és végleges összesen), amely szám az első fordulós projekteket levonva 76 db . Ebből 20 pályázat civil szervezetek fejlesztésre, 18 kisléptékű városrehabilitációs fejlesztésre, 15 kistérségi székhelyek fejlesztésére, 9 szociális célú városrehabilitációra, 7 megyei jogú városok integrált fejlesztésére, 4 fenntartható városfejlesztési programok előkészítése, 3 LHH programra kiírt pályázati kiírásra érkezett. Konstrukció DAOP-5.1.1

Beérkezett Támogatott 10

9

Nem Támogatott támogatott arány % 1 90%

DAOP-5.1.1/B

5

4

1

80%

DAOP-5.1.2/A

27

15

12

55,55%

DAOP-5.1.2/B

38

18

20

47,36%

DAOP-5.1.2/C

7

7

0

100%

DAOP-5.1.2/D

4

3

1

75%

DAOP-5.1.3

60

20

40

33,33%

Összesen

151

76

75

50,33%

Átlagosan a beérkezett pályázatok 50%-a került támogatásra 2007-2013 között. A bemutatott táblázat 2 esetben azonban egy kicsit torzít, ugyanis az 511/B és az 512/D kiírás kapcsán is 1-1 pályázó projektje elutasításra került, akinek lehetősége volt projektjének újbóli benyújtására, ezért haladja meg a beérkezett pályázatok száma mutató a támogatott projektek számát, hiszen ezen pályázók projektje 2 pályázatként jelenik meg a rendszerben, így valójában ezen kiírások tekintetében 100%-os támogatottságról beszélhetünk hasonlóan az 512/C konstrukció projektjei tekintetében. Mivel ezen források döntően dedikált, célzott jellegűek voltak, így ez az arány nem tekinthető meglepőnek. Az átlagnál magasabb, 90%-os arány jellemzi az 511 kiírás pályázatait, amelynek indokát a korábban már bemutatott relatíve szűkebb pályázói kör és bonyolultabb feladatlehatárolások indukálták. A konstrukcióra évről évre nagyjából a keretnek megfelelő beadott pályázói igényvolt a jellemző.

25

Átlagos, vagy annál nagyobb verseny, agy annál kedvezőtlenebb támogatási arány jellemzi az 512/A, az 512/B és az 513 kiírásokat. Az 512/A kiírás kapcsán az arány 55,55%, amely arány kedvező mivolta döntően annak is volt köszönhető többszöri keretmódosítással próbált minél több projektnek forrást biztosítani. A második kiírás kapcsán a teljes tartaléklista támogatásra került, amit az a tény is indokolt, hogy ezen projektek összetettsége, 2 fordulós döntési mechanizmusa már nem tette lehetővé következő kiírások megjelentetését az adott költségvetési periódus elszámolási időintervallumára tekintettel. Az 512/B kiírás kacsán 47,36% a támogatási arány az adott konstrukciót éles pályázói verseny jellemezte. Itt a pályázói igények jócskán meghaladták a rendelkezésre álló keretet, amely tekinthető túl nagynak figyelembe véve a pályázók potenciális számát és fejlesztési elképzeléseit, infrastrukturális elmaradottságait. Az 513 kiírás kapcsán az arány a legrosszabb tekinthető 33,33%. A beérkezett pályázatokra azonban elmondható, hogy minden szakmailag megfelelő pályázat támogatásban részesült, köszönhetően a többszöri keretmódosításnak. Ez az szám jól mutatja, hogy a konstrukciót döntően szakmailag nem megfelelő és jogosulatlan pályázatok jellemezték. Támogatott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 5.2. prior A prioritáson összesen 72 pályázat kapott támogatói döntést. Ebből 57 pályázat vízvédelemre , 9 szennyvízkezelés fejlesztésre, 4 hulladékrekultivációra, 2 omlásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítására kiírt pályázati kiírásra érkezett. Az omlásveszélyes partfalak biztosítása pályázati kiírás kapcsán bár 2 támogatott projekt szerepel, mégis egyazon projektről van szó, csak az első kiírásra beérkezett, és támogatott projekttől 1 év után szerződésszegés miatt el kellett állnia a KSZ-nek.

39%

nem támogatott (db) 70

61%

7

39%

11

61%

5

5

100%

0

0%

5.2.1/C

17

9

53%

8

47%

5.2.1/E

6

4

67%

2

33%

5.2.1/D_1

1

1

100%

0

0

5.2.1/D-12

1

1

100%

0

0

163

72

44%

91

56%

komponensek

beérkezett (db)

támogatott (db)

%

5.2.1/A

115

45

5.2.1/B

18

5.2.1/D Szennyvíz Hulladéklerakók rekultivációja Omlásveszélyes partfalak

Tematika

Vízvédelem

Összesen:

%

Átlagosan a beérkezett pályázatok 44%-a került támogatásra 2007-2013 között. A vízvédelmi fejlesztéseken belül az 5.2.1/D kiemelt kiírás, továbbá az omlásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítására kiírt 2 kiemelt kiírás volt a 3 legsikeresebb, hiszen ezeknél a komponenseknél 100% volt a támogatási arány. A hulladékrekultivációra kiírt pályázati kiírás az alacsony érdeklődésnek köszönhetően kimagasló támogatási aránnyal teljesített, hiszen az összes beérkezett pályázat által igényelt támogatás sem érte el a rendelkezésre álló keretet. Támogatási arány szempontjából legrosszabbul teljesítő kiírások a vízvédelmi tématerületen belül az 5.2.1/A és 5.2.1/B kiírások, tekintettel, hogy ezek voltak a legnépszerűbb pályázatok, így a rendelkezésre álló keretösszeghez képest itt volt a legnagyobb a túljelentkezés. Az első vízvédelmi kiírás esetében a rendelkezésre álló keretösszeghez képest több mint négyszeres volt a támogatásigénylés.

26

2. Megyei szintű összehasonlító elemzés (adattábla és hozzá kapcsolódó szöveges elemzés) 2.1. A pályázói forrásigény tematikus, megyei szintű összevetése 1. prioritás gazdaságfejlesztés Forrásigény (Ft)

%

Csongrád

33 478 324 314

37,60%

Bács

38 619 194 259

43,37%

Békés

16 945 452 619

19,03%

89 042 971 192

100,00%

Az 1.prioritásra összesen mintegy 89 milliárd Ft támogatási igényű pályázat érkezett 2007 -2013 között. A legtöbb forrásigénye a Bács-Kiskun megyei megvalósítási helyszínű pályázatoknak volt, mintegy 38,6 milliárd Ft, mely a teljes forrásigény 43%-a. Mintegy 5 milliárd Ft-al kevesebb, a teljes igény 37,6%-át tett ki a Csongrád megyében megvalósítani kívánt pályázatok által igényelt támogatás. A legkevesebb pályázó igény Békés megyei fejlesztési helyszínekről érkezett, a közel 17 milliárd Ft támogatási igény a teljes forrásigény 19%-át tette ki. Forrásigény

Csongrád

Bács

Békés

111AC

9,77

10,639

5,9

111D

2,66

3,795

0,785

111E

12,92

18,861

8,632

111F

2

0

0

111G

0,714

0,258

0,867

112

3,64

3,64

0,728

121

1,251

0,259

0,608

131A

0

0,872

0

131B

0,522

0,292

0,0515

Mrd Ft

33,47832431 38,61919426 17,58202744

A Bács megyei vállalkozások forrásigény többlete tematikus bontásban is érvényesült, kivéve 3 tématerületet. Az LHH program esetében a célokkal egyezően a régiós szinthez képest leginkább fejletlenebb békési térségekből jelentkezett a legnagyobb forrásigény. A klaszterfejlesztési kiírás kapcsán a Csongrád megyei klaszterek forrásigénye tette ki az össz forrásigény 60%-át, köszönhetően annak, hogy a klaszterek tagjainak domináns részét Csongrád megyei vállalkozások teszik ki, továbbá a menedzsment szervezetek is többségében Csongrád megyei, azon belül is Szegedhez és térségéhez köthető szervezetek. A Start up pályázatok esetében is kiugróan magas volt a másik 2 régióhoz képest a Csongrád megyei megvalósítási székhelyű pályázatok forrásigénye, mutatva azt, hogy a régióban a legnagyobb innovációs potenciál Szegedhez, azon belül is a szegedi egyetemhez köthető természetes személyekben, induló vállalkozásokban van. Megyei szintű összehasonlító elemzés (adattábla és hozzá kapcsolódó szöveges elemzés) 2. prioritás A megyei szintű megoszlás kapcsán megállapítható, hogy a Bács-Kiskun megyéből alacsonyabb támogatásigény érkezett be, mint Csongrád megyéből, azonban a Békés megyei támogatás igényt meghaladta, így ROP turisztikai források esetében 45,1MRd támogatási igényt nyújtottak be 227 db pályázat formájában, amely a régió összes támogatásigénylésének mindösszesen a 34,58%-át teszi ki.

27

A régiós összeghez képest a legmagasabb arány a 2012-es évben megjelent kiemelt attrakciófejlesztési, attrakciófejlesztési, valamint a szálláshely fejlesztési konstrukciók az élenjáróak. A beérkezett darabszámokat, valamint a forrásigényt megvizsgálva azt láthatjuk, hogy több konstrukció esetében a beérkezett forrásigény aránya alacsonyabb (37,15%), mint a darabszámok aránya - attrakció, kiemelt attrakció, szálláshelyfejlesztés- (34,58%).

28

A pályázói forrásigény tematikus, megyei szintű összevetése 2. prioritás Turisztikai célú fejlesztések 1.2. Pályázói forrás igény alakulása tematikus bontásban, regionális szinten

Bács-Kiskun

Békés

Csongrád

Alintézkedés kódja, neve össz. db

össz.tám. Igény régiós szinen

db

Ft

db

Ft

db

Ft

megyei megyei arány a arány a régióho régióhoz z képest képest (Ft) (db) db

Ft

DAOP-2.1.1/A-2f. „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése DAOP-2.1.1/B/C/D/E/F (attrakció- fejlesztés 2007;2009 felhívások)

16

4 376 168 724

5

749 423 000

3

754 800 000

8

2 871 945 724

31,25%

17,13%

132

20 323 718 191

46

5 782 081 617

28

4 535 927 367

58

10 005 709 207

34,85%

28,45%

DAOP-2.1.1/K (szolgáltatásfejlesztés)

113

4 270 088 908

44

1 864 268 452

21

798 142 880

45

1 607 677 576

38,94%

43,66%

30

15 520 928 916

9

6 635 460 581

6

3 108 336 637

15

5 777 131 698

30,00%

42,75%

120

30 750 838 394

53

14 300 851 872

28

7 640 143 924

38

8 809 842 598

44,17%

46,51%

DAOP-2.1.1/I (eü.turisztikai fejlesztés) DAOP-2.1.1/J (attrakciófejlesztés) DAOP-2.1.1/G (kiemelt turisztikai attrakciófejlesztés) DAOP-2.1.2 (üzleti célú szálláshely- fejlesztés; 2007;2009;2012 felhívások)

23

18 027 692 244

9

4 363 579 260

8

7 487 803 154

6

6 176 309 830

39,13%

24,20%

163

36 431 022 436

58

11 286 084 575

43

8 483 344 802

62

16 661 593 059

35,58%

30,98%

DAOP-2.1.3 (TDM) (2009;2011;2012 felhívások)

14

797 115 457

3

145 147 532

7

438 235 659

4

213 732 266

21,43%

18,21%

611

130 497 573 270

227

45 126 896 889

144

33 246 734 423

236

52 123 941 958

ÖSSZESEN

37,15%

34,58%

* 4 projekt pályázatnak nem minősülő beadvány volt (már az iktatásig sem jutott el), így azok megvalósítási helyszíne és forrásigénye nem került be az adatbázisba, ebből eredően a 611 db beérkezett pályázati számot a megyékre bontott össszesen adat nem adja ki.

29

Az alábbiakban szemléltetésképpen bemutatjuk a Bács-Kiskun megyei projektek átlagos támogatásigényét konstrukciókra lebontva: 1 benyújtott pályázatra jutó támogatásigény Bács-Kiskun Megyei projektek esetében Alintézkedés kódja, neve

(db)

DAOP-2.1.1/A-2f. „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése DAOP-2.1.1/B/C/D/E/F (attrakciófejlesztés 2007;2009 felhívások) DAOP-2.1.1/K (szolgáltatásfejlesztés) DAOP-2.1.1/I (eü.turisztikai fejlesztés) DAOP-2.1.1/J (attrakciófejlesztés)

53

(Ft)

5

DAOP-2.1.1/G (kiemelt turisztikai attrakciófejlesztés) DAOP-2.1.2 (üzleti célú szálláshelyfejlesztés; 2007;2009;2012 felhívások)

749 423 000

149 884 600

46

5 782 081 617

125 697 426

44

1 864 268 452

42 369 738

9

6 635 460 581

737 273 398

14 300 851 872

269 827 394

4 363 579 260

484 842 140

11 286 084 575

194 587 665

145 147 532

48 382 511

9 58

DAOP-2.1.3 (TDM) (2009;2011;2012 felhívások)

3

ÖSSZESEN

átlag (Ft)

227

45 126 896 889

198 796 903

A táblázat alapján megállapítható, hogy Bács-Kiskun megye esetében az eü.turisztikai-, kiemelt, és az attrakciófejlesztési konstrukcióra benyújtott projektjavaslatok hozzák a legmagasabb 1 pályázatra eső támogatásigényt, amelyet a szálláshelyfejlesztések követnek. A két másik megyéhez képest kiugróan magas darabszám mutatkozik meg megyei szinten a kiemelt attrakció fejlesztés (9db), az 2012-es attrakciófejlesztés (53 db), felhívás esetében látható, amelyet a szálláshely fejlesztési kiírás követ (58 db), szintén magas benyújtott pályázati számmal. A pályázók az átlaghoz képest jelentősen alacsonyabb darabszámot produkáltak BácsKiskun megyei szinten a TDM (3 db), valamint a fürdőfejlesztési felhívásokon (5db, amely szám torzít, tekintettel arra, hogy ez a felhívás 2 fordulós volt). Megyei szintű összehasonlító elemzés (adattábla és hozzá kapcsolódó szöveges elemzés) 3. prioritás közlekedésfejlesztés A pályázói forrásigény tematikus, megyei szintű összevetése

Alintézkedés kódja, neve

Beérkezett pályázatok száma (db) Összesen:

DAOP-3.1.1/A. Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása DAOP-3.1.1/B,D. Önkormányzati és állami tulajdonú belterületi valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztése DAOP-3.1.2.

Igényelt támogatás (MrdFt)

BácsBékés Csongrád Összesen: Kiskun

37 100%

12 32%

14 38%

11 30%

414

178

147

89

100% 145

43% 49

36% 54

21% 42

25,1 100% 47,1

100% 19,0

BácsKiskun

Békés

Csongrád

10,8 43%

9,4 37%

4,8 19%

20,6

44% 6,1

15,9

34% 6,5

10,5

22% 6,4

30

Kerékpárút hálózat fejlesztése DAOP-3.2.1. Közösségi közlekedés fejlesztése Összesen:

100%

34%

37%

29%

100%

32%

34%

34%

70 100% 666 100%

21 30% 260 39%

23 33% 238 36%

26 37% 168 25%

11,3 100% 102,5 100%

3,2 28% 40,7 40%

2,5 22% 34,3 33%

5,5 49% 27,2 27%

A prioritásra összesen közel 102,5 MrdFt támogatási igényű pályázat érkezett 2007 -2013 között. Az igények megyei szinten kiegyenlítettnek tekinthetőek. A legtöbb forrásigénye a Bács-Kiskun megyei megvalósítási helyszínű pályázatoknak volt, mintegy 40,7 Mrd Ft, mely a teljes forrásigény 40%-a. 6 Mrd Ft-tal kevesebb, a teljes igény 34,3 %-át tett ki a Békés megyében megvalósítani kívánt pályázatok által igényelt támogatás. A legkevesebb pályázó igény Csongrád megyei fejlesztési helyszínekről érkezett, a közel 27,2 Mrd Ft támogatási igény a teljes forrásigény 27%-át tette ki. Mindezek relatív adatok, hiszen igazán jelentősége a leszerződött, megvalósult projektek darabszámának, támogatásigényének van, mely összességében arányosnak mondható a 3 megyét tekintve ezen programozási periódusban a DAOP Közlekedésfejlesztés prioritás kapcsán – lásd a későbbiekben. Megyei szintű összehasonlító elemzés (adattábla és hozzá kapcsolódó szöveges elemzés) 5.1. prioritás Településfejlesztés A pályázói forrásigény tematikus, megyei szintű összevetése Megye

Forrásigény (Ft)

%

Csongrád

12 439 775 399

32,30 %

Bács

13 100 100 658

34,01 %

Békés

12 975 627 497

33,69 %

Összesen

38 515 503 554

100,00%

Az 5.1.prioritásra összesen közel 39 milliárd Ft támogatási igényű pályázat érkezett 2007 -2013 között. Az igények megyei szinten kiegyenlítettnek tekinthetőek- A legtöbb forrásigénye a BácsKiskun megyei megvalósítási helyszínű pályázatoknak volt, mintegy 13,1 milliárd Ft, mely a teljes forrásigény 34,01%-a. Alig 125 millió Ft-al kevesebb, a teljes igény 33,69 %-át tett ki a Békés megyében megvalósítani kívánt pályázatok által igényelt támogatás. A legkevesebb pályázó igény Csongrád megyei fejlesztési helyszínekről érkezett, a közel 12,4 milliárd Ft támogatási igény a teljes forrásigény 32,3%-át tette ki, amely érték szinte teljesen megegyezik a másik két megye pályázati igényével, igényeivel. Forrásigény Konstrukció

Csongrád

Bács

Békés

DAOP-5.1.1 DAOP5.1.1/B DAOP5.1.2/A DAOP5.1.2/B DAOP5.1.2/C

0,889

0,57

1,445

0,12

0,035

0,04

5,006

7,075

8,335

0,173

0,785

0,915

5,304

3,64

1,129

DAOP-

0

0,5

0,56

31

5.1.2/D DAOP-5.1.3 Összesen (Mrd Ft)

0,945

0,491

0,549

12,439

13,100

12,975

Megyei szintű összehasonlító elemzés (adattábla és hozzá kapcsolódó szöveges elemzés) 5.2 prioritás Környezetfejlesztés A pályázói forrásigény tematikus, megyei szintű összevetése Forrásigény (Ft)

%

Bács

14 102 879 754

34,91%

Békés

10 901 841 724

26,99%

Csongrád

15 393 776 394

38,10%

40 397 497 872

100,00%

Az 5.2.prioritásra összesen mintegy 40 milliárd Ft támogatási igényű pályázat érkezett 2007 2013 között. A legtöbb forrásigénye a Csongrád megyei megvalósítási helyszínű pályázatoknak volt, mintegy 15,4 milliárd Ft, mely a teljes forrásigény 38,1%-a. Mintegy 1,3 milliárd Ft-al kevesebb, a teljes igény 34,91%-át tett ki a Bács-Kiskun megyében megvalósítani kívánt pályázatok által igényelt támogatás. A legkevesebb pályázó igény Békés megyei fejlesztési helyszínekről érkezett, a közel 11 milliárd Ft támogatási igény a teljes forrásigény 26,99%-át tette ki. Forrásigény

Bács

Békés

Csongrád

5.2.1/A

4,001

3,690

6,081

5.2.1/B

0,378

3,379

7,785

5.2.1/C

2,203

1,878

1,334

5.2.1/D

3,944

1,9

0,172

5.2.1/D_1 5.2.1/D12

1,322

0

0

1,919

0

0

521E

0,333 14 102 879 754

0,054 10 901 841 724

0,020 15 393 776 394

Ft

2.2. Kötelezettségvállalás tematikus, megyei szintű összevetése 1. prioritás Gazdaságfejlesztés Megítélt támogatás (Ft)

%

Csongrád

20 828 438 703

42,63%

Bács

19 375 187 992

39,65%

Békés

8 627 674 637

17,66%

48 860 199 698

100,00%

Szerződött támogatás (Ft)

%

Csongrád

16 792 261 635

43,50%

Bács

14 999 654 806

38,86%

32

Békés

6 809 540 348

17,64%

38 601 456 789

100%

Mind a megítélt mind a leszerződött támogatás összegét tekintve az figyelhető meg, hogy noha a Bács megyei pályázatok forrásigénye meghaladta a Csongrád megyében megvalósuló pályázatok össz igényét, a sikeres pályázatokat tekintve mind a megítélt, mind a támogatott pályázatok alapján a lekötött források tekintetében a 2 megye közötti sorrend megfordult. Azonban ez csak a megítélt össz támogatás nagyságára igaz, támogatotti projektszám tekintetében a Bács megyei pályázatok száma a legmagasabb. Leszerződött összeg (mrd Ft)

Csongrád

Bács

Békés

111AC

4,96

2,2

2,37

111D

1,43

2,12

0,46

111E

7,145

9,3

3,44

111F

2

0

0

111G

0,205

0,122

0,246

112

0

0,728

0

121

0,756

0,128

0,287

131A

0,233

131B

0,293

0,156

Mrd Ft

16,8

15

6,8

Tematikus bontásban az látszik, hogy a fenti tendenciától eltérően a vállalkozásfejlesztési célú Telephelyfejlesztés, Ipartelepítés, Technológiai inkubátorház kiírások esetében a leszerződött összeg Bács megyében a legnagyobb, azaz a Bács megyei legnagyobb forrásigényű pályázatok a szerződött állományban is legnagyobb részt képezik. Köszönhető ez a Bács megyében Kecskeméthez köthető élénkülő vállalkozási kedvnek és a Mercedes beruházást is eredményező kedvező üzleti környezetnek és kiemelkedő vállalkozás sűrűségnek. Kötelezettségvállalás tematikus, megyei szintű összevetése 2. prioritás Turisztikai célú fejlesztések

Alintézkedés kódja, neve DAOP-2.1.1/A-2f. „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése DAOP-2.1.1/B/C/D/E/F (attrakciófejlesztés 2007;2009 felhívások) DAOP-2.1.1/K (szolgáltatásfejlesztés) DAOP-2.1.1/I (eü.turisztikai fejlesztés) DAOP-2.1.1/J (attrakciófejlesztés) DAOP-2.1.1/G (kiemelt turisztikai attrakciófejlesztés) DAOP-2.1.2 (üzleti célú szálláshelyfejlesztés; 2007;2009;2012 felhívások)

Régiós szinten összesen

Bács-Kiskun

3 969 174 724

342 429 000

8 536 302 133

3 076 069 561

1 964 438 172

Békés

Csongrád

megyei arány

754 800 000

2 871 945 724

8,63%

1 168 535 734

4 291 696 838

36,04%

778 508 691

411 677 230

774 252 251

39,63%

2 990 611 383

705 157 950

344 672 995

1 940 780 438

23,58%

4 906 471 910

2 521 960 241

709 105 024

1 675 406 645

51,40%

15 103 033 642

4 708 368 072

4 218 355 740

6 176 309 830

31,17%

13 799 534 319

2 901 239 107

4 057 801 989

6 840 493 223

21,02%

33

DAOP-2.1.3 (TDM) (2009;2011;2012 felhívások)

256 176 569

0

ÖSSZESEN 51 525 742 852 15 033 732 622

206 609 523

49 567 046

11 871 558 235

24 620 451 995

0,00% 29,18%

A kimutatásból is jól látszik az 1.2. pontban ismertetett turisztikai prioritásra jellemző „sajátosság”, így fordulhatott elő az, hogy a rendelkezésre álló turisztikai keretet (47,29 Mrd) meghaladó kötelezettségvállalása van a konstrukcióknak, amelynek az az oka, hogy több támogató döntéssel rendelkező projekt Támogatási Szerződés megkötésekor, vagy azt követően elállt a támogatott projektjétől, így az arra rendelkezésre álló forrás újra kiosztásra került. Bács-Kiskun Megye a regionális turisztikai projektek kötelezettségvállalásának 29,18% -át tudhatja magáénak, amely arány a benyújtott projekt szám, és forrásigény figyelembevételével azt mutatja, hogy a megyéből beérkezett projektek (37,15%) a formai ellenőrzés ét és szakmai értékelést követően közel azonos arányban kerültek támogatásra. A megítélt támogatás illetve a leszerződött támogatás között mindösszesen 2,4 Mrd Ft támogatásnyi különbség található, amely a másik két megye viszonylatában közepes mértékű differenciának minősül (Csongrád megye esetében 4,4 Mrd, míg Békés Megye esetében: 1,7 Mrd a forrásvesztés). Amennyiben a konstrukciónkénti megbontást vizsgáljuk, úgy megállapítható, hogy jelen programozási időszakban az üzleti célú szálláshelyfejlesztésen támogatott projektek aránya a régiós adatokhoz képest jelentősen eltér pozitív irányban (51,4%), míg a szálláshelyfejlesztések aránya jelentősen elmarad (21,02%). Ezen adattáblázat esetében is fontos megjegyezni az 1.2. pontban említett támogatási intenzitásbeli növekedés hatását abból az aspektusból elemezve, hogy a 2012. évi ÚSZT-és pályázati felhívások esetében jelentősen magasabb kötelezettségvállalás történt, amelyhez még az is hozzájárult, hogy a hivatkozott évben annyi pályázati felhívás állt rendelkezésre, mint a korábbi időszakban 2 év alatt. Fontos megjegyezni, hogy a fenti táblázatban szereplő közel 342,4 millió Ft fürdőfejlesztési forrás került felhasználásra, a másik Bács-Kiskun megyei fürdőfejlesztési projektgazda a támogatási szerződés kötést megelőzően a kedvezményezett visszalépett, tekintettel a gazdasági helyzetre, valamint a fejlesztés városában újként jelentkező konkurencia miatt. Bács-Kiskun Megye esetében a turisztikai fejlesztések Kalocsa, Baja, és Kecskemét vonzáskörzetében koncentrálódnak, a kulturális- aktív- turisztikai, gyógyturisztikai létesítmények (Kecskemét esetében a Mercedes gyár) jelenlétéből eredően. A benyújtott pályázatok közül közel csupán 37,15% érkezett be Bács-Kiskun megyéből, mind a benyújtott pályázatok száma és forrásigény arányában, a másik két megyei adatot megvizsgálva, Bács-Kiskun megye közepes érdeklődést mutatott a turisztikai célú fejlesztések iránt, amely indokolható azzal is, hogy a megye elsődleges profilja nem a turizmus volt az elmúlt időszakban. Ezen tendencia pozitívan is értékelhető, hiszen a megyéből beérkező és támogatást kapott projektek elsődlegesen a turisztikai potenciállal rendelkező településekre koncentrálódtak, így elősegítve azt, hogy a későbbiekben a meglévő és a fejlesztéseket követő turisztikai szolgáltatásokat szolgáltatáscsomagokká hangolva , így a megyei pályázatok nem aprózták el a turisztikai célú forrásokat, hanem koncentrált módon szolgálják a megye fejlődését. Kötelezettségvállalás tematikus, megyei szintű összevetése 3. prioritás Közlekedésfejlesztés

Alintézkedés kódja, neve

Leszerződött projektek száma (db)

Leszerződött összeg (MrdFt)

34

Összesen: DAOP-3.1.1/A. Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása DAOP3.1.1/B,D. Önkormányzati és állami tulajdonú belterületi valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztése DAOP-3.1.2. Kerékpárút hálózat fejlesztése DAOP-3.2.1. Közösségi közlekedés fejlesztése Összesen:

BácsBácsBékés Csongrád Összesen: Békés Csongrád Kiskun Kiskun

20

7

5

8

19,0

8,5

6,0

4,6

100%

35%

25%

40%

100%

45%

32%

24%

128

51

45

32

14,9

5,6

4,2

5,2

100% 49

40% 16

35% 12

25% 21

100% 6,7

38% 2,4

28% 1,5

35% 2,9

100% 35

33% 9

24% 12

43% 14

100% 5,8

36% 1,7

22% 1,7

43% 2,4

100% 232 100%

26% 83 36%

34% 74 32%

40% 75 32%

100% 46,4 100%

29% 18,2 39%

29% 13,4 29%

41% 15,1 33%

Támogatást összesen 51,7 Mrd Ft összegben ítélt meg a támogató a közlekedésfejlesztési prioritáson, melyből a hatályos, leszerződött támogatás összege 46,4 Mrd Ft. Bács-Kiskun megye vonatkozásában a leszerződött támogatások tekintetében 18,2 Mrd Ft támogatás került leszerződésre 2007-2013 között, ami a leszerződött összes támogatás 39%-a. Ez az érték Békés megye tekintetében 13,4 Mrd Ft (29%), Csongrád megye viszonylatában 15,1 Mrd Ft (33%). Mindezek alapján a leszerződött támogatási összegek, valamint az ebből adódó megvalósuló beruházások összértékét tekintve Bács-kiskun megye a 3 megye viszonylatában első helyen áll (18,2 Mrd Ft, 39%). Adódnak különbségek a leszerződött összegek tekintetében, azonban közelítenek az értékek az 1/3-1/3-1/3 arányhoz szem előtt tartva a 3 megye közel azonos arányú támogatottságát. Ha megvizsgáljuk az arányok konstrukciók szerinti eloszlását, akkor láthatjuk, hogy az Önkormányzati utas tématerületet leszámítva a fennmaradó 3 területen jelentősebb eltérések mutatkoznak, azonban a kötelezettségvállalás összértéke egyenletesnek mondható, hiszen minden megye tekintetében a leszerződött támogatás közel 1/3-a realizálódik. A konstrukciós eloszlás jól mutatja, hogy Bács-Kiskun megye vonatkozásában az állami kezelésű közutakon - 4 és 5 számjegyű állami utak - az elérhetőség javítására irányuló pályázati kiírások kapcsán tett vállalások jelentik a legnagyobb kötelezettségvállalást 8,5 Mrd Ft értékben (BácsKiskun megyei kötelezettségvállalás 46,7%-a), de jelentősnek bizonyult az önkormányzati és állami tulajdonú belterületi utak fejlesztése kapcsán leszerződött összegek nagysága is 5,6 Mrd Ft-tal (Bács-Kiskun megyei kötelezettségvállalás 31,8%-a). Ezen két tématerület meghirdetett kerete le is fedi a teljes elérhető DAOP közlekedésfejlesztési keret 71%-át, a lekötött támogatások értéke regionális szinten a leszerződött keret 73%-át. Bács-Kiskun megye viszonylatában pedig a leszerződött keret 77,4%-át. A kerékpárút hálózatfejlesztés kiírások kapcsán Bács-Kiskun megyei megvalósítási helyszínt érintően a megye 2,4 Mrd Ft (16 db szerződés), míg a közösségi közlekedés fejlesztése kapcsán 1,7 Mrd Ft (9 db szerződés) támogatást szerződött le sikeresen. Kötelezettségvállalás tematikus, megyei szintű összevetése 5.1. prior

35

Támogatást összesen 24,27 milliárd Ft összegben ítélt meg a támogató az 5.1.prioritáson, melyből a hatályos, leszerződött támogatás összege 23,88 milliárd Ft.

Megye

Megítélt támogatás (Ft)

%

Csongrád

10 222 839 690

42,12%

Bács

7 134 541 716

29,40%

Békés

6 910 757 714

28,48%

Összesen

24 268 139 120

100,00%

Megye

Szerződött támogatás (Ft)

%

Csongrád

10 157 285 759

42,53%

Bács

7 132 847 087

29,87%

Békés

6 590 468 225

27,60%

Összesen

23 880 601 071

100,00%

Csongrád megye a leszerződött támogatások tekintetében 10,157 milliárd Ft támogatás került leszerződésre 2007-2013 között, míg ez az érték Bács megye tekintetében 7,132 milliárd Ft, Békés megye viszonylatában 6,590 milliárd Ft. Látszólag adódnak különbségek a leszerződött összegek tekintetében, viszont ha megvizsgáljuk azok konstrukció szintű eloszlását, akkor láthatjuk, hogy a nagy különbséget döntően a megyei jogú városok fejlesztésével foglalkozó kiírás (érintett kiírások: 512/C/511/B) adja. Ha megvizsgáljuk azt a tényt is, hogy a régióban található négy megyei jogú város közül 2 db van Csongrád és 1-1 db Bács és Csongrád megyében, valamint a városok demográfiai és területi adatai is figyelembe vesszük, akkor látható, hogy ez az eltérés fő okozója. Az ott tapasztalat 3 milliárd Ft-os eltéréstől eltekintve a kötelezettségvállalás összértéke egyenletesnek mondható, hiszen minden megye tekintetében 6,5-7,2 milliárd Ft leszerződött támogatás mutatható ki.

Leszerződött összeg (mrd Ft) Konstrukció

Csongrád

Bács

Békés

DAOP-5.1.1

0,656

0,57

1,422

DAOP-5.1.1/B

0,08

0,035

0,04

DAOP-5.1.2/A

3,923

3,915

3,026

DAOP-5.1.2/B

0,09

0,304

0,523

DAOP-5.1.2/C

5,027

2,02

1,109

DAOP-5.1.2/D

0

0,248

0,265

DAOP-5.1.3 Összesen (Mrd Ft)

0,379

0,036

0,203

10,157

7,132

6,590

A konstrukciós eloszlás jól mutatja, hogy Bács megye vonatkozásában az 512/A kiírás jelentette a legnagyobb kötelezettségvállalást 3,9115 milliárd Ft értékben, de jelentősnek bizonyult az 511 kiírás 0,57 milliárd, valamint az 512/C kiírás 2,02 milliárd Ft nagyságú kötelezettségvállalása is. Az 512/D kiírás kapcsán (LHH) a megadott Csongrád megyei nullás kötelezettségvállalási érték önmagában vizsgálva torz képet mutathat, hiszen Csongrád megyében is támogatásra kerültek LHH-s kistérségek (pl. Mórahalom, Kistelek), de ők nem ezen konstrukció keretében, hanem más kiírások terhére (pl. 512/A).

36

Bács megye a civil szervezetek fejlesztése kapcsán 0,036 milliárd Ft támogatást szerződött le sikeresen. A kisléptékű városrehabilitáció kapcsán a leszerződött összeg nagysága 0,304 milliárd Ft. Ebben a konstrukcióban több igény merült fel Békés megyében, amely szintén döntően a településszerkezeti adottságokra vezethető vissza (Békés megyében például magasabb a városi rangú települések száma). Kötelezettségvállalás tematikus, megyei szintű összevetése 5.2. prioritás Környezetfejlesztés Megítélt támogatás (Ft)

%

Bács

10 368 174 229

45,67%

Békés

4 913 051 730

21,64%

Csongrád

7 423 101 369

32,69%

22 704 327 328

100,00%

Az 5.2.prioritáson összesen mintegy 22,7 milliárd Ft támogatási összeg került megítélésre a 2007 -2013 közötti időszakban. A legtöbb megítélt támogatást a Bács-Kiskun megyei megvalósítási helyszínű pályázatok kapták, mintegy 10,4 milliárd Ft összegben, mely a teljes megítélt támogatás 45,67%-a. Mintegy 2,9 milliárd Ft-al kevesebb, a megítélt támogatás 32,69%-át tett ki a Csongrád megyében megvalósítani kívánt pályázatok kapcsán megítélt támogatás, azaz mintegy 4,9 milliárd Ft. A legkevesebb támogatási összeg Békés megyének került megítélésre 4,9 milliárd Ft összegben, mely a teljes regionális szinten megítélt támogatás 21,64%-át jelenti. Szerződött támogatás (Ft)

%

Bács Békés

8 835 963 539 4 281 799 211

43,33% 21,00%

Csongrád

7 274 946 662

35,67%

20 392 709 412

100%

Az 5.2.prioritáson összesen mintegy 20,4 milliárd Ft összegben került szerződés megkötésre a 2007 -2013 közötti időszakban. A legtöbb támogatási összeg a Bács-Kiskun pályázatok kapcsán került leszerződésre, mintegy 8,8 milliárd Ft összegben, mely a teljes szerződött támogatási összeg 43,33%-a. Mintegy 1,6 milliárd Ft-al kevesebb, a teljes szerződött támogatás összegének 35,67%-át tett ki a Csongrád megyében megvalósítani kívánt pályázatok kapcsán leszerződött támogatás. A legkevesebb támogatási összeg a Békés megyében került leszerződésre 4,28 milliárd Ft összegben, mely a teljes regionális szinten leszerződött támogatás összegének 21,00%-át jelenti. Leszerződött támogatás (mrd Ft)

Bács

Békés

Csongrád

5.2.1/A

1,731

1,293

2,337

5.2.1/B

0

0,776

4,268

5.2.1/C

1,157

0,345

0,498

5.2.1/D

3,691

1,868

0,172

5.2.1/D_1

0

0

0

5.2.1/D-12

1,919

0

0

521E

0,337

0

0

Ft

8 835 963 539

4 281 799 211

7 274 946

37

662 A fenti táblázatokból megállapítható, hogy bár Csongrád megyében jelentkezett a legnagyobb forrásigény, a megítélt és leszerződött támogatás ezzel szemben Bács-Kiskun megyében volt a legmagasabb. Ez részben betudható annak, hogy a 6 db kiemelt projektből 4 db Bács-Kiskun megyében valósul meg. A Bács-Kiskun megyében megvalósuló kiemelt projektek közül 1 db a Bajai Sugovica magasparti szakaszának megtámasztását tűzte ki célul, 1 db projekt keretében zárt csatornarendszer került kiépítésre Kecskemét belvárosában, a fennmaradó 2 projekt (mely két részre, egy előkészítési szakaszra és egy megvalósítási szakaszra tagolódott, így gyakorlatilag 1 projektről van szó) Bács-Kiskun megye jelentős részén a fő befogadó csatornák és az azokon található szivattyútelepek rekonstrukcióját célozta meg több Bács-Kiskun megyei település külterületén. 2.3. Kifizetések alakulásának tematikus, megyei szintű összevetése 1. prioritás Gazdaságfejlesztés Kifizetett támogatás (Ft)

%

Csongrád

13 564 300 489

42,99%

Bács

11 988 532 940

38,00%

Békés

6 000 018 212

19,02%

31 552 851 641

100%

A kifizetések előrehaladását tekintve a leszerződött állomány 81%-a kifizetésre került, ugyanakkor a prioritásra a 2013 szeptemberi forrásátcsoportosítás eredményeképpen további 4,5 milliárd Ft forrás érkezett, mely pályáztatása folyamatban van. 2013. októberi adatokat tekintve a kifizetett összeg mintegy 43%-át Csongrád megyében megvalósuló projektek hívták le, mely a leszerződött összeg 80,7%-a. Bács megye a kifizetett összeg ugyan csak 38%-át igényelte eddig, de tekintve a kisebb szerződött állományt, annak 79,9%-ával alig marad le Csongrád megye mögött a kifizetések előrehaladását tekintve. Ha pedig nem vesszük figyelembe a Regionális Tőkealapnak juttatott 2 milliárd Ft-os DAOP forrást, akkor pedig Bács megye meg is előzi Csongrádot a forrásabszorpcióban. Békés megye a kifizetett összegből nominálisan és százalékosan is a legkisebb arányban részesül, mégis a leszerződött összeg arányában ez a megye áll a legjobban, 88%-os lehívott támogatási arányával. Kifizetett támogatás (Mrd Ft)

Csongrád

Bács

Békés

111AC

4,23

1,5373

1,953

111D

1,12

1,385

0,493

111E

5,11

8,179

2,89

111F

2

0

0

111G

0,228

0,121

0,333

112

0

0,316

0

121

0,77

0,16

0,333

131A

0

0,249

0

131B

0,086

0,037

0

Mrd Ft

13,54

11,98

6

A tematikus adatok is azt erősítik meg, hogy Bács és Csongrád megye fej-fej mellett, 4-4 konstrukcióban hívta le eddig a legtöbb támogatást, a leszerződött támogatás megoszlásánál már látott, a vállalkozásfejlesztési pályázatok terén tapasztalt Bács megyei dominancia a kifizetések terén is tetten érhető, míg a Start-up, Üzleti infra és Klaszter pályázatok kifizetései

38

terén Csongrád megye jár élen. Békés megye pedig a hátrányos helyzetű kistérségek fejlesztéseire szánt forrásokat hívta le a többi megyét meghaladó mértékben. Kifizetések alakulásának tematikus, megyei szintű összevetése 2. prioritás Turisztikai célú fejlesztések A kimutatás alapján elmondható, hogy jelenleg 143 db turisztikai célú fejlesztési projekt részére került folyósításra támogatás, amelyből 44 db Bács-Kiskun megyei projekt. Összességében elmondható, hogy a folyósítással érintett kifizetési kérelmek darabszámát tekintve a 2012. évi attrakciófejlesztésre irányuló konstrukció a legelőrehaladottabb (60%), majd a 2007-2009. évi attrakciófejlesztési konstrukciók az élenjáróak a folyósított támogatások tekintetében (39%), amelyet a turisztikai szolgáltatások fejlesztése követ (31%). Megjegyzendő, hogy ha a kifizetett támogatás alapján vizsgáljuk az adatokat, akkor a legmagasabb megyei előrehaladást akkor a 2012. évi attrakciófejlesztési projektek előrehaladása a jelentős (59,7%), amelyet 2007-2009.évi attrakciófejlesztési konstrukciók, majd a szolgáltatás fejlesztések követnek. A két különböző előrehaladás vizsgálata esetében fontos alapul venni konstrukciónként a kötelezettségvállalások összegét is, hiszen a kiemelt attrakció-, és szálláshely fejlesztési, valamint az attrakciófejlesztési projektek nagyobb volumenű fejlesztéseket hordoznak magukban, mint pl.: egy TDM fejlesztés. A Bács-Kiskun megyei kifizetések a teljes Bács-Kiskun megyei kötelezettségvállaláshoz képest 38,61%-os előrehaladást mutatnak, amely a régiós átlaghoz képest elmarad, azonban ezen szempont értékelésénél fontos a következő korrekciós tételeket figyelembe venni azt, hogy BácsKiskun megye kötelezettségvállalása megítélt támogatás szempontjából 15,6 Mrd, míg a leszerződött támogatás összege 12,5 Mrd, amely nagy hányada 2012. évi kötelezettségvállalás. A bemutatott tendencia alapján az elkövetkezendő 1,5 évben jelentősebb forráskihelyezés előtt áll a megye.

39

Turisztikai célú fejlesztések leszerződött támogatás (Ft) 20 136 028 314 12 574 357 945 10 128 466 769 42 838 853 028

Megye

Csongrád Bács-Kiskun Békés Összesen

Kifizetések alakulásának tematikus, megyei szintű összevetése

Alintézkedés kódja, neve

Régiós (db)

DAOP-2.1.1/A-2f. „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése

3

DAOP-2.1.1/B/C/D/E/F (attrakció fejlesztés 2007;2009 felhívások) DAOP-2.1.1/K (szolgáltatás fejlesztés) DAOP-2.1.1/I (eü.turisztikai fejlesztés) DAOP-2.1.1/J (attrakció fejlesztés)

ÖSSZESEN

54,56%

29,35%

4 855 219 274

38,61%

23,64%

4 660 765 111

46,02%

100,00%

20 502 551 968

Bács-Kiskun

megyei Csong- arány a Békés rád régióhoz képest

BácsKiskun

324 680 887

0

2 33,33%

18

8

20 39,13%

13

8

0

1

1

3

1

1 60,00%

0 152 146 950 86 154 332

1

3

3 14,29%

35

6 181 612 147

8

14

13 22,86%

0

3

180 049 590 20 502 551 968

Kifizetett összeg (Ft)

1

4 532 055 208

4

47,86%

Kifizetéssel érintett projektek száma (db)

7

2

143

10 986 567 583

5

41

DAOP-2.1.3 (TDM) (2009;2011;2012 felhívások)

2 307 730 957

kifizetések előrehaladása

47,00%

5 811 355 577 1 159 819 378 75 088 327 254 840 784

46

DAOP-2.1.1/G (kiemelt turisztikai attrakció fejlesztés) DAOP-2.1.2 (üzleti célú szálláshely fejlesztés; 2007;2009;2012 felhívások)

Régiós (Ft)

Kifizetett támogatás (Ft

%

44

38

2 657 166 251 350 682 20 31,71% 220

1 61

0,00%

0,00% 30,77%

1 284 388 634 0 4 855 219 274

Békés

Csongrád

0

megyei arány a régióhoz képest

1 983 050 070 14,07%

816 314 2 337 874 739 587 45,72% 273 672 535 464 361 797 30,24% 26 088 49 000 327 000 0,00% 38 664 64 029 528 306 59,70% 1 278 3 167 296 604 741 135

1,90%

2 095 2 801 419 803 825 688 20,78% 131 616 590 4 660 765 111

48 433 000 0,00% 10 986 567 583 23,68%

40

Kifizetések alakulásának tematikus, megyei szintű összevetése 3. prioritás: Közlekedésfejlesztés

Alintézkedés kódja, neve

Kifizetéssel érintett projektek száma (db)

Összesen: DAOP-3.1.1/A. Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása DAOP3.1.1/B,D. Önkormányzati és állami tulajdonú belterületi valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztése DAOP-3.1.2. Kerékpárút hálózat fejlesztése DAOP-3.2.1. Közösségi közlekedés fejlesztése Összesen:

Kifizetett összeg (MrdFt)

BácsBácsBékés Csongrád Összesen: Békés Csongrád Kiskun Kiskun

18

6

5

7

17,6

7,5

5,9

4,1

100%

33%

28%

39%

100%

43%

34%

23%

127

51

45

31

13,9

5,0

4,0

4,7

100% 48

40% 15

35% 12

24% 21

100% 5,4

36% 1,6

29% 1,4

34% 2,4

100% 33

31% 9

25% 10

44% 14

100% 4,9

30% 1,4

26% 1,1

44% 2,3

100% 226 100%

27% 81 36%

30% 72 32%

42% 73 32%

100% 42,0 100%

28% 15,5 37%

22% 12,4 30%

47% 13,5 32%

A prioritáson kifizetés eddig 42 Mrd Ft összegben történt (a leszerződött támogatás 90,5%-a). Ebből a 42 Mrd Ft-ból - 17,6 Mrd Ft az állami 4 és 5 számjegyű utak megvalósításához kapcsolódik, melynek 43%-a (7,5 Mrd Ft) Bács-Kiskun megyében realizálódott, azaz a megyében ezen pályázati felhívások kapcsán leszerződött támogatás 88,2%-a már kifizetésre került; - 13,9 Mrd Ft az önkormányzati utak fejlesztéséhez kapcsolódik, melynek 36%-a (5,0 Mrd Ft) Bács-Kiskun megyében realizálódott, azaz a megyében ezen pályázati felhívások kapcsán leszerződött támogatás 89,2%-a már kifizetésre került; - 5,4 Mrd Ft a kerékpárút hálózatfejlesztésekhez kapcsolódik, melynek 30%-a (1,6 Mrd Ft) Bács-Kiskun megyében realizálódott, azaz a megyében ezen pályázati felhívások kapcsán leszerződött támogatás 66,6%-a már kifizetésre került; - 4,9 Mrd Ft a közösségi közlekedés fejlesztéséhez kapcsolódik, melynek 28%-a (1,4 Mrd Ft) Bács-Kiskun megyében realizálódott, azaz a megyében ezen pályázati felhívások kapcsán leszerződött támogatás 82,3%-a már kifizetésre került. Azaz összességében elmondható, hogy arányosan a leszerződött összegekhez a régióban a kifizetésekből is a megyék közel 1/3-1/3-1/3-ad arányban részesültek. Mivel a kifizetés a prioritás vonatkozásában jelenleg a teljes elkölthető kerethez viszonyítva 87,5%-on állnak, így

41

jelentős eltérés a program zárásakor a leszerződött összegek arányát is tekintve nem igazán várható. A fentiek alapján a jelenleg kifizetett támogatás arányában a Bács-Kiskun megyei fejlesztési helyszínű pályázók több mint 15,5 Mrd Ft kifizetett támogatásban részesültek. Ha figyelembe vesszük a megye által leszerződött támogatás állományát (18,2 Mrd Ft), akkor látható, hogy jelenleg a Bács-Kiskun megyei adatok 85,1%-os kifizetési arányt reprezentálnak, ami minimálisan marad el a regionális kifizetések összességének átlagától, melynek értéke jelenleg 90,5%. A fentiek alapján a Bács-Kiskun megyei helyszíneket érintő projektek fizikai előrehaladottsága, valamint a keletkezett költségek kifizetései magas szinten állnak. Kifizetések alakulásának tematikus, megyei szintű összevetése 5.1. prioritás Településfejlesztés A prioritáson kifizetés 16,3 milliárd Ft összegben történt. Ebből a 16,3 milliárd Ft-ból 6,65 milliárd Ft kapcsolódik a kiemelt városrehabilitációs konstrukció keretében megvalósuló pályázatokhoz (512/C), 6,86 milliárd Ft kistérségi székhelyek fejlesztését célzó projektek támogatásokhoz (512/A), 1,19 milliárd szociális célú városrehabilitációs (511) pályázatokhoz, 0,911 milliárd Ft a városi örökség megőrzése és korszerűsítéséhez (512/B), 383 millió Ft az LHH program (512/D) pályázataihoz, 318 millió Ft civil szféra fejlesztéséhez (513) és jelenleg 0 Ft a fenntartható városfejlesztési programok előkészítése (511/B) kiírás pályázataihoz. Megye

Kifizetett támogatás (Ft)

%

Csongrád

7 927 400 855

48,57%

Bács

4 058 162 697

29,87%

Békés

4 337 294 448

26,57%

Összesen

16 322 858 000

100,00%

A jelenleg kifizetett támogatás arányában a Bács megyei fejlesztési helyszínű pályázók több, mint 4,058 milliárd Ft kifizetett támogatásban részesültek. Ha figyelembe vesszük a leszerződött támogatás állományát, akkor látható, hogy jelenleg a megyei számok 56,89 %-os kifizetési arányt reprezentálnak, ami alatta marad a regionális átlagnak, melynek értéke 68,35%.

Megye

Szerződött támogatás (Ft)

Kifizetett támogatás (Ft)

Kifizetett / Szerződött

Csongrád

10 157 285 759

7 927 400 855

78,05

Bács

7 132 847 087

4 058 162 697

56,89

Békés

6 590 468 225

4 337 294 448

65,81

Összesen

23 880 601 071

16 322 858 000

68,35

A Csongrád megyei pályázók a lehívások tekintetében a regionális átlag fölötti értéket képviselnek 78.05%-os értékkel, míg a lehívások tekintetében a Bács-Kiskun megyei pályázók 56,89%-os értéknél tartanak jelenleg, azonban ezek a számok napról napra változnak, hiszen a kifizetések és a projektek megvalósításai jelenleg is tartanak. Megjegyzendő, hogy önmagában a számokból nem lehet, nem szabad levonni következtetéseket, hiszen figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy az egyes területek nem ugyanakkor részesültek támogatásban. Pont Bács megye relevanciájában mondható el, hogy több jelentős méretű projektje is 2012-2013-ban részesült támogatásban (sok esetben tartaléklistás beemeléssel), így természetesnek tűnik, hogy a kifizetési arányuk alacsonyabb, hiszen ezen beruházások sok esetben még a megvalósításuk elején járnak, kevés megvalósult, finanszírozható tevékenységgel.

42

Kifizetett támogatás (mrd Ft) Konstrukció

Csongrád

Bács

Békés

DAOP-5.1.1

0,103

0,519

0,570

DAOP-5.1.1/B

0

0

0

DAOP-5.1.2/A

3,402

1,589

1,870

DAOP-5.1.2/B

0,089

0,301

0,519

DAOP-5.1.2/C

4,097

1,528

1,027

DAOP-5.1.2/D

0

0,119

0,263

DAOP-5.1.3 Összesen (Mrd Ft)

0,233

0

0,084

7,927

4,058

4,337

Ha megvizsgáljuk a konstrukciók kifizetési arányát, akkor jól láthatóvá válik az a tendencia, hogy a legkorábban megjelent kiírások (512/C, 512/A, 512/B, 512/D) esetében a kifizetési arány jóval az átlag feletti értéket képvisel, míg a később megjelent kiírások esetében az arány igencsak alacsony. Önmagában azonban ez sem igaz minden megyei egységre levetítve, ugyanis ezen konstrukciók többször, több évben jelentek meg, és az egyes évek, kiírások nyertesei között eltérően kerültek reprezentálásra az egyes megyei megvalósítási helyszínek. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a legtöbb pályázati konstrukció 2 fordulós eljárás keretében valósult meg (512/A,511,512/C) és az egyes projektek projektfejlesztési időszakai között jelentős eltérések voltak tapasztalhatóak. Ennek következményeként a második fordulós döntések nem egy időpontban születtek valamennyi egy konstrukcióba tartozó pályázat esetében, hanem sok egyedi döntéshozatal következményeként teljesen elszórva a 2007-2013as időszakban. Összességében tehát megállapítható, hogy a kifizetési arány elsősorban annak volt függvénye, hogy egy projekt mikor részesült támogatásban, mikor szerződött le, vagy, hogy az adott projekt megvalósítása mennyire volt bonyolult. Az 512/B, 513, 511/B-s projektek megvalósítása a többi projekthez képest egyszerűbbnek bizonyult, hiszen ezen kiírásokhoz kevesebb támogatható projekttevékenység és kevesebb igényelhető támogatás tartozott.

Konstrukció

Leszerződött összeg (mrd Ft) – Csongrád megye

Kifizetett támogatás (mrd Ft) – Csongrád megye

Kifizetési arány (%) – Csongrád megye

DAOP-5.1.1

0,656

0,103

15,70

DAOP-5.1.1/B

0,08

0

0,00

DAOP-5.1.2/A

3,923

3,402

86,72

DAOP-5.1.2/B

0,09

0,089

98,89

DAOP-5.1.2/C

5,027

4,097

81,50

DAOP-5.1.2/D

0

0

0,00

DAOP-5.1.3

0,379

0,233

61,48

Összesen (Mrd Ft)

10,157

7,927

78,05

Konstrukció

Leszerződött összeg (mrd Ft) – Bács megye

Kifizetett támogatás (mrd Ft) – Bács megye

Kifizetési arány (%) – Bács megye

DAOP-5.1.1

0,57

0,519

91,05

43

DAOP-5.1.1/B

0,035

0

0,00

DAOP-5.1.2/A

3,915

1,589

40,59

DAOP-5.1.2/B

0,304

0,301

99,01

DAOP-5.1.2/C

2,02

1,528

75,64

DAOP-5.1.2/D

0,248

0,119

47,98

DAOP-5.1.3

0,036

0

0,00

Összesen (Mrd Ft)

7,132

4,058

56,89

Konstrukció

Leszerződött összeg (mrd Ft) – Békés megye

Kifizetett támogatás (mrd Ft) – Békés megye

Kifizetési arány (%) – Békés megye

DAOP-5.1.1

1,422

0,570

40,08

DAOP-5.1.1/B

0,04

0

0,00

DAOP-5.1.2/A

3,026

1,870

61,80

DAOP-5.1.2/B

0,523

0,519

99,24

DAOP-5.1.2/C

1,109

1,027

92,61

DAOP-5.1.2/D

0,265

0,263

99,25

DAOP-5.1.3

0,203

0,084

41,38

Összesen (Mrd Ft)

6,590

4,337

65,81

Kifizetések alakulásának tematikus, megyei szintű összevetése 5.2. prioritás Környezetfejlestés

Kifizetett támogatás (Ft)

%

Bács

5 205 010 520

41,26%

Békés

1 840 861 854

14,60%

Csongrád

5 569 959 657

44,14%

12 615 832 031

100,00%

Kifizetett támogatás (Ft)

Bács

Békés

Csongrád

5.2.1/A

577 952 150

482 605 990

1 754 853 321

5.2.1/B

0

772 399 494

3 150 647 639

5.2.1/C

802 976 687

1 800 000

492 638 603

5.2.1/D

3 490 464 405

584 056 370

171 820 094

5.2.1/D_1

0

0

0

5.2.1/D-12

0

0

0

521E

333 617 278

0

0

összesen

5 205 010 520

1 840 861 854

5 569 959 657

44

A fenti táblázatokból kivehető, hogy bár mintegy 20,4 milliárd Ft került leszerződésre, a 20072013-as időszakban eddig csak mintegy 12,6 milliárd Ft került kifizetésre, mely a leszerződött támogatás összegének 61,8 %-a. Ebből látszik, hogy a leszerződött támogatások lehívása még nem ért a végére, a források kifizetése folyamatosan történik. A legtöbb támogatás, 5,6 milliárd Ft Csongrád megyében került kifizetésre, mely a leszerződött támogatás 41,26 %-a, annak ellenére, hogy a leszerződött támogatás összege tekintetében Csongrád megye csak a második helyen áll. Ennek oka, hogy a Bács-Kiskun megyében folyamatban lévő projektek kapcsán még nem minden költség került lehívásra, ebből a megyéből nagy összegű számlaösszeg várható még a kiemelt projektek révén. Az eddig kifizetett támogatás így jelenleg 5,2 milliárd Ft, mely a kifizetett támogatás 41,26 százaléka, a Bács megyében leszerződött támogatási összegnek pedig a 58,9 %-a. Az eddigi legkevesebb támogatási összeg Békés megyében került kifizetésre 1,8 milliárd Ft összegben, mely a kifizetett támogatás 14,60%, a Békés megyében leszerződött támogatási összegnek pedig a 42,99%-a. A táblázat alapján a legmagasabb támogatási összeg, az eddig kifizetett támogatás 33,66%-a, mintegy 4,24 milliárd Ft az 5.2.1/D tématerületen került kifizetésre, köszönhetően a nagyobb volumenű kiemelt projekteknek. Ebből az látszódik, hogy a beérkezett pályázatok száma illetve a megítélt, valamint kifizetett támogatás aránya nincs feltétlen összefüggésben, ezért fontos kiemelni, hogy a benyújtott pályázatok mindegyike a maga nemében kiemelt jelentőséggel bír. A legkevesebb támogatási összeg az 5.2.1/E tématerületen került kifizetésre, összesen 0,33 milliárd Ft értékben, mely az eddig kifizetett támogatás 2,64 %-a, a leszerződött támogatásnak pedig az 1,6 %-a. Ennek ellenére ez a tématerület teljesített a legjobb támogatási aránnyal, hiszen az alacsony érdeklődésre való tekintettel nem sikerült teljes mértékben az erre a tématerületre elkülönített forrást kimeríteni. 2.4. Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, megyei szinten 1. prioritás Gazdaságfejlesztés Benyújtott pályázatok (db)

%

Csongrád

410

36,8

Bács

470

42,2

Békés nincs megadva megye

224

20,1

10

0,9%

1114

100%

A 2007 és 2013 között eddig beérkezett pályázatok közül a legtöbb Bács megyei megvalósítási helyszínre vonatkozott. Ennél 60 pályázattal kevesebb, 410 pályázat Csongrád megyében valósulna meg, míg a pályázatok 20%-a Békés megyei fejlesztési helyszínen pályázott. Beérkezett pályázatok (db)

Csongrád Bács

Békés

Nincs megadva megye

Összesen

111AC

59

57

37

2

155

111D

8

9

4

1

22

111E

224

349

145

4

722

111F

1

111G

14

5

112

5

5

1

121

37

9

19

131A

1

3

12

31 11 3

68 3

45

131B

62

33

6

Mrd Ft

410

470

224

10

101 1114

Tematikus bontásban a legtöbb pályázat Telephelyfejlesztési kiírásra érkezett régiós és megyei szinten is. Noha a legtöbb pályázat Bács megyéből érkezett, konstrukció szintű bontásban látszik, hogy előnye a Telephelyfejlesztési kiírásra beérkezett, Csongrád megyei pályázatokat 120 beadott pályázattal megelőző pályázatoknak köszönheti. Vállalati tanácsadás, Üzleti Infrastruktúra fejlesztés, Ipartelepítés kiírásban közel azonos, Technológiai inkubátorház esetében pedig kizárólagos a Bács megyei pályázatok részvétele. A Klaszterfejlesztés és Start-up pályáztok esetében a Csongrád megyei vállalkozások részvétele dominál, mint ahogyan azt a forrásigény, leszerződött összeg és kifizetések alakulásánál már megfigyelhettük.

46

Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, megyei szinten 2. prioritás Turisztikai célú fejlesztések

Alintézkedés kódja, neve

Beérkezett pályázatok száma regionális szinten

ebből BKK megye

konstrukció az össz. Beérkezetthez %

BácsKiskun

Békés

Csongrád

össz. Beérkezetthez BKK Megye

8

2,12%

DAOP-2.1.1/A-2f. „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése

16

31,25%

0,49%

5

DAOP-2.1.1/B/C/D/E/F (attrakció fejlesztés 2007;2009 felhívások)

132

34,85%

4,59%

46

28

58

19,49%

DAOP-2.1.1/K (szolgáltatás fejlesztés)

113

38,94%

3,44%

44

21

45

18,64%

DAOP-2.1.1/I (eü.turisztikai fejlesztés)

30

30,00%

0,98%

9

6

15

3,81%

119

44,54%

4,59%

53

28

38

22,46%

6

3,81%

62

24,58%

4 236

1,27% 37,21%

DAOP-2.1.1/J (attrakció fejlesztés) DAOP-2.1.1/G (kiemelt turisztikai attrakció fejlesztés) DAOP-2.1.2 (üzleti célú szálláshely fejlesztés; 2007;2009;2012 felhívások)

23

39,13%

1,31%

9

163

35,58%

7,05%

58

DAOP-2.1.3 (TDM) (2009;2011;2012 felhívások) ÖSSZESEN

14 610

21,43% 38,69%

1,15% 23,61%

3 227

3

8 43 7 144

47

A megyei szintű tematikus benyújtott pályázatok darabszám-elemzésére kitértünk a 2.1. fejezetben. Ezen túlmenően megállapítható, hogy Bács-Kiskun megyében konstrukciónként a beérkezett projektek aránya a régióshoz képest magasabb a következő konstrukciók esetében: 2012. évi attrakciófejlesztés, kiemelt turisztikai attrakciófejlesztések, míg legalacsonyabbak közé az eü. turisztikai- és TDM szervezetek fejlesztésére irányuló konstrukciók tartoznak a benyújtott pályázatok darabszáma esetében, azonban forrásigénnyel összevetve az imént tett felsorolás módosul. Összességében megállapítható, hogy Bács-Kiskun Megyében az attrakciófejlesztések iránt mutatkozott nagyobb érdeklődés, és aránytalanul alacsony szálláshely fejlesztési igénye, amely összefüggést megvizsgálva – figyelembe véve megyei szinten a rendelkezésre álló szálláshely kapacitásokat -, nem mondható kiegyensúlyozott aránynak.

Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, megyei szinten 3. prioritás Közlekedésfejlesztés

Beérkezett pályázatok száma (db)

Alintézkedés kódja, neve

Összesen: DAOP-3.1.1/A. Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása DAOP-3.1.1/B,D. Önkormányzati és állami tulajdonú belterületi valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztése DAOP-3.1.2. Kerékpárút hálózat fejlesztése DAOP-3.2.1. Közösségi közlekedés fejlesztése Összesen:

BácsBékés Csongrád Kiskun

37 100%

12 32%

14 38%

11 30%

414

178

147

89

100% 145 100% 70 100% 666 100%

43% 49 34% 21 30% 260 39%

36% 54 37% 23 33% 238 36%

21% 42 29% 26 37% 168 25%

Bács-Kiskun megyei helyszínt érintően összesen 260 db pályázat érkezett a közlekedésfejlesztési tématerülethez kapcsolódóan 2007-2013 között, mely az érkeztetett pályázatok 39%-át teszi ki. Ezen 238 db pályázat által igényelt támogatás értéke 40,7 Mrd Ft (39,7%). A darabszám, valamint az igények tekintetében Bács-Kiskun megye minimálisan, de meghaladja az 1/3-os arányt a régió 3 megye adatait figyelembe véve, ami mindenképpen előnyösnek mondható a megye szempontjából. A táblázat adatai relatív adatok, hiszen igazán jelentősége a leszerződött, megvalósult projektek darabszámának, támogatásigényének van, mely összességében arányosnak mondható a 3 megyét tekintve ezen programozási periódusban a DAOP Közlekedésfejlesztés prioritás kapcsán – lásd a későbbiekben. Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, megyei szinten 5.1 prioritás Településfejlesztés 2007 és 2013 között a prioritásra összesen 172 db pályázat érkezett (az első és második fordulós pályázatok közötti átfedés kiszűrésével ez az érték 151 db). Megye

Benyújtott pályázatok (db)

%

Csongrád

54

31,40

48

Bács

58

33,72

Békés

60

34,88

Összesen

172

100,00

Látható, hogy az eloszlás eléggé egyenletesnek tűnik a benyújtott pályázatok darabszámát (az első és második fordulós pályázatok mindegyikét tartalmazza) illetően.

összes

Beérkezett Beérkezett Beérkezett pályázatok pályázatok pályázatok Összesen (db) (db) (db)Csongrád Bács Békés 10 4 4 4

Konstrukció DAOP-5.1.1 DAOP-5.1.1/B

3

1

1

5

DAOP-5.1.2/A

11

17

18

48

DAOP-5.1.2/B

4

16

18

38

DAOP-5.1.2/C

4

2

1

7

DAOP-5.1.2/D

0

2

2

4

DAOP-5.1.3

28

16

16

60

Összesen (Mrd Ft)

54

58

60

172

Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, megyei szinten 5.2. prioritás Környezetfejlesztés Benyújtott pályázatok (db)

%

Bács

53

32,51%

Békés

40

24,54%

Csongrád

70

42,94%

163

100,00%

Benyújtott pályázatok (db)

Bács

Békés

Csongrád

5.2.1/A

34

27

54

5.2.1/B

2

5

11

5.2.1/C

8

6

3

5.2.1/D

3

1

1

5.2.1/D_1

1

0

0

5.2.1/D-12

1

0

0

521E

4

1

1

összesen:

53

40

70

A fenti két táblázatból megállapítható, hogy az 5.2 prioritás 2007-2013 között összesen 163 db pályázat érkezett be. A beérkezett pályázatok közül a legtöbb, 70 db Csongrád megyéből érkezett, mely az összes benyújtott pályázat 42,94 %-át tette ki. Csongrád megye után BácsKiskun megye nyújtotta be az összes benyújtott pályázat 32,51 %-át, mely 53 db pályázatot jelent. A legkevesebb pályázat Békés megyéből érkezett, összesen 40 db, mely az összes benyújtott pályázat 24,54 %-át jelenti. Látható, hogy a legnagyobb érdeklődés az 5.2.1/A Belterületi csapadék- és belvízelvezetés témájú pályázati kiírásokra volt, a 163 db beérkezett pályázatból 115 db ehhez a tématerülethez érkezett, mely az összes beérkezett pályázat 70,55 %-át jelenti.

49

2.5. Támogatott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, megyei szinten 1. prioritás Gazdaságfejlesztés Támogatott pályázatok (db)

%

Csongrád

262

39,4%

Bács

282

42,4%

Békés nincs megadva megye

120

18%

1

0,2%

665

100%

A megítélt támogatások összegének megoszlásával összhangban a legtöbb támogatott pályázat Bács megyei fejlesztési elképzelésre vonatkozik. Nem leszakadva, csak mintegy 20 támogatott pályázattal elmaradva Csongrád megye a második a megyék rangsorában, és a támogatói döntések kevesebb, mint 20%-a vonatkozik Békés megyei projektre.

Támogatott pályázatok (db) Csongrád Bács

Békés

111AC

39

18

16

111D

8

6

3

111E

147

225

84

111F

1

0

0

111G

4

1

5

112

0

2

0

121

25

7

12

131A

0

1

0

131B

38

22

0

262

282

120

összesen

Nincs megadva megye

1

1

Tematikus bontásban a már megfigyelt megyei specifikáció érhető tetten: Telephelyfejlesztés, és Technológiai inkubátorház kiírás kapcsán a Bács megyei pályázatok jutottak legnagyobb számban pályázati forráshoz, míg Üzleti infrastruktúra fejlesztés, Klaszterfejlesztés és Start up pályázati kiírások során a Csongrád megyei pályázatok esetében született a legtöbb támogatói döntés. Érdekes módon Ipartelepítés konstrukció esetében eddig minden mutató tekintetében Bács megye volt első helyen, azonban a támogatott pályázatok számát tekintve a Csongrád megyei vállalkozások száma a legnagyobb, köszönhető ez két nagy élelmiszeripari tevékenységet fejleszteni kívánó pályázat ágazati kizárás miatti elutasításának, és egy további Bács megyében megvalósítani kívánt pályázat jogosulatlanná válásának.

50

Támogatott / Elutasított pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, megyei szinten 2. prioritás Turisztikai célú fejlesztések

Alintézkedés kódja, neve

DAOP-2.1.1/A-2f. „DélAlföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése

Támogatott pályázatok száma regionális szinten

ebből BácsKiskun megye

konstrukció aránya az össz. Támogatotthoz %

BácsKiskun

Békés

Csongrád

konstrukció az össz. Tám. BácsKiskun Megyei aránya %

Beérkezett pályázatok száma regionális szinten

támogatott aránya a beérkezetthez képest

Beérkezett pályázatok száma BácsKiskun Megye

Támogatott pályázatok BácsKiskun Megye

11

27,27%

5,14%

3

2

6

4,23%

16

68,75%

5

3

57

36,84%

26,64%

21

9

27

29,58%

132

43,18%

46

21

DAOP-2.1.1/K (szolgáltatás fejlesztés)

53

35,85%

24,77%

19

11

23

26,76%

113

46,90%

44

19

8

12,50%

3,74%

1

2

5

1,41%

30

26,67%

9

1

18

50,00%

8,41%

9

3

6

12,68%

119

15,13%

53

9

9

33,33%

4,21%

3

3

3

4,23%

23

39,13%

9

3

53

28,30%

24,77%

15

16

22

21,13%

163

32,52%

58

15

2,34%

0

4

1

0,00%

14

35,71%

3

0

100,00%

71

227

71

DAOP-2.1.2 (üzleti célú szálláshely fejlesztés; 2007;2009;2012 felhívások) DAOP-2.1.3 (TDM) (2009;2011;2012 felhívások) ÖSSZESEN

támogat ott aránya a beérkeze tthez képest BácsKiskun megye

2

DAOP-2.1.1/B/C/D/E/F (attrakció fejlesztés 2007;2009 felhívások)

DAOP-2.1.1/I (eü.turisztikai fejlesztés) DAOP-2.1.1/J (attrakciófejlesztés) DAOP-2.1.1/G (kiemelt turisztikai attrakciófejlesztés)

Elutasított projektek BácsKiskun Megye

60,00% 25 45,65% 25 8 44 6

43,18% 11,11% 16,98% 33,33%

43

5 214

0,00% 33,18%

50

93

100,00%

610

35,08%

25,86% 3 156

0,00% 31,28%

51

Megállapítható, hogy Bács-Kiskun megyében konstrukciónként a támogatott projektek aránya a régióshoz képest közepes (a másik két megyei összesítő adat alapján). A 2012.évi: attrakciófejlesztés esetében a megye kapta a legtöbb támogatott projektet (9 db), , míg TDM fejlesztési konstrukcióban nem sikerült támogatáshoz jutnia. A fentebbi kimutatás alapján megállapítható, hogy a turisztikai fejlesztésre irányuló ROP-os benyújtott projektek 35,08%-a került támogatásra, ha a megye teljesítményét vizsgáljuk, akkor arra következtetésre jutunk, hogy a Bács-Kiskun megyei pályázatok közel azonos arányszámot mutatnak a régiós átlaghoz képest (33,18%). Jelentősen kiugró támogatotti projektarányt az attrakció fejlesztések kapcsán találunk, amelyek nagyobb volumenű beruházásokat jelentenek. Támogatott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, megyei szinten 3. prioritás Közlekedésfejlesztés

Alintézkedés kódja, neve

Támogatott projektek száma (db)

Összesen: DAOP-3.1.1/A. Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása DAOP3.1.1/B,D. Önkormányzati és állami tulajdonú belterületi valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztése DAOP-3.1.2. Kerékpárút hálózat fejlesztése DAOP-3.2.1. Közösségi közlekedés fejlesztése Összesen:

Leszerződött projektek száma (db)

BácsBácsBékés Csongrád Összesen: Békés Csongrád Kiskun Kiskun

27

9

8

10

20

7

5

8

100%

33%

30%

37%

100%

35%

25%

40%

128

51

45

32

128

51

45

32

100% 51

40% 17

35% 12

25% 22

100% 49

40% 16

35% 12

25% 21

100% 37

33% 10

24% 12

43% 15

100% 35

33% 9

24% 12

43% 14

100% 243 100%

27% 87 36%

32% 77 32%

41% 79 33%

100% 232 100%

26% 83 36%

34% 74 32%

40% 75 32%

A prioritáson összesen 243 pályázat kapott támogatói döntést, ebből Bács-Kiskun megyei helyszínt érintően 87 db (régió 3 megyét tekintve 36-os a megyei arány). Ebből minimális, közel 4,52%-os a regionális, valamint 4,59%-os a Bács-Kiskun megyei lemorzsolódás (támogatói döntéssel rendelkezik, de nem került Támogatási Szerződés aláírásra) is a darabszám tekintetében. A támogató döntéssel rendelkező, de szerződést nem kötött pályázatok lehetséges okai a következők: - jelenleg szerződéskötés alatt állnak - időközben visszaléptek a pályázattól a pályázók

52

-

a szerződés megkötését ellehetetlenítette egy-egy szerződéskötési feltétel nem teljesítése (pl. szerződéskötési feltétel volt a programozási periódus elején a jogerős építési engedély megléte engedélyköteles beruházások esetén, melynek igazolása napjainkban már elegendő az első kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg)

Támogatott pályázatok darabszámának szinten 5.1. prioritás Településfejlesztés

alakulása

tematikus

bontásban,

megyei

A prioritáson összesen 97 pályázat kapott támogatói döntést (előzetes és végleges összesen), amely szám az első fordulós projekteket levonva 76 db . Ebből 20 pályázat civil szervezetek fejlesztésre, 18 kisléptékű városrehabilitációs fejlesztésre, 15 kistérségi székhelyek fejlesztésére, 9 szociális célú városrehabilitációra, 7 megyei jogú városok integrált fejlesztésére, 4 fenntartható városfejlesztési programok előkészítése, 3 LHH programra kiírt pályázati kiírásra érkezett.

Megye

Beérkezett pályázatok (db)

Nem Támogatott támogatott Támogatott pályázatok (db) pályázatok arány % (db) 28 26 36,84

Csongrád

54

Bács

58

19

39

25,00

Békés

60

29

31

38,16

Összesen

172

76

96

100,00

Csongrád megyét érintően az 5.1. prioritás intézkedéseit figyelembe véve 28 db, Bács megyét érintően 19 db, Békés megyét érintően 29 db támogatott projekt jelent meg a 2007-2013-as időszakban.

Konstrukció

Támogatott pályázatok (db) Csongrád

DAOP-5.1.1

2

2

5

9

DAOP-5.1.1/B

2

1

1

4

DAOP-5.1.2/A

5

6

4

15

DAOP-5.1.2/B

2

6

10

18

DAOP-5.1.2/C

4

2

1

7

DAOP-5.1.2/D

0

1

2

3

DAOP-5.1.3

13

1

6

20

Összesen

28

19

29

76

Támogatott Támogatott pályázatok pályázatok Összesen (db) - Bács (db) - Békés

A konstrukciók szerinti leosztást megvizsgálva látható, hogy a hagyományos városrehabilitációs projekteket vizsgálva az eloszlás egyenletesnek döntően egyenletesnek mondható. Kicsit eltolódást eredményezett a civil szféra fejlesztését célzó, „A régió lakosságának egészségtudatos életmódját-támogató civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése” című kiírás (513), azonban megjegyzendő, hogy ebben a konstrukcióban minden szakmailag megfelelő projekt támogatásban részesült (keretmódosításoknak köszönhetően), így az eltolódás legfőbb oka a szakmailag nem megfelelően előkészített projektek sikertelenségében keresendő (40 projekt került elutasításra jogosulatlanság, szakmai minimum pontok nem teljesítése miatt). Támogatott szinten

pályázatok

darabszámának

alakulása

tematikus

bontásban,

megyei

53

5.2. prioritás Környezetfejlesztés Támogatott pályázatok (db)

% 36,11%

Nem támogatott pályázatok (db) 27

Bács

26

29,67

Békés

11

15,28%

29

31,86

Csongrád

35

48,61%

35

38,46

72

100,00%

91

100%

Támogatott pályázatok (db)

Bács

Békés

Csongrád

5.2.1/A

12

6

27

5.2.1/B

0

1

6

5.2.1/C

5

3

1

5.2.1/D

3

1

1

5.2.1/D_1

1

0

0

5.2.1/D-12

1

0

0

521E

4

0

0

DB

26

11

35

%

A 2.4 pontban leírtakat figyelembe véve látható, hogy bár 163 db pályázat érkezett be, ebből csak 72 db részesült támogatásban, mely az összes benyújtott pályázat 44,17 %-a. A 72 db gyakorlatilag kimerítette az 5.2 prioritás forráskeretét. A fenti adatokból levonható az a következtetés, hogy a támogatásban nem részesült pályázatok esetében a fejleszteni kívánt területeken továbbra is fennáll az a probléma, melyet a pályázaton elnyert támogatásból kívántak megoldani, tehát a további pályázati kiírások indokoltak lehetnek. A támogatott projektek megyei eloszlása az alábbiak szerint alakult a 2007-2013-as időszakban. Az összes támogatott projekt közül a legtöbb, összesen 35 db nyertes pályázat Csongrád megyéből került ki, mely a támogatott pályázatok 48,61 %-át teszi ki. Csongrád megye után Bács-Kiskun megyében volt a legtöbb támogatott projekt, összesen 26 db, mely a támogatott projektek 36,11 %-át jelenti. A Legkevesebb támogatott projekt, összesen 11 db, Békés megyéből került ki, mely a támogatott projektek 15,28%-át teszi ki. A Regionális jelentőségű vízvédelmi intézkedések tématerület kapcsán beérkezett 11 db és támogatott pályázatok száma, összesen 7 db elenyésző a Belterületi csapadék- és belvízelvezetés tématerülethez képest, azonban ez nem jelenti azt, hogy a fejlesztések nem élveznek kiemelt szerepet, hiszen általánosságban elmondható, hogy a külterületen húzódó befogadó csatornák állapota szintén indokolttá teszi a további fejlesztéseket, hiszen ezen csatornák fejlesztése nélkül a prioritástengely legnépszerűbb pályázati kiírásai keretében megvalósuló belterületi csapadékvíz elvezető rendszerek nem tudják megfelelően ellátni funkciójukat. Az 5.2.1/C tématerület esetében, mely a 2000 lakos-egyenértéke alatti települések szennyvízkezelésének fejlesztését célozza, 9 db pályázat került támogatásra a 2007-2013 közötti időszakban a beérkezett 17 db pályázatból, mely a beérkezett pályázatok 52,94%-át jelenti. A fennmaradó 3 tématerület a maga nemében szintén kiemelt szerepet képvisel, hiszen például az 5.2.1/D konstrukció keretében megvalósuló projektek több nagyobb, illetve kisebb település problémájának megoldását célozza, hiszen a települések konzorciumi formában is pályázhattak erre a kiírásra, megteremtve ezzel a fejlődés lehetőségét az kisebb, hátrányosabb helyzetű települések számára is.

54

Az 5.2.1/E konstrukció, mely a hulladék lerakók rekultivációját célozza, nem volt annyira népszerű kiírás, ezért másodszorra már nem került meghirdetésre. A nem támogatott projektek tematikus bontásban a 3.2 pontban kerültek részletezésre. 3. Megye specifikus elemzés (adattáblák és hozzá kapcsolódó szöveges elemzés) 3.1. A 2007-2013 között az adott megyében támogatott projektek és Bács Megye Területfejlesztési Koncepciójában (2014-2020) rögzített célkitűzések tematikus összefüggéseinek értékelése, vizsgálata 1. prioritás Gazdaságfejlesztés A gazdaságfejlesztési prioritás minden támogatott projektjére igaz, hogy a jelenlegi 2014-2020as kitűzött átfogó célok közül a megye gazdasági súlyának erősítése célhoz járult hozzá, a gazdasági élet minden szereplője számára foglalkoztatási hatással bíró, elsődlegesen az üzleti infrastruktúra és a vállalkozások telephelyének fejlesztését célzó támogatási programokon keresztül. Továbbá tekintettel arra, hogy a támogatások döntő része a Kecskeméti kistérségből érkező fejlesztési célokat támogatta, így nagyban hozzájárult a területi célok között megfogalmazott, a Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedéséhez. Az 1.3-as intézkedés, ezen belül az 131/A technológiai inkubátorház kiíráson nyertes pályázat, továbbá az 131-12 start up pályázatokat támogató 60 pályázat a tematikus célokon belül, az innovatív gazdaság, a KKV szektor erősítésével címen megfogalmazott célt szolgálja. Az LHH program a területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának fejlesztését célozta meg. A Telephelyfejlesztési, Ipartelepítési és Üzleti infra fejlesztésre irányuló projektek pedig döntően a foglalkoztatási hatáson túl a gazdasági versenyképesség megteremtését szolgálják. A horizontális célokon belül az esélyegyenlőség megteremtéséhez az adott vállalkozás lehetőségeihez mérten, 2 indikátor esetében pozitív változás megteremtésével járul hozzá, a legtöbb esetben ez az „azonos munkáért azonos bért” elv bevezetését, vagy női illetve hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazását jelenti. A 2007-2013 között az adott megyében támogatott projektek és Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciójában (2014-2020) rögzített célkitűzések tematikus összefüggéseinek értékelése, vizsgálata 2. prioritás Turisztikai célú fejlesztések A régió és a megye turisztikai célú fejlesztései esetén a 2007-2013 között a Regionális Operatív Program megvalósításaként (figyelemmel a megyei fejlesztési prioritásokra is) az EU források felhasználásával alapvetően a meglévő turisztikai erőforrások fejlesztése, erősítése (meglévő turisztikai létesítmények), valamint újabb kapacitások támogatása volt a fő célkitűzés. A ROP 2007-2013 időszak turisztikai fejlesztési források egyértelműen a gazdasági fejlődés előmozdulását célozták meg, azonban a várt pozitív hatások – többek között a gazdasági vállság, valamint a turizmusban bekövetkezett változások miatt – még váratnak magukra, az ágazat jellegéből eredően lassabban futnak fel ezen projektek, mint más szolgáltatói specifikummal rendelkező ágazat. A 2007-2013-as időszakban fejlesztés által érintett projekteket nehéz egységesen kezelhető kategóriákba sorolni, tekintettel arra, hogy a turizmus, mint szektor egyik jellegzetessége, jellemzője, hogy egyedi elemeket, szolgáltatásokat bíró létesítmények vannak jelen. Az elemzés hasznossága és egyszerűsítése érdekében 3 kategória létrehozását javasoljuk: turisztikai szolgáltatás és attrakciófejlesztés (kiemelt-, szolgáltatásfejlesztési-, egészségturisztikai fejlesztéseket soroltuk ide); szálláshelyfejlesztés, TDM.

55

Elmondható, hogy ezen Programidőszakban kötelezettségvállalásként rendelkezésre bocsátott több, mint 40 milliárd Ft támogatás jelentősen változásokat hozhat a régió és a megye turisztikai kínálatában. Ezek a fejlesztések nagy merítésű pályázati felhívások (általános célrendszerű) által kerültek támogatásra, amelyből eredően tapasztalatként elmondható, hogy azok egymásra épülése kevéssé volt biztosított, így a turisztikai potenciállal rendelkező településeken, térségekben hasonlócél csoportokat célzó fejlesztések is végbemehetnek, ez a megállapítás különösen igaz a szálláshelyfejlesztésekre. Megfontolandó olyan fejlesztési irányvonal kialakítása a következő időszakban – tekintettel a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokra -, amelyek célirányosabb, szűkebb keresztmetszetekben gondolkoznak, így szűkebb / pontosabb felhívásban ismertetett célokat megfogalmazni. Ezzel a módszerrel a valós turisztikai potenciállal rendelkező területek / települések turisztikai erőforrásainak előtérbe helyezése oly módon, hogy a már támogatott projektek és az újabb fejlesztések kölcsönös, gazdasági érdekek és érdekeltségek mentén alapuló együttműködéseken keresztül turisztikai programcsomagokként értékesíthetővé váljanak, így növelve a régióban, illetve a megyében eltöltött vendégéjszakák számát, valamint a látogatói létszám növekedéséből eredő bevétel növekedést. Mindenképpen fontos megjegyezni – a fentebbi gondolatmenetből eredően -, hogy a gazdasági válságot követően a belföldi turizmusban (kereslet és kínálati oldalon egyaránt) átrendeződés volt tapasztalható, egyre több igény merül fel az igénybevevő célcsoportokban arra, hogy élmény alapú szolgáltatásokat kapjanak, amelyekhez hozzátartozik egy szakmailag megfelelő tartalmú és eszközrendszerű marketing is, amely keretén belül az adott desztináció (!) által kínált szolgáltatások különböző célcsoportok számára is valós kínálatot mutatnak fel. Már ezen program időszak derekán észlelhető volt a kedvezményezettek részéről, hogy a Közreműködő Szervezet kösse össze őket, úgy mint egy-egy egyeztetés alkalmával attrakciót, szolgáltatást nyújtót a szálláshellyel és fordítva. Záró gondolatként: a nagy merítésű felhívások kapcsán a támogatott projektállományt tekinthetjük szórvány-fejlesztéseknek is, amelyek között a szinergiát (ahol releváns, és lehetséges) célszerű lenne megteremteni már csak annak érdekében is, hogy azok üzemeltetése lehetőleg ne akadályoztassa, veszélyeztesse egymást. Turisztikai attrakciók, szolgáltatásfejlesztési tématerületi áttekintése : o kalandparkok, élmény parkok, amelyek különböző akadálypályák létrehozásával nyújtanak szabadidő eltöltésére lehetőséget, úgy mint pl.: a Kerekerdő kalandpark, a Magyar Népmesék parkja, Kunfehértó szabadstrand területén vízi élményelemek és tanösvény kialakítása, o tanösvények és gyalogtúra útvonalakból is több projekt támogatásán keresztül ezen többségében térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatásként megjelentek a palettán, ezen területen nagyon alacsony projektszám érkezett be Bács-Kiskun megyéből: kunfehértói szabadstrand és tanösvény kialakítása, valamint a Kismagyarország Botanikus Kert kialakítására irányuló projektekről tudunk beszámolni o a lovasturizmus fejlesztése is lehetővé vált az utóbbi években, azonban ezen téma iránt –a felhívások szabta korlátozások miatt - nem mutatkozott jelentősnek mondható érdeklődés, holott egyre nagyobb fizetőképes kereslet mutatkozik iránta, az elmúlt időszakban egy egyéni vállalkozó és a Geréby Kúria lovasturisztikai fejlesztési projektjeil tudunk beszámolni (az is szolgáltatásfejlesztési konstrukción) o a rendezvények infrastruktúrájának fejlesztésére is kedvelt pályázati téma volt, megyei szinten kiemelhető a Bajai halászléfőző fesztivál infrastrukturális és turisztikai célú hasznosítására irányuló projektek, o bor- pálinka kóstolók turisztikai célú fejlesztése tématerület kapcsán számos borés pálinka kóstoló fejlesztésére irányuló projekt kapott támogatást, úgy mint a Dr. Kuti Szőlészeti és Borászati Kft, Délity Pince Kft, Birkás Pincészet, Főkáptalani Pince Vendéglátói Kft, Pianella Kft. o a kerékpáros turisztikai fejlesztések 2012. évben kaptak igazán nagy teret, azok esetében mégsem mondható el, hogy jelentős pozíciót foglalnak el a támogatott tématerületek között, megyei szinten Baja város projektje nevesíthető (itt

56

o

o

o

jegyeznénk meg, hogy maga az infrastrukturális fejlesztés több település esetében releváns és szükséges, azonban üzemeltetési szempontból eredően nem feltétlenül turisztikai forrásokból célszerű azok finanszírozása), múzeumok, kulturális bemutatóhelyek fejlesztése esetében számos projekt kapott támogatást a megyéből is, azok hasznossága nem vitatható el, szükségességük sem, csupán a hatékony üzemeltetés problematikája merült fel egyes esetekben, azonban a 2007-2013-as időszakban a következő projektek kaptak támogatást: Oldcar Center Kft (retro autók bemutathatóvá tétele), a kecskeméti Bozsó Gyűjtemény bemutathatóvá tétele, Hajósi kastély turisztikai célú hasznosítása, Magyar Közút közutak kialakításának történetének bemutató létesítményének fejlesztése, méltatlanul háttérbe szorultak a természetvédelmi értékek bemutatására alkalmas létesítmények, amelyek turisztikai célú hasznosítására többen nyitottak, és igény is mutatkozik rá, jelen fejlesztési program kapcsán elmondható, hogy méltatlanul elmaradt (kevés támogatást kaptak) a természetes vizek turisztikai célú hasznosítása, amelynek egyik oka, hogy szezonális attrakciók-, szolgáltatások csak korlátozott mértékben voltak támogathatóak. Továbbá ezen fejlesztések kapcsán nagyon hosszadalmas és bonyolult hivatali utakat kell bejárniuk a projektgazdáknak, míg a szükséges engedélyeket (mind előkészítés, mind használatba vételt illetően) beszerezését illetően, ugyanakkor jelentős előremozdulás lenne, ha megyei szinten ezen szegmentum is meg tudna jelenni a kínálati oldalon. Tőserdőn nyilvántartuk egy a trémához kapcsolódó szolgáltatásfejlesztési projektet, Fürdőfejlesztések kapcsán a megyében a Tiszakécskei Thermálfürdő kapott támogatást, amelyből bővíteni tudta a létesítmény alapterületét és a szolgáltatásainak spektrumát és színvonalát is egyben, amely fejlesztést követően egy egészségturisztikai fejlesztésre is támogatást kapott, így egy üzleti célú szálláshely és további egészségturizmusra épülő szolgáltatások kialakítását valósítják meg

Összességében elmondható, hogy a Területfejlesztési Koncepcióban megnevezett fejlesztési területek kapcsán a 20047-2013 időszakban az alapok megteremtésére megyei szinten is forrásallokáció történt, amely fejlesztéseket figyelembe szükséges venni a következő időszak turisztikai célú fejlesztési forrásainak kihelyezése kapcsán. Az üzleti célú szálláshelyfejlesztések kapcsán megállapítható, hogy a Kecskeméti kistérség esetében (különösen Kecskemét városában) számos szálláshelyfejlesztés kapott támogatást, míg a megye más, turisztikai szempontból értékes városaiban a megfelelő mennyiségű szálláshelyekből hiány mutatkozik (figyelembe véve a ROP turisztikai attrakció fejlesztésekben vállalt látogatói létszámokat és a már meglévő turisztikai attrakciók / szolgáltatások / rendezvények látogató létszámát). Ebből a megállapításból eredően megfontolandó, hogy pl.: a Bajai és Kalocsai kistérségben újabb szálláshelyfejlesztés kapacitások megnyitására lehetőséget biztosítson a következő időszakban a Megye. Fontos, hogy a 2007-2013. fejlesztési időszakban megkezdett turisztikai célú fejlesztések továbbfejlesztése, összekapcsolása, kiegészítése a következő időszakban is képviseltesse magát, összhangban a városfejlesztési, közlekedésfejlesztési, valamint energetikai fejlesztések mellett. A megyei területfejlesztési koncepcióban meghatározottak kapcsán felfedezhetőek a turisztikai szempontú a kapcsolódási pontok, még úgy is, hogy a következő időszakban kevéssé hangsúlyos szerepet fognak betölteni a Fejlesztési Programban. A Területfejlesztési Koncepcióban a tematikus célok között megjelenik a gazdasági versenyképesség Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV szektor megerősítésével c. fejezetben a természetes vizek-, épített örökség kulturális célú hasznosítása, gyógy- és wellness turizmus fejlesztése, aktív turisztikai elemek fejlesztése (lovas, kerékpáros), turisztikai kisvasutak fejlesztése, vallásturizmus, gasztrotuizmus feltételeinek megteremtésének, rendezvények támogatása. Ezen tématerületek a 2007-2013-as időszak ROP turisztikai fejlesztésekre megjelent felhívásokban is helyet kaptak, azonban a rendelkezésre álló források nagyságából eredően a

57

felhívások komolyabb téma / területi lehatárolást nem tartalmazott (kivéve lovas-, bor- és pálinka turizmus esetében). A Helyzetelemzésben megállapításra került, hogy a megye esetében számos szezonális jellegű turisztikai program / szolgáltatás érhető el már jelenleg is, míg a Területfejlesztési Koncepcióban felsorolt fejlesztési tématerületek kapcsán számos olyan irány került nevesítésre, amelyek az időjárás viszontagságai miatt ki vannak téve a csökkentett / alacsonyabb igénybevételnek, úgy mint a rendezvények, ökoturizmus, lovas- és kerékpáros turizmus. A Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott horizontális célok közül az esélyegyenlőség elősegítéséhez a 2007-2013. időszak előírásai is hozzájárulnak, hiszen valamennyi projekt esetében projektszintű, de legalább az alapvető szolgáltatásokat akadály mentesíteni volt szükséges, mind a vakok és gyengén látók, mozgásukban korlátozottak számára is. A 2007-2013 között az adott megyében támogatott projektek és Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciójában (2014-2020) rögzített célkitűzések tematikus összefüggéseinek értékelése, vizsgálata 3. prioritás Közlekedésfejlesztés A régió és a megye közlekedésében 2007-2013 között a Regionális Operatív Program megvalósításaként (figyelemmel a megyei fejlesztési prioritásokra is) az EU források felhasználásával alapvetően a térségi kapcsolatok erősítése, az eljutási idők rövidítése, (a 4 – 5 számjegyű állami utak leginkább leromlott szakaszainak felújításával) a környezetbarát közlekedési módok elterjesztése (kerékpárút építések és felújítások), a közlekedés feltételeinek (önkormányzati kül - és belterületi utak építése, felújítása, közlekedésbiztonság javítása) és szolgáltatási színvonalának javítása (közúti közösségi közlekedés épített és informatikai infrastruktúrájának korszerűsítése) volt a fő célkitűzés. A megkezdett fejlesztések hatékonyságának kiteljesítése érdekében ezen tevékenységek folytatása és kiegészítése célszerű a következő időszakban. Ennek megfelelően a 2014-2020 közötti Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési koncepció átfogó céljai közül a területi felzárkózás, a belső kohézió erősítése, tematikus célok közül az integrációt szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések, a területi célok közöl mind a (Ter4) a logisztikai és mind a (Ter5) a határon átnyúló kohéziót erősítő térkapcsolatok fejlesztése illeszkedhet a megyében található kiépítetlen külterületi (állami utak) összekötő utak kiépítése, a szerb - magyar államhatáron határátkelők nyitása, a hozzávezető utak felújítása, újraépítése. Ezek mellett természetesen, mind a kerékpárút hálózat további bővítése, mind a belterületi, specifikált (iparterületek bekapcsolása, elkerülő szakaszok építése, gyűjtő utak, forgalmi utak korszerűsítése) önkormányzati úthálózat fejlesztés kapcsolódik a Megyei Koncepció célkitűzéseihez. Továbbá a hosszú távú célkitűzések megvalósításához kapcsolódhat a közösségi közlekedés feltételrendszerének további javítása, pl. a kecskeméti elővárosi tömegközlekedés fejlesztése, az infrastrukturális feltételek (megállóhelyek kiépítése, átalakítása) vagy a Dunai hajózás és a Tiszai Vízi turizmus fejlesztéshez kapcsolódó kikötő fejlesztések és azok megközelíthetőségi feltételeinek kialakítása is támogatható lehetne. A 2007-2013 között az adott megyében támogatott projektek és Bács Megye Területfejlesztési Koncepciójában (2014-2020) rögzített célkitűzések tematikus összefüggéseinek értékelése, vizsgálata 5.1. prioritás Településfejlesztés Az 5.1 prioritáson megvalósult fejlesztések döntően városi területek megújítását, funkcióval való megtöltését szolgálják, melynek tartalma az alábbi fő célkitűzésekhez kapcsolódhat: 1, Élhető, életképes vidék (Tem2)

58

2,. A megye belsőkohézióját infrastrukturális fejlesztések (Tem3)

és

makrotérségi

integrációját

szolgáló

intézményi

és

3, Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése (Ter3) - Várostérségi integrált és komplex programok kidolgozása és megvalósítása 4, A Horizontális célok vonatkozásában az esélyegyenlőség, a köz‐ és környezetbiztonság, valamint a helyi közösségek integrált, összehangolt fejlesztése, a szociális érzékenység fokozása, a területi kohézió megteremtése Megállapítható tehát, hogy a korábbi megvalósult, támogatott fejlesztések is hozzájárulnak, hozzájárulhatnak a 2014-2020-as célok megvalósulásához. A prioritáson ugyanis várostérségi területek funkcionális, infrastrukturális, intézményi fejlesztése zajlott. A 2007-2013 között az adott megyében támogatott projektek és Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciójában rögzített célkitűzések tematikus összefüggéseinek értékelése, vizsgálata 5.2. prioritás Környezetfejlesztés

Tematika

komponensek támogatott

Illeszkedik a megye területfejlesztései koncepciójához

5.2.1/A

12

igen

5.2.1/B

0

igen

5.2.1/D

2

igen

Szennyvíz

5.2.1/C

5

nem

Hulladéklerakók rekultivációja

5.2.1/E

4

nem

5.2.1/D_1

1

igen

5.2.1/D-12

1

igen

Vízvédelem

Omlásveszélyes partfalak Összesen:

25

A megye koncepciójában megfogalmazott vízügyi beruházások keretében tervezett fejlesztések a vízvédelmi témájú, támogatott projektjeink céljai között is megtalálhatóak, mint támogatott tevékenységek. Az 5.2.1/A és 5.2.1/B kiírások támogatottjainak nagy része a csapadék- és belvízkárok miatt pályázott bel- és külterületi csapadék- és belvíz elvezetés fejlesztésére, mely keretében vízmegtartó infrasturktúra fejlesztésként belvíztározók építése és fejlesztése is gyakran megjelelent célként. Az 5.2.1/D kiírás támogatott projektjeiről is elmondható, hogy céljaikat tekintve szoros kapcsolatban állnak a koncepcióban megfogalmazottakkal, hisz a vízvisszatartás, belvízvédelem elsődleges célként fogalmazódik meg ezen projektekben. A 2000 lakosegyenérték alatti települések szennyvízkezelésének fejlesztése nem jelenik meg a koncepcióban. A hulladéklerakók rekultivációjával kapcsolatos kiírás támogatott projektjeinek célkitűzései nem jelennek a területfejlesztési koncepcióban.

59

Az omlásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítására kiírt pályázati konstrukció keretében támogatott projekt (bár két kiírás volt, egyazon projekt került támogatásra minkét esetben, de az első projekttől elállt a Közreműködő Szervezet) célja megjelenik a megyei koncepcióban mint lehetséges beavatkozás. 3.2. A megye fejlesztési koncepciójában rögzített célkitűzésekhez illeszkedő nem támogatott projektek 1. prioritás Gazdaságfejlesztés Üzleti infrastruktúra fejlesztés esetén 2013-ban a leendő ipari parkban az un Déli Iparterületen megvalósuló ipari terület fejlesztés elutasításra került, mert nem rendelkezett a terület hatályos címszerződéssel. A fejlesztés indokoltsága nem volt vitatott, így vagy az Ipari park komplex infrastruktúrális fejlesztése, vagy amennyiben a cím elnyerés elhúzódik, az iparterület bérlőinek, tulajdonosainak egyedi fejlesztési elképzelései a 2014-2020-as gazdaságfejlesztési forrásokból jelentősen hozzájárulna a térség további fejlődéséhez. A Kiskunfélegyházi Ipari park 1. ütemének fejlesztése 2007-2013 között megvalósult, a 2. ütem azonban elutasításra került, tekintettel arra, hogy a 2 projekt egymásra épülését, a vállalt indikátorok tekintetében nem tudta vállalni a város. A fenntartási időszak lejárta után, a Park betelepítettségétől függően szükség lehet a megkezdett közművesítés folytatására, Park bővítésére, további szolgáltatások fejlesztésére, melynek tervei, koncepciója az elutasított pályázat okán már rendelkezésre állnak. Kecskemét frekventált területén, a vasútpark mögött, a volt Barnevál épületegyüttesének felújításával tematikus inkubátorház fejlesztésére érkezett pályázat 2 alkalommal is elutasításra került, tekintettel arra, hogy csak elvi építési engedéllyel rendelkezett. A komplex ingatlanfejlesztés egy elemeként (konferenciaközponttal, hotellel, irodaházzal együtt) megvalósuló pályázat a baromfifeldolgozó üzem felszabaduló munkaerőbázisát részben foglalkoztatni szándékozik, így a városfejlesztési, gazdaságfejlesztési hatás mellett a projekt jelentős foglalkoztatási hatással is bírna, amiért támogatása a 2014-2020 között időszak célkitűzéseihez illeszkedne. Több, a régióban tervezett tematikus (megújuló energiához kapcsolódó, informatikai vagy biotechnológiai cégeket tömörítő) inkubátorház került elutasításra, vagy valamilyen okból nem valósult meg a 2007-2013 időszak alatt. Amennyiben a vállalkozások száma a régióban ismét tartósan növekedésnek indul, tematikus, technológiai inkubátorházak létrejöttének támogatására a megyei jogú városokban, felsőoktatási vagy kutatási intézmények vonzáskörzetében indokolt lehet. 2007-2013 között mindkét kiemelt projektfelhívás Bács megyei pályázatot eredményezett, a 2007-es felhívásra pályázó, a volt katonai laktanya barnamezős területeinek revitalizációjával megvalósuló innovációs központ ötlete azonban nem részesült támogatásban, ugyanis a koncepciót a projektfejlesztési időszak után is kiforratlannak, több elemét indokolatlannak ítélte az Irányító Hatóság vezetője. A projektötletet újragondolva, mind városfejlesztési, mind innovációs kapacitás fejlesztési célból indokolt lehet a projekt következő 7 évben való megvalósítása. Telephelyfejlesztés kapcsán az elutasított pályázatok nagy része a következő években önerőből vagy ismételt pályázatok útján részben vagy egészben megvalósult. Ugyanakkor mind a telephely- mind az ipartelepítés konstrukcióban jelentős pályázói kört érintett az Annex I alá tartozó fejlesztési elképzelések miatt kizárt pályázatok köre, melyek a nem összehangolt lehatárolások miatt más Operatív programokból sem tudtak támogatott módon megvalósulni. Különösen a dél-alföldön volt számottevő ez a probléma, lévén a mezőgazdasággal vagy mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozásával a legtöbb vállalkozás itt foglalkozik, a legtöbb Annex I. miatt kizárt fejlesztési elképzelés Kalocsa, Kecskemét, Kiskőrös, Bácsalmás térségéből érkezett. Emiatt a 2014-2020-as időszakban indokolt lenne egy célzott, a mezőgazdasági elsődleges feldolgozással érintett fejlesztendő tevékenységű pályázatok támogatására forrást biztosítani, annak érdekében, hogy modernebb technológiával, nagyobb

60

hozzáadott értékű termékeket költséghatékonyabb, versenyképesebb módon tudjanak a Bács megyei vállalkozások előállítani. Szintén jelentős számú kis-és középvállalkozást érintett a GOP-ROP lehatárolásokból eredő kizárások miatti elutasítások, így a kereskedelmi, turisztikai, logisztikai célú projektek a DAOP keretében nem valósulhattak meg. Nincs rálátásunk arra, hogy más kiírás keretében ezen projektek forráshoz jutottak e, de mivel a lehatárolások mögötti szándék épp ez volt, feltételezhetően GOP-os forrásokból ezen projektek egy köre megvalósulhatott. Szintén OP-k közti lehatárolásból adódó kizáró ok miatt a 100 Fő/km2 alatti népsűrűségű, illetve 5000 fő alatti népességű településeken megvalósuló pályázatok sem voltak támogathatóak DAOP forrásból, az Annex I. alá tartozó pályázatokhoz hasonlóan ezen projektek sem tudtak minden esetben a Vidékfejlesztési Program keretében forráshoz jutni, így sok esetben megvalósítási helyszín módosításra kényszerültek egy újabb sikeres DAOP pályázat benyújtása érdekében. Szerencsés volna, ha a 2014-2020-as időszakban a hasonló lehatárolások helyett a területi elv kerülne előtérbe, azaz adott fejlesztési helyszínekhez köthető, jól körülhatárolható komplex projektek egy OP-n belül valósulhatnának meg. LHH program során az elutasítás oka legtöbb esetben az ágazati, iparági vagy megvalósítási helyszint érintő kizáró okok alá tartozás mellett, hogy ezen pályázatok a csökkentett szakmai minimum pontot sem érték el, vagy a gyenge gazdasági mutatóik miatt, vagy pedig a megvalósítani kívánt projektek gyenge foglalkoztatási hatásai miatt. Ezen projektek még kedvezőbb feltételű pályázatok hiányában jellemzően később valósultak meg, forráshiányos kistérségről, és jellemzően hosszú megtérülésű beruházási ötletek lévén önerőből sem. Klaszterfejlesztési program felhívására Innovációs és Informatikai, Öko és Gazdaságfejlesztési Klaszter jött létre és pályázott döntően a 2008-as pályázati kiírás megjelenésekor. Ezen induló klaszterek egy része támogatás hiányában felbomlott, egy része pedig beolvadt, átalakult és sikeresen pályázott a 2011-es vagy a GOP akkreditációs klaszter felhívásaira. Start up pályázatok esetében az elutasítás oka legnagyobb részt forráshiány volt, ezen pályázatok tartaléklistára kerülve még potenciálisan megvalósulhatnak. Az elutasítás indokának másik fő csoportja a megfelelő formai és tartalmi elemekkel bíró támogató nyilatkozat hiánya volt. Ezen projektek többnyire az adott szakterületen elismert, de nem az adott felsőoktatási vagy kutatási intézménynél vezető beosztásban levő személytől kaptak támogató nyilatkozatot. Ezen fejlesztési elképzelések innovatív tartalmával, piacképes voltukkal többnyire nem volt probléma. 2014-2020 között megvalósíthatóak lennének, növelve ezzel a megyében létrejövő innovatív vállalkozások számát. Érdemes megemlíteni, hogy a nem nyert pályázatok Bács megyében 1 kivételtől eltekintve Kecskeméten és Baján valósultak volna meg, általánosságban is a megyei jogú városokból érkezett az innovatív projektötletek zöme, ami azt jelzi, hogy az innovációs ötletek a Dél-alföldön a nagy népességű, magasan képzett lakosságú, a működő vállalkozásokat legnagyobb számban jegyző, felsőoktatási intézmény, döntően egyetemek vagy főiskolák vonzáskörzetében levő városokban jönnek létre. A megye fejlesztési támogatott projektek

koncepciójában

rögzített

célkitűzésekhez

illeszkedő

nem

2. prior A fejlesztési koncepcióban szereplő hangsúlyok a korábbi pályázati felhívásokon nem támogatott / nem támogatható projekt öletek közül többet életre hívhat, különös tekintettel a természetes vizek turisztikai célú hasznosítására, ugyanakkor a gasztro-turizmusra is fókuszál, amely jól tud illeszkedni a mezőgazdasági termékek kapcsán megrendezésre kerülőgasztronómiai rendezvényekhez.

61

Továbbá üdvözlendő, hogy a következő időszakban is folytatódnak a közútfejlesztések, amelyek hatására a turisztikai attrakciók és szolgáltatások könnyebben elérhetővé válnak, így növelve azok esetleges látogatói létszámát. A turisztikai attrakció fejlesztési felhívás kapcsán több a Duna turisztikai célú hasznosítására irányuló fejlesztési ötlettel / pályázattal találkoztunk, amelyek többnyire a Bajai és a Kalocsai kistérségből érkeztek be, azok elutasítási okaik között a forráshiány, illetve a szakmai minimum pontszám el nem érése volt. Sajnos ezen tématerület turisztikai célú hasznosítása kapcsán azt tapasztaltuk, hogy a jogszabályi háttér, a szakhatóságok, illetve az érintett területek tulajdonosai jelentősen megnehezítik ezen témájú projektek költséghatékony, és belátható időn belül megvalósítását. A természetes vizekben rejlő kiaknázatlan turisztikai potenciál valamennyi érintett kistérségnek / településnek egy kitörési lehetősége, amelyet akár az előírások enyhítésével segíteni kellene. Az elmúlt 7 éves időszakban több lovasturisztikai fejlesztéssel találkoztunk, amely kapcsán az ÚMVP lehatárolás komoly akadályozó tényezőt jelentett, olyannyira, hogy kisebb lélekszámú települések része nem tudtunk pályázati forrást biztosítani, azonban a téma iránt megnövekedett érdeklődésre, illetve a meglévő lovas szolgáltatókra való tekintettel szükségesnek látjuk, hogy a következő időszakban elérhető források váljanak elérhetővé. Az üzleti célú szálláshely fejlesztések kapcsán az elutasítási okok nagyobbik hányada a forráshiány, és a szakmai értékelési minimum pontszám el nem érése volt. Ezen felhívás esetében valamennyi esetben a vártnál magasabb érdeklődés mutatkozott. A benyújtott projektek többségénél az üzemeltetés kapcsán bemutatott pénzügyi elemzések valóságtartalma volt megkérdőjelezhető, különös tekintettel a pályázó szervezet anyagi lehetőségeit mérlege. Az nem mondható ki, hogy további új kapacitásokra nincs szükség, hiszen a megye turisztikai potenciállal rendelkező városait számba véve, számos esetben megkérdőjelezhető, hogy rendelkezik-e megfelelő mennyiségű és minőségű szálláshellyel, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a szálláshelyek országos átlag kapacitáskihasználtságára, amely jelentősen 50% alatti marad. Az elmúlt 7 éves időszakban számos kulturális örökség turisztikai célú fejlesztése kapott elutasítói döntés, amelyek indokai között nagyobb arányban a forráshiány, míg a kisebb hányadukban a felhívásban előírt céloknak való illeszkedés hiánya volt. Ezen beruházások nagyobb volumenűek, azok tárgyát több esetben műemléki védettséget élvező épület teszi ki. A legtöbb benyújtott pályázatban beszerezni kívántak bemutatási tárgyakat is, amelyek a megjelent felhívásokban nem elszámolható tételekként voltak nevesítve. A következő időszak hasonló fejlesztési tématerület kapcsán készítendő felhívások esetében célszerű pontos területi fókusz megadása, és figyelembe kell venni, hogy ezen fejlesztések esetében is megnövekedett adminisztratív és előkészítési terhet ró a pályázókra több eljáró szakhatósággal történő egyeztetés, engedélyeztetés. A termálvizek hasznosítása kapcsán az egészségturizmus jegyében történő fejlesztéseknek további létjogosultsága kimondható, azonban új fürdők létesítése oly mértékben kockázatos – figyelembe véve a már elérhetőek számát, azok szolgáltatási palettáját -, hogy azokat szakmailag nem látjuk indokoltnak. Viszont a már meglévő fürdők energiahatékonyságára-, turisztikai szolgáltatásaik fejlesztésére, korszerűsítésére további források biztosítsa hatékony lehet. Ezen tématerület kapcsán az OEP finanszírozott tevékenységek vonatkozásában tett lehatárolásra ügyelni szükséges. Az ökoturizmus fejlesztésére a 3 ízben megjelent attrakció, valamint a turisztikai szolgáltatások fejlesztése c. konstrukció esetében lehetőség volt a 2007-2013-as időszakban, azonban ezen fejlesztések kapcsán az üzemeltetésükből, illetve a látogatói létszám igazolásának problematikája okán kevés beérkező pályázatról számolhatunk be. Az területi illetőségű Nemzeti Parkok turisztikai célú hasznosítását fontosnak, hatékonynak és fenntarthatónak ítéljük meg. A megye fejlesztési támogatott projektek

koncepciójában

rögzített

célkitűzésekhez

illeszkedő

nem

62

3. prioritás Közlekedésfejlesztés Az előző időszakban is megfogalmazott igényként jelent meg a hiányzó külterületi összekötő utak kiépítésének megvalósítása, amely a meglevő mellékút hálózaton felhalmozódott felújítási hiányok miatt nem került támogatásra. Ezen szakaszok kiépítése javítaná az elérhetőséget,(rövidítené az útvonalakat, az agrárgazdaság fejlődésében gazdasági haszonnal járna, javítaná a tanyai lakosság életkörülményeit a térség úthálózatának bővülése). A Magyar Közút által korábban benyújtott, a szerb-magyar határ átjárhatóságát segítő útfejlesztések támogatása szintén elmaradt. A megye fejlesztési koncepciójában támogatott projektek 5.1. prioritás Településfejlesztés

rögzített

célkitűzésekhez

illeszkedő

nem

Alapjában véve az 5.1 prioritást magas támogatási arány jellemez. Az elutasítások, nem támogatások fő oka a nem megfelelő szakmai előkészítés és a támogathatósághoz szükséges minimum feltételek nem teljesítése. Megállapítható tehát, hogy kevés számú olyan projekt található, amely nem támogatott státuszú és a fejlesztési koncepció célkitűzéseihez szorosan illeszkedik. A megye fejlesztési koncepciójában támogatott projektek 5.2. prioritás Környezetfejlesztés

Tematika

Vízvédelem Szennyvíz

rögzített

célkitűzésekhez

illeszkedő

nem

Illeszkedik a Nem megye komponensek támogatott területfejlesztései koncepciójához 5.2.1/A 24 igen 5.2.1/B 2 5.2.1/C

3

nem

A megye koncepciójában megfogalmazott komplex vízvédelmi beruházás a vízvédelmi témájú elutasított projektjeinkben is megtalálható, mint támogatható tevékenység. A koncepcióban megfogalmazott célokhoz a vízvédelemmel kapcsolatos 5.2.1/A és 5.2.1/B kiírásra beérkezett, nem támogatott pályázatok célkitűzései illeszkednek a belvíz elleni védekezés révén. Az 5.2.1/B kiírás nem támogatott projektjei a csatorna rehabilitáció, vízvisszatartás révén összhangban vannak a koncepcióban megfoglamazott vízügyi beruházási célokkal. 3.3. Az EU2020 11 tematikus célkitűzéséhez és beruházási prioritásaihoz illeszkedő nem támogatott projektek 1. prioritás Gazdaságfejlesztés Inteligens növekedés 1. Kutatás-, technológia-fejlesztés és innováció megerősítése (K+F) Ezen célkitűzéshez egyedül a start up vállalkozások alapítását, megerősödését célzó 131-12-es kiírás keretében elutasított projektek járulhatnának hozzá. Ezek számossága 24 db, ebből nem innovatívnak minősített, így tartalmi elutasításban részesített 6 pályázat volt, így potenciálisan újra benyújtható, és támogatható 18 pályázat a megyében. Ezek között számos piacképes ötlet

63

van, mint pl az innovatív beton, vagy a titán fogászati implantátum és számos infomatikai alkalmazás 3. A kis-és középvállalkozások, a mezőgazdaság, a halászat és vízgazdálkodás versenyképességének javítása (KKV-k, Mezőgazdaság) Ezen célkitűzés teljesítését szolgálná a ROP ágazati és iparági korlátozások miatt nem támogatható Ipartelepítés, Telephelyfejlesztés , LHH-s pályázatok. Az Annex I. alá tartozó fejlesztendő tevékenységű, vagy a kis népsűrűségű és népességű, döntően mezőgazdasági jellegű településekről érkező pályázatok alternatív pályázati lehetőségek, és elegendő önerő hiányában nem valósultak meg, így potenciálisan 2014-és 2020 között megvalósuló pályázati bázist jelenthetnek, melyet célzott támogatása megfontolandó. Fenntartható növekedés 4. Az alacsony széndioxid kibocsátású formák felé történő elmozdulás előmozdítása valamennyi szektorban (CO2) Ezen célkitűzéshez a gazdaságfejlesztési pályázatok csak járulékos módon járulnak hozzá. A megújuló energiát hasznosító technológiára épülő fűtési, elektromos rendszerek beépítésének többlet szakmai ponttal való jutalmazása azt eredményezte, hogy ugrásszerűen megnőtt azon pályázatok száma, amelyek a hagyományos fűtési rendszerek helyett alacsony CO2 kibocsátású rendszereket alkalmaznak, így a pályázatok a foglalkoztatás bővítő és gazdaságfejlesztő hatásuk mellett közvetve fenntartható növekedési célokat is szolgálnak. Az inkluzív növekedés 8. A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő áramlás támogatása (Foglalkoztatás) A legtöbb gazdaságfejlesztési kiírás ezen célkitűzés teljesítését szolgálta, hiszen mind jogosultsági feltételként, mind elvárt eredményként határozta meg a munkahelyteremtést. Bács megyében 111 olyan nem támogatott vállalkozásfejlesztési pályázat volt, melyek megvalósulása esetén átlagosan 2-7 fős munkahelyteremtéssel mozdítanák elő a foglalkoztatást. 9. A társadalmi elfogadás és a szegénység elleni küzdelem előmozdítása A gazdaságfejlesztési pályázatok a kötelezően választandó és teljesítendő horizontális indikátorokkal segítik elő a társadalmi elfogadást, különös tekintettel a nők, hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatására, „az egyenlő munkáért egyenlő bért” elv alkalmazásának számon kérésére. Az EU2020 11 tematikus célkitűzéséhez és beruházási prioritásaihoz illeszkedő nem támogatott projektek 2. prioritás Turisztikai célú fejlesztések Tekintettel arra, hogy a következő időszakban a turisztikai fejlesztések némileg háttérbe szorulnak, így ezen pontban a rendelkezésünkre álló információk alapján meglehetősen nehézkes elemezést elkészíteni. 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése Ezen célkitűzéshez teljesítéséhez a turizmusfejlesztése többek között úgy tud hozzájárulni, hogy a turisztikai szolgáltatások kerülnek fejlesztésre (ide érthetjük az infrastrukturális típusúkat is, pl.: energetikai), amelyek révén szélesebb spektrumban értékesíthető turisztikai szolgáltatások értékesítse jelentheti a kimenetet. Az ágazat jellegéből adódóan ezen szolgáltatások HR igényesek, így munkahelyteremtésre ösztönző hatást gyakorol. Kapcsolódási pontot jelenthet a kutatásfejlesztés kapcsán a konferenciaturizmus feltételeinek fejlesztése, kialakítása is. Az elutasított projektek javarészt tartalmaztak innovatív elemeket is, illetve a konferencia turizmus emelkedő tendenciájára alapoztak, azonban a bemutatott üzleti terv, avagy a multifunkcionalitás további elemei nem a turisztikai célú hasznosítást szolgálták volna.

64

2. Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása Jelen célkitűzéshez kevés kapcsolódási felület mutatkozik a turizmus kapcsán, azonban az elmondható, hogy a legtöbb turisztikai fejlesztés kapcsán alkalmazzák, hasznosítják a nagy sebességű internetet, oly módon is, hogy az attrakciók, szálláshelyek esetében azt a turisták / vendégek részére elérhetővé teszik. Az elutasított projektek többségében megtalálható az internet hozzáférési pontok kialakítása. 3. A kkv-k, a mezőgazdasági (az EMVA esetében) és a halászati és az akvakultúraágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása Ezen célterület esetében a 2007-2013 időszakban a mezőgazdasági szektorban előállított helyi termékek turisztikai célú hasznosítása (bemutathatóvá tétele, kapcsolódó rendezvények fejlesztése, turisztikai célú értékesítése) ÚMVP lehatárolás miatt nehézkes volt, több esetben ellehetetlenült. Számos olyan kistelepülésről beérkezett projektet tartunk számon, amelyeket az ÚMVP lehatárolása miatt nem lehetet t támogatásra javasolni, holott szakmailag és indikátorvállalásaik tekintetében értékes projektek. 4. A karbonszegény gazdaság felé való elmozdulás támogatása minden ágazatban A turizmusfejlesztés kapcsán a már meglévő és a leendő létesítmények korszerű és energetikai szempontból hatékony technológiák alkalmazása a mostani időszakban is preferált tényezők voltak, amelyeket a pályázók is alkalmaztak. 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása Több természetes víz melletti (folyó) turisztikai célú projekt került a rendszerbe, amelyek esetében a partfal rehabilitáció is szerves részét képezte a projektet. 6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása Az előző pontban megemlítettek mellett ezen célterület kapcsán fontosak lehetnek az ökoturisztikai projektek egyik elvárt hatása, hogy a környezettudatosságot, és a környezetvédelme iránti elkötelezettséget kialakítsák. Ezen nem támogatott ökoturisztikai projektek életre hívhatóak a következő időszakban is. 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban A megnevezett célterület kapcsán alacsony a kapcsolódási pont, azonban a kerékpáros turizmus, lovasturizmus kapcsán a meghatározott célirányoknak megfelelés elősegíthető. Az imént megnevezett tématerületek kapcsán van regisztrált elutasított projekt a megyéből, amelyek a volumenük, turisztikai létjogosultságuk, fenntartathatóságuk szempontjából alacsony pontszámot értek el. 8. A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása Valamennyi turisztikai fejlesztés kapcsán elvárás volt a munkahelyteremtés, azon belül a nők és hátrányos helyzetűek foglalkoztatása előnyt élvezett a pontozás kapcsán (horizontális szempontok). Az elutasított pályázatok esetében is ezen vállalások megtörténtek. 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem Ezen intézkedés kapcsán a korábbi pályázati felhívások esetében a rugalmas munkaidő, az időskorúak foglalkoztatása, a „családbarát munkahely”, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása preferált volt, míg egyes felhívások a szakmai továbbképzések támogatását is lehetővé tette. 10. Beruházások az oktatás, a képességfejlesztés és az egész életen át tartó tanulás területén A célkitűzéshez közvetett módon hozzá tud járulni a turizmusfejlesztés is, még pedig oly módon, hogy a kulturális létesítmények látogatóbarát, innovatív fejlesztéseinek hatására ezen létesítmények az oktatásban szemléltető, élmény és a tapasztalati úton történő tanulás eszközei tudnak lenni. Számos elutasított projekt amiatt nem kaphatott támogatást, mert ezen

65

időszakban az iskolás csoportokat választották elsődleges célcsoportnak, akik nem minősültek turistának (fizetőképességük korlátaiból eredően). 11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás A célterülethez kapcsolódó intézkedések nem a turizmusfejlesztés feladata, ugyanakkor a turisztikai fejlesztések sikeres megvalósítását elősegítené, ha az adminisztratív terhet jelentősen csökkennének. Az EU2020 11 tematikus célkitűzéséhez és beruházási prioritásaihoz illeszkedő nem támogatott projektek 3. prioritás Közlekedésfejlesztés Az EU 2020 stratégiai, tematikus célkitűzései közül a 7 sz. - ban (fenntartható közlekedés támogatása) a szűk keresztmetszetek felszámolása elsősorban ágazati Op - k ba illeszkedő feladatként jelennek meg. (pl. a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése, az M8 autópálya építés előkészítése, az M9 jóváhagyott szakaszainak építése stb.), de a területi fejlesztési célkitűzések között változatlanul szükséges lenne pl. a mellékút hálózati elemek felújításának a további támogatására, a Duna menti EURO-VELÓ hálózatba tartozó és az országhatáron átvezető kerékpárút elemek fejlesztésének az elősegítésére is. A közúti személyszállításon belül a közösségi közlekedés részarányának növelése (vagy legalább a jelenlegi részesedésének megtartása) érdekében szükséges lenne a jármű cserékhez, a közút – vasút között meglevő párhuzamosságok felszámolásához szükséges feltételek biztosításában való részvétel is. A vasúti közlekedés nagytávú fejlesztési célkitűzései között számon kell tartani a Kecskemétet is érintő, Európai gyorsvasút leendő nyomvonalának a Budapest-Szeged, Szabadka – Belgrád/Bukarest a biztosítását, az egykori Alföld – Fiumei vasútvonal Baja- Csikéria – Szabadka közötti hiányzó szakaszának helyreállítását is. Az EU2020 11 tematikus célkitűzéséhez és beruházási prioritásaihoz illeszkedő nem támogatott projektek 5.1. prioritás Településfejlesztés Alapjában véve az 5.1 prioritást magas támogatási arány jellemez. Az elutasítások, nem támogatások fő oka a nem megfelelő szakmai előkészítés és a támogathatósághoz szükséges minimum feltételek nem teljesítése. Megállapítható tehát, hogy kevés számú olyan projekt található, amely nem támogatott státuszú és az EU 2020 11 tematikus célkitűzéseihez szorosan illeszkedik. Az EU2020 11 tematikus célkitűzéséhez és beruházási prioritásaihoz illeszkedő nem támogatott projektek 5.2. prior Környezetfejlesztés Tematika Vízvédelem

komponensek

Nem támogatott

5.2.1/A

21

5.2.1/B

4

A vízvédelemmel kapcsolatos kiírásainkra érkezett, nem támogatott pályázatok célkitűzése esetében jelenthetjük ki, hogy illeszkednek az egyes EU 2020 11 tematikus célkitűzéséhez és beruházási prioritásaihoz. A kis-és középvállalkozások, a mezőgazdaság, a halászat és vízgazdálkodás versenyképességének javítása, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás,

66

kockázatkezelés és a környezet védelme, valamint a hatékony erőforrás-felhasználás elősegítése célkitűzéseket érintik a vízvédelemmel kapcsolatos kiírásokra beérkezett nem támogatott projektek. Hiszen mind a hatékony vízgazdálkodáshoz, mind a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz (legfőképpen a Duna-Tisza közi Homokhátság tekintetében), mind a környezetvédelemhez a csapadék- és belvizek rendszerszintű gyűjtése és tározása, továbbá a vízutánpótlás jelentősen hozzájárul, azok szerves részét, alapját képezi. 3.4. A megyei jogú városok forrásfelhasználási mutatóinak összevetése a megyei adatokkal 1. prioritás gazdaságfejlesztés

Forrásigény (Ft) BácsKiskun

Megítélt támogatás (Ft)

Szerződött támogatás (Ft)

Kifizetett támogatás (Ft)

Benyújtott pályázatok (db)

Támogatott pályázatok (db)

Sikeres pályázatok aránya (%)

38 619 194 259

19 375 187 992

14 999 654 806

11 615 672 380

470

282

60,00%

16 147 301 169

6 392 940 970

5 102 489 887

3 254 727 186

140

72

51,43%

41,81%

33,00%

34,02%

28,02%

29,79%

25,53%

Kecskemét

A benyújtott pályázatok száma alapján a megyei jogú városban megvalósítási helyszínnel bíró pályázatok száma az összesen benyújtott 470 megyei pályázat közel 30%-a, azonban forrásigényt tekintve ez az arány több mint 10 százalékponttal magasabb, azaz a megyei jogú városban megvalósuló projektek az átlagnál nagyobb támogatást igényeltek. Sikerességi faktort tekintve a megyei átlagos 60%-os sikerességi rátához képest csak minden második kecskeméti pályázat nyert el támogatást. Mind a megítélt támogatás mind a leszerződött összeg a megyei adatok egyharmadát teszi ki, a kifizetett támogatások mutató alapján pedig Kecskemét pénzügyi előrehaladása a szerződött állományhoz képest 6 százalékponttal alacsonyabb, a Bács megyében kifizetett támogatás mindösszesen 28%-a érkezett Kecskemétre. A megyei jogú városok forrás felhasználási mutatóinak összevetése a megyei adatokkal 2. prior Turisztikai célú fejlesztések

MJV Kecskemét MJV Kecskemét MJV aránya a megyei adatokhoz

Megyei leszerződött támogatás össz.

Leszerződött támogatás MJV 2 462 244 15 033 732 622 261

16,38%

Megyei támogatás kifizetés össz. 4 855 219 274

Támogatás kifizetés 1 648 038 483

Támogatás kifizetések előrehaladása 66,93%

33,94%

A fentebbiekben bemutatásra kerültek a megyei jogú városok forrásfelhasználásai mutatói a leszerződött és kifizetett támogatások tükrében. Az adatokat megvizsgálva megállapítható, hogy régiós szinten jelentősen eltérő forrás allokáció figyelhető meg a megyei jogú városok esetében. Míg Csongrád megye esetében Szegedi helyszínnel kapott támogatást a szerződésállomány 42%a, és Hódmezővásárhely MJV területén megvalósuló projektek közel 5%-a . Bács-Kiskun megye esetében már lényegesen alacsonyabb arányt mutat Kecskemét MJV területén megvalósuló ROP turisztikai projektek száma.

67

A statisztikai adatokat megvizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy megyei viszonylatban Kecskemét MJV területén lévő projektek képviselik a leszerződött támogatási 16,38% -át. Azonban a megyében nem csak a megyeszékhely területén koncentrálódnak a turisztikai projektek, hanem Baja és Kalocsa városában is, jelentős mértékű turisztikai fejlesztéseket tartunk számon. Amennyiben az alábbi tájékoztató jelleggel megadott táblázatok adatait megnézzük, egyértelműen megállapítható, hogy Baja és Kalocsa közel azonos mértékű – ROP turisztikaileszerződött támogatási összeggel rendelkeznek, azonban a támogatás lehívási adatokat megtekintve egyből szembetűnik, hogy az imént említett két városban zajló fejlesztések alacsonyabb kifizetési előrehaladást mutatnak, amely egyik objektív oka, hogy mindkét település az elmúlt évben kapott támogatói döntéseket a bemutatott kötelezettségvállalásaik nagyobb hányadára. Kecskemét MJV területén megvalósuló projektek a másik 3 megyei jogú városhoz képest élmezőnyben szerepel a 66,93%-os folyósított támogatással. Fontos szempont ezen adatok esetében, hogy a 2012. évi kötelezettségvállalási időszakban lekötött források mértékére való tekintettel, a kifizetett támogatási arány alacsonyabb mértéket mutat, ebből eredően az elkövetkezendő 1,5 évben jelentős mértékű támogatás folyósítása van előirányozva a város részére.

MJV Kecskemét MJV Kecskemét MJV aránya a megyei adatokhoz

Baja

Megyei leszerződött támogatás össz. 15 033 732 622

Megyei leszerződött támogatás össz.

Baja aránya a megyei adatokhoz

Kalocsa Kalocsa aránya a megyei adatokhoz

Megyei támogatás Támogatás kifizetés össz. kifizetés 4 855 219 274 1 648 038 483

16,38%

15 033 732 622

-

leszerződött támogatás MJV 2 462 244 261

leszerződött támogatás Baja 2 438 498 156

33,94% Megyei támogatás kifizetés össz. 4 855 219 274

16,22%

Megyei leszerződött támogatás össz. 15 033 732 622

leszerződött támogatás Kalocsa 2 228 858 929 14,83%

Támogatás kifizetések előrehaladása 66,93%

Támogatás kifizetés Baja

Támogatás kifizetések előrehaladása

204 920 450

8,40%

4,22%

Megyei támogatás kifizetés össz. 4 855 219 274

Támogatás kifizetés Kalocsa 61 256 883

Támogatás kifizetések előrehaladása 2,75%

1,26%

68

A megyei jogú városok forrás-felhasználási mutatóinak összevetése a megyei adatokkal 3. prioritás közlekedésfejlesztés Leszerződött összeg (Mrd Ft)

Alintézkedés kódja, neve

Kifizetett összeg (Mrd Ft)

Összesen:

BKKM

BM

CsM

Összesen:

BKKM

BM

CsM

DAOP-3.1.1/A. Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása

19,0 100%

8,5 45%

6,0 32%

4,6 24%

17,6 100%

7,5 43%

5,9 34%

4,1 23%

DAOP-3.1.1/B,D. Önkormányzati és állami tulajdonú belterületi valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztése

14,9

5,6

4,2

5,2

13,9

5,0

4,0

4,7

100% 6,7 100% 5,8 100% 46,4 100%

38% 2,4 36% 1,7 29% 18,2 39%

28% 1,5 22% 1,7 29% 13,4 29%

35% 2,9 43% 2,4 41% 15,1 33%

100% 5,4 100% 4,9 100% 42,0 100%

36% 1,6 30% 1,4 0% 15,5 37%

29% 1,4 26% 1,1 22% 12,4 30%

34% 2,4 44% 2,3 47% 13,5 32%

DAOP-3.1.2. Kerékpárút hálózat fejlesztése DAOP-3.2.1. Közösségi közlekedés fejlesztése Összesen:

Leszerződött összeg (millió Ft)

Alintézkedés kódja, neve

DAOP-3.1.1/A. Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása DAOP-3.1.1/B,D. Önkormányzati és állami tulajdonú belterületi valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztése DAOP-3.1.2. Kerékpárút hálózat fejlesztése DAOP-3.2.1. Közösségi közlekedés fejlesztése Összesen:

Kifizetett összeg (millió Ft)

Bács-Kiskun megye

Baja*

Kecskemét*

Bács-Kiskun megye

Baja*

Kecskemét*

8,5 100%

0 0%

0 0%

7,5 100%

0 0%

0 0%

5,6

0,475

0,531

5,0

0,474

0,527

100% 2,4 100% 1,7 100% 18,2 100%

8,48% 0,286 11,91% 0,610 35,88% 1,372 7,53%

9,48% 0,299 12,45% 0,283 16,64% 1,115 6,12%

100% 1,6 100% 1,4 100% 15,5 100%

9,48% 0,35 14,58% 0,039 2,43% 0,863 5,56%

10,54% 0,299 18,68% 0,249 17,78% 1,077 6,94%

*megvalósítási helyszínt vizsgálva!

69

A táblázat adatait vizsgálva elmondható, hogy a 4 – 5 számjegyű állami utak felújítása tématerülethez kapcsolódóan támogatásból a teljes 6 Mrd Ft leszerződött támogatásból elsősorban a megye kistérségeinek települései és népessége részesedett összességében ezen programozási periódusban. Bács-Kiskun megyében az önkormányzati utak fejlesztésére kiírt pályázatoknál a teljes 5,6 Mrd Ft leszerződött támogatásból Baja Megyei Jogú Város - mint megvalósítási helyszín - a leszerződött 0,475 Mrd Ft támogatással 8,48%-ban részesedett, míg Kecskemét Megyei Jogú Város a leszerződött 0,531 Mrd Ft támogatással 9,48%-ban részesedett. A Bács-Kiskun megyét érintő kerékpáros fejlesztések esetében az 2,4 Mrd Ft leszerződött támogatásból a megyei jogú városok a leszerződött 0,585 Mrd Ft támogatással összesen 24,37 %-ban részesedtek. Kecskeméten 299 MFt-os támogatástartalmú projekt kapcsán 9,37 km, Baja Város Önkormányzata Vaskút Község Önkormányzatával közösen 286 MFt támogatásból 7,97 km hosszan épít ki kerékpárforgalmi létesítményt 1-1 projekthez köthetően, 90%-os támogatásintenzitás mellett. Közösségi közlekedésfejlesztésnél Bács-Kiskun megyét érintően a teljes 1,7 Mrd Ft leszerződött támogatásból Baja Megyei Jogú Város területét érintően a leszerződött 0,610 Mrd Ft támogatással 35,88 %-ban, míg Kecskemét a leszerződött 0,283 MFt támogatással 16,64%-ban részesedett, ami mindenképpen jelentősnek mondható. A megyei jogú városok forrásfelhasználási adatokkal 5.1. prioritás Településfejlesztés Megye

Szerződött támogatás (Ft)

Bács

2 056 671 000

mutatóinak

összevetése

a

megyei

Kifizetett támogatás Kifizetett / (Ft) Szerződött 1 528 130 307

74,30

Bács megyében az 5.1 prioritáson kizárólag az 5.1.2/C, és az 5.1.1/B és kiírás kapcsán részesült támogatásban megyei jogú város önkormányzata.

Konstrukció

Leszerződött összeg (mrd Ft) – Bács megye

Kifizetett támogatás (mrd Ft) – Bács megye

Kifizetési arány (%) – Bács megye

DAOP-5.1.1/B

0,035

0

0,00

DAOP-5.1.2/C

2,0208

1,5281

75,61

Bács megyében 1db megyei jogú város található (Kecskemét). A funkcióbővítő típusú városrehabilitáció keretében az igényelhető támogatás mértéke magasabb, így ezen típusú fejlesztéseket nagyobb volumenű fejlesztések jellemzik. Látható tehát, hogy a megyei jogú város önkormányzati fejlesztésének igencsak nagy szerepe van a megyei támogatások tükrében, hiszen mind a leszerződött összegek, mind a kifizetett támogatások viszonylatában közel 35-40%-os arányt képviselnek. A megyei jogú városok forrásfelhasználási mutatóinak összevetése a megyei adatokkal 5.2. prior Környezetfejlesztés

Leszerződött támogatás (Ft)

Bács-Kiskun megye

Kecskemét

8 835 963 539

459 546 930

70

Elmondható, hogy a megye által lekötött pályázati forráshoz képest jelentősen elmarad Kecskemét Megyei Jogú Város forrásfelhasználása, mely annak is köszönhető, hogy a város mindösszesen 2 projektre pályázott a vizsgált időszakban, melyből egy került támogatásra. 3.5. A működő vállalkozások ágazati megoszlásának alakulása

Megye

Kistérség

Ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma, 2010 (db/fő)

Ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma, 2010 (Régió átlagának %-ban)

Bács-Kiskun

Bácsalmási

35

66,6768%

Bács-Kiskun

Bajai

60,8

115,8272%

Békés

Békéscsabai

72,1

137,3543%

Békés

Békési

45,6

86,8704%

Csongrád

Csongrádi

55

104,7779%

Békés

Gyulai

60,1

114,4936%

Csongrád

Hódmezővásárhelyi

59,9

114,1126%

Bács-Kiskun

Jánoshalmai

41,3

78,6787%

Bács-Kiskun

Kalocsai

55,6

105,9209%

Bács-Kiskun

Kecskeméti

75,3

143,4504%

Bács-Kiskun

Kiskőrösi

61,6

117,3512%

Bács-Kiskun

Kiskunfélegyházai

55,4

105,5399%

Bács-Kiskun

Kiskunhalasi

61,9

117,9227%

Bács-Kiskun

Kiskunmajsai

51

97,1577%

Csongrád

Kisteleki

50,1

95,4431%

Bács-Kiskun

Kunszentmiklósi

44,2

84,2033%

Csongrád

Makói

44,5

84,7748%

Békés

Mezőkovácsházai

33

62,8667%

Csongrád

Mórahalmi

42,9

81,7267%

Békés

Orosházai

49,2

93,7286%

Békés

Sarkadi

30,8

58,6756%

Békés

Szarvasi

55,3

105,3494%

Csongrád

Szegedi

80,9

154,1187%

Békés

Szeghalomi

35,8

68,2009%

Csongrád

Szentesi

55

104,7779%

Működő vállalkozások száma a régió átlagához képest Csongrád megyében, a Szegedi kistérségben a legmagasabb, 154%. Kiemelkedő a Hódmezővásárhelyi kistérség vállalkozássűrűsége is, a két felül reprezentált mutatóját a 2 megyei jogú városban lévő vállalkozás koncentrációnak köszönheti. Szintén az átlag feletti még, közel azonos mutatóval a Szentesi és Csongrádi kistérség. Bács megyében a legnagyobb vállalkozássűrűség a Kecskeméti kistérségben mérhető, a régiós átlag 143%-a, mellyel a megyei jogú városi adatok miatt kiemelkedő kistérség régiós szinten a második. A Bajai, Kiskőrösi, Kiskunhalasi kistérség közel azonos mutatóval, a Hódmezővásárhelyi kistérséghez mérhető 117% körüli értékkel közepes vállalkozási jelenlétet mutat. Átlagon épphogy felüli, a szentes-Csongrádi kistérséggel közel azonos szinten áll a Kiskunfélegyházi kistérség.

71

Békés megyében a megyei jogú várost magában foglaló Békéscsabai kistérség mutatója a legkiemelkedőbb, 137%, mely a megyében a 3. legmagasabb érték. A középmezőnyhöz tartozó 115% körüli értéket egyedül a Gyulai kistérség érte el, míg az átlagot alig meghaladó 105%-os értéket a Szarvasi kistérség esetében mérhetünk. A legalacsonyabb, a régiós átlag mintegy felét alig maghaladó vállalkozás sűrűségi mutatóval Békés megyében, a Sarkadi kistérség rendelkezik, az ezer lakosra jutó vállalkozások száma itt mindösszesen 30,6 db. 3.6. A regisztrált álláskeresők számának alakulása

Megye

Kistérség

Munkanélkülisé gi ráta, 2010 (%)

Munkanélküliségi ráta, 2010 (régió átlagának százalékában)

Bács-Kiskun

Bácsalmási

21,5

177,1063%

Bács-Kiskun

Bajai

11,45

94,3194%

Békés

Békéscsabai

8,25

67,9594%

Békés

Békési

15,86

130,6468%

Csongrád

Csongrádi

11,13

91,6834%

Békés

Gyulai

8,43

69,4422%

Csongrád

10,71

88,2237%

Bács-Kiskun

Hódmezővásárhel yi Jánoshalmai

17,46

143,8268%

Bács-Kiskun

Kalocsai

11,76

96,8730%

Bács-Kiskun

Kecskeméti

8,81

72,5724%

Bács-Kiskun

Kiskőrösi

11,16

91,9305%

Bács-Kiskun

Kiskunfélegyházai

7,78

64,0878%

Bács-Kiskun

Kiskunhalasi

11,15

91,8482%

Bács-Kiskun

Kiskunmajsai

11,19

92,1777%

Csongrád

Kisteleki

11,37

93,6604%

Bács-Kiskun

Kunszentmiklósi

12,21

100,5799%

Csongrád

Makói

13,24

109,0645%

Békés

17,69

145,7214%

Csongrád

Mezőkovácsház ai Mórahalmi

11,79

97,1202%

Békés

Orosházai

10,71

88,2237%

Békés

Sarkadi

19,73

162,5259%

Békés

Szarvasi

9,14

75,2908%

Csongrád

Szegedi

7,73

63,6759%

Békés

Szeghalomi

14,17

116,7254%

Csongrád

Szentesi

9,07

74,7142%

A munkanélküliségi rátát tekintve a legmagasabb régiós átlagot meghaladó értékeket a Békés megyei 31/2007 Kormányrendelet által nevesített hátrányos helyzetű kistérségek mutatnak, a legkiugróbb érték a Sarkadi kistérségben mérhető, 162%. Régió szinten a munkanélküliségi ráta a Bács megyei Bácsalmási kistérségben a legmagasabb, a régió szint 177%-a.

72

Csongrád megyében a kistérségek az átlagnál alacsonyabb munkanélküliséggel néznek szembe, egyedül a Makói kistérség haladja meg a régiós átlagot reprezentáló Kunszentmiklósi kistérség 12,21%-os munkanélküliségi rátáját.

Megye

Kistérség

Foglalkoztatottsági ráta 15-74 korosztály, 2010 (%)

Foglalkoztatottsági ráta 15-74 korosztály, 2010 (régió átlagának százalékában)

Bács-Kiskun

Bácsalmási

42,6

89,5711%

Bács-Kiskun

Bajai

44,4

93,3558%

Békés

Békéscsabai

51,2

107,6535%

Békés

Békési

42,5

89,3608%

Csongrád

Csongrádi

50,1

105,3406%

Békés

Gyulai

46,7

98,1918%

Csongrád

Hódmezővásárhelyi

52,3

109,9664%

Bács-Kiskun

Jánoshalmai

42,9

90,2019%

Bács-Kiskun

Kalocsai

48,7

102,3970%

Bács-Kiskun

Kecskeméti

47

98,8225%

Bács-Kiskun

Kiskőrősi

51

107,2330%

Bács-Kiskun

Kiskunfélegyházai

53,5

112,4895%

Bács-Kiskun

Kiskunhalasi

48,2

101,3457%

Bács-Kiskun

Kiskunmajsai

50,3

105,7611%

Csongrád

Kisteleki

49,1

103,2380%

Bács-Kiskun

Kunszentmiklósi

46,9

98,6123%

Csongrád

Makói

48,3

101,5559%

Békés

Mezőkovácsházai

42,7

89,7813%

Csongrád

Mórahalmi

47

98,8225%

Békés

Orosházai

48,6

102,1867%

Békés

Sarkadi

37,4

78,6375%

Békés

Szarvasi

47

98,8225%

Csongrád

Szegedi

48,5

101,9765%

Békés

Szeghalomi

44,4

93,3558%

Csongrád

Szentesi

57,7

121,3204%

A foglalkoztatottság arányát tekintve a legnagyobb arányban Csongrád megyében, a Szentesi kistérségben dolgoznak a 15-74 éves korosztályon belül. Második helyen a Bács megyei, Kiskunfélegyházi kistérség áll 112%-al. Békés megyében a Békéscsabai kistérség éri el egyedül a régiós átlagot, itt a vizsgált lakosság 51,2%-a áll alkalmazásban. A munkanélküliségi rátával korrelál, így nem meglepő, hogy a foglalkoztatottság a Békés megyei Sarkadi kistérségben a legalacsonyabb, itt mindösszesen a munkaképes korosztály 37,4 %-a foglalkoztatott.

73

4. A forrásfelhasználás elemzése az adott megye kistérségeinek vonatkozásában (adattábla és hozzá kapcsolódó szöveges elemzés) 1 prioritás Gazdaságfejlesztés 4.1. A pályázói forrásigény tematikus, kistérségi szintű bemutatása Tématerület / kistérség

Bácsalmási

Bajai

Jánoshalmai

Kalocsai

Kecskeméti

DAOP-1.1.1/AC

-

278 786 945

-

-

7 395 271 427

DAOP-1.1.1/D

-

-

-

2 185 946 510

208 554 428

1 798 490 147

6 496 712 896

DAOP-1.1.1/F

-

450 000 000 1 213 244 916 -

-

-

-

DAOP-1.1.1/G

34 309 982

-

224 419 142

-

-

-

-

-

-

3 640 000 000

DAOP-1.1.1/E

274 655 972

DAOP-1.1.2 DAOP-1.2.1

-

-

-

-

181 120 944

DAOP-1.3.1

8 820 000

80 933 605

8 996 000

-

1 029 847 764

Összesen

317 785 954

2 022 965 466

441 969 570

1 798 490 147

20 928 899 541

Tématerület / kistérség

Kiskőrösi

Kiskunfélegyházi

Kiskunhalasi

Kiskunmajsai

Kunszentmikl ósi

Bács-Kiskun Összesen

835 353 990

1 398 774 833

-

181 529 560

549 834 009

10 639 550 764

-

490 649 376

-

668 692 327

-

3 795 288 213

1 089 271 909

2 202 254 135

445 524 290

862 509 515

18 861 475 452

-

-

-

-

-

-

-

-

-

258 729 124

-

-

-

-

-

3 640 000 000

DAOP-1.2.1

12 684 000

22 096 905

29 959 000

13 692 488

-

259 553 337

DAOP-1.3.1

5 118 295 234

9 000 000

27 000 000 2 259 213 135

1 309 438 665

1 412 343 524

1 164 597 369

DAOP1.1.1/AC DAOP1.1.1/D DAOP-1.1.1/E DAOP-1.1.1/F DAOP1.1.1/G DAOP-1.1.2

Összesen

4 270 257 244 -

3 009 793 023

-

38 619 194 259

A 2007 és 2013 között benyújtott, Bács megyében megvalósuló gazdaságfejlesztési pályázatok közül - értelemszerűen az LHH program kivételével- a Kecskeméti kistérségben megvalósuló pályázatok forrásigénye volt kiemelkedő mértékben, 50%-ot minden konstrukció esetében meghaladóan a legmagasabb. A második legtöbb forrást a Kiskőrösi kistérség igényelte, a kiskőrösi iparterület fejlesztés jelentős forrásigényt eredményezett, de Telephelyfejlesztési kiírásra is a Szegedi kistérséget követő legnagyobb forrásigényt mutatott. Harmadik helyen a Kiskunfélegyházi kistérség áll, jelentős Üzleti infrastruktúrafejlesztési (ipari park és inkubátorház fejlesztési), valamint 2 projektre vonatkozólag Ipartelepítésre és 1 mrd Ftot meghaladó Telephelyfejlesztésre vonatkozó forrásigénnyel. A Telephelyfejlesztési kiíráson részt vevő vállalkozásai fejlesztésére fordítandó támogatási összegének köszönhetően a Kiskunhalasi és Bajai kistérség rendre 4. és 5. a kistérségek sorában a forrásigény mutatót tekintve. Kalocsai kistérség alig lemaradva a következő, ez az egyetlen kistérség, mely csak és kizárólag Telephelyfejlesztési projekt támogatására igényelt forrást. Kunszentmiklósi és Kiskunmajsai kistérség innovációs célú pályázati forrást nem igényelt, utóbbi azonban jelentős forrást kért ipari

74

parkjának közművesítésére, valamint a betelepülő vállalkozások ipartelepítési projektjére. Az utolsó két helyen a két hátrányos helyzetű, Jánoshalmi és Bácsalmási kistérség végzett, nemcsak összességében, hanem minden konstrukció esetében a legkisebb forrásigénnyel jellemezhetőek. Megemlítendő, hogy az LHH program célzott kistérségi lehatárolása mellett a Start up pályázatok esetében is forráskoncentráció figyelhető meg, míg a Jánoshalmi, Bácsalmási, Kiskunfélegyházai kistérségből mindösszesen 1-1 pályázat érkezett, a Kiskunhalasi kistérségből 3, addig a Bajai kistérségből 9, és a többi pályázatot a Kecskeméti kistérségből nyújtották be.

75

A pályázói forrásigény tematikus, kistérségi szintű bemutatása 2. prioritás turisztikai célú fejlesztések 4.1. A pályázói forrásigény tematikus, kistérségi szintű bemutatása (Ft) Alintézkedés kódja, neve

Bácsalmás i

Jánoshalm ai

Bajai

Kalocsai

Kecskeméti

Kiskunfélegyháza i

Kiskőrösi

Kiskunhalasi

Kunszentmik lósi

Kiskunmajsai

Összesen

DAOP-2.1.1/A-2f. „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése

0

0

0

0

342 429 000

0

0

0

406 994 000

0

749 423 000

DAOP2.1.1/B/C/D/E/F (attrakciófejlesztés 2007;2009 felhívások)

0

937 003 973

96 649 000

774 847 502

2 087 909 904

1 378 385 185

43 983 000

15 468 300

136 022 146

311 812 607

5 782 081 617

DAOP-2.1.1/K (szolgáltatásfejleszté s)

0

50 000 000

35 220 869

25 436 950

1 215 802 500

328 069 166

0

62 288 558

49 770 000

97 680 409

1 864 268 452

DAOP-2.1.1/I (eü.turisztikai fejlesztés)

0

999 779 976

0

0

4 636 052 829

0

999 627 776

0

0

0

6 635 460 581

145 656 183

1 806 932 866

0

1 721 215 063

7 779 415 803

975 814 632

593 373 056

766 540 991

511 903 278

0

14 300 851 872

DAOP-2.1.1/G (kiemelt turisztikai attrakciófejlesztés)

0

1 612 645 860

0

1 999 933 400

0

0

0

0

0

751 000 000

4 363 579 260

DAOP-2.1.2 (üzleti célú szálláshelyfejlesztés; 2007;2009;2012 felhívások)

0

2 232 870 153

0

542 132 513

6 457 437 062

1 614 401 585

261 816 925

104 000 000

0

73 426 337

11 286 084 575

0 145 656 183 0,32%

41 647 878 7 680 880 706 17,02%

0 131 869 869 0,29%

42 637 954 5 106 203 382 11,32%

60 861 700 22 579 908 798 50,04%

0 4 296 670 568 9,52%

0

0

1 898 800 757

948 297 849

0 1 104 689 424 2,45%

0 1 233 919 353 2,73%

DAOP-2.1.1/J (attrakciófejlesztés)

DAOP-2.1.3 (TDM) (2009;2011;2012 felhívások) ÖSSZESEN

4,21%

2,10%

145 147 532 45 126 896 889

76

A rendelkezésünkre álló adatok alapján elmondható, hogy a ROP turisztikai források megyei szintű forrásigényéből a nagyobbik hányad, 50%-a Kecskeméti kistérségből érkezett, amelyet követően a Bajai és a Kalocsai kistérségből beérkezők mutatnak megyei szinten magasabb darabszámot. A 2012-es évben megjelent felhívások (attrakció-, kiemelt attrakció, szálláshely- és eü. turisztikai fejlesztések) esetében számos olyan projektötlettel találkoztunk, amelyek tárgya, témája jelentős turisztikai potenciállal bír – különös tekintettel az épített kulturális örökségeinkre (pl.: kastélyok) -, azonban azok mégsem kaptak támogatást leggyakrabban a szakmai minimum pontszám el nem éréséből eredően (környezeti adottságok, üzemeltetés kapcsán gyenge információk, avagy a projekt veszteségességéből eredően, vagy a felhívásokban előírt céloknak való nem megfelelés okán). Már ezen adattábla során kirajzolódnak Bács-Kiskun megye turisztikailag preferált települései.

77

A pályázói forrásigény tematikus, kistérségi szintű bemutatása 3. prioritás közlekedésfejlesztés Beérkezett pályázatok száma (db) Alintézkedés kódja, neve Össz esen: DAOP-3.1.1/A. Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása DAOP-3.1.1/B,D. Önkormányzati és állami tulajdonú belterületi valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztése DAOP-3.1.2. Kerékpárút hálózat fejlesztése DAOP-3.2.1. Közösségi közlekedés fejlesztése Összesen:

Bácsa lmási

Bajai

János halm ai

Kaloc sai

Kecsk eméti

Kiskő rösi

Igényelt támogatás (MrdFt)

Kisku nféle gyhá zai

Kis kun hal asi

Kisku nmaj sai

Kuns zent mikló si

Össze sen:

Bác sal má si

Bajai

Ján osh alm ai

Kaloc sai

Kecsk eméti

Kiskő rösi

Kiskunf élegyhá zai

Kisku nhala si

Kiskun majsai

Kunsze ntmikl ósi

12

1

1

0

2

6

0

1

1

0

0

10,8

0,8

0,7

0,0

1,9

5,2

0,0

1,4

0,7

0,0

0,0

100,0 %

8,3%

8,3%

0,0%

16,7 %

50,0 %

0,0%

8,3%

8,3 %

0,0%

0,0%

100,0 %

7,7 %

6,8%

0,0 %

17,4 %

48,2 %

0,0%

13,3%

6,6%

0,0%

0,0%

178

16

26

8

28

33

22

7

12

8

18

20,7

0,8

3,5

0,6

2,9

4,3

3,6

0,7

1,9

0,8

1,6

100,0 %

9,0%

14,6 %

4,5%

15,7 %

18,5 %

12,4 %

3,9%

6,7 %

4,5%

10,1 %

100,0 %

3,9 %

16,9 %

3,1 %

14,1 %

20,8 %

17,2 %

3,3%

9,0%

3,8%

8,0%

49

1

6

5

5

12

6

8

2

3

1

6,1

0,0

0,9

0,2

0,7

1,3

1,0

1,0

0,3

0,6

0,1

2,0%

12,2 %

10,2 %

10,2 %

24,5 %

12,2 %

16,3 %

4,1 %

2,0%

100,0 %

0,7 %

15,1 %

3,4 %

11,2 %

21,2 %

15,8 %

17,1%

4,1%

9,8%

1,6%

100,0 %

6,1%

21

2

2

1

2

4

3

1

1

1

4

3,3

0,2

0,6

0,1

0,3

1,0

0,3

0,1

0,3

0,2

0,2

100,0 %

9,5%

9,5%

4,8%

9,5%

19,0 %

14,3 %

4,8%

4,8 %

4,8%

19,0 %

100,0 %

5,4 %

19,6 %

2,9 %

9,1%

30,3 %

9,6%

3,2%

8,9%

4,6%

6,5%

260

20

35

14

37

55

31

17

16

12

23

40,9

1,9

5,8

0,9

5,8

11,8

4,8

3,3

3,1

1,5

2,0

7,7%

13,5 %

5,4%

14,2 %

21,2 %

11,9 %

6,5%

6,2 %

8,8%

100,0 %

4,5 %

14,2 %

2,3 %

14,1 %

28,9 %

11,8 %

8,0%

7,6%

3,7%

4,8%

100,0 %

4,6%

78

A megye összességét nézve a 10 kistérség esetében a pályázói aktivitás jelentős eltérést mutat a benyújtott pályázatok darabszámát illetően. Ennek oka egyértelműen nem határozható meg, azonban a költségvetési korlátok mellett többek között a kiírások specifikumai is hatással lehettek a számok alakulására (pl. alacsony komplexitás, alacsonyabb átlagos napi forgalom, közösségi közlekedéssel való ellátottság alacsony foka, kistelepülési mivolt kapcsán alacsony célcsoport…stb.). A legalacsonyabb pályázói aktivitás a Kiskunmajsai kistérség esetében mutatkozik 12 db pályázattal, mely a megyei összes darabszám 4,8%-a, 3,1 Mrd Ft-nyi támogatási igénnyel (260 MFt-os átlagos projektnagysággal). Ezt követi közel azonos adatokkal a Jánoshalmai, a Kiskunhalasi, valamint a Kiskunfélegyházi kistérség 14-16-17 db pályázata kistérségenként eltérő támogatási igénnyel. A legmagasabb pályázói aktivitás a Kecskeméti kistérségben mutatkozott a DAOP közlekedésfejlesztés kapcsán Bács-Kiskun megyében 55 db pályázattal (a régió kistérségeit nézve is kiemelkedő db szám), összesen 11,8 Mrd Ft-nyi támogatási igénnyel, mely a teljes megyei közlekedésfejlesztési támogatási igény 28,9%-át fedte le. Érdemes kiemelni a Kalocsai kistérséget, ahonnan 18 darabbal kevesebb pályázatot nyújtottak be, mint a Kecskeméti kistérségben, az igényelt támogatás összege 5,8 Mrd Ft volt. Természetesen a pályázói aktivitáson túli következtetés levonás téves következtetésre adhatna okot, a szerződött támogatási arány már alacsonyabb eltérést mutat a kistérségek között. A pályázói forrásigény tematikus, kistérségi szintű bemutatása 5.1. prior Az 5.1.prioritásra összesen közel 39 milliárd Ft támogatási igényű pályázat érkezett 2007 -2013 között. Az igények Bács megyei szinten közel 13 milliárd Ft nagyságú. Konstrukció

Forrásigény –Bács Megye

DAOP-5.1.1

0,57

DAOP-5.1.1/B

0,035

DAOP-5.1.2/A

7,075

DAOP-5.1.2/B

0,785

DAOP-5.1.2/C

3,64

DAOP-5.1.2/D

0,5

DAOP-5.1.3 Összesen (Mrd Ft)

0,491 13,100

79

A pályázói forrásigény tematikus, kistérségi szintű bemutatása 5.1. prior Településfejlesztés Konstrukció / Forrásigény

DAOP-5.1.1 (Ft)

DAOP-5.1.1/B (Ft)

DAOP-5.1.2/A (Ft)

DAOP-5.1.2/B (Ft)

DAOP-5.1.2/C (Ft)

DAOP-5.1.2/D (Ft)

DAOP-5.1.3 (Ft)

Összesen (FT)

Bácsalmási kistérség

0

0

0

0

0

499874818

30836177

530710995

Bajai kistérség

0

0

911729960

0

0

0

81691478

993421438

Jánoshalmai kistérség

0

0

454384375

50000000

0

0

0

504384375

Kalocsai kistérség

168804900

0

1547690211

75330133

0

0

58625727

1850450971

Kecskeméti kistérség

0

35772992

0

277656722

3640251005

0

139532403

4093213122

Kiskőrösi kistérség

0

0

641236441

201127155

0

0

79805000

922168596

Kiskunfélegyházai kistérség

402500700

0

559200000

0

0

0

0

961700700

Kiskunhalasi kistérség

0

0

1573633171

49679654

0

0

0

1623312825

Kiskunmajsai kistérség

0

0

621375000

0

0

0

35041472

656416472

Kunszentmiklósi kistérség

0

0

765955891

131903998

0

0

66461275

964321164

Összesen

571305600

35772992

7075205049

785697662

3640251005

499874818

491993532

13100100658

80

Összességben megállapítható, hogy a Kecskeméti kistérség területi egységéről érkezett a legtöbb pályázói igény, az igények 31,25%-a, ezt követte a Kalocsai 14,13%-al, majd a Kiskunhalasi 12,39%-al, a többi kistérség is 10% körüli részesedéssel volt reprezentálva. A számok önmagában való vizsgálata azonban csalóka eredményt mutat, hiszen azok sok esetben tartalmazzák az ugyanazon konstrukcióra beadott nyertes és nem nyertes pályázatot is (pl. Kunszentmiklós, Kiskunhalas, Kalocsa esetében az 512/A konstrukciót érintően), egy végprojekt esetében duplikálva az igényeket. Konstrukció

Összes igény (Ft)

%

Bácsalmási kistérség

530 710 995

4,05

Bajai kistérség

993 421 438

7,58

Jánoshalmai kistérség

504 384 375

3,85

Kalocsai kistérség

1 850 450 971

14,13

Kecskeméti kistérség

4 093 213 122

31,25

Kiskőrösi kistérség

922 168 596

7,04

Kiskunfélegyházai kistérség

961 700 700

7,34

Kiskunhalasi kistérség

1 623 312 825

12,39

Kiskunmajsai kistérség

656 416 472

5,01

Kunszentmiklósi kistérség

964 321 164

7,36

Összesen

13 100 100 658

100,00

81

A pályázói forrásigény tematikus, kistérségi szintű bemutatása 5.2. prioritás Környezetfejlesztés 5.2.1/A (Ft)

5.2.1/B (Ft)

5.2.1/C (Ft)

5.2.1/D (Ft)

5.2.1/D_1 (Ft)

5.2.1/D-12 (Ft)

5.2.1/E (Ft)

Forrásigény összesen (Ft)

Forrásigény (%)

0

0

0

0

0

0

0

0

0,00%

862 300 045

0

95 208 552

240 496 250

1 321 646 080

0

0

0

0

0

0

1 919 999 994 0

0

0

0,00%

Kalocsai

800 292 429

0

0

0

0

0

0

800 292 429

5,67%

Kecskeméti

378 155 000

363 594 000

471 104 000

0

0

263 000 000

Kiskőrösi

1 022 260 356 388 973 548

0

477 417 510

0

0

0

70 267 500

936 658 558

6,64%

Kiskunfélegyházai

347 339 000

0

0

0

0

0

0

347 339 000

2,46%

Kiskunhalasi

309 630 000

0

490 614 800

0

0

0

0

800 244 800

5,67%

Kiskunmajsai

271 180 690

0

0

0

0

0

0

271 180 690

1,92%

Kunszentmiklósi

0

0

776 189 000

3 233 211 000

0

0

0

4 009 400 000

28,43%

Bács-Kiskun megye összesen:

4 001 976 068

378 155 000

2 203 023 862

3 944 811 250

1 321 646 080

1 919 999 994

333 267 500

14 102 879 754

100%

Kistérség Bácsalmási Bajai Jánoshalmi

4 439 650 921

2 498 113 356

31,48%

17,71%

82

A 2007-2013-as időszakban Bács-Kiskun megyében összesen 14 102 879 754 Ft összegű forrásigény jelentkezett, mely Csongrád megye után a második legmagasabb összeg. Ha kistérségi szinten elemezzük a 4.1 táblázatot, akkor látható, hogy a legmagasabb forrásigény a Bajai kistérségen jelentkezett összesen mintegy 4,4 milliárd Ft összegben, mely az 5.2.1/D_1. és az 5.2.1/D-12. kiírásokra beérkezett két db kiemelt projektjavaslat miatt emelkedik ki a többi kistérség közül. A második legmagasabb összegű forrásigény a Kunszentmiklósi kistérségben jelentkezett, amely szintén egy kiemelt projekt miatt ilyen magas összegű, mely az 5.2.1/D. tématerületen megjelent kiírásra érkezett be. A pályázat két részből tevődik össze. Az első rész a kiemelt projekt előkészítési munkálatait tartalmazta, a második rész pedig magát a kivitelezési munkálatokat. A forrásigény eloszlást ha vizsgáljuk a Bajai és a Kunszentmiklósi kistésrégben az 5.2.1/D. tématerületen belül, akkor fontos megemlíteni azt, hogy a táblázat nem a valóságnak megfelelő adatot mutatja, hiszen a fejlesztés nemcsak a Kunszentmiklósi kistérséget érinti, hanem a Bácsalmási, Bajai és a Kalocsai kistérségeket egyaránt, azonban a rendszer nem adott lehetőséget a forrásigények fejlesztési helyszínenként történő nyilvántartására. A legkisebb összegű forrásigény a Kiskunmajsai kistésrégből érkezett, összesen mintegy 0,27 milliárd Ft összegben. A legmagasabb összegű forrásigény, ha a tematikus bontást elemezzük, akkor az 5.2.1/A. tématerületen megjelent kiírások kapcsán érkezett 4,0 milliárd Ft összegben, mely a teljes megyei szintű forrásigény 28,37 %-a. Ez a későbbiekben a benyújtott pályázatok darabszámában is megmutatkozik majd. A legkevesebb forrásigény az 5.2.1/E. tématerületen megjelent kiíráson keletkezett, mely két kistérségből a Kecskeméti és a Kiskőrösi kistérségekből érkezett. Ez 3 db pályázatot jelent, melyek sikerrel megvalósultak. 4.2. Kötelezettségvállalás tematikus, kistérségi szintű bemutatása 1. prioritás gazdaságfejlesztés Támogató által megítélt támogatás Tématerület / kistérség

Bácsalmási

Bajai

Jánoshalmai

Kalocsai

Kecskeméti

DAOP-1.1.1/AC

0

188 871 879

0

0

871 961 050

0

0

0

1 803 824 119

DAOP-1.1.1/E

0 102 620 336

961 455 762

205 306 427

1 218 206 862

3 475 639 354

DAOP-1.1.1/F

0

0

0

0

0

DAOP-1.1.1/G

0

0

122 749 718

0

0

DAOP-1.1.2

0

0

0

0

1 456 000 000

DAOP-1.2.1

0

0

0

0

162 019 264

DAOP-1.3.1

0 102 620 336

32 948 940 1 183 276 581

8 816 000

0

337 636 666

336 872 145

1 218 206 862

8 107 080 453

DAOP-1.1.1/D

Összesen Tématerület / kistérség DAOP-1.1.1/AC

Kiskőrösi 588 047 950

Kiskunfélegyházai

Kiskunhalasi Kiskunmajsai

Kunszentmiklósi

Bács-Kiskun Összesen

657 011 365

0

173 172 560

482 794 533 736 601 237

0 1 487 098 394

0

DAOP-1.1.1/E

0 3 050 823 537

329 359 732

DAOP-1.1.1/F

0

0

0

0

0

0

DAOP-1.1.1/G

0

0

0

0

0

122 749 718

DAOP-1.1.1/D

299 684 680 2 778 749 484 0

2 286 618 652 12 112 881 545 769 629 270

83

DAOP-1.1.2

0

0

0

0

0

1 456 000 000

DAOP-1.2.1

12 683 998

0

29 959 000

0

0

204 662 262

DAOP-1.3.1

0 3 651 555 485

8 500 000

25 625 000 1 542 682 394

0

0

502 532 292

845 454 309

413 526 606 19 375 187 992

Összesen

1 884 907 135

A megítélt támogatások tekintetében a forrásigénynél megfigyelt kistérségi sorrend figyelhető meg, azzal a különbséggel, hogy Kalocsai kistérség megelőzi a Bajai kistérséget. A tematikus megoszlást elemezve kiemelendő, hogy az Üzleti infrastruktúra fejlesztési pályázatok esetében a 10 milliárd Ft-ot meghaladó forrásigényű pályázatok kevesebb mint egyharmad forrás, összesen 2,7 milliárd Ft erejéig részesültek támogatásban, a legnagyobb arányú csökkenés a Kecskeméti kistérségben figyelhető meg. A sikertelen pályázatok mellett ennek az is indoka, hogy több olyan pályázat volt, amely időközben visszavonta, és még ugyanarra a pályázati kiírásra vagy egy következő évben megjelenő kiírásra sikerrel pályázott, így ezen pályázatok igényelt támogatása akár többször is szerepel a forrásigényben, míg a megítélt támogatási összegben értelemszerűen csak egyszer. Ipartelepítés pályázati konstrukcióban Bács megyében a Kecskeméti mellett csak a Kiskunfélegyházi kistérség sikeres, ez utóbbi kistérségben két nyertes, jelentős foglalkoztatási hatással járó beruházás is megvalósul. Klaszterfejlesztésre mindösszesen 3 kistérség kapott fejlesztési forrást, a Kecskeméti kistérség mellett a Kiskunhalasi és a Kiskőrösi kistérségben található támogatott klaszter. Leszerződött összeg Tématerület / kistérség

Bácsalmási

Bajai

Jánoshalmai

Kalocsai

Kecskeméti

0

172 790 283

0

0

870 810 144

DAOP-1.1.1/AC DAOP-1.1.1/D

0

0

0

0

1 803 824 119

DAOP-1.1.1/E

100 337 907

769 333 783

133 442 148

855 646 800

2 455 801 424

DAOP-1.1.1/F

0

0

0

0

0

DAOP-1.1.1/G

0

0

122 749 718

0

0

DAOP-1.1.2

0

0

0

0

728 000 000

DAOP-1.2.1

0

0

0

0

85 501 855

DAOP-1.3.1

0

32 948 940

8 816 000

0

323 253 128

Összesen

100 337 907

975 073 006

265 007 866

855 646 800

6 267 190 670

Tématerület / kistérség

Kiskőrösi

Kiskunfélegyházai

Kiskunhala si

Kiskunmajsa i

Kunszentmiklósi

Bács-Kiskun Összesen

220 065 624

505 392 119

0

172735060

268161421

2 209 954 651

0 2 216 798 679

314 606 865

0

0

2 118 430 984

736 239 117

0 1 231 848 919

248 013 126

545 769 629

9 293 231 532

DAOP-1.1.1/F DAOP1.1.1/G

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

122 749 718

DAOP-1.1.2

0

0

0

0

0

728 000 000

DAOP-1.2.1

12 683 998

0

29 959 000

0

0

128 144 853

DAOP-1.3.1

0 2 449 548 301

8 500 000 1 564 738 101

25 625 000 1 287 432 919

0

0

399 143 068

420 748 186

813 931 050

14 999 654 806

DAOP1.1.1/AC DAOP1.1.1/D DAOP-1.1.1/E

Összesen

84

A megítélt támogatásokhoz képest a legnagyobb forrásvesztés a Kecskeméti és a Kiskőrösi kistérségben volt, mindkét esetben a Telephelyfejlesztési kiírás keretében elnyert támogatási összeg csak 70%-a került támogatási szerződés keretében lekötésre. Mindez azt mutatja, hogy e két kistérségben a legjelentősebb a visszalépett pályázatok valamint a szabálytalansági eljárás, vagy más objektív eljárásrendi szabály megsértése miatti támogatói elállások száma.

85

Kötelezettségvállalás tematikus, kistérségi szintű bemutatása 2. prioritás Turisztikai célú fejlesztések 4.2. Kötelezettségvállalás tematikus, kistérségi szintű bemutatása (Ft) Alintézkedés kódja, neve

Bácsalmási

Bajai

Jánoshalmai

Kalocsai

Kecskeméti

Kiskőrösi

Kiskunfélegyházai

Kiskunhalasi

Kiskunmajsai

Kunszentmiklósi

DAOP-2.1.1/A-2f. „DélAlföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése

0

0

0

0

342 429 000

0

0

0

0

0

DAOP-2.1.1/B/C/D/E/F (attrakciófejlesztés 2007;2009 felhívások)

0

DAOP-2.1.1/K (szolgáltatásfejlesztés)

0

ÖSSZESEN

342 429 000 260 049 788

0

684 931 960

1 068 075 735

1 047 543 778

0

15 468 300

0

0 3 076 069 561

0

35 220 869

0

426 758 633

244 514 957

0

42 369 400

0

29 644 832 778 508 691

DAOP-2.1.1/I (eü.turisztikai fejlesztés)

0

DAOP-2.1.1/J (attrakciófejlesztés)

0

0

0

0

705 157 950

0

0

0

0

0 705 157 950

239 350 733

0

349 668 278

1 622 081 316

310 859 914

0

0

0

0 2 521 960 241

DAOP-2.1.1/G (kiemelt turisztikai attrakciófejlesztés)

0

DAOP-2.1.2 (üzleti célú szálláshelyfejlesztés; 2007;2009;2012 felhívások)

0

DAOP-2.1.3 (TDM) (2009;2011;2012 felhívások)

0

0

ÖSSZESEN

1 957 434 672

0

581 089 246

0

1 999 933 400

0

166 965 932

1 681 838 294

0

0

0

0

751 000 000 4 708 368 072

378 145 635

0

93 200 000

0

0 2 901 239 107

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3 037 924 439

35 220 869

3 201 499 570

5 846 340 928

1 981 064 284

0

151 037 700

0

780 644 832

0,00%

20,21%

0,23%

21,30%

38,89%

13,18%

0,00%

1,00%

0,00%

5,19%

0 15 033 732 622

86

Kimutatásunk alapján gyorsan szembetűnik, hogy az elmúlt 7 éves időszak ROP turisztikai forrásai megyei szinten nagyon egyenetlenül, csak bizonyos kistérségben képviseltették magukat nagyobb volumenben. Így fordulhatott elő az is, hogy vannak olyan kistérségek, amelyek nem tudtak ROP turisztikai forrás segítségével projektet megvalósítani (Bácsalmási, Kiskunfélegyházai, Kiskunmajsai kistérségek). A kistérségek között jelentős ROP turisztikai támogatás allokációs eltérés (5,8 Mrd - 35 M Ft) pozitívan is értelmezhető, hiszen a megye a turisztikai potenciállal, az ahhoz szükséges infrastruktúrával rendelkező desztinációit, térségeit, településeit fejlesztette, így elkerülve a források felaprózódását, valamint az aránytalanul konkurencia magas konkurencia életre hívását. A támogatások fentebb megnevezett kistérségekbe történő koncentrációjának a következő okai lehetnek: jó megközelíthetőség (ide értve a határátkelő közelségét is), már bevezetett turisztikai termékek jelenléte, turisztikai fogadóképesség rendelkezésre állása

87

Bács-Kiskun megyei kistérségek ROP turisztikai forrásallokációs hatékonysági kimutatása Alintézkedés kódja, neve

Bácsalmási

Bajai

Jánoshalmai

Kalocsai

Kecskeméti

Kiskőrösi

Kiskunfélegyházai

Kiskunhalasi

Kiskunmajsai

Kunszentmiklósi

100,00%

0,00%

0,00%

0,00%

0,00%

0,00%

DAOP-2.1.1/A-2f. „DélAlföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése

0,00%

DAOP-2.1.1/B/C/D/E/F (attrakciófejlesztés 2007;2009 felhívások)

0,00%

DAOP-2.1.1/K (szolgáltatásfejlesztés)

0,00%

0,00%

100,00%

0,00%

35,10%

74,53% 0,00%

68,02%

0,00%

30,35%

DAOP-2.1.1/I (eü.turisztikai fejlesztés)

0,00%

0,00%

0,00%

0,00%

15,21%

0,00%

0,00%

0,00%

0,00%

0,00%

DAOP-2.1.1/J (attrakciófejlesztés)

0,00%

13,25%

0,00%

20,32%

20,85%

31,86% 0,00%

0,00%

0,00%

0,00%

DAOP-2.1.1/G (kiemelt turisztikai attrakciófejlesztés)

0,00%

121,38% 0,00%

100,00% 0,00%

0,00%

0,00%

0,00%

100,00%

DAOP-2.1.2 (üzleti célú szálláshelyfejlesztés; 2007;2009;2012 felhívások)

0,00%

26,02%

30,80%

23,42% 0,00%

89,62%

0,00%

0,00%

DAOP-2.1.3 (TDM) (2009;2011;2012 felhívások)

0,00%

ÖSSZESEN (forrás allokáció hatékonysága)

0,00%

0,00%

0,00%

Összesen BKK konstrukciós átlaga

45,69% 27,75%

0,00%

88,40%

51,16%

76,00% 0,00%

100,00%

0,00%

0,00% 53,20%

0,00%

26,04%

0,00%

41,76% 10,63% 17,64% 107,90%

25,71% 0,00%

0,00%

0,00%

0,00%

0,00%

0,00%

0,00%

0,00%

0,00% 0,00%

0,00%

39,55%

26,71%

62,70%

Bácsalmási

Bajai

Benyújtott pályázatok darabszáma

1

29

2

Támogatott pályázatok darabszáma

0

10

0,00%

34,48%

Forrásallokációs hatékonyság (db)

25,89%

JánoshaKalocsai lmai

46,11%

0,00%

15,93%

Kiskunfél Kiskunha egylasi házai

Kecske méti

Kiskőrösi

16

112

35

7

1

5

31

14

50,00%

31,25%

27,68%

40,00%

0,00%

63,27%

Bács-Kiskun megye összesen

Kiskunmajsai

Kunszentmiklósi

6

5

9

222

0

3

0

2

66

0,00%

50,00%

0,00%

22,22%

29,73%

88

A fentebbi kiegészítő kimutatással azt kívánjuk bemutatni, hogy az egyes kistérségek kapcsán mely tématerület iránt mutatkozott érdeklődés, és az arra benyújtott pályázatok, milyen arányban kaptak támogatói döntést – a táblázat 4.1. és 4.2. pontokban szereplő adatok összevetése alapján készültek. Az adattáblázat a forrásigények és a kötelezettségvállalások arányában készültek el, a benyújtott- és támogatott pályázati számot nem veszik figyelembe. Az összesítő kimutatás alapján jól látszik, hogy a forráslekötés tekintetében a leghatékonyabb kistérség a Kalocsai kistérség, amely 62,70%-os arányt produkált, ezen projektek jelentős hányada a 2012. évi felhívások kapcsán beérkezett projektek (kiemelt, attrakció- és szálláshelyfejlesztés). A második legmagasabb hatékonysági mutatót a kiskőrösi kistérség érte el, mindösszesen 46.11%. A harmadik jelentősebb arányszámot mutató kistérség a Bajai, amely 39,55%-os hatékonyságot produkált, szintén a 2012.évi felhívások adják a nagyobb hányada a lekötött forrást (kiemelt-, attrakció- és szálláshelyfejlesztés). Három olyan kistérséget nyugtázhatunk, amelyekben ROP turisztikai forráskihelyezés nem mutatható ki: Bácsalmási, Kiskunmajsai, Kiskunfélegyházai. Felmerülhet a kérdés, hogy a Kecskeméti kistérség a korábbi pontokban bemutatott fajlagosan nagy arányszámaihoz képest (benyújtott pályázatok száma) ezen kimutatás kapcsán miért nem került fel a dobogós helyre. Erre a válasz abban mutatkozik meg, hogy a Kistérségből a megyei átlaghoz képest lényegesen magasabb pályázati szám érkezett be, amelyek közül a támogatotti arány alacsonyabb. A Bajai kistérség kiemelt attrakciófejlesztési konstrukcióján egy kiugró adatot találhatunk, amely alapján megállapítható, hogy nagyobb keretet kötött le, mint amekkorát a pályázati szakaszban igényelt, ennek az a magyarázata, hogy a 4/2011.(I.28.) Korm.rendelet által biztosított ráemelést kért és kapott. A kiemelt attrakciófejlesztési konstrukción megítélt támogatás által 3 kistérség érintett a táblázat alapján (Bajai, Kalocsai, Kunszentmiklósi), amely valamelyes csalóka, hiszen a megyében található több kistérség is érintett az egyik projektjavaslat által (zarándokút). A fentebbi kimutatás alapján a benyújtott és a támogatott pályázatok mennyisége került vizsgálatra, amely alapján azon kistérségek kerültek az élvonalba, ahonnan alacsonyabb beérkezett projektek száma, kivéve a Kiskőrösi kistérség, ahonnan 35 pályázatból 14 db kapott támogatói döntést. Ez a kisebb kimutatás téves következtetésre adhat okot, hiszen ebből a projektek tématerülete, illetve a projektek forrásigénye nem mutatkozik meg, ez a kimutatás a „Bács-Kiskun megyei kistérségek ROP turisztikai forrásallokációs hatékonysági kimutatása” c., valamint a 4.1. és 4.2. pontokban szereplő adatokkal együtt értelmezhetőek.

89

Kötelezettségvállalás tematikus, kistérségi szintű bemutatása 3. prioritás Közlekedésfejlesztés

Leszerződött projektek száma (db)

Leszerződött összeg (MrdFt)

Alintézkedés kódja, neve

DAOP-3.1.1/A. Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása DAOP-3.1.1/B,D. Önkormányzati és állami tulajdonú belterületi valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztése DAOP-3.1.2. Kerékpárút hálózat fejlesztése DAOP-3.2.1. Közösségi közlekedés fejlesztése Összesen:

Össz esen:

Bács almá si

Bajai

7 100, 0%

1 14,3 %

1 14,3 %

51

7

7

100, 0%

13,7 %

13,7 %

16 100, 0% 9 100, 0% 83 100, 0%

1

1

6,3% 6,3% 1 11,1 % 10 12,0 %

2 22,2 % 11 13,3 %

Jáno shal mai

Kisku nféle gyhá zai

Kisku nhala si

Kisku nmaj sai

Kuns zent mikló si

1 14,3 %

1 14,3 %

0

0

0,0%

0,0%

2

2

5

Kaloc sai

Kecs kemé ti

2 28,6 %

1 14,3 %

3

9

9

5,9%

17,6 %

17,6 %

9,8% 3,9% 3,9% 9,8%

3 18,8 % 1 11,1 % 15 18,1 %

2 12,5 % 1 11,1 % 13 15,7 %

3 18,8 % 1 11,1 % 9 10,8 %

0 0,0%

2 12,5 % 1 11,1 % 6 7,2%

Kiskő rösi

0 0,0% 5

3 18,8 % 1 11,1 % 7

0

1

0,0% 6,3% 0

0,8

0,2

1,2

1,0

0,6

0,1

0,4

0,6

0,3

3,9%

100, 0%

6,2%

15,2 %

3,0%

22,2 %

17,4 %

11,5 %

1,6%

7,9%

10,5 %

4,5%

0,3 13,7 % 0,3 15,8 % 4,3 23,6 %

0,3 14,0 % 0,3 16,7 % 1,9 10,5 %

0,6 24,3 % 0,1

0,4 17,4 % 0,1

0,0 0,0%

4,1% 5,9%

0,0%

0,0%

1 11,1 % 7

0,0%

8,4% 3,6% 8,4%

2,4%

0,0% 3

0,0

0,3

0

2

1,9% 0,1 7,8% 1,8 10,1 %

0,3 12,1 % 0,6 35,9 % 2,5 13,7 %

0,1 3,8% 0,1 4,7% 0,4 1,9%

0,0

0,0

5,6

8,7% 0,0%

2,4 28,7 %

0,3

0,7

2

0,0

0,0

Kuns zent mikló si

1,3 15,5 %

2,4 100, 0% 1,7 100, 0% 18,1 100, 0%

0,7

Kiskő rösi

Kisku nmaj sai

8,5 100, 0%

Kaloc sai

Kecs kemé ti

Kiskun halasi

Bács almá si

0

Bajai

Jáno shal mai

Kisku nféle gyhá zai

Össz esen:

3,8% 0,0%

1,3 7,1%

2,9 34,7 %

3,5 19,6 %

8,5%

0,0

1,2 6,4%

0,0% 0,0%

0,3 12,7 % 0,2

0,0 0,0% 0,0

9,1% 0,0% 1,0

0,3

5,7% 1,4%

90

A 10 kistérség esetében a megye összességét nézve mind a leszerződött darabszám, mind pedig a lekötött támogatási összegek jelentős eltérést mutatnak. Ennek oka részint visszavezethető a pályázói aktivitásra is, azonban a költségvetési korlátok mellett többek között a kiírások specifikumai is hatással voltak a számok alakulására (lásd. szakmai indokok miatt elutasított pályázatok). A legalacsonyabb számú megkötött Támogatási Szerződés a Kunszentmiklósi, valamint a Kiskunhalasi kistérségekben mutatkozott 2, illetve 3 db szerződéssel (kistérségi átlag 8,3 db), mely a megyei összes darabszám 2,4%-a, illetve 8,4%-a. A legmagasabb megkötött szerződés darabszám a Kalocsai kistérségben mutatkozott a DAOP közlekedésfejlesztés kapcsán Bács-Kiskun megyében 15 db szerződéssel, összesen 4,3 Mrd Ftnyi összesen támogatási igénnyel, mely a teljes megyei megkötött közlekedésfejlesztési tárgyú támogatási szerződések támogatási igényének 23,6%-át fedte le (kiemelkedő a 4 és 5 számjegyű állami kezelésű közutak által lekötött 2,4 Mrd Ft-nyi forrás, mely a Kalocsai kistérség által lekötött támogatások 55,8%-át fedik le). Kötelezettségvállalás tematikus, kistérségi szintű bemutatása 5.1. prioritás településfejlesztés Bács megye a leszerződött támogatások tekintetében 7,132 milliárd Ft támogatást kötött le 2007-2013 között.

Konstrukció

Leszerződött összeg (mrd Ft) – Bács

DAOP-5.1.1

0,57

DAOP-5.1.1/B

0,035

DAOP-5.1.2/A

3,915

DAOP-5.1.2/B

0,304

DAOP-5.1.2/C

2,02

DAOP-5.1.2/D

0,248

DAOP-5.1.3

0,036

Összesen (Mrd Ft)

7,132

91

Kötelezettségvállalás tematikus, kistérségi szintű bemutatása 5.1. prioritás Településfejlesztés

Bácsalmási kistérség

0

DAOP5.1.1/B (Ft) 0

Konstrukció / Kötelezettségvállalás DAOP-5.1.1 (Ft)

0

DAOP5.1.2/B (Ft) 0

DAOP5.1.2/A (Ft)

0

DAOP5.1.2/D (Ft) 248530308

DAOP5.1.2/C (Ft)

DAOP5.1.3 (Ft)

Összesen (FT)

0

248530308

Bajai kistérség

0

0

904590027

0

0

0

0

904590027

Jánoshalmai kistérség

0

0

465904322

0

0

0

0

465904322

Kalocsai kistérség

168804900

0

747824211

49500000

0

0

0

966129111

Kecskeméti kistérség

0

35772992

0

46535130

2020898473

0

0

2103206595

Kiskőrösi kistérség

0

0

650694266

111986611

0

0

0

762680877

Kiskunfélegyházai kistérség

402500700

0

0

0

0

0

0

402500700

Kiskunhalasi kistérség

0

0

660855013

48903847

0

0

0

709758860

Kiskunmajsai kistérség

0

0

0

0

0

0

0

0

Kunszentmiklósi kistérség

0

0

485711414

47408453

0

0

36426420

569546287

Összesen

571305600

35772992 3915579253 304334041 2020898473 248530308 36426420 7132847087

92

Összességben megállapítható, hogy a Kecskeméti kistérség területi egységéről érkezett a legtöbb leszerződött pályázat 29,49%-a, ezt követte a Kalocsai 13,54 %-al, majd a Bajai 12,68%-al, a Kiskőrösi 10,69%-a, a többi kistérség 10% alatti részesedéssel volt reprezentálva. Konstrukció / Kötelezettségvállalás

Leszerződött összeg (Ft)

%

Bácsalmási kistérség

248 530 308

3,48

Bajai kistérség

904 590 027

12,68

Jánoshalmai kistérség

465 904 322

6,53

Kalocsai kistérség

966 129 111

13,54

Kecskeméti kistérség

2 103 206 595

29,49

Kiskőrösi kistérség

762 680 877

10,69

Kiskunfélegyházai kistérség

402 500 700

5,64

Kiskunhalasi kistérség

709 758 860

9,95

Kiskunmajsai kistérség

0

0,00

Kunszentmiklósi kistérség

569 546 287

7,98

Összesen

7 132 847 087

100,00

93

Kötelezettségvállalás tematikus, kistérségi szintű bemutatása 5.2. prioritás Környezetfejlesztés

5.2.1/A (Ft)

5.2.1/B (Ft)

5.2.1/C (Ft)

5.2.1/D (Ft)

5.2.1/D_1 (Ft)

5.2.1/D-12 (Ft)

5.2.1/E (Ft)

0

0

0

0

0

0

0

345 768 568

0

68 474 094

240 496 250

0

1 919 624 994

0

0

0

0

0

0

0

0

Kalocsai

348 517 381

0

0

0

0

0

0

Kecskeméti

777 406 121

0

354 535 187

459 546 930

0

0

267 047 348

Kiskőrösi

0

0

0

0

0

0

70 267 500

Kiskunfélegyházai

0

0

0

0

0

0

0

Kiskunhalasi

0

0

418 301 313

0

0

0

0

Kiskunmajsai

259 063 036

0

0

0

0

0

0

0

0

315 895 067

2 991 019 750

0

0

0

1 730 755 106

0

1 157 205 661

3 691 062 930

0

1 919 624 994

337 314 848

Kistérség

Bácsalmási Bajai Jánoshalmi

Kunszentmiklósi Bács-Kiskun megye összesen:

Kötelezettség vállalás (Ft)

Kötelezettség vállalás (%)

0

0,00%

2 574 363 906

29,14%

0

0,00%

348 517 381

3,94%

1 858 535 586

21,03%

70 267 500

0,80%

0

0,00%

418 301 313

4,73%

259 063 036

2,93%

3 306 914 817

37,43%

8 835 963 539

100%

94

A megyei szinten beérkezett forrásigény 62,65%-a került lekötésre a 2007-2013-as időszakban, mely összesen 8,8 milliárd Ft-ot jelent. A legmagasabb lekötött támogatás a Kunszentmiklósi kistérségben jelentkezett, de mint korábban a 4.1 tábláztban részletezésre került, a támogatás összege további 3 kistérséget is érint, azonban a nyilvántartási rendszer nem képes kezelni a támogatás megoszlását egy adott projeten belül fejlesztési helyszínenként, ebből adódik a pontatlan adat. A legkisebb összegű támogatás a Kiskunmajsai kistérségben került leszerződésre, ami 0,26 milliárd Ft-ot jelent. Tematikusan szemlélve a táblázat adatait megállapítható, hogy annak ellenére, hogy az 5.2.1/A. tématerületen megjelent kiírásokra volt a legmagasabb forrásigény, a tématerületen jelentkezett teljes forrásigénynek csak a 43,24 %-a került leszerződésre. A legmagasabb leszerződött támogatás az 5.2.1/D. tématerületen jelentkezett, összesen 3,69 milliárd Ft összegbe, mely a tématerületre beérkezett forrásigény összegének a 93,57%-a. Ez az összeg a 4.1 táblázatban részletezett kiemelt projekt összköltségét takarja. Az 5.2.1/D_1. tématerületre beérkezett 1 db kiemelt projektjavaslat, mely a Bajai Sugovica magasparti szakaszának megtámasztását célozza, támogatásban részesült, azonban a későbbiek során a Közreműködő Szervezet elállt a Támogatási Szerződéstől, így a táblázatban ezen a tématerületen nem látható kötelezettségvállalás. Az 5.2.1/D-12. tématerületen látható 1,9 milliárd Ft, az előbbiekben részletezett projektet foglalja magába, hiszen az elállást követően a projektgazda átdolgozta projektjavaslatát, majd ismét benyújtotta és támogatásra került, így a probléma megoldására irányuló projekt megvalósítása folyamatban van. Az 5.2.1/B. és az 5.2.1/D_1. tématerületen nem került összeg leszerződésre. 4.3. Kifizetések alakulásának tematikus, kistérségi szintű bemutatása 1. prioritás gazdaságfejlesztés Tématerület / kistérség

Bácsalmási

Bajai

Jánoshalmai

Kalocsai

Kecskeméti

DAOP1.1.1/AC

0

242 177 144

0

0

205 165 582

DAOP-1.1.1/D

0

0

0

0

989 180 344

DAOP-1.1.1/E

128 877 993

519 421 778

95 396 436

921 405 141

2 185 088 052

DAOP-1.1.1/F

0

0

0

0

0

DAOP-1.1.1/G

0

0

121 470 820

0

0

DAOP-1.1.2

0

0

0

0

316 422 451

DAOP-1.2.1

0

0

0

0

123 337 551

DAOP-1.3.1 Összesen Tématerület / kistérség

0

8 237 234

2 204 000

0

267 102 201

128 877 993

769 836 156

219 071 256

921 405 141

4 086 296 181

Kiskunfélegyházai

Kiskunhalasi

Kiskunmajsai

Kunszentmiklósi

Bács-Kiskun Összesen

287 295 191

0

137 515 195

274 083 880

1 537 424 070

346 758 402

0

0

0

1 335 938 746

644 399 923

1 123 466 701

233 267 639

304 213 545

8 180 198 040

DAOP-1.1.1/F

0

0

0

0

0

DAOP-1.1.1/G

0

0

0

0

121 470 820

0

0

0

0

316 422 451

0

30 078 062

0

0

161 341 130

2 125 000

6 406 250

0

0

1 280 578 516

1 159 951 013

370 782 834

578 297 425

286 074 685 11 938 869 942

DAOP-1.1.1/AC

Kiskőrösi

391 187 078

DAOP-1.1.1/D DAOP-1.1.1/E

2 024 660 832

DAOP-1.1.2 DAOP-1.2.1

7 925 517

DAOP-1.3.1 Összesen

2 423 773 427

95

Bács kiskun megyében a szerződött állomány 79,6%-a került kifizetésre 2013 év végére, mely alig marad el a régiós átlag 81,1%-tól. A kistérségek közül kifizetések tekintetében abszolút számban a legnagyobb előrehaladást a Kecskeméti kistérség érte el, százalékosan azonban a kisebb leszerződött összeggel rendelkező kistérségek jobban teljesítettek: Bácsalmás és Kalocsai kistérség a leszerződött összeget túlmutató kifizetést mutat, mely azt jelzi, hogy követeléskezelési eljárás van folyamatban. A lehívott támogatást nominálisan nézve második Kiskőrösi kistérség százalékosan is a régiós átlagnál nagyobb mértékű pénzügyi előrehaladást mutat, a kistérségben megvalósuló projektek jelenlegi szerződött projektállományának 98,9%-a már kifizetésre került. Kifizetések alakulásának tematikus, kistérségi szintű bemutatása 2. prioritás Turisztikai célú fejlesztések Az alábbi kimutatásban szereplő finanszírozási adatok a számla alapú kifizetések benyújtását követően folyósításra került támogatási összegeket tartalmazza a folyósított előlegek nélkül. Ezen kimutatásban - valamint a 2. és 3. pontokban szereplő kifizetésről szóló adatok a kifizetett előlegek összegét is tartalmazzák.

96

Kifizetések alakulásának tematikus, kistérségi szintű bemutatása 2. prioritás Turisztikai célú fejlesztések Kistérség

Bácsalmási

Bajai

Jánoshalmai

Kalocsai

Kecskeméti

Megítélt támogatás összege ->

0 Ft

3 037 924 439 Ft

35 220 869 Ft

3 201 499 570 Ft

5 846 340 928 Ft

Alintézkedés kódja, neve

Támogatás kifizetés

Támogatás kifizetések aránya

Támogatás kifizetés

Támogatás kifizetések aránya

Támogatás kifizetés

Támogatás kifizetések aránya

Támogatás kifizetés

Támogatás kifizetések aránya

Támogatás kifizetés

Támogatás kifizetések aránya

DAOP-2.1.1/A-2f. „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

324 680 887 Ft

12,72%

DAOP-2.1.1/B/C/D/E/F (attrakció fejlesztés 2007;2009 felhívások)

0 Ft

0,00%

120 935 549 Ft

59,61%

0 Ft

0,00%

551 824 198 Ft

100,00%

989 842 406 Ft

38,78%

DAOP-2.1.1/K (szolgáltatás fejlesztés)

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

35 220 869 Ft

100,00%

0 Ft

0,00%

178 090 122 Ft

6,98%

DAOP-2.1.1/I (eü.turisztikai fejlesztés)

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

DAOP-2.1.1/J (attrakció fejlesztés)

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

152 146 950 Ft

5,96%

DAOP-2.1.1/G (kiemelt turisztikai attrakció fejlesztés)

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

DAOP-2.1.2 (üzleti célú szálláshely fejlesztés; 2007;2009;2012 felhívások)

0 Ft

0,00%

81 941 098 Ft

40,39%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

907 730 621 Ft

35,56%

DAOP-2.1.3 (TDM) (2009;2011;2012 felhívások)

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

ÖSSZESEN

0 Ft

0,00%

202 876 647 Ft

100,00%

35 220 869 Ft

100,00%

551 824 198 Ft

100,00%

2 552 490 986 Ft

100,00%

A fentebbi kimutatással azt szeretnénk szemléltetni, melyik kistérség milyen pénzügyi előrehaladást tud felmutatni A Bajai kistérség a megítélt támogatás 6,68%-át hívta le, a lassabb előrehaladás egyik objektív oka az, hogy a 2012. évben a Bajai kistérségben egy nagyobb közszférával kötött kötelezettségvállalás történt, amely projektek finanszírozhatóvá tétele (általánosságban) hosszabb időt igényel a közbeszerzési eljárások lebonyolítása okán. A Kalocsai kistérség esetében – hasonló okokból eredően – szintén alacsony pénzügyi előrehaladás állapítható meg 17,24%. A Kecskeméti kistérség esetében a nagyobb kötelezettségvállalási összeg figyelembevételével is jelentősebb előrehaladás állapítható meg 43,66%,. A Jánoshalmi kistérség a teljes kötelezettségvállalásának támogatási összegét lehívta.

97

Kistérség

Kiskőrösi

Kiskunfélegyházai

Kiskunhalasi

Kiskunmajsai

Kunszentmiklósi

Megítélt támogatás összege ->

1 981 064 284 Ft

0 Ft

151 037 700 Ft

0 Ft

780 644 832 Ft

Támogatás kifizetés

Támogatás kifizetések aránya

Támogatás kifizetés

Támogatás kifizetések aránya

Támogatás kifizetés

Támogatás kifizetések aránya

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

979 446 566 Ft

73,94%

0 Ft

0,00%

15 117 532 Ft

14,81%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

DAOP-2.1.1/K (szolgáltatás fejlesztés)

137 371 229 Ft

10,37%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

DAOP-2.1.1/I (eü.turisztikai fejlesztés)

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

DAOP-2.1.1/J (attrakció fejlesztés)

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

DAOP-2.1.1/G (kiemelt turisztikai attrakció fejlesztés)

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

86 154 332 Ft

100,00%

207 767 700 Ft

15,69%

0 Ft

0,00%

86 949 215 Ft

85,19%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

0 Ft

0,00%

1 324 585 495 Ft

100,00%

0 Ft

0,00%

102 066 747 Ft

100,00%

0 Ft

0,00%

86 154 332 Ft

100,00%

Alintézkedés kódja, neve DAOP-2.1.1/A-2f. „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése DAOP-2.1.1/B/C/D/E/F (attrakció fejlesztés 2007;2009 felhívások)

DAOP-2.1.2 (üzleti célú szálláshely fejlesztés; 2007;2009;2012 felhívások) DAOP-2.1.3 (TDM) (2009;2011;2012 felhívások) ÖSSZESEN

Támogatás Támogatás Támogatás Támogatás kifizetések kifizetések kifizetés kifizetés aránya aránya

98

A Kiskőrösi, (66,86%) Kiskunhalasi (67,58/%) kistérségek a Programidőszakban viszonylag kiegyenlített módon kötötték le a forrásokat, ebből eredően a pénzügyi előrehaladási mutatójuk is kiegyenlítettebb képet adnak. A Kunszentmiklósi kistérség adatai kapcsán fontos megjegyezni, hogy az ott megjelenített támogatási összegek 1 kiemelt projekthez kapcsolódnak, amely szintén a 2012. évben kapott támogatást, így annak is a pénzügyi előrehaladása alacsonyabb (11,04%). Kistérség

Összesen

Megítélt támogatás

15 033 732 622 Ft

Alintézkedés kódja, neve DAOP-2.1.1/A-2f. „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése DAOP-2.1.1/B/C/D/E/F (attrakciófejlesztés 2007;2009 felhívások) DAOP-2.1.1/K (szolgáltatásfejlesztés) DAOP-2.1.1/I (eü.turisztikai fejlesztés) DAOP-2.1.1/J (attrakciófejlesztés) DAOP-2.1.1/G (kiemelt turisztikai attrakciófejlesztés) DAOP-2.1.2 (üzleti célú szálláshelyfejlesztés; 2007;2009;2012 felhívások) DAOP-2.1.3 (TDM) (2009;2011;2012 felhívások) ÖSSZESEN

Támogatás kifizetés

Támogatás kifizetések aránya

324 680 887 Ft

6,69%

2 657 166 251 Ft

54,73%

350 682 220 Ft 0 Ft 152 146 950 Ft

7,22% 0,00% 3,13%

86 154 332 Ft

1,77%

1 284 388 634 Ft

26,45%

0 Ft

0,00%

4 855 219 274 Ft

100,00%

A megyei adatokat összegezve elmondható, hogy jelen Programidőszak esetében a forrásallokáció far-nehéznek minősíthető, amely alatt azt értjük, hogy a kötelezettségvállalások jelentős része a 2012. évben keletkezett, azok lehívására rendelkezésére álló időszak meglehetősen rövid. Ez iménti megállapítás egyik kiinduló pontja abban rejlik, hogy a pályázati felhívások nem arányos forrás mennyiséget nyitottak meg, különösen torzító tényezőt jelent a 2012. év, amikor is közel 20 Mrd Ft-os kötelezettségvállalást tett a KSZ, ami a rendelkezésre álló turisztikai keretek közel fele. A statisztikai elemzés során figyelembe szükséges venni a 2012. évbe megjelent konstrukciókat – ld. 4.2. pontban. Kifizetések alakulásának tematikus, kistérségi szintű bemutatása 3. prior

Kifizetéssel érintett projektek száma (db)1 Alintézkedés kódja, neve

DAOP3.1.1/A. Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása

1 2

Öss zes en:

Bác sal má si

6

1

10 0, 0 %

16 ,7 %

Kifizetett összeg (MrdFt)2

Baj ai

Ján osh alm ai

Kal ocs ai

Kec ske mé ti

Kis kőr ösi

Kis kun féle gyh áza i

Kis kun hal asi

Kis kun ma jsai

Kun sze nt mik lósi

0

0

2

1

0

1

1

0

0

0,0 0,0 % %

Kis kun féle gyh áza i

Kis ku nh ala si

Kis ku nm ajs ai

Kun sze ntm ikló si

7,6 1,3 0,0 0,0 2,4 0,3 0,0 2,9

0, 7

0, 0

0,0

33, 16, 16, 16, 10 17, 31, 38, 9, 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4,1 0,0 3 7 7 7 0,0 0 5 0 3 % % % % % % % % % % % % % % % %

0, 0 %

0,0 %

Öss zes en:

Bác sal má si

Baj ai

Ján osh alm ai

Kal ocs ai

Kec ske mé ti

Kis kőr ösi

2013.10.31-én készült táblázat 2013.10.31-én készült táblázat

99

DAOP3.1.1/B,D. Önkormányzat i és állami tulajdonú belterületi valamint önkormányzat i külterületi közutak fejlesztése DAOP-3.1.2. Kerékpárút hálózat fejlesztése

DAOP-3.2.1. Közösségi közlekedés fejlesztése

Összesen:

5,2 0,3 0,8 0,2 1,1 0,9 0,6 0,1

0, 4

0, 6

0,1

13, 17, 17, 10 16, 21, 17, 11, 5,9 9,8 3,9 3,9 9,8 3,9 6,5 3,1 1,7 7 6 6 0,0 3 7 8 3 % % % % % % % % % % % % % % % % %

8, 3 %

11 ,3 %

2,0 %

0, 0

0, 3

0,0

20, 13, 20, 20, 10 18, 19, 11, 23, 0, 0,0 6,7 0,0 2,6 5,6 1,6 0 3 0 0 0,0 5 3 3 6 0 % % % % % % % % % % % % % % % %

17 ,5 %

0,0 %

1,6 0,1 0,5 0,1 0,3 0,3 0,1 0,1

0, 0

0, 2

0,0

11 ,1 %

22, 11, 11, 11, 11, 11, 11, 10 32, 16, 17, 0,0 0,0 8,2 5,0 4,3 6,3 2 1 1 1 1 1 1 0,0 2 7 4 % % % % % % % % % % % % % % % % %

0, 0 %

9, 7 %

0,0 %

81

10

10

1, 1

1, 0

0,1

10 0, 0 %

12 ,3 %

12, 18, 16, 11, 10 11, 25, 11, 21, 7, 6,2 8,6 3,7 8,6 2,5 9,0 1,7 5,3 3 5 0 1 0,0 2 5 5 7 1 % % % % % % % % % % % % % % % % % %

6, 5 %

0,6 %

51

7

10 0, 0 %

13 ,7 %

15

1

10 0, 0 %

6, 7 %

9

1

10 0, 0 %

7

1

3

1

6,7 6,7 % % 2

1

5

9

3

1

15

9

2

1

13

5

3

1

9

2

3

1

7

2

0

0

3

5

1

1

7

2

0

0

2

1,7 0,0 0,1 0,0 0,3 0,3 0,2 0,4

16

1,8 1,4 0,3 4,1 1,8 0,8 3,5

A megye egészét tekintve a kifizetések előrehaladott állapotban vannak, hiszen a szerződéssel lekötött 18,1 Mrd Ft-os támogatási összeg 88,4%-a, 16 Mrd Ft már kifizetésre került a közlekedésfejlesztéshez kapcsolódóan, azaz 90%-os átlagos támogatásintenzitást figyelembe véve 17,7 Mrd Ft-nyi összköltségű beruházás már megvalósult Békés megyében. Kifizetések alakulásának tematikus, kistérségi szintű bemutatása 5.1. prior A prioritáson kifizetés 16,3 milliárd Ft összegben történt. Ebből a 16,3 milliárd Ft-ból 6,65 milliárd Ft kapcsolódik a kiemelt városrehabilitációs konstrukció keretében megvalósuló pályázatokhoz (512/C), 6,86 milliárd Ft kistérségi székhelyek fejlesztését célzó projektek támogatásokhoz (512/A), 1,19 milliárd szociális célú városrehabilitációs (511) pályázatokhoz, 0,911 milliárd Ft a városi örökség megőrzése és korszerűsítéséhez (512/B), 383 millió Ft az LHH program (512/D) pályázataihoz, 318 millió Ft civil szféra fejlesztéséhez (513) és jelenleg 0 Ft a fenntartható városfejlesztési programok előkészítése (511/B) kiírás pályázataihoz. A jelenleg kifizetett támogatás arányában a Bács megyei fejlesztési helyszínű pályázók több, mint 4milliárd Ft kifizetett támogatásban részesültek. Ha figyelembe vesszük a leszerződött támogatás állományát, akkor látható, hogy jelenleg a megyei számok 56,89%-os kifizetési arányt reprezentálnak, ami megközelíti a regionális átlagot.

Megye

Szerződött támogatás (Ft)

Kifizetett támogatás (Ft)

Kifizetett / Szerződött

Bács

7 132 847 087

4 058 162 697

56,89

100

Kifizetések alakulásának tematikus, kistérségi szintű bemutatása 5.1. prioritás településfejlesztés Konstrukció / Kifizetés

DAOP-5.1.1 (Ft)

DAOP-5.1.1/B (Ft)

DAOP-5.1.2/A (Ft)

DAOP5.1.2/B (Ft)

DAOP-5.1.2/C (Ft)

DAOP5.1.2/D (Ft)

DAOP-5.1.3 (Ft)

Összesen (FT)

Bácsalmási kistérség

0

0

0

0

0

119426660

0

119426660

Bajai kistérség

0

0

882884996

0

0

0

0

882884996

Jánoshalmai kistérség

0

458294144

0

0

0

458294144

Kalocsai kistérség

168804900

0

141442287

49454426

0

0

0

359701613

Kecskeméti kistérség

0

0

0

46535130

1528130307

0

0

1574665437

Kiskőrösi kistérség

0

0

107082062

111194822

0

0

0

218276884

Kiskunfélegyházai kistérség

350268648

0

0

0

0

0

0

350268648

Kiskunhalasi kistérség

0

0

0

0

0

0

48903847

Kiskunmajsai kistérség

0

0

0

0

0

0

Kunszentmiklósi kistérség

0

0

0

Összesen

519073548

0

48903847 0 45740468

0 0

0

1589703489 301828693 1528130307 119426660

0

45740468

0

4058162697

Összességben megállapítható, hogy a Kecskeméti kistérség területi egységéről érkezett a legtöbb kifizetett támogatás, az összes megyei támogatás 38,8%-a, ezt követte a Bajai 21,76%-al, majd a Jánoshalmi 11,29%-al, a többi kistérség 10% alatti részesedéssel volt reprezentálva. Konstrukció / Kifizetett támogatás

Kifizetett támogatási összeg (Ft)

%

Bácsalmási kistérség

119 426 660

2,94

Bajai kistérség

882 884 996

21,76

Jánoshalmai kistérség

458 294 144

11,29

Kalocsai kistérség

359 701 613

8,86

Kecskeméti kistérség

1 574 665 437

38,80

Kiskőrösi kistérség

218 276 884

5,38

Kiskunfélegyházai kistérség

350 268 648

8,63

Kiskunhalasi kistérség

48 903 847

1,21

Kiskunmajsai kistérség

0

0,00

Kunszentmiklósi kistérség

45 740 468

1,13

Összesen

4 058 162 697

100,00

101

Kifizetések alakulásának tematikus, kistérségi szintű bemutatása 5.2. prioritás Környezetfejlesztés

5.2.1/A (Ft)

5.2.1/B (Ft)

5.2.1/C (Ft)

5.2.1/D (Ft)

5.2.1/D_ 1 (Ft)

5.2.1/D12 (Ft)

5.2.1/E (Ft)

Kifizetett támogatás (Ft)

Kifizetett támogatás (%)

0

0

0

0

0

0

0

0

0,00%

119 882 700 0

0

0

0

0 162 306 990

3,26%

0

0

0

0

0

0

0

0,00%

0

0

0

0

0

0

0

0,00%

235 611 869 0

0

459 546 924

0

0

0

0

0

264 391 911 69 225 367

25,06%

0

288 862 604 0

0 1 248 413 308 69 225 367

1,39%

Kiskunfélegyházai

0

0

0

0

0

0

0

0

0,00%

Kiskunhalasi

0

0

0

0

0

0 453 149 793

9,10%

Kiskunmajsai

222 457 581 0

0

453 149 793 0

0

0

0

0

18 540 000

2 806 984 018

0

0

0

222 457 581 2 825 524 018

4,47%

0

Kistérség Bácsalmási Bajai Jánoshalmi Kalocsai Kecskeméti Kiskőrösi

Kunszentmiklósi Bács-Kiskun megye összesen:

577 952 150

0

42 424 290 223 933 463

802 976 687

3 490 464 405

0

0

333 617 278

4 981 077 057

56,73% 100%

102

A 4.2-es táblázatban részletezett leszerződött támogatási összegből a 2007-2013-as időszakban eddig mintegy 4,98 milliárd Ft került kifizetésre, amely a megyei szinten leszerződött támogatási összeg 56,37%-a. Ebből az látszódik, hogy a támogatást nyert projektek megvalósítása még mindig folyamatban van, hiszen több projekt majd csak 2014-ben zárul ténylegesen. A legmagasabb összeg eddig a Kunszentmiklósi kistérségben került lehívásra, összesen 2,82 milliárd Ft összegben, mely az eddig kifizetett teljes támogatás 56,73%-a. Ebből az összegből mintegy 2,81 milliárd Ft az 5.2.1/D. tématerületen belül támogatást nyert kiemelt projekt kapcsán került kifizetésre. A Kalocsai kistérségben még nem történt kifizetés, tekintettel, hogy az ott támogatást nyert 1 db projekt (mely 12 település konzorciumával valósul meg) az 5.2.1/A. tématerületen belül még nem kezdődött meg, az előkészületek folyamatban vannak. A legkisebb összegű támogatás, 0,069 milliárd Ft a Kiskőrösi kistérségben került lehívásra az 5.2.1/E. tématerülten belül, mely 1 db projektet foglal magába, amely sikeresen megvalósult és lezárt. Az 5.2.1.D-12. tématerületen belül támogatást nyert kiemelt projekt kapcsán kifizetés még nem történt, a projekt még nem kezdődött meg. 4.4. Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, kistérségi szinten 1. prioritás gazdaságfejlesztés

Tématerület / kistérség

Bácsalmási

Bajai

Jánoshalmai

Kalocsai

Kecskeméti

DAOP1.1.1/AC

0

2

0

0

34

DAOP-1.1.1/D

0

1

0

0

5

DAOP-1.1.1/E

7

26

5

31

127

DAOP-1.1.1/F

0

0

0

0

0

DAOP-1.1.1/G

2

0

3

0

0

DAOP-1.1.2

0

0

0

0

5

DAOP-1.2.1

0

0

0

0

5

DAOP-1.3.1

1

9

1

0

21

10

38

9

31

197

Összesen Tématerül et / kistérség DAOP1.1.1/AC DAOP1.1.1/D DAOP1.1.1/E DAOP1.1.1/F DAOP1.1.1/G DAOP-1.1.2 DAOP-1.2.1 DAOP-1.3.1 Összesen

Kiskőrösi

Kiskunfélegyházai

Kiskunha lasi

Kiskunmaj sai

Kunszentmi klósi

Bács-Kiskun Összesen

6

8

0

1

6

57

0

2

0

1

0

9

70

25

35

10

13

349

0

0

0

0

0

0

0 0 1 0 77

0 0 1 1 37

0 0 1 3 39

0 0 1 0 13

0 0 0 0 19

5 5 9 36 470

A pályázatok 42%-a a Kecskeméti kistérségből érkezett, a maradék 58%-ot teszi ki a többi 8 kistérségből érkezett pályázatok száma.

103

A legtöbb pályázat minden kistérségben a Telephelyfejlesztési kiírásra érkezett. A megyéből start up pályázatokra dominánsan a Kecskeméti és Bajai kistérségből volt jelentkező, az itt található felsőoktatási intézmények tudományos eredményeire alapozva. Üzleti infrastruktúra fejlesztésre minden kistérség ipari parkja a 7 év alatt legalább egyszer nyújtott be pályázatot bővítésre, közművesítésre. Klaszterfejlesztési pályázatra a kistérségek közük 4 egyet- egyet nyújtott be, a legnagyobb érdeklődés a Kecskeméti kistérségben, Kecskeméthez kötődő vállalkozásokat tömörítő klaszterek részéről volt volt, ebből a kistérségből 5 pályázat is érkezett. Ipartelepítésre mindösszesen 4 kistérségből érkezett, összesen kilenc pályázat, jellemzően a nagyobb városokban megvalósuló, jelentős foglalkoztatási hatású termelő beruházások megvalósítására.

104

Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, kistérségi szinten 2. prioritás Turisztikai célú fejlesztések 4.2. Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, kistérségi szinten Alintézkedés kódja, neve

DAOP-2.1.1/A-2f. „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése DAOP-2.1.1/B/C/D/E/F (attrakciófejlesztés 2007;2009 felhívások) DAOP-2.1.1/K (szolgáltatásfejlesztés) DAOP-2.1.1/I (eü.turisztikai fejlesztés)

Bácsal mási

Bajai

0

Jánosh almai

0

Kalocsai

0

Kecske méti

Kiskőrösi

Kiskunféle gyházai

1

0

1

0

Kiskunhalasi

Kiskunmajsai

Kunszent miklósi

1

0

0

Bács-Kiskun megye összesen

3 0

7

1

6

13

13

1

1

1

3

0

1

1

1

27

9

0

2

1

2

44

0

1

0

0

7

0

1

0

0

0

9

1

8

0

4

30

4

2

2

2

0

53

DAOP-2.1.1/G (kiemelt turisztikai attrakciófejlesztés) DAOP-2.1.2 (üzleti célú szálláshelyfejlesztés; 2007;2009;2012 felhívások)

0

1

0

1

2

0

0

0

0

2

0

10

0

3

31

9

2

1

0

2

DAOP-2.1.3 (TDM) (2009;2011;2012 felhívások)

0

1

0

1

1

0

0

0

0

0

1

29

2

16

112

35

7

6

5

9

DAOP-2.1.1/J (attrakciófejlesztés)

ÖSSZESEN Bácsalmás i

forrásigény benyújtott projektszám 1 pályázatra eső forrásigény adott kistérség vonatkozásában

Bajai

145 656 183

7 680 880 706

1 145 656 183

Jánosh almai

Kalocsai

Kecskem éti

Kiskőrösi

Kiskunféleg yházai

Kiskunhala Kiskunmajs si ai

Kunszentmikló si

46

6 58 3 222

Összesen

5 106 203 382

22 579 908 798

4 296 670 568

1 898 800 757

948 297 849

1 104 689 424

1 233 919 353

45 126 896 889

30

131 869 869 2

17

113

35

7

6

6

10

227

256 029 357

65 934 935

300 364 905

199 822 202

122 762 016

271 257 251

158 049 642

184 114 904

123 391 935

198 796 903

105

A megye összességét nézve a 10 kistérség esetében a pályázói aktivitás jelentős eltérést mutat a benyújtott pályázatok darabszámát illetően, hiszen beérkezett 222 db Bács-Kiskun megyei pályázatokból 112 db a Kecskeméti, 29 db a Bajai, míg 16 db a Kalocsai kistérségből érkezett be, a fennmaradó beérkezetti szám arányosabban oszlik meg (kivéve a Bácsalmási kistérség ). Ennek okai a következő szempontok mentén vizsgálandó: o

fejlesztendő ágazat specifikuma, azaz a turisztikai fejlesztések a megjelent ROP-os felhívásokon keresztül nem, vagy csak nagyon nehezen értelmezhetőek elmaradottabb térségekben, településeken, ez már önmagában egy szelekcióhoz vezetett

o

a kiírások specifikumai (úgy mint attrakciók látogatói létszámához kötött feltétel szálláshely fejlesztés esetén, minimum elvárt munkahely teremtési irányszámok, szezonalitás, mint kizáró tényező, stb.)

o

2011. évig alacsonyabb támogatási intenzitás, amelyből egyenesen arányosan következik, hogy magasabb önrészt volt szükséges biztosítani

o

Kistérségek eltérő gazdasági- és környezeti adottságai

Megállapítható, hogy a 4.1. pontban ismertetett kistérségi tematikus bontású forrásigény térkép ezen kimutatással nincs teljes átfedésben, vagyis a 10 kistérségben a benyújtott pályázatok száma és azok kapcsán keletkezett forrásigény egyenetlen eloszlású. A 45,1 Mrd forrásigényt 22 pályázat adta, amely kapcsán megállapítható, hogy a Kecskeméti kistérség fejlesztési helyszínek esetében a fejlesztése forrásigénye átlag 199,8 millió Ft, míg ugyanezen arányból képzett forrásigény az Kalocsai kistérségben 300 millió Ft (16 db benyújtott pályázat). A kistérségek közötti fajlagos támogatásigény jelentős eltéréseket mutatnak egymáshoz képest-ld. fentebb készített kimutatás. Természetesen a pályázói aktivitáson túli következtetés levonás téves következtetésre adhatna okot, a szerződött támogatási arány már talán alacsonyabb eltérést mutat a kistérségek között. A kistérségi elosztást megvizsgálva arra a megállapítást tehetjük, hogy az össz. megyei szinten benyújtott pályázatok db száma és a kistérségenként benyújtott pályázatok darabszáma alapján képzett arány (Bácsalmási) 0,44%-tól (Kecskeméti 49,78%-ig terjed, amely elég széles intervallumot mutat, azonban ezt az arányszámot célszerű megvizsgálni a támogatott projektek számával, amely újabb következtetések levonására alkalmas. Amennyiben összességében vizsgáljuk meg a kistérségek turisztikai célú fejlesztések iránt tanúsított érdeklődését (a benyújtott pályázatok mennyisége segítségével), valamint azok pályázati rendszerben elért sikerét, akkor újabb szempont kerül előtérbe, amit hívhatunk hatékonyságnak is, amely mutatókat óvatosan szükséges kezelni, tekintettel a különböző kiírásokra, azok kapcsán biztosított fejlesztési források nagyságára.

106

Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, kistérségi szinten 3. prioritás közlekedésfejlesztés

Beérkezett pályázatok száma (db)

Alintézkedés kódja, neve Összesen: Bácsalmási DAOP-3.1.1/A. Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása DAOP3.1.1/B,D. Önkormányzati és állami tulajdonú belterületi valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztése DAOP-3.1.2. Kerékpárút hálózat fejlesztése DAOP-3.2.1. Közösségi közlekedés fejlesztése Összesen:

Bajai

Jánoshalmai Kalocsai Kecskeméti Kiskőrösi Kiskunfélegyházai Kiskunhalasi Kiskunmajsai Kunszentmiklósi

12

1

1

0

2

6

0

1

1

0

0

100,0%

8,3%

8,3%

0,0%

16,7%

50,0%

0,0%

8,3%

8,3%

0,0%

0,0%

178

16

26

8

28

33

22

7

12

8

18

100,0%

9,0%

14,6%

4,5%

15,7%

18,5%

12,4%

3,9%

6,7%

4,5%

10,1%

49

1

6

5

5

12

6

8

2

3

1

100,0%

2,0%

12,2%

10,2%

10,2%

24,5%

12,2%

16,3%

4,1%

6,1%

2,0%

21

2

2

1

2

4

3

1

1

1

4

100,0%

9,5%

9,5%

4,8%

9,5%

19,0%

14,3%

4,8%

4,8%

4,8%

19,0%

260 100,0%

20 7,7%

35 13,5%

14 5,4%

37 14,2%

55 21,2%

31 11,9%

17 6,5%

16 6,2%

12 4,6%

23 8,8%

107

A megye összességét nézve a 10 kistérség esetében a pályázói aktivitás jelentős eltérést mutat a benyújtott pályázatok darabszámát illetően. Ennek oka egyértelműen nem határozható meg, azonban a költségvetési korlátok mellett többek között a kiírások specifikumai is hatással lehettek a számok alakulására (pl. alacsony komplexitás, alacsonyabb átlagos napi forgalom, közösségi közlekedéssel való ellátottság alacsony foka, kistelepülési mivolt kapcsán alacsony célcsoport…stb.). A legalacsonyabb pályázói aktivitás a Kiskunmajsai kistérség esetében mutatkozik 12 db pályázattal, mely a megyei összes darabszám 4,8%-a. Ezt követi közel azonos adatokkal a Jánoshalmai, a Kiskunhalasi, valamint a Kiskunfélegyházi kistérség 14-16-17 db pályázata kistérségenként eltérő támogatási igénnyel. A legmagasabb pályázói aktivitás a Kecskeméti kistérségben mutatkozott a DAOP közlekedésfejlesztés kapcsán Bács-Kiskun megyében 55 db pályázattal (a régió kistérségeit nézve is kiemelkedő db szám). Érdemes még kiemelni a Kalocsai kistérséget, ahonnan 37 db pályázat került benyújtásra. Természetesen a pályázói aktivitáson túli következtetés levonás téves következtetésre adhatna okot, a szerződött támogatási arány már alacsonyabb eltérést mutat a kistérségek között. Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, kistérségi szinten 5.1. prior településfejlesztés 2007 és 2013 között a prioritásra összesen 172 db pályázat érkezett (az első és második fordulós pályázatok közötti átfedés kiszűrésével ez az érték 151 db). Megye

Benyújtott pályázatok (db)

%

Bács

58

33,72

Összesen

172

100,00

Konstrukció szintjén a megyei eloszlás az alábbiak szerint alakul: Konstrukció

Beérkezett pályázatok (db) - Bács

Összesen

DAOP-5.1.1

4

8

DAOP-5.1.1/B

1

5

DAOP-5.1.2/A

17

50

DAOP-5.1.2/B

16

38

DAOP-5.1.2/C

2

7

DAOP-5.1.2/D

2

4

DAOP-5.1.3

16

60

Összesen (db)

58

172

Konstrukció / Beérkezett darabszám

DAOP-5.1.1 (db)

DAOP5.1.1/B (db)

DAOP5.1.2/A (db)

DAOP5.1.2/B (db)

DAOP5.1.2/C (db)

DAOP5.1.2/D (db)

DAOP5.1.3 (db)

Összesen (db)

Bácsalmási kistérség

0

0

0

0

0

2

1

3

Bajai kistérség

0

0

2

0

0

0

3

5

Jánoshalmai kistérség

0

0

2

1

0

0

0

3

Kalocsai kistérség

2

0

3

2

0

0

2

9

Kecskeméti kistérség

0

1

0

5

2

0

5

13

Kiskőrösi kistérség

0

0

2

4

0

0

2

8

108

Kiskunfélegyházai kistérség

2

0

1

0

0

0

0

3

Kiskunhalasi kistérség

0

0

3

1

0

0

0

4

Kiskunmajsai kistérség

0

0

1

0

0

0

1

2

Kunszentmiklósi kistérség

0

0

3

3

0

0

2

8

Összesen

4

1

17

16

2

2

16

58

Összességben megállapítható, hogy a Kecskeméti kistérség területi egységéről érkezett a legtöbb pályázat, az összes megyei pályázat 22,41%-a, ezt követte a Kalocsai 15,52%-al, a Kiskőrösi és a Kunszentmiklósi 13,79%-al, a többi kistérség 10% alatti részesedéssel volt reprezentálva.

Konstrukció / Beérkezett darabszám

Benyújtott pályázat (db)

%

Bácsalmási kistérség

3

5,17

Bajai kistérség

5

8,62

Jánoshalmai kistérség

3

5,17

Kalocsai kistérség

9

15,52

Kecskeméti kistérség

13

22,41

Kiskőrösi kistérség

8

13,79

Kiskunfélegyházai kistérség

3

5,17

Kiskunhalasi kistérség

4

6,90

Kiskunmajsai kistérség

2

3,45

Kunszentmiklósi kistérség

8

13,79

Összesen

58

100,00

Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, kistérségi szinten 5.2. prior Környezetfejlesztés

5.2.1/A (Db)

5.2.1/ B (Db)

5.2.1/C (Db)

5.2.1/ D (Db)

5.2.1/D _1 (Db)

5.2.1/D12 (Db)

5.2.1/E (Db)

Bácsalmási

0

0

0

0

0

0

0

Bajai

8

0

2

1

1

1

0

Jánoshalmi

0

0

0

0

0

0

0

Kalocsai

5

0

0

0

0

0

0

Kecskeméti

6

2

1

1

0

0

3

Kiskőrösi

6

0

1

0

0

0

1

Kiskunfélegyh ázai Kiskunhalasi

2

0

0

0

0

0

0

2

0

2

0

0

0

0

Kiskunmajsai

5

0

0

0

0

0

0

Kunszentmikló si Bács-Kiskun megye összesen:

0

0

2

1

0

0

0

Kistérség

34

2

8

3

1

1

4

Benyújtott pályázatok (Db)

Kifizetett támogatás (%)

0

0,00%

13

24,53%

0

0,00%

5

9,43%

13

24,53%

8

15,09%

2

3,77%

4

7,55%

5

9,43%

3

5,66%

53

100%

A 2007-2013 közötti időszakban Bács-Kiskun megyében összesen 53 db pályázat került benyújtásra. A legtöbb pályázat két kistérségből, a Bajai és a Kecskeméti kistérségből (13-13 db) érkezett, míg a legkevesebb pályázat, összesen 2 db a Kiskunfélegyházi kistérségből érkezett.

109

A Bácsalmási és a Jánoshalmi kistérségből nem került benyújásra pályázat, azonban az 5.2.1/D. tématerületre benyújtott kiemelt projekt fejlesztési területei a Bácsalmási kistérséget is érintik. Ha tematikus bontásban vizsgáljuk a táblázatot, akkor látható, hogy a benyújtott pályázatok több, mint fele, 64,15%-a az 5.2.1/A. tématerületen megjelent kiírásokra került benyújtásra, mely 34 db pályázatot jelent. Ezáltal kijelenthető, hogy Bács-Kiskun megyében a legnépszerűbb tématerület az 5.2.1/A. volt. A legkisebb érdeklődés az 5.2.1/B. tématerületen megjelent két kiírásra, (összesen 2 db pályázat került benyújtásra) valamint az 5.2.1/D_1 és az 5.2.1/D-12. keretében meghirdetett kiírásokra (1-1 db pályázat) volt. 4.5. Támogatott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, kistérségi szinten 1. prioritás gazdaságfejlesztés Tématerület / kistérség

Bácsalmási

Bajai

Jánoshalmai

Kalocsai

Kecskeméti

DAOP-1.1.1/AC

0

1

0

0

5

DAOP-1.1.1/D

0

0

0

0

4

DAOP-1.1.1/E

2

19

5

22

70

DAOP-1.1.1/F

0

0

0

0

0

DAOP-1.1.1/G

0

0

1

0

0

DAOP-1.1.2

0

0

0

0

2

DAOP-1.2.1

0

0

0

0

5

DAOP-1.3.1

0

4

1

0

14

Összesen

2

24

7

22

100

Kiskőrösi

Kiskunfélegyházai

Kiskun halasi

Kiskunmajsai

Kunszent miklósi

Bács-Kiskun Összesen

4

4

0

1

3

18

0

2

0

0

0

6

50

17

25

8

7

225

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

DAOP-1.1.2

0

0

0

0

0

2

DAOP-1.2.1

1

0

1

0

0

7

DAOP-1.3.1

0

1

3

0

0

23

55

24

29

9

10

282

Tématerüle t/ kistérség DAOP1.1.1/AC DAOP1.1.1/D DAOP1.1.1/E DAOP1.1.1/F DAOP1.1.1/G

Összesen

A támogatott pályázatokon belül a Kecskeméti kistérség aránya a benyújtott pályázatok arányával azonos, 42%. A többi kistérség egymáshoz viszonyított támogatott projektszáma sokkal kiegyenlítettebb, az átlagosan 22-29 közötti támogatott projektszámhoz képest a Kiskőrösi kistérség 55 db nyertes pályázata kiemelkedő, a Kiskunmajsai, Kunszentmiklósi pályázatok száma 9-10 körül alakult, míg az LHH-s Jánoshalmai, Bácsalmási kistérség csak az átlag töredékére, mindösszesen 7 illetve 2 projekt megvalósítására nyert támogatást. Sikeresség szempontjából a Jánoshalmi kistérség volt a legeredményesebb, 9 benyújtott pályázatukból 7 támogatást nyert el, a 77%-os arány a megyében legjobb, de régiós szinten is kiemelkedő.

110

Támogatott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, kistérségi szinten 2. prioritás Turisztikai célú fejlesztések 4.5. Támogatott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, kistérségi szinten Alintézkedés kódja, neve DAOP-2.1.1/A-2f. „Dél-Alföld Spa”, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése DAOP-2.1.1/B/C/D/E/F (attrakciófejlesztés 2007;2009 felhívások) DAOP-2.1.1/K (szolgáltatásfejlesztés) DAOP-2.1.1/I (eü.turisztikai fejlesztés) DAOP-2.1.1/J (attrakciófejlesztés) DAOP-2.1.1/G (kiemelt turisztikai attrakciófejlesztés) DAOP-2.1.2 (üzleti célú szálláshelyfejlesztés; 2007;2009;2012 felhívások) DAOP-2.1.3 (TDM) (2009;2011;2012 felhívások) ÖSSZESEN

Bácsalmási

Bajai

0

0

Jánoshalmai Kalocsai Kecskeméti Kiskőrösi

0

0

1

0

Kiskunfélegy házai

Kiskunhalasi

Kiskunmaj sai

Kunszent miklósi

0

0

0

0

Bács-Kiskun megye összesen

1 0

5

0

3

7

5

0

1

0

0

0

0

1

0

10

6

0

1

0

1

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

1

0

0

5

0

0

0

0

0

0

1

0

1

0

0

0

0

0

1

0

3

0

1

7

3

0

1

0

0

21 19 1 6 3

15 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

10

1

5

31

14

0

3

0

2

0,00%

15,15%

1,52%

7,58%

46,97%

21,21%

0,00%

4,55%

0,00%

3,03%

0 66

111

A fentebbi kimutatásból ismételten jól megmutatkozik az a megállapítás, hogy az attrakciófejlesztések és a szolgáltatásfejlesztések dominánsak jelen Programidőszakban, míg a szálláshelyfejlesztések iránt tanúsított magas érdeklődést követően az attrakciófejlesztésekhez képest alacsonyabb számban kaptak támogatást, ráadásul oly módon, hogy a legtöbb szálláshely fejlesztés a Kecskeméti kistérségben található. A Bajai és Kalocsai kistérségekben jelentős összegű, de kisebb darabszámú támogatott projekt található, azok esetében az attrakció- és szálláshelyfejlesztések közötti egyensúly még kevésbé fedezhető fel, így ezen kistérségek esetében a meglévő szálláshely kapacitásokat felül szükséges vizsgálni annak érdekében, hogy az újonnan kialakításra kerülő attrakciók és a már funkcionálók várható vendégforgalmának a fogadóképességéhez mérten rendelkezésre álljanak azok fizikai megvalósítását követően.

112

Támogatott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, kistérségi szinten 3. prioritás Közlekedésfejlesztés

Támogatott projektek száma (db)

Leszerződött projektek száma (db)

Alintézkedés kódja, neve

DAOP-3.1.1/A. Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása DAOP3.1.1/B,D. Önkormányzati és állami tulajdonú belterületi valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztése DAOP-3.1.2. Kerékpárút hálózat fejlesztése DAOP-3.2.1. Közösségi közlekedés fejlesztése Összesen:

Össz esen:

Bácsalmá si

Jánoshal mai

9

1

1

0

100,0 %

11,1%

11,1%

51

7

100,0 %

13,7%

Jánoshal mai

Kalocs ai

Kecskem éti

Kiskőrösi

Kiskunfél egyházai

Kiskun halasi

Kisk unm ajsai

Kunszent miklósi

1

0

2

1

0

1

1

0

0

14,3%

14,3%

0,0%

28,6%

14,3%

0,0%

14,3%

14,3%

0,0%

0,0%

51

7

7

3

9

9

5

2

2

5

2

100,0%

13,7%

13,7%

5,9%

17,6%

17,6%

9,8%

3,9%

3,9%

9,8%

3,9%

Kecskem éti

Kiskőr ösi

Kiskunféleg yházai

Kiskunha lasi

Kiskun majsai

Kunszent miklósi

Összesen :

Bácsalmá si

2

3

0

1

1

0

0

7

1

0,0%

22,2%

33,3%

0,0%

11,1%

11,1%

0,0%

0,0%

100,0%

7

3

9

9

5

2

2

5

2

13,7%

5,9%

17,6%

17,6%

9,8%

3,9%

3,9%

9,8%

3,9%

Bajai

Kalocsai

Bajai

17

1

1

3

3

2

3

3

0

1

0

16

1

1

2

3

2

3

3

0

1

0

100,0 %

5,9%

5,9%

17,6%

17,6%

11,8%

17,6%

17,6%

0,0%

5,9%

0,0%

100,0%

6,3%

6,3%

12,5%

18,8%

12,5%

18,8%

18,8%

0,0%

6,3%

0,0%

10

1

2

1

1

1

1

1

1

1

0

9

1

2

1

1

1

1

1

0

1

0

100,0 %

10,0%

20,0%

10,0%

10,0%

10,0%

10,0%

10,0%

10,0%

10,0%

0,0%

100,0%

11,1%

22,2%

11,1%

11,1%

11,1%

11,1%

11,1%

0,0%

11,1 %

0,0%

87

10

11

7

15

15

9

7

4

7

2

83

10

11

6

15

13

9

7

3

7

2

100,0 %

11,5%

12,6%

8,0%

17,2%

17,2%

10,3%

8,0%

4,6%

8,0%

2,3%

100,0%

12,0%

13,3%

7,2%

18,1%

15,7%

10,8%

8,4%

3,6%

8,4%

2,4%

113

A táblázat alapján látható, hogy minimális volt a lemorzsolódás a támogatási döntést követően, azaz még a támogatói döntés időbeni elhúzódása sem volt számottevően hátráltató tényező a szerződések megkötésénél, hiszen megyei szinten 95,4%-os volt a támogató döntéssel rendelkező pályázatok szerződéskötési aránya (87 támogató döntéssel rendelkező pályázatból 83 Támogatási Szerződés került aláírásra). Támogatott pályázatok darabszámának kistérségi szinten 5.1. prior Településfejlesztés

alakulása

tematikus

bontásban,

A prioritáson összesen 97 pályázat kapott támogatói döntést (előzetes és végleges összesen), amely szám az első fordulós projekteket levonva 76 db . Ebből 20 pályázat civil szervezetek fejlesztésre, 18 kisléptékű városrehabilitációs fejlesztésre, 15 kistérségi székhelyek fejlesztésére, 9 szociális célú városrehabilitációra, 7 megyei jogú városok integrált fejlesztésére, 4 fenntartható városfejlesztési programok előkészítése, 3 LHH programra kiírt pályázati kiírásra érkezett. Megye

Támogatott pályázatok (db)

%

Bács

19

25,00

Összesen

76

100,00

Békés megyét érintően az 5.1. prioritás intézkedéseit figyelembe véve 19 db támogatott projekt jelent meg a 2007-2013-as időszakban. Konstrukció szintjén a megyei eloszlás az alábbiak szerint alakul:

Konstrukció

Támogatott pályázatok (db) - Bács

Összesen (db)

DAOP-5.1.1

2

9

DAOP-5.1.1/B

1

4

DAOP-5.1.2/A

6

15

DAOP-5.1.2/B

6

18

DAOP-5.1.2/C

2

7

DAOP-5.1.2/D

1

3

DAOP-5.1.3

1

20

Összesen (db)

19

76

DAOP- DAOPDAOP- DAOP- DAOP- DAOP- Összesen DAOP-5.1.1 5.1.1/B 5.1.2/A 5.1.2/B 5.1.2/C 5.1.2/D 5.1.3 (db) (db) (db) (db) (db) (db) (db) (db) 0 0 Bácsalmási kistérség 0 0 1 0 1 0 0 0 0 Bajai kistérség 0 1 1 0 0 0 0 Jánoshalmai kistérség 0 1 1 0 0 0 0 Kalocsai kistérség 1 1 1 3 1 2 0 0 Kecskeméti kistérség 0 0 1 4 0 0 0 0 Kiskőrösi kistérség 0 1 2 3 0 0 0 0 Kiskunfélegyházai kistérség 1 0 0 1 0 0 0 0 Kiskunhalasi kistérség 0 1 1 2 Konstrukció / Támogatott darabszám

114

Kiskunmajsai kistérség

0

0

0

0

0

0

0

Kunszentmiklósi kistérség

0

0

1

1

0

0

1

0 3

Összesen

2

1

6

6

2

1

1

19

Összességben megállapítható, hogy a Kecskeméti kistérség területi egységéről érkezett a legtöbb támogatott pályázat, az összes megyei pályázat 21,05%-a, ezt követte a Kalocsai és a Kiskőrösi 15,79%-al, majd a Kiskunhalasi 10,53%-al, a többi kistérség 10% alatti részesedéssel volt reprezentálva. Konstrukció / Támogatott darabszám

Támogatott pályázat (db)

%

Bácsalmási kistérség

1

5,26

Bajai kistérség

1

5,26

Jánoshalmai kistérség

1

5,26

Kalocsai kistérség

3

15,79

Kecskeméti kistérség

4

21,05

Kiskőrösi kistérség

3

15,79

Kiskunfélegyházai kistérség

1

5,26

Kiskunhalasi kistérség

2

10,53

Kiskunmajsai kistérség

0

0,00

Kunszentmiklósi kistérség

3

15,79

Összesen

19

100,00

Ha összevetjük a benyújtott és a támogatott pályázatok arányát, akkor láthatjuk, hogy a benyújtott pályázatok darabszáma és a támogatott pályázatok darabszáma között található összefüggés, amely különösen az 513 kiírás kapcsán látható egyértelműen. A támogatott projekteket a benyújtott projektek darabszámához viszonyítva megállapítható, hogy a legjobb aránnyal a Kiskunhalasi kistérség (50%) rendelkezi, meghaladva a megyei átlagot (32,76%) Konstrukció / Benyújtott - Támogatott darabszám Benyújtott pályázat (db)

Támogatott pályázat (db)

Arány (%)

Bácsalmási kistérség

3

1

33,33

Bajai kistérség

5

1

20,00

Jánoshalmai kistérség

3

1

33,33

Kalocsai kistérség

9

3

33,33

Kecskeméti kistérség

13

4

30,77

Kiskőrösi kistérség

8

3

37,50

Kiskunfélegyházai kistérség

3

1

33,33

Kiskunhalasi kistérség

4

2

50,00

Kiskunmajsai kistérség

2

0

0,00

Kunszentmiklósi kistérség

8

3

37,50

Összesen

58

19

32,76

Támogatott pályázatok darabszámának kistérségi szinten 5.2. prior Környezetfejlesztés

alakulása

tematikus

bontásban,

115

5.2.1/D _1 (Db)

5.2.1/D12 (Db)

5.2.1/E (Db)

0

0

0

0

1

1

1

1

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

Kecskeméti

4

0

1

1

0

0

3

Kiskőrösi

0

0

0

0

0

0

1

Kiskunfélegyház ai Kiskunhalasi

1

0

0

0

0

0

0

0

0

2

0

0

0

0

Kiskunmajsai

4

0

0

0

0

0

0

Kunszentmiklósi

0

0

1

1

0

0

0

12

0

5

3

1

1

4

5.2.1/A (Db)

5.2.1/B (Db)

Bácsalmási

0

0

0

Bajai

2

0

Jánoshalmi

0

Kalocsai

Kistérség

Bács-Kiskun megye összesen:

5.2.1/C 5.2.1/D (Db) (Db)

Támogatpt Támogatot t t pályázatok pályázatok (Db) (%) 0

0,00%

6

23,08%

0

0,00%

1

3,85%

9

34,62%

1

3,85%

1

3,85%

2

7,69%

4

15,38%

2

7,69%

26

100%

A 4.4 táblázatban szereplő adatokkal ellentétben összesen 26 db pályázat került támogatásra, mely a Bács-Kiskun megyében beérkezett pályázatok 49,05%-a. A legtöbb nyertes pályázat, összesen 9 db a Kecskeméti kistérségből került ki, ez köszönhető Kecskemét Megyei Jogú Város fokozott fejlődésének. Az 5.2.1/D_1. és az 5.2.1/D-12. tématerületen belül 1-1 darab pályázat került támogatásra a Bajai kistérségben. Az 5.2.1/D_1. kiírásra beérkezett kiemelt projekt valamint az 5.2.1/D-12. kiírás Kedvezményezettje ugyan az a szervezet, gyakorlatilag a projekt is ugyan azt a fejlesztési célt szolgálja, azonban az 5.2.1/D_1. kiírás keretében támogatást nyert projekt Támogatási Szerződéstől a támogató idő közben elállt. A projektgazda a projektjavaslat átdolgozását követően ismét benyújthatta pályázatát, mely támogatásban részesült. Ezért látható a táblázatban mindkét tématerület esetében 1-1 támogatott projekt, de lényegében ugyanarról a fejlesztésről van szó, de a két támogatói döntés időben megelőzi egymást. Az 5.2.1/E., 5.2.1/C., valamint az 5.2.1/D_1. és 5.2.1/D-12. tématerületre benyújtott pályázatok közül mindegyik támogatsban részesült.

116

4.6. A működő vállalkozások ágazati megoszlásának alakulása Ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma, 2010 (Régió átlagának %-ban) 66,68%

Megye Bács-Kiskun

Kistérség Bácsalmási

Ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma, 2010 (db/fő) 35

Bács-Kiskun

Bajai

60,8

115,83%

Bács-Kiskun

Jánoshalmai

41,3

78,68%

Bács-Kiskun

Kalocsai

55,6

105,92%

Bács-Kiskun

Kecskeméti

75,3

143,45%

Bács-Kiskun

Kiskőrösi

61,6

117,35%

Bács-Kiskun

Kiskunfélegyházai

55,4

105,54%

Bács-Kiskun

Kiskunhalasi

61,9

117,92%

Bács-Kiskun

Kiskunmajsai

51

97,16%

Bács-Kiskun

Kunszentmiklósi

44,2

84,20%

A működő vállalkozások száma a megyében a Kecskeméti kistérségben a legmagasabb, a Kiskőrösi, Bajai kistérségben az átlagot még mindig jóval meghaladó, és 2 kistérségben mérhető az átlagon felüli, átlaghoz közeli érték. (Kalocsai, Kiskunfélegyházai) Négy kistérségben működik a régiós átlaghoz képest kevesebb vállalkozás, a legrosszabb a helyzet a Bácsalmási kistérségben, melyen a 7 év alatt mindösszesen két elnyert vállalkozásfejlesztési pályázat sem javított. 4.7. A regisztrált álláskeresők számának alakulása

Megye

Kistérség

Bács-Kiskun

Bácsalmási

Bács-Kiskun

Bajai

Bács-Kiskun

Jánoshalmai

Bács-Kiskun

Kalocsai

Bács-Kiskun

Kecskeméti

Bács-Kiskun

Kiskőrösi

Bács-Kiskun

Kiskunfélegyházai

Bács-Kiskun

Kiskunhalasi

Bács-Kiskun

Kiskunmajsai

Bács-Kiskun

Kunszentmiklósi

Munkanélküliségi ráta, 2010 (%)

Munkanélküliségi ráta, 2010 (régió átlagának százalékában)

21,5

177,11%

11,45

94,32%

17,46

143,83%

11,76

96,87%

8,81

72,57%

11,16

91,93%

7,78

64,09%

11,15

91,85%

11,19

92,18%

12,21

100,58%

A megyében a régiós szintet meghaladó munkanélküliséggel a Bácsalmási és Jánoshalmai kistérség küzd. A Kunszentmiklósi kistérség képviseli a régiós átlagot, míg a legjobb mutatóval a Kecskeméti kistérséget is megelőzve a Kiskunfélegyházi kistérség bír, mely nemcsak a régiós, hanem az országos átlaghoz képest is kiemelkedően jónak mondható. (7,78%)

117

Megye Bács-Kiskun

Kistérség Bácsalmási

Bács-Kiskun

Bajai

Bács-Kiskun

Jánoshalmai

Bács-Kiskun

Kalocsai

Bács-Kiskun

Kecskeméti

Bács-Kiskun

Kiskőrősi

Bács-Kiskun

Kiskunfélegyházai

Bács-Kiskun

Kiskunhalasi

Bács-Kiskun

Kiskunmajsai

Bács-Kiskun

Kunszentmiklósi

Foglalkoztatottsági ráta 15-74 korosztály, 2010 (%)

Foglalkoztatottsági ráta 15-74 korosztály, 2010 (régió átlagának százalékában)

42,6

89,57%

44,4

93,36%

42,9

90,20%

48,7

102,40%

47

98,82%

51

107,23%

53,5

112,49%

48,2

101,35%

50,3

105,76%

46,9

98,61%

A foglalkoztatottság a 15-74 éves korosztályt tekintve a régiós átlag 89,57 és 112,49%-a között mozog. A legkedvezőbb érték a munkanélküliségi mutatóhoz hasonlóan a Kiskunfélegyházai kistérségben mérhető, ahol a lakosság 53,5%-a foglalkoztatott, mellyel megelőzi a 47%-os foglalkoztatottsági szintű Kecskeméti kistérséget is. A legkedvezőtlenebb mutatóval komplex programmal segítendő 2 leghátrányosabb helyzetű Bácsalmási és Jánoshalmai kistérség bír. Támogatási konstrukciók értékelése, továbbfejlesztési javaslatok Üzleti infrastruktúra fejlesztés Ipari parkok esetében jelentkezett eddig a probléma, hogy a sikeres műszaki átadás-átvételt követően 30 napon belül benyújtotta a Kedvezményezett a záró elszámolását, de még annak elfogadásakor sem állt rendelkezésre a jogerős használatbavételi engedély, ezért ezen projektek zárása felfüggesztett. A probléma egyre gyakoribbá vált, tűzoltósági előírások miatt kisebb telephelyfejlesztéseket is érintett. Ezen a problémán segített a záró elszámolások jó tételezésének bevezetése, mellyel a záró elszámolásban kért támogatás összege kifizethető, és a jogerős engedély megszerzéséig a projekt pénzügyi zárásának elhúzódása a támogatás kifizetését nem akadályozza. Szintén üzleti infrastruktúrát fejlesztő pályázatoknál (ipari park, ipari terület, inkubátorház fejlesztése) jelentkező probléma, hogy alapvetően nagy léptékű infrastruktúrafejlesztésre tettek vállalást, azonban gazdasági válság hatására a betelepülő vállalkozások számára tett vállalásukat nem tudják olyan ütemben hozni, ahogyan azt a válság előtt, pályázatukban vállalták. A problémát egy időre megoldotta, vagy inkább elodázta a ROP IH 2011-08-as állásfoglalása mely engedte a vállalásokat átütemezi a későbbi fenntartási évekre, amennyiben átlagosan a betelepülő vállalkozások száma az eredeti átlag szintjén marad. Az elhúzódó válság miatt a helyzet nem javult, kevés az újonnan alakuló, induló, azaz potenciális betelepülő vállalkozás, és a 2-3.fenntartási években levő pályázók komoly gondokkal küszködnek a vállalások teljesítése terén. Megoldás: A kihasználatlan kapacitásokat látva a 2013-as évben már nem tervezünk inkubátorházak támogatására pályázati kiírást létrehozni, a már támogatott infrastruktúra elegendő, és akként próbáljuk segíteni a betelepítést, hogy Telephely fejlesztéses pályázat esetében plusz 4 ponttal jutalmazzuk az Ipari parkba, vagy támogatott ipari területre, inkubátorházba betelepülő vállalkozások fejlesztéseit. Telephelyfejlesztés

118

Telephely fejlesztéses pályázatoknál a legfőbb gondot a már említett teremtett és megtartott munkahelyek száma vállalás teljesítése okoz, valamint az FTE-ben való átlagos statisztikai létszám számításának elsajátítása. Többszöri kontroll (formai hiánypótlás, TSZ kötés, EHSZ, IB) után is sokszor a záró helyszíni szemlén derül ki, hogy helytelen volt a megadott bázislétszám, vagy nem egy év átlagában jött létre a megjelölt X fő munkahely. Ennél a pályázói körnél a leggyakoribb a műszaki tartalom módosítási igény is, igazodva a pályázó működéséhez, a vállalkozás fejlődési igényeihez, illetve sokszor sajnos pénzügyi lehetőségeihez. Továbbá külső objektív okok miatt itt fordul elő legtöbbször a projektátadás kérelmezése, valamint a csődfelszámolási eljárás miatti elállás, visszakövetelés is. Folyamatos kapcsolattartással, rendkívüli helyszíni ellenőrzésekkel, képzésekkel, tájékoztatókkal próbáljuk a fenti kockázatokat megelőzni, illetve az eljárásrendi szabályok adta kereteken belül kezelni. Szintén döntősen a Telephelyfejlesztés (munkahelyteremtéssel járó) pályázatok esetében jelentkező probléma, az egyes pályázatok korábbi támogatott projektek vállalásaival történő átfedésének vizsgálata, mely a programozási ciklus végén, az egyre több foglalkoztatást segítő támogatási formák mellett egyre nehezebb és az egyes pályázati konstrukciók esetén jogosultságot is érinthető problémát is okozhat. Mindehhez az intézményrendszer nem rendelkezik háttéradatbázissal, az EMIRből lenyerhető korábbi támogatott projektek pályázói önbevalláson alapulnak, és az adatok valódiságára nincs igazán kontroll. Megoldás: A pályázatok formai-jogosultsági vizsgálatakor a pályázóktól táblázatos formában kéri be a KSz a vállalásokat, melyek azonban csak részben ellenőrizhetőek, olyan esetben nem, ahol a nem a KSZ a megvalósításért felelős szervezet. Az Irányító hatóság országos lekérdezésekkel segíti ezt a munkát, mely azonban szintén csak korlátozott, ROP támogatásokra terjed ki, és a lekérdezésben szereplő adatok esetén is előfordult már rögzítési hibából eredő valótlan adat. LHH programhoz hasonlóan megfontolandó lenne egy a kevéssé fejlett, így a Szegedi kistérséggel versenyezni nem tudó kistérségek számára egy célzott támogatás juttatás, ahol a vállalások helyett az adottságok értékelésére helyeznék a hangsúlyt a projekt támogathatóságának megítélésekor. Részben mintául szolgálhat erre a DAOP-1.1.1/E és D szakmai pontozási rendszere, ahol különböző gazdasági mutatók, és kistérségre jellemző statisztikai adatok értékelése adja a megszerezhető szakmai pontok jó részét. Ezáltal irányítottan az alacsony foglalkoztatottsági szintű, kevés működő vállalkozással bíró stb jellemzőjű kistérségekből érkező pályázók preferálhatóak, szerényebb gazdasági teljesítményük miatt versenyhátrányuk ily módon ellensúlyozható. Ipartelepítés Az értékelés során előnyben kellene részesíteni azon zöldmezős beruházásokat, ahol a pályázó legalább 3 lezárt üzleti évvel rendelkezik. Ezáltal hátrányban részesíthetőek az üzleti múlt nélküli projektcégek, ahol a projekt megvalósításának képessége, projekt mellett való elköteleződés nem vizsgálható, és a támogatási volumenhez képest aránytalanul nagy kockázatot hordoznak. Az igénybe vehető támogatási intenzitás kiszámolásához 2009 és 2013 között használt képlet mellőzése javasolt, mivel az túlbonyolítja a kiírást, valódi korlátot nem jelentett. A regionális beruházási térkép alapján adható támogatási intenzitások használata indokolt. A pályázati kiírásra folyamatos beadással javasolt pályázni a 2014-2020 ciklusra rendelkezésre álló keret erejéig, mivel az ipartelepítésre beadandó pályázatok előkészítése igen nagy körültekintést igényel, sokszor időigényes tárgyalások előzik meg, pl anyacég és hazai leányvállalata között, mely egy 30 napig nyitva álló pályázati ablak esetében kizárja komolyabb beruházások pályázatként való megfogalmazását. Továbbá az idő szűkében megírt pályázatok általában nincsenek olyan mértékben átgondolva, kidolgozva, amelyek a lehívandó támogatásból hosszabb távon megalapozott, fenntartható fejlesztést tartalmaznának. sokszor még a megvalósítás előtt visszalépnek, vagy építési engedély módosítások, illetve eljárásrend adta keretek között köttetett kompromisszumos műszaki, szakmai megoldásokkal valósulnak csak meg.

119

A munkahelyteremtést a 2013-ban megjelent kiírás továbbra is jogosultsági feltételként kezeli, de minimális létszámát az igénylendő támogatás mértékéhez kapcsolódva sávosan határozza meg. Még nem rendelkezünk erről a megoldásról tapasztalatokkal, de általánosan javasolnánk, hogy a foglalkoztatásbővítést célzó konstrukciók esetében a vállalások pontozása helyett az elvárt eredményindikátort jogosultsági küszöbként alkalmazzuk, elkerülve ezzel a magasabb szakmai pont érdekében tett túlvállalást, és következményeként azt a támogatói kényszerpályát, hogy a projektektől való tömeges elállás helyett vállaláskönnyítő állásfoglalások kiadására kényszerüljön. 2009 és 2011 között nem volt rá lehetőség, azonban javasolt megtartani a továbbiakban is azt a 2013-ban bevezetett újítást, miszerint termelő eszközök beszerzése az önállóan nem támogatható tevékenységek 30%-os korlát mellett tervezhető. Klaszterfejlesztés A 2007-2013 között megjelentett két pályázati kiírás alapján az látszik, hogy még mindig nincsenek a klaszterek tisztában a klaszter lényegével. Nem látják, hogy miért és hogyan jutnak a klaszteresedésből előnyökhöz. Sokszor az érződik, hogy a menedzsment szervezet az saját ő céljai szerint próbál maga köré cégeket szervezni a pályázati forrás megszerzése érdekében. Támogatási szempontból kétségtelenül az egyik legnehezebb kiírás, egyrészt tapasztalatlanok a pályázók, másrészt a szoft elemeket sokkal nehezebb támogatási rendszer szinten kezelni, mint a konkrét beruházásokat. Ebből adódóan voltak visszaélések is. 2008-ban a legtöbb problémát a szoft költségek ár –érték aránynak megállapítása, illetve a szerződésszerű teljesítések dokumentálása jelentette. Szabálytalansági eljárást és az adott költség nem támogathatóságát vonta maga után, ha egy szolgáltatás igénybevételét az adott klaszter teljesítésigazoláson túl nem tudta alátámasztani. 2011-bn ez a probléma kevéssé jelentkezik, a csökkenő kifizetési kérelmek mögé kért adminisztráció ellenére is a klaszterek elfogadták, hogy papír alapú ellenőrzési rendszer lévén a költségek elszámolásának feltétele a teljesítések jelenléti ívvel, fotódokumentációval, jegyzőkönyvekkel, és a tárgyiasult szolgáltatások esetében mintadarabbal történő alátámasztás. A másik szélsőséges szabálytalansági esetre is egyre kevesebb a példa: a támogatható tevékenységként tanulmányok, stratégiák elkészítésének hivatkozásmentes, internetről letöltött, és összeollózott módon történő teljesítésére. Elterjedt pályázói körökben, hogy a Közreműködő szervezet munkatársai követik és ismerik a vonatkozó szakirodalmat, illetve a szerkeszthető formában bekért tanulmányok alapján szúrópróbaszeren megtörténik az eredetiség vizsgálata is. Szintén jelentős probléma volt 2008-ban, hogy csak a Kedvezményezett tag nevére szólhatott számla, míg a klaszter lényegéből adódóan több esetben olcsóbb, egyszerűbb, életszerűbb lett volna , ha a klaszter bármely tagjának nevére szóló számla elszámolhatóvá válik. Ezt gátolta az a támogatási feltétel, hogy minden költséget a pályázó szervezetnek kell elkülönítetten könyvelnie, és adott esetben a beruházásra aktiválnia. Erre megoldásként a 2011-es pályázatban már konzorciumban pályázhattak a klaszterek, így bármelyik konzorciumi tag nevére szólhatott a számla, így nem volt akadálya a valóban közös beruházások megvalósításának. A klaszterkiírásra jellemző speciális probléma a tagok közötti keresztszámlázás. A támogatásból megvalósuló programok esetében alapvető elvárás az átlátható, versenyeztetésen alapuló beszerzés, továbbá a kiírásnak nem volt célja a tagok közötti forgalom támogatása, így 2008-ban csak nagyon egyedi esetekben volt engedélyezve klasztertagok által kiállított számla benyújtása. 2011-es kiírás esetében azonban- az Általános Pályázati Kiírás kapcsolt/partner vállalkozásoktól való beszerzési szabályainak analógiájára pályázathoz, piaci ár alátámasztásként nem fogadtunk el klasztertag ajánlatát, azonban a megvalósítás során további 3 független ajánlattal való piaci ár alátámasztás mellett lehetőség volt a kedvezőbb klasztertag ajánlatával megvalósítani az adott projektelemet. Viszonylag kevés, mindössze 1-2 klaszter van, aki építési beruházást hajt végre a termeléshez kötődően (pl. a megújuló energia kapcsán), a többiek inkább informatikai beruházást bonyolítottak. Egyéb eszköz beszerzés is viszonylag kevés volt, a kiírás megjelenése előtt sokan azt mondták, hogy a 60% infrastrukturális beruházásra vonatkozó elvárás túl kemény feltétel.

120

Azok a klaszterek lehetnek sikeresek, akik felismerik, hogy az azonos iparágban működő, ugyanarra a régióra koncentrálódó hasonló klaszterekkel is tudnak együttműködéseket kialakítani, akár összeolvadni, de erre még egyelőre nem igazán van példa, mivel minden klaszter a saját fennmaradásáért küzd, és a klaszteresedés még nem tart ilyen szinten, illetve a pályázati rendszer által megkövetelt 3 év fenntartási időszak is ennek ellenható folyamat. A projektek nem mindegyike marad fent hosszú távon, a 2008-as projekteknek kb. 1/3-a, a 2011-eseknek kb. fele életképes. A meghatározott fejlődési fázisok, stratégiai irányok megfelelőek, de sok klaszter nem egészen úgy fejlődik, vagy nem az elvárt ütemben mutatja fel a fejlődést. A fejlődés gátja a legtöbb esetben az együttműködésnek és az előnyök felismerésének a hiánya. A hosszú távon nem jól működő klasztereknél egy-egy klasztertag érdekeinek érvényesülése látszik, a közös érdek kevésbé. A fenntarthatóság a tagok akaratán (főként azon, hogy megtalálják-e az együttműködésben rejlő hasznokat) és a menedzsment szervezeten múlik. Technológiai inkubátorház Régiós specifikumként, egyedül a Dél-alföldi régióban jelent meg ez a kiírás, ahol a vállalkozói inkubátorokhoz képest egy emelt szintű üzleti, és K+F+I szolgáltatásokat nyújtó, innovatív tevékenységet végző induló vállalkozások inkubálására létrejött inkubátorházak támogatását céloztuk meg. A kiírásra összesen 3 pályázat érkezett, mindhárom Bács megyéből, Kecskemétről, a 3P Műanyagipari, az AIPA Járműipari és az ArchEnerg megújuló energiával foglalkozó vállalkozások bázisára épülő, és a Mercedes beruházással kapcsolatos szinergiákat kihasználó tematikus inkubátorházakat terveztek. A 3 pályázatból 2 pályázat nyert, és végül egy kötött szerződést, mely 2013. novemberében zárt, így a működéséről, fenntartásáról még nem állnak rendelkezésre tapasztalatok. Általános tapasztalat a megvalósítás során, hogy a költségvetés belső arányai túl szigorúak voltak, így ezeket már a támogatói döntés előtt fel kellett oldani, illetve az elvárt innovációs eredmények (bejegyzett szabadlom, és új kifejlesztett termék) teljesülésére a KKV-k esetében rendelkezésre álló 3 év előfordulhat, hogy rövid lesz. A további tapasztalatok függvényében mindenesetre a nyertes, megvalósult Bács megyei „tech inkub” további fejlesztése indokolt lehet, fenntartási időszak után további szolgáltatásfejlesztéssel, a betelepült vállalkozások termékfejlesztési illetve kutatás-fejlesztési támogatásával a megcélzott, induló innovációs vállalkozások inkubációja fenntartható módon megvalósulhat. Start up pályázatok támogatása Kísérleti programnak indult 2012-ben, de a tapasztalatok, és a fogadtatása alapján határozottan folytatása javasolt, immár megyei keretek között. Országos szinten összevetve a Dél-alföldön beérkezett innovációs pályázatok voltak a legkimunkáltabbak, a legpiacképesebbek pályázati ötletek itt születettek, és a többi régióval összehasonlítva jogosulatlan (nem innovatív cél miatt elutasított pályáztok száma is itt volt a legalacsonyabb, amely indokolja a start up vállalkozások támogatását az alábbiakban javasolt módosítások mellett. A pályázói körből javasoljuk a természetes személyek kizárását, pályázók kizárólag legalább 1 teljes lezárt üzleti évvel rendelkező cégek lehessenek (illetve legalább 1 fő statisztikai állományi létszámmal rendelkezzen). A projektek maximális megvalósítási időtartamát 24 hónapban javasolt megállapítani. A jelenlegi 12 hónap nem elegendő komoly projektek megvalósítására. A pályázat keretében maximálisan igényelhető összeg legalább 20 millió Ft-ra történő emelése javasolt, a jelenlegi 9 millió Ft gyakorlatilag semmilyen komoly projekt megvalósítására nem alkalmas.

121

A 100%-os támogatás helyett megfontolandó önerő előírása, mivel a döntéselőkészítés tapasztalatai alapján sok a légből kapott, piacképtelen projekt, melyek kiszűrhetőek lennének önerő előírásával. Az önerő javasolt százalékos mértékének megállapításakor javasolt a közbeszerzési határ figyelembevétele. Jelen pályázói kör nincs tisztában a közbeszerzés szabályaival, így célszerű olyan támogatási intenzitás megállapítása, pl 70%, mely ezt nem teszi kötelezővé. Indokolt, hogy a Támogató olyan innováció fogalmat határozzon meg, amelyből következtetni lehet a támogatott cél elérésére, támogatói szándékra. Jelenleg olyan általános az alkalmazott megfogalmazás, amely nem orientál, bírálatnál szűrésre nem alkalmas, nem szolgálja a kiírás céljainak elérését. Javasolt regionális specifikációként a lehetséges pályázói kört szűkíteni Pl.: kutatási terület meghatározása, vagy termékkör, szolgáltatáscsoport kiemelése. Üzleti terv legyen a pályázati dokumentáció része, melyből látszódna, hogy mik a pontos jövőbeni tervei a cégnek továbbá, hogy a pályázat keretében megvalósítandó innováció hogyan tudna hasznosulni, annak ki lenne a célcsoportja, illetve milyen várható megtérüléssel rendelkezne.(erre a 7-8 oldalas pályázati adatlap nem alkalmas) Az elszámolható költségek körének átgondolása javasolt. Vannak olyan költségek, melyek eszközként kerülhetnek elszámolásra projektben, de szolgáltatásként tudja a pályázó csak igénybe venni (pl.: domain név regisztráció). Illetve szükségtelen, hogy a 21. században a projekt megvalósításhoz számítógép és kapcsolódó alapszoftverek beszerzését támogassuk, mivel a pályázói kör alapból is rendelkezik ezen eszközökkel. Továbbá a tapasztalatok alapján sok a külső szolgáltatás igénybevétel, melyek túlárazásai nem mérhetőek, illetve a szakmai értékelő kezében nincs eszköz az egyértelmű túlárazás csökkentésére. Kötelező maximális szakértői díjszabás (Ft/óra) előírása javasolt a pályázati felhívásban szolgáltatás típusonként megjelölve. Az üzleti terv elkészítésének költségét javasolt a projekt keretében, mint projekt előkészítés költség, elszámolhatóvá tenni a projekt elszámolható összköltségének egy maximalizált százalékos arányában (belső korlát). A pályázat keretében elszámolható költségek elemek belső korlátjainak százalékos korlátozása célszerűbb lenne a jelenlegi összegszerű maximumok helyett. A projekt mentor szervezetek közreműködése a megvalósítás tapasztalatai alapján kevéssé hatékony, az előzetes elvárásokhoz képest, illetve nem azt a feladatot végzik, amire akkreditálva lettek, saját árszabásukkal kiskapukat keresnek az eljárásrendben, így a szakmai munka/segítség a kedvezményezettek felé nem érvényesül. Javasolt a projektmentor szervezetek kivétele a pályázati konstrukcióból. Annak megállapítását, hogy mely projekt minősül innovációnak kizárólag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) igazolásához kötnénk, a kapcsolódó költség projekt keretében való elszámolhatósága mellett. A jelenlegi tanszékvezetői nyilatkozatok rengeteg visszaélésre adtak lehetőséget, azok szakmai alapossága több esetben is megkérdőjelezhető volt. Tanszékvezetői nyilatkozat, mint forma megtartása esetén a pályázat innovatív tartalmának alátámasztásához szükséges szövegezést javasolt formanyomtatványba foglalni. Számos esetben volt tapasztalható, hogy a nyilatkozat kiállítója nem a projektötlet innovatív tartalmát támasztotta alá, csak annak támogathatóságát javasolta. Mivel nem volt leszűkítve, hogy mi legyen a nyilatkozat tartalma, így sokszor a lényeg maradt ki belőle. A projektötlet innovatív tartalmának alátámasztásához javasolt a spin off és start up cégek esetében is a szakterületnek megfelelő felsőoktatási intézménytől, adott tanszéktől állásfoglalást kérni, de csakis a Támogató által megfogalmazott, kötelezően használatos nyilatkozat mintával. Amennyiben a támogatási összeg emelkedik, a foglalkoztatási hatás érdekében elvárható lenne minimum 1 fő munkahelyteremtés vállalása, illetve a létrehozandó termék valamilyen jogi oltalom alá történő helyezésének kötelező vállalása, és legalább 1 db piacképes termék/szolgáltatás létrehozása. Tanulmányok elkészítésére vonatkozó pályázatok támogathatóságának kizárása továbbra is javasolt.

122

A pályázatok rangsorolása érdekében szükséges lenne pontszám rendszer kialakítása, melyben a szubjektív pontozási szempontok nagyobb hangsúlyt kapnának, mint az egyéb gazdaságfejlesztéses pályázati konstrukciók esetében. Turisztikai attrakciók 2.1.1/B/D/E/F-2009

fejlesztése:

DAOP-2.1.1/B/C/D/E/F-2008;

DAOP-

A régió meglévőadottságait ismerve és a jövőbeli fejlődési lehetőségeket mérlegelve meghatározásra kerültek azok a fő termékcsoportok (az aktívturizmus, valamint a kulturális és szellemi értékekre épülő-turizmus), amelyek komponensekre bontva szintén hozzásegítenek a pályázati felhívás céljainak eléréséhez. B. Komponens: Múzeumok, tájházak, tematikus bemutatóhelyek, témaparkok és az épített örökség (várak, kastélyok,kúriák) turisztikai célú, látogatóbarát fejlesztése C. Komponens: Kulturális és gasztronómiai turisztikai célú rendezvények infrastrukturális hátterének fejlesztése D. Komponens: Bor- és pálinkaturizmushoz kapcsolódó kizárólag turisztikai célú infrastrukturális fejlesztések 100.000 euro támogatási összeg fölött. E. Komponens: Aktívturisztikai fejlesztések F. Komponens: Konferenciaturizmus Mindkét felhívás kapcsán azt tapasztaltuk, hogy a széles spektrumú pályázati felhívások ellenére hasonló fejlesztési ötletek érkeztek be régiós szinten, így a teljes konstrukció esetében a következő kategóriákra érkeztek be pályázatok: kulturális bemutatóhelyek fejlesztése, rendezvényinfra. fejlesztés, bor- és pálinkakóstolók fejlesztése, attrakciók: kalandparkok, gyalogtúra útvonalak, minimális mértékű természetes vizek menti fejlesztés, míg a konferencia turizmus kapcsán lényegesebben alacsonyabb érdeklődés mutatkozott. A fentebbi fejezetekben kifejtett szűkebb fókuszú fejlesztésekre történő pályáztatás megfontolandó annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló és a megvalósítás alatt álló projektek mellé olyan unikális projektek kerülhessenek támogatásra, amelyek együttesen a turisztikai szolgáltatáscsomaggá történő fejlesztésre alkalmasak. Stratégiailag fontos vizsgálati szempontot jelent az is, hogy a következő időszakban mekkora támogatásintenzitással, és mekkora támogatási összegre nyílik lehetőségük a pályázóknak, illetve mely jogi státuszú szervezetek kerülnek megnevezésre a pályázói körben. Általános problémaként elmondhatjuk, hogy több projekt megvalósítását követően az üzemeltetés során – tervezési, HR-ből eredő- problémákat jeleznek a kedvezményezetteket, amelyek kapcsán az indikátorvállalásaik teljesülése kerülhet veszélybe, ezért valamennyi esetben kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon a pályázatok pénzügyi elemzéseinek szakmai szempontként való értékelése, minősítése, kockázati besorolása. Ezen fejlesztési projektek nagyobb támogatási összeg segítségével valósulhattak meg, nagyobb volumenű beruházásokat jelentenek, amely megvalósítási ideje 24 hónapban volt maximalizálva a felhívásokban, és tapasztalatunk alapján elmondhatjuk, hogy a C. komponens kivételével ezen időszakra szükség is volt. Kereskedelmi szálláshelyek fejlesztése: DAOP-2.1.2/A; DAOP-2.1.2-09 A minőségi turizmus fellendítése érdekében alapvető fontosságú a minőségi szálláshelyek kialakítása, a szálláshelyek szolgáltatásainak, programjainak fejlesztése, mivel a szálláshelyekhez és a vendéglátáshoz kapcsolódik legnagyobb mértékben az ágazat által termelt árbevétel. A két felhívás esetében különböző korlátozó feltételek kerültek meghatározásra annak érdekében, hogy a valós üzleti célú szálláshely-szükségletű települések kerüljenek előtérbe, úgy mint, a támogatási intenzitás felújítás- és szolgáltatás fejlesztés esetében magasabb volt,

123

kötelező volt ügyviteli rendszert betervezni a projektek kapcsán, területi lehatárolásként megjelent a 2008-s felhívásban, hogy csak azon településekről pályázhatnak új szálláshely fejlesztésre, amelyek területén igazolható módon legfeljebb 3 rendezvényből eredően 100 000 fő látogatói létszám tetten érhető. Ezen konstrukción jobbára csak gazdasági szereplők vehettek részt, akik részére a 2008 és 2009-es felhívások esetében maximum 50%-os intenzitáson volt adható támogatás. Ezen projektek is nagyobb volumenű beruházásokat jelentettek, ahol is a támogatói döntéstől akár 11,5 év is eltel, mire a projekt finanszírozható vált, leggyakrabban az önerő igazolása, és a támogatás mértékéig előírt fedezet biztosítása jelentette a problémát a kedvezményezettek részére. A megvalósítás során számos műszaki tartalom módosítást vezettünk át, amely az ágazatra jellemző dinamikus, a célcsoportok szükségleteire reflektálóak voltak, azonban több esetben találkoztunk azzal a problémával, is, hogy egy-egy projekt előkészítettlenségéből eredően a tervezett költségvetés alultervezett volt. Ezen konstrukción is hosszabb kifutású megvalósítási időszak szükséges, főleg, ha műemléki épületet került fejlesztés alá. Általánosságban elmondható, hogy több projekt alultervezte az üzemeltetési időszak esetében a szükséges HR tervet. Észrevétel: további szálláshelyek fejlesztése kapacitáskihasználtság tekintetében jelentős kockázatot hordoz magában a jelenlegi kínálati oldalt és annak kapacitásai tekintetében, bár Bács-Kiskun megye esetében a nagyobb turisztikai potenciállal, turisztikai fejlesztéssel rendelkező városokban a szükségletek felmérését követően további szálláshelyfejlesztések relevánsak lehetnek – ld.4.5. pontban írtak. „Dél-Alföld Spa”, 2.1.1/A-2008

egészségturisztikai

létesítmények

komplex

fejlesztése

DAOP-

Új gyógyfürdők és termálfürdők létesítése ugyanakkor nem indokolt, hiszen azok új versenytársként jelennének meg a már így is túltelített piacon. A gyógy- és egészségturizmushoz kapcsolódó helyszínek és szolgáltatások színvonala, sokszínűsége sok esetben azonban nem éri el a turisták igényeit, amit a gyógyfürdők és infrastruktúrájának és szolgáltatásainak minőségi és mennyiségi fejlesztése javíthat. A szezonalitás áthidalása is egyik fontos szempontja a fejlesztési irányoknak, mivel az egész éves kapacitáskihasználtságot csak direkt fejlesztésekkel lehet elősegíteni. A marketing tevékenységek fokozására is szükség van, mert a fejlesztésekkel megvalósított beruházások népszerűsítése elengedhetetlen a sikeres kihasználtság és a hosszú távú gazdaságos fenntartás érdekében. Kétfordulós kiválasztási szakaszú projektek tartoznak ide, akik 1 éves projektfejlesztésen esetek át, amelynek számos pozitív hozzáadott értéke volt, úgy mint a 2. fordulóra benyújtott projektjavaslatok megfeleltetésre kerültek az eljárásrendi előírásoknak, azok szakmai tartalma megtisztításra, kiegészítésre kerülhetett a projektgazda bevonásával együttesen. Ezen konstrukción 2 fürdő fejlesztési projektből 1 Támogatási Szerződés került megkötésre, 1 projekt valósította meg a projektjét, míg a másik projekt a támogató levél kézhezvételét követően visszalépett, tekintettel arra, hogy a fejlesztésnek helyt adó településen konkurencia jelent meg, így kockázatosnak ítélte meg a projektje megvalósítását. Komolyan megfontolandó, hogy a következő programidőszakban újabb fürdők létesítésének mekkora jogosultsága van, tekintettel a jelenleg meglévő kapacitásokra, valamint arra, hogy ezen projektek kockázatos beruházások, üzemeltetésük is kockázatos. Ugyanakkor a meglévő megyei fürdő állomány korszerűsítésére, esetleges bővítésére, energetikai fejlesztése releváns célt jelenthet a 20014-2020-as időszakban, annak érdekében, hogy a nyomasztóan magas üzemeltetési költségeket racionalizálni lehessen, továbbá a bevételtermelő szolgáltatásokat a kialakult, átalakult piaci igényeknek megfelelően tudják nyújtani.

124

Turisztikai szolgáltatások fejlesztése (DAOP-2.1.1/K-11) A konstrukció alapvető célja versenyképes turisztikai szolgáltatások fejlesztésének támogatása. A létrehozandó szolgáltatások kapcsolódhatnak attrakcióhoz, de attól függetlenül is megvalósíthatók. Szálláshely szolgáltatásainak fejlesztése azon régiók esetében támogatható, ahol a prioritáson belül nem került forrás elkülönítésre (Közép- és Nyugat-Dunántúl, valamint Közép-Magyarország). A turisztikai attrakciófejlesztési pályázatok egyiktapasztalata, hogy a nagyobb összegű, gyakran elsősorban infrastrukturális fejlesztéseket tartalmazó projektek megvalósítása sok esetben nem hoz létre valódi turisztikai terméket, csak annak egy – mégoly lényeges – elemét. Ezért az attrakciók létrehozásán túl szükség van olyan kiegészítő elemekre, azaz szolgáltatásokra is, amelyek lehetővé teszik a turisták számára a további időtöltést és kikapcsolódást, amelyek újabb pozitív élményekkel gazdagítják az eltöltött időt, de amelyek alapvetően nem attrakciók, és önmagukban nem szükségszerűen jelentenek elegendő vonzerőt az odalátogatáshoz. A kiegészítő szolgáltatások megvalósításán keresztül a turisták által az adott turisztikai célterületen eltöltött tartózkodási idő és az egy főre eső költés növekedése, valamint új munkahelyek teremtése az elvárás. A konstrukció célja meglévő turisztikai attrakciók területén vagy azok környezetében illetve azokhoz kapcsolódóan, valamint turisztikai attrakciókhoz nem kötődő turisztikai célú szolgáltatások létrehozása, fejlesztése, melyek mind a turisták, mind a helyi lakosság életminőségének javításához hozzájárulnak (és a helyi lakosság részére is biztosítják a hozzáférést), továbbá az alábbi jellemzők közül eggyel vagy többel rendelkeznek: − szezonon kívül (április 1. előtt és október 31. után)és/vagy rossz időben is garantáltan igénybe vehető szolgáltatásokat kínál; − innovatív, újszerű technológiai megoldásokat hasznosít (pl. internet, mobil technológiák, foglalási rendszerek); − növeli a turisták átlagos tartózkodási idejét A 2007-2013-as időszakban az egyik leggyorsabban döntés-előkészíthető és megvalósítható projektállomány ezen a konstrukción található, amely azzal is indokolható, hogy 5-50 millió Ft támogatási összeg került meghirdetésre, és 12 hónapos megvalósítási időszak állt a rendelkezésükre. Ezzel a pályázati lehetőséggel számos megyei vállalkozó élt, hiszen BácsKiskun megyéből érkezett be erre a konstrukcióra a majdnem legtöbb (44 db) pályázat. A fentebb ismertetett paraméterekből eredően ezen projektek jobbára kiegészítő turisztikai szolgáltatások (önállóan elsődleges turisztikai vonzerőként nem jelennek meg a palettán). Üzemeltetetésük alacsonyabb HR kapacitással fenntartható, fontos, hogy ezen projektek többsége élő, érdek és érdekeltség alapú együttműködésekre építve épültek fel, kisebb kockázatú projektek. Csak gazdasági szervezetek pályázhattak, akik nem tartoznak a kbt. hatálya alá. Kiemelt turisztikai termék – és attrakciók fejlesztése (DAOP-2.1.1./G-11) Az Operatív Program turisztikai vonzerők fejlesztésével foglalkozó prioritása lehetőséget nyújt a régió turizmusában meghatározó jelentőséggel bíró vonzerők fejlesztésére. A vonzerők fejlesztésének célja, hogy olyan attrakciók működjenek a régióban, amely az adott turisztikai desztinációban önállóan is vonzerőt jelent a turisták számára. A fejlesztések jelentősen hozzájárulhatnak a régióba érkező látogatók számának, illetve áttételesen a vendégéjszakák számának, valamint a turisták költésének növeléséhez.

125

Attrakció olyan természeti vagy kulturális örökség a látogatás feltételeit megteremtő szolgáltatásokkal együtt, amely a látogatót egy bizonyos helyszín meglátogatására ösztönzi, vagy konkrét, tudatos emberi tevékenység eredményeképpen létrejött létesítmény, amelyet kifejezetten turisztikai céllal, a látogatók szükségleteinek kielégítésére hoztak létre. Kiemelt attrakciók létrehozása során szükség van olyan kiegészítő elemekre, azaz szolgáltatásokra is, amelyek lehetővé teszik a turisták számára a további időtöltést és kikapcsolódást, amelyek újabb pozitív élményekkel gazdagítják az eltöltött időt, de amelyek önmagukban nem szükségszerűen jelentenek elegendő vonzerőt az odalátogatáshoz. Kiemelt turisztikai projektek támogatásával lehetőség nyílik olyan komplex, a pályázati konstrukciónál átfogóbb, összetett, a fenntartható üzemeltetést biztosító elemeket tartalmazó fejlesztések megvalósítására, amelyek a turisztikai kínálatban nemzetközi versenyelőnyt biztosíthatnak a régió számára. A kiemelt felhívás főcélkitűzése a régió meglévő turisztikai adottságaival összhangban és azokra építve a turisták igényeihez kapcsolódva · innovatív, magas színvonalú, egyedi, önálló vonzerővel bíró turisztikai termékek kialakítása, illetve · a régió egyedi értékein, alapvetően a természeti és épített örökségen alapuló nemzetközi vagy országos jelentőségű turisztikai vonzerők, termékek és tematikus hálózatok fenntartható fejlesztése. A kiemelt konstrukció keretében megvalósításra kerülőprojektek ezzel együtt hozzá kell, hogy járuljanak a turisztikai szektor alábbi nemzeti szintű stratégiai céljainak eléréséhez is: · A hazai turizmus versenyképességének növelése · Innováción alapuló kínálatfejlesztés · Regionális szintű desztináció-fejlesztés · Turisztikai fejlesztések multiplikatív hatásának révén a lokális és térségi gazdaságok teljesítményének, versenyképességének javítása Kétfordulós eljárásrend került alkalmazásra, amely során a fejlesztésre rendelkezésre álló határidő jelentősen csökkent a fürdő fejlesztések alkalmával használhatóra. Ezen fejlesztések 24 hónapos megvalósítási határidővel rendelkező beruházások közel 800 millió – 2 Mrd Ft támogatásúak, méretükből eredően magas kockázatúak. Csak közszféra szervezet kerülhetett támogatásra. Ezen konstrukció támogatásából valósul meg a Bajai és Kalocsai kiemelt turisztikai attrakciók fejlesztése. Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése (DAOP-2.1.1/J-12) Turisztikai attrakció és szolgáltatás fogalma egymástól nem elválasztható. Attrakció olyan természeti vagy kulturális örökség a látogatás feltételeit megteremtő szolgáltatásokkal együtt, amely a látogatót egy bizonyos helyszín meglátogatására ösztönzi, vagy konkrét, tudatos emberi tevékenység eredményeképpen létrejött létesítmény, amelyet kifejezetten turisztikai céllal, a látogatók szükségleteinek kielégítésére hoztak létre. A pályázati felhívás keretében a turisták számára vonzerőt, élményeket, időtöltési lehetőséget nyújtóturisztikai attrakciók, valamint turisztikai szolgáltatások fejlesztése támogatható. Az így kialakítható, a turisták igényeinek megfelelő színvonalú turisztikai termékekkel növelhető az attrakciók látogatottsága és jövedelemtermelő képessége, valamint mérsékelhető a turizmus időbeli koncentráltsága.

126

A korábbi turisztikai attrakciófejlesztési pályázatok egyik tapasztalata, hogy a nagyobb összegű, gyakran elsősorban infrastrukturális fejlesztéseket tartalmazó projektek megvalósítása sok esetben nem hoz létre valódi turisztikai terméket, csak annak egy elemét. Ezért az attrakciók létrehozása során szükség van olyan kiegészítő elemekre, azaz szolgáltatásokra is, amelyek lehetővé teszik a turisták számára a további időtöltést és kikapcsolódást, amelyek újabb pozitív élményekkel gazdagítják az eltöltött időt, de amelyek önmagukban nem szükségszerűen jelentenek elegendő vonzerőt az odalátogatáshoz. Ilyen kiegészítő elemek lehetnek például garantált programok (így kultúraspecifikus idegenvezetés, helyszíni foglalkoztatással egybekötött hagyományőrző kézműves tevékenység), eszközkölcsönzés, városnézés, geocaching, helyfüggő mobil tartalmak, az attrakciók látogatóit kiszolgáló vendéglátó egységek. A kiegészítő elemeknek és szolgáltatásoknak, amennyiben meglevő attrakcióhoz kapcsolódnak, annak kínálatával összhangban kell lenniük, továbbá szükséges illeszkedniük a desztináció jellegéhez és kínálatához. Minden esetben, de különösen újszerű és egyedi, illetve a meglevő kínálathoz nem illeszkedő szolgáltatások esetén elengedhetetlen a megalapozottság, indokoltság, az üzleti fenntarthatóság reális alátámasztása, bizonyítása, hogy egyenként és összességében is minőségi kínálatot biztosítsanak a látogatók számára. Mind a turisztikai attrakciók, mind a szolgáltatások esetében elengedhetetlen a más piaci szereplőkkel való együttműködés. Ebben lehet partner kapcsolódó attrakció, szálláshely vagy más szolgáltatatás, illetve egyéb turizmusban érintett szervezet. Minden projektben kötelező az együttműködéseket és azok formáját bemutatni. A turisztikai attrakciók és kiegészítő szolgáltatások megvalósításán keresztül a látogatók számának ésszerű növelése (stabil, fenntartható látogatói létszám elérése), a turisták által az adott turisztikai célterületen eltöltött tartózkodási idő és az egy főre eső költés növekedése, valamint új munkahelyek teremtése az elvárás. Jelen felhívás a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet nyugat-dunántúli településein támogatja továbbá a szálláshelyek szolgáltatásfejlesztését, tekintettel arra, hogy a Turisztikai szolgáltatások fejlesztése c. pályázati felhívás banerre nem volt lehetőség. Szálláshelyek fejlesztése esetében a meglévő férőhelyek fejlesztésén keresztül (bővítés nélkül) megvalósítható kategóriaváltás is támogatható, legfeljebb 4*-os kategóriáig. A konstrukció alapvető célja a hazai turizmus szektor és ezen keresztül a teljes magyar gazdaság versenyképességének erősítése, a turizmusból származó jövedelmek növelése és munkahelyek teremtése. Ennek érdekében a konstrukció versenyképes turisztikai attrakciók és szolgáltatások kialakítását és fejlesztését támogatja. A létrehozandó szolgáltatások kapcsolódhatnak attrakcióhoz, de attól függetlenül is megvalósíthatók. Szálláshely szolgáltatásainak fejlesztése nem támogatható, kivéve vallási turizmus célú szálláshelyek (beleértve zarándokszálláshelyek) fejlesztését. Ezen konstrukción nagyobb volumenű turisztikai fejlesztések támogatására és megvalósítására nyílt lehetőség, amelyek megvalósítására 24 hónap állt rendelkezésre. Ennél a konstrukciónál került előtérbe a vallási turizmus fejlesztése, amelyre Bács-Kiskun megyéből is számos pályázat és több kiemelt projektötlet és projektjavaslat került benyújtásra, visszaigazolva ezen fejlesztési források szükségességét. Új elemként a zarándokszálláshelyek fejlesztésére adott lehetőséget a felhívás.

Egészségügyi turizmus szolgáltatásainak fejlesztése a konvergencia régiókban (DAOP2.1.1/I-12) A turisztikai szektor egyik legdinamikusabban fejlődő területe az egészségturizmus. Magyarország ezen a területen nagy hagyományokkal, igen jó adottságokkal és jó pozícióval rendelkezik, ezért a nemzetközi versenyképesség fejlesztésének egyik kulcseleme lehet ez a terület. Az egészségipar kitörési pontként jelenik meg az Új Széchényi Tervben, külön fókuszálva az egészségturizmusra. A tradicionális egészségturizmus, ezen belül a gyógyturizmus jellemzője Magyarországon, hogy a természeti adottságokhoz kötődik, és gyógytényezők – ezek között

127

elsősorban a gyógyvíz – meglétére, kihasználására épül. Az egészségturizmusban a látogatók alapvető motivációja az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése (wellness turizmus), illetve az egészségi állapot javítása, betegségek gyógyítása (gyógyturizmus). A gyógytényezők közelében, vagy akár attól függetlenül megjelenő orvosi és más egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó turizmust nevezzük egészségügyi turizmusnak. Egészségügyi turizmus: nem sürgősségi esetben (elektív, azaz tervezhető, ütemezhetőellátások) végzett orvosi, egészségügyi szolgáltatások, illetve olyan veleszületett rendellenességek, betegség vagy sérülés utáni állapot kezelésének, kezelés-sorozatának az igénybe vétele, amelyhez üzleti célú szálláshely és egyéb turisztikai szolgáltatások igénybevétele kapcsolódik. A konstrukció célja olyan, az OEP által nem finanszírozott, nem sürgősségi esetben végzett orvosi, egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, illetve olyan veleszületett rendellenességek, betegség vagy sérülés utáni állapot kezeléséhez, kezelés-sorozatához kapcsolódó fejlesztések támogatása, amelyek ország- vagy régióhatáron átnyúló utazásokat és hosszabb távú ott tartózkodást eredményeznek szálláshely és turisztikai programcsomagok igénybevételével, növelve ezáltal a turisztikai ágazat bevételét. További célok: - A hazai egészségügyi turisztikai vállalkozások versenyképességének erősítése - Fizetőképes, elsődlegesen külföldi, másodsorban hazai célcsoportok körének bővítése - Piaci alapon működő, hosszabb távú ott tartózkodást (több napos, hetes vagy akár hónapos kezelést) igénylő, magas színvonalú egészségügyi turisztikai szolgáltatások kialakítása, fejlesztése - Egészségügyi és turisztikai szolgáltatók közötti együttműködés erősítése, ezáltal az egészségügyi szolgáltatások közvetett, a turisztikai szektorban megjelenő gazdasági hatásainak erősítése - Munkahelyek teremtése, megtartása - Továbbá, mindezek által a turisztikai ágazat jövedelemtermelő képességének javítása Részcélok - „A” részcél: szállásférőhely kapacitásbővítéssel (a kapacitásbővítés akár új szálláshely kialakításával akár meglévőszálláshely bővítésével megvalósulhat) egybekötött egészségügyi turisztikai szolgáltatások (pl. gyógyászati részleg) fejlesztése, - „B” részcél: meglévő, működő szolgáltatásainak fejlesztése

szálláshelyek

vagy

attrakciók

egészségügyi

turisztikai

Hasonlóan a szálláshely fejlesztési projektek esetében itt is 24 hónapos megvalósítási időszak áll a kedvezményezettek rendelkezésére, a fejlesztési téma fókuszált, és a felszálló ágon lévő egészségturizmusra alapoz. Célszerű ezen konstrukció fejlesztési területét a későbbiekben is támogatási források segítségével fejlesztésre ösztönözni, azonban ahogyan a korábbiakban a szálláshely fejlesztésénél is említésre került, a megfelelő területi, pályázói szervezeti, fejlesztési tématerületi lehatárolás mellett. Üzleti célú szálláshelyek fejlesztése (DAOP-2.1.2-12) A konstrukció célja az üzleti szálláshelyek szolgáltatásainak fejlesztése, kapacitásának bővítése, kapacitáskihasználtságuk javítása, a fejlesztendő régióba érkező turisták által eltöltött vendégéjszakák számának és az átlagos tartózkodási idejüknek, ezen keresztül a szálláshely

128

működéséből származó árbevételeknek a növelése, valamint megvalósításán keresztül munkahelyek megtartása, teremtése.

a

támogatott

projektek

A végzett tevékenység jellegéből adódóan szükséges, hogy a projektgazdák megfelelő együttműködésekkel rendelkezzenek. Ebben lehet partner egy kapcsolódó attrakció, szálláshely vagy más szolgáltatatás, illetve egyéb turizmusban érintett szervezet is. A pályázati felhívás keretében megvalósuló projekteknek a meglévő, működő szálláshelyek szolgáltatásainak és kapacitásainak fejlesztésével, vagy új szálláshely kapacitások kialakításával és a szálláshelyekhez kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésével illeszkedniük kell a felhívás célrendszeréhez. Az alábbi két részcél elérését minden támogatott projektnek meg kell valósítania: • hosszútávon fenntartható, egyedi jellegű fejlesztések megvalósítása; • a meglévő munkahelyek számának megőrzése kötelező, ezek mellett elsősorban az új szálláshelyek, valamint új szolgáltatások és/vagy kapacitásbővítés esetén közvetlen munkahelyteremtés is fontos cél. Az új munkahelyek létrehozása a bírálatnál előnyt jelenthet a pályázók számára. A teremtett (és a fenntartási időszakban végig fenntartott) munkahelyek száma az éves átlagos statisztikai létszám alapján kerül meghatározásra (akár részmunkaidős foglalkoztatás is megvalósítható). 24 hónapos megvalósítási határidő áll a kedvezményezettek rendelkezésére, a korábbi felhívásoktól eltérően ezúttal 70%-os támogatási intenzitásra lehetett pályázni. Ezen konstrukció statisztikai adatait elemezve láthatjuk, hogy mind regionális, mind megyei szinten robbanás szerű kapacitásbeli növekedés érhető tetten, amely kapcsán a további szálláshelyek kapacitásbeli fejlesztése komoly dilemmát okozhat. Javaslat: célirányos, területi specifikum figyelembe vételével (szükségeletek), új kapacitások fejlesztése, míg általánosságban a meglévő szálláshelyek továbbfejlesztése, korszerűsítésére, szolgáltatásaik fejlesztésére lenne érdemes hangsúlyt fektetni. Helyi és térségi Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek létrehozása és fejlesztése (DAOP-2.1.3-12) A Turisztikai desztináció menedzsment (TDM) rendszer kialakítása a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia egyik pillére. A TDM rendszer célja a turizmus versenyképességének növelése, a desztináció turisztikai teljesítményének fokozása, a látogatók megelégedettségének emelése, a turisták desztinációhoz köthető információkkal való ellátottságának javítása, a turizmusban szereplők naprakész üzleti információkkal történő ellátásának biztosítása. A TDM szervezetek három szintje kell, hogy egymásra épüljön: helyi, térségi és regionális. Míg a helyi szervezetek a helyi turisztikai szereplők együttműködésére épülnek, a felsőbb szintek elsősorban az alatta levő szint TDM szervezeteinek együttműködéséből állnak össze. A pályázati felhívás keretében helyi és térségi szintű szervezetek támogathatóak. A TDM feladatok teljes struktúrán belüli, szintek közötti megosztása a hatékonyságra és az adott szervezeti szinten történő optimális ellátásra tekintettel (méretgazdaságosság, szakmai ismertek stb.) áll össze. A TDM feladatok közé tartozik pl. a turisták igényeihez alkalmazkodó fejlesztési irányok meghatározása és megvalósítása, a turisták számára releváns információk gyűjtése, szolgáltatása, a turizmusban érdekelt szereplőkkel való együttműködések megvalósítása, a koordináció elősegítése, marketing tevékenység megvalósítása. A pályázat célja egyrészt a TDM szervezetek kialakítása, fejlesztése, működési feltételeinek megteremtése, másrészt a szervezetek által ellátandó TDM szakmai feladatok támogatása. A pályázat eredményeként olyan szervezetek jönnek létre, amelyek összefogják a desztináció turizmusban érdekelt szereplőit, illetve komplex tevékenységükkel egyaránt elősegítik a helyben élők életminőségének javítását és a turisták pozitív élményeinek kialakítását.

129

Sajnos a felhívás által biztosított lehetőség méltatlanul alul maradt a várakozásoktól eltérő módon. A felhívás céljai jelen és a következő időszakban is relevánsak, sőt, egyre inkább szükségesek, így ezen terület támogatása fontos, oly módon, hogy a megye, annak kistérségei minél hangsúlyosabban meg tudjanak jelenni a turisztikai piacokon – bel- és külföldi turizmus tekintetében egyaránt. Tapasztalataink alapján az NKFT. Szervezeti formában működő TDM szervezetek esetében a tagsági bővítést az alapítók ellenérdekeibe ütközik, így a TDM szervezetek valós működtető motorját jelentő alulról szerveződés, bővülés lelassul, talán le is áll, míg az egyesületi formában történő működés ettől jelentősen szabadabb kereteket ad, amely egy dinamikusan fejlődő szervezet esetében évekkel később egy piaci alapú szervezetté válást is prognosztizálhat. A másik komoly problémát az jelenti a TDM szervezetek megalakulásakor, hogy az illetékes önkormányzat az előírt feltételeket nem tudja elfogadni, azaz, hogy neki is 1 szavazata van a szervezeten belül, annak ellenére, hogy annak működésére ő adja eleinte a legnagyobb forrást. Megoldási javaslat: a TDM szervezetek megalakulásig, valamint azt követően is.

szakmai

segítése,

koordinálása

a

szervezeti

Támogatási konstrukciók értékelése, továbbfejlesztési javaslatok 5.2 prioritás Környezetfejlesztés Általánosságban megfogalmazható, hogy a belterületi csapadékvíz elvezetésre benyújtott pályázatok (5.2.1/A-08,-09,-11) szakmailag valóban indokoltak voltak és lesznek, hiszen a mai napig még sok település küzd a jelenlegi csatornahálózat (már ha egyáltalán van) nem megfelelő működésével, illetve a rendszer hiánya miatt belvíz-problémákkal. Az elmúlt évtizedekben szinte minden település minden utcája szilárd burkolatot kapott, melynek köszönhetően a csapadékvizek rövidebb idő alatt gyülekeznek, az elszikkadásra rendelkezésre álló felület lecsökkent, és a meglévő, kisebb kapacitásra tervezett elvezetők már nem tudják ellátni funkciójukat, valamint az úthálózat fejlesztéséhez nem kapcsolódott csapadékvíz-elvezető rendszer fejlesztése. A 2008-as és 2009-es kiírásokra beérkezett pályázatokból látszott, hogy minden település a pillanatnyi problémára fókuszált, igyekezett minél rövidebb idő alatt megszabadulni a felgyülemlett csapadék- és belvíztől, azonban hosszú távon nem feltétlen terveztek (az alföldre jellemző elsivatagodást nem vették figyelembe), pedig 2009-től már pályázhattak akár külterületi tározókra is, így a 2011-es kiírásban már hangsúlyt fektettünk a vízvisszatartásra is (kisebb-nagyobb sikerrel). A pályázatok elutasításának oka a nem megfelelően összeállított, ellentmondásos, részleteiben nem kidolgozott dokumentáció volt. A fejlesztés tárgya többnnyire minden esetben kellőképpen indokolt, alátámasztott és szükséges volt. Az 5.2.1/A-11 kiírás már ötvözi a korábbi 5.2.1/A és 5.2.1/B kiírásokat, így önkormányzatok és vízügyi igazgatóságok karöltve is pályázhattak nagyobb volumenű fejlesztések megvalósítására, azonban a szűkös forráskeret miatt a vízügyi igazgatóságok háttérbe lettek szorítva, hiszen csak konzorcumi partnerként pályázhattak, így védve az önkormányzatokat, mint kisebb összköltségű projektekkel induló potenciális pályázókat. A vízügyi igazgatóságok a korábbi 5.2.1/B kiírásra benyújtott pályázataik alapján mindíg jóval nagyobb volumenű projekteket kívántak megvalósítani, így pár projekttel kimerítették volna a teljes forráskeretet. Az 5.2.1/B kiírásaira (DAOP-2007-5.2.1/B és DAOP-2009-5.2.1/B) vízügyi igazgatóságok pályázhattak. Fő cél a főművi csatornák, holtágak, tározók fejlesztése és rekonstrukciója volt, mely révén a belvizek elvezetése, a vizek visszatartása és a vízminőség javítás mint cél valósulhatott meg. Távolabbról tekintve fontos látni, hogy a külterületen lévő főművi csatonák fejlesztése sok esetben összefügg a belterületen történő fejlesztésekkel, hiszen a belterületen összegyülekező csapadékvizek hatékonyabb elvezetése megköveteli a külterületi csatornák, mint befogadók kapacitásának rendelkezésre állását, így az 5.2.1/A-11 kiírás már ötvözte a korábbi 5.2.1/A és 5.2.1/B kiírásokat, így az önkormányzatok és vízügyi igazgatóságok karöltve is pályázhattak nagyobb volumenű fejlesztések, rekonstrukciók megvalósítására.

130

Az eddigi szennyvizes kiírásainkra valaha beérkezett pályázatok nagy része megvalósult, vagy megvalósítás alatt áll. Csongrád megyében tapasztaltunk települési ellenállást is, a település hiába szerette volna megvalósítani a fejlesztést, lakossági ellenállásba ütközött, így a döntéselőkészítési szakaszban a pályázati hiánypótlást már nem is teljesítették. A hulladékrekultivációs kiírás nem tartozott a legnépszerűbb kiírásaink közé, szinte alig volt érdelődő a pályázati kiírással kapcsolatban. Egy alkalommal került meghirdetésre a pályázati felhívás és regionális szintem mindössze 6 db pályázat érkezett, ebből csak 1 db érkezett Csongrád megyéből, mely később nem részesült támogatásban. Összefoglalva a fent leírtakat általánosságban elmondható, hogy minden tématerületre beérkezett pályázat szakmilag indokolt és megalpozott volt, hiszen sok település továbbra is küzd a csapadékvíz és belvíz okozta problémákkal, melyek megoldására nagy segítséget nyújtanak az EU-s forrásból származó támogatások, hiszen az önkormányzatok, vízügyi igazgatóságok aligha tudnák saját erőből finanszarozni a magas költségű fejlesztéseket.

131

5. A megvalósult meghatározó jelentőségű fejlesztések bemutatása kistérségenként

132

5.1 Gazdaságfejlesztési témájú, 150 millió forint feletti támogatási összegű támogatott pályázatok rövid bemutatása KECSKEMÉTI KISTÉRSÉG Kistérség: Kecskeméti Település: Kecskemét Projekt száma: DAOP-1.1.1/A-13-2013-0001 Pályázó neve: Golden Real Estate Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Kft. Projekt címe: Golden üzemcsarnok és irodák felújítása. Összköltség: 396 345 460 Ft Támogatás összege: 198 172 730 Ft Projekt célja: A projekt célkitűzése, hogy a Golden Reál Estate Kft. felújítsa a 12 891 nm-es telek ingatlanon található 7056 nm-es bruttó szintterületű csarnokot, majd bérbeadással hasznosítsa és a hasznosítással közvetlenül, illetve közvetetten is munkahelyeket teremtsen. A szociális blokkok, közlekedők, kiszolgáló helyiségek levonásával 6300 nm bérbe adható terület keletkezik a következő bontásban: Üzemcsarnok: 4262 nm; Műhely: 172 nm; Raktár: 1694 nm; Iroda: 172 nm A projekt előrehaladása: A Támogatási Szerződést 2013. szeptember 27-án megkötötték. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

0

2

fő

15

15

25

Teremtett munkahelyek számaPályázó szervezetnél A fejlesztéssel érintett területen működő vállalkozások által foglalkoztatottak számának változása

Kistérség: Kecskeméti Település: Kecskemét Projekt száma: DAOP-1.1.1/AC-11-2012-0001 Pályázó neve: MK-Property 101 Ingatlanforgalmazó Kft. Projekt címe: Metropolisz ipari terület fejlesztés projekt Összköltség: 342 800 606 Ft Támogatás összege: 171 400 303 Ft Projekt célja: A projekt célja a Kecskeméten működő, vagy ide települő termelő és szolgáltató társaságok számára iroda + üzemcsarnok felépítésére szolgáló terület teljes megújítása, korszerű infrastruktúrával ellátása, valamint az ingatlanon lévő, jelenleg igen elavult épületek felújítása. A projektnek köszönhetően az eddig elhanyagolt és nagyrészt kihasználatlanul álló ingatlan megújul, lehetőséget biztosítva ezzel a vállalkozások számára, hogy XXI. századi színvonalú telephelyen működjenek. A terület megújulásával olyan vonzó környezetet teremtünk, ahová szívesen települnek be különböző gyártó és szolgáltató vállalatok. A fejlesztés során az ingatlant 7 kisebb (3531 nm - 18 475 nm) alapterületű telekre osztjuk, a kialakuló telkek közművesítését elvégezzük, illetve a telkek megközelítését biztosító magánutat

133

hozzuk létre. A projekt keretében terezzük az ingatlanokat körbe keríteni, tereprendezést és parkosítást végezni, illetve parkolókat kialakítani. A projekt előrehaladása: A projekt megvalósítás alatt áll. A Kedvezményezett a támogatás legnagyobb részét lehívta. A fizikai megvalósítás kb 60%-on áll. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

0

3

fő

0

12

41

Teremtett munkahelyek számaPályázó szervezetnél Betelepülő vállalkozások által vállalt teremtett munkahelyek száma

Kistérség: Kecskeméti Település: Kecskemét Projekt száma: DAOP-1.1.1/AC-11-2012-0031 Pályázó neve: GYENES INVEST Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Projekt címe: A GYENES INVEST Kft. iparterületének fejlesztése Kecskemét 01065/50 hrsz-en található ingatlanon Összköltség: 317 060 090 Ft Támogatás összege: 158 530 045 Ft Projekt célja: A Gyenes-Invest Kft 2010. áprilisában alakult. A cég projektcég, stratégiai célja jelen pályázat tárgyát képező iparterület fejlesztés megvalósítása. A KKv-k számára termelési és adminisztrációs tevékenységük folytatásához szükséges telephely bérbeadása vonatkozásában a kecskeméti régióban komoly igény jelentkezik. A pályázó másik cége révén az autóipari üzletág képviselője, így jelentős kapcsolatrendszerrel rendelkezik a közúti jármű gyártása iparág helyi és térségi képviselői körében. Többéves piackutatás, tapasztalatszerzés eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy egy új létesítménynek, mely a térség autóipari szektorba tartozó KKV képviselőit bérlőként koncentrálja, teljes mértékben létjogosultsága van, így minden kapacitását jelen projekt megvalósításába invesztálja. Jelen projekt keretében, Kecskemét külterület 01065/50 hrsz. ingatlanon kíván a pályázó egy olyan korszerű ipartelepet létrehozni, amely megfelel a mai kor követelményeinek, megfelelő szolgáltatásokat és eszközparkot biztosít a betelepülőknek. A beruházás kapcsán lehetővé válna, egy új, korszerű üzem és iroda komplexum építése és bérbeadása, a rendezett tulajdonviszonyokat mutatja, hogy az ingatlan a pályázó vállalkozás tulajdonosa, Gyenes István magánszemély 100%-os tulajdonában van. A projekt révén az eddig kihasználatlan, 0,26 ha területen egy 9 cég betelepülését szolgáló, a vállalkozói környezetet szolgáltatásokkal komfortossá tévő, speciális, kölcsönözhető eszközparkkal rendelkező építmény jön létre. A fejlesztés a beruházónál 3 fő (1 fő hátrányos helyzetű, 2 fő nő) új létszám alkalmazását eredményezi, a betelepülő vállalkozások által foglalkoztatottak száma 37 fő. A tartósan bérbeadható területek fenntartási időszak végére 85%ban kiadásra kerülnek, már most több vállalkozástól írásos szándéknyilatkozattal, vagy szóbeli megállapodással rendelkezünk, az elért eredmények fenntartására a cégvezetés folyamatos projektgondozó tevékenysége garanciát jelent. A projekt előrehaladása: A Támogatási Szerződést 2013. szeptember 30-án megkötötték. A kivitelezést szeptemberben megkezdték. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

134

Teremtett munkahelyek számaPályázó szervezetnél Betelepülő vállalkozások által vállalt teremtett munkahelyek száma

fő

0

0

3

fő

0

15

37

Kistérség: Kecskeméti Település: Kecskemét Projekt száma: DAOP-1.1.1/D-09-2009-0002 Pályázó neve: Hilti Szerszám Korlátolt Felelősségű Társaság Projekt címe: Technológia fejlesztés korszerű telephelyi feltételeinek megteremtése HILTI KFT.nél Összköltség: 749 016 800 Támogatás összege: 372 860 563 Projekt célja: HILTI Szerszám Kft. a magas presztízsű HILTI termékek gyártója, mely erős piaci pozícióval rendelkezik a szerszámgép-gyártás piacon. A cég 100%-os tulajdonosa HILTI AG, mely a magyar cég számára is biztosítja a professzionális értékesítési hátteret, a szakmai/technológiai támogatást. A magyarországi leányvállalat 1979-ben érkezett Kecskemétre, mára 4 Mrd Ft forgalmú középvállalattá fejlődött, a működési sikereket látva az anyacég hosszú távú terveiben is stratégiai szerepet szán a társaságnak. Itt alapították meg a kelet-közép európai beszerzési központot, emellett számos közös kutatási/fejlesztési projektet végeznek a német kutatási központtal. A fejlesztések eredményeként új termelési technológiák és termékek születtek, utóbbiak sorozatgyártást a kecskeméti telephelyen kezdik meg 2011-ben. Jelen projekt keretében a HILTI Kft. kecskeméti telephelyét közel 4000 m2-el növelik, mely mind a termelés helyszínét, mind a kutatás/fejlesztés helyszínét érinti. A termelő helyiségek a szükséges szociális helyiségekkel is kiegészülnek. A termelés eredményeként létrejövő csarnokban az új termékek gyártását, és az új technológiák alkalmazását kezdi meg a cég. A projekt előrehaladása: A projektet a Kedvezményezett megvalósította, jelenleg fenntartási időszakban van. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve A fejlesztések eredményeként létrehozott felépítmény területe Teremtett munkahelyek száma

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

m2

0

4460,43

4460,43

fő

0

0

52

Kistérség: Kecskeméti Település: Kecskemét Projekt száma: DAOP-1.1.1/D-10-2010-0002 Pályázó neve: Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. Projekt címe: A térség gazdaságfejlesztési koncepciójához illeszkedő, járműipari munkahelyteremtő és kapacitásnövelő fejlesztés a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. kecskeméti gyáregységénél

135

Összköltség: 3 256 590 251 Ft Támogatás összege: 947 009 053 Ft Projekt célja: A kecskeméti székhelyű Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. a müncheni KnorrBremse AG haszonjármű üzletágának (Knorr-Bremse Systeme für Nutzfahrzeuge GmbH) 100%os tulajdonú leányvállalata. A vállalatcsoport stratégiai fontosságú gyártóbázisának (1960-as években tervezett-megvalósult épületegyüttes) épület struktúrája nem egységes, alaprajzában szabdalt, ezért a szükségszerűen egymást követő technológiai folyamatok nem kellően hatékonyak. A telephely beépítettségi szintje, egyéb adottságai nem teszik lehetővé a további bővítést. A globális gazdasági válság jelentős mértékben módosította a piaci igényeket. Ennek eredményeként született meg az elhatározás egy új gyár felépítésére, melyben korszerű gyártásszervezési megoldások valósíthatóak meg. Az így tervezhető termékköltség csökkenés, a vevőigények mind teljesebb, és az eddigieknél is szigorúbb minőségi követelmények teljesítése megerősíti a vállalat versenyképességét, lehetőséget teremt a vállalatcsoporton belüli kompetencia-bővítés megalapozására. A Kecskemét déli iparterületén összesen 8,6 ha-on tervezett iparfejlesztési projekt (19 280 m2 gyártócsarnok épület, 1 550 m2 iroda épület, valamint a kapcsolódó infrastruktúra) közvetlen bekerülési értéke 3 438 472 564 Ft. A telek, a majdani átköltözés, a telken kívüli közmű valamint az egyéb díjak költségeit figyelembe véve a teljes bekerülési összeg 4,5 milliárd Ft. A DAOP-2010-1.1.1./D sz. pályázat előírásai szerint ebből, az igényelt 999 900 000 Ft támogatás alapjaként elszámolható költség 3 438 472 564 Ft. A tervezett beruházás eredményeként 111 új munkahely jön létre, a vállalat statisztikai átlagban 786 fő tartós foglalkoztatását vállalja. A fenntartási időszakban az egy főre jutó tervezett árbevétel 32 millió Ft, a bruttó hozzáadott érték bázishoz mért növekedése 1,3 milliárd Ft. A fejlődési potenciál nemcsak Kecskemét város és kistérsége gazdasági-szociális viszonyaira gyakorol pozitív hatást, de multiplikátorként működik a ma is jelentős KKV beszállítók felé. A projekt előrehaladása: A projekt megvalósítás alatt áll, a készültségi fok kb. 70%-os, a projekt pénzügyi megvalósítása ezzel párhuzamos előrehaladást mutat. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve Teremtett munkahelyek száma Egy munkahelyre vetített árbevétel

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

63,5

111,1

millió Ft

29

29

32

Kistérség: Kecskeméti Település: Kecskemét Projekt száma: DAOP-1.1.1/D-10-2010-0005 Pályázó neve: AIRVENT Légtechnikai Zrt. Projekt címe: Ipartelepítés Kecskeméten Összköltség: 496 530 707 Ft Támogatás összege: 198 612 278 Ft Projekt célja: A 20 éves múltú kecskeméti Airvent Zrt. mára már nagyvállalat, a légtechnika klímatechnika területén tölt be meghatározó szerepet a hazai piacon. A Vállalat filozófiájában kezdetektől fontos helyet kapott a környezet megóvására való törekvés, ezért sok munkát áldoztak arra, hogy megismertessék és elfogadtassák Magyarországon az energiakímélő légkezelési megoldásokat, továbbá ezért mű-ködnek az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvánnyal kiegészített minőségirányítási és környezetközpontú (integrált) irányítási rendszer szerint. 2009-ben az új MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány tanúsítványát is megkapta. A cég célja jelen pályázati tartalommal: egy 2591 m2-es új üzemcsarnok, egy 471 m2-es szociális helyiséggel rendelkező iroda, egy 1200 m2-es kamionos út, és egy 1500 m2-es rakodó

136

terület létrehozása. A megvalósítás után 28 fő szakemberre lesz szükség (fejlesztés, marketing, export, gyártás területén) A Vállalat a komfort és ipari célú légtechnikai termékek egyik legnagyobb hazai gyártójaként és exportálójaként, ill. több elismert, piacvezető nyugat-európai cég termékeinek forgalmazójaként 1991 óta van jelen a hazai légtechnikai piacon. A társaság vezetősége elsősorban a kutatás + fejlesztés tevékenység felé szeretne orientálódni. Ebben az évben egy saját fejlesztés megvalósításán kezdtek el munkálkodni, melyhez még Európai Uniós forrást is nyertek. A cég életében új tevékenység a jelenleg kifejlesztésre kerülő termékcsalád: az indukciós klímagerendás csendes üzemű hűtő-fűtő, szellőzés-technikai rendszer. A vállalat széles termékpalettája és az új tevékenység helyigénye miatt szükséges az új csarnok, a megnövekedett munkaerőigény miatt pedig az iroda. A pályázó szervezet nagyvállalatként vállalja, hogy a projekt befejezését követően létrehozott eredményeit legalább öt évig fenntartja. A Kecskeméti Megyei Jogú Város Önkormányzata nagy örömmel fogadta a Vállalat terveit, és támogatja a jövőben a településen eddig is sok szakembernek munkát adó céget. A projekt előrehaladása: A projekt megvalósítás alatt áll, a készültségi fok kb. 50%-os, a projekt pénzügyi megvalósítása ezzel párhuzamos előrehaladást mutat. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve Teremtett munkahelyek száma Egy munkahelyre vetített árbevétel

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

28

28

millió Ft

9,867

10,064

10,095

Kistérség: Kecskeméti Település: Kecskemét Projekt száma: DAOP-1.1.2-10-2010-0003 Pályázó neve: KAVOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt. Projekt címe: A KKV-k versenyképességének növelése széleskörű tanácsadói szolgáltatások nyújtásával a Dél-Alföldi régióban Összköltség: 728 000 000 Ft Támogatás összege: 728 000 000 Ft Projekt célja: A projekt során a KAVOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt., a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az INFINITY Pénzügyi Tanácsadó és Szolgáltató Kft. konzorciumi együttműködés keretében kívánja megvalósítani a vállalati tanácsadás támogatás közvetítői feladatait. A négy szervezet egyenként is évtizedes, komplementer jellegű tapasztalatai lehetőséget adnak arra, hogy együttműködésük révén a vállalkozói kultúrát és a vállalkozói aktivitást segítsék és támogassák olyan régióban, amely gazdasági fejlettségét és általános vállalkozási környezetét tekintve egyike a leginkább rászorulóknak. A konzorcium a vállalkozások indításához és eredményes működtetéséhez szükséges információnyújtást már kiépült, az állam és a vállalkozói szféra által is elismert és évek óta jól működő intézményrendszerre alapozva valósítja meg: A projekt előrehaladása: A projekt megvalósítás alatt áll, a készültségi fok kb. 40%-os, a projekt pénzügyi megvalósítása kb. 55%-os előrehaladást mutat. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

137

A támogatott projektek keretében tanácsadást igénybevett vállalkozások száma Információnyújtásban részesített vállalkozások száma

db

0

380

950

db

0

760

3135

Kistérség: Kecskeméti Település: Kecskemét Projekt száma: DAOP-1.3.1/A-09-2009-0003 Pályázó neve: Tandofer Inkubátorház Kft. Projekt címe: Inkubátorház a Jövőért! Összköltség: 467 099 273 Ft Támogatás összege: 233 549 637 Ft Projekt célja: A Tandofer Kft. célja egy komplex innovációs szolgáltatásokat nyújtó inkubátorház létesítése a dél-alföldi régió azon KKV-i számára, akik életciklusuk kezdeti szakaszában vannak, és részben az információtechnológia területén végeznek K+F tevékenységet, kiterjesztve a megújuló energiaforrások (biogáz üzemű motorok, napkollektorok, épületenergetika), valamint a műanyag- és fémipari anyagkutatás és méréstechnika önálló területeivel. Az inkubációs tér a kedvezményes üzleti szolgáltatások mellett biztosítja résztvevők számára a hálózatosodás lehetőségét. Az inkubációs háznak egy jelenleg 1000 nm-es alapterületű kecskeméti ingatlan adna helyet, mely átalakítással 1500 m2-re bővíthető. Az épület korábban könnyűipari célokat szolgált, jelenleg romos állapotban van. A fejlesztés keretében az alábbi beruházási és egyéb elemek valósulnak meg:- projekt előkészítés elemei;- építési munkálatok;- eszközbeszerzés;- egyéb általános szolgáltatások igénybevétele;- képzések biztosítása. Cégünk a projektmenedzselést belső erőforrásból oldja meg. Az igénybevett szolgáltatások és eszközök a fenti beruházási elemeknek megfelelően tevődnek össze. Az építési munkálatok keretében épület-átalakítás, festés-burkolás, hőszigetelés, energiaellátás, hőszigetelés, épületgépészet, hőszivattyús rendszer, napelemes rendszer kiépítése, őrző-védő rendszer, parkoló építés, informatikai alaphálózat, erősáramú hálózat kialakítása történik. Az eszközbeszerzés részben az irodabútorzatra, valamint kommunikációs és IT eszközökre terjed ki, részben pedig a műhely és kutatólaboratórium felszerelésére (gyártóberendezések, mérőeszközök). A Egyéb szolgáltatások alvállalkozó bevonásával történnek. A magas szintű képzések irányvonala az általános képzésekre irányul.A projekt elvárt eredménye és kiemelten kezelt indikátorai a kezdő vállalatok részére is elérhető költséghatékony működés BAT technológia mellett; a K+F+I tevékenység hatékonyság növelése, valamint a hálózatba csatlakozó cégek mérhető árbevétel növekedése. A projekt előrehaladása: A projekt lezárt, jelenleg fenntartási időszakban van. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve Inkubátorházba újonnan betelepült vállalkozások száma Innovációs szolgáltatást igénybevevő vállalkozások száma

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

db

0

0

15

db

0

0

35

138

5.2 Turizmusfejlesztési témájú, 150 millió forint feletti támogatási összegű támogatott pályázatok rövid bemutatása KECSKEMÉTI KISTÉRSÉG Kistérség: Kecskeméti Település: Tiszakécske Projekt száma: DAOP-2.1.1/A-2f-2009-0001 Pályázó neve: Szabó Istvánné egyéni vállalkozó Projekt címe: Központi medence és épület bővítése, wellness- és gyógyászati szolgáltatások kialakítása a Tisza-parti Termálfürdőben, Tiszakécskén Összköltség: 680 174 856 Ft Támogatás összege: 330 640 603 Ft Projekt célja: A fedett uszodatér teljes felújítása és átalakítása történt meg az Alföld Spa jegyében, új szolgáltatási elemek: száraz gyógytorna, szénsavkád, Caracalla-kád, Jouvence-kád, iszapkezelés; meglévő szolgáltatások minősége javult, mennyisége nőtt: szauna, tangentor, masszázsok, elektroterápiás kezelések, szolárium, büfé. 3 medence létesítése: beltéri gyermekmedence, kültéri kalandmedence, a szaunához merülőmedence. A külső élménymedence egész évben használhatóvá tétele, ezzel használatának biztosítása a szezonon kívül is. Baba-mama pihenő kialakítása Az 1.095 nm-es épület 2.735 nm-re nőtt, 8 újfajta egészségturisztikai kezelés kialakítása, 10 új parkolót létrehozása, ebből 5 akadálymentes. Teljes akadálymentesítés történt, családbarát szolgáltatások kerültek kialakításra Beszerzett szolgáltatások: tervezés, marketing, eszközbeszeszerzés, könyvvizsgáló, beléptető rendszer, nyelvi és kommunikációs képzés. A projekt előrehaladása: A projekt 2012.02.17. nappal megvalósult, 2012.12.14. dátummal a KSZ részéről lezárásra került. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

0

9,5

fő

142 240

142 240

214 346

Teremtett munkahelyek száma A támogatott turisztikai attrakció látogatottsága Kistérség: Kecskeméti Település: Kecskemét

Projekt száma: DAOP-2.1.1/B-09-2009-0019 Pályázó neve: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Projekt címe: "Értékek Élménye - Gyűjtemények Háza" Kecskeméten, a Bozsó Gyűjtemény fejlesztése Összköltség: 304 423 082 Ft Támogatás összege: 258 755 339 Ft Projekt célja: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő Bozsó Gyűjtemény olyan jelentős turisztikai attrakcióvá fejlesztése, amely a már így is idelátogató turisták számát

139

nagymértékben megemelné. Az önkormányzat a projektfejlesztés során egyrészt szeretné megmenteni a Gyűjtemény elhelyezésére szolgáló épületegyüttes Fecske utcai részén lévő, az 1800-as években épült - és helyi védettség alatt álló - épületet az enyészettől, másrészt a múzeumi tevékenységet szeretné a mai kor követelményeinek megfelelő látogató-, család- és iskolabarát szolgáltatásokkal betelepíteni, továbbá a Fecske utcai részen felújított épületet úgy kialakítani, hogy a másik jelentős kecskeméti gyűjteményt a "Hanga Óragyűjteményt" oda lehessen betelepíteni. A fejlesztéssel tehát megteremthető egy több turisztikai attrakciót magában foglaló "kultúrkombinát" múzeumi egység, amely modern látogatóbarát szolgáltatásokkal ellátott, s egyúttal megteremtődnek a "brand-kiállítások" tartásának feltételei is a régióban. A projekt előrehaladása: A Projekt fizikailag 2013.02.15-én befejeződött, a KSZ részéről 2013.08.07-én lezárásra került. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

0

5,5

fő

9 200

12 560

76 660

Teremtett munkahelyek száma A támogatott turisztikai attrakció látogatottsága Kistérség: Kecskeméti Település: Kecskemét

Projekt száma: DAOP-2.1.1/E-09-2009-0018 Pályázó neve: Biancoop Szövetkezeti Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság Projekt címe: A Kecskeméti Gokart Stadion technikai és turisztikai fogadóképességének javítása Összköltség: 471 250 000 Ft Támogatás összege: 235 232 944 Ft Projekt célja: A projekt célja olyan aktív turisztikai létesítmény életre hívása, mely a gokartozás keretein belül ismerteti meg az érdeklődőkkel a technikai sport alapjait, a hazai motorsport számára oktatást, utánpótlásképzést tart, lehetőséget biztosít a vezetéstechnikai tréningek megtartására, mindemellett legfontosabb feladata, hogy hasznos és élménygazdag szórakozást nyújtson az ide érkező vendégeknek. A projekt keretében egy új, 3 szintes modern épület kerül kialakításra. A projekt elemei: pályakísérő felületek felújítása, korszerűsítése (boxutca, szervízutak, rendezvényterület 3500 m2) történik, étterem és parkolórész, valamint a gokartpálya technikai kiszolgáló épületrész kerül kialakításra. A fogadóépület a jelenlegi (egyik) lelátó helyén épül, az elfoglalt nézőterület az új épület két végén lesz kialakítva. A beruházással a pálya minőségi ugráson esik át, a szimpla gokartozáson túl, igényes, komplex szolgáltatás és teljeskörű szervíz válik elérhetővé a gokart szerelmesei számára. A projekt előrehaladása: A projekt 2012.06.30-án fizikailag befejeződött, a KSZ részéről 2012.10.02-án lezárásra került. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve Teremtett munkahelyek száma A támogatott turisztikai attrakció

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

20

20

fő

9 100

57 644

80 043

140

látogatottsága Kistérség: Kecskeméti Település: Jakabszállás Projekt száma: DAOP-2.1.1/E-2008-0015 Pályázó neve: Magyarfalva Mesefalu Korlátolt Felelősségű Társaság (projekt átadása után, eredeti pályázó a Brandhouse Kft.) Projekt címe: Kis-Magyarország Botanikus Kert kialakítása Összköltség: 444 968 330 Ft Támogatás összege: 219 968 330 Ft Projekt célja: A projekt célja a Kis-Magyarország Botanikus Kert létrehozása, amely 93.000 négyzetméteres méretben arányosan mutatja be Magyarország domborzatát és főbb növényeit. Ezzel egy olyan páratlan turisztikai attrakció jön létre, amely turisták tízezreit tudja majd vonzani a térségbe, ezért fontos szerepe lesz Bács-Kiskun megye turizmusának fejlesztésében, a vendégéjszakák számának növelésében. A megvalósítás és a működtetés során egyaránt szoros együttműködést alakítunk ki a környékbeli turisztikai szolgáltatókkal (elsődlegesen a Kiskunsági Nemzeti Parkkal, de több más szervezettel is). A projekt eredményeként tehát nemcsak a megvalósító cég árbevétele növekszik, hanem a környékbeli partner turisztikai szolgáltatóké is, hiszen az elindított új szolgáltatások egy része is velük együttműködésben valósul meg. Jakabszállás környékének ezzel nemzetközi szinten is jelentős vonzerőt jelentő turisztikai attrakciója jön létre. A projekt előrehaladása: A projekt 2011.06.30-án fizikailag befejeződött, a KSZ részéről 2012.03.01-jén lezárásra került. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

3

3

fő

0

0

15 600

Teremtett munkahelyek száma A támogatott turisztikai attrakció látogatottsága

Kistérség: Kecskeméti Település: Kecskemét Projekt száma: DAOP-2.1.1/F-09-2009-0001 Pályázó neve: Kész Hotel és Konferencia Menedzsment Kft. Projekt címe: Multifunkcionális konferenciaközpont építése Kecskeméten Összköltség: 546 356 387 Ft Támogatás összege: 273 178 193 Ft Projekt célja: A projekt átfogó célja, hogy a releváns országos, regionális tervekkel összhangban, Kecskemét és a rendelkezésre álló ingatlankapacitás adottságait kihasználva, egy olyan 400-500 fős multifunkcionális konferencia- és rendezvényközpont kerüljön kialakításra, amely hozzájárul a Dél-alföldi Régió versenyképességének országos és nemzetközi erősítéséhez. További célja, hogy a rendezvényközpont működése révén a régióban tartós, folyamatosan növekvő gazdasági fejlődés jelenjen meg, melynek vetületei a konferenciaközpont bevétele, a térségbe vonzott látogatók által elköltött pénz, a látogatószám növekedésből adódó szálláshely foglalások növekedése, illetve a foglalkoztatottság növekedése. A projekt elérni kívánt célja továbbá, hogy a munkavállalók felvétele során az esélyegyenlőség érvényre jusson, emelett valamennyi

141

munkavállaló egyenlő foglalkoztatási feltételek mellett kerüljön alkalmazásra, továbbá a munkavégzés körülményei egészséges és akadálymentes munkakörnyezetet jelentsenek. A projekt előrehaladása: A projekt fizikailag befejeződött 2013.06.30-án, pénzügyi zárása folyamatban van. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve Teremtett munkahelyek száma A támogatott turisztikai attrakció látogatottsága

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

0

9

fő

0

0

269 050

Kistérség: Kecskeméti Település: Tiszakécske Projekt száma: DAOP-2.1.1/I-12-2012-0025 Pályázó neve: Tiszaparti Termálfürdő Kemping és Étterem Korlátolt Felelősségű Társaság Projekt címe: Barack Hotel *** és egészségügyi szolgáltatások létesítése a Tisza-parti Termálfürdőhöz kapcsolódva Összköltség: 1 007 368 500 Ft Támogatás összege: 705 157 950 Ft Projekt célja: Tiszakécskén, a Tisza-parti Termálfürdő területén egy 3*-os, 50 szobás egészségügyi profilú szálloda jön létre. Szolgáltatások: 5-féle orvosi rendelés, 1 db akadálymentes szoba, 180 fős oktatóterem, 100 fős étterem. Hűtés-fűtés, melegvíz megújuló (termál)energiával lesz biztosítva, erre az összköltség 8,2%-át fordítjuk. Célcsoport érdeklődés, korosztály szerint: a Fürdő eddigi vendégköre (döntően gyógyvendégek) bővül; 50 év fölöttiek, akik olyan angiológiai (ér - egyediség), mozgásszervi (reumatológiai, ortopédiai), bőr- és belgyógyászati betegségekben szenvednek, melyek elektíven gyógyíthatók, kezelhetők. Lakóhely szerint: 70% magyar vendégek az egész országból; 30% külföldiek, döntően németek, hollandok, csehek, belgák; növekvő új piacok: lengyel, román. Várható eredmények: 40 új munkahely, 17-18 ezer új vendégéj, a 3. évre 46,8 M Ft EBITDA. A projekt előrehaladása: A projekt megvalósítása folyamatban van, várható zárás dátuma 2014.03.31. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve Teremtett munkahelyek száma A projket keretében fejlesztett kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

30

40

fő

0

12 098

18 250

Kistérség: Kecskeméti

142

Település: Kecskemét Projekt száma: DAOP-2.1.1/J-12-2012-0017 Pályázó neve: BIANCOOP Szövetkezeti Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság Projekt címe: A BirizdoKart Kecskemét attrakcióinak és szolgáltatásainak fejlesztése Összköltség: 248 617 083 Ft Támogatás összege: 174 031 958 Ft Projekt célja: A Birizdo Kart Kecskemét komplexum egyedi kínálattal rendelkező létesítmény: a technikai sportok (gokart és motorsport) szerelmesei számára nyújt nemzetközi szintű verseny hátteret, ill. kiegészítő szolgáltatásokat: étterem, különtermek. Kecskeméten az elmúlt években megvalósult nagyberuházások eredményeként megnőtt az igény a minőségi igényeket kiszolgáló, jó árfekvésű, szabadidősport célú turisztikai szolgáltatások iránt. Attrakciónk egész évben nyújt a célcsoport igényeinek megfelelő szolgáltatásokat. A Dél-alföldi Régió egyetlen, szabványméretű (60 x 29 m) jégpályáján, télen korcsolyázni, míg az év további részében 4 db pályán teniszezni lehet majd led-világítás mellett. A projekt eredményeként a Kecskemét szállóvendégei és lakossága, törzsvendégkörünk számára, ill. a Mercedes-Benz-gyár beszállítójaként nyújtunk sportolási, szabadidős programokat és szolgáltatásokat. Kialakítunk egy mobil alapú információs rendszert és egy korszerű, innovatív vendégtájékoztató rendszert is. A projekt előrehaladása: A projekt megvalósítása folyamatban van, várható zárás dátuma: 2013.12.31. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

5,5

5,5

fő

0

0

24 225

Teremtett munkahelyek száma A támogatott turisztikai attrakció látogatottsága Kistérség: Kecskeméti Település: Tiszakécske

Projekt száma: DAOP-2.1.1/J-12-2012-0031 Pályázó neve: TERMÁLDOMB Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Projekt címe: Magyarország Termáldombja Összköltség: 712 064 700 Ft Támogatás összege: 498 445 290 Ft Projekt célja: A projekt keretében egyedi arculattal rendelkező, a nyugodt, csendes pihenésre vágyókat megcélzó termál- és gyógyfürdő kerül kialakításra Kerekdombon. A kialakítandó fürdő célja a meglévő termálfürdő infrastruktúrájának fejlesztése, meglévő szolgáltatások színvonalának emelése és új szolgáltatások és egyedi kínálati arculat kiépítése. A fejlesztés elsődleges célcsoportját a felnőtt látogatók jelentik: idősebb korosztály, középkorosztály, másodlagos célcsoport a gyermekes családok, gyermekek. A termálfürdő egyedi innovatív célcsoport-szegmentációt és marketingelemet is alkalmaz a nagyszülő-unoka párban érkező vendégeknek. Az új szolgáltatások révén megjelenő célcsoportba az eddig hiányzó fiatalabb korosztály is bekerülhet. A megvalósítás tervezett időtartama 15 hónap. Eredményként a fenntartási időszakban (3 év) a projektgazda a látogatószám és az árbevétel növekedését várja. A projekt keretében összesen 9 új munkahely jön létre, melyből 3 női munkavállaló is alkalmazásra kerül. A projekt előrehaladása: A projekt megvalósítása folyamatban van (2013.05.27. óta), várható zárás dátuma 2014.05.17.

143

Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

0

9

fő

19 569

19 569

204 569

Teremtett munkahelyek száma A támogatott turisztikai attrakció látogatottsága

Kistérség: Kecskeméti Település: Kecskemét Projekt száma: DAOP-2.1.1/J-12-2012-0088 Pályázó neve: KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ Projekt címe: Hírös Városi Turisztikai Központ Összköltség: 398 386 968 Ft Támogatás összege: 398 386 968 Ft Projekt célja: Jelen projekt alapvető célja a kecskeméti kulturális- és fesztiválturisztikai kínálat bővítése az épített és kulturális örökség megőrzésével, a volt Városi Mozi műemléki védelem alatt álló épületének teljes körű felújításával a "Hírös Városi Turisztikai Központ" létrehozása révén. A központ méltó helyet biztosít az európai hírű Leskowsky hangszergyűjteménynek, lehetővé téve annak újszerű, országosan egyedi jellegű, interaktív bemutatását. Lehetőség nyílik továbbá a jelentős számú városi fesztivál, nagyrendezvény számára kiegészítő, télen-nyáron, rossz időben egyaránt használható multifunkcionális rendezvényhelyszín kialakítására a mozi volt előadóterének átalakításával. A központ révén kiteljesedik a Katona József Színház kulturális turisztikai tevékenysége - kamaraszínháza újszerű, a látogatókat, turistákat bevonó interaktív, valamint a német célcsoporti igényeknek megfelelő külön német nyelvű előadások programcsomagokba integrálásával. A projekt révén 4 új munkahely jön létre. A projekt előrehaladása: A projekt megvalósítása folyamatban van, várható zárás dátuma 2014.12.31. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

0

4

fő

0

6 300

188 222

Teremtett munkahelyek száma A támogatott turisztikai attrakció látogatottsága

Kistérség: Kecskeméti Település: Kecskemét Projekt száma: DAOP-2.1.2/A-2008-0018 Pályázó neve: Hotel Három Gúnár Szálloda - és Étterem Kft. Projekt címe: Hotel Három Gúnár fejlesztése és bővítése Összköltség: 749 701 886 Ft Támogatás összege: 299 430 933 Ft Projekt célja: A HOTEL HÁROM GÚNÁR SZÁLLODA- ÉS ÉTTEREM KFT. mai formája 1989-ben alakult meg, elődje a Három Gúnár Fogadó volt. Már a kezdetektől Kecskemét egyik legpatinásabb

144

szállodájaként és éttermeként tartották számon. A fejlesztések elmaradásával párhuzamosan azonban a vendégforgalom is csökkenésnek indult az elmúlt években. A PROJEKT CÉLJA, hogy beruházás hatására a vendégkör újra kiszélesedjen, a szálloda kihasználtsága növekedjen. Célunk, hogy szállodánk újra a régi hírnevével Kecskemét büszkesége lehessen. FŐ TEVÉKENYSÉGEK: 14 szoba lebontása, és 23 építése, wellness részleg kialakítása, étterem felújítása, teremgarázs és edzőterem kialakítása. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁS: tervezés, kivitelezés. INDIKÁTOROK: vendégéjszaka szolgáltatások száma 9.

marketing, 12400,

nyilvánosság,

képzés,

kapacitáskihasználtság

projektmenedzsment,

39,5%,

kialakított

új

A fejlesztés által létrejövő új szárny ****-os minősítéssel fog rendelkezni, melyekből jelenleg csupán 1 db van Kecskemét belvárosában. A projekt előrehaladása: A projekt 2010.12.31-én fizikailag befejeződött, a KSZ részéről 2012.02.08-án lezárásra került. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve Teremtett munkahelyek száma A projket keretében fejlesztett kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

0

0

fő

9 270

3 100

12 900

Kistérség: Kecskeméti Település: Kecskemét Projekt száma: DAOP-2.1.2-09-2010-0018 Pályázó neve: KÉSZ HOTEL és Konferencia Menedzsment Kft. Projekt címe: Négy csillagos business hotel megvalósítása meglévő irodaház átalakításával Kecskeméten Összköltség: 1 818 816 329 Ft Támogatás összege: 450 000 000 Ft Projekt célja: A jelen projekt keretében egy 4 csillagos üzleti szálloda valósul meg Kecskeméten. A koncepció arra épül, hogy Kecskeméten erőteljes üzleti fejlődés várható. Több nagyobb beruházás is kezdődik a közeljövőben, melyek közül a legfontosabb a Daimler cégcsoport Mercedes gyára, melynek várható átadása 2012-ben lesz. Új részleg kialakítását tervezi a Kecskeméti kórház is, melynek szintén 2012-re várható a befejezése. A Mercedes gyár jelentős üzleti vonzerőt és gazdasági fejlődést jelent a városnak. A gyár működése során hazai és nemzetközi partnerek érkezésére lehet számítani, így elsősorban a látogatók között nő az üzletemberek száma, akik akár több napos tárgyalásokra érkeznek majd.A szálloda szolgáltatásai tehát elsősorban az üzleti ügyfelek kiszolgálását célozza. A szálloda kapacitása:136 szoba,140 fős étterem, emeletenként 1db,összesen 3 db akadálymentes szoba, 163 db parkoló.A projektgazdánál keletkező új munkahelyek száma:18 fő.Az étterem üzemeltetését alvállalkozás fogja végezni. A projekt előrehaladása: A projekt fizikailag befejeződött 2013.06.30-án, pénzügyi zárása folyamatban van. Számszerűsíthető eredmények:

145

Indikátor neve

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

0

18

fő

0

0

59 568

Teremtett munkahelyek száma A projket keretében fejlesztett kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma

Kistérség: Kecskeméti Település: Kecskemét Projekt száma: DAOP-2.1.2-09-2010-0031 Pályázó neve: B-WELL Panzió és Pihenőpark Szolgáltató Kft. Projekt címe: Granada hotel szálláshely konferencia és egyéb létesítmény bővítése Összköltség: 399 967 055 Ft Támogatás összege: 179 985 174 Ft Projekt célja: Fejlesztési projektünk keretében a meglévő 54 szállodai szoba és rendezvényhelyiség kapacitásunkat kívánjuk megnövelni oly módon, hogy a meglévő épület délnyugati szárnyának meghosszabbításával mintegy 450 m2 alapterületű háromszintes épületrészt építünk, részben alápincézve. A pincében gépészeti és mosodai helyiséget alakítunk ki. Földszinten külön bejárattal nagyrendezvények lebonyolítására alkalmas, kiszolgáló helységekkel alapterület nagyságrendű rendezvényterem, az emeleten és tetőtérben 30 szállodai szoba létesül. Az épület anyagában és formai kialakításában, a helyiségek stílusukban felszereltségükben hasonlóak az alapépítményhez. Technológiailag a korábbiakhoz hasonlóan alkalmazzuk az energiatakarékos megoldásokat, miután itt is geotermikus energiavételezés lesz a meghatározó. A fejlesztés elsősorban a női munkaerő vonatkozásában jelent igénynövekedést. A projekt keretében nagyobb részt építést és kisebb hányadban eszközbeszerzést valósítunk meg. A projekt előrehaladása: A projekt fizikailag 2012.09.30-án befejeződött, KSZ általi lezárása 2013.01.23-án megtörtént. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve Teremtett munkahelyek száma A projket keretében fejlesztett kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

0

6

fő

13 009

14 191

25 141

KISKŐRÖS KISTÉRSÉG Kistérség: Kiskőrösi Település: Kiskőrös Projekt száma: DAOP-2.1.1/B-09-2009-0006

146

Pályázó neve: OLD CAR CENTER Nonprofit Kft Projekt címe: Öreg autó nem vén autó, avagy veterán autómúzeum létesítése Kiskörösön Összköltség: 576 923 615 Ft Támogatás összege: 490 385 072 Ft Projekt célja: A projekt célja a nagyértékű és valódi érdeklődésnek örvendő veterán autók bemutatása, úgy, hogy az megállja a helyét a hazai és nemzetközi kulturális és turisztikai piacon egyaránt. Igényes környezetben, modern, színvonalas szolgáltatásokat kívánunk nyújtani figyelembe véve nem csak a látogatói igényeket, hanem a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség elveit is. A beruházással érintett ingatlanon egy alkatrész raktár épület állt, a tervezett beruházás ennek bővítéseként valósult meg. A beruházás során egy autókiállító tér és a hozzá tartozó restaurátor műhelysor valósult meg, ahol veterán személyautók eredeti állapotúra történő felújítására, majd bemutatására kerül sor. A fogadótér az épületkomplexum központi tömegében található, ahol a recepción kívül egy ajándékbolt is elhelyezésre került. A projekt előrehaladása: A projekt 2013.09.06. napján fizikailag megvalósult, a záró elszámolás folyamatban van. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

8

8,16

fő

3 000

2 600

42 700

Teremtett munkahelyek száma A támogatott turisztikai attrakció látogatottsága Kistérség: Kiskőrösi Település: Kiskőrös

Projekt száma: DAOP-2.1.1/B-2008-0008 Pályázó neve: Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Projekt címe: Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény turisztikai igényekhez igazodó látogatóbarát fejlesztése Összköltség: 369 609 225 Ft Támogatás összege: 295 687 380 Ft Projekt célja: A több mint 30 éves Közúti Szakgyűjtemény állandó kiállítótermeiben és a látogatóparkban fejlesztések végrehajtása szükséges. A pályázat lehetőséget nyújt az épület turisztikai vonzerejének növelésére és látogatóbaráttá alakítására. Az intézmény látogatóinak 50%-a kisgyermek és diák. 2010 októberétől az iskolás korosztálynak az újonnan kialakítandó interaktív foglalkoztató térben kínálunk változatos, érdekes programokat és szolgáltatásokat. Másik fő célcsoportunk a szakmai látogatók és kutatók köre, akik számára megújult állandó kiállításunk, illetve a bővülő múzeumi nyilvántartási szolgáltatásaink jelenthetnek új vonzerőt. Harmadik célcsoportba tartoznak a hazai és külföldi turisták. Együttműködési megállapodások keretében kívánjuk a projekt disszeminációját, a célcsoportok bevonását és a multiplikatív hatást ösztönözni. A projekt legfőbb törekvése, hogy a látogatók száma 2012-re elérje Kiskőrösön a 10.000 főt, összesen a 40.000 főt (növekvő alkalmazotti létszám szükséges). A projekt előrehaladása: A projekt fizikailag 2010.12.31-én befejeződött, a KSZ részéről 2012.02.22-én lezárásra került. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

147

Teremtett munkahelyek száma A támogatott turisztikai attrakció látogatottsága

fő

0

1

4

fő

23 302

18 500

40 700

Kistérség: Kiskőrösi Település: Császártöltés Projekt száma: DAOP-2.1.1/D-2008-0003 Pályázó neve: Főkáptalani Pince Vendéglátó és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Projekt címe: Pincelakat Borturisztikai Központ létesitése Császártöltésen Összköltség: 325 012 000 Ft Támogatás összege: 160 003 408 Ft Projekt célja: A megvalósuló beruházással célunk a Pincelakat Borturisztikai Központ létrehozása Császártöltésen, a Hajós-Bajai borvidéken. A Központ magas szinvonalon ismerteti meg a turistákat és az érdeklődőket a bor- és pálinkakultúrával, népszerűsiti a pálinkát, mint hungarikumot, csökkenti a térségi szezonalítást, magas színvonalú komplex szolgáltatás- és programcsomagokat kinál, valamint gazdaságfejlesztő hatása is jelentős a térségben, ezzel is javitva a lakosság életkörülményeit. A Központ segíti a Kiskunsági, a Bácskai és a Kalocsai Sárközi táj értékeinek felmérését, azok hagyományokkal való egyeztetését és összefogott bemutatását. A beruházás megvalósulása után alkalmazottaink folyamatos képzésével minőségi szolgáltatást kivánunk vendégeink számára biztositani. A projekt során külön figyelmet fordítunk a beruházás költség-hatékony megvalósítására, az esélyegyenlőség biztositására és a környezetvédelem betartására. A projekt előrehaladása: A projekt 2011.02.28-án fizikailag befejeződött, a KSZ részéről 2011.11.16-án lezárásra került. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

3

4

fő

0

334

957

Teremtett munkahelyek száma A támogatott turisztikai attrakció látogatottsága

Kistérség: Kiskőrösi Település: Kiskőrös Projekt száma: DAOP-2.1.2-12-2012-0067 Pályázó neve: Hotel Vinum Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Projekt címe: Mediterrán gyöngyszem - A Hotel Vinum fejlesztése komplex szolgáltatásokkal és technológiai korszerűsítéssel Összköltség: 337 911 940 Ft Támogatás összege: 236 538 358 Ft Projekt célja: A kiskőrösi Hotel Vinum szolgáltatásainak minőségi és mennyiségi fejlesztése egy korszerű wellness-fitness részleg és egyedi rendezvényterem kialakítása által. Továbbiakban: játszószoba, klubszoba, internetszoba létrehozása. Konferenciaterem, étterem technológiai korszerűsítése. Teljes körű akadálymentesítés. A szállodai szobák felújítása. Komplex turisztikai szolgáltatások: kerékpáros szolgáltatás, kisbusz transzfer. A fejlesztés általi Hotel Stars minősítés javítása, egy kategóriával feljebb lépés.

148

Célcsoportok: Csoportos - üzleti konferencia / Csoportos - rendezvények (családi) / Csoportos - turisták / Egyéni vendégek - Wellness, pihenés, kikapcsolódni vágyók - Ezen belül : családosok gyermekkel, fiatalok, fiatal házaspárok, középkorúak. Elvárt eredmények: Főbb indikátorok: a szálloda bevételének növelése, eredményének javítása. Munkahelyteremtés: 8 fő. Energiahatékonyság éves szinten 1,6 Millió forintnyi megtakarítás. A projekt előrehaladása: A projekt megvalósítása 2012.12.03. óta folyamatban van, várható zárás dátuma 2014.11.30. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

0

8

fő

0

0

8 400

Teremtett munkahelyek száma A projket keretében fejlesztett kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma

KALOCSAI KISTÉRSÉG Kistérség: Kalocsai Település: Hajós Projekt száma: DAOP-2.1.1/B-2008-0002 Pályázó neve: Hajós Város Önkormányzata (projekt átadása után, eredeti pályázó a BácsKiskun Megyei Önkormányzat) Projekt címe: Hajósi Érseki Kastély turisztikai célú, interaktív, látogatóbarát bemutatóhellyé fejlesztése Összköltség: 584 633 709 Ft Támogatás összege: 491 092 316 Ft Projekt célja: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat tulajdonban lévő egykori Érseki Kastély turisztikai vonzerővé fejlesztése, fő- és melléképületeinek felújítása, udvarának, kertjének rendezése (barokk díszkert). Projekt szükségessége: a térség turisztikai vonzerőtárának erősítése, történelmi és építészeti értékeink megőrzése, méltó, színvonalas hasznosítása, és hosszú távon fenntartható működtetése. A BKM Múzeumi Szervezet kezelésében lévő megújuló - jelenleg kihasználatlan, állagában pusztuló - Kastély alkalmas lesz az idegenforgalmi szezon kibővítésére, kulturális turizmus terén széles szolgáltatási skálával fog rendelkezi és ezen túlmenően a helyi történelmi és kulturális hagyományoknak is kiváló helyszínül szolgál. A projekt eredményeképpen új kiállítóhellyel bővül a Múzeumi Szervezet, a Kastély vendégforgalma 18-32,6 ezerre nő, és bevételt generál, valamint 6 új munkahelyet teremt és fontos szerepe lesz a környéken élők életminőségének javításában, a turizmus fellendítésében. A projekt előrehaladása: A projekt fizikailag 2011.01.31-én megvalósult, a KSZ részéről 2012.10.26-án lezárásra került. Számszerűsíthető eredmények:

149

Indikátor neve

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

3

6

fő

0

0

32 599

Teremtett munkahelyek száma A támogatott turisztikai attrakció látogatottsága Kistérség: Kalocsai Település: Kalocsa

Projekt száma: DAOP-2.1.2-12-2012-0023 Pályázó neve: TAMAX Építő és Szerelő Korlátolt Felelősségű Társaság Projekt címe: Pilvax Kávéház és Panzió kialakítása Kalocsa szívében Összköltség: 238 522 760 Ft Támogatás összege: 166 965 932 Ft Projekt célja: A projekt keretében új kereskedelmi szálláshely kialakítása valósul meg Kalocsán összesen 296.537.676 forint összköltséggel, amelynek 70%-át, 207.576.373 Ft-ot Európai Uniós forrásból finanszíroz a beruházó TAMAX Kft. A fennmaradó 30%-ot a beruházó saját forrásból, számlapénzből fedezi. A közel 200 éves műemlék épület megmentésének ezen formája, hogy egy romos épületből I. osztályú panzióvá, Kalocsa ékszerdobozává alakul egyúttal egy új turisztikai attrakciót is teremt, közel 10%-kal növelve a helyi szálláshely-kapacitást a 8 új szobával - összesen 16 férőhellyel. A támogatott projekt megvalósításán keresztül munkahelyeket teremt - 2 fő kerül felvételre: 1 fő recepciós/panziómenedzser és egy fő szobalány/felszolgáló. A projekt kivitelezésével megvalósul egy hosszútávon fenntartható, egyedi jellegű fejlesztés, hiszen a panzió energiaellátásának közel 80%-át megújuló energiaforrásból fedezik. A projekt előrehaladása: A Támogatási Szerződés 2013.06.11-én lépett hatályba, tervezett kezdés dátuma 2013.11.30., várható zárás dátuma: 2014.06.30. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve Teremtett munkahelyek száma A projket keretében fejlesztett kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

2

2

fő

0

292

2 920

Kistérség: Kalocsai Település: Kalocsa Projekt száma: DAOP-2.1.1/G-13-2013-0001 Pályázó neve: Kalocsa Város Önkormányzata Projekt címe: Kalocsa Szíve Program Összköltség: 1 999 933 400 Ft Támogatás összege: 1 999 933 400 Ft Projekt célja:

150

A Kalocsa Szíve Program egy integrált turisztikai vonzerő-fejlesztési projekt, mely a Város kulturális örökségének és vallási emlékeinek attrakcióvá fejlesztését, illetve a meglévő attrakciókhoz kapcsolódóan új, színvonalas szolgáltatások kialakítását tűzi ki célul. A projektet konzorciumban Kalocsa Város Önkormányzata, Incrementum Érseki Vagyonkezelő Központ és Kalocsa Vagyonhasznosító és Könyvvezető Kft. fogják megvalósítani. A beruházás révén olyan komplex termék jön létre, melynek révén a térség turisztikai színvonalát tartósan emeli, nemcsak országos, hanem nemzetközi szinten is jelenős attrakció kerül kialakításra. A város idegenforgalma jelentősen elmarad attól, ami a látnivalók színes tárháza miatt várható lenne. A projekt sajátossága, hogy a projektelemek egy helyszínen valósulnak meg, mégis témájukban (pl. egyházi, modern és népművészet), sajátosságaikban, vonzott célcsoportban némileg eltérnek. A felújított és turisztikai hasznosítás alá vont épületek komoly turisztikai programkínálatot jelentenek, ami által tartalmas, élménydús kalocsai tartózkodás vár az ide látogatókra. A projekt előrehaladása: A Támogatási Szerződés 2013.09.30-án hatályba lépett, a megvalósítás megkezdődött. Várható zárás dátuma 2015.05.31. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

0

13

fő

16 340

10 340

31 000

Teremtett munkahelyek száma A támogatott turisztikai attrakció látogatottsága

KUNSZENTMIKLÓSI KISTÉRSÉG Kistérség: Kunszentmiklósi Település: Tass (elsődleges projekt helyszín, de a projekt helyszínei szerteágazóak: Apostag, Császártöltés, Dunavecse, Dusnok, Fajsz, Hajós, Harta, Homokmégy, Kunszentmiklós, Solt, Dunapataj, Szakmár) Projekt száma: DAOP-2.1.1/G-11-k2-2012-0001 Pályázó neve: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Projekt címe: A Magyar Zarándokút dél-alföldi szakaszának fejlesztése a kulturális - történelmi - szakrális örökség vallási célú hasznosításával, egységes kulturális tematikus út létrehozása az Ősi Árpád-kori út térségében Összköltség: 751 000 000 Ft Támogatás összege: 751 000 000 Ft Projekt célja: A Magyar Zarándokút dél-alföldi szakaszának fejlesztésével 206 km zarándokút fejlesztése, kulturális tematikus úttá, egységes vallási - kulturális turisztikai termékké fejlesztése valósul meg. A Magyar Zarándokút dél-alföldi szakaszának fejlesztése konzorciumi formában valósul meg. A konzorcium vezetője: Bács-Kiskun Megye Önkormányzata A projekt átfogó célja: A Dél-alföldi régió turisztikai vonzerejének növelése a zarándokturizmus fejlesztésével: a Magyar Zarándokút dél-alföldi szakaszának fejlesztése, tematikus útként komplex turisztikai termékké szervezése, mely illeszkedve a Magyar Zarándokút, ill. a Középeurópai Zarándokút nyomvonalába, versenyképes pozíciót biztosít a zarándokutak közép-európai rendszerében. A projekt előrehaladása: A projekt megvalósítása 2012. december 4-én megkezdődött, a közbeszerzési eljárások lefolytatásra kerültek, a kivitelezési tevékenység mind a 13 konzorciumi tag esetében a

151

Támogatási Szerződésnek 2014.11.29.

megfelelő

ütemezés

szerint

halad.

Zárás

várható

időpontja:

Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve Teremtett munkahelyek száma A támogatott turisztikai attrakció látogatottsága

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

0

3

fő

950

3 900

26 000

BAJAI KISTÉRSÉG Kistérség: Bajai Település: Baja Projekt száma: DAOP-2.1.1/G-11-k2-2012-0004 Pályázó neve: Baja Város Önkormányzat Projekt címe: Baja fesztivál-város turisztikai háttér infrastruktúrájának komplex fejlesztése Összköltség: 1 978 226 785 Ft Támogatás összege: 1 943 138 551 Ft Projekt célja: A komplex turisztikai fejlesztési projekt fő céljai:- a fesztiválok, kiemelten a Bajai Halfőző Fesztivál háttér infrastruktúrájának fejlesztése, Turisztikai Központ kialakítása a Petőfi-szigeten;ökoturisztikai látogatóközpont, Pandúr-falu építése természeti környezetben, a Nagy- Pandúr – szigeten; - a természeti környezet megközelítését elősegítő gyalogos és kerékpáros híd építése,- Baja fő látnivalóit összekötő, az EuroVelo 6 Európai Kerékpáros Útvonalhoz közvetlenül kapcsolódó, és a Gemenci Tájegység területét is érintő, összefüggő turisztikai kerékpárút építése,- a bajai Vízi Színpad korszerűsítése, bővítése,- garantált programok. A Petőfi – szigeten épülő Turisztikai Központ hiánypótló beruházásként fedett térben ad helyet 4-500 fős rendezvényeknek és a fesztiválok fogadóbázisa lesz. Itt kap helyet Baja turizmusirányító szervezete, valamint a Baja múltját bemutató interaktív kiállítótér és egy kerékpárkölcsönző is. Jelen projekt keretében épülő kerékpáros út kapcsolódik az EuroVelo6 útvonalhálózathoz, így több mint 80 km összefüggő kerékpáros útvonalhálózat áll majd a turisták rendelkezésére. A Pandúr-faluban bemutatjuk a Gemenci Tájegység értékeit, a látogatók tapasztalataik révén érzékelhetik a környezet változásait: mezítlábas parkot, fa-kilátót, az ártéri erdő növény- és állatvilágának többnyelvű, ismertető tanösvényét alakítjuk ki. A helyi örökségértékek bemutatása is fontos cél. A bajai halászlé történetével is megismerkedhetnek a látogatók, sőt a park főzőhelyein az ismertetett recept alapján el is készíthetik az ételt. A bemutatóhely kialakítása során együttműködünk a Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci tájegység munkatársaival. A tájegységben található nyári gáton kerékpáros nyomvonalat alakítunk ki. A terület megközelítését, a várossal történő szerves kapcsolatot a Petőfi-szigetről induló gyalogos és kerékpáros híd biztosítja. A projekt keretében megújul az egykori vízi színpad, egyedi kínálatot teremtve a térségben, erősítve Baja vízi város imázsát. A projekt előrehaladása: A projekt megvalósítása folyamatban van 2013.05.09. óta. Várható zárás dátuma: 2014.06.30. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve Teremtett munkahelyek száma

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

5

5

152

A támogatott turisztikai attrakció látogatottsága

fő

115 000

115 000

115 000

Kistérség: Bajai Település: Baja Projekt száma: DAOP-2.1.1/J-12-2012-0041 Pályázó neve: Ciszterci Rend Zirc-Pilis-Pásztó-Szentgotthárd Egyesített Apátsága Zirc Projekt címe: Vallási turizmus, turisztikai attrakció fejlesztése a bajai Ciszterci Rendházban Összköltség: 178 277 835Ft Támogatás összege: 158 265 833 Ft Projekt célja: Zirci Ciszterci Apátság célja a hazai vallási turizmus fellendítése, melyben több bajai együttműködő partner nyújt segítséget. Elsődleges cél a tulajdonukban álló bajai műemléki épület turista baráttá tétele, turista forgalom növelése, belső tereiben kiállítótér, lelki gyakorlatra alkalmas tér (kápolna), illetve vallási turisztikai szálláshely kialakítása, külső gyönyörűen parkosított környezetében pedig gyógynövénykert létrehozása a cél. Célcsoportként tekinthető a helyi lakosság, családok, fiatal és idős turisták, de főként a zarándokok. Az egymáshoz kapcsolódó, egymást kiegészítő attrakciók és szolgáltatások valósulnak meg, melyek csökkentik a turizmus területi és időbeli koncentrációját. Együttműködések révén növeli a turisták átlagos tartózkodási idejét, költési hajlandóságát, munkahelyeket termet, javítja a környék látképét. Klímabarát elemekkel a turisztikai attrakció és szálláshely árbevételeinek köszönhetően a projekt pénzügyi és környezeti szempontból is fenntarthatóvá válik. A projekt előrehaladása: A Támogatási Szerződés 2013.11.15-én lépett 2014.02.01., várható befejezés 2015.04.30.

hatályba.

Megvalósítás

várható

kezdete

Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

4

4

fő

0

1 600

3 140

Teremtett munkahelyek száma A támogatott turisztikai attrakció látogatottsága

Kistérség: Bajai Település: Baja Projekt száma: DAOP-2.1.2-12-2012-0068 Pályázó neve: "Duna" Vendéglátó Kereskedelmi, Utaztatási Szolgáltató Korlátolt Felelősségü Társaság Projekt címe: Másfél évszázad a Sugovica partján - komplex szálláshely fejlesztés a DUNA WELLNESS HOTELBEN Összköltség: 412 020 000 Ft Támogatás összege: 288 414 000 Ft Projekt célja: Tevékenységek, közvetlen célok: emeletráépítés két szinten, szintenként 2-2 db új szoba kialakítása; a főszárnyban vendégszobák átépítése, felújítása; átépített, felújított szobák belsőépítészete, berendezése; 16 db szoba klimatizálása; a főszárnyban a folyosók, közösségi terek felújítása; étterem felújítása; oldalterasz beépítése; teraszok átépítése; a szálloda külső felújítása; wellness és szolgáltatásbővítés; kerékpárbarát szolgáltatás bővítése, akadálymentesítés.

153

A projekt célcsoportjai: Wellness turizmus; Konferencia- és üzleti turizmus; Rendezvényturizmus; Szabadidő turizmus. Eredmények: - növekvő kapacitáskihasználtság, vendégéjszaka szám, átlagos tartózkodási idő - növekvő átlagos költés, ennek eredményeként növekszik a szálloda árbevétele - jelenlegi munkahelyek megtartása, 3 fő új munkahelyteremtés - hozzájárul a település adóbevételeinek növekedéséhez (multiplikátorhatás) - elősegíti a kistérség társadalmi-gazdasági kohézióját (multiplikátorhatás) A projekt előrehaladása: A Támogatási Szerződés 2013.07.22-én lépett hatályba, várható zárás dátuma 2014.08.31. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve Teremtett munkahelyek száma A projket keretében fejlesztett kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

0

3

fő

10 488

10 488

14 200

154

5.3 Városfejlesztési témájú (különösen kapcsolódó közlekedés-, környezet- és humáninfrastruktúrafejlesztési), 500 millió forint feletti támogatási összegű támogatott pályázatok rövid bemutatása KECSKEMÉTI KISTÉRSÉG Kistérség: Kecskeméti Település: Kecskemét Projekt száma: DAOP-5.1.2/C-09-2f-2011-0001 Pályázó neve: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Projekt címe: A Rákóczi út- Vasútkert revitalizációja Összköltség: 2.132.669.870,- Ft Támogatás összege: 1.532.881.155,- Ft Projekt célja, rövid bemutatása: A projektterület fejlesztésének átfogó célja: a város történelmi tengelyének és piacának környezeti, városképi rehabilitációja, a terület közösségi és gazdasági szerepének megújítása, valamint a lakóhelyi identitás erősítése. Specifikus célok: 1. A Rákóczi út műemlékeinek védelme, értékörző felújítása, hozzájuk illő környezet kialakítása, 2. A Rákóczi út földszinti üzleteinek városképi szempontokat szem előtt tartó, igényes homlokzati megújítása. 3. A Rákóczi utat szegélyező lakóépületek homlokzat felújítása a vonzó utcakép megteremtése érdekében. 4. A Rákóczi út forgalomcsillapítása, minőségi átalakítása. 5. A Rákóczi út zöldterületének minőségi rehabilitációja. 6. A Rákóczi út kereskedelmi, vendéglátóipari megújítása bővítése. 7. A Rákóczi út közösségi, illetve kulturális funkcióinak megújítása, bővítése, a helyi közösségi élet fellendítése. 8. A Vasútkert rehabilitációja, közösségi tevékenységre alkalmassá tétele. 9. A város piaci múltjához méltó és a jelenkor követelményeinek megfelelő fedett piactér kialakítása. 10. A városközpont lehetőségeinek korszerűsítése, bővítése. Megvalósult projektelemek: 1. A Rákóczi út 18. szám alatti többfunkciós üzlethelyiség belső kialakítása, felújítása 2. A Rákóczi út 20. szám alatti cukrászda belső átalakítása 3. A Rákóczi út 26. szám alatt található üzlet átalakítása, felújítása 4. A Budai utca és az Erdősi Imre utca közlekedési felületeinek és parkolóinak korszerűsítése 5. Szabadtéri piac lefedése, alatta mélyparkoló építése és a megfelelő közúti kapcsolatok megteremtése 6. Bács-Kiskun Megyei Bíróság műemlék épületének külső felújítása 7. Rákóczi út közterületének rehabilitációja (zöldfelület-rehabilitáció, járda-és útrekonstrukció, kerékpárút-építés, csatlakozó végpontok kialakítása) 8. Vasútkert rehabilitációja 9. A KIK-FOR Kft. tulajdonában lévő Rákóczi úti üzletek homlokzatfelújítása 10. SOFT kiegészítő elemek: 1.Vasútkerti napok 2.Muzsikáló utca - térzenei napok 3.Kecskemét kulturális örökségének bemutatása 4.Rákóczi út vágta - Futóverseny megszervezése és lebonyolítása 5.Gurulj az egészségért - Görkorcsolyaverseny megszervezése és lebonyolítása 6.Extrém sportok népszerűsítése - Kerékpáros trial-show megszervezése és lebonyolítása 7.Helyismereti és városfejlesztési esték

155

8.A környezettudatos város program 9.Élhetőbb, biztonságosabb városi környezet - Akció a közbiztonság megerősítéséért 10.Egyenlő esélyért - Munkaerő-piaci beilleszkedést segítő program 11.Együttműködés a jövő Kecskemétéért - Közösségfejlesztési program 12.Milyen legyen Kecskemét? - rajzpályázat diákok számára A projekt előrehaladása: A projekt 2013. szeptember 20-val fenntartási időszakba lépett (lezárt) Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

1223

1223

ha

0

9,7

9,7

%

49

75

80

Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Lakossági elégedettség

Kapcsolódó közlekedésfejlesztési projektek: Kistérség: Kecskeméti Település: Kecskemét Projekt száma: DAOP-3.1.1/B-08-2008-0029 Pályázó neve: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Projekt címe: Hiányzó gyűjtőút-szakaszok kiépítése Kecskeméten Összköltség: 446 787 314 Ft Támogatás összege: 254 725 368 Ft A projekt célja, rövid bemutatása: A pályázat keretében a tervezett Petőfivárosi Ny-i körút I. üteme épült meg a Zápor u. és az 52. sz. másodrendű főút körforgalmi csomópont között 350 m hosszban. Ezen útszakasz a közösségi közlekedés számára alkalmas, tekintettel arra, hogy 2 db buszmegálló található ezen szakaszon. Megvalósult projektelemek: útépítés A projekt előrehaladása: A projekt jelenleg fenntartási időszakba van. Számszerűsíthető eredmények:

Indikátor neve Épített útszakasz hossza (km) Átlagos napi forgalom (Gépjármű/nap)

0

Megvalósítási időszak (tény) 1,521

12 000

14 000

Bázisérté k

Fenntartási időszak (célérték) 1,521 18 000

Kistérség: Kecskeméti Település: Kecskemét Projekt száma: DAOP-3.1.1/B-09-2009-0045 Pályázó neve: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata

156

Összköltség: 460 288 573 Ft Támogatás összege: 276 955 635 Ft Projekt címe: Csalánosi út kiépítése Kecskeméten A projekt célja, rövid bemutatása: A teljes, tervezett beruházás megvalósulásával a külső körút 52. sz. másodrendű és 5218. jelű országos közút közötti útszakasz épült ki, mely a már meglévő III. Béla körúttal két nagy lélekszámú városrész, a Petőfiváros és a Széchenyi város között teremt közvetlen közúti kapcsolatot úgy a gépjármű, mint a kerékpáros forgalom számára. Ennek révén a meglévő sugárirányú utak, és ezek között a leginkább terhelt Izsáki út Dózsa György út (52. számú országos másodrendű főút bevezető szakasza) forgalma jelentősen, mintegy harmadával csökken. A tervezett útszakasz ugyanakkor biztosítja a dinamikusan fejlődő Felsőszéktói városrész forgalmának összegyűjtését, és a Petőfivárosi belső utak terhelése nélkül történő levezetését más városrészek, illetőleg az országos közúthálózat irányába. Jelen pályázat keretében a gyűjtőút szakaszának II. üteme épülne meg. A tervezett út a kezdőszelvényben csatlakozik az 5218. jelű út csomópont és a csomópont létesítésével egy ütemben kiépítésre került útszakasz végéhez, illetve végszelvényben csatlakozik az 52 sz. főúti körforgalom tervében meghatározott Csalánosi út (korábban Nyugati körút) csomóponti ág végéhez. Az út hossza: 1400 m A becsült napi forgalom nagysága: 8000 E/nap Megvalósult projektelemek: útépítés A projekt előrehaladása: A projekt jelenleg fenntartási időszakba van. Számszerűsíthető eredmények:

Indikátor neve Épített útszakasz hossza (km) Átlagos napi forgalom (Gépjármű/nap)

0

Megvalósítási időszak (tény) 1,4

100

100

Bázisérté k

Fenntartási időszak (célérték) 1,4 8 000

Kistérség: Kecskeméti Település: Kecskemét Projekt száma: DAOP-3.1.2-2007-0040 Pályázó neve: Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Projekt címe: Kerékpárút hálózat fejlesztése Kecskemét Megyei Jogú Város közigazgatási területén Összköltség: 333 322 593 Ft Támogatás összege: 299 990 334 Ft A projekt célja, rövid bemutatása: Kecskemét város a korábbi években több szakaszban kerékpárutakat építetett ki az 5, 52, 44, 441 sz. főutak mellett különböző műszaki paraméterekkel. A főutak melletti kerékpárutakhoz csatlakozik több, önkormányzati út (Bethlen krt., Rákóczi út, Szabadság tér, Március 15. u., stb.) mellett kiépített kerékpárút, azonban rövid hiányzó szakaszok következtében a különböző városrészek egymás és a városközpont közötti kerékpárúti kapcsolata nem volt folyamatos. Jelen pályázati szakaszban a hiányzó szakaszok kerültek kivitelezésre, folyamatossá téve a belvárosi kerékpárút hálózatot. A kerékpárút további szakasza a repülőtérig meglévő kerékpárútból indul és a 44 sz. főút szelvényezés szerinti jobb oldalán van vezetve, közel párhuzamosan halad a főúttal Kecskemét város közigazgatási határán belül a 4622 j. ök útig (Szetkirályi út). A kerékpárút 44 sz. főút melletti kerékpárút hálózat részét képezi, a hálózat elkészültét követően kapcsolatot biztosít a Tisza mellett tervezett kerékpárút hálózattal, továbbá biztosítja a kapcsolatot Kecskemét és Lakitelek-Tőserdő, Tiszaug valamint Tiszakécske-Kerekdomb üdülőövezetei között a 4625 j. ök. út mellett részben meglévő, részben tervezés alatt álló kerékpárút szakaszokkal, illetve kisebb forgalmú úthálózaton keresztül. A 44 sz. főút melletti kerékpárút további részei részben elkészültek (Lakitelek mellett, Tiszaugi

157

hídnál), részben kivitelezésük pályázatra benyújtásra kerül (Lakitelek), részben elkészült tervekkel rendelkeznek (Lakitelek), részben tervezési pályázatra benyújtásra került (Nyárlőrinc közigazgatási határán belüli szakasz). Az 5202 j. ök. út mellett tervezett szakasz a kerékpárút hálózatba kapcsolja a város dinamikusan fejlődő külterületi részét (Ladánybenei út és térsége). A Mátyás király krt.- Géza fejedelem krt. mellett tervezett kerékpárút a Hunyadi várost tárja fel. A kerékpárút szakasz kapcsolatot biztosít a 44. sz. főút és a 441 sz. főút mellett meglévő kerékpárút hálózati elemekkel, elősegítve a Nagykőrös irányú kerékpáros forgalmat. A fentieknek megfelelően a tervezett kerékpárút hálózati elemek a kerékpárosok közlekedésbiztonságának növelése mellett a kerékpáros turizmus fejlődését is elősegítik a térségben. A kerékpárúti hálózati elemek kiépítését követően a város jellemzően forgalmat vonzó intézményei, létesítményei folyamatos kerékpárút hálózaton lesznek elérhetők. Az út hossza: 1400 m A becsült napi forgalom nagysága: 8000 E/nap Megvalósult projektelemek: építés A projekt előrehaladása: A projekt jelenleg fenntartási időszakba van. Számszerűsíthető eredmények:

Indikátor neve

Bázisérték

Megépített kerékpárforgalmi létesítmény hossza (km) Átlagos napi forgalom (kerékpáros/nap)

0

Megvalósítási időszak (tény) 9,37

100

100

Fenntartási időszak (célérték) 9,37

8 000

BAJAI KISTÉRSÉG Kistérség: Bajai Település: Baja Projekt száma: DAOP-5.1.2/A-2f-2010-0001 Pályázó neve: Baja Város Önkormányzata Projekt címe: Baja történelmi városközpontjának megújítása, térségi, gazdasági és kulturális központ szerepének megerősítése Összköltség: 1 218 455 277,- Ft Támogatás összege: 904 590 027,- Ft Projekt célja, rövid bemutatása: Átfogó cél: városközpont megújítása, a város kistérségi gazdasági és kulturális központ szerepének megerősítése Specifikus célok: A helyi szolgáltatások fejlesztése, a kiskereskedelmi, vendéglátó, szórakoztató funkciók bővítése A városközpont fizikai megújítása, zöldfelületeinek fejlesztése A kulturális, épített örökség helyreállítása Új közösségi funkciók fejlesztése Megvalósult projektelemek: 1, Szentháromság tér 11. sz. felújítása: 2, Sétáló utcai kiskereskedelmi illetve vendéglátó-ipari egységek külső felújítása 3, Városközpont fizikai megújítása 4, Csermák tér fejlesztése

158

5, Türr István Múzeum felújítása 6, Szt Antal templom lépcső rekonstrukció 7, „Soft” projektelemek 7/1 A helyi fiatalok identitását erősítő akciók 7/2 Környezettudatosság fejlesztése, szemléletformálás 7/3 Környezettudatosság fejlesztése, szemléletformálás 7/4 Baja, mint kistérségi székhely és a kistérség többi települése közötti társadalmi kapcsolatok erősítése 7/5 Az akcióterület általános biztonságának növelése A projekt előrehaladása: A projekt 2013. április 23-mal fenntartási időszakba lépett (lezárt). Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve Mérték- Bázis Megvalósítási időszak Fenntartási időszak egység érték végén célérték végén célérték Támogatással érintett lakosok száma a fő 0 594 550 rehabilitált településrészeken Városrehabilitációs beavatkozások által ha 0 14,1662 14,1662 érintett terület nagysága Lakossági % 72 90 90 elégedettség

Kapcsolódó közlekedésfejlesztési projektek: Kistérség: Bajai Település: Baja Projekt száma: DAOP-3.1.1/B-2007-0175 Pályázó neve: Baja Város Önkormányzata Összköltség: 268 169 888 Ft Támogatás összege: 227 944 404 Ft Projekt címe: Baja, belterületi utak építése A projekt célja, rövid bemutatása: Baja Város Önkormányzata a városi közúthálózat fejlesztését, bővítését tervezte Baja város belterületén a már meglévő közúthálózatra történő csatlakozással, valamint különálló, de szorosan összefüggő projektként a meglévő közúthálózat felújításával. A fejlesztés a következő utcákat érintette: Szivárvány u.: Rudnai Gyula u. és Bernhardt Sándor u. közti szakasza, Szivárvány u.: Faluvég u. és belterületi határ közti szakasza, Szivárvány u.: külterületi szakasza a belterület határ és az 551-es főút közötti szakaszon, Nagy Lajos király u., Seregély u., Szőlő u.; Szüretelő u., Tigris u., Világos u. Megvalósult projektelemek: útépítés A projekt előrehaladása: A projekt jelenleg fenntartási időszakba van. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve Épített útszakasz hossza (km) Átlagos napi forgalom (Gépjármű/nap)

0

Megvalósítási időszak (tény) 2,798

1 246

1 350

Bázisérté k

Fenntartási időszak (célérték) 2,798 1 350

159

Kistérség: Bajai Település: Baja Projekt száma: DAOP-3.1.1/B-08-2008-0041 Pályázó neve: Baja Város Önkormányzata Projekt címe: Belterületi gyűjtő utak (Tóth Kálmán, József Attila, Arad, Honvéd, Tél utca, Bácska tér) burkolatának felújítása és csapadékvíz-elvezetésének kiépítése Baja város területén Összköltség: 413 391 037 Ft Támogatás összege: 248 034 622 Ft A projekt célja, rövid bemutatása: projekt keretében B.V. jelű, hálózati szempontból jelentős gyűjtő utak korszerűsítése és csapadékvíz-elvezetése történik. A tervezett korszerűsítés 5, részben egymással összefüggő utca esetében történik meg. Honvéd utca: a város egyik észak-déli irányú gyűjtőútja lehetne, ha a burkolat minősége megfelelő lenne, forgalom elosztó szerepe is jelentős. Tóth Kálmán utca: közlekedés-hálózati jelentőségét az adja egyrészt, hogy alternatív útvonalat jelent a nagy forgalmú 55. számú főúttal szemben a városból kivezető szakaszon. Másrészt pedig átkelési lehetőséget jelent az észak-déli irányú vasútvonalon. Arad utca és a Bácska tér: összefüggő egységet alkot: az 55. számú főút és a Vasútállomás között található, ebből adódóan jelentős forgalommal rendelkezik. Az Arad utca felújítása csökkenti a főút kereszteződésében kialakuló balesetveszélyt. A Bácska tér út- és parkoló nagykockakő burkolatát el kell bontani és korszerűsíteni. Katonaváros és Szentistván városrészek megközelítését szolgálja a Belváros elkerülésével, az 55. sz. főútból csatlakozik ki. Megvalósult projektelemek: útfelújítás, járdakialakítás (3676 m2), zöldterület-fejlesztés (3158 m2), parkoló építés (87,5 m2). A projekt előrehaladása: A projekt jelenleg fenntartási időszakba van. Számszerűsíthető eredmények:

Indikátor neve Felújított útszakasz hossza (km) Átlagos napi forgalom (Gépjármű/nap)

0

Megvalósítási időszak (tény) 2,841

1 050,2

1 060

Bázisérté k

Fenntartási időszak (célérték) 2,841 1 120

Kistérség: Bajai Település: Baja, Vaskút Projekt száma: DAOP-3.1.2/A-11-2011-0020 Pályázó neve: Baja Város Önkormányzata (konzorcium Vaskúti Önkormányzattal) Összköltség: 318 303 066 Ft Támogatás összege: 286 472 759 Ft Projekt címe: Kerékpárút építése Baja és Vaskút települések között az 5506 jelű közút mentén A projekt célja, rövid bemutatása: A pályázat célja Baja és Vaskút települések közötti kerékpárút kiépítése. Vaskút község meglehetősen kevés munkalehetőséggel rendelkezik, így a munkaképes korú lakosság főként Baján talál munkahelyet. A dolgozók nagy része így naponta kerékpárral teszi meg a lakhelye és a munkahelye közötti közel 8 kilométeres távolságot. A kerékpárral választható legrövidebb útszakasz az 5506 jelű állami közút, mely jelentős forgalma miatt a kerékpárosok számára az egyik legveszélyesebb út. A pályázat célja a balesetek megelőzése érdekében a külön nyomon vezetett kerékpárút kiépítése. A tervezett kerékpárút hossza:7974 m. Építési hosszok: Baja közig. ter. 4526m, Vaskút közig.ter.3141,Vaskút kijelölés 306,3m (nincs építés). Baja város Sükösdtől az országhatár irányába már rendelkezik kerékpárút

160

építés engedélyezési tervvel. A pályázott szakasz kapcsolódik majd a Sükösd-Bátmonostor települések között tervezett kerékpárúthoz. A tervezett kerékpárút Baja belterületén a Szabadság utca-Hunyadi utca nyomvonalon halad. A Vaskút irányába kiépítendő kerékpárút kezdetét a meglévő tervekhez igazítottuk, kezdő szelvényét a Hunyadi utca burkolatszélénél került kijelölésre. A nyomvonal a szilárd burkolat - Szabadság utca. szelvényezés szerinti jobb oldalán, zöld sávban halad. A 0+167 km-ben csatlakozik az 51-es számú főúthoz (Kinizsi utcaWesselényi utca). A kereszteződésben jelzőlámpás forgalomirányítás működik, így a kerékpárosok biztonságos, zavartalan átvezetése megoldott. A Szabadság utcára több keresztutca csatlakozik be, mely lehetőséget biztosít a kerékpárosok részére a kerékpárúton való haladásra. A térségben több üzlet, vállalkozás található, a vele párhuzamos Szent .Antal utcában iskola helyezkedik el. A külterület- belterület határánál található a volt laktanya, mely jelenleg ipari parkként működik. A munkahelyeket üzleteket, iskolát sokan kerékpárral közelítik meg. A fentiek miatt jelentős helyi igény is felmerül.A külterületi szakasz a bajai volt laktanyától indul. A térségben jelentős mezőgazdasági területek találhatók, melyek jellemzően kisparcellás művelésűek, így sokan kerékpárral közelítik meg a földeket. Vaskút felöl jelentős spárgaföldek találhatók, melyeket Vaskút irányából szintén könnyen elérhetők kerékpárral.Vaskút község belterületén a kerékpárút a Bajai út- Kossuth utcán halad, mely a település főutcája. Itt találhatók a jelentősebb üzletek, bevásárló helyek, orvosi rendelő, patika, polgármesteri hivatal rendőrség. Megvalósult projektelemek: építés A projekt előrehaladása: A projekt jelenleg megvalósítás alatt áll. Várható zárás 2013.12.31. Számszerűsíthető eredmények:

Indikátor neve

Bázisérték

Megépített kerékpárforgalmi létesítmény hossza (km) Kijelölt egyéb kerékpárforgalmi létesítmény hossza (km) Átlagos napi forgalom (kerékpáros/nap) Kerékpáros forgalom növekedése a beavatkozás területén (%)

0

Megvalósítási időszak (célérték) 7,947

0

0,3063

0,3063

854

897

1 110

-

5

30

Fenntartási időszak (célérték) 7,947

Kistérség: Bajai Település: Baja Projekt száma: DAOP-3.2.1-2008-0026 Pályázó neve: Baja Város Önkormányzata Projekt címe: A közösségi közlekedés forgalmi helyzetének és elérhetőségének javítása Baján Összköltség: 310 729 039 Ft Támogatás összege: 279 531 843 Ft A projekt célja, rövid bemutatása: A projekt több jól elkülöníthető, de ugyanakkor szervesen kapcsolódó részből áll, melyek a közösségi közlekedés feltételrendszerének javítását szolgálják. A projekt keretében megtörténik: - a buszpályaudvar utastájékoztatási rendszerének fejlesztése - a Szegedi út forgalmi rendjének megváltoztatásával és a körforgalom kialakításával biztonságosabbá vált a buszállomás megközelítése és megszűnt a gyakori forgalmi káosz is. - a parkoló és a zöldfelületek rendezésével esztétikailag is magasabb szintű látványt nyújt a létesítmény

161

- megvalósult egy magas utasforgalommal érintett közösségi közlekedést is szolgáló balesetveszélyes útszakaszon (51. számú főút) a kereszteződés forgalomirányító jelzőlámpával történő ellátása - megvalósult a csermák téri buszpályaudvar utastájékoztatási rendszerének korszerűsítése - Az utasforgalom korszerű kiszolgálása érdekében utastájékoztató rendszer került kialakításra (kültéri táblák az egyes buszállásoknál, hangos utastájékoztató rendszer, 3 összesítő járattábla) - a buszpályaudvar parkolási igényeinek kielégítése érdekében az Arad utcánál 50 db parkolóállást és 2 mozgáskorlátozottak számára kialakított, merőleges felállású parkoló-állást hoztak létre. Megvalósult projektelemek: útfelújítás, járdakialakítás, zöldterület-fejlesztés, parkoló építés, eszközbeszerzés. A projekt előrehaladása: A projekt jelenleg fenntartási időszakba van. Számszerűsíthető eredmények:

Indikátor neve

Bázisérték

Megépített közlekedési infrastrukturális elemek (m2) Közösségi közlekedési magas építmény (db) Támogatásból épített/felújított autóbusz pályaudvarok száma (db) Támogatásból létrehozott utas információs / forgalomirányítási rendszerek száma (db)

500

Megvalósítási időszak (tény) 12825

1

2

2

0

1

1

0

3

3

Fenntartási időszak (célérték) 12825

Kapcsolódó környezetfejlesztési projektek: Kistérség: Bajai Település: Baja Projekt száma: DAOP-5.2.1/D-2010-0001 Pályázó neve: Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Projekt címe: Vizek mennyiségi és minőségi védelmének fejlesztése a Duna-völgyében Összköltség: 2 991 019 750 Ft Támogatás összege: 2 991 019 750 Ft Projekt célja: A projekt által érintett három, jellegében részben eltérő tájegység: Duna-Tisza közi Homokhátság, Duna-völgy, Bácskai löszös hátság. A Homokhátsági területeken mind a területhasználatot, mind az ökológiai állapotokat veszélyeztető folyamatos vízhiány, a Dunamenti síkságon elsősorban a belvizes és kisebb mértékben a száraz periódusok váltakozása a jellemző. A löszös bácskai területek jobb vízgazdálkodású talajain közel azonos mértékben korlátozó tényező a vízbőség és a vízhiány. A projekt tartalma: A vízgazdálkodást érintő feladatok szoros összefüggésben vannak a megváltozó természeti adottságokhoz történő alkalmazkodás folyamataival is. A projekt nem választható el a komplex táji folyamatoktól, melynek részét képezik a természeti folyamatok – különös tekintettel a védett területekre –, illetve területhasználat, ezen belül a mezőgazdasági és a rekreációs hasznosítás.

162

Az alább felsorolt tervezett projektelemek egy része ezt a célt szolgálja: Az ADUKÖVIZIG szivattyútelepeinek rekonstrukciója A DVCS torkolati szivattyútelep rekonstrukciója A Hercegszántói szivattyútelep rekonstrukciója A Kunszentmiklósi szivattyútelep rekonstrukciója A Sárközi vízrendszer főcsatornáinak rekonstrukciója A Solti árapasztó rendszer fejlesztése A Dél-Dunavölgyi vízrendszer vízpótló műveinek fejlesztése Tározófejlesztés a Kígyós vízrendszerben A projekt előrehaladása: A projekt 2013.11.08-án fizikailag megvalósult, a projekt záró elszámolási csomagjának benyújtása folyamatban van. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

Output indikátor Kiépített tározási kapacitás növekedése az ADUKÖVIZIG illetékességi területén A rekonstruált belvízelvezető csatornák, árkok hossza az ADUKÖVIZIG illetékességi területén A fejlesztett szivattyútelepek száma az ADUKÖVIZIG illetékességi területén

Millió m3

0

0,98

0,98

km

0

117,7

117,7

db

0

5

5

Eredmény indikátor Alacsony dunai vízállás mellett is öntözhető területek nagyságának növekedése az érintett területeken Védett természeti területek vízkárelhárítási üzemrendből eredő veszélyeztetettségének megszűnése Újonnan létrejövő vizes élőhelyek területe Belvíz biztonság növekedésével érintett terület nagysága Belvíz biztonság növekedésével érintett települések száma A támogatott projekt keretében árés csapadékvíz károktól megvédett lakosság

ha

0

10 080

10 080

ha

0

9 997

9 997

ha

0

10

43

km2

0

1276

1276

db

0

22

22

fő

0

78 857

78 857

Kistérség: Bajai Település: Baja Projekt száma: DAOP-5.2.1/D-12-k-2013-0001 Pályázó neve: Baja Város Önkormányzat

163

Projekt címe: A Bajai Sugovica magasparti szakaszának megtámasztása, az épített és természeti környezet védelme Összköltség: 1 919 624 994 Ft Támogatás összege: 1 919 624 994 Ft Projekt célja: A projekt által érintett három, jellegében részben eltérő tájegység: Duna- A projekt megvalósításának helyszíne Baja város központjában a Kamarás Duna ág (Sugovica) 0+000 – 1+300 szelvények közötti partszakasza. A probléma röviden összefoglalva az, hogy a partszakasz állékonysága évtizedek óta, folyamatosan romlik: süllyedések, suvadások, a partélen karéjos omlások figyelhetők meg és hosszabb távú tendenciaként tapasztalható, hogy a partszakasz lassan belecsúszik a folyóba. A problémát súlyosbítja, hogy a partszakasz tetején (a partélen) 5 milliárd Ft-ot meghaladó összértékű építmény és infrastrukturális elem található, melyek veszélyeztetettek. A projekt célkitűzése, hogy a rézsűállékonyság biztosítása érdekében végzett földművek és kőművek mellett a csúszás okát jelentő víztelenítésre is megfelelő hangsúlyt fektessen. Így a projekt részeként az 1:2 arányú rézsű kialakítása mellett 62 darab átlagosan 125m hosszú szivárgók fúrása is megtörténik 10 méteres mélységben. A beruházás része egy olyan monitoring rendszer kiépítése, amely a legkisebb mértékű elmozdulást is képes jelezni. A projekt előrehaladása: A Támogatási Szerződés 2013.05.31-én hatályba lépett, a kivitelezés még nem kezdődött meg. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve Megerősített partfalszakasz hossza A projekt által (pl.: közintézmény, vasút, közút, vonalas infrastrukturális létesítmény), vagy megtakarított áthelyezési szükséglet.

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

km

0

1,3

1,3

M Ft

0

5,117

5,117

KALOCSAI KISTÉRSÉG

Kistérség: Kalocsai Település: Kalocsa Projekt száma: DAOP-5.1.2/A-09-2f-2011-0002 Pályázó neve: Kalocsa Város Önkormányzata Projekt címe: Kalocsa, mint kistérségi székhely integrált fejlesztése Összköltség: 934 873 327,- Ft Támogatás összege: 747 824 211,- Ft Projekt célja, rövid bemutatása: Kalocsa városának a Kalocsai kistérség központjaként kitüntetett szerepe van. A város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában meghatározott jövőkép és átfogó cél e kitüntetett szerepre épül. Kalocsa városa önmagát a kistérség központjaként identifikálja, a jövőkép meghatározó része a térségben betöltött valódi központi és koordináló szerep kialakítása, a jelenlegi kistérségi szerepkörök megerősítése, infrastrukturális hátterének javítása. A tervezett fejlesztések átfogó célja: Kalocsa város kistérségi központi szerepkörének erősítése. Kalocsa Város Önkormányzata e pályázat keretein belül az alábbi célok elérését tervezi megvalósítani: - Meglévő gazdasági, közösségi funkciók megerősítése;

164

- Meglévő kulturális értékek megőrzése; - Vonzó, rendezett városi környezet kialakítása által a kiskereskedelmi funkciók erősítése, magánberuházások ösztönzése; - Kistérségi szolgáltató funkciók infrastrukturális hátterének megteremtése, összhangban a Kalocsa és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás feladataival. Megvalósuló projektelemek: 1. Városháza földszinti üzlet fejlesztés (Gazdasági funkció - KalocsaKom Kft. konzorciumi partner által megvalósított fejlesztési elem): 2. Sportcsarnok bővítés, akadálymentesítés (Gazdasági funkció – Kalocsa Város Önkormányzat által megvalósított fejlesztési elem): 3. Városi piac fejlesztés (Gazdasági funkció – Kalocsa Város Önkormányzat által megvalósított fejlesztési elem): 4. Szent István út 37. szám alatti üzlet fejlesztés (Gazdasági funkció – Pikk Kereskedelmi Kft. konzorciumi partner által megvalósított fejlesztési elem) 5. Érsekkerti szabadtéri színpad és környezetének fejlesztése (Közösségi funkció – Kalocsa Város Önkormányzat által megvalósított fejlesztési elem) 6. Volt könyvtár épület, egykori Zsinagóga hasznosítása- kiállítótér kialakítása (Közösségi funkció – Kalocsa Város Önkormányzat által megvalósított fejlesztési elem) 7. Főszékesegyház rekonstrukciója (Közösségi funkció – Kalocsa- Kecskeméti Főegyházmegye, mint konzorciumi partner által megvalósított fejlesztési elem) 8. Közlekedési (út, járda) felületek rekonstrukciója (Városi funkció – Kalocsa Város Önkormányzat által megvalósított fejlesztési elem) 9. Parkoló rekonstrukció (Városi funkció – Kalocsa Város Önkormányzat által megvalósított fejlesztési elem) 10. Park, zöldterület rendezés, fejlesztés (Városi funkció – Kalocsa Város Önkormányzat által megvalósított fejlesztési elem) 11. Sétány kialakítás (Városi funkció – Kalocsa Város Önkormányzat által megvalósított fejlesztési elem) 12. Mátyás király úti hídszélesítés (Városi funkció – Kalocsa Város Önkormányzat által megvalósított fejlesztési elem) 13. Térfigyelő rendszerek kiépítése (Városi funkció – Kalocsa Város Önkormányzat által megvalósított fejlesztési elem) 14. Városháza rekonstrukció, mint kistérségi igazgatási centrum (Közigazgatási funkció – Kalocsa Város Önkormányzat által megvalósított fejlesztési elem) 15. SOFT elemek 1. FOGLALKOZTATÁSI KEZDEMÉNYEZÉSEK 2. BŰNMEGELŐZÉS, KÖZBIZTONSÁG 3. IFJÚSÁGI PROGRAMOK 4. KÖRNYEZETTUDATOSSÁG 5. ZENEI RENDEZVÉNYEK 6. DUNAMENTI FOLKLÓR FESZTIVÁL BŐVÍTÉSE 7. SZÜLŐVÁROS AKADÉMIA 8. TÉRZENE A KUBIKUS PARKBAN 9. FILM SZÓRÓANYAG, TÁJÉKOZTATÓ FÜZET, PROSPEKTUSOK KÉSZÍTÉSE 10. ORGONA KONCERT A FŐSZÉKESEGYHÁZBAN 11. RENDEZVÉNYEK A SZABADTÉRI SZÍNPADON A projekt előrehaladása: A projekt a Tsz. 11. számú mellékletének megfelelő pénzügyi ütemezésben, a kivitelezés a Tsz 10. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően halad. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

1730

1725

165

Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Lakossági elégedettség

ha

0

80,16

80,16

%

73

78

78

Kapcsolódó közlekedésfejlesztési projektek: Kistérség: Kalocsai Település: Kalocsa Projekt száma: DAOP-3.1.2-2007-0035 Pályázó neve: Kalocsa Város Önkormányzata Projekt címe: Kalocsa, Petőfi utca és Negyvenszállás településrész közötti kerékpárút kiépítése Összköltség: 138 000 000 Ft Támogatás összege: 124 200 000 Ft A projekt célja, rövid bemutatása: Jelen pályázat keretében megvalósuló beruházást két szakaszra bontható: Negyvenszállási kerékpárút (I. szakasz, 0+000 - 2+732,84 km sz. között) a tervezési szakasz a meglévő Petőfi utcai kerékpárút Eperföld utcai végénél kezdődik. Az Eperföld utcán, a Negyveni utcán a nyomvonal belterületen, az utcák keleti oldalán halad sűrűn beépített, családi házas lakóövezeten vezet keresztül. A Negyveni utca végétől a nyomvonal az 5308 jelű út mellé csatlakozik a 18+592 - 20 +444 km szelvények között a szelvényezés szerinti bal oldalon. A kerékpárút Árpás csatornán való átvezetésének biztosítására a csatorna 11 + 402 cskm szelvényében egy új híd megépítése szükséges. A híd gyalogos és kerékpáros forgalom céljára épül két ellentétes irányú forgalmi sáv biztosításával. A kerékpárút nyomvonala Kalocsa Negyvenszállás belterületén sűrűn beépített, családi házas lakóövezeten vezet keresztül. Ezen a szakaszon kiépített gyalogjárda a közút túloldalán található. Petőfi utcai kerékpárút (II. szakasz, 0+000 - 0+981,13 km sz. között) a meglévő Petőfi utcai kerékpárút a Széchenyi utcai (51. sz. főút átkelés) közös, elválasztott gyalogos - kerékpáros útba csatlakozik. A Széchenyi utcát - 51. sz. főutat kiépített jelzőlámpás csomópont kijelölt gyalogátkelőjén lehet keresztezni gyalogosként, kerékpárút átvezetés nincs. A tervezett szakasz Petőfi utca Széchenyi utcai csomópontjának közelében kezdődik a Kócsag utcánál. A Petőfi utca déli, sűrűn beépített, családi házas lakóövezeten vezet keresztül a Kígyó utcáig, melynek nyugati oldalán haladva éri el a Kossuth utcát. A tervezési szakaszon kiépített gyalogjárda található. Bár a két szakasz közvetlenül egymáshoz nem csatlakozik, de mindkét szakasz megépítése indokolt volt, hiszen bármelyik szakasz kiépítésének elmaradása esetén nem teljesíthetőek a projekt eredetileg eltervezett és megahatározott célkitűzései. A fejlesztéssel a kb. 14 km hosszúságú városi kerékpárút hálózat 17,7 km hosszúságúra bővült, amely így részben összefüggő hálózatot alkotva minden városrészt a belvárossal kerékpáros összeköttetésbe hozhat. Hossza összesen: 3713,97 fm Megvalósult projektelemek: kerékpárút hálózatfejlesztés A projekt előrehaladása: A projekt jelenleg fenntartási időszakba van. Számszerűsíthető eredmények:

Indikátor neve Megépített kerékpárforgalmi létesítmény hossza (km) Átlagos napi forgalom

0

Megvalósítási időszak (tény) 3,71

5 100

5 300

Bázisérté k

Fenntartási időszak (célérték) 3,71

6 100

166

(kerékpáros/nap)

Kistérség: Kalocsai Település: Kalocsa Projekt száma: DAOP-3.2.1-2008-0006 Pályázó neve: Kalocsa Város Önkormányzata Projekt címe: Kalocsa autóbusz pályaudvar építése 2008-2009-2010. Összköltség: 138 000 000 Ft Támogatás összege: 124 200 000 Ft A projekt célja, rövid bemutatása: A projekt keretében a tervben szereplő közösségi fejlesztések kerültek végrehajtásra, úgy mint a meglévő buszállomás üzemen kívüli helyezése, lebontása, az új forgalmi épület felépítése, az autóbusz állomások kiépítése a fedett peronnal és a közlekedést szolgáló útépítéssel. A projektben megvalósul a közösségi és üzemi épület 221 m2, a peron 764 m2, az autóbusz pályaudvar körüli úthálózat 4934 m2 nagyságrendben, a hozzá tartozó egyéb közösségi kiszolgáló létesítményekkel (gépkocsi parkoló, kerékpártároló, parkosítás, teljes közmű rekonstrukció, zöldövezeti kapcsolatok, egyéb épület felszerelések stb.). A létesítmény teljes akadálymentesítéssel és a legmodernebb irányítástechnológiának megfelelő forgalmi irányítási berendezésekkel kerül megépítésre. Megvalósult projektelemek: építés, felújítás, eszközbeszerzés, zöldterület-fejlesztés A projekt előrehaladása: A projekt jelenleg fenntartási időszakba van. Számszerűsíthető eredmények:

Indikátor neve Megépített közlekedési infrastrukturális elemek (m2) Támogatásból épített / felújított autóbusz pályaudvarok száma (db) Támogatásból létrehozott utasinformációs / forgalomirányítási rendszerek száma (db)

3 104

Megvalósítási időszak (tény) 4 934

1

1

0

1

Bázisérté k

Fenntartási időszak (célérték) 5 919

1

1

KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG Kistérség: Kiskőrösi Település: Kiskőrös Projekt száma: DAOP-5.1.2/A-09-2F-2011-0005 Pályázó neve: Kiskőrös Város Önkormányzata Projekt címe: Kiskőrös Város Önkormányzatának városközpont rehabilitációs projektje Összköltség: 813 367 833,- Ft Támogatás összege: 650 694 266,- Ft

167

Projekt célja, rövid bemutatása: A fejlesztési program átfogó célja, hogy Kiskőrös központjában olyan élettel teli terület jöjjön létre, amely mind az itt élők, mind az ide látogatók számára alkalmassá teszi a területet a városközponti funkció ellátására, kellemes városi atmoszférát biztosít, a város és a kistérség kereskedelmi és kulturális központjaként működik. Megvalósuló projektelemek: 1. tevékenység: Városközpont fizikai infrastruktúrájának rekonstrukciója (városi funkció) 2. Polgármesteri Hivatal felújítása (közszféra funkció) 3. Művelődési Ház felújítása - közösségi funkció (82% támogatási intenzitású rész) (közösségi funkció) 4. Művelődési Ház felújítása - gazdasági funkció (50%-os támogatási intenzitású rész) (gazdasági funkció) 5. Evangélikus templom felújítása (közösségi funkció) 6. Katolikus templom felújítása (városi funkció) 7. Református imaház felújítása (közösségi funkció) 8. Baptista közösségi ház felújítása (közösségi funkció) 9. A Nagyáruházban vendéglátóhely és kiállító-tér kialakítása (gazdasági funkció) 10. Vendéglátóhely fejlesztés (gazdasági funkció) 11. „Önkénteskedj a környezetedért” (kiegészítő „soft” tevékenység) 12. „Kiskőrös Városközpont megújítása” fesztivál (kiegészítő „soft” tevékenység) 13. „Sportnap” (kiegészítő „soft” tevékenység) 14. Esélyegyenlőségi tréning (kiegészítő „soft” tevékenység) 15. „Kiskőrös öröksége” (kiegészítő „soft” tevékenység) 16. „Vallások közötti párbeszéd” egyházi esték (kiegészítő „soft” tevékenység) 17. „Történelmi filmklub” (kiegészítő „soft” tevékenység) 18. „Megújuló Petőfi szülőváros” (kiegészítő „soft” tevékenység) 19. „Kiskőrösi civil napok” (kiegészítő „soft” tevékenység) A projekt előrehaladása: A projekt a Tsz. 11. számú mellékletének megfelelő pénzügyi ütemezésben, a kivitelezés a Tsz 10. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően halad. Az építkezések jelentős hányada már elkészült. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve Mértékegység Támogatással érintett lakosok száma a fő rehabilitált településrészeken Városrehabilitációs beavatkozások által ha érintett terület nagysága Lakossági % elégedettség

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

0

1100

1100

0

13,6

13,6

75

75

75

Kapcsolódó közlekedésfejlesztési projektek: Kistérség: Kiskőrösi Település: Kiskőrös Projekt száma: DAOP-3.1.1/B-09-2009-0015 Pályázó neve: Kiskőrös Város Önkormányzata Projekt címe: Belterületi útfejlesztés Kiskőrösön Összköltség: 252 405 016 Ft

168

Támogatás összege: 227 139 274 Ft A projekt célja, rövid bemutatása: Összefüggő rendszert alkotó belterületi közutak felújítása. Sárkány utca: 609 m hosszan; Munkácsy utca: 272 m hosszan; Baross utca: 450 m hosszan; Szendrey utca 880 m hosszan burkolat felújítás. Különálló belterületi közutak felújítása: Árpád utca: 450 m hosszan burkolat felújítás és parkoló kialakítás/rendezés; Klapka utca: csapadékvíz elvezetés megoldásával, 360 m hosszan Közlekedésbiztonságot szolgáló munkák: burkolatjel festés (272 m2). Útbaigazító táblák 2, Információs táblák 2, Kerékpár támasz 24, Hulladékgyűjtők, Kutyaürülék tartók 4, Utcai padok, buszmegálló helyeken várószékek 10, Virágtartók 4, Parkosítás: egyoldali fasorlétesítés 265 db, Zöldfelület létesítés: padkafüvesítés, kétoldali: 7161 m2. Megvalósult projektelemek: építés, felújítás, zöldterület-fejlesztés A projekt előrehaladása: A projekt jelenleg fenntartási időszakba van. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve Felújított útszakasz hossza (km) Átlagos napi forgalom (Gépjármű/nap)

0

Megvalósítási időszak (tény) 3,021

6 000

6 400

Bázisérté k

Fenntartási időszak (célérték) 3,021 7 475

Kistérség: Kiskőrösi Település: Kiskőrös Projekt száma: DAOP-3.1.1/B-11-2012-0029 Pályázó neve: Kiskőrös Város Önkormányzata Összköltség: 107 488 216 Ft Támogatás összege: 119 431 351 Ft Projekt címe: Belterületi út fejlesztése Kiskőrös városában A projekt célja, rövid bemutatása: A 0+075 - 0+133 km szelvények között a baloldalon párhuzamos beállású a jobb oldalon a megszűnésre kerülő buszöböl helyén merőleges beállású parkolóhelyek kerülnek kialakításra a meglévő burkolat felület felhasználásával, minimális szegély átépítéssel. A 0+008 - 0+160 km szelvények között, azaz az Árpád utca csomópontjáig a jobb oldalon egyoldali kétirányú forgalmú kerékpárút épül. A merőleges beállású parkolóhelyek mellett a burkolatszél és az épülő kerékpárút közé 1,0 méter széles térkő burkolatú járda épül, ami az Árpád utcai meglévő gyalogátkelőhelyekkel teremti meg a gyalogos forgalom kapcsolatát. Az Árpád utcai csomóponttól a Vasvári Pál utca becsatlakozásáig a közút burkolatának mindkét szélén zárt kerékpársáv kerül felfestésre, sávonként 1,25 méter szélességben. A meglévő 9,0 méter burkolatszélességből így 6,5 méter marad a jármű forgalom részére 3,25 méter sávszélességekkel. A kerékpársávok kijelölhetőségének biztosítására a LIDL áruház előtt a 0+350 km szelvényben meglévő balra kanyarodó sáv megszüntetésre kerül. Az áruház forgalmi nagysága, illetve a közút besorolásának változása, ami alapján összekötő útból lakossági utcává válik, nem indokolja a balra kanyarodó sáv fenntartását. A döntést Kiskőrös Város Önkormányzata támogatta. A rendőrség előtt a meglévő kiemelt szegély helyett "K" szegély épül a rendőrségi járművek parkolásának megkönnyítésére. Ezen a szakaszon meg van ugyan tiltva a parkolás, de ki van helyezve a kivéve BM járművek részére. A rendőrség épülete előtt a parkolás miatt nem kerül felfestésre a kerékpársáv. Itt az 1,0 méter széles járda mellé épül az egyirányú 1,0 méter széles kerékpárút. A járda és a kerékpárút ezen a szakaszon összefüggő egyöntetű aszfaltburkolattal létesül. A Vasvári Pál utca becsatlakozásától a közút jobb oldalán nyílt kerékpársáv kerül kijelölésre a végszelvényig. A közút másik oldalán megengedett lesz továbbra is a parkolás, ezért erre az oldalra nem kerül felfestésre kerékpársáv. A 9,0 méter burkolatszélességből a párhuzamos parkolás helyigénye 2,5 méter. A kerékpársáv 1,25 méter széles, így marad a kétirányú forgalom részére 5,25 méter szélesség, amiből még nem vontuk le a parkoló autók melletti ajtónyitási biztonsági oldaltávolságot. Mivel a maradék szélesség nem éri

169

el a gyűjtő út definíciójának megfelelő 5,5 méter szélességet a kerékpársáv csak nyitott kerékpársávként kerül kijelölésre. A nyitott kerékpársáv a végszelvénynél lévő csomópont előtt kifuttatásra kerül. Innen a kerékpáros a közúton a járműforgalommal közösen közlekedik. A Vasvári Pál utca becsatlakozásától a baloldalon 1,5 méter széles járda épül térkő burkolatból, ami mellé 0,25 méter oldalakadály biztosításával 1,0 méter széles egyirányú forgalmú, aszfalt burkolatú kerékpárút épül. Azokon a helyeken ahol a közút kiemelt szegélye mellett a megmaradó zöldsáv szélessége nem éri el az 1,25 méter szélességet a kerítés és a kiemelt szegély közötti terület teljes terjedelmében leburkolásra kerül. A kerékpárút végszelvényében a Sárkány utcán átvezetésre kerül, ezzel biztosítva a kerékpárút továbbépítésének a későbbi lehetőségét. Megvalósult projektelemek: felújítás, korszerűsítés, építés A projekt előrehaladása: A projekt jelenleg megvalósítás alatt áll. Számszerűsíthető eredmények:

Indikátor neve Felújított útszakasz hossza (km) Átlagos napi forgalom (Gépjármű/nap) Megépített kerékpárutak hossza (km) A kijelölt egyéb kerékpárforgalmi létesítmények hossza (km)

0

Megvalósítási időszak (terv) 0,915

3 721

3 909

4 170

0

0,874

0,874

0

0,460

0,460

Bázis érték

Fenntartási időszak (célérték) 0,915

Kistérség: Kiskőrösi Település: Kiskőrös Projekt száma: DAOP-3.1.2/A-11-2011-0011 Pályázó neve: Kiskőrös Város Önkormányzata Projekt címe: Kiskőrös Város kerékpár hálózatának komplex fejlesztése Összköltség: 262 771 304 Ft Támogatás összege: 236 494 173 Ft A projekt célja, rövid bemutatása: A tervezett kerékpárutak Kiskőrös belterületére épülnek. A Magyar Közút Nonprofit Zrt kezelésében lévő 53107 jelű (Erdőtelki út) és az 53 számú (Dózsa, Petőfi) közutak nyomvonalát követve az útburkolat és a telekhatár közötti közterületre épülnek a kerékpárutak. Az Önkormányzati kezelésben lévő utakat a Klapka és Batthyány utcában érinti a tervezett nyomvonal. Jelen terv alapján kétirányú kerékpárút épül az 53107 jelű út, azaz az Erdőtelki út bal oldalán a 2726 helyrajzszámú területre. A helyrajzi szám a teljes szabályozási szélességet lefedi. Az útszakasz a 0+000 - 0+374,872 szelvényszámok közötti útszakasz. Az útszakasz másik oldalára a telekhatár mellé 1,5 méter széles járda burkolat épül a 0+000 0+205 km szelvények között. A kerékpárút szakasz kezdő- és végszelvényében csatlakozik a Liszkai Pál által készített engedélyes kerékpárút tervekhez. A kerékpárút szintén a fent említett tervhez csatlakozva folytatódik a Dózsa György utcában, 53 számú főút 2685/2 helyrajzszámú területen. Ezt követően a tervezett kerékpárút jobbra fordul az Önkormányzati kezelésben lévő Klapka utcába. Az utca bal oldalán épül a kerékpárút a 2985 helyrajzszámú területen. Tervezett kerékpárút hossz az utcában 235 méter. A kerékpárút ezen a ponton becsatlakozik a Batthyány utcába, ahol balra fordulva az utca útburkolatán kerékpáros nyomként halad a burkolat két szélén burkolatjellel kijelölve 185 méter hosszon. Az érintett terület helyrajzszáma 3010. A szakasz végén becsatlakozik, a Dózsa György utcába ahol jobbra fordul. Az 53 számú út jobb oldalán halad közös kerékpár és gyalogos útként a 2685/1 helyrajzszámú területen. A szakasz

170

hossza 100 méter. A kerékpárút tervezett vége a Polgármesteri Hivatal előtti Alkotmány utcai kereszteződésben lévő gyalogátkelőhely kezdete. Ettől a ponttól különálló terv alapján folytatódik a kerékpárút. Ezt a szakaszt jelen tervünk megjelöli, de részleteiben nem tartalmazza. Ez a terv a Petőfi tér és környéke teljes közlekedési, forgalomtechnikai átdolgozását tartalmazza. A kerékpárút ebben a tervben részben az 53 számú főút burkolatán kerékpársávként, illetve az útburkolat melletti sávban épül meg. A Petőfi tér átépítését tartalmazó részhez tartozó szakasz után folytatódik az általunk tervezett kerékpárút nyomvonala. Kiindulási pont a művelődési ház mellett meglévő gyalogátkelőhely. Az 53 számú főút 28+108 km szelvénye. Végszelvény az 53 számú főút 29+136 km szelvénye ahol meglévő körforgalmú csomópont van. Ezen a tervezési szakaszon érintve van a Petőfi Sándor utca 3661/1, /2, /3, ?4 helyrajzszámú területe. Tervezési hossz 1052,990 méter. A szakasz kezdetén 285 méter hosszon az út mindkét oldalán épül kerékpárút egyirányú forgalom számára járdával közös, illetve elválasztott használattal. A 285-es szelvénytől a végszelvényig csak a közút jobb oldalára épül kerékpárút kétirányú forgalommal a járdához kapcsolva, vagy attól külön nyomvonalon. A tervezett nyomvonal telj es hosszán belterület. Megvalósult projektelemek: építés, felújítás, korszerűsítés A projekt előrehaladása: A projekt jelenleg megvalósítás alatt áll. Számszerűsíthető eredmények:

Indikátor neve

0

Megvalósítási időszak (terv) 4,246

0

0,185

0,185

2 395

2 395

2 994

Bázisérté k

Megépített kerékpárutak hossza (km) A kijelölt egyéb kerékpárforgalmi létesítmények hossza Átlagos napi forgalom (Egy átlagos keresztmetszeti mérőpontra vetített adat)

Fenntartási időszak (célérték) 4,246

KISKUNHALASI KISTÉRSÉG Kistérség: Kiskunhalasi Település: Kiskunhalas Projekt száma: DAOP-5.1.2/A-09-2F-2013-0001 Pályázó neve: Kiskunhalas Város Önkormányzata Projekt címe: Csipke-városközpont megújítása - Kiskunhalas belvárosi akcióterületének fejlesztése Összköltség: 881 267 869,- Ft Támogatás összege: 660 855 013,- Ft Projekt célja, rövid bemutatása: Kiskunhalas város belvárosi akcióterületi fejlesztésének átfogó célja, hogy hozzájáruljon a város és a kistérség által megfogalmazott stratégiai célkitűzéshez, miszerint növelje a lakosság életszínvonalát, illetve "az ide látogatók nyugodt és vonzó környezetet találva kikapcsolódásuk helyszínéül válasszák - visszatérő vendégként is - a Kiskunhalasi kistérséget.

171

Így a tervezett fejlesztés középpontjában - a Halasi Csipke, mint világhírű Hungarikum turisztikai vonzerejére alapozva - a belvárosi akcióterületen található összes turisztikai attrakciót erősítő, méltó városközponti környezet létrehozása áll. Az integrált fejlesztés részcéljai: 1. Az épített kulturális örökség megőrzése 2. A belváros gépkocsi forgalmának csökkentése és a gyalogos forgalom ösztönzése. 3. Az akcióterület gazdasági fejlődésének ösztönzése. 4. A város és a kistérség turisztikai attrakcióinak magas színvonalú bemutatása 5. A különböző szolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű, akadálymentes hozzáférés 6. A helyi lakosság nagymértékű bevonásával az identitástudat fejlesztése és a város népesség megtartó erejének növelése Megvalósuló projektelemek: 1. A Bethlen Gábor tér és a Hősök tere által határolt részen az üzleti portálok homlokzati felújítása (gazdasági funkció) 2. A Városháza épület együttesének felújítása keretében a Mozi épületének homlokzat felújítása (gazdasági funkció) 3. Vásárcsarnok bővítése és felújítása (gazdasági funkció) 4. A Bethlen Gábor térnek és a Hősök terének térrehabilitációja (városi funkció) 5. Szász Károly utca megújítása (városi funkció) 6. A Vásárcsarnok előtti tér rehabilitációja (városi funkció) 7. Városháza udvarának közcélú megnyitása (közösségi funkció) 8. A Városháza Polgármesteri Hivatal részének felújítása és Tourinform Iroda kialakítása (közszféra funkció) 9. Az érintett lakosság bevonását célzó akciók (soft elem) 10. Közcélú képzési programok megvalósítása (soft elem) 11. A fejlesztés egyes elemeinek átadásához kapcsolódó rendezvények (soft elem) 12. Környezettudatos szemléletformálás (soft elem) 13. Városmarketing stratégia készítése (soft elem) A projekt előrehaladása: A projekt a Tsz. 11. számú mellékletének megfelelő pénzügyi ütemezésben, a kivitelezés a Tsz 10. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően halad. A projekt közbeszerzési folyamatai vannak folyamatban, a kivitelezés még nem kezdődött meg. Számszerűsíthető eredmények: Indikátor neve

Mértékegység

Bázis érték

Megvalósítási időszak végén célérték

Fenntartási időszak végén célérték

fő

0

6678

6678

ha

0

4,2

4,2

%

75

75

75

Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Lakossági elégedettség

Kapcsolódó közlekedésfejlesztési projektek: Kistérség: Kiskunhalasi Település: Kiskunhalas Projekt száma: DAOP-3.1.1/A-2008-0007 Pályázó neve: Magyar Közút Nonprofit Kft. Projekt címe: Térségi elérhetőség javítása az 5412. j. úton Összköltség: 715 060 390 Ft

172

Támogatás összege: 715 060 390 Ft A projekt célja, rövid bemutatása: 5412. j. Kiskunhalas-Csávoly összekötő út 0+000-20+100 kmsz. közötti szakaszának felújítása. Az 5412. j. összekötő út 0+000 - 20+100 km szelvények közötti szakasza Kiskunhalas és Jánoshalma kistérségi központokat köti össze. A két település közötti, mintegy 20,2 km hosszú útszakasz burkolata az elmúlt évtizedek alatt elhasználódott, repedezett, felületi hámlásos, helyenként kátyúsodott, deformálódott,nyomvályúsodott. A forgalom növekedése az út rohamos elhasználódását eredményezte, melynek burkolatát fel kell újítani. A burkolat felújításával egyidejűleg a burkolati vizek szikkasztóárokba jutását is biztosítani kell, az útpadka, szikkasztó árkok, átereszek felújításával. A felújításának a forgalomtechnikai eszközökre is ki kell terjednie, mely a láthatóság javulása útján a baleseti kockázatot csökkenti, a forgalombiztonságot növeli. Megvalósult projektelemek: útfelújítás, építés A projekt előrehaladása: A projekt jelenleg fenntartási időszakba van. Számszerűsíthető eredmények:

Indikátor neve

Bázisérté k

Felújított útszakasz hossza (km) Burkolt felület (m2)

0

Megvalósítási időszak (tény) 20,1

134 600

Átépített, korszerűsített, felújított buszöböl

134

2

0

Fenntartási időszak (célérték) 20,1 134 600

2

2

Kistérség: Kiskunhalasi Település: Kiskunhalas Projekt száma: DAOP-3.1.1/B-2007-0061 Pályázó neve: Kiskunhalas Város Önkormányzata Projekt címe: Kiskunhalas, Dongérvölgyi u. II. (Mártírok útja-Tinódi út között) szakaszának megépítése. Összköltség: 450 588 232 Ft Támogatás összege: 382 999 997 Ft A projekt célja, rövid bemutatása: A belterületi út támogatásból megvalósuló részének kiépítése a következő műszaki tartalommal valósul meg: forgalmi sáv hossza: 1005,5 m, valamint 1.005,5 m hosszú és 2,00 m széles kerékpárút saját forrásból. Kezdőszelvény: 2+642 km szelvény, Végszelvény: 3+647,5 km szelvény. Az új útszakasz építése során egy nagy négyágú körforgalmi csomópont került kiépítésre. Az út csapadékvíz elvezető rendszerének befogadója a Dongéri főcsatorna. A körforgalmú csomópont víznyelői csapadékcsatornába kerülnek bekötésre. A körforgalmú csomópontban és a Tinódi utcánál közvilágítás készült. Megvalósult projektelemek: építés, felújítás, korszerűsítés A projekt előrehaladása: A projekt jelenleg fenntartási időszakba van. Számszerűsíthető eredmények:

Indikátor neve Épített/felúított útszakasz hossza (km) Átlagos napi forgalom (Gépjármű/nap)

0

Megvalósítási időszak (tény) 1 006

0

4 300

Bázisérté k

Fenntartási időszak (célérték) 1 006

4 550

173

Kistérség: Kiskunhalasi Település: Kiskunhalas Projekt száma: DAOP-3.1.1/B-08-2008-0021 Pályázó neve: Kiskunhalas Város Önkormányzata Projekt címe: Tó és Átlós utca felújítása burkolat-megerősítéssel Összköltség: 85 494 960 Ft Támogatás összege: 55 571 724 Ft A projekt célja, rövid bemutatása: Tó és Átlós utca fejlesztése a 0+000 kmsz-től a 0+960,76 km szelvényben. Az út teljes hossza 960,76 m. A meglévő burkolat szélessége 6,00 m, az ívben kiszélesedik, szegélyek nem határolják. Első lépcsőben kijavításra került a nem megfelelő burkolatokat olyan mértékig, hogy azok, a jelenleg meglévő, jó állapotban lévő burkolatrészek műszaki paramétereit elérjék, illetőleg meghaladják. Majd ezek után került a számított vastagságú erősítő réteg a szükséges kiegyenlítéssel a teljes pályára. Megvalósult projektelemek: építés, felújítás, korszerűsítés A projekt előrehaladása: A projekt jelenleg fenntartási időszakba van. Számszerűsíthető eredmények:

Indikátor neve Felújított útszakasz hossza (km) Átlagos napi forgalom (Gépjármű/nap)

0

Megvalósítási időszak (tény) 1,051

1 986

1 988

Bázisérté k

Fenntartási időszak (célérték) 1,051 2 000

174

A Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési koncepció „2.2. A tervezési folyamat partnerségi tervének elkészítése és végrehajtása” című fejezet aktualizálása a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal „Útmutató a megyei önkormányzatok tervezés koordinációs feladataihoz kapcsolódóan” című dokumentumnak megfelelően

175

2.2. A tervezési folyamat partnerségi tervének elkészítése és végrehajtása 2.2. a) Partnerségi terv készítése A Partnerségi terv készítésének háttere A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) kormányrendelet előírja, hogy a területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozása során partnerségi tervet kell készíteni. Mindemellett a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal által kiadott a megyei önkormányzatok tervezés koordinációs feladataihoz kapcsolódó útmutató is megköveteli a dokumentált kapcsolattartást a tervezési feladatokba bevont partnerek kapcsán. Az adott fejlesztési dokumentáció elkészítéséért felelős szervezet által elkészítendő partnerségi tervnek meg kell határoznia, hogy az érintett területen működő intézmények, érdekképviseletek, társadalmi szervezetek és vállalkozások közül melyeket és milyen céllal akar a tervezés folyamatába bevonni. A partnerségi terv emellett meghatározza a bevonás választható eszközeit, melyek jelentős része a passzív kommunikációt, azaz a terv ismertetését segítheti elő, például kommunikációs kampány, kiállítások, helyi média, tájékoztató kiadványok, konferenciák révén. A partnerségi tevékenységek egy része az információgyűjtést szolgálja (területi szintű fejlesztési igények felmérése, állampolgári vélemények gyűjtése, nyilvános fórumok, szociológiai kutatás, fókuszcsoportos kutatás), de vannak olyan elemek is, amelyek az aktív, közösségi tervezést is lehetővé teszik (eseti bizottság, munkacsoport-megbeszélések, zsűrik). A partnerségi program a területfejlesztési programok végrehajtása során meghatározza az állampolgárok és a szakmai közösségek részvételének szabályait. Jelen partnerségi terv a 2014-2020-as Európai Uniós fejlesztési periódus előkészítő, tervezési fázisára vonatkozóan határozza meg a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által elkészítésre kerülő fejlesztési dokumentációk elkészítésének partnerségi kereteit. Ennek megfelelően érvényessége kiterjed a megyei területfejlesztési koncepció feltáró – értékelő és a megyei területfejlesztési koncepció és program javaslattevő fázisának elkészítésére is. A partnerségi elv és a társadalmi konzultáció alkalmazásának előnyei A partnerség, mint fogalom alapvetően pozitív asszociációkat vált ki az emberből. Értelmezését olyan kifejezésekkel írhatjuk körül, mint bizalom, összefogás, közös cél, alkalmazkodás, egyenrangú viszony, tolerancia, visszajelzés, gyors és pontos információszerzés. A fejlesztési programok vonatkozásában a partnerségnek a teljes program ciklust át kell fognia, a tervezéstől a megvalósításon át az üzemeltetésig és fenntartásig. A fenti megközelítésre tekintettel a partnerségben megvalósuló tervezés előnyei az alábbi jellemzőkben érhetőek tetten. A partnerség alkalmazása • a társadalmi konzultáció révén alapvetően hozzájárul a nagyobb és szélesebb körön alapuló legitimációs szint eléréséhez, a társadalmi felelősségvállalás és felelősségérzet kialakulásához, • az együttműködések révén elősegíti egy újszerű, komplex látásmód érvényesülését, • lehetővé teszi a különböző intézményi, szakmai és területi szinteket képviselő partnerek tapasztalatának, tudásának és forrásainak közös hasznosítását, • hozzájárul olyan struktúrák és együttműködések kialakításához, amelyek az operatív együttműködési időszak lezárását követően is fennmaradnak, és pozitív hatást gyakorolnak az adott térség fejlődésére,

176

•

a partnerség keretei között felhasználni tervezett forrás nem elszigetelten fejti ki hatását, így a társadalmi-gazdasági kapcsolatrendszereken keresztül a potenciális szereplők csoportjaira, és nem csak elemeire hat.

A partnerségi elv és a társadalmi konzultáció érvényesítésének jelentősége A partnerség folyamatos érvényesítése számos olyan kontextust is előtérbe helyez, amely első megközelítésben nem feltétlenül tűnik logikusnak és érthetőnek. Az Európai Uniós források az elmúlt évek során, Magyarországon, jelentősen hozzájárultak a különböző fejlesztési elképzelések megvalósulásához. Az Uniós támogatások jelen vannak a turisztika és a gazdaságfejlesztés területén, a közlekedési és városfejlesztési projektekben, de a társadalmi megújulást és a humán infrastruktúra fejlesztését megcélzó projektekben is. Az ország lakosai egyértelműen hozzáférhetnek a támogatásokat elnyert szervezetek, cégek nevéhez és azt is láthatják, milyen célokra és tevékenységekre, mekkora támogatási összeget sikerült pályázatuk révén elnyerni. Ebben az értelemben a fejlesztésre szánt pénzek, mint közpénzek felhasználása teljesen nyitott keretek között folyik. A programok előkészítése és a tervezési folyamat során feltétlenül indokolt a partnerség és a társadalmi konzultáció intézményének minél szélesebb körű érvényesítése. A szakmai inputok, vélemények, észrevételek becsatornázása, értékelése és a releváns részek beépítése az érintett fejlesztési dokumentumokba nagymértékben hozzájárul, hogy a dokumentum kidolgozásáért felelős szervezet – jelen esetben a megyei önkormányzat – olyan meghatározó és szakmailag is megalapozott dokumentumot készítsen, amely a helyi társadalom és közösségek részéről is elfogadható és befogadható. A partnerség és társadalmi konzultáció ebben az értelemben hozzájárul a későbbiekben lebonyolításra kerülő fejlesztési programok legitimációjához. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat működtetésében és bővítésében

szerepe

a

partnerségi

folyamatok

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a megyei területfejlesztési koncepció feltáró – értékelő és a megyei területfejlesztési koncepció és program javaslattevő fázisának elkészítése során, mint az említett dokumentumok elkészítésért felelős szervezet jelenik meg. A partnerség érvényesítése tekintetében a megyei önkormányzat ugyancsak, mint felelős szervezet értelmezendő. Ebben a szerepben az önkormányzat feladata több, egymásra épülő lépésből épül fel:    

a lehetséges partneri kör feltérképezése az elvégzendő feladathoz kapcsolódóan, a feladat egyes elemeihez kapcsolódó partnerségi csoportok kialakítása (a passzív kommunikációba bevont szervezetek, az információgyűjtés célcsoportjai, a dokumentációt véleményezők valamint az aktív, közösségi tervezés szereplői), a partnerségbe bevonásra kerülő szereplők értesítése és – információgyűjtés, véleményezés esetén – felkérése tájékoztatással egybekötött levél révén, a partnerség működtetése és megfelelő adminisztrációja.

Az önkormányzatnak valamennyi lépés megvalósításában aktívan és proaktívan kell részt vennie. A partnerség szereplői: a partnerségben résztvevő szervezetek és személyek A megyei területfejlesztési koncepció feltáró-elemző, valamint a területfejlesztési koncepció és program javaslattevő fázisának elkészítését támogató partnerségi kör négy alapvető csoportot jelent: 1) Az első csoportba a passzív kommunikációban résztvevő szereplők tartoznak, azaz olyan szervezetek, amelyek a dokumentumok megismertetését segíthetik elő, például kommunikációs kampány, kiállítások, helyi média, tájékoztató kiadványok, konferenciák révén. Itt kell megemlíteni a helyi, vagy országos nyomtatott és elektronikus média kiadványokat, illetve azokat az esetlegesen tervezhető kiadványokat, amelyek a véglegesített dokumentumról készülnek, pl. összefoglaló a lakosság és a partnerek részére, vagy ismertető szóróanyag. A megyei/helyi nyomtatott és elektronikus sajtó nagyban hozzájárulhat a

177

partnerség széles körű kommunikációjához, ehhez szoros együttműködésre van szükség a regionális/megyei/helyi televíziók, rádiók, online hírportálok és nyomtatott napilapok kapcsolattartóival, újságíróival: pl. Kecskemét TV, Bajai TV, Gong Rádió, Sirius Rádio, Bács megye.hu Kecskemét Online, Kecskeméti Lapok: Petőfi Népe, MTI Bács-Kiskun megye, BAON (Bács on-line) Délmagyarország, Hírös Kecskeméti Hírlap, Alföldi Civil Napló, Régió Napló. 2) A partnerség szereplőinek második csoportja az információgyűjtést szolgálja (területi szintű fejlesztési igények felmérése). Ki kell emelni a helyi, települési szintű önkormányzatokat, illetve a kistérségi szintű szereplőket, amelyektől – megfelelő felkészítést követően – konkrét fejlesztési elképzelések, és stratégiai irányvonalakat is befolyásoló információk nyerhetők. 3) A partnerség szereplőinek harmadik csoportja a véleményezést szolgálja szakmai és állampolgári vélemények gyűjtése, nyilvános fórumok, esetleges szociológiai kutatás, fókuszcsoportos kutatás. Ugyancsak az információ szolgáltatás és véleményezés területén lehet szerepük az alábbi szervezeteknek: a) gazdasági érdekképviseletek (BKMKIK, klaszterek), agrárkamara, b) területi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságok (ADUVIZIG, ATI-VIZIG, NEKI, Alsó-Duna völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága), c) megyei kormányhivatal, d) települési önkormányzatok, különös tekintettel a megyei jogú városokra e) kistérségi társulások, f) szomszédos megyei önkormányzatok, g) NFM, NGM, VM, BM, KIM h) Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség NKft. i) Széchenyi Programiroda hálózat j) Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) k) Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács l) Magyar Közút Nonprofit Zrt. Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága m) Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság n) „Háló” Vajdasági Fejlesztési Alapítvány o) határon átnyúló hatókörű szervezetek (Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara, DKMT), határon túli partnerszervezetek (pl. jó gyakorlatok cseréje révén), p) kutatóintézetek/felsőoktatási intézmények (Kecskeméti Főiskola, MTA RKK, stb.), q) megyei hatókörű civil szervezetek, illetve ernyőszervezetek (kiemelten az esélyegyenlőségi, környezet- és természetvédelmi szervezetek), r) Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége megyei szervezete, s) A vállalkozói szféra érdekeit a DARIB, a VOSZ és a Kamara képviseli a partnerség során. A programozás folyamán folytatódik a már megkezdett fórum sorozat, mely kistérségenként kerül megszervezése a térségben működő vállalkozások részére. t) Központi Statisztikai Hivatal, u) nemzetiségi és kisebbségi érdekképviseletek/önkormányzatok, v) MÁV és Volán képviselői, w) Történelmi Egyházak, x) TISZK-ek (térségi integrált szakképző központok) (KETISZK, Bács-Szakma Zrt.), y) Máltai Szeretetszolgálat, z) LEADER közösségek, helyi akciócsoportok aa) egyéb szervezetek. 4) A negyedik csoportban az aktív, közösségi tervezésben közvetlenül is megjelenő partnerek szerepelnek, amelyek között eseti bizottság(ok), szakmai munkacsoportok játszhatnak szerepet. Itt elsősorban a szakdokumentumok kidolgozásában közvetlenül szerepet vállaló szervezeteket, illetve azok képviselőit érthetjük. Ki kell emelni a területfejlesztési törvényben is nevesített Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórumot, valamint Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórumot. a.) Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal térségi-ágazati munkacsoportok b.) Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat munkacsoportjai

178

c.) Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete d.) DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. e.) Megyei területfejlesztési konzultációs fórum, (ide értve a szomszédos megyék konzultációs fórumait is, mint Baranya megyei, Tolna megyei, Fejér megyei, Pest megyei, Jász-Nagykun-Szolnok megyei és Csongrád megyei területfejlesztési konzultációs fórum) f.) Regionális területfejlesztési konzultációs fórum g.) Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács h.) Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Kft. A partnerségi körök meghatározásakor javasolt figyelembe venni a megyei önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátásához kapcsolódó saját szabályozásokat is, melyek szintén hozzájárulhatnak a megfelelő partnerség kialakításához. A partnerség szereplői részéről fennálló feltételek és azok figyelembe vétele A partnerség négy alapvető csoportjába tartozó szervezetek és személyek a partneri együttműködésre felkérést kapnak a feladatvégzést koordináló megyei önkormányzattól. Ezt követően a partnerek jogosulttá válnak a meghatározott dokumentumok áttekintésére, véleményezésére, illetve, javaslattételre. A partnerek véleményét, javaslatát az önkormányzat értelmezést követően elfogadhatja, de el is vetheti. Minden esetben szükség van azonban visszajelzésre a véleményező, javaslattevő irányába, melynek során az önkormányzat jelzi, hogy a javaslat, vélemény elfogadására, beépítésére nyílt-e lehetősége. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, mint a megyei partnerség koordinátora A hatályos területfejlesztési törvény (2011. évi CXCVIII. törvénnyel módosított „Területfejlesztésről és területrendezéséről” szóló 1996. évi XXI. Törvény) szabályozza a megyei önkormányzatok területfejlesztési feladatait, melynek részeként a megyei önkormányzat a megye területén összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. A 218/2009 (X.6.) kormányrendelet meghatározza a területfejlesztési dokumentumok elkészítésének módját, valamint a dokumentumok elkészítésének területi szintjeit, egyben alapvető módszertani segítséget is nyújt a tervezők számára. A jogszabályok alapján egyértelmű, hogy a megyei önkormányzat a megyei területfejlesztési dokumentumok elkészítése során kiemelt, vezető szerepet játszik, s az is, hogy a hivatkozott jogszabály 13. §-a értelmében gondoskodni köteles a partnerség megfelelő érvényesítéséről. A megyei önkormányzat tehát a partnerség központjává és szervezőerejévé kell, hogy váljon, mivel a jelenleg hatályos területfejlesztési törvény szerint a területi tervezés alapegysége. A partnerséghez kapcsolódó előírások és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat feladatai a partnerség kialakításához és működtetéséhez kapcsolódóan A partnerségi elv érvényesítésének előfeltétele az olyan szabályozási háttér megléte, amely támogatja a partnerek bevonását a 2014-2020-as időszak támogatási forrásait hatékonyan fogadni képes struktúrák kialakításának előkészítési folyamatába. Ebben a tekintetben az alábbiakat szükséges hangsúlyozni: Jogszabályi háttér: 

A 2011. évi CXCVIII. törvénnyel módosított „Területfejlesztésről és területrendezéséről” szóló 1996. évi XXI. törvény szabályozza a megyei önkormányzatok területfejlesztési feladatait. A partnerségi együttműködésekről a 13. § rendelkezik.



218/2009. (X. 6.) Kormányrendelet

179

1./ A rendelet 12. § szerint az előkészítő fázis részét képezi a területfejlesztési partnerségi terv végrehajtása és a helyzetértékelés. 2./ 13. § (1) A területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásának része az állampolgárok, a tervezéssel érintett területen működő érdekképviseletek, társadalmi szervezetek és vállalkozások tervezésbe való bevonását részletező partnerségi terv. A (2) bekezdés határozza meg a bevonandó célcsoportot, a bevonás eszközeit és részvételi formáit (kommunikációs kampány, kiállítások, helyi média, tájékoztató kiadványok, fórumok, közvélemény-kutatás stb.), valamint a bevonás céljait. 3./ A rendelet 1. sz. mellékletének 2.2. pontja szól a partnerségi folyamatok ütemezéséről (szereplők elképzeléseinek feltárása, partnerségi terv készítése-végrehajtásavisszacsatolásai). 4./ A 3.sz. melléklet 2.1. pontja határozza meg (a Megyei stratégia követelményeinél) a végrehajtásában közreműködő szervezetek közti munkamegosztást, az érdekérvényesítés rendszerét valamint az üzleti és civil szereplők bevonásának módját. 

A Közös Stratégiai Keret szabályait tartalmazó rendelet tervezet szerint a tagállamok a partnerekkel együttműködve, a Bizottsággal folytatott párbeszéd útján előkészítik partnerségi szerződéseiket a 2014-2020-as időszakra vonatkozólag. A partnerségi szerződés a KSK-alapokból az érintett tagállamnak nyújtott összes támogatást tartalmazza.



Európai Magatartási Kódex A 2014–2020-as időszakra vonatkozó, KSK - alapokról szóló javaslatok keretében a tagállamok számára egyértelműen kötelező lesz a partnerség megszervezése, a megfelelő partnerek bevonására a programozás különböző szakaszaiban alkalmazott konkrét eljárásokat azonban a nemzeti hatóságok határozhatják meg. A partnerségről szóló európai magatartási kódex minimumkövetelményeket fog meghatározni arra vonatkozóan, hogy az alapok végrehajtása során hogyan valósítható meg az olyan minőségi partnerség, amely ugyanakkor széles teret enged a tagállamoknak a különböző partnerek részvételének megszervezésében.

Mindezen Európai Uniós elvárásokat figyelembe véve a megyei területfejlesztési dokumentumok kialakításakor a lehető legteljesebb mértékben alkalmazni szükséges a partnerség elveit. A partnerség elvének érvényesítését befolyásoló tényezők A partnerségi terv összeállítása során mindenképpen szükséges a partnerség elvének érvényesítését esetlegesen befolyásoló, adott esetben akadályozó tényezők számbavétele. Az alábbiakban áttekintjük és röviden értékeljük azokat a kockázati faktorokat, melyek tehát befolyással lehetnek a partnerségi terv sikeres megvalósítására. A kockázati tényezők beazonosítása összhangban kell, hogy legyen a partnerségi terv lebonyolítási kereteivel, belső struktúrájával. Az egyes tényezőket típusuk – és a hagyományos, széles körben alkalmazott kockázatkezelési terminológia – szerint az alábbi csoportokba sorolhatjuk:    

Jogszabályi környezetből adódó kockázatok közé sorolhatók a törvényi keretek módosulásából adódó kockázatok, vagy a kibocsátási határérték változása. Társadalmi kockázatok közé tartozik a lakossági ellenállás, vagy érdektelenség, de alapvetően a kommunikációs tevékenységek kudarca, alacsony hatékonysága is e kockázati csoporthoz sorolható. Pénzügyi-gazdasági kockázatok között egyértelműen meg kell említeni a terv megvalósítás finanszírozási hátterében rejlő kockázatokat. Intézményi, szervezeti kockázatok között ki kell emelni a megvalósító szervezeti háttér átalakításában, folyamatos változásában rejlő kockázati elemeket, de ugyanígy idetartozik a potenciális célcsoportoknak, partneri körnek jogszabályi változásokból adódó módosulása.

180

2.2. b) A partnerségi terv végrehajtása Amint arról a korábbi fejezetben már említést tettünk, a partnerség és társadalmi konzultációban résztvevő szereplők az alábbi csoportok alapján határozhatóak meg: 1. a passzív kommunikációban résztvevő szereplők, 2. az információgyűjtéshez kapcsolódó szereplők, 3. a dokumentumok szakmai véleményezésében részt vevő szereplők, 4. az aktív közösségi tervezésben közvetlenül is megjelenő partnerek. A szereplők konkrét felsorolása a 2.2.a) fejezetben megtörtént, de ez a felsorolás csak indikatív. A partnerségi kör bővíthető vagy szűkíthető a koncepció készítésének különböző fázisaiban. Az alábbi tevékenységek együttes célja egy olyan interaktív konzultatív fórum kialakítása, amely a teljes programcikluson keresztül figyelemmel kíséri a folyamatokat és lehetővé teszi a partnerek véleményének és észrevételének becsatornázását a tervezési folyamatba. Fentieknek megfelelően a partnerség és társadalmi konzultáció alapvető formái az alábbiak szerint határozhatóak meg:

1) Kommunikációs tevékenység:  A tevékenység célja: a készülő dokumentumok társadalmi ismertségének növelése, a társadalmi véleményezés lehetővé tétele és a vélemények összegyűjtése, feldolgozása, és lehetőség szerint beépítése.  A tevékenység leírása: a kommunikációs tevékenység végigkíséri a kidolgozásra kerülő fejlesztési dokumentáció egyes készültségi fázisait, gondoskodva annak társadalmi körökben való megismeréséről. Ennek során az érdeklők számára elérhetővé és véleményezhetővé válnak az egyes dokumentumok munkaverziói, illetve – a véleményezést és annak értékelését, valamint az elfogadott vélemények, észrevételek beépülését követően – a végleges dokumentum is.  A tevékenység célcsoportja: a tevékenység célcsoportja a fejlesztési terület, azaz a megye lakossága. A lakosság elérésében partnerként jöhetnek számításba: Kecskemét TV, Bajai TV, Gong Rádió, Sirius Rádio, Bács megye.hu Kecskemét Online, Kecskeméti Lapok: Petőfi Népe, MTI Bács-Kiskun megye, BAON (Bács on-line) Délmagyarország, Hírös Kecskeméti Hírlap, Alföldi Civil Napló, Régió Napló.  A tevékenység által érintett dokumentumok: a megyei területfejlesztési koncepció feltáró-elemző, valamint a területfejlesztési koncepció és program javaslattevő fázisának dokumentuma.  A tevékenység illeszkedése a tervezési folyamathoz: a kommunikációs tevékenység lebonyolítására az egyes dokumentumok munkaverziójának elkészültét követően kerülhet sor, abban az esetben, amennyiben elkészül az adott szakanyag kommunikálható, véleményezhető verziója.  A tevékenység lebonyolításának módja: a tevékenység alapvető módszere az elektronikus közzététel, melynek során az Önkormányzat felhívást helyez el saját honlapján és elérhetővé teszi a dokumentumot megfelelő (pdf) formátumban. A felhívás utal arra, hogy a dokumentummal kapcsolatos észrevételeket milyen határidőig várja. A véleményezésre az Önkormányzat honlapján nyílik lehetőség (http://fejlesztes.bacskiskun.hu/). A dokumentum megismerésének és a véleményezésnek biztos és jó eszköze a mindenki számára elérhető és ismert honlap.  A tevékenység kimenete: a tevékenység közvetlen kimeneteként a lakosságtól és egyéb szereplőktől érkezett vélemények fognak az Önkormányzat rendelkezésére állni. A vélemények elfogadása és beépítése a dokumentum készítésért felelős szervezet feladata és felelőssége. 2) Információgyűjtés:  A tevékenység célja: az információgyűjtés célja, hogy az egyes releváns szereplők oldaláról összegyűjtse mindazt az információt, amely az adott fejlesztési dokumentáció elkészítéséhez szükséges lehet.

181









A tevékenység leírása: az információgyűjtés során az Önkormányzat közvetlen megkereséssel él az érintett partnerek irányába. Ennek során konkrétan megfogalmazza a partnerek irányában, az adott információkérés célját és definiálja az érintett adatszükségletet. a. Vertikális szegmens: Figyelembe véve, hogy a megyei szintű tervezési folyamat során mindenképpen szükséges és elengedhetetlen az alacsonyabb területi szintekről (itt alapvetően a kistérségi és települési szintet értve) származó különböző adatok elérése, az információgyűjtés egyik legfontosabb célterületét Bács-Kiskun megye települései és kistérségei jelentik. A települések tekintetében kiemelt fontosságú partner Kecskemét Megyei Jogú Város. b. Horizontális szegmens: A másik kiemelkedő területként a megye gazdasági és társadalmi szervezetei, valamint az egyes ágazati értelemben vett szervezetek jelennek meg, amelyek bizonyos szak- és tématerülethez szolgáltathatnak kiemelten fontos információkat. A tevékenység célcsoportja: célcsoportot a 2.2.a. fejezetben felsorolt partnerek alkotják. a. Területi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságok (pl. ADUVIZIG, ATIVIZIG, NEKI, Alsó-Duna völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, ATIKÖTEVIFE, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság), b. Gazdasági szervezeteket (pl. Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara), c. Civil szervezeteket és/vagy azokat tömörítő szervezeteket, egyéb társadalmi és érdekvédelmi szervezeteket (pl. fogyatékosok érdekvédelmi szervezete, férfiak és nők esélyegyenlőségét képviselő, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek érdekeit képviselő szervezetek) stb. A tevékenység által érintett dokumentumok: a megyei területfejlesztési koncepció feltáró-elemző, valamint a területfejlesztési koncepció és program javaslattevő fázisának dokumentuma. a. A feltáró-elemző rész kapcsán a következő alapvető információkra van szükség: i. hatályos kistérségi szintű fejlesztési dokumentumok (kistérségi koncepció és stratégia, illetve operatív program, amennyiben rendelkezésre áll, ii. a feltáró-elemző részhez szükséges kistérségi szintű adatok, a megyei önkormányzat igénye szerint, iii. hatályos települési szintű fejlesztési dokumentumok (településfejlesztési koncepció és stratégia, illetve operatív program, amennyiben rendelkezésre áll), iv. a helyzetelemző részhez szükséges települési szintű adatok, a megyei önkormányzat igénye szerint. b. a megyei területfejlesztési koncepció és program javaslattevő fázisának kapcsán a következő alapvető információkra van szükség: i. kistérségi/települési szintű fejlesztések bemutatása az elmúlt 10 évre visszamenőleg, (települési és) téma specifikus bontásban ii. kistérségi/települési szintű fejleszti elképzelések bemutatása az elkövetkező 10-20 évre vonatkozóan,(települési és) téma specifikus bontásban A tevékenység illeszkedése a tervezési folyamathoz: a tevékenység több ponton is kapcsolódik a tervezési folyamathoz. a. Hozzájárul a feltáró-elemző részhez szükséges háttéradatok beszerzéséhez. Ennek érdekében a feltáró-elemző munka során, lehetőleg annak kezdetekor megtörténik a szükséges kistérségi és település szintű adatok és fejlesztési dokumentumok, valamint az elmúlt évek fejlesztési beszerzése az érintett partnerektől. b. Hozzájárul a megyei területfejlesztési koncepció és program javaslattevő fázisának kidolgozásához. Ennek során a megyei önkormányzat begyűjti a kistérségi/települési szinten generált, a következő 10-20 évre vonatkozó fejlesztési elképzeléseket téma specifikus bontásban, értékeli azokat. A

182





meglévő fejlesztési elképzelések összegyűjtése meg kell, hogy előzze a feltáróelemző szakasz utolsó időszakát, hiszen a körvonalazódó fejlesztési elképzeléseknek ismertnek kell lenniük a feltáró-elemző munka záró fázisában, annak érdekében, hogy a SWOT elemzés és a lehetséges fejlesztési irányok bemutatása (218/2009, 2.4., a) és b) fejezet) kidolgozásához minden információ rendelkezésre állhasson. A tevékenység lebonyolításának módja: a tevékenység összetett, mind a célcsoport, mind pedig tartalmát illetően, ezért módszertanilag is több, eltérő lehetséges megoldás is felmerül. a. Közvetlen megkeresés során a megyei önkormányzat kijelölt kapcsolattartó révén elektronikus levélben megkeresi a partner szervezet kapcsolattartóját. A levélben tájékoztatja a folyamatban lévő munkáról és felkéri a releváns dokumentum megküldésére, illetve a szükséges és pontosan definiált adatok megadására partnerét. A levélben jelzi az információ szolgáltatás határidejét. b. A témához kapcsolódó tervezési workshopok kiváló alkalmat teremthetnek a következő 10-20 évre vonatkozó fejlesztési elképzelések összegyűjtésére, emellett hozzájárulhatnak egyes téma specifikus adatok összegyűjtéséhez és egyéb, releváns egyeztetésekhez is. Mivel a feltáró elemző szakasz lebonyolításának 2012. szeptember 30-ig le kell zárulnia, a tervezési workshopok megrendezésére rendelkezésre álló idő viszonylag kevés, így ezzel kapcsolatban a megyei önkormányzatoknak korlátozott lehetőségük van. A kistérségi és települési szintű fejlesztési elképzelések becsatornázása a tervezési munkába ugyanakkor elengedhetetlen, ezért javasolt legalább kistérségi szintű, vagy több kistérség számára együttesen megtartott rendezvény lebonyolítása. Ennek hatékonysága csak abban az esetben lehet biztosított, amennyiben a kistérségi szint megfelelően tudja képviselni a településeket, azaz előzetes felmérést végez a témában saját területe vonatkozásában. A tevékenység kimenete: a tevékenység kimeneteként rendelkezésre fognak állni a szükséges információk, alátámasztva a területfejlesztési koncepció egyes fejezeteinek szakmai tartalmát.

3) Szakmai véleményezés:  A tevékenység célja: A tevékenység célja, hogy a készülő dokumentumok megismertetése és véleményezése révén olyan szakmai inputok álljanak rendelkezésre, melyek – a szakmai partnerekkel való együttműködésen alapulva – hozzájárulnak a megyei területfejlesztési szakdokumentumok minőségének javításához.  A tevékenység leírása: A tevékenység során a célcsoportba tartozó szakmai partnerek részére elektronikusan megküldésre kerül és/vagy meghatározott felületen elérhetővé válnak a véleményezéssel érintett dokumentumok, amelyeket rögzített időkereteken belül véleményükkel láthatnak el az érintettek. A szakmai véleményezés történhet a társadalmi véleményezéssel párhuzamosan, annak részeként  A tevékenység célcsoportja: a célcsoportot a 2.2.a. fejezetben felsorolt partnerek alkotják. a. gazdasági érdekképviseletek (BKMKIK, klaszterek), agrárkamara, b. területi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságok (ADUVIZIG, ATI-VIZIG, NEKI, Alsó-Duna völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága), c. megyei kormányhivatal, d. települési önkormányzatok, különös tekintettel a megyei jogú városokra e. kistérségi társulások, f. szomszédos megyei önkormányzatok, g. NFM, NGM, VM, BM, KIM h. Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség NKft. i. Széchenyi Programiroda hálózat

183

j. k. l. m. n. o.

Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács Magyar Közút Nonprofit Zrt. Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság „Háló” Vajdasági Fejlesztési Alapítvány határon átnyúló hatókörű szervezetek (Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara, DKMT), határon túli partnerszervezetek (pl. jó gyakorlatok cseréje révén), p. kutatóintézetek/felsőoktatási intézmények (Kecskeméti Főiskola, MTA RKK, stb.), q. megyei hatókörű civil szervezetek, illetve ernyőszervezetek (kiemelten az esélyegyenlőségi, környezet- és természetvédelmi szervezetek), r. Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége megyei szervezete, s. A vállalkozói szféra érdekeit a DARIB, a VOSZ és a Kamara képviseli a partnerség során. A programozás folyamán folytatódik a már megkezdett fórum sorozat, mely kistérségenként kerül megszervezése a térségben működő vállalkozások részére. t. Központi Statisztikai Hivatal, u. nemzetiségi és kisebbségi érdekképviseletek/önkormányzatok, v. MÁV és Volán képviselői, w. Történelmi Egyházak, x. TISZK-ek (térségi integrált szakképző központok) (KETISZK, Bács-Szakma Zrt.), y. Máltai Szeretetszolgálat, z. LEADER közösségek, helyi akciócsoportok aa. egyéb szervezetek.  





A tevékenység által érintett dokumentumok: a megyei területfejlesztési koncepció feltáró-elemző, valamint a területfejlesztési koncepció és program javaslattevő fázisának dokumentuma. A tevékenység illeszkedése a tervezési folyamathoz: a kommunikációs tevékenység lebonyolítására az egyes dokumentumok munkaverziójának elkészültét követően kerülhet sor, abban az esetben, amennyiben elkészül az adott szakanyag kommunikálható, véleményezhető verziója. A tevékenység lebonyolításának módja: a tevékenység alapvető módszere az elektronikus közzététel, melynek során az Önkormányzat felhívást helyez el saját honlapján és elérhetővé teszi a dokumentumot megfelelő (pdf) formátumban. A felhívás utal arra, hogy a dokumentummal kapcsolatos észrevételeket milyen határidőig várja. A véleményezésre az Önkormányzat honlapján nyílik lehetőség (http://fejlesztes.bacskiskun.hu/). Egyes esetekben az előzőeket kiegészítheti, hogy a partnerek részére közvetlenül elektronikusan is megküldésre kerül a véleményezéssel érintett dokumentum. Ebben az esetben a véleményezés is történhet elektronikus válaszlevélben. A tevékenység kimenete: a tevékenység közvetlen kimeneteként a szakmai partnerektől és egyéb szereplőktől érkezett vélemények fognak az Önkormányzat rendelkezésére állni. A vélemények elfogadása és beépítése a dokumentum készítésért felelős szervezet feladata és felelőssége.

4) Az aktív közösségi tervezéshez kapcsolódó partnerségi folyamat  A tevékenység célja: a tevékenység célja a megyei területfejlesztési koncepció feltáróelemző, valamint a területfejlesztési koncepció és program javaslattevő fázisa dokumentumainak kidolgozásában való közvetlen részvétel és feladatvállalás.  A tevékenység leírása: a tevékenység során az egyes szereplők a megállapodásban vállalt feladataiknak megfelelően kidolgozzák a szakdokumentumok vonatkozó részeit. A dokumentumok a tervezési folyamat zárásaként a Megyei területfejlesztési konzultációs fórum elé kerülnek, amely véleményezi és elfogadja azokat. A megyei területfejlesztési koncepció feltáró-elemző, valamint a területfejlesztési koncepció és program javaslattevő fázisa dokumentumai a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elfogadó határozatával válnak végleges, legitim dokumentumokká.

184



A tevékenység célcsoportja: célcsoportot a 2.2.a. fejezetben felsorolt partnerek alkotják. a. Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal térségi-ágazati munkacsoportok b. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat munkacsoportjai c. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete d. DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. e. Megyei területfejlesztési konzultációs fórum, (ide értve a szomszédos megyék konzultációs fórumait is, mint Baranya megyei, Tolna megyei, Fejér megyei, Pest megyei, Jász-Nagykun-Szolnok megyei és Csongrád megyei területfejlesztési konzultációs fórum) f. Regionális területfejlesztési konzultációs fórum g. Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács h. Széchenyi Programiroda hálózat i. Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) j. Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Kft.

   

A tevékenység által érintett dokumentumok: a megyei területfejlesztési koncepció feltáró-elemző, valamint a területfejlesztési koncepció és program javaslattevő fázisának dokumentuma. A tevékenység illeszkedése a tervezési folyamathoz: a tevékenység végigkíséri a tervezési folyamatot. A tevékenység lebonyolításának módja: az érintett partnerek az önálló feladat- és munkavégzés mellett szükség szerint meghatározott gyakorisággal személyes szakmai konzultációt tartanak. A tevékenység kimenete: a tevékenység kimeneteként elkészülnek a jogszabályok és egyéb szakmai követelmények szerint formai és szakmai szempontból is megfelelő tartalmú és minőségű dokumentumok. A dokumentumok a tervezési folyamat zárásaként a Megyei területfejlesztési konzultációs fórum elé kerülnek, amely

A partnerségi elv és a társadalmi konzultáció érvényesítésének lehetőségei 

A partnerek beazonosítása és a megfelelő partneri kör kiépítése: a partnerség elvének alkalmazása és működtetése megköveteli a megfelelő előkészítést. Ennek elengedhetetlen lépése a partnerek beazonosítása és a partnerekkel való kapcsolatfelvétel, amely a partneri kör kialakításához vezet. A jelen dokumentum által érintett partneri kör kialakítása során az Önkormányzat alapvetően a 2.2.a. fejezetben definiált partnereket veszi figyelembe, az ott megadott csoportosítás és kategorizálás szerint.



A partnerség és a társadalmi konzultáció működtetése:



A partnerség és a társadalmi konzultáció dokumentálása, a konzultációs eredmények és vélemények beépítésének módszere: i.

Kommunikációs tevékenység: a kommunikációs tevékenység során, a társadalmi véleményezést követően online bejegyzések keletkeznek. A véleményezési időszak leteltét követően szükséges a beérkezett vélemények megfelelő formátumú adatbázisba való letöltése, melyet követően megtörténhet a vélemények értékelése és az elfogadott kommentek beépítése a dokumentumokba. A véleményezett társadalmi hozzászólásokat és észrevételeket ajánlott rendszerezett módon, az értékeléssel és indoklással együtt megjeleníteni az Önkormányzat honlapján.

ii.

Információgyűjtés: az információgyűjtés során a megyei önkormányzat direkt módon megkeresi azokat a partnereket, amelyektől információra van szüksége. Az információgyűjtés ajánlott módja az elektronikus levelezés. Amennyiben az információgyűjtésre a tervezési workshopok módszerét is igénybe veszi az Önkormányzat, a workshopokról megfelelő tartalmú összegzést készít, amelynek tartalmát az érintett partnerekkel történt egyeztetést követően véglegesíti.

185

iii.

Szakmai véleményezés: a szakmai véleményezésre – ahogyan ezt korábban jeleztük – kétféle lehetősége adódik az Önkormányzatnak. Az egyik javasolt módszer az online feltöltés, amelynek révén az érintett partnerek – megfelelő hozzáféréssel rendelkezve – elérhetik a véleményezendő szakanyagokat és az adott online felületen véleményezni is tudják. A másik alkalmazható megoldás az elektronikus formátumú levelezés, melynek során az Önkormányzat közvetlen levélben keresi meg az érintett partnereket és megküldi számukra a véleményezendő dokumentumot. A szakmai véleményezésre mindkét módszer esetében megfelelő időintervallumot szükséges hagyni a partnerek részére, melyet követően az észrevételek és javaslatok értékelésére, majd az elfogadott hozzászólások átvezetésére, beépítésére kerülhet sor.

iv.

Az aktív közösségi tervezéshez kapcsolódó partnerség: a megyei területfejlesztési koncepció feltáró-elemző és a területfejlesztési koncepció és program javaslattevő fázisa dokumentumainak kidolgozásában való közvetlen részvétel és feladatvállalás összetett, több szereplős szakmai munka. A munkavégzést, mint a feladat gazdája, a megyei önkormányzat koordinálja: dönt a feladat megosztásáról, a határidőkről, véleményezi és elfogadja a teljesítéseket. A szakmai feladatvégzés alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a BácsKiskun Megyei Önkormányzat, a Békés Megyei Önkormányzat, a Csongrád Megyei Önkormányzat, valamint a DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. között létrejött keretmegállapodás. A feladatvégzés konkrét feltételeit a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és a DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. között megkötött kétoldalú megállapodás rögzíti. Az aktív közösségi tervezéshez kapcsolódóan a következő dokumentumok keletkeznek: szakmai előzetes és részanyagok, valamint véglegesített dokumentumok. A szakmai egyeztetéseket követően rövid összefoglaló az elhangzottakról.



Szervezeti és személyi szintű feladatok és felelősségi körök: a megyei önkormányzat által kijelölt feladatmegosztás és felelősségi kör meghatározás alapján

A partnerségi egyeztetés időbeli ütemezése I. A megyei területfejlesztési koncepció feltáró-értékelő vizsgálatának egyeztetése (2012. február 28.-november 15.)        

kapcsolatfelvétel az egyeztetésben résztvevő partnerekkel; az egyeztetést elindító nyitó konferencia (2012. február 28.); kistérségi fórumok szervezése; részvétel vállalkozói klubok eseményein; elektronikus projektgyűjtő rendszer elindítása a megyei honlapon; tapasztalatok összegzése, elemzése, visszajelzés a partnereknek; Nemzetgazdasági Minisztériummal és Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal való folyamatos egyeztetés; helyzetelemzés véleményezése a harmadik partnerségi csoportba tartozó résztvevők által.

II. A megyei területfejlesztési koncepció és program javaslattevő fázisának egyeztetése (2012. október 15.-december 15.)   

megyei társadalmi és gazdasági szervezetek, települési önkormányzatok közvetlen megkeresése műhelymunka szervezése a megyei közgyűlés tagjainak részvételével (2012. november 29.-30.) egyeztetések összegzése, elemzése, visszajelzés a partnereknek.

III. A teljes megyei területfejlesztési koncepció egyeztetése (2012. december 16 – 2013. március 15.)

186

    

Nemzetgazdasági Minisztériummal és Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal való egyeztetés; 2013.04.30. 2013.05.22. kistérségi egyeztető fórumok lebonyolítása; civil egyeztető fórum lebonyolítása; a koncepció egyeztetése a 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet 16-19.§-ában előírtak szerint; a megyei területfejlesztési koncepció a megyei területfejlesztési konzultációs fórum és megyei közgyűlés elé történő benyújtása és elfogadása.

IV. Társadalmi egyeztetés, véleményezés (2013. június-augusztus) 

2013.06.19. – Kecskemét, BKM Önkormányzat – Bács-Kiskun megyei területfejlesztési koncepció 2014-2020.

V. A társadalmasítás, egyeztetés során érkezett vélemények, hozzászólások illetve javaslatok feldolgozása, beépítése (2013. augusztus november) 

Ezen időszakban az ÁROP-1.2.11/A-2013 kódszámú, a „Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok számára” című pályázati felhívás a megyei szintű tervezési feladatok kapcsán bevonandó partnerként nevesítette a regionális fejlesztési ügynökségeket (RFÜ) és rögzíti, hogy a megyék és a regionális fejlesztési ügynökségek további együttműködése e projekt keretei között is támogatandó. Az RFÜ-k nevesített feladata a felhívás értelmében a 2007-2013-as Európai Uniós időszakban a regionális operatív programok megvalósítási tapasztalatainak beazonosítása, a fejlesztési szükségletek feltárása a végrehajtási tapasztalatok alapján.

VI. ) Az elkészült dokumentum közgyűlés általi elfogadása (2013. 11. 29.)    



A TOP-hoz illeszkedő megyei területfejlesztési részdokumentum (I. fázis – fejlesztési irányok) (A 2013. szeptember 20-ig megküldött fejlesztési irányok pontosításának elfogadása (TOP 3.0 alapján) és azok megküldése az NTH számára) A helyzetfeltáró dokumentum elfogadási folyamata lezárult, míg a megyei területfejlesztési koncepció kidolgozási és elfogadási folyamata 2013.11.30-ig zárul le. A megyei területfejlesztési program (3a.és 3b. feladatkör) esetében: a program köztes verzióját tárgyalja meg az összes területi és ágazati munkacsoport a megyei önkormányzattal a lehetőségek szerint legalább egy-egy alkalommal; ezt követően kerül sor a program megyei tervezéskoordinációs testület általi megtárgyalására, legalább egy alkalommal; a program végső verzióját a megyei tervezéskoordinációs testület a közgyűlés általi elfogadás előtt tárgyalja meg.

A partnerség keretében lefolytatott egyeztetéseket a következő táblázat mutatja be:

Partnerségi tevékenység típusa Kommunikációs tevékenység

Információgyűjtés

Információgyűjtés

Cél

Eszköz

időszak

Széles társadalmi kör informálása a megyei területfejlesztési tervezési munka hivatalos indításáról Informálás a megyei területfejlesztési tervezésről, információszerzés a korábbi fejlesztési tapasztalatokról és a jövőre vonatkozó tervekről A 2014-2020. időszakra vonatkozó projekt elképzelések gyűjtése

A tervezőmunkát indító nyitókonferencia (2012.február 28., Kecskemét)

2012. február-

Kistérségi fórumok, vállalkozó klubok és fórumok

2012. február június

Projektgyűjtő rendszer a megyei honlapon keresztül

2012. február 2013. március

187

Információgyűjtés Szakmai véleményezés Aktív közösségi tervezéshez kapcsolódó partnerségi folyamat Szakmai véleményezés Aktív közösségi tervezéshez kapcsolódó partnerségi folyamat Kommunikációs tevékenység Aktív közösségi tervezéshez kapcsolódó partnerségi folyamat Szakmai véleményezés

Kommunikációs tevékenység Aktív közösségi tervezéshez kapcsolódó partnerségi folyamat Aktív közösségi tervezéshez kapcsolódó partnerségi folyamat Aktív közösségi tervezéshez kapcsolódó partnerségi folyamat Szakmai véleményezés

Kommunikációs tevékenység

Összehangolt kistérségi program és projekt gyűjtés Olyan tervezői csapat létrehozása, mely lefedi a helyzetelemzés valamennyi szakterületét. A helyzetelemzés konkrét anyagának kidolgozása a 218/2009-es kormányrendeletnek megfelelően Javaslatok megfogalmazása az országos elvárásoknak megfelelő tartalmú fejlesztési dokumentumokra. Szakmai véleménycsere az egyes tervezési területek tartalmáról. A társadalom széles körének informálása arról, hogy elkészült a helyzetelemzés vita anyaga. Felhívás a véleménynyilvánításra. A beérkezett vélemények, javaslatok értékelése, megválaszolása. A beépíthető javaslatok, vélemények integrálása az anyagba. A megyei közgyűlés bizottságai, majd maga a közgyűlés tárgyalja és dönt a helyzetelemzésről. Az elfogadásra kerülő kiegészítő javaslatok beépítésre kerülnek. Az elfogadott helyzetelemzést mindenki megismerheti az Interneten keresztül.

Részvétel kistérségi üléseken

2012. február 2012. december

Műhelymunkák

2012. június november

Műhelymunkák, szakértői konzultációk

2012. június 2012. szeptember

Műhelymunkák, szakértői konzultációk

2012. szeptember november

Műhelymunkák, szakértői konzultációk

2012. október

A helyzetelemzés a megyei honlapon, körlevél valamennyi partnernek, felkérés a véleményezésre.

2012. október november

Műhelymunkák, szakértői konzultációk

A megyei közgyűlés működési rendjének megfelelő döntéshozatali eljárás

2012. október november

2012. november

Megyei önkormányzat honlapja

2012. november 2013. március

Szakmai véleménycsere a célok, prioritások, stb. meghatározására.

Műhelymunkák, szakértői konzultációk

2012. november

Politikai véleménycsere a célok, prioritások, stb. meghatározására.

Műhelymunka a megyei közgyűlés tagjainak részvételével (2012.november 2930., Veránka sziget)

2012. november

A koncepció elkészítése az előírásoknak megfelelően.

Szakértői munka

2012. október 2012. december

Véleménycsere

2012. december 2013. január

Kistérségi és civil fórumok szervezése

2013. januárfebruár

Egyeztetés Nemzetgazdasági Minisztériummal, Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal Fórumok és műhelybeszélgetések szervezése a helyzetelemzésről önkormányzati, civil és vállalkozói partnerek bevonásával. Vélemények javaslatok begyűjtése.

188

Aktív közösségi tervezéshez kapcsolódó partnerségi folyamat Szakmai véleményezés

Kommunikációs tevékenység Kommunikációs tevékenység Szakmai véleményezés

A beérkezett vélemények, javaslatok értékelése, megválaszolása. A beépíthető javaslatok, vélemények integrálása az anyagba. A megyei közgyűlés bizottságai, majd maga a közgyűlés tárgyalja és dönt a a teljes koncepcióról. Az elfogadásra kerülő kiegészítő javaslatok beépítésre kerülnek. Az elfogadott stratégiát mindenki megismerheti az Interneten keresztül. Társadalmi egyeztetés, véleményezés Bács-Kiskun megyei területfejlesztési koncepció 2014-2020.

Aktív közösségi tervezéshez kapcsolódó partnerségi folyamat

A társadalmasítás, egyeztetés során érkezett vélemények, hozzászólások illetve javaslatok feldolgozása, beépítése

Szakmai véleményezés

Az elkészült dokumentum közgyűlés általi elfogadása

Aktív közösségi tervezéshez kapcsolódó partnerségi folyamat Kommunikációs tevékenység Aktív közösségi tervezéshez kapcsolódó partnerségi folyamat Aktív közösségi tervezéshez kapcsolódó partnerségi folyamat Szakmai véleményezés

Területi koordináció ellátása

Szakértői munka

2013. február

A megyei közgyűlés működési rendjének megfelelő döntéshozatali eljárás

2013. március

Megyei önkormányzat honlapja

2013. március

Kistérségi és civil fórumok szervezése

2013. júniusaugusztus

Véleménycsere

2013.06.19.

Szakértői munka

2013. augusztus november

A megyei közgyűlés működési rendjének megfelelő döntéshozatali eljárás Megyei fórum (1 db)

2013. november 29.

2012. február Szakmai véleménycsere és a társadalom széles körének informálása a célokról, prioritásokról, stb. Uniós forrásból támogatandó megyei projektötletek gyűjtése Területi koordináció ellátása

Térségi roadshow (

Megyei rendezvény (1 db)

2013. szeptember

Területi koordináció ellátása

Várostérségi rendezvény (11 db)

2013. október – 2014. augusztus

Területi koordináció ellátása

Térségi és ágazati munkacsoport ülés (15 db) Nagytérségi rendezvény (1 db)

2013. november 2014. augusztus

2012. március június

Aktív közösségi tervezéshez kapcsolódó partnerségi folyamat Aktív közösségi tervezéshez kapcsolódó partnerségi folyamat

Területi koordináció ellátása

2013. december

Területi koordináció ellátása

Megyék közötti rendezvény (1 db)

2013. december

Szakmai véleményezés

Területi koordináció ellátása

Nagytérségi rendezvény (2 db)

2014. július – augusztus

189

Aktív közösségi tervezéshez kapcsolódó partnerségi folyamat Aktív közösségi tervezéshez kapcsolódó partnerségi folyamat

Területi koordináció ellátása

Megyék közötti rendezvény (1 db)

2014. augusztus

Területi koordináció ellátása

Megyei rendezvény (1 db)

2014. szeptember

2.2. c) A partnerségi terv elképzelései

eredményei alapján az

egyes

szektorok

fejlesztési

2.2. ca) Az üzleti szektor szereplőinek fejlesztési elképzelései A partnerségi tervnek megfelelően az üzleti szektor szereplőinek elképzeléseit több kommunikációs csatornán keresztül gyűjtöttük össze. 2012 tavaszán indítottuk útjára a „Tervezzük együtt jövőnket” területfejlesztési fórum sorozatot, melyet a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, illetve a helyi önkormányzatokkal együtt szerveztünk. A fórumok keretében mutattuk be a megyei honlapon keresztül működtetett projektgyűjtő rendszert. Ezen túlmenően részt vettünk több a vállalkozók által szervezett eseményen, vállalkozói klubokon. Általánosságban elmondható, hogy a vállalkozók a fórumokon viszonylag kis létszámmal vettek részt, a kimondottan vállalkozói eseményekre többen eljöttek. Az üzleti szektor esetében nem szívesen beszélnek nyílt eseményeken a fejlesztési elképzeléseikről. A következő tervezési időhorizont nagyon távolinak tűnik nekik, sokan a válság sújtotta jelent és közeljövőt szeretnék túlélni, de a középtáv még nagyon homályos nekik. Ez azt jelenti, hogy sokan talpon akarnak maradni, de egyenlőre beruházásokban nem gondolkodnak. A személyes találkozók és a projektgyűjtés alapján az üzleti szektor részéről a következő javaslatok illetve igények fogalmazódtak meg:  A versenyképesség növelésének egyik kulcsa az üzleti szektor képviselői közti együttműködések fejlesztése. Az együttműködések sokfélék lehetnek az egyes ágazatoktól függően. A jármű, műanyag és bútoriparban a klaszterek illetve a beszállítói kapcsolatok a jellegzetes együttműködések. Az élelmiszeriparban a szövetkezeti és beszállítói rendszerek a jellemzőek, míg a turisztikai szervezetek turisztikai desztináció menedzsment szervezeteket hoznak létre. 

A jelenlegi pályázati rendszert bürokratikusnak tartják. A pályázatok elkészítése és megvalósítása egyaránt annyira bonyolult, hogy sokan nem is vállalják az ezzel járó terheket. Ugyanakkor egy egyszerű szabályrendszerű és adminisztrációjú, legalább 50 %-os támogatást adó konstrukcióra igény lenne a jövőben is. Szükséges lenne a területfejlesztési és vidékfejlesztési pályázati rendszerek jobb összehangolására, mert a rossz illeszkedés miatt jelenleg vannak vállalkozások, méretük vagy tevékenységi körük miatt sehol nem jutnak hozzá a támogatáshoz.



A fejlesztések fő célja a jövőben nem a mennyiségi növekedés, hanem a minőségi javulás lehet. A minőség fejlesztése érvényes a termelői és a szolgáltatói szektorra egyaránt.



A megye déli részén a gazdasági kapcsolatokat erősíteni kell a Vajdasággal. A határtérség kiegyensúlyozott fejlődését komplex, a vajdasági tervekkel összhangban lévő fejlesztési programmal lehet biztosítani.



Néhány szektorban a fejlesztésnek komoly akadálya a szakképzett munkaerő hiánya. Közelíteni kell a szakképzést mennyiségi és tartalmi szempontból egyaránt a foglalkoztatói igényekhez.



Innovációs illetve K+F fejlesztési igény elsősorban a nagyobb vállalkozásoknál, a létrejött klasztereknél jelentkezik.

190



A fejlesztési terveknél kockázatot jelent a szabályozási környezet nem kiszámítható rendszeres változtatása.



A megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések nagyon drágák, és ebből fakadóan lassan térülnek meg. Jelentős támogatás nélkül ezen a téren nem lesz előrelépés. Másik fontos tényező, hogy a megújuló energia előállításának, átvételének szabályozási környezete valóban minden érintett szereplőt ösztönözzön ezen a területen. (Villamos energia hálózati átvétele, termálvíz visszasajtolási kényszer, stb.)

191

a Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési koncepció 2.3.a) A területfejlesztés forrásainak elemzése fejezet aktualizálása rövidített formában.

192

2.3. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének elemzése 2.3.a) A területfejlesztés forrásainak elemzése DAOP: A pályázói aktivitás összehasonlító területi alapú elemzése A következőkben összehasonlító elemzés keretében vizsgáljuk meg először a három megye forrás abszorpciós mutatóit, különös tekintettel a benyújtott, támogatott és leszerződött projektek darabszámára. A vizsgált időszakban (2007-2013. október) összesen 2751 db beérkezett pályázatból 1082 darab (39,33%) érkezett Bács-Kiskun megyei megvalósítási helyszínre, 728 darab (26,46%) Békés megyei megvalósítási helyszínre és 941 darab (34,21%) pályázat Csongrád megyei helyszínre. Az összes támogatott pályázat (1297 darab) 38,17%-a (495 darab) Bács-Kiskun megyéhez köthető, míg 22,74% (295 darab) Békés megyéhez, 60,91% (507 darab) Csongrád megyéhez. Az eddig szerződéssel rendelkező 1099 darab pályázat 37,61 %-a (413 darab) köthető Bácskiskun megyei megvalósítási helyszínhez, 22,66 %-a (249 darab) Békés megyében valósul meg, míg 39,74 %-a (437 darab) Csongrád megyében kerül megvalósításra. A megyékre eső támogatások összegét, valamint az egy lakosra jutó támogatás alakulását az alábbi táblázat szemlélteti.

Megye Csongrád

A megyék lakosságszáma (fő)

Kötelezettségvállalás megyénként (Ft)

1 főre jutó támogatás megyénként (Ft/fő)

422 746

98 738 185 717

233 564

Békés

374 448

61 743 063 795

164 891

Bács-Kiskun

538 456

85 715 140 358

159 187

1 335 650

246 196 389 870

184 327

Összesen

Az összes leszerződött projekt 50,27%-a (551 darab) gazdaságfejlesztési témakörhöz, 173 turisztikai fejlesztéshez, 235 db közlekedésfejlesztési 74 db településfejlesztési és 67 db környezetfejlesztési témához kapcsolódott. Kimagasló a közlekedésfejlesztés (235 db, 21,38%). A pályázatok darabszámát tekintve jóval szerényebb a turisztikai fejlesztések prioritási tengelyre benyújtott pályázatok súlya: a 173 projekt a megye projektjeinek 15,74 %-át jelenti. Az 5. prioritástengelyen a benyújtott pályázatok 12,83 %-a jelent meg (141 darab). Megkötött DAOP szerződés a megyében 413 darab volt a vizsgált időszakban. Ebből 229 db gazdaságfejlesztés, 56 db turisztikai, 85 db közlekedésfejlesztési, 19 db településfejlesztés és 23 db környezetfejlesztés témában. A benyújtott és támogatott pályázatok összehasonlító területi alapú elemzése A következőkben mindenekelőtt tekintsük át, hogyan alakultak Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye forrás felhasználási mutatói az igényelt összeg, a megítélt támogatás, illetve a leszerződött összeg és a kifizetések tekintetében. Az összes igényelt támogatás a régió vonatkozásában mintegy 449,713 milliárd forint, aminek 37,38%-a 168,128 milliárd forint Bács-Kiskun megyében megvalósítani tervezett pályázatokhoz

193

kapcsolódik. 119,590 milliárd forint (az összes igényelt támogatás 26,59%-a) támogatási igény érkezett be Békés megye DAOP-os pályázatai keretében, míg Csongrád megye projekt gazdái 161,995 milliárd forint (36,02%) támogatási igénnyel nyújtottak be pályázatot. Az összes megítélt támogatás a három megye tekintetében 220,325 milliárd forint, melynek 35,50%-a Bács-Kiskun megye pályázóihoz került az elmúlt időszakban. Ugyanez a mutató Békés megye esetében 25,28% (55,708 milliárd forint), míg Csongrád megye esetében 39,21% (86,398 milliárd forint). A Bács-Kiskun megyéből beérkezett támogatási igény 46,52%-át fogadták el a bíráló bizottságok, míg ez az arány Békés esetében 46,58%, Csongrád megye esetében pedig 53,33%. Elmondható tehát, hogy Békés és Bács-Kiskun megye vonatkozásában szinte teljesen azonos a támogatási arány, Csongrád megye ezt az arányt 7%-kal múlta felül. Az összes szerződött összeg (215,762 milliárd forint) 35,20%-át (75,954 milliárd forint) a Bácskiskun megyében megvalósuló projektek támogatási szerződései képviselik, míg Békés megye pályázói kapcsán az arány 25,01% (53,966 milliárd forint), Csongrád megye esetében pedig 39,78% (85,842 milliárd forint). A kifizetések előrehaladása 2013. november 20-ig 164,403 milliárd Ft-ot tett ki DAOP kapcsán. Bács-Kiskun megye esetében 55,189 mrd Ft, Békés megye esetében 42,507 mrd Ft míg Csongrád megye esetében 66,707 mrd Ft. A szerződött összeg viszonylatában az előző számadatok sorrendben az alábbiak szerint alakul: Bács megye esetében 72,66 %, Békés megye esetében 78,76% míg Csongrád esetében 77,70 %. A következőkben tekintsük át, hogyan alakul az igényelt- és megítélt támogatás összege, illetve a leszerződött és kifizetett összeg a vizsgált időszakban a Bács-Kiskun megyei pályázók által benyújtott-, illetve a támogatott pályázatok esetében. Elemzésünket a korábbiakhoz hasonlóan prioritás tengelyenként végeztük el. Bács-Kiskun megyei megvalósítási helyszínnel összesen 148,802 milliárd forint támogatási igény érkezett be a DAOP Közreműködő Szervezethez. Összegszerűen a legmagasabb támogatási igény a turisztikai célú fejlesztések prioritási tengelyhez köthető, itt mintegy 45 milliárd forintnyi igényt, az összes igényelt forrás 30,4 %-át rögzíthettük a teljes igénynek. (a közlekedésfejlesztés 40 mrd Ft-tal 27%-os míg a gazdaságfejlesztés 38 mrd Ft igénnyel 25,68 %. ). Ha a megítélt támogatás összegének tematikus megoszlását vizsgáljuk, akkor látható, hogy az összesen mintegy 78,219 milliárd forint több, mint negyede, 19,375 milliárd forint, (24,77%) a közlekedési prioritási tengelyhez kapcsolódik. A 16,110 mrd Ft-os részesedéssel az 5. prioritás ( térségfejlesztési prioritás) a második helyet foglal el a prioritások rangsorában, ez 20,6%-os részesedést jelent. A harmadik helyezett prioritás 15,934 milliárd forinttal, mintegy 20,37%-os aránnyal az 1. prioritási (gazdaságfejlesztés) tengely, melyet a turisztikai fejlesztések prioritás (17,25 %) és humáninfrastruktúra fejlesztési prioritás (17,00%) követ szinte fej fej mellett. Leszerződött összeg tekintetében Bács-Kiskun megyében az tapasztaljuk, hogy a 75,954 milliárdos összeg legnagyobb hányada, 24,74%-a a 3. közlekedési prioritási tengelyen megkötött szerződésekhez kapcsolódik (18,797 mrd Ft). Az összes szerződött összeg 20,70%-a, 15,728 mrd Ft az 5. prioritási tengelyhez (térségfejlesztés) kapcsolódik, 17,50%-a, 13,293 milliárd forint a humáninfrastruktúra fejlesztés prioritási tengelyhez köthető, míg 20,31%-a (15,429 milliárd forint) az 1. prioritáshoz (gazdaságfejlesztés). A turisztikai fejlesztések tengelyen megkötött támogatási szerződések a teljes volumen 16,72%-át fedik le 12,705 milliárd forintos támogatással. Végül, ha a kifizetések előrehaladását vizsgáljuk meg, azt tapasztaljuk hogy a megyében megvalósuló projektek részére kifizetett 55,189 milliárd forintos összeg közel 29,27%-a (16,159 milliárd forint) a közlekedésfejlesztési prioritási tengelyhez kapcsolható. Ugyancsak jelentős kifizetés történt a humáninfrastruktúra és gazdaságfejlesztési tengely esetében sorrendben (11,451 mrd Ft, és 11,421 mrd Ft) ami 20,74% illetve 20,69 %-os arányt jelent. A kifizetések 11,87%-a történt a 2. turisztikai fejlesztések esetében 6,550 mrd Ft-tal, míg a

194

térségfejlesztési prioritás esetében a kifizetések összege 9,606 milliárd forint volt (17,4 %). Elmondható tehát, hogy a megyében, forintálisan kifejezve a közlekedésfejlesztési témakör kapta a legnagyobb figyelmet: e területen érkezett a legnagyobb támogatási igény, itt volt a megítélt és leszerződött támogatási összeg is a legmagasabb, de a kifizetések terén is kiemelkedik. A következőkben a hazai területfejlesztési célelőirányzatok keretében felhasznált források térbeli megoszlását vizsgáljuk meg. A Bács-Kiskun megyébe érkezett 2,5 milliárd forint egyharmad részét a TEKI előirányzaton érkező forrás adja. A TEUT és a CÉDE aránya megközelítőleg azonos. A TRFC részesedése a legkisebb, mivel meghirdetésére csak a 2008-as esztendőben került sor. Ebben a megye kistérségei közül a bácsalmási szerepelt a legjobban, ide került a keret közel fele. Ha intézkedésenként vizsgáljuk a forrásoknak az egyes kistérségenkénti eloszlását, akkor a számok a következőket mutatják: A TEUT keretében megvalósított belterületi útfejlesztések tekintetében az abszolút nyertes a kecskeméti kistérség volt, amely egyedül vitte el a források több, mint 40%-át. A TEUT terhére a legkevesebb forrás a bácsalmási és a kiskunmajsai térséget gyarapította. Előbbinél a támogatási összeg nem éri el a fél százalékot az összes megyébe jutó forráshoz képest. Viszonylag szerény, 3,5% körüli részesedése volt a kiskunfélegyházi és a kunszentmiklósi kistérségnek. A TEKI források elosztását nézve a legnagyobb összegek a bajai (18%), a kiskőrösi (17,4%), valamint a kalocsai kistérségbe (22%) kerültek. Az előirányzat forrásaiból a megyén belül a legkisebb arányban a jánoshalmi és a kecskeméti kistérség részesedett. A LEKI forráselosztása tűnik a leg kiegyensúlyozottabbnak. A megye két leghátrányosabb helyzetű kistérsége a jánoshalmi és a bácsalmási megközelítőleg azonos mértékben részesedett a 424 millió forintos keretből. A CÉDE terhére nyújtott támogatások közül érdekes a két szélső adatra felhívni a figyelmet. Amíg az előirányzatból a megyén belül minden 5. forint a bajai kistérséget gyarapította, addig a szomszédos Bácsalmásra és térségébe csak minden 117. forint került. A következőkben a megye kistérségeire lebontva mutatjuk be a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásainak hasznosulását, összehasonlíthatóvá téve az együttműködési lehetőségeket és preferenciákat területi szinten. A Bács-Kiskun megyében támogatást nyert 40 darab projektrész megoszlását mutatja be kistérségek szerint. Az első, ami feltűnik, hogy sem az egyébként pályázati szempontból aktív Kiskőrösi, sem a Kunszentmiklósi kistérség nem nyert támogatást CBC alapból. Kiemelkedő ugyanakkor a Kecskeméti kistérség aktivitása, különösen a gazdaság/ turizmus/ K+F fejlesztések tekintetében (12 projektrész), de a Bajai kistérségben hasznosuló 11 projektrész is jelentős. Ugyanakkor megyei szinten a 2.2 Oktatás és kultúra beavatkozási terület volt a legnépszerűbb 16 darab projektrésszel, melyekből a Kecskeméti, a Bajai és a Kiskunfélegyházi kistérségekben hasznosult a legtöbb. A megítélt összegeket vizsgálva a Bajai kistérségben hasznosult a legtöbb támogatás 723,2 millió forinttal, amely meghaladja a megyei érték felét. Ennek oka, hogy a Baja-Zombor közút 1. szakasza önmagában közel 330 millió Ft támogatásban részesült a magyar oldalon, amely összeg a teljes megyei támogatás több mint negyedét teszi ki egyetlen projektrészben. De a Bajai kistérség a környezetvédelmi (1.2 beavatkozási terület) határmenti fejlesztések tekintetében is élen jár a 4 darab nyertes projekt révén lehívott 287,3 millió forint támogatással, mely összeg felét a Baja-Bezdán csatorna rekonstrukcióját célul tűző vízgazdálkodási projekt használta fel. Jelentős forrásigényt jeleznek a Kecskeméti kistérségben megvalósuló gazdaságfejlesztési projektek is (2.1 beavatkozási terület) a 12 projektrész révén hasznosuló 233,5 millió forint támogatással. Az oktatási-kulturális célú beavatkozások mentén figyelhető meg a legkiegyenlítettebb forrásmegoszlás, mivel itt a megye 10 kistérségéből 6-ban kerültek támogatásra projektrészek. A többi terület egyértelműen Kecskemét illetve Baja vonzáskörzetének előnyét jelzi. Mind a nyertes pályázatok számához, mind a megítélt támogatások összegéhez ugyanis több mint 80%-kal járult hozzá e két kistérség megyei összehasonlításban.

195

2.3.b) A területfejlesztés intézményrendszere A területfejlesztés magyarországi intézményi kereteit, valamint a közreműködők feladat- és hatásköreit a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény határozza meg. Legjelentősebb módosításait az alábbi jogszabályok jelentették:  Az 1999. évi XCII. törvény célja a csatlakozással elérhető uniós források kezelésének előkészítése volt. Ennek érdekében kibővítette az Országos Területfejlesztési Tanács munkájában részt vevő delegáltak körét, kötelező érvényű lehatárolással erősítette a regionális szintet, átalakította a képviseletet a regionális és megyei fejlesztési tanácsokban.  A 2004. évi LXXV. törvény megváltoztatta az országos, a regionális, illetve a megyei területfejlesztési tanácsok hatásköreit, felügyeleti rendszerét és megalakította a kistérségi területfejlesztési tanácsot. A módosítás továbbá meghatározta a régió és a kistérség fogalmát, valamint lehatárolásuk általános szempontjait, melyek szabályozását egyben az OGY hatáskörébe sorolta.  A 2011. évi CXCVIII. törvény a 2012. január 1-i hatállyal a megyei önkormányzatok felelősségévé tette a területfejlesztési és a területrendezési feladatok ellátását. A megye területfejlesztési hatásköre felöleli a döntéseket megalapozó vizsgálatokat, a megyei területfejlesztési koncepció kidolgozását, továbbá dönt a megyei fejlesztési források felhasználásáról. Ezzel egyidejűleg megszűntek a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési tanácsok, előbbiek jogutódjává a területileg érintett megyei önkormányzat vált. Létrejöttek a megyei területfejlesztési konzultációs fórumok, melyek célja a megyei jogú városok bekapcsolása a döntéshozatal előkészítésébe. A területfejlesztési törvény a különböző célterületi egységeket (régió, megye, kiemelt térség és kistérség) összefoglaló néven térségként említi. A megye meghatározása azonban nem a területfejlesztési törvényben történik, mivel a felsorolt térségek között egyedüliként az Alaptörvény alapján része az állam területi tagozódásának, egyúttal közhatalmi és közigazgatási funkciókkal is rendelkező helyi önkormányzata van. A területfejlesztéssel és –rendezéssel kapcsolatos feladatmegosztás szintjei tekintetében megkülönböztethetünk központi állami és területi szerveket, utóbbiak közé sorolandóak a decentralizált területi államigazgatási szervek is. A releváns területi egységeket a legalsóbb szintektől az országosak felé haladva mutatja be az alábbi felsorolás: A kistérségek a területfejlesztési politika legalapvetőbb szintjei. A kistérség egyfelől statisztikaitervezési kategória, másrészt funkcionális területfejlesztési társulás is lehet. A kistérségi területfejlesztési tanácsokat a területfejlesztési törvény legutóbbi módosítása szüntette meg, ugyanakkor az önkormányzati társulás intézménye, mint opcionális fejlesztési együttműködési lehetőség megmaradt a települési önkormányzatok kezében (10.§). Megyei önkormányzati hatáskörbe kerültek a megszűnő regionális illetve a megyei területfejlesztési tanácsok feladatai. A módosítás ugyanakkor a 14/A § révén lehetőséget biztosít a megyei területfejlesztési konzultációs fórum létrehozására. A régiókkal kapcsolatban elmondható, hogy a 2011. évi CXCVIII. törvény 2012. január 1-i hatállyal megszűntette az országos alatti szintű (azaz a kistérségi, megyei és régiós) területfejlesztési tanácsokat – a 15. § szerinti térségi fejlesztési tanácsokat leszámítva. A néhai regionális fejlesztési tanácsok munkaszervezetei – immár a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tulajdonát képezve – azonban megmaradtak, és a területfejlesztési törvény 17.§-a delegál számukra feladatokat. A régió területén működő megyei közgyűlések elnökei továbbá regionális területfejlesztési konzultációs fórumot hozhatnak létre. A területi államigazgatási szervek a kormányzati területfejlesztési feladatok végrehajtásában, ellenőrzésében szakmai segítségnyújtással és információszolgáltatással vesznek részt. 2011. január 1-jével létrejöttek a kormányhivatalok, melyek 14 területi államigazgatási szervet integrálnak. Az Országgyűlés a területfejlesztési politika legfőbb intézménye. Feladatait a jelenleg hatályos

196

területfejlesztési törvény részletesen szabályozza. A Kormány általános feladata, hogy biztosítsa a térségi politika érvényesülését, részint a kormányzati, részint a közigazgatás-irányítási funkciójának megfelelően. A területfejlesztésért felelős miniszter a szakterület felelős irányítója, egyúttal az Országos Területfejlesztési Tanács elnöke is. Jelenleg a területfejlesztésért a nemzeti fejlesztési miniszter felelős. A további miniszterek elsősorban az ágazati és funkcionális minisztériumok jellegétől függően vesznek részt az egyes feladatok végrehajtásában. A területfejlesztési törvény a partnerség elvére alapozva a térségi politika országos szintű koordinatív, döntés-előkészítő, javaslattevő, véleményező és törvényben meghatározott döntési jogosítványokkal is rendelkező szervként létrehozta az Országos Területfejlesztési Tanácsot (OTT). Legfontosabb feladata összehangolni a központi, ágazati és a térségi fejlesztési elképzeléseket. 2.3.c) A területfejlesztés hatékonysága Regionális összevetésben, a 2007-2013-as időszak tekintetében mind a benyújtott pályázatok támogatási igénye, mind pedig a megítélt támogatás és a leszerződött összeg tekintetében a megye mutatói a kedvezőnek mondhatók regionális összevetésben. Az ágazati operatív programok esetében Csongrád és Bács-Kiskun megye szinte azonos volumenű fejlesztési forráshoz jutott. Jelentős különbség Csongrád javára a KÖZOP esetében tapasztalható, itt a szegedi elektromos tömegközlekedési projekt valamint az M43-as fejlesztése jelent komolyabb tételt. Gazdaságfejlesztés kapcsán megállapítható, hogy a megye pályázói sikeresen szerepeltek a GOP pályázati kiírásain. Az összes, régióban támogatott pályázat közel 41,82%-a (2314 darab) a megye pályázóihoz köthető. A megítélt támogatási összeg kapcsán ez az arány 33,39%. A KEOP esetében Bács-Kiskun megyébe került a második legtöbb forrás a három megye közül, hiszen a pályázók részére megítélt 106,598 milliárd forint az összes támogatás 33,56 %-át jelenti. A nemzetközi projektek tekintetében a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program kapcsán egyértelmű, hogy a források jelentősebb hányada Csongrád megyei pályázók számára került megítélésre. Bács-Kiskun megye részére ebben a programban az összes támogatás 27,69%-át ítélték meg (1,3 milliárd forint). Ha a nemzetközi programokat kistérségi összevetésben vizsgáljuk látható, hogy Bács-Kiskun megye kistérségei közül a Bajai kistérség a megyei pályázók részre megítélt támogatás 55,48%-ához jutott hozzá (723 millió forint), míg a Kecskeméti kistérségből pályázók a forrás 31,62%-át kapták (412 millió forint). Ha a regionális fejlesztési források tematikus megoszlását vizsgáljuk, azt látjuk hogy megyei szinten a közlekedésfejlesztési prioritáson támogatott projektek számára ítélték meg a legtöbb támogatást 19 375 mrd Ft-ot (az összes megítélt támogatás 24,77%-a), de e téren jól teljesít a gazdaságfejlesztési prioritási tengely is (20,37%). Alapvetően 4-5 számjegyű utak fejlesztése, közösségi közlekedés fejlesztése valamint kerékpárút fejlesztési beruházások határozzák meg a 3. prioritási tengelyt, míg a gazdaságfejlesztésben jelentősebb volumenű inkubátorház fejlesztések valamint nagy nemzetközi cégek (Knorr-Bremse, HILTI) ipartelepítési projektjei jelentenek nagyobb beruházási volument. Noha a DAOP gazdaságfejlesztési prioritásán egyes pályázati kiírásoknál (például telephelyfejlesztés, inkubátorházak fejlesztése) regionális szinten kiemelten preferált ágazatok meghatározására került sor. Ilyen például a gumi-, műanyag termék gyártása, gép, berendezés gyártása, élelmiszer, italgyártás és az üveg gyártása. A tapasztalat azt mutatja, hogy egyes térség specifikus szektorok (például élelmiszeripar) támogatása kifejezetten problematikus. Ennek elsődleges oka a jelenlegi fejlesztési periódusban érvényes single fund finanszírozásban rejlik, vagyis hogy a regionális operatív programok támogatása ERFA alapból biztosítható, EMVAból nem, így az agrár típusú fejlesztések a vidékfejlesztési támogatások között jelenhettek meg. Ugyancsak a több alapból történő finanszírozás eredményezte, hogy az ERFA támogatásokból bizonyos paraméterekkel rendelkező települések (népességszám és –sűrűség) ki voltak zárva projekt helyszínként. Remélhetően a 2014-2020-as fejlesztési periódusban érvényes komplex

197

megközelítés és eszközrendszer ezekre az anomáliákra is megoldást kínál. Turisztikai fejlesztések kapcsán volumenét tekintve az „Öreg autó nem vén autó, avagy veterán autómúzeum létesítése Kiskörösön” című projekt emelendő ki, mely közel 500 millió forint támogatással valósít meg oldtimer bemutató komplexum fejlesztést. Komoly gasztro- és borturisztikai fejlesztések zajlottak a megyében az elmúlt időszakban, ami a hajós-bajai és soltvadkerti borok egyre komolyabb hazai és nemzetközi elismerésére adott válaszként értelmezhető. Hajóson az érseki kastély fejlesztése a megye egyik legjelentősebb turisztikai attrakció fejlesztését jelentette. Megítélt támogatás tekintetében Bács-Kiskun megyében a DAOP 5. prioritási tengelye (térségfejlesztési akciók) áll a harmadik helyen. A támogatott projektek részére az összes támogatás 20,45%-át ítélték meg. A térségfejlesztési akciók között került sor a funkcióbővítő, valamint szociális város rehabilitációs projektek megvalósítására. Funkcióbővítő beruházás a megyében többek között Baján Kisteleken zárult le. A humáninfrastruktúra fejlesztési projektek részére az összes megítélt támogatás 19,72 %-át allokálták. A három megye közútjainak fizikai állapotából adódik, hogy a rendelkezésre álló forráskeretet lekötötték a támogatási szerződésekkel a pályázók, így hasonló infrastruktúra fejlesztési programokra 2014-ig várni kell. Humáninfrastruktúra fejlesztés kapcsán hasonló tapasztalatokról lehet beszámolni. Mind a szociális rehabilitáció, mind pedig az egészségügy és az oktatás témakörében rendelkezésre álló források felhasználása jó ütemben halad. E területen a fenntartó változása, illetve a kevésbé jó előkészítés miatt a kapacitások megfelelő kihasználása jelenthet gondot. A megyében kettő darab LHH33-as kistérség található. A Jánoshalmai és a Bácsalmási kistérségek sajnos a megítélt támogatás tekintetében viszonylag alul teljesítenek. A bácsalmási kistérségbe a megyei kistérségek viszonylatában a megítélt támogatás 4,98%-a, míg a Jánoshalmaiba a megítélt támogatás csupán 2,71%-a jutott. Kiskunmajsával kiegészülve a három térség szerepel e tekintetben legrosszabbul a megyében. A képet árnyalja ugyanakkor, ha az egy főre vetített megítélt támogatást vizsgáljuk. Bácsalmás és térsége esetében ez az érték kifejezetten magas (165 547 forint/fő), mellyel a kistérség a megyei rangsorban az első helyen áll. Jánoshalma esetében az egy főre jutó támogatási összeg a bácsalmási fele, 82 729 Ft/fő úgy, hogy a két kistérség népessége közel azonos. Az egy főre jutó, megítélt támogatás összegét vizsgálva megyei szinten megállapíthatjuk, hogy a Bács-Kiskun megyénél rögzített érték (159 187 Ft/fő) a legalacsonyabb a három megye viszonylatában, hiszen Békés megye esetében 164 891 Ft/fő, míg Csongrád megye esetében 233 564 Ft/fő összeget regisztrálhattunk. Kistérségi összehasonlításban a megyén belül a Bácsalmási (165 547 Ft/fő), és a Kunszentmiklósi (154 815 Ft/fő) kistérséget a Kalocsai kistérség követi (150 022 Ft/fő). Látni kell ugyanakkor, hogy Bácsalmás és térsége elsősorban az alacsony számú népességnek köszönheti az előkelő helyezést, míg Kunszentmiklós térségébe a Bács-Kiskun megyei kistérségek közül az ötödik, Kalocsa város térségébe pedig a második legtöbb regionális forrás jutott. Az egy főre jutó megítélt támogatási összeg a DAOP források esetében a Kiskunhalasi (79 203 Ft/fő) és a Jánoshalmi (82 729 Ft/fő) kistérségekben a legalacsonyabb. Ha a regionális fejlesztési források térbeli megoszlását vizsgáljuk egyértelműen látható, hogy a megye székhely és kistérsége rendelkezik a legkedvezőbb forrás abszorpciós adottságokkal, hiszen a megyébe érkező támogatás 26,77%-a az itt megvalósuló projektek részére került megítélésre. Csongrád megyéhez képest ugyanakkor térben mégis szórtabban, egyenletesebben kerül felhasználásra az Európai Uniós támogatás, hiszen Szeged és térsége a Csongrád megyébe jutó támogatás 45,5%-át mondhatja magáénak. Bács-Kiskunban a Kiskőrösi és a Kalocsai kistérségek teljesítenek még jól, hiszen a megyében megvalósuló projektek részére megítélt támogatás 13,88%-a (7,72 milliárd forint), illetve 13,72%-a (7,63 milliárd forint) ide került. Külön érdemes megvizsgálnunk, hogyan alakul a kistérségen belül a kistérségi székhely és a további települések forrás felhasználási képessége, mennyire egyenletes a forrás felhasználás. E

198

megközelítésből érdemes az alacsony támogatási intenzitás, és a ma már szinte horizontálisnak tekinthető munkahely teremtési kötelezettség miatt jelentős multiplikátorhatással bíró regionális gazdaságfejlesztési források felhasználásának térbeli megoszlását vizsgálni. A megye tíz kistérségéből csupán egy esetben (Jánoshalma és térsége) lettek a gazdaságfejlesztési források teljes egészében a térségi központban megvalósuló projektek részére megítélve. 80% feletti a mutató Kiskunfélegyháza, Baja és Kecskemét esetében. Kifejezetten alacsony ugyanakkor a mutató s Bácsalmási és a Kalocsai kistérségekben. Összességében látható, hogy a fejlesztési források felhasználása alapvetően térben szórtan történik, ám a megyeszékhely szerepe meghatározó ebben a folyamatban. Ez a megállapítás igaz megyei összevetésben egyes kistérségekre, de releváns megállapítás akkor is, ha a források kistérségeken belüli megoszlását vizsgáljuk. Lehetőségek a hatékonyság növelésére az elkövetkező fejlesztési periódusban: A következőkben a hatékonyság növelésére vonatkozóan azokat a szempontokat rögzítjük, amelyek a jelenlegi tapasztalatok alapján egyértelműen hozzájárulhatnak a sikeresebb tervezés és hatékonyabb forrásfelhasználás megvalósulásához. Mindamellett hangsúlyoznunk kell, hogy az alábbi tényezők akkor működhetnek megfelelően, ha a teljes tervezési folyamat a partnerség szellemiségében kerül lebonyolításra. 







A területi tervezés megkezdése: 2012-ben a megyei területfejlesztési koncepciók helyzetelemzési fejezetének elkészítése megkezdődött. A folyamat eredményeként az év végére országos szinten rendelkezésre fognak állni a területi szintű elemzések. A megyék szerepe ebben a folyamatban jelentős, jogszabályi szinten definiált, ennek megfelelően ezen a területi szinten kiemelten fontos a stratégiai tervezés elindítása. Ez a tervezési folyamat több, egymásra épülő lépésből áll, melynek elején a megfelelő helyzetelemzés áll. A készülő helyzetelemzések és a későbbi javaslattételi anyagok a 218/2009. (X.6.) Kormányrendeletben támasztott tartalmi követelmények alapján készülnek, amely módszertan azonban nem foglalkozik részleteiben minden tematikus lépéssel. Ugyancsak szükséges, de jelenleg nem priorizált feladat a meglévő térségi szintű területfejlesztési koncepciók és stratégiák felülvizsgálata, aktualizálása és a hiányzó dokumentumok elkészítése. Az alulról építkező tervezési metodika alkalmazása: A térségi szintű területfejlesztési koncepciók és stratégiák megalkotásakor támaszkodni szükséges az alacsonyabb (kistérségi és települési) szinteken meglévő közvetlen fejlesztési tapasztalatokra és igényekre. Ennek megfelelően – és a partnerség elvét messzemenőkig szem előtt tartva – már a helyzetelemzések elkészítésekor érdemes megkezdeni a szakmai konzultációt az érintett partnerekkel. A tényleges fejlesztési igények felmérése az eddigieken túlmenően elengedhetetlen az új típusú fejlesztési eszközök megfelelő alkalmazása érdekében is, amely viszont nem működhet megfelelő humánerőforrás és biztos szakmai alapokon nyugvó projektgenerálás és projektfejlesztés nélkül. Humánerőforrás-fejlesztés: A 2007-2013 közötti fejlesztési periódus eddig eltelt időszakának egyik tapasztalataként fogalmazható meg, hogy helyi – mind megyei, mind kistérségi és települési – szinten viszonylag jelentős különbségek fedezhetőek fel a pályázó sikeresség szempontjából. Ennek egyik okaként a rendelkezésre álló emberi erőforrás minősége és mennyisége tudható be, azonban a tényező tényleges súlya és szerepe külön kutatás nélkül nem határozható meg. Mindemellett a szakképzett és tapasztalatokkal rendelkező szakemberek felkészítése és foglalkoztatása feltételezésünk szerint az egyik kulcsa a sikeres forrásfelhasználásnak. E tényező a következő fejlesztési periódusban még nagyobb súlyú lesz, lévén, hogy a fejlesztések komplexitása, illetve alapvetően új formája napi szinten felkészült és komoly referenciákkal rendelkező szakértőket fog igényelni. Projektgenerálás és projektfejlesztés: A 2014-2020-as fejlesztési időszak sikerét alapvetően határozza meg a módszertanilag megalapozott, program szintű projektgenerálás és projektfejlesztés. A munkát – az LHH-program tapasztalatai alapján – helyi döntéshozók, valamint a helyi közösségek képviselőinek bevonásával, megyei szintű összefogással szükséges megkezdeni. A projektgenerálás és projektfejlesztés kapcsán a korábbiakhoz képest új szempontként jelenik meg, hogy a javaslatoknak, ötleteknek komplex, integrált helyi stratégiai dokumentumok rendszerébe kell illeszkedniük. Ennek

199







megfelelően már ebben a fázisban különösen hangsúlyossá válik a megfelelő szakmai tartalmú – indokolt és valós igényekre választ adó – projektek feltárása. Mindez azt jelenti, hogy a jövőben – a 2007-2013-as időszakban alkalmazott gyakorlattól eltérően – a projektgenerálás és a projektfejlesztés tartalmilag várhatóan időben korábban, és a projektek egy magasabb előkészítettségi szintjén fog külön válni. Az új típusú támogatási eszközök megismerése: az előbb említett komplex és integrált helyi fejlesztési stratégiák megvalósítását új típusú támogatási eszközök segítik. A CLLD (Community Led Local Development) és az ITI (Integrated Territorial Investment) programok előkészítése, programozása iteratív módon, a projektgenerálással és projektfejlesztéssel egy időben kell, hogy meginduljon. Mindez az alapvetően projektalapú, de stratégia vezérelt programozás megalapozásával az eredmény orientált projektmegvalósítást, ezáltal a hatékonyabb forrás abszorpciót hivatott támogatni. Részletes, legalább kistérségi szintű elemzés a térségi koncepciók megvalósulására vonatkozóan: a 2007-2013-ban megvalósított programok eredményeinek értékelését célszerű kistérségi szintű, a térségi koncepciók megvalósulására vonatkozó elemzés keretében elvégezni. Az elemzésnek mindenképpen ki kell térnie a megvalósult projektek és az előzetesen, koncepcionális szinten rögzített fejlesztési célok összhangjának vizsgálatára. Az intézményrendszer hatékonyságának növelése: 2012 őszén joggal merülnek fel az Európai Uniós támogatási források felhasználása kapcsán az intézményrendszer hatékonyságával kapcsolatos kérdések és dilemmák. A forrásfelhasználás egyes támogatási területeken nem megfelelően időarányos, ami a támogatási rendszer működésével kapcsolatos problémákra utal. Szükség van tehát e támogatási rendszer felülvizsgálatára a hatékonyság növelése érdekében. Fontos azonban az „intézményrendszer” kifejezést a lehető legtágabban értelmeznünk, ugyanis nem csak és kizárólag és talán nem is elsősorban a pályázati programok menedzsmentjének esetleges hiányosságai lehetnek a programmegvalósítás akadályai. Az előzetes projektgenerálás és projektfejlesztés, a megfelelő humánerőforrás és pénzügyi-likviditási stabilitás hiánya a pályázói oldalról ugyanúgy hozzájárulhatnak a forráskihelyezés relatív lassúságához, mint a rendszerben jelenleg ténylegesen tapasztalható túlzott adminisztratív merevség és az eljárások bonyolultsága. Mindennek pontos kimutatása részletes értékelői felmérést igényel.

200