b

A Z É P Í T É S Z B T . I rod a: 1016 Budapes t, Ti gris u. 34.

1125 Budapes t, Nó grádi u. 2/ b. t e l , f a x : 1 / 3 5 6 4 - 3 1 5 : e - m a i l : wi t t e k k @ t - o n l i n e . h u

SZENTES VÁROS ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERVE

Megbízó: Szentes Város Önkormányzata

Készítette:

AZ ÉPÍTÉSZ Bt. NIZÁK Bt.

Felelős tervező:

Kopp Erika

………………………..

Témavezető:

Wittek Krisztina

………………………..

Ügyvezető:

Zelenai Tamás

………………………..

AZ ÉPÍTÉSZ BT.

2010. január hó

Tartalomjegyzék:

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE........................................................................................................ 3 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE........................................................................................................ 3 I. ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV KÉSZÍTÉSÉNEK INDOKLÁSA .................................................. 4 II. HELYZETELEMZÉS .................................................................................................................... 4 1. A VÁROS EGÉSZE HELYZETÉNEK RÖVID BEMUTATÁSA................................................ 4 2. DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK: ....................................................................................... 6 3. FOGLALKOZTATÁS ÉS ISKOLÁZOTTSÁG:........................................................................ 9 4. KÖZFOGLALKOZTATÁS:.................................................................................................. 12 5. LAKÁSHELYZET, LAKHATÁS :........................................................................................... 13 1. A LAKÁSÁLLOMÁNY JELENLEGI ÁLLAPOTA:.......................................................... 14 2. AZ ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁSOK ........................................................................ 15 6. KÖZLEKEDÉS, INFRASTRUKTÚRA .................................................................................... 15 7. A VÁROS LAKOSSÁGÁNAK TOVÁBBI SZOCIÁLIS PROBLÉMÁI ............................... 17 8. A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK RENDSZERE: ................................................................ 17 1. SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK: .............................................................................................. 18 9. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK:...................................................................................... 22 10. A VÁROS ISKOLÁINAK ADATAI A SZEGREGÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL VESZÉLYEZTETETT TANULÓK VONATKOZÁSÁBAN: .............................................................. 32 III. A SZEGREGÁCIÓS MUTATÓK ELEMZÉSE.......................................................................... 33 1. VÁROSRÉSZENKÉNTI ELEMZÉS........................................................................................ 33 2. SZEGREGÁTUMOK, ILLETVE SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA ....................................................................................................................... 35 3. A SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT, LEHATÁROLT TERÜLETEK HELYZETÉNEK ELEMZÉSE................................................................................................................................... 40 4. A SZEGREGÁTUM RÉSZLETES BEMUTATÁSA:................................................................ 44 IV. ÖSSZEGZÉS: ...................................................................................................................... 47 1. A SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ HELYZETE............................................................................ 47 2. A FOGLALKOZTATÁSI INTEGRÁCIÓ HELYZETE: ........................................................... 47 3. A LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓ HELYZETE: ......................................................................... 47 4. AZ OKTATÁSI INTEGRÁCIÓ HELYZETE:.......................................................................... 47 V. INTEGRÁCIÓS TERV............................................................................................................. 49 ÁLTALÁNOS INTÉZKEDÉSEK AZ INTEGRÁCIÓ ÉRDEKÉBEN................................................. 49 1. SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI INTEGRÁCIÓT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK............... 50 2. FOGLALKOZTATÁSI INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK........................................ 51 3. LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK ...................................................... 52 4. OKTATÁSI INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK......................................................... 53 MELLÉKLETEK:................................................................................................................................ 55 TÉRKÉPJEGYZÉK:........................................................................................................................... 85 FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK ÉS ADATBÁZISOK LISTÁJA ........................................ 91

2

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. Táblázat: A város szegregáció szempontjából meghatározó mutatói a megyével összevetve, százalékban (Forrás: Népszámlálás 2001) .........................................................................5 2. Táblázat: A város egészének adatai az Anti-Szegregációs Tervhez szükséges mutatók mentén ..........................................................................................................................................................5 3. Táblázat: Az önmagát romának valló lakosság és családok számának változása (20032005)...............................................................................................................................................................7 4. Táblázat: Új önkormányzati bérlakások (2003-) ...............................................................................14 5. Táblázat: Adósságkezelésben részesültek számának változása (2005-2008)............................18 6. Táblázat: A szociális ellátások fenntartói rendszere........................................................................18 7. Táblázat: A város közoktatási intézményhálózatának fenntartói rendszere (Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás)...........................................................................................................24 8. Táblázat: Gyermek- ill. tanulólétszám a közoktatási intézményekben .......................................28 9. Táblázat: HH tanulók aránya az intézmény összes tanulójához képest:.....................................31 10. Táblázat: Szegregációval veszélyeztetett területek: ....................................................................36 11. Táblázat: Az elsődleges adatszolgáltatás során szegregációval veszélyeztetettnek minősített terület adatai:..........................................................................................................................44

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. melléklet: a TANYAI LAKOSSÁG MEGOSZLÁSA 2003. (Forrás: Önkormányzati nyilvántartás).55 2. melléklet: A közműellátottság összesítése ........................................................................................57 3. melléklet: Regisztrált munkanélküliek életkori megoszlása (Forrás: ÁFSZ Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ) .................................................................................................................................61 4. melléklet: Regisztrált munkanélküliek megoszlása az ellátás típusa szerint (Forrás: ÁFSZ DélAlföldi Regionális Munkaügyi Központ) .................................................................................................61 5. melléklet: Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint csoportosított gyakorisági és százalékos megoszlása (Forrás: ÁFSZ Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ)........................62 6. melléklet: Regisztrált munkanélküliek életkor szerint csoportosított gyakorisági és százalékos megoszlása (Forrás: ÁFSZ Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ)............................................63 7. melléklet: Segélyezések száma típusonként (Forrás: Önkormányzati nyilvántartás )...............63 8. melléklet: Városrészenkénti adatok ...................................................................................................64 9. melléklet: A szegregációval veszélyeztetett területek adatai......................................................65

3

I. ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV KÉSZÍTÉSÉNEK INDOKLÁSA Bevezetés Szentes város 2008. augusztusában kezdte meg az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítését (IVS). E tanulmány keretein belül készül el az Antiszegregációs Terv, amely a szegregáció illetve az esélyegyenlőség megvalósulása szempontjából mutatja be és elemzi a város egészét és egyes városrészeit, fejlesztési elképzeléseit, valamint a város különböző fejlesztési programjait, koncepcióit vizsgálja meg a város egészére és az elkülönített akcióterületekre vonatkozóan. Mivel az azóta eltelt időszakban a szegregáció szempontjából vizsgálva számos kedvezőtlen folyamat indult el, különösen a gazdasági válság következtében, ezért a jelenlegi anyag az eredeti, 2008. december végén elkészült dokumentumhoz képest számos kiegészítést tartalmaz. Azért kiegészítéseket, mivel számos esetben a meglévő tendenciák, folyamatok radikális felerősödéséről beszélhetünk, nem új, addig ismeretlen jelenségekről, hanem a már meglévő kedvezőtlen tendenciák erősödő hatásáról. Az Antiszegregációs Terv célja, hogy a város felmérje azon területeit, ahol a szegregáció már megindult, illetve létrejött, összegezze az esélyegyenlőség magvalósítása érdekében eddig tett intézkedéseket, döntéseket és tevékenységeket, valamint rövid-, közép- és hosszútávon kijelölje a városi esélyegyenlőségi politika alapvető céljait és megnevezze azokat a döntéseket és tevékenységeket, melyeket e célok megvalósítása érdekében tervez. Jelen munkaanyag célja ezen belül a város általános bemutatása a szegregációs mutatók mentén, ezáltal olyan általános helyzetkép felvázolása, mely segíthet azon területek kijelölésében, melyeket a későbbi végleges anyagban részletesen elemzünk, és emellett megalapozza a végleges anyagban megjelölt célok és tevékenységek kiválasztását. A munkaanyag az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakmai Államtitkársága, Városfejlesztési Kézikönyv (Második, javított kiadás. Budapest, 2009. január 28.), tematikája alapján készült el, amely az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény 35. §-át vette figyelembe. A helyzet bemutatásához a KSH Népszámlálás 2001 Szentesre és Csongrád megye egészére vonatkozó adataira, külső adatforrásokra, valamint az önkormányzat által rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokra és adatokra támaszkodtunk. A városról rendelkezésre álló statisztikai adatok viszonyításához abban az esetben, ha a tágabb környezetről rendelkezésre állnak mutatók, országos, régiós, megyei és kistérségi adatokkal vetjük össze. Amennyiben ilyen adat nem áll rendelkezésünkre – például az önkormányzati nyilvántartásokból előállított mutatók esetén -, igyekszünk idősoros adatok áttekintésével tendenciákat kimutatni.

II. HELYZETELEMZÉS 1. A VÁROS EGÉSZE HELYZETÉNEK RÖVID BEMUTATÁSA A város szegregáció szempontjából meghatározó összesített mutatóit a megye adataival összevetve a következő eredményeket kapjuk:

4

1. Táblázat: A város szegregáció szempontjából meghatározó mutatói a megyével összevetve, százalékban (Forrás: Népszámlálás 2001)

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (15-59 évesek)

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

28,2 %

40,2%

26,6%

45,0%

Szentes Csongrád megye

Az adatokat megvizsgálva láthatjuk, hogy a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya a város egészét tekintve meghaladja a kritikus 40% feletti értéket. Ez azt mutatja, hogy a város egészében kiemelt problémaként kezelendő a foglalkoztatás kérdése, ezért ezt a területet kiemelt figyelemmel tárgyaljuk. A város egészét tekintve az Anti-Szegregációs Tervben szükséges adatok a következők: 2. Táblázat: A város egészének adatai az Anti-Szegregációs Tervhez szükséges mutatók mentén

Kategória

Érték

Lakónépesség száma

31 638

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

16,5 %

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

62,4 %

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

21,1 %

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

28,2 %

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

10,4 %

Lakásállomány (db)

12 642

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

25,5 %

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

40,2 %

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

16,3 %

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

55,5 %

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

40,8 %

Állandó népesség száma

30 997

A város egészének mutatóit tekintve kiemelt figyelmet érdemel, hogy a foglalkoztatás alacsony szintje mellett a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is kiemelkedően magas – erre a továbbiakban még visszatérünk -, melynek legnagyobb veszélye, hogy a szegregációs folyamatok terjedését és generációk közti átörökítését vonhatja maga után. A város egészét tekintve a 2001-es adatokon alapuló szegregációs mutató 16,3%, a segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató a segélyek száma/lakosságszám esetében 6,23%, segélyek száma/lakások száma esetében 15,58%

5

2. DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK: A város lakossága a 2001-es népszámlálás adatai szerint 29.282 fő. A város lakossága alakulásának idősoros vizsgálata alapján a demográfiai folyamatokat illetően a következő tendenciákat mutathatjuk ki:

1. ábra: Szentes városi, Csongrád megyei és Szentes kistérségi lakosságszám változása (Forrás: Népszámlálás 2001, KSH adatai alapján saját számítás)

A lakosságszám alakulását 1970-től követhetjük nyomon, ezt megelőzően más rendszer szerint tartotta nyilván a KSH az adatokat, ezért a 2001-es számokhoz nem jelenthettek viszonyítási alapot. Az ábrához az 1970-es állapotot tekintettük 100%-nak, ehhez viszonyítottuk a későbbi mérések eredményeit. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy Szentes lakossága a ’80-as évekig a megyét és a kistérséget megelőző arányban növekedett. Ezt követően a lakosság csökkenése megkezdődött (1970-től 2001-ig 6,7%), mely tendencia a megye egészénél (2,7%) nagyobb arányú, azonban a kistérség lakosságcsökkenésének arányánál (13,6%) kisebb. A lakosság életkori összetételét a következő korfa szemlélteti:

2. ábra: A szentesi lakosság korfája

A nemek aránya az állandó népességen belül az országos helyzetnek megfelelő, a nők száma a magasabb. A házasságkötések száma csökkenő tendenciát mutat, a válások száma magas, de emelkedés nem tapasztalható. A gyermekvállalási kedv alacsony, többnyire 2 gyermeket nevelnek a családok. Az ábrából láthatjuk, hogy a szentesi lakosság korösszetétele az ország egészéhez hasonlóan kifejezetten kedvezőtlen tendenciákra utal: a gyermeklétszám folyamatosan csökken, mely hosszú távon

(Forrás: KSH népszámlálás 2001 alapján saját számítás))

6

kedvezőtlen folyamatokat indít el, és mára – mivel itt 2001-es adatokról van szó – ezek a problémák a közoktatás szintjén már jelentkeztek is. E probléma mellett a másik kedvezőtlen tendencia – szintén az ország egészéhez hasonlóan – az 50 év feletti férfilakosság arányának drasztikus csökkenése, mely az időskorúak között az egyedül élő nők arányát nagymértékben emeli. A korfa mellett érdemes áttekinteni a népmozgásban megjelenő tendenciákat, melyeket 1977-től követhetünk nyomon:

3. ábra: Lakosság növekedésére ható folyamatok mennyiségi változásai (Fő)

4. ábra: A lakosság csökkenésére ható folyamatok mennyiségi változásai (Fő)

Forrás: Önkormányzati nyilvántartás

Forrás: Önkormányzati nyilvántartás

Mint az ábrából látható, a lakosságszám növekedését és csökkenését a születési és halálozási arányok viszonylag egyenletes változása mellett az elvándorlási és bevándorlási folyamatok döntően befolyásolták: míg a ’80-as évek elején a beköltözés ugrásszerű növekedése zajlott, azonban ez a folyamat a ’80-as évek közepétől csökken, az elköltözés viszont ezzel ellentétes irányt mutat. Szentes városban a legjelentősebb etnikai kisebbség a cigányság. A Szentesi Romák Kisebbségi Önkormányzata által készített felmérés szerint1 2005. évben 323 család, összesen 1479 fő az önmagát romának valló lakosság létszáma, amely a 2003. évi felméréshez képest (289 család, 1339 fő) növekedést mutat. 3. Táblázat: Az önmagát romának valló lakosság és családok számának változása (2003-2005)

2003. 2005.

Család 289 323

Fő 1339 1479

A város Hódmezővásárhely felőli végén terül el az a néhány utcából álló terület, ahol a cigánycsaládok zöme él. Ez a terület szegregátum, a körülményeket ennek bemutatása kapcsán bővebben ismertetem. Szentes városban egy roma kisebbségi önkormányzat működik. A Szentesi Romák Kisebbségi Önkormányzata nyilvántartása alapján a városban több mint 300 roma család, mintegy 1500 fő roma él. A roma lakosság aránya 5 %. 2005. évben a „Küzdelem a munka világából történő 1

Forrás: Szentes Város Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2006.

7

kirekesztődés ellen” pályázati program keretében a Roma Kisebbségi Önkormányzatnál foglalkoztatottak elkészítették Szentes Város Roma Szociális térképét. Az elemzés2 megerősítette, azt a feltevést, hogy a roma lakosság lényegesen rosszabb helyzetben van, mint a város nem roma származású népessége. Szentesen van olyan városrész, ahol a lakosok jelentős része roma. Ez a városrész is rendelkezik megfelelő infrastruktúrával, közvilágítással, aszfalt burkolattal ellátott úttal, járdával, csapadékvíz elvezető árkokkal, vezetékes ivóvízzel, csatornával, gázvezetékkel. Életkörülményeik rosszabbak a szentesi átlagnál, még mindig sokan élnek alacsony komfortfokozatú lakásokban, egy-egy lakásban akár több generáció is. Háztartásaik kevésbé felszereltek. Képzettségükre jellemző, hogy összesen 2 fő rendelkezett technikumi végzettséggel, 12 fő érettségivel, 27 fő szakmával, 101 fő 8 általánossal és 37 felnőtt nyilatkozott úgy, hogy nem végezte el az általános iskolát. Egészségi állapotukra jellemző, hogy magas az aktív korú nyilatkozók körében a csökkent munkaképességű leszázalékoltak, rokkantnyugdíjasok aránya. (26%). A foglalkoztatásban is hátrányos helyzetűek, 29 fő munkanélküli és 25 fő ellátás nélküli háztartásbeli, összességében a nyilatkozó aktív korú roma lakosság 31%-a. A felmérésben érintett 380 főből 64% részesül valamilyen szociális támogatásban, segélyben. . A kapott demográfiai eredményeket érdemes a továbbiakban a szegregációs folyamatok szempontjából is vizsgálni, azaz áttekinteni, hogy a bevándorlás és elvándorlás mennyire erősítette vagy gyengítette e folyamatokat: inkább a hátrányos helyzetűek ki- vagy beköltözése a jellemző, vagy nincs kapcsolat a helyzet és a költözés között. A lakosságszám változásának 2. ábrán megjelenő tendenciái alapján azonban feltételezhető, hogy a kistérségből történt a bevándorlás – ez együtt járhat hátrányos helyzettel, alacsony iskolai végzettséggel – míg az elvándorlás feltételezhetően a magasabb iskolai végzettségűek körében gyakoribb.

2 Forrás: Szentes Város Esélyegyenlőségi Programja 2009.

8

3. FOGLALKOZTATÁS ÉS ISKOLÁZOTTSÁG:

6. ábra: A foglalkoztatottság megoszlása (Forrás: KSH népszámlálás 2001 alapján saját számítás)

5. ábra: 100 családra jutó foglalkoztatott 1970 – 2001 (Forrás KSH népszámlálás 2001 alapján saját számítás)

A foglalkoztatás elemzéséhez mindenekelőtt összevetettük lakosság foglalkoztatási helyzetét az országos, regionális, megyei és kistérségi adatokkal. Az eredmények azt mutatják, hogy 2001-ben a szentesi foglalkoztatottsági mutatók mindegyik eredményhez képest kedvezőek voltak, ennek ellenére az inaktív keresők magas aránya feltétlenül kezelendő probléma. Az egy családra jutó foglalkoztatottak száma folyamatos csökkenést mutat, bár a megyei adatoknál kisebb mértékű, azonban a foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya (40,8%) arra figyelmeztet, hogy a hátrányokat továbbörökítő, kezelendő foglalkoztatási helyzetről kell beszélnünk. A foglalkoztatási helyzet alakulása a következő problémákra vezethető vissza: település gazdasági szerkezetében hagyományosan a mezőgazdaság túlsúlya dominál, az ipar és szolgáltató szektor részaránya alacsonyabb a kívánatosnál. Ehhez a helyzethez kapcsolódik a mezőgazdaság romló versenyképessége, mely különösen azon területeken okoz problémákat, ahol hiányoznak a magas hozzáadott értéket termelő tevékenységek. 7. ábra: Szentes 19évesnél idősebb lakosságának megoszlása E helyzet szoros kölcsönhatásban iskolai végzettség alapján (Forrás: KSH népszámlálás 2001 alapján áll a lakosság alacsony iskolai saját számítás) végzettségével, mely e helyzet következménye és egyben a fejlesztés gátját is jelenti. Az alacsony iskolai végzettségű munkaerő körében általában magasabb a fluktuáció is, mivel az alacsony bérezés és rossz munkakörülmények miatt a munkahelyeknek nincs megtartó hatása.

9

Mint ezt a lakosság iskolai végzettségére vonatkozó ábra mutatja, legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik a 19 évesnél idősebb lakosság 30%-a, valamint a teljes 19 évnél idősebb lakosságot tekintve a képzettségi szint egészében alacsony, az arányok kedvezőtlenek. A Szentesi Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2003-ban készített vizsgálata alapján a helyi magukat cigánynak valló lakosok (927 fő) felmérése foglalkoztatottság és iskolai végzettség tekintetében a következő képet mutatja: a felnőttek közül 407 fő rendelkezik 8 általános iskolai végzettséggel, 48 fő szakmunkásképzőt végzett, 19 fő érettségizett és 2 fő diplomázott. 152 fő munkanélküli, 156 fő nyugdíjas, 124 fő háztartásbeli, 69 fő közalkalmazott, 63 fő magánalkalmazott, 15 fő vállalkozó, 237 fő tanuló és 111 fő még nem jár iskolába. A helyzetkép tehát a roma lakosság körében az iskoláztatás és foglalkoztatottság alacsonyabb szintjét mutatja, mint a város egészében. Az ÁFSZ 2008. októberi kimutatása szerint a munkanélküliségi ráta ekkor 8,1% volt, a foglalkoztatási ráta 54,7%, a Szentesi Kirendeltségen nyilvántartott munkanélküli 1584 fő. Ez az adat a megye néhány más településével összevetve kedvezőbb, kivéve a szegedit, itt alacsonyabb volt a munkanélküliségi ráta. A Munkaügyi Központ Szentesen 2008 novemberében 1217 fő, 2009 októberében 1549 fő regisztrált munkanélkülit tartott nyilván. A 2009-es 8. ábra: Regisztrált munkanélküliek aránya a munkaképes év gazdasági válságának korú lakosságon belül. Forrás: ÁFSZ következtében a regisztrált munkanélküliek aránya a munkavállaló korú népességen belül a következőképpen változott: A munkanélküliségi ráta a településen 2009 novemberében 9.5%, mely a megye egészéhez képest 0,2%-kal magasabb, az országos relatív mutatónál 0,07-tel alacsonyabb. Mivel előzetes feltételezésünk szerint a munkanélküliségi mutatók a dominánsan mezőgazdasági foglalkoztatással függnek össze, ezért megvizsgáltuk, hogyan változik az év egyes honapjaiban a regisztrált munkanélküliek száma. Mint az ábra mutatja, a 2007-es 9. ábra: Regisztrált munkanélküliek számának és a 2008-as évi adatokat havi bontásban havonkénti változása. Forrás: ÁFSZ összehasonlítva kimutatható tendencia a nyári hónapokban az éves adatokhoz képest a munkanélküliek számának csökkenése. Szentes és vonzáskörzete munkaerő-piacának egyik meghatározó tényezője a téli időszakra jellemző stagnálás. Ennek legfőbb oka a mezőgazdasági jellegű foglalkoztatás csökkenése, a térségi- valamint helyi szezonális tevékenységek

10

pihentetése, amely folyamatosan negatív hatást fejt ki az egyébként sem kedvező foglalkoztatásra. A nyári hónapok kedvezőbb eredményei azonban nem helyi sajátosságot jelentenek, az országos adatokra is jellemzőek, valamint az ingadozás értéke nem túl magas, mindössze 10% körüli értéket jelent. Ebből következően nem állíthatjuk biztosan, hogy a mezőgazdasági foglalkoztatottság hiánya jelentené kizárólag a munkanélküliség forrását. A Kirendeltségben magas a munkanélküliek körében az alkalmi munkavállalói könyvet igénylők száma. A bejelentett foglalkoztatások mellett meghatározó ez a foglalkoztatási forma.3

10. ábra: Regisztrált munkanélküliek életkor szerinti megoszlása Forrás: ÁFSZ

11. ábra: Regisztrált munkanélküliek megoszlása iskolai végzettség alapján. Forrás: ÁFSZ

A település iskolázottsági adatait és a regisztrált munkanélküliek számának változását összevetve ennél meglepőbb eredményre jutunk: a regisztrált munkanélküliek között a szakmunkásképzőt végzettek felülreprezentáltak lakossági arányukat vizsgálva, és a szakközépiskolát végzettek is nagyobb arányban vannak jelen a regisztrált munkanélküliek között, mint azt lakossági számarányuk indokolná. Szakmunkásképzőt vagy szakközépiskolát végzett a regisztrált munkanélküliek 50%-a, tehát rendelkezik szakképesítéssel, ezt azonban a munkaerőpiacon nem tudja felhasználni. Ez az eredmény a település szakképzési és továbbképzési rendszerére vonatkozóan elgondolkodtató, érdemes végiggondolni, hogy miközben országosan a munkaerőpiac szakmunkáshiányban szenved, a városi eredmények miért térnek el ettől. Ez az eredmény a jelenlegi képzések átgondolását teszi szükségessé. Erre az oktatási helyzet kapcsán még kitérünk. A regisztrált munkanélküliek adatait életkor szerint csoportosítva megállapíthatjuk, hogy legjelentősebb csoportot a 26-35 év közöttiek jelentik (30% körüli érték, 2009: 30,8%), a 26-tól 45 év közöttiek teszik ki a regisztrált munkanélküliek felét. Ez az eredmény számos további probléma gyökerét jelenti: mivel ez az életkor a családalapítás időszaka, ezért csökkenhet a családalapítási kedv, illetve a hátrányos helyzet továbbörökítése történik e csoportok esetében. 3

Munkaerőpiaci helyzetkép Csongrád megyében 2006. február

11

A regisztrált munkanélküliek juttatásait 2005-től vizsgálva a következő eredményeket kapjuk: Az ábra értelmezését megnehezíti a járuléktípusok időközben történt átalakulása, azonban mindenképp figyelemreméltó, hogy a nem résztvevők aránya a vizsgált sokaság egészéhez képest csökkent, míg az álláskeresést ösztönző járadékban részesülők aránya folyamatosan növekszik. Emellett arányaiban a nyugdíj előtti segélyben részesülők száma a 12. ábra: A regisztrált munkanélküliek juttatásainak változásai. Forrás: ÁFSZ

vizsgált időszakban jelentősen nem változott, tehát arányaiban a 2006os időszakhoz képest csökkent.

4. KÖZFOGLALKOZTATÁS: A foglalkoztatáspolitikai célok összehangolása érdekében létrejött a Munkaügyi Kerekasztal, mely havi rendszerességgel határozza meg a feladatokat és értékeli az eredményeket. Tagjai a Polgármesteri Hivatal, a Munkaügyi Központ és a Családsegítő Központ munkatársai. A város a közfoglalkoztatás fejlesztése érdekében a következő pályázati forrásokat vonta be a munkahelyteremtésbe: 2004.„Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen” c. pályázati program –ESZA Kht.Nyert összeg: 439.975 Euró A programban 50 fő halmozottan hátrányos helyzetű munkanélkülit, (közöttük 25 fő roma származású) foglalkoztattak az önkormányzat intézményeiben 12 hónapon keresztül. A program lezárulását követően 15 fő továbbfoglalkoztatása történt további 12 hónapig, A program megvalósult 2005 és 2006. évben, a külterületi szolgálatásközvetítésre épülve ma is működik a tanyagondnoki szolgálat, a pályázatból megvásárolt autókkal. 18 főt foglalkoztatott tovább az önkormányzat saját költségvetéséből. A célcsoport tagok közül mai nap is dolgozik 41 fő. 2004. „Nappali szolgáltatáskiegészítés fogyatékosok számára” c. pályázat ROP 3.2.2. Nyert összeg: 82. 298.600.- Ft. Fő kedvezményezett: Progress Alapítvány, kedvezményezettek: Szentes Város Önkormányzata, Pszichiátriai Ápoló OtthonSzentes. A pályázat céljai:18 fő megváltozott munkaképességű, (elsősorban mozgáskorlátozott, illetve pszichiátriai betegségben szenvedők) képzése háztartási gépszerelővé szakmunkásvizsgával, és 15 fő foglalkoztatása 12 hónapon keresztül, 5 fő továbbfoglalkoztatása 12 hónapig. 2006-2008-ig a program megvalósult, a célcsoport tagjait a programból vásárolt kisbusszal szállították, jelenleg az 5 fő továbbfoglalkoztatása zajlik.

12

TRFC/1c/2008/003: „Szentes Város közmunkaprogramja 22 fő halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküli nő foglalkoztatásával” pályázat keretében 8.885.700.- Ft, önrész: 987.300.- Ft Kedvezményezett Szentes Város Önkormányzata. 22 fő halmozottan hátrányos helyzetű munkanélküli, közöttük 11 fő roma származású nő foglalkoztatása történt meg. A program 2008. szeptember 15-vel indult, 2008. április 30.-val zárult.

5. LAKÁSHELYZET, LAKHATÁS : Mivel az Antiszegregációs Tervben javasolt problémakezelés meghatározó eleme az esetleges területi szegregáció megszűntetésének biztosítása, fontos végiggondolni, az önkormányzat milyen megoldásokat preferál a lakhatási mobilizáció ill. integráció érdekében, illetve milyen eszközökre támaszkodhat ennek során. A város sajátosságát jelenti, hogy a lakosok 9%-a, 2009-ben összesen 2694 fő egyéb belterületen vagy külterületen lakik. A tanyákon élők megoszlását, illetve a tanyák rövid bemutatását az 1. melléklet tartalmazza. A város lakásállományának döntő része (96%) természetes személyek tulajdonában van, mindössze 3,33% önkormányzati tulajdon. Az eredmény lényegében azonos a megyére illetve a kistérségre jellemző arányokkal. A szám arra mutat, hogy az esetleges szegregátumok esetén a lakhatási mobilizációs programban önkormányzati bérlakásállományra a település csak kis mértékben támaszkodhat. Az adatokból egyértelműen mutatkozik, hogy rendkívül lecsökkent az új lakások építésének üteme, hiszen az 1990-2001 közötti időszak a rendszerváltást megelőző 10 évnek csupán 26%-át adja. 13. ábra: A városi lakásállomány összehasonlítása a megyei és kistérségi adatokkal (Forrás: Népszámlálás 2001)

A városban kismértékű primer lakáshiány van, és gyorsuló ütemben jelentkezik a lakóépületek állagának romlása. A lakásgondok kezelésére az önkormányzat egyrészt bérlakás-építési programot kezdett el. A lakásprivatizáció során ugyanis körülbelül 1/3-ra csökkent az önkormányzati bérlakások száma. A jelenlegi bérlakás állomány nem tudja kielégíteni az igényeket. A programnak köszönhetően az elmúlt években az alábbi helyeken építettek illetve alakítottak ki új, önkormányzati bérlakásokat:

13

4. Táblázat: Új önkormányzati bérlakások (2003-)

Év 2003. 2004. 2005.

Helyszín Új utca 11. Szabadság tér 1-2-3. és 6. Szabadság tér 4-5. Petőfi utca 16.

Lakások száma 18 12 7 22

Másrészt az önkormányzat kidolgozta lakásgazdálkodási koncepcióját, melyet 2000ben fogadtak el (193/2000. XI.24. Kt.). Alapvető céljaként a szentesiek önkormányzati segítséggel történő lakáshoz, illetve lakhatáshoz való jutását tűzték ki. Az igények teljesítése érdekében a város anyagi lehetőséginek figyelembe vételével építési telkeket alakít ki és értékesít, önkormányzati bérlakásokat épít, támogatja a lakásépítést, - vásárlást, a meglévő lakások karbantartását, korszerűsítését, a fiatalok lakáshoz jutását, közalkalmazottainak fenntartja a meglévő szolgálati lakásokat, lakásfenntartási támogatást nyújt a rászorulóknak, a hajléktalanok számára működteti az átmeneti szállást és a családok átmeneti otthonát. Az épületek állagromlásának megakadályozása érdekében pedig határozattal 97/2002. (VI.28.) - jóváhagyott lakóépület-felújítási programot dolgoztak ki 2002-ben, amit 2003-ban módosítottak (112/2003.(V.23.) KT határozattal), majd 2004-ben és 2005-ben kiegészítettek. Az önkormányzat a gazdasági válság következtében kialakult helyzet kezelése érdekében a 2010-es évi költsévetésében 20.000.000 Ft-t különített el szociális bérlakások vásárlására.

5.1. A LAKÁSÁLLOMÁNY JELENLEGI ÁLLAPOTA:

14. ábra: A lakásállomány felszereltsége (Forrás: KSH népszámlálás 2001)

A lakások állapotát a megye egésze adataival, a kistérség és a nem megyei jogú városok helyzetével összehasonlítva láthatjuk, hogy a lakásállomány viszonylag kedvező képet mutat: bár a megyei adatokhoz képest az arányok általában kedvezőtlenebbek – kivéve a hálózati vízvezetékkel és a központi fűtéssel ellátottságot. Ez utóbbi oka, hogy a város geotermikus adottságainak köszönhetően 14

egyedülálló termálvíz-adottságokkal rendelkezik, melyre alapozva kiépült a termálközmű-rendszer, mely három fűtőműből és öt termálkútból áll. Szentes jelenlegi lakásállományának legnagyobb része (35%) még a két világháborút megelőző időszakban épült. Ebből is nagyon magas aranyát képviselnek a XIX. század végén, illetve a XX. század legelején épült lakások (22%). 24% az 1970-1979 közötti időszakban, míg 18%-a 1980-1989 között épült. Ezek közül összesen 2000 db a panellakás, míg 700 lakás blokkos, vázszerkezetes vagy öntött technológiával készült. A városban három nagy lakótelep található. A város északi részén helyezkedik el a Kertvárosi lakótelep, jelentős lakásállományú a Kossuth utca északi és déli oldalán levő lakótelep, valamint az Apponyi téren és környékén elhelyezkedő lakótelep. Az épületek ma már felújításra szorulnak (pl.: szigetelés hiánya, rossz nyílászárók), a rekonstrukciók folyamatban vannak, jelentős arányban kapcsolódott a város a panelprogramba.

5.2. AZ ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁSOK Szentes jelenleg 441 db önkormányzati bérlakással rendelkezik. Ezek területi megoszlása az 1. számú térképen található. Mint látható, a jelenlegi bérlakások elszórtan helyezkednek el, ezért a szegregációval veszélyeztetettséghez nem járulnak hozzá. Az önkormányzati bérlakások a komfortosság szintje alapján vizsgálva a következőképpen oszlanak meg: A lakások fele összkomfortos, 26%-a komfortos, gázfűtéses, komfort nélküli összesen 47 db (10,6%), szükséglakás pedig összesen 1 db. Jelenleg összesen 3 db üres. Összesen 1263 fő lakik önkormányzati bérlakásban, a lakók 32,6%-a, 412 fő eltartott, a lakók száma lakásonként átlagosan 2,9 Fő. A lakások átlagos alapterülete 53,2 m², átlagos szobaszám 1,5. 2008-ban a lakók 17,23%-a kapott lakbértámogatást, 6,7%-a pedig normatív lakásfenntartási támogatást. A hátralékok megoszlása a következőképpen alakul: a lakók 59,6%ának van lakbértartozása, az átlagos tartozás 48.000 Ft körüli összeg. A lakások 47%-ában határozatlan idejű bérleti szerződéssel laknak. Ez problémát jelent abban az esetben, ha az önkormányzat felül szeretné vizsgálni a bérleti szerződést, ezért igazságtalan megoldásokhoz vezethet. (Pl. ugyanolyan összegű lakbér 68.900 és 22.000 Ft egy főre eső jövedelem mellett, azonos alapterületű lakásban.) A lakbérhátralékok kezelésére vonatkozó megoldásokat a szociális ellátások kapcsán ismertetjük.

15. ábra: Az önkormányzati bérlakások megoszlása a komfortosság szintje alapján (Forrás: Önkormányzati nyilvántartás 2009. november)

6. KÖZLEKEDÉS, INFRASTRUKTÚRA Térségi szinten kiépültek a belterületi szilárd burkolatú utak, melyek a legtöbb településen felületkezelésre szorulnak. Mivel a város adottságaiból következően kiemelt jelentőségű a kerékpáros közlekedés, ezért a városon és a kistérségen belül kerékpárutak épültek, a város egésze kiterjedt kerékpárút-hálózattal rendelkezik,

15

melyet folyamatosan bővítenek. Az Anti-Szegregációs Tervvel egy időben készülő, a Városközpont felújítását célzó program e területen is tervez kerékpárutat. Szentes területén kiépült a közcsatorna-hálózat. A városban nagy kapacitású szennyvíz-befogadó működik, és folyamatosan bővül a szennyvíz-hálózatba kötött lakások száma is A hálózatfejlesztés eredményeként Szentes kiépítettsége folyamatosan elérte a 94%-ot. A kistelepüléseken a szennyvízcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások száma 0. A térségben minden település be van kapcsolva közüzemi ivóvíz-hálózatba, habár az ivóvíz minősége, annak magas arzéntartalma miatt több helyen kifogásolható.

16

7. A VÁROS LAKOSSÁGÁNAK TOVÁBBI SZOCIÁLIS PROBLÉMÁI Szentesen a népességi adatok azt mutatják, hogy folyamatosan nő az idősek (a 62 éven felüliek) aránya az összlakosság létszámához viszonyítva, az idősek között emelkedik a 70 év felettiek aránya. A korosztály 41 %-a egyedül él. Ez növeli az életminőség romlásának kockázatát. Az idősek körében egyre nagyobb a nők aránya, közülük többen bevonhatók mások gondozásába, minimális tiszteletdíjért, vagy önkéntesként. Az idősek 8 %-a lakik komfort nélküli, 25 %-a részben komfortos és 67%-a összkomfortos lakásban. A lakások 35%-a 50 évnél régebben épült, ezek állagának megóvása tetemes költséggel terheli a tulajdonosokat. Szentesen magas a kertes házak aránya. Nagy probléma az időskorúak egészségi állapota, Az idősek 61%-a szenved valamilyen hosszantartó, krónikus betegségben. A város kiterjedt külterülettel rendelkezik, ennek jelentős része tanya. Az állandó jelleggel tanyán élők többsége időskorú, akik a nyugdíjminimumhoz közeli jövedelemből élnek.A tanyai feltételek között sokan képtelenné válik az önellátásra, ezért különös figyelmet kell fordítani a külterületeken élő, idős, elszegényedett tanyasi emberek segítésére. A fogyatékkal élők létszámáról városi viszonylatban nem állnak rendelkezésre pontos adatok, a fogyatékossági támogatásban részesülők száma Szentesen kb. 250 fő, melyből nem állapítható meg, hogy ki milyen fogyatékkal él. A mozgáskorlátozottak száma kb. 270, ez az adat a közlekedési támogatásban részesülők számából becsülhető.Ez alapján a fogyatékkal élők közül a legtöbben mozgásszervi betegségben szenvednek. A tartós egészségi problémával, fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatároltak, tíz érintettből mindössze csak egy dolgozik. Általában jövedelmük a minimális összegű járadékokból áll, mely nagyon megnehezíti létfenntartásukat. A munkaerő-piaci értékük növelése érdekében az önkormányzat partnerként működött együtt a fogyatékkal élők képzését és foglalkoztatását megvalósító pályázatban. A városban több foglalkoztató is alkalmaz megváltozott munkaképességűeket

8. A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁSOK RENDSZERE: Szentes város a következő törvényben előírt támogatásokat biztosítja a településen élők részére:











Időskorúak járadéka Egészségkárosodottak rendszeres szociális segélye Nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélye Lakásfenntartási támogatás Ápolási díj Átmeneti segély Temetési segély Adósságkezelési szolgáltatás Köztemetés Közgyógyellátás

A segélyezési eseményeket 2003-tól idősorosan vizsgálva a következő eredményeket kapjuk:

17

Az LFT száma egy 2006-os kisebb visszaeséstől eltekintve folyamatosan nő, ugyanez a helyzet – a visszaeséstől eltekintve – a rendszeres szociális esetében is. Ezzel ellentétben a gyermekvédelmi támogatási események száma 2004-től folyamatosan csökken. A HHH tanulók számát csak 2006-tól tartja nyilván az Önkormányzat, azonban ez is csökkent (bár csekély mértékben) a 2007-es évben, azonban 2009-re újból növekedett, valószínűleg a hatékonyabb adatgyűjtésből következően.

16. ábra: Segélyezési események változása (2003 – 2009) Forrás: Önkormányzati nyilvántartás

Szentes város a fentieken kívül adósságkezelési támogatást biztosít a lakosságnak: 5. Táblázat: Adósságkezelésben részesültek számának változása (2005-2008)

Támogatási forma Adósságkezelés

8.1.

Támogatásban részesültek száma (Fő): 2005 2006 2007 2008 30 24 44 67

SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK:

A szociális ellátások a városban a következő fenntartói rendszerben működnek4: 6. Táblázat: A szociális ellátások fenntartói rendszere

Intézményfenntartó társulás által működtetett intézmények: Családsegító Központ (Családok Átmeneti Otthona, Gyermekek Átmeneti Otthona, Helyettes Szülői Hálózat feladatok esetében), Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon (Idősotthoni ellátás esetében) Gondozási Központ (közösségi ellátások, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás vonatkozásában) Hajléktalan Segítő Központ (nappali melegedő, éjjeli menedékhely, átmeneti szálló vonatkozásában)

Civil szervezet vagy gazdasági társaság által működtetett intézmények: 1 családi napközi 1 támogató szolgálat 1 egyház által fenntartott idősek tartós bentlakásos otthona

A települési önkormányzat étkeztetés keretében biztosítja a szociálisan rászorulóknak a legalább napi egyszeri meleg étkezést, népkonyhai ellátás keretében napi egyszeri egy tál meleg ételt a szociálisan rászorult – elsősorban hajléktalan – személyeknek. Házi segítségnyújtás keretében gondoskodik azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből, egészségi állapotuk miatt nem képesek. Ezen belül gondozási (ebédeltetés, bevásárlás, gyógyszeríratás-kiváltás, fürdetés), valamint szolgáltatási (mosás, vasalás, takarítás) tevékenységet végeznek.

Szentes Város 2009-ben elkészítette Esélyegyenlőségi Programját, a továbbiakban e dokumentum számos elemére támaszkodunk az elemzésben

4

18

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló idős, fogyatékos személyeknek nyújt biztonságot. A Közösségi ellátás a Gondozási Központ keretein belül működik. Az intézmény 2005. évben kapott működési engedélyt a közösségi ellátás (pszichiátriai ellátás, valamint nappali ellátás) működtetésére. A közösségi ellátás célja a pszichiátriai betegek lakókörnyezetében történő gondozása, gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. Az ellátásban részesülők pszichiátriai betegségben szenvedő személyek, akiknek hosszú évek óta fennáll ez az állapotuk, gyakran kerülnek olyan mentális állapotba, konfliktushelyzetbe környezetükkel, családtagjaikkal, amikor külső segítséget igényelnek. Pályázati forrásból történt a fogyatékkal élők nappali ellátását szolgáló foglalkoztató 20 férőhelyre bővítése. Az ellátottak száma folyamatosan emelkedik, jelenleg 17 fő ellátott van. Az intézmény további elképzelései között szerepel a többi leamortizálódott épület teljes körű felújítása. Az intézmény által működtetett három idősek klubjában, illetve pszichiátriai nappali ellátás keretében kiemelt figyelmet fordítanak a foglalkoztatás elősegítésére, valamint az ellátottak életminőségének javítására. A rendezvényeiket úgy szervezik, hogy általuk nyitottá tegyék a várost a térség lakosai számára is. A nappali ellátás keretében jelenleg ellátottak száma a közösségi ellátásban 2008ban 40 fő. Nappali ellátás keretében az idősek klubjaiban elsősorban a saját otthonukban élő, önmaguk ellátására részben képes időskorúak részére biztosítanak lehetőséget napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. A gyermekvédelmi ellátás a következő ellátási formákat tartalmazza: • bölcsőde • gyermekjóléti szolgáltatás • helyettes szülői hálózat • gyermekek átmeneti otthona • családok átmeneti otthona A bölcsődei férőhelyeket a fenntartó a GYES szabályainak megváltozása érdekében 2009-ben 70 főre bővítette, valamint pályázatot adott be az önkormányzathoz a kpacitás 100 főre történő bővítésére. A pályázat fő céljai a következők: • a régi épület infrastrukturális fejlesztése, • alapellátás keretében ép, egészséges kisgyermekek, valamint sajátos nevelési igényű kisgyermekek habilitációs és rehabilitációs célú fejlesztése – együttnevelése, • családi nevelést támogató szolgáltatások bővítése (játszócsoport) • só- szoba kialakítása.

A gyermekjóléti alapellátások ellátása helyben megoldott. A házi gyermekfelügyelet a bölcsőde szolgáltatásaként működik, a családi napközit szociális vállalkozó működteti. A gyermekek átmeneti gondozásának törvényben meghatározott rendszere a városban teljes körűen kiépült. Az ellátások 2005. április 1. óta a Szentesi Kistérség minden településén élő lakos számára nyújtanak szolgáltatásokat. A Családok

19

Átmeneti Otthona, a Helyettes Szülői Hálózat és a Gyermekek Átmeneti Otthona mindösszesen – egyidejűleg - 63 fő elhelyezését teszi lehetővé. A Gyermekek Átmeneti Otthona feladata az egy szülős családok, bántalmazott anyák és gyermekeik, válsághelyzetben lévő várandós kismamák ellátása, a Családok Átmeneti Otthonába pedig családi hajléktalanság esetében kerülnek a rászorulók. Az átmeneti gondozási formák teljes körű kiépítése e területen az elkövetkezendő években új ellátási formák kiépítését nem igényli. A következő években a szolgáltatások fejlesztése és a családok kikerülési esélyeinek növelése jelentkezik feladatként (lakáshoz jutás elősegítése stb.), melynek érdekében a gyermekjóléti és szociális intézményeken túlmutató együttműködésekre lesz szükség. Gyermekek Átmeneti Otthona Az intézmény gyermekek átmeneti gondozását biztosító gyermekjóléti alapellátás. Megszakítás nélküli munkarendben, 6 fő szakmai státusszal, ügyeleti rendszer alkalmazásával működik, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény előírásainak megfelelően. Az intézményben az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. Az otthonban a gyermek anyja is elhelyezhető. A veszélyeztetettség megszüntetése érdekében gondozási-nevelési terv készül a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve. Az intézmény 23 fő elhelyezésére kapott határozatlan időre működési engedélyt. Az otthonban a férőhely keretein belül 6 fő otthontalanná vált anya is elhelyezhető Ellátási területe a szentesi kistérség . A férőhelyek kihasználtsága 2005-ben: 65%, 2006-ban 75%, 2007-ben 95 %, 2008-ban 82 % volt. Családok Átmeneti Otthona Az intézmény 33 férőhelyén egyidejűleg 8 család átmeneti elhelyezését és gondozását tudja megoldani. A 6, illetve 12 hónapos elhelyezés alatt az intézmény a családoknak főzési-étkezési, mosási, tisztálkodási lehetőséget biztosít. Az intézmény pszichológiai, jogi, szociális, és mentálhigiénés segítséget nyújt, továbbá az egyénre szabott bánásmódot, az intézményen belüli közösségi élet szervezését biztosítja. Segítséget ad a családi és társadalmi kapcsolatok ápolásában és a hivatalos ügyek intézésében. A gyermekjóléti szolgálattal együttműködve családgondozást végez, melynek keretében krízisintervenciót, mentális gondozást, családi konfliktuskezelést, lakhatási lehetőségeket kutat fel és közvetít a lakóknak. Az intézmény jellegéből fakadóan indokolt esetben gyermekfelügyeletet biztosít, sajnos ennek a feladatnak az épület adottságaiból kifolyólag (nincs megfelelő terem) csak korlátozottan tud megfelelni. Szabadidős foglalkozásokat szervez és közvetít a lakóknak. Adományokat gyűjt és oszt a rászorulók részére. Az ellátottak száma 2008-ban 49 Fő. Az elmúlt két év során 5 család számára sikerült biztosítani a lakáshoz jutást.

Hajléktalan ellátás A kistérségben Szentes Város Önkormányzata kiépített hajléktalan ellátó rendszerrel rendelkezik, melyet a Hajléktalan Segítő Központ szervez.

20

Alapellátás keretében: étkeztetést (népkonyha) és nappali ellátás keretében nappali melegedőt üzemeltet.
Szakellátás keretében: átmeneti ellátást biztosít éjjeli menedéken és átmeneti szállón. Az elmúlt években az intézmény különböző településekről összesen 176 embert látott el. A kistérségből Szegvárról 7 főt, Derekegyházról 2 főt, Nagymágocsról 2 főt, Nagytőkéről 2 főt, Fábiánsebestyénről pedig 3 főt. Az intézmény a személyes gondoskodás keretében a következő ellátási formák működését biztosítja:
Éjjeli menedék (20 fő férfi férőhellyel)
Átmeneti szálló (22 fő férfi, 8 női férőhely)
Nappali melegedő (30 fő férőhely)
Népkonyha (20 fő) Téli krízis időszaka alatt (nov. 1-től márc. 31-ig) az étkeztetést kibővül reggeli és vacsora biztosításával az erre rászorultaknak. Utcai szociális munkát is végeznek ebben az időszakban. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátásra legfeljebb egy évig kerülhet sor. A határidő elteltét megelőzően egy hónappal az intézmény vezetője megvizsgálja, hogy az ellátást igénybe vevő családi környezetébe visszahelyezhető-e, illetve ellátása személyes gondoskodás útján biztosítható-e. Ha az ellátást igénybe vevő családi környezetébe nem helyezhető vissza, az intézmény vezetője az ellátás időtartamát további egy évvel meghosszabbíthatja. Ha az ellátást igénybe vevőt más, személyes gondoskodást nyújtó intézményben el lehet látni, a megfelelő intézménybe történő áthelyezés lehetőségéről az intézmény vezetője tájékoztatást ad. Az új intézménybe történő elhelyezésig az ellátást igénybe vevő ellátását változatlan feltételekkel kell biztosítani.


Idősgondozás 2008. évben Szentesen két bentlakásos idősek otthona is kezdte meg működését. A Református Egyházzal közösen egy 50 fős, az önkormányzat fenntartásában pedig egy 100 férőhelyes idősotthon működik. A város időskorú lakosainak problémáit segít feltárni a 2008-ban alakult Szenior Tanács, elkészült a város Idősügyi Koncepciója.

21

8.2.

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK:

Családsegítő Szolgálat tevékenységi köre a következő: a különböző szociális és gyermekvédelmi jogszabályok által előírt kötelező feladatokat ellátja, illetve a településnagysághoz kötött kötelező feladatokat, szolgáltatásokat is működteti, ezen túlmenően több - önként vállalt - feladatot is végez, melyek társulási szerződések, illetve feladat-ellátási megbízások alapján jöttek létre.

A családsegítés célja a szociális és mentális problémák esetén az életvezetési nehézségek elhárításának és feloldásának, továbbá a helyi szociális szükségletek feltárásának és megoldásának elősegítése.

Rendszeres szociális segélyben részesülőkkel való együttműködés Szentes Város Önkormányzatával és a helyi munkaügyi központtal együttműködve a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú, rendszeres szociális segélyben részesülő személyek és családjuk részére nyújt támogatást. Az elhelyezkedés elősegítése érdekében, a passzív munkaerő-piaci eszközök mellé egy aktív, széles körű programot (beilleszkedési terv) dolgoz ki. 2005. július 1-jén indult el a Családsegítő Szolgálat Tanyagondnoki Szolgálata. A Tanyagondnoki Szolgálat az intézmény Családsegítő Szolgálatához integrált szervezeti egység, mely szakmai munkáját az 1993. évi III. tv-ben, valamint végrehajtási rendeleteiben szabályozott előírások szerint végzi. Tevékenysége Szentes város közigazgatási határán belül élő külterületi lakosságra terjed ki. A szolgáltatás célja a külterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. A feladat ellátása, a tanyákon élők helyzetének javítása érdekében a Tanyagondnoki Szolgálat 2005-ben részletes felmérést készített a tanyákon élő lakosságról, a tanyák állapotáról, a közlekedési és infrastrukturális ellátottságról. Ezt a dokumentumot mellékletként csatoltuk. A tanyagondnoki szolgálat keretében ellátandó alapszolgáltatási feladatok: szociális információs szolgáltatás, családsegítésben való közreműködés, intézmények és az ellátott közötti kapcsolattartás elősegítése, házi segítségnyújtásban való közreműködés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban közreműködés. A tanyagondnoki szolgálat a következő szolgáltatásokat nyújtja: személyszállítási feladatok, ügyintézési feladatok, egyéb szolgáltatás feladatok.

jellegű

A tanyagondnoki szolgálat működési területe: I. Cserebökényi körzet: Veresháza, Veresegyház, Terehalom, Belsőecser, Cserebökény, Újosztás, Józsefszállás, Külsőecser, Mucsihát, Kajánújfalu II. Lapistói körzet: Lapistó-Fertő, Dónát, Lapistó, Derekegyházi oldal 10

22

III. Magyartési körzet: Zalota, Magyartés, Mentettrét, Felsőrét, Szentes-Nagytőke, Vekerzug, Vekerhát, Kistőke, Hékéd, Szent László Az önkormányzat, valamint a személyes gondoskodást végző szociális intézmények tevékenységük során a feladat jobb ellátása érdekében együttműködnek más szervekkel, elsősorban: a személyes gondoskodást nyújtó intézményekkel, oktatási intézményekkel, egészségügyi szolgáltatókkal, gyermekjóléti szolgálattal, az érdekvédelmi, karitatív és egyéb civil szerveződésekkel, az Egyházakkal, a Vöröskereszttel és a közüzemi szolgáltató vállalatokkal, pénzintézetekkel. Az Önkormányzat 1994-től Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet. A Kerekasztal feladata a szolgáltatásszervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, a szociális ellátó-rendszer működésének véleményezése, továbbfejlesztésére javaslatok kidolgozása, a helyi igények felmérése és az önkormányzat felé közvetítése. A Kerekasztal tagjai: Szentes Város Polgármestere/Alpolgármestere, szociális, és gyermekjóléti intézmények vezetői, Szociális és Egészségügyi Bizottság képviselője, Szociálpolitikai Osztály képviselője, Nagycsaládosok Egyesületének képviselője, Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselője, Szentesi Ifjúsági Diákönkormányzat képviselője, Vöröskereszt Szentesi Szervezetének képviselője, Máltai Szeretetszolgálat Szentesi Szervezetének képviselője és az egyházközségek képviselői.

9. Megalakult a Kábítószer Egyeztető Fórum:

melynek feladata helyi szinten a településen érintett szervezetek, intézmények tevékenységének koordinálása. Ennek érdekében Szentes Város Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, Szentes Város Önkormányzatának Védelmi Operatív Bűnmegelőzési Bizottsága, valamint a Szentesi Családsegítő Központ munkaterveiben egyaránt megvalósítandó feladatként fogalmazódott meg a város fiatalságának körében a kábítószerek, alkohol, dohányzás elterjedtségének, fertőzöttségének feltérképezése, a fogyasztási szokások, valamint a fiatalok erről alkotott véleményének megismerése. Továbbá a korosztály szabadidős szokásainak, családi, baráti intézményes (iskolai) kapcsolatainak, valamint egyéni és korosztályuk helyzetével való elégedettségük megismerése. Elkészült Szentes város Kábítószerügyi Stratégiája.

23

9. AZ OKTATÁSI INTEGRÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE: A város jelenleg a következő, oktatási feladatokat ellátó intézményhálózattal rendelkezik: 7. Táblázat: A város közoktatási intézményhálózatának fenntartói rendszere (Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás)

Az önkormányzat saját, önálló fenntartású intézményei: 1 bölcsőde 2 óvodai körzet 11 telephelyen; 1 általános iskola 1 alapfokú művészeti iskola 1 pedagógiai szakszolgálat 1 család-segítő központ

Egyházi fenntartású intézmények:

1 óvoda 2 általános iskola

Intézményfenntartó társulás által működtetett intézmények:

1 óvoda - Szentes Eperjes Intézményfenntartó Társulás (Kertvárosi Óvoda Eperjesi Tagóvodája) 3 általános iskola 4 telephelyen Szentes – Eperjes Intézményfenntartó Társulás (Klauzál Gábor Általános Iskola) Szentes – Derekegyház Intézményfenntartó Társulás (Koszta József Általános Iskola) Szentes – Nagytőke Intézményfenntartó Társulás (Deák Ferenc Általános Iskola és a Damjanich Tagiskola) Gyermekek átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat

Civil szervezet vagy gazdasági társaság által működtetett intézmények:

Megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmények:

5 alapfokú művészeti iskola 1 családi napközi

1 óvoda, általános iskola, szakiskola és gyermekotthon (Szentesen egy telephely) 1 gimnázium és szakképző iskola (2 telephelyen) 1 szakmunkásképző és szakközépiskola (2 telephelyen)

A közoktatási intézményi és szakszolgálati feladatok, valamint a gyermekjóléti alapellátások ellátása helyben megoldott. A házi gyermekfelügyelet a bölcsőde szolgáltatásaként működik, a családi napközit gazdasági társaság üzemelteti. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást a Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2007. (IX. 27.) Kgy. Határozata alapján a makói Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (6900 Makó, Vásárhelyi út 1-3.) végzi.

24

Óvodai integráció helyzete5: Az önkormányzat fenntartásában működő óvodák infrastrukturális helyzete, eszközellátottsága egyenletesnek mondható. Az önkormányzati fenntartású intézmények feladat-ellátási helyein a gyermekek összetétele, a HH és HHH óvodások eloszlása nem egyenletes, különösen fontos kiemelni, hogy a Vásárhelyi úti Óvoda, mely a továbbiakban ismertetendő szegregátum közelében helyezkedik el, kiemelten magas HH és HHH gyermeket gondoz, mely a szegregációs folyamatok további erősödéséhez vezet. Ennek oka, hogy ez az intézmény található legközelebb a szegregátumhoz, azonban a jelenség a folyamat kezelését teszi szükségessé A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvodába jelenleg 20/9 HH/HHH gyermek, és 1 SNI gyermek jár, ez a város egyéb intézményeinek arányához mérten alacsony. Problémát okoz, hogy nem ismert településen élő, de óvodába nem járó, harmadik életévüket már betöltött gyermekek pontos száma. Önkormányzati iskolák helyzete6: A HH/HHH besorolásnál figyelembe kell venni, hogy nem csak a településen lakó diákok jelennek meg az adott intézmény nyilvántartásában, hanem a más településről bejárók, illetve a kollégium esetében a bentlakók is, mely az arányszámokat a település egészére vetítve torzítja. Koszta József Általános Iskola A kompetenciamérés eredményei kiemelkedően jók, 2003-ban, 2004-ben és 2006ban is jóval az országos átlag feletti eredményt értek el. Az intézmény eszköz és felszerelési ellátottsága jónak minősíthető. A HH és HHH tanulók aránya alacsony (106/12), de körzethatár módosítása még nem indokolt. A Klauzál Gábor Általános Iskola A város központi lakótelepén működik. Testnevelés tantárgyból 1-6. osztályban emelt szintű az oktatás. A gyermekközpontú iskolába a tanulók kb. 65%-a nem az iskola körzetéből érkezik, 9%-a más településről bejáró. A jelenlegi tanulólétszám : a jelenlegi tanulólétszám 288 Fő, ebből a HH és HHH tanulók száma 146/61, SNI-s 24. Az intézményben a kompetenciamérések 2003-2004-ben a szövegértési és a matematikai eredmények vonatkozásában illetően az országos átlag alatt voltak. Az oktató-nevelő munkát meghatározza az esélyegyenlőség biztosítására tett törekvés, amellyel az otthonról hozott hátrányok leküzdése, valamint a tehetséges tanulók fejlesztése történik. Az intézmény infrastrukturális ellátottsága megfelelő, könnyen megközelíthető, rendelkezik Internet- és telefon kapcsolatokkal. Ezek és a közüzemi feltételek felújításra, bővítésre szorulnak, jelenleg pl. 1 számítógépre csaknem 18 tanuló jut. Differenciált foglalkozásokhoz, csoportbontások, egyéni foglalkozások megtartásához infrastruktúra fejlesztése (pl. fejlesztő szobák, számítógéppark) bővítése indokolt. Petőfi Sándor Általános Iskola

5 6

7. táblázat 8. táblázat

25

Körzetében a legmagasabb a tanköteles korú gyerekek száma, 846 fő. A pedagógusok létszáma 30 fő. Ennek ellenére a legalacsonyabb létszámú iskola, 2008-as tanulói létszáma 261 fő. Ennek indoka lehet a közelében található 2 egyházi általános iskola elszívó hatása. Tanulói rendkívül vegyes összetételűek, mind képességek, motiváltság, mind anyagi helyzet szerint. Az iskola tanulói közül HH: 103, (39,5%) HHH: 54, SNI: 19 fő. A HH, HHH, SNI arány az összes tanulói létszám 70%-át teszi ki. Ez a képességfejlesztő, integrációs foglalkoztatás bevezetését mindenképpen indokolja. A kompetenciamérések eredményei 2006ban az országos átlag alatt maradnak. Ennek oka az eltérő gyerek-összetételű párhuzamos osztályokból is adódhat (az A osztályok „sima” osztályok, a B osztályok magasabb óraszámú ének-zenei osztályok.) Az iskola rendelkezik a legszükségesebb, oktató-nevelő munkához nélkülözhetetlen eszközökkel, de a korszerű berendezések teljesen hiányoznak. A tornateremben még mindig nincs tusolási lehetőség, nincs természettudományos szaktanterem. Nincs az intézményben orvosi szoba, a helyben elvégezhető vizsgálatokat a könyvtárban végzik. Nincs az iskolában külön tanári WC. Nagy szükség lenne egy komoly felújításra, ugyanis az 1913-ban elkészült épület nyílászárói is igen viseltesek. Deák Ferenc Általános Iskola és a Damjanich János Tagiskola A Deák Ferenc Általános Iskola emelt szintű oktatást biztosít a tanulóknak testnevelés tantárgyból. Az országban harmadikként a Sport XXI. program keretében az intézményben, mint sportiskolában a délalföldi régióban elsőként indítottak úszóvízilabda osztályt. Az iskolában 2009-ben 245 diák tanul, küzülük HH 96 (39,2), HHH 33, a SNI 33 fő.A tanulók 12,9 %-a más településről bejáró. A Deák Ferenc Általános Iskola épülete 1961-ben épült, majd 1988-ban emeletráépítés történt és részleges felújítás. A 16 db tanterem bútorzata, felszereltsége megfelelő. Tornatermük méreteinél fogva nem elegendő a testnevelés órák megtartásához, ezért a felső tagozaton tanuló diákok testnevelés órákra a Városi Sportcsarnokba járnak. A Damjanich János Tagiskola emelt szintű oktatást biztosít a tanulóknak művészeti tantárgyakból (rajz, néptánc). A tagintézményben 2009-ben a tanulólétszám 165 fő, ebből HH: 66fő, 40,0%, HHH: 16 fő, SNI: 20 fő. 9,09 %-a más településről bejáró tanuló. Az összes tanulólétszám 50%-a HH, HHH, SNI tanuló. A kompetenciamérések eredményei 2003-ban, 2004-ben az országos átlag alatt maradtak. A Damjanich János Tagiskola fő épülete 1958-ban épült, 8 tanteremmel. Jelenleg nem oktatás céljára épült helyiségeket is tanteremként használ. A tantermek állapota, bútorzata, felszereltsége nem megfelelő, felújításra szorul. Eszközök, felszerelések bővítése időszerű.

26

2009/2010. tanév október 1-i statisztikai adatok (Óvoda) gyerekek HH- gyerekek HHH-s gyerekek Kertvárosi Óvoda száma száma száma Rákóczi Ferenc utcai Óvoda 162 59 21 Damjanich utcai Óvoda 37 10 0 Köztársaság utcai Óvoda 90 22 6 dr. Mátéffy F. utcai Óvoda 96 10 1 Eperjesi Óvoda7

SNI-s gyermek

HH arány

HHH arány

SNI arány

7

36,4%

13,0%

4,3%

0

27,0%

0,0%

0,0%

0

24,4%

6,7%

0,0%

3

10,4%

1,0%

3,1%

7

4

0

0

57,1%

0,0%

0,0%

392

105

28

10

26,8%

7,1%

2,6%

gyerekek száma

HH- gyerekek száma

HHH-s gyerekek száma

SNI-s gyermek

Klauzál utcai Óvoda

96

41

2

4

42,7%

2,1%

4,2%

Apponyi téri Óvoda

73

40

9

8

54,8%

12,3%

11,0%

Összesen:

Központi Óvoda

Bocskai utcai Óvoda

44

6

0

1

13,6%

0,0%

2,3%

Vásárhelyi úti Óvoda Szent Anna utcai Óvoda Farkas Antal utcai Óvoda

40

28

20

3

70,0%

50,0%

7,5%

92

19

1

0

20,7%

1,1%

0,0%

97

35

8

2

36,1%

8,2%

2,1%

Kossuth utcai Óvoda

46

20

4

0

43,5%

8,7%

0,0%

488

189

44

18

38,7%

9,0%

3,7%

Összesen:

7

Kistérségi intézmény

27

8. Táblázat: Gyermek- ill. tanulólétszám a közoktatási intézményekben8

Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Intézmény neve

Kertvárosi Óvoda (a Felsőpárti ÓMK és a Köztársaság utcai ÓMK összevonásra került 2007. 08.16tól)) Központi Óvoda (az Apponyi téri ÓMK és a Kossuth utcai ÓMK összevonásra került 2007. 08.16-tól))

Gyermek-, tanulólétszám az intézményben Normál (általános) tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

Magántanulók száma az intézményben

Összes

HH/HHH9

SNI10

Összes

HH/HHH

SNI

Összes

HH/HHH

SNI

Összes

HH/HHH

Összes

HH/HHH

SNI

392

105/28

10

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

488

189/44

18

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

8 „A táblázatban szereplő adatokkal kapcsolatban fontos megjegyezi, hogy azok nem adnak teljesen valós képet az egyes intézmények tanulói összetételéről. A hátrányos helyzet (továbbiakban: HH) minden tanulónál egzakt módon megállapítható, a halmozottan hátrányos helyzet (továbbiakban HHH) azonban a szülői nyilatkozatok nagy részének hiánya miatt nem állapítható meg pontosan. Az intézmények minden esetben saját maguk nyilatkoztatták a szülőket, de ennek ellenére is a szülők alig több mint húsz százaléka tett nyilatkozatot. Ebből következően, az adatok pontos ismerete nélkül, nem megállapítható, hogy a település beiskolázási körzethatárai megfelelnek-e a Közoktatási Törvény 66. paragrafusában, a közoktatási beiskolázási körzethatárok kialakítására vonatkozó kitételeinek.” Szentes Város Önkormányzatának közoktatási Esélyegyenlőségi intézkedési terve. 9 HH: hátrányos helyzetű: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § 14. pontja szerint családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította. HHH: halmozottan hátrányos helyzetű: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § 14. pontja szerint az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította és a törvényes felügyeletet ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. 10 SNI: sajátos nevelési igény: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § 29 pontja szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).

28

Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Intézmény neve

Deák Ferenc Általános Iskola Deák Ferenc Általános Iskola Damjanich János Tagiskola Klauzál Gábor Általános Iskola Koszta József Általános Iskola Koszta József Általános Iskola Derekegyházi Tagiskolája Petőfi Sándor Általános Iskola Kiss Bálint Református Általános Iskola Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda Rigó Alajos Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola, Szakiskola Tagintézménye11

Gyermek-, tanulólétszám az intézményben Normál (általános) tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

Magántanulók száma az intézményben

Összes

HH/HHH9

SNI10

Összes

HH/HHH

SNI

Összes

HH/HHH

SNI

Összes

HH/HHH

Összes

HH/HHH

SNI

245

96/36

33

69

27/13

12

176

69/23

21

-

-

3

2/1

1

165

66/16

20

-

-

-

165

66/16

20

-

-

-

-

-

288

146/61

24

104

45/12

4

218

107/43

16

539

106/12

21

431

92/11

20

108

12/1

1

-

-

3

1

2

46

26/1

5

46

26/1

5

-

-

-

-

-

-

-

-

261

103/54

19

73

49/35

12

188

54/19

7

-

-

3

-

-

433

78/11 Ált. isk: 81/29 Óvoda: 20/9

35 ált. isk: 3 óvoda: 1

433

78/11

35

-

-

-

-

-

1

-

-

Ált isk: 361

Ált. isk: 81/29

ált. isk: 3

-

-

-

-

-

-

-

-

65/15

170

-

-

-

-

-

-

170*

65/15*

2

0

2

Iskola: 361 Óvoda: 37

170

4

1

11 A Rigó Alajos Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola, Szakiskola Tagintézmény szegregált gyógypedagógiai intézmény

29

Tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Intézmény neve

Horváth Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola, a Horváth Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola Tagintézménye FVM ASzK, Szakképző IskolaBartha János Kertészeti Szakképző Iskola Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Tagintézménye

Gyermek-, tanulólétszám az intézményben Normál (általános) tanterv

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

Magántanulók száma az intézményben

Összes

HH/HHH9

SNI10

Összes

HH/HHH

SNI

Összes

HH/HHH

SNI

Összes

HH/HHH

Összes

HH/HHH

SNI

688

87/7

-

260

34/1

-

428

52/4

-

-

-

1

-

-

495

79/12

-

495

79/12

-

-

-

-

-

-

3

-

-

252

29

-

252

29

-

-

-

-

-

-

6

-

-

873

131/73

13

873

131/73

13

-

-

-

-

-

-

-

-

353

66/10

6

353

66/10

6

-

-

-

-

-

-

-

-

30

9. Táblázat: HH tanulók aránya az intézmény összes tanulójához képest:

Intézmény neve

Gyermek-, tanulólétszám az intézményben

HH/gyermeklétszám

Összes Kertvárosi Óvoda (a Felsőpárti ÓMK és a Köztársaság utcai ÓMK összevonásra került 2007. 08.16-tól)) Központi Óvoda (az Apponyi téri ÓMK és a Kossuth utcai ÓMK összevonásra került 2007. 08.16-tól)) Deák Ferenc Általános Iskola Deák Ferenc Általános Iskola Damjanich János Tagiskola Klauzál Gábor Általános Iskola Koszta József Általános Iskola Koszta József Általános Iskola Derekegyházi Tagiskolája Petőfi Sándor Általános Iskola Kiss Bálint Református Általános Iskola Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda Rigó Alajos Általános Iskola, Szakiskola a Kozmutza Flóra Általános Iskola, Szakiskola Tagintézménye Horváth Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola12 Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola, a Horváth Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola Tagintézménye FVM ASzK, Szakképző Iskola-Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Tagintézménye

12

392 488

26,8% 38,7%

245 165 288 539 46 261 433 Iskola: 361 Óvoda: 37

39,2% 40,0% 50,7% 19,7% 39,5% 18,0% 22,4% 54,1%

170

38,2%

688

12,6%

495

16,0%

252 873

11,5% 15,0%

353

18,7%

A következő intézmények nem települési beiskolázásúak.

31

9.1.

A VÁROS ISKOLÁINAK ADATAI A SZEGREGÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL VESZÉLYEZTETETT TANULÓK VONATKOZÁSÁBAN:

A gyermek és tanuló összetételt vizsgálva elmondható – reális HHH adatok hiányában -, hogy a HH gyerekek eloszlása a két önkormányzati fenntartású óvodai intézmény között arányos (mindkét intézményben az összes gyerekhez viszonyított arányuk 26-26 százalék). A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda intézményében azonban a 36 óvodás között a HH/HHH arány alacsonyabb, mint a település többi intézményében13. Az általános iskolák tanuló összetételének vizsgálata már nagyobb eltéréseket mutat az egyes intézmények között. A HH tanulók aránya az összes tanulóhoz viszonyítva a két egyházi iskolában a legalacsonyabb, a református iskolában ez az arány 15 százalék, míg a katolikus iskolában nem éri el a két százalékot. Az önkormányzati intézmények közül a Koszta József Általános Iskolában a legalacsonyabb a HH tanulók aránya (17%), míg a legmagasabb a Petőfi Sándor Általános iskolában (44%). Szintén magasnak mondható az arány a Klauzál és a Deák iskolákban is, mindkét helyen meghaladja a 30 százalékot a HH tanulók aránya. A város mindent elkövet azért, és a jövőben még többet kell tennie, hogy azonosítani és regisztrálni tudja a HHH gyermekeket, és így még hatékonyabban támogathassa hátránykompenzálásukat, esélyüket növelhesse. A képviselő testület a megtárgyalta és 269/2007. (XII.14.) Kt. határozatával elfogadta azt az előterjesztést, amely az egyházi iskolák és óvoda állami, illetve az önkormányzati feladat-ellátásban megállapodás alapján való részvételét szorgalmazta. Ennek a lényege, hogy a közoktatási törvényben meghatározottak alapján az egyházi fenntartó akkor válik jogosulttá a kiegészítő hozzájárulásra, ha a fenntartásában működő óvoda, általános iskola - megállapodás alapján – részt vesz a kötelező felvételt biztosító óvodai, általános iskolai feladatok ellátásában. A kötelező felvétellel kapcsolatban meghatározott létszám nem lehet kevesebb, mint az óvoda, az általános iskola alapító okiratában – az adott feladat-ellátási helyre – meghatározott felvehető maximális gyermek-, tanulói létszám huszonöt százaléka. A kötelező felvételt biztosító óvoda, általános iskola feladatainak ellátása keretében a felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a HHH gyermekeket, tanulókat. Felderítésük – esélyeik javítása érdekében - a családokkal közvetlenül foglalkozó szakemberek összehangolt munkáját, és az eddigi eljárásrend felülvizsgálatát igényli.14

13

2009-es adat szerint a 37 óvodásból 17 HH.

14

A HH és HHH tanulókat támogató iskolai pályázatok listája: 10. melléklet

32

10. A SZEGREGÁCIÓS MUTATÓK ELEMZÉSE 10.1. VÁROSRÉSZENKÉNTI ELEMZÉS E fejezetben bemutatjuk, hogy az egyes elkülönített városrészek az Anti-Szegregációs Tervhez szükséges mutatók tekintetében milyen eredményt mutatnak. Ezt követően a Polgármesteri Hivatal munkatársainak helyismerete alapján kijelölt további területeket vizsgáljuk a szegregációs folyamatokat jelző indikátorok mentén. Az Önkormányzati és területfejlesztési Minisztérium által közreadott Városrehabilitációs kézikönyv 2. sz. mellékletének útmutatása szerint le kell határolni és külön kell vizsgálni azokat a városrészeket, ahol ún. „szegregátumok” alakultak ki, vagy ezek kialakulásának veszélye áll fenn. A Kézikönyv 2. sz. melléklet szerint „Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%” (118. old). E két értékből adódó számot nevezzük a továbbiakban szegregációs mutatónak. Emellett meghatározzuk a segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutatót, és ezek alapján szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakossághoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a városi átlag kétszeresét. Szegregációval veszélyeztetett területnek tekintjük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakosságokhoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a városi átlag 1,7-szeresét. A rendszeres szociális támogatásokba a következő támogatásokat számítjuk be: • rendszeres szociális segély (egészségkárosodottaknak és munkanélkülieknek) • lakásfenntartási támogatás: normatív, helyi és adósságkezelési támogatáshoz járó • rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A városrészenkénti adatok áttekintése alapján megállapítható, hogy az elkülönített 10 városrész szegregációval veszélyeztetettséget tekintve nagy eltéréseket mutat: a város egészében a szegregációs mutató 16,3, a mutató szórása az egyes városrészek mutatóit összehasonlítva 9,46, tehát a városrészenkénti szegregációs adatok szintje jelentős eltérésekre utal. A segélyezési mutató a lakosságszámra vetítve 6,69%, lakásokra vetítve 15,58%. Legkedvezőbb a helyzet a Kertváros városrészben, itt a szegregációs mutató 7,3, segélyezési mutató lakosságra vetítve 3,76 valamint a Belváros városrészben (13,2/7,15). 2001-ben város egészéhez képest legrosszabb mutatókkal az Iparterület városrész rendelkezett, itt a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a 15-59 évesek között 60%, ez 32%-kal magasabb a város egészének átlagánál, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 50% (ez 9,8%-kal magasabb a városi aránynál). Mivel azonban a területen összesen 19 fő lakott, ezért a lakosság kis száma miatt a városrész további helyzetét nem elemezzük, azóta ez a lakosságszám tovább csökkent, illetve jelenleg lakos nincs. A város központi részétől a vasútvonal által elválasztva található Nagyhegy városrész, mely – bár szegregációval veszélyeztetett adatokat sem a KSH adatai alapján nem mutat, sem a város segélyezési adatai nem utalnak arra, hogy szegregációval már veszélyeztetett lenne a terület (A KSH adatai alapján számolt szegregációs mutató 17,6% volt a 2001-es 224 fős lakosságszámra vetítve, a 2009-es segélyezési adatok alapján a lakosokra jutó segélyezési arányszám 8,09), ennek ellenére kiemelten fontos feladat a városrész adatainak áttekintése, mivel a jelenlegi

33

adatok alapján a lakosságszám hatalmas emelkedést mutat, 2009-ben 952 fő, ez arra utal, hogy a városrész irányába erőteljes mobilizáció indult meg. Ennek oka, hogy a égen nyaralóövezetként illetve mezőgazdasági területként funkcionáló rész belterületbe bevonásával jelentős mennyiségű olcsó építési telek vált elérhetővé. Az önkormányzat közlései alapján főként a közép- és alsó középrétegekből érkeznek családok a területre. Jelenleg legsúlyosabb problémát a közlekedés megoldatlansága és a közintézmények és szolgáltatások elérésének nehézsége okozza, mint ezt a közszolgáltatások elérhetőségét bemutató térkép is mutatja. A nagyobb lakosságszámmal rendelkező további városrészek közül az összesítő adatok alapján szegregációval veszélyeztetettséget 2001-ben a Felsőpárt, Alsópárt és Kisér városrészek mutattak. Mindhárom városrészben a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül meghaladta a 40%-ot, miközben az iskolai végzettségi mutatók e három városrész esetében a városi átlagnál alacsonyabbak, bár a 40%ot a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül nem éri el egyik városrészben sem. Az adat kapcsán utalnék a foglalkoztatási mutatók elemzésekor már tárgyalt jelenségre, mely szerint a város munkanélküliségi adatait vizsgálva feltűnik, hogy az alapfokú vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők könnyebb elhelyezkedésére utal a szakmával rendelkezők magasabb aránya a munkanélkülieken belül. E kérdésre az integrációs terv kapcsán még visszatérünk. Egyéb belterületek Magyartés a KSH adatszolgáltatása alapján szegregációval veszélyeztetett területnek minősül, mivel a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül meghaladja az 50%-ot, 50,8%. A segélyezési mutatókat vizsgálva az eredmény a következő: a segélyek lakosságszámra vetített mutatója 8,09, a lakásokra vetített mutatója 22,7. A lakosságszám nem éri el a 200 főt (2001-ben 119 fő, 2009-ben 164 fő). A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya még nem érte el 2001-ben az 50%-ot (42,9) A segélyezési adatokból és az önkormányzat valamint a tanyagondnoki szolgálat által közölt információkból megállapítható, hogy elöregedő, elnéptelenedő településrészről van szó. Lapistó a KSH adatszolgáltatása alapján szegregációval veszélyeztetett területnek minősül, mivel a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül meghaladja az 50%-ot, 51,4%. A 2009-es segélyezési mutatókat vizsgálva a lakosokra vetített segélyezési mutató 4,5, lakásokra vetített mutatója 8,62%. A lakosságszám nem éri el a 200 főt (2001-ben 126 fő, 2009-ben 111), A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya még nem érte el 2001-ben az 50%-ot (47,1) A 2001-es adatok szerint inkább elöregedő lakosságról volt szó, azóta a segélyezési mutatók alapján úgy tűnik, ez a folyamat felerősödött. Külterület: A város külterületén elhelyezkedő Kajánújfalu városrész 2001-ben hasonlóan kedvezőtlen mutatókkal rendelkezett. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya még nem érte el 2001-ben az 50%-ot (48,1%), a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül viszont meghaladja az 50%-ot, 60,8%. Az aktuális, 2009 novemberi önkormányzati adatok szerint a településrész lakosságszáma kétszeresére növekedett. A településrészen a tömegközlekedés a Tiszavolán autóbuszaival lehetséges, melyek a bekötőút elején állnak meg. Emellett tanyagondnoki szolgálat keretében segítik a rászorulókat.

34

Tanyák: A Kajánújfalu nélküli külterületen 2001-es adatok szerint 2292 fő lakott, a 2009-es adatok szerint viszont már csak 1220 Fő, ami 47%-os csökkenést jelent. Azonban – mint arra a Tanyagondnoki Szolgálat vizsgálata is rámutat – fenáll annak a veszélye, hogy az elhagyott, romos tanyákban hajléktalanok húzzák meg magukat, és ezzel kikerülnek az ellátórendszerből, teljesen ellehetetlenülnek. A tanyaépületek vonatkozásában megállapítható, hogy a Szentes környéki tanyáknak állagukat tekintve több, mint a fele korszerű, vagy még fejleszthető állapotban van, és minden negyedik tanya romos, vagy már összedőlt.Minden újonnan épült tanyára több, mint két összedőlt épület jut. Ezek az adatok is igazolják azt az évek óta tartó folyamatot, miszerint a tanyák száma, ezen belül is a lakóhelyül szolgáló tanyák száma egyre kevesebb lesz. A tanyák 88,2”%-a a közúttól számítva 1,5 km-es távon belül helyezkedik el és megközelíthetőségük tekintetében az 50%-ot is meghaladja azoknak a száma, melyekhez az időjárási viszonyoktól függően járható, vagy járhatatlan földút vezet. Ez gyakran megnehezíti az ott lakók életét. Gyakran okoz problémát akár csak a boltba történő eljutás is. Vannak időszakok, amikor hosszabb-rövidebb időre teljesen el vannak vágva a külvilágtól. Az infrastrukturális helyzetet a következő adatok jellemzik: 29%-ban nincs áram, az ivóvízzel való ellátottság tekintetében a kapott adatok nem túl kedvezőek: az összes tanyára vetítve a adatokat a tanyák 27%-ban nincs ivóvíz, a lakott tanyákra levetítve majdnem felében nincs ivóvíz. A gazdasági aktivitási adatoknál szembetűnő az inaktívak magas aránya. Ez is jól mutatja, hogy a tanyasi lakosság elöregszik, a fiatalok ha csak az anyagi okok nem kényszerítik őket arra, hogy a tanyasi életet válasszák, beköltöznek a városokba. A munkanélküliek körében, akik Szentestől a távolabb eső részeken élnek, mint például Cserebökény, Újosztás, stb., nagyon gyakori, hogy a munkavállalás gátjaként a rossz közlekedési lehetőséget jelölik meg. A busz közlekedés nem megoldott, nem alkalmazkodik a munkakezdéshez, a munkáltatók pedig nem tolerálják a sorozatos mindennapi késedelmet. Ugyanez a probléma gyakran felmerül az iskolás korú gyermeknél is, akiknél szintén nem igazodik a buszok indulása az iskolakezdéshez. A lakóhelyül szolgáló tanyák közel 62%-ban folytatnak mezőgazdaságból, állattartásból származó jövedelemszerző tevékenységet, ami többnyire az önellátásra korlátozódik.

10.2.

SZEGREGÁTUMOK, ILLETVE SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA

A továbbiakban a négy meghatározó indikátor mentén mutatjuk be azokat a területeket, melyek az önkormányzat adatai alapján szegregációval veszélyeztetett területnek minősülhetnek, és ezt a feltételezést a KSH adatok is alátámasztották. A város további városrehabilitációs akcióterületei adatainak leválogatását mindkét tényezőre külön-külön elvégezve az 4. táblázatban összesített eredményeket kapjuk. A továbbiakban a 4. táblázat alapján mutatjuk be a területeket. Sötétszürkével azokat a tömböket jelöltük, ahol az egyik kritérium szerinti adatok 2001-ben meghaladták a kritikus 50%-os határt, a másik kritérium pedig szintén magas, 30% feletti, így fennáll az esély, hogy jelenlegi mérés szerint már ezen tömbök

35

is szegregátumnak minősülnének. Világos szürkével azokat a tömböket jelöltük, ahol az első kritérium meghaladja az 50%-os határt, a második pedig 20 és 30% közötti, amelyet az átlagnál lényegesen magasabb. A KSH népességnyilvántartási csoportjának tájékoztatása szerint a városban mindössze egy olyan tömb található, mely mindkét mutató szempontjából kritikus értéket mutat, ez a Bihari sor - névtelen u. - Magyar Imre u. - névtelen u. által határolt terület: Az elkülönült szegregátum Kisér városrész déli részén, a városhatár mellett helyezkedik el, a város egészétől részben elkülönülve. A KSH által közölt adatok szerint az Ipartelep városrészen belül található egy további szegregációval veszélyeztetett terület. Ez megszűnt, mivel jelenleg az önkormányzati adatszolgáltatás alapján az Ipartelep városrészben lakó nincs.

Mivel feltételezhető, hogy egyéb területek szegregációval veszélyeztetettsége áll fenn, illetve mára e szegregációval veszélyeztetett terület az önkormányzati adatok tükrében e városrészben nagyobb lehet, ezért az önkormányzati adatok alapján a a következő további területekre kértünk le adatokat a KSH-tól: 10. Táblázat: Szegregációval veszélyeztetett területek:

Terület megnevezése

1. Szegregációval veszélyeztetett terület (Köztársaság út - Cseuz Béla u. - Kurca) – Kertváros városrész 2. Szegregációval veszélyeztetett terület (Kossuth Lajos u. - Bocskai u. Dr.Brusznyai Árpád sétány névtelen u.) Belváros városrész 3. Szegregációval veszélyeztetett terület (Arany János u. - Szűrszabó Nagy Imre u. - Rákóczi Ferenc u.) Felsőpárt városrész 4 Szegregációval veszélyeztetett terület (Kossuth L.u. - Mátyás király út - Kátai u. - Villogó u. - Daru u. - Somogyi Béla u.) - Belváros városrész 5. Szegregációval veszélyeztetett terület (Kurca városhatár - Rákóczi Ferenc u. - Leiningen Károly u.) Felsőpárt városrész 6. Szegregációval veszélyeztetett terület (Dózsa György u. - városhatár - vasúti

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

Segélyek száma / lakók száma

Segélyek száma/lakások száma

2,02

4,67%

9,4

2,39

6,47%

20,0

8,33

23,6

8,86

23,8

9,71

11,9

20,1

6,68

19,72%

22,34%

25,51%

14,95%

36

pálya - Damjanich János u.) Felsőpárt városrész 7. Szegregátum15 (Kéreg u. Báthory u. - Akácfa u. - Epres sor - Vásárhelyi út - Magyari Imre u. mindkét oldala névtelen u. - városhatár) – Kisér városrész 8. Szegregációval veszélyeztetett terület (Apponyi tér - névtelen u. Deák Ferenc u. - Kossuth Lajos u.) - Belváros városrész

37,4

18,00

13,6

5,74

68,99%

9,16%

Megjegyzés a 10. táblázathoz: Sötétszürkével azt a tömböt jelöltük, ahol a KSH kritérium szerinti adatok 2001-ben meghaladták a kritikus 50%-os határt. Tekintettel arra, hogy a KSH adatok 2001. éviek, vagyis 7 évvel ezelőttiek, szükséges volt megvizsgálni, hogy mely tömböknél jelentkezett a kritikus értékek elérésének veszélye. Ezért a kapott adatokon kettős szűrést végeztük 10%-kal alacsonyabb értékhatárt véve. A tömbökben ugyanis fennáll a veszély, hogy – amennyiben nem történtek intézkedések – ma már a veszélyeztetettséget jelző mutatók elérik a kritikus 50 %-ot. Középszürkével jelöltük, ahol mindkét kritérium meghaladja a 40%-os határt, vastag számmal pedig azokat az értékeket, ahol a segélyezési érték meghaladja a szgregációs index határértékét. Világos szürkével azt a tömböt jelöltük, ahol valamelyik kritérium eléri a 40%-os határt, a másik nem, de az is magas, így fennáll az esély, hogy jelenlegi mérés szerint már ezen tömbök is szegregátumnak minősülnének. Az egyes területek elhelyezkedését a következő térképek mutatják:

15

E terület tartalmazza az eredeti KSH által kijelölt területet, kibővítve.

37

17. ábra: A szegregációval veszélyeztetett és szegregált területek és a szociális bérlakások elhelyezkedése

38

39

Az adatokat összegezve láthatjuk, hogy Szentesen egy szegregátum található (7. terület). A 10. táblázat adatainak elemzése alapján szegregációval veszélyeztetett területnek az Arany János u. - Szűrszabó Nagy Imre u. - Rákóczi Ferenc u. által határolt tömb, a Kossuth L.u. - Mátyás király út - Kátai u. - Villogó u. - Daru u. Somogyi Béla u. által határolt tömb és a Kurca - városhatár - Rákóczi Ferenc u. Leiningen Károly u. által határolt tömb tekinthető.

10.3.

A SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT, LEHATÁROLT TERÜLETEK HELYZETÉNEK ELEMZÉSE

A továbbiakban a két meghatározó indikátor hányadosa, valamint az önkormányzati és a KSH-tól kapott részletes adatok mentén mutatjuk be azokat a területeket, melyek az önkormányzat adatai alapján szegregációval veszélyeztetett területnek minősülhetnek, és ezt a feltételezést a KSH adatok is alátámasztották. 1. Szegregációval veszélyeztetett terület (Köztársaság út - Cseuz Béla u. - Kurca): A tömbben 2001-ben 398 fő lakott, ennek 23,6%-a gyermek (14 év alatti), 8,5%-a 60 év feletti. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 52% volt, tartós munkanélküliek aránya 2,6%, a munkanélküliségi ráta 9,5%. Az aktív korúak 11,9%-a mindössze az általános iskola 8. osztályát fejezte be, 8,9%-uk egyetlen jövedelme 2001-ben kizárólag állami vagy helyi támogatás volt. A KSH adatok szerint 2001-ben a tömbben 150 lakás található. A tömbben 2009-ben 346 lakó lakott 203 lakásban, ebből 31 szociális bérlakás, 7 lakás lakbére támogatott. A lakások között nincs alacsony komfortfokozatú, mindegyik nagyobb egyszobásnál. LFT2-ben a lakások 0,49%-a részesült. Rendszeres szociális segélyben a lakások számához viszonyítva 0,67%, átmeneti segélyben 2,47 % részesült. A HH gyerekek száma 5 fő, ez a 14 év alatti gyerekek 4,26%-a. A tömb a Kertváros városrészbe beékelődve lényegében egy 10 emeletes házból, valamint a mellette álló üres telkekből áll. A városközpont közelében helyezkedik el, az infrastruktúra és a közszolgáltatások elérhetősége ebből következően megfelelő. A terület a KSH adatok utólagos leválogatása és az önkormányzati segélyezési adatok alapján nem minősül szegregációval veszélyeztetettnek. 2. Szegregációval veszélyeztetett terület (Kossuth Lajos u. - Bocskai u. - Dr.Brusznyai Árpád sétány - névtelen u.): A tömbben 2001-ben 357 fő lakott, ennek 18,2 %-a gyermek (14 év alatti) 13,5%-a 60 év feletti volt. Az összes aktív korú 48,7%-a gazdaságilag nem aktív, 37%-uk rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezett, munkanélküliségi ráta 11,5%. 23,4%-uk legfeljebb az általános iskola 8. osztályát fejezte be. A KSH adatok szerint a tömbben 139 lakás volt, ezek 0,7%-a alacsony komfortfokozatú, az egyszobás lakások aránya ezzel azonos. 2009-ben a lakók száma 376 fő, lakások száma 215. A lakások között 31 szociális bérlakás található, ebből 3 komfortos, a többi összkomfortos. LFT2-ben a lakások 3,6%-a részesült. Rendszeres szociális segélyben a lakások számához viszonyítva 2,16%, rendszeres szociális támogatásban 0%, átmeneti segélyben 2,9% részesül. A HHH gyerekek száma 3 fő. A tömb a városközpont közelében, a Belváros városrészben helyezkedik el, nem szegregációval veszélyeztetett városrész részeként. Az infrastruktúra és a közszolgáltatások elérhetősége megfelelő. A tömb a KSH adatok alapján a

40

foglalkoztatási mutatók vonatkozásában szegregációval veszélyeztetettnek minősült, a segélyezési adatok alapján nem minősül veszélyeztetettnek. 3. Szegregációval veszélyeztetett terület (Arany János u. - Szűrszabó Nagy Imre u. Rákóczi Ferenc u.): A tömbben 2001-ben 157 fő lakott, ennek 20,4%-a gyermek (14 év alatti) 31,9%-a 60 év feletti volt. Az összes aktív korú 70,1%-a gazdaságilag nem aktív, 34,8%-uk rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezik, munkanélküliségi ráta 10,6%. 29,3%-uk legfeljebb az általános iskola 8. osztályát fejezte be. A KSH adatok szerint a tömbben 71 lakás volt, ezek 19,7%-a alacsony komfortfokozatú, az egyszobás lakások aránya 6,4%. 2009-ben a tömbben 168 lakó 76 lakásban lakott. A lakások közül 10 szociális bérlakás, mindegyik összkomfortos. LFT-ben a lakások 2,76%-a részesült. Rendszeres szociális segélyben a lakások számához viszonyítva 1,41%, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 11,27%, átmeneti segélyben 23,94% részesül. A HHH gyerekek száma 4 fő. A tömb a Városközpont városrész közelében, a Felsőpárt városrész déli részén helyezkedik el, nem szegregációval veszélyeztetett terület részeként. Az infrastruktúra és a közszolgáltatások elérhetősége megfelelő. A tömb mindkét mutató alapján szegregációval veszélyeztetettnek minősül. 4. Szegregációval veszélyeztetett terület (Kossuth L.u. - Mátyás király út - Kátai u. Villogó u. - Daru u. - Somogyi Béla u.): 2001-ben tömbben 240 fő lakott, ennek 20,8%-a gyermek (14 év alatti) 20,8%-a 60 év feletti. Az összes aktív korú 65,4%-a gazdaságilag nem voltaktív, 51,4%-uk rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezett, munkanélküliségi ráta 18,1%. 39,3%-uk legfeljebb az általános iskola 8. osztályát fejezte be.. A KSH adatok szerint a tömbben 94 lakás található, ezek 55,3%-a alacsony komfortfokozatú, az egyszobás lakások aránya 6,4%. 2009-ben 237 lakó lakik 140 lakásban, a lakások közül 20 szociális bérlakás, ezek mindegyike komfort nélküli, félkomfortos, szükség vagy egyéb lakás, 82,7%-a egyszobás. Bérlakásban a lakók 18,1%-a, 44 fő él. LFT-ben a lakások 1,43%-a részesült. Rendszeres szociális segélyben a lakások számához viszonyítva 5,00%, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 8,57%, átmeneti segélyben 46,8% részesül. HHH gyerekek száma 2, HH gyerekek száma 12. A tömb a 2. terület közelében, a Belváros városrészben, a Kossuth utca városközponttól távolabb eső oldalán helyezkedik el, nem szegregációval veszélyeztetett terület részeként. Az infrastruktúra és a közszolgáltatások elérhetősége megfelelő. A tömb a KSH mindkét mutatója alapján szegregációval veszélyeztetettnek minősült, a segélyezési adatok alapján az egy lakásra jutott segélyek száma haladja meg 2,37%-al a szegregációval veszélyeztetettség alsó határértékét. 5. Szegregációval veszélyeztetett terület (Kurca - városhatár - Rákóczi Ferenc u. Leiningen Károly u.): A tömbben 2001-ben 510 fő lakott, ennek 16,9%-a gyermek (14 év alatti) 21,4%-a 60 év feletti volt. Az összes aktív korú 58,2%-a gazdaságilag nem aktív, 43,5%-uk rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezett, munkanélküliségi ráta 16,4%. 23,8%-uk legfeljebb az általános iskola 8. osztályát fejezte be. A KSH adatok szerint a tömbben 196 lakás található, ezek 40,8%-a alacsony komfortfokozatú, az egyszobás lakások aránya 22,0%.

41

A tömbben 2009-ben 515 fő lakik 221 lakásban. 2 bérlakás található itt, mindkettő egyszobás, komfort nélküli. LFT-ben a lakások 5,45%-a részesült. Rendszeres szociális segélyben a lakások számához viszonyítva 2,71%, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 14,48%, átmeneti segélyben 33,16% részesül. A HHH gyerekek száma 2 fő, HH gyerekek száma 32 fő. A tömb a Felsőpárt városrész északi peremén, elkülönült kertvárosi jellegű részben helyezkedik el. A házak többsége leromlott állapotú. Az infrastruktúra és a közszolgáltatások elérhetősége megfelelő. A tömb a város segélyezési adatai alapján a lakosságszámra jutó segélyezési arány alapján nem éri el a szegregációval veszélyeztetettség szintjét sem, viszont a lakásokra jutó segélyek száma alapján eléri a szegregációval veszélyeztetettség szintjét, 23,25%. A kedvezőtlen adatokhoz hozzájárul, hogy e területen helyezkedik el a hajléktalanszálló, mely az eredményeket rontja. 6. Szegregációval veszélyeztetett terület (Dózsa György u. - városhatár - vasúti pálya - Damjanich János u.): A tömbben 1049 fő lakott 2001-ben, ennek 20,7%-a gyermek (14 év alatti) 18,7%--a 60 év feletti volt. Az összes aktív korú 61,3%-a gazdaságilag nem aktív, 41,2%-uk rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezett, munkanélküliségi ráta 7,9%. 20,1%-uk legfeljebb az általános iskola 8. osztályát fejezte be. A KSH adatok szerint a tömbben 368 lakás található, ezek 36,7%-a alacsony komfortfokozatú, az egyszobás lakások aránya 13,3%. 2009-ben a tömbben 823 fő lakik 344 lakásban. LFT-ben a lakások 2,03%-a részesült. Rendszeres szociális segélyben a lakások számához viszonyítva 0,87%, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 13,08%, átmeneti segélyben 19,51% részesül. A HHH gyerekek száma 2, HH gyerekek száma 45 fő. A tömb a Felsőpárt városrész északkeleti részén helyezkedik el, kertvárosias terület részeként. A házak többsége leromlott állapotú. Az önkormányzat segélyezési adatai alapján a tömb nem minősül veszélyeztetett területnek. 8. Szegregációval veszélyeztetett terület (Apponyi tér - névtelen u. - Deák Ferenc u. Kossuth Lajos u.): A tömbben 2001-ben 717 fő lakott, ennek11,3%-a gyermek (14 év alatti) 32,1%-a 60 év feletti. Az összes aktív korú 61,1%-a gazdaságilag nem aktív, 38,7%-uk rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezett, munkanélküliségi ráta 9,3%. 23,9%-uk legfeljebb az általános iskola 8. osztályát fejezte be. A KSH adatok szerint a tömbben 382 lakás található, ezek 0,5%-a alacsony komfortfokozatú, az egyszobás lakások aránya 24,5%. 2009-ben a tömbben 610 fő lakott 532 lakásban. Szociális bérlakás a lakások 10%-a, melyből 4 komfort nélküli, a többi komfortos, gázfűtéses. A szociális bérlakásokban összesen 77 fő lakik. LFT-ben a lakások 1,27%-a részesült. Rendszeres szociális segélyben a lakások számához viszonyítva 1,11%, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 3,18%, átmeneti segélyben 12,04% részesül. HHH gyerek 2 fő, HH gyermek 20 fő. A tömb a Belváros városrész szélén helyezkedik el, a városközpont közelében. A lakások felszereltsége megfelelő, alapterületük viszont általában kicsi. Az infrastruktúra és a közszolgáltatások elérhetősége megfelelő. A szegregációval veszélyeztetett területek összegzése: A 2001-es adatok alapján Szentes város lakosságának 13,7%-a szegregációval veszélyeztetett. Ez jelentős arány, figyelembe véve, hogy az integráció ideális aránya

42

az integrálandó csoport esetében maximum 20%. A szegregációval veszélyeztetett területek kapcsán kapott eredmények arra utalnak, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani az integrációs folyamatokra, nehogy visszafordíthatatlan, és az alacsony státuszú lakosság túlzott koncentrációját támogató folyamatokat indikáljanak az egyes intézkedések. A 2001-es helyzet arra utal, hogy e folyamatok tudatos, e szempontot kiemelten kezelő települési stratégiával még viszonylag kezelhető státuszban vannak. A szentesi szegregációval veszélyeztetett területek egy részének sajátossága, hogy viszonylag kedvező infrastruktúrájú környezetben, a városszövetbe épülve, elszórtan helyezkednek el. Kivétel ez alól az 5. és 6. tömb, melyek városszéli elhelyezkedésüknél fogva is hátrányos helyzetbe kerülhetnek, mivel esetükben romolhat a közszolgáltatások elérhetősége. A vizsgált tömbök egy része (8., 4., 2.) a Belváros városrészben helyezkedik el, ebből adódóan a belvárosi rész fejlődésével spontán módon lezajló fejlődési folyamatok is hatni fognak e tömbök lakosságának összetételére. E folyamatok során kiemelten figyelni kell arra, hogy a területről kiköltözést az önkormányzat ne a jelenlegi szegregációval veszélyeztetett területek irányába ösztönözze. Megindult viszont egy veszélyes folyamat, melynek során kiköltözés zajlik a külterületek, illetve az egyéb belterület irányába, mely a szegregáció felerősödését, illetve a városszövettől elkülönülő szegregátum kialakulásának közeli veszélyét mutatja. Ez az önkormányzatot nagy feladat elé állítja, mivel az így kialakuló szegregátumok a később nehezen visszafordítható folyamatokat indíthatnak el. A szegregációval veszélyeztetett területek sajátossága, hogy viszonylag kevés önkormányzati bérlakás található itt, összesen 134 szociális bérlakás, melyből következik, hogy az önkormányzat e területek szegregációval veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében inkább „puha” eszközökre támaszkodhat, mivel a mobilizáláshoz a kiköltöztetést csak kis mértékben alkalmazhatja.

43

10.4. A SZEGREGÁTUM RÉSZLETES BEMUTATÁSA:

18. ábra: Dankó Pista utca

A KSH átlal végzett adatszolgáltatás a következő területet jelölte szegregációval veszélyeztetettként, az alábbi mutatókkal: 11. Táblázat: Az elsődleges adatszolgáltatás során szegregációval veszélyeztetettnek minősített terület adatai:

Mutató megnevezése

Antiszegr.ter._1. (Bihari sor - névtelen u. Magyar Imre u. névtelen u.)

Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében

85,4

Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében

0,0

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

86,4

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül

79,5

Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta)

13,2

44

Mutató megnevezése

Antiszegr.ter._1. (Bihari sor - névtelen u. Magyar Imre u. névtelen u.)

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)

5,9

Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt

34,0

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

74,0

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

12,3

7. Szegregátum (Kéreg u. - Báthory u. - Akácfa u. - Epres sor - Vásárhelyi út - Magyari Imre u. mindkét oldala - névtelen u. - városhatár): A tömbben 2001-ben 906 fő lakott, ennek 21,4%-a gyermek (14 év alatti) 13,9%-a 60 év feletti. Az összes aktív korú 68,7%-a gazdaságilag nem aktív, 56,5%-uk rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezett, munkanélküliségi ráta 9,9%. 55,8%-uk legfeljebb az általános iskola 8. osztályát fejezte be. Rendszeres szociális segélyben a lakások számához viszonyítva 6,27%, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 47,04%, átmeneti segélyben 98,95% részesült. A HHH gyerekek száma 2007-ben 49 fő volt, ez a 14 év alatti lakosság 25,27%-a. A KSH adatok a tömbben 287 lakást tüntettek fel, ezek 46,3%-a alacsony komfortfokozatú, 41,8% félkomfortos, szükség és komfort nélküli, az egyszobás lakások aránya 12,6%. A tömbben 2009-ben 1100 fő lakott, 332 lakásban. A lakosságszám a 2001-es bázisértékhez képest 121%, a lakásszám 115%-al magasabb, ami az akkori szegregációs mutatók alapján a szegregáció további erősödését mutatja. A jelenlegi 332 lakásból 14 szociális bérlakás, melyekben összesen 67 fő lakik, a lakásokból 13 lakbérhátralákos. A lakások közül egy összkomfortos, egy egylakásos családi ház, a többi komfortos vagy komfort nélküli. Jelenleg a lkásokra jutó LFT aránya a tömbben 6,02%, rendszeres szociális segélyben a lakások 8,73%-a, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 44,88%-a részesül. A hhh gyermekek száma a 2009-es adatok szerint 92 fő, HH gyerekek száma 149 fő. A tömb a Kisér városrész déli részén helyezkedik el, városszövettől részben elkülönült szegregátum. Jelentős arányban koncentrálódik a cigány lakosság, amely etnikai alapú elkülönülést is mutat. A szegregátum jelenlegi formájában a ’70-es években jött létre, az ezt megelőzően a területen hagyományosan a roma lakosság számára koncentráltan, rossz lakáskörülmények között lakhatást biztosító épületek felszámolására. Az ebben az időszakban országosan jellemző, a probléma megoldását kezelni kívánó program, a „Cs”-lakások (csökkent értékű) keretében alakították ki az épületeket. Sajnálatos módon az építkezésekhez kialakított telkek kis alapterületűek, a lakások pedig alacsony komfortfokozatúak voltak, bár a megelőző helyzethez képest ez is előrelépést jelentett.

45

Az azóta eltelt időszakban a város számos intézkedést tett a területen élők lakhatási helyzetének javítására, valamint a lakók önállóan is javítottak az épületek állapotán. Az intézkedések révén az eredetileg 100%-os alacsony komfortfokozathoz képest jelenleg a lakások fele alacsony komfortfokozatú. A terület egészén szilárd burkolatú utak találhatóak, víz, gáz és villany mindenhol elérhető. A szilárd burkolatú utak és a járdák megépítése részben lakossági összefogás révén valósult meg, 2004-ben. A terület közszolgáltatásokhoz való hozzáférése csak részben biztosított: a házi gyermekorvosi rendelő, háziorvosi rendelő és gyógyszertár 1,5 km-en belüli körzetben található, tehát az egészségügyi ellátás elérhető. Az oktatási intézmények vonatkozásában azonban már nem ilyen kedvező a helyzet: bár a városrészben található óvoda, azonban a közvetlen körzetben nem. Ez egyrészt problémát jelenthet a korai óvodáztatással az integrációt elősegíteni kívánó intézkedések megvalósításának sikerét tekintve, mivel azokban a családokban, ahol a családtagok nagy része nem dolgozik, a jelentősebb távolság miatt a szülők nem viszik szívesen óvodába gyermeküket, pedig ez a későbbi iskolai sikertelenség megelőzését tekintve fontos prevenciós intézkedés lenne. A Roma Kisebbségi Önkormányzat képviselője szerint a tömbben élő óvodás korú gyermekek óvodába járása megoldott. A városrészben iskola sem található, ennek oka, hogy a körzetben hagyományosan etnikai alapon elkülönítő iskola szegregációs hatásának felszámolása érdekében az intézményt megszüntették, és a tanulókat a Klauzál és Petőfi iskolákban helyezték el, mivel ezek az intézmények közelíthetők meg könnyen a tömbből. Ez azonban az említett iskolákban szintén a hátrányos helyzetű tanulók arányának növekedéséhez és az iskolák szegregációval veszélyeztetett intézménnyé alakulásának veszélyével fenyeget. Ezért az iskolai szegregáció csökkentése érdekében hozott intézkedések esetében óvatosan kell eljárni, az előző intézmény-összevonások során szerzett tapasztalatok felhasználásával.

46

11. ÖSSZEGZÉS: 11.1. A SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ HELYZETE 1. A rászorulók száma folyamatosan növekszik, ez nagyon megterheli az intézményrendszert. 2. A város széleskörű intézményhálózatot működtet a szociális ellátás érdekében, ez azonban a külterületi, különösen a tanyás részekről kevésbé elérhető. 3. Az időskorúakról és a fogyatékkal élőkről az önkormányzat nem rendelkezik pontos, naprakész adatokkal. 4. A bölcsődei férőhelyek száma az igényekhez képest kevés. 5. A fogyatékkal élők foglalkoztatása nem megoldott, kevés a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkahely.

11.2. A FOGLALKOZTATÁSI INTEGRÁCIÓ HELYZETE: 1. Szentesen a megye egészéhez hasonló foglalkoztatási mutatók jelentkeznek. A foglalkoztatási mutatók egészében tekintve kedvezőtlenek. 2. A lakosság egészének iskolai végzettsége alacsony. 3. A regisztrált munkanélküliek körében jelentős a fiatalok aránya. 4. A regisztrált munkanélküliek körében kisebb azok aránya, akiknek csak általános iskolai végzettségük van, mint azoké, akik valamilyen szakképzettséggel (szakmunkásképző vagy szakközépiskola) rendelkeznek. 5. A városban nagy arányú foglalkoztatást végző cégek jelentős része mezőgazdasági feldolgozással foglalkozik, kvalifikálatlan munkaerőt, betanított munkásokat alkalmaz.

11.3. A LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓ HELYZETE: 1. Az önkormányzat kevés szociális bérlakással rendelkezik. 2. A szociális bérlakások jelentős részében a szerződések határozatlan időre szólnak, ezért nehezen módosíthatóak a bentlakók státuszának változása esetén. 3. A szociális bérlakások egy részének komfortfokozata nem megfelelő. 4. A szegregációval veszélyeztetett területeken és a szegregátumon belül a bérlakások aránya a lakásállományhoz képest alacsony, ezért a lakók nehezen mozdíthatóak. 5. Egy, részben etnikai alapon elkülönülő, a város szélén elhelyezkedő szegregátum jött létre a városban. A kialakult szegregátumban a telkek alapterülete kicsi, a lakások nehezen bővíthetőek. 6. A város belterületeinek közműellátottsága kifejezetten jó, a szegregációval veszélyeztetett területek és a szegregátum közműellátottsága a város egészével azonos szintű, a közműellátottság és a szegregációval veszélyeztetettség között nincs kapcsolat. 7. Nagyhegy városrészben az intézmények és szolgáltatások elérhetősége nem megfelelő.

11.4. AZ OKTATÁSI INTEGRÁCIÓ HELYZETE:

47

1. Az önkormányzati fenntartású óvodák feladat-ellátási helyein a gyermekek összetétele, a HH és HHH óvodások eloszlása nem egyenletes, a szegregátum közelében elhelyezkedő óvoda szegregált oktatási intézmény. 2. Az egyházi iskolák keveset vállalnak fel a HH/HHH tanulók oktatásából. HH és HHH tanulók arányában még nagyobb eltérés tapasztalható az önkormányzati és egyházi fenntartású iskolák között. Mindkét egyházi intézményben jóval alacsonyabb az arány. 3. Problémát okoz, hogy nem ismert településen élő, de óvodába nem járó, harmadik életévüket már betöltött gyermekek pontos száma. 4. Az önkormányzati fenntartású intézmények feladat-ellátási helyein a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eloszlása egyenetlen – fontos kiemelni azonban, hogy a HHH megállapításához szükséges szülői nyilatkozatok még hiányosak, bár javulás mutatkozik. 5. A HH és HHH tanulókat nagyobb arányban oktató intézmények felszereltsége és állapota rosszabb, mint a HH tanulókat kisebb arányban foglalkoztató intézményeké. 6. Egyes intézményeken belül az évfolyamok párhuzamos osztályain a HH és HHH tanulók eloszlása egyenetlen, több intézmény osztályszervezési gyakorlata szegregáló hatású. 7. A kompetencia-mérések eredményei a település intézményeiben (beleértve az egyháziakat is) egy kivétellel az országos átlag alatt vannak. Az egyetlen kivétel az önkormányzati fenntartású Koszta iskola, ahol a tanulók jóval az átlag felett teljesítettek. Az egyházi iskolákat nem számítva, ebben az iskolában a legalacsonyabb a HH/HHH tanulók aránya. 8. A HH és HHH tanulók körében alacsony a továbbtanulási arány.

48

12. INTEGRÁCIÓS TERV A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése és ezen belül a területi vagy más típusú szegregáció feloldása Szentes számára a fenntartható városfejlődés egyik záloga. A fejezetben ismertetett Integrációs Terv – támaszkodva a fentebb leírt helyzetelemzés megállapításaira és összhangban az IVS korábbi fejezeteiben megállapított célrendszerrel, illetve a város hivatkozott szakpolitikai koncepcióival – elsődleges feladata, hogy bemutassa a tervezett városfejlesztési beavatkozások hatását a szegregáció csökkentésére illetve megszüntetésére. A tervezett intézkedések közé csak azok kerültek be, melyek megvalósítása a területeken és a város egészében a szegregációval veszélyeztetettség szintjét csökkenti, ugyanakkor más területeken, tömbökben nem vezet újabb szegregációhoz. A szegregációval történő veszélyeztetés felszámolását, az integrációt szolgáló intézkedések bemutatása egyben előkészíti a szegregációval veszélyeztetett tömbök megújítására irányuló integrált szociális rehabilitációs programot. A szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területek közötti legfőbb különbségeket a városszövetbe történő illeszkedések alapján határozhatjuk meg. Ez alapján két fő csoportot különböztetünk meg: a várostestbe illeszkedőt, valamint az attól elkülönülő, telepszerű szegregátumot, vagy szegregációval veszélyeztetett területet. Az előbbiek esetében megtartó, illetve megtartva felemelő típusú rehabilitációra van szükség, az utóbbiakban hosszútávon telepfelszámoló, mobilizációs intézkedésekre. A szentesi szegregáció helyzetének jellemzője, hogy a szegregációval veszélyeztetett terület az előbbi csoportba tartozik, ezért esetükben a megtartó típusú rehabilitációs programok megvalósítását tervezi az önkormányzat. Másik részük viszont telepszerű, élesen elkülönült szegregátum, ebben az esetben a mobilizációs törekvések, illetve rövid távon az elszigetelődés és a további betelepülés lehetőség szerinti megakadályozása a cél.A szegregátum viszont a városszövettől részben elkülönülő, telepszerű képződmény, ezért ebben az esetben mobilizációs elemeket is tartalmaz hosszú távon az intézkedési terv. A beavatkozások egyes elemei között különbséget tehetünk aszerint, hogy az adott beavatkozás „kemény” (alapvetően fizikai jellemzők szerint mérhető, pl. mobilizációs) vagy „puha” (humán tényezőkre irányuló) jellegű. Általában elmondható, hogy a kemény illetve puha beavatkozás önmagában nem vezet eredményre, tartós hatás ezek kombinációjával, komplex intézkedésekkel érhető el. Ennek megfelelően a város által alkalmazott intézkedések minden esetben ezek kombinációjára épülnek.

ÁLTALÁNOS INTÉZKEDÉSEK AZ INTEGRÁCIÓ ÉRDEKÉBEN Mivel fontos, hogy a város megfelelő adatokkal rendelkezzen a szegregációval veszélyeztetett lakossági csoportok illetve területek vonatkozásában, ezért a szegretátum és a veszélyeztetett területek lakosságának helyzetéről évente jelentést kell készíteni. A monitorozási tevékenységet az önkormányzat Szociális Irodája végzi, ennek érdekében rendszeresen, három évenként a városban élő hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeit vizsgáló adatfelvételt végez, valamint a szociális ellátórendszert működtető szakemberek és civil szervezetek munkájára támaszkodva felülvizsgálja az integráció érdekében megvalósított beavatkozásokat. A felülvizsgálat keretében kiemelten fontos a Roma Szociális Térkép újbóli áttekintése. A felülvizsgálat eredményeiről beszámoló keretében jelentést készít a veszélyeztetett és azok lakóinak helyzetéről, valamint az anti-szegregációs intézkedések eredményeiről.

49

Az antiszegregációs terv eszközrendszerében előforduló minden elem és beavatkozás esetén szükséges a helyi lakosság minél szélesebb körű tájékoztatása a programok céljairól, szükségességéről és fontosságáról. Mind a szegregált területek lakói, mind pedig a jobb környezetben élők meggyőzése fontos az intézkedések és az együttműködés jelentőségéről, a hátrányos, de megszokott környezetből való kikerülés, a lakókörnyezet átalakulásával járó változások iránti ellenérzet, valamint a társadalmi előítéletek minél nagyobb mértékű csökkentése érdekében. A lakosság széleskörű tájékoztatása a helyi médián (városi televízión, helyi illetve megyei sajtón) keresztül szükséges, ugyanakkor a konkrétan érintett területeken a közvetlenebb megkeresés és meggyőzés eszközeit is használni kell: lakossági fórumok szervezésével a lakosok számára lehetővé válik, hogy hangot adhassanak véleményüknek, kérdéseikre, esetleges kételyeikre, fenntartásaikra szakszerű választ kaphassanak. A Képviselő-testület támogat továbbá, a jogsértésekkel szembeni fellépés lehetőségeire vonatkozó, mindennemű tájékoztatási lehetőséget és saját eszközeivel (helyi média, önkormányzati hirdetőtábla stb.) népszerűsíti azokat..16 A hátrányos helyzetű csoportoknak az információs társadalommal összefüggő egyes szolgáltatásaihoz való hozzáférés elősegítése érdekében a Képviselő-testület támogat minden, a célcsoport információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközbeszerzést szolgáló pályázatot, a célcsoport ez irányú képzését. Támogatja a mindenki számára elérhető további információs pontok kialakítását, melyeken keresztül a szükséges eszközökkel nem rendelkező emberek a lakhelyükhöz minél közelebb hozzáférhetnek az internethez, valamint az információs társadalom nyújtotta egyéb szolgáltatásokhoz. Az IVS megvalósulásának nyomon követését egy monitoring rendszer létrehozásával kell megalapozni. E tevékenység szegregációra vonatkozó részei esetében az Önkormányzatnak a rendelkezésre álló adatok fényében a már meglévő adatállomány frissítésével a városrészek egészére és az e dokumentumban meghatározott szegregációval veszélyeztett területekre vonatkozóan évente összegeznie kell a következő mutatókat: LFT-ben részesülők aránya a területen Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a területen HH és HHH tanulók aránya a területen A fenti problémák egyben kijelölik a szükséges beavatkozási irányokat is. Ezek közül kiemelhető a lakáskörülmények javítása, az oktatási integráció elősegítése, a foglalkoztatási helyzet javítása, illetve a szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása.

12.1. SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI INTEGRÁCIÓT ELŐSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

1.1. 1.1. 1.1.

16

Az ellátórendszer infrastruktúrájának felülvizsgálata, szükség szerinti fejlesztése, az épületek rekonstrukciója és korszerűsítése. Az ez irányú pályázatok felkutatása, és az azokon való részvétel (pl. DAOP: Gondozási Kp, Bölcsőde, CSSK, vagy TIOP: Hajléktalan Kp., CSÁO). • A humán erőforrás bővítése önkéntes személyek bevonásával A civil szféra bekapcsolása az idősek ellátásába

Az Esélyegyenlőségi Programban szerelő vállalás.

50

1.1.

A kötelező feladatok ellátása mellett, azt kiegészítő speciális, korrekciós vagy preventív, illetve az integrációt segítő alternatív szolgáltatások meghatározása, megvalósításukhoz források felkutatása, megszerzése, és a programok lebonyolítása.

1.2.

A külterületen élők házi segítségnyújtásához való biztosítása, összehangolása a tanyagondnoki szolgálattal.

1.2. 1.2. 1.3.

1.4.

1.4. 1.5.

hozzáférésének

Az ellátási formák megismertetése, az információközvetítés és az elérhetőség biztosítása a külterületen élőknek is. Észlelő-jelző rendszer erősítése kistérségi szinten, az ellátásban érintett szolgáltatókkal történő együttműködéssel. Rendszeres felmérések az idősek aktuális helyzetének megismerésére. A bölcsődei ellátására vonatkozó igények maximális biztosítására, valamint az épület infrastrukturális fejlesztésére, a gyermekek bútorzatainak elengedhetetlen cseréjére, játékeszközök korszerűsítésére, bővítésére pályázat benyújtására került sor, melynek eredménye az elkövetkezendő időszakban válik ismertté. Szolgáltatási kapacitás, illetve struktúra szükség szerinti módosítása (bölcsődei férőhelyek bővítése) A szociális és gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények teljes akadálymentesítésének megtervezése, ütemezése, és a lehetőségek szerinti megkezdése (pályázatok).

12.2. FOGLALKOZTATÁSI INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK Az anti-szegregációs beavatkozások másik területe a foglalkoztatási intézkedések bővítése. Ennek fő iránya a város foglalkoztatási lehetőségeinek fejlesztése. Ennek legfontosabb irányai a következők: A foglalkoztatási szint növelése az eltartottak munkába vonásával, a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása, idősebb munkavállalók munkaerőpiaci rreintegrációjának támogatása; ennek fő formája a bértámogatás és a közhasznú munka. Képzési szint és kínálat javítása a szakképzésben. A szociálisan hátrányos helyzetű csoportok (kiemelten roma kisebbség) foglalkoztatási lehetőségeinek bővítése. A szegregátumokban élők pozitív diszkriminációja a foglalkoztatási programokban. A fentebbi célok elérésére az önkormányzat a következő intézkedéseket tervezi: 2.1.

Felméri az intézményi igényeket, megtervezi, előkészíti és végrehajtja a közfoglalkoztatási tervet17.

2.1.

A munkahelyteremtés elősegítése érdekében a város vállalja, hogy amennyiben erre a törvényi keret adott, beruházások esetén azt a pályázót részesíti előnyben, aki a munkafolyamatok során helyi munkanélküliek foglalkoztatását vállalja.

2.1. 2.2. 17

A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében folyamatosan együttműködik

Esélyegyenlőségi Tervben vállalt feladat.

51

2.2.

2.2.

2.3.

2.3.

2.4.

2.5.

a Délalföldi Regionális Munkaügyi Központ Szentesi Kirendeltségével. 18 Megvizsgálja annak lehetőségét, hogyan tud a város bekapcsolódni olyan képzési programba, amelynek keretében a 8 osztályt be nem fejezettek részére felzárkóztató képzés szervezhető, illetve a szakképzéssel nem rendelkezők, vagy nem piacképes szakképzéssel rendelkezők részére átképzést biztosítható. Érdemes olyan iskolában felnőtt tagozatot indítani, amelyben a nappali tagozatos tanulólétszám demográfiai folyamatokból következő csökkenése a működtetés feltételeit veszélyezteti. E programban a szegregátumban élők jelenthetik az egyik kiemelt célcsoportot. A Munkaügyi Központtal együttműködésben a szegregációval veszélyeztetett területen a lakások felújítása során egy összehangolt közfoglalkoztatási és képzési program kereteit dolgozza ki, mely a lakókat bevonja a felújítási munkákba. Megoldásra váró feladat a többségében halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket befogadó szakképző intézmények képzési kínálatának kérdése. Ennek érdekében az önkormányzat kezdeményezi a szakképző intézmények megyei fenntartásból történő visszavételét, majd ezt követően a képzési programok felülvizsgálatát. A kezdeményezés sikere esetén intézkedési tervet készít a munkaerőpiaci kereslet figyelembevételével. A jelenlegi szakképző intézmények fenntartói rendjének felülvizsgálatával olyan képzési rendszert kialakít ki, mely a munkaerőpiaci igényeknek jobban megfelel, illetve kellőképpen rugalmas, és felnőttképzés keretében az átképzést is biztosítani tudja. A jelenlegi szakképző intézmények fenntartói rendjének felülvizsgálatával olyan képzési rendszert kialakít ki, mely a munkaerőpiaci igényeknek jobban megfelel, illetve kellőképpen rugalmas, és felnőttképzés keretében az átképzést is biztosítani tudja. Támogatja azon vállalkozásokat, beruházásokat hajtanak végre.19

amelyek

munkahelyteremtő

12.3. LAKHATÁSI INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK 3.1. 3.1.

18 19 20

Az önkormányzat a 2010-es évben forrást különít el szociális bérlakások vásárlására. Emellett a jelenlegi bérlakáshiány csökkentése érdekében kormányzati támogatás esetén a további szociális bérlakások építésével vagy használt épületek, lakások megvásárlásával és felújításával, valamint a meglévő szociális bérlakások felújításával bővíti a jelenlegi bérlakás-állományt, a következő formákban: • Az iparosított technológiával épített lakóépületek felújítási programját folytatja a pályázati kiírások és a lakosság igényeinek ütemében. • A magántulajdonban lévő, nem iparosított technológiával épített lakóépületek felújítása esetében helyi támogatást nyújt, kapcsolódva az energia megtakarítást eredményező pályázatokhoz.

Esélyegyenlőségi Tervben vállalt feladat. Esélyegyenlőségi Tervben vállalt feladat. Az Esélyegyenlőségi Programban szereplő pont.

52

A lakbér és közüzemi díjhátralékokat folyamatos figyelemmel kíséri a bérlakásban élőknél, az időbeni segítségnyújtás érdekében.20 Vállalja, hogy újonnan kialakított bérlakások nem helyezkedhetnek el szegregációval veszélyeztetett területen vagy a szegregátumban. Javítja a jelenleg a szegregátumban élők lakhatási feltételeit, részben mobilizációval, részben a jelenlegi lakáskörülmények javításával. A jelenlegi bérlakásállomány javítása érdekében a tisztán önkormányzati tulajdonú, felújításra alkalmatlan bérlakások esetében a jelenlegi lakók számára a jelenleginél eggyel magasabb komfortfokozatú, azonos alapterületű bérlakás felajánlásával kiköltöztetik a lakókat, majd ezt követően az épületet lebontják, és az üres építési terület az önkormányzati gazdálkodásba visszakerülve vagy új bérlakások építési területét képezheti. Az önkormányzat a jelenlegi bérlakás-gazdálkodási rendet felülvizsgálja, az újonnan szerződőkkel csak határozott idejű szerződést köt, és lehetőséget keres a határozatlan időre kötött szerződések módosítására. Érdemes átgondolni a jelenlegi bérleti díj – más városokban már bevált - mozgó rendszerét, melynek során a szociális bérleti jogosultságot - a segélyeknél bevált rendszerben - évente állapítják meg, ha a jogosult szociális bérleti díjat fizet. Emellett az önkormányzat vállalja, hogy az elköltözők integrációját segítő programok kidolgozásával és megvalósításával támogatja. Feltárja azokat az önkormányzati tulajdonú építési telkeket, melyek szociális telkek kiutalására alkalmasak. Vállalja a kapcsolódó pályázati források felkutatását és a programot támogató pályázat kidolgozását. A programokat részben saját keretén belül, részben civil szervezetek bevonásával kívánja megvalósítani, részben az állami normatíva, részben az érintett bizottságoknál rendelkezésre álló mozgósítható források terhére. A lakhatási integráció elősegítését célzó további eszköz az Önkormányzat és a Munkaügyi Központ tervei közt szereplő komplex képzési-lakhatásifoglalkoztatátási kísérleti program kidolgozása és megvalósítása. E modellprogram keretében a leromlott állapotú lakásban élők bevonásával történne a lakások felújítása, mely program során a résztvevők egyben képzésben is részt vennének, ezáltal képessé válnak a felújítási munkák közös elvégzésére, és egyúttal végzettséget is szerezhetnek. Az önkormányzat fokozott figyelmet fordít a közműberüházási pályázatok során az elkülönült szegregációval veszélyeztetett területek közművesítésére. Az önkormányzat a következő pályázati ciklusban Szociális városrehabilitációra jelöli a szegregátum területét. Az önkormányzat a Nagyhegy városrész további fejlesztésének segítésére tervet dolgoz ki, mely az intézmények és szolgáltatások hozzáférésének javítását célozza. •

3.3. 3.5.

3.3.

3.2.

3.5.

3.5.

3.6.

3.7.

12.4. OKTATÁSI INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK Az oktatási integrációt segítő intézkedések esetében fő célok a következők: o HH és HHH tanulók korai óvodáztatásának bővítése. o A jelenleg nagy arányban hátrányos helyzetű gyerekeket oktató intézmények képzési színvonalának javítása.

53

A HHH tanulókat oktató, nem megfelelően felszerelt intézmények eszközellátottságának és az oktatási környezet egésze színvonalának javítása. o Az egyes közoktatási intézmények között nagyon eltérő a HHH és HH tanulók aránya, ezt hosszú távon, a lehetőségek figyelembe vételével csökkenteni kell. Egy iskolát kivéve mindegyik intézményben az országos átlagnál rosszabb eredmények születtek a kompetenciaméréseken. Cél az intézményekben a kompetencia-alapú oktatás minél szélesebb körű bevezetése. o

A fentebbi célok elérésére az önkormányzat a következő intézkedéseket tervezi: Biztosítják az átjárási utakat a szegregált területen lévő óvodából az összes 4.1. általános iskolába. Az egyházi intézmények vezetőivel további egyeztetés, a szerződésben 4.2. foglalt megállapodásra konkrét intézkedési terv kidolgozása és megvalósulásának ellenőrzése. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nem vesznek részt kellő mértékben a korai óvodáztatásban, ezért meg kell teremteni a korai 4.3. fejlesztés feltételeit és az óvodába járás ösztönzésének megoldásait., erre megoldási tervet dolgoznak ki. 4.3. Bölcsődével és védőnőkkel együttműködve aatgyűjtés. 4.4. A HHH-s nyilvántartások további pontosítása. A Megyei Közoktatási Közalapítványhoz pályázatot nyújtanak be a nem 4.5. megfelelően felszeret iskolák eszközellátottságának és környezeti feltételeinek javítása finanszírozásához forrásteremtésre. Újabb közoktatási intézmények kapcsolódnak a kompetenciafejlesztést 4.5. segítő fejlesztési programokba, TÁMOP pályázat keretében. Az intézmények intézkedési terve megvalósulásának ellenőrzése és 4.6. értékelése. A jelenleg integrált gyakorlatot nem folytató intézmények pedagógusai számára képzési programokat szerveznek az integráció alapelveinek, a 4.7. hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatása módszereinek, jó gyakorlatainak megismerésére. Az integrált gyakorlatot nem folytató intézmények pedagógusai és az integrációban gyakorlattal és szakismerettel rendelkező pedagógusok 4.7. számára közös workshopokat, konferenciákat szerveznek, melynek során tapasztalatcserére nyílik lehetőség. A pedagógiai szolgáltató szervezettel együttműködésben pedagógiai támogató rendszert dolgoznak ki kifejezetten a HHH tanulók és a velük dolgozó pedagógusok szakmai munkájának segítésére (pl. feladatbázisok, 4.7. egyéni feladattervek a problémacsoportokra, közös konfliktuskezelési terv, stb.). Fontos cél az iskolafokozatok közötti átmenet támogatása, elsősorban a 4.8. szegregátumban illetve veszélyeztetett területen élő általános és középiskolás korú gyermekek további ösztöndíj rendszerű támogatásával. Megjelenő pályázati kiírás esetén az Önkormányzat civil szervezetekkel 4.8. együttműködve, a szükséges fedezetet biztosítva, tanoda jellegű programokra pályázik. Lényeges további olyan egyéni pályaorientációs programok megva4.8. lósítása, amelyek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók érettségit adó képzésben való részvételét segítik.

54

MELLÉKLETEK: 1. melléklet: a TANYAI LAKOSSÁG MEGOSZLÁSA 2003. (Forrás: Önkormányzati nyilvántartás) Tanyai lakosság 2003.

öSSZESEN

0-18 év

19-40 év

41-60 év

60- felett

Alsórét

Tanya

208

36

62

62

Árvíz

Utca

20

3

5

3

48 9

Belsőecser

Tanya

52

8

19

17

8

Bereklapos

Tanya

72

16

22

19

15

Berekhát

Tanya

46

6

13

16

11

Berek

Tanya

114

27

30

35

22

Bökény

Tanya

4

0

0

1

3

Csík

Utca

54

8

14

17

15

D oldal

Tanya

85

19

20

31

15

Dónát

Tanya

97

14

31

35

17

Felsőrét

Tanya

79

13

18

30

18

Fertő

Tanya

27

10

13

4

0

Hajnal

Utca

56

11

15

17

13

Hékéd

Tanya

11

4

2

4

1

Józsefszállás

Tanya

8

0

3

2

3

Kajánújfalu

Tanya

10

6

1

1

2

Kaján

Tanya

32

4

8

12

8

Kalász

Utca

36

5

8

16

7

Kereszt

Utca

31

6

13

7

5

Kikelet

Utca

76

18

22

27

9

Kispatéi

Út

13

1

2

5

5

Kistőke

Tanya

60

16

15

18

11

Külsőártér

Tanya

3

1

2

0

0

Külsőecser

Tanya

21

4

4

7

6

Lapistó

Tanya

118

33

45

28

12

Madách Imre

Utca

33

16

13

4

0

Magyartési

Utca

50

16

13

11

10

Mentettrét

Tanya

55

11

17

17

10

Mucsihát

Tanya

7

1

1

5

0

Nagyhegy

Tanya

549

140

162

153

94

Nagyhegy-széli

Út

157

31

44

47

35

Nagynyomás

Tanya

263

56

75

71

61

Nagytőke

Tanya

9

0

4

2

3

Nádudvary Jenő

Utca

52

13

14

8

17

Orosházi

Út

61

8

17

15

21

Őrház

Utca

5

1

1

2

1

Róna

Utca

24

5

4

8

7

Sport

Tér

6

2

2

2

0

Szentlászló

Tanya

14

2

3

2

7

Terehalom

Tanya

23

7

6

7

3

Tisza-Rakpart

Tanya

8

4

1

2

1

Újosztás

Tanya

43

14

18

10

1

Vekerhát

Tanya

59

15

21

16

7

Vekerparti

Utca

12

0

1

6

5

Vekerzug

Tanya

10

2

1

4

3

Veresegyház

Tanya

10

2

3

4

1

55

Veresháza

Tanya

72

13

15

27

Zalota

Tanya

13

4

4

3

2

2868

632

827

840

569

Összesen

17

56

2. melléklet: A közműellátottság összesítése A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma az el nem látott utcában

Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem találhatóak

Vezetékes víz

Áram

Közvilágítás

Szennyvízcsatorna

Gáz

Teljes Nagyhegy városrész, kivéve:Kispatéi út, Nagypatéi út, Szeszfőzde-dűlő, Garázs-dűlő, Madách u., Levendula u., Kikelet u.

Kikelet u.

Kikelet u.

Kikelet u.

Garázs dűlő zug

Garázs dűlő zug

Garázs dűlő zug

Garázs dűlőMadách u. Garázs-dűlő jobboldali ág

Garázs dűlőMadách u. Garázs-dűlő jobboldali ág

Garázs dűlőMadách u. Garázs-dűlő jobboldali ág

Szeszfőzde dűlő

Szeszfőzde dűlő

Szeszfőzde dűlő

Nagypaté-dűlő

Nagypaté-dűlő

Nagypaté-dűlő

Pormentes út

Járda

Teljes Nagyhegy városrész, kivéve:Kispat éi út, Nagypatéi út, Szeszfőzdedűlő, Garázsdűlő, Madách u., Levendula u., Kikelet u

Teljes Nagyhegy városrész, kivéve:Kispatéi út, Nagypatéi út, Szeszfőzdedűlő, Garázsdűlő, Madách u., Levendula u., Kikelet u

6

O

6

Az IVS-ben meghatározot t városrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak

Nagyhegy városrész

Nagyhegy városrész Nagyhegy városrész Nagyhegy városrész Nagyhegy városrész Nagyhegy városrész Nagyhegy

57

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma az el nem látott utcában

Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem találhatóak

Vezetékes víz

Áram

Közvilágítás

Szennyvízcsatorna

Gáz

Pormentes út

Az IVS-ben meghatározot t városrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak

Járda városrész

58

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma az el nem látott utcában

Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem találhatóak

Vezetékes víz

Áram

Közvilágítás

Szennyvízcsatorna

Gáz

Magyartés u.

Magyartés u.

0

Körösparti u.

Körösparti u.

0

Őrház u.

Őrház u.

0

Árvíz u.

Árvíz u.

0

Kalász u.

Kalász u.

0

Orosházi út

Orosházi út

0

Róna u.

Róna u.

0

Kereszt u.

Kereszt u.

1

Csík u.

Csík u.

0

Nádudvari J.u.

Nádudvari J.u.

0

Vekerparti u.

Vekerparti u.

0

Pormentes út

Az IVS-ben meghatározot t városrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak

Járda

Téglagyári dűlő

Téglagyári dűlő

Berek I.-dűlő

Berek I.-dűlő

Magyartés városrész Magyartés városrész Magyartés városrész Magyartés városrész Lapistó városrész Lapistó városrész Lapistó városrész Kajánújfalu városrész Kajánújfalu városrész Kajánújfalu városrész Kajánújfalu városrész Nagynyomás

0 Berek 0

59

A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma az el nem látott utcában

Azon utcák, ahol részben, vagy egészben nem találhatóak

Vezetékes víz

Összesen a városban nyilványtartott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

Áram

Közvilágítás

Szennyvízcsatorna

Gáz

Pormentes út

Járda

Szegfű utca folytatás

Szegfű utca folytatás

Lázár Vilmos u. (Wesselényi és Munkás u. között)

Lázár Vilmos u. (Wesselényi és Munkás u. között)

Árvíz u.

Árvíz u.

Vásárhelyi út

Vásárhelyi út

1

Névtelen út

Névtelen út

n.a.

Névtelen u.

Névtelen u.

0

0

0

n.a.

Az IVS-ben meghatározot t városrész(ek) nevei, ahol az utcák találhatóak

Bereklapos

Hékéd

Magyartés Magyartés Magyartés Lapistó

332*

60

3. melléklet: Regisztrált munkanélküliek életkori megoszlása (Forrás: ÁFSZ Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ)

Életkori csoport 17-20 év között

21-25 év között

26-35 év között

36-45 év között

46-50 év között

51-55 év között

56-60 év között

60 év fölött

2005.10.

2006.10.

2007.10.

2008.10.

Regisztrált (fő)

70

61

65

55

Belépő (fő)

10

11

12

9

Tartós (fő)

4

4

4

4

Regisztrált (fő)

205

165

190

193

Belépő (fő)

27

36

32

36

Tartós (fő)

20

13

25

19

Regisztrált (fő)

384

306

331

374

Belépő (fő)

52

44

49

68

Tartós (fő)

85

57

73

89

Regisztrált (fő)

264

247

257

271

Belépő (fő)

26

42

29

34

Tartós (fő)

70

63

71

82

Regisztrált (fő)

128

92

114

109

Belépő (fő)

11

12

10

12

Tartós (fő)

34

20

39

34

Regisztrált (fő)

114

103

112

134

Belépő (fő)

11

12

6

21

Tartós (fő)

36

41

41

35

Regisztrált (fő)

53

42

50

77

Belépő (fő)

7

9

3

10

Tartós (fő)

17

13

23

23

Regisztrált (fő)

3

1

1

4

Belépő (fő)

0

0

0

0

Tartós (fő)

Összesen

0

1

0

4

Regisztrált (fő)

1228

1019

1120

1217

Belépő (fő)

144

166

141

190

Tartós (fő)

266

212

276

290

4. melléklet: Regisztrált munkanélküliek megoszlása az ellátás típusa szerint (Forrás: ÁFSZ Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ)

Ellátás típusa Nem résztvevő

Rendszeres szociális segély

Vállalkozói járulék

Nyugdíj előtti segély

2005.11.

2006.10.

2007. 10.

2008.10.

Regisztrált (fő)

749

535

509

598

Belépő (fő)

67

86

73

101

Tartós (fő)

199

158

155

175

Regisztrált (fő)

77

118

233

180

Belépő (fő)

9

2

6

8

Tartós (fő)

34

47

112

103

Regisztrált (fő)

3

5

12

Belépő (fő)

0

0

2

Tartós (fő)

0

0

0

Regisztrált (fő)

2

2

1

Belépő (fő)

0

0

0

61

Ellátás típusa

Álláskeresési járadék

Álláskeresési segély

Álláskeresést ösztönző juttatás

Munkanélküli segély, járadék

összesen

2005.11.

2006.10.

2007. 10.

2008.10.

Tartós (fő)

1

2

0

Regisztrált (fő)

26

277

278

331

Belépő (fő)

26

57

48

66

Tartós (fő)

0

0

0

0

Regisztrált (fő)

20

83

94

96

Belépő (fő)

11

20

14

13

Tartós (fő)

1

5

9

12

Regisztrált (fő)

64

Belépő (fő)

1

Tartós (fő)

25

Regisztrált (fő)

234

1

Belépő (fő)

16

1

Tartós (fő)

1

0

Regisztrált (fő)

1172

1019

1120

1217

Belépő (fő)

130

166

141

190

Tartós (fő)

261

212

276

290

5. melléklet: Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint csoportosított gyakorisági és százalékos megoszlása (Forrás: ÁFSZ Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ)

Isk. végzettség

8 általánosnál kevesebb

Általános iskola

Szakmunkásképző

Szakiskola

Szakközépiskola

Technikum

Gimnázium

2005.10.

2006.10.

2007.10.

2008.10.

Típus

Fő

Típus össz. százalékában

Fő

Típus össz. százalékában

Fő

Típus össz. százalékában

Fő

Típus össz. százalékában

Regisztrált

10

0,8%

10

1,0%

19

1,7%

16

1,3%

Belépő

0

0,0%

1

0,6%

1

0,7%

1

0,5%

Tartós

2

0,8%

2

0,9%

3

1,1%

7

2,4%

Regisztrált

331

27,0%

260

25,5%

270

24,1%

300

24,7%

Belépő

43

29,9%

45

27,1%

42

29,8%

66

34,7%

Tartós

68

25,6%

46

21,7%

71

25,7%

61

21,0%

Regisztrált

379

30,9%

319

31,3%

381

34,0%

384

31,6%

Belépő

38

26,4%

54

32,5%

40

28,4%

51

26,8%

Tartós

89

33,5%

64

30,2%

95

34,4%

98

33,8%

Regisztrált

10

0,8%

8

0,8%

9

0,8%

9

0,7%

Belépő

1

0,7%

2

1,2%

2

1,4%

0

0,0%

Tartós

3

1,1%

3

1,4%

3

1,1%

2

0,7%

Regisztrált

261

21,3%

219

21,5%

228

20,4%

266

21,9%

Belépő

24

16,7%

34

20,5%

28

19,9%

37

19,5%

Tartós

59

22,2%

54

25,5%

59

21,4%

58

20,0%

Regisztrált

54

4,4%

40

3,9%

42

3,8%

49

4,0%

Belépő

12

8,3%

7

4,2%

4

2,8%

5

2,6%

Tartós

11

4,1%

7

3,3%

7

2,5%

14

4,8%

Regisztrált

115

9,4%

101

9,9%

104

9,3%

114

9,4%

Belépő

17

11,8%

15

9,0%

17

12,1%

19

10,0%

Tartós

23

8,6%

27

12,7%

30

10,9%

30

10,3%

62

Isk. végzettség

2005.10.

2006.10.

2007.10.

2008.10.

Regisztrált

51

4,2%

45

4,4%

48

4,3%

61

5,0%

Belépő

8

5,6%

5

3,0%

5

3,5%

10

5,3%

Főiskola

Tartós

6

2,3%

6

2,8%

7

2,5%

16

5,5%

Regisztrált

17

1,4%

17

1,7%

19

1,7%

18

1,5%

Belépő

1

0,7%

3

1,8%

2

1,4%

1

0,5%

Egyetem

Tartós

5

1,9%

3

1,4%

1

0,4%

4

1,4%

Regisztrált

1228

100%

1019

100%

1120

100%

1217

100%

Belépő

144

100%

166

100%

141

100%

190

100%

Tartós

266

100%

212

100%

276

100%

290

100%

Összesen

6. melléklet: Regisztrált munkanélküliek életkor szerint csoportosított gyakorisági és százalékos megoszlása (Forrás: ÁFSZ Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ) Életkori csoport

2005.10.

2006.10.

2007.10.

2008.10.

Fő

Össz. százalékában

Fő

Össz. százalékában

Fő

Össz. százalékában

Fő

Össz. százalékában

17-20 év között

70

5,7%

61

6,0%

65

5,8%

55

4,5%

21-25 év között

205

16,7%

165

16,2%

190

17,0%

193

15,9%

26-35 év között

384

31,3%

306

30,0%

331

29,6%

374

30,7%

36-45 év között

264

21,5%

247

24,2%

257

22,9%

271

22,3%

46-50 év között

128

10,4%

92

9,0%

114

10,2%

109

9,0%

51-55 év között

114

9,3%

103

10,1%

112

10,0%

134

11,0%

56-60 év között

53

4,3%

42

4,1%

50

4,5%

77

6,3%

60 év fölött

3

0,2%

1

0,1%

1

0,1%

4

0,3%

1228

100%

1019

100%

1120

100%

1217

Összesen

100%

7. melléklet: Segélyezések száma típusonként (Forrás: Önkormányzati nyilvántartás ) Típus LFT

Rendszeres szociális segély

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

116 310 464 396 643 599 486

82 86 129 176 372 368 286

1812 1844 1614 1449 1233 1343 1266

HHH

Év

2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 09.30.

226 288 348 392

63

8. melléklet: Városrészenkénti adatok

Mutató megnevezése

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

Szentes összesen

1. Belváros

2. Felsőpárt

3. Alsópárt

4. Kisér

5. Kertváros

6. Nagyhegy

7. Iparterület

8. Lapistó (egyéb belterület)

9. Magyartés (egyéb belterület)

10. Kajánújfalú (külterület)

Külterület (Kajánújfalu nélkül)

31.638

7.785

7.991

2.068

4.744

6.113

224

19

126

119

157

2.292

16,5

17,3

16,4

17,2

16,6

14,5

14,3

42,1

11,1

21,8

21,7

17,9

62,4

64,2

58,0

60,5

60,0

69,8

63,4

52,6

55,6

52,9

50,3

60,8

21,1

18,5

25,5

22,3

23,4

15,7

22,3

5,3

33,3

25,2

28,0

21,2

28,2

21,8

31,3

30,7

36,9

16,5

39,4

60,0

51,4

50,8

60,8

51,9

10,4

15,6

7,2

8,2

6,5

16,7

3,0

0,0

0,0

0,0

0,9

1,6

12.642

3.416

3.130

795

1.872

2.176

87

7

58

48

58

995

25,5

8,1

29,2

30,1

35,2

10,1

55,2

71,4

20,7

93,8

12,1

79,8

40,2

39,2

43,2

45,1

47,0

29,7

39,4

50,0

47,1

42,9

48,1

47,5

16,3

13,2

18,7

19,0

23,0

7,3

17,6

40,0

34,3

28,6

30,4

28,7

55,5

57,3

51,8

50,7

48,7

66,6

58,8

45,5

45,7

49,3

46,6

48,1

40,8

37,0

45,2

44,7

47,0

30,9

37,7

33,3

56,9

47,8

50,0

45,5

30.997

7.551

8.050

2.079

4.806

5.607

227

20

126

117

163

2.251

64

9. melléklet: A szegregációval veszélyeztetett területek adatai21

Mutató megnevezése

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 21

1. Szegregációval veszélyeztetett terület (Köztársaság út - Cseuz Béla u. - Kurca)

2. Szegregációval veszélyeztetett terület (Kossuth Lajos u. - Bocskai u. Dr.Brusznyai Árpád sétány névtelen u.)

3. Szegregációval veszélyeztetett terület (Arany János u. - Szűrszabó Nagy Imre u. Rákóczi Ferenc u.)

4. Szegregációval veszélyeztetett terület (Kossuth L.u. Mátyás király út - Kátai u. Villogó u. Daru u. Somogyi Béla u.)

5. Szegregációval veszélyeztetett terület (Kurca városhatár Rákóczi Ferenc u. - Leiningen Károly u.)

6. Szegregációval veszélyeztetett terület (Dózsa György u. - városhatár - vasúti pálya Damjanich János u.)

7. Szegregátum (Kéreg u. Báthory u. Akácfa u. Epres sor Vásárhelyi út - Magyari Imre u. mindkét oldala névtelen u. városhatár) 906

8. Szegregációva l veszélyeztetett terület (Apponyi tér névtelen u. Deák Ferenc u. - Kossuth Lajos u.)

398

357

157

240

510

1049

717

23,6

18,2

20,4

20,8

16,9

20,7

21,4

11,3

67,8

68,4

47,8

58,3

61,8

60,6

64,7

56,6

8,5

13,5

31,9

20,8

21,4

18,7

13,9

32,1

24,4

23,4

29,3

39,3

41,3

37,9

55,8

23,9

11,9

15,6

12,7

9,2

3,4

3,4

1,3

10,5

150

139

71

94

196

368

287

382

0,0

0,7

19,7

55,3

40,8

36,7

46,3

0,5

37,0

34,8

44,0

51,4

43,5

41,2

56,5

38,7

11,9

9,4

20,0

23,6

23,8

20,1

37,4

13,6

61,1

61,9

51,9

46,3

50,4

54,2

41,3

54,5

Jelölések: sötétszürke: szegregátum; világosszürke: szegregációval veszélyeztetett terület

65

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatotta k száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

24,7

21,5

51,6

48,9

41,9

36,5

42,9

49,7

417

370

162

240

507

1068

910

713

24,4

23,4

29,3

39,3

41,3

37,9

55,8

23,9

11,9

15,6

12,7

9,2

3,4

3,4

1,3

10,5

38,4

40,7

35,7

42,7

47,8

47,9

64,8

41,5

52,3

48,7

70,1

65,4

58,2

61,3

68,7

61,1

9,5

11,5

10,6

18,1

16,4

7,9

9,9

9,3

2,6

3,8

0,0

2,4

3,3

0,5

2,5

0,7

8,9

9,4

13,3

25,7

14,9

11,8

22,4

10,6

0,0

0,8

14,3

54,4

39,3

34,8

41,8

0,6

0,0

0,8

6,4

31,5

22,0

13,3

12,6

24,5

66

Azonosított városrészek és szegregátumok neve

Lakónépesség száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján)

Lakások száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján a lakcímek száma)

LFT2 –ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

Romák aránya a lakónépességen belül3 Nem kötelező

Azonosított városrészek neve 1. Belváros

7133

5009

2,16%

1,48%

6,55%

2. Felsőpárt

7659

3920

2,27%

1,12%

8,93%

3. Alsópárt

2096

1014

2,37%

2,07%

8,19%

4. Kisér

4557

2018

3,27%

2,68%

14,17%

5. Kertváros

5235

2620

1,49%

1,53%

4,50%

6. Nagyhegy

952

532

2,44%

2,07%

9,96%

7. Iparterület

0

0

0,00%

0,00%

0,00%

8. Lapistó (egyéb belterület)

111

58

5,17%

3,45%

0,00%

9. Magyartés (egyéb belterület)

164

159

1,26%

1,89%

6,29%

10. Kajánújfalú (külterület)

316

261

2,30%

2,30%

5,75%

Külterület (Kajánújfalu nélkül)

1220

1178

1,61%

1,87%

6,88%

1. Szegregációval veszélyeztetett terület (Köztársaság út - Cseuz Béla u. - Kurca) – Kertváros városrész

346

203

0,49%

0,49%

2,46%

2. Szegregációval veszélyeztetett terület (Kossuth Lajos u. - Bocskai u. Dr.Brusznyai Árpád sétány - névtelen u.) Belváros városrész

376

215

2,33%

0,00%

1,86%

3. Szegregációval veszélyeztetett terület (Arany János u. - Szűrszabó Nagy Imre u. - Rákóczi Ferenc u.) Felsőpárt városrész

168

76

2,63%

0,00%

15,79%

Azonosított szegregációval veszélyeztetett területek neve

67

4 Szegregációval veszélyeztetett terület (Kossuth L.u. - Mátyás király út Kátai u. - Villogó u. - Daru u. Somogyi Béla u.) - Belváros városrész

237

140

1,43%

5,00%

8,57%

5. Szegregációval veszélyeztetett terület (Kurca - városhatár - Rákóczi Ferenc u. - Leiningen Károly u.) Felsőpárt városrész

515

221

5,43%

2,71%

14,48%

6. Szegregációval veszélyeztetett terület (Dózsa György u. - városhatár - vasúti pálya - Damjanich János u.) Felsőpárt városrész

823

344

2,03%

0,87%

13,08%

7. Szegregátum[1] (Kéreg u. - Báthory u. - Akácfa u. - Epres sor - Vásárhelyi út - Magyari Imre u. mindkét oldala névtelen u. - városhatár) – Kisér városrész

1100

332

6,02%

8,73%

44,88%

8. Szegregációval veszélyeztetett terület (Apponyi tér - névtelen u. Deák Ferenc u. - Kossuth Lajos u.) Belváros városrész

610

628

1,27%

1,11%

3,18%

90%

68

1. Szociális ellátás SORSZÁM HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON FORRÁS Sorszám HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON FORRÁS SORSZÁM HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON

1.1 A rászorulók száma folyamatosan növekszik, ez nagyon megterheli az intézményrendszert. Az ellátórendszer infrastruktúrájának felülvizsgálata, szükség szerinti fejlesztése, az épületek rekonstrukciója és korszerűsítése. Az ez irányú pályázatok felkutatása, és az azokon való részvétel (pl. Daop: gondozási kp, bölcsőde, cssk, vagy tiop: hajléktalan kp., csáo). szociális ügyekért felelős alpolgármester felügyeletével a szociális osztályvezetője folyamatos Kiírt pályázatok esetén évi 1 pályázaton részvétel Kiírt pályázatok esetén évi 1 pályázaton részvétel Az ellátórendszer leterheltsége csökken, nyertes pályázatok esetén a várólistások száma évi 5%-al csökken Pályázat 1.1 A rászorulók száma folyamatosan növekszik, ez nagyon megterheli az intézményrendszert. A humán erőforrás bővítése Önkéntes személyek bevonására tervezet, önkéntesség rendszerének kiépítése, önkéntesek foglalkoztatására pályázat beadása szociális ügyekért felelős alpolgármester felügyeletével a szociális osztályvezetője folyamatos Önkéntesek bevonására intézkedési terv elkészülte a szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatában Pályázati források bevonásának sikere esetén Önkéntesek számának évi 5%-os növekedése Pályázati források bevonásának sikere esetén Önkéntesek számának évi 5%-os növekedése Pályázat 1.1 A rászorulók száma folyamatosan növekszik, ez nagyon megterheli az intézményrendszert. A humán erőforrás bővítése Páláyzatok benyújtása civil szféra bekapcsolására szociális ügyekért felelős alpolgármester felügyeletével a szociális osztályvezetője 2011 Civil szervezetek bevonására intézkedési terv elkészülte a szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatában Pályázati források bevonásának sikere esetén civil szervezetek által nyújtott szolgáltatások arányának 5% növekedése Pályázati források bevonásának sikere esetén civil szervezetek által nyújtott szolgáltatások arányának 10% növekedése

69

FORRÁS

Pályázat

SORSZÁM HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS

1.1 A rászorulók száma folyamatosan növekszik, ez nagyon megterheli az intézményrendszert. A kötelező feladatok ellátása mellett, azt kiegészítő speciális, korrekciós vagy preventív, illetve az integrációt segítő alternatív szolgáltatások nyújtása, A kiegészítő szolgáltatásokhoz források felkutatása, megszerzése, és a programok lebonyolítása. szociális ügyekért felelős alpolgármester felügyeletével a szociális osztályvezetője 2011 Kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó intézkedési terv elkészülte a szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatában Kiírt pályázatok esetén évi 1 pályázaton részvétel Kiírt pályázatok esetén évi 1 pályázaton részvétel Pályázat

CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON FORRÁS

SORSZÁM HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON FORRÁS

SORSZÁM HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS

1.2. A város széleskörű intézményhálózatot működtet a szociális ellátás érdekében, ez azonban a külterületi, különösen a tanyás részekről kevésbé elérhető. A külterületen élők házi segítségnyújtásához való hozzáférésének biztosítása A külterületen élők házi segítségnyújtásához való hozzáférésének, összehangolása a tanyagondnoki szolgálattal. szociális ügyekért felelős alpolgármester felügyeletével a szociális osztályvezetője 2011 Összehangolásra vonatkozó intézkedési terv elkészülte a szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatában A külterületen élő házi segítségnyújtásra rászorultak arányának folyamatos követése A külterületen élő házi segítségnyújtásra rászorultak számára összehangolt szolgáltatás biztosítása Pályázat

1.2. A város széleskörű intézményhálózatot működtet a szociális ellátás érdekében, ez azonban a külterületi, különösen a tanyás részekről kevésbé elérhető. Az ellátási formák megismertetése, az információközvetítés és az elérhetőség biztosítása a külterületen élőknek is. Tájékoztatási rendszer kidolgozása és működtetése szociális ügyekért felelős alpolgármester felügyeletével a szociális osztályvezetője

70

AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK HATÁRIDEJE

2011 Tájékoztatási rendszerre vonatkozó intézkedési terv elkészülte a szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatában Tájékoztatási rendszer kiépítése Külterületen élők számára folyamatos tájékoztatás biztosítása Pályázat

AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON FORRÁS

SORSZÁM HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR

1.2. A város széleskörű intézményhálózatot működtet a szociális ellátás érdekében, ez azonban a külterületi, különösen a tanyás részekről kevésbé elérhető. Egyedülálló, külterületen élő idősek számára a szociális és egészségügyi ellátás elérhetőségének javítása Észlelő-jelző rendszer erősítése kistérségi szinten, az ellátásban érintett szolgáltatókkal történő együttműködéssel. szociális ügyekért felelős alpolgármester felügyeletével a szociális osztályvezetője 2011 Kistérségi együttműködési terv elkészítése Kiírt Pályázatok esetén jelzőrendszeres szolgáltatás 5%-os bővítése Kiírt Pályázatok esetén jelzőrendszeres szolgáltatás 10%-os bővítése

HOSSZÚTÁVON

FORRÁS

Pályázat

SORSZÁM HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK HATÁRIDEJE

1.3. Az időskorúakról és a fogyatékkal élőkről az önkormányzat nem rendelkezik pontos, naprakész adatokkal. Idősek és fogyatékkal élők helyzetének feltárása Rendszeres felmérések az idősek és a fogyatékkal élők aktuális helyzetének megismerésére. 2012 Idősek és fogyatékkal élők helyzetének felmérésére vonatkozó intézkedési terv elkészülte a szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatában Teljes körű adatbázis a rászoruló idősekre és fogyatékkal élőkre vonatkozóan

AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR

A rászorulók szolgáltatásokhoz történő hozzáférése javul

HOSSZÚTÁVON

FORRÁS

SORSZÁM HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS

Önkormányzat saját forrásból

1.

1.4. A bölcsődei férőhelyek száma az igényekhez képest kevés.

71

CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON

. A bölcsődei ellátására vonatkozó igények maximális biztosítása Pályázat beadása bölcsődei férőhely-bővítésre 2010 Új bölcsődei komplexum kialakítása Férőhelyek 100 főre történő bővítése, infrastruktúra javítása, szolgáltatásbővítés Bölcsődei férőhelyekre várakozók száma 80%-al csökken

FORRÁS

Pályázat

SORSZÁM

1.5. A fogyatékkal élők foglalkoztatása nem megoldott, kevés a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkahely.

HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON

FORRÁS

SORSZÁM HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR

Fogyatékkal élők foglalkoztatási helyzetének javítása Fogyatékkal élőket foglalkoztató munkahelyek támogatása 2012 Fogyatékkal lélők számára foglalkoztatást segítő koncepció kidolgozása Pályázati források elnyerése és vállalkozások sikeres ösztönzése esetén a fogyatékkal élőket foglalkoztató munkahelyek száma 5%-al nő Pályázati források elnyerése és vállalkozások sikeres ösztönzése esetén a fogyatékkal élőket foglalkoztató munkahelyek száma 10%-al nő Pályázat

1.3. Az időskorúakról és a fogyatékkal élőkről az önkormányzat nem rendelkezik pontos, naprakész adatokkal. Idősek helyzetének feltárása Rendszeres felmérések az idősek aktuális helyzetének megismerésére. 2012 Idősek helyzetének felmérésére vonatkozó intézkedési terv elkészülte a szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatában Teljes körű adatbázis a rászoruló idősekre vonatkozóan A rászorulók szolgáltatásokhoz történő hozzáférése javul

72

HOSSZÚTÁVON

FORRÁS

Önkormányzat saját forrásból

73

2. Foglalkoztatás SORSZÁM HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON

FORRÁS

SORSZÁM HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL INTÉZKEDÉS

FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON

2.1. A városban a foglalkoztatási mutatók egészében tekintve kedvezőtlenek. A foglalkoztatási helyzet javítása A munkahelyteremtés elősegítése érdekében a város vállalja, hogy amennyiben erre a törvényi keret adott, beruházások esetén azt a pályázót részesíti előnyben, aki a munkafolyamatok során helyi munkanélküliek foglalkoztatását vállalja. A Munkaügyi Központ vezetőjével együttműködésben a polgármester folyamatos Megvalósuló beruházások és a törvényi keretek megléte esetén a foglalkoztatásba visszalépők 2%-os növekedése Megvalósuló beruházások és a törvényi keretek megléte esetén a foglalkoztatásba visszalépők 3%-os növekedése Megvalósuló beruházások és a törvényi keretek megléte esetén a foglalkoztatásba visszalépők 5%-os növekedése Pályázat

2.2. A lakosság egészének iskolai végzettsége alacsony. A lakosság, és ezen belül a szegregátumban élők iskolai végzettsége szintjének javítása Megvizsgálja annak lehetőségét, hogyan tud a város bekapcsolódni olyan képzési programba, amelynek keretében a 8 osztályt be nem fejezettek részére felzárkóztató képzés szervezhető, illetve a szakképzéssel nem rendelkezők, vagy nem piacképes szakképzéssel rendelkezők részére átképzést biztosítható. E programban a szegregátumban élők jelenthetik az egyik kiemelt célcsoportot. Oktatási Osztály vezetője a Munkaügyi Központ vezetőjével együttműködésben, valamint az Oktatási üfgyekért felelős alpolgármester 2011 Együttműködési terv elkészülte Pályázati források feltárása, pályázatok beadása Pályázati források elnyerése esetén 50 fő befejezett általános iskolai végzettséghez juttatása

FORRÁS

Pályázat

SORSZÁM HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS

2.2. A lakosság egészének iskolai végzettsége alacsony. Közfoglalkoztatás és képzés összekapcsolásával foglalkoztatási helyzet és ezzel összekapcsolva a lakosság, ezen belül a szegregátumban élők iskolai végzettsége szintjének javítása Képzési rendszer kidolgozása és működtetése a Munkaügyi Központtal és a kistérségi településekkel

CÉL INTÉZKEDÉS

74

FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON

FORRÁS SORSZÁM HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON

együttműködésben Oktatási Osztály vezetője a Munkaügyi Központ vezetőjével együttműködésben, valamint az Oktatási üfgyekért felelős alpolgármester 2011 Együttműködési terv elkészülte Pályázati forrás rendelkezésre állása esetén 2 akkreditált továbbképzés indítása, ezen min. 30 fő részvétele, főként a szegregátumból Pályázati forrás rendelkezésre állása esetén további 2 akkreditált továbbképzés indítása, ezen további min. 30 fő részvétele, főként a szegregátumból Pályázat 2.3. A regisztrált munkanélküliek körében kisebb azok aránya, akiknek csak általános iskolai végzettségük van, mint azoké, akik valamilyen szakképzettséggel (szakmunkásképző vagy szakközépiskola) rendelkeznek. Piacképesebb szakképzési rendszer kialakítása. A jelenlegi szakképző intézmények fenntartói rendjének felülvizsgálatával olyan képzési rendszert kialakít ki, mely a munkaerőpiaci igényeknek jobban megfelel, illetve kellőképpen rugalmas, és felnőttképzés keretében az átképzést is biztosítani tudja. Szakképző intézmények vezetőjével együtt az Oktatási Osztály Vezetője és az Oktatási Ügyekért felelős Alpolgármester 2011. Átalakítási terv elkészülte Átalakított képzési rendszer kialakítása 2 új szakmára képzési program elindítása

FORRÁS

Önkormányzati és pályázati forrás

SORSZÁM HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL

2.4. A regisztrált munkanélküliek körében jelentős a fiatalok aránya. Pályakezdő munkanélküliek foglalkoztatási mutatóinak javítása A jelenlegi szakképző intézmények fenntartói rendjének felülvizsgálatával olyan képzési rendszert kialakít ki, mely a munkaerőpiaci igényeknek jobban megfelel, illetve kellőképpen rugalmas, és felnőttképzés keretében az átképzést is biztosítani tudja. Szakképző intézmények vezetőjével együtt az Oktatási Osztály Vezetője és az Oktatási Ügyekért felelős Alpolgármester 2011 Átalakítási terv elkészülte Átalakított képzési rendszer kialakítása 2 új szakmára képzési program elindítása

INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR

75

HOSSZÚTÁVON

FORRÁS

Önkormányzati és pályázati forrás

76

3. Lakhatás SORSZÁM HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON

3.1. Az önkormányzat kevés szociális bérlakással rendelkezik. Bérlakásállomány bővítése Bérlakásállomány növelésére koncepció kidolgozása Polgármester felügyelete mellett a Lakásügyi Osztály Vezetője 2011 20.000.000 Ft bérlakásépítési beruházás az önkormányzat részéről Fenntarthatósági tanulmány kidolgozása, forráskeresés Bérlakásállomány 5%-os bővülése

FORRÁS

Önkormányzat

SORSZÁM HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL

3.1. Az önkormányzat kevés szociális bérlakással rendelkezik. Bérlakásállomány bővítése Kormányzati támogatás esetén a további szociális bérlakások építésével vagy használt épületek, lakások megvásárlásával és felújításával, valamint a meglévő szociális bérlakások felújításával bővíti a jelenlegi bérlakásállományt Polgármester felügyelete mellett a Lakásügyi Osztály Vezetője 2011 Nyertes pályázatok esetén bérlakások megvásárlásával a bérlakásállomány bővítése 2% Nyertes pályázatok esetén bérlakások megvásárlásával a bérlakásállomány bővítése további 2%

INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON

Nyertes pályázatok esetén bérlakások megvásárlásával a bérlakásállomány bővítése további 2%

FORRÁS

Pályázat

SORSZÁM HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR

3.2. Az önkormányzat kevés szociális bérlakással rendelkezik. A jelenleg a szegregátumban élők lakhatási feltételeinek javítása, részben mobilizációval, részben a jelenlegi lakáskörülmények javításával. Polgármester felügyelete mellett a Lakásügyi Osztály Vezetője 2011 Pályázati források keresése, pályázatok beadása Nyertes pályázatok esetén szociális bérlakásállomány 5%-ának feújítása

HOSSZÚTÁVON

FORRÁS

További nyertes pályázatok esetén szociális bérlakásállomány további 5%-ának feújítása Pályázat

77

SORSZÁM HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON

3.2. A szociális bérlakások jelentős részében a szerződések határozatlan időre szólnak, ezért nehezen módosíthatóak a bentlakók státuszának változása esetén. Szociális lakások bérének szabályozása ismételt felülvizsgálata a mozgó lakbér bevezetése érdekében Az önkormányzat a jelenlegi bérlakás-gazdálkodási rendet felülvizsgálja, az újonnan szerződőkkel csak határozott idejű szerződést köt, és lehetőséget keres a határozatlan időre kötött szerződések módosítására Polgármester felügyelete mellett a Lakásügyi Osztály Vezetője 2011 Szociális bérlaláskoncepció felülvizsgálata Új lakbérkoncepció kidolgozása Mozgó lakbértámogatás rendszerének bevezetése

FORRÁS

Önkormányzat

SORSZÁM

3.3. A szociális bérlakások egy részének komfortfokozata nem megfelelő.

HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON

Szociális bérlakások komfortfokozatának javítása A jelenlegi bérlakásállomány javítása érdekében a tisztán önkormányzati tulajdonú, felújításra alkalmatlan bérlakások esetében a jelenlegi lakók számára a jelenleginél eggyel magasabb komfortfokozatú, azonos alapterületű bérlakás felajánlásával kiköltöztetik a lakókat, majd ezt követően az épületet lebontják, és az üres építési terület az önkormányzati gazdálkodásba visszakerülve vagy új bérlakások építési területét képezheti. Polgármester felügyelete mellett a Lakásügyi Osztály Vezetője 2011 Pályázati források keresése, pályázatok beadása Nyertes pályázatok esetén szociális bérlakásállomány 5%-ának feújítása További nyertes pályázatok esetén szociális bérlakásállomány további 5%-ának feújítása

FORRÁS

Pályázat

SORSZÁM

3.4.

HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS

A szegregációval veszélyeztetett területeken és a szegregátumon belül a bérlakások aránya a lakásállományhoz képest alacsony, ezért a lakók nehezen mozdíthatóak.

78

CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON

Szegregációval veszélyeztetett terület lakásállományának javítása Önkormányzat és a Munkaügyi Központ tervei közt szereplő komplex képzési-lakhatási-foglalkoztatátási kísérleti program kidolgozása és megvalósítása. Ld.2.2. Ld.2.2. Ld.2.2. Ld.2.2. Ld.2.2.

FORRÁS

Pályázat

SORSZÁM

35. Egy, részben etnikai alapon elkülönülő, a város szélén elhelyezkedő szegregátum jött létre a városban. A kialakult szegregátumban a telkek alapterülete kicsi, a lakások nehezen bővíthetőek. Szegregátum lakásállományának javítása Önkormányzat és a Munkaügyi Központ tervei közt szereplő komplex képzési-lakhatási-foglalkoztatátási kísérleti program kidolgozása és megvalósítása. Ld.2.2. Ld.2.2. Ld.2.2. Ld.2.2.

HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON

Ld.2.2.

FORRÁS

Pályázat

SORSZÁM

35. Egy, részben etnikai alapon elkülönülő, a város szélén elhelyezkedő szegregátum jött létre a városban. A kialakult szegregátumban a telkek alapterülete kicsi, a lakások nehezen bővíthetőek. Szegregátum lakásállományának javítása Önkormányzat és a Munkaügyi Központ tervei közt szereplő komplex képzési-lakhatási-foglalkoztatátási kísérleti program kidolgozása és megvalósítása. Ld.2.2. Ld.2.2. Ld.2.2. Ld.2.2. Ld.2.2.

HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁ-SÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR

79

HOSSZÚTÁVON

FORRÁS

Pályázat

SORSZÁM

4.1. HH és HHH tanulók arányában még nagyobb eltérés tapasztalható az önkormányzati és egyházi fenntartású iskolák között. Mindkét Az önkormányzati fenntartású óvodák feladat-ellátási helyein a gyermekek összetétele, a HH és HHH óvodások eloszlása nem egyenletes, a szegregátum közelében elhelyezkedő óvoda szegregált oktatási intézmény. Óvodai hátrány továbbörökítésének csökkentése Biztosítják az átjárási utakat a szegregált területen lévő óvodából az összes általános iskolába. Oktatási Osztály Vezetője a közoktatásért felelős Alpolgármester vezetésével 2011 Közoktatási esélyegyenlőségi terv átdolgozásába bekerül Szegregált óvodából alacsony HH/HHH aránnyal dolgozó iskolákba érkező tanulók száma 2%-al nő

4. Oktatás

HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON

Szegregált óvodából alacsony HH/HHH aránnyal dolgozó iskolákba érkező tanulók száma 4%-al nő

FORRÁS

Nem szükséges

SORSZÁM

4.2. Egyházi intézményekben a település többi oktatási inztézményéhez képest jóval alacsonyabb az HH/HHH tanulói arány. Az egyházi iskolák keveset vállalnak fel a HH/HHH tanulók oktatásából. HH/HHH tanulók arányának egyenletesebbé tétele, HH/HHH tanulók számára mobilitási utak biztosítása az egyházi intézményekbe. Az egyházi intézmények vezetőivel további egyeztetés, a szerződésben foglalt megállapodásra konkrét intézkedési terv kidolgozása és megvalósulásának ellenőrzése. Oktatási Osztály Vezetője a közoktatásért felelős Alpolgármester vezetésével 2012 Egyeztetés és intézkedési terv HH tanulók aránya az egyházi intézményekben évi 1 fővel nő.

HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON

HH tanulók aránya az egyházi intézményekben évi 2 fővel nő.

FORRÁS

Nem szükséges

SORSZÁM HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL INTÉZKEDÉS

4.3. Nem ismert településen élő, de óvodába nem járó, harmadik életévüket már betöltött gyermekek pontos száma. Teljes létszám ismerete Felmérés készítése az óvónőkkel és a bölcsőde vezetőjével

80

FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON

Oktatási Osztály Vezetője a közoktatásért felelős Alpolgármester vezetésével 2011 Adatgyűjtés megkezdése Adatgyűjtés pontosítása Adatgyűjtés működtetési rendszerének kidolgozása

FORRÁS

Önkormányzat

SORSZÁM

4.4. Az önkormányzati fenntartású intézmények feladat-ellátási helyein a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eloszlása egyenetlen, a nyilvántartás nem pontos. Teljes nyilvántartás a HHH tanulókról. A HHH-s nyilvántartások további pontosítása. Oktatási Osztály Vezetője a közoktatásért felelős Alpolgármester vezetésével 2010 Nyilvántartás pontosítására intézkedési terv készítése Nyilvántartás fenntartása

HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON

Nyilvántartás félévenkénti felülvizsgálata

FORRÁS

Önkormányzat

SORSZÁM

4.5. A HH és HHH tanulókat nagyobb arányban oktató intézmények felszereltsége és állapota rosszabb, mint a HH tanulókat kisebb arányban foglalkoztató intézményeké. Az intézmények eszközellátottságának javítása A Megyei Közoktatási Közalapítványhoz pályázatot nyújtanak be a nem megfelelően felszeret iskolák eszközellátottságának és környezeti feltételeinek javítása finanszírozásához forrásteremtésre Oktatási Osztály Vezetője a közoktatásért felelős Alpolgármester vezetésével 2010 Pályázat beadása Sikeres pályázat esetén pályázat megvalósítása

HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON

Sikeres pályázat esetén pályázat megvalósítása

FORRÁS

Pályázat

SORSZÁM

4.5. A HH és HHH tanulókat nagyobb arányban oktató intézmények felszereltsége és állapota rosszabb, mint a HH tanulókat kisebb arányban foglalkoztató intézményeké. Az intézmények felszeretltségének és a pedagógusok módszertani felkészültségének javítása

HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL

81

INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON

Újabb közoktatási intézmények kapcsolódnak a kompetenciafejlesztést segítő fejlesztési programokba, TÁMOP pályázat keretében. Oktatási Osztály Vezetője a közoktatásért felelős Alpolgármester vezetésével 2013 További egy intézmény kiválasztása kompetenciafejlesztésre felkészítés és eszközfejlesztés pályázaton részvételre További egy intézmény pályázatának beadása Sikeres pályázat esetén további egy intézményben fejlesztés megvalósítása

FORRÁS

Pályázat

SORSZÁM

4.6. Egyes intézményeken belül az évfolyamok párhuzamos osztályain a HH és HHH tanulók eloszlása egyenetlen, több intézmény osztályszervezési gyakorlata szegregáló hatású. A szegregáló gyakorlat felszámolása Az intézmények intézkedési terve megvalósulásának ellenőrzése és értékelése Oktatási Osztály Vezetője a közoktatásért felelős Alpolgármester vezetésével 2011 Felülvizsgálat lebonyolítása Szegregált osztályban tanuló gyerekek arányának 3%-os csökkenése

HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON

Szegregált osztályban tanuló gyerekek arányának további 2 %-os csökkenése

FORRÁS

Önkormányzat

SORSZÁM HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL

4.7. A kompetencia-mérések eredményei a település intézményeiben egy kivétellel az országos átlag alatt vannak. Humán erőforrás javítása külső segítséggel A jelenleg integrált gyakorlatot nem folytató intézmények pedagógusai számára képzési programokat szerveznek az integráció alapelveinek, a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatása módszereinek, jó gyakorlatainak megismerésére. Oktatási Osztály Vezetője a közoktatásért felelős Alpolgármester vezetésével 2011 Képzési terv készítése 2 továbbképzés megvalósítása, min. 15 pedagógus részvételével

INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON

További 2 továbbképzés megvalósítása, min. 15 pedagógus részvételével

FORRÁS

Pályázat

SORSZÁM HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS

4.7. A kompetencia-mérések eredményei a település intézményeiben egy kivétellel az országos átlag alatt vannak.

82

CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON

Humán erőforrás javítása települési belső segítséggel Az integrált gyakorlatot nem folytató intézmények pedagógusai és az integrációban gyakorlattal és szakismerettel rendelkező pedagógusok számára közös workshopokat, konferenciákat szerveznek, melynek során tapasztalatcserére nyílik lehetőség. Oktatási Osztály Vezetője a közoktatásért felelős Alpolgármester vezetésével 2012 Belső továbbképzések rendszerének kidolgozása 1 belső továbbképzés és tapasztalatcsere megvalósítása 2 további belső továbbképzés és tapasztalatcsere megvalósítása

FORRÁS

Pályázat

SORSZÁM HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL

4.8. A HH és HHH tanulók körében alacsony a továbbtanulási arány. az iskolafokozatok közötti átmenet támogatása, A szegregátumban illetve veszélyeztetett területen élő általános és középiskolás korú gyermekek további ösztöndíj rendszerű támogatása Oktatási Osztály Vezetője a közoktatásért felelős Alpolgármester vezetésével 2011 Útravaló program elnyerése esetén további 3 fővel nő a programba bekapcsolódó tanulók és min. 2 fővel a tanárok száma Útravaló program elnyerése esetén további 5 fővel nő a programba bekapcsolódó tanulók és 2-3 fővel a tanárok száma aránya Útravaló program elnyerése esetén a települési arányoknak megfelelő arányban nő a programba bekapcsolódó tanulók aránya

INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON

FORRÁS SORSZÁM HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS CÉL INTÉZKEDÉS FELELŐS AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁRIDEJE AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR HOSSZÚTÁVON

FORRÁS

4.8. A HH és HHH tanulók körében alacsony a továbbtanulási arány. A hátrányos helyezetű tanulók továbbtanulásának segítése, lemorzsolódás csökkentése Tanoda jellegű programok indítása Oktatási Osztály Vezetője a közoktatásért felelős Alpolgármester vezetésével 2011 Tanoda tervének kidolgozása Pályázat beadása Sikeres pályázat esetén 1 komplex tanodai program indítása a városban, min. 15 fő szegregátumban élő HH/HHH tanuló részvételével Pályázat

83

84

10. melléklet: A HH/HHH tanulók iskolai sikerességét elősegítő pályázati programok listája: A város támogatásával az utóbbi években a következő programokat kezdték meg ill. bonyolították le az egyes intézmények a hátrányos helyzetű tanulók helyzetének javítása érdekében: Szentes Város Önkormányzata 23/2009. (V.22.) OKM rendelet szerint HHH-s tanulók iskolai sikerességét elősegítő integrációs vagy képesség-kibontakoztató felkészítés – OKM, 2009. június 15., A támogatás célja a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. §-ában meghatározott követelmények és az oktatási és kulturális miniszter által kiadott Integrációs Pedagógiai Program szerint képesség-kibontakoztató vagy integrációs felkészítésének támogatása, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15/A. § alapján olyan pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak támogatása, amelyek az integrációs és képesség-kibontakoztató támogatás rendszerébe bekapcsolódott közoktatási intézmény keretei között vesznek részt az általános iskolai nevelés-oktatás feladataiban. Az elnyert összeg: 2009.szept. 1-dec.31-ig 1.353.000 Ft, mely összeget a Klauzál Gábor Általános Iskolában lévő HHH-s tanulók képesség-kibontatkoztató és integrációs felkészítésére lehet fordítani. Az integrációs rendszerben résztvevő intézményekben dolgozó pedagógusok kiegészítő illetményére 782.920,- Ft-ot Célcsoport: 55 fő HHH-s tanuló integrációjának elősegítése •

Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő tanulók támogatása OKM A program célja, hogy segítse a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ 14./ pontja szerinti hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tehetséges diákok továbbtanulását. A sikeresen teljesítő tanulók – lehetőség szerint – megyéjük neves középiskolájába, illetve kollégiumába nyernek felvételt és speciális program alapján készülhetnek fel a felsőfokú továbbtanulásra. A tanulók egyéves előkészítő évfolyam, az iskola helyi tantervében foglaltak teljesítése és az érettségi vizsgaszabályzatban előírt feltételek esetén tehetnek érettségi vizsgát. Az előkészítő évfolyamon a diákok emelt szintű anyanyelvi és idegen nyelvi oktatásban, matematika- és informatikaoktatásban, önismereti, személyiség- és képességfejlesztő, kommunikációs és tanulásmódszertani programokban vesznek részt. A programban tanuló diákok felkészülhetnek az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsgára (C típusú középfokú nyelvvizsgával egyenértékű nyelvtudást szerezhetnek) angol nyelvből, és a nemzetközi ECDL számítástechnikai vizsgával egyenértékű tudást szerezhetnek informatikából. A program résztvevői valamennyien kollégisták lesznek. •

A programba Szentes Város Önkormányzata 2007. évben kapcsolódott be. 2007. évben 1 tanulót támogatott összesen 20.000,- Ft összegben. 2008. évben már 6 tanuló támogatása volt biztosított összesen: 170.000,- Ft összegben. 2009. évben 9 tanuló támogatására mintegy 422.000,- Ft-ot biztosított Szentes Város Önkormányzata. Amennyiben a 2009. évben felterjesztett tanulók valamennyien felvételt nyernek a programba, úgy Szentes Város Önkormányzata a 2010. évben 16 fő támogatását biztosítja összesen 698.000,- Ft összegben.

85

•

TÁMOP-6.1.2/A/09 „Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok” - a pályázatot az önkormányzat a Kertvárosi Óvoda, a Központi Óvoda, a Deák Ferenc Általános Iskola és a Petőfi Sándor Általános Iskolára vonatkozóan adja be.

A pályázat célja az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták és közösségi értékek elterjedésének ösztönzése, az egészségfejlesztés színterein megvalósuló közösségi programok elterjesztése, az életminőség javítása. Amennyiben nyer a pályázat, úgy intézményenként 10 millió forint áll rendelkezésre a projekt megvalósítására. A programban az részt vesznek a gyerekek/tanulók, intézmény dolgozói és a szülők is tehát a HH és HHH-s gyermekek is (ld. A korábbi táblán lévő HH/HHH-s megoszlást)

Koszta József Általános Iskola: Útravaló ösztöndíjprogram – Út a középiskolába alprogram. OKM Támogatáskezelő Igazgatósága, 2008. október 30. , 2009. október 30. A pályázat a 7-8. évfolyamos HH és a HHH gyermekeket ösztöndíj formájában támogatja melyet a tanulónak, ill. a mentor-tanár párjának nyújt. Évente el kell számolni, és beszámolni az elért tanulmányi eredményről, melynek feltétele a tanuló érettségit adó középiskolába jutása. A mentor a tanuló előrehaladását minden tantárgy szempontjából figyelemmel kíséri, segíti, erről naplót,tervet készít. mennyit nyertek, vagy pályáztak: 2008: 3 fő 8-os HHH gyermekünk nyert támogatást két kollégánk mentorálásával 287000,- Ft összegben 2009-ben: 2 fő HHH gyermekünkkel pályáztunk 13 fő HH tanuló mellett, melynek támogató eredményét még nem tudjuk. Az elmúlt év tapasztalata alapján a kiírás ellenére országszerte csak az anyagi rászorultság alapján megállapított HHH jogosultakat támogatták. célcsoport 7-8. évfolyamos HH,HHH tanulók eredmények számokban: 2008/2009-es tanévben mind 3 gyermek érettségit adó középiskolába került. •

•

Petőfi Sándor Általános Iskola

A Petőfi Sándor Általános Iskolában a HHH-s tanulók segítése érdekében az Útravaló Ösztöndíj program Esélyegyenlőségi Ösztöndíjak pályázatán vettek részt a 2008/2009es tanévben és a 2009/2010-es tanévben is benyújtották ezt a pályázatot, ez utóbbiról még nem született döntés. A pályázatot az OKM írta ki. A mentor pedagógus egyéni fejlesztési tervet készít az általa mentorált tanulóról és legalább heti 3 órában foglalkozik a tanulóval, felkészíti. A tanuló ösztöndíjban részesül, ezért viszont érettségit adó középiskolában kell továbbtanulnia. A pályázaton nyert összeg 2008/2009. tanévben: 395.000,-Ft. A 2008/2009-es tanévben elnyert pályázaton 5 fő, jelenleg 8. osztályos tanuló részesül ösztöndíjban. A 2009/2010-es tanévben is 5 tanulóra nyújtottak be a pályázatot.

Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda • " Köszönjük Sió! " Iskolatáska Program - Sió Eckes Kft. 2008. június és 2009. május Pályázat leírása: A program a szociálisan rászoruló családok gyermekeinek beiskolázásában kívánt segíteni. A pályázat segítségével a gyerekek olyan

86

felszerelésekhez jutottak, melyek feltétlenül szükségesek megkezdéséhez (iskolatáska, irodaszerek). Pályázott tanulók száma: 2008.: 16 fő; 2009.: 42 fő Nyertes tanulók száma: 2008.: 16 fő; 2009.: 22 fő Célcsoport: szociálisan rászoruló családok gyermekei (1-4. évfolyam)

tanulmányaik

Iskolakezdési támogatás - Szent Anna Plébánia - Karitász szentesi szervezete. 2009. június Pályázat leírása: A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolakezdésének támogatása. (3.000 Ft/fő, melyet tankönyvekre, iskolaszerekre lehetett fordítani) Pályázott tanulók száma: 2009.: 29 fő; Nyertes tanulók száma: 2009.: 10 fő; Célcsoport: szociálisan rászoruló családok gyermekei •

• Balatoni Üdülési lehetőség - Csongrád Megyei Önkormányzat, 2009. június A szociálisan rászoruló gyermekek részére kedvezményes üdülési lehetőség biztosítása. Pályázott tanulók száma: 2009.: 4 fő; Nyertes tanulók száma: 2009.: 4 fő; Célcsoport: szociálisan rászoruló családok gyermekei Az iskola alapítványa a Szent Erzsébet Rózsái Alapítvány rendszeresen hozzájárul a szociálisan rászoruló gyermekek kirándulási költségeihez, tanulmányi versenyeken való részvételi díjukhoz. A Karitász szentesi szervezete évente legalább kétszer (Karácsonyra és Húsvétra) tartós élelmiszer csomaggal segíti iskolánk rászoruló diákjait.

Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Tagintézménye Útravaló Nemzeti ösztöndíjprogram Út az érettségihez alprogram - Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága első ízben 2006-ban nyújtották be, azóta folyamatosan működtetik. rövid összegzés a pályázatról: Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása érdekében támogatja a középiskolás tanulókat tanulmányaik során. mennyit nyertek, vagy pályáztak: A pályázat folyamatos, a tanulók félévente 24.000 Ft-os, a mentorok 20.000 Ft-os ösztöndíjat kapnak. Az eddig elnyert összeg kb. 1.000.000 Ft eredmények számokban: Eddig 30 tanuló vett részt a programban. •

Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola 2008/09. tanévre vonatkozóan: • 9/2008. (III.29.) OKM rendelet szerint HHH-s tanulók iskolai sikerességét elősegítő integrációs vagy képességkibontakoztató felkészítése - OKM 2008. júniusában , a Csongrád Megyei Önkormányzat, az intézmény fenntartója nyújtotta be. Az elnyert összeg: 2.890.000,- Ft Célcsoport: 47 fő HHH-s tanuló integrációjának elősegítése 2009/10. tanévre vonatkozóan:

87

23/2009. (V.22.) OKM rendelet szerint HHH-s tanulók iskolai sikerességét elősegítő integrációs vagy képességkibontakoztató felkészítés - OKM 2009. júniusában, a Csongrád Megyei Önkormányzat, az intézmény fenntartója nyújtotta be. Az elnyert összeg: 2009.szept. 1-dec.31-ig 1008600 Ft Célcsoport: 37 fő HHH-s tanuló integrációjának elősegítése •

Horváth Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola A halmozottan hátrányos helyzetben élő diákok felzárkóztatása érdekében az intézmény az alábbi pályázatokon vett részt a 2008/2009 tanévben. Útravaló Nemzeti Ösztöndíj Program – kiíró: Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága Út az érettségihez alprogram keretében 76 tanuló pályázatát nyújtották be 2008. szeptemberében, 21 tanuló nyert ösztöndíjat Az elnyert összeg: 945.000 Ft A pályázat célcsoportja a HHH és HH tanulók, akik tanulmányi eredményük javításához anyagi és mentori támogatást nyerhetnek. A mentor tanárral végzett felzárkóztató munka végső célja sikeres érettségi vizsga teljesítése. Az ösztöndíj továbbfutó rendszerben egészen az érettségi vizsgáig rendelkezésére áll a nyertes diákoknak, amennyiben teljesítik tanulmányi kötelezettségüket (nem kötelezett osztályismételésre, osztályozó vizsgára), illetve szociális jogosultsága fennáll. Ugyanebben a tanévben továbbfutó ösztöndíjasaik (összesen 11 diák) 495.000 Ft támogatásban részesült. A 2009/2010 tanévben ismét pályáztak, szeptemberben 50 diák pályázatából 22 tanuló nyert ösztöndíjat. Ez összesen 990.000 Ft támogatást jelent, melynek folyósítása 2010. januárjában várható. •

Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Magyar Cigányokért Közalapítvány 2009-es évre kiírt tanulmányi ösztöndíj pályázata – kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Magyar Cigányokért Közalapítvány A pályázati kiírást szeptemberben ismertették a tanulókkal, 3 tanuló nyújtott be pályázatot. Az eredményről 2010. januárjában várható értesítés, mivel december 30ig bírálják el a pályázatokat. A pályázat célcsoportja a magyar állampolgárságú, érettségit adó képzésben nappali tagozaton tanuló cigány diákok, akiknek tanulmányi átlaga 3,0-5,0 között van. Az ösztöndíj támogatás célja, hogy elősegítse a felsőfokú továbbtanulást megalapozó középiskolai tanulmányok folytatását és befejezését. Az elbírálásnál előnyben részesítik a HHH és HH tanulókat. •

Boros Sámuel Szakközépiskola és Szakiskola a Horváth Mihály Gimnázium és Szakképző Iskola Tagintézménye A halmozottan hátrányos helyzetben élő diákjaink felzárkóztatása érdekében az intézmény az alábbi pályázatokon vett részt a 2008/2009 tanévben: Útravaló Nemzeti Ösztöndíj Program – kiíró: Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága Út az érettségihez alprogram keretében 43 tanuló pályázatát nyújtották be 2008 szeptemberében, 18 tanuló nyert ösztöndíjat Az elnyert összeg: 810.000 Ft •

88

Ugyanebben a tanévben továbbfutó ösztöndíjasok (összesen 10 diák) 450.000 Ft támogatásban részesült. A 2009/2010 tanévben ismét pályáztak, szeptemberben 50 diák pályázatából 22 tanuló nyert ösztöndíjat. Ez összesen 990.000 Ft támogatást jelent, melynek folyósítása 2010. januárjában várható. Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Magyar Cigányokért Közalapítvány 2009-es évre kiírt tanulmányi ösztöndíj pályázata – kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Magyar Cigányokért Közalapítvány A pályázati kiírást szeptemberben ismertették a tanulókkal, 5 tanuló nyújtott be pályázatot. Az eredményről 2010. januárjában várható értesítés, mivel december 30ig bírálják el a pályázatokat. •

FVM ASZK, Szakképző Iskola - Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola Útravaló ösztöndíjprogram - "Út az érettségihez". OKMT Támogatáskezelő, 2009. október 2. Célja: A részt vevő tanulók támogatása a középisola sikeres befejezése céljából. Mennyit nyertek, vagy pályáztak: 4 mentor tanár, 15 tanuló Eredmény számokban: 4.500 Ft-/hó tanuló - 7 nyertes 5.000 Ft-/hó mentor - 3 nyertes •

89

TÉRKÉPJEGYZÉK:

1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)

Szegregátumok átnézeti helyszínrajza 2-3-4-8. szegregációval veszélyeztett terület 1-5. szegregációval veszélyeztett terület 6-os szegregációval veszélyeztett terület 7-es szegregátum Kisbér-i bérlakások Szentes Város Településszerkezeti Tervének vizsgálati lapjai 1) Általános iskolai ellátottság 2) Középiskolai ellátottság 3) Gyermekorvosi ellátottság 4) Felnőttorvosi ellátottság

90

FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK ÉS ADATBÁZISOK LISTÁJA ÁFSZ Dél-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ Statisztikai Adatbázis. http://darmk.afsz.hu/engine.aspx?page=darmk_statisztika Központi Statisztikai Hivatal Népszámlálás 2001 www.nepszamlalas.hu Szentes Város Településfejlesztési Koncepciója. Contex Mérnöki Iroda Kkt 2005. Szentes Város Önkormányzatának Ifjúsági Cselekvési Terve 2008-2009 Szentes Város Önkormányzatának Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve 2008 http://www.szentes.hu/wp-content/plugins/downloadmonitor/download.php?id=148 Szentes Város Önkormányzatának Esélyegyenlőségi Terve 2009-12-09 Szentes Város Önkormányzatának Idősügyi koncepciója 2005 Szentes Közcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója http://www.szentesinfo.hu/mozaik/szenteshu/wpcontent/uploads/2009/06/kttszoc.pdf Szentes Város Szolgáltatástervezési Koncepciója 2005 http://www.szentes.hu/wpcontent/plugins/download-monitor/download.php?id=144 Szentes Város Szolgáltatástervezési Koncepciójának Felülvizsgálata 2006 http://www.szentes.hu/wp-content/plugins/downloadmonitor/download.php?id=145 Szentes Város Lakóépület-felújítási Programja http://www.szentes.hu/wpcontent/plugins/download-monitor/download.php?id=147 Szentesi Családsegítő Központ Tanyagondnoki Szolgálata: Szentes külterületi tanyának felmérése. 2005 (kézirat)

91

1. térkép: Szegregációval veszélyeztetett területek elhelyezkedése

92

2. térkép: Szegregációval veszélyeztetett területek és bérlakások elhelyezkedése

93

3. térkép: Szegregációval veszélyeztetett területek és bérlakások elhelyezkedése

94

4. térkép: Szegregációval veszélyeztetett területek és bérlakások elhelyezkedése

95

5. térkép: Óvodai ellátottság

96

6. térkép: Általános iskolai ellátottság

97

7. térkép: Felnőttorvosi rendelő és vonzáskörzete

98

8. térkép: Gyermekorvosi rendelő és vonzáskörzete

99

9. térkép: Gyógyszertár és vonzáskörzete

100