I/B kötet 1. oldal
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. december 10-i, rendkívüli ülésére beterjesztett anyagok I./B kötet Szakértői vizsgálat eredménye az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadóban .................................... 2 Hat tanítási napból álló hét megszervezésének jóváhagyása a Varga Tamás Általános Iskolában .................................................................................................................................. 58 Az általános iskolai beiskolázási körzetek felülvizsgálata....................................................... 62
I/B kötet 2. oldal
Címzett:
1 db határozati javaslatot tartalmaz Iktatószám: 41/2009. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése
Tárgy:
Szakértői vizsgálat eredménye az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadóban
Az anyagot készítette:
Jogi Iroda Oktatási Csoport
Az anyagot látta: dr. Korsós Ágnes
Véleményezésre megküldve:
Sokszorosításra érkezett:
Valamennyi bizottságnak
2009.12.07.
Napirend kapcsán meghívandó személyek: Vámos Éva szakértő
I/B kötet 3. oldal
Száma: 41/2009. Tárgy: Szakértői vizsgálat eredménye az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadóban
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata azzal a feladattal bízta meg a Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézetet, hogy végezze el a fenntartása alatt álló Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó valamennyi intézményegységére kiterjedő teljes körű átvilágítását, átfogó szakmai ellenőrzését és költséghatékonysági vizsgálatát. A megbízás kiterjedt továbbá a fejlesztési és korrekciós javaslatok összeállítása a kihasználatlan erőforrások bevonására, a költségtakarékosabb működtetés megvalósítására, és a fejlesztési lehetőségek realizálására. A szakértői vizsgálat a helyszíni szemléből, a fenntartóval és az intézményben folytatott interjúból és dokumentumelemzésből állt. Az intézmény költséghatékonyabb működtetésére vonatkozóan az alábbi főbb javaslatok fogalmazódtak meg: 1. A Többcélú Kistérségi Társulás átveszi a nevelési, oktatási feladatokat is, vagyis az intézmény működtetését. Az együttműködést indokolná, hogy az intézmény ellát más településről bejáró gyermekeket is, akiket a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján nem lehet integráló intézménybe irányítani. 2. A fenntartó és az intézmény vezetése rendszeresen felméri, hogy hány gyermek beíratására lehet számítani az első évfolyamon. Mivel évről évre nehézségeket okoz a szakértői vélemények kései megérkezése, javasoljuk hogy tegyenek lépéseket a szakértői vizsgálatok előrehozására (óvodák december hónapban adják be kérelmeiket). Mivel a gyermeklétszám csökkenése pedagógus álláshely megszűnést indukál, célszerű munkaerő átcsoportosítási, illetve gazdálkodási tervet készíteni az intézménynek. 3. Fontos a gyermeklétszám növelése érdekében, hogy az intézmény népszerűsítse azokat a tevékenységeket, amelyek vonzóvá teszik az intézményt (óvodát, iskolát, szakszolgálatokat) az intézmény-használók körében. 4. Az országos és a megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok felé a jegyző továbbra is jelentse be az intézmény szolgáltatásait az alapító okirat megküldésével, minden év január 30-ig. A bizottságok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szülők a lakóhelyi korai fejlesztést válasszák a szegedi helyett. 5. Az intézmény óvoda, iskola intézményegysége nem az alapító okirata szerinti, hanem annál szűkebb körben biztosít felvételt. Az ép értelmű SNI gyermekek, tanulók a többségi intézményekbe járnak, az iskola fő profilja jelenleg is az enyhe értelmi fogyatékosok ellátása. Szükségesnek tartjuk az alapító okirat pontosítását, mivel jelen formájában félreértésre adhat okot (tulajdonképpen a szakértői és rehabilitációs bizottságok bármely sajátos nevelési igényű számára kijelölhetik). Javasoljuk az „értelmi fogyatékos” kifejezés helyett az „enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos” kifejezések használatát. 6. A tanulási és viselkedési zavarok esetében („megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okokra visszavezethető…..) be kell kerüljön az alapító okiratba, hogy a
I/B kötet 4. oldal
többiekkel együtt nem nevelhető gyermekeket, tanulókat fogad az iskola – amennyiben a fenntartónak ez lesz a szándéka (jelenleg ez nem releváns). Ekkor külön e célra működő osztályokat kell kialakítani. 7. A kettős vagy halmozottan sérült (testi- és értelmi fogyatékos), valamint a nyelvi fejlődésben is érintett értelmi fogyatékos gyermekek mozgássérültként, beszédfogyatékosként való szerepeltetését kerülni kell mind az intézményi alapdokumentumokban, mind az intézményi nyilvántartásokban. A Ktv szóhasználata (testi-és enyhe értelmi fogyatékos, …..…) javasolt. Kerülni kell a látszatát is, hogy ép értelmű gyermekek enyhe értelmi fogyatékos gyermekek programja és tanterve szerint haladnak. 8. A jogszabályi előírásokat szem előtt tartva valósuljon meg a Nevelési Tanácsadó intézményegység szakmailag elkülönülő működtetése a kötelező órák elosztásában is. 9. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást a Nevelési Tanácsadó intézményegység nem végezheti, azt le kell választani. Ezt jelen feltételek mellett úgy tehetik meg, hiszen a fenntartó az egész intézményre vonatkozó engedélyezett státuszt állapított meg, hogy az intézményvezető szabadon gazdálkodhasson a humánerőforrással- hogy a feladatot végző pszichológust a munkaidejét megosztva (pl. 0,5_0,5 álláshely) alkalmazzák az EGYMI és a Nevelési Tanácsadó intézményegységben egyaránt. 10. Az iskolaérettség megállapításához nem kötelező minden gyermek esetében a Nevelési Tanácsadó közreműködését kérni; a helyi igények függvényében lépéseket lehet tenni az ilyen irányú vizsgálatok számának racionalizálására. Ezzel a túlórák is csökkennek. 11. Kevesebb terápiás óra indokolt a Nevelési Tanácsadóban. Az általuk diagnosztizált (BTM) gyermekek fejlesztése ma már elsődlegesen az óvoda és az iskola feladata, azonban a Közoktatási törvény lehetőséget biztosít, hogy a fenntartó az EGYMI feladatkörébe utalja. Javasolt egy kapacitást kímélő forma a már beindított „tanulás klinika”, amikor 6 -12 óra terápia után fejlesztési tervvel átadják a fejlesztést a pedagógusoknak, ez szakmailag is megfelelő és elfogadott. 12. Az intézmény vezetése tegye meg a szükséges lépéseket a gyógypedagógiai végzettséggel nem rendelkezők alkalmazása ügyében. Nem megfelelő végzettségű pedagógusok alkalmazására abban az esetben van lehetőség, ha az a feladatelmaradás elkerülése miatt szükséges. Ilyenkor dokumentáltan bizonyítania kell a munkáltatónak, hogy mindent megtett a gyógypedagógus végzettségű munkavállaló felkutatására. 13. A gyógytestnevelés csak annyiban kapcsolódik az intézmény tevékenységéhez, hogy pedagógiai szakszolgálat. Mivel vannak a nevelő, oktató intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban álló gyógytestnevelők, a gyógytestnevelés szakfeladat átadható. A fenntartó erre vonatkozóan a tanév elején felmérést végzett és megállapítást nyert, hogy az iskolákban dolgozó gyógytestnevelők óraszáma nem engedi meg, hogy túlóra terhére végezzék el ezt a szolgáltatást, továbbá nem minden intézmény rendelkezik megfelelő végzettségű szakemberrel. Amennyiben az intézményekben dolgozó szakemberek óraszáma felszabadul és munkaidejük terhére végezhetnék, ez megtakarítást is jelentene. Ezen javaslat a hosszú távú fenntartásban megfontolandó. 14. Az éves beiskolázási tervek jóváhagyásakor kapjanak prioritást a szakszolgálati szakalkalmazottak szakvizsga megszerzésére irányuló tanulmányai. Racionalizálni javasoljuk a pedagógiai szakszolgálatok feladatvállalását:
I/B kötet 5. oldal
15. A fenntartó és az intézmény képviselői együttesen, tervezett kommunikációval segítsék a Nevelési Tanácsadó feladatellátásának racionalizálását, a fölösleges vizsgálatok és az átvállalt fejlesztések helyett a minőségi szakvéleményezés és annak végrehajtását segítő ellenőrzés érdekében. 16. Meg kell vizsgálni a vállalt feladatok csökkentésének lehetőségeit a logopédiában, az utazó gyógypedagógiában. A logopédia heti óraszámát limitálni célszerű (180 óra az ajánlásunk), a többlet igényt pedig fenntartói engedélyeztetéshez kötve lehet kielégíteni. 17. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás személyi feltételeit felszabaduló munkaerő bevonásával javítani kell. 18. A fejlesztő felkészítés - amennyiben az ellátottak száma nő és túlóradíjat kell fizetnitöbbletköltséggel fog járni, amennyiben a Társulási megállapodásban szereplő díjat alkalmazzák. Az óradíjat költségszámítás után, csökkentve kell a pedagógusoknak megállapítani, vagy emelni kell a Társulással kötött megállapodásban. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a mellékelt szakértői jelentést megvitatni és elfogadni szíveskedjék. Hódmezővásárhely, 2009. december 10. Tisztelettel: Dr. Lázár János Polgármester
I/B kötet 6. oldal
Száma: 41/2009. Tárgy: Szakértői vizsgálat eredménye az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadóban
HATÁROZATI JAVASLAT
1./ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a Közép-Dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet által készített – 1. számú mellékletben foglalt Szakértői vélemény a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó átfogó törvényességi és szakmai ellenőrzéséről, költséghatékonysági vizsgálatáról című dokumentációt megtárgyalta és elfogadta. 2. A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a javaslatokban megfogalmazott intézkedéseket megvalósítása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket. Hódmezővásárhely, 2009. december 10.
Dr. Lázár János s.k. polgármester országgyűlési képviselő
A határozatot kapja: 1./ Dr. Lázár János, polgármester, országgyűlési képviselő 2./ Dr. Korsós Ágnes, jegyző 3./ Oktatási Csoport 5./ Érintett intézmény vezetője 6./ Irattár
I/B kötet 7. oldal
1. számú melléklet
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY a
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő
Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó (OM 038483) (6800 Hódmezővásárhely, Szék u. 5.)
átfogó törvényességi és szakmai ellenőrzéséről, költséghatékonysági vizsgálatáról
2009.11.28.
Készítette: Tóth Margit Kornélia közoktatási szakértő sz.ig.szám: 011628-02 013027-02
Vámos Éva közoktatási szakértő sz.ig. szám:005052 -02
I/B kötet 8. oldal
SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY a
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő
Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó (OM 038483) (6800 Hódmezővásárhely, Szék u. 5.)
átfogó törvényességi és szakmai ellenőrzéséről, költséghatékonysági vizsgálatáról
2009.11.28.
Készítette: Tóth Margit Kornélia közoktatási szakértő sz.ig.szám: 011628-02 013027-02
Vámos Éva közoktatási szakértő sz.ig. szám:005052 -02
I/B kötet 9. oldal
1
A szakértői megbízás ismertetése
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata azzal a feladattal bízta meg a Középdunántúli Regionális Pedagógiai Intézetet, hogy végezze el a fenntartása alatt álló Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó valamennyi intézményegységére kiterjedő teljes körű átvilágítását, átfogó szakmai ellenőrzését és költséghatékonysági vizsgálatát. A megbízás része továbbá a fejlesztési és korrekciós javaslatok összeállítása a kihasználatlan erőforrások bevonására, a költségtakarékosabb működtetés megvalósítására, és a fejlesztési lehetőségek realizálására. 2
Vezetői összefoglaló
Az átfogó ellenőrzés, elemzés alapján az átszervezésekor a város gyógypedagógusait tömörítő, s így gyógypedagógiai szakmai műhelyként működő nevelő-oktató intézmény megőrzése és egységes gyógypedagógiai módszertani intézménnyé alakítása indokolt volt. Az intézményre szükség van, mivel a városban az egyedüli ellátó hely a többiekkel együtt nem oktatható, nevelhető enyhe értelmi fogyatékos gyermekeknek. A gyógypedagógus szakemberek megőrzése – különösen az utazó gyógypedagógus hálózat működtetése- révén teljesül a többségi intézményekbe járó sajátos nevelési igényű gyermek, tanulók rehabilitációja. Az utazó gyógypedagógiai hálózat tevékenységének köszönhetően a pedagógiai értékén túl a fenntartó jelentős normatív bevételekhez is jut. A Nevelési Tanácsadó vizsgálatai és szakvéleményei a fejlesztő foglalkozások pályázat útján lehívható állami támogatását teszik elérhetővé. Elérhetővé vált továbbá mindazon további pedagógiai szakszolgálat a lakosok számára, amelyre szükség lehet. A vizsgált intézmény jól szervezett, szervezeti kultúrája fejlődő. Kiemelést érdemel • a vezetői munkamegosztás ésszerűsége és hatékonysága • a szakmaiság elvi szándékának gyakorlatban történő megjelenése • a tervezés és dokumentálás Tekintettel arra, hogy a környezeti kihívások és várható folyamatok 2007. évi szakszerű elemzését követően az átszervezés már megtörtént, s az intézmény az új feladatait is a törvényesség szem előtt tartásával, megfelelő minőségben igyekszik ellátni, elsősorban racionalizálási javaslatokat teszünk. A fenntartó külön kérésére véleményezzük továbbá azt, hogy • lehetőség van-e a tanulók integrálására, • a korai fejlesztés feladatot indokolt-e ebben az intézményben ellátni, mivel van más kijelölhető intézmény is a városban Erre adott válaszaink a következők: Az integrálás egy gyermek vagy tanuló esetében sem lehetséges, szakértői véleményük ezt nem teszi lehetővé. A város számára elegendő, ha egy intézmény biztosítja a korai fejlesztést. A feladat megtartása mellet szól azonban, hogy: a jelenlegi létszámnál nem igényel jelentős forrást; lehetőséget teremthet arra, hogy folyamatosan biztosítsa az óvodai létszámot, mivel a szülők szívesebben választják a már ismert intézményeket. A Többcélú Kistérségi Társulás felvállalta e feladatot is, ezért esetleges megszüntetése a mindenkori költségvetésről szóló tv. 8. melléklete kikötéseinek szem előtt tartásával történhet. Az intézmény költséghatékonyabb működtetésére az alábbi lehetőségek vannak:
I/B kötet 10. oldal
1. A Többcélú Kistérségi Társulás átveszi a nevelési, oktatási feladatokat is, vagyis az intézmény működtetését. Ez esetben figyelembe kell venni, hogy jelenleg tudott, hogy nem kívánja átvenni a működtetést. Az együttműködést indokolná, hogy az intézmény ellát más településről bejáró gyermekeket is, akiket a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján nem lehet integráló intézménybe irányítani. 2. A gyógypedagógiai óvoda (beszédfogyatékosoknak logopédiai csoport, autista csoport, pszichés fejlődés zavarai) és iskola feltöltése (beszédfogyatékosok, autisták, esetleg pszichés fejlődés zavarát mutató gyermekek) szintén lehetséges. Az ezzel kapcsolatos problémákat az elemzésben számba vettük, aggályosnak tartjuk az elsietett megvalósítását. 3. Elemzéseink alapján elsődlegesen az EGYMI feladatellátásnak és ellátotti létszámának racionalizálását, az iskolában felszabaduló pedagógusok ide történő átirányítását javasoljuk. A nevelési tanácsadó ne végezzen többlet feladatot, a fejlesztő felkészítést és korai fejlesztést kis mértékben fel kell futtatni, vagy pedig a megyei szolgáltatást kell igénybe venni. A kistérségi feladatellátás óradíjait és a tovább adott megbízási díjakat hozzávetőlegesen 10 % költségbeszámítással célszerű képezni, amennyiben ez még nem így történik. A jó hozzáállású, felkészült intézményvezetés elő tudja készíteni és végre tudja hajtani a szüksége módosításokat. Javaslatainkból az alábbiakat kiemeljük: 1. A szakszolgálati ellátottak –kiemelten a logopédiai ellátottak- létszámát javasoljuk limitálni. 2. A jogszabályi előírásokat szem előtt tartva valósuljon meg a Nevelési Tanácsadó intézményegység szakmailag elkülönülő működtetése a tantárgyfelosztásban is. A Nevelési Tanácsadó szervezeti és szakmai elkülönülése a kiadmányozásban is valósuljon meg. 3. A fenntartó és az intézmény képviselői együttesen, tervezett kommunikációval segítsék a Nevelési Tanácsadó feladatellátásának racionalizálását, hogy az indokolatlanul kért vizsgálatok és az áthárított fejlesztések helyett a minőségi szakvéleményezést és a szakvéleményben foglaltak végrehajtását segítő ellenőrzést végezhessék. Folytatni javasoljuk azokat az intézkedéseket, melyek a középiskolai korosztály indokolatlan felmentési kérelmei számának csökkentésére irányulnak. Mindezzel a túlórák is csökkennének. 4. A logopédiában és nevelési tanácsadásban megtakarított túlórákat részlegesen szakorvos megbízására fordíthatják. 5. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás személyi feltételeit 0,5-1 felszabaduló munkaerő bevonásával javítani kell. 6. Az ellátotti létszám megtartása érdekében a jegyző továbbra is rendszeresen jelentse be az intézmény szolgáltatásait minden év január 30-ig az országos és a megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok felé. A bizottságok ajánlásukkal hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szülők az intézményt válasszák. 7. Minden fenntartott intézményben legalább egy munkaszobát fel kell szerelni a logopédiai szakszolgálat számára. 3
A szakértői vizsgálat során alkalmazott módszerek • • •
Egyeztetés, megbeszélés a fenntartóval Helyszíni szemle, egyeztetés, konzultáció az intézmény igazgatójával és vezetőivel Dokumentumelemzés
I/B kötet 11. oldal
•
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közoktatási Intézkedési Terve • Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Minőségirányítási Programja • Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2009. évi költségvetési rendelete • A közoktatási intézmény Alapító Okirata • A közoktatási intézmény Pedagógiai Programja, Minőségirányítási Programja. • A közoktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, Házirendje • A közoktatási intézmény tanügy-igazgatási nyilvántartásai, egyéb dokumentumai, • Szakértői és szakvélemények • Intézményi statisztikai adatok elemzése • Folyamatos kapcsolattartás (telefon, e-mail). 4
Jogszabályi háttér
4.1
Alapdokumentumok
Az intézmény minden általunk kért anyagot vagy a helyszíni szemle során, vagy elektronikus úton rendelkezésünkre bocsátott. A tanuló-nyilvántartásokat az osztály és csoportnaplókat, a pedagógiai szakszolgálat nyilvántartásait a helyszínen vizsgáltuk. A szakértői vizsgálat során ellenőriztük, rendelkezik-e az intézmény az előírt dokumentumokkal, megtörtént-e a szükséges legitimáció. Az alábbiakban felsoroljuk a dokumentumokat, jelezve a vonatkozó és az elemzéskor iránymutatónak tekintett jogszabályi előírásokat, illetve az ellenőrzés területeit. •
Pedagógiai program • nevelési terv (program) • környezetnevelési program • egészségnevelési program • helyi tanterv (tantárgyi tantervek) • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról o 44. § (1) o 48. § (1) (2) (3) (4) (6) o 50. § o 51. § (1)
•
Szervezeti és működési szabályzat • bombariadó terv /teendők bombariadó esetén/ • az iskolába hozható használati eszközök bevitelének rendje • az 1993. évi LXXIX. tv. A közoktatásról • az 1992. évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról • a 138/1992 (X.8.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben • 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelő oktatási intézmények működéséről • 23/2004 (VIII.27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint • az iskolai tankönyvellátás rendjéről • 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról)
I/B kötet 12. oldal
• • • • • • •
30/2004. (X.28.) OM rendelet (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról) 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról 17/1994. (VII. 29.) MKM rendelet egyes művelődési és oktatási jogszabályok módosításáról az 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 45/1999. (XII.13.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről
Házirend • A nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM-rendelet o 6/A § (2) o 4/A § (1) o 32.§ (1) – (3) o 33.§ • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról o 12.§ (1) o 14. § o 40. § (7) – (8) o 59. § (5) o 62. § (1) o 66. § (8)
•
Intézményi minőségirányítási program o intézmény hosszú távú programja o vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok (int. működés folyamatai) o vezetők és pedagógusok teljesítményértékelése o teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei o ÖMIP koherencia o éves értékelések, intézkedési tervek o panaszkezelési szabályzat o A 2003. évi LXI törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX törvény 40. § (10) (11) 4.2 Az intézmény működését meghatározó egyéb dokumentumok
•
Tanügyi nyilvántartások o 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. sz. melléklete o 14/1994. MKM rendelet o a tanügyi nyilvántartások felsorolása és kezelési rendje o beírási, felvételi és mulasztási napló o foglalkozási napló o törzslap o bizonyítvány o tantárgyfelosztás és órarend o jegyzőkönyv o az iskolai záradékok és a kötelező nyomtatványok o pedagógiai szakszolgálat nyilvántartásai és naplói
•
Adatkezelési szabályzat o A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. §; 3.§; 7.§
I/B kötet 13. oldal
o 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2. számú melléklete. o 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelő oktatási intézmények működéséről, 4. számú melléklete o A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/B §; D §; 5. számú melléklet •
Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata o 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról o 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelő oktatási intézmények működéséről, o Az Intézmény szervezeti és működési szabályzata o Az Intézmény házirendje
•
Esélyegyenlőségi terv o A Magyar Köztársaság Alkotmánya o A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 70/A § o Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 8. §; 9. §; 10. §; 11. §;
•
Gyakornoki szabályzat o A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. §; 22/A §. o A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X.8.) kormányrendelet
•
Ügyviteli és iratkezelési szabályzat o 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról o 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelő oktatási intézmények működéséről, o A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény
•
Kockázatértékelési szabályzat o A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § o A munkavédelemről szóló 2004. évi XI. törvény
•
Közalkalmazotti szabályzat o A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 28. §, 66. §; 70. §; 94/B §; o A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. §; 16. §.
•
Szülői szervezet működési szabályzata o 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról o 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelő oktatási intézmények működéséről, o Az intézmény szervezeti és működési szabályzata, mint belső jogi norma
•
Iskolaszék szervezeti és működési szabályzata o 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról o 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelő oktatási intézmények működéséről, o Az intézmény szervezeti és működési szabályzata, mint belső jogi norma
•
Továbbképzési program o 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
I/B kötet 14. oldal
o A pedagógus – továbbképzésről, a pedagógus – szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet o Az Intézmény pedagógiai programja •
Vezetői szakmai beszámoló /tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet, fenntartói utasítás szerint/ o az éves szakmai tevékenységről szóló beszámoló o statisztikai kimutatás a tanulmányi eredményekről, továbbtanulásról, évfolyamismétlőkről, a lemorzsolódókról o a képességek eltérő fejlettségéből és a szociokulturális tényezőkből fakadó tanulói hátrányok leküzdésére vonatkozó lépések o tendenciák (összehasonlító elemzés az elmúlt évek mutatóihoz)
Az intézmény rendelkezik a felsorolt dokumentumokkal. Ahol ez előírt, a legitimáció megtörtént. A dokumentálást naprakészen, áttekinthetően, a jogszabályi előírásoknak eleget téve végzik. A vezetők az adminisztrációt rendszeresen ellenőrzik. 5
Részletes elemzés
Az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó (OM 038483), a fenntartó, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése által 2009. szeptember 03-án elfogadott, módosított Alapító Okirat értelmében többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, melynek intézményegységei az Óvoda és Általános Iskola, a Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (továbbiakban EGYMI), valamint a Nevelési Tanácsadó. A 2007. július 01-ével átalakított intézmény ebben a szervezeti formában a 2007/2008. tanévben kezdte meg a feladatellátást. Ezt megelőzően általános iskolaként működött, ahol sajátos nevelési igényű, túlnyomórészt enyhe fokban értelmi fogyatékos tanuló oktatása folyt 1-8. évfolyamon. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése az átszervezést megelőzően szakmai és költséghatékonysági felülvizsgálatot végeztetett az általa fenntartott intézmények vonatkozásában. A vizsgálat célja az volt, hogy a közoktatási intézményrendszert a továbbiakban a leghatékonyabban és a lehető legoptimálisabb kapacitás kihasználtsággal működtessék. Az alapító okirata szerint az Aranyossy Ágoston EGYMI az alábbi alapfeladatokat láthatja el: • SNI gyermekek óvodai nevelése • SNI tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása, 1-8. évfolyam • Pedagógiai szakszolgálatok: logopédia, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, nevelési tanácsadás, továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás, konduktív pedagógia, utazó gyógypedagógia • Pedagógiai szakmai szolgáltatások 5.1
Az Aranyossy Ágoston Óvoda és Általános Iskola intézményegység
5.1.1
Az Aranyossy Ágoston Óvoda és Általános Iskola gyermek és tanulólétszámának alakulása, az utóbbi három tanév vonatkozásában
Az intézményegység alapító okirata szerint a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók széles spektrumának oktatásával-nevelésével foglalkozik: testi-, értelmi- és beszédfogyatékos,
I/B kötet 15. oldal
autista, a megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége (vagyis ép értelem mellett diszlekszia, diszgráfia, diszkalkulia, kevert típusú tanulási zavar, figyelemzavar hiperaktivitással, elektív mutizmus, egyéb –a korábban felsorolt fogyatékosságok körébe nem tartozó gyógypedagógiai ellátást igénylő állapot). Külön kiemeli: „értelmileg akadályozott gyermekek integrált nevelése”. Jellemzően a Csongrád megyében illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményével érkeznek a gyermekek, tanulók. A jelenleg érvényes szakértői véleménye alapján egyik gyermek, tanuló sem integrálható. Az intézményegység valamennyi ellátottját elkülönülő (szegregált) gyógypedagógiai intézményben, osztályban, csoportban kell nevelni, oktatni. A szúrópróbával kiválasztott szakértői vélemények elemzése alapján az intézmény kijelölésén túl a szakértői vélemények egyértelműen meghatározzák a nevelés, oktatás szegregált formáját is. A szakértői vélemény alapján
Autista (fő)
Enyhe fokban értelmi fogyatékos
Középsúlyos fokban értelmi fogyatékos
Ép értelmű, egyéb fogyatékos (amennyiben van ilyen)
A többi gyermekkel, tanulóval 0 0 0 0 együtt/integráltan nevelhető, oktatható e célra létrehozott osztályban/intézményben 11 57 7 1 nevelhető, oktatható (beszédfogyatékos) (vagy az intézmény neve van feltüntetve, un. kijelölés) e célra létrehozott 0 0 0 0 osztályban/intézményben vagy a többi gyermekkel tanulóval együtt egyaránt nevelhető, oktatható 1. táblázat: Az óvodába és az iskolába járók száma a szakértői véleményben javasolt forma szerinti megoszlásban Integrálásra csak akkor kerülhet sor, ha a szakértői és rehabilitációs bizottság felülvizsgálata erre a későbbiekben javaslatot tesz. Feltétel tovább, hogy az együttneveléshez rendelkezzen valamely többségi intézmény a feltételekkel, valamint a Bizottság együttnevelésre szóló javaslatát a szülő elfogadja. Az alapító okiratban foglaltakkal szemben valóságban továbbra is az enyhe fokú értelmi fogyatékosok ellátása az iskola fő profilja, ami kiegészül az autisták, középsúlyos értelmi fogyatékkal élők ellátásával. (az ép értelmű SNI tanulók a többségi iskolákba járnak.). Közoktatási rendszerünkben különféle típusú fogyatékosok egy csoportban, osztályban történő oktatása, nevelése nem megengedett. „(2) Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvoda, általános iskola,
I/B kötet 16. oldal
középiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, előkészítő szakiskola, kollégium.”1 . (2) A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, óvodai tagozatot, illetve a tanulók külön iskolai nevelését és oktatását végző iskolai tagozatot, osztályt, csoportot - a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel [20. § (2) bek.] egyezően - a fogyatékosság típusának megfelelően kell létrehozni.”2 A mindennapos gyakorlatban azonban általánosnak mondható egyes középsúlyos értelmi fogyatékosok és autisták együttnevelése az enyhe értelmi fogyatékosokkal, ami az érintett gyermekek érdekeinek is sokszor megfelel. Fontos azonban a pedagógiai program és a helyi tanterv e helyzetre való kimunkálása. Az intézményegység tanulókra vonatkozó adatait az átszervezés óta eltelt, illetve folyamatban levő három tanév vonatkozásában vizsgáltuk. Az első tanévben -2007/2008. tanév- óvodai csoport nem működött az intézményegységben. Óvodáskorú gyermekek nevelése az előző nevelési évben kezdődött. Akkor a csoportban 2 kisgyermek volt, a létszám az idei nevelési évben 6 főre növekedett. A Hétszínvirág csoportba beszédfogyatékos és autista gyermekek járnak. Az általános iskolába járó gyermekek száma folyamatosan csökken az intézményben,. 2007/2008. Óvoda Általános Iskola Csökkenés::
2008/2009.
2009/2010
0 95
2 76 - 19 20 % 2. táblázat: Óvodai és Általános Iskolai létszámok alakulása
6 70 -6 7,8 %
A következő diagram grafikusan tükrözi a változást. Az óvodás gyermekek és az általános iskolás tanulók létszáma 95
100 90
76
Létszámok
80
70
70 60 50 40 30 20 10
6
2
0
0
2007/2008.
2008/2009.
2009/2010
Tanévek Óvoda
Általános Iskola
1. ábra: Az óvodás gyermekek és az általános iskolás tanulók létszáma
1 2
1993. LXXIX. törvény a közoktatásról 20. § 1993. LXXIX. törvény a közoktatásról 30. §
I/B kötet 17. oldal
Mielőtt az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola intézményegység évfolyamain tanuló gyermekek létszámát vizsgáltuk, megnéztük a két évvel ezelőtt készült szakértői jelentésben a 2004/2005. valamint a 2005/2006. tanév létszámadatait is, évfolyamonként, és összehasonlítottuk a jelenlegi létszámadatokkal.
Tanulólétszám Osztályok száma Átlaglétszám Országos átlaglétszám Csongrád megyei Átlaglétszám:
Tanulólétszám Osztályok száma Átlaglétszám:
Tanulólétszám Osztályok száma Átlaglétszám:
2007/2008. Osztályok száma Átlaglétszám 2008/2009. Osztályok száma Átlaglétszám 2009/2010. Osztályok száma Átlaglétszám:
1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Összesen 6 8 16 13 18 15 26 21 123 1 1 1 1 1 1 2 2 10 10,8 13,3 12,3 18,8
19,7
19,0
20,7
21,6
21,1
3. táblázat: 2004/2005. tanév csoport- és létszámadatai3 1. évf. 5
2. évf. 6
3. évf. 8
4. évf. 16
5. évf. 13
6. évf. 18
7. évf. 15
8. évf. 26
Össz. 102
1
1
1
1
1
2
8
1
11,66 14,4 4 4. táblázat: 2005/2006. tanév csoport és létszámadatai 1. évf. 3
2. évf. 5
3. évf. 8
4. évf. 11
5. évf. 21
6. évf. 17
7. évf. 23
8. évf. 19
Össz. 107
1
1
2
1
2
1
9
1
9 13,33 5. táblázat: 2006/2007. tanév csoport és létszámadatai 1. évf. 2. évf. 3. évf. 6 6 5 1
4. évf. 8 1
5. évf. 11 1
6. évf. 23
6
7
1
8 1
1
6 1
7
Összes 95
1
2
8
7
11
11,66 22
13
76
1
1
2
1
7
10
10
10,6 10
22
70
1
1
1
2
6
11,5 4
8. évf. 23
2
12,5 2
7. évf. 13
18 10,4 6. táblázat: A legutóbbi három tanév csoport- és létszámadatai
3 „Hódmezővásárhely közoktatási rendszerének felülvizsgálata és fejlesztési irányainak meghatározása” 2006. évi vizsgálat 4
„Hódmezővásárhely közoktatási rendszerének felülvizsgálata és fejlesztési irányainak meghatározása” 2006. évi vizsgálat
I/B kötet 18. oldal
Az átszervezés utáni első és második tanévben az alsó tagozaton két-két összevont tanulócsoport működött, az idei tanévben azonban összevonásra került az alsó tagozat 1-4. osztálya, ahol a magyar nyelv és irodalom, a matematika és a környezetismeret tantárgyakat csoportbontásban oktatják. A csoportbontást a csoport heterogén összetétele és a létszám (18 fő) indokolja. 2004/2005.
2005/2006.
2006/2007.
2007/2008.
2008/2009.
2009/2010.
123
102
107
95
76
70
10
8
9
8
7
6
11,5 10,6
18 10,4
Tanulólétszám Osztályok száma: Átlaglétszám: Alsó tagozat: Felső tagozat:
10,8 13,3
11,66 9 12,5 14,4 13,33 11,66 7. táblázat: A tanulólétszám változása
A 7. számú táblázat szemléletesen tükrözi, az utóbbi hat tanév tanulólétszámának alakulását, és az átlaglétszámok változását. Az alsó tagozaton az összevonások miatt növekedett az átlaglétszám, a felső tagozaton viszont fokozatosan csökken, ahogy a magasabb létszámú korosztályok elhagyják az iskolát. Az iskolai korcsoportok létszámainak alakulása a működés három éve alatt 25
23
22
23
22
Létszám
20 15 10 6
5
13
13 11 7
66
5
4 2
88 6
7
10
11 10
10
7
1
0 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Korcsoportok 2007/2008.
2008/2009.
2009/2010.
2. ábra: Az iskolai évfolyamok tanulólétszámának változása A fenti diagram jól tükrözi, hogy a tanulólétszám csökkenése az alsó tagozatos gyermekek körében szembetűnő, így pár éven belül a felső tagozat létszáma is harminc fő alá csökken. Az idei tanévben megy ki az utolsó évfolyam, ahol még két párhuzamos osztályt tudott működtetni az intézmény. A következőkben a finanszírozás szempontjából vizsgáltuk a létszámokat. A központi költségvetés különbséget tesz a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók oktatásáranevelésére biztosított normatív támogatás között. a fogyatékosság típusától függően. Ezt az indokolja, hogy egyes fogyatékosságok kisebb csoport- és osztálylétszámokat indokolnak, mint mások.
I/B kötet 19. oldal
Az 1993. évi LXXIX. törvény .(továbbiakban Ktv.) 3. mellékletének II. fejezete rendelkezései szerint a csoport, osztály létszámának megállapításánál az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulót 2 főként középsúlyos értelmi fogyatékos tanulót 3 főként enyhe fokban értelmi fogyatékos és mozgássérült tanulót 3 főként autista tanulót 3 főként kell figyelembe venni. A következő táblázat tükrözi a valós és a számított tanulólétszámokat az intézményben.
Enyhe Középsúlyos fokban értelmi értelmi fogyatékos fogyatékos
Enyhe fokban értelmi fogyatékos és mozgássérült
Autista csoport
Valós Számított létszám létszám
Autista 6 csoport 6 18 1-4. összevont 11 1 tanulócsoport 12 25 8 1 1 5. 10 22 8 2 6. 10 22 9 1 7. 10 21 9 1 1 8.a. 11 24 9 1 1 8.b. 11 24 Összesen: 54 7 3 6 70 156 77,14 % 10 % 4,28 % 8,57 % 100 % 222,85% Arány: 8. táblázat: Valós és számított tanulólétszám az intézményben Az alábbi diagrammon jól látható a számított létszám valós létszámhoz viszonyított aránya. Valós és számított létszám aránya 30 25
Tanulók száma
25
24 22
20
22
24
21
18
15
12 10
10
10
10
11
11
6
5 0 autista cs.
1-4. öv. tcs.
5.
6.
7.
8.a.
Tanulócsoport valós létszám
számított létszám
3. ábra: Valós és számított létszám aránya
8.b.
I/B kötet 20. oldal
Hódmezővásárhely megyei Jogú Város közoktatási intézményei által nyújtott szolgáltatásokat igénybe veszik a környező települések. Így van ez az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Intézményegység esetében is. A vizsgált három tanév adatait tükrözi a 8. táblázat a bejáró tanulók vonatkozásában. Létszámuk, ahogy a számok is tükrözik, stagnál, de a felsős tanulók száma magasabb, mint az alsós tanulóké. 1.évf.
2.évf.
3 0 2
2007/2008. 2008/2009. 2009/2010.
3.évf.
4.évf.
5.évf.
6.évf.
7.évf.
8.évf.
összes
2 2 4
17 15 16
0 1 2 2 5 2 3 0 2 1 2 5 0 3 0 2 4 1 9. táblázat: bejáró tanulók létszáma évfolyamonként
A következő diagram mutatja a három tanévre vonatkoztatott adatokat, szemléletesen tükrözi, hogy a felsős tanulók száma magasabb a bejáró gyermekek között is. Ugyanezt állapíthattuk meg az iskola teljes tanulólétszámával kapcsolatban is. A bejáró tanulók létszámának alakulása korcsoportonként 6 5
Létszám
5
5 4
4 3
3
3
3
2
2
22
2
1
1 0
0
1.
0
0
2.
4
2
2
2
22
1 0
3.
1
0
4.
5.
6.
7.
Korcsoport 2007/2008.
2008/2009.
2009/2010.
4. ábra: A bejáró tanulók létszámának alakulása A következőkben azt vizsgáltuk, mely településekről járnak be tanulók. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. Települések 7 8 6 száma: 7 7 7 Mindszent 3 2 2 Mártély 1 1 1 Makó 1 1 3 Szentes
8.
I/B kötet 21. oldal
Békéssámson Szegvár Földeák
2 1 2
2 1 1
2 0 1
NagytőkeKistőke Összesen:
0
1
0
17
16
16
95
76
70
17,89 %
21,05 %
22,85 %
Tanulók száma összesen
Bejárók aránya az összlétszámhoz viszonyítva
10. táblázat: Bejáró tanulók létszámának eloszlása a települések között Szegvár és Nagytőke-Kistőke településekről nem volt mindhárom vizsgált tanévben bejáró tanuló az Aranyossy Ágoston Általános Iskolában. A települések közül kettő, Mindszent és Mártély a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás tagja. Földrajzilag Mártély (≈ 9 km) helyezkedik el legközelebb Hódmezővásárhelyhez, a legtávolabbi Nagytőke-Kistőke (≈ 44 km). A tanulók létszáma évről-évre csökken az intézményben, a bejáró tanulók létszáma stagnál, arányuk ebből kifolyólag növekedést mutat. Mint a fenti táblázat és az 5. ábra is tükrözi, Mindszentről jár a legtöbb tanuló az intézménybe.
7 7 7
3
3 2 2
2 2 2 1 1 1
1 1
2 1 1
1 1
1 0
0
Fö ld eá N k ag yt ők eK ist ők e
Sz eg vá r
Bé ké ss ám so n
Sz en te s
M ak ó
0 M ár té ly
8 7 6 5 4 3 2 1 0
M in ds ze nt
Létszám
A bejáró tanulók számának megoszlása településenként
Település 2007/2008.
2008/2009.
2009/2010.
5. ábra: Bejáró tanulók számának megoszlása A lenti táblázat a helyben lakó és a bejáró tanulók létszámát mutatja, a 6. ábrán pedig jól látható egymáshoz viszonyított arányuk. A vizsgálat során nem kaptunk olyan információt, hogy a bejáró tanulók oktatásához a lakóhelyük szerint illetékes önkormányzatok hozzájárulnának. A Hódmezővásárhelyi Kistérséghez tartozó településekről bejáró gyermekek után, amennyiben az intézmény kistérségi fenntartásban működne, a hatályos költségvetési törvény rendelkezései alapján kiegészítő normatívát igényelhetne a fenntartó. Szakértői vizsgálatunk idején a Többcélú Kistérségi Társulás nem kívánja működtetni az intézményt.
I/B kötet 22. oldal
Tanulólétszám
Helyben lakó és bejáró tanulók megoszlása 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0
78 60
54
17
16
16
2007/2008.
2008/2009.
2009/2010.
Tanévek Bejáró tanulók
Helyben lakó tanulók
6. ábra: helyben lakó és bejáró tanulók aránya A Hódmezővásárhely közigazgatási területén kívül élő tanulók jelenlegi száma, valamint a szülők választási hajlandósága a költséghatékonyság javítását célzó esetleges lépések mérlegeléshez szükséges. A tapasztalatok alapján nagyobb (30 km-en túli) körzetből is választják a szülők a gyógypedagógiai intézményt, amennyiben hiánypótló szolgálhatás érhető így el. Az intézményben vizsgáltuk a hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámát. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. Hátrányos helyzetű tanulók
38
48
26
Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
23
23
21
Összesen:
61
71
47
11. táblázat: Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma „14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb
I/B kötet 23. oldal
az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek;”5 A helyszíni látogatás alkalmával, a vezetői interjú során elhangzott, hogy az intézménybe több olyan gyermek tanul, akinek a szülei, szülője is idejárt általános iskolába. Az alacsony végzettségű, képességei miatt a munkaerőpiacon rossz eséllyel megjelenő, így alacsony szociokulturális státuszú szülők halmozódásából is adódik a hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magas száma. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya az intézményben
23; 33%
26; 37%
21; 30%
Hátrányos helyzetű
Halmozottan hátrányos helyzetű
Egyéb
7. ábra: Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzet Az arányokat tekintve a fenti ábra jól tükrözi, hogy a hátrányos helyzetű tanulók aránya a legmagasabb az intézményben. A fenti adatok indokolják, hogy az intézményben a tanulószobát és napközit igénybevevő gyermekek aránya 94 %. A hátrányos helyzetből adódóan a tanulók nagy számban jogosultak ingyenes, vagy kedvezményes intézményi étkeztetésre. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. Napközi 31 24 21 Tanulószoba 51 44 45 12. táblázat: Napközis és tanulószobás tanulók számának alakulása
5
1993. LXXIX. törvény a közoktatásról, 121. §
I/B kötet 24. oldal
Napközis és tanulószobás létszám
6% 30%
64%
Napközi
Tanulószoba
Nem veszi igénybe a szolgáltatást
8. ábra: Napközit és tanulószobát igénybevevő tanulók létszáma a 2009/2010. tanévben Vizsgálatunk tárgyát képezte, hogy az általános iskolai tanulmányok befejezése után az itt nyolcadik osztályt végzett sajátos nevelési igényű tanulók milyen arányban és milyen középfokú intézményekben tanulnak tovább. Arra vonatkozóan, hogy ott hányan szereznek végbizonyítványt nincsen adatunk. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. 23 12 22 13. táblázat: Nyolcadik osztályos tanulók száma tanévenként Az előző két tanév tekintetében az intézmény tényadatokkal, a jelenlegi tanév vonatkozásában előzetes felmérés alapján szerzett adatokkal szolgált. 2007/2008.
2008/2009.
2009/2010. (szándékfelmérés alapján)
Kalmár Zsigmond Ipari 11 17 18 Szakközépiskola és Szakiskola, Hódmezővásárhely Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola és 4 0 1 Szakiskola, Makó József Attila Általános Iskola és 1 1 0 Szakiskola, Szeged Kozmutza Flóra Óvoda, Általános 0 2 0 Iskola és Szakiskola, Hódmezővásárhely 0 0 2 Még nem döntött 14. táblázat: A nyolcadik évfolyamos tanulók megoszlása iskolaválasztásuk alapján
I/B kötet 25. oldal
A nyolcadik évfolyamot végzett tanulók közül mindenki továbbtanult, illetve tervezi a továbbtanulást középfokú oktatási intézménybe. Az Aranyossy Ágoston Általános Iskola Intézményegységben oktatott gyermekek körében a legnépszerűbb középfokú iskola a hódmezővásárhelyi Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola, amely szintén Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézmény 5.1.2
Kötelező, választható és egyéni órák az Aranyossy Ágoston Óvoda és Általános Iskola Intézményegységben
Az intézményegység órakerete a szintnek megfelelő órakeret, valamint a habilitációs, rehabilitációs órakeret. „6) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete a (3) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra a) tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanuló, b) tizenöt százaléka - az autista kivételével - többi fel nem sorolt fogyatékos tanuló, c) harmincöt százaléka a gyengénlátó tanuló, d) negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló, e) ötven százaléka a siket és az autista tanuló esetén. A heti időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell megállapítani. Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen egy osztályban tanítják -, a heti órakeretet nyolc fős csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az azonos ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal. A csoportra jutó időkeret akkor is felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló. Ennél a számításnál a tanulói létszámot a tényleges létszám alapján kell számításba venni. Ha az iskolában az osztályt több különböző évfolyamra járó tanulóból szervezik meg (a továbbiakban: összevont osztály), és az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló részére az iskola a nevelési-oktatási feladatokat egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célú tanórai foglalkozás keretében szervezi meg a (3) bekezdésben és e bekezdés a) pontjában meghatározott időkeretben [a továbbiakban a (3)-(6) bekezdés alatti foglalkozások: kötelező tanórai foglalkozások]. (7) Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából (a továbbiakban: nem kötelező tanórai foglalkozás). Ha az igazgató a fenntartó egyetértésével nagyobb időkeretet nem állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete - osztályonként - a (3)-(5) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások a) az első-negyedik évfolyamon tíz, b) az ötödik-hatodik évfolyamon huszonöt,
I/B kötet 26. oldal
c) a hetedik-nyolcadik évfolyamon harminc,”6 A fenti jogszabályi előírásokat számszerűsítve a 16. táblázat tartalmazza, külön feltüntetve a kötelező, választható és egyéni foglalkozásokra fordítható óraszámokat is. Az egyéni foglalkozásokra fordítható időkeret a 2009/2010. tanévben a kötelező órák 11 %-a. „(10) Az e törvény 52. §-ának (11) bekezdése c) pontjában található, az egyéni foglalkozásra felhasználható időkeret növelésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása a 2004/2005. tanévtől kötelező oly módon, hogy addig az időpontig a heti kötelező tanórai foglalkozások öt százalékát kell biztosítani, ettől az időponttól kezdődően ezt az időkeretet tanévenként egy7 egy százalékkal meg kell emelni.”
Évfolyam:
Egyéni foglalkozásra Heti fordítható Ktv. Heti választható* 52. § (11); 129. § kötelező Ktv. 52. § (10) Ktv. 52. § (7); 124. § (3) 24.p. 2009/2010.
Összesen:
tanév (11%) 1.
20
2
2,2
24,2
2.
20
2
2,2
24,2
3.
20
2
2,2
24,2
4.
22,5
2,25
2,475
27,225
5.
22,5
5,625
2,475
30,6
6.
22,5
5,625
2,475
30,6
7.
25
7,5
2,75
35,25
8.
25
7,5
2,75
35,25
Összesen: 177,5 34,5 20 231,5 15. táblázat: Kötelezően finanszírozandó órák a nyolc évfolyamos általános iskolákban (2009/2010. tanév) A 17. táblázat a 2009/2010. tanévben az Aranyossy Ágoston Általános Iskola intézményegységben felhasználható óraszámokat tükrözi.
Évfolyam:
6 7
Heti kötelező Ktv. 52. § (3)
Heti választható* Ktv. 52. § (7); 124. § 24.p.
Egyéni foglalkozásra fordítható Ktv. 52. § (11); 129. § (10)
Összesen:
2009/2010. tanév
4.
22,5
2,25
2,475
27,225
5.
22,5
5,625
2,475
30,6
6.
22,5
5,625
2,475
30,6
7.
25
7,5
2,75
35,25
1993. LXXIX. törvény a közoktatásról 52. § 1993. LXXIX: törvény a közoktatásról 129. §
I/B kötet 27. oldal
Évfolyam:
Heti kötelező Ktv. 52. § (3)
8.
Heti választható* Ktv. 52. § (7); 124. § 24.p.
Egyéni foglalkozásra fordítható Ktv. 52. § (11); 129. § (10)
Összesen:
2009/2010. tanév
25
7,5
2,75
35,25
25
7,5
2,75
35,25
15,75 Összesen: 142,5 36 194,25 16. táblázat: Kötelezően finanszírozandó órák az Aranyossy Ágoston Általános Iskola Intézményegységben (2009/2010. tanév) „Ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához és - beleértve a szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatást is - osztálybontáshoz is igénybe veheti. Az e bekezdésben meghatározott időkeretből az iskolában igénybe vehető osztályonként heti egy óra az osztály közösségi programjának és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megoldásához.”8 A tantárgyfelosztás alapján az intézményegységben az óraszámok a következőképpen alakulnak: Jogcím Kötelező óraszámok
Óraszám
22 Autista csoport 22,5 1-2-3-4. összevont tanulócsoport 13 Csoportbontás ( 22,5 Ötödik évfolyam 22,5 Hatodik évfolyam 25 Hetedik évfolyam 50 Nyolcadik évfolyam 16,5 Választható órák 9 Mindennapos testnevelés 5 Könyvtár 43 Habilitáció 16 Egyéni fejlesztés 10 Magántanuló (1fő) 36 Napközi 47 Tanulószoba Összesen: 360 17. táblázat: Intézményi óraszámok a 2009/2010. tanévben
8
1993. LXXIX. törvény a közoktatásról 52. §
I/B kötet 28. oldal
A választható órákra fordítható időkeretből (36) az iskola 16,5 órát választhatóként használ fel tehetséggondozásra, további 13 órát pedig csoportbontásra (összesen: 29,5 órát) a következő megoszlásban: Jogcím Kézműves szakkör Egészségre nevelés (alsó tagozat) Egészségre nevelés (felső tagozat) Környezeti nevelés Asztalitenisz Kispályás labdarúgás Tehetséggondozó úszás Tehetséggondozó lovaglás Atlétika Színjátszás Csoportbontás (1-2-3-4. osztály)
Óraszám 2,5 1,5 1,5 1 1 1 2 2 2 2 13 Összesen: 29,5 18. táblázat: Választható órák a 2009/2010. tanévben
„A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete a (3) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra a) tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanuló, b) tizenöt százaléka - az autista kivételével - többi fel nem sorolt fogyatékos tanuló, c) harmincöt százaléka a gyengénlátó tanuló, d) negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló, e) ötven százaléka a siket és az autista tanuló … A heti időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként 9 kell megállapítani.” Enyhe Enyhe fokban Középsúlyos fokban értelmi értelmi értelmi fogyatékos fogyatékos fogyatékos és mozgássérült Autista csoport 1-3. 1-4. összevont tanulócsoport 5. 6. 7. 8.a. 8.b. Összesen: 9
1 11
1
8 8 10 9 10
1 2 1
6
1
2 2
1993. LXXIX. törvény a közoktatásról 52. §
Autista
Évfolyamra Habilitációs, meghatározott rehabilitációs heti óraszám órák száma 22,5
10
22,5
3,375
22,5 22,5 25 25 25
3+5,5 3,375 4 4+5,5 4 43
I/B kötet 29. oldal
19. táblázat: A habilitációs, rehabilitációs órák száma a 2009/2010. tanévben A jogszabályi előírásokhoz nem köthető órák száma: •
képességfejlesztő vívás
25 óra
Ide beszámítva a választható órakeretből fennmaradó 6,5 órát, 18,5 óra heti többlettel rendelkezik az intézményegység. Amennyiben ezt a fenntartó tartósan is vállalni tudja, a tevékenység szakmailag támogatható, s emellett növeli az iskola megtartó-képességét is.
5.1.3
A Aranyossy Ágoston Óvoda és Általános Iskola Intézményegység nevelőtestülete, egyéb feltételei
A Ktv. a feltételekről az alábbiak szerint rendelkezik: „ (3) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban, a konduktív nevelésbenoktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek.”10 A feltételeket tartalmilag a 121. § 28.pontja értelmezi: ezek „a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, ….. foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek.” Az intézményegységben jelenleg 18 fő pedagógus van közalkalmazotti jogviszonyban, közülük kettő határozott idejű kinevezéssel (helyettesítő pedagógus), ketten távol vannak. Az egy pedagógusra jutó tanulói létszám 4 fő, ez igen alacsony, de nem rendkívüli a szegregált gyógypedagógiai intézményeknél. Az autista gyermek, tanulók számára a 2:1 felnőtt : gyermek arány az ajánlás (1 pedagógusra 0,5 gyermek). Ezt nem tudják biztosítani, hozzávetőlegesen 1,5:1 az arány. A 2009/2010. tanév tantárgyfelosztás adatai alapján az intézményegységben a jelenleg tanító pedagógusok képesítés szerinti megoszlása a következő: Óvodapedagógus 1 fő Óvodapedagógus, tanító 1 fő Szociálpedagógus 1 fő Gyógypedagógus 13 fő Gyógypedagógus, vezető beosztású 2 fő Az intézményben a következő feladatokra bíztak meg pedagógusokat: Osztályfőnök: 7 fő pótlék Munkaközösség-vezető: 1 fő pótlék Diákönkormányzatot segítő tanár: 1fő órakedvezmény Közalkalmazotti Tanács elnöke: 1 fő órakedvezmény A Ktv. az alkalmazás feltételeiről a 16.§-ában így rendelkezik. (2) A közoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott a) rendelkezzen az előírt iskolai végzettséggel, szakképesítéssel; 10
1993. LXXIX. törvény a közoktatásról 30. § (3)
I/B kötet 30. oldal
Hivatkozott törvény 30.§-a kimondja továbbá, hogy „(11) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők: a) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődleges célja a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, továbbá az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs óvodai foglalkozásokhoz, tanórai foglalkozásokhoz; valamint, ha az értelmi fogyatékos tanuló iskolai nevelése, oktatása külön - az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban - történik, a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta szakképzettség, A vizsgált intézményben, mivel un. e célra működő intézmény, az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődleges célja a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése az autista és beszédfogyatékos gyermeke számára is. Így az óvodai csoportban logopédia és bármely szakos gyógypedagógus végzettség felel meg a fogyatékosság típusának. Az óvodai csoportban a 2 fő pedagógus munkakörű alkalmazottból 1 fő nem rendelkezik gyógypedagógus végzettséggel (a fogyatékosság típusának megfelelő továbbképzésben részt vett; gyakorlott és felkészült kolléganő). Az iskolában további 3 fő szintén nem gyógypedagógus. Gyógypedagógiai végzettséggel nem rendelkezők alkalmazását egy esetleges hatósági ellenőrzés kifogásolni, a végzettségek rendezésére tett intézkedéseket pedig vizsgálni fogja. A gyógypedagógusok a fogyatékosság típusának megfelelő végzettségűek. A pedagógiai program tartalmazza a speciális tanterveket és habilitációs, rehabilitációs tevékenységeket ad meg, melyek: • Lovas terápia • Úszásterápia • Logopédia • Képességfejlesztés, korrekció • Ayres terápia E tevékenységeken kívül a napi oktatásba, nevelésbe beépülve valósul meg a rehabilitáció. A helyi tanterv elkülönítetten tartalmazza az enyhe értelmi fogyatékosok (kerettanterv), középsúlyos értelmi fogyatékosok (átvett tanterv), autisták (kerettanterv) tanterveit. A középsúlyos értelmi fogyatékosok integráltan tanulnak, a tantervi kapcsolódási pontok az enyhe értelmi fogyatékosok tantervével e dokumentumban nincsenek rögzítve. Sajnos ez a megoldás az elterjedt a gyógypedagógiai iskolákban. Javasoljuk a nevelőtestületnek, hogy munkálják ki a tantervek átjárhatóságát, valamint a pedagógiai programban is–különösen az értékelésre vonatkozó részben - térjenek ki a középsúlyos értelmi fogyatékosok és autisták befogadásának gyakorlati kérdéseire (értékelés, egyéb). Az intézményegység a fő épületben, megfelelő tárgyi feltételek között működik. Mind az óvodai csoport, mind pedig az iskolai osztályok felszereltek, a habilitációs, rehabilitációs feladatokhoz rendelkeznek a speciális eszközökkel, tankönyvekkel és felszereléssel. Az óvoda, iskola működéséhez biztosítja a forrást a költségvetés. A fenntartó 2009. évi költségvetése alapján az állami normatív támogatás 52.434 e Ft, ebből - leemelve az EGYMI intézményegység és a Nevelési Tanácsadó normatív támogatását- 35.871 e Ft a normatíva. A további szükséges forrást a fenntartó biztosítja, nem került a látókörünkbe más forrás (ilyen lehet például a bejáró tanulók oktatásához a lakóhelyük önkormányzata által adott hozzájárulás).
I/B kötet 31. oldal
Az intézmény költségvetési bevételeit elemezve
Bevételek
Módosított előirányzat E Ft
Intézményi működési bevételek Támogatásértékű működési bevételek Önkormányzati támogatás
40 412 1 009 151 251
20. táblázat: Bevételek a 21./2009. kzgy. rendelet alapján Ugyanez ábrázolva: Az intézmény bevételei (2009. módosított előirányzat) 40 412 1 009
151 251 Intézm ényi m űködés i bevételek Támogatásértékű m űködési bevételek Önkorm ányzati tám ogatás
9. ábra: Bevételek a 21./2009. kzgy. rendelet alapján A fenntartó a normatív támogatásokon felül, a jelentős működési bevétel ellenére is az összes költségvetési bevétel 51%-ának hozzáadásával működteti az intézményt. Az önkormányzati támogatás forrás összetételét mutatja az alábbi táblázat: Önkormányzati támogatás
Módosított előirányzat Eft
Normatív állami támogatás
52 434
Önkormányzati saját forrás
98 817
21. táblázat: Az Aranyossy Á. EGYMI önkormányzati támogatásának forrása
I/B kötet 32. oldal
Önkormányzati támogatás
52 434; 35%
98 817; 65%
Normatív állami támogatás
Önkormányzati saját forrás
10. ábra: Az Aranyossy Á. EGYMI önkormányzati támogatásának aránya A költségvetés kiadási oldala: Kiadások
Módosított előirányzat Eft 130 919
Személyi juttatás Munkaadót terhelő járulékok
42 738
Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások
18 452 563
Ellátottak pénzbeni juttatása 22. táblázat: A 2009. évi költségvetési kiadások előirányzatai Az intézmény kiadásai (2009. módosított előirányzat) 18 452; 10%
563; 0%
42 738; 22%
130 919; 68%
Személyi juttatás
Munkaadót terhelő járulékok
Dologi kiadások és egyéb folyó kiadások
Ellátottak pénzbeni juttatása
11. ábra: Intézményi kiadások
I/B kötet 33. oldal
Mivel a három intézményegység pedagógusai –a későbbiekben kifejtettek szerint„átdolgoznak” saját alkalmazási helyük mellett a többi intézményegységbe, nem állapítható meg az óvoda, iskola kiadási hányada. Ugyancsak nem látható, milyen arányban függ össze bevétel ezzel az intézményegységgel. A tantárgyfelosztás alapján vizsgáltuk a túlórák számát az intézményegységben. A jogszabályi előírások alapján a heti kötelező órák száma:11 - tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában
21
A pedagógusok a feladatok elvégzéséért jogszabályban előírt mértékben részesülnek órakedvezményben, illetve pótlékban. Az óvodai és az általános iskolai intézményegységben 11 pedagógus összesen 33 órát teljesít a kötelező óraszámán felül (könyvtárosi, habilitációs, egyéni fejlesztési, illetve a magántanuló számára jogszabályban előírt óra). További 12 túlóra az EGYMI oldalán jelentkezik abból, hogy a szakalkalmazottak átdolgoznak az iskolába. Tendenciák, együttműködési lehetőségek Az enyhe fokban eltérő értelmi fejlődésű gyermeke esetében még számolni kell a tanulói létszám csökkenésével. Erre az alábbiak miatt következtethetünk: • A 14/1994. MKM rendelet áthelyezésre vonatkozó előírásainak szigorodása miatt nemcsak az áthelyezettek száma csökken, hanem későbbi életkorra/osztályfokokra tolódik át az áthelyezés. A gyermekek a legkisebb kétség, vagy a bizonyíthatóság hiánya esetén is a többségi iskolát kezdik meg. • Az érdekérvényesítés elterjedtével számolni kell azzal, hogy az enyhe értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek szülei közül legalábbis néhányan csak a kortársakkal való együttneveléssel értenek egyet. (Általánosságban az enyhe fokban eltérő értelmi fejlődésű tanulók közül többen együtt nevelhetőek kortársaikkal, az integrálás akadályát esetükben az integrálásra felkészült iskolák (feltételek hiánya) hiánya jelenti. • Az inkluzív nevelés elterjesztése (kiemelten az enyhe értelmi fogyatékosok inklúziója) határozott és tartós esélyegyenlőségi törekvés. Más oldalról • Mindig lesznek olyan gyermekek, akik a fogyatékosságuk típusának megfelelő, elkülönített nevelést igényelnek. Bár a Ktv. 86-87.§-a ezt kötelező feladatként a megyei önkormányzatoknál nevesíti, biztosítása Hódmezővásárhely (a megyei jogú városi ranggal együtt járó) elvárt feladata. A következő pontban megadott hivatkozás figyelembe vételével a gyakorlatban nem kerülhető el a feladat ellátásának helyi biztosítása. Megállapodás kötése lehetséges, de a finanszírozás oldaláról nehezen mutatható ki ehhez fűződő érdek. • Bár alternatíva, hogy megállapodással Szegedi székhelyű, közeli intézmény igénybe vételével biztosítsák a feladatellátást, a valóságban a szülők egy része a lakóhelyi iskoláztatással értene csak egyet. Kérelem esetén pedig a megszervezésére gyakorlatilag köteles a polgármester. „(5) …….. A sajátos nevelési igényű gyermek lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke
11
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról: 3. rész: 1. B.
I/B kötet 34. oldal
óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez-oktatásához szükséges feltételeket a településen megteremtsék.”12 Összegezve az intézmény humán erőforrására és tárgyi feltételeire szüksége van a városnak, a jelenlegi nevelési, oktatási tevékenység beszűkülése mellett az EGYMI tevékenységeinek bővülésével lehet számolni. Utóbbival kapcsolatos javaslatainkra a következő pontban térünk ki. Az óvodai és iskolai neveléssel kapcsolatban az alábbi reális lehetőségek vannak: 1. Társulási fenntartásba adás. Fontos szempont, hogy nem dönthet ebben a város maga. Nem látjuk annak lehetőségét, hogy ezzel a lépéssel növelni lehet az ellátottak létszámát, így azt a problémát, hogy kevés tanulót kell magas egy főre jutó költséggel ellátni, nem oldja meg. Jelenleg is engedélyezi a fenntartó a más településeken élők felvételét, mindenkit fogadtak, akiknek a szülei ezt az intézményt választották. A Költségvetésről szóló tv. 8. melléklet szerinti támogatások jelentős hányadához jelenleg is hozzájut a fenntartó a szakszolgálatokra vonatkozó feladatvállalásnak köszönhetően. Bevételt jelenthet a közoktatási intézményi feladatellátásra kapható (feladatellátás utáni, bejárók utáni támogatás), melynek mértékét a Költségvetésről szóló tv. 8. mellékletének 2.2.1. pontja határozza meg. Ennek számszerűsítését nem áll módunkban elkészíteni, mivel több olyan tényező figyelembe vétele szükséges, melyet nem ismerhetünk. Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy a kistérség területén kívülről hány gyermek jár az intézménybe és mi a várható létszám.
Bejáró tanulók
2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. 17 16 16
Helyben lakó tanulók 78 60 54 23. táblázat: Bejáró és helyben lakó tanulók száma 2. Hozzájárulás kérése a lakóhely szerint illetékes fenntartóktól. Amennyiben nem tudja ellátni a feladatot, javasolni lehetne a kiegészítő támogatás megfizetését az ellátott gyermekek arányában, ami csökkentené némileg a költségeket. Ennél a lehetőségnél szintén nem a városon múlik a megvalósulás, másrészt túlzó követelés esetén fennáll a veszélye, hogy még kevesebb tanulója lesz az iskolának. Az országos tapasztalatok alapján az egy bejáró tanulóra eső saját forrás igényt próbálták megkérni fenntartók- többnyire sikertelenül. Ezt mi nem javasoljuk. Célszerű olyan megállapodás tervezetet készíteni, melyben azt az összeget kérik, amelyet adott önkormányzat a többségi óvodájába, iskolájába járó 1 főre fordított rá saját forrásból. Ez esetben nem motiváltak a települések arra, hogy inkább megszervezzék a lakóhelyi ellátást. 3. Az óvoda 5-6 fővel való működésére lépeseket lehet tenni. Ilyen • a szakértői és rehabilitációs bizottság felé rendszeres adatközlés a férőhelyekről • gyógypedagógiai óvodaként való működtetés, a jelenlegi alapító okirat szerinti fogyatékosság típusokra (az alapító okiratba be kell írni: „a többekkel együtt nem nevelhető, oktatható….) 4. Mérlegelni lehet, hogy az iskola elkülönített osztályt indíthasson ép értelmű, SNI , ezen belül tanulási és/vagy viselkedészavar mutató („a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos zavara) tanulók számára. Ebben az esetben az alábbiak figyelembe vételével kell dönteni: 12
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 13.§
I/B kötet 35. oldal
Ezt a lehetőséget általában erősen támogatják mind a többségi, mind a gyógypedagógiai iskolák pedagógusai. Hazai pedagógiánkban nincs még kialakulva a megfelelő pedagógiai ellátásuk kultúrája, a többségi pedagógusok küszködnek az egyébként integrálható gyermekekkel is. A gyógypedagógiai iskolába való átkerülés lehetőségének megteremtésével megugorhat az ilyen irányú - bekerüléshez szükséges- szakértői bizottságnál kezdeményezett vizsgálatok száma. Ezen ép értelmű gyermekek szülei azonban többségükben nem értenek egyet a szegregálással, bár az ezzel ellentétes esetek sem ritkák. A Ktv. előírja, hogy külön osztályt kell számukra indítani, tehát jogtartó csoportkialakítás esetén felvételük nem a jelenlegi osztályok létszámát növeli, hanem új osztályokat kell indítani számukra. Ennek ellenére szakmailag támogatható a szegregált környezetet valóban igénylők számának felmérése, mivel ilyen osztályoknak is lehet létjogosultságuk. 5. Sok gyógypedagógiai iskola 9-12. osztályok (speciális szakiskola) indításával pótolja a kiürülő feladatokat. Mivel ez a szolgáltatás más intézményekben már biztosított, nem célszerű ebben az iskolában is megszervezni. 6. Azok a szülők választják szívesen az intézményt, akik hiány-szolgáltatásokat keresnek. Ilyen hiányterület az autisták ellátása. Itt azt kell mérlegelni, hogy 3-7 : 3 gyermek-felnőtt arányt tud-e, szándékozik-e biztosítani a fenntartó. Mivel az autisták értelmi képességei igen eltérőek, vagy 2-3 képesség szerint differenciált csoportot kell a későbbiekben működtetni, vagy az iskolában csak az akadémiai készségeket elsajátítani tudókat („A” tanterv) fogadják. Az autista gyermekek osztályai, annak feltételei megfelelnek egyes beszédfogyatékos illetve középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekeknek is. Nem bejósolható mértékben (évi 1-3 fő) az autisták befogadásával vidékiekkel is növelhető a létszám. Fontos szempont, hogy az oktatás saját forrást terhelő költségei lényegesen (évi 500 e Ft, létszámtól függő eltérésekkel) magasabbak, mint amit kis települések lakóhelyi önkormányzata vélhetően megadhat. 7. Lehetőség van a jelenlegi fő profil (enyhe értelmi fogyatékosok iskolája) megőrzésére, a felszabaduló humán erőforrás EGYMI feladatokba irányítására, s mindkét intézményegységben a túlórák minimalizálására. Az túlórák mértéke intézményi szinten: 124 óra/hét Átlagosan 2.500.-Ft+járulékaival számolva ez: 15.192.200.-Ft/év költség (2.500.-Ft x 124 ó x 9,5 hó x 4 hét x 1,29= 15.192.200.-Ft/év) Bár a szakos ellátottsági kötelezettség miatt a túlóra és a megbízási díj nem tüntethető el teljesen, becsülhetően 10 mill Ft-os költségcsökkenés megvalósítható rövidtávon. Az előző pontokban foglaltak fenntartása mellet ez utóbbi lehetőséget javasoljuk.
5.2
Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
Magyarországon tradicionális és elismert a fogyatékkal élők szegregált gyógypedagógiai intézményekben vagy tagozatokon történő nevelése, oktatása. A gyógypedagógiai tanárok ezen szegregáló közoktatási intézményekbe tömörülnek, s több szakmailag önálló intézmény az évek során minőségi munkát végző szakmai műhellyé fejlődött. Másokat azonban –első sorban az osztályokat, tagozatokat- sok kritika ért a rossz feltételek és a szakmai munka elégtelen pedagógiai értéke miatt, mivel az elvi szándékkal ellentétben, amely extra szolgáltatást ígér, működtetésük inkább csak az eltérő fejlődésűek többségtől való elkülönítését szolgálta. Az 1990-es évek végétől több tényező együttes hatására dinamikus mértékben csökken a szegregáló gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmények ellátotti létszáma, a tagozatok pedig megszűnőben vannak. Ezen tényezők
I/B kötet 36. oldal
• • • • •
a szülők érdekérvényesítő hajlandóságának növekedése, gyermekük lakóhelyi integrált nevelésére vonatkozó igényének elterjedése a szolgáltatáshoz jutás esélyegyenlőségét támogató oktatáspolitika a szakértői és rehabilitációs tevékenység szabályozásának szigorítása, az indokolatlan áthelyezések megszüntetésére irányuló minőségfejlesztés a demográfiai tendenciák, a csökkenő gyermek létszám a települések, iskolák megtartó szándékának erősödése a tanulói létszám csökkenésének hatására
Ugyancsak a 90’-es évek végétől bővül a tradicionálisan gyógypedagógiai ellátásra jogosultak köre az autista, valamint a többségi óvodákban és iskolákban nevelt, oktatott tanulási és/vagy viselkedészavart mutató gyermekekkel, tanulókkal (sajátos nevelési igényű – továbbiakban SNI- gyermekek és tanulók). Ekkor még az ellátásukhoz elengedhetetlen gyógypedagógiai szolgáltatás nem volt biztosított. Az „egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény” (továbbiakban még: EGYMI) intézmény típus a kiürülő, de megőrzésre érdemes gyógypedagógiai iskolák számára nyújt lehetőséget, hogy korábbi feladataik ellátása mellett felszabaduló humán erőforrásaikkal (utazó gyógypedagógusokkal) segítsék az SNI gyermekek, tanulók integrált nevelést, oktatását. Az 1993. évi LXXIX. tv 33.§ (12) bekezdése alapján „Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény hozható létre a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítése céljából. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézmény - céljaival összhangban - elláthatja az e törvény 34. §-a a)-b), e), g) és h) pontjában felsorolt pedagógiai szakszolgálat feladatait, az utazó szakember hálózat működtetését, az e törvény 36. §-a (2) bekezdésének b)-e) és g) pontjában felsorolt pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatait, továbbá az intézmény keretén belül óvodai vagy általános iskolai feladatot ellátó intézményegység működhet……” 34. § rendelkezése szerint „A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. Pedagógiai szakszolgálat a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; b) fejlesztő felkészítés; c) ………….EGYMI nem láthatja el (a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység;) d) ………….EGYMI nem láthatja el (a nevelési tanácsadás) e) a logopédiai ellátás; f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; g) a konduktív pedagógiai ellátás; h) a gyógytestnevelés” Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény valamennyi vállalható feladatot ellátja, beleértve az utazó gyógypedagógiai szolgáltatást és a szakmai szolgáltatást. Olyan feladatot nem lát el, amelyet jogszabály nem enged meg. A szolgáltatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében –hasonlóan több más szolgáltatáshoz- normatív támogatás motiválja a kistérségi társulásokat, hogy egyes pedagógiai szakszolgálati feladatokat felvállaljanak.
I/B kötet 37. oldal
A Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás a felsorolt pedagógiai szakszolgálatokat felvállalta oly módon, hogy saját intézményt nem működtet, megállapodás alapján a feladatokat az EGYMI látja el. A kistérségi feladatellátás ezen megvalósítása jogszerű, a vizsgált időszak éves Költségvetésről szóló törvényeihez is igazodik.
Korai gondozás
Konduktív ped
A működési feltételeket ebben az intézményegységben is biztosítani kell, e feltételek részben a Ktv, részben pedig a 14/1994. MKM rendelet vonatkozó előírásaiból lehet levezetni, feladattípusonként. A feladatellátást úgy finanszírozza, hogy az éves Költségvetésről szóló törvény 8. melléklete szerinti állami normatívát igénybe veszi, s ezt saját forrásból kiegészíti. A pedagógiai szakszolgálatokért járó normatív támogatást Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata veszi fel, az óradíjakat ezen alapnormatívák figyelembe vételével határozza meg. A Tanács megtárgyalja és elfogadja az EGYMI által végzett előzetes igényfelmérésre alapozva meghatározott ellátotti létszámot, az óradíjakat. Település
Logopédia
Utazó gyógypedagógia
Gyógytestnevelés
Nevelési tanácsadás
Fejlesztő felkészítés
Pályaválasztási tanácsadás
Hódmezővásárhely Mártély
316
n.a.
243
300
3
5
1
995
14
n.a
0
0
0
0
0
34
Mindszent
32
n.a
29
27
0
0
0
139
Székkutas
29
n.a
0
0
0
0
0
44
24. táblázat: Ellátotti létszámok a költségtérítés tervezetből Forrás: Többcélú Kistérségi Társulás szervezete A települési hozzájárulásokról informáló táblázatokat mellékeljük. Szolgáltatási feltételek, kapacitáskihasználtság Az EGYMI intézményegység szakalkalmazottainak létszáma 13 fő. A feladatellátásba óraadók is bekapcsolódnak, valamint túlórában is dolgoznak a közalkalmazottak. Logopédia Jogviszony
Közalkalmazott túlóra Részmunkaidő vagy vezető Óraadó
Utazó gyógypedagógia
Gyógytestnevelés
Korai gondozás
Fejlesztő felkészítés
fő 6
óra 126
fő 6,7
óra 126
fő 0
óra 0
fő 0,15
óra 3
fő 0,15
óra 3
2
30 9
1
36 10
0
0 0
0
0 0
0
0 0
3
38
1
7
8
39
0
0
0
0
Pályaválasztási tanácsadás
fő
óra
1
3
I/B kötet 38. oldal
Összesen
9,7
203
8,5
179
8
39
0,15
3
0,15
3
2
3
(átszámítva )
25. táblázat: Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményegység személyi feltételei feladatonként 2009/2010. I. félév Az intézménynek a 2008/2009. tanév induló órakerete a 43,5 álláshelyből átszámított 913,5 óra volt. Az EGYMI 430 órával működik a fenti adatközlés alapján, ami 47%-a az összes órának. Logopédia
Utazó gyógypedagógia
Nevelési *Tanácsadás
Korai gondozás
Fejlesz tő felkész ítés
Pályaválasztási tanácsadás
Összesen
Kötelező óra Túlórra
158
144
232
0
0
0
534
32
29
29
0
0
0
89
Összesen
187
173
263
0
0
0
623
Feladat és teljesítése
Túlóra 15,5 % 17 % 12% 0 0 0 14% aránya 26. táblázat: Az EGYMI és a nevelési tanácsadó heti óraszámai, feladatkörönként * Tájékoztató adat, nem az EGYMI intézményegység része
A túlóra elosztásakor 19 túlóra nem határolható jól el, a pedagógusok nagyobb óraszámát tekintettük a fő tevékenységnek. A gyógytestnevelés nem szerepel a táblában, mert óraadók látják el. Foglalkoztatnak óraadókat utazó gyógypedagógusként és logopédusként is, mindösszesen 96 órában. A 25. táblában megadott 430 órával együtt az EGYMI felhasznált órakerete így heti 526 óra, a tantárgyfelosztás szerinti keretből tehát novemberre még 97 óra nem teljesül (megtakarítás). A kistérség által átadott óradíjak és a pedagógusnak megállapított óradíjak a rendelkezésünkre álló adatok alapján egyezést mutatnak, költségszámításról (utazás, kapcsolattartás, vezetői munkaidő, eszköz- és anyaghasználat) nincs tudomásunk. Szükségesnek tartjuk a járulékos költségek elemzését, 2-10% költség mindenképp adódhat. Amennyiben pedig túlórában látja el pedagógus a feladatot, a járulékokkal még többletköltség is keletkezik. Az EGYMI intézményegység létrehozásának célja a humán erőforrás megőrzése és ésszerű kihasználása, a korábbi ráfordított költségek csökkentése volt. Jelenleg az EGYMI feladatellátása túlburjánzó, a Nevelés Tanácsadó szakmai önállóságába belefolyó. Hozzávetőlegesen (50 órára) 161 e Ft /hét csak a túlórák költsége, ami éves szinten becsült 6 mill Ft béren felüli kiadás. Ehhez adódik a 96 óra megbízási díja, éves becsült 11,7 mill Ft. Szükséges még kitérni a megbízásokra: 1 fő közalkalmazott éves bére, járulékkal F4 besorolás Szakvizsgázott éves bére G 10 ( túlóradíja, járulékkal) 2257.- Ft Óraadó díja 38 hétre, járulékkal Számlát adó díja 38 hétre, járulékkal
160.300.-Ft x 1,29x12 hó = 2.481.444.-Ft 205.300.-Ft x 1,29x12 hó = 3.178.044. Ft 2500.-Ft x 1,29 x 21ó x 38 hét = 2.573.550.-Ft 2500.-Ft x 21 ó x 38 hét = 1.995.000.-Ft
I/B kötet 39. oldal
Az óraadó foglalkoztatása 2.500.-Ft díjjal számolva (ezt a díjat alkalmazzák) egy fiatalabb közalkalmazott bérével összehasonlítva költségesebb, azonban képzettebb közalkalmazotthoz képest már nem. Még kevesebb a költség a szolgáltatás vásárlása (pl. egyéni vállalkozó) esetén. Továbbá az utazást és egyéb költségeket az óraadó maga fedezi. Tehát a megbízások –amennyiben szükségesek- nagyobb időtartamú megbízás esetén már költségtakarékosak. Mindemellett - bár az óraszámok fel nem használt 97 órát mutatnak- a gyakorlati megvalósítás során a pedagógusok erejük határáig teljesítenek, melynek valódiságáról a helyszínen magunk is meggyőződhettünk. Okainak elemzésére a következőkben térünk ki. Nehezen tudják teljesíteni a megrendelői igényeket, a szakmai kompetenciák biztosítása érdekében rugalmas munkaerő kihasználást valósítanak meg. Ebből azonban olyan órabeosztás keletkezett, ami az egységes pedagógiai szakszolgálat intézmény típusra jellemző, vagyis nem különül el a többi feladattól a nevelési tanácsadás. Emellett további, korrekciót igénylő beosztások is vannak, amit amint lehetőség van erre, meg kell változtatni. 1. Az EGYMI intézményegység vezetőjének 10 kötelező órája van. Mindössze 4 órát teljesít a saját intézményegységében, további 7 órában átdolgozik a másik két intézményegységbe. Erre nem ad lehetőséget a Ktv., az intézményegység szakmailag elkülönülő, az órabeosztás szempontjából ezért úgy kell eljárni, mint amikor másik intézményben történik az alkalmazás. Órát adni tehát más intézményegységben vagy két részfoglalkozású alkalmazási irattal, vagy átirányítással (meghatározott ideig lehetséges), vagy külön díjazás ellenében lehet. A külön megbízási szerződés jogszerű, amennyiben az adott dolgozó az alkalmazási iratok és a munkaköri leírás alapján nem az intézményegység dolgozója. (Ez esetben adható a túlóradíjtól eltérő díj is, valamint a költségekért nem az intézmény áll helyt.) 2. A Nevelési Tanácsadó munkatársai a kötelező óráik terhére dolgoznak -az iskolai habilitáción kívül- a logopédia szakszolgálatban, utazó gyógypedagógiában. A Nevelési Tanácsadó intézményegység-vezetője a valóságban ellátja a vezetői feladatot, azonban a tantárgyfelosztásban 10 kötelező órájából egyet sem teljesít az intézményegységben. Ez az elosztás a nevelési tanácsadás vezetésével nem fér össze. Kötelező óráit az intézményegységben kell teljesítenie, másik intézményegységben további jogviszonyban vagy túlórában dolgozhat. 3. A Nevelési Tanácsadó pszichológusa látja el a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást. Ez a feladat jelentős bevételt eredményez13 a magas ellátotti szám miatt. Javasoljuk a pszichológus két intézményegységbe való megosztott alkalmazását, valamint a szakszolgálat megerősítését továbbtanulási, pályaválasztási pedagógussal – legalább részmunkaidőben.
Gyógypedagógiai feladatok Korai gondozás és fejlesztő felkészítés A korai gondozásban és a fejlesztő felkészítésben részesülő gyermekek a szülő választása alapján, a szakértői és rehabilitációs bizottság kijelölésével vehetik igénybe az intézmény szolgáltatását. 13
1. számú melléklet: „Pedagógiai szakszolgálati feladatok költségigénye 2009.jan 01-jún 30. Forrás: Hmv Többcélú Kistérségi Társulás szervezete
I/B kötet 40. oldal
E tanévben 1-1 fő családban nevelkedőt fejlesztő felkészítésben részesítenek, heti 3 órában 0,3 álláshelyen, kötelező óra terhére. Az állami normatíva 325.000.-Ft, a társulási megállapodás alapján az óradíj értéke (kötelező órában látják el) 367.650.- Ft, a számított hozzáadott támogatás 42.650.-Ft. Amennyiben az ellátottak száma nő és óradíjat kell fizetni, többletköltség fogja a fenntartót terhelni. Az óradíjat költségszámítás után csökkentve kell a pedagógusoknak megállapítani, vagy emelni kell a Társulással kötött megállapodásban. Hódmezővásárhelyen egyidejűleg 4-5 súlyosan, halmozottan sérült tanulóval lehet számolni, mindenképp javasolt a gyermekeket számba venni, mivel tankötelesek. A gyermekek vélhetően különböző nappali illetve bentlakásos szociális intézményeket vesznek jelenleg igénybe. A korai fejlesztés a gyógypedagógia újabb és rendkívül fontos ága, nagy jelentősége van az időben megkezdett fejlesztésnek és terápiának. A szülők számára megterhelő a gyermekek utaztatása, de ennél az életkornál még nagy áldozatokra készek. A legjobb szolgáltatás mellet is előfordul, hogy inkább nagyobb településre –Szegedre, vagy akár Budapestig- utaznak. Ennek ellenére fontos, hogy Hódmezővásárhelyen legyen elérhető szolgáltatás. A korai fejlesztés normatív támogatása szűkös, egyéni órákat nem fedez. Normatíva 1 ellátottra Heti előírt óra Költség 2500.- Ft/ óradíjjal 3 órára Fenntartó saját forrása
239.000.-Ft/fő/év 2-4 egyéni, vagy 4-6 csoportos óra 377.325.-Ft 138.325.-Ft/fő/3 egyéni óra
Mindkét feladatra 11.000.-Ft/fő /év kiegészítő támogatás igényelhető, mivel a Társulás vállalta a megszervezésüket. Gazdaságos és egyben szakmailag is elfogadott a korai fejlesztést részben csoportos órákkal, a szülő közreműködésével megszervezni, de erre csak nagyobb ellátotti létszám esetén nyílik lehetőség. Korai fejlesztésben az EGYMI 3 főt lát el heti 12 órában, mint kijelölt intézmény. A 14/1994. MKM rendelet 8.§ (9) bekezdése kimondja, hogy „Ha a korai fejlesztést és gondozást otthoni ellátás keretében szervezik meg, a szakértői és rehabilitációs bizottság gondoskodik a szükséges szakemberről, utazó gyógypedagógus stb. alkalmazásával, illetőleg a gyermek lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb lévő közoktatási intézményben vagy a korai fejlesztés és gondozás feladatában részt vevő intézményben foglalkoztatott szakember megbízásával, vagy ezekben az intézményekben szervezett foglalkoztatására történő beutalással.” Itt kell megemlíteni, hogy korai fejlesztést és fejlesztő felkészítést további pedagógiai szakszolgálatok is nyújtanak a város és térsége lakosai számára (Kapcsolat Központ Csodaház, Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon, valamint a több éves hagyománnyal rendelkező szegedi Odu Fejlesztő Központ). Igényelhető, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottság adja ki a megbízást óraadásra. Ekkor az EGYMI dolgozója láthatja el megbízással a feladatot, az intézmény pedig tárgyi feltételek ingyenes rendelkezésre bocsátásával járulhat hozzá. Mindezek ellenére szakmai szempontból üdvözölt és támogatandó, s az intézmény megítélését is javíthatja, ha ezeket a szolgáltatásokat is nyújtja.
I/B kötet 41. oldal
A fenntartónak javasoljuk, hogy mérlegelje, és idejében meghatározott keret létszámokkal szabályozza, hogy hány fő felvételét engedélyezi. Az általunk feltárt tényezők ismeretében: korai fejlesztés 5 főre 12 óra fejlesztő felkészítésre 3 főre 9 óra létszám keretet javaslunk. Ezen óraszámok csak ambulánsan fejlesztett gyermekek esetében elegendőek, az otthonba történő ellátásnál csak egyéni órák lehetnek, melyek mértéke elérheti a fejenkénti heti 5 órát. Külön ki kell emelni a megyei jogú várost érintő, a fejlesztő iskolai osztály megszervezésére irányuló kötelezettségét. A fejlesztő iskolai osztály a súlyosan, halmozottan sérültek (középsúlyos értelmi fogyatékosságnál mélyebb értelmi sérülés és/vagy a mozgás-és a kommunikáció legsúlyosabb mértékű akadályozottsága) iskolai rendszerű fejlesztése. E gyermekek tankötelezettségét néhány éve vezették be, letelik a felkészülési idő. A Ktv. 87. §-a ugyan a megyei önkormányzatnál nevesíti a kötelezettséget 87. § (1) A megyei önkormányzat, továbbá - ha a (2) bekezdés másképp nem rendelkezik - a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni........ f) a fejlesztő felkészítés teljesítéséhez szükséges feltételekről,… azonban abban az értelmezésben, mely szerint a megyei jogú város a megyei joggal a megye kötelezettségeit is vállalta, elvárás a szolgáltatás megszervezése a megyei jogú városok felé. Indokolja ezt a feladat jellege: a súlyosan/halmozottan sérülteknek napi iskolába járási lehetőséget kell biztosítani elérhető közelségben. „30/A. § (1) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, a fejlesztő felkészítés keretei között a tankötelezettségét teljesíti (a továbbiakban: fejlesztő iskolai oktatás). A fejlesztő iskolai oktatás az e törvény 30. §-ának (6) bekezdésében meghatározott intézményekben szervezhető meg (a továbbiakban: fejlesztő iskolai oktatás). A fejlesztő iskolai oktatást a tanév rendjéhez igazodóan kell megszervezni. A fejlesztő iskolai oktatást a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatása irányelvének alkalmazásával kell megszervezni, oly módon, hogy a heti fejlesztő foglalkozások száma elérje a húsz órát................. A fejlesztő iskolai oktatásban rehabilitációs pedagógiai programot és annak alapján egyéni fejlesztési terveket készítenek. A rehabilitációs pedagógiai program bevezetésére a pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”14 „(3) A fejlesztő iskolai oktatás a tanév rendjéhez igazodó, tanítási évfolyamokra nem tagolódó, de felépítésében az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat.”15 125. § (1) (2) A fejlesztő iskolai oktatás e törvény 30/A. §-ának (1) bekezdése szerinti megszervezése 2010. szeptember 1-jétől kötelező. Eddig az időpontig az érintett tanulók részére a fejlesztő felkészítés egyéni fejlesztő felkészítés keretében is megszervezhető…………. A szakértői vélemény tartalmazza……… 14 15
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 14/1994. MKM rendelet 9/A§ (3)
I/B kötet 42. oldal
„g) annak megállapítását, hogy a gyermek a tankötelezettségét fejlesztő felkészítés, illetőleg fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesíti, a fejlesztő felkészítés feladataiban részt vevő intézményt, a foglalkozások heti idejét, továbbá a foglalkozásokhoz szükséges, a szakértői és rehabilitációs bizottság által biztosított szakembereket,..”16
Ez a szolgáltatás igen költséges. Amennyiben a megyei ellátást tenné elérhetővé lakosainak és ez nem a településen lesz, a napi szállítást kell megszervezni, ehhez pedig speciális járműfelszereltségre (kerekesszék rögzítés, akadálymentesítés) van szükség. Az önkormányzat a fenntartótól kapott információ alapján a Kapcsolat Központban tervezi a fejlesztő iskolai osztály megszervezését.
Utazó gyógypedagógia Az utazó gyógypedagógiai hálózat feladata, hogy a többiekkel együtt nevelt, oktatott SNI gyermekek számára biztosítsa az előírt rehabilitációt. Ezért a szakos gyógypedagógus biztosítását a Ktv. kiköti. Az EGYMI intézményegységben végzettségeket tekintve - a látássérültek pedagógiája szak kivételével- valamennyi fogyatékosság típusra rendelkeznek szakemberrel. Heti 173 órával működnek, melyben 20 túlóra is van. Az óraszámot és az önkormányzati költségvetési rendeletben feltüntetett SNI mutatókat összehasonlítva átlagosan 1 SNI gyermekre, tanulóra jut 1 óra, ami nem magas. A tanulási, beilleszkedési, magatartási zavart mutató gyermekek fejlesztése nem az utazó gyógypedagógiai hálózat illetékességi köre. Annak nincs akadálya, hogy kapacitás esetén a gyógypedagógusok az SNI gyermek ellátása mellett közreműködjenek a BTM gyermekek, tanulók fejlesztésében. Utóbbi feladatra a későbbiekben térünk ki. Gyakori, hogy a Ktv. félreértéséből fakadóan személyenként igénylik a szülők, pedagógusok a kötelező órák meghatározott -15-50%-át- rehabilitációra. Az utazó gyógypedagógus feladata sokrétűbb, mint az egyéni rehabilitációs foglalkozások tartása, egyéni fejlesztési tervet kell készítenie, s feladatát a kéttanáros modell szerint, vagy tanácsadással is teljesítheti. A középfokú intézmények tanulói számára sokszor nem egyéni órákat kell adni, hanem segíteni kell a segédeszközök kiválasztását, használatát, a kiesett funkciók kompenzálást. Lehetőség nyílhat egyes intézményekben olyan terápiákat szolgáltatni, amely csoportosan igénybe vehető. Az intézményegység-vezető szakmailag felkészült, a szervezés nagyon nehéz logisztikai feladatát jól tervezetten, az igazgatóval és vezető kollégáival szorosan együttműködve végzi. Mivel az egyéni órák esetleges csökkentése elégedetlenséget válthat ki a befogadó intézményeknél, mindenképp támogatni kell az intézményegységet az utazó gyógypedagógiai feladatok mértékének szinten tartásában, racionalizálásában. Az utazó gyógypedagógiánál az órakeret limitet javasoljuk, valamint hogy legyen további lehívható keret (céltartalék) a költségvetésben, ha olyan szakos gyógypedagógust kell biztosítania, akit csak túlórában vagy megbízással tudnak kirendelni.
16
14/1994. MKM. Rendelet 14. § (1)
I/B kötet 43. oldal
A tantárgyfelosztásban heti 6 óra szerepel diagnosztika címén. Az utazó gyógypedagógus nem diagnosztizálhat, ez a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság illetékessége. Ne vállalják át a többségi pedagógusoktól az odafigyelő, eltéréseket értelmező munkát.
További feladatok Logopédia A logopédiai szakszolgálat maga állapítja meg, mely gyermekek részesüljenek terápiában. Forgalmuk a 2008/2009. tanévben 428 fő volt, idén pedig 422 (a 24. tábla kistérségi költségigény terve 391 órát tartalmaz). A logopédia szakos gyógypedagógusok tehát 422 esetet látnak el heti 203 órában, átszámítva 9,7 álláshelyen. A heti órakeret 33,5 %-a túlóra vagy megbízási díj. Ezt az egyébként magas óraszámot annak tükrében kell megítélni, hogy az EGYMI megalakulása előtt mekkora volt a logopédiai szolgáltatás heti óraszáma a városban. A logopédiai szakszolgálat átlagosan 3 fős csoportokban dolgozhat, a 2 fős átlag alacsony. A logopédiához heti 17 óra vizsgálat, diagnosztika van betervezve, ez nem indokolt. A szeptemberi 1-3 hetes logopédiai szűrés után végezhető a terápia, további vizsgálat legfeljebb egy-egy fölbukkanó esetben szükséges. Vélhetően ezek a vizsgálatok tanulási zavarok felkutatására irányulnak, ez esetben javasoljuk, hogy a nevelési tanácsadásnál szerepeltessék az órákat. A logopédia szakos gyógypedagógus a sajátos nevelési igény körébe tartozó beszédfogyatékosság és a tanulási zavarok szakos gyógypedagógusa, de maga a logopédiai szakszolgálat nem foglalkozhat SNI gyermekekkel. Az SNI gyermeket, tanulókat az utazó gyógypedagógus hálózat órakeretében kell habilitációs órában részesíteni, és az előírt egyéni naplót kell vezetni. Gyakran előforduló probléma országosan, hogy –mivel a logopédia szakos látja el- ugyanaz az SNI gyermek két statisztikai létszámba is bekerül. Ez pedig a kétféle normatíva együttes lehívását eredményezi. Ezért annak ellenőrzése, hogy a logopédiai naplóban nem szerepel-e SNI diagnózis, az ÁSZ és MÁK ellenőrzések egyik területe. Az intézményegységben a nyilvántartásokat helyesen, az SNI ellátástól elkülönítve vezetik. Más dokumentumokban a szövegekből az olvasható ki, SNI –ek rehabilitációját is végzi (diszlexia, dadogás került megnevezésre) a logopédus. Belső használatra készült szakmai szövegekben ez nem okoz nagyobb problémát, azonban hivatalos dokumentumokban kerüljék a Ktv. 121. §-ban vagy a 2/2005. (III. 1.) OM rendeletben (a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve) szereplő, SNI állapotokat jelölő kifejezéseket. A gyógypedagógia, a logopédia kínál alternatívát a logopédiai ellátást igénylő probléma elnevezéséhez (tanulási nehézség, részképesség-zavar, beszédritmus zavara, stb). A helyszíni interjúban a vezetők elmondták, hogy a logopédia tárgyi feltételei a nevelési, oktatási intézményekben nem mindenütt biztosítottak. Nem alakult ki, hogy a helyszínen hozzáférhetően elhelyezve rendelkezésre álljanak az eszközök és anyagok. A Többcélú Kistérségi Társulás területén minden, a tagok által fenntartott intézményben legalább egy munkaszobát fel kell szerelni a logopédiai szakszolgálat számára. Megfelelő feltételek híján a lakosok számára mégsem biztosított az esélyegyenlőség, az alkalmatlan környezet miatt terápiára kell utazniuk városon belül, vagy a településekről. Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás A legnagyobb esetszámú feladatellátás az 1212 esettel. A 7-8. osztályos tanulók végzett munkára a többcélú társulást 2000.-Ft/fő kiegészítő támogatás illeti meg. Adat hiányában (személyiségi jogot érint) nem tudjuk véleményezni, de vélhetően más célra felhasználható bevételt eredményez a tevékenység.
I/B kötet 44. oldal
1 fő szakvizsgázott, e területen képzett pszichológus látja el, legalább további 0,5 - 1 pedagógus bevonása indokolt lenne ekkora forgalomnál. Gyógytestnevelés A bekerülés az iskolaorvosok és a háziorvosok javaslatára történik. A vezetőkkel folytatott megbeszélés során elhangzott, hogy korábban egy szakorvossal álltak kapcsolatban, a szakmai együttműködés zavartalan volt. Jelenleg a több orvos közreműködése miatt kevésbé egységes a bekerülés elbírálása és nem mindig értelmezhető a kísérő dokumentáció. A vezetői beszámolóból idézve: „A gyógytestnevelőknek nehéz volt pontos diagnózis hiányában az egyes kategóriákba való sorolás.” A házi gyermekorvosok számára egységes protokoll áll rendelkezésre, amely meghatározza, milyen állapotokat milyen kategóriába kell sorolniuk. A protokoll (szakmai állásfoglalás) használata mindenképp kérhető, elvárható. A gyógytestnevelés ellátására alkalmazott gyógytestnevelők a város nevelő, oktató intézményeiben dolgozó pedagógusok.. A megbízási jogviszonyban foglalkoztatott 7 fő gyógytestnevelő elsősorban saját intézményében lát el feladatokat 1-3 csoportban, az EGYMI külön megbízásával, óradíjért. A jelenlegi ellátotti létszám: 224. Az alacsony 1400.-Ft-os óradíjaknak köszönhetően a feladatellátást az állami normatív kiegészítő támogatás fedezi, nem igényel többletforrást. A gyógytestnevelés feltételei az egyes intézményekben közel ideálisak. Az EGYMI feladatköre nagyon széles körű, a gyógytestnevelés pedig szakmailag nem áll kapcsolatba egyéb feladataikkal. A gyógytestnevelést érdemes lenne egy vagy néhány iskola feladatkörébe átadni. Jelenleg a pedagógusok kötelező óráiba nem fér be a feladat, de a külön megbízással történő alkalmazás akkor is lehetséges, ha nem az EGYMI, hanem valamely (vagy mindegyik) többségi iskola venné át a szakszolgálat működtetését. Szakmai szolgáltatások tekintetében az intézmény egésze példaértékűen él lehetőségeivel. Több tájékoztató kiadványuk, iratuk van, melyek a tájékoztatást szolgálják. Széles skálán kínálnak rövid időtartamú szakmai programokat. Lehetőségük van akkreditált továbbképzéseket indítani, felnőttoktatásba is bekapcsolódnak. Szakmai szolgáltatásra külön alkalmazott nincs, a szervezési és lebonyolítási idő viszont jelentős. A válság és az uniós pályázatok képzései miatt jelenleg szűk a kereslet a szakmai szolgáltatásokra. Szerény többletbevételt eredményezhet, ha az EGYMI 1-3 órás tréningeket, képzéseket napijegy ellenében szolgáltat. A teljes körű ingyenességet nem javasoljuk, az ingyenes és a térítéses programok kereslethez igazodó megválasztása mellett a programok továbbra is látogatottak maradhatnak. Esetleges későbbi kereslet esetén is az alapfeladatok zavartalan ellátásának kell elsődlegesnek lennie, ezért jelentős bevételt szakmai szolgáltatásokból nem javaslunk az EGYMI-hez tervezni.
5.3
Nevelési Tanácsadó
A közoktatási szolgáltatások fejlesztésére irányuló törekvések nyomán a korábban iskolaérettségi vizsgálatokkal, „szűréssel” és fejlesztéssel foglalkozó, alig szabályozott nevelési tanácsadás feladatköre jelentős változáson ment át az utóbbi évtizedben. A változást kiváltó tényezők: • a differenciált tanulói szükségletek
I/B kötet 45. oldal
• • • •
a nagyszámú beilleszkedési és tanulási nehézséggel küzdő gyermek és tanuló a SNI körének bővülésével megsokszorozódó vizsgálati igény miatt szükségessé vált munkamegosztás a szakértői és rehabilitációs bizottságokkal a szülők és pedagógusok szolgáltatás iránti növekvő igénye a szolgáltatáshoz jutás esélyegyenlőségét támogató oktatáspolitika
Jelenleg a 14/1994. MKM rendelet részletesen szabályozza a nevelési tanácsadást. Fő feladata a beilleszkedési és tanulási nehézségek felismerése (vizsgálata) és szakvéleményezése, a szakvéleményen alapuló fejlesztés ellenőrzése a gyermekek, tanulók óvodájában/iskolájában, valamint a SNI gyanúja esetén együttműködés és munkamegosztás a szakértői és rehabilitációs bizottsággal. Az iskolaérettség vizsgálata a 7. életévük betöltésével még további óvodai nevelést igénylők körére korlátozódóan feladata. Fejlesztés (terápia) továbbra is végezhető indokolt esetekben, de ez mára már elsődlegesen a többségi intézmények pedagógusainak a Ktv-ben és hivatkozott rendeletben előírt feladata (állami támogatást is kapnak az intézmény fenntartók a fejlesztési feladatok jogszabályban elrendelt többlet költségeire). Ezzel szemben tovább élnek a nevelési tanácsadás korábbi feladatellátásra vonatkozó elvárások (szűrés, minél több óvodás iskolaérettségi vizsgálat, egész tanéven vagy több tanéven áthúzódó terápia iránti igény), ami az új feladatokkal együtt vagy leküzdhetetlen túlterheltséghez vezet, vagy a szakalkalmazotti létszám növekedéséhez. 14./1994.(VI.24.)MKM rendelet 22. (8)-(9) bekezdése alapján: „(8) A nevelési tanácsadást ellátó intézmény a szakvéleményében foglaltak végrehajtásának ellenőrzése keretében feltárja a gyermek, tanuló fejlődését segítő, illetve hátráltató körülményeket, hiányosságokat. A hiányosságok megszüntetése érdekében – szükség szerint – tájékoztatást nyújt az intézmény érintett vezetőinek, pedagógusainak, nevelőtestületének, közreműködik a megoldási javaslatok kidolgozásában, felhívja a fenntartó figyelmét, ha az intézkedés megtétele azt indokolja. (9) A nevelési tanácsadást ellátó intézmény a (8) bekezdésben meghatározott feladatainak végrehajtásához éves munkatervet készít.” Az ellenőrzés éves munkatervével és az ellenőrzés dokumentálásával kapcsolatban nincs további előírás. A munkaterv készítéséhez a felülvizsgálatok, az ellenőrzéshez a belső ellenőrzés gyakorlatát célszerű alkalmazni. A tanév 1. hónapjában adatközlést érdemes kérni az intézményektől, mivel a gyermekek, tanulók intézményt válthattak. Az ellenőrzésekről e célra megkezdett naplót vezessenek, melybe az intézmény ellenőrzésének napja, a BTM gyermekek, tanulók névsora és az észrevételek összegezése kerül be. Az intézmény képviselője szignálja a naplóba bejegyzetteket! A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv 33.§ (12) bekezdése alapján a nevelési tanácsadás feladat ellátható az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény keretein belül, de szakmai elkülönülését biztosítani kell. …..Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményben, az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézményben - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként - megszervezhető a nevelési tanácsadás, a családsegítő szolgálat, az iskola-egészségügyi ellátás is. A Nevelési Tanácsadó szakmai és szervezeti elkülönülése jelenleg nem valósul meg, mivel a vezető és a szakalkalmazottak kötelező óráikat részben vagy egészében másik szervezeti egységben teljesítik. Az egységes módszertani intézmény nem integrálhatja a nevelési
I/B kötet 46. oldal
tanácsadást a többi feladata közé. A korábban már hivatkozott Ktv. 33.§ (12) bekezdése alapján „….. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményben, az egységes konduktív pedagógiai módszertani intézményben - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként - megszervezhető a nevelési tanácsadás,…”
Létszám Előírt
1 1
1
5
4
0
0
Kisegítő
Ügyvitel
Orvos (fő)
Családsegítő
Szociális munkás
Pszichológus (fő)
Gyógypedagógus (fő)
Pedagógus
Vezető
Feladat
Szolgáltatási feltételek, kapacitáskihasználtság A nevelési tanácsadás feladat ellátásra a tantárgyfelosztás szerint 232 órát terveztek, 15 közalkalmazott részvételével. A heti óraszámból 201 a kötelező órák terhére, 29 pedig túlórában tervezett. A szakalkalmazottak leterheltek, de ennek mértékét jelen vizsgálatban nem tudjuk meghatározni az (iskolába, EGYMI-be való) átdolgozások miatt. Az átdolgozás megszüntetésével, a terápiák csökkentésével az egyébként megfelelő létszámú intézményegység elláthatja a feladatait kötelező óráiban. A helyszíni megbeszélés során kapott adatok alapján az állományba 5 fővel több szakalkalmazott van a minimum feltételekhez viszonyítva, de több a feladat is. Az iskolapszichológia fontos szolgáltatás, ez további 1-2 álláshelyet indokol. Mint azt korábban kifejtettük, a szakalkalmazottak nem ebben az intézményegységben dolgoznak kizárólag. Orvos nincs. Lehetőség szerint gyermekgyógyász-gyermekpszichiáter szakorvost legalább részmunkaidőben alkalmazni kell.
0
1
1
1 2+1 1 1 1 27. táblázat: A nevelési tanácsadó személyi feltételei
1
1
A fejlesztő órák száma feltűnően magas. Jól megtervezett tájékoztatással, a legsúlyosabb állapotok terápiájának megtartása mellett át kell állni a fejlesztést az óvodák és iskolák pedagógusainak. A fejlesztést, terápiát a Nevelési Tanácsadó szakemberei a lakóhelyeken végzik, ami nagyon kedvező a szolgáltatást igénybe vevőknek, de magas kiküldetési költséget eredményez. A Többcélú Kistérségi Társulás mindössze 11.000.-Ft/fő állami támogatást vehet fel azok után, akik legalább 6 órában részesültek terápiában. Ez az összeg legfeljebb évi 3-4 órát fedez. Tehát nem gazdaságos a túlzóan sok terápiás fejlesztés. A vizsgálatok száma eléri egyes megyei körzetű szakszolgálatok forgalmát, különösen az iskolaérettségi vizsgálatok száma utal indokolatlan vizsgálati kérelmekre. Az iskolaérettség megállapítása céljából kizárólag a túlkoros – őszi, téli hónapokban született- gyermekek esetében lehet és kell a nevelési tanácsadónál vizsgálatot kezdeményezni. A gyermekek számára a vizsgálat megterhelő, az indokolatlan vizsgálatokat kerülni kell. A nevelési tanácsadó a beérkező kérelmeket nem utasíthatja vissza, ezért megelőző tájékoztatással (óvodavezetők közössége, kistérségi tanács) és a fenntartó eszmei támogatásával csökkentheti a kérelmeket. A nevelési tanácsadó forgalmát és terápiás tevékenységét csökkenteni célszerű.
I/B kötet 47. oldal
2007/2008. nevelési év
Feladat
2008/2009. nevelési év (fő)
(fő)
537 763 ebből iskolaérettség 110 135 337 347 Terápia n.a. 60-70 Egyéb 28. táblázat: A nevelési tanácsadást igénybe vevők szakmai feladat szerinti megoszlása Vizsgálat
Feladat
Otthon nevelkedő 5 év alatti
Óvodás és/vagy tan(óvoda)köteles korú
Általános iskolai tanuló
(fő)
(fő)
(fő)
Középiskolai tanuló
Összesen
(fő)
5 162 351 163 763 135 135 5 297 351 163 Összesen 898 29. táblázat: A nevelési tanácsadást igénybe vevők megoszlása a 2008/2009. nevelési évben oktatási szintek szerint Feltűnő a középiskolások szintén magas száma. A középiskolákban elterjedt az értékelés alóli felmentések kérése, mivel ez könnyebbséget jelent a tanulmányokban és az érettséginél. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség már kisiskolás korban megnyilvánul, ezért a megállapításához kötődő értékelési felmentést 6. osztályig lehet kéri, ezután csak igazgatói nyilatkozattal és kifejezetten indokolt esetben adható felmentés. Amennyiben ilyen kérelmek érkeznek, azt a nevelési tanácsadó megalapozott indoklás vagy nyilatkozat hiányában visszajuttathatja. A fenntartó és az intézményvezetés a felmentések megszerzésére kezdeményezett vizsgálatok számának visszaszorítására lépéseket tett, az igazgatók bevonásával próbálnak eredményt elérni.
Vizsgálat
- iskolaérettség
Kötelező órák terhére ellátott
2008/2009. forgalom
36 hétre óra
Heti óra
Álláshelyre átszámítva
763 1872 52 2,5 135 337 9 0,5 347 5522 153 7,3 Terápia* 592 200 6,5 0,3 Ellenőrzés* 387 11 0,5 Egyéb * 9462 264,5 11,5 Összes 30. táblázat: A kötelező órák terhére ellátott feladatok álláshely igénye a 2008/2009. nevelési év vonatkozásában (*becsült) Vizsgálat*
ebből iskolaérettség
A nevelési tanácsadásban jelentősek az adminisztrációs feladatok, valamint a kötelező órákba nem tartozó feladatok. A jelenlegi szakalkalmazotti létszám mellett 1 főre számítva a nem kötelező órákban az alábbi becsült időbeosztással láthatóak el a feladatok: • • • •
szakvélemények elkészítése utazás nyilvántartások vezetése dokumentum elemzés, felkészülés
heti 5 óra (min) heti 0,5 óra heti 2 óra heti 2 óra
I/B kötet 48. oldal
• • •
vizsgálati eljárások, szakirodalom (önképzés) heti 2 óra szakmai egyeztetés, team megbeszélés heti 5 óra személyes és telefonos tájékoztatás heti 2,5 óra összesen heti 19 óra. A vizsgált nevelési tanácsadó munkaidő elemzése azonban –a fejlesztés intézményektől való átvállalása miatt- heti 5 óra utazást jelez, a nem kötelező óra összesen 23,5. Az utazások a nem kötelező órák többi feladatától vonják el az időt. A nevelési tanácsadás nem kötelező feladatainak elemzése tehát mutatja azt a tapasztalati tényt, hogy más pedagógus munkakörökhöz viszonyítva kötötten lefedett a szakalkalmazottak kötelező órák után fennmaradó munkaideje. További problémát okoz, hogy az ügyfelekkel való kommunikáció (megbeszélés a szülővel, telefonos megkeresések) időigényes, a ráfordított idő alig szabályozható. Tárgyi feltételei jók, esztétikusan dekorált, kellő számú helyiséggel rendelkező épületben működik. Az akadálymentes bejárat hiányzik, valamint rendszeresen bővíteniük kell vizsgálati eszközkészletüket. A nevelési tanácsadó törvényességi és szakmai vizsgálata a szakvélemények elemzésére és a szolgáltatás elérhetőségére terjedt ki. A nevelési tanácsadó kivételesen jól elérhető, a folyamatos elérhetőségről a tanítási szünetekben gondoskodnak, valamint az ügyfelek 18 óráig felkereshetik. A szúrópróbával ellenőrzött szakvélemények tartalmazzák a 14/1994. MKM rendeletben előírtakat. Olyan megállapítást nem tartalmaznak, amelyre nevelési tanácsadó nem jogosult. Javasoljuk, hogy az igazgató ruházza át a kiadmányozási jogát a Nevelési Tanácsadó intézményegység vezetőjére a nevelési tanácsadással összefüggő irattok (kiemelten: szakvélemények) körében. A nevelési tanácsadó vezetője irányítja a szakmai munkát, ő felel a vizsgálatok és a diagnózisok megfelelőségéért, a szakvéleményék tartalmáért és formájáért . A tevékenység államigazgatási jogkört érint, a szakvélemény több éven keresztül állami támogatások felvételét alapozza meg. Mivel nem váltható ki a nevelési tanácsadó vezetőjének felelőssége, a kiadmányozó is ő legyen. A Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás a nevelési tanácsadás feladatot felvállalta oly módon, hogy saját intézményt nem működtet, megállapodás alapján azt az Intézmény látja el. A Nevelési Tanácsadó intézményegység költségvetésből működik, működtetéséhez az EGYMI-nél leírt módon hozzájárul a Kistérségi Társulás. A szolgáltatáshoz egyenlő eséllyel történő hozzáférés biztosítása érdekében –hasonlóan más pedagógiai szakszolgálatokhoznormatív támogatás motiválja a kistérségi társulásokat, hogy a nevelési tanácsadás feladatot felvállalják. Összege 11.000.-Ft/fő. Igénybe veszik továbbá a pedagógiai szakszolgálati normatívát, ami 970.000.-Ft/fő, valamint az Informatikai fejlesztés illetve Minőségfejlesztés címen az éves Költségvetési törvényben meghatározott, és a szakminisztériumhoz benyújtandó pályázattal lehívható, változó célra és összegben elnyerhető kötött felhasználású összeget. 6
Javaslatok
Elemzésünk alapján az alábbiakat javasoljuk a fenntartónak, illetve a vizsgált intézménynek: •
A fenntartó és az intézmény vezetése rendszeresen felméri, hogy hány gyermek beíratására lehet számítani az első évfolyamon. Mivel évről évre nehézségeket okoz a szakértői vélemények kései megérkezése, javasoljuk hogy tegyenek lépéseket a szakértői vizsgálatok előrehozására (óvodák december hónapban adják be kérelmeiket). Mivel a gyermeklétszám csökkenése pedagógus álláshely megszűnést
I/B kötet 49. oldal
• •
•
•
•
• •
•
•
•
indukál, célszerű munkaerő átcsoportosítási, illetve gazdálkodási tervet készíteni az intézménynek. Fontos a gyermeklétszám növelése érdekében, hogy az intézmény népszerűsítse azokat a tevékenységeket, amelyek vonzóvá teszik az intézményt (óvodát, iskolát, szakszolgálatokat) az intézmény-használók körében. Az országos és a megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok felé a jegyző továbbra is jelentse be az intézmény szolgáltatásait az alapító okirat megküldésével, minden év január 30-ig. A bizottságok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szülők a lakóhelyi korai fejlesztést válasszák a szegedi helyett. Az intézmény óvoda, iskola intézményegysége nem az alapító okirata szerinti, hanem annál szűkebb körben biztosít felvételt. Az ép értelmű SNI gyermekek, tanulók a többségi intézményekbe járnak, az iskola fő profilja jelenleg is az enyhe értelmi fogyatékosok ellátása. Szükségesnek tartjuk az alapító okirat pontosítását, mivel jelen formájában félreértésre adhat okot (tulajdonképpen a szakértői és rehabilitációs bizottságok bármely sajátos nevelési igényű számára kijelölhetik). Javasoljuk az „értelmi fogyatékos” kifejezés helyett az „enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos” kifejezések használatát. A tanulási és viselkedési zavarok esetében („megismerő funkciók vagy a viselkedés organikus okokra visszavezethető…..) be kell kerüljön az alapító okiratba, hogy a többiekkel együtt nem nevelhető gyermekeket, tanulókat fogad az iskola – amennyiben a fenntartónak ez lesz a szándéka (jelenleg ez nem releváns). Ekkor külön e célra működő osztályokat kell kialakítani. A kettős vagy halmozottan sérült (testi- és értelmi fogyatékos), valamint a nyelvi fejlődésben is érintett értelmi fogyatékos gyermekek mozgássérültként, beszédfogyatékosként való szerepeltetését kerülni kell mind az intézményi alapdokumentumokban, mind az intézményi nyilvántartásokban. A Ktv szóhasználata (testi-és enyhe értelmi fogyatékos, …..…) javasolt. Kerülni kell a látszatát is, hogy ép értelmű gyermekek enyhe értelmi fogyatékos gyermekek programja és tanterve szerint haladnak. A jogszabályi előírásokat szem előtt tartva valósuljon meg a Nevelési Tanácsadó intézményegység szakmailag elkülönülő működtetése a kötelező órák elosztásában is. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást a Nevelési Tanácsadó intézményegység nem végezheti, azt le kell választani. Ezt jelen feltételek mellett úgy tehetik meg, hiszen a fenntartó az egész intézményre vonatkozó engedélyezett státuszt állapított meg, hogy az intézményvezető szabadon gazdálkodhasson a humánerőforrással- hogy a feladatot végző pszichológust a munkaidejét megosztva (pl. 0,5_0,5 álláshely) alkalmazzák az EGYMI és a Nevelési Tanácsadó intézményegységben egyaránt. Az iskolaérettség megállapításához nem kötelező minden gyermek esetében a Nevelési Tanácsadó közreműködését kérni; a helyi igények függvényében lépéseket lehet tenni az ilyen irányú vizsgálatok számának racionalizálására. Ezzel a túlórák is csökkennek. Kevesebb terápiás óra indokolt a Nevelési Tanácsadóban. Az általuk diagnosztizált (BTM) gyermekek fejlesztése ma már elsődlegesen az óvoda és az iskola feladata, azonban a Közoktatási törvény lehetőséget biztosít, hogy a fenntartó az EGYMI feladatkörébe utalja. Javasolt egy kapacitást kímélő forma a már beindított „tanulás klinika”, amikor 6 -12 óra terápia után fejlesztési tervvel átadják a fejlesztést a pedagógusoknak, ez szakmailag is megfelelő és elfogadott. Az intézmény vezetése tegye meg a szükséges lépéseket a gyógypedagógiai végzettséggel nem rendelkezők alkalmazása ügyében. Nem megfelelő végzettségű pedagógusok alkalmazására abban az esetben van lehetőség, ha az a feladatelmaradás elkerülése miatt szükséges. Ilyenkor dokumentáltan bizonyítania kell a
I/B kötet 50. oldal
•
•
munkáltatónak, hogy mindent megtett a gyógypedagógus végzettségű munkavállaló felkutatására. A gyógytestnevelés csak annyiban kapcsolódik az intézmény tevékenységéhez, hogy pedagógiai szakszolgálat. Mivel vannak a nevelő, oktató intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban álló gyógytestnevelők, a gyógytestnevelés szakfeladat átadható. A fenntartó erre vonatkozóan a tanév elején felmérést végzett és megállapítást nyert, hogy az iskolákban dolgozó gyógytestnevelők óraszáma nem engedi meg, hogy túlóra terhére végezzék el ezt a szolgáltatást, továbbá nem minden intézmény rendelkezik megfelelő végzettségű szakemberrel. Amennyiben az intézményekben dolgozó szakemberek óraszáma felszabadul és munkaidejük terhére végezhetnék, ez megtakarítást is jelentene. Ezen javaslat a hosszú távú fenntartásban megfontolandó. Az éves beiskolázási tervek jóváhagyásakor kapjanak prioritást a szakszolgálati szakalkalmazottak szakvizsga megszerzésére irányuló tanulmányai.
Racionalizálni javasoljuk a pedagógiai szakszolgálatok feladatvállalását: •
•
• •
A fenntartó és az intézmény képviselői együttesen, tervezett kommunikációval segítsék a Nevelési Tanácsadó feladatellátásának racionalizálását, a fölösleges vizsgálatok és az átvállalt fejlesztések helyett a minőségi szakvéleményezés és annak végrehajtását segítő ellenőrzés érdekében. Meg kell vizsgálni a vállalt feladatok csökkentésének lehetőségeit a logopédiában, az utazó gyógypedagógiában. A logopédia heti óraszámát limitálni célszerű (180 óra az ajánlásunk), a többlet igényt pedig fenntartói engedélyeztetéshez kötve lehet kielégíteni. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás személyi feltételeit felszabaduló munkaerő bevonásával javítani kell. A fejlesztő felkészítés - amennyiben az ellátottak száma nő és túlóradíjat kell fizetnitöbbletköltséggel fog járni, amennyiben a Társulási megállapodásban szereplő díjat alkalmazzák. Az óradíjat költségszámítás után, csökkentve kell a pedagógusoknak megállapítani, vagy emelni kell a Társulással kötött megállapodásban.
I/B kötet 51. oldal
1.melléklet JEGYZÉK a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről (4. számú melléklet a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelethez) Eszközök, felszerelések I. HELYISÉGEK
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
önálló intézmény esetén; a helyettesi, gazdasági vezetői, alkalmazotti irodával közösen is vezetői iroda kialakítható, ha a helyiség mérete ezt lehetővé teszi tagintézmény esetén; a gazdasági vezetői, intézményenként alkalmazotti irodával közösen is kialakítható, ha vezetőhelyettesi iroda (székhelyen és telephelyen) 1 a helyiség mérete ezt lehetővé teszi önálló gazdálkodás esetén; a vezetői, vezetőhelyettesi, alkalmazotti irodával közösen is gazdasági vezetői iroda intézményenként 1 kialakítható, ha a helyiség mérete ezt lehetővé teszi ha a pedagógus és a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazotti létszám a hét főt meghaladja; intézményenként vezetői, vezetőhelyettesi, gazdasági vezetői alkalmazotti iroda (székhelyen, telephelyen) 1 irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség mérete ezt lehetővé teszi intézményenként (székhelyen és telephelyen), figyelembe véve az intézmény valamennyi pedagógiai szakszolgálatot ellátó vizsgáló, tanácsadó szoba munkarendjét, az egyidejűleg intézményben megszervezett vizsgálatokhoz szükséges számban gyógypedagógiai szolgáltató központban, nevelési intézményenként tanácsadóban, konduktív pedagógiai intézetben a fejlesztő szoba (székhelyen és telephelyen) 1 gyermekek, tanulók csoportos fejlesztő foglalkoztatásának megtartásához tornaterem intézményenként 1 gyógytestnevelést ellátó intézményben gyógypedagógiai szolgáltató központban, intézményenként konduktív pedagógiai intézményben, nevelési tornaszoba (székhelyen és telephelyen) 1 tanácsadóban gyógypedagógiai szolgáltató központban, intézményenként szakértői és rehabilitációs bizottságban, nevelési orvosi szoba (vizsgáló) (székhelyen és telephelyen) 1 tanácsadóban, logopédiai intézetben, konduktív pedagógiai intézetben intézményenként előtérben is kialakítható várószoba (székhelyen és telephelyen) 1 zuhanyozó (hideg, meleg intézményenként vízzel) (székhelyen és telephelyen) 1 WC, mosdó (személyzeti) intézményenként (hideg, meleg vízzel) (székhelyen és telephelyen) 1 WC, mosdó (gyermek) intézményenként (hideg, meleg vízzel) (székhelyen és telephelyen) 1 raktár (eszköztár, irattár) intézményenként 1 II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB FELSZERELÉSI TÁRGYAI a) Vezetői iroda íróasztal 1 szék 1 tárgyalóasztal 1 intézményenként (székhelyen) 1
I/B kötet 52. oldal
szék 2 iratszekrény 1 könyvszekrény 1 telefon 1 b) Vezetőhelyettesi, gazdasági vezetői iroda (több iroda esetén a felszerelések szükség szerint helyezhetők el) felnőtt létszám asztal figyelembevételével felnőtt létszám szék figyelembevételével iratszekrény 2 lemezszekrény 1 írógépasztal és szék 1-1 fénymásoló 1 számítógépasztal és szék 1-1 számítógép (billentyűzet, 1 monitor, géptest, nyomtató, egér) telefon, fax 1-1 közös vonallal is működtethető c) Alkalmazotti szoba pedagógus-munkakörben, nevelő és oktató munkát segítő fiókos asztal munkakörben foglalkoztatottak létszáma szerint pedagógus-munkakörben, nevelő és oktató munkát segítő szék munkakörben foglalkoztatottak létszáma szerint könyvszekrény 2 legalább ötszáz könyvtári dokumentumnak pedagógiai szakirodalom, folyóirat, könyvtári dokumentum 500 jogszabálygyűjtemény, mesekönyvek, az alkalmazottak, a gyermekek és a tanulók részére d) Vizsgáló, tanácsadó szoba asztal 1 szék 4 gyermekasztal 1 gyermekszék 4 tábla 1 szekrény 1 játék- és könyvespolc 1 fogas 1 tükör 1 gyógypedagógiai szolgáltató központban, konduktív pedagógiai intézetben, ha ötévesnél fiatalabb pelenkázó 2 gyermekekkel foglalkozik; a váróban is elhelyezhető gyógypedagógiai szolgáltató központban, konduktív etetőszék 2 pedagógiai intézetben, ha ötévesnél fiatalabb gyermekekkel foglalkozik; a váróban is elhelyezhető gyógypedagógiai szolgáltató központban, konduktív babaülés 2 pedagógiai intézetben, ha ötévesnél fiatalabb gyermekekkel foglalkozik; a váróban is elhelyezhető e) Fejlesztő szoba asztal 1 szék 4 gyermeklétszám gyermekasztal figyelembevételével gyermeklétszám gyermekszék (ülőpárna) figyelembevételével
I/B kötet 53. oldal
legalább a helyiség ötven százalékának lefedésére alkalmas méretben tábla 1 polcok 2 f) Tornaterem (berendezése és felszerelése az iskolai tornateremre vonatkozó rendelkezések szerint) g) Tornaszoba bordásfal 2-4 egyensúly- és mozgásfejlesztő gyermek-, tanulói létszám terápiás eszközök (Ayres, figyelembevételével WESCO) falétra 3 fa mászóka 2 műbőrrel borított falap 2 tornaszőnyeg 2 h) Orvosi szoba, vizsgáló (berendezése és felszerelése során figyelembe kell venni a 26/1997. (IX. 3.) NM r. előírásait is.) magasságmérő 1 mérleg 1 III. VIZSGÁLÓ ÉS TERÁPIÁS ESZKÖZÖK intelligencia, mentális funkció, mentális képesség vizsgáló és tanácsadó az ellátott feladattól függően, az érintett vizsgálatára, verbális és szobánként 1-1 pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben nonverbális pszichológiai tesztek memória és figyelemfunkciók, figyelemkészség vizsgálatára vizsgáló és tanácsadó az ellátott feladattól függően, az érintett szolgáló tesztek, próbák, szobánként 1-1 pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben mesetesztek fejlődés vizsgálatát szolgáló vizsgáló és tanácsadó az ellátott feladattól függően, az érintett próbák, személyiségvizsgáló szobánként 1-1 pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben projektív tesztek beszédértés, beszédfunkciók vizsgálatát szolgáló eszközök, vizsgáló és tanácsadó az ellátott feladattól függően, az érintett látás-, hallásfigyelem, beszéd, szobánként 1-1 pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben kommunikáció vizsgálatára szolgáló táblák, játékok gyógypedagógiai szolgáltató központban, gyermek-, tanulói létszám konduktív pedagógiai intézetben, nevelési speciális tornaeszközök figyelembevételével tanácsadóban játékterápiához szükséges gyermek-, tanulói létszám gyógypedagógiai szolgáltató központban, alapjátékok figyelembevételével nevelési tanácsadóban egyszerűbb és bonyolultabb játékok, rajzoláshoz, gyermek-, tanulói létszám gyógypedagógiai szolgáltató központban, festéshez szükséges figyelembevételével nevelési tanácsadóban eszközök konduktív pedagógiai gyermek-, tanulói létszám neveléshez megfelelő figyelembevételével speciális bútorok IV. A GYÓGYTESTNEVELÉS MEGSZERVEZÉSÉNEK TOVÁBBI ESZKÖZEI magnetofon 1 video (lejátszó) televízióval 1 vagy monitorral kéziszerek (ugrókötél, gumikötél, színes tornabot, tanulói létszám karika, gumi- vagy figyelembevételével műanyaglabdák) 1, 2, 3, 4 kg-os tömött labdák 2-2 1, 2 kg-os kézisúlyzók 2-2 szőnyeg
I/B kötet 54. oldal
filcszőnyeg 2 lengőkötél 1 húzókötél 1 ugrószekrény 1 nyújtó 1 szobakerékpár 1 V. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK mentőláda intézményenként 1 a közegészségügyi előírások szerint gyógyszerszekrény intézményenként 1 a közegészségügyi előírások szerint a Munka Törvénykönyve, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1993. munkaruha évi XXXIII. tv. és végrehajtási rendeletei alapján, a szakszolgálati intézmény kollektív szerződése szerint a munkavédelemről szóló 1993. évi CXIII. tv. és végrehajtási rendeletei alapján, védőruha a szakszolgálati intézmény munkavédelmi szabályzata szerint tűzoltó készülék az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint
1. Ha az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai követelmények a mellékletben meghatározottaknál szigorúbb követelményeket állapítanak meg, új intézmény létesítésénél azt kell figyelembe venni. 2. A helyiségek rendeltetésszerű használatát biztosító - a mellékletben nem szabályozott - bútorokról, berendezési eszközökről, tárgyakról helyben kell dönteni. Valamennyi helyiség berendezésénél az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeket, a közegészségügyi előírásokat, a tűzvédelmi, az egészségvédelmi, a munkavédelmi követelményeket figyelembe kell venni. 3. A gyermekek részére vásárolt eszközöknek és felszereléseknek igazodniuk kell a gyermekek testméretéhez. 4. Ha az eszközöket, felszereléseket létszám figyelembevételével kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből annyi szükséges, hogy minden egyidejűleg jelen lévő gyermek, tanuló, munkát végző felnőtt igényét egyidejűleg teljesíteni lehessen. Amennyiben az eszközöket, felszereléseket létszám szerint kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből a tényleges, érdekelt létszámnak megfelelően kell az előírt mennyiséget beszerezni. 5. Ha vitás, hogy az előírt eszközök, felszerelések rendelkezésre állnak, az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértő véleményét kell beszerezni. 6. Ha az intézmény többcélú közoktatási intézményben működik, a felnőttek részére kialakított helyiségek, a felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök, a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátásához igénybe vehetők. Ötéves kor alatt a gyermekek fejlesztő foglalkozása az e célra kialakított és kizárólag a szakszolgálatot ellátó intézmény által használt helyiségben történhet. 7. Ahol a melléklet a mennyiségi mutatónál az intézményenként megjelölést alkalmazza, azon a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményt kell érteni, függetlenül attól, hogy önálló intézményként vagy tagintézményként működik, illetőleg, hogy rendelkezik-e telephellyel, vagy hogy hány épületben működik. Amennyiben a melléklet a „székhelyen és telephelyen” megjelölést alkalmazza, azon érteni kell az intézmény székhelyét és valamennyi telephelyét, függetlenül attól, hogy a székhelyen, illetve a telephelyen hány épület van.
I/B kötet 55. oldal
2. mellékelt Pedagógiai szakszolgálati feladatok költségigénye településenkénti bontásban 2009. szeptember 01. - 2009. december 31.
1/3 oldal Forrás: TKT
Logopédiai ellátás Település Hódmezővásárhely Mártély Székkutas Összesen
heti óra 129 7 10 146
össz óra 1935 105 150 2190
ft/óra 2400 2400 2400
Összes ellátottak Kieg.normatíva Kieg.norm.(Ft/fő/év) költség (Ft) száma részarány 4644000 252000 360000 5256000
11000 11000 11000
336 18 24 378
1232000 66000 88000 1386000
Települési hozzájárulás (Ft) 3412000 186000 272000 3870000
Gyógytestnevelés Település Hódmezővásárhely Mártély Székkutas Összesen
heti óra 42 0 0 42
össz óra 630 0 0 630
ft/óra 1400 1400 1400
Összes költség (Ft) 882000 0 0 882000
Kieg.normatíva (Ft/fő) 11000 11000 11000
ellátottak Kieg.normatíva száma részarány 244 0 0 244
894667 0 0 894667
Települési hozzájárulás (Ft) -12667 0 0 -12667
I/B kötet 56. oldal
Nevelési tanácsadás, fejlesztő pedagógia Település Hódmezővásárhely Mártély Székkutas Összesen
heti óra 201 0 0 201
össz óra 3015 0 0 3015
2/3 oldal
Összes Kieg.normatíva ellátottak Kieg.normatíva költség (Ft) (Ft/fő) száma részarány
ft/óra 2750 2750 2750
8291250 0 0 8291250
11000 0 0
288 0 0 288
1056000 0 0 1056000
Települési hozzájárulás (Ft) 7235250 0 0 7235250
Továbbtanulás, pályaválasztás Település
heti óra
össz óra
Összes Kieg.normatíva ellátottak Kieg.normatíva költség (Ft) (Ft/fő) száma részarány
ft/óra
Hódmezővásárhely Mártély Székkutas Összesen
0 0 0
0 0 0 0
2000 2000 2000
995 32 39 1066
663333 21333 26000 710667
Települési hozzájárulás (Ft) -663333 -21333 -26000 -710667
Korai fejlesztés Település Hódmezővásárhely Mártély Székkutas Összesen
heti óra 11
11
össz óra 165 0 0 165
ft/óra 690 0 0
Összes Kieg.normatíva ellátottak Kieg.normatíva költség (Ft) (Ft/fő) száma részarány 113850 0 0 113850
11000 0 0
6 0 0 6
22000 0 0 22000
Települési hozzájárulás (Ft) 91850 0 0 91850
I/B kötet 57. oldal
3/3 oldal
Fejlesztő felkészítés Település Hódmezővásárhely Mártély Székkutas Összesen
heti óra
össz óra 3 0 0 3
45 0 0 45
ft/óra 2500 2500 2500
Összes ellátottak Kieg.normatíva Kieg.norm.(Ft/fő/év) költség (Ft) száma részarány 112500 0 0 112500
11000 0 0
1 0 0 1
*A települési hozzájárulások megfizetésének rendjét a keretmegállapodás mellékletét képező megállapodások tartalmazzák.
3667 0 0 3667
Települési hozzájárulás (Ft) 108833 0 0 108833
I/B kötet 58. oldal
Iktatószám: 41Címzett:
/2009.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése
Tárgy:
Hat tanítási napból álló hét megszervezésének jóváhagyása a Varga Tamás Általános Iskolában
Az anyagot készítette:
Jogi Iroda Oktatási Csoport
Az anyagot látta: dr. Korsós Ágnes
Véleményezésre megküldve:
Sokszorosításra érkezett:
Valamennyi bizottságnak
2009.12.07
Napirend kapcsán meghívandó személyek:
I/B kötet 59. oldal
Száma: 41 /2009. Tárgy: Hat tanítási napból álló hét megszervezésének jóváhagyása a Varga Tamás Általános Iskolában Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-Alföldi Operatív Programjának Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése pályázati kiírására (kódszám: DAOP-20084.2.1/2/2F) 2008. január 28-án. A nyertes projekt címe: A Varga Tamás Általános Iskola felújítása és teljes körű akadálymentesítése. A nyertes projekt költségvetése:
Összes költség: Összes támogatás: Önerő:
245 958 010 Ft 217 045 256 Ft (88%) 28 912 754 Ft (10%)
A megvalósítás során történik: emeletráépítés (bővítés) 275 m2 és felújítás 1435 m2 területen. Az építési terület – amely egyben a közoktatási intézmény területe - átadására 2010. január 15. napján kerül sor. A projekt megvalósításának intézményi ütemterve a következő: • I. ütem: akadálymentes lift, lépcsőház (udvar felől) földszinti vizesblokk felújítása I.em. vizesblokk felújítása • II. ütem: homlokzati nyílászárók cseréje hétvégenként – 2010. március vége • III. ütem: emeletbővítés épületváz elkészítése (udvar felől) • IV. ütem: teljes épület átadása építési területté 2010. június 1-től. A kivitelezési munkák IV. ütemben történő megvalósítása érdekében az iskola teljes épületét oly módon lehet építési terület céljából átadni 2010. június 1-jétől, hogy az intézményben a 2009/2010. tanév 2010. május 30. napján lezárásra kerül. A fennmaradó 12 tanítási napot a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 52. § (16) bekezdése alapján „(…) A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója – az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, (..) ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani.”. A hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezésének feltétele, hogy azzal az iskolai szervezetek egyetértsenek, továbbá, hogy a gyermekek felügyelete biztosítva legyen 2010. május 30. napját követően is a tanév lezárásáig. A szükséges egyeztetési eljárásokat az intézmény vezetője lefolytatta, a beleegyező nyilatkozatok a rendelkezésére állnak. A szombati tanítási napokon (összesen 7 ilyen tanítási nap) a gyermekek étkezését - az Igazgató Asszony és a Hód-Menza Kft. vezetője között történt egyeztetés eredményeként - az
I/B kötet 60. oldal
intézmény biztosítani tudja. A tanulók számára háromszori étkezés biztosítását vállalta a HódMenza Kft. ezeken a napokon. A tanulói terhek csökkentése érdekében a szombati tanítási napokon tantárgytömbösített, illetve rövidített órák szervezése is megtörténik. A házi feladatok meghatározása, tiltása miatt a Házirend módosításra kerül ezen időszakra vonatkozóan. 2010. május 31. napjától 2010. június 18. napjáig a gyermekfelügyeletet igénylő szülők részére biztosítva lesz gyermekük biztonságos elhelyezése a Varga Tamás Általános Iskolához legközelebb eső közoktatási intézményben, amely jelen esetben az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, EGYMI és Nevelési Tanácsadó (6800 Hódmezővásárhely, Szék u. 5.). A felügyeletet ellátó pedagógusok munkavégzésének helye ezen időszakban az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, EGYMI és Nevelési Tanácsadó (6800 Hódmezővásárhely, Szék u. 5.). A felügyeletben résztvevő tanulók számára a Hód-Menza Kft. helyben biztosítja az étkezést. Az Iskolaszék, a Szülői Munkaközösség, a Diákönkormányzat és a KAT egyetértő nyilatkozatával a 2010. január 9-e és március 27-e közötti időszakban 10 szombati tanítási napot kell elrendelnie Igazgató Asszonynak, amennyiben a fenntartó egyetért a következő megosztásban: • Január 9. • Január 16. • Január 30.- tanítás nélküli munkanap, félévi nevelőtestületi értekezlet • Február 6. • Február 13.- tanítás nélküli munkanap farsang, diákönkormányzat szervezésében • Február 20. • Február 27. • Március 13. • Március 20. • Március 27. – tanítás nélküli munkanap, tavaszi projektnap (Sárkánynap) Az intézmény éves munkatervében szereplő nevelési értekezletek tanítás nélküli munkanapon a tavaszi szünet idején április 2. és április 6. napján kerülnek megrendezésre. Így az intézményvezető által elrendelhető 5 tanítási nélküli munkanap kihasználása megtörténik. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a fentiekben foglaltaknak megfelelően a mellékelt határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen. Hódmezővásárhely, 2009. december 10. Dr. Lázár János polgármester
I/B kötet 61. oldal
Száma: 41-
/2009.
Tárgy: Hat tanítási napból álló hét megszervezésének jóváhagyása a Varga Tamás Általános Iskolában HATÁROZATI JAVASLAT 1. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Varga Tamás Általános Iskolában (6800 Hódmezővásárhely, Holló u. 36.) – a DAOP-20084.2.1/2/2F kódszámú pályázat megvalósítása érdekében – megszervezésre kerüljön a hat tanítási napból álló hét az alábbiak szerint: • Január 9. • Január 16. • Január 30.- tanítás nélküli munkanap, félévi nevelőtestületi értekezlet • Február 6. • Február 13.- tanítás nélküli munkanap farsang, diákönkormányzat szervezésében • Február 20. • Február 27. • Március 13. • Március 20. • Március 27. – tanítás nélküli munkanap, tavaszi projektnap (Sárkánynap) • 2. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Varga Tamás Általános Iskolában (6800 Hódmezővásárhely, Holló u. 36.) a 2009/2010. tanév 2010. május 30. napján lezárásra kerüljön. Hódmezővásárhely, 2009. december 10.
Dr. Lázár János sk. polgármester
Határozatot kapják: 1./ Dr. Lázár János polgármester 2./ Dr. Korsós Ágnes jegyző 3./ PH Jogi Iroda, Oktatási Csoport 4./ PH Közgazdasági Iroda 4./ Érintett intézmény 5./ Irattár
I/B kötet 62. oldal
Címzett:
Iktatószám: 41-1093-3/2009. Az előterjesztés 1 db határozati javaslatot tartalmaz Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése
Tárgy:
Az általános felülvizsgálata
Az anyagot készítette:
Jogi Iroda Oktatási Csoport
iskolai
beiskolázási
Az anyagot látta: dr. Korsós Ágnes
Véleményezésre megküldve:
Valamennyi bizottságnak
Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: nincs külön meghívandó személy
körzetek
I/B kötet 63. oldal
Száma:41-1093-3/2009. Tárgy: Az általános iskolai beiskolázási körzetek felülvizsgálata
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2008. év XXXI. törvény részeként módosult a 2008. júniusában. A Közoktatási törvény előírásainak megfelelően a fenntartó feladata minden év december 31. napjáig felülvizsgálnia az általános iskolai beiskolázási körzeteket. A tavalyi évben az esélyegyenlőség érdekében hozott jogszabályváltozásoknak megfelelően változott a felülvizsgálat menete. Az új körzethatárok meghatározása a következőképpen történik. Első lépésben ki kell számítani a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók települési arányát (számítási mód: halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma/ a lakóhellyel vagy ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező tanulók száma). Természetesen az általános iskolás gyermekekről van szó 7-14 éves korig, hiszen e korosztály számára releváns a körzetmeghatározás. A települési arány meghatározása után történik az egyes általános iskolák felvételi körzetében élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányának meghatározása. Ennek módja, a jogszabály alapján, hogy az adott felvételi körzetben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes halmozottan hátrányos helyzetű gyermek létszámát el kell osztani a felvételi körzetben lakóhellyel, ennek hányában tartózkodási hellyel rendelkező összes tanuló létszámával. Ez a szám, tehát a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetben kiszámított aránya, legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet magasabb, mint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek települési aránya. Az átszervezés után kialakított intézményrendszert az Oktatási Csoport a jogszabályoknak megfelelően megvizsgálta. A korábban meghúzott általános iskolai körzethatárok, előrevetítve a jogszabályváltozásokat, megfelelnek a törvényi előírásoknak. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése, a jelenlegi módosítást megelőzve, már a 2006-os átszervezés során megtette ezen esélyegyenlőségi intézkedéseket. Az intézményi körzetek alapjául szolgáló települési arányt az 1. számú táblázat tartalmazza. A településen lakóhellyel ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező 7-14 éves korú gyermekek összlétszáma 3472 fő a népesség-nyilvántartás adatai alapján. Ebből 389 fő halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket tart nyilván a jegyző. A hivatalos adatok alapján Hódmezővásárhely Megyei Jogú Városban a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek települési aránya a 7-14 éves korosztály vonatkozásában 11,2%. A 0-18 éves korosztály tekintetében is kiszámolásra került a települési arány. Az egész településre vonatkozóan állandó lakcímmel vagy ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező 0-18 éves gyermekek száma 8762 fő, ebből a jegyző által nyilvántartott halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 828 fő. A fenti adatok alapján a 0-18 éves korosztály tekintetében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek települési aránya 9,4 %.
I/B kötet 64. oldal
A 2. számú táblázat tartalmazza a beiskolázási körzettel rendelkező intézmények felvételi körzetében élő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányát. Ezen arány nem azonos az intézménybe járó gyermekek hhh-s arányával. Ennek oka, hogy a vásárhelyi gyerekek nem csupán önkormányzati intézményt választhatnak, hanem számos nem önkormányzati intézményben is teljesíthetik a tankötelezettségüket. Az, hogy városi szinten is meglegyenek az esélyegyenlőséghez szükséges arányok, a nem önkormányzati intézményekkel kötött közoktatási megállapodások és a beiratkozáskor folytatott egyeztetések garantálják. A 2. számú mellékletben jól látszódik, hogy azon intézmény körzetében lakik a legtöbb halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, ahol a legkevesebb a hhh-s intézményi arány (Liszt Ferenc Ének-Zenei Ált. Isk.). Ennek oka a tudatos oktatásirányítás, hiszen, mint ahogy az a Commitment Pedagógiai Intézet által készített Utóvizsgálatból is kiderül, az integrációt csak felmenő rendszerben lehet megvalósítani, ezért az 1. és 2. évfolyamokon már kiegyenlített hhh-s arány látható minden intézményben. A 3. számú melléklet a város térképén egyesével berajzolva mutatja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányát és elhelyezkedését pontozott formában. A jelenlegi körzethatárok alapján az intézmények a 7-14 éves korosztály tekintetében számolt települési arányhoz képest csupán +,- 6%-kal térnek el a jogszabályban megengedett 15% helyett. A fent leírtak alapján javaslom, hogy a jelenlegi általános iskolai körzethatárokon ne változtasson a Közgyűlés, hiszen integrációs és esélyegyenlőségi törekvéseink hosszú távon a most érvényben lévő körzethatárok alapján teljesülhetnek. Természetesen fontos kiemelni, hogy a beiratkozásnál az idei évben is a körzeti intézményekben tudjuk a leendő 1. osztályos gyermekeket fogadni Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a beiskolázás egyes kérdéseiről szóló helyi rendelet előírásainak megfelelően. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a fenti tájékoztatás alapján, a mellékelt beszámolót megvitatni és elfogadni szíveskedjék. Hódmezővásárhely, 2009. december 10. Dr. Lázár János sk. polgármester országgyűlési képviselő
I/B kötet 65. oldal 1.
számú melléklet
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek települési aránya A településen lakóhellyel ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező 7-14 éves korú gyermekek összlétszáma (fő)
3472
A településen lakóhellyel ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező 7-14 éves korú halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek összlétszáma (fő)
389
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek települési aránya:
11,2%
I/B kötet 66. oldal
2. számú melléklet
Halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetekben kiszámított aránya Az iskola körzetében lakóhellyel, Az iskola körzetében lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező 7-14 éves korú rendelkező 7-14 éves korú halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma (fő) gyermekek létszáma (fő)
Intézmény Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola Szent István Általános Iskola Varga Tamás Általános Iskola Klauzál Gábor Általános Iskola Németh László Gimnázium és Általános Iskola Összesen
292 624 836 904
51 83 95 114
17,46% 13,30% 11,36% 12,61%
816 3472
46 389
5,63% Nem releváns
Az iskola körzetében lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező 7-14 éves korú halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma (fő) 450 389
400 350 300 250 200 150 83
100 51 50
95
114 46
0 Liszt Ferenc Ének-Zenei Szent István Általános Általános Iskola Iskola
Általános iskolák felvételi körzeti aránya (%) (hhh/összlétszám)
Varga Tamás Általános Klauzál Gábor Általános Németh László Iskola Iskola Gimnázium és Általános Iskola
Összesen
I/B kötet 67. oldal
20,00% 18,00%
17,46%
16,00% Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola
13,30%
14,00%
12,61%
Szent István Általános Iskola
11,36%
12,00%
Varga Tamás Általános Iskola
10,00%
Klauzál Gábor Általános Iskola
8,00% 5,63%
6,00%
Németh László Gimnázium és Általános Iskola
4,00% 2,00% 0,00% Általános iskolák felvételi körzeti aránya (%) (hhh/összlétszám)
Halmzottan hátrányos helyzetű gyermekek arányának alakulása az általános iskolákban (%) 20 15
2007.
10
2008.
5
2009.
0 Varga Tamás Általános Iskola
Klauzál Gábor Általános Iskola
Szent István Általános Iskola
Németh László Gimnázium és Ált. Isk.
Liszt Ferenc Ének-zenei Ált. Isk.
I/B kötet 68. oldal
3. számú melléklet A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az intézményi körzetek tekintetében (pontozott)
I/B kötet 69. oldal
Száma:
/2009.
Tárgy: Az általános iskolai beiskolázási körzetek felülvizsgálata HATÁROZATI JAVASLAT 1. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Az általános iskolai beiskolázási körzetek felülvizsgálatáról szóló beszámolót elfogadja. 2. A Közgyűlés felkéri a jegyzőt, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg.
Hódmezővásárhely, 2009. december 10. Dr. Lázár János sk. polgármester A határozatról értesítés kapnak: 1./ Dr. Lázár János, polgármester 2./ Dr. Korsós Ágnes, jegyző 3./ Jogi Iroda 4./ Oktatási Csoport 5./ Irattár