b

Pedagógiai Program

Cinkotai Huncutka Óvoda OM azonosító: 034612

Székhely: 1164. Budapest Ostoros u. 6-8. Telephely: 1164. Budapest Jövendő u. 2/b.

2013. 1

BEVEZETÉS Óvodánk pedagógiai programjában kiemelt helyet foglal el a környezeti nevelés és a néphagyományőrzés. Ez magában foglalja a környezet tényleges védelmét, életmód, gondolkodásmód, viselkedésmód fejlesztését. Megtanítjuk a gyermekeket, hogy rácsodálkozzanak a környezetükben, a természetben található jóra, szépre; közvetlen tapasztalatokat szerezzenek alapvető ökológiai ismeretekben. Mindez beépül mindennapjainkba, hiszen óvodásaink természeti környezete erre lehetőséget ad. Általános és természetes a kertekben, az óvodák udvarán végzett közös munka, akár a tavaszi veteményezés, őszi lombtakarítás, komposztálás egész évben. Óvodapedagógusaink nagy szaktudással a gyerekek életkorának megfelelően foglalkoznak a gyermekekkel, megmutatják számukra a világot olyannak, amilyen. Ezeket a foglalkozásokat családias, érzelmi biztonságra épülő óvodai élet megszervezésével biztosítjuk. Különös figyelmet szentelünk a népi hagyományok felelevenítésére, a feledésbe merült népi játékok és népi tánc életre keltésére. A dalok, a mondókák, a népszokások segítségével az ünnepeket különlegessé tesszük. Az óvodai tevékenységeken keresztül nevelésünk célja, hogy az óvodai élet befejezésével testileg, lelkileg, értelmileg és szociálisan érett, önbizalommal teli gyermek lépjen az iskolába. Célunk továbbá, hogy boldog, derűs óvodáskort biztosítsunk gyermekeink számára. Szeretnénk fejlődő világukat védeni, ápolni és erősíteni, hogy kreatívak legyenek. Messzemenően figyelembe vesszük, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Váradi Marianna

2

Az óvoda jellemző adatai Az óvoda hivatalos elnevezése:

CINKOTAI HUNCUTKA ÓVODA  Székhely: 1164 Budapest, Ostoros u. 6-8.  Telephely: 1164 Budapest, Jövendő u. 2/b. Az intézmény OM azonosítója: 034612 Alapítója és fenntartója: Budapest Főváros XVI. Ker. Önkormányzat 1163 Budapest Havashalom u. 43.  Az intézmény alaptevékenysége: alapfokú oktatás, óvodai nevelés  Az intézmény kiegészítő tevékenysége: sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ennek keretében – elsősorban beszédfogyatékos, érzékszervi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, illetve vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek integrált nevelése. Az óvoda vezetője, a program benyújtója: A program készítésében közreműködött:

Váradi Marianna Váradi Marianna Sebály Zsuzsanna

A programot szerkesztette:

Sebály Zsuzsanna

3

JÖVŐKÉP „Milyen embert is akarunk formálni? A válasz egyszerű: egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettre kész, szép célokért hevülő és áldozó embereket, akik meg tudják érteni és élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon, és jóakaraton épülhet.” Szent-Györgyi Albert Óvodakép Az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozottan leszögezi, hogy az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Ezt szem előtt tartva gondoskodunk a ránk bízott gyermekekről harmadik életévüktől az iskolába lépésig. Pedagógiai tevékenységünk, tárgyi, személyi feltételeink biztosítják az óvodás korú gyermekek fejlődésének és nevelésének megfelelő környezetet. Fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek a neki megfelelő, magas színvonalú, szeretetteljes nevelésben részesüljön, segítséget kapjon az esetleges hátrányok leküzdésében, képességeinek kibontakoztatásában. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően kellő idő álljon rendelkezésre a játékra, a közvetlen tapasztalásokra, melyeken keresztül az óvodás korú gyermekek a leginkább képesek az őket körülvevő világ megismerésére. Eközben figyelemmel vagyunk a gyermekek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak, az emberi értékek közvetítésére is. A nemzetiséghez tartozó és a migráns gyermekek nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.

4

Hitvallásunk „A kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” Kodály Zoltán

1. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI Az óvodai nevelés célja a 3 - 6 - 8 éves gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése: Személyiségének kibontakoztatása az életkori és az egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési szintek figyelembe vételével képességeinek olyan szintre emelése, hogy az iskolába lépés zavartalan legyen. Ennek érdekében a nevelés a gyermeki személyiség egészét átfogja, emocionális biztonságban lehetővé teszi a szomatikus, mentális, szocializációs fejlődést. Az óvodába kerülő gyermeket családias, derűs légkör fogadja. A három, esetleg négy év alatt, míg a gyermek óvodába jár, ilyen légkörben biztosítunk változatos tevékenységeket, melyek személyiségének fejlődését segítik. Az óvodai nevelőmunka a család és a bölcsőde munkáját folytatja, illetve új módon egészíti ki. A nevelési célok megvalósítása érdekében különböző feladatoknak kell megvalósulniuk, melyek átfedik egymást, illetve összefonódnak, és átszövik a nevelés egész rendszerét. Az óvodai nevelés feladata a gyermek teljes személyiségének fejlesztése a testi, értelmi, érzelmi, esztétikai, erkölcsi közösségi nevelés területén. Ezen belül fontosnak tartjuk az egészséges életvitel kialakítását, az anyanyelvi nevelést, a környezet megismerését, védelmét a hagyományápolás tükrében. Kiemelt feladatunk az inkluzív pedagógia megvalósítása, amely magába foglalja a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, és a migráns gyermekek integrált nevelését. 1.1. SAJÁTOS NEVELÉSI CÉLJAINK ÉS FELADATAINK Mindenképpen törekszünk a zavartalan szabad játék biztosítására. Megismertetjük gyermekeinket az őket körülvevő természeti környezettel, a környezet megóvásának lehetőségeivel, a környezettudatos magatartás fontosságával. Ezen kívül a természetes anyagok felhasználási lehetőségeivel, a kézműves tevékenységek alapjaival. Programunk célja, hogy a hagyományőrzést és a környezetvédelmet minél több oldalról közelítsük meg. A népszokásokat éppúgy, mint a környezettel való aktív együttélést a gyermekek a felnőttek utánzásával sajátítják el. Ezért a személyes példaadás meghatározó. Az óvodapedagógusok hagyományőrző szemlélete, a természetszeretete modell a gyermekek számára; követik, és azonosulnak vele.

5

Fontos ez a mindennapi élet alakításában, és az ünnepnapok megélése szempontjából is. A hétköznapi feladatok, az együtt átélt események közösségformáló ereje az összetartozás biztonságát adja. Az „ünnepelni tudás” képességének alakulását a hagyományápolás, a természet szeretetére nevelés elősegíti. A gyermekek szívesen vesznek részt az ünnepi készülődésben, az ünnep valóban ünnep lesz számukra. Természetesen ez csak akkor valósulhat meg, ha a gyermekeket körülvevő felnőttek magatartása, a környezet jelzései hitelesek. A hagyományőrzéstől elválaszthatatlan a környezet megismerése, védelme. Olyan szokásrendszereket, viselkedési formákat alakítunk ki, melyek lehetővé teszik, hogy a gyermekek szoros kapcsolatba kerüljenek közvetlen környezetükkel. A nevelésben különös hangsúlyt fektetünk erre. A környezeti adottságokat minden évszakban kihasználjuk, a készségek alakítására, az ismeretek bővítésére. Az óvodai élet megszervezése: 1. A gyermek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. 2. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. 3. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. 4. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az óvodapedagógusok által készített - nem kötelező - feljegyzések, dokumentumok is szolgálják. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. A teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus tartja.

6

2. AZ ÓVODAI NEVELÉS FUNKCIÓI  Óvó- védő funkció  Szociális funkció  Nevelő- személyiségfejlesztő funkció

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül kiemelten: 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5.

az egészséges életmódra, életvitelre nevelés érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés szocializáció nevelés értelmi nevelés Anyanyelvi terén

3.1. Egészséges életmódra, életvitelre nevelés „Az egészség az egyén testi, pszichikus és szociális jólétét, kedvező állapotát, az ember és a környezet közötti szomatikus - pszichikus - szociális, dinamikus egyensúlyt jelenti, amelyet a szervezetnek a környezethez való alkalmazkodása tart fenn.” (Bibók Péterné dr: Egészséges életre nevelés az óvodában 5. o.) Az egészség fenntartása, megőrzése nem megy spontán, hanem tudatos tevékenységet igényel. Óvodában - a gyermekek fejlettségi szintjét figyelembe véve - ez a feladat az óvodapedagógusra hárul, folytatva a családi nevelést. Nevelőmunkánkkal a helyes egészségmagatartás kialakítására törekszünk, befolyásolva ezzel a családok egészségkultúráját is. Ennek tükrében a megelőzés kiemelt fontosságú. Célunk a higiénés kultúráltság szintjének emelésével olyan tevékenység kialakítása, ami az ismereteket aktív magatartássá formálja; cselekvésre ösztönöz, magatartást befolyásol. Lényegében tehát a személyiségformálás része. A megvalósítás feladata az egészséges óvodai környezet kialakítása, az egészségnevelés, és gondozás.

7

Az egészséges óvodai környezet kialakítása Az egészséges életvitel a gyermek és környezetének folyamatos egymásra hatásában alakul, megalapozódnak a szükséges készségek. Ehhez megteremtjük azt a feltételrendszert, melyek a gyermek testi és lelki fejlődését szolgálja.  Az óvoda épülete A helyiségek padló- és falburkolatai olyan anyagból készüljenek, melyek jól tisztíthatók, fertőtleníthetők, nem okoznak allergiás tüneteket. A csoportszobák falai világosak, a nagy ablakok a természetes fény besugárzását, a többszöri levegőcserét lehetővé teszik. Figyelemmel kell lenni az átlagos hőmérsékletre (22-24°C), elengedhetetlen a párologtatás. Segítheti, fokozhatja a komfortérzetet az illatosítók, illóolajok alkalmazása. A berendezési tárgyak gyermekléptékűek, könnyen tisztántarthatók, a gyermekek számára is könnyen mozgathatók. Lehetőség szerint természetes anyagból készülnek. Kivitelezésük, elrendezésük a baleseteket kizárja. A gyermekek által használt eszközöket, játékokat elérhető magasságú polcokon helyezzük el, tisztításukban, óvásukban ők is aktívan részt vesznek. A meghibásodott eszközök, tárgyak javításában lehetőség szerint a gyermekek is közreműködnek. Különös gondot kell fordítani a kézműves- élő- és természetsarok kialakítására (fényviszonyok, megfelelő tér). A csoportszobában elhelyezett növények, kisállatok sem allergiát, sem betegséget nem okozhatnak. Gondozásukban a gyermekek is részt vesznek. A kézműves eszközök, anyagok baleset forrásai nem lehetnek. A gondozási folyamat egyéb színhelyei Az öltözőkben megfelelő helyet kell biztosítani a kényelmes átöltözéshez, a ruhák, cipők, kabátok elhelyezéséhez. Az öltözőszekrények, a fogasok jellel ellátottak. Az öltözőben kifüggesztett információs tábla a családok folyamatos, napi tájékoztatását szolgálja az egészséges életmód szokásainak kialakításáról is: napirend, étrend, kirándulások, egyéb események. A mosdóban a szerelvények magassága, méretei a gyermekekhez igazodik, szappan, körömkefe mindig rendelkezésre áll. Jellel ellátott fogasokon saját jelű törülközőket használnak a gyermekek. A fésűk, fogkefék és poharak szintén jellel ellátottak, könnyen elérhetők. A WC-helyiségeket válaszfal és függöny határolja el. A tisztántartás korszerű eszközökkel rendszeresen történik.  Az óvoda udvara Az egészséges életre nevelés egyik színtere. Kialakítása, felszereltsége az óvodások sokféle tevékenységét szolgálja minden évszakban és különböző

8

napszakokban. Elsődleges a gyermekek mozgásigényének kielégítését szolgáló berendezések, terek biztosítása. Ezen belül teremthető meg a hagyományőrzés, a természet védelmére nevelés és a természetközeli életmód kialakításának feltételrendszere. Az udvari berendezési tárgyak, játékok nagyrészt természetes alapanyagúak. A játszótéri eszközök az általános biztonságtechnikai követelményeknek megfelelnek, alattuk ütéscsillapító talaj van. Törekvésünk, hogy az udvar berendezése teljes egészében természetes anyagú legyen. A természetes mozgások gyakorlására tágas, füves tér áll a gyermekek rendelkezésére. Különböző talajfelületek kialakítása segíti a gyermekeket a környezet teljesebb megismerésében is, fejlesztő hatású a változatos felületen való mozgás. Nagyrészt füvesített terület áll a gyermekek rendelkezésére, a járdák burkoltak. A veteményes - és virágoskert gondozásában az óvodások is részt vesznek. A veteményes kertben termett zöldségeket elfogyasztjuk, a virágokkal a csoportszobákat is díszítjük. A különböző terméseket a gyermekek összegyűjtik. Egy részüket felhasználjuk, más részükkel a természetsarkokat egészítjük ki. Az udvaron napos és árnyékos terültek váltakoznak, az árnyékot nagyrészt fák adják. A homokozó a gyermekek kedvelt játszóhelye. A földdel való játék, a sarazás szintén kedvelt tevékenység. Az egészség védelmében fontos a homok évenkénti cseréje, hetenkénti lazítása, locsolása, fertőtlenítése. Szükséges az udvari vizes blokk kialakítása. A pancsoló, esetleg zuhanyozó egyrészt a gyermekek testének felfrissítésére, edzésére szolgál, másrészt a vízzel való játék elengedhetetlen a fejlődés, a fejlesztés szempontjából. Ivókút rendelkezésre áll, segítve az egészségóvó magatartás, -szokások kialakulását. Az udvar egy részén fedett területen lehet a nyári időszakban az étkezéseket, a foglalkozásokat, a kézműves tevékenységeket lebonyolítani, így növekszik a friss levegőn töltött idő. Egészséges életmódra, életvitelre nevelés Preventív szemlélet az egészséges életmódra: (megelőzés) Rendkívül fontos az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás, a testápolás (stb), az egészséges életmódra nevelés egyes területeinek tudatos fejlesztése, hiszen az egész szervezetre, életfolyamatokra, készségekre is hatással van. A helyes életritmus Az egészséges testi és szellemi fejlődés alapvető feltétele a megfelelő életritmus kialakítása. A napi ritmus, a rendszeresen, megszokott időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, és különböző készségek 9

alakulására. A nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó érdekében a gyermekek óvodában eltöltött ideje ésszerűen megtervezett, de megfelelően rugalmas. Kialakításánál a különböző korcsoportok életkori sajátosságaihoz, a szülők igényeihez igazodtunk. A különböző jellegű tevékenységek váltakozása pihentet, ezt figyelembe vettük a heti- és napirendek kialakításakor. A táplálkozás A gyermekek az óvodában a napi háromszori étkezéssel (kellő elosztásban és összetételben) a napi tápanyagszükségletük 65-70%-átkapják meg. (A további tápanyagszükséglet biztosítása a szülő feladata a reggeli és az esti étkezések alkalmával.) Óvodánkban melegítőkonyha működik, az ételeket az aktuális étkeztető cég készíti el, és szállítja. Fontos az étkezések megszervezése és kultúrált lebonyolítása. Az ízlésesen terített asztal igényessége kultúrált viselkedésre késztet. Lehetőség szerint természetes anyagból készült kiegészítőket használunk. (kosarak, terítők) Az önálló étkezés, az önkiszolgálás szokásainak kialakulása is tanulási folyamat eredménye, tehát az egyéni bánásmód alkalmazásával, türelmes segítőkészséggel és kellő idő biztosításával érhetünk el megfelelő eredményt. Testápolás A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres, szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakítását szolgálja. Fontos a családi és az óvodai gondozási szokások összehangolása, esetleges korrekciója természetesen megfelelő tapintattal. Bőrápolás az óvodában: A WC-használatot követő kézmosáshoz a megfelelő eszközök rendelkezésre állnak. A szokáskialakítás következetes neveléssel érhető el. Az udvari játék után, étkezések előtt, és a nap folyamán bármikor, ha szükség van rá, folyóvízben, szappannal, körömkefével moshatnak kezet a gyermekek. Hajápolás: Naponta többször fésülködnek a gyermekek, kialakítjuk bennük a rendezett külső iránti igényt. A szülők segítségét és megértését kérjük abban, hogy a hosszú hajú lányok olyan frizurát hordjanak, ami napközben nem zavarja őket, és nem balesetveszélyesek. A hajgumik használatát támogatjuk; a csatok, hosszú szalagok balesetek forrásai lehetnek. Körömápolás: Elsősorban a család feladata, de a kéz ápoltágához a köröm tisztasága is hozzá tartozik, ezért a körömkefe használata mindennapos. Természetesen a beszakadt, letört, sérült körmöt megfelelően ellátjuk. Fogmosás: A fokozatosság elvét betartva vezetjük be az ebéd utáni fogmosást. Javítjuk technikáját, a rendszerességgel a szokás kialakulását segítjük. A 10

rágógumi használatát az óvodában nem engedjük a fokozott balesetveszély miatt. Orr, fülkagyló, hallójárat, dobhártya: Az óvodában papírzsebkendőt használunk. Az orrfúvás helyes technikáját folyamatosan, fokozatosan tanulják meg a gyermekek. Az ide tarozó illemszabályok betartására különös figyelemmel vagyunk. Zsebkendő mindig rendelkezésre áll. Különösen kiscsoportban, de később is balesetet okozhat, ha a gyermekek orr- vagy füljáratukba apró játékokat, pálcikát dugnak. Ennek elkerülésére fokozott figyelemmel vagyunk, illetve a veszélyt tudatosítjuk bennük. WC-használat: Az óvoda szokásrendszere rugalmas. A gyermekek bármikor, társaiktól elválasztva, nyugodt körülmények között végezhetik szükségleteiket. A WC papírt jól elérhető helyen tároljuk. Öltözködés: Az óvodai öltözék összeállításához már a szülővel való első találkozás alkalmával tanácsokat adunk. Praktikus, könnyen kezelhető ruhadarabokat kérünk, melyeket a gyermekek egyre önállóbban kezelnek. Különösen kiscsoportban fontos, hogy minden ruhadarabban benne legyen a gyermek jele. Mindig legalább egy váltás ruhának lennie kell a gyermek pocán, hogy a kisebb „balesetek” ne okozzanak komolyabb fennakadást. Mozgás: A gyermekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését a testnevelési foglalkozások és a szabadban végezhető különböző mozgásos tevékenységek együttesen szolgálják. Az időjárástól függően lehetőleg a nap legnagyobb részét a friss levegőn töltik a gyermekek. Az udvari játékon kívül a séták, kirándulások a mozgásigény kielégítésén kívül közös élményt is jelentenek a csoport számára. Pihenés, alvás: A gyermekek alvásigénye 4-6 életév körül 10-12 óra. Az óvodások többsége nem éjszaka alszik ennyit. A fennmaradó 1,5-2 órát az ebéd utáni pihenés biztosítja. Pihenés előtt a termet alaposan ki kell szellőztetni, alvás alatt a folyamatos légcserét biztosítani kell. Ha nincsenek zavaró külső és belső ingerek, a gyermekek pihenése nyugodt lesz. Hangulati előkészítéssel meg is alapozhatjuk ezt. A mese, halkzene megnyugtatóan hat. A gyermekek akkor aludtak eleget, ha maguktól ébrednek. Ha mégis ébreszteni kell, mindenképpen kedvesen, tapintatosan, finoman tegyük. Különösen a téli sötétségben bántó lehet a lámpák felkapcsolása. A korábban ébredő gyermekek különösen nagycsoportban csendes játékkal elfoglalhatják magukat. 3.2. érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyerekeket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság,

11

derűs, szeretetteljes légkör vegye körül, modell értékű legyen a felnőttek közötti kommunikáció. Mindezért szükséges, hogy: - már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket - állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. - a felnőtt - gyermek, gyermek - gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze - az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi szociális érzékenységének fejlődését és én tudatának alakulását, engedjen teret én érvényesítő törekvéseinek, önkifejezésének. - az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégítse társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a másság elfogadására - járuljon hozzá az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képesség igényének kialakulásához (barátkozás, figyelmesség, segítőkészség, együttérzés) - segítse elő, hogy kialakuljon normarendszere, a derűs, nyugodt, tevékeny óvodai élethez szükséges szokások 3.3. Szocializációt segítő nevelés A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata. Olyan folyamat, amelyben a gyermek megtanulja megismerni önmagát, környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat. A szocializáció társas kapcsolatban jöhet létre, melyben a viselkedés úgy módosul, hogy megfeleljen a környezet által támasztott követelményeknek. A gyermekkori szocializáció a személyes én kibontakozásával veszi kezdetét, melynek fő tényezője a család, az első szocializációs közeg. Az óvodába kerüléskor a szocializációs tér bővül, egyre több személy lesz hatással a gyermekre. Az óvodáskori szocializációs fejlődést elsősorban a játékban lehet megfigyelni. A hagyományőrző népi játékok sajátos teret adnak ehhez; az altatók, az ölbeni játékok a felnőtt - gyermek kapcsolatát segítik, a gyermekek közös játékai (párválasztók, a szerepcserés játékok stb. ) a társkapcsolatokat alakítják, azonkívül komoly közösségformáló erő is. A játékokban megjelenő tevékenységi formákban tanulják meg a gyermekek a közös élmények hatására a társas érintkezés formáit, gyakorolják az önkifejezés módjait, kialakul a szülőföldhöz való kötődés. A gyermekek ebben a korban érzelmi fogékonyságuk miatt elsősorban a metakommunikációs jelzésekre érzékenyek. Ha ezek a jelzések összhangban vannak a verbális közléssel, a gyermekben felébred az utánzási vágy, a felnőtt viselkedése minta lesz számára

12

A befogadás időszaka Az első óvodai élmények meghatározzák a gyermek és a szülő óvodához fűződő viszonyát, a későbbi kapcsolatot is. Ezért körültekintően, tapintatosan, és fokozatosan kell az új környezettel megismertetni őket. A gyermek óvodába lépése előtt az óvónők kapcsolatot teremtenek a családdal. Tájékoztatják a szülőket az óvodai élettel kapcsolatos tudnivalókról, megbeszélik a befogadás menetét, az „anyás beszoktatás” lehetőségét. Az óvónők meghívják a gyermeket és a szülőket, látogassanak el a csoportba. Az első találkozás pozitív benyomásai újbóli találkozásra késztetik a gyermeket. A nevelési év kezdetén a csoportban lévő gyermekeket az új társak fogadására hangolják az óvónők. Arra késztetik őket, hogy barátságos odafordulásukkal segítsék az új társak beilleszkedését. A befogadás idején – ha szükséges később is – a gyermekek otthoni kedvenc játékukat is magukkal hozhatják, így az otthontól való elszakadás könnyebbé válhat. A befogadás időszakában mindkét óvónő a csoportban tartózkodik. Elfogadó odafordulásukkal segítik a gyermekeket és a szülőket az új helyzethez való alkalmazkodásban. Az érzelmi kötődések mielőbbi kialakulása érdekében a hiteles megerősítés, dicséret alkalmazása fontos. A napirend A gyermeki és a nevelői tevékenységeket úgy alakítjuk ki, hogy az egészséges életmód feltételei megteremtődjenek, megfeleljenek az óvodás korú gyermekek igényeinek, ugyanakkor rugalmasságával az óvoda és a csoport nyugalma is biztosított legyen. A napirend tartalmazza az egyes tevékenységek kezdő és végpontját, de ezek rugalmas kezelését nem csak a légkör nyugalma követeli meg, hanem bizonyos időtartamoknak időközben szükségszerűen bekövetkezett változása is. Ezért az egyes tevékenységek teljes időtartamát adjuk meg egész napra vonatkozóan. A napirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttmükődő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. Az óvodapedagógusok feladata a csoport napirendjének kialakítása, és összehangolása a többi csoportéval.

13

Napirendi időtartamok

Játék, egyéb szabadon választott tevékenység Előkészületek az étkezéshez Öltözés, egyéb testápolási teendők Pihenés Mindennapos testmozgás Foglalkozás, kezdeményezés

Kiscsoport

Középső csoport

Nagycsoport

4 óra

5 óra

5 óra 30 perc

2 óra 1 óra 45 perc

1 óra 30 perc 1 óra 30 perc 1 óra 10 perc

2 óra 30 perc 2 óra 20 perc 20 perc 15 perc 30 perc 10 óra 50 10 óra 30 Összesen: perc perc A nyitva tartásból adódó többletidőt a játékra kell fordítani.

Játék, egyéb szabadon választott tevékenység Előkészületek az étkezéshez Öltözés, egyéb testápolási teendők Pihenés Mindennapos testmozgás Összesen:

1 óra 1 óra 30 perc 20 perc 1 óra 10 óra 50 perc

Nyári időszak: 4 óra 30 perc

6 óra

6 óra 40 perc

1 óra 45 perc 1 óra 10 perc

1 óra

1 óra 30 perc

1 óra

1 óra

2 óra 30 perc 20 perc 10 óra 30 perc

2 óra 20 perc 10 óra 30 perc

1 óra 30 perc 20 perc 10 óra 30 perc

A nyitva tartásból adódó többletidőt a játékra kell fordítani. 3.4

ÉRTELMI NEVELÉS

A kultúraátadás folyamatában a gyermekek spontán szerzett ismereteit, tapasztalatait az óvodai nevelés speciális módszereinek segítségével rendszerezzük, célirányosan bővítjük. Ebben a folyamatban fejlődnek a gyermekek kognitív képességei. A hagyományőrző tevékenységek visszatérő, ugyanakkor a gyermekek számára bővülő mozzanatai segítik az egyre pontosabb, mind inkább valósághű észlelés, a koncentráció fejlődését, serkenti a képzelet működését, a reproduktív emlékezet, a problémamegoldó és kreatív gondolkodás és a fogalmi gondolkodás alakulását. Az óvoda a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítson változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről.

14

Érzékszerveik útján az őket körülvevő valóságot tapasztalati úton ismerjék meg, az így szerzett ismeretek között az egyszerű összefüggéseket ismerjék fel. 3.5. ANYANYELVI NEVELÉS Az anyanyelv az a nyelv, melyet adott népcsoport sajátjaként használ, ad tovább (átörökít), és anyanyelvének ismer el. Jel és szabályrendszer, mely az ősöktől hagyományozott, az egyéntől független, s a kollektív tudatban létezik. A beszéd olyan aktuális tevékenység, amelyben a nyelvi rendszer egyéni felhasználása mutatkozik meg. A beszéd a szocializáció eszköze. Lehetőséget ad a környezettel való kapcsolatteremtésre, az önkifejezésre; ezenkívül a gondolkodás eszköze. A jó beszédkapcsolat feltétele az óvónő - gyermek jó kapcsolata, a nyugodt, derűs csoportlégkör, a beszélgető társak türelmes, odaforduló figyelme. A feltételek megléte esetén a gyermek kibontakozik, beszédkedve nő. A nyelvi kommunikációs helyzetek kialakulása függ a beszélgetők beszédkedvétől, beszédkészségétől, az anyanyelv ismeretétől. Az anyanyelvi nevelés célja a beszédkészség kialakítása. Feladata a személyiség olyan mértékű kibontakoztatása, melynek eredményeként a gyermek nyelvi és kommunikációs készsége megfelel az iskolai követelményeknek. (Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél. Gondolatait, érzelmeit mások számára is követhetően fejezi ki. Artikulációja tiszta, beszédfegyelme kialakult. ) Mintaadással, szabályközvetítéssel fejlesztendő kifejezőkészsége, nyelvtanilag helyes beszéde. Az anyanyelvi nevelés helye a nevelési folyamatban

a

gyermek

szókincse,

Az anyanyelv használata szerves része a nevelési folyamatnak, ezért nem szigetelhető el a nevelés többi területétől. A gondozási feladatok közben kialakuló beszélgetések jó lehetőséget adnak az interperszonális kapcsolatok alakítására, a párbeszédes szituációk megteremtésére. A közösségi nevelés szempontjából az udvariassági formulák gyakorlására, (megszólítás, kérem - köszönöm) van lehetőség. A csúnya kifejezések mellőzése érdekében a legfontosabb a példamutatás. A játékban társas kapcsolatok alakulnak ki. Kommunikációs és metakommunikációs eszközök alkalmazására kerül sor. A szerepjátékban a szerepnek megfelelő hangszín, hangsúly stb. használata, a jellegzetességek megfigyelése szintén a nyelvi fejlődést segíti. A bábjáték során a zárkózottabb gyermekek is megszólalnak. Lehetőség nyílik a beszédfegyelem, a hangsúlyozás, a párbeszéd gyakorlására. Az anyanyelvi játékok játékos mozgásra építve fejlesztik, pl. az artikulációt, a szókincset.

15

Munkában A különböző munkafajták végzése során a gyermekek szókincse bővül a munkaeszközök megnevezésével, megismerésével, használatával is. Fontos a szabályok, utasítások megértése, követése. Munkavégzés közben szintén kialakulnak párbeszédes szituációk, melyeket ki kell használni. A tanulás folyamatában állandóan bővül a gyermekek szókincse, alakul, beszédhallásuk, -megértésük. A kérdés - felelet helyzetekben a kifejezőkészség, a beszédfegyelem is fejlődik. A zenei nevelés Kodály alapelvei szerint történik. A magyar nyelv jellegzetességeinek gyakorlása, beidegzése a magyar népi mondókákon és dalos játékokon keresztül érhető el. (helyes artikuláció, hangsúly, ritmus stb.). A mondókák és dalos játékok a szókincsbővítést is segítik. Irodalom Az anyanyelvi nevelés fontos területe az irodalmi nevelés. A kezdeményezések során természetesen adódik a gyermeki szókészlet gyarapításának, kifejezések - szólások - nyelvi fordulatok megismerésének lehetősége. A stiláris eszközök használata gazdagítja a gyermek nyelvi kifejezőkészségét. Az irodalmi foglalkozásokon különös hangsúlyt kapnak a magyar népmesék, mondókák, versek, de a mai magyar irodalmi alkotásokból is válogatunk. A népmesékben olyan képi erő, ritmus, hangulat van, ami az óvodás korú gyermek figyelmét lekötik, a mesélő és a gyermek között különös kapcsolatot hoz létre. A magyar népi kultúra sajátos szimbólumrendszerét, nyelvi fordulatait ismerhetik meg a gyermekek. A népi mondókák kitűnő hatással vannak a beszédfejlődésre. Nyelvünkre jellemző hangsúlyozást, beszédritmust észrevétlenül, játékosan sajátítják el a gyermekek. A vizuális nevelés területein a nyelvi és képi, formai ábrázolás együttes alkalmazásával ismertetjük meg a gyermekekkel az érzelmek sokféle kifejezési módját. A foglalkozásokon, kezdeményezéseken alkalmazott technikák, eszközök, anyagok nevei, az elhangzó kifejezések a szókincs gyarapítását is elősegítik. A munka közben kialakuló beszélgetések alkalmat adnak az arányok, irányok nyelvi kifejezésének gazdagítására. A környezet megismerése közben megszerzett ismeretek, a hagyományőrző tevékenységek kifejezései bővítik az anyanyelvi nevelés lehetőségeit, az aktív szókincsbe beépülnek a régies kifejezések, a tájjellegű szavak. A matematikai tevékenységek révén a beszéd és a gondolkodás szoros összefüggésben fejlődik. A megszerzett tapasztalatokból nyert képzetek elősegítik a fogalmak és szófajok szerkezetének felfogását, alkalmazását. A testnevelés során a tevékenységeket (a mozgást) szóbeli leírás után (is) végeznek a gyermekek. Ezzel gyakorlási lehetőség nyílik az utasítások megértésére, követésére.

16

4. AZ ÓVODAI NEVELÉS RENDSZERE Az óvodai nevelés feladatai szerteágazó, egymásra épülő és egymással összefüggő, komplex módon érvényesülő tevékenységek, melyek átszövik az óvodai nevelés egész rendszerét. Az óvodai nevelés rendszerében megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelés céljának kiteljesedését. A rendszer elemei a következők: A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI: Alapvető keretnek nevezzük azokat a nevelési és fejlesztési szokásokat, eljárásokat, amelyben a gyermek (az óvodába lépése pillanatától hazameneteléig) folyamatosan, rendszeresen részt vesz. Az alapvető keretek: a gondozás, az egészséges életvitelre nevelés, a közösségi nevelés és az egyéni bánásmód érvényesülése. Gondozás célja a kisgyermekek szükségleteinek kielégítése, amely elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához, és megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. Hozzájárul a gyermek egész személyiségének alakulásához. Egészséges életmódra, életvitelre nevelés célja, hogy az egyén és a közösség magatartását úgy formálja, hogy azzal egészségük megtartásához, fejlesztéséhez vagy visszaszerzéséhez járuljon hozzá. Erkölcsi és közösségi nevelés célja, hogy biztosítsa a gyerekek fejlődéséhez szükséges tevékenységeket és társas kapcsolatokat. Eredményeként a gyerekek szívesen kapcsolódnak az óvodához, óvónőjükhöz, a hozzájuk érzelmileg közel álló társaikhoz. A közösségi nevelés segíti, serkenti a szocializációt, amelyet - a családi és a bölcsődei szocializációra építve - az óvoda folytat, s ezzel tovább szélesíti a gyermek bevezetését társadalmi környezetébe. Az egyéni bánásmód célja: Az óvodai nevelésben törekedni kell arra, hogy a gyermekek én-tudata megerősödjék, én-képe a különböző tevékenységek során és kapcsolataikban differenciálódjék, önértékelésük reális legyen. Ebben az óvónői magatartásnak döntő szerepe van. Minden gyermeknek vannak olyan pozitív tulajdonságai, melyeket kiemelve, erősítve a csoportban elfoglalt helyét alakítani lehet, másrészt ezekre a tulajdonságokra építve az esetleg korrekcióra váró magatartásformákat módosítani lehet. Az egyéni bánásmód alkalmazásával az óvónő-gyermek kapcsolat is megfelelően alakul. Az a gyermek, aki érzi, hogy figyelnek rá, elismerik képességeit, a gyermekközösség aktív tagja lesz.

17

5. A GYERMEKEK TEVÉKENYSÉGFORMÁI 5.1. A JÁTÉK A gyermek alapvető tevékenysége, melyben a valósághoz, a környezetéhez való viszonya sajátos formában tükröződik. Az adott életkorban a személyiség fejlődését a legoptimálisabb mértékben biztosítja. A munkától és a tanulástól eltérően, minden külső céltól függetlenül, magáért a tevékenységért folytatnak, amelyet örömérzés kísér. A játék szerepe az óvodás korú gyermek életében A játék a gyermek olyan spontán tevékenysége, amely önmagáért folytatott tevékenység: örömforrás. Benne foglaltatik a funkcióöröm, a ritmus öröme, a vágy beteljesítése, a konfliktusoktól való megszabadulás (félelmek, ijedtség), kellemes élmények újrajátszása. Céltudatos, utánzáson alapuló tevékenység, melyet komolyan vesz a gyermek. Betartja a szabályokat, azonosul a szereppel. Játéktudata van, meg tudja különböztetni a játékot a valóságtól. A játék az óvodás korú gyermek legtermészetesebb tevékenysége, mely mindig a valóságot tükrözi. Fejlesztő hatással van a gyermek értelmi képességeire, érzelmeire, kreativitására, tehát személyiségformáló erő. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. A gyermek játékában nyomon követhető az, ahogyan a külső késztetések a gyermek belső indítékává, sajátjává válnak, miközben belső állapotait, vágyait, indulatait közvetíti. Tapasztalatait, élményeit játssza el, sajátos formában, ismerkedik a világgal, megismeri a véletlen és a valószínű törvényszerűségeit. Összeköttetést jelent élő- és élettelen környezetével, ismerkedik, tapasztalatokat szerez, reagál. Kíváncsisága belső indíttatású, mely alapja az ismeretszerzés folyamatának. A játék és a hagyományőrzés kapcsolata Régen a gyermekek nevelése a több generáció együttéléséből adódóan nem csak a szülők feladata volt. A nagyszülők, dédnagyszülők a saját gyermekkorukban játszott játékok továbbadásával nem csak szórakoztatták, tanítgatták unokáikat, hanem egyben lehetővé tették ezeknek a játékoknak a fennmaradását is. Így történt ez a dalok, mondókák, a szokások esetében is. A hagyományok apáról fiúra szálltak, megőrzésük, fennmaradásuk természetes módon történt. A családok mai szerkezete, életformája nem teszi lehetővé, hogy a hagyományok ilyen formában öröklődjenek, ezért programunk vállalkozik a feledésbe merült népszokások, hagyományok, tevékenységek, játékeszköz készítések

18

felelevenítésére. Ezzel gazdagodik, színesedik a gyermekek élete, bővül a nevelés eszköztára. A játék objektív feltételei: Nyugodt légkör A gyermekek kiegyensúlyozottságához a nyugodt, biztonságérzetet keltő légkör szükséges, melyben a gyermekek szabadon szervezik meg játékukat, önállóan választják hozzá a társat, helyet, eszközt. Szeretetteljes légkörben könnyebb egymás elfogadása. Megteremtésében és megőrzésében meghatározó az óvónői minta. A türelem, az együttérzés mindenképpen jellemzője kell, hogy legyen. Beszédének stílusa, a hanghordozása szeretetet, elfogadást sugározzon. Fontos, hogy a verbális és a nonverbális közlések mindig ugyanazt fejezzék ki, különben hiteltelenné válnak a jelzések, ettől a gyermekek bizonytalanná, szorongóvá válhatnak. A derűs légkör megőrzéséhez az is hozzájárul, ha a konfliktushelyzeteket az óvónő megelőzi, csökkenti. A játék befejezésére (nem abbahagyására!) megfelelő időt kell adni, a későbbi folytatást biztosíthatjuk. Eszközök A játékeszközök megválasztásában fő szempont az igényesség és a praktikum. Az ősi-népi játékok - rongybabák, falovak, stb. - harmonikusan egészítik ki a mai játékeszközöket. Értékük a következőkben rejlik: -

természetes anyagból készültek, hordozói egy sajátos ízlésvilágnak, ízlésformáló hatásúak, az eszközökben az egyszerű ember találékonysága, furfangossága jelenik meg (ördöglakat, búgócsiga, pörgettyű)

A játékok legyenek motiválóak, ízlésesek, igazodjanak a gyermek elképzeléseihez, segítse elgondolásainak megvalósításában. Esztétikusak, könnyen tisztítható, jó minőségű, sokféle módon egymással variálva illeszkedhessenek a játék témájához. Igazodjanak a gyermekek életkorához, veszélytelenek legyenek és segítsék elő a sokoldalú fejlődést. Fontos játékeszközök lehetnek még a természetben, a közvetlen környezetben fellelhető dolgok is.(Bot, falevél, virágszirom, kavics, bogyók, stb.) A gyermeki önkifejezésnek a bábozás eszközei is teret engednek. Fontos a báb és a dramatikus eszközök állandó jelenléte és helye. Esztétikus, színes textíliák, tarisznyák, fonott kosarak ösztönzően hatnak a gyermekek fantáziájára, elindítói lehetnek egy-egy szerepjátéknak, dramatizálásnak. Az eszközöknek „kincses ládát” vagy „kincses fiókot” kell biztosítani, melyet a gyermekek önállóan használhatnak.

19

A hagyományőrző életmódban is a gyermekek a saját kedvük és elhatározásuk szerint játszanak. A játék „klasszikus” tartalma kiegészül a népi játékokkal. Ide sorolhatók: -

énekes-táncos játékok, (fogyó-gyarapodó játékok, gyűszűsdi, leánykérő, lakodalmas játékok, furfangos és szórakoztató játékok) a mozgásos és küzdő játékok (sorjátékok, hidas-játékok, versengő váltást tartalmazó játékok) népi játékszerkészítések (napraforgószár-lovacska, bábuk, facsiga, töklámpás, csutkababa.)

Hely A gyermekek szabad mozgását, biztonságát, játékuk térbeli kibontakozását a megfelelő hely biztosításával érhetjük el. Ha a játék színtere a csoportszoba: Az óvónő itt a gyermekek közreműködésével állandó és ideiglenes játszóhelyeket, kuckókat alakít ki. Ügyel arra, hogy a különböző játszó csoportok ne zavarják egymást. A mindennapi hagyományőrző tevékenységek gyakorlására kialakított kézműves szobában a közösen gyűjtött természetes anyagok, a kellékek játékgazdagító lehetőségeket nyújtanak. Az irodalmi és zenei élmények befogadására alkalmas hely a csoportszoba nyugalmas része (mesesarok, meseszőnyeg). A gyermekek variálhatják a csoportszoba kisebb, mozgatható bútorait, a térelválasztó elemeket szintén. Ha a játék színtere az udvar: Biztosítani kell az elmélyült játék lehetőségét az udvaron, kertben és a kirándulások alkalmával is. (fontos az óvónő helyismerete! ) Az óvoda udvarát célszerű csoportonként tagolni, de az udvarrészek átjárhatók legyenek. A népi játékok játszására, kismesterségek gyakorlására, népi játékok készítésére az udvar a legalkalmasabb játszóhely. Idő A napirendben a játékra biztosított idő folyamatos, összefüggő legyen. A napirendben szereplő egyéb tevékenységek beleolvadnak a játék folyamatába. A hagyományőrző tevékenységek, kezdeményezések a foglalkozások helyének és idejének megválasztása körültekintő szervezéssel nem borítja fel az elmélyült játékot. Ez alól kivételt képeznek a konkrét szervezést igénylő, kötött időpontú tevékenységek (kirándulások, mozi, bábszínház, testnevelés foglalkozás)

20

Az óvodapedagógus viszonyulása a gyermek játékához Az óvodapedagógus a gyermeki személyiség megismerésére törekedjék. Ehhez a játék sokrétű információt ad. Folyamatos megfigyelések alkalmával (játéktevékenység közben) a gyermek testi-lelki állapota jobban megismerhető. Játék közbeni mozdulatai, kifejezései, beszéde, a játék témája, megvalósítása alapján tájékozódhatunk pozitív, negatív élményeiről, pillanatnyi érzelmi állapotáról, problémákról melyek foglalkoztatják őt, vágyairól, otthoni élményeiről. A játék intenzív követése megfelelő empátiát, tapintatot követel. A helyes óvodapedagógus magatartás feloldja a csoportban esetlegesen kialakult feszültséget. Megértő viselkedésével alakítja a csoportban a toleranciát: elfogadtatja a magányos, vagy az agresszív gyermeket is. A felnőtt beavatkozása csakis a megoldási lehetőségek nyújtása, választhatóság, mintaadás, valamint a testi épség megőrzése szempontjából indokolt. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, a nem direkt reakcióival éri el. Az óvodapedagógus viselkedése közös játékra inspirál. Élmények nyújtásával gazdagíthatja a játékot. Mintaadása a gyermeket utánzásra serkenti. A szabályok megjelennek a társasjátékokban, de a játékeszközökkel való bánásmódban, a szokásrend kialakításában is, és magában a játékban is. Az óvodapedagógus tiszteletben kell, hogy tartsa a gyermeki önállóságot, mely a játék szabadságában teljesedik ki, a gyermek által vállalt szabályokkal együtt. Az óvodapedagógus személyes példája a szülőket a lakókörnyezetben fellelhető és átadható népi játékok gyűjtésére ösztönzi. Az óvodában kiemelt a szabadjáték túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. A játék személyiségfejlesztő hatása A játék a gyermek egész személyiségének fejlődésére kihat. Az értelmi képességekre gyakorolt hatása jól tükröződik az érzékszervek működésének pontosabbá válásában. A játék közben felmerülő nehézségek leküzdése alakítja a gyermek intellektuális tevékenységét. Fejlődik az emlékezet, az észlelés, megfigyelőképesség, az önkéntes és szándékos figyelem, a képzelet, a gondolkodás. A szituációk

21

létrehozása és megoldása megmozgatja a gyermek alkotó fantáziáját, képzeletét. A gyermek mozgáskészsége is fejlődnek az újfajta mozgások elsajátításában, az elsajátított mozgásformák megerősítésében, melyeket az udvaron és a teremben egyaránt gyakorol. Alakul térérzékelése, fejlődik nagymozgása és a szenzomotoros kézügyessége. Formálódik erkölcsi ítéletalkotása, erkölcsi szokások felismeréséhez, elfogadásához kerül közelebb. Alakul illembeli viselkedése, udvariassága. Erős érzelmeket váltanak ki az átélt játékörömök, sikerélmények vagy kudarcok. Feszültség-levezető hatása a gyermekeket nyugodtabbá, oldottabbá teszi. A hagyományőrző tevékenységek érzelmi többletükkel a gyermekek élményeit gazdagítják. A közös játék öröme, az élmény együttes átélése alakítja a társakhoz való viszonyát. Így a játék fontos szerepet játszik a szocializálódás folyamatában is. A gyakorlójáték Az a játékfajta, amelyben a gyermek az ismétlések hatására a különböző képességeit gyakorolja. 1,5 éves korban kezd kibontakozni, 2- 2,5 éves korig meghatározó, de a későbbi életszakaszban is előfordul. Fejlődik általa a gyermek elemi mozgáskoordinációja, ezen az úton sajátítja el az egyszerű tárgyak használatát. Fajtái:  A hang és a beszéd játékos gyakorlása  Mozgást gyakorló játék  Játékeszközök rakosgatása  Játék különböző anyagokkal A szerepjáték Az a játékfajta, amelyben a gyermek a felnőttek szerepét, tevékenységét és a felnőttek közötti viszonylatokat sajátos játék-körülmények között, képzeletük segítségével és a felnőttek által használt tárgyak helyettesítésére szolgáló játékeszközökkel újraalkotják. Az óvódás korú gyermek legjellemzőbb játékfajtája. Kibontakozása 2,5 éves kortól kísérhető figyelemmel. Fajtái: A tényleges szerepjáték  Kisóvódás korban: A felnőtt cselekvésének utánzását a manipuláció teszi vonzóvá, a lényeg maga a cselekvés, amelyet a gyermek kiválaszt. Pl.: mosogatás, reszelés, gyúrás  4-5 éves korban, a játékban már nem a manipuláció öröme az uralkodó, hanem egy tárgyhoz tapad a téma, amely a szerepeket sugallja. A szerepet a tárgy hitelesíti. Pl.: akinél franciakulcs van, az a szerelő 22

 Nagyóvódás játékait a szerep iránti érdeklődés határozza meg. A szerep már csak a társas viszonylatok rendszerében érvényes. A szerepből következő reláció többi tagja is jelen legyen. A szerep hordozza a témát. Pl.: csak akkor lehet valaki orvos, ha vannak betegei Barkácsolás A gyermek eszközkészítése. A barkácsolás a szerepjáték bizonyos fejlettségi fokán jelenik meg, amikor már nem elégednek meg a tárgyak egyszerű helyettesítésével, kevés a rendelkezésre álló játékeszköz. Új játékeszközöket állítanak elő a játék témájához igazodva. Dramatikus játékok Ezek témáját a mese, az irodalmi alkotások adják, a játékban többféleképpen tükröződhet. Pl: eljátsszák valamelyik mesehős szerepét, vagy mesemondóként lépnek föl. Az építő és konstruáló játékok A gyermekek kockából vagy más játékszerekből, különböző alkatrészekből, anyagokból építményeket, játékszereket, különféle tárgyakat hoznak létre. Az építő és konstrukciós játékok gyakran a szerepjátékhoz kapcsolódnak, az élethelyzetek reprodukálása közben építenek, szerelnek vagy a létrehozott alkotás hatására képzelik bele magukat különböző szerepekbe. Az építőjátékot 3-4 éves korban az összerakosgatás, az építés jellemzi. 4-6-7 éves korban félkész elemekből alkotnak. Kialakul a valóság tárgyaihoz hasonló modellek készítése, konstruálása. Különböző anyagokból játékszereket és bonyolultabb alkotásokat hoznak létre. Kialakul a konstruáló játék. Ez a tevékenység főleg a nagycsoportban önállósodik, függetlenedik a szerepjátéktól. A konstruáló játék átmenet a játék és a munka között. A szabályjáték Olyan játékok tartoznak ide, amelynek lényegét az előre meghatározott, pontos szabályok adják meg. Tipikusan csoportos játék, amelyben a szabályt önként vállalják a gyermekek. Fajtái: A mozgásos szabályjátékok 3-4 éves korban alakul ki, általában a gyermekek mozgásszükségletét elégítik ki. Szabályaik egyszerűek, nincs különösebb kötöttség, nem szükséges hozzá az egész csoporttal való együttműködés sem. Pl: testnevelési játékok, dalos és mondókás népi játékok, fogócskák, bújócskák, körjátékok, labdajátékok, mozgásos versenyjátékok

23

Az értelmi képességeket fejlesztő szabályjátékok A gyors érzékelést, a megfigyelést, a figyelmet, a logikus gondolkodást, az ismeretet fejlesztő játékok tartoznak ide. 5-6-7 éves korban játsszák a nagyobb szellemi erőfeszítést igénylő játékokat. Már egymást is figyelmeztetik a szabályok betartására, törekednek a minél pontosabb és gyorsabb végrehajtására. Pl: társasjátékok, dominók, kártyajátékok, nyelvi játékok, képes kirakók, versenyjátékok 5.2. A MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK Az óvodás kor végéig játékos marad. A munka célra irányuló tevékenység, mely többnyire külső irányítással folyik. A gyermektől belső fegyelmet, kötelezettségvállalást igényel. A munka elvégzését külső szükségesség indokolja. A munka felelősséggel jár. Elvégzéséhez megfelelő beállítódásra, ismeretekre, készségekre van szükség. Felnőtt irányításával, gyakorlás hatására alakul ki. Fontos, hogy a gyermek megfelelően motivált legyen a munkavégzésben. Akár külső kérésre, akár belső indíttatásra végzi a munkát, fontos a kellő ráhangolódás. Csak az örömmel végzett munka lehet alkotó jellegű, így alakulhatnak ki olyan belső tulajdonságok, mint önállóság, kezdeményezés, pontosság, az alkotás öröme, közös élmény. Az óvodában végzett munka elsősorban a közösségért végzett tevékenység. A gyermek munkája fontos személyiségfejlesztési eszköz. A gyermek a cselekvő tanulásútján szerez tapasztalatokat és ismereteket. A gyermekek a mindennapi munkálkodásuk közben ismerkednek környezetükkel, így az őket körülvevő tárgyi világról egyre pontosabb információk birtokába jutnak. A néphagyományőrző tevékenységek gyarapítják a gyermekek cselekvési lehetőségeit. Felfedezik a természetes anyagok, eszközök használata során, hogy a rendszeresen visszatérő munkálatok (egy-egy adott cselekvéssor) Az emberi élet velejárója. Megtanulnak eligazodni környezetük térbeli viszonyai között és vizuális, mozgásos, tapintásos információkat szereznek a világról. A gyermek a környezetében látott munkacselekvéseket játékában utánozza, mely az utánzási vágyából fakad. Megtanulják a munkaeszközök célszerű használatát. Ahogy a munkavégzés egyre önállóbbá válik, formáiban és tartalmában fokozatosan változik, úgy igényli a gyermektől a magasabb fokú együttműködést. Ha ezek a cselekvések rendszeresen visszatérnek és az egyén, a környezet, a közösség javát szolgálja, akkor munka jellegű tevékenységgé válnak. Ezek alapja és mozgatórugója a gyermek aktivitási igénye és a felnőtt megerősítő, dicsérő értékelése.

24

Célok, feladatok A munkaerkölcs, felelősségérzet alapozása, kitartásra nevelés. A cselekvés befejező mozzanatáig kell eljuttatni a gyermeket. A hagyományőrző tevékenységek gyakorlásán keresztül kell megszerettetni a munkajellegű tevékenységeket. A gyermek sajátítsa el azon készségeket, jártasságokat, amelyek a társas együttélést lehetővé teszik, fejlődjön önértékelésük. Az óvodapedagógus alakítson ki olyan érzelmi kapcsolatot a gyermekekkel, és közben éljen a megerősítés erejével, mely ösztönzi őket a munkajellegű tevékenységek céltudatos elvégzésére. Munkajellegű tevékenységek tartalma Önkiszolgálás Magában foglalja a gyermekek természetes, mindennapi szükségleteinek önálló kielégítését, valamint környezetük rendjének megőrzését és helyreállítását, illetve a tágabb, külső környezetének óvását, védelmét. Az önkiszolgálás készségeinek és szokásainak elsajátítása, a feladat elvégzéséhez való pozitív viszony kialakítása alapja a közösségért végzett tevékenységeknek. Az önkiszolgáláshoz tartozó munkatevékenység egyik meghatározott köre az étkezéssel, testápolással, öltözködéssel kapcsolatos teendőkben, az egészségügyi szokásokban jut kifejezésre. Közösségért végzett tevékenységformák Naposi munka, a mindennapi élettel kapcsolatos állandó és alkalomszerű munkák, növénygondozás, felelősi munkák. A naposságot vonzóvá kell tenni a gyermek számára, mert a naposi munka vállalásában az önkéntesség dominál. A motivációt adhatja a kötény, kitűző alkalmazása, ami nem csak feladatvállalást jelent, hanem örömöt és büszkeséget ad a gyermek számára. A naposi munka tartalmát úgy célszerű kialakítani, hogy a gyermek játékát minél kisebb mértékben zavarja meg, illetve kevés időt vegyen el a játékból. A naposi munkát kisebb gyermek is vállalhatja. A hagyományőrző és a környezet védelmével kapcsolatos tevékenységek szélesítik a naposi teendőket. Pl: kerti munkához a szerszámok előkészítése, hagyományos ünnepi sütemények sütéséhez az eszközök előkészítése.

25

Az állandó és alkalomszerű munkák Az alkalomszerű munkák általában nem meghatározhatóak. Lényegükből következik, hogy nap, mint nap jelentkező gondok megoldásában van szerepük. Emiatt az óvónőtől a szervezésben több figyelmet, átgondolást igényel. Az egyéni fejlettségben mutatkozó eltéréseket fokozottan figyelembe kell venni, a gyermeket önmagához képest értékelni. E munkákhoz tartoznak az ünnepi készülődés (díszítés, ajándékkészítés), házimunka jellegű tevékenységek (sütés, főzés, étkezések utáni seprés), udvar és teremrendezés, egyéni megbízatások Felelősi munkák Szükség szerint meghatározható feladatokat foglal magába. Célszerű önként jelentkező felelőst választani az állandóan ismétlődő feladatokra, mely munkánkat egyszerűbbé, szervezettebbé, gördülékenyebbé teszi. (mosdófelelős, élősarok felelős) Növénygondozás közben a gyermek munkafolyamatokkal ismerkedik (locsolás, kapálás, ültetés, vetés). A munka folyamatában megfigyelhetik a növények életében bekövetkező változásokat. Ismerkednek a növények ápolása közben felfedezhető állatokkal. A gondozáshoz szükséges ismereteket, készségeket alakítjuk. Figyelembe kell vennünk azt, hogy a kisebb gyermekeket az eszköz és maga a cselekvés vonzza, míg a nagyobb már tudatosabban végzi munkáját. A helyi adottságaink lehetővé teszik, hogy az állatokat saját környezetükben megfigyelhessük, gondozásuk folyamatát így figyelemmel kísérhetjük. Ezért nem szükséges az óvodában kisállatok tartása. Az óvodapedagógus a folyamatban Minden korcsoportban meg kell teremteni az önálló munkavégzés lehetőségét, folyamatosságát. Az egyéni sajátosságokat figyelembe véve a gyermekek önértékelését, igényszintjét alakítani kell. Az óvodába lépő gyermekek önkiszolgálási szintjét megismerve a családot is ösztönözni kell arra, hogy otthon is gyakorolja az önkiszolgálási és munkajellegű tevékenységeket. Az óvodapedagógus adjon példát a munkához valóviszonyában a gyermekeknek és a szülőknek egyaránt (jókedv, igényesség, szervezettség). A Falumúzeum látogatása lehetővé teszi megismerkedjenek elődeink munkaeszközeivel.

azt,

hogy

a

gyermekek

A munkajellegű tevékenységek személyiségfejlesztő hatása A hagyományőrzés munkajellegű tevékenységeinek gyakorlása során a gyermekek tapasztalatokat szereznek, jártasságuk alakul.

26

Az önkiszolgálással elsajátítja azokat a készségeket, amelyek az egyéb munkajellegű tevékenységek elvégzésére alkalmassá teszik. Az érzelmi hatások révén fejlődik önértékelése, feladattudata, önbizalma, kitartása. Megbecsüli saját és mások munkáját. A tárgyak, térbeli viszonyok, cselekvések megnevezése gyarapítja szókincsét. A különböző észlelési formák összekapcsolásával a munkavégzés egyre pontosabbá, egyszerűbbé, szervezettebbé válik. Eközben természetes módon alakul szociális magatartása, társas kapcsolatai. Megtalálja helyét a csoportban, a közösség hasznos tagjává válik. Alakul a segítségnyújtás és a máról való gondoskodás igénye. 5.3. A TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS Az óvodában a tanulás egyrészt spontán, másrészt a nevelési célok érdekében sajátosan szervezett tevékenység. Sokféle tevékenység biztosításával lehetőséget adunk az érdeklődés kielégítésére, a tapasztalatszerzés, a felfedezés a gondolkodás örömének átélésére, az alkotásra, az emberi és tárgyi környezet szépségeinek felfedezésére. Az óvoda elsősorban nevelési intézmény, alapozó jellegű nevelés folyik tervszerű fejlesztéssel. A játékban végbemenő tanulás nem szándékos. Fejlődése a játék megjelenésével egyidejűleg indul meg. Az óvodapedagógus feladata a tevékenységbe ágyazott tanulás irányítása. Segítse elő a pozitív énkép kialakulását személyre szabott, pozitív értékeléssel. Az óvodai tanulás mindig tevékenységbe ágyazottan történik, amely támogatja a teljes személyiség fejlődését. Fontos a megfelelő motiváció, a derűs, nyugodt légkör biztosítása. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak a bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

27

A tanulás lehetséges formái az óvodában:  az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása),  a spontán játékos tapasztalatszerzés;  a játékos, cselekvéses tanulás;  a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;  az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;  a gyakorlati problémamegoldás A tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segítjük a gyermek személyiségének kibontakozását. Az óvodai nevelés egyik részterülete az iskolára való felkészítés. A gyermekekben ki kell alakítani azokat a tulajdonságokat, készségeket, melyek alkalmassá teszik őket az iskolai életformához való alkalmazkodásra. A gyermek közösségi élete akkor lesz megfelelő, ha kialakítjuk az alkalmazkodás, a tolerancia, a szabályokhoz való alkalmazkodás képességét. Az iskolai önálló feladatvégzéshez a feladattudatát, feladattartását, türelmét, önállóságát, kezdeményező készségét kell fejleszteni, erősíteni. A valódi tanulás előkészítéséhez az összpontosítás, az emlékezet fejlesztése szükséges, a gyermeki kíváncsiság felkeltése, megőrzése. Az óvodai nevelés folyamatában az értelmi képességeket és olyan részképességeket fejlesztünk, melyek a majdani tanuláshoz is szükségesek lesznek. Ezek: érzékelés-észlelés, figyelem, önálló gondolkodás, képzelet, beszéd. Alapelvek érvényesülése az óvodai nevelésben Az alapelvek nemcsak a tanítási-tanulási folyamatban, hanem a nevelés egészében is nagy szerepet játszanak. Fontos, hogy szem előtt tartsuk: Nevelésközpontúság Meg kell találni a foglalkozáson a legmegfelelőbb nevelési feladatot, ennek alapján fejlessze a gyermek egész személyiségét (értelmi erőit, érzelmeit, akaratát, képességeit stb.) Az óvoda és az élet kapcsolatának elve Jelenti, hogy az foglalkozások valóságos élethelyzetekre épüljenek, a valóságot közvetítsék. Innen kell kiindulni és az alkalmazásoknak is ide kell visszatérni. Tudományosság elve Az óvodában is jelentős. Fontos, hogy a magyarázatok ne mondjanak ellent a tudománynak. A gyermekek életkori sajátosságaihoz, értelmi képességeihez 28

igazodva megfelelő, igaz választ lehet adni minden kérdésre. (Gólya hozza?) Vannak olyan kérdések, melyekről nincs a tudománynak határozott álláspontja. Ezt el lehet (kell!) mondani a gyermekeknek. Félretájékoztatni tilos. Rendszeresség elve A tananyagot egyes részeinek egymásra kell épülniük, a felidézett ismeretekre épülhetnek az újak; súlypontokat kell kialakítani, ezekhez kapcsolhatók. Szemléletesség elve Az érzékszervek használatát jelenti. Sokoldalú érzéki megismerésre van szükség. Commenius: Didactica Magna: „Az érzékek elé kell tárni mindent, mégpedig a láthatókat a látás elé, a hallhatókat a hallás elé, a szagolhatókat a szaglás elé, Az ízlelhetőket az ízlelőszerv élé, a tapinthatókat a tapintás elé. És ami több érzékszerv által érzékelhető, azt több érzékszerv útján kell érzékeltetni.” Tudatosság és aktivitás elve Az óvodában a tudatosság csak az óvodapedagógusra vonatkozik, a gyermek tudatosságát életkori sajátosságai kizárják. Az aktivitás a gyermek valódi, cselekvő részvételét jelenti a tevékenységekben és a gyakorlati problémamegoldásokban. Motiváció elve Kíváncsiságot, érdeklődést keltünk a gyermekben, amely arra készteti őt, hogy az általunk elvárt tevékenységet elvégezze. Koncentráció elve Az egymáshoz tartozó vagy egymással összefüggésbe hozható ismeretek összekapcsolását jelenti. Az óvodában a komplex foglalkozásokat értünk alatta; valamely téma összes vonatkozásait vizsgáljuk. A gyermekek fejlettségéhez való igazodás és a fokozatosság elve A csoport és az egyes gyermekek egyéni fejlettségét figyelembe kell venni az ütemtervek, a foglalkozások felépítésekor. A fokozatos ismeretbővítés, a készségek, képességek egyre magasabb szintre emelése az egyszerűbbtől a bonyolultabbig halad, csakis elemeire bontva és apránként összerakva.

29

6. A FEJLESZTÉS TARTALMI ESZKÖZEI 6.1. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE A környezet megismerésére nevelés nemcsak az ismeretek, a környezeti problémák megoldásához szükséges készségek, nemcsak a környezethez fűződő érzelmi viszonyulások és értékek pedagógiai megformálása, hanem az egész személyiségre ható nevelési folyamat, melyben fejlődik a gyermek döntési képessége, véleményalkotása is. Megalapozása a gyermek első éveiben történik, hiszen tudjuk, hogy mekkora a szülők hatása, környezeti szokásaik, életvitelük, környezeti attitűdjeik ereje. Ez az amit tapasztalnak, megtanulnak a gyerekek. A környezeti nevelés az a család égészére kell, hogy hasson. Be kell vonni a szülőket a környezeti akcióba az egészségnevelő programokba. Bízzunk a család erejében, építsünk a családok aktivitására, összetartó erejére. A környezeti nevelés célja, feladata Az óvodai nevelés célja, feladata olyan szokások, szokásrendszerek és viselkedési formák kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy a gyermekek harmonikus kapcsolatba kerülhessenek természeti és társadalmi környezetükkel, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében hangsúlyt helyezni a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására. A környezeti nevelés célrendszere: ­ A környezeti értékek felismerése, azaz tudatformálás. ­ Környezeti fogalmak tisztázása, azaz ismeretszerzés. ­ Olyan készségek kialakítása, melyek szükségesek az emberi kultúra és környezet megismeréséhez. ­ Pozitív viszonyok kialakítása, azaz attitűdök formálása. ­ A környezetorientált magatartás kialakítása, azaz értékrend és értékelés kialakítása. ­ Környezeti minőségjavító, tudatos, felelősségteljes cselekvés kialakítása, azaz aktivitás létrejötte. Az óvodában könnyedén, vidáman és játékosan fonja koszorúba az élet szépsége a környezeti nevelést. Az emberek jövője a korai életszakaszban határozódik meg. Itt alapozhatók meg a cselekvési és magatartási szokások, emocionális kapcsolatok és az elemi tapasztalatok a természettel kapcsolatban. Célként kell kitűznünk, hogy a környezethez kapcsolódó ismeretek a nevelés során bővüljenek, környezettudatos magatartásban, környezetbarát életvitelben valósuljanak meg.

30

A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Segíti a gyermekek irányított és spontán szerzett tapasztalatainak feldolgozását. Közben fejlődnek a megismerőtevékenységek (érzékelés-észlelés, emlékezet, képzelet, gondolkodás), alakul a gyermekek társas magatartása, fejlődik beszédmegértő és nyelvi kifejezőképességük. A nevelés fontos feladata a szülőföldhöz, a nemzeti kultúra hagyományaihoz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, a helyi népszokások felelevenítésével, a környező népek szokásainak megemlítésével. Feladat a pozitív magatartásmódok kialakítása, a környezeti kultúra iránti igény megalapozása, a gyermek közvetlen környezetében levő élővilág megismertetése és megszerettetése, az élő és élettelen környezeti tényezők közötti leglényegesebb összefüggések megláttatása, a helyi adottságok, lehetőségek feltárásával, felhasználásával. A környezeti nevelés az egész óvodai - és óvodán kívüli – életet átszövi; a környezet megismerése nem korlátozódhat a foglalkozásokra. Az udvari játék, a kirándulások, séták múzeumlátogatások megannyi lehetőséget nyújtanak a tervezett és a spontán ismeretszerzésre. A hagyományos óvodai ismeretanyagot: a család, az óvodai környezet, az emberi foglalkozások, a közlekedés, az emberi test, a napszakok, az évszakok, az állatok, a növények stb. a gyermekek sajátos hatásrendszerben szerzik meg. A környezeti nevelés helye a nevelésben Az ismerkedés, megismerés már a családi nevelés során elkezdődik, az óvodai nevelésben folytatjuk azt. Változatos lehetőségeket biztosítunk a tapasztalatszerzésre, az ismeretek bővítésére, minden esetben az életkori sajátosságokat szem előtt tartva. Az udvar az év minden szakában olyan színhely, ahol a gyermekek megfigyelhetik a természet különböző jelenségeit, élőlényeit. Az első hóvirág megjelenésétől a meggyfák virágzásán át a gyümölcsök begyűjtéséig, a falevelek lehullásáig, a természet elcsendesedéséig közvetlen közelről figyelhetik a változásokat. Természetesen a kertben élő rovarok, kis állatok élete is a gyermekek előtt folyik. Óvodapedagógusi feladat ezekre a gyermekek figyelmét felhívni, a természet szépségeit megmutatni. Az udvar tehát nem csak a játék színtere. Itt ismerkednek a gyermekek a kerti munkákkal, amiben megfelelő szerszámokkal ők is részt vehetnek. A kora tavasszal nevelt zöldség- és gyümölcspalántákat a gyermekek ültetik ki a szabad földbe, folyamatosan gondoskodnak a kis növényekről, és a termést is ők gyűjtik be. Ebben a folyamatban ismereteket szereznek a növények életfeltételeiről, fejlődésükről, látják munkájuk eredményét.

31

Az udvar hátsó részén komposztálásra alkalmas helyet alakítottunk ki. A komposzt készítésében a gyermekek aktívan részt vesznek. A szerves hulladékot felnőtt segítségével viszik ki, az elvégzendő munkákba is bekapcsolódnak. Ez a munka több szempontból is értékes. A komposztba kerülő anyagokat meg kell ismerni, ki kell válogatni adott szempont szerint. Ekkor nem csak a válogatást gyakorolják, hanem ismereteket is szereznek a különböző anyagok tulajdonságairól, ok-okozati összefüggéseket vehetnek észre. Kirándulások, séták alkalmával igen sokféle tapasztalatot gyűjtenek a gyerekek a természeti környezetről és a társadalmi környezet egyes területeiről. Ilyenkor alkalom adódik a járművek, a közlekedők megfigyelésére, egyes foglalkozásokat közvetlen közelről megismerni. Egy nevelési évben 2 alkalommal szervezünk kirándulásokat, tavaszi és őszi időszakban. Az együtt töltött idő alatt spontán, képlékeny csoportok alakulnak. Egyesek a tóparton figyelik az állatokat, mások a tűzrakással foglalatoskodnak. Vannak, akik vizet hordanak, és megint mások érdekes új játékokat játszanak a gyerekekkel. Ezek az alkalmak igen hasznosak a gyermekek számára, hiszen azon túl, hogy a családjukkal együtt töltik el napjukat, minden felnőtt új és újabb ismereteket ad át nekik, és tapasztalatot szereznek a társas együttlétről is. Kirándulások, séták közben érdekes tárgyak gyűjthetők. A csigaházak, kavicsok, madártollak a természet-sarokba kerülhetnek, így többször megcsodálható színük, formájuk, érdekes tapintásuk. A kirándulások egyik sajátos változata lehet a nyári erdei óvoda szervezése, amennyiben erre a feltételek biztosítottak. A költségek egy részét pályázatok útján kívánjuk támogatni. A jelentkezés alapján kialakult csoporttal, 4-5 napra vidékre megyünk. A helyszín kiválasztásakor fő szempont, hogy a magyar néphagyomány valamely területére betekintést nyerhessünk, vagy a környezetvédelem szempontjából érdekes, hasznos tapasztalatokhoz juthassunk. Ez idő alatt rengeteg élményt gyűjthetnek a gyerekek. A földeken megfigyelhetik a nyári munkákat, a falusi udvarokban közelről vizsgálhatják a háziállatok életét, az emberek munkáját. A népi mesterségek közül néhányat megfigyelhetnek. Az óvodában kis szövőkereten baba szőnyeget szőnek a gyerekek, de a valódi szövőszék mindenkinek érdekesség. Agyagozni is szoktak év közben, de a korongon dolgozni más. Mindez nem csak a környezet jobb megismerését segíti, hanem az összetartozást is erősíti. Ősszel a közös fénykép-nézegetések alkalmával felidéződnek a nyári élmények, sokáig beszéd- és rajztéma a gyermekek között. A múzeumlátogatásokkor kifejezetten irányított megfigyeléseket tesznek a gyermekek. Olyan tárgyakat, élőlényeket, jelenségeket ismerhetnek meg, amelyeket a hétköznapokban nem lehet. Az óvodai csoport ismeretében és a kiállítások megfelelő válogatásával a gyermekek világban való tájékozottságát szélesíthetjük. 32

A környezeti nevelés módszerei – A beszélgetés. Ez a módszer az óvodapedagógus és a gyermek részéről is rugalmasságot kíván. A beszélgetés során kérdések és válaszok követik egymást. A résztvevők hozzáfűzik gondolataikat, észrevételeiket, melyek újabb kérdéseket vethetnek fel. Így a beszélgetés alakulása érdekes fordulatokat hozhat a foglalkozásokban. Az óvodapedagógus információkat kaphat arról, melyek azok a kérdések, amelyek foglalkoztatják a csoportot, hol vannak esetleg hiányosságok, félreértések. Fontos az óvodapedagógus magas színvonalú beszédkultúrája. Kérdései, magyarázata, válaszai példamutatóak legyenek. – Az elbeszélés. A foglalkozásokon kétféle változatban jelenik meg. Az óvodapedagógus elbeszélése szemléletes, színes és nyelvileg jól megformált legyen. Érdekessé teheti a foglalkozást, szemléletessé az ismeretanyagot. Fejleszti a gyermekek képzeletét, gyarapítja szókincsét, és gazdag érzelmi hatásokat biztosít. A gyermek elbeszélése során a meglévő ismereteik birtokában megfigyeléseiről, élményeiről összefüggően, folyamatosan beszél. Ebből adódóan középső és nagycsoportban alkalmazzuk. –

–

A bemutatás és a magyarázat. A két módszert együttesen alkalmazzuk, biztosítva a vizuális (képszerű) és verbális (nyelvi) ismeretszerzés egységét. A bemutatás és a kapcsolódó magyarázat változatos formában jelenik meg, és kétféle megoldásban alkalmazható.  A tárgyak, jelenségek, élőlények természetes környezetben való bemutatása.  A környezetükből kiemelten való szemléltetése. Mindkét változatban a gyermekek megfigyelik az adott jelenséget az irányító kérdések és magyarázatok alapján. Arra törekszünk, hogy minél több dolgot természetes környezetben, lehetőleg folyamatosan figyelhessenek meg a gyermekek. A gyakorlás. Ezt a módszert egyrészt a manipulatív tevékenységekben való jártasságok, készségek kialakítására, fejlesztésére, másrészt a szellemi tevékenység, a logikus és problémamegoldó gondolkodás megalapozására, fejlesztésére alkalmazzuk. Manuális tevékenységek gyakorlása történhet:  Játékos tevékenységgel  Munkavégzéssel (kerti munka, élősarok gondozása, házi munkák, pl: takarítás végzése A szellemi tevékenységek gyakorlása történhet:  Önálló problémamegoldással  Csoportos feladatmegoldással

33

Az ellenőrzés és az értékelés. A teljes nevelő-oktató munkát áthatja, de sohasem önállóan jelenik meg. A gyermekek fejlődésének ellenőrzésére, a megnyilvánulások értékelésére, az óvodapedagógus minden lehetőséget felhasználnak. Az értékelés elismerésben, dicséretben, bíztatásban nyilvánul meg. A környezeti nevelés jeles napjai az óvodánkban –

   

Az állatok napja A víz világnapja A Föld napja Madarak és fák napja

Az állatok napja (október 04.) Az ember és az állatok közötti kapcsolat, kölcsönhatás mindig is sokféle volt és jelenleg is az. Az állatok jelen vannak a népek meséiben is. A szereplők olyan állatfajok, amelyek az adott környezetben a leggyakoribbak, amelyek hozzátartoznak az ott élők mindennapjaihoz, amelyekhez pozitív vagy negatív érzelmek fűződnek. Az állatokról szóló népmesék, történetek, versek, verses állatmesék közel állnak a 3-8 éves gyermekek világához. Szívesen azonosulnak a kicsi, de okos, védtelen, de ravasz állatokkal. Empátiakészségüket fejlesztik ezek az irodalmi alkotások és éppen ezért az érzelmi nevelés fontos eszközei.  Az állatok napján lehet az ünneplés helyszíne a Budapesti Állat-és Növénykert Parasztudvar része, ahol láthatják a gyerekek az állattartásban ma már háttérbe szorult őshonos háziállat fajtáinkat – erdélyi kopasznyakú tyúk, magyar parlagi kacsa, fecskehasú mangalica sertés, cigája juh, fekete és fehér racka juh, magyar tarka és szürkemarha, hucul ló. Láthatják, hogy milyen a gazdasági udvar, az ól, a ketrec, a dúc, az istálló, a karám, a hodály stb. és azt, hogy melyikben milyen háziállat faj lakik.  Az állatsimogatóban lévő szelíd emlősök érintése révén a gyerekek testközelbe kerülhetnek néhány számukra különleges állatfajjal is.  A rovarház lakóinak megtekintése rádöbbentheti őket a rovarvilág fajgazdagságára, a környezetükhöz színben, formában, mintázatban stb. való alkalmazkodásuk sokféleségére. Az az esztétikai élmény, amelyet az ott látható rovarok szépsége válthat ki belőlük, hozzásegítheti az állatok népes csoportjához ellenszenvvel közeledőket viszolygásuk leküzdéséhez, félelmük feloldásához.  A kirándulás előtt, közben és után elmondhatunk néhány verset, mondókát, találós kérdést a felkeresendő vagy már látott állatokról. A költemények egyrészt felkeltik irántuk a gyerekek érdeklődését, másrészt segítenek az állat néhány jellemző tulajdonságának rögzítésében.

34

 Különleges állatok napi program lehet „örökbe fogadni” egy állatot. Óvodás csoportunk, vagyis az örökbefogadók némi támogatás ellenében egy évig használhatják az állatkerti nevelőszülők címet, amelyet oklevél és egy kitűzőként is használható jelvény tanúsít. A nevelőszülő megkapja az állat életrajzát is. A kiválasztott egyed természetesen továbbra is megszokott helyén marad. Időnkénti felkeresése nemcsak arra alkalmas, hogy külső jegyeinek esetleges változását alaposabban megfigyelhessék a gyerekek, hanem arra is, hogy egyre jobban szívükbe zárják „neveltjüket”, hogy egyre mélyebb érzelmi kapcsolat alakuljon ki a gyerekek és az állatok között.  Az állatok napján megemlékezhetünk néhány Magyarországról az utóbbi 100 esztendőben kipusztult vagy eltűnt madár-és emlősfajról. A hazai Vörös Könyv (Akadémiai Kiadó Bp., 1990.) adatai szerint 13 madárfaj pusztult ki és 5 emlősfaj tűnt el tájainkról. Feladat lehet e napra készülődvén ezekről a madárés emlősfajokról fényképek, esetleg reprodukciók, újságkivágások gyűjtése. Közülük elsősorban azokról, amelyek a mesékből, olvasmányokból, versekből, dalokból és mondókákból már kedves vagy „félelmetes” ismerőseik a gyermekeknek. Ők is készíthetnek róluk rajzokat, gyurmából, agyagból pedig szobrokat, ezekből kiállítást rendezhetünk, s közben beszélgethetünk ezen állatok eltűnésének, kipusztulásának okairól. Ezek pl. a mértéktelen vadászat, a divathóbort (darutollas fövegek), a gyűjtőszenvedély (kékcsőrű réce tojásának gyűjtése), az állat iránti ellenszenv (vándorsólyom, farkas), de legfőképpen élőhelyeik területének átalakítása, csökkentése vagy teljes megszüntetése. Beszéljünk arról az örvendetes tényről is, hogy a farkas természetes úton való visszatelepülésére van remény. Az Északi középhegységben ugyanis már él néhány közülük. Azért örvendetes, mert e faj válhat a róka mellett hazánk egyik csúcsragadozójává és járulhat hozzá a vaddisznó, a gímszarvas stb. állomány számának szabályozásához, vagyis erdeinkben a biológiai egyensúly helyreállításához. A víz világnapja (március 22.) Régi indiai közmondás szerint: „Ha a Nap a teremtés apja, akkor a víz az anyja”. Ez a közmondás szemléletesen fejezi ki azt, hogy a víz volt a földi élet kialakulásának alapfeltétele és fennmaradásának is az. A gyerekek játékeszköze is a víz cseppfolyós és szilárd halmazállapotban egyaránt. A népmesékben az élet vizének és a víztükörnek jelképes értelme van. Az élet vize új életet adó, a fiatalságot megtartó folyadék, amiért érdemes minden veszéllyel szembe szállni. A víztükörben a népmese hőse a jövőjét pillanthatja meg.  Az ünnephez kapcsolódóan szervezhetünk kirándulást, sétát valamely patak-, folyó- vagy tópartra, melyen a gyerekek tapasztalatot szerezhetnek pl. arról, hogy milyen csodálatos dolog tiszta, jóízű, friss forrásvízzel szomjat

35

oltani, kavicsokat gyűjteni a csillogó vizű patak partján és azokból állatformákat készíteni ragasztással, megfesteni temperával. Távcsővel figyelni a nádasban fészkelő vízimadarak fészkét, tollruhájuk színét, röptük eleganciáját, megismerni nevüket, beszélgetni a táplálkozásukról, viselkedési szokásaikról; a tóparton csendben hallgatni a békakoncertet, figyelni a békák mozgását, petéiket és a már kikelt ebihalakat; sípnak való nádat, barkácsoláshoz megfelelő fűzfavesszőt vágni.  A vízhez gyakran kapcsolódnak negatív élmények is; pl. a mindennapokon megtapasztalhatják az időszakos vízhiány okozta kellemetlenségeket, szomjúságuk oltása közben érezhetik, hogy a víz rossz ízű, fürdéskor bőrükön érezhetik, hogy szennyezett. Láthatják az udvarokon ásott kút kiszáradását, a tavak, a folyók felszínén úszó olajfoltokat, a víz habzását, az elpusztult, vízpartra sodródott haltetemeket, érezhetik a víz és a vízpart felől terjengő bűzt stb. A víz világnapja alkalmat ad beszélgetésre e jelenségek okairól, a vízszennyezés csökkentésének és a vízzel való takarékoskodás különböző változatainak, „hétköznapi” módjainak összefoglalására is.  A víz hónapjában felkereshetjük valamelyik hazai kiépített barlangunkat, ahol a gyerekek meggyőződhetnek a szénsavas víz kémiai (kőzetoldó) és fizikai hatásának következményeiről. Megfigyelhetik pl. az örvénylő víz vájta félgömb alakú mélyedéseket, a mészkőfalakat borító érdekes formájú kalcit- és gipszképződményeket, esetenként a látogatók okozta rombolások nyomait és a barlangi élőlényeket.  A víz ünnepére készülhetünk úgy is, hogy a gyerekek gyűjtenek a vízi és vízparti élőlényeket ábrázoló fényképeket, és azokból kiállítást rendezünk. Anyanyelvi ismereteik bővítése céljából lehet olyan kifejezéseket gyűjteni, és azok jelentését elmagyarázni melyben szerepel a víz. Pl.:       

Csak úgy szakad a víz róla = erősen izzad Addig még sok víz lefolyik a Dunán = sokára lesz még Kint van a vízből = sikerült kikeverednie a bajból Tiszta vizet önt a pohárba = tisztázza a dolgot, őszintén beszél Bort iszik és vizet prédikál = másképp cselekszik, mint ahogy beszél Nem sok vizet zavar = nem avatkozik semmibe, nem fontos személy Dunába/ tengerbe hord vizet = fölösleges, céltalan munkát végez

Gyűjthetünk vizekre, a vizi élőlényekre, járművekre, eszközökre vonatkozó találós kérdéseket, szólásokat és közmondásokat. Pl.: Megyen, megyen, meg sem áll, hanyatt fekszi fel sem áll. (folyó) Ki volt az első muzsikus? (szúnyog) Vízi bukucsi. Mi az? (hal)

36

 Olyan verseket is gyűjthetünk, elmondhatunk, meghallgathatunk melyek a víz előfordulási formáiról (pl.: forrásról, patakról, folyóról, tengerről, felhőről, csapadékfélékről) szólnak. Ezek elhangozhatnak a helyszínen és a csoportszobában is. A Föld napja (április 22.) A „föld” szó nyelvünkben szóösszetételben is ismert.

nemcsak

ilyen

formában,

hanem

számtalan

A szülőföld a Földnek az a darabja, ahol bölcsőnk ringott, ahová mindig visszavágyunk, amelyről – ha távol vagyunk tőle – álmodunk, amelyhez tehát ezernyi szállal, érzelmileg kötődünk. Gyönyörű szavunk az anyaföld. Jelzi, hogy a Föld átvitt értelemben anyánkhoz hasonlóan ölel, ringat, táplál bennünket.  A Föld napját emlékezetessé tehetjük például faültetéssel. Mivel hazánkban ennek optimális időszaka az ősz, ezért ajánlatos a jól előkészített ültető gödörbe földlabdával elhelyezni a gyerekek által magról, cserépben nevelt csemetét. Beszéljük meg a gyerekekkel a faültetés és a csemeteápolás módját. Amely munkafázis részbeni vagy teljes elvégzésére fizikailag képesek, az legyen az ő feladatuk. Szemléletformálásuk szempontjából fontos ugyanis, hogy ne csak passzív szemlélőként, hanem aktív résztvevőként legyenek jelen az eseményeken.  A Föld napja jó alkalom közvetlen környezetünk rendbetételére és szépítésére. Helyezzük át virágládákba a csoportszobába nevelt virágpalántákat, az átteleltetett muskátli töveket. A virágokkal teli ablakok látványától megnyugszik, mosolyra derül a reggel rosszkedvűen, álmosan az óvodába érkező gyerek és felnőtt.  Az udvari virágoskert rendezgetése, egynyári virágok magjainak, palántáinak ültetése is lehet programunk része.  Adhatjuk feladatul a gyerekeknek, hogy hozzanak otthonról legalább egy olyan dolgot, melyet családtagjaik valamelyike a szemétbe akart dobni, de szerintük még felhasználható lenne valamire. Hasznosítsuk az így összegyűlt hulladékot! Tegyük közszemlére az ezekből készült tárgyakat! Nem minden hulladék szemét!!  Szervezhetünk papír és üveggyűjtést! Ennek az akciónak sokféle közvetlen és közvetett hatása van. Rádöbbenti a gyerekeket arra, hogy az újságpapír, a vissza nem váltható üveg sem a szemétkosárba való. Takarékosságra és környezettudatos életvitelre nevel.  Szervezhetünk kirándulást a Föld hetében is! A túra jó alkalom lehet a közvetlen környezettől eltérő adottságú tájnak, az emberi tevékenységek környezetre gyakorolt hatásainak megfigyelése, a természeti környezetben való viselkedésnek és a tűzrakás szabályainak gyakorlására. Mivel a kiránduló ember vendég a természetben, ezért nem hangoskodik, nem zavarja az élőlények

37

nyugalmát, nem rugdossa a kőzetdarabokat, nem töri le, hanem elhajlítja az útra benyúló ágakat, nem szed nyíló virágot. Lába elé néz, hogy ki tudja kerülni az előtte éppen elhaladó kis állatokat. Nem szemetel, csak az arra kijelölt helyen gyújt tüzet, meggyőződik arról, hogy egyetlen parázsló fadarab sem maradt a tábortűz eloltása után. A kirándulás alkalmas a települési és a tiszta környezet levegőjének, vagyis a szennyezett és a tiszta levegő közötti különbségének a megéreztetésére, a település és a kirándulási helyszín színeinek, hangjainak az összehasonlítására, az ember lelkére gyakorolt pozitív hatásainak átélésére.  Kirándulás után játszhatunk pl.: a „Mi jut eszedbe?” című asszociációs játékot. Idézzük fel a tapasztalatokat, élményeket, zenei részletek, képek, színek, illatok, költemények segítségével. Madarak és fák napja (május 18.) A fa eleink gondolkodásában központi helyet foglal el. Megtalálható a magyar népmesékben is. Gyakran szerepel szólásmondásokban is: pl.: Kemény fából faragták, Ha nem hiszed, ülj fel a hiszem fára! A fa minden élőlénynél és élettelen dolognál jobban foglalkoztatta az embert. Miért? Mert védelmet, oltalmat ad lombkoronájával állatnak, embernek, a törzsében áramló oldat, a termése, magja táplál és szomjat olt. Ad építőanyagot, fűszert, egyes részei gyógyszeralapanyagok, főzetei a népi gyógyászat kellékei. Alapanyaga nagyon sokféle használati eszköznek, tárgynak, hangszernek, sőt művészeti alkotásnak. A fák ágaira röppenő, a cserjék sűrűjében, lombkorona védelmében fiókákat nevelő, a fűben, avarban táplálék után kutató, párját kereső madár hangja, dala nélkül árva, sivár, halott lenne az erdő, a park, a fasor. A természetben minden madárfajnak, más élőlényekhez hasonlóan megvan a meghatározott szerepe. Vannak olyan fajok, amelyek magvakat, többek között gyom magvakat, lédús terméseket fogyasztanak, amelyek rovaroktól, rovarlárváktól tisztítják meg a kertek, parkok, erdők növényeit, amelyek frissen felszántott talaj rögei közül kapkodják össze a rovarokat, amelyek rágcsáló emlősökkel enyhítik éhségüket. A kolibri fajok például táplálkozás közben virágbeporzást végeznek. Sok madáregyed a lábára, csőrére, tollazatára jutó spórákat, magokat, terméseket egyik helyről a másikra szállítja. Ezzel és a bélcsatornájukon sértetlenül áthaladó magok elpottyantásával részt vesznek a gombák, növények terjesztésében. Az emberek a madarak iránti szeretete, csodálata is valószínűleg már a legősibb időktől fogva létezik.  Ezen a napon kirándulhatunk, melyen megkezdhetjük a „Fűben, fában orvosság” illetve a „Mit ad nekünk az erdő, a park?” programunkat. Az előbbiben a természetgyógyászatban, a betegségmegelőzésben alkalmazható 38

gyógynövények felismerésére, gyűjtésük, felhasználhatóságuk módjaira, az utóbbiban a nyersen és feldolgozottan (lekvár, aszalvány, szárított) fogyasztható, a színezéknek, barkácsolási alapanyagnak való növényekre helyezzük a hangsúlyt. Tapasztalatot szerezhetünk a fák és cserjék áprilisimájusi állapotáról, virágzásuk időpontjáról, virágaik (virágzatuk) színéről, illatáról és arról, hogy a virágból alakul ki a termés. Fényképezzük le néhányat a megfigyelt fajok levelei, virágai közül és kezdjük meg a „levél-, virág- és termésfalunk” kialakítását a csoportszoba egy kevésbé forgalmas részén. Ősszel a tavaszi fotók mellé tegyük a megváltozott színű levelet, a világkép mellé a termést és a magot. A folyamatosan bővülő fal is alkalmas vizsgálódásokra, összehasonlításokra, különbségek és azonosságok észrevételére. Szemléletformáló, hogy csak a lehullott leveleket, terméseket és magokat gyűjtjük össze!  Kirándulás helyszínén vagy az óvodában játszhatunk megszemélyesítő játékot. A gyermekek személyesítik meg az egyes fákat, madarakat, cserjéket. Ki-ki azt, amelyiknek a képét kihúzta a kalapból. A bemutatkozáskor elmondott tulajdonságok alapján a játékban résztvevőknek kell kitalálniuk a faj nevét. Aki legelőször nevezi meg helyesen, az lesz a következő „fa, cserje, vagy madár” a bemutatkozás része lehet a kihúzott fajról szóló egyik vers elmondása, dal eléneklése.  Madarak és fák napi program lehet madár előtagú szavak, fa és madár témájú szólások, találós kérdések, mondókák gyűjtése és jelentésük megmagyarázása. Madár előtagú szavak pl.: madárcsicsergés, madárdalos, madáreleség, madáretető, madárétkű, madárfészek, madárodú, madártávlat, madárvédelem, madárvonulás, madárvárta, madárvilág stb. Fontos, hogy minél több szót ismerjenek, ezzel a szókincsüket fejlesszük. Néhány madár és fa témájú közmondás, ill. szólás: Keményfából faragták = kitartó ember, szilárd jellem Rossz fát tett a tűzre = rosszat csinált Szegény embert még az ág is húzza. Egy férges diót sem adnék érte = semmit sem ér Egy fecske nem csinál nyarat = egyedül nem tudja megoldani Madarat lehetne fogatni vele = nagyon örül Néhány találós kérdés fákról és madarakról: Mi illik a legjobban a görbe fához? (a kérge) Amíg él mindig áll, holta után szaladgál. (falevél) Fekete, piciny jajvessző. Mi az? (tüske) Fejsze nélkül, kéz nélkül, takaros kis ház épül. (madárfészek) Tó vizében lépeget békák veszedelme, békát fog, és messze néz fél lábon merengve. (gólya) Fák doktora, orvosa, erdőben az otthona. (harkály)

39

 Múzeumlátogatással is ünnepelhetünk. Olyan kiállítást keresünk fel, amely megismerteti a gyerekeket a fakitermelés, feldolgozás módjával, eszközeivel, ahol képesek érzékelni a mesterségek embert próbáló voltát.  Összeállíthatunk albumot vagy rendezhetünk óvodai kiállítást olyan képzőművészeti alkotásokból melyek témái fák, erdők, fasorok esetleg madarak is. A környezeti nevelés kapcsolata más nevelési területekkel Anyanyelvi nevelés: A környezet ismert tárgyait, jelenségeit, élőlényeit nevükön nevezik az óvodába érkező kiscsoportosok is. Az ismeretek bővülésével a gyermekek szókincse is folyamatosan nő. A témakörök feldolgozásánál gyakorta adódik lehetőség régies, népi kifejezések használatára. Azokat a népmesékből ismert kifejezéseket is megérthetik, melyek a mai nyelvben már nem élnek. Ezeket érdekességként említjük meg. A beszélgetések alkalmával a gyermekek beszédkultúrája, beszédfegyelme is fejlődik. Matematika: A környezet tárgyainak, jelenségeinek tulajdonságait, számosságát, formáját figyelik meg, A magok vetése közben megszámlálnak, leszámlálnak, a palánták ültetésekor távolságot, mélységet becsülnek meg. Irodalom, zene, vizuális nevelés: az esztétikai neveléshez kapcsolódó tevékenységek legegyszerűbb módon, a szépségen keresztül kapcsolódnak. Sok vers, mondóka, dal, dalos játék szól állatokról, természeti jelenségről. A gyermeki asszociációk igen érdekesek lehetnek, fontos a helyes óvónői reagálás, mert a gondolkodás hajlékonyságát őrizni, fejleszteni kell. Környezetvédelemre nevelés, néphagyományok Óvodai nevelésünk egyik célja és feladata olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedésformák kialakítása, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyermekek kapcsolatba kerülhessenek környezetükkel. Minden színtér alkalmas arra, hogy a gyermekek elsajátítsák a természetvédelmi és a környezetvédelmi alapismereteket. A természet védelmére nevelés célja: a természeti értékek megóvása, fenntartása, a fennmaradásukhoz szükséges feltételek biztosítása. Nagyon fontos a helyes környezetvédelmi szemléletre nevelés. Ezzel megalapozzuk a természet, a szűkebb és tágabb környezetünk, a haza szeretetét. A természeti nevelés szoros összefüggésben van a néphagyományok őrzésével, ápolásával. Néphagyományőrzés célja az óvodai nevelésben a múlt értékeinek átörökítése, éltetése. Néphagyományőrző tevékenységek tartalma Játékidőben a szűkebb környezet, az óvodai csoportszoba, az udvar, majd a tágabb környezet motiválja a gyermekeket a maga természetes anyagaival, eszközeivel, bútoraival, játékszereivel. Ezek állandó jelenléte biztosítja a 40

motivációt a cselekvésre. Nevelésünkben eddig is bőven válogattunk a népmesék, népdalok, gyermekjátékok anyagából, de programunk ennél többet szeretne. Nem csak a jeles napok tevékenységeit öleli át, hanem állandó, mindennapi tevékenységet tervez. Ennek keretét a környezetvédelmi nevelés alapján az évszakok adják, amely munkánkat tartalmilag és időben egységbe foglalja. Helyi adottságaink - a természet tapintható közelsége, (kertek, udvarok, legelők, rétek, erdő, tó, stb.) az évszakonkénti változásai hagyományápoló tevékenységekkel bővülnek a hétköznapok-ünnepnapok váltakozásaiból, az időjárás változásaiból fakadó tevékenységekkel, a tavaszi határjárástól a Lucázásig, a termések betakarításáig stb. Ezek a tevékenységek erősítik a gyermekekben a közösségi érzést, a természet mintái alapján tanulják meg helyüket a családban és a kortárs csoportokban.

HAGYOMÁNYŐRZŐ JELES NAPOK ÓVODÁNKBAN Az ünnep olyan különleges időszak, amikor a közösség a megszokottól, a hétköznapoktól eltérő módon viselkedik, hagyományosan megszabott előírásokat és tilalmakat tart be. A népszokás a közösség által közvetített, és elfogadott viselkedési minta, életmód. A hagyományőrzés célja: a gyermeket gazdagítjuk, harmonikusan fejlesszük.

a

hagyományőrzés

eszközeivel

„A népszokások többsége a naptári évhez, az évszakok változásaihoz, az emberi élet sorsfordulóihoz és az egyházi ünnepekhez fűződik. Közülük jeles napoknak nevezzük azokat az évente visszatérő naptári ünnepeket, amelyeket az egyes közösségek megünnepelnek, számon tartanak. Egyes névnapok azáltal váltak jeles napokká, hogy hozzájuk időjósló megfigyelések és/vagy valamilyen munkafolyamatok elvégzésének időszerűsége, kapcsolódott.” (Néphagyományőrzés az óvodában 10.o )

A jeles napok az őszi, a téli, a tavaszi és a nyári napforduló köré csoportosultak. Az őszi napfordulóhoz tartozó jeles napokhoz gazdasági vonatkozású szokások kapcsolódnak. (betakarítási munkák kezdete, pásztorok ünnepe, stb.)  Tavaszi ünnepkör: Húsvét Anyák napja Pünkösd Gyermeknap

41

 Őszi ünnepkör:  Téli ünnepkör:

Szüret Márton nap Miklós napja Luca nap Karácsony Farsang

Tennivalók az őszi ünnepkörben:  Szüret  Márton nap Megkezdődnek az őszi nagy munkák. Környezeti adottságaink lehetővé teszik, hogy a betakarítást, a szántást közelebbről is megfigyelhessük. Megszervezhető, hogy az óvodások tevékenyen részt vehessenek egyes betakarítási munkákban. Óvodánkban eddig is hagyomány volt, hogy ősszel almaszüretre mentünk a gyermekekkel. A kukoricatörés és a szőlőszüret is hasonló élményt ad az óvodásoknak. A közös munka, az együtt átélt események közösségformáló erőt jelentenek, a munka megbecsülésére szoktatja a gyermekeket. Kirándulások séták alkalmával terméseket, színes leveleket gyűjtünk, megfigyeljük a természet változásait. Az összegyűjtött termésekből krumpli-figurák, töklámpások, dióhéj-pengetők, gesztenyefigurák, kukoricahegedűk stb. készülnek. Az óvodában közös munkákat szervezünk, ezek alkalmával gyümölcsök szárítására, befőzésre kerül sor. Ezek a közös munkák erősítik az összetartozás érzését. Tennivalók a téli ünnepkörben:  Miklós  Luca nap  Karácsony  Farsang A téli időszakban folytathatók az ősszel gyűjtött termések feldolgozása. Rongybabák, hímzések, különböző fonások készülnek, melyek egy részét a gyermekek a játékukban is felhasználják. A közösen készített tárgyak érzelmileg is segítik őket a játékban való elmélyülésben. Ahogy az idő egyre hidegebbre fordul, a csoportszobából is jól látható helyre madáretetőket állítunk fel, melyet a gyermekek töltenek fel rendszeresen eleséggel. Az állatok védelme, a róluk való gondoskodás szokásának kialakításán kívül az állatok megfigyelésére is folyamatosan lehetőség van. Természetesen a téli hagyományos játékok fontos szerepet kapnak. A hóember, a hóvár készítése, a hógolyózás, szánkózás, csúszkálás kedvelt játékok, szerepük az egészségnevelés szempontjából is hangsúlyos.

42

A tavasz közeledtével az új évszak apró jeleit figyeljük meg az udvaron (a pacsirta hangját, az első hóvirágokat). A csoportban előkészítjük a palánták neveléséhez szükséges eszközöket. A veteményes kertben elvetjük a korai magokat. Tennivalók a tavaszi ünnepkörben:    

Húsvét Anyák napja Pünkösd Gyermeknap

A kellően megerősödött palánták a veteményes kertbe kerülnek. A frissen kikelt és a kiültetett növények védelmére madárijesztő készül. A növények gondozása folyamatos. A kerti munkák alkalmával lehetőség nyílik a bogarak, növények, a madarak megfigyelésére. Különös élményt jelent a madarak fészekrakásának megfigyelése. Sétákon bodzavirágot, hársfavirágot gyűjtünk, szörpöt készítünk belőle, vagy teának szárítjuk meg. Megismerkednek a gyermekek a virágok neveivel. A növényi részekből készült játékok (fűzfa síp, virágkoszorú, nyakláncok) érdekes kiegészítői a mindennapi játéknak. A papírsárkány közös elkészítése és a közös játék-élmény közösségformáló erő.

MATEMATIKAI TARTALMÚ TAPASZTALATOK Az óvodai matematikai nevelés célja, hogy lehetőséget teremtsen a környező valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzésre, ezáltal hozzájáruljon az óvodás gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődéséhez, fejlődjön ítélőképessége, tér-, sík-, mennyiség-szemlélete. Feladat a gyermek személyiségének és képességeinek fejlesztése, a matematikai problémák iránti érdeklődés felkeltése, a matematikai tapasztalatszerzéshez a lehetőségek biztosítása és az iskolára való alkalmasság elősegítése. A gyermekek személyiségének fejlesztése A személyiség összetevői közül a matematikai nevelés képes vállalni sajátos hangsúllyal a következőket: Önállóság: Az önállóságra törekvés ebben az életkorban minden gyermek sajátja. Fontos, hogy ezt támogassuk, a feltételeket biztosítsuk. Ha szabadon kezdeményezhet, kipróbálhatja önmagát, megbizonyosodhat saját képességeiről, fejlődik önbizalma, pontosodik önismerete. A próbálkozásokat figyelemmel kell kísérni, szükség esetén segítséget nyújtani. Ez tovább ösztönzi a gyermeket, biztosítja a sikerélményhez való eljutását. Kitartás: Kitartásra, erőfeszítésre neveljük a gyermeket, ha érdekes tevékenységben el tudjuk érni, hogy szívesen figyeljen a gyermek. Vagyis, ha a

43

motiváció megfelelő, a gyermek egy-egy tevékenységben kitartóan próbálkozik. Az így szerzett sikerélmény olyan motiváló erő, amely további erőfeszítések mozgatórugója lesz. Ezen kívül önbecsülése nő, munkájának eredményét, később mások munkájának eredményét is becsülni fogja. Így alakul ki a pozitív viszony a munka iránt. Segítségnyújtás: Az óvodás korú gyermek életkori sajátosságaiból adódóan egocentrikus, de szívesen végzi tevékenységeit társai között. Keltsük fel érdeklődését társuk munkája, elgondolása iránt. A társ észrevétele, megértése vezet el a közös munkához, a segítségnyújtáshoz. Pozitív értékeléssel támogatni kell minden megnyilvánulást, amely a társak iránti rokonszenvben, figyelmességben nyilvánul meg. A valóság megismerése: A környező valóság a gyermekszámára érzékszervileg megragadható, tagolatlan egész. Önérvényesítő törekvései arra ösztönzik. Hogy önállóan fedezze fel érzékszervei tapasztalatai segítségével. Az óvónő feladata, hogy ehhez a megismeréshez kellő mennyiségű, konkrét, szemléletes tapasztalási lehetőséget biztosítson, engedje és ösztönözze felfedezni a valóság jelenségei közötti kapcsolatokat, összefüggéseket. Ezáltal az igazság megtalálására, új igazságok felismerésére serkent. Képességek fejlesztése A 3-6-7 éves gyermek ismeretszerzése tapasztaláson alapul, gondolkodása szemléletes vagy emlékképein keresztül arra vezethető vissza. Tehát a legfontosabb az érzékelést, észlelést, megfigyelést pontosítani, fejleszteni, mert erre tudjuk építeni az emlékezet, képzelet és a gondolkodás fejlesztését is. Az óvodai matematikai nevelés fejlesztőjellege akkor érvényesül, ha változatos, játékos, érdekes helyzetekben: - pontosítjuk a gyermekek érzékleteit, észlelését, sokoldalúan, szempontok adásával megfigyeltetünk történéseket, cselekvéseket, tárgyakat, képeket, a környező valóság tárgyait, jelenségeit  a megfigyelt mozgások, cselekvések, képek felidézésével az emlékezet fejlődik. Az emlékezet alapja az élményszerű tapasztalás, s akkor fejlődik az emlékezet, ha gyakori a pontos, precíz felidézés.  a kérdések, utasítások megértését ellenőrizni kell, és elő kell segíteni a tapasztalatok tudatosodását az azonosságok, különbségek, összefüggések felfedeztetésével, szóbeli megfogalmazásával  biztosítani kell a szabad építgetési, alkotási lehetőségeket. Ezek során a gyermekek vegyenek figyelembe egy-egy feltételt, így hozzanak létre mennyiségeket, összességeket. Ezekben a helyzetekben a gyermek maga dönti el, hogy alkotásai megfelelnek-e a feltételeknek, közben fejlődik gondolkodása azzal, hogy gondolkodási

44

műveleteket végez (analizál, szintetizál, összehasonlít, elvonatkoztat) képzetei pontosodnak. A matematikai nevelés fejlesztő feladatai közül a legfontosabb a gondolkodás fejlesztése. A problémaszituációkban a gyermekek fedezik fel és oldják meg a problémát. Ennek során fejlődik gondolkodásuk, személyiségükben is gazdagodnak (felfedezés öröme, tudás öröme, önbizalom fejlődése). Az óvodai matematikai nevelés tartalma A matematikai nevelés felfedezteti a gyermekekkel az őket körülvevő valóságot és az abban rejlő formai- mennyiségi viszonyokat. 1. Tárgyak, személyek összehasonlítása tulajdonság szerint 2. Számfogalom előkészítése 3. Tapasztalatok a geometria köréből Tárgyak, személyek összehasonlítása tulajdonság szerint  a tárgyak személyek tulajdonságainak felismertetése, tudatosítása, megnevezése Feladatunk: olyan tapasztalati lehetőségek biztosítása, amelyek segítségével a gyermek képes felfedezni a tárgyak tulajdonságait, melyek az adott tárgyat jellemzik, minősítik, meghatározzák és adott szempontból lényegesek. A tulajdonságok felfedezése játékos helyzetekben, vagy játéktevékenységek során érzékszervi tapasztalás, mozgásos tevékenységek alapján történik.  a tárgyak, személyek tulajdonságainak felismertetése, tudatosítása, megnevezése Az összehasonlítás olyan analizáló tevékenységet kíván a gyermektől, amely során azonosságokat és különbségeket képes megállapítani. Ez történhet: -

szabadon, irányítás nélkül, kiemelt, megnevezett tulajdonság szerint a gyermekek által felismert tulajdonság szerint

Egy elem összehasonlítása megváltoztatjuk

önmagával,

ha

annak

valamely

tulajdonságát

Két elem összehasonlítása tulajdonságaik szerint Több elem összehasonlítása tulajdonságaik szerint /ez a halmazalkotás alapja lesz  Halmazalkotás Halmazok keletkeztetése kiválogatással, szétválogatással  Elemek közötti kapcsolatok felismerése, megnevezése Relációk – személyek, tárgyak közti kapcsolatok, az elemek geometriai tulajdonságaira vonatkozóan (formák, térbeli viszonyok

45

- mennyiségi kapcsolatok az elemek mérhet tulajdonságaival kapcsolatban (magasság, hosszúság, szélesség, terület, űrtartalom, tömeg) Halmazok közötti kapcsolatok Rendezés, sorozat Számfogalom előkészítése Az óvodás gyermek nem rendelkezik számfogalommal, de kialakítása nem is cél még a tízes számkörben sem. A számfogalom fogalmi gondolkodás eredménye, az óvodás gyermek gondolkodása pedig szemléletes, cselekvéshez kötött. Az óvodai matematikai nevelés során a természetes szám képzetének kialakítása a feladatunk. Ez a későbbi számfogalom kialakításának lényeges feltétele. A természetes szám képzetének kialakításában feladatunk -minél több érzékszerv bevonásával bőséges tapasztalati lehetőség biztosítása. -a tapasztalat és annak nyelvi kifejezése tő- és sorszámnevekkel. -a mennyiségi- és számosságbeli viszonyok elemzése, lényeges tulajdonságok kiemelése. Ez a folyamat a következő matematikai tartalom feldolgozását jelenti: a, összemérés - mennyiségek összemérése - halmazok összemérése b, a természetes szám képzetének kialakítása - mérőszám - mennyiségek megmérése mértékegységgel - darabszám - halmazok számossága - sorszám - sorozat meghatározott eleme - darabszám változásai - műveletek a, Összemérést a becslés igazságának eldöntésére, bizonyítására is használjuk.  Mennyiségek összemérése Feladatunk a - kifejezések helyes használatára való ösztönzés - annak felfedeztetése, hogy érzékszerveink nem képesek mindig biztonságosan megállapítani a mennyiségi vagy számosságbeli különbségeket, azonosságokat. - a bizonytalanság megszüntetése érdekében a gyermekek keressék meg azt az eljárást, amellyel biztos döntés hozhat - használjuk ki a naponta adódó játékos helyzeteket, melyek során az összemérés gyakorolható.  Halmazok számosságának összemérése - számlálással - párosítással / ezt az eljárást használjuk minden olyan esetben, ha számlálással nem hozható döntés. / A párosítás során az egyik halmaz minden egyes eleméhez hozzárendeljük a 46

másik halmaz egy-egy elemét. A párosítás eredményei lehetnek: több, kevesebb, ugyanannyi. Feladatunk, hogy a három fogalom képzetét minél pontosabbá, sokoldalúbbá tegyük. Az „ugyanannyi” képzete a természetes szám képzetének kialakulásában döntő fontosságú. Fejleszthető ugyanolyan számosságú halmazok létrehozásával halmazok számosságának ugyanannyivá tételével. - ugyanannyi számosság létrehozása közvetítővel - halmazok sorba rendezése növekvő elemszám szerint - egyenlő számosságú halmazok átalakítása b, A természetes szám képzetének kialakítása  Mérőszám A mérőszám valamely mennyiség egységgel való mérése során adódik. Egységgel való mérés az óvodában: hosszúság tömeg űrtartalom Az óvónő feladata: - biztosítani, hogy minden gyermek mérhessen - elegendő mérőeszköz biztosítása a mérésekhez - lehetőséget biztosítani a gyermekeknek, hogy válasszanak, melyik mértékegységgel mérjenek - játékos, élményszerű problémahelyzetből adódjon az egységgel való mérés szükségessége. - becsüljék meg a gyermekek, hány egységgel tehető ki a mennyiség. - végezzék el a kirakást, a megmérést - állapítsák meg a mérés eredményét - vessék össze becslésüket az eredménnyel - a mérendő mennyiség eleinte megmérhető, kirakható legyen a mértékegységgel, vagyis egészszámú többszöröse legyen - a későbbiekben ez már nem szükséges - a mérés technikáját ismertetni kell  Az egységgel való mérés lehetőségei az óvodában - egy mennyiség megmérése azonos mértékegységekkel - különböző mennyiségek megmérése azonos mértékegységekkel - egy mennyiség megmérése különböző mértékegységekkel  Darabszám A darabszám a halmazok elemszámát, számosságát mutatja meg. Mind a darabszámot, mind a mérőszámot tőszámnévvel fejezzük ki, számlálás eredményeként kapjuk. Az óvónő feladata annak tudatosítása, hogy „egy szám bármiből ugyanannyit jelent. Érzékeltetni kell ezt változatos helyzetekben, sokoldalú tapasztalattal. Végezzék ezt a gyermekek: - megszámlálással - leszámlálással 47

- számlálás nélkül  Bontás Az óvónő feladata: - egy-egy számosság minél többféle bontott alakját megismertetni a gyermekekkel - érzékeltetni, hogy a halmaz számossága nem változott, ugyanannyi maradt  Sorszám A sorszám egyetlen elemet jelöl - a sorba rendezett elemek meghatározott helyét a sorban. A sorszám tulajdonságainak tudatosítása szintén a természetes szám képzetének kialakítását segíti. - elemek rendezése - első elem kijelölése - a számlálás irányának megadása  Darabszám változásai Egy halmaz elemszáma akkor változik, ha a halmaz elemeihez hozzáteszünk vagy elveszünk. Az óvónő feladata: - tudatosítani, hogy ha hozzáteszünk vagy elveszünk, megváltozik az elemek száma - ha hozzáteszünk, több lesz, ha elveszünk, kevesebb lesz - ha több lesz, annyival lesz több, amennyit hozzátettünk, - ha kevesebb lesz, annyival lesz kevesebb, amennyit elvettünk Tapasztalatok a geometria köréből Az óvodai matematikai nevelés célul tűzi ki olyan tapasztalatok szerzését, amelyek a környező valóság formai sajátosságaira és térbeli viszonyaira vonatkoznak. Ezzel kapcsolatban az óvodapedagógus általános feladatai: - biztosítson minél több és gazdagabb, közvetlen tapasztalatszerzési lehetőséget (saját alkotások, mozgások, manipuláció, stb.) - minél több érzékszervet mozgósítson a tapasztalatszerzés során - szervezzen változatos tevékenységeket (építés, gyurmázás, nyírás) - teremtsen olyan érzelmi légkört, amely kedvez az érdeklődés és a cselekvési vágy kielégítésének, valamint alkalmasak új, belső késztetések kialakulásához - olyan módszereket alkalmazzon, melyekben a játék, a játékos cselekedtetés dominál, ezek során legyen lehetőség a felszabadult beszélgetésekre, tevékenységek, elgondolások magyarázatára és az ellenőrzésre és az ösztönző értékelésre A matematikai nevelés geometriai tartalma  Építések, alkotások szabadon és másolással  Tevékenység tükörrel  Tájékozódás térben, síkban Építések, alkotások szabadon és másolással 48

 Tárgyak geometriai tulajdonságainak érzékeltetése Az óvodás gyermek játéktevékenységei alatt játékeszközökkel kerül kapcsolatba. A velük való cselekvés során fogalmazódnak meg benne tények, melyek az egyes eszközök tulajdonságaira vonatkoznak. Ezek a tevékenységek általában szabadon, önkéntesen, saját elgondolásai alapján történnek, mégis gazdag lehetőséget adnak az óvónői feladatok megoldásához. - építgetések: tapasztalatszerzési lehetőségek az építőelemek formájáról, felületéről, tömörségéről, illeszthetőségéről. - gyurmázás közben tudatosodnak a gyermekben a következő tulajdonságok: gömbölyű, hengeres, sima, érdes, görbe, stb. - papírnyírás közben figyelik a forma határvonalait, követik az ívelt, szögletes, egyenes vonalvezetést.  Tárgyak összehasonlítása geometriai tulajdonságai szerint Ha két tárgyat összehasonlítunk, azokban az azonos és a különböző tulajdonságokat keressük. - különbözőségek észrevétetése - azonosságok észrevétetése - másolás adott tulajdonságok változtatásával (transzformációs játékok) - alkotások feltétel megadásával Tevékenységek tükörrel Ismerkedés a tükörkép tulajdonságaival, elemi tapasztalatok gyűjtése a szimmetriáról.  Tárgy tükörképének megfigyelése mozgásokkal - személy és tárgy mozgatása tükörfal előtt (tükörkép változásainak megfigyelése - tükör mozgatása a tárgy előtt - a tükör helyének megkeresése - tükörképjátékok - építés tükör előtt  Tükrösség, mint az elemek geometriai tulajdonsága - hajtásvonalak keresése papírformákon - tükrös alakzatok kiegészítése Tájékozódás térben, síkban A térbeli tájékozódást a térbeli relációk segítik. Nyelvtani alakjuk a névutók. Az óvónő feladata elérni, hogy - a relációkat a gyermekek értsék - a relációkat a gyakorlati tevékenység során megfelelően használják

49

6.2. MOZGÁS A testnevelés kiemelt helyen áll az óvodai nevelés folyamatában. A 3-6-7 éves korosztály alapvető, legtermészetesebb megnyilvánulási formája, önérvényesítési módja a mozgás. A gyermekek személyiségfejlődését a testnevelés, a testi- és mozgásfejlesztésén keresztül szolgálja. Mivel a gyermekek a nap nagy részét az óvodában töltik, az óvónőknek kell biztosítani a rendszeres mozgást, a testi képességek fejlesztését. A testnevelési foglalkozások anyagát úgy kell összeállítani, hogy a gyermekek teljes izomzatát sokoldalú, arányos terhelés érje. A mozgásos tapasztalatokkal alapozhatók meg az értelmi műveletek, és az önmagukról kialakított testséma is. Valamennyi pszichés illetve értelmi funkció fejlesztése jelen van minden korcsoportban. A mozgás továbbá a finommotorikát, a testsémát és a térérzékelést, a lateralitás alakulását is kedvezően befolyásolja. A mozgásos feladatok elvégzése adott konkrét visszajelzés a gyermekek számára felfogható értékelés az énképének alakulásában. A társakkal való együttműködés konkrét tapasztalatokat ad a gyermekek énhatárainak, a társak érzékelésének megtanulásához. A sokoldalú mozgásos tapasztalatokat a nyelvi szimbolikus leképezéssel segíti a konkrét cselekvéses tapasztalatok beépülését. Mozgás: A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket  sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása.  A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait.  A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodásfejlődésére.

50

 A spontán, a játékba, azon belül a szabad játékban - megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A mozgás hatása a személyiség fejlődésére Fejleszti: - természetes mozgásait: járás, futás, függés, ugrás, dobás, egyensúlyozás. - testi képességeit: ügyességet, testi erőt, gyorsaságot, állóképességet A rendszeres testnevelés kedvezően befolyásolja az egész szervezet növekedését, hozzájárul a légző- és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont- és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a térben és időben való tájékozódást, helyzetfelismerést, fejleszti az alkalmazkodás képességét. Fontos személyiségjegyek alakulnak eközben, mint bátorság, fegyelmezettség, kitartás, leleményesség. Az óvodapedagógus feladata: - ismerni az általános életkori és egyéni sajátosságokat - megfigyelni a gyermekek fizikai, pszichikai tulajdonságait - a fejlődések ütemét nyomon követni - feltételek megteremtése a biológiai fejlődés elősegítéséhez, valamint a szervezet ellenálló, teherbíró és alkalmazkodóképesség növeléséhez - a mozgásanyag tervezésénél figyelembe venni a szabadban végzett mozgások egyensúlyát a teremben végzettekkel - a hagyományos mindennapos testnevelést tervezzen az udvarra, illetve a terembe - eszközös és eszköz nélküli mozgásos játékokat tervezzen. Ez létrejöhet spontán vagy szervezett formában - vegye figyelembe a gyermekek egyéni képességeit - a különböző mozgások elsajátításának folyamatát az óvodapedagógus a gyermekek mozgástapasztalatára, játékos kedvére építsen - teremtsen minél több mozgási lehetőséget (korcsolyázás, úszás, kerékpározás, szánkózás, labdajátékok stb.) - használja ki az udvar és a terem adta lehetőségeket - törekedjen az egyéni adottságok felszínre kerülésére, sikerélmény elérésére - ösztönözze a gyermekeket a szép, egyöntetű mozgásra - törekedjen a várakozási idő lecsökkentésére, megszűntetésére

51

Tevékenységek Különböző mozgásos játékokkal ismerkednek meg: futó, fogó, sorverseny, váltóverseny. Gyakorolják a természetes mozgásokat: járás, futás, ugrás, dobás, kúszás, mászás, csúszás. Végeznek szabad-, páros-, társas-, valamint többféle kéziszer gyakorlatot és padgyakorlatot különböző alapformákban. Ügyességi gyakorlatok kombinációit gyakorolják. (ügyességi ugrások, egyensúlyozó járások) Megismerkednek a gurulóátfordulások formáival. Tartásos gyakorlatokat önálló gyakorlatokhoz (karmozgások), másrészt a különböző törzsgyakorlatokhoz kapcsolva végzik. A mozgásos játékok lehetnek: 1. Szerepes, vagyis utánzó játékok 2. Szabály- vagy feladatjátékok A helyes testtartást javító gerinctorna, illetve a lúdtalp megelőzést szolgáló torna egyre nagyobb teret kap a mindennapos mozgások szervezésében. A testnevelés kapcsolata más nevelési színterekkel: Közösségi nevelés, szocializáció: A közösségi élet alakulásához fontos tulajdonságokat fejleszt: egymás segítése, együttműködés, alkalmazkodóképesség, tolerancia. Az igényesség fejlődését szolgálja a mozgás szépsége, a jó testtartás, tiszta rendes környezet örömet adó látványa. A gyermekekben fontos személyiségjegyek, tulajdonságok alakulnak és erősödnek: bátorság, fegyelmezettség, türelem, kitartás. Anyanyelvi nevelés: új fogalmakkal, szakkifejezésekkel ismerkednek meg a gyermekek. Fejlődik beszédértésük. Matematikai nevelés: A feladatok pontos megértése, végrehajtása közben fejlődik a tér- és irányérzékük. Lehetőség nyílik a számlálás (felszedett karikák), sorszámnevek (harmadik akadály) gyakorlására.

6.3. Verselés, mesélés Az irodalmi nevelés a legszorosabban az anyanyelvi neveléssel, a zenével, az énekkel, mozgásos játékokkal fonódik össze. Ehhez már 3 éves korban természetes módon kapcsolódik a csak hallgatott mesélés. Az óvodás korú gyermek életkorának megfelelő irodalmi műfaj a mese és a vers. Kezdetben a gyermek egyértelműen befogadó. Ebben az időszakban főleg passzív szókincse gyarapodik. Az irodalom közege a nyelv. Ezért lényeges, hogy csak nyelvileg tiszta, értékes mesét, verset halljanak a gyermekek. A népi mondókák és népmesék az anyanyelv sajátos ritmusát, dallamát, hangzóvilágát, nyelvünk legbensőbb törvényeit megfelelő formában közvetítik. A mese és a vers az 52

anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. A népi eredetű mesének erkölcsi tartalma van, belső indulati élményeket közvetít. Erkölcsi rendszerében a jó és az igaz győz a gonosszal és a hazuggal szemben. Világképe teljes világmagyarázat, melyben minden a helyén van, ezért működési törvényei átláthatók.  A mese oldja a szorongást. A meseindulatok feldolgozására, belső képteremtésre tanít. A belső képteremés képességének fejlődése nélkül lehetetlen az olvasóvá válás, amely e foglalkozási ág távlati feladata. A kisgyermekeknek ahhoz, hogy az irodalomhoz hozzájussanak, közvetítőre van szükségük. Társ ehhez a felnőtt. Kicsiknél az irodalmi nevelés a mozgással kísért énekelt szöveg gyakori ismételgetésével kezdődjék, ezt kövesse az állathangutánzó és felelgetős mesemondókák, halmozó és láncmesék, versek, verses mesék, majd fokozatosan hosszabbodó, bonyolódó prózai mesék.  A mesélés és a versmondás során fejlődik a gyermek aktív és a passzív szókincse. Általában a gyermekek megkérdezik a számukra ismeretlen szavak jelentését, az új kifejezések használat közben a szókincs része is lesz.  A tevékenységek során lehetőség van a gyermek önkifejezésének biztosítására és arra is hogy a gyermekek maguk is mondjanak verset, mesét.(versismétlés, mesedramatizálás, bábozás. A meseismétlés, vagy az ismert mese újrajátszása igen jelentős a helyes irodalmi nyelv, és az összefüggő, folyamatos beszéd gyakorlása szempontjából. A versek, mesék, ismétlése dramatizálással, bábozással, árnyjátékkal mímes játékkal is történhet. A bábozás lehet a gyermek első „színházi” élménye. A kicsiknél még inkább paraván nélküli, az óvodapedagógus játékát közvetlenül érzékelhető módon, a nagyobbaknál már többféle módon történhet. Az óvodapedagógus feladata: ­ a mesemondás alkalmait a mesehallgatásra utaló ismétlődő szokásokkal teremtse meg ­ éreztesse, hogy a mesemondás a nap lényeges eseménye ­ a megfelelő alkalmak felismeréséhez és megragadásához álljon készenlétben ­ sok mondókát, verset, mesét tudjon ­ az óvónő jól artikuláljon ­ megfelelő hangerővel és tempóval adja elő a műveket ­ használja ki a hangutánzó szavak, a rímek adta lehetőségeket ­ a hangszínváltások, a dinamikai és tempóváltásokkal tegye teljessé az irodalmi élményt ­ Ismerje az igényes népi, klasszikus, kortárs műveket. Az óvodában szerzett irodalmi élmények és a népköltészet értékközvetítő

53

hatásai a fejlődő személyiség irodalomhoz fűződő későbbi viszonyát befolyásolják. Fontos, hogy az óvónő a mindennapokban az irodalom nyújtotta érzelmeket természetes viselkedésmódjával közvetítse.

6.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A zenei nevelés általános irányelvei Az óvodai zenei nevelésben Kodály Zoltán koncepciójának azok az irányelvei érvényesülnek, melyek erre a korcsoportnak megfelelőek. A zene hatása olyan emberformáló erő, amely kihat az egész személyiségre. Minden népzenei nevelésnek a saját néphagyományából kell kiindulnia. Csak a művészi értékű zene lehet a nevelés anyaga. A zenei nevelést a születéstől kell kezdeni. A szülői ház, a bölcsőde, az óvoda feladata, hogy a gyermeket korán, tervszerűen fejlessze és fogékonnyá tegye a zene iránt. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. Az éneklés az aktív zenélés legtermészetesebb módja, a hangszertanulás előkészítője. Az óvodai zenei nevelés célja: A zenei

az énekes játékok, a zene megszerettetése, a szép tiszta éneklésre való szoktatás a gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének fejlesztése játékos zenei alkotókedvük ösztönzése az esztétikai, zenei ízlés és a mozgáskultúra formálása nevelés hatása a személyiség fejlődésére

Az ölbevevős, mondókás játékok, a testközelség, az érintés, pozitív érzelmeket ébresztenek a gyermekekben, így fontos szerepük van az érzelmi kötődés kialakulásában. Az egyszemélyes játékhelyzetből fejlődik ki a gyermek éneklési kedve. A kiszámolók segítik az igazságos döntésre törekvést és a konfliktusok megelőzését. A küzdő játékok erősítik a fiúk egészséges küzdőszellemét, nemi hovatartozásukat. A dalos játékok a lányok számára a lányos mozgás és viselkedés szabályait is közvetítik. A dramatikus énekes népszokások a felnőttek viselkedési szokásait adják tovább. Mindezek a mozgáskultúrát is gazdagítják. A zene belső lüktetése, a szabályosan ismétlődő mozdulatok fejlesztik a gyermeki mozgás összerendezettségét, fegyelmezettségét. A gyermekek harmonikus, ritmikus mozgása alakul, ami a tánc alapja. A hangszeres játék felkelti a gyermek érdeklődését, rácsodálkozást ébreszt. A zenei nevelés hat a gyermek érzelemvilágára, esztétikai fogékonyságára. 54

Megalapozza a zenei befogadás képességét, emléknyomai felfedezhetők a gyermekek improvizációjában. Az öröm újra átélésre készteti, amit a társakkal együtt szerzett élmény is fokoz. A zene, mint az esztétikum felfedezése, átélése és létrehozása szükségletként épül be a gyermeki személyiségbe. Kodály koncepciója átfogó személyiségnevelő elképzelés, melynek középpontjába a zenei nevelést teszi, mert a zene nem csak az érzelmekre hat, hanem az értelemre is. Formálja a személyiség összetevőit: az akaratot, a kreativitást, az emlékezetet, a gondolkodást. Emellett a testi fejlődésre is hat a dalos játékok mozgásos részén keresztül, de a ritmikus ki- és belégzéssel az egész szervezetre serkentő hatással van. Nem elhanyagolhatók az esztétikai nevelés lehetőségei sem. Nem csak a zenei esztétika, hanem a szép, harmonikus mozgással a dalos játékok térformáinak létrehozása is esztétikai élményhez juttatja a gyermekeket. Természetesen fejleszti tér- és formaérzéküket. A népi mondókákon, dalos játékokon keresztül a magyar beszéd ritmusa rögzül a gyermekekben, és a jellegzetesen magyar testmozdulatok a szokások szintjén elraktározódnak. Így később valódi tartalma lesz a magyarságtudatnak, az összetartozás élményének. A zenei nevelés tartalma népi mondókák pentaton karakterű népi dalos játékok zenehallgatás dalanyaga (hangulatokat, érzelmeket közvetítenek, mintát adnak) énekes népszokások készségfejlesztés zenei elemei válogatott kortárs művek Mondókák játékok szerint: ölbevevős, cirógatók, csiklandozók, tapsoltatók, ujjés tenyérjátékok, lovagoltatók, csúfolók, kiszámolók, páros fordulók stb. Dalos játékok: állathívogatók, naphívogatók, esővárók, sípkészítők, játékra hívogatók, leánykérők, kifordulós játékok kapus játékok, küzdő játékok, sorjátékok, csúfolók stb. Zenei készségek fejlesztése  Az éneklési készség fejlesztése a gyermekek utánzási vágyán alapszik, a dalokat hallás után tanulják meg. Az éneklési készség fejlesztéséhez a dalok sokszori ismétlésére van szükség. A gyakorlást élvezetessé teszi a gyermekek számára a játék izgalma, öröme.

55

A tiszta, szép éneklést segíti, ha rövid, kis hangterjedelmű dalokat tanulnak. Értelmi és fizikai adottságaiknak ez felel meg a legjobban. Fontos a hangmagasság helyes megválasztása.  A ritmusérzék fejlesztése: A népi játékokban a dallam és a mozgás magától értetődő egységben van jelen. Pl. az egyenletes lüktetéshez kapcsolódó mozdulatok (taps, járás, szökkenések) észrevétlenül is fejlesztik a ritmusérzéket. Az egyenletes lüktetést a mondókák, dalok ismétlődő hangsúlya adja. A játékokat kísérő minden szabályos mozgás negyedértékű. A gyakorlási kedvet fokozza, ha az ismétlődő mozdulatok játékos értelmet kapnak. A dalok, mondókák ritmusa csak akkor következhet, ha az egyenletes lüktetés már jól megy. A tempóérzékelés fejlesztése kiscsoportban a gyorsabb-lassabb felismeréséig halad. Középső csoportban a gyermekek maguk is mondókáznak, mozognak, kopognak gyorsabban és lassabban. A nagycsoportosok önállóan változtatnak tempót, azt tartják is. Mozgáskultúra, gyermektánc fejlesztési lehetőségeit tálcán kínálják a népi játékok. Legnagyobb részük mozgásos, társas játékhelyzete teremt. A megőrzött hagyományos mozdulatok elevenednek meg bennük. Óvodás korban a gyermektánc ezeket az egyszerű, életkornak megfelelő mozdulatokat alkalmazza.  Hallásfejlesztés: Aktív énekléssel kezdődik, és végig arra épül. A zenei készségek utánzásos alapon, gyakorlással fejlődnek. A magasabb és mélyebb hang érzékeltetése Halkabb és hangosabb érzékeltetése Hangszínhallás Belső hallás fejlesztése: Dallamfelismerés Dallambújtatás Dallammotívumok visszaéneklése Dallamvisszhang Kérdés-felelet játékok  Zenehallgatás feladata, hogy felkeltse a gyermekek érdeklődését, figyelmes zenehallgatásra nevelje őket. Anyagát népdalok, műdalok alkotják, élő előadásban. Gépi zene nem ajánlott. A zenehallgatási anyag megválasztásakor figyelembe kell venni a gyermekek nemzeti, nemzetiségi hovatartozását is. Így a zenehallgatás is jó eszköze lehet egymás jobb megismerésének, elfogadásának.

Gyermektánc A gyerekeknek jelentsen örömet a táncos-mozgásos tevékenység, örömmel hallgassák a magyar népzenét. Szívesen vegyenek részt a népi játékokban és táncokban. Mozgásukat jellemezze a jól koordináltság. Fejlett ritmusérzékkel,

56

térérzékkel, alkalmazkodó készséggel és esztétikai érzékkel rendelkezzenek. Érzelmi életük gazdagodjon a gyerektánc által. A gyermektánc célja: • népi hagyományaink megismertetése • nemzeti kultúránk zenei és mozgásvilágának megismertetése a

• • •

magyar népi gyermekjátékdalokon, mondókákon és táncokon keresztül magyarságtudat kialakítása elfogadó, támogató, személyiségfejlődést elősegítő légkör megteremtése lehetőség teremtése a pihenésre, relaxációra

Gyermektánc feladatai (a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő művészi értékű zenei és mozgásanyag felhasználásával): • érzelmi ráhangolódás elősegítése (ösztönzés, motiváció) • a harmonikus mozgás elősegítése • a gyermek ösztönös mozgásigényének kielégítése • a mozgás örömének felfedeztetése • egyenletes lüktetés és a ritmusérzék fejlesztése • nagymozgások, finommotorika, egyensúlyérzék fejlesztése, testséma, • •

oldaliság fejlesztése térérzék fejlesztése célzott képességfejlesztés egyéni bánásmód keretében

Mindezeken túl: • az értelmi képességek fejlesztése • az esztétikai érzék fejlesztése • az alkalmazkodóképesség fejlesztése • és a gyermekek érzelmi életének gazdagítása • a szülők megnyerése, tájékoztatása

Az óvodáskor végére

o Legyenek képesek egyenletes járásra folyamatos mozgás végzésére, váltott lábbal is mozdulatok végzésére o Mozgás közben tudjanak tempót tartani, tempót váltani mozgástempójuk legyen egyenletes, gyors o Legyenek képesek bonyolultabb mozgások végzésére (forgások, szökellés) o Térformákat tudják esztétikusan, arányosan kialakítani o Táncos mozgások végzése esztétikus, egyöntetű, rugalmas legyen. o A játékos mozgásaik ritmikusak legyenek o Tudják mozgásaikat a feladathoz igazítani, koordinált, összerendezett mozgás jellemezze őket o Legyenek képesek egyszerű tánclépések elsajátítására, párban táncolásra.

57

Népi játék- néptánc A népi játékok kiválasztásánál figyelembe kell venni a gyerekek nemét, korát, érdeklődési körét, a helyet, ahol a játékot tanítjuk. Népi játékok: énekes-táncos gyermekjáték népi sportjáték Céljaink a népi játékokkal: mozgáskészség javítása közösségi érzés tudatos erősítése élményszerzés, játékra nevelés Eredeti énekes-táncos gyermekjátékok altatók (Csicsíja babája…) kiolvasók (Kiugrott a gombóc… Héja, héja lakatos…) szerepjátszók (Lipem, lopom a szőlőt…) fogócska (Tüzet viszek… Ha én cica volnék) párválasztó (Három csillag… Az én párom elveszett…) fogyó-gyarapodó (Járok egyedül…) vonulós-kapuzó (Új a csizmám… Kőketánc…) Népi sportjátékok Kiválóan alkalmasak jellembeli tulajdonságok /ügyesség, bátorság, önuralom, önzetlenség, gyors felfogóképesség, versenyszellem/ fejlesztésére.  küzdő (Adj király katonát)  nemzetes  fogó (fekete-fehér, fészekfogó)  pásztorjátékok (csülközés, kanászozás)  tréfás versengések (bakugrás, sótörés) Néptánc alaplépések: Elsősorban a játékokhoz fűződő lépések gyakorlása. Szép, egyenletes járás, futás, egyes csárdás, ezek variációi. Eleinte elsősorban bemutatott lépéseket utánozzák a gyermekek, majd apránként a lépések neveit is megtanítjuk nekik. A csárdás alaplépései mellett a friss és ugrós elemeket is elsajátítják, mint például a lengető, a höcögő és cifra, illetve ezek variációit. A tánctechnika elsajátításához elengedhetetlen a helyes testtartás rögzítése, gyakorlása. A gimnasztikai gyakorlatok, melyek minden néptánc foglalkozásnak a kiinduló feladatai elősegítik ennek a rögzítését. Minden izomcsoportot meg kell mozgatnunk. Egyes gyakorlatok bizonyos tánclépések előkészítő, rávezető gyakorlatai. Például a sarok-lábujjsarok-zár a teszegető előkészítője. A térdkörzés a széki legényes rávezető gyakorlata, a testsúly áthelyezések az egyes illetve kettes csárdás előkészítő gyakorlatai. Gimnasztikánál mindig szem előtt tartjuk,

58

hogy szisztematikusan vagy fejtől lefelé, vagy bokától felfelé haladjunk! Mindezeket népzenére végezzük, hiszen a ritmustartás ez által is fejlődik, és közben hallgatják a zenét is, amely egy idő után rögzül. A bemelegítés után végezzünk ritmusgyakorlatokat is. Ezek lehetnek egyszerű metrum, vagy ritmustapsolások, melyet összeköthetünk egyenletes járással. Zenére végezhetünk iránytartási feladatokat. Csigázás, különböző vonulós gyakorlatokat is. Ezt követheti a tényleges néptánc. Kört alakítva a gyerekek próbálják meg utánozni az óvónő mozgását, lépéseit. Óvodáskorú gyerekeknél a dunántúli táncok alaplépéseit tanítsuk meg, hiszen ezek lent hangsúlyosak. (A keleti dialektusú táncok fent hangsúlyosak!) Mindig az egyszerűbbtől haladunk a bonyolultabb lépések felé! Lépegető /séta a tengelyünk körül, kéztartásos variációkkal, illetve a kör középpontja felé/ egyes csárdás, lippentő /nem zárjuk be a csárdás lépést, hanem a láb felhúz/ előrevágó /itt sem zárjuk be a csárdást, a láb előre kitesz/, teszegető /hangsúly az egyik lábon, a másik a láb elé-oldalt- vissza-zár/. Ezt követhetik a friss csárdás és az ugrós motívumai. Lengető, höcögő, cifra /ennek variációi: helyben, elöl- hátul, oldalt, illetve elöl kereszt/ kisharang. Nagy hangsúlyt fektetünk arra is, hogy a fiú és lány csapásolást is megmutassuk, gyakoroltassuk a gyerekekkel. A magyar néptánc elengedhetetlen elemei a csúfolódók, az ún. csujogatók, táncba hívók. Ezekből is tanítunk egy párat a gyerekeknek! (Aki nem tud táncolni, menjen haza aludni! Lám én tudok táncolni, itt akarok mulatni!) A kinetográfia azaz táncleírást érdekesség képen megmutathatjuk a gyerekeknek. Viszont ennek bonyolultsága miatt nem javasoljuk tanítani! A térforma A gyerekek tánc és játék közben való elhelyezkedését térformának nevezzük. A népi gyermekjátékok jellegzetes térformái:  1. kör, amely lehet tág, szűk és kettős kör.  2. sor, amelynek két fő formája ismert: o a, oszlop: egyesben és párosban o b, arcsor: egyesben és párosban A játékfűzések, játékcsokrok kialakításánál a kezdő térformából újak alakulhatnak ki. A változás jellege szerint lehetséges: 1. állandó, 2. átalakuló és 3. fogyó-gyarapodó térforma. Mindezeket felhasználjuk egy-egy koreográfia, játékfűzés elkészítéséhez. Például egy hidas-játék, aminek arcsor a kezdete, kapuzással kört alakítva párválasztós játékkal egy fogyó-gyarapodó térformát hozunk létre. 59

A zene, a mozgás, az énekes játék a gyermeki lét egyik legfőbb öröme lehet! Akik már óvodás korukban megízlelik a közös dal és játék boldogságát, megőrzik ezt a kedvet a későbbiekben is, és nem zárkóznak el attól, ami népi és nemzeti, a szavak legnemesebb értelmében. A nemzeti identitástudat, nemcsak a néptánccal, népi gyermekjátékok tanulásával rögzülhet, hanem a magyar népszokások, jeles napok megismerésével, ezek ápolásával is mélyülhet. Az óvodában játszható énekes népszokások Azok az énekes népszokások fordulhatnak elő az óvodában, amelyek megfelelnek a gyermekek életkori sajátosságainak, kapcsolódnak az évszakok változásaihoz, az évente visszatérő naptári ünnepekhez. A játék öröme, egyedi íze az, ami indokolja ezeknek az énekes népszokásoknak az éltetését.  Lucázás. A gyermekek kis poharakba búzát vetnek, hogy majd hazavihessék a család karácsonyi asztalára. A fiúk szobáról-szobára járnak, kisebb farönkön ülve „kotyolnak”, mondják mondókáikat, jókívánságaikat, énekelnek. A kapott ajándékokat tarisznyájukba gyűjtik.  Pásztorjáték. A nagyobb gyermekek pásztorjátéka része lehet az ünnepre való készülődésnek, fokozva a várakozás örömét. Karácsonykor csoportról

csoportra járnak, énekléssel köszöntik az óvoda gyermekeit, felnőttjeit.  Farsang. Az előkészületekhez hozzátartozik a télcsúfoló dalok, tréfás mondókák éneklése, mondogatása, ami a farsangon folytatódik. Elkészül a „kiszebáb” is, amit a farsangi mulatság végén elégetnek. Ez a tél elűzését, a tavasz várásét jelképezi. Farsang napján a gyermekek jelmezekbe öltözve „mulatnak”.  Komatálazás. Népszokásból lett gyermekjáték. A „komatálban” finom falatok vannak, pl. közösen sütött pogácsából kóstolót visznek a többi csoportnak, akik viszonozzák a figyelmességet. A közös játékkal barátságot kötnek.  Pünkösdölés. A játék egy vagy több csoport részvételével lovasversennyel pünkösdi királyt választanak, vagy a lányok „házról házra” járnak köszöntésüket, jókívánságaikat elmondani: ez a pünkösdjárás. A pünkösdi király a lovasverseny győztese lesz, a pünkösdi királyné a lányok közül a legkisebb lesz, akinek barátnői kendőt tartanak sátorként a feje fölé, közben rózsaszirmokat hintenek szét. Csoportról csoportra vonulnak, köszöntésükért ajándékot kapnak. Az óvodapedagógus feladatai:  Szeressen, és tisztán tudjon énekelni, rendelkezzen hangszeres tudással. Zenei műveltsége, a zenéhez való viszonya és zenei aktivitása meghatározza a gyermekek zenei neveltségi szintjét.  Fontos az óvodapedagógus módszertani kultúráltsága és naprakészsége, a dalanyag igényes válogatása.

60

 Az óvodapedagógus gyakran énekel népdalokat, amelyek hangulatfokozói lehetnek egy-egy hagyományőrző cselekvésnek. Az ünnepvárás és készülődés hangulata énekléssel, zenéléssel, zenehallgatással teljesedik ki.  Az óvodapedagógus teret, lehetőséget teremt a gyermek zenei önkifejezésére. A tanult mondókák, dalok, mozgáselemek gyakorlása mellett segíti az egyéni improvizációs megnyilvánulásokat: szövegben, dallamban, ritmikus mozgásban.  A zenehallgatási anyag kiválasztásánál vegye figyelembe az esetlegesen érintett gyermekek nemzeti, etnikai hovatartozását.

6.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A tárgyi népművészet anyagai, forma-, szín- és díszítő világa ma is követendő modell lehet az alkotó ember számára. A hagyományőrzésben az értékek újrafelhasználásával létrejön a folyamatosság. A vizuális nevelés lehetőségei a hagyományőrző tevékenységek, a népi kismesterségek, a növényi játékeszköz készítések gyakorlása által gazdagodnak. A vizuális nevelés célja, feladatai A gyermekekben formálódjanak a vizuális alkotáshoz szükséges készségek. A gyermekek hagyományos óvodai ábrázolás eszközei és technikái mellett ismerjék meg és használják a régi gyermekkor játékkészítő és a népi kismesterségeket őrző technikáit, eszközeit. Alakuljon kézügyességük, vizuális alkotókészségük és esztétikai igényük a múlt, a jelen értékei iránt. Alapozódjék a „művészeti látás” képessége. A környező valóság megfigyelésének, a természeti szépségek észrevételének képessége alakuljon. Ismeret és képesség birtokába jussanak a gyermekek, amelyek által vizuális, kommunikációs képességük fejleszthető. A vizuális tevékenységek tartalma Az óvodában használt és ismert tevékenységformák a hagyományőrző díszítő művészet technikáival bővülnek. A rajz, a festés, a kézimunka mellett megjelennek a népi kismesterségeket őrző elemek is. Hagyományőrző elemek: - a népi kismesterségek technikái - a jeles napok „jelkép-készítő” technikái A kézimunkák sorában megjelennek kézi szövés alapelemei: sodrások, fonások, szövések. a gyapjú anyaga szárazon, nedvesen, -nemezelés- többféle technikát kínál. a méhviasz a tojásírás mellett a batikolásra is alkalmas. A színes fonalak, a szépen hímzett terítők utánzásra késztetik a gyermekeket.

61

Az agyagozáskor elkészült alkotásokat kiégetés után a gyermekek játékukban felhasználják, vagy ajándékozzák. A játékeszköz készítések technikáit a gyermekek utánzás után képesek elsajátítani: rongybabák, csutkababák, terméseszközök pl: napraforgószárlovacska, sátrak, kunyhók stb. A jeles napi készülődések során a gyermekek részt vesznek az ünnephez kapcsolódó jelképek közös elkészítésében. - Adventi koszorú készítésében, - mézeskalács gyúrásában, díszítésében, - karácsonyi gyertyaöntésben, - a Luca búza vetésében, - a farsangi maszkok készítésében, - húsvéti tojásfa díszítésében, -pünkösdi koszorú készítésében a gyermekek aktívan részt vesznek. A természetes anyagok beszerzése, gyűjtögetése lehetőség szerint a gyermekek bevonásával történik. - Termések: kukorica, makk, gesztenye, csuhé stb. - Növények: nád, sás, gyékény, szalma, vessző stb. - Állati eredetűek: gyapjú, toll, méhviasz, bőr stb. - Textíliák: fonalak, spárgák stb. - Természetes anyagok: agyag, homok, kavics stb. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosítunk. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. Az óvodapedagógus feladata: Betekintést nyer a családok vizuális kultúrájába, bevonja őket az óvodai készülődésekbe, ismereteket szerez a gyermekek vizuális készségszintjéről. Személyes hatóerővel rendelkezik, tud gazdálkodni a térrel és az idővel, így az általa ismert ábrázoló tudást hitelesen, utánzásra, alkotásra késztetően tudja átadni. Épít a gyermek kíváncsiságára, megadja számukra a választás lehetőségét: anyagban, témában, technikában vagy mindháromban. Egyénileg megerősítően nyújt segítséget a gyermekek továbbfejlesztése érdekében.

62

A változatos tevékenységek gyakoroltatása közben figyelemmel kell lenni a gyermekek rajzában megnyilvánuló jelzések követésére, és arra, nehogy rajzolásuk sémává merevedjék. A népi mesterségek, a tájházak, a népviseletek, a környezet megfigyeltetésével gazdagítani kell a hagyományos élményanyagot. Gyűjtési alkalmakat kell szerezni a természetes anyagok, termések, termények, állati eredetű anyagok beszerzésére. Az óvodapedagógus az épület helységein kívül az udvar, a patak, a tó, a parkok, a rétek stb. adta lehetőségeket is kihasználja, a gyermekek vizuális funkcióit, tevékenységeit gazdagítja. Pl: az őszi erdő színei, virágszőnyeg szövése az udvaron. A foglalkozások kötetlen formában szervezettek, de a vizuális tevékenységek lehetősége egész nap biztosított a gyermekek számára. A kezdeményezett tevékenységi formák legalább egy hétig gyakorolhatók. A hagyományápoló tevékenységi formák időrendben kapcsolódnak az „Évkör” jellemző időszakaihoz, de a gyakorlásra ettől függetlenül is lehetőség van. Az óvodapedagógusi tervszerűség és rugalmasság megteremti az egyensúlyt a játék és a hagyományőrző tevékenységek között. A vizuális nevelés hatása személyiség fejlődésére A gyermekek a vizuális technikák gyakorlásakor minden alkalommal átélik az alkotás örömét, a sikerélmény pedig újabb alkotásra motiválja. Közben - formálódik alkotó képzelete, ábrázoló készsége, kifejezési módja - fejlődik problémamegoldó készsége - kezdeményezővé válik, önbizalma erősödik. A természet és a természetes anyagok sokrétű lehetőséget nyújtanak a manuális tevékenységek gyakorlására, a finom-motorikus készségek fejlődéséhez, fejlesztéséhez új alkalmak nyílnak. Egyben hozzájárulnak a természettel való együttélés folyamatosságához. A természet látványa segíti a vizuális funkciók, azaz a szín, forma, alak észlelés fejlődéséhez. A vizuális tevékenység gyakorlása közben a gyermekek - alkotókészsége, fantáziája csiszolódik, ez kihat értelmi képességeinek fejlődésére is - képessé válnak arra, hogy megfigyeléseit átértelmezze, új kombinációban alkalmazzák - alakul képszerű gondolkodásuk, fogalomalkotása konkréttá válik - az elkészült tárgyak, népi játékszerek tovább motiválják tevékenységüket, - gazdagítják játékukat, közben finom-motorikus készségük fejlődik A környezet esztétikája A gyermekek esztétikai nevelését elsősorban azoknak a környezeti hatásoknak a 63

rendszere biztosítja, amely őket körül veszi. Fogékonyságuk által minden őt körülvevő környezeti ingerre reagálnak. Más-más esztétikai élményekkel jönnek, ezért az óvoda egyrészt kompenzáló szerepet tölt be, másrészt teljes megjelenésében alakítja az esztétikum iránti fogékonyságot. Az óvodai környezetet a tagoltság és az egyszerűség jellemzi. Fontos a természetes anyagok, plasztikus felületek jelenléte. Az óvodát díszítő textíliák, tárgyak harmonikusan illeszkednek egymáshoz, megtalálva az egyensúlyt a régi és a mai világ között. Értékmegőrző, értékteremtő, értékközvetítő szerepük van. Az óvoda dolgozói személyes példamutatással - esztétikus megjelenéssel, kultúrált viselkedéssel - modellt nyújtanak a gyermekek és szüleik számára. A gyermekekben a különböző tevékenységekben viselt öltözékek látványa és viselése tudatosítja a célszerűség és az esztétikum összekapcsolását: kézműves tevékenységekhez viselt védő kötény, sütemény készítéséhez használt fehér kötények, tornaruha stb. Az ünnepnapokon az egész óvoda „ünnepi ruhát ölt”. Esztétikai érzékformáló hatást nyújt az óvónők, társak látványa és az összhangot tükröző feldíszített folyosók, csoportszobák. Az ünnepnapok másságából faladó ünnepi viselet ízlésformáló, hangulatfokozó élmény. A gyermekek megtanulják, hogy az ünnepnaphoz más viselet, viselkedés illik. Az élmény nem csak az összetartozás élményét erősíti, hanem az esztétikus környezet, öltözködés iránti igény is alapozódik.

7. ÓVODAI NEVELÉSEN KÍVÜLI PROGRAM A Pedagógiai Program minél magasabb szintű megvalósításának elérése érdekében a foglalkozási időszakon túl, a délutáni időben lehetőséget adunk olyan programok lebonyolítására, melyek a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését segítik, a szülők igénye szerint. A szolgáltatásokra a jelentkezés önkéntes, egyénileg szabadon választott. A szervezési, lebonyolítási folyamatokban a szülők részt vesznek, illetve a programok díjait ők fizetik.

8. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN Az óvodai gyermekvédelem feladata, hogy igyekezzen prevencióval a gyermek személyiségének károsodását elkerülni a már bekövetkezett károsodásokat és azok hatásait megszüntetni, de legalább enyhíteni (korrekció). A gyermekvédelmi munka e két feladata általában kiegészíti egymást, kölcsönhatásban állnak, összeolvadnak, átfedik egymást, és egymással kiegészítő sort alkotnak. A prevenció gyakran korrekció is.

64

A gyermekvédelmi megelőző munka célja, hogy még idejekorán, azaz a károsodások bekövetkezése előtt avatkozzon be a nevelésbe, és ezzel kellő védelmet nyújtson az ártalmak ellen. A prevenció eredményességének feltétele, hogy a gyermekért felelős pedagógus jól ismerje minden gyermek környezetét, valamint fejlettségi és neveltségi szintjét szubjektív állapotát, pszichés tendenciát is A külső környezet felderítését szolgálja egyebek közt a családlátogatás, a családtagok személyes megismerése. A gyermek szubjektív állapotát a pedagógiai pszichológia eszközeivel lehet feltárni. Jól hasznosíthatók csoportvizsgálati módszerek, beszélgetések, történet-befejezések, rajzelemzések, szituációs játékok. Az óvodapedagógusok a csoportjukban elsődleges „szűrőkként” működnek: A gyermekek viselkedésében, általános állapotában jelentkező negatív változások miatt a szülőkkel felveszik a kapcsolatot annak érdekében, hogy a problémát segítsenek megoldani, a gyermekvédelemmel megbízott óvodapedagógus bekapcsolódik a segítségnyújtásba: egyrészt segít az óvodapedagógusnak és a szülőnek a megoldást megtalálni (konkrét nevelési tanácsok, egyéni beszélgetések), másrészt a hivatalos ügyek intézését gördülékenyebbé teszi. Az óvoda gyermekvédelmi megbízottja tehát elsősorban segítő feladatokat lát el, szervezi, koordinálja a gyermekvédelmi munkát, illetve a szükséges mértékben kapcsolatot tart fenn a Nevelési Tanácsadó és a Napraforgó Családsegítő Központ munkatársaival. Óvodapedagógusi feladatok: A gyermekek és környezetük mielőbbi alapos megismerése. A gyermekek fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése. A szülőkkel való pozitív viszony kialakítása, beszélgetések során a nevelési szokások megismerése, szükség esetén tapintatos korrekciója. A titoktartási kötelezettség betartása A GYERMEKVÉDELEMMEL MEGBÍZOTT ÓVODAPEDAGÓGUS ÁLTALÁNOS FELADATAI:  A veszélyeztetettség, illetve a hátrányos helyzet okainak feltárása az újonnan érkezett gyermekeknél.  Családlátogatások lebonyolítása az óvodapedagógussal az érintetteknél évente legalább egyszer, szükség esetén többször is.  Mulasztások okainak folyamatos követése (nagycsoportosok) 65

 Kapcsolattartás a kerület Gyermek és Ifjúságvédelmi szerveivel, a Családsegítő Központtal és az iskolai gyermekvédelmi szervekkel.  Az óvónők tájékoztatása a gyermekvédelemmel kapcsolatos új irodalom megjelenéséről.  Segítségnyújtás a veszélyeztetett vagy hátrányos helyzetű gyermekek felderítésében, tanácsadás a teendő intézkedésekről.  Gyermekvédelmi munkaterv készítése a tanév elején, a munka értékelése az év végén. A gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért az intézmény vezetője felelős

9. KÜLÖNÖS FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK NEVELÉSE SAJÁTOS NEVELÉSI IRÁNYELVE

IGÉNYŰ

GYERMEKEK

ÓVODAI

NEVELÉSÉNEK

„Az Irányelv célja, hogy a nevelési programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Annak biztosítását szolgálja, hogy – az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, – fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, – a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, – a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások programjai váljanak az óvodák nevelési programjainak tartalmi elemeivé. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A többségi óvodában történő együttnevelés – az illetékes szakértői bizottság szakértői véleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést igényel a gyerek szükségletei szerint.” (32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének

irányelve)

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK FELVÉTELE Az óvoda kiegészítő tevékenysége szerint az érintett gyermeket a Szakértői Bizottság által kiadott szakvélemény alapján vesszük fel olyan esetben, amikor a gyermek integráltan nevelhető. A gyermek ne veszélyeztesse sem saját, sem társai egészségét. A feltételek biztosítása a fenntartó feladata.

66

AZ INTEGRÁLT ÓVODAI NEVELÉS ALAPELVEI, CÉLJA Alapelvünk, hogy lehetőségeinkhez képest, szakemberek segítségét igénybe véve csökkentsük a sajátos nevelési igényből eredő hátrányokat. Az együttes nevelés nem csak a sérült ember számára kedvező - megfelelő feltételek mellett -, hanem a többségi óvodába járó gyermekeknek is. Ennek oka, hogy a gyermekek együttes nevelése megsokszorozza a szociális kölcsönhatásokat és az együttműködés új formáinak elsajátításával, új morális értékek kialakulásának színtere lehet. Továbbá az egészség, mint érték újra felértékelődik. Célunk, hogy a gyermekek és a felnőttek körében a másság elfogadása természetessé váljék, a csoportokban ezek a gyermekek is teljes értékű tagok legyenek. Az elfogadás mércéje az, hogy valaki mennyire hajlandó a saját értékén emberszámba venni egy sérültet, s mennyire hajlandó beengedni abba a világba, amelyikben valamennyien élünk. ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATA Olyan szemlélet megalapozása és fenntartása, mely minden embernek alapvetően ugyanazt az értéket ismeri el, és az egyes embereket nem különbözteti meg egymástól.

10. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE Az óvoda összetett feladatai révén a közoktatási rendszer láncszeme ként kapcsolódik a társadalmi környezethez. Ennek tudatában végig kell gondolni a kapcsolatrendszer régi és új elemeit hagyományőrző programnak megfelelően. A belső és külső kapcsolatrendszer bővül és módosul a hagyományok, a természetvédelemnek és a társadalmi elvárásoknak megfelelően.  Nevelőtestület, nevelőközösség Programunk bár sok új elemet tartalmaz, támaszkodik a már bevált gyakorlatra, alkalmazkodik a helyi adottságokhoz, szokásokhoz, amelyet Cinkota a közel ezer éves település hagyományai diktálnak. A szemléletmód váltás inkább a környezetvédelem területén követel határozottabb irányvonalat. A „cinkotai hagyományok”, melyek jól illeszkednek hazánk egyéb területén élő hagyományokhoz, szinte csak felelevenítést igényelnek. Az óvodapedagógusok modell szerepe döntő fontosságú, az óvodavezető irányításával a hagyományőrző, -ápoló tevékenység és a környezettel való együttélés újszerű és közvetlen kapcsolatot hoz létre az óvodai dolgozók között. A hiteles együttélés sugározza a hagyományok és a természet szeretetét.

67

ÓVODA ÉS CSALÁD A családban folyó nevelés meghatározza a gyermekek életét. Az óvodai nevelés kiegészíti, illetve folytatja ezt, illetve tapintatosan, körültekintően, a családok önállóságát és jogait figyelembe véve megpróbálja segíteni. A napi kapcsolat mellett újabb lehetőségeket kínál programunk. Az értékteremtés és hagyományőrzés újra éleszti közösségünk hagyományait, és új megerősítő szerepbe helyezi a család elsődleges és biztonságnyújtó szerepét. Óvodánkban folyó hagyományápoló tevékenység hatására változás következik be a családok életmódjában. Vállalják, magukénak érzik a múlt értékeit. Feladat: Olyan kapcsolatrendszer létrehozása, amelyből mind a család, mind a gyermek, mind az óvodai nevelő közösség meríthet, védő, óvó, segítő támaszt kap. A családok részvétele az óvodai életben: a kialakult hagyományok, illetve előzetes megbeszélések alapján történik. (közös munka, kirándulás, munka-, játékdélután, színházlátogatás, gyűjtés) közös ünnepélyek - hangverseny, anyák napja, iskolába menő gyermekek búcsúztatása. Alapelvek

Óvodapedagógusi feladatok

Nyitott, segítőkész nevelő testület

Családi nevelés tapintatos segítése

Egyenrangú partnerkapcsolat

Közös célkitűzések, a kapcsolatot a család, a gyermek és az óvoda érdekeinek alárendelve

Bizalomteli, őszinte óvodai légkör

Megfelelő kapcsolatteremtés lehetősége Az egyes családok nevelési felfogását figyelembe veszi

Egyéni sajátosságok, nézetek, vélemények figyelembe vétele, elfogadása Egyenletes kapcsolattartás

Pedagógus etikája, erkölcse, Nevelőközösség etikája

Folyamatos információcsere és rendszeres közös program A gyermek, szülő, nevelő munkát segítő dajka személyiség-jogainak tiszteletben tartása, az ember tisztelete

A szülői értekezletek tartalma, formája változik. A szülők képet kapnak a hagyományőrző, természetvédő tevékenységről. Megismerik az óvoda programját a tájékoztató szülői értekezleten. Ezt az óvodánkban folyamatosan készülő

68

videofelvételek, fényképek bemutatásával is segítjük. A csoportok tanévnyitó értekezletén a hagyományos szokásrenden túl, hangsúlyos szerep jut az óvodacsalád együttnevelő hagyományainak. Ennek elfogadtatását, az együttműködést elősegíti az oldott légkör, a saját készítésű vendégváró falatok, a megszokottól eltérő ülésrend. Fogadóórák rendszeres időpontjait a nevelő testület az éves munkatervben rögzíti. Az éves munkatervben a nevelőtestület dönt a nyílt napok időpontjáról is, szervezési megoldásairól. Alapelv, hogy a nyílt napok alkalmával a szülők bepillantást nyerjenek az óvoda mindennapjaiba, illetve bekapcsolódhassanak a napi tevékenységekbe. A nyílt napok szervezésénél figyelembe kell venni a gyermekek megszokott napirendjének főbb pontjait, a csoportok kialakult életritmusát. GYERMEKVÉDELMI MEGBÍZOTT ÉS A MUNKÁJÁT SEGÍTŐ INTÉZMÉNYEK, MUNKATÁRSAK EGYÜTTMŰKÖDÉSE 1. A család szerkezetéből adódó problémák esetén jó kapcsolat kialakítása a szülőkkel, segítségnyújtás a nevelési problémák megoldásához. 2. Életviteli problémák esetén a Családvédelmi Csoport segítségének kérése. 3. Az egészségügyi okok miatt veszélyeztetettek szüleivel, az orvossal, konduktorral való állandó kapcsolattartás. 4. Nevelési problémák esetén a Nevelési Tanácsadó, pszichológus megkeresése. 5. Logopédussal a nagycsoportosok felmérése. AZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA Az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet megkívánja óvodánk és a Batthyány Ilona Ált. Iskola együttműködését. Ezen kívül folyamatos kapcsolatot tartunk fenn azokkal a környező iskolákkal, ahová a tapasztalatok szerint nagycsoportosaink beiratkoznak. Minden tavasszal az iskolába készülő nagycsoportosok az első osztályosokat, a tanév első hónapjaiban az óvodapedagógusok látogatják meg a régi óvodásokat. A kapcsolattartást az óvodai nevelőmunka szerves részének kell tekintenünk.

AZ ÓVODA ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK A kapcsolattartás az óvodapedagógusok feladata. A XVI. ker. Szabó Ervin Könyvtár, a Corvin Műv. Ház, kerületi színházak, múzeumok kínálatából úgy kell válogatni, hogy elősegítse a nevelési feladatok sokoldalú megoldását.

69

Különböző foglalkozásokhoz kapcsolódóan tervezzék az ismerkedést a közeli közművelődési intézmények funkcióival. Keltsék fel a szülők és a gyerekek érdeklődését, ismertessék meg velük az óvoda közelében lévő közművelődési intézményeket, az ott folyó különböző tevékenységeket. A gyerekek esztétikai élményeire építve formálják kultúrált magatartásukat, fejlesszék érdeklődésüket, kíváncsiságukat és tevékenységi vágyukat. ÓVODA ÉS A NEVELÉSI TANÁCSADÓ A problémák megelőzése, feltárása érdekében folyamatos kapcsolattartásra kell törekednünk. Feladata: - csoportos és egyéni vizsgálatok alapján az iskolaérettség felmérése - javasolhatja a gyermek fejlesztő-iskolába küldését, felmentését a tanév alól - javasolhatja a szakértői vizsgálatot Az óvoda Nevelési Tanácsadóba küldheti a gyereket, ha magatartásbeli problémát lát. ÓVODA ÉS A NAPRAFORGÓ CSALÁDSEGÍTŐ KÖZPONT Alapszolgáltatást nyújtó Intézmény (szociális, mentálhigiéniai, érdekvédelmi munkát végez). Az óvodapedagógus minél hamarabb irányítson minden olyan gyermeket az intézményhez, akinél a körülményei indokolják, esetleg egyenes következményei már megmutatkoznak tanulási és magatartási zavarokban. ÓVODA ÉS A LOGOPÉDUS Állandó kapcsolattartásra törekszünk., heti 2 alkalommal foglakozik szakember a beszédhibás gyerekekkel. A szülőket is ösztönöznünk kell a gyerek érdekében a kapcsolatfelvételre. ÓVODA ÉS AZ ORVOS, VÉDŐNŐ A családban szerzett tapasztalatokat átadja az orvos, védőnő a csoportvezető óvodapedagógusnak. Tájékoztatást ad az első orvosi vizsgálat után a tapasztalatairól. Folyamatosan hívja fel a megbízott figyelmét a családban történő változásokról. ÓVODA ÉS A SZAKÉRTŐI- ÉS ÁTHELYEZŐ BIZOTTSÁG Velük elsősorban az óvodába való felvételt megelőzően és a beiskolázást megelőzően kerülünk kapcsolatba. Ritkább esetben akkor, ha probléma adódik a nevelés során és úgy látja a pedagógus, hogy további fejlesztés csoportjában már nem megoldható. A SAJÁTOS NEVELÉST IGÉNYLŐ ÉS AZ ÉP GYERMEKEK KAPCSOLATA A „másság”-ra adott reakció, a közösségbe történő beilleszkedés szempontjából fontos tényező a csoporttársak el- és befogadó képessége. Sok múlik a

70

csoportvezető pedagóguson, hogy mennyire természetesen kezelik a csoport tagjai a tőlük valamiben eltérő gyermekeket. Fontos, hogy a többi gyermek lássa, milyen jellegű teendői vannak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek az azonos eredmények eléréséhez, és mennyivel több erőfeszítéssel érhetik el azt. Tapasztalják meg azt is, hogy miben jó, sőt miben kiemelkedően jó a „más” gyermek. ÓVODAPEDAGÓGUS ÉS SZAKEMBEREK KAPCSOLATA A szakemberek végzik a gyermekek speciális képességfejlesztő foglalkozásait, az óvodapedagógus munkájának speciális megsegítését. Az óvodapedagógus feladatai kibővülnek az integrált nevelés megvalósítása során azáltal, hogy kapcsolata a gyermekeken túl kiterjed a szülőkre és a szükséges szakemberekre. Az óvodapedagógus feladata, hogy a másságot elfogadtassa csoportjában a gyerekekkel és szülőkkel egyaránt. A szakemberekkel a kapcsolat felvétele és folyamatos fenntartása az intézményvezető feladata.

11. AZ ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE Az óvodavezető a munkáltatói jogokat gyakorolja az óvodában közalkalmazotti jogviszonyban állóknál (29 fő). Az intézményvezető felett munkáltatói jogkört gyakorol a Budapest Főváros XVI. Ker. Önkormányzat. Az intézmény szakmai szempontból önálló. Az óvodavezető az intézmény szakmai munkájának egyszemélyi felelőse. Hatáskörébe tartozik: A költségvetésből és egyéb forrásokból a működtetés és a fejlesztés, személyi és tárgyi feltételek biztosítása FELADATA: Az óvodai nevelőtestület vezetése, a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése, értékelése, jogszabályok, rendeletek betartásával a zökkenőmentes működés biztosítása. Az érdekképviseleti szervekkel, fenntartóval, PSZI-vel, Nevelési Tanácsadóval, szakmai szervezetekkel való együttműködés. Az SZMSZ-ben a vezetésre vonatkozó pontok betartása. - Az óvoda ügyvitele. Az óvodavezető helyettesek a vezető közvetlen munkatársai. Az SZMSZ-ben rögzítettek szerinti feladatmegosztásban látják el feladataikat. - Szakmai munkaközösség Évek óta szakmai munkaközösség működik - munkaterv szerint. Tagjai óvodapedagógusok. A megjelölt témában tervező, elemző, értékelő tevékenységben vesznek részt a tagok. - Szülői szervezet

71

Közoktatási törvényben meghatározott jogaik gyakorlása és kötelességeik teljesítése érdekében munkaközösséget hoztak létre. Az SZMSZ-ben meghatározottak alapján működik. A szülők képviselőivel az óvodavezető tartja a kapcsolatot.

AZ ÓVODAI CSOPORTOK ÉS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE Legfontosabbnak tartjuk a gyermekek folyamatos megfigyelését, megismerését. Ezért minden gyermek fejlődéséről feljegyzést készítünk. A csoportban dolgozó két óvodapedagógus megegyezés szerint vezeti a megfigyelési naplót. A feljegyzések alapján fejlesztik a gyermekeket, foglalkozik velük a logopédus, vagy küldjük nevelési tanácsadás vizsgálatára. A fejlesztéseknél fő szempont, hogy természetes közegben, játék közben történjék a fejlesztés, egyes esetekben a gyermeket egy időre kiemeljük a csoportból, egyénileg foglalkozik vele az óvodapedagógus. Porkolábné dr Balogh Katalin Kudarc nélkül az iskolában című könyve alapján a Minőség Biztosítási Kör tagjai által szerkesztett személyiségi lapokat alkalmazzuk a gyerekek megfigyelésére, értékelésére. Egy éves intervallum értékelése során megfogalmazzuk, hogy az óvoda alapvető feladata az egészséges életmód biztosítása, a gyermekek szocializációja, esztétikai és értelmi nevelése megvalósulnak-e. a gyermekek nevelésében megjelennek-e a tervezett fejlesztő hatások Pedagógiai munka tervezése, elemzése a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott fejlesztési eljárások folyamatos dokumentálást kívánnak: Az óvoda éves munkaterve Csoportok tervező munkája: nevelés és tanulás tervezése napi feljegyzések felvételi és mulasztási napló, étkezők nyilvántartása Személyiségi lapokat a megbeszéltek alapján vezetni Az óvodai élt folyamán a különböző korcsoportokban a fejlődés mérését a személyiségi lapokban rögzítjük. Ellenőrizzük, hogy az életkorának megfelelő fejlettségi szintet teljesítette-e, majd személyre szabott fejlesztéssel korrigáljuk az eltéréseket, hogy az óvodáskor végére a sikerkritériumnak megfeleljenek.

Iskolai alkalmasság A tankötelezettség megállapítása A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába

72

lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 21. § (1))

45. § (1) Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27. A gyermekek, a tanulók kötelességei és jogai, a tankötelezettség)

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Az iskolaérettségnek az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek 6 éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott, érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik (különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciálásnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél  az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés

73

 megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele  a cselekvő - szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is alakulóban van Az egészségesen fejlődő gyermek  érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán - és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek), végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét  elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat, ismeri, és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat azok gondozását és védelmét, felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek  egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését  feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. A tanköteles korba lépő kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.  A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériuma tükrözi a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.

74

12. FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben, majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek, kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben Gondozás, az egészséges életmód szokásai: Váljon a gyermekek szokásává a rendszeres, gondos tisztálkodás. Önállóan mosakodjanak, figyelmeztetés nélkül mossanak kezet a nap folyamán bármikor, ha szükséges. Körömkefével önállóan, a szükségnek megfelelően tisztítsák körmüket. Törülközzenek önállóan szárazra. Ruhájuk ujját tűrjék fel és le, gombolják vagy kapcsolják be. Önállóan használják a WC-t. Használat közben vigyázzanak a WC, a mosdó rendjére, a tisztálkodó eszközökre. Fogmosás esetén önállóan mossák fogukat, a fogápoló szereket tartsák tisztán és rendben. Önállóan, a szükségnek megfelelően fésülködjenek. Önállóan használják a zsebkendőt. Köhögéskor, tüsszentéskor a zsebkendőt tartsák szájuk elé. Váljék szokássá az étkezés közbeni kultúrált magatartás, az önálló, a szükségleteknek megfelelő mennyiségű étkezés, az asztal és környéke esztétikus rendje. Használják helyesen az összes evőeszközt: kanalat, villát, kést. Az

75

edényeket, evőeszközöket az étkezés megkezdéséig ne fogják meg. Helyes, természetes testtartással üljenek. Önállóan, a megfelelő sorrendben öltözzenek, vetkőzzenek. Holmiijaikat, ágyneműjüket rakják össze, tartsák rendben, tegyék helyre, bánjanak velük gondosan. Ha fáznak, vagy melegük van, segítsenek magukon. Az épületbe lépés előtt törüljék le cipőjüket. Az ajtókat csendesen csukják be, a bútorokkal, eszközökkel bánjanak óvatosan. Erkölcsi és Közösségi nevelés A kialakult szokások váljanak a gyermekek igényévé, amelyeknek természetes módon tesznek eleget. A megkezdett munkájukat felszólítás nélkül fejezzék be. Ismerjék munkájuk közösségi hatását. Egyénileg szerezzenek örömet a csoportnak, társaiknak, az óvónőknek, a szülőknek. Résztvevően érdeklődjenek egymás iránt, érdeklődéssel hallgassák meg egymást. Vegyék észre, hogy kinek van szüksége segítségre, miben, hol kell segíteniük. Tisztelettel viselkedjenek a felnőttek, az óvoda dolgozói iránt, vigyázzanak munkájuk (pl. dajka) eredményeire, legyen bennük igyekezet, hogy megkíméljék őket. Foglalkozás közben figyeljenek az óvónőre, és útmutatásainak megfelelően oldják meg feladataikat. Ne vágjanak se az óvónő, se egymás szavába, hallgassák meg egymást. Váljék szokásukká az igazmondás. Bontakozzanak ki a közösségi élet nyilvánvaló jelei. A gyermekek beszéljenek együttesen átélt élményeikről, tervezgessenek kilátásba helyezett közös élményeket vagy együttes tevékenységeket. Játékukat, barkácsolásukat jellemezze fokozódó kezdeményezés, szervezettség. A csoport tagjai közt baráti, szeretetteljes, segítőkész kapcsolat alakuljon ki. A naposi és más közös munkák során váljék bennük tudatossá, hogy ezeket a csoport érdekében végzik. Teljesítsék felelősségtudattal a kapott feladatokat, legyenek képesek az alá- és fölérendeltségi helyzeteknek megfelelően viselkedni. Tudatosodjék bennük, hogy egy-egy tevékenység a fegyelmezett magatartás milyen fokát kívánja meg, gyorsan tudjanak átállni a kötetlenebb tevékenységekből a nagyobb fegyelmet igénylő kötött tevékenységbe. Kezdjen bennük ébredezni a közösségi öntudat, a büszkeség, a közös teljesítményekre és közös sikerekre. Bontakozzon ki a csoport közvéleménye, amelyben értékelik társaikat, méltányolják egyesek teljesítményét, elítélik a közösség szempontjából helytelen magatartást. Mutatkozzon meg magatartásukban a közös dolgok iránti érdeklődés, a közösségben való "tájékozódó képesség" kezdeti megnyilvánulása.

76

Játék A gyakorló játék: A gyakorló játék a nagyobbaknál akkor jelentkezik, tartósan, ha a gyermek a fejlődésben lemaradt, készségei fejletlenek, ismereti, tapasztalatai, élményei szegényesek. Fejlett gyerekeknél is megfigyelhető gyakorló játék, amikor új játékszer, eszköz használatát még nem ismerik, a sikeres játékhoz gyakorlásra van szükségük. Megjelenik még a konstrukciós és szerepjáték elemeiként, alárendelve az adott játékban megjelölt céloknak és feladatoknak. A szerepjáték: A gyermekek képesek megérteni és elfogadni játszótársaik elgondolásait, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről. Vállalják a számukra kevésbé érdekes, kedvezőtlenebb szerepeket is, tudnak vezetni, és játszótársaiknak engedelmeskedni. Képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét és a különféle kapcsolatokat. Eljutnak az önállóság és a kezdeményezés olyan fokára, hogy megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában a játék előzetes kollektív tervezésében, a szerepek kiválasztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában, a szabályok betartásában otthonosan mozognak. A játszó csoport tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki. Barkácsolás: Teljes önállóságot kell biztosítani a gyermekeknek. El kell érni, hogy a barkácsolás ekkorra természetes alkotó része legyen a szerepjátéknak, a gyermekek maguk kezdeményezzék egy-egy esetben barkácsolást a maguk által választott módon és eszközökkel, s a létrehozott alkotást használják fel további játékuk során. A gyermekeknek örömet szerez, ha játékukban viszont látják a maguk készítette eszközöket. Dramatizálás és bábozás: A gyermekek kézméretének megfelelő bábok legyenek, valamint az asztalra állítható, a gyermekek magasságának megfelelő paraván is, hogy a gyermekek ülve is bábozhassanak. A bábok kiválasztása, beszerzése feleljen meg a gyermekek által kedvelt meséknek, vagy a gyermekek más élményéhez fűződjön. Időnként cserélje le az óvónő a bábokat, hogy több mesét is eljátszhassanak. Készítsen a gyermekekkel közösen bábokat, terményből vagy más anyagból, ezeken kívül sík- és egyszerű fakanál bábokat is. Bábjátékhoz szükséges eszközök készítése barkácsolás keretében legyen, a gyermekek szívesen végzett tevékenysége. Konstruáló és építő játékok: Elemekből kombinálással, szerkesztéssel játékszereket tudnak alkotni a gyermekek. Az építés, a konstruálás gyakran szerepjátékhoz kapcsolódik. Az

77

élethelyzetek reprodukálása közben építenek, szerelnek, szerkesztenek a gyermekek, vagy fordítva, a létrehozott alkotás hatására képzelik bele magukat különböző élethelyzetekbe. Törekedjék az óvónő, hogy bonyolultabb feladatokkal gazdagodjon a gyermekek játéka. Készítse őket arra, hogy az elemekből a valóságos tárgyakhoz, játékszerekhez vagy egyszerű modellekhez hasonlót készítsenek. A szabályjáték: A gyermekek tudjanak szabályjátékot vezetni. Válasszanak olyan szabályjátékokat, amelyek komolyabb szellemi vagy ügyességi erőfeszítést igényelnek. Bonyolultabb szabályjátékok megtanulására, gyakorlására is képesek, s miközben azt nagy kedvvel, vidámsággal játsszák, egymást a szabályok betartására is nagyon komolyan figyelmeztetik. El kell érni, hogy a szabályokhoz való ragaszkodáson kívül az egészséges versengési tendencia is jelentkezzék, és a közös cél eléréséhez kellő aktivitással, akaraterővel kitartással rendelkezzék a versengő csapatok minden egyes tagja. Munka A gondozás c. részben találhatókon kívül: A gyermekek önállóan öltözzenek,. Gombolják be, kapcsolják ki-be ruháikat, kössék meg a szalagokat, öveket. Cipőzsinórjukat szabályosan kössék meg. Csizmájukat húzzák fel és le. Poros vagy sáros cipőjüket keféljék le. Segédkezzenek heverőjük előkészítésében és elrakásában. A könnyű heverőt két gyermek együttesen tegye helyére. Takarójukat hajtsák össze, tegyék a heverőre. A játékszereket, foglalkozási eszközöket, barkácsoláshoz használt szerszámokat és anyagokat gondosan, esztétikusan rakják össze, rendezzék el. A könnyebb bútorokat, a tornaszereket a szükségnek megfelelően helyezzék el, használat után állítsák vissza a csoportszoba rendjét. A kertbe kivitt különböző eszközöket, szerszámokat, használat után tisztítsák meg, tegyék helyre. Ügyeljenek saját személyük és környezetük rendjére és tisztaságára. Naposság A naposok önállóan tudjanak megteríteni: Önállóan terítsék fel az asztalterítőket, vegyék elő és osszák ki az étkezéshez szükséges eszközöket, és pontosan, esztétikusan rendezzék el az asztalon. Készítsék ki, és helyezzék az asztalra a vizeskancsót, tálcát. Étkezés után szedjék le az asztalt. Önállóan hajtsák össze és tegyék helyére az asztalterítőt. Tegyék rendbe és vigyék helyre a mosogatásra nem kerülő eszközöket. A szalvétát helyezzék a szalvétatartóba. Foglalkozáshoz szükséges eszközök kiosztásában nagyobb önállósággal vegyenek részt. Az állandóan ismétlődően használt eszközöket, felszerelési tárgyakat felszólítás nélkül osszák ki, vegyék elő. A szabadban tartandó foglalkozáshoz szükséges eszközöket vigyék a megjelölt helyre.

78

Az óvoda mindennapi életével kapcsolatos munkák: A gyermekek vegyenek részt a csoportszoba rendezésében, díszítésében. Tudjanak önállóan megoldani a terem díszítésével kapcsolatos feladatokat, hozzanak virágot a vázába, készítsenek rajzokat, gyűjtsenek az élősarok számára anyagot. Vigyázzanak a terem rendjére, felszólítás nélkül vegyék fel az elejtett papírdarabot, utasítás nélkül tegyék helyére a kint felejtett játékot vagy más eszközt. Barkácsoljanak játékukhoz vagy ajándékba játékszereket. Segítsenek a hó elseprésében, tavasszal a kertben a homok összeseprésében, a játékszerek ki- és beszállításában. Segítsenek minden évszakban az udvar, a kert rendezésében. Anyanyelvi nevelés A gyermekek a készség fokára eljutva, biztonságérzettel beszéljenek, értessék meg magukat, rendelkezzenek azzal a szókinccsel, amely elősegíti környezetükben a valósághű, biztonságos tájékozódásukat, és amely lehetővé teszi gondolataik érthető kifejezését. Ismerjék a szavak jelentését - legyen a szavak mögött „kép”. A köznyelvben használatos nyelvi formákat megfelelően alkalmazzák. Helyesen, folyamatosan összefüggő mondatokkal fejezzék ki magukat. Tudjanak egyszerűbb történeteket, elbeszéléseket, meserészleteket – kötőszavak halmozása nélkül – elmondani. Minden magán – és mássalhangzót ejtsenek ki tisztán. Beszédük tagoltsága, hangsúlyozottsága, hanglejtése feleljen meg nyelvünk követelményeinek. Mozgás Tudjanak a gyermekek vízszintes padon, babzsákkal a fejtetőn járni. Tudjanak futni egyenletes iramban dobogás nélkül, behajlított karral, a kart előre-hátra lengetve egyenes irányba 25-30 métert. Tudjanak átbújni kötél érintése nélkül 40 cm magas, egymástól 60 cm távolságra elhelyezett két párhuzamos kötél alatt. Tudjanak gurulóátfordulást végrehajtani előre guggolásból, nyújtott lábba, hajlított ülésen át alapállásba érkezni. Képesek legyenek 6-8 lépés nekifutással 30-50 cm magas akadályt átugrani, és egy lábra érkezni; padról páros lábbal leugrani hajlított állásba. Képesek legyenek a labdát legalább 5-ször a földhöz ütögetni. Tudják a futó- fogó játékokat és az ismertebb labdajátékokat az óvónő irányítása nélkül játszani. Külső világ tevékeny megismerése Tudják: szüleiknek mi a foglalkozása. Tudják a testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően felsorolni. Legyenek ismereteik a kéz és az érzékszervek funkciójáról. Legyenek igényesek testük tisztaságára. Tudják, hogy a tavasz, a nyár, az ősz, a tél évszakok. Tudják emlékezetükben felidézni az évszakok legszembetűnőbb jegyeit. Ismerjék a növény szót. Tudják, hogy a fa, bokor, virág, fű, zöldségfélék növények. Magból kel ki az új növény. Tudják: a

79

gyümölcs terem, megmosva fogyasztjuk. Tudják, hogy a növények és az időjárás között összefüggés van. Ismerjék a növényekkel végzett munkákat. Tudják felsorolni az ismert állatokat, s környezetük szerint tudják csoportosítani őket. Tudják a háziszárnyasokat a többi ismert madárral összehasonlítani külső jegyeik, környezetük és hasznosságuk alapján. Ismerjék környezetük közlekedésének- számukra fontos – szabályait, és azoknak megfelelően közlekedjenek. Ismerjék a környezetükhöz tartozó közlekedési eszközöket. Ismerjék a hajót, vonatot, repülőgépet, függetlenül attól, hogy környezetükben előfordul-e, tudják, hogy a vízen, szárazföldön levegőben közlekednek. Legyenek képzeteik arról, hogy a közlekedési eszközöket emberek munkája ként gyárakban készülnek. Ismerjék a környezetükhöz tartozó intézmények rendeltetését. Ismerjék fel és nevezzék meg a környezetük színeinek sötét és világos változatait. Környezetükben gyakran észlelt tárgyak, jelenségek színeit tudják emlékezetükben felidézni. Legyenek képesek ismereteik körét tartalmazó kép tárgyait, jelenségeit felsorolni, azok között feltűnő összefüggéseket felismerni, egyszerű eseményekből következtetni, hiányzó részeket kiegészíteni. Tudjanak ismert tárgyakat, jelenségeket külső jegyeik. Rendeltetéseik szerint összehasonlítani. Matematika Legyenek képesek a gyermekek több térbeli kiterjedési fokozatot felsorakoztatni, egymással összehasonlítani és fokozott melléknevekkel, vagy határozatlan számnevekkel a fokozatosságot kifejezni. Legyenek képesek két kiterjedést vagy mennyiséget egymással egyenlővé, ugyanannyivá tenni, vagy egy adott kiterjedésnél, kiterjedésnél kisebbet vagy kevesebbet, illetőleg nagyobbat vagy többet létrehozni. Ismerjék fel környezetükben a kocka alakú tárgyakat, valamint a tárgyakon négyzet alakú síkidomokat. Tudjanak tárgyakat tulajdonságuk szerint csoportosítani. Tudjanak 10-ig cselekvéssel, látható, hallható, tapintható mennyiségeket létrehozni. Tudják a mennyiségek számszerűségét érzékelés alapján megállapítani. Legyenek képesek környezetükben meghatározott térben felismerni azt, amiből csak 1, 2 3….10 darab van, amiből több, illetve kevesebb van, mint másból. Tudják tevékenységüket szóban is elmondani, Tudjanak 10-et vagy 10-n aluli mennyiséget két- vagy többfelé bontani, és az előttük lévő mennyiség részhalmazairól tudják megállapítani, hogy melyik több, kevesebb, vagy ugyanannyi-e. Használják helyesen a tő- és sorszámneveket. Legyen képzetük a „pár” kifejezésről. Helyesen használják a térbeli viszonyokat kifejező névutókat saját személyük és a tárgyak vonatkozásában, valamint az előttük vízszintesen fekvő papírlapon is. Verselés, mesélés A gyermekek maguk is szívesen meséljenek. Játékidőben kezdeményezzenek a mesékkel, versekkel bábozást, dramatizálják őket. Használják a mese szavait.

80

Legyenek képesek rövidebb meséket, vagy mese egy-egy részletét önállóan elmondani, erkölcsi ítéleteket megfogalmazni. Éljen bennük annak felismerése, hogy a könyvek érdekesek, és hasznos olvasmányok forrásai. Gondosan bánjanak a könyvekkel. Tudjanak természetes hanghordozással, tiszta kiejtéssel, a ritmust és a vers hangulatát érzékeltetve 2 – 3 – kiolvasót, 6 – 8 verset emlékezetből idézni. Rajzolás,festés, mintázás, kézimunka A gyermekek ismeretei, gondolatai, élményei kifejezésére bátran, biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit. Örömmel, saját kezdeményezésükre is ábrázoljanak. Ábrázolásuk változatos legyen, tagoltságot mutasson, változatosan alkalmazzák a színeket. Emlékezet utáni témáikban részleteket is ábrázoljanak. Közvetlen megfigyelés alapján emeljenek ki megkülönböztető jegyeket, szín és formabeli tulajdonságokat, hangulati elemeket. Legyenek képesek elképzelés alapján meseszereplőket, meserészleteket, elképzelt helyzeteket, eseményeket, hangulatot is kifejezve jellegzetes színekkel, formákkal mozgással ábrázolni. Tudjanak díszítő, tervező feladatokat megoldani sorakoztatással, más elrendezéssel, vonalas és folthatású mintaelemekkel, változatos színekkel, rajzolással, festéssel, papírmunkával, agyagba karcolással. Tudjanak egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni, ragasztani, papír elemekből és más anyagokból – termények, kavicsok – felhasználásával képet, egyszerű játékot tervezni és készíteni. Ének, zene, énekes játék, gyermek tánc Tudjon a csoport dalokat, dalos játékokat, mondókákat, magyar népdalokat tisztán, helyes szövegkiejtéssel, a dal jellegének megfelelően énekelni, az egyvonalas C és a kétvonalas D között (kb. 92-108 metronóm tempóban). A mondókákat az egyenletes lüktetést kiemelve, a beszéd természetes hanglejtése szerint tudják mondani. Néhányat olyan biztonsággal énekeljenek tisztán csoportosan és egyénileg is, hogy elkezdeni is tudják azokat. Az ismert dalok önálló éneklésén túl legyenek képesek dallam vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni és visszatapsolni. Ismerjék fel, és csoportosan térben is mutassák a magasabb és mélyebb hangok közötti különbséget három fokozatban. Ismerjék fel a halkabb és a hangosabb hangokat, tudjanak halkabban és hangosabban, gyorsabban és lassabban énekelni, beszélni. Tudjanak dalokat szöveg nélkül, dúdolva, zümmögve csoportosan énekelni. Ismerjék fel a dalokat jellegzetes kezdő vagy belső motívumról, szöveg nélkül is. Tudjanak hosszabb periódusokkal is (hallható jelre) hangosan és magukban énekelni. Tudjanak 2/4-es szöveges vagy dúdolt motívumokat csoportosan és egyenként is visszaénekelni, felelgetős dalokat pontos válaszolással közösen énekelni. Figyeljék meg és különböztessék meg hallás után környezetük differenciált zörejhangszíneit, egymás hangját. Érdeklődéssel hallgassák a zenét, megfigyelve a dal szövegét, jellegét, az előadó

81

hangszer hangszínét. Különböztessék meg az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Tudják mindkettőt mozgással, járással, tapssal dalból kiemelni, tudjanak bemutatni dalritmust. Ismerjék fel, tudják összehasonlítani normál tempónál (92 – 108metronom) gyorsabbat és lassabbat is éneken, mondókán, beszéden, mozgáson. Tudják csoportosan, halkan kiemelni a dalok lüktetését. Tudjanak csoportosan és egyénenként is visszatapsolni 2/4 ritmusmotívumokat. A térformákat esztétikusan, arányosan alakítsák, a különböző mozgásokat és táncmozdulatokat egyöntetűen, esztétikusan végezzék. Tudják a dobot, háromszöget önállóan kezelni. Megbeszélés vagy egyéni ötletek alapján tudják az éneklést ütőhangszerekkel változatosan, felváltva, halkan kísérni.

13. A Pedagógiai Program megvalósulásának külső feltételei Tárgyi feltételek Az óvodának rendelkeznie kell a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen testméreteiknek, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé téve mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal veszi körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosít megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremt lehetőséget a szülők fogadására. Személyi feltételek 1. Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. 2. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. 3. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodánkban dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. 4. A migráns gyermekeket is nevelő óvodánkban dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.

82

14. A pedagógiai felülvizsgálata

program

érvényességi

ideje,

illetve

Óvodánk Pedagógiai Programjának a vonatkozó jogszabályi környezethez mindig illeszkedőnek kell lennie. Ezért, a felülvizsgálatot, a jogi változások esetén megtesszük, illetve a szükséges módosításokat elvégezzük a jogszabályban meghatározott érintettek egyetértési, véleményezési jogának érvényesülése mellett.

15. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Pedagógiai programunk az óvoda honlapján hozzáférhető, illetve nyomtatott formában az óvoda könyvtárában hozzáférhető az érdeklődők számára.

Budapest, 2013. szeptember 01.

Jóváhagyta: Váradi Marianna Óvodavezető

83

16. IRODALOMJEGYZÉK  Az ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA (mellékelt a 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelethez)  20/2012. (VII.31.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló EMMI rendelet  32/2012. (X.8.) a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveiről szóló EMMI rendelet 1.sz. melléklet  2011. évi CXC a nemzeti köznevelésről szóló törvény  AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJA Kormányrendelet a módosított 1993. Évi LXXIX. Törvényhez  AZ ÓVODAI NEVELÉS PROGRAMJA Országos Pedagógiai Intézet, 1989.  NÉPHAGYOMÁNYŐRZŐ ÓVODAI PROGRAM Minősített Óvodai Program / Orsz. Közokt. Int./ Gödöllő, 1997.  NÉPHAGYOMÁNYŐRZÉS AZ ÓVODÁBAN Dr. Bucherna Nándorné - Faust Dezsőné - Zadravecz Teréz Hani alapítvány Budapest, 1991.  Forrai Katalin: ÉNEK AZ ÓVODÁBAN Zeneműkiadó, 1977.  Dr. Kovács György: A JÁTÉK ELMÉLETE ÉS PEDAGÓGIÁJA Egységes jegyzet a Tanítóképző és Óvóképző Főiskolák számára Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994.  Körmöci Katalin: Segédlet AZ ÓVODAI MATEMATIKAI NEVELÉS METODIKÁJÁHOZ Comenius Oktatásszervező Bt. Pécs, 1995.  Dr. Mészáros Judith - Dr. Simon Tamás: EGÉSZSÉGNEVELÉS Egységes jegyzet a Tanárképző Főiskolák számára Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994.  Dr. Fejes Erzsébet – Kanczler Gyuláné dr.: A TERMÉSZET ÜNNEPEI Kincs Könyvkiadó Szombathely, 1999.

84

17. PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA Cinkotai Huncutka Óvoda (1164 Budapest Ostoros u. 6-8., 1164 Budapest Jövendő u. 2/b.) Pedagógiai Programját az óvoda Nevelőtestülete 2013. április 2-án tartott nevelőtestületi értekezleten megvitatta és elfogadta.

……………………………………………… intézmény vezetője

…………………………………………….. jegyzőkönyv vezetője

Cinkotai Huncutka Óvoda (1164 Budapest Ostoros u. 6-8., 1164 Budapest Jövendő u. 2/b.) Pedagógiai Programját az óvoda munkaközösségei 2013. április 2-án tartott értekezleten véleményezték és elfogadták.

……………………………………………… Tehetségműhely-szervező munkaközösség vezetője

…………………………………………….. Népek hagyományai munkaközösség vezetője

Szülői Közösség véleménye Cinkotai Huncutka Óvoda (1164 Budapest Ostoros u. 6-8., 1164 Budapest Jövendő u. 2/b.) Pedagógiai Programját az intézmény szülői közössége a 2013. március 27.-én tartott értekezletén megismerte, véleményezési jogával élt.

…………………………………………………………….………………………… Szülői Közösség Elnöke

85

Tartalomjegyzék Bevezetés Az óvoda jellemző adatai Jövőkép Óvodakép 1. Az óvodai nevelés célja és feladatai 1.1. Sajátos céljaink és feladataink 2. Az Óvodai nevelés funkciói 3. Az óvodai nevelés feladatai 3.1. Egészséges életmódra, életvitelre nevelés 3.2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés 3.3 Szocializációt segítő nevelés 3.4. Értelmi nevelés 3.5. Anyanyelvi nevelés 4. Az óvodai nevelés rendszere 5. A gyermekek tevékenységi formái 5.1. A játék 5.2. Munka jellegű tevékenységek 5.3. Tevékenységekben megvalósuló tanulás Alapelvek érvényesülése az óvodai nevelésben 6. A fejlesztés tartalmi eszközei 6.1. A külső világ megismerése Hagyományőrző jeles napok óvodánkban Matematikai tartalmú tapasztalatok 6.2. Mozgás 6.3. Verselés, mesélés 6.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 6.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 7. Óvodai nevelésen kívüli program 8. Gyermekvédelem az óvodában 9. Különös figyelmet igénylő gyermekek nevelése 10. Az óvoda kapcsolatrendszere 11. Ellenőrzés, értékelés rendszere 12. Fejlődés várható jellemzői 13. A Pedagógiai Program megvalósulásának külső feltételei 14. A Pedagógiai Program érvényességi ideje, felülvizsgálata 15. A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala 16. Irodalomjegyzék 17. A Pedagógiai Program legitimációja

2 3 4 4 5 5 7 7 7 11 12 14 15 17 18 18 24 27 28 30 30 41 43 50 52 54 61 64 64 66 67 71 75 82 83 83 84 85

86