BÁCS-KISKUN 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS

BÁCS-KISKUN 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT NATURA 2000 HATÁSBECSLÉS TÁRSADALMI EGYEZTETÉS UTÁNI VÁLTOZAT

2014. AUGUSZTUS

1

Tartalom 1. A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Operatív Program Stratégiai Környezeti Vizsgálat – Előzmény................................................................................................................. 3 1.1. A hatásvizsgálathoz felhasználandó információk leírása ................................................ 3 2. Bács-Kiskun megye Területfejlesztési Operatív Program Natura 2000 hatásbecslés kidolgozásának indokoltsága, szükségessége és céljainak összevetése más megegyező szintű tervek, koncepciók, programok céljaival ................................................................................... 6 2.1. Bács-Kiskun megye Területfejlesztési Operatív Program Natura 2000 kidolgozásának indokoltsága, célja, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából a közösségi, az országos, illetve megyei szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, területfejlesztés szerint fontos elemekkel ............................................................................... 6 2.2. A Natura 2000 területek ismertetése járási szinteken ..................................................... 8 3. SKV szempontrendszere szerinti értékelés a Natura 2000 hálózat területeinek állapotára, állagára és jellegére vonatkozóan, tekintettel e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete megmaradásának, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének lehetőségeire. ............................................................................................................................ 13 3.1. Natura 2000 területeket érintő fejlesztési elemek ......................................................... 13 3.2. A fejlesztési elképzelések, tervek, intézkedések, beavatkozások környezeti hatásainak elemzése, valamint a megyei tervekben szereplő fejlesztési beavatkozások környezeti teljesítményértékelése a Natura 2000 hálózatban ................................................................ 16 3.2.1. Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés .................................................................... 16 3.2.2. Vidék fenntartható fejlesztése ................................................................................ 17 3.2.3. A megyeszékhely integrált fejlesztése ................................................................... 19 3.2.4. Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás .......... 19 3.2.5. Komplex megyei gazdaságfejlesztés menedzsment és marketing tevékenység megszervezése .................................................................................................................. 24 3.2.6. Közösségek önszervező, öngondoskodó és együttműködési képességének kibontakoztatása ............................................................................................................... 24 3.2.7. Térségi elérhetőség és mobilitás ............................................................................ 24 3.3. A területfejlesztési operatív programban feltárt környezeti konfliktusok értékelése és a környezeti állapot várható alakulása .................................................................................... 27 3.3.1. Bács-Kiskun megyei szerkezeti terv infrastruktúra elemeinek és hálózatainak környezeti értékelése ........................................................................................................ 40 4. Javaslat környezeti szempontú intézkedésre. ....................................................................... 42 5. Összefoglalás ........................................................................................................................ 44

2

1. A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Operatív Program Stratégiai Környezeti Vizsgálat – Előzmény Jelen dokumentum szerves részét képezi a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Operatív Program Stratégiai Környezeti Vizsgálat alapdokumentumának (BKMTOP SKV). A stratégiai környezeti vizsgálat kidolgozásának ismertetése, a kidolgozás folyamata, a módszertan bemutatása ebben az alapdokumentumban részletezve megtalálható, ezért ebben a tanulmányban csak a Natura 2000 programhoz történő kiegészítések és részletek szerepelnek. Jelen dokumentum célja Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Operatív Programjában meghatározott prioritási tengelyek, specifikus célok és beruházási programok Stratégiai Környezeti Vizsgálata a 2014 – 2020-as tervezési időszakra, a Natura 2000 területek vonatkozásában. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet 10. § (1) bekezdése alapján meg kell vizsgálni, hogy az operatív programban javasolt célok várhatóan milyen hatást gyakorolnak majd a megyében érintett Natura 2000 területek jelölésének alapjául szolgáló, ún. jelölő fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére. A vizsgálat nem az egyes, későbbiekben racionalizálódó, konkrét beruházások jogszabályban előírt és meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő ún. Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció(k). Az a környezetvédelmi engedélyezési eljárás során elkészítendő önálló dokumentum(ok) – amennyiben az adott beruházás várhatóan jelentős hatással lesz az érintett Natura 2000 területre. A hatás jelentőségének megítélését a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjairól szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet 5. számú melléklete írja elő:  A tevékenység és a kapcsolódó műveletek, létesítmények jellemzői  A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége, különösen  A várható környezeti hatások jellemzői, figyelembe véve az 1. és 2. pontban lévő szempontokkal való összefüggést:

1.1. A hatásvizsgálathoz felhasználandó információk leírása A Natura 2000 az Európai Unió által létrehozott összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. Ennek alapvető célkitűzéseit az 1979-es madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) illetve az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv (43/92/EGK) határozza meg. A madárvédelmi irányelv általános célja a tagállamok területén, természetes módon előforduló összes madárfaj védelme. Különleges madárvédelmi területnek azok a régiók számítanak, amelyek a tagállam területén rendszeresen előforduló és átvonuló fajok nagy állományainak adnak otthont, valamint a vízimadarak szempontjából nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket foglalnak magukban. Az élőhelyvédelmi irányelv fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tar3

tásával vagy növelésével. Az irányelv írja elő az európai ökológiai hálózat, a Natura 2000 létrehozását, melynek a madárvédelmi irányelv rendelkezései alapján kijelölt területek is részei. Az irányelvek által meghatározott célok és alapelvek az Európai Uniós csatlakozásunkat követően többek között az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Kormányrendelettel került átültetésre a nemzeti jogrendszerünkbe. A rendelet tételesen meghatározza az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, Natura 2000 területeken előforduló közösségi jelentőségű, valamint kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusokat, fajokat, valamint a megőrzésükhöz szükséges előírásokat. A kijelöléssel Magyarország területének közel 21 %-a lett Natura 2000 terület, azaz különleges madárvédelmi terület és a különleges természetmegőrzési terület. A két területtípus átfedése közel 42 %. Az eredeti védett területek csaknem mindegyike bekerült a hálózatba, de ezeken kívül további körülbelül 1,2 millió hektár kap uniós védettséget. Napjainkban a teljes Natura 2000 hálózat kiterjedése összesen 1,99 millió ha. A Natura 2000 hálózat működtetésének célja, a területek kijelölése alapjául szolgáló élőhelytípusok, valamint fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása és helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása, valamint a Natura 2000 hálózatra vonatkozóan a társadalom, a helyi közösségek, a gazdálkodók, a területhasználók által is ismert, elfogadott és támogatott rendszer kialakítása (1. táblázat). Cél a Natura 2000 területekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezésénél, a területre gyakorolt hatások vizsgálatánál, illetve a területek kezelésénél, megőrzésénél való figyelembe vétel. A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer jó alapot nyújt a hazai Natura 2000 területek monitorozására. 1. táblázat Az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelveknek (Natura 2000) megfelelő jelentési kötelezettségek áttekintése. Jelentés Jogszabályi hely Natura 2000 űrlapok Jelentés az élőhelyvédelmi irányelv végrehajtásaként hozott egyedi intézkedésekről Az alkalmazott eltérések (derogációk) a fajok védelmére vonatko92/43/EGK zó előírásoktól Az élőhelytípusok és a fajok természetvédelmi helyzetének monitorozása A IV. mellékletben szereplő fajok véletlenszerű pusztulásának monitorozása/ellenőrzése Az alkalmazott eltérések (derogációk) a madarak védelmének elő79/409/EGK írásaitól Jelentés az irányelv végrehajtásaként hozott nemzeti előírásokról

Jelentés ideje terület felterjesztésekor 6 évente 2 évente Nincs meghatározva Nincs meghatározva Évente 3 évente

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelettel és az Állami Természetvédelem Natura 2000 területekre vonatkozó természetvédelmi prioritásainak megjelentetésével technikailag a jóváhagyott Natura 2000 területeket (közösségi jelentőségű élőhelyeket) különleges termé-

4

szet-megőrzési területekké (közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok; illetve közösségi jelentőségű állat- és növényfajok) váltak. A különleges természet-megőrzési területekre vonatkozó természetvédelmi intézkedések alapját többek között a természetvédelmi célkitűzések képezik, amelyek minden esetben az egyes területek kijelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartását, megőrzését és helyreállítását célozzák meg. Erre vonatkozóan valamennyi Natura 2000 terület egyedi űrlappal rendelkezik (97/266/EK bizottsági határozat szerinti adatlap – Standard Data Form – és a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények megőrzéséről szóló 92/43/EGK tanácsi irányelv 17. cikkének (1) bekezdése szerint), amely tartalmazza a részletes, konkrét területre vonatkozó természetvédelmi célkitűzéseket és prioritásokat. Közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok azok az élőhelytípusok, amelyeket természetes elterjedési területükön az eltűnés veszélye fenyeget; elterjedési területük zsugorodása vagy eredendően korlátozott elterjedésük következtében kis területen fordulnak elő; egy vagy több biogeográfiai régiónak kiemelkedően jellegzetes képviselői. A közösségi jelentőségű fajok veszélyeztetettek; sérülékenyek, azaz valószínűsíthető, hogy a veszélyeztetett kategóriába kerülnek a közeljövőben, amennyiben a sérülékenységet előidéző okok továbbra is fennállnak; ritkák, azaz kis állományaik léteznek, amelyek ugyan jelenleg nem veszélyeztetettek vagy sebezhetők, de kockázatnak vannak kitéve. E fajok körülhatárolt földrajzi területen vagy kiterjedtebb területen, de alacsony sűrűségben fordulnak elő; endemikusak (bennszülött fajok) és különös figyelmet érdemelnek élőhelyük különleges természete miatt és/vagy a hasznosításukkal kapcsolatos, élőhelyükre, illetve védelmi helyzetükre gyakorolt esetleges kihatások miatt. Az értékelést a Natura 2000 hazai jogszabályi hátterét figyelembe véve kell elvégezni:  Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet  A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet (Kr.)  Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet  Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Kr.  A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről szóló 115/2003. (XI.13.) FVM rendelet  Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV.27.) VM rendelet  Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V.3.) VM rendelet  Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek jegyzékéről szóló KvVM közlemény (MK 80. szám II. kötet, 2005)  A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV.26.) Kr. 5

2. Bács-Kiskun megye Területfejlesztési Operatív Program Natura 2000 hatásbecslés kidolgozásának indokoltsága, szükségessége és céljainak összevetése más megegyező szintű tervek, koncepciók, programok céljaival A BKMTOP Natura 2000 szempontú SKV készítésével kapcsolatban a felmerülő feladatok közül több téma vizsgálatára a BKMTOP környezeti értékelésekor már részletesen sor került (lásd BKMTOP SKV 2.1., 2.2. és 2.3. fejezetek). A BKMTOP Natura 2000 területeket érintő részcéljainak környezeti szempontú konzisztencia vizsgálatát és az esetleges ellentmondások feltárását, valamint a program összevetését a közösségi, az országos, illetve megyei szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, területfejlesztési és más releváns tervekkel, koncepciókkal a BKMTOP SKV már tartalmazza, nincs szükség annak újabb elvégzésére, vagy ide másolására. Jelen fejezet a BKMTOP SKV-ban nem szerepelő Natura 2000 szempontjából fontos kiegészítéseket tartalmazza.

2.1. Bács-Kiskun megye Területfejlesztési Operatív Program Natura 2000 kidolgozásának indokoltsága, célja, kiemelve a környezeti értékelés szempontjából a közösségi, az országos, illetve megyei szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, területfejlesztés szerint fontos elemekkel Az Európai Unió ökológiai hálózatához, a Natura 2000-hez tartozó területek kiterjedése hazánkban körülbelül 2 millió hektár. A teljes területhez viszonyított arány (EURSTAT szerint EU-27: 17,9 %, HU: 21,4 %), illetve a mezőgazdasági területeken belüli (EU-27: 10,6 %, HU: 14,6 %), és az erdőterületeken belüli (EU-27: 22,9 %, HU: 44,7 %) részesedést tekintve a hazai értékeink meghaladják az uniós átlagot, ami mindenképpen pozitív, de egyben nagyobb feladat és felelősség is a fenntartható területei tervezés számára. Az SKV készítés szempontjából regionális sajátosság és hangsúlyozza a vizsgálat fontosságát is az a megye gazdaságfejlesztési potenciálját befolyásoló körülmény – különösen a turizmus, víziközlekedés fejlesztési területén – hogy a Dunának a megyei teljes szakasza és ártere a NATURA 2000 hálózat részét képezi, mint különleges természet-megőrzési terület. A megye területén további érték, hogy a természeti területek és élőhelyek összefüggő hálózatot, láncolatot alkotnak. Programszinten azonosítani lehet Natura 2000 területekre gyakorolt hatásokat, ezért szükséges az élőhelyvédelmi irányelv szerinti értékelést is elvégezni. A Natura 2000 hálózat jelentős mértékben hozzá fog járulni a vidék fenntartható fejlődéséhez, a vidéki munkaerő foglalkoztatásának növelésével, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek teremtésével, a vidék turisztikai vonzerejének növelésével, biotermékek kereskedelmével és az agrár-környezetvédelmi intézkedésekkel. A természeti értékek megőrzése és gondozása is járhat gazdasági előnyökkel, amit már Magyarországon is számos példa bizonyít. 2013. októberében a Vidékgazdasági Minisztérium Stratégiai Főosztály irányításával elkészült, társadalmasítás alatt álló, 2014-2020-as időszakra vonatkozó 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) mellékletét képezi a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv IV. (NTA). Az NKP három stratégiai alapterület alá sorolja be az egyes stratégiai célokat. Ezek közül az egyik a „Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata”. Hazánk bio6

lógiai sokféleségének megőrzésében, a táj- és természetvédelemben jelentős szerepet töltenek be a Natura 2000 területek. A dokumentum által meghatározott stratégiai célok:  Az ökológiai hálózat fenntartása.  A Natura 2000 hálózat fenntartása, az élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, illetve helyreállítása.  Az országos jelentőségű védett természeti területek hálózatának fenntartása, bővítése, hogy hazánk természeti értékei megőrzéséhez a területi védelem feltételei rendelkezésre álljanak.  A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása.  A nemzetközi jelentőségű természeti területek védelme, fenntartása, illetve bővítése.  Az ex lege védett természeti területek degradációjának megállítása, természeti állapotuk javítása, természeti és kulturális örökségi értékeik integrált megőrzése. Az NTA által meghatározott fő cselekvési irányok:  Valamennyi Natura 2000 területre készül fenntartási terv, ahol a területek természetvédelmi és gazdálkodási szempontú kezelési céljainak összehangolása ezt szükségessé teszi.  Elsőbbséget kell adni a nem védett Natura 2000 területek fenntartási terveinek elkészítésének, hogy a területhasználók megismerjék, milyen kompenzációs és támogatási rendszerekhez csatlakozhatnak.  A fenntartási tervekben foglaltakra alapozott kezelés megvalósítása, a tervekben megfogalmazott előírások és javaslatok érvényesítése az érintett szakterületi jogszabályokban, tervekben és a pályázati források felhasználásánál.  A 2014-2020 pénzügyi időszakban a Natura 2000 fenntartási tervek elkészítését szolgáló támogatási jogcím biztosítása, az igénybevétel szabályainak kidolgozása.  A fenntartási tervek alapján Natura 2000 specifikus támogatási programok kidolgozása. Indikátorok:  Natura 2000 fenntartási tervvel rendelkező területek aránya.  A fenntartási tervekre alapozott intézkedések száma. Kiemelt fontosságú az Európai Bizottság által is a legjobbak között számon tartott, 20142020 időszakra szóló Natura 2000 területek finanszírozását megalapozó országos intézkedési terv, az ún. Országos Natura 2000 Priorizált Intézkedési Terv. Az intézkedési terv összesen 9 országos stratégiai természetvédelmi prioritást és 41 intézkedést azonosít. Főbb beavatkozási területek:  A közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok, a Natura 2000 területek megőrzését szolgáló közvetlen (infrastrukturális) fejlesztések (élőhely-fejlesztés, -rekonstrukció, közvetlen fajmegőrzési beavatkozások, a természetvédelmi kezelés eszközrendszerének fejlesztése stb.), különös tekintettel a Magyarországon előforduló értékekre – 1.-6. prioritás  A közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok megőrzéséhez szükséges tudásbázis fejlesztése, és a természetvédelmi helyzet hosszú távú nyomon követéséhez szükséges feltételek megteremtése (kutatás, monitorozás) – 7. prioritás  A közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok megőrzéséhez szükséges intézményi feltételek fejlesztése, a Natura 2000 területek tervszerű kezelésének megalapozása (pl. a területi jelenlét intézményi feltételeinek erősítése, stb.) a Natura 2000 hálózat és a közösségi 7

jelentőségű természeti értékek ismertségének, társadalmi elfogadottságának javítása (szemléletformálás, oktatás) – 8. prioritás  A Natura 2000 területek jelenlétéből eredő potenciális gazdasági-társadalmi előnyök fenntartható hasznosításának, jó gyakorlatok hazai alkalmazásának elősegítése – 9. prioritás Az intézkedési tervben meghatározott célkitűzések és intézkedések beépítése szükséges az operatív programokba, megteremtve ezzel a szükséges intézkedések finanszírozási hátterét, ezáltal lehetővé téve a 2020-ig teljesítendő uniós biológiai sokféleség stratégia 1. céljának teljesítését; a közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok természetvédelmi helyzetének jelentős javulását. Figyelembe véve az érintett alapok sajátosságait, illetve az eddigi felhasználásukkal kapcsolatos tapasztalatokat, hozzájárulásuk a közösségi jelentőségű természeti értékek megőrzéséhez általában az alábbiak szerint képzelhető el:  Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Kohéziós Alap (KA): a közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok megőrzését, kezelését, természetvédelmi helyzetük nyomon követését, bemutatását, és a szemléletformálást szolgáló infrastrukturális beruházások;  Európai Szociális Alap (ESZA): a Natura 2000 területek kezelésében és megőrzésében érintett állami intézményi kapacitások fejlesztése, szemléletformálás, oktatás, képzés;  Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA): a közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok megőrzését célzó, Natura 2000 területeken érvényes gazdálkodási előírások vagy a gazdálkodók önkéntes vállalásainak ellentételezése, kis léptékű (gazdaságszintű) élőhely-fejlesztési beruházások, Natura 2000 fenntartási tervek elkészítése és felülvizsgálata;  Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA): halászati hasznosítók élőhely-fejlesztési beruházásai Natura 2000 területeken (halászati hasznosítású természetes vizeken és extenzív halastavakon), Natura 2000 területek érvényes előírások betartásának, vagy önkéntes vállalások teljesítésének ellentételezése;  LIFE: fajok és élőhely-típusok megőrzését szolgáló, állami és magánjogi szereplők által megvalósított infrastrukturális beruházások és egyéb konkrét természetvédelmi tevékenységek (pl. fajmegőrzési akciók); Natura 2000 fenntartási tervek elkészítése és felülvizsgálata; bemutatás, szemléletformálás; nagyobb léptékű, több érintett bevonásával, illetve más uniós alapok párhuzamos felhasználásával megvalósuló, egy adott program, terv, vagy stratégia (pl. PAF) végrehajtását célzó ún. „integrált projektek”.  Horizon 2020: közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok megőrzéséhez szükséges tudásbázis gyarapítása, az ismeretlen természetvédelmi helyzetű, vagy kevésbé ismert fajok és élőhely-típusok természetvédelmi helyzetének meghatározása, a kutatási infrastruktúra fejlesztése.

2.2. A Natura 2000 területek ismertetése járási szinteken Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendeletben megadott, Bács-Kiskun megyében található Natura 2000 területeket mutatja be az 1. ábra és a 2. táblázat.

8

1. ábra Natura 2000 területek Bács-Kiskun megyében A táblázatból jól látható, hogy a megyében található Natura 2000 területek döntő többsége a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) működési területéhez tartozik. A Bácsalmási járás területén védett terület szinte nem található, mindössze a járás területének 0,9 %-a tartozik a Natura 2000 élőhelyvédelmi területekhez (2. ábra). Az ökológiai hálózat területe is mindössze a járás területének 8,3 %-a (3. ábra). A Bajai járás 9,7 %-a Nemzeti Parki terület és jelentős a Natura 2000 területek aránya (Natura 2000 SCI 10,5 % és Natura 2000 SPA 9,7 %) és az ökológiai hálózat területe is 22,2 %-a. A Jánoshalmi járás területén a legkisebb a védett területek aránya (kevesebb, mint 1 %) és az ökológiai hálózat területe is itt a legkisebb (6,4 %). A Kalocsai járás területének igen jelentős része védett terület és kiemelkedő az ökológiai hálózat területe is (40,2 %). A Kecskeméti járás területén a védett területek aránya nem magas, azonban e területek legnagyobb része a Natura 2000 élőhelyvédelmi terület védettség mellett nemzeti parki védettséggel is rendelkezik. Az ökológiai hálózat területe számottevő (19,7 %), de a járások átlagánál kisebb. A Kiskőrösi járás területén a második legmagasabb a Nemzeti Parkhoz tartozó területek aránya és a Natura 2000 élőhelyvédelmi területek aránya is. A megye területének több mint harmada az ökológiai hálózat része.

9

2. táblázat Natura 2000 területek Bács-Kiskun Megyében1 Különleges élőhelyvédelmi terület / SCI Kiskunsági Nemzeti Park

SCI

N2K azonosító

Terület (ha)

Felső-Kiskunsági szikes puszta Felső-Kiskunsági szikes tavak és Miklapuszta Tass-szalkszentmártoni szikes puszta Szabadszálási ürgés gyep Felső-Kiskunsági turjánvidék Fülöpházi homokbuckák Fülöpházi Hosszú rét Fülöpszállás-soltszentimre-csengődi lápok Izsáki Kolon-tó Ágasegyháza-orgoványi rétek Kiskőrösi turjános Ökördi erdőteleki keceli lápok Bócsa-bugaci homokpuszta Dél-Örjeg Hajósi-homokpusza Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek Kékhegyi-lőtér Dél-Bácska Déli-Homokhátság Jánoshalma-kunfehértói erdők Imre-hegyi pirtói kiskunhalasi homokbuckák Harkai-tó Pirtói Nagy-tó Tázlár kiskunhalasi homokbuckák Harkakötöny kiskunmajsai homokbuckák Móricgáti lápok Péteri-tó Gátéri Fehér-tó Csongrád-Bokrosi sóstó Tisza Alpár- Bokros ártéri öblözet

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

HUKN20001 HUKN20009 HUKN20005 HUKN20010 HUKN20003 HUKN20011 HUKN20025 HUKN20013 HUKN30003 HUKN20015 HUKN20022 HUKN20021 HUKN20024 HUKN20032 HUKN20014 HUKN20033 HUKN20037 HUKN20004 HUKN20008 HUKN20018 HUKN20036 HUKN20020 HUKN20030 HUKN20023 HUKN20035 HUKN20026 HUKN20027 HUKN30002 HUKN30001 HUKN20028

15776 19679,72 1655,2200 74,01 14436,47 2117,13 466,73 3122,99 3581,79 4321,14 2870,96 2517,88 11660,45 4585,08 463,31 240,26 460,05 781,46 2385,97 1341,34 1564,32 661,94 256,54 1929,05 714,3 766,97 782,1 852,78 714,15 3288,33

Matkópusztai ürgés gyep Nagynyíri erdő Solti ürgés gyep Közép-Tisza (Hortobágyi NP) Gemenc (Duna-Dráva NP) Béda-Karapancsa (Duna-Dráva NP) Jászkarajenői puszták (Duna-Ipoly NP)

x x x x x x x

HUKN20016 HUKN20006 HUKN20007 HUHN20015 HUDD20032 HUDD20045 HUDI21056

155,66 750,08 110,21 14235,59 20704,09 10797,61 6968,26

1

Különleges madárvédelmi terület / SPA

SPA

N2K azonosító

Terület (ha)

Felső-Kiskunsági Szikes Puszták és Turjánvidék Kiskunsági szikes tavak és az Örjegi Turjánvidék

x x x

HUKN10001 HUKN10002 HUKN10001

15776,02 35722,19

Kiskunsági szikes tavak és az Örjegi Turjánvidék Izsáki Kolon-tó

x x

HUKN10002 HUKN30003

Kiskunsági szikes tavak és az Örjegi Turjánvidék

x

HUKN10002

Gátéri Fehér-tó Csongrád-Bokrosi sóstó Alpár-Bokrosi Tisza - Ártéri öblözet Balástya-Szatymaz környéki homokvidék

x x x x

HUKN30002 HUKN30001 HUKN10004 HUKN10008

5026,95 6171,8

Közép-Tisza (Hortobágyi NP) Gemenc (Duna-Dráva NP) Béda-Karapancsa (Duna-Dráva NP) Jászkarajenői puszták (Duna-Ipoly NP)

x x x x

HUHN10004 HUDD10003 HUDD10004 HUDI10004

13639,16 19641,18 8722,01 10433,79

adatforrás: http://natura2000.eea.europa.eu/#; http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm

10

2. ábra. A Natura 2000 területek aránya járásokban A Kiskunfélegyházi járás területén jelentősebb a Natura 2000 élőhelyvédelmi területek találhatóak (11,3 %), mely területek legnagyobb része (8,9 %) Nemzeti Parkhoz tartozó terület is egyben. A Kiskunhalasi és Kiskunmajsai járás területén a Jánoshalmi járáshoz hasonlóan igen alacsony a védett területek aránya és az ökológiai hálózat területe is alacsonyabb járások átlagánál. A Kunszentmiklósi járás területén a legmagasabb a megyében a védett területek aránya, mind a Nemzeti Park területeket (16,9 %), mind a Natura 2000 területeket (Natura 2000 SCI 32,3 % és Natura 2000 SPA 36 %) tekintve. Az ökológiai hálózat területe is itt a legmagasabb a megyében (58 %). A Tiszakécskei járás területén a védett területek aránya nem kiemelkedő, Nemzeti parkhoz tartozó terület mindössze 2,2 %, a Natura 2000 területek aránya a Bajai járáshoz hasonlóan alakul. Az ökológiai hálózat területe számottevő (19,7 %), a járások átlagértékéhez hasonlóan alakul. Az ún. jelölő növényfajok közül az alábbi 7 növényfajra (az országban előforduló 37 Annex II.-es növényfaj közül) jelölt kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területet a Kiskunsági Nemzeti Park. A relatíve kevés faj állományait tekintve országosan, sőt az Adenophora liliifolia és az Apium repens kivételével világszinten is kiemelt jelentőséggel bírnak. Zárójelben került feltüntetésre a KNPI működési területén előforduló összállomány:  Adenophora liliifolia / csengettyűvirág (6 tő),  Dianthus diutinus / tartós szegfű (kb. 13-14 ezer tő),  Cirsium brachycephalum/ kisfészkű aszat (kb. 30 millió tő),  Iris humilis ssp. arenaria / homoki nőszirom (kb. 2 millió tő),  Colchicum arenarium / homoki kikerics (kb. 3,7 millió tő),  Apium repens / kúszó celler (770 tő),  Gladiolus palustris /mocsári kardvirág (kb. 45 ezer tő). A jelölő állatfajok közül az országban előforduló 114 Annex II.-es (nem madár) állatfajból 35 fajra jelölt kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területet illetve különleges természet-megőrzési terület a Kiskunsági Nemzeti Park.

11

3. ábra. A védett természeti területek és az ökológiai hálózat területi aránya járásokban Két faj, a Dorcadion fulvum cervae és a Vipera ursinii ssp. rakosiensis világállományának döntő része a KNPI működési területén található. Utóbbi itteni becsült állománynagysága körülbelül 300 példány. További, országos (és különösen a !-al jelölt fajok esetében nemzetközi) szinten jelentősebb jelölő állatfajok a KNPI működési területén, például2:  Anisus vorticulus (kis lemezcsiga),  Vertigo angustior (hosszúfogú törpecsiga),  Vertigo moulinsiana (hasas törpecsiga),  !Leucorrhinia pectoralis (piros szitakötő),  Isophya costata (magyar tarsza), 2

http://knp.nemzetipark.gov.hu/index.php?pg=menu_1756

12

              

!Carabus hungaricus (magyar futrinka), Cucujus cinnaberinus (skarlátbogár), Bolbelasmus unicornis (szarvas ganéjtúró), !Chondrosoma fiduciarium (magyar ősziaraszoló), Lycaena dispar (nagy tűzlepke), Maculinea teleius (vérfű-hangyaboglárka), Misgurnus fossilis, (réti csík) !Umbra krameri, (lápi póc) Bombina bombina (vöröshasú unka) Triturus cristatus-T. dobrogicus fajpáros, (tarajos gőte, dunai gőte) Emys orbicularis (mocsári teknős) Lutra lutra (vidra) Mustela eversmanni, (molnár, v. réti görény) Myotis dasycneme, (tavi denevér) Spermophilus citellus. (ürge)

Az országban előforduló 46 jelölő élőhely közül 16 élőhelytípus fenntartására jelölt ki Natura 2000 területeket a KNPI. Kiemelten jelentős élőhelytípusok a KNPI működési területén (zárójelben közölt a becsült összkiterjedés az illetékességi területen, !-al jelöltek a nemzetközi szinten is kiemelt jelentőségű élőhelyek)  !1530 Pannon szikes sztyeppek és mocsarak (77 ezer ha);  3150 Természetes eutróf tavak (500 ha);  6250 Síksági pannon löszgyepek (160 ha);  6260 Pannon homoki gyepek (40 ezer ha);  !6410 Kékperjés láprétek (1500 ha);  ! 6440 Mocsárrétek (10 ezer ha);  7210 Meszes lápok télisással (120 ha);  7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek (95 ha);  !91E0 Égeres, kőrises, füzes ligeterdők (3500 ha);  91F0 Keményfás ligeterdők (580 ha);  !91I0 Euroszibériai erdőssztyepptölgyesek (130 ha);  91N0 Pannon homoki borókás-nyárasok (10500 ha).

3. SKV szempontrendszere szerinti értékelés a Natura 2000 hálózat területeinek állapotára, állagára és jellegére vonatkozóan, tekintettel e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete megmaradásának, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének lehetőségeire. 3.1. Natura 2000 területeket érintő fejlesztési elemek A megyére kidolgozott területfejlesztési operatív program alapvetően öt szempont alapján csoportosítja az egyes fejlesztési elemeket: 13

1. 2. 3. 4. 5.

Vállalkozások fejlesztési tervei Együttműködésben megvalósítandó programok Támogatás segítségével megvalósítandó programok (uniós, egyéb nemzetközi, hazai) Megvalósítandó fejlesztések prioritások szerinti csoportosításban Megye felelősségi szintjén túlmutató fejlesztések (uniós, egyéb nemzetközi, hazai támogatással megvalósuló ágazati operatív programok)

Megvizsgálva az egyes fejlesztési programjavaslatokat, megállapítható, hogy közvetlen és jelentős hatással a Natura 2000 területekre vonatkozóan a következő programok megvalósítása esetén lehet (kell) számítani, s kell majd a későbbiekben, a konkrét beruházást megelőzően a jogszabályban előírt Natura 2000 hatásbecslést, környezeti hatásvizsgálatot elkészíteni, vagyis a jelölésének alapjául szolgáló, a jogszabály 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat bemutatni. Az Uniós támogatással megvalósuló programok közül Natura 2000 szempontból jelentős hatásokkal bírhat a GINOP 1 (Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése), a KEHOP 1 (A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás), az IKOP 1 (Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása), az IKOP 3 (Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság), a TOP 1 (Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében) Az uniós irányelvek és a hazai jogrendszer is lehetővé teszi, hogy a Natura 2000 terület fenntartási céljainak elérését nem veszélyeztető vagy nem sértő és a Natura 2000 terület jelölésekor jogszerűen, jogerős engedélynek megfelelő tevékenység, korlátozás nélküli folytatását. Azaz a gazdálkodás bizonyos formái a területen továbbra is folytathatók, ha az összeegyeztethető a védelemmel, a terület védelmi céljainak megvalósulását nem akadályozza. Az engedélyköteles tevékenységek – a 275/2004. (X.8.), a 274/2006. (XII.23.) és a 338/2006. (XII.23.) Kormányrendeletek alapján:  Natura 2000 területeken csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet a gyepterületeket feltörni, felülvetni.  Natura 2000 területeken az erdőkről és az erdő védelméről szóló törvény, valamint a fás szárú energetikai ültetvényekről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó fát a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet kivágni, telepíteni. kivéve  a csatorna medrében, az üzemi vízszintnél a nedvesített keresztszelvényben lévő fa, facsoport mederfenntartási céllal történő kivágása;  a növény egészségügyi, illetve balesetvédelmi célú fakivágás, azaz: a hatóságilag elrendelt egészségügyi fakivágás (igazoló dokumentum szükséges);  a kizárólag építmények közvetlen környezetében (20 méteren belül) lévő fák kivágása balesetvédelmi célú kivágása.  mezőgazdasági terület erdősítése esetén Natura 2000 területeken hatósági engedély szükséges. Natura 2000 területeken a termőföld más célú hasznosítását eredményező területhasználathoz hatósági engedély szükséges. A kölcsönös megfeleltetés szempontjából csak az időleges más célú hasznosítás releváns. Amennyiben a termőföld időleges más célú hasznosítását engedélyezték, a földhasználó köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel 14

hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. A termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen  nyomvonalas létesítmény kerül lefektetésre (pl.: földkábel, vízvezeték, gázvezeték, szennyvíz vezeték), vagy légvezeték építése történik  állandó jellegű öntözőberendezés, vagy beruházáshoz szükséges felvonulási terület kijelölése történik. Az időlegesen más célra engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyre kell állítani! Az operatív programban részletezett Duna-menti térség területfejlesztési program elemeinek megvalósítása okán jelentkező legjelentősebb hatás az élőhely- és területcsökkenések esetén várható a Natura 2000 területek állapotában. Az infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztések során törekedni kell arra, hogy a felügyelőség által engedélyezett (szükséges hatásbecslési eljárás elvégezése után) beruházások a lehető legkisebb mértékben (területen) érintsék a Natura 2000 területeket. A minimalizált területen azonban értelemszerűen az adott élőhely megszüntetésre kerül, eredeti ökológiai funkciója sérül. Infrastrukturális beruházok esetén jelentkező legjelentősebb hatás az élőhely- és területcsökkenések esetén várható. Az infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztések során törekedni kell arra, hogy az engedélyezett (szükséges hatásbecslési eljárás elvégezése után) beruházások a lehető legkisebb mértékben (területen) érintsék a Natura 2000 területeket. A minimalizált területen azonban értelemszerűen az adott élőhely megszüntetésre kerül, eredeti ökológiai funkciója sérül. A következő jelentős hatás várhatóan az élőhely-fragmentációnál fog jelentkezni. Vagyis a korábbi nagy, összefüggő élőhely mérete lecsökken, esetleg feldarabolódik több kisebb területre, közéjük élőhelyfunkcióként alkalmatlan terület ékelődik, mely a korábbi élőhely komplexitását, élőhely rendszert szűnteti meg. Az így kialakult kisebb, feldarabolódott terület önálló funkciója nem biztos, hogy fenntartható, elindulhat a degradációja. A hatás mérsékelhető ökológiai szempontok szerinti, tájba illesztett tervezéssel, állatok szabad átjárását biztosító létesítmények kialakításával. Utóbbi megoldásokkal a tervezett vonalas infrastruktúrák környezetében, annak hatásaként jelentkező elütések és áramütések gyakorisága is mérsékelhető. A jelölő állatfajok viselkedésének megváltozása, zavarás hatása egyrészt jelentkezhet időleges az építés alatt, másrészt állandó jelleggel a későbbi, rendszeres üzemelés alatt. Az építés közben jelentkező zavaró hatás mértéke nagyban függ a tevékenységek idejének megválasztásától (pl.: költési időszak zavarása). Vizes és ártéri élőhelyek élőhely-típusok legfőbb veszélyeztető tényezője egyrészt a vízhiány, mely leginkább a vízrendezés, belvíz-elvezetés, természetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó antropogén hatások eredménye. A megváltozott vízháztartás következtében az élőhely jellege, a fajösszetétele megváltozik. Ritka, veszélyeztetett fajok életfeltétele változik meg, illetve idegenhonos inváziós fajok jelennek meg és terjednek el, felgyorsítva ezáltal a szukcessziós folyamatokat (feltöltődés, cserjésedés). Másik veszélyeztető tényező pedig a helytelen kezelés (pl.: nem megfelelő időben végzett vagy nem megfelelő intenzitású kaszálás, legeltetés, stb.).

15

A legveszélyeztetőbb tényező az Alföldi gyepek, erdők és erdő-gyep élőhely-komplexek érintett terülteken a nem megfelelő kezelés, az inváziós fajok terjedése (pl.: akác, aranyveszsző), valamint az élőhelyfoltok elszigetelődése.

3.2. A fejlesztési elképzelések, tervek, intézkedések, beavatkozások környezeti hatásainak elemzése, valamint a megyei tervekben szereplő fejlesztési beavatkozások környezeti teljesítményértékelése a Natura 2000 hálózatban3

3.2.1. Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés Natura 2000 területekre néhány infrastrukturális beruházás lehet jelentősebb hatással, amelyeket az ágazati programokban javasolt fejlesztési elemeken keresztül lehet a környezeti teljesítmény szempontjából meghatározni. A prioritáshoz három ágazati részprogramot rendeltek hozzá, amelyek mindegyike Natura 2000 programot is érintő projektcsomagokat tartalmaz. A területeket érintő környezeti hatásokat ezeken keresztül vettük figyelembe. A Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogramban megjelenő gyalogos túraútvonal fejlesztéseire irányuló projektcsomagok konkrét Natura 2000 érintettségét az útvonalak kijelölését követően lehet területspecifikusan meghatározni. Az útvonalak pontosításakor tekintettel kell lenni arra, hogy a megye számos Natura 2000 területének elkövetkező évekre meghatározott fenntartási terveinek közös vonása a természetvédelmi helyzet megőrzése, az európai közösségi jelentőségű fajok és élőhelyeinek, azok kiterjedésének megtartása. Az antropogén hatások mérséklése ebben az esetben többcélú, együttesen hat a preventív, szemléletformálási akciókra és a megfontolt beavatkozásokra. Előbbit az operatív program 4. és 6. prioritásain keresztül szinergikusan lehet a priroritáson keresztül véghez vinni. A programcsomagban szerepe mutatkozhat az alföldi Kék-túra útvonalak fejlesztésének is, amelyek megyei szakasza négy Natura 2000 területet érint. A Hajósi homokpusztát érintő belső veszélyek között mérsékeltnek számítanak a szabadtéri sportok és szabadidős tevékenységek, amely kockázatot csökkenteni szükséges. Antropogén külső veszélynek a vízáramlási viszonyok megváltozása számíthat. Különösen figyelni kell a pannon homoki gyepek élőhely kiterjedésének és természetességének, a Colchicum arenarium (homoki kikerics) területi állományának és kiterjedésének megtartására. A területen található korábbi katonai területek esetében viszont felmerül azok turisztikai – akár szálláshelyként történő – hasznosítása is, ami szoros összhangban van a programcsomag Bejárható Bács-Kiskun projektcsomagjával. Az Érsekhalma-Nemesnádudvari löszvölgyek szabadidő-sport tevékenység általi veszélyeztetettsége alacsonynak számít. A síksági pannon löszgyep és a meszes alapkőzetű féltermészetes gyepek) élőhelyeinek 10 %-os növelésére tekintettel kell lenni, akár rekonstrukciós beavatkozásokkal is. A szubkontinentális peripannon cserjések esetében élőhelyüknek az összesített területük tekintetében számított 20 %-os növekedés elérésére kell figyelmet fordítani. A Dél3

A dokumentum az érintett Natura 2000 területek fenntartási tervei, a természetmegőrzési területek közzétett adatai, természetvédelmi prioritásai, valamint a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) Natura 2000 hatásbecslése című anyagának felhasználásával készült el.

16

Őrjeg nem érintett szabadidő – sport tevékenység általi veszélyekkel. A lápi élőhelyek megőrzése, természetességük növelése, rehabilitációja önmagában turisztikai fejlesztést is jelenthet. Jánoshalma – Kunfehértói erdőknél sem merül fel szabadidő – sport tevékenység általi veszélyeztetettség, Kiemelt fontosságú cél viszont a pannon homoki gyepek, keményfás ligeterdők, gyöngyvirágos tölgyesek, euroszibériai erdőssztyepp-tölgyesek, pannon borókás-nyárasok, homoki kikerics), homoki nőszirom természetvédelmi helyzetének helyreállítása. A lovasturizmus fejlesztései kapcsán felmerülő hatásként az EUROHORSE 2 lovasútvonal megyei szakaszain a Déli-Homokhátság Natura 2000 terület lehet érintett. A fejlesztések kapcsán számottevő kockázat nem lép fel, a területen legfontosabb feladat az erősebb vízhatást igénylő élőhelyek állományának fenntartása, kiemelt cél a vöröshasú unka, dunai gőte, mocsári teknős fajok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartása, valamint a pannon homoki gyepek, kékperjés rétek, mocsárrétek, keményfás ligeterdők, euroszibériai erdősztyepptölgyesek, illetve a homoki kikerics, mocsári kardvirág, tartós szegfű, homoki nőszirom, magyar ősziaraszoló kedvező természetvédelmi helyzetének helyreállítása. A Bugaci aranymonostor, a História Park, a gyógyhelyek és gyógytérség fejlesztése projektcsomagok esetében Natura 2000 területi érintettség nem áll fenn. Az Élelmiszer-kincseskamra: élelmiszergazdaság részprogram, valamint a Zöldülőgazdaság – Megújuló energia részprogram esetében közvetve a 2. és 4. prioritás Natura 2000 érintettségei relevánsak.

3.2.2. Vidék fenntartható fejlesztése A Natura 2000 hálózat érintettsége esetén, a vidék fenntartható fejlesztése prioritás megvalósításakor a fejlesztési tervek, intézkedések és beavatkozások környezeti hatásainak elemzésére és értékelésére szükséges kiemelt figyelmet fordítanunk. A vidék fenntartható fejlesztési szegmensei közül, a Natura 2000 területekre leginkább az agráriumot érintő beavatkozások, fejlesztések hatása a legszámottevőbb. Bács-Kiskun megye területének érintettsége szempontjából a Natura 2000 fenntartási terveiben4 foglalt tényezőket és hatásokat vettük figyelembe. Bács-Kiskun megye mezőgazdasági térszerkezete a természetföldrajzi adottságok és a sajátos történelmi fejlődése következtében mozaikos struktúrát mutat, melyet a kisebb birtokméretekből eredő sajátosságok tovább erősítenek. A védett és érzékeny természeti területek jelentős része mezőgazdasági művelés alatt áll, így a megyében folytatott mezőgazdasági gazdálkodás számos Natura 2000 területet érint, mely elkerülhetetlenné teszi a mezőgazdaság és a természetvédelem együttműködését, összehangolását. Megállapítható, hogy az agrárium teljesítménye és termékeinek a minősége, ezáltal versenyképessége nagyban függ a környezet és a természeti erőforrások állapotától, melynek alapja a kölcsönösség, az optimális területhasználat. Ennek ismeretében a megyét érintő Natura 2000 területek fenntartása és a vidék fenntartható fejlesztése, valamint megfelelő területhasználatának kialakítása érdekében az alábbi mezőgazdasággal kapcsolatos hatások bemutatására térünk ki és tartunk meghatározónak.

4

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet alapján a Natura 2000 területen található közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű fajok, illtetve élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzését, fenntartását, valamint helyreállítását szolgáló intézkedéseket magába foglaló terv.

17

A Natura 2000 területek közé beékelődött intenzíven hasznosított szántóterületek közül leginkább a gyep és nádasokkal határos részei a veszélyeztetettek, melyet a művelés során felhasználásra kerülő termelés-technológiai eljárások váltanak ki (különböző kemikáliák, műtrágyák bemosódása, beszántások). A szántóterületek gyepterülettel érintkező részein a taposási és egyéb talajmunkálatokkal járó bolygatási hatások eredményeképpen a gyepterület mérsékelt degradációja (például felszíni és felszín alatti tömörödés) figyelhető meg. Emellett az eddig mezőgazdasági tevékenységek által nem érintett területek (gyepek) beszántása számos negatív következménnyel járhat (fajok életterének csökkenése). A szántók és gyepterületek érintkezésénél a zavaró hatások mérséklése a természetközelibb közösségkultúra kialakítása (gyepfoltokkal mozaikoló cserjés átmenet) révén érhető el. A gyepterületekre vonatkozó földhasználati korlátozások olyan alapvető előírásokat fogalmaznak meg, melyek betartása minden hazai gyepterületen elengedhetetlen a természeti értékek fenntartása érdekében. A gyepterületeket kaszálással és legeltetéssel (például szalma-brikett üzemek, kiterjedt szarvasmarha és juhlegelők) hasznosítják, melyek egyúttal a gyepek fenntartását is biztosítják. Fontos megjegyeznünk, hogy a kaszálási és legeltetési gyakorlatnak az élővilágot kímélő módon kell megvalósulnia a gyepkezelési gyakorlatok javítása révén. Így a kaszálások számának szabályozása, a megfelelő kaszálógéptípusok kiválasztása, valamint a mozaikos hagyásterületes kaszálási gyakorlat alkalmazása meghatározó a gyepek fenntartható területhasználatának megvalósításában. A legeltetéses gazdálkodás területének növelése főként a domborzati viszonyok miatt nem kezelt gyepterülteken kiemelten fontos. Viszont a legeltető állattartás során a túllegeltetés elkerülése érdekében, a legeltetett állatok fajának (gyepvegetációt nem terhelő állatnyomás miatt) és számának optimalizálására kell törekedni. A Natura 2000 területeket érintő nádasok egyes részei kezeletlenek, érintetlenek, míg a tavak mellett, illetve ideiglenes vízállású területeken elhelyezkedő nagyobb kiterjedésű nádasokat szezonális jelleggel kaszálják és feldolgozzák. A halastavak nagy részén halászati hasznosítás folyik (például Harkai-tó), melynek szintén lehetnek a biodivezitást és környezetet érintő hatásai. A löszvölgyek és löszgyepek területén (Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek) folytatott gazdálkodási formák igen változatosak és jelentősen eltérnek egymástól. A meredekebb domborzati viszonyok nem kedveznek a gazdálkodásnak, viszont a löszvölgyek platóin a szőlő- és gyümölcstermesztés a meghatározó. Szántók esetében problémát jelenthet, hogy a nyilvántartott művelési ág több esetben eltér a valós állapotoktól. A visszagyepesítések hatására egyes szántókat legeltetőként, illetve kaszálóként hasznosítják. Ezek a folyamatok fordítottan is megvalósulnak a gyepek illegális feltörésével, kisajátításával. Homokpuszták esetében (például Hajósi-homokpuszta) legeltető állattartás (juhászat) folyik, melyek a gyepek fenntartását biztosítják. A Natura 2000 által érintett gyepek optimális legelőnyomásának elérése érdekében a szomszédos gyepterületek biztosítása, az állatállomány folyamatosan kontrollja mellett javasolt. A gyepterületeket és a szántókat számos negatív antropogén hatás degradálhatja, melyek mérséklésére kell törekednie, mind a mezőgazdasági szektorban tevékenykedőknek, mind a természetvédelemben érdekelt szerveknek egyaránt. Gyepterületeken a fenntarthatóság szemszögéből veszélyt jelenthetnek az illegális feltörések, a felülvetés, a túlzott műtrágyahasználat, a túl- és alullegeltetés, a kaszálások időpontjának rendszertelensége, az engedély nélküli égetés, csatornázás és talajbolygatás, valamint a tájidegen, invazív növényfajok elterjesztése. 18

Szántók esetében az intenzív kemizálás, a mezőgazdasági gépek munkavégzése (planáció), a kedvezőtlen vetésszerkezet, valamint a tarlóégetés járhat negatív következményekkel. A nemzeti parkok részéről - a meglévő kezelési és fenntartási terveik felülvizsgálata mellett - releváns kezelési stratégia lehet (mezőgazdasági szempontból) a földterületek vásárlása (elővásárlási jog), illetve az állami földterületek vagyonkezelési jogának átadása a természetvédelmi kezelő javára történjen. A Natura 2000 által érintett szántóterületek arányának viszszaszorítása, pedig több szempontból az élőhelyek rehabilitációját vonná maga után. Emellett kiemelten fontos az ökológiai feltételekhez alkalmazkodó fenntartható földhasználati struktúra kialakítása, különös tekintettel a természet- és tájvédelmet szolgáló tevékenységek támogatása szempontjából. Továbbá lényeges a természeti erőforrások környezettudatos használatának általános fejlesztése, az elővigyázatosság és megelőzés elvének érvényre juttatása, illetve a fennmaradt hagyományos gazdálkodási formák megőrzése mellett. Végezetül, pedig elengedhetetlen, hogy az agrárgazdaság fenntartható fejlesztése területi feltételeinek biztosítása hozzájáruljon a népességmegtartó képesség új alapokra helyezéséhez a tájgazdálkodás hosszú távú biztosítása érdekében.

3.2.3. A megyeszékhely integrált fejlesztése Kecskemét Megyei Jogú Város gazdaságfejlesztési programját önállóan tervezi, mivel annak tartalmát a Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési program tervezői eddig nem ismerhették meg, Natura 2000 területi érintettség sem állapítható meg.

3.2.4. Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás A megye táji és környezeti sajátosságai sokoldalú tájgazdálkodási, vidékfejlesztési és mezőgazdasági tevékenységre adnak lehetőséget, amelynek megóvása, fejlesztése a gazdasági teljesítmény javítása, valamint a lakosság komfortérzetének növelése érdekében is kiemelt figyelmet érdemel. A megyei Operatív Program is felismerte és prioritásként határozta meg ezt és összekötötte a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás térséget érintő folyamataihoz kapcsolódó intézkedésekkel. Átfogó, a megye egész területére kiterjedő 2. intézkedéscsomag mellett két, konkrét területi egységre külön leszűkített intézkedéscsomagot foglalnak magukba: Felső-Bácska és a Homokhátság területét, rájuk vonatkozóan - a hazai tervekkel és koncepciókkal összhangban - azok vízgazdálkodási fejlesztéseire összpontosít. A prioritásban megfogalmazott célok és intézkedések a megyei OP egészében fontos szerepet kapó gazdasági szektor, a mezőgazdaság és a rá épülő élelmiszeripar fenntartása és hosszútávú kiszolgálása miatt is jelentős. A Homokhátság esetében országos szinten is markánsan jelentkeznek a klímaváltozás negatív hatásai, elsősorban a száraz, aszályos időszakok számának emelkedése, a vele együtt járó vízhiány és elsivatagosodás. Mindezek a jellemzők együttesen érintik a megye számos Natura 2000 területét, azok közül is a legnagyobb kockázatok a Dorozsma – Majsai homokhát tájegység megyei területein léphetnek fel, ezért az itt található, valamint a tájegységgel szomszédos Natura 2000 területeket szükséges vizsgálat alá venni a prioritás egészét – a hozzá tartozó intézkedésekkel, fejlesztési elemekkel együtt – figyelembe véve. A 2. és a 4. prioritás 19

között a Natura 2000 hatások tekintetében sok átfedés mutatkozik. A 4. prioritásban bemutatott hatásokat ezért szükséges kiterjeszteni a 2.-ban szereplő program- és projektcsomagokra is, továbbá érdemes figyelembe venni az 1. prioritás kapcsán is, valamint a járási fejlesztési programok, valamint az OP felelősségén túl mutató fejlesztési igények esetében is. A 4. prioritás által leginkább érintett Natura 2000 területek a következők: Déli-Homokhátság A vízgazdálkodással kapcsolatos fejlesztések esetén figyelni kell arra, hogy a területen számos élőhely erősebb vízhatást igényel (kékperjés rétek, mocsárrétek) területük érzékeny, a gyengébb vízhatású területek klimatikus helyzetből fakadó növekedése miatt területük csökkenhet. A vizes élőhelyek veszélyeztetettsége miatt a vízgazdálkodási létesítmények karbantartási munkálatai nagy körültekintést igényelnek, célszerűnek mutatkozik az ilyen tevékenységek végzésére irányuló projektek esetén a Kiskunsági Nemzeti Parkkal való egyeztetés a kockázatok mérséklése végett. Körültekintően kell eljárni a karbantartás, felújítás időpontjainak megválasztásával, hiszen számos faj számára szükséges biztosítani a vízhiányos időszakokban a vízmegőrzést: így pl. a Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus dobrogicus (dunai gőte), Emys orbicularis (mocsári teknős), Anisus vorticulus (apró fillércsiga) számára is, amelyeknek a Déli-Homokhátság potenciális élőhelyének számít. Az élőhelyi sajátosságok miatt a természetes vízháztartási viszonyok megtartása kulcsfontosságú feladat a terület értékeinek megőrzése szempontjából. A mezőgazdasági tevékenységeknél is figyelembe kell venni a terület természetes vízháztartási viszonyok helyreállítását. A pannon homoki gyepek esetében tekintettel kell lenni arra, hogy természetességük a terület fenntartási tervében célzott 10 %-os mértékben növekedjen. Ezért az élővilágot kímélő megoldások alkalmazása szükséges, így pl. legeltetett állatok menynyiségének, fajainak és fajtáinak optimalizálása, a túllegeltetés megszüntetetése. A gyepkezelés, kaszálás és legeltetés javítására számos növényfaj természetvédelmi helyzetének, természetes élőhelyének megóvása miatt is szükség van, ilyenek: Colchicum arenarium (homoki kikerics), Gladiolus palustris (mocsári kardvirág), Dianthus diutinus (tartós szegfű), Iris humilis ssp. arenaria (homoki nőszirom), bizonyos növények élőhelyének megóvása esetében a nagyvadállomány csökkentése is felmerül, mint pl. Iris humilis ssp. arenariánál (homoki nőszirom). Az erdei élőhelyek (keményfás ligeterdők, euroszibériai erdőssztyepp-tölgyesek) esetében biztosítani kell a természetes állomány fennmaradását, a fák korosztályi denzitásának fenntartását, térszerkezetük heterogenitását. Dél-Bácska A vízhiány káros hatásai az élővilág egészére kiterjedhetnek, az élőhelyek természetességét fenyegető tényezőként ezért a vízkészletek megőrzése a vízgazdálkodási, mezőgazdasági tevékenységek esetében egyaránt fontos. A vízhiány által leginkább érintett élőhelynek a pannon szikes sztyeppék és mocsarak, valamint a síksági pannon löszgyepek számítanak, esetükben felmerül a gyepkezelési gyakorlatok felülvizsgálata, azok javítása, amelyek a helyes mezőgazdasági gyakorlatok kialakulását segíthetik. Bizonyos állományok Cirsium brachycephalum (kisfészkű aszat) élőhelyeinek megóvása érdekében érő, mezőgazdaság szervesanyag- és vegyszerbemosódásainak csökkentésére, a területhasználati gyakorlat átértelmezésére, javítására mutatkozik szükség. A terület esetében is releváns a legeltetett állatok mennyiségének, fajának és fajtájának optimalizálása, diverzifikálása. 20

A vízhiány a vízgazdálkodási fejlesztések esetén különösen érintetté teheti a térséget. A vonalas vízilétesítmények karbantartása esetében célzott vízkormányzás biztosításával az ott élő fajállomány (Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus dobrogicus (dunai gőte) fennmaradását meg kell őrizni. A vízgazdálkodási fejlesztések kockázatai a Cirsium brachycephalum (kisfészkű aszat) állományok esetében fokozottan jelentkezhetnek, természetvédelmi helyzetük javítása miatt az élőhelyeit kedvezőtlenül megváltoztató vízelvezetéseket mérsékelni kell, adott esetben meg kell szüntetni, meg kell tenni a természetes vízháztartási viszonyok helyreállítását. Móricgáti lápok Vizes élőhelynek (kékperjés rétek, mocsárrétek) számító területről lévén szó a vízgazdálkodási fejlesztések esetén különös figyelem fordítódik az élővilág megóvására. Délbácskához hasonlóan a természetes vízháztartási viszonyok fenntartására mutatkozik szükség – elsősorban megfelelő vízkormányzással, vízmegőrzéssel – tekintettel a Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus dobrogicus (dunai gőte), Misgurnus fossilis (réti csík) állományainak megőrzésére. A mezőgazdasági tevékenységek esetén a szervesanyag-terhelés és a vegyszer-használat csökkentését szükséges megtenni, a területhasználatot javítani kell, mindemellett a legeltető állattartásban a fajok diverzitására is figyelni kell. Jánoshalma–Kunfehértói erdők Az erdőgazdálkodási tevékenységekben a idős-fiatal állomány (keményfás ligeterdők, gyöngyvirágos tölgyesek) részarányának megtartására kell törekedni, egyetlen korosztály területi részaránya sem csökkenhet a területen 40 %-os arány alá. A természetes állapotot jellemző megújítás érdekében szükséges lehet az azt akadályozó, a terület vadállománya által okozott kedvezőtlen hatások mérséklése. A mezőgazdaságnak a pannon homoki gyepterületek természetes állományának helyreállítására irányuló területi célok miatt a gyepkezelési gyakorlat javítására, a legeltetés optimalizálására kell törekedni, tekintettel a Colchicum arenarium (homoki kikerics) és Iris humilis ssp. arenaria (homoki nőszirom) állományainak, élőhelyeinek megőrzésére. Utóbbi esetében figyelembe kell venni azt is, hogy állományának növelése szükséges. Harkai-tó Az élőhelyek erősebb vízhatásnak kitettek állományuk optimálisnak mondható, de a gyengébb vízhatású élőhelyek miatt törekedni kell azok megőrzésére. Az ilyen vízhatású pannon szikes sztyeppék és mocsarak, kékperjés rétek, mocsárrétek természetes állapotának fenntartása, javítása miatt a mezőgazdasági tevékenységet érintően a legeltetett fajok, fajták optimalizációja, túllegeltetésük megakadályozása szükséges. Mivel a tó Belvíz-tározónak számít, a vízgazdálkodással kapcsolatos karbantartási feladatok, a belvíz-problémák mérséklésére irányuló fejlesztések esetén potenciálisan számításba vett területnek számít. Fontos, hogy a területet is érintő belvízi rendszereket érintő karbantartások, fejlesztések idejét körültekintően kell megválasztani, már az előkészítési munkálatok legelején az ökológiai állapot megőrzése, természetes állapotának fenntartása érdekében. A leggyakrabban előforduló fajok, mint Bombina bombina (vöröshasú unka), Triturus dobrogicus (dunai gőte) és Emys orbicularis (mocsári teknős) állományai számára a túlélést 21

biztosítandó úgy kell megválasztani, hogy a tartós felszíni vízborítottság mellett az életfeltételeiket biztosító optimális vízháztartásban se okozzon kárt. Tázlár–Kiskunhalasi homokbuckák A homokbuckákon előforduló homoki gyepek természetességét növelni szükséges, ezért különösen nagy figyelmet kell fordítani a mezőgazdaságnak a gyepkezelés javítására, a legeltetett állatfajok számának, fajtáinak körültekintő megválasztására, a túllegeltetés elkerülésére. Pirtói Nagy-tó A tó eutorfizációval és feltöltődéssel is sújtott, ezért a vízháztartásának helyreállítása, a nyílt vízfelszínek területének megtartása, növelése érdekében a mezőgazdasági és vízgazdálkodási fejlesztések során mindenképpen törekedni kell ennek teljesítésére. Az ökológiai állapot és a természetesség javítása a kékperjés rét és a mocsárrét élőhelyeket egyaránt érinti, akár a mezőgazdaság legeltetéssel kapcsolatos mennyiségi és minőségi (fajták, fajok diverzitásának megtartása) javításán keresztül, akár az olyan védett fajok, mint a Bombina bombina (vöröshasú unka) és Triturus dobrogicus (dunai gőte) természetvédelmi helyzetének javítása révén. Különösen fontos, hogy a tartós vízhatás erőssége növelve legyen, hiszen a terület az eutrofizáció miatt a jelenleg élőhelyéül szolgáló számos madár táplálkozó- és tojásrakó helyének számít, így értékében számottevő romlás következhet be nem megfelelő kezelés, körültekintés esetén (legyen szó vízgazdálkodásról vagy mezőgazdaságról). Harkakötöny-Kiskunmajsai homokbuckák A homokbuckán előforduló pannon borókás-nyáras élőhely állomány esetében az ökológiai állapot megőrzését célzóan szükséges figyelmet fordítani a korosztályszerkezetük, korosztályuk szerinti területi kiterjedésük, természetességük megtartására. A pannon homoki gyepek természetességét a mezőgazdasági tevékenységen keresztül a gyepkezelés javításával, a legeltetés mennyiségi, faj- és fajtadiverzitásának kiegyensúlyozottá tételével, a túllegeltetés visszaszorításával lehetséges elérni. Megoldást jelent a legelő állatok számának mérséklése, adott esetben kizárása. Péteri-tó A tó belvíztározóként is szolgál, így a vízgazdálkodási fejlesztések igényei is fellépnek. A jelenlegi vízkészlet megőrzése a pannon szikes sztyepp és mocsár élővilág megőrzése érdekében szükséges. A vízháztartást szabályozó létesítmények teljesítménye gyakran nem elégséges, karbantartásuk és vízkormányzásuk korszerűsítésre a belvízveszélyek mérséklése miatt is szükség mutatkozik. Tartós felszíni vízborítottságot igénylő élőhelyek kiterjedésének csökkenése állománypusztulást von maga után. A víz mennyiségi hiányai mellett a minősége is rizikófaktor az élővilág számára. A tó vízminőségének javításának elmaradása csökkenti a fajok megtartását, a tó természetvédelmi értékeinek visszaesésével jár. A migrációs veszéllyel érintett fajok között a Misgurnus fossilis (réti csík), az Umbra krameri (lápi póc), valamint az Emys orbicularis (mocsári teknős) jelenik meg. Gátéri Fehér-tó Belvíztározó, jelenlegi állapota alapján természetvédelmi célból bizonyos mértékig csökkenthető a természetessége. Ennek érdekében a túllegeltetés rizikófaktora kevésbé hangsúlyos, annak mérsékelt intenzitásával a madárfajok táplálkozási, fészkelési körülményei javít22

ható, amit természeti értéknövekedést is jelent. Élőhelyek közül a pannon szikes sztyeppék és mocsarak kiterjedését, diverzitását fenn kell tartani, a Bombina bombina (vöröshasú unka) és Triturus dobrogicus (dunai gőte) állományok túlélését biztosítani kell. A tó környezetében az erdőtelepítéseket el kell kerülni. Bócsa-Bugaci homokpuszta A pannon borókás-nyáras erdőállomány korosztály-szerkezetének megtartása, az állomány megóvása az erdőgazdálkodási tevékenység fő célja. Számos őshonos nyárfaállomány jelenléte miatt az erdészeti kezelés kerülését, az idősödő állományok növelését kell megtenni. A terület pannon szikes sztyeppék és mocsarak élőhelyeinél a mezőgazdasági tevékenységnek figyelmet kell fordítani a legeltetési gyakorlat javítására (legelő fajok diverzitása, túllegeltetés megszüntetése). A legeltetés javítása a megyében csekély állománnyal rendelkező Vipera ursinii ssp. rakosiensis (rákosi vipera) állományainak megóvása miatt is szükséges, azt 10 %al növelni kell. A szárazgyepek üde réti élőhelyrészleteinél a természetes hidrológiai viszonyok visszaállítását meg kell tenni és ennek megfelelően kell a gazdálkodási fejlesztések esetén eljárni. Imre-hegy, Pirtó–Kiskunhalasi homokbuckák Az területen két élőhelytípus fordul elő, a pannon borókás-nyáras tér- és korosztályszerkezetének fenntartására az erdőgazdálkodásnak, míg a pannon homoki gyepek esetén a legeltetési tevékenység kiegyensúlyozottá tételére a mezőgazdaságnak kell figyelnie. Az ökológiai állapot megőrzésére és a terület természetességének javítása mindkét tevékenységnek egyaránt fókuszálnia kell. Hajósi homokpuszták A pannon homoki gyepek élővilágának természetességének csökkenése a túllegeltetés és a gyepkezelési gyakorlat hiányaiból fakad, ezek megszüntetése, visszaszorítása szükséges. Az aszálykárok általi érintettség fokozottabban érvényesül a területen, ezért cél az erdősztyeppi körülmények részleges rekonstrukciója a természetvédelmi helyzet javítása érdekében. Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek A terület síksági pannon löszgyep, a meszes alapkőzetű féltermészetes gyep és szubkontinentális peripannon cserjés élőhelyeire a mezőgazdaság legeltetési, gyepkezelési hiányosságai jelentenek veszélyt. Az élőhelyeken a legeltetés faji, mennyiségi optimalizációja, a túl- és alullegeltetés megszüntetése a kockázatok mérséklésével jár. Kékhegyi-lőtér A pannon homoki gyep élőhely természetességének csökkenése a mezőgazdasági gyakorlatok jobbá tételével érhető el, így alternatívaként lép fel a legeltetési és a gyepkezelési megoldások javítása. A lőtérhez tartozó befásodott, túlzottan becserjésedett területek visszaszorítása a természetes élőhely-feltételek visszaállítására ad választ. A területen a Carabus hungaricus (magyar futrinka) állománynagysága és kiterjedtsége jelentősnek számít, így ennek megvédésére is figyelmet kell fordítani.

23

3.2.5. Komplex megyei gazdaságfejlesztés menedzsment és marketing tevékenység megszervezése A prioritás esetében Natura 2000 területi érintettség nem azonosítható.

3.2.6. Közösségek önszervező, öngondoskodó és együttműködési képességének kibontakoztatása A prioritás esetében Natura 2000 területi érintettség nem azonosítható.

3.2.7. Térségi elérhetőség és mobilitás Bács-Kiskun megye területi elhelyezkedését tekintve központi helyet foglal el, mint a hazai, mint a nemzetközi közlekedési kapcsolatok lebonyolításában. Országos és európai szinten is számottevő a megyén áthaladó közúti, vasúti, illetve vízi közlekedési útvonalak száma és azokon lebonyolított forgalma. Az M5-ös autópálya megépülése révén lehetőség nyílt a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) vérkeringésébe történő becsatlakozásra. Viszont a megye közlekedésfejlesztési érdekeltségébe tartozó vasúti közlekedés fejlesztése (BudapestSzeged; Budapest-Kelebia) és a nyugat-kelet irányultságban áthaladó M8 és M9-es autópályák kiépítése egyelőre stagnál, illetve várat magára. Az OFTK-ben foglaltak szerint kulcsfontosságú a megyében található városok közötti kapcsolatok javítása, mely alapfeltétele a hatékony funkciómegosztásnak. Ennek értelmében, az elérhetőség és a mobilitás javítását szem előtt tartva szükségessé válik a közeljövőben a közúti és vasúti fő- és mellékútvonalak korszerűsítése, valamint a Duna vízi közlekedésének fejlesztése (Bajai kikötő fejlesztés). A közlekedési hálózatok fejlesztése a gazdaság- és közlekedéspolitika egyik kulcsponti stratégiai eleme. A helyek közötti elérhetőség megléte a gazdasági-társadalmi folyamatok szempontjából kiemelt terület- és településfejlesztési jelentőséggel bírnak. A megye közlekedési infrastruktúrájának állapota hatással van az ország társadalmi-gazdasági fejlődésre. Ezért a közlekedési hálózat fejlesztése és az elérhetőség javítása egyik lehetséges záloga annak, hogy csökkenjenek a területi különbségek és meginduljon a gazdasági fejlődés. A megye elérhetőségének és mobilitásának javítására irányuló prioritás alapján szükség mutatkozik Bács-Kiskun megye közlekedéshálózatának fejlesztésére. Így elkerülhetetlen, hogy a megvalósítandó fejlesztések ne érintsenek Natura 2000 érintettségű területeket. A tervezett fejlesztések során számolni kell olyan hatásokkal, melyek befolyásolhatják az érintett Natura 2000 területek környezeti állapotát. A fejlesztésekkel járó esetleges negatív hatások és következmények megelőzése, illetve kiküszöbölése érdekében szükségszerű a fejlesztésekben résztvevő felek (nemzeti parkok, állami szervek, beruházók, tervezők stb.) közötti szoros együttműködés és kooperáció megvalósítása. A Natura 2000 vonatkozásban az alábbi közlekedés-fejlesztéssel kapcsolatos eszközök azonosított hatótényezőinek hatásaira szükséges kitérnünk. A kerékpáros közlekedés fejlesztése, mind települési, mind térségi szinten indokolttá vált. A tervezett EUROVELO 13-as jelzésű útvonal áthalad Bács-Kiskun megye területén, mely a tervek szerint Dél-Bácska, Déli Homokhátság (Madarasi löszgyepek, Garai sóstó) Natura 2000-es területeket érinti. A tervezett felhordó kerékpárutak nyomvonalai egyelőre nem meg24

határozottak, de többségük településeken belül, illetve azok közvetlen határterületén fogják megvalósítani, így valószínűsíthetőleg nem fognak Natura 2000 területeket érinteni, így az érintettség nem áll fenn. Az EUROVELO 13-as útvonal esetében a beruházás megvalósítása élőhelymegszüntető vagy az élőhelyek állapotát rontó és fragmentáló hatást válthat ki, valamint a védett fajok egyedeinek megzavarását, esetleges pusztulását, illetve invazív fajok megjelenését eredményezheti. A beruházáshoz szükséges területek (kisajátított terület) degradálódása mellett, az érintett terület szomszédságában is jelentős változások következhetnek be (kerékpárút esetében körülbelül 10-15 méter távolságban), illetve a közvetlenül igénybevett területeken az élőhelyek teljesen megszűnnek. Így például a talajbolygatás által a talaj összetételének változása, vízviszonyok, fényviszonyok változása, leromlás az élőhelyek struktúrájában (kiligetesedés erdők esetében), fajkészlet módosulása (gyomok, invazív fajok elszaporodása). A beruházás negatív hatásainak mérséklése érdekében, az alábbi hatásmódosító intézkedések fogalmazódtak meg. A tervezés kezdeti fázisában előnyt kell élveznie annak, hogy a nyomvonal kijelölése – ha lehetséges – ne érintsen védett területeket. Az adott terület igénybevételét minimumra kell redukálni, melyet műszaki megoldásokkal lehet mérsékelni (vízellátás biztosítása, puffersávok, területhatárok kijelölése, esetleges lekerítése, terelőrendszerek, ökológiai átjárók stb.). Szükség esetén, meg kell vizsgálni a kerékpárút nyomvonalának elválasztó hatását is az érintett populációk vonulását szem előtt tartva. Amennyiben az adott növény- és állatfaj egyedeinek pusztulása áll fenn, akkor azok áttelepítésével és utógondozásával új élőhelyet kell kialakítani. A beruházások további negatív hatása lehet a munkálatokkal járó zajok, rezgések. Ennek hatására megváltozhat a vonulási útvonal, a szaporodási siker, illetve menekülési reakciók léphetnek fel, valamint megváltozhat a fiziológiai állapot. Emellett szükségessé válhat a kivitelezés időbeli korlátozása (cserjeirtás és tereprendezés leállítása madarak fészkelésekor). A közlekedési útvonalak kiépítése kiváló terepet kínál az idegenhonos fajok terjedésének, így a kerékpárutak terjedési folyosókat képezhetnek. A terep bolygatása által az invazív fajok könnyen megtelepedhetnek. Magas tűrőképességük révén agresszíven, nagy tömegben képesek szaporodni, terjeszkedni, ezáltal megváltoztatják a hagyományos élőhelyeket, ökológiai rendszereket. Az élőhely-fragmentáció az élőhelyek feldarabolásának a folyamata, amely idővel az élőhelyek területi csökkenését és izoláltságát (utak, mezőgazdasági területek), esetleges teljes megszűnését eredményezheti. A TEN-T közlekedési hálózat tervezését és kivitelezését megelőző döntés előtt nélkülözhetetlen modellezni az utak ökológiai, elválasztó és fragmentáló hatását, ezáltal a potenciálisan fellépő negatív hatások minimalizációjára kell törekedni. Fontos, hogy az új gyorsforgalmi és főúthálózati fejlesztések nyomvonala, csak indokolt és előzetes vizsgálatokkal megalapozott esetekben érintsenek Natura 2000 területeket. Javasolt, hogy az előzetes tanulmányozás és feltérképezés komplex látásmódot tükrözzön és a fejlesztésben érintett szegmensek és szereplők teljes bevonásával valósuljon meg. Bács-Kiskun megye közlekedésfejlesztése (közúti, vasúti és vízi) az IKOP-ban (Intelligens Közlekedés Ágazati Program) foglalt, megvalósítani kívánt fejlesztési elemeket révén kerülne kivitelezésre. A tervezett fejlesztések jelentős része érint Natura 2000 területeket. Katymár tervezett új határátkelő kivitelezése, illetve a Kecskemét reptéri kiágazás – Tiszakécske szakasz esetében Natura 2000 területi érintettség nem áll fenn. Ellenben a KalocsaPaks közötti közlekedési kapcsolat fejlesztésekor a Tolnai Duna területek, míg az átfogó közlekedéshálózat fejlesztések közül az M8 és M9-es autópályák Bács-Kiskun megyei - eddig 25

megépült vagy tervezett – nyomvonala mentén a Felső-kiskunsági szikes puszták és turjánvidék, Kiskunsági szikes tavak és őrjegi turjánvidék, Miklapuszta, Gemenc, Dél-Őrjeg, Érsekhalma-nemesnádudvari löszvidék, Hajósi homokpuszta, Jánoshalma-kunfehértói erdők Natura 2000 területek érintettek. A megvalósítani kívánt autópálya és egyéb közúthálózat-fejlesztési beruházások élőhelymegszüntető vagy az élőhelyek állapotát rontó és fragmentáló hatásokat válthatnak ki, valamint a védett fajok egyedeinek megzavarását, esetleges pusztulását, illetve invazív fajok megjelenését eredményezhetik. A beruházásokhoz szükséges területek (kisajátított terület) degradálódása mellett, az érintett területek szomszédságában is jelentős változások következhetnek be, illetve a közvetlenül igénybevett területeken az élőhelyek teljesen megszűnnek. A hatások és a hatásmódosító intézkedések a fentebb tárgyalt kerékpárút fejlesztésekhez hasonlatosak, de a kivitelezés méretbeli különbségeiből fakadóan, a beavatkozások hatásai természetesen sokkal nagyobb léptékűek és területi kiterjedésűek. Az útépítésekkel kapcsolatos beruházások közvetlen és közvetett hatásait már 50-100 méter széles sávban szükséges vizsgálni. A nyomvonalak kijelölésénél szintén az elsődleges szempontok között kell szerepelnie, hogy a fejlesztések lehetőség szerint ne érintsenek Natura 2000 területeket. Az adott területek a kivitelezési munkálatok általi igénybevételét minimálisra kell csökkenteni, melyet műszaki megoldásokkal szintén mérsékelni lehet. Autóutak építése esetében a földmunkálatok és tereprendezések következtében a talajok szerkezete módosulhat, töltések és alapok létrehozásakor pedig teljes egészében megváltozhat. Az autóutak környezeti szempontú negatív hatásai közül a legnagyobb veszélyt az elválasztó hatás és az élőhelyfragmentáció, élőhelyek feldarabolódása jelenti, mely az érintett növény- és állatvilág életterének izoláltságát és későbbi pusztulását vonhatja maga után. Ennek megoldására érdekében megoldást jelenthet a vízellátás további biztosítása az utak alatti átvezetéssel, puffersávok, területhatárok kijelölése, esetleges lekerítése, valamint terelőrendszerek, ökológiai átjárók kialakítása. Emellett a létesítendő utak forgalomterheltségétől függően, a későbbi környezeti terheléssel, környezetszennyezéssel (károsanyag-kibocsátás) és zavaró hatásokkal is számolnunk kell (közlekedés zaj-, fényhatás, rezonancia), mely folyamatos negatív hatást fejt ki a környező ökoszisztémára. A vasúti közlekedésfejlesztés tekintetében a Budapest-Kelebia-(Belgrád-Thesszaloniki) vasútvonal gyorsítása és kétvágányúsítása szerepel a főbb fejlesztési célok között. A kivitelezések során az Imrehegy-pirtó-kiskunhalasi homokbuckák, Kiskőrösi turjános, Felsőkiskunsági szikes puszták, valamint a Kiskőrösi szikes tavak és az Őrjégi turjánvidék területei érintettek. A vasúti közlekedésfejlesztési beruházások kapcsán az alábbi hatótényezők és azok hatásai érintik a Natura 2000 területeket. A vasúti beruházásoknál igénybevett területek (kisajátított területek) esetében a közvetlenül igénybevett területeken az élőhelyek teljesen megszűnnek, az élőhelyek regenerálása sem lehetséges. Vasúti vonalak mellett, az autóutakhoz hasonlóan 50-100 méter széles sávban szükséges a létrejött hatásokat megvizsgálni. A beruházás területének kialakításakor, illetve a felvonulási útvonalak mentén szintén törekedni kell a Natura 2000 területek értékes élőhelyfoltjainak elkerülésére. A beruházás megvalósítása során, a közvetlen hatásterületen az egyes növény- és állatfajok teljesen elpusztulhatnak. Emellett a vasúti létesítmények üzemeltetetése (vasúti szerelvények ütközésével) egyes állatfajok egyedszámának csökkenését eredményezheti, valamint a villamos felsővezetékek és oszlopaik is számos veszélyt jelentenek (madarak). Az elütések száma és az elválasztó hatás redukálható azzal, ha meghatározott szakaszonként ökológiai átjárókat és tájátjárókat létesítenek. A vasúti 26

töltés és nyomvonal elkerítése a veszélyeztetett területek esetében kiemelt fontossággal bír. Az autóutakhoz hasonlóan a legfőbb gondot az elválasztó hatás és az élőhely-fragmentáció, élőhelyek feldarabolódása jelenti. Emellett zavaró hatásokkal is számolnunk kell (zaj és rezonancia), mely folyamatos negatív hatást fejt ki a környező ökoszisztémára. A villamos meghajtásnak köszönhetően minimális a környezetkárosítás, de a nyomvonalak menti kommunális hulladékok, köztük a szennyvíz sínek közé történő kiengedése környezetszennyező hatásával mindenképpen számolni kell. A bajai logisztikai központ és kikötő fejlesztése a kiemelt megyei a vízi közlekedésfejlesztések között szerepel. Natura 2000 érintettség Gemenc térségében áll fenn. Gemenc vizes illetve vízi élővilága egyedülálló Duna-menti élőhelyek között, ezért természeti értékeinek megőrzése érdekében fokozott figyelmet kell fordítanunk a kikötőt érintő fejlesztések kivitelezésekor. A vízi közlekedés-fejlesztések közül az alábbi hatótényezők kerültek megállapításra. A hajózhatóság feltételek javítása érdekében a meder átalakításával megváltozhatnak az áramlási és sebességi viszonyok, valamint a vízmélység változása és ingadozása megváltoztathatja az addigi élőhelyi körülményeket. A fokozódó hajóforgalom (áruszállítás) intenzívebb hullámverést okozhat a part menti területeken. Jelentős antropogén beavatkozás például a kikötő és a terelőművek-sarkantyúk kiépítése, mederanyag depónia kialakítása, valamint az élőhelyek közvetlen emberi pusztítása. A hullámverés okozta negatív hatások mérséklése érdekében a kikötőbe érkező hajók sebességkorlátozása szükséges. Az új kikötési pontok és kikötők létesítése során felerősödhet a tájhasználat változásából eredeztethető ökoszisztémák zavarása, illetve teljes kipusztítása. A negatív folyamatok elkerülése érdekében fontos a Duna mellékágainak rehabilitációja, mely kiemelt szerepet tölthet be a Duna élővilágának fenntartásában.

3.3. A területfejlesztési operatív programban feltárt környezeti konfliktusok értékelése és a környezeti állapot várható alakulása A BKM TOP ágazati részprogramjainak, projektkezdeményezéseinek, projektcsomagjainak és az érintett fejlesztéseknek a Natura 2000 területek érintettségét mutatja a 3. táblázat.

27

3. táblázat A megyei Natura 2000 területek érintettsége a BKM TOP által Natura terület

2000

Dél-Bácska

Felső-kunsági szikes puszták és turjánvidék

BKM TOP ágazati részprogram, intézkedéscsomag, programcsomag, projektcsomag Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram : A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása intézkedéscsomag Bács Kincse Projektcsomag A Homokhátság és Felső-Bácska kulcsfontosságú vízgazdálkodási fejlesztéseinek megvalósítása projektcsomag

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása Térségi elérhetőség és mobilitás – Az elérhetőség javítása

BKM TOP ITB projektcsomagok, projektkezdeményezések

BKM TOP járási részprogram, projektcsomag

Érintett BKM TOP fejlesztés

A Duna-Tisza közi Homokhátság vízháztartási viszonyainak javítása komplex vízgazdálkodási beavatkozásokkal - A Duna-Tisza közi Homokhátság vízháztartási viszonyainak javítása komplex vízgazdálkodási beavatkozásokkal a Kígyós vízrendszerben A Homokhátság öntözési kultúrájának fejlesztése Szemléletformálásra alapozott differenciált beavatkozások a Homokhátságon - Vízkivételi művek, öntözőcsatornarendszerek és kisebb tározók kialakítása, Vízkormányzó műtárgyak újjáépítése, Felszíni víz befogadók rekonstrukciója, Táj-és élőhelymegőrző, tájrekonstrukciós funkciójú jellegű befogadók nyomvonalának funkcióhoz illeszkedő alakítása Vízlevezetés javítását; vízmegőrzést, vízkészlet pótlást segítő beavatkozások. Szerb-magyar jégeső elhárító rendszer kiépítés

Bajai járás fejlesztési részprogramja: Fenntartható települési közlekedésfejlesztések projektcsomag - Helyi és helyközi kerékpárutak létesítése, felújítása; Kiépült kerékpárutakhoz a csatlakozó kerékpárutak kiépítése, hálózatba szervezése Turisztikai vonzerő növelése, fejlesztése, a települések turisztikai látogatottságát növelő fejlesztések, kisebb attrakciók megvalósítása Bácsalmási járás fejlesztési részprogramja: Vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztése projektcsomag - természeti és kulturális értékek védelmét szolgáló, idegenforgalmi vonzerőt is eredményező beruházások

Élőhelyek fejlesztése Vidéki kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása zöld turizmus fejlesztése, természeti örökség megőrzése és hasznosítása, erdei ökoszisztémák ingyenes turisztikai hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal

Kunszentmiklósi járás fejlesztési részprogram: Fenntartható települési közlekedésfejlesztés projektcsomag - Helyi és helyközi kerékpárutak létesítése, felújítása, ezzel kapcsolatos infrastruktúra kiépítése, kiépült kerékpárutakhoz a csatlakozó kerékpárutak kiépítése, hálózatba szervezése

Élőhelyek fejlesztése Budapest-Kelebia (-BelgrádThesszaloniki) vasútvonal fejlesztése M8-as autópálya továbbépítése: Dunavecse-Kecskemét szakasz Helyi közösségi energiaigény fedezését szolgáló beruházások vidéki térségekben - szélerőművek telepítése Vidéki kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása zöld turizmus fejlesztése, természeti örökség megőrzése és hasznosítása

28

Natura terület

2000

BKM TOP ágazati részprogram, intézkedéscsomag, programcsomag, projektcsomag

BKM TOP ITB projektcsomagok, projektkezdeményezések

BKM TOP járási részprogram, projektcsomag

Nagynyíri-erdő

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása Térségi elérhetőség és mobilitás – Az elérhetőség javítása

Kecskeméti járás fejlesztési részprogramja: Fenntartható települési közlekedésfejlesztés (Kerekegyháza – Hetényháza – Kecskemét közötti kerékpárút-fejlesztések)

Fülöpházi homokbuckák

Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása Térségi elérhetőség és mobilitás – Az elérhetőség javítása

Kecskeméti járás fejlesztési részprogramja: Fenntartható települési közlekedésfejlesztés, Kecskemét felé vezető és a településeket vagy településrészeket összekötő kerékpáros utak fejlesztése

Kiskunsági szikes tavak és őrjegi turjánvidék

Kalocsai járás fejlesztési részprogramja: Vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztése - állóvízhez kötődő attrakciók megvalósítása; Helyi és helyközi kerékpárutak létesítése, felújítása, ezzel kapcsolatos infrastruktúra kiépítése, bővítése, kiépült kerékpárutakhoz a csatlakozó kerékpárutak kiépítése, hálózatba szervezése Kiskőrösi járás fejlesztési részprogramja: Helyi és helyközi kerékpárutak létesítése, felújítása, ezzel kapcsolatos infrastruktúra kiépítése, bővítése, kiépült kerékpárutakhoz a csatlakozó kerékpárutak kiépítése,

Érintett BKM TOP fejlesztés Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal Élőhelyek fejlesztése Kecskemét Város elővárosi közlekedési rendszereinek fejlesztése Kerekegyháza-HetényegyházaKecskemét Vidéki kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása zöld turizmus fejlesztése, természeti örökség megőrzése és hasznosítása, erdei ökoszisztémák ingyenes turisztikai hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal Élőhelyek fejlesztése Vidéki kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása zöld turizmus fejlesztése, természeti örökség megőrzése és hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal Élőhelyek fejlesztése Budapest-Kelebia (-BelgrádThesszaloniki) vasútvonal fejlesztése M8-as autópálya továbbépítése: Dunavecse-Kecskemét szakasz Helyi közösségi energiaigény fedezését szolgáló beruházások vidéki térségekben - szélerőművek telepítése Vidéki kulturális és természeti örökség turisztikai hasznosítása; zöld turizmus fejlesztés, természeti örökség megőrzés, hasznosítás

29

Natura terület

2000

BKM TOP ágazati részprogram, intézkedéscsomag, programcsomag, projektcsomag

BKM TOP ITB projektcsomagok, projektkezdeményezések

BKM TOP járási részprogram, projektcsomag hálózatba szervezése

Kiskőrösi turjános

Alpár-Bokrosi Tisza-ártéri öblözet

CsongrádBokrosi sóstó

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása Térségi elérhetőség és mobilitás – Az elérhetőség javítása Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása

Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást

Kiskőrösi járás fejlesztési részprogramja: Helyi és helyközi kerékpárutak létesítése, felújítása, ezzel kapcsolatos infrastruktúra kiépítése, bővítése, kiépült kerékpárutakhoz a csatlakozó kerékpárutak kiépítése, hálózatba szervezése

Vízi infrastruktúrafejlesztés

Érintett BKM TOP fejlesztés Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal A halászati ágazat fejlesztése BácsKiskun megyében Élőhelyek fejlesztése Budapest-Kelebia (-BelgrádThesszaloniki) vasútvonal fejlesztése Vidéki kulturális és természeti örökség turisztikai hasznosítása; zöld turizmus fejlesztés, természeti örökség megőrzés, hasznosítás Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal Élőhelyek fejlesztése Helyi közösségi energiaigény fedezését szolgáló beruházások vidéki térségekben - szélerőművek telepítése Vidéki kulturális és természeti örökség turisztikai hasznosítása; zöld turizmus fejlesztés, természeti örökség megőrzés, hasznosítás, erdei ökoszisztémák ingyenes turisztikai hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal A halászati ágazat fejlesztése BácsKiskun megyében Élőhelyek fejlesztése Helyi közösségi energiaigény fedezését szolgáló beruházások vidéki térségekben – szélerőmű telepítés Vidéki kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása zöld turizmus fejlesztése, termé-

30

BKM TOP ágazati részprogram, intézkedéscsomag, programcsomag, projektcsomag szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása

BKM TOP ITB projektcsomagok, projektkezdeményezések

Tolnai Duna

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása Térségi elérhetőség és mobilitás – Az elérhetőség javítása

Vízi infrastruktúrafejlesztés Duna-menti megyék közötti munkavállalási és vállalkozási célú mobilitás fejlesztése Duna-menti térség turisztikai attrakcióinak és szolgáltatásainak fejlesztése

Kalocsai járás fejlesztési részprogramja: Dunához kötődő attrakciók megvalósítása

Gemenc

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása Térségi elérhetőség és mobilitás – Az elérhetőség javítása

Vízi infrastruktúrafejlesztés Baja-Bezdán csatorna rekultivációja és kapcsolódó gazdaságfejlesztési projektek

Kalocsai járás fejlesztési részprogramja: Dunához kötődő attrakciók megvalósítása Bajai járás fejlesztési részprogramja: Fenntartható települési közlekedésfejlesztések projektcsomag - Helyi és helyközi kerékpárutak létesítése, felújítása; Kiépült kerékpárutakhoz a csatlakozó kerékpárutak kiépítése, hálózatba szervezése Turisztikai vonzerő növelése, fejlesztése, a települések turisztikai látogatottságát növelő fejlesztések, kisebb attrakciók megvalósítása

Matkópusztai ürgés gyep

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének vala-

Natura terület

2000

BKM TOP járási részprogram, projektcsomag

Érintett BKM TOP fejlesztés szeti örökség megőrzése és hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal Élőhelyek fejlesztése Kalocsa és Paks közötti közlekedési kapcsolat Vidéki kulturális és természeti örökség turisztikai hasznosítása; zöld turizmus fejlesztés, természeti örökség megőrzés, hasznosítás, erdei ökoszisztémák ingyenes turisztikai hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal A halászati ágazat fejlesztése BácsKiskun megyében Élőhelyek fejlesztése Bajai logisztikai központ és kikötő fejlesztés M9-es autópálya továbbépítése Vidéki kulturális és természeti örökség turisztikai hasznosítása; zöld turizmus fejlesztés, természeti örökség megőrzés, hasznosítás, erdei ökoszisztémák ingyenes turisztikai hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal A halászati ágazat fejlesztése BácsKiskun megyében Élőhelyek fejlesztése Vidéki kulturális és természeti örökség turisztikai hasznosítása; zöld turizmus fejlesztés, természeti örökség megőrzés, hasznosítás Bio- és dendromassza termesztése és

31

BKM TOP ágazati részprogram, intézkedéscsomag, programcsomag, projektcsomag mint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása

BKM TOP ITB projektcsomagok, projektkezdeményezések

Közép-Tisza

Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása

Vízi infrastruktúrafejlesztés

Tiszakécskei járás fejlesztési részprogramja: Kulturális és természeti örökség megőrzését szolgáló fejlesztések

DéliHomokhátság

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása Térségi elérhetőség és mobilitás – Az elérhetőség javítása

A Duna-Tisza közi Homokhátság vízháztartási viszonyainak javítása komplex vízgazdálkodási beavatkozásokkal - A Duna-Tisza közi Homokhátság keleti lejtőjének vízháztartási viszonyainak javítása komplex vízgazdálkodási beavatkozásokkal Speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő térségek (tanyás térségek) fejlesztése Homokhátsági Speciális Célprogram folytatása Szemléletformálásra alapozott differenciált beavatkozások a Homokhátságon - Vízkivételi művek, öntözőcsatorna-

Bácsalmási járás fejlesztési részprogramja: Vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztése projektcsomag - természeti és kulturális értékek védelmét szolgáló, idegenforgalmi vonzerőt is eredményező beruházások

Natura terület

2000

Nyárlőrinci erdő

BKM TOP járási részprogram, projektcsomag

Érintett BKM TOP fejlesztés hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal

Kecskeméti járás fejlesztési részprogramja: Fenntartható települési közlekedésfejlesztés, Kecskemét felé vezető és a településeket vagy településrészeket összekötő kerékpáros utak fejlesztése

Élőhelyek fejlesztése Vidéki kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása zöld turizmus fejlesztése, természeti örökség megőrzése és hasznosítása, erdei ökoszisztémák ingyenes turisztikai hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal Élőhelyek fejlesztése Vidéki kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása zöld turizmus fejlesztése, természeti örökség megőrzése és hasznosítása, erdei ökoszisztémák ingyenes turisztikai hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal A halászati ágazat fejlesztése BácsKiskun megyében Élőhelyek fejlesztése Budapest-Kelebia (-BelgrádThesszaloniki) vasútvonal fejlesztése Vidéki kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása zöld turizmus fejlesztése, természeti örökség megőrzése és hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal

32

Natura terület

2000

BKM TOP ágazati részprogram, intézkedéscsomag, programcsomag, projektcsomag

BKM TOP ITB projektcsomagok, projektkezdeményezések

BKM TOP járási részprogram, projektcsomag

Érintett BKM TOP fejlesztés

Kunszentmiklósi járás fejlesztési részprogram: Helyi és helyközi kerékpárutak létesítése, felújítása, ezzel kapcsolatos infrastruktúra kiépítése, bővítése; Kiépült kerékpárutakhoz a csatlakozó kerékpárutak kiépítése, hálózatba szervezése. Kalocsai járás fejlesztési részprogramja: Vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztése - állóvízhez kötődő attrakciók megvalósítása; Helyi és helyközi kerékpárutak létesítése, felújítása, ezzel kapcsolatos infrastruktúra kiépítése, bővítése, kiépült kerékpárutakhoz a csatlakozó kerékpárutak kiépítése, hálózatba szervezése

M8-as autópálya továbbépítése: Dunavecse-Kecskemét közötti szakasz Vidéki kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása zöld turizmus fejlesztése, természeti örökség megőrzése és hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal A halászati ágazat fejlesztése BácsKiskun megyében

rendszerek és kisebb tározók kialakítása, Vízkormányzó műtárgyak újjáépítése, Felszíni víz befogadók rekonstrukciója, Táj-és élőhelymegőrző, tájrekonstrukciós funkciójú jellegű befogadók nyomvonalának funkcióhoz illeszkedő alakítása Vízlevezetés javítását; vízmegőrzést, vízkészlet pótlást segítő beavatkozások. Szerb-magyar közös jégeső elhárító rendszer kiépítése FelsőKiskunsági szikes tavak és Miklapuszta

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása Térségi elérhetőség és mobilitás – Az elérhetőség javítása

Jászkarajenői puszták

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása

Izsáki Kolon-tó

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai

Kiskőrösi járás fejlesztési részprogramja: Helyi és helyközi kerékpárutak létesítése, felújítása, ezzel kapcsolatos infrastruktúra

Helyi közösségi energiaigény fedezését szolgáló beruházások vidéki térségekben – szélerőművek telepítése Vidéki kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása zöld turizmus fejlesztése, természeti örökség megőrzése és hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal Helyi közösségi energiaigény fedezését szolgáló beruházások vidéki térségekben - szélerőművek tele-

33

Natura terület

2000

BKM TOP ágazati részprogram, intézkedéscsomag, programcsomag, projektcsomag hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása

ÁgasegyházaOrgoványi rétek

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása

Móricgáti-lápok

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása

JánoshalmaKunfehértói erdők

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai

BKM TOP ITB projektcsomagok, projektkezdeményezések

BKM TOP járási részprogram, projektcsomag kiépítése, bővítése, kiépült kerékpárutakhoz a csatlakozó kerékpárutak kiépítése, hálózatba szervezése

Kecskeméti járás fejlesztési részprogramja: Fenntartható települési közlekedésfejlesztés, Kecskemét felé vezető és a településeket vagy településrészeket összekötő kerékpáros utak fejlesztése

Speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő térségek (tanyás térségek) fejlesztése Homokhátsági Speciális Célprogram folytatása Szemléletformálásra alapozott differenciált beavatkozások a Homokhátságon - Vízkivételi művek, öntözőcsatornarendszerek és kisebb tározók kialakítása, Vízkormányzó műtárgyak újjáépítése, Felszíni víz befogadók rekonstrukciója, Táj-és élőhelymegőrző, tájrekonstrukciós funkciójú jellegű befogadók nyomvonalának funkcióhoz illeszkedő alakítása Vízlevezetés javítását; vízmegőrzést, vízkészlet pótlást segítő beavatkozások. Speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő térségek (tanyás térségek) fejlesztése Homokhátsági Speciális Célprogram

Kiskunmajsai járás fejlesztési részprogramja: Fenntartható települési közlekedésfejlesztés, A településeket vagy településrészeket összekötő utak, kerékpárutak fejlesztése

Jánoshalmai járás fejlesztési részprogramja: Vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztése, a járás turisztikai

Érintett BKM TOP fejlesztés pítése Vidéki kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása zöld turizmus fejlesztése, természeti örökség megőrzése és hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal A halászati ágazat fejlesztése BácsKiskun megyében Helyi közösségi energiaigény fedezését szolgáló beruházások vidéki térségekben - szélerőművek telepítése Vidéki kulturális és természeti örökség turisztikai hasznosítás; zöld turizmus fejlesztés, természeti örökség megőrzés és hasznosítás Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal Vidéki kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása – Zöld turizmus fejlesztése, természeti örökség megőrzése és hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal Élőhelyek fejlesztése

M9-es autópálya tervezett útvonalának továbbépítése Vidéki kulturális és természeti örök-

34

Natura terület

2000

BKM TOP ágazati részprogram, intézkedéscsomag, programcsomag, projektcsomag hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása Térségi elérhetőség és mobilitás – Az elérhetőség javítása

Harkai-tó

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása Térségi elérhetőség és mobilitás – Az elérhetőség javítása

TázlárKiskunhalasi homokbuckák

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása Térségi elérhetőség és mobilitás – Az elérhetőség javítása

BKM TOP ITB projektcsomagok, projektkezdeményezések

BKM TOP járási részprogram, projektcsomag

Érintett BKM TOP fejlesztés

folytatása Szemléletformálásra alapozott differenciált beavatkozások a Homokhátságon - Vízkivételi művek, öntözőcsatornarendszerek és kisebb tározók kialakítása, Vízkormányzó műtárgyak újjáépítése, Felszíni víz befogadók rekonstrukciója, Táj-és élőhelymegőrző, tájrekonstrukciós funkciójú jellegű befogadók nyomvonalának funkcióhoz illeszkedő alakítása Vízlevezetés javítását; vízmegőrzést, vízkészlet pótlást segítő beavatkozások. Speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő térségek (tanyás térségek) fejlesztése Homokhátsági Speciális Célprogram folytatása Szemléletformálásra alapozott differenciált beavatkozások a Homokhátságon - Vízkivételi művek, öntözőcsatornarendszerek és kisebb tározók kialakítása, Vízkormányzó műtárgyak újjáépítése, Felszíni víz befogadók rekonstrukciója, Táj-és élőhelymegőrző, tájrekonstrukciós funkciójú jellegű befogadók nyomvonalának funkcióhoz illeszkedő alakítása Vízlevezetés javítását; vízmegőrzést, vízkészlet pótlást segítő beavatkozások. Speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő térségek (tanyás térségek) fejlesztése Homokhátsági Speciális Célprogram folytatása Szemléletformálásra alapozott differenciált beavatkozások a Homokhátságon - Vízkivételi művek, öntözőcsatornarendszerek és kisebb tározók kialakítása, Vízkormányzó műtárgyak újjáépítése, Felszíni víz befogadók rekonstrukciója, Táj-és élőhelymegőrző, tájrekonstrukciós funkciójú jellegű befogadók nyomvonalának funkcióhoz illeszkedő alakítása

vonzerejének növelése, a települések országos vagy helyi védettség alatt álló kulturális és természeti értékeinek megőrzését szolgáló fejlesztésekkel Kisléptékű közlekedési fejlesztések, munkaerőpiaci mobilitás, közösségi közlekedés fejlesztése, utak felújítása, települések közötti mobilitás elősegítése, kerékpárút fejlesztések

ségének turisztikai hasznosítása – Zöld turizmus fejlesztése, természeti örökség megőrzése és hasznosítása, erdei ökoszisztémák ingyenes turisztikai hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal Élőhelyek fejlesztése

Kiskunhalasi járás fejlesztési részprogramja: Vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztése, a települések egy részén kulturális vagy természeti értékek fejlesztése idegenforgalmi céllal Fenntartható települési közlekedésfejlesztés, településrészeket összekötő utak felújítása, kerékpárutak létesítése, települések közötti mobilitás elősegítése

Budapest-Kelebia-(BelgrádThesszaloniki) vasútvonal gyorsítása és kétvágányúsítása Vidéki kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása – Zöld turizmus fejlesztése, természeti örökség megőrzése és hasznosítása, erdei ökoszisztémák ingyenes turisztikai hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal Élőhelyek fejlesztése

Kiskőrösi járás fejlesztési részprogramja: Fenntartható települési közlekedésfejlesztés, utak, helyközi kerékpárutak létesítése, felújítása, hálózat bővítése

Budapest-Kelebia-(BelgrádThesszaloniki) vasútvonal gyorsítása és kétvágányúsítása Vidéki kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása – Zöld turizmus fejlesztése, természeti örökség megőrzése és hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal Élőhelyek fejlesztése

35

Natura terület

2000

BKM TOP ágazati részprogram, intézkedéscsomag, programcsomag, projektcsomag

Pirtói Nagy-tó

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása Térségi elérhetőség és mobilitás – Az elérhetőség javítása

HarkakötönyKiskunmajsai homokbuckák

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása Térségi elérhetőség és mobilitás – Az elérhetőség javítása

Péteri-tó

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást

BKM TOP ITB projektcsomagok, projektkezdeményezések Vízlevezetés javítását; vízmegőrzést, vízkészlet pótlást segítő beavatkozások. Speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő térségek (tanyás térségek) fejlesztése Homokhátsági Speciális Célprogram folytatása Szemléletformálásra alapozott differenciált beavatkozások a Homokhátságon - Vízkivételi művek, öntözőcsatornarendszerek és kisebb tározók kialakítása, Vízkormányzó műtárgyak újjáépítése, Felszíni víz befogadók rekonstrukciója, Táj-és élőhelymegőrző, tájrekonstrukciós funkciójú jellegű befogadók nyomvonalának funkcióhoz illeszkedő alakítása Vízlevezetés javítását; vízmegőrzést, vízkészlet pótlást segítő beavatkozások. Speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő térségek (tanyás térségek) fejlesztése Homokhátsági Speciális Célprogram folytatása Szemléletformálásra alapozott differenciált beavatkozások a Homokhátságon - Vízkivételi művek, öntözőcsatornarendszerek és kisebb tározók kialakítása, Vízkormányzó műtárgyak újjáépítése, Felszíni víz befogadók rekonstrukciója, Táj-és élőhelymegőrző, tájrekonstrukciós funkciójú jellegű befogadók nyomvonalának funkcióhoz illeszkedő alakítása Vízlevezetés javítását; vízmegőrzést, vízkészlet pótlást segítő beavatkozások. Speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő térségek (tanyás térségek) fejlesztése Homokhátsági Speciális Célprogram folytatása Szemléletformálásra alapozott differenciált beavatkozások a Homokhátságon - Vízkivételi művek, öntözőcsatornarendszerek és kisebb tározók kialakítása,

BKM TOP járási részprogram, projektcsomag

Érintett BKM TOP fejlesztés

Kiskunhalasi járás fejlesztési részprogramja: Vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztése, a települések egy részén kulturális vagy természeti értékek fejlesztése idegenforgalmi céllal Fenntartható települési közlekedésfejlesztés, településrészeket összekötő utak felújítása, kerékpárutak létesítése, települések közötti mobilitás elősegítése

Budapest-Kelebia-(BelgrádThesszaloniki) vasútvonal gyorsítása és kétvágányúsítása Vidéki kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása – Zöld turizmus fejlesztése, természeti örökség megőrzése és hasznosítása, erdei ökoszisztémák ingyenes turisztikai hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal Élőhelyek fejlesztése

Kiskunmajsai járás fejlesztési részprogramja: Fenntartható települési közlekedésfejlesztés, A településeket vagy településrészeket összekötő utak, kerékpárutak fejlesztése Kiskunhalasi járás fejlesztési részprogramja: Vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztése, a települések egy részén kulturális vagy természeti értékek fejlesztése idegenforgalmi céllal

Budapest-Kelebia-(BelgrádThesszaloniki) vasútvonal gyorsítása és kétvágányúsítása Vidéki kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása – Zöld turizmus fejlesztése, természeti örökség megőrzése és hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal Élőhelyek fejlesztése

Kiskunfélegyházi járás fejlesztési részprogramja: Vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztése, turisztikai attrakciók számának növelése Fenntartható települési közlekedésfejlesztés, utak, kerékpárút-hálózat fejlesztés, bővítés

Vidéki kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása – Zöld turizmus fejlesztése, természeti örökség megőrzése és hasznosítása, erdei ökoszisztémák ingyenes turisztikai hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglal-

36

Natura terület

2000

BKM TOP ágazati részprogram, intézkedéscsomag, programcsomag, projektcsomag szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása

Gátéri Fehér-tó

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása

Bócsa-Bugaci homokpuszta

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása

Imre-hegy, Pirtó-Kiskunhalasi homokbuckák

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai

BKM TOP ITB projektcsomagok, projektkezdeményezések Vízkormányzó műtárgyak újjáépítése, Felszíni víz befogadók rekonstrukciója, Táj-és élőhelymegőrző, tájrekonstrukciós funkciójú jellegű befogadók nyomvonalának funkcióhoz illeszkedő alakítása Vízlevezetés javítását; vízmegőrzést, vízkészlet pótlást segítő beavatkozások. Speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő térségek (tanyás térségek) fejlesztése Homokhátsági Speciális Célprogram folytatása Szemléletformálásra alapozott differenciált beavatkozások a Homokhátságon - Vízkivételi művek, öntözőcsatornarendszerek és kisebb tározók kialakítása, Vízkormányzó műtárgyak újjáépítése, Felszíni víz befogadók rekonstrukciója, Táj-és élőhelymegőrző, tájrekonstrukciós funkciójú jellegű befogadók nyomvonalának funkcióhoz illeszkedő alakítása Vízlevezetés javítását; vízmegőrzést, vízkészlet pótlást segítő beavatkozások. Speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő térségek (tanyás térségek) fejlesztése Homokhátsági Speciális Célprogram folytatása Szemléletformálásra alapozott differenciált beavatkozások a Homokhátságon - Vízkivételi művek, öntözőcsatornarendszerek és kisebb tározók kialakítása, Vízkormányzó műtárgyak újjáépítése, Felszíni víz befogadók rekonstrukciója, Táj-és élőhelymegőrző, tájrekonstrukciós funkciójú jellegű befogadók nyomvonalának funkcióhoz illeszkedő alakítása Vízlevezetés javítását; vízmegőrzést, vízkészlet pótlást segítő beavatkozások. Speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő térségek (tanyás térségek) fejlesztése Homokhátsági Speciális Célprogram

BKM TOP járási részprogram, projektcsomag

Érintett BKM TOP fejlesztés koztatás bővítési céllal Élőhelyek fejlesztése

Kiskunfélegyházi járás fejlesztési részprogramja: Helyi közösségi energiaigény fedezését szolgáló beruházások vidéki térségekben Fenntartható települési közlekedésfejlesztés, utak, kerékpárút-hálózat fejlesztése, bővítése

Helyi közösségi energiaigény fedezését szolgáló beruházások vidéki térségekben - szélerőművek telepítése Vidéki kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása – Zöld turizmus fejlesztése, természeti örökség megőrzése és hasznosítása, erdei ökoszisztémák ingyenes turisztikai hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal Élőhelyek fejlesztése

Kiskunfélegyházi járás fejlesztési részprogramja: Vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztése, turisztikai attrakciók számának növelése Fenntartható települési közlekedésfejlesztés, utak, kerékpárút-hálózat fejlesztése, bővítése Kiskőrösi járás fejlesztési részprogramja: Fenntartható települési közlekedésfejlesztés, utak, helyközi kerékpárutak létesítése, felújítása, hálózat bővítése

Vidéki kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása – Zöld turizmus fejlesztése, természeti örökség megőrzése és hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal Élőhelyek fejlesztése

Kiskunhalasi járás fejlesztési részprogramja: Vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztése, a települések egy ré-

Budapest-Kelebia-(BelgrádThesszaloniki) vasútvonal gyorsítása és kétvágányúsítása

37

Natura terület

2000

BKM TOP ágazati részprogram, intézkedéscsomag, programcsomag, projektcsomag hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása Térségi elérhetőség és mobilitás – Az elérhetőség javítása

Hajósi homokpuszták

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása Térségi elérhetőség és mobilitás – Az elérhetőség javítása

Érsekhalmanemesudvari löszvölgyek

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása Térségi elérhetőség és mobilitás – Az elérhetőség javítása

BKM TOP ITB projektcsomagok, projektkezdeményezések

BKM TOP járási részprogram, projektcsomag

Érintett BKM TOP fejlesztés

folytatása Szemléletformálásra alapozott differenciált beavatkozások a Homokhátságon - Vízkivételi művek, öntözőcsatornarendszerek és kisebb tározók kialakítása, Vízkormányzó műtárgyak újjáépítése, Felszíni víz befogadók rekonstrukciója, Táj-és élőhelymegőrző, tájrekonstrukciós funkciójú jellegű befogadók nyomvonalának funkcióhoz illeszkedő alakítása Vízlevezetés javítását; vízmegőrzést, vízkészlet pótlást segítő beavatkozások. Speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő térségek (tanyás térségek) fejlesztése Homokhátsági Speciális Célprogram folytatása Szemléletformálásra alapozott differenciált beavatkozások a Homokhátságon - Vízkivételi művek, öntözőcsatornarendszerek és kisebb tározók kialakítása, Vízkormányzó műtárgyak újjáépítése, Felszíni víz befogadók rekonstrukciója, Táj-és élőhelymegőrző, tájrekonstrukciós funkciójú jellegű befogadók nyomvonalának funkcióhoz illeszkedő alakítása Vízlevezetés javítását; vízmegőrzést, vízkészlet pótlást segítő beavatkozások. Speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő térségek (tanyás térségek) fejlesztése Homokhátsági Speciális Célprogram folytatása Szemléletformálásra alapozott differenciált beavatkozások a Homokhátságon - Vízkivételi művek, öntözőcsatornarendszerek és kisebb tározók kialakítása, Vízkormányzó műtárgyak újjáépítése, Felszíni víz befogadók rekonstrukciója, Táj-és élőhelymegőrző, tájrekonstrukciós funkciójú jellegű befogadók nyomvonalának funkcióhoz illeszkedő alakítása

szén kulturális vagy természeti értékek fejlesztése idegenforgalmi céllal Fenntartható települési közlekedésfejlesztés, településrészeket összekötő utak felújítása, kerékpárutak létesítése, települések közötti mobilitás elősegítése

Vidéki kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása – Zöld turizmus fejlesztése, természeti örökség megőrzése és hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal Élőhelyek fejlesztése

Kalocsai járás fejlesztési részprogramja: Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása, települési ivóvíz-, és szennyvízelvezető rendszerek kialakítása, felújítása és bővítése, belvíz és csapadékvíz elvezetéshez szükséges rendszerek kiépítése Fenntartható települési közlekedésfejlesztések, utak építése, felújítása, helyközi kerékpárutak létesítése, felújítása Vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztése

M9-es autópálya tervezett útvonalának továbbépítése Vidéki kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása – Zöld turizmus fejlesztése, természeti örökség megőrzése és hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal Élőhelyek fejlesztése

Bajai járás fejlesztési részprogramja: Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása – Települési csapadékvíz- és szennyvízelvezető rendszerek kialakítása, felújítása és bővítése Vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztése Fenntartható települési közlekedésfejlesztések, utak építése, felújítása, helyközi kerékpárutak létesítése, felújítása

M9-es autópálya tervezett útvonalának továbbépítése Vidéki kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása – Zöld turizmus fejlesztése, természeti örökség megőrzése és hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal Élőhelyek fejlesztése

38

Natura terület

2000

BKM TOP ágazati részprogram, intézkedéscsomag, programcsomag, projektcsomag

Kékhegyi-lőtér

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása

Dél-Őrjeg

Gazdaság- és foglalkoztatás élénkítés - Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása részprogram Vidék fenntartható fejlesztése – A tájegységek karakterének valamint az ökoszisztémák megőrzésének és a népességmegtartást szolgáló gazdaság fejlesztési szükségleteinek összehangolása Térségi elérhetőség és mobilitás – Az elérhetőség javítása

BKM TOP ITB projektcsomagok, projektkezdeményezések Vízlevezetés javítását; vízmegőrzést, vízkészlet pótlást segítő beavatkozások. Speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő térségek (tanyás térségek) fejlesztése Homokhátsági Speciális Célprogram folytatása Szemléletformálásra alapozott differenciált beavatkozások a Homokhátságon - Vízkivételi művek és hozzá csatlakozó öntözőcsatorna-rendszerek és kisebb tározók kialakítása, Vízkormányzó műtárgyak újjáépítése, Felszíni víz befogadók rekonstrukciója, Táj-és élőhelymegőrző és tájrekonstrukciós funkciójú jellegű befogadók nyomvonalának funkcióhoz illeszkedő alakítása A vízlevezetés javítását; a vízmegőrzést, a vízkészlet pótlást szolgáló beavatkozások. Speciális vidékfejlesztési feladatot jelentő térségek (tanyás térségek) fejlesztése Homokhátsági Speciális Célprogram folytatása Szemléletformálásra alapozott differenciált beavatkozások a Homokhátságon - Vízkivételi művek és hozzá csatlakozó öntözőcsatorna-rendszerek és kisebb tározók kialakítása, Vízkormányzó műtárgyak újjáépítése, Felszíni víz befogadók rekonstrukciója, Táj-és élőhelymegőrző és tájrekonstrukciós funkciójú jellegű befogadók nyomvonalának funkcióhoz illeszkedő alakítása A vízlevezetés javítását; a vízmegőrzést, a vízkészlet pótlást szolgáló beavatkozások.

BKM TOP járási részprogram, projektcsomag

Érintett BKM TOP fejlesztés

Bajai járás fejlesztési részprogramja: Vállalkozásoknak és lakosságnak vonzó települési környezet kialakítása – Települési csapadékvíz- és szennyvízelvezető rendszerek kialakítása, felújítása és bővítése Vonzerőfejlesztés, kulturális és természeti örökség fejlesztése Fenntartható települési közlekedésfejlesztések, utak építése, felújítása, helyközi kerékpárutak létesítése, felújítása

Vidéki kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása – Zöld turizmus fejlesztése, természeti örökség megőrzése és hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal Élőhelyek fejlesztése

Kiskőrösi járás fejlesztési részprogramja: Fenntartható települési közlekedésfejlesztés, utak, helyközi kerékpárutak létesítése, felújítása, hálózat bővítése

M9-es autópálya tervezett útvonalának továbbépítése Vidéki kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása – Zöld turizmus fejlesztése, természeti örökség megőrzése és hasznosítása, erdei ökoszisztémák ingyenes turisztikai hasznosítása Bio- és dendromassza termesztése és hasznosítása gazdaság- és foglalkoztatás bővítési céllal Élőhelyek fejlesztése

39

3.3.1. Bács-Kiskun megyei szerkezeti terv infrastruktúra elemeinek és hálózatainak környezeti értékelése Az infrastruktúrális elemek környezeti állapotra történő várható hatását emeli ki a 4. táblázat. 4. táblázat Bács-Kiskun megyei szerkezeti terv infrastruktúra elemeinek és hálózatainak környezeti értékelése a Natura 2000 területekre Megyei szerkezeti terv kategóriák Műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények

Fejlesztések, beruházások a BKMTOP alapján

gyorsforgalmi út

Nemzetközi (TEN-T) közúti elérhetőség javítása Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében

főút

Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság

mellékút

Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság, Hazai támogatással megvalósítható fejlesztések

M8 autópálya M9 autópálya Iparterületek kialakítása és fejlesztése – Kétszámjegyű gyorsforgalmi utak metszésében Kalocsa és Paks közötti közlekedési kapcsolat Duna-menti megyék közötti munkavállalási és vállalkozási célú mobilitás fejlesztése A hazai támogatással megvalósítható fejlesztések terén a legnagyobb volument az útépítések jelentik Kisléptékű közlekedési fejlesztések

nagysebességű vasútvonal

Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása

Közút

fejlesztések alapját szolgáló programok célja

Budapest-Kelebia fejlesztése

vasútvonal

egyéb vasútvonal

Kerékpárút

Vasút

Kecskemét Megyei Jogú Város elővárosi közlekedési rendszereinek fejlesztése

kerékpárút

Elővárosi, regionális vasúti elérhetőség és energiahatékonyság javítása

Regionális közúti elérhetőség és közlekedésbiztonság, Fenntartható városi közlekedésfejlesztések

Kecskemét Város térségi elérhetőségének javítása Kecskemét Város intermodális pályaudvar és kapcsolódó kö-

környezeti állapot várható alakulása természeti környezetet és környezeti tényezőket érő hatások

 érintett területek eredeti élőhelyei megszűnnek, lehetőség szerint területi igény minimalizálása  érintett területek fokozott levegő-,  talaj-, víz-, és zajszennyezése várható  mikroklíma, lefolyási viszonyok, beszivárgási viszonyok megváltozása  az állatfajok zavarása illetve elütési  gyakoriság növekedése várható, előbbi esetben megoldás lehet a veszélyeztetett fajok áttelepítése, míg utóbbi esetén vadvédelmi kerítésekkel, ökológiai átvezetésekkel csökkenthető az elütések száma  eredeti élőhely feldarabolódása (fragmentáció), barrierhatás  érintett területek eredeti élőhelyei megszűnnek, lehetőség szerint területi igény minimalizálása  érintett területek fokozott zajés rezgésszennyezése várható  területfoglalás esetén mikroklíma, lefolyási viszonyok, beszivárgási viszonyok megváltozása várható  állatfajok zavarása, elütési és áramütési (pl.: villamos felsővezetékek- madarak) gyakoriságának növekedése várható, utóbbinál megoldás a vezetékek láthatóságának kiemelése, védőfásítás tervezése  eredeti élőhely feldarabolódása (fragmentáció), barrierhatás  vízi élőhelyek károsodás nem valószínűsíthető  természeti területeken átvezetett nyomvonalak esetén növekvő antropogén hatás várható (természetvédelmi szempon-

40

Vízgazdálkodás

Települési környezet

Vízi közlekedés

zösségi közlekedés fejlesztése kistérségi kerékpáros közlekedési hálózatra történő csatlakozások Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének turisztikai hasznosítása (kerékpárút

vízi közlekedés

Turizmus, A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme. elősegítése és fejlesztése

kikötő

Turizmus, A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme. elősegítése és fejlesztése Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében

logisztikai központ, ipari park

Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében

határátkelő

IPA – új határátkelő létesítése Helyi stratégiák megvalósítása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködés

távvezeték

Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken

hulladéklerakó

Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos tevékenységek

Vízi infrastruktúrafejlesztés Iparterületek kialakítása és fejlesztése – Duna folyó közlekedési potenciáljára is építő iparterületek fejlesztések Logisztikai központ és kikötő fejlesztés (Baja)

Ipari parkok kialakítása és fejlesztése Iparterületek kialakítása és fejlesztése – Kecskeméti Agglomeráció iparterületeinek fejlesztése Iparterületek kialakítása és fejlesztése – Szabad vállalkozási zónán belül iparterület fejlesztése IPA – új határátkelő létesítése Katymár-Santic között Transznacionális együttműködési programok kidolgozása és végrehajtása a magyar-szerbhorvát határtérségben „Ötödik égtáj” program Helyi ellátást biztosító megújuló alapú zöldáram-termelő rendszerek kialakításának támogatása Kecskemét város tisztított szennyvizeinek vízpótlási célú hasznosítása. (puffertározó építés, vízkormányzó műtárgyak létesítése, szűrőmezők létesítése az utótisztítás céljából) Hulladékgazdálkodással kapcsolatos fejlesztések A Homokhátság vízgazdálkodási infrastruktúrájának biztosítása A Homokhátság öntözési kultúrájának fejlesztése A helyi vízkészletek megtartását és vízpótlását is szolgáló területi tározások feltételeinek megteremtése nagyobb beavatkozással A Közép-homokhátsági vízpótló-rendszer kiépítése (Dunavölgyi-főcsatorna és a hozzá kapcsolódó rendszerek felújítása) Kihasználatlan vízpótlási lehetőségek intenzifikálása. (Tiszaal-

tú tervezéssel minimalizálható)  élőhelyek, fajok zavarásával kell számolni  érintett területek eredeti élőhelyei megszűnnek, lehetőség szerint területi igény minimalizálása  Natura 2000 területet érintő beruházás esetén lehetőség szerint az aszfaltburkolat elkerülése  fokozódó hajóforgalomból adódó  hullámverés a parti zónákban, élőhelyek veszélyeztetettsége, csökkentése érdekében vízállás-, időszakfüggő sebességkorlátozás  meder-átalakítással az áramlási és sebességi viszonyok, valamint a vízmélység változik és ingadozása megváltoztathatja az addigi élőhelyi körülményeket  új határátkelő kivitelezése esetében (a szerbiai oldal hiányos Natura 2000 kiépítettségének következtében) Natura 2000 területi érintettség nem áll fenn.  Ipari park fejlesztése esetében Natura 2000 területi érintettség nem áll fenn. Alapvetően pozitív hatás mind a természeti, mind a környezeti elemek vonatkozásában;  csökkenő hulladékmennyiség,  újrahasznosítás hatására csökkenni fog a károsanyagkibocsátás (hulladéklerakóban képződő depóniagáz, valamint a szennyvíziszapból származó metán); a fejlesztések eredményeként a szennyvíz-rendszerekből, hulladéklerakókból kimosódó szenynyeződések csökkenése várható

Alapvetően pozitív hatás mind a természeti, mind a környezeti elemek vonatkozásában:  Víz- és talajminőségi mutatók javulása  Optimális vízkészletgazdálkodás  Racionális tájhasználat, agrotechnika  Talajelhordás, talajdegradáció mértékének csökkenése  Ökoszisztémák védelme, fenntartása

41

pári öntözőrendszer, Algyői belvízrendszer, Dél-bácskai vízpótló rendszer.) A helyi vízkészletek megtartását szolgáló területi tározások feltételeinek megteremtése kisebb beavatkozással, műtárgy rekonstrukcióval A helyi vízkészletek megtartását szolgáló területi tározások feltételeinek megteremtése nagyobb beavatkozással. A belvízcsatornák meder és a medret kísérő mély fekvésű területek tározási lehetőségeinek kiépítése mederrendezéssel, rekonstrukcióval, területrendezéssel A Duna-Tisza közi Homokhátság keleti lejtőjének vízháztartási viszonyainak javítása komplex vízgazdálkodási beavatkozásokkal A Duna-Tisza közi Homokhátság vízháztartási viszonyainak javítása komplex vízgazdálkodási beavatkozásokkal a Kígyós vízrendszerben A klímaváltozás hatásainak csökkentése a mezőgazdaság vízigényét biztosító fenntartható megoldásokkal

árvízvédelem

A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás

Alapvetően pozitív hatás mind a természeti, mind a környezeti elemek vonatkozásában;  értékvédelem érdekében:  árvíz esetén talajt, élővilágot, mezőgazdaságot, létesítményeket veszélyeztető hatások

4. Javaslat környezeti szempontú intézkedésre A Bács-Kiskun kulturális és természeti örökségének hasznosításakor a különböző részprogramokban megjelenő fejlesztésekre irányuló projektcsomagok konkrét Natura 2000 érintettségét a tervek részletezését követően lehet területspecifikusan meghatározni. Hatások, következmények, veszélyeztető tényezők tekintetében felsorolhatók olyan főbb jelenségek, folyamatok, amelyeknél a kockázatot csökkenteni szükséges: infrastruktúra fejlesztése, élőhely- és terület-csökkenés, élőhely- fragmentáció (feldarabolódás, elszigetelődés, barrierhatás), jelölő állatfajok viselkedésének megváltozása, zavarás hatása (madarak zavarása), élőhelyek és fajok károsodása szennyezés következtében, elütés és áramütés. Mezőgazdasági és erdőgazdasági szempontból a mezőgazdasági művelés felhagyása, illetve pont ellenkező hatás az intenzív erdőgazdálkodás. Mezőgazdasági termelés növekedése – túlzott műtrágyahasználat, a túl- és alullegeltetés, a kaszálások időpontjának rendszertelensége, az engedély nélküli égetés, illegális feltörések, a mezőgazdasági gépek munkavégzése, a kedvezőtlen vetésszerkezet, felülvetés, talajbolygatás. Belső veszélyek között mérsékeltnek számítanak a szabadtéri sportok és szabadidős tevékenységek, antropogén külső veszélyek közül jellemző a vízáramlási viszonyok megváltoztatása 42

A vidék fenntartható fejlesztési szegmensei közül, a Natura 2000 területekre leginkább az agráriumot érintő beavatkozások, fejlesztések hatása a legszámottevőbb. Az agrárgazdaság fenntartható fejlesztése területi feltételeinek biztosítása hozzájáruljon a népességmegtartó képesség új alapokra helyezéséhez a tájgazdálkodás hosszú távú biztosítása érdekében. Az ökológiai feltételekhez alkalmazkodó fenntartható földhasználati struktúra kialakítása szükséges a természet- és tájvédelmet szolgáló tevékenységek támogatása érdekében. Megállapítható, hogy az agrárium teljesítménye és termékeinek a minősége, ezáltal versenyképessége nagyban függ a környezet és a természeti erőforrások állapotától, melynek alapja a kölcsönösség, az optimális területhasználat. A művelt területek (pl. szántó) és gyepterületek, művelt területek és vizes élőhelyek, művelt területek és erdők érintkezésénél a zavaró hatások mérséklése a természetközelibb közösségkultúra kialakítása (gyepfoltokkal mozaikoló cserjés átmenet) révén érhető el. Ez az ökoton. A gyepterületeket kaszálással és legeltetéssel, melyek egyúttal a gyepek fenntartását is biztosítják. A kaszálási és legeltetési gyakorlatnak az élővilágot kímélő módon kell megvalósulnia a gyepkezelési gyakorlatok javítása révén. A túllegeltetés elkerülése érdekében, a legeltetett állatok fajának (gyepvegetációt nem terhelő állatnyomás miatt) és számának optimalizálására kell törekedni. A pannon homoki gyepek esetében tekintettel kell lenni arra, hogy természetességük a terület fenntartási tervében célzott 10 %-os mértékben növekedjen. Ezért az élővilágot kímélő megoldások alkalmazása szükséges így pl. legeltetett állatok mennyiségének, fajainak és fajtáinak optimalizálása, a túllegeltetés megszüntetetése. A nemzeti parkok részéről – a meglévő kezelési és fenntartási terveik felülvizsgálata mellett – releváns kezelési stratégia lehet (mezőgazdasági szempontból) a földterületek vásárlása (elővásárlási jog), illetve az állami földterületek vagyonkezelési jogának átadása a természetvédelmi kezelő javára történjen. Az erdőgazdálkodási tevékenységekben a idős-fiatal állomány részarányának megtartására kell törekedni, egyetlen korosztály területi részaránya sem csökkenhet a területen 40 %-os arány alá. A megye elérhetőségének és mobilitásának javítására irányuló prioritás alapján szükség mutatkozik Bács-Kiskun megye közlekedéshálózatának fejlesztésére. Így elkerülhetetlen, hogy a megvalósítandó fejlesztések ne érintsenek Natura 2000 érintettségű területeket. A tervezés kezdeti fázisában előnyt kell élveznie annak, hogy a nyomvonal ne érintsen védett területeket. Az adott terület igénybevételét minimumra kell redukálni, melyet műszaki megoldásokkal lehet mérsékelni (vízellátás biztosítása, puffersávok, területhatárok kijelölése, esetleges lekerítése, terelőrendszerek, ökológiai átjárók stb.). Szükség esetén, meg kell vizsgálni a kerékpárút nyomvonalának hatását is az érintett populációk vonulását szem előtt tartva. Amennyiben az adott növény- és állatfaj egyedeinek pusztulása áll fenn, akkor azok áttelepítésével és utógondozásával új élőhelyet kell kialakítani. A beruházások további negatív hatása lehet a munkálatokkal járó zajok, rezgések. Az elütések száma és az elválasztó hatás redukálható azzal, ha meghatározott szakaszonként ökológiai átjárókat és tájátjárókat létesítenek. Az útvonalak pontosításakor tekintettel kell lenni arra, hogy a Natura 2000 területek elkövetkező évekre meghatározott fenntartási terveinek közös vonása a természetvédelmi helyzet megőrzése, az európai közösségi jelentőségű fajok és élőhelyeinek, azok kiterjedésének meg43

tartása. Az antropogén hatások mérséklése ebben az esetben többcélú, együttesen hat a preventív, szemléletformálási akciókra és a megfontolt beavatkozásokra. A vizes élőhelyek veszélyeztetettsége miatt a vízgazdálkodási létesítmények karbantartási munkálatai nagy körültekintést igényelnek, célszerűnek mutatkozik az ilyen tevékenységek végzésére irányuló projektek esetén a Kiskunsági Nemzeti Parkkal való egyeztetés a kockázatok mérséklése végett. Körültekintően kell eljárni a karbantartás, felújítás időpontjainak megválasztásával, A vízterek és élőviláguk számára kedvezőtlen természetvédelmi helyezet a nem megfelelő minőségű víz, a parti növényzet leromlásának, eltüntetésének, nem megfelelő kezelésének, átjárhatóságot akadályozó műtárgyak jelenlétének eredménye. A vízgazdálkodási fejlesztések kockázatai bizonyos fajállományok esetében fokozottan jelentkezhetnek, az élőhelyeit kedvezőtlenül megváltoztató vízelvezetéseket mérsékelni kell, adott esetben meg kell szüntetni, a természetes vízháztartási viszonyokat javítani kell a vonatkozó jogszabályok szerint. Fontos, hogy a területet is érintő belvízi rendszereket érintő karbantartások, fejlesztések idejét körültekintően kell megválasztani, már az előkészítési munkálatok legelején az ökológiai állapot megőrzése, természetes állapotának fenntartása érdekében. Ezt a települési belvízvédelmi igényeknél is figyelembe kell venni. A regionális hatások mellett jellemző lokális sajátságok miatt érdemes konkrét területi egységre külön leszűkített intézkedéscsomagokkal is dolgozni, mint a Felső-Bácska, illetve a Homokhátság területe.

5. Összefoglalás Jelen dokumentum szerves részét képezi a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Operatív Program Stratégiai Környezeti Vizsgálat alapdokumentumának (BKMTOP SKV). A stratégiai környezeti vizsgálat kidolgozásának ismertetése, a kidolgozás folyamata, a módszertan bemutatása ebben az alapdokumentumban részletezve megtalálható, ezért ebben a tanulmányban csak a Natura 2000 programhoz történő kiegészítések és részletek szerepelnek. A BKMTOP Natura 2000 szempontú SKV készítésével kapcsolatban a felmerülő feladatok közül több téma vizsgálatára a BKMTOP környezeti értékelésekor már részletesen sor került (lásd BKMTOP SKV 2.1., 2.2. és 2.3. fejezetek). A BKMTOP Natura 2000 területeket érintő részcéljainak környezeti szempontú konzisztencia vizsgálatát és az esetleges ellentmondások feltárását, valamint a program összevetését a közösségi, az országos, illetve megyei szinten kitűzött környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, területfejlesztési és más releváns tervekkel, koncepciókkal a BKMTOP SKV már tartalmazza, nincs szükség annak újabb elvégzésére, vagy ide másolására. Jelen fejezet a BKMTOP SKV-ban nem szerepelő Natura 2000 szempontjából fontos kiegészítéseket tartalmazza. Jelen dokumentum célja Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Operatív Programjában meghatározott prioritási tengelyek, specifikus célok és beruházási programok Stratégiai Környezeti Vizsgálata a 2014 – 2020-as tervezési időszakra, a Natura 2000 területek vonatkozásában.

44

A Natura 2000 az Európai Unió által létrehozott összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. Az értékelést a Natura 2000 hazai jogszabályi hátterét figyelembe véve kell elvégezni. A Natura 2000 területek járási szintű ismertetését követően áttekintettük a Natura 2000 területek fejlesztési elemeit különös tekintettel az agráriumra és az infrastruktúrális beruházásokra. A BKMTOP prioritásainak (öt prioritás esetében volt rá szükség), intézkedéseinek a környezeti hatásait elemeztük, a megyei tervekben szereplő fejlesztési beavatkozások környezeti teljesítményértékelését is részleteztük a Natura 2000 hálózatban, az egyes területek jellegzetességeit kiemelve. Minden egyes Natura 2000 területnél kiemeltük az OP-ok érintettségét, járási részprogramok kapcsolatát, ami a konkrét beruházások stratégiai tervezését segíti. A Natura 2000 területekre vonatkozó tervezések specifikus tervezését minden konkrét beruházásnál javasoljuk. Javaslatainkat elsősorban mező- és erdőgazdasági, vízgazdálkodási, valamint infrastruktúrális tervezéssel kapcsolatban fogalmaztuk meg. A regionális hatások mellett jellemző lokális sajátságok miatt érdemes konkrét területi egységre külön leszűkített intézkedéscsomagokkal is dolgozni.

45