BÁCS-KISKUN 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

BÁCS-KISKUN 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT TÁRSADALMI EGYEZTETÉS UTÁNI VÁLTOZAT

2014. AUGUSZTUS

Tartalom 1. A SKV kidolgozásának ismertetése, a kidolgozás folyamata, módszertan bemutatása, a hatásvizsgálathoz felhasználandó információk leírása. ........................................................................... 4

1.1. A környezeti hatásvizsgálat kidolgozásának ismertetése ................................................ 4 1.2. A környezeti hatásvizsgálat kidolgozásának folyamata. ................................................. 5 1.3. A környezeti hatásvizsgálathoz felhasználandó információk leírása. ............................. 7 2. Bács-Kiskun megye Területfejlesztési Operatív Program kidolgozásának indokoltsága, szükségessége és céljainak összevetése más megegyező szintű tervek, koncepciók, programok céljaival ................................................................................................................................................. 12

2.1. Bács-Kiskun megye Területfejlesztési Operatív Program kidolgozásának indokoltsága, célja, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából fontos elemeket ............................................................................. 12 2.2. A terv részcéljainak környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása. ...................................................................................... 17 2.3. Az operatív program összevetése a közösségi, az országos, illetve megyei szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, területfejlesztési és más releváns tervekkel, koncepciókkal. ........................................................................... 18 2.3.1. Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés .................................................................... 18 2.3.2. A vidék fenntartható fejlesztése ............................................................................. 22 2.3.3. A megyeszékhely integrált fejlesztése ................................................................... 25 2.3.4. Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás .......... 25 2.3.5. Komplex megyei gazdaság-fejlesztési menedzsment és marketing tevékenység megszervezése .................................................................................................................. 28 2.3.6. Közösségek önszervező, öngondoskodó és együttműködési készségének kibontakoztatása ............................................................................................................... 31 2.3.7. Térségi elérhetőség és mobilitás ............................................................................ 34 2.4. Környezetvédelmi célkitűzések a közösségi és nemzeti célok alapján ......................... 37 2.5. A jelenlegi környezeti állapotnak a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése járási szinteken .................................................................................................. 42 2.5.1. Felszíni és felszín alatti vizek................................................................................. 42 2.5.1.1. Felszíni vizek…………………………………………………………………42 2.5.1.2. Felszín alatti vizek……………………………………………………………45 2.5.2. A föld (talaj) környezeti állapota............................................................................ 46 2.5.3. Levegőminőség/levegőtisztaság-védelem .............................................................. 48 2.5.4. Zaj- és rezgésterhelés ............................................................................................. 49 2.5.5. Hulladékgazdálkodás ............................................................................................. 51 2.5.6. Táj........................................................................................................................... 54 2.5.7. Élővilág .................................................................................................................. 57 2.5.8. Épített környezet és kulturális örökség .................................................................. 60 3. Területfejlesztési operatív program környezeti hatásainak vizsgálata .............................................. 62

3.1. A fejlesztési elképzelések, főbb célok, közvetlen következményeinek, környezeti hatásainak elemzése. A koncepció célrendszerének fenntarthatósági értékelése. ............................................................................................................................. 62 3.1.1. Az OP értékelése a fenntarthatósági kritériumokhoz való viszony alapján a fejlesztések ismeretében ................................................................................................... 69 3.1.2. Térségi integrált gazdaságfejlesztési fókuszú "vezér" projektcsomag(ok) és projektek, Megyei gazdaságfejlesztési projektcsomagok és Járási/kistérségi tematikus projektcsomagok fenntarthatósági szempontú értékelése ................................................ 79 3.2. Az operatív program megalapozása során feltárt környezeti konfliktusok értékelése, és a környezeti állapot várható alakulása, azon környezeti jellemzők azonosítása, amelyekre a terv valószínűleg jelentős befolyással lesz, illetve a 2

környezeti, társadalmi és gazdasági állapot várható alakulása abban az esetben, ha a javaslatok nem valósulnának meg ........................................................................................ 84 3.2.1. A BKMTOP prioritásainak a különböző környezeti elemekben mérhető hatásai . 85 3.3. A területfejlesztési operatív program céljainak megvalósulása esetén a környezeti szempontból negatív hatást kiváltó tényezők feltárása. ..................................... 91 4. Javaslat környezeti szempontú intézkedésre. .................................................................................. 103 5. Összefoglalás ................................................................................................................................... 108

3

1. A SKV kidolgozásának ismertetése, a kidolgozás folyamata, módszertan bemutatása, a hatásvizsgálathoz felhasználandó információk leírása. 1.1. A környezeti hatásvizsgálat kidolgozásának ismertetése Az Európai Unió (EU) 2014 és 2020 közötti hétéves költségvetési keretéből jelentős fejlesztési források érkezhetnek Magyarországra. A vonatkozó uniós jogszabályok szerint a tagállamok számára átadott forrásokat fejlesztési programokban (operatív programok) rögzítettek szerint kell felhasználni. E programokat Magyarország tervezi meg, és az EU Bizottságával való egyeztetést követően indulhat végrehajtásuk. Jelen dokumentum célja Bács-Kiskun megye a 2014–2020-as tervezési időszak Területfejlesztési Operatív Programjainak (BKMTOP), azok prioritási tengelyei és specifikus céljai (stratégiai) környezeti vizsgálatának elvégzése. A tervezés, a beruházási elképzelések során várható, elsősorban környezeti hatások, valamint társadalmi és gazdasági következmények feltárása a szakmai és társadalmi egyeztetésekben résztvevők, valamint a döntéshozók számára. A hatásvizsgálat az alábbi jogszabályoknak megfelelően, azokkal összhangban került öszszeállításra:  A 218/2009. (X. 6.) Kormányrendelet szerint a területfejlesztési koncepciók javaslattevő fázisának, kidolgozási, egyeztetési és elfogadási folyamatának kötelező munkarésze a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV), amely a fenntartható területi tervezési rendszer egyik fontos eleme. A hatásvizsgálat tartalmi követelményeit a rendelet 9. melléklete tartalmazza.  A 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet tartalmazza (rendelet az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról) a környezeti vizsgálatot, a részletes környezeti értékelést, annak általános tartalmi követelményeit. A stratégiai környezeti vizsgálat azon következmények felbecsülése, amelyek bizonyos tervezői elképzelések megvalósulása esetén a természeti, társadalmi és gazdasági környezetet érik; a tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, vagy javíthatják a környezet állapotát, illetve a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illetőleg a lakosságot. Az SKV folyamata a terveket és programokat létrehozó döntésekre kíván hatást gyakorolni. Az ideális SKV esetében a munka a tervezés korai szakaszában kezdődik, hatékonyan hozzájárulva a tervkészítési munkához. Minden fejlesztési típusú tervnek, intézkedésnek alapcélja ma már a jobb életminőség, és a térségi szinten értelmezhető fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása kell hogy legyen a környezeti értékek megtartása, és szükség esetén helyreállítása mellett. A legfontosabb cél – amit minden tervnek meg kellene fogalmazni – annak elérése, hogy jobb legyen a térségben élni a tervek megvalósulása után. Emellett fontos lenne, hogy a térségben meglévő élőhelyeket és más zöldfelületeket ne akadálynak, hanem kiváló adottságnak tekintsék, és ez a használatokban, a szabályozásban is megjelenjen. A felelősség erősíthető a környezeti és fenntarthatósági szempontok megjelenítésével. A környezeti és fenntarthatósági szempontból is elfogadható stratégiai dokumentum megalkotá-

4

sával a döntéshozatal nyitottságától függő nagyfokú integráltsággal átláthatóbbá, hatékonyabbá tehető a döntéshozatal. Az SKV további célja, hogy a tervezők, a döntéshozók és az érintettek számára is felhívja a figyelmet a környezeti és fenntarthatósági szempontok érvényesítésére a tervezés, a döntéshozatal és a végrehajtás során. Az alapvetően ágazati jellegű operatív programok (OP) területi összehangolása, szintetizálása fontos lehet. A célok megvalósulása feltételezi a környezetitársadalmi-gazdasági fenntarthatóság figyelembe vételét. A kívánt egyensúly megvalósulásában a stratégiai környezeti vizsgálat fontos eszköz.

1.2. A környezeti hatásvizsgálat kidolgozásának folyamata. A környezeti értékelések készítésének elsődleges célja, hogy az egyeztetési, konzultációs folyamatokon keresztül kapcsolat alakulhasson ki a tervezés és környezeti vizsgálat készítése között. Az operatív programokba beépülő környezeti vizsgálat jelentheti a garanciát a döntéshozók számára, hogy a program el akarja kerülni a nem kívánt környezeti konfliktusokat, azok hatásainak minimalizálására törekszik. Egy-egy operatív program prioritásain belül tervezett beavatkozások adott területek élővilágára (flóra, fauna), klímájára, népességére (annak életminőségére, egészségügyi állapotára), talajára, vízkészleteire, ásványkincseire, épített kulturális örökségére, tájképére hatnak. Vizsgáljuk a valószínűsíthető hatásokat, összefüggéseket, az esetleges határokon átnyúló hatásokat. (A hatások olyan állapotváltozást jelentenek, amelyek a “fejlesztés nélküli” állapothoz képest bekövetkeznek.) Az általában elvárt környezeti fenntarthatósági kritériumok közé tartozhat többek között: az erőforrás felhasználás hatékonyságának a növelése, az egyes fejlesztési irányok stratégiai integráltságának növelése, negatív környezeti hatások csökkentése és a pozitív hatások növelése, a megvalósíthatóság és a hosszú távú fenntarthatóság biztosítása, barnamezős beruházások bátorítása, energiahatékonyság figyelembevétele, természetes élőhelyek kialakítása és védelme, anyag- és energiafelhasználás hatékonyságának a növelése, környezeti megfontolások megjelenése a helyi programokban, hosszú távú fenntarthatóság biztosítottsága. A tervezett beavatkozások közlekedésre kifejtett hatásait (mint jelenleg a környezetállapot alakulásában a legdominánsabb tevékenységi kört), valamint a terület-igénybevételt (értékvédelmi szempont) kiemelt figyelemmel kezeljük. Az operatív programoknak figyelemmel kell lenni más EU környezeti szakpolitikákra és szabályozásokra. Külön figyelmet kell fordítani a biodiverzitásra, a klímaváltozásra és a klímaszabályozásra. Programszinten azonosítani lehet Natura 2000 területekre gyakorolt hatásokat, ezért szükséges az élőhelyvédelmi irányelv szerinti értékelést is elvégezni. A nevesítésre kerülő nagyprojektekre is reflektálni kell. Az SKV értékeli a stratégiai prioritásokat, azonosítja a környezeti dimenziókat. Vizsgálja a negatív hatású programelemeket, a megvalósulás elmaradása esetén jelentkező hatásokat, megfigyeli a közvetett és közvetlen hatásokat egyaránt. Fő kérdés, hogy milyen mértékben javulhat (vagy degradálódhat) a hazai környezet állapota a fejlesztések hatására, és az energiarendszerek a fenntarthatóság szempontjából kedvezően változhatnak-e? A vizsgálat folyamán lesznek általános szempontjaink, amiket minden fejlesztéssel szemben érvényesíteni kívánunk. Az általános szempontok szerint a vizsgálat folyamán minden

5

fejlesztéstől el kellene várni, hogy ne csökkentse a biodiverzitást és ökoszisztéma szolgáltatásokat, csökkentse a káros társadalmi és területi egyenlőtlenségeket, segítse elő a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást, járuljon hozzá a társadalmi szolidaritás erősödéséhez. Az értékelést javaslatok megadásával bővíti. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés során történő figyelembevétele érdekében a program tartalmával kapcsolatban, az 1.1. pontban ismertetett Kormányrendeletekben meghatározott hatóságok, illetve több a környezeti értékelésben érintett szakhatóság nyilváníthatja ki a véleményét (1. táblázat). 1. táblázat A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Operatív Program Stratégiai Környezeti Vizsgálatának egyeztetésében érintett szakhatóságok szerepe az értékelésben (2014.08.05-ig beérkezett vélemények alapján) Szakigazgatóságok Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Nemzeti Környezetügyi Intézet (Alsó-Duna-völgyi-, Alsó-Tisza-vidéki- és Közép-Tisza-vidéki kirendeltsége) Csongrád megyei Kormányhivatal Kulturális Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Állami Főépítész Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Földhivatala MBFH Szolnoki Bányakapitányság Bács-Kiskun megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Kémiai Biztonsági Intézet

Választ küldött

Javaslatot tett

igen

nem

igen igen igen nem

igen nem nem -

igen

igen

igen

igen

igen

igen

igen

nem

nem

-

nem

-

igen igen

igen igen

nem

-

igen

nem

igen

nem

A tervezés korábbi szakaszában elkészült Bács-Kiskun megyei Területfejlesztési Koncepcióra (BKMTK) érkező szakmai vélemények közül több is használható volt az BKMTOP SKV készítése során: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Nemzeti Környezetügyi Intézet, Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság, Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Bács-Kiskun megyei Kormányhivatal Földhivatala, MBFH Szolnoki Bányakapitányság, Emberi Erőforrások Minisztériuma Közigazgatási államtitkár külön kiemelhető. Valamennyi javaslatot beépítettük a program környezeti értékelésébe.

6

Az egyeztetési dokumentációk a Bács-Kiskun 2020, Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Program (BKMTP) (2014, egyeztetési változat) Operatív Program (BKMTOP) részdokumentumra készített munkaanyag volt, amely közzétételre került Bács-Kiskun megye honlapján; a http://fejlesztes.bacskiskun.hu/ honlapon. Velük kapcsolatban bárki véleményt és észrevételt küldhet a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatalához levélben. A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) a BKMTOP alapján (2014.05.21-ei változat) készült.

1.3. A környezeti hatásvizsgálathoz felhasználandó információk leírása. Az operatív program tartalmi követelményeit a 218/2009. (X. 6.) Kormányrendelet 3. melléklete tartalmazza (A megyei területfejlesztési program tartalmi követelményei). E szerint tartalmaznia kell a vállalkozások fejlesztési terveit, a különböző együttműködésben megvalósítandó programokat (önkormányzat, üzleti- és civil szektor), a támogatás segítségével megvalósítandó programokat, amelyeken belül fontosak az uniós támogatással megvalósuló programok, az egyéb nemzetközi támogatással megvalósuló programok, illetve a tisztán hazai támogatással megvalósuló programok. Prioritások szerinti csoportosításban részletesen meg kell határozni az elérendő célokat, az egyes feladatok végrehajtásának intézkedési és ütemezési tervét, a megvalósításhoz szükséges források pénzügyi ütemtervét, a végrehajtásért felelős szervezeteket és közreműködőket, a végrehajtás módját és feltétel- és ellenőrzési rendszerét. A prioritásoknál szükséges az eredményesség vizsgálata és értékelése, a környezeti értékelés, illetve a teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítása. A megyei operatív programnak a megye felelősségén túlmutató fejlesztési igényeit is le kell írni: azokat az intézkedéseket és fontosabb projekteket, melyek a megye stratégiai programjának megvalósítása szempontjából fontos fejlesztési irányt képviselnek, de megvalósításuk nem a megye operatív programjának kompetenciájába esik, hanem igényként fogalmazódik meg az országos vagy ágazati programok irányába. A stratégiai környezeti vizsgálatunkban az alábbi, főbb jogszabályokban foglaltak jelentik a jogi környezetet:  1996. évi XXI. törvény (tv.) a területfejlesztésről és a területrendezésről (2011. évi CXCVIII. tv., 2013. évi CCXVI. tv., 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (Kr.) módosításaival)  1997. évi LXXVIII. tv. Az épített környezet alakításáról és védelméről  253/1997. (XII.20.) Kr. településrendezési és építési követelményekről (röviden: OTÉK)  2/2005. (I.11.) Kr. egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról  311/2007 (XI.17.) Kr. a kedvezményezett térségek besorolásáról  218/2009. (X.6.) Kr. a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól  2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól  2011. évi CLXXIX. tv. A nemzetiségek jogairól  1254/2012. (VII.19.) Kormányhatározat (Kh.) a területfejlesztési politika megújításáról, az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról

7

 1600/2012. (XII.17.) Kh. a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról  1114/2013. (III.8.) Kh. a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó Partnerségi Megállapodás célrendszeréről  1322/2013. (VI.12.) Kh. a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására irányuló programozási dokumentumok tervezésével kapcsolatos aktuális feladatokról  18/2013. (III.28.) Országgyűlési határozat (OGY) a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról  1831/2013 (XI.14.) Kh. a 2014–2020 közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési OP tervezésének egyes szempontjairól, az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról (1115/2013. (III.8.) Kh. módosításáról)  2018/2013. (XII.29.) Kh. a gazdaságfejlesztési célokat szolgáló operatív programok esetében az integrált területi beruházás (ITB) eszköz alkalmazásának módjáról, valamint az eszköz használatához szükséges feltételekről  1/2014. (I. 3.) OGY határozat a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról (6/2014. (II.7.) OGY határozat módosításaival)  1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól  1995. évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról  1996. évi LIII. tv. a természet védelméről  123/1997. (VII.18.) Kr. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről  240/2000 (XII.23.) Kr. a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről  21/2001. (II.14.) Kr. a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról  201/2001. (X.25.) Kr. ivóvízminőség követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről  50/2001. (IV.3.) Kr. a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól  26/2002 (II.27.) Kr. a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról  221/2004. (VII.21.) Kr. a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól  275/2004. (X. 8.) Kr. az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről  27/2005 (XII.7.) KVvM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról  2007. évi CXI. tv. az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről  379/2007. (XII.23.) Kr. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról  284/2007. (X. 29.) Kr. a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól  90/2008. (VII.18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének szabályairól

8

 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet, a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről  10/2010. (VIII.18.) VM rendelet, a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól  132/2010. (IV.21.) Kr. az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espoo-i, 1991.02.26-ai egyezményhez kapcsolódó, a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló, Kijevi, 2003.05.21-ei jegyzőkönyv kihirdetéséről  147/2010. (IV.29.) Kr. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárításáról  2012. évi CLXXXV. tv. a hulladékról (438/2012. (XII.29.) Kr.)  2013. évi CLXIX. tv. (2007. CXXIX tv.) a termőföld védelméről Az 1/2014. (I. 3.) OGY határozatot (a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról) módosító 6/2014. (II.7.) OGY határozat szerint a területfejlesztési egységeket tekintve a kistérségek szerepét a járások veszik át (1. ábra).

1. ábra Bács-Kiskun megye területfejlesztési egységei Ez jelentősen befolyásolja a tervezési programozást, mivel minden adatgyűjtés, elemzés a kistérségekre történt, amely Bács-Kiskun megye esetében jelentősen különbözik a járások lehatárolásától. Egyel több járást jelöltek ki, mint kistérséget (új elem a Tiszakécskei járás), és a

9

10 kistérség közül csak 4 határa egyezik meg a járásokéval (Kunszentmiklósi, Kalocsai, Kiskőrösi, Kiskunhalasi). A 311/2007. (XI.17.) Kr. szerint a megye 10 kistérségéből 7 valamilyen szinten hátrányos helyzetű. A Bácsalmási (164. a 174 kistérségből) és a Jánoshalmai (165.) kistérségek a megyében a leghátrányosabb helyzetűek, míg a Kalocsai (103.), Kiskőrösi (96.), Kiskunhalasi (82.), Kiskunmajsai (113.), Kunszentmiklósi (119.) kistérségek hátrányos helyzetűek. A Kecskeméti (63.), a Kiskunfélegyházai (76.) és a Bajai (80.) kistérségek a legfejlettebbek. A járáshatárok érvénybe lépésével ezek a kistérségi adatok tájékoztató jellegűek. Elsősorban a térségi vízutánpótlás koordinálása érdekében határolták le a három megye határán átnyúló Homokhátság-ot, amely Magyarországon az éghajlatváltozás hatásai miatt leginkább érintett terület. A környezeti vizsgálat különböző munkaanyagok, elemzések, tanulmányok, nyilvános publikációk, fejlesztési programok alapján készült, például:  2014-2020 Operatív Programozási időszak programjainak Stratégiai Környezeti Vizsgálata (ÖKO, 2013)  GINOP 2014-2020, Stratégiai Környezeti Vizsgálat (Deloitte, ÖKO, 2013)  IKOP 2014-2020, Stratégiai Környezeti Vizsgálat (ÖKO, 2013)  EFOP 2014-2020, Stratégiai Környezeti Vizsgálat (ÖKO, 2013)  KEHOP 2014-2020, Stratégiai Környezeti Vizsgálat (ÖKO, 2013)  TOP 2014-2020, Stratégiai Környezeti Vizsgálat (ÖKO, 2013)  Területi tervezés és fejlesztés a fenntarthatóság jegyében (Péti M. 2010)  Bács-Kiskun megyei Területfejlesztési Koncepció környezeti vizsgálata (Innoratio, 2013) Az SKV esetén a meglévő dokumentumok alapján értékeltünk, nem végzünk elsődleges adatgyűjtést. A legfőbb információs bázis maga a Bács-Kiskun 2020, BKMTOP munkaanyag volt (2014.05.21-ei verzió), így az ebben leírtak is meghatározzák az SKV megbízhatóságát. Az állami alapadatok felhasználhatósága a tanulmány szempontjából (az operatív területi tervezés szempontjából is) aggályos, mivel azok a megvásárlásuk után csak az adatigénylésben megjelölt célra használhatók fel, és ha újabb célból dolgoznánk vele, akkor újra meg kell venni. A felhasználásra került digitális adatokat, térbeli megjelenítéseket, elemzéseket az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben (TeIR), az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR), a Természetvédelmi Információs Rendszerben (TIR), a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben (MePAR), a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Térképtérben nyilvánosan, vagy regisztrációval elérhető adatbázisok, alkalmazások segítségével kaptuk meg. A környezeti értékeléshez szükséges adatok többsége adott évre, félévre (akár adott napra is) vonatkozóan aktuálisan és idősorosan is elérhető. Esetleges előrejelzések maximum az elkövetkező évtizedekre jellemzőek. Az alkalmazott módszertan, mint hatásfolyamat-leírás tartalmazza:  a hatótényezők bemutatását (program megvalósulásával közvetlenül vagy közvetve környezeti hatást kiváltó tényezők és okok feltárása),  a becsülhető hatások ismertetését (várható környezeti állapot változások bemutatása),

10

 a hatások értékelését (minősítések, elsősorban az elöljáróban meghatározott környezetvédelmi célrendszer alapján.),  Az előreláthatóan a végrehajtás során kiemelten kritikus programelemek beazonosítását. A környezeti értékelést az alábbi fő elvek szerint hajtottuk végre. Fontos a természeti erőforrások védelme, a táji-természeti-ökológiai-kulturális adottságok és értékek megőrzése, a terület felhasználási rendjének maghatározása, a megyei térszerkezet és településrendszer fejlődésének elősegítése, a fejlett–elmaradott térségek közötti különbségek mérséklése, a műszakiinfrastrukturális hálózatok térbeli rendjének kialakítása, valamint a környezeti, társadalmi és gazdasági célokhoz igazodó térbeli szerkezet kialakítása. A fenntarthatósági értékrend meghatározásában az alábbi fő kritériumok alapján gondolkodtunk: I. A szükségletek kielégítése és a természeti-környezeti értékek megőrzése között hosszú távú egyensúlyt kell elérni. (a) a környezet igénybevétele ne haladja meg a források keletkezésének a mértékét (b) a környezet terhelése ne haladja meg a környezet asszimilációs kapacitását. II. A kardinális értékek elvesztésével járó folyamatok nem tűrhetők el (minden kipusztított faj belőlünk vesz el valamit). III. Biztosítani kell a természeti – környezeti változásokhoz való alkalmazkodás lehetőségét egyéni és társadalmi szinten (a gazdasági-, társadalmi-, technikai-, egyed-, faj-, és bármilyen más fejlődés egyik elengedhetetlen feltétele, hogy szolgálja a környezethez való alkalmazkodást. Ellenkező esetben a folyamat a kérdéses alany pusztulásához vezethet). IV. Meg kell adni mindenkinek a lakóhelyén az emberhez méltó élet lehetőségét mind a jelenben, mind a jövőben (egy fejlesztésnek akkor van értelme, ha jobb lesz tőle ott élni). V. A fenntartható fejlődést csak felelősségteljes ember érheti el (az egyén életminőségének javulása sem a saját, sem a mások által preferált környezeti javak sérelmére nem történhet). A lakosság elégedettsége lehet az egyik alapvető fenntarthatósági indikátor. A környezeti indikátorok számát növelni kellene a nem környezeti tartalmú, de jelentős hatású fejlesztések terén. A környezetvédelmi értékeléshez háromfajta mutatót lehet általában használni:  a környezet állapotának alakulását jellemző adatokat  az egyes hatótényezők alakulását jellemző adatokat  valamilyen projekt, intézkedés működését, alkalmazását, eredményeit jellemző adatokat. A források nagyságrendje alapján a vizsgált fejlesztések várhatóan kisebb-nagyobb mértékben befolyásolni fogják a megye, a települések környezeti állapotát. E fejlesztéseken kívül más folyamatok is alakítani fogják a környezetet; például az Új Széchenyi Terv fejlesztései, jelentősebb beruházások közvetett hatásai, az éghajlatváltozás, a gazdasági válság alakulása, stb. A valóságban ténylegesen bekövetkező környezeti változásoknak így csak egy része függ össze a vizsgált tervekkel. A környezeti értékelésben leírtakkal kapcsolatban mindez bizonytalanságot okozhat. Az EU elvárásai és a hazai fejlesztéspolitika kényszerpályái szintén bizonytalansági tényezőt jelenthetnek. A magasabb tervezési szintről érkező célok általában nehezen változtathatók meg, esetleg finomíthatók. Az SKV eredményei így csak szűk területen képesek változásokat elérni (de ott lehetőség nyílhat jó irányú változásokra). A vonatkozó EU Irányelvek szerint fel

11

kell hívni a figyelmet azokra az intézkedésekre, amelyek olyan projektekhez vezetnek, amelyeknél országhatáron átterjedő hatások felmerülhetnek, és amelyeknél később a környezeti hatásvizsgálat (KHV) eljárás során alkalmazni kell az EU-s Egyezmény elvárásait.

2. Bács-Kiskun megye Területfejlesztési Operatív Program kidolgozásának indokoltsága, szükségessége és céljainak összevetése más megegyező szintű tervek, koncepciók, programok céljaival 2.1. Bács-Kiskun megye Területfejlesztési Operatív Program kidolgozásának indokoltsága, célja, tartalmának összefoglaló ismertetése, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából fontos elemeket A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló 2013. évi CCXVI. törvény a tervezés tárgykörében a különböző területi egységek (térségek), az operatív programok és a területfejlesztési/ágazati tervek meghatározását tartalmazza. A 218/2009. (X. 6.) Kr. 3. melléklete határozza meg a területfejlesztési koncepció és program javaslattevő fázisának, továbbá a megyei területfejlesztési programnak a tartalmi követelményeit, ami a stratégiai és operatív programelemeket tartalmazza. Az operatív program az Európai Unió pénzügyi tervezési időszakaihoz kapcsolódó, összefüggő prioritások mentén fejlesztési stratégiát meghatározó, strukturális és kohéziós alapok felhasználásával ágazati vagy területi szempontú fejlesztéseket megvalósító terv, amelyet a Kormány döntése alapján, a tagállami benyújtást követően az Európai Bizottság hagy jóvá. A Partnerségi Megállapodás részleteit tartalmazó Operatív Programok (OP) Európai Bizottság felé történő benyújtásának feltétele a független értékelők által előállított ex ante értékelési jelentés és a stratégiai környezeti értékelés kidolgozása. Az EU2020 célkitűzéseihez igazodva (11 tematikus cél) az OP-ok terén öt fő nemzeti prioritást határoztak meg, amelyek figyelembevételével Magyarországon kilenc operatív program került kidolgozásra. Bács-Kiskun megyét az alapvetően Pest megyére, illetve Budapestre kidolgozott Versenyképes KözépMagyarország Operatív Program (VEKOP) nem érinti közvetlenül. A 2014-2020-as operatív programok az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP), a Koordinációs Operatív Program (KOOP), a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP), a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és a Vidékfejlesztési Program (VP). A környezeti hatásvizsgálatokat a 2. táblázat alapján látható, a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakra meghatározott operatív programok alapján tervezett beruházásokra vonatkozóan kell elvégezni. Az egyes OP-ok prioritástengelyeihez tartozó célok előzetesen meghatározzák az SKV által vizsgálandó hatásokat. A különböző Operatív Programoknak meg kell felelniük egy-két fontosabb felvetésnek. A KEHOP-nak meg kell határoznia, hogy mennyire, milyen mértékben javulhat a környezet állapota, és az energiarendszerek a fenntarthatóság szempontjából kedvezően változhatnak-e?

12

Az IKOP esetében fontos, hogy a tervezett közlekedési programok eredményeként létrejövő változások a fenntarthatóság irányába mozdítják-e el a jelenlegi kedvezőtlen állapotot, térszerkezetet. A GINOP-nál kiemelendő a termelői káros kibocsátások csökkentése, a fejlesztések környezetbarát voltának biztosítása, illetve a területi egyenlőtlenségek csökkentése. Fenntarthatóbb területi struktúrákat kell biztosítania a TOP-nak. A rendszerváltás óta folyamatosan növekvő társadalmi különbségek csökkentése az EFOP feladata. Mindeközben minden fejlesztéstől el kellene várni, hogy a biodiverzitást és ökoszisztéma szolgáltatásokat, a zöldfelületeket lehetőleg ne csökkentse, a káros társadalmi és területi egyenlőtlenségeket ne növelje, illetve segítse elő a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és járuljon hozzá a társadalmi szolidaritás erősödéséhez. Összehasonlítási alapul azt érdemes feltételezni, hogy az EU-s támogatások és természetesen a kényszerpályák nélkül mi történne az adott szakterületen, vagy ágazatban, és ennek milyen környezeti és fenntarthatósági következményei lennének. 2. táblázat A 2014-2020-as EU-s tervezési időszakra meghatározott, tervezett operatív programok rendszere és felelősségi viszonyai 2014-2020 OP TOP1 TOP2 TOP3 TOP4 TOP5 TOP6 EFOP1 EFOP2 EFOP3 EFOP4 EFOP5 EFOP6 GINOP1 GINOP2 GINOP3 GINOP4

GINOP5 GINOP6 IKOP1

Prioritástengely Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén Befogadó társadalom Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke területén Gyarapodó tudástőke Jó állam Helyi stratégiák megvalósítása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködés Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése Tudásgazdaság fejlesztése Infokommunikációs fejlesztések Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztése Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása

Forrás

Szakmai tartalomért felelős tárca

Irányító hatóság

ERFA1, ESZA2

NGM3

NGM

ERFA, ESZA

EMMI4

EMMI

ERFA, ESZA

NGM

NGM

ERFA,

NFM6

NFM

1

Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap 3 Nemzetgazdasági Minisztérium 4 Emberi Erőforrások Minisztériuma 2

13

Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása KA5 Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság Elővárosi, regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság IKOP5 Fenntartható városi közlekedésfejlesztések VP1 A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben VP2 A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése VP3 Élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólétnek és kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása EMVA VM8 VM VP4 A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák 7 állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása VP5 Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban VP6 A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben KEHOP1 A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás KEHOP2 Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése KEHOP3 Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos tevékenységek ERFA, NFM, VM NFM KA KEHOP4 Természetvédelmi és élővilág védelmi fejlesztések KEHOP5 Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása KEHOP6 Az energiahatékonyság növelését és a megújuló energiaforrások használatát ösztönző pénzügyi eszközök MAHOP1 Fenntartható és erőforrás-hatékony halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást MAHOP2 Innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és ETHA9 VM VM akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó feldolgozást MAHOP3 A közös halászati politika végrehajtásának előmozdítása MAHOP4 A foglalkoztatás és a területi kohézió növelése KOOP Koordinációs Operatív Program KA ME10 ME Az OP-ok rendszerében általános a Technikai segítségnyújtás prioritás (OP-ok megvalósításához járulnak hozzá) a táblázatban nem került felvezetésre. IKOP2 IKOP3 IKOP4

Az országos OP-ok tartalmát tekintve kapcsolat jellemző a KEHOP1 és a VP2, valamint a VP4 között. A VP4 a KEHOP4-el is tartalmi kapcsolatban áll, illetve ez jellemző a KEHOP5 és a VP5 között is. Kapcsolat írható le a KEHOP4–5 és a GINOP4 között, a KEHOP5 és a TOP3 között, KEHOP2–3 és TOP2 között (pl. természeti értékek kezelése). A TOP2 kapcso6

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kohéziós Alap 7 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 8 Vidékfejlesztési Minisztérium 9 Európai Tengerügyi és Halászati Alap 10 Miniszterelnökség 5

14

latba állítható az IKOP3–4–5-el, a GINOP2 az EFOP3-al (pl. városi infrastruktúra fejlesztése). A VEKOP prioritásai jellemzően átfedést mutatnak a TOP prioritásokkal. A foglalkoztatás javítása több GINOP és TOP célban megtalálható, de ilyen több helyen is fellelhető cél a társadalmi befogadás erősítése (TOP és EFOP). A KEHOP az egyetlen közvetlenül környezetvédelmi célú OP, de célrendszere sok gazdasági jellegű elemet is tartalmaz, jórészt feladatainak kettős volta miatt. A 1322/2013 (VI.12.) Kormányhatározat szerint a tervezett OP forrásmegosztásban nagyság szerinti sorrendben a GINOP részaránya 39,4 %, TOP 16,15 %, KEHOP 14,77 %, IKOP 13,69 %, EFOP 10,94 %, VEKOP 3,55 %, KOOP 1,5%. MAHOP és VP az EU forrás hazai társfinanszírozás nélküli teljesítménykeret 14 %-ából részesül. Decentralizált források tervezése integrált programok kialakításával 3 területi szinten valósul meg a TOP-ban: megyei szint, megyei jogú város szintje, várostérség és megyei jogú város térségének szintje; ez összesen Bács-Kiskun megye esetében 71.224 millió Ft. A specifikus OP célok alapján megadhatók a legfontosabb környezetvédelmi célok kibontása:  Légszennyezettség csökkentése  Kibocsátást elnyelő természetes felszínborítottság növelése  Vizeink (felszíni, felszín alatti minőségi/mennyiségi) védelme, fenntartható használata  Vízelvezetési kényszer feloldása, víz-visszatartás elősegítése, ökológiai vízgazdálkodás, ártéri vízgazdálkodás  Vizek kártétele elleni védelem  Talajok mennyiségi és minőségi védelme  Fenntartható terület- és földhasználat  Hulladékgazdálkodás: keletkezés megelőzése, veszélyesség csökkentése; szelektív gyűjtés; újrahasznosítás; biztonságos ártalmatlanítás  Az országos jelentőségű védett természeti területek oltalma, bővítése  Egyéb természeti és természet-közeli területek és értékek védelme  Erdők természetvédelme: természetes folyamatokra alapuló erdőgazdálkodás, erdőterületek növelése  Biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem  Ökológiai átjárhatóság növelése  Természeti erőforrások fenntartható használata  Megújuló energiaforrások használata  Települési környezetminőség javítása  Kémiai kockázat csökkentése, környezetbiztonság növelése  Egészségmegőrzés  Energiahatékonyság és az ellátásbiztonság  Hatékony, alacsony kibocsátású közlekedés  Klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás segítése  Környezettudatosság növelése A térségi tervezési folyamatban mind a megyei, mind a megyei jogú városokra vonatkozóan (MJV) három fázist különböztetünk meg. Először a TOP-hoz kapcsolódóan megvalósítani kívánt fejlesztési irányok kerülnek meghatározásra (I. fázis), majd ezen irányokat kell részle-

15

tesen kifejteni (II. fázis). A II. fázisban elkészült részletes fejlesztési dokumentum egyes elemeinek kidolgozására a III. fázisban kerül sor. Fontos szempontok a hálózatos, egymásra épülő fejlesztés-tervezés, a hálózat alapú közlekedésfejlesztés, a közösségi összefogás (partnerség), az alternatívákban való gondolkodás, a megye és MJV együtt tervezése a gazdaságfejlesztés terén. A területfejlesztési operatív program (BKMTOP) célkitűzései hét prioritási területben fogalmazódnak meg, amelyek összesen 25 intézkedést tartalmaznak (3. táblázat). Ezeket tekintve a környezeti szempontok két prioritásban is alapvetően fontos szerepet játszanak (2. és 4. prioritás). 3. táblázat BKMTOP prioritások és intézkedések Prioritások

pr1 – Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés

pr2 – A vidék fenntartható fejlesztése

pr3 – A megyeszékhely integrált fejlesztése

pr4 – Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás

pr5 – Komplex megyei gazdaságfejlesztési menedzsment és marketing tevékenység megszervezése

pr6 – Közösségek önszervező, öngondoskodó és együttműködési készségének kibontakoztatása pr7 – Térségi elérhetőség és mobilitás

Intézkedések 1. Együttműködésre alapozott gazdaságfejlesztés célja 2. A megye természetes- és termálvizeire, kulturális, épített és táji örökségére épülő turizmus jövedelemszerzési potenciáljának erősítése cél 3. Az ipar és a mezőgazdaság alkalmazott kutatási igényeinek kiszolgálása. 4. Vállalkozások együttműködését és európai térségi integrációját elősegítő eszköztár megerősítése. 5. Vállalkozói környezet fejlesztése, vállalkozásfejlesztés 6. Ipari és mezőgazdasági beruházás 7. Képzési, szakképzési igények kiszolgálása 8. Foglalkoztatás-élénkítés a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását támogató szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztésével 1. A tájegységek karakterének, valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása 2. A vidéki települések és a külterületi lakott helyek életminőségének és vonzerejének növelése Kecskemét Megyei Jogú Város gazdaságfejlesztési programja kidolgozás alatt van, melynek elemei később kerülnek integrálásra a megyei programba 1. A szélsőséges időjárási körülményekből fakadó kockázatok (elsivatagosodás, árvizek) mérséklése, alkalmazkodóképesség javítása 2. Környezetterhelés csökkentése, különös tekintettel az üvegházhatású gázok és a hulladék kibocsátására 3. Kutatás-fejlesztés-innováció támogatása a Homokhátságon 1. ITB gazda feladatok ellátása 2. Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer létrehozása 3. Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer programjai és működtetése 4. A szabad vállalkozási zónák fejlesztésének koordinációja 5. Határtérségi gazdaságfejlesztési programgazda 6. Energiahatékonysági és megújuló energia programgazda 7. Turisztikai programgazda 8. A helyi gazdaság- és termékfejlesztési program 1. A gyarapodó tudástőke fejlesztése 2. Társadalmi-gazdasági aktivitás növelése, megtartó helyi társadalom 1. Elérhetőség javítása 2. Környezetbarát közlekedési formák szélesítése

16

A BKMTOP egyeztetési anyagában az intézkedések kidolgozottsága, tartalma jelenleg különböző. Előfordul, hogy csak intézkedéscímek megnevezése van meg, amelyek tartalom hiányában nem határolhatók el egymástól egyértelműen, de a pr3 esetében egyelőre még az intézkedések sincsenek megnevezve. A célrendszer szerint a megyében 2030-ban társadalmi-gazdasági stabilitás jellemző. A mobilitás a javuló térségi elérhetőségnek köszönhetően élénk. A KKV szektor jelentős részt vállal a gazdaság- és foglalkozatás élénkítésében. A kiváló mezőgazdasági termékek hozzájárulnak a vidék fenntartható fejlesztéséhez. A lakossági, vállalkozói és önkormányzati szféra hatékony környezetgazdálkodás iránti elkötelezettsége fenntartható. A megye elkötelezett a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban. A vidéki szolgáltatások megerősödése és a közösségek önszervező és együttműködési készségének kibontakoztatása segíti a munkába állás esélyeit, növeli a vendégéjszakák számát. A települések energiafelhasználásában folyamatosan növekszik a megújuló energia aránya. A komplex megyei gazdaság-fejlesztési menedzsment eszköztára a nemzetközi térbe történő integrációt és a fejlesztési erőforrások kihasználásának maximalizálását szolgálja. A Megyei Területfejlesztési Programozáshoz kapcsolódó területi tervezési folyamatok a megyei gazdaságfejlesztési dokumentum(ok), az Integrált Városfejlesztési Stratégiák (IVS), valamint az Integrált Területi Beruházás (ITB) stratégia.

2.2. A terv részcéljainak környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása. A környezeti szempontú konzisztencia vizsgálat feladata, hogy a koncepcióban meghatározott fejlesztési irányokat, célokat az egymáshoz való függőségi viszonyuk alapján értékelje (4. táblázat). A vizsgálati eredményeket a prioritások leírása, valamint a prioritásokhoz kapcsolódó célok hasonlósága, illetve különbözősége alapján kaptuk meg. 4. táblázat A terv részcéljainak konzisztencia vizsgálata pr1 – Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés

pr1

pr2 – A vidék fenntartható fejlesztése

+P

pr2

+

Ø

pr3

+P

++

+

pr4

++

+P

++

Ø

pr5

++

Ø

++

Ø

+P

pr6

++ P

+P

++

+P

++

+

pr3 – A megyeszékhely integrált fejlesztése pr4 – Környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás pr5 – Komplex megyei gazdaságfejlesztési menedzsment és marketing tevékenység megszervezése pr6 – Közösségek önszervező, öngondoskodó és együttműködési készségének kibontakoztatása pr7 – Térségi elérhetőség és mobilitás

+ : gyenge kapcsolat a tervcélok között; ++ : erős kapcsolat a tervcélok között; Ø : nincs kapcsolat a tervcélok között; P : problémák, hiányosságok a tervcélok közötti kapcsolatokban

17

A kapcsolatok alapján láthatók azok a pontok amelyek erősíthetik, vagy éppen gyengíthetik egymást a prioritások alkalmazása során. A vizsgálatot nehezítette, hogy a prioritások tartalmilag különböző mértékben kerültek részletezésre, valamint ez a tartalom nem feltétlenül jelent meg a kapcsolódó célok megadásánál. A környezeti szempontok elsősorban a 2. és a 4. prioritásban kerültek kihangsúlyozásra. A fenntarthatóságot sértheti, hogy ez a két prioritás a tartalmi meghatározás szerint gyenge, problémás (vagy semmilyen) kapcsolatban van a többi prioritással.

2.3. Az operatív program összevetése a közösségi, az országos, illetve megyei szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, területfejlesztési és más releváns tervekkel, koncepciókkal. A külső konzisztencia vizsgálat az uniós és hazai tervekben és programokban megfogalmazott céloknak való megfelelés. A megyei területfejlesztési koncepcióban meghatározásra került fejlesztési irányok alapjául az EU következő évtizedre szóló növekedési stratégiájának, az „Európa 2020”-nak öt célkitűzése áll. Mindegyik tagállam saját nemzeti célokat fogadott el az említett területeken A célrendszer szerinti tematikus és területi célok, prioritások mindegyike tartalmazza az EU 2020 és a hozzá kapcsolódó Nemzeti Fejlesztés 2020 célokat és a tematikus célkitűzéseket.

2.3.1. Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A prioritás intézkedései, amelyek a 3. táblázatban is láthatók: Együttműködésre alapozott gazdaságfejlesztés A megye természetes- és termálvizeire, kulturális, épített és táji örökségére épülő turizmus jövedelemszerzési potenciáljának erősítése Az ipar és a mezőgazdaság alkalmazott kutatási igényeinek kiszolgálása Vállalkozások együttműködését és európai térségi integrációját elősegítő eszköztár megerősítése Vállalkozói környezet fejlesztése Ipari és mezőgazdasági beruházás Képzési, szakképzési igények kiszolgálása Foglalkoztatás-élénkítés a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását támogató szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztésével

A fejlesztési prioritás és az Európa 2020 stratégia legfontosabb kapcsolódási pontjai az Innovatív Unió (az innováció, technológiai fejlesztés és kutatás erősítése), a Mozgásban az ifjúság (Oktatásba, készségfejlesztésbe és életen át tartó tanulásba való befektetés) és az Erőforrás-hatékony Európa célkitűzésekhez kötődik (támogatni kell az elmozdulást az erőforráshatékony gazdaság felé) (5. táblázat). Bács-Kiskun megye nyugati határa a Duna folyó, így a területfejlesztési koncepció jelentős mértékben érintett az Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégia (DMRS) szinte valamennyi témakörében. A prioritás kapcsolódási pontjai a Duna Stratégiához a Duna régió öszszekapcsolása a többi régióval (a kultúra és az idegenforgalom, valamint az emberek egymással 18

való kapcsolatteremtésének előmozdítása) és a jólét megteremtése a Duna régióban (a tudásalapú társadalom kialakítása a kutatás, oktatás és az információs technológiák segítségével; a vállalkozások versenyképességének, beleértve a vállalkozások közötti regionális együttműködések fejlesztésének támogatása; az emberi erőforrásba és képességekbe való befektetés). 5. táblázat. A „Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés” prioritás intézkedéseinek összevetése a közösségi, országos, illetve megyei szinten kitűzött tervekkel, koncepciókkal

Közösségi Európa 2020 stratégia Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégia (DMRS) EU Víz Keretirányelv EU Közös Agrárpolitikájának reformja Országos Területfejlesztési Tervek Nemzeti Fejlesztés 2020 - Országos Területfejlesztési Koncepció és Országos Fejlesztési Koncepció (OTFK) Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 (NVS) Új Széchényi Terv (ÚSZT) Környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás Nemzeti Környezetvédelmi Program 3. (2009-2014) Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia (NÉS1 2008-2025, NÉS2 2014-2050) Nemzeti Biodiverzitás stratégia (2009-2014) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012-2024 Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv: A Duna-vízgyűjtő Magyarországi része (2009) Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011– 2020 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014-2020 Más releváns tervek, koncepciók KKV-fejlesztési Stratégia 2014 – 2020 (KFS) Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 (NKIS) Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022 Középtávú Logisztikai Stratégia 2014 -2020 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020 Semmelweis Terv Magyary Terv Magyarország Energiapolitikája 2007 – 2020 Nemzeti Energiastratégia 2030 (NES 2030) Energetikai Iparfejlesztési és K+F Cselekvési Terv Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010 – 2020 Magyarország II. Nemzeti Energia-hatékonysági Cselekvési Terv Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció 2011 – 2020 (NSZPK) Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) Nemzeti Ifjúsági Stratégia Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2014 – 2024 (NTFK) Regionális Dél-alföldi Regionális Innovációs Stratégia Dél-alföldi Operatív Program 2007-2013 Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata

1

2

3

4

X X

X X

X X

X X

Intézkedés 5 6 X X

X X

7

8

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X

X

X X

X

X

X

X

X X

X

X X X X

X

X X

X

X

X

X

X X X

X

X X

X

X

X X X

X X

X X X X X

X X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

X X X

19

A fejlesztési prioritás Ipari és mezőgazdasági beruházás intézkedési elképzelése illeszkedik az EU Közös Agrárpolitikájának reformjában megfogalmazott célokhoz, amely szerint az Életképes élelmiszertermelés, a mezőgazdasági jövedelmeket és a szektor versenyképességét a történelmileg meghatározott hátrányokat szem előtt tartva javítani kell. Az operatív program megvalósításához fontos irányvonalat jelent a Nemzeti Fejlesztés 2020 - Országos Területfejlesztési Koncepció és Országos Fejlesztési Koncepció (OTFK). Az operatív program szorosan kapcsolódik az OTFK célrendszeréhez, esetében szükségesnek mutatkozik, hogy annak végrehajtása során az OTFK 2014 – 2020 által meghatározott elvek és célok érvényre jussanak. Az operatív program 1. prioritásának 1 – 6. intézkedéseivel fennálló kapcsolati rendszer egységesen szolgálja az OTFK helyi, térségi szinteken történő megvalósítását. A Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 (NVS) és az annak végrehajtását szolgáló Darányi Ignác Terv program hét stratégiai területe és nyolc térségi komplex vidékfejlesztési nemzeti programja által összefogott célrendszer területfejlesztési, agrár, környezetvédelmi és gazdaságfejlesztési programokat egyaránt tartalmaz. Az 3. és 6. intézkedések révén egyértelműen kimutatható kapcsolódási pontok mutatkoznak meg, közvetve az NVS-ben is megfogalmazásra került a vidéki turizmus fejlesztése, így a 2. intézkedéssel is kimutathatóak kapcsolódási pontok. A 2007 – 2013 közötti tervezési időszak második felét meghatározó Új Széchényi Terv (ÚSZT) hét kitörési pontja az új tervezési időszakban is megszabhatja a megye operatív programjának megvalósítását. Az 1. prioritás mindegyik intézkedése esetében kimutatható az illeszkedés az ÚSZT egészére vonatkozóan. A fejlesztési prioritás illeszkedik a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 20122024 emberi erőforrások terén kitűzött alábbi intézkedési területekhez: C1.1 A párkapcsolatokhoz és a családhoz kapcsolódó értékek támogatása (nevelés, intézmények); C1.9 A tudás jobb hasznosítása társadalomban és a gazdaságban; C4.6 A foglalkoztatottság növelése. A társadalmi erőforrások kapcsolódási pontjai a C2.4 A bizalom infrastruktúrájának erősítése, a C2.5 A munkakörülményekkel való elégedettség, örömérzet növelése. A gazdasági (fizikai) erőforrások területén (a vállalkozói tőke és az innováció erősítése, a foglalkoztatás bővítése) a C4.5 Az innovációs ráfordítások növelése és a C4.6 A foglalkoztatottság növelése kapcsolódási pontok. A KKV-fejlesztési Stratégia 2014 – 2020 (KFS) két specifikus célt fogalmazott meg: a Piacfejlesztés és a piacmegtartás, valamint az Üzleti környezet fejlesztése célok legszorosabban az 1., 5., 7. és 8. intézkedésekhez illeszkednek, a prioritás többi intézkedésével való kapcsolódás amiatt releváns, mivel azokon keresztül is közvetve vagy közvetlenül érintettnek minősülnek a megyei KKV-k. A Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 (NKIS) a Decentralizált, a helyi adottságokhoz igazodó innovációs szolgáltatások bevezetése, a K+F iránti középvállalati igény megteremtése, valamint az Egyre innovatívabb, diverzifikálódó beszállító KKV-k specifikus céljain keresztül az 1. prioritás 3. és 6. intézkedéseihez illeszkedik. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014-2020 javasolt intézkedései közül az építési-bontási hulladékra, a környezettudatos termelés és vállalati működés, valamint a szemléletformálás intézkedései illeszkednek az 1. prioritás 3, 5 és 6-os intézkedéseihez. A fejlesztési prioritás illeszkedik célkitűzéseihez, mivel támogatja a K+F a megújuló energia előállítása és 20

hasznosítása valamint a hulladékok másodlagos hasznosítását célzó beruházásokat (a hulladékok nyers-és alapanyagként történő felhasználása, és hulladékból származó másodnyersanyagok, termékek előállítása). A prioritásban említésre kerül, hogy az 1. prioritás az OTFK Életképes vidék, egészsége élelmiszer-termelés és ellátása célrendszerhez kapcsolódik, ami az Élelmiszerláncbiztonsági Stratégia 2013-2022 az Élelmiszerlánc-biztonsági tudásmenedzsment célterülettel való illeszkedést alapozza meg. A stratégiával való illeszkedés a prioritásnak a 3. és 6. intézkedésével mutatkozik meg, mivel mindkettőnek része az élelmiszertermelést kiszolgáló a mezőgazdaság. A Középtávú Logisztikai Stratégia 2014 – 2020 illeszkedési pontjai a szakképzés fejlesztését célul kitűző Humán erőforrás, a KKV-k logisztikai kultúrájának fejlesztésének célját szolgáló Logisztikai kulcsszereplők, valamint Informatikai infrastruktúra specifikus stratégiai tényezők révén jelentkeznek. A Semmelweis Terv 3. kitörési pontja az Egészségturizmus fejlesztése, amely szervesen illeszkedik a prioritás 2. intézkedéshez. A Magyarország Energiapolitikája 2007 – 2020 Fenntarthatóság alappillér Energiafelhasználás csökkentése, Megújuló energiaforrások arányának növelése és Környezet- és természetbarát technológiák folyamatos bevezetése részterületeken keresztül illeszkedik a stratégiához. A Nemzeti Energiastratégia 2030 (NES 2030) céljainak megvalósítását szolgáló eszközök és horizontális célok között megjelenő energiahatékonysági, megújuló energiaforrásokra alapozott, vidékfejlesztési, környezetvédelmi és szociális, társadalmi fejlesztések a legszorosabban 5., 6. és 8. intézkedések tekintetében mutatnak illeszkedést, közvetve a 2. intézkedés is kapcsolódik a NES 2030-hoz. Az Energetikai Iparfejlesztési és K+F Cselekvési Terv hat intézkedése közül a prioritásnak illeszkedése a Kommunikáció javítása, Eszközpark fejlesztése, K+F-ben keletkezett innovációk piacosítása intézkedéseivel van. A Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010 – 2020-ban megfogalmazott kitörési pontok és prioritások érvényesülése a 6. intézkedéshez tartozó ipari és mezőgazdasági beruházások révén valósulhat meg az Operatív Programban. A prioritás 6. intézkedése szorosan illeszkedik Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervnek az Energiafelhasználás mérséklése a vállalkozásoknál intézkedési céljához, közvetve pedig a terv horizontális eszközeivel is kimutatható összhang. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2014 – 2024 (NTFK) és az 1. prioritás között egyértelmű illeszkedési pontot jelent, hogy a turizmus fejlesztése 2. intézkedésen keresztül kiemelt szerepet kapott az operatív programban, amely közvetlenül szolgálhatják az NTFK céljainak megvalósulását A Dél-alföldi Regionális Innovációs Stratégia legfontosabb illeszkedési pontjai az innovációs folyamatok feltételrendszereinek megteremtése és fejlesztése (K+F+I infrastruktúrák fejlesztése és a K+F+I humánerőforrás fejlesztése), az Innovatív ötletek piacra lépésének elősegítése és az Innovatív szereplők közti kapcsolatok megerősítése. A prioritás szervesen épül a Dél-alföldi Operatív Program 2007-2013 céljaira, a célok között szerepel a Magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységek megjelenésének elősegí-

21

tése, KKV-k versenyképességének növelése, a Turisztikai célú fejlesztések vagy a régió lakosságának egészségi, mentális és pszichés állapotának javítása. A prioritás Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálatának célrendszeréhez szervesen kapcsolódik, azaz együttműködési hálózatok kialakításával, a természeti értékek tudatos kihasználásával képes legyen megalapozni a szilárd, versenyképes gazdaság alapjait.

2.3.2. A vidék fenntartható fejlesztése A prioritás intézkedései, amelyek a 3. táblázatban is láthatók: 1. A tájegységek karakterének, valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása 2. A vidéki települések és a külterületi lakott helyek életminőségének és vonzerejének növelése A prioritás az Európa 2020 stratégia céljaival összhangban a környezetvédelem és az erőforrások hatékony felhasználása és a foglalkoztatás elősegítése és a munkaerő mobilitás támogatása fontos célként jelenik meg (6. táblázat). Az Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégia (DMRS) célterületei, mint például a kultúra és az idegenforgalom, valamint az emberek egymással való kapcsolatteremtésének előmozdítása összhangban vannak a prioritás céljaival. A prioritás intézkedései illeszkednek az EU Víz Keretirányelv, fenntartható vízhasználat elősegítését a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével célkitűzésével. A prioritásban az EU Közös Agrárpolitikájának reformjához hasonlóan fontos célként jelenik meg a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban a „zöld növekedést” szolgáló innovációk támogatása és a vidéki közösségek és legyenek vidéki munkahelyek fennmaradása, a helyi gazdaság és jövedelemforrások színesebbé tétele. A Nemzeti Környezetvédelmi Program 3-hoz (2009-2014) szorosan illeszkedik a prioritás mindkét intézkedése. Átfogó célterületei közül a település élet- és környezetminőség javítása, a Természeti erőforrásaink és értékeink védelme, a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése erősen érintettek. A NKP3 Területi akcióprogramjai közül a Környezet és egészség, Települési környezetminőség, Vizeink védelme és fenntartható használata, A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem, A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése kiemelten érintettek. Ezen prioritáson belül a fenntarthatóság mindhárom alappillére (gazdaság-környezet-társadalom) kiemelt szerepet kap, támogatva ezzel a térség fenntartható fejlődését. A Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiához (NÉS1) a prioritás a stratégia Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz prioritásán keresztül illeszkedik, melyben hangsúlyos a klímaváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodás. A megye területén számos régió küzd a vízhiány problémájával és annak következményeivel, melynek a megoldása csak fenntarthatósági szemlélettel lehetséges. Mindkét intézkedés a prioritáson belül ezt célozza, környezeti, szociális és gazdasági szempontokat is tekintve.

22

6. táblázat. „A vidék fenntartható fejlesztése” prioritás intézkedéseinek összevetése a közösségi, országos, illetve megyei szinten kitűzött tervekkel, koncepciókkal Intézkedés 1 2 Közösségi Európa 2020 stratégia Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégia (DMRS) EU Víz Keretirányelv EU Közös Agrárpolitikájának reformja Országos Területfejlesztési Tervek Nemzeti Fejlesztés 2020 - Országos Területfejlesztési Koncepció és Országos Fejlesztési Koncepció (OTFK) Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 (NVS) Új Széchényi Terv (ÚSZT) Környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás Nemzeti Környezetvédelmi Program 3. (2009-2014) Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia (NÉS1 2008-2025, NÉS2 2014-2050) Nemzeti Biodiverzitás stratégia (2009-2014) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012-2024 Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv: A Duna-vízgyűjtő Magyarországi része (2009) Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011–2020 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014-2020 Más releváns tervek, koncepciók KKV-fejlesztési Stratégia 2014 – 2020 (KFS) Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 (NKIS) Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022 Középtávú Logisztikai Stratégia 2014 -2020 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020 Semmelweis Terv Magyary Terv Magyarország Energiapolitikája 2007 – 2020 Nemzeti Energiastratégia 2030 (NES 2030) Energetikai Iparfejlesztési és K+F Cselekvési Terv Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010 – 2020-hoz Magyarország II. Nemzeti Energia-hatékonysági Cselekvési Tervhez Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció 2011 – 2020 (NSZPK) Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) Nemzeti Ifjúsági Stratégia Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2014 – 2024 (NTFK) Regionális Dél-alföldi Regionális Innovációs Stratégiához Dél-alföldi Operatív Program 2007-2013 Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata

X X X X

X X

X

X

X

X

X X X X X

X X X X X

X X

X X X X X X X

X X X X

X

X X X X

X X X

X X

A Nemzeti Biodiverzitás Stratégia (2009-2014) a prioritás 1. intézkedését közvetlenül, a 2. intézkedését közvetetten érinti. A stratégia kiemelt feladatokként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését a védett természeti területeken keresztül, annak fenntartható használatát és az ahhoz szükséges eszközrendszer kialakítását, illetve a biológiai sokféleség megőrzéséhez a társadalom tudatosságának fejlesztését (oktatás/képzés/ismeretterjesztés). A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiához 2012-2024 a prioritás mind az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások területén mutat illeszkedést, hiszen kifejezetten a vidék fenntartható fejlődésére fókuszál. Főbb illeszkedési területekként a C1.3 A 23

népességfogyás lelassítása; C1.11 Egészségtudatos magatartás-minták kialakítása, C.2.6 A múlt örökségének ápolása, az identitás megerősítése, C3.5 A biodiverzitás, a talaj termőképessége, valamint az ökoszisztéma szolgáltatások degradációjának meg-akadályozása, C3.6 Az embert érő környezeti terhelés csökkentése, C4.2 A helyi gazdasági kapcsolatok (pl. város és vidéke) erősítése, C4.6 A foglalkoztatottság növelése említhetőek. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervhez (2009) a prioritás intézkedései a tájegységek karakterének megőrzésén, valamint az ökoszisztémák megőrzésére vonatkozó célok tekintetében kapcsolódik, hiszen a vizek jó állapotának megőrzése mennyiségi és minőségi szempontból is igen fontos feladat a régióban. A vizes élőhelyekre és védett természeti területekre vonatkozó intézkedések és a szemléletformálás is ezen célokat szolgálhatja. A Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011–2020 illeszkedése e prioritáshoz az első intézkedés vonatkozásában valósulhat meg, hiszen a tájegységek karakterének, valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolásához anyag és energiahatékonyságot növelő innovációk, erőforrás-hatékony, alacsony szennyezőanyag-kibocsátású módszerek szükségesek. A környezetvédelmi szempontú innováció célszerűen a szolgáltatásokra is kiterjedhet. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014-2020 szemléletformálás intézkedése indirekten illeszkedik a 2. prioritás 2-es intézkedéséhez. Nemzeti Fejlesztés 2020 - Országos Területfejlesztési Koncepció és Országos Fejlesztési Koncepció (OTFK) Élhető és életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás specifikus tematikus céljával egyetemben a vidéki települések és a külterületi lakott helyek életminőségének és vonzerejének növelése, a természeti erőforrásokat és biodiverzitást megőrző termelés és agrotechnika, az élelmiszer önellátás kialakítása egyaránt megjelenik az intézkedések között. Tematikájából fakadóan a Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 (NVS) nagyon szorosan illeszkedik a prioritáshoz. Az NVS-ben meghatározott vidékstratégiai és vidékfejlesztési nemzeti programok teljes összhangban vannak a két intézkedéssel, azoknak számos esetben részeit is képzik. Az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013 – 2022 közvetve kapcsolódik a prioritáshoz, révén annak, hogy az élelemiszerlánc-biztonsági tudásmenedzsment célterülettel összhangban lehetnek az 1. intézkedés keretében megvalósítandó tájgazdálkodási mintaprojektek. Az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020 a 2. intézkedésen keresztül kapcsolódik a prioritáshoz. A stratégia 1. fejlesztendő területének számító Személyközlekedés fejlesztése beavatkozási területe között a mobilitási esélyegyenlőség a tanyavilág fejlesztésén keresztül jelenik meg a programban. A Semmelweis Tervben megfogalmazott alapellátás és járóbeteg-szakellátás megerősítése, valamint a népegészségügyi program megújítása kitörési pontok szorosan kapcsolódnak a vidéki települések és külterületi lakott helyek életminőségének fejlesztéséhez. Négy hazai energiapolitikai fejlesztési dokumentum (Magyarország Energiapolitikája 2007 – 2020, Nemzeti Energiastratégia 2030, Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010 – 2020, Magyarország II. Nemzeti Energia-hatékonysági Cselekvési Terv) a fenntarthatóságot és a lakossági energetikai beruházásokat előmozdítani kívánó javaslataik, intézkedéseik révén kapcsolódik a prioritáshoz.

24

A Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció 2011 – 2020-nak két olyan célja van, amely illeszkedik a prioritás 2. intézkedéséhez: Új alapszolgáltatási rendszer kialakítása, segélyezés rendszerének átalakítása, hatékony ellenőrzési rendszer, Otthon közeli szolgáltatások. A Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégiában négy olyan beavatkozási terület, eszköz is megfogalmazásra került, amely közvetve kapcsolódik a prioritáshoz. A Gyermek jól-lét, a Foglalkoztatás, valamint Egészségügy fejlesztésre vonatkozó területek egyaránt illeszkednek a prioritáshoz. A 2. prioritás 2. intézkedése már a nevében is egy olyan cselekvések lebonyolítását alapozza meg, amely miatt szorosan kötődik a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2014 – 2024-hez, amelynek operatív céljai között szereplő területi fókuszú termékfejlesztés, belföldi turizmus erősítése és marketing segítheti az intézkedés országos ágazati céllal összehangolt megvalósulását. A Dél-alföldi Regionális Innovációs Stratégiához való illeszkedés a régiós adottságokra, hagyományokra épülő ágazatok (pl. mezőgazdaság) egyes technológia-fejlesztéseinek támogatásában valósul meg.

2.3.3. A megyeszékhely integrált fejlesztése Kecskemét Megyei Jogú Város gazdaságfejlesztési programja kidolgozás alatt van, melynek elemei később kerülnek integrálásra a megyei programba

2.3.4. Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás A prioritás intézkedései, amelyek a 3. táblázatban is láthatók: 1. A szélsőséges időjárási körülményekből fakadó kockázatok (elsivatagosodás, árvizek) mérséklése, alkalmazkodóképesség javítása 2. Környezetterhelés csökkentése, különös tekintettel az üvegházhatású gázok és a hulladék kibocsátására 3. Kutatás-fejlesztés-innováció támogatása a Homokhátságon Európa 2020 stratégia céljaival szoros illeszkedést mutat a stratégia az Innovatív unió célterület kapcsán megfogalmazott Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és kockázat megelőzés, illetve innováció, technológiai fejlesztés és kutatás erősítése, valamint az Erőforrás-hatékony Európa, a Környezetbarát iparpolitika célterületek egésze (7. táblázat). Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégia (DMRS) Környezetvédelem a Duna régióban célterülete van a legszorosabb kapcsolatban a prioritással, amelyhez közvetve a Duna régió összekapcsolása a többi régióval célterület is illeszkedik. A prioritás intézkedései illeszkednek az EU Víz Keretirányelv, fenntartható vízhasználat elősegítését a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásnak csökkentésével, illetve az árvizeknek és aszályoknak a vizekre gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése célkitűzésekhez. A prioritásban az EU Közös Agrárpolitikájának reformjához hasonlóan fontos célként jelenik meg a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás.

25

7. táblázat. A „Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás” prioritás intézkedéseinek összevetése a közösségi, országos, illetve megyei szinten kitűzött tervekkel, koncepciókkal 1 Közösségi Európa 2020 stratégia Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégia (DMRS) EU Víz Keretirányelv EU Közös Agrárpolitikájának reformja Országos Területfejlesztési Tervek Nemzeti Fejlesztés 2020 - Országos Területfejlesztési Koncepció és Országos Fejlesztési Koncepció (OTFK) Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 (NVS) Új Széchényi Terv (ÚSZT) Környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás Nemzeti Környezetvédelmi Program 3. (2009-2014) Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia (NÉS1 2008-2025, NÉS2 20142050) Nemzeti Biodiverzitás stratégia (2009-2014) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012-2024 Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv: A Duna-vízgyűjtő Magyarországi része (2009) Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011–2020 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014-2020 Más releváns tervek, koncepciók KKV-fejlesztési Stratégia 2014 – 2020 (KFS) Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 (NKIS) Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022 Középtávú Logisztikai Stratégia 2014 -2020 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020 Semmelweis Terv Magyary Terv Magyarország Energiapolitikája 2007 – 2020 Nemzeti Energiastratégia 2030 (NES 2030) Energetikai Iparfejlesztési és K+F Cselekvési Terv Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010 – 2020-hoz Magyarország II. Nemzeti Energia-hatékonysági Cselekvési Tervhez Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció 2011 – 2020 (NSZPK) Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) Nemzeti Ifjúsági Stratégia Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2014 – 2024 (NTFK) Regionális Dél-alföldi Regionális Innovációs Stratégiához Dél-alföldi Operatív Program 2007-2013 Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata

X X X X

Intézkedés 2

3

X X X

X X

X

X

X X

X X

X X

X X

X X

X X X

X X X

X

X X

X

X X

X

X

X

X

X X X X X

X X

X X X

X X X

A Nemzeti Környezetvédelmi Program 3. (2009-2014) A települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése átfogó célterületen nagymértékben összhangban van a 4-es prioritással, hiszen annak Éghajlatváltozás, Környezet és egészség, Települési környezetminőség, Hulladékgazdálkodás és Környezetbiztonság átfogó célterületeit is érintik. Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése átfogó célterület esetében a Vizeink védelme és fenntartható használata és A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem te26

matikus akcióprogramokhoz illeszkedik a prioritás. A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése célterületen pedig A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése és a Fenntartható terület- és földhasználat akcióprogramokkal mutat összhangot. A prioritás jelentősen elősegíti a régió fenntartható fejlődését. A Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiához (NÉS1) külön kiemelendő a 4-es prioritás esetében, hiszen kifejezetten ezen stratégia által kitűzött célok alkotják a fő irányvonalait. A prioritás illeszkedik tehát a NÉS A nemzetközi kötelezettségek maradéktalan teljesítése, kibocsátás-csökkentés prioritásához (a stratégiában foglaltcélkitűzések teljesítése, kibocsátások hathatós és tényleges mérséklését kell elérni leginkább az energetikában, az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás terén), Az éghajlatváltozás hajtóerői elleni küzdelem prioritáshoz (az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése, a természeti erőforrások védelmének és a fenntartható fejlődés szellemiségének elsődlegességet kell kapnia) és az Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz prioritáshoz (a klímaváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodás mind a magyar társadalom tagjaira, mind az ország természetes élővilágára vonatkozik (természetes élővilág, az emberi környezet, humán egészségügy, vízgazdálkodás, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és az épített környezet). E prioritás első intézkedése kiemelten fontos ebben a régióban, hiszen az Alföld egyik legjelentősebb hidrológiai problémájával szembesül, melynek következményei gazdasági, társadalmi, és környezeti vonatkozásúak is. A Nemzeti Biodiverzitás Stratégia (2009-2014) e prioritáshoz a biológiai sokféleség fenntartható használata, a támogató fogyasztói politika kialakításával, a társadalmi tudatosság fejlesztése által kapcsolódik. Valamint a stratégia feladatként tűzi ki a biológiai sokféleség megőrzését szolgáló szempontok integrálását az egyes szektorok döntéshozatalába, az ágazati stratégiákba, a regionális, kistérségi és helyi tervekbe és programokba, melyet e prioritás szintén célként tűz ki intézkedései által. A vízhiányhoz köthető leírt tájváltozások a régióban különösen kiemelik a természetvédelmi értékek megőrzésének fontosságát, melyben a klímaváltozás következményei is hangsúlyos szerepet kapnak. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012-2024 illeszkedő intézkedési területei az egyes erőforrások tekintetében különösen a természeti erőforrások, ahol a C3.4 Környezetkímélő technológiák és földhasználati módok támogatása, a C3.5 A biodiverzitás, a talaj termőképessége, valamint az ökoszisztéma szolgáltatások degradációjának megakadályozása és a C3.6 Az embert érő környezeti terhelés csökkentése intézkedési területek érintettek. Illetve a gazdasági (fizikai) erőforrások (a vállalkozói tőke és az innováció erősítése, a foglalkoztatás bővítése) tekintetében különösen a C4.2 A helyi gazdasági kapcsolatok (pl. város és vidéke) erősítése és a C4.5 Az innovációs ráfordítások növelése kiemelendő. A klímaváltozás következményeihez való alkalmazkodás a régióban kulcsfontosságú a fenntarthatóság tükrében. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (2009) illeszkedő intézkedései a vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések, a fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekében, a Vizes élőhelyekre és védett területekre vonatkozó egyedi intézkedések. Ezen intézkedéseken belül külön kiemelendő, hogy a térség vízgazdálkodása fontos megoldandó probléma, mely az intézkedésekben mint minőségi és mennyiségi probléma is megjelenik. Valamint illeszkedés állapítható meg a szemléletformálás szükségességében is. Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011–2020 illeszkedése e prioritáshoz kiemelendő az energiahatékonyság, az integrált stratégiák és a szennyezés-megelőzés 27

vagy ártalmatlanítás terén. A Stratégia céljai közül összhangot mutat a Szennyezés megelőzésre irányuló technológiai innováció, a Termékek környezetvédelmi szempontú innovációja, valamint a Szolgáltatások környezetvédelmi szempontú innovációja terén. Ezen prioritás külön említi a K+F projektek szükségességét, mely a technológiai fejlesztések alapjául szolgál. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014-2020 intézkedései közül az újrahasználat, környezettudatos termelés és vállalati működés és szemléletformálás intézkedéseihez illeszkedik a 2 prioritás, melynek fontos céljai közé tartozik a környezetterhelést okozó tényezők mérséklésére irányuló, környezeti fenntarthatóságot szolgáló programok szervezése, vállalati információ és szemléletformálás támogatása. Nemzeti Fejlesztés 2020 - Országos Területfejlesztési Koncepció és Országos Fejlesztési Koncepció (OTFK) illeszkedése a Nemzeti stratégiai erőforrások megőrzése tematikus céllal mutatható ki, közvetve a Jó állam: közművek és közszolgáltatások, szolgáltató állam és biztonság kapacsolódik még a prioritáshoz. A Gazdasági növekedés, versenyképes, exportorientált, innovatív gazdaság célterület is tartalmaz olyan fejlesztéspolitikai intézkedéseket, amelyek összhangban vannak a prioritás 3. intézkedésével. Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 (NVS) Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata, Vidéki környezetminőség javítása, továbbá a Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, egészségfejlesztés, életképes vidéki települések, helyi közösségek vidékfejlesztési programjai révén kapcsolódik a prioritáshoz. A prioritás az Új Széchényi Terv (ÚSZT) közvetve a Zöldgazdaság-fejlesztési Programjával mutat szoros kapcsolatot, de a Vállalkozásfejlesztési, valamint a Tudomány – Innováció Programban megjelennek olyan alprogramok és prioritások, amelyek illeszkednek a 4. prioritás három intézkedéséhez. A KKV-fejlesztési Stratégia 2014 – 2020 (KFS) két specifikus céljai legszorosabban a 3. intézkedésekhez illeszkednek. A prioritás 2. intézkedésével az Üzleti környezet fejlesztését is érintő környezetvédelmi fejlesztések révén mutat kapcsolatot. Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 (NKIS) teljes egészében illeszkedést mutat a prioritás 3. intézkedésével, a benne megfogalmazott specifikus célok közvetve az 1. és 2. intézkedésekkel is kapcsolatban vannak. A prioritás 2. intézkedésében jelenik meg a környezetbarát közlekedési rendszerek bevezetése, amely illeszkedik az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020 fenntarthatóság és a környezetkímélő infrastruktúra intenzívebb használata beavatkozási területekhez. A 2. intézkedés tartalmazza az energiahatékonyság növelésének kiemelt jelentőségét, valamint a térségi energiapotenciál fejlesztését, amely egyaránt illeszkedik a hazai energiapolitikai ágazati fejlesztési és tervdokumentumokhoz (Magyarország Energiapolitikája 2007 – 2020, Nemzeti Energiastratégia 2030, Energetikai Iparfejlesztési és K+F Cselekvési Terv, Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010 – 2020-hoz, Magyarország II. Nemzeti Energia-hatékonysági Cselekvési Tervhez).

2.3.5. Komplex megyei gazdaság-fejlesztési menedzsment és marketing tevékenység megszervezése A prioritás intézkedései, amelyek a 3. táblázatban is láthatók: 1. ITB gazda feladatok ellátása 28

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer létrehozása Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszert programjai és működtetése Szabad vállalkozási zónák fejlesztésének koordinációja Határtérségi gazdaságfejlesztési programgazda Energiahatékonysági és megújuló energia programgazda Turisztikai programgazda A helyi- gazdaság- és termékfejlesztési program

A prioritás Európa 2020 stratégia egészének érvényesülését magában foglalja, hiszen a megyei gazdaság-fejlesztési és marketingtevékenység végeredményben a stratégia végrehajtásának és megvalósításának egészét szolgálja (8. táblázat). Az Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégia (DMRS) átfogó célterületei közül A jólét megteremtése a Duna régióban, illetve A Duna régió megerősítése illeszkedik a prioritáshoz. Nemzeti Fejlesztés 2020 - Országos Területfejlesztési Koncepció és Országos Fejlesztési Koncepció (OTFK) a közvetkező tematikus céljain keresztül illeszkedik a prioritáshoz: Gazdasági növekedés, exportorientált, innovatív gazdaság, Kreatív és tudástársadalom, korszerű gyakorlati tudás, Jó állam: nemzeti közművek és közszolgáltatások, szolgáltató állam és biztonság. A Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 (NVS) Helyi gazdaságfejlesztés, Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, egészségfejlesztés, életképes vidéki települések, helyi közösségek vidékfejlesztési nemzeti programjain keresztül kapcsolódik a prioritáshoz. Az Új Széchényi Terv (ÚSZT) három olyan programot fogalmazott meg, amelyek a megyei gazdaságfejlesztési menedzsment és marketingtevékenység megszervezéséhez közvetlenül is hozzájáruló alprogramokat, valamint azok 2014 – 2020-as időszakban történő folytatását foglalják magukba, ezek: Gyógyító Magyarország, Zöldgazdaság fejlesztési program, Vállalkozásfejlesztési program. KKV-fejlesztési Stratégia 2014 – 2020 (KFS) az Üzleti környezet fejlesztése specifikus célokon keresztül fogalmazta meg a prioritás révén is megvalósítani kívánt KKV-k kommunikációjának hatékonyabbá tételét, tanácsadói, oktatói szolgáltatások, vállalkozói infrastruktúra fejlesztését célokat. A prioritáshoz tartozó fejlesztéshez szorosan illeszkednek a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 Integrált innovációs szolgáltatások bevezetése, Együttműködési hálózatok dinamizálása, Innovatív kis cégek helyzetbe hozása, Középvállalatok K+F technológiai alapú dinamizálása céljaihoz. A Középtávú Logisztikai Stratégia 2014 -2020 intézkedésekkel való összhangja a Logisztikai központok együttműködő rendszerének kialakítása, KKV-k logisztikai szerepvállalásának és kultúrájának fejlesztése, A magán- és a civil szektor, valamint az államigazgatás koordinált ágazati fejlesztése specifikus célokon keresztül jelenik meg. A Magyary Tervben már megfogalmazásra került egy egységes stratégiai tervezési és monitoring rendszer kiépítésére irányuló intézkedési terv, ami kapcsolódási pontot jelent a prioritásban megfogalmazott célokkal, intézkedésekkel.

29

8. táblázat. A „Komplex megyei gazdaság-fejlesztési menedzsment és marketing tevékenység megszervezése” prioritás intézkedéseinek összevetése a közösségi, országos, illetve megyei szinten kitűzött tervekkel, koncepciókkal Közösségi Európa 2020 stratégia Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégia (DMRS) EU Víz Keretirányelv EU Közös Agrárpolitikájának reformja Országos Területfejlesztési Tervek Nemzeti Fejlesztés 2020 - Országos Területfejlesztési Koncepció és Országos Fejlesztési Koncepció (OTFK) Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 (NVS) Új Széchényi Terv (ÚSZT) Környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás Nemzeti Környezetvédelmi Program 3. (2009-2014) Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia (NÉS1 2008-2025, NÉS2 2014-2050) Nemzeti Biodiverzitás stratégia (2009-2014) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012-2024 Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv: A Duna-vízgyűjtő Magyarországi része (2009) Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011–2020 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014-2020 Más releváns tervek, koncepciók KKV-fejlesztési Stratégia 2014 – 2020 (KFS) Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 (NKIS) Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022 Középtávú Logisztikai Stratégia 2014 -2020 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020 Semmelweis Terv Magyary Terv Magyarország Energiapolitikája 2007 – 2020 Nemzeti Energiastratégia 2030 (NES 2030) Energetikai Iparfejlesztési és K+F Cselekvési Terv Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010 – 2020-hoz Magyarország II. Nemzeti Energia-hatékonysági Cselekvési Tervhez Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció 2011 – 2020 (NSZPK) Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) Nemzeti Ifjúsági Stratégia Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2014 – 2024 (NTFK) Regionális Dél-alföldi Regionális Innovációs Stratégiához Dél-alföldi Operatív Program 2007-2013 Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata

1

2

3

4

5

6

7

8

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

Az Energetikai Iparfejlesztési és K+F Cselekvési Terv is tartalmaz olyan szervezetfejlesztési intézkedéseket, amelyek illeszkednek a prioritás céljaihoz és intézkedéseihez. Ilyenek a Kommunikáció javítása, Eszközpark fejlesztése, Környezettudatosság erősítése a piaci szereplők irányába, Nemzetközi együttműködésekben való részvételi arány növelése, Vállalati innovációs központok támogatása, Partnerkapcsolatok erősítése.

30

Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010 – 2020 Tájékoztatási, szemléletformálási, képzési és szaktanácsadási programja, valamint a Kistérségi, települési zöldgazdaság-fejlesztési szaktanácsadói hálózat kialakítása kitörési pontjai jelentenek illeszkedési pontot a prioritással. A prioritás elérendő céljai között szereplő turisztikai koordináció révén illeszkedik a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2014 – 2024-hoz. A koncepció stratégiai céljai között szereplő A turizmus intézményrendszerének átalakítása a turisztikai szervezeti rendszer együttműködésére építve jelent szoros kapcsolódási pontot, összefüggésben a Nemzetközi és keleti nyitás, külpiaci marketing és értékesítés ösztönzés, valamint az Innovatív, kreatív és minőségi termék- és kínálatfejlesztés stratégiai célokkal. E prioritásnak a turisztikai koordináció területén lehet környezeti-, természetvédelmi, vízgazdálkodási célokat kitűző vonatkozása.

2.3.6. Közösségek önszervező, öngondoskodó és együttműködési készségének kibontakoztatása A prioritás intézkedései, amelyek a 3. táblázatban is láthatók: 1. A gyarapodó tudástőke fejlesztése 2. Társadalmi-gazdasági aktivitás növelése, megtartó helyi társadalom Fontos kapcsolódási pontot jelent, hogy a prioritás teljes egészében hozzájárul az Európa 2020 stratégia Innovatív unió innováció, technológiai fejlesztés és kutatás erősítése, Mozgásban az ifjúság foglalkoztatás elősegítése és a munkaerő mobilitás támogatása, Európai digitális menetrend – a kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, használati sebesség, minőség emelése, Új készségek és munkahelyek menetrendje célterületeinek megvalósításához (9. táblázat). További közösségi terveket figyelembe véve a Duna Makro-regionális Stratégia (DMRS) az, amelyik A Duna régió összekapcsolása a többi régióval, A jólét megteremtése a Duna régióban, valamint A Duna régió megerősítése célterületei révén kapcsolódik a prioritáshoz. A legjelentősebb hazai területfejlesztési dokumentumok közül a Nemzeti Fejlesztés 2020 - Országos Területfejlesztési Koncepció és Országos Fejlesztési Koncepció (OTFK) prioritással való kapcsolata a Gazdasági növekedés, versenyképes, exportorientált, innovatív gazdaság, Kreatív és tudástársadalom, korszerű gyakorlati tudás, K+F+I, Közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris társadalom tematikus célok fejlesztéspolitikai feladatain keresztül jelenik meg. A Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 (NVS) két nemzeti programja kapcsolódik a prioritáshoz: Helyi gazdaságfejlesztés, Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, egészségfejlesztés, életképes vidéki települések, helyi közösségek. Az Új Széchényi Terv (ÚSZT) legszorosabban a Foglalkoztatási program révén kapcsolódik a prioritáshoz. Közvetve a Vállalkozásfejlesztési program, továbbá a Termálegészségipar háttérágazatai alprogram, Zöld tudatformálást szolgáló tevékenységek támogatása alprogram és Emberi erőforrások fejlesztése alprogram illeszkedik a prioritásban megjelenő két intézkedéshez. 31

9. táblázat. A „Közösségek önszervező, öngondoskodó és együttműködési készségének kibontakoztatása” prioritás intézkedéseinek összevetése a közösségi, országos, illetve megyei szinten kitűzött tervekkel, koncepciókkal Intézkedés 1 2 Közösségi Európa 2020 stratégia Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégia (DMRS) EU Víz Keretirányelv EU Közös Agrárpolitikájának reformja Országos Területfejlesztési Tervek Nemzeti Fejlesztés 2020 - Országos Területfejlesztési Koncepció és Országos Fejlesztési Koncepció (OTFK) Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 (NVS) Új Széchényi Terv (ÚSZT) Környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás Nemzeti Környezetvédelmi Program 3. (2009-2014) Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia (NÉS1 2008-2025, NÉS2 2014-2050) Nemzeti Biodiverzitás stratégia (2009-2014) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012-2024 Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv: A Duna-vízgyűjtő Magyarországi része (2009) Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011–2020 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014-2020 Más releváns tervek, koncepciók KKV-fejlesztési Stratégia 2014 – 2020 (KFS) Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 (NKIS) Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022 Középtávú Logisztikai Stratégia 2014 -2020 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020 Semmelweis Terv Magyary Terv Magyarország Energiapolitikája 2007 – 2020 Nemzeti Energiastratégia 2030 (NES 2030) Energetikai Iparfejlesztési és K+F Cselekvési Terv Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010 – 2020-hoz Magyarország II. Nemzeti Energia-hatékonysági Cselekvési Tervhez Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció 2011 – 2020 (NSZPK) Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) Nemzeti Ifjúsági Stratégia Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2014 – 2024 (NTFK) Regionális Dél-alföldi Regionális Innovációs Stratégiához Dél-alföldi Operatív Program 2007-2013 Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata

X X

X X

X

X

X X

X X X

X

X

X X X X

X

X X X X X X

X

X

X

X X X

X X X

X X

A Nemzeti Környezetvédelmi Program 3. (2009-2014) e prioritással A települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése átfogó célterülettel, azon belül is a Környezet és egészség, valamint Települési környezetminőség alprogramokkal van összhangban. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012-2024 Az emberi erőforrások esetében a C1.6 Minőségi oktatás, a C1.9 A tudás jobb hasznosítása a társadalomban és a gazdaságban intézkedési területeken mutat összhangot a prioritással. A társadalmi erőforrások 32

területén a C2.1 Társadalmi szerkezet átrendeződése, a C2.3 A fenntarthatóság szempontjából előnyös magatartásmintákat követő szervezetek támogatása , a C2.4 A bizalom infrastruktúrájának erősítése, valamint a gazdasági (fizikai) erőforrások tekintetében a C4.1 A lokalizáció és a nemzetközi együttműködés egyensúlya: Vállalkozásoknak kedvező környezet kialakítása – párhuzamosan a külföldi befektetőknek adott különös kedvezmények leépítése és a C4.6 A foglalkoztatottság növelése intézkedési területek lehetnek érintettek. A társadalmi kohézió erősítése, a helyi közösségek támogatása, a civil szerveződések aktivizálása, szerepük erősítése, helyi identitás erősítése a régió fenntartható fejlődéséhez járulnak hozzá. A KKV-fejlesztési Stratégia 2014 – 2020 (KFS) által felvázolt specifikus célok közül a Piacfejlesztés és piacmegtartás tesz javaslatot az 1. intézkedéshez szorosan kapcsolódva a tudásra és innovációra építő fejlesztésekre, míg a 2. intézkedés egyaránt köthető a Piacfejlesztés célhoz a hazai termelési tudás és infrastruktúra továbbfejlesztése, valamint az Üzleti környezet fejlesztése specifikus cél révén. A Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 (NKIS) sarkalatos és specifikus céljai egyaránt összhangban vannak a prioritással, ahhoz legszorosabban az 1. intézkedésen keresztül kapcsolódnak. Az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022 az 1. intézkedéshez Élelmiszerláncbiztonsági tudásmenedzsment célterület révén illeszkedik. A Középtávú Logisztikai Stratégia 2014 -2020-ban a legfőbb illeszkedési pontot az Üzleti K+F+I specifikus cél jelenti. Közvetve a Hálózatosodás és együttműködés, a Nemzetközi kapcsolatok és az Informatikai infrastruktúra célok mutatnak további kapcsolódást. A prioritásnak megtartó helyi társadalomra vonatkozó intézkedésével hozható kapcsolatba az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020 Mobilitási esélyegyenlőség, Fenntarthatóság, Gazdasági versenyképesség növelhetőségét biztosító főközlekedési hálózat, illetve a Nagyvárosi agglomerációk közösségi közlekedése beavatkozási területei. A 2. intézkedésben megjelenő egészségügyi rendszer infrastrukturális fejlesztése, az egészségügyi szektor szakembereinek képzése és az egészségkultúra javítása szorosan kapcsolódik a Semmelweis Tervhez. A Nemzeti Energiastratégia 2030 (NES 2030) az energiatakarékos életmód terjesztése, társadalmi és szociális szempontokat figyelembe vevő háztartási fogyasztás visszafogása és alternatív megoldások alkalmazása horizontális eszközei révén illeszkedik a prioritáshoz. Energetikai Iparfejlesztési és K+F Cselekvési Terv elsősorban az 1. intézkedéshez kapcsolódik a Jövő szakembereinek képzése, Kommunikáció javítása, Szemléletváltás és környezettudatosság intézkedései által. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010 – 2020 számos olyan kitörési pontot fogalmazott meg, amelyek szorosan kapcsolódnak a prioritáshoz: Rövid időigényű képzési programok, középtávú oktatási, képezési programok, felsőfokú oktatási, képzési program, Tájékoztatás, szemléletformálás, szaktanácsadási programok, Zöld foglalkoztatás, Magasan kvalifikált zöldgalléros munkahelyteremtés, Kutatás-fejlesztés, Pilot programok társadalmasítása. A prioritáshoz a Magyarország II. Nemzeti Energia-hatékonysági Cselekvési Tervhez a közintézmények energiatakarékos felújítása, K+F+I tevékenységek megerősítése eszközei révén illeszkedik.

33

Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció 2011 – 2020 (NSZPK) szerepel a szociálpolitikai szolgáltatások minőségének növelése, esélyegyenlőség megteremtése a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, otthonközeli szolgáltatások, szociális- és egészségügyi ellátórendszer harmonizációja, új szolgáltatások bevezetése, melyek kapcsolódási pontot is jelentenek prioritás 2. intézkedésével. Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) két olyan beavatkozási területet foglal magában, amelyek szervesen kapcsolódnak a prioritás 2. intézkedéséhez. A Foglalkoztatás beavatkozási terület az alternatív foglalkoztatási formák terjesztése, az Egészségügy beavatkozási terület az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek csökkentése, szakemberek képzése, Oktatás-képzés beavatkozási terület a közművelődés, kulturális és sport szolgáltatások fejlesztése, a Bevonás beavatkozási terület a civil szervezetek bevonása által kapcsolódik a 2. intézkedéshez. A prioritásnak a Nemzeti Ifjúsági Stratégiával nagyon szoros kapcsolata mutatható ki, számos átfedés, párhuzamosság jelentkezik a stratégiai és a prioritás között. Az Esélyegyenlőség specifikus célon belül a tudástőkéhez való egyenlő esélyű hozzáférés részcél, Fiatalok munkavállalásának elősegítése specifikus cél, Versenyképes tudás biztosítása és önálló élethez szükséges kompetenciák fejlesztése specifikus cél, Tudatosság és társadalmi integráció specifikus cél és a Civil társadalom specifikus cél egyaránt illeszkedési pontot jelent a 6. prioritással.

2.3.7. Térségi elérhetőség és mobilitás A prioritás intézkedései, amelyek a 3. táblázatban is láthatók: 1. Elérhetőség javítása 2. Környezetbarát közlekedési formák szélesítése 3. Gazdaság- és a foglalkoztatás-fejlesztést szolgáló beruházások Az Európa 2020 stratégia prioritással való kapcsolódása a fenntartható szállítmányozás révén kapcsolódik a prioritáshoz, de a dokumentumnak Környezetbarát iparpolitika és Új készségek és munkahelyek menetrendje célterületekkel is megmutatkozik a prioritáshoz való kötődése (10. táblázat). A prioritásban megjelenik a Dél-alföldi Operatív Program 2007-2013 III. prioritási tengelyének folytatása is az OP 1. és 3. intézkedéseken keresztül. Hasonlóképpen a Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálatának 5. fejlesztési prioritásán belül „A vidéki térségek és központjaik közlekedési elérhetőségének javítása”, „A régió közlekedéshálózati összeköttetéseinek javítása”, valamint a „Környezetkímélő infrastruktúrák összehangolt térségi fejlesztése” fejlesztési intézkedések továbbvitele is megjelenik a megyei OP-ban, a 7. prioritás intézkedéseivel összhangban. Az elérhetőség javításában az Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégia (DMRS) esetében A Duna régió összekapcsolása a többi régióval, A jólét megteremtése, Duna régió megerősítése célterületeken keresztül jelentkeznek kapcsolódási pontok. A Nemzeti Fejlesztés 2020 - Országos Területfejlesztési Koncepció és Országos Fejlesztési Koncepció (OTFK) közvetve a Gazdasági növekedés, versenyképes exportorientált,

34

innovatív gazdaság, illetve a Nemzeti stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme tematikus célok által kapcsolódik a prioritáshoz. Az Új Széchényi Terv (ÚSZT) prioritással való szoros kötődését jelenti, hogy abban külön ágazati fejlesztési programként jött létre a Közlekedésfejlesztési Program, a 2. intézkedéshez viszont közvetve az ÚSZT Tudomány – Innováció Programján belül logisztikai és mobilitás alprogram is kapcsolódik. 10. táblázat. A „Térségi elérhetőség és mobilitás” prioritás intézkedéseinek összevetése a közösségi, országos, illetve megyei szinten kitűzött tervekkel, koncepciókkal Intézkedés 1 2 Közösségi Európa 2020 stratégia Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégia (DMRS) EU Víz Keretirányelv EU Közös Agrárpolitikájának reformja Országos Területfejlesztési Tervek Nemzeti Fejlesztés 2020 - Országos Területfejlesztési Koncepció és Országos Fejlesztési Koncepció (OTFK) Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 (NVS) Új Széchényi Terv (ÚSZT) Környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás Nemzeti Környezetvédelmi Program 3. (2009-2014) Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia (NÉS1 2008-2025, NÉS2 20142050) Nemzeti Biodiverzitás stratégia (2009-2014) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012-2024 Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv: A Duna-vízgyűjtő Magyarországi része (2009) Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011–2020 Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014-2020 Más releváns tervek, koncepciók KKV-fejlesztési Stratégia 2014 – 2020 (KFS) Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020 (NKIS) Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022 Középtávú Logisztikai Stratégia 2014 -2020 Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020 Semmelweis Terv Magyary Terv Magyarország Energiapolitikája 2007 – 2020 Nemzeti Energiastratégia 2030 (NES 2030) Energetikai Iparfejlesztési és K+F Cselekvési Terv Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010 – 2020-hoz Magyarország II. Nemzeti Energia-hatékonysági Cselekvési Tervhez Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció 2011 – 2020 (NSZPK) Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (NTFS) Nemzeti Ifjúsági Stratégia Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2014 – 2024 (NTFK) Regionális Dél-alföldi Regionális Innovációs Stratégiához Dél-alföldi Operatív Program 2007-2013 Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálata

X X

X X

X

X

X

X X X

X

X X

X

X

X

X

X X X

X X

35

A Nemzeti Környezetvédelmi Program 3. (2009-2014) a prioritással A települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése átfogó célterülettel, azon belül is a Környezet és egészség, valamint Települési környezetminőség alprogramok terén van összhangban, valamint A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése átfogó célterületen belül A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése, valamint a Fenntartható terület- és földhasználat akcióprogramok érintik. A Nemzeti Éghajlat-változási Stratégiához (NÉS1) a térségi elérhetőség és mobilitás prioritás A nemzetközi kötelezettségek maradéktalan teljesítése, kibocsátás-csökkentés stratégiai prioritásán belül ahhoz a cél megvalósításához járul hozzá, mely szerint kibocsátások hathatós és tényleges mérséklését kell elérni leginkább az energetikában, az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás terén. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012-2024 Az emberi erőforrások tekintetében a C1.11 Egészségtudatos magatartásminták kialakítása intézkedési területen, a társadalmi erőforrások terén a C2.2 Jó példák megjelenítése a közvélemény előtt, illetve C2.5 A munkakörülményekkel való elégedettség, örömérzet növelése intézkedési területen mutat összhangot a prioritással. A Természeti erőforrások terén a C3.4 Környezetkímélő technológiák és földhasználati módok támogatása és a C3.6 Az embert érő környezeti terhelés csökkentése, valamint a gazdasági (fizikai) erőforrások esetében pedig a C4.2 A helyi gazdasági kapcsolatok (pl. város és vidéke) erősítése és C4.5 Az innovációs ráfordítások növelése területek érintettek. Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia 2011–2020 a Szolgáltatások környezetvédelmi szempontú innovációja célon belül a szolgáltatások környezetvédelmi szempontú innovációja és az alacsony környezetterhelésű eljárások alkalmazása a szolgáltatásban részterületen vannak összhangban a prioritással. A KKV-fejlesztési Stratégia 2014 – 2020 (KFS) Piacfejlesztés és piacmegtartás specifikus célján keresztül a logisztikai fejlesztésekre utaló, ipari teljesítményre, beszállítói kapcsolatok fejlesztésére, infrastruktúra továbbfejlesztésére irányuló elképzelések által mutat kötődést a prioritással. A prioritás teljes egészében illeszkedik a Középtávú Logisztikai Stratégia 2014 -2020-al különösen a 3. intézkedés mutat szoros kapcsolatot a stratégiával. A prioritáshoz legszorosabban az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020 illeszkedik. Mindegyik intézkedés illeszkedik a beavatkozási területek közül a mobilitási esélyegyenlőséghez, valamint a közlekedési munkamegosztáshoz, a nagyvárosi agglomerációk közösségi közlekedése, valamint a fenntarthatóság a 2. és 3., a környezetkímélő infrastruktúra intenzívebb használata a 2., a személy- és áruszállítás regionális elérhetőségének javítása az 1. és 3., az intermodiális logisztikai szolgáltató központok a 3. intézkedéshez kapcsolódnak a legszorosabban. Magyarország II. Nemzeti Energia-hatékonysági Cselekvési Terv számos intézkedési célján keresztül kapcsolódik a prioritáshoz. A cselekvési terv intézkedési céljai között szerepel a Közlekedés és szállítás energiafogyasztás csökkentése és visszafogása, melynek eszközei között megjelenik a 2. intézkedésben hangsúlyozott kerékpárút fejlesztés, az 1. és 3. intézkedéshez közvetve kapcsolódó Vasút fejlesztése intézkedési cél, illetve az 1. és 3. intézkedéssel a Közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése intézkedési cél révén jelentkezik kapcsolat.

36

Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2014 – 2024 (NTFK) az Erőt adó Magyarország – innovatív, kreatív és minőségi termék- és kínálatfejlesztés stratégiai célon belül található elérhetőség javítása operatív cél közvetve illeszkedik a teljes prioritáshoz, különösen az 1. és 2. intézkedéseken keresztül. A prioritásban megjelenik a Dél-alföldi Operatív Program 2007-2013 III. prioritási tengelyének folytatása is az OP 1. és 3. intézkedéseken keresztül. Hasonlóképpen a Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálatának 5. fejlesztési prioritásán belül „A vidéki térségek és központjaik közlekedési elérhetőségének javítása”, „A régió közlekedéshálózati összeköttetéseinek javítása”, valamint a „Környezetkímélő infrastruktúrák összehangolt térségi fejlesztése” fejlesztési intézkedések továbbvitele is megjelenik a megyei OP-ban, a 7. prioritás intézkedéseivel összhangban.

2.4. Környezetvédelmi célkitűzések a közösségi és nemzeti célok alapján A stratégiai részben is megjelenő, az operatív programhoz kapcsolódó átfogóbb programok (EU2020, Nemzeti Fejlesztés 2030) fontos céljai tartalmilag kevésbé jelennek meg a dokumentumban; ilyen például az „Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság irányába való elmozdulás támogatása”, vagy „Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése”. A közösségi és nemzeti célokat áttekintve, azokat értelemszerűen összevonva az alábbiakban megadjuk azon környezeti célkitűzéseket, melyeket az SKV során vizsgálunk. A környezetvédelmi célokat minden prioritás és intézkedés esetében szükséges figyelembe venni. Számos esetben a prioritások és intézkedések önmagukban olyan környezetvédelmi célok megvalósulását szolgálják, melyek kihatással vannak az OP egészére. A táblázatban bemutatott célokhoz kötődő prioritások és intézkedések esetében fokozottan szükséges azok figyelembe vétele a rajtuk keresztül megvalósítandó programok és projektek esetében (11. táblázat). 11. táblázat A környezeti célok és a BKM TOP kapcsolata Környezetvédelmi célok BKM TOP célok, intézkedések I. Az uniós polgárok megóvása a környezeti terhelésektől, az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól (levegő, zaj, vegyi és nanoanyagok, klímaalkalmazkodás, stb.) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kocká2. pr. 1. int.: A tájegységek karakterének, valamint az zat-megelőzés és -kezelés előmozdítása, a regionális ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást és globális környezeti és éghajlat-változási kihívások szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összeuniós kezelésének hatékonyabbá tétele hangolása 4. pr. 1. int: A szélsőséges időjárási körülményekből fakadó kockázatok (elsivatagosodás, árvizek) mérséklése, alkalmazkodóképesség javítása Az ÜHG-k kibocsátásának csökkentése az 1990-es 2. pr.: A vidék fenntartható fejlesztése szinthez képest 20 (30) %-kal. 4. pr. 2. int.: Környezetterhelés csökkentése, különös tekintettel az üvegházhatású gázok és a hulladék kibocsátására 7. pr. 2. int.: Környezetbarát közlekedési formák szélesítése A megújuló energiaforrások arányának növelése 20%1. pr. 6. int.: Ipari és mezőgazdasági beruházás ra (10% a közlekedési szektorban), beleértve a 2. pr.: A vidék fenntartható fejlesztése geotermális energiát és a hulladékhasznosítást is, ma4. pr. 2. int.: Környezetterhelés csökkentése, különös gyar cél: 14,65 % 2020-ig tekintettel az üvegházhatású gázok és a hulladék kibo-

37

csátására 7. pr. 2. int.: Környezetbarát közlekedési formák szélesítése Kevesebb és tisztább energia felhasználása a közlekedési szektorban, a közlekedésből származó ÜHG kibocsátás csökkentése 2012-től évente átlagosan 1 %kal

4. pr. 2. int.: Környezetterhelés csökkentése, különös tekintettel az üvegházhatású gázok és a hulladék kibocsátására 7. pr. 2. int.: Környezetbarát közlekedési formák szélesítése

Kibocsátást elnyelő természetes felszínborítottság növelése

2. pr.: A vidék fenntartható fejlesztése

Emberi egészséget és életminőséget veszélyeztető kibocsátások korlátozása (beleértve a fürdővizek biztonságának növelését, a beltéri levegőminőség javítását és a biológiai allergének okozta egészségi kockázat csökkentését) Kémiai kockázat csökkentése, környezetbiztonság növelése (beleértve a vegyi anyagok által okozott káros hatások csökkentését és a nukleáris biztonság növelését)

2. pr.: A vidék fenntartható fejlesztése 6. pr. 2. int.: Társadalmi-gazdasági aktivitás növelése, megtartó helyi társadalom

A levegő minőségére vonatkozó átmeneti uniós előírások teljesítése a kritikus városi területek tekintetében is, a kibocsátások csökkentése a Genfi Egyezménnyel összhangban 2005-höz képest 2020-ra a kén-dioxid kibocsátás 46%-os, a nitrogén-oxidok kibocsátásának 34%-os, az illékony szerves vegyületek kibocsátásának 30%- os, az ammónia kibocsátás 10%-os csökkentése. A vizek okozta és más természeti katasztrófák, illetve nem természeti eredetű haváriák, balesetek kártétele elleni védelem

Az Európai Unió városainak fenntarthatóbbá tétele, települési környezetminőség javítása (zöldfelületi elemek minőségi és mennyiségi fejlesztése, levegőminőség védelme, kibocsátások csökkentése, zajterheléssel érintett lakosok számának csökkentése, ivóvíz minőség javítása, szennyvíz kezelés fejlesztése, stb.) Egészséges mezőgazdasági termékek és élelmiszer biztosítása

2. pr. 1. int.: A tájegységek karakterének, valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása 4. pr.: Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás 4. pr. 2. int.: Környezetterhelés csökkentése, különös tekintettel az üvegházhatású gázok és a hulladék kibocsátására 7. pr. 2. int.: Környezetbarát közlekedési formák szélesítése

2. pr. 1. int.: A tájegységek karakterének, valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása 4. pr. 1. int: A szélsőséges időjárási körülményekből fakadó kockázatok (elsivatagosodás, árvizek) mérséklése, alkalmazkodóképesség javítása 3. pr.: A megyeszékhely integrált fejlesztése 7. pr. 2. int.: Környezetbarát közlekedési formák szélesítése

1. pr. 3. int.: Az ipar és a mezőgazdaság kutatási igényeinek kiszolgálása 1. pr. 6. int.: Ipari és mezőgazdasági beruházás 2. pr.: A vidék fenntartható fejlesztése II. Erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása, a jólét függetlenítése az erőforrás-felhasználástól Az energiahatékonyság javítása 20%-kal, az elsődle1. pr. 6. int.: Ipari és mezőgazdasági beruházás ges energia-fogyasztás csökkentése 20%-al, magyar 4. pr. 2. int.: Környezetterhelés csökkentése, különös cél 10%-os teljes energia-megtakarítás elérése 2020tekintettel az üvegházhatású gázok és a hulladék kiboig. csátására 7. pr. 2. int.: Környezetbarát közlekedési formák szélesítése Annak elérése, hogy valamennyi új építésű épület kö1. pr. 6. int.: Ipari és mezőgazdasági beruházás zel nulla energiaigényű, az anyagfelhasználás tekinte4. pr. 2. int.: Környezetterhelés csökkentése, különös tében hatékony legyen tekintettel az üvegházhatású gázok és a hulladék kibocsátására Energiatermelésre csak nem újra-feldolgozható termé- 4. pr. 2. int.: Környezetterhelés csökkentése, különös

38

keket használata, a hulladéklerakás megszüntetése, a magas szintű újrafeldolgozás biztosítása Az élelmiszerlánc erőforrás-felhasználás csökkentése 20%-kal Ésszerű, beosztó gazdálkodás a nem megújuló természeti erőforrásokkal, az erőforrások kitermeléséből és felhasználásából eredő környezeti terhelések megelőzése, csökkentése Hatékony, a fenntarthatóság elveit tiszteletben tartó közlekedési rendszer kialakítása, alacsony kibocsátású közlekedési módok ösztönzése A közlekedési-szállítási igények csökkentése, az egyéni, nem motorizált közlekedési formák elősegítése, fejlesztése A hulladékkeletkezés megelőzése, 1 főre jutó mennyiségének csökkentése

tekintettel az üvegházhatású gázok és a hulladék kibocsátására 1. pr. 3. int.: Az ipar és a mezőgazdaság kutatási igényeinek kiszolgálása 1. pr. 6. int.: Ipari és mezőgazdasági beruházás 2. pr.: A vidék fenntartható fejlesztése 1. pr. 3. int.: Az ipar és a mezőgazdaság kutatási igényeinek kiszolgálása 1. pr. 6. int.: Ipari és mezőgazdasági beruházás 2. pr.: A vidék fenntartható fejlesztése 7. pr. 2. int.: Környezetbarát közlekedési formák szélesítése 7. pr. 2. int.: Környezetbarát közlekedési formák szélesítése

4. pr. 2. int.: Környezetterhelés csökkentése, különös tekintettel az üvegházhatású gázok és a hulladék kibocsátására 6. pr. 2. int.: Társadalmi-gazdasági aktivitás növelése, megtartó helyi társadalom A fogyasztásra alkalmas élelmiszer-maradékból szár4. pr. 2. int.: Környezetterhelés csökkentése, különös mazó hulladék mennyisége felére csökkentése tekintettel az üvegházhatású gázok és a hulladék kibocsátására 6. pr. 2. int.: Társadalmi-gazdasági aktivitás növelése, megtartó helyi társadalom A nem veszélyes építési/bontási hulladék 70 %-ának 4. pr. 2. int.: Környezetterhelés csökkentése, különös újrafeldolgozása tekintettel az üvegházhatású gázok és a hulladék kibocsátására Hulladékgazdálkodás: keletkezésük megelőzése, ve4. pr. 2. int.: Környezetterhelés csökkentése, különös szélyességük csökkentése; szelektív gyűjtés; újrahasz- tekintettel az üvegházhatású gázok és a hulladék kibonosítás; biztonságos ártalmatlanítás, a nem hasznosítcsátására ható hulladék szakszerű ártalmatlanítása 6. pr. 2. int.: Társadalmi-gazdasági aktivitás növelése, megtartó helyi társadalom III. A biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások károsodásának megállítása, a biológiai sokféleség helyreállítása Az uniós természetvédelmi jogszabályok hatálya alá 1. pr. 2. int.: A megye természetes és termálvizeire, tartozó valamennyi faj és élőhely természetvédelmi kulturális, épített és táji örökségére épülő turizmus jöhelyzete romlásának megállítása, helyzetük számottevedelemszerzési potenciáljának erősítése vő és mérhető javítása (2020-ra az aktuális értékelé2. pr. 1. int.: A tájegységek karakterének, valamint az sekhez viszonyítva az élőhelyvédelmi irányelv értelökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást mében végzett élőhely-értékelés 100%-kal, a fajértészolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összekelés 50%-kal több; a madárvédelmi irányelv értelmé- hangolása ben végzett fajértékelés, 50%-kal több esetben mutas- 4. pr. 1. int: A szélsőséges időjárási körülményekből son tükrözzön stabil és jobb helyzetet (beleértve az er- fakadó kockázatok (elsivatagosodás, árvizek) mérsékdőgazdálkodástól függő, illetve általa érintett fajok és lése, alkalmazkodóképesség javítása élőhelyek helyzetét is, valamint kiemelt figyelemmel a pusztai füves területek és a pannon erdőség extenzív kezelésére, a leromlott vízi ökoszisztémák állapotának javítására) Az országos jelentőségű– köztük a Natura 2000 terü2. pr. 1. int.: A tájegységek karakterének, valamint az letek– védett természeti területek és természeti – közökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást tük földtudományi – értékek oltalma, bővítése, in situ szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összeés ex situ faj, genetikai állomány védelem hangolása 4. pr. 1. int: A szélsőséges időjárási körülményekből fakadó kockázatok (elsivatagosodás, árvizek) mérséklése, alkalmazkodóképesség javítása A leromlott ökoszisztémák 15%-ának helyreállítása a 2. pr. 1. int.: A tájegységek karakterének, valamint az zöld infrastruktúra fejlesztése révén ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek össze-

39

hangolása 1. pr. 2. int.: A megye természetes és termálvizeire, kulturális, épített és táji örökségére épülő turizmus jövedelemszerzési potenciáljának erősítése 2. pr.: A vidék fenntartható fejlesztése 1. pr. 2. int.: A megye természetes és termálvizeire, kulturális, épített és táji örökségére épülő turizmus jövedelemszerzési potenciáljának erősítése 2. pr. 1. int.: A tájegységek karakterének, valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása A tájidegen özönfajoknak és betelepedési útvonalai2. pr. 1. int.: A tájegységek karakterének, valamint az nak meghatározása és rangsorolása, ez alapján a kiökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást emeltek terjedésének megfékezése, a betelepedési útszolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összevonalak szabályozása hangolása Biológiai sokféleség megőrzése, szempontjainak in2. pr. 1. int.: A tájegységek karakterének, valamint az tegrálása egyes szektorok döntéshozatalába, stratégiökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást ákba, programokba szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása Ökológiai átjárhatóság növelése 2. pr. 1. int.: A tájegységek karakterének, valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása A genetikailag módosított szervezetek környezetbe 2. pr. 1. int.: A tájegységek karakterének, valamint az bocsátásából adódó természeti, környezeti és egészsé- ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást gi károk megelőzése szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása IV. Az európai vízkincs megőrzése, jó minőségű és mennyiségű víz biztosítása minden jogos vízhasználat számára. A felszíni és felszín alatti víztestek jó ökológiai álla1. pr. 2. int.: A megye természetes és termálvizeire, pota, potenciálja, a jó kémiai állapota és a jó mennyikulturális, épített és táji örökségére épülő turizmus jöségi állapota elérése, megőrzése, hidromorfológiai vedelemszerzési potenciáljának erősítése terhelésük mérséklése, a vízgyűjtő-gazdálkodási terv 2. pr. 1. int.: A tájegységek karakterének, valamint az végrehajtása ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása 4. pr. Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás Felelős vízkormányzás, integrált vízgazdálkodás, a 2. pr. 1. int.: A tájegységek karakterének, valamint az vízkészlet adottságoknak megfelelő tájhasználatok ki- ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást alakítása, a vizek hiányából eredő káros hatások csök- szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összekentése, megelőzése hangolása 4. pr. Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás Az elsőbbségi anyagok által okozott szennyeződések 4. pr. 2. int.: Környezetterhelés csökkentése, különös fokozatos csökkentése és a kiemelten veszélyes anyatekintettel az üvegházhatású gázok és a hulladék kibogok bevezetéseinek, kibocsátásainak és veszteségeicsátására nek megszüntetése vagy fokozatos kiiktatása A vízkivétel ne érje el a rendelkezésre álló megújuló 4. pr. Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltovízkészletek 20%-át, azaz a túlzott vízkivételek és a záshoz való alkalmazkodás mező-gazdasági vízfelhasználás csökkentése, a vízfo6. pr. 2. int.: Társadalmi-gazdasági aktivitás növelése, gyasztás tudatosítása, a takarékos vízhasználat, a vízmegtartó helyi társadalom felhasználás hatékonyságának javítása A víztől függő ökoszisztémák állapotának javítása 2. pr. 1. int.: A tájegységek karakterének, valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása Települések vízgazdálkodási feladatainak jobb ellátása 2. pr.: A vidék fenntartható fejlesztése 3. pr.: A megyeszékhely integrált fejlesztése A fenntartható, természet- és környezetkímélő gazdálkodás elősegítése, a mező- és erdőgazdálkodásból eredő terhelések csökkentése, tájszerkezet, tájjelleg, tájpotenciál védelme Erdők természetvédelme: természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás, erdőterületek növelése

40

4. pr. Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás Zöld infrastruktúra fejlesztése a természetes vízmeg4. pr. 1. int: A szélsőséges időjárási körülményekből tartás, valamint az árvíz-, aszálykockázat csökkentése fakadó kockázatok (elsivatagosodás, árvizek) mérsékérdekében lése, alkalmazkodóképesség javítása Kármentesítés: a szennyezettség mértékének csökken- 4. pr. 2. int.: Környezetterhelés csökkentése, különös tése, felszámolása és monitorozása. tekintettel az üvegházhatású gázok és a hulladék kibocsátására V. Környezeti eltartóképességnek, mint a gazdálkodás korlátjának érvényesítése A kisajátított területek növekedésének megállítása 1. pr. 2 int.: A megye természetes- és termálvizeire, (2050-re), a talajerózió csökkentése, a talaj kulturális, épített és táji örökségére épülő turizmus jöszervesanyag-tartalmának növelése vedelemszerzési potenciáljának erősítése 2. pr. 1 int.: A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása 4. pr. 1. int.: A szélsőséges időjárási körülményekből fakadó kockázatok (elsivatagosodás, árvizek) mérséklése, alkalmazkodóképesség javítása A halászati erőforrások fenntartható kiaknázásának 1. pr. 2 int.: A megye természetes- és termálvizeire, biztosítása kulturális, épített és táji örökségére épülő turizmus jövedelemszerzési potenciáljának erősítése 1. pr. 6. int.: Ipari és mezőgazdasági beruházás 2. pr. 1 int.: A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása Talajok mennyiségi és minőségi védelme, termékeny- 2. pr. 1 int.: A tájegységek karakterének valamint az ségének hosszú távú fenntartása, fenntartható területökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást és földhasználat szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása 4. pr. 1. int.: A szélsőséges időjárási körülményekből fakadó kockázatok (elsivatagosodás, árvizek) mérséklése, alkalmazkodóképesség javítása 4. pr. 2. int.: Környezetterhelés csökkentése, különös tekintettel az üvegházhatású gázok és a hulladék kibocsátásra Építőipari alapanyagokkal való fenntartható gazdálko- 2. pr. 1 int.: A tájegységek karakterének valamint az dás és az ásványkincsek védelme ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása 4. pr..: Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás VI. Környezeti tudatosság fejlesztése Fenntarthatóságot szolgáló hétköznapi életstratégiák6. pr.: Közösségek önszerveződő és együttműködési kal kapcsolatos ismeretek átadása, a vásárlói tudatoskészségének kibontakozása ság szintjének emelése, a fenntartható életmód és fo2. pr.: A vidék fenntartható fejlesztése gyasztás iránti igény növelése, a fenntartható fogyasztói szokások térnyerésének ösztönzése. Környezettudatos szemlélet népszerűsítése 5. pr.: Komplex megyei gazdaságfejlesztési menedzsment és marketing tevékenység megszervezése 6. pr.: Közösségek önszerveződő és együttműködési készségének kibontakozása 2. pr.: A vidék fenntartható fejlesztése Fenntartható életmód, fogyasztás és termelés elterjesz- 5. pr.: Komplex megyei gazdaságfejlesztési metése, a természet-, környezet- és energia-tudatosság nedzsment és marketing tevékenység megszervezése erősítése 6. pr.: Közösségek önszerveződő és együttműködési készségének kibontakozása 2. pr.: A vidék fenntartható fejlesztése A természeti értékek bemutatása, a természeti1. pr. 2 int.: A megye természetes- és termálvizeire,

41

kulturális értékek védelme, megőrzése iránti elkötelezettség tudatosítása, kialakítása, erősítése

Az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek bővítése

kulturális, épített és táji örökségére épülő turizmus jövedelemszerzési potenciáljának erősítése 5. pr.: Komplex megyei gazdaságfejlesztési menedzsment és marketing tevékenység megszervezése 6. pr.: Közösségek önszerveződő és együttműködési készségének kibontakozása 2. pr.: A vidék fenntartható fejlesztése 4. pr..: Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás 5. pr.: Komplex megyei gazdaságfejlesztési menedzsment és marketing tevékenység megszervezése

2.5. A jelenlegi környezeti állapotnak a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése járási szinteken 2.5.1. Felszíni és felszín alatti vizek 2.5.1.1. Felszíni vizek A Víz Keretirányelv-el (VKI) összhangban kialakított vízgyűjtő gazdálkodási tervezési alegységek közül a Duna részvízgyűjtőhöz tartozó Duna-völgyi-főcsatorna (1-10) és FelsőBácska (1-16) alegység, valamint a Tisza részvízgyűjtőhöz tartozó Nagykőrösi-homokhát (212), Nagykunság (2-18) és az Alsó-Tisza jobb part (2-20) alegység érinti a megye, illetve a járások területét. A járások vízrajzát célszerű a vízgyűjtő gazdálkodási alegységek figyelembevételével bemutatni. Kunszentmiklósi, Kalocsai, Bajai járások: A Duna mentén elhelyezkedő járások nagyrészt a Duna-völgyi-főcsatorna alegység területére esnek, déli részén húzódik a Felső-Bácska alegység. A térség vízhálózatának gerincét a Duna, illetve a Duna-völgyi-főcsatorna képezik. A két vízfolyás közötti területet sűrű csatornahálózat szövi át, mely főként a Duna-menti síkság és a Homokhátság találkozásánál összegyűlő vizek elvezetésére szolgáló, övcsatornaként funkcionáló Duna-völgyi-főcsatornához csatlakozik. Míg a Kunszentmiklósi járás területén a vízhálózat sűrűsége megyei viszonylatban közepesnek tekinthető, addig a Kalocsai és Bajai járások területén a vízhálózat sűrűsége a legmagasabbak közé tartozik (2. ábra). A mesterséges vízfolyásokat jórészt trapéz alakú medrek jellemzik, ezek karbantartása és kotrása vízkormányzási szempontból kiemelkedően fontos. A természetes és mesterséges vízhálózat hossza a Kunszentmiklósi járás területén hozzávetőleg 400 km, míg a Kalocsai és Bajai járások esetében 700-700 km. Mindhárom járás esetében ki kell emelni a Homokhátság és a Duna-menti síkság határán húzódó lápvidéket (északon Turjánvidék, délen Őrjeg), mely mélyfekvésű, időszakos vízborítású tavak észak-dél irányú láncolata. Jelentőségét növeli kiemelkedően magas ökológiai potenciálja. A felszíni vizek utánpótlása a Kunszentmiklósi, Kalocsai és Bajai járások esetében általánosságban megoldott, illetve az év jelentős részében biztosított. Ez alól kivételt jelentenek azok a települési külterületek, melyek felnyúlnak a Homokhátság, az Illancs, illetve a Bácskai löszös síkság homokos vidékére, elsősorban Kunadacs, Szabadszállás, Hajós, Nemesnádud-

42

var, Érsekhalma, Csávoly, Baja és Vaskút esetében. Ennek megfelelően a klímaváltozással szemben a terület kevésbé érzékeny, szabályozott igénybevétel mellett az öntözési felszíni vizekből nagyrészt megoldható.

2. ábra: Bács-Kiskun megye vízhálózata, járás és település határok A Duna vízminősége a teljes magyarországi szakaszon – így a megye területén is – fizikaikémiai jellemzők alapján jó állapotú. Ugyanakkor a fővárosi szennyvíz bevezetés hatására szervesanyag-terheléssel számolni kell, melynek maximuma Solt alatt jelentkezik attól kezdve javul a víz minősége. A járások területén a nagyobb települések szennyvize tisztítást követően a Dunát terheli, de annak állapotát jelentősen nem befolyásolja. A vízhálózat többi elemét elsősorban a belvizek levezetése során a mezőgazdasági területekről bemosódó diffúz terhelés érinti, erre vonatkozóan azonban nem állnak rendelkezésre mért adatok. Kiskőrösi és Kecskeméti járások A Kiskőrösi járás egésze a Duna-völgyi főcsatorna tervezési alegység területére esik. A vízfolyások délkelet-északnyugat irányban a főcsatornába csatlakoznak. A Kiskőrösi járás területén a vízhálózat sűrűsége megyei viszonylatban alacsonynak tekinthető (2. ábra). A természetes és mesterséges vízhálózat hossza a járás területén hozzávetőleg 450 km. Az állóvizek tekintetében ki kell emelni az időszakos vízborítású szikes tavakat. A Kecskeméti járás a Duna-völgyi főcsatorna és az Alsó-Tisza jobb part alegységek területére esik. A járás tengelyében húzódik Duna-Tisza-köze vízválasztója, ennek megfelelően a vízfolyások délkelet-északnyugat irányban a Duna felé, északnyugat-délkelet irányban a Tisza 43

felé találnak lefolyást. A Kecskeméti járás területén a vízhálózat sűrűsége megyei viszonylatban a legalacsonyabbak közé tartozik (2. ábra). A természetes és mesterséges vízhálózat hoszsza a járás területén hozzávetőleg 350 km. Állóvizekben a térség igen szegény. A térség a Homokhátság legszárazabb területeit is magában foglalja, így a felszíni vizek természetes utánpótlása az év nagy részében nem biztosított, nagyobb mértékű mesterséges utánpótlásra nincs mód. Kismértékű, de állandó hozzáfolyást jelent a nagyobb települések által kibocsátott tisztított szennyvíz (Kecskemét). Az öntözési célú felszíni vízkivétel igen korlátozott a térségben, ami fokozza a mezőgazdaság aszályérzékenységét. Kivételt ez alól Kiskőrösi járás azon településeinek külterületei jelentenek, melyek a Duna-menti síkság területére esnek (Fülöpszállás, Soltszentimre, Akasztó). A térség felszíni vizeinek minőségi állapotát részben a települési tisztított szennyvizek, részben pedig a vízelvezetés során a mezőgazdasági és települési területekről bemosódó diffúz terhelés érinti, minderre vonatkozóan azonban nem állnak rendelkezésre mért adatok. Tiszakécskei járás A Tiszakécskei járás két vízgyűjtő tervezési alegység területén húzódik (Alsó-Tisza jobb part, Nagykőrösi-homokhát). Az egyetlen járás, melynek területét érinti a Tisza. A folyóhoz kapcsolódó kiterjedt vízrendszernek köszönhetően e térségben a legnagyobb a vízhálózat sűrűsége. Az állóvizek tekintetében a Tisza árterén húzódó holtágakat kell kiemelni: Tiszakécskei-halastó, Lakitelki-Holt-Tisza, Alpári-Holt-Tisza. A felszíni vizek mennyiségi állapotát tekintve a járás területe kettéválik. Míg a tiszai ártéren a belvízelöntések, addig a Nagykőrösi-homokhát területén a vízhiány jelent problémát. A vízminőség szempontjából a Tisza javuló tendenciát mutat, jelentősebb terhelés a nagyobb városoknál (pl.: Szolnok) történő kommunális és ipari szennyvízbevezetés jelent. A hátság vízhálózatát a mezőgazdasági területekről érkező diffúz terhelés befolyásolja. Kiskunfélegyházi, Kiskunmajsai és Kiskunhalasi járások Mindhárom járás az Alsó-Tisza jobb part tervezési alegység területére esik. A vízhálózat gerincét a Dong-ér adja, illetve a Körös-éri főcsatorna adja, ezekhez csatlakoznak a Homokhátságról északnyugat-délkelet irányban lefutó kisebb nagyobb csatornák és vízfolyások. Mindhárom járás területén a vízhálózat sűrűsége közepesnek mondható a megye többi térségével összehasonlításban (lásd. 2. ábra). A természetes és mesterséges vízhálózat hossza mindhárom járás esetében 300 km körüli. Állóvizek tekintetében a kisebb kiterjedésű, de a táj szempontjából kiemelt jelentőségű szikes tavakat lehet kiemelni. A felszíni vizek természetes utánpótlása az év nagy részében nem biztosított, a vízfolyások tavasszal, illetve nyár elején rendelkeznek mérhető vízhozammal, többségük a nyári és téli időszakban nem, vagy csak alig szállít vizet, nagyobb mértékű mesterséges utánpótlásra nincs mód. Az öntözési célú felszíni vízkivétel ennek megfelelően igen korlátozott, a mezőgazdaság sérülékenységét a területhasználat és a terményszerkezet optimalizálásával lehet leginkább csökkenteni, a vízkivétel fokozására felszín alatti vízadók mennyiségi állapotának romlása miatt nincs mód. A térség felszíni vizeinek minőségi állapotát részben a települési tisztított szennyvizek, részben pedig a vízelvezetés során a mezőgazdasági és települési területekről bemosódó diffúz terhelés érinti, minderre vonatkozóan azonban nem állnak rendelkezésre mért adatok. 44

Jánoshalmi és Bácsalmási járások A járások vízrendszere az Alsó-Tisza jobb part tervezési alegység területére esik. A vízhálózat központi eleme a Kígyós-ér. A vízfolyások délkeleti lefutásúak. A vízhálózat sűrűsége a Jánoshalmi járásban a legalacsonyabb a megyében, melynek hátterében az Illancs igen gyér ellátottsága áll (lásd. 2. ábra). Mindeközben a Bácskai löszös síkságon húzódó Bácsalmási járás viszonylag sűrű vízhálózattal rendelkezik. A természetes és mesterséges medrek hossza 150 km, illetve 300 km körüli a két járás területén. A felszíni vizek mennyiségi állapota nem megfelelő, mesterséges utánpótlásra a terület domborzati adottságaiból kifolyólag nincs mód. A medrek többsége az év jelentős szakaszában nem, vagy csak alig szállít vizet. 2.5.1.2. Felszín alatti vizek Bács-Kiskun megye területén részben vagy egészben 12 db sekély porózus (talajvíz) és porózus (rétegvíz) víztest, valamint 2 db porózus termál és 1 db mélységi karszt víztest érinti. Ezen víztestek gazdasági jelentősége a felszíni vizek hiányából kifolyólag felbecsülhetetlen, azonban a vízvagyon jelentős része sérülékenynek tekinthető, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból A sekély porózus és porózus víztestek esetében a megye területe hidrodinamikai szempontból két részre osztható. Míg a Kunszentmiklósi, Kalocsai és Bajai járások területén a feláramlás, addig a megye területének jó kétharmadán a leáramlás jellemző. Homokhátságon az igen mély és tartósan, jelentősen csökkenő talajvízszintek, valamint rétegnyomás-szintek egyértelműen a pótlódást meghaladó mértékű vízkivétel jelei. A süllyedés kialakulásában a természeti tényezőkön kívül, a települési közüzemi vízművek elterjedése, a talajvíz-kitermelés növekedése, az engedély nélküli, öntözési célú vízkivételek és a belvíz elvezető csatornák megcsapoló hatása is közrejátszott. Fennmaradásának azonban döntően a kutakkal történő vízkivétel az oka. A vízszint süllyedéssel leginkább érintett járások a Kecskeméti, Jánoshalmi és a Kiskőrösi, ahol helyenként 5-6 m-es csökkenés is megfigyelhető, tovább fokozva a felszíni vízkészletek korlátozottságából adódó vízstresszt. A Homokhátság déli területeinek felszín alatti vízkészleteit jelentősen befolyásolja továbbá a szerb oldalon megfigyelhető fokozott vízkitermelés. A Duna-menti síkság, valamint a hátsági területeken húzódó sekély porózus víztestek kémiai állapota az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerint változatos; valahol gyenge (pl. Duna-Tisza közi hátság – Duna-vízgyűjtő déli rész), valahol kockázatos (pl. Duna-Tisza közi hátság – Duna-völgy déli rész), valahol jó (pl. Duna-Tisza közi hátság – Duna-völgy északi rész). E tekintetben a hátsági területek vízadói nem jó állapotúak. A sekély porózus víztestek esetében növekvő nitrát trenddel kell számolni, elsősorban a megye délkeleti járásainak esetében. A foszforterhelés tekintetében az intenzívebb mezőgazdasággal jellemezhető Duna-menti járásokat és a Kecskeméti járást kell kiemelni. A porózus víztestek kémiai állapota jónak mondható, Kunszentmiklós környékén merülnek fel komolyabb problémák a vízbázis szennyeződését tekintve. A porózus vízbázisok azonban a megye egész területén sérülékenynek minősíthetők.

45

A termál víztestek nyomásállapotának csökkenése gyakorlatilag az egész megye területén megfigyelhető, így a termál víztestek napjainkra gyenge állapotúnak tekinthetők. Jelentősebb lokális vízszintsüllyedés tapasztalható Kecskemét, Kiskőrös és Kiskunmajsa térségében.

2.5.2. A föld (talaj) környezeti állapota Bács-Kiskun megye talajtani képe változatos, a táj egészére a löszös és homokos üledékeken kialakult hidromorf talajok, a nátriumsók megjelenésével pedig a szikesség jellemző. A talajtípusok kialakulásában a természeti tényezőknek és a Duna által lerakott hordalékanyagnak meghatározó szerepe volt. A dunai eredetű üledéknek köszönhetően a talajok mésztartalma többnyire magas. A környezeti veszélyek közül a szél eróziós tevékenységét, az aszályhajlam fokozódását, valamint az emberi tevékenység hatását (szerves- és műtrágyák alkalmazása, pontforrások szennyezései) kell kiemelni (3. ábra).

3. ábra. Bács-Kiskun megye talajtípusai A Kunszentmiklósi járás nyugati felét döntő részben réti csernozjom talajok, valamint kisebb mértékben humuszos homok és réti öntés talajok borítják. Ezek legnagyobb részben homokos vályog összetételűek és termékenységi besorolásuk közepesnél gyengébb. A járás középső részén szikes talajok találhatóak (szoloncsák, szoloncsák-szolonyec, réti szolonyec), melyeken főként gyenge legelők vannak, szikes vegetációjuk védelem alatt áll (KNPI) vagy védelmet érdemel. A járás mezőgazdaságilag legértékesebb talajai réti csernozjom talajok, valamint jelentősebb kiterjedésben fordul elő mélyben sós réti csernozjom talaj is, mely szintén

46

jó termékenységű talaj, szántóként hasznosítható. A járás keleti felében humuszos homok talajok és lápos réti talajok is előfordulnak. A Kalocsai járás nyugati, Duna menti területeit réti öntés talajok dominálják. A terület középső részén jobb termőképességű réti csernozjomok találhatóak. A járás északkeleti részét szoloncsák-szolonyecek, mélyben sós réti csernozjomok dominálják, a szikesek jelentős része itt is természetvédelmi oltalom alatt áll. A Kalocsai járáshoz tartozik még Érsekhalma is, melynek talajtulajdonságai a fentebb említett területekhez képest eltérő, hiszen ott a felszínt futóhomok borítja, mely alatt löszrétegek is találhatóak. A Bajai járás nyugati, Duna menti területeit réti öntéstalajok, foltokban réti talajok dominálják. A Kecel-Bajai magasparttól keletre futóhomok és humuszos homok talajok jellemzőek. A járás keleti részén a Bácskai löszhát jó minőségű alföldi mészlepedékes csernozjom talajai jellemzőek, melyek szántó művelés alatt állnak. A terület csernozjom talajai kiváló termőhelyi adottságú szántó területek az országos területrendezési terv szerint. A Bácsalmási járást a Bácskai löszhát csernozjom talajai dominálják. Alföldi mészlepedékes csernozjom, réti csernozjom és mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjom talajok, valamint kis foltokban szikes talajok is megtalálhatóak. A terület csernozjom talajai kiváló termőhelyi adottságú szántó területek az országos területrendezési terv szerint. A Jánoshalmi járás északi részét futóhomok borítja, rajta foltokban humuszos homok talajok is előfordulnak. A déli-délkeleti részén löszön képződött alföldi mészlepedékes csernozjom talajok és mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjom talajok, valamint kis foltokban szikes talajok is megtalálhatóak. A terület csernozjom talajai kiváló termőhelyi adottságú szántó területek az országos területrendezési terv szerint. A Kecskeméti, Kiskőrösi, Kiskunhalasi, Kiskunmajsai és Kiskunfélegyházi, Tiszakécskei járások legtöbb települése a Duna-Tisza közi homokhátság területén fekszik, melyeken mind homokon és löszön képződött talajok is előfordulnak. Ezen járások jelentős részét borítja futóhomok, melyen az egykori természetes vegetáció csak foltokban maradt meg. A futóhomok mellett humuszos homoktalajok is jelentős területeket borítanak. A homoktalajokat szélsőséges vízháztartás és a kis tápanyagtartalom miatt gyenge termőképesség jellemzi. A löszön képződött talajtípusok közül az alföldi mészlepedékes csernozjom és réti csernozjom talajok, valamint ezek mélyben sós változatai fordulnak elő, leginkább a Kiskunsági Löszös háton (Kecskeméti és Kiskunfélegyházi járások keleti része), de a Dorozsma-Majsai Homokháton is foltszerűen a felszínen megjelennek, csernozjom jellegű homoktalajokkal mozaikolva (Kiskunmajsai és Kiskunhalasi járások). A mélyedésekben, laposokban réti talajok, szoloncsák, szoloncsák-szolonyec és szolonyeces réti talajok jellemzőek. A szikesek szélsőséges vízháztartási tulajdonságokkal rendelkeznek, igen gyenge termőképességűek, és mezőgazdasági művelésre többnyire alkalmatlanok (kivéve sztyeppesedő változatokat). Geológiai szempontból kiemelhetők a geotermikus adottságok (Kecskemét térségére geotermikus energia hasznosításának érzékenységi vizsgálata elkészült), valamint a földtani tározókapacitás kihasználása (széndioxid-gáz földtani tározóba történő besajtolása).

47

2.5.3. Levegőminőség/levegőtisztaság-védelem A levegőtisztaság-védelem fő célkitűzése az egészséges környezet érdekében a jó levegőminőség biztosítása, az emberi egészséget és a természetes környezetet veszélyeztető légszennyezettség kialakulásának megelőzése, melynek eszköze a jogszabályokban előírt levegővédelmi követelmények betartatása. A levegőtisztaság-védelem kereteit a környezetvédelmi törvény alapelveire épülő, a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Kr. határozza meg. A határokon átnyúló hatások miatt a levegő minőségének hatékony védelme megköveteli az együttműködést az Európai Unióval és más nemzetközi szervezetekkel is. A légszennyező anyagok tekintetében legnagyobb problémát 3 fő szennyezőanyag, a PM 10 (10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék) részecskeszennyezettség, a talajközeli ózon és a nitrogén oxidok jelentik. Ezek közül a levegő PM10 részecskeszennyezettségének mértéke sajnos még mindig nem mutat javuló tendenciát, a 2008/50/EK levegőminőségi irányelv alapján a hazai jogszabályban előírt éves egészségügyi határértéket (40 g/m3), illetve a 24 órás egészségügyi határértéket (50 g/m3) az ország több területén is átlépik. A szennyezés fő forrása közlekedés, valamint a szilárd tüzelőanyagok elégetésével járó folyamatok, azon belül is kiemelkedik a lakossági tüzelési szokásokban tapasztalható változások (vezetékes gáz helyett egyre többen szén, fa, biomassza tüzelést alkalmaznak), melyek a levegő porterheltségét növelik. A probléma kezeléseként készült el a Kisméretű Szálló Por (PM10) Csökkentés Ágazatközi Intézkedési Program, mely a 1330/2011. (X.12.) Kh-al került elfogadásra, valamint alakult meg 2012-ben a PM10 Tárcaközi Bizottság a program végrehajtásának nyomonkövetése érdekében, melyről minden évben beszámoló formájában jelentést készít az Európai Bizottság részére. A légszennyezettség mérését és értékelését az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) végzi, működtetése és fejlesztése teszi lehetővé a pontos légszennyezettségi adatok elérését a hazai és nemzetközi szervezetek, valamint a lakosság részére. A hálózat részeként Bács-Kiskun megyében Kecskeméten – K-puszta és Kecskemét Tóth László sétányon – működik automata mérőhálózati pont (mért szennyezők: NO2; NOx, NO, O3), míg Baján, Dunavecsén, Kalocsán, Kecskeméten, Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán, és Kiskunhalason találhatók manuális pontok. Ezeken a pontokon 2007-ig mért komponensek a NO2; SO2; ülepedő por volt, míg 2008-tól a NO2. Ennek alakulását mutatja be az alábbi 4. ábra az elmúlt években két kiemelt településen. Ahhoz, hogy a szennyezőanyag-kibocsátások érzékelhetően csökkenjen, az összenergiafelhasználásnak kellene jelentősebben csökkenni. Az energiahatékonyság növelésére vonatkozó fejlesztések akkor járnak érzékelhető légszennyezőanyag kibocsátás csökkentéssel, ha a hatásukat nem befolyásolja más területek felhasználás növelése. A megye településeinek szállópor szennyezettségi okainak felderítésével megállapíthatók lennének a levegőminőség javítását célzó intézkedések. A biológiai légszennyezettség elsősorban a pollenek koncentrációjának mértékét jelenti. Az allergiás betegek számára az Aerobiológiai Hálózat monitoringrendszere alapján készített pollennaptárak és polleninformációs szolgálatok nyújtanak segítséget. A klímaváltozás hatásaként számolni kell az allergén növények elterjedésének térbeli megváltozásával. A melege-

48

dő hőmérséklet meghosszabíthatja a pollenszezont (pl. parlagfű). A kültéri allergének közül a legjelentősebb parlagfű pollen koncentrációjának csökkentését konkrét intézkedési tervvel kell megcélozni, amelyhez célszerű felmérni a parlagterületeket és a fertőzési gócokat.

NO2/év 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012.

Kecskemét 54,98 37,13 40,97 42,53 40,07 33,80 21,37 23,25 25,30 30,01

Kiskunfélegyháza 24,20 24,47 25,10 20,01 20,99 17,42 22,54 26,29 24,15

4. ábra Nitrogén-dioxid értékek alakulása két fontos mérőponton, 2003–2012 (adatforrás: OLM) Levegőszennyezési (és zajszennyezési) korlátok szigorúan be kell tartani a gyógyhelyek kialakításakor (Kiskunmajsa, Tiszakécske).

2.5.4. Zaj- és rezgésterhelés 2008. január 1-én hatályba lépett a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Kr., valamint a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007 (XII.18.) KvVM rendelet. A 284/2007. (X. 29.) Kr. egyrészt a gazdasági tevékenységek végzői és a közlekedési létesítmények üzemeltetői számára állapít meg kötelezettségeket, másrészt a zaj ellen fokozott védelmet igénylő területek (csendes övezet, zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület) kijelölésére vonatkozó szabályokat fogalmaz meg, valamint a zajtól védendő területek zajforrások irányába való terjeszkedését kívánja megakadályozni, hiszen a növekvő zaj- és rezgésforrások száma, illetve az általuk kibocsátott zaj zavaró hatása kedvezőtlenül alakítja a környezetminőséget.

49

Az ún. Magyary Program keretében megvalósuló közigazgatási rendszer átfogó átalakításával párhuzamosan a korábban kistérség körzetközponti feladatot ellátó települési hatáskörébe tartozó ügyek a járási hivatalok feladatkörébe kerültek. A zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos elsőfokú hatósági ügyek – jogszabályban meghatározott esetek kivételével - azonban továbbra is települési önkormányzat jegyzői hatáskörben maradtak. Az EK irányelv (2002/49/EK) alapvető célja egy olyan közös megközelítési mód, értékelési módszer meghatározása, melynek segítségével elkerülhetők, csökkenthetők a közúti-, a vasúti-, a repülési- és az ipari zajforrások által okozott káros hatások (pl.: levegőminőség-, épített környezet állapotának romlása, halláskárosodás, keringési zavarok, koncentráció csökkenése, stb.). Ez a számításon alapuló szabályozás olyan stratégiai zajtérképek elkészítését javasolja, amelyek tükrözik a jelenlegi helyzetet, a lakossági érintettséget, a túllépések mértékét, és megfelelő alapot képeznek a megoldást célzó „intézkedési tervek” számára. Az irányelv hazai jogharmonizációját a 280/ 2004. (X.20.) Kr. „a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről”, a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet „a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól” , illetve a 284/2007. (X.29.) Kr. a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól” valósította meg. Jelenleg Budapest és a közvetlen környezetében található 21 település, Szeged, valamint a 6 millió jármű/évnél forgalmasabb közutak és a 60 000 vonatszerelvény/év-nél forgalmasabb vasutak 2007-ben elkészült stratégiai zajtérképe, valamint a 100 000 főnél nagyobb népességű városok közül Debrecen, Győr, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Székesfehérvár és a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2012-ben elkészült stratégiai zajtérképe áll rendelkezésre. 2013-ra készült el a 3 millió jármű/év-nél forgalmasabb közutak és a 30 ezer jármű/év-nél forgalmasabb vasutak zajtérképe és folyamatban van a zajvédelmi intézkedési tervek kidolgozása. Alapvető cél, hogy a meghatározásra és megvalósításra kerülő intézkedésekkel a jogszabályban rögzített stratégiai küszöbértékek (egész napra számított átlagos zajterhelés (Lden) 63 dB, az éjjeli (Léjjel) 55 dB feletti zajterheléssel érintett lakosok száma csökkenjen a közlekedési létesítmények mentén, melyen belül elsőbbséget kell élvezzen az Lden = 73 dB, Léjjel = 65 dB stratégiai küszöbértékeket meghaladó zajterhelésű területek zajcsökkentése. A fentiek értelmében Bács-Kiskun megyében jogszabályi kötelezettség alapján Kecskemétre vonatkozóan készült (2012-ben) el a zajtérkép és erre épülő intézkedési terv. A városban a közúti és vasúti közlekedés okoz beavatkozást igénylő, határérték feletti zajterhelést, valamint a város környezetében található katonai repülőtérről eredő zaj és az ún. IPPC üzemektől eredő zaj. Az intézkedési terv tartalmazza azokat a műszaki, szervezési és területrendezési intézkedéseket, amelyekkel a leginkább terhelt területeken csökkenthető a zajterhelés mértéke, valamint az önkormányzat által kijelölt csendes övezetekben és fokozottan védett területeken megakadályozható a zaj növekedése. A zajvédelmi beruházások jelentős infrastruktúra-fejlesztési igényeket támasztanak, hiszen a közlekedési zajterhelését a forgalom nagysága, a forgalomáramlás és a forgalomintenzitás változó tendenciái, a beépítettségi viszonyok, a zöldfelületi rendszer, a felszínburkolat típusa és akusztikai tulajdonságai, valamint a légköri viszonyok határozzák meg. Az elmúlt években a közlekedésből származó környezetterhelés mérséklése céljából számos intézkedés valósult

50

meg országszerte. Ennek keretén belül Bács-Kiskun megyében is létesültek zajvédő falak (pl.: M5-ösön Kecskemét, Lajosmizse).

2.5.5. Hulladékgazdálkodás Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014-2020 (OHT) tartalmazza hazai szakmapolitikai elképzeléseket, jogszabályi hátteret, feltárja az adott hulladékáram kezelésének jelenlegi helyzetét, a tapasztalt hiányosságokat, meghatározva a célokat és a megvalósításhoz szükséges eszközöket, intézkedéseket. A részét képezi az Országos Megelőzési Program (OMP), amely tartalmazza a hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos célkitűzéseket és intézkedéseket. Cél a szükségleteken alapuló, ésszerű gazdasági növekedés és a hulladékképződés által okozott környezeti hatások közötti összefüggés megszüntetése. Általános cselekvési irányok olvashatók a Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020, Országos Területfejlesztési Koncepció, Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram, Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentumokban. Legtöbb hulladékot a feldolgozóipar termeli. A hulladék 70 %-át a mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok, az építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) és a települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok, beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat) jelentik (5. ábra).

A) 2004-2012

B) 2012

5. ábra (A) Hulladéktermelés Bács-Kiskun megyében 2004–2012 között és (B) a főbb hulladékkódok11 szerinti mennyiségek 2012-ben (adatok: HIR) A hulladékhasznosítást, -ártalmatlanítást megelőző előkezelés a megyei összhulladék 70 %-át érintette 2012-ben; elsősorban a települési hulladékok, valamint az építési és bontási hul11

hulladékkódok: 170504: Föld és kövek; 191202: Fém vas; 020106: Állati ürülék, vizelet és trágya, elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt hígtrágya; 020203: Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok; 170101: Beton; 200304: Emésztőgödrökből származó iszap; 190805: Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok; 200101: Papír és karton; 170405: Vas és acél; 200301: Egyéb települési hulladék, kevert települési hulladék; 020202: Hulladékká vált állati szövetek

51

ladékok fizikai-kémiai kezelése történt meg. Hulladékhasznosítás a gyűjtőneve azon tevékenységeknek, amelyek célja, hogy az ember által készített, tartós, nem természetes anyagokat nyersanyaggá alakítsa át, illetve olyan újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a természetes anyagok felhasználásának csökkentését. Az összhulladék 60 %-át adó hasznosított hulladékot többnyire egyéb szervetlen anyagok visszanyerése újrafeldolgozása révén (R5 kód) dolgozták fel. Ennek a 80 %-a Bács-Kiskun megyében építési és bontási hulladék, valamint a hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és ipari víz szolgáltatásból származó hulladék. Ártalmatlanított hulladékok több, mint 90 %-a települési, valamint építési és bontási hulladék (elsősorban lerakás fedett, szigetelt, a környezettől és egymástól is elkülönített cellákban, stb.). Ennek elhelyezésére a termőföld védelméről szóló törvény szerint is nagy figyelmet kell fordítani. A legaktuálisabb, 2012. évi adatok alapján a megye hulladékának 4/5-ét Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Baja, Solt, Kalocsa, Izsák, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kerekegyháza, Lajosmizse települések termelik. Ma Kecskemét és Kiskunfélegyháza adja a megye hulladéktermelésének a felét; ez a rész 2010-ben még öt település között osztódott szét. Kecskeméten a 2010. évtől, Izsákon és Baján a 2011-től nőtt meg nagyon jelentős mértékben a hulladékmennyiség! Kiskunmajsa és Lajosmizse enyhén növekvő értékei mellett Kiskunhalas 2010 óta 30 %-ra csökkentette a hulladéktermelését. Kerekegyháza értékei is csökkenők. A több, mint 1 t/év hulladékmennyiséget termelő gyárak, üzemek, telephelyek alapján a Kecskeméti járás annyi hulladékot termel, mint a sorrendben őt követő Kiskunfélegyházai, Kalocsai és Bajai járás együttvéve (12. táblázat). A Kecskeméti járásnál a többség hulladék a járásközpontról származik; Lajosmizsén említhető még két telephely. A táblázatban szereplő Kiskőrösi, Kiskunhalasi és Kiskunmajsai járások központjában csak 5 t/év alatti hulladéktermelők jellemzőek. A hulladéktermelés nem a központi településen jellemző a Kalocsai- (Solt) és a Kiskőrösi járásnál (Izsák). Kecskemét és Vaskút települések a hulladék előfeldolgozás, -ártalmatlanítás és hasznosítás folyamatában is kiemelhetők (13. táblázat). Az előfeldolgozás mellett a hasznosítás is jellemzi Soltot és Tiszakécskét. Önmagában az előfeldolgozás Kalocsán és Izsákon, az ártalmatlanítás Kiskunhalason, míg a hasznosítás Kiskunfélegyházán emelhető ki. Ennek alapján kiemelhetők a Kecskeméti-, a Bajai-, a Kalocsai- és a Tiszakécskei járások. A megyében 4 települési hulladék lerakó található. 2013. évi adatok alapján Kecskeméten 707.000 t, Vaskúton 689.000 t, Kiskunhalason 589.000 t, Izsákon 184.000 t szabad kapacitás van (előbbi három esetben EU támogatással komplex válogatómű működik). Nincs tervben új hulladéklerakó, de a Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás elképzelései szerint fejlesztések várhatók a közeljövőben. Környezetvédelmi szempontból a hulladéklerakón való elhelyezés a legrosszabb alternatíva (környezetvédelmi problémát jelent és erőforrások elvesztéséhez vezet). Ezt az uniós előírások miatt drasztikusan csökkenteni kell (a lerakási járulékok miatt jelenleg is csökkenő). Cél a minél nagyobb arányú hasznosítás, elsősorban az anyagában történő hasznosítás. Az országos átlagnak megfelelően az összhulladék körülbelül 6 %-át teszi ki a veszélyes hulladék. Ennek jelentős része a Kiskunhalasi járáshoz (Zsana, Harkakötöny) és a Kecskeméthez köthető. Itt megemlíthető még Szank (Kiskunmajsai járás) és Kalocsa.

52

12. táblázat Legnagyobb hulladéktermelők Bács-Kiskun megyében ( > 1 t/év, HIR, 2012) hulladéktermelő Duna Aszfalt Kft. – Telephely Pinguin Foods Hungary Kft. – Hűtőipari Gyár Hungary-Meat Kft. – Telephely (Húsüzem) Bácsvíz Zrt – szennyvíztisztító üzem Kalo-Méh Trans Kft. – Hulladékkezelő telep Kossuth Mg. Zrt. – Sertéstelep Kalo-Méh Trans Kft. – Telephely Ver-Bau Épitöipari és Szolgáltató Kft Sti Petőfi Nyomda Kft. üzem Atev Zrt., ATEV Logisztik Kft. – telephely Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. – Telephely Gallfood Kft. – Baromfifeldolgozó A-WAY ITE Zrt. Aviform Kft. – Állattartó telep Izsépker Plusz Kft Soltút Kft. – Aszfaltkeverő telep Alcufer Kft. – telephely Nt Kft. – feldolgozó Bajavíz Kft. – szennyvíztisztító telep Zwack Unicum Nyrt. – Palackozó üzem Scholz Recycling Kft. – Telephely Városgazdasági Kft. Design Kft. – telephely Heibl Isoliertechnik Kft – tároló COLAS ÚT Zrt. – Aszfaltkeverő Integrál Zrt. – telephely Agrikon Kam Kft. – telephely Bácsvíz Zrt – szennyvíztisztító Olívia Kft. - Nyúlvágóhíd Víz- és Szennyvíztisztító Mű – telephely Kun-Trade Kft. – telephely Halaspack Bt. – papír üzem Torus Kft. – telephely Kunság Kft. – vágóhíd EDF DHE KFT. – logisztikai raktár Modinvest Kft. – fémszerkezet gyártó üzem

Solt

járás Kecskeméti Bajai Kiskunfélegyházai Kecskeméti Kalocsai Kalocsai Kecskeméti Kecskeméti Kecskeméti Kalocsai

ezer kg 22 698 18 720 15 238 11 443 9 533 8 870 8 370 8 301 8 201 7 607

Kecskemét

Kecskeméti

7 037

Kecskemét

Kecskeméti Kiskunfélegyházai Kecskeméti Kiskőrösi Kalocsai Kecskeméti Kiskunfélegyházai Bajai Kecskeméti Kiskunmajsai Kecskeméti Kecskeméti Kiskőrösi Kiskunfélegyházai Kiskunfélegyházai Kiskunmajsai Kiskunfélegyházai Kecskeméti Kalocsai Kecskeméti Kiskunhalasi Kiskunfélegyházai Kalocsai Bajai Kiskunhalasi

6 213 6 018 6 000 4 911 4 677 4 599 4 448 4 368 3 834 3 717 3 600 3 253 3 204 2 500 2 498 1 722 1 635 1 601 1 552 1 385 1 367 1 313 1 077 1 063 1 033

település Kecskemét Baja Kiskunfélegyháza Kecskemét Kalocsa Solt Kecskemét Kecskemét Kecskemét

Kiskunfélegyháza Kerekegyháza Izsák Solt Kecskemét Kiskunfélegyháza Baja Kecskemét Kiskunmajsa Kecskemét Kecskemét Izsák Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Kiskunmajsa Kiskunfélegyháza Lajosmizse Solt Lajosmizse Kiskunhalas Kiskunfélegyháza Kalocsa Baja Kiskunhalas

2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-, műanyag-, és üveghulladék, illetve egyéb, a háztartásokból származó, az említettekhez hasonló hulladék esetében az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást tömegében átlagosan minimum 50%-ra kell növelni. Szelektív hulladékgyűjtésbe bevont ingatlanok számát tekintve a legutóbbi adatok alapján Kecskeméti- és a Bajai járás emelkedik ki a megyében.

53

Illegális hulladéklerakás 2006. évi adatok alapján Baja, Bácsalmás, Jánoshalma, Érsekcsanád településeken, vagyis a három legdélebbi járásnál (Bajai, Jánoshalmi, Bácsalmási) okozta a legnagyobb problémát. 13. táblázat Legnagyobb hulladékkezelők (ártalmatlanított és hasznosított hulladék) > 10 t Adatszolgáltató Kecskeméti Regionális Kft. – szilárd kommunális hulladéklerakó (Kecskemét) Felső-Bácskai Kft. – komplex települési szilárd hulladékkezelő telep (Vaskút) Halasvíz Kft. – szennyvíztelep (Kiskunhalas) Hódút Freeway Kft. – Magyar Vakond Kft. telephelye (Tiszakécske) Hologén Kft. – veszélyes hulladék tároló + kezelőtelep (Kiskunfélegyháza) Kossuth Mg. Zrt. – hármas majori sertéstelep hígtrágya tározó medencéi (Solt) Bácsvíz Zrt – komposztáló telep (Kecskemét)

ezer kg 115 899 48 406 21 557 13 294 12 000 11 625 10 283

A jelenlegi eredmények mögött jelentős erőfeszítések figyelhetők meg. A hulladékgazdálkodási terület jelentős többlet energiákat igényel és a korszerű hulladékgazdálkodás elemei nem hagyhatók figyelmen kívül egyetlen fenntarthatósági célokat kitűző területfejlesztési programból sem.

2.5.6. Táj Bács-Kiskun megye a Duna és a Tisza folyók középső szakasza között helyezkedik el és három nagyobb tájegységből áll. A Dunát és a Tiszát övező síkvidéki területek, valamint a középső, hordalékkúpon kifejlődött Kiskunság és a Bácskai-síkvidék területe (6. ábra). Jól látható, hogy a kistáj léptékű természeti, földrajzi szempontok nehezen illeszthetők be a tervezésbe, mivel a tájhatároknak nincs köze a közigazgatási határokhoz. A Bácsalmási járás teljes területe a Bácskai löszös síksághoz tartozik. Ezen löszterületen a jó minőségű csernozjom talajon intenzív gazdálkodás folyik – emiatt nagyobb kiterjedésű védett terület nincs – az eredeti füves vegetáció nyomokban található csak meg. A Jánoshalmi járás 3 kistáj határán helyezkedik el. Az Illancs és a Bugaci-homokhát jórészt homokkal fedett enyhén hullámos felszínű táj. A járás D-i része a Bácskai-síkvidékhez tartozik, amelyen néhány méter vastag löszköpeny található. Ez a kettősség a talajokon és a területhasználaton is megmutatkozik. A Kiskőrösi járás nagyrészt a Kiskunsági-homokhát és Bugaci-homokhát homokkal fedett területéhez tartozik. Karakterét a félig kötött futóhomokra jellemző formák adják. A nemzeti park természeti értékei is ezekhez kötődnek, a homokbuckák a buckák közötti sekély, medenceszerű mélyedések (semlyékek), melyek alkáli tavak kialakulásának adnak helyet. Szintén legnagyobb részben homokkal fedett tájakhoz tartozik a Kiskunmajsai és a Kiskunhalasi járás (Kiskunsági-homokhát és Dorozsma-Majsai-homokhát). Karakterük ezért a Kiskőrösi járáshoz hasonló. A Kiskunhalasi járás déli része eltérő, amely már átnyúlik a Bácskai löszös síksághoz. A Kecskeméti és a Kiskunfélegyházi járás karakterét az határozza meg, hogy két eltérő morfológiai és talajtani adottságú kistájhoz tartozik. Nyugati felük a homokvidékekhez tartozik (Kiskunsági-homokhát és Bugaci-homokhát), míg a járások K-i része a részben löszös 54

üledékkel fedett Kiskunsági-löszösháthoz tartozik. Ez a kettősség a felszínborításon is megmutatkozik.

6. ábra A megye járásainak tájai A Kalocsai járás a Duna völgyéhez (Solti-sík, Kalocsai-Sárköz) kötődő síksági és süllyedék-füzérben a felszíneket a folyók tevékenysége alakította ki. A XIX. század közepe előtt, az árvízmentesítésekig sűrű mocsárvilág jellemezte a területet, ahol a tipikus felszíni formák a hajdani lefűzött meanderek maradványai, a parti dűnék és az elgátolt medencék voltak. A Kunszentmiklósi járás nagyrészt szintén a Duna völgyéhez (Solti-sík, Csepeli-sík) tartozik, de K-i részére átnyúlik a Kiskunsági-homokhát homokkal fedett enyhén hullámos felszínű tája. A Bajai járás tájak szempontjából a legváltozatosabb képet mutatja a megyében. Területe 5 különböző kistájhoz, a Solti-sík, Kalocsai-Sárköz és a Tolnai-Sárköz a Duna völgyéhez tartozik, az Illancs a homokvidékekhez, míg a Bácskai löszös síksághoz a lösszel borított térszínekhez. Ennek megfelelően talajai és felszínborítása is változatos. A Tiszakécskei járás 3 eltérő karakterű kistájhoz tartozik. A Pilis-Alpári-homokhát futóhomokkal fedett, Ny-on a Kiskunsági-löszöshát részben löszös üledékkel fedett, míg a járás K-i része már a Tiszát övező síkvidéki területhez, a Dél-Tisza-völgyhöz tartozik. A Duna menti síkvidékkel szemben a Tisza XIX. századi igen jelentős szabályozása miatt a természetesség mértéke itt nagyon lecsökkent. A megye területének legnagyobb részét mezőgazdasági művelt területek alkotják, összterület 71,7 %-án szántóföldek találhatók és további 2,6 % a szőlők és gyümölcsösök aránya. A természetes és természet közeli tájhasználati típusok ennek megfelelően csak kisebb arányban vannak jelen. Erdőterületek a megye 8,4 %-át fedik, további 5 %-on legelők és 4,4 %-on cserjés és/vagy lágyszárú növényzet található. Felszíni vizek a megyében csupán kis területen találhatóak (2,3 %) (7. ábra).

55

Corine kód

Név

1. Mesterséges felszínek 2.1. Szántóföldek

Terület arány (%) 1,7 71,7

2.2. Szőlő, gyümölcsös 2.3. Legelők Vegyes mezőgazda2.4. sági területek 3.1. Erdők Cserjés és/vagy lágy3.2. szárú növényzet 3.3.3. Ritkás növényzet

2,6

4. Vizenyős területek 5. Vízfelületek

0,9

5,1 2,7 8,4 4,4 0,1 2,3

7. ábra A járások felszínborítási típusai a Corine LandCover 2006 adatbázis alapján A Bácsalmási járás területének legnagyobb része a jó talajadottságoknak köszönhetően szántóföld. Csupán elszórtan kis foltokban található erdő és legelő, főként a járás keleti részén. A keleti részen kis területen szőlő is megtalálható. A Bajai járás területhasználata összetettebb képet mutat. A járás nagyobb része szántóföld. A Duna árterületén jelentősebb erdő területek is megjelennek. A járás középső részén a tájhatáron kiterjedtek erdőkkel, rétekkel borított terület található. Jelentős felszíni víz a járás területén a Dávodi Földvári-tó. A Jánoshalmi járás É-ÉNy-i felén, az Illancs és a Bugaci-homokhát futóhomokos területén nagy az erdős területek aránya. A járás D-DK-i része a jó talajadottságokkal rendelkező Bácskai löszös síksághoz tartozik, itt a szántóföldek dominálnak. A Kalocsai járás területének legnagyobb része szántóföld. Szórványosan rétek és vegyes mezőgazdasági területek is előfordulnak. A járás keleti szélén, a Dunát övező síkvidéki terület és a homokhátság határzónájában természetvédelmi szempontból fontos vizenyős területek helyezkednek el. A megye jelentősebb felszíni vizei közül is több itt található (pl. Szelídi-tó). A Kecskeméti járás Ny-i Kiskunsági homokháthoz tartozó részén változatos felszínborítás jellemző. A jelentős kiterjedésű erdők, rétek mellett, vizenyős területek és a járás DNy-i részén számottevő szőlőterületek is megjelennek. A Kiskőrösi járás területén kiemelkedő a szőlőterületek aránya, a megye szőlőterületeinek legnagyobb része itt található. Jelentős az erdők, rétek és vizenyős területek aránya is. A megye jelentősebb felszíni vizei közül is több itt található (pl. Vadkerti-tó és az Izsáki Kolon-tó). A megyén belül itt a legkisebb a szántóföldek jelentősége. A Kiskunfélegyházi és Kiskunmajsai járás felszínborítása hasonló mintázatot mutat. A Bugaci-homokháthoz tartozó Ny-i részükön nagyobb az erdőterületek arány, míg a járások K-i oldalán a szántóföld és a rét, legelő a leggyakoribb felszínborítás típus. A Kiskunhalasi járás területén az erdős-, cserjés területek aránya a megyében kiemelkedő. A szántóföldek területe viszonylag alacsony. 56

A Kunszentmiklósi járás területén a szántóföldek mellett nagy területe foglalnak el rétek és cserjés területek. A járás D-i részén, a Dunát övező síkvidéki terület és a homokhátság határzónájában természetvédelmi szempontból fontos vizenyős területek helyezkednek el. A megye jelentősebb felszíni vizei közül is több itt található. A Tiszakécskei járás területének nagyobb része szántóföld, emellett jelentősebb kiterjedésű szőlő és gyümölcsös területek vannak. Fontosabb erdőterület Tiszakécske település Ny-i határában van csupán. A mezős- és erdőgazdasági területeken földhivatali szempontból, a gazdaságos termelés érdekében a nagyobb területegységek kialakítása célszerű.

2.5.7. Élővilág Bács-Kiskun megye közigazgatási területén a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI), a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) foglalkozik a védett értékek és területek kezelésével, kutatásával és megőrzésével. A KNPI működési területe a Kunszentmiklósi, Kecskeméti, Kalocsai, Kiskőrősi, Kiskunfélegyházi, Kiskunmajsai, Kiskunhalasi, Jánoshalmi és Bácsalmási járások egészére, valamint a Tiszakécskei és Bajai járások egy részére terjed ki, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) a Bajai járás keleti részén lévő természeti területet és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) a Tiszakécskei járás nyugati területeit kezeli (8. ábra). A természeti erőforrás megőrzésében, a turisztikai aktivitásban, szemléletformáló szerepében a természetvédelem minden járásban szerepet kap. Bács-Kiskun megyében a KNPI törzsterülete 47857 ha, a DDNPI-hez 10813 ha és a HNPIhez 825 ha törzsterület tartozik. A Kunszentmiklósi járáshoz tartozik a Felső-Kiskunsági puszta, a Felső-Kiskunsági tavak egy része és a Peszér-Adacsi rétek. A Kalocsai járás területén találhatóak a Felső-Kiskunsági tavak egyes részei és Milkapuszta. A Kiskőrösi járáshoz az Izsáki Kolon-tó és Bócsa-Bugac buckavilágának és homokpusztáinak keleti része, valamint a Felső-Kiskunsági tavak egyes részei tartoznak. A Kiskunfélegyházi járás területén van a Bócsa-Bugac törzsterület nyugati része. A Kecskeméti járáshoz tartoznak a Fülöpházi homokbuckák és az Orgoványi rétek. A Bajai járás területén található Gemenc és Béda-Karapancsa, valamint a Szikra és az Alpári rét a Tiszakécskei járáshoz tartozik. A természetvédelmi területek a járások között a következőképpen oszlanak meg:  Kunszentmiklósi járás: Kunpeszéri Szalag-erdő TT,  Kalocsai járás: Szelidi-tó TT, Hajósi kaszáló és löszpartok TT, Hajósi Homokpuszta TT,  Kiskőrösi járás: Kiskőrösi turjános TT, Császártöltési Vörös-mocsár (Őrjeg) TT  Bajai járás: Érsekhalmi Hét-völgy TT, Dávodi Földvári tó TT  Jánoshalmi járás: Kéleshalmi homokbuckák TT déli része,  Kiskunhalasi járás: Kéleshalmi homokbuckák TT északi része, Kiskunhalasi Fejetékmocsár TT, Kunfehértói holdrutás erdő TT  Kiskunmajsai járás: Csólyospálosi földtani feltárás TT, Jászszentlászlói Kalmár-erdő TT,  Kiskunfélegyházi járás: Péteri-tó TT  Bácsalmási járás: Bácsalmási gyapjas gyűszűvirág termőhelye TT Országos jelentőségű védett területek továbbá az ex lege védett szikes tavak és lápterületek is. A megyében jelenleg 97 helyi jelentőségű védett természeti terület és természeti emlék ta-

57

lálható, melyek főleg fák, fasorok, erdők, legelők, kaszálók, létrehozott kertek és parkok. A „Nemzetközi jelentőségű Vadvizek Jegyzéké”-be bejegyzett megyei védett vizek és vadvízterületek kiterjedése 28.697 ha, a Bioszféra rezervátumoké pedig 20.386 ha.

8. ábra Bács-Kiskun megye védett területei, feltüntetve a járások határvonalait A NATURA 2000-es területek is jelentős kiterjedésben fordulnak elő. Kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek (SCI) járások szerint:  Bácsalmási járás: Dél-Bácska  Bajai járás: Gemenc, Béda-Karapancsa, Dél-Bácska, Hajósi Homokpuszta, Érsekhalmanemesnádudvari löszvölgyek, Gemenc, Béda-Karapancsa  Jánoshalmi járás: Jánoshalma-kunfehértói erdők, Hajósi Homokpuszta  Kalocsai járás: Tolnai Duna, Gemenc, Solti ürgés gyep, Felső-kiskunsági szikes tavak és Miklapuszta, Hajósi Homokpuszta, Ökördi-Erdőtelek-Keceli lápok, Dél-Őrjeg, Gemenc  Kecskeméti járás: Nagykőrősi pusztai tölgyesek, Felső-kiskunsági Turjánvidék, Nagynyíri erdő, Fülöpházi homokbuckák, Ágasegyháza-orgovnyi rétek, Matkópusztai ürgés Gyep, Bócsa-bugaci homopuszta, Fülöpházi hosszú-rét, Nyárlőrinci erdő  Kiskőrösi járás: Felső-kiskunsági Turjánvidék, Felső-kiskunsági szikes tavak és Miklapuszta, Fülöpházi homokbuckák, Fülöpszállás-Soltszentimre-Csengődi lápok, Ágasegyháza-orgoványi rétek, Ökördi-erdőtelek-keceli lápok, Kiskőrösi turjános, Tázlárkiskunhalasi homokbuckák, Bócsa-bugaci homokpuszta, Pirtói Nagy-sóstó, Dél-Őrjeg, Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek, Imre-hegy, Izsáki Kolon-tó

58

 Kiskunfélegyházi járás: Bócsa-bugaci homokpuszta, Péteri-tó, Gátéri Fehér-tó, Csongrádbokrosi Sóstó, Jánoshalma-kunfehértói erdők, Tázlár-kiskunhalasi homkbuckák, Pirtói Nagy-tó, Imre-hegy, Bócsa-bugaci homokpuszta  Kiskunhalasi járás: Imre-hegy, Jánoshalma-kunfehértói erdők, Tázlár-kiskunhalasi homokbuckák, Pirtói Nagy-sóstó, Harkai-tó, Harkakötöny-kiskunmajsai homokbuckák, Déli Homokhátság  Kiskunmajsai járás: Harkakötöny-kiskunmajsai homokbuckák, Móricgáti lápok  Kunszentmiklósi járás: Tolna Duna, Duna ér ártere, Ráckevei Duna-ág, Turjánvidék, Felső-kiskunsági szikes puszta, Peszéri-erdő, Felső-kiskunsági turjánvidék, Tassszalkszentmártoni szikes puszta, Felső-kiskunsági szikes tavak és Miklapuszta, Szabadszállási ürgés gyep, Fülöpházi homokbuckák, Turjánvidék, Felső-kiskunsági szikes puszta, Peszéri erdő, Felső-kiskunsági turjánvidék, Tass-szalkszentmártoni szikes puszta  Tiszakécskei járás: Közép-Tisza, Tiszaugi Körtvélyes és Bokros, Tiszaalpár-bokrosi ártéri öblözet, Csongrád-bokrosi Sóstó, Tiszaalpári-bokrosi ártéri öblözet        

A különleges madárvédelmi területek (SPA) a következő járások területét érintik: Bajai járás: Gemenc, Béda-Karapancsa Kalocsai járás: Kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék, Gemenc Kecskeméti járás: Felső-kiskunsági szikes puszták és turjánvidék Kiskőrösi járás: Izsáki Kolon-tó, Kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék Kiskunfélegyházi járás: Gátéri Fehér-tó, Bokrosi Sós-tó Kiskunmajsai járás: Balástya-Szatymaz környéki homokvidék Kunszentmiklósi járás: Felső-kiskunsági szikes puszták és turjánvidék, Kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék Tiszakécskei járás: Bokrosi Sóstó, Jászkarajenői puszták, Alpár-bokrosi Tisza-ártéri öblözet, Közép-Tisza

A terület természetes növénytakarója fragmentált, endemizmusokban gazdag. A táj a holocénben erdős-sztyepp jellegű volt, mára az erdők túlnyomó része ültetett erdő (akác (Robinia Pseudo-Acacia), fekete és erdei fenyő (Pinus nigra, Pinus sylvestris). A biológiai sokféleségét a számos élőhely-típus és védett faj is mutatja. Fennmaradt és gyakoribb élőhelyek pl. a láprétek, szikes rétek, magassásosok, zsombéksásosok, fűzlápok, ritkábban előfordulóak pl. a láperdők, a homoki sztepprétek, a lössztyepprétek, a nyílt homokpuszta-gyepek, a homoki nyáras-borókások és a homoki és gyöngyvirágos tölgyesek. A védett növényfajok száma jóval 100 feletti, kiemelkedő fontosságúak pl. homoki nőszirom, homoki kikerics, tartós szegfű, mocsári kardvirág, bangófajok. Az özönfajok közül a selyemkóró, a bálványfa és az akác a legjelentősebbek, az inváziós fertőzöttség a szőlők-gyümölcsösök felhagyásával keletkezett homoki parlagokon és erdőültetvényeken igen magas. A Nemzeti Park Igazgatóságok az állatvilág megőrzésére is igen nagy figyelmet fordítanak. A KNPI fajvédelmi programjai a túzok, a kerecsensólyom, a szalakóta, a fehér gólya, a kék vércse, a rákosi vipera védelmét kiemelten kezelik, a DDNPI pedig a Béda-Karapancsa TT területén, mely hazánk rétisasok és a fekete gólyák által egyik „legsűrűbben lakott” területe, az ártéri erdők védelmére koncentrálnak.

59

2.5.8. Épített környezet és kulturális örökség Bács-Kiskun megyében a 2001. évi LXIV. törvény alapján meghatározott, kulturális örökségekből (régészeti örökség, műemléki érték, kulturális javak), több mint 1200 található. Ezeknek csak közel harmada egyedi védettségű műemlék, nagy részük helyi védettség alatt áll. Az egyedi védettségű műemlékeknek a harmada egyházi jellegű épület, több településen található hasonló védelem alatt álló kastély, kúria, népi építészeti emlék, iskola vagy lakóház. Mivel a megyében a műemlékek száma nem számít jelentősnek, ezért megóvásuk környezeti szempontból is fontos feladat az OP megvalósítása során. A műemlékek legnagyobb részt XVIII – XIX. századi, barokk, klasszicista épület, városképi megóvásuk kulturális, turisztikai okok miatt is fontos. A megyében a legtöbb műemlék a Kecskeméti járásban található, számuk 200 felett van a bajai és kiskunhalasi, 150 felett a kiskunfélegyházi járásban (14. táblázat). 14. táblázat Műemlékek száma a Bács-Kiskun megye járásaiban (adat: muemlekem.hu) Járás Bácsalmási Bajai Jánoshalmi Kalocsai Kecskeméti Kiskőrösi Kiskunfélegyházi Kiskunhalasi Kiskunmajsa Kunszentmiklósi Tiszakécskei

Műemlékek száma (db) 76 209 38 83 393 51 154 222 16 62 65

A jelentős mezőgazdasági feldolgozóipari hagyományokkal rendelkező járásokban, mint a kecskeméti, bajai, jánoshalmai és kalocsai találhatóak többnyire XIX. században épült, ipari jellegű műemlékek is. A hagyományos természeti és társadalmi hagyományokat és a tájképi sajátosságokat számos népi műemlék, mint tanyák, csárdák, pincék, vagy szélmalmok őrzik. Népi műemlékekben a kiskunfélegyházi járás számít a leggazdagabbnak: csak Bugacon 14 népi műemléket találunk. Egyedi, különleges értékük miatt különösen fontos megóvást érdemelnek a Felsőszentiván, Jánoshalma, Kiskunhalas, Kunfehértó és Tataháza szélmalmok. A kulturális örökségek között számításba vett régészeti lelőhelyekből 4521-et tartanak nyilván a megyében, legtöbb a kecskeméti, kiskunhalasi, kiskunfélegyházi, kiskőrösi, kalocsai járásban található. Közülük számos településen az 50-et is meghaladja a lelőhelyek száma (pl. Kecskemét, Baja, Solt, Kiskunfélegyháza, Orgovány, Jánoshalma, Kecel, Petőfiszállás). A lelőhelyek feltárása folyamatos, az vonalas infrastruktúra hálózatok építése esetén rájuk vonatkozóan a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről szóló jogszabály alkalmazását szükséges figyelembe venni. Az épített környezet és kulturális örökség környezeti állapota során szükséges figyelembe venni, hogy a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 19/2011. (XI.29.) BácsKiskun Megye Területrendezési Tervében meghatározott területi övezetei között „Történeti

60

települési területek” és „Világörökség és világörökség várományos területtel rendelkező települések” közé 15-öt sorol be (15. táblázat). 15. táblázat Területrendezési terv alapján „Történeti települési területek” és „Világörökség és világörökség várományos területtel rendelkező települések” Bács-Kiskun megyében Járás

Település Történeti települési területek Bajai Baja Hercegszántó Vaskút Kalocsai Dunapataj Hajós Kalocsa Solt Kecskeméti Kecskemét Kiskunfélegyházi Kiskunfélegyháza Kiskunhalasi Kiskunhalas Kunszentmiklósi Apostag Dunaegyháza Kunszentmiklós Szalkszentmárton Tiszakécske Tiszaalpár Települések világörökség és világörökség várományos területtel Bajai Dunafalva Kecskeméti Kecskemét

Ehhez kapcsolódóan az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. XXVI. törvény alapján bizonyos korlátozásokat vezethetnek be a világörökség-várományos területeken zajló építések, beruházások során. A történeti települési területek esetében környezetük megóvása mellett hasznosításukat is felveti a rendelet, ami összhangban van a BKMTOP Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés prioritásának „2. A megye természetes és termálvizeire, kulturális, épített és táji örökségére épülő turizmus jövedelmszerzési potenciáljának erősítése” intézkedésével. Hasonlóképpen illeszkedik az intézkedéshez a „Világörökség és világörökség várományos területtel rendelkező települések” közül Dunafalva a Contra Florentiam kikötőerőd, valamint Kecskemét a Lechner Ödön építészeti emlékének számító Városháza révén. A területfejlesztési programban a beépítettség minimalizálásának igénye mellett ki kell emelni a hagyományos településszerkezet megőrzését, az épített környezet és a régészeti értékek védelmét.

61

3. Területfejlesztési operatív program környezeti hatásainak vizsgálata 3.1. A fejlesztési elképzelések, főbb célok, közvetlen következményeinek, környezeti hatásainak elemzése. A koncepció célrendszerének fenntarthatósági értékelése. A legfontosabb környezetvédelmi célokat részletezve (környezetterhelés és a hagyományos energiafelhasználás csökkentése – lásd. 2.1. fejezet) a környezetvédelemnek a megyében az alábbi pontokkal is kell foglalkoznia:  kedvező táji adottságok megőrzése, a táji szerkezet és karakter kedvezőtlen irányú változásának lassítása/megállítása  természetes és természetközeli élőhelyek megőrzése  biológiai és táji sokféleség megőrzése (klímaváltozás ismeretében különösen fontos)  táji örökség (egyedi tájértékek és a kedvező tájkarakter-elemek) megőrzése  a kedvező tájkaraktert őrző termelés, kereskedelem és egyéb szolgáltatások erősítése  a nagyüzemi szántóföldi művelés nagy, összefüggő tábláin a mozaikosság kialakítása  meglévő mezsgyék, fasorok megőrzésére, újak telepítése  működőképes ökológiai rendszerek, zöld infrastruktúrák fennmaradásának és fejlesztésének biztosítása  az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzése  tájidegen inváziós fajok terjedésének visszaszorítása  fejlesztések során az ökológiai viszonyoknak megfelelő, honos fajok alkalmazása  táj jellegének kedvezőbbé tétele, kedvező adottságok megőrzése  zöldfelületek ökológiai és használati értékének növelése, zöldterületek növelése és minőségének javítása  közvilágítás korszerűsítése: energiatakarékos és fényszennyezés-mentes technikai megoldások alkalmazásával, ezáltal a fényszennyezés csökkentése  ökoturizmus, nemzeti parki turizmus fejlesztése  zöldmezős beruházások helyett a barnamezős beruházásokra ösztönzés  építmények és létesítmények tájba illesztése  tájsebek rehabilitálása, rekultivációja  vízfolyások revitalizációja. Az intézkedések értékelése során mérlegelni kell azt is, hogy az őket érintő környezeti hatások tekintetében számos változás következhet még be az OP megvalósítása során. A környezeti konfliktusok megelőzése érdekében a későbbiekben szükség mutatkozik a beruházást érintő környezeti hatásvizsgálatra (KHV), a környezeti hatások folyamatos elemzésére, azok felülvizsgálatára, hogy elhatárolásuk, megkülönböztetésük még pontosabbá váljon a prioritásokon belül megvalósított projektek estében (16. táblázat).

62

–

Együttműködésre alapozott gazdaságfejlesztés

+

?

?

+

A megye természetes- és termálvizeire, kulturális, épített és táji örökségére épülő turizmus jövedelemszerzési potenciáljának erősítése cél meghatározása.

+

+

+

+

Az ipar és a mezőgazdaság alkalmazott kutatási igényeinek kiszolgálása.

+

+

?

+

?

Vállalkozások együttműködését és európai térségi integrációját elősegítő eszköztár megerősítése.

+

+?

?

+

–

+ + +

? +

+ ? +

+?

+

Vállalkozói környezet fejlesztése, vállalkozásfejlesztés Ipari és mezőgazdasági beruházás Képzési, szakképzési igények kiszolgálása Foglalkoztatás-élénkítés a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását támogató szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztésével

+

+?

–

+

?

–

?

A társadalom közelebb hozása a helyi környezetéhez Az utazási idő csökkentése és kultúrált hasznosítása Az áruszállítás károkozásának mérséklése

Adminisztratív és gazdasági tevékenységek érszolgáló tékmegőrzést térszervezése

Közkincsek, közérdekű létesítmények, rendezvények hozzáférhetősége

– + +

–

+

+

+?

+

+? + +

+ + +

+

+

+?

Fenntartható térhasználat Zöldmezős fejlesztések helyett barnamezős területhasználat

Kulturális és tudományos innováció feltételeinek biztosítása

Megye megújuló képességének biztosítása A társadalom megújuló képességének biztosítása

Más térségek közösségi kompetenciái döntési csorbításának elkerülése Anyagáramok ciklusainak megyén belül való tartása

Más térségek iránti felelősségvállalás Problémák helyben való kezelése

Stabil, kiegyensúlyozott külső erőforrás felhasználás A társadalmi-gazdasági tevékenységek által gerjesztett folyamatok és áramok minél tartósabban a megyén belül tartása Autonóm közösségi döntéshozatal

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés (pr1)

A térség erőforrásainak fenntartható hasznosítása

Térségi autonómiára való törekvés

–

?

?

?

?

+

–

–

+?

?

–

–

?

?

?

+?

–

–

+

A vidék fenntartható fejlesztése (pr2) A tájegységek karakterének, az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása

+

A vidéki települések és a külterületi lakott helyek életminőségének és vonzerejének növelése

+

+?

+

+

+

+

+

+

+

+

+

na

na

na

na

+

+

+?

?

+

+?

?

+

+?

na

na

na

na

+

+

A megyeszékhely integrált fejlesztése (pr3)

na

na

na

+

+?

+?

na

na

na

na

Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás (pr4) A szélsőséges időjárási körülményekből fakadó kockázatok (elsivatagosodás, árvizek) mérséklése, alkalmazkodóképesség javítása

+

63

Környezetterhelés csökkentése, különös tekintettel az üvegházhatású gázok és a hulladék kibocsátására

+

+

+

+

+

Kutatás-fejlesztés-innováció támogatása a Homokhátságon

+

+

?

+

+

+ ?

+ +

+ +

+

?

–

+

?

?

?

? + + + +

? +

+ ?

? ?

?

?

+

+

+

+

+

–

+

+ +

Komplex megyei gazdaságfejlesztési menedzsment és marketing tevékenység megszervezése (pr5) ITB gazda feladatok ellátása Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer létrehozása Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer programjai és működtetése A szabad vállalkozási zónák fejlesztésének koordinációja Határtérségi gazdaságfejlesztési programgazda Energiahatékonysági és megújuló energia programgazda Turisztikai programgazda A helyi gazdaság- és termékfejlesztési program

? ?

+ +

+

+ –

?

– –

+ + ?

+

?

?

+

+?

+ +

?

Közösségek önszervező, öngondoskodó és együttműködési készségének kibontakoztatása (pr6) A gyarapodó tudástőke fejlesztése Társadalmi-gazdasági aktivitás növelése, megtartó helyi társadalom

+ +

+ +

+ +

+ +

+

?

+ +?

Térségi elérhetőség és mobilitás (pr7) Elérhetőség javítása Környezetbarát közlekedési formák szélesítése

– +?

+ +?

+ ?

– ?

+

– +

– –

? +?

– –

+ +

+ –

+: fejlesztési elképzelés egyértelmű pozitív kapcsolatban van a fenntarthatósági alapelvekkel; –: fejlesztési elképzelés esetében negatív hatásokkal is lehet számolni, ?: bizonytalan, mert a fejlesztési elképzelések potenciális lehetőségeket, de veszélyeket is magában foglaló kapcsolatokkal jellemezhetők, na: nincs adat az értékeléshez; nincs jel: nincs, vagy nehezen értelmezhető kapcsolat áll fenn a tényezők között.

16. táblázat Fenntarthatósági teljesítmény értékelő mátrix

64

A gazdaság- és a foglalkoztatás élénkítés nem oldható meg negatív környezeti hatások nélkül, főleg ha a korábbi, kistérségi besorolás alapján a megye 70 %-a hátrányos helyzetű. A lehetségesnél lényeges kisebb arányú a foglalkoztatás a térségben és mellette kedvezőtlen demográfiai mutatók, elvándorlás, természetes fogyás jellemzi; így a foglalkoztatás élénkítése különösen fontos szempont. Ettől függetlenül a fenntarthatósági teljesítmény értékelő mátrix alapján a BKMTOP 1. prioritása alapvetően nem negatív megjelenésű. Az erős mezőgazdasági hagyományokkal és magas szintű agrárspecializációval jellemezhető megye gazdaságfejlesztésében jelentősebb szerepet kellene kapnia az optimális területhasználatnak, a precíziós mezőgazdaságnak, az agrár-környezetgazdálkodásnak. A lokálisan nagyon változékony termőhelyi adottságokhoz nem igazodó intenzív mezőgazdasági módszereket kerülni kell. A KKV-k számára lehetőségként megadott hálózatosodás, logisztikai háttér megteremtésének „természetes” velejárója a fokozódó környezeti terhelés. Fejlesztési elv, hogy azonos elvárható teljesítés esetén, a helyi szakembert, vagy vállalkozást kell megbízással támogatni. A vállalkozói környezet fejlesztésében fontos szerepet kapnak az ipari parkok, amelyek hálózatképződéssel kapcsolatos előnyei, tőkét képző és vonzó képességei mellett a koncentrált környezetszennyezéssel, -terheléssel is számolnunk kell (17. táblázat). „Zöld” ipari parkok fejlesztésével nem csak a környezet kímélhető, hanem a változó gazdasági környezethez is jobban igazodhatunk. Ezt érdemes lenne kihasználni az operatív programokra (OP) alapozó fejlesztési elképzeléseknél. Környezeti szempontból különösen hasznos a Stratégiai Programban megjelenő, de az Operatív Programban nem említett környezeti fenntarthatósági célok vállalkozási-fejlesztési célként való megjelenése (pl. hulladékfelhasználás). Kedvezőtlen jelek elsősorban a 3., 6. és 8. intézkedéseknél jellemzők. A „problémák helyben való kezelése”, „Anyagáramok ciklusainak megyén belül való tartása” és a „Fenntartható térhasználat” („Adminisztratív és gazdasági tevékenységek értékmegőrzést szolgáló térszervezése”) fenntarthatósági kritériumoknál jellemző a legtöbb negatív hatás és bizonytalanság. A szükséges koordinációs és menedzsment tevékenységek (főleg a térséghatárokon átnyúlóan) szakszerűsége jelentősen befolyásolja a környezeti terhelést. Ennél a prioritásnál jelenik meg először a zöldmezős fejlesztések, barnamezős beruházások, illetve területhasználat hiánya, ami egyébként az egész dokumentumot jellemzi. Ez a hiány azért is feltűnő, mert a Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 egyik stratégiai területe a föld- és birtokpolitika, amely kimondja, hogy a földkészlet szigorúbb védelmével hatékonyabban kell korlátozni a zöldmezős beruházásokat, támogatva a felhagyott iparterületek ipari, lakó- és közösségi funkciókra történő újrahasznosítását (barnamezős politika fejlesztése). Az értékelésben látható bizonytalansági jelek a prioritások értelmezhetősége miatt előfordulhatnak. A KKV-kat érintő környezeti hatások a prioritáson keresztül megvalósítani javasolt fejlesztési elemek közül a megyei telephelyfejlesztési program, szakképzési program valamint K+F+I program esetében jelentkezik leginkább. A prioritás „Bács-Kiskun örökségének turisztikai hasznosítása program” által említett fejlesztések esetén felléphetnek bizonyos környezeti konfliktusok. Külön figyelmet érdemel, hogy a megyei Duna-szakaszok Natura 2000 területek, a lovasút útvonalak számos esetben természetvédelmi vagy Natura 2000 területeket érintenek. Kiemelt fejlesztések közül a História Park megvalósítása a Csalánosi parkerdőt érintő élővilágot érinthetik kedvezőtlen hatások, hasonlóképpen a Bugaci Monostor, valamint a Kecskemét – Bugac között esetlegesen fejlesztendő kisvasút felújításának lehetnek mérsékelt, de kedvezőtlen irányú környezeti kockázatai. 65

A program megvalósítása során ezért különös figyelmet kell fordítani a természeti értékek megőrzésére, körültekintőnek kell lenni az útvonalak kijelölésekor (itt a térinformatikai módszerek használata különösen hasznos lehet), valamint a kivitelezésekben a technológiai, építészeti eljárások során is. Projektspecifikus, megelőző környezeti hatásvizsgálatokra szükség mutatkozhat. 17. táblázat Ipari park cím viselésére jogosult parkok és szervezetek Bács-Kiskun megyében Ipari park megnevezése

Ipari park címet viselő szervezet

Bajai Ipari Park Kalocsa Ipari Park, Kalocsa-Foktő Kecskeméti Ipari Park KÉSZ Ipari Park, Kecskemét, Technik-Park Heliport, Kecskemét Kiskunfélegyházi Ipari Park Kiskunhalasi Ipari Park Kiskunmajsa és Térsége Ipari Park Kunszentmiklósi Ipari Park

Baja város Önkorm., Bajai Kommunális és Szolgáltató Kht. Kalocsa város Önkormányzata Kecskemét MJV. Önkormányzata KÉSZ Kft. Technik-Park Heliport Kft. Kiskunfélegyháza város Önkormányzata Kiskunhalas város Önkorm., Halasi Városgazda Zrt. Kiskunmajsa város Önkormányzata Kunszentmiklósi Ipari Park Kft. Szabadszállás Ipari és Technológiai Park Ingatlanforgalmazó és Fejlesztő Kft.

M8 Ipari Park, Szabadszállás

Cím elnyerés éve 2002 1998 1998 1998 1999 2006 1999 1999 1997 2012

Magyarország, mint kis ország számára a klímaváltozás által okozott regionális-lokális hatások kevésbé befolyásolhatók, amit a vidék fenntartható fejlesztése során figyelembe kell vennünk. A környezeti szempontok szerint hangsúlyos 2. prioritásnál jelentős negatív hatás nem érzékelhető, de bizonytalanságot okozhatnak az infrastruktúrális beruházások, agrártechnológiai megoldások amelyek szerepet játszhatnak például az ökológiai rendszerek feldarabolásában, vagy a közutakon kívüli forgalom növekedésében. A vízvisszatartáson, vízpótlás tervezésén, hatékony vízszétosztáson alapuló gondolkodást nem csak a vízügyi tervezésben, hanem az agrotechnológiai megoldásokban is érvényesíteni kell. Utóbbi esetében a helyzet súlyossága miatt fontos a megváltozott környezeti viszonyokhoz (klímaváltozás) való alkalmazkodás. Az 1. intézkedésnél szóba kerülő CO2 kibocsátás csökkentés nem ennek a prioritásnak a feladata. A három megye határán átnyúló Homokhátság Magyarországon az éghajlatváltozástól leginkább érintett terület, ahol a talajvízszint csökkenése, a víz gazdasági és ökológiai célú hozzáférése egyre nagyobb gond. A térségi vízutánpótlás koordinálása érdekében alakult meg 2013-ban a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács. A Homokhátság térbeli meghatározására, annak igény szerinti felülvizsgálatára is szükség van, melynek során hasonló problémával küzdő települések kerülhetnek be ebbe a fejlesztési körzetbe (ld. 1. ábra). A megyeszékhely integrált fejlesztése című prioritás (pr3) jelenleg kidolgozás alatt áll. Kecskeméten, mint dinamikusan fejlődő városban szükség van városökológiai alapokon történő településtervezésre, amely erősítheti a fenntarthatóságot. A városnak és környezetének funkcionális együttműködése a külterületeken várhatóan fokozódó környezeti terhelést jelent. A növekvő lakosságszámnak, a beépítettség fokozódásának, a lineáris létesítmények felszabdaló hatásának indikátor jellegű mérésében szerepet kaphatnak a térbeli elemzésekben jól alkalmazható táji indexek. A jelenlegi, egyközpontú megye helyett a jövőben a többközpontú

66

szerkezeti fejlesztésre van szükség. A dinamikus, egyközpontúsággal együtt járó koordinálatlan városfejlődés, már jelenleg is jellemző; ez nem fenntartható. A 2. prioritáshoz hasonlóan (azzal összefüggést is mutató) a 4. prioritás is alapvetően nagy hangsúlyt fektet a környezeti szempontokra, így a fenntarthatósági mátrixban pozitív képet mutat. Az országos átlagot meghaladó biomassza potenciál, a térséget jellemző nap- és geotermális-, valamint szélenergia készletek ki- és felhasználása az Európai Unió energetikai politikájában is kiemelt helyen szerepel (9. ábra). A 2010-ben jóváhagyott magyarországi Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv szerint nem csak teljesíthető az EU által Magyarország számára előírt – megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozó 2020-ra érvényes – 13 %-os célérték, hanem a 14,65 % is elérhető. Az operatív program nem tartalmazza, hogy a megyében, vagy kisebb területi egységeken belül jelenleg mennyi megújuló energiát hasznosítunk, illetve mennyi energiát állítunk így elő. Az sem derül ki, hogy a tervezés mennyire illeszkedik az országos, mértékadó számokhoz.

A)

B)

9. ábra A) A napfénytartam átlagos éves értékei (1971-2000 alapján12) illetve B) a megújuló energiaforrásokból megtermelt villamos energia részesedése Magyarországon (Magyarország környezeti állapota 201313) A megújuló energiaforrások felhasználása terén a biomassza jelenleg is vezető szerepű, ezért a megyei potenciál kihasználása különösen fontos. A tervezést segíthetik a történeti adatok; az egykori szélmalmok helyei kijelölik azokat a térségeket, ahol minden valószínűség szerint gazdaságos szélenergia kitermelés lehetséges14. Kecskemét térségében a geotermikus energia energetikai célú hasznosításának számbavételére megtörténtek az érzékenységi vizsgálatok (ez különösen a 3. prioritás szempontjából fontos). A megújuló energiaforrásokat kihasználó beruházásokat – naperőmű, vagy szélerőmű parkok – a gyengébb termőképességű talajokon kellene felépíteni. A prioritásban külön kihangsúlyozott kisléptékű fejlesztések mellett a megye potenciális erőforrásainak kihasználásában az átfogó, nagyobb térséget érintő gondolkodásra is szükség van, különösen a vízgazdálkodás és a környezetvédelem területén. A klímaváltozás miatt egyre gyakrabban előforduló szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni fellépésnél különös hangsúlyt kap a megfelelő vízgazdálkodás, így az operatív program keretein belül a konkrét fejlesztési elképzeléseknek előnyt kell élvezniük a koncep12

http://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/altalanos_eghajlati_jellemzes/sugarzas/ http://issuu.com/holndonnerpeter/docs/neki_konyv_web 14 K-né. Bárány I. 1991. A szélerő hasznosítás éghajlati adottságai az Alföldön. Földrajzi Értesítő 40 (3–4.), pp.55–69. 13

67

cionális megfogalmazás helyett. A prioritáson belül kiemelt szerepet kaphat az erdőgazdálkodás, amely mérsékli a térség energia függését, valamint az alföldi erdők mérséklik a klímaváltozás hatásait a szélsőségek tompításával. A tervezett indikátorokat illetően a környezeti szempontok nem jelennek meg kellő hangsúllyal; például levegőminőségre, vízminőségre és mennyiségre vonatkozó kulcsparaméterekre van szükség. A prioritáshoz kötődően kiemelhetők a kommunális infrastruktúra hiányosságai: a 88 %-os közüzemi vízellátás mellett a települések kevesebb, mint felében van csatorna. Az arány növeléséhez konkrét intézkedési tervekre van szükség. Az 5. prioritás, mint menedzsment és marketing tevékenységen alapuló tevékenység elsősorban közvetett módon hat a környezetre. Az intézkedések révén generált fejlesztések okozhatnak negatív hatásokat a fenntartható térhasználatban. A programgazda szerepkör a szemlélet, az innovatív gondolkodás révén sokat segíthet a fenntartható fejlesztések terén. A Közösségek önszervező, öngondoskodó és együttműködési készségének kibontakoztatása prioritás fenntarthatóság szempontjából nagyon jó helyzetben van. Az intézkedésekben hangsúlyosabb szerepet kaphat az ökológiai tőke (élhetőbb környezet, tiszta levegő és víz, rekreációs lehetőségek, városi zöldterületek). A 7. prioritásnál a fenntarthatóság szempontjából sok bizonytalanságot okoz a fragmentációt okozó vonalas létesítmények fejlesztése. A közlekedés fejlesztése bármennyire is környezetbarát (lásd. a 2. intézkedést) nem kerülhető el a helyi és a szomszédos térségeket is befolyásoló környezetterhelés. A környezeti levegő minősége például aeroszol tartalom tekintetében szennyezettnek minősül, amelynek károsító hatása bizonyított és amelynek egyik fő okozója a közlekedés. Ennek a csökkentésére is kell intézkedés. A levegőminőséget aktuálisan csak 4 településen mérik (Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Bács-Kiskun megyei állomásai: Kecskemét, Baja, Kalocsa, Kiskunfélegyháza). A kerékpárutak tervezési folyamatában is szerepeljenek levegőminőségi szempontok, a kerékpárral közlekedők egészségének preventív védelme érdekében. A forgalmas útvonalak mellett lévő kerékpárutak egészségügyi határértéket meghaladó szintű nitrogén-dioxid terhelése kockázatot jelenthet a rendszeresen erre közlekedő kerékpárosok számára. Új, az európai hálózatba illeszkedő „nagysebességű vasútvonal” létesítésekor (Budapest–Szeged, vagy Budapest–Kelebia) a tervezett vasút nyomvonalának módosítását úgy tervezzék, hogy az ne darabolja még tovább az így is szétdarabolt külterületeket (pl. Lajosmizse). A prioritásban elvétve kerülnek szóba a közlekedésfejlesztésben nagyon fontos elkerülő utak, városokat megkerülő körgyűrűk tervezése (amelyek a megyei területrendezési tervben egyébként láthatók). Nincs szó sorrendi prioritásokról, a fejlesztési elképzelések meglehetősen általánosan, felsorolásszerűen jelennek meg. Kevés a konkrétum például a fejlesztendő alsórendű közlekedésre, a logisztikai központokra, vagy hajózási lehetőségekre. A hírközlés és annak fejlődésével kapcsolatos beruházások is ide sorolhatók (távközlési bázisállomások), amelyek érintik a termőföld más célú hasznosítását. A szóba kerülő beruházások zöldmezős fejlesztése növelné a fenntarthatóságot. Területhasználat szempontjait figyelembe vevő kockázatelemzésekre van szükség.

68

3.1.1. Az OP értékelése a fenntarthatósági kritériumokhoz való viszony alapján a fejlesztések ismeretében Az operatív program környezeti hatásainak vizsgálatakor a megyei program fejlesztési igényeit is figyelembe kell venni (18. és 19. táblázat). 18. táblázat Ágazati operatív programok keretében tervezett Bács-Kiskun megyei fejlesztések Operatív program és prioritástengelye

Támogatás segítségével megvalósítandó Bács-Kiskun megyei program Bács-Kiskun megye élelmiszergazdasági programja Vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítése Modern üzleti infrastruktúra megteremtése és termelő, szolgáltató kapacitásbővítés Vállalkozói kultúra és versenyképes tudás elterjesztése

GINOP 1 – Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése

GINOP 2 – Tudásgazdaság fejlesztése

GINOP 3 – Infokommunikációs fejlesztések

Vállalkozások foglalkoztatás-orientált fejlesztései Hálózatos turisztikai fejlesztések a természeti és kulturális örökségre alapozottan (pl. Alföldi Kéktúra) Élelmiszerfeldolgozási fejlesztések a tájtermesztési és térségi termelési kultúrákra alapozottan KKV-k piaci pozícióját erősítő technológiai telephelyfejlesztések Szabad vállalkozási zóna fejlesztése (a zóna településein) Vállalkozások klímaváltozáshoz köthető energiahatékonysági beruházásai Vállalati K+F+I tevékenység KKV-k innovációs teljesítményének megsokszorozása Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztései Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása Elektronikus közigazgatás és állami informatikai fejlesztések Szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése

GINOP 4 – Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahaörökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság tékonyság-növelését célzó fejlesztései növelésén keresztül GINOP5 – Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmaz- Vállalkozások foglalkoztatás-orientált fejlesztései kodóképesség fejlesztése Duális szakképzés infrastrukturális kereteinek megteremtése Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása (Aranymonostor, Históriapark, GINOP 6 – Turizmus, A természeti és kulturális örökség Kiskunmajsai fürdő térségének gyógyhellyé alakítása, megőrzése, védelme. elősegítése és fejlesztése Tiszakécskei fürdő térségének gyógyhellyé minősítése, gyógydesztináció kialakítása Kiskunhalason, Megyei TDM szervezet, Bejárható Bács-Kiskun) Vállalkozói kultúra és versenyképes tudás elterjesztése Vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítése GINOP Gyógyhely és gyógytérség fókuszú vállalkozói együttműködések (Kiskunmajsa, Tiszakécske, Kiskunhalas járások) Kulturális és természeti örökségre alapuló kiemelt attrakciófejlesztések (Bugac, Kecskemét) Duna-menti térség turisztikai attrakcióinak és szolgáltatásainak fejlesztése GINOP 1 – Vállalkozások versenyképességének javítása és Bejárható Bács-Kiskun, A Magyar Zarándokút Duna-menti foglalkoztatásának ösztönzése zarándoklatai és kapcsolódása a Márton Áron zarándokhálóGINOP5 – Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmaz- zathoz, Reformkor és szabadságharc tematikus, akadálymentes kodóképesség fejlesztése kulturális túraútvonal Nagycenk partnerségével, TDM szerveGINOP 6 – Turizmus, A természeti és kulturális örökség zetek és turisztikai klaszter létrehozása, Turizmus ágazatban megőrzése, védelme. elősegítése és fejlesztése működő KKV-k növekedési lehetőségeinek megteremtése, VP Turisztikai szolgáltató funkciót ellátó társadalmi célú vállalkozások ösztönzése, Agro-, falusi, horgász-, erdei, lovas-, borés pálinkaturizmus fejlesztése.

69

A Homokhátság vízgazdálkodási rendszerének megtervezése A Homokhátság és Bácska kulcsfontosságú vízgazdálkodási fejlesztéseinek megvalósítása (a Bácska) Szemléletformálásra alapozott differenciált beavatkozások a Homokhátságon A vízkár-elhárítás biztonságának javítás Települések vízkár-elhárítási biztonságának javítása A Homokhátság vízgazdálkodási infrastruktúrájának biztosítása A védett területek ökológiai vízigényének biztosítása A helyi vízkészletek megtartását és vízpótlását is szolgáló területi tározások feltételeinek megteremtése nagyobb beavatkozással (mélytározók kialakítása) A Közép-homokhátsági vízpótló-rendszer kiépítése (Dunavölgyi-főcsatorna és a hozzá kapcsolódó rendszerek felújítása, a Soroksári Duna ágból induló Hátsági főcsatornának a Közép-Hátsági kiépítése) KEHOP 1 – A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás Kecskemét város tisztított szennyvizeinek vízpótlási célú hasznosítása. (puffertározó építés, vízkormányzó műtárgyak létesítése, szűrőmezők létesítése az utótisztítás céljából) Kihasználatlan vízpótlási lehetőségek intenzifikálása. (Tiszaalpári öntözőrendszer, Algyői belvízrendszer, Dél-bácskai vízpótló rendszer.) A helyi vízkészletek megtartását szolgáló területi tározások feltételeinek megteremtése mesterséges létesítmény nélkül A helyi vízkészletek megtartását szolgáló területi tározások feltételeinek megteremtése kisebb beavatkozással, műtárgy rekonstrukcióval A helyi vízkészletek megtartását szolgáló területi tározások feltételeinek megteremtése nagyobb beavatkozással. A hátsági területen vannak olyan jelentősebb tározási lehetőségek (35 db, 2665 ha), ahol gáttal és műtárggyal jelentősebb vízoszlop állítható elő a duzzasztott térben A belvízcsatornák (710 km) meder és a medret kísérő mély fekvésű területek tározási lehetőségeinek kiépítése mederrendezéssel és rekonstrukcióval és területrendezéssel A Duna-Tisza közi Homokhátság keleti lejtőjének vízháztartási viszonyainak javítása, komplex vízgazdálkodási beavatkoKEHOP 1 – A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás zások KEHOP 2 – Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és tiszA Duna-Tisza közi Homokhátság vízháztartási viszonyainak títás, szennyvízkezelés fejlesztése javítása komplex vízgazdálkodási beavatkozásokkal a Kígyós vízrendszerben Települési vízellátás fejlesztése, ivóvízminőség-javítás Derogációs kötelezettségek teljesítése a szennyvízelvezetés és –tisztítás területén KEHOP 2 – Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és tiszA vizek mennyiségi, minőségi állapotának javítása títás, szennyvízkezelés fejlesztése Termálvizek környezet- és természetkímélő hasznosítása (zárt rendszerben, a felszín alatti rétegekbe való visszasajtolással A vízszolgáltatás infrastruktúrájának fejlesztése KEHOP 2 – Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése VP5 – Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, az alacsony A tanyasi tevékenység diverzifikációjának segítése CO2 kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari, az erdészeti ágazatban KEHOP 3 – Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapHulladékgazdálkodással kapcsolatos fejlesztések csolatos tevékenységek KEHOP 4 – Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztéÉlőhelyek fejlesztése sek Hálózati zöld-áramtermelés Bács-Kiskun megye komparatív előnyeire alapozott hálózati zöld-áramtermelés KEHOP 5 – Energiahatékonyság növelése, megújuló energia- Távhőrendszerek komplex energetikai fejújítása, illetve megforrások alkalmazása újuló alapra helyezése Szemléletváltás a klímaváltozás hatásainak mérsékléséért

70

Hálózatra termelő megújuló energia-hasznosítási megoldások: biomassza, napenergia Energiahatékony közvilágítás Állami fenntartású szociális intézmények energiahatékonysági beruházásai a vidéki térségekben Budapest-Kelebia vasútvonal fejlesztése Logisztikai központ és kikötő fejlesztés (Baja)

IKOP2 – Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása IKOP3 – Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonKecskemét Város térségi elérhetőségének javítása ság Kalocsa és Paks közötti közlekedési kapcsolat M8-as autópálya IKOP1 – Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása IKOP3 – Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbizton- Duna-menti megyék közötti munkavállalási és vállalkozási céság lú mobilitás fejlesztése M9-es autópálya IKOP 4. Elővárosi, regionális vasúti elérhetőség és energiaha- Kecskemét Megyei Jogú Város elővárosi közlekedési rendszetékonyság javítása reinek fejlesztése Kecskemét Város intermodális pályaudvar és kapcsolódó köIKOP 5. Fenntartható városi közlekedésfejlesztések zösségi közlekedés fejlesztése IKOP2 – Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása Vízi infrastruktúrafejlesztés GINOP 6 – Turizmus, A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme. elősegítése és fejlesztése EFOP1 – Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás Szociális program területén Közösségfejlesztési program EFOP2 – Befogadó társadalom EFOP3 – Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke Oktatási és nevelési program területén EFOP2 – Befogadó társadalom Egészségügyi program „Ötödik égtáj” program EFOP6 – Helyi stratégiák megvalósítása, társadalmi innováció Transznacionális együttműködési programok kidolgozása és és transznacionális együttműködés végrehajtása a magyar-szerb-horvát határtérségben A humán erőforrás gondozása és fejlesztése az értékteremtés EFOP és a munka világába történő belépés és aktív szerepvállalás érdekében VP1 – A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben VP2 – A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése VP3 – Élelmiszerláncok szervezése, ideértve a mezőgazdasági Bács Kincse Projektcsomag termékek feldolgozását és értékesítését, állatjólétnek és kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása VP4 – A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása VP6 – A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése, a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségben VP1 – A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben VP2 – A gazdaságok életképességének és versenyképességének fokozása a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa és Zöld Homokhátság Projektcsomag – valamennyi régió esetében, az innovatív mezőgazdasági tech- a klímaváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaságok fejlesznológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése tése VP6 – A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben VP1 – A tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdészetben és a vidéki térségekben VP6 – A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység Élhető Tanyák Projektcsomag csökkentése, a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségben VP4 – A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisz- A klímaváltozás hatásainak csökkentése a mezőgazdaság víztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása igényét biztosító fenntartható megoldásokkal. VP4 – A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisz- Helyi közösségi energiaigény fedezését szolgáló beruházások témák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása vidéki térségekben

71

VP6 – A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése, a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségben VP5 – Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az Tanyák megőrzése, a gazdasági termelésbe való visszaintegráalacsony széndioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatása- lása ihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az er- A Homokhátság ökológiai térszerkezetének fejlesztése dészeti ágazatban VP4 – A mezőgazdaságtól és az erdészettől függő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása VP5 – Az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint az alacsony CO2 kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaihoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaságtámogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari, az erdészeti és foglalkoztatás bővítési céllal ágazatban VP6 – A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése, a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségben Falu- és tanyagondnoki hálózat fejlesztése VP6 – A társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térséA vidék képességmegtartó népessége - Közösségfejlesztés gekben

VP

Mezőgazdasági termelők és elsődleges feldolgozók élelmiszerfeldolgozó beruházásai Táj- és ökotermesztés beruházásai Vidéki örökség turisztikai hasznosítása Vidéki kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása A Homokhátság öntözési kultúrájának fejlesztése

MAHOP2 – Innovatív, versenyképes és tudásalapú halászat és akvakultúra előmozdítása, beleértve az ezekhez kapcsolódó A halászati ágazat fejlesztése Bács-Kiskun megyében feldolgozást Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer programjai és működtetése Megyei gazdaságfejlesztési alap működtetése Munkaerő mobilitást szolgáló közlekedésfejlesztés Ipari parkok kialakítása és fejlesztése

TOP1 – Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében

Iparterületek kialakítása és fejlesztése; Kecskeméti Agglomeráció iparterületeinek fejlesztése + Kétszámjegyű gyorsforgalmi utak metszésében, illetve a Duna folyó közlekedési potenciáljára is építő iparterületek fejlesztések + Szabad vállalkozási zónán belül iparterület fejlesztése Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer létrehozása Innovációs alap koordinációja A munkába állást és a családokat segítő intézmény- és hálózatfejlesztés Munkahelyteremtéssel járó helyi, térségi jelentőségű turisztikai fejlesztések Helyi termékekhez, rövid ellátási láncokhoz kapcsolódó logisztikai fejlesztések Helyi termelők hálózatosodásának elősegítése Mezőgazdasági Szociális Szövetkezetek létrehozása Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati fejlesztések

Települési környezet integrált, területileg koncentrált, környezettudatos megújítása Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet TOP2 – Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejleszkialakítása tés Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések (pl. Kiskunmajsa, Kiskőrös, Kalocsa) Vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztése Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP3 – Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való átEnergia Akadémia létrehozása és működtetése (Kerekegyháza, térés kiemelten a városi területeken Orgovány)

72

Tervek készítésének támogatása A települési önkormányzati infrastruktúrális létesítményekben az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása Helyi ellátást biztosító megújuló alapú zöldáram-termelő rendszerek kialakításának támogatása Lokális távhő-rendszerek kiépítése Kisléptékű közlekedési fejlesztések Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás TOP4 – A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a tár- infrastrukturális fejlesztése sadalmi együttműködés erősítése Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése TOP5 – Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések CLLD típusú fejlesztések (CLLD) Helyi gazdaság- és termékfejlesztési program működtetése Megyei foglalkoztatási paktum programjainak és szolgáltatáTOP6 – Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalsainak működtetése koztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés A munkaerőpiaci igényekre alapuló humán erőforrás fejlesztés Helyi identitás erősítése Üzleti környezet fejlesztése TOP A munkaerőpiaci igényekre alapuló humán erőforrás fejlesztés TOP Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai GINOP hasznosítása VP

19. táblázat Az OP értékelése a fenntarthatósági kritériumokhoz való viszony alapján Fenntarthatósági kritériumok

I. A szükségletek kielégítése és a természeti-környezeti értékek megőrzése között hosszú távú egyensúlyt kell elérni. (a) a környezet igénybevétele ne haladja meg a források keletkezésének a mértékét (b) a környezet terhelése ne haladja meg a környezet asszimilációs kapacitását.

II. A kardinális értékek elvesztésével járó folyamatok nem tűrhetők el.

Az OP értékelése a kritériumhoz való viszony alapján – Csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátásokat. Az egyik környezeti tényező javulása nem járhat a másik romlásával (pl. szennyvíztisztítás, vízminőség javítása, kibocsátás csökkentés). Környezetvédelmi beavatkozásoknál a megcélzott állapotjellemzőknek a ráfordítások nagyságrendjével arányosan javulni kell. – A megvalósítások során anyag-, energia- és víztakarékos megoldásokat kell használni. Az alacsonyabb fajlagos energia-felhasználású szállítási módokat kell előnyben részesíteni. El kell érni, hogy az anyag-, energia- és vízfelhasználás a fejlesztések ellenére se nőjön. Javulnia kell a megújuló erőforrások felhasználási arányának. – Csökkenteni kell a gazdaság, a fogyasztás hulladék kibocsátását. A hulladékgazdálkodásnak a megelőzésre, az újrahasznosításra kell koncentrálnia. Minél több beépítésre alkalmas hulladék kerüljön felhasználására. – A beavatkozások területigényét minimumra kell szorítani, és minél rosszabb termőképességű és értéktelen élővilágú területeket kell igénybe venni. Kerülni kell a biológiailag aktív felületek elfoglalását (kiemelt figyelemmel az infrastrukturális projektekre). Rehabilitált, barnamezős területeket kell felhasználni. – A területfoglalást, a nyomvonalak kijelölését a természetvédelmi érdekek szem előtt tartásával kell elvégezni. A védett, vagy Natura 2000 területet érintő beavatkozásokat (pl. ár- és belvízvédelem), úgy kell megvalósítani, hogy azok a biológiai sokféleség megőrzését is szolgálják. A természetvédelmi szempontból érzékeny konstrukcióknál a védelem biztosított maradjon. – Az intézkedésekkel addig használhatjuk egy ökoszisztéma szolgáltatásait, amíg nem sértjük meg a rugalmasságát. Nem engedhető meg, hogy egy területen megvalósuló bővülés, másutt veszteségeket okozzon. A mezőgazdasági versenyképesség fokozásánál, a vízgazdálkodásnál, a klímaváltozásra történő felkészülésnél az ökoszisztéma szolgáltatások megtartását lehetővé tevő, sőt azok gazdagodását elősegítő megoldásokat kell támogatni. – Az építészeti, táji és kulturális értékek fennmaradását a fejlesztések megvalósítása és működtetése során minden projektnél biztosítani kell. Szükség van olyan projektekre, amelyek ezt a célt közvetlenül is szolgálják.

73

III. Biztosítani kell a természeti – környezeti változásokhoz való alkalmazkodás lehetőségét egyéni és társadalmi szinten

IV. Meg kell adni mindenkinek a lakóhelyén az emberhez méltó élet lehetőségét mind a jelenben, mind a jövőben.

V. A fenntartható fejlődést csak felelősségteljes ember érheti el.

– A klímaalkalmazkodás minden beavatkozásnál szem előtt tartandó cél, a lakosságot jelentősen érintő fejlesztések pedig elengedhetetlen feltétel az alkalmazkodó képesség javítása. – A kedvező környezeti és klímahatások maximalizálására, a kedvezőtlenek minimalizálására kell törekedni. – Szükség van olyan környezetvédelmi intézkedésekre, amelyek a hátrányos helyzetű lakosságra és térségekre vonatkoznak. A fejlesztések adta munkalehetőségből minél szélesebb, most hátrányos helyzetűnek számító réteg részesüljön. Ezen intézkedéseknél biztosítani kell, hogy a fejlesztések a ténylegesen rászoruló csoportok javára történjenek. – Az egészséges környezetet szolgáló beavatkozások hatékonyságát maximalizálni kell. A hatékonyabb, nagyobb számú lakosságot kedvezően érintő beavatkozást kell előnybe részesíteni. A települési környezet állapotának a ciklus végére javulnia kell. A fejlesztéseknek a területi kiegyenlítődést is szolgálnia kell. A tervezett beavatkozásoknak sem közvetve, sem közvetlenül nem generálhatnak a jelenleginél kedvezőtlenebb környezet állapotokat, ellátásokat. – A helyi kultúrára, és a környezethez alkalmazkodó hagyományos termelői és fogyasztói mintázatokra építeni kell. A fejlesztésekkel az anyag- és energiaszegény, víztakarékos, inkább tudás és kultúra alapú termelés, és fogyasztás irányába kell elmozdulni. Az élőmunka igényes technológiának is teret kell adni. – A helyi közösségeknek bővüljenek a lehetőségei a fenntarthatóbb életmódok választásának tekintetében. Javuljon a környezetbarát energiahasználat, szennyvíz- és hulladékkezelés, infrastruktúra, igénybevételének lehetősége, az ilyen fogyasztás lehetősége. A nagy hálózatoktól való függőséget csökkenteni kell. – A fejlesztéseknek alkalmazkodniuk kell az érintett települések sajátosságaihoz, kerülni kell a túlcentralizált és a nagy távolságról származó (gépek, munkaerő) eszközökre építő megoldásokat. A térségi kapcsolatok elősegítését kell szolgálni. – A fejlesztésekkel az érintett lakosság számára érzékelhető és megfizethető életminőség-javulás járjon a hatásterületen. – Az adott fejlesztések jellegével összefüggő tartalommal kell kitölteni az esélyegyenlőségi és anti-diszkriminációs kritériumokat. Szélesíteni szükséges a nyertesnek tekinthető lakosok körét. Hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a kisebbségek megőrizhessék hagyományaikat, kultúrájukat, közösségeiket. – A fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy az esetlegesen fellépő nem kívánatos környezeti hatások ne rontsák a telepítési területen túl más területen élők életminőségét, ne károsítsák más területek, települések környezeti minőségét. – A környezetbarát (anyag-, energia-, és víztakarékos) munkahely a legjobb példa a dolgozók számára. A lakosságot közvetlenül érintő fejlesztéseknek legyen fenntarthatósági tartalma, szemléletformálási része. – A fejlesztések közvetlenül vagy közvetetten szolgálják a fenntartható fogyasztási minták terjedését. – A fejlesztéseknek a társadalmi jólét növelését kell szolgálnia. Ehhez a ciklus végére az eddigiektől eltérően a lakosság széles körét érintő reáljövedelem növekedésre van szükség. A társadalmi különbségek további növelése káros, ezeket csökkenteni kell.

A hazai támogatással megvalósítható fejlesztések terén a legnagyobb volument az – egyébként helyileg pontosan meghatározott – útépítések jelentik összesen mintegy 500 km hosszan; belterületi utak felújítása, szilárd burkolatú úthálózat, valamint a települések közti úthálózat fejlesztése. Külön fejlesztéseket jelentenek a határon átnyúló stratégiák, programok és beavatkozások, amelyekre a Horizont2020, az IPA, a Duna Transznacionális Program biztosít forrásokat. Ilyen a klímaváltozás kihívásaival foglalkozó programok, a Baja-Bezdán csatorna rekultivációja és kapcsolódó gazdaságfejlesztési projektek, a Katymár-Santic közötti új határátkelő létesítése, a Magyar-horvát-szerb Európai Területi Társulás létrehozása és működtetése. Az extrém csapadékeseményekkel megjelenő viharkárok kezelésére közös jégeső elhárító rendszer

74

megvalósítására közös megállapodás született a Vajdasági Parlament és Bács-Kiskun Megye között. A 20. táblázatban a BKMTOP-t a fenntartható fejlődési kritériumrendszer alapján értékeltük a rendelkezésre bocsátott utolsó egyeztetési anyag alapján. A táblázatban a következő minősítési jeleket használtuk: +++ : A fenntarthatósági kritérium szempontjából kedvező elmozdulásokra lehet számítani. ??? : A fenntarthatósági kritérium tekintetében lehetnek kedvező folyamatok, de számolnunk kell ellentétes hatásokkal is, amelyek közömbösíthetik az eredményt. - - - : A fenntarthatósági kritérium szempontjából kedvezőtlen elmozdulásokra számíthatunk. 20. táblázat A BKM2020 Operatív Program értékelése a kritériumokhoz való viszony alapján Fenntarthatósági kritériumok Csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátásokat. Az egyik környezeti tényező javulása nem járhat a másik romlásával (pl. szennyvíztisztítás, vízminőség javítása, kibocsátás csökkentés). Környezetvédelmi beavatkozásoknál a megcélzott állapotjellemzőknek a ráfordítások nagyságrendjével arányosan javulni kell.

???

A megvalósítások során anyag-, energia- és víztakarékos megoldásokat kell használni. Az alacsonyabb fajlagos energia-felhasználású szállítási módokat kell előnyben részesíteni. El kell érni, hogy az anyag-, energia- és vízfelhasználás a fejlesztések ellenére se nőjön. Javulnia kell a megújuló erőforrások felhasználási arányának.

+++

Csökkenteni kell a gazdaság, a fogyasztás hulladék kibocsátását. A hulladékgazdálkodásnak a megelőzésre, az újrahasznosításra kell koncentrálnia. Minél több beépítésre alkalmas hulladék kerüljön felhasználására.

???

Értékelés Konkrét célok/beavatkozások erre vonatkozóan elsősorban a levegőkörnyezetnél és a hulladékgazdálkodásnál vannak. A vizek állapot javítása minden esetben az alapcélok közé kerüljön. A tervezett fejlesztési beruházások nem sérthetnek vízvédelmi, felszíni- és felszín alatti vízminőség-védelmi érdekeket. A dokumentum elsősorban a CO2 kibocsátásra koncentrál és pl. kevesebb szó esik a szennyvizek okozta terhelésről (utóbbi esetben a központi források szűkössége miatt az igények kielégítésére nincs mindig mód). Zajcsökkentési intézkedések hiányoznak. Az OP jelentős részben hozzájárul az országos energia-megtakarítási és megújuló energiás célokhoz. Ilyen megoldások tervezése, alkalmazása a KEHOP 5. és 6. prioritástengelyben látható, melyek az energiahatékonyság növelésére, a megújuló energiaforrások felhasználására vonatkoznak. Az Operatív Program csak a KEHOP5 tartalmát használja ki. Fontos lenne a 6. prioritás kihasználása! Az ide kötődő GINOP4, TOP3 célokhoz is tartoznak megyei fejlesztések. A részben ide tartozó KEHOP2 cél is szerepel a megyei OP-ban. 2020- ra a megújuló energiaforrások részarányát 14,65 %-ra növeli a teljes bruttó energiafogyasztáson belül és 10 %-os teljes energia-megtakarítást kell elérni. A megtakarítások mértéke a ciklus végén becsülhető legyen, amihez megfelelő indikátorokra van szükség. A KEHOP3 fő célja ez, ami a tervek szerint nem kap jelentős hangsúlyt a programban. Járási programokban, egyes prioritásokban (pr4) megtalálhatók. A hulladékmennyiség (szennyvíz) kezelését tartalmazó KEHOP2-vel kapcsolatban is van elképzelés. Hulladékgazdálkodási céloknak más országos operatív programban való hatékony szerepeltetésével könnyebbé válhatna a helyzet. A megyében a GINOP segítségével szennyezett biomassza tisztítási technológiáját dolgozzák ki. Leginkább a helyben képződő hulladék helyben történő felhasználása támogatható. A mező- és erdőgazdasági hulladékok alkalmazását részesítsék előnyben a biomassza-hasznosításban, mint amilyen a Hálózati zöld-áramtermelés.

75

A beavatkozások területigényét minimumra kell szorítani, és minél rosszabb termőképességű és értéktelen élővilágú területeket kell igénybe venni. Kerülni kell a biológiailag aktív felületek elfoglalását (kiemelt figyelemmel az infrastrukturális projektekre). Rehabilitált, barnamezős területeket kell felhasználni.

--A területfoglalást, a nyomvonalak kijelölését a természetvédelmi érdekek szem előtt tartásával kell elvégezni. A védett, vagy Natura 2000 területet érintő beavatkozásokat (pl. ár- és belvízvédelem), úgy kell megvalósítani, hogy azok a biológiai sokféleség megőrzését is szolgálják. A természetvédelmi szempontból érzékeny konstrukcióknál a védelem biztosított maradjon.

---

Az intézkedésekkel addig használhatjuk egy ökoszisztéma szolgáltatásait, amíg nem sértjük meg a rugalmasságát. Nem engedhető meg, hogy egy területen megvalósuló bővülés, másutt veszteségeket okozzon. A mezőgazdasági versenyképesség fokozásánál, a vízgazdálkodásnál, a klímaváltozásra történő felkészülésnél az ökoszisztéma szolgáltatások megtartását lehetővé tevő, sőt azok gazdagodását elősegítő megoldásokat kell támogatni.

???

Az építészeti, táji és kulturális értékek fennmaradását a fejlesztések megvalósítása és működtetése során minden projektnél biztosítani kell. Szükség van olyan projektekre, amelyek ezt a célt közvetlenül is szolgálják.

??? A klímaalkalmazkodás minden beavatkozásnál szem előtt tartandó cél, a lakosságot jelentősen érintő fejlesztések pedig elengedhetetlen feltétel az alkalmazkodó képesség javítása.

+++ A kedvező környezeti és klímahatások maximalizálására, a kedvezőtlenek minimalizálására kell törekedni.

???

A program a területfoglalás minimalizálásáról, a biológiailag aktív területek igénybevételének elkerüléséről nem rendelkezik. A pályázatok elbírálása során előnyt kellene élvezniük az új területfoglalással nem járó, barnamezős beruházásoknak (a településeken a túlzott beépítések klímaproblémákat is okoznak). Ez csak a Kiskőrösi járás részprogramban van jelen. A természetvédelmet szolgáló KEHOP4 prioritás nagyon szűkös lehetőséget kap a megyében. KEHOP1ben jellemző belvíz vízvisszatartás is ide sorolható. Az árvízvédelmi és a belvíz visszatartási projekteknél a természetvédelmi állapot javításának az alapcélok közé kell kerülnie. Védett értékek, a biológiai sokféleség, biodiverzitás megőrzése a klímaváltozás miatt is nagyon fontos feladat, ami a programban hiányzik. Az ár- és belvízvédelmi beavatkozásoknál törekedni kell az ökoszisztéma szolgáltatások maximális kihasználására, lehetőségeik javítására. Ez érinti a 2. és a 4. prioritást. A célzott vízgazdálkodási projektek a fentiek figyelembe vételével jelentős előnyökkel szolgálhatnak. Egyszerre több célt is szolgáló komplex programok megvalósítására van szükség; vízkészlet-gazdálkodást (vízvisszatartás), árvízi védekezést (ártér-revitalizáció, ártéri gazdálkodás), klímaalkalmazkodást (vizek raktározása, biológiailag aktív felületek – erdők – bővítése), tájgazdálkodást, egészséges élelmiszertermelést, ökológiai gazdálkodást, természet védelemét (élőhelyrekonstrukciók, környezetbarát erdő- és mezőgazdálkodás), munkahelyteremtést (nagy élőmunka igényű tevékenységek szervezése) összehangolni. A BKMTOP-ban ilyen lehet a Homokhátság területfejlesztési program, Duna-menti térség területfejlesztési program. TOP, GINOP programok járhatnak eredményekkel (lásd. Kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása). Közvetlen célt szolgáló projekt(ek) száma, jelentősége növelhető.

A 4. prioritás fő tartalma. A Kutatás-fejlesztésinnováció támogatása, Zöld Homokhátság Projektcsomag, határon árnyúló együttműködések emelhetők ki. Minden beavatkozásnál a kedvező környezeti és klímahatások maximalizálására, a kedvezőtlenek minimalizálására kell törekedni, de a megvalósítás, a működés időszakában ezzel ellentétes hatások is előfordulhatnak (pl. ár- és belvízkezelés). A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kiemelt cél, de a megelőzésre is több gondot fordítani!

76

Szükség van olyan környezetvédelmi intézkedésekre, amelyek a hátrányos helyzetű lakosságra és térségekre vonatkoznak. A fejlesztések adta munkalehetőségből minél szélesebb, most hátrányos helyzetűnek számító réteg részesüljön. Ezen intézkedéseknél biztosítani kell, hogy a fejlesztések a ténylegesen rászoruló csoportok javára történjenek.

???

Az egészséges környezetet szolgáló beavatkozások hatékonyságát maximalizálni kell. A hatékonyabb, nagyobb számú lakosságot kedvezően érintő beavatkozást kell előnybe részesíteni. A települési környezet állapotának a ciklus végére javulnia kell. A fejlesztéseknek a területi kiegyenlítődést is szolgálnia kell. A tervezett beavatkozásoknak sem közvetve, sem közvetlenül nem generálhatnak a jelenleginél kedvezőtlenebb környezet állapotokat, ellátásokat.

A térségi vízgazdálkodás fejlesztése, belvízrendszerek fejlesztése révén javulnak az érintett területeken a mezőgazdasági termelés feltételei, elősegítve a térségek népességmegtartó erejének növelését. Az elsősorban KEHOP, GINOP, TOP alapú fejlesztésben az elmaradottabb térségek szerepét kell erősíteni. TOP3-ban több fejlesztési elképzelés is szerepel. Árvizek kártételei elleni védekezés fejlesztése (a jellemzően nagyszabású infrastrukturális projektek hozzájárulnak a hátrányos helyzetű térségek foglalkoztatásának növeléséhez). Energiahatékonyság, megújuló energia-felhasználás növelésében, víziközművek fejlesztésében a hátrányos helyzetű térségeknek nincs módjuk energiatakarékos eszközök beszerzésére, megemelkedő díjak megfizetésére. Országosan a perifériákon a biomassza hasznosítást célzó projektek optimálisan a foglalkoztatás növeléséhez, így a népességmegtartó erő növekedéséhez is hozzájárulnak. Ez környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból nem tűnik kedvezőnek. A szegénység kezelése, a környezet felélését jelenti. Jó lenne a forrásmegosztásnál területi szempontból is jól elosztani a forrásokat (ne a nagyobb városok, fejlettebb térségek vigyék el források többségét). A fejlesztések a ténylegesen rászoruló csoportok javára történjenek.

A kritérium teljesítése leginkább a TOP-tól várható. Valamennyi járásnál fontos cél a települési környezet javítása, de kérdés, hogy a fejlesztések hogyan szolgálják a területi kiegyenlítődést.

??? A helyi kultúrára, és a környezethez alkalmazkodó hagyományos termelői és fogyasztói mintázatokra építeni kell. A fejlesztésekkel az anyag- és energiaszegény, víztakarékos, inkább tudás és kultúra alapú termelés, és fogyasztás irányába kell elmozdulni. Az élőmunka igényes technológiának is teret kell adni.

??? A helyi közösségeknek bővüljenek a lehetőségei a fenntarthatóbb életmódok választásának tekintetében. Javuljon a környezetbarát energiahasználat, szennyvíz- és hulladékkezelés, infrastruktúra, igénybevételének lehetősége, az ilyen fogyasztás lehetősége. A nagy hálózatoktól való függőséget csökkenteni kell.

A KEHOP 5. prioritástengelye – amelyben a megyei fejlesztési elképzelések is jelen vannak – az energiatakarékosság és a helyi igényeknek jobban megfelelő megújuló energiaforrások használata – megfelelő feltételek mellett – segíti a megfelelő irányban történő elmozdulást. KEHOP6 fejlesztési elképzelések hiányoznak. Energiatakarékos fejlesztéseknél várható jelentősebb eredmény. Jó lenne a forrásmegosztásnál területi szempontból is jól elosztani a forrásokat (ne a nagyobb városok, fejlettebb térségek vigyék el források többségét). A beavatkozások eredményeként javulhat a környezetbarát energiahasználat, szennyvíz- és hulladékkezelés igénybevételének lehetősége, az ilyen fogyasztás lehetősége. A nagy hálózatoktól való függés növekedni látszik, és rontja a kritérium teljesülését.

??? 77

A fejlesztéseknek alkalmazkodniuk kell az érintett települések sajátosságaihoz, kerülni kell a túlcentralizált és a nagy távolságról származó (gépek, munkaerő) eszközökre építő megoldásokat. A térségi kapcsolatok elősegítését kell szolgálni.

???

A fejlesztésekkel az érintett lakosság számára érzékelhető és megfizethető életminőség-javulás járjon a hatásterületen.

???

Az adott fejlesztések jellegével összefüggő tartalommal kell kitölteni az esélyegyenlőségi és antidiszkriminációs kritériumokat. Szélesíteni szükséges a nyertesnek tekinthető lakosok körét. Hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a kisebbségek megőrizhessék hagyományaikat, kultúrájukat, közösségeiket.

??? A fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy az esetlegesen fellépő nem kívánatos környezeti hatások ne rontsák a telepítési területen túl más területen élők életminőségét, ne károsítsák más területek, települések környezeti minőségét.

??? A környezetbarát (anyag-, energia-, és víztakarékos) munkahely a legjobb példa a dolgozók számára. A lakosságot közvetlenül érintő fejlesztéseknek legyen fenntarthatósági tartalma, szemléletformálási része.

Az OP-ok céljai jellemzően nem település specifikusak. Kerülni kell a múltban jellemző nagy térségi szennyvízkezelési rendszerek kialakítását. A térségi kapcsolatok erősítése céljából fontos lenne a fejlesztések területi összehangolása. A szennyvíztisztítási rendszerek kialakítása esetén a 2000 LE alatti települések forrásszűke miatti kimaradása e kritérium szempontjából problémás. Fontos szempont a hatékony és megfizethető működtetés, ami a korábbiaknál jobban figyelembe veendő a támogatásra kerülő pályázatoknál. Gond a megfizethetőség. A hulladék-gazdálkodás, az ivóvíz és szennyvíz projektek eddig általában nagyrendszereket hoznak létre, amik többnyire drágábban fenntarthatók, mint a lokális, sok esetben környezetkárosító (pl. szikkasztás) megoldások. A lakosnak több térségben egyszerre kell szembesülni mindegyikkel, egyszerre kell megfizetni a drágább ivóvizet, szennyvíz- és hulladékkezelést, ami a hazai jövedelmek mellett nem megfizethető. A környezeti fenntarthatósághoz való hozzájárulásnál, mint elsődleges célnál nehézkes az OP-ok intézkedéseinek esetében a nemek, vallások közötti megkülönböztetés. Az antidiszkriminációs törekvéseknek sincs valós tartalma. Eleve specifikus célonként meg kellene határozni, hogy mi merülhet föl ebből a szempontból. A fejlesztéseknél alapvetően kedvező hatásokkal számolunk, de az esetleg áttételeződő környezeti problémákat a lehető legnagyobb mértékben el kell kerülni, az elkerülhetetlen kedvezőtlen folyamatokat pedig kompenzálni szükséges (pl. egy új szennyvíztisztító telep a befogadó alsóbb szakaszán a vízminőséget ronthatja). Az azonos földrajzi területet érintő projektek összehangolásában (pl. úthálózat-fejlesztés, területi vízrendezés, Homokhátság területfejlesztése), a különböző Operatív Programok beavatkozásainak is egy időben kell megvalósulniuk. Ehhez biztosítani kell a koordinációt és a megvalósíthatóságot. Szemléletformálást az OP-okban a Technikai segítségnyújtás részeként fordul elő, amelyet a különböző intézkedésekhez kötődően célszerű megvalósítani.

??? A fejlesztések közvetlenül vagy közvetetten szolgálják a fenntartható fogyasztási minták terjedését.

+++ A fejlesztéseknek a társadalmi jólét növelését kell szolgálnia. Ehhez a ciklus végére az eddigiektől eltérően a lakosság széles körét érintő reáljövedelem növekedésre van szükség. A társadalmi különbségek további növelése káros, ezeket csökkenteni kell.

???

A fenntartható fogyasztási szokások terjesztésére és a fogyasztók környezettudatosságának növelésére vonatkozó szemléletformálás nagy teret kap a támogatandó célok között. Kérdés, hogy az OP-ok esetében milyen tartalmat kap a komplex szemléletformálás. Környezet- és természetvédelmi beruházások – KEHOP – általában a közjót szolgálják, de a megvalósításban erre a szempontra is érdemes figyelni. Különösen igaz ez a többi OP (GINOP, TOP, IKOP, EFOP) esetében

78

Az értékelés szerint többségében sem feltétlenül pozitív, sem negatív hatásokkal kell számolnunk (fenntarthatósági kritérium tekintetében lehetnek kedvező folyamatok, de számolnunk kell ellentétes hatásokkal is, amelyek közömbösíthetik az eredményt). A kritériumok szempontjából kedvező elmozdulásokra lehet számítani három szempont esetében, míg alapvetően negatív hatásokat várhatunk két esetben.

3.1.2. Térségi integrált gazdaságfejlesztési fókuszú "vezér" projektcsomag(ok) és projektek, Megyei gazdaságfejlesztési projektcsomagok és Járási/kistérségi tematikus projektcsomagok fenntarthatósági szempontú értékelése Bács-Kiskun megye természeti és emberi erőforrásaira épülő gazdaságfejlesztés jelen vizsgálatában az üzleti infrastruktúra és szolgáltatási háttér fejlesztése-re utal a 21. táblázat. 21. táblázat Üzleti infrastruktúra és szolgáltatási háttér fejlesztése Lehetőség

Gyengeség

Természet › Innovációs alap koordinációja

› Iparterületek fejlesztése › Ipari parkok fejlesztése

Társadalom › Iparterületek fejlesztése › Ipari parkok fejlesztése › Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer létrehozása és üzemeltetése › Innovációs alap koordinációja › A munkába állást és a családokat segítő intézmény- és hálózatfejlesztés › Iparterületek fejlesztése › Ipari parkok fejlesztése

Gazdaság › Iparterületek fejlesztése › Ipari parkok fejlesztése › Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer létrehozása és üzemeltetése › Innovációs alap koordinációja

A környezet és természetvédelmi célú innovációk megvalósulása támogathatja a környezetállapot javulását, csökkentheti a környezet terhelését. Az iparterületek és az ipari parkok erősen javíthatják a térség gazdasági lehetőségeit, és a munkalehetőségek javításával a társadalom jobb elhelyezkedési lehetőségeit. Különös figyelmet kell szentelni annak, hogy az ipari területek fejlesztése úgy valósulhasson meg, hogy az a legkevésbé terhelje a környezetét a megvalósítás és a működtetés folyamán is. A lakott területek környezetterhelésének elkerülése fokozott figyelmet érdemel. A gazdaságfejlesztési intézményrendszer létrehozása és üzemeltetése elősegíti a KKV szektorban a kommunikációt, a K+F jobb elérhetőségét. Az intézmény- és hálózatfejlesztés segíti a munkába állást és a családokat rövid és hosszú távon egyaránt A munkahelyteremtéssel járó helyi térségi jelentő turisztikai fejlesztések minőségi és mennyiségi fejlesztése (pl. gasztroturizmus, ökoturizmus, vizek turisztikai hasznosítása) mind gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból a régió fejlesztését szolgálják (22. táblázat). Az infrastrukturális fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb mértékben károsítsa a környezeti elemeket és a természeti értékeket. Az épített örökségek infrastrukturális, szolgáltatás- és látogatóbarát fejlesztése, a nemzeti és történelmi emlékhelyek turisztikai fejlesztése, valamint a szellemi örökségen alapuló turisztikai attrakciók kialakítása és

79

fejlesztése hozzájárul a helyi kulturális élet fejlődéséhez, a lakosság tudatosságának előrelépéséhez. 22. táblázat Turizmus Lehetőség

Gyengeség

Természet › Munkahelyteremtéssel járó helyi, térségi jelentőségű turisztikai fejlesztések › Hálózatos turisztikai fejlesztések a természeti és kulturális örökségre alapozottan › Kulturális és természeti örökségre alapuló kiemelt attrakciófejlesztések

Társadalom › Munkahelyteremtéssel járó helyi, térségi jelentőségű turisztikai fejlesztések › Hálózatos turisztikai fejlesztések a természeti és kulturális örökségre alapozottan › Kulturális és természeti örökségre alapuló kiemelt attrakciófejlesztések › Gyógyhely és gyógytérség fókuszú vállalkozói együttműködések

Gazdaság › Munkahelyteremtéssel járó helyi, térségi jelentőségű turisztikai fejlesztések › Hálózatos turisztikai fejlesztések a természeti és kulturális örökségre alapozottan › Kulturális és természeti örökségre alapuló kiemelt attrakciófejlesztések › Gyógyhely és gyógytérség fókuszú vállalkozói együttműködések

› Hálózatos turisztikai fejlesztések a természeti és kulturális örökségre alapozottan › Kulturális és természeti örökségre alapuló kiemelt attrakciófejlesztések

A hálózatos turisztikai fejlesztések (túraútvonalak (pl. Alföldi Kéktúra útvonal), kerékpárutak (pl. EUROVELO), lovas útvonalak) megvalósításával a területek bekapcsolódhatnak az országos és nemzetközi turista útvonalakba, így a gazdaság és társadalom fejlődését is támogatják amellett, hogy környezeti fókuszúak. Az elhanyagolt csatornák rekultivációja és a területen a turisztikai lehetőségek javítása hozzájárul a környezet javításához: új turisztikai lehetőségekkel bővíti a térséget, valamint a vízgazdálkodáshoz is hozzájárulhat. A termálvizek balneológiai felhasználásával járó fejlesztési elképzeléseknél törekedni kellene és előnyben kellene részesíteni a termálvizek többcélú felhasználására irányuló terveket. A használt termálvizek minél kevésbé környezetterhelő elhelyezésére fokozott figyelmet kell fordítani. Viszont a gyógyturizmus erősen hozzájárulhat a szolgáltatási szektor bővüléséhez, új munkahelyek kialakulásához és a rekreáció fejlődéséhez a régióban. A helyben termelt élelmiszerek feldolgozásának elősegítése, logisztikája fontos lehet a fenntarthatóságban, hiszen ezzel a helyi termelés, a helyi gazdálkodók helyzete is javulhat, és a hálózatosodás elősegítésével hatékonyabb kommunikáció és együttműködés valósulhat meg (23. táblázat). Az élelmiszerbiztonság a jövő fontos kulcskérdése lehet, és ha a táji adottságokhoz és hagyományokhoz alkalmazkodó termelésre fókuszál a jövő mezőgazdasága, a térségben az élelmiszertermelés hosszú távú biztonsága is megalapozott lehet. Az ökotermesztés hozzájárul ahhoz, hogy a lakosság egészségesebb élelmiszereket fogyasszon, amelynek humán egészségügyi haszna is van. Mindemellett a beruházások során fokozott figyelem kell, hogy illesse a környezeti, a természeti és épített környezet értékes elemeit is. A munkaerőpiacon való elhelyezkedést támogató fejlesztések kiemelt társadalmi és gazdasági jelentőségűek, melyek a legfontosabb ágazatokhoz kötődő szakképzések, gyakornoki képzések, illetve ismeret és készség fejlesztést szolgáló képzések. A duális szakképzés a munkaerőpiac igényeihez jobban illeszkedő szaktudás megszerzését teszi lehetővé. A humán erőforrás fejlesztésével az aktív szerepvállalás is javítható (24. táblázat).

80

23. táblázat Élelmiszergazdaság Lehetőség

Gyengeség

Természet › Helyi termékekhez, rövid ellátási láncokhoz kapcsolódó logisztikai fejlesztések › Mezőgazdasági Szociális Szövetkezetek létrehozása › Táj- és ökotermesztés beruházásai

Társadalom › Helyi termelők hálózatosodásának elősegítése › Mezőgazdasági Szociális Szövetkezetek létrehozása › Táj- és ökotermesztés beruházásai › Helyi termékekhez, rövid ellátási láncokhoz kapcsolódó logisztikai fejlesztések › Élelmiszerfeldolgozási fejlesztések a tájtermesztési és térségi termelési kultúrákra alapozottan

Gazdaság › Élelmiszerfeldolgozási fejlesztések a tájtermesztési és térségi termelési kultúrákra alapozottan › Mezőgazdasági termelők és elsődleges feldolgozók élelmiszerfeldolgozó beruházásai › Helyi termelők hálózatosodásának elősegítése

› Mezőgazdasági termelők és elsődleges feldolgozók élelmiszerfeldolgozó beruházásai › Élelmiszerfeldolgozási fejlesztések a tájtermesztési és térségi termelési kultúrákra alapozottan

24. táblázat Humán erőforrás Lehetőség

Természet ›

Gyengeség

›

Társadalom › A munkaerőpiaci igényekre alapuló humán erőforrás fejlesztés › Duális szakképzés infrastrukturális kereteinek megteremtése › A humán erőforrás gondozása és fejlesztése az értékteremtés és a munka világába történő belépés és aktív szerepvállalás érdekében

Gazdaság › Duális szakképzés infrastrukturális kereteinek megteremtése

25. táblázat Kis- és középvállalkozások Lehetőség

Természet ›

Gyengeség

›

Társadalom › KKV-k piaci pozícióját erősítő technológiai telephelyfejlesztések

Gazdaság › KKV-k innovációs teljesítményének megsokszorozása › KKV-k piaci pozícióját erősítő technológiai telephelyfejlesztések

A szabad vállalkozási zóna fejlesztése a határon átnyúló gazdasági kapcsolatokat erősítheti. A termelő és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások segítik a gazdasági fejlődést, mely korszerűsítéseket és fejlesztéseket a környezetvédelmi szempontokkal összhangban kell kialakítani, hogy a környezeti elemeket a lehető legkevésbé terheljék. A beruházások tervezésénél előnyben kellene részesíteni a zöldberuházásokat is tartalmazó terveket (26. táblázat). Az infokommunikáció fejlesztése elősegíti a hazai és nemzetközi hálózatokba való hatékony beépülést, valamint a társadalom és a gazdaság információigényének könnyebb kielégít81

hetőségét. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés társadalmi előnyöket teremt, hozzájárul a tudásalapú társadalom kialakításához a kutatás, oktatás és az technológiák segítségével. A tanyák és helyi közösségek energiaigényének fejlesztése javítja az életminőséget az érintett területeken, ezzel hozzájárul a lakosság helyben tartásához és az élhető vidék megvalósításához (27. táblázat). 26. táblázat Kiemelt térségi program Lehetőség

Természet ›

Gyengeség

›

Társadalom › Szabad vállalkozási zóna fejlesztése

Gazdaság › Szabad vállalkozási zóna fejlesztése

27. táblázat Gazdaságot támogató IKT és közlekedési infrastruktúra Lehetőség

Természet ›

Gyengeség

›

Társadalom › Infokommunikációs fejlesztések › A megye gazdaságának integrálódása a nemzetközi térbe

Gazdaság › Infokommunikációs fejlesztések › A megye gazdaságának integrálódása a nemzetközi térbe

A közlekedésinfrastruktúra fejlesztések közül a vasút és kikötőfejlesztések, valamint a kerékpárhálózat fejlesztése a benzinüzemű gépjármű közlekedésnél jóval kevésbé környezetterhelő közlekedés megvalósítását teszi lehetővé. A nemzetközi infrastruktúrahálózatok fejlesztése hatékonyabb áruforgalmat, személyforgalmat indikálhat, amelynek gazdaságélénkítő szerepe is lehet. A térség a klímaváltozáshoz való adaptációjának elősegítése érdekében két cél mentén alakított ki programcsomagokat (28. táblázat). 28. táblázat Vidéki térségek klímaváltozáshoz való adaptációjának elősegítése › › › ›

Energetikai

› › › › › › › › › › ›

Vízgazdálkodás

› › ›

Energia Akadémia létrehozása és működtetése, szemléletformálás Tervek készítésének támogatása Önkormányzatok épületenergetikai beruházásai Helyi ellátást biztosító megújuló alapú zöldáram-termelő rendszerek kialakításának támogatása Lokális távhőrendszerek kiépítése Önkormányzatok foglalkoztatás-bővítő energetikai fejlesztései Tanyák energiaigényének biztosítása megújuló energiával Bio-és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság-és foglalkoztatás-bővítési céllal Helyi közösségi energiaigény fedezését szolgáló beruházások 100 kW névleges energiatermelő teljesítményig vidéki térségekben Vállalkozások klímaváltozáshoz köthető energiahatékonysági beruházásai Vállalkozások energetikai és K+I tevékenysége Hálózatra termelő megújuló energia-hasznosítási megoldások: biomassza, napenergia Energiahatékony közvilágítás Állami fenntartású szociális intézmények energiahatékonysági beruházásai a vidéki térségekben A klímaváltozás hatásainak csökkentése a mezőgazdaság vízigényét biztosító fenntartható megoldásokkal. A Homokhátság vízgazdálkodási rendszerének megtervezése A Homokhátság kulcsfontosságú vízgazdálkodási fejlesztéseinek megvalósítása A klímaváltozás kihívásaira reagáló határon átnyúló stratégiák, programok és beavatkozások

82

Az egyik a megújuló energiák infrastruktúrájára és a hozzájuk kapcsolódó társadalmi szemléletformálásra összpontosít; a másik pedig vízgazdálkodási célokat tűz ki. A megújuló energiák közül a napenergia, vízenergia, biomassza energia, geotermikus energia alkalmazása került megfogalmazásra, melyek mind egy fenntarthatóbb és hatékonyabb energiagazdálkodáshoz járulnak hozzá. Továbbá ahhoz, hogy a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest sokkal kevesebb légszennyező anyag kerüljön a levegőbe, ezáltal hozzájárulva a levegőminőség (és az emberi egészség) javításához. A vízgazdálkodási lépések közül a víztározás, a vízvisszatartás kerül elő, tervezés, rekonstrukció és eszközbeszerzések szintjén is. A vízgazdálkodás fejlesztésénél a víz hatékony öntözés támogatása is kiemelt jelentőséget kell, hogy kapjon. Mivel a Homokhátság a klímaváltozás által leginkább sújtott területek egyike Magyarországon, a megoldásra való törekvés kiemelt jelentőségű és fontos. A vízgazdálkodás megvalósítása nem csak környezetvédelmi és ökológiai szempontokból fontos, hanem gazdasági és társadalmi célok megvalósulásához is hozzájárul, hiszen az élelmiszerbiztonságot és a rekreációs lehetőségek hosszú távú fenntartását is elősegíti. A tematikus projektcsomagok számos környezeti vonatkozást tartalmaznak, ami erősíti a régió fenntarthatóság felé való törekvését (29. táblázat). A tematikus programokban infrastrukturális fejlesztés szintjén gyalogos, tömegközlekedési és kerékpáros közlekedés is fejlesztési prioritást kap. A települések lakóinak egészségvédelme két tematikus programban is érintett, valamint élhetőbb települési környezetet céloznak meg a zöldfelületek fejlesztésével is, illetve a szennyvíz probléma megoldásával is. Vízgazdálkodási lépések közül a víztározás és a vízelvezetés emelődik ki. A természeti és épített környezet védelme fontos prioritást kap, mely ökoturisztikai programokon keresztül járul hozzá a régió vonzerejének növeléséhez. A helyi identitás erősítése több érintett csoport hatékony együttműködését segítené elő. A helyi értékek védelme a kulturális és környezeti örökségekre is kiterjed. 29. táblázat Járási/kistérségi tematikus projektcsomagok Tematikus projektcsomagok

Környezeti vonatkozások

1.

› zöldfelület rehabilitáció Települési környezet integrált, területileg › élhetőbb települési környezet koncentrált, környezettudatos megújítása › települések fenntarthatósága

2.

Települési környezetvédelmi infrastruktúra- › víztározás és vízelvezetés fejlesztések › szennyvíz és hulladékgazdálkodás

3.

4. 5. 6.

7.

› Vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti › örökség fejlesztése › › Kisléptékű közlekedési fejlesztések › › Egészségügyi alapellátás és önkormányzati › járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése › Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrá› jának bővítése, fejlesztése › › › Helyi identitás erősítése › ›

ökoturisztika helyi érték védelem kerékpárutak gyalogos közlekedési infrastruktúra fejlesztés tömegközlekedési infrastruktúra fejlesztés kerékpárút infrastruktúra fejlesztés humánegészségügy javítása szociális infrastruktúra, épületek korszerűsítése szociális ellátás, életminőség javítása települési egészség javítás helyi szerveződés civil szervezetek kulturális és környezeti örökség védelme fenntarthatóságot támogató programok

83

3.2. Az operatív program megalapozása során feltárt környezeti konfliktusok értékelése, és a környezeti állapot várható alakulása, azon környezeti jellemzők azonosítása, amelyekre a terv valószínűleg jelentős befolyással lesz, illetve a környezeti, társadalmi és gazdasági állapot várható alakulása abban az esetben, ha a javaslatok nem valósulnának meg A BKMTF-re készült SKV eredmények több környezeti problémára is felhívják a figyelmet, amelyekre érdemes külön fókuszálni az OP-ok elemzésekor:  Vizekkel kapcsolatos környezeti konfliktusok. A) Árvíz veszély, belvíz és annak elvezetése. A felszíni vizek mennyiségének térbeli és időbeli változékonysága fokozódik. Nem elegendő csupán a védvonalak töltésének emelése és karbantartása, az árvíz elvezetésére egyéb megoldási alternatíva kidolgozására is szükség lehet (pl. árterek létrehozása) összhangban a 83/2014 (III.14.) Kr-el. A megoldási lehetőségek a javaslattevő dokumentumban, az operatív programban részletesebb kifejtésre is kerülhetnek. Az BKMTOP-ban több település, járás is foglalkozik a belvízcsatorna-hálózat fejlesztésével. Megfelelő vízgazdálkodáshoz a belvízi csatornarendszer nagy területre vonatkozó és lokális léptékű felülvizsgálatára is szükség van. A csapadék- és belvízelvezető rendszerek kiépítésének és fejlesztésének tervezése valamennyi járás fejlesztési programjában indokolt. B) Vízminőség. Okozhatja természetes (geológiai) környezet, szennyvizek, mezőgazdasági vegyszerek. Az ivóvíz minőségét és védelmét szolgáló programok kiemelt szerepe a klímaváltozási előrejelzések miatt is fontos. Ahol a közüzemi víz arzéntartalma határérték feletti ott átmeneti vízellátással is biztosítják az ivóvizet, illetve vízminőség-javító beruházások is folynak. Kiemelten érzékeny területnek minősülnek a Duna menti térségek, a megye ÉK-i és DK-i területei, a nagyobb települések. A talajvizeknél növekvő nitrát trenddel kell számolni, a diffúz foszforterhelés is jellemző. A tervezett beruházások nem sérthetnek vízvédelmi, vízminőség-védelmi intézkedéseket. Az ivóvízminőség javító operatív programok és az ivóvízminőség védelme érdekében szükséges lépések kevésbé hangsúlyosak. A tisztított vizek felszín alatti vizekbe történő viszszatáplálásával közegészségügyi aggályok merülnek fel, a felszín alatti vizek elszennyeződésének kockázata, az ivóvízbázisok védelme okán. A kiemelten érzékeny a Duna-menti felszín alatti távlati partiszűrésű vízbázis, amelynek állapotára és besorolására 11 db távlati partiszűrésű vízbázison valósult meg diagnosztikai feltárás és 385.000 m3/nap kapacitású partiszűrésű vízkészlet biztonságba helyezése történt meg (Dunavecse, Szalkszentmáron, Apostag, Dunaegyháza, Solt, Harta, Dunapataj, Ordas, Géderlak, Bátya, Foktő, Fajsz, Dusnok, Sükösd, Dunafalva, Szeremle). Az engedély nélkül létesített, illetve az ellenőrizetlen minőségű, nem megfelelően védett kutak vizének használata akár locsolás útján, illetve esetleges ivóvízként történő fogyasztása esetén veszélyes lehet. A kutak könnyen elszennyeződhetnek (pl. kezeletlen szennyvizekkel, területen zajló mezőgazdasági munkák során műtrágya vagy pl. peszticid használat miatt). A szennyezések egy része antropogén, más része geológiai eredetű (pl. arzén) lehet. Különösen fontos a lakosság tájékoztatása és a keresztkötések elkerülése azon helyeken, ahol vezetékes ivóvíz is megtalálható a területen. Emellett az illegális kutak létesítése a vízzáró rétegek áttörése révén az ivóvízbázisokat is veszélyezteti. 84

A felszíni vizek minőségének alakulásánál a fürdési célú vízhasználat figyelembevételével is foglalkozni kell. Jelenleg 7 db természetes fürdőhelyet és 3 db gyógyfürdőt tartunk nyilván. Ennek tisztasága turisztikai feladat is. Rendelkezésre állnak fürdővízprofilok az intézkedések meghatározásához.  Levegőminőség. A megyében a környezeti levegő pollentartalma magas. Biológiai légszennyezők tekintetében a levegő minősége nem megfelelő. Feltétlen változás szükséges (allergén megbetegedések). A pollenszennyezettség csökkentése érdekében a parlagterületeket, illetve a fertőzési gócokat meg kell keresni és felmérni.  Éghajlatváltozás. Aszályhajlam nő. A Duna-Tisza közi Homokhátság vízhiányos helyzete mára kritikussá vált. A klímaváltozásnak köszönhetően az éves vízmérleg a térségben csökkenő trendet mutat, mely leginkább a talajvízszint csökkenésben csúcsosodik ki. A jelenlegi számítások szerint a klímaváltozás szerepe ebben a legnagyobb (2/3 részben ez a felelős). Egyenlőtlen a felszíni vizek területi eloszlása. Nő a katasztrófa veszély, a viharok, árvizek, villámárvizek gyakorisága. A túlhasználat fokozza a helyzetet; tartósan, jelentősen csökkent talajvízszintek és csökkent rétegnyomás-szintek jellemzők. A minimálisan szükséges ökológiai vízmennyiség tartós hiánya jellemző. Az aszályhajlam fokozódás érinti a talajokat. A 105/1995 (XI.1.) Országgyűlési határozat, vagy a 2271/1999. (X.22.) Kormányhatározat is mutatja a probléma felismerését, de a kitűzött célok nem valósultak meg. A Homokhátság elsivatagosodása, vízgazdálkodási problémáinak koordinálása kapcsán már elért, jelentős eredménynek tekintendő a 2013. februárjában Csongrád, Bács-Kiskun és Pest megye által létrehozott Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács, melynek tevékenysége éppen ezen célokat szolgálja. A Homokhátsági fejlesztési körzet lehatárolása kérdéses, mivel hasonló problémával küzdő települések kimaradtak belőle (pl. Katymár problémája).  Hulladékgazdálkodás. Pest megyét és Budapestet leszámítva Bács-Kiskun megyében szállították el a legtöbb hulladékot (ennek 83 %-a a lakossági települési hulladék). Aktuális adatokkal a környezetvédelmi hatósági jogkört gyakorló Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTVF) és a közszolgáltatói minősítést végző Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. (OHÜ) rendelkezik. A külterületi lakott helyek nagy aránya miatt csak a lakások 78%-a került bevonásra a hulladékelszállítási szolgáltatásba.

3.2.1. A BKMTOP prioritásainak a különböző környezeti elemekben mérhető hatásai A BKMTOP prioritásainak a különböző környezeti elemekben mérhető hatásai a 30. táblázatban foglalhatók össze. A fenntarthatósági teljesítmény értékelésnél látottak szerint itt is az 1. és az 5. prioritás fejlesztési céljai járhatnak együtt több, környezeti szempontból negatív hatással. A környezeti szempontokat jobban előnyben részesítő 2. és 4. prioritások hatása ezzel szemben alapvetően pozitív.

85

Prioritások, Specifikus célkitűzések

Intézkedések

Levegő

Klíma

Felsz. víz

Felsz. alatti víz

Talaj

Ökorendsz.

Telep. körny.

Táj

Foglalkoztatás-élénkítés a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását támogató szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztésével

+1

+1

Képzési, szakképzési igények kiszolgálása

+1

+1

Az ipar és a mezőgazdaság alkalmazott kutatási igényeinek kiszolgálása. Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés (pr1)

Vállalkozói környezet fejlesztése

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

+1

Ipari és mezőgazdasági beruházás

+1

Vállalkozások együttműködését és európai térségi integrációját elősegítő eszköztár megerősítése.

+1

-1

-1

+1

+1

A vidéki települések és a külterületi lakott helyek életminőségének és vonzerejének növelése A megyeszékhely integrált fejlesztése (pr3) Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás (pr4)

+1

-1

-1 +1

Együttműködésre alapozott gazdaságfejlesztés célja A tájegységek karakterének, valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása

Term.erőf./ energia ig.

+1

A megye természetes- és termálvizeire, kulturális, épített és táji örökségére épülő turizmus jövedelemszerzési potenciáljának erősítése cél meghatározása.

A vidék fenntartható fejlesztése (pr2)

Ember

+2

+2

+1

+1

+1

+1

+2

+2

+2

+2

+1

+1

+2

+2

+1

+2

+1

+2

+2

+2

+1

+2

+2

+2

+2

+2

+2

+2

kidolgozás alatt van, melynek elemei később kerülnek integrálásra a megyei programba A szélsőséges időjárási körülményekből fakadó kockázatok (elsivatagosodás, árvizek) mérséklése, alkalmazkodóképesség javítása Környezetterhelés csökkentése, különös tekintettel az üvegházhatású gázok és a hulladék kibocsátására

+2

+2

+2

86

Kutatás-fejlesztés-innováció támogatása a Homokhátságon

Komplex megyei gazdaságfejlesztési menedzsment és marketing tevékenység megszervezése (pr5)

Közösségek önszervező, öngondoskodó és együttműködési készségének kibontakoztatása (pr6)

Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer létrehozása során magasan képzett szakemberekből álló szakértői hálózat szervezése és a működéshez felhasznált tárgyi eszközök, bérlemények beszerzése szükséges. A megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer működtetése során a megyei gazdaságfejlesztési és befektetés-ösztönzési tevékenység ellátása. A megyei gazdaságfejlesztési alap felhasználásának koordinációja a megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszeren keresztül történik. A megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer működtetése során a szabad vállalkozási zónák koordinációja. A megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer működtetése során az ipari parkok tevékenységének koordinációja. A megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer működtetése során a megyei turisztika koordinációja.

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

-1

A gyarapodó tudástőke fejlesztése

+1

Társadalmi-gazdasági aktivitás növelése, megtartó helyi társadalom

+1

-2 -2 -2 -2 -2 -2 +2 Elérhetőség javítása Környezetbarát közlekedési formák szélesítése +1 +1 -1 -1 +1 +1 +2 Gazdaság- és a foglalkoztatás-fejlesztést szolgáló -2 -2 -1 -1 -1 +1 +2 beruházások -1: nem jelentős negatív hatás, -2: közepes negatív hatás, +1: nem jelentős pozitív hatás, +2: közepes pozitív hatás, nincs jel: nincs kapcsolat; na.: nincs adat; Térségi elérhetőség és mobilitás (pr7)

-2 +1 -1

30. táblázat A BKMTOP prioritásainak a különböző környezeti elemekben mérhető hatásai

87

Az embernek a környezetéhez kötődő kapcsolata elsősorban a területhasználat jellegében, változásában mutatkozik meg. A megművelhetőség és a beépíthetőség lehetősége, a termelt növények milyensége, a mesterséges felszínek térhódítása rendkívül összetett természetitársadalmi-gazdasági folyamatok eredményeként alakulnak ki. A felszínfedettség változása kimutathatja, hogy az egyes döntések hogyan hatnak az adott régió véges természeti erőforrásaira és tágabb környezetére, illetve a talaj használata kulcsváltozónak tekinthető a globális változások vizsgálatában is. A járások központjához viszonyítva perifériára szorult kistelepülések, külterületek lakosságmegtartó erejének növelése a térségi gazdálkodás fontos eleme. A tervezésben nem elég szerepeltetni az ellátórendszerek színvonalának növelését, a funkcióhiányos, ellátatlan területeket fel kell kutatni, és a hiányzó szolgáltatásokat – ha csak mikrotérségi szinten is – de pótolni kell, ezzel is hozzájárulva térségek fenntarthatóságához. Az ember környezet átalakítása az Alföldön kellő kontrol hiánya esetén jelentősen túlnőhet akár a folyószabályozás következményein is. Ma egyelőre a tájhasználat-változás a domináns, de a közeljövőben a klímaváltozás léphet előre, főleg, hogy az agrárgazdasági régiónk egyik fő gondja az aridifikáció. A tervezést segíthetik a történeti adatok; történeti katonai térképek, archív légifelvételek segítségével további vizsgálatok alapján lokális léptékben határozható meg az elmúlt 130 területhasználat változása. A közepes méretarányt tekintve (1:100.000) Bács-Kiskun megye több, mint 5 %-a változott 2000-2006 közötti 6 év alatt (10. ábra). A változás döntő többsége, 85 %-a az erdőkhöz kötődik (erdősítés, fanövekedés, fakitermelés), 12 % mutatja a szántók növekedését, vagy csökkenését, valamint lokálisan jellemző lehet a beépítés, amely mezőgazdasági területek átalakulását érinti! A Kalocsai, Kunszentmiklósi, Bácsalmási járások a legkevésbé változó területek. A beépítésekkel kapcsolatban kiemelten fontos a termőföld védelme! A Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 egyik stratégiai területe a föld- és birtokpolitika, amely kimondja, hogy a földkészlet szigorúbb védelmével hatékonyabban kell korlátozni a zöldmezős beruházásokat, támogatva a felhagyott iparterületek ipari, lakó- és közösségi funkciókra történő újrahasznosítását (barnamezős politika fejlesztése). A beépítettség fokozódásával degradálódhatnak a védett zöldfelületi elemek, ex lege védett kunhalmok, szikes tavak, védett földtudományi értékek, valamint a hagyományos épített környezet és a régészeti értékek. Szakterületi célkitűzés továbbá a talajok és a termőföld mennyiségi és minőségi védelme. A termőföldet elsősorban a művelési ágának megfelelően kell hasznosítani (szociális földprogramok esetében is). A termőföldek más célú hasznosításának engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokra a 2013. évi CLXIX. tv. az irányadó. A beruházásokat a gyengébb minőségű földekre, a legkisebb mértékű termőföld igénybevételével kell koncentrálni. A területfejlesztés során ismerni kell a vízbázisokra vonatkozóan a védőövezet- és védőidom kijelölő határozatokban előírt korlátozásokat, a 123/1997. (VII.18.) Kr. általános rendelkezéseit. A vízkészleteket veszélyeztető tevékenységek nem települhetnek be a védőterületekre. Az úthálózatnál az M5 és tervezett M8 gyorsforgalmi utak és azok kereszteződése egyedülálló lehetőséget biztosít a térség további gazdasági fejlesztésére; növelve ezzel az M8-as út fejlesztő hatását a megye más részein is. A megyei tervnek is kiemelt helyszínként (pl. települési térség) kellene kezelnie az új közlekedési és ezzel potenciális logisztikai csomópontot! Az úthálózathoz kapcsolódóan külön kiemelhető például a Kecskemét-Szolnok gazdasági 88

együttműködés (városfejlesztési együttműködési megállapodás), vagy az országos tervben nem szereplő, de a megye határon túli kapcsolatait erősítő Baja-Zombor gazdasági tengely és útvonal kiépítésének igénye. A határ-menti térségek határon átnyúló fejlesztések prioritásaiként meghatározott célok elérését, a határ-menti vállalkozási zónák kialakítását szolgáló infrastrukturális fejlesztésekhez kötődik a határátkelő helyek fejlesztése is.

10. ábra Területhasználat változás térbelisége Bács-Kiskun megyében (adatforrás: CLC20002006 adatbázis) A mesterséges területeket, beépítéseket érintő bányászati területek elsősorban a szénhidrogén kitermeléshez kötődnek, amely a nagy területeket érintő kutatás miatt lehet jellemző (11. ábra). A megújuló energiaforrásokra vonatkozó fejlesztések miatt a beépített területek részaránya várhatóan nőni fog. A Déli Áramlat nevű földgáz-szállító távvezeték összes, tervezett nyomvonalát figyelembe kell venni a megyei és a megyei hatáskörön túli fejlesztésekben. Az esetleges későbbi fejlesztésekkel kapcsolatban a lakossági magánberuházások, illetve a vállalkozások fejlesztése folyamatosan igényel ásványi nyersanyagot (homok). Fennáll annak a veszélye, hogy a homokot elszórtan, illegális lelőhelyekről fogják kitermelni, ami maradandó tájsebeket okozhat és a termőföld védelméről szóló törvény alapján szankciók alkalmazását teszi szükségessé. 89

11. ábra Bányászati területek Bács-Kiskun megyében (2014.03.21. alapján, forrás: MBFH15) Agrárnépesség elöregedett, a fiatal gazda programok nem hozták a várt eredményeket, a növénytermesztés és állattenyésztés egyensúlya megbomlott. A falvak népességmegtartó képességét segíti elő mezőgazdasági termelés, és az állattenyésztés fellendítése (mint kiemelt fejlesztési lehetőségek), valamint az ezekre a szektorokra épülő feldolgozóipari fejlesztés. Ennek köszönhetően várhatóan jelentősek maradnak a mezőgazdasági felszínfedettségi változások. A termésbiztonság fenntartásának egyik lehetséges módja az öntözés, amihez szükséges az öntözővíz igények felmérése az alacsony öntözési arány bővítése érdekében. Az igényeket környezetbarát és energiatakarékos módon kell kielégíteni, amihez fejlesztésekre van szükség; ez az ágazati kutatás és fejlesztés támogatását igényli! A mező- és erdőgazdasági területeken a földhivatal nem javasolja a terület további felaprózódását, mert a gazdaságos termelés a nagyobb területegységeken célszerű. A mezőgazdaság jövője érdekében e fejlesztések mellett külön terv elkészítése is javasolt, amely az egyre gyakrabban előforduló aszályos időszakokban igénybe vehető vízvételi lehetőségre és annak működtetésére irányul. Az ágazati vélemények alapján a drasztikusan lecsökkent állatállomány fejlesztése terén az extenzív állattenyésztés fejlesztése javasolt! Ennek köszönhetően a rétek-legelők növekedése várható. A szőlőterületek történelmi borvidékeire épülő borturizmus kiépítése, erősítése nagyobb hangsúlyt kaphatna. Az erdőgazdasági tervezés különös fontossággal bír, mert az esélyteremtésben lévő szerepköre nagyon sokoldalú. A megye termőterületeinek jelentős részén – jelenleg a negyedén – erdő található, az erdők aránya (23 %) az országos átlagnál magasabb. A környezet- és természetvédelemben nyújtott alapvetően fontos szerepe mellett zöldgazdasági jelentősége is van; az erdő képes mérsékelni a térség energia- és nyersanyag függését. A klímaváltozás hatásainak mérséklésében a jövőben egyre hangsúlyosabb pozitív szerepe lesz. Ide kötődnek a turisz15

http://www.mbfh.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=146&lng=1

90

tikai fejlesztések, emellett az ártéri gazdálkodás, az egészséges élelmiszer, valamint az egészségtudatos nevelés helyszíneként is szolgál. Alacsony erdőarány elsősorban a Kalocsai- és a Bácsalmási járásra jellemző. Az erdőtelepítések hasznosak a szikesedés (Dumanenti járások: Bajai, Kalocsai, Kunszentmiklósi) és a talajerózió megelőzésében (Homokhátsági járások: Kecskeméti, Kiskunhalasi, Kiskunmajsai, Kiskőrösi, Kiskunfélegyházai, Jánoshalmai). A megyében erdőtelepítések folytatását a továbbiakban – főként a Homokhátság járásainak területén – csak megfelelő tudományos és szakmai kontroll mellett lehet folytatni, mert azok hatása és a telepítések jövője a klímaváltozás, a szárazodás és a vízhiány miatt kétséges (egyéb katasztrófa események, például erdőtüzek esélyét is növelhetik). Sem erdőgazdasági-, sem mezőgazdasági területen nem javasolható a felaprózódást fokozó fejlesztés támogatása. A megye az erdőtűzveszély szempontjából a legveszélyeztetettebb megyékhez tartozik. Az erdőterületekhez kötődő vadgazdálkodás jelenleg nagyon kis szerepet kap. A település szintű kezelésre, tervezésre jó alapot ad Bács-Kiskun megye Területrendezési Terve, amely ilyen léptékben veszi számba a környezeti problémákat.

3.3. A területfejlesztési operatív program céljainak megvalósulása esetén a környezeti szempontból negatív hatást kiváltó tényezők feltárása. A gazdasági válság, a lassú gazdasági kilábalás hatására a rövid távú szemlélet és a minél gyorsabb növekedési kényszer erősödik, a hosszútávú környezeti szempontokat is figyelembe vevő magatartás háttérbe szorul. A költségvetési megszorítások és a kedvezményezettek kevés önereje, rossz pénzügyi helyzete kikényszeríti a rövid távú szemléletet. Akár a stratégiai szintű döntéshozatal során is a rövid távú érdekek kerülnek előtérbe, melyek nem állnak arányban a környezethez fűződő, hosszabb távú közérdekkel. A környezetpolitika ágazati és területi integrációra lenne szükség; a környezeti, a fenntarthatósági és társadalmi-gazdasági kérdések együttes kezelésére. A komplex környezeti megközelítés hiányában a környezeti hatás korlátozott. A zöld közbeszerzés elvei nem terjedtek kellő mértékben, legalább az EU pályázatoknál érvényesíteni kellene. Jellemző a külső feltételeknek való kiszolgáltatottság, amikor a politika és/vagy a befektetők által kínált gazdasági kényszerek kívülről irányítanak, ami regionális/helyi szinten általában környezet- és hagyomány-idegen. A beruházókat a környezeti hatások általában csak a jogszabályok betartásának szintjéig érdeklik, általában nincs kötődésük a területhez. A környezeti adók súlya nem növekszik, de kevés a környezetvédelmi alapú adókedvezmény is. A környezetvédelmi ipar, szolgáltatások súlya kicsi, korszerűsége kívánnivalót hagy maga után. Kérdésként merül fel, hogy mi lesz az előző programozási időszakban esetlegesen támogatott, és nem maradéktalanul teljesített vállalásokkal (ha van ilyen). A megújuló energiaforrások alkalmazása környezeti problémákkal is jár, és nem tisztázott kérdés, hogy ezek ellensúlyozzák-e a feltételezett globális hasznot. Ez a probléma főleg a biomassza-égetés okozta jelentősebb környezeti hatások esetében merül fel, a többi technológia (geotermia, napenergia, szélenergia) kevésbé problémásak. A felmerülő környezeti problémák jellemzően kisebbek a nem megújuló források használatánál megjelenő környezeti hatásoknál. Tehát nagyon fontos a megfelelő a helyi adottságokhoz illeszthető technológiai megoldások

91

kiválasztása. A biomassza égetés kaphat prioritást, amelyre a legérzékenyebb a környezet, és amelynél a gazdasági szempontok kizárólagos érvényesítése nagyon veszélyes eredményre vezethet tömeges elterjedés esetében. A biomasszára alapozott megújuló energia előállítás a szén-dioxid terhelés növekedésével járhat a nagyobb városokban. Kevéssé jellemző a gazdaságban a hulladék-szegény technológiák alkalmazása, vagy a keletkező gyártási maradékok visszaforgatása. Hasonlóan kevés és nem megfelelően szabályozott a jellemzően hulladék felhasználó tevékenység. Az ipari ökológiai megközelítés alkalmazása, a primer nyersanyagok védelme alacsony szintű. Országosan és a mezőgazdasági termék-feldolgozás erős megyei jelenléte miatt BácsKiskun megyére is elmondható, hogy a legnagyobb tőke és lobbi erő, továbbra is az iparosított, intenzív technológiák, és az ezek termékeit feldolgozó, túliparosított élelmiszeripar mögött van. Nemzetközi összehasonlításban alacsony a hazai vállalkozások K+F és innovációs tevékenysége, pláne a környezetvédelmi tartalomban. A hazai tudásáramlás nemzetközi viszonylatban lassúnak számít: a tudomány és az ipar között jelentős „tér” húzódik. Az ökoinnováció, a környezeti K+F, valamint a környezeti kritériumok erősítésére van szükség (KEHOP mellett GINOP, TOP, VP szintjén). Kevés az olyan beavatkozás, amely a hazai környezet állapotát jelentős mértékben javítaná. Ilyen célokra jellemzően kevés forrás jut, illetve a pozitív környezeti hatások mellett negatívokkal is számolnunk kell. Az ország a rendelkezésre álló források kevesebb, mint 0,5 %-át költi természetvédelemre. Nagyon szűk a forrás a zöld infrastruktúra, ill. a nem védett területek fejlesztésére. Csak a védett területekbe való beavatkozással nem mérsékelhető a biodiverzitás-csökkenés. Mindez felerősíti a többi OP szerepét, felelősségét a természetvédelemben. A beavatkozásokat úgy kell tervezni, hogy azok ne járjanak ökológiai kárral és a megvalósítás során ezt meg is kell követelni. Nagyon fontos továbbá, hogy az ágazati OP-ok fejlesztései összehangoltan, vagy járási szinten egy projekt keretében valósuljanak meg, vagy valamilyen más koordinált mechanizmusokon keresztül működhessenek együtt. A területhasználat tervezésében jellemző a belterületbe vonás, az infrastruktúra (útépítés) és a szolgáltató (logisztika) területek terjeszkedése. A növekvő mértékű urbanizáció, a települések szétterülése, összeépülése jellemző. A koordinálatlan várostervezés (urban sprawl) egyik típusterülete Kecskemét és környezete. Ennek kezelésében a területi, termőföld-védelmi szempontokat figyelembe kell venni. A fogyasztói társadalmi értékrend dominál. Anyag- és energiapocsékolás, hulladékok fokozott termelése jellemző. Az anyagi jólét megszerzésében a környezet minőségének, szolgáltatásainak értékelése nem megfelelő súlyú. Környezeti nevelés, szemlélet-formálás szerepét növelni kell, mert ezeket a normákat a mindennapi élet gyakorlata nem erősíti. Nagyon fontos az állami, önkormányzati környezetvédelmi példamutatás. A lakosság jelentős részének helyzete olyan, hogy a mindennapi megélhetési problémák háttérbe szorítanak minden mást. Gyakoriak a szegénységből, megélhetési kényszerből származó környezeti túlterhelések, túlhasználatok. A saját források hiánya miatt az elmaradott térségek kevesebb támogatáshoz juthatnak és a kitörési kísérletek együtt járhatnak a meglévő értékek felélésével, feláldozásával. A megyei területfejlesztési tervezésnek az NTFS-re tekintettel erőteljesebben kell megjelenítenie a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javításával kapcsolatos terveket, elképzeléseket. 92

Hiányzik a környezeti állapot legalább járási szintű áttekintése. A súlyos környezeti problémák beavatkozás nélkül maradhatnak, anélkül, hogy említésre kerülnének. A BKMTOP nem kezel súlyos környezeti problémákat, ami a környezetkárosítás megelőzése, kezelése mellett azért is fontos, mert egyes irányelvekkel kapcsolatban kötelezettségeink vannak, amelyeket teljesíteni kell. Úgy tűnik, hogy a BKMTOP nem tesz sokkal többet, mint az EU követelményeknek (szennyvizes és hulladékos fejlesztések), illetve célkitűzéseknek (CO2 kibocsátás csökkentés, klímaváltozáshoz való (esetenként részleges) alkalmazkodás) való megfelelés. A természetvédelmi célú támogatások is döntően az EU-s Natura 2000-hez kapcsolódnak. A 3.1.1. fejezetben az operatív program környezeti hatásainak vizsgálatát követően megvizsgáltuk azok potenciális környezeti konfliktusait (31. táblázat). 31. táblázat Ágazati operatív programok keretében tervezett Bács-Kiskun megyei fejlesztések Operatív program és prioritástengelye

GINOP 1

GINOP 2

GINOP 3 GINOP 4 GINOP 5

GINOP 6

GINOP

GINOP 1 GINOP5 GINOP 6 VP

Támogatás segítségével megvalósítandó Bács-Kiskun megyei program Bács-Kiskun megye élelmiszergazdasági programja Vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítése Modern üzleti infrastruktúra megteremtése és termelő, szolgáltató kapacitásbővítés Vállalkozói kultúra és versenyképes tudás elterjesztése Vállalkozások foglalkoztatás-orientált fejlesztései Hálózatos turisztikai fejlesztések a természeti és kulturális örökségre alapozottan (pl. Alföldi Kéktúra) Élelmiszerfeldolgozási fejlesztések a tájtermesztési és térségi termelési kultúrákra alapozottan KKV-k piaci pozícióját erősítő technológiai telephelyfejlesztések Szabad vállalkozási zóna fejlesztése (a zóna településein) Vállalkozások klímaváltozáshoz köthető energiahatékonysági beruházásai Vállalati K+F+I tevékenység KKV-k innovációs teljesítményének megsokszorozása Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztései Digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása Szélessávú infrastruktúra és hálózatok fejlesztése Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztései Vállalkozások foglalkoztatás-orientált fejlesztései Duális szakképzés infrastrukturális kereteinek megteremtése Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása (Aranymonostor, Históriapark, Kiskunmajsai fürdő térségének gyógyhellyé alakítása, Tiszakécskei fürdő térségének gyógyhellyé minősítése, gyógydesztináció kialakítása Kiskunhalason, Megyei TDM szervezet, Bejárható Bács-Kiskun) Gyógyhely és gyógytérség fókuszú vállalkozói együttműködések (Kiskunmajsa, Tiszakécske, Kiskunhalas járások) Kulturális és természeti örökségre alapuló kiemelt attrakciófejlesztések (Bugac, Kecskemét) Vállalkozói kultúra és versenyképes tudás elterjesztése Vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítése Duna-menti térség turisztikai attrakcióinak és szolgáltatásainak fejlesztése Bejárható Bács-Kiskun, A Magyar Zarándokút Duna-menti zarándoklatai és kapcsolódása a Márton Áron zarándokhálózathoz, Reformkor és szabadságharc tematikus, akadálymentes kulturá-

Potenciális környezeti konfliktus X X ? X X X X O O X

X ? X

93

lis túraútvonal Nagycenk partnerségével, TDM szervezetek és turisztikai klaszter létrehozása, Turizmus ágazatban működő KKV-k növekedési lehetőségeinek megteremtése, Turisztikai szolgáltató funkciót ellátó társadalmi célú vállalkozások ösztönzése, Agro-, falusi, horgász-, erdei, lovas-, bor- és pálinkaturizmus fejlesztése.

KEHOP 1

KEHOP 1 KEHOP 2

KEHOP 2

A Homokhátság vízgazdálkodási rendszerének megtervezése

-

A Homokhátság és Bácska kulcsfontosságú vízgazdálkodási fejlesztéseinek megvalósítása (a Bácska) Szemléletformálásra alapozott differenciált beavatkozások a Homokhátságon A vízkár-elhárítás biztonságának javítása Települések vízkár-elhárítási biztonságának javítása A Homokhátság vízgazdálkodási infrastruktúrájának biztosítása A védett területek ökológiai vízigényének biztosítása. A helyi vízkészletek megtartását és vízpótlását is szolgáló területi tározások feltételeinek megteremtése nagyobb beavatkozással. (mélytározók kialakítása) A Közép-homokhátsági vízpótló-rendszer kiépítése (Dunavölgyi-főcsatorna és a hozzá kapcsolódó rendszerek felújítása, a Soroksári Duna ágból induló Hátsági főcsatornának a Közép-Hátsági kiépítése) Kecskemét város tisztított szennyvizeinek vízpótlási célú hasznosítása. (puffertározó építés, vízkormányzó műtárgyak létesítése, szűrőmezők létesítése az utótisztítás céljából) Kihasználatlan vízpótlási lehetőségek intenzifikálása (Tiszaalpári öntöző-, Algyői belvíz- és Dél-bácskai vízpótló rendszer.) A helyi vízkészletek megtartását szolgáló területi tározások feltételeinek megteremtése mesterséges létesítmény nélkül A helyi vízkészletek megtartását szolgáló területi tározások feltételeinek megteremtése kisebb beavatkozással, műtárgy rekonstrukcióval. A helyi vízkészletek megtartását szolgáló területi tározások feltételeinek megteremtése nagyobb beavatkozással. A hátsági területen vannak olyan jelentősebb tározási lehetőségek (35 db, 2665 ha), ahol gáttal és műtárggyal jelentősebb vízoszlop állítható elő a duzzasztott térben. A belvízcsatornák (710 km) meder és a medret kísérő mély fekvésű területek tározási lehetőségeinek kiépítése mederrendezéssel és rekonstrukcióval és területrendezéssel A Duna-Tisza közi Homokhátság keleti lejtőjének vízháztartási viszonyainak javítása komplex vízgazdálkodási beavatkozásokkal A Duna-Tisza közi Homokhátság vízháztartási viszonyainak javítása komplex vízgazdálkodási beavatkozásokkal a Kígyós vízrendszerben Települési vízellátás fejlesztése, ivóvízminőség-javítás Derogációs kötelezettségek teljesítése a szennyvízelvezetés és – tisztítás területén A vizek mennyiségi, minőségi állapotának javítása Termálvizek környezet- és természetkímélő hasznosítása (zárt rendszerben, a felszín alatti rétegekbe való visszasajtolással) A vízszolgáltatás infrastruktúrájának fejlesztése

?

KEHOP 2 VP5

A tanyasi tevékenység diverzifikációjának segítése

KEHOP 3

Hulladékgazdálkodással kapcsolatos fejlesztések (Kiskunmajsai-, Bajai járás) Élőhelyek fejlesztése

KEHOP 4

O ? ? ? O ?

X

O

?/O O ?/O

?/O

?/O

O

O

X ? O O ?/O O ? O

94

Bács-Kiskun megye komparatív előnyeire alapozott hálózati zöld-áramtermelés Távhőrendszerek komplex energetikai fejújítása, illetve megújuló alapra helyezése

O O O

KEHOP 5

IKOP1 IKOP3

IKOP2 IKOP2 GINOP6 IKOP3 IKOP4 IKOP5 EFOP1 EFOP2 EFOP3 EFOP2 EFOP6

EFOP VP1 VP2 VP3 VP4 VP6 VP1 VP2 VP6 VP1 VP6 VP4 VP4 VP6 VP5 VP4 VP5 VP6 VP6 VP

Szemléletváltás a klímaváltozás hatásainak mérsékléséért Hálózatra termelő megújuló energia-hasznosítási megoldások: biomassza, napenergia Energiahatékony közvilágítás Állami fenntartású szociális intézmények energiahatékonysági beruházásai a vidéki térségekben M9-es autópálya M8-as autópálya Kalocsa és Paks közötti közlekedési kapcsolat Duna-menti megyék közötti munkavállalási és vállalkozási célú mobilitás fejlesztése Logisztikai központ és kikötő fejlesztés (Baja) Budapest-Kelebia vasútvonal fejlesztése Vízi infrastruktúra-fejlesztés Kecskemét Város térségi elérhetőségének javítása Kecskemét Megyei Jogú Város elővárosi közlekedési rendszereinek fejlesztése Kecskemét Város intermodális pályaudvar és kapcsolódó közösségi közlekedés fejlesztése Szociális program Közösségfejlesztési program Oktatási és nevelési program

O O O XX XX X X ? X ? X X X -

Egészségügyi program „Ötödik égtáj” program Transznacionális együttműködési programok kidolgozása és végrehajtása a magyar-szerb-horvát határtérségben A humán erőforrás gondozása és fejlesztése az értékteremtés és a munka világába történő belépés és aktív szerepvállalás érdekében

-

Bács Kincse Projektcsomag

X

Zöld Homokhátság Projektcsomag - a klímaváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaságok fejlesztése

O

Élhető Tanyák Projektcsomag

-

A klímaváltozás hatásainak csökkentése a mezőgazdaság vízigényét biztosító fenntartható megoldásokkal. Helyi közösségi energiaigény fedezését szolgáló beruházások vidéki térségekben Tanyák megőrzése, a gazdasági termelésbe való visszaintegrálása A Homokhátság ökológiai térszerkezetének fejlesztése

-

O X ?/O O

Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal

?

Falu- és tanyagondnoki hálózat fejlesztése A vidék képességmegtartó népessége - Közösségfejlesztés A Homokhátság öntözési kultúrájának fejlesztése

O

95

MAHOP2

TOP1

TOP2

TOP3

TOP4 TOP5

TOP6

TOP TOP

Mezőgazdasági termelők és elsődleges feldolgozók élelmiszerfeldolgozó beruházásai Táj- és ökotermesztés beruházásai Vidéki örökség turisztikai hasznosítása A halászati ágazat fejlesztése Bács-Kiskun megyében Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer programjai és működtetése Megyei gazdaságfejlesztési alap működtetése Munkaerő mobilitást szolgáló közlekedésfejlesztése Ipari parkok kialakítása és fejlesztése Megyei gazdaságfejlesztési intézményrendszer létrehozása Innovációs alap koordinációja A munkába állást és a családokat segítő intézmény- és hálózatfejlesztés Munkahelyteremtéssel járó helyi, térségi jelentőségű turisztikai fejlesztések Helyi termékekhez, rövid ellátási láncokhoz kapcsolódó logisztikai fejlesztések Helyi termelők hálózatosodásának elősegítése Mezőgazdasági Szociális Szövetkezetek létrehozása Foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati fejlesztések Iparterületek kialakítása és fejlesztése: Kecskeméti Agglomeráció iparterületeinek fejlesztése, Kétszámjegyű gyorsforgalmi utak metszésében, illetve a Duna folyó közlekedési potenciáljára is építő iparterületek fejlesztések, Szabad vállalkozási zónán belül iparterület fejlesztése Települési környezet integrált, területileg koncentrált, környezettudatos megújítása Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések (pl. Kiskunmajsa, Kiskőrös, Kalocsa) Vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztése Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Energia Akadémia létrehozása és működtetése (Kerekegyháza, Orgovány) Tervek készítésének támogatása A települési önkormányzati infrastruktúrális létesítményekben az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása Helyi ellátást biztosító megújuló alapú zöldáram-termelő rendszerek kialakításának támogatása Lokális távhő-rendszerek kiépítése Kisléptékű közlekedési fejlesztések Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése CLLD típusú fejlesztések Helyi gazdaság- és termékfejlesztési program működtetése Megyei foglalkoztatási paktum programjainak és szolgáltatásainak működtetése A munkaerőpiaci igényekre alapuló humán erőforrás fejlesztés Helyi identitás erősítése Üzleti környezet fejlesztése Tanyák energiaigényének biztosítása megújuló energiával (Kunbaracs, Zsana) Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai

X O O X XX ? ? ? X ?

XX

O ? O O ?/O O O O O O X

96

GINOP VP Hazai támogatás

hasznosítása

útépítések X határon átnyúló programok (klímaváltozás, a Baja-Bezdán csaHorizont2020 torna rekultivációja és kapcsolódó gazdaságfejlesztés, szerbIPA magyar jégeső elhárító rendszer kiépítése, a Katymár-Santic kö?/X Duna Transznaciozötti új határátkelő létesítése, a Magyar-horvát-szerb Európai nális Program Területi Társulás létrehozása) X - Potenciális környezeti konfliktus; XX - Jelentősebb potenciális környezeti konfliktus; ? - Potenciális környezeti konfliktus bizonytalan/nem megállapítható; - - Elhanyagolható potenciális környezeti konfliktus; O - Környezet szempontjából inkább pozitív hatás

Környezeti szempontból jelentős negatív hatást kiváltó beruházásoknak minősíthetőek az ipari parkok és az iparterületek fejlesztése, valamint az autópálya beruházások (32. táblázat). 32. táblázat. Potenciálisan jelentősebb negatív környezeti hatással rendelkező programok Támogatás segítségével megvalósítandó Bács-Kiskun megyei program M9-es autópálya M8-as autópálya Ipari parkok fejlesztése (Kunbaja, Kalocsa, Baja, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza) Iparterületek fejlesztése Iparterületek kialakítása és fejlesztése: Kecskeméti Agglomeráció iparterületeinek fejlesztése, Kétszámjegyű gyorsforgalmi utak metszésében, illetve a Duna folyó közlekedési potenciáljára is építő iparterületek fejlesztések, Szabad vállalkozási zónán belül iparterület fejlesztése

Ezen fejlesztések esetében az építkezés jelentős környezet átalakítással és járulékos bányászati tevékenységgel jár, valamint az építési hulladékok megfelelő kezelése és elhelyezése kiemelt feladat. Az ipari és gazdasági beruházások a működés során jelentős zaj, levegő, víz és talajterheléssel járhatnak. Továbbá havária eseményekkor potenciális szennyezőanyagforrásként szerepelhetnek. A fejlesztések során célszerű környezetbarát technológiai megoldásokat alkalmazni. Fontos, hogy az új beruházásokban ne sérüljenek az épített környezet értékes elemei és a kulturális örökség. Előfordul, hogy a gazdaság-fejlesztési céllal megvalósított beruházások nem érik el céljukat (lásd ipari park építések, útfejlesztések), miközben ennek ellenére környezeti konfliktusokat, problémákat okoznak. Ezeket a végeredményben felesleges pénzköltéseket a jelenleginél megalapozottabb stratégiákkal, és jobb kiválasztási rendszerrel lehet megelőzni. A következmény egyértelmű feleslegesen feláldozott környezeti érték, állapotjellemző. A túlcentralizált hálózatok feloldását célzó közlekedés-fejlesztési beruházások a tájra, a vizekre és a talajra közvetlen hatással lehetnek, illetve zajhatással járhatnak, valamint kialakításuknál fokozott figyelmet kell fordítani az ökológiai folyosók fenntartására (pl. vadátjárók) és az élőhelyek feldarabolódásának/fragmentációjának elkerülésére. Már a tervezés szakaszától figyelmet kell szentelni a környezeti vonatkozásokra, de a környezeti intézkedések nem, vagy nehezen illeszkednek az ágazati és területfejlesztési tervekbe. A közeljövőben az ipari fejlődés kismértékű beindulásával megállhat a savasodást okozó, az ÜHG hatású gáz-kibocsátás csökkenése, növekedhet az ipar energiafogyasztás, és e miatt a légszennyező anyagok kibocsátása. A veszélyes anyagokkal folytatott tevékenység jelentős kockázatokat hordoz.

97

Potenciális negatív környezeti hatással számos ipari-gazdasági fejlesztési program rendelkezhet, melyek turisztikai programok, helyi gazdasági fejlesztések, települési hálózatos és vonalas létesítményekhez tartozó beruházások (33. táblázat). 33. táblázat. Potenciális negatív környezeti hatással rendelkező programok Támogatás segítségével megvalósítandó Bács-Kiskun megyei program Bács-Kiskun megye élelmiszergazdasági programja Modern üzleti infrastruktúra megteremtése és termelő, szolgáltató kapacitásbővítés Hálózatos turisztikai fejlesztések a természeti és kulturális örökségre alapozottan (pl. Alföldi Kéktúra) Élelmiszer-feldolgozási fejlesztések a tájtermesztési és térségi termelési kultúrákra alapozottan KKV-k piaci pozícióját erősítő technológiai telephelyfejlesztések Szabad vállalkozási zóna fejlesztése (a zóna településein) Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása (Aranymonostor, Históriapark, Kiskunmajsai fürdő térségének gyógyhellyé alakítása, Tiszakécskei fürdő térségének gyógyhellyé minősítése, gyógydesztináció kialakítása Kiskunhalason, Megyei TDM szervezet, Bejárható Bács-Kiskun) Gyógyhely és gyógytérség fókuszú vállalkozói együttműködések (Kiskunmajsa, Tiszakécske, Kiskunhalas járások) Duna-menti térség turisztikai attrakcióinak és szolgáltatásainak fejlesztése Bejárható Bács-Kiskun, A Magyar Zarándokút Duna-menti zarándoklatai és kapcsolódása a Márton Áron zarándokhálózathoz, Reformkor és szabadságharc tematikus, akadálymentes kulturális túraútvonal Nagycenk partnerségével, TDM szervezetek és turisztikai klaszter létrehozása, Turizmus ágazatban működő KKV-k növekedési lehetőségeinek megteremtése, Turisztikai szolgáltató funkciót ellátó társadalmi célú vállalkozások ösztönzése, Agro-, falusi, horgász-, erdei, lovas-, bor- és pálinkaturizmus fejlesztése. A Közép-homokhátsági vízpótló-rendszer kiépítése (Dunavölgyi-főcsatorna és a hozzá kapcsolódó rendszerek felújítása, a Soroksári Duna ágból induló Hátsági főcsatornának a Közép-Hátsági kiépítése) Települési vízellátás fejlesztése, ivóvízminőség-javítás Kalocsa és Paks közötti közlekedési kapcsolat Duna-menti megyék közötti munkavállalási és vállalkozási célú mobilitás fejlesztése Kecskemét Város térségi elérhetőségének javítása Kecskemét Város intermodális pályaudvar és kapcsolódó közösségi közlekedés fejlesztése Kecskemét Megyei Jogú Város elővárosi közlekedési rendszereinek fejlesztése Bács Kincse Projektcsomag Helyi közösségi energiaigény fedezését szolgáló beruházások vidéki térségekben Mezőgazdasági termelők és elsődleges feldolgozók élelmiszer feldolgozó beruházásai Munkaerő mobilitást szolgáló közlekedésfejlesztése Helyi termékekhez, rövid ellátási láncokhoz kapcsolódó logisztikai fejlesztések Útépítések Határon átnyúló programok (klímaváltozás, a Baja-Bezdán csatorna rekultivációja és kapcsolódó gazdaságfejlesztés, szerb-magyar jégeső elhárító rendszer kiépítése, a Katymár-Santic közötti új határátkelő létesítése, a Magyar-horvát-szerb Európai Területi Társulás létrehozása)

A turizmus potenciális negatív hatásai a látogatók okozta zavarás (általában területileg koncentrált módon) azok környezetterhelése (pl. hulladék) a fennmaradt természeti területek közvetlen közelében. A vízi infrastruktúra fejlesztése járulékos zajhatással járhat, valamint a turizmus okozta zajhatások miatt az ártéri élővilág zajterhelése megnőhet, mely az élőhelyekre zavaró hatással lehet. A turizmust fejlesztő programok (lovas turizmus, túraútvonalak) nem megfelelő megtervezése a természetes területek zavarásával járhat együtt. A termálvízhez kapcsolódó egészségügyi és rekreációs beruházásoknál a használt termálvíz elhelyezése környezetterheléssel járhat (főleg szerves és szervetlen szennyezők tekintetében). Éppen ezért a termálvíz elhelyezés korlátait célszerű figyelembe venni, illetve a többcélú alkalmazást előnyben részesíteni.

98

Az ivóvízminőség-javító program során keletkező hulladék elhelyezését fokozott figyelemmel kell elvégezni, a befogadók terhelésének megelőzése érdekében. A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásnál (pr4) alapvetően az ember és a javainak biztonságnövelését szolgája, kiegészülve a gazdálkodás körülményeit javító vízgazdálkodással. Számos fejlesztés célozza meg a régió vízgazdálkodásának fejlesztését, mely a klímaváltozás hatása miatt a régió fontos prioritása. A vízgazdálkodási beruházásoknak azonban potenciális negatív hatásai is lehetnek a vízrendszerre, ökológiára, éppen ezért a fejlesztéseket azok átgondolt, környezeti hatások mérlegelésével megalapozott döntések alapján célszerű megvalósítani. Új vízgazdálkodási infrastruktúra és műtárgyak tervezésénél figyelembe kell venni a lokális környezeti tényezők összetett rendszerének módosításának minimalizálását. A fejlesztések tervezésénél fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy a talaj, víz, levegő és ökológiai hálózatra minél kisebb terheléssel/módosító hatással legyen. Nagyon sok függ attól, hogy hogyan valósítják meg a beavatkozásokat és mennyire hangolják össze a VKI követelményeivel. A kedvező környezeti hatások jelentősen növelhetők a projektek jó feltételrendszerének kialakításával. Az öntözés az EU szerint nem környezetvédelmi téma és komoly fenntartások vannak az öntözési támogatásokkal kapcsolatban. A közlekedés-korszerűsítés hosszú távon hozzájárulhat a fenntarthatósághoz, azonban a beruházások környezetterhelés-mérséklése és az építési hulladék megfelelő kezelése/elhelyezése mérlegelendő. A helyi közlekedési rendszerek fejlesztését is szükséges a környezeti tényezők figyelembe vételével megtervezni (élővilág, víz, talaj, levegő). A vízi közlekedés fokozódása potenciális környezetszennyezésként jelentkezhet az élővizekben. A mezőgazdaság negatív hatásokkal lehet a felszíni és felszín alatti vízbázisokra, a talajra, a mezőgazdaságban használt szerves anyag és vegyszerterhelés (pl. műtrágyák, gyomirtók) környezetterhelése nyomán. Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó műtrágya hatóanyag mennyisége az utóbbi években újból emelkedik, a nitrogén mérleg egyenlege az elmúlt években ingadozott, azonban a többi tagországhoz viszonyítva jóval kedvezőtlenebb. A szerves tárgya használata alacsony. A talajok foszformérlege hosszú idő óta negatív. Talajok széleróziónak kitettek, jellemző a nitrát szennyezettség. A nemzetközi szinten még jónak számító talajadottságaink romlása jellemző. A probléma azért is súlyos, mert nagyon nehéz rövid időn belül megoldást találni. (a problémát Vidékfejlesztési OP kezeli). A környezeti elemeket érintő hatások tekintetében nem lehet országhatárokról beszélni. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (EGB) dolgozta ki „Az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezményt (Espooi egyezmény). Az Espooi egyezmény Magyarországra nézve 1997. október 9-étől hatályos. A jogszabály a várhatóan jelentős mérvű ártalmas, országhatáron átterjedő hatást előidéző tervezett tevékenységekre (függelékben külön meghatározott – pl.: nagy gátak és víztározók esetén, autópályák építése esetén) környezeti hatásvizsgálati eljárást ír elő. A végrehajtás részletes szabályait a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kr. tartalmazza. A vízgazdálkodás területén nélkülözhetetlen a nemzetközi együttműködés. A határon átnyúló árvizes fejlesztések ezért mindig egyeztetésre kerülnek határvízi együttműködési bizottság keretében. 99

Bács-Kiskun megye területfejlesztési operatív programja az alábbi országhatáron átnyúló fejlesztési programokat tartalmazza, s amelyek országhatáron átterjedő környezeti hatásával lehet számítani:  Baja-Bezdán csatorna rekultivációja és kapcsolódó gazdaságfejlesztési projektek: A Magyar- Szerb IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósuló Magyarország és Szerbia közös vízgazdálkodási beruházás során egyrészt a csatorna magyar részén kb. 32 km-es szakaszon történő mederkiépítése, másrészt az Európában egyedülálló, téglafalazatú Deák Ferenc zsilip, a Sebesfoki-zsilip és a Bezdáni-hajózsilip újjáépítése valósul meg. Előbbinél elsődleges cél a belvizek befogadása és elvezetése, valamint a vízi turizmus feltételeinek megteremtése, míg a zsiliprekonstrukcióknál a műtárgy eredeti funkciójának ismételt biztosítása. A beruházás természetvédelmi engedély birtokában történik, így beruházás illetve a műtárgyak funkcionalitásának környezetre gyakorolt ideiglenes negatív hatása minimális, egyébként pedig alapvető célja pozitív hatású.  Szerb-magyar közös jégeső elhárító rendszer kiépítése: A Magyar- Szerb IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében megvalósuló „Hailnet” nevű program keretében egy közös jégeső elhárító rendszer kerül kiépítésre. A rendszer lényege, hogy ezüst-jodid reagens GPS koordinátákkal meghatározott felhőrétegbe juttatásával megakadályozható a nagyobb jégszemek kialakulása. A műszaki infrastruktúra területi igényét leszámítva (pl.: rakéta kilövési helyszínek) várhatóan jelentős pozitív környezeti és gazdasági hatása lesz.  Katymár-Santic közötti új határátkelő létesítése: Közös magyar- szerb célkitűzés a határátlépési lehetőségek sűrítése. A Katymár-Santic közötti új határátkelő gazdaságélénkítő hatása mellett a munkavállalást, a tanulást és a családi kapcsolatok ápolását is elősegítené. A természeti környezetre gyakorolt negatív hatása azonban prognosztizálható a közlekedési forgalom élénkülésével.  Magyar-horvát-szerb Európai Területi Társulás létrehozása és működtetése: A kohéziós politika önálló célkitűzése az európai területi együttműködés (ETE). A határon átnyúló együttműködések terén az Európai Területi Társulások (ETT) 2014-től kezdődően még kiemeltebb szerepet fognak betölteni. Az ETT eszközt arra szánják, hogy a területi együttműködés elősegítése és a gyakorlati nehézségek csökkentése által az Unió kohézióját fokozza egy olyan jogi szervezeten keresztül, amely az együttműködési kezdeményezések számára a jogbiztonságot és a stabilitást növelni tudja. az ETT-k pályázói, programirányítói funkciót tölthetnek be ETE programokban, illetve határon átívelő közszolgáltatások nyújtásában is szerepük lehet. Ezek országhatáron átnyúló környezeti hatásaival csakis közvetett módon kell majd számítani; a segítségükkel megvalósuló egyes határmenti (CLLD típusú), illetve adott terület specifikus igényeihez illeszkedő integrált beruházások (ITI) megvalósítása kapcsán. Számos olyan program vagy programcsomag tervezett, amely környezeti szempontból inkább pozitív hatással jár (34. táblázat). Egyrészről ezek a természet és kulturális örökség védelmét és bemutatását szorgalmazó projektek. A megye számos értékes természeti és épített környezeti értékkel rendelkezik, amelyek felújításra szorulnak, illetve az emberek ismeretei hiányosak róluk. Az épületállomány állapota kritikus, legalább kétharmada felújításra szorul. A természeti területek állagmegőrzése és rehabilitációja sok esetben erősen indokolt. Sok program energiahatékonysági lépéseket kezdeményez (közvilágítás javítása, megújuló energia 100

alkalmazása stb.), melyek hozzájárulnak a régió fenntarthatóságához. A komplex programcsomagok (pl. Zöld Homokhátság projektcsomag, a Duna-Tisza közi Homokhátság vízháztartási viszonyainak javítása komplex vízgazdálkodási beavatkozásokkal a Kígyós vízrendszerben) a fenntarthatóság három pillének (társadalom, gazdaság és környezet) együttes fejlesztésével a régió vonzerejének javítására, a szociális problémák mérséklésére valamint a gazdaság fellendítésére adnak lehetőséget. Több programcsomagban direkt vagy indirekt módon a szemléletformálás és a környezettudatosság növelése is helyet kap. A vízgazdálkodás nem csak infrastrukturális oldalról, hanem mező- és tájgazdálkodási oldalról is helyet kap. 34. táblázat. Környezet szempontjából inkább pozitív hatás Támogatás segítségével megvalósítandó Bács-Kiskun megyei program Vállalkozások klímaváltozáshoz köthető energiahatékonysági beruházásai Vállalkozások megújuló energia felhasználását és energiahatékonyság-növelését célzó fejlesztései Szemléletformálásra alapozott differenciált beavatkozások a Homokhátságon A védett területek ökológiai vízigényének biztosítása. Kecskemét város tisztított szennyvizeinek vízpótlási célú hasznosítása. (puffertározó építés, vízkormányzó műtárgyak létesítése, szűrőmezők létesítése az utótisztítás céljából) Kihasználatlan vízpótlási lehetőségek intenzifikálása. (Tiszaalpári öntözőrendszer, Algyői belvízrendszer, Dél-bácskai vízpótló rendszer.) A helyi vízkészletek megtartását szolgáló területi tározások feltételeinek megteremtése mesterséges létesítmény nélkül A helyi vízkészletek megtartását szolgáló területi tározások feltételeinek megteremtése kisebb beavatkozással, műtárgy rekonstrukcióval. A helyi vízkészletek megtartását szolgáló területi tározások feltételeinek megteremtése nagyobb beavatkozással. A hátsági területen vannak olyan jelentősebb tározási lehetőségek (35 db, 2665 ha), ahol gáttal és műtárggyal jelentősebb vízoszlop állítható elő a duzzasztott térben. A belvízcsatornák (710 km) meder és a medret kísérő mély fekvésű területek tározási lehetőségeinek kiépítése mederrendezéssel és rekonstrukcióval és területrendezéssel Duna-Tisza közi Homokhátság K-i lejtőjének vízháztartási viszonyainak javítása komplex vízgazdálkodási beavatkozásokkal A Duna-Tisza közi Homokhátság vízháztartási viszonyainak javítása komplex vízgazdálkodási beavatkozásokkal a Kígyós vízrendszerben A vizek mennyiségi, minőségi állapotának javítása Termálvizek környezet- és természetkímélő hasznosítása (zárt rendszerben, a felszín alatti rétegekbe való visszasajtolással) A vízszolgáltatás infrastruktúrájának fejlesztése A tanyasi tevékenység diverzifikációjának segítése Élőhelyek fejlesztése Bács-Kiskun megye komparatív előnyeire alapozott hálózati zöld-áramtermelés Távhőrendszerek komplex energetikai fejújítása, illetve megújuló alapra helyezése

Energiahaték onyság

Élőhely és kulturális örökség védelem

Vízgazdálkodás

Szemléletformálás

X X

X X

X

X

X

X

X

X X X

X

X X

X

X

X X

X X X

X X

X X

101

Szemléletváltás a klímaváltozás hatásainak mérsékléséért Hálózatra termelő megújuló energia-hasznosítási megoldások: biomassza, napenergia Energiahatékony közvilágítás Állami fenntartású szociális intézmények energiahatékonysági beruházásai a vidéki térségekben Zöld Homokhátság Projektcsomag - a klímaváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaságok fejlesztése A klímaváltozás hatásainak csökkentése a mezőgazdaság vízigényét biztosító fenntartható megoldásokkal. Tanyák megőrzése, visszaintegrálása a gazdasági termelésbe A Homokhátság ökológiai térszerkezetének fejlesztése A Homokhátság öntözési kultúrájának fejlesztése Táj- és ökotermesztés beruházásai Vidéki örökség turisztikai hasznosítása Települési környezet integrált, területileg koncentrált, környezettudatos megújítása Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések (pl. Kiskunmajsa, Kiskőrös, Kalocsa) Vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztése Fenntartható települési közlekedésfejlesztés A települési önkormányzati infrastruktúrális létesítményekben az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása Helyi ellátást biztosító megújuló alapú zöldáram-termelő rendszerek kialakításának támogatása Lokális távhő-rendszerek kiépítése Kisléptékű közlekedési fejlesztések Tanyák energiaigényének biztosítása megújuló energiával (Kunbaracs, Zsana)

X X X X X

X

X

X

X

X X X

X

X X X X

X

X

X

X X X

X X

X X

X

X X

X X X X X

A fejlesztések közül a helyi vízkészletek megtartására vonatkozó törekvések, valamint a tisztított szennyvíz ökológiai célú vízpótlása fenntarthatósági lépések, melyek hozzájárulnak a régió ökoszisztéma-szolgáltatásainak fenntartásához. A megyében a tanyás településrendszer szociális és gazdasági életének felélénkítése fontos feladat, melyet több fejlesztés is támogat gazdálkodási, szociális és energiahatékonysági szempontból is. A fenntartható települési közlekedés-fejlesztés elősegíti a kevésbé környezetterhelő közlekedési módok (kerékpár, tömegközlekedés, gyalogos közlekedés) terjedését, mely hosszú távon a települési levegőkörnyezet, ezáltal a humánegészségügy javulásához is hozzájárul. Az erdők, fasorok, zöldterületek növelése környezetileg pozitív lépés, de külön figyelemmel kell lenni a meglévő erdők területcsökkenésével járó változási javaslatokra. A tájrehabilitációs célok is csak úgy támogathatók, ha a homokfásítással elért össztársadalmi pozitív hatásokat nem veszélyeztetik. A külterületi lakosság aránya Bács-Kiskunban magas és az itt élők környezet-egészségügyi megítélése kedvezőtlenebb a települések belterületén lakókénál. Okaiként felsorolhatók az egyre inkább keveredő lakó- és gazdasági funkciók ellátásából adódó környezeti problémák (levegő- és talajszennyezés), az egyedi kutak nem megfelelő védelme és vízminősége, a hulladékgyűjtés és elszállítás rendezetlenségei, a fűtési időszakban tapasztalható levegőszennyezés, valamint az időszakos belvízproblémák. Külterületi utakról nincs egy szó sem, tanyák megközelítése, mezőgazdasági utak használata is kérdéses. Ennek megnövekedése az 1990-es

102

évek óta hozzájárult a területek felaprozódásához. Tanyák ivóvíz ellátása megoldatlan, életminőségi és vertikumban való részvételi problémákat vet fel. Tanyagondnoki szolgálat 20 településen nem épült ki. A közbiztonság fenntartása alapvetően a Rendőrség hatáskörébe tartozik, de azokon a településeken, ahol nincs állandó rendőri jelenlét, vagy csak egy-két járőr teljesít szolgálatot, ott a közbiztonság, a magántulajdon védelme nem teljes mértékben biztosított.

4. Javaslat környezeti szempontú intézkedésre. A leírtak nem csökkentik a tervezett fejlesztések fontosságát és indokoltságát, az értékelés a környezetállapot javításának mikéntjéből indult ki. Alapvető problémaként megemlíthető a hozzáállás, amikor az arra való hivatkozással, hogy minden beavatkozásnak végső soron a gazdaságfejlesztést kell szolgálnia, a környezet- és természetvédelem beavatkozását is a gazdasági beavatkozásoknak rendelik alá, így a környezeti szempontok a háttérbe kerülnek. A szükséges koordinációs és menedzsment tevékenységek (főleg a térséghatárokon átnyúlóan) szakszerűsége jelentősen befolyásolja a környezeti terhelést. Az esetleg áttételeződő környezeti problémákat a lehető legnagyobb mértékben el kell kerülni, az elkerülhetetlen kedvezőtlen folyamatokat pedig kompenzálni szükséges Elsősorban a térségi vízutánpótlás koordinálása érdekében határolták le a három megye határán átnyúló Homokhátság-ot, amely Magyarországon az éghajlatváltozás hatásai miatt leginkább érintett terület. Megfontolásra ajánljuk, hogy a Homokhátság kiemelt fejlesztési terület besorolást kapjon az Országos Területfejlesztés Programban. Fontos szempont a hatékony és megfizethető működtetés, ami a korábbiaknál jobban figyelembe veendő a támogatásra kerülő pályázatoknál. Jó lenne a megosztásnál a területi szempontból is jól elosztani a forrásokat. Kérdés hogy a fejlesztések hogyan szolgálják a területi kiegyenlítődést? A hatékony és megfizethető működtetés a korábbiaknál jobban figyelembe veendő a támogatásra kerülő pályázatoknál. Az elmaradottabb térségek szerepét erősíteni kellene; az energiahatékonyság, megújuló energia-felhasználás növelésére, víziközművek fejlesztésére a hátrányos helyzetű térségeknek nincs módjuk, miközben a vízgazdálkodás, a belvíz-rendszerek fejlesztése révén javulnak az érintett területeken a mezőgazdasági termelés feltételei, elősegítve a térségek népességmegtartó erejének növelését. A nagy hálózatoktól való függés sajnos növekedni látszik, ami rontja a kritérium teljesülését. A megfizethetőség problémája itt fokozottan érvényes. A lakó- és középületekben jellemző alacsony energiahatékonyság jellemzően a forráshiány miatt van. A szegénységet kezelni kell, mert az a környezet felélését jelenti, ami környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontból sem kedvező. A térségi kapcsolatok erősítése céljából fontos lenne a fejlesztések területi összehangolása. Ezzel részben összefüggő, és különösen a tanyás térségek, települések részéről merül fel igényként, hogy a tervezés a megyére általánosan alkalmazott szempontok mellett a fejlesztések során állapítson meg egyedi eltérési lehetőséget. Az erős mezőgazdasági hagyományokkal és magas szintű agrárspecializációval jellemezhető megye gazdaságfejlesztésében jelentősebb szerepet kellene kapnia az optimális területhasználatnak, a precíziós mezőgazdaságnak, az agrár-környezetgazdálkodásnak. A földrajzi-

103

lag főleg lokálisan nagyon változékony Bács-Kiskun megyében (Duna-Tisza közén) a termőhelyi adottságokhoz nem igazodó intenzív mezőgazdasági módszereket kerülni kell. A környezettudatosság szintje folyamatosan növekszik, de még mindig alacsony a lakosság és a vállalkozók körében. Megmutatkoznak a szakképzések hiányosságai (pl. a hulladékok képződésének megelőzése terén), valamint a megelőzési lehetőségek gyakorlati oktatása fokozható. A területi koordinációk hiánya miatt limitált az újrahasználati, hasznosítási lehetőségek. Vállalatok környezettudatosabb termelésre / szolgáltatásra és vállalati működésre való áttérésének elősegítéséhez meg kell jelennie az állami ösztönzőerőnek. Mintaprojektek létrehozására, pilot projektek indítására van szükség. Ebben a témakörben valószínűleg az energiatakarékos fejlesztéseknél várható jelentősebb eredmény. A várható környezeti hatások megfigyelésének legjobb módszertana a monitorozás, amelyhez rendelkezésre állnak az országos rendszerekhez, adatbázisokhoz kötődő – sok esetben nyílt – mérések (pl. OKIR adatbázisai, TeIR, stb.), a különböző időfelbontásban térbeli adatokat szolgáltató – akár ingyenesen is elérhető – képi adatbázisok (műholdfelvételek, országos légifelvételezések). A környezeti tényezőkhöz köthető jogi (törvényes) és műszaki (szabványos) határértékek ismeretében jól meghatározható a fejlesztések környezetterhelése. A BKMTOP a prioritásokhoz társított fejlesztésekhez egzaktul megadható indikátorok formájában meghatározza (ez sok esetben még tervezés alatt van) az eredményesség vizsgálatát, amely több esetben a környezeti terhelés mértékére is irányt mutat. Megfelelő indikátorok keresésében iránymutató a TeIR T-MER alrendszere, amelyben a „Gazdasági folyamatok”, a „Társadalmi folyamatok”, a „Környezeti állapot, természeti és kulturális örökség”, a „Műszaki infrastruktúra, elérhetőség” témakörökben tartalmazza a hatások, következmények folyamatos megfigyelésére alkalmas mutatókat (12. ábra).

12. ábra T-MER szerinti fő környezeti mutatók szerkezete és a 3.1.1., a 3.1.2. tartalma

104

A megyei OP-ok értékelésében, megfigyelésében a T-MER rendszer szerinti mutatók használatát javasoljuk, amelyek a különböző területek összevethetőségében is segítenek. Egy megyei Környezeti Informatikai Rendszer(ek) létrehozásával, fenntartásával a területfejlesztési tervezés jól megalapozható és monitorozható. Jellemző, sajátos mutatók kidolgozása, megnevezése olyan speciális és különös hangsúlyt érdemlő területeken lehet érdekes, mint a hulladékképződés megelőzése. A környezetre nehezedő nyomást leíró hatékony mutatók kidolgozására ilyen esetekben minden szinten szükség lehet; a termékek közösségi szintű összehasonlításától a helyi hatóságok tevékenységén át a nemzeti intézkedésekig (pl. hulladék újrahasználható összetevőinek javítása, újrahasználati gyűjtőpontok száma). Megfelelő indikátorokkal az országos területi tervezésben megfogalmazottaknak is jobban meg tudunk felelni, a tervezési ciklusok végén jobban tudunk becsülni (pl. elkülönített hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 2022-re 50 % legyen, 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányát 14,65 %-ra kell növeli). Az ágazati operatív programokat illetően a megyei tervezés jobban kihasználhatná a prioritásokat, amely bizonyos esetekben fontos lenne (pl. KEHOP6). A KEHOP3 is kaphatna nagyobb hangsúlyt a programban, amely a hulladékgazdálkodásban a megelőzésre, az újrahasznosításra koncentrál (igaz a hulladékgazdálkodási céloknak más országos operatív programban való hatékony szerepeltetésével könnyebbé válhatna a helyzet). A BKMTOP-ban megjelenik a komplex szemléletformálás (pl. Homokhátság, Duna-menti térség), de a megvalósításban is érdemes erre a szempontra figyelni. Több célt is szolgáló programok megvalósítására van szükség a vízkészlet-gazdálkodás (vízvisszatartás), klímaalkalmazkodás esetében, amelyeknél a megvalósítás, a működés időszakában ellentétes hatások is előfordulhatnak (pl. a belvíz kezelése). Nehézséget okozhat a kivitelezésben, hogy az összetett programok esetében a különböző Operatív Programok beavatkozásainak is egy időben kell megvalósulniuk. Az árvízvédelmi és a belvíz visszatartási projekteknél a természetvédelmi állapot javításának az alapcélok közé kell kerülnie. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kiemelt cél, de a megelőzésre is több gondot kellene fordítani! A klímaváltozás miatt egyre gyakrabban előforduló szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni fellépésnél különös hangsúlyt kap a megfelelő vízgazdálkodás, így az operatív program keretein belül több konkrét fejlesztési elképzelésre lenne szükség a koncepcionális megfogalmazás helyett. Számolni kell olyan közvetett hatásokkal is mint a biológiai légszennyezettség növekedése (allergén invazív fajok megjelenése, pollen időszak meghosszabodása). Sajnálatos, hogy a biodiverzitás megőrzése – amely a klímaváltozás miatt is nagyon fontos feladat – a programban hiányzik. A szennyezőanyag-kibocsátások csökkenéséhez az összenergia-felhasználást kell jelentősen lecsökkenni. Az energiahatékonyság növelésére vonatkozó fejlesztések akkor járnak érzékelhető légszennyezőanyag kibocsátás csökkentéssel, ha a hatásukat nem befolyásolja más területek felhasználás növelése. A CO2 – amely mind a dokumentumban, mind a nemzetközi egyezmények szintjén külön kiemelt gázként szerepel – nem szennyezőanyag, ennek kibocsátás csökkentése globálisan hozzájárulhat a klímaváltozás nagyságának csökkentéséhez, de jobb nem lesz tőle a hazai környezetállapot. Megyei szinten a földtani tározóba történő besajtolásához a feltételek adottak. A magas allergén pollentartalom kezelésében feltétlen változás szükséges, hogy 2020-ig a levegő minősége javuló tendenciát mutasson; a parlagterületeket, illetve a fertőzési gócokat fel kell számolni. 105

A megújuló energiaforrások felhasználása terén a megyei potenciál kihasználása különösen fontos. A megújuló energiaforrásokat kihasználó beruházásokat – nap-, vagy szélerőmű parkok, geotermikus energia – a gyenge termőképességű talajokon kellene felépíteni. A Natura 2000 hálózat jelentős mértékben hozzá fog járulni a vidék fenntartható fejlődéséhez, a vidéki munkaerő foglalkoztatásának növelésével, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek teremtésével, a vidék turisztikai vonzerejének növelésével, biotermékek kereskedelmével és az agrár-környezetvédelmi intézkedésekkel. A természeti értékek megőrzése és gondozása is járhat gazdasági előnyökkel, amit már Magyarországon is számos példa bizonyít. Több konkrétumra lenne szükség a fejlesztendő alsórendű közlekedésre, a logisztikai központokra, vagy hajózási lehetőségekre vonatkozóan. A szóba kerülő beruházások zöldmezős fejlesztése növelné a fenntarthatóságot. A kerékpárutak tervezési folyamatában is szerepeljenek levegőminőségi szempontok, a kerékpárral közlekedők egészségének preventív védelme érdekében. A kikötőt érintő fejlesztések, a fokozódó hajóforgalom befolyásolhatják a partvédelmi műveleteket, amelyeket a töltések és a közeli élőhelyek környezetében nagy körültekintéssel kell megoldani. Csökkenteni kell a gazdaság, a fogyasztás hulladék kibocsátását. A hulladékgazdálkodásnak a megelőzésre, az újrahasznosításra kell koncentrálnia és jó lenne, ha minél több beépítésre alkalmas hulladék kerülne felhasználására. Az országosan megfogalmazott követelményeknek helyi szinten is teljesülniük kell. Célszerű a mező- és erdőgazdasági hulladékok alkalmazásának előnyben részesítése a biomassza-hasznosításban, mint amilyen a Hálózati zöld-áramtermelés. Lehetőség a veszélyes anyagok felhasználásának további csökkentése, természetes alapanyagok felhasználásának ösztönzése fogyasztói cikkekben. Különösen támogatandó a hulladékképződés keletkezésének csökkentését eredményező technológiák, rendszerek bevezetése és elterjesztése; K+F és innováció. A szennyvíztisztítási rendszerek kialakítása esetén a 2000 LE alatti települések forrásszűke miatti kimaradása e kritérium szempontjából problémás. A program a területfoglalás minimalizálásáról, a biológiailag aktív területek igénybevételének elkerüléséről nem rendelkezik, pedig a beruházásoknál előnyt kellene élvezniük az új területfoglalással nem járó, barnamezős beruházásoknak. A termőföldek hasznosítási kötelezettségétől csak a járási földhivatalok hatósági engedélyével lehet eltérni (belterületbe vonás, más célú hasznosítás), a termőföld igénybevételekor a takarékos terület felhasználást kell megvalósítani. A beépítettség minimalizálásának igénye mellett kiemelhető a hagyományos településszerkezet megőrzése, az épített környezet és a régészeti értékek védelme. 1. prioritás: Gazdaság- és foglalkozás élénkítés A megjelenő célok átfogóak és komplexek, megfelelően szolgálják a benne foglalt célok megvalósulását. A környezeti szempontok között nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gazdaság szereplőinek megújuló energiahordozó használatára, az energiahatékonyság és a fogyasztást csökkentő energetikai beruházások ösztönzésére, valamint a fenntarthatóság műszaki, humán, környezetvédelmi és energetikai érvényesítésére. Az intézkedéseken keresztül megvalósítandó projektek esetében ezekre különösen nagy figyelmet kell fordítani. A nemzetközi tendenciák és kimutatások alapján a gazdasági teljesítményben nem csupán a kedvező vállalkozási környezet és a vállalkozások fejlődési lehetőségei jelentenek előrelépési lehetőséget, a piaci pozíció és jövedelemtermelő-képesség fokozásában a humán erőforrások elégedettsége és a fejlett vállalati kultúra megkerülhetetlen tényező. Emiatt a kis- és 106

középvállalkozások számára is ösztönözni szükséges az emberközpontú, egészséges munkahelyi környezet kialakítását, az ehhez szükséges infrastrukturális és képzési feltételek megteremtését. A vállalkozások számára a jogszabályi kötelezettségeken túlmutató, fogyasztói elégedettséget növelő előállítási- és forgalmazási transzparencia erősítésére is figyelmet kell fordítani, akár az ilyen típusú vállalkozások közötti együttműködéseken keresztül, akár saját kezdeményezéseik révén. A kutatási igények kiszolgálásában a nemzetközi kapcsolatok erősítésére, a globális gazdaságba való integrálódását érdemes kiemelni, akár ehhez szükséges ernyő- vagy segítőszervezet kialakítása, akár ezt ösztönző klaszterek létrehozásán keresztül. Az európai térségi integráció mellett a globális gazdasági rendszerhez való kapcsolódás érdekében a balkáni, közel-keleti, a volt szovjet tagállamok valamint Kelet-Ázsia felé irányuló határon átívelő gazdasági kapcsolatok kialakítására is hangsúlyt kell fordítani a vállalkozások együttműködését segítő eszköztárban. A turizmus fejlesztésénél figyelembe kellene venni, hogy a rendezvények zöme nem soknyelvű, multikulturális, hanem lokális és egynyelvű. A turisztikai marketing alapvetően nem kifelé irányul, s nem épít a turisztikai desztinációkból felfűzött kínálatsorra, hanem egyedi attrakciókban gondolkodik. A beruházások megvalósítása során meg kell előzni az épített környezetben fellépő káros változásokat, minimalizálni kell a fejlesztésekkel járó beépítettséget. A tervezett fejlesztési beruházások nem sérthetnek termőföld-, víz-, felszíni- és felszín alatti vízminőség-védelmi érdekeket. 2. prioritás: A vidék fenntartható fejlesztése Végiggondolandó, hogy a vállalkozások mellett a tanyán élő lakosok háztartásai számára is elérhetővé váljon a részvétel a megújuló erőforrásokon alapuló energetikai beruházásokban. 3. prioritás: A megyeszékhely integrált fejlesztése Kecskemét Megyei Jogú Város gazdaságfejlesztési programját önállóan tervezi, annak tartalmát a Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési program tervezői eddig még nem ismerhették meg. 4. prioritás: Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás Érdemes kitérni a városökológiai (épített és természeti) értékek megóvására és fejlesztésére, valamint a korszerű tájépítészeti megoldásoknak a városi és vidéki környezet vonatkozásában történő alkalmazására. A kutatás – fejlesztés – innováció támogatásában nagyobb hangsúlyt kell kapnia a nemzetközi hálózatokba való bekapcsolódásnak, a tudástranszfer kiterjesztésének és a klaszteresedés elősegítésének. A járási fejlesztési részprogramokban a csapadék- és belvízelvezető rendszerek kiépítése és fejlesztése megtalálható, de ezen feladatok szerepeltetése valamennyi járási részprogramban indokolt. 5. prioritás: Komplex megyei gazdaság-fejlesztési menedzsment és marketing tevékenység megszervezése Az 1. prioritásban megfogalmazott javaslatok szoros összhangban vannak az 5. prioritással. Az 5. prioritásban bemutatott gazdaságfejlesztő szervezet munkájával kapcsolatos feladatok között érdemes megjeleníteni a helyi cégek külföldi piacokra való belépésének ösztönzését, a vállalkozások exporttevékenységének és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését, multinacionális cégek globális beszállítói hálózataiba való bekapcsolódásukhoz kapcsolódó termék- és szolgáltatásfejlesztés támogatását. A szervezet feladatai között a vállalkozói szféra és 107

az oktatási intézmények közötti kapcsolatok fejlesztését is célszerű lenne megjeleníteni egyrészt a helyi humán erőforrások megtartása, valamint a vállalkozások számára kiszámítható és a fenntartható fejlődést biztosító munkaerő-piaci utánpótlás biztosítása érdekében. 6. prioritás: Közösségek önszervező, öngondoskodó és együttműködési készségének kibontakozása Az intézkedések által elérhető célok közé a környezettudatos gondolkodásmód széleskörűvé tételét, valamint a humánerőforrások nemzetközi környezetbe és hálózatokba való bekapcsolódását szükséges beépíteni, az ehhez szükséges tudás átadásával. 7. prioritás: Térségi elérhetőség és mobilitás A környezetbarát közlekedési formák között a meglévő közlekedési rendszerek korszerűsítésében a fenntarthatósági és közlekedésbiztonsági szempontoknak is érvényesülniük kell. Ennek érdekében az útépítéseknél innovatív és környezetbarát útépítési módszerek alkalmazása javasolt a tartós, jó útminőségű útfejlesztések megvalósítására és az úthibák későbbi kialakulásának mérséklésére. A közlekedési beruházások esetében szükséges megemlíteni a transzparencia teljes körű megteremtését az építkezések, beruházások folyamatának egészére, így az előkészítésre, tervezésre, kivitelezése. A BKMTOP a volumene miatt értelemszerűen több szerző munkája. A jelenlegi, egyeztetési változaton ez a forma még nem zavaró, de javasoljuk a teljes tartalommal bíró, a környezeti értékelés eredményével kiegészített kész területfejlesztési program egyforma szerkezetű és tartalmú megjelentetését.

5. Összefoglalás A munka célja a Bács-Kiskun megye Területfejlesztési Program Operatív Programjában megfogalmazott prioritások, fejlesztési elképzelések céljainak, eredményeinek környezeti vizsgálata (SKV) volt. A területi lehatárolás a települési és megyei szint mellett a legújabb jogszabályoknak megfelelően már járási szinten történt. A Bács-Kiskun megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz hasonlóan a BKMTOP egészére is elmondható, hogy a környezeti szempontokat figyelembe veszi, adott fejlesztési prioritásoknál előtérbe is helyezi, így a program környezeti érdekeket szolgál, az aktuálisan megjelenő környezeti kérdéseket tartalmazza, alapvető változásokra nincs szükség. A környezeti vizsgálat konzultációs jellegéből fakadóan fogalmaztunk meg véleményeket. Környezeti vizsgálat szempontjából nagyon fontos, hogy a különböző környezeti erőforrások legszélesebb körét vegyük figyelembe az operatív tervezéskor. A fenntartható szempontok erősítése fontos, mert a különböző léptékű, konkrét beruházásokra vonatkozó tervezéseket, azok tartalmát alapvetően befolyásolja. A fenntarthatóság érvényesítése szempontjából fontos alapfogalmak (pl. biodiverzitás, barnamezős beruházás, optimális területhasználat, stb.) figyelembe vétele, hangsúlyos használata segíthet ezen a folyamaton. Természetesen ilyen a klímaváltozás is; ha a prognózisok helytállóak a további tervezés során a megelőzés kidolgozása különösen fontos lehet. Az operatív program felülvizsgálata során külső szakhatósági véleményeket is figyelembe vettünk, amikor a korábban elkészült koncepcióra beérkező, a területileg illetékes (és nem feltétlenül illetékes, de szakavatott) szervezetek javaslatait is beépítettük az SKV-ba.

108

A stratégiai környezeti vizsgálat szándékosan a program munkaanyagát (egyeztetési változat) véleményezi, hiszen a cél, hogy a szakadatok, információk hozzáadásával a tervezés szakaszában vehessük figyelembe a környezeti szempontokat. A terv belső konzisztencia-vizsgálata mellett (prioritások ellentmondásainak feltárása) megtörtént az összevetés más tervekkel, koncepciókkal, összesen 32 tervvel. EU tervek közül vizsgálat alá került az Európa 2020 stratégia, az Európai Unió Duna Makro-regionális Stratégia, EU Víz Keretirányelv, EU Közös Agrárpolitikájának reformja. Hazai területfejlesztési terveknél a Nemzeti Fejlesztés 2020, Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020, Új Széchényi Terv, míg környezet-, természetvédelem és vízgazdálkodás témakörben a Nemzeti Környezetvédelmi Program 3., Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia, Nemzeti Biodiverzitás stratégia, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia, Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv, Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia volt érdekes. Releváns terveket, koncepciókat illetően a KKV-fejlesztési Stratégia 2014, Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020, Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia, Középtávú Logisztikai Stratégia, Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia, Semmelweis Terv, Magyary Terv, Magyarország Energiapolitikája 2007 – 2020, Nemzeti Energiastratégia 2030, Energetikai Iparfejlesztési és K+F Cselekvési Terv, Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010 – 2020, Magyarország II. Nemzeti Energia-hatékonysági Cselekvési Terv, Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció 2011 – 2020, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, Nemzeti Ifjúsági Stratégia, Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2014 – 2024, Dél-alföldi Regionális Innovációs Stratégia, Dél-alföldi Operatív Program 2007-2013, Dél-Alföldi Régió Területfejlesztési Koncepció programokkal hajtottunk végre összehasonlító vizsgálatot. A környezeti célokat külön a prioritásokhoz kötődő intézkedések szintjén részletesen elemeztük. A környezeti állapotot részletesebben, járási, települési, vagy akár beruházási szinten is jellemeztük. Ezek a fejezet jó alapot adhatnak a BKMTOP egyeztetési anyagában hiányzó, pl. a járási fejlesztési részprogramok környezeti értékelés fejezeteihez. A fenntarthatósági teljesítmény értékelés alapján a program alapvetően jó képet mutat. Az értékelésben látható bizonytalansági jelek sok esetben a prioritások kidolgozatlanságának is betudhatók, de az esetleges káros hatások mérséklésére projektspecifikus, megelőző környezeti hatásvizsgálatokra szükség mutatkozhat. A fenntarthatósági kritériumokhoz való viszony szerinti értékelés az egyik legjobb alap, lehetőség a javaslatok későbbi megfogalmazásához. Az operatív program környezeti hatásainak vizsgálatakor a megyei program fejlesztési igényei mellett a megfogalmazott programokat vettük figyelembe. Az értékelés szerint többségében sem feltétlenül pozitív, sem negatív hatásokkal kell számolnunk (fenntarthatósági kritérium tekintetében lehetnek kedvező folyamatok, de számolnunk kell ellentétes hatásokkal is, amelyek közömbösíthetik az eredményt). Az üzleti infrastruktúra és szolgáltatási háttér fejlesztése, a turizmus, az élelmiszergazdaság, a humán erőforrás, a KKV szektor, a kiemelt térségi programok, a gazdaságot támogató IKT és közlekedési infrastruktúra, a járási/kistérségi programcsomagok számbavétele mellett a térség a klímaváltozáshoz való adaptációjának elősegítése érdekében két cél mentén alakított ki programcsomagokat. Az egyik a megújuló energiák infrastruktúrájára és a hozzájuk kapcsolódó társadalmi szemléletformálásra, a másik a víztározást, vízvisszatartást tartalmazó vízgazdálkodásra összpontosít.

109

A környezeti elemekben mérhető hatások szerint az 1. és az 5. prioritás fejlesztési céljai járhatnak együtt több, környezeti szempontból negatív hatással. A környezeti szempontokat jobban előnyben részesítő 2. és 4. prioritások hatása ezzel szemben alapvetően pozitív. Környezeti szempontból jelentős negatív hatást kiváltó beruházásoknak minősíthetőek az ipari parkok és az iparterületek fejlesztése, valamint az autópálya beruházások. Negatív hatásokkal sajnos még találkozhatunk például a Kiemelt térségek gazdaságfejlesztési programjainál, Belvízrendszerek vízvisszatartáson alapuló korszerűsítése-ben, Kecskemét Város térségi elérhetőségének javítása-ban, közlekedési rendszerek fejlesztésében, Bács Kincse Projektcsomag-ban, Települési vízellátás fejlesztése, ivóvízminőség-javítás-ban. Környezeti szempontból inkább pozitív hatás adható meg a klímaváltozáshoz köthető beruházásoknál, természetvédelmi beruházásoknál, a szemléletformálás terén, a megújuló energia-hasznosítások terén, ökotermesztési beruházásoknál, Natura 2000 területek helyreállításánál, épületenergetikai beruházásoknál, kisléptékű közlekedési fejlesztéseknél. Környezeti igényünk, hogy mindig több pozitív hatásra van szükség a várhatónál. Javaslatainkkal nem csökkentjük a tervezett fejlesztések fontosságát és indokoltságát. Fontos szempont a hatékony és megfizethető működtetés, ami a korábbiaknál jobban figyelembe veendő a támogatásra kerülő pályázatoknál. A térségi kapcsolatok erősítése céljából fontos a fejlesztések területi összehangolása. A környezettudatosság szintje növekvő, de még mindig alacsony a lakosság és a vállalkozók körében. A várható környezeti hatások megfigyelésének legjobb módszertana a monitorozás, amelyhez az adatbázisok, indikátorok rendelkezésre állnak. Az ágazati operatív programokat illetően a megyei tervezésnek ki kell használnia a prioritásokat. A BKMTOP-ban megjelenő komplex szemléletformálást illetően a megvalósításra is érdemes figyelni. Az operatív programok, stratégiai környezeti vizsgálat további társadalmi, szakmai egyeztetése, pontosítása folyamatban van, így a területi tervezés további folyamatában azok módosítása várható.

110