B kötet

I/B kötet 1. oldal

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2010. június 03-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./B kötet Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának elfogadása 2

I/B kötet 2. oldal

Iktatószám: Címzett:

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése

Tárgy:

Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának elfogadása

Az anyagot készítette:

Bálint Gabriella főigazgató Lénárt Miklós alapellátási igazgató Simon János szakmai vezető

Az anyagot látta: Dr. Korsós Ágnes

Véleményezésre megküldve:

Sokszorosításra érkezett:

Valamennyi bizottságnak

2010.05.25

Napirend kapcsán meghívandó személyek:

I/B kötet 3. oldal

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesterétől Tárgy: Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának elfogadása Tisztelt Közgyűlés! Az 1993.évi III. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény, 92. §. (3) bekezdése alapján a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A Sztv. 92. §. (5) bekezdése alapján a társulás által elkészített koncepciónak illeszkednie kell a megyei, ill. a többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz. A városunkra is vonatkozó, a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás által 2010ben átdolgozott szociális szolgáltatástervezési koncepció; a Csongrád-megyei Önkormányzat 2008-ban felülvizsgált szociális szolgáltatástervezési koncepciójához illeszkedik. Mellékelten előterjesztem a Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójáról szóló anyagot, hogy a benne leírtakat megvitatni, elfogadni szíveskedjenek.

Hódmezővásárhely, 2010. május 21.

Dr. Lázár János sk. polgármester országgyűlési képviselő

I/B kötet 4. oldal

Tárgy: Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának elfogadása

HATÁROZATI JAVASLAT

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése – Hódmezővásárhely és Kistérsége Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójáról szóló anyagot megtárgyalta és elfogadta.

Hódmezővásárhely, 2010. június 03.

Dr. Lázár János sk. polgármester

A határozatot kapja: 1.) Dr. Lázár János polgármester 2.) Dr. Korsós Ágnes jegyző 3.) Almási István alpolgármester 4.) Dr. Kószó Péter alpolgármester 5.) Kiss Andrásné főtanácsos 6.) Bálint Gabriella főigazgató 7.) Irattár

I/B kötet 5. oldal

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS KISTÉRSÉGE

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

2010

Hódmezővásárhely

Mártély

Mindszent

Székkutas

I/B kötet 6. oldal

TARTALOMJEGYZÉK I. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ JOGSZABÁLYI HÁTTERE…………………………………………………………………………………….3 II. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ALAPELVEI, ÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA…………………………………………………………..4 III. A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA…………………………...5 III.1 A szolgáltatástervezési koncepció feladata…………………………………...5 III.2 Célterületek…………………………………………………………………...5 III.3 Célcsoportok………………………………………………………………….7 IV. HELYZETKÉP - A TELEPÜLÉSEK BEMUTATÁSA………………………….……9 IV.1 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város……………………………………...9 IV.2 Mártély Község……………………………………………………………...11 IV.3 Mindszent Város…………………………………………………………….13 IV.4 Székkutas Község…………………………………………………………...15 V. CSONGRÁD-MEGYE ÉS A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI JELZŐSZÁMAI………………………………………………………….18 V.1 Csongrád megye gazdasági és társadalmi jelzőszámai………………………19 V.2 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város……………………………………..23 V.3 Mártély Község………………………………………………………………27 V.4 Mindszent Város……………………………………………………………..27 V.5 Székkutas Község……………………………………………………………28 VI. A KISTÉRSÉG LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA…………………...31 VII. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSI RENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA……………………………….33 VII.1 A kistérségben szociális feladatokat ellátó Kapcsolat Központ intézményei ………………………………………………………………...36 VII.2 Mártély, Mindszent és Székkutas szociális szolgáltatás adatai…………….80 VII.3 A HÓDFÓ Szociális Foglalkoztató és a civil szervezetek szerepvállalása a szociális ellátó rendszerben…………………………………………………94 VIII. A KISTÉRSÉGHEZ TARTOZÓ TELEPÜLÉSEK SEGÉLYEZÉSI PROGRAMJÁNAK A BEMUTATÁSA…………………………………………………..99 IX.

HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI

TÖBBCÉLÚ

KISTÉRSÉGI

TÁRSULÁS

KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI CÉLJAI A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZERBEN..112 IX.1 A Kapcsolat Központ intézményeinek SWOT analízisei…………………113 IX.2 Fejlesztési tervek, irányok...........................................................................134 X. MELLÉKLETEK (2010 évi költségvetési terv, Szervezeti ábra)……………………136 FORRÁSOK………………………………………………………………………………..138

I/B kötet 7. oldal

I. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ JOGSZABÁLYI HÁTTERE A Sztv. 92. §. (3) bekezdése alapján a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A Sztv. 92. §. (5) bekezdése alapján a társulás által elkészített koncepciónak illeszkednie kell a megyei, ill. a többcélú kistérségi társulás esetén a kistérség területének összehangolt fejlesztését biztosító tervekhez, programokhoz. 2007. június 01-től Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent, Székkutas önkormányzatai – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 244/2003. (XII.18) Kormányrendelet ill. a 2004. évi CVII. törvényben foglalt felhatalmazás, valamint a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján , a kistérségi társulást az alábbi területekre hozták létre abból a célból, hogy a kistérség lakói az önkormányzati közszolgáltatásokhoz a lehető legszélesebb körben jussanak hozzá, és forrásaikat célszerűen és optimálisan használják fel, biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást és szolgáltatást: • • • • • • • •

Területfejlesztési feladatok szervezése, kistérségi megvalósítása. Oktatási feladatok közös ellátása. Egyes egészségügyi feladatok ellátása. Szociális és gyermekjóléti ellátások megszervezése. Szilárdhulladék-gazdálkodási feladatok ellátása. Belső ellenőrzés. E-önkormányzati rendszer tervezése. Kistérségi bűnmegelőzési program beindítása.

területfejlesztési

projektek

A Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás 2010-ben átdolgozott szociális szolgáltatástervezési koncepciója a Csongrád-megyei Önkormányzat 2008-ban felülvizsgált szociális szolgáltatástervezési koncepciójához illeszkedik.

I/B kötet 8. oldal

II. A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ALAPELVEI, ÉRTÉKEK MEGHATÁROZÁSA Alapelvek:

Jog az emberhez méltó életre és a szociális minimum biztosítása mindenki számára. Középpontban az ember, az egyének és a családok. Mindennemű hátrányos megkülönböztetés, előítélet elutasítása. A szociális intézmények támogató szerepének hangsúlyozása. Az egyén és a családok védelme, a helyi társadalom zavartalan együttélése. A szociális területen a preventív tevékenységek erősítése. A szociális ellátórendszeren keresztül az önszerveződő közösségek létrejöttének segítése.

Értékék meghatározása:

Szociális biztonság (ne fordulhasson elő, hogy a szükséget szenvedők ellátás nélkül maradjanak). Relatív biztonság (valamilyen „társadalmi kockázat” bekövetkezésekor az egyén vagy a család életszínvonala ne süllyedjen túlságosan nagyot); Az ellátások és szolgáltatások alapvetően a megbomlott szociális egyensúly korrekciójára hivatottak; Differenciáltság; Az ellátások, szolgáltatások „kliensközeli” biztosítása; Egyénekre, közösségekre és csoportokra vonatkozó ellátások biztosítása; Társadalmi integráció erősítése; Innováció; Minőség a szolgáltatásokban; Hatékonyság, hatásosság; A kistérségi szociális ellátórendszere integrációjának erősítése, fenntartása; Az integrált intézményi struktúrában az átjárhatóság biztosítása a munkavállalók számára; Munkavégzés minőségének mérhetővé tétele.

I/B kötet 9. oldal

III. A SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA Jelen dokumentum célja, hogy:

A Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás tagjai a vonatkozó törvényekben meghatározott feladataikat a térség egyes településeinek adottságai, lakosainak igényei és szükségletei figyelembevételével, az anyagi és humán erőforrások legoptimálisabb felhasználásával lássák el, a lehetőségekhez mért legmagasabb szinten. Feltárja a szociális területet érintő esetleges újonnan felmerülő igényeket. A kistérségi tudat és szolidaritás erősítése. Meghatározni azokat az alapelveket, irányokat, célokat, amelyeket a kistérség a szociális szolgáltatások biztosítása, fejlesztése során követ, illetve amelyekkel orientálni kívánja a szociális szolgáltatások fejlesztésének további szereplőit; A döntéshozók részére készüljön egy olyan alapdokumentum, amely átfogó képet nyújt a kistérség ellátási kötelezettségének helyzetéről, a szociális szükségletekről és a rendelkezésre álló lehetőségekről, a szolgáltatások fejlesztésének irányairól és a feladatokról az önkormányzat szabályozási hatáskörében, az ellátási kötelezettség szintjén és az intézményi szinteken; A kistérség településein a szociális szolgáltatásoknak egy olyan rendszere jöjjön létre, amely minőségi és egyben differenciált, ahol a szolgáltatások középpontjában az egyén, a család, valamint a közösség áll, valamint amely összehangoltan, koordináltan működik, és amely teljes mértékben lefedi a szociális szükségleteket.

III.1 A szolgáltatástervezési koncepció feladata

Világítson rá a kistérséghez tartozó településeken működő szociális ellátórendszer esetleges hiányosságaira; Jelölje ki az irányokat egy résmentes szociális védőháló kialakításához; Segítse elő egy egységes „szociális szolgáltató politika” kialakítását a kistérségben; Biztosítson információkat egyéb fejlesztési koncepciók, programok (pl. területfejlesztési koncepció, rekonstrukciós program, fogyatékosok ellátásának korszerűsítése, rehabilitációs programok, stb.) tervek kidolgozásához és megvalósításához; Segítse információkkal a döntéshozókat, illetőleg a szolgáltatások biztosításában részt vevőket, adjon kellő alapot a szociális szolgáltatások fejlesztésének operatív programjaihoz, stb.

III.2 Célterületek: A szolgáltatástervezési koncepció a társulásban ellátott szociális szolgáltatások működtetését, fejlesztését az alábbi területeken célozza meg: A) Csökkenteni a szociális területen dolgozó alacsonyabb képzettségű/végzettségű munkavállalók arányát képzések biztosításával,

I/B kötet 10. oldal

Képzéseken résztvevők 35

31

30 25 18

20 15 10 5 0 Középfokú képzésen vesz részt

Felsőfokú képzésen vesz részt

B) Időskorúak, egészségkárosodottak szociális biztonságának megteremtése, krízishelyzet megelőzése, elhárítása. Jelenleg 4 időskorúak nappali ellátása (klub) működik (3 Hódmezővásárhelyen, 1 Mindszenten), szociális étkeztetés (Hódmezővásárhely), házi segítségnyújtás (Hódmezővásárhely és Mindszent), jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Hódmezővásárhely és Mindszent), amelyek kielégítik a felmerülő igényeket. CÉL: a mindenkori felmerülő (változó) igényekre rugalmasan reagálni. Mint az alábbi diagram is mutatja, a szociális étkeztetést igénybe vevők száma hullámzó. Szociális étkeztetést igénybe vevők 2009 évben 217

220 210

201 202

200 190

205 207 207

211

207 207

195 182

186

ellátottak száma

180 170

Ja nu á

r Fe br . M ár c. Áp r. M áj . Jú n. Jú l. Au g Sz . ep t. O kt . No v. De c.

160

Az időskorúak szociális biztonságának növelése időskorúak otthona férőhelyszámainak fenntartásával. Hódmezővásárhelyen 200 férőhelyes intézmény működik, a várakozók száma 17 fő. Mindszenten 21 férőhelyes intézményben a várakozók száma 9 fő, amely arányaiban magasnak mondható, ezért szükségesnek mutatkozik az intézmények férőhelyeinek bővítése, vagy más módon történő biztosítása (kisebb egységek létrehozásával).


Jelenleg a Családsegítő Szolgálat biztosít gerontológiai tanácsadást, cél ennek fenntartása és a lakosság minél szélesebb körében történő megismertetése. C) Fogyatékos személyek életvitelének segítése, támogató szolgálat biztosítása, társadalmi integrációjuk elősegítése érdekében. Fogyatékos személyek nappali ellátása 2 intézményben, fogyatékos személyek bentlakásos otthona és lakóotthona 1 intézményben. Akadálymentesített intézményekkel biztosítani a fogyatékos személyek részére az egyenlő hozzáférést. Jelenleg a kistérség szociális ellátó rendszerét biztosító Kapcsolat Központ 19 telephelye közül 17 telephelyen a fizikai akadálymentesítés biztosított (90 %-os lefedettség). Cél: 2 telephelyen (Oldalkosár utcai Bölcsőde, Teleki utcai Bölcsőde) az akadálymentesítés biztosítása, valamint az összes telephelyen a teljes körű akadálymentesítés megvalósítása. Jelenleg a Támogató Szolgálat működésével megoldott a rászorulók szállításának és személyi segítésének biztosítása. D) Gyermekjóléti alapellátások fejlesztése, minőségi szolgáltatások biztosítása. Prevenciós tevékenységek erősítése, elsősorban pályázati forrásokból: Játszóház létesítése, drogprevenciós programok (lakótelepi klub) a fiatalok tartalmas szabadidős tevékenysége eltöltése céljából. Jelenleg a TÁMOP-5.2.5 program keretében működik lakótelepi klub.

Intézményi struktúrák felülvizsgálata, fejlesztése; (2006-ban teljes intézményi átalakítás valósult meg, fejlesztés folyamatos) Humán- és pénzügyi erőforrás fejlesztés a helyi szociális szolgáltatásokban; (2006-ban teljes átalakítás, fejlesztés folyamatos) Információáramlás, kapcsolatok a potenciális ellátotti körrel, kapcsolatok a lakossággal, szakmai és intézményi kapcsolatrendszer, más ágazatokkal való együttműködés; Információkezelés jogszabályok szerint, internet a telephelyeken, Skype, e-mail, weboldal, vezetői értekezletek. Hirdetések és szereplések a helyi médiában. Oktatással, EVP-vel történő együttműködés; Jelzőrendszer: a gyermekjóléti szolgálat és a családsegítő szolgálat működteti, a gyermekjóléti szolgálat évente 1 alkalommal konferenciát szervez; Minőség kérdése a szociális szolgáltatásokban; Szerződéses ellátások, szolgáltatások (CsÁO, GyÁO); Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása, esélyegyenlőségének növelése.

III.3 Célcsoportok

Gyermekek:

Cél: a veszélyeztetett ellátottak számának csökkentése, szakellátásba kerülés minimalizálása, gyermekek hasznos szabadidős tevékenységének szervezése, segítése (pályázatból lakótelepi klub, játszóház működtetése), gyermekjóléti szolgáltatás bölcsődei elhelyezés biztosítása


védőnői szolgáltatás pszichológiai és jogi tanácsadás biztosítása

Családok (lakhatással, anyagi gondokkal küzdő):

családsegítés álláskeresési klub, háztartásgazdálkodási klub, családi napok szervezése integráció, munkaerőpiacra visszakerülés segítése

Időskorúak, nyugdíjasok, egyedülállók:

Alapellátás: nappali ellátás (időskorúak klubja) keretében a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, (gerontológiai tanácsadás) házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés támogató szolgáltatás Szakellátás (bentlakásos intézmények): Időskorúak otthona Marginalizálódott csoportok (krízishelyzetben lévő családok, hajléktalanok): Éjjeli Menedékhely, Átmeneti Szállása, Nappali Melegedő Speciális csoportok, Súlyos/halmozottan sérült 3-18 év közötti gyermekek (Csodaház Foglalkoztató Napközi) enyhén sérült felnőtt korúak nappali ellátása enyhe, közép és súlyos fogyatékkal élő felnőttek bentlakásos ellátása


IV. HELYZETKÉP - TELEPÜLÉSEK BEMUTATÁSA IV.1 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Hódmezővásárhely az Alföld délkeleti részén, a Békés-Csanádi hátság és a Tisza melléki szikes, agyagos rétség találkozásánál fekszik. A két egymástól eltérő természeti környezet határán kedvező feltételek alakultak ki a megtelepedésre. A régészek a város határában közel hatezer éves településnyomokat találtak. A feltárt kultúr rétegek az ember szinte megszakítás nélküli ittlétét bizonyítják. A neolitikum a földbe süllyesztett kunyhók és gabonatároló edények, hálónehezékek, a termékenység-kultuszra utaló "Kökénydombi Vénusz" és más leletek alapján rekonstruálható. A régészet sorra feltárta a rézkor, bronzkor, vaskor és a népvándorláskor emlékeit is. A határ, különböző pontjain, felszínre került különböző korokból származó leletek a Tornyai János Múzeum állandó régészeti kiállításán tekinthetők meg. A VIII. század végén főleg nomád néptöredékeket és a bolgárok elől menekülő földművelő és állattartó szlávokat találtak az itt letelepedő magyarok. Anonymus krónikája szerint a Körös-Tisza-Maros között Ond és fia Ete nemzetsége telepedett meg. A tatárjárás előtt ezen a területen már 7 templomos falu létezett. A tatárdúlás után újabb falvak nőttek ki a földből, melyek a török pusztításnak estek áldozatul. E falvak területeit később Hódmezővásárhelyhez csatolták, ezzel a város határa óriásivá növekedett. A régészek közel 20 középkori falunak, illetve templomnak a helyét találták meg. A várossá fejlődés a XV. század közepére tehető, amikor Hód, Vásárhely, Tarján és Ábrány egykor különálló kis falvak összeolvadtak és létrejött az Alföld egyik jellegzetes nagyhatárú mezővárosa. Az 1437-ben Hódvásárhelynek nevezett település a város akkori földesurának, Hunyadi Jánosnak az oklevelében, mint uradalmi központ szerepelt. A Csongrádról Csanádra vezető útvonal melletti fekvése kedvezett a kereskedelemnek. A középkorban a piacok és állatvásárok biztosították fejlődését. Mint földesúri mezőváros (oppidum) a középkori Csongrád vármegye területén feküdt. A megye egy része 1542 után török fennhatóság alatt állt. A Duna-Tisza közötti rész a Török Birodalomhoz, a tiszántúli rész, így Hódvásárhely is Erdélyhez tartozott. Az 1552-es hadjárat után egész Csongrád megye a török kezére került. Az 1566-os török-tatár támadás feldúlta az egész vidéket. A török kiűzésének idején 1693-ben ismét török-tatár csapatok dúlták végig a vidéket, amelynek a város is áldozatul esett. Az elmenekült lakosság csak 1699-ben települt vissza. A 150 éves török uralom gyér népességet és elvadult tájat hagyott maga után. A lakosság a pusztai legelők és a vízjárta rétségek előnyeit kihasználva főként rideg állattartásra rendezkedett be. A távoli külföldi piacokra lábon elhajtott magyar szürke marha jelentős jövedelmet biztosított. A Rákóczi-szabadságharc idején gróf Bercsényi Miklós a város ura. Az udvar 1701-ben elkobozta az uradalmat és Schlick Lipót császári generálisnak juttatta. A szabadságharc évei alatt visszaszerzett várost Bercsényi 1709-ben a kuruc generális Károlyi Sándornak adta haszonbérbe. A bécsi udvar a szatmári béke után nem ismerte el Károlyi birtokjogát és csak 11 évvel később, vásárlás útján sikerült visszaszereznie. Ettől kezdve, 1722-től egészen 1818ig, a földesúri joghatóság megszűnéséig a gróf Károlyi család birtokában maradt a város. Hódmezővásárhely az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején, hátországi szerepben ugyan, de bekapcsolódott az országos eseményekbe. Kossuth Lajos 1848. október 3-án második toborzó körútja során jutott el városunkba. Ekkor kapta a hírt a honvédsereg pákozdi ütközetéről. A hír hatására az összegyűlt tömeg lelkesedése sokszorosára növekedett. A vásárhelyi nemzetőrök részt vettek a délvidéki szerb támadás visszaverésében. A Tisza szabályozását követően, az 1860-as években kiszáradtak a környező tavak és erek. A belterület laposabb részeit fokozatosan feltöltötték, új betelepülőkkel gyarapodott a város. Hódmezővásárhely 1873-ban szakadt ki a megyéből, és nyerte el az önálló törvényhatósági


jogot. Ettől kezdve mutatkoztak meg az urbanizáció első jelei. Szembetűnően növekedett a népesség. 1890-ben 55475 főnyi lakosságával Hódmezővásárhely az ország negyedik legnépesebb városa. A századforduló körül alakult ki a városközpont mai képe. Ártézi kutak, lendületes építkezés, útburkolások, csatornázások jellemzik ezeket az évtizedeket. A lakosság 70%-a földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. Sajátos településszerkezet alakult ki, nagy határra kiterjedő tanyarendszerrel. Az állattenyésztés továbbra is meghatározó volt a népesség megélhetése szempontjából. A paraszti állattartást a gazdaságosság jellemezte. Jövedelmező volt a minőségi lótenyésztés, mely részben exportcikk volt, részben a mezőgazdaság igényelte. Emellett a piacra kerülő baromfi és tojástermelés is fellendült. Az állattartásról fokozatosan tértek át az extenzív gabonatermesztésre, amely a város létének alapját képezte. A gabonatermesztésen nyugvó mezőgazdaság jelentős számú bérmunkást foglalkoztatott. Az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásához vezető világháború megakadályozta a városfejlődést és minden téren veszteségeket okozott. A háborús nélkülözések, emberáldozatok, társadalmi feszültségek Vásárhelyen is tüntetésekhez vezetett. A Horthy-kor első évtizedében jó piaca volt a mezőgazdasági termékeknek. Bár a világháború és a megszállás erősen megviselte a város gazdaságát, a jó minőségű búzaértékesítési lehetőségei nőttek. Mint húzóágazat fellendült a sertéstenyésztés, nőtt a baromfiexport. Megjelent a kovács- és bognáripar, téglagyártás, kocsigyárak. Ipari középüzemek tucatjai próbálkoztak. A nagy gazdasági világválság a kezdeti fellendülést tönkretette. Növekedett a munkanélküliség. Keveset javított helyzeten a néhány nagyobb üzem. A világválság lezajlása után az 1930-as évek második felében ismét gazdasági fellendülés következett be. 1940-re baromfitenyésztő mintaközség lett Vásárhely. Jelentősen nőtt a lóexport. A második világháború ismét közbeszólt. A szovjet csapatok 1944. szeptember 25-én eljutottak a körtöltésig. Az elöljárók és a módosabb polgárok többsége elmenekült. A városon október 8-án hömpölygött át a háború. A házakban, emberéletben nem esett nagy kár, de a gazdasági fölszerelésekben óriási volt a veszteség. Az 1960-as évek végén nagyüzemek jöttek létre. A munkaerő teljes foglalkoztatottsága ugyan megtörtént, de a korszerűtlen ipar drágán termelt. A politikai és gazdasági csőd az 1980-as évek végére bontakozott ki. 1990-es rendszerváltás után Hódmezővásárhely megyei jogú város lett, a helyhatósági választás után kialakította önkormányzatának szervezetét. 1997-ben a magyar városok közül elsőként Hódmezővásárhelyet tüntették ki az Európa Tanács Európa Díjának Becsületzászló fokozatával. Ezzel a díjjal ismerték el a vásárhelyiek tevékenységét az uniós eszme, a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában, az infrastruktúra fejlesztésében és a környezetvédelemben. Hódmezővásárhely jelene Új szennyvíztisztító telep létesült, kialakulóban van egy, a város nagyobb létesítményeit, intézményeit összekapcsoló informatikai hálózat. Megvalósult a város kórházának rekonstrukciója, a kakasszéki gyógyintézet felújítása. Hódmezővásárhely jövőbeni fejlődése körvonalazódni látszik, a városban fedett uszoda, bel- és külterületi utak, belvárosi rekonstrukció, valamint új szálló építésével. Hódmezővásárhely idegenforgalmi szempontból nagy természeti kincse az a termálvízkészlete, amely a városi strandfürdőt táplálja és oly sok vendéget csábít nyaranként a városba. A városban nyugdíjas lakópark építése vált lehetővé, sikeres pályázat által. Nemcsak infrastrukturális fejlődés, hanem kulturális és művészeti fellendülés is kezdetét vette. Nagyon fontos a város polgárainak megadni a kellemes és kulturált szórakozás és kikapcsolódás lehetőségeit. Nagy jelentőséggel bír a


Hódmezővásárhely - Algyő közötti utóútszakasz négysávossá tétele, valamint a várost elkerülő és a nehézgépjármű-forgalomtól, ezáltal tehermentesítő autóút megépítése. Ezek által a város is bekapcsolódhat a Közép-Európán keresztül húzódó autópálya-rendszerbe. A város további eredményes és kitartó munkával és erőfeszítéssel elérheti, hogy a Dél-alföldi régió egyik legkiemelkedőbb és legdinamikusabban fejlődő településévé válhat, amelyre méltó módón büszkék lehetnek a város polgárai. A város minden külföldi és belföldi turista számára vonzó. Múzeumok, templomok, díszkutak, szobrok, parkok és egy termálvizes strandfürdő várja az idelátogató vendégeket. IV.2 Mártély Földrajzi fekvés: Mártély község az Alföld déli részén, Csongrád megyében található, a Holt-Tisza partján. Környező városok Mindszent és Hódmezővásárhely, amelyhez korábban közigazgatásilag tartozott. Jelenleg önálló önkormányzattal rendelkezik a mintegy 1300 fős község. Az idegenforgalom az 1960-as évektől indult fejlődésnek, köszönhető ez annak is, hogy ártéri területe - gazdag növény- és állatvilágával - a Kiskunsági Nemzeti Park része lett 1971-től. Valamint a vasúthálózat fejlesztésével a település bekapcsolódott a Budapest-Makó közötti közvetlen forgalomba. Napjainkban Mártély már jelentős turisztikai központtá nőtte ki magát, ám problémát jelent, hogy a part menti üdülőterület közigazgatásilag Hódmezővásárhelyhez tartozik. Így az idegenforgalomból származó jövedelem nem a község gazdasági fejlődését segíti elő. Ennek kiküszöbölésére próbálkozások történnek a falusi turizmus kiépítésével. Múlt, lakosság: Régészeti feltárásokból, melyet Farkas Sándor végzett a Nemzeti Múzeum megbízásából 1891-ben, nyilvánvalóvá vált, hogy a környék már a honfoglalás idején is lakott volt. Az első írásos dokumentumok Szent István király idejéből származnak, melyek arról tanúskodnak, hogy a települést István a Zalavári Apátságnak ajándékozta 1024-ben, Zenthadryanmartyr néven. Az apátság tulajdonába került földbirtok népe felett csak a király vagy az apát által kijelölt bíró ítélkezhetett. Mártélynak ezt az egyházi jellegét a többi egyházi földbirtokokon lévő falvakéval együtt Szent László királytól kezdve Zsigmondig minden uralkodó igyekezett megerősíteni, sőt László alatt a világi adóztatástól is mentesültek. A község neve a különböző történelmi korokon keresztül folyamatosan változott, a török hódoltság ideje alatt már Marther–re rövidült, mai nevét 1808-ban kapta. 1241-ben az országot három irányból érte a tatárok támadása, a fősereg Batu kán vezetésével Erdély – Szeged felől érkezve végigdúlta a környéket. Mártély sem kerülhette el sorsát. A feldúlt falvak jó része sohasem települt újjá. A falu azonban a tatárdúlás idejét kivéve folyamatosan lakott hely. Az egyházi birtokon az aránylag jobb bánásmód miatt a rendnek sem kellett attól tartania, hogy a lakosság elhagyja a települést. A falu egészen a török hódoltság bekövetkeztéig az apátság birtoka maradt. 1553-ban a királyi adóösszeíró Csongrád megyében mindössze tizenhét lakott helységet jegyez, az elpusztult községek száma tizenegy. Mártélyt a lakott és adózó községek között tüntették fel. A falu népességének nagyságára is következtethetünk abból, hogy 1557-ben huszonöt házat írtak össze. Az 1567-es írások jobbágyfaluként említik a települést, majd az 1600-as években lakatlan. 1649-ben Mártély, mint szerbek lakta falu ismert, azonban 1686-ban egy tatár támadás a szerb lakosságot szétszórta. Egy 1695-ös felmérés szerint a Tiszától Gyuláig terjedő terület Szentes kivételével nem volt lakott terület.


1723-tól gróf Károlyi Sándor birtokába került a község. Az 1828. évi összeíráskor a lakosság létszáma 156 fő, 35 család. 1851-ben az adófelmérésben Mártélyon 281 főt található. 1885-ben már 50 ház állt. A lakosság száma lassan emelkedett, 1913-ban 2647 lakos élt a mártélyi határrészeken. A lassú békés fejlődést az első világháború akasztotta meg, melyben 57 ember halt hősi halált. Majd 1919-ben a Vörös Hadsereg offenzívája, mely a románok kiszorítására irányult, szintén áldozatot követelt a falutól. A menekülő románok 56 embert lőttek le. 1949-ben a 3690/1949. Korm. számú rendeletben a belügyminiszter Mártély községgé alakulását rendelte el. A lakosság száma ekkor 2110 fő volt. 1960 után megváltozott az élet. A nagyüzemi módszerek bevezetése sok parasztember munkáját feleslegessé tette. A fiatalabbak a környező városok ipari létesítményeiben találtak munkát, ennek következtében igen sokan elköltöztek a településről. Mártély 1964-ben üdülőfaluvá vált, kiépült az üdülőterület, innentől kezdve folyamatosan fejlődött a falu. Új községháza készült, távolabb a régi faluközponttól, és körülötte épültek fel a község új házai. A terület benépesülése innentől kezdve vett igazi lendületet Nemzeti összetétel: A nemzetiségre utaló családnevek jelzés értékűek. Pl.: rácz, polyák, tatár, székely, olasz, tóth, cigány… Vallási, felekezeti megoszlás: Az őslakosok katolikusok voltak. Az 1860-as évektől a katolikus lakosság elszegődött a tanyavilágba béresnek, ahol majdnem mindenki református volt. Így kezdődött a két felekezet keveredése, mely napjainkban is folyamatosan tart. Egy 1995-ös felmérés szerint 17 család vallotta magát katolikusnak. Mártély község 1950 óta közigazgatásilag önálló. A községet 1949-ben villamosították. Vízmű és gázszolgáltatás 1994-től van a községben. A vasúti közlekedés 1893-ban indult. A pénz- és hiteléletet a Székkutas és Vidéke Takarékszövetkezet látja el 1985-től. 1855-ben egyházi iskolát alapítottak, majd ez a község kezelésébe került, 1950-ben új, modern iskola épült. Népsűrűség: 31,54 fő/km2 Közigazgatási belterület nagysága: 95 ha 6022 m2. Megközelíthetősége: közúton és vasúton Helyi tömegközlekedés nincs. Távolsági közlekedés szervezettsége: MÁV, TISZA-VOLÁN Közműves ivóvízellátásba bekapcsolt lakosok száma: 565 db Szennyvízelvezetésbe kapcsolt lakások száma: 375 db Lakóépületek száma 530 db. Egészségügyi intézmények: Orvosi rendelő (háziorvos, fogszakorvos) Anya- Csecsemővédő Intézmény (védőnő) Oktatási intézmények: óvoda 1-8 osztályos általános iskola


Művelődési intézmények: Faluház Községi Könyvtár Sportpálya (füves és betonos) Szociális intézmények: Gondozási Központ Hitélet gyakorlásának színterei: Római Katolikus templom – plébánia Református imaház. Felekezeti megoszlásról nincs adat. Közbiztonsági szervek: Körzeti megbízott 1 fő Polgárőr- Tűz- és Vagyonvédelmi Khe. IV.3. Mindszent Fekvése A település a Dél-alföldi térségben, Csongrád megyében, a Tisza folyó bal partján, Szegedtől (megyeszékhelytől) 50 km-re található. A település a 4521-es közúttal kapcsolódik a két legközelebbi városhoz: Szenteshez és a társulási központként funkcionáló Hódmezővásárhelyhez. Országos főútvonal (pl. 47-es) csak így, ezeken a településeken keresztül közelíthető meg, az (5-ös) autópálya elérése pedig, még nehézkesebb, hiszen a legközelebbi, kisteleki felhajtó eléréséhez komppal át kell kelni a Tiszán, egyébként csak Szeged vagy Kiskunfélegyháza felől érhető el. Címere A címerpajzs egyenes állású, alul kerek behajlással csúcsban végződik. A pajzsmező kék színe a levegőt, az eget, a vizet idézi, melyek a tisztaság, az igazságosság és hűség jelképei. A két hal, a szigony pedig az alapító hét halászcsaládra is utalva az ősi halászatot jelképezi. A szélesebb hullámvonalú ezüst pólya a kanyargó Tiszát, a keskenyebb a Kurcát jelenti, mint a város földrajzi adottságát a két folyó találkozásánál, és a halászat, valamint a kompátkelés színterét. Története A régészeti leletek szerint már az ókorban lakott volt. A honfoglaló magyarság is, megszállta Csongrád megye ezen részét. Erre leletek is utalnak, de Szer (Pusztaszer) közelsége (6 km) is bizonyossá teszi ezt. Írásos emlék Mindszent ikerközségét Apor néven, mely beépült Mindszentbe (és plébániát) 1332-ben említi először az egyházi tizeddel kapcsolatban. Tiszai átkelőhelyét 1515-ben említik először oklevelek.

A történelem folyamán többször elpusztult település mindig a visszatelepülőkkel élt tovább.


Római katolikus templom A többször újraépült templomát mindig "mindenszentek"-nek ajánlották. A város nevét templomáról nyerte. A török hódoltság idején sok csapás érte Mindszentet. A lakosság nagy része elmenekült, a veszélyhelyzet után mindig visszatelepült, így túlélte a templom a lakossággal együtt a török megszállást, amit 1675-ben Rómába küldött jelentés és korabeli török adójegyzékek igazolnak. Csak a törökök kiűzése (1686) után nyílt meg a nagyobb fejlődés a község számára. Ebben döntő szerepe volt Hodosy Imre katolikus lelkésznek, aki 1702-ben került Mindszentre. Újraszervezte a plébániát és a községi közigazgatást. Ettől kezdve fokozatosan gyarapodott a lakosság. A XVIII. században előbb gróf Károlyi Sándor gyámkodott, majd 1733-tól gróf Erdődy György személyében új földesura lesz Mindszentnek. 1804-ben az uradalmat gróf Zichy Leopoldina, Pallavicini Károly őrgróf özvegye vette meg. Később fiának, Pallavicini Eduárdnak (1787-1839) adományozta. 1839-ben Pallavicini Alfonz (1807- 1875) őrgróf örökli a birtokot, 1875-től Pallavicini Sándor (1853-1933) őrgróf úrra szállott, (utána fia, Pallavicini Alfonz (1883-1958) Mindszent díszpolgára 1945-ig volt a birtokos), akiket Mindszent lakói nagy tisztelettel és hálával öveztek. 1893-ban megnyílt a vasút. A 19. századi változások jelentős hatással voltak Mindszent fejlődésére is. Az Iskolasor A Pallavicini Sándor őrgróf alapította Károly óvoda 1902-ben, a Lányiskola 1903-ban, a Fiúiskola pedig 1905-ben épült. A három épület szép iskolasort alkot a település főterén, ma is kellemes színfoltja a városnak. Az óvodában premontrei apácák működtek, akik az akkori állami óvodákat megelőzve napközi otthont és bölcsődét szolgáltak együttműködve a község elöljáróságával.

A Városháza 1928-ban épült a községháza (ma városháza), melyhez szintén a Pallaviciniek adományozták a területet. 1884-től 1950-ig a Tiszántúli járás, majd a Mindszenti járás székhelye, melyhez Derekegyház, Mágocs, Mindszent és Szegvár községi jegyzőségei tartoztak. Népcsoportok 2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Népsűrűség: állandó lakosok száma négyzetkilométerenként: 122,57 fő/km2 Belterület: 357 Ha Helyi tömegközlekedés formája: nincs tömegközlekedés Távolsági közlekedés szervezettsége: a helyközi tömegközlekedésben jelentős szerepe az autóbusz közlekedésnek van, a vasút kisebb jelentőséggel bír. Közműves ivóvízellátásba bekapcsolt lakások száma: 3127 db Szennyvíz-elvezetésbe kapcsolt lakások száma: 218 db


Lakóépületek száma, állaga, a lakások nagysága: 3187 db Lakóépületeken belül a komfortfokozat szerinti megoszlás: összkomfortos: 1980 db, komfortos: 835 db, komfort nélküli lakások száma: 372 db Középületek száma: 40 db Egészségügyi intézmények (orvosi rendelők, szakrendelők, kórház stb. alap és szakellátás mutatói): Egészségház: 4 felnőtt háziorvosi rendelő, 1 gyermekorvosi rendelő, védőnői szolgálat, fizioterápiás rendelő, szemészeti, nőgyógyászati magánrendelés, kislabor működik az épületben. Oktatási intézmények (óvoda, alap, középfok, felsőoktatás); - Károly Óvoda és Bölcsőde (3 feladatellátási helyen működik) - Mindszenti Általános Iskola (4 feladatellátási helyen működik) - négy családi napközi (Törptanya Családi Napközi, Fecskefészek Családi Napközi 1-2.) - Budakalász Gimnázium Mindszenti tagintézménye Művelődési intézmények, szabadidő eltöltésére szolgáló intézmények, létesítmények; - Keller Lajos Városi Könyvtár és Kulturális Központ - Mindszenti Általános Iskola sportcsarnokai (2) - városi sportpálya - lovaspálya - tiszai szabadstrand Szociális intézmények típusa, száma, befogadóképessége, területi elhelyezkedése Kistérségi feladatellátásában működő szociális alapszolgáltatások: házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, időskorúak nappali ellátása, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás Szakosított ellátást, ápolást, gondozást nyújtó intézmény: Idősek Otthona Mindszent Város Gondozási Központja feladatellátásában működő szociális alapszolgáltatások: szociális étkeztetés, tanyagondnoki szolgálat. Ellátási terület: Mindszent Város közigazgatási területe A hitélet gyakorlásának színterei: vallási felekezet szerinti megoszlás - Római Katolikus templom és Szent Imre Kápolna - Református Imaház Közbiztonsági szervek: Rendőrőrs, polgárőrség IV.4 Székkutas Székkutas község történelmének áttekintése. 50 évvel ezelőtt 1950. január 1-ével a BM. 5203-35-8/1949.I.8 szám alatt kiadott rendelete értelmében községünk Vásárhelykutas néven önállóvá vált. Kivált Hódmezővásárhely közigazgatása alól. Területe akkor 22815 Kh volt és a lakosság száma 4095 fő. E területnek, mint a vásárhelyi "Nagypuszta" más területeinek is, már korábban is voltak önállósodási törekvései, de azok nem jártak eredménnyel.


A tanácsházát ideiglenesen a régi közigazgatási kirendeltség épületében helyezték el, de 1951-ben megépült az új tanácsháza a község mai központjában. A közigazgatási felügyeletet ideiglenesen a városi tanács látta el. Egy fél évnek kellett eltelni mire megjelent a rendelet, hogy a község a szentesi járáshoz fog tartozni. A község nevét az akkor újonnan választott tanács Székkutasra változtatta. 1979-ig a lakosság háromnegyede külterületen élt, tanyavilágon élt, mára ez az arány szinte megfordult. Székkutas mai arculatának kialakítását nagyban befolyásolta az 1952 '53-ban elkészült mintafalu terve. 1958-'59-ban elkészült a 47-es főút jelenlegi útvonala, majd az ezt követő időszakban a jelentősebb községi szintű építkezések a főút mellé összpontosultak. A sportpályát még Kiss Pál, akkori polgármester adományozta a sportot kedvelőknek, de az ifjúsági házat és a tekepályát már 1957- '58-ban építették. 1962- '63-ban épült az Alföldi operának becézett és saját korában nagyon korszerűnek számító Művelődési ház. 1975-ben felépült az ABC áruház, majd rá egy évre a Posta új épülete, és ezzel teljesen áthelyeződött Székkutas központja az "új" 47-es mellé. 20 évvel ezelőtt felépült a tornaterem, 1981-ben átadták az új iskolát, majd '85-ben az egészségházat. A fejlődéssel együtt nőtt a falu önállósága, amivel párhuzamosan a '60-as évek végén beindított Székkutas Hódmezővásárhely - Székkutas Volán buszjárat, szorosabbra fűzte a falusiak és városiak közötti kapcsolatot. A faluban az ipar is rohamosan fejlődött a '60-as évek végén. A tsz-ek gépesítésével párhuzamosan a gépállomás szakosított gépjavításra, majd majorgépesítésre és villamosításra tért át. Még később a HÓDGÉP részeként mezőgazdasági gépeket gyártott és a község legjelentősebb komoly munkaerőt foglalkoztató ipari üzemévé vált. Egy elhibázott döntés értelmében a HÓDGÉP a székkutasi gyáregységét a '70-es évek végén eladta az Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezetnek, ezzel egy komoly munkahelyet megszüntetve Székkutason. Ennek káros hatása napjainkban is érezhető. A község iparát ezen kívül a Herbária, 1-2 ipari szövetkezet és néhány egyéni kisiparos jelentette. A termelés ilyen gyors fejlődésével egy időben a község az élet más területein is igen komoly fejlődét mondhatott magáénak. A felnövekvő nemzedék oktatását nevelését a községben működő iskola mellett nyolc külterületi tanyai iskola látta el, így: Csicsatér, Öthalom, Feketehalom, Kakasszék, Szökehalom, Csajág, Hatablak, Kispuszta. Ezek 1-2 tanerős iskolák voltak és osztatlan tanítás folyt. Ezekből alakul a mostani 8 évfolyamos általános iskola. Óvoda már korábban is működött a régi Népházban. 1947- '48-ban egy ONCSA házból átalakítással 2 termes óvoda készült, ahol 2 óvónő foglalkozott a 3-6 éves gyerekekkel. Ma már a kibővített óvodában, négy csoportban foglalkoznak a kicsinyek nevelésével. Az 50-es évek elején alakult sportkör tevékenysége korábban sokkal eredményesebb volt, mint manapság. Szélesebb tömegeket tudtak mozgósítani és a tömegsportban több országos szintű eredményt értek el. A futballisták megnyerték az országos Traktor-kupát. Székkutas szülöttjeként Szenti Jusztina olimpián is képviselte hazánkat. A sportpályán széleskörű társadalmi részvétellel épült az ifjúsági ház, a tekepálya, az országban elsőnek lett kivilágítva a futballpálya és végül így épült a tornacsarnok is.


Az egészségügy helyzetére jellemző, hogy a korábbi külterületi orvosok helyett két SZTK körzeti orvos látta el korábban külön saját kis rendelőjében, ma már korszerű egészségházban. Jelenleg is két háziorvosi körzet működik. A fejlődés során fogorvosi rendelő is létesült, és laborvizsgálatot is végeznek, és fizikoterápiás ellátás is folyik. A fentiek mellett állandóan működött és a körülmények javulásával ma is jól működik az anya és csecsemővédelem. A szakorvosi ellátást, valamint a szükséges korházi kezelést a hódmezővásárhelyi rendelőintézet és városi kórház látta el, és látja el ma is. A gyógyszerellátást 1933 óta önálló gyógyszertár biztosította. Ma a privatizált gyógyszertár a korszerű egészségházban működik. A község kommunális ellátásának fejlődésére jellemző, hogy a központ villamosítása a '40-es évek végén megtörtént és későbbi építkezésekkel egyidejűleg tovább fejlődött. Ma már a külterület villamosítása terén is vannak eredmények. Az ivóvíz ellátás fokozatosan fejlődött és érte el, hogy ma az egész községben a megépült törpe vízmű és a kiépült vezetékhálózat biztosítja a jó minőségű ivóvizet. Az 1985. október 11-én Székkutason ünnepélyes keretek között meggyújtották a vezetékes földgázt. Ezt, a község fejlődése szempontjából komoly eseményt a polgármesteri hivatal falán egy emléktábla hirdeti. A lakosság nagymértékű közreműködésével megépült a földgázellátó hálózat, mely a családok többségének megkönnyíti a fűtést. A belterület majdnem minden utcájában kétoldali kiépített járda van és néhány kivétellel aszfaltburkolatú út is. A felsorolt jelentős fejlődéssel együtt megváltozott a lakosság szociális és társadalmi szerkezete is. 1950-ben a lakosság 20%-a élt a községben és 80%-a külterületen, tanyákon. Ez az arány a '80-as évek végére megfordult. A belterületen épült új utcák korszerű házai egyértelműen mutatják a lakosság anyagi körülményeinek javulását, bár a belterületre szorult és otthoni gazdálkodásra kényszerült családoknak egyre inkább szűknek bizonyulnak a tanyákhoz viszonyítva kis telkek. Minden háztartásban van rádió és televízió, elterjedtek a különböző elektronikus háztartási és szórakoztató eszközök és egyre több családban jelenik meg a számítógép. A családok több mint felének van személyautója, ami az emelkedő üzemanyag árak mellett lassan ismét luxuscikknek számít. Az utóbbi évek eseményeként általánosnak lehet mondani a telefonnal való ellátottságot, sőt egyre többen rendelkeznek mobil telefonnal is. A község vezetésének célja, hogy fejlesztésekkel biztosítsa a székkutasiak jó közérzetét, megélhetését helyben. A munkahelyteremtő vállalkozások támogatása mellett fontos szerephez jut a természetes környezet megóvásának. A még kiaknázásra váró területek: gyógynövénytermesztés és a falusi turizmus. A jövőkép megtervezésében és megvalósításában fontos szerep jut még a meglévő és újonnan szerveződő gazdasági, politikai, egyházi és kiemelten a civil szervezeteknek.


V. CSONGRÁD-MEGYE ÉS A KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI JELZŐSZÁMAI Magyarország korfája

Az idős lakosság %-os aránya (Magyarországon) 1960

1970

1980

1990

1995

2000

2005

2010

2015

2020

2025

2030

1.

13.8

17.0

17.1

18.9

19.4

19.4

19.9

20.7

22.6

24.0

24.3

25.1

2.

5.4

6.9

8.4

8.1

9.1

9.7

10.0

10.0

10.5

11.3

13.0

14.2

Jelmagyarázat: 1. – 60 éves és idősebb emberek aránya az össznépességen belől (%) 2. – 70 éves és idősebb emberek aránya az össznépességen belől (%) Öregedési index


Dél-alföldi régió Csongrád megye kistérségeinek öregedési indexei

140 130 Csongrádi

öregedési index (%)

120

Hódmezővásárhelyi

110

Kisteleki

100

Makói

90

Mórahalomi

80

Szegedi Szentesi

70

Csongrád megye

60 50 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

év

Mindezen adatokból ismételten és egyértelműen kitűnik, hogy a koncepcióban kiemelten elsődleges célcsoportként kell kezelni az idős embereket. Az életkor határainak kitolódásával egyre több kihívás éri a társadalmat. Elvárás, hogy az idős ember ne csupán passzív résztvevője, gondozottja, betege legyen a társadalomnak, hanem a hosszú élet során felhalmozódott tapasztalatokból, szellemi és lelki képességekből profitálhasson a társadalom. Az életbe aktívan bevont idős ember sokkal többet ad vissza, mint amennyit kap. Fontos momentum, hogy hatékony kapcsolat alakuljon ki az ellátórendszer, a fenntartó, s az idős ember családja közt. V.1 Csongrád megye gazdasági és társadalmi jelzőszámai 2009 Csongrád megyében 2009. I. negyedévében az előzetes adatok szerint 838 újszülött jött a világra és 1421 lakos hunyt el. Az előző év azonos időszakához képest mind az élveszületések, mind a halálozások száma csökkent, az előbbi közel 8, az utóbbi megközelítőleg 7 százalékkal. A születések és a halálozások egyenlegeként kialakuló 583 fős természetes fogyás csaknem 7 százalékkal volt kisebb, mint az egy évvel korábbi. Annak ellenére, hogy a népességcsökkenés üteme – szemben az országossal– mérséklődött, a természetes fogyás népességre vetített értéke változatlanul rosszabb, mint az országos átlag. A házasságkötések száma a tavaly első negyedévi mélyponthoz képest is az idén majd 6 százalékkal tovább csökkent, így január és március között mindössze 168 pár állt anyakönyvvezető elé. Csongrád megye lakosainak házasodási kedve igen alacsony, minden ezer lakosra 1,6 házasságkötés jutott, míg országosan 1,8. 2009-ben az előzetes adatok szerint Csongrád megyében az országoshoz hasonlóan – tovább csökkent a gyermekvállalási kedv. A 2009-ben született 3600 csecsemő mintegy 240 fővel, több mint 6%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A 8,5 ezrelékes élveszületési gyakoriság jóval rosszabb, mint a 9,6 ezrelékes országos átlag. Az élveszületések számának jelentős


visszaesését 2009-ben a halálozások kismértékű emelkedése kísérte, mindezek ellenére az 5500 haláleset évtizedek óta az egyik legalacsonyabb érték. Ezer lakosra 13,0 halálozás jutott, pontosan annyi, mint az országosan. A születések és a halálozások egyenlegeként kialakuló természetes fogyás mértéke 2009-ben – az országoshoz hasonlóan – jelentősen nőtt: az 1900 fős fogyás 20%-kal magasabb az előző évinél. A természetes fogyás népességre vetített 4,5 ezrelékes értéke változatlanul rosszabb, mint az országos átlag. Csongrád megye népességének becsült lélekszáma 2009 végén 423 ezer fő volt. 2009-ben a csecsemőhalálozások száma jelentősen csökkent: 2008-ban 22, egy évvel később 10 csecsemő halt meg egyéves kora előtt a megyében. Így ezer élveszülöttre 2,8 csecsemőhalál jutott, ami jóval alacsonyabb az 5,1 ezrelékes országos értéknél. Az elmúlt évek alacsony házasodási kedve 2009-ben tovább mérséklődött: a 2008-as mélyponthoz képest is több mint 4%-kal kevesebb, mindössze 1450 pár állt anyakönyvvezető elé. Csongrád megye lakosainak házasodási kedve igen alacsony, hiszen minden ezer lakosra 3,4 házasságkötés jutott, míg az ország egészében 3,7. Megnevezés

BácsKiskun

Békés

Csongrád

Dél-Alföld

Ország

megye Lakónépesség Népesség száma, ezer fő Népesség indexe

528 99,6

367 98,8

Ipar Termelés volumenindexe 91,6 83,1 Egy lakosra jutó termelési érték (ezer Ft) 1 079,7 728,6 Regisztrált vállalkozások Regisztrált vállalkozások száma 92 254 Regisztrált vállalkozások számának indexe 102,1 1000 lakosra jutó vállalkozás 175 Beruházás Teljesítményérték, millió Ft Egy lakosra jutó teljesítményérték, ezer Ft Gazdasági aktivitás Aktivitási arány, % Foglalkoztatási arány, % Munkanélküliségi ráta, %

423 99,8

1 318 99,4

90,8

89,5

1 178,7

1 013,4

10 013 99,8 82,2 1 794,3

63 970

74 642

230 866

1 592 591

101,6 174

102,1 176

102,0 175

102,0 159

71 631

44 697

66 818

183 145

3 015 989

135,4

121,1

157,6

138,5

300,9

51,5 44,5 13,7

54,3 50,0 8,0

52,9 47,2 10,9

55,0 49,2 10,5

89,9

262,1

2 660,7

96,2

96,0

52,8 46,8 11,2

Alkalmazásban állók száma és keresete Alkalmazásban állók, ezer fő 104,2 68,0 Alkalmazásban állók számának indexe 96,3 95,3

96,3


Megnevezés

I-IV. n.év Csongrád. megyében

Országosan, I-IV. n.év

Gazdasági-társadalmi jelzőszámok I. 2009 Épített lakások száma előző év azonos időszaka = 100,0 Megszűnt lakások száma előző év azonos időszaka = 100,0 Kiadott lakásépítési engedélyek száma előző év azonos időszaka = 100,0 Élveszületések száma előző év azonos időszaka = 100,0 Halálozások száma előző év azonos időszaka = 100,0 Természetes szaporodás, fogyás (–) előző év azonos időszaka = 100,0

1.462 115,8 115 89,8

31.994 88,7 4.140 110,5

989 64,1 3.600 93,7 5.500 101,3

28.400 64,7 96.450 97,3 130.350 100,2

-1.900 120,0

-33.900 109,8

Gazdasági-társadalmi jelzőszámok II. 2009 Megnevezés

Foglalkoztatottak száma ezer fő előző év azonos időszaka = 100,0 Munkanélküliek száma ezer fő előző év azonos időszaka = 100,0

Csongrád megyében I. n.év

II. n.év

III. n.év

IV.n.év

157,5

159,6

164,1

163,4

3 782,8

98,3

100,3

100,3

101,9

97,5

13,3

13,1

14,0

14,3

442,1 131,1

Gazdaságilag inaktív Népesség száma ezer fő 155,9 előző év azonos időszaka = 100,0 102,8 Munkanélküliségi ráta, %

Országosan, IV. n.év

7,8

Nyilvántartott álláskeresők száma az időszak végén 21.143

154,1

148,8

149,3

3 459,1

100,9

100,3

98,0

99,1

7,6

7,9

8,0

10,5

20.857

21.177

23.285

604.576


előző év azonos időpontja = 100,0 117,4 Álláskeresési járadékban részesültek száma az időszak végén 6.175 előző év azonos időpontja = 100,0 133,5 Álláskeresési segélyben részesültek száma az időszak végén 1.884 előző év azonos időpontja = 100,0 134,0 Rendszeres szociális segélyben részesültek száma az időszak végén 4.439 előző év azonos időpontja = 100,0 120,1

127,6

130,7

127,1

126,7

6.187

5.753

6.069

162.520

149,8

142,0

119,9

130,0

1.819

1.960

2.862

76.522

137,9

145,8

137,9

143,9

3.381

3.466

3.867

167.742

94,4

103,8

106,8

110,3

Az adatokból látható, hogy a megyében is az országos tendenciák jelentkeznek, amelyek közül is kiemelendő a születések számának csökkenése; az elhalálozásokhoz képest, ezért csökkenő népességszám mutatkozik. Másik kiemelendő probléma a munkanélküliek és álláskeresők számának növekedése, amely a segélyezettek számának növekedését is maga után vonja. A szociális ellátórendszernek kiemelten kell kezelnie a gazdasági-társadalmi folyamatok miatt jelentkező –fent kiemelt- problémákat és az érintett csoportokat (időskorúak ellátása, álláskeresők segítése). Megjegyzendő, hogy ez a jelenség nem új keletű, hanem tendenciózus jelenség, amire már a 2004-ben megalkotott Csongrád Megyei Szolgáltatástervezési Koncepció is felhívja a figyelmet. „A világ népességének elöregedése felgyorsult, s ez óriási kihívást jelent a társadalommal szemben. A demográfusok számításai szerint az elkövetkező 40 évben Európa lakosságán belül a 60 éven felüliek aránya a mai 21 %-ról 33 %-ra emelkedik, míg a 15 év alatti fiataloké 23 %-ról 19 %-ra csökken. Ez alapvetően meg fogja változtatni az európai társadalmak arculatát, így Magyarországét, s ezen belül Csongrád megyéét is. Fontos, hogy felkészüljünk e változásokra, kialakítsuk a közös alapokat és a jogi kereteket az idősek jogainak védelme, életminőségének javítása érdekében. A társadalomban elindult elöregedési folyamat folytatódása indokolttá teszi, hogy meghatározzuk az idősek gondozására vonatkozó társadalmi-állami feladatokat, az igényeiknek és állapotuknak megfelelően alakítsuk ki a támogatásukat szolgáló intézményrendszert. Arra is tekintettel kell lenni, hogy ma már az erre irányuló programot nem lehet az idősek nélkül kialakítani és megvalósítani. Az utóbbi időben sok kedvező változás következett be az igények kielégítésében. Az e célt szolgáló ellátási formák sokszínűbbek lettek mind tartalmi, mind szervezeti megoldások tekintetében. Az idős korosztályon belül vannak olyan jelenségek, amelyek további differenciálódást tesznek szükségessé. A 60 éven felüli lakosság 10 %-a, a 70 éven felüliek 30 %-a érintett a demencia területén.” Továbbá az „aktív munkaerő-piaci eszközökkel segíteni kell a hátrányos helyzetű csoportok (megváltozott munkaképességűek, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a romák) foglalkoztathatósági esélyeinek növelését.”


V.2 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város népmozgalmi adatai Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város lakosságának korcsoportos megoszlását tekintve elmondható, hogy egyre több 60 év feletti lakos él a városban. A demográfiai és népmozgalmi adatokat látva kitűnik, hogy a születések száma csökken, míg a halálozási arányszám magas. A 45-50 éves férfiak mortalitási adatai magasak, s a 60 év feletti emberek nagy része egyedülálló (özvegy) nő. Nagyszámban élnek fogyatékkal élő emberek a városban. Az ellátásuk komoly emberi és szakmai hátteret igényel. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város demográfiai adatai: Lakónépesség száma (2009. január 1.) Állandó népesség száma Állandó népességszám változása 1990-2009 (- / +)

47416 47395 - 4260

Csongrád megye terület szerint első, népesség szerint második legnagyobb, megyei jogú városi státussal bíró települése Hódmezővásárhely. Hódmezővásárhely egy négyzetkilométerén átlagosan 98-an élnek, közel annyian, mint a Csongrád megyei átlag. Ez a népsűrűségi arány szinte fele a megye más városai átlagának. Hódmezővásárhely viszonylag hatalmas területen, 483 négyzet-kilométeren terül el, ahol a legutóbbi népszámláláskor a népesség kb. 6 százaléka - 2844 fő - a város külterületén lakott. Ezzel Hódmezővásárhely a megye legtöbb külterületi lakossal rendelkező települése volt. A város jelenlegi területén 1870-ben - az első hivatalos népszámlálás idején - megközelítően 41 és fél ezren éltek. A népesség száma dinamikusan emelkedett egészen 1910-ig, majd ezt követően, - főleg a két világháború időszakában - fogyásnak indult. 1949-től újra a népességgyarapodásé volt a főszerep. A város lélekszáma 1980-ban érte el maximumát, ekkor 54 és fél ezren lakták, azóta, már lassan negyedszázada - akárcsak Csongrád megyében - fogy az itt lakók száma. Így 2004. január 1-jén már csak 48 ezren éltek a városban.


A népesség alakulása Hódmezővásárhelyen

Hódmezővásárhely korcsoport szerinti lakosságszáma 2009-es adatok szerint 30000 24944

25000 20000 15000

Lakosság száma

10000 5000

1329 1309

3503

3509

2276

5292

3453

1780

0 0-2

3-5

6-13 14-17 18-54 55-59 60-69 70-79 80+

A népességszám alakulását a természetes népmozgalom - az élveszületés és halálozás eredője és a vándorlás befolyásolja. Az 1970-es évek közepén történt demográfiai robbanást követően fokozatosan csökkent a születések száma. Ebben számos tényező játszott szerepet: egyrészről visszaesett a házasodási kedv és későbbre tolódott az első házasság megkötésének ideje, másrészről növekedett a házasságnál kisebb termékenységű házasságon kívüli együttélések száma, ezzel egyidőben jelentősen csökkent az elváltak újraházasodása, illetve mérséklődött a 30 év alattiak körében - ezen belül is főként 20 és 24 év között - a gyermekvállalási hajlandóság. Ez a folyamat éppúgy jellemző Hódmezővásárhelyre, mint Csongrád megyére vagy az egész országra. A gyermekvállalás visszaesése az 1990-es években tovább gyorsult. 2003-ban már csak 433 csecsemő született a városban, ami szinte csak héttizede az 1990. évinek. (Csongrád megyében és az országban ez idő alatt a születések 25 százalékkal mérséklődtek.). Az élveszületések száma és aránya

Élveszületések számának alakulása 1999-2009-ig 460 450 440 430 420 410 400 390

454

450

414

444 422

429

443

445

438

435 416

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009


Születések, házasságkötések és halálozások száma Hódmezővásárhelyen 2007-2009 700 600 500 400 300 200 100 0

422

630

567

540 431

Születések száma

411

186

214

210

2007

2208

2009

Házasságkötések száma Halálozások száma

Csongrád megye halandósági viszonyai különösen aggasztóak; itt a nemzetközi szinten kimagaslónak számító országos átlagnál mindig magasabbak voltak a halálozási arányszámok. A térség magas halandóságában nagy szerepe van a népesség elöregedésének, az egészségre káros életviteli, életmódbeli szokások elterjedésének, a lakosság rossz egészségi állapotának, a férfiak - különösen a középkorúak - rendkívül kedvezőtlen, kiugróan magas halálozásának, továbbá az öngyilkosságok magas számának. Hódmezővásárhely népességének iskolázottsága - hasonlóan a megyei vagy az országos átlaghoz - folyamatosan és jelentős mértékben javult az elmúlt évtizedekben: a középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkezők népességen belüli aránya egyre magasabb, ugyanakkor egyre kisebb hányadot képviselnek azok, akiknek végzettsége az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb. A hódmezővásárhelyiek iskolázottsága a 2001-es népszámláláskor alacsonyabb volt, mint az országossal szinte megegyező Csongrád megyei átlag. Hódmezővásárhely külterületi tanyaszám és lakosságszám megoszlása szétszórt

1691

Tanyaszám:

2430 Tanyaközpont

739

Szétszórt

1700 fő

Tanya lakosság:

3206 fő Tanyaközpont

1506 fő

A számadatokból is kitűnik a Tanyagondnoki Szolgálat bevezetésének szükségessége. A XXI. század tanyavilága, az ott élő emberek szociológiai ismérvei ellentétei a múlt tanyavilágának. A közel 6 ezer tanyai lakos anyagi biztonságban erős kulturális és helyi identitástudattal élt, önállóan szervezte önvédő szervezeteit. Mára a tanyasi létforma a periferizálódást jelenti minden vonatkozásban. Jelenleg sok az egyedül élő idős ember, a létminimum alatt tengődő sokgyermekes család, akik a városból költöztek a tanyára a lakásfenntartás magas költségei


miatt. Megélhetésük nagyrészt segélyekből, a gyermekek után kapott családi pótlékból és alkalmi munkákból biztosított. Idővel a tanya romossá válik, a föld műveletlenné. Munkanélküliségi ráta % (Hódmezővásárhely)

Munkanélküliek száma (Hódmezővásárhely):

A fenti grafikonok mutatják, hogy a munkanélküliségi ráta és a munkanélküliek száma – az országos és megyei adatokhoz hasonlóan- jelentős emelkedést mutat. Foglalkoztatottak száma (Hódmezővásárhely)

Inaktívak száma (Hódmezővásárhely):


V.3 Mártély község Állandó lakosság megoszlása 2009.

Ffi Nő Összesen

ffi nő össz.

Állandó Lakosság

Lakóhellyel rendelkezik

Csak tartózkodási hellyel rendelkezik

643 657 1300

634 647 1281

Hajadon

Házas

Özvegy

307 244 551

259 257 516

18 101 119

6 8 14

Nincs érvényes címe 3 2 5

Elvált 57 53 110

Házassága megszűnt 0 0 0

Nem ismert 2 2 4

A településen kisebbségi önkormányzat nem működik. Hajléktalan nincs. Családok száma: nincs adat. Házasságkötések száma: 4 /év Születések száma: 13 Halálozások száma: 15 V.4 Mindszent Város A demográfiai adatok képet adnak a lakosság állandó és ideiglenes számáról, korösszetételéről, a nemzetiségi és rétegtagozódásáról, a szociálisan rászorultak számáról az egyes szociális indikátorok tükrében. Az önkormányzat illetékességi területén élő állandó lakosok száma nemenkénti valamint korcsoportonkénti megoszlásban; Természetes Lakóhellyel Költözés Változás Népességváltozás rendelkezők összesen Év Összesen Összesen száma az év Születés Halálozás (h) Beköltözés Elköltözés (d) (g) elején (a) /d+g/ (b) (c) (e) (f) /b-c/ /e-f/ 2004 7632 74 116 -42 160 127 33 -9 2005 7623 67 123 -56 126 148 -22 -78 2006 7545 45 118 -73 154 170 -16 -89 2007 7456 80 102 -22 132 163 -31 -53 2008 7403 64 106 -42 115 166 -51 -93 2009* 7310 21 50 -29 57 61 -4 -33 (* a 2009 évben az adatok a június hó 30 napjáig ismert adatokat tartalmazzák.)


A település korösszetételének bemutatása: Életkor

2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. fő % fő % fő % fő % fő % fő % 1620 21,2 1621 21,3 1572 20,8 1535 20,6 1499 20,2 1440 19,7 4352 57 4344 57 4324 57,3 4288 57,5 4246 57,4 4215 57,7 1372 18 1371 18 1342 17,8 1337 17,9 1352 18,3 1345 18,4 310 4,2 288 3,8 287 3,7 307 4,1 296 4 306 4,1

0-18 19-59 60-79 80 év felett Összesen: 7632

100

7623

100

7545

100

7456

100

7403

100

7310

100

A nemek aránya: A nemek egymáshoz való számszaki viszonyát 2009. évben korcsoportonként a következő arányok adják: Összlakosságon Férfi Nő 1000 férfira Életkor belül (fő) (fő) (fő) jutó nő 0-18 1440 734 706 961 19-59 4215 2169 2046 943 60-79 1345 576 769 1335 80 év felett 310 84 226 2690 Összesen: 7310 3563 3747 1051 A lakosságszám alakulását befolyásoló tényezők A lakosságszám fenti alakulását alapvetően a következő tényezők befolyásolják: - pozitív irányban a születések és beköltözések, - negatív irányban a halálozások és az elköltözések. V.5 Székkutas község Demográfiai adatok: Székkutas lakosainak életkor szerinti megoszlása 2009-es adatok szerint 1400

1233

1200 1000 800

Lakosság száma

600 400 200

175 35

49

0-2

3-5

293 135

168

216

100

0 6-13 14-17 18-54 55-59 60-69 70-79

80+


Székkutas lakosságának családi állapot szerinti megoszlása 2009-es adatok szerint 700 600 500 400 300 200 100 0

578 474482

417

férfi

192 58 hajadon, nőtlen

házas

nő

108 92 1

özvegy

elvált

2

nem ismert

Születések száma Székkutason 2005-2009 között 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

18 16

15 13 11 születések száma

2005

2006

2007

2008

2009

Halálozások száma 2005-2009 Székkutason 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

77

71

Férfi

30

Nő

14 1

0 0-18

19-60

61-


Külterületi lakosság száma: 655 fő. Tanyaszám: Tanyaközpontban Szétszórt

65 227

Sajnálatos módon a település népességének száma évről-évre csökkenő tendenciát mutat. 1990 és 2006 között 210 fővel csökkent a népesség száma. A településről történő elvándorlás kevéssé jellemző. Az bevándorlás nagyon kis mértékben általában a közeli városból, illetve településekről történik. Éves szinten a halálesetek száma magasabb a születések számánál. A településre jellemző a lakosság elöregedése, sajnos kevés a munkalehetőség, ami ide csábítaná a fiatalokat.


VI. A KISTÉRSÉG LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA Magyarország egészségi állapotának romlása a hatvanas évek közepe óta tart, egyre nagyobb a leszakadás a fejlett egészség-kultúrájú országoktól. A népesség egészségi állapota rosszabb az ország gazdasági fejlettségi szintjénél. A halálozás lassú csökkenése mellett növekszik a fiatalabb korosztály halálozása, rendkívül magas az időelőtti halálozások száma, mindezek mellett kimagasló a középkorú férfiak halandósága. Miközben a fejlett országokban egyfajta értékmérővé vált az egészség, illetve az egészségre orientált életmód, addig a Közép- és Kelet-Európa országaiban, így hazánkban is a rendszerváltozás után tovább romlott a népesség egészségi állapota. Csongrád megye, ezen belül Hódmezővásárhely lakosságának egészségi állapota kisebb eltérésekkel az országos helyzetet tükrözi. A megyei kistérségi lebontású adatok alapján Hódmezővásárhelyi kistérség egyetlen megbetegedési vagy halálozási mutatója alapján sem tölt be vezető helyet. A megbetegedési mutatók az országos átlagnál rosszabbak a cukorbetegség, a magas vérnyomás, az ischaemiás szívbetegség, az asthma bronchiale, a hörgőrákos és a pszichiátriai megbetegedésekben. A haláloki szerkezet évek óta azonos, az észlelt kisebb változásokból messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, összességében a keringési rendszer és a daganatos megbetegedés dominanciája továbbra is jellemző. Területünkön magas a dohányosok, az alkoholfüggők és az elhízottak száma. A születéskor várható élettartam kissé növekszik, a népesség kormegoszlása öregedő populációt mutat. A szülőkorú nők viszonylag nagyobb száma ellenére a születések száma stagnál, megyénk népessége a hazai és az európai mutatókhoz hasonlóan folyamatosan csökken. Hazánkban a népegészségügyi programok kidolgozásához adatok vagy elemzések nagyon korlátozott számban és megkérdőjelezhető hitelességgel állnak rendelkezésre. Jelenleg a lakosság egészségi állapotát monitorozó rendszer hiányában, nehéz települési népegészségügyi programokhoz kiinduló alapadatokhoz jutni, melyek a futó programok vagy tervezett programok eredményességének, hatékonyságágának méréséhez szükséges összehasonlító elemzésekhez elengedhetetlen. Korszerű népegészségügyi program megvalósításához, a program eredményeinek méréséhez halálozási, megbetegedési és egészségmagatartási adatok rendszerezett gyűjtése válik szükségessé települési szinten. Jelenleg ezek az adatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Ebből következik, hogy ha mérhető népegészségügyi programot kívánunk működtetni, először a lakosság egészségi állapotát, monitorozó rendszert kell kidolgozni. A monitorozó rendszer főbb elemei: demográfiai, társadalmi, halandósági, megbetegedési és egészségmagatartási adatok, melyből elemzések készíthetők. A halandóság elemzése az egyik fontos alapindikátor. A halálozási adatok a Központi Statisztikai Hivataltól beszerezhetők, melyek elemzéseiből, haláloki statisztikai adataiból, a népegészségügyi program kiindulási adatát képezhetjük. Ezek a kiindulási adatok lehetnek a hosszú távú halálozás csökkentésére kitűzött célok viszonyítási alapjai. Megjegyezendő, hogy a halálozási statisztikák adataiból készült elemzések megállapításai nem alkalmasak gyors népegészségügyi reagálásra, mivel a halálhoz vezető okok többnyire már jóval korábbi időpontban keletkeztek. Megbetegedési elemzések alapadatai a háziorvosi praxisok által gyűjtött adatokból állnak rendelkezésre, azonban az adatszolgáltatást népegészségügyi szempontból kell módosítani. A monitorozás során pontos tájékoztatást kell kapnunk az új megbetegedésekről, melyek segítségével lehetőség van a lakosság egészségi állapotában bekövetkező változásokra történő gyors reagálásra, esetleg a program módosítására, vagy a megelőzés és gyógyítás prioritásainak megváltoztatására. Egészségmagatartási adatokhoz egészségfelmérések segítségével juthatunk. Ezen adatok azon egyénekről is szolgáltatnak ismeretet, akik panaszaikkal nem fordulnak még orvoshoz,


így nem kerülnek be az ellátórendszer adatbázisaiba. Az ellátórendszerben gyűjtött adatokkal szemben ezen felmérésekben nemcsak betegségekről, hanem az egészséget döntően meghatározó társadalmi-gazdasági tényezőkről, például az iskolázottságról, anyagi helyzetről, életmódról (pl.: dohányzás, alkoholfogyasztás) is képet kaphatunk. Korszerű népegészségügyi program működtetése során az alapadatok gyűjtése mellett, szükséges a változások monitorozása, célkitűzéseinek megvalósulását mérő program működtetése, mely nyomon követi a halálozási, megbetegedési és egészségmagatartási adatokat. Az adatokból elemzések segítségével lehet a változásokra reagálni, programmódosításokat tenni, hatékonyságot mérni. A 0 és 64 éves férfiaknál a vezető halálokok a keringési rendszer betegségei, a daganatok, a külső okok, sérülések és mérgezések okozta halálozás. A 0 és 64 éves nőknél a vezető halálokok a daganatok, a keringési rendszer betegségei, a külső okok és az emésztőrendszeri megbetegedések okozta halálozás. A keringési rendszer betegségei okozta halálozás, az európai és a hazai statisztikák alapján a 0-64 éves korosztályban a férfiaknál és nőknél is csökken, a csökkenés mértéke a nőknél kisebb. A keringési rendszer betegségein belül a szív és érrendszeri betegségek előfordulási aránya évek óta nem változik. A daganatok okozta halálozás emelkedő tendenciát mutat, vezető helyen van a tüdőrák a férfiaknál csökkenő, a nőknél meredeken emelkedő tendenciát mutat. A méhnyak, az emlő és a prosztata daganatok miatti halálozás enyhén csökken, vagy stagnál. A férfiaknál leggyakrabban előforduló betegségek a magas vérnyomás, ischaemiás szívbetegségek, spondylopathiák és a cukorbetegség. Nőknél a magas vérnyomás, spondylopathiák, az ischaemiás szívbetegségek, csontsűrűség betegségei és a cukorbetegség. Leggyakoribb megbetegedések a nők és a férfiak körében a magas vérnyomás, az ischaemiás szívbetegség és a cukorbetegség (diabetes). A lakosság egészségi állapotát befolyásoló kockázati tényezők A lakosság egészségi állapotát a születéskor és a további életkorokban várható átlagos élettartam hosszát alapvetően befolyásolja a lakosság életmódja, életvitele. Egyes betegségcsoportokban a betegségek kialakulásában az életmódnak, az ehhez kötődő kockázati tényezőknek meghatározó jelentősége van mind a halálozásban, mind a népességet érintő egészségkárosodásban. A rizikótényezők közül kiemelkedő szerepe van a dohányzásnak a rosszindulatú daganatok, szívkoszorúér betegségek, tüdőbetegségek érelmeszesedés kialakulásának körében. A dohányzás a legjelentősebb népegészségügyi súlyú életmódi tényező, ez okozza a legtöbb megbetegedést, halálesetet, az összes elkerülhető kockázati tényező közül. Az életmódi tényezők közül nincs még egy, amely önmagában ilyen nagy hatással lenne a halálozás és megbetegedés alakulására. A népegészségügyi programok hosszú távú eredményessége elsősorban azon múlik, hogy ezt a kockázati tényezőt mennyire tudja visszaszorítani. Az összes daganat 25-30%-ának kialakulásában a dohányzás kóroki tényezőként szerepel. A dohányzó egyénekben háromszor nagyobb valószínűséggel fejlődik ki a daganat, mint a nem dohányzó személyekben. A dohányzás a férfiak születéskor várható élettartamát 7,5 az alkohol 3 évvel rövidíti meg. Ugyancsak kiemelkedő szerepe van az alkoholfogyasztásnak az idült májbetegségek, balesetek, öngyilkosság, mentális viselkedés zavarok kialakulásában. A magyar lakosság halálozása szempontjából kritikus 35-64 éves férfinépesség körében a dohányzásnak a halálozásban 35-%-ban, az alkoholfogyasztásnak 27%-ban van szerepe. Az elhízás nemcsak a mozgásszervi szív- és érrendszeri betegségek, hanem bizonyos rákféleségek keletkezésének valószínűségét is növeli. Az elhízás, a mozgásszegény életmód, a


dohányzás az alkoholfogyasztás együttes jelenléte növeli a kockázatát a vezető halálokok valamelyikének vagy halmozott kialakulásának. Hódmezővásárhely a beszűkülő, egészségügyi közfinanszírozás miatt, előrelátó módon elindította az „Egészséges Vásárhely Program”-ot, mely intézményesített formában, források hozzárendelésével a felvilágosításra, betegség megelőzésére, egészség megőrzésre és az egészséges életmód ösztönzésére helyezi a hangsúlyt. VII. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSI RENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA A szociális ellátórendszer szereplői Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás a Kapcsolat Központ intézményein keresztül biztosítja a szociális szolgáltatásokat Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város, Mártély Nagyközség, Mindszent Város, Székkutas Község közigazgatási területén élők számára. Szociális szolgáltatások rendszere és intézményei A városvezetés 2005-ben szakértői átvilágítást kért a szociális terület tekintetében, amit még ebben az évben el is végeztek Dr. Lakner Zoltán szociálpolitikus vezetésével. Az átvilágítás alapvető célja az volt, hogy a város egyébként jól kiépült szociális szolgáltatásait, elsősorban a helyi lakosság igényeit figyelembe véve hatékonyabbá a működtetésüket ellátó intézményrendszert pedig gazdaságosabbá tegye. Erre annál is inkább szükség volt, mivel - miként az átvilágításból is kiderült – a helyi szociális védelem intézményei egymástól elszigetelten végezték tevékenységüket, a szakmai együttműködés, valamint az egységes szakmai szemlélet, amelyek elengedhetetlen feltételei a hatékonyságnak, jóformán zérus volt. Ahhoz, hogy kézzelfogható változásokat lehessen elérni egy a megszokottól más nézőpontú, új szervezeti rendszer életre hívására volt szükség. Az átvilágítás három területen tett javaslatot: szakmai munka, gazdálkodás és a szervezeti integráció. A legtöbb kockázatot a szervezeti integrációra tett javaslatok rejtették, mivel ez foglalta magában a legnagyobb nóvumot: egy szervezeti egységbe vonni össze az alap- és a szakellátás intézményeit oly módon, hogy a rendszer átjárhatóvá váljék egymás között. Az összevonás egyik alapkoncepciója, hogy az eltérő ellátásban dolgozók esetenként kerüljenek át a szociális ellátás más területeire is, hogy megismerjék „kollégáik” munkáját, nehézségeiket, problémáikat elősegítve ezzel az egységes szellemű és szemléletű szakmai és együttműködési (jelzőrendszer) attitűd kialakulását, amely az integrációs körben folyó munka hatékonyságának az alappillére. Az integráció célja tehát: -

az ellátás szervezésének logikája kövesse az alapszolgáltatási és a szakellátási rendszer jogszabályokban is rögzített belső logikáját; legyen érzékeny a város lakosságának igényeire; őrizze meg, illetve növelje a rugalmasságot; biztosítsa a vezetési rendszer hatékonyságát; növelje az egyes ellátási területek és szolgáltatások szakmai önállóságát;


-

tegye lehetővé a költséghatékony működést; legyen áttekinthető és átlátható pénzügyi és szakmai oldalról egyaránt.

Az átvilágítást tett követte és 2006. június 1-én létrejött a Kapcsolat Központ elnevezésű intézmény, amely összefogta a városban működő szociális intézményrendszer egészét, amelynek működését 2007-től kiterjeszti a kistérségre is. A város szociális ellátó rendszere, a „Vásárhelyi modell” Mint említettük a város szociális intézményeinek és szolgáltatásainak az átszervezésével egy egységes és központi irányítású intézmény jött létre, amely magába integrálja a helyi szociális intézményeket. Maga az irányítás a következő módon épül fel: 1. Az intézmény élén a főigazgató áll, ő felelős az intézmény szakmai, gazdálkodási tevékenységeiért. 2. A szervezeti tagolódás hármas szerkezetű az intézményi és ellátási tagolódást követve: a) Alapellátási egység – az alapellátás körébe tartozó intézményi és szolgáltatási formák tartoznak hozzá, élén az alapellátási igazgató áll. b) Szakellátási egység – a szakellátás körébe tartozó intézményi és szolgáltatási formák tartoznak hozzá, élén a szakellátási igazgató áll. c) Gazdasági Igazgatóság – a szervezet gazdálkodási és humánerőforrási feladatait látja el, élén a gazdasági igazgató áll. Feladatai: - költségvetés tervezése, - humánpolitika, - bérgazdálkodási feladatok, - beszámolók készítése, - a pénztár kezelése, - számvitel és információszolgáltatás, - könyvelés, - leltárkezelés. A szakmai feladatokat ellátó különböző intézmények élén a szakmai vezetők állnak, akik közvetlenül a szakmai munkát koordinálják. A Kapcsolat Központ fenntartója 2007. július 01-től a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás a 4/2007 (I.10) HTKT határozattal. Jogszabályi előírások Az 1993. évi III. törvény 1.§ (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. Az 1993. évi III. törvény 61-65, 65/C,65/E, 66 §-a és a 86.§-a alapján a szociális ellátás keretében a táblázatban felsoroltakról köteles gondoskodni.


90. § (1) A megyei önkormányzat által fenntartott szakosított ellátást nyújtó intézmények ellátási területe az egész megyére kiterjed. (2) A megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül az idősellátás, továbbá - előzetes igényfelmérésre alapozva - a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani. A megyei önkormányzat azonban - szükség esetén - a megyei jogú város lakosainak ellátását erre hivatkozva nem tagadhatja meg.

Település nagysága, lélekszáma Ellátási forma

2000 fő

2000 fő

3000 fő

10 000 fő

30 000

alatt

felett

felett

felett

fő felett

Étkeztetés

*

*

*

*

*

Házi segítségnyújtás

*

*

*

*

*

Gyermekjóléti szolgáltatás

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

Fogyatékosok nappali intézménye

*

*

Nappali melegedő

*

*

Családsegítés Időskorúak nappali ellátása Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (2010 január 1-től nem kötelező feladat) Támogató szolgálat (2009.január 1-től nem kötelező feladat)

Átmeneti szállás

*

Időskorúak otthona

*

Fogyatékosok bentlakásos intézménye

*

Utcai szociális munka

* 50 ezer fő felett

93.§ (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. 94/L.§ (1) A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra.


99.§ (1) A bentlakásos intézmény fenntartója köteles meghatározni az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum (a továbbiakban: érdekképviseleti fórum) megalakításának és tevékenységének szabályait. VII.1 A kistérségben szociális feladatokat ellátó Kapcsolat Központ intézményei a) KAGYLÓHÉJ GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT Cím: 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 54. Telefon/Fax: 62/249-489 Szakmai vezető: Túri Csaba E-mail: [email protected] I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 39. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. (2) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, b) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése, c) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, d) a szabadidős programok szervezése, e) a hivatalos ügyek intézésének segítése. (3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben, b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, c) az a) pontban, valamint a 17. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása, d) tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről. (4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás) a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása, b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,


c) az egészségügyi és a szociális ellátás - különösen a családsegítő szolgáltatás -, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése, d) javaslat készítése a veszélyeztetettség mértékének megfelelően da) a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, db) a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. (5) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében a) a családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához, b) utógondozó szociális munka (a továbbiakban: utógondozás) biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez. 40. § (1) A települési önkormányzat a 39. §-ban meghatározott gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önálló intézményként, illetve családsegítő szolgálat, vagy a 96. § (4)-(5) bekezdései szerinti egészségügyi vagy közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosítja (a továbbiakban együtt: gyermekjóléti szolgálat). (2) A gyermekjóléti szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal - szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Tevékenysége körében a 39. §-ban foglaltakon túl a) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, b) meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést, c) elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét, illetve a települési önkormányzat jegyzőjének felkérésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet, d) szervezi a - legalább három helyettes szülőt foglalkoztató - helyettes szülői hálózatot, illetve működtetheti azt, vagy önálló helyettes szülőket foglalkoztathat, e) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását, f) felkérésre környezettanulmányt készít, g) kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, h) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit, i) biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket, j) részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában, k) nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről. (3) Gyermekjóléti központnak minősül az az önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működő gyermekjóléti szolgálat, amely az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt. Így a) utcai és lakótelepi szociális munkát,


b) kapcsolattartási ügyeletet, c) kórházi szociális munkát, d) készenléti szolgálatot biztosít. (4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. (5) Gyermekjóléti szolgálatot, gyermekjóléti központot egyházi és más nem állami fenntartó is működtethet. II. HELYZETKÉP ÉS ADATOK Az intézmény valamennyi működési engedélyhez kötött szolgáltatása (gyermekjóléti szolgáltatás/helyettes szülői szolgáltatás) tekintetében határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik. A jogszabályi előírás (15/1998 (IV.30.) NM. rendelet 1. sz. melléklet) szerint szükséges létszám a gyermekjóléti központok esetében:

Gyermekjóléti központ (40 ezer lakos)

intézményvezető/szakmai egységvezető családgondozó (ált. szolgáltatás) - gondozotti létszám: 45 gyermek vagy 25 család családgondozó (spec. szolgáltat. és programok) - utcai, lakótelepi szoc. munka - kapcsolattartási ügyelet - kórházi szoc. munka tanácsadó - gyógyped. vagy fejl. pedagógiai - pszichológiai - jogász - családgondozó asszisztens

1 fő 5 fő 2 fő 2 fő/heti 10 óra 1 fő heti 20 óra heti 15 óra heti 10 óra 2 fő

Az intézmény engedélyezett dolgozói létszáma 14 fő, ebből jelenleg 11 fő az aktív dolgozó. A jogszabályban meghatározott munkakörök mindegyike betöltött, az előírások szerinti szakirányú szakmai végzettséggel, kivétel az asszisztensi munkakör, akik helyett felsőfokú végzettségű szociális munkásokat alkalmazunk. Az ellátott szakfeladatok rövid ismertetése, ellátotti létszám A gyermekjóléti központ alapvetően szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Ennek keretében a legfontosabb tevékenysége: A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése (alapellátás). A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése (alapellátás, védelembevétel). A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése (védelembevétel). Javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására. A védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve utógondozása. A helyettes szülői hálózat szervezése (átmeneti gondozás). Egyéb szervezési és szolgáltatási feladatok.


A gyermekjóléti központok az alapfeladatokon túl speciális szolgáltatásokat is végeznek.

Utcai, lakótelepi és iskolai szociális munka Célja: A magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető a szabadidejét az utcán töltő gyermek speciális segítése. Az ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek felkutatása, visszakerülésének elősegítése. Kapcsolattartási ügyelet Célja: A gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása. Továbbá konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása, megállapodás létrehozása. A kapcsolattartási ügyelet ügyfélfogadási ideje: minden hónap 1. és 3. péntekén 13 – 16 óra között Kórházi szociális munka (szülészeti-nőgyógyászati és gyermekosztályokon), Célja: Az említett osztályokkal együttműködve a válsághelyzetben lévő anya és gyermek, valamint bántalmazott gyermek segítése. Készenléti szolgálat Célja: Az intézmény nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása. Biztosított egy ismert, állandóan hívható telefonszám; ahol a készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget tud nyújtani, vagy ilyen segítséget tud mozgósítani: hétfőtől - péntekig 16 órától reggel 07 óráig; szombat vasárnap egész nap. / 06-30-637-15-69 / Ellátotti létszám: Hódmezővásárhely: lakosainak száma: 0-17 év közötti gyermekek száma: Gondozott gyermekek száma: Alapellátás keretein belül gondozott gyermek: Védelembe vett gyermek: Utógondozott: Székkutas: lakosság száma : 0-18 év közöttiek száma : Gondozott gyermekek száma: Mártély: lakosainak száma: 0-18 év közöttiek száma: Gondozott gyermekek száma: Mindszent: lakosság száma : 0-17 év közöttiek száma: Gondozott gyermekek száma: b) CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT Cím: 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 54. Telefon/Fax.: 62/249-489 Szakmai vezető: Simon János

47352 8490 507 372 134 1

fő fő fő fő fő fő

2401 fő 442 fő 30 fő 1310 fő 270 fő 12 fő 7276 fő 1428 fő 55 fő


E-mail: [email protected]

I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 55 és 64 §-ok, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 30-34 §-ok alapján. 64. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. (3) A (2) bekezdés szerint kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés (4) bekezdésben megjelölt céljáról, tartalmáról. (4) A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat. (5) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók. II. HELYZETKÉP ÉS ADATOK HTKT Kapcsolat Központ Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat A Családsegítő Szolgálat működési engedélye határozatlan idejű.


Dolgozók száma, szakképzettsége: - Főiskolai végzettséggel rendelkezik: 10 fő - Egyetemi végzettséggel rendelkezik: 1 fő Ebből: Szakmai vezető Családgondozó Ebből: Adósságkezelési tanácsadó Rendszeres szociális segélyezettek ellátása Időskorúak ellátása

1 fő 10 fő 3 fő 5 fő 2 fő

A 11 dolgozóból 8 fő általános szociális munkás végzettséggel, 1 fő szociálpedagógus végzettséggel és 1 fő tanári és szociális alapvizsga végzettséggel rendelkezik, ez utóbbi jelenleg felsőfokú tanulmányokat folytat szociális menedzser szakon. Az ellátott szakfeladatok 1. Családgondozás Feladata elsősorban a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítése lehetőleg a család életterének a helyszínén. Ennek érdekében a családgondozó rendszeres családlátogatást tesz, figyelemmel kísérve a család problémát okozó élethelyzetének alakulását. A megoldás érdekében szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt, valamint szükség szerint megszervezi a családterápiás, konfliktuskezelő és mediációs szolgáltatásokban való részvételt. A családgondozó a családdal történő kapcsolatfelvétel után minden esetben a fennálló problémának megfelelően gondozási tervet készít, ami egyformán tartalmazza az ügyfél és a családgondozó által vállalt feladatokat. 2. Adósságkezelési tanácsadás Háztartás-gazdálkodási tanácsadás, háztartás költségvetésének a kidolgozása, közvetítés a szolgáltatók és ügyfelek között, javaslattétel adósságcsökkentési támogatásra. 3. Aktív korú rendszeres szociális segélyébe részesülők ellátása A családsegítő feladata az együttműködésre kötelezett személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó egyénre szabott program kidolgozása, ill. a szakértői munkacsoport tagjaként a szükséges koordinációs feladatok ellátása. A családgondozó a kliens adatainak felvétele után szükség esetén családlátogatást tesz, majd 2 hónapon belül elkészíti a beilleszkedést elősegítő programot, amely tartalmilag a protokoll szerint lehet álláskeresés, elhelyezkedés irányvonalú, felkészítés álláskeresésre, más ellátásba való juttatás, szinten tartás vagy társadalmi integráció erősítése. Az elkészült programot, valamint annak teljesülését bemutató éves értékelést megküldi a település jegyzőjének. Emellett az ellátottnak orientációs tanácsadást nyújt, önéletrajzírásban, kérelmek, beadványok megírásában segítséget nyújt. 4. Családsegítés és idősgondozás, valamint hajléktalan ellátás együttműködése 5. Álláskeresési klub


Célja elsősorban az aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesülők elhelyezkedési esélyeinek a növelése, elősegítése különböző szolgáltatások nyújtásával. 6. Gerontológiai tanácsadás A szolgáltatás célja az időskorra való felkészítés, valamint az időskori aktív élet fenntartásának elősegítése elsősorban tanácsadás formájában. 7. Természetbeni juttatások közvetítése 8. Jogi és pszichológiai tanácsadás biztosítása 9. Tájékoztatás és felvilágosítás Különböző szociális ellátásokról, segélyezési formákról, szociális intézményekről, különböző dologi adományokról, karitatív szervezetekről. 10. Ügyintézéshez segítségnyújtás Különböző nyomtatványok (kérelmek, beadványok) kitöltése, önéletrajz megírása, iratszerkesztés stb. 11. Konfliktuskezelő (mediációs) tanácsadás 12. Különböző tematikájú foglalkozások és csoportok szervezése Ellátotti létszám 2009-ben összesen 819 fő (és családjuk) volt az ellátottak létszáma. Ebből: - rendszeres szociális segéllyel kapcsolatos - adósságkezelt - időskorú - hajléktalan - egyéb Éves forgalom:

413 fő 316 fő 43 fő 2 fő 34 fő

együttműködésre kötelezett együttműködésre kötelezett önkéntes önkéntes önkéntes

3688

Az ellátotti létszám (amely azon személyek számát mutatja, akik a tárgy évben legalább egyszer megfordultak a szolgálatnál) mint látható „csökkenést” mutat az elmúlt két évhez képest. Ez természetesen nem annak köszönhető, hogy Magyarországon valami csoda folytán javulni kezdett a gazdasági helyzet és csökkent a munkanélküliek vagy a rászorulók száma. Az ok ennél prózaibb: egy jogszabály-változásnak köszönhetően 2009. január 1-től az aktív korúak ellátásában részesülők közül azoknak, akik rendelkezésre állási támogatást kapnak nem kötelező együttműködniük a Családsegítő Szolgálattal, így értelemszerűen ezek száma kivonódik az előző évek adataiból. Viszont a helyzet egyáltalán nem rózsás ugyanis 2009-ben adósságproblémákkal a szolgálathoz fordulók száma gyakorlatilag megháromszorozódott. A diagram azok számát mutatja, akik ténylegesen igénybe vették valamilyen formában a szolgáltatást, legalább ugyanennyien voltak azok, akik “csak” érdeklődtek a szolgáltatás iránt, amit az éves forgalom is tanúsít: 1150


Adósságkezelési szolgáltatást igénybe vevők száma 2004-2009 350

316

300 250 200 Igénybevevők száma 150 100

129 89

92

2004

2005

118

123

2007

2008

50 0 2006

2009

Az ellátottak nemek szerinti megoszlás 2009 évben: Férfi: Nő:

307 fő 512 fő

Mint látható a női igénybevevők túlsúlya elmúlt évben is jellemző volt, ami többek között annak is betudható, hogy a középkorú nőknek még mindig nehezebb tartósan elhelyezkedniük, mint a férfiaknak. c) CSODAHÁZ FOGLALKOZTATÓ NAPKÖZI Cím: 6800 Hódmezővásárhely, Endre Béla u. 2. Telefon/fax: 62/233-125 Szakmai vezető: Debreczeni László I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1993.évi III. törvény 65/F. § (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak - ide nem értve az idős személyeket - napközbeni étkeztetését.


(2) Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. (3) A fenntartó a 92/B. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti szakmai programban meghatározhatja, hogy az intézmény az (1) bekezdésben meghatározottak közül melyik ellátotti csoportokat látja el. Ez a rendelkezés nem érinti a 86. § (2) bekezdésének b)-d) pontja szerinti önkormányzatok ellátási kötelezettségét. (4) A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított, Gyvt. szerinti gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a nappali intézményben ellátott fogyatékos gyermekek ellátása során nyújtott étkeztetésre. Feladata az alapító okirat szerint: Nappali ellátás biztosítása halmozottan sérült, súlyos fogyatékkal élő 3-18 (módosítás után 324) évesek részére. Az intézmény alapítása: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a 349/2004 (06.24.) Kgy. számú határozatával. Működési engedély: Határozatlan idejű (sz. 02/953-3/2009) Székhelye: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás (továbbiakban: HTKT), Kapcsolat Központ 6800 Hódmezővásárhely, Serháztér u. 6. Telephelye: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás, Kapcsolat Központ CSODAHÁZ Foglalkoztató Napközi 6800 Hódmezővásárhely, Endre Béla u.2. Tevékenységi köre: -

fogyatékosok nappali szociális ellátása – 853 266 (TEÁOR:8531), gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés.

Intézmény jogállása: A HTKT Kapcsolat Központ önálló szakmai tevékenységet folytató része. Férőhely: Alapításkor 16 fő, jelenlegi alapító okirat szerint 20 fő.


Alapító Okirat száma: 527/2006. (11.09.) Kgy. sz. határozat. Módosítva: 54/2007 (01.11.) sz. Kgy. határozattal. OM szám: 201144 (2007. november 28-tól) A vezető kinevezési rendje: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás, Kapcsolat Központ főigazgatója pályáztatás útján nevezi ki. Az intézmény működtetésének, alaptevékenységének és szakmai programjának kialakításához az alábbi jogszabályok az irányadók: -

1993.évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásról,

-

1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről,

-

20/1997. (II.13.) Kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény végrehajtásáról.

II. HELYZETKÉP ÉS ADATOK Dolgozók száma, szakképzettsége: 10 fő kinevezett dogozó és 2 fő megbízási szerződése alapján (gyógypedagógus heti 20 órában és a gyógytornász heti 16 órában) látja el a szolgáltatást. Az intézmény dolgozói létszáma, a foglalkoztatottak képesítése: -

szakmai vezető

1 fő főiskolai végzettség (konduktor, mentálhigiéneegészségfejlesztő)

-

terápiás munkatárs

1 fő főiskolai végzettség pedagógus, gyógypedagógus, pedagógus szakvizsga

-

gyógypedagógiai asszisztens

1 fő felsőfokú OKJ képzés

-

szociális gondozó

-

gazdasági ügyintéző

4 fő középfokú végzettség (ebből 1fő jelenleg utolsó éves gyógypedagógiai főiskolai tanulmányait végzi). 1 fő középfokú végzettség, mérlegképes könyvelő

-

takarító munkatárs

1 fő középfokú végzettség

-

konyhai dolgozó

1 fő szakmunkás végzettség

Ellátotti létszám: Gondozottak száma: 15 fő, ebből 6 férfi és 9 nő. Gondozottak korcsoport szerint: 0-5 év 2 fő 6-13 év 6 fő 14-18 év 5 fő 19-39 év 2 fő


d) EGYESÍTETT BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNY Tagbölcsődék: Oldalkosár utcai Bölcsőde 70 férőhely

Cím: 6800 Hódmezővásárhely, Oldalkosár u.6. Telefon: 62/245-107 Bölcsődevezető: Kenézné Kopornyik Judit Nyitva tartás: 6-17 óráig Teleki utcai Bölcsőde 35 férőhely Cím: 6800 Hódmezővásárhely, Teleki Pál u.10. Telefon: 62/241-270 Bölcsődevezető: Dr. Géczi Istvánné Nyitva tartás: 6-17 óráig Hóvirág utcai Bölcsőde 100 férőhely Cím: 6800 Hódmezővásárhely, Hóvirág u.7. Telefon: 62/241-261 Bölcsődevezető: Széll Józsefné Nyitva tartás: 6-17 óráig I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Jogszabályi háttér: a 0-3 éves korú gyermekek bölcsődei ellátását a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, szóló 1997. évi XXXI. tv, valamint a 15/1998 (IV.30.) NM. rendelet szabályozza. Működési engedély száma: Sz02/497-6/2010 (Hóvirág u.), Sz02/497-7/2010 (Oldalkosár u.), Sz02/497-8/2010 (Teleki u.) Működési engedély jellege: ideiglenes, 2013. június 30-ig. (mindhárom telephelyen) Neve: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Egyesített Bölcsődei Intézmény Fenntartó: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás 6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1 Székhelye: 6800 Hódmezővásárhely, Hóvirág utca 7. Engedélyezett dolgozói létszám: 49 fő / 41 fő szakdolgozó, 8 fő technikai személyzet / A 15/1998.(IV. 30.) NM. rendelet alapján. II. HELYZETKÉP ÉS ADATOK Az intézmény a Többcélú Kistérségi Társulás vonzáskörzetében biztosítja:


• • • • • • •

20 hetes kortól 3 (4) éves korig a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását. Szakmai szempontból biztosítja a színvonalas gondozó-nevelő munka feltételeit Biztosítja a gyermekek pszichoszomatikus, differenciált egyénre szabott fejlesztését. Segíti a szociálisan rászorult családok gyermekeinek gondozását, életkoruknak megfelelő szintre történő felzárkóztatását. Preventív családgondozást végez, egészséges életmódra nevelést a kisgyermekes családok körében. Alaptevékenységén túl, gyermekfelügyeletet biztosít a délelőtti órákban a szakmai munka színvonalának megtartása mellett. Baba-mama klubot működtet a kisgyermekes családok segítése érdekében.

A kisgyermek életében az első 3 életév, a korai szocializáció időszaka, melynek döntő jelentősége van a későbbi személyiségfejlődésben. Ebben az életszakaszban a kisgyermekek nagymértékben függnek a felnőttől. Fontos, hogy nevelésüket, képzett, a korosztály sajátosságait jól ismerő szakemberek végezzék, egyénre szabottan, kis létszámú csoportokban. Ahol kialakulhat a gondozónővel a személyes, biztonságot jelentő kapcsolat, ahol biztosítják az életkorának megfelelő minőségű és elegendő mennyiségű élelmezést. Az intézményi munka során, a gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés folyik. A nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. A gondozás a gyermek testi- lelki szükségleteinek kielégítése. A gondozás célja: a csecsemő és a kisgyermek testileg –lelkileg kiegyensúlyozott legyen. Gondozónőink feladata, hogy magas színvonalon, a gyermekek szükségleteit és érettségét figyelembe véve megfelelően végezzék a gondozási műveleteket. A nevelés olyan szociokulturálisan meghatározott céltudatos tevékenység, amely az érési folyamatok figyelembe vételével, a gyermek személyiségfejlődését előmozdítja, tanulási folyamatait segíti, meghatározott mederbe tereli. A nevelés célja: pszicho-szomatikusan érett, önálló, harmonikus személyiség kialakulásának elősegítése. Ennek a folyamatnak az első szakaszában alakul ki az „Én-tudat” és indul meg a gyermeki öntevékenység és önállóság kibontakozása, a szocializációs kapcsolatok fejlődése. A bölcsődei nevelés célja: ennek a fejlődési folyamatnak az elősegítése, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével, és öntevékenységének támogatásával. Ellátási terület, ellátottak köre Az intézmény ellátási körzete: Az Egyesített Bölcsődei intézmény Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás vonzáskörzetében élő kisgyermekes családoknak nyújt szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását illetően. A három tagbölcsőde a szülők kérése alapján, körzethatárok nélkül fogadja a gyermekeket, a szülők általában a lakóhely és a munkahely útvonalába eső legközelebbi egységet választják. Irányított jelentkezés abban az esetben szükséges, amennyiben valamely telephelyen minden férőhely betöltésre került.


Ellátotti kör: Bölcsődébe felvehető, az 1997. évi XXXI. Gyermekvédelmi törvény alapján, minden kisgyermek 20 hetestől 3 (4) éves korig, akiknek, az otthoni napközbeni ellátása nem biztosított. Ez elsősorban munkavállalás, tanulmányok folytatása, szülő nem megfelelő egészségügyi állapota, illetve a család hátrányos szociális helyzete. A felvételt kezdeményezheti: • a szülő, • Gyermekjóléti Szolgálat, • védőnő, gyermekorvos, • hivatalos eljárás keretében Gyámhivatal. Mindhárom tagbölcsődében, egész évben, a jelentkezési lehetőség folyamatos, a gyermekek az adaptációs időszakot a beszoktatási terv szerint kezdik el. Jellemző volt az elmúlt évre, férőhelyek tekintetében a Teleki és Oldalkosár utcai tagbölcsődék gyors feltöltődése. A 100 férőhelyes Hóvirág utcai tagbölcsőde a legmagasabb férőhelyszámmal rendelkezik, ezért egész évben folyamatos a beszoktatás. Ez a helyzet a működési szempontokat figyelembe véve lehetővé tette, a későbbi jelentkezők helyének biztosítását. A két telephely érezhetően jobb megközelíthetősége miatt keresettebb, illetve a Teleki utcai bölcsőde a peremkerületek lakóit szolgálja ki. Demográfiai mutatók, szociális jellemzők Hódmezővásárhelyen a születések száma stagnál, azonban a bölcsődei férőhelyek iránti igény a kisgyermekes családok körében továbbra is növekvő irányzatot tükröz. Ez több okra vezethető vissza. Elsősorban a kisgyermekes családok megélhetési problémái erősödnek, szükséges a két kereset biztosítása a családban. A nagyszülők legtöbb esetben még tevékeny dolgozók, így nem tudnak a gyermek napközbeni ellátásában hathatós segítséget nyújtani. A munkáltatók nem szívesen alkalmaznak olyan kisgyermekes anyákat, akik a családot helyezik előtérbe, így a munkahelyféltés is szerepet játszik abban, hogy ellátottaink életkora az utóbbi 3-4 évben egyre korábbi szakaszra esik. Férőhelyszám: 205 Ellátotti létszám éves átlaga: 280 Nemek szerinti elosztása: fiú: 132 lány: 148 Korcsoport szerinti eloszlása: 0-5 hó 6-11 hó 12-17 hó 18-23 hó 24-29 hó 30-35 hó 36 hó felett Összesen -----1 fő 24 fő 52 fő 78 fő 40 fő 85 fő 280 fő


e) SZOCIÁLIS GONDOZÁSI KÖZPONT Cím: 6800 Hódmezővásárhely, Arany János u. 8. Telefon/Fax: 62/242-085 Szakmai vezető: Gálné Szőke Margit E-mail: [email protected] I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 57. § (1) Szociális alapszolgáltatások c) az étkeztetés, d) a házi segítségnyújtás, f) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, j) a nappali ellátás. 59. § (1) Az alapszolgáltatások megszervezésével a települési önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. 59/A. (1)A szociális rászorultságot a) b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, c) esetében kell vizsgálni. (2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások esetében a 9. § szerinti kötelezettséget - a szociális rászorultság alapjául szolgáló körülményekkel kapcsolatban - az intézményvezető részére kell teljesíteni. (3) Az intézményvezető a szociális rászorultság fennállását a szolgáltatás igénybevételét megelőzően, valamint az igénybevétel során legalább kétévente megvizsgálja. 62. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. 63.§(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. 65.§ (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, Étkeztetés 20.§, 21.§, 24.§; házi segítségnyújtás 25.§, 26.§, 27.§; jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 28.§, 29.§.


II. HELYZETKÉP ÉS ADATOK Működési engedély Étkeztetés: Sz02/69-1/2010. Házi segítségnyújtás: Sz02/69-1/2010. „Ellátható személyek száma: 126 fő. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: Sz02/69-1/2010. „Kihelyezhető készülékek száma 103 db”. Házi segítségnyújtás Mindszent: Sz02-323-7/2010. „Ellátható személyek száma: 27 fő. Humánerőforrás, szakképzettség Az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 2. sz. melléklete alapján szakfeladatonként: I. Alapszolgáltatások 1. Étkeztetés: - szociális segítő (100 főre vetítve) 1 fő. A feladatot 2 fő részmunkaidőben foglalkoztatott szociális segítő látja el. Szakképzettség a Rend. 3. sz. mellékletben meghatározottak szerinti. 2. Házi segítségnyújtás a) házi segítségnyújtásban ellátottak száma szerint (9 ellátottra vetítve) - szociális gondozó 1 fő. A Házi Gondozó Szolgálat /Hódmezővásárhely/ a gondozást 14 fő gondozónővel, valamint 13 fő társadalmi segítővel biztosítja. A társadalmi segítő az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 25.§ (3) bekezdés c),d), j) pontja szerinti feladatot (háztartási feladatok, személyi higiéné biztosítása) végzi. Házi segítségnyújtás Mindszent: a szakfeladatot 3 fő szociális gondozó és ápoló látja el, a Rend. 2. sz. és 3. sz. melléklet szerint. b) 10 vagy több főállású szociális gondozó esetén - vezető gondozó 1 fő. A szakfeladaton foglalkoztatott vezető a rendeletben meghatározott szakképzettséggel rendelkezik. Ellátott szakfeladatok Az intézmény feladata: a szolgáltatást igénybevevő, gondozásra szoruló egyén szükségleteihez igazodó segítségnyújtás biztosítása, amelynek módját, mértékét mindenkor a segítségre szoruló ember egészségi – pszichés – szociális állapota határozza meg. A. Étkeztetés: Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorulóknak legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.


Jogszabályi háttér: 1993. évi III. tv. 115.§, 119/C §, 3/2008.(II.12.) Kgy. rendelet 8. §. Az étkezés történhet: helyben fogyasztással, saját részre történő elhordással, társadalmi segítő által történő házhozszállítással. A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, a szolgáltatást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik, formanyomtatványon kell igényelni a szakmai vezetőnél. Az alapszolgáltatás szociális rászorultság alapján /Kgy. rend. 8. §/ vehető igénybe, a fizetendő térítési díjat az intézményvezető a jövedelemvizsgálat alapján állapítja meg. A személyi térítési díj nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybe vevő családjában az egy főre jutó jövedelemnek a 30 %-át. B. Házi segítségnyújtás: Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében biztosítja az önálló életvitel fenntartása mellett az ellátást. Segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete biztosított legyen saját környezetében, életkorának, élethelyzetének, egészségi állapotának megfelelően. Gondozási tevékenységek: fizikai ellátás, pszichés gondozás, felügyelet, életvezetési tanácsok, ügyintézés, kapcsolattartás családtagokkal, társ szociális intézményekkel, egészségügyi intézményekkel. Prevenció (észlelő – jelzőrendszer működik). Igénybevétele önkéntes, kérelemre történik. A szolgáltatást formanyomtatványon kell igényelni a szakmai vezetőnél. Házi segítségnyújtás: igénybevételéhez az egyszerűsített előgondozást követően 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet alapján gondozási szükséglet vizsgálata, valamint a 9/1999.(XI. 24.) SzCsM rendelet alapján jövedelem vizsgálat szükséges. Alapszolgáltatásban maximum 4 órás gondozási szükségletet igénylő látható el. A térítési díj nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybe vevő családjában az egy főre jutó jövedelemnek a 25 %-át. C. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A szolgáltatás célcsoportja Sztv. 65. § (4): a) az egyedül élő 65 év feletti személy, b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását, feltéve, hogy a segélyhívó készülék megfelelő használatára képesek. Szociális rászorultság feltételei: A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás biztosítása kapcsán szociális rászorultság igazolása szükséges. A szociális rászorultság igazolása a 36/2007.(XII. 22.) SZMM rendelete az egészségi állapoton, illetve betegségen alapuló szociális rászorultság igazolásának szabályairól történik, a szolgáltatást igénylő háziorvosa tölti ki.


Az igazolás − a kiállítástól számított 2 évig, − ha a felülvizsgálat ideje megjelölt és 2 évnél rövidebb, a felülvizsgálat időpontjáig használható fel szociális rászorultság igazolására. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közigazgatási területén élők számára az alapszolgáltatás biztosítása folyamatos. Mindszent városban 2010.január 9-től biztosítunk jelzőrendszeres házi segítségnyújtást 27 db készülékkel. A szolgáltatás biztosítása 24 órás készenléti rendszerben történik, az ügyeletet Hódmezővásárhelyen 4 fő szociális gondozó, Mindszent városban 3 fő látja el. Az alapszolgáltatás 2010. január1-től nem kötelezően ellátandó feladat, a további működtetése pályázati forrásból történik. Ellátotti létszám nem és korcsoport szerint Étkeztetésben részesülők száma korcsoportos megoszlásban: korcsoport

18-39 éves létszám /fő/ 37

40-59 éves 97

60-64 éves 13

65-69 éves 18

70-74 éves 12

75-79 éves 12

80-89 éves 21

90 év felett 3

Nemek szerint: férfi: 96 fő, nő: 117 fő. Házi segítségnyújtást igénybe vevők száma korcsoportos megoszlásban: Korcsoport 18-39 éves 0 létszám /fő/ Nemek szerint.

40-59 éves 6

férfi: 18 fő,

60-64 éves 6

65-69 éves 13

70-74 éves 14

75-79 éves 28

80-89 éves 54

90 év felett 8

nő: 111 fő.

Házi segítségnyújtást igénybe vevők száma korcsoportos megoszlásban Mindszent: korcsoport

18-39 éves létszám /fő/ 0 Nemek szerint:

40-59 éves 2

60-64 éves 4

65-69 éves 1

70-74 éves 3

75-79 éves 3

80-89 éves 8

90 év felett 3

férfi: 4 fő, nő: 20 fő.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást igénybe vevők száma korcsoportos megoszlásban Hódmezővásárhely korcsoport 18-39 40-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-89 90 év éves éves éves éves éves éves éves felett létszám /fő/ 0 3 5 2 6 10 22 5 Nemek szerint: férfi: 10 fő, nő: 43 fő. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtást igénybe vevők száma korcsoportos megoszlásban


Mindszent korcsoport

18-39 éves létszám /fő/ 0 Nemek szerint:

40-59 éves 0

60-64 éves 0

65-69 éves 1

70-74 éves 3

75-79 éves 4

80-89 éves 14

90 év felett 5

férfi: 4 fő, nő: 23 fő.

e1) „ARANYHÁZ” IDŐSEK KLUBJA Cím: Hódmezővásárhely, Arany János u. 8. Telefon: 62/242-085 Klubvezető: Ágoston Henrietta Nyitva tartás: Hétfőtől – péntekig 7-16 óráig I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR -

1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásról (a kapcsolódó módosításokkal), 9/1999. SzCsM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 29/1993 Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról, 1/2000 (I.7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, 17/2006 Hódmezővásárhely MJV. Kgy. Rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a térítési díjakról, 3/2008.(II.11.) Hódmezővásárhely MJV Kgy. Rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a térítési díjakról.

Az 1993. évi III. törvény 65/F. § szerint: (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak - ide nem értve az idős személyeket - napközbeni étkeztetését.


II. HELYZETKÉP ÉS ADATOK Az intézmény működési engedélye határozatlan időre szól. Engedélyezett létszám: 30fő Dolgozói létszám: Arany János u. 8. 1 fő idősek nappali ellátásvezető- szociálpedagógus 1 fő nappali ellátásgondozó- szociális gondozó és ápoló 1 fő mentálhigiénés munkatárs /heti 4 órában/ Az ellátottak köre Az ellátottak köre kiterjed Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közigazgatási területén élő azon személyekre és eltartottjaikra, akik - életkoruk, - egészségi állapotuk, - szociális helyzetük - fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, alapján erre jogosultak és szolgáltatásunkat igénylik. Önmaguk és eltartottjaik részére a napi egyszeri meleg ételt tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, más módon nem lehet gondoskodni. A klub összetétele nemek és korcsoportok szerint 2010.évben 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

életkor nők férfiak

nők férfiak

18-39

18-39 1

40-59

40-59 5 4

60-69

70-79

60-69 3 1

80-89

90felett

70-79 5

80-89 1 3

90 felett 1 1

Szolgáltatás célja és feladatai Célja: A nappali ellátást nyújtó intézmény szolgáltatásait igénybe vevő, gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás biztosítása, amelynek mértékét és módját mindenkor


a segítségre szoruló ember bio-pszicho-szociális állapota alapján határozunk meg, úgy hogy az egyén individuális szabadsága a lehető legteljesebb mértékben érvényre jusson. Az intézményben igény szerint napi étkezést biztosítani azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik koruk és egészségügyi állapotuk miatt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel erre nem képesek biztosítani. A szolgáltatást a helyi rendeletben meghatározott szociális rászorultság figyelembe vételével biztosítjuk. Az intézmény alapfeladata: A nappali ellátás lehetőséget biztosít a saját otthonukban élők részére a szociális, egészségi, mentális, állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatások igénybevételére, közösségi programok szervezésére, közösségi együttlétre, pihenésre, személyi tisztálkodásra, személyes ruházat tisztítására, igény szerint meleg élelem biztosítására, szükség szerint egészségügyi alapellátás megszervezésére, hivatalos ügyek intézésének elősegítésére, munkavégzés lehetőségének megszervezésére, életvitelére vonatkozó tanácsadásra, speciális önszerveződő csoportok támogatására. Napi étkezés biztosítása azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik koruk és egészségügyi állapotuk miatt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel erre nem képesek. A szolgáltatást vásárolt élelmezés formájában biztosítjuk az ellátottak részére. Lehetőség van egészségi állapotnak megfelelően zsír – és fűszerszegény, cukor diéta, valamint normál étkezés igénybevételére. Az ellátás rendszeressége megállapodásban rögzítendő, állapotváltozás esetén szükség szerint módosítandó. Az esetek túlnyomó részében napi rendszerességgel történik az igénybevétel Térítési díj alapja: A szolgáltatások térítési díját a 29/1993.(II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról alapozza meg, a települési önkormányzat rendelete, valamint a Társulási Tanács döntése. Az intézmény szakmai feladatait meghatározó jogszabályok -

1993.évi III. tv. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról I/2000 (I.7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 9/1999 (XI.24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről

Biztosított szolgáltatások formái: 1. Fizikai ellátás keretén belül - napi egyszeri meleg étel /ebéd/ biztosítása igény szerint, - mosási lehetőség igénybe vehető. 2. Egészségügyi ellátás keretén belül - szükség szerint az egészségügyi alapellátáshoz, illetve szakellátáshoz való hozzájárulás megszervezése


3. Mentális segítségnyújtás keretén belül -

hagyományőrzés, ünnepélyek, nemzeti ünnepek, vallási ünnepek, névnapok megünneplése, kirándulás, termékbemutatók szervezése, problémák meghallgatása, szükség szerint pszichés gondozás, családtagok közti kapcsolat fenntartása, hozzátartozók felkutatása, magányosság érzésének leküzdéséhez segítségnyújtás, életvezetési tanácsadás.

4. Foglalkoztatás keretén belül -

-

kézműves, kreatív foglalkozások szervezése, tavasztól őszig kirándulásokat szervezünk fürdőhelyekre, állatkertekbe, nevezetességek megtekintésére, nyitott program keretében kulturális, programokat szervezünk. Igényfelmérés után kerül sor az éves programterv összeállítására. A klub heterogén összetételét figyelembe véve a klubvezető kirándulásokat, színház-, mozi-, múzeum-, és kiállításlátogatásokat szervez. az intézményen belül, vagy a társintézményekkel együttműködve emlékezünk meg a nagyobb ünnepekről. Az ünnepekre műsorral készülnek a klubtagok és/vagy meghívott vendégek részvételével. minden hónapban megemlékezünk a jeles napokról, a klubban lehetőség van televízió nézésre, rádióhallgatásra. a klubtagok rendelkezésére állnak különböző újságok, magazinok, kártya és társasjátékokra is van lehetőség

5. Egyéb - jogi tanácsadás, - segítségnyújtás hivatalos ügyek intézésében. / segélykérelmek, hivatalos ügyek stb. / e2) IDŐSEK NAPPALI ELLÁTÁSA Cím: Hódmezővásárhely, Szerencse u. 6. (Tabán városrész) Telefon: 62/ 246-358 Klubvezető: Móriczné Kovács Mariann Nyitvatartás: minden hétköznap 6:30-15:30 I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR -

1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásról (a kapcsolódó módosításokkal), 9/1999. SzCsM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről


-

29/1993 Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról, 1/2000 (I.7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, 17/2006 Hódmezővásárhely MJV. Kgy. Rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a térítési díjakról, 3/2008.(II.11.) Hódmezővásárhely MJV Kgy. Rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a térítési díjakról.


II. HELYZETKÉP ÉS ADATOK Működési engedély Az intézmény határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik (Sz-02/3666-8/2009.) 2010. január 1-től intézményünk szolgáltatási köre megváltozott, ami a működési engedély változását is maga után vonta. A működési engedélyben engedélyezett férőhelyek száma: 20 fő. Dolgozók száma, szakképzettsége Az intézményben foglalkoztatottak száma és képzettsége megfelel az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet vonatkozó rendelkezéseinek . 1 fő nappali ellátás vezető (szociálpedagógus végzettséggel) 1 fő gondozónő (szociális ápoló –gondozó végzettséggel) Heti 4 órában 1 fő szociális- és mentálhigiénés munkatárs (pedagógus végzettséggel) is segíti munkánkat. Az ellátott szakfeladatok rövid ismertetése


Az intézmény alaptevékenysége: 881 011 Nappali szociális ellátás Az ellátást igénybevevők részére szociális, egészségügyi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújtunk, közösségi programokat szervezünk. • Személyi tisztálkodásra, fürdésre, mosásra van lehetőség • Kulturális programokat, kézműves foglalkozásokat szervezünk. Megemlékezünk a jelentősebb ünnepekről, egyéb szabadidős programokat szervezünk. • Társasjátékokat, tömegkommunikációs eszközöket, könyveket, sajtótermékeket biztosítunk. • Egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásban segítséget nyújtunk; figyelemmel követjük az ellátottak állapotát. • Hivatalos ügyek intézésében segítséget nyújtunk. • Életvitelre vonatkozó tanácsadást nyújtunk, segítjük az életvezetést. • Támogatjuk a speciális önszerveződő csoportokat, segítjük működésüket. Étkeztetés: a szociálisan rászorultaknak legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik, azok számára, akik azt önmaguknak ill. önmaguk és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetést biztosít azok számára is, akik koruk, vagy egészségi állapotuk miatt nem tudnak az étkezéséről más módon gondoskodni. A nappali ellátást nyújtó intézmény szolgáltatásait igénybe vevő, gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás biztosítása, amelynek mértékét és módját mindenkor a segítségre szoruló ember bio-pszicho-szociális állapota alapján határozunk meg, úgy hogy az egyén individuális szabadsága a lehető legteljesebb mértékben érvényre jusson. Az intézményben igény szerint napi étkezést biztosítani azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik koruk és egészségügyi állapotuk miatt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel erre nem képesek biztosítani. A szolgáltatást a helyi rendeletben meghatározott szociális rászorultság figyelembe vételével biztosítjuk. Az ellátotti létszám nem és korcsoport szerint A 2010-es évet 19 ellátottal nyitottuk, ebből 6 férfi és 13 a nő. A legnagyobb arányban a 70-79 éves korosztály veszi igénybe a szolgáltatásunkat. Az ellátottak megoszlása életkor szerint

2

1 5

40-49 éves 50-59 éves 60-69 éves 70-79 éves

6

80-89 éves 5


Az ellátottak megoszlása családi állapot szerint

4 9

Elvált Özvegy Házas

6

III. FELADATOK A programokba több időst tudtunk bevonni, mint korábban; ezt eredményként értékeljük. Az intézmény 2008 végén sikeresen pályázott, melynek eredményeként sikerült felújítani többek között a vizesblokkot. Hála a felújításnak, egyre több idős veszi igénybe higiénés szolgáltatásokat is. Kihívásnak tekinthető, hogy biztosítani tudjuk az intézmény minél nagyobb fokú kihasználtságát, valamint hogy több időst lehessen bevonni a más intézményekkel közösen szervezett programokba. 2010-től emelkedett a térítési díj (megjelent az árban az Áfa), továbbá csak ebéd igénylésére van mód, reggelit nem lehet kérni. Változatos programok szervezésével, az esetleges pályázati lehetőségek kihasználásával, szponzorok felkutatásával kell vonzóbbá tenni az intézményt. Nyitott programokat szervezünk, hogy minél többen megismerhessék az általunk nyújtott szolgáltatásokat, bepillantást nyerhessenek mindennapjainkba. Az ellátottak részéről felmerülő esetleges új igényeket igyekszünk minél inkább kielégíteni. e3) IDŐSEK NAPPALI ELLÁTÁSA Cím: Hódmezővásárhely, Királyszék u. 92. Telefon: 62/249-762 Klubvezető: Pálné Biró Krisztina I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR -

1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásról (a kapcsolódó módosításokkal), 9/1999. SzCsM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről


-

29/1993 Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról, 1/2000 (I.7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, 17/2006 Hódmezővásárhely MJV. Kgy. Rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a térítési díjakról, 3/2008.(II.11.) Hódmezővásárhely MJV Kgy. Rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a térítési díjakról.


II. HELYZETKÉP ÉS ADATOK Az intézmény működési engedélye határozatlan időre szól. Dolgozói létszám: Hódmezővásárhely, Királyszék u. 92. 1 fő idősek nappali ellátásvezető- szociális asszisztens 1 fő nappali ellátásgondozó- szociális gondozó és ápoló 1 fő mentálhigiénés munkatárs /heti 4 órában/ Engedélyezett létszám: 20 fő Az ellátottak köre Az ellátottak köre kiterjed Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közigazgatási területén élő azon személyekre és eltartottjaikra, akik - életkoruk, - egészségi állapotuk, - szociális helyzetük - fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, alapján erre jogosultak és szolgáltatásunkat igénylik.


Önmaguk és eltartottjaik részére a napi egyszeri meleg ételt tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, más módon nem lehet gondoskodni. Nappali ellátás összetétele nemek és korcsoportok szerint 2010. évben

Probléma tipusok 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

Életkori megoszlás 40- 59 éves 60- 69 éves 70- 79 éves Összesen

Nő 5 3 5 13

Férfi 3 2 1 6

Összesen 8 5 6 19

Szolgáltatás célja és feladatai Célja: A Kapcsolat Központ Szociális Gondozási Központhoz integrált Nappali Szociális Intézmény Királyszék u. 92. klub alapszolgáltatás keretein belül nappali ellátást biztosít azoknak az önmaguk ellátására részben képes időskorúak /vagy 18 év felett egészségi, szociális állapota miatt rászoruló/, akik saját otthonukban élnek, de napközben ellátást igényelnek. A szolgáltatást igénybe vevő, gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás biztosítása, amelynek mértékét, módját mindenkor a segítségre szoruló ember egészségi-, szociális és pszichés állapota alapján határozzuk meg úgy, hogy az egyén individuális szabadsága a lehető legteljesebb mértékben érvényre jusson. Cél, hogy az életvitel komplex segítésével a szolgáltatást igénybe vevő minél tovább tudja irányítani, szervezni életét saját otthonában, otthonából. Az intézmény alapfeladata: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában és Működési Engedélyében meghatározott alapfeladatait, az arra rászorulóknak a szükséges segítséget, nappali ellátást nyújtó intézményben és szükség esetén saját környezetében biztosítsa, felmerülő gondozási igényeket kielégítse.


Az intézmény egyéb /alapító okiratban meghatározott/ feladatai: Hódmezővásárhely területén, főleg az intézmény vonzáskörzetében biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, közösségi együttlétre, társas kapcsolatra, pihenésre, közös programok szervezésére, igény szerint étkezésre, valamint alapvető higiéniai szükségletek, kielégítésére, szükség szerint egészségügyi alapellátás megszervezésére, hivatalos ügyek intézésének segítésére, aki erre a szolgáltatásra igényt tart. Életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés, speciális önszervező csoportok támogatása. Az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotnak megfelelő napi életritmust biztosító közösségi szolgáltatás. Napi étkezés biztosítása azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik koruk és egészségügyi állapotuk miatt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel erre nem képesek. A szolgáltatást vásárolt élelmezés formájában biztosítjuk az ellátottak részére. Lehetőség van egészségi állapotnak megfelelően zsír – és fűszerszegény, cukor diéta, valamint normál étkezés igénybevételére. Az ellátás rendszeressége megállapodásban rögzítendő, állapotváltozás esetén szükség szerint módosítandó. Az esetek túlnyomó részében napi rendszerességgel történik az igénybevétel. A nappali ellátást nyújtó intézmény az önmagukat részben ellátni képes idős, krónikus betegséggel küzdő, vagy szociálisan rászoruló személyek részére szociális, egészségi-, és mentális állapotuknak megfelelő közösségi ellátást biztosít. Az ellátások biztosítása során törekszünk elősegíteni, hogy az idős emberek még meglévő készségeiket és képességeiket leginkább kihasználják, egyéniségüknek, vágyaiknak, céljaiknak megfelelően. A feladatellátás az I./2000. (I. 7.) SzCsM rendelet alapján történik. Térítési díj alapja: A szolgáltatások térítési díját a 29/1993.(II. 17) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról alapozza meg, a települési önkormányzat rendelete, valamint a Társulási Tanács döntése. Nappali ellátást nyújtó intézmények: A térítési díj nem haladhatja meg az igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 15 %-át. Nappali ellátás és étkezés együttesen a jövedelem 30%-át. Étkeztetés: Az étkeztetés intézményi térítési díja nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbségének a tervezett ellátotti létszámra jutó napi összegét. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az igénylő családjában az egy főre jutó jövedelemnek a 25 %-át. A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra. Az intézmény szakmai feladatait meghatározó jogszabályok -

1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról I/2000 (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről


Nappali Szociális Intézményben biztosított ellátások Fizikai ellátás környezet biztosítása, megfelelő helyiségek, tiszta rendezett intézményi környezet. Személyi tisztálkodásra, fürdésre, mosásra, vasalásra lehetőség. Igény szerint étkezés /normál és diétás/ biztosított. Egészségügyi ellátás keretében a gondozók szükség esetén folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a háziorvossal, segítenek a gyógyszeradagolásban, folyamatosan ellenőrzik az ellátott egészségi állapotát. Figyelemmel kísérik az ellátottak mentális állapotát, érdeklődés esetén egészségügyi témájú előadásokat szerveznek.

Mentálhigiénés ellátás − Egyéni esetkezelés, pszichés gondozás − Családi kapcsolatok ápolása, közvetítés a családtagok között − Életvezetési tanácsadás Hivatalos ügyek intézése Segítségnyújtás szociális ellátásokhoz való hozzájutásban, hivatalos ügyekben (adatlapok, igénylőlapok kitöltése, személyes, telefonos ügyintézés.) Életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése Speciális önszervező csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése. Foglalkoztatás, szabadidős programok - Kulturális, és szabadidős programokat biztosítunk. Igényfelmérés után kerül sor az éves programterv összeállítására. Az ellátottak bevonásával a klubvezető kirándulásokat, színház-, mozi-, múzeum-, és kiállítás-látogatásokat szervez fürdőhelyekre, állatkertekbe, nevezetességek megtekintésére. Az intézményen belül, vagy a társintézményekkel együttműködve emlékezünk meg a nagyobb ünnepekről. Az ünnepekre műsorral készülnek a klubtagok és/vagy meghívott vendégek részvételével. - Kézműves foglalkozásokat szervezünk, heti két alkalommal. A foglakozásokba minden klubtag bekapcsolódhat. - Megemlékezés a jeles napokról. E napokon a klubvezető, vagy a klubtagok felolvasnak e témáról, vallási, társadalmi vonatkozásairól, a hozzá kapcsolódó népszokásokról. - Televízió, rádióhallgatás. - A klubtagok rendelkezésére állnak különböző újságok, magazinok. A klub könyvállománnyal is rendelkezik, ami rendszeresen bővül. Aktív munkakapcsolat a könyvtárral, a könyvkölcsönzés rendszeres - Kártyajátékok, társasjátékra van lehetőség. - A név-, és születésnapok megünneplése.


f) TÁMOGATÓ SZOLGÁLAT Cím: 6800 Hódmezővásárhely, Endre Béla u. 2. Telefon/Fax: 62/ 233- 125 Mobil: 06-30/5164957 Szakmai vezető: Zoltai Csaba Ügyfélfogadás: munkanapokon 8 - 16 óráig. I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A Támogató Szolgálat működését az 1993. évi III. tv. 65/C §(többszörösen módosított), 2007 évi CXXI tv, a módosított 1/2000. (I. 7) SZCSM rendelet, valamint a 9/1999.(XI. 24.) SZCSM rendelet illetve a 29/1993 Kormányrendelet szabályozza. Szolgáltatásainkban ennek megfelelően járunk el. 2009. január 01-étől a támogató szolgáltatás nem kötelezően ellátandó Önkormányzati feladat, a Szolgálat 2008 évben sikeresen pályázott a „Támogató szolgáltatást, a közösségi ellátást és az alacsonyküszöbű szolgáltatást működtető szolgáltatók befogadása és állami támogatása” 2008. július 31-én megjelentetett SZOC-BF-08-A/K/T ESZA kódszámú pályázati kategóriára. II. HELYZETKÉP ÉS ADATOK Ennek alapján 3 évre szóló 2011. 12. 31. működéshez jutott, mely működést nem Önkormányzati, hanem Minisztériumi támogatás finanszíroz. A szolgálat személyi összetétele (2009. 12. 31. állapot szerint) 1 fő szakmai vezető 2 fő személyi segítő 1 fő gépjárművezető A feladatok ismertetése: Személyi segítés: Személyre szabott, tervszerű, a fogyatékkal élő igényeinek megfelelően alkalmazott komplex gondozási tevékenység, melynek elemei a következők: • • • •

Fizikai ellátás, Mentális gondozás, Egészségügyi ellátás (ápolási feladatok, életmód tanácsadás stb.), Foglalkoztatás (fizikai és szellemi aktivitás megtartása).

A szolgáltatás elemeit, mélyebb részleteit, továbbá rendszerességét, a fogyatékkal élő (az ügyfél) állapota, határozza meg. A lakáson történő ellátás mellett szállításoknál speciális kísérőként is látna el feladatot a kollégák. Emellett az ellátottak ügyeinek intézése szintén a napi feladatok része. Információnyújtás, tanácsadás: A fogyatékkal élő személyek vagy hozzátartozóik részére információ nyújtása magáról a szolgálatról, szolgáltatásokról, az őket érintő eseményekről, az igénybe vehető szociális transzferekről, civil szervezetekről.


A szolgáltatást jelenlegi formájában telefonon, ill. személyesen veszik igénybe az ügyfelek. Szállító szolgálat: Az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét biztosítja a fogyatékkal élők számára. Eseti vagy rendszeres jelleggel vehető igénybe. A szolgáltatásunk igénybevétele egész évben folyamatos volt, mindössze a nyári időszakban volt mérsékeltebb, vélhetően az iskolaszünet, illetve az egészségügyi dolgozók szabadságolásai miatt Vidékre történő szállítások is előfordultak (Szeged, Szentes, Kakasszék) Ügyfelek közül 73 fő nő, 46 fő férfi, a nők aránya csaknem kétszeres. Összesen 119 fő. Az ügyfeleik kormegoszlását az alábbi ábra mutatja: Ügyfeleink kormegoszlása 45 40 35 30 25

ügyfelek kora 10 éves bontásban

20 15 10 5 0 95-

85-95 75-85 65-75 55-65 45-55 35-45 25-35 15-25 5-15

0-5

g) KOVÁCS-KÜRY IDŐSKORÚAK OTTHONA Cím: 6800 Hódmezővásárhely, Serháztér u. 6. Telefon/Fax: 62/244-811 Szakmai vezető: Angyal Jusztina E-mail: [email protected] I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1993.évi III. törvény Ápolást, gondozást nyújtó intézmények 68. § (1) Az idősek otthonában a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. (2) Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. (3) Ha az (1) és (2) bekezdésben említett személy pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved, ellátásáról más intézmény keretében kell elkülönítetten gondoskodni.


(4) Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg. (5) Idősek otthonába az (1) bekezdés szerinti személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglet hiányában is felvehető. 68/A. § (1) Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát a szociális szakértői szervnél. Beutaló határozat esetében a vizsgálatot a beutaló szerv kezdeményezi a határozat hozatalát megelőzően, ebben az esetben az intézményvezető e § szerinti feladatait a beutaló szerv látja el. (2) A szociális szakértői szerv a gondozási szükségletet külön jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről, illetve a külön jogszabály szerinti körülményekről. (3) Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükségletet igazoló szakvélemény alapján nyújtható. (4) Ha az idősotthoni ellátást igénylő személy gondozási szükséglete a szakvélemény szerint fennáll, de nem haladja meg a napi 4 órát, és az idősotthoni elhelyezést a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülmények sem indokolják, az intézményvezető tájékoztatja a házi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségéről és a szakvéleményt részére átadja, valamint másolatát megküldi az ellátást igénylő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti települési önkormányzatnak. Ebben az esetben a házi segítségnyújtás igénylése során a szociális szakértői szerv szakvéleménye igazolja a gondozási szükségletet. A bentlakásos szociális intézményekre vonatkozó külön szabályok 105. § (1) (2) A jogosult kérelmére, legfeljebb hat hónapi időtartamig ideiglenesen is beutalható. Ideiglenes beutalás esetén a jogosultnak a fennálló lakásbérleti jogviszonya nem szüntethető meg. (3)-(4) 106. § A bentlakásos szociális intézmény vezetője köteles értesíteni, illetve tájékoztatni a jogosultat és az általa megjelölt hozzátartozóját a) a jogosult állapotáról, annak lényeges változásáról; b) az egészségügyi intézménybe való beutalásáról; c) az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról, az ellátás ideiglenes szüneteltetéséről; d) az áthelyezés kezdeményezéséről, illetőleg kérelmezéséről; e) a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedéséről. 108. § (1) Ha az állami fenntartású bentlakásos szociális intézményben az elhelyezés határozott időre szól, annak lejárta előtt az intézményvezető, a beutaló önkormányzat képviselő-testülete megvizsgálja, hogy az elhelyezés feltételei továbbra is fennállnak-e. Ennek eldöntéséhez a jogosult kezelőorvosának szakvéleményét is ki kell kérni. (2) A 3. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti személy bentlakásos szociális intézményben határozott időre, tartózkodási joga fennállásának időtartamára helyezhető el.


(3) Ha az intézményi elhelyezés feltételei nem állnak fenn, az intézményvezető, a beutaló önkormányzat képviselő-testülete az elhelyezést megszünteti és erről a jogosultat, valamint a tartásra, gondozásra kötelezett hozzátartozót értesíti. (4) Ha az intézményi elhelyezés feltételei továbbra is fennállnak, az intézményvezető, a beutaló önkormányzat képviselő-testülete az elhelyezést további egy évvel meghosszabbíthatja vagy a jogosultat más, az állapotának megfelelő intézménybe helyezi át. (5) Ha az intézményi jogviszonyt az intézményvezető intézkedése keletkezteti és a jogosult, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a (2)-(4) bekezdésben meghatározott intézkedésével nem ért egyet, az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. 109. § (1) Ha az állami fenntartású bentlakásos szociális intézményben az elhelyezés határozatlan időre szól vagy határozott időre szól ugyan, de az abban foglalt időtartam még nem telt el, akkor a más intézménybe történő áthelyezést a jogosult, törvényes képviselője, valamint az intézmény vezetője kezdeményezheti. (2) Az intézmény vezetője az áthelyezést különösen akkor kezdeményezheti, ha a jogosult a) egészségi állapotának megváltozása miatt indokolt, vagy nem egészségi állapotának megfelelő intézménybe került elhelyezésre, b) az adott intézményben állapotára tekintettel tovább nem rehabilitálható, c) a házirendet többször, súlyosan megsérti és emiatt az érdek-képviseleti fórum a jogosult áthelyezését javasolja. (3) Ha az intézményi jogviszonyt a) beutaló határozat alapozza meg, az áthelyezésről a beutaló önkormányzat képviselőtestülete határozattal dönt, b) az intézményvezető intézkedése keletkezteti, az áthelyezéshez a jogosult, illetve törvényes képviselője és a másik intézmény vezetőjének közös megegyezése szükséges. (4) A (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben a jogosult kezelőorvosának javaslatát, valamint a jogosult, illetve törvényes képviselőjének egyetértő nyilatkozatát is be kell szerezni. Ha a jogosult, illetve törvényes képviselője az egyetértő nyilatkozatot nem adja meg, az intézményi elhelyezést az önkormányzat képviselő-testülete megszünteti. Ha az áthelyezés idősek otthonába történik, a 68/A. § szabályait is alkalmazni kell. (5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak az irányadók akkor is, ha a jogosultat egy intézményen belül másik szakosított ellátási formában kell gondozni. II. HELYZETKÉP ÉS ADATOK Működési engedély: Sz02 / 1217-25 / 2009 számú, határozatlan idejű. Besorolása ellátási forma szerint: ápolást-gondozást nyújtó intézmény, típusa szerint: időskorúak otthona.

Dolgozói létszám: Az Időskorúak Otthonában lakók gondozása az 1993. évi III. törvény, az I/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet alapján, valamint az Egészségügyi Minisztérium 1971. évi /Eü.K.13/ rendelete alapján történik. 2009. év folyamán betöltésre került üres álláshelyek: 14 fő megüresedett álláshelyek: 13 fő Az intézmény zavartalan működéséhez szükséges személyi feltételek 2009.-évben:


Szakmai munkakörben Szakmai vezető Főnővér Gyógytornász Mentálhigiénés munkatárs Foglalkoztatás szervező 2 álláshelyen Ápoló Ezen belül: folyamatos munkarendbe dolgozik egy műszakos munkarendben gyógyszerosztó foglalkoztató gazdasági nővér képesítés nélküli ápoló tartós táppénzen GYES-en

1 fő 1 fő 1 fő 4 fő 4 fő részfoglalkozású 48 fő 37 fő 2 fő 3 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő

Egyéb munkakörben Gazdasági ügyintéző Mosónő Varrónő Takarító Udvaros

1 fő 1 fő 1 fő 4 fő 1 fő

Az ellátott szakfeladatok rövid ismertetése Az intézmény szakmai munkáját a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (Sztv.), és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 1/2000 (I.7.) SzCsM rendelet előírásainak alapján végzi. A 2008-ban érvényes törvényi szabályozás nem tette lehetővé, hogy krízis helyzetben azonnal fel lehessen venni otthonlakót. Ez 2009. január 1.-től megváltozott. Szigorú szabályok alapján, alapos indokkal felvehető gondozási szükséglet vizsgálat nélkül is maximum 3 hónapra. Ez alatt az idő alatt a gondozási szükséglet vizsgálatot el kell végeztetni. Ha nincs meg, a 4 órás gondozási szükséglet az intézményt el kell hagyni. Egészségügyi ellátás keretében az intézmény gondoskodik az ellátott: - rendszeres orvosi felügyeletéről, melynek keretén belül biztosítja az egészségi állapot folyamatos ellenőrzését, tanácsadást, szűrővizsgálatot, az orvos által elrendelt vizsgálat elvégzését, gyógykezelését, ha az intézményi keretek között megoldható. - szükség szerinti ápolásról - szakorvosi ellátáshoz való hozzájutásról - kórházi kezeléshez való hozzájutásról - gyógyszerellátásról 1/2000 (I.7.) SzCsM rendelet alapján - gyógyászati segédeszközök biztosításáról - rendszeres szűrővizsgálatok (tüdőszűrés, onkológiai, hallásvizsgálat) az intézményben 2009 évben szakvizsgálatra 810 esetben küldtünk otthonlakót. Ez 2008-ben 527 volt.


Szakvizsgálatra küldött otthonlakók száma 900 800 700

fő

600 500

fő

400 300 200 100 0 2008

2009 év

2009. október 22-én megkezdődött a H1N1 influenza elleni és a szezonális influenza elleni védőoltások beadása. A dolgozók 83.5%-a felvette a H1N1 influenza elleni védőoltást. Szűrővizsgálatok az otthon lakói részére az intézményben: Parkinson betegek szűrése 2009.06.18. Mozgásszervi betegek szűrése 2009.07.13. Szemészeti szűrés 2009.11.06. Tüdőszűrés 2009.11.19. Gondozási feladatok: A gondozási egységekben, részlegekben elsősorban olyan, nyugdíjkorhatárt betöltött személyek ápolását-gondozását végezzük, akik egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, de önmaguk ellátására nem, vagy csak részben képesek. Az intézmény célja elsősorban az életkornak megfelelő létfeltételek biztosítása, az aktív időskor megvalósításának elősegítése, ami a lelki egészség megőrzését, a mentálhigiénét is szolgálja, ezért a gondozás fő feladata az egyén szükségleteihez igazodó szolgáltatás biztosítása. Az intézeten belül öt gondozási egység került kialakításra: - 2 X 50 fős általános idősellátás, ez a fennjáró lakók számára, - 50 és 30 fős intenzív ellátást biztosító egység, ahol azok a lakók kerülnek elhelyezésre, akik rendszeres segítséget igényelnek, folyamatos ellátásra szorulnak - 20 fős demens gondozási egység, az itt ellátandó lakók 24 órás felügyeletet, folyamatos megfigyelést és ellátást igényelnek. Az intézményben az ellátás komplex gondozás keretében valósul meg, amelyben a gondozás valamennyi elemét, a fizikai, egészségügyi, pszichés gondozás, valamint a foglalkoztatást együtt kell alkalmazni. Ezt a gondozási szemléletet kell követnünk, melyek főbb szempontjai: -

az ápolás-gondozás holisztikus, specifikus, egyénre szabott, az egyéni szükségletnek megfelelő, törekszünk a lakók önállóságának megőrzésére, rehabilitálására, segítjük a lakókat saját ellátásukban való részvételben, a gondozó és lakó közötti kapcsolat egyenrangú, melyben egyenrangú felek, az ellátással kapcsolatos döntésekben azok végrehajtásában, az itt élő lakók életminőségének javítása alapfeladatunk.


Az egyéni és csoportos torna a lakók fizikai erőnlétének megőrzését szolgálja, mely szakképzett gyógytornász irányításával, szakorvosi javaslat alapján történik. A mentálhigiénés tevékenység sokrétű feladatok összessége, mely magába foglalja a személyre szabott bánásmódot, az egyéni és csoportos foglalkoztatásokat az interperszonális kapcsolatok támogatását, a napi rendszerességgel végzett szabadidős programok szervezését, a foglalkoztatást. A foglalkoztatások heti terv alapján vannak előkészítve, figyelembe véve az egyéni érdeklődését, készségeket, képességeket. Programokban szerepelnek a kiállítás tárlat, és színházlátogatások, valamint a nyári kirándulások, melyekre a lakók nagy érdeklődést mutatnak. A helyi civil szervezetekkel és olvasókörökkel, iskolákkal, óvodákkal, társintézményekkel az intézmény szoros kapcsolatot tart. E kapcsolaton belül, vállalnak az otthonban szereplést, s lakóink is hívásukra örömmel készülnek egy-egy fellépéssel. A lakók segítséget kapnak a mindennapi érzelmi problémák feldolgozására, egyéni beszélgetésekkel, nagy hangsúlyt fektetve az izolálódás megelőzésére, a beilleszkedésre az intézményi élet elfogadásának segítésére. Ellátotti létszám: 2009-ben beadott kérelmek összesen 2009-évben felvételt nyert összesen elhunyt kiköltözött Éves átlaglétszám 2009 évben A várakozási idő alatt: elhunyt visszavonta ORSZI elutasította halasztást kért

72 fő 44 fő 36 fő 7 fő

202 fő 14 fő 2 fő 2 fő 2 fő

A Kovács-Küry Időskorúak Otthona lakóinak korszerinti megoszlása mutatja, hogy a lakosság legidősebb tagjai milyen magas arányban igénylik az intézményi gondoskodás bentlakásos formáját. A táblázat 2009. december 31-ei állapotot mutatja:

fő

Lakók kor és nem szerinti megoszlása 2009 évben 70 60 50 40 30 20 10 0

58 férfi

29 14

17 7

4

7 6

13 10

40-59 éves

60-64 éves

65-69 éves

70-74 éves kor

nő

17 8

75-79 éves

2 80-89 éves

9

90-


2009 évi problématípusok A felvételre került lakók bekerülési okainak megoszlása: 22 fő kórházból érkezett 8 fő egyedül élt 8 fő családban élt 1 fő érkezett másik intézményből 5 fő hajléktalanszállóról A fenti adatok jól mutatják, hogy a megváltozott felvételi rendszer az otthonlakók általános állapotát tekintve az egészségügyből kiszoruló krónikus betegek ellátása felé viszi az idősotthoni ellátás profilját. Erre utal a fentebb említett megemelkedett szakvizsgálatok száma is. Egyre több a hajléktalanságból bekerült otthonlakó. Térítési díj fizetési megoszlása 2009.december 31-ei állapot szerint

Teljes összeget fizet 4 51

82

Ingatlan vagyon terhére kiegészít Nincs hozzátartozója

52

Teljes összeget fizet Ingatlan vagyonterhére kiegészít Kp. vagyon terhére Nincs hozzátartozója Nem terhelhető a hozzátartozó Főbb betegségcsoportok Cukorbetegség Véralvadási zavarok Keringési zavarok Magas vérnyomás Daganatos beteg Pszichiátriai betegségek Művese kezelésre szorul

11

Nem terhelhető a hozzátartozó készpénz vagyon terhére

82 fő 11 fő 4 fő 52 fő 51 fő 52 fő (rendszeres vércukor ellenőrzés szükséges) 21 fő (rendszeres (heti) vérvétel) 58 fő 119 fő 12 fő 82 fő 4 fő


h) HAJLÉKTALANOKAT ELLÁTÓ EGYESÍTETT INTÉZMÉNY Cím: 6800 Hódmezővásárhely, Csomorkányi u. 17. Telefon/Fax: 62/233-123 Szakmai vezető: Korsós Sándor E-mail: [email protected] Szakmai koordinátor: Nagy Zsoltné E-mail: [email protected] I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Az intézmény szakmai munkáját a többszörösen módosított a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények működéséről és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről szóló 188/1999. Korm. r., a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. r., a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és a működési feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM. r., valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 24/2004. (04.06.) Kgy. rendelet alapján látja el. A 1993. évi III. tv. a 80.-85. §. –ig szabályozza az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények körét, ahová az átmeneti szállót és az éjjeli menedékhelyet is sorolja. Ugyanezen törvény rendelkezik az ellátási kötelezettségről 89. §, a térítési díjról 92. § illetve 114.-119./c §., az intézményi jogviszony keletkezéséről és a megállapodás tartalmáról 94. §, az intézményi jogviszony megszűnéséről 100. §. Az intézmény átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény és nappali elhelyezést nyújtó intézményként működik jelenleg. 2006. 04. 01. napjával átadásra került a Csomorkányi u. 17. szám alatti épület, mely mára a nappali melegedő mellett, az éjjeli menedékhelynek és az átmeneti szállásnak is helyet biztosít a kiszolgáló létesítményekkel együtt az alábbiak szerint: Ellátás formája Műk. engedély típusa Éjjeli Menedékhely határozatlan Átmeneti Szállás határozatlan Nappali Melegedő határozatlan

Férőhelyek 20 fő 22 fő 30 fő

Nyitva tartás 16 órától másnap 8 óráig folyamatos 24 órás hétköznapokon 8-16 óráig

Bővített szolgáltatásként működik: Orvosi Rendelő, Csomagmegőrző Információnyújtás, tanácsadás a nap bármely órájában igénybe vehető a fenti nyitvatartási rend alapján. II. HELYZETKÉP ÉS ADATOK Dolgozók száma, szakképzettsége Szakmai vezető 1 fő felsőfokú Szakmai koordinátor 1 fő felsőfokú Szociális-mentálhigiénés munkatárs 4 fő felsőfokú Szociális ápoló-gondozó 5 fő szociális ápoló-gondozói képesítés Takarító 1 fő alap A dolgozók létszáma és képesítése a 1/2000 (I.7.) SzCsM rendelet 2. és 3. melléklet előírásainak megfelel.


Ellátott szakfeladatok ●Az Éjjeli Menedékhely biztosítja az éjszakai pihenésre, a személyi tisztálkodásra, az étel melegítésére, étkezésre, a betegek elkülönítésére, a közösségi együttlétre szolgáló helyiségeket. Biztosítja az ellátást igénybe vevő tisztálkodáshoz szükséges textíliáját, személyes ruházatának tisztításához szükséges feltételeket, a részére nyújtandó elsősegélyhez szükséges felszerelést, szociális munkás alkalmazásával a szociális információt, az ellátást igénybe vevő jogosultságaira vonatkozó tanácsadást. Éjjeli Menedékhely: 20 fő éjszakai alvására alkalmas hálóterem, a kiszolgáló helyiségekkel, személyenkénti zárható fémszekrényekkel, takaró, párna, ágynemű igény szerint biztosítva. ●A hajléktalanok Átmeneti Szállása biztosítja az éjszakai pihenésre, a személyi tisztálkodásra, az étel melegítésére, étkezésre, a betegek elkülönítésére, a közösségi együttlétre szolgáló helyiségeket. Ezen felül biztosítja az ellátást igénybe vevő ágyneműjét, annak mosatását, tisztálkodáshoz szükséges textíliát, személyes ruházatának tisztításához szükséges feltételeket, személyes használati tárgyainak biztonságos megőrzését, a nyújtandó elsősegélyhez szükséges felszerelést. Biztosított az igénybe vevők szociális és mentális gondozása. Ilyen: az egyéni esetkezelés, szociális csoport munka, közösségi szociális munka, az átmeneti szállóról történő kijutáshoz személyre szabott segítség, az intézményen belüli közösségi élet szervezése, a szocioterápia, a családi- és társadalmi kapcsolatok ápolásának segítése, a hivatalos ügyintézés segítése. Átmeneti Szállás: 22 férőhely (10 női, 12 férfi), 4-5 ágyas hálószobákkal, társalgóval, konyha helyiséggel, ételmelegítés, hűtőszekrény, mikrohullámú-sütő használattal, nemenként elkülönített, akadály-mentesített fürdőszobával, WC-vel, mosókonyhával biztosítja a bent élők ellátást. ●A Nappali Melegedő lehetőséget biztosít a hajléktalan személyek részére a közösségi együttlétre, a pihenésre, a személyi tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására, az étel melegítésére, tálalására, elfogyasztására. Nappali Melegedő: 30 férőhely, melegítő konyha, mosogató, edényzet, 30 fő nappali tartózkodására alkalmas ebédlő, fürdőszoba, WC, mosóhelyiség, mosógép, akadálymentes megközelítés biztosításával. Bővített szolgáltatások Orvosi Rendelő: Az ellátottak, elsősorban a hajléktalan személyek háziorvosi ellátását biztosítja. Különös tekintettel a preventív szűrések elvégzésére. Célja: az egészségügyi ellátás kliens közelebbivé tétele az intézményen belül működő orvosi rendelőben. Orvosi Rendelő, heti három alkalommal az intézmény nyitvatartási idején belül működik. Csomagmegőrző: Az érték- és vagyonmegőrzési szabályzat alapján működik. Az intézmény nyitvatartási ideje alatt az ellátottak értékeinek biztonságos elhelyezésére teremt lehetőséget, 35 férőhellyel, egyénileg zárható, naponta 8-16-ig ingyenesen igénybe vehető. Az intézmény általános feladatai: - veszélyeztetettség megszűntetése, - krízishelyzet feloldása, - a kliens kiegyensúlyozott személyiség fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése, - munkalehetőségek felkutatása, - textíliával történő ellátás és a személyi higiénia feltételeinek megteremtése,


-

információnyújtás a szociális problémák megoldásának lehetséges és meglévő formáira, igény szerint pszichológus segítségével pszichés gondozás biztosítása, egyéni esetkezelés, önsegítő csoportok szervezése, ingyenes jogi tanácsadás, segítségnyújtás albérlet keresésében, előtakarékosság lehetőségeinek megteremtése.

Ellátotti létszám nem és korcsoport szerint 2007. év, 2008. év, 2009. év adatainak összehasonlítása (Átmeneti Sz. és Éjjeli Mh. együtt) ellátotti létszám (fő) nem és korcsoport szerint


Nő 1 2 4 8 1 16

18-29év 30-39év 40-49év 50-59év 60-… Összesen

2007. év Férfi Össz. 5 6 14 16 13 17 19 27 11 12 62 78

Nő 2 4 3 8 9 26

2008. év Férfi Össz. 7 9 31 35 20 23 26 34 21 30 105 131

Nő 0 3 4 7 6 20

2009. év Férfi Össz. 7 7 29 32 23 27 29 36 18 24 106 126

140 120 100 80

Nő

60

Férfi

40

Összesen

20 0

2007

2008

2009

A táblázat adatai jól mutatják a 40 év feletti korosztály számának erőteljes emelkedését az ellátottak között. Ezek az adatok azt is előre vetítik, illetve már most is azt támasztják alá, hogy ezek az emberek konzerválódtak/nak a hajléktalan ellátásban, és ez nem kizárólagosan a hajléktalanokkal foglalkozó szakemberek kompetencia körében kezelhető probléma. Az említett korosztályhoz tartozók többszörösen hátrányos helyzetűek, és ez nem csak a lakhatásukkal van közvetlenül összefüggésben, ők a munkaerőpiac „kitaszítottjai” számukra bármiféle kitörési lehetőséget találni rendkívül nehéz feladat. A bekerülés módja: A felvételről a főigazgató, a kliens írásbeli kérelmének és a szakmai vezető javaslatának figyelembe vételével dönt. A döntésről, 8 napon belül, írásban értesül az ellátott a szakmai vezetőn keresztül. A lakónak rendelkeznie kell negatív tüdőszűrő eredménnyel és bőrgyógyászati igazolással. Bekerüléskor minden lakónak el kell olvasni, és tudomásul kell venni a Házirendben foglaltakat, első és legfontosabb szabály a zéró-tolerancia az alkoholfogyasztással kapcsolatosan ezzel függ össze az a kötelezettség, hogy az intézmény területére belépéskor a kliens az alkoholszondába köteles fújni. Kliens kör: - állami nevelésből kikerültek, - szabadságvesztés büntetés letöltéséből kikerültek, - beilleszkedési zavarokkal, viselkedési problémákkal küszködő fiatal, vagy középkorú felnőttek, - elváltak, mind mentálisan, mind egzisztenciálisan perifériára sodródott, többnyire munkaképes ám elhelyezkedési nehézségekkel küszködő csoport, akik általában alkalmi munkából tartják fenn magukat. Családi kapcsolatuk megszakadt, lakásukból – ha voltkitették őket.


-

Deviáns magatartású egyének, akik jelenleg csak a hajléktalan szállókon tudják megoldani lakhatásukat, Szenvedély-betegek (elsősorban alkoholbetegek) Szociális okokból utcára került családok, egyének Lakásukat, albérletüket az alacsony jövedelem miatt fenntartani nem tudók A munkaerőpiacról az életkora miatt kieső, valamint az alacsony nyugdíjjal, öregségi járadékkal rendelkezők

Kijutás: Önkormányzat kijutási támogatást biztosít az azt igénylő, ellátottak részére. Pályázatfigyelés, a témában megjelenő, vállalható kötelezettségekkel kiírt pályázatokon való részvétel. i) SZIVÁRVÁNY SZAKOSÍTOTT SZOCIÁLIS OTTHON ÉS LAKÓOTTHONA Cím: 6800 Hódmezővásárhely, Klauzál u. 185/A Telefon/Fax: 62/238-351 Szakmai vezető: Kiss Ildikó E-mail: [email protected] I. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Szivárvány Szakosított Szociális Otthona A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 66-71 §-ok, valamint 85/A§ a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 40-67 §-ok illetve 88-101§ alapján működik. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Szakosított ellátási formák 66. § (1) Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. (2) A szakosított ellátási formákat igénybe vevő személyek ellátásáról, az állapotuk változásáról, valamint a részükre biztosított gondozási, terápiás, valamint ápolási, illetve egyéb szolgáltatások tartalmáról - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal gondozási tervet kell készíteni. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények 67. § (1) Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más


módon nem oldható meg. A 68. § (5) bekezdése szerinti személy ellátása esetén az ellátás tartalmát a 94/B., illetve 94/D. § szerinti megállapodás határozza meg. (2) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idősek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos személyek otthona, valamint a hajléktalanok otthona. 68. § (1) Az idősek otthonában a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. (2) Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. (3) Ha az (1) és (2) bekezdésben említett személy pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenved, ellátásáról más intézmény keretében kell elkülönítetten gondoskodni. (4) Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg. (5) Idősek otthonába az (1) bekezdés szerinti személlyel az ellátás igénylésekor legalább egy éve együtt élő házastársa, élettársa, testvére és fogyatékos közeli hozzátartozója a 68/A. § (3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglet hiányában is felvehető. 69. § (1) A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. (2) Enyhe értelmi fogyatékos kiskorú csak kivételes esetben helyezhető el a fogyatékos személyek otthonában. 70. § (1) A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten kell megszervezni a kiskorúak és a felnőttek, valamint az enyhe értelmi fogyatékos személyek és a középsúlyos, illetve súlyos értelmi fogyatékos személyek ellátását. (2) A fogyatékos kiskorúak esetében az ápolással, gondozással párhuzamosan - a külön jogszabályban foglaltak szerint - biztosítani kell a korai fejlesztést és gondozást, ötéves kortól a fejlesztő felkészítést, valamint az iskolai tanulmányok folytatásának segítését. (3) A nagykorú fogyatékos személy intézményi ellátását úgy kell megszervezni, hogy számára az állapotának megfelelő önállóság, döntési lehetőség biztosított legyen. A fogyatékos személy részére biztosítani kell - a fogyatékosságának megfelelő - szinten tartó, képességfejlesztő foglalkoztatást, továbbá sport- és szabadidős tevékenység végzését is. (4) A fogyatékos személyek otthonában elkülönítetten rehabilitációs részleg is működtethető, feltéve, hogy az a külön jogszabályban meghatározott tárgyi és személyi feltételeknek egyébként megfelel. (5) A nagykorú fogyatékos személy fogyatékos személyek otthonában történő elhelyezésének feltétele a benyújtott orvosi dokumentáció felhasználásával lefolytatott alapvizsgálat elvégzése. Lakóotthonok 85/A. § (1) A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt - ideértve az autista személyeket is -, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít.


(2) A lakóotthonok típusai a következők: a) fogyatékos személyek lakóotthona; b) pszichiátriai betegek lakóotthona; c) szenvedélybetegek lakóotthona. (3) A lakóotthoni ellátás formái: a) fogyatékos személyek lakóotthona esetében, aa) rehabilitációs célú lakóotthon, ab) ápoló-gondozó célú lakóotthon; b) pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek lakóotthona esetében rehabilitációs célú lakóotthon. (4) A rehabilitációs célú lakóotthonba az a személy helyezhető el, a) aki intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban részt vett, és a felülvizsgálat eredménye, illetve a gondozási terv és egyéni fejlesztés alapján lakóotthoni elhelyezése az önálló életvitel megteremtése érdekében indokolt; b) aki családban él és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg; c) az a)-b) pontban meghatározottakon túl önellátásra legalább részben képes; d) lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem. (5) A fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonába - intézményből történő elhelyezés esetén a felülvizsgálat és az egyéni fejlesztés eredményeire figyelemmel - a fogyatékosság jellegétől és súlyosságától függetlenül helyezhető el fogyatékos személy, figyelemmel a (4) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott rendelkezésre. A nagykorú fogyatékos személy fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonában történő elhelyezésének feltétele a benyújtott orvosi dokumentáció felhasználásával lefolytatott alapvizsgálat elvégzése. (6) Az ápoló-gondozó célú lakóotthon az ellátottnak teljes körű ellátást biztosít. II. HELYZETKÉP ÉS ADATOK A Szivárvány Szakosított Szociális Otthon a Dél-Alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal által 2010. 03. 31.-én kiállított Sz02/82-9/2010 számú határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik. A Szivárvány Szakosított Szociális Otthon Rehabilitációs Lakóotthona a Dél-Alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal által 2007. 06.29. -én kiállított 02-941-7/2007 számú határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik. Dolgozói létszám A dolgozói létszám tekintetében a legfontosabb megállapítás, hogy az intézményben a jogszabály szerinti munkakörökben, és az előírásoknak megfelelően történik a foglalkoztatás. A dolgozói létszám 52 fő ebből a szakmai létszám 42 fő egyéb (gazdasági, műszaki, ügyviteli, fizikai) 8 fő. Lakóotthon 2 fő Szakmai létszám: szakmai vezető: 1 fő vezető ápoló: 1 fő ápoló, gondozó: 33 fő fejlesztő pedagógus: 4 fő


szociális és mentálhigiénés: szociális szociális ügyintéző: Lakóotthon: szociális segítő: Gazdasági személyzet: Gondnok: Gazdasági ügyintéző: Takarító: udvaros: mosónő: munkavezető:

2 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 3 fő 1 fő 1 fő 1 fő

Ellátott feladatok Az intézmény a gondozott teljes körű ellátása, ápolása-gondozása mellett biztosítja szükség szerinti - foglalkoztatását, - egyéb habilitációs, rehabilitációs jellegű ellátását, - munkarehabilitációs foglalkoztatását. A személyes gondoskodást nyújtó szakosított intézmények fő tevékenysége: a gondozottakat állapotuknak megfelelően foglalkoztatni. A foglalkoztatók a szakmai vezetővel egyeztetett heti terv alapján végzik a munkát, az ellátottak mindenkori szükségleteinek, illetve a napi aktualitásoknak megfelelve. Az elvégzett tényleges munka a foglalkoztatási munkanaplóból ellenőrizhető, melyet naponta vezetnek mind a foglalkoztatók, mind a nővérek. Ápolási feladatok körébe tartozik elsősorban a fekvő, nehezen mozgó lakók teljes körű ellátása, fürdetése, étkeztetése, környezetük tisztán tartása, gyógyszerek kiosztása, beadása, injekciók, kezelések elvégzése, szakrendelésre kísérés. Az ápolási feladatokat a napi munkaterv és munkanapló dokumentálja, az ápolók munkájukat az intézetvezető ápoló irányítása és szakmai felügyelete mellet végzik. Foglalkoztatás az intézményben Az otthonban az ajánlott programok igen széleskörűek, valamennyi gondozott megtalálhatja benne az érdeklődésének és képességének megfelelőt. Az otthon belső életét úgy alakítjuk, hogy minden otthonlakó megtalálja benne a helyét, feladatát. Erre szolgál a célszerű és hasznos tevékenység, a foglalkoztatás, a mindennapi élet ésszerű programmal való megtöltése, melynek segítségével a meglévő képességek felhasználásával ébren tartható az önbecsülés, a hasznosság tudata. A mindennapos foglalkozások közé a következők tartoznak: - Környezetismereti foglalkozások - Beszélgető kör (környezetismereti neveléssel egyeztetve) - Szabadidős tevékenység, szinten-tartó játékos foglalkozás - Fejlesztő és szinten-tartó foglalkozás (csoportos és egyéni formában) - Manuális foglalkozás - Sakkfoglalkozások/ház körüli tevékenységek/fafaragás - Táncfoglalkozás - Színjátszó foglalkozás - Zenekari foglalkozások


- Könyvtári foglalkozás - Kulturális/irodalmi foglalkozás - Foglalkozás lakószobákban - Sportfoglalkozások - Mozgásterápiás foglalkozás Ellátotti létszám nem és korcsoport szerint: Nem férfi nő összesen Kor 20-30 éves 31-40 éves 41-50 éves 51-60 éves 61-70 éves 71 évestől összesen

Fő 74 49 123 Fő 25 42 28 19 7 2 123

2010. március 1-től integráció keretében az intézményben történik a fogyatékkal élők nappali ellátása. Az ellátás célja: a fogyatékkal élők családi környezetben való ellátásának támogatása, a családok tehermentesítése, a szülők munkaerő-piaci reintegrációja. Az ellátás feladata: a szolgáltatást igénybevevő sérültek gondozása, felügyelete, foglalkoztatása, társas kapcsolataik kiépítése, fenntartása. Az ellátás tárgyi feltételei: a speciális ellátotti kör életkorának, igényeinek megfelelően adottak, magas komforttal biztosítottak. A szolgáltatások köre: - Fizikai ellátás (étkezés, gondozás, felügyelet) - Egészségügyi és higiénés ellátás (szűrővizsgálatok, testi higiéné, egészségnevelés, felvilágosító tevékenység) - Mentális segítségnyújtás, pszichés gondozás


VII.2. MÁRTÉLY, MINDSZENT ÉS SZÉKKUTAS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS ADATAI Mártély Község szociális szolgáltatás adatok A gyermekjóléti szolgáltatást és a családsegítést a Kapcsolat Központ biztosítja feladatellátási szerződés keretein belül. Megjegyzendő, hogy - országos szinten is szinte egyedülállóan – ilyen kis lakosságszámú településként adósságkezelési szolgáltatást működtet. Az adósságkezelési tanácsadást a hódmezővásárhelyi Családsegítő Szolgálat munkatársa végzi. A településen a szociális alapszolgáltatásokat Szociális Gondozási Központ keretein belül biztosítják. Szolgáltatások: Étkeztetés: Időskorúak Nappali Ellátása: Házi segítségnyújtás:

13 fő 39 fő 24 fő

A település lakossága elöregedett, amit a demográfiai adatok tükröznek. Az idősek száma 350 fő, egyedül élő időskorú 78 fő. Mindszent város szociális helyzetének jellemzői és ellátórendszere Kistérségi Társulásban ellátandó szociális alapszolgáltatási feladat 2007. október 01-től Mindszent városból a házi segítségnyújtás, időskorúak nappali ellátása, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szakosított ellátás: Időskorúak Ápoló – Gondozó Otthona . Időskorúak Otthona a) Jogszabályi háttér (1993. évi III. tv. intézményre vonatkozó része) 1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 67. §-68/B § 1/2000 (I.7.) SzCsM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 29/1993. (II. 17.) Korm. Rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről 8/2000.(VIII.4.) a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról, 1992. évi LXIII. Törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról b) Helyzetkép és adatok -

működési engedély

Határozott idejű (2012. december 31-ig)


-

dolgozók száma, szakképzettsége

Intézményvezető Részlegvezető nővér (1 fő) Gazdasági ügyintéző (1 fő) Gondozónő (5 fő) Mentálhigiénés munkatárs (1 fő) Mosónő (1 fő) Takarító (1 fő) Dietetikus megbízási szerződéssel (1 fő) -

az ellátott szakfeladatok rövid ismertetése

Az Időskorúak Otthona szolgáltatását igénybe vevő, gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás biztosítása, amelynek mértékét és módját mindenkor a segítségre szoruló ember egészségi-, szociális és pszichés állapota alapján határozzuk meg úgy, hogy az egyén individuális szabadsága a lehető legteljesebb mértékben érvényre jusson. A szakosított ellátás lehetőséget biztosít az önmaguk ellátására nem, vagy segítséggel képes személyek napi háromszori étkeztetésére, ruházattal, textíliával való ellátására, mentális gondozásra, egészségügyi ellátásra valamint a lakhatásra, feltéve, hogy ellátásukat más módon megoldani nem lehet. -

ellátotti létszám nem és korcsoport szerint

Ellátotti létszám: 21 fő

Ellátottak életkor szerint

Ellátottak száma

7 6 5 Férfi

4 3

Nő

2 1 0 40-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-89

90-

Ellátottak életkora

Időskorúak nappali ellátása 65/F. § (1) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő,


a) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, b) tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, c) harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak - ide nem értve az idős személyeket - napközbeni étkeztetését. (2) Rendkívül indokolt esetben nappali ellátás olyan fogyatékos személyek részére is biztosítható, akire nézve szülője vagy más hozzátartozója gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül. (3) A fenntartó a 92/B. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti szakmai programban meghatározhatja, hogy az intézmény az (1) bekezdésben meghatározottak közül melyik ellátotti csoportokat látja el. Ez a rendelkezés nem érinti a 86. § (2) bekezdésének b)-d) pontja szerinti önkormányzatok ellátási kötelezettségét. Helyzetkép és adatok: Időskorúak Nappali Ellátása •

működési engedély: határozatlan idejű, száma: Sz02/323-4/2010

•

dolgozók száma, szakképzettsége az 1/2000 2. és 3. sz. melléklete alapján 1 fő nappali ellátásvezető 1 fő szociális gondozó 1 fő mentálhigiénés munkatárs /heti 4 órában/ Ellátott szakfeladatok rövid ismertetése A gondozás célja a hiányzó családi gondoskodás részbeni pótlása, az ellátásban részesülő szociális helyzetének javítása, kultúrált körülmények biztosításával az egyedüllét megszüntetése, a tétlenséggel, kirekesztettséggel járó káros pszichés hatások megelőzése, valamint az egészségi és higiéniás viszonyainak javítása. A szolgáltatását igénybe vevő, gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás biztosítása, amelynek mértékét és módját mindenkor a segítségre szoruló ember egészségi-, szociális és pszichés állapota alapján határozzuk meg úgy, hogy az egyén individuális szabadsága a lehető legteljesebb mértékben érvényre jusson. Ellátotti létszám nem és korcsoport szerint ELLÁTOTTI LÉTSZÁM 20 fő NŐ 40-59 éves

4

60-64 éves

4

65-69 éves

4

70-74 éves

1

75-79 éves

2

FÉRFI

1


80-89 éves

2

90-x éves

1

összesen

18

1 2

Gyermekjóléti Szolgálat Mindszent Neve: Gyermekjóléti Szolgálat Székhelye: Hódmezővásárhely Címe: 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy u. 54. Telephely: Mindszent, Köztársaság tér 16. Fenntartó: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Az intézmény szakmai tevékenysége A gyermekjóléti alapellátások körében: A Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója szakmai tevékenysége során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el. Legfőbb cél, a gyermek testi-, értelmi- érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének a családban történő nevelésének elősegítése a kialakult veszélyeztetettség megelőzése és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a gyermekek családból történő kiemelésének elkerülése. Ennek érdekében: ◦ a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban történő nevelésének elősegítése, ◦ a kialakult veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése, valamint a gyermekek családból történő kiemelésének megelőzése ◦ segíteni a pedagógusok gyermekvédelmi munkáját, megoldásokat keresni a gyermek és szülője, illetve a gyermek és a nevelési - oktatási intézmény közötti konfliktushelyzetek rendezésére, ◦ hivatalos ügyek intézésében segítséget nyújtani, ◦ egyéb szervezési és szolgáltatási feladatok ellátása, Mindezek megvalósításáért: ◦ Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. ◦ Meghallgatja a gyermekek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. ◦ Elkészíti a gyámhatóság által védelembe vett gyermekek gondozási tervét. ◦ Segíti a nevelési - oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátását. ◦ Felkérésre környezettanulmányt készít. ◦ Folyamatosan bővíti prevenciós szolgáltatásai, feladatai körét. Védelembe vételi eljárás során: A családgondozó javaslatot tehet az adott ügyben a kiskorú(ak) védelembe vételére. Ez azokban az esetekben alkalmazható, ha a család a hatóság felügyeletében, fokozott családgondozói kontroll mellett alkalmas marad, vagy alkalmassá válhat arra, hogy a gyermek(ek) nevelése a továbbiakban is a családban történjen. Az intézmény ellátási körzete:


Mindszent településen a kistérségi társulás fenntartásában, de önálló családgondozó látja el a gyermekjóléti szolgálat feladatait. Az ellátásban részesülők 2009-ben A tavalyi évhez viszonyítva ismét növekedett a Gyermekjóléti Szolgálatnál ellátásban részesülők száma. Ennek egyik legfőbb oka a mindenkit érintő globális gazdasági válság hatásain (fizetésképtelenség, bedőlt hitelek) túl a család megtartó erejének és semmi mással nem pótolható értékének tematikus relativizálásából következtethető, morális válság. Beszámolónkban külön is kitérünk majd a gyermekbántalmazási esetek ugrásszerű megnövekedésére, amely mindenképpen a hatályos jogszabályok újraértelmezésének szükségességét mutatja, sőt követeli ki. Az alábbiakban ismertetjük a gondozottak számát: Mindszent: lakosság száma : 0-17 év közöttiek száma: Gondozott gyermekek száma: Ebből alapellátásban: Védelembe vett:

7.276 fő 1.428 fő 55 fő 36 fő 19 fő

2009-ben ellátottak száma 1600 1428 1400 1200 1000 800

gyermekszám

600 400 200 19

36

védelembevett

alapellátott

0 0-17 év között

Az intézmény tevékenysége a kezelt problémák szerint: Anyagi Gyermeknevelési Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség Magatartás-, teljesítményzavar Családi konfliktus Szülők vagy a család életvitele Szülői elhanyagolás Családon belüli bántalmazás Fogyatékosság, retardáció Szenvedélybetegség

85 62 21 66 40 71 21 10 17 21


Gyermekbántalmazás Az éves beszámolók írása kapcsán először vagyunk kénytelenek külön is foglalkozni a bántalmazási esetekkel, ugyanis az esetszám-növekedés, ijesztő tendenciát mutat. 9 bántalmazásos esetből 4 lelki, 3 fizikai, illetve 2 esetben szexuális bántalmazás történt. Ez az összes esetszám tekintetében kiugróan magas érték. bántalmazási esetek 60

50

40

30

Adatsor1

20

10

0 összes esetszám

ebből bántalamzás

Ami különösen is veszélyes ebben a tekintetben, az egyértelműen a gyermekbántalmazási esetek büntetőjogi megítélése. Hiába éltünk több ízben is meglátásunk szerint megalapozott feljelentéssel az elmúlt években a rendőrség felé, a közös egyeztetések alkalmával kiderült; aligha lehet számítani tényleges elmarasztalásra ezekben az ügyekben. A „lelki bántalmazás” mint bűncselekmény, csupán a jogszabályi definíciókban (Btk. 195.§) és a valóságban létezik, a mai magyar joggyakorlatban szinte kivétel nélkül megszüntetik a hatóságok az eljárást a szülők ellen, bűncselekmény híján. Marad az egyetlen eszköz, a családból történő kiemelés, amellyel a gyermeket és nem a szülőt büntetjük. Sajnos, ebben az évben súlyos szexuális abúzus is történt a településen kiskorú sérelmére, amely ügyben a vádemelés is megtörtént. Az intézmény szakmai tevékenysége: A tavalyi évhez képest mind a nyilvántartásba vett családok száma, mind az ügyfélforgalom növekvő tendenciát mutat. Ennek következtében az elvégzett, és a következő táblázatban bemutatott szakmai tevékenységek száma is növekedett. Információnyújtás Tanácsadás Segítő beszélgetés Hivatalos ügyekben való közreműködés Családlátogatás Közvetítés más szolgáltatásba Felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel Elhelyezési értekezleten ill. tárgyaláson való részvétel Konfliktuskezelés Szakmaközi megbeszélés

508 205 69 258 364 51 10 4 24 10


Esetkonferencia Örökbefogadással kapcsolatos ügyintézés Egyéb

7 1 2

Egyéb szolgáltatások: A szolgáltatások a székhelyintézményen keresztül vehetők igénybe, előzetes egyeztetés alapján: Ingyenes jogi tanácsadás Ingyenes pszichológiai tanácsadás Ingyenes fejlesztőpedagógiai és logopédiai szolgáltatás Speciális szolgáltatások: A székhelyintézmény speciális szolgáltatásai közül a Kapcsolatügyelet, illetve a kórházi szociális munka kapcsán volt együttműködés a székhelyintézménnyel. Jelzőrendszer A törvényi előírásoknak megfelelően, és a munkánk hatékonyabbá tételének érdekében fontosnak tartjuk a jelzőrendszer működtetését, tehát a gyermekvédelmi és egyéb intézményekkel történő szoros, aktív együttműködést. A Gyermekjóléti Szolgálat alapvetően a városban meglévő intézményhálózatra építi tevékenységét, és beépült a meglévő intézményi struktúrába. 2009 évben a jelzőrendszer által küldött jelzések száma a következőképpen alakult: jelzőrendszertől érkezett jelzések egészségügyi szolgáltatók szociális intézmény oktatási int rendőrség ügyészség társadalmi szervezet pártfogói fel állampolgár jegyző

Egészségügyi szolgáltató, védőnők Személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény Közoktatási intézmény Rendőrség Ügyészség, Bíróság Társadalmi szervezet, egyház, alapítvány Pártfogói felügyelet

11 23 55 18 2 8 7


Állampolgár Önkormányzat (jegyző) Összesen

50 129 303

A törvényi előírásoknak megfelelően a Gyermekjóléti Szolgálat 2009 áprilisában képviselte magát és fel is szólalt a székhelyintézmény által szervezett Jelzőrendszeri Tanácskozáson. Az intézmény szervezeti felépítése, személyi és tárgyi feltételek Személyi feltételek Székhelyintézmény: Hódmezővásárhely Többcélú Kistérségi Társulás – Kapcsolat Központ Főigazgató: Bálint Gabriella Alapellátás Igazgató: Lénárt Miklós Gyermekjóléti Központ Szakmai vezető: Túri Csaba Mindszent: Családgondozó: Borsi Imréné Tárgyi feltételek A működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítottak, a nem kizárólagos használatú (családsegítővel közös) helyiségek sem jelentenek akadályt a zökkenőmentes munkavégzésnek. Családsegítő Szolgálat Mindszent Neve: Családsegítő Szolgálat Székhelye: Hódmezővásárhely Címe: 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy u. 54 Telephely: Mindszent, Köztársaság tér 16. Fenntartó: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás A szolgáltatás célja és alapfeladatai A családsegítő szolgáltatás célja a működési területen élő egyének, családok, közösségek érdekeinek képviselete, szociális, mentális problémáinak, szükségleteinek feltárása, e problémák kezelésében és megoldásában való közreműködés, valamint a krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok segítése a krízishelyzet megszüntetésében. Kiemelt prevenciós feladata a családok védelme. Fő munkamódszer a komplex családgondozás, mely rendszerszemléletű, a család belső, konfliktusos viszonyainak rendezését segítő folyamatos, együttműködő kapcsolattartás. Ennek érdekében figyelemmel kíséri a működési területen élő lakosság szociális helyzetét, a feltárt szükségleteket elemzi, saját kompetencia határain belül ezeket kezeli, illetve javaslatot tesz kielégítésük módjára, új szociális ellátások bevezetésére.


A felderítő munkában támaszkodik, oktatási, művelődési, egészségügyi és szociális intézményekre, társadalmi, karitatív szervezetekre, egyházakra. A családsegítő szolgálat megelőző tevékenységének körében a veszélyeztetettség és a krízishelyzet felderítése érdekében észlelő- és jelzőrendszert működtet. A családsegítő szolgálat alapfeladata a szociális és egyéb információs adatok gyűjtése, az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében. Pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadás szervezése. Programok szervezése a működési területén élő lakosság számára. Segítségnyújtás az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához. Speciális támogató, önsegítő csoportok szervezésének, működtetésének a segítése. 2009. évi adatok/problématípusok Az ellátásban részesülők szám a a m indszenti Családsegítő Szolgálatnál 2008-2009 200

187

180 160

147

140 120 100

Ellátottak száma

80 60 40 20 0 2008

2009 Évszám

2009-ben összesen 187 fő (és családjuk) volt az ellátottak létszáma. Ebből: - rendszeres szociális segéllyel kapcsolatos 11 fő együttműködésre kötelezett - időskorú 25 fő önkéntes - egyéb 151 fő önkéntes Éves forgalom: 698 Az ellátotti létszám (amely azon személyek számát mutatja, akik a tárgy évben legalább egyszer megfordultak a szolgálatnál) mint látható „növekedést” mutat az elmúlt évhez mérten. Oka az egyre romló gazdasági helyzet (növekvő eladósodás és munkanélküliség), valamint a 2009. január 1-től az aktív korúak ellátásában részesülők közül a rendszeres szociális segélyezettek kötelező együttműködésének a megjelenése.


Az ellátottak korcsoport szerinti m egoszlása 2009. évben 80 69

70

60 49

50 44

Ellátottak száma

40

30

25

20

10

0 18-34

35-49

50-61

62+

Az ellátottak nemek szerinti megoszlása 2 009. évben 1 20 1 06 1 00 81 80

60

El látotti…

40

20

0 Fé rfi

Nő

A hozott problémák zöme, mint látható anyagi, illetve foglalkoztatással kapcsolatos (munkanélküliség). A szolgáltatást igénybe vevők hozott problémái Életvite li 2009 - ben Családi-kapcsolati

Érintett egyének száma

250

Családon belüli bántalmazás Le lki-mentális

197

200

Anyagi

150 98

100 50

18

47

37

23 2

7

31 23

0 1 Problématípusok

17

Foglalkoz tatással kapcsolatos Egé szségkárosodás következ mé nye Ügyintéz éshez se gítségkéré s Információké rés Több probléma e gyütte s előfordulása Kríz ishelyz et


Gondozási feladatok A Családsegítő Szolgálat családgondozója munkája során a következő szakmai szempontokat figyelembe véve jár el: Az egyszeri beavatkozást igénylő eseteket kivéve mindenkor az egyénre, családra vonatkozóan elkészített gondozási terv alapján, személyes kapcsolat keretében a kliensek (család, csoport) megbízása alapján végzi munkáját. Egyéni esetkezelés: célja elsősorban az egyén és rajta keresztül a környezetében fennálló problémák kezelése, megoldásának az elősegítése. Ennek érdekében a családgondozó: - az intézményben fogadja a klienst, aki vagy önkéntesen, vagy együttműködésre kötelezetten (ez utóbbi rendszeres szociális segélyében részesülők esetében) maga keresi fel a Szolgálatot; vagy - a jelzőrendszer jelzése alapján, családlátogatás keretein belül a családgondozó maga keresi fel otthonában az ügyfelet. - a problémafelvétel után a családgondozó dönt a további intézkedések mikéntjéről: - krízisintervenció (közvetlen veszély megszüntetése, akcióirányultság, utánkövetés) - egyszeri esetkezelés (minden esetben feljegyzés készül róla) - esetfelvétel (ekkor tisztázódnak az együttműködés keretei, formái –időkeretek, személyes találkozások, családlátogatások, kötelezettségvállalások, beilleszkedést elősegítő program az RSZS-eknél), valamint az esetkezelés mikéntje –szükséges-e más intézmények, szakemberek bevonása (pszichológus, pszichiáter, család-, párterapeuta, jogász) - esetlezárás, ez megtörténhet a probléma „megoldódásakkor”, illetve az együttműködésre kötelezetteknél a kapcsolódó hatósági szolgáltatás megszűnésekkor, szükség esetén utógondozás - esetátadásra akár a családgondozó, akár az ügyfél kéri (alapos indoklással) kizárólag a szakmai vezető engedélyével kerülhet sor Aktív korú rendszeres szociális segélyezettek: A családsegítő feladata az együttműködésre kötelezett személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó egyénre szabott program kidolgozása, ill. a szakértői munkacsoport tagjaként a szükséges koordinációs feladatok ellátása. A családgondozó a kliens adatainak felvétele után szükség esetén családlátogatást tesz, majd 3 hónapon belül elkészíti a beilleszkedést elősegítő programot. Emellett orientációs tanácsadást nyújt, önéletrajzírásban, kérelmek, beadványok megírásában segítséget nyújt. Rendszeres szociális segélyben részesülők esetén az együttműködés tartalma: a segély folyósításáról szóló hatósági határozat kézhezvétele után 15 napon belül megjelenik a Családsegítő Szolgálatnál, a továbbiakban a megbeszélt időpontokban, de legalább havonta kapcsolatot tart és az elkészített beilleszkedést elősegítő programban foglaltakat igyekszik megvalósítani. A családgondozó minden esetben a meghatározott és mellékletként csatolt formanyomtatványokon szigorú és ellenőrzött adminisztrációt végez. Szolgáltatások: Tájékoztatás és felvilágosítás különböző szociális ellátásokról, segélyezési formákról, szociális intézményekről, különböző dologi adományokról, karitatív szervezetekről


Ügyintézéshez segítségnyújtás különböző nyomtatványok (kérelmek, beadványok) kitöltése, önéletrajz megírása, iratszerkesztés stb. Pszichológiai és jogi tanácsadás (kistérségi szinten megszervezve) (életvezetési, lelki, kapcsolati, munkaügyi) Konfliktuskezelő (mediációs) tanácsadás Különböző adományok közvetítése (ruha, lábbelik, takarók, lehetőség szerint élelmiszer) Személyi és tárgyi feltételek - Főiskolai végzettséggel rendelkezik: 1 fő - Főiskolai tanulmányokat folytat: 1 fő Ebből: Családgondozó 2 fő Dolgozók: Simon János – mb. szakmai vezető (Hódmezővásárhely) filozófia szakos tanár, ógörög szakos bölcsész, szociális alapvizsga, szociális menedzser szakon tanulmányokat folytat Purgel Zsuzsanna – családgondozó szociális munkás Martonné Bubori Mónika – családgondozó, szociális munka szakon tanulmányokat folytat Jelenleg a Családsegítő Szolgálat egy helyiséggel és egy fogadószobával rendelkezik. A tárgyi felszereltség jónak mondható: 1 db fax 1 db számítógép A munkavégzést megfelelő bútorzat és egyéb mellékhelyiségek (mosdó, WC, konyha) biztosítják. Továbbképzések ● Általános szociális munkás szakon tanulmányokat folytat 1 fő. Tervek Tekintettel arra, hogy jelenleg nem működik adósságkezelési szolgáltatás a városban, igény viszont lenne rá, ezért a városvezetéssel való egyeztetés után tervezzük a megszervezését. Házi segítségnyújtás Mindszent A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybevevő önálló életvitelének fenntartását- szükségleteinek megfelelően – lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. Jogszabályi háttér: 1993. évi III. tv. 63§ (4), a 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet 1. §, 1993. évi III. tv. 119/C §, 174/2009. Korm. rend.


A Gondozó segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátás a gondozást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete alapján, saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, és fejlesztésével biztosított legyen. Gondozás elemei: − Fizikai ellátás, − Pszichés gondozás, − Felügyelet, − Életvezetési tanácsok, − Ügyintézés, − Kapcsolattartás családtagokkal, társ szociális intézményekkel, egészségügyi intézményekkel. − Prevenció (észlelő – jelzőrendszer működik). A szolgáltatást igénybe vevők száma 2009. évben 24 fő. A jogszabálynak megfelelően elkészült a szolgáltatást igénybe vevőknek jövedelem vizsgálat és gondozási szükséglet szakvélemény készült. Gondozási szükséglet szerint: 4 óra, illetve 4 órát meghaladó gondozási szükséglet: 14 fő, 3 óra: 3 fő, 2óra: 4 fő, 1 óra: 3 fő. Gondozás rendszeressége: 1 gondozott esetében napi 3x, 2 fő gondozottnál naponta 2x, egyebekben naponta és hetente 2x. Gondozásra fordított idő: 4587 óra 30 perc Módszertani ellenőrzés: 2009 novemberében, a működés a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő. Tendenciák: − A szolgáltatást igénybe vevők többsége 80 év feletti, önellátásra csak segítséggel képes, vagy teljes ellátást igényel. − Gondozottak körében fokozatosan nő a komplex gondozást igénylők száma, ami naponta többszöri ellátást eredményez. − Több hónapos kórházi ápolás után az otthonában igényel segítséget, az ellátható maximális gondozási szükséglettel. − A gondozónők fizikai megterhelése nő. Humánerőforrás: Mindszent: középfokú szakképzettség 3 fő. Képzések, továbbképzések: − Főiskola/ szociális munkás szak/: 1 fő. Pályázatok: a) Dél – Alföldi Operatív Program: Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások fejlesztése a Hódmezővásárhelyi Kistérségben DAOP- 2008-4.1.3.D 2. forduló projektfejlesztés május 20-tól – december 10-ig, b) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás előminősítő és általános pályázat 2009. nov. 06 és dec. 28. Nyertes,


c) DAOP 4.1.3./A-09 Szociális alapszolgáltatások fejlesztése a Hódmezővásárhelyi kistérségben /dec.01./, a pályázatot befogadták. Kihívások, megoldásra váró feladatok: − Komplex feladatközpontú ellátás, a szociális munka eszközeinek, módszereinek alkalmazásával. − Egyre nő azon gondozottak száma, akik több hónapos kórházi ápolás után otthonukban igénylik a gondozást, ezzel a gondozónők fizikai leterheltsége fokozottabb. − A szolgáltatást igénybe vevők körében egyre nagyobb gondot jelent a szolgáltatások térítési díjának megfizetése. − Az ellátási területen a teljes lefedettség elérése. − Az ellátotti létszám növelése, a szolgáltatások folyamatos népszerűsítése, célcsoportok elérése. Módszer: személyes találkozás a célcsoporttal, kapcsolattartás háziorvosokkal, kórházi szociális munkással, hirdetések, szórólapok kihelyezése. − Jogszabály változások követése, a szolgáltatásokban való megjelenítése. − Humán erőforrás tekintetében elérendő cél, hogy a gondozónők érettségivel rendelkezzenek, mivel az adminisztráció folyamatosan változik, a jogszabályok alkalmazása nehézséget okoz, a javítások időigényesek, a tényleges gondozástól vonják el az időt. − Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás beindítása Mindszent városban. − Jelzőrendszer: megfelelni a pályázati feltételeknek, a működés fenntartása. − Pályázat figyelés, pályázatok benyújtása. − DAOP pályázattal megvalósítható lenne, hogy az intézmény korszerű, megfelelő infrastruktúrával felszerelt épületbe költözhetne. − Kapcsolattartás társ szociális intézményekkel. − Kapcsolattartás, együttműködés civil szervezetekkel. Tendenciák: − A szolgáltatást igénybe vevők többsége 80 év feletti, önellátásra csak segítséggel képes, vagy teljes ellátást igényel. − Gondozottak körében fokozatosan nő a komplex gondozást igénylők száma, ami naponta többszöri ellátást eredményez. − Több hónapos kórházi ápolás után az otthonában igényel segítséget, az ellátható maximális gondozási szükséglettel. − A gondozónők fizikai megterhelése nő. A város fenntartásában maradt szociális alapszolgáltatások - Tanyagondnoki szolgáltatás, - Szociális információs szolgáltatás, - Étkeztetés, Szolgáltatás adatok: Szociális étkeztetés: 130 fő Idősek Otthona (bentlakásos intézmény): 21 fő Nappali ellátás (idősek klubja): 20 fő Jelzőrendszeres segítségnyújtás: 27 db készülék Házi segítségnyújtás: 25 fő Gyermekjóléti szolgáltatás


Családsegítés A tanyagondnoki szolgálat (külterületen élő lakosok száma: 164 fő) Székkutas Község szociális szolgáltatás adatok A gyermekjóléti szolgáltatást és a családsegítést a Kapcsolat Központ biztosítja feladatellátási szerződés keretein belül. Székkutas Község önkormányzata a szociális alapellátásokat Gondozási Központ keretében látja el. Alapellátást nyújt a településen élő idősek és szociálisan rászorultak részére. Szolgáltatás adatok: Házi segítségnyújtás: 12 fő Étkeztetés: 30 fő Időskorúak Nappali Ellátása: 19 fő Mindhárom településen fő problématípusként az Európában is markánsan meglévő népességelöregedését valamint a munkanélküliségi ráta növekedését és az ezzel együtt járó egyre rosszabb anyagi helyzetet említhetjük.

A fennálló problémákhoz természetesen hozzájárul az a tény is, hogy a három település alföldi lévén elsődlegesen a mezőgazdaságból élt meg, amelynek a helyzete mára már ellehetetlenült. Az önkormányzat biztosítja a szociális törvényben meghatározott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat, így átmeneti szociális segély, illetve szociális kölcsön, lakásfenntartási támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, temetési segély, időskorúak járadéka, valamint közgyógyellátás, egészségügyi ellátásra való jogosultság kerül megállapításra a jogosultsági feltételekkel rendelkezők részére. A rászoruló gyermekek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, továbbá esetenként rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. VII. 3 A HÓDFÓ Szociális Foglalkoztató és a civil szervezetek szerepvállalása a szociális ellátó rendszerben A civil szervezetek szerepvállalása főként a szociális alapszolgáltatásokhoz kötődik, bár jellemzően egyre többen tartanak fenn kapcsolatot az intézményekkel. Fő célkitűzéseik az adott csoport speciális érdekeinek érvényesítése, a tagok életkörülményeinek javítása. Mindezt felvilágosító munkával, az információs hálózat bővítésével érik el. A városban szervezett programokkal egyrészt a tagok összetartását, másrészt a társadalmi elfogadásukat erősítik. Munkájukkal erőteljesen befolyásolhatják a hátrányos helyzet kialakulásának kezdeti stádiumát, részük van a prevenció intézményében, hogy lehetőség szerint időben megállíthatók legyenek a káros folyamatok. A különböző alapítványok azokat az intézményi


tevékenységeket igyekeznek támogatni, amelyeket önkormányzati költségvetésből nem lehet megoldani. Pl: kirándulások, tárgyi eszközök, képzések, sport és kulturális programok. Egyesületek, civil szervezetek, köztestületek Név

Titulus

Rotary Club

Rácz Árpád

cim Hódmezővásárhely, Nagy Sándor u. 9. 6800

Polgári Szövetség az Almási István Hódmezővásárhely, Egységes Kossuth tér 1. 6800 Hódmezővásárhelyért Dr. Lázár János Egyesület Hódmezővásárhelyi Hódmezővásárhely, Gyermek és Ifjúsági Bálint Andrea Hódtó 77. 6800 Önkormányzat Erzsébeti Ifjúságért Hmvhely-Erzsébet Havasi Imréné Egyesület Kossuth u. 6. Együtt Egymásért a Fiatalokkal Jenei Jánosné Mindszent Pf. 17. 6636 Mozgáskorlátozottak Egyesülete Johannita Segítő Hódmezővásárhely, Szolgálat Délkelet Dr. Kószó Péter Kossuth tér 1. 6800 magyarországi csoportja Magyar Máltai Hódmezővásárhely, Szeretetszolgálat Zrínyi u. 9. Vöröskereszt Városi Kalapisné Kovács Hódmezővásárhely, Szervezete Ágnes Kossuth tér 2. 6800 Nagy Szent Bernát Horváthné Csáki Hódmezővásárhely, Szövetség Egyesület Katalin Nefelejcs u. 23. 6800 Hód-Kuckó Hódmezővásárhely, Nagycsaládosok Kárász Józsefné Kistópart u. 38. Hódmezővásárhelyi Egyesülete Hódmezővásárhely, Elszegényedés Ellenes Gulyás József Bajcsy-Zsilinszky u. 36. Nemzeti Mozgalom 6800 Lungo Drom - Országos Hódmezővásárhely, Cigány Érdekvédelmi Írhás József és Polgári Szövetség Kossuth tér 2. 1/11. 6800 Hmvhelyi Szervezete Hódmezővásárhely, Nyugdíjas Szövetség Oskovics György Zsigmond u. 5. 6800 Tabáni Nyugdíjas Hódmezővásárhely, Hegedűs Bálintné Egyesület Arany János u. 7. 6800 Hódmezővásárhely, Polgárőrség Szula Ferenc Kaszap u. 25. 6800 MTESZ Hmvhelyi Hódmezővásárhely, Farkas Ferenc Intéző Biz.-a Nyugd. Andrássy u. 1. 6800 Klub Belvárosi Olvasókör Kosahuba Sára Hódmezővásárhely,

Elérhetőség 30/9531-599

70/619-4769 30/206-9192

530-146

30/437-7583

239-711, 645-086

239-156 246-496, 70/385-4627 242-085 249-611 231-285 243-701


Asszonykórusa Csúcsi Olvasókör Asszonykórusa Árendás Néptáncegyüttes

Révai u. 3. 6800 Hódmezővásárhely, Pintér Istvánné Rárósi u. 86. 6800 Hódmezővásárhely, Paulik Erika Szent I. tér 2. 6800

Kankalin Néptáncegyüttes

Ferenc Tamás, Hódmezővásárhely, Kis-Jakab Péter Teleki u. 8. 6800

Nyugdíjas Szövetség Hódmezővásárhely, Varga Sándor Citerazenekara Csomorkányi u. 6. 6800 Szabadság Olvasókör Pokomándy Hódmezővásárhely, Asszonykórusa Zsuzsa Szántó K. J. u. 7. 6800 Tarjáni Olvasókör Hódmezővásárhely, Jókai Asszonykórusa Kispálné Györgyi u. 64. 6800 Gyöngyvirág Dalkör Batida Gárdonyi u. 7. Batidai Olvasókör Oláh Zoltánné 6800 Hódmezővásárhely, Belvárosi Olvasókör Mihály Jenő Gyulai u. 14. 6800 Hódmezővásárhely, Béketelepi Olvasókör Radics Rudolfné Rét u. 36. 6800 Hódmezővásárhely, Csúcsi Olvasókör Simon Imréné Pipacs u. 10. 6800 Hódmezővásárhely Tanya Csomorkányi Úti Posztós Imre 2032 6800 Olvasókör Erzsébettelek, Ciriák u. Erzsébeti Olvasókör Havasi Imréné 16. 6806 Hódmezővásárhely, Hódtói Olvasókör Palócz Eszter Hódtó Szabadidőközpont Magyari Hódmezővásárhely, Kertvárosi Olvasókör Mihályné Pákozdy F. u. 1. 6800 Hódmezővásárhely Tanya Kishomoki Olvasókör Miklós Anikó 6800 Hódmezővásárhely Kútvölgyi Olvasókör Lázár Annamária Kodály Zoltán u. 2. 6800 Hódmezővásárhely, Eke Mátyás utcai Olvasókör Kardos Józsefné u. 12. 6800 Hódmezővásárhely Eke Sóshalmi Olvasókör Imre Pál u. 30. 6800 Ágoston Hódmezővásárhely, Szabadság Olvasókör Magdolna Vidám u. 4. 6800 Hódmezővásárhely, Kossuth Olvasókör Csáki József Szántó K. J. u. 5. 1/3. 6800 Szikáncs, Felszabadulás Szikáncsi Olvasókör Molnár Ferencné u. 17. 6806 Tarjáni Olvasókör Visszhang utcai Olvasókör Katolikus Olvasókör

Hegedűs Lajos

Hódmezővásárhely, Királyszék u. 70. 6800

Zsarkóné Sánta Hódmezővásárhely, Zsófia Visszhang u. 19. 6800 Seidl Ambrus Hódmezővásárhely

20/220-5262 70/294-3049 20/468-0464 230-771 243-525 237-307 30/602-4444 243-701 235-322, 30/47-5889 235-321, 30/625-1161 30/440-8289 30/206-9192 230-760 244-227 20/554-4979 70/325-1068 241-581, 20/9744-222 20/596-9768, 234-838 242-985, 20/523-6171 646-607 230-239, 249-762 245-135, 30/547-9439 20/327-7770


Andrássy út. 13. 6800


Fogyatékkal élők civil szervezetei Hódmezővásárhely 1.

Egyesület, szervezet Vakok és Gyengénlátók Egy.

Elnök/Titkár Tóth Károly

telefon 62/233-306

Tagok száma 76 fő

2.

Siketek és Nagyothallók Egy.

Bakos Irén

50 fő

3.

Mozgáskorlátozottak Egy.

4.

Csongrád Megyei Mozgáskorlátozottak Együtt Könnyebb Ifjúsági Egyesülete Halmozottan Sérült, Fogyatékos Gyermekek Csongrád Megyei Szervezete ÉFOÉSZ városi szervezete

Dezsőné Czakó Ilona Sipter Olga

62/534-345 06 -30/903-47-71 06-30/390-64-05 06-70/330- 88-75 06-30/456-37-76

5. 6.

Hoffmanné Ádász Edit

174 fő 50 fő

62/535-925 Kb. 100 fő

HÓDFÓ Szociális Foglalkoztató Hódmezővásárhely, Szent István u. 71. Telefon: 62/241-058 Vezető: Chappon Adrienn Csökkent megváltozott munkaképességű, fogyatékos, emberek foglalkoztatása. Fő tevékenységek: - konfekció – papírüzem – hímző – oldalhegesztő műhely Konfekció üzemünk temetkezési kellékek, ágynemű garnitúrák, függönyvarrás és egyéb konfekciós bérmunkát végez. Papír üzemünk kiemelt tevékenysége a könyvkötészeti munka, de végzünk dobozok gyártását, reklámanyagok készítését stb. Oldalhegesztő műhely BOPP fóliából ill. polietilénből zacskók reklámtáskák készítését végzi. A rehabilitációs foglalkoztatás célja a fogyatékkal élő, az egészségi problémákból eredően a munkavégzésben akadályozott embereknek az esélyegyenlőség megteremtése. Fontos cél a megváltozott munkaképességű emberek számára a foglalkoztatás biztosítása, mely az orvosi rehabilitáció után következhet. A foglalkoztatásuk elősegíti a társadalomba történő visszaintegrálódásukat, a közösséghez való tartozás segíti az önbecsülésük megőrzését, mely javítja mentális és fizikai állapotukat. A munkaviszony nem csak személyiségük fejlődésére, hanem egész életükre pozitív hatással van, hisz a rendszeres életvitel jótékonyan hat egészségi állapotukra is. Csongrád megyében szinte Hódmezővásárhelyen a legnagyobb a munkanélküliség. Ezeknek a megváltozott munkaképességű embereknek, akiknek legnagyobb része családot nevel, esélye sincs más munkalehetőségre. Az itt keresett pénzt nem csak saját, hanem családjuk


életminőségét is javítja, gyermekeik megfelelő mintát kapnak, kevésbé hátrányos helyzetből indulnak. A munkának, különleges meghatározó szerepe van minden ember életében, amit a rehabilitációs foglalkoztatás során fokozott figyelembe kell venni. – Kiemelten fontos feladatunk, célunk, hogy a sokféle fizikai és pszichés sérüléssel élő, különböző képzettségű, életkorú, egzisztenciájú emberek közösséghez való tartozását megvalósítsuk és munkavégzésre képes kollektíva alakuljon ki. – Folyamatosan dolgozzuk ki a teljesítmény mérés elvét, mellyel a dolgozók teljesítményét motiváljuk, önmagukhoz képest való fejlődésüket mérjük /precizitás, kreativitás, gyorsaság stb./ – Kiemelt célunk, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók a betanító képzés után, képességeik keretein belül, értelmes és értékes munkát tudjanak végezni. A rehabilitációs foglalkoztatás feladatai A megváltozott munkaképességű embereknek az orvosi rehabilitációt követően egészségi állapotuknak és szakképzettségüknek megfelelő munka biztosítása. Non-profit szervezetként vállalkozási tevékenység keretében munkavállalóink foglalkoztatásával eladható, értékesítésre alkalmas terméket gyártunk, ill. szolgáltatást végzünk. Tevékenységünk egyik legfontosabb eleme, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók teljesítőképességének megfeleljen a végzett szolgáltatás, ne csak a piaci igényeknek. Ennek megfelelően inkább egyedi, nem normaszinthez köthető, tömegtermékek előállítása a legideálisabb, mert ezek felelnek meg leginkább a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának, rehabilitációjának. A létszám alakulása: 2010. március 31-én 209 fő ebből megváltozott munkaképességű dolgozó 189 fő. Mártély, Mindszent, Székkutas civil szervezetei: „Hogy életük legyen” Alapítvány az Ifjúságért, Székhely: 6636 Mártély, Fő út 66. „Add a kezed” Mozgássérültek Egyesülete, 6636 Mártély, Községház u. 6. „Segítő kéz” Mozgáskorlátozottak Egyesülete, 6630 Mindszent, Vörösmarty u. 3. Együtt-egymásért a fiatalokkal Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Mindszent Pajzsmirigybetegek Csongrád megyei Egyesülete, Mindszent Székkutasi Mozgássérült Csoport VIII. A KISTÉRSÉGHEZ TARTOZÓ TELEPÜLÉSEK SEGÉLYEZÉSI PROGRAMJÁNAK BEMUTATÁSA Hódmezővásárhely segélyezési rendszere Forrás: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2010. január 28-i rendes ülésére beterjesztett anyagok, I./B kötet


Jogszabályi háttér és a főbb segélyezési formák bemutatása A törvény szerint az önkormányzatok biztosítják azokat az ellátásokat, amelyeket számukra jogszabályok előírnak, illetve amelyeket a képviselőtestületek határozata alapján költségvetésük terhére felvállalnak. A szociális rendszer kereteit és struktúráját meghatározó fontosabb jogszabályok: • a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv, • a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. tv., • a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv., • a társadalombiztosítási ellátásokról és nyugellátásról szóló, valamint a magánnyugdíjjal és - pénztárakkal kapcsolatos 1997. évi LXXXIII, • a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. tv, • a családok támogatásáról szóló 1998évi LXXXIV. tv. Jelen fejezetben csak az önkormányzati szektor szociális szerepvállalásait tekintjük át elsősorban a szociális törvény alapján. Ez a törvény a hatálybalépése óta eltelt idő alatt számos módosításon ment át, esetenként évente több alkalommal is változott. Az önkormányzatok számára elsődlegesen a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény határoz meg (keretjelleggel) ellátási kötelezettségeket. Ezek részben pénzben és/vagy természetben nyújtható szociális ellátások, részben pedig szociális szolgáltatások lehetnek. Jelen beszámolóban a pénzbeli, illetve természetbeni juttatásokról adunk számot. A hatályos szociális törvény szerint a pénzbeli ellátások közé tartoznak az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, a rendelkezésre állási támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj, az átmeneti segély, az adósságkezelési támogatás, az adósságcsökkentési támogatás és a temetési segély. Az időskorúak járadékát az 1993-as törvényszöveg még nem ismerte, ez a támogatás 1998. január 1-jétől adható annak a 62. évet illetve nyugdíjkorhatárt betöltött személynek, akinek egyedülálló személy esetében a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 95 %-át, vele együtt lakó házastárs vagy élettárs esetén 80%-át. A törvény azonban részletesen foglalkozik a szociális szolgáltatásokkal is. Városunkban ezen szolgáltatásokat a Többcélú Kistérségi Társulás keretében működő Kapcsolat Központ biztosítja. A szolgáltatások két nagy csoportja a törvény szerint részben az ún. alapellátásokat, részben pedig a személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásokat jelentik. Mind a pénzbeli és természetbeli, mind pedig a szociális szolgáltatások a szociálisan rászorultaknak járnak, s amelynek megállapításánál a háztartás egy főre jutó jövedelmének nagysága a meghatározó. A pénzbeli és a természetbeni segélyek járhatnak rendszeres és eseti jelleggel (néhány segélyfajta mindkét módon is adható). A segélyrendszerben kiemelt szerephez jut az időskorúak teljes anyagi ellehetetlenülésének megakadályozása (időskorúak járadéka), a túlzott lakásterhek enyhítése (pl. lakásfenntartási támogatás), az egészségi állapot teljes leromlásának megakadályozása (pl. közgyógyellátás), a váratlan sorscsapások krízisének csökkentése (pl. temetési segély).


Az önkormányzatok biztosítják a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, amit a gyermekvédelmi törvény szabályoz. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény neve rendszeres gyermeknevelési támogatás volt, ami felváltotta a korábban biztosított kiegészítő családi pótlékot. Jelenleg ezen támogatást a családok akkor kaphatják, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a minimál nyugdíj összegének 130, illetve bizonyos esetekben 140 %-át. Ilyenkor a bölcsődében, az óvodában és az általános iskolában (7. osztályig) is ingyenes a gyermek étkezése, illetve az általános iskolai tankönyvekhez is ingyenesen juthat a tanuló. Jelenleg is működik a lakhatási kiadások enyhítése végett a lakásfenntartási támogatás, mint segélyforma. Lakásfenntartási támogatást az önkormányzat azoknak nyújthat, akiknek a lakásnagysága és a lakásminősége nem haladja meg az önkormányzati rendeletben szabályozott minimális mértéket. E támogatás lakásonként csak egy jogosultnak állapítható meg. A figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások köre folyamatosan bővült, ma már a lakbért, albérleti díjat, fűtés-, csatorna- és szemétszállítási díjat, villany-, víz- és gázfogyasztás költségeit lehet tekintetbe venni. A törvény szerint a támogatásban részesülőknél az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj minimumának másfélszeresét nem haladhatja meg, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át meghaladja. A támogatás maximum egy évre adható, de kérelem alapján évente megismételhető. A rendszeres szociális segély intézménye törvényi szinten 1997. január 1-jétől lépett hatályba, noha az egyik legrégebbi szociális támogatási forma, csak korábban rendeleti úton szabályozták. A szociális törvény alapján történő szabályozás eredetileg a munkanélküliek számára biztosított ellátásoknak egy kiegészítő, rendszeres önkormányzati juttatást nyújtó eleme is volt. Az a munkanélküli, akinek a foglalkoztatási törvény szerinti ellátásokra való jogosultsága megszűnt, a szociális törvény szerint munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülhetett. A támogatás idejét a törvénymódosítások két évben maximálták, ennek lejárta után folyamodhatott rendszeres szociális segélyért a rászoruló. Rendszeres szociális segélyt eredetileg a 62 évesnél idősebb, tehát a nyugdíjkorhatáron felüli személyek is igényelhettek, a későbbi módosítások azonban az ő számukra az időskorúak járadékát vezették be. A jelenleg hatályos normaszöveg szerint rendszeres szociális segélyt az önkormányzat azoknak az aktívkorú rászorultaknak állapít meg, akik 55. életévüket betöltötték, munkaképességük csökkent, vagy nem foglalkoztatottak, azaz munkanélküli járadékban már nem részesülnek, és kereső tevékenységet sem folytatnak. Az 55 év alatti aktívkorú rászorultak részére rendelkezésre állási támogatást biztosít a törvény. Az ápolási díj az önmaga ellátására képtelen, állandóan és tartósan gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozója számára nyújt hozzájárulást. A temetési segély azt a célt szolgálja, hogy csökkentse a családokat terhelő magas temetési költségeket. A segély maximális összege a temetés számlával igazolt költségének 10 %-a, de maximum 15.000 Ft. Itt kell megemlíteni a köztemetést is, /későbbiekben még említett természetbeni juttatás/ ezzel a feladatával az önkormányzat többnyire akkor él, amikor az elhunytnak nincs hozzátartozója, aki az eltemettetésről gondoskodna.


Végül a leggyakrabban alkalmazott segélyforma az átmeneti segély. E segély részben természetbeni juttatás, részben pénzbeli segítség. Hódmezővásárhelyen ez a következő módon alakul: gyógyszerutalvány, ingyen ebéd, élelmiszervásárlási utalvány, illetve rendkívüli helyzetben pénzbeli támogatás formájában. Ez utóbbi esetnél lehetséges visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő a segély. A rendeleti szabályozás szerint ennek maximális összege 15.000 Ft. Átmeneti segélyt évente két alkalommal tudunk biztosítani. A fentiekben, a leggyakrabban alkalmazott és nyújtott segélyek bemutatására került sor. Jelen beszámoló III. fejezetében az elmúlt évi gazdálkodási adatokról készített táblákat és diagramokkal történő ábrázolásokat mutatjuk be 2009. év vonatkozásában. Természetbeni szociális ellátások Az önkormányzat képviselőtestületének döntése alapján a pénzbeli ellátások egy része nyújtható természetbeni formában is. Ebbe a körbe tartozik a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti- és a temetési segély. 1993-hoz képest a természetbeli ellátások lehetőségei is bővültek, amennyiben a példálózó felsorolásban megnevezett élelmiszer, tankönyv, tüzelősegély, közüzemi díjak, gyermekintézmények térítési díjának kifizetése stb. Kifejezetten természetben nyújtott szociális ellátásként nevesített a törvényben • a köztemetés, ami egy elhunyt személy eltemettetésének teljes közköltségen való átvállalása, • a közgyógyellátás, ami a szociálisan rászorulók számára kiállított igazolvány alapján nyújt térítésmentes hozzáférést gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz, valamint • az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, ami kiállított bizonyítvány alapján egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosít. A szociális törvény 2003. január 1-jétől a természetbeni szociális ellátások közé bevezette az adósságkezelési szolgáltatást, ami a lakhatási költségeknek (pl. lakbér, közös költség, közüzemi díjtartozás) az 50.000 Ft feletti elmaradása, önkormányzati rendeletben meghatározott egy főre jutó (alacsony) jövedelem és minimális lakásnagyság illetve lakásminőség esetén nyújtható, ha a rászoruló maga is hajlandó közreműködni (pl. adósságkezelési tanácsadáson való részvétellel) adósságának törlesztésében. II. Áthidaló intézkedések 2009-ben Mint ahogyan azt a bevezetőben is említettük, a gazdasági válság hatásai is egyre markánsabban jelentkeznek Hódmezővásárhelyen is, így érezhetően megnőtt azoknak az ügyfeleknek a száma, akik új igénylőként keresték meg a Népjóléti Csoportot. Mint ahogyan arról már korábban is tájékoztatást adtunk, a rászorulók a már megszokott szociális támogatási formákon túl egyéb lehetőséget is igénybe vehettek nehézségeik enyhítésére az elmúlt esztendőkben is. Több ezer családnak biztosítottunk kisebb-nagyobb segítséget, elsősorban átmeneti jelleggel. Minden fellelhető lehetőséget kihasználtunk annak érdekében, hogy enyhítsük a gazdasági helyzet okozta nehézségeket. Több mint 1000 kisiskolásnak a nyári szünet teljes terjedelmében hétköznapokon meleg ételt biztosítottunk, ez egyben könnyítés volt a családok helyzetén.


Azt tapasztaljuk, hogy a válság, elsősorban a nyugdíjból élőket, illetve a többgyermekes családokat sújtja fokozott mértékben .A nyugdíjasok sok esetben eddig is nélkülöztek, a kormány intézkedései kapcsán viszont tovább nőtt a kiszolgáltatottságuk. Gyakran halljuk, hogy nem váltják ki gyógyszereiket, vagy ha nem kapnak segítséget, akkor szelektálva vásárolják meg azokat. Gyakran hallani, hogy pl. eddig próbálták a 13. havi nyugdíjukból megvásárolni a tüzelőt, most azonban, ennek eltörlésével szinte krízishelyzetbe kerülnek egyesek az önkormányzat segítsége nélkül. Ezért is van nagy jelentősége annak, hogy az Önkormányzat tűzifa-osztást szervezett. Elsősorban azoknak, akik életkoruk, vagy egészségi állapotuk miatt nem tudnak az önkormányzati erdőkben nyesedékfát gyűjteni. A nyesedék-gyűjtésre szervezett formában, ingyenesen biztosít lehetőséget a város. Tűzifára pályázhatott az a Hódmezővásárhely közigazgatási területén élő polgár, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét (42750 Ft-ot), illetve egyedül élő esetén a nyugdíjminimum kétszeresét (57000 Ft-ot) nem haladta meg. A kérelmeket az erre szolgáló pályázati adatlap kitöltésével lehetett benyújtani, a Polgármesteri Hivatal fsz. 18. számú helyiségében, a Népjóléti Csoport ügyfélszolgálatánál. A tűzifa kiosztására a beadott igények átvizsgálását követően folyamatosan, a kiküldött értesítő felmutatásával került sor. 2009. augusztus 1-jén indult a Kríziskezelő Program, amelynek célja, hogy egyszeri, kis összegű, vissza nem térítendő állami támogatást nyújtson a válság hatására krízishelyzetbe került családoknak. A program megalkotói sajnos nem tették lehetővé, hogy erre nyugdíjasok is pályázhassanak. Csaknem 16 ezer liter tej kiosztására is volt lehetőség az elmúlt esztendőben, a Katolikus Karitasz segélyszervezetnek köszönhetően. Európai Uniós élelmiszersegélyben a rászoruló családok részesültek az önkormányzat javaslatát alapul véve. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a DÉMÁSZ Zrt-vel megkötött szerződése alapján „Hálózat a közösségért program” elnevezéssel 2009. október 1-31. között pályázatot hirdetett Békés és Csongrád megyékben lakó, szociálisan hátrányos helyzetű személyek/családok számára, az áramszolgáltató felé fennálló adósságuk törlesztésének, valamint a fogyasztói státusuk visszanyerésének érdekében. A program forrásául a 2008-ban az áramszolgáltatók által beszedett árrés-többlet szolgált. III. A segélyezési gyakorlat diagramokon történő bemutatása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Városban a segélyezési feladatok előkészítését a Lakosságszolgálati Iroda Népjóléti Csoportja végzi. A csoport működtet egy ügyfélszolgálati részleget, valamint ügyfélfogadási, ügyintézési egységet, ahol gyakorlatilag szintén megfordul a legtöbb ügyfél, hiszen itt tudják átvenni a természetbeni juttatás igénybevételéhez az ebédjegyeket, a gyógyszerutalványokat, bemutatják a befizetéseket igazoló szelvényt, illetve hiányt pótolnak. Többen éltek a kríziskeretből való igényeik benyújtásának lehetőségével, amikor is személyesen találkoztak az eljáró ügyintézővel. Az ügyfélszolgálatnál, illetve a csoportnál naponta több száz ügyfél is megfordul. Szeretném ismertetni, hogy milyen segélyekkel tudtuk a rászorulókat támogatni, milyen mértékű volt a megállapító, a megszüntető az elutasító határozatok száma. Az adósságkezelési támogatás akkor állapítható meg, ha a közüzemi díjtartozás összege meghaladja az 50.000 forintot és az adósság legalább hat havi, vagy ha a szolgáltatást a


tartozás miatt már kikapcsolták. Fontos kritérium az is, hogy az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg családosnál a 42.750 Ft-ot, egyedülállónál az 57.000 Ft-ot. Fontos feltétel továbbá, hogy a támogatáson felüli összeg megfizetését az érintettnek vállalni kell és az adósságkezelési tanácsadásban részt kell vennie. Adósságkezelési támogatás 2009.01.01. - 2009.12.31.

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

98 87

11 megállapító határozat

elutasító határozat

megszüntető határozat

A város rászoruló lakosainak nagy része átmeneti segélyt igényelt hasonlóan az elmúlt évekhez. 2009-ben vezettük be az ingyen ebédeltetési formát, mint természetbeli juttatást, mely igen népszerű volt a rászorultak körében. Változatlanul biztosítjuk a gyógyszerutalványokat, hogy ezzel is enyhítsük a lakosság terheit. Átmeneti segélyben részesült személyek 2009.01.01. -2009.12.31. 900 800 700

884 756

600 500 400

318

300

245

200

36

100 0

élemiszer utalvány

pénzbeli támogatás

gyógyszer utalvány

ingyenes étkezés

átmeneti rendszeres segély

Az előző fejezetben már részletezésre került a temetési segély és a köztemetés jogosultjainak köre. Grafikusan ábrázoljuk a segélykeretből részesülőkre vonatkozó döntéseket.


Temetési segély és köztemetés 2009.01.01.-2009.12.31. 140 120

130

100 80 60

52

40 29

20 0

megállapító határozat


köztemetés

Az ápolási díjra vonatkozó kérelmet bárki benyújthat, aki az ápolási tevékenységet, mint hozzátartozó kívánja ellátni, és az állandó lakóhelye Hódmezővásárhely illetékességi területén van. További feltétel az, hogy a beteg súlyosan fogyatékos, illetve tartósan beteg 18 év alatti személy legyen. Amennyiben az ápolást végző keresőtevékenységet folytat, az 4 órán túli nem lehet, valamint rendszeres pénzellátásban nem részesülhet.

Ápolási díj 2009.01.01. - 2009.12.31.

80 70

72

60

53

50

58

40 30 20 10 0


megszüntető határozat



Rendelkezésre állási támogatás ügyiratforgalma 2009.01.01.-2009.12.31.

2500 2000

2222

1500 1000

612

500

281 0

megállapító

megszüntető

elutasító

388 szüneteltető

Közgyógyellátás 2009.01.01.-2009.12.31. 700 600

602

500 400 300 223

200 100 0

233 54

alanyi jogú

normatív

méltányos

elutasított


Lakásfenntartási támogatás 2009.01.01. - 2009.12.31.

1000

909

800 600 400

212

200 0



Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 2009.01.01. - 2009.12.31.

500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

457

163




Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2009.01.01. - 2009.12.31.

3000 2500

2686

2000 1500 1000 500 0

361 kiskorú gyermekre

64

nagykorú gyermekre

elutasított

Közlekedési támogatás 2009.01.01.- 2009.12.31.

350 300

325

250 200 150 100

71

50 0




Krízis támogatásra beadott kérelmek

600

594

500

440

400 300 200

174 100 0

beadott kérelmek

tovább küldött kérelmek

elutasított kérelmek

Mártély segélyezési rendszere Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások:

Aktív korúak ellátása (rendszeres szociális segély, rendelkezésre állási támogatás) lakásfenntartási támogatás ápolási díj időskorúak járadéka átmeneti segély: gyógyszer temetési segély

rászorulók étkeztetésének biztosítása

szociális kölcsön köztemetés tankönyvtámogatás elemi kár

Családok támogatása

2009. január 1-től adósságkezelési támogatás

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Gyermek-étkeztetési támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Mindszent segélyezési rendszere Az egyes ellátotti csoportok sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségessége


Az idősek Az idősekre, mint szociális ellátotti csoportra jellemző, hogy - gyakran kevés jövedelemmel rendelkeznek – ha az időskorú személy számára kiemelt problémát a kevés jövedelem jelenti, számára az önkormányzat pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat biztosít, így különösen: - az időskorúak járadékát, - lakásfenntartási támogatást, - átmeneti segélyt, - közgyógyellátást, - ápolásra szorulhatnak. Az előző ellátások mellett, illetve azoktól függetlenül az ápolást végző személy számára - amennyiben a jogszabályi feltételek adottak - ápolási díj kerül megállapításra; - igényelhetik a szociális szolgáltatás köréből azokat az ellátásokat, melyek az alapvető szükségleteik kielégítését segítik házi segítségnyújtás, tanyagondnoki szolgáltatás, pl.: bevásárlás, közlekedés, egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás stb.; - igénylik a szociális ellátásokkal kapcsolatos információkat, azaz a szociális információs szolgáltatást azért, hogy megfelelő tájékoztatást kaphassanak az igénybe vehető szociális ellátásokról, azok hozzáférhetőségéről, valamint az igénybevétellel kapcsolatos szabályokról; - egészségi állapotuk és koruk miatt igényelhetik az étkeztetést; - otthonukban élnek, de koruk miatt önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, ezért igénylik a házi segítségnyújtást, illetve a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást; - idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szorulnak, önmaguk ellátására részben képesek csak, ezért nappali ellátást igényelnek; - szakosított ellátást igényelhetnek akkor, ha az életkoruk, egészségügyi állapotuk, szociális helyzetük miatt az alapszolgáltatási ellátások már nem elegendőek, így az alábbi ellátásban részesíthetők: - időskorúak gondozóháza, - idősek otthona. Az önkormányzat által az egyes ellátotti csoportoknak nyújtott pénzbeli ellátások Az önkormányzat szociális rászorultság alapján a következő pénzbeli ellátásokat nyújtotta az egyes ellátotti csoportoknak:


- időskorúak járadékában részesülők: Megnevezés A járadékban részesülők összesen

2003. 10

2004. 8

2005. 6

2006. 6

2007. 6

- rendszeres szociális segélyezésben részesülők: Megnevezés A segélyben részesülők összesen

2003. 110

2004. 109

2005. 97

2006. 104

2007. 110

- lakásfenntartási támogatásban részesülők: Megnevezés A támogatásban részesülők összesen

2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

241

163

270

353

290

2005. 71

2006. 85

2007. 83

2005. 656

2006. 645

2007. 668

- ápolási díjban részesülők: Megnevezés A díjban részesülők összesen

2003. 63

2004. 57

- átmeneti segélyezésben részesülők: Megnevezés A segélyben részesülők összesen

2003. 622

2004. 617

Az önkormányzat természetbeni ellátásként közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg Megnevezés Közgyógyellátásban részesülők összesen

2003. 354

2004. 366

2005. 369

2006. 337

2007. 361

Szociális alapszolgáltatások -

Tanyagondnoki szolgáltatás Szociális információs szolgáltatás Étkeztetés Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Székkutas segélyezési rendszere Az önkormányzat biztosítja a szociális törvényben meghatározott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat, így átmeneti szociális segély, illetve szociális kölcsön, lakásfenntartási támogatás, rendszeres szociális segély, ápolási díj, temetési segély, időskorúak járadéka,


valamint közgyógyellátás, egészségügyi ellátásra való jogosultság kerül megállapításra a jogosultsági feltételekkel rendelkezők részére. A rászoruló gyermekek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, továbbá esetenként rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. A Polgármesteri Hivatal bonyolítja le a segélyek, támogatások odaítélésével kapcsolatos feladatokat. Itt működik a Szociális Információs Iroda, ahol a rászorulók tájékoztatást kapnak a számukra legmegfelelőbb szociális ellátásokról. IX. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI CÉLJAI A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZERBEN

SWOT analízis ERŐSSÉGEK -

-

-

-

Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások intézményeit a Kapcsolat Központ irányításával tartja fenn és működteti. A szociális szolgáltatásokat biztosító intézmények összehangolt működése, szolgáltatások átjárhatósága, Sikeres pályázatok (HEFOP: Csodaház, Nappali Melegedő, DAOP - Bölcsődék fejlesztése) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatás bővítése és Mindszenten történő ellátása. 2001 évben elkészült a várost átfogó Szociális Térkép, amely kérdőív formájában mérte fel a lakosság szociokulturális helyzetét, az egészségéről alkotott véleményét. Emellett választ adott a lakókörnyezet felől felmerülő igényeket illetően és az egészségügyi ellátás elégedettségére vonatkozóan is képet alkothatott a város vezetése. A kiterjedt tanyavilágot illetően a város birtokában van a mezőőrök által készített „Tanya térkép”, amely magában foglalja az összes tanyán élő lakos élethelyzetét, szociális körülményét, szükségletét. A társadalmi szolidaritás erős hagyománya Vásárhelyen A kálvinista hagyomány. Rendszerváltás óta kialakult szociális ellátó-rendszer fejlettsége.

GYENGESÉGEK -

-

-

Monocentrikus kistérségi szerkezet, Hódmezővásárhely MJV dominanciája, Erősen eltérő település méretek, Társult települések népesség megtartó ereje folyamatosan gyengül (munkahelyek hiánya) Alacsony születésszám, a mortalitási adatok kedvezőtlen alakulása és a születéskor várható élettartam növekedése a lakosság elöregedéséhez vezet, amely alapvetően meghatározza a szociális gondoskodás irányait a következő évtizedekre. Tény, hogy a roma lakosság közösségben, családban tartja meg időseit. Ezt vehetnénk erősségnek is. Viszont átlagos élettartamuk kb. 10 évvel marad el a magyar lakosságétól. A város szociális ellátórendszerében igen magas a számuk, főként az átmeneti segélyekben, a családi pótlék kiegészítő támogatásban és lakásfenntartási támogatásban. A meglévő HÓDFÓ Szociális Foglalkoztató nem képes a csökkent munkaképességűek teljes körű foglalkoztatására, nagy a várakozók száma. Országosan egyedülállóan kiterjedt tanyavilággal rendelkezik a város, de nincs Tanyagondnoki Szolgálat. Több közintézmény és szociális intézmény akadálymentesítésének hiánya. A dél-alföldi régió gazdasági leszakadása. Új munkahelyek, különösen a képzett munkaerő részére nem teremtődtek.

.

LEHETŐSÉGEK -

-

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata területén a pénzbeli ellátásokat a törvény által előírt módon biztosítja. A meglévő ellátórendszer szükségleteken alapuló bővítése annak az elvnek elfogadásával, hogy minden embernek nem csupán joga, de lehetősége is legyen otthonában leélni az életét. Ennek érdekében: A szociális és egészségügyi ellátás összehangolása (házigondozás-otthonápolás)

VESZÉLYEK A nem megfelelő tervezés a már meglévő alapellátásszakellátás közötti egyensúlyt bontaná meg, gazdaságtalan és torz ellátórendszert eredményezne és gátat szabna „az egyén minél tovább otthonában megtartása” elvének. A civil szervezetek, egyházak és önkéntesek szerepvállalásának elmaradása az előbb említett gazdaságtalan ellátórendszerben azt az egészséges viszonyt rontaná, amely az önkormányzati – nem

I/B kötet 118. oldal -

-

Új alapellátási formák bevezetése: pl. Tanya-gondnoki Szolgálat működtetése. Minden olyan szolgálat erősítése/vagy szervezése, amelyek terepmunkát végeznek, pl. az országos tervben szereplő háziorvosi szolgálatokban plusz nővér foglalkoztatása a megelőzés területén. Az idősek társadalmi elismerésének növelése, hasznosságtudatának fokozása, pl. a szociális alapellátások területén önkéntesként való bevonása.

önkormányzati intézményeket jellemzi. A társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem kudarcaként könyvelhető el az akadálymentesítés lassú haladása, a kellő integrált intézményi struktúra és/vagy védőmunkahelyek ki nem alakítása. Mindezek elmaradása csökkenti az idősek és fogyatékkal élők önálló életvitelét, a rehabilitációs esélyeket a fogyatékkal élők számára.

IX.1 A Kapcsolat Központ intézményeinek SWOT analízisei a) KAGYLÓHÉJ GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT SWOT analízis Erősségek

Gyengeségek

Fiatal, terhelhető dinamikus csapat. Megfelelő munkahelyi körülmények. Jó munkahelyi légkör.

Tehetetlenség és feleslegesség érzése a munkavégzésben. Szakmai eszköztelenség. Kevés szakmai tapasztalat a kollektívában. Megbízható munkatársak pályaelhagyása. Szakmai túlterheltség. Veszélyek

Lehetőségek A gyermekvédelmi törvény tényleges és szakmai átdolgozása. Megfelelő szakmai eszközök.

Elégtelen jogi szabályozás a gyermekvédelemben. Külterület ellátatlansága. Munkahely megtartásának bizonytalansága.

Erősségek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Fejlesztés Erősség Szükséges tevékenységek Tevékenységek indoklása, várt eredmények Feladatok (kik, mikor, hogyan)

Felkészült, képzett munkaerő jó munkahelyi légkörrel. Munkaerő megtartása. Folyamatos továbbképzések. A szakmai tudás fejlesztése. A szolgáltatás hatékonyabbá tétele. Továbbképzési lehetőségek figyelemmel kísérése (szakmai vezető, folyamatos) Szolgáltatásfejlesztés (folyamatos, dolgozók bevonásával, szakmai vezető)

Gyengeségek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Korrekció


Gyengeség

Szükséges tevékenységek

Tevékenységek indoklása, várt eredmények

Feladatok (kik, mikor, hogyan)

A munkavállalók leterheltsége jelentős. Nehézség továbbá a magas fluktuáció (a női munkavállalók gyermekvállalása miatt), a helyettesítő munkavállalók szakmai tapasztalatának hiánya. Lehetőség szerint a férfi munkavállalók számának növelése ill. a meglévő munkaerő megtartása. A leterheltségből és az említett magas fluktuáció miatti tapasztalathiányból adódó hibázási lehetőségek csökkennek; A tervezhetőséggel kiküszöbölhető a kapkodó, szintén hibázásra okot adó döntési helyzetek A váratlan feladatokra való lehetőség szerinti felkészülés, szervezés kérdése, folyamatosan, szakmai vezető; A feladatok ésszerű és arányos szétosztása, szervezése, (szakmai vezető; folyamatos)

Lehetőségek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Kiaknázás Lehetőség Szükséges tevékenységek Tevékenységek indoklása, várt eredmények Feladatok (kik, mikor, hogyan)

Jogszabályok gyakorlatcentrikussá tételét elősegítő javaslatok jelzése a jogalkotók felé. A gyakorlati munkából adódó tapasztalatok gyűjtése. Megfelelő jogszabályok által eredményesebb és hatékonyabb munkavégzés. Tapasztalatcsere gyermekjóléti feladatokat ellátó intézményekkel (munkavállalók és szakmai vezető) Szakmai napokon, konferenciákon való részvétel. (munkavállalók, folyamatosan)

Veszélyek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Semlegesítés


Veszély

A külterületen élők ellátása nem megfelelően biztosított. Szükséges tevékenységek A Fenntartóval közösen a lehetőségek kidolgozása (gépkocsi biztosítása). Tevékenységek indoklása, várt eredmények Hódmezővásárhely kiterjedt külterülettel rendelkezik. A biztosított gépjárművel lehetővé válik a külterületekre való rendszeres kijutás. Feladatok (kik, mikor, hogyan) A külterület kielégítő ellátása. (szakmai vezető, lehetőség szerint). Összefoglalás: A SWOT analízis szerint a Gyermekjóléti Központ a megfelelő munkahelyi körülmények, a fiatal, terhelhető dinamikus csapat, és jó munkahelyi légkör ellenére olyan, belső és külső veszélyekkel kénytelen szembenézni, amelyek akár rövidtávon is kedvetlenné, motiválatlanná tehetik a dolgozókat, elsősorban, de nem kizárólagosan a gyermekvédelem elégtelen jogi szabályozásából szükségszerűen következő egyre súlyosabb és kezelhetetlennek tűnő esetek emelkedésének köszönhetően. FELADATOK Többéves, tisztán látható tendencia, hogy a csökkenő népességszám ellenére egyre több és egyre súlyosabb megítélés alá tartozó esetekben kell végeznünk családgondozást. Az általános elszegényedés mellett egyre agresszívabb attitűdöket és megnyilvánulásokat tapasztalunk mind a fiatalkorú bűnelkövetők, mind a családon belüli erőszak tekintetében. Az érzelmi veszélyeztetés, mint a gyermekbántalmazás egyik megjelenési formája mindennapossá vált a családgondozási gyakorlatban, ugyanakkor, mint erről a rendőrségi egyeztetés meggyőzött bennünket, nem várható vádemelés ezekben az ügyekben. Még annak ellenére sem, hogy a törvény (BTK) elviekben bűncselekményként határozza meg ezt a bántalmazási formát is. Szükséges, hogy ebben a kérdésben minél hamarabb változást lehessen elérni a jogalkotónál, vagy inkább a jogalkalmazóknál. További jogos elvárás a szakma részéről, hogy az iskolai hiányzások, magántanulói státusszal való visszaélések tekintetében legyen eszköz a szolgálatok, hatóság kezében, mert a súlytalan, semmit el nem döntő, iránymutató javaslatok, csupán a felesleges adminisztrációt szaporítják, a klienskört pedig megerősítik abban a hitében, hogy a gyermekjóléti szolgálatok „felesleges” hatáskör nélküli intézmények. A legtöbb probléma tehát nem a fenntartó, hanem a törvényalkotók megoldási kompetenciájába tartozik. A fenntartó, ahogy eddig is, a munkavégzéshez szükséges feltételeket nagyrészben biztosítja. Ebben a tekintetben csupán a külterület inadekvát ellátását kell megemlíteni. Jelen körülmények között csak krízisellátás működik a kiterjedt tanyavilágban.


b) CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT SWOT analízis Erősségek - kiemelkedő szaktudású, képzett munkaerő; - fiatal, jó munkabírású szakdolgozók; - pontosan definiált hatáskörök és felelősségek; - a szolgáltatások folyamatos felülvizsgálata és szükség esetén szakmai korrekciója; - jól kiépített kapcsolatrendszer; - magas színvonalú szolgáltatások nyújtása; - fiatal, jó munkabírású szakdolgozók; - a szolgáltatások a szükségletek szerinti megszervezése, Lehetőségek - frekventált helyen a szolgálat; - jó megközelíthetőség; - gyarapodó pályázati lehetőségek; - a kistérség eredményesebb megszólítása;

Gyengeségek - a kapacitás a maximum környékén; - feszített munkavégzés; - prevencióra nincs kapacitás; - olykor megbicsakló TEAM – munka; - nem hatékony önmenedzselés; - önidentitás kérdése;

Veszélyek - közösségi helyiségek hiánya; - eszközök hiánya a külterület maradéktalan ellátására; - intézményközi kapcsolattartásban egyoldalúság; - külső függés;

Erősségek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Fejlesztés Erősség


Tevékenységek indoklása, várt eredmények Feladatok (kik, mikor, hogyan)

Felkészült, képzett munkaerő, a térség szükségleteit figyelembe vett szolgáltatások kidolgozása és biztosítása. Munkaerő megtartás. A nyújtott szolgáltatások folyamatos szakmai felülvizsgálata. Folyamatos továbbképzések. Szakmai tudás fejlesztése. A szolgáltatások tartalmi bővülése, hatékonyabbá válása. Továbbképzési lehetőségek figyelemmel kísérése (szakmai vezető, folyamatos) Szolgáltatásfejlesztés (folyamatos, dolgozók bevonásával, szakmai vezető)


Gyengeségek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Korrekció Gyengeség




A gyengeségek a leterheltségből és az ebből adódó prevenciós tevékenységek hiányából fakadnak. A sokszor teljesen különböző jellegű feladatok miatt, csorbul vagy zavar lép fel az önidentitásban. Kapacitásbővítés, prevenciós tevékenységek fejlesztése, valamint pontosan körülhatárolt, tervezhető feladatellátás. Állandó készenlét?! A leterheltségből adódó hibázási lehetőségek csökkennek. A tervezhetőséggel kiküszöbölhető a kapkodó, szintén hibázásra okot adó döntési helyzetek. A felelősségvállalás tárgya körülhatárolhatóbb és számonkérhetőbb. A váratlan feladatokra való lehetőség szerinti felkészülés, szervezés kérdése, (szakmai vezető, folyamatosan). Bővítés hiányában a feladatok ésszerű és arányos szétosztása, szervezése. (szakmai vezető; folyamatos)

Lehetőségek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Kiaknázás Lehetőség Szükséges tevékenységek



Gyarapodó pályázási lehetőségek. A kistérség eredményesebb megszólítása. A pályázati lehetőségek minél nagyobb fokú kihasználása. Lehetőségek számbavétele kistérségi szinten. Infrastrukturális, humánerőforrás fejlesztés, a szolgáltatások bővülése. Szélesebb rétegek megszólítása. Mindkét esetben folyamatos figyelemmel kísérés, intézkedés a dolgozók bevonásával.


Veszélyek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Semlegesítés Veszély Szükséges tevékenységek Tevékenységek indoklása, várt eredmények


Közösségi helyiségek hiánya, a külterület akadozó ellátása. A Munkáltatóval és a Fenntartóval közösen a lehetőségek kidolgozása. Hódmezővásárhely kiterjedt külterülettel rendelkezik. A biztosított gépjárművel lehetővé válik a külterületekre való rendszeres kijutás. Szolgáltatásbővítés, a szakmai munka kiterjesztése. A külterület kielégítő ellátása. (szakmai vezető, lehetőség szerint).

Összességében elmondható, hogy a nehézségek ellenére miként az az erőhatások súlyozásából is kiderül, a Családsegítő Szolgálat relatíve kiegyensúlyozottan tudja folytatni munkáját a 2010-es évben is. FELADATOK Az aktív korúak ellátásában részesülők, illetve az álláskeresők számára biztosított szolgáltatások tovább bővítése és szakmai javítása elsősorban pályázati forrásokból. A megnyert pályázatok minél professzionálisabb megvalósításai. A dolgozók továbbképzései. Minél több pályázati lehetőség kihasználása, ugyanis egyre több Európai Uniós forrású és a szociális területeket megcélzó pályázat kerül kiírásra. Az elmúlt évben megkezdett észlelő és jelzőrendszer működtetésének a folytatása, még hatékonyabbá tétele. c) CSODAHÁZ FOGLALKOZTATÓ NAPKÖZI SWOT analízis Gyengeségek

Erősségek

• • • • • •

Megfelelő képzettségű, jó szakember gárda Intézmény jó tárgyi feltételei Pályázati lehetőségek: lelkes csapatként eredményes részvétel. Támogató Szolgálat helyben, épületen belül van, így a szakmai munka, gyermekek ellátása is hatékonyabb, eredményesebb. Kiváló együttműködés a Kapcsolat Központon belüli más szociális intézményekkel.(Szivárvány) Más vidéki, budapesti intézményekkel szakmai együttműködés, konzultációk

szoros

•

• •

•

Szerény kommunikáció és együttműködés a városban hasonló oktatási feladatokat ellátó oktatási intézményekkel. Növendékek utánpótlása. Ellátási típusunk annyira speciális, hogy szakmai tanácsokért csak vidéken tudunk fordulni. A dolgozók fokozott fizikai és lelki igénybevétele mellett a dokumentációs munka hiányossága

I/B kötet 124. oldal Veszélyek

Lehetőségek

• • •

Fejlesztő iskolai tagozat bevezetése Szoros együttműködés kialakítása a városban működő hasonló profilú oktatási intézményekkel A városvezetés eldöntené, melyik intézmény melyik oktatási feladatokat kapná: megosztani, felosztani az intézmények között a feladatokat

•

• •

•

Utánpótlás hiányával a növendék gárda elöregedése, későbbiekben korosztály módosítása Állami normatívák csökkenése, térítési díj emelkedésével a létszám csökkenhet A túlzott adminisztráció, bürokratikus ügyintézés, dokumentálás a gyermekek képzésének rovására mehet. Dolgozók veszélye

leterheltsége,

kiégés


Felkészült, képzett munkaerő kiváló intézményi tárgyi feltételekkel biztosítja a szakmai munkát, amit tovább erősít, hogy a Támogató Szolgálat azonos telephelyen van. Szükséges tevékenységek Munkaerő megtartása. Folyamatos továbbképzések. A fennálló intézményi és szakmai kapcsolatok fenntartása. Tevékenységek indoklása, várt eredmények Szakmai tudás fejlődése, a szakmai munka elismertsége. Feladatok (kik, mikor, hogyan) Továbbképzési lehetőségek figyelemmel kísérése (folyamatos, szakmai vezető); Intézményközi kapcsolatok ápolása.(szakmai vezető, folyamatos) Gyengeségek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Korrekció Gyengeség Szükséges tevékenységek Tevékenységek indoklása, várt eredmények


A munkavállalók fokozott fizikai és lelki leterheltsége. Mentálhigiénés képzésekre és burn-out tréningekre való jelentkezés. A képzéseken való részvétellel csökken a munkavégzésből adódó lelki megterheltség és csökken a kiégés veszélye. Képzésekre, tréningekre történő jelentkezés és/vagy helyszínen történő megszervezése (szakmai vezető, folyamatos).


Lehetőségek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Kiaknázás Lehetőség



Fejlesztő iskolai tagozat bevezetése Szoros együttműködés kialakítása a városban működő hasonló profilú oktatási intézményekkel. Fejlesztő iskolai tagozat elindítása. Kétoldalú együttműködés erősítése, tapasztalatcserével, közös szakmai napok megrendezésével. Jogszabályokban előírtaknak való megfelelés, a várt eredmény a szolgáltatásfejlesztés. A szükséges engedélyeztetési eljárás elvégzése a tagozat beindításához (szakmai vezető, folyamatosan). Kapcsolatok ápolása a városi hasonló profilú intézménnyel (szakmai vezető, folyamatosan).

Veszélyek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Semlegesítés Veszély Szükséges tevékenységek



Egyenetlen számú ellátotti létszám. Ellátotti körzet lehetőség szerinti kiterjesztése vagy az igénybevehetőség életkori felső határának emelése. Stabil, finanszírozható intézményi működés. Várt eredmény: állandó ellátotti létszám. Jövőbeli ellátottak lehetőségének feltérképezése, szükségletfelmérés (pl. egészségügyi intézményekkel és a Védőnői Szolgálattal együttműködve). (szakmai vezető, folyamatosan)

FELADATOK: A fejlesztő felkészítés helyett a fejlesztő iskolai tagozat bevezetése a jogszabályi változások figyelembevételével. Tárgyi feltételek bővítése. A szakdolgozók képzésen, oktatáson való részvétele.


d) EGYESÍTETT BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNY SWOT- analízis

ERŐSSÉGEK: 1. 2. 3. 4. 5.

GYENGESÉGEK:

Gondozónő-gyermek kapcsolata; Család-bölcsőde kapcsolata; Szakdolgozók felkészültsége; Nyitottság; Szolgáltatásaink / Gyermekfelügyelet Baba-mama klub, Só-szoba használat

LEHETŐSÉGEK:

1. 2. 3. 4.

Konfliktuskezelés; Játékkészlet hiányosságai; Magas csoportlétszámok hátrányai; A gondozónők folyamatos túlterhelése következtében a betegségek halmozottabb megjelenése (fásultság, kiégés veszélye);

VESZÉLYEK:

1. Egyre több pályázási lehetőség; 2. Felújítások saját költségvetésből; 3. Társintézményekkel (Gyermekjóléti Szolgálat, Védőnői Szolgálat) összefogás a gyermekek minél színvonalasabb, egyénre szabottabb ellátása érdekében; 4. Szponzorok, támogatók felkutatása;

1. Gondozónői létszám hiánya; 2. Épületek infrastrukturális hiányosságai; 3. Technikai dolgozók létszámának hiánya; 4. Szakemberek utánpótlásának hiánya;




Felkészült, képzett munkaerő jó munkahelyi légkörrel, jó szülői kapcsolatokkal és kibővített szolgáltatásokkal. Munkaerő megtartás. Folyamatos továbbképzések. Bővített szolgáltatások megtartása. Szakmai tudás fejlesztése. Gyermek és családbarát szolgáltatások. Továbbképzési lehetőségek figyelemmel kísérése.(folyamatos, szakmai vezető) Szolgáltatásfejlesztés (folyamatos, dolgozók bevonásával, szakmai vezető) Családokkal való kapcsolat további erősítése.


Gyengeségek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Korrekció Gyengeség Szükséges tevékenységek Tevékenységek indoklása, várt eredmények Feladatok (kik, mikor, hogyan)

A munkavállalók leterheltsége jelentős a magas csoportlétszámok miatt. Lehetőség szerint a munkavállalók számának növelése ill. a munka hatékonyabb szervezése. A leterheltségből adódó hibázási lehetőségek csökkennek. A feladatok ésszerű és arányos szétosztása, szervezése (szakmai vezető; folyamatos)


Pályázati lehetőségekkel és szponzorok felkutatásával fejlesztés. Pályázatok figyelése és lobbitevékenység. Lehetővé válik az intézmény bővítése-fejlesztése. Pályázatok írása és támogatók megkeresése (szakmai vezető, folyamatosan).

Veszélyek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Semlegesítés Veszély Szükséges tevékenységek Tevékenységek indoklása, várt eredmények Feladatok (kik, mikor, hogyan)

Nem megfelelő infrastruktúra. A Fenntartóval közösen a lehetőségek kidolgozása. Pályázatok és támogatók felkutatása. Pályázatírás, infrastruktúra folyamatos javítása. (szakmai vezető, lehetőség szerint).

FELADATOK 1. A gondozónők számára konfliktuskezelő tréningeken való részvételek lehetőségének keresése. 2. Az udvari játékkészlet bővítésére és felújítására pályázati lehetőségek keresése, adományok gyűjtése, szponzorok felkutatása. 3. Bölcsődei gyermekfelvételi lehetőségek kritérium rendszerének átdolgozása. 4. A férőhelyek bővülésével, a szolgáltatások bővítését is meg tudjuk valósítani.


5. Szakdolgozók szakmai felkészültségének megőrzése és fejlesztése érdekében akkreditált továbbképzési lehetőségek igénybevétele. 6. Mentálhigiénés tanfolyamokon való részvétel biztosítása a szakdolgozók részére. e) SZOCIÁLIS GONDOZÁSI KÖZPONT SWOT- analízis ERŐSSÉGEK 1. 2. 3. 4. 5.

1. 2. 3. 4.

Komplex, feladatközpontú ellátás, Házi segítségnyújtás megszervezése külterületen, társadalmi segítők bevonásával. Munkahelyi kollektíva belső kohéziója nőtt. Megélénkültek a szolgálat külső kapcsolatai. Növekszik a szolgálat munkatársainak körében a számítógép és internet használat. LEHETŐSÉGEK A szociális és egészségügyi ellátás összehangolása (házigondozás-otthonápolás), Házi segítségnyújtást igénybe vevőknél a szolgáltatást jelzőrendszerrel kiegészítve nagyobb biztonságot nyújt, Az idős családtagot gondozó családok számára munkaerő piaci részvétel elősegítése. Az alapszolgáltatásokkal minél nagyobb lefedettséget biztosítani az ellátási területen.

GYENGESÉGEK 1. 2. 3.

Nagy a társadalmi mobilitás, a fiatal felnőttek részt vállalása kisebb az idősgondozásból, A megnövekedett számú klientúra fogadására, az ügyintézésre, a jelenlegi intézmény infrastruktúrája nem megfelelő. A kor követelményeitől elmaradó berendezés és eszköz ellátottság VESZÉLYEK

1. Hódmezővásárhely korstruktúrája, a lakosság elöregedése, alapvetően meghatározza a szociális gondoskodás irányait. 2. A rendszer struktúrája, a szociális szolgáltatást nyújtók tevékenységének összehangolásának és a meglevő információ áramlásának elmaradása a szolgáltatások esetében kettős igénybevételt vonhat maga után. 3. Az adminisztrációs többletterhek a gondozástól vonják el az időt. 4. Gondozónők jelentős fizikai leterheltsége. 5. Burnout jelentkezhet.


Szükséges tevékenységek Tevékenységek indoklása, várt eredmények


A házi segítségnyújtás megszervezése külterületen, társadalmi segítők bevonásával. Kapcsolatok erősödése más intézményekkel és civil szervezetekkel. Biztosítani a folyamatos ellátást. Kapcsolatok további építése és erősítése. A külterületeken jelentős a gondozásra szoruló, idős személyek száma, nem marad ellátatlanul, aki igényli a szolgáltatást. Szolgáltatásokról lakosság tájékoztatása. (szakmai vezető, folyamatosan) A kapcsolódó tevékenységeket ellátó egyéb intézmények bevonása (szakmai vezető, folyamatosan).


Gyengeségek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Korrekció Gyengeség Szükséges tevékenységek Tevékenységek indoklása, várt eredmények


Megfelelő infrastruktúra hiánya. Fejlesztés, bővítés. A megnövekedett számú klientúra fogadására, az ügyintézésre, a jelenlegi intézmény infrastruktúrája nem megfelelő. Pályázati lehetőségek felkutatása, pályázatírás (szakmai vezető, folyamatos).

Lehetőségek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Kiaknázás Lehetőség Szükséges tevékenységek Tevékenységek indoklása, várt eredmények


A szociális és egészségügyi ellátás összehangolása. A szükséges jogszabályi változásokat elősegítő javaslatok jelzése a jogalkotók felé. A szociális szakma részéről megfogalmazódott az igény, hogy a jövőben a házi segítségnyújtás kiegészüljön otthonápolással (home care). Ez a szolgáltatás nem a házi segítségnyújtás helyett, hanem mellette valósul meg. Egészségügyi intézményekkel együttműködés kidolgozása (szakmai vezető, folyamatosan).


Az ellátási terület kiterjedtsége miatt a gondozónők leterheltsége fokozott, túl sok az adminisztráció. Gondozónők létszámának emelése. Az egy gondozónőre jutó gondozotti létszám kiegyensúlyozottabbá válik. További önkéntesek bevonása (szakmai vezető, lehetőség szerint).


FELADATOK I. Az intézmény infrastrukturális fejlesztése 1. DAOP pályázattal megvalósítható lenne a szociális alapszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, a komplex feladatközpontú ellátás. A fejlesztéssel elérhetővé válik a szolgáltatási háló egyes elemeinek ügyfélközpontú összekapcsolása, a komplex ellátás. 2. A fejlesztés eredményeként lehetővé válik az intézmény új telephelyre költözése, a kor követelményeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása számítógépek beszerzése, ami könnyítené a gondozónők adminisztrációs terheit. 3. A kialakításra kerülő szociális információs szolgáltatás és az ügyfélirányítás biztosítaná szociális szolgáltatási felületek közötti ügyfél-koordinációt, a szolgáltatási háló egyes eleminek ügyfélközpontú összekapcsolását. II. hatékonyság növelése 1. Igényfelmérés a célcsoport körében 2 évenként, a felmerülő esetleges új szükséglet alapján szolgáltatásbővítés, innováció. 2. A szociális szakma részéről megfogalmazódott az igény, hogy a jövőben a házi segítségnyújtás kiegészüljön otthonápolással (home care). Ez a szolgáltatás nem a házi segítségnyújtás helyett, hanem mellette valósul meg. 3. Civil szervezetek bevonásával az alapszolgáltatások népszerűsítése a célcsoport körében, nagyobb lefedettség elérése. 4. Pályázat figyelés, szolgáltatásbővítés pályázati forrás bevonásával. 5. Humán – erőforrás képzése. e1) „ARANYHÁZ” IDŐSEK KLUBJA SWOT- analízis ERŐSSÉGEK A munkára jellemző: pontosság, segítőkészség, tolerancia, empátia, őszinteség, határozottság, nyitottság. Jó a kapcsolatunk a település társ szociális intézményeivel. Jellemző a TEAM munka. LEHETŐSÉGEK Lehetőség nyílik több nyitott program megvalósítására, közös programokra a településen található társ szociális intézményekkel. Nyitni a városunkban működő olvasókörök felé, közös programok szervezése. Megmutathatjuk a helyi lakosoknak, mit tud nyújtani az intézmény, növekedhet az ellátottak száma. A városban működő szakkörök felkutatása, bekapcsolódás ezekbe a tevékenységekbe.

GYENGESÉGEK Munkaerő kiesés esetén, több feladat hárul a munkavállalóra, ez időt vehet el a mindenre kiterjedő teljes körű gondozástól.

VESZÉLYEK Huzamosabb munkaerő kiesés esetén túlterheltség alakulhat ki, mely negatívan befolyásolhatja a munka minőségét. Hosszú távon kiégéshez vezethet. Egyre több gondozott kerül ki az ellátó rendszerből anyagi problémák miatt, ez az intézményünk működését veszélyeztetheti.


Erősségek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Fejlesztés Erősség Szükséges tevékenységek Tevékenységek indoklása, várt eredmények


Jó kapcsolat a szociális- és a civil szervezetekkel. Közös programok szervezése, kapcsolattartás. A civil szervezetekkel való jó kapcsolat kialakításával szakmai tevékenységünk ismertsége növekszik az időskorúak körében. Időskorúakat ellátó egyéb intézmények (szociális és civil szervezetek)


Szükséges tevékenységek Tevékenységek indoklása, várt eredmények Feladatok (kik, mikor, hogyan)

Munkaerő kiesés esetén, több feladat hárul a munkavállalóra, ez időt vehet el a mindenre kiterjedő teljes körű gondozástól. Munkaszervezés javítása, segítőhelyettesítő személy a munkából kieső munkavállaló pótlására. Az ellátásban nem történik fennakadás. Szervezési feladatok (szakmai vezető, folyamatosan).

Lehetőségek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Kiaknázás Lehetőség Szükséges tevékenységek Tevékenységek indoklása, várt eredmények


Nyílt napok szervezésével a lakosság körében megismertetni az intézmény tevékenységét. Nyílt napok szervezése, az intézmény tevékenységének megismertetése Az igénybe vevők számának szinten tartása vagy növelése, ezáltal az intézmény működésének fenntartása. Szervezési feladatok, hirdetések feladása, helyi televízióban nyilvánosság biztosítása (szakmai vezető, folyamatosan).



Az ellátottak anyagi problémák miatt kikerülhetnek az ellátórendszerből. Helyi rendelettel differenciálni a térítési díjat. Ellátottak számának megtartása. Nem releváns.

FELADATOK A helyi szociális védelemre háruló feladatok szempontjából egyértelmű, hogy a célcsoportok körében az alapszolgáltatások iránti igények tartós növekedésével kell számolni. Alapszolgáltatás keretében biztosított ellátások segítséget nyújtanak a szolgáltatást igénybe vevők életminőségének javításához, életkörülményeikből származó hátrányaik csökkentéséhez. e2) IDŐSEK NAPPALI ELLÁTÁSA Hódmezővásárhely, Szerencse u. 6. (Tabán városrész) SWOT- analízis ERŐSSÉGEK: -

-

GYENGESÉGEK:

megfelelőek a személyi feltételek az ellátottak igényeit kielégítő programok, foglalkozások megfelelő minőségű étel jó kapcsolat a város más szociális intézményeivel (Családsegítő Szolgálat: gerontológiai tanácsadás) LEHETŐSÉGEK:

-

több program, akár a város más intézményeivel, civil szervezetekkel közös szervezésben szponzorok, támogatók felkutatása több szereplő bevonása a klubéletbe, változatos foglalkozások, nyitott programok szervezése

-

-

-

a bútorzat elavult, rossz állapotú, balesetveszélyes lehet hiányos műszaki felszereltség (pl. nincs internet-kapcsolat, továbbá megfelelő számítógép sem) drága az étkezés nem tudunk reggelit biztosítani VESZÉLYEK: a magas étkezési térítési díj miatt szociális étkeztetést igénybevevő ellátottakat veszíthetünk, ami a normatíva csökkenéséhez vezet munkaerő-kiesés esetén nem mindig tudunk teljes körű gondozást nyújtani


Az ellátottak igényeit kielégítő programok, foglalkozások. Jó kapcsolat más szociális intézményekkel (Családsegítő





Szolgálat: gerontológiai tanácsadás) Rendszeres igényfelmérés, programszervezés. Előadások tartása, beszélgetések az ellátottakkal a gerontológiai tanácsadás keretein belül. Az ellátotti létszám megtartása, növelése. A szolgáltatás magas színvonalon tartása. Szervezési (szakmai vezető, gondozónő, mentálhigiénés munkatárs, folyamatosan)


Hiányos műszaki felszereltség (pl. nincs internet-kapcsolat, továbbá megfelelő számítógép sem) Pályázat v. támogató(k) segítségével tárgyi feltételek javítása. A megfelelő tárgyi feltételekkel jobb minőségű szolgáltatás és munkavégzés nyújtható. Pályázatok és támogató(k) felkutatása (szakmai vezető, folyamatosan).


Több program szervezése más intézmények közreműködésével. Szervezési feladatok. A klubélet aktívabbá válik, értékes kapcsolatok alakulhatnak ki a társintézmények ellátottai között. Társintézmények és civil szervezetek felkeresése. Rendszeres kapcsolattartás (szakmai vezető, folyamatos).

Veszélyek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Semlegesítés Veszély

Az ellátottak részéről nehezen megfizethető étkezési térítési díjak.



Helyi rendelettel differenciálni a térítési díjat. Az ellátotti létszám megtartása és a működés biztosítása. Nem releváns.

FELADATOK A programokba több időst tudtunk bevonni, mint korábban; ezt eredményként értékeljük. Intézményünk 2008 végén benyújtott egy pályázatot, melyet megnyertünk; így sikerült felújítanunk többek között a vizesblokkot. Hála a felújításnak, egyre több idős veszi igénybe higiénés szolgáltatásainkat is. Kihívásnak tekintjük, hogy intézményünk minél nagyobb fokú kihasználtságát biztosítani tudjuk, valamint hogy több időst tudjunk bevonni a más intézményekkel közösen szervezett programokba. 2010-től emelkedett a térítési díj (megjelent az árban az ÁFA), továbbá csak ebéd igénylésére van mód, reggelit nem lehet kérni. Változatos programok szervezésével, az esetleges pályázati lehetőségek kihasználásával, szponzorok felkutatásával kell vonzóbbá tenni az intézményt. Nyitott programokat szervezünk, hogy minél többen megismerhessék az általunk nyújtott szolgáltatásokat, bepillantást nyerhessenek mindennapjainkba. Az ellátottak részéről felmerülő esetleges új igényeket igyekszünk minél inkább kielégíteni. e3) IDŐSEK NAPPALI ELLÁTÁSA Hódmezővásárhely, Királyszék u. 92. SWOT- analízis ERŐSSÉGEK Kölcsönösen jó az együttműködés más szociális társintézményekkel (Családsegítő Szolgálat: gerontológiai tanácsadás)

GYENGESÉGEK Munkaerő kiesés esetén, több feladat hárul a dolgozóra, ez időt vehet el a mindenre kiterjedő teljes körű gondozástól.

Megfelelőek az adott személyi feltételek, szabadidős programok.

Ami egy idősek nappali ellátásánál elengedhetetlen feltétel az akadálymentesítés biztosítása, ami jelenleg nem biztosított. /mozgássérült vagy nehezen mobilizálható idős ember esetében/

Az intézményvezető, gondozónő és az ellátottak közötti kapcsolat kiegyensúlyozott, bármilyen problémával szembesülünk, jó a problémamegoldó készségünk. Megfelelő empátiával és toleranciával ez sikerrel is jár. Kollegákkal egy csapatként tudunk együtt

Sok ellátottnak kevés a jövedelme, magasak a térítési díjak. Az időskorúak nappali ellátását sok olyan személy veszi igénybe, aki halmozottan


működni. LEHETŐSÉGEK Lehetőség nyílik több nyitott program megvalósítására, közös programokra a településen található társ szociális intézményekkel. Az olvasókörrel jobb és együttműködőbb kapcsolat kialakítása. Megmutathatjuk a helyi lakosoknak, mit tud nyújtani az intézményünk, növekedhet az ellátottak száma.

hátrányos helyzetű, szegényebb rétegből kikerült középkorosztályú nő és férfi. VESZÉLYEK A rossz anyagi helyzetek, megszorítások következtében kevesen keresik majd fel az intézményt. A térítési díjak emelkedése miatt egyre több ellátott nem tudja fizetni az étkeztetésért és a klubellátásért fizetendő térítési díjakat. Normatíva csökkenés következhet be, mely az intézmény fenntartását, meglétét veszélyezteti.



Az intézményvezető, gondozónő és az ellátottak közötti kapcsolat kiegyensúlyozott, bármilyen problémával szembesülünk, jó a problémamegoldó készségünk. Családsegítő Szolgálat közreműködésével gerontológiai tanácsadás. Napi szervezési feladatok. Az ellátotti létszám megtartása, esetleg növelése. Egyeztetések, megbeszélések, tartalmas programok szervezése (szakmai vezető, gondozónő, folyamatosan).


Teljes körű akadálymentesítés hiánya. Akadálymentesítés biztosítása. Fogyatékkal élő személyek részére is biztosítható a szolgáltatás elérhetősége. Pályázati lehetőségek felkutatása (szakmai vezető, folyamatosan).

Lehetőségek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Kiaknázás Lehetőség

Az olvasókörrel jobb és




együttműködőbb kapcsolat kialakítása. Közös programok, rendezvények szervezése. A helyiségek és az épület közös használata miatt szükséges az együttműködés. A két intézmény ügyfélkörében kölcsönösen igény merülhet fel a másik intézmény szolgáltatására. Szervezési feladatok (szakmai vezető, folyamatosan).


Az állam által biztosított normatíva -változása. Nem releváns.


Nem releváns.


Nem releváns.

FELADATOK A helyi szociális védelemre háruló feladatok szempontjából egyértelmű, hogy a célcsoportok körében az alapszolgáltatások iránti igények tartós növekedésével kell számolni. Alapszolgáltatás keretében biztosított ellátások segítséget nyújtanak a szolgáltatást igénybe vevők életminőségének javításához, életkörülményeikből származó hátrányaik csökkentéséhez. f) TÁMOGATÓ SZOLGÁLAT SWOT- analízis ERŐSSÉGEK Elhívatott, dinamikus kollektíva Újszerű gépjármű Rugalmas adatfelvétel és ügyintézés A személyi segítők jó kapcsolata az egészségügyi dolgozókkal A felmerülő problémákra való gyors reagálás

GYENGESÉGEK Az időnkénti túlvállalásból származó nehézségek a szolgáltatások teljesítése közben „A mindenkinek megfelelni akarás”

LEHETŐSÉGEK A Csodaházzal való hatékonyabb közös munka, minőségi szolgáltatás A szolgáltatás minél hosszabb távon történő biztosítása.

VESZÉLYEK A negyedévenkénti működési költség utalásának esetleges késedelme Nem kötelező feladat révén csak pályázati forrásból finanszírozható a szolgáltatás.



Megfelelő munkahelyi környezet, újszerű szállító jármű. A gépjármű rendszeres karbantartása. A szolgáltatás tartósan magas színvonalon történő biztosítása. Források pályázatokból történő biztosítása (szakmai vezető, folyamatosan).


Az időnkénti túlvállalásból származó nehézségek a szolgáltatások teljesítése közben Szükséges tevékenységek Racionális munkaszervezés, feladatkiosztás a rendelkezésre álló erőforrások figyelembevételével. Tevékenységek indoklása, várt eredmények Megfelelő szervezéssel, beosztással a túlvállalások elkerülése. Feladatok (kik, mikor, hogyan) Szervezési feladatok (szakmai vezető, személyi segítők, sofőr, folyamatosan). Lehetőségek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Kiaknázás Lehetőség Szükséges tevékenységek

A szolgáltatás minél hosszabb távon történő biztosítása. Pályázatfigyelés, pályázatírás.

Tevékenységek indoklása, várt eredmények A szállítást igénybevevők részére hosszú távon biztosított a szolgáltatás. Feladatok (kik, mikor, hogyan) Pályázatfigyelés, pályázatírás. (szakmai vezető, folyamatosan). Veszélyek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Semlegesítés Veszély

Nem kötelező feladat révén csak pályázati forrásból finanszírozható a szolgáltatás. Szükséges tevékenységek A fennálló valós igény felmérése és ennek közvetítése a pályázatot kiíró felé. Tevékenységek indoklása, várt eredmények Hosszú távon biztosított a szolgáltatás. Feladatok (kik, mikor, hogyan)

Igények monitorozása, felmérése, dokumentálása (szakmai vezető, folyamatosan).


FELADATOK Hatékony, jó szakmai színvonalon végzett szolgáltatások, Kapcsolattartás társ szociális intézményekkel, civil szervezetekkel, Együttműködés a Családsegítő Szolgálat családgondozóival, Humán- erőforrásképzés – támogató szolgálati szakképzéseken való részvétel biztosítása A kollégák képzésének, önképzésének ösztönzése, 1 fő személyi segítő, támogató szolgálati szakképzésének elősegítése (folyamatban) g) KOVÁCS-KÜRY IDŐSKORÚAK OTTHONA SWOT- analízis ERŐSSÉGEK:

GYENGESÉGEK:

Jogszabály szerinti működés

Otthonlakók magas átlagéletkora

Ápolási színvonal

Szenvedélybetegek a lakók között

Kiemelkedő közösségi élet

Az intézmény állag romlása

Foglalkoztatás, mobilizálás

Eszközhiány

Szakképzettségi arány

Munkahelyi konfliktusok

Sokrétű szolgáltatás LEHETŐSÉGEK:

VESZÉLYEK:

Közösségi rendezvények , kirándulások.

Ápolók túlzott terheltsége

Továbbképzések

Lakók összetételének állapotuk

Munkahelyi légkör javítása

változása,

egészségügyi

Fertőzések megjelenése Munkahelyi és üzemi balesetek


Ápolási színvonal szakképzettségi arány

és

a

magas

Munkaerő megtartása és a folyamatos továbbképzések biztosítása. Magas színvonalú szakmai munka. Képzések figyelése és szervezése (lehetőleg pályázati forrásból) (Szakmai vezető, folyamatosan)


Gyengeségek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Korrekció Gyengeség Szükséges tevékenységek Tevékenységek indoklása, várt eredmények


Az intézmény állag romlása, elavult energetikai és épületgépészeti rendszer. Pályázatok figyelése, pályázatírás. Épület korszerűsítése, a lakók komfortjának energiatakarékos biztosítása, gazdaságosabb működtetés. Pályázatok figyelése, pályázatírás (szakmai vezető, folyamatosan).


Közösségi rendezvények, kirándulások.

Támogatók felkutatása. Közösségfejlesztés, aktív életmód fennmarad. Szervezési, kapcsolatépítési feladatok (szakmai vezető, folyamatosan).



Lakók egyre rosszabb állapotban kerülnek be (4 órás gondozási szükségletet ír elő a jogszabály), ezért az intézményben jelentős az ágyhoz kötött otthonlakók száma. Ez fokozott terhelést jelent az ápolók számára. Ápolói-gondozói létszám növelése. A szolgáltatás tartósan magas színvonalon történő biztosítása. Nem releváns.

FELADATOK A dolgozók képzésének, továbbképzésének szorgalmazása, támogatása. A lakók elégedettségi vizsgálata, kérdőíves felmérés és annak értékelése Hagyományok őrzése, jeles napok megtartása. Kiállítások megrendezése az otthonban készült munkákból. Lakóink számára szabadidős programok, kirándulások, szabadban tartott rendezvények megszervezése, megvalósításához támogatók megkeresése


Infrastrukturális fejlesztés. h) HAJLÉKTALANOKAT ELLÁTÓ EGYESÍTETT INTÉZMÉNY SWOT- analízis ERŐSSÉGEK 1. Akadálymentes, modern, korszerű épület 2. Munkatevékenységnek megfelelő felszereltség 3. Humán erőforrás (tapasztalt, jól képzett szakdolgozók) 4. Jó kliens-segítő viszony 5. Pályázatokon való részvétel, az ebből adódó lehetőségek kihasználása 6. Jól működő rendszeres kapcsolat a szociális intézményekkel és a hatóságokkal LEHETŐSÉGEK 1. Az épület hiányosságainak pótlása, pályázati úton 2. Térségi kapcsolatok erősítése, bővítése 3. Pályázatok 4. A sajnálatos társadalmi- gazdasági változások eredményeképpen növekvő hajléktalan létszámmal számolhatunk

GYENGESÉGEK 1. Az épület szerkezeti elosztása nem igazodik a jelenlegi felhasználás jellegéhez 2. Munkaerő-piaci helyzet romlása miatt ellátottak ez irányú segítése szinte lehetetlen 3. Adományok mennyiségének csökkenése 4. Zsúfoltság (átmeneti), 5. Törvényi szabályozás hiányosságai 6. Éjjeli menedékhelyen nagy számban konzerválódott ellátottak száma 7. Kilépéssel szembeni alulmotiváltság, változással szembeni félelem VESZÉLYEK 1. Az épület átláthatósága, ellenőrizhetősége nem megfelelő 2. Az ellátottak körében nő a betegek és különösen a pszichiátriai betegek száma 3. Agresszió általános növekedése 4. Munkanélküliség növekedése 5. Normatíva csökkenése 6. Teljes jövedelem nélküli ellátottak nagy számban történő megjelenése az intézmény ellátottjai között


Nagyszámú pályázati lehetőség, sikeres pályázatok. Pályázatfigyelés, pályázatok írása. Ellátás színvonalának megtartása ill. növelése, az ellátottak biztonságának növelése (térfigyelő rendszer). Pályázatfigyelés, pályázatok írása. (szakmai vezető, folyamatosan)

Gyengeségek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Korrekció Gyengeség Szükséges tevékenységek

Éjjeli menedékhelyen nagy számban konzerválódott ellátottak száma. A szükséges jogszabályi változásokat elősegítő javaslatok jelzése a jogalkotók felé.


Tevékenységek indoklása, várt eredmények Megfelelő jogszabályi háttérrel több kijutás, behatárolható tartózkodási idő, sikeresebb utószocializáció. Feladatok (kik, mikor, hogyan) Kijutási program elkészítése (szakmai vezető). Lehetőségek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Kiaknázás Lehetőség

Az épület hiányosságainak pótlása.


Pályázatok, szponzorok keresése.


Ellátás színvonalának megtartása ill. növelése, az egyéni esetkezelések minőségének javítása. Pályázatfigyelés, pályázatírás, csoportmunka fejlesztése (szakmai vezető, folyamatosan).




Munkanélküliség növekedése és a teljes jövedelem nélküli ellátottak nagy számban történő megjelenése az intézmény ellátottjai között. Az ellátás biztosítása. Nem maradnak ellátatlan rászoruló személyek. Felkészülni a várhatóan megnövekedő ellátotti létszámra az esetleges kilakoltatások miatt. (szakmai vezető, szociális és mentálhigiénés munkatársak)

FELADATOK Női férőhelyek létesítése jövedelemmel nem rendelkező ellátottak részére – jelenleg nem létező ellátási forma, krízis helyzetbe került nők éjszakai elhelyezésére jelenleg, csak az átmeneti szállón van lehetőség térítési-díj fizetése ellenében. Továbbgondolásra érdemes, hogy az Átmeneti Szálló térítési-díjának sávosítása, jövedelemfüggővé tétele, esetlegesen bizonyos helyzetekben a térítési-díj méltányosságból történő elengedésének lehetősége megoldhatná-e a fent említett helyzetet. Férőhelybővítés az éjjeli menedékhelyen 24-26 főre (a jelenlegi krízis szoba ellátotti létszámára történő normatíva lehívási lehetőségre való tekintettel)


i) SZIVÁRVÁNY SZAKOSÍTOTT SZOCIÁLIS OTTHON ÉS LAKÓOTTHONA SWOT- analízis Erősségek

Gyengeségek

- Országos szinten is elismert több területet felölelő szakmai foglalkoztatás (sport, zene, színjátszás), - Nyitott szemlélet, - Lakóinkat a város és a lakosság is elfogadta, - Fenntartó, önkormányzat, civil szervezetek támogatása részünkre, - Családias, otthonos légkör, - Szülők részéről bizalom, elfogadás,

- Intézmény építészeti adottságaiból eredő hiányosságok (fűtésrendszer, szellőztetés), - Szakemberek képzése nem fed le minden szakterületet, - Jogszabályváltozások miatt kialakuló feszültségek (létszám, végzettségek), - Egyre szűkülő költségvetés, mely a szakmai munkát is visszaveti,

Lehetőségek

Veszélyek

- Pályázatok sportegyesületünk, alapítványunk és az intézmény részére, - Civil szervezetekkel kapcsolatfelvétel, - Társintézményekkel egyre szorosabb együttműködés a szakmai munka színvonalasabbá tételében, - Iskolákkal kapcsolatfelvétel a foglalkoztatás és a képzés miatt (kertészet, kerámiázás),

- Képzések hiánya miatt a dolgozók kiégése reális veszély, - Konfliktuskezelés, kiégés miatt nem megfelelő, - Feszült légkör, - Intézmény állaga romlik, - Jogszabályváltozások miatt nem lesz megfelelő a szakmai létszám és vele együtt a szakmai munka, - Pályázatok hiánya miatt anyagi források csökkenés, - Válság miatt civil szervezetek, alapítványok támogatása csökken.

Erősségek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Fejlesztés Erősség Szükséges tevékenységek

Továbbiakban is részvétel akár a Regionális, akár az Országos Kulturális Fesztiválokon, valamint a Magyar Speciális Olimpiai Szövetség sporteseményein. Lakóink szocializálása, tevékenységek szervezése minden városi kulturális eseményekre, nyitottság a város összes közössége felé.

Tevékenység indoklása, várt eredmények

Nyitott szemlélet kialakítása, szocializálódás, egyéniségfejlesztés, sikerélmény.


A feladatok arányos felosztása, szakmai vezető, fejlesztőpedagógusok, mentálhigiénés dolgozók között, rendszeresen, következetesség elvét betartva.


Gyengeségek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Korrekció Gyengeség Szükséges tevékenységek

A fűtés, valamint a szellőztetőrendszer állandó felújítása, javítása. A meglévő szakembereknek továbbképzés biztosítása, akár „házi továbbképzés”formájában. A szűkülő költségvetés utánpótlása pályázati lehetőségekkel.


A felújítási munkák által megfelelő szinten tartható a fűtés, szellőztető, vízszolgáltató rendszer. A munkahelyi környezetünk a kölcsönös megbecsülésen alapszik és mindenki számára megadja a fejlődési lehetőséget, folyamatos tanulást.


A feladatok arányos felosztása, szakmai vezető, dolgozók között, rendszeresen, következetesség elvét betartva.

Lehetőségek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Kiaknázás Lehetőség Szükséges tevékenységek

Minden kiírt pályázattal való élés, szakmai tapasztalatcsere, együttműködés, sokrétegű foglalkoztatás.


Szakmai fejlesztés, konkrét lehetőségek biztosítása ellátottjaink számára.


Szakmai vezető, dolgozók között, rendszeresen, következetesség elvét betartva.

Veszélyek al-táblája: Elemzés – Feldolgozás - Semlegesítés Veszély Szükséges tevékenységek

Konfliktuskezelés kidolgozása, tréningek. Meglévő anyagi fedezetből intézmény fenntartása. Külső támogatások hiányában önerőből való gazdálkodás.


Ellátottak emberi méltóságának tiszteletben tartása, tolerancia, önismeret, megbecsülés, munkatársak-ellátottak iránt, kreativitás, összetartás.


Szakmai vezető, dolgozók között, rendszeresen, következetesség elvét betartva.


FELADATOK A munkavállalók képzésének, továbbképzésének biztosítása. A lakók elégedettségi vizsgálata, kérdőíves felmérés és annak értékelése. Kiállítások megrendezése az otthonban készült munkákból. Lakók számára szabadidős programok, kirándulások, szabadban tartott rendezvények megszervezése, megvalósításához támogatók megkeresése. Infrastrukturális fejlesztés. A munkaterápiás foglalkoztatásban részesülők munkaszervezése, képességeik fenntartása, fejlesztése. Ápolási feladatok szintén magas fokú professzionális ellátása pályázati úton elnyert modern eszközök segítségével. IX.2 Fejlesztési tervek, irányok Az ellátórendszer és a felmerülő igények folyamatos monitorozásával a változó szükségletekre történő gyors, rugalmas reagálás, megfelelő ellátások biztosítása. A kötelező, de kihasználatlan feladatok, szolgáltatások (Gyermekek Átmeneti Otthona, Családok Átmeneti Otthona) ellátási szerződés keretében történő ellátása. Kihasználatlan a helyettes szülői hálózat fejlesztése. A nem kötelező feladatok ellátása, amelyre valós igények mutatkoznak: utcai szociális munka, közösségi ellátások, bázisszálló. Nem kötelező, de pályázati forrásokból működtetett feladatok: támogató szolgáltatás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Kisebb ellátotti létszámú bentlakásos intézmény biztosítása, amely szakmailag indokolt, de a finanszírozhatósága, működtetése kevésbé gazdaságos (pl. lakóotthonok létesítése). A Szivárvány Szakosított Szociális Otthon és Lakóotthonban kb. 4 db új 8 fős lakóotthon építésére van igény. Szükséges továbbá egy új intézmény megépítése is, mely a pszichikai gondozást igénylőket látná el. Tanyagondnoki szolgálat: Hódmezővásárhely kiterjedt külterülettel rendelkezik, valós igény mutatkozik a szolgáltatás működtetésére, elsősorban a szórványtanyákon élők segítésére. Infrastrukturális fejlesztések: elsősorban pályázati forrásokból. KEOP pályázat keretében fűtéskorszerűsítés a Kovács-Küry Időskorúak Otthonában és a Szivárvány Szakosított Szociális Otthonban. (Megvalósulása várhatóan: 2011). DAOP pályázat keretében bölcsődei férőhelyek bővítése és infrastrukturális fejlesztés: Kertvárosi Bölcsőde: 40 fő (Megvalósulása várhatóan: 2010). Oldalkosár utcai Bölcsőde: 25 fő (Megvalósulása várhatóan: 2011). A Munkaügyi Központ volt helyén (Dr. Rapcsák A. u. 52.), a földszinten lehet kialakítani a Gondozási Központ új helyét, melyen kibővített feladatkörrel láthatná el tevékenységét. A megvalósítás pályázati forrásból történik. Költséghatékonyság a működtetésben: Fogyatékkal Élők Nappali Intézményének integrációja a Szivárvány Szakosított Szociális Otthonhoz.


Hódmezővásárhely, 2010. május 19. Zárszó: „Egyet lehet tenni: adni, hogy kaphassunk. Akikkel egy úton jársz, adj nekik lelkivilágodból annyit, amennyit csak bírsz és fogadd, mint drága kincset, amit visszakapsz.” /Albert Schweitzer/ „A kemény munka, az elhivatottság, és a hit túljuttat bármin, és segít valóra váltani minden feladatunkat.“ /Chester Bennington/


X. MELLÉKLETEK HTKT Kapcsolat Központ 2010. évi költségvetési terv BEVÉTELEK

Intézményi működési bevételek

2010. évi eredeti előirányzat

KIADÁSOK

az adatok EZER forintban 2010. évi eredeti előirányzat

334 130 Személyi juttatások Járulékok (TB, munkaadói járulék, eü. hozzájárulás)

Támogatásértékű működési célú bevételek

90 572

Felhalmozási és tőkejellegű bevételek

18 000 Dologi és egyéb folyó kiadások

520 818 141 879 442 156

Támogatásértékű felhalmozási célú bevételek Normatíva támogatás

562 151 Beruházási kiadások

0

Fenntartói támogatás

100 000 Felújítási kiadások

0

BEVÉTELEK ÖSSZESEN

0 Ellátottak pénzbeli juttatása

1 104 853

KIADÁSOK ÖSSZESEN

0

1 104 853


Oldalkosár utcai Bölcsőde Teleki utcai Bölcsőde Alapellátási Egység - igazgató Védőnői Szolgálat - szakmai vezető Pedagógiai és Szociális Szolgáltató Központ

Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat (szakmai vezetők) Csodaház Foglalkoztató Napközi (szakmai vezető) Támogató Szolgálat (szakmai vezető) Családsegítő Szolgálat (Mindszent) Gyermekjóléti Szolgálat (Mindszent)

Gondozási Központ – szakmai vezető

Időskorúak nappali ellátása (3) (klubvezetők) Házi segítségnyújtás Szociális étkeztetés Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Mindszent) Időskorúak nappali ellátása (Mindszent) Házi segítségnyújtás (Mindszent) Egyesített Bölcsődei Intézmény (szakmai vezetők) Hóvirág utcai Bölcsőde

Anya-, gyermek-, csecsemővédelem Iskola-egészségügyi szolgálat Kapcsolat Központ - főigazgató Szakellátási Egység - igazgató Kovács-Küry Időskorúak Otthona (szakmai vezető)

Gazdasági Igazgatóság - igazgató Humánpolitika

Időskorúak ápolást-gondozást nyújtó Otthona (Mindszent) - szakmai vezető Szivárvány Szakosított Szociális Otthon (szakmai vezető)

Bérgazdálkodás Főkönyvi könyvelés Költségvetés tervezés

Szivárvány Szakosított Szociális Otthon és Lakóotthona Értelmi Fogyatékosok Nappali Szociális Intézménye Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény (szakmai vezető)

Átmeneti Szállás Nappali Melegedő Éjjeli Menedékhely

Beszámolók készítése Pénztár


FORRÁSJEGYZÉK: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Lakosságszolgálati Iroda Népjóléti Csoport – Kiss Andrásné főtanácsos Mártély Község Polgármesteri Hivatal – Sándorné János Mária Mindszent Város Polgármesteri Hivatal – Ördögné Dr. Kecskeméti Viktória Kapcsolat Központ intézményeinek 2009 évi beszámolói Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ statisztikai adatai Központi Statisztikai Hivatal adatai Csongrád-megyei Szolgáltatástervezési Koncepció és felülvizsgálata

B kötet

Recommend Documents