Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun megyei területfejlesztési koncepció környezeti vizsgálata

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun megyei területfejlesztési koncepció környezeti vizsgálata

2013. november

Készült az ÁROP-1.2.11/A-2013-A kódszámű „Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok számára” című projekt keretében. Készítette: INNORATIO Kutatóintézet Nonprofit Kft. Vállalkozási szerződés száma: 6120-90/2013.

2

Tartalomjegyzék 1. A környezeti hatásvizsgálat kidolgozásának ismertetése ....................................................... 5 1.1. A környezeti hatásvizsgálat kidolgozásának folyamata. ................................................. 5 1.2. A környezeti hatásvizsgálathoz felhasználandó információk leírása. ............................. 8 2. Bács-Kiskun megye új Területfejlesztési Koncepciója ismertetése, kidolgozásának indokoltsága, szükségessége és céljainak összevetése más megegyező szintű tervek, koncepciók, programok céljaival ............................................................................................... 9 2.1. Bács-Kiskun megye új Területfejlesztési Koncepciója kidolgozásának indokoltsága, célja, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából fontos elemeket ............................................................................... 9 2.2. A terv részcéljainak környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása. ...................................................................................... 11 2.3. A koncepció összevetése a közösségi, az országos, illetve megyei szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, területfejlesztési és más releváns tervekkel, koncepciókkal. ...................................................................................... 12 2.3.1. Közösségi tervek .................................................................................................... 12 2.4. A jelenlegi környezeti állapotnak a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése. ........................................................................................................................... 83 2.4.1. Felszíni és felszín alatti vizek................................................................................. 83 2.4.2. A föld (talaj) környezeti állapota............................................................................ 92 2.4.3. Levegőminőség/ levegőtisztaság-védelem ............................................................. 95 2.4.4. Zaj- és rezgésterhelés ............................................................................................. 96 2.4.5. Hulladékgazdálkodás ............................................................................................. 97 2.4.6. Táj........................................................................................................................... 98 2.4.7. Élővilág ................................................................................................................ 101 2.4.8. Épített környezet és kulturális örökség ................................................................ 103 3. Területfejlesztési koncepció környezeti hatásainak vizsgálata .......................................... 106 3.1. A fejlesztési elképzelések, főbb célok, közvetlen következményeinek, környezeti hatásainak elemzése. A koncepció célrendszerének fenntarthatósági értékelése. ........................................................................................................................... 106 3.2. A koncepció megalapozása során feltárt környezeti konfliktusok értékelése, és a környezeti állapot várható alakulása, azon környezeti jellemzők azonosítása, amelyekre a terv valószínűleg jelentős befolyással lesz, illetve a környezeti,

3

társadalmi és gazdasági állapot várható alakulása abban az esetben, ha a javaslatok nem valósulnának meg ....................................................................................................... 109 3.3. A területfejlesztési koncepció céljainak megvalósulása esetén a környezeti szempontból negatív hatást kiváltó tényezők feltárása. ..................................................... 112 4. Javaslat környezeti szempontú intézkedésre ...................................................................... 116 4.1. A koncepció megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó, a tervben, illetve programban szereplő intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre. ...................................................................... 116 4.2. Javaslat olyan környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra, amelyeket a koncepció által befolyásolt más tervben, illetve programban figyelembe kell venni. .................................................................................... 120 5. Összefoglalás ...................................................................................................................... 120

4

1. A környezeti hatásvizsgálat kidolgozásának ismertetése A 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet szerint a területfejlesztési koncepciók javaslattevő fázisának, kidolgozási, egyeztetési és elfogadási folyamatának kötelező munkarésze a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV), amely egyúttal a fenntartható területi tervezési rendszer egyik fontos eleme. A hatásvizsgálat tartalmi követelményeit a rendelet 9. melléklete tartalmazza. A környezeti vizsgálatot, a részletes környezeti értékelést, annak általános tartalmi követelményeit a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet tartalmazza (rendelet az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról). A területfejlesztési koncepció környezeti hatásainak értékelése, azonosítása a területnagyság és a problémák összetettsége miatt sokkal komplexebb, mint az egy-egy beruházáshoz kötelező környezeti hatásvizsgálat. A környezetvédelmi törvény szerinti vizsgálati elemzésnek különösen arra kell kiterjednie, hogy a tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, vagy javíthatják a környezet állapotát, illetve a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illetőleg a lakosságot. A stratégiai környezeti vizsgálat azon következmények felbecsülése, amelyek bizonyos stratégiai elképzelések megvalósulása esetén a természeti, társadalmi és gazdasági környezetet érik. Az SKV folyamata a terveket és programokat létrehozó döntésekre kíván hatást gyakorolni. Az ideális SKV esetében a munka a tervezés korai szakaszában kezdődik, hatékonyan hozzájárulva a tervkészítési munkához. 1.1. A környezeti hatásvizsgálat kidolgozásának folyamata. A környezeti értékelések készítésének elsődleges célja, hogy az egyeztetési, konzultációs folyamatokon keresztül kapcsolat alakulhasson ki a tervezés és környezeti vizsgálat készítése között. A koncepcióba beépülő környezeti vizsgálat jelentheti a garanciát a döntéshozók számára, hogy a koncepció törekszik minimalizálni, elkerülni a nem kívánt környezeti konfliktusokat. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés során történő figyelembevétele érdekében a koncepció tartalmával kapcsolatban, 16 a környezeti értékelésben érintett szakhatóság nyilváníthatta ki a véleményét (1. táblázat). A 2013. november 20-áig beérkezett megjegyzések, módosítási javaslatok a koncepció, illetve a stratégiai környezeti vizsgálat munkaanyagába bekerültek. A stratégiai környezeti vizsgálatban az érintett nyilvánosságot BácsKiskun megye további természet- és környezetvédő szakmai, érdekképviseleti és társadalmi

5

szervezetei, a vidékfejlesztési és környezeti ügyek felelős szervezetei és intézményei, valamint a megye lakossága jelentik. Az 1. pontban ismertetett Kormányrendeletekben meghatározott hatóságokon kívül, a koncepció értékelésében számos érdekelt szakhatóságnak volt lehetősége a környezeti értékelés szempontjából fontos észrevételek megadására (2. táblázat). A helyzetértékelést, javaslattevő fázist kötelezően tartalmazó területfejlesztési koncepcióra vonatkozó környezeti értékelés túlmutat a környezet védelmének ügyén és a fenntarthatósági értékrend érvényesítésére koncentrál. Az általában elvárt környezeti fenntarthatósági kritériumok közé tartozhat többek között: az erőforrás felhasználás hatékonyságának a növelése, az egyes fejlesztési irányok stratégiai integráltságának növelése, negatív környezeti hatások csökkentése és a pozitív hatások növelése, a megvalósíthatóság és a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása, barnamezős beruházások bátorítása, energiahatékonyság figyelembevétele, természetes élőhelyek kialakítása és védelme, anyag- és energiafelhasználás hatékonyságának a növelése, környezeti megfontolások megjelenése a helyi programokban, hosszú távú fenntarthatóság biztosítottsága. Az SKV értékeli a stratégiai prioritásokat, azonosítja a környezeti dimenziókat. Vizsgálja a negatív hatású programelemeket, a megvalósulás elmaradása esetén jelentkező hatásokat, megfigyeli a közvetett és közvetlen hatásokat egyaránt. Az értékelést javaslatok megadásával zárja le. 1. táblázat A környezeti vizsgálat elkészítésében érintett szakhatóságok szerepe a véleménynyilvánításban Választ küldött (igen/nem)

Javaslatot tett (igen/nem)

Igen

Igen

Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Igen

Igen

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Igen

Nem

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

-

Nem

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

-

Nem

Igen

Igen

-

Nem

Igen

Igen

Igen

Igen

A környezeti vizsgálat elkészítésében érintett szakhatóság Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Nemzeti Környezetügyi Intézet Alsó-Duna-völgyi kirendeltsége Csongrád megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvé-

6

delmi Hivatal Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság

Igen

Igen

-

Nem

Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Földhivatala

Igen

Igen

MBFH Szolnoki Bányakapitányság

Igen

Igen

-

Nem

-

Nem

-

Nem

Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága

Bács-Kiskun megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Országos Tisztifőorvosi Hivatal - Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főosztály Országos Kémiai Biztonsági Intézet

2. táblázat Egyéb szakhatóságok szerepe a véleménynyilvánításban Választ küldött (igen/nem) Igen

Javaslatot tett (igen/nem)

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Igen

Nem

Emberi Erőforrások Minisztériuma Közigazgatási Államtitkár

Igen

Igen

Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal

Igen

Nem

Bács-Kiskun megyei Agrárkamara

Igen

Igen

Bács-Kiskun megyei Mérnöki Kamara

Igen

Igen

Egyéb szakhatóságok Országos Atomenergia Hivatal Vidékfejlesztési Minisztérium Jogi, Igazgatási és Agrárszakképzési Ügyekért felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságtervezésért felelős Helyettes Államtitkárság Belügyminisztérium Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkár Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért felelős Államtitkár

Nem

Az egyeztetési dokumentációk a Bács-Kiskun 2020, Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója, I. Helyzetelemzés (2012), valamint a II. Javaslattevő fázis munkaváltozata (2013 november 14-ei verzió) (továbbiakban BKMTFK) közzétételre került Bács-Kiskun megye honlapján; a http://fejlesztes.bacskiskun.hu/ honlapon. Velük kapcsolatban bárki véleményt és észrevételt küldhet a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatalához levélben. A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) a BKMTFK alapján készült.

7

1.2. A környezeti hatásvizsgálathoz felhasználandó információk leírása. A környezeti vizsgálat különböző munkaközi anyagok, vizsgálatok, publikációk, digitális térinformatikai adatbázisok, nyilvános tanulmányok, fejlesztési stratégiák alapján készült. Az SKV esetén a rendelkezésre álló idő arra elegendő, hogy a meglévő dokumentumok alapján értékeljünk (elfogadott fejlesztési koncepciók, területrendezési terv), nem végzünk elsődleges adatgyűjtést. A legfőbb információs bázis maga a Bács-Kiskun 2020 munkaanyaga volt, így az ebben található adatok határozzák meg az SKV megbízhatóságát. Ezzel kapcsolatban – különösen a helyzetelemzés részben – hiányoznak a megfelelő hivatkozások a tudományos közleményekre, vagy adatokra, adatbázisokra. A felhasználásra került digitális adatokat, térbeli megjelenítéseket, elemzéseket az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben (TeIR), az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR), valamint Integrált Területhasználati Monitoring Rendszerben nyilvánosan, vagy regisztrációval elérhető adatbázisok, alkalmazások segítségével kaptuk meg. A környezeti értékeléshez szükséges adatok többsége adott évre, félévre (akár adott napra is) vonatkozóan aktuálisan és idősorosan is elérhető. Esetleges előrejelzések (lásd. klímaváltozás mértéke) maximum az elkövetkező évtizedekre jellemzőek. A fejlesztési igények környezeti értékelés szempontú megoldásait az alábbi elvek alapján célozhatjuk meg: 1. a természeti erőforrások védelme, 2. a táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzése, 3. a területfelhasználás rendjének maghatározása, 4. a megyei térszerkezet, településrendszer fejlődésének elősegítése, 5. a környezeti, társadalmi és gazdasági célokhoz igazodó térbeli szerkezet kialakítása, 6. a fejlett - elmaradott térségek közötti különbségek mérséklése, 7. a műszaki-infrastrukturális hálózatok térbeli rendjének kialakítása, A célok megvalósulása feltételezi a környezeti-társadalmi-gazdasági fenntarthatóság figyelembe vételét. A kívánt egyensúly megvalósulásában a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) fontos eszköz.

8

2. Bács-Kiskun megye új Területfejlesztési Koncepciója ismertetése, kidolgozásának indokoltsága, szükségessége és céljainak összevetése más megegyező szintű tervek, koncepciók, programok céljaival 2.1. Bács-Kiskun megye új Területfejlesztési Koncepciója kidolgozásának indokoltsága, célja, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából fontos elemeket A 2011. évben jelentős változások történtek a területfejlesztés törvényi szabályozásában (2011. évi CXCVIII. törvény, 2011. évi CLXXXIX törvény), amelyek alapján a megye vált a területfejlesztés legfontosabb szintjévé. A területfejlesztési gyakorlat jelentős átalakításának első lépése az új tervezési, programozási időszakra (2014-2020) történő felkészülés, a megyei területfejlesztési koncepciók elkészítése. Az új Országos Területfejlesztési Koncepció és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozását meghatározó, területfejlesztéssel és – rendezéssel összefüggő 1254/2012. (VII. 19.) kormányhatározat alapján kezdődött el a megyei területfejlesztési koncepciók módosítása. Az országos koncepció, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium Útmutatója1 szerint megadott ütemtervnek megfelelően a BácsKiskun megyei koncepció munkaváltozata 2013-ban elkészült, így igazodhat az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz (OTK), valamint a megyei elképzelések is megjelenhetnek az országos tervdokumentumokban. Bács-Kiskun megye területfejlesztési koncepciója a különböző szintek elvárásai közül elsődlegesen a megyei szintű érdekeket kívánja kielégíteni, melyeknek azonban szoros kötődése és beágyazottsága van az országos és a települési szintek felé. A koncepció a megye jövőképét 2030-ig vázolja fel, de a fejlesztési prioritásokat 2020-ig határozza meg. A 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet szerint a területfejlesztési koncepciók javaslattevő fázisának, kidolgozási, egyeztetési és elfogadási folyamatának kötelező munkarésze a stratégiai környezeti vizsgálat, amelynek részletes alapját a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet jelentette (rendelet az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról). A jövőkép szerint Bács-Kiskun megye egy folyamatos megújulásra képes fenntartható gazdasági és társadalmi környezettel bíró versenyképes és vonzó térség lesz. Ennek kialakításában meghatározó szerepet töltenek be a környezeti problémákra adott válaszok, amelyek alapvető fontossággal bírnak a Homokhátság gazdasági leszakadásának megállításában. Főbb pontokként kiemelhetők a vízgazdálkodási kihívásokra adott sikeres válaszok, a környezet-

1

Nemzetgazdasági Min.; Nemzetgazdasági Tervezési Hiv. 2012. Útmutató a megyei önkormányzatok számára a megyei területfejlesztési koncepciók kidolgozásához. p.37.

9

szennyezés mentes és kedvező adottságú termőterületekre alapuló vidéki gazdaság fejlesztése, az energiafelhasználásban a növekvő arányt képviselő megújuló energia használata, valamint az alacsony környezetterhelésű közlekedési rendszerek működtetése. A területfejlesztési koncepció célrendszerének átfogó célkitűzései négy prioritási területben fogalmazódnak meg. Ezekre alapulva a célrendszer következő szintjein tematikus és területi célokat találunk. Ezekben a célokban a területi tervezésben általánosan elvárt fenntarthatósági kritériumok megfelelő hangsúllyal szerepelnek. A koncepció javaslattevő fázisában a jövőkép megfogalmazása és részletes bemutatása mellett az alábbi 4 átfogó, 3 tematikus, és 5 területi cél került meghatározásra a megye következő, 2013-2020 tervezési időszakára vonatkozóan: Átfogó célok: A1) A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén A2) Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése A3) Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése A4) Egészséges és megújuló társadalom Tematikus célok: Tem1) Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Tem2) Élhető és életképes vidék Tem3) A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések Területi célok: Ter1) A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Ter2) Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása Ter3) Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése a népességmegtartó-képesség javítása érdekében Ter4) A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter5) A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések

10

„Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése” átfogó célkitűzés, „Az élhető és életképes vidék” tematikus cél, valamint „A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra” és „A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések” területi célok már a címük alapján is hangsúlyosabban foglalkoznak a környezeti fenntarthatósággal. 2.2. A terv részcéljainak környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása. A környezeti szempontú konzisztencia vizsgálat feladata, hogy a koncepcióban meghatározott fejlesztési irányokat, célokat az egymáshoz való függőségi viszonyuk alapján értékelje (3. táblázat). A célok meghatározásakor megfelelő hangsúllyal figyelembe vételre kerültek-e a környezeti, környezetvédelmi szempontok, valamint az adott cél fenntartható fejlődésre jellemző megvalósíthatósága. A természeti erőforrások a természeti, környezeti értékek megóvása milyen más, a koncepcióban megfogalmazott prioritás megvalósulását segíti, avagy akadályozza. A kapcsolatok alapján láthatók azok a pontok amelyek erősíthetik, vagy éppen gyengíthetik egymást a koncepció alkalmazása során. A vizsgálatnak figyelembe kell vennie, hogy a helyzetértékelés során feltárt problémák megfelelnek-e a fenntarthatóságot figyelembe vevő céloknak, valamint ezen célok megfeleltethetőek-e a felvetett problémáknak. Ez alapján a belső konzisztencia – a célok egyértelműsége, azonosíthatósága, az ágazati stratégiai irányok, célok és intézkedések kibonthatósága – jellemzően a szektorpolitikákkal kapcsolatos általános szakmai elvárásnak való megfeleltethetőség. A koncepció az ágazatilag elkülönült fejlesztések helyett komplex térségfejlesztés szerint, integrált szemléletben íródott. A külső konzisztencia vizsgálat az uniós és hazai tervekben és programokban megfogalmazott céloknak való megfelelés. A megyei területfejlesztési koncepcióban meghatározásra került fejlesztési irányok alapjául az EU következő évtizedre szóló növekedési stratégiájának, az „Európa 2020”-nak öt célkitűzése áll. Mindegyik tagállam saját nemzeti célokat fogadott el az említett területeken A célrendszer szerinti tematikus és területi célok, prioritások mindegyike tartalmazza az EU 2020 és a hozzá kapcsolódó Nemzeti Fejlesztés 2020 célokat és a tematikus célkitűzéseket.

11

3. táblázat A terv részcéljainak környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata Tem1 – Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Tem2 – Élhető és életképes vidék Tem3 – A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések Ter1 – A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Ter2 – Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása Ter3 – Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése a népességmegtartó-képesség javítása érdekében Ter4 – A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter5 – A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések

Tem1 +

Tem2

++ P

+P

Tem3

+

++

+

Ter1

++

Ø

+

+

Ter2

+

Ø

++

Ø

++

Ter3

+

+P

++

++

+P

++

Ter4

++

++

++

Ø

+P

+

++

+ : gyenge kapcsolat a tervcélok között; ++ : erős kapcsolat a tervcélok között; Ø : nincs kapcsolat a tervcélok között; P : problémák, hiányosságok a tervcélok közötti kapcsolatokban

Az egyes célok tartalmi meghatározásán túl a fenntarthatósági szempontok figyelembe vételével kerültek kifejtésre a prioritások és a szükséges beavatkozások, valamint a helyzetértékelés konklúziójában kijelölt fejlesztési irányok kapcsolata az egyes tematikus és területi célokkal. 2.3. A koncepció összevetése a közösségi, az országos, illetve megyei szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, területfejlesztési és más releváns tervekkel, koncepciókkal. 2.3.1. Közösségi tervek Európa 2020 stratégia Az Európa 2020 a következő évtizedre szóló európai uniós növekedési stratégia. Célja, hogy az EU gazdasága intelligens, fenntartható és inkluzív legyen. E három, egymást kölcsönösen erősítő prioritás azt hivatott elősegíteni, hogy az Unióban és a tagállamokban magas legyen a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erősödjön a társadalmi kohézió. Az EU öt 12

nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, melyeket 2020-ig kíván megvalósítani. Mindegyik tagállam saját nemzeti célokat fogadott el az említett területeken. Bács-Kiskun megyei Területfejlesztési Koncepció célkitűzései az Európa 2020 stratégia célrendszeréhez szervesen kapcsolódnak (4. táblázat). A Területfejlesztési Koncepció valamennyi Tematikus célja és a Területi célja is illeszkedik az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott fő célterületekhez. A fejlesztési prioritásokat az Európa 2020 stratégiájához kapcsolódóan 2020-ig határozta meg, hogy a vállalkozói, civil és önkormányzati szféra az Európa 2020 célrendszeréből fakadó szerepkörét megismerje, az abban foglalt lehetőségekkel élni tudjon (különös tekintettel a KKV-szektor európai szinten felismert foglalkoztatási és innovációs potenciáljára). 4. táblázat. A területfejlesztési koncepció illeszkedése az Európa 2020 stratégiához Átfogó célterületek Illeszkedés Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval Innovatív Unió – a kutatás- - Az Európai Unió Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integfejlesztési és az innovációs

GDP-jének 3%-át a rált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt

politikát a főbb kihívásokra

kutatásba és a fejlesz- figyelemmel a klímaváltozásra

kell koncentrálni, és elő

tésbe kell fektetni.

Ter2. Kecskemét fejlesztési körzet kiegyen-

kell segíteni, hogy a tudo- - Az innováció, techno- súlyozott növekedését elősegítő fejlesztési mányos mielőbb

eredményekből piacra

dobható

termékek szülessenek

lógiai fejlesztés és ku- stratégia megvalósítása tatás erősítése

Ter3. Várostérségi funkcionális és infrast-

- Klímaváltozáshoz va- rukturális kapcsolatok fejlesztése a népesló alkalmazkodás és ségmegtartó-képesség javítása érdekében kockázat

megelőzés Ter4. A Duna-mente természeti és logiszti-

és menedzsment elő- kai potenciáljának kiaknázását szolgáló insegítése

tegrált fejlesztések

Mozgásban az ifjúság – a - A korai iskolaelha- Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítédiákok és a fiatal szakem-

gyók arányát 10% alá se, innovatív gazdaság a KKV-szektor meg-

berek mobilitásának ösz-

kell csökkenteni.

erősítésével

tönzésével növelni kell az - El kell érni, hogy a 30 Tem3. A megye belső kohézióját és európai felsőoktatás minő-

és 34 év közötti uniós makrotér-ségi integrációját szolgáló intéz-

ségét és nemzetközi vonze-

lakosok

rejét. Ide tartozó konkrét

40%-a felsőfokú vég- Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integ-

feladat, hogy a tagállamok-

zettséggel rendelkez- rált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt

ban megnyíló lehetősége-

zen.

legalább ményi és infrastrukturális fejlesztések

figyelemmel a klímaváltozásra

13

ket Európa-szerte hozzá- - Oktatásba, készségfej- Ter2. Kecskemét fejlesztési körzet kiegyenférhetőbbé kell tenni, és

lesztésbe és életen át súlyozott növekedését elősegítő fejlesztési

megfelelően el kell ismerni

tartó tanulásba való stratégia megvalósítása

a szakmai képesítéseket és

befektetés

Ter3. Várostérségi funkcionális és infrast-

- Foglalkoztatás előse- rukturális kapcsolatok fejlesztése a népes-

tapasztalatot.

gítése és a munkaerő ségmegtartó-képesség javítása érdekében mobilitás támogatása

Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések

Európai digitális menetrend - A

kommunikációs Tem3. A megye belső kohézióját és

– a nagysebességű internet-

technológiákhoz való makrotér-ségi integrációját szolgáló intéz-

re épülő egységes digitális

hozzáférés, használati ményi és infrastrukturális fejlesztések

egységes piac révén fenn-

sebesség,

tartható gazdasági és társa-

emelése

minőség Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló in-

dalmi előnyöket kell terem-


teni Erőforrás-hatékony Európa - Az

üvegházhatást

– támogatni kell az elmoz-

okozó gázok kibocsá- Az összes tematikus (Tem1, Tem2, Tem3)

dulást

tásának csökkentése

az

erőforrás-

és területi (Ter1, Ter2, Ter3, Ter4, Ter5) cél

hatékony és alacsony szén- - Az alacsony széndiodioxid-kibocsátású gazda-

xid kibocsátású gaz-

ság felé. Tartani kell a

daág

2020-ra kitűzött célokat az

elmozdulás támogatá-

energiatermelés,

sa

-

irányába

való

hatékonyság és -fogyasztás - A megújuló energiatekintetében.

források

arányának

növelése. - Környezetvédelem és az erőforrások hatékony felhasználása - Fenntartható

szállít-

mányozás elősegítése és a kulcsinfrastruktú-

14

rában a szűk keresztmetszetek feloldása Környezetbarát iparpolitika - KKV-k versenyképes- Tem1. Gazdasági versenyképesség erősíté– az Unió háttériparát segí-

ségének növelése, va- se, innovatív gazdaság a KKV-szektor meg-

teni kell abban, hogy a vál-

lamint a mezőgazda- erősítésével

ságot követő világban is

sági, halászati és víz- Tem2. Élhető és életképes vidék

versenyképes legyen, ösz-

gazdálkodási szektor Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integ-

tönözni kell a vállalkozási

fejlesztése

rált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt

kedvet és az új készségek


elsajátítását. Ennek nyo-

Ter2. Kecskemét fejlesztési körzet kiegyen-

mán több millió új munka-

súlyozott növekedését elősegítő fejlesztési

hely jöhet létre.

stratégia megvalósítása Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése a népességmegtartó-képesség javítása érdekében Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések

Új készségek és munkahe- - Biztosítani kell, hogy Tem3. A megye belső kohézióját és lyek menetrendje – meg

a 20–64 évesek köré- makrotérségi integrációját szolgáló intéz-

kell teremteni a munkaerő-

ben a foglalkoztatott- ményi és infrastrukturális fejlesztések

piac modernizálásának fel-

ság aránya növeked-

tételeit, hogy növekedhes-

jen.

sen a foglalkoztatás és biztosítani lehessen társadalmi modelljeink

fenntartható-

ságát a háború után született nemzedék nyugdíjba vonulását követően is Szegénység elleni európai - Szociális felzárkóztaplatform – biztosítani kell a

tás elősegítése és sze- Az összes tematikus (Tem1, Tem2, Tem3)

gazdasági, társadalmi és te-

génység leküzdése

rületi

kohéziót

azáltal, - Csökkenjen

és területi (Ter1, Ter2, Ter3, Ter4, Ter5) cél

azok

15

hogy segítjük a szegény-

száma, akik nyomor-

ségben és társadalmi kire-

ban és társadalmi ki-

kesztettségben élőket, és

rekesztettségben

képessé tesszük őket arra,

nek, illetve akik ese-

hogy aktív társadalmi sze-

tében a szegénység és

repet játsszanak.

a kirekesztődés reális

él-

veszélyt jelent

Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégia (DMRS) Az Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégia (DMRS) a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok makroregionális fejlesztési stratégiája és akcióterve. Egyszerre célozza meg a dunai makrorégió fenntartható fejlesztését, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelmét. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájának célja, hogy lendületet adjon a legkülönbözőbb helyi problémák kezelését, a gazdasági fejlődés ösztönzését, a közlekedés és szállítás, valamint az energiahálózatok javítását, a környezet védelmét és a biztonság növelését célzó hosszú távú együttműködésnek. A stratégia elősegíti a közösen megvalósuló, határon átívelő projektek kialakítását. ezzel hozzájárul a térség gazdasági fellendüléséhez, új munkahelyek teremtéséhez. Bács-Kiskun megye nyugati határa a Duna folyó, így a területfejlesztési koncepció jelentős mértékben érintett a Duna-stratégia szinte valamennyi témakörében (5. táblázat). Különösen a 4. „A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések” területi cél illeszkedik szorosan a stratégiához, de mellette a koncepció más célterületeivel is kapcsolatot mutat. További meghatározó kapcsolódási pont a Duna stratégia „A Duna régió összekapcsolása a többi régióval” célja és a BKMTFK 5. területi célja, „A határmenti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések” között fedezhető fel. Mellettük a Duna stratégia környezetvédelmi céljait több területi és tematikus cél is figyelembe veszi. 5. táblázat: A területfejlesztési koncepció illeszkedése a EU Duna Régió Stratégiához Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval A Duna régió össze- - a mobilitás és a multimodalitás Ter4. A Duna-mente természeti és loÁtfogó célterületek

kapcsolása a többi régióval

Illeszkedés

fejlesztése

gisztikai

potenciáljának

kiaknázását

- a fenntartható energia használa- szolgáló integrált fejlesztések

16

tának ösztönzése

Ter5. A határ-menti térségek határon

- a kultúra és az idegenforgalom, átnyúló szervezeti és térkapcsolataira valamint az emberek egymással alapozó kohézió erősítő fejlesztések való

kapcsolatteremtésének

előmozdítása Környezetvédelem

a - a vizek minőségének helyreál- Tem2. Élhető és életképes vidék

Duna régióban

lítsa és megőrzése

Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló

- környezeti kockázatok kezelése integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra - a biodiverzitás, a táj, valamint a Ter4. A Duna-mente természeti és lolevegő- és talajminőség megőr- gisztikai zése

potenciáljának

kiaknázását

szolgáló integrált fejlesztések

A jólét megteremtése - tudásalapú társadalom kialakí- Tem1. Gazdasági versenyképesség erőa Duna régióban

tása a kutatás, oktatás és az in- sítése, innovatív gazdaság a KKVformációs technológiák segítsé- szektor megerősítésével gével

Ter4. A Duna-mente természeti és lo-

- a vállalkozások versenyképes- gisztikai

potenciáljának

kiaknázását

ségének, beleértve a vállalkozá- szolgáló integrált fejlesztések sok közötti regionális együttműködések (klaszterek) fejlesztésének támogatása - az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés A Duna régió megerő- - intézményrendszer sítése

kibővítése Tem3. A megye belső kohézióját és

és az intézményi együttműkö- makrotérségi integrációját szolgáló indés megerősítése

tézményi és infrastrukturális fejleszté-

- a biztonság javítása, a súlyos sek Ter4. A Duna-mente természeti és bűncselekmények és a szerve- logisztikai potenciáljának kiaknázását zett bűnözés jelentette kihívá- szolgáló integrált fejlesztések sokkal való megküzdés közös munkával

EU Víz Keretirányelv Az EU Víz Keretirányelv célja, hogy 2015 végéig jó állapotba hoznak minden olyan felszíni (folyók, patakok, tavak) és felszín alatti vizet, amely jó állapotba hozásához, illetve an-

17

nak megőrzéséhez szükséges intézkedések szakmai szempontból megvalósíthatók, nem sértik súlyosan a közérdeket és nem jelentenek elviselhetetlenül magas költségeket a társadalom számára. A keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát és a megfelelő vízmennyiséget is. A Keretirányelv hatálya minden olyan emberi tevékenységre kiterjed, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolhatja a vizek állapotát és így akadályozhatja a vizek jó állapotának elérését, illetve megőrzését. A VKI alapelve, hogy a víz nem csupán szokásos kereskedelmi termék, hanem alapvetően örökség is, amit ennek megfelelően óvni, védeni kell, a vízkészletek használata során pedig hosszútávon is fenntartható megoldásokra kell törekedni. A Duna-vízgyűjtő területének kiterjedtsége miatt ezen a területen a megye egyik elsődleges feladata az EU Víz Keretirányelv céljainak integrálása a területfejlesztésbe (6. táblázat). A BKMTFK kiemelten nem elemzi az EU Víz Keretirányelvhez való illeszkedést, de a Víz Keretirányelv céljait figyelembe vevő Nemzeti Vízstratégiához és Magyarország Vízgyűjtőgazdálkodási Tervéhez való kapcsolódást igen és a megfogalmazott célrendszer részben illeszkedik az EU Víz Keretirányelv céljaihoz is. 6. táblázat: A területfejlesztési koncepció illeszkedése az EU Víz Keretirányelvhez Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval A felszíni és a felszín - a vizekkel kapcsolatban lévő Tem2. Élhető és életképes vidék Átfogó célterületek

Illeszkedés

alatti vizek jó állapo-

élőhelyek védelme, állapotuk Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló

tának elérése legké-

javítása,

integrált fejlesztések a Homokhátságon

sőbb 2015-ig és a vi- - a fenntartható vízhasználat elő- kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra zek állapota romlásá-

segítése a hasznosítható víz- Ter3. Várostérségi funkcionális és inf-

nak megelőzése

készletek hosszú távú védelmé- rastrukturális kapcsolatok fejlesztése a népességmegtartó-képesség

vel,

javítása

- a vízminőség javítása a szeny- érdekében nyezőanyagok

kibocsátásának

csökkentésével, - a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, - az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése.

18

EU Közös Agrárpolitikájának reformja Magyarország számára európai uniós tagállamként a Közös Agrárpolitika (KAP) 2013 utáni reformja alapvetően meghatározza a hazai agrár-és vidékstratégia mozgásterét. Bács-Kiskun megyében a mezőgazdaság az egyik legfontosabb gazdasági ágazatnak számít. A megye területének jelentős része áll valamilyen mezőgazdasági művelés alatt, ezért a fejlesztési elképzelésekben különösen fontosnak ígérkezik az EU agrárpolitikai célrendszerébe való illeszkedés megteremtése (7. táblázat). 7. táblázat: A területfejlesztési koncepció illeszkedése az EU Közös Agrárpolitikájának reformjához Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval Életképes élelmiszer- - a mezőgazdasági jövedelmeket Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló Átfogó célterületek

termelés

Illeszkedés

és a szektor versenyképességét a integrált fejlesztések a Homokhátságon történelmileg meghatározott hát- kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra rányokat szem előtt tartva javítani Tem2. Élhető és életképes vidék kell

Természeti erőforrás- - a termőföldek hasznosítása során Tem2. Élhető és életképes vidék okkal való fenntartha- ösztönözni és ellentételezni kell a Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló tó gazdálkodás

mezőgazdaságban és az erdőgaz- integrált fejlesztések a Homokhátságon dálkodásban a közjavak előállítá- kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra sát, az innovációnak a „zöld növekedést” kell szolgálnia, alkalmazkodni kell a klímaváltozás következményeihez.

Kiegyensúlyozott rületi fejlődés

te- - maradjanak fenn a vidéki közös- Tem2. Élhető és életképes vidék ségek és legyenek vidéki munka- Ter4. A Duna-mente természeti és lohelyek, színesebbé kell tenni a he- gisztikai

potenciáljának

kiaknázását

lyi gazdaságot és jövedelemforrá- szolgáló integrált fejlesztések sokat, meg kell őrizni a változatos gazdálkodási szerkezetet és erősíteni kell a helyi piacokat

Az „Élhető és életképes vidék” tematikus cél szervesen illeszkedik a Közös Agrárpolitikához, mivel a megyében kiemelkedően jó termőképességű termőterületek találhatóak a Duna-

19

menti síkságon és az észak-bácskai lösztáblán, amely miatt a megyei élelmiszer és kertgazdasági adottságok és hagyományok is jelentősnek mondhatók. 2.3.2. Környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás Nemzeti Környezetvédelmi Program 3. (2009-2014) Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét a Nemzeti Környezetvédelmi Programok adják. A harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP3) a 2009-2014 közötti időszakra szól (96/2009. (XII. 9.) OGY határozat), de ennél hosszabb távra is kitekint, az ország fenntartható fejlődési pályára való átállását kívánja sajátos eszközeivel elősegíteni (8. táblázat). A dokumentum a korábbinál nagyobb súlyt fektet az együttműködésre, a decentralizáció és a szubszidiaritás elvére. Átfogó céljai: a települési élet és környezetminőség javítása; a környezetbiztonság erősítése; természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése; fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése. 8. táblázat. A területfejlesztési koncepció illeszkedése a Nemzeti Környezetvédelmi Programoz (NKP 3, 2009-2014) Illeszkedés (Tematikus akcióprogramok) A települési élet- és Éghajlatváltozás

Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval Tem2. Élhető és életképes vidék

környezetminőség

Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integ-

Átfogó célterületek

Környezet és egészség

javítása, a környe- Települési környezetminőség


zetbiztonság erősí- Hulladékgazdálkodás


tése

Ter2. Kecskemét fejlesztési körzet ki-

Környezetbiztonság

egyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése a népességmegtartó-képesség javítása érdekében Természeti erőfor- Vizeink védelme és fenntartható Tem2. Élhető és életképes vidék rásaink és értékeink használata megőrzése


A biológiai sokféleség megőrzé- rált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt se, természet- és tájvédelem

figyelemmel a klímaváltozásra Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter5. A határ-menti térségek határon át-

20

nyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió-erősítő fejlesztések fenntartható A környezettudatos szemlélet és Tem1. Gazdasági versenyképesség erősí-

A

életmód,

termelés gondolkodásmód erősítése

tése, innovatív gazdaság a KKV-szektor

és fogyasztás elő- Fenntartható terület- és föld- megerősítésével segítése

használat

Tem2. Élhető és életképes vidék Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Ter2. Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések

Az NKP3 szerint a környezetvédelmi szempontoknak be kell épülniük a megyei területfejlesztési tervezésbe. Külön foglalkozik az éghajlatváltozásra való felkészüléssel, mely BácsKiskun megye Homokhátsági területei számára (melyek különösen érintettek a probléma következményei által) azt jelenti, hogy esély van egy olyan komplex program kidolgozására illetve megvalósítására, mely megoldást kínál a térség problémáira. A „Vizeink védelme és fenntartható használata” c. tematikus akcióprogram a területi vízgazdálkodás, vízkármegelőzés és elhárítás problémakörben az „5.7.3.7. Aszálykárok, szárazodás elleni védekezés a Duna-Tisza közén” c. akcióprogramjában fókuszál kiemelten a Duna-Tisza közi Homokhátság vízgazdálkodási problémájára, és célként tűzi ki mintaprojektek megvalósítását annak érdekében, hogy a térség komplex fejlesztését célzó program megvalósuljon. A két mintaprojekt (Közép-Homokhátsági és Kecskemét-Tiszaalpári) megvalósítása (vízpótló rendszer kiépítése, vízvisszatartás, tározók építése, tisztított szennyvizek továbbhasznosítása, öntözőrendszer bővítése, helyi vízkészletek takarékos és fenntartható felhasználása) került szükséges intézkedésként a programozási időszakra vonatkozóan megfogalmazásra. A Bács-Kiskun megyei Területfejlesztési Koncepció (BKMTFK) számos ponton illeszkedik a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz. Az NKP mindhárom átfogó célterületét érintik a területfejlesztési koncepció tematikus és területi céljai is.

21

Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia (NÉS1 2008-2025, NÉS2 2014-2050) A klímaváltozás tapasztalt és várható hatásaival foglalkozik a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 (2007. évi LX. tv. (V.28.) 3.§ rendelkezése írja elő az elkészítését), mely megfogalmazza, hogy a területfejlesztés és a területrendezés felelőssége, hogy olyan területfejlesztési célok kerüljenek meghatározásra és olyan településhálózatok, térhasználati kategóriák legyenek kialakíthatók, amelyek a klímaváltozás hatásait figyelembe veszik. A stratégia a klímaváltozás regionális kihívásai közt nevesíti a Duna-Tisza közi homokhátságot. E térségben a klímaváltozás várható negatív hatásaihoz való alkalmazkodás stratégiai jelentőségű a térség ökológiai, gazdasági és társadalmi válságának elkerülése érdekében és hosszabb távon a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében. Az új törvényi előírásoknak, a megváltozott társadalmi-gazdasági feltételeknek, valamint a legújabb tudományos eredményeknek megfelelően a 2014-2050-es időszakra vonatkozóan már vitaanyagként elérhető a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2). A NÉS-2 magába foglalja az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének céljait, prioritásait és cselekvési irányait tartalmazó Hazai Dekarbonizációs Útitervet, mely 2050-ig jelöl ki cselekvési irányokat; az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmi-gazdasági következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelését, megalapozva a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégiát. A dokumentumot „Partnerség az éghajlatért” Szemléletformálási Terv: éghajlati szemléletformálási program egészíti ki. Az illeszkedés-vizsgálat a jelenleg hatályban lévő NÉS-1-re vonatkozik. 9. táblázat. A területfejlesztési koncepció illeszkedése a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiához (NÉS1) Prioritások A nemzetközi kötelezettségek

Illeszkedés Kapcsolat a területfejlesztési (célok) koncepcióval - a stratégiában foglaltcélki- Tem1. Gazdasági versenyké-

maradéktalan teljesítése, kibocsátás-csökkentés

tűzések teljesítése -

pesség erősítése, innovatív gaz-

kibocsátások hathatós és daság a KKV-szektor megerősítényleges mérséklését kell tésével elérni leginkább az energe- Ter1. A táji jellemzőkre kontikában, az ipar, a közleke- centráló integrált fejlesztések a dés, a mezőgazdaság és a Homokhátságon kiemelt figyehulladékgazdálkodás terén

Az éghajlatváltozás hajtóerői elleni küzdelem

lemmel a klímaváltozásra

- az üvegházhatású gázok ki- Tem1. Gazdasági versenykébocsátásának mérséklése

pesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősí-

22

- a

természeti

erőforrások tésével

védelmének és a fenntart- Tem2. Élhető és életképes viható fejlődés szellemiségé- dék nek

elsődlegességet

kell Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a

kapnia

Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Ter2.

Kecskemét

fejlesztési

körzet kiegyensúlyozott növekedését

elősegítő

fejlesztési

stratégia megvalósítása Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz

- a klímaváltozás hatásaihoz Tem1. Gazdasági versenykétörténő

alkalmazkodás pesség erősítése, innovatív gaz-

mind a magyar társadalom daság a KKV-szektor megerősítagjaira, mind az ország tésével természetes élővilágára vo- Tem2. Élhető és életképes vinatkozik (természetes élő- dék világ, az emberi környezet, Ter1. A táji jellemzőkre konhumán egészségügy, víz- centráló integrált fejlesztések a gazdálkodás,

mezőgazda- Homokhátságon kiemelt figye-

ság, erdőgazdálkodás és az lemmel a klímaváltozásra épített környezet)

Ter2.

Kecskemét

fejlesztési


elősegítő

fejlesztési

stratégia megvalósítása Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések

A BKMTFK „Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra” területi célja a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia főbb célkitűzéseihez erősen illeszkedik. Az éghajlatváltozás hajtóerői elleni küzdelem, vala23

mint az alkalmazkodás a klímaváltozáshoz két tematikus, átfogóbb cél megvalósulását segíti, valamint a területi célok jelentős részével összhangban van. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia (2009-2014) A biológiai sokféleségről szóló egyezménynek megfelelően Magyarországon is elkészült a biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó Nemzeti Biodiverzitás Stratégia (2009-2014), melynek célja, hogy jelentősen lassuljon a biológiai sokféleség csökkenése, és a sokszínűség jelenlegi szintjét stabilizáló intézkedések hosszú távú kedvező kihatásai a korábban tönkrement élőhelyek helyreállításával, az élővilágra való odafigyeléssel 2030-ra még a jelenleginél is kedvezőbb helyzetet alakítsanak ki (10. táblázat). Ehhez a biológiai sokféleség megőrzésének, mint prioritásnak be kell épülnie a szektorokat áthidaló politikába és programokba, valamint a legfontosabb szektorok célkitűzései közé. 10. táblázat. A területfejlesztési koncepció illeszkedése a Nemzeti Biodiverzitás stratégiához Feladatok A biológiai sokféleség megőr-

Illeszkedés Kapcsolat a területfejlesztési (célok) koncepcióval - a biológiai sokféleség vé- Tem2. Élhető és életképes vi-

zése és helyreállítása a védett

delmét tájszinten is meg dék

természeti területeken kívül

kell valósítani

Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések

A biológiai sokféleség fenntart-

- újszerű tervezésre, érték- Tem2. Élhető és életképes vi-

ható használata, és a fenntartha-

szemléletre, a fenntartható dék

tó használathoz szükséges esz-

fejlődés gyakorlati megva- Ter1. A táji jellemzőkre kon-

közrendszer kialakítása

lósítására

van

szükség, centráló integrált fejlesztések a

hogy a vidék fejlődésével a Homokhátságon kiemelt figyejövőben ne károsodjanak a lemmel a klímaváltozásra természeti értékek

Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések

24

A biológiai sokféleség és a ter-

- tudatosítani kell a társada- Tem2. Élhető és életképes vi-

mészeti környezet megőrzésé-

lomban a biológiai sokféle- dék

hez, gazdagításához szükséges

séget

társadalmi tudatosság fejlesztése: oktatás, képzés, ismeretter-

- támogató fogyasztói politika kialakítása

jesztés A biológiai sokféleség megőr-

- a

biológiai

sokféleség Tem2. Élhető és életképes vi-

zését szolgáló szempontok in-

megőrzésének szempontja- dék

tegrálása az egyes szektorok

it integrálni kell az egyes

Ter1. A táji jellemzőkre kon-

döntéshozatalába,

szektorok politikájába

centráló integrált fejlesztések a

az

ágazati

stratégiákba, a regionális, kis-

Homokhátságon kiemelt figye-

térségi és helyi tervekbe és


programokba

A BKMTFK tematikus céljai közül a Nemzeti Biodiverzitás stratégiával leginkább az „Élhető és életképes vidék”, a területi célok közül pedig a „Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések” és „A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra” illeszkedik leginkább. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012-2024 A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2012-2024) a fenntarthatóság felé való átmenet céljait és teendőit foglalja össze (18/2013. OGY határozat), valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti területre pozitív, fenntartható társadalmasítható jövőképnek megfelelő eszközrendszert és reformkeretet vázol fel. A fogyó és öregedő népesség, az alacsony foglalkoztatási arány, a képzettség hiányosságai, növekvő társadalmi különbségek, a lakosság rossz egészségi állapota Bács-Kiskun megyében az egyes térségekben eltérően, de általában jellemző mutatóként jelennek meg (11. táblázat). A megye országos összehasonlításban is igen kedvező és változatos természeti, ökológiai adottságokkal, természeti értékekkel és területekkel rendelkezik, így országos és megyei szintű cél is ezek megőrzése a környezeti fenntarthatóság jegyében. A gazdasági fenntarthatóság szempontjából gond, hogy a kis- és középvállalkozói réteg a gazdasági válság nyomán erősen megfogyatkozott, és az agrár-környezetgazdálkodási programokban is az igényhez képest kevesebben jutottak hozzá a támogatási rendszerhez

25

11. táblázat. A területfejlesztési koncepció illeszkedése a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiához

Emberi erőforrások:

Illeszkedés Kapcsolat a területfejlesztési (intézkedési területek) koncepcióval C1.1 A párkapcsolatokhoz és a csa- Tem1. Gazdasági versenyké-

1. demográfia

ládhoz kapcsolódó értékek támogatása pesség

2. egészség

(nevelés, intézmények)

gazdaság a KKV-szektor meg-

3. tudás

C1.3 A népességfogyás lelassítása

erősítésével

4. társadalmi kohézió

C1.5 Az idős emberek társadalmi Tem3. A megye belső kohézió-

Erőforrások

erősítése,

innovatív

együttműködésben való szerepe lehe- ját és makrotérségi integrációtőségének biztosítása

ját szolgáló intézményi és inf-

C1.6 Minőségi oktatás;

rastrukturális fejlesztések

C1.9 A tudás jobb hasznosítása a tár- Ter2. sadalomban és a gazdaságban

Kecskemét

fejlesztési

körzet kiegyensúlyozott növe-

C1.11 Egészségtudatos magatartás- kedését

elősegítő

fejlesztési

minták kialakítása

stratégia megvalósítása

C1.14 Szolidáris társadalom;

Ter3. Várostérségi funkcioná-

C2.1 Társadalmi szerkezet átrendező- lis és infrastrukturális kapcsodése;

latok fejlesztése a népesség-

C4.6 A foglalkoztatottság

megtartó-képesség javítása ér-

növelése

dekében Ter5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések

Társadalmi erőforrások:

C2.1 Társadalmi szerkezet átrendező- Tem3. A megye belső kohéziódése;

ját és makrotérségi integráció-

C2.2 Jó példák megjelenítése a közvé- ját szolgáló intézményi és inflemény előtt;


C2.3 A fenntarthatóság szempontjából Ter3. Várostérségi funkcionáelőnyös magatartásmintákat követő lis és infrastrukturális kapcsoszervezetek támogatása

latok fejlesztése a népesség-

C2.4 A bizalom infrastruktúrájának

megtartó-képesség

erősítése C2.5 A munkakörülményekkel való elégedettség, örömérzet növelése C.2.6 A múlt örökségének ápolása, az

26

identitás megerősítése

Természeti erőforrások:

C3.4 Környezetkímélő technológiák Tem2. Élhető és életképes viés földhasználati módok támogatása

dék

C3.5 A biodiverzitás, a talaj termőké- Ter1. A táji jellemzőkre konpessége, valamint az ökoszisztéma centráló integrált fejlesztések a szolgáltatások degradációjának meg- Homokhátságon kiemelt figyeakadályozása


C3.6 Az embert érő környezeti terhe- Ter4. A Duna-mente természeti lés csökkentése

és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések

Gazdasági (fizikai) erőfor- C4.1 A lokalizáció és a nemzetközi rások:

Tem1. Gazdasági versenyké-

együttműködés egyensúlya: Vállalko- pesség

erősítése,

innovatív

a vállalkozói tőke és az in- zásoknak kedvező környezet kialakí- gazdaság a KKV-szektor megnováció erősítése, a foglal- tása – párhuzamosan a külföldi befek- erősítésével koztatás bővítése

tetőknek adott különös kedvezmények Tem3. A megye belső kohézióleépítése;

ját és makrotérségi integráció-

C4.2 A helyi gazdasági kapcsolatok ját szolgáló intézményi és inf(pl. város és vidéke) erősítése A biza- rastrukturális fejlesztések lom infrastruktúrájának megerősítése Ter2. a gazdaságban

Kecskemét

fejlesztési


C4.5 Az innovációs ráfordítások nö- kedését

elősegítő

fejlesztési

velése


C4.6 A foglalkoztatottság növelése

Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése a népességmegtartó-képesség javítása érdekében Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és

27

térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések

A BKMTFK tematikus és területi céljai mind az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások tekintetében jó illeszkedést mutatnak. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv: A Duna-vízgyűjtő Magyarországi része (2009) A Vízkeret-irányelv (VKI) által kitűzött célok, vagyis a vízfolyások, állóvizek, felszín alatti vizek jó ökológiai, vízminőségi és mennyiségi állapotának eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv (Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv: A Duna-vízgyűjtő Magyarországi része, 2009) foglalja össze (12. táblázat). Tartalmazza a víztestekről rendelkezésre álló információkat és az állapotértékelések eredményét, a jelentkező problémákat és azok okát a tervezési területen, és a kitűzhető környezeti célokat, valamint azok eléréséhez szükséges műszaki és szabályozási intézkedéseket, pénzügyi támogatásokat, ösztönzőket. Magyarország területén az éghajlatváltozás következtében fellépő fokozott aszályhajlam az Alföldön jelentős. A Duna-Tisza közi Homokhátság kiemelten sérülékenyként van megemlítve az országos VGT-ben, hiszen vízhiánya régóta nyilvánvaló, a helyzet mára kritikussá vált. A területet a minimálisan szükséges ökológiai vízmennyiség tartós hiánya jellemzi, melynek következményeként térségi kiterjedésű ökológiai értékvesztés tapasztalható. A felszín alatti vizek igen mély és tartósan, jelentősen csökkent talajvízszinteket mutatnak, valamint a csökkent rétegnyomás-szintek egyértelműen a természetes pótlódást meghaladó mértékű túlhasználat jelei. A Duna-vízgyűjtő területének kiterjedtsége miatt a megye területén fontos feladat az országos programokban való részvétel. A BKMTFK tematikus céljai közül a 2. a vízkészlet védelmével, és takarékos felhasználásával foglalkozó „Fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekében” a VGT intézkedési célhoz erősen illeszkedik, valamint az 1.-ben található beavatkozások között megjelenő vízi turizmus, vízi közlekedés fejlesztése is érintik a víztestek jó állapotban tartását. A területi célok közül az „1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra” szinte minden VGT céllal összhangban van és azt támogatja, hiszen a programokban a megfelelő térségi vízgazdálkodás és a vízfelhasználás racionalizálása több helyen is megjelenik. A „4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések” területi program, mely

28

mind vízminőségi és mennyiségi problémákkal foglalkozik, a VGT vízminőségre, szennyezés megelőzés-elhárításra vonatkozó céljaival összhangban van. 12. táblázat. A területfejlesztési koncepció illeszkedése a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervhez Intézkedések

Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval Településekről származó egyéb Ter4. A Duna-mente természeti Illeszkedés

szennyezésekkel kapcsolatos in- és logisztikai potenciáljának kitézkedések

aknázását szolgáló integrált fej-

Ipari forrásból származó közvet- lesztések Tápanyag és szerves anyag len szennyezések terhelések

csökkentését Mezőgazdasági

célzó intézkedések

származó

tevékenységből tápanyag

és

szervesanyag terhelések csökkentése Jó halászati és horgászati gyakorlat kialakítása és elterjesztése

Egyéb szennyezésének megelőzése, illetve a szennyezések kárelhárítása

Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Tem1. Gazdasági versenyképes-

Vízfolyások és állóvizek medrét érintő intézkedések Vízfolyások és állóvizek Vízfolyások árterére vagy hullámhidromorfológiai állapotát

terére, valamint az állóvizek parti

javító intézkedések

sávjára vonatkozó intézkedések A hidromorfológai viszonyokat javító vízhasználatok megvalósítása

ség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Tem2. Élhető és életképes vidék

Fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érde- Ter1. A táji jellemzőkre koncentkében

ráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelem-

29

mel a klímaváltozásra Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter4. A Duna-mente természeti Megfelelő ivóvízminőséget biztosító intézkedések


Vizes élőhelyekre és védett ter- Ter1. A táji jellemzőkre koncentmészeti területekre vonatkozó in- ráló integrált fejlesztések a HoVizes élőhelyekre és védett tézkedések területekre

mokhátságon kiemelt figyelem-

vonatkozó „Halas” vizekre vonatkozó intéz- mel a klímaváltozásra

egyedi intézkedések

kedések Természetes fürdőhelyekre vonatkozó speciális intézkedések Jogalkotási és egyéb végrehajtási Ter1. A táji jellemzőkre koncentfeladatok

ráló integrált fejlesztések a Ho-

Igazgatási eszközök fejlesztése

mokhátságon kiemelt figyelem-

Hatósági és igazgatási munka erő- mel a klímaváltozásra sítése Monitoring és információs rendÁtfogó intézkedések

szerek fejlesztése Vízi szolgáltatások költségeinek visszatérülésére tett intézkedések Pénzügyi ösztönzők (támogatások) alkalmazása Képességfejlesztés, szemléletformálás

Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011–2020 A Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011–2020 (1307/2011. (IX. 6.) Korm. határozat) szerint a megelőzés alapelvén alapuló technológiai beavatkozások, a termékfejlesztés, a szolgáltatás-, innováció mellett a szennyezés-kezelés innovációjának és a technológia transzfer előmozdításának is jelentős szerepe van (13. táblázat). Horizontális jelleggel segíti a célok elérését a sajátos tudatformálás, az oktatás- és a képzés fejlesztése

30

13. táblázat. A területfejlesztési koncepció illeszkedése a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégiához Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval meg- megelőző alapú technológiai inno- Tem1. Gazdasági versenyképesség erő-

Célok

Illeszkedés

Szennyezés előzésre

irányuló vációk;

technológiai inno- anyagvációk

sítése, innovatív gazdaság a KKVés

energiahatékonyságot szektor megerősítésével

növelő innovációk;


víz-, energia- és anyagtakarékos egyensúlyozott növekedését elősegítő technológiák;

fejlesztési stratégia megvalósítása

kibocsátás-csökkentést eredményező technológiák innovációja; a hagyományos anyagok és technológiák újrafelfedezése és alkalmazásba vétele az alacsonyabb anyagés energiahasználat érdekében; a kulcsfontosságú, új technológiák (ideértve a nano-, foto-, biotechnológiákat) környezetvédelmi célú alkalmazása ahol ez indokolt, az elővigyázatossági irányelv szem előtt tartásával; korszerű anyagok kifejlesztése; hulladékszegény technológiák innovációja; Termékek környe- erőforrás-hatékony, alacsony szeny- Tem1. Gazdasági versenyképesség erőzetvédelmi

szem- nyező anyag- és zajkibocsátású sítése, innovatív gazdaság a KKV-

pontú innovációja

termékek tervezése;

szektor megerősítésével Ter2. Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása

Szolgáltatások kör- szolgáltatások nyezetvédelmi

környezetvédelmi Tem1. Gazdasági versenyképesség erő-

szempontú innovációja:

szempontú innová- erőforrás-hatékony ciója

kifejlesztése;

sítése, innovatív gazdaság a KKV-

szolgáltatások szektor megerősítésével Ter2. Kecskemét fejlesztési körzet ki-

korszerű anyagok kifejlesztése a egyensúlyozott növekedését elősegítő

31

szolgáltatáshoz;

fejlesztési stratégia megvalósítása

alacsony környezetterhelésű eljárások alkalmazása a szolgáltatásban;

A BKMTFK „1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével tematikus célja”, valamint a „2. Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása” területi cél illeszkednek legerősebben a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégiához. A tematikus célban komplex innovációs tanácsadás szerepel, melyben hatékonyság-növelést és költségcsökkentést célozva jelenik meg a tervezési, projekt-előkészítő támogatások átfogó, integrált tervezése az energetikán át a környezet- és hulladékgazdálkodásig. A területi cél esetében a környezetterhelés és a hagyományos energiafelhasználás csökkentése jelenik meg, mely a megújuló energia felhasználására, tiszta technológiák terjedésére, és a szelektív hulladék-gazdálkodásra vonatkozó beavatkozásokat foglal magába. 2.3.3. Területfejlesztés A Nemzeti Fejlesztés 2020 - Országos Területfejlesztési Koncepció és Országos Fejlesztési Koncepció (OTFK) esetében a 2014 – 2020-as időszak fejlesztéseire összpontosító megyei koncepciók tematikus, területi és horizontális céljai esetében szükségesnek mutatkozott a tervdokumentummal harmonizáló illeszkedési és kapcsolódási pontok kialakítása. Az 1996. évi XXI. törvény alapján a BKMTFK célkitűzései az OTFK célrendszeréhez igazítva lettek kialakítva, hogy a nemzeti célok a 2014 – 2020-as időszakban történő területi tervezési, fejlesztési mechanizmusban is a lehető leghatékonyabban érvényesülhessenek. A megyei koncepció tematikus és területi céljai az OTFK-hez kapcsolódóan, de a helyi, térségi igényekhez alkalmazkodva kerültek kialakításra. A dokumentumok egymásra épültségét és összhangját bizonyítandó bemutatásra kerültek az OTFK és a BKMTFK közötti kapcsolódási pontok a megyei koncepció javaslattevő anyagában (14. táblázat). A Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 (NVS) és az annak végrehajtását szolgáló Darányi Ignác Tervnek több programja is közvetlenül kapcsolódik a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz. A hét stratégiai terület és nyolc térségi komplex vidékfejlesztési nemzeti program által összefogott célrendszer területfejlesztési, agrár, környezetvédelmi és gazdaságfejlesztési programokat egyaránt tartalmaz, a BKMTFK egészével illeszkedést mutat. A komplex vidékfejlesztési programok közül közvetlen kapcsolat mutatkozik meg a „Tanyás térségek fejlesztési programja” (illeszkedés a BKMTFK 2. tematikus céljával) és a

32

„Homokhátság program” (illeszkedés a BKMTFK 1. területi céljával), valamint közvetetten a „Tisza-völgy komplex fejlesztési program” esetében. A legtöbb kapcsolódási pont a BKMTFK 2. tematikus, valamint az 1. és 4. területi céljai esetében rajzolódik ki (15. táblázat). Az Új Széchényi Terv (ÚSZT) programjai térségi, helyi szinten meghatározhatják következő időszak fejlesztéspolitikai irányvonalát és a végrehajtandó cselekvési terveket még a 2014 utáni tervezési-fejlesztési időszakban. A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepció tematikus és területi céljai esetében is találhatunk illeszkedési pontokat az ÚSZT-vel. Az 1. tematikus célt jelentő, a gazdasági versenyképesség erősítését szolgáló cél az ÚSZT öt programjával is szoros szimbiózisban van, míg az ÚSZT többi programjainak prioritásai és a BKMTFK között számos illeszkedési és kapcsolódási pont mutatható ki (16. táblázat). A 2014 – 2020 közötti tervezési időszakra hatással lesz az Országos Területrendezési Terv (OTrT) is, amelynek legutóbbi 2013. júliusi felülvizsgálata során Bács-Kiskun megyére vonatkozó tervezési és területrendezési tervek aktualizálása a törvényi változásokhoz alkalmazkodva történt meg. Az OTrT módosítása a területi tervezés számos elemére vonatkozó módosításokat tartalmaz, alapjaiban viszont a legutóbbi, 2012 első felében történt felülvizsgálat elemeivel van összhangban. A módosítások számos területrendezési elemet építenek a megyében. A tervezett gyorsforgalmi úthálózatok közül az M8 és M9-es érinti Bács-Kiskun megyét, előbbinek a nyomvonalváltozás következtében a korábbinál rövidebb szakasza fog várhatóan átvezetni a megyén. Megyei érintettség továbbá, hogy a hazai főúthálózat új elemei között megfogalmazták a Kiskunfélegyháza és Kunbaja közötti főút kiépítését is. A 2013. júliusi OTrT-ből viszont kikerült a korábban tervbe vett, Kecskemétet elkerülő körgyűrű keleti szakasza. Az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010. (V.11.) Korm. rendelet alapján a vasúti hálózat korábbi besorolása megváltozott. A megyét érintő országos törzshálózatból a határok felé vezető vonalak, mint a Budapest – Cegléd – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Szeged – Röszke, valamint a Budapest – Kiskörös – Kiskunhalas – Kelebia a transz-európai vasúti áruszállítási hálózati kategóriába kerültek, míg a Budapest – Dabas – Lajosmizse – Kecskemét, illetve a Baja – Kiskunhalas – Kiskunfélegyháza vonal a nem transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályakategóriába lett besorolva. Az út- és a vasúti hálózatot érintő fejlesztések a BKMTFK 3. tematikus cél 2. prioritásával vannak szoros összhangban. A kerékpárút törzshálózat kialakítására vonatkozó tervek esetében a 2008 óta a megyét érintően két módosítás történt. A Solt és Kalocsa közötti szakasz nyomvonalának korrekciója történt meg, valamint egy új Lakitelek és Tiszazug közötti szakasz jelent meg a tervek között. 33

A kerékpárút hálózati fejlesztések egyaránt kötődnek a BKMTFK 1. tematikus céljának 3., valamint 4. területi céljának 4. prioritásához. A vízi közlekedés esetében a 17/2002. KöVim rendelet módosításai következtében a kikötők köre és kategóriái is megváltoztak. A korábbi kategória, a közforgalmú nemzetközi és országos jelentőségű kikötők megszűnt, helyette országos közforgalmú kikötők kategória jelent meg. A korábban kijelölt kikötők száma lecsökkent, a megyéből immáron csak egy kikötőt tart számon az OTrT, mint országos közforgalmú kikötőt, a bajait. A vízi közlekedéssel kapcsolatos rendezési tervek a 4. területi cél 3. prioritása keretében valósulhatnak meg. Az energetikai hálózatot érintő rendezési tervek között a MAVIR Villamosenegiarendszer Hálózatfejlesztési Tervének rendelkezésre álló legfrissebb foglalt terveit (2011, 2012) kell mérvadónak tekinteni. A megyét közvetlenül a Kecskemét – Lajosmizse közti 400 kV-os, valamint a Cegléd – Paks közötti 220 kV feszültségű átviteli rendszer 2018 – 2025 közötti fejlesztése érinti, amely fejlesztések közvetve a BKMTFK 2. tematikus, valamint 2. területi célhoz illeszkednek. További stratégia jelentőségű energetikai fejlesztésként új termékvezeték építése történhet meg a Cegléd – Kecskemét között. A hazai kőolajszállító-hálózatok tervezésekor új elemként jelent meg a Kiskunhalas – Pálmonostra közötti kőolaj-szállító vezeték. A termékvezetékeket és kőolajszállító-hálózatokat magába foglaló szénhidrogénszállítóhálózatokat érintő fejlesztések közvetve kapcsolódnak a BKMTFK 2. tematikus céljához. A Vidékfejlesztési Minisztérium javaslata alapján az országos jelentőségű hulladékgazdálkodási építmények kijelölésében is változás történt OTrT-ben. Kiskunfélegyházán veszélyeshulladék-ártalmatlanítót jelöltek ki, ami közvetve kapcsolódik a 2. tematikus cél 2. prioritásához, szorosabb kapcsolódásban pedig 2. területi cél 2. prioritásával van. A földvédelemre vonatkozó fejezetekből kiderül, hogy a megyében a földművelésre alkalmas szántóterületek 38 %-a kiváló termőhelyi adottságokkal bír, amelyek különös védelem alá esnek, megőrzésük az elkövetkező években is fontos szerepet fog játszani. Ez a területrendezési cél szorosan kapcsolódik a BKMTFK 4. területi, közvetve pedig 2. tematikus céljaihoz. A vízgazdálkodásra vonatkozó tervek esetében 2011-hez képest nem történtek változások. A vízvédelmi területek között csak fürdővizeket, valamint a Duna mentén ivóvíz kivitelre használt területeket jelöltek ki. Az árvizek levezetésének biztosítására kijelölt nagyvízi meder területe végighúzódik a Duna megyei szakaszán, országos övezetként való átsorolásuk következtében beépítésükre korlátozásokat vezetnek be. A vízgazdálkodással kapcsolatos OTrT tervek teljesen illeszkednek BKMTFK 4. területi céljához. A természetvédelem kapcsán szembetűnő, hogy az országos ökológiai hálózatban történt módosításokkal a megyei hálózat területe növekedett, jelentősebb növekedés a Solti-síkságon 34

és a Kiskunságban ment végbe, csökkenés történt viszont a homokháti területeken. Az ökológiai hálózat területeinek szabályozásával, védelmével kapcsolatos regulációk betartásában szerepet játszhat a BKMTFK 1. és 4. területi céljainak megvalósítása. Az OTrT a környezetvédelem kapcsán továbbá a földtani veszélyforrással - elsősorban települések szintjén - érintett területek megelőzését és védelmét említi meg. Az elmúlt években a megyében nem történt változás ezek kijelölésében, a szabályozások betartásával kapcsolatos feladatok a koncepció 1. és 4. területi célok esetében relevánsak. A kulturális örökségvédelemben a világörökség várományos területek között szereplő „A római limes magyarországi szakasza – A RipaPannonica” közé 2012-re bekerült a Duna megyei szakaszának egy része, valamint továbbra is várományosi listán vannak Lechner Ödön premodern építészeti emlékei Kecskeméten. Jelentőségük, hogy a BKMTFK 2., 3. és 4. területi céljai esetében is találhatunk olyan prioritásokat, amelyek hozzásegíthetik az említett örökségeket a várományosból a világörökségi státuszba vételhez. Az OTrT tájvédelemre vonatkozó rendezési tervben több változás érintette a megyét. A megyei területrendezési tervhez való alkalmazkodással – az országos növekedéssel ellentétben - csökkentek a tájképvédelmi területi övezetek, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezetek. A tájvédelmet érintő szabályok érvényesítése, az épített és természeti örökségek megőrzésére irányuló beavatkozások betartásával kapcsolatos illeszkedési pontok a BKMTFK 2. tematikus, valamint 1., 4. és 5. területi céljai között mutathatóak ki. A hazai nyersanyag-gazdálkodási övezet a megye 44 települését érinti, amelyeken főleg építőipari nyersanyagok, valamint kavics, homok, agyag bányászata folyik, néhány helyen (pl. Szank, Zsana) szénhidrogén lelőhelyek is találhatóak. Kiaknázásuk és fenntartható használatukkal kapcsolatos beavatkozások közvetetten az 1. tematikus, valamint a 2. és 4. területi célokkal mutatnak kapcsolódási pontokat. A területfejlesztéssel kapcsolatos dokumentumok között a szomszédos megyék területfejlesztési koncepcióiban kijelölt célok és prioritások hatással lehetnek a BKMTFK megvalósítására is. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója közvetve a két megye OTrT-n keresztüli összekapcsolódásai alapján van összhangban a BKMTFK-val. A Csongrádot elkerülő, 451. sz. út megépítése összhangban van a BKMTFK 2. területi cél 3. prioritásának beavatkozásával, javítja Kecskemét elérhetőségét Szentes felől. A transz-európai vasúti áruszállítási hálózat törzshálózat fejlesztése mindkét megyére kiterjed, közvetve kapcsolódik a BKMTFK 3. tematikus cél 2. prioritásához. A kerékpárutak közül mivel a Tiszamente, a Körösvölgyi és a Csongrádi kerékpárút szakaszai átnyúlnak a megyék határain, fejlesztésük a két megye közös érdeke, szorosan kapcsolódva a koncepció 1. tematikus és 3. és 4. területi 35

céljaihoz. A MOL által Százhalombatta – Algyő közötti kiépítendő kőolajszállító vezeték Bács-Kiskun megyén is áthalad, fenntartása, fejlesztése a felek közötti egyeztetést a jövőben mindenképpen megkívánja. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció 2014-2020 és a BKMTFK között is elsősorban az OTrT-n keresztül vannak kapcsolódási pontjai. Közlekedési kapcsolatai révén a 44-es főút és a tervezett M8-as autópálya megépülésével Szolnok – Kecskemét között egy gazdasági erőtér jöhet létre, amely közvetve a BKMTFK 1. tematikus célja 7., 3. tematikus célja 2. prioritásának megvalósítását szolgálja. A közlekedési kapcsolatok erősítésével a Szolnok – Kecskemét tengely, mint nagytérségi együttműködésen keresztül egy Tisza-menti pólustérség létrehozása javasolt, ami kapcsolódási pontot jelent az 1. tematikus és 2. területi célokkal. Közlekedési szempontból további párhuzam, hogy a Tiszamente kerékpárút szakaszai mindkét megyét érintik. Pest Megyei Területfejlesztési Stratégia és Operatív Programmal való kapcsolati illeszkedések széleskörűnek mondhatóak. A BKMTFK 4. területi célja révén a két térségnek a vízgazdálkodás összehangolása közös feladatnak és kihívásnak számít. A legtöbb kapcsolódási pont a közlekedés terén van a két megye között, így Budapestről a román és szerb határ irányába induló közlekedési fővonalak (közút, vasút, kerékpárút) fejlesztése a két megye elérhetősége szempontjából egyaránt releváns, ezért a BKMTFK 3. tematikus céljaival való közvetett kapcsolat egyértelműen kimutatható. A turizmus területén kapcsolódási pont - a megyében töltött tartózkodási idő meghosszabbítása érdekében - közös, komplex, Bács-Kiskun attrakcióinak megismerésére is irányuló termékcsomagok fejlesztésében vetődhet fel. A világörökség várományos „A római limes magyarországi szakasza – A RipaPannonica” számára a cím elnyerése érdekében is közös erőfeszítésekre mutatkozhat szükség. Távlati célként Pest megye számára fontos lehet a kiskunlacházai reptér fejlesztése, amennyiben a hazánkba áramló légiforgalomban Ferihegy kapacitásai már nem lennének elegendőek a megfelelő minőségű kiszolgálásra. A BKMTFK-nak a Fejér Megye Területfejlesztési Koncepcióval közvetlenül csak az M8-as autópálya jövőbeli építése jelent összeköttetést. A BKMTFK 4. területi céljának megvalósítása közvetve kihatással lehet a Fejér megyei területfejlesztési tervekre is, így esetében relevánsnak mutatkozik az két megye tevékenységének összehangolása. Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 folytatásaként a 2014 – 2020-as időszakra vonatkozóan elkészülő programnak közvetlen kapcsolata a BKMTFK-val annak 5. területi célja révén mutatkozik meg. Azzal, hogy a határon átnyúló kohézió erősítése területi célja lett a BKMTFK-nak, az együttműködések szorosabbá tételére 36

és a projektek hatékony megvalósítására a korábbi koncepcióval szemben nagyobb hangsúly terelődik, egyben segítheti az együttműködések eredményességét. A BKMTFK 1. területi célja azoknak a problémáknak a megoldását, valamint fejlesztési elképzeléseknek, beavatkozásoknak a megvalósítását is segítheti, amelyek a Homokháti Kistérség Területfejlesztési Koncepciója 2014–2020 c. dokumentumban kerültek megfogalmazásra. A két koncepció között az 1. területi cél mellett a 2. tematikus cél esetében is vonhatóak párhuzamok. Bács-Kiskun megyében kilenc városnak van Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS). Ezek közül amiatt emelkedik ki Kecskemét IVS-e, mivel a 2. területi cél kifejezetten Kecskemét és körzetének fejlesztését szolgálja, ezért az abban megfogalmazott fejlesztési elképzelések és javaslatok összhangja egyértelműen azonosítható a BKMTFK-val. Bácsalmás, Baja, Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kunszentmiklós és Szabadszállás IVS-ei esetében egyrészt a 3. területi céllal, Kiskunhalas, Bácsalmás valamint Jánoshalma esetében az 5. területi céllal, a Duna melletti települések városok (Baja, Kalocsa) esetében a 4. területi céllal, másrészt az összes települést figyelembe véve a 2. tematikus céllal azonosíthatóak kapcsolódási pontjai a megyei koncepciónak. 14. táblázat: A területfejlesztési koncepció illeszkedése a Nemzeti Fejlesztés 2020 - Országos Területfejlesztési Koncepció és Országos Fejlesztési Koncepcióhoz Specifikus tematikus célok

Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval (specifikus célok) - Egyéni és vállalati munkaerő-piaci kereslet és Tem1. Gazdasági versenykéIlleszkedés (fejlesztéspolitikai feladatok)

kínálat összehangolása,

pesség

erősítése,

innovatív

- Gazdaság igényeihez alkalmazkodó képzés- gazdaság a KKV-szektor megkínálat ösztönzése,

erősítésével

- Vállalkozások ösztönzése a munkavállalói kép- Tem3. A megye belső kohézióGazdasági növekedés, zések támogatására,

ját és makrotérségi integrációját

versenyképes, export- - Helyi erőforrások fokozottabb használata,

szolgáló intézményi és infrast-

orientált, gazdaság

innovatív - KKV-k piacra jutását segítő kereskedelmi válla- rukturális fejlesztések latok létrehozása


- KKV-kat összefogó hálózati gazdaság fejleszté- centráló integrált fejlesztések a se


- Kvantener szektor erősítése


- Munkaerő fejlesztése

Ter2.

Kecskemét

fejlesztési

- Ipari szereplők K+F+I tevékenységének támo- körzet kiegyensúlyozott növe-

37

gatása

kedését

elősegítő

fejlesztési

- közép- és felsőfokú műszaki szakképzés össze- stratégia kötése céges képzéssel

megvalósítása

- Beszállítói kör K+F tevékenységének fejleszté- Ter3. Várostérségi funkcionáse, klaszterprogramok támogatása

lis és infrastrukturális kapcsola-

- Ipar K+F tevékenységének fejlesztése

tok fejlesztése

- Tematikus termékfejlesztés a turizmusban

Ter4. A Duna-mente természeti

- Innovatív, kreatív megoldások a turisztikai att- és logisztikai potenciáljának kirakciófejlesztés során, a turizmusnak a helyi gaz- aknázását szolgáló integrált fejdaságfejlesztés élénkítéséhez való fokozottabb lesztések hozzájárulása

Ter5. A határ-menti térségek

- Épített örökség, mint erőforrás használata a tu- határon átnyúló szervezeti és rizmusban

térkapcsolataira alapozó kohé-

- Szabadidő-gazdaság fejlesztése

zió erősítő fejlesztések

- Nagytérségi elérhetőség, turisztikai kiszolgáló infrastruktúra és szolgáltatásminőség fejlesztése - Területi szemlélet erősítése a turisztikai kínálat fejlesztésénél - Térségileg összehangolt szolgáltatás – vonzerő infrastruktúra fejlesztés - Specifikus térségi és helyi márkaépítés - Tematikus utak, kiemelt programok, - Határmenti térségekben logisztikai szolgáltatások fejlesztése - KKV-k verseny-hátrányának csökkentése, helyi kiskereskedelem, helyi piacok erősítése - KKV szektor tudás intenzitásának, innovációs képességének növelése - Hálózatosodás erősítése - Ipari parkokban, övezetekben befektetőbarát, professzionális menedzsment szolgáltatások - 2000 km kerékpárút megépítése - Vasúti közlekedés fejlesztése és hálózat korszerűsítése - helyi és helyközi közösségi közlekedés javítása, korszerűsítése

38

- Hazai kikötőhálózat fejlesztése, teherhajózáshoz kapcsolódó logisztikai központok kiépítése - Megyék gyorsforgalmi úthálózattal nem rendelkező térségeinek bekapcsolása a hálózatba Tem1. Gazdasági versenyképesség - Egészségügyi intézményrendszer fejlesztése, - Egészségügyi és szociális intézményrendszer fejlesztéseinek összehangolása - Természetes gyógytényezőkre és hagyományra, gyógyturizmussal összeköthető épített örökségre épülő egészségügyi szolgáltatások, egészségtuGyógyuló és gyógyító rizmus fejlesztése Magyarország, egés- - Egészség és környezet szoros összefüggéseinek zséges társadalom

megjelenítése - Természeti gyógytényezőkre épülő turizmus fejlesztése - Egészségturizmushoz kapcsolódó komplex turizmusfejlesztés - Geotermikus energia hasznosítása - Szabadidős, rekreációs fejlesztések

erősítése,

innovatív

gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Ter2.

Kecskemét

fejlesztési


elősegítő

fejlesztési

stratégia megvalósítása Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések

- Vidéki foglalkoztatás növelése,


- Város-vidék kapcsolat helyreállítása,

pesség

- Vidék gazdaságának több lábra állítása,

gazdaság a KKV-szektor meg-

erősítése,

innovatív

- Helyi termelés, feldolgozás és fogyasztás ösz- erősítésével Élhető és életképes szehangolása, vidék,

egészséges - Vidéki népesség egészségügyi ellátásának fej- dék

élelmiszertermelés és lesztése, ellátás

Tem2. Élhető és életképes viTem3. A megye belső kohézió-

- Vidéki települések falvak közösségi szolgáltatá- ját és makrotérségi integrációját sainak erősítése,

szolgáló intézményi és infrast-

- Vidéki települések infrastrukturális fejlesztése, rukturális fejlesztések elérhetőség-javítás


- Vidék kulturális és épített örökségeinek megőr- centráló integrált fejlesztések a

39

zése, fenntartható fejlesztése, turizmusba bekap- Homokhátságon kiemelt figyecsolása


- Vidékfejlesztés szellemi, szemléleti, kulturális Ter3. megalapozása, tudásátadás

Kecskemét


- civil szervezetek és önkormányzatok kapcsola- kedését tának erősítése

fejlesztési

elősegítő

fejlesztési

stratégia

- Természeti erőforrásokat és biodiverzitást meg- megvalósítása őrző termelés és agrotechnika


- Klímaváltozás hatásainak mérséklése

és logisztikai potenciáljának ki-

- jó minőségű, egészséges és biztonságos élelmi- aknázását szolgáló integrált fejszerek előállítása

lesztések

- Élelmiszer-önellátás, belső piacok visszaszerzé- Ter5. A határ-menti térségek se, fogyasztói tudatosság növelése,

határon átnyúló szervezeti és

- élelmiszeripar feldolgozóipari kapacitásának térkapcsolataira alapozó kohénövelése,

zió erősítő fejlesztések

- Egyetem – kutatóintézetek – ipar közti kapcsolatrendszerek erősítése, klaszterek támogatása


- piaci igényekhez igazodó, piaci szereplők bevo- pesség

erősítése,

innovatív

násával zajló tovább- és átképzési programok tá- gazdaság a KKV-szektor megmogatása

erősítésével

- hazai KKV-k innovációs törekvéseinek támoga- Ter1. A táji jellemzőkre kontása, Kreatív és tudástársadalom, korszerű gyakorlati tudás, K+F+I


- innovációs folyamatokat támogató szervezet- Homokhátságon kiemelt figyerendszer megerősítése,


- kreatív szektort segítő tanácsadás, technológiák, Ter2.

Kecskemét

fejlesztési

szolgáltatások, termékek támogatása


- kreatív klaszterek kialakítása,

kedését

elősegítő

fejlesztési

- Hatékony és rugalmas szakképzési rendszer, stratégia amely szerkezetében és a kibocsátás tartalmában megvalósítása és minőségében megfelel a munkaerőpiac igénye- Ter3. Várostérségi funkcionális inek

és infrastrukturális kapcsolatok

- Piaci igényekre és lehetőségekre tekintettel lévő fejlesztése felsőoktatási rendszer Közösségi megújulás, - Esélyegenylőség javítása

Tem2. Élhető és életképes vi-

értéktudatos és szoli- - Szociális területet ellátó- és szolgáltató rendszer dék dáris társadalom, ro- fejlesztése

Tem3. A megye belső kohézió-

40

- Szociális szolgáltatások és intézmények infrast- ját és makrotérségi integrációját

ma integráció

ruktúra-fejlesztése, hozzáférhetőségének javítása, szolgáló intézményi és infrast- Civil szervezek szociális tevékenységeinek tá- rukturális fejlesztések mogatása

Ter2.

Kecskemét

fejlesztési

- Települések, térségek megtartó erejének fejlesz- körzet kiegyensúlyozott növetése,

kedését

elősegítő

fejlesztési

- Gyermek jól-lét: esélyteremtő szolgáltatások stratégia erősítése

megvalósítása

- Óvodáztatás feltételeinek javítása,

Ter3. Várostérségi funkcionális

- Egészségfejlesztés, egészségvédelem


- Helyi szociális gazdasági programok, szervezek fejlesztése kialakításának ösztönzése, erősítése


- Helyi közösségek fejlesztése,

és logisztikai potenciáljának ki-

- Társadalmi felzárkóztatást támogató kulturális aknázását szolgáló integrált fejszolgáltatások fejlesztése

lesztések

- Innovációs és kreatív ipar valamint az azt megalapozó készségek és kompetenciák fejlesztése - kulturális örökség megőrzése, fenntartható fejlesztése, értékeinek kibontakoztatása - Kulturális örökségben rejlő fejlesztési potenciál kihasználása - Kulturális turisztikai programcsomagok létrehozása, potenciális utak, helyszínek fejlesztése - kulturális vidékfejlesztés, szellemi kulturális örökség védelme - Társadalmi felzárkózást segítő kulturális szolgáltatások fejlesztése - szabadidős, rekreációs gazdaság fejlesztése - civil szektor szolgáltató szerepének erősítése Jó

állam:

nemzeti

közművek

és

köz- - Társadalmi konzultáció

Nemzeti

stratégiai - környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód

Tem3. A megye belső kohéziószolgáltatások, szol- - Előrelátó, tudatos településfejlesztés- és rende- ját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastgáltató állam és biz- zés támogatása rukturális fejlesztések tonság

erőforrások megőrzé- erősítése

Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével

41

se, fenntartható hasz- - termőhelyi adottságokra és saját biológiai ala- Tem2. Élhető és életképes vidék nálata, környezetünk pokra építő agrotechnika kialakítása Ter1. A táji jellemzőkre konvédelme. - lakosság egészségét károsító folyamatok féke- centráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyezése, visszafordítása lemmel a klímaváltozásra - globális környezeti változásból eredő problé- Ter2. Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növemák megfelelő kezelése kedését elősegítő fejlesztési - fenntarthatósági szempontok hatékonyabb érvé- stratégia megvalósítása nyesítése a települési értékek megőrzésében Ter4. A Duna-mente természe- épített környezet és zöldfelületi rendszer vé- ti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált delme, fejlesztések - mobilitás feltételeink légszennyezés és zajterhelés-csökkentő módon történő biztosítása - biológiai és táji sokféleség megőrzése, fenntartható használata - környezet eltartó- és tűrőképességével való összhang biztosítása, természeti erőforrások értékvédelme, degradációjának megelőzése, - vizek „jó állapotának” elérése, - fenntartható vízkészlet-gazdálkodás megteremtése, vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme, - szennyvízkezelés alapinfrastruktúrájának fejlesztése, - árvízvédelmi védőképesség megtartása, - települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése, - üvegházgázok kibocsátásának csökkentése, - környezetbiztonság növelése, veszélyeztetés megelőzése, - vállalkozások környezetközpontú fejlesztéseinek támogatása - egyedi tájértékek megőrzése - zöldfelületek ökológiai értékének növelése - helyi adottságoknak megfelelő megújulóenergia termelés és felhasználás - tanyás térségek megújul energiaforrással való

42

ellátása, - lakás- és házfelújítási programok - saját, térségi energiarendszerek kialakítása, - éghajlatváltozás elleni védekezés az alkalmazkodóképesség javításával - területi és szektorális klíma-alkalmazkodási kutatások, hatástanulmányok -

éghajlatváltozáshoz

kapcsolódó

kockázat-

megelőzés és kezelés

15. táblázat: A területfejlesztési koncepció illeszkedése a Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020-hoz Stratégiai területek és térségi komplex vidékfejlesztési nemzeti programok

Illeszkedés (vidékstratégiai nemzeti programok)

Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval (specifikus célok) Tem1. Élhető és életképes vidék

- Természeti értékek, területetek, ökoszisztéma Ter1. A táji jellemzőkre konTermészeti értékek és szolgáltatások védelme és helyreállítása program

centráló integrált fejlesztések

erőforrások védelme, - Környezet-biztonsági program

a Homokhátságon kiemelt fi-

fenntartható használa- - Vízkészlet- és vízminőség-védelmi program

gyelemmel a klímaváltozásra

ta

- Területi vízgazdálkodási program

Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések

- Szennyvíz program - Ivóvízminőség-javító program Vidéki környezetminőség javítása

- Települési csapadékvíz-gazdálkodási program, - Levegőminőség-védelmi és zajterhelés csökkentési program - Zöldterületi rendszer fejlesztése program - Hulladékgazdálkodási program

a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Ter2. Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló in-

43

tegrált fejlesztések Föld- és birtokpolitika - Demográfiai földprogram

Tem2. Élhető és életképes vidék Tem1. Gazdasági versenyképesség gazdaság

erősítése, a

innovatív

KKV-szektor

megerősítésével Tem2. Élhető és életképes vidék Ter1. A táji jellemzőkre konFenntartható

agrár- - Ökológiai gazdálkodás program,

szerkezet- és terme- - Táj- és agrár-környezetgazdálkodási program léspolitika

- Lovasprogram

centráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Ter2. Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia Ter5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztése Tem1. Gazdasági versenyképesség gazdaság

erősítése, a

innovatív

KKV-szektor

megerősítésével Tem2. Élhető és életképes viHozzáadott velés,

értéknö- - Élelmiszer-feldolgozási program

biztonságos - Ellenőrzött elemiszer-lánc program

dék Ter2. Kecskemét fejlesztési

élelmiszerellátás, biz- - „Egészséges helyi terméket a közétkeztetésbe” körzet kiegyensúlyozott növetonságos piac

program

kedését elősegítő fejlesztési stratégia Ter5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztése

Helyi

gazdaságfej- - Helyi termék, helyi piac, közvetlen értékesítés Tem1. Gazdasági versenyké-

44

lesztés

program

pesség

erősítése,

- Helyi energiatermelés- és ellátás program

gazdaság

- Vidéki turizmus falusi vendéglátás program

megerősítésével

- Kézműves program


a

innovatív

KKV-szektor

- Helyi vállalkozásfejlesztés, szociális gazdaság dék Ter2. Kecskemét fejlesztési

program

körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztése Tem1, Gazdasági versenyképesség gazdaság

erősítése, a

innovatív

KKV-szektor

megerősítésével Vidéki szellemi és fizikai

infrastruktúra,

egészségfejlesztés, életképes vidéki települések, helyi közösségek

- Képzés, szakoktatás program


- Fogyasztói szemléletformálás program

dék

-

Modellgazdaságok,

tájközpontok,

agrár- Ter2. Kecskemét fejlesztési

szaktanácsadás program


- Kutatás-fejlesztés innovációs program

kedését elősegítő fejlesztési

- Falufejlesztés, vidéki értéktár és örökség program stratégia megvalósítása - Egészségügyi ellátás, egészségfejlesztés program

Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciál-

45

jának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztése

16. táblázat: A területfejlesztési koncepció illeszkedése az Új Széchényi Tervhez Programok

Illeszkedés (alprogramok, prioritások)

Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval (specifikus célok) Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősí-

- Egészségturizmus alprogram (Természeti gyógy tényezőkre épülő egészségturizmus) Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program

- Az egészségturizmushoz kapcsolódó minőségi (komplex) turisztikai kínálatfejlesztés alprogram - Turisztikai intézményrendszer fejlesztése - Termál-, gyógy- és ásványvizek komplex hasznosítása alprogram - Termál-egészségipar háttérágazatai alprogram

tésével Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztése

- Decentralizált megújuló és alternatív energia Tem1. Gazdasági versenykéelőállításának támogatása


- Agrárenergetika

daság a KKV-szektor megerősí-

- Környezetipar, hulladékipar

tésével

- Zöld mintaprojektek


Zöldgazdaság-

- Új zöldotthon-építési alprogram

dék

fejlesztési Program

- Mi otthonunk felújítási alprogram


- Zöld kkv alprogram


- Zöldfoglalkoztatás


- Zöld szakképzési rendszer kialakítása


- Zöld tudatformálást szolgáló tevékenységek tá- Ter2. mogatása

Kecskemét

fejlesztési


46

- Zöld K+F+I

kedését

elősegítő

fejlesztési

stratégia megvalósítása Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter2.

Kecskemét

fejlesztési

körzet kiegyensúlyozott növeOtthonteremtési Program

- Lakásépítés és lakásfelújítás támogatása - Városrész-rehabilitáció - Telep-rehabilitáció

kedését

elősegítő

fejlesztési

stratégia megvalósítása Ter3 Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése Tem1. Gazdasági versenyké-

- Vállalkozásélénkítés a kisvállalkozások előrelé- pesség erősítése, innovatív gazpéséért alprogram


- Vállalkozások közötti sikeres üzleti kapcsolatok tésével bővítése


- Élelmiszeripari vállalkozások támogatása alp- centráló integrált fejlesztések a rogram


Vállalkozói szövetségek vállalkozói kultúrát fej- lemmel a klímaváltozásra Vállalkozásfejlesztési Program

lesztő intézkedések


- Üzleti inkubációt segítő infrastruktúra szolgálta- és infrastrukturális kapcsolatok tás bővítésének támogatása

fejlesztése

- Vállalkozói ismeretek bővítésének támogatása


- Vállalkozói szövetségek vállalkozói együttmű- és logisztikai potenciáljának kiködéseket

aknázását szolgáló integrált fej-

(közös infrastruktúra) szolgáló programjainak lesztések támogatása

Ter5. A határ-menti térségek

- Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési határon átnyúló szervezeti és Övezet alprogram

térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztése

Tudomány – Innová- - Emberi erőforrások fejlesztése ció Program


- Konkrét vállalkozásfejlesztési lépések a hazai pesség erősítése, innovatív gaz-

47

innovatív cégek helyzetbe hozására


- Új energetikai és környezetvédelmi fejlesztési tésével K+F+I fejlesztések


- Kreatív iparágak fejlesztése alprogram


- Logisztika és mobilitás alprogram


Kecskemét

fejlesztési


elősegítő

fejlesztési

stratégia megvalósítása Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Tem2. Élhető és életképes vi- Munkahelyteremtő beruházások támogatása alprogram Foglalkoztatási Program

- A foglalkoztatási potenciál erősítése alprogram - Munkahelyi képzések támogatása alprogram - Munkahelyi képzések támogatása alprogram - A gazdaság igényeihez igazodó szakképzés támogatása alprogram

dék Tem3. A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Ter2.

Kecskemét

fejlesztési


elősegítő

fejlesztési

stratégia

48

megvalósítása Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Tem3. A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések Ter2.

Kecskemét

fejlesztési

- Közútfejlesztési alprogram


- Vasútfejlesztési alprogram

kedését

Közlekedésfejlesztési

- Belvízi hajózás fejlesztési alprogram

stratégia

Program

- Városi közlekedés fejlesztési alprogram

megvalósítása

elősegítő

fejlesztési

- Intermodális közlekedési és logisztikai fejlesz- Ter3. Várostérségi funkcionális tési alprogram

és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztése

2.3.4. Más releváns tervek, koncepciók A KKV-fejlesztési Stratégia 2014 – 2020 (KFS) létrehozását a 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat indokolta. Fő feladata, hogy kis- és középvállalati szektor elkövetkező hét évben történő fejlesztéséhez támpontot jelentsen és iránymutató legyen. Tematikájával és jellegénél fogva a megyei koncepció a 1. tematikus céljával áll a legszorosabb kapcsolatban, annak prioritásaival szinergiában van. A KFS specifikus céljai az 1. tematikus cél mellett a BKMTFK további tematikus és területi céljaival is összhangban vannak (17. táblázat).

49

A Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 (NKIS) középpontjában a vállalatok állnak, azok technológiai fejlesztésére, valamint innovációs és K+F tevékenységének erősítésére vonatkozó átfogó, sarkalatos és specifikus célokat fogalmazza meg. A BKMTFK céljaihoz tartozó prioritások között több, K+F+I-hez kötődő beavatkozást találhatunk, hiszen a kutatás-fejlesztés a 2014 – 2020-as megyei koncepcióban jelentős szerepet kapott. A legszorosabb kapcsolat az 1. tematikus és 1. területi cél között fedezhető fel, de a 3. területi cél beavatkozásai között is szerepel a K+F+I fejlesztése, közvetve pedig a 2. tematikus, valamint 2. és 5. területi célok megvalósításával is kimutathatóak kapcsolódási pontok (18. táblázat). Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022 két célterületet, valamint 11 programot határozott meg a hazai élelmiszerek minőségének, az élelmiszerellátói lánc biztonságos működésének valamint az emberek egészségének védelme érdekében. Bács-Kiskun megye, mint Magyarország egyik legjelentősebb mezőgazdasági, élelmiszeripari területe szempontjából a stratégia érvényesítése kiemelkedő fontossággal bír. Közvetlen kapcsolat a BKMTFK 2. területi cél 5. prioritásával van, míg az 1. és 4. területi célokkal közvetett kapcsolat mutatható ki (19. táblázat). Bács-Kiskun megye közlekedési hálózata és nemzetközi kapcsolatai révén fontos terepe lehet a hazai logisztikai fejlesztéseknek, ami a megyei koncepció céljainak prioritásaiban is megjelenik. A logisztikai hazai fejlesztéseinek irányvonalát kijelölő Középtávú Logisztikai Stratégia 2014 -2020 esetében megjelenő specifikus tényezőknek és céloknak a BKMTFKval való illeszkedése jól kimutatható a koncepció egyes céljainak prioritásai esetében. A 4. területi és 1. tematikus céllal való közvetlen kapcsolatot jelzi, hogy azok prioritásai között fontos szerephez jutnak a logisztikával kapcsolatos beavatkozások. A 3. tematikus cél esetében a közúthálózat, míg az 5. területi cél esetében a határmenti infrastruktúra fejlesztése révén találhatunk kapcsolódási pontokat a két tervdokumentum között (20. táblázat). Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020 a hazai közlekedés fejlesztését három területre - személyközlekedés, áruszállítás, közlekedési infrastruktúra - bontja, melyekhez külön-külön beavatkozási területeket és célkitűzéseket jelöl ki. A stratégiában meghatározott beavatkozási területek legszorosabban a BKMTFK 3. tematikus cél 2. prioritásához illeszkednek, viszont az 1. tematikus és a 2., 4. és 5. területi célokkal is összhangot mutatnak következtében annak, hogy a közlekedésfejlesztés az ebben foglalt prioritások bizonyos beavatkozásai között is szerepet kap (21. táblázat). A BKMTFK-nak a területi céljaiban találunk olyan prioritásokat, amelyek illeszkednek az egészségügy hazai fejlesztésére vonatkozó Semmelweis Tervhez (22. táblázat). A 2. területi 50

célt jelentő, Kecskemét fejlesztési körzet fejlesztését megcélzó stratégia megvalósítása, valamint a 3. területi célnak számító, várostérségi funkcionális és infrastrukturális fejlesztések között egyaránt megjelennek az egészségügyet is érintő intézményi- és szolgáltatásfejlesztési beruházások. A megyei fejlesztések megvalósítása során ezeknek a prioritásoknak az esetében mindenképpen figyelmet kell fordítani a Semmelweis Tervnek az alapellátást, a népegészségügyet, az egészségipart és kutatás-fejlesztést érintő elképzeléseinek a beépítésére. A Magyary Terv nem foglal magába területileg specifikus célokat, viszont a benne megjelenő, a magyar közigazgatás egészét érintő átalakításokat a BKMTFK 3., a megye belső kohéziójára vonatkozó tematikus célja, valamint 2. és 3. területi célja közvetetten szolgálja. Az intézményi és infrastrukturális fejlesztési prioritások közvetve hozzájárulhatnak a Magyary Terv megvalósításához. Kapcsolódási pontot jelent továbbá, hogy a Magyary Terv az önkormányzati, valamint igazságszolgáltatási reformokkal szimbiózisban az OTFK „Jó állam: nemzeti közművek és közszolgáltatások, szolgáltató állam és biztonság” specifikus célkitűzésének szerves részét jelenti, így az OTFK és BKMTFK releváns kapcsolódási pontjai a Magyary Tervvel való összekapcsoltságról is visszajelzést adnak (23. táblázat). A Magyarország Energiapolitikája 2007 – 2020 kapcsolódása a BKMTFK tematikus és területi céljaihoz az ellátásbiztonság, fenntarthatóság és versenyképesség pillérein keresztül történik. A BKMTFK-t az ellátásbiztonság pilléren kívül a többi pillérhez kapcsolódó célok és megállapítások közvetve érintik. A legtöbb kapcsolódási pont az 1. területi cél esetében mutatkozik meg, elsősorban a fenntarthatósági célok megvalósítására koncentrálva (24. táblázat). A Nemzeti Energiastratégia 2030 (NES 2030) a Magyarország Energiapolitikája 2007 – 2020-ban foglalt pillérek által kijelölt célokhoz öt eszközt rendelt hozzá, amelyek közül kettő, az energiahatékonyság és energiatakarékosság, valamint a megújuló energiaforrások közvetve megjelennek a BKMTFK célrendszerében is. A NES 2030 horizontális kapcsolódási pontokat is kialakít a gazdaság különböző ágazataival, így a vidékfejlesztés, az oktatás és foglalkoztatás, a környezet- és természetvédelem, valamint a társadalom és szociális szféra irányába. Az 1. és 2. tematikus cél, valamint 1. és 4. területi célok prioritásai esetében már közvetlen illeszkedési pontok is felfedezhetőek (25. táblázat). A vállalkozói, intézményi és lakossági szféra felé irányuló, illetve a klímaváltozás miatt átalakuló, veszélyeztetett környezeti állapotok miatt megóvást sürgető prioritások esetében relevánsnak minősülhet a későbbiekben megtörténő végrehajtás során a NES 2030-ban megfogalmazottak figyelembe vétele. A NES 2030 céljait az Energetikai Iparfejlesztési és K+F Cselekvési Terv intézkedések által konkretizálja, melyek közül négy közvetlenül is kapcsolódik a BKMTFK prioritásaihoz (26. táblázat).

51

Szintén az energiapolitikához kötődő dokumentum a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010 – 2020 (MEHCsT) a hazai megújuló energia hasznosításával kapcsolatban 30, elsősorban jogi típusú intézkedést határozott meg az ország számára. A BKMTFK egyes célkitűzéseinek prioritásai kifejezetten a megújuló energia hasznosítására vonatkozó beavatkozásokat foglalnak magukba, így azoknak a cselekvési tervvel való illeszkedése és kapcsolódási pontjai szorosnak tekinthetőek. Ennek megjelenéseként az 1. és a 2. tematikus cél, illetve az 1. és 2. területi cél egyaránt magába foglal a megújuló energia hasznosításával kapcsolatos beavatkozásokat (27. táblázat). Az MEHCsT-ben megfogalmazott számszerű vállalások alapján készült el 2011-ben Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve (NEHCST), amely négy ágazatra vonatkozóan (lakosság, közintézmények, vállalkozások - termelők, közlekedés-szállítás) jelölt ki energiatakarékossági intézkedéseket, amelyek a MEHCsT kapcsolódási pontjai mellett a 2. tematikus cél, valamint a 2. és 4. területi célokra vonatkozó beavatkozások megvalósításával is összhangot mutatnak (28. táblázat). A Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció 2011 – 2020 (NSZPK) országos területi aspektusban fogalmazza meg a szociálpolitikai kérdéseket, konkrét területekre vonatkozó utalásokat nem tartalmaz, viszont a BKMTFK tematikus és területi céljainak prioritásában megjelennek olyan beavatkozások, amelyek kölcsönös illeszkedést mutatnak az NSZPK-val. A 2. tematikus cél esetében a tanyás térségek fejlesztése, a 3. tematikus cél esetében a civil szférának a szubszidiaritás elveihez alkalmazkodó döntésképességének erősítése, míg a 2. és 3. területi célok esetében az ellátási infrastruktúra fejlesztése révén találhatunk a két koncepció között kapcsolati, illeszkedési pontokat (29. táblázat). Az NSZPK-val is összefüggésben van a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS), amely hat beavatkozási területet és eszközt jelölt ki a romák felzárkóztatására, valamint a mélyszegénység, gyermekszegénység csökkentése, felszámolása érdekében. Az NTFS a gyermek jól-lét, oktatás-képzés, foglalkoztatás, egészségügy, lakhatás, illetve bevonás, szemléletformálás, a diszkriminációs jelenségek elleni küzdelem és az ahhoz tartozó prioritások az NSZPK és a BKMTFK kapcsolódási pontjain túl illeszkednek az 1. tematikus és 5. területi cél egyes beavatkozásaihoz is (30. táblázat). Az NSZPK és az NTFS mellett más társadalompolitikai fejlesztési dokumentumok is mutatnak összhangot a BKMTFK-val. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia és a BKMTFK közötti kapcsolódási pontok legszorosabban 2. és 3. területi célokkal, illetve közvetve az 1. tematikus cél oktatásra, képzésre vonatkozó beavatkozásaival valamint az 1. területi cél szemléletformálásra vonatkozó prioritás esetében mutatható ki (31. táblázat). 52

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2014 – 2024 (NTFK) és BKMTFK között szoros kapcsolat mutatkozik meg. Az 1. tematikus cél esetében a 3. prioritás egyértelműen az NTFK jövőképének megvalósítását szolgálja, ugyanis a megye természetes- és termálvizeire épülő turizmus jövedelemszerzési potenciáljának és az ahhoz tartozó attrakcióknak, szolgáltatásoknak a fejlesztését célozza meg. Az élhető vidék fejlesztésére vonatkozó 2. tematikus cél, valamint az 1-esen kívül az összes területi cél esetében felfedezhetőek az NTFK-vel való párhuzamosságok és kapcsolódási pontok, a 2., 4. és 5. területi cél esetében prioritásként, míg a 3. esetében beavatkozásokként jelenik meg a turizmus fejlesztése (32. táblázat). A turizmushoz kötődően a BKMTFK és az NTFK 2014 – 2024 közötti kapcsolódási pontokat kiegészítik a turisztikai szektorhoz kötődő szakmai fejlesztési dokumentumok céljai. A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiája 2010–2015 a hazai kerékpáros turizmus fejlesztése érdekében három prioritást határozott meg, amelyek közvetlen infrastruktúra-fejlesztésre nem irányulnak, leginkább a kerékpáros turizmus szervezeti, marketing és kínálatfejlesztésre összpontosítanak. A BKMTFK-hoz közvetlenül az 1. tematikus és a 4. területi célokon, közvetve pedig a 2., 3. és 5. területi célokon keresztül kapcsolódik. A Kincsem Nemzeti Lovasprogram, mint a hazai lovas tevékenység és lovas turizmus felzárkóztatását is szolgáló terv megvalósítását a BKMTFK lovas turizmus fejlesztését, új lovas útvonalak kialakítását szolgáló 1. tematikus cél 3., valamint az 5. területi cél 2. prioritásában foglalt beavatkozási területei szolgálhatják az elkövetkező években. Az NTFK alapján a hazai turizmusban kiemelt szerepe van az ökoturizmusnak, amelynek kiegyensúlyozott és magas szakmai színvonalú fejlesztése érdekében megalkotott Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia 2008 – 2015 a BKMTFK beavatkozásaival is kapcsolatot mutat. A turizmust, mint fejlesztendő ágazatot prioritásnak tekintő, 1. tematikus és a 4. és 5. területi célokkal is illeszkedést mutat, amelyek közül az 1. tematikus és a 4. területi cél külön beavatkozásként említi meg az ökoturisztikai kínálat fejlesztését. Az Országos Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia 2007 - 2015 az ágazat fejlesztéseinek megvalósítására hét olyan prioritást és ahhoz kapcsolódó intézkedést határozott meg, amelyeknek kapcsolódásai pontjai közvetlenül a BKMTFK 1. tematikus cél 3. prioritásával, valamint közvetetten a 3. területi cél 3. prioritásával vannak. 17. táblázat: Területfejlesztési koncepció és a KKV-fejlesztési Stratégia 2014 – 2020 illeszkedése Specifikus célok

Illeszkedés

Piacfejlesztés és pi- - Tudásra és innovációra épülő fejlesztés acmegtartás

Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval (specifikus célok) Tem1. Gazdasági versenyké-

- Termelés súlyának növelése intelligens specia- pesség erősítése, innovatív gaz-

53

lizáció elvei mentén


- Ipari teljesítmény továbbfejlesztése

tésével

- Beszállítói kapcsolatok fejlesztése


- Meglévő hazai termelési tudás és infrastruktúra dék továbbfejlesztése


- Helyi gazdaság fejlesztése,


- Lokális együttműködések elmélyítése,


- Helyi és kistérségi klaszterek megerősítése

lemmel a klímaváltozásra Ter2.

Kecskemét

fejlesztési


elősegítő

fejlesztési

stratégia megvalósítása Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztése Tem1. Gazdasági versenyké- Szervezetek kommunikációs tevékenységének Üzleti környezet fejlesztése

hatékonyabbá tétele, infokommunikációs fejlesztések - Tanácsadói, oktatói szolgáltatások - Vállalkozói infrastruktúra fejlesztése

pesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Tem3. A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések

54

18. táblázat: A területfejlesztési koncepció illeszkedése a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020-hoz Sarkalatos célok Kutatók

és

kreatív

szakemberek képzése Nemzetközileg is versenyképes kutatóbázisok

Illeszkedés (specifikus célok)

- Képzés és tehetséggondozás

Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval (specifikus célok) Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével

- Kutatóhelyek erősítése - Modern kutatásmenedzsment

Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor

Integrált

innovációs

szolgáltatások

- Decentralizált, a helyi adottságokhoz igazodó innovációs szolgáltatások bevezetése

megerősítésével Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor

- Erős hagyományos innovációs koope- megerősítésével Együttműködési háló- rációk zatok dinamizálása

Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló in-

- Nyílt, prekompetitív és társadalmi in- tegrált fejlesztések a Homokhátságon kinovációs együttműködések felkarolása

emelt figyelemmel a klímaváltozásra Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor

Innovatív kis cégek helyzetbe hozása

- Start-up ökoszisztéma építése

megerősítésével Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Tem1. Gazdasági versenyképesség erősí-

Középvállalatok K+F és technológiai alapú dinamizálása

- K+F iránti középvállalati igény megteremtése

tése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon ki-

55

emelt figyelemmel a klímaváltozásra Nemzetközi

tulajdo-

nosi hátterű nagyvállalatok K+F alapú integrálása

- Magas tudástartalmú nagyvállalati munkahelyek, intenzív helyi tudáskapcsolatokkal - Egyre innovatívabb, diverzifikálódó beszállító KKV-k

Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Ter2. Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása

19. táblázat: A területfejlesztési koncepció illeszkedése az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022-höz Célterületek

Illeszkedés

Élelmiszerláncbiztonsági tudásme-

Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval (specifikus célok) Ter2. Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növe-

- Tudáshálózat kialakítása és innováció

kedését elősegítő fejlesztési stratégia

nedzsment

megvalósítása – 5. prioritás Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a - Ismert kockázatok felügyelete


Élelmiszerlánc-

- Ismeretlen veszélyek és elfogadhatatlan mérté- lemmel a klímaváltozásra

kockázatok kezelése

kű kockázatok kezelése (Kritikus infrastruktúrák Ter4. A Duna-mente természeti védelme)


20. táblázat: Területfejlesztési koncepció és a Középtávú Logisztikai Stratégia 2014 -2020 illeszkedése Specifikus tényezők

Humán erőforrás

Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval (specifikus célok) - A vállalati igényekhez igazodó, magas színvo- Tem1. Gazdasági versenykéIlleszkedés (specifikus célok)

nalú, gyakorlatias, egymásra épülő és átjárható pesség erősítése, innovatív gazoktatási tevékenység a közép-, és felsőfokú okta- daság a KKV-szektor megerősításban és a szakképzésben

tésével

- A hazai KKV-k logisztikai szerepvállalásának Tem1. Gazdasági versenykéLogisztikai kulcssze- és kultúrájának fejlesztése replők


- A magán- és a civil szektor, valamint az állam- daság a KKV-szektor megerősíigazgatás koordinált erőfeszítésekkel járuljon tésével

56

hozzá az ágazat sikeréhez

Tem3. A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősí-

- Logisztikai központok együttműködő rendszerének kialakítása - A határmenti logisztikai együttműködés fejleszCsomóponti ruktúra

infrast-

tése az EU közlekedési folyosóival összehangoltan - A meglévő és fejlesztendő csomóponti infrastruktúra jelentette potenciál fokozott kihasználása - A logisztikai tevékenység környezeti fenntarthatóságának növelése

tésével Tem3. A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztése Tem1. Gazdasági versenyké-

Informatikai ruktúra

infrast- - A KKV szektorban a belső folyamatok haté- pesség erősítése, innovatív gazkonyságának javítása

daság a KKV-szektor megerősítésével Tem3. A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések Ter4. A Duna-mente természeti

Nemzetközi kapcsola- - Kedvezőbb feltételek biztosítása a határon át- és logisztikai potenciáljának kitok

nyúló logisztikai szerepvállaláshoz

aknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztése

57

Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősíHálózatosodás

és - A hálózatosodás és az együttműködés fejlődé- tésével

együttműködés

sének érdemi elősegítése


- A kutatóhelyi kutatási kínálat és a vállalati in- Tem1. Gazdasági versenykénovációs igények harmonizálása (K+F rés),

Üzleti K+F+I


− Innovációs hálózati együttműködések támoga- daság a KKV-szektor megerősítása

tésével Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével

Közlekedési hálózati infrastruktúra és hírközlési

hálózati

infrastruktúra

- A logisztikai szempontok, elvárások egyértelmű megjelenítése és képviselete a fejlesztések tervezési, megvalósítási és értékelési fázisában

Tem3. A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések

21. táblázat: A területfejlesztési koncepció illeszkedése az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020-hoz Fejlesztendő területek

Illeszkedés (beavatkozási területek)

Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval (specifikus célok) Tem3. A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját

A személyközlekedés fejlesztése

- Közlekedési munkamegosztás - Mobilitási esélyegyenlőség - Fenntarthatóság

szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések Ter2.

Kecskemét

fejlesztési


elősegítő

fejlesztési

stratégia

58

megvalósítása Tem3. A megye belső kohézió- Közlekedési munkamegosztás


- A környezetkímélő infrastruktúra intenzívebb szolgáló intézményi és infrastAz áruszállítás fej- használata - Korszerű szállítási módok

lesztése

rukturális fejlesztések Ter4. A Duna-mente természeti

- Intermodális logisztikai szolgáltató központok és logisztikai potenciáljának kihatékonyabb működése

aknázását szolgáló integrált fejlesztések Tem3. A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrast-

- Gazdasági versenyképesség növelhetőségét biztosító főközlekedési hálózat A közlekedési infrast- - A személy- és áruszállítás regionális elérhetőruktúra fejlesztése

ségi elvárásai - Nagyvárosi agglomerációk közösségi közlekedése

rukturális fejlesztések Ter2.

Kecskemét

fejlesztési


elősegítő

fejlesztési

stratégia megvalósítása Ter5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztése

22. táblázat: A területfejlesztési koncepció illeszkedése a Semmelweis Tervhez Kitörési pontok, prioritások

Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval (specifikus célok) - Azonos ellátási szinten lévő egészségügyi szol- Tem2. Élhető és életképes viIlleszkedés (megoldási javaslatok)

gáltatók Fejlesztések

össze- működésének összehangolása

dék Ter2.

Kecskemét

fejlesztési

hangolása, alapellátás - Lakosság közeli ellátásban megyei vagy kistér- körzet kiegyensúlyozott növeés

a

járóbeteg- ségi szinten is megjelenő alapszakmák specializá- kedését

elősegítő

szakellátás megerősí- lódása

stratégia

tése, sürgősségi ellá- - Sürgősségi központok szervezése

megvalósítása

tás újjászervezése

Népegészségügyi

fejlesztési

- Szükséges lakosság közeli ellátások a helyszí- Ter3. Várostérségi funkcionális nen tartása és a munkahelyek megőrzése


- Eszköz- és ingatlantámogatás

fejlesztése

- Közösségi színtér alapú (munkahelyi, iskolai, Tem2. Élhető és életképes vi-

59

program megújítása

települési) egészségfejlesztési programok

dék

- Népegészségügyi szűrőprogramok

Ter2.

Kecskemét

fejlesztési

- Népegészségügyi jó gyakorlatok intézményesü- körzet kiegyensúlyozott növelése

kedését

elősegítő

fejlesztési

- Egészség-műveltség fejlesztése

stratégia

- Ellátások összehangolt fejlesztése

megvalósítása

- Nemzeti Táplálkozáspolitika


- Lelki egészség védelme, fejlesztése

és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gaz-

Egészségturizmus fejlesztése

daság a KKV-szektor megerősí- Az egészségturizmus, mint kitörési pont

tésével Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése

23. táblázat: A területfejlesztési koncepció illeszkedése a Magyary Tervhez Célok

Illeszkedés (intézkedési tervek)

Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval (specifikus célok)

Eredményes szervezeti működés Feladatrendszer meg- - Területi államigazgatás szervezetrendszerének újítása

átalakítása

Belső eljárások meg- - Kormányhivatalok, központi hivatalok és hátalapozása és raciona- térintézmények rendszerének hatékonyabbá tétele lizálása

- Minőségmenedzsment

Ügyfélkapcsolatok ja- - Egységes stratégiai tervezési és monitoring vítása

Tem3. A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések - 1. Prioritás

rendszer

Személyzeti igazgatás fejlesztése

24. táblázat: A területfejlesztési koncepció illeszkedése a Magyarország Energiapolitikája 2007 – 2020-hoz Alappillérek Ellátásbiztonság

Illeszkedés (részterületek) - Energiaforrás-struktúra

Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval (specifikus célok) Ter2.

Kecskemét

fejlesztési

60

- Lakosság-ellátása, szociális felelősség


elősegítő

fejlesztési

stratégia megvalósítása Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Versenyképesség

- Technológiai előrehaladás, K+F

Ter2.

Kecskemét

fejlesztési


elősegítő

fejlesztési

stratégia megvalósítása Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősí- Energiafelhasználás csökkentése (energiataka- tésével rékosság, az energiatermelés hatásfokának javítá- Tem2. Élhető és életképes visa, az energiafelhasználás hatékonyságának növe- dék Fenntarthatóság

lése)


- Megújuló energiaforrások arányának növelése


- Biológiai sokszínűség megőrzésével összee- Homokhátságon kiemelt figyegyeztethető energiapolitika kialakítása


- Környezet- és természetbarát technológiák fo- Ter2. kozatos bevezetése

Kecskemét

fejlesztési


elősegítő

fejlesztési


61


25. táblázat: A területfejlesztési koncepció illeszkedése a Nemzeti Energiastratégia 2030-hoz Célok megvalósítására szolgáló eszközök és horizontális

Illeszkedés

Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval (tematikus célok) Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Tem2. Élhető és életképes vidék Ter1. A táji jellemzőkre kon-

- Energiafogyasztás szinten tartásának, vagy akár centráló integrált fejlesztések a Energiahatékonyság és

csökkentésének leghatékonyabb módja a veszte- Homokhátságon kiemelt figye-

energiatakarékos- ségek minimalizálása

ság (eszköz)

- Épületenergetikai felújítások


Kecskemét

fejlesztési

- Energiatakarékos életmód elterjedéséhez a körzet kiegyensúlyozott növeszemléletformálás

kedését

elősegítő

fejlesztési

stratégia megvalósítása Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősíMegújuló energiaforrások (eszköz)

- Biomassza, biogáz, geotermikus- és napenergia

tésével

hasznosítás


- Helyi hőfelhasználáson alapuló energiatermelés dék Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figye-

62


Kecskemét

fejlesztési


elősegítő

fejlesztési

stratégia megvalósítása Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Tem2. Élhető és életképes vidék Vidékfejlesztés (horizontális kérdés)

- Helyben rendelkezésre álló energia


- Alacsony karbon technológiák innovációjának centráló integrált fejlesztések a és elterjedésének támogatása


Kecskemét

fejlesztési


elősegítő

fejlesztési

stratégia megvalósítása Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Környezet- és termé- -

Szemléletformálás,

valamint

szetvédelem (horizon- csökkentés tális kérdés)

és klímaváltozás adaptáció

kibocsátás-

Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Tem2. Élhető és életképes vidék

Társadalmi és szociális

- A háztartási fogyasztás visszafogása

szempontok (horizon- - alternatív megoldások alkalmazása tális kérdés)

Ter2.

Kecskemét

fejlesztési


elősegítő

fejlesztési


63

26. táblázat: A területfejlesztési koncepció illeszkedése az Energetikai Iparfejlesztési és K+F Cselekvési Terv-hez Javasolt intézkedések

Illeszkedés - Együttműködés erősítése a piaci, kutató és akadémiai szereplők között

Kommunikáció javítása

- Információ a forráslehetőségekről és partnerekről - Kapcsolódó területekre (pl. környezetvédelem) oktatás gyakorolt összhang - KKV-k ismertebbé tétele a szektorban

Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval (specifikus célok) Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Tem1. Gazdasági versenyké-

Jövő szakembereinek

- Oktatás és piaci szereplők közötti kapcsolat erő- pesség erősítése, innovatív gaz-

képzése

sítése

daság a KKV-szektor megerősítésével Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Ter1. A táji jellemzőkre kon-

Eszközpark fejlesztése

centráló integrált fejlesztések a - Eszközpark fejlesztése, parallelfejlesztések

Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Ter2. Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása

- Összhang a kapcsolódó területekkel


Személetváltás és

- Környezettudatosság erősítése


környezettudatosság

- Kommunikációs erősítése az állami és piaci sze- Homokhátságon kiemelt figyereplők és a lakosság irányába

lemmel a klímaváltozásra Ter5. A határ-menti térségek

Közös piac lehetősé-

- Nemzetközi együttműködésekben való részvé- határon átnyúló szervezeti és

gek

teli arány növelése

térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztése

64

Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazK+F-ben keletkezett innovációk piacosítása

- K+F projektek piaci termékké fejlesztése


- Partnerkapcsolatok erősítése

tésével

- Kísérleti mintaprojektek erősítése


- Vállalati innovációs központok támogatása

centráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra

27. táblázat: A területfejlesztési koncepció illeszkedése Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010 – 2020-hoz Kitörési pontok, prioritások Rövid időigényű képzési programok Középtávú oktatási, képzési programok, Felsőfokú

oktatási,

képzési program

Illeszkedés (várható eredmények)

- Az energetikai területen megfelelő képesítéssel rendelkezők számának növelése - Energiatudatos szakmai szemléletmód elterjedése - Megújuló energia szakértők növelése

Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval (specifikus célok) Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra

- Felhasználók környezettudatosságának növelése, a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek ismertetése, ezáltal a beruházási motiváció Tájékoztatási,

növelése

szemléletformálási,

kampányok és egyéb kommunikációs technikák

képzési

és

szakta- segítségével

nácsadási

- Az „óvodától az időskorig” szemléletformálási

programok, tudatfor- programok elindítása málást

- A szaktanácsadási program célja a kisebb fo-

szolgáló programok

gyasztók megfelelő ismeretekkel való ellátása, felkészítése a beruházások hatékony megvalósítására - Iparági szereplők tájékoztatása

Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések

Kistérségi, települési

- Kistérségek, valamint a települési önkormány- Tem3. A megye belső kohézió-

zöldgazdaság-

zatok

fejlesztési

energiatudatosságának növelése, pénzügyi forrá- ját szolgáló intézményi és inf-

ját és makro térségi integráció-

65

szaktanácsadói háló- sok


zat

felszabadítása értékteremtő tevékenységekhez

kialakítása

- A helyi energiaigények helyi erőforrásokkal tör- körzet kiegyensúlyozott növeténő mind

Ter2.

Kecskemét

kedését

elősegítő

fejlesztési fejlesztési

nagyobb arányú kielégítése, ösztönzése egyéb stratégia társadalmi és gazdasági igények, valamint a kör- megvalósítása nyezeti szempontok figyelembevételével - A meglévő és új létesítmények, illetve beruházások energiatakarékosságának és energiahatékonyságának helyi sajátosságokat, erőforrásokat szem előtt tartó növelése - Komparatív előnyök maximalizálása Tem1. Gazdasági versenyké- Falvakban és kisvárosok környezetében (max. Zöld foglalkoztatás

30 km), utak menten (mező és erdőgazdasági

(zöldgalléros munka- melléktermék, kommunális hulladék) keletkező, erő)

jelenleg nem hasznosuló energiaforrások begyűj-

alacsonyan kvalifikált tése, feldolgozása, önkormányzati, KKV és ipari munkaerő részére

fenntartású intézményekben, létesítményekben való hasznosítás

pesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Tem2. Élhető és életképes vidék Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra

- Új típusú zöld munkahelyek, amelyek az innovatív technológiáknak köszönhetően és a hozzájuk kapcsolódó fiatal ágazatokban alakulnak ki - Egyes „hagyományos” zöld ágazatokban új termékek gyártása réven növekedhetnek az új Magasan kvalifikált

munkahelyek

zöldgalléros

szélturbina, biomasszakazán, kiegészítő techno-

munkahelyteremtés

lógiák gyártása, szerelése)

(pl.

napkollektor-összeszerelés,

- Meglévő, régi és új készségeket igénylő munkahelyek, új építőipari szakmunkások, fűtéstechnikai szerelők,

Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra

szigetelők stb. - Jó gyakorlatok, helyi lehetőségek, kistérségi

66

stratégiák megvalósulása, zöld hálózatok létrehozása mentorhálózattal - Hasznosításorientált K+F, ipari és KKV technológiai innováció ösztönzése, együttműködések, konzorciumok, klaszterek támogatása, új technológiai Ter1. A táji jellemzőkre konKutatás-fejlesztés

alkalmazások megjelenése


- Zöldtechnológiai inkubátorok, kutatóközpontok, Homokhátságon kiemelt figyetudásközpontok


- Nemzetközi kutatási projektekben való részvétel elősegítése, ösztönzése Pilot

programok

– - Új, innovatív megoldások, példát statuáló

Legjobb

eredmények, megvalósulások gyakorlati megje-

gyakorlatok

lenése, társadalmasítása

Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Tem2. Élhető és életképes vidék

Középületek épületenergetikai programjai

- Középületek korszerűsítése során megújuló energiaforrások fokozott beépítése

Ter2.

Kecskemét

fejlesztési


elősegítő

fejlesztési

stratégia megvalósítása Tem2. Élhető és életképes vidék Ter1. A táji jellemzőkre konHálózatfejlesztés,

- Az időjárás-függő technológiák nagyobb mérté- centráló integrált fejlesztések a

(decentralizált, lokális kű befogadása, helyben történő hasznosítás, Homokhátságon kiemelt figyeenergiahálózatok),

értékesités


intelligens hálózati

- Kis teljesítményű, lokális hálózatra termelő Ter2.

rendszerek

erőművek mérlegkörbe szervezése

Kecskemét

fejlesztési


elősegítő

fejlesztési


67

28. táblázat: A területfejlesztési koncepció illeszkedése a Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervhez Intézkedési célok

Illeszkedés (eszközök)

Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval (specifikus célok) Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figye-

Élhető Panel Felújítási Alprogram

- Komplex beruházások


- Energiahatékonysági oktatási-képzési anyagok Ter2. Kecskemét fejlesztési kidolgozása

körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása Tem2. Élhető és életképes vidék

- Hagyományos technológiával épült lakóépüle- Tem3. A megye belső kohéziótek komplex energetikai felújítása


Mi Otthonunk felújí-

- Energiahatékonysági szaktanácsadói hálózat ját szolgáló intézményi és inf-

tási Alprogram

működtetése


- Energiahatékonysági oktatási-képzési anyagok Ter1. A táji jellemzőkre konkidolgozása

centráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Tem2. Élhető és életképes vidék

- Energiahatékonysági képzési anyagok kidolgoÁramtakarékos Háztartások Program

zása az alapfokú, illetve a középfokú oktatásban való alkalmazása. - Energiahatékonysági tanácsadói hálózat működtetése és fejlesztése

Tem3. A megye belső kohézióját és makro térségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Ter2. Kecskemét fejlesztési

Megújuló Közintézmény Alprogram

- Közintézmények energiatakarékos felújítása

körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia

68

megvalósítása Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése Ter2. Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési

Közintézmények villamosenergia-igény - Közintézmények energiatakarékos felújítása mérséklése

stratégia megvalósítása Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése

- KKV-k technológia korszerűsítése - Ipari épületek energiatakarékos felújítása Energiafelhasználás mérséklése a vállalkozásoknál


- Mezőgazdasági épületek energiatakarékos fel- pesség erősítése, innovatív gazújítása


- Mezőgazdasági energiafelhasználás megújuló tésével energiaforrásokból történő előállítása


- Egyéb gazdálkodási célú (szolgáltatás, kereske- dék delem) épületek energiatakarékos felújítása Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a

Közlekedési és szállítási energiafogyasztás csökkentése és visszafogása az igények mérséklésével

Homokhátságon kiemelt figye- Kerékpárút fejlesztés


- Környezetbarát közlekedési kampányok

Ter2. Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fej-

69

lesztések Tem3. A megye belső kohézióVasút fejlesztése

- Vasúthálózat korszerűsítése

ját és makro térségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések

Közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése

- P+R rendszer az energia hatékony személyi közlekedésért - Autóbuszcsere program - Közösségi közlekedés népszerűsítése

Ter2. Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása Tem1. Gazdasági versenyké-

- Információ csere, platform az energiatakarékosÁgazatközi és másho- sági jó gyakorlatról vá nem sorolt hori-

- A fenntartható energiagazdálkodással kapcsola-

zontális eszközök

tos K+F+I tevékenységek megerősítése és összehangolása

pesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra

29. táblázat: A területfejlesztési koncepció illeszkedése a Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció 2011 – 2020-hoz Célok

Illeszkedés

Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval Tem2. Élhető és életképes vidék Tem3. A megye belső kohézió-

- Az egyén saját helyzete javításáért viselt feleÚj

alapszolgáltatási lősségének hangsúlyozottabb megjelenése

rendszer

kialakítása, - Szociálpolitikai szolgáltatások minőségének

segélyezés rendszeré- növelése nek átalakítása, haté- - Esélyegyenlőség megteremtése a szolgáltatákony ellenőrzési rend- sokhoz való hozzáférésben szer

- Ágazati különállások csökkentése, az határterületek erőforrásainak jobb kihasználása

ját és makro térségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések Ter2.

Kecskemét

fejlesztési


elősegítő

fejlesztési


Otthon közeli szolgál- - Tájékoztatás

Tem2. Élhető és életképes vidék

70

tatások

- Tanácsadás


- Esetgondozás/családgondozás


- Képzés, készségfejlesztés

ját szolgáló intézményi és inf-

- Átalakított lakókörnyezet


- Online segítségnyújtás, információszolgáltatás, Ter2.

Kecskemét

fejlesztési

felügyelet, technológiai fejlesztések adta, az önál- körzet kiegyensúlyozott növeló életvitelt támogató eszközök használata.

kedését

elősegítő

fejlesztési

stratégia megvalósítása Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése Ter2.

Kecskemét

fejlesztési

körzet kiegyensúlyozott növeLakhatást

biztosító

szolgáltatások

- Szociális és egészségügyi ellátórendszer, az oktatás- és foglalkoztatáspolitika eszközrendszereinek harmonizációja és új szolgáltatások kiépülése

kedését

elősegítő

fejlesztési


Kecskemét

fejlesztési


elősegítő

Gyermekvédelmi

- A szolgáltatási szükségletek figyelemmel kísé- stratégia

szolgáltató rendszer

rése

fejlesztési

megvalósítása Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése

30. táblázat: A területfejlesztési koncepció illeszkedése a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiához Beavatkozási területek, eszközök

Illeszkedés - Felelősségteljes szülői szerepeknek a megerősí-

Gyermek jól-lét

tése, integrált kistérségi gyermekprogramok - Szakemberek képzése és továbbképzése

Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval (specifikus célok) Tem2. Élhető és életképes vidék Ter2.

Kecskemét

fejlesztési


71

kedését

elősegítő

fejlesztési


Kecskemét

fejlesztési


Oktatás-képezés

- Óvodáztatás

kedését

elősegítő

- Befogadó iskolai környezet biztosítása

stratégia

fejlesztési

- Közművelődés, kulturális és sport szolgáltatá- megvalósítása sok fejlesztése

Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése

- Nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés ösztönzése - Szociális gazdaság - Munkaerő-piaci képzés - Országos és térségi munkaerő-piaci információk összegyűjtése, feldolgozása Foglalkoztatás

- Szak- és felnőttképzési rendszer fejlesztése - Gazdaság- és vállalkozásfejlesztés a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű emberek foglalkoztatása érdekében, elsősorban a nyílt munkaerőpiacon a magas élőmunka igényű ágazatokban

Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Tem2. Élhető és életképes vidék Tem3. A megye belső kohézióját és makro térségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések Tem2. Élhető és életképes vidék Ter2.

- Egészségfejlesztés, egészségvédelem Egészségügy

- Egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek csökkentése

Kecskemét

fejlesztési


elősegítő

fejlesztési


Lakhatás

- Telepprogramok, szociális városrehabilitáció, Ter2.

Kecskemét

fejlesztési

72

szociális lakhatás


elősegítő

fejlesztési

stratégia megvalósítása Bevonás,

szemlélet-

formálás, a diszkriminációs jelenségek el-

Tem3. A megye belső kohézió- Civil szervezetek, érintettek bevonása

leni küzdelem

ját és makro térségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések

31. táblázat: A területfejlesztési koncepció illeszkedése a Nemzeti Ifjúsági Stratégiához Specifikus és horizontális célok

Illeszkedés (részcélok, megoldási javaslatok)

Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval (specifikus célok) Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Tem2. Élhető és életképes vi-

Önálló egzisztencia – A fiatalok munkavállalásának, otthonteremtésének elősegítése

- Otthonteremtés - Munkatapasztalat-szerzés, munkavállalás - Ifjúsági munkanélküliség megelőzése, felszámolása

dék Tem3. A megye belső kohézióját és makro térségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések Ter2.

Kecskemét

fejlesztési


elősegítő

fejlesztési

stratégia megvalósítása Tem1. Gazdasági versenykéEsélyegyenlőség, szo-


lidaritás – A kirekesz-


tés, a kirekesztettség, a marginalizáció esélyeinek csökkentése, a társadalmi mobilitás

- Tudástőkéhez való egyenlő esélyű hozzáférés - Gyermekszegénység csökkentése - Közösségi cselekvések ösztönzése

tésével Tem3. A megye belső kohézióját és makro térségi integrációját szolgáló intézményi és inf-

lehetőségeinek bőví-


tése

Ter2.

Kecskemét

fejlesztési


73

kedését

elősegítő

fejlesztési

stratégia megvalósítása Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősíTanulás és környezete – Versenyképes tudás biztosítása és az önálló élethez szükséges kompetenciák fejlesz-

tésével - Oktatás minőségi fejlesztése - Egyéni, speciális képzési szükségletek kielégítése

tése

Ter2.

Kecskemét

fejlesztési


elősegítő

fejlesztési

stratégia megvalósítása Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése Ter1. A táji jellemzőkre kon-

Tudatosság és társa-


dalmi integráció – Az


ifjúsági korosztályok társadalmi és egyéni felelősségének, tudatosságának (egészség, fenntartható

fejlődés

stb.) fejlesztése, integrációjának

- Egyéni felelősség és tudatosság fejlesztése - Egészségmegőrzés, egészséges életmódra nevelés - Közösségi és önkéntes tevékenységek lehetőségeinek bővítése

lemmel a klímaváltozásra Tem3. A megye belső kohézióját és makro térségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések Ter2.

Kecskemét

fejlesztési


segítése, közösségeik

kedését

fejlesztése

stratégia

elősegítő

fejlesztési

megvalósítása - Ifjúsági civil szervezetek, közösségek regionális Civil társadalom

és helyi döntéshozatalban való részvételének fejlesztése

Tem3. A megye belső kohézióját és makro térségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések

74

32. táblázat: A területfejlesztési koncepció illeszkedése a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2014 – 2024-hez Kiemelt stratégiai célok

Illeszkedés (operatív célok)

Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval (tematikus célok) Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Tem2. Élhető és életképes vidék Ter2.

Erőt adó Magyarország – innovatív, kreatív és minőségi termék- és kínálatfejlesztés

Turisztikai

szolgáltatás-

és

fejlesztési


- Területi fókuszú termékfejlesztés, -

Kecskemét

vendéglátás-

fejlesztés - Turisztikai K+F+I - Elérhetőség javítása - Új fejlesztési és értékteremtési területek bekapcsolása

kedését

elősegítő

fejlesztési

stratégia megvalósítása Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter5.A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztése Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősí-

A magyar turisztikai versenyképességet javító környezet kialakítása,

munkahelymeg-

őrzés és munkahelyteremtés

tésével - Üzleti környezet


- Humán háttér, oktatás fejlesztés


- Megújuló magyar szolgáltatási kultúra

szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése

75

Ter5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztése Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Tem2. Élhető és életképes vidék Ter2.

Kecskemét

fejlesztési

körzet kiegyensúlyozott növeA turizmus intézmény- - Belföldi turizmus és értékesítésösztönzés rendszerének átalakítá- - Kárpát-medencei és nemzeti turisztikai együttsa a turisztikai szerve- működés zeti rendszer együtt- - Szakmai, védjegy-, minősítési és hálózati rendműködésére építve

szerek fejlesztése

kedését

elősegítő

fejlesztési

stratégia megvalósítása Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztése Tem1. Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gaz-

- Marketing, márkamenedzsment- és értékesítés- daság a KKV-szektor megerősíNemzetközi és keleti ösztönzés

tésével

nyitás, külpiaci marke- - Nemzetközi és keleti nyitás


ting

dék

és

ösztönzés

értékesítés- - Európai és közép-európai kapcsolatok erősítése - Nemzetközi kapcsolatok erősítése

Ter2.

Kecskemét

- Nemzetközi elérhetőség, hozzáférhetőség


elősegítő

fejlesztési fejlesztési

stratégia

76

megvalósítása Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztése

Dél-alföldi Regionális Innovációs Stratégia 2011-2020 A Dél-alföldi Regionális Innovációs Stratégia tervezési időtávja a 2011-2020 közötti időszak. A Stratégia célja a Dél-alföldi Régió innovációs teljesítményének javítása (33. táblázat). A Dél-alföldi Regionális Innovációs Stratégia az említett tíz éves időszakra vázol fel egy jövőképet, jelöli ki az innovációra vonatkozó koherens célrendszert, illetve a célok eléréséhez szükséges akciók, feladatok, intézkedések halmazát. Bács-Kiskun megye célja 2030-ra a társadalmi-gazdasági stabilitás, melynek eléréséhez fontos a hagyományos értékeken alapuló gazdaság - XXI. századi kihívásokra adott - innovatív válaszokkal. A területfejlesztési koncepció épít a megye kedvező földrajzi és logisztikai elhelyezkedéséből fakadó erősségekre. Erre alapozottan a beruházások növekedését, az innováció két meglévő centrumból történő további terjedését, a KKV-szektor megerősödését, és ennek következtében a foglalkoztatás bővülését célozza meg 2020-ra úgy, hogy a fejlődés során a megyében élő különböző társadalmi csoportok a változás haszonélvezői lehessenek. A különböző profilú és térbeli kiterjedt kapcsolatrendszerű vállalkozások igényei az innováció területén is változatos kihívásokat teremtenek, a válaszokat közösen keresve a kutatóhelyekkel és oktatási intézményekkel. 33. táblázat A területfejlesztési koncepció illeszkedése a Dél-alföldi Regionális Innovációs Stratégiához

Az innovációs folya-

- K+F+I infrastruktúrák fejlesztése

Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval Tem1. Gazdasági versenyképesség

matok feltételrend-

- Innovációs szolgáltatások fejlesz-

erősítése, innovatív gazdaság a

Célok

Illeszkedés

77

szereinek megteremtése és fejlesztése

tése

KKV-szektor megerősítésével

- K+F+I humánerőforrás fejlesztése


- Innovációs pályázati rendszerek

integrált fejlesztések a Homokhátsá-

kialakítása, fejlesztése, működteté-

gon kiemelt figyelemmel a klímavál-

se, finanszírozása

tozásra

- Tőkebefektetés és kockázati tőke

Ter2. Kecskemét fejlesztési körzet

kínálati és keresleti feltételeinek

kiegyensúlyozott növekedését előse-

megteremtése és javítása

gítő fejlesztési stratégia megvalósítása

Vállalkozások inno-

- A régiós ágazati prioritásokhoz

Tem1. Gazdasági versenyképesség

vációs versenyképes-

(biotechnológia; lézertechnológia;

erősítése, innovatív gazdaság a

ségének fejlesztése,

gépjárműipar; ICT) kapcsolódó

KKV-szektor megerősítésével

megerősítése

technológia-fejlesztés támogatása


- A régiós prioritáson kívüli, de a


régiós adottságokra, hagyomá-


nyokra épülő ágazatok (megújuló


energiák: geotermia, napenergia,

tozásra

biomassza, mezőgazdaság) egyes technológia-fejlesztéseinek támogatása - KKV-k innovatív és tőkevonzó képességeinek fejlesztése - Innovatív ötletek piacra lépésének elősegítése - Tudás-intenzív munkahelyek teremtése Innovatív szereplők

- Beszállítói hálózatok fejlesztése

Tem3. A megye belső kohézióját és

közti kapcsolatok

- KKV beszállítóvá válásának elő-

makrotérségi integrációját szolgáló

megerősítése

segítése - Régiós ágazati prioritásokhoz kap-

intézményi és infrastrukturális fejlesztése

csolódó iparági klaszterek támoga-

Ter3. Várostérségi funkcionális és

tása

infrastrukturális kapcsolatok fejlesz-

- Az innováció népszerűsítése

tése a népességmegtartó-képesség

- Tudástranszfer elősegítése

javítása érdekében

78

Dél-alföldi Operatív Program 2007-2013 A Regionális Operatív Program elsődleges célja a régió sajátos adottságaira építő, azokat továbbfejlesztő program kidolgozása (34. táblázat). A Dél-alföldi Régió átfogó célja a fenntartható növekedés biztosítsa, a foglalkoztatás bővítése, valamint a területi különbségek kiegyenlítése. A program fő céljai a regionális gazdasági erősítése és versenyképességének növelése, az innováción alapuló gazdasági szerkezetváltás elősegítése és a lakosság életkörülményeit meghatározó települési, környezeti állapot javítása a régió kohéziójának erősítési érdekében. 34. táblázat A területfejlesztési koncepció illeszkedése a Dél-alföldi operatív program 20072013- hoz Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval Regionális gazdaság- - Magas hozzáadott értékű gazda- Tem1. Gazdasági versenyképesség Célok

fejlesztés

Illeszkedés

sági tevékenységek megjelené- erősítése, innovatív gazdaság a KKVsének elősegítése a régió egé- szektor megerősítésével szében.


- KKV-k

versenyképességének integrált fejlesztések a Homokhátsá-

növelése


- Foglalkoztatottsági szint növelé- tozásra Ter3. Várostérségi funkcionális és inf-

se

rastrukturális kapcsolatok fejlesztése a népességmegtartó-képesség

javítása

érdekében Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések Turisztikai célú fej- - A turisztikai célú bevételek nö- Ter3. lesztések

velése

Várostérségi funkcionális és

infrastrukturális kapcsolatok fejleszté-

- A vendégforgalom emelése az se a népességmegtartó-képesség javíátlagos tartózkodási idő meg- tása érdekében hosszabbításán keresztül - Kereskedelmi

Ter4. A Duna-mente természeti és lo-

szálláshelyek gisztikai potenciáljának kiaknázását

szoba kapacitás kihasználtságá- szolgáló integrált fejlesztések

79

nak növelése

Ter5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések

Közlekedési

infrast- - Hátrányos helyzetű kistérségek Tem2. Élhető és életképes vidék elérhetőségének javítása

ruktúra-fejlesztés


- Települések és kistérségek kö- makrotérségi integrációját szolgáló inzötti egyenlőtlenségek mérsék- tézményi és infrastrukturális fejlesztélése

se Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése a népességmegtartó-képesség

javítása

érdekében Humáninfrastruktúrafejlesztések

- A régió lakosságának egészségi, Tem1.

Gazdasági

versenyképesség

mentális és pszichés állapotának erősítése, innovatív gazdaság a KKVjavítása.

szektor megerősítésével

- Humán infrastruktúra minőségi Tem2. Élhető és életképes vidék és fenntartható fejlesztése


- A foglalkoztatottak számának makrotérségi integrációját szolgáló innövelése

tézményi és infrastrukturális fejlesztése Ter2. Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása

Térségfejlesztési ciók

ak- - A lakóterületek által érintett ak- Tem2. Élhető és életképes vidék cióterületek fizikai megújítása Tem3. A megye belső kohézióját és és a társadalmi kohézió együttes makrotérségi integrációját szolgáló inerősítése, közösségi és szociális tézményi és infrastrukturális fejlesztéfunkciók megjelenésének támo- se gatása és a meglévő funkciók Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló megerősítése.


- Vonzó városi környezet kialakí- gon kiemelt figyelemmel a klímaváltása, a feltárt gazdasági, kulturá- tozásra lis és turisztikai értékek és lehe- Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló tőségek kihasználása érdekében.


80

- Elmaradott kistérségek térség- gon kiemelt figyelemmel a klímaválszervező funkcióval rendelkező tozásra településeinek fejlesztése, a vál- Ter2. Kecskemét fejlesztési körzet kilalkozások üzleti infrastrukturá- egyensúlyozott növekedését elősegítő lis környezetének fejlesztése, fejlesztési stratégia megvalósítása valamint a magánberuházások Ter4. A Duna-mente természeti és loés a munkahelyteremtés ösztön- gisztikai potenciáljának kiaknázását zése.

szolgáló integrált fejlesztések

- A társadalmi kohézió erősítése, Ter5. A határ-menti térségek határon a helyi közösségek támogatása, átnyúló szervezeti és térkapcsolataira a civil szerveződések aktivizálá- alapozó kohézió erősítő fejlesztések sa, szerepük erősítése, helyi identitás erősítése.

A Térségfejlesztési akciók kiemelt prioritási céljának megvalósulását elősegítő területfejlesztési javaslat erősíthetné a környezetvédelmi szempontok érvényesítését a Koncepcióban. Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata 2005 A koncepció célja, hogy a régió a közös érdekeken alapuló együttműködési hálózatok kialakításával, a természeti értékek és a határmenti helyzetből adódó előnyök tudatos kihasználásával képes legyen megalapozni a szilárd, versenyképes gazdaság alapjait és mindehhez színvonalas életkörnyezetet és életlehetőséget biztosítani. A BKMTFK célkitűzései a Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálatának célrendszeréhez szervesen kapcsolódik. A Területfejlesztési Koncepció valamennyi Tematikus célja és a Területi célja is illeszkedik a Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálatában megfogalmazott fő célterületekhez (35. táblázat). 35. táblázat A területfejlesztési koncepció illeszkedése a Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata - hoz Célok A régió verseny-

Illeszkedés - A gazdasági szerkezetváltás és

Kapcsolat a területfejlesztési koncepcióval Tem1. Gazdasági versenyképesség erősíté-

képességének

dinamizálás feltételeinek támo-

se, innovatív gazdaság a KKV-szektor

javítása.

gatása

megerősítésével

- A régió nemzetközi és logiszti-


kai szerepköreinek kiépítéséhez

makrotérségi integrációját szolgáló intéz-

szükséges közlekedési és in-

ményi és infrastrukturális fejlesztése

81

formatikai feltételek megterem-


tése


- Az információs társadalom kiépülésének támogatása - A régión belüli együttműködé-

figyelemmel a klímaváltozásra Ter2. Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fej-

sek ösztönzése - Partnerség és

lesztési stratégia megvalósítása

hálózatok kialakítása

Ter4. A Duna-mente természeti és logiszti-

- Kis- és középvállalkozások tá-

kai potenciáljának kiaknázását szolgáló in-

mogatása és üzleti környezetük


javítása

Ter5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések

Az elmaradott te-

- A vidéki térségek és központja-

rületek felzárkóz-

ik közlekedési elérhetőségének


tatása

javítása


- A régió közlekedéshálózati öszszeköttetéseinek javítása - A humán szolgáltatások területi


ményi és infrastrukturális fejlesztése Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt

ellátó- és alaphálózatának fej-


lesztése

Ter3. Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése a népességmegtartó-képesség javítása érdekében Ter4. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter5. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések

Fenntartható fej-

- Környezetkímélő termelési és

Tem1. Gazdasági versenyképesség erősíté-

lesztés megvalósí-

fűtési technológiák elterjedésé-

se, innovatív gazdaság a KKV-szektor

tása.

nek ösztönzése

megerősítésével Tem2. Élhető és életképes

- Környezetkímélő infrastruktú-

vidék

rák összehangolt térségi fejlesz-


tése


- A vízgazdálkodási, vízminőség, természet-, környezetvédelmi

ményi és infrastrukturális fejlesztése Ter1. A táji jellemzőkre koncentráló integ-

82

és katasztrófavédelmi együtt-


működések fenntartása


- A kulturális örökség védelme


- A szociális helyzet javítása

egyensúlyozott növekedését elősegítő fej-

- A helyi közösség védőháló sze-

lesztési stratégia megvalósítása

repének szervezése, a civil

Ter4. A Duna-mente természeti és logiszti-

szervezetek támogatása

kai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések

2.4. A jelenlegi környezeti állapotnak a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése. 2.4.1. Felszíni és felszín alatti vizek Bács-Kiskun megye területe az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ATVKTVF), és ennek Bajai kirendeltségének illetékessége alá tartozik. A megye felszíni és felszín alatti vizeinek kezelését, fenntartását és vízgyűjtő gazdálkodását az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (ADUVIZIG), az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG), valamint a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) szervezi és látja el. Felszíni vizek Tervezési egységek A megye legjelentősebb vízfolyása a Duna, ugyanakkor homokhátsági vízválasztó szinte két egyenlő részre osztja a területet, s a felszíni vízfolyások nagyobb részének így a Tisza a végső befogadója. A Víz Keretirányelv-el (VKI) összhangban kialakított vízgyűjtő gazdálkodási tervezési alegységek közül a Duna részvízgyűjtőhöz tartozó Duna-völgyi főcsatorna (1-10) és Felső-Bácska (1-16) alegység, valamint a Tisza részvízgyűjtőhöz tartozó Nagykőrösi-homokhát (212), valamint az Alsó-Tisza jobb part (2-20) alegység érinti a megye területét (1. ábra). A Duna-völgyi főcsatorna (1-10) tervezési alegység Ny-i fele mélyfekvésű, a Duna egykori természetes árterének felel meg. Felszínén elsősorban csernozjom jellegű, valamint kötöttebb öntéstalajok jellemzőek. A legjellemzőbb művelési ág a szántó, kisebb részben rét legelő, de igen jelentős a vizes élőhelyek kiterjedése is, az erdőborítás mértéke csekély. Magasabban fekvő K-i fele már a homokhátságon húzódik, így itt elsősorban homokos talajok jellemzőek, s a területhasználat tekintetében a szántók rovására nagyobb területeken erdőborítás és szőlő-gyümölcsös jellemző. A tervezési alegység tengelyében az 1929-re elkészült Duna-

83

völgyi főcsatorna fut, melynek célja, hogy mintegy övcsatornaként elvezesse a Duna-menti síkság és a Homokhátság találkozásánál összegyűlő vizeket. A vízfolyások legtöbbje mesterséges vízfolyásnak minősül (2. ábra), többnyire az egykori Duna medrek nyomvonalában és mesterségesen kialakított mederszakaszokban haladnak. A Duna és a csatorna közötti területet sűrű csatornahálózat szövi át. Az alegység területének (5562 km2) jelentős része húzódik Bács-Kiskun megyében. Az alegység 5 vízrendszerből tevődik össze, területén 56 víztest található, melyekből 30 vízfolyás és 26 tó víztest. Nagyobb bács-kiskun megyei települések az alegység területén: Kunszentmiklós, Kerekegyháza, Szabadszállás, Izsák, Solt, Kiskőrös, Soltvadkert, Kecel, Kalocsa, Hajós. Mindezeknek megfelelően a tervezési alegység területét érintő felszíni vizekkel kapcsolatos környezeti konfliktusok igen változatosak: a Duna esetében árvíz veszély, kis vizek, hajózhatóság, A Duna-völgyi főcsatorna mentén belvíz és annak elvezetése, valamint a változó vízminőség, a Homokhátságon időszakos vízhiány és vízminőség problémák, öntözéssel kapcsolatos kérdések.

1. ábra: A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységek. Forrás: VKKI (2009)2

2

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása, Országos Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (2009)

84

2. ábra: Vízfolyás víztestek kategóriái a természetesség szempontjából (VKKI 20093) A Felső-Bácska (1-16) tervezési alegység jórészt szintén a Duna alacsony árterére terjed ki, területe D felé lejt. A térséget finom és közepes szemcséjű homok, illetve lösz, homokos lösz építi fel. Legnagyobb területi kiterjedésű talajtípusai a mészlepedékes csernozjom, a humuszos homok A kedvező talajadottságokból kifolyólag a legjellemzőbb művelési ág a szántó, a magasabban fekvő, gyengébb termőképességű É-i területrészeken az erdő, kisebb kiterjedésben a mélyebb fekvésű területeken rét-legelő. Az alegység teljes területe Bács-Kiskun megyében húzódik. Vízgyűjtőjén 8 víztest helyezkedik el, ebből 3 mesterséges vízfolyás és 5 természetes, ill. mesterséges tó víztest. A tervezési terület Ny-i határát képezi és egyben szervesen kapcsolódik is hozzá a Duna Baja – D-i országhatár közti, önálló víztestként kijelölt szakasza. Jelentősebb bács-kiskun megyei települések az alegység területén: Baja. Mindezeknek megfelelően a tervezési alegység területét érintő legfontosabb felszíni vizekkel kapcsolatos környezeti konfliktusok a következők: árvíz veszély belvíz és annak elvezetése, valamint a változó vízminőség. A Nagykőrösi-homokhát (2-12) tervezési alegység Az alegység déli része esik BácsKiskun megye területére, amely leginkább a lösszel és homokkal fedett hordalékkúp-síkság, valamint kis részben a Tisza alacsony ártere. Ennek megfelelően felszínét homok, homokos lösz, illetve ártéri üledékek borítják, melyeken homok talajok csernozjom jellegű talajok és 3


85

öntés talajok alakultak ki. Területhasználat tekintetében a szántók dominanciája a jellemző, de viszonylag magas a rét-legelő és a szőlő-gyümölcsös részaránya is. Mivel az alegységnek csak kis része nyúlik át a megyébe, ezért alig van jelentősebb ide tartozó víztest (Tiszakécskei Holt-Tisza) -ér található Bács-Kiskunban. Jelentősebb bács-kiskun megyei települések az alegység területén: Tiszakécske. Mindezeknek megfelelően a tervezési alegység területét érintő legfontosabb felszíni vizekkel kapcsolatos környezeti konfliktusok a következők: árvíz veszély belvíz és annak elvezetése, változó vízminőség Az Alsó-Tisza jobb part (2-20) alegység Bács-Kiskun megyében található része szinte kizárólag a Homokhátság területére esik, így felszínén jórész homok (Kiskunsági homokhát, Bugaci homokhát, Dorozsma-Majsai homokhát, Illancs), helyenként lösz (Kiskunsági löszös hát, Bácskai löszös síkság) található. A fentieknek köszönhetően a szántók területi részaránya ezen alegységben a legalacsonyabb, ugyanakkor az erdősültség foka itt a legmagasabb. A tervezési alegység jelentős területei húzódnak Bács-Kiskun megyében, és számos felszíni víztest tagolja a területet. A vízfolyások medreinek lefutása ÉNy-DK-i irányú. Összességében több 1000 km természetes és mesterséges ér és csatorna szolgálja a vízelvezetést, nagyobb vízhozamok csak nyár elején alakulhatnak ki. Jelentősebb bács-kiskun megyei települések az alegység területén: Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Jánoshalma, Tompa, Bácsalmás. Az alegység bács-kiskun megyei része az ország legszárazabb, leginkább aszály sújtotta területei közé tartozik, ami jelentősen meghatározza a felszíni vizekkel kapcsolatos környezeti konfliktusokat: vízhiány és -minőség problémák, öntözési kérdések. Felszíni vizek állapota Felszíni vízkészletek A felszíni vizek mennyiségének térbeli és időbeli változékonysága az egész Kárpátmedence tekintetében fokozódik. Ez a Duna esetében fokozódó árvízveszéllyel (pl. 2013) és elnyúló kisvizes időszakokkal jár, melyek a jövőben egyre nagyobb gazdasági, társadalmi és környezeti terheket fognak jelenteni a megye számára is. Összességében a klímaváltozásnak köszönhetően az éves vízmérleg a térségben csökkenő trendet mutat, mely leginkább a később bemutatott talajvízszint csökkenésben csúcsosodik ki. A felszíni vizek esetében elmondható, hogy a mélyebb fekvésű Dunamenti-síkság kivételével a vízfolyások tavasszal, illetve nyár elején rendelkeznek mérhető vízhozammal, többségük a nyári és téli időszakban nem, vagy csak alig szállít vizet4. A felszíni lefolyás ennek megfele4

Dövényi, Z. (szerk.) 2010 Magyarország Kistájainak Katasztere. MTA FKI, Budapest

86

lően a területen az év nagy részében jelentéktelen, ami jelentősen hozzájárul a megye területének klíma érzékenységéhez, valamint a jövőben várható víz stressz növekedéséhez. Ki kell emelni a megye környezeti és természetvédelmi potenciáljához nagyban hozzájáruló szikes tavakat (3. ábra), melyek kiterjedése a mindenkori meteorológiai viszonyoktól függően is jelentősen ingadozik, de hosszú távú vízmérlegük a klímaváltozás és a csökkenő vízutánpótlás miatt egyre negatívabb. Ezek átalakulása táji léptékben már napjainkban is szembetűnő, s bár egy-egy vízben gazdagabb év (pl. 2010) a negatív trendet megtörheti, általánosságban ezen víztestek és élőhelyek degradációja mutatható ki5.

3. ábra: „Ex lege” védett lápok és szikes tavak Magyarországon. Forrás: VÁTI (2013)6 Felszíni vizek minősége A felszíni vizek állapota a megye területén változó. A Duna vízminősége a teljes magyarországi szakaszon – így a megye területén is – fizikai-kémiai jellemzők alapján jó állapotú (OVGT Duna részvízgyűjtő). Ugyanakkor a fővárosi szennyvíz bevezetés hatására a szervesanyag-terheléssel (BOI5 és KOI) számolni kell, melynek maximuma Dunaföldvár alatt jelentkezik attól kezdve javul a minőség. Ezzel párhuzamosan az oldott oxigéntartalom is csökken folyásirányban. A Duna vízminőségi problémái között jelentős szerepe van az algásodásnak. A megye egyéb vízfolyásaira, elsősorban a hátsági területeken a diffúz tápanyag- és szervesanyag-terhelés jellemző, amely egyrészt mezőgazdasági tevékenyéggel, illetve a kommunális szennyvizekkel áll összefüggésben. Így a felszíni vizek minőségi állapotára a 5

Kovács, F. 2013. GIS analysis of short and long term hydrogeographical changes on a nature conservation area affected by aridification. Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences 8 (3), pp.97-108. 6 Az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény felülvizsgálata, Környezet értékelés és NATURA 2000 hatásbecslési dokumentáció, VÁTI Nonprofit Kft 2013

87

természetes meteorológiai tényezők és az emberi beavatkozások (vizeket érő szennyezés, nem minden esetben fenntartható vízhasználat, nem megfelelő területhasználat) is hatással vannak. A felszíni vizeket érő terhelésnél azonban mind környezeti, mind gazdasági szempontból jelentősebb a felszíni vizek felől a felszín alatti rétegekbe jutó terhelés. Az országos vízminőség-védelmi terület övezetben a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület és a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő terület országos övezetek összevonása tervezési szinten megtörtént (VÁTI 2013). Ez alapján kiemelten érzékeny területnek minősülnek a Duna menti térségek, a megye ÉK-i és DK-i területei, különös tekintettel a nagyobb települések (Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa) környezetére (4. ábra).

4. ábra: Országos vízminőség-védelmi övezetek. Forrás: VÁTI (2013)7 Ökológiai állapot Ökológiai szempontból a Duna, valamint a medréhez és hullámteréhez kapcsolódó élőhelyek kiemelt jelentőséggel bírnak. A terület egyéb vízfolyásai többnyire csatorna jellegűek, térségi kapcsolataik erősen sérültek, illetve hiányoznak. Az eredeti élőhelyek, a nyílt homoki gyepek, buckaközi lápok, természetes kisvízfolyások, homoki tölgyesek természetes kifejlődésben csak kis foltokban maradtak fenn. A vizek, vizes élőhelyek védelme, illetve a természetvédelmi és vízgazdálkodási elvárások teljesítése nem korlátozódhat önmagában csak a csatornásított vízfolyások védelmére (OVGT Tisza részvízgyűjtő). Jelentős problémát okoz, 7

Az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény felülvizsgálata, Környezet értékelés és NATURA 2000 hatásbecslési dokumentáció, VÁTI Nonprofit Kft 2013

88

hogy a mezőgazdasági területek általában a partélig műveltek, figyelmen kívül hagyva még a minimálisan szükséges fenntartósávot is (OVGT Tisza részvízgyűjtő). A szikes tavak esetében a természetes vízmozgás és dinamika megszűnése jelenti a legnagyobb problémát, valamint a mezőgazdasági termelés érdekében csatornázás, a vizes területek lecsapolása, és a keletkező vizek elvezetése. A szikes tavak problémája elsősorban talajvíz eredetű, a csapadék kedvezőtlen eloszlása és mennyisége miatt sok esetben évekig nem biztosított a vízpótlásuk, míg ha ismét vízborítás alakul ki, azt a jelenleg meglévő csatornahálózat elvezet Felszín alatti vizek Vízgazdálkodási egységek Bács-Kiskun megye területén részben vagy egészben 10 db sekély porózus (talajvíz) és porózus (rétegvíz) víztest (5. ábra), valamint 2 db porózus termál és 1 db mélységi karszt víztest érinti. Ezen víztestek gazdasági jelentősége a felszíni vizek hiányából kifolyólag felbecsülhetetlen, azonban a vízvagyon jelentős része sérülékenynek tekinthető, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból (5. ábra).

5. ábra: A felszín alatti sekély porózus (talajvíz) víztestek (balra) és porózus termál víztestek (jobbra) a megye területén. VKKI (2009)8 alapján.

8


89

Felszín alatti vizek állapota Felszín alatti vízkészletek A legkritikusabb térség ebből a szempontból a Homokhátság, ahol vízhiány régóta nyilvánvaló. A felszín alatti vizek esetében a hátságon az igen mély és tartósan, jelentősen csökkenő talajvízszintek, valamint rétegnyomás-szintek egyértelműen a pótlódást meghaladó mértékű vízkivétel jelei. A süllyedés kialakulásában a természeti tényezőkön kívül, a települési közüzemi vízművek elterjedése, a talajvíz-kitermelés növekedése, az engedély nélküli, öntözési célú vízkivételek és a belvíz elvezető csatornák megcsapoló hatása is közrejátszott. Fennmaradásának azonban döntően a kutakkal történő vízkivétel az oka. A vízszint süllyedés és a rétegnyomás csökkenés a felszín alatti víztartókra alapozott ivóvíz ellátás kiépítését követően, az 1980-as, 1990-es években volt a legjelentősebb. Az igen intenzív kommunális és mezőgazdasági célú vízkivételeknek tulajdonítható, hogy a vízszintek nem tudnak stabilizálódni. Az elmúlt évtizedekben a vízszintsüllyedés átlagosan 1-1,5 m, egyes helyeken azonban már meghaladta a 3 m- t. Ladánybene, Rém, Borota térségében már 5-6 m-es vízszintsüllyedés mutatható ki (6. ábra). A 2001-2006 közötti időszakban a hátság magasabban fekvő részein a süllyedés stagnált, vagy néhány cm-es intenzitással tovább folytatódott. A természeti tényezők és az emberi beavatkozások hatását a talajvízszint csökkenésére a különböző kutatások 50-50 % és 80-20 % érték közöttire becsülik. Összességében a homokhátsági sekély víztestek területén a hosszú távú süllyedési tendencia több ponton kimutatható, így elsősorban a Homokhátság déli részén, valamint a Bácskai löszös síkságon elterülő víztestek mennyiségi szempontból nem jó állapotúak. A termál víztestek nyomásállapotának csökkenése gyakorlatilag az egész megye területén megfigyelhető, így a termál víztestek napjainkra gyenge állapotúnak tekinthetők (OVGT 2009)9. Jelentősebb lokális vízszintsüllyedés tapasztalható Kecskemét, Kiskőrös és Kiskunmajsa térségében. Vízminőség A nitrátérzékenység a Homokhátság nyugati, a Kalocsai-Sárköz és a Bácskai löszös síkság területén kiemelkedő. A sekély porózus víztestek (talajvizek) esetében növekvő nitrát trenddel kell számolni, a megye DK-i részén a növekvő nitrát-trend átlépte a megfordítási ponthoz tartozó koncentrációt. Nagyobb mértékű diffúz foszforterhelés a Duna menti síkon, Kecskemét-

9


90

től DK-re, illetve a Bácskai löszös síkság térségében jellemző, mely egyértelműen a mezőgazdasági tevékenységgel magyarázható. A kommunális szennyvíz a közművel jobban ellátott nagyobb

települések

esetében

koncentráltabb

problémát

jelent,

ugyanakkor

a

szennyvíztitsztítás terén számos beruházás történt a közelmúltban (pl. Kecskemét). Fontos azonban megjegyezni, hogy 2011-ben a szennyvízhálózatba kapcsolt lakások aránya BácsKiskun megyében volt a legalacsonyabb (48 %) országos összehasonlításban (KSH). Ez alapján a kisebb településeken a tág közműolló miatt a kommunális szennyvízből adódó terhelés növekvő tendenciát mutat. A ivóvízellátás vízbázisát veszélyeztető szennyezés csak Kunszentmiklós környékén mutatható ki.

6. ábra: A talajvízszint helyzete 1985, 1998, 2000, 2003 márciusában (1971-75 átlagához viszonyítva). Forrás: Rakonczai (2006)10 Ökológia A felszín alatti víztől függő ökoszisztémák a beszivárgási területen ezáltal térségi mértékben veszélyeztetettek, amit lokálisan súlyosbíthatnak az illegális vízkivételek vagy mély csa10

Rakonczai J. 2006. A globális változások hatásai a Duna-Tisza köze vízháztartására. In.: Kertész; Dövényi; Kocsis (szerk.): A III. Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei CD.

91

tornák okozta lecsapoló hatás. Mindez az éghajlat változásával kombinálódva a jövőben ökológiai krízissel fenyegető készlethiányhoz vezethet. Állóvizek felületének csökkenése, illetve a talajvízszint-süllyedés miatt a korábban magas talajvízállású területeken található növényzet degradációja és átalakulása jellemző. A víz minőségéből fakadó ökológiai problémák (mint pl. szennyvízkibocsátások, állattartó telepek, hulladéklerakók, diffúz mezőgazdasági szennyezések) kisebb területi kiterjedésben és mérsékeltebb ökológiai kárt, vagy kockázatot okozva jelentkeznek. 2.4.2. A föld (talaj) környezeti állapota A Duna-menti síkság talajtani képe változatos, a táj egészére a löszös és homokos üledékeken kialakult hidromorf talajok, a nátriumsók megjelenésével pedig a szikesség jellemző. A talajtípusok kialakulásában a természeti tényezőknek és a Duna által lerakott hordalékanyagnak meghatározó szerepe volt (7. ábra). A terület északi részén réti öntéstalajok, lápos réti talajok a leggyakoribb talajtípusok, melyek főként homokos vályog összetételűek és termékenységi besorolásuk közepesnél gyengébb. A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó területeken szoloncsák és szoloncsák-szolonyec talajok találhatóak. Ezeken főként gyenge legelők vannak, azonban sziki vegetációjuk védelem alatt áll vagy védelmet érdemel. A terület mezőgazdaságilag legértékesebb talajai a Duna mentén északkeleten található réti csernozjom talajok, habár ezek kiterjedése csekély. Dunaegyháza és Apaj között a szikes talajvizű területeken mélyben sós réti csernozjom talajok találhatóak. Ezek szintén jó termékenységű talajok, szántóként hasznosíthatóak. A terület középső és déli részén túlnyomó részben az északihoz képest jobb termőképességű réti öntéstalaj fordul elő, de kisebb foltokban réti talajok, réti csernozjomok és mélyben sós réti csernozjomok fordulnak elő. A Mohácsi-szigeten nyers öntés és réti öntés talajok találhatóak. A nyers öntés talajok a réti öntés talajokhoz képest is kisebb termékenységűek.

92

7. ábra Talajtípusok Bács-Kiskun megyében A Duna-Tisza közi síkvidéken homok és lösz alapkőzeten képződött talajok is előfordulnak. A táj jelentős részét futóhomok borítja, melyen az egykori vegetáció csak foltokban maradt meg. A futóhomok mellett humuszos homoktalajok is jelentős területeket borítanak. Szélsőséges vízháztartás jellemzi a homoktalajokat és kis tápanyagtartalma miatt gyenge termőképességűek. Csernozjom jellegű homoktalajok kis kiterjedésben fordulnak elő. A mélyedésekben, laposokban réti talajok és szoloncsák, szoloncsák-szolonyec, szolonyeces réti talajok fordulnak elő. Löszön képződött talajtípusok közül az alföldi mészlepedékes csernozjom és réti csernozjom talajok, valamint ezek mélyben sós változatai fordulnak elő, leginkább a Kiskunsági Löszös háton, de a Dorozsma-Majsai Homokháton is foltszerűen a felszínen megjelennek, csernozjom jellegű homoktalajokkal mozaikolva. A mélyedésekben réti talajok, lápos réti talajok fordulnak elő, de löszös alapkőzetű szikes talajok is jelentősebb kiterjedésben fordulnak elő (szoloncsák-szolonyec, szolonyeces réti talajok, sztyeppesedő réti szolonyec talajok). A szikesek szélsőséges vízháztartási tulajdonságokkal rendelkeznek, igen gyenge termőképességűek, és mezőgazdasági művelésre többnyire alkalmatlanok (kivéve sztyeppesedő változatokat). A Bácskai síkvidék északi részét futóhomok borítja, foltokban humuszos homok talajok is előfordulnak. A déli-délkeleti részén löszön képződött Alföldi mészlepedékes csernozjom ta-

93

lajok találhatóak a legnagyobb kiterjedésben, de előfordulnak még réti csernozjomok, mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjom talajok, valamint kis foltokban szoloncsák szolonyec és szolonyeces réti talajok is. A talajok fizikai-félesége homok, homokos vályog és kismértékben agyagos vályog. A termőréteg vastagság a megyében a nyugati és a dél-nyugati területeken 100 cm feletti, míg a középső területeken ez nagyon változatos, van ahol a 20 cm-t sem éri el. A területet dunai üledék borítja, ennek köszönhetően a rajtuk keletkező talajok mésztartalma többnyire magas. A domborzati adottságok miatt az országos átlagnál lényegesen kisebb az erózióveszély, az erózió által okozott átlagos talajveszteség a megye kistérségeinek legnagyobb területén a legtöbb terület esetében 5 tonna/ha/év alatti (8. ábra). A talajeróziót leginkább a szél eróziós tevékenysége okozza. A Duna-Tisza köze szélerózió által veszélyeztetett terület a gyengén kötött homok, ill. futóhomok talajok magas aránya miatt, ezen felül a szélerózió a csernozjom talajok humuszos rétegét is veszélyezteti. A környezeti veszélyek közül az aszályhajlam fokozódása kiemelten érinti a talajokat. A talaj állapota szempontjából kiemelt kockázati tényezőt jelent a szerves- és műtrágyák alkalmazása is. A legjelentősebb káros hatások az állattartó telepek, az üzemanyagtöltő állomások, ipari tevékenységek, illegális hulladéklerakók területén jelentkeznek.

8. ábra. Széleróziónak leginkább kitett területek (VÁTI Nonprofit Kft 2013)

94

2.4.3. Levegőminőség/ levegőtisztaság-védelem A levegőtisztaság-védelem fő célkitűzése az egészséges környezet érdekében a jó levegőminőség biztosítása, az emberi egészséget és a természetes környezetet veszélyeztető légszennyezettség kialakulásának megelőzése a jogszabályokban előírt levegővédelmi követelmények betartatásával. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet előírja, hogy Magyarország területén a levegőterheltségi szint mértéke szerint, a vizsgálati küszöbértékek alapján, légszennyezettségi agglomerációk vagy zónák kerüljenek kijelölésre, melynek felülvizsgálata a levegőterheltségi szintet befolyásoló körülmények jelentős változása esetén, de legalább ötévenként szükséges. Ennek megfelelően a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete alapján Bács-Kiskun megye az ún. „10. Az ország többi területe” nevű légszennyezettségi agglomerációba, míg Baja és Kecskemét a „11. Kijelölt városok” körébe tartoznak, aszerint, hogy az egyes szennyező anyagok levegőterheltségi szint, koncentráció határértékei melyik, jogszabályban meghatározott tartományba, csoportba (A, B, C, D, E, F, O-I., O-II. csoport) tartoznak, melyet a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. melléklete szabályoz. A megye területének jelentős része a meghatározott szennyező anyagok tekintetében az ún. F csoportba tartozik, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg, kivételt jelent ez alól a talaj közeli ózon koncentráció, amely meghaladja a jogszabályban előírt célértéket. Kecskemét és Baja város esetén a szálló por értékei minősülnek egészségügyi határértéket meghaladónak. Ennek oka a kevés csapadék, a zöldterületek csekély aránya, az intenzív gépkocsiforgalom és a települések perifériáin nagyarányú burkolatlan úthálózat. A főbb szennyezőanyagok (kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, szilárd anyagok) tekintetében Bács-Kiskun megyében az elmúlt éveket csökkenő tendencia jellemező. Kivételt jelent azonban a kibocsátott szén-dioxid mennyiségének alakulása, ugyanis 2005 és 2008 között hatszorosára nőtt az értéke, majd ezt követően évről-évre csökkent a koncentrációja a levegőben. Ez utóbbi adat a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik fő kérdése melyet az elkövetkező tervidőszakban a társadalmi-gazdasági szférának számolni kell stratégiai feladatok megfogalmazásakor. A légszennyezettség elsősorban a városokban és a fő közlekedési útvonalak környezetében jellemző, de jelentős terhelés származik a burkolatlan homokfelületekről is (9. ábra). A köz-

95

vetlen szennyező forrásoktól mentes területek és települések levegőminősége megfelelő, jelentős területeken pedig kifogástalan. A városok fő szennyező forrásai a közúti közlekedés, a téli fűtés-energiafelhasználás és az ipari, illetve szolgáltatások kibocsátásai. 2.4.4. Zaj- és rezgésterhelés A világszerete tapasztalható folyamatosan növekvő zajterhelés miatt született döntés az EU-n belül a stratégiai zajtérképek elkészítéséről és az ezekre épülő intézkedési tervek kidolgozásáról.

9. ábra Bács-Kiskun megye közlekedési hálózata, települései és iparterületei (OKIRTEIR alapján) Ezen EU-s szabályozás magyar jogrendszerbe való átültetése „A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről” szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelettel; a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelettel a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól, valamint „A stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól” a 5/2004. (XII. 20.) KvVM rendelettel valósult meg.

96

Bács-Kiskun megye zajterhelését a forgalom nagysága, a forgalomáramlás és a forgalomintenzitás változó tendenciái, a beépítettségi viszonyok, a zöldfelületi rendszer, a felszínburkolat típusa és akusztikai tulajdonságai, valamint a légköri viszonyok határozzák meg. A belvárosok közlekedési zaja a tömegközlekedés korszerűsítése (kerékpárút-fejlesztés, forgalomszabályozás, forgalomelterelés, önkormányzati zajvédelmi szabályozás) és a települést elkerülő közutak kiépítése következtében több helyen csökkent, valamint az elkövetkezendő időszakban is javuló tendencia várható. A számottevően legnagyobb közlekedési zajjal történő túlterhelés a városokban jellemző: Kecskeméten, Baján, Kalocsán és Solton. Kecskeméten 2012-ben készült el zajtérkép és erre épülő intézkedési terv. A városban a közúti és vasúti közlekedés okoz beavatkozást igénylő, határérték feletti zajterhelést, valamint a város környezetében található katonai repülőtérről eredő zaj és az ún. IPPC üzemektől eredő zaj. Baján is elsősorban a közlekedésből eredő zajterhelés a legjellemzőbb. Jelenleg is folyik a stratégiai zajtérkép és akcióterv készítése határmenti együttműködés keretén belül. 2.4.5. Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás egy olyan összefüggő feladatrendszer, melynek elemei a hulladék képződés és kezelés egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak megelőzése, csökkentése, a keletkezett hulladékok veszélyességének csökkentése, a nem hasznosuló hulladék környezeti és egészségi szempontból biztonságos ártalmatlanítása, fajtánkénti gyűjtése és hasznosítása, ami az utóbbi időben egyre inkább részévé válik az anyagok és termékek teljes életciklusát lefedő, a környezeti hatásokat összességében minimalizáló szemléletű holisztikus tevékenységnek. Bács-Kiskun megyében az elszállított hulladékok mennyisége országos viszonylatban kiemelkedő, hiszen Pest megyét és Budapestet leszámítva a megyében szállították el a legtöbb hulladékot (123.732 tonna), melynek 83 %-a a lakossági települési hulladék. Ennek a menynyiségnek csupán kevesebb, mint 1 %-a szelektíven gyűjtött. A megyében a települések mindegyikén megszervezésre került a rendszeres hulladékgyűjtés, közszolgáltatási szerződések keretében. Problémát jelent azonban a nagy arányú külterületi lakott helyekről történő elszállítás, ami a szolgáltatásba bevont lakások arányának mutatóját rontja.

97

Bács-Kiskun megyében – az országos tendenciához hasonlóan – az elmúlt 5-6 évben folyamatosan csökkent a keletkezett összes hulladék mennyisége, azonban ezen belül a keletkező települési szilárd hulladék mennyisége kisebb mértékben nőtt. A lakossági eredetű hulladék aránya a fogyasztói szokások folyamatos változásának hatására megkétszereződött. A megyén belül keletkező települési szilárd hulladék gyakorlatilag teljes mennyiségben lerakással kerül ártalmatlanításra, az országos tendenciához hasonlóan, hiszen ez a legolcsóbb és legelterjedtebb hulladékkezelési megoldás. 2009. július 16-áig valamennyi olyan, környezetszennyező hulladéklerakó bezárt, amelyek működése a légkörre, a vizekre és az emberi egészségre is káros lehet. A bezárások után is legfeljebb 50 km-en belül elérhetőek azok a hulladéklerakók, amelyek modern technológiák alkalmazásával, elegendő kapacitással biztosítják a környezet magasabb fokú kímélését. A nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező hulladék-lerakók bezárását uniós irányelv alapján a hulladékgazdálkodási törvény írta elő. 2000. évi XLIII. Tv. a hulladékgazdálkodásról törvényt 2013.01.01-től hatályon kívül helyezte a 2012. évi CLXXXV. Tv. a hulladékról. A korszerűtlen, környezetszennyező települési lerakók felszámolásával, rekultivációjával megszűnt a lehetőség a lakossági egyéni hulladékok elhelyezésére, ami az engedély nélküli lerakások számának növekedéséhez vezetett. Az illegális kommunális-hulladék, építésitörmelék stb. lerakók számos településen problémát okoznak. 2.4.6. Táj A Duna és a Tisza folyók középső szakasza között helyezkedik el és három nagyobb tájegységből áll. A Dunát és a Tiszát övező síkvidéki területek, valamint a középső, hordalékkúpon kifejlődött Kiskunság és a Bácskai-síkvidék területe. A Duna völgyéhez (Csepeli-sík, Solti-sík, Kalocsai-Sárköz, Tolnai-Sárköz, Mohácsi-sziget) és a Tisza völgyéhez (Dél-Tisza völgy) kötődő síksági és süllyedék-füzérben a felszíneket a folyók tevékenysége alakította ki. A 19. század közepe előtt, az árvízmentesítésekig sűrű mocsárvilág jellemezte a területet, ahol a tipikus felszíni formák a hajdani lefűzött meanderek maradványai, a parti dűnék és az elgátolt medencék voltak. A Tisza 19. századi igen jelentős szabályozása miatt a természetesség mértéke itt nagyon lecsökkent, a Duna mentén azonban jellemzőek és védettek a folyóhátak közé szorított szikesek is (10. ábra).

98

10. ábra. A megye domborzata és tájai A középső rész domborzatilag is elkülönül a környezetétől: az ÉNy–DK-i tengelyű központi része óraüvegszerűen, mintegy 30-40 m-rel magasodik a Tisza és a Duna ártéri szintje fölé. A Duna-Tisza közi síkvidék területe (Pilis-Alpári-homokhát, Kiskunsági-homokhát, Bugaci-homokhát, Dorozsma-Majsai-homokhát, Kiskunsági-löszöshát) jórészt homokkal fedett enyhén hullámos felszínű táj. Helyenként ugyan löszös üledékkel fedett (Kiskunságilöszöshát), de a Duna-Tisza közi síkvidék karakterét mégis a félig kötött futóhomokra jellemző formák adják. A nemzeti park természeti értékei is ezekhez kötődnek, a homokbuckák a buckák közötti sekély, medenceszerű mélyedések (semlyékek), melyek alkáli tavak kialakulásának adnak helyet. A homok és löszpuszta-rétek sajátos vegetációja is védett természeti elem. A Kiskunság délnyugati folytatásában elhelyezkedő Bácskai-síkvidék (Illancs, Bácskai löszös síkság) ugyancsak hordalékkúp szerkezetű. Ennek a tájegységnek az északi részét attraktív, félig kötött futóhomokos formák fedik (Illancs). A tájegység déli részére – befedve az előbbi üledékeket – néhány méter vastag löszköpeny került. Ezen löszterületen a jó minőségű csernozjom talajon intenzív gazdálkodás folyik – emiatt nagyobb kiterjedésű védett terület nincs – az eredeti füves vegetáció nyomokban található csak meg. A megye területének legnagyobb részét mezőgazdasági művelt területek alkotják, összterület 71,7 %-án szántóföldek találhatók és további 2,6 % a szőlők és gyümölcsösök aránya. A természetes és természet közeli tájhasználati típusok ennek megfelelően csak kisebb arányban vannak jelen. Erdőterületek a megye 8,4 %-át fedik, további 5 %-on legelők és 4,4 %-on

99

cserjés és/vagy lágyszárú növényzet található (11. ábra). A művelési ágak termőterületeinek változását 1990 és 2009 között a Területfejlesztési Koncepció Helyzetelemzésének 1.2 ab) fejezete részletesen elemzi. Felszíni vizek a megyében csupán kis területen találhatóak (2,3 %). A jelentősebb felszíni vizek a megyében a Szelidi-tó, Vadkerti-tó, a Dávodi Földvári-tó, a Felső-Kiskunsági tavak és az Izsáki Kolon-tó.

Corine kód 1. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 3.1. 3.2. 3.3.3. 4. 5.

Név Mesterséges felszínek Szántóföldek Szőlő, gyümölcsös Legelők Vegyes mezőgazdasági területek Erdők Cserjés és/vagy lágyszárú növényzet Ritkás növényzet Vizenyős területek Vízfelületek

Terület arány (%) 1,7 71,7 2,6 5,1 2,7 8,4 4,4 0,1 0,9 2,3

11. ábra. A megye felszínborítási típusai a Corine Land Cover 2006 adatbázis alapján A táji, környezeti fenntarthatóság szempontjából igen fontos szerepet töltenek be a megye területén kijelölt NATURA 2000 területek, amelyek művelési ág szerinti megoszlása nagyon vegyes képet mutat. Több NATURA terület esetében magas az erdők aránya (BédaKarapancsa), de a Kiskunság területén alapvetően meghatározó a vegyes területhasználat. A megye éghajlatára jellemző, hogy a napsütéses órák száma (2000-2080 óra), az évi középhőmérséklet (10,5-10,8 °C) és a vegetációs időszak átlaghőmérséklete (17,5 %C körül) az országos átlagnál magasabb. A csapadékmennyiség a megye ÉK-i részén alacsonyabb (500550 mm közötti), míg a DNY-i részén valamivel magasabb (550-600 mm). A vegetációs időszak csapadékmennyisége a megyében 300-340 mm. A csapadék mennyisége évről évre nagyon szeszélyesen ingadozik. Ezek az éghajlati jellemzők meghatározzák a megye mezőgaz100

daságát, leginkább a hőigényes kisebb vízigényű szántóföldi és kertészeti növényeknek megfelelő az éghajlat. 2.4.7. Élővilág Bács-Kiskun megye közigazgatási területén legnagyobb részben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI), valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) foglalkozik a védett értékek és területek kezelésével, kutatásával és megőrzésével (12. ábra).

12. ábra. Bács-Kiskun megye Nemzeti Park Igazgatóságai és a működési területükön található védett területek A KNPI törzsterületei Bács-Kiskun megyében (47857 ha) a Felső-Kiskunsági puszta, a Felső-Kiskunsági tavak, az Izsáki Kolon-tó, a Fülöpházi homokbuckák , az Orgoványi rétek , a Bócsa- Bugac buckavilága és homokpuszta, a Tőserdő és Szikrai Holt-Tisza, a PeszérAdacsi rétek és Miklapuszta; a DDNPI törzsterületei a Gemenc és Béda-Karapancsa (10813 ha). A megyéhez tartozó tájvédelmi körzet egyedül a HNPI kezelésében álló Közép-Tiszai TK (825 ha). A természetvédelmi területek közül a KNPI működési területéhez tartozik a Bá-

101

csalmási gyapjas gyűszűvirág termőhelye TT, Császártöltési Vörös-mocsár (Őrjeg) TT, Csólyospálosi főldtani feltárás, Érsekhalmi Hét-völgy TT, Hajósi Homokpuszta TT, Hajósi kaszáló és löszpartok TT, Jászszentlászlói Kalmár-erdő TT, Kéleshalmi homokbuckák TT, Kiskőrösi turjános TT, Kiskunhalasi Fejeték-mocsár TT, Kunfehértói holdrutás erdő TT, Kunpeszéri Szalag-erdő TT, Péteri-tó TT, Szelidi-tó TT (összesen 3331.5 ha), a DDNPI-on pedig a Dávodi Földvári tó TT (74 ha). Országos jelentőségű védett területei továbbá az ex lege védett szikes tavak és lápterületek is. A megyében jelenleg 97 helyi jelentőségű védett természeti terület és természeti emlék található, melyek főleg fák, fasorok, erdők, legelők, kaszálók, létrehozott kertek és parkok. A NATURA 2000-es területek is jelentős kiterjedésben fordulnak elő. A KNPI működési területén 8 különleges madárvédelmi és 33 kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület található. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén 2 különleges madárvédelmi és 2 kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület található. A „Nemzetközi jelentőségű Vadvizek Jegyzéké”-be bejegyzett megyei védett vizek és vadvízterületek kiterjedése 28.697 ha, a Bioszféra rezervátumoké pedig 20.386 ha. A terület természetes növénytakarója fragmentált, endemizmusokban gazdag. A táj a holocénben erdős-sztyepp jellegű volt, mára az erdők túlnyomó része ültetett erdő (akác (Robinia Pseudo-Acacia), fekete és erdei fenyő (Pinus nigra, Pinus sylvestris). A biológiai sokféleségét a számos élőhely-típus és védett faj is mutatja. Fennmaradt és gyakoribb élőhelyek pl. a láprétek, szikes rétek, magassásosok, zsombéksásosok, fűzlápok, ritkábban előfordulóak pl. a láperdők, a homoki sztepprétek, a lössztyepprétek, a nyílt homokpuszta-gyepek, a homoki nyárasborókások és a homoki és gyöngyvirágos tölgyesek. A védett növényfajok száma jóval 100 feletti, kiemelkedő fontosságúak pl. homoki nőszirom, homoki kikerics, tartós szegfű, mocsári kardvirág, bangófajok. Az özönfajok közül a selyemkóró, a bálványfa és az akác a legjelentősebbek, az inváziós fertőzöttség a szőlők-gyümölcsösök felhagyásával keletkezett homoki parlagokon és erdőültetvényeken igen magas. A Nemzeti Park Igazgatóságok az állatvilág megőrzésére is igen nagy figyelmet fordítanak. A KNPI fajvédelmi programjai a túzok, a kerecsensólyom, a szalakóta, a fehér gólya, a kék vércse, a rákosi vipera védelmét kiemelten kezelik, a DDNPI pedig a Béda-Karapancsa TT területén, mely hazánk rétisasok és a fekete gólyák által egyik „legsűrűbben lakott” területe, az ártéri erdők védelmére koncentrálnak. A területen tartott magyar szürkemarha, racka és mangalica állományok az állattenyésztés számára nélkülözhetetlen génbankot képeznek. A tájakon előforduló élőhelyek természetességére vonatkozó felmérés a magyarországi MÉTA programban született, ahol a természetességet a Németh-Seregélyes-féle skála alapján, teljesen leromlott, tönkrement állapot (1-es), erősen leromlott állapot (2-es), közepesen leromlott ál102

lapot (3-as), természetközeli állapot (4-es), természetes, illetve annak tekinthető állapot (5-ös) kategóriákba sorolták. A megye területén előforduló vegetációs tájakon (Molnár et al. 200811) a természeti és társadalmi folyamatoknak köszönhetően igen jelentős arányban fordulnak elő a közepesen és erősen leromlott állapotú élőhelyek (36. táblázat). A természetközeli élőhelyek aránya az előbb említetteknél kevesebb (14-38%), a természetesnek tekinthető állapotban lévő élőhelyek 10% alattiak. Kivétel a Duna-sík, valamint a Duna-Tisza közi löszös homok vegetációs tájak, ahol az élőhelyek 25 és 16%-a tekinthető természetesnek. A természeti tőke is ezen vegetációs tájakon a legjelentősebb, ami azt jelenti, hogy a legjobb természetességű, legnagyobb kiterjedésű élőhelyek itt tudtak fennmaradni. Az özöngyomok százalékos előfordulása a teljes megyében jelentős, minden kistáj esetében 25% feletti, de Felső-Bácskában a legjelentősebb. 36. táblázat: Az előforduló növényzeti tájegységek (Molnár et al. 200811) élőhelyeinek területe, természetessége, természeti tőkéje, és az előforduló özöngyomok (forrás: http://www.novenyzetiterkep.hu/magyar/node/54) Természetesség (%) Élőhelyek becsült területe összesen 2 (ha)

3

4

5

Özöngyomok előfordulása (%) lineáris sú- exponenciális lyozással súlyozással Természeti tőke (ha)

Alsó-Duna-völgy (1)

15446

15 46

33

7

9164

3410

51

Őrjeg (2)

25676

14 43

34

9

19291

7631

33

Duna-sík (3)

26380

9

29

37

25

20403

11460

25

Homokhátság (4)

27612

32 38

25

6

17506

6015

44

Öreg-Homok (5)

22475

41 38

14

6

12246

3870

57

Dorozsma - Majsai-hát (6)

41256

42 34

22

2

20240

5785

51

Felső-Bácska (7)

4204

60 24

16

1

2116

491

70

Duna - Tisza közi löszös homok (8)

19738

18 28

38

16

12759

6154

26

2.4.8. Épített környezet és kulturális örökség A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján kulturális örökség elemeit a régészeti örökség, műemléki értékek, valamint a kulturális javak jelentik. Műemléki 11

Molnár Cs., Molnár Zs., Barina Z., Bauer N., Biró M. et al. 2008. Vegetation-based landscape-regions of Hungary. Acta Botanica Hungarica 50 (Suppl.), pp.47-58.

103

szempontból Bács-Kiskun megye az ország többi megyéjéhez képest kevesebb műemlékkel rendelkezik. 467 egyedi védettségű műemlék található a megyében, a műemléki védelem alatt álló épületek harmada egyházi jellegű épület (templom, plébánia, kolostor, rendház, kanonoki ház). Számos településen találunk műemléki védelem alá eső kastélyokat, kúriákat, népi építészeti emlékeket, lakóházakat, utóbbiak többségükben egykori polgári vagy gazdaházak. Ipari jellegű műemlékeket a mezőgazdasági feldolgozóiparhoz kapcsolódó városokban, így Kecskeméten, Baján és Kalocsán találhatunk, de az olyan kisebb településeken is előfordulnak, mint Helvécia, Jánoshalma, Imrehegy, vagy Pálmonostra. A legtöbb műemlék Kecskeméten (49) és Baján (41) található. Több mint 10 műemlékkel rendelkezik Kalocsa (19), Kiskunfélegyháza (16), Kiskunhalas (14) (13. ábra). A legidősebb műemlék a Dunafalván található Contra Florentiam kikötőerőd, ami a IV. században épült. Amennyiben a „A római limes magyarországi szakasza” világörökség-várományos helyszín megkapja az UNESCO-tól a világörökségi védettséget a dunafalvai műemlék a Duna melletti műemlékekkel (pl. Kalocsa, Solt, Baja, Dunapataj) együtt a világörökség részévé válhat. A megyei műemlékek többsége a 18 – 19. században épült, közülük a legtöbb barokk, valamint klasszicista stílusú. Az ebben a korban épített emlékek között is találunk világörökség-várományosokat a Lechner Ödön építészeti emlékeinek számító kecskeméti épületek révén(pl. Városháza, Rudolf-laktanya). Országos viszonylatban is magasnak számít a népi műemlékek száma, amelyek tanyákat, csárdákat, pincéket egyaránt jelentenek, többségük manapság kiállítóhelyként, tájházként üzemel, de népi emléknek minősülnek a szélmalmok is, amelyből összesen 5 található a megyében (Felsőszentiván, Jánoshalma, Kiskunhalas, Kunfehértó, Tataháza). Az építészeti emlékekhez szorosan kötődnek a történelmi településmagok, amelyet négy településen tartunk számon, Baján, Jánoshalmán, Kalocsán és Kecskeméten). Az országos mellett számottevő a helyi védettséget élvező objektumok száma, több mint 1000 ilyen épített és környezeti érték található a megyében. A legtöbb helyi védettséggel bíró objektum Kecskeméten, Kiskunhalason, Baján és Kiskunfélegyházán található (13. ábra).

104

13. ábra: : Országosan védett műemlékek száma (bal oldal) és helyi védettséget élvező objektumok száma településenként (jobb oldal) (Bács-Kiskun Megye Területrendezési Tervének módosítása, 2011. február) Bács-Kiskun megye igen gazdagnak számít a régészeti lelőhelyek tekintetében. 4521 régészeti lelőhelyet tartanak nyilván a megyében, többségük a megye északkeleti és középső részén található, közülük 12 egyedi védelem alatt áll (14. ábra). Számos településen az 50-et is meghaladja a régészeti lelőhelyek száma, mely főként a 2000-es években kezdett növekedni, ami összefügg az akkortól felgyorsuló út- és autópálya-építkezésekkel. A régészeti lelőhelyeken feltárt emlékek a kőkorszaktól a bronzkoron át a honfoglalás kori leletekig a történelem legszélesebb spektrumát lefedik.

14. ábra: Régészeti lelőhelyek száma településenként (Bács-Kiskun Megye Területrendezési Tervének módosítása, 2011. február)

105

3. Területfejlesztési koncepció környezeti hatásainak vizsgálata 3.1. A fejlesztési elképzelések, főbb célok, közvetlen következményeinek, környezeti hatásainak elemzése. A koncepció célrendszerének fenntarthatósági értékelése. A térségi fenntarthatósági mátrix a koncepció célkitűzéseit a fenntarthatósági értékrenddel veti össze. A területpolitika és területfejlesztés fenntarthatósági értékrendje által javasolt megközelítés szerint egyik tengelyen a fejlesztési prioritások, másik tengelyén a térségi fenntarthatóság alapelvei láthatók (37. táblázat);

+: fejlesztési elképzelés egyértelmű pozitív kapcsolatban van a fenntarthatósági alapelvekkel, –: fejlesztési elképzelés esetében negatív hatásokkal is lehet számolni, ?: bizonytalan, mert a fejlesztési elképzelések potenciális lehetőségeket, de veszélyeket is magában foglaló kapcsolatokkal jellemezhetők, nincs jel: nincs, vagy nehezen értelmezhető kapcsolat áll fenn a tényezők között.

A tanulmány elsősorban azokra a fenntarthatósági szempontokra koncentrál ahol a célok megadásában a fenntarthatósági szempontoknak erőteljesebben kellene szerepelni. A fenntarthatósági teljesítmény értékelő mátrix alapján négy koncepcionális cél nevezhető meg amelyeknél a fejlesztési elképzelések esetében több negatív hatással is lehet számolni: „A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén” (A1 cél), „A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések” (Tem3 cél), „Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása” (Ter2 cél), „A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések” (Ter5 cél).

106

Az áruszállítás károkozásának mérséklése

+ +

Az utazási idő csökkentése és kultúrált hasznosítása

+ +

A társadalom közelebb hozása a helyi környezetéhez

+ +

+

Adminisztratív és gazdasági tevékenységek értékmegőrzést szolgáló térszervezése

+

Közkincsek, közérdekű létesítmények, rendezvények hozzáférhetősége

+

Zöldmezős fejlesztések helyett barnamezős területhasználat

+

–

?

+?

+

?

?

–

–

+

?

+

+

+

+

+

+

+

?

?

+ +

+

+

+? +

?

+

+

+ +

+ +

+ +

+ +

–

+ +

? +

+ +

+ –

–

+

–

+ +

+ +

+ +

+ +

+ +

–

+

+

+

?

+

+

+

+

?

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

–

+

?

?

+

+

?

+

?

Fenntartható térhasználat

Kulturális és tudományos innováció feltételeinek biztosítása

+

+

Megye megújuló képességének biztosítása A társadalom megújuló képességének biztosítása

?

+

Más térségek közösségi kompetenciái döntési csorbításának elkerülése

?

Problémák helyben való kezelése

+

Autonóm közösségi döntéshozatal

+?

A társadalmi-gazdasági tevékenységek által gerjesztett folyamatok és áramok minél tartósabban a megyén belül tartása

–

Más térségek iránti felelősségvállalás Anyagáramok ciklusainak megyén belül való tartása

Tematikus célok Tem1 – Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével Tem2 – Élhető és életképes vidék Tem3 – A megye belső kohézióját és makro-térségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések Területi célok Ter1 – A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Ter2 – Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása Ter3 – Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése a népességmegtartó-képesség javítása érdekében Ter4 – Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések Ter5 – A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések

Stabil, kiegyensúlyozott külső erőforrás felhasználás

Átfogó célok A1 – A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpát-medencében és az európai térben inkluzív növekedés révén A2 – Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése A3 – Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése A4 – Egészséges és megújuló társadalom

A térség erőforrásainak fenntartható hasznosítása

Térségi autonómiára való törekvés

+

–

+

+

+

?

+

?

+

+

+

–

+

+

+

+

+

?

+

+

+

+

+

+

?

+

+

+

+

–

+

37. táblázat Fenntarthatósági teljesítmény értékelő mátrix 107

A célrendszerben az A2 cél (Az emberek és a környezet harmonikus együttélésének megteremtése) cím alapján a leginkább környezeti tartalommal bíró átfogó cél. Az átfogó célok közül ez a legkisebb; a nagyon leszűkített tartalom nem hangsúlyozza kellően a klímaváltozás fontosságát, amely Bács-Kiskun megyében az egyik legfontosabb veszélyforrás a közeljövőben (EURO2020 célkitűzéseinek is egyik főbb pontja Éghajlatvédelem és fenntartható energiagazdálkodás). A klímaváltozás az Alföldön és különösen Bács-Kiskun megyében az egyik legfenyegetőbb, a közeljövőt érintő veszélyforrás. Az A2 és az A3 (Területi felzárkózás, a megye belső kohéziójának erősítése) célokban javasoljuk az optimális területhasználat alapú gazdálkodásra való felhívást, amely a későbbi területi és tematikus célokban is szerepelhet. A közelmúltban gyorsan változó és a közeljövőre vonatkozó prognózisok szerint is folyamatosan változó természeti földrajzi környezethez célszerű igazítani a mezőgazdasági termelést. A térségi autonómiára való törekvést, a térség belső erőforrásainak fenntartható hasznosítása elvet elsősorban azoknál a céloknál kell jobban hangsúlyozni, ahol konkrét beruházások, beépítések, gazdasági fejlesztés mellett nincs hangsúlyozva a természeti erőforrások védelme, figyelembe vétele. Ilyen célok az A1 cél, a Tem3 cél és a Ter5 cél. A megnevezett céloknál a fejlesztések, a fokozott gazdasági növekedés együtt járhat a káros anyagok kibocsátásával, ami további fenntarthatósági elveket is sérthet (pl. Problémák helyben való kezelése). Az Autonóm közösségi döntéshozatal elvnek, a saját kompetenciájáig terjedő térségi döntéshozatalnak egy adott közigazgatási egységhez kötődő stratégia esetén – így a Ter2 cél esetében is – fontosabb szerepet szánnánk. A fenntartható térhasználatban a fejlesztések helykiválasztásánál prioritást kell élveznie a környezetet nem terhelő helyszíneknek. A Nemzeti Vidékstratégia 2012–2020 egyik stratégiai területe a föld- és birtokpolitika, amely szerint a földkészlet szigorúbb védelmével hatékonyabban kell korlátozni a zöldmezős beruházásokat. Ennek érdekében több célnál is megemlíthető a Zöldmezős fejlesztések helyett barnamezős területhasználat fenntarthatósági elv figyelmen kívül hagyása („Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKVszektor megerősítésével” (Tem1 cél), a Tem3 cél, Ter2 cél, Ter5 cél). Felhagyott, alulhasznosított, szennyezett területek újrahasznosítása lehet az eredmény. Az A1 és Tem3 céloknál a fenntartható térhasználat szerinti „Adminisztratív és gazdasági tevékenységek értékmegőrzést szolgáló térszervezése” elv esetében (pl. ökológiai rendszerek feldarabolódása miatt) a fenntarthatóság nincs egyértelmű kapcsolatban a területfejlesztési céllal. A fejlődést gátló adminisztrációs akadályok elsősorban a határon átnyúló térségi kapcsolatokat befolyásolhatják (Ter5 cél). Szerbia európai uniós csatlakozásának időpontja kérdéses, de megalapozó munkaként a koncepció részévé kell tenni. 108

Az alábbi fenntarthatósági alapelvek alapvetően egyértelmű pozitív kapcsolatban vannak a fejlesztési elképzelésekkel; „A társadalmi-gazdasági tevékenységek által gerjesztett folyamatok és áramok minél tartósabban a megyén belül tartása”, a „Kulturális és tudományos innováció feltételeinek biztosítása”, a „Közkincsek, közérdekű létesítmények, rendezvények hozzáférhetősége”, és a „Az utazási idő csökkentése és kultúrált hasznosítása”. A célrendszer és a helyzetértékelés kapcsolata szerint a tematikus célok közül a Tem1, a területi célok közül a Ter1 és a Ter3 célok tartalmazzák a legtöbb elemet az EURO2020 fenntartható fejlődés szempontjai közül. A foglalkoztatás növelése kiemelkedően a legfontosabb feladat a megyében. Jóval kevesebb szerepet szánnak az oktatás-nevelésnek, illetve a fejlesztési intézményrendszer újjászervezésének. A célok áttekintése alapján a Tem2, Tem3, Ter2 és Ter4 célok esetében a fenntarthatósági szempontokat a koncepcionális szinten célszerű lenne erősíteni. Több, a környezet-, természet- és tájvédelemmel kapcsolatos fogalom hiányzik a tervezés leírásában, ami a jövőbeni kilátásokat reprezentáló célrendszerben és a célok tartalmi kifejtésében pótolható lehet. Különösen célszerű lenne magának a tájnak és a hozzá kapcsolódó kifejezéseknek (pl. táji sokféleség, tájkarakter, tájidegen, tájjelleg, tájseb, stb.) gyakoribb, hangsúlyosabb használata, akár a horizontális célrendszerbe való kapcsolása. Hasonló fogalom a biodiverzitás, az optimális területhasználat, a szárazodás, vagy a tervezésben különösen fontos Natura 2000. 3.2. A koncepció megalapozása során feltárt környezeti konfliktusok értékelése, és a környezeti állapot várható alakulása, azon környezeti jellemzők azonosítása, amelyekre a terv valószínűleg jelentős befolyással lesz, illetve a környezeti, társadalmi és gazdasági állapot várható alakulása abban az esetben, ha a javaslatok nem valósulnának meg A célrendszerben hiányzó barnamezős fejlesztések a térhasználati elveknél szerepet kapnak. A zöldmezős fejlesztések helyett a beruházásoknál (jármű- és élelmiszeripar) prioritást kell élveznie a környezetet nem terhelő, termő/kulturális értéket nem képviselő helyszíneknek. A csökkent területek értéke így növelhető. Az okszerű és takarékos területhasználatnak fő pontja az optimális területhasználat tervezése, amely a fokozódó aszályjelleghez, a szárazodáshoz, a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást jelenti. A gyenge termőképességű talajok az egyenlőtlen csapadékeloszlás, a talajvízszint-csökkenés problémája is jól jelzi, hogy a nagyon összetett kérdéskör tudományos

109

megalapozására van szükség. Országos példa alapján megyei léptékű hasznosítására is lenne lehetőség (15. ábra).

15. ábra Bács-Kiskun megye földhasználati zonációs alaptérképe és ökotípusos konverziós térképe (művelési ág konverzió javaslat szántókra) (Kohleb et al. 200912 alapján) Erdősítést, fásítást illetően a 2009. évi XXXVII. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 153/2009 (XI.13.) FVM rendelet a mérvadó (a törvény nem kerül említésre a koncepcióban). Az erdőtelepítések folytatását a továbbiakban – elsősorban a homokhátsági területeken – csak megfelelő szakmai kontroll mellett lehet folytatni, mert a telepítések jövője a klímaváltozás, a szárazodás és a vízhiány miatt kétséges. A zöldterületek, különösen az erdők részarányának növelése – megújuló energiaforrással történő gazdálkodás, turisztikai érték – támogatható, de tudományosan meg kell alapozni, mert a felszín közeli vízkészletek fokozott felhasználása miatt az erdők Homokhátságon történő telepítése nem minden esetben javasolt. A megye területén kiemelt jelentőségű az aszályhajlam és a szélsőséges időjárási időszakok megerősödése, a szélerózió veszélye. Az erdők védelmi hatása ezek mérséklésével kapcsolatban nem vitatható, ezért erdőfenntartási célokkal harmonizáló tervezésre, tájrehabilitációra van szükség. A porterhelés csökkentésére, szélerózió mérséklésére, biológiai- és táji diverzitás és a tájkép megőrzésére a mezővédő erdősávok telepítése sok esetben jó megoldás lehet. A megyében a védett természeti területek és természeti emlékek egyik legjelentősebb részét is az erdők, illetve a fasorok adják. Megjegyezzük, hogy a Duna-Tisza közén az erdők többsége telepített erdő, ültetvény, melyek ökológiai értéke sokkal kisebb, mint a kvázi természetközeli, őshonos fajokat felvonultató erdő (lásd. 11. ábra). A koncepción belül kiemelt figyelem jellemzi az infrastrukturális rendszerek fejlesztését, az azokhoz való hozzáférés biztosítását. Ezek elmaradása különösen a periférikus térségeket 12

Kohlheb, N.; Podmaniczky, L.; Skutai, J. 2009. Magyarország felszínborítottságának lehetőségei az éghajlatvédelemben. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, p.75.

110

érintené hátrányosan. Ide tartozik többek között a tömegközlekedés, vagy a természeti/kulturális értékek elérhetősége. Az értékőrzés a fenntarthatóság szolgálatában a környezetés természetvédelem mellett fontos a tájvédelem. A fejlesztések – itt különös tekintettel az infrastrukturális fejlesztések – nem darabolhatnak fel egységes ökológiai rendszereket, hálózatokat (fragmentáció). A védett és Natura 2000 területek mellett a kvázi természetközeli felszínek (pl. erdő, cserjés, gyep) hálózatokban betöltött szerepe is fontos. Ezzel párhuzamosan tekintettel kell lenni a biológiai sokféleségre. Problémaként merül fel a koncepcióban a felszíni vizek minősége, amelynek okozói természetes (geológiai) eredet, a nem kellően tisztított szennyvizek, a vegyszereket használó mezőgazdasági termelés. Az ivóvíz minőségét és védelmét szolgáló programok kiemelt szerepe azért is fontos, mert a klímaváltozási előrejelzések szerint fokozódó aszályosodás az ivóvíz biztosítása terén is gondokat okozhat, megelőző intézkedéseket igényel. Az egész megye és a Homokhátság jövője szempontjából stratégiai kérdés az agrárgazdaság tradícióin alapuló jövedelemszerzési lehetőségeinek bővítése és az önfenntartó tájgazdálkodás, melynek kiemelten fontos része kell legyen a felszíni és felszín alatti vizek ésszerű és fenntartható hasznosítása, valamint a vízvisszatartás és vízpótlás megoldása. A megfelelő talajtani adottságú és mélyebb fekvésű területeken a vízvisszatartás előtérbe helyezése jelentős területhasználati konfliktusokat eredményezhet, melyekre fel kell készülni döntéshozói szinten a megfelelő kompenzációs lehetőségek kidolgozásával. Emellett meg kell vizsgálni az aszály-érzékeny, illetve a legnagyobb talajvízszint süllyedéssel jellemezhető területeken a víztakarékos növénytermesztési módok bevezetésének, illetve a víztakarékos öntözési technológiák (csepegtető öntözés, altalaj öntözés) elterjesztésének lehetőségét. Fokozottan támogatni kell az ipari és közüzemi, illetve lakossági vízhasználatoknál víztakarékos technológiákat. Önmagában is jelentős konfliktusokat generálhat, de a vízkészletek szempontjából döntő szerepe lehet az illegális vízkivételek lehetőség szerinti visszaszorításának. A vízmegtartó beruházások során figyelembe kell a környezeti adottságokat, szét kell választani az ökológiai céllal, a talajvízpótlási céllal és a mezőgazdasági céllal történő vízvisszatartást. Mindhárom eltérő geomorfológiai, talajtani és földtani adottságú területeken lesz optimális. Ezért a beruházások előkészítése során körültekintően kell eljárni a területek kijelölése során, hogy a kívánt prioritás megvalósítható, illetve a további környezeti konfliktusok (pl. szikesedés) megelőzhető legyen. A vízpótlás egyik módja lehet a tisztított szennyvizek sekély víztartókba történő visszatáplálása. Meg kell azonban vizsgálni ennek környezeti és ökológiai következményeit a felszín alatti víztestek és a talaj szempontjából. A felszín alatti víztestek minőségének megóvása ér111

dekében fokozottan kell ügyelni a mezőgazdasági eredetű nitrát és foszfát víztestekbe történő bejutására. A megye turisztikai potenciáljához nagyban hozzájáruló, a gyógyító Magyarország koncepcióhoz igazodó termálvízkészlet-hasznosítás során figyelemmel kell lenni a vízkészlet véges voltára, különösen a megye ÉK-i területein. A megye megújuló energiaforrásokon alapuló fejlesztéseihez, illetve a mezőgazdasági potenciáljának megőrzéséhez szintén hozzájárul a termálvízkészletek hasznosítása. Ennek kapcsán fel kell készülni a termálvizek felszíni befogadókba történő kijutásával kapcsolatban fellépő környezeti konfliktusokra, úgymint a befogadók környezetében a talajok, talajvíz és élővilágra gyakorolt negatív hatások. A koncepció tematikus és területi céljai számos környezeti elemre vannak hatással (38. táblázat). A tem2 és a ter1 céljai az összes környezeti elem tekintetében egyértelműen pozitív hatással vannak és hozzájárulnak a megye környezeti szempontú fejlődéséhez. A tem1, ter3, ter4 cél esetében több pozitív és negatív hatással járó kapcsolat azonosít, főleg gazdasági problémákat érintenek. A ter5, ter2, tem3 gazdasági és társadalmi problémákat tervezés szintjén érintenek leginkább, éppen ezért sok esetben a környezeti elemekkel való kapcsolat meghatározása nehézkes vagy nem egyértelmű. 3.3. A területfejlesztési koncepció céljainak megvalósulása esetén a környezeti szempontból negatív hatást kiváltó tényezők feltárása. A területfejlesztési koncepcióban az egyik alapvető cél, hogy a fejlesztés a környezet állapotának javításával valósuljon meg. Az átfogó-, tematikus-, területi- és horizontális célok egyike sem okozza közvetlenül a környezet, vagy a táj rombolását, minőségének romlását. A fenntarthatósági elvek alapvetően az egész tanulmányt jellemzik és hét cél esetében ezek az elvek csak kevésbé sérülnek. – Tem1. A mezőgazdaság és a termálvíz-hasznosítás negatív hatásokkal lehet a felszíni és felszín alatti vízbázisokra, a talajra, a mezőgazdaságban használt szerves anyag és vegyszerterhelés (pl. műtrágyák, gyomirtók), valamint a használt termálvíz környezetterhelése nyomán. A turisztikai fejlesztések is járhatnak negatív hatással: pl. látogatószám miatti zavarás a fennmaradt természeti területek esetén. Ipari beruházásoknak a levegőminőségre lehetnek káros hatásai, ha a fejlesztések során nem alkalmaznak környezetbarát technológiai megoldásokat. Fontos, hogy az új beruházásokban ne sérüljenek az épített környezet értékes elemei és a kulturális örökség.

112

Környezeti elemek Levegőminőség / Felszíni- és felFenntartható Épített környezet Erdők Természeti TalajvéHulladék- TermészetZajvélevegőtisztaság- szín alatti vizek terület- és és kulturális természet- erőforrások delem gazdálkodás és tájvédelem delem védelem védelme földhasználat örökség védelme védelme használata Tematikus célok

Tem1 – Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével

+ -

+ -

+ -

+ -

?

+ -

+ -

?

+ -

?

Tem2 – Élhető és életképes vidék

+

+

+

+

+

+

+

+

+

?

?

+ -

+ -

?

?

+ -

?

?

+ -

+ -

+ -

+

+

+

+

+

?

+

+

?

+ -

?

?

?

+

+

+

?

?

?

?

+ -

+ -

?

?

?

+

?

?

?

?

+

?

+

?

+

+

+

?

+ -

?

+ -

?

?

?

+ -

+

?

+ -

?

Tem3 – A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések

Területi célok

Ter1 – A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra Ter2 – Kecskemét fejlesztési körzet kiegyensúlyozott növekedését elősegítő fejlesztési stratégia megvalósítása Ter3 – Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése a népességmegtartóképesség javítása érdekében

Ter4 – A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések

Ter5 – A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések

38. táblázat környezeti állapot várható alakulása, a környezeti jellemzők azonosítása, amelyekre a terv valószínűleg jelentős befolyással lesz +: fejlesztési elképzelés egyértelmű pozitív hatással van a környezeti elemekre –: fejlesztési elképzelés negatív hatásokkal is járhat ?: nincs hatás a környezeti elemekre, vagy bizonytalan

113

– Tem3. A közlekedés-fejlesztési beruházásoknak a tájra, a vizekre és a talajra közvetlen hatással lehetnek, illetve zajhatással járhatnak. A tervezésnél és a megvalósításnál figyelmet kell szentelni a környezeti vonatkozásokra is. – Ter2. A biomasszára alapozott megújuló energia előállítás a szén-dioxid terhelés növekedésével járhat a nagyobb városokban. – Ter3. A termálvízhez kapcsolódó egészségügyi és rekreációs beruházásoknál a használt termálvíz elhelyezése környezetterheléssel járhat (főleg szerves és szervetlen szennyezők). – Ter4. A vízi infrastruktúra fejlesztése járulékos zajhatással járhat. A turizmussal járó zajnövekedés miatt az ártéri élővilág zajterhelése megnőhet, mely az élőhelyekre zavaró hatással lehet. – Ter5. A vízi közlekedés fokozódása potenciális környezetszennyezésként jelentkezhet. A turizmust fejlesztő programok (lovas turizmus, túraútvonalak) nem megfelelő megtervezése a természetes területek zavarásával járhat együtt. Az olyan célok, mint „A megye társadalmi-gazdasági súlyának növelése a Kárpátmedencében és az európai térben inkluzív növekedés révén” (A1 cél), vagy a „A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések” (Tem3 cél) magukban hordozhatják a környezetkárosítást. A koncepciónak határozottan tartalmaznia kell, hogy a beépítések ne feltétlenül járjanak jó minőségű mezőgazdasági területek művelésből való kivonásával. Ezeknek a környezetvédelmi szempontból triviálisnak nevezhető mondatoknak akkor is jelentős a szerepük, ha tudjuk, hogy a 2013. évi CLXIX. Törvény érvényesíti a termőföld védelmét. A műszaki beruházások kialakításakor természet- és tájvédelmi szempontból kevésbé jelentős, védettség alatt nem álló területet kell választani és alkalmazni kell a tájba illeszthető építészeti megoldásokat. A tervezésnél és a megvalósításnál figyelmet kell szentelni az összes környezeti vonatkozásra a vizekre, a talajra, a tájra. A fejlesztési elképzelések közül az iparstratégia, az infrastrukturális beruházások, a mezőgazdasági- és a turizmusfejlesztési miatt a természetvédelmi kezelés alatt álló területek (Natura 2000 is) potenciális kockázatoknak vannak kitéve. A turizmusfejlesztés és a természetvédelmi kezelés együttes alkalmazása megoldhatja a táj terheltségének a problémáját. A kerékpárutakon kívül a külterületi (mezőgazdasági) utak nem szerepelnek a koncepcióban, pedig a rendszerváltozás óta jellemző, nagyparcella feldarabolódás több földút megjelenésével is járt, amin a rendszeres géphasználat zavarhatja az élővilágot, talajtömörödést idéz elő. A többi fejlesztési elképzelésnél a zöldterület csökkenését a minimális szinten tartva óvhatjuk az ökológiai hálózatot.

114

A SWOT erősségek között megjelenő kitűnő mezőgazdasági adottságokra alapozó, a javaslattevő fázisban megjelenő mezőgazdasági fejlesztések környezeti terhelése elsősorban a talajra és a talajvízre vonatkozik. Ezen tényezők értékei az intenzív növénytermesztés és a tervezett intenzív állattartó létesítmények területén leromolhatnak. Megoldást a környezetvédelmi technológiák, a nagy méretarányú adatokon alapuló precíziós mezőgazdasági példák mutatnak. A megfelelő növénytermelésben a földhasználati zónaelemzés módszerei a mérvadóak. A fejlesztések kivitelezésében gondot okozhat az elöregedett agrárnépesség.

115

4. Javaslat környezeti szempontú intézkedésre 4.1. A koncepció megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó, a tervben, illetve programban szereplő intézkedések környezeti hatékonyságának értékelése, javaslatok egyéb szükséges intézkedésekre. Fenntarthatóság javítása A célrendszert javítása a fenntarthatósági szempontok szerint: a környezeti tényezőkre vonatkozó fenntarthatósági szempontok határozottabb és hangsúlyosabb megjelenése szükséges. A hatályos törvényi szabályozásoktól függetlenül (pl. 2013. évi CLXIX. törvény a termőföld védelméről) a helyi erőforrásra vonatkozó fenntarthatósági elveknek a koncepcióban szerepelni kell (hatékony használat kiegészítve a védelemmel). A környezeti problémák halmazát kibővítve érdemes a szabályozást kialakítani. A fenntarthatóság lehet ágazatspecifikus, ami Bács-Kiskun megyénél a járműipar, vagy az élelmiszeripar fenntartható fejlődési koncepcióját jelentheti. Az ilyen ágazat-specifikus útmutató lényeges környezettudatos szemléletformálást is eredményezhet. Az éghajlatváltozás társadalmi-gazdasági-természeti környezetekben várható hatásai, a növekvő gyakorisággal megjelenő extremitások következményei miatt általánosan célszerű foglalkozni az éghajlati alkalmazkodással. Tekintettel a környezeti katasztrófák kialakulására. Vízgazdálkodás Stratégiai kérdéskör megye szempontjából a fenntartható vízgazdálkodás, a felszíni és felszín alatti vízkészletek megőrzése és a Víz Keretirányelv szempontjainak megfelelően a víztestek mennyiségi és minőségi mutatóinak fejlesztés. Ennek során, elsősorban a homokhátsági fejlesztési területen kell definiálni azokat a beavatkozási lehetőségeket és területeket, melyekkel víz visszatartása és pótlása a mezőgazdasági és természetvédelmi igényekkel összhangban hosszú távon megoldható. Változó klimatikus feltételek, és változatlan vízigény mellett a megőrzés csak komplex vízgazdálkodás segítségével lehet sikeres. Térbeli léptékek, területiség A célrendszer átfogó- és tematikus, egész megyére vonatkozó elemei mellett a területi célok jelentik azokat a kisebb egységekre vonatkozó célokat, amelyek a nagyobb térbeli léptékben

116

megjelenő főbb prioritásokat tartalmazzák. Ezt a nézetünk szerint megfelelő felépítést valamennyi javaslatnál érdemes megtartani. Koncepcionálisan nincs szükség további részletezésre. Agrárkörnyezetgazdálkodás Bács-Kiskun megye az adottságainak köszönhetően az egyik leggazdagabb agrártérség Magyarországon. A vidéki térség megőrzésében játszott szerepe miatt a témakörnek mindenképpen meg kellene jelennie a célrendszer prioritásai között. Az agrár fejlesztéseknél a fenntartható agrártechnológiák alkalmazásának támogatása, széleskörű oktatási és szemléletformáló tevékenység annak érdekében, hogy az elérhető, a környezeti adottságokhoz illeszkedő művelési technológiák a termelők számára jobban megismerhetőek legyenek. Változások, időbeli-térbeli folyamatok A közeljövőre vonatkozó folyamatokat aktuális adatokra, visszatekintő adatsorokra alapozva határozhatjuk meg. Dinamikus szemlélet nélkül a környezeti változások folyamatai, trendjei nehezen becsülhetők. A gyors változások – mint a klímaváltozás, vagy a növekvő környezeti stressz helyzetet okozó beépítettség – miatt a területi tervezésben lévő következő szintben lévő területrendezési terveknek olyan alapozó dokumentáció kell, amely a hatályos jogszabályok és aktuális adatok szerinti folyamatokat, trendeket vizsgálja. Ezek hiányában az is nehezen állapítható meg, hogy milyen következményekkel járhatnak a készülő beruházások. Fejlesztési igények – fejlesztési lehetőségek Az átfogó-, a tematikus-, területi- és horizontális célrendszerben meghatározott fejlesztési prioritásokra vonatkozó igényeket és azok hatásait felmérések nélkül nehéz értékelni. A környezeti, táji vizsgálatokban például a földtudományi térbeli elemzések a földfelszíni érzékenység, a területminősítés, valamint a földfelszíni sérülékenység vizsgálatával támogathatják a terhelhetőség értékelését. A számszerűsítés segíthet abban, hogy a fejlesztési prioritásokat hogyan számszerűsítsük, ezáltal hogyan súlyozzuk, hiszen biztosan van olyan fejlesztési cél aminek nagyobb prioritása van. Környezeti szempontok szerint természetesen azon elképzelések kaphatnak nagyobb teret, amelyek környezeti haszna nagyobb. Természetvédelmi szempontok

117

A gazdag természeti értékek és az azokra alapuló elképzelésekre önálló elemként van szükség a fejlesztési koncepcióban. Jelentős szerepet kell kapnia a nemzeti szinten védett, sem a nemzetközi hálózathoz kötődő a Natura 2000 területeknek. A természetvédelmi fejlesztés mellett a gazdaságfejlesztés, vagy az infrastrukturális beruházások természetvédelmi területekkel kapcsolatos problémáit kiemelve kell kezelni. Az általában természetvédelmi szempontból értékes területeket érintik az ökoturisztikai fejlesztések. Ezek monitorozása Meg kell határozni, hogy a tervezett területhasználati módosítások milyen hatással lehetnek a Natura 2000 területek állapotára, állagára és jellegére, valamint e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megmaradásának, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének lehetőségeire. A klímaváltozás hatásaival szemben leginkább sérülékeny térségek között nagyon sok a természetvédelmi terület. A koncepció területi céljainak megvalósulásának hatékonysága növekedhet ha a természetvédelmi kezelési tervek össze vannak hangolva más tervekkel. Ilyen kapcsolat lehet az árvízi és belvízi kockázatkezelési tervekkel, erdőgazdálkodási körzeti tervekkel. Területi tervezési kapcsolatok Annak érdekében, hogy a különböző területegységeken (megyében, fejlesztési körzetekben, településeken) a különböző szintű fejlesztési célok és a területhasználat-szabályozási eszközök egységes képet mutassanak szoros kapcsolatra van szükség a területfejlesztési és – rendezési stratégiai tervezés között. Ennek egyik megoldása lehet, hogy a koncepció készítői részt vesznek a későbbi tervezésben is. A környezeti problémák térbeliségét illetően fontos, hogy közigazgatási lehatárolás szerint megszokott tervezés mellet, a tájtervezési gyakorlat a tájalkotó tényezők szerinti táji (földrajzi, vegetációs táj) lehatárolás szerint tervez. A kettő közötti ellentmondás nehezen feloldható. Hulladék- és szennyvízkezelés A célok között a hulladékkezelés problémája csak alig érintve, a szennyvízkezelés pedig nem jelenik meg, viszont jelentős problémaként emeli ki a helyzetértékelés fejezet. A felszíni és felszín alatti vizek, a talajok és az élővilág környezetterhelése igen jelentős lehet, ezért a fejlesztési elképzeléseknek nagy figyelmet kell fordítania a hulladék-és szennyvízkezelés problémájára, valamint a lakosság szemléletformálása is elengedhetetlen egy fenntarthatóbb jövő kialakítása érdekében. Különösen azért, mert a területen jó vízáteresztő képességű talajok fordulnak elő, amelyek lehetővé teszik a vízbázisok esetleges gyors szennyeződést. A hulladék-gazdálkodás törvényi szintű szigorítása is alátámasztja a probléma jelentőségét. 118

Integrált környezeti monitoring rendszer Integrált környezeti monitoring rendszer segíthetné a célrendszerben megfogalmazottak megalapozását. Az Integrált Területhasználati Monitoring Rendszerhez hasonló (OKIR és a TeIR rendszer együttes működése), Bács-Kiskun megye adatait kezelő, elemző, döntéshozástámogató térinformatikai alkalmazás a területfejlesztés alaprendszere lehet. A rendszer segítené azt az elképzelést, miszerint a megelőző jellegű, folyamatba integrált környezetvédelmi megoldások előnyben részesítése a cél. Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások használata (szél- és napenergia, biomassza), az így előállított energia hasznosítása jelenleg potenciális lehetőség Bács-Kiskun megyében. A technológiai, ismereti, vagy tudásbázis eredetű problémák feltárása segíthet a lehetőségek költséghatékony kihasználásában. Energia ültetvények telepítésére alkalmas mezőgazdasági területek és ezekhez köthető növényfajok szakszerű leválogatása és ismertetése növelné a lehetőségeket. Termálvizek hasznosítása A megújuló energiaforrásokhoz kötött, de nem kiapadhatatlan forrás a termálvíz. A termálvizek balneológiai felhasználásával járó fejlesztési elképzeléseknél törekedni előnyben kellene részesíteni a termálvizek többcélú felhasználására (energatikai és termálfürdői felhasználás is) irányuló terveket. Fontos szempont a termálvizek fenntartható használata, hogy a termálvízkészletek hosszú távon megőrizhetőek legyenek. A balneológiai felhasználás esetén problémaként jelentkezik az egészségügyi és környezetvédelmi szempontból veszélyes szerves szennyezőket tartalmazó termálvizek elhelyezése is. Az ilyen projektek tervezésénél fontos szempont a használt termált vizek minél kevésbé környezetterhelő elhelyezésére. Amennyiben a nincs kellő hangsúly fektetve legalább a részleges visszasajtolásra, akkora a kitermelhető víz mennyisége és hőmérséklete is kritikusan mértékben csökkenhet, mivel ezen víztestek pótlódása hosszú folyamat.

119

4.2. Javaslat olyan környezeti szempontú intézkedésekre, előírásokra, feltételekre, szempontokra, amelyeket a koncepció által befolyásolt más tervben, illetve programban figyelembe kell venni. A fenntartható fejlesztések szempontrendszerének előnyt kell élvezni úgy, hogy azokat a támogatási rendszerekben figyelembe vesszük. A közbeszerzési eljárások elbírálásánál pozitív elbírálásban részesüljenek a környezetvédelmi elveknek megfelelő, környezettudatos, a megelőzés elvét alkalmazó szolgáltatások, technológiák. Ilyen lehet a környezetkímélő építőanyag ipar, megalapozott vegyszerhasználat a termelésben, víztakarékos technológiai megoldások, ökogazdálkodás, környezetbarát eszközhasználat és technológia, megújuló energiaforrások hasznosítása, illetve a felsoroltakhoz köthető munkahelyteremtő fejlesztések. Gyakorlatorientált, közérthető, helyi viszonyokat ismerő fenntartható fejlesztési útmutató kidolgozása szükséges. Az útmutató ágazatspecifikusan, de nem csak az ágazati szakemberek, hanem a közigazgatási szakemberek, civil szervezetek, egyének számára is használható kiadványként, vagy akár információs rendszerként jelenhetne meg (ez utóbbi együtt járhat a példamutató programok bemutatásával). A szemléletformálásra elsősorban a fenntartható fejlesztésnek a lakosságot érintő elemeivel kapcsolatban van szükség, mint például a tömegközlekedés, a közösségi sportprogramok, a városvédelem népszerűsítése, szelektív hulladékgyűjtés. Különösen fontos lehet a technológiai innováció. Természeti erőforrásokkal kapcsolatos ismeretek erősítése az oktatásban, képzésben, a különböző tervekben. A határ-menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztésekben is integráltan megjelenhetnek fenntarthatósági törekvések pl. az energiahatékonyság, a gazdálkodás, a hulladék- és vízgazdálkodás terén.

5. Összefoglalás A munka célja a Bács-Kiskun megye Területfejlesztési Koncepciójának környezeti vizsgálata (SKV), a koncepció céljainak, környezeti eredményeinek értékelése. A koncepció egészére elmondható, hogy a környezeti szempontokat figyelembe veszi, adott fejlesztési prioritásoknál előtérbe is helyezi, így a koncepció környezeti érdekeket szolgál, az aktuálisan megjelenő környezeti kérdéseket tartalmazza. A fenntartható szempontok további koncepcionális erősítése fontos, mert ez a megalapozó munka a további, különböző léptékű tervezéseket, azok tartalmát alapvetően befolyásolja. A fenntarthatóság érvényesítése 120

szempontjából fontos alapfogalmak (pl. biodiverzitás, optimális területhasználat, stb.) hangsúlyos használata segíthet ezen a folyamaton. Természetesen ilyen a klímaváltozás is; ha a prognózisok helytállóak a további tervezés során klímavédelmi részfejezet kidolgozása is indokolt lehet. A koncepció felülvizsgálata a területileg illetékes szakhatósági vélemények figyelembevételével készült és figyelembe vette a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) készítésekor nem kötelező, egyéb országos hatóságok környezetvédelmi szempontú megállapításait is. 2013 november 20-áig beérkező véleményeket az SKV-ba beépítettük. Az SKV így szerepet tud játszani a koncepció munkaanyagának készítésében. A stratégiai környezeti vizsgálatban a szakadatok, információk aktualizálásával megfogalmazott észrevételek a koncepció munkaanyagának módosítását célozzák, míg számos javaslat elsősorban a jövőben a tervezés folyamatában figyelembe vehető elemeket tartalmaz. A környezetvédelmi érdekek szolgálata miatt koncepcionális változásokra nincs szükség. A környezeti vizsgálat konzultációs jellegéből fakadóan fogalmaztunk meg véleményeket. Környezeti vizsgálat szempontjából nagyon fontos, hogy a különböző környezeti erőforrások legszélesebb köre szerepeljen a koncepcióban. Az általánosan megfogalmazott környezeti tényezők, környezeti rendszerek védelmével, használatával kapcsolatos feladatok megítélése, szerepe a fejlesztésekben jelentősen csökken. A környezeti elemeket, tényezőket, folyamatokat aktuális és teljes adatokon, adatsorokon alapuló helyzetfeltárásban kell bemutatni, majd használni. A leírtak pontosságát, hitelességét, megbízhatóságát, objektivitását biztosítja, ha a felhasznált adatok és információk nyomon követhető hivatkozásokkal jelennek meg. Célszerű a mindenkori jogi és/vagy műszaki hatályos határértékek bemutatása, figyelembe vétele a megfelelő viszonyíthatóság érdekében. A javaslattevő fázisban célszerűen megoldást kell adnunk a helyzetelemzésben problémaként feltüntetett állapotokra, folyamatokra. A környezeti problémakörben megtalálható hulladékgazdálkodás (veszélyes hulladék kezelése), vízgazdálkodás (szennyvíz-gazdálkodás) témákban megoldásokat kell javasolnunk. A Környezeti Informatikai Rendszer(ek) fenntartásával a területfejlesztési tervezés jól megalapozható és monitorozható. A 39. táblázat alapján látható, hogy a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakra meghatározott, tervezett operatív programok prioritási tengelyei között található néhány, amelybe nem illeszthetők be a megye területfejlesztési céljai/prioritásai. Ezek az alábbiak:

121

– EFOP5: Jó állam: A közigazgatási hatékonyságának fokozása és az igazságügy korszerűsí-tése. A jó reagáló képességű közigazgatási szervezetrendszer kialakítását, a közigazgatás személyi állományának fejlesztését, a közigazgatás alkalmassá tételét az elektronikus közigazgatási szolgáltatások és fejlesztések eredményesebb felhasználására célzó prioritásra, valamint az igazságügy modernizálására a megyei területfejlesztési szintnek nincs eszköze, így értelemszerűen a koncepció célrendszerébe sem került beépítésre. – GINOP6.: Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése A prioritás célja a piaci forrásból nem, vagy nem kielégítő mértékben finanszírozott, megtérülő (jellemzően KKV) projektek forráshoz juttatása, így indokolt lenne a koncepció „Gazdasági versenyképesség erősítése, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével” tematikus céljának prioritásaiba beépíteni. – IKOP1: Nemzetközi közúti elérhetőség javítása – IKOP2: Nemzetközi vasúti elérhetőség javítása A Bács-Kiskun megyén áthaladó nemzetközi közúti illetve vasúti hálózat nem szerepel a célrendszerben. A nemzetközi közút fejlesztésre vonatkozóan található utalás, de a célok között nem szerepel. – KEHOP1: Az „Élhető és életképes vidék”- Tem2 tematikus cél alatt részletezett prioritások közül hiányzik a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást célzó intézkedések, holott (a térhasználati elvek leírásánál egy mondat erejéig szerepel) kiemelt feladatként kellene kezelni a problémakört. – KEHOP2: A dokumentumban a megye 2020 céljai és az ágazati koncepciókkal való kapcsolat bemutatásakor a „Várostérségi funkcionális és infrastrukturális kapcsolatok fejlesztése”- Tem3 tematikus célnál a települési vízgazdálkodást kapcsolódási pontként jelöli a Nemzeti Vízstratégiával, azonban a cél alatt részletezett prioritásoknál nem található erre vonatkozóan meghatározás. – KEHOP5: A célrendszer és helyzetértékelés kapcsolatát bemutató fejezetrész a tanyán és el-szigetelt településen élők életminőségének javításának egyik lehetőségeként az energiahaté-konysági beruházások megvalósítását jelöli meg az „Élhető és életképes vidék”Tem2 – tema-tikus cél egyik egyikeként. Azonban az adott cél tartalma, szükséges beavatkozások kifejtésé-nél erre vonatkozóan nem tesz javaslatot. 122

– MAHOP2: A halgazdaság, az akvakultúra kis- és középvállakozások szintjén való megjele-nése hiányos. A koncepció csak az EU 2020 tematikus célkitűzéseken keresztüli kapcsolattal tartalmazza ezeket a pontokat. Ez különösen a bajai halászléhez kötődő halgazdaság és -fogyasztás miatt feltűnő. – MAHOP4: nincs említés a halgazdálkodáshoz köthető közösségek és munkahelyek erősíté-séről. A BKMTFK és a MAHOP kapcsolatrendszere nagyon gyenge. A fennálló, Ter4 célhoz kap-csolható pozitív jelenségek sem a halgazdasághoz, hanem a vizes élőhelyekhez köthetők, így általánosságban ezek is meglehetősen gyenge kapcsolatra utalnak. 39. táblázat A 2014-2020-as EU-s tervezési időszakra meghatározott, tervezett operatív programok és a megye területfejlesztési céljainak kapcsolata 2014-2020 OP TOP1 TOP2 TOP3 TOP4 TOP5 TOP6 TOP7 EFOP1 EFOP2 EFOP3 EFOP4 EFOP5 EFOP6 EFOP7 GINOP1 GINOP2 GINOP3 GINOP4 GINOP5 GINOP6 GINOP7 IKOP1 IKOP2 IKOP3 IKOP4 IKOP5 VP1 VP2 VP3 VP4

Tem1 +

+

BÁCS-KISKUN-MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK Tem2 Tem3 Ter1 Ter2 Ter3 + + + + + + + + + + + + + + + + + +

Ter4 + + +

+

+ + + + + +

+

+ +

+

+

+

+ + +

+

+ + +

+

+ + +

+ +

+

+ + +

+ +

+

+

123

VP5 VP6 KEHOP1 KEHOP2 KEHOP3 KEHOP4 KEHOP5 KEHOP6 MAHOP1 MAHOP2 MAHOP3 MAHOP4

+ + + + +

+ + +

+ + +

+ +

+ +

+ + +

+

+ + + +

Az operatív programok további társadalmi, szakmai egyeztetése, pontosítása folyamatban van, így a területi tervezés további folyamatában azok módosítása várható.

124

Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun megyei területfejlesztési koncepció környezeti vizsgálata

Recommend Documents