b

MAGYAR HALTERMELŐK ÉS HALÁSZATI VÍZTERÜLET-HASZNOSÍTÓK SZÖVETSÉGE Budapest, XII. Vöröskő utca 4/b.

JELENTÉS a Szövetség és tagjai működésének

2012. évi EREDMÉNYEIRŐL

2013

2

Tartalomjegyzék A HALÁSZAT ÉS A HALTERMELÉS HELYZETE A VILÁGBAN .......................................................................... 5 A HAZAI AKVAKULTÚRA HELYZETE AZ EURÓPAI UNIÓBAN......................................................................... 7 A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZAT 2012. ÉVI TERMELÉSI EREDMÉNYEI ...................................................... 8 A SZÖVETSÉG TAGJAINAK 2012. ÉVI TERMELÉSE .......................................................................................... 17 FOGYASZTÓI ÁRALAKULÁS ................................................................................................................................... 19 KERESKEDELEM, EXPORT-IMPORT..................................................................................................................... 24 A SZÖVETSÉG 2012-BEN ............................................................................................................................................ 27 MARKETING, HALHÚS FOGYASZTÁS ................................................................................................................... 33 XXXVIII. ORSZÁGOS HALFŐZŐ VERSENY EREDMÉNYEI ............................................................................. 35 TÁMOGATÁSOK .......................................................................................................................................................... 36 IVADÉKNEVELŐ TÓGAZDASÁG............................................................................................................................. 38 MAHAL TAGLISTA 2013. 06. 10.................................................................................................................................. 39 A SZÖVETSÉG SZÉKHELYE ÉS ELÉRHETŐSÉGE.............................................................................................. 46 A SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐI ......................................................................................................................... 47

3

JELMAGYARÁZAT

.. = az adat nem ismert … = adatvédelmi korlátok miatt nem közölhető adat - = nincs adat

RÖVIDITÉSEK

AKI FEAP HAKI Hhtv. HKP HOP KAP MAHAL NACEE

-

Agrárgazdasági Kutató Intézet Európai Akvakultúra Termelők Szövetsége Halászati és Öntözési Kutató Intézet Halászati és Horgászati Törvény Halastavi Környezetgazdálkodási Program Halászati Operatív Program Közös Agrárpolitika Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-Hasznosítók Szövetsége

MOHOSZ MVH OMÉK SZIE SZNSZ ÚMVP VM

-

Magyar Országos Horgász Szövetség Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás Szent István Egyetem Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Vidékfejlesztési Minisztérium

4

Közép- És Kelet-Európai Akvakultúra Központok Hálózata (Network Of Aquaculture Centres In Central And Eastern Europe)

A halászat és a haltermelés helyzete a világban Az elmúlt évtizedeket tekintve megállapítható, hogy az akvakultúra a világ állattenyésztésen alapuló élelmiszertermelésének leggyorsabban növekvő ágazata. Azonban az európai akvakultúra nem fejlődik olyan mértékben, mint a világ többi részének akvakultúrája. A tengeri és belvízi halfogások már nem növelhetők tovább, ezért a világ népességének halhús iránti keresletét egyre inkább csak az akvakultúrás termelés elégítheti ki. Mára egyértelműen látszik, hogy az akvakultúra sokkal többet jelent, mint egyszerű haltermelés. Jelentősége egyre jobban növekszik, sőt az édesvízi haltermelés az ágazat központi kérdése. Az Európai Unió Egyre nagyobb hangsúlyt fektet a halászati ágazat nemzetgazdaságban betöltött szerepére és mindinkább előkelőbb helyet képvisel a nemzetélelmezésben is. 1. táblázat

A világ haltermelésének főbb adatai Termelés

Halászat Akvakultúra Összesen a belső területekről

2007

10,0 30,7 40,7

Halászat Akvakultúra Összes tengeri Halászat összesen Akvakultúra összesen Összes haltermelés

79,9 19,2 99,1 89,9 49,9 139,8

Emberi fogyasztás Nem emberi fogyasztás Egy főre jutó fogyasztás (kg)

112,7 27,1 16,9

2008

2009 millió tonna

2010

Kontinensek belső területeiről 10,2 10,4 11,2 36,0 38,1 36,1 46,2 48,5 47,3 Tengerek és óceánok vizéből 79,5 79,2 77,7 16,9 17,6 37,1 96,4 96,8 114,8 89,7 89,6 88,9 52,9 55,7 59,1 142,6 145,3 162,1 Felhasználás 119,7 123,6 128,3 22,9 21,8 20,2 17,8 18,1 18,6

2011

11,1 39,0 50,1 82,4 39,7 122,1 93,5 78,7 172,2 130,8 23,2 18,8

Forrás: FAO

A FAO 2011. évi adatai alapján (Kínával számolva) a természetes vízi halászat és az akvakultúra szektorok termelése együttesen mintegy 172 millió tonna világviszonylatban, ez a megelőző évhez képest 6 százalékos növekedést jelent. Ebből az emberiség közel 131 millió tonnát 5

fogyasztott el közvetlenül élelmiszerként, ami hal élősúlyban átlagosan közel 19 kg fogyasztást jelent fejenként. Az elmúlt évek 1 főre jutó éves halfogyasztása folyamatos növekszik, ami leginkább Kína haltermelésének és halfogyasztás megugrásának köszönhető. Az akvakultúrából származó termelés az emberi fogyasztásnak 60 százalékát biztosítja, ami évek óta lassú növekedésű tendenciát mutat. 2. táblázat

A világ haltermelésének főbb adatai Kína adatai nélkül Termelés

2007

Halászat Akvakultúra Összesen a belső területekről

7,7 11,0 18,7

Halászat Akvakultúra Összes tengeri Halászat összesen Akvakultúra összesen Összes haltermelés

67,5 7,5 75,0 75,2 18,5 93,7

Emberi fogyasztás Nem emberi fogyasztás Egy főre jutó fogyasztás (kg)

73,5 20,2 13,7

2008

2009 millió tonna

2010

Kontinensek belső területeiről 8,0 7,9 8,9 15,1 16,1 12,6 20,2 20,8 21,5 Tengerek és óceánok vizéből 67,0 67,2 64,7 7,6 8,1 13,9 74,6 75,3 78,6 75,0 75,1 73,6 22,7 24,2 26,5 94,8 96,1 100,1 Felhasználás 74,3 75,5 .. 20,5 20,5 .. 13,7 13,7 ..

2011

9,3 14,2 23,5 68,4 15,5 83,9 77,7 29,7 107,4 .. .. ..

Forrás: FAO

Az utóbbi évek termelése 2010-ig a kínai adatok nélkül gyakorlatilag beállt egy szintre, oly módon, hogy amíg az akvakultúra termelés arányában növekedett, addig a halászat szerepe csökkent a növekvő népesség mellett. A világ haltermelése 2011-ben 7 százalékos emelkedést mutat az egy évvel korábbi évhez képest. Kimutatható hogy akár a kontinensek belső területének haltermelését, akár a tengerek és óceánok termelését nézzük, a növekedés felelőse az akvakultúra szektor.

6

A hazai akvakultúra helyzete az Európai Unióban Hazánk fontos szerepet játszik Európa édesvízi haltermelésében. Ez köszönhető az ország kedvező vízrajzi adottságainak és termelési hagyományainak is. Világviszonylatban

évtizedek

óta

elismert

a

magyar

halgazdálkodás,

kiemelten

a tógazdálkodás. Az 1970-es években a FAO Magyarországot „halászati nagyhatalomként” is emlegette Európában. A magyar pontytenyésztést évtizedeken keresztül terjesztették a szakembereink. Kevés olyan édesvízi haltenyésztő ország van a világon, ahol ne vették volna igénybe a magyarországi oktatást, illetve a szakembereink helyszíni munkáit. A sikeres halas múltunk ellenére mára az ágazat mégsem rendelkezik olyan felkészültséggel, hogy a nemzetközi kihívásoknak könnyedén megfelelne. Nehezen igazodik az ágazat a fogyasztói szokások változásához, az értékesítési csatornák alakulásához, a vízierőforrásokért folytatott versenyhez. Nehéz elérni, hogy az itthon megtermelt halak versenyképesek legyenek külföldön, de akár itthon is a tengeri halakkal. A multinacionális kiskereskedelmi láncoknál nagyon gyenge alkupozícióval bírnak a hazai termelők. 3. táblázat

Főbb európai országok afrikai harcsa termelése 2011-ben Terület Bulgária Németország Magyarország Olaszország Hollandia

Termelt mennyiség tonna 2 319 1 913 100 3 000

ezer USD 7 957 6 223 444 4 592

FAO - Fisheries and Aquaculture Information and Statistics Service

Az Európai Unió tagállamai közül, hazánk a 3. legnagyobb étkezési pontytermelő ország 10,8 ezer tonna mennyiséggel Cseh és Lengyelország után. A tógazdaságban termelt ragadozó halak tekintetében Magyarország a második helyen áll a tagállamok között. E fajok termelésére ugyancsak korlátozottan ad módot a jelenlegi technológia, exportjuk azonban minden évben biztos bevételekhez juttatja a termelőket. A hazai afrikai harcsa termelése az EU-n belül 2. helyen állt 2011-ben is ugyanúgy, mint a korábbi években. Ezt a fajt rajtunk kívül csak Hollandiában tenyésztik a legnagyobb mennyiségben. Értékben azonban Hollandiát megelőzve, hazánk jeleskedik a legelőkelőbb helyen. 7

A magyar halászati ágazat 2012. évi termelési eredményei A magyar halászati ágazat magába foglalja a mesterséges tavakban, medencékben történő haltermelést, a természetes vizeken folyó kereskedelmi halászatot és ezen vizek horgászati hasznosításával összefüggő halgazdálkodási tevékenységet egyaránt. 2012-ben a magyar mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása 3,2 százalék volt. A hazai halászati ágazat (tógazdasági termelés + természetes vízi halfogás) éves étkezési haltermelési értéke 11-12 milliárd forint. Ezzel az értékkel a halászati ágazat étkezési haltermelése nagyon piciny százalékkal járul hozzá a nemzetgazdasági GDP-hez. Jelentősége azonban ezen túlmutat, mivel számos ellátó és kiszolgáló ágazat léte, valamint a teljes rekreációs célú halászat és horgászat, illetve ezek gazdasági teljesítménye ezen a szektoron alapszik. Az ágazatban dolgozók jövedelmi helyzetét jól mutatja, hogy a hazai agrárnépességhez hasonlóan a halászati ágazatban alkalmazásban állók nettó átlagkeresete az elmúlt tíz évben nem érte el a nemzetgazdasági átlag 75 százalékát. Azonban, mindezek ellenére elmondható, hogy a magyar haltermelési szektor volt az egyetlen az agrárgazdaságban, amely a rendszerváltás idején sem vált veszteségessé és meg tudta őrizni értékeit. Szemben a többi állattenyésztési ágazattal, azonban a szervezeti keretek és az értékesítési csatornák átrendeződtek. 4. táblázat

A halászat fontosabb termelési adatai Megnevezés Halastó-üzemelt terület (hektár) Étkezési haltermelés (tonna) Hasznosított terület (hektár) Teljes zsákmány (tonna) Ebből étkezési hal (tonna) Összes étkezési hal (tonna) Forrás: AKI és Országos Halászati Adattár

8

2008 24 248 15 687 139 515 7 394 7 027 22 714

2009 2010 2011 Tógazdaságok és intenzív üzemek 23 967 23 639 24 364 14 825 14 244 16 348 Természetes vizek és víztározók 140 647 140 402 140 998 6 364 6 216 7 047 6 098 6 006 6 790 20 923 20 250 23 138

2012 26 083 15 133 141 237 6 717 6 294 21 427

5. táblázat

A 2012. évi haltermelés országos adatai Terület

Megnevezés a)

Akvakultúra haltermelés Természetesvízi zsákmányb) Ebből: horgászfogás Összesen

Megtermelt halmennyiség

hektár 26 083 141 237 167 320

Megtermelt étkezési halmennyiség tonna

21 460 6 717 4 741 28 177

15 133 6 294 4 741 21 427

Forrás: a) Agrárgazdasági Kutató Intézet, b) Országos Halászati Adattár

Magyarországon 2012-ben a teljes étkezési haltermelés 21,4 ezer tonna volt, amely 7 százalékkal esett vissza az előző évihez képest. Halastó művelési ágban 37 ezer hektár tóterület szerepelt nyilvántartásban, ebből 26 ezer hektáron haltermelés történt. Az elmúlt év folyamán 50 hektár új halastó létesült és 186 hektár tóterületet rekonstruáltak. Hazánk tógazdasági (akvakultúra) haltermelésének 80 százalékát. évek óta ugyanaz a három régió, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld adja. A legtöbb halat Hajdú-Bihar, Somogy, Csongrád és Fejér megyében halászták le. Hazánkban két, egymástól eltérő alapokon nyugvó termelési technológiát alkalmaznak a haltermelésben. Az egyik a tógazdasági haltermelés, melynek tipikus hala a ponty, a másik az intenzív üzemi haltermelés, melynek legnagyobb tömegben termelt halfaja az afrikai harcsa. Ez a két gazdálkodási mód csak néhány esetben kapcsolódik össze, amikor ugyanaz a vállalkozás foglalkozik mind a két területtel. Fő különbség a két termelési mód között, hogy az egyik az időjárás viszontagságainak van alárendelve, addig a másik teljes mértékben előre programozott termelést tesz lehetővé. A hazai haltermelés 76 százalékát a tógazdasági haltermelés teszi ki. Magyarországon a tógazdasági haltermelés a múltban és jelenben egyaránt a mezőgazdaság egyik ágazataként funkcionál. A tógazdasági haltermelés jelentős szerepet játszik a természetes vizek halállománypótlás telepítő anyagának biztosításában, továbbá a horgásztavak mennyiségi és minőségi haligényének kielégítésében is. Az akvakultúrás termelés a hazai igényeket teljes mértékben kielégíti. Minden halfajból termelünk annyit, amennyire szükség van. Tavaink meghatározó halfaja a ponty, amely az étkezési haltermelés 66,5 százalékát teszi ki. A hazai piacok keresett faja, az élő ponty, afrikai harcsa, busa, amur, továbbá a ragadozó fajok is kedveltek. Halexportunk 2012-ben is követte az utóbbi évek tendenciáját, mivel az mennyiségben és értékben is nagymértékben növekedett. 9

6. táblázat

Tógazdasági és Intenzív üzemi haltermelés Tógazdasági haltermelés

Év

bruttó 20 071 19 927 18 559 20 250 19 111

2008 2009 2010 2011 2012

Intenzív üzemi haltermelés tonna bruttó étkezési 2 461 1 952 2 066 1 798 2 115 1 938 2 336 2 067 2 349 1 970

étkezési 13 735 13 027 12 306 14 281 13 163

Tógazdasági+intenzív termelés összesen bruttó 22 531 21 993 20 674 22 586 21 460

étkezési 15 687 14 825 14 244 16 348 15 133

Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet

1. ábra

Az akvakultúra haltermelés változása 2002-2012 tonna

24 000 22 000 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 2002

2003

2004

2005

2006

étkezési hal (tonna)


10

2007

2008

2009

tenyész hal (tonna)

2010

2011

2012

7. táblázat

A 2012. évi tógazdasági haltermelés szektoronként

Szektor Állami gazdálkodó szervezetek Mezőgazdasági szövetkezetek Halászati szövetkezetek Horgász szervezetek Más társas vállalkozások Egyéb Összesen

Üzemelő tóterület hektár

Lehalászott halmennyiség tonna

1 hektárra jutó bruttó hozam

1 hektárra jutó szaporulat

3 968

3 212

809

485,2

1 108

412

372

242,4

366 928 16 920 2 792 26 083

231 728 12 596 1 931 19 111

631 784 744 692 733

505,5 393,6 497,8 480,0 479,5

kg


A tavak közel 40 százaléka bérleti jogviszonyban van. 2012-ben 251 telephelyen 221 db cég termelt pontyot az egyéb halfajok mellett. Ezen felül csak „pontyos” tógazdaság 48 telephelyen üzemelt, ami 44 db vállalkozásnak tudható be. A pontyot termelő gazdaságok 83 százaléka magán tulajdonban lévő kisebb vállalkozások. Az ő kezükbe koncentrálódik az országosan üzemelő területek 77 százaléka. Az állami tulajdonban lévő vállalkozások az üzemelő tóterületének 17 százalékos részarányával a második helyen állnak. Különböző horgász szervezetek, mint például horgász egyesületek, szövetségek 16 százalékot képviselnek az akvakultúra vállalkozásokból, a működő halastavaik alig 4 százaléka az országos tóterületnek. A legkisebb részaránnyal akár a vállalkozások számát, akár a vízterületet-arányát nézve a nemzeti parkok, termelői érdekképviseleti szervek, önkormányzatok és alapítványok rendelkeznek.

11

8. táblázat

Tógazdasági haltermelés mutatói Megnevezés 1 hektárra jutó bruttó haltermelés 1 hektárra jutó szaporulat 1 hektárra jutó étkezési haltermelés

2008

2009

2010 kg

2011

2012

2012/2011 %

827

807

785

831

733

88,2

522

539

466

526

479

91,0

566

600

520

586

505

86,2


Az elmúlt éveket tekintve az étkezési halak előállításában csökkenő tendencia mutatkozik (csak 2011-ben volt 15 százalékos emelkedés). A tógazdaságok és intenzív haltermelő üzemek 21,4 ezer tonna halat termeltek 2012-ben, ebből az étkezési hal mennyisége 15,1 ezer tonna, mely az előző évhez képest 9 százalékkal csökkent. Az étkezési pontytermelés 8 százalékkal marad el a 2011-es évtől. Az 1 hektárra jutó összes szaporulat 479 kg, az 1 hektárra jutó pontyszaporulat 377 kg. A megtermelt ragadozó halak mennyisége 2 százalékkal kevesebb az előző évihez képest. A csuka lehalászása 38 százalékkal, a fogassüllő 13 százalékkal csökkent, a harcsa pedig 20 százalékkal emelkedett.

9. táblázat

Pontytermelés mutatói Év 2008 2009 2010 2011 2012

Ponty kihelyezés Ponty bruttó hozam Ponty nettó hozam kg/hektár 236 634 397 294 645 412 265 638 372 245 644 399 204 581 377


12

Súlynövekedési hányados 2,7 2,2 2,4 2,5 2,8

10. táblázat

A 2012. évi étkezési haltermelés faji megoszlása Halfaj Ponty Amur Fehér busa Pettyes busa Harcsa Süllő Compó Csuka Egyéb nemes hal Vadhal Pisztráng Afrikai harcsa Tokféle Egyéb Összesen

tonna 9 985 502 1 681 81 225 44 6 34 30 575 45 1 852 38 35 15 133

megoszlás % 66,5 3,3 11,1 0,5 1,5 0,3 0,0 0,2 0,2 3,8 0,3 12,2 0,3 0,2 100,0

az előző év %-ában 92,4 69,8 108,8 118,8 128,7 95,5 76,5 40,9 125,9 71,4 102,7 96,8 74,8 59,1 92,6


2. ábra

2012. évi étkezési haltermelés faji megoszlása

Afrikai harcsa Vadhal 12% 4% Harcsa 1%

Egyéb 2%

Ponty 67%

Fehér busa 11% Amur 3%


13

11. táblázat

Intenzív haltermelő üzemek termelése 2012-ben Lehalászott anyag Anya állomány

darab

kg 1 700

3 490

Növendék állomány

150 000

23 000

Év során értékesített étkezési hal

147 890

45 144

-

71 634

1 028

5 189

351 572

223 973

1 058 650

1 851 704

-

2 080 866

867

3 695


144 384

118 146


144 760

37 914

-

159 755

120

486


20 560

1 042


37 500

35 200

-

36 728

Intenzív termelés összesen

-

2 348 983

Ebből: étkezési hal

-

1 969 962

Pisztráng

Összesen Anya állomány Afrikai harcsa

Növendék állomány Év során értékesített étkezési hal Összesen Anya állomány

Tokféle

Összesen Anya állomány Egyéb

Összesen


Intenzív rendszert 2012-ben 14 haltermelő üzem 15 telephellyel működtetett különböző halfajok tartására. Az étkezési haltermelés 1970 tonna volt, amely a megelőző évhez képest 5 százalékkal esett vissza. Az intenzív haltenyésztés 89 százalékát az afrikai harcsa teszi ki, de termelnek még tokféléket, pisztrángot és egyéb halfajokat is a zárt rendszerben.

14

12. táblázat

A természetes vizek és víztározók halzsákmánya 2012-ben

Szektor

hektár

Nemes hal Fehér hal

Összesen

ebből: étkezési célra

tonna Balaton- Kis-Balaton Egyéb állami Mezőgazdasági Szövetkezetek Önkormányzatok Halászati szövetkezetek, Kft.-k Horgász szervezetek üzemi halászat horgász zsákmány Kistermelők Összesen 2011. évi mutatók 2012/2011 (%)

62 842 3 884 3 860 1 847 32 428 32 976 3 573 141 237 140 989 99,82

159 432 2 0,2 618 203 3 619 70 5 103 5 461 107,01

122 4 14 0,1 287 48 1 122 17 1 614 1 587 98,32

281 436 16 0,3 905 251 4 741 87 6 717 7 047 104,91

251 433 16 0,3 704 96 4 741 53 6 294 6 790 107,88

Forrás: Halászati és Öntözési Kutató Intézet

Természetes vizeinken jelenleg a halászati hasznosítás jelentősége csökken, és a horgászhasznosítás kerül egyre inkább előtérbe. Az ökológia, a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság szempontjából azonban az a kedvező, ha vizeinken eltérő súllyal, de mindkét hasznosítási típus jelen van. Így a halászati erőforrások horgászati hasznosítása mellett a jövőben egy hatékonyan szabályozott kereskedelmi halászat biztosíthatja a megfelelő faj szerkezet fenntartását és a lakosság friss és ellenőrzött természetes vízi haltermékekkel történő ellátását. A természetes vizeken a rekreációs célú (horgászati) halászati hasznosítás játssza a meghatározó szerepet, amely mellett a kereskedelmi halászat csak kiegészítő, állományszabályozó szerepet tölt be. A természetes vizekről és víztározókról jelentett halfogásból 4 741 tonnát (71%) tett ki a horgászok zsákmánya. A természetes vízi halászatot folytató vállalkozások egy része tógazdasági tevékenységet is folytat és a halászati engedélyt kiváltók egy része nem főállásban végzi ezt a tevékenységét. A tógazdasági haltermelés fontos szerepet tölt be a természetes vizek halasításához szükséges tenyészanyag (közöttük védett és veszélyeztetett fajok) előállításában.

15

13. táblázat A horgászat és a kereskedelmi halászat részesedése a Duna folyó vízrendszerének halzsákmányából Halfaj Ponty Amur Busa Ragadozó Egyéb nemes hal Összes nemes hal Egyéb halfaj Összes fogás

2011 Horgászat Halászat kg % kg % 342 992 46,4 18 911 12,3 61 505 8,3 2 336 1,5 785 0,1 3 479 2,3 95 912 12,9 13 720 9,0 27 517 3,7 12 731 8,3 528 710 71,4 51 176 33,4 212 135 28,6 101 941 66,6 740 846 100,0 153 117 100,0

2012 Horgászat kg % 30 4691 43,9 54 806 7,9 763 0,1 87 055 12,6 31 246 4,5 478 561 69,0 215 096 31,0 693 952 100,0

Halászat kg % 7 680 7,1 1 732 1,6 4 323 4,0 10 665 9,9 5 601 5,2 30 001 27,8 77 749 72,1 107 898 100,0


A Duna, illetve a Tisza folyó és vízrendszereinek 13. és 14. táblázatban bemutatott horgász illetve kereskedelmi halászatból az alábbi következtetéseket vonhatjuk le: a Duna esetében mindkét évben megállapítható, hogy az összes nemes hal fogása horgászzsákmánynál 69-71 százalék, míg a halászatban 28-33 százalék. A Tiszánál ilyen jelentős eltérés nem mutatkozik, de az arány ott is a horgászfogásnál jelentősebb. Szembe tűnő még az ökológiai célú busa fogási adata. Vélhetően a Tisza busa állománya jelentősebb a Duna folyóénál. Ezt látszanak igazolni a fogási adatok: Duna horgászfogás: 763 – 785 kg, halászfogás: 3 479 – 4 323 kg Tisza horgászfogás: 2 690 – 4 212 kg, halászfogás: 39 713 – 56 099 kg Megállapítható, hogy a vizsgált két folyó vízrendszerén a Duna esetében mintegy ötszöröse, míg a Tiszánál tizennégyszerese a halászfogás a horgászfogásnak. Ebből fontos azt a tanúságot levonni, hogy ahol szükséges az ökológiai célú fogás, erre csak a folyamatosan végzett halászat képes. 14. táblázat A horgászat és a kereskedelmi halászat részesedése a Tisza folyó vízrendszerének halzsákmányából Halfaj Ponty Amur Busa Ragadozó Egyéb nemes hal Összes nemes hal Egyéb halfaj Összes fogás

2011 Horgászat Halászat kg % kg % 324 414 36,5 30 696 9,7 58 301 6,6 6 208 2,0 4 212 0,5 56 099 17,7 181 470 20,4 62 368 19,6 17 069 1,9 8 607 2,7 585 466 65,9 163 977 51,7 302 553 34,1 153 438 48,3 888 018 100,0 317 414 100,0


16

2012 Horgászat kg % 345 290 41,4 60 793 7,3 2 690 0,3 152 755 18,3 17 083 2,1 578 611 69,4 254 596 30,6 833 207 100,0

Halászat kg % 41 740 11,1 5 152 1,4 39 713 10,6 58 470 15,6 9 695 2,6 154 770 41,3 219 579 58,7 374 349 100,0

A Szövetség tagjainak 2012. évi termelése

15. táblázat

A tógazdasági haltermelés megoszlása Év

hektár

Tenyészhal

2008 2009 2010 2011 2012

17 421 17 204 9 230 10 250 9 439

4 605 5 332 2 642 2 454 2 266

Ponty Amur 7 914 7 873 4 092 4 776 4 457

421 371 204 346 223

Étkezési hal Étkezési Termelés Busa Ragadozó Egyéb összesen összesen tonna 1 416 174 477 10 402 15 007 1 473 203 503 10 422 15 754 461 80 257 5 095 7 737 821 97 268 6 309 8 763 852 130 285 5 947 8 213


16. táblázat

1 hektárra jutó tógazdasági haltermelés Év

hektár

Tenyészhal

2008 2009 2010 2011 2012

17 421 17 204 9 230 10 250 9 439

881 1 033 954 798 800

Ponty Amur 649 654 633 666 675

35 31 32 48 34

Étkezési Termelés Étkezési hal Busa Ragadozó Egyéb összesen összesen kg 116 14 39 853 861 122 17 42 865 916 71 12 40 789 838 114 14 37 879 855 129 20 43 900 870


17. táblázat

A tógazdasági haltermelés kihelyezési és takarmány felhasználási adatai

Év

2008 2009 2010 2011 2012

hektár

17 421 17 204 9 230 10 250 9 439

Felhasznált takarmány, keményítőérték tonna kg/hektár 22 101 1 268 22 880 1 329 14 609 1 582 14 073 1 373 14 447 1 530

Kihelyezés Összes tonna 5 507 5 249 2 892 2 785 2 610

kg/hektár 316 305 313 272 277

Ebből: Ponty tonna 4 193 4 119 2 415 2 317 2 116

kg/hektár 240 239 261 226 224


17

18. táblázat

Kihelyezési aránya Halfaj Ponty Amur Busa Ragadozó hal Egyéb Összesen

2008

2009

76,1 4,0 16,4 2,0 1,5 100,0

78,4 3,6 13,1 3,0 1,9 100,0

2010 % 83,3 3,8 8,0 4,0 1,0 100,0

2011

2012

83,2 4,4 9,5 2,2 0,7 100,0

81,1 3,8 11,1 3,0 1,0 100,0


19. táblázat

Tenyészhal termelés alakulása 2008-2012 Megnevezés

2008

2009

ezer db

%

Ponty egynyaras

18 421

84,9 23 355

Amur egynyaras Busa egynyaras Ragadozó egynyaras Egynyaras ivadék összesen

1 421 1 441

6,5 6,6

420

1,9

Ponty kétnyaras Amur kétnyaras Busa kétnyaras Ragadozó kétnyaras Kétnyaras tenyész összesen

%

ezer db

2011 %

ezer db

2012 %

ezer db

%

83,6

8 272

89,0

7 504

89,5

11 245

93,6

1 053 3 125

3,8 11,2

427 269

4,6 2,9

377 213

4,5 2,5

421 195

3,5 1,6

405

1,4

331

3,6

288

3,4

155

1,3

21 703 100,0 27 938 100,0

9 299 100,0

8 382 100,0

12 016 100,0

5 749 326 669

83,9 4,8 9,8

6 643 356 924

82,7 4,4 11,5

4 493 170 309

88,7 3,4 6,1

4 100 143 191

90,4 3,2 4,2

3 265 134 172

89,1 3,7 4,7

106

1,5

112

1,4

96

1,9

99

2,2

94

2,6

6 850 100,0


18

ezer db

2010

8 035 100,0

5 068 100,0

4 533 100,0

3 665 100,0

Fogyasztói áralakulás A hazai halászat sajátossága értékesítési szempontból, hogy az összes megtermelt piaci ponty mintegy 33-35 százaléka decemberben (karácsonyi időszakban) kerül értékesítésre. Az étkezési ponty 30 százaléka kereskedelmi láncokon, hipermarketeken (Tesco, Cora, Auchan, Metro) keresztül kerül a fogyasztókhoz. Az elmúlt évek néhány haltermék piaci és kereskedelmi fogyasztói árának elemzésekor megállapítható, hogy a pesti és vidéki halpiacokon semmi nem indokolja az év közbeni halár változásokat. Akár az élő ponty akár egyéb haltermékek esetében évenként stabilan beállt árakon értékesítenek a kofák. A megfigyelt kereskedelmi láncok fogyasztói árainál nem mutatható ki a stabil ár. A hipermarketek egymást versenyeztetve akcióikkal nyomott árra kényszerítik a halbeszállítókat is, ezzel piaci zavarokat előidézve a termelőknél. Ez a húsvéti és karácsonyi ünnepektől függetlenül, bár akkor jellemzően -, az év teljes egészében megfigyelhető. Az élő ponty húsvét körüli árai általában magasabbak valamelyest, mint a karácsonyi árak. Az élő hal esetében évközben legtöbbször a Tesco akciózza le árait. Jellemzően a 2012 nyaráig működő Coránál fordult elő, hogy az akciósnak hirdetett élő ponty, a többi kereskedelmi lánc bevásárlóközpontjaihoz képest még akciósan is többe került náluk.

Megjegyzés: 2012 augusztusától, a Cora áruházakat felvásárolta az Auchan Magyarország Kft, így a kieső Cora áruház halas standja helyett a továbbiakban a Metro kereskedelmi Kft. budaörsi áruházában történik hal árfigyelés. Az egyik legdrágább termék a vizsgált körbe bevont termékek közül a friss lazacfilé. Ez a Budaörs környéki hipermarketekben talál legtöbb vásárlóra.

19

20. táblázat

Az élő ponty bruttó fogyasztói árának alakulása 2011-ben Fogyasztó piacok Hét

3. hét 12. hét 13. hét 18. hét 22. hét 26. hét 30. hét 33. hét 37. hét 42. hét 46. hét 50. hét 51. hét ** Akciós ár

Bp. Fővám téri csarnok

Bp. Lehel téri csarnok

Kecske-mét

Pécs

1050 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1050

980 980 980 980 980 980 980 980 980 980 980 980 980

950 950 950 950 950 950 950 950 950 950 950 950 950

1095 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1050 1095


20

Kereskedelmi láncok Székesfehérvár HUF/kg 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000

Győr

budaörsi Auchan

budaörsi Tesco

török-bálinti Cora

990 990 990 990 990 990 990 990 990 990 990 990 990

999 999 749** 999** 999** 899** 990** 999** 999 789** 899** 649** 649**

999 999 1 000 749** 799** 849** 849** 899** 849** 789 899** 650** 649**

999 999 799 899** 899** 779** 899 899 779 779** 799** 759 749**

21. táblázat

Az élő ponty bruttó fogyasztói árának alakulása 2012-ben Fogyasztó piacok Bp. Fővám téri csarnok

budaörsi Auchan

budaörsi Tesco

törökbálinti Cora

budaörsi Metro

3. hét 1 050 980 950 1 050 1 000 959** 8. hét 1 050 980 950 1 050 1 050 1 039 13. hét 1 050 980 950 1 050 1 050 1 050 1 049** 14. hét 1 050 980 950 1 050 1 050 1 050 799** 21. hét 1 051 980 950 1 090 1 050 1 050 769** 25. hét 1 051 980 950 1 090 1 050 1 099 1 049 29. hét 1 050 980 950 1 090 1 050 1 099 1 049 34. hét 1 050 980 950 1 090 1 050 1 099 1 049 38. hét 1 050 980 950 1 090 1 050 1 099 898** 42. hét 1 051 980 950 1 090 1 050 1 099 940 47. hét 1 051 980 950 1 090 1 050 1 099 1 049 50. hét 1 051 1 050 950 1 090 1 050 1 099 749** 51. hét 1 051 1 050 950 950 1 050 1 099 745 ** Akciós ár Megjegyzés: 2012-ben a Cora kivonult Magyarországról, ezért a 34. héttől a Metro adataival bővült az adatgyűjtés.

899** 949** 999** 849** 999 1 099 1 099 1 149 1 149 1 149 1 149 749** 749

899** 899 899** 899 999 790 899 -

1 015 1 015 888** 799** 808 799**

Hét

Bp. Lehel téri csarnok

Kereskedelmi láncok

Kecskemét

Pécs

Székesfehérvár

Győr HUF/kg 990 990 990 990 990 1 010 1 010 1 010 1 010 1 010 1 010 1 010 1 010

Debrecen


21

3. ábra

Élő ponty és pontyszelet fogyasztói ár alakulása húsvét hetében

Ft/kg 2 000 1 800 1 600 1 400 1 200 1 000 800 600 400 200 0 2008

2009

2010

2011

2012

2008

2009

élő ponty

Fővám téri csarnok

2010

2011

2012

pontyszelet

Székesfehérvár

budaőrsi Auchan


4. ábra

Élő ponty és pontyszelet fogyasztói ár alakulása az 51. héten

Ft/kg 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2008

2009

2010

2011

2012

élő ponty Fővám téri csarnok


22

2008

2009

2010

2011

2012

pontyszelet Székesfehérvár

budaőrsi Auchan

budaőrsi Tesco

22. táblázat

Tóparti halárak (évi átlag, nettó Ft/kg) Halfaj

Ponty Amur Fehér Busa Pettyes Busa Harcsa Fogassüllő Compó Csuka Kősüllő Egyéb

2007

510 430 170 170 880 1 430 1 370 870 1 300 450

Szivárványos Pisztráng Afrikai Harcsa Angolna Tokfélék Egyéb

750 620 500 800 450

Kecsege Márna Balin

970 500 450

2008

2009

Tavi hal 500 500 470 480 170 220 170 190 1 050 1 070 1 540 1 470 1 520 1 400 1 000 1 020 1 500 1 400 250 270 Intenzív 1 150 1 230 550 620 1 250 750 1 200 1 150 450 450 Természetes víz 1 450 1 000 500 425 400 400

2010

500 450 210 220 1 160 1 690 1 210 1 250 1 350 290

500 495 220 225 1 175 1 980 1 470 1 290 1 500 310

1 200 700 1 080 2 000 ..

1 300 650 3 000 2 500 ..

1 670 500 420

1 600 600 500

Forrás: MAHAL (HALTERMOSZ), VM EHVF Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági Osztály

23

2011

Kereskedelem, Export-import Hazánk gazdaságilag legfontosabb halfaja a ponty, mely az éves haltermelésünkből 71 százalékkal részesedik. Szerepe meghatározó a tógazdaságokban, a víztározók és a holtágakban, illetve egyéb élővizek halgazdálkodásában is. A horgászok zsákmányának is 73 százalékát ez a halfaj teszi ki. A magyar halászati szektor 2012-ben szinte csak hazai piacon értékesített 22-24 ezer tonna halat, aminek termelési értéke 12-17 milliárd forint körüli. A hazai termelésű hal jelentős hányada élve kerül értékesítésre. A hazai piacok keresett halai az élő ponty, afrikai harcsa, busa, amur és a ragadozó fajok. Élőhal exportunkból a ponty 21 százalékkal részesül, melynek 100 százaléka az EU országokba irányul. A ponty után tógazdaságainkban a második legjelentősebb hal a busa (fehér és pettyes busa, illetve ezek fajhibridjei), mely a tógazdasági termelés 10 százalékát adja. Tógazdasági termelésünk 3 százalékát, természetes vízi halfogásunk 9 százalékát teszik ki a ragadozó halak.

23. táblázat

Hal és halászati termékek exportja és importja Export Megnevezés Élő hal Hal frissen vagy hűtve Fagyasztott hal Halfilé és más halhús frissen, hűtve vagy fagyasztva Szárított, sózott, pácolt vagy füstölt hal, halliszt, dara Rák frissen, hűtve, fagyasztva, tartósítva Puhatestű frissen, hűtve, fagyasztva, tartósítva Elkészített vagy konzervált hal, kaviár Elkészített vagy konzervált rák és más gerinctelen víziállat Összesen Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

24

Import

2011 2012 2011 2012 tonna ezer € tonna ezer € tonna ezer € Tonna ezer € 2 310 5 019 4 228 8 325 308 877 878 2 019 147 232 171 1 074 365 1 627 584 2 912 1 100 1 709 144 338 2 900 5 329 1 783 4 297 75

301

770

3 799

5 999

15 045

2

13

5

47

118

1 074

216

1 732

8

38

21

109

338

1 891

645

3 061

155

1 014

118

554

671

3 139

284

1 130

177

382

332

1 168

9 584

27 410

62

943

49

714

403

2 057

4 037

9 651

5 838 16 129 20 684

5 637 15 443

9 394 29 639 265

1 657

58 450 19 685 61 891

A hal és halászati termékekre vonatkozó külkereskedelmi mérleg egyenlege 2012-ben javult a megelőző évhez képest 3 millió euróval. Azaz a tárgyévben még több halászati terméket exportáltunk, mint szállítottunk külföldről. A termékcsoportok közül csak az élő hal külkereskedelmi egyenleg pozitív. Halexportunk mennyiségben és értékben is növekedett a megelőző évhez képest. Az élő hal export 4,2 ezer tonna. Évek óta 20 ezer tonna körüli hal mennyiséget importálunk. Ennek 48 százalékát a konzervek, 38 százalékát a fagyasztott haltermékek (“hekk”, tonhal, makréla, hering, stb.) teszik ki. A többi mennyiséget a rákok, kagylók, „tenger gyümölcsei” jelentik. A hazai haltermelés kb. 28 százaléka kerül a határon túli piacra. Ugyanakkor tengeri halakból importra kényszerülünk. Az import mennyiség emelkedése a tengeri halak választékbővítésével indokolható. Importunkban az élőhal aránya csekély (4,5%), de a friss és hűtött halak aránya sem haladja meg a 3 százalékot. A halászati termékek exportja évek óta növekvő tendenciát mutat. Ezen belül az élő ponty exportunk 2011-ben kiemelkedő (1250 tonna) rekord eredményt produkált, majd 2012-ben 891 tonnára esett vissza, habár a 2011 előtti éveket tekintve ez a mennyiség is kiemelkedő. A ponty export célországai legfőképpen Lengyelország, Románia és Németország volt. Ezen kívül 16 tonna dunai lazacot Szerbiába vittünk még ki.

24. táblázat Az elmúlt 5 év ponty külkereskedelme Ponty Export

Év 2008 2009 2010 2011 2012

tonna 263,1 341,3 754,0 1 249,5 891,4

ezer EUR 617,5 779,7 1 562,1 2 558,8 1 767,7

Ponty Import tonna … … 58,6 179,9 194,5

ezer EUR 97,4 300,2 300,0

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A hazai termelés szempontjából konkurensnek tartott élő hal behozatal adatai alapján 2012ben 194,5 tonna (300 ezer euro értékben) ponty érkezett hazánkba Csehországból, Horvátországból és Ausztriából kilogrammonként átlagosan 1,70 euró importáron. Ragadozó halból 4 tonnát Horvátországból és 1 tonnát Izraelből pótoltunk a hazai szükségletek kielégítésére.

25

5. ábra

Néhány haltermék exportja tonna 5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

Élő hal Halfilé és más halhús frissen, hűtve vagy fagyasztva

2008

2009

2010

2011

2012

Fagyasztott hal Elkészített vagy konzervált hal, kaviár, rák és más gerinctelen víziállat


6. ábra

Néhány haltermék importja tonna 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2002

2003

2004

2005

2006

2007

Élő hal Fagyasztott hal Elkészített vagy konzervált hal, kaviár, rák és más gerinctelen víziállat


26

2008

2009

2010

2011

Hal frissen vagy hűtve Halfilé és más halhús frissen, hűtve vagy fagyasztva

2012

A Szövetség 2012-ben A MAHAL – tagjai érdekeit védve – továbbra is folytatta munkáját az ágazati ügyek hazai és nemzetközi képviseletében, de tevékenységében egyre inkább nagyobb súlyt kapott a természetes vízi halfogás és annak fenntarthatósága. Szakmai közösségként segítette tagjait eligazodni a halászat és a horgászat legfontosabb gazdálkodási, környezeti és társadalmi kérdésében. A MAHAL-nak 2012. elején 77 tagja volt. (Egy évvel korábban csak 72.) A tagfelvételi kérelmek zömét továbbra is a HOP támogatási kérelem-benyújtási időszakában terjesztették be. A többség a tagdíjat rendben, illetve kisebb-nagyobb késedelemmel, de megfizeti. Vannak azonban notórius tartozók, és olyanok is akiknél a tartozás meghaladja az éves tagdíj mértékét. A 2011. évi tagdíjtartozás meghaladta a 4 millió forintot, majd 2012-ben 3,4 millió forintra csökkent. A 2012. október 3-án, Agárdon megtartott közgyűlés értékelte a 2011. évi tevékenységet (beszámolók és mérleg elfogadása) és elfogadta a következő határozatot: „A közgyűlés elrendeli a budapesti székházingatlan (Budapest, XII. kerület, Vöröskő utca 4/b; hrsz: 8406/2) értékesítését. Az eladási ár nem lehet kevesebb, mint az ingatlanforgalmi szakértő által megjelölt összeg. Az eladás a vételár egyösszegű azonnali kifizetése mellett megengedett. Figyelemmel arra, hogy a tulajdonostárssal (szomszéd) való közös értékesítés esetén kedvezőbbek az értékesítés lehetőségei, e közgyűlési döntést követően haladéktalanul be kell szerezni a tulajdonostárs nyilatkozatát, hogy szándékozik-e értékesíteni saját tulajdoni hányadát. A tulajdonostársi nyilatkozat tartalmáról a következő közgyűlést az elnök tájékoztatni köteles. A közgyűlés felhatalmazza az elnököt, hogy az előbbiekben meghatározott szempontoknak megfelelő szerződést a MAHAL, mint tulajdonos képviseletében aláírja. A közgyűlés a budapesti székházra elővásárlási jogot enged az Alapszabály IV. fejezet 10. pont hatálya alá tartozó tagoknak (a továbbiakban: Alapítók), akik a következők: Győri Előre Halászati Termelőszövetkezet, Kisbajcs Óbuda Szövetkezet, Budakalász Közép-Dunai Halászati Kft., Ercsi Paksi Halászati Szövetkezet, Paks Halértékesítő és Kisállattenyésztő Szövetkezet, Tolna Mohácsi Halászati Kft., Mohács Baja- Hal Kft., Baja Szabolcsi Halászati Kft., Nyíregyháza Tiszavirág Halászati Szövetkezet, Tokaj Dél-borsodi Agrár Kft., Gelej Halász Kft., Szajol Tisza Halászati Szövetkezet, Szeged 27

Bocskai Halászati Kft., Hajdúszoboszló Körösi Halász Szövetkezet, Gyomaendrőd Az Alapítók, mint elővásárlásra jogosultak az ajánlat megismerésétől számított 15 napon belül nyilatkozhatnak arról, hogy élni kívánnak-e elővásárlási jogukkal. A nyilatkozattétel elmaradását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogosult nem kíván élni elővásárlási jogával. Az értékesítésből befolyó összeget (vételárat) elkülönített számlán kell tartani, s azt az elérhető legkedvezőbb kondíciókkal le kell kötni. A vételár felhasználásáról a közgyűlés az Alapszabály IV. fejezet 10. pontja alkalmazásával dönt. Az összegből a felhasználásról szóló közgyűlési döntés előtt semmiféle kifizetés nem megengedett. A vételár hozamának 50 százaléka a MAHAL működtetésére fordítható. Az értékesítésből befolyt összeg alapítói vagyonnak minősül. Az elnökség a vételár felhasználására vonatkozó javaslatát a vételár beérkezését követő 30 napon belül terjessze a közgyűlés elé, a következő szempontok alapján: A vételár kizárólag a dinnyési tógazdasági ingatlanok fejlesztésére (beruházásra) használható fel, ingóságok, gépek, eszközök beszerzésére nem fordítható. Arra az esetre, ha az elnökség leendő javaslata szerint a beruházás megvalósításához a dinnyési ingatlanok (alapítói vagyon) társasági apportja szükséges, a közgyűlés már most a következőket határozza el: A tógazdaságot üzemeltető kft-ben a MAHAL mellett – egyéni elhatározás alapján, cégenként 100 000 (Egyszázezer) Ft készpénz befizetésével – az Alapítók is kft-tagként részt vehetnek. A társasági szerződésben a gazdasági társaság ügyvezetésének ellenőrzése és a 2006. évi IV. tv. 37. §-ában írt feladatok ellátása céljából 5 fős ügydöntő felügyelőbizottságot kell létrehozni. A testületbe legalább 3 főt az Alapítók által javasolt személyek közül kell választani, s a testület elnökének is kizárólag e személyek egyikét lehet érvényesen megválasztani. Az e szempontokat is tartalmazó társasági szerződés tervezetét a vételár felhasználására vonatkozó elnökségi javaslathoz mellékelni kell.” (Elfogadta a közgyűlés 2012. október 3-án, az Óbuda Szövetkezet azon megjegyzésével, hogy az alapítói kör bővítésével nem ért egyet.) Az elnökség 2012-ben négy alkalommal ülésezett (március 8. - Nagybajcs, június 7. - Dinnyés, július 24. - Budakalász és október 24. - Dinnyés). Az elnökségi üléseken részt vettek a felügyelőbizottság tagjai, a SZIE, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és a Halászati Lapok képviselői, mint állandó meghívottak, valamint az igazgató. A tagozatok közül továbbra is csak az országos horgászjegyes tagozat tartott taggyűlést. A Balatonnal közösen kiadták a „csaknem országos” horgászjegyet (továbbra is csak mérsékelt pénzügyi sikerrel). A MOHOSZ-szal közösen kiadott fehér jegy sikere messze elmaradt a várakozásoktól. 28

A pontytenyésztő tagozat égisze alatt a szövetség dél-erdélyi tanulmányutat is szervezett. Az év rangosabb eseményei: Március 22. Együttműködési megállapodást írtunk alá a szervezőkkel és Szarvas Város Önkormányzatával a Szarvasi Halas Napok további megrendezéséről. Április 3. Értekezletet szerveztek a VM-ben az orvhalászatról, ahol a szakma és a minisztérium vélemény-különbségét tisztáztuk. Az Országgyűléshez benyújtott T/6958. számú törvényjavaslat az elképzelthez képest enyhébb szankciókat tartalmaz, nem terjed ki minden tilalmas halfogásra, de legalább azonosan védi a halastavakat és a természetes vizeket. Május 4. NACEE konferencia, Rétimajor. Május 11-13. XIX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok, Hódmezővásárhely Május 16. SZÁK szakmai bemutató. A NÉBIH szakemberei által kifejlesztett elektronikus rendszer célja, hogy csak olyan személy kaphasson állami horgászjegyet (halászjegyet), aki arra a Hhtv. szerint ténylegesen jogosult. Elmondtuk, hogy a büntető bíróságok és a szabálysértési hatóságok releváns adatai nélkül a kívánt célt nem tudja elérni a bevezetni javasolt rendszer, és javasoltuk, hogy az e hiányosság kiküszöbölését célzó jogszabályokat a tesztelés időszakában készítsék elő és adják ki. Május 23-24. XXXVI. HAKI Napok, Szarvas. Június 1. MAHAL kontra MVH közigazgatási per tárgyalása a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiumán. A tavaly februári de minimis támogatás-csökkentés ügyében a bíróság megállapította, hogy az elsőfokú határozat ellen benyújtott fellebbezések teljességgel indokoltak voltak, mivel az semmiféle érdemi indokot nem tartalmazott. A másodfokú határozat indokolását ugyanakkor olyannak ítélte, ami nem csak formálisan tesz eleget a közigazgatási eljárási törvényben előírt indokolási kötelezettségnek, ezért a MAHAL keresetét elutasította. A bíróság szóbeli indokolása szerint „nincs jelentősége” annak, hogy az MVH honlapján közzétett adatok eltérnek az indokolásban írt adatoktól. A közigazgatási perben egyébként sincs mód a tényállás érdemi vizsgálatára. Június 5. Parlamenti nyílt napot szervezett az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottsága, valamint a SZIE Halgazdálkodási Tanszéke „Az EU Közös Halászati Politikájának reformja és hatása Magyarország természetesvízi halgazdálkodására, horgászturizmusára” címmel.

29

A nyílt napon való előadás tartására több MAHAL-tag képviselője (Füstös Gábor, Lévai Ferenc, Csoma Gábor, dr. Urbányi Béla) kapott felkérést. Éltünk a szervezők biztosította lehetőséggel és elektronikus úton, valamint képviselőink által (dr. Németh István, Csoma Gábor, Füstös Gábor, dr. Csoma Antal, Újhelyi Dezső, Radóczi János, Szilágyi Gábor és dr. Orosz Sándor) aláírt nyomtatott formában is leadtuk javaslatunkat a természetes vizek halgazdálkodási szabályozásához. A természetes vizek halászati -horgászati hasznosítása olyan stratégiát igényel, amelynek legfontosabb céljai: -

a fenntarthatóság környezeti, társadalmi, és gazdasági követelményeinek érvényre jutatása a természetes vizek kezelése, halászati -horgászati célú hasznosítása során

-

az állami vagyon részét képező természetes vizek és halászati jog ökológiai és gazdasági jellemzőinek megőrzése, minőségének folyamatos fejlesztése

-

a vagyon- és jogbiztonság megteremtése a természetes vizek halászati- horgászati hasznosítása területén

-

a horgászok fogási lehetőségeit biztosító feltételek javítása

-

törvényes garanciák biztosítása a természetes vizek horgász-halász hasznosítói részére, hogy tevékenységüket hosszabb távon gyakorolhassák

Június

18.

A

HOP

Monitoring

Bizottsága

kihelyezett

ülést

tartott

Akasztón.

Az ülésen az igazgató képviselte a MAHAL-t, de a tagok és meghívottak között több tagi képviselő is megjelent a rendezvényen. Az ülésen Thuróczy Áron HOP referens röviden ismertette a 2011. évi éves előrehaladási jelentés azon kötelező, jogszabályban előírt tartalmi elemeit, melyek mentén a jelentés összeállításra került. Az előadásban bemutatásra került az egyes prioritási tengelyek előrehaladása, pénzügyi eredmények, monitoring szabályok, közösségi jognak való megfelelés, más eszközök kiegészítése, valamint az előadó ismertetette azokat az észrevételeket (szövegezés, adatjavítás kérése), melyeket az MB tagok küldtek meg a jelentéshez. Thuróczy Áron ismertette a 2. prioritási tengely indikátor adatait és a 2. prioritási tengely mentén megvalósuló főbb eseményeket a 2011. év vonatkozásában. Az indikátor mutatókat illetően a legnagyobb előrelépés a felújított halastavak nagyságában történt, mintegy 674 ha halastó került felújításra, így a teljes HOP keretében ez a szám eléri a 924 ha-t. Új munkahelyek számában csökkenés tapasztalható, ugyanakkor a megőrzött munkahelyek száma növekedni látszik. Elindult a Halastavi Környezetgazdálkodási Program, melynek célja a környezettudatos gazdálkodás elérése. A HKP keretében 100 százalékos vissza nem térítendő támogatást vehetnek igénybe a gazdálkodók. A 3. prioritási tengely a marketing- és tudástranszfer programokat foglalja magába, és az egész halászati szektorra kiterjed. 2011-ben megtörtént az első kötelezettségvállalás (OMÉK), azonban a kifizetések csak lassan indulnak be. A kiválasztási kritériumok elfogadásra kerültek, ugyanakkor az 30

eljárásrend és a végrehajtási kézikönyvek kidolgozása elhúzódott. Az 5. prioritási tengely a Technikai

Segítségnyújtás

intézkedést

tartalmazza,

melynek

segítségével

2011-ben

megkezdődött a 3. tengely előkészítése, ellenőrző szervi feladatok ellátása. Kommunikációs projektek indultak el, valamint az intézkedés keretében rendelkezésre álló forrás fedezte az adminisztratív (HR) kiadásokat is. Bemutatásra kerültek a főbb pénzügyi eredmények (kötelezettségvállalások: 45%; kifizetések: 37%; lehívások: 37%) a 2011. évre vonatkozóan, illetve kumuláltan a 2008-2011 közötti időszakra. A kifizetésekre vonatkozó beérkezett módosítások átvezetésre kerültek, így az ülésen bemutatott jelentés már az aktualizált adatokat tartalmazta. Az előadás végén Thuróczy Áron beszámolt arról, hogy a monitoring szabályokat illetően nem volt jelentős módosítás, csupán értelmezés könnyítésére tett módosítások szerepeltek. Az IH továbbá megtette az Ellenőrző Hatóság által kért intézkedéseket, melyről szintén beszámol a jelentés. Az egyéb eszközök kiegészítése leginkább a 2014-2020-as programozási időszak előkészületeire világít rá, úgy, mint a Közös Stratégiai Keret, a Partnerségi Megállapodás, amelyek mind arra ösztönzik a tagállamokat, hogy minél hamarabb kezdjék meg az együttműködést más alapok adminisztrációjával. Gábor János hozzátette, hogy az előadás során bemutatott pénzügyi adatok már a korrigált adatok, a többi, technikai jellegű módosítás pedig részletesen bemutatásra kerül az ülésen. Az MB a jelentést egyhangúan elfogadta Az ülésen dr. Orosz Sándor igazgató moderálásával munkaértekezlet is volt „Javaslatok a HOP jogszabályok egyszerűsítésére – Mitől jó egy jó jogszabály?” címmel. Június 22. Az ÚMVP Monitoring Bizottságának ülése a Vidékfejlesztési Minisztériumban. Az ülésen az igazgató vett részt. Június 26.-július 2. dél-erdélyi szakmai út. Június 30. I. Balatoni Halásznap Balatonföldváron. Július 3. KAP-reform konferencia a VM-ben. Július 20. A 13. Borsodi Hegyalja Fesztivál Öko-Teátrumában tartott halászati fórumot dr. Orosz Sándor. Július 21. Hal-vad fesztivál Balsán. Augusztus 3-5. Ezen a hétvégén két fontos, többnapos halas esemény is zajlott. Vonyarcvashegyen a „Negyven halász emléknap” hagyományos eseményei a megújult vezetésű Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. által kínált új programelemmel (Halásznak a strandolók) bővültek. Szarvason a Víz-Hal-Ember Közhasznú Alapítvány szervezésében került sor a II. Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok eseményeire, ahol a díszvendég dr. Bakos János pontynemesítő volt. Az eseményt szervező alapítvány tagfelvételi kérelmet nyújtott be a MAHAL-hoz. 31

Augusztus 4. A Dinnyési Ivadéknevelő Tógazdaságban nagy tömegű (kb. 240 mázsa) halpusztulás következett be. Augusztus 7. A stratégiai partnerségi szerződés aláírása a VM-ben, egyeztetés Bardócz Tamás osztályvezetővel. Augusztus 12. Nagybaracska, XXIV. Sobri-Kupa. Győztes: Róstási Szabó József, székesfehérvári lakos. Augusztus 20. Akasztó, VII. Szálkamentes Halfőző Verseny. Győztes: Németh Antal, akasztói lakos. Augusztus 24-25. XXXVIII. Országos Halfőző Verseny, Győr. Az Ország Legjobb Halfőzője: Jenei László, gyomaendrődi lakos. Augusztus 31. Az új szabályok értelmében lehetővé vált, hogy a MAHAL HKP-támogatási kérelmet nyújtson be a dinnyési haltermelő tevékenységére tekintettel. A támogatási kérelmet postai úton benyújtottuk az MVH Intervenciós Intézkedések Igazgatóságához. Szeptember 16.-23. Az „országos horgászjegyes” tagozat szakmai utazása Montenegróba, szerbiai kirándulással. A FEAP-ban ifj. Lévai Ferenc képviseli a MASZ-MAHAL megállapodás alapján az egész ágazatot. Az SZNSZ Halászati Szervezetben pedig Csoma Gábor alelnökként képviseli a magyar halászatot. A Halászati Lapok c. kiadvány 2012-ben 12 alkalommal jelent meg.

32

Marketing, Halhús fogyasztás A halfogyasztási szokások felmérésére irányuló vizsgálatok azt bizonyították, hogy az emberek többsége szereti a halat, így nem a kedveltségben kell elsődlegesen keresni a viszonylag alacsony fogyasztás okát. Az alacsony halhús fogyasztásunk több okra is visszavezethető. A lakosság árérzékenysége, ízlése, a termék elérhetősége, személyes tényezők, és az otthoni feldolgozás munkaigényessége miatt kevésbé kedvelt húsféle. Így például a hétköznapi közétkeztetésben sem jellemző a fogyasztása. Továbbá a halhús fogyasztás olyan ünnepi szezonális alkalmakhoz kötődik, mely hagyományos tradíciókra (karácsonyi halászlé) jellemző családi szokás. A hazai hal közel 40 százaléka a decemberi halvásárok idején „talál” vásárlóra. Ugyanakkor egyre erősödik a hazai nyugdíjas hobbihorgászok hal iránti kereslete is, hiszen a kifogott halaikat szívesen fogyasztják akár családi körben is. A választás, a fogyasztói elvárás egyre inkább a különböző és magasabb feldolgozottsági szintű termékek iránt mutatkozik. Ez lehet fagyasztott, filézett, de akár szálkamentes hal rudacska is. Emellett érdeklődés mutatkozik az igényesen csomagolt minőségi termékekre is. A hazai termelés elsősorban élő hal formájában, míg az import főleg feldolgozott formában (konzerv, mélyhűtött konyhakész, mélyhűtött filé, pácolt, füstölt, stb.) kerül a fogyasztókhoz. A rendelkezésre álló adatok és becslések szerint a hazai fogyasztási szerkezetben mintegy 55-60 százalék az élő hal, 10-15 százalék a konzerv, 20-25 százalék a fagyasztott és 5 százalék körüli az egyéb halkészítmény. Az élőhal elsősorban halbolti hálózaton keresztül kerül a piacra, de a halértékesítésben is egyre nagyobb szerepet kap a bevásárló központok szerepe. Érdemes megemlíteni a halászati telephelyeken a közvetlen fogyasztók felé történő értékesítés szerepét is („szedd magad akció”) melynek az egyik legkézenfekvőbb formája a helyi horgásztatás és az ehhez kapcsolódó halvásárlás. A halhús fogyasztási szokások és fogyasztói viselkedések egy bonyolult soktényezős rendszerben alakulnak ki. a magyar haltermelés felvevőpiacát. A hazai halfogyasztás 2009-es visszaesése óta a termelők a gazdasági válság hatásaival küzdenek, és a következő időszakban egyre több halgazdálkodással foglalkozó céget fenyeget a felszámolás. A hazai termelésű hal döntő hányada élve kerül értékesítésre. Az elmúlt években lassú, de erősödő tendenciát mutat hazánkban az egy főre jutó halhús fogyasztása, ám az éves fogyasztási színvonal messze elmarad az EU átlagától, ami kb. 24 kg/fő. Az egy főre jutó halfogyasztás 2012-ben 3,6 kg/fő volt, amely az összes húsfogyasztáson belül kb. 4-5%-ot jelent. Ez a mennyiség mind a hazai termelésű, mind az importált termékek mennyiségét tartalmazza. Az évi összes fogyasztásból a ponty fogyasztása mintegy 1,5 kg-ot, az afrikai harcsa 33

fogyasztása pedig 0,17 kg-ot képvisel. A fogyasztói oldalról nézve kiemelkedő probléma, hogy a magyar haltermékek ismertségének relatív szintje nagyon alacsony. A fogyasztók többsége még mindig nem ismer a hagyományos halételeken kívül más elkészítési módot. Ezen a téren felbecsülhetetlen a promóció fontossága. Probléma, hogy az elmúlt időszakban folytatott marketingtevékenységek egymástól gyakran függetlenül, ad hoc jelleggel valósultak meg és gyakran nem érték el a „kritikus tömeget”, ezért a hatásuk nem, vagy csak alig volt mérhető. A magyar általános fogyasztói szokások lassú változása következtében a halfogyasztási szokások is változóban vannak. Egyre növekszik az igény a szálkamentes, illetve szálkaszegény, konyhakész haltermékek iránt, miközben a hagyományos hazai haltermékek és nemzeti halunk, a ponty iránti kereslet nem növekszik számottevően. A többéves promóciós akcióknak, valamint a folyamatos árukínálat biztosításának köszönhetően az ünnepekhez, kiemelten a karácsonyhoz és a húsvéthoz kötött fogyasztási csúcson kívül a közepes és nagymérető városokban a rendszeres halfogyasztás jelei is mutatkoznak. Jelenleg, Magyarországon – a mezőgazdasághoz hasonlóan – nem megfelelő a halászati ágazat társadalmi megítélése. Megállapítható, hogy a hazai hal- és halászati termékek fogyasztási színvonala az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, mindamellett, hogy regionálisan jelentős eltérések tapasztalhatók. Fontos megemlíteni, hogy a projektrendszerű bonyolítást igénylő közösségimarketing-szintű akciók nem irányulhatnak kereskedelmi márkák, egyéni szervezetek imázsának, fogyasztói megítélésének a javítására, hanem azoknak a halászati ágazat egészét kell, hogy szolgálják. Mindezek alapján a kidolgozandó és a megvalósítandó Program elnevezése: „KÖZÖSSÉGI HALMARKETING PROGRAM 2011–2015” (KHMP 2011–2015). A program a HOP 3. tengelyes intézkedéseinek rendszerében található. A magyarországi halas szakmai rendezvények (a halászati ágazat, a halászatban dolgozó, a halászatért tevékenykedők által szervezett rendezvények) a MAHAL és a MASZ által is elismertek. A magyarországi halfogyasztás növelése érdekében a közösségi szintű marketingtevékenységet is fejleszteni kell. Jelenleg nem működik a halászati termékek esetében az egységes nyomon követési rendszer, ami azonban alapfeltétele lenne az élelmiszer-biztonság fejlesztésének. Szükséges a meglévő halfeldolgozó-kapacitás korszerűsítése és bővítése, a halászati és akvakultúra termékek hatékonyabb promóciója pedig halfogyasztás növekedéséhez kell.

34

XXXVIII. Országos Halfőző Verseny eredményei Dunai halászlé kategória: I. Nagy József / Győri Előre HTSZ II. Molnár Zoltán / Baja-Hal Kft. III. Dr. Novics György / Baja-Hal Kft Tiszai-kőrösi halászlé kategória: I. Mészáros Pál / Halász Kft. II. Szabó András / ÖKO 2000 Vállalkozás III. Németh Antal / ÖKO 2000 Vállalkozás Afrikai harcsa különlegességek: I. Mészáros Pál / Halász Kft. II. Nagy Sándor / Bocskai Halászati Kft. III. Dr. Novics György / Baja-Hal Kft. Egyéb halétel kategória: I. Jenei László / Fish-Coop Kft. II. Balyi Zsolt / Óbuda Szövetkezet III. Rátkai István / ÖKO 2000 Vállalkozás Győriek a bográcsnál: I. Sárvári Tibor II. Fördös István III. Bőr Ferenc Az „Ország legjobb halfőzője” fődíjat JENEI LÁSZLÓ nyerte, az ezzel járó vándorserleget és a 150.000 forintos utazási utalványt is Ő vihette haza.

35

Támogatások Az ágazat legfontosabb támogatási forrása 2012-ben is a Halászati Operatív Program (HOP) volt. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban: MVH) 152/2012. (IX. 21.) közleménye az Európai Halászati Alap (továbbiakban: EHA) társfinanszírozásában megvalósuló Halászati Operatív Program ún. 2. prioritási tengelye szerinti beruházási támogatások feltételeiről szóló módosításokkal egybefoglalt 50/2011. (VI. 6.) VM rendelet (továbbiakban: támogatási rendelet) szól. A HOP 2. tengelyében (ebben találhatók a beruházási támogatások) lévő intézkedések közül három, beruházási intézkedés, támogatásnak részletes feltételei is meghatározásra kerültek. Az akvakultúra-beruházás támogatásának célja a haltermelő kapacitások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése. A támogatható tevékenységek közé új halastavak, intenzív haltermelő üzemek építése, a meglévők bővítése, korszerűsítése tartozik. Ezen felül minden olyan gép és eszköz beszerzése támogatható, amely közvetlenül az édesvízi haltermelési tevékenységet szolgálja. Lehetőség nyílik élőhal-szállító gépjármű beszerzésre a termelői infrastruktúra nettó beruházásának, 50 százalékának erejéig. Az intézkedésen belül három alintézkedés választható: a termelő kapacitás bővítése új halgazdaságok építésével alintézkedést abban az esetben kell bejelölni, amennyiben teljesen új haltermelő telep jön létre a támogatott beruházással; a termelésben lévő gazdaságok korszerűsítése, vagy bővítése a már meglévő, működő termelő egységek fejlesztésének ad teret; a halkeltetőkre külön alintézkedés vonatkozik a halkeltetők építése, bővítése, korszerűsítése címmel. A természetes vízi halászat támogatásának legfőbb célja a halászati hagyományok megőrzése. Ennek érdekében a halászat eszközei válnak támogathatóvá. A halfeldolgozás és értékesítés területén új halfeldolgozók létrehozása, a meglévők korszerűsítése támogatható. Ebben az intézkedésben két alintézkedés jelenik meg: a halfeldolgozó kapacitások növelése a termelőkapacitások növelésének nyújt teret, míg a halfeldolgozó egységek korszerűsítése alatt a higiéniás feltételek, munkakörülmények, környezeti hatások fejlesztését kell érteni. Lehetőség nyílik földvásárlás támogatására is a beruházás 10 százalékáig abban az esetben amennyiben a támogatott területen termelői-, vagy telepi infrastruktúra létrehozása történik. A földterület azonban csak építési telek lehet. Támogatásra jogosultak azok a vállalkozások az akvakultúra, valamint a halfeldolgozás terén, melyek a 2004. évi XXXIV törvény értelmében mikro-, kis-, és középvállalkozások, vagy e törvény hatálya alá nem tartozó, de 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató, vagy 200 millió euró 36

árbevételnél kevesebbel rendelkező vállalkozások, természetes személyek (akvakultúra esetén őstermelők is), továbbá eleget tesznek a 119/2007 (X.18.) FVM rendelet szerinti Tenyészet Információs Rendszerbe (TIR) bejelentési kötelezettségüknek. Természetes vízi halászat esetén azok jogosultak támogatásra, akik valamely hazai természetes vízen, kereskedelmi jelleggel halászati tevékenységet végeznek. Az ügyfél a támogatási kérelem benyújtásakor nem állhat csőd-, felszámolási-, végelszámolási, adósságrendezési eljárás alatt, természetes személy esetén gazdálkodási tevékenységgel összefüggő végrehajtás alatt; meg kell feleljen a rendezett munkaügyi kapcsolatok általános feltételeinek, valamint nem állhat a SAPARD Program, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Operatív Program, illetve a Halászati Operatív program keretében nyújtott támogatásból való kizárás hatálya alatt. 2012-ben 31-en nyújtottak be sikeres támogatási kérelmet (HOP 2.1 és HOP 2.4 jogcímen), melyből 5 gazdálkodó a MAHAL tagja.

25. táblázat

Támogatási összeg HUF

Ügyfélnév

HOP 2.1 Az akvakultúrában történő termelői beruházások Aranyponty Halászati Zrt.

30 392 181

Bocskai Halászati Kft.

43 079 071

Halház Kft.

39 358 514

Kovács Lászlóné

31 231 539 HOP 2.4 Beruházások a halfeldolgozás és értékesítés területén

Győri "Előre" Halászati Termelő Szövetkezet

4 391 400

Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

A HOP 2.2 intézkedés (Természetes vízi halászat) jogcímén csak egyetlen kérelem érkezett be az MVH-hoz, amely nem nyert végül. A természetes vízi halászat intézkedés kettős problémával bír. Egyrészt a természetes vizeken igen alacsony a beruházási kedv, másrészt a probléma abban is rejlik, hogy a Vidékfejlesztési Minisztériummal kötött haszonbérleti szerződések előbb lejárnak, mint ahogy az 5 évre szóló üzemeltetési kötelezettséget teljesíteni tudná a haltermelő. 37

Ivadéknevelő Tógazdaság A Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége tulajdonában lévő Dinnyési Ivadéknevelő Tógazdaság 1961 óta üzemel, ma 110 hektáron gazdálkodik. Alakulása óta zsenge és előnevelt, 1-2 nyaras korosztályú halakat állít elő. Fő halfajuk a ponty, 1996 óta a dinnyési tükrös pontyot – mely államilag elismert pontyfajta – szaporítják és tenyésztik. A tógazdaság kínálatában zsenge, ivadék és tenyész korosztályú, békés és ragadozó halak, valamint kiváló minőségű horgásztelepítésre ajánlott sporthalak is megtalálhatók. 2013. március 1-től a tógazdaságot a MAHAL által alapított egyszemélyes kft-ként a Dinnyési Halgazdaság Kft. üzemelteti.

Dinnyési Halgazdaság Kft. Levelezési cím: 2485 Dinnyés, 7-es út Tel./fax: (+36) 22-357-553 E-mail: [email protected] Ügyvezető: Mobil: Munkatársak:

38

Szabó Krisztián (+36) 30-9220-109 Drankovics Zoltán Lukács Károly Molnár Ferenc Németh Lajos Rideg Imre Schneider Józsefné Vass Béla

MAHAL taglista 2013. 06. 10. A MAHAL tagja lehet minden halászati tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete. A MAHAL hívja és várja soraiba a horgász-halász vízkezelőket és a természetes vízi halfogásban érdekelt más szervezeteket is. A jelenlegi taglétszám:73

1.

2.

3.

4.

5.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Dr. Kapronczai István főigazgató (+36-1) 476-3063 Régió: 1 Agrint Kft. Dr. Pekli József ügyvezető (+36) 30 966-4551 Régió: 3 Agro-Aqua Kft. Palov Pálné ügyvezető (+36) 30 555-8682 Régió: 4 Agro-Földeák Kft. Szabóné Hoffmann Andrea ügyvezető (+36) 30 586-1088 Régió: 4 AL-KU CARP Bt. Albel Miklós cégvezető 30-211-0485 Régió: 1 ALBA AGRÁR Zrt. Fodor Pál elnök-igazgató (+36) 30 957-3634

6. Régió: 1

7.

8.

9.

10.

Aranykárász Bt. Dankó István ügyvezető (+36) 30 985-1228 Régió: 4 elnökségi tag Állampusztai Mezőgazd. és Ker. Kft. Schneider Gyula ügyvezető igazgató (+36) 78 407-860 Régió: 3 Baja-Hal Kft. Várnagy Zsolt ügyvezető (+36) 30 608-9382 Régió: 4 Balaton Agrár Zrt. Tavaszi József elnök-igazgató (+36) 20 937-5394, Régió: 1

Központ: 1093 Budapest, Zsil u. 3-5. Levélcím: Budapest, 1463 Pf.: 944 Tel: (+36-1) 476-3060; (+36-1) 217-1011 Fax: (+36-1) 217-4469 weblap:www.aki.gov.hu Központ / Levélcím: 2100 Gödöllő, Fácán sor 56. Tel./Fax: (+36) 28 496-270, e-mail: [email protected] weblap: www.ligetklub.hu Központ / Levélcím: 5500 Gyomaendrőd, Áchim u. 3./1. Tel./Fax: (+36) 66 386-437 (+36) 56 446-016 e-mail: korosihalasz.szö[email protected] Központ / Levélcím: 6922 Földeák, Tanya u. 38. Tel./Fax: 62/295-341 e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek: Bojtárné Lukácsik Mónika: (+36) 1 476-3290 e-mail: [email protected] e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek: Scelsa Zsuzsa: (+36) 30 241-3088 e-mail: [email protected] Scelsa Giuseppe: (+36) 30 241-3089 e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek: Dr.Csoma Antal: (+36) 30 955-4569 e-mail: [email protected] Csoma Gábor: (+36) 30 995-2187 e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek:

Központ / Levélcím: 2251 Tápiószecső, Halastó 018/8. Hrsz. e-mail: [email protected] weblap: www.alkucarp.hu, Központ: 8000 Székesfehérvár, Kiskút útja 1. Levélcím: 8000 Székesfehérvár Pf. 3. Tel: (+36) 22 502-440 Fax: (+36) 22 502-441 e-mail: [email protected] weblap: www.albaagrar.hu Központ / Levélcím: 5540 Szarvas, Anna-liget u. 8. Tel./Fax: (+36) 66 313-107

Egyéb elérhetőségek: Albel Dániel: (+36) 30 556-8153 Albel Miklósné: (+36) 30 924-5714

Központ / Levélcím: 6327 Harta-Állampuszta PF.: 1. Tel: (+36) 78 407-860 Fax: (+36) 78 407-890 e-mail: [email protected] weblap: www.allampusztaikft.hu Központ / Levélcím: 6500 Baja, Kölcsey F. u. 82. Tel./Fax: (+36) 79 323-411

Egyéb elérhetőségek:

Központ / Levélcím 8635 Ordacsehi, Fő u. 150. e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek: Tavaszi Attila: (+36) 20 953-8362 e-mail: [email protected] Szári Zsolt halászati ág.vez.: (+36) 20 490-5742, e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek: Spindler János: (+36) 30 956-5020 Horváth Ilona: e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek: Dankóné Tóth Edit ügyintéző: e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek: Mojzes Imréné: (+36) 70 310-9642 e-mail: [email protected]

39

11.

Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Füstös Gábor vezérigazgató (+36) 30 664-3741 Régió: 2

12.

Balogh Rudolf ügyvezető (+36) 30 929-9750 Régió: 2

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

Békés Ferenc Őstermelő (+36) 30 386-2318 Régió: 2 Bia-Tehag Kft. Dr. Daróczi Lajos ügyvezető (+36) 30 952-3970 Régió: 1 Bocskai Halászati Kft. Horváth Ferenc ügyvezető igazgató (+36) 20 933-5912 Régió: 3 elnökségi tag BUBI FOOD Kft. Peitler László ügyvezető (+36) 30 901-6923 Régió: 2 Cápa-ker Kft. Trencsik Ferenc tulajdonos, ügyvezető (+36) 20 953-9190 Régió: 1 Csiff-Land Kft. Máté József ügyvezető igazgató (+36) 30 985-0127 Régió: 4 Dalmand Zrt. Ádám János vezérigazgató (+36) 74 539-100 Régió: 2 Dél-borsodi Agrár Kft. Kiss Ferenc ügyvezető igazgató (+36) 70 338-7249 Régió: 3

Központ: 8600 Siófok, Horgony u 1. Levélcím: 8600 Siófok Pf.: 18 Tel: (+36) 84 519-640 Fax: (+36) 84 519-641 weblap: www.balatonihal.hu e-mail: [email protected] titkársá[email protected]

Központ / Levélcím: 8945 Bak, Petőfi u. 11/A Tel: (+36) 92 581-014 Fax: (+36) 92 581-041 e-mail: [email protected] weblap: www.baki-agrocentrum.hu Központ / Levélcím: 7090 Tamási, Belátó u. 9. Tel: (+36) 74 676-261 e-mail: [email protected] Központ / Levélcím: 2040 Budaörs, Széchenyi u. 29. Tel./Fax: (+36) 23 440-869 e-mail: [email protected] Központ: 4200 Hajduszoboszló, Isonzó u. 24. fsz/1. Levélcím:4200 Hajduszoboszló Pf. 72. Tel: (+36) 52 273-164 Fax: (+36) 52 273-165 Telephely tel: (+36) 52 558-642 Központ / Levélcím: 8630 Balatonboglár, Madách út 1./D Tel./Fax: (+36) 85 550-453 e-mail: [email protected] weblap: [email protected] Központ: 2543 Süttő, Szabadság u. 9. Levélcím: 2543 Süttő, Tavasz u. 1. Tel: (+36) 20 953-9190 e-mail: [email protected] Központ / Levélcím: 4144 Darvas, Csiff major 0103/1 hrsz. Tel: (+36) 54 703-023 Fax: (+36) 54 703-026 Központ / Levélcím: 7211 Dalmand, Felszabadulás u. 42. Tel: (+36) 74 539-100 Fax: (+36) 74 539-139 e-mail: [email protected] weblap: www.bonafarm.hu Központ / Levélcím 3444 Gelej, Vörösmarty út 19. Tel.: (+36) 49 552-013 Fax: (+36) 49 552-016 E-mail:[email protected]

Egyéb elérhetőségek: e-mail: [email protected] Havranek Mihály: e-mail: [email protected] Bana Sándor: e-mail: [email protected] Turcsányi Béla: e-mail: [email protected] Sztranyák Nikoletta: e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek: Baloghné Domján Éva: (+36) 30 993-3634

Egyéb elérhetőségek: Táczi Gyuláné: (+36) 30 520-6117

Egyéb elérhetőségek: Kürthy András: (+36) 30 927-8196 e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek: Elek Sándor: (+36) 20 947-4719 Szőllősi Ernő: (+36) 20 933-6313 e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek: Peitler Szilárd halászati vezető: (+36) 30 937-3734 e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek: e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek: Máté Réka: (+36) 30 985-0133

Egyéb elérhetőségek: Demeter Krisztián h. ágazatvezető: (+36) 30 339-3597 e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek Nagy Zoltán főagronómus: (+36) 70 338-7250

FISH-COOP Kft. Csoma Gábor ügyvezető (+36) 30 995-2187 21. Régió: 4

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

Győri Előre HTSZ Szilágyi Gábor ügyvezető elnök (+36) 30 939-8388 Régió: 1 elnökségi tag H & H CARPIO Halászati Kft. Horváth Zoltán ügyvezető (+36) 30 226-5834 Régió: 2 elnökségi tag HAKI Nagy Attila mb. főigazgató (+36) 20 581-7643 Régió: 4

HALÁSZ Kft Csoma Gábor ügyvezető (+36) 30 995-2187 Régió: 3 elnök helyettes Halértékesítési és Kisállattenyésztő Szövetkezet Beda János elnök Régió: 2 Halház Kft. Andrej Vladimirovics Panarin (+36) 30 5421876 Régió: 1 Hetényhal Kft. Farkas György ügyvezető (+36) 30 971-7974 Régió: 2 F.B. tag Horgász-Vikend Kft. Horváth József ügyvezető (+36) 20 247-7667 Régió: 1

Központ / Levélcím: 5500 Gyomaendrőd, Achim u. 3/1. Tel: (+36) 66386-437 (+36) 56 446-016 (+36) 66 386-535 Fax: (+36) 66 386-437, (+36) 56 446-016 e-mail: [email protected] Központ / Levélcím 9062 Kisbajcs, Arany János u. 22. Tel: (+36) 96 60-220, (+36) 96 420-231 Fax: (+36) 96 560-224 e-mail: [email protected] [email protected] weblap: www.bajcshal.hu Központ / Levélcím: 7940 Szentlőrinc, Kodolányi u. 2/d. Tel: (+36) 73 371-246 Fax: (+36) 73 371-246 e-mail: [email protected] weblap: www.hhcarpio.hu Központ: 5540 Szarvas, Anna-liget 8 Levélcím: 5541 Szarvas, Pf. 47. Tel: (+36) 66 515-300 Fax: (+36) 66 312-142 e-mail: [email protected] [email protected] weblap: www.haki.hu Központ / Levélcím: 5081 Szajol, Petesziget u. 1. Tel: (+36) 56 599-341 Fax: (+36) 56 446-016 e-mail: [email protected] weblap: www.halaszkft.hu Központ: 7130 Tolna, Bajcsy Zs.u.131. Levélcím: 7130 Tolna, Pf. 21. Tel: (+36) 74 440-200 e-mail: [email protected] Központ / Levélcím: 8360 Keszthely, Meggyfa u. 36. Tel: (+36) 30 542-1876 e-mail: [email protected] Központ / Levélcím: 7200 Dombóvár, Bartók Béla u. 2/a. Fax: (+36) 74 466-982 e-mail: [email protected] Központ / Levélcím: 9090 Pannonhalma, Dózsa Gy. u. 34. e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek: Salánkiné Csoma Beáta: (+36) 30 915-7082 Palov Pálné: (+36) 30 555-8682 Dányádi-Szajcz Timea: (+36) 30 316-8879 e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek: Takács Zsuzsa: (+36) 30 986-6897 Mosonyi Gábor: (+36) 30 507-6375 Máté Károly feldolgozóvez.: (+36) 30 373-9686


Egyéb elérhetőségek: Kalmár Mihályné titkárságvezető Dr. Pekár Ferenc: (+36) 30 383-9436 Valentinyi Károly: (+36) 30 955-8382 Gorda Sándor: (+36) 20 916-5892

Egyéb elérhetőségek: Palov Pálné: (+36) 30 555-8682 e-mail: [email protected]


Egyéb elérhetőségek: Illés Attila: (+36) 30 542-1876 Németh Sándor: e-mail: [email protected] Kotrik László: (+36) 30 627-4446 Egyéb elérhetőségek:

Egyéb elérhetőségek: ifj. Horváth József: (+36) 20 247-7602

41

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

42

Hortobágyi Halgazdaság Zrt. Lupsán Róbert vezérigazgató (+36) 30 5131549 Régió: 3 HUMOTÓ Kft. Tóth István ügyvezető igazgató (+36) 30 502-1178 Régió: 2 INVA Mezőgazd. és Kereskedelmi Kft. Insperger Erzsébet ügyvezető igazgató (+36) 20 457-9214 Régió: 3 Kovács Lászlóné őstermelő (+36) 20 938-8398 Régió: 3 Körösi Halász Szövetkezet Horgász Egyesülete Kiss Sándor elnök (+36) 30 207-3598

Központ / Levélcím: 4071 Hortobágy, Czinege János u. 1. Tel: (+36) 52 369-110 Fax: (+36) 52 369-134 e-mail: [email protected] [email protected] weblap: www.hhgzrt.hu Központ / Levélcím: 8840 Csurgó, Híd u. 4 Tel: (+36) 82 571-179 Fax: (+36) 82 571-187

Egyéb elérhetőségek: Pásztor Róbert: (+36) 30 625-4095 Kohutovics Károly: (+36) 30 513-1489 e-mail: [email protected]

Központ / Levélcím: 1048 Budapest, Homoktövis u. 99. I./5. Fax: (+36) 1 230-3623 e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek: Varga Sándor telephely vezető: (+36) 20 257-1267

Központ: 3212 Gyöngyöshalász, HRSZ. 10208/2 Levélcím:1021 Budapest, Golfütő u. 3. e-mail: [email protected] Központ / Levélcím: 5500 Gyomaendrőd, Kossuth. u. 27. Tel: (+36) 66 386-535 Fax: (+36) 66 386-437 e-mail: [email protected] Régió: 4 [email protected] Körösi Halász Szövetkezet Központ / Levélcím: Dr. Csoma Antal elnök 5500 Gyomaendrőd, Kossuth. u. 27. (+36) 30 955-4569 Tel: (+36) 66 386-535 Fax: (+36) 66 386-437 Régió: 4 e-mail: [email protected] Körösi Halért Szövetkezet Központ / Levélcím: Svéda Miklós Géza elnök 5500 Gyomaendrőd, Kossuth. u. 27. (+36) 30 227-7074 Tel: (+36) 66 386-535 Régió: 4 Fax: (+36) 66 386-437 e-mail: [email protected] Központ: Közép-Dunai Halászati 2451 Ercsi, Bajcsy-Zs. u. 55. Kft. Szilágyi István ügyvezető Levélcím: 2451 Ercsi Pf.: 17. igazgató Tel./Fax: (+36) 25/520-520 (+36) 30 936-1322 e-mail: [email protected] Régió: 1 elnökségi tag Központ: Mohácsi Halászati Kft. Gulyás Antal elnök 7700 Mohács, Kisfaludy K. u. 6. Levélcím: 7700 Mohács pf. 91. Régió: 2 Tel/Fax: (+36) 69 322-123 e-mail: [email protected] Központ: MOHOSZ Kajászói 1127 Budapest, Korompai u. 17. Tógazdasága Sebestyén András Levélcím: 2480 Agárd Pf.: 16 kirendeltség vezető Tel: (+36) 1 248-2590 (+36) 30 954-0731 Fax: (+36) 1 248-2592 e-mail: [email protected] Régió: 1 weblap: www.mohosz.hu

Egyéb elérhetőségek: Tóth Istvánné: (+36) 30 552-9066 e-mail: [email protected]


Egyéb elérhetőségek: Varjú Tibor titkár: (+36) 30 436-4011 e-mail:[email protected] Engi Sándorné: (+36) 30 228-8335

Egyéb elérhetőségek: Palov Pálné: (+36) 30 555-8682, Kiss Sándor: (+36) 30 2073598 Kató Albertné: (+36) 30 400-3737 Csoma Antal: e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek: Feldolgozó: 66/386-433

Egyéb elérhetőségek: Szilágyi Ákos: (+36) 30 939-0910 Pásztor Viktorné: (+36) 30 210-9267

Egyéb elérhetőségek: Oláh Tibor főkönyvelő: (+36) 20 481-7157 Halbolt: (+36) 69 305-278 Telelő telep: (+36) 69 329-878 Egyéb elérhetőségek: Zellei Ágnes: (+36) 30 748-8326 e-mail: [email protected] Fűrész György: e-mail: [email protected] Velence- tavi kirendeltség: 2484 Agárd, Tópart út Pf.:16

40.

41.

42.

43.

Molnár és Tsai. Kft. Molnár Ferenc ügyvezető igazgató (+36) 30 525-4534 Régió: 1 Munka Mezőgazdasági Szövetkezet Pusztai Imre elnök (+36) 30 9151-631 Régió: 3 Nádor Tó Kft. Merkl László (+36) 30 966-9234 Régió: 1 Óbuda Szövetkezet Tatár Tamás elnök (+36) 26 344-342 Régió: 1

44

Öko 2000 Vállalkozás Szabó József vállalkozó (+36) 20 943-3564 Régió: 4

45.

46.

47.

48.

49.

50.

51.

Paksi Halászati Szöv. Révfalvi Imre elnök (+36) 30 348-7773 (+36) 20 9218108 Régió: 2 Pannónia ZRt. Friebert Miklós igazgatóság elnöke (+36) 30 965-7815 Régió: 2 Pápa és Vidéke HE Farkas Zoltán elnök (+36) 20 575-4248 Régió: 1 Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség Tóth István ügyvezető ig. (+36) 30 200-5207 Régió: 1 FB tag Rideg & Rideg Kft. Rideg Árpád ügyvezető (+36) 20 549-0955 Régió: 2 SELLŐ Kft. Szaszkó Antal ügyvezető (+36) 30 953-4415 Régió: 3 Silorus Kft. Szabó Zoltán ügyvezető igazgató (+36) 30 383-1732 Régió: 4

Központ / Levélcím: 2319 Szigetújfalu, Arany J. u. 33. e-mail: [email protected] web: www.prerihorgaszto.hu

Központ / Levélcím: 4440 Tiszavasvári, Kabay J. u. 9. Tel./Fax: (+36) 42 520-022 (+36) 42 372-122 Központ: 7000 Sárbogárd, Nagyhörcsök puszta Halásztanya Levélcím: 1028 Budapest Hunyadi J.u.73 Tel/Fax: (+36) 1 376-8697 Központ: 2011 Budakalász, József A. u. 75. Levélcím: 1300 Budapest, Pf.: 78. Tel: (+36) 26/344-342 Fax: (+36) 26 344-739 weblap: www.obudaszov.hu Központ: 2340 Kiskunlacháza, Hatház u 40. Levélcím: 6221 Akasztó, Pf.: 21 Fax: (+36) 20 553-7861, (+36) 24 430-371 weblap: www.szikiponty.hu www.halaszcsarda.hu Központ / Levélcím: 7030 Paks, Dunapart 1. Tel./Fax: (+36) 75 311-009 e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek: Molnár Ferencné ügyvez.h.: (+36) 30 537-8800 Varsányi József: (+36) 30 911-6456 e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek: Rozgonyi Géza:(+36) 30 255-8360 e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek: e-mail: [email protected] Hollósi Géza: (+36) 30 378-1371

Egyéb elérhetőségek: e-mail: [email protected] Balyi Gyula: (+36) 30 311-6429 e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek: e-mail: [email protected] Szabó Róbert: (+36) 20 466-4164 e-mail: [email protected]


Központ / Levélcím: 7150 Bonyhád, Zrinyi u. 3. Tel./ Fax: (+36) 74 451-022 e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek: Bertalan Barna: (+36) 30 530-6762 e-mail: [email protected]

Központ / Levélcím: 8500 Pápa, Korvin utca 37. Tel.: (+36) 70 423-8566

Egyéb elérhetőségek: Nagy Ernő tiszteletbeli elnök: (+36) 30 335-6647 e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek: Csiszár Katalin: (+36) 30 922-1207 e-mail: [email protected] Ugrai Zoltán: (+36) 30 942-9548 e-mail: [email protected]

Központ / Levélcím: 2300 Ráckeve, Kossuth L. u. 94. Tel: (+36) 24 485-261 Fax: (+36) 24 518-611 e-mail: [email protected] [email protected] weblap:www.rdhsz.hu Központ / Levélcím: 6341 Homokmégy, Kossuth u 142. Tel: (+36) 78 454-294, (+36) 78 454-293 Fax: (+36) 78 454-275 Központ / Levélcím: 5440 Kunszentmárton, Angyal D. u. 6. Tel./Fax: (+36) 56 462-045

Egyéb elérhetőségek: Rideg Gábor ügyvezető: (+36) 20 479-5002 e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek: e-mail: [email protected] Jokic Zita: (+36) 30 5093179 e-mail: [email protected] Központ : Egyéb elérhetőségek: 6647 Csanytelek, Dögállás 7. Koromné Gyergyádesz Ivett: Levélcím: 6647 Csanytelek, Dögállás Pf.: 5 (+36) 30 975-5137 Tel./Fax: (+36) 63 478-474 e-mail: [email protected]

43

52.

53.

54.

55.

56.

57.

58.

SS Aquakultur Kft. Bak Mihály István ügyvezető igazgató (+36) 70 3182401 Régió: 1 Szabó Ervin egyéni vállalkozó (+36) 30 939-3222 Régió: 1 Szabó Zsolt és Szabó Wieslawa őstermelő (+36) 30 939-5758 Régió: 1 Szabolcsi Halászati Kft. Radóczi János ügyvezető igazgató (+36) 30 945-2627 Régió: 3 Szarvas-Fish Kft. Radics Ferenc ügyv. (+36) 20 969-3713 Müller Péter ügyv. (+36) 20 912-0278, Fodor Barnabás ügyv. (+36) 20 926-6949 Régió: 4 SZIE Halgazdálkodási Tanszék Dr. Urbányi Béla tanszékvezető (+36) 30 211-3704 Régió: 3 Szomor Dezső egyéni vállalkozó (+36) 30 941-0301 Régió: 3

59.

60.

61.

62.

TAMÁS és CSÓTI Bt. Csóti Ferenc tulajdonos (+36) 20 410-1772 Régió: 4 Therme Kft. Nagy Irén ügyvezető Régió: 3

TISZA Halászati Szövetkezet Újhelyi Dezső igazgatóság elnöke (+36) 30 595-3149 Régió: 4 Tisza Horgászegyesület Süle Tamás elnök (+36) 30 329-2234 Régió: 3

44

Központ / Levélcím: 1193 Budapest, Magyar László u. 12. Tel: (+36) 70 318-2401

Egyéb elérhetőségek: e-mail: [email protected]

Központ / Levélcím: 8553 Lovászpatona, Rákóczi u. 24. Tel./Fax: (+36) 89 549-101


Központ / Levélcím: 2890 Tata, Baji út 35. I/11. Tel./Fax: (+36) 34 376-241


Központ / Levélcím: 4400 Nyíregyháza, Csillag u. 16. Tel./Fax: (+36) 42 410-038 e-mail: [email protected] weblap: www.szabolcsihal.hu Központ / Levélcím: 5540 Szarvas, I. Külkerület 57. Tel: (+36) 66 313-179, (+36) 66 215-007 (+36) 52 588-044, (+36) 52 373-025 Fax: (+36) 66 313-179, (+36) 66 215-007 e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek: ifj.Radóczi János: (+36) 30 219-6330 Radóczi Gábor: (+36) 30 205-0506

Egyéb elérhetőségek: dr. Müller Tibor: (+36) 20 927-8196 Radicsné Ráczkevei Judit: (+36) 20 339-1070 Csatári Attila: (+36) 20 589-7163 e-mail: [email protected]

Központ / Levélcím: 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Tel: (+36) 28 522 000/1912, 1659 Fax: (+36) 28 522-927 e-mail: [email protected] weblap: www.mkk.szie.hu/dep/halt/ Központ: 2345 Apaj, Géptelep hrsz:42 Levélcím: 2345 Apaj, Pf. 20. Tel: (+36) 24 408-369 Fax: (+36) 24 408-008 weblap: www.szomordezso.eu Központ / Levélcím: 6336 Szakmár, Hunyadi J. u. 6. Tel./Fax: (+36) 78 475-097

Egyéb elérhetőségek: Dr. Bokor Zoltán: (+36) 30 220-3799 e-mail: [email protected]

Központ / Levélcím: 1149 Budapest, Egressy út 31-33. B ép. II.em./6. Tel: (+36) 1 351-7770 Fax: (+36) 1 351-7778 e-mail: [email protected] Központ: 6757 Szeged, III. Gyála Tanya 8. Levélcím: 6758 Röszke. Pf.: 21. Tel./Fax: (+36) 21 200-0910 e-mail: [email protected]


Központ / Levélcím: 5081 Szajol, Petesziget u. 1. Tel: (+36) 56 599-341 Fax: (+36) 56 446-016 weblap: www.tiszahe.hu

Egyéb elérhetőségek: Csoma Gábor gazdasági vezető: (+36) 30 995-2187 e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek: Denke Gábor: (+36) 20 979-6464 e-mail: [email protected]



Központ / Levélcím: 5061 Tiszasüly, Halászati Központ Tel: (+36) 56 702-487 Fax: (+36) 56 413-866 e-mail: [email protected] Központ / Levélcím: Tiszamelléki 4440 Tiszavasvári, József A. út 40. Mélyépítő Kft. Kovács Miklós ügyv. igazgató Tel./Fax: (+36) 42 520-004 (+36) 30 925-3528 Régió: 3 TISZAVIRÁG Halászati Központ / Levélcím: 3910 Tokaj, Bajcsy Zs. u. 5. Szövetkezet Nagy Irén elnök Tel./Fax: (+36) 47 352-151 (+36) 30 537-7709 Régió: 3 Központ / Levélcím: Tógazda Halászati Zrt. Dr. Németh István 2440 Százhalombatta, Arany J. u. 7. elnök-vezérigazgató Tel./Fax: : (+36) 23 354-691 (+36) 30 934-8411 e-mail: [email protected] [email protected], MAHAL elnök e-mail: [email protected] weblap: www.togazda.hu Régió: 1 Tó-Társulat Kft. Központ / Levélcím: Tímár László ügyvezető 5091 Tószeg, Karai u. 34. (+36) 20 9676-266 e-mail: [email protected] Régió: 3 Tóth István Központ / Levélcím: egyéni vállalkozó 8840 Csurgó, Híd utca 4. (+36) 30 502-1178 Tel: (+36) 82/571-179 Régió: 1 Fax: (+36) 82/571-187

Tiszahalker Kft. Kovács Zoltán ügyvezető (+36) 30 330-3732 63. Régió: 3

64.

65.

66.

67.

68.

Tömörkényi Agrár Kft. Szeri János ügyvezető (+36) 30 286-7141 69. Tóth Zoltán FB tag Régió: 4 V-95 Kft. Rábai József ügyvezető igazgató 70. (+36) 30 9312-340 Régió: 1

Központ / Levélcím: 6646 Tömörkény, Szabadság tér 17. Tel: (+36) 63/577-040, (+36) 63/477-009 Fax: (+36) 63/477-010 e-mail: [email protected] Központ / Levélcím: 1139 Budapest, Váci út 95. Tel: (+36) 340-9129 Fax: (+36) 350-6108 e-mail: [email protected]

VARIOPHARMA Bt. Kovácsné Bánszki Éva 71. ügyvezető (+36) 30 945-1289 Régió: 4 Varró László egyéni vállalkozó 72. (+36) 30 456-65474 Régió: 1 VÍZ-HAL-EMBER közhasznú alapítvány 73. Varró Zoltán elnök (+36) 20 5968073 Régió: 4

Központ: 5520 Szeghalom, Tildy u. 10. Levélcím: 5630 Békés, Gém u. 6. Tel: (+36) 66 371-437 e-mail: [email protected] Központ / Levélcím: 4090 Polgár, Halgazdaság

Központ / Levél cím: 5540 Szarvas, Csónak u. 9. e-mail: [email protected] weblap: www.szarvasihalasnap.hu

Egyéb elérhetőségek: Nagy Ferenc: (+36) 30 239-1566

Egyéb elérhetőségek: Zólyomi Ferenc: (+36) 30 278-5786 e-mail: [email protected] [email protected] Egyéb elérhetőségek:

Egyéb elérhetőségek: Tóth-Baranyi Antal: (+36) 30 300-5654 e-mail: [email protected] Szabó Attila: (+36) 30 400-2634 e-mail: [email protected] Kosztandinidisz Márta Krisztina: (+36) 30 277-5008 Egyéb elérhetőségek: Tary Katalin könyvelő: (+36) 20 967-6646 e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek: Tóth Istvánné könyvelő: (+36) 30 552-9066 e-mail: [email protected] [email protected] Egyéb elérhetőségek: Tóth Zoltán : (+36) 30 974-5368

Egyéb elérhetőségek: Rábai Attila: (+36) 30 986-6965 Boros Attila: (+36) 30 625-9302 e-mail: [email protected] [email protected] Tóth László: (+36) 30 625-9301 Egyéb elérhetőségek: Kovács Zoltán: (+36) 30 945-1289 e-mail: [email protected]

Egyéb elérhetőségek: Varga Renáta ügyintéző: (+36) 70 615-0086 e-mail: [email protected] Egyéb elérhetőségek: Kakuk Csaba kurátor: (+36) 70 368-0127 Galát Krisztián: (+36) 30 983-4078

Megjegyzés: Régió 1: Észak-Dunántúl Régió 2: Dél-Dunántúl Régió 3: Észak- Kelet-Magyarország, Régió 4: Dél- Kelet Magyarország 45

A szövetség székhelye és elérhetősége MAHAL Székház Cím: Postacím: Telefon: Fax: E-mail: Honlap:

Budapest XII. ker. Vöröskő u. 4/b. 1126 Budapest, Vöröskő u. 4/b. (+36) 1 355-7019, (+36) 1 214-2643 [email protected] www.magyarhal.hu

Igazgató 2013. 06.30-ig Mobil: E-mail:

dr. Orosz Sándor (+36) 30 2101-133 [email protected]

Elnöki tanácsadó / megbízott ügyvivő: 2013. 07.15-től Balogh József Mobil: (+36) 30 9494 723 Főmunkatárs: Mobil: E-mail:

46

Schmidtné Vizi Hajnalka (+36) 30 3108-978 [email protected]

A szövetség tisztségviselői

Elnökség:

Felügyelőbizottság:

dr. Németh István Tógazda Halászati Zrt. (+36) 30 934-8411 Régió:1

elnök

Kiss Ferenc Dél-borsodi Agrár Kft. (+36) 70338-7249 Régió:3

elnök

Csoma Gábor Halász Kft. (+36) 30 995-2187 Régió:3

elnök helyettes

Farkas György Hetényhal Kft. (+36) 30 971-7974 Régió:2

tag

Szilágyi Gábor Győri Előre HTSZ (+36) 30 939-8388 Régió:1

tag

Tóth István Ráckevei Dunaági Horg. Szöv. (+36) 30 200-5207 Régió:1

tag

Horváth Zoltán H&H Carpio Kft. (+36) 30 226-5834 Régió:2

tag

Tóth Zoltán Tömörkényi Agrár Kft. (+36) 30 974-5368 Régió:4

tag

Horváth Ferenc Bocskai Halászati Kft. (+36) 20 933-5912 Régió:3

tag

Dankó István Aranykárász Bt. (+36) 30 985-1228 Régió:4

tag

Szilágyi István OHVB tagozat (+36) 30 936-1322 Régió:1

tag

Megjegyzés: Régió 1: Észak-Dunántúl Régió 2: Dél-Dunántúl Régió 3: Észak- Kelet-Magyarország, Régió 4: Dél- Kelet Magyarország

47

Kiadja: Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége (a Fővárosi Bíróságon, 1454. számon nyilvántartott társadalmi szervezet) 1126 Budapest, Vöröskő utca 4/b Felelős kiadó: dr. Németh István elnök

AK I

Készült az Agrárgazdasági Kutató Intézet gondozásában Felelős vezető: Dr. Kapronczai István Összeállította: Bojtárné Lukácsik Mónika Tel: (+36 1) 476-3060, (+36 1) 217-1011

b

Recommend Documents