B Telefon:(1) Fax:(1)

„Együtt Veled” Alapítvány Humánus Alapítványi Általános Iskolája 1044 Budapest, Megyeri út 20/B Telefon:(1) 231-70-20 Fax:(1) 231-70-29

MÓDOSÍTOTT Pedagógiai program 2009.

Program benyújtója: Csirmaz Erzsébet Igazgató

1

KEDVES OLVASÓ!

Örülünk, hogy érdeklődését sikerült felkeltenünk és Ön pedagógiai programunkon keresztül közelebbről is megismerkedik iskolánkkal. Megalakulásunk, 1992 óta az eltelt évek sok sikert és sok nehéz feladatot hoztak. Sokszor éreztük a jól végzett munka örömét és a kudarc keserű ízét. De mint a későbbiekből kiolvasható a számunkra legfontosabb feladat - az oktatás új minőségét létrehozó iskola - megvalósítása felé haladunk. Pedagógiai programunkban leírtuk a múltunkat, a jelenünket és a remélt jövőnket. Megköszönjük, ha tanácsaival segíti munkánkat.

2

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK.............................................................................................................................. 3 I. BEVEZETŐ.............................................................................................................................................. 3 1. AZ INTÉZMÉNY NEVE:................................................................................................................................. 3 2. AZ ALAPÍTÓ OKIRATBAN SZEREPLŐ LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK..................................................................... 5 II. HELYZETELEMZÉS............................................................................................................................ 7 1. AZ ISKOLA JELENLEGI HELYZETE................................................................................................................... 7 2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK................................................................................................................................ 8 3. TÁRGYI - DOLOGI FELTÉTELEK......................................................................................................................9 4. AZ ISKOLA PÉNZÜGYI LEHETŐSÉGEI............................................................................................................... 9 III. AZ ISKOLA IRÁNYÍTÁSI SZERKEZETE.................................................................................... 10 IV. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA.......................................................................................... 11 1. AZ ISKOLA FILOZÓFIÁJA............................................................................................................................ 11 2. AZ ISKOLA ALAPÉRTÉKEI........................................................................................................................... 11 3. ISKOLA-ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAM................................................................................................................ 12 4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI. .15 5. A SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK............................................................................... 22 6. A KÖZÖSSÉG-FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK.................................................................................. 24 7. A BEILLESZKEDÉSI MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIA TEVÉKENYSÉGEK............................... 26 8. A TEHETSÉGKÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK............................................................... 30 9. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK..................................................................... 33 10. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM............................................ 37 11. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGÜNK...................................................................... 39 12. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ–OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE.............................................................................................................................. 40 13. A SZÜLŐ, A TANULÓ, AZ ISKOLAI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ................................................................................................................................................................. 58 ..................................................................................................................................................................... 58 14. KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM............................................................................................ 60 ............................................................................................................................................................... 63 15. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSÁNAK IRÁNYELVEI..................................................... 78 16. A BESZÉDFOGYATÉKOS TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK ELVEI.................................................................... 84 V. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS (NSZO) ISKOLÁNKBAN.............................................. 89 1. ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ.............................................................................................................................. 89 2. ÓRASZÁMOK MEGHATÁROZÁSA, AZ OKTATÁSBA BEVONT TANTÁRGYAK ............................................................. 90 3. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁSBA BEVONHATÓ FELADATELLÁTÓK KÖRE:........................................................ 90 4. ALKALMAZOTT MÓDSZEREK:...................................................................................................................... 90 5. ÉRTÉKELÉS:............................................................................................................................................ 91 VI. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE..................................................................................................... 92 1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK ÉS TANTERVI MODULOK, VALAMINT ÓRASZÁMOK...................... 92 IX. FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE................................................................................. 104 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA............................................. 106

I. Bevezető 1. Az intézmény neve: Humánus Alapítványi Általános Iskola

3

Mottója: „Úgy gyönyörködj a fiatalokban, mint akik téged folytatnak majd. De ne a magad vágyait, emlékeit álmodd, újra bennük: ne kényeztesd, ne ünnepeld, ne szidd, inkább szeresd, s érdemük szerint becsüld meg őket. Légy okos ellenállás, jó gát, tiszta meder, hogy növekedjenek, mint súly alatt a pálma, hogy önerejükkel törhessenek utat maguknak, s ne nyelje el őket lápok iszapja, sivataghomok.” (Keresztury Dezső)

„Kevésbé az a fontos, hogy mit tanulnak a gyerekek az iskolában, inkább az, hogy hogyan tanulják, mert ez meghatározza tudásuk felhasználását egész életük során .” (Max Planck)

4

2. Az Alapító Okiratban szereplő legfontosabb információk -

Az intézmény neve:

Humánus Alapítványi Általános Iskola -

Az intézmény székhelye:

1044 Budapest, Megyeri út 20/B -

Az intézmény típusa:

Általános iskola, egységes intézmény -

Évfolyamok száma:

8 évfolyam

-

Az intézmény alapításának helye, ideje:

Humanisztikus Iskola Alapítvány kuratóriumi ülése, Budapest, 1992. -

Az intézmény alapítója:

Humanisztikus Iskola Alapítvány, majd a feladatok átadása után az „Együtt Veled” Alapítvány (1044 Budapest, Megyeri út 20/B). -

Az intézmény fenntartója:

„Együtt Veled” Alapítvány 1044 Budapest, Megyeri út 20/B. -

Az intézmény felügyeleti szerve:

Budapest IV. kerületi Önkormányzat Jegyzője. -

Az intézmény működési területe:

Budapest és Pest megye közigazgatási határain belül. -

Az intézmény jogállása:

Önálló gazdálkodású, alapítványi iskola. -

Az intézmény alaptevékenysége:

•

Az általános műveltséget megalapozó, valamint az alapműveltségi vizsgára, középiskolai, szakiskolai továbbtanulásra, pályaválasztásra felkészítő nevelés és oktatás. Alapfokú általános iskolai oktatás alsó, felső tagozatos rendszerben. Kilépési lehetőség 4. évfolyam után, 6. évfolyam után, 8. évfolyam után. Magatartászavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek integrálása.

• •

5

•

A pervazív fejlődési zavarban szenvedő (autista/autisztikus) gyermekek nevelése-oktatása. Az oktatás kis létszámú, maximum 15 fős csoportokban folyik. -

Az intézmény használatában lévő vagyon és a felette való rendelkezési jog:

Az intézmény vagyonával a Fenntartó által jóváhagyott költségvetés keretében, önállóan gazdálkodik. -

Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje:

Az igazgatót, az „Együtt Veled” Alapítvány Kuratóriuma nevezi ki, hívja vissza és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. -

Az intézmény képviseletére jogosultak:

Az intézményt a hatóságok és harmadik személyek előtt az iskola igazgatója és az „Együtt Veled” Alapítvány kuratóriumának elnöke képviseli.

6

II. Helyzetelemzés 1. Az iskola jelenlegi helyzete Az iskola épületét 1992 óta a IV. kerületi Önkormányzat biztosítja számunkra. 1991-92-es tanévben a módszer alkotója és kipróbálói a IV. kerület Tanoda Téri Általános Iskola néhány osztályában, önkormányzati keretek között dolgoztak. A szülők és a pedagógusok kérését az önkormányzat támogatta, és a költségek teljes átvállalásával külön iskolaépületet biztosított. Az önkormányzat anyagi lehetőségei évről évre szűkültek, ezért a korábbi feltételekkel nem támogathatja intézményünket. Jelenleg határozatlan időre kötött szerződés alapján béreljük az épületrészt a IV. kerületi Önkormányzattól. Iskolánk a 2003/2004. tanévben 84 fős tanulói létszámmal működött. Az integrált oktatás-nevelés során a normál képességekkel rendelkező gyermekek együtt fejlődhetnek a sajátos nevelési igényűnek minősítetett gyermekekkel, akik száma évről évre nő. A sajátos nevelési igény tényét a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állapíthatja meg, mely szakértői véleményt az iskola beiratkozáskor kérhet. Az alábbi táblázat szemlélteti a sajátos nevelési igény kategóriái szerint (ennek alapja az 1993. évi LXXXIX: törvény 121 §. 29. pont) a tanulói összetételt a fenti tanévre vonatkoztatva /szakértői vélemény alapján/: A sajátos nevelési igény kategóriája

fő

százalék

Problémás tanulók száma 1., Testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista,több fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékos, ebből: -tanulásban akadályozott -autista

59 6

70 % 7%

5 1

5% 2%

2. Pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott /dyslexia, dysgraphia, dyscalculia/, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitási zavar/, ebből: - a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott - hyperkinetikus vagy kóros aktivitási zavar - halmozottan problémás

53

63%

21

25%

8 24

9% 29%

7

Iskolánk a szülők, a gyerekek és a pedagógusok, együttműködésére épít. A 2003/2004-es tanévre jelentkező gyerekek szüleivel, több értékegyeztető, elképzeléseket, elvárásokat, tisztázó beszélgetést kezdeményeztünk. Az iskolánkkal együttműködni tudó szülők gyermekeinek fogadásában látjuk iskolánk fejlődésének lehetőségét. Fontosnak tartjuk, hogy olyan bizalom alakuljon ki az iskola és a szülők között, hogy az idejáró gyerekeik testvéreit is szívesen írassák be osztályainkba. Négy testvérpár tanul iskolánkban; a családias és baráti jelleget több rendszeres rendezvénnyel erősítjük. Azok a családok, akiknek több gyereke jár iskolánkba, a támogatás összegének felét utalják át az alapítvány számlájára. Iskolaszerkezet Iskolánk 1-8. évfolyamán egy-egy tanulócsoport van, melyeknek létszáma 7-15 fő. A beiskolázás feltétele a szakértői vélemény, melyet a Nevelési Tanácsadó pszichológusa állít ki a beiratkozó gyermekről. Kilépési lehetőség van 4. évfolyam végén 8 osztályos gimnáziumba, 6. évfolyam végén 6 osztályos gimnáziumba és 8. évfolyam végén továbbtanulás 4 évfolyamos középfokú intézményekbe. Az alábbi táblázat szemlélteti az évfolyamokhoz kapcsolódó napközi, ill. tanulószobai csoportokat: 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam Iskola előkészítő

összevont napközi összevont napközi

2. Személyi feltételek A gyerekek nevelését, oktatását a 17 fős tanítókból és tanárokból álló tantestület végzi. 2 fő fejlesztő pedagógusunk van (egy integráló pedagógus és egy fejlesztő pedagógus). Alkalmazunk még egy fő logopédust és van egy kreatívtánc tanárunk és egy pszichológusunk. Hat technikai dolgozó segíti a fejlesztéshez, oktatáshoz szükséges környezet megteremtését, fenntartását.

8

3. Tárgyi - dologi feltételek Az iskola egy másik általános iskolával közös épületben működik, két teljesen leválasztott szinttel, külön bejárattal, külön udvarral. Az intézmény 8 tanteremmel, irodákkal, számítástechnikai teremmel, fejlesztő szobával, tornateremmel, könyvtárral, szertárral és orvosi szobával rendelkezik. Az udvar tágas és parkosított területe kiválóan alkalmas a játékra és a pihenésre. Az udvaron található épület konyhát, ebédlőt és egy büfét foglal magában.

4. Az iskola pénzügyi lehetőségei Az intézmény fenntartási költségeit állami támogatásból, pályázatokból és szülői adományokból fedezi. Működéséhez szükséges fedezetet a létrehozott értékekkel és az eközben felmerülő költségekkel arányos, a törvényes lehetőségeket kiaknázó állami, és az iskola szellemiségével azonosuló, annak elterjedését támogatni kívánó magán és közösségi források segítségével teremti elő. Ésszerű gazdálkodása révén a megmaradó forrásait fejlesztésre és támogatásra fordítja.

9

III. Az iskola irányítási szerkezete

Intézményi dolgozók: Igazgató

Vezetői Tanács Pedagógusok Iskolatitkár

Gyógypedagógusok Pszichológus

Gazdasági ügyintéző Kisegítő személyzet

Az iskola munkáját közvetlenül segítő szervezetek: Igazgató „Együtt Veled” Alapítvány

10

Szülői Munkaközösség

IV. Az iskola nevelési programja 1. Az iskola filozófiája A Humánus Alapítványi Általános Iskola - az Alapító Okiratban is rögzített elveknek megfelelően - az együttműködésre hajlandó és képes diákok, az elkötelezett, magasan képzett és hiteles pedagógusok, valamint gyermekeik fejlődése érdekében tenni kívánó, a humanisztikus pedagógia alapelveit elfogadó szülők egyenrangú, örömteli, együttműködő közössége. Egymás értékeit és érdekeit tiszteletben tartva, nyitottan, politikai és vallási ideológiáktól mentesen működik. A modern magatartástudományok kutatási eredményeire építve pozitív élményeket, kiegyensúlyozott érzelmi hátteret, alkalmazható készségeket és szilárd tudást ad. Fiatalok generációit teszi képessé tehetségük legteljesebb kibontakoztatására és a változó élethelyzetekhez alkalmazkodó, egészséges, önálló életre. Egy olyan fejlesztési alternatíva mintája, amely a hazai nevelési kultúrát a gyermekek és a pedagógusok igényei és képességei szerint alakítható, sokoldalú, a mindenkori képzési elvárásokkal összeegyeztethető, a személyes tapasztalatokra és élményekre alapozó tanulást elősegítő képzési programokkal, és a sokrétű szakmai tapasztalat-megosztást támogató műhelymunkával gazdagítja. A gyermekeik fejlesztésében részt venni kívánó szülőknek személyes fejlődési lehetőséget és a közösségi kapcsolatokat elősegítő családias hátteret biztosít.

2. Az iskola alapértékei Tantestületünk a helyi- és a társadalmi igényeknek megfelelően jutott el önmaga meghatározásához, értékeket választottunk, amelyek mentén alakítjuk iskolánkat. Azok a gyerekek, akik az iskolánkba járnak, eltérő emberi, világnézeti, személyiségi hatásokkal találkoznak, de bizonyos alapértékeket mindannyian közvetítünk: •

a humanisztikus jelleget, amelyben a gyerek áll a pedagógiai gondolkodás középpontjában, amelyben őszintén emberiek a kapcsolatok, a tanár a tanulót, a tanuló a tanárt, a tanár a másik tanárt, a tanuló a másik tanulót önmagával egyenrangú embernek tekinti, elismeri önállóságát, méltóságát, a természeti és társadalmi viszonyok által megengedett szabadságfokát, s a saját vágyait, érdekeit a többi ember érdekeinek figyelembevételével elégíti ki;

•

a szabadságot, ami egyben az autonómiát, a különbözőség hangsúlyozását jelenti, de a felelősséget is;

• •

a toleranciát, egymás elfogadását, a közösségi létet, a szolidaritást; az önismereten alapuló öntudatot, mely egyben a másik ember tiszteletét is jelenti;

•

a munka szeretetét, az igényességet, a szakszerűséget;

•

a nyitottságot, a kíváncsiságot, a játék és az öröm jogát.

11

3. Iskola-előkészítő tanfolyam A kezdetek: 1998-ban a Soros Alapítvány pályázatán nyert az iskolánk pénzt, hogy beindíthassa az iskola előkészítő programját. A pályázat lehetőséget adott a program kidolgozására, az eszközök beszerzésére és kipróbálására. A szülői és gyermeki visszajelzésekből arra következtettünk, hogy erre igény van. A folytatás: Az 1999. februárjában megkezdett tanfolyam sikerein felbuzdulva a további években is elindítottuk az előkészítőt, így toborozva gyerekeket iskolánkba. Az előkészítő céljai: •

A szülők megismerhetik iskolánkat és programját, így ha tetszik, akkor ide hozhatják gyermeküket. Ha nem, akkor is egy pozitív élményben volt részük.

• A gyermekek képességei fejlődnek a közös játékos foglalkozások során. Megtanulnak együttműködni a többiekkel. Ha a mi iskolánkban kezdik meg tanulmányaikat, akkor lehetőségük van megismerni a jövendőbeli tanítójukat és osztálytársaikat is. •

A pedagógus közös szintre vagy legalábbis hasonló szintre hozhatja fél éves munkája során a gyerekeket. Kiszűrheti a problémás képességeket, eldöntheti, hogy mely gyermekek tanítását és fejlesztését tudja felvállalni és kiket kénytelen más intézményekhez átirányítani.

•

Az iskola egyrészt olyan igényt elégíthet ki, melyet nem minden óvoda képes, másrészt a szülők megismerhetik iskolánkat, iskolánk programját, pedagógusait és az itt folyó munkát. Ezáltal több tanulót vonzhatunk ide.

Az előkészítő feladata: Három területen fejleszteni a gyermek képességeit • szociális-, kulturális-, együttműködési készségfejlesztés • tanulási készségek fejlesztése • mozgás koordinációs fejlesztések + Agykontroll A fejlesztési területek részletezése: Tanuláshoz közvetlenül kapcsolódó készségek fejlesztése Munkaérettség: önkiszolgáló munka tervszerűség felelősségvállalás Általános tájékozottság: személyi adatok: név, életkor, lakcím, szülők, testvérek, születés idő: napszakok, évszakok, hónapok, hét napjai időjárás foglalkozások 12

Mennyiségfogalom: 10-es számkör számlálás csoportosítás több-kevesebb-ugyanannyi fogalma, mennyiségek egyeztetése dobókockás társasjátékok Beszéd: foglalkozások eljátszása szógyűjtő játékok hallási figyelemfejlesztés, helyes ejtés nyelvtörők képről szövegalkotás verses mondókák rövidítések egyéb játékok Megfigyelőképesség, emlékezet: érzékszervek (látást kivéve) által tárgyak felismerése, forma, szín érzékelése mi változott meg emlékezet fejlesztés, memória játékok figyelem fejlesztés - összehasonlítások pár keresések egyéb feladatok Gondolkodás: problémamegoldó, logikus, kombinatorikus rész-egész, hiánypótló, kiegészítő feladatok időrendiségben gondolkodás analógia egyéb játékok Beszédhibák javítása: selypítés raccsolás dadogás hadarás Íráskészség: másolások: azonos, kicsinyített, nagyított méretben rajz kiegészítések képek színezése /eszközhasználat: ecset, zsírkréta, ceruza, stb./ pontok összekötése betűelemek írása /rajzos módon, játékosan/ Vizualitás és rajz: rejtett képek önálló rajzolás emberábrázolás 13

térlátás szem becsapása színtévesztés képkészítési technikák mozgó képek Finom mozgások: agyag, gyurma, sógyurma /homokzsák/ apró dolgok rakosgatása, felszedegetése /szögestábla/ ujjtorna papírhajtogatás építőkockázás kártyázás dominózás rajzolások, írások ragasztások gyöngyfűzés tű használata, varrás ollóval vágás egyéb Jobb kéz – bal kéz dominanciája: felmérési anyagok Mozgáskultúra Pontos testkép kialakítása: testrészek ismerete játékok a testrészekkel Térbeli tájékozódás: tájékozódási ismeretek /előttem, mögöttem fogalma/ tájékozódási feladatok tájékozódási játékok Nagymozgások: járás ugrás futás mászás bújás labdagyakorlatok keresztmozgások bordásfal gyakorlatok utánzó mozgások lépcsőzések

14

Egyensúlyérzékelés Mozgást javító, fejlesztő gyakorlatok, eszközök /úszás, görkorcsolyázás, gördeszkázás, nagy gömb, amin ugrálni lehet/

pörgés,

trambulin,

Egyéb mozgásos játékok Agytorna Gerincjavító torna Kineziológia Együttműködés, személyiségfejlesztés Társismeret, kapcsolatfejlesztés: bemutatkozás kapcsolatfejlesztés Önkép, önismeret: testi önismeret önjellemzés énideál Érzelmi fejlesztés: fejlesztő feladatok Együttműködési készség: készségfejlesztő feladatok készségfejlesztő játékok Bizalomfejlesztés Kreativitásfejlesztés: nyelvi szókincs praktikusság esztétikai érzés érzelmi kifejezés intuíciós készség

4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelveink: •

Humánus pedagógiai szemlélettel a tanuló és tanár közötti bizalom és a családias légkör kialakítása megvalósítható, de egymás véleményének és testi 15

épségének tiszteletben tartásával, valamint a közösen megalkotott és elfogadott szabályok irányadásával. •

A személyiségközpontú pedagógia képességeket a tanulási folyamat során is.

•

Együttműködve a tanulókkal, szülőkkel, partneri viszony kialakítására törekszünk.

•

Az integrált oktatásban alapvető a másság elfogadása, mely a tanulók személyiségének interiorizált eleme kell, legyen.

figyelembe

veszi

az

egyéni

Céljaink: Iskolánk szellemiségét tekintve gyermekközpontú, ezért arra törekszünk, hogy az itt tanuló gyermekek jól érezzék magukat. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozásoknak tartalmasnak, érdeklődést felkeltőnek kell lenniük, figyelembe véve a tanulók igényét is. A foglalkozások oldott hangulatban folynak, ahol a tanuló és pedagógus kapcsolata a bizalomra és együttműködésre épül. Személyiségfejlesztés alapot ad a gyermek intellektuális és szociális képességeinek fejlődéséhez, ez iskolánk nevelési tervében kiemelt szerepet kap. Fontos cél, hogy iskolánk tanulói az intézmény pedagógusainak és dolgozóinak emberi méltóságát, személyiségi jogait tiszteletben tartsák. Mint az alapfokú oktatási-nevelési intézményekben, nálunk is az általános műveltség megalapozása a cél, de úgy, hogy a gyermek személyiségét minden oldalról fejlesszük. A teljesítmény centrikussággal szemben a sikerorientáltságot hirdetjük, melynek lényege, hogy a gyermek egyéni képességei szerinti mérce legyen az alapja értékelésének, így elérve, hogy iskolánk tanulói megfelelő önismerettel, önbizalommal, önkritikával felvértezve alakítsák egyéni személyiségüket. A nevelési-oktatási célokat a tanulók szükségletei és a helyi igények határozzák meg: a.) A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség mellett elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. b.) Ennek alapja a szociális, kommunikációs és egyéb kognitív készségek hiányának specifikus módszerekkel való kompenzálása, a fejlődésben elmaradt készségek habilitációs (normalizációs célú) fejlesztése, a másodlagos (Pl.: viselkedés) problémák kezelése, a mindennapi gyakorlati készségek és az (adaptált) tananyag speciális módszerek segítségével való tanítása. c.) A fejlesztés céljai hierarchikus rendben helyezkednek el aszerint, hogy mennyire szükségesek a szociális adaptáció kialakításához. Kiemelt cél annak elérése, hogy a tanuló képessé váljon a családi életbe való beilleszkedésre. d.) A testi épség megóvása, az erőnlét, állóképesség, ügyesség egyénre szabott fejlesztése. e.) Általános emberi értékek, társadalmi elvárások, szülőföldünk kultúrája, hagyományai képességszintnek megfelelő ismertetésével a felnőttkori szociális adaptáció segítése. Célkitűzésünk elemei: •

nyitott iskola megvalósítása 16

•

a környezetkultúra segítségével történő nevelés

•

a mentálhigiénia módszereinek felhasználása

•

a kommunikációs készségek fejlesztése

•

a problémamegoldó gondolkodás kialakítása

•

gyermekközpontú tanulásszervezés

•

kooperatív tanulás

•

az együttműködés minél nagyobb szerepet töltsön be a gyerekek életében

•

örömteli tanulás a társakkal való kooperációban

•

pozitív egyéni értékrend kiépülésének segítése

•

döntésképesség

•

alkalmazkodás

•

önművelési képességek

•

improvizációs képességek fejlesztése

•

interperszonális képességek fejlesztése

•

a tanulók személyes felelősségvállalási képességének, önfegyelmüknek, a kultúrált fellépési képességnek a fejlesztése

•

kiszámítható szabályrendszer működtetésével biztonságos környezet teremtése

•

önismeret fejlesztése

•

egyéni és hatékony módszerek megismerése és kialakítása

•

a magas színvonalú munka

•

továbbképzés szervezett és autodidakta módon

•

ideológiáktól mentes iskola

•

egységes alapelvek, nevelési-oktatási irányelvek kialakítása és ennek megfelelő mechanizmusok, módszerek, közös és tudatos pedagógiai munka alkalmazása

Feladatok: Az alapfokú oktatás nevelés szakasza négy részre tagolódik: 1-2. osztály: Bevezető szakasz. 3-4. osztály: Kezdő szakasz. 5-6. osztály: Alapozó szakasz. 7-8. osztály: Fejlesztő szakasz. A nevelés és oktatás feladatai: a pervazív fejlődési zavarban szenvedő (autista/autisztikus) gyermekeknél: A nevelési-oktatási célokat a tanulók szükségletei és a helyi igények határozzák meg 17

a.) A nevelés-oktatás feladata a sérülésből következő fejlődési hiányok, elmaradások kompenzálása a következő területeken: Elemi pszichoszomatikus funkciók Szenzomotoros készségek Szociális készségek Kommunikáció Kognitív készség b.) A sérülésből adódó szükségletekhez adaptált környezet megteremtése. c.) A biztonságérzet kialakítása a fejleszthetőség és az önálló tevékenykedés feltételeként. d.) Egyéni fejlesztési tervek kialakítása a gyermek szükségleteinek megfelelően és a család igényeinek messzemenő figyelembevételével. e.) A deviáns fejlődésmenetből következő zavaró vagy veszélyes viselkedésformák megelőzése és kezelése. f.) A gyermek alkalmazkodását segítő viselkedésformák kialakítása a családi, iskolai és iskolán kívüli környezetben. g.) Az elsajátított ismeretek, készségek bővítése, szinten tartása, általánosítása. h.) A felnőttkori adaptáció részeként munkára való előkészítés. Az iskola feladata, hogy -

óvja, és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot,

-

átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységébe,

-

fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt,

-

az iskola adjon teret a gyermek, játék és mozgás iránti vágyának, segítse természetes fejlődését, érését,

-

a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsen elemi ismereteket, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen,

-

a kíváncsiságra és az érdeklődésre építve, az ez által motivált munkában, fejlessze a felelősségtudatot, a kitartás képességet, az érzelemvilág gazdagodását,

-

adjon mintákat az ismeretszerzésre, a feladat és probléma-megoldáshoz, alapozza meg a tanulási szokásokat,

-

segítse az egyéni képességek kibontakozását, működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában,

-

törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakad. 18

-

a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll,

-

tudatosítani a gyermekben a szűkebb és tágabb környezetéből megismerhető erkölcsi értékeket,

-

erősíteni a humánus magatartásmintákat, szokásokat,

-

segítse a gyermek jellemét formálva a személyiség érését,

-

támogassa gyermekközösségek együttműködéssel.

és

tanulóközösségek

fejlesztését

szülői

A fejlesztés kiemelt területei: • -

A test és a lélek harmonikus fejlesztése: a mozgásigény kielégítése a mozgáskultúra megalapozása a mozgáskoordináció, ritmusérzék és a hallás fejlesztése az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítése, ezt elősegítő szokások alakítása érzelmi élet gazdagítása önismeret fejlesztése reális önértékelés fejlesztése társas kapcsolatok igényének erősítése

A kommunikációs készségek fejlesztése: Minden autizmussal élő gyermeknél-független verbális képességeik színvonalától elsődleges fontosságú cél az egyén képességszintjének megfelelő kommunikatív kompetencia megteremtése. E cél megvalósításához egyénre szabott kommunikációs eszközök (Pl.: alternatív kommunikációs rendszerek, metakommunikáció) használatának tanítása szükséges. Fel kell mérni a kommunikációs készségeket az alábbi területeken, a megértés és a használat szempontjából. -A kommunikáció módja, eszköze, vagyis mindaz, amit a gyermek mond, vagy tesz (Pl.: dührohamok) -Szókincs, jelentés (szószerinti értelmezés) -Funkció (utalás, üdvözlés, kérés, kérdezés, utasítás, állítás, felajánlástréfa, vita, tiltakozás, figyelemfelhívás, visszautasítás, kommentálás, információadás, kommunikáció az érzelmekről) -Kontextus (a különböző helyzetek, amelyekben kommunikálunk) A fejlesztés legfontosabb feladatai a felmérés eredményétől függően: -

A gyermek az általa megértett szinten tanulja meg valamely kommunikációs eszköz használatát, hogy minél hamarabb sikeres lehessen a kapcsolatteremtésben. Alternatív kommunikációs rendszer használatának tanítása, mely lehet tárgyas, képes stb. A beszédértés és beszédhasználat fejlesztése. 19

-

• -

A metakommunikáció értésének és használatának fejlesztése. A kommunikációs eszköz funkcionális használatának tanítása, melynek érdekében a környezetet tudatosan úgy kell szervezni, hogy aktív kommunikációra serkentse a gyermeket. A fejlesztés során a meglévő, funkcionálisan használt kommunikációs eszközt a lehető legtöbb természetes helyzetben alkalmaztatni kell, mert a meglévő készségeket a gyermekek új helyzetekben spontán ritkán alkalmazzák. A szocializáció folyamatainak erősítése: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása helyes magatartásformák megismertetése, gyakoroltatása a kortárs kapcsolatok megerősítése elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása a családi életre való felkészítés

-A szociális készségek fejlesztése: -a beilleszkedést közvetlenül elősegítő készségek tanítása -a gyerek minél tartalmasabban legyen képes eltölteni szabadidejét önálló és társas formában A tanítási, fejlesztési módszerek kiválasztásakor feltétlenül figyelembe kell venni, hogy az autizmusból fakadó nehézségek megakadályozzák a gyermekeket abban, hogy a szociális készségeket spontán, intuitív módon sajátítsák el. • -

Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat kialakítás alapvető képességek és készségek elsajátítása a mentális képességek célirányos fejlesztése az önálló tanulás és az önművelés alapozása

-A szabadidős készségek tanításának közös feladatai: a.) A gyermek számára örömöt nyújtó, az életkornak és a mentális kornak egyaránt megfelelő szabadidős aktivitások kiválasztása b.) A lehetséges aktivitások közötti választás tanítása c.) A teljes önállósághoz szükséges vizuális segítség megtervezése, használatának tanítása d.) A tárgyakon való megosztozás tanítása e.) A megfelelő viselkedési szabályok elsajátíttatása A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában elsődleges szempont: -

az életkori sajátosságok figyelembevétele az ismeretek tapasztalati megalapozása a felfedezés lehetősége 20

-

a kreativitás fejlesztése a differenciált fejlesztés a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya a tanulók egészséges terhelése

Az osztálytanítók és a szaktanárok választják meg az oktatáshoz szükséges tankönyveket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket a fenti szempontok figyelembe vételével. -

fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés

A tanuló iskolai munkájának irányításában és értékelésében az elsődleges szerep a pedagógusé.

•

Az alapfokú nevelés - oktatás második szakasza (5-8. évfolyam):

Szervesen folytatja az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Pedagógiailag két elkülöníthető periódus: •

10-12 éves kor: a gondolkodásuk erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz - integratív - képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik. •

Serdülőkor: előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkozás

Feladatok: - a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekek felkészítése a továbbtanulásra, előkészítése a társadalomba való majdani beilleszkedésre, - azoknak a képességeknek, készségeknek fejlesztése, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek, - a tanulók önismeretének, együttműködési készségének, akaratának, segítőkészségének, szolidaritásérzésének, empátiájának fejlesztése a tanulási tevékenységek közben, - a gyakorlatban a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékének igazolása, - a közösség demokratikus működésének értékeire történő felhívás, néhány általánosan jellemző szabály megismertetése, - a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására történő felkészülés, - a demokratikus normarendszer kialakítása, - kiemelkedő feladat a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és ápolásukra nevelés, - az Európához tartozás tudatának, az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igénynek az erősítése. 21

A fejlesztés kiemelt területei: • • •

A test és a lélek harmonikus fejlesztése: az érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítás az önismeret alakítása, az önértékelés képességének fejlesztése az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban A szocializáció folyamatának elősegítése: az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggéseinek tudatosítása az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés összhangjának felismertetése az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezése, a mindennapi életvitellel kapcsolatos praktikus tudás nyújtása Az alapműveltség továbbépítése: a mentális képességek fejlesztésével az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával gyakorlatközpontúság, alkalmazható tudás gyarapítása, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése konfliktuskezelés, döntésképességük kipróbálása spontán élethelyzetekben a tanulás tanulása önálló tájékozódás informatika alkalmazása

A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szerep: együttműködésre építő (kooperatív-interaktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok alkalmazása; a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok növekvő mennyiségű alkalmazása (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték) .

5. A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok Amint ez céljaink meghatározásánál is kitűnt, iskolánk kiemelkedően fontos, az oktatási és nevelési folyamat egészét átszövő feladatának tekinti a személyiségfejlesztést. Az integráció vállalása az átlagosnál is hangsúlyosabbá teszi a gyermekek toleranciára és a másság elfogadására való nevelését. Ehhez fokozott mértékben szükséges a szülőkkel való együttműködés. Annak megtapasztalását és megértését, hogy minden személyiség egyformán értékes és fontos. A személyiségnevelés feladatai a különböző színtereken 22

A nevelés különösen hangsúlyos iskolánk céljai között, ezért a személyiségfejlesztés kiemelkedő területe a gyermek életkorának, fejlettségének figyelembe vételével a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátíttatása és azok betartatása. A különböző tantárgyi órákon elsajátított ismeretek eszközei a készségek és képességek kialakulásának és fejlődésének. A tantárgyakkal összefüggő személyiségfejlesztési feladatokat helyi tantervünk tartalmazza, amely a tanulók testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését célozza meg. Az ismeretek életkori és fejlettségi szinthez igazodó feldolgozása alapja a világszemlélet, világkép kialakulásának. Az alapvető követelmények és a ráépülő differenciálás /mely a tanulási zavarban szenvedő gyermekek integrációja miatt megnövekedett jelentőséggel bír/ lehetővé teszik, hogy az iskolai és iskolán kívüli tevékenységek és a spontán tapasztalatok együttesen a személyiség kiteljesedését szolgálják. •

Minden tanítási nap első tizenöt percében az osztályokban beszélgetőkör működik. A diákok megoszthatják egymással és a pedagógussal gondolataikat és érzéseiket, s közben kommunikációs és vitakultúrát sajátítanak el, meg tanulják tisztelni mások véleményét.

•

A sikerélmény a személyiség kibontakozásának és fejlődésének alapvető összetevője minden gyermek számára. A gyakran sok kudarcot és rengeteg énkép-romboló élmény átélt tanulási és/vagy magatartászavaros gyermekek személyiségfejlesztésében pedig kulcsszerepet tölt be. A sikerélmény megtapasztalásához egyaránt eszköz az óraközi differenciálás, a fejlesztőpedagógusok munkája, és a különböző tanórán kívüli tevékenységek. A sikerélményhez jutásra, az egyéni képességek és a tehetségek kibontakozására, az egyéb területeken mutatkozó nehézségek (szociokulturális helyzete, fejlettsége és bármilyen más oknál fogva hátrányos helyzete) kompenzálására iskolánk a következő lehetőségeket nyújtja:

•

Évente négy alkalommal az iskola minden tanulója és pedagógusa részvételével cikluszárót rendezünk. Minden gyermek kedve és képessége szerint osztozik az a felkészülésben, és az összes diák kap szereplési lehetőséget is. Ez az esemény önbizalom fejlesztő és közösségépítő alkalom is egyben.

•

A testi és lelki fejlődés összhangját teremti meg, ugyanakkor a részképesség zavaros és a magatartászavaros gyerekeknek a saját test feletti uralom érzését nyújtja a szakember által vezetett játékos tornafoglalkozás.

•

Iskolánkban nagy népszerűségnek örvend a labdarúgó szakkör, ami a szabályokhoz kötött, ugyanakkor felszabadult játék örömén keresztül adja a sikerélményt, önbizalmat, és a csapathoz tartozás érzését a tanulásban kevésbé sikeres gyermeknek is. Más sporttevékenységekre is van lehetőség: úszás, korcsolyázás, teremhoki, kosárlabda.

•

Az esztétikus mozgás és a művészetek komplex személyiségfejlesztő hatása kapcsolódik össze a szereplés sikerélményével a táncfoglalkozások alkalmával.

23

A személyiségfejlesztés szempontjai az értékelésben Iskolánkban a tanulók értékelése szövegesen történik. Egy tanévben kétszer, félév végén és a tanév befejezésekor minden gyermek kézhez kapja a tantárgyankénti értékelést, melyhez ő is hozzáírhatja az önmagáról alkotott véleményét. Ez a szöveg nem csak az ismeretek elsajátításának mértékét jelzi, hanem a viselkedés, a tanuláshoz való viszony változásait is rögzíti. A gyermeket tehát nem statikusan értékeli, hanem személyiségét változásában dinamikusan ragadja meg, megfogalmazza a már elért, és az ezután elérendő célokat egyaránt. Az önértékelés a diákot énképe átgondolására ösztönzi, fejleszti ez irányú szókincsét, és írásbeli kifejezőkészségét. Az osztályok tanulói közösen megalkották közösségük saját normarendszerét, a szabályábécét. Ennek betartását a tanulók naponta önállóan, heti egyszer pedig az osztályfőnökkel értékelik az úgynevezett önértékelő füzetben. Amellett, hogy a diákok óriási jártasságot szereznek az önmegfigyelés terén, a szabályábécé és az önértékelés gyakorlata elősegíti a szokásrend belsővé válását, az énkép pozitív fejlődését, az önbizalom növelését a szabályok betartása felett érzett öröm megélésén keresztül.

6. A közösség-fejlesztéssel kapcsolatos feladatok Közösségi formák: Iskolánk a szülők gyerekek pedagógusok, együttműködésére épít. Nyitott iskola vagyunk. Pedagógusok közössége A pedagógusok alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggő kötelességei nevelő-oktató tevékenységének keretében: -nevelő és oktató tevékenységének keretében a gyermek testi épségének megóvása, erkölcsi védelme, személyiségének fejlesztése -a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatásának segítése -a gyermek életkorának, fejlettségének figyelembevételével a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátíttatása -a szülők és gyermekek rendszeres tájékoztatása az őket érintő kérdésekről -az etikus viselkedéshez szükséges ismeretek átadása a tanuló részére. Kislétszámú iskola vagyunk. Ennek egyik nagy előnye, hogy a tanárok minden tanulót ismernek. Hetente egyszer összegyűlnek a pedagógusok és megbeszélik a problémákat, tanácsokkal látják el egymást. A feladatokat közösen oldjuk meg. Már az év elején meghatározzuk a fő tennivalókat. Ezekhez a felelősöket is kiválasztjuk. Tanév elején van szülői értekezlet. Az év további részében bármikor összehívható. Nincs a tanároknak külön fogadóórája. A szülő bármikor beszélhet a pedagógussal. Szülői közösség: Fontos számunkra a szülők véleménye, figyelembe vesszük ötleteiket, javaslataikat. Szívesen segítenek. Akár szabadidős foglalkozás szervezéséről legyen szó, akár az iskola működését illetően. Az iskola-szülő együttműködés színtere a Szülői Fórum, 24

melyet a pedagógusok, vagy a szülők kérésére szervezünk egy-egy fontos téma megbeszélése céljából, de gyakran hirdetünk szülőknek szóló előadásokat és azt követő eszmecsere délutánokat. Diákok közössége: Iskolánkban diákönkormányzat nem működik, de a gyerekek szabadon kinyilváníthatják véleményüket, észrevételeiket megbeszélhetik tanítóikkal. A gyermeki közösséget fejlesztő formák, színterek Beszélgetőkör Iskolánkban minden nap beszélgetőkörrel indul. Ilyenkor leülünk a szőnyegre és beszélgetünk. Aki akarja, elmondhatja, hogy mi történt vele előző nap. Megbeszéljük az aznapi teendőket. Így a gyerekek tudják, hogy mire számítsanak, nem kerülnek váratlan események dolgok elé. Cikluszáró ünnep Egy témát háromhavonta iskolai szintű megmozdulással zárunk. A cikluszáró előtt körülbelül már két hét héttel az egész iskola készül. Plakát hívja fel a gyerekek és szülők figyelmét a közeledő ünnepre. Gyakran kell előtte gyűjtő munkát végezni. Mindenki tudja a feladatát. Az évente megtartott cikluszárók: -

Őszi szüreti bál, illetve projektnap Karácsonyi műsor, januári dramatikus előadások Farsangi mulatság Húsvéti ünnepekhez kapcsolódó műsorok Év végi záró ünnepély

Napközi otthon Magába foglalja az ebédeltetést, a tanulást és a szabad foglalkozást. Beszélgetéssel kezdődik a délután. A tanulók a tanárral együtt eldöntik, hogy mit tesznek a nap további részében. Szakkörök: -

Rajz szakkör Sport szakkörök: kosárlabda, teremhoki, úszás, korcsolya, labdarúgás Dramatikus tánc Zenés foglalkozás alsó tagozatosok részére

Az itt leírt közösségekben vannak szabályok, amiket a tagoknak be kell tartani. A közösség mindent megtesz, hogy az egyén a lehető legjobban fejlődjön és ezt a tanulótól is elvárja.

25

Programunkban az ún. Szabály abc-t alkalmazzuk. Ezeket, a szabályokat eleinte a gyerekekkel közösen fogalmazzuk meg. Ezek a szabályok a munkára, a csoportmunkára, a beszámolásra és a környezetre vonatkoznak. Hon és népismeret Iskolánk nyitott politikai és vallási ideológiától mentesen működik. Népünk kulturális örökségét folyamatosan felelevenítjük irodalom, történelem, ének, rajz és természetismeret órákon. Nemzeti ünnepeinket iskolai szinten ünnepeljük meg. A faliújságot az aktuális ünneppel, kapcsolatos képekkel, rajzokkal díszítjük. Tanulócsoportjaink múzeumlátogatásokon is részt vesznek. Kommunikáció "A nyelvi jelek raktározása a kultúra alapja." (Buda Béla) A tömeges információfogyasztás a gondolkodás torzulásához vezet. Iskolánknak nagy a felelőssége abban, hogy kialakítsuk tanulóinkban a szelektív gondolkodás igényét. Szeretnénk elérni, hogy negyedik osztály végére a gyerekek meg tanuljanak önállóan dolgozni, gondolkodni, új ismeretekhez jutni, ezeket feldolgozni. A gondolkodást a nyelvi kommunikáció fejleszti. Törekszünk az önálló véleményalkotás fejlesztésére, pl. beszélgetőkör, heti értékelés. A tanulókban igyekszünk kialakítani azokat a képességeket, amelyek segítenek a véleményük kifejezésében, érveik megvédésében. Ehhez teret biztosítanak az osztályfőnöki órák, szakkörök, beszélgetőkörök, óraközi szünetek. Használjuk a kommunikációs játékok adta lehetőségeket az irodalom, történelem, ének, rajz, testnevelés órákon. Pedagógusaink meghallgatják diákjaik véleményét, és együtt jutnak el a probléma közös megoldáshoz. Fontosnak tartjuk a művészeti nevelést. Az osztályok szerveznek színház, mozi látogatást. Másság elfogadása Iskolánk főbb pedagógiai elvei, közé tartozik az integrált oktatás és a másság elfogadására nevelés, hiszen sok az olyan gyerek, aki magatartási vagy tanulási nehézségekkel küzd. Pedagógusaink személyiségéből adódóan elfogadják és megértik a másságot. Viselkedésük is ezt mutatja, ami példa értékű a gyerekek számára is. Minden diákot saját képességeihez mérten értékelünk. Személyre szóló, ösztönző hatású az értékelés.

7. A beilleszkedési magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógia tevékenységek Pedagógiai célkitűzés: A részképesség zavarok- és gyengeségek és az ezek következtében kialakult tanulási zavarok- és nehézségek korrekcióján keresztül a gyermeket képessé tegyük az életkorának megfelelő osztályfok követelményeinek teljesítésére, a közösségi beilleszkedésre. Hiszen a tanuló joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében. 26

A fejlesztés elvei: A fejlesztésnek egyénre szabottnak kell lennie, figyelembe véve a gyermek életkorát, szükségleteit, pszichés és mentális állapotát, képességstruktúrájának fejlettségi szintjét és hiányosságait. Fejlesztő munkánkban a lehető legteljesebb komplexitásra, minél több érzékelési terület bekapcsolására, játékosságra törekszünk, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a fejlesztő játékok és mozgáseszközök használatára. A terápiás munka ott kezdődik, ahol még a fejlesztendő részképességek jól működnek, majd kis lépésekben halad, a fokozatosság, az egymásra épülés és a rendszeresség elvét betartva. A problémásan, hiányosan működő részképességek terápiája és az ezek talaján észlelt tanulási zavar ill. nehézség terápiája /diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia/ terápiája együttesen folyik. A fejlesztő pedagógus feladatai az egyéni fejlesztés folyamatában: A tanulási zavar ill. tanulási nehézség, valamint az ezek mögött meghúzódó részképesség-gyengeségek felismerése, szűrése, az 1. osztályba kerülő gyerekeknél, valamint más osztályfokon az újonnan bekerülő gyerekeknél, továbbá tanítói, tanári, szülői kérésre egyéb esetekben, ha felmerül a tanulási zavar vagy nehézség gyanúja. Szükség esetén további szakvizsgálatok kezdeményezése - a szülő, az iskola igazgatója és a gyermeket tanító pedagógusok bevonásával - a Nevelési Tanácsadó vagy a Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság felé, továbbá egyéb más orvosi, pszichiáteri, pszichológiai, pedagógiai vonatkozásban. Korábbi és aktuális szakvélemények tanulmányozása és felhasználása az esetfeltáró és terápiás folyamatban. A fejlesztés feladatainak meghatározása. Terápiás kapcsolat kiépítése a gyermekkel. A zavartan, gyengén működő részképességek korrekciója. A részképesség-zavarok, idegrendszeri éretlenségek talaján létrejött tanulási zavarok /diszlexia, diszgrafia, diszkalkulia/ terápiája. Pedagógiai eszközökkel törekszünk a gyermekek viselkedésében másodlagos tünetként megjelenő magatartási és beilleszkedési problémák enyhítésére, szorongásuk oldására, önbizalmuk növelésére, sérült énképük helyreállítására. Együttműködés, konzultáció az iskolai pszichológussal. Kapcsolattartás a szülőkkel, esetenként szülői értekezleten való részvétel. Rendszeres kapcsolattartás az Újpesti Nevelési Tanácsadóval, és a Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs Bizottsággal. Továbbképzéseken, szakmai programokon való részvétel. Munkája során természetesen figyelembe veszi a tanulók egyéni képességeit, fejlődési ütemét, tehetségét, szociokulturális helyzetét és sajátos nevelési igényét. Rendszeresen tájékoztatja a gyerekeket és a szülőket az őket érintő kérdésekről. 27

A fejlesztő csoport feladatai a tantestületen belül: Állandó napi kapcsolat és konzultáció az osztálytanítókkal és a szaktanárokkal a gyermekek képességeit és fejlesztését érintő szakmai kérdésekről. A tanárok tájékoztatása a tanórai differenciálás és értékelés egyénre szabott módjáról. A tantestületi értekezleteken, esetenként iskolai rendezvényeken való részvétel. Szükség szerinti részvétel az új tanulók felvételénél. Team jellegű /iskolaigazgató,-pszichológus,-osztályfőnök,-szaktanár,-fejlesztő tanár/ megbeszélések egy-egy gyerek ügyében, esetleg szülői részvétellel. Részvétel a fejlesztő csoport heti egy konzultációs óráján. A fejlesztő foglalkozások heti óraszáma: a) Egyéni képességfejlesztés a tanulási zavarnak ill. nehézségnek megfelelő tantárgyi óra ideje alatt, szükség szerinti heti 1-2 órában. b) Kiscsoportos fejlesztés a tanulási zavarnak ill. nehézségnek megfelelő tanítási óra ideje alatt, szükség szerint heti 1-2 órában. c) Egyéni fejlesztés súlyos, összetett tanulási és magatartási zavarok esetén, heti 5 órában. Diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia terápia a gyermek nehézségeihez alkalmazkodó tantárgyi /magyar és matematika/ felzárkóztatással egybekötve. d) Kiscsoportos differenciált fejlesztés súlyos tanulási zavar esetén, heti 7 órában, a tanulási zavarnak megfelelő tanítási óra /magyar, matematika/ ideje alatt, a gyermek képességeihez mért tantárgyi felzárkóztatással. e) Egyéni és kiscsoportos képességfejlesztő foglalkozások tanulási nehézség esetén, a készségtantárgyak órái alatt. f) Az iskola a fejlesztés céljából nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez. Ennek időkerete, ha az igazgató a fenntartó egyetértésével nem állapít meg nagyobb időkeretet a heti kötelező tanórai foglalkozások alábbi százalékát, teszi ki: a, 1-4. évfolyam: tíz százalék b, 5-6. évfolyam. huszonöt százalék c, 7-8. évfolyam: harminc százalék. A fejlesztés személyi feltételei: A problémákkal küzdő gyermekek fejlesztését, felzárkóztatását egy 3 tagból álló fejlesztő csoport végzi (pszichológus, gyógypedagógus), melynek tagjai rendelkeznek megfelelő szakirányú végzettséggel. A fejlesztő munka tárgyi feltételei: Jelenleg két tanterem áll a fejlesztő csoport rendelkezésére. Folyamatosan feladatunknak tekintjük a pályázati lehetőségek kiaknázását, a megfelelő fejlesztő eszközök, játékok, szakkönyvek, munkafüzetek gyarapítása, és a terápiás környezet megteremtése érdekében. 28

•

Diagnosztikus eszközök a tanulási zavarok, ill. nehézségek szűrésére: Brigitte Sindelár: Vizsgáló eljárás az iskolás gyermekek részképességeinek felismerésére DPT /Diszlexia Prevenciós Teszt/ GMP /Gósy Mária: Beszédészlelést és beszédértést vizsgáló teszt/ Bender B /vizuo-motoros koordinációs teszt/ Goodenough rajzteszt Meixner- féle diszlexia felmérő olvasó lapok Dékány- féle diszkalkuliát felmérő feladatsorok Dominanciát vizsgáló feladatsor

•

Terápiás tréningek: Sindelar-féle tréningprogram az iskolás gyermekek számára Meixner-féle diszlexia redukációs terápiás módszer /Játékház diszlexia-prevenciós tankönyvcsalád és segédletek/ Adorján Katalin: Gyakorlóanyag a diszlexiás gyermekek részére Egyéb diszlexia -és diszkalkulia terápiás fejlesztő munkafüzetek, képességfejlesztő feladatgyűjtemények.

• Fejlesztő játékok, eszközök: /A felsorolás a teljesség igénye nélkül készült, hiszen egy-egy játék vagy eszköz több képesség fejlesztésére is alkalmas/ Auditív differenciálást, szerialitást, ritmusérzéket fejlesztő hangszerek /dob, rázó henger, csengősor, maracas stb./, hangkazetta, csilingelő labda. A mozgáskoordináció, egyensúlyérzék, a keresztcsatornák, szem-kéz-láb koordináció, a szenzoros és motoros ingerek integrált működésének elősegítésével a hypermotilitás és figyelemzavar terápiájára szolgáló eszközök: pl. masszázslabdák, ugráló labdák, trambulin, egyensúlyozó deszkák, tüskés lépődomb, GO-GO roller, gördeszkák, KTK- kiegészítő tornatermi eszközök stb. Térbeli-síkbeli orientációt, analizis-szintézist, pl.kockamozaikok, építő játékok, képes kirakók.

szerialitást

segítő

játékok:

A számolási gyengeség terápiájához: pl. színesrúd készlet, Törtes dominó, számegyenes összeadáshoz, Mennyiségek és számok, Szorzás lottó, Vidám 1x1 játék, Logico sorozat, Mértantréfa stb. Emlékezetet fejlesztő: memorik, Coco crazy, Ramses, stb. Az iskolánkban integrált gyermekek tanulási zavarához gyakran társul beilleszkedési és magatartási zavar. Ennek lehet elsődlegesen organikus oka, mint például az idegrendszer gátló és serkentő anyagainak egyensúly-megbomlása miatt létrejövő hyperaktivitás esetében. Sokszor azonban a magatartási és beilleszkedési zavar másodlagosan keletkezik, a részképesség-gyengeségek talaján létrejövő tanulási zavarokra épülve. Gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermek problémáinak gyökerét nem ismerik fel időben, sorozatos kudarcok érik az iskolában, s emiatt gyakran otthon is, s végül valóban nem képes sehová sem beilleszkedni, ami súlyos esetben devianciához vezethet. Kiemelkedően fontos a szerepe tehát a korai felismerésnek és segítségnyújtásnak, hogy ez az előbb felvázolt rossz kör, ez az önbeteljesítő jóslat ne 29

lépjen működésbe. Iskolánk szakemberei ezért a magatartászavaros gyermek korai felfedezését és szakemberhez irányítását is fontos feladatuknak tartják. Iskolánkban félállású iskolapszichológus dolgozik. Az iskolában felmerülő magatartási és beilleszkedési problémák esetén a gyermeket gyakran az osztályközösségben figyeli meg, és azután beszéli meg tapasztalatait a pedagógussal. Amennyiben az eset jellege megkívánja, vagy a gyermek viselkedését a hibás otthoni nevelési szokások okozzák, az eltérő nézőpontok egyeztetése érdekében a szülő, az iskola igazgatónője, gyermek osztályfőnöke együttesen konzultál a pszichológussal. Ezt a beszélgetést természetesen a szülő is kérheti. Szükség esetén az érintett gyermek hosszú távú pszichoterápián vesz részt a pszichológus irányításával a Nevelési Tanácsadóban, ahol a pszichés állapot mellett a teljesítmény és az intelligenciaszint felmérésére is van lehetőség. Amennyiben szükségesnek látja, az iskolapszichológus más szakemberhez, például gyermekideggyógyászhoz, irányítja a tanácsot, kérő szülőt. A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót, ha szükséges a szekértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői vélemény e alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Tantestületünk arra törekszik, hogy a magatartászavarral, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekek számára megtalálja a személyre szabott bánásmódot, az önbizalmat, örömet, adó tevékenységet. Fejlesztő szakembereink a korai felismerésen kívül fejlesztő óráik során részképességzavarok és a tanulási zavarok korrekcióján keresztül igyekeznek jó irányba befolyásolni a magatartászavarokat. Ugyanakkor a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján: -tanulmányait magántanulóként is folytathatja illetve -a szülő otthoni ellátása keretében tehet eleget a képzési kötelezettségnek. Ezekben, az esetekben a fejlesztőpedagógust vagy az iskola vagy szakértői véleményt készítő intézmény biztosítja. Hamarosan kapcsolatba lépünk a Positív Országos Szakmai Egyesülettel, mely a nehezen kezelhető gyerekek megsegítésére alakult, hogy segítségükkel információhoz jussunk a terápiás eljárásokról és módszerekről, és ezeket, az ismereteket az érdeklődő szülőkkel is megoszthassuk.

8. A tehetségképesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az intézményi céloknak való megfelelés A humanisztikus oktatói, nevelői tevékenység során, a tanulók egyéniség-, személyiség fejlesztése a legfőbb cél, oly módon, hogy az egyéni fejlődés toleráns együttműködés keretei között valósuljon meg. Ezért a tantárgyak oktatásakor az oktatói, nevelői módszer kreatív és kooperatív. 30

Az iskolánkba járó gyerekek közül sokan küszködnek beilleszkedési-, magatartási- vagy tanulási nehézségekkel. Iskolánk célja, hogy ezeket, a gyerekeket integrálja a jó képességű, problémáktól mentes gyerekekkel. Azért, hogy az arány ne tolódjon el a problémás gyerekek felé, nagy hangsúlyt kell fektetnünk a tehetséggondozásra. A tehetséggondozással elérhetjük azt, hogy azok a szülők, akik a humanisztikus nevelési formát választották, ne más iskolatípusban keressék a kibontakozás lehetőségét. A tehetséggondozás első fázisa a tehetségek, tehetségesnek ígérkező gyerekek időben történő felismerése. Fontos, hogy iskolánkban olyan pedagógusok dolgozzanak, akik időben észreveszik a tehetséges tanulókat, és mindent megtegyenek azért, hogy a jó képességük, tehetségük tovább fejlődhessen. A következő fázis a tehetség kibontakoztatásához szükséges környezeti, eszközi és anyagi feltételek megteremtése. Tehetséggondozás formájának meghatározása: A kooperatív tanítási módszer a kerettantervnek is megfelelően a kiscsoportos oktatásban valósulhat meg a legjobban. A humanisztikus együttműködő tanulás során a tanulók az egymásra épülő tárgyi tudásszint mellett, érzelmi fejlődésen át válhatnak intelligens értő és megértő „gazdag” emberekké.

Tehetségfejlesztés tanórán: A tehetséggondozás egyik formája, hogy biztosítjuk a tanulók tehetségének kibontakoztatását a tanítási órák alatt az alábbi módon: differenciált feladatok adásával az önálló tanulás módszerének elsajátíttatásával, fejlesztéséve melynek során megtanítjuk a gyermeket önállóan tanulni, gondolkodni, véleményt alkotni, kreativitását kibontakoztatni segédeszközök használatának megtanításával (gyűjtő munka, kutatómunka, könyvtár használat) kiscsoportos tanulásnál csoportszervezéssel, csoportirányítással tantervi tartalma elmélyítő, széles látókört biztosító órai tananyaggal fejlesztő programok felhasználásával.

Tanórán kívüli lehetőségek: A tehetségfejlesztést természetesen nem lehet csak tanórán megoldani. Ezért szükség és igény szerint felhasználjuk a speciális foglalkoztatási lehetőségeket is, mint pl.: szakkörök, önképző körök klubok, játszóház, táncház, ének és zenekar. Szakköreinkkel igyekszünk minden igényt kielégíteni. A problémás gyerekek között is sok a tehetséges. Így nem csak humán és reáltantárgyakhoz kötődő szakköröket, hanem a túlmozgásos gyerekeknek sporttehetségeknek foci, úszás, korcsolya, tánc 31

és egyéb sportszakköröket is indítunk. Az ügyes kezű gyerekeknek manuális tevékenységet és rajzszakkört biztosítunk. A 6 vagy 8 osztályos gimnáziumot célba vevőknek angol szakkör áll rendelkezésre és szeretnénk beindítani a számítástechnika szakkört is. (Jelenleg az eszközfeltétel nem biztosított.) Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot más iskolákkal, a IV. kerületi Művelődési Központtal és más egyéb művelődési intézménnyel. Különféle versenyeken, pályázatokon való részvételi lehetőségekre hívjuk fel a gyerekek figyelmét, s nagy gondot fordítunk a résztvevők felkészítésére. Az iskolai és helyi rendezvények, hagyományok (pl.: iskolai versenyek, cikluszárók ) lehetővé teszik, hogy különféle produkciókkal, produktumokkal tanulóink bizonyíthassák tehetségüket és gyakorolhassák a nyilvánosság előtti szereplést. A szülőkkel történő megbeszélés, egyeztetés során a regionális és az országos lehetőségeket is figyelembe vesszük. A mindennapi testedzéshez az iskola biztosítja a szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokhoz. Időkeret meghatározása A differenciálás, önálló tanulás és kreativitás kibontakoztatása a tanórai keretek között történik. Az iskola-a tanórai foglalkozások mellett-a tanulók érdeklődése, igénye szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Tanórán kívüli foglalkozás. - A napközis és /, ha igény van rá/ a tanulószobai foglalkozás. Kutató, gyűjtő és önképző tevékenységet a gyermekdélután, a saját szabadidejében vagy a napközis foglalkozás során végzi. ( Pl.: iskolai, kerületi könyvtár látogatása, színház, múzeumlátogatás ). Délután kerül sor a szakkörök tartására, igény szerint heti 1-2 alkalommal, 1-2 órában. Ez attól függ, hogy tanuláshoz kötődő vagy manuális, esetleg sportszakkör. - Iskolai sportkör. A tanulmányi és egyéb versenyeken, pályázatokon való részvételre való felkészítés szintén délutánonként történik. Működéshez szükséges feltételek: -

Olyan pedagógusok, akik felismerik a tehetséges gyermekeket és tesznek is a fejlődésükért.

-

Tárgyi feltételek: pl. eszközök, belépők

-

Hely biztosítása: pl. tanterem

-

Anyagi feltételek: pl. eszközökre, pedagógusra

A tehetséges gyermek „szűrésének” lehetőségei -

Még iskolába érkezés előtt a tehetséges gyermekre felhívhatja a figyelmet az óvoda, vagy a szülő. 32

-

Az iskola előkészítő tanfolyamán is kiszűrhető a tehetséges gyerek.

-

Tanórákon a szaktanárnak kell felfigyelnie (alsó tagozaton a tanítónak) a tehetséges tanulóra.

-

Biztosítanunk kell a gyerek „megmérettetését”, hogy bizonyíthassa, valóban tehetséges.

-

A pedagógus hívja fel a szülő figyelmét arra, hogy iskolán kívül hol és hogyan van még módja gyermeke tehetségének kibontakoztatására. (Pl.: egyesületben való sportolás stb.

Sikerkritériumok meghatározása Először is a gyerek legyen tisztában saját értékeivel, de értékelje társait is. Az első megmérettetés az osztályközösségben történik. Ha ott már kitűnik társai közül, akkor a következő megmérettetés iskolai szintű. Az igazi sikert akkor érjük el, ha már önmagától jelentkezik és kiállja a próbát kerületi, városi vagy akár országos szinten is. A tehetség képesség felismerése mellett fontos, hogy tudatosuljon a tanulókban a folyamatos gyakorlás szükségessége. A tehetségben kiemelkedők legyenek segítőkészek, együttműködők és örüljenek társaik sikereinek is.

9. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánkba a társadalmi, gazdasági változásokkal is összefüggésben egyre több hátrányos helyzetű tanuló jár, többen közülük veszélyeztettek. Arra természetesen nincs módunk, hogy a tanulók iskolán kívüli (családi, szociális, stb.) problémáit megoldjuk, de arra kell törekednünk, hogy a felmerülő problémák hatásait csökkentsük, hogy ezen gondok ne akadályozzák az iskolai munkát, hogy reális és pozitív alternatívákat tudjunk adni diákjainknak gondjaik megoldásában. Az iskolában - a törvényi előírásoknak megfelelően - az ifjúságvédelmi felelős látja el a feladatokat. Azt azonban szükséges kijelenteni, hogy a tanulókat érő veszélyeztetéssel nemcsak neki, sőt nemcsak az osztályfőnököknek kell foglalkoznia, ez minden pedagógus feladata! Ahhoz, hogy eredményesen végezhessük ifjúságvédelmi tevékenységünket, először fel kell tárnunk a problémákat, a jelentkező gondokat. Ez minden pedagógus számára fontos, de természetesen kiemelt fontosságú szerepet játszik az osztályfőnök, valamint az iskola ifjúságvédelmi felelőse. Létfontosságúnak tartjuk a prevenciót: a szociális problémákkal küzdő családokból iskolánkba járó gyerekek életkörülményeiben, fejlődésükben tapasztalható veszélyek időben történő feltárását, a szükséges intézkedések megtételét, amelyek elsősorban az előidéző okok, megváltoztatására kell, hogy irányuljon. Az iskola alapvető pedagógiai feladata a gyermek személyiségének mély megismerése, fejlesztése, mely nagyban épül a beszélgetőkörökön kialakított közvetlen, családias hangvételű beszélgetésekre. Az őszinte érdeklődés, a diszkréció, az empátia és a tolerancia, mind hozzájárul a szoros tanár-diák viszony kialakításához, ahol a gyerekek bátran, nyíltan, őszintén megnyilvánulnak és így a problémák sokkal hamarabb felszínre, kerülnek, mint más hagyományos iskolarendszerben. Mindez a gyerekek képességeihez, adottságaihoz igazodó és érdeklődésüknek megfelelő oktatás biztosítása érdekében is nagyon fontos. 33

A problémák feltárásának és leküzdésének egyik leghatékonyabb eszköze, nem csak a tanulókkal, hanem a családdal történő szorosabb kapcsolatteremtés, kapcsolattartás. Nagyon fontosnak tartjuk az iskolai élet vonzóvá tételét, amely a demokratikus légkör megteremtésén, a szülők bevonásán kívül, a tevékenységek kiszélesítésével érhetünk el. Mivel iskolánkban több részképesség zavaros (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), valamint magatartási problémás (hyperaktivitás, depresszió, szociális zavarok, agresszió, beilleszkedési zavarok) diák tanul, ezért a nehézségekkel küzdő tanulóinknak igyekszünk fokozott segítséget nyújtani problémáik leküzdésében, kérjük a szülők, pszichológus szakember, vagy családsegítő szolgálat segítségét is. Ki kell építenünk egy megfelelő kapcsolatrendszert ezen problémák kezelésére, az ezen a téren jelentkező feladatok megoldására. E kapcsolatrendszerben egyaránt figyelni kell a • szülő - gyermek • szülő - tanár • tanuló - tanár • tanár - tanár • tanár - hivatalos szervek (gyámügy, rendőrség, stb.) • tanár - megelőző szervezetek (családsegítő szolgálat, drogambulancia, pszichológus, stb.) Megfelelő szintű és minőségű kapcsolataira. Sajnos a szociális hátrányban lévő tanulóknak sok segítséget nyújtani anyagi téren nem tudunk, de igyekszünk segíteni a kapcsolatfelvételt a segítő intézményekkel (önkormányzati támogatások kérése, családsegítő). Feltétlenül erősítenünk kell az iskola és a szülői ház kapcsolatait. Szükség esetén több szülői értekezletet kell tartanunk, lehetőséget kell biztosítanunk arra, hogy kötetlenebb formában tudjanak együttműködni a tanárok és a szülők. Meg kell találnunk -problémák felmerülése esetén- a közös utat a megoldáshoz, hiszen a szülőknek és az iskolának is az érdeke, hogy a gyermeket kivezessük a veszélyeztetésből. Nagyon lényeges, hogy tegyünk kísérletet arra, hogy a jelentkező problémákat mielőbb orvosoljuk, illetve jelezzük azt a szülőknek. Szükséges, hogy a felmerült gondokról a tanárok tájékoztassák egymást, hogy szükség esetén intenzív kapcsolat legyen a megelőző szervezetek és az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök között. A Közoktatási törvény nagy súlyt helyez a gyermek- és ifjúságvédelemre. Ennek megfelelően kell iskolánkban is e kérdéssel foglalkozni. Az ifjúság szociális válsághordozó. A kedvezőtlen szociális, gazdasági, családi és iskolai hatások, az érték- és normaváltás, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség, ami otthon érezteti hatását és leggyakrabban a gyerekeken, vezetődik le. A fentiek káros hatása megjelenik az óvodákban, iskolákban, a gyerekek teljesítmény, viselkedés- és kapcsolatzavarainak formájában. Az óvodai- iskolai gyermekvédelem az első és legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyermek minden problémája itt érzékelhető először. Korunkban a család szerepe a gyermek hátrányára változik és adott társadalmi csoportban nem tudja betölteni szerepét. Az élet értékrendje is negatív irányba módosul, így több feladat hárul a pedagógusokra. 34

A jogszabályokból egyértelműen megállapítható, hogy az ifjúságvédelem az intézmény munkatársainak együttes feladata, amely tevékenységét az erre kijelölt személy hangolja össze. Az oktatási intézmény feladata röviden: 

Probléma felismerés



Okkeresés



Segítségnyújtás



Jelzés a Gyermekjóléti Szolgálat gyermekvédelmi koordinátorának

Hatékony gyermekvédelem csak professzionális prevencióval érhető el. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvóintézkedést tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett. Feladatunk a tanulók életkori szakaszaihoz kötötten tér el, figyelve a kisiskolás korúak igényeit. Az iskolai gyermekvédelem legfontosabb elemei 1) A pedagógus személyisége A pedagógus gyermekkel való bánásmódjában benne van a gyermek emberi méltóságát tisztelő magatartás. Ez is az, amit magával visz a gyermek. A nevelés hatása erősebben él benne, mint az a tananyag, amelyre oktatják. Így válik a pedagógus példaképpé, a tanuló későbbi életszakaszában is követendő személyiséggé. A pedagógus észrevétlen oltja a gyermekbe az "Emberré válni, embernek maradni" életprogramot. 2) A hatékony prevenció Az osztályfőnöknek kiemelt szerep jut ebben. a) információgyűjtés a gyermekekről •

a gyermekek megfigyelése

•

beszélgetõkörök tartása

• •

családlátogatások (milyen környezetből érkezik a gyerek, a gyermek helye a családban, családon belüli kapcsolatok) konzultáció az osztályban tanító kollégákkal

b) tanulási zavarok korai felismerése és korrekciója. Ez az alsó tagozat egyik kiemelt feladata, kiváltképp a kezdő szakaszban. Az időben nem felismert és nem kezelt tanulási problémákkal küszködő gyerekek bizonyítottan először az iskolában, később a társadalomban is perifériára szorulhatnak. Hajlamosabbak a különféle devianciákra, (alkoholizmus, öngyilkosság, bűnözés, drogfogyasztás, mentális problémák) különösen, ha a családi háttér is kedvezőtlen. E területen fontos: •

az óvodával együttműködés

•

szoros kapcsolat a logopédussal, közös munka fejlesztõ pedagógusokkal 35

• szükség esetén pszichológussal, szociálpedagógussal kapcsolat kialakítása. Fontos az ezzel kapcsolatos továbbképzéseken, tanfolyamokon való részvétel. c)

személyiségfejlesztő módszerek, tréningek beépítése osztályfőnöki munkába (relaxációs gyakorlatok, konfliktuskezelő képesség fejlesztése, szituációs játékok, kommunikáció fejlesztése főként a beszélgetőkörökön)

d)

beszélgetések szülői értekezleten, családlátogatásokon, szükség esetén előadások szervezése szülőknek: nevelési problémák, család jelentősége, társadalmi veszélyek témakörében.

A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai kisiskoláskorúaknál: •

a tanulók elemi szükségleteinek (élelem /kedvezményes étkeztetés/, ruházat, tanszer, tankönyv /tartós tankönyv biztosítása/, pihenés) ellátása a családban

•

a tanuló egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása és testi épségének óvása a családon belül és kívül

•

a tanuló egészségi állapotának figyelemmel kísérése

•

a tanuló intézményes ellátása az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása a tanuló igénye szerint

•

a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások pénzbeli és természetbeli felkutatása, a hozzájutás segítése, támogatása, valamint tanácsadás a családellátó tevékenységhez.

•

segítségnyújtás a kulturált szabadidő eltöltéséhez az életkorúknak megfelelő rendezvényeken történő részvételhez.

•

gyors és hatékony intézkedést eszközölni a gyermeket veszélyeztető helyzetben.

•

az alapvető emberi ezen belül a gyermeki jogok ismertetése a szülőkkel és a gyerekekkel

•

a jogorvoslati lehetőségek ismertetése, de szem előtt tartva, hogy jogorvoslat a többi tanuló érdekeinek a mérlegelésével történhet

•

folyamatosan ellenőrizni a tanuló eredményeit a rendszeres iskolába járást szükség esetén eljárást kezdeményezni.

•

segítséget nyújtani a cigány etnikumból érkező gyermekeknek a kulturális, szociális hátrányainak csökkentése érdekében a szabályos normák elfogadásáért.

A feladatok megoldásában nagy szerep hárul az osztályfőnökökre, akik a legjobban ismerik tanítványaik körülményeit, valamint az ifjúságvédelmi felelősre, aki a prevenciót végzi, a problémás családokat figyelemmel kíséri, indokolt esetben bevonja a gyámügyi előadót, rendőrt, osztályfőnököt. Minden tanév elején megtörténik a kategóriák szerinti nyilvántartásba vétel: veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, nevelési nehézségekkel küszködő tanuló. Munkánkat meghatározza az 1997-ben elfogadott gyermekvédelmi törvény, ami egyértelműen a családban történő gyermeknevelés mellett foglal állást, megnehezíti a nevelőotthonba történő elhelyezést.

36

10. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Az alapfokú oktatás megvalósítása mellett intézményünk feladatának tartja tanulási zavaros /diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás/ és magatartászavaros gyermekek integrációját. Feladatvállalásunk a következő elméleti alapokon nyugszik: Az integráció gondolata a humánus alapértékek, elfogadását jelenti, és a fogyatékosság fogalmának újragondolását feltételezi. A jelenlegi tendencia az, hogy a gyermekek csoportba sorolásánál ne az orvosi szempontok, hanem a speciális oktatási, nevelési szükségletek érvényesüljenek. Fontos annak felismerése és a tanulókkal való felismertetése is, hogy átmenetileg vagy tartósan bárki szorulhat speciális segítségre, hogy mindannyian „mások vagyunk”, s ez a sokszínűség nem negatívumot, hanem pozitívumokat jelent a közösségek és a társadalom számára. Az integráció pozitív magatartásmintákat közvetít. A speciális szükségletű gyermeket reális önértékelésre, képességei maximális kibontakoztatására serkenti, a nem sérült gyermekek pedig megtanulják a hozzájuk való alkalmazkodást, a segítségnyújtást. Ez pedig hosszú távon az előítéletek enyhüléséhez, a „másság” értékeinek társadalmi méretű elismeréséhez vezethet. Az integráció története, és jelenlegi gyakorlata iskolánkban Iskolánk nyitott szellemű, nem a hagyományos értelemben vett teljesítményközpontú, hanem a személyiségfejlesztést előtérbe helyező intézmény. Tanulóink egy része azért kerül hozzánk, mert szüleik számára rokonszenves ez a gyakorlat, s úgy gondolják, hogy az általunk képviselt szabadabb légkörben, kisebb osztálylétszám /maximum 15 fő/ mellett gyermekük harmonikusabban fejlődhet. Az utóbbi években nyilvánvalóvá vált számunkra az is, hogy óriási igény van a speciális nevelési szükségletű, tanulási zavarban szenvedő gyermekek befogadására. Tapasztalataink azt mutatják, hogy területünkön működő iskolák túlnyomó többsége nem vállalkozik az integrációra, hanem tanulási vagy magatartási problémák esetén a gyermeket eltanácsolja. Iskolánk tanulói összetétele ennek következtében a következő: 1. A tanulási és vagy magatartási zavarban nem szenvedő gyermekek csoportja. 2. Azok az első osztály óta hozzánk járó kisgyermekek, akiknél a tanulási és vagy magatartászavar az első osztály oktatási-nevelési folyamata során került felszínre. 3. Azok a gyermekek, akik más iskolából kerültek át hozzánk, sok esetben már több intézményből is kiszorulva. Ilyen esetben gyakori, hogy a probléma okainak és súlyosságának feltárása a mi feladatunk, a helyi Nevelési Tanácsadóval, vagy a Szakértői Bizottsággal együttműködve. 4. Azok a diákjaink, akik iskolánkba kerülésükkor már rendelkeznek szakvéleménnyel és terápiás javaslattal. Az előbbiekben felsorolt gyermekcsoportokkal részleges, funkcionális integrációt valósítjuk meg, melynek tartalmát és formáit a „Fejlesztő csoport” című részben 37

ismertettük. Az utóbbi években az iskolavezetés egyetértésével és támogatásával fokozatosan fejlesztettük az integráció személyi és tárgyi feltételeit, jelenleg három szakember, két gyógypedagógus és egy fejlesztőpedagógus végzi a tanulási zavarok és az azokat okozó részképesség-zavarok korrekcióját. Fejlesztőpedagógus kollégánk jelenleg integráló pedagógus szakon tanul. Az elmúlt években nagy utat tettünk meg a fogadó iskolából befogadó iskolává válás felé, ennek jegyében fogalmazzuk meg most alapító okiratunkba az integrációt. Az integrációt segítő tényezők intézményünk gyakorlatában: A humánus, személyiségközpontú pedagógiai elvek és gyakorlat. Az alacsony osztálylétszámok /maximum 15 fő., ahol a tanuló állapotának, személyes adottságának megfelelő ellátásban-különleges, gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesülhet. Az egyéni differenciálásra való törekvés, azaz pedagógusaink nevelő, oktató tevékenységük során figyelembe veszik a tanulók sajátos nevelési igényét, igyekeznek a valamilyen oknál hátrányos helyzetben lévő tanulókat felzárkóztatni társaikhoz. A szöveges értékelés, mely az önértékelés gyakorlatát is magába foglalja. A pedagógusok és a gyógypedagógusok egyre gyümölcsözőbb együttműködése. Az iskola-előkészítőfoglalkozások A tanulók és szülők rendszeres tájékoztatása. Iskolánk felzárkóztató foglalkozásai Alsó tagozaton: -a tananyaghoz kapcsolódó rendszeres korrepetálás -egyéni fejlesztő óra -páros fejlesztés -logopédiai foglalkozás -óraközi differenciálás Felső tagozaton: -óraközi differenciálás -korrepetálás -egyéni fejlesztő óra -páros fejlesztés Távlati törekvések, a továbbfejlődés lehetőségei Az eddig is működő integrációt segítő gyakorlat megtartása mellett a jövőben törekszünk arra, hogy: Az újonnan kialakuló osztályokban optimálisabbá tegyük a speciális nevelési szükségletű és a nem tanulási zavaros diákok arányát. Ezt részben az iskolaelőkészítőfoglalkozásokat tartó pedagógus észrevételeire, részben a gyógypedagógusok prevenciós és terápiás munkájára alapozzuk. A fentiekkel összhangban arra, hogy a tanulási zavarban szenvedő gyermek minél fiatalabb korban kerüljön hozzánk, és minél korábban kezdhesse meg a korrekciós folyamatot.

38

Azokban az osztályokban, ahol a tanulási vagy magatartászavaros gyermekek aránya már jelenleg is magas, lehetőleg ne, vagy csak különleges esetekben, az osztályban tanító pedagógusok, és a gyógypedagógusok egybehangzó véleménye alapján kerüljön újabb speciális nevelési szükségletű diák. A tanórán belüli egyéni differenciálás az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kapjon, ennek érdekében a pedagógusok, és gyógypedagógusok ez irányú szakmai konzultációját még intenzívebbé kell tenni. Terveink közt szerepel, hogy meglévő szakembereink segítségével fokozatosan, igény szerint alkalmazzuk, és sajátos viszonyainkra adaptáljuk a kéttanítós rendszert. Ennek kipróbálása két osztályban a 2003/2004-es tanévben megtörtént. A tantestület nagy része részt vett tanulási és magatartászavaros gyerekekre vonatkozó ismeretek témájában továbbképzésen, ennek folytatását tervezzük.

11. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünk Iskolánk tanulóinak egyre nagyobb hányadát sújtják szociális problémák. Iskolánkban nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekekkel és a szülőkkel való mindennapos, nyílt kommunikációra, amely a beiratkozástól (az igazgatónő még a felvétel előtt alapos beszélgetést folytat a szülőkkel) kezdve végigkíséri tanulóinkat. Ez nagy előnyt jelent a szociális problémák és a megváltozott életkörülmények feltérképezésében és a segítségnyújtásban. A szociális hátrányok enyhítésére költségvetésünkből bizonyos összeget különítünk el. Ez az összeg felhasználható: • étkezési támogatásra • az iskolai programok költségeihez való hozzájárulásként (ennek legmagasabb összegét az iskolaszék illetve a szülői közösség meghatározhatja) • bizonyos esetekben részletfizetésre is van mód A segítségnyújtás további formái: •

napközis ellátás biztosítása

•

tartós tankönyv biztosítása a rászoruló tanulóknak

• • • • • •

tanácsadás, családlátogatás hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi előmenetelének hangsúlyozottabb figyelemmel kísérése (tanulási nehézségek esetén külön fejlesztő pedagógus foglalkozik a gyerekekkel) pályaorientáció segítése Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás az alapítványi támogatást fizető családoknál lehetőség a részletfizetésre ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: szakkörök, korrepetálások, sportkör, az iskola létesítményeinek és eszközeinek használata.

A támogatások megállapításánál figyelembe vesszük: • • •

nagycsaládosokat gyermekét egyedül nevelő szülőt alacsony jövedelmet 39

•

beteg gyermeket, nevelő családot

A támogatás igénybevételének folyamata: • • •

a szülő szóban jelzi kérését az osztályfőnöknek (vagy közvetlenül az igazgatónőnek) írásos kérést nyújt be a kuratóriumnak a kuratórium dönt a támogatás mértékéről

Eddigi munkánk során – bármily csekély is volt az iskola költségvetése – senki sem kapott visszautasítást. 12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő–oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke. Az iskola helyiségei -

8 tanterem

- logopédiai foglalkoztató szoba -

egyéni fejlesztőszoba

-

tornaterem

-

sportudvar

-

igazgatói iroda

-

nevelőtestületi szoba

-

helyettesi és gazdasági vezetői iroda

-

titkárság

-

könyvtárszoba

-

orvosi szoba

-

sportszertár

-

aula /nyugalomsaroknak berendezve/

-

porta

-

öltöző

-

hideg-meleg vizes zuhanyzó

- személyzeti WC -

tanulói WC

-

szertár

-

egyéb raktár 40

-

tervezett: számítástechnikai szaktanterem

Egészség- és munkavédelmi eszköz -

mentőláda

-

gyógyszerszekrény

-

tűzoltókészülék

Az iskolai nevelő-oktató munkát, segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben, az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, diavetítő, televízió, videolejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó, számítógépek. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: A tanítás-tanulás folyamata szervezésének alapja a tanterv és nem a tankönyv. A tankönyv ebben csak egy –bár nagyon fontos – segédeszköz. Így a pedagógus felelőssége az, hogy a tantervben rögzített fejlesztési követelményeket, minimális teljesítményeket megszerezhetővé, elérhetővé tegye a tanulók számára. A tankönyv mellett taneszközökre, tanulmányi segédletekre is szükség van. A tankönyvpiacon óriási a kínálat, a választásban az alábbi szempontsor segíthet: • • • • • • •

Illeszkedik-e a tankönyvcsalád a helyi tanterv tananyagstruktúrájához? (lefedi-e, miben nyújt többet, szükséges-e kiegészítő tankönyv, feladatgyűjtemény) Tartalma megfelel-e a tudományosság igényének? Nehézségi foka megfelel-e a tanulók életkori sajátosságainak? Lehetőséget teremt-e a differenciált fejlesztésre, önálló munkáltatásra? Milyen a használhatósága? (áttekinthetőség, szemléletesség, praktikus méret, jó kötés, tartósság, ábrák, képek aránya) Esztétikus szempontok Árfekvés

Az alsó tagozatos munkát segítő felszerelések és taneszközök jegyzéke: /A vastagon szedett felszerelések illetve taneszközök hiányoznak, folyamatosan beszerzendők/ Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • • • • •

Képek, betűkártyák, szókártyák Hívóképek Írott és nyomtatott ABC /falikép/ Kis és nyomtatott ABC /falikép/ Írott kis és nagy ABC 41

• Gyermeklexikon /10db/ • Szólások, közmondások könyve • Nemzeti jelképek /falitabló/ • Fali táblák: Igék Az igenév A teljes hasonulás Mondat Az állítmány fajtái A jelzők rendszere Ok és célhatározó • Történelmi arcképsorozat • Helyesírási szabályzat és szótár /10 db/

Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök Zig-Zag Island – Alison Blair és Jane Cadwallader – Oxford University Press Kártyák – Képek, - Poszterek Hang Kazetta Zig-Zag Magic – Alison Blair és Jane Cadwallader – Oxford University Press Teachers’ Book, Student Book, Kártyák – Képek, - Poszterek Hang Kazetta The Grammar Lab 1-2 Kenna Bourke - Oxford University Press Teachers’ Book, Student Book, Kártyák – Képek, - Poszterek Hang Kazetta Chatterbox – Derek Strange - – Oxford University Press - Teachers’ Book, Student Book, Poszterek Hang Kazetta Jazz Chants – Carolyn Graham - Oxford University Press, Hang Kazetta Holiday Jazz Chants – Carolyn Graham - Oxford University Press, Hang Kazetta Mother Goose Jazz Chants – Carolyn Graham - Oxford University Press, Hang Kazetta Winnie the Witch Korky Paul, Valery Thomas, és Jane Cadwallader - Oxford English Video Teachers’ Book, Student Book Hang Kazetta Videocasette, Top Songs Jackie Holderness Oxford English Video Videocasette Activity Book Wizadora Wendy Ball Oxford English Video Videocasette Activity Book Audio Cassette Educombi nyelvoktató magnó 12 darab Panasonic fejhallgatóval 1 db Sony számozott magnetofon, kazetta lejátszó Nyelvoktató faliképek 42 darabos garnitúra 42

Kisebb felragasztható képek különböző hétköznapi témákkal (10 darab) 1db TV készülék, 1db Videolejátszó Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • • • • • • •

Űrmérték Demonstrációs óra Táblai vonalzó Táblai körző Kéttányéros mérleg és súlysorozat Hőmérő Méterrúd

Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • Az idő /oktatótábla/ • Iskolai iránytű • Magyarország domborzati térképe • Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel • Szobai hőmérő • Borszeszégő • Domborított földgömb • Videokazetták Életközösségek I. Életközösségek II. Életközösségek III. Életközösségek IV. • Tanulói kísérleti dobozok /10 db/ • Élő természet /dia pozitív/ • Testünk /videófilm/ • Közlekedés szabályai /videófilm/ • Nagyító • Szűrőpapír Az alsó tagozatos ének tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy Cd -n : • • • • •

Magyar népzenei anyag Gyermekdalok Himnusz Szózat Európai népdalok 43

• •

Jeles napok, ünnepkörök dalai Kórusművek, műzenei szemelvények Apáczai Kiadó zenehallgatás anyaga /magnókazetta 1-4 évf./ Ide hallgass! Zenehallgatás alapfokon /magnókazetta, CD, munkafüzet/ Dallamkirakó Ritmushangszerek /dob, cintányér, csörgődob, triangulum, stb/ Furulya Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Tankönyv: Óváriné Furján Rita: Képek könyve (Tankönyvkiadó, Bp.1991) A képzőművészet iskolája (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, BP. 1979) Művészeti Kislexikon (Akadémiai Kiadó, Bp.1973) Művészet dióhéjban ötven remekmű alapján (Corvina Kiadó, Bp.1976) Seinert Ágota: Karácsony (Helikon Kiadó, 1991.) Szakterem tökéletesen sötétíthető terem Alap felszerelések: Modellek 2 db. Lámpa Vizesedények, néhány nagyobb edény (fazék, vödör) Mintázó eszközök Rajztáblák Szemléltető eszközök Diavetítő Diakészlet Színes reprodukciók Fényképező gép Videókazetták Magnó vagy CD lejátszó Számítógép Közös használatú anyagok Kréták, pasztell Rajzszén A tanulók egyéni taneszközei Sima lapu füzet Félfamentes és famentes különböző méretű és színű papírok Ceruzák (HB, 2B, 4B) Színes ceruza készlet Filctoll készlet Tempera Vízfesték Ecsetek 44

Szivacs, vagy rongy Műanyag lap festékek keveréséhez Olló Ragasztó Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök : • • • • • • •

Olló Kés Vonalzó Mintázó eszköz Építőkocka Szövőkeret Csiszolópapír Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök :

• • • • • • • • • • • • • • • • •

Síp Gumilabda Babzsák Ugrókötél Kislabda Tornapad Tornazsámolyok Medicinlabda Karika Jelzőszalagok Ugrószekrény Dobbantó Tornaszőnyeg Bordásfal Mászókötél Mászórúd Mérőszalag

A felső tagozatos munkát segítő felszerelések és taneszközök: A magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök : • • • • •

Irodalmi alakok lexikona Irodalmi fogalomtár Istenek hősök a görög - római mondák világában Ki kicsoda Irodalmi kislexikon 45

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

•

Magyar rokon értelmű szók és szólások kézikönyve Tótfalusi István: Vademecum Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-Z Írói arcképsorozat Magyar értelmező kéziszótár Szinonima kéziszótár Idegen szavak és kifejezések szótára Magyar helyesírási szótár Életrajzi lexikon Móra lexikon Helyesírási szabályzat és szótár Hegedűs Géza: A magyar irodalom arcképcsarnoka 1-2 Hegedűs Géza: Világirodalmi arcképcsarnok Magyar színháztörténeti lexikon Herbert Haag: Bibliai lexikon Mitológiai lexikon Az európai irodalom képeskönyve A századelő magyar irodalma Juhász Gyula, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes Ókori irodalom Középkori irodalom Mitológiai és bibliai történetek Görög regék és mondák Rege a csodaszarvasról Népballadák Arany János: Toldi Janus Pannonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János versei Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei Megzenésített verek Márai Sándor: Naplók és versek Faludi György: Versek Magyar felvilágosodás Európai felvilágosodás Videofilmek: János vitéz A Pál utcai fiúk Ludas Matyi Egri csillagok A kőszívű ember fiai Légy jó mindhalálig Könyvek: Népmese gyűjtemények O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások O. Nagy Gábor: Mi fán terem? Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Gárdonyi Géza: Egri csillagok Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője Jókai Mór: A kőszívű ember fiai 46

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig W. Shakespeare: Rómeó és Júlia A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Fali térképek: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Az ókori kelet Az ókori Görögország A Római Birodalom Bibliai országok - Pál apostol utazásai A magyar népvándorlás és honfoglalás Európa a népvándorlások idején III- IV század Európa Nagy Károly korában Magyarország a feudalizmus idején Magyarország a XII. században Magyarország a Hunyadik és Jagellók korában A tatárjárás Magyarországon 1241-1242 Európa a XII-XIII. században Magyarország 1526-1606 Európa a XIV-XV. században A függetlenségi harcok Felfedezések és a gyarmatosítás XV-XVII. század Az 1848/49 -es szabadságharc Európa az I. világháború idején Magyarország közigazgatása 1910 Az Osztrák-Magyar Monarchia A gyarmati rendszer Magyarország közigazgatása és területgyarapodása 1938-1941 Európa a II. világháború idején A trianoni béke következményei Európa 1945-1989 Európa 1989-1999 Magyarország ezeréves történelme a honfoglalástól napjainkig

Videokazetták: • • • • • • • • • •

Az ókori világ hét csodája Az ókori Egyiptom A piramisok A kínai Nagy Fal Az ókori Hellász Az ókori Róma Honfoglalás, Államalapítás Élet a középkori Európában Mátyás király Mohács 47

• • • • • • • • • • •

Magyar ereklyék Nagy Szulejmán és kora Rákóczi szabadságharca A francia forradalom Reformkor I-II. rész A kiegyezés Oroszország a cártól Sztálinig Versailles A II. világháború 1956. október 23. Magyar történelmi arcképcsarnok

Tanári segédanyagok, fóliasorozatok: • Tanári kincsestár • Történelmi fóliasorozatok • Az ókor és a középkor • Az újkor kezdete • A XIX. század: Napóleontól az első világháborúig • A XX. század: I. rész - A rómaiaktól a XVI. századig II. rész - A XVI századtól a XIX. század végéig III. rész - A XX. század Könyvek: Larousse új képes történelmi sorozat: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Az ősrobbanástól a gondolkodó emberig Ősi kultúrák, születő államok Az ókori Egyiptom és Hellász története Róma és a római világ története Korai civilizációk Európán kívül Nagy vándorlások szárazföldön és tengeren Lovagvárak és gótikus katedrálisok A nagy felfedezések kora A reneszánsz és a humanizmus fényei Királyok és lázadók küzdelmei Európa új rendje Az ipar vértelen forradalma A megújuló világ rendje Birodalmak és távoli gyarmatok A megváltozó Európa képe A két nagy háború Mai világunk: gondok és örömök A modern századvég, amiben élünk A jövő század hajnala Az ész és a vér kora

48

Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Open Doors Workbook – Mike Mcfarlain, Norman Whitney - Oxford University Press, Teachers’ Book, Student Book, Poszterek Hang Kazetta The Grammar Lab 1-2 Kenna Bourke - Oxford University Press Teachers’ Book, Student Book, Kártyák – Képek, - Poszterek Hang Kazetta Professor Puffendorf’s – Korky Paul, Robin Tzannes– Oxford University Press Teachers’ Book, Student Book, - Poszterek Hang Kazetta Chatterbox – Derek Strange - – Oxford University Press - Teachers’ Book, Student Book, Poszterek Hang Kazetta Window on Britain Richard McAndrew Oxford English Video Videocasette Activity Book Top Songs Jackie Holderness Oxford English Video Videocasette Activity Book Wizadora Wendy Ball Oxford English Video Videocasette Activity Book Audio Cassette Wallace and Gromit in the wrong trousers – Oxford English Video Teachers’ Book, Student Book Hang Kazetta Videocasette Listen and read: Huckleberry Finn – könyv, audio kazetta Robinson Crusoe – könyv, audio kazetta Tom Sawyer – könyv, audio kazetta Love or money – könyv, audio kazetta The Monkey’s Paw – könyv, audio kazetta Educombi nyelvoktató magnó 12 darab Panasonic fejhallgatóval 1 db Sony számozott magnetofon, kazetta lejátszó Nyelvoktató faliképek 42 darabos garnitúra Kisebb felragasztható képek különböző hétköznapi témákkal 10 darab 1 TV készülék, 1 Videó lejátszó A matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • • • • • • •

Táblai körző /fa/ Táblai körző /műanyag/ Táblai vonalzó Táblai szögmérő Méterrúd fából Összerakható köbméter Sík és térmértani modellező készlet 49

• • • • • • • • • •

Mértékegységek Területszámítások falikép Kocka, téglatest Műanyag henger Műanyag kúp Háromszög alapú egyenes hasáb Négyzetes oszlop Űrmérték sorozat Szétszedhető köbdeciméter Barátom a tört /modellező készlet/ A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Mágneses rúd pár fatokban Táblai mágnes 25mm-es SI mértéktáblázat /falikép/ Lejtőmodell /tanulókísérleti eszköz/ Mikolacső Mechanikai eszközkészlet /tanulókísérleti eszkö/ Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet Rugós erőmérő Kétkarú emelő Karos mérleg súlysorozattal Hőmérő Hőtágulást bemutató tanári készlet Kétütemű motorminta Négyütemű motorminta Áramátalakító Csengőreduktor Generátor minta Elektromotor és generátor Elektrovaria /tanári bemutatókészlet/ Transzformátor modell Mérőműszer /Voltax/ Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására Optikai pad /lencsékkel, tükrökkel/ Prizmatartó Generátor elve Hullámkád hullámkeltővel, demonstr. készl. Hőtani készlet Elektronika 100 Akasztós súlysorozat Arkhimédész henegerpár Hajszálcsöves közlekedőedény fatalpon Közlekedőedény fatalpon Gravesande készülék Ebonit rúd Üvegrúd 50

• • • • •

Indukciós tekercspár Mágnespatkó záróvassal Mágnestű műanyag állványon Szigetelő állvány Banándugó A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

• • •

Tanulói applikációs készlet Diapozitívek az 5. osztályos természetismeret tanításához Diasorozat – Séta az állatkertben A tenger élővilága Különleges növények Diapozitívek 6-8. osztályos biológia tanításához Transzparenssorozat az 5-8. osztályos biológia tanításához Mikroszkópi metszetsorozat (hiányos) Tanári mikroszkóp (1 db) Tanulói mikroszkóp (5 db) Tulipán virága (modell) Almafa virága (modell) növényi sejt modellje fás szár szerkezet – modell a levél szerkezete – modell emberi csontváz hal csontváz béka csontváz macska csontváz fogtípusok gyűjteménye emberi bőr modellje emberi torzó szív modellje vese modellje Fali tablók: A szem és a látás A női nemi működés Az ember vére Az idegrendszer A férfi és a nő nemi érése és működése Hazai füves területek legjellemzőbb növényei Folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei Erdők legjellegzetesebb élőlényei David Attenborough: Élet a Földön – videokazetta-sorozat A csodálatos emberi test – oktató CD ManóÉlővilág –oktatóCD

A felsorolt felszerelések egy része felhasználható az Egészségtan 6. és 8. osztályban történő tanításához is (Transzparens sorozat, emberi test működésével kapcsolatos modellek, fali tablók, videokazetták, stb.). 51

A kémia tanítását segítő felszerelések taneszközök: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Kémcső (50 db) Főzőpohár (10 db) Óraüveg (5 db) Borszeszégő (5 db) Kémcsőfogó (10 db) Kémcsőállvány fából (5db) Szűrőpapír Vasháromláb (jelenleg 2 db van) Azbesztes drótháló (jelenleg 2 db van) Vízbontó készülék Üvegtölcsér Üvegkád Üvegbot Gázfelfogó henger (1db) Indikátorok Gumicső gumicső (furatos) Csipesz (5 db) Pipetta (5 db) Mágneses atommodell (1 db) Pálcika modell (1 db) Periódusos rendszer – fali Fémek jellemerősségi sora – fali Atomok elektronvonzó képessége – fali Videokazetta: KÉMIA I-II. Írásvetítő transzparens sorozat a 7-8. osztályos kémia tanításához Méregszekrény Földünk és környezetünk /7.-8. évfolyam/ tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

Tantárgyi segédanyagok: • • • • • • •

NAT kerettanterv tanári kézikönyvek tanmenet földrajzi olvasókönyvek, más földrajzi témájú szemléltetésre alkalmas könyvek útikönyvek iskolai könyvtár könyvei, folyóiratai

Tanulói segédletek: • •

tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok, térképismereti gyakorlatok (Apáczai Tankönyv tankönyvcsaládja) 52

Egyéb információhordozók: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Terepasztal 5-8. o. diafilm sorozat a földrajz tanításához 5-8. o. fólia sorozat a természetismeret tanításához Kőzetgyűjtemény 5-8. o. táblai vak térképsorozat Geológiai gyűjt. Kőzetek Vulkánok működése Őserdő-szavanna-sivatag…(dia) Tajga-Tundra örökjég (dia) Karszt jelenségek (dia) Tektonikus szerkezetek (dia) Földrengés (dia) A víz körforgása a természetben Hőmérő Iránytű Térképjelek Tellurium földgömbök (tanári, tanulói) falitérképek Magyarország térképe A Kárpát-medence domborzata és vizei A Föld Éghajlata A Föld természetes növényzete A Föld domborzata A Föld felszíne (dombortérkép) A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával A Föld forgása és keringése A Föld ásványkincse. A Föld klímatérképe Afrika domborzata és vizei Afrika gazdasági élet Ausztrália és Óceánia domborzata és vizei Ausztrália és Óceánia gazdasági élete Ausztrália és Új-Zéland domborzata Észak Amerika és Dél-Amerika domborzata lés vizei Észak Amerika és Dél-Amerika gazdasági élet Ázsia domborzata és vizei Európa domborzata és vizei Európa országai Észak Európa Kelet Európa Dél-Európa Közép Európa országai mágneses tábla applikációval írásvetítő transzparenskészlettel, fóliákkal TV, video, videofilmek számítógép, oktató CD-k (lehetőség szerint) diavetítő, diasorozat tematikus térképek 53

• • • • •

kontúrtérképek kőzet-, és ásványgyűjtemény fali poszterek homokasztal biológiai album

Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök Tanulói: • Riznerné – Ördög László: Ének- zene 5-8. (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt) • Kodály – Ádám: Énekes könyv 5 - 8. (Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.) • Németh Endréné: Hatodik daloskönyvem (Apáczai Kiadó)

Tanári: Kodály zoltán: 333 olvasógyakorlat Válogatott bicíniumok Tegzes György: Hétfokú olvasógyakorlatok • Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához • Dobszay László: A magyar dal könyve Bartók Béla: 27 egynemű kar Tárgyi: • ritmus és dallamhangszerek: triangulum, dob+ütő, cintányér, metallofon, kétszólamú ritmuskártya, • CD lemezjátszó, magnó, lemezek, kazetták, • videomagnó, • pianínó, A rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • • • • • • • • • •

Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák Képsík-rendszer a vetületi ábrázoláshoz Táblai körző 60°- os táblai vonalzó 45°- os táblai vonalzó 100 cm -es táblai vonalzó Táblai szögmérő Műanyag, átlátszó kocka, tégla Demonstrációs testek Diapozitívok a kerettantervben a megismertetésre, elemzésre, ajánlott műalkotásokról 1-1 db • Videofilmek: 54

Képzőművészet a honfoglalás idején A román stílus A gótika A reneszánsz A XIX. század művészete A XX. század művészete Pásztorkodás a Hortobágyon Testbeszéd, gesztus A technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Fareszelő lapos 15 db Fareszelő gömbölyű 15 db Fareszelő félgömbölyű 15 db Vasreszelő lapos 15 db Vasreszelő gömbölyű 15 db Vasreszelő félgömbölyű 15 db Laposfogó 10 db Kalapács 10-15 dekás 15 db Csípőfogó oldalcsípő, homlokcsípő 15 db Vasfűrész 15 db Lyukfűrész 15 db Kézi fúró /amerikáner/ 15 db Lemezvágó olló 15 db Faliképek a fa megmunkálásáról 1 db Szerelő készlet a gépelemek tanításához 1 db Elektromos szerelőkészlet 1-2 15 db Illesztőfűrész 13 db A gépek /falikép/ 1 db Lombfűrész 11 db Kresz táblák 15 db Varrógép /oktatótábla/ 1 db Csavarhúzó készlet 1 db Karos aztali fúrógép 1 db Fűrészgép 1 db Fémsatu 15 db Menetmetsző készlet 1 db Menetfúró készlet 1 db Kétütemű, négyütemű Otto és Diesel motor modell 1 db 1-4. szerelő készlet 13 db 1-4. építődoboz 5 db Tanulói munkaasztal 15 db Állítható magasságú támlanélküli szék 15 db Könyvek: Pannon enciklopédia - Magyar ipar és technika történet Pusztainé Jámbor Margit : Diák ki kicsoda - Feltalálók Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, hallhatatlan találmányok 1-2. 55

Sulyok Mária: Szobanövényeink kiválasztása, nevelése, gondozása és színes képei. Karácsonyi Rezső: És teremté az ember I-II. Gépes képes krónika L.Riedel Lóránt Leonardó gépezetei

A testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Eszközök: • mozgássorozat-ábrák • kazetták • videofilmek, videolejátszó • HIFI • tanári kézikönyvek, • szabálykönyvek • feladat-és gyakorlatgyűjtemény Tanulók egyéni felszerelése: • sportcipő • váltózokni • sportnadrág, sportpóló • tréningruha • tisztálkodáshoz szükséges eszközök (szappan, törölköző) Tanár munkaruhája: • garnitúra tréningruha • sportcipő • sportnadrág, sportpólók • anorák Létesítmények: • tornaterem • öltöző, zuhanyzóval, w. c.- vel • sportjáték-pályák, • szabadtéri sportlétesítmény (futópálya, ugrómeder, dobóterület) Tornatermi berendezések és felszerelések: • tornapadok • tornaszekrény • bordásfalak • ugrószőnyegek • talajszőnyegek • zsámolyok • ugrószekrények 56

• • •

ugródeszkák mászókötél öltözőpadok

Atlétikai szerek és felszerelések: • magasugrómérce • magasugróléc • súlygolyó: 3kg, 4 kg Sportjátékok eszközei: • röplabdaháló • kézilabda • kosárlabda • futballabda • kosárlabda állvány és palánk • pingpongasztal, ütő, labda • asztalitenisz-ütő, labda • tollasütő, -labda, háló • kisméretű kapu • stuklabda Kéziszerek: • gumikötél • ugrókötél • gumilabda v. műanyaglabda • fiziólabda • kengurulabda • tömöttlabda (1, 2, 3, 4 kg-os) • kézisúlyzó • therra-szalag Egyéb felszerelések: • • • • • • • • • •

pumpa mérőszalag stopperóra, síp, tanáronként 1-1 db ásó, lapát, gereblye jelzőszalagok mentőláda húzókötél pályajelző szalag tornakarikák tornabot Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök

• •

Pentium típusú számítógép (10 db) Monitor (10 db) 57

• • • • • • •

Billentyűzet (10 db) Egér (10 db) CD rom meghajtó Hangkártya + hangfal Alapvető programok Szoftver az Internet hálózatban való működtetéséhez A különböző tantárgyak tanulását segítő oktató programok (részben meglévő)

Eszközök beszerzésének terve, ütemezése: A Fővárosi Közoktatásfejlesztési Közalapítvány által meghirdetett pályázatok függvényében a hiányzó eszközök beszerzése folyamatosan történik.

13. A szülő, a tanuló, az iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az együttműködés céljai Kölcsönös segítség a tanuló fejlesztésének, fejlődésének érdekében. Iskolánk tanulási és magatartászavaros gyerekek oktatását, nevelését is felvállalja, és az ilyen esetekben különösen fontos a szülő az iskola, a szakember és a tanuló szoros együttműködése, azonos érdekek, hasonló nevelési célok megfogalmazása, egyeztetése. Ezért iskolánk az együttműködésre különösen nagy hangsúlyt fektet. Tájékoztatás, és tájékozódás a magatartásra, tanulásra hatást gyakorolható tényezőkről. A tanuláson kívüli iskolai élet fejlesztése, iskolai programok közös szervezése. A szülő jogai: -megismerje az intézmény pedagógiai programját, házi rendjét -gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeres tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon -írásbeli javaslataira 30 napon belül érdemi választ kapjon -a nem kötelező foglalkozások igénybevételét kérhesse gyermeke számára -az intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vehessen a foglalkozásokon -kezdeményezze az iskolaszék létrehozását, a szülői képviselők megválasztásában, mint választó és megválasztható részt vehessen -személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában A szülő kötelességei: -

gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. biztosítsa gyermeke tankötelességének vagy képzési kötelezettségének teljesítését figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, gondoskodjék arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, ehhez minden tőle elvárható segítséget adjon meg rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével, foglalkozó pedagógusokkal elősegítse gyermekének a közösségbe való beilleszkedését, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátíttatását 58

-

megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében tiszteletben tartsa az iskola vezetői, pedagógusai és alkalmazottai emberi méltóságát

- Az együttműködés formái Szülői fórum az iskola egészét érintő ügyekről. Hagyományos értelemben vett szülői értekezlet az osztályt érintő kérdésekről az osztályfőnök, a szaktanárok fejlesztőpedagógusok, szülők és a tanulók részvételével. Rendkívüli szülői értekezlet speciális problémák kezelésére az iskola vezetője, az osztályfőnök, a szülők, a tanulók részvételével. Háromoldalú egyeztetések egyedi problémák kezelésére az érintett tanulók, szüleik és az iskola részvételével. Iskolánkban nincs hagyományos értelemben vett figyelmeztető, intő, ezért ezen egyeztető megbeszélésekkel és a közösen megalkotott megállapodásokkal akarjuk a fegyelmi problémákat orvosolni. Iskolánk nyitott, ezért a szaktanárokkal, fejlesztőkkel nem kötött időpontban, fogadóórán, hanem előzetesen megbeszélt időben a szülő és a tanuló felveheti a kapcsolatot. A családlátogatásokra is van lehetőség, amennyiben a szülő igényli azt. Iskolánk jellemzője a pedagógusok és a szülők közötti aktív telefonos kapcsolattartás. - A továbbfejlesztés lehetőségei A felmerülő fegyelmi problémák kezelésére a közeljövőben tervezzük egy olyan iskolai fórum létrehozását, ahol a tanulók képviselői, a szülői szervezet megválasztott képviselői és az iskolát képviselők közös munkájával, és minden érdekelt meghallgatásával döntenénk. E testület felállításának nevelési célja a felelősségtudat, felelősségvállalás erősítése, fontos döntésekben való tanulói részvétel. - A családok igényei A pedagógusok érzékenyen veszik figyelembe az autizmussal élő gyermeket nevelő család szempontjait, lehetőséget adva az együttműködésre. Az egyéni szükséglethez szabott fejlesztési terv kidolgozásakor maximálisan figyelembe vesszük a család rövid-és hosszú távú elképzeléseit. Minden szülő számára fontos, hogy konkrét segítséget kapjon olyan otthoni és családon kívüli nevelési helyzetek megoldására, mint az önálló tevékenykedésre való szoktatás, önkiszolgálással kapcsolatos készségek kialakítása, változások elfogadtatása, a társas viselkedés szabályainak tanítása, súlyos viselkedésproblémák (agresszió, autóagresszió) kezelése. Az iskolai képzés során alakuljanak ki olyan készségek, képességek, amelyek 59

segítik a felnőttkori társadalmi beilleszkedést. A szülők segítséget várhatnak abban, hogy megfelelő terápiás, illetve nevelési-oktatási módszert válasszanak gyermekük számára. Ennek feltétele, hogy a pedagógusok szakmailag felkészültek, legyenek.

14. Környezeti és egészségnevelési program A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelősséget érző életvitel elősegítése. Tágabb vonatkozásban a környezeti nevelés a bioszféra megőrzését és fenntartását célozza. Célja az élő és élettelen természetet és a környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelésben harmonikusan és integrált módon ötvöződik az ökológia és a humánökológia, hiszen csak az ember biológiai és társas- társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az életmód, az erkölcs és az életviteli értékek formálása. - Fokozni szükséges a környezeti tudatosságot és annak felismerését, hogy a gazdasági, társadalmi, politikai és az ökológiai jelenségek kölcsönös függőségben és kölcsönhatásban vannak, mind a városi mind a falusi környezetben. - Biztosítani kell mindenki számára annak lehetőségét, hogy a környezet védelméhez és megőrzéshez szükséges tudást, ismereteket, értékeket, attitűdöket és készségeket megszerezhesse. - Meg kell teremteni az egyének, csoportok és a társadalom egészének a környezettel kapcsolatos új típusú magatartási és életviteli mintáit. - Fontos a természetvédelem tudatosítása, a globális problémák feltárása. A családok fogyasztói szokásainak vizsgálata, a környezetvédelem lehetőségeinek megismerése, az anyag és eszköztakarékosságra való törekvés, a hulladék- és energiamennyiség csökkentése, a reklámok hatásának értelmezése. A környezeti nevelés tágabb értelmezése kiterjed testi-lelki egészségnevelésre, a szociális készségek /mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés / fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre. A NAT követelménye: „Alakuljon ki a tanulókban a hazai tájhoz, a természeti és társadalmi értékeinkhez való kötődés. Ismerjék meg a természeti tényezőknek a Kárpátmedence népei elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben, gazdasági életében megnyilvánuló hatásait és földrajzi összefüggéseit. Ismerjék fel a kontinensek, tájak, országok regionális sajátosságait, különbségeit, rendszerét. Értsék meg, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes rendszer, melyben az ember természeti és társadalmi lényként él. A földi rendszer működését károsan 60

befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére, végső soron saját létét veszélyeztetve. Legyenek, tájékoztattak abban, hogyan kerülhetjük el a legfontosabb környezeti veszélyeket. Értsék meg, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozására, nemzetközi összefogásra van szükség. Ismerjék meg a természetvédelem alapvető céljait, nemzeti parkjainkat és természeti értékeinket. Ismerjék a környezetkárosodások megelőzésének elveit, főbb módjait, illetve a károsodott tájak természetes állapotának visszaállítási lehetőségeit és korlátait.

Helyzet elemzés Iskolánkban jelenleg vegyesen gyűjtjük a hulladékot az osztálytermekben elhelyezett szemetes vödrökben. Tanítványaink többsége igénytelen a környezetére. Az osztályteremben, kirándulásokon, az erdei iskolában azt tapasztaltuk, hogy sokat szemetelnek, sokszor szándékosan rongálják környezetük tárgyait (összefirkálják, széttörik, belerúgnak stb.) Ezen tetteikért a felelősséget nem szívesen vállalják. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy a tanulók szívesen vesznek részt versenyeken, cikluszáró rendezvényeken és fizikai munkát igénylő tevékenységekben (tablókészítés, forgószínpadszerű kézműves tevékenységek). A környezeti nevelés jogi háttere - A jogi háttér kialakulásának legfontosabb nemzetközi előzménye az ENSZ közgyűlésének határozata / 2002. december 20./, miszerint a 2005-2014 közötti évtizedet a „Fenntarthatóságra nevelés évtizedének” nyilvánította. Vagyis a nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésére, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. - A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le: - 18. §. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. - 70. §. A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legnagyobb szintű testi és lelki egészséghez. Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását (többek között) az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják:

61

- A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény) 54. §. 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.” Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. - A közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosítása 48. §. (3) bekezdése alapján: „Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját.” - A pedagógiai programra vonatkozó törvényi szabályozást figyelembe kell venni a környezeti nevelési program elkészítésénél. - 44. §: (1): A pedagógiai programot a tantestület fogadja el, a fenntartó hagyja jóvá, és a jóváhagyás után nyilvánossá kell tenni. - 48. §. (1): A nevelési programban az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai mellett preferált a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés, a képességfejlesztés valamint a szülő, -tanuló, -pedagógus együttműködés. - Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. - A Nemzeti Fejlesztési tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. - A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. A környezeti nevelés színterei és módszerei A környezeti nevelés színterei: tanítási óra osztályfőnöki óra kiállítás könyvtári óra faültetés, kertgondozás témanap, témahét A környezeti nevelés módszerei: játékok: szituációs játék kombinációs játékok memória játékok érzékelést fejlesztő játékok Modellezés: rendszermodellek prognosztikus modellek hatásterületi modellek 62

Riportmódszer: kérdőíves felmérés direkt riportok Terepgyakorlati módszerek: terepgyakorlatok nyári táborok térképkészítés egyszerű megfigyelések Célzott megfigyelések, mérések Aktív kreatív munka: természetvédelmi fenntartási munkák rekonstrukciós munkák közösségfejlesztés: csoportszervezés Művészi kifejezés: műalkotások: rajz, film, zene A környezeti neveléshez kapcsolódó tanórai és tanórán kívüli lehetőségek A környezetvédelem lehetséges területei iskolánkban. Szelektív hulladékgyűjtés Működő Tanórai Tanórán kívüli Környezetismeret: Természetbarát alsó: a klub környezetszennyezés fajtái és forrásai felső: szilárd hulladékok kezelése, a veszélyes hulladéklerakás lehetséges következményei Egészségtan: radioaktív anyagok és hulladékok Kémia: a háztartások veszélyes anyagai, hulladékai, ezek kezelése

Tervezett Tanórai Tanórán kívüli Ének: Szelektív hangszerkészítés hulladékgyűjtés a hulladékból tanteremben és a Rajz: képkészítés folyosón hulladékból Veszélyes hulladékgyűjtő akció. Tudatos hulladékgyűjtés a kirándulásokon.

63

Technika: újra felhasznált anyagokból készült termékek listájának összeállítása Az iskolai környezet gondozása Tanórai

Működő Tanórán kívüli Tisztasági verseny Teremdekoráció Pszichológia: A munkahelyi környezet, a természet szeretete

Tervezett Tanórai Tanórán kívüli Technika: a Ültessünk fát! veteményes kert Udvartakarítás gondozása Akvárium Terrárium Tisztasági őrjárat

64

Tágabb környezetünk védelme Működő Tanórai Környezetismeret alsó: -Az egészséges környezet megőrzése Levegőszennyezési problémák -A hulladékcsökkentés lehetőségei -Biztonságos vízellátásszennyvízkezelés-a vizek védelme -A környezet hatása a testi és mentális egészségre -Az egyén és a közösség felelőssége a környezeti problémák megelőzésében felső: -A természeti szépségek értékelése -A növekvő létszámú emberiség hatása környezetre -Közegészségügyi gondok -A technika hatása a környezetre és az egészségre -Személyes felelősségünk környezetünkért -Levegő- és vízszennyezés, tájrombolás, zajszennyezés -Rákkeltő anyagok a környezetben -

Tervezett Tanórán kívüli Tanórai Tanórán kívüli Állatkert látogatás Osztályfőnöki óra: Természetvédelmi Osztály és iskolai -Beszélgetés a vetélkedő kirándulások reklámokról „Fogadjunk örökbe egy szemétdombot!” Föld napja A víz világnapja Múzeumlátogatás Nyári tábor

65

Működő Tanórai Környezetismeret felső (folyt.) -A sugárzás környezeti hatásai -A környezeti változások előrejelzése Intézményhálózatok, szervezetek szerepe -Egészséges iskolai és lakóhelyi környezet kialakítása és fenntartása -A környezet hatása az egyének és a családok életstílusára

Tanórán kívüli

Egészségtan: -Munkahelyi ártalmak, a környezetszennyeződésből származó ártalmak -Élelmiszerek, emésztés, éhezés -A levegő, a víz és a talaj minősége -Népességnövekedés, születésszabályozás Biológia: -Mérgező anyagok felhalmozódása az élő szervezetben -Népességnövekedés -A fokozódó napsütés hatása a növényekre -Mezőgazdasági vegyszerek használata -Kártevők, károkozók elleni védekezés -Biológiai sokféleség -Génmanipuláció -Élőhelyek visszaállítása

Tervezett Tanórai Tanórán kívüli

Zajszint mérése az iskolában és otthon

66

Működő Tanórai Tanórán kívüli Kémia: -A savas esők keletkezése -Növényvédő szerek és műtrágyák használata -Talajerózió, komposztálás Földrajz: -A talajvíz szennyeződése, az áramlás irányának meghatározása, szennyezett kutak -Bányászat és a természeti környezet helyreállítása -A nyersanyagok és más erőforrások újrahasznosítása

Tervezett Tanórai Tanórán kívüli A vízminőség vizsgálata A levegőszennyezettség mérése

Fizika: -Hagyományos és alternatív energiaforrások és a termodinamika törvényei -Energiaforrások; gépek, járművek hatásfoka -Az anyagok hang- és hőszigetelő képessége

Történelem: - Az első természetvédelmi területek kijelölésének külföldi és hazai előzményei -A különböző földművelési rendszerek és gyakorlatok hatása a tájra -A környezetvédelmi jogok és kötelességek változása, kialakulása 67

Működő Tanórán kívüli

Tanórai Történelem (folyt.): -Nemzetközi megmozdulások hatása a környezetvédelmi mozgalmakra -Földhasználat a különböző kultúrákban -A háborúk környezeti hatása -Elvándorlás, népesség, az erőforrások felhasználása az évezredek során -A természeti erőforrások szerepe a civilizációk kialakulásában és virágzásában Népességnövekedés -Globális környezeti problémák -Az Egyesült Nemzetek Szervezetének környezetvédelmi szerepe -Multinacionális vállalatok és környezeti megszorítások Pszichológia: -A városok túlzsúfoltsága és a stressz -A természet helyreállítása, háborítatlan természet

Tanórai

68

Tervezett Tanórán kívüli

Működő Tanórán kívüli

Tanórai Állampolgári ismeretek: -A környezetvédelmi jogszabályok és irányítás történet -A parlament és a helyi parlament képviselő politikája -A környezetvédelmi szervezetek szerepe a politikában Matematika: alsó: -Észlelési tudatosság, mérés, számszerűsítés -Csoportosítás egy tulajdonság alapján

felső: -Észlelési tudatosság, megfigyelés, térbeli viszonyok megértése -Csoportosítás több tulajdonság alapján Anyanyelv és irodalom: Környezetvédelmi kifejezések szótárának összeállítása -A környezet hatása a nyelvre -Természettel kapcsolatos művek olvasása

Tervezett Tanórán kívüli

Tanórai Tanulói adatgyűjtés a helyi környezeti ügyekről

Vita rendezése: a meggyőzés, mint módszer Interjúkészítés

69

Működő Tanórán kívüli

Tanórai Idegen nyelv: Környezeti témájú irodalom olvasása Rajz: -A természet és az épített környezet kapcsolata -A környezeti kultúra összefüggései -Esztétikai koncepció Ének-zene: -Évszakok -Állathangok

Tanórai

Plakátkészítés

Testnevelés: -Szabadban való sportolás /ez lehetőséget nyújt a természetben való viselkedés kialakítására/ -Kitartást, állóképességet fejlesztő tevékenységek /túrázás, úszás, futás, kerékpározás, korcsolyázás/ Technika: -A vegetáriánus étrend és a környezet hatása -Energiamegtakarítási módszerek a háztartásban -Alternatív háztartási tisztítószerek előállítása és vizsgálata -Vízmegtakarítás lehetőségek 70

Tervezett Tanórán kívüli Levelezés

-Tömegközlekedés vizsgálata Egészségnevelés Az egészségről alkotott nézetek nagyon változatosak, az egészség többféleképpen is definiálható. A társadalomtudósok egészségről alkotott felfogásában és az egészségfejlesztés területén az egészség pozitív definíciója vált irányadóvá, mely a jóléti, közérzeti állapotra utal. Más /Egészségügyi Világszervezet/ megközelítése a társadalmi és egyéni teljesítmény felöl, vizsgálja a fogalmat, az egészség dinamikus és egyéni természetét hangsúlyozva. Az egészséget alapvető emberi jognak, az élethez szükséges erőforrásnak tekinti, mely egyben társadalmi befektetés is. Napjainkban az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal, lehetőségekkel. A betegségek megelőzésével és az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek segítik az emberi szervezet működésének megértését. Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola. A tömegtájékoztatási eszközök is hangsúlyozzák az iskola egészségnevelésben betöltött szerepét. A NAT követelményei: „A pedagógusok készítsék fel a gyermeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertesse meg a környezet-elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés- leggyakoribb, egészséget, testi épséget, veszélyeztető tényezőit és azok elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyermekeknek- különösen a serdülőknek- a káros függőségekhez vezető szokások /dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás/ kialakulásának megelőzéséhez. Segítsék krízis helyzetbe jutottakat. Megkerülhetetlen feladata az iskolának, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömtelei párkapcsolatra, történő felkészítésre. Helyzetjelentés Iskolánk tanulói között rendkívül sok a túlsúlyos, mozgásszegény életmódot folytató gyermek. Fizikai állóképességük rendkívül gyenge. A testnevelésórákon kívül kevés tanulónk sportol rendszeresen. - Táplálkozási szokásaik is sok kívánnivalót hagynak maguk után. Rendszeresen tapasztaljuk, hogy reggelijüket az iskola közelében található üzletben vásárolják meg. Túlzott mértékben fogyasztanak chipset, édességet, Colát, ugyanakkor igen kevés zöldséget vagy gyümölcsöt esznek. Rendszertelenül étkeznek. - Kirándulások, erdei iskolák alatt szembesülhettünk azzal, hogy az átlagosnál korábban fordulnak az élvezeti cikkekhez. Elsősorban a cigarettázásra és az alkoholfogyasztásra vonatkozik ez, de a drogfogyasztás esélye is nagy. Anabolikus szteroidok használatára is 71

találtunk példát. - Tanulóink a kamaszkori hormonális változásaikat –fokozott érdeklődésüket a szexualitás témája iránt-nem igazán tudják egészségesen értelmezni. A családi háttér sem alkalmas legtöbb esetben ezen gondok kezelésére. - Az is előfordul, hogy egyes tanítványaink ápolatlanul, piszkos ruhában jönnek az iskolába. Komoly problémát okoz a tornaruha és a váltócipő megkövetelése. Gyakori eset, hogy a tanulók egy része nem az évszaknak vagy az alkalomnak megfelelő ruházatot viseli. A másság, így az egészségügyi problémákkal küzdők iránti tolerancia szintje még kicsi. Ennek fejlesztésére iskolánk szellemiségének megfelelően fokozott figyelmet kell fordítanunk. - Tanítványaink sokrétű nehézségekkel küzdve érkeznek iskolánkba (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, hyperaktivitás stb.). A korábban elszenvedett lelki sérelmek és kudarcok mély nyomokat hagytak a gyerekek érzelmi életében. Az egészségnevelés jogi háttere Az egészségnevelési alapelvek megvalósulását /többek között/ az alábbi jogszabályok és rendelkezések biztosítják. - Közoktatásról szóló törvény 2003. évi LXI. Törvénnyel módosított 48. §: (3) bekezdés. - A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. XLII. Törvény. - Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV: törvény 38. §. (’) és (2) bekezdések. Továbbá: - A 96/200. (XII. 11.) országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására” - A 1036/2003. (IV: 12.) Kormányhatározat a 96/2000. Országgyűlési Határozat rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról. - A 46/2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési Határozata, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról. - Az egészségügyi ellátásról szóló 26/1997.(IX.3.) N M rendelet 2. és 3. sz. melléklete. Az egészségnevelés színterei és módszerei Az egészségnevelés színterei: -tanítási szakóra -osztályfőnöki óra 72

-témanap, témahét -kiállítás -előadások, beszélgetések -bemutatók -sportversenyek Az egészségnevelés módszerei: -

Prevenció: Primer prevenció, azaz a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére irányuló tevékenység, a veszélyeztetett embercsoportokra fókuszálva.

-

Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás: Az emberi viselkedés racionálisan szervezett. A több és helyes tudás jó döntésekhez és az életvezetés jobb alakításához vezet. A nagyobb hatékonyság érdekében a helytelen életvezetéstől visszatartó információk átadása.

-

Rizikócsoportos megközelítés: Korai szűréssel a sajátos háttérváltozók feltárása. A veszélyeztetett csoportok /túlsúlyos személyek, magas vérnyomású és alkoholbetegek gyerekei/ kiszűrése után megelőző tevékenység.

-

Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások: Az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési tárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas, érzelmi készségek fejlesztését kell célul tűznünk. Ebben az iskolapszichológus munkájának fokozott szerepe van.

-

Kortárshatások az egészségfejlesztésben: Kiképzett kortárssegítők közreműködésével lehetőség van arra, hogy az egészségfejlesztés üzenetét eljutassuk a gyerekeknek, és megtaníthassuk őket arra, hogy képesek legyenek NEM-et mondani.

-

Színtér-programok, egészséges iskolák: Ennek alapja, hogy az intézményi szocializáció kiemelkedő fontosságú színtere kell, hogy legyen a felnövekvő generáció egészségmagatartásának formálásában.

-

Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok: Ezek döntő mértékben, a helyben megfogalmazott igényekre reflektálnak. Alulról építkeznek, az egészségfejlesztési, társadalompolitikai szükségletek kielégítéséhez az ott élők határozzák meg a beavatkozások szükséges irányát, a helyi erőforrásokra támaszkodva.

73

Az egészségneveléshez kapcsolódó tanórai és tanórán kívüli lehetőségek Sport, mozgás Működő Tanórai Tanórán kívüli Tanórai Heti 2-3 -A pedagógusok Tenisz testnevelésóra feladata a szülők Korcsolyaoktatás aktivizálása arra, Tollaslabda Úszásoktatás hogy gyermekeikkel közös kirándulásokon biztosítsanak mozgáslehetőséget -Tömegsport foglalkozások -Délutáni foci -Alsósok részére Koordinációfejlesztőfoglalkozás -Zenés mozgásfejlesztés -Táncszakkör -Kirándulások -Felnőtt torna -Felnőtt foci

Tervezett Tanórán kívüli Napi negyedóra játékos testmozgás Az udvari szünetben egészségfejlesztő testmozgás Cikluszáró a sportolás témája körül

Táplálkozás Tanórai - Biológia 8. osztály: Az emésztőrendszer és betegségei

Működő Tanórán kívüli

Tanórai Egészségtan tantárgy 7. és 8. évfolyamon

Osztályfőnöki óra témája minden évfolyamon

74

Tervezett Tanórán kívüli -Szülői fórum a szülők felvilágosítására -Zöldség- és gyümölcsnapok -Ismerettejesztő film -Gasztronómiai nap -Vetélkedő -Iskolai büfé

Élvezeti cikkek fogyasztásának megelőzése Tanórai

Működő Tanórán kívüli

Tanórai

Tervezett Tanórán kívüli

-Biológia 8. -Felvilágosító film osztály: Az emberi vetítése test szervrendszerei és -Külső előadó betegségei

- Személyes példamutatás - Felvilágosítás, meggyőzés

-Osztályfőnöki óra témája 4-8. osztály Szexuális felvilágosítás Működő Tanórai -Biológia 8. osztály: Az ember szaporodása -Osztályfőnöki óra

Tanórán kívüli Pszichológus segítségének igénybevétele

Tervezett Tanórai Alsóbb évfolyamokon a korosztálynak és az érdeklődésnek megfelelően

Tanórán kívüli Az iskolai egészségügyi szolgálat preventív egészségnevelő szaktevékenységének igénybe vétele

Higiénés nevelés Működő Tanórai Tanórán kívüli Biológia 8. osztály -Egyedi esetek tananyag speciális kezelése Osztályfőnöki óra: -Bőrápolás, a haj, a -Óraközi felügyelet fejbőr és a köröm -A tanulók ápolása személyi -Környezeti tisztaságának higiéné /A lakás, az ellenőrzése iskola tisztaságának megóvása, szellőztetés, az iskolai taneszközök renbentartása/

75

Tervezett Tanórai Tanórán kívüli Egészségtan 7. és -Szülői fórum 8. évfolyamon -Egészségügyi hét -Vérnyomás- és Fogmosási vércukorszint gyakorlatok mérése -Ügyelet az étkezés kulturáltságára

Öltözködés Működő Tanórai Tanórán kívüli -Osztályfőnöki órák -Személyes témája minden példamutatás évfolyamon -Munkaruha viselése /Benti cipő és -Hétköznapi és tornacipő használata/ alkalmi viselet Sportrendezvényeken sportruházat

Tervezett Tanórai Tanórán kívüli Rajz: ruhatervek Szülői fórum készítése Technika: kötés, Szabás-varrás horgolás, varrás szakkör Történelem: Az öltözködés Rajzpályázat története

Egészségvédelem Működő Tanórai Tanórán kívüli Biológia 8. -Szemetelés osztály: Az emberi megakadályozása test megismerése -Sérült, fogyatékos Fertőző gyermekek segítése betegségek, -Az iskolai egyszerűbb dohányzás rendellenességek megelőzése /látás, hallás, tartáshibák, beszédhibák/ Működő Tanórai Tanórán kívüli Osztályfőnöki óra: Egészséges életvezetés /napi rend, életrend, stressz elhárítása/ Balesetmegelőzés Testnevelés /úszás/: Életmentés Technika: Foglalkozási ártalmak és azok megelőzése Mérgező szerek helyes tárolása Konyhai és háztartási eszközök használata

Tanórai

Tervezett Tanórán kívüli -Bemutató: Elsősegélynyújtás -Egészségnap -Egészségvédelmi vetélkedő -Kiállítás szervezése

Tervezett Tanórai Tanórán kívüli AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT EGÉSZSÉGVÉDŐ ÉS PREVENTÍV /SZŰRŐ, TANÁCSADÓ, EGÉSZSÉGNEVELŐ/ SZAKTEVÉKENYSÉGÉNEK IIGÉNYBE VÉTELE

76

Lelki egészség Működő Tanórai Tanórán kívüli Pszichohigiénés A család társas nevelés: támogatás rendszere (Célja a lelki Beszélgetések, egészség védelme, meggyőzés a gyerekek megóvása az Pszichológusi idegrendszeri és segítség igénybe lelki életre ható vétele. káros túlzásoktól) Formái: nagycsoport, kiscsoport, egyéni Témák: -Érzékszervi, mozgásszervi fogyatékkal, élőkkel szembeni előítéletek -Társas, társadalmi együttélés, alkalmazkodás, beilleszkedés Színterek: osztályfőnöki órák -Kedvező társas Közösségformáló miliő működtetése rendezvények -Feszültségek Tréningek elviselése -Konfliktusok megoldási technikái -Kommunikációs zavarok okozta pszichés sérülések megelőzése és feloldása -A társadalmi kirekesztődés megelőzése -A másság elfogadása

Tervezett Tanórai Tanórán kívüli Szülői fórum Tanári fórum Pszichológiai segítség

77

Az osztályfőnökök egészségnevelő szerepe Az osztályfőnökök egészségnevelő munkájában a módszereket meghatározó legfőbb tényezők: -a tanuló neme -a tanuló életkora és fejlettsége -a tanuló kulturáltsága, az egészségkulturáltság, egészségi állapota, társkapcsolati helyzete, kudarca, konfliktusai, esetleges fogyatékossága -szociális helyzete/családi, anyagi helyzete, létbiztonsága/ 15. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók az értelmi fogyatékos (mentálisan sérült) gyermekek egyik csoportját képezik. Személyiségük fejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finom motorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek. Oktatásuk többnyire az enyhén értelmi fogyatékos tanulók oktatására létesített általános iskolákban (tagozatokon, osztályokban) történik. Megfelelő gyógypedagógiai támogatás és kedvező szociális feltételek esetén integrált iskoláztatásuk megkísérelhető. Speciális nevelési szükségleteiknek megfelelő rendszeres gyógypedagógiai nevelés/terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló nevelési, oktatási szempontú jellemzői A fogyatékosságból eredően az enyhe értelmi fogyatékos tanulóknál jellegzetes különbségek alakulnak ki, amelyek megmutatkoznak: – a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók jellegzetes különbségét létrehozó okok sokszínűségében, – abban, hogy az eltérés ugyan minden pszichikus funkciót (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, érzelmi, akarati élet, viselkedés, magatartás, cselekvés, attitűdök stb.) érinthet, azonban ennek változatossága tanulónként és funkciónként vizsgálva igen eltérő, – a fejlődés ütemében és dinamikájában, – a fejlesztés várható eredményében. 78

Nem prognosztizálható biztonsággal, hogy az enyhe értelmi fogyatékos tanuló a tanulás, az ismeretelsajátítás folyamatában milyen készség-, képesség szintre, milyen ismeret birtokába juttatható el. A nevelést és oktatást meghatározó jellemzők miatt a tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulni az ismeretek tartalmának és mélységének, a tevékenységformáknak, az alkalmazott módszereknek, a tanítás szervezeti kereteinek (egyéni, csoport, osztály), valamint a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. Az iskolai fejlesztés szakaszai Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó közoktatási intézményben az alapfokú nevelés, oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyamig tart. További két részre tagolódik: az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó, valamint az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó szakaszra. Az 1–4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévő nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. Az alapozás évei különösen fontos időszakot jelentenek az enyhe értelmi fogyatékos tanulók további iskolai pályafutásában. Ezért ebben a szakaszban javasolt – a közoktatási törvény által biztosított lehetőséggel élve – egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. Például az első évfolyam tananyagának átadását két – az első két évfolyam tananyagának átadását három – tanévre tervezni. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. E szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. A folyamatos gyógypedagógiai diagnosztizálás nyomán, a tanítás-tanulás folyamatában állapítható meg biztonsággal az iskolatípus módosításának esetenkénti szükségessége. Az alapfokú nevelés, oktatás második szakasza az 5–8. évfolyamot foglalja magába. A tanulók fejlesztése az előző pedagógiai szakasz eredményeire – elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra – épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. Az integrált keretek közt nevelt enyhe értelmi fogyatékos tanuló fejlesztése Az integrált keretek között nevelt enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelésében a tantervi irányelvekben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a befogadó intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét. A befogadó iskolának helyi tantervében szerepeltetnie kell a fogyatékos tanuló nevelésének, oktatásának sajátos elveit és figyelembe kell vennie a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket is. Ezen belül meg kell határoznia és biztosítania kell azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, a habilitációs és rehabilitációs célú 79

foglalkozások vezetéséhez, a kultúrtechnikai tárgyak tanításához, az egyéniesített neveléshez szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár alkalmazása szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl.: terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola helyi tantervének részeként működnek. Megjelenhetnek tréning formájában, tantárgyi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli (vagy diákotthoni) programokba. A gyógypedagógus, a terapeuta – esetenként más szakember véleményének figyelembevételével – készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további – másodlagos – tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. A NAT differenciált alkalmazása az enyhe értelmi fogyatékos tanulók iskolai nevelésében, oktatásában Az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat nevelő közoktatási intézmények a tantárgyi rendszer és óraszám helyi tantervi szintű kimunkálásánál figyelembe veszik a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OMrendeletnek a tanórai foglalkozások kialakítására vonatkozó rendelkezéseit, a tanulók tanítási órán való részvételének rendjét, valamint a helyi tantervek elkészítésére vonatkozó rendelkezéseket. A helyi tantervben az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs órák helyi tantervi tanóraként szerepelnek. Az 1–4., valamint az 1–6. évfolyamok tekintetében a szabad mozgástér még hangsúlyosabban jelentkezhet. Valamennyi tantárgy a helyi tantervben összevont tantárgyként is szerepelhet az előírt és a modul tantárgyakból vagy a témakörök átcsoportosításából eredően. A szabadon tervezhető órák száma évfolyamszinten vagy az egymást követő páratlan és páros évfolyamok közötti átcsoportosítással szélesebb körben ad szabad választást és döntést a helyi tanterveknek. Ennek megfelelően az iskola az általa kidolgozott követelményekre épülő, az iskola helyi tantervében meghatározott tantárgyat, a terápiás célokat, a habilitációs, rehabilitációs feladatokat helyi szinten határozza meg. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelésében új elemként jelentkezik a belépő tevékenységformák megfogalmazása valamennyi tantárgyban. Ezek jelzések arra 80

vonatkozóan, hogy milyen tanulási szituációkat, helyzeteket kell létrehozni a kívánt fejlődés eléréséhez, a különböző képességcsoportok kialakításához, korrigálásához. A követelmény egy-egy tantárgyra vonatkozóan orientáló elvárást tartalmaz, jelezve, hogy milyen alapokra van szüksége a tanulóknak a továbbhaladáshoz. A magasabb évfolyamba lépés feltételeit az iskola – az Irányelvben megfogalmazott követelmények értelmezésével, szükség szerint konkretizálásával és helyi szintre történő lebontásával, szintezésével – helyi tantervében határozza meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai • A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd, és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. • A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. • A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. • A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. • Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A NAT rendelkezései: • Fogyatékosok és épek együtt nevelésének és oktatásának sokféle módja elképzelhető. Igények szerint úgy kell megvalósítani, hogy ne sérüljenek a tanulók érdekei. Integrált oktatás esetén biztosítani kell a gyógypedagógus szakember bevonását. • A sérült embert egész életen át megilleti a szakszerű gondoskodás. Ezért fontos a korai gondozás, az óvodai és iskolai foglalkozások időszaka, a szakszerű gyógypedagógiai programok kimunkálása. • Az iskoláztatás időszakában fogyatékossági típusonként kell a sérültség jellegéhez és mértékéhez igazodó kerettantervet vagy pedagógiai programot kidolgozni, amelyben megjelenik a meghosszabbítható felkészítési idő is. Az enyhe fokban értelmi fogyatékosok: • számukra olyan kerettanterv kerül kidolgozásra, amely az értelmi és személyiségállapothoz igazodik, és tantárgyakba vagy tantárgyi csoportokba jól illeszthető, • nagy hangsúlyt kell adni az olyan gyakorlati ismeretekhez kapcsolt tevékenységnek, amelyekkel a gyermekek saját képességeikhez és személyiségi adottságaikhoz mérten a lehető legteljesebb mértékben készíthetők fel az önálló életre, • a tantervkészítés vezérlő szempontjait az adott gyermekcsoport: o értelmi, o pszichés és o személyiségállapotának, valamint o taníthatósági, o nevelhetőségi, o fejleszthetőségi lehetőségeinek figyelembevételével kerül kijelölésre. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők: 1. A fogyatékosság típusa, súlyossága. 2. A fogyatékosság kialakulásának ideje. 3. A sajátos nevelési igényű tanuló: o életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, 81

o képességei, kialakult készségei, o kognitív funkciói, meglévő ismeretei. 4. A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája: o a programok, programcsomagok összeállítása, o a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, o közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a Közoktatási törvény foglalja össze. A Közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, melyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: o speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, o speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: • Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. • Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. • A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítástanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. • A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki: o a tananyag-fejdolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait,

82

o szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz, o a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti – a folyamatos értékelés, hatékonyságvizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz, o egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres, o alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, o együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során: • segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, • javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.), • segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről, • javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, • figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, • együttműködik több pedagógussal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, • terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik: • az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, • az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint.

83

16. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei Iskolánk pedagógiai programja tartalmazza azokat az elveket, melyek beszédfogyatékos és súlyosan akadályozott beszédfogyatékos gyermekek oktatására vonatkoznak. Intézményünkben gyógypedagógus, logopédus és fejlesztő pedagógus tevékenykedik, akik a következő beszédfogyatékossági kategóriákba tartozó gyermekek fejlesztésében segítenek. Az alábbiakban felsoroljuk az iskolánkba felvehető beszédfogyatékossági csoportok tüneteit, iskolai fejlesztésének elveit és a logopédiai ellátás főbb irányelveit: A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzósság stb.), illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex - az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó nevelési környezetben valósulhat meg. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák alkalmazása (diszlexia-prevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) segít az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésében. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei A beszédfogyatékos tanuló Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és -megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek - az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig - minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a 84

beszédbeli akadályok jellegétől függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: •

megkésett beszédfejlődés,

•

diszfázia,

•

diszlália,

•

orrhangzós beszéd,

•

beszédritmus zavara (dadogás, hadarás),

•

diszfónia,

•

disarthria,

•

mutizmus,

•

diszlexia,

•

diszgráfia,

•

súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar,

•

vagy ezek halmozott előfordulása.

A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülőkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnőtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítő rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendők sorába. A halmozottan beszédfogyatékos tanuló A beszédzavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. A leggyakrabban a megkésett, illetve akadályozott beszédfejlődés, a komplex nyelvi fejlődési zavar jelenik meg a tünetek sokféleségével tarkítva. Nem ritka a megkésett/akadályozott beszédfejlődés-hadarás-dadogás együttese. Az iskolai szakaszban ennek olvasás-, írászavar-kihatása is megmutatkozik. A tünetek megjelenhetnek párhuzamosan, de előfordul a tünetváltás jól ismert jelensége is, amikor pl. a kiejtés javítását, javulását követően dadogás, hadarás lép fel. Ilyen esetekben a fejlesztési elvekre épülő terápiák tudatos alkalmazása a rehabilitáció döntő tényezője. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztése A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai: A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak a különleges gondozási igény feltételeivel is rendelkező többségi általános iskolában. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet. Nagyon súlyos esetekben - főként az intenzív rehabilitáció érdekében - szükség lehet a beszédfogyatékos tanuló elkülönített - az e célra létesített gyógypedagógiai intézményben, osztályban történő - iskolai nevelésére, oktatására. Ennek időtartama azonban ésszerű időhatárok között átmeneti, a terápia eredményességétől függő, a család helyzetétől, terápiás együttműködésétől befolyásolt gyakorlat. A külön iskolákban törekedni kell arra, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön a többségi oktatásba, és különleges gondozása az intenzív rehabilitáció után, integrált oktatása 85

mellett legyen biztosítva. •

A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére.

•

A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul.

•

A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges.

•

A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek.

•

Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető.

•

A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit.

• •

A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos. A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában - a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében - a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner.

Logopédiai egyéni és csoportos terápia leggyakoribb formái A beszédfogyatékos tanuló - függetlenül attól, hogy az iskolai nevelésben, oktatásban integráltan vagy szegregáltan részesül-e - az iskolai oktatás keretében, annak részeként vesz részt a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson. A beszédfogyatékosság eltérő kórformái szerint a rehabilitációs feladatok is eltérőek. a. A beszédészlelés és beszédmegértés zavara A beszédfeldolgozási folyamat zavaráról akkor beszélünk, ha az elhangzott közlések azonosítása korlátozott, nem pontos, megértésük bizonytalan, akadályozott, az értelmezés kérdéses, gátolt. Nagyon súlyos a zavar, ha a beszédfeldolgozás a gyermek, tanuló biológiai életkorához képest több mint 3 év, és a beszédfeldolgozás összes részfolyamatát érinti. A terápia célja: Az elmaradott, illetőleg zavart beszédmegértés korrekciója, azaz az életkornak megfelelő folyamatműködés kialakítása, a következményes problémák csökkentése, megszüntetése . A fejlesztés menetét meghatározó tényezők: az életkor, a beszédprodukció, a beszédészlelési és beszédmegértési zavar mértéke, a következményes problémák jelenléte és mértéke (olvasási, helyesírási nehézségek) . A rehabilitációs tevékenység GMP-diagnosztikára épül. Tartalma célzott beszélgetések és célzott verbális feladatok megoldása egyénileg, illetve kiscsoportban. b. Megkésett/akadályozott beszédfejlődés Az ép értelmű és ép érzékszervű gyermek beszédfejlődése elmarad a megfelelő 86

beszédszinttől . A terápia célja: A nyelvi közlés többszintű összetevőjének (szókincs, helyes ejtés, nyelvtani rendszer, szóbeli és írásbeli szövegalkotás) sokoldalú, intenzív differenciált fejlesztése, amely specifikusan egyéniesített jellegű. A logopédiai terápia feladata: •

a beszédre irányuló figyelem fejlesztése,

•

a mozgások speciális fejlesztése,

•

az aktív és a passzív szókincs bővítése,

•

a beszédészlelés és -megértés fejlesztése,

•

a prognosztizálható olvasás-/írászavar megelőzése.

c. Dadogás A beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus és az ütem felbomlásában és a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik. A dadogás terápiája komplex (logopédiai, orvosi, pszichológiai), egyénre szabott terv alapján zajlik. A logopédiai terápia feladata: •

a test és a beszédszervek laza izomműködésének kialakítása,

•

helyes légzéstechnika kialakítása,

•

cselekvéshez kötött beszédindítás,

•

relaxációs gyakorlatok,

•

mozgás- és ritmus koordináció fejlesztése,

•

a beszéd automatizált elemeinek technikai fejlesztése és javítása,

•

a beszédhez szükséges motiváció megteremtése, az önismeret és önértékelés fejlesztése.

d. Hadarás A beszéd súlyos zavara, melyre a rendkívüli gyorsaság, a hangok, a szótagok kihagyása, a pontatlan hangképzés, a monotónia és a szegényes szókincs jellemző. A hadaráshoz gyakran társul a könnyen elterelhető érdeklődés. A logopédiai terápia feladata: •

a figyelem fejlesztése,

•

beszédterápia, helyes légzéstechnika kialakítása,

•

mozgás- és ritmuskorrekció és -fejlesztés

e. Diszfónia A zöngeképzés, az ún. primér hang területén megjelenő hangképzési zavar. A diszfóniások beszédéből hiányzik, vagy torzult formában van jelen a zönge. A logopédiai terápia feladata: •

a tiszta egyéni beszédhang kialakítása és a folyamatos spontán beszédbe való beépítése,

•

a hangminőség és az anatómiai-élettani viszonyok további romlásának megakadályozása. 87

f. Orrhangzós beszéd Legsúlyosabb esetei az ajak- és szájpadhasadékok következtében alakulnak ki. A szájpadhasadékkal gyakran együtt jár az enyhe fokú nagyothallás. A beszédfejlődés, majd a mondatok megjelenése is késhet, azok hiányosak, diszgrammatikusak lehetnek. A logopédiai terápia feladata a nyelv minden szintjére kiterjedő beszéd-, illetve nyelvi fejlesztés.

88

V. A nem szakrendszerű oktatás (NSZO) iskolánkban 1. Általános bevezető A közoktatási törvény rendelkezése alapján az 5.-6. évfolyamos felmenő rendszerben meg kell szervezni a nem szakrendszerű oktatást. Az intézményben folyó pedagógiai munka akkor lehet eredményes, ha teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, fejleszti a tanulói önismeretét, fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát, hozzájárul életmódjuk, viselkedési mintáik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk kialakításához. Minden tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez a következő elvek szerint kell biztosítani a nevelő-oktató munka feltételeit: • Kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1-6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés • A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén • Fontos a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása • Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési- értékelési eljárások alkalmazása Kulcskompetenciák: • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos kompetencia • Digitális kompetencia • Hatékony önálló tanulás • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az NSZO fejlesztési iránya készség-és képességfejlesztés az alapkészségek szintjén: • Olvasáskészség • Íráskészség • Beszédkészség • Elemi számolási készség • Elemi rendszerező képesség • Elemi kombinatív képesség • Önálló tanulás készsége • Környezettudatosságra nevelés • A tanulás tanítása • Testi-és lelki egészség Célunk: a tanulók szövegértés-olvasás és problémamegoldás- matematika területén elért eredményeinek javítása, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, az eltérő 89

tanulói fejletségi szintek egymáshoz közelítése, a felzárkózás esélyének megadása, a helyi tanterv elvárt követelményszintjének teljesítése. Legfontosabb cél: az alapvető készségek és képességek fejlesztésére minél nagyobb időkeretet tudjunk biztosítani.

2. Óraszámok meghatározása, az oktatásba bevont tantárgyak A közoktatási törvény lehetővé teszi, hogy 2008 és 2011 között az erre a célra felhasznált óra az összes 5.-6. évfolyamra vonatkozó kötelező óra 20%-a legyen. 2011/2012-es tanévtől a kötelező órák 25-50 %-nak megfelelő óraszámban kell alkalmazni a NSZO-t. Iskolánkban a nem szakrendszerű oktatás óraszám szerinti megoszlása: Tantárgy Magyar nyelv és Irodalom Matematika Természetismeret Ember és Társadalom Életvitel és Gyakorlati ismeretek / technika / ÖSSZESEN

Heti óraszám : 2 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 7 óra

3. A nem szakrendszerű oktatásba bevonható feladatellátók köre: A NSZO-t tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus taníthatja. A tanítók köréből elsőbbséget élveznek a 3.-4. évfolyamon tanító pedagógusok. A tanárok köréből az vehet részt a 2008 / 2009-es tanévtől a nem szakrendszerű oktatásban aki teljesíti az akkreditált pedagógus továbbképzés keretében előírt 120 órás képzés feltételeit. A továbbképzés keretében a pedagógus elsajátította a 6-12 éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket.

4. Alkalmazott módszerek: • • • • • •

Egyéni fejlesztés Felzárkóztató foglalkozás Kooperatív tanulás Projekt oktatás Manuális foglalkoztatás Kutatócsoport-munka

Tanulásszervezési eljárások: A- egyéni munka: frontálisan irányított ( mindenki önállóan ugyanazt a feladatot végzi) 90

Rétegmunka ( csoportokba való besorolás : gyengék, közepesek, jók ) Részben egyénre szabott munka Teljesen egyénre szabott munka B- párban végzett munka : Páros munka ( azonos képességű tanulók ) Tanulópár ( különböző képességű tanulók ). C- Csoportmunka : homogén vagy heterogén csoportok: A vezetők és „szakértők” kiválasztása

5. Értékelés: A tanulók önértékelését felhasználva a gyermekek önmagukhoz képest történt fejlődésének szöveges értékelését alkalmazzuk ( értékelő lapon ): • Fejlődés nem tapasztalható – további szakirányú vizsgálat szükséges • A tanuló ellenállást mutat, kismértékben együttműködik, a fejlődés üteme lassú • A tanuló együttműködő, a fejlődés üteme lassú • A fejlődési folyamat lendületes, a lemaradások pótlására van esély • A felzárkózás megtörtént, a fejlődés folyamatos Fontos az egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása, a tanítás-nevelési folyamatban részt vevő pedagógusok összehangolt munkája, a tapasztalatok rendszeres megosztása, megbeszélése.

91

VI. Az iskola helyi tanterve 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak és tantervi modulok, valamint óraszámok Ez a tanterv az oktatási miniszter által 2000-ben kiadott kerettanterv továbbfejlesztett, a NAT-2003-hz igazított változata. A tanterv, kötelező tanórai foglalkoztatásból, első és második évfolyamon, szabadon tervezhető óraszámból, nem kötelező /választható/ tanórai foglalkoztatásból, a tehetség kibontakoztatására, illetve a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók hátrányának csökkentésére használható foglalkoztatási órákból áll. A tanulók heti óraszáma /kötelező és választható/ megegyezik a közoktatási törvényben meghatározottal. Kerettantervünk tantárgyakra és évfolyamokra bontja a NAT-2003 „Kiemelt fejlesztési feladatait” és a tíz műveltségi terület tíz műveltségi terület fejlesztési feladatait.

92

A műveltségterületek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázatok mutatják. 1 – 4. ;illetve 5 – 8. évfolyamokon. A NAT műveltségi területei 1-4. évf. Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Művészetek: (Dráma és tánc) Informatika (Könyvtári informatika) Matematika Informatika Élő idegen nyelv Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Ember és társadalom Művészetek Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és társadalom Ember a természetben Testnevelés és sport

Tantárgyak 1-4. évf. Magyar nyelv és irodalom

A NAT műveltségi területei 5-8. évf. Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom

Tantárgyak 5-8. évf. Magyar nyelv és irodalom (dráma) Idegen nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Ember és társadalomismeret, etika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Egészségtan Földrajz Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének- zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés és sport (tánc) Informatika

Ember a természetben

Földünk- környezetünk Művészetek

Informatika

Matematika Informatika Idegen nyelv Környezetismeret Ének- zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport

93

Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc)

A tantárgyi kerettanterv évfolyamonként ismétlődő szerkezeti egységei a következők: Belépő tevékenységformák: A Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatainak megvalósításához nélkülözhetetlen; mind a képességfejlesztésben, mind a tantárgy tartalmainak elsajátításába meghatározó- évfolyamonként belépő- gondolati műveleteket, információszerző és feldolgozó eljárásokat, szóbeli, írásbeli, rajzi manuális, mozgásos stb. tevékenységeket tartalmaz ez a tantervi egység. E tevékenységek a tantárgy tartalmainak megfelelően változatosak: a tanulók munkába veszik mindennapi tapasztalataikat, információkat gyűjtenek írott szövegekből, elektronikus adatbázisaikból, megfigyelnek, kísérleteznek, különféle műfajokban megnyilatkoznak szóban és írásban, manuális és zenei tevékenységet végeznek, modelleket építenek, értelmeznek, különféle anyagokkal, tárgyakkal munkálkodnak, szabályokat, törvényszerűségeket alkalmaznak stb. A különféle tárgyú és formájú tevékenységeket a tanulók egyénileg vagy csoportosan, együttműködést igénylő feladathelyzetben végezhetik. Egy- egy tantárgyon belül, évfolyamról évfolyamra haladva e feladathelyzetek fokozatosan bővülnek, egymásra épülnek. A tevékenységformák általában értékelhető teljesítményhez vezető, modellértékű feladatok. Témakörök, tartalmak: E kerettantervi egység közli a tantárgy képzési tartalmait. Témaköröket, altémákat, esetenként tevékenységköröket nevez meg, majd ezek tartalmait közli tömör, címszószerű megfogalmazásban. A témakörök tartalmai értelemszerűen, a tantárgy sajátosságainak megfelelően, ismeretegységek, problémakörök, eljárások, tények, összefüggések, műalkotások, fogalmak, szabályok stb. A továbbhaladás feltételei: Ez a tantervi elem többféle szerepet tölt be: egyrészt magában foglalja azokat a tanulói tevékenységeket, amelyek ismerete, gyakorta lényegében fontos feltétele a tanuló megbízható tudásának, annak, hogy a képzési rendszerben eredményesen tovább haladhasson. Másrészt ez eredményes továbbhaladás feltételeként megfogalmaznak ismeretbeli, tudásbeli összetevőket, amelyek így alapul szolgálnak a következő évfolyamok tartalmainak elsajátításához. Ez a tantervi elem az alsó tagozat esetében két ponton eltérő sajátosságot is mutat. Mivel az 1-2 évfolyam a fejlesztés szempontjából egy pedagógiai egységnek tekinthető, ez a kerettanterv – az első év végére nem – csak a második évfolyamtól kezdődően fogalmaz meg teljesítmény-kritériumokat a tanulók értékeléséhez. A közoktatási törvény értelmében az első három évfolyamon a tanuló nem – csak a megengedettnél hosszabb mulasztás esetén vagy a szülő kérésére – ismételhet évfolyamot (Közoktatásról szóló törvény. 71§), ezért a második és a harmadik évfolyamon nem beszélhetünk továbbhaladási feltételekről. Helyette a következő tanévi fejlesztés feltételei címszó szerepel. 94

Az e kerettantervben szereplő valamennyi tantárgy tanterve szempontokat közöl a tanulók teljesítményének értékeléséhez. Teljes kerettantervünk mágneslemezen (Floppy disk) található

95

A NAT – 2003 tanévenként fokozatosan lép életbe: 2004 szeptemberében csak az 1. évfolyamon.

Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Szabadon tervezhető óra Kötelező óraszám a törvényben

296 148

296 148

277,5 129,5 18,5

37 37 55,5 37 111 18,5 740

37 37 55,5 37 111 18,5 740

55,5 55,5 55,5 37 111 0 740

259 111 18,5 111 74 55,5 55,5 37 111 0 832,5

96

Heti óraszámok évfolyamonként a közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosításának megfelelően – Alsó tagozat

Heti Óraszámok évfolyamonként Évfolyam Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika

1. osztály

1. osztály

2. osztály

2. osztály

3. osztály

3. osztály

4. osztály

4. osztály

1. félévi óraszám 8

2. félévi óraszám 8

1. félévi óraszám 8

2. félévi óraszám 8

1. félévi óraszám 8

2. félévi óraszám 7

1. félévi óraszám 7

2.félévi óraszám 7

4

4

4

4

4

3 1

3 1

3

3

3

Idegen Nyelv Környezetismeret

1

1

1

1

1

2

2

2

Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Szabadon tervezhető óra Kötelező óraszám összesen

1 1

1 2

1 1

1 2

1 2

2 1

1 2

2 1

1 3 1

1 3

1 3 1

1 3

1 3

1 3

1 3

1 3

20

20

20

20

20

20

23

22

97

Az 5. 8. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok a közoktatásról szóló törvény 2003.évi módosításának megfelelően. A NAT – 2003 tanévenként fokozatosan lép életbe: 2004 szeptemberében csak az 1-ső évfolyamon.

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom (dráma) Történelem és állampolgári ismeretek (hon – és népismeret) Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és Médiaismeret Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Ember és társadalomismeret, etika Osztályfőnöki Egészségtan Kötelező óraszám a törvény alapján

5. évf. 148

6. évf. 148

7. évf. 129,5

8. évf. 129,5

74

74

74

74

111 148 18,5 74

111 111 37 55,5

111 111 37

111 111 37

55,5 55,5 55,5 55,5 37 37

55,5 55,5 55,5 55,5 37 18,5 37

37 55,5

37 37 55,5

37 92,5

37 92,5

37 92,5 18,5

18,5 92,5 18,5

37

18,5 18,5 832,5

18,5

18,5

925

925

832,5

98

Heti óraszámok évfolyamonként a közoktatásról szóló törvény 2003.évi módosításának megfelelően – Felső tagozat

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Egészségtan Mozgóképkultúra és média ismeret Ember és társadalom ismeret, etika Kötelező óraszám összesen

5. évf. 1. félév 4 2

5. évf. 2. félév 4 2

6. évf. 1. félév 4 2

6. évf. 2. félév 4 2

7. évf. 1. félév 4 2

7. évf. 2. félév 3 2

8. évf 1. félév 4 2

8. évf. 2. félév 3 2

3 4

3 4 1 2

3 3 1 2

3 3 1 1

3 3 1

3 3 1

3 3 1

3 3 1

1 2 2 1,5 1 1 1 2 0,5

2 1 1 1,5 1 1 1 3 0,5

2 1 1 1,5 1 1

1 2 2 1,5 1

2

1 2 1 2 1

1 1 1 3 1

1 1 1 1 3 0,5 0,5

1 1 2 1 2 0,5 0,5

3 0,5

1 2 0,5

1

1

1 22

23

23

22

99

25

25

1 25

25

A nem kötelező, szabadon választható, tanórán és tanórán kívüli foglalkozások Iskolánkban a szülők és tanulók kérésének, igényeinek megfelelően, valamint a közoktatásról szóló törvény 2003.évi módosításának megfelelően igyekszünk minél változatosabb lehetőségeket biztosítani a gyerekek részére életkorukhoz és fejlettségükhöz igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgás szervezésével, a mindennapi testedzés céljait szolgáló foglalkozások és az iskolai sportköri foglalkozások szervezésével. Segítjük tudásuk gyarapítását, érdeklődésük kielégítését, a középiskolába való eredményes felkészülést. Foglalkozásaink a NAT műveltségi területeihez kapcsolódnak. Óraszámok 2004/2005 – től felmenő rendszerben 1 tanuló csoportra

Évfolyam

Napi óra 52.§ (3)

Heti óra

Választható tanórai foglalkozások 52.§ (7) a heti kötelező óra

A választható foglalkozások % értéke

1 2 3 4 5 6 7 8 1-8.osztály összes órája

4 4 4 4,5 4,5 4,5 5 5

20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 177,5

10%-a 10%-a 10%-a 10%-a 25%-a 25%-a 30%-a 30%-a

2 2 2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5 34,5

100

1-3 tanuló részére szervezett foglalkozás 52§ (11) C) alapóra/hét 5%-a esetén 1 1 1 1,125 1,125 1,125 1,25 1,25 8,875

Sajátos nevelési igényű tanulók hátrányának csökkentése 52.§ (6) a heti kötelező óra

Sajátos nevelési igényű tanuló óráinak % értéke

Sajátos nevelési igényű tanulók összórája

15%-a 15%-a 15%-a 15%-a 15%-a 15%-a 15%-a 15%-a

3 3 3 3,375 3,375 3,375 3,75 3,75 26,625

26 26 26 29,25 32,625 32,625 37,5 37,5 247,5

Az 52.§ (11) C) pontjának változása 2003. szeptember és 2010. szeptember között Alapóra/hét %-os növekedés 177,5

Összóra 2003. Összóra 2004. Összóra 2005. Összóra 2006. Összóra 2007. Összóra 2008. Összóra 2009. Összóra 2010. szeptember szeptember szeptember szeptember szeptember szeptember szeptember szeptember 5% 6% 7% 8% 9% 10% 11% 12% 220,9

222,63

224,4

226,18

227,95

229,73

231,5

233,28

Számítási mód: heti összóra + a választható foglalkozás értéke + az 1-3 tanuló részére szervezett foglalkozás (52§ (3) )...............................52§ (7) )…………………..52§ (11) C) 52.§ (3) A tanuló kötelező tanórai foglalkozása – a (4) és (6) bekezdés kivételével - nem lehet több a.) az első – harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál; b.) a negyedik – a hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál; c.) a hetedik – nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál… 52.§ (7) Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális illetve kisegítő ismeretek átadása céljából, ( a továbbiakban: nem kötelező tanórai foglalkozás). Ha az igazgató a fenntartó egyetértésével nagyobb időkeretet nem állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete – osztályonként – a (3) – (5) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások a.) az első – negyedik évfolyamon tíz, b.) az ötödik – hatodik évfolyamon huszonöt, c.) a hetedik – nyolcadik évfolyamon harminc %- a… 52.§ (11) c) Egyéni – egy – három tanuló részére szervezett foglalkozás tartható az általános iskolában, középiskolában és a szakiskola kilencedik – tizedik évfolyamán a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül – a (3) 101

bekezdésben meghatározott – heti kötelező tanórai foglalkozások 12%-ában a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, illetőleg az első – negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítése céljából. 52.§ (6) A gyógypedagógiai – nevelésben – oktatásban résztvevő nevelési – oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete a (3) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra a.) 10%- a értelmi fogyatékos tanuló, b.) 15%- a – az autista kivételével – többi fel nem sorolt fogyatékos tanuló… e.) 50%- a a siket és az autista tanuló estén.

102

103

IX. Felhasznált irodalom jegyzéke 1. Kerettantervek alkalmazása Oktatási Minisztérium Budapest, 2000. Szerkesztette: Balla Árpád 2. Az alapfokú nevelés - oktatás kerettantervei Oktatási Minisztérium Budapest, 2000. 3. Jog a pedagógiában Bíró Endre Pedagógus-Továbbképzési Módszertani és Információs Központ Budapest, 1998. 4. A közoktatás szerepe a hátrány, kudarc, leszakadás megelőzésében, leküzdésében Oktatási Minisztérium-Országos Köznevelési Tanács Budapest, 2000. Szerkesztette: Hoffmann Rózsa 5. Minőségbiztosításról iskolaigazgatóknak Talyigás Judit-Mojzes Imre Dinasztia Kiadó Budapest 2000. 6. Minőségértékelés, minőségbiztosítás az oktatásban. Fejér Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet – Szöveggyüjtemény, 1999. Szerkesztette: Balogh Anna 7. Minőségfejlesztési Kézikönyv Oktatási Minisztérium Budapest, 1999. 8. Ellenőrzés, mérés, értékelés, minőségbiztosítás a közoktatási intézményekben Marunák Ferenc-Marunák Ferencné Modinfo KFT., Budapest, 2000. 9. Gyakorlati útmutató a pedagógiai program módosításához Marunák Ferenc-Marunák Ferencné Modinfo KFT., Budapest, 2000. 10. Minta pedagógiai program általános iskolák részére Marunák Ferenc Modinfo KFT., Budapest, 2000. 11. A minőségközpontú iskola – Tanulmánykötet, 1998. Tóth Tiborné dr. Monocopy Nyomda 12. Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában Bagdy-Telkes Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 1998.

104

13. Kommunikálj! Bánréti Zoltán Korona Kiadó Budapest, 1993. 14. Nevelési kézikönyv személyiségfejlesztő pedagógiai programok készítéséhez Mozaik Oktatási Stúdió Szeged, 1996. 15. NAT Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1995. 16. 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról. Az 1999. évi LXVIII. törvénnyel egységes szerkezetbe foglalt szöveg. 17. Állandó változásban. A közoktatási törvény 1999.évi módosításával kapcsolatos feladatok Korszerű iskolavezetés RAABE Könyvkiadó Budapest, 1999. 18. Az iskola mint a nevelés helyi rendszere Lénárd Ferenc Pedagógiai Szemle 1998/7-8.sz. 19. Autizmus Alapítvány: Tanterv pervazív fejlődési zavarban szenvedő (autista/autisztikus) gyermeket nevelő-oktató általános iskolák számára www.autizmus.hu

105

A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása

1. A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége 2009. év 08. hó 28. napján tartott ülésen véleményezte és elfogadásra javasolta.

…………………………………………… A szülői munkaközösség elnöke 2. A pedagógiai programot a nevelő testület a 2009. év 08. hó 28. napján tartott ülésén elfogadta.

………………………………………….. Intézményvezető 3. A Humánus Alapítványi Általános Iskola pedagógiai programját az „Együtt Veled” Alapítvány kuratóriuma 2009. év 08. hó 28. napján tartott ülésén jóváhagyta.

………………………………………… A kuratórium elnöke

106