Bács-Kiskun 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA BEÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK ÉS TERVEZŐI VÁLASZOK

Bács-Kiskun 2020

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA BEÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK ÉS TERVEZŐI VÁLASZOK

1

Stratégia program

2

SorVéleményező szám Minisztériumok

Vélemény

Tervezői válasz

A tervezet 23. oldalán a következő kiegészítést kérjük: „A potenciál kiaknázása mellett feladatunk a klímaváltozással leginkább érintett Homokhátság gazdasági, társadalmi, környezeti leszakadásának visszafordítása, a hatások mérséklése, valamint a szélsőséges időjárási körülményekből fakadó kockázatok (pl. belvizek, elsivatagosodás) csökkentése, a felszíni és felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmének biztosítása.”

1

Belügyminisztérium

A tervezet 44. oldalán a következő kiegészítést tartjuk indokoltnak: „A népességmegtartás kulcstényezője A szélsőséges időjárási körülményekből, a vizek többletéből és hiányából fakadó kockázatok (elsivatagosodás, árvizek) mérséklése, az alkalmazkodóképesség javítása, melynek alábbi projektcsomagjait kívánjuk a Környezet és Energiahatékonyság Operatív Program (KEHOP) keretében megvalósítani:”

A szövegezésre vonatkozó módosító javaslatokat elfogadtuk és átvezettük.

Általános megjegyzés, hogy a „vízellátás” fogalmat a Vksztv. fogalomhasználatával való összhang megteremtése miatt indokolt és szükséges az „ivóvízellátás” fogalom használatával felváltani a jelzett helyeken.

2/1

2/2

Emberi Erőforrások Minisztériuma


44. oldal az 5.4. fejezetben: „Települési ivóvízellátás fejlesztése, ivóvízminőség-javítás”. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 118 § (1) bekezdés d) pontja értelmében az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértési jogot gyakorol – az adott nemzetiséget közvetlenül érintő kérdésekben – a fejlesztési tervekkel kapcsolatban. Továbbá az Njtv. 2. § 2. pontja értelmében a nemzetiségi közösségek alapvető érdekvédelmi, érdekképviseleti szervei a nemzetiségi önkormányzatok, azért azok helyi szintjei vonatkozásában a megyei önkormányzatok egyeztetési kötelezettsége nem vitatható. A tervezet azonban, az „I. Stratégiai program 1. A tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása” cím alatt, nem tartalmaz utalást arra vonatkozóan, hogy az egyeztetésekre sor került. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényből, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényből, valamint a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényből egyértelműen következik, hogy a településfejlesztés során figyelembe kell venni a helyi népesség identitásának erősítését, kulturális örökségük sokféleségének és gazdagságának megőrzését. A jelen tervezet érdemben nem foglalkozik a megye nemzetiségi közösségeit, intézményeit érintő fejlesztésekkel, annak ellenére, hogy Bács-Kiskun megyében jelentős számú nemzetiség él, nyolc nemzetiség alakított települési nemzetiségi önkormányzatot, közülük három területi szintű nemzetiségi önkormányzattal is rendelkezik. A megyében nagyszámú egyéb nemzetiségi szervezet is működik. A megyei önkormányzat a nemzetiségi feladatok ellátására Megyei Nemzetiségi Központot működtet. Hercegszántón működik az Országos Horvát Önkormányzat fenntartásában Horvát Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon. Az érdemi nemzetiségi jelenlét ellenére, a tervezet kizárólag a „7. A végrehajtásban közreműködő szervezet közti munkamegosztás” (53. oldal) cím, illetve a „Közösségfejlesztési program” (223. oldal) cím alatt nevesíti a nemzetiségi önkormányzatokat, mint lehetséges kedvezményezetteket.

Az egyeztetésekre vonatkozó információkat részletesen a 6. Tervezéskísérő eljárások fejezet tartalmazza. A javaslat értelmében a következő – aláhúzással jelölt szöveges kiegészítést tettük az 5. Ágazati programokban megvalósítani javasolt fejlesztési elemek 5.6.2. intézkedések pontjához: A területi és nemzetiségi identitás erősítése minden település, térség számára kiemelkedően fontos feladat. Ebben a táj, a természeti környezet éppúgy megjelenik, mint a perspektívát jelentő gazdasági élet, vagy a kultúra tárgyiasult, műemlékekben, népviseletben, a népi építészet hagyományaiban,

3

2/3


A tervezet több esetben használja az „önkormányzat” kifejezést, például a 15. oldalon a „Közreműködő köre” felsorolásban. Ugyanakkor nem definiálja, hogy az önkormányzat fogalom milyen önkormányzat típusokat foglal magában; csak a helyi, vagy a helyi és nemzetiségi önkormányzatok is ide értendőek. További értelmezési gondot jelent, hogy a tervezet az önkormányzat kifejezés mellett használja a települési, a helyi, a megyei és a nemzetiségi önkormányzat kifejezéseket is. Javaslom, hogy a tervezet mindenütt tegye egyértelművé, hogy mely önkormányzati típusra, illetve típuson belül milyen szintre gondol.

2/4


A közreműködői, kedvezményezetti körbe mindenképpen indokoltnak tartom bevonni a nemzetiségi önkormányzatokat minden olyan esetben, amikor civil vagy gazdálkodó szervezetek is megjelennek közreműködőként, vagy kedvezményezettként.


A tervezet nem tartalmazza egységes egészben a megyében tervezett fejlesztéseket. A dokumentum több helyen is jelzi, hogy „Kecskemét Megyei jogú Város gazdaságfejlesztési programját önállóan tervezi, annak tartalmát a Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési program tervezői eddig még nem ismerhették meg.” (5.3 rész a 43. oldalon. Ily módon a megyeszékhelyet érintő fejlesztési elképzeléseknek a megye egészét, illetve az egyes járásokat érintő kapcsolódásait jelenleg még nem lehetséges áttekinteni. Fontos előrelépésnek tartom, hogy a területfejlesztési programban fejlesztési elemként megjelenik a foglakoztatás-élénkítés és a leromlott városi területek rehabilitációja.


Figyelemben véve a megye területén található hátrányos és leghátrányosabb helyzetű járásokat, szükségesnek tartom, hogy a dokumentumban hangsúlyosabban jelenjenek meg a hátrányos helyzetű területek és a hátrányos helyzetű személyek helyzetének javítását célzó célkitűzések és fejlesztések. Ki kell emelni, hogy az élet minden területén szükséges a hátrányos helyzetű személyek, köztük a romák életkörülményeinek javítása (foglalkoztatás, oktatás, egészségügy, lakhatás, gyermek jól-lét, jobb minőségű közszolgáltatásokhoz való hozzájutás, antidiszkrimináció, közlekedés és infrastruktúra), és erre alapozva komplex beavatkozásokat szükséges indítani helyzetük javítása érdekében. Javaslom annak bemutatását, hogy a kiemelt térség terültén található települések által elkészített helyi esélyegyenlőségi programok miként kapcsolódnak a fejlesztési programhoz. Így különösen azt, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV törvény (a továbbiakban: Ebktv.) által előírt helyi esélyegyenlőségi programokban feltárt problémák közül melyeket szükséges/hatékonyabb kiemelt térségi szinten kezelni, és ezekre a program milyen válaszokat fogalmaz meg.

2/5

2/6

intézményekben, rendezvényekben, vagy szokásokban, hagyományokban, szemléletben megjelenő elemei. Megyénkben jelentős számú nemzetiség él, jelenlétük és tevékenységük érdemi hozzájárulással gazdagítja BácsKiskunt. A javaslat elfogadását az ágazati operatív programok és a TOP végelegesítéséhez szükséges igazítani, a lehetséges kedvezményezetti kört ezek a dokumentumok határolják le. A javaslat elfogadását az ágazati operatív programok és a TOP végelegesítéséhez szükséges igazítani, a lehetséges kedvezményezetti kört ezek a dokumentumok határolják le. A program kidolgozására vonatkozó előrelépés visszajelzése fontos megerősítése a tervezők és a társadalmi egyeztetésben részt vevők tevékenységéről, ezt a jelzett (és valós) hiányok ellenére köszönettel nyugtázzuk. A társadalmi-gazdasági javakhoz való egyenlő esélyű hozzáférés javítása Bács-Kiskun megyében – összehasonlítva az ország többi megyéjével – a települések intézményekkel való ellátottsága kedvező, ugyanakkor az intézmények kapacitása, infrastrukturális és szakmai színvonala eltérő fejlesztési és finanszírozási lehetőségeik következményeképpen egyenetlen.

4

Az intézményi funkciók fejlesztése során enyhíteni kell az egyenlőtlen intézményi infrastrukturális feltételeket az oktatási, egészségügyi és szociális területeken. A javaslatot a program az alábbiakban tartalmazza: A társadalmi-gazdasági javakhoz való egyenlő esélyű hozzáférés javítása

2/7


2/8


2/9


2/10


Horizontális szempontként javaslom átgondolni, hogy a szegénységben élők, így különösen a leszakadó településeken, településrészeken, szegregátumokban élők szolgáltatásokhoz való hozzáférésének esélyeit miként lehetne növelni. Az oktatási, szociális és egészségügyi intézményfejlesztés, a közlekedési hálózat fejlesztése, vagy pl. az egészségügyi szűrővizsgálatok indítása esetében e célcsoportot külön is nevesíteni javasolom a beavatkozásoknál és az indikátoroknál.

A „6. Stratégiai program Tervezéskísérő eljárások, A területfejlesztés program területi hatásvizsgálata” (50. oldal) című fejezetben foglaltakkal kapcsolatban felhívom a figyelmet arra, hogy a megye egyetlen településén sem végeznek folyamatos PM10 (kisméretű részecske) méréseket, amely elengedhetetlenül szükséges lenne a térség levegőminőségének elemzéséhez. A tervezet az egészségügyi ellátórendszer mellett a lakosok egészsége vonatkozásában is az „egészségügyi állapot”, „egészségügyi probléma” kifejezéseket alkalmazza, amelynek módosítását javaslom (a lakosokra vonatkozóan) a következők szerint: egészségi állapot, egészség probléma. A tervezetben a felsőoktatás és a kutatás szerepéről – annak gazdasági, társadalmi jelentőségéhez képest á csak kisebb mértékben esik szó. A megye kutatási-fejlesztési tevékenysége országos viszonylatban nem túl jelentős (2012-ben az ország 1761 kutató-fejlesztő helye közül mindössze 81 található Bács-Kiskun megyében; KSH 2013), a kutató-fejlesztő helyek pedig döntően a felsőoktatási intézményekhez kapcsolódnak. Országos jelentősége, továbbá a kkv-ra való hatása miatt is (a régió kiemelt járműipari központtá vált) érdemes lene külön megemlíteni a programban a duális képzés „kecskeméti modelljét”, amely széles körben alkalmazhat lesz a felsőoktatási

Bács-Kiskun megyében – összehasonlítva az ország többi megyéjével – a települések intézményekkel való ellátottsága kedvező, ugyanakkor az intézmények kapacitása, infrastrukturális és szakmai színvonala eltérő fejlesztési és finanszírozási lehetőségeik következményeképpen egyenetlen. Az intézményi funkciók fejlesztése során enyhíteni kell az egyenlőtlen intézményi infrastrukturális feltételeket az oktatási, egészségügyi és szociális területeken. Az észrevételt tudomásul vettük, azzal egyetértünk, a levegőminőség leírt mélységű elemzése nem képezi a tervezési feladat tárgykörét. A javaslatot elfogadtuk, kifejezéseket módosítottuk.

a

A javaslatot elfogadtuk. A 6. prioritás tartalmának leírását az alábbiak szerint egészítettük ki. A munkavállalók készségeinek és a helyi gazdasági igényeinek közelítése

5

intézményekben. A modell valószínűsíthetően nagyobb hazai és külföldi hallgatói létszámot generálhat, és hatásai a felsőfokú képzésen is túlmutathatnak. Az új modell további kihívásokat jelenthet a megye számára (know-how átadása, speciális képzései formák, új infrastruktúra stb.).

2/11


2/12


2/13


2/14


2/15


Az „I. Stratégiai program/ 3. A prioritások azonosítása/ 3. A megyeszékhely integrált fejlesztése / Prioritás leírása tartalom” (20-21. oldal) című bekezdés módosítását javaslom az alábbiak szerint: „Bács-kiskun megyében Kecskemét a legfontosabb bázisa a K+F kapacitásnak, ez megfelelő alapot nyújt az és innovációs teljesítmény fokozásához. A kreatív potenciál növeléséhez, az innovációhoz szükséges szellemi közeg megteremtéséhez működésükkel hozzájárulhatnak a kulturális intézmények, közösségek, csoportok.” (21. oldal) „A megfelelés a kettős kihívásnak az egészségügyi alapellátás, a lakhatás, a nevelés-oktatás, szociális ellátás, szakképzés, kultúra és közművelődés terén is változatos megoldásokat és beavatkozásokat kíván.” Indoklás: a közművelődés a kultúra része, ez utóbbi tágabb fogalom. „I. Stratégiai program/ 3. A prioritások azonosítása/ 6. Közösségek önszervező, öngondoskodó és együttműködési készségének kibontakoztatása/ Prioritás tartalma” (29. oldal) 1. Gyarapodó tudástőke ponthoz az alábbi kiegészítést javaslom: „A versenyképes tudás megszerzése érdekében az oktatás, művelődés minden szintjén meg kell teremteni az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák oktatásának tartalmi és infrastrukturális feltételeit.” „I. Stratégiai program/ 3. A prioritások azonosítása/ 6. Közösségek önszervező, öngondoskodó és együttműködési készségének kibontakoztatása/ 3. A társadalmi-gazdasági javakhoz való egyenlő esélyű hozzáférés javítása” pontjához (30. oldal) kiegészítési javaslatom: „Az intézményi funkciók fejlesztése során enyhíteni kell az egyenlőtlen intézményi infrastrukturális feltételeket a oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális területeken.” Ugyancsak kiegészíteni javaslom az „I. Stratégiai program/ 5. Ágazati programokban megvalósítani javasolt fejlesztési elemek / 5.6 Közösségek önszervező, öngondoskodó és együttműködési képességének kibontakoztatása (47. oldal) 1. intézkedéscsoport Gyarapodó tudástőke” című bekezdést: „Annak ellenére, hogy lemaradás a felsőoktatásba felvettek országos arányához képest nem tapasztalható, a tehetségek felismerése és a tehetséggondozás a következő évtizedek sikerét alapozhatja meg a megye és lakói által, amely jelentős tevékenység hagyományosan az oktatási intézmények világán túl a közösségi művelődés színtereiben, intézményeiben valósulhat meg.” „I. Stratégiai program/ 5. Ágazati programokban megvalósítani javasolt fejlesztési elemek / 6 Közösségek önszervező, öngondoskodó és együttműködési képességének kibontakoztatása (47.oldal) 2. intézkedéscsoport Társadalmi-gazdasági aktivitás növelése, megtartó helyi társadalom” bekezdésre vonatkozó kiegészítési javaslatom: „Bár a felsorolás látszólag elválasztja az identitás erősítésében fontos szerepet játszó tényezőket, ezek a valóságban

terén a vállalkozások, mint gyakorlati képzőhelyek alkalmassá tétele a humán erőforrás fejlesztésére az ún. duális-kooperatív képzés gyakorlatának érvényesülését segíti a tanműhelyek fejlesztése mellett. (Ez fontos kitörési pont lehet a megye számára, mert hatásai a „kecskeméti modell” tapasztalatai alapján a képzésen is túlmutathatnak.)

A javaslatokat elfogadtuk, kiegészítéseket átvezettük.

a

A javaslatot elfogadtuk, kiegészítést átvezettük.

a


a


a

A javaslatot kiegészítést a beépítettük.

elfogadtuk, a dokumentumba

6

3/1

3/2

4/1

4/2

Honvédelmi Minisztérium


Nemzetgazdasági Minisztérium Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkár

szorosan, szinte elválaszthatatlanul forrnak eggyé és jelennek meg a tradicionális gazdálkodás ma is piacképes, specializált termékeiben, a turisztikai szolgáltatásokban, a helyi közösség összetartását, aktivitását jelentő programokban, rendezvényeken és a mindennapi élet minden szintjén. A helyi identitás növeléséhez a helyi társadalom tudatosabb ismeretén keresztül vezethet az út, amely ismeretek, egyebek között, a közösségfejlesztés módszertanával, közösségi kezdeményezések generálásával történhet. A helyi értékek felismerése, kezelése, gondozása (települési, magasabb szintű értéktárak létrehozása, a potenciális hungarikumok ügyének segítése) jó eszközrendszere lehet a helyi identitás fejlesztésének.” Tájékoztatom, hogy a megye területén az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben megfogalmazott kiemelt fontosságú honvédelmi területekkel és honvédelmi területekkel az alábbi települések érintettek: - Kiemelt fontosságú honvédelmi terület Kecskemét, Kecskemét-Hetényegyháza, Kunpeszér, valamint Ladánybene településeken található. - Honvédelmi területet Baja, Csávoly, Érsekcsanád, Hajós, Izsák, Kalocsa, Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kunadacs, Szabadszállás és Városföld telepöléseken tartunk nyilván. Konkrét javaslatok: a) a fentiek közül kiemelném Kecskemét Megyei Jogú Várost, ahol az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis, valamint az MH Anyagellátó Raktárbázis (Hetényegyházi Üzemanyagraktár) működik. Meggyőződésem, hogy a Magyar Honvédség munkáltatóként és gazdasági szereplőként is fontos tényező Kecskeméten, ezért javaslom a tervezetben megjeleníteni, mint a kiinduló helyzet egy jelentős tényezőjét és a helyi fókuszú fejlesztések összehangolásával, kölcsönös erősítésével szinergiák érhetőek el, így kiemelten: - az energiahatékonysági és a megújuló energiahordozók alkalmazásával összefüggő fejlesztések; - a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodással és a természeti katasztrófák kockázatának csökkentésével összefüggő fejlesztések; - kisléptékű közlekedésfejlesztés keretében a helyi honvédelmi szervezetek (mint munkáltatók, a helyi lakosság célállomása) elérhetőségének, közúti megközelítésének javítása; - a honvédségi objektumok vonatkozásában környezetvédelemi, és kármentesítési feladatokkal kapcsolatban.

Az észrevételt köszönjük, tervezői választ nem igényel.

A javaslatban megfogalmazottakat elfogadjuk, bízva abban, hogy a megjelölt fejlesztési irányok a későbbiekben konkrét projektjavaslatok formájában megjelennek az illetékes projektgazda részéről.

A célrendszer bemutatása: a jövőkép, az átfogó cél és a fejlesztési elvek alapján a specifikus, horizontális és területi célok meghatározása, a célok és prioritások viszonyrendszerének bemutatása: A dokumentum nem tartalmazza a megyei stratégiai programban bemutatott célrendszer külső és belső koherenciáját Javasoljuk a célrendszer koncepcióban bemutatott rendszerének rövid összefoglalását.

Az észrevételt köszönjük, a javaslatnak megfelelően a fejezet kiegészítésre kerül.

A prioritások szöveges bemutatása: A dokumentum nem tartalmaz forrásallokációs értékeket A dokumentum véglegesítésekor ezek pótlása javasolt.

A prioritások bemutatása a program stratégia részét képezi, módszertanilag az operatív program kezeli a források tervezését. Az operatív program jelenlegi változata is tartalmaz indikatív forrásallokációt.

7

4/3

4/4

4/5

4/6

4/7

Nemzetgazdasági Minisztérium Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkár

A program lebonyolításában közreműködő szereplők beazonosításra kerültek, de felelősségi körök nem lettek meghatározva

Az intézményrendszeren belüli felelősségi körök meghatározásával kapcsolatos központi szabályozás a tervezők számára nem ismert.

A végrehajtásában közreműködő szervezetek közti munkamegosztás, együttműködés és információcsere meghatározása, az érdekérvényesítés rendszere: A dokumentum jelenlegi verziója előzetesen bemutatja a megvalósítást és a program megvalósítás monitoringozását meghatározó folyamatok jogszabályi kereteit, amely azonban a szabályozás és a programtervezés előre haladásával pontosításra szorul.

A megvalósítást és a program megvalósítás monitoringozását meghatározó folyamatokkal kapcsolatos központi szabályozás a tervezők számára nem ismert.

A dokumentum jelenlegi verziója előzetesen bemutatja a végrehajtásban közreműködő szervezetek együttműködésének formális kereteit (megyei tervezési fórum stb.), amely azonban a szabályozás és a programtervezés előre haladásával pontosításra szorul.

A végrehajtásban közreműködő szervezetek együttműködésének formális kereteivel kapcsolatos központi szabályozás a tervezők számára nem ismert.

Nem kerültek meghatározásra a végrehajtásban közreműködő szervezetek felelősségi körei, kompetenciái (amennyiben releváns, ezt javasolt prioritás szinten bemutatni)

A végrehajtásban közreműködő szervezetek felelősségi köreivel, kompetenciáival kapcsolatos központi szabályozás a tervezők számára nem ismert.

Nem kerültek bemutatásra a végrehajtásban közreműködő üzleti és civil szervezetek bevonásának módja (partnerségi program)

A végrehajtásban közreműködő üzleti és civil szervezetek bevonásával kapcsolatos központi szabályozás a tervezők számára nem ismert.

8

4/8

4/9

4/10

4/11

4/12

Nemzetgazdasági Minisztérium Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkár

A végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása: A dokumentum jelenlegi verziója elnagyoltan tartalmazza a megyei program megvalósításának intézményrendszerét. Javasoljuk a pontosítását.

A megyei program megvalósításának intézményrendszerével kapcsolatos központi szabályozás a tervezők számára nem ismert.

A dokumentum jelenlegi verziója nem tartalmazza a program megvalósítás módszertanát. A dokumentum véglegesítésekor javasoljuk ennek a pótlását. (A megvalósítás módszertana az egyes területi szereplők saját maguk által hozott eljárásrendjük alapján kerül bemutatásra)

A program megvalósítási módszertanával kapcsolatos, az NTH-tól kapott információkat beépítettük a program új változatába.

A dokumentum jelenlegi verziója csak részben tartalmazza a program finanszírozási hátterének bemutatása (EU-s támogatás, nemzeti társfinanszírozás, stb.) táblázatos bemutatását. Javasoljuk ennek a pontosítását.

A pontosítást elvégeztük.

Monitoring és értékelési terv: A dokumentum nem tartalmazza a programszintű és prioritás szintű indikátorok bemutatását táblázatos formában. Nem kerültek meghatározásra programszinten hatásindikátorok, prioritásonként eredmény indikátorok, releváns esetben output indikátorok. A dokumentum véglegesítésekor javasoljuk ennek a pótlását.

Az indikátorokat az ágazati operatív programok indikátorainak megfelelően dolgoztuk ki. A táblázatokat kiegészítettük az eredmény és output indikátor megjelöléssel.

A dokumentum jelenlegi verziója nem tartalmazza az indikátorok mérési módszertanát. A dokumentum véglegesítésekor javasoljuk ennek a pótlását.

Az indikátorok mérési módszertana megegyezik az ágazati operatív programokban foglaltakkal.

9

Országos szervek Országos 5 Atomenergia Hivatal

6

Nemzeti Környezetügyi Intézet

Megyei önkormányzatok Baranya Megyei 7/1 Közgyűlés Elnöke Baranya Megyei 7/2 Közgyűlés Elnöke Baranya Megyei 7/3 Közgyűlés Elnöke

7/4

7/5

7/6

8/1

8/2

Baranya Megyei Közgyűlés Elnöke Baranya Megyei Közgyűlés Elnöke Baranya Megyei Közgyűlés Elnöke Fejér Megyei Közgyűlés elnöke Fejér Megyei Közgyűlés elnöke

Az OAH az elküldött megyei program esetében nem véleményező államigazgatási szerv, amiből következően BácsKiskun megye tervezés alá vont területe fejlesztésénél nem rendelkezik hatáskörrel. Az Európai Unió a harmadik évezred elejére új vízgazdálkodási politikát dolgozott ki. Ez az új politika jelent meg az Európai Tanács és az Európai Unió Bizottsága által 2000-ben elfogadott 2000/60/EK irányelvben, amely Magyarországon "Víz Keretirányelv"-ként vált ismertté. A Kormány Magyarország Vízgazdálkodási Tervét az 1042/2012. (II.23.) számú határozat mellékleteként tette közzé.

Tervezői választ nem igényel.

Az általános elveket a program tervezése során figyelembe vettük.

A Víz Keretirányelvben megfogalmazott főbb célkitűzések, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályai a 221/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben kerültek megfogalmazásra. A rendelet főbb célkitűzése a felszíni- és felszín alatti vízkészletek jó állapotának elérése és a VKI kritériumainak megfelelő jó állapotban való megtartása. Az 1. számú prioritás esetén (Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés) kiemelten támogatjuk a közigazgatási határokon átnyúló jól lehatárolható területi egységek (Pl.: Duna mente) integrált fejlesztése érdekében a formális és informális együttműködések létrehozását. Javasoljuk a „Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás” elnevezésű prioritás esetén az Európa 2020 stratégia energetikai célkitűzéseit megalapozó ún. „20-20-20 célkitűzések” meghivatkozását, illetve célrendszerének figyelembevételét. A 7. számú prioritáshoz (Térségi elérhetőség és mobilitás) kapcsolódóan kiemelten támogatjuk Baranya megye és BácsKiskun megye közötti vállalkozói és foglalkoztatói célú mobilitást elősegítő dunai átkelése lehetőséget javító infrastruktúra fejlesztési célokat. Javasoljuk a 45. oldal 3. bekezdésének az alábbiak szerinti kiegészítését: A lakosság anyagi, jövedelmi helyzetének javítása a megújuló energiatermelés három eredményéből biztosítható: a fenntartható energiaköltségek révén tervezhető megtakarításokból, a megújuló energiára alapuló gazdasági vertikumépítésből származó jövedelmekből, valamint az állami és önkormányzati intézmények energiahatékonyságának javulása eredményeként áttételesen a mérséklődő közterhekből.

Az észrevételt köszönjük, tervezői választ nem igényel. A javaslatot elfogadtuk, a hivatkozást beépítettük. Az észrevételt köszönjük, tervezői választ nem igényel.


a

Kérjük az 53. oldalon Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program rövidítésének javítását EKOP-ról EFOP-ra.


a

Továbbá javasoljuk az operatív programok irányító hatóságait bemutató táblázatot kiegészíteni a KÖFOP és RSZTOP operatív programokkal.


a

Általános észrevételek: A Program a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a kormányzati szervek vonatkozó iránymutatásait figyelembe véve, a megye sajátos adottságaira alapozva készült el. A program logikusan felépített, könnyen áttekinthető. Üdvözöljük, hogy Bács-Kiskun megye célrendszerében is kiemelten jelenik meg – külön területi célként („A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések”) – a Duna-menti térség fejlesztése, amely Fejér megyében is prioritást élvez.

Az észrevételt köszönjük, tervezői választ nem igényel. Az észrevételt köszönjük, tervezői választ nem igényel.

10

8/3

Fejér Megyei Közgyűlés elnöke

8/4

Fejér Megyei Közgyűlés elnöke

-

-

Fejér és Bács-Kiskun megye határvonala a Duna mentén fekszik, ezért a két megye területfejlesztési tevékenysége kapcsolódásának főbb elemei többek között a Duna vízminőségével, az árvízvédelemmel, a Duna partfalvédelmével és tájképének megóvásával, a Duna menti védett (pl. Natura 2000) és védelemre érdemes természeti területek, ökológia hálózat, biodiverzitás megőrzésével, a Duna és vízgyűjtő területe vízi, vízparti növény- és állatvilágának megóvásával, a Duna melletti műemlékek, nem védett építészeti örökség értékei, a világörökség-várományos római limes magyarországi szakasza védelmével összefüggő feladatok, a közlekedési utak nyomvonalvezetésével (pl. M8, kerékpárutak stb.), a közép- és felsőoktatással (pl. Dunaújvárosi Főiskola), az egészségügyi ellátással (pl. Dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház), a foglalkoztatással, turisztikával stb. kapcsolatos feladatok, melyek összehangolása mindkét megye közös érdeke. Kapcsolódási pontok A Duna menti fejlesztések Fejér megyéhez hasonlóan kiemelten jelennek meg:  15.oldal: „A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések” (15, 27, 34, 37, 147, 175, 191, 212, 218, 219)  32. oldal: „A Duna-tengely potenciálja magas, kihasználtsága szerény, s ez érdemi folyamszabályozás nélkül így is marad.”  33. oldal: „Az OFTK szerint a Duna-menti térségnek, a Közép-Európát összekötő folyó lehetőségei révén – amely egyben Bács-Kiskun megye nyugati határa – nagy jelentősége van Budapest kapuvárosi szerepének erősítésében és a térségben magas hálózati potenciállal rendelkező települések, Solt, Kalocsa, valamint Baja lehetőségeinek kibontakoztatásában mind az Európai Unió, mind a Balkán felé. területpolitikai és területfejlesztési irányelvként fogalmazza meg az EU Duna Régió Stratégiájához kapcsolódó fejlesztési lehetőségek kiaknázását.” A Fejér Megyei Területfejlesztési Programban konkrétan megjelenik az együttműködés igénye és megnevezi az érintett megyéket (FMTP, 48. oldal): „Fejér megye területi prioritásainak elérése érdekében számos területen szükséges együttműködés, egyeztetés a szomszédos megyékkel: (…) az EU Duna Makro-regionális Stratégia céljainak végrehajtásában (Komárom-Esztergom, Pest, Bács-Kiskun és Tolna).  48. oldal: „Különleges potenciált jelent megyénkben a Duna, ennek közlekedési vonatkozásai nemcsak a szállításban, hanem a turizmusban is kihasználandók. A Duna, mint megyehatár „átjárhatósága” jelentős fejlődési-együttműködési potenciált hordoz, ennek nyilvánvaló igazolása az, hogy a harmadrangú csomópontjaink (tertiary nod) egy részre (pl. Kalocsa) számára az M6 autópálya elérése jelenti a legközelebbi elérhető TEN-T hálózati kapcsolatot.” 12. oldal: „A megye természetes- és termálvizeire, kulturális, épített és táji örökségeire épülő turizmus jövedelemszerzési potenciáljának erősítése indokolja a közigazgatási határokon átnyúló formális és nem formális együttműködések létrehozását és működtetését (pl. a Duna- és Tisza mente turisztikai fejlesztése, lovastúra-útvonalak, Zarándok-út, kerékpártúra- és ökoturisztikai útvonalak, bor- és gasztronómiai turizmus). 20., 27., 34., 37., 38., 175., 191. oldalak: „A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések” 21. oldal: 3.3: A megyeszékhely integrált fejlesztése „Az országos jelentőségű központ (OFTK) szerepkör vonatkozásában az erőteljesebb súlypontok kiépítésére módot kínáló, megyehatárokon átnyúló együttműködések kiaknázása is hozzájárulnak a cél eléréséhez.” 23. oldal: 3.4. Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás: „A cél eléréséhez a klímaváltozás kapcsán érintettek közötti kooperáció változatos kereteit kívánjuk használni a helyi és térségi,

A tervezés során figyelembe vettük a különböző szintű rendezési terveket, valamint a természetvédelmi előírásokat.

A leírtak elsősorban a kapcsolódási pontokra hívják fel a figyelmet, tervezői reakciót nem igényel.

11

-

9/1

Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke

9/2


valamint a megye- és országhatáron átnyúló formáktól a transznacionális együttműködésekig.” „A tapasztalatok cseréjére és a közigazgatási határokon átnyúló problémák megoldására irányuló erőfeszítések során a klímaváltozás kapcsán érintettek közötti kooperáció változatos kereteit kívánjuk használni a megye- és országhatáron átnyúló formáktól a transznacionális együttműködésekig” (24. oldal). M6-os autópálya említése (2., 48., 218., 219. oldalak) 40. oldal: „Integráció hazai és határokon átnyúló turizmusfejlesztési programokba” 78. oldal: „A hazai és nemzetközi területi programok közötti hatékony kommunikáció és koordináció megvalósítása saját hálózaton keresztül,” FMTP, 45. oldal: a célrendszerek összehasonlítása Fejér és Bács-Kiskun megye között. Bács-Kiskun megye programjában ilyen fejezet nincsen. Úgy gondoljuk, hogy a bemutatott kapcsolódási pontok megteremtik az alapot ahhoz, hogy a megyehatáron átnyúló fejlesztések esetében a tervezés későbbi fázisában projektszinten is megindulhassanak az egyeztetések. Általános, átfogó észrevételek: Megítélésünk szerint a BKMTP a törvényi elvárásoknak megfelel, a jogszabályi feltételeknek mindenben eleget tesz. Nem találtunk utalást arra vonatkozóan, hogy a dokumentumhoz készült, vagy készül SKV, amit már korábban a koncepció véleményezése során is jeleztünk. A hatályos jogi szabályozás alapján ennek készítése kötelező. Amennyiben a BácsKiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Stratégiai és Operatív Programot nem a koncepcióval együtt fogadja el, akkor a területfejlesztési programhoz külön is el kell készíteni a SKV-t. A véleményezésre felkérő levélben, valamint a www.fejlesztes.bacskiskun.hu honlapon a programhoz készült SKV-t nem találtuk.

A tisztázó észrevételt köszönjük. A területfejlesztési programhoz készült SKV, annak javaslatait a programba beépítettük.

Bács-Kiskun megyében a véleményezésre megküldött területfejlesztési program alapján szintén fontos célnak tekintik – Tolna megyéhez hasonlóan – a megyén belüli területi különbségek csökkentését, csak úgy, mint az élelmiszeripar és feldolgozóipar kapacitásának fejlesztését, növelésének támogatását.

A megerősítő észrevételt köszönjük. Tervezői választ nem igényel.

9/3


Véleményünk szerint a szakmai dokumentumban a megfogalmazott prioritások nagymértékben azonosak a TOP keretében leírt célkitűzésekkel, amit már a koncepció véleményezésekor is jeleztünk, éppen ezért a megyére vonatkozó sajátosságok, és az ezekkel kapcsolatos speciális fejlesztési irányok kevésbé köszönnek vissza a programban.

Az észrevételnek részben helyt adunk, véleményünk szerint a speciális fejlesztési irányok a területi célok levezetéséből adódóan megjelennek a területfejlesztési programban.

9/4


Jelentősebb utalás Tolna megyére két helyen található a dokumentumban, az egyik a vállalkozási és foglalkoztatási célú mobilitás elősegítését hangsúlyozza, a másik a Duna-mente térség fejlesztését: 34. oldal „Hazai források biztosítása az európai törzshálózatba nem tartozó útfejlesztésekre Bács-Kiskun megye, Tolna megye és Baranya megye közötti vállalkozási és foglalkoztatási célú mobilitás elősegítése a dunai átkelés fejlesztésével.”

Az észrevétellel egyetértünk. Tervezői választ nem igényel.

12

Szakigazgatási szervek Bács-Kiskun Megyei 10 Kormányhivatal BKM-i Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási 11/1 Szerve

Kifejezetten fontosnak tartom „A vidék fenntartható fejlesztése” (3.2), „Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazás” (3.4), és a „Térségi elérhetőség és mobilitás” című (3.7) pontokat is.

A prioritásokra vonatkozó megerősítést köszönjük. Továbbiakban tervezői választ nem igényel.

Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Program egyeztetési változatában foglaltakat az alábbi kiegészítéssel közegészségügyi szempontból megfelelőnek ítéljük: A program 3.4. „Hatékony környezetgazdálkodás a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás” fejezetének prioritásai között a „Környezetterhelés csökkentésére irányuló tevékenységet, mint az egyik fő prioritást ki kell egészíteni a kiegészített környezeti értékelés eredményével. A szakhatósági véleményemet „Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról” szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 4.§ (2) bekezdése és 3. számú melléklete, valamint „A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól” szóló 218/209. (X.6.) Korm. rendelet 19. §-a és 11. számú mellékletében foglaltak alapján, „Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről” szóló 323/2010. (XII.27.) Kormányrendelet 10.§ (1) bekezdés b.) pontjában biztosított hatósági jogkörömben, a 4.§. (2) bekezdésben megállapított illetékességgel adtam meg.

Az észrevételt elfogadtuk. A stratégiát az SKV-ban megfogalmazott javaslatokkal kiegészítettük.

BKM-i A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési programban meghatározott prioritások és intézkedések képesek reagálni a BácsKormányKiskun Megyei Területfejlesztési Koncepció helyzetértékelésében felvetett problémákra, valamint a Koncepcióban hivatal megfogalmazott átfogó, stratégiai és területi célokra egyaránt. A program kifejezett érdeme, hogy a prioritásonként 11/2 Népegészségösszefoglalja a releváns dokumentumokhoz (Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepció, Európa 2020 stratégia, ügyi Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció) való kapcsolódást. Szakigazgatási Szerve Bács-Kiskun megye települési önkormányzatai A Programnak a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés által elfogadott és véleményezésre bocsátott egyeztetési változata véleményem szerint nagyon igényes, kiérlelt anyag, amely erős alapul szolgálhat városunk és térsége ill. a megye összehangolt, harmonikus fejlődéséhez. A Program egyeztetési változatának bemutatására szervezett bajai fórumon a felkészült előadóknak és a résztvevők aktivitásának is köszönhetően meggyőződhettünk egyrészt arról, hogy a Program készítésekor figyelemmel voltak Baja Város járásunk településeinek adottságaira, másrészt pedig arról, hogy a partnerek között megvan a további hatékony 12/1 Önkormányegyüttműködéshez nélkülözhetetlen bizalmi légkör. zata Azt külön is szeretném megköszönni, hogy a térségünk vonatkozásában a történelmi és fejlesztési szempontból egyaránt fontos „Baja-Zombor gazdasági tengely kiépítésének megalapozása” a Koncepcióhoz megfogalmazott javaslatunk figyelembe vételével beépítésre került a fejlesztési dokumentumokba.

12/2

Baja Város Önkormányzata

Az eddigi tapasztalataink alapján megállapítható, hogy a megyei szintű koordináció a fejlesztési területen jól működik. A PROGRAM 32. oldalán a 3.7. Térségi elérhetőség és mobilitás fejezet első bekezdését javasoljuk kiegészíteni az alábbi mondattal: „A pozitív hatás megjelenésének azonban feltétele az autópályákkal való kapcsolatot biztosító főutaknak (51, 55) – a nyomvonalát és a teherbírását is érintő - fejlesztése. „

Az észrevételt köszönjük, tervezői választ nem igényel.

A program partnerségi folyamatának és a megyei koordinációs tevékenységnek a hatékonyságára vonatkozó pozitív visszajelzést köszönjük. Egyebekben tervezői választ nem igényel.

Az észrevételt elfogadtuk, általános érvényű megfogalmazás-ban átvezettük.

13

12/3

12/4

13

Baja Város Önkormányzata Baja Város Önkormányzata Soltvadkert Város Polgármestere

A PROGRAM 33. oldalán a Prioritás leírása 4. bekezdésében az első mondat után javasoljuk beépíteni, hogy : „A potenciál tényleges kiaknázásához azonban a TEN-T törzshálózat elemeivel való kapcsolatot biztosító főutak – Baját és az érintett településeket is - elkerülő szakaszainak megépítésére is szükség van.” A PROGRAM 48. oldalán az 5.7. Térségi elérhetőség és mobilitás fejezet 3. bekezdését javasoljuk kiegészíteni a következő mondattal: „A Bajai járás kiegyensúlyozott fejlődése érdekében valamennyi közeli TEN-T hálózati elemhez (M6, M9, és Bajai kikötő) biztosítani kell a megfelelő közlekedési kapcsolatokat.” 52. oldalon elírás jellegű hiba javítására van szükség: Kiskőrös járás hiányzik, Kunszentmiklósi Járás kétszer szerepel.

Az észrevételt elfogadtuk, általános érvényű megfogalmazás-ban átvezettük. Az észrevételt elfogadtuk, általános érvényű megfogalmazás-ban átvezettük. Az észrevételt elfogadtuk, az elírást javítottuk.

14

Operatív program

15

SorVéleményező szám Minisztériumok

1/1


1/2


Vélemény Megállapítható, hogy a fejlesztési program megalapozott, a megyei fejlesztési célokat jól szolgáló intézkedéseket tartalmaz, a tervezett intézkedésekből levont következtetések helyesek. A dokumentáció nem tartalmaz konkrét, területrendezési vonatkozású fejlesztési javaslatot, így a Bács-Kiskun Megye Területrendezési Tervéről szóló 19/2011. (XI.29.) számú önkormányzati rendelettel, valamint az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénnyel (továbbiakban: OTrT) való összhang nem vizsgálható. Fentiekből adódóan felhívjuk a figyelmet arra, hogy azon konkrét projektek, építmények esetében, amelyeket a megyét érintő területrendezési tervek nem tartalmaznak, de a tartalmi követelmény rendelet 7. mellékletében szerepelnek, az összhang megteremtéséhez vagy az adott területrendezési terv módosítása, vagy az adott elem tekintetében a területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet szerinti beillesztésre vonatkozó területrendezési hatósági eljárás lefolytatása szükséges A Program „A vidék fenntartható fejlesztése” prioritás keretében kiemelten kezeli a tanyás térségek lehetőségeit. Ezért felhívom szíves figyelmét arra, hogy a 2013. évben módosított OTrT lehetőséget ad a megyei területrendezési tervekben tanyás térség ajánlott övezet kialakítására.

1/3


A Program nem tér ki konkrétan a belvízgazdálkodáshoz, dombvidéki víztározáshoz, belterületi vízrendezéshez és az árvíz és a belvíz elleni védekezéshez kapcsolódó célokra, létesítményekre, tevékenységekre. Javasolt ezek pótlása.

1/4


Az „5.2.3 Határtérség területfejlesztési programja” fejezetben szereplő Baja-Bezdán csatorna rekultivációja és kapcsolódó gazdaságfejlesztési projekttel kapcsolatban meg kívánjuk jegyezni, hogy a projektcsomag tartalma a rendelkezésre álló források és a fejlesztési igények miatt előreláthatólag változni fog.

Tervezői válasz

A programkészítést minden esetben széleskörű projektgyűjtés előzte meg. A projektek felé követelmény volt, hogy összhangban legyenek a rendezési tervekkel.

Az észrevételt köszönjük, tervezői választ nem igényel. A belvízgazdálkodással kapcsolatos javaslatot elfogadjuk, a program 5. fejezetében a „KEHOP keretében tervezett fejlesztések” részben megjelenítjük a „Homokhátság és Felső-Bácska kulcsfontosságú vízgazdálkodási fejlesztéseinek megvalósítása” projektcsomagban. A program alapját a beérkezett projektjavaslatok jelentik. Sem az árvízvédelemre, sem a dombvidéki vízgazdálkodásra nem érkezett javaslat az illetékes szervektől. A belterület vízrendezés „A TOP keretében megvalósítandó járási fejlesztési programok” részben keresendő, része a „Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása” intézkedésnek, az erre irányzott források mennyiségéről az egyes járások maguk döntöttek A projektcsomag kidolgozása és IPA támogatásra való benyújtása megtörtént.

16

A dokumentumban az állami és önkormányzati árvízvédelmi művek fejlesztése csak az igazgatóságunk által tervezett, Baja-Bezdáni csatornával kapcsolatos projektben, valamint a Duna-Tisza közi Homokhátság területfejlesztési programjáról szóló projektben szerepel. Az árvízi biztonság növelése céljából célszerűnek tartanánk a megye egyéb területein található árvízvédelmi művek fejlesztésére vonatkozó projektek előkészítését is, különös tekintettel az olyan I. és II. rendű védvonalakra a Duna bal partján, amelyek önkormányzati kezelésben vannak.

A program alapját a beérkezett projektjavaslatok jelentik. Az árvízvédelemre nem érkezett javaslat az illetékes szervektől


A járási fejlesztési részprogramok közül csak a Kalocsai és Bajai járás fejlesztési programjai között szerepel a települési csapadék-, és belvízlevezető rendszerek kiépítése és fejlesztése, amiket a többi járás fejlesztési programjában is indokoltnak tartunk szerepeltetni.

A járási fejlesztési programok a helyi igények alapján kerültek kidolgozásra. A kis keretösszegek miatt prioritási sorrendet kellett állítani, így az említett két fejlesztési terület már nem fért bele a keretbe.

1/7


Szükségesnek tarjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a Bács-Kiskun megye területén tervezett öntözésfejlesztési projektek kapcsán a jelentkező vízigények kielégítését minden esetben célzottan, a prioritások betartásával kell tervezni. Figyelembe kell venni, hogy a vízszükségletek kielégítése - lehetőség szerint - felszíni vizekből kell, hogy történjen, a felszín alatti vizek megóvása érdekében. Ahogy a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályoktól szóló 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet 60.§ (3)-(4) pontjai fogalmaznak: „(3) Felszín alatti víz öntözési célú igénybevétele csak felszíni vízbeszerzési lehetőség hiányában engedélyezhető. Hiánynak minősül, ha a vízigény felszíni vízből történő kielégítése aránytalanul nagy költséggel járna a felszín alatti vízbeszerzéssel összehasonlítva. A hiány meglétét a vízügyi hatóság a vízügyi igazgatóság véleményének kikérését követően állapítja meg. (4) A (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megállapított felszíni víz hiánya esetén az öntözési vízigényt lehetőség szerint talajvízből kell kielégíteni. A térség közüzemi ivóvízellátására igénybe vett vízadó rétegeket csak más vízadó réteg hiányában szabad igénybe venni és csak olyan mértékig, hogy annak ne legyen kedvezőtlen hatása az ivóvízellátásra. ” A felszíni vízből történő öntözési fejlesztések mindenképp igénylik a felszíni vízpótló rendszer fejlesztését, újragondolását, figyelembe véve az annak üzemeltetésével járó pénzügyi kérdéseket is.

A tervezés során figyelembe vettük a releváns jogszabályokat.

1/8


Az egyes vízgazdálkodási problémák tárgyalásakor hivatkozni kell á vízkeret-irányelvre, mint uniós irányelvre.

A javaslatot elfogadtuk, az észrevételt beépítettük a programba.

1/5

1/6


17

1/9


1/10


1/11

1/12

1/13




Kérjük a Program fejlesztendő tevékenységei között a Peitsik-csatoma fejlesztését szerepeltetni. A KÖTIVIZIG a „Peitsik-éri belvíz-főcsatorna mederfejlesztése az 1+250 - 2+045 km szelvények között” megnevezésű projekttel kívánja megvalósítani a csatorna fejlesztését, melynek szükségességét a települések szerkezeti fejlődéséből származó (beépítettségi aránynövekedés) megnövekedett csapadékvíz elvezetési igény támaszt alá, ezáltal mérsékelve az elöntések okozta károkat. Fejlesztendő A Peitsik-csatoma és a kapcsolódó kül- és belterületi művek biztonságos belvízelvezetése tevékenység jelenleg nem garantált. ProjektA projekt célja a Peitsik-csatoma befogadóképességének növelése a csatorna szelvény javaslat célja bővítésével és a műtárgyak átvezető képességének növelésével, valamint az érintett települések és a külterületek belvíz biztonságának megteremtése. A megfogalmazott célt a bel- és csapadékvizek lehetőség szerinti megtartásával, visszatartásával, a Peitsik-csatoma természetes állapotának részleges visszaállításával kell elérni. A projekt megvalósítását követően a vízgyűjtőn lévő két település belterületéről összegyűjtött csapadékvíz befogadása biztosított lesz. A Peitsik-csatomán bevezetésre kerülő természetközeli üzemrend a külterületi vizes élőhelyek kialakulását és fennmaradását segíti elő. A 104. oldalon a települési folyékony hulladék kifejezés helyett kérjük a nem közművei összegyűjtött háztartási szennyvíz megnevezést használni. A tervezet 206. oldalán található „Települési vízellátás fejlesztése” valamint a táblázat „Projektcsomag rövid tartalma” összefoglalásban található mondat kiegészítését kérjük: „Az intézkedés keretében ivóvízminőség-javító projektek megvalósítása a cél, a határértéknek nem megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása.” Indoklás: nem cél kizárólag az ivóvízkezelés megvalósítása, mivel elsősorban a térségi rendszerek kialakítását kell megvalósítani, mely jellemzően ivóvízkezelés nélkül megoldhatóvá tesz számos ivóvíz-minőségi problémát, miközben a regionalitás elvének érvényesítése is megvalósítható. Egyedi esetekben, indoklás mellett javasolható az ivóvízkezelés megvalósítása, általános célként kitűzni nem javasoljuk az üzemeltetési többletköltség, a többlet szakértelemmel rendelkező üzemvitel és a lakossági panaszokat megalapozó íz és szaghatás kockázata miatt. A tervezet 207. oldalán található „Települési vízellátás fejlesztése” valamint a „Derogációs kötelezettségek teljesítése a szennyvízelvezetés és -tisztítás területén” című táblázatok kedvezményezett megnevezésének változtatását kérjük a Vksztv. és a MEKH előírásai alapján: „Önkormányzatok,-központi költségvetési-szervek, víziközmü tulajdonosok, vízi közműszolgáltatók Ellátásért felelős (települési önkormányzat, vagy a Magyar Állam nevében eljáró) szervezet. A tervezet 207. oldalán található „Települési vízellátás fejlesztése” táblázat tervezett indikátorainak módosítását javasoljuk a következők szerint: „Újonnan létrehozott vagy fejlesztett víziközmüvek által szolgáltatott közüzemi ivóvíz mennyisége (m3/dV’: ..Kiemelt paraméterek tekintetében az előírt határértéknek megfelelő közüzemi ivóvízellátásban részesülő lakónépesség (fő)”.

Köszönettel fogadtuk a projektjavaslatot, beépítésre került a Homokhátság területfejlesztési programjába a „A Duna-Tisza közi Homokhátság vízháztartási viszonyainak javítása komplex vízgazdálkodási beavatkozásokkal” projektcsomag elemeként.

A javaslatot elfogadtuk, átvezettük a programban.

a

javítást


A kedvezményezettek megnevezése megfelel a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban foglaltaknak, így a javaslatot elvetettük. A programban felsorolt indikátorok megfelelnek a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban foglaltaknak, így a javaslatot elvetettük.

18

A programban felsorolt indikátorok megfelelnek a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban foglaltaknak, így a javaslatot elvetettük.

1/14


A 207. oldalon a Derogációs kötelezettségek teljesítése a szennyvízelvezetés és -tisztítás területén című táblázat Tervezett indikátorok sorában a Javított szennyvízkezelésben részesülő további népesség (LE) helyett Megfelelő szennyvízkezelésben részesülők (LE) megnevezést kérjük.

1/15


A tervezet 251. oldalán a következő pontosítást kérjük: „A magyar-szerb vízügyi megállapodásban és a 2013. évi Nemzeti Vízstratégiaában tervezetében szereplő vállalások teljesítése. Ez Baja-Bezdán csatorna esetében alapvetően az árvízvédelemnek megfelelő rekonstrukciót jelenti, mely megvalósulása komoly egyéb gazdaságfejlesztési terveknek is lehetőséget jelent.

A javaslatot elfogadtuk, átvezettük a programban.


Általános megjegyzés, hogy a „vízellátás” fogalmat a Vksztv. fogalomhasználatával való összhang megteremtése miatt indokolt és szükséges az „ivóvízellátás” fogalom használatával felváltani a jelzett helyeken. - 169. oldalprojektcsomagmegnevezés: „Települési ivóvízellátás fejlesztése, ivóvízminőség-javítás”. - 244. oldalon található fókusz terület: „2: Települési ivóvízellátás, szennyvízelvezetés és- tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése”.


1/16

2/1


2/2


2/3


A tervezet nem tartalmazza egységes egészben a megyében tervezett fejlesztéseket. A dokumentum több helyen is jelzi, hogy „Kecskemét Megyei jogú Város gazdaságfejlesztési programját önállóan tervezi, annak tartalmát a Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési program tervezői eddig még nem ismerhették meg.” (3.3 rész a 140. oldalon és a 4.3 rész a 167. oldalon). Ily módon a megyeszékhelyet érintő fejlesztési elképzeléseknek a megye egészét, illetve az egyes járásokat érintő kapcsolódásait jelenleg még nem lehetséges áttekinteni. Fontos előrelépésnek tartom, hogy a területfejlesztési programban fejlesztési elemként megjelenik a foglakoztatás-élénkítés és a leromlott városi területek rehabilitációja. A területfejlesztési program véglegesítése során javaslom a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (továbbiakban: NTFS) áttekintését, valamint érvényesítését. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáról (NTFS), valamint végrehajtásának a 2012-2014- évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről szóló1430/2011. (XII. 13.) számú Korm. határozat a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózásának meghatározó kormányzati dokumentuma. Az NTFS 2011-2020 közötti időszakra megfogalmazott hármas célkitűzésrendszere alapján csökkenteni kell a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők arányát, meg kell akadályozni a szegénység újratermelődését, és javítani kell a társadalmi gazdasági javakhoz, közszolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférést, valamint erősíteni kell a társadalmi összetartozást. Az NTFS-ből levezethetően javaslom azon tervezett beavatkozások figyelembevételét a program véglegesítésekor, amelyek:  Növelik a gyermekek és fiatalok felzárkózási és oktatási esélyeit gyerekszegénység elleni, valamint életszakaszon átívelő gyerekesély programokkal.  Növelik a hátrányos helyzetű emberek – beleértve a romák - foglalkoztatási esélyeit az egyének foglalkoztathatóságának fejlesztésével, valamint a munkavállalási lehetőségeik bővítésével. Ez utóbbi esetében kiemelt jelentősége van a munkahelyteremtést, vállalkozóvá válást támogató tematikus célok beavatkozásainak.  Mérséklik és megelőzik területi leszakadási folyamatokat a hátrányos helyzet kialakulásával fenyegetett, illetve hátrányos helyzetű települések és térségek komplex fejlesztésével. A területi felzárkózást segítő beavatkozások

a

javítást

A program kidolgozására vonatkozó előrelépés visszajelzése fontos megerősítése a tervezők és a társadalmi egyeztetésben részt vevők tevékenységéről, ezt a jelzett (és valós) hiányok ellenére köszönettel nyugtázzuk.

A javaslatot elfogadtuk, az abban felsorolt érintetteket mind a stratégiai program, mind az operatív programban tervezett beavatkozások nevesítik.

A tervezés során – a beérkezett projektjavaslatokkal összhangban – figyelembe vettük a releváns beavatkozásokat.

19

2/4

2/5



eredményessége a különféle tematikus célok és operatív programok koordinált, összehangolt együttműködésével, hosszú időtávú programokkal érhető el.  Csökkentik a lakhatási hátrányokat, a szegregátumokra vonatkozó komplex (humán és lakhatási beruházásokat egyaránt tartalmazó) programokkal.  Fejlesztik a közszolgáltatások (kiemelten szociális, gyerekjóléti, gyerekvédelmi egészségügyi) hozzáférhetőségét, minőségét, hatékonyságát.  Erősítik a társadalmi együttélést a hátrányos helyzetű csoportok, beleértve romák bevonásával, aktivizálásával, antidiszkriminációs és multikulturális, valamint közösségi programokkal, szemléletformálással.  Fejlesztik a hátrányok csökkentésére irányuló állami beavatkozások eszközrendszerét, növelik hatékonyságát. Az NTFS helyi (települési) szintű megvalósítása helyi esélyegyenlőségi programokon keresztül történik, amelyeknek megléte 2013. július 1-től a hazai és uniós forrásokhoz jutás alapfeltétele. A helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtása része a helyi közösségi kezdeményezések keretében megvalósuló fejlesztéseknek. Magyarországon a szegénységben élők körében kiemelten kell kezelni a jelentős arányban települési és térségi szintű szegregátumokban élő cigány nemzetiség helyzetét. A romákra irányuló fejlesztések irányait az NTFS kijelöli. Ebből következően a romákra irányuló konkrét fejlesztéseknél javaslom az alábbi szempontok figyelembevételét: a) azokra a hátrányokra kell felhívni a figyelmet, amelyek a romákat is nagy arányban sújtják: alacsony iskolai végzettség, foglalkoztathatósági hátrányos, több generáción átívelő munkanélküliség, gyerekszegénység, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei, stb.) b) hátrányos helyzetűekre kell felhívni a figyelmet, de előnyben kell részesíteni a cigány nemzetségű embereket, illetve meg kell szabni az arányukat olyan programoknál, amelyek olyan hátrányokat kompenzálnak, amelyekben a romák aránya kiemelten magas (pl. a továbbtanulást segítő, iskolai lemorzsolódást csökkentő programok, stb.) c) célzott roma programokat kell indítani (pl. roma nők képzésre, foglalkoztatására; roma kultúra megismertetésére, romák egészségügyi szűrésére, stb.) d) annak érdekében, hogy minél inkább eljussanak a hátrányenyhítő, integrációt segítő programok a romákhoz helyi, térségi és országos szinteken rásegítő mechanizmusokat kell alkalmazni (pl. együttműködési kötelezettséget cigány nemzetiségi önkormányzatokkal, roma koordinátorok, mentorálás stb.) A felzárkózás-politika szempontjából különösen fontos a jövőbeni fejlesztések tervezésénél a leromlott településrészek integrációs folyamatainak szisztematikus támogatása. Előreláthatóan a TOP forrásokból elsősorban a városi jogállású települések leszakadó részeinek támogatására kerülhet sor az új tervezési időszakban, míg a nem városi településeknek az EFOP kíván segítséget nyújtani a lakhatási feltételek javításához. A TOP források felhasználása során tehát fontos lenne látni, hogy a megyeszékhely pl. a leromlott városrészek tekintetében milyen elképzelésekkel rendelkezik. Az Operatív program tartalmazza az egyes járások területfejlesztési tervei, melyek mindegyike említi a kerékpáros úthálózat és a kerékpáros turizmus fejlesztését, az önkormányzati tulajdonban lévő épületek energetikai korszerűsítését, a települési közlekedésfejlesztését. Ezek a tervek támogatandók, mivel hozzájárulnak a levegőminőség javításához, és ezzel együtt a lakosság egészségének védelmét szolgálják.  Javaslom továbbá a magántulajdonú épületek energetikai megújításának támogatását (a fosszilis tüzelés háttérbe szorítása érdekében).  Fontos az útfelületek és a beépített területek között kiterjedt zöldterületek, parkok, nagylombú fák és cserjék telepítése, főleg az aeroszol részecskék mennyiségének csökkentése céljából;

Az észrevételt elfogadtuk. A TOP források esetében a részletes tervezést a CLLD programok előkészítéséhez a helyi akciócsoportok végzik el jelenlegi tervezési ismereteink szerint, még nem publikált részletes módszertan alapján.

A járások tervei nem minden esetben tartalmaznak kerékpáros úthálózat-, illetve kerékpáros turizmusfejlesztést. Ahol igen, ott a megvalósítás során a javasolt szempontok figyelembe lesznek véve. A magántulajdonú épületek energetikai megújítását jelen ismereteink szerint a KEHOP támogatja.

20

 Segítené a kerékpáros közlekedés térnyerését, ha a közösségi közlekedési eszközökön széleskörűen megoldott lenne a kerékpárok szállítása (pl.: autóbusz elején lehajtható kerékpártartó).  Az „új kerékpárutak kiépítésével” kapcsolatban fontos szempont, hogy már a kerékpárutak tervezési folyamatában legyenek figyelembe véve a levegőminőségi szempontok is, különösen a szabadidős célú kerékpáros útvonalak nyomvonalának kijelölése/meghatározása esetén, a kerékpárral közlekedők egészségének preventív védelme érdekében. 2/6


Tekintve, hogy a tervezetben nem kerül érdemben bemutatásra a terület egészére, valamint az egyes színterekre vonatkozó egészségfejlesztési tevékenység, javaslom a területfejlesztési program ilyen irányú kiegészítését. Mind a helyzetértékelés, mind a tervezett fejlesztés területén szükségesnek tartom ennek részletes bemutatását.

Az egészségügyi alapinfrastruktúra fejlesztése a járási programokban található. A többi területet egy ágazati egészségügyi programba foglaltuk össze.

2/7


A program több helyen is kitér a vízi közlekedés fejlesztésének fontosságára. A vízi közlekedés fejlesztésénél fontosnak tartom a vízvédelmi és közegészségügyi szempontok figyelembe vételét, főként természetes fürdőhelyként, vagy ivóvíz-kivételi pontként történő alkalmazás esetén. A vízi közlekedésből adódó lehetséges szennyezések közegészségügyi problémákat okozhatnak.

A program készítésekor a javasolt szempontokat is figyelembe vettük.

2/8


Az egyes járási részprogramok nagyon különböző módon kezelik a leromlott településrészek problematikáját, ezen belül a lakhatási kérdés kezelését. A Kunszentmiklósi járás esetében (3.2.3. rész, 93. oldal) megjelenik ugyan projektcsomagként a leromlott városi területek rehabilitációja, ugyanakkor lakhatási elem nem található a tartalomban. Javasolom, hogy jelenjen meg a csomagban a lakhatási körülmények javítása is legalább olyan módon, mint ahogy a Kiskunfélegyházai járás projektcsomagjában megtalálható (3.2.4. rész, 99. oldal).

2/9


Hasonló szempontból javaslom a Kiskőrös járási csomagban szereplő (3.2.6. rész, 109. oldal) a leromlott városi területek rehabilitációját érintő rész újragondolását, esetleges kiegészítését a lakhatási feltételek javításának beemelésével. Ugyancsak javaslom áttekinteni ilyen szempontból azokat a járási csomagokat, ahol egyáltalán nem jelenik meg a leromlott városi területek rehabilitációjának problematikája.


A „II. Operatív Program / 3. Támogatás segítségével megvalósítandó programok / 3.2. TOP keretében megvalósítandó járási fejlesztési programok” című fejezettel kapcsolatban felhívom a figyelmet arra, hogy a TOP lehetőséget ad kulturális célú közösségi terek fejlesztésére, javaslom ennek az alábbi településeken való tervezését: „3.2.1. Kecskeméti járás fejlesztési részprogramja (85. oldal) A helyi identitás ás kohézió erősítése”: „Az intézkedés keretén belül lehetőség nyílik helyi ösztöndíjak, közösségformáló akciók, kulturális intézmények/terek, közösségek, csoportok működésének, valamint a helyi fogyasztást és vásárlást ösztönző fesztiválok támogatására.” „3.2.2. Tiszakécskei járás fejlesztési részprogramja (90. oldal) „A helyi identitás és kohézió erősítése” „Az intézkedés keretén belül lehetőség nyílik helyi ösztöndíjak, közösségformáló akciók, kulturális intézmények/terek, közösségek, csoportok működésének, valamint a helyi fogyasztást és vásárlást ösztönző fesztiválok támogatására.” „3.2.4. Kiskunfélegyházai járás fejlesztési részprogramja (99. oldal) A helyi identitás és kohézió erősítése” „Az intézkedés keretén belül lehetőség nyílik helyi ösztöndíjak, közösségformáló akciók, kulturális intézmények/terek, közösségek, csoportok működésének, valamint a helyi fogyasztást és vásárlást ösztönző fesztiválok támogatására.” „3.2.7. Kalocsai járás fejlesztési részprogramja (115. oldal) A helyi identitás és kohézió erősítése”

2/10

A projektcsomagokat a járásokból beérkezett projektötletek alapján állítottuk össze. A Kunszentmiklósi járásból lakhatási problémákkal foglalkozó projektjavaslat nem érkezett be. A projektcsomagokat a járásokból beérkezett projektötletek alapján állítottuk össze. A Kiskőrösi járásból lakhatási problémákkal foglalkozó projektjavaslat nem érkezett be.

A járási projektcsomagok a helyi igényeknek megfelelően alulról építkezve alakultak ki. A Minisztérium által javasolt kiegészítést a térségek nem támogatták.

21

2/11


2/12


2/13


„Településeken esélyteremtő programok szervezése, helyi ösztöndíjak, közösségformáló akciók, kulturális intézmények/terek, közösségek, csoportok működésének valamint a tudatos térségi és helyi fogyasztásra és vásárlásra ösztönző programok, fesztiválok támogatása. A helyi különlegességek, helyben előállított egyedi étel és italkülönlegességek, népművészeti értékek népszerűsítése. A helyi kulturális és természeti értékek megóvása, a hagyományok értékmegőrzése érdekében programok, akciók, szemléletformáló rendezvények aktív támogatása.” „3.2.8. Kiskunhalasi járás fejlesztései részprogramja (123. oldal) A helyi identitás és kohézió erősítése” „A települések nagy részén működnek olyan esélyteremtő programok – ösztöndíjak, egyéni pályázatok, civil kezdeményezéseket támogatórendszer - , mely szervesen hozzájárul a helyi identitás erősítéséhez. A projektcsomagban közösségi, térségi és települési helyi identitást erősítő marketing akciók, közösségformáló akciók, kulturális intézmények/terek, közösségek, csoportok működését támogató, a kulturális és környezeti fenntarthatóságot, szemléletformálást szolgáló programok, akciók, fejlesztések valósulnak meg. Megjelennek a tudatos térségi, helyi fogyasztás és vásárlás ösztönzését, a helyi gazdaság- és termékfejlesztés mentorálását, facilitálását, szakértői támogatását, kutatását motiváló tevékenységek is.” „3.2.9. Bajai járás fejlesztési részprogramja (128. oldal) A helyi identitás és kohézió erősítése” „Településeken esélyteremtő programok szervezése, helyi ösztöndíjak, közösségformáló akciók, kulturális intézmények/terek, közösségek, csoportok működésének, valamint a tudatos térségi, helyi fogyasztásra és vásárlásra ösztönző programok, fesztiválok támogatása. A helyi kulturális és természeti értékek megóvása, a hagyományok értékmegőrzése érdekében programok, akciók, szemléletformáló rendezvények aktív támogatása.” „4.1.2 Az egyes feladatok végrehajtásának intézkedési és ütemezési terve 7. Intézkedés: Képzési, szakképzési igények kiszolgálása” (152. oldal): Szükségesnek tartom a kulturális intézmények által megvalósított alapkompetencia-fejlesztés nevesítését, célja: a formális oktatásból lemorzsolódok visszavezetése, ill. a képzésbe és szakképzésbe való bejutás segítése Kiegészíteni javaslom a „II. Operatív program / 4. A megvalósítandó fejlesztések prioritások szerinti csoportosításban / 4.2. A vidék fenntartható fejlesztése (160. oldal) 4.2.1. Az elérendő célok részletes meghatározása” című fejezetet: „A halmozódó hátrányok felszámolásához összehangolt, a gazdaságra, az oktatásra, a lakhatási feltételekre és a szociális szolgáltatásokra, valamint a kulturális szolgáltatásokra, kulturális-közösségi terekre egyszerre kiterjedő intézkedésekre van szükség.” A „II. Operatív program / 4. A megvalósítandó fejlesztések prioritások szerinti csoportosításban / 4.2. A vidék fenntartható fejlesztése (162-163. oldalak) 2. intézkedés: A vidéki települések és a külterületi lakott helyek életminőségének és vonzerejének növelése” című fejezet alábbiak szerint javaslom módosítani: „A vidéki települések vonzerejét a szociális alapszolgáltatásokhoz, a gyermekjóléti alapellátásokhoz, valamint az óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése növeli. A kulturális, közművelődési szolgáltatások, terek rendelkezésre állása, elérhetősége, minőségük fejlesztése szintén hozzájárul a települések népességmegtartó kapacitásához.” „A kulturális és természeti örökségek, helyi értékek számba vétele, megőrzése, a fenntarthatóság elvét szem előtt tartva a vidéki turisztikai kínálatba történő elhelyezésük a vidék versenyképes turisztikai potenciálját erősítik. Az erre alkalmas helyi értékek hungarikummá válása szintén hozzájárulhat a turisztikai vonzerő növekedéséhez.” „A tanyák megújulásához, komplex problémáik megoldásához infrastrukturális, szociális, gazdasági (önellátó/árutermelő/szolgáltató) és közösségfejlesztési megközelítésű és ismeretátadó programelemek együttes

Az észrevételt köszönjük, a kiegészítést átvezetjük.



22

2/14


2/15


megvalósításával lehet hozzájárulni. A lehetséges kulturális szolgáltatásokkal kapcsolatos ismeretátadás, képzés (a táj hagyományaira, értékeire építve) szintén segíthetik a tanyák gazdasági-szolgáltató tevékenységét. „ „Élhető tanyavilág fejlesztése intézkedéscsomag a helyi identitás kibontakoztatását szolgáló, a belső erőforrásokra építkező, öngondoskodásra képes lokális helyi közösségekre, tanyasi térségek, tanyabokrok fejlesztésére fokuszál a Homokhátságon. Elvárás a fejlesztésekkel szemben, hogy járuljanak hozzá a helyi foglalkoztatás bővítéséhez, a településkörnyéki (tanyás) térségek belső területi felzárkózásához, a térségi fenntarthatóság kiterjesztéséhez. A mintaértékű mezőgazdasági tevékenységet folytató tanyák bevonása biztosíthatja a motiváló módszertani hátteret és a gyakorlati tapasztalatszerzés színterét. Szociális tanyafejlesztési program keretében a tanya lakóépületének felújítása valamint az alapvető élelmiszerek megtermelésére irányuló mezőgazdasági ismeretek megszerzéséhez és gyakorlásához szükséges eszközök és berendezések beszerzése, valamint a tanya gazdasági épületeinek felújítása, állattartó és takarmánytároló épületek létesítése, az árutermelési célú mezőgazdasági termelés fejlesztése. A tanya gazdasági épületeinek felújítása, az áruk raktározásának, manipulálásának, csomagolásának kialakítására irányuló és fejlesztő beruházások. A tantanyák hálózatának kialakítása keretében a hálózat tagjai bemutatóhelyekké válnak. A használaton kívüli, funkcióvesztett tanyák és egyéb külterületi épületek fejlesztése új közösségi funkciók ellátására Közösségi Tanyaházakká alakítása. Egy tanyabokor teljes infrastrukturális és gazdasági fejlesztése XXI. századi technológiák és technikák alkalmazásával a fenntartható gazdálkodás piacképes modelljének bemutatásával.” „II. Operatív program / 4. A megvalósítandó fejlesztések prioritások szerinti csoportosításban 4.6. Közösségek önszervező, öngondoskodó és együttműködési készségének kibontakoztatása / 4.6.2. Az egyes feladatok végrehajtásának intézkedési és ütemezési tervei 1. intézkedés: A gyarapodó tudástőke” (185. oldal)Javaslom az EFOP 3.2 és 3.5 intézkedéseinek beépítését egy már meglévő projektcsomagba („Oktatási és nevelési program” vagy „A gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása (tehetséggondozás)” ) vagy akár önálló új projektcsomag részeként: 3.2 A neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül 3.5 Az emberi erőforrás fejlesztése az egész életen át tartó tanulás eszközeivel A „II. Operatív program / 4. A megvalósítandó fejlesztések prioritások szerinti csoportosításban 4.6. Közösségek önszervező, öngondoskodó és együttműködési készségének kibontakoztatása / 4.6.2. Az egyes feladatok végrehajtásának intézkedési és ütemezési tervei / 2. intézkedés: Társadalmi-gazdasági aktivitás növelése, megtartó helyi társadalom (186. oldal) című fejezethez az alábbi kiegészítési javaslatot teszem: „A társadalom helyi megtartó képességét növeli a közösségi (kulturális, szociális) funkciókat betöltő épületek továbbfejlesztése (egészségfejlesztő, szabadidős terek létrehozása/, az ezekben elérhető funkciók, tevékenységek gazdagítása; a minőségi lakhatás feltételeinek megteremtése, megőrzése s fiatalok helyben tartása érdekében.”



23


„3. intézkedés: A társadalmi-gazdasági javakhoz való egyenlő esélyű hozzáférés javítása” (188. oldal) című bekezdés pontosítását javaslom tekintve, hogy az itt jelzett humán fejlesztés (EFOP2.11) az EFOP 3.5 Az emberi erőforrás fejlesztése az egész életen át tartó tanulás eszközeivel c. intézkedésben szerepel. „EFOP2.11 EFOP 3.5 - Az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás fejlesztése, életpályájának javítása, képzési rendszerek fejlesztése, dolgozói mobilitás”

2/17


Az „5.1.4. EFOP keretében tervezett fejlesztések” (220. oldal) bekezdéssel kapcsolatban javaslom a nem formális és informális tanulási formák nevesítését (kulturális intézmények keretében) egy már meglévő projektcsomagba vagy akár önálló új projektcsomag részeként. Amennyiben egy már meglévő projektcsomag részeként kerülnek feltüntetésre, akkor szükséges a kedvezményezetti kör kibővítése a kulturális intézményekkel.

2/18


A 232. oldalon tárgyalt „Élhető Tanyák Projektcsomag”-ban foglaltakkal kapcsolatban javaslom, hogy az elhagyott tanyák, mint nem formális és informális tanulást szolgáló oktatóterek az ifjúság számára lehetőséget biztosítsanak a vidéki gazdálkodás megismerésére, kreatív foglalkozásokra, táborokra.

2/19


3/1


3/2


3/3


2/16

Technikai észrevételként jelzem, hogy Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programja egyeztetési változat 221-222. oldalakon lévő táblázatában a becsült költségigény a „Szociális program” esetén „1.530,0 Ft”, míg az „Egészségügyi program” esetén „1.182,0 Ft”.Mindkét számadat nyilvánvalóan elírás, vélhetően „millió Ft”-ban érthetőek az összegek A honvédelem érdekei, továbbá a „Bács-Kiskun 2020” című Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programjában megfogalmazott célkitűzések között ellentmondás – a tervezés jelen fázisában – nem prognosztizálható. Általánosságban: A Területfejlesztési Programban megfogalmazott célkitűzéseket, területfejlesztési prioritásokat, operatív programokat a HM tárca részéről támogathatónak ítélem azzal, hogy a megye területén lévő katonai létesítmények, honvédelmi rendeltetésű területek működtetését, üzemeltetését, fejlesztésének lehetőségeit a tervek megvalósítása során is biztosítani kell. Tekintettel arra, hogy a megye területén nagy kiterjedésű honvédségi területek (repülőtér, lőterek, gyakorlóterek, laktanyák stb.) helyezkednek el, a megyei területfejlesztési elképzelések, és az infrastrukturális fejlesztések tervezése során figyelemmel kell lenni a bevezetőben felsorolt településeken működő honvédségi területekre. A vonatkozó jogszabályok értelmében a honvédelmi és katonai célú építmények működési vagy védőterületén tervezett létesítmények, épületek, megújuló energiahordozót előállító vagy hasznosító energetikai építmények építésügyi eljárásaiban, továbbá a településrendezési eszközök véleményezése során a HM Hatósági Hivatal vizsgálja a megvalósítás egyedi feltételeit. A fentiekből adódóan a megye infrastrukturális elemei és lakóövezetei fejlesztése során külön figyelmet kell fordítani azon elemre, projektekre, amelyek fejlesztése a katonai objektumok környezetében, illetve azok védőterületén

Az észrevételt köszönjük, a javítást átvezetjük. Az „Oktatási és nevelési program” projektcsomag tartalmazza a nem formális és informális tanulási formák nevesítését, a kedvezményezetti kör a javaslatnak megfelelően kiegészítésre került. Az „Élhető Tanyák Projektcsomag” rövid tartalma szerint „A tantanyák hálózatának kialakítása keretében a hálózat tagjai bemutatóhelyekké válnak. A használaton kívüli, funkcióvesztett tanyák és egyéb külterületi épületek fejlesztése új közösségi funkciók ellátására Közösségi Tanyaházakká alakítása.” Ennek megfelelően a projektcsomag tartalmazza a javaslatot. Az észrevételt köszönjük, a javítást átvezettük. Tervezői választ nem igényel. Az észrevételben megfogalmazott elvárás az egyedi projektek előkészítése és megvalósítása során beépülő szempont.


24

3/4

3/5

3/6

4



történik, ezért kérem, hogy a megye területfejlesztési koncepciója véglegesítése során az előzőeket mind a tervezés, mind a megvalósítás időszakában figyelembe venni szíveskedjenek. A „II. Javaslattévő fázis” dokumentum több fejezetében is megemlítésre kerül a kecskeméti zajgátló védőövezet kijelölésének hiánya, amely lényegében megakadályozza az esetleges településfejlesztés megvalósításának kidolgozását a repülőtér térségében. A védőövezet kialakítása a hatósági repülőtérszemlék során évről évre visszatérő probléma, amelynek megoldása az említett fejlesztési szempontok alapján is sürgető lenne. Fontos azonban megjegyezni, hogy amennyiben a vegyes használatú repülőtérként való üzemeltetés a megvalósítás fázisába ér, a zajgátló védőövezetre vonatkozó számításokat újra el kell végezni és az övezeteket a repülőtéren üzemeltetett összes repülőgéptípus hatására kell értelmezni. A „Helyzetelemzés” dokumentum a „Repülőterek Bács-Kiskun megyében” c. fejezete említést tesz a kalocsai – jelenleg használaton kívüli – repülőtér jövőbeni, a megfogalmazás szerint nyilvános (nemzetközi) kereskedelmi repülőtérré történő fejlesztéséről figyelemmel arra, hogy ennek lehetőségéről az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. XXIV. tv. is rendelkezik. Ugyan a dokumentumok 2020-ig semmiképpen nem lehetséges és gazdaságilag megalapozott a kalocsai repülőtér fejlesztése, amennyiben mégis megvalósulna, az alábbi szempontokat javaslom szem előtt tartani: - jelenleg a kalocsai – használaton kívüli – repülőtér a TRA22D (9500’ – FL 145) és a TRA 22D (4000’-9500’) találkozásánál helyezkedik el. Amennyiben a jövőbeni fejlesztés realizálódna, a kalocsai Forgalmi Tájékoztató Körzet (TIZ-Traffic Information Zone) kijelölése jogszabály módosítást, esetlegesen légtérszerkezet módosítást eredményezheti; - Paks tiltott légtér közelsége szintén a hatástanulmányok elkészítése során szintén fontos szempont lehet.

Jelen véleményezési eljárás tárgya a Bács-Kiskun Megyei Terület-fejlesztési Program volt, a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepciót a Közgyűlés 6/2014. (II.14.) Kgy. számú határozatával elfogadta. Tervezői választ nem igényel. Jelen véleményezési eljárás tárgya a Bács-Kiskun Megyei Terület-fejlesztési Program volt, a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepciót a Közgyűlés 6/2014. (II.14.) Kgy. számú határozatával elfogadta. Tervezői választ nem igényel.


Figyelemmel az OTrT3/9. számú mellékletére, a „Helyzetelemzés” 136. oldalon kérem pontosítani a következő mondatot: „A megyében kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi területek Kalocsa, Kecskemét, Kunpeszér és Ladánybene közigazgatási területén találhatók.”

Jelen véleményezési eljárás tárgya a Bács-Kiskun Megyei Terület-fejlesztési Program volt, a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepciót a Közgyűlés 6/2014. (II.14.) Kgy. számú határozatával elfogadta. Tervezői választ nem igényel.

Külgazdasági és Külügyminisztérium Közigazgatási Államtitkár

A „Bács-Kiskun 2020” – Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Programjáról készített tervezetre észrevételt nem teszek.

Tervezői választ nem igényel

25

5

6/1

6/2

6/3

6/4

6/5

Miniszterelnökég Államtitkár

A megküldött dokumentum magas szintű szakmai munkáról tanúskodik. Figyelemre méltó a célok és prioritások közötti kapcsolat részletgazdag bemutatása. Külön említést érdemel a vidéki települések és a külterületi lakott helyek életminőségének és vonzerejének növelése érdekében tett célkitűzések, valamint a célok és a hozzájuk kapcsolódó programok alapos bemutatása is. Mindezek alapján a Program tartalmával egyetértek, fentieken kívül egyéb észrevételt nem teszek.


NGM Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkár

Operatív Program: Jelen dokumentum az NTH által kiadott ÚTMUTATÓ és a 218/2009. (X. 6.] Korm. rendelet 3. mellékletének tematikáját vegyesen követi. Az NTH által kiadott ÚTMUTATÓhoz képest többek között a Horizontális jellegű információkat (pl. Környezeti értékelés, a teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítása) nem tartalmazza

A program készítése során a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletet tekintettük meghatározónak. Ennek értelmében a „Környezeti értékelés” és a „Teljesítésigazolás követel-ményrendszerének kialakítása” című fejezetek a prioritások alatt találhatók.

A megyei prioritások bemutatása részletesen megtörtént, viszont az összefoglaló tábla nem került feltöltésre. Javasoljuk ennek a pótlását az ÚTMUTATÓban foglaltak szerint

A táblázatot pótoljuk.

A dokumentum jelenlegi verziója nem tartalmazza a prioritások EU-s tematikus célhoz és beruházási prioritáshoz rendelését. Javasoljuk ennek a pótlását.

Az EU-s tematikus célokhoz való kapcsolódást a stratégiai program tartalmazza, melyet kiegészítettünk a beruházási prioritásokkal.

Az összefoglaló tábla nem került feltöltésre. Javasoljuk ennek pótlását az ÚTMUTATÓban foglaltak szerint

A táblázatot pótoljuk.

A releváns, kapcsolódó indikátorok meghatározásra kerültek, de output/eredmény bontásban nem. (Az output indikátorok a legfrissebb releváns ERFA és ESZA rendeletekből kiszedhetők)

A dokumentumot kiegészítettük az eredmény és output indikátor megjelöléssel.

NGM Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkár NGM Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkár NGM Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkár NGM Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkár

26

6/6

6/7

6/8

6/9

NGM Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkár NGM Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkár NGM Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkár NGM Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkár

Az együttműködés keretében tervezett fejlesztések nem prioritásonként kerültek bemutatásra, hanem az operatív programrész elején.

A Bács-Kiskun 2020 Területfejlesztési Program a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletben előírt struktúrát követi.

A vállalkozások tervezett elképzelései összefoglalóan nem prioritásonként kerültek bemutatásra, hanem az operatív programrész elején.

A Bács-Kiskun 2020 Területfejlesztési Program a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletben előírt struktúrát követi.

Az SKV szakértők által megfogalmazott további program specifikus megállapítások nem kerültek rögzítésre és bemutatásra.

A programba beépítésre kerültek az SKV szakértői vélemények.

Nem került bemutatásra (ahol releváns) a teljesítésigazolás követelményrendszerének kialakítása.

Jelenlegi ismereteink szerint haza források nem lesznek megyei szinten, így önálló teljesítésigazolási követelményrendszert nem szükséges kialakítanunk. Egyéb Uniós támogatások esetében a központilag kialakított rendszert tudjuk alkalmazni.

27

Országos szervek

7/1

7/2

7/3

Magyar Energetikai és KözműSzabályozási Hivatal

A járási tervezési szintek kiépülésével a Hivatal kiemelten fontosnak tartaná, ha a megye a stratégiai szintű folyamatos tervezés feltételeinek megteremtésére is törekedne. Járási, sőt települési szintű energetikai illetve a közműszolgáltatásokkal kapcsolatos jövőképek kialakítása nélkül nehéz optimális és kiegyensúlyozott döntéseket meghozni a forráselosztásnál és az ezzel kapcsolatos hiányosságok érthető okból az operatív program tervezési fázisában is megjelenhetnek.


A megye és a járási fejlesztések illetve a működések hatékonyságának segítése érdekében a Hivatal javasolja a járási szintű energetikusi hálózatok kiépítését illetve a megyei szintű helyi energiaügynökségek létrehozását. (A véleményben részletesen fel vannak tüntetve az energetikusi hálózat és az ügynökség feladatai, de helyhiány miatt ezeket nem áll módunkban felsorolni.) A Hivatal fontosnak tartaná, hogy a megyei önkormányzat illetve Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata között e kérdésekben elmélyültebb együttműködés és összehangolódás alakuljon ki. Remélhetőleg a stratégiai és operatív program véglegesítéséig sikerül ezt pótolni és a végleges anyag a megyei jogú város fejlesztési elképzeléseiről is képet fognak adni.


Az intézkedésekhez kapcsolt indikátorok megjelölése valóban nagyon fontos és a programok áttekinthetőségét, megértését is nagymértékben megkönnyíti. Talán az hiányolható, hogy a megnevezett indikátorokhoz konkrét fejlesztési célértékek nem lettek egyértelműen hozzárendelve. Továbbá a Vállalkozások megújul energia felhasználását és energiahatékonyság - növelését célzó fejlesztései projektcsomagban az indikátorok meghatározásakor javasoljuk a már meglévő rendeletekben meghatározott fogalmakkal történő összevetést, különös tekintettel az 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben foglaltakra. Javasoljuk megkülönböztetni a fűtési-hűtési primer energia felhasználást valamint az ebben bekövetkezett megtakarítást (ide értve a fűtési rendszer rekonstrukciója miatt bekövetkezett villamosenergia megtakarítást) a megújuló alapon történő hőtermeléstől és a megújuló villamosenergia -termelésből származó primer energia megtakarítástól az átláthatóság érdekében. Távhőrendszerek komplex energetikai fejújítása, illetve megújuló alapra helyezése programnál a „Részben vagy teljesen megújuló alapú és/vagy energiahatékonysági korszerűsítésen átesett távhö-rendszerbe bekapcsolt épületek száma (db)” indikátort javasoljuk kiegészíteni a Im3 adattal, valamint ezek arányával a távhőre kötött teljes épületállományhoz viszonyítva.

Egyetértünk a települési és annál magasabb területi szintekre vonatkozó stratégia és jövőkép szükségességének tényével, de forrást rendelni csak a települési Önkormányzatok Fenntartható Energia Akcióprogramjaihoz tudunk, ez meg is jelenik a járási fejlesztési programok „A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonyság növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása” intézkedésben (TOP 3.2), melyet minden járás belefoglalt a saját programjába. Egyetértünk a járási energetikusi hálózatok illetve a megyei energiaügynökség létrehozásának szükségességével, de sajnos sem jelen állapotukban sem a TOP, sem az ágazati operatív programok nem biztosítanak ehhez forrást. Tervezzük egy megyei energetikai hálózat kialakítását, amely a megye legfontosabb szereplőit foglalja magába, és képes a véleményben részletezett feladatok egy részének ellátására. Az összes indikátor, amely a programban szerepel, a megfelelő operatív programból, esetünkben a KEHOP-ból, és GINOP-ból lett átemelve, így ezeket nem áll módunkban módosítani, csak az operatív programok újonnan közzétett változatainak megfelelően. Konkrét célértékeket azért nem rendeltünk az indikátorokhoz, mert az ágazati operatív programokból történő forrásallokáció nem megyei kompetencia, így indikátor-célértékeket sem vállalhatunk erre vonatkozóan.

28

Továbbá „A fejlesztések eredményeként megtakarított energia mennyisége (PJ/év)” és a „A középületek elsődleges energiafogyasztásának csökkentése (kWh/év)” indikátoroknál a mértékegységet javasoljuk egységesíteni vagy J/év vagy kWh/év mértékegységben. Magyar Energetikai és KözműSzabályozási Hivatal

A megye értékes természeti és környezeti, de egyben mezőgazdasági kultúrával is rendelkezik, amelyeknek hasznosítása, s egyben megújítása a fejlesztéspolitika kiemelt célkitűzése. Ezen célkitűzést például Zöld Homokhátság Projektcsomag, az Élhető Tanyák Projektcsomag vagy a Falu- és tanyagondnoki hálózat fejlesztése programcsomag is segíti, amelyek jól megfogalmazott a Hivatal számára is fontos értékeket megjelenítő tervek.



A KEHOP keretében történt fejlesztésekhez rendelt forrásszükséglethez kapcsolódóan néhány megfontolandó észrevétel: 1. A megye tényleges igényének bemutatása helyett konkrét megyei KEHOP forrás célok lefektetése történik, lehet érdemes volna viszont a reálisnak tartható fejlesztési igények teljességét is megjelentetni. 2. A biogáz hasznosítás illetve az autonóm tanyavillamosítás, továbbá a geotermikus alapú kapcsolt hő és villamosenergia termelés tekintetében a megyének nagyok a lehetőségei. Igény oldalról magasabb támogatási igény jelzése is indokolt lehetne az 5. pont esetében. 3. A 6. pontban megjelölt célból úgy tűnik új kisléptékű (Kistelek típusú) települési távhőrendszerek kiépítéseit is fontosnak tartott, amit segítheti, hogy a megújuló energia hasznosítás egyik várhatóan prioritást kapó területe a geotermikus energia hasznosítására alapozott települési távhőrendszerek lehet. A megjelölt forrásigény viszont alulértékeltnek tűnik a lehetőségekhez képest.

A tervezés során a beérkezett projektjavaslatok jelentették a kiindulópontot, a megjelenített összegek is ezek alapján kerültek kiszámításra.

7/6


Állami fenntartású intézmények és nonprofit szektor épületeinek energiahatékonysági korszerűsítése: a kedvezményezettek között a lakosság is feltüntetésre kerül, noha ez a célok között nem kerül említésre. Fontosnak tartjuk a lakosság kiemelt szerepeltetését a célok között is. A lakossági energiahatékonysági KEHOP támogatási igények önálló megjelölése hasznos segítséget jelentene az energiahatékonysági fejlesztési tervek és finanszírozások tervezésénél

A javaslat 4. pontjával egyetértünk, a változtatást átvezetjük a programba. A KEHOP Brüsszelbe küldött változatának 5.2 „Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával” intézkedése már végső kedvezményezettként nevesíti a lakosságot, közvetlen kedvezményezettek a közjogi és magánjogi szervezetek, emiatt és a rendkívül nehezen becsülhető költségek miatt a lakossági igényeknek nem hoztunk létre külön projektcsomagot.

7/7


A Hivatal támogatja - a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011.évi CCIX. törvény értelmében - a víziközmű szolgáltatás fejlesztésének kiemelését, különös tekintettel az egészséges ivóvízzel való ellátás nagyobb üzemi biztonsága valamint a szennyvízelvezetés és -tisztítás körében felmerülő műszaki és környezeti kockázatok ésszerűen elvárható minimumra csökkentése vonatkozásában.


7/4

7/5

29

8

9

Nemzeti Környezet-ügyi Intézet

„Bács-Kiskun 2020” - Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója I. tervdokumentációban a környezetvédelmi jogszabálygyűjtemény kiegészítése szükséges

KSH

A Koncepció nagyon értékes anyag, fontos és távolra mutató a megye fejlődésének tekintetében. Jól összeszedett és átgondolt a célrendszere. 1. A megye jövőképe kapcsán három dolgot jegyzünk meg. Az első, hogy a vízi útvonalak kihasználásához kapcsolódóan nem jelenik meg a jövőképben kinyilvánított célállapot, holott később (23-24.o. Területi célok) hangsúlyos szerepet kap a 3. pontban. Kiemelését javasoljuk. Javasoljuk, hogy az anyagba valamilyen módon egyértelműen kerüljön bele az, hogy a felsőfokú oktatási intézmények hogyan kapcsolódhatnak, esetleg milyen új utakon kell tovább haladniuk a programhoz kötődően. Nyilvánvalóan nagyon nehéz egy Budapest-Szeged egyetemi tengelyen, félúton markáns felsőoktatási fejlődési stratégiát megalapozni, miközben az országos trendek sem feltétlenül további, megerősíteni célzott intézmények felé, hanem a koncentráció és specializálódás felé mutatnak. Teljes egészében azonban egy ilyen átfogó anyagból nem szabadna kihagyni a Kecskemétre jellemző specifikus oktatási témákat, mint a kertészet és a - már fejlesztett -járműés gépipar. Az óvodapedagógiai oktatás sem jelenik meg az anyagban, pedig ezekből még lehetne új irányokat, értékeket, gazdaságilag is mérhető (menthető) előnyöket kovácsolni. Javasoljuk az anyag ez irányú kiegészítését, ha van rá mód. Hozzá kell tenni, hogy a kertészeti és óvónőképző kar ismereteink szerint - sajnos - alacsony létszámmal üzemel, esetleg egy kitörési pont itt nagyon jól jöhetne. Harmadjára pedig szeretnénk hangsúlyozni, hogy az alföldi, sajátos kultúrtáj jellegzetességei és környezeti minősége (4. oldal közepe) álláspontunk szerint is kiemelkedő jelentőségű fejlesztési fókuszpont, ezt különösen fontosnak tartjuk a nem elsősorban gazdasági fejlesztési irányok között. Az átfogó célok kapcsán első észrevételünk, hogy a 9. oldal 3.2. részének első bekezdését véleményünk szerint magyarázni kellene. Nem világos, mi a két meglévő innovációs centrum, túl általános a bekezdés egésze. Ha lehetséges, ezt érthetőbben kellene kifejteni. A 2. átfogó cél (ember és környezet...) kapcsán szeretnénk felvetni, hogy ellentétet érezhető a gazdaságilag már most erős megyei területek és a döntően ugyanott ható negatív környezeti hatások (Homokhátság problémái) között. Javasoljuk, hogy valahol az anyagban - akár itt az átfogó céloknál - kerüljön világosan kimondásra, hogy ezt a kontradikciót figyelemmel kell kísérni a fejlesztések során, mert adott esetben egymás ellen hathatnak. A 4. átfogó cél (egészséges és megújuló társadalom) 9-10 oldalán, az egészséges társadalomra vonatkozó bekezdéséből nem látható, hogy mennyiben területfejlesztési kérdés ez. Véleményünk szerint itt is magyarázat kellene arra, hogy milyen irányú fejlesztés képzelhető itt el, ez nem derül ki világosan (csak sejthető) ebből a bekezdésből Ezzel ellentétben a második bekezdés a megújuló társadalomra vonatkozóan érthetőbb. Nagyon fontos a támogató intézményrendszerre vonatkozó kijelentés a célhoz tartozó utolsó bekezdésben, a 10. oldal közepén, ugyanakkor a CLLD mozaikszót javasoljuk megmagyarázni a fejlesztéspolitikában nem jártas olvasók végett. A tematikus célok fejezetében a 3. célt nagyon jól megfogalmazott. Reálisan számol a megye nem hagyományos értelemben vehető történelmi örökségével - a török hódoltság következtében relatíve kevés igazán régi történeti

2.

3.

Helyzetelemzés

című



30

emlék maradt. Az irányok kiváló ötleteket tartalmaznak! A 19- 20. századi múlt is többek közt valóban ugyanolyan értékes és érdeklődésre számot tartó lehet. Az 5. tematikus cél kapcsán viszont óvatos és területileg nagyon megválogatott, célzott lépéseket javasolunk. Bizonyos telephely- és klaszterfejlesztési törekvések voltak már a megyében, a helyválasztás sajnos nem volt a legjobb, ipari park kapacitásaink most is meghaladják az igényeket. Az élhető és életképes vidék cél kapcsán a 14. oldalon olvasható résznél szeretnénk először felhívni a figyelmet - és később is - arra a tényre, hogy a jelentős külterületi (vagy „egyéb belterületi”) lakosság miatt minden infrastrukturális fejlesztés jóval nagyobb költségekkel jár, erre érdemes figyelni. Ráadásul nagyobb városok körül a létrejövő külterületi / egyéb belterületi övben jellemzően kertvárosiasodás figyelhető meg, ne soroljuk egy kategóriába a klasszikus tanyás övezetekke!.(Ld. később a példáját Kecskemétnél.) A 15. oldalon a belső kohéziós célnál az 1. pont kapcsán szeretnénk, ha bővebb kifejtésre kerülne, milyen területi szervezeti, intézményi rendszert kell a területfejlesztés mögé képzelnünk a következő időszakra. 4. A területi célok fejezetéhez kapcsolódó észrevételeink közül az első, hogy a 17-18. oldalon olvasható beavatkozási területek közül az 1. és a 6. nagyon hasonló. Összevonása illetve jobb megmagyarázása esetleg indokolt lehet. Konkrétabban ki kellene emelni azt is az 1. pontban - amire másutt van olvasható példa — hogy a napenergia és a biomassza előállítás a fő fókusz. Részletesebben is lehetne az ezzel kapcsolatos tervekről cél szinten írni. Kecskemét fejlesztési körzet (19. oldal.) kapcsán ismételten - hiányzik a felsőoktatási kapcsolatok, a főiskolai / egyetemi intézményrendszer fejlesztésének igénye, terve, illetve nem kerül elő az egyébként nemzetközi hírű Kodály-örökség téma, a zeneoktatás, zenei műveltség és kultúra terjesztésének igénye. Ez véleményünk szerint hiányosság. A Kecskeméttel kapcsolatos fejlesztési terveknél (egészségügy, szolgáltatások, környezetterhelés) ismét utalnunk kell a sajátos, külső belterület-jellegű peremtelepiilésekre (Hetény, Matkó, Miklóstelep, TSZ-falu, Kadafalva, a Helvécia és a nem önálló ballószögi körzet közötti területek stb.) melyek a város közigazgatási területéhez tartoznak, mégis több kilométerre helyezkednek el magától a központi belterülettől. Az ingázó közlekedés, társadalmi ellátó szolgáltatások, de még az olyan infrastruktúra, mint a szennyvízcsatornázás is más nagyságrendű ráfordítást igényel ezeken a részeken, miközben az itt élő, jellemzően magasabb anyagi színvonalú lakosság igényli és elvárja azokat. A megyeszékhely rendkívüli mértékű kiterjedtsége (a város területe pl. ismereteim szerint kb.3,5-szerese mondjuk Győrének, miközben kisebb a lakosságszám) sajátos kihívásokat rejt, amelyeket figyelni kell. (Problémás pl. az alapfokú oktatás nagymértékű városközponti koncentrálódása, ami jelentős autós forgalmat generál 15-20 kilométerről is a fentiek miatt, minden egyes nap reggel és délután. Azt ugyanakkor nem lehet elvárni, hogy a kisiskolásokat egy kilométerre az iskolától tegye le a szülő az autójából). A Dunamentét érintő célokkal egyetértünk, a később előkerülő térképek (44-46.oldal) kapcsán is jól érzékelhető, hogy a megye nyugati területeinek középső része van leginkább útkereső pozícióban - nem véletlen, hogy egyre hangosabb a kalocsai Duna-híd építése iránti igény. Itt is célszerű lehetne egy kitörési pont a zsugorodó Eötvös József Főiskola kapcsán. A határokon átnyúló fejlesztési elképzelések, közös eurórégiós tervek kapcsán szomorúan tapasztaltuk, hogy nagy probléma a szerbiai oldalon lévő települések útkereső, forráshiányos állapota. 5. Technikai észrevételünk a 48. oldal kapcsán, hogy a rendeletből idézett irányító hatósági listát célszerű frissíteni a jelenlegi helyzettel.

31

Megyei önkormányzatok

10

Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége

A programban megfogalmazottak összhangban állnak a múlt évben elkészített és véleményezett Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazottakkal, ezért véleményem szerint a program megfelelően tudja szolgálni annak megvalósítását, javítva a gazdasági teljesítőképességet, a térszerkezetet, a közösségek, a megyében élők életminőségét. A Program is nagy hangsúlyt fektetett a megye számára elengedhetetlenül fontos gazdasági fellendülésre, valamint a humán infrastruktúra, 3 tájhasználat, az erőforrások, a környezeti állapot és a műszaki infrastruktúra fejlesztésére. A véleményezésre közzétett egyeztetési dokumentáció a koncepcióhoz hasonlóan dicséretes munkának az eredménye Az anyag a koncepcióhoz hasonlóan összefogott, átlátható, közérthető, amely továbbra is megőrizte sokszínűségét, részletezettségét. Bár a dokumentáció kevésbé tud foglalkozni a megye határ menti térségekkel való kapcsolat erősítésével, remélhetőleg azonban a programban foglaltak megvalósítása során is nagy hangsúly helyeződik majd a szomszédos megyék felé a nyitási szándék megvalósítására vonatkozóan, valamint a térségi együttműködések erősítésére, ahogyan a területfejlesztési koncepció ezt meghatározta A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési programban meghatározott prioritások és intézkedések képesek reagálni a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepció helyzetértékelésében felvetett problémákra, valamint a Koncepcióban megfogalmazott átfogó, stratégiai és területi célokra egyaránt. A program kifejezett érdeme, hogy a prioritásonként összefoglalja a releváns dokumentumokhoz (Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepció, Európa 2020 stratégia, Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció) való kapcsolódást.

11/1

Baranya Megyei Közgyűlés Elnöke

11/2


A programban hangsúlyosan vannak jelen a gazdaságfejlesztési és a foglalkoztatás ösztönzési célok igazodva az Európa 2020 stratégia és a 2014-2020 uniós költségvetési ciklus fő célkitűzéseihez.

11/3


A program ugyanakkor nem tartalmaz vezetői összefoglalót, mely megnehezíti a program célkitűzéseinek, prioritástengelyeinek felvázolását, a dokumentum egészének átláthatóságát. Javasoljuk a dokumentum kiegészítését vezetői összefoglalóval.

11/4


A dokumentumban keveredik a kistérség és a járás területi egységek alkalmazása. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a Program által megfogalmazott intézkedések mentén meghatározott fókuszban területi alapú szűkítés esetén a 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendeletben definiált járások kerüljenek érintett területi egységként nevesítésre, kivéve azokban az esetekben, ahol a járási kereteken túllépő, jól lehatárolható területi egységek (Duna mente, határtérség, Homokhátság) kerülnek a területi fókuszba.


Az észrevételt köszönjük, választ nem igényel.

tervezői

Az észrevételt köszönjük, választ nem igényel.

tervezői

A területfejlesztési program tartalmi követelményeiről a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet rendelkezik és ez nem írja elő vezetői összefoglaló készítését. Az észrevételt elfogadtuk, a területi alapú szűkítések esetében a járás terminológiát használjuk. A fejlettséget, kedvezményezett besorolást érintő esetekben a kistérség elnevezést használjuk.

32

11/5


Az 5.7. fejezet első bekezdése kapcsán kérjük annak törlését, hogy „M6-os autópálya teljesen elkészült” tekintettel arra, hogy az autópálya Lajosmajor-Ivánvárda közti szakasza még nem készült el.

Az észrevételt köszönjük, a javítást átvezetjük.

11/6


Járási részprogramok esetén több projektcsomag tartalmának ismertetése esetén szó szerinti egyezések találhatók több járás esetén. Javasoljuk a célkitűzések járások szerinti differenciálását.

A járási projektdossziék a TOP által megadott menü alapján készültek. Az elnevezések ezért egyeznek, ami megkönnyíti a megyei szintű integrálást is egyben.

11/7


A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiafelhasználás támogatása elnevezésű projektcsomag indoklásában javasoljuk, hogy acélkitűzést ne esztétikai, hanem energiahatékonysági alapon közelítsék meg. (Az energiahatékonyság növelésével megszépülnek a polgármesteri hivatalok, művelődési házak…)

Az észrevételt köszönjük, a javítást átvezetjük.

11/8


Hasonlóan a járási részprogramok projektcsomag tartalmának ismertetéséhez az intézkedések környezeti értékelése című alfejezetekben is jelentős szövegazonosságok figyelhetők meg több intézkedés esetén is.

A járási projektdossziék a TOP által megadott menü alapján készültek. Az elnevezések ezért egyeznek, ami megkönnyíti a megyei szintű integrálást is egyben.

56/2014. (VI.27.) KGY. sz. hat. A Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése: 1. megállapítja, hogy Bács-Kiskun megye területfejlesztési programja, a stratégiai és az operatív programrésze tekintetében egyaránt, megfelel a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet szerinti követelményeknek; 2. megállapítja, hogy a már elfogadott megyei területfejlesztési koncepcióban meghatározott célrendszer és a stratégiai program prioritásai közötti kapcsolatok beazonosítása egyértelmű, a prioritások, illetve az egyes prioritásokon belül tervezett intézkedések megvalósítása eredményesen szolgálhatja a célok elérését; 3. felkéri Elnökét, hogy az elfogadott határozatot küldje meg a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke részére.


12

Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése

33

13

14/1

Csongrád Megyei Közgyűlés Elnöke

Fejér Megyei Önkormányzat

A területfejlesztési program prioritásrendszere - Bács-Kiskun megye hasonló földrajzi, társadalmi, gazdasági helyzetének megfelelően - összhangban van a Csongrád megyei prioritásrendszerrel. Az adottságok tekintetében a természetföldrajzi helyzet mellett egyértelmű kapcsolódás mutatkozik a határ menti leszakadó, hátrányos helyzetű térségek és a kiterjedt tanyavilág problémakörében, valamint az elnéptelenedő perifériák és a megyeszékhely népességvonzó erejének kettősségében. A Bács-Kiskun megyei területfejlesztési program e problémák kezelésére az országos területfejlesztési dokumentumokkal, és mindenekelőtt az operatív programok aktuális struktúrájával összehangolt intézkedéseket tartalmaz. A célkitűzések a Csongrád megyei programjavaslatokat több tématerületen is erősítik, ezért azokkal egyetértünk. A program fő prioritásai mellett - gazdaságfejlesztés, foglalkoztatás-élénkítés, vidékfejlesztés, környezetgazdálkodás, mobilitás-fejlesztés, közösségek öngondoskodó képességének kibontakoztatása - különösen üdvözöljük a Homokhátság komplex, több ágazati operatív programot érintő programjának megjelenítését a megyei programban. Reményeink szerint a Duna-Tisza köze sivatagosodással fenyegetett területe számára - mely egyben leszakadó külső és belső határtérségeket is magában foglal - a vízgyűjtő-szinten tervezett komplex vízgazdálkodási, vízkormányzási beavatkozások, kiegészülve a tervezett vidékfejlesztési eszközökkel, már a megvalósítás során, a programozás időtávján is érzékelhetően segítik az itt élők helyben maradását és megélhetését. A térségi elérhetőség javítására vonatkozó célok között kiemelten támogatjuk az M9-es autópálya továbbépítésének, valamint a Szeged-Szabadka-Bácsalmás-Baja vasútvonal fejlesztésének szerepeltetését. Egyetértünk a határtérségben megvalósítandó magyar-szerb közös érdekű javaslatokkal, melyek Csongrád megye számára is kedvező hatásúak lehetnek közvetlenül (jégeső-elhárítás) vagy áttételesen (Duna-menti árvízvédelem, katymári határátkelő megnyitása). A programozás szempontjából jónak tartjuk a konkrét projektek nevesítését e csomagokban, amit az ismert projektek esetében megfontolásra javasolunk a program többi prioritásában és a járási csomagokban is. A területfejlesztési célok kitűzése és megvalósítása során indokolt figyelembe venni Fejér és Bács-Kiskun megye egymással határos területeire vonatkozóan a megyék területrendezési terveiben lehatárolt térségi övezetek körét és a területfelhasználásra vonatkozó szabályokat, ajánlásokat. A Duna és ártere az Országos Területrendezési Terv alapján az országos ökológiai hálózat övezetébe tartozik (az FMTrT alapján ökológiai folyosó, magterület övezete), ennek megfelelően a Duna menti területekre vonatkozó valamennyi területfejlesztési cél kitűzése és megvalósítása során figyelembe kell venni az OTrT ökológiai hálózatra vonatkozó előírásokat. Javasolt figyelembe venni a területfejlesztési program véglegesítése és megvalósítása során a Duna és ártere Kiemelt Jelentőségű Különleges Természetmegőrzési Területre (európai közösségi jelentőségű, Natura 2000 terület) vonatkozóan a Duna-lpoly Nemzeti Park Igazgatóság által 2014-ben készített „Fenntartási tervben rögzített célkitűzéseket, ill. veszélyeztető tényezőket. A természeti, táji értékek turisztikai hasznosítása során (pl. Duna menti területek) fontos figyelembe venni az adott területek turisztikai terhelhetőségét, illetve összehangolni a természetvédelmi és turisztikai szempontokat.


A tervezés során figyelembe vettük a különböző szintű rendezési terveket, valamint a természetvédelmi előírásokat.

34

14/2

14/3


Javasoljuk a kistérség helyett következetesen a járás kifejezés használatát a területfejlesztési törvény módosításával összhangban.

Az észrevételt elfogadtuk, a területi alapú szűkítések esetében a járás terminológiát használjuk. A fejlettséget, kedvezményezett besorolást érintő esetekben a kistérség elnevezést használjuk.


Kapcsolódási pontok - A Duna menti fejlesztések Fejér megyéhez hasonlóan kiemelten jelennek meg: • 93. oldal (kunszentmiklósi járás): „A Duna közelségéből fakadóan jelentős turisztikai fejlesztési elképzelések fogalmazódtak meg, melyek a szomszédos kistérségek terveivel összehangolva meghatározó jelentőségűek lehetnek a térség jövőjében.” FMTP, 12. oldal: A turisztikai programokat, szolgáltatásokat a TDM szervezeti rendszerébe kell bekapcsolni. Az EUDMrS egyik eredménye lehet a turizmusban egy közös Duna-brand kialakítása. • 159. oldal: „Ha a „római limes magyarországi szakasza” világörökség-várományos helyszín megkapja az UNESCO-tól a világörökségi védettséget, a dunafalvai műemlék a Duna melletti műemlékekkel (pl. Kalocsa, Solt, Baja, Dunapataj) együtt a világörökség részévé válhat.” FMTP-ben is több helyen megjelenik a limes pl.: 27., 31., 54., 313., 333. oldalak. • 194. oldal: „Ökológiai szempontból a Duna és a Tisza, valamint a medréhez és hullámteréhez kapcsolódó élőhelyek kiemelt jelentőséggel bírnak.” A Duna menti élőhelyek kezelésénél megyék közti együttműködés szükséges. • 248-251. oldalak: Duna-menti térség területfejlesztési programja: a megyék közti együttműködés szükségessége csak a munkavállalási és a vállalkozási mobilitásnál jelenik meg, elsősorban Paks-Kalocsa között. FMTP, 52. oldal: A fővárosi agglomeráció vonzáskörzetébe nyúló, 5 megyére (Pest, Fejér, Tolna, Bács-Kiskun, Baranya) kiterjedő, ugyanakkor önálló gazdasági kisugárzással is rendelkező térség a megye dunai kapcsolatát jelenti, annak sokoldalú potenciáljával. A folyó menti települések - a Duna nemzetközisége révén - részesei az európai vízi közlekedésnek, turisztikai és kereskedelmi forgalomnak. Településeit az M6 autópálya fűzi fel. Gazdasági, foglalkoztatási súlypontja, szellemi bázisa Dunaújváros, amelynek hatása a megyén túl, a Pentele-híd révén még a folyó balparti térségében is érezhető. FMTP, 58-59. oldal: Fejér megye a Dunán keresztül is kapcsolódik a nemzetközi vérkeringéshez. Az Európai Duna Makro-regionális Stratégia (EUDMrS) 2011. évi magyar elnökség alatti elfogadásával lehetőség kínálkozik a folyóval érintett országok közötti együttműködésre olyan kérdésekben, amelyeket nem lehet elszigetelten kezelni. FMTP, 131-134. oldal: „Széleskörű együttműködési platform kialakítása a közös kihívásokra. ” • FMTP, 282. oldal: „Kb. 60 millió (bár bizonyos Natura 2000 területeken a megye a szomszédos megyékkel osztozik) ” - javasoljuk megemlíteni, hogy a Duna és ártere Natura 2000-es terület, amelynek együttes kezelése szükséges. M6-os autópálya említése (218., 219. oldalak) 146. oldal (turizmus): „Az attrakciók összekapcsolásával tematikusán és térségileg integrált innovatív, kreatív és minőségi termék- és kínálatfejlesztés. Összehangolt marketing és értékesítés ösztönzés a megyei turisztikai intézményrendszer fejlesztésével. (...) Fenti célok indokolják a közigazgatási határokon átnyúló formális és nem formális együttműködések létrehozását, működtetését, továbbá aktív marketing tevékenységet is.” 174. oldal: „A megye turizmusának gazdaságban betöltött súlya és potenciálja miatt szükséges a turisztikai


35

15/1

15/2

Jász-NagykunSzolnok Megyei Közgyűlés Elnöke Jász-NagykunSzolnok Megyei Közgyűlés Elnöke

attrakciók és szolgáltatások egymásra fűzése, csomagokba szervezése.” - Itt javasoljuk megemlíteni, hogy ez megyehatáron is átnyúlhat különösen a limes esetében (összhangban azzal, ahogy a 12. oldalon a fent idézett módon megjelenik, illetve a 40. oldalon is megemlítik a hazai programokba történő integrációt). 197. oldal: „Versenyképes turisztikai kínálat kialakítása a kulturális és természeti örökséghelyszínek programfüzérekbe és hálózatokba szervezésével.” 191. oldal, 1. intézkedés: „Az intézkedésben a megye makrotérségi pozíciójának erősítésére irányuló fejlesztési elképzelések jelennek meg, melyek hozzájárulhatnak a területi egyenlőtlenségek csökkentéséhez.” (itt megjelenik az M8 és a Duna hajózás fejlesztése is). 201. oldal: „A bizalmatlanság feloldásának lehet egyik eszköze, ha támogatás nyílik a gazdaság szereplői előtt, hogy független hazai és határon átnyúló klasztereket, beszállítói hálózatot, turisztikai desztináció menedzsment szervezetet, valamint egyéb vállalati együttműködéseket alakítsanak ki, vagy a meglévőket funkció, elérhetőség tekintetében fejlesszék.” 218. oldal: M8 autópálya: Az autópálya Dunavecse-Kecskemét közötti szakaszának megépítése hozzájárulna nemcsak a megye nyugati részének gazdaságfejlesztéséhez, hanem a megye és a Dunán-túli országrész összekapcsolásához, a gazdasági kapcsolatok erősítéséhez, valamint elősegíteni a Tiszán-túl elérhetőségét is. M8 említve még: 32., 48., 49., 191., 192. oldalakon. FMTP: „A gazdasági kapcsolatok stabilizálása várható az M8-as gyorsforgalmi út 2020 utáni kiépülésével Ausztria Veszprém - Székesfehérvár, valamint Dunaújváros - Kecskemét irányába, amely feltárja a megye déli periférikus térségeit is. Ez megkönnyíti majd a térség kiváló termőhelyi adottságainak jobb hasznosítását, javítva agrárpiaci pozícióit, továbbá egy ipari/logisztikai ipari/gazdasági nagytérség kialakulását a Győr - Komárom - Tatabánya Mór - Székesfehérvár - Dunaújváros - Kecskemét vonalon.’’ FMTP, 45. oldal: a célrendszerek összehasonlítása Fejér és Bács-Kiskun megye között. Bács-Kiskun megye programjában ilyen fejezet nincsen. Az anyagot áttekintettük, és azt a jogszabályoknak megfelelőnek ítéljük. A dokumentum követi a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól” szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendeletben meghatározottakat. A dokumentum tagolása jó, szerkezete világos, a szövegezés érthető és követhető.



36

15/3

15/4

15/5

16

Jász-NagykunSzolnok Megyei Közgyűlés Elnöke

Jász-NagykunSzolnok Megyei Közgyűlés Elnöke Jász-NagykunSzolnok Megyei Közgyűlés Elnöke

Pest Megye Közgyűlésének Elnöke

Bács-Kiskun megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési koncepciói egyaránt kiemelten fontos fejlesztésként szerepeltetik az M8 országos jelentőségű főútvonal szükségességét. Mindemellett fontosnak tartjuk, hogy jelenjen meg az anyagban a két megye gazdasági együttműködésének kialakítása, amit a Kecskemét-Szolnok gazdasági régió létrehozása érdekében a két város közös pályázatához aláírt konzorciumi megállapodás is indokol. Emellett javasoljuk az M44 Tiszakürt-Kunszentmárton szakasz előkészítésére és a Szolnok-Csongrád közötti tiszai árvízvédelmi fejlesztés megvalósítására vonatkozó Jász-Nagykun-Szolnok megyei kiemelt fejlesztési javaslatok beemelését is az anyagba.

A javaslat egyik része A megyeszékhely integrált fejlesztése munkarészhez kapcsolódik, ezt Kecskemét MJV tervei alapján integráljuk a programba. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei kiemelt fejlesztéseket fontosnak ítéljük, ugyanakkor az operaív tervezés kereteit jelenleg a módszertan szerint a megyehatárok alkotják.

Tájékoztatom, hogy a Megyei Közgyűlés az elnök hatáskörébe utalta a társadalmasításra küldött anyag véleményezését, arról Közgyűlési határozat nem születik.


Ezúton is biztosítani szeretném, hogy az eddigiekhez hasonlóan a továbbiakban is részt kívánunk venni a megyéinket érintő fejlesztések egyeztetésében, véleményezésében és azok közös kialakításában.


A dokumentáció követi a megye koncepciójának szellemiségét. A stratégiai és operatív program is nagy hangsúlyt fektet a megye számára elengedhetetlenül fontos gazdasági fellendülésre, a humán infrastruktúra,a térszerkezet, a tájhasználat, valamint az erőforrások, a környezeti állapot és a műszaki infrastruktúra fejlesztésére, ugyanakkor talán a dokumentum műfajából adódóan – kissé visszafogottabbá vált a megyehatáron és az országhatáron átnyúló kapcsolatok nagyságrendje, megvalósítási szándéka. Dicséretes, hogy a területfejlesztési koncepcióra vonatkozó észrevételek, javaslatok beépültek a programozásba is. Feltehetően a dokumentációval szemben állított elvárások miatt sajnos a stratégiában nem maradt meg a koncepció célrendszerében megmutatkozó nyitás a szomszédos megyék felé. Talán a pályázati lehetőségek esélyt adnak arra a közös gondolkodásra a szomszédos megyékkel, amelyeke a megyehatár menti regionális és térségi együttműködések erősítése érdekében a leszakadó térségek felzárkóztatása, a gazdaságfejlesztés terén, a klímaváltozásra való felkészülés, valamint a vízgazdálkodás terén lehetségesek.

Az észrevételt köszönjük. A véleményben a megyehatár menti együttműködések visszaszorulása az operatív programokban meghatározott integrált területi programozás érvényes kereteihez igazodik. A lehetőségek megnyílásával a célrendszer ezen elemeinek elérését szolgáló beavatkozások tervezhetők.

37

17/1


17/2


A fejlesztések részletes bemutatása a 3. és a 4. fejezeti részben is megjelennek. Az egyikben úgy mint, a „Támogatás segítségével megvalósítandó programok (megyei integrált területi beruházás, járási fejlesztési programok, megyei jogú város gazdaságfejlesztési programja, TOP keretében megvalósuló CLLD típusú fejlesztések” a másikban pedig „a megvalósítandó fejlesztések prioritások szerinti csoportosításban” szerepelnek. A két bontás azt eredményezi, hogy a dokumentumban egy-egy fejlesztés többször is megjelenik gyakorlatilag ugyanolyan tartalommal. Szerencsésebb lenne a megvalósítandó fejlesztéseket prioritások szerint ismertetni és a prioritásokon belül megbontani területi szinten a fejlesztéseket, ezáltal a ismétlések elkerülhetővé válnának és a szakmai dokumentum is átláthatóbb lenne. 191. oldal „További cél a többközpontú fejlesztés érdekében a TEN-T törzshálózati elemek építése, fejlesztése (M8, M9, bajai kikötő, Budapest-Kelebia vasútvonal-szakasz), a határátkelők szolgáltatásainak fejlesztése, környezetbarát közlekedési formák szélesítése. Az ezek mentén meghatározott intézkedések hozzájárulnak a Bács-Kiskun 2020-ban meghatározott „A megye belső kohézióját és makrotérségi integrációját szolgáló intézményi és infrastrukturális fejlesztések”, „A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések”, valamint a „Gazdasági versenyképesség erősítse, innovatív gazdaság a KKV-szektor megerősítésével” célok megvalósításához.” Megyénk már a Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció elkészítése során több együttműködési lehetőséget is megfogalmazott, ami a két megye számára fontos lenne. Javasoljuk, hogy a dokumentumban szereplő két hivatkozáson túl esetleg további együttműködési lehetőséget is fogalmazzanak meg a két megye között: Együttműködési lehetőségek - a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésében, a mezőgazdasági terméshozamok biztosításában, az öntözhető területek arányának növelésében, új öntözőrendszerek kiépítésében - a Duna komplex turisztikai fejlesztésének közös támogatása - gyakorlatorientált szakképzési rendszer kialakítása és összehangolása a szomszédos megyék között - megyéink számára közös cél az elvándorlás mérséklése, a megyéink népességmegtartó képességének a fejlesztések segítségével történő javítása - együttműködés az M9 gyorsforgalmi út mielőbbi kiépítése érdekében - együttműködés a leszakadt rétegek, társadalmi csoportok integrációjában, valamint a hátrányos helyzetű települések, külterületek felzárkóztatásában - együttműködési lehetőségek turizmus (borturizmus), pincefalvak (Hajós)

A program a 218/2009. (X.6) Kormányrendelet szerint készült, mely azt a fejezet-struktúrát várja el.

Az együttműködési területekkel egyetértünk, a „Bács-Kiskun 2020” Területfejlesztési Program ennek szellemében készült el.

38

Megyei szakigazgatási szervek A Helyzetelemzés c. dokumentáció azonban véleményem szerint nem tartalmaz elegendő és aktuális adatot a megye területén található védett, illetve nyilvántartott örökségi elemekre vonatkozóan, valamint hatáselemzést sem arra nézve, hogy a tervezett fejlesztések milyen hatással lesznek a védendő értékekre. Annak tudatában, hogy BácsBács-Kiskun Kiskun megye területén számos egyedi védettségű műemlék, történeti településmagot magában foglaló műemléki 18/1 Megyei jelentőségű terület és régészeti lelőhely található, a projekt kialakításánál és annak megvalósítása során álláspontom Kormányhivatal szerint ügyelni kell arra, hogy kulturális örökségünk és a védendő értékek jövője ne kerüljön veszélybe, továbbá, hogy a településszerkezet, a településkép és az egyedi értékek hagyományának és a régészeti értékek védelme biztosítva legyen. A tervezet által hangsúlyozott közútfejlesztés létfontosságú. Nem tartható, hogy bizonyos járási székhelytelepülések Bács-Kiskun nem, vagy csak nagy nehézségek árán legyenek megközelíthetőek. Az infrastruktúra korszerűsítése azon túl, hogy a 18/2 Megyei vállalkozások számának megyei szintű gyarapodását eredményezheti, a közigazgatási szolgáltatások Kormányhivatal állampolgárokhoz való eljutását is nagymértékben elősegítené. Ezzel együtt a közösségi közlekedés fejlesztését is megfontolandónak tartom, hiszen a vonattal, busszal való közlekedés sokszor időigényes és nem alkalmazkodik az állampolgárok igényéhez sem és ez különösen igaz a megyeszékhelyektől távolabb eső járásokra. Kiemelném, hogy a Kormányablakok megnyitásával – amelyek Bács-Kiskun hétköznap reggel 8- tól este 8- ig fogadják az ügyfeleket - ez a kérdéskör megvitatása még lényegesebb, hiszen 18/3 Megyei egyes települések a délutáni és esti órákban már egyáltalán nem érthetők el a közösségi közlekedés adta Kormányhivatal lehetőségekkel. Indokoltnak látom tehát, hogy a megyében szolgáltató közlekedési társaságok az előbb említett problémákat vitassák meg és saját lehetőségeiket is fegyelembe véve hozzanak valamilyen változást a felmerülő probléma kiküszöbölésének érdekében. Bács-Kiskun Megyei A megküldött anyaggal kapcsolatban tájékoztatom, hogy a „Bács-Kiskun 2020” – Bács-Kiskun Megye Kormányhivatal Területfejlesztési Programját áttanulmányoztam, az abban foglaltakkal egyetértek. 19 Építésügyi és Örökség-védelmi Hivatal Kamarák Bács-Kiskun A „Bács-Kiskun 2020” – Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programjának egyeztetési anyagát véleményezésre 20 Megyei köszönettel megkaptam, annak tartalmával, főbb irányival egyetértek. Agrárkamara Bács-Kiskun Megyei A dokumentum igen részletes elemző munkára épül, nagyon sok fejlesztési célt határoz meg, irányokat tűz ki. Alapos 21/1 kereskedelmi-és munka, jó támpont a lehetséges tervezett fejlesztések áttekintéséhez, kereteinek megismeréséhez. Iparkamara

Jelen véleményezési eljárás tárgya a Bács-Kiskun Megyei Terület-fejlesztési Program volt, a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepciót a Közgyűlés 6/2014. (II.14.) Kgy. számú határozatával elfogadta. Tervezői választ nem igényel. Tervezői választ nem igényel

A felvetésnek megfelelően a várostérségi tervek kidolgozásakor a közlekedési társaságokkal is egyeztettünk. A járási projektdossziék tartalmaznak közösségi közlekedést, kiszolgáló infrastrukturális elemeket.


Tervezői választ nem igényel. Köszönjük a programra adott pozitív visszajelzést. Egyéb tervezői választ nem igényel.

39

21/2

Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

21/3


21/4


21/5


-

21/6


Nem derül ki számunkra, hogy a 1298/2014. (V. 5.) Korm. határozat a járási keretek meghatározásakor milyen alapelveket vett figyelembe. Mindenképpen fontosnak tartjuk a hátrányos helyzetű járások fajlagosan kiemelt összegű támogatását. A nemzetgazdasági szempontból is kiemelten kezelt gép,- és járműiparban tevékenykedő globális vállalatok, és a kapcsolódó beszállítói hálózatok fejlesztése kiemelt jelentőségű Magyarországon. A beszállító KKV vállalkozások fejlesztése szorosan kihat ennek a körnek az export potenciáljára is. A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a HÍRÖS BESZÁLLÍTÓI, az AIPA és 3P akkreditált klaszterekkel közösen a hazai beszállítói arány növelése érdekében beszállító-fejlesztési program kidolgozására tett javaslatot a kormányzatnak. Javasoljuk a program beépítését az operatív programokba. Az innováció jelentőségét a gazdaságfejlesztésben már az új operatív program elnevezése (GINOP) is kiemeli. Kamaránk az MKIK-val és az NGM-mel együttműködésben évek óta törekszik a vállalkozások innovációs tevékenységének támogatására. Fontosnak tartjuk az innováció szerepének kiemelését a Területfejlesztési Programban is. Az elmúlt években tendencia volt az uniós pályázatoknál a támogatásintenzitás csökkenése. Javasoljuk, hogy az Unió által előírt maximális értéket tegyék lehetővé a pályázati felhívások, mivel a projektek finanszírozása így is elég nehéz a leginkább preferálandó KKV szektor számára. A Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális és Kárpátmedencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály legfrissebb felmérése szerint „A fejlesztéseket vissza nem térítendő támogatásból fedezné a legtöbb vállalkozás. A különböző területeken tervezett fejlesztéseknek jellemzően 50-60 százalékát vissza nem térítendő forrásból szeretnék a vállalkozások finanszírozni.” Előfordult az előző időszakban is, hogy egy felhíváson belül a különböző szektorok képviselői eltérő támogatásmértékkel élhettek. Ez különösen akkor jelenthet problémát, ha pl. önkormányzati szervezet valósít meg vállalkozás jellegű projektet, így a pályázó vállalkozó hátrányból indulhat. Javasoljuk, hogy legyen a támogatás mértéke azonos minden szektor számára egy felhíváson belül. Tapasztalataink szerint a közép- és nagyvállalatok számára a pályázati projektek megvalósítása általában kisebb problémát jelent még a projekt/cég méretarányát figyelembe véve is. A mikro és kisvállalkozásoknak a projektek finanszírozása, megvalósítása gyakran túl nagy akadály, így ezek a vállalkozások gyakran nem is tudnak élni ezzel a fejlesztési lehetőséggel, az átlagnál alacsonyabb mértékben terveznek fejlesztést jelen ciklusban. Az NGM fenti felmérése szerint „… jellemzően a mikro vállalkozások körében figyelhető meg alacsonyabb fejlesztési hajlandóság (64%), míg kis- közepes méretű vállalkozásoknál ennél magasabb a beruházást tervezők aránya (80%) Ennek a trendnek a megfordítása érdekében javasoljuk a mikró és kisvállalkozások kiemelt támogatását, pl. kiemelt támogatásintenzitás révén.

A rendelkezésre álló keretek 25 %-át egyenletesen, 75%-át lakosság-arányosan osztották fel. A felosztás módszertanának meghatározása nem megyei kompetencia. Az említett klaszterek a Kecskeméti programrészben lesznek megjelenítve.

Az innováció külön programcsomagban szerepel a „K+I tevékenységek, beruházások támogatása” címmel.

A támogatási intenzitás alapja a regionális támogatási térkép, melynek meghatározása nem megyei kompetencia. Az operatív program pályázati részletszabályokat nem tartalmaz.

A KKV-k a jelenlegi támogatási rendszerben is + 10 % támogatást kapnak, ami megmarad a jövőben is.

40

-

21/7


21/8


21/9


21/10

22/1


BKKM Mérnöki Kamara

22/2


22/3


Az elmúlt ciklusban jelentős igényt tapasztaltunk kisebb fejlesztések finanszírozásához, de ilyen pályázatok szinte nem voltak (kivéve mikrovállalkozások fejlesztése). Az NGM fenti felmérése szerint „A vállalkozások jellemzően 10 millió alatti fejlesztéseket terveznek, magasabb költségvetéssel a gép- és eszközbeszerzésnél illetve ingatlanfejlesztésnél számolnak. 50 millió forint feletti fejlesztési tervek elvétve jelentek meg a válaszokban, azok is jellemzően a gép- és ingatlanfejlesztéseknél.” Javasoljuk ezért a kisebb projektekre is alkalmas konstrukciók kidolgozását, valamint az önerő elősegítése érdekében visszatérítendő támogatások és/vagy garanciák biztosítását (az elmúlt években gyakorlattá vált önerő igazolása véleményünk szerint nem váltja be a kívánt hatást). Vállalkozói visszajelzések alapján igen hatékonyak és népszerűek voltak az elmúlt évek Telephelyfejlesztés pályázatai, mely komplex fejlesztést tett lehetővé (technológia, ingatlan, infrastruktúra, stb.). Ennek további pozitívuma, hogy a vállalkozó egy önértékeléssel meg tudta becsülni pályázata várható eredményességét. Javasoljuk a konstrukció átemelését a folyó időszakra. Társadalmi összefogás eredményeként 2014. május 6-án megalakult a Duna-Tisza Közi Hátság Vízpótlásáért Egyesület, amely szervezet a vízpótlás problematikájának középpontba helyezését és a klímaváltozás hatásainak kiküszöbölését tűzte ki célul. A több megyére kiterjedő vízhiány megszüntetésére ez idáig számos terv készült már, azonban a megvalósulás még várat magára. Javasoljuk nagyprojektként a vízpótlás költségeinek biztosítását is figyelembe venni az uniós források allokációjakor, természetesen ez elsősorban az országos kereteket fogja érinteni. A turizmusfejlesztésben a gyógyfürdők mellett lovas turizmus infrastruktúrájának fejlesztésére helyeznénk nagyobb hangsúlyt, mivel ennek hagyományai és vonzereje lehetővé teszi a vendégéjszakák számának növelését. Külföldi példák alapján ezt összekapcsolhatjuk a helyi kézműves gasztronómiai termékekkel. Külön támogatandónak javasoljuk a térségi specialitásokat készítők klaszteresedését, összefogását (pl. Lajosmizsei szamóca, kecskesajt készítők, „Kiváló bácskai termék”, stb.) ezek helyi minősítő védjeggyel történő megkülönböztetésével, márkaépítéssel, közös marketinget építve. Nagy ívű fejlesztési elképzeléseket tartalmaz az anyag, ugyanakkor alig találhatók meg azok az égetően szükséges rekonstrukciók (szakterületünket tekintve pl. a bel- és öntözővíz csatornáké, a vízi közmű rendszereké - elsődlegesen az ivóvíz hálózatok -), amik nélkül az előirányzott fejlesztések nem lehetnek kellően hatékonyak. Az első támogatási időszak fejlesztéseinek fenntartása-üzemeltetése jelentős terhet jelent, esetén nem megfelelő. Amennyiben a támogatási rendszerek lehetőséget biztosítanak a meglévő értékeink rekonstrukciójának, fenntartásának támogatására, ennek előirányzata szükséges lenne. A megye határ menti területének elmaradottsága kihangsúlyozott, amihez a közlekedési infrastruktúra elégtelensége jelentősen hozzájárul. A fejlesztési elképzelések erre a területsávra vonatkozóan alig tartalmaznak jobbítási projektet (Baja esetében a kikötőfejlesztés, de a csatlakozó kapcsolatok kiépülése, javítása nélkül hatékonysága megkérdőjelezhető, az említett a Baja-Szeged vasútvonal fejlesztése talán ez irányban hatna. Az M9-vel kapcsolatos „előtérbe kellene helyezni” megjegyzés, nem fontosságának és szükségességének megfelelő előirányzat.) A program egy-egy eleménél az ütemezés szerinti időtartam és a forrásfelhasználás nincs összhangban. (P.l: A 3.1.1 pontban az ipari parkok kialakítása 2015-2020 közötti, a pénzügyi ütemezés 2015-2016.) A 2000 LE feletti szennyvíz agglomerációk rendelet szerinti kiépítési határideje 2015. dec. 30., az 5.1.2-ben tervezett ütemezése 20152020.

A problémát ismerve terveztük a megyei program részeként a KKV alap létrehozását.

Ismereteink szerint a GINOP továbbra is működtetni fog hasonló konstrukciót. A problémát ismerve a megyei program külön komplex programot tartalmaz a Homokhátságra.

A felvetés teljesen egyezik a tervezők véleményével. Ezeket a területeket hangsúlyosabbá tesszük. Az észrevételt részben elfogadjuk, a KEHOP keretében megvalósítandó fejlesztések közé bekerült a „Homokhátság és Felső-Bácska kulcsfontosságú vízgazdálkodási fejlesztéseinek megvalósítása” projektcsomag. Az ivóvízellátás ugyanitt szerepel a „Települési ivóvízellátás fejlesztése” projektcsomagban. Az észrevételt elfogadjuk, az érintett fejezeteket módosítjuk.

Az észrevételt elfogadtuk és a javasolt korrekciót átvezettük a programba.

41

Bács-Kiskun megye települési önkormányzatai A PROGRAM 126. oldalán a 3.2.9. Bajai járás fejlesztési részprogramja fejezetben a 2. bekezdés első mondata Baja Város 23/1 kiegészítendő az alábbiakkal: „... továbbá a térség és a járás székhely külső elérhetőségének javítására is.” Önkormányzata A PROGRAM 126. oldalán a 3.2.9. Bajai járás fejlesztési részprogramja fejezetben a 2. bekezdés harmadik Baja Város 23/2 mondatában javasoljuk nevesíteni a Duna-Völgyi Főcsatornát is. Önkormányzata

23/3


23/4


23/5


23/6

23/7

23/8 24


Baja Város Önkormányzata Baja Város Önkormányzata Balotaszállás Község Önkormányzata

A PROGRAM 148. oldalán a 2. Intézkedés: A megye természetes és termálvizeire, kulturális, épített és táji örökségére épülő turizmus jövedelemszerzési potenciáljának erősítése fejezetben javasoljuk az utolsó sorban a Históriapark után önállóan vagy a 149. oldalon a 3. projektcsomagba illesztve nevesíteni „a Türr István emlékmű és kilátót”, amely megítélésünk szerint potenciálisan egyik legfontosabb nemzetközi jelentőségű attrakciónk. A PROGRAM 180. oldalán a 8. Határtérségi gazdaságfejlesztési program végrehajtásának koordinációja fejezetben az 1. bekezdést javasoljuk az alábbiakkal kiegészíteni: „A magyar-szerb határ menti program tervezésekor a határon átnyúló fejlesztések közé javasoljuk felvenni a Bács-Kiskun Megyei TrT-ben is feltüntetett új és helyreállítandó közúti és vasúti kapcsolatokat, az új határátkelőkre is figyelemmel. Ebben a témában az aktuális feladat a megvalósíthatósági tanulmánytervek 2015 év végéig történő elkészítéséről való gondoskodás.” A PROGRAM 191. oldalán a 4.7.1. Az elérendő célok részletes meghatározása fejezet 2. bekezdését az alábbiak szerint javasoljuk kiegészíteni: „További cél a többközpontú fejlesztés érdekében a TEN-T törzshálózati elemek és az ezekkel való kapcsolatot biztosító főutak építése, fejlesztése (M8, M9, Bajai kikötő, 51. és 55. számú főutak elkerülő szakaszai, beleértve a több elkerülő szakaszt kiváltó és több települést feltáró új nyomvonal számbavételét is, Budapest-Kelebia vasútvonal-szakasz,) új határátkelő helyek létesítése a határátkelők szolgáltatásinak fejlesztése, a környezetbarát közlekedési formák szélesítése.” A PROGRAM 198. oldalán a Javasolt kiemelt projektek közé kérjük: a Türr István emlékmű és kilátó felvételét. Az idén 80 éves emlékműnek és környezetének fejlesztésére vonatkozóan folyamatban van a közterület alakítási terv elkészítése, a 314/2012.(XI.8.) kormányrendelet 8 melléklete szerinti tartalommal. A dokumentációt a tervező a szerződés szerint 2014. november 14.-ig fogja elkészíteni. A PROGRAM 212. oldalán a Bajai logisztikai központ és kikötő fejlesztés projektcsomag rövid tartalma második bekezdését javasoljuk kiegészíteni az alábbiak szerint: „A Bajai Országos Közforgalmú Kikötőnek – és a kikötőt kiszolgáló utaknak a várostestbe való beágyazottsága miatt a kikötő kihasználtságának kívánatos és lehetséges növelése szükségessé teszi a kiszolgáló utak lakott területen kívüli vezetését Baja, továbbá az 51-es és 55-ös számú főutakkal feltárt (feltárandó) települések tekintetében is. Hasonló okok indokolják a kikötőt kiszolgáló vasúti kapcsolatok fejlesztését, északi és déli irányban is.” A PROGRAM 218. és 219. oldalain az M8-as illetve az M9-es autópálya továbbépítése projektcsomagok címét javasoljuk kiegészíteni az alábbiak szerint: „...és a csatlakozó közúti kapcsolatok fejlesztése” . A „Bács-Kiskun 2020” – Bács-kiskun Megyei Területfejlesztési Program egyeztetési anyagát áttekintettem, annak tartalmával egyetértek.

A javaslatot elfogadtuk, a kiegészítést átvezettük. A javaslatot elfogadtuk, a kiegészítést átvezettük. A projektjavaslat a Bajai járás fejlesztési részprogramja „Vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztése” projektcsomagba illeszthető be. A javaslatot elfogadtuk, a kiegészítést átvezettük.

A javaslatot elfogadtuk, a kiegészítést átvezettük. A projektjavaslat a Bajai járás fejlesztési részprogramja „Vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztése” projektcsomagba illeszthető be. A javaslatot elfogadtuk, a kiegészítést átvezettük. A javaslatot elfogadtuk, a kiegészítést átvezettük. Tervezői választ nem igényel

42

25

Bátmonostor Község Önkormányzata

26/1

Dunapataj 1. Nagyközség Önkormányzata

26/2

2. Dunapataj Nagyközség Önkormányzata

3.

26/3

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata

A Területfejlesztési Tanács ülésén több alkalommal részt vettem, a megye Területfejlesztési koncepciójával egyetértek. Számomra megnyugtató, hogy a koncepció nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdasági termelés, a feldolgozó Tervezői választ nem igényel ipar, a turisztika és a munkahelyteremtés fejlesztésére, valamint figyelembe veszi a kistelepülések igényeit is. A Bács-Kiskun 2020 - Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programja társadalmi egyeztetésre készített változatát áttanulmányoztam és annak tartalmára vonatkozóan az alábbi észrevételt, javaslatot teszem: 1) A Kalocsai járás fejlesztési részprogramját taglaló 3.2.7. pontjában leírt, a 114. oldalon található „Vonzerőfejlesztés, A javaslatot elfogadtuk, a kiegészítést kulturális és természeti örökség fejlesztése” projektcsomag megnevezésénél a projektcsomag tartalmának átvezettük. ismertetésében javasoljuk, és egyben kérjük nevesíteni a Szelidi-tavat a „Dunához és állóvízhez kötődő attrakciók megvalósítása” szövegrészben. A benyújtott projektjavaslatok a Kalocsai járás fejlesztési részprogramja 2) Az általunk megfogalmazott és leadott Bács-Kiskun 2020 projekt adatlapok Dunapataj-Szelíd üdülőterület és „Vonzerőfejlesztés, kulturális és Dunapataj Al-Duna szakasz megvalósulási helyre vonatkozó fejlesztési elképzeléseit csak részben tudjuk beilleszteni, természeti örökség fejlesztése”, megfeleltetni az Operatív Programokban megvalósítani javasolt projektcsomagokba. „Fenntartható települési közlekedésfejlesztés” projektcsomagokban kaptak helyet. A turisztikai jellegű projektjavaslatok a Kalocsai járás fejlesztési részprogramja „Vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztése” 3) A fent leírtak miatt amennyiben mód és lehetőség van, kérjük, szíveskedjenek beépíteni a projektcsomagokba a projektcsomagban kaptak helyet. következő fejlesztési elképzeléseket: A mederkotrásra, -tisztításra vonatkozó - önkormányzati tulajdonban lévő turisztikai szálláshelyek és megközelíthetőségük infrastrukturális fejlesztése, projektjavaslat a KEHOP keretében megvalósuló „Élőhelyek fejlesztése” - Szelidi-tó partján a strandon infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése, a Szelidi-tó medrének kotrása, a mederből csomagban kapott helyet. Ahhoz, hogy szerves anyagok eltávolítása, a meder biztonságos vízfeltöltése, víztároló kialakítása, a tó körüli nádas szakszerű, nevesítsük a projektet, egy önálló, teljeskörű, a természet egyensúlyának fenntartása melletti vágása, részletesen kifejtett javaslat szükséges. - Al-Duna szakaszon lévő területek, hobbikertek, nyaralók megközelíthetősége érdekében híd építése, infrastruktúra fejlesztése, közművek kiépítése.

27

Dunaszentbened ek Község Önkormányzata

Dunaszentbenedek Község Önkormányzat Képviselő-testülete a „Bács-Kiskun 2020” – Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programjának anyagát megismerte, annak tartalmával egyetért, támogatja megvalósulását.

A benyújtott projektjavaslatok a Kalocsai járás fejlesztési részprogramja„Fenntartható települési közlekedésfejlesztés” kaptak helyet, illetve hazai forrásból valósulhatnak meg. Tervezői választ nem igényel.

43

28 29

30

Érsekcsanád Község Önkormányzata Foktő Község Önkormányzata

Fülöpháza Község Önkormányzata

Érsekcsanád Önkormányzat Képviselő-testülete a „Bács-Kiskun 2020” című területfejlesztési programot – az előterjesztésben bemutatott tartalommal – elfogadja. Az 2510/2014 iktatószámú levelére válaszolva, a területfejlesztési terv ellen kifogást nem emelek, a Foktőre vonatkozó, munka részekkel egyetértek. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2014. május 30-i ülésén 30/2014. (V.30.) Kgy. számú határozattal elfogadott „Bács-Kiskun 2020” - Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programjának társadalmi egyeztetésre készített anyagával kapcsolatban, Fülöpháza Község Önkormányzata képviseletében az alábbi módosító javaslatot teszem: A területfejlesztési programban szereplő, a megyében tervezett útszakaszok fejlesztésének kiegészítése szükséges az 5215. számú Kerekegyháza-Fülöpháza összekötő út felújításával. Fülöpháza község közigazgatási területén, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében lévő 5215. számú út esetén évek óta probléma a belterületen áthaladó út rendkívül rossz minősége. Ezen az útszakaszon halad át a környező városokból (Kerekegyházáról, Kunszentmiklósról, Kecskemétről) érkező, és ezen városokba távozó forgalom, köztük napi rendszerességgel járó személyszállító autóbuszok és nagy teherbírású szállító járművek is. A belterületi Kossuth - Petőfi - Radnóti utcát érintő kereszteződés egyenetlen, gödrös, kátyússága miatt a kerékpárral, illetve motorkerékpárral történő áthaladás különösen balesetveszélyes (felborulás veszélye). A biztonságos, balesetmentes közlekedés érdekében szükséges az 5215. számú Kerekegyháza-Fülöpháza összekötő út 4 +71 kmsz-től (településhatár Kerekegyháza felől) 4 + 898 kmsz-ig. (településhatár 52. sz. főút felől) történő felújítása. Kérem a módosító javaslat kivizsgálását és a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Program útszakasz fejlesztési terveinek kiegészítését az 5215. számú Kerekegyháza-Fülöpháza összegkötő út tekintetében.

Tervezői választ nem igényel. Tervezői választ nem igényel.

A javaslatot elfogadtuk, a kiegészítést az 5.3. Hazai támogatással megvalósítható fejlesztések című fejezetben átvezettük.

31

Jánoshalma Város Önkormányzata

128/2014.(VI.18) Kt. sz. h a t á r o z a t Bács- Kiskun Megye Területfejlesztési Programjának véleményezéséről Jánoshalma Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Bács- Kiskun Megye Területfejlesztési Programjával egyetért és további fejlesztéseket javasol a tervbe beépíteni: - a közfoglalkoztatást végző intézmények infrastrukturális fejlesztésére lehetőség biztosítása - a Jánoshalmi Járás településeinek egységes belvízelvezető rendszerének tervezési és kivitelezési lehetőségének biztosítása - az ipari terület további fejlesztési lehetőségének a biztosítása (vállalkozások fejlesztési támogatása) - mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemek létesítésének lehetősége

32

Jászszentlászló Község Önkormányzata

Jászszentlászló Községi Önkormányzat képviseletében nyilatkozom, hogy az önkormányzat a „Bács-Kiskun 2020” Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Programjával kapcsolatban észrevétellel élni nem kíván.


Kerekegyháza Város Önkormányzata

A területfejlesztési programban szereplő, a megyében tervezett útszakaszok fejlesztésének kiegészítése szükséges az 5212. számú Ladánybene-Kerekegyháza összekötő út tekintetében. A Kerekegyháza közigazgatási területén, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében lévő 5212. számú út esetén évek óta megoldatlan probléma a belterületet érintő, Zrínyi és Baracsi utca kereszteződésében lévő út rendkívül rossz minősége. Ezen az útszakaszon halad át a környező városokból és a fővárosból (Kunszentmiklósról, Lajosmizséről, Budapestről autópályáról) érkező , és ezen városokba távozó forgalom, köztük napi rendszerességgel járó személyszállító autóbuszok és nagy teherbírású szállító járművek is. A kereszteződésben az útszakasz egyenetlen, gödrös, kátyússága miatt a kerékpárral, illetve

A javaslatot elfogadtuk, a kiegészítést az 5.3. Hazai támogatással megvalósítható fejlesztések című fejezetben átvezettük.

33/1

A javaslatok egy része a járási projektdosszié keretében támogatható. Ezeken a területeken csak a járási munkacsoport egyetértésével lehet módosítani. Az iparterületei és élelmiszeripari fejlesztések támogatását a program jelenlegi verziója is tartalmazza.

44

motorkerékpárral történő áthaladás különösen balesetveszélyes (felborulás veszélye). A biztonságos, balesetmentes közlekedés érdekében szükséges az 5212. számú Ladánybene-Kerekegyháza összekötő út 12+692 kmsz-től (Kunszentmiklósi elágazástól) 16+000 kmsz-ig. (Kerekegyháza Fő utca) történő felújítása. „Kecskemét Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának teljes körű felülvizsgálata, átdolgozása” című DAOP-5.1.1/B-13-2013-0004 azonosító számú projekt keretében készített Kerékpárforgalmi hálózati terve vizsgálandó térségi kerékpárút-hálózati szakaszként tartalmazza a Kecskemét-Kerekegyháza, Kerekegyháza 52. sz. főút közötti kerékpárút fejlesztést. A tervek szerint az 5214. jelű út Kerekegyházi csomópontjában körforgalmi csomópont kerül kialakításra. A tervezett körforgalom és az 52. sz. főút közötti felújítandó útvonallal párhuzamosan szükséges lenne kiépíteni a kerékpárutat is.

A projektjavaslat a Kecskeméti járás fejlesztési részprogramja „Fenn-tartható települési közlekedésfej-lesztés” projektcsomagban kapott helyet.

33/2

Kerekegyháza Város Önkormányzata

34

Kiskunmajsa Város Önkormányzata

Kiskunmajsa Város Önkormányzat nevében nyilatkozom, hogy a „Bács-Kiskun 2020” – Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programjának egyeztetési anyagával egyetértünk.


Kunszent-miklós Város Önkormányzata

233/2014. (Vl.25.1 Tárgy; „Bács-Kiskun 2020” - Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Program társadalmi egyeztetési anyagának véleményezése Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) megtárgyalta a polgármester előterjesztését és a következő határozatot hozza: 1. / Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testület a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 18. § (5) bekezdése alapján a „Bács- Kiskun 2020” - Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Program egyeztetési anyagát átvizsgálta, az abban foglaltakkal egyetért, azonban kéri, hogy lehetőség esetén a területfejlesztési koncepcióba kerüljön felvételre a Kunszentmiklóst az Euro-Velo kerékpárúttal összekötő kerékpárút építése.

A projektjavaslat a Kunszentmiklósi járás fejlesztési részprogramja „Fenntartható települési közlekedésfej-lesztés” projektcsomagban kapott helyet.

Móricgát Községi Önkormányzat képviseletében nyilatkozom, hogy az Önkormányzat a „Bács-kiskun 2020” BácsKiskun Megyei Területfejlesztési Programjával kapcsolatban észrevétellel élni nem kíván.


35

36 37

38

Móricgát Községi Önkormányzat Solt Város Önkormányzata

Soltvadkert Város Önkormányzata

Az önkormányzat részéről a program tartalmával egyetértünk, azt támogatjuk. 3.2.6. Kiskőrös Járás fejlesztési részprogramja A fejezetben megfogalmazottak helytállóak és támogathatók. A sajátosságokból következő fejlesztési lehetőségek nem elég markánsan kerültek megfogalmazásra. Vélhetően azért, mert a megye fejlesztési programjának prioritással bíró tételeinek jelentős része ebben a térségben valósítható meg (tanyarendszer, homokhátság vízgazdálkodás stb.) Fentieket megértve is a sajátos helyzet figyelembevétele indokolt volna, ilyenek: - a központi szerepkör nem kizárólag a járási székhelyen, hanem Soltvadkert Kecellel közösen valósul meg. - A természeti adottságokhoz kapcsolódó turisztikai fejlesztés (üdülőterület, termálvíz, ökoturizmus) - Identitást erősítő (etnikai és vallási sokszínűségből következő) rendezvények jelentősége

Tervezői választ nem igényel A járási projektdossziéban meghatározott projektcsomagok a járási munkacsoport által kerültek meghatározásra. Ezek csak a munkacsoport egyetértésével módosíthatók.

45

39

40 41

42

Sükösd Nagyközségi Önkormányzat

Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat Újsolt Község Önkormányzat Vaskút Község Önkormányzat

Vállalkozások Bajai Országos 43 Közf. Kikötőműködtető Kft.

73/2014. (VII. 02.)Kt. sz. határozat Sükösd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2014-2020-as időszakra szóló Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Programját áttekintette. A „Bács-Kiskun 2020” Koncepció véleményezésekor hozott 95/2013. (VII.24.) Kt. sz. határozatában megfogalmazott fejlesztési igényeket fenntartja, és azokat kiegészíti az alábbiakkal: Sükösd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a település Bács-Kiskun megyei elhelyezkedését, adottságait tekintve a mezőgazdasági fejlesztések, munkahelyteremtés, infrastruktúra fejlesztés mellett, kiemelt szerepet szán a településen a kis- és középvállalkozás által kiépítendő kiszolgáló és szabadidős tevékenységeknek: a vendéglátásnak (panziók, gasztronómia, borászat), a turisztikának (vadászturizmus, védett növény és állatfajokra épülő turizmus), a sportlétesítményeknek (teniszpálya, uszoda). Nemcsak Sükösdön, hanem egész Bács-Kiskun megyében jelentős, országos szempontú turisztikai központ épülhetne fel településünkön. E célokat megvalósító magánvállalkozásokat kiemelten kellene szerepeltetni a pályázati lehetőségek sorában, hiszen nem önkormányzati, vagy civil szervezeti feladat ellátásokról van szó. A Képviselő-testület kéri a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlést, hogy a Képviselő-testület 95/2013. (VII.24.) Kt. sz. határozatában kiemelt területeken, valamint e határozatban tett kiegészítést a 2014-2020. közötti időszakban tervezett területfejlesztési programként emelje ki, ezáltal is segítve, hogy a célok pályázatok útján támogatást nyerjenek és megvalósulhassanak. A Képviselő-testület egyebekben a „Bács-Kiskun 2020” Területfejlesztési programot támogatja. „Bács-Kiskun 2020” - Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programjának társadalmi egyeztetésre készített változatával Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat egyetért, kifogást nem emel, illetve egyéb észrevételt nem tesz. Az előzetes véleményezésre megküldött „Bács-Kiskun 2020” – Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programja c. egyeztetési anyagát áttanulmányoztuk. A dokumentum tartalmával egyetértünk. A „Bács-Kiskun 2020” – Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programja társadalmi egyeztetésre készített anyagát áttanulmányoztuk, a fejlesztési elképzelések lényegét, annak várható társadalmi, gazdasági és környezeti hatásait megismertük. A stratégiai- és operatív programfejezetekben megfogalmazottakkal egyetértünk. Fentiek alapján a „Bács-Kiskun 2020” – Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programját a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés által elfogadásra javasoljuk. Áttanulmányoztuk „Bács-Kiskun 2020” területfejlesztési program anyagát. Folyamatosan figyelemmel kísérjük régiónk fejlődését, annak terveit. A bajai kikötő a továbbiakban is aktívan részt kíván venni térségünk fejlesztésében. Régiónkat érintő konkrét fejlesztési elképzelések, projektek megvalósításában számíthatnak együttműködésünkre.

A programban történő nevesítéshez minden esetben szükséges egy kidolgozott projektjavaslat benyújtása. Az említett fejlesztési elképzelések a megye turisztikai fejlesztési programjában elhelyezhetők, annak szerves részei lehetnek nevesítés nélkül is.

Tervezői választ nem igényel. Tervezői választ nem igényel.



46

Stratégiai Környezeti Vizsgálat

47

Sorszám

1

2

Véleményező

Vélemények

A vizsgált terült kiterjedéséből (teljes megye) valamint a vizsgálat átfogó és időben hosszabb távra mutató jellegéből fakadóan főleg általános előre prognosztizálható Alsó-Tisza-vidéki változásokkal foglalkozik. A vizsgálat vonatkozik a várható területhasználati Környezetvédelmi, módosítások lehetséges hatásával a Natura 2000 területek állapotára, állagára és jellegére, Természetvédelmi valamint az e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete és Vízügyi megmaradásának, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének lehetőségeire. Összességében a vizsgálat átfogó és tematikus céljai valamint horizontális elvei között is Felügyelőség visszatérően megjelenik a környezeti- és természeti erőforrások védelme, fenntartása. Az elkészült dokumentumot így összességében elfogadhatónak találjuk. - A bajai logisztikai központ fejlesztése során tervezett létesítmények környezetében partvédelmi műveket kell építeni, amelyek kialakításakor különös figyelmet kell szentelni a közeli élőhelyekre. - Az Igazgatóság a Baja-Bezdáni-csatorna vízgazdálkodási fejlesztésére projektet tervez, amelyben kiemelt jelentőséggel bír a Deák Ferenc-zsilip, Sebesfoki-zsilip és a Bezdánihajózsilip. - Minden járási fejlesztési részprogramban szerepeljen a települési csapadék- és Alsó-Duna-völgyi belvízelvezető rendszerek kiépítése, fejlesztése. Vízügyi - A 2.5.1. fejezetben téves a megállapítás, miszerint „A Duna-menti síkság területén Igazgatóság húzódó sekély porózus víztestek kémiai állapota jónak tekinthető, ugyanakkor e tekintetben a hátsági területek vízadói nem jó állapotúak”. Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Operatív Program Stratégiai Környezeti Vizsgálat Natura 2000 Hatásbecslés-be szánt javaslat: - A vízelvezetés mérséklése, megszüntetése, természetes vízháztartási viszonyok javításának elérése érdekében szükséges a vonatkozó jogszabályok mellett a települési belvízvédelmi igényeket is figyelembe venni.

Tervezői válasz


Javaslatokat a 2.5.1.2., 3.2. és a 4. fejezetekbe beépítettük. A Natura 2000 Hatásbecslés-el kapcsolatos javaslatot a 4. fejezet tartalmazza.

48

3

4

5

6

Kiskunsági A természeti és táji értékeket figyelembe vevő fejlesztési elképzelésekkel egyetértünk, Nemzeti Park azzal kapcsolatban észrevételt nem teszünk, kifogást nem emelünk. Igazgatóság Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programjával, az operatív program Stratégiai Duna-Dráva Nemzeti Park Környezeti Vizsgálatával, illetve a Stratégiai Környezeti Vizsgálat Natura 2000 Hatásbecslésével kapcsolatban Igazgatóságunknak észrevétele nincs. Igazgatóság A tervegyeztetés során tervbe való beillesztésre javasol: - Kecskemét térségében a geotermikus energia energetikai célú hasznosítását számba kell venni. MBFH Szolnoki - A megye területén adott a CO2 kibocsátás csökkentésének lehetősége a földtani tározóba Bányakapitányság történő besajtolással. - Déli Áramlat földgáz-szállító távvezeték nyomvonalát figyelembe kell venni a megyei hatáskörön túli fejlesztésekben. Több javaslatot fogalmaz meg a már elfogadott Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepcióval és az ez alapján elkészített és elfogadott Stratégiai Környezeti Vizsgálattal kapcsolatban: - Szükség van a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységek és a porózus víztestek pontosítására. Nemzeti - Részletesebben kell ismertetni az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervnek a megye Környezetügyi területét érintő részeit. Intézet - Fel kell hívni a figyelmet a megye területén található sérülékeny üzemelő- és távlati (Alsó-Dunavízbázisokra. A fejlesztések során ismerni kell a védőövezet-, védőidom kijelölő völgyi-, Alsóhatározatokban előírt korlátozásokat. Tisza-vidékiés - A Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója I. Helyzetelemzés Közép-Tiszadokumentumban a környezetvédelmi jogszabálygyűjteményt ki kell egészíteni. vidéki A társadalmi egyeztetés alatt lévő Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Operatív kirendeltsége) Program Stratégiai Környezeti Vizsgálat-ba szánt javaslatok: - Az operatív programot össze kell vetni az Országos Hulladékgazdálkodási Terv-el a 2.3. fejezetben. - Hulladékgazdálkodás terén a megelőzést és a korszerű hulladékgazdálkodási elemeket érdemes kihangsúlyozni.

Tervezői választ nem igényel Tervezői választ nem igényel

Javaslatokat a 2.5.2., 3.2.1. és a 4. fejezetekbe beépítettük

A Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója, illetve Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepció Stratégiai Környezeti Vizsgálat dokumentumra érkezett javaslatok is beépítésre kerültek a BácsKiskun Megye Területfejlesztési Operatív Program Stratégiai Környezeti Vizsgálatába. Javaslatokat az 1.3., 2.3., 2.5., 3.1., 3.2. és a 4. fejezetekbe beépítettük. Az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv több fejezetben is szerepel (2.3., 2.4., 2.5., 5.) ezért nem tartjuk szükségesnek annak további részletesebb ismertetését.

49

7

8

- Az elkészült SKV az épített környezetre vonatkozóan nagyon kevés információt tartalmaz. A 2.5.8. fejezet ismerteti az épített környezet és kulturális örökség meglévő Csongrád megyei elemeit, de a konkrét prioritások esetében csak utalások találhatók a tájképi, vagy az épített környezetben esetlegesen fellépő káros változásokra. Ezek elkerülésére nincs Kormányhivatal javaslat. A feltárt hatások csökkentésére vonatkozó javaslatok inkább a leromlott Kulturális Javaslatokat a 2.5.8., 3.2.1. és a 4. Építésügyi és környezet újrahasznosítására irányuló igényként jelenik meg. fejezetekbe beépítettük - Az épített környezet és a régészeti értékek védelmét, a hagyományos településszerkezet Örökségvédelmi Hivatal, Állami megőrzését, illetve az új fejlesztések során a beépítettség minimalizálásának igényét kiemelten kell kezelni a területfejlesztési programban. Főépítész - A negatív hatások bekövetkezésének esélyét csökkentő kiegészítő javaslatokat be kell építeni a programba. A Szakigazgatóság a már elfogadott Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepció Stratégiai Környezeti Javaslatait a már elfogadott Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepció Stratégiai Vizsgálatot értékelte, valamint a Környezeti Vizsgálattal kapcsolatban fogalmazza meg: Területfejlesztési Program Stratégiai A környezeti vizsgálat nem terjed ki a biológiai légszennyezés helyzetének értékelésére Programjával kapcsolatban tett Bács-Kiskun és a fürdési célú vízhasználattal összefüggő felszíni vízminőség vizsgálatára a javaslatot. megyei természetes fürdőhelyek vonatkozásában. Ezek alapján a 2.4. és 4. fejezetek legyenek Kormányhivatal Javaslatokat a társadalmi egyeztetés kiegészítve. Népegészségügyi alatt álló operatív program stratégiai Szakigazgatási Javaslat a Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Programmal kapcsolatban: környezeti vizsgálat 2.5.3. és a 4. Szerve - A program 3. fejezetének prioritásai (Stratégiai program) között a „Környezetterhelés fejezeteibe építettünk be. Annak csökkentésére irányuló tevékenységet”, mint az egyik fő prioritást ki kell egészíteni a figyelembe vételével, hogy konkrét kiegészített környezeti értékelés eredményeivel. vizsgálatokat nem feltétlenül tárgyal a dokumentum, hiszen az elsősorban a tervezéshez kapcsolódó környezeti hatáselemzés része.

50

Az elkészült SKV tartalma a vonatkozó rendeletben rögzítettekkel összhangban van, de az épített környezetre vonatkozóan nagyon kevés információt tartalmaz. A 2.5.8. fejezet ugyan ismerteti az épített környezet és kulturális örökség meglévő elemeit, de a konkrét prioritások esetében csak utalások találhatók a tájképi, illetve az épített környezetben esetlegesen fellépő káros változásokra. Ezek elkerülésére, valamint az építészeti és régészeti örökség megőrzése tekintetében nincs semmilyen javaslat a programban való megjelenítésre.

9

Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal

A feltárt hatások csökkentésére vonatkozó javaslatok között megtalálható ugyan termőföld védelme a beépítésekkel kapcsolatban, illetve a barnamezős területek rehabilitációjának prioritásként való megfogalmazása, de ez inkább a leromlott környezet újrahasznosítására irányuló igényként jelenik meg.

A javaslatot elfogadjuk, tervezői választ nem igényel

Ezen témában a 4. fejezetben található az egyetlen rész, ahol a 4. prioritásként érvényesítendő szempontként megjelenik a városökológiai (épített és természeti) értékek megóvásának, valamint a korszerű tájépítészeti megoldásoknak a városi és vidéki környezet vonatkozásában történő alkalmazásának szükségessége. Javaslom, az épített környezet és régészei értékek védelmét, a hagyományos településszerkezet megőrzését, illetve az új fejlesztések tervezése és megvalósítása során a beépítettség minimalizálásának igényét kiemelten kezelni a területfejlesztési programban. Jelzem továbbá a negatív hatások bekövetkezésének esélyét csökkentő kiegészítő javaslatok beépítésének szükségességét is.

10

Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Földhivatala

- A termőföld védelméről szóló 2013. évi CLXIX tv. jelentősége több szempontból is kiemelhető. A termőföld időleges, vagy végleges más célú hasznosítása, a külterületi föld belterületbe vonása, az ingatlanügyi hatóság egyeztetésekben és engedélyezésben betöltött szerepe, átlagos minőségű termőföld fogalma, a takarékos terület felhasználás a Javaslatokat a 2.5. fejezet alfejezeteibe, termőföld igénybevételekor külön kiemelésre kerülnek az észrevételekben. - A fejlesztések, lakossági magánberuházások ásványi nyersanyagot (homok) igényelnek. a 3.2., 3.2.1., és a 4. fejezetekbe Fennáll a veszély, hogy ennek egy részét illegális lelőhelyekről fogják kitermelni beépítettük (tájsebek). - Az építési és bontási hulladék elhelyezésére nagy figyelmet kell fordítani. - A közeljövőben épülő mobiltelefon bázisállomásokhoz az illetékes járási földhivatal engedélye szükséges. 51

- A pollenszennyezettség csökkentése érdekében a fertőzési gócokat meg kell szüntetni. - A mező- és erdőgazdasági területeken a terület felaprózódását nem támogatjuk, mivel az nem gazdaságos.

11

12

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi A Területfejlesztési Program Környezeti értékelésben foglaltakkal egyetértek, ellene Tervezői választ nem Szolgálat, kifogást nem emelek. igényel Országos Tisztifőorvosi Hivatal Tervezői választ nem Országos Kémiai Nem fogalmazott meg javaslatot igényel Biztonsági Intézet

52

Bács-Kiskun 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA BEÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK ÉS TERVEZŐI VÁLASZOK

Recommend Documents