TÁMOP 4.2.1./B Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúra fejlesztés a Nyugat-magyarországi Egyetemen c. pályázathoz kapcsolódó
INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM
First Bridge Capital 2010. szeptember
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
TARTALOMJEGYZÉK
1
Vezetői összefoglaló ........................................................................................................................ 4
2
Helyzetértékelés, környezet bemutatása ......................................................................................... 6 2.1
Az infrastruktúra fejlesztési stratégiát meghatározó környezeti tényezők............................... 6
2.1.1 2.2
Pályázatok ........................................................................................................................... 6
Az infrastruktúra fejlesztési stratégiát meghatározó helyzetértékelés .................................... 7
2.2.1
Egységes gazdálkodási és nyilvántartási rendszer ............................................................. 7
2.2.2
Informatikai infrastruktúra .................................................................................................... 7
2.2.3 Az intézményi infrastruktúra ellátottságának bemutatása, az állapotok jellemzése, ütemezett fejlesztési javaslat ........................................................................................................... 8
3
2.2.4
Kutatási infrastruktúra ........................................................................................................ 11
2.2.5
Infrastruktúrafejlesztés számokban ................................................................................... 13
A TÁMOP 4.2.1./B pályázathoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztési stratégia ............................ 16 3.1
Az infrastruktúra fejlesztési stratégia célkitűzései ................................................................. 16
3.1.1
Az infrastruktúra fejlesztése, magas hozzáadott értékű szolgáltatások ............................ 16
3.1.2
Egészében integrált, erőforrásaival hatékonyan gazdálkodni képes szervezet ................ 16
3.1.3
Hatékony munkaszervezés, kommunikáció ...................................................................... 16
3.2
Az infrastruktúra fejlesztési stratégia feladatai ...................................................................... 16
3.2.1
Az intézményi és a vezetői információs rendszer helyi fejlesztési programja ................... 16
3.2.2
Minőségfejlesztési program kidolgozása, a minőségirányítási rendszer kialakítása ........ 19
3.2.3
Intézményi gazdálkodás korszerűsítése ........................................................................... 20
3.2.3.1 A gazdálkodást segítő információs rendszer teljes körű kifejlesztése, a rendszerbeállítás bemutatása, kapcsolata a döntéshozókkal és a szervezeti egységekkel...... 20 3.2.3.2
Saját cégek alapítási szabályainak kidolgozása ....................................................... 21
3.2.3.3 Az intézményi gazdálkodás szabályozási és kontrolling rendszerének bemutatása, beavatkozási lehetőségek és érdekeltségi rendszerek működtetése ........................................ 22 3.2.3.4 Az intézmény pályázati tevékenységéhez kapcsolódóan a saját forrás biztosításának lehetőségei, felhasználási gyakorlatának bemutatása ............................................................... 22 3.2.4
Infrastruktúra-fejlesztési és felújítási program ................................................................... 23
3.2.4.1 Ingatlanfejlesztési és felújítási program bemutatása, a képzési rendszer átalakításával való összhangjának elemzése ............................................................................ 23 3.2.4.2 Forrásbevonási koncepció a PPP és saját erős fejlesztési és felújítási programok megvalósításához ....................................................................................................................... 23 3.2.4.3 Az intézményi beruházások koncepció szintű terveinek bemutatása, üzleti tervek kidolgozása, főbb paramétereinek kidolgozása ......................................................................... 24 3.2.4.4 Az intézmény infrastrukturális beruházásainak megvalósulása utáni működtetés költségtervének és fedezeti forrásainak bemutatása ................................................................. 25 3.2.4.5
A munkahelyi infrastruktúra javításának programja .................................................. 27
2
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
3.3
3.2.4.6
Hallgatói infrastruktúra javításának programja .......................................................... 27
3.2.4.7
Hallgatói lakhatási feltételek fejlesztése .................................................................... 28
3.2.4.8
Sport és kulturális célú infrastruktúra-fejlesztési program ......................................... 28
A TÁMOP 4.2.1./B pályázatában érintett Karok infrastruktúra fejlesztési stratégiája ........... 29
3.3.1
Erdőmérnöki Kar (EMK) .................................................................................................... 29
3.3.2
Faipari Mérnöki Kar (FMK) ................................................................................................ 29
3.3.3
Geoinformatikai Kar (GEO) ............................................................................................... 30
3.3.4
Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar (MÉK) ........................................................ 31
3.3.5
Természettudományi Kar (TTK) ........................................................................................ 32
4
Megvalósult infrastruktúra-fejlesztési beruházások integrálása..................................................... 34
5
Mellékletek ..................................................................................................................................... 35 5.1
Tájékoztató az infrastrukturális fejlesztésekről ...................................................................... 35
3
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
1 Vezetői összefoglaló Az Infrastruktúra Fejlesztési Stratégia című szakmai tanulmány a Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) TÁMOP 4.2.1./B pályázatához kapcsolódik, szervesen illeszkedve a NYME „Kutató Egyetemi” koncepcióhoz. Mindemellett, a TÁMOP 4.2.1./B pályázatban megfogalmazott célok összhangban vannak a NYME stratégiai céljaival és középtávú fejlesztési irányaival is. A TÁMOP 4.2.1./B pályázat infrastruktúra fejlesztési stratégiához köthető egyik legfontosabb eleme a pályázati célok megvalósulását elősegítő infrastruktúra beruházások létesítése, és egymáshoz való integrálása. A TÁMOP 4.2.1./B pályázatában az alábbi Karok vesznek részt (a stratégiában ennek megfelelően csak a felsorolt Karok releváns): Erdőmérnöki Kar (EMK) Faipari Mérnöki Kar (FMK) Geoinformatikai Kar (GEO) Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar (MÉK) Természettudományi Kar (TTK) Továbbá egyes kutatócsoportok részvételével az Apáczai Csere János Kar, a Bölcsészettudományi Kar, és a Közgazdaságtudományi Kar. A Nyugat-magyarországi Egyetem infrastruktúra-fejlesztési és felújítási programjainak anyagi forrásait jelentős mértékben külső pályázatok sikeressége biztosítja. Az elmúlt években a következő pályázatokon vett részt, és nyert el támogatást az egyetem: TIOP 1.3.1. TÁMOP 4.1.1. A TÁMOP 4.2.1.B pályázatának elnyert összege lehetővé teszi, hogy az infrastrukturális stratégia összekapcsolódjon a kutatás-fejlesztési infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek (ERFA) alprojekttel: Kutatási infrastruktúra fejlesztése a TIOP 1.3.1 és TÁMOP programokban be nem szerzett kutatás, oktatást támogató infrastruktúra beszerzése, a kutatások magas minőségét biztosító feltételrendszer megteremtése (Indoklás: a megfelelő kutatási infrastruktúra biztosítja a magas szintű szakmai munka elvégzését, növeli az intézmény vonzerejét mind a hallgatók, mind a kutatók körében.) Az egyetem a projekt irányításához közepes minőségű eszközinfrastruktúrával rendelkezik. A technikai eszközök gyors amortizációja szükségesség teszi ezen eszközök cseréjét. Jelenleg rendelkezésre állnak a projekt lebonyolításához szükséges helyiségek. A TIOP 1.3.1 projekt keretén belül kialakítandó kutatási és irodai infrastruktúra tovább bővíti és megteremti az infrastrukturális ellátottságot (épületek) egy kutató-szolgáltató egyetem elvárásainak. A fejlesztéshez rendelkezésre áll a Nyugat-magyarországi Egyetem teljes infrastruktúrája, kiemelten az érintett karokon található laboratóriumok. A TIOP 1.3.1 program által fejlesztett infrastruktúra biztosítja a programok helységigényét a fenntartási időszakban, valamint részben az IT fejlesztések hardware hátterét.
4
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
A program megvalósítása során a kutatási programok, valamint a szoft projekt-elemek megvalósításához szükséges infrastruktúrát az intézmény jelen pályázattal kívánja biztosítani. A szakmai megvalósításhoz a kutatási – eszközinfrastruktúra fejlesztésén felül szükség van az ügyviteli eszközök fejlesztésére is (személyi számítógépek, munkaállomások, irodai berendezések, stb.) A high-end technológiák naponta változnak, évente több új, nagyobb tudású kutató/fejlesztő eszköz jelenik meg a piacon. Az intézmény az eszközök kiválasztásánál figyelembe vette azt, hogy a kutatási programokat hosszú ideig szolgálják, s az általuk végzett feladat alapvető fontosságú legyen adott területen. Különösen speciális, egyedi kutatási/mérési feladatok elvégzésére nem folyamatosan, hanem eseti jelleggel van szükség. Ezen feladatok elvégzésére speciális céleszközzel rendelkező kutatási partnereket bíz meg az intézmény (pl. vállalkozások, MTA intézmények, kutatóhelyek.) A projektben beszerzett eszközök avulási ideje 3-15 év, a drága kutatóeszközök szolgálati ideje 8-15 év. A beszerezendő, nem kutatási jellegű informatikai eszközök szokásos amortizációs ideje 3 év. A kiemelt kutatási területek minőségi fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek alprojekthez szükséges eszközbeszerzést és immateriális javakat az alábbi táblázat foglalja össze.
Összesen (Ft)
ALPROJEKT MEGNEVEZÉSE ESZKÖZÖK I. TERMÉSZETI ÖRÖKSÉGÜNK MEGŐRZÉSE ÉS FENNTARTHATÓ HASZNOSÍTÁSA (EMK 1) II. VÁROSOK ÖKO-KÖRNYEZETÉNEK KOMPLEX VIZSGÁLATA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (EMK 2) III. A SZÁNTÓFÖLDTŐL AZ ASZTALIG (MÉK)
117 603 754 96 799 116 90 927 000
IV. BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS KÖRNYEZETEK VIZSGÁLATA ÉS KUTATÁSMÓDSZERTANA (TTMK) V. A REGIONÁLIS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS MŰSZAKI INNOVÁCIÓS HÁTTERÉNEK FEJLESZTÉSE (FMK) VIRTUÁLIS KÖZPONT ÉS PROJEKTMENEDZSMENT
117 926 000 127 230 000 23 000 000
ÖSSZESEN
573 485 870
IMMATERIÁLIS JAVAK I. TERMÉSZETI ÖRÖKSÉGÜNK MEGŐRZÉSE ÉS FENNTARTHATÓ HASZNOSÍTÁSA (EMK 1) II. VÁROSOK ÖKO-KÖRNYEZETÉNEK KOMPLEX VIZSGÁLATA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (EMK 2)
0 13 750 000
III. A SZÁNTÓFÖLDTŐL AZ ASZTALIG (MÉK)
1 250 000
IV. BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS KÖRNYEZETEK VIZSGÁLATA ÉS KUTATÁSMÓDSZERTANA (TTMK) V. A REGIONÁLIS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS MŰSZAKI INNOVÁCIÓS HÁTTERÉNEK FEJLESZTÉSE (FMK)
1 540 000
VIRTUÁLIS KÖZPONT ÉS PROJEKTMENEDZSMENT
6 440 000 0
ÖSSZESEN
22 980 000
MIDÖSSZESEN 596 465 870 Megjegyzés: abban az esetben, ha a szofver a műszer, eszköz, vagy gép kelléke, ezek értéke csak az "eszközök" rovatban szerepel 1. SZ. TÁBLÁZAT ALPROJEKTHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK BESZERZÉSE FORRÁS: NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM
A kutatóközpont és az ehhez szükséges műszerek, laborok kialakítása a TÁMOP 4.2.1.B pályázatán elnyert összegből lesz finanszírozva. Fontos továbbá kiemelni, hogy ez a változás az egyetem mind a tíz karára kihatással lesz.
5
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
2 Helyzetértékelés, környezet bemutatása
2.1 2.1.1
Az infrastruktúra fejlesztési stratégiát meghatározó környezeti tényezők Pályázatok
TIOP 1.3.1. Célja az oktatási és kutatási alapinfrastruktúra fejlesztése, a kutató- szolgáltató egyetemmé válás feltételeinek biztosítása, Egyetemi Kutatóközpont létrehozása. Összehangolja az Egyetem különböző telephelyein működő kutatóhelyek tevékenységét, hálózatos „virtuális” kutató bázist hozva létre. A megvalósított fejlesztések a technológia- és tudástranszfer intézményesített menedzselésével hozzá fognak járulni a régió gazdasági versenyképességének növekedéséhez, a kutatási eredmények innovációs célú hasznosításához, új innovációs láncok kiépítéséhez és működtetéséhez, a termék- és szolgáltatás fejlesztésben igen aktív egyetemi részvételhez. A szombathelyi karok integrációjával létrejött új egyetemen előtérbe kerültek azok az elképzelések és fejlesztési szükségletek, amelyeket az új intézmény jelen pályázat segítségével kíván megvalósítani. A „zöld” - környezet-, természet- és műszaki tudományokhoz kapcsolódó, valamint a pedagógiai fejlesztéseket megalapozó épület és eszköz infrastruktúrafejlesztések 8 karon: laborfejlesztések, hallgatói, oktatói, kutatói épületek fejlesztése, gyakorlati oktató bázis létrehozása, továbbá az új egyetem hatékony működését biztosító informatikai alap- és info-kommunikációs fejlesztések megvalósítása. A TÁMOP 4.2.1, TÁMOP 4.2.2 illetve TÁMOP 4.2.3 programok visszacsatolódva a TIOP 1.3.1 pályázathoz, elősegítik az intézmény által megtermelt szellemi javak körforgását, szorosan összekapcsolódva a fentebb felsorolt beadott pályázatokkal, illetve elősegítik a tudomány körforgását, hosszútávon pedig, az intézményi, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot. A TÁMOP 4.1.1-ben megfogalmazott programok növelik az Egyetem irányítási és menedzsment rendszerének hatékonyságát és rugalmasságát, lehetővé teszik annak informatikai eszközökkel is támogatott korszerűsítését és elősegíti a korszerű, egységes szolgáltatások bevezetését célzó fejlesztéseket. Biztosítja olyan szervezeti, irányítási, nyilvántartási és folyamatkövetési módszerek kifejlesztését, amelyek lehetővé teszik a munkaerő-piaci előrejelzések megismerését. Az Intézményfejlesztési Tervben 2008 és 2011 között számoltak a „Regionális Intelligens Információs és Szolgáltatási Tér és Központ”, illetve a „Kísérleti Kutató és Oktató Csarnok létrehozása a Nyugatmagyarországi Egyetemen” projektek megvalósulásával. Ezek rajtuk kívül álló okok miatt késnek, a tervezett megvalósítás új határideje 2011. év vége. Sok esetben a kutatási infrastruktúra fejlesztésének támogatása leszűkült a műszaki és a természettudományokra. Pályázati források is inkább ezekre a területekre állnak rendelkezésre. Nem kellően preferált a különböző tudományterületek együttműködése.
6
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
2.2 2.2.1
Az infrastruktúra fejlesztési stratégiát meghatározó helyzetértékelés Egységes gazdálkodási és nyilvántartási rendszer
A NYME 2008. január 1-től egységes gazdálkodási, informatikai és adatfeldolgozó rendszert (Egységes Gazdálkodási Rendszer, EGR), Létesítménygazdálkodási Rendszert (LGR), Vezetői Információs Rendszert (VIR) és Lotus Domino alapú Netregister iratkezelő rendszert működtet, valamint mind a 10 karra kiterjedően bevezette a Neptun 3R verziót. Egyes vélemények szerint a rendszer az utóbbi években sokat javult, de lehetne még egységesebb, mivel esetenként a kari gazdálkodási mód elszeparálja egymástól a karokat. Más vélemény szerint az egységes gazdálkodási és nyilvántartási rendszere (EGIR) hónapos késésekkel követi az aktuális állapotot. Összefoglalva az egyetem egységes gazdálkodási és nyilvántartási rendszere bizonyos esetekben jól működik, de több esetben viszont nem megfelelően (pontatlan és késik). Az adminisztráció megnehezíti a munkát, bizonyos tevékenységek nem átláthatóak, sok esetben hiányzik az egységes szabályozás. 2.2.2
Informatikai infrastruktúra
A Nyugat-magyarországi Egyetem informatikai hálózata jól kiépített, a hálózati elemek korszerűek. A szerverterem modern, megfelel a vagyonvédelmi, tűzvédelmi és adatvédelmi előírásoknak, a központi feladatokat ellátó szerverek többsége új, nagy teljesítményű. A HEFOP 4.1.2 pályázat alapján az alépítményeket felújították, az aktív eszközöket lecserélték, az épületek többsége már Gb-es kapcsolattal rendelkezik. Az aktív eszközök Cisco, és HP gyártmányúak (Cisco 6509, 2960, 3540, HP 2650). Megkezdték a szerverszoba eszközparkjának korszerűsítését. Az elavult szerverek egy részét lecserélték 14 db IBM gyártmányú géppel (X346, X3560). Jelenleg beüzemelés alatt áll egy 7 db Blade szervert, 17TB storage-ot, 32TB szalagos mentőegységet tartalmazó Sun gyártmányú rendszer. A végpontok száma karonként: AK 458 db, BPK 210 db, GEO 286 db, MÉK 1259 db, EMK + FMK + KTK + Kollégiumok 3445 db, BTK 180 db, TTK 200 db, MNSK 180 db, SEK Kollégium 200 db, Forrásközpont 240 db. A rendkívül gyors fejlődés az informatika terén újabb és folyamatos fejlesztéseket feltételez a következő tervidőszakban is. A további beszerzéseket, korszerűsítéseket a TIOP 4.1.2 keretén belül kívánják folytatni. A TIOP 1.3.1 pályázat keretében is további korszerűsítések várhatóak a Természettudományi Karon: - a szerverterem felújítása - informatikai hálózat felújítása (üvegkábeles hálózat lefektetése és további végpontok kiépítése) - wifi kiépítése a hallgatói, közösségi terek esetében - Podcasting rendszer kialakítása Néhány oktatói vélemény szerint az informatikai infrastruktúra megfelelő, de karonként eltérő a színvonal, ezért örök probléma lesz a szinten tartás. Emellett van, aki szerint nem elegendő, a hálózat felújításra szorul, bővítés főleg számítógép, vezeték nélküli internet használat lehetősége, projektor stb. területen szükséges.
7
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
Összefoglalva az egyetemi informatikai struktúra éppen megfelelő, az egyetemen lévő vezeték nélküli hálózat jól használható. A következő időszakban érdemes lenne a termek informatikai felszereltségét javítani (vezetékes hálózat kiépítése, projektorral ellátott termek bővítése, digitális táblák beszerzése).
2.2.3
Az intézményi infrastruktúra ellátottságának bemutatása, az állapotok jellemzése, ütemezett fejlesztési javaslat
Infrastruktúra ellátottság. A Nyugat-magyarországi Egyetem az ország nyugati régiójának öt városában, erősen eltérő adottságokkal rendelkező és különböző állapotú épületekben látja el feladatait. Több telephelyen az előző korok építészeti igényeinek és a hagyományoknak megfelelő, sokszor műemlék jellegű, mára már jórészt korszerűtlenné vált épületekben zajlik a képzés. Nem felel meg a mai kor igényeinek a campusok térstruktúrája sem, átrendezése építészeti és örökségvédelmi okok miatt korlátokba ütközik. A soproni, illetve a mosonmagyaróvári campus nagy területen fekszik, épületállománya, igen összetett, az épületek és a természeti környezet jelentős része védettség alatt áll. A többi egységesebb képet alkot: kisebb számú és kevésbé széttagolt az épületállományuk, nem üzemelnek bennük költséges laboratóriumok, tanműhelyek, tangazdaságok. A Nyugat-magyarországi Egyetem központja Sopron egyik legértékesebb területén helyezkedik el. A nagyszámú épületből álló ingatlan együttes a Lőverek lábainál fekvő 176.200 m2 nagyságú, természetvédelmi védettség alatt álló botanikus kertben található. A központi épületegyüttes 1896-1898 között épült, a Magyar Királyi Honvéd Főreáliskola céljára, Alpár Ignácz - a késő historizmus kiemelkedő építész egyénisége - tervei alapján. A műemléki védettség alatt álló épületegyüttes központjában igen jelentős mérető, „E” alaprajzú főépület van, melynek fő tengelyére szimmetrikusan többemeletes oktatási, igazgatási és melléképületek állnak. Az épületekre jellemző a helyiségek nagy belmagassága, a tágas folyosók, közlekedők, lépcsőházak emelik a mellékfunkciók arányát. A parkot (Botanikus Kert) díszkerítés veszi körül. Az első világháborút követően az épületeket kiürítették, majd azokat a Selmecbányáról áttelepített Bányászati, Kohászati és Erdészeti Akadémia foglalta el. A második világháborút követően az épületek díszes homlokzatai megsérültek, majd a folyamatos karbantartás mulasztása miatt az állaguk egyre rosszabbá vált. Jelentősebb felújításokat a hatvanas évek végén végeztek. Ezek az épületek adnak helyet a NYME központjában az oktatási-kutatási funkcióknak, az igazgatás, az intézetek, a tanszékek egy része elhelyezésének. Az épületeket betűkkel jelölik. A főépület („B”) teljes felújítása, bővítése és akadálymentesítése PPP beruházási konstrukció keretében 2006-ban kezdődött meg, a teljesen felújított épületet 2007 októberében adták át. Az „A”- épületben az Erdőmérnöki Kar tanszékei, intézetei, tantermei, gyakorlói, laboratóriumi helyiségei, a kar igazgatása és dékáni hivatala működik. Ezt az épületet részben – tetőszerkezet, homlokzat - az OKM támogatásával 2007-ben újították fel. „C”- épületben az Erdőmérnöki Kar Kémiai és Termőhelyismerettani Intézete működik előadótermekkel, laboratóriumokkal, oktatói szobákkal, kutatói laboratóriumokkal. Az intézmény által elnyert HEFOP 4.1.2. pályázati támogatás felhasználásával 2007. év elején fejezték be az épület átalakítását, rekonstrukcióját. Átalakításokkal, a kiegészítő funkciókat ellátó területek bevonásával stratégiai célokat is kielégítő többletkapacitásokat nyertek, korszerű, a gyakorlati képzést szolgáló laboratóriumokat alakítottak ki.
8
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
Az „E”- épület az Erdőmérnöki Kar egy intézetének, egy tanszékének, ill. azok szaktantermeinek ad elhelyezést. A beépített tetőtérben páratlan madártani gyűjtemény található. Az épület felújításra, korszerűsítésre szorul. A „D”- épület 1926-ban épült, 1990-91 évben felújították, tetőterét beépítették. Kisebb felújítással kielégítő állapotban tartható. Az épületben szaktanterem és hallgatói kabinet működik, itt található a Faipari Mérnöki Kar néhány intézete, tanszéke is. A 2006-ban PPP finanszírozásban felújított „GT” épület a Faipari Mérnöki Kar Informatikai és Gazdasági Intézetének, a gazdaságinformatikus oktatásnak, a kar Innovációs Központjának és néhány további egyetemi szervezetnek nyújt színvonalas működési feltételt. A soproni campus területén elhelyezkedő további épületek valamivel újabb építésűek, nagyon eltérő szerkezetűek, vegyes építészeti képet alkotnak. Funkciójukat tekintve nagyrészt az oktatáshoz közvetlenül nem kapcsolódó szervezeti egységek elhelyezését biztosítják: A „régi” kollégiumi épület, azaz „O”- épület, hagyományos szerkezetű, építése 1953. évben fejeződött be. A 2007. évben PPP konstrukcióban felújították. Az „új” kollégiumi épület 1973-ban épült, korszerűsítése, teljes felújítása 2006. évben PPP beruházási konstrukció keretén belül valósult meg. A „régi” és az „új” kollégiumot egy új, az első emelet szintjén lévő folyosóval összekötötték, így egységesen üzemeltethető. A konyha-étterem az új kollégiummal egy időben épült, korszerűtlen épületszerkezete van, nagymérető, energiapazarló fémszerkezetű nyílászárókkal, amelyek feltétlenül cserére szorulnak. Jelenleg bérlő üzemelteti. Az intézmény által meghatározott üzemeltetési feltételek alapján a bérlő kötelezett az épület jelentőseb felújításának, korszerűsítésének megvalósítására. A tornacsarnok épülete 1968-ban épült, többször felújították. Rendkívüli OM támogatásnak köszönhetően a 2000- évben szerkezeti beavatkozást, felújítást és korszerűsítést valósítottak meg, nem valósult meg az energetikai korszerűsítés, a hőszigetelés, a homlokzati nyílászárók cseréje. A Központi Könyvtár és Levéltár épülete 1977-ben épült, energetikai szempontból igen hiányos és pazarló szerkezeti elemeket tartalmaz. A helyiségek túlzsúfoltak, kapacitásuk kicsi, az egyetem rég kinőtte a könyvtárat. Az iratok archiválása, raktározása túl szűkös és méltatlan körülmények között történik. A gyakorlati képzést szolgáló Faipari Tanműhely 1979-ban épült. Az akkori beruházás 1000 m2-en biztosította a „Faipari technológiai berendezések” c. tárgy gyakorlati oktatását, lehetővé tette technológiai kutatások végzését is. A tanműhely épületéhez kapcsolódik az1995-96. évben megépült „S” jelű oktatási épület, amely 6 tanteremmel és három laboratóriummal egészíti ki a Faipari Mérnöki Kar oktatási területeit. Az összességében igen jelentős épületállomány számos kisebb jelentőségő épületet is tartalmaz: „B-I”. – gyakorló és raktár épület, „I” - épület, talajmechanikai laboratórium, „J” – épület, műhelyek, raktár, „K”- épület, Botanikus Kert raktára, öltözői, „L”- épület, Botanikus Kert irodái, „M”- épület, műhelyek, garázsok, „N” –épület, főporta, „R”- épület, savraktár, Növényház Transzformátor házak I.-II. A soproni campuson kívül, Sopron város egyéb területein is üzemelnek az intézmény kezelésében lévő épületek: 9
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
A Deák tér 32 sz. alatt egy városképi szempontból is nagy fontosságú oktatási épület áll melléképületeivel. Az egykori Felsőbb Leánygimnázium „U” alaprajzú főépülete 1886-ban, Hauszmann Alajos tervei alapján épült, reprezentatív neoreneszánsz stílusban. Oktatási funkcióját mindvégig megtartotta és ma is kiváló elhelyezést nyújt az Alkalmazott Művészeti Intézetnek. Az épület felújítását 2004-évben OM támogatással kezdték meg, 2005-ben befejeződött az épület tetőszerkezetének felújítása és műemléki palafedése, majd 2006. évben az intézmény felújítási alapjának felhasználásával elvégezték a főépület és környezete külső felújítását. 2007-ben az épület rekonstrukció a belső felújításával befeleződött. Az ingatlanon található valamikori tornatermet HEFOP 4.1.2. támogatással átalakították és felújították, ma új funkciója van, műterem és kiállító tér. A Baross u. 4.-6. szám alatti Egyetemi Kollégium épületegyüttes egy, az ’50-es években épült kétemeletes, használaton kívüli épületrészből, valamint egy 1970-ben épült háromemeletes épületrészből állt. Ez utóbbit az OM támogatásával 2001-ben 143 hallgató befogadására alkalmas egyetemi kollégiummá alakították. Az épület régebbi részét elbontották és 2007-ben magánbefektetői program (PPP) keretében 400, emelt szintű kollégiumi férőhellyel bővítették. A Sopron, Erzsébet u. 9. sz. alatti épületet (KTK campus). Az Oktatási Minisztérium és a helyi önkormányzat támogatásával, saját forrást is bevonva, 2005-ben vásárolta meg az egyetem. A földszint és az I. emelet rekonstrukcióját 2003-2004. évben felújítási keret terhére végezték el a Kar igényei szerint. További fejlesztésként magánbefektetői program keretében beépítették az épülettömb által körbezárt udvart, és kialakítottak két 200 főt befogadó nagyelőadótermet és egy nagymérető, reprezentatív aulát, megoldva ezzel a Közgazdaságtudományi Kar égető tanterem hiányát. A Mezőgazdasági és Élelmiszertudományi Kar központi oktatási épületei Mosonmagyaróvár, Vár 2. szám alatti területen helyezkednek el. Történeti és városképi jelentőségük kiemelkedő. A vár épületében találhatók a kar központi egységei, igazgatása, könyvtára és a múzeum. Ez az elhelyezés elősegíti a központi egységek reprezentatív elhelyezésén felül a műemlék-védelmet is. A „B”- épület szecessziós stílusban épült az 1910- es években, „tanügyi épület” megnevezéssel. Az oktatási funkciót ellátó épületet a 70-es évek elején hozzáépítéssel bővítették. Itt nyert elhelyezést az emeleten a nagyelőadó, a földszinten a konyha, étterem. A 90-es évek elején létesült az aula az „U” alaprajzú épület belső udvarának beépítésével. A Lucsony u. 15-17 sz. alatti „C” tanügyi épületben az Élelmiszertudományi Intézet és a Kémia tanszék működik. A „C” épület felújítása korszerűsítése, valamint akadálymentesítése 2007. évben PPP konstrukcióban megvalósult. A „D” és „E” épületekben található a Növénytudományi Intézet. A Várkapitány Épületet 13 éve teljesen felújították és azóta szolgálja az oktatást, kutatást. A Kertészeti Tanszék különálló épületben, a hozzá tartozó kísérleti kerttel együtt a Pozsonyi úton, a Biotechnikai Kutatóállomás a Jánossomorjai úton található. A Deák téri épületet a 90-es évek elején kapta vissza a kar, teljesen felújították, korszerűsítették. A kar hallgatóinak kollégiumi elhelyezését a „Gazdász Hotel” és a kollégiumi „A”, „B” elnevezésű épületek biztosítják. A Geoinformatikai Kar, Székesfehérváron a Pirosalma u. 1-3 alatti épületben látja el oktatási funkcióját. A főépület a 60-as években épült, emeletráépítéssel bővítették. HEFOP keretében beépült az udvarbelső, amely részben orvosolta az előadótermi és a gyakorlati oktatótermi hiányokat.
10
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
PPP 2007-ben adták át a Képző- és Konferencia Központot (volt laktanya épület), 33 férőhellyel bővítették és felújították a kollégium épületét. Stratégiai cél az épületek állagának megóvása, felújítása, modernizálása és az állomány bővítése új épületekkel. Mára égetővé vált az energetikai korszerűsítés is. 2.2.4
Kutatási infrastruktúra
EMK Épületek Kollégiumi férőhelyek Külső oktatási, kutatási helyszínek (tangazdaság, tanerdő, tanüzem, stb.) Tantermek Nagyelőadók Laboratóriumok Akkreditált laboratóriumok Műhely Csillagvizsgáló Műszerek: 1-10 mill. Ft között 10-50 mill. Ft között 50 mill. Ft fölött Gépjárművek Mezőgazdasági gépek Erdészeti gépek Könyvtárak Adatbázisok Számítógépek Hardverszoftver Törzsgyűjtemény, génmegőrzés, fajtafenntartás Meteorológiai Állomás Szakkabinet
FMK KTK 43/Sopron 988/Sopron
4
MÉK 59 324
1
44
115/Sopron 4/Sopron 28 1 2 1 5
48 1 13 1 1
BTK TTK 16/Sz.hely 633/Sz.hely 1
Össz. 118 1945 1
51
110/Sz.hely 4/Sz.hely 2 10
273 9 53 4 7 1
1 36 6
68 17 1 4
1
3
10 4
1 6
1 13
175
241
180
400
6
55 15 2 5 12
2
159 38 3 16 12
1 34
1
17 57
87
209
1292
27
27
1 5
2. SZ. TÁBLÁZAT KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRA ADATAI FORRÁS: MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM
1. Kollégiumok, diákhotelek Sopron Machatsek Gyula Diákhotel és Kollégium Fekete Zoltán Diákhotel és Kollégium Bezerédj Amália Kollégium Mosonmagyaróvár Cserháti Sándor Kollégium Gazdász Hotel
Férőhelyek száma: 988 Férőhelyek száma: 324
Szombathely Pável Ágoston Kollégium I. Pável Ágoston Kollégium II. Pável Ágoston Kollégium III.
Férőhelyek száma: 633
11
1 5
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
2. Külső oktatási, kutatási helyszínek (tangazdaság, tanerdő, tanüzem, stb.) EMK
Fertő-tavi Oktató- és Kutatóház Mosonszolnok-irénmajori Kutatóház Hidegvízvölgyi Hidrológiai Állomás Sümegi Oktatóbázis
FMK
FAIMEI Anyag- és Termékvizsgáló Laboratórium
MÉK
Szigetközi Kutatási Központ Baromfi- és Takarmányozási Kísérleti telep Oktató-Kutató Bázis Precíziós Növénytermesztési Technológia Kutatócsoport műhely Élelmiszeripari Gépek és Műveletek Laboratórium Állatkísérleti telep – Kísérleti istálló DSC Labor Kertészeti üvegház növényneveléshez, 2 db kutatólabor Fototermikus kutatólaboratórium Hidrobiológiai laboratórium Mikroalga törzsgyűjtemény és tenyésztő laboratóriumok Növényi szövettenyésztő laboratórium Központi Laboratórium: Roncsoló, Vegyszerszoba, Kjel-Foss labor, Mérlegszoba, Lisztlabor, Aminosav-labor, Gázkromatográfiás szoba, Előkészítő, Műszerszoba, Szilázs-labor, Faház, Tenyészház, Üvegház, Szárítóhelyiség, Terménydaráló helység
BTK
Európai Dokumentációs Központ
TTK
Kövesligethy Radó Oktató Csillagvizsgáló
3. Akkreditált laboratóriumok Sopron
Erdészeti és Faipari Vizsgálólaboratórium FAIMEI Anyag- és Termékvizsgáló Laboratórium Papíripari Anyag- és Termékvizsgáló Laboratórium
Mosonmagyaróvár Élelmiszer- és ivóvíz-minősítő vizsgálólaboratórium (EU akkreditációval) 4. Könyvtárak Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár, Sopron Könyvállomány: 496.242 db; folyóirat: 81.224 db Savaria Egyetemi Központ Könyvtára, Szombathely Könyvállomány: 221.663 db; folyóirat: 12.648 db Minden karon önálló könyvtár működik és a karokon belül néhány intézet, tanszék is rendelkezik saját könyvtárral.
12
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
2.2.5
Infrastruktúrafejlesztés számokban
A 2. táblázatban az látható, hogy 2005 és 2009 között hogyan oszlottak meg a források az egyetem TÁMOP 4.2.1.B pályázat kiemelt karai között. Pénzforrás
EMK
FMK
GEO
MÉK
Összesen
PPP HEFOP 4.1.2.
720
660
650
370
2810
170
94
198
254
746
GYOP
519
115
634 0
ROP 24
195
119
59
FELÚJÍTÁSI RET
10
178 151
INTERREG OKM KKK
33
FVM
40
122
19
52 40 31
14
STRATÉGIAI
14
TIOP ÖSSZESEN
1639
151
122
31
KARI SAJÁT
298
1295
848
300
300
1085
5376
3. SZ. TÁBLÁZAT BERUHÁZÁSOK FORRÁSMEGOSZLÁSA PÁLYÁZÓ KARONKÉNT 2005-2009 FORRÁS: JÖVŐT ÉPÍTÜNK ELŐADÁS, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM
Az 1. mellékletben továbbá látható, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem milyen forrásokból, milyen közbeszerzési eljárásban megvalósított/megvalósítandó infrastrukturális beruházásokban vett részt az elmúlt időszakban. A Nyugat-magyarországi Egyetem 2010. február 28.-án egy széleskörű jelentés keretében számolt be a kezelésében lévő ingatlanok állagmegóvási kötelezettségének teljesítéséről. Ennek fontosabb elemeit az alábbi táblázat tartalmazza. Érték (ezer Ft-ban)
Megnevezés 1
Ingatlanok könyv szerinti bruttó értéke 2008. beszámoló (38 űrlap 21. sor)
2
Bruttó érték (1.sor) 1,5 %-a
8 605 509
129 083 Részteljesítés (állagmegóvás, karbantartás, felújítás) 2009. december 31-ig
3
Ingatlan felújítás
4
Ingatlan karbantartás alábontásával)
5
PPP rekonstrukciós felújítási díjrész
6
PPP karbantartás díjrész
7
Teljesítés (ráfordítás) összesen (3+…+6 sorok)
83 306 (dologiból,főkönyvi
számla 46 347 108 418 0
13
238 071
2010 évben teljesítendő ráfordítás
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
8
Különbözet (2-7)
9
Teljesítés %-a (7/2)
-108 988
-108 988
184,4
Megjegyzés: a teljesítés a hároméves fenntartói magállapodás kiegészítésében megjelölt időszakra vonatkozik, az új ingatlan létesítéséhez kapcsolódó PPP konstrukció díjtételei nem vehetők figyelembe. 4. SZ. TÁBLÁZAT ÁLLAGMEGÓVÁSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE FORRÁS: ELŐZETES ZÁRÓ BESZÁMOLÓ A 2008-2010. KÖZÖTTI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ FENNTARTÓI MEGÁLLAPODÁS TELJESÜLÉSÉRŐL
Az elmúlt években az infrastruktúra-fejlesztés igazi „sikerágazatnak” számított a Nyugatmagyarországi Egyetemen, amit jól mutat, hogy közel 20 milliárd forint értékű beruházást hajtottak végre a különböző karokon. Az alábbiakban a TÁMOP 4.2.1.B pályázatban vezető karok beruházásai kerülnek bemutatásra. Sopron:
Központi épület külső-belső rekonstrukciója Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet tetőtér beépítés, vizesblokkok hozzáépítése
A soproni központi épület külső-belső rekonstrukciója és a Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet tetőtér beépítés, valamint a vizesblokkok hozzáépítése 2007 februárjában történt egy 880 millió forintos PPP konstrukció keretén belül.
Informatikai és Gazdasági Intézet
A soproni Informatikai és Gazdasági Intézet 2006 októberében egy 660 millió forintos PPP konstrukciós beruházás keretében valósult meg.
Erdőmérnöki Kar 8 előadótermes oktatási központja
A soproni Erdőmérnöki Kar 8 előadótermes oktatási központja 2007 szeptemberében valósult meg egy 720 millió forintos PPP konstrukció keretében.
400 férőhelyes diákhotel
A soproni 400 férőhelyes diákhotel 2007 februárjában egy 2,4 milliárd forint értékű PPP beruházás keretében valósult meg.
Soproni Campuson lévő kollégiumok felújítása
A Soproni Campuson lévő kollégiumok felújítása 2007 szeptemberében 1,04 milliárd forint értékű PPP beruházás keretében készült el.
Kémiai és Termőhelyismerettani Intézet
A soproni Kémiai és Termőhelyismerettani Intézet 2006. november 15.-én készült el 159 millió forint értékű HEFOP 4.1.2. keretében.
Fertő-tavi Vadbiológiai és Természetvédelmi Kutatóállomás
A soproni Fertő-tavi Vadbiológiai és Természetvédelmi Kutatóállomás 2007. május 31.-én készült el 47 millió forint értékben az NYME RET keretén belül.
Hidegvízvölgyi Hidrológiai Kutató Állomás
A soproni Hidegvízvölgyi Hidrológiai Kutató Állomás 2006. augusztus 30.-án készült el 15 millió forint értékben az NYME RET keretén belül.
14
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
Székesfehérvár:
Pirosalma utcai központi épület bővítése
A székesfehérvári Pirosalma utcai központi épület bővítése 2006. december 31.-re készült el 197,5 millió forint értékben a HEFOP keretén belül.
Földügyi és Térinformatikai Tudásközpont
A székesfehérvári Földügyi és Térinformatikai Tudásközpont 2007 szeptemberére készült el 650 millió forint értékben egy PPP konstrukció keretén belül. Mosonmagyaróvár:
Élelmiszertudományi Intézet
A mosonmagyaróvári Élelmiszertudományi Intézet 2007. februárjában 370 millió forint értékben készült el egy PPP konstrukció keretén belül.
Szigetközi Kutató Központ épületrekonstrukció
A mosonmagyaróvári Szigetközi Kutató Központ épületrekonstrukciója 2007. májusában 164,3 millió forint értékben készült el a HEFOP 4.1.2. keretén belül. Ezen kívül Mosonmagyaróváron elkészült a Biotechnológiai Kutató- és Bemutató Központ. Szombathely:
Regionális Felsőoktatási Forrásközpont Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Zenei tanszék épülete Pedagógiai Szolgáltató Központ
A szombathelyi forrásközpont 2006 novemberében került átadásra, a létesítmény 1,37 milliárd forint értékű PPP beruházás keretében valósult meg. Az objektum 3017 m2 alapterületű, kapacitása 2000 fő/nap. Magába foglalja a könyvtárt és a Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központot.
15
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
3 A TÁMOP 4.2.1./B pályázathoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztési stratégia
3.1 3.1.1
Az infrastruktúra fejlesztési stratégia célkitűzései Az infrastruktúra fejlesztése, magas hozzáadott értékű szolgáltatások
A hallgatók versenyképes tudásának kialakítása megköveteli a jól felszerelt tantermek, laboratóriumok, gyakorlati helyek, tanüzemek, tangazdaságok fenntartását, az önálló tanulást is szolgáló informatikai hálózat folyamatos korszerűsítését, a magas színvonalú könyvtári ellátást, a kellő számú kollégiumi férőhely, kulturált étkezés és szórakozás, megfelelő orvosi ellátás biztosítását. Az intézmény nemzetközivé váló oktatási, kutatási feladatai mellett nagy hangsúlyt fektet a szolgáltatásokra, melyek mind a hallgatói intézményválasztás, mind a nemzetközi tudományos, gazdasági integráció során nagyobb hangsúlyt kapnak. Az egyetem célja a magas hozzáadott érték biztosítása mind a tudományos, mind az oktatást kiegészítő, mind a jóléti szolgáltatások terén. 3.1.2
Egészében integrált, erőforrásaival hatékonyan gazdálkodni képes szervezet
Az egyetem működését és fejlesztését többcsatornás finanszírozással kívánja megoldani, csökkentve a függőséget az állami költségvetéstől. Az állami- és a magánszféra megosztott finanszírozásával (pályázatok, adóelengedés) kívánják működtetni a gazdasághoz rugalmasan alkalmazkodó, a piachoz kapcsolódó, s egyben a piac működését, szerkezetét befolyásoló oktatási - képzési formákat (postsecondary, szakmai át- és továbbképző tanfolyamok), a kutatásfejlesztési és innovációs tevékenységet (műszeres vizsgálatok, minőségi tanúsítványok kiállítása, műszerközpontok és központi kutatólaboratórium létesítése). 3.1.3
Hatékony munkaszervezés, kommunikáció
Állandó feladat a szervezeti keretek fejlesztése, a korszerű infrastruktúra biztosítása, a kommunikációs és információs technológia bővítése és hatékonyabb alkalmazása. Az egyetem tudatosan törekszik a korszerű infrastruktúrán nyugvó, méltó munkafeltételek kialakítására.
3.2 3.2.1
Az infrastruktúra fejlesztési stratégia feladatai Az intézményi és a vezetői információs rendszer helyi fejlesztési programja
A szervezetfejlesztés részét képezi az új egyetemi arculat 2008. évben történő teljes körű kialakítása, az informatikai rendszerek (Neptun, FIR, stb.) harmonizálása, az új elektronikus dokumentumkezelő rendszer egyetemi szintű bevezetése. A meglévő konszenzusos, korszerű szervezeti és működési modell tovább fejlesztése: Az egyetemi folyamatok informatikai támogatásának erősítése, az informatikai, információtechnológiai környezet tökéletesítése és hasznosítása. Ily módon jelentős szellemi potenciál szabadítható fel, amelyet az egyetem stratégiai céljait, kitörési pontjait kiszolgáló területeken lehet hasznosítani. Új egyetemi adatbázisok létrehozása, a meglévők naprakésszé tétele, kiegészítése. (Pl. munkaadói adatbázis).
16
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
Egységes szemléletet kialakítása a NEPTUN-rendszer hasznosítása érdekében. Az oktatási tevékenység monitoringjának erősítése, az adatállomány naprakésszé tétele, a rendszerben rejlő lehetőségek jobb kihasználása. A NEPTUN-t kezelő referensek rendszeres képzése, egy második rendszergazda kijelölése. Az EGIR és VIR rendszerek fejlesztése, szerepük növelése a vezetői döntések előkészítésében.
A Nyugat-magyarországi Egyetem jogelődjei az adott helyzetnek megfelelő információs rendszerrel rendelkeztek, bár a NYME és a BDF többször is hangsúlyozta fejlesztési igényét ezen a területen. Az egyesült, ezzel méreteiben növekedett és bonyolultabbá vált új egyetemi szervezetnél elkerülhetetlen volt a teljes intézményi és a vezetői információs rendszer újjáalakítása, továbbfejlesztése. Ez egyrészt szervezési-vezetési koncepcióváltást jelent, másrészt jelentős rendszerszervezési, programfejlesztési feladatok végrehajtását igényli. Az új Nyugat-magyarországi Egyetem már az egyesülés tervezésének fázisában döntést hozott egy új gazdálkodást támogató információs rendszer rendszerbe állításáról. A magyar felsőoktatás területén ismert Egységes Gazdálkodási Rendszert (EGR), továbbá a Pályázat Kezelő és nyomon követő Rendszert (PKR) vezették be. Emellett az egyetem 2007-ben az új NEPTUN hallgatói (tanulmányi) információs rendszerre is áttért. Ezen mellett az egyetem, a karok és más szervezeti egységek információs, döntéstámogatási igényeit kielégítő vezetői információs rendszer kialakítására és bevezetésére is szükség van. A választás az Egyetemi Vezetői Információs Rendszer (EVIR) kifejlesztésére esett, amelynek célja a már rendszerbe állított részrendszerek integrálása, másrészről a különböző szintű vezetők igényeit kielégítő információ biztosítása. Az alábbi ábra szemlélteti a meglévő részrendszerek és az EVIR kapcsolatát.
1. SZ. ÁBRA AZ EGYETEMI VEZETŐI INTEGRÁCIÓS RENDSZER KAPCSOLATA A MEGLÉVŐ RÉSZRENDSZEREKKEL FORRÁS: INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2008-2011, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM
Az EVIR a következő alapvető monitoring és kontrolling célokat fog ellátni: a működés és a gazdálkodás hatékonyságának vizsgálata különböző szempontok szerint, a három éves finanszírozás mutatószám rendszere teljesítésének folyamatos elemzése és értékelése, a karokra, szakokra, intézetekre, projektekre jutó bevételek és kiadások elemzése, tanulmányi elemzések, jelentések, oktatókkal kapcsolatos kimutatások, az egyetemi hallgatókra, oktatási órákra vetített hatékonysági mutatók elemzése, stb. Mindezek mellett más fontos információk elérését is biztosítani kell a vezetők számára, amelyek szükségesek lehetnek a döntések előkészítéséhez. A vezetői információs rendszer a hierarchikus szinteket, az információforrásokat és az információáramlást egyaránt szemléltető logikai modell kifejlesztését is megköveteli. A következő ábra az egyetemi szervezet ilyen szempontok alapján történő modellezését mutatja be.
17
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
2. SZ. ÁBRA A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM INFORMÁCIÓS SZINTJEI, EGYSÉGEI ÉS KAPCSOLATAI FORRÁS: INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2008-2011, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM
Jól látható az egyetemi „oktatási, kutatási erőforrások” irányából kiinduló, illetőleg a hallgatók irányából kiinduló kettős hierarchikus rendszer. Az egyetem, a funkcionális egységek (hivatalok, központok), továbbá a karok és intézetek biztosítják a szükséges kapacitásokat. Az oktatási, kutatási erőforrások információinak gyűjtését, feldolgozását az EGR és a PKR rendszerek látják el, míg a hallgatói (igénybevevői) információkat elsősorban a NEPTUN rendszer gyűjti és értékeli. A különböző szintű vezetők eltérő jogosultságokkal, továbbá különböző jelentő-értékelő lehetőségekkel rendelkeznek. A karok az Egyetemen belüli elsődlegesen felelős gazdálkodási egységek, ahol az intézetek értékelése mellett különböző projektek (pl. önköltséges posztgraduális képzések, kutatási feladatok) vizsgálatára is szükség lehet. A karokon belül kialakított elszámolási egységek (számlák) száma a kar feladatainak megfelelően jelentős számú lehet. Az információk nemcsak vertikális, hanem horizontális rendszerben is kiértékelhetők. Ezzel egyrészt biztosítható a karok, intézetek közötti együttműködés (pl. átoktatás, kutatás), vagy a közös projektek értékelése is. 18
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
Az EVIR működéséhez elengedhetetlen az EGR és a NEPTUN részrendszerek adatainak felhasználása, illetőleg a teljes vezetői információs rendszer kifinomult működése. Az EVIR kifejlesztése külső rendszerfejlesztő cég alkalmazásával, az Egyetem belső vezetésszervezési és informatikai szakembereinek közreműködésével történik. Az IFT kidolgozásának időszakáig az EVIR funkcionális specifikációja készült el, a rendszerfejlesztés és rendszerbe állítás a fejlesztési források rendelkezésre állásának függvényében, fokozatosan történik. 3.2.2
Minőségfejlesztési program kidolgozása, a minőségirányítási rendszer kialakítása
A NYME minőségbiztosítási rendszere önértékelésen alapul. A cél egy kétszintű önértékelési rendszer megalkotása, ami biztosítja az egyetem működésének folyamatos elemzését, értékelését és a minőség javítására szolgáló intézkedések követését; figyelembe véve az egyetem teljesítménycéljait a három évenkénti finanszírozás szerződés keretében vállalt oktatási és kutatási feladatok teljesítését. Az egyesülés utáni időszakra a Nyugat-magyarországi Egyetem minőségfejlesztési programjának elsődleges feladata, hogy meghatározza az intézményi erőforrások (humánerőforrás, infrastruktúra) hatékony felhasználását. Meghatározza azt a fejlesztési keretet, amelyhez kapcsolódnak a kari szintű fejlesztési intézkedések. Ehhez szükséges az integrációs folyamat következményeinek elemzése: az előnyök és kihasználatlan tartalékok számbavétele, az integráció által hátrányt szenvedett területek feltárása, zavaró elemek, nehézségek meghatározása. Az Egyetem minőségirányítási rendszerét tágabb összefüggésben hármas hatás alatt értelmezhető. Ez jelenti egyrészt az Európai Felsőoktatási Térség minőségszempontú elvárásainak való megfelelést, az ágazati minőségpolitika előírásainak teljesítését, valamint az akkreditációra való felkészülést. Az Európai Felsőoktatási Térség minőségszempontú elvárásaihoz az intézményi önértékelésben és a külső értékelésben az európai miniszterek által 2005-ben elfogadott bergeni dokumentum („Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area” – Alapelvek és Útmutatások az Európai Felsőoktatási Térségben) az irányadó, amely az alábbi területeken fogalmaz meg vizsgálati, értékelési szempontokat a felsőoktatási intézmények számára: minőségpolitika - stratégia és eljárások a minőség biztosítására, képzési programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése, a hallgatói teljesítmények értékelése, az oktatói minőség biztosítása, tanulástámogatás; eszközök és hallgatói szolgáltatások, belső információs rendszer, nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása. A minőség előzőekben jelzett érvényesítésére az egyetem akciótervet dolgozott ki. Az akciótervet a NYME és a BDF egyesülésével létrejött új intézmény kapcsán aktualizálták, harmonizálták, rögzítették a legfontosabb feladatokat: A Nyugat-magyarországi Egyetem Önértékelési Kézikönyvének aktualizálása, figyelembe véve a felsőoktatási törvényváltozásokat, a MAB minőségértékelési szempontrendszerét valamint az európai uniós ajánlásokat – biztosítva a két jogelőd intézményben kialakult minőségbiztosítási rendszer sikeres és hatékony integrálását. A második körös önértékelések elkészítése a szombathelyi karokon az Önértékelési Kézikönyv útmutatásai alapján. Az elektronikus pályakövetési rendszer kiépítése, továbbfejlesztése, kiterjesztése valamennyi szintre. A végzett hallgatókat fogadó intézmények elégedettségének a mérése. A Minőségfejlesztési Program megvalósulásának értékelése, új minőségfejlesztési feladatok meghatározása. Intézmény/kari szintű rendszeres partnerelégedettség mérések végzése (cégek, intézmények, kamarák, műtermek, műhelyek stb.) elemzések készítése, eredmények visszacsatolása a képzési tevékenységek fejlesztésére.
19
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
3.2.3
Kari szintű mérések végzése, eredmények értékelése, kari szintű visszacsatolások előkészítése. Intézményi szintű elemzések készítése, javító intézkedések meghatározása. Belső információs rendszer fejlesztése. A minőségbiztosítási rendszer hatékony működését támogató informatikai rendszer kialakítása, a meglévő rendszerekre alapozva. A minőségszemlélet, minőségkultúra terjesztése, a minőségbiztosítási szempontok döntési mechanizmusba való beépülésének elősegítése. Minőségismeretek oktatása szervezett keretek között, az egyetem munkatársai körében. Az elégedettségi vizsgálatok (dolgozói, hallgatói elégedettségi vizsgálatok) eredményeinek elemzése, összehasonlító értékelése, az okok feltárása, a szükséges lépések megtétele. Hallgatói szolgáltatások fejlesztése, a minőségbiztosítási rendszer kiterjesztése. Az oktatói munka hallgatói véleményezésének egységesítése. Különböző helyszínek, karok közötti kommunikációt és együttműködést segítő fejlesztések – Győr, Mosonmagyaróvár, Sopron, Székesfehérvár, Szombathely – székhelyeik között és városon belül. Minőségbiztosítási felület létrehozása az egyetemi honlapon. A minőségbiztosítási szervezet kari sajátosságainak egyeztetése és a saját tapasztalatok megosztása. Felsőoktatási Minőségi Díj megpályázása. Intézményi gazdálkodás korszerűsítése
3.2.3.1 A gazdálkodást segítő információs rendszer teljes körű kifejlesztése, a rendszerbeállítás bemutatása, kapcsolata a döntéshozókkal és a szervezeti egységekkel Az elmúlt években a Gazdasági Főigazgatóság havi/negyedéves/éves rendszerességgel az intézmény egészére, a karokra/egyéb szervezeti egységekre vonatkozó, a működés (pénzforgalmi szempontból) legfontosabb jellemző adatait tartalmazó információs jelentéseket állított össze, és évente több alkalommal rövid szöveges elemzést készített. A felhasznált gazdálkodást segítő rendszer (TÜSZ, BERENC) jellemzői: a központosított gazdasági szervezetnek megfelelően teljeskörő adatfeldolgozás Sopronban történik, on-line lekérdezési lehetőség biztosít minden döntéshozó és témavezető részére, a jelenlegi Vezetői Információs Rendszer (VIR) alapján készül, havi pénzforgalmi jelentés, negyedéves, féléves és éves szöveges beszámoló. Az információs szinteket és igényeket a 3. táblázat tartalmazza. Információs szintek Témavezető Intézetvezető Keretgazdálkodási jogkörű vezető
Igény Bevételek, kiadások kötelezettségvállalások naprakész nyomon követhetősége. Pályázatok pénzügyi beszámolóinak összeállításában való közreműködés. Az intézet bevételeinek, kiadásainak, kötelezettségvállalásainak stb. naprakész nyomon követhetősége. Az irányítása alá tartozó szervezeti egységek főbb gazdálkodási adatainak naprakész nyomon követhetősége. Havi, negyedéves, éves beszámolók.
Intézményi felső vezető
Keretgazdálkodási egységek főbb gazdálkodási adatának naprakész biztosítása. Havi, negyedéves, éves beszámolók.
Gazdasági Tanács
Intézményi és keretgazdálkodási egységek költségvetésének véleményezése és jóváhagyása.
20
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
Szenátus
Egyetemi és keretgazdálkodási egységek gazdálkodásáról készített beszámoló évente legalább 2 alkalommal. Az elfogadott éves ülésterv napirendi pontjaihoz kapcsolódóan.
5. SZ. TÁBLÁZAT INFORMÁCIÓS SZINTEK ÉS IGÉNYEK FORRÁS: INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2008-2011, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM
3.2.3.2 Saját cégek alapítási szabályainak kidolgozása A Felsőoktatási törvény 121. §-a alapján, az Egyetem csak olyan gazdálkodó szervezetet hozhat létre, illetve csak olyan alapításában vehet részt, amely nem sérti az intézmény érdekeit. Gazdasági társaságot akkor alapíthat, ha a gazdálkodó szervezet üzleti terve szerint 3 éven belül nyereségessé válik, továbbá a hiányt az intézmény a saját elkülönített számlán kezelt bevételből finanszírozza. A NYME Szenátusa – a GT támogató véleménye mellett – 2007. január 24-én kelt Alapító Okirattal a kollégiumi, diákotthoni és az ezekkel kapcsolatos komplex üzemeltetési feladatok ellátása céljából megalapította az Universitas Fidelissima Kft.-ét 100%-os egyetemi tulajdonosi szerkezet mellett. Az egyetem ezzel a soproni székhelyű Karok kollégiumi férőhely kapacitását és az elhelyezés színvonalát növelve, a levelező képzésben résztvevő hallgatók szálláshely igényét kielégítve, továbbá a nyári időszakban Sopron és környéke idegenforgalmát kihasználva szálláshely szolgáltatást nyújtásával egyidejűleg, az üzemeltetést is – PPP által adott lehetőséget kihasználva – üzleti alapokra kívánta helyezni. Céljai között a létesítmény eredményes, színvonalas és hatékony működtetése, valamint a beruházásban rejlő további üzleti lehetőségek minél jobb kiaknázása szerepelt. A Gazdasági Tanács támogató véleményének figyelembevételével a NYME Szenátusa 2007. február 27-i ülésén jóváhagyta a Pannon Famulus Kft. alapítását 100%-os egyetemi tulajdonosi szerkezet mellett. Az alapítás szabályai: A.
Alapítandó Kft. belső engedélyezési folyamata: felső vezetői döntés, Gazdasági Tanács támogató véleménye, Szenátusi jóváhagyás. A döntést megalapozó dokumentumok: üzleti elképzelés megfogalmazása, üzleti terv elkészítése: - rövid bemutatás, tervezett működése, szervezeti felépítése, - erőforrás szükséglet meghatározása, - pénzforgalmi terv, társasági szerződés tervezet, működéshez szükséges megállapodás – tervezetek - (megállapodás tervezetek, elfogadó nyilatkozat tervezetek).
B. Tulajdonosi jog gyakorlása: rektor. C. FB tagjai: karok és funkcionális szervezetek által delegáltak. D. Beszámoltatás: vezetői igény szerint. E. Kötelező könyvvizsgálat.
21
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
3.2.3.3 Az intézményi gazdálkodás szabályozási és kontrolling rendszerének beavatkozási lehetőségek és érdekeltségi rendszerek működtetése
bemutatása,
Cél az operatív kontrolling keretében: piaci szemléletű teljesítmény-értékelési rendszer kialakítása a fő tevékenységek meghatározásával. tervtől való eltérés vizsgálata, elemzése, megoldási javaslatok megfogalmazása, megvalósítás ellenőrzése. az alkalmazott gazdálkodási rendszer legyen képes a „visszacsatolások” nyomon követésére, valamint megfelelő hardver eszköz és rendszerszoftver-környezet biztosítására a szoftver gyors, pontos és felhasználóbarát működése érdekében, felelősségi rendszer kialakítása, mely nélkül a kontrolling-rendszer nem működtethető eredményesen. Cél a stratégiai kontrolling keretében: hallgatói létszámváltozás hatásvizsgálata, tőkebevonási lehetőségek vizsgálata. A kontrolling rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatok: Megfelelő gazdálkodási rendszer kifejlesztése, alkalmazása, mely a kialakított folyamatokat támogatja, Stratégiai kontrolling-rendszer megszervezése, Operatív kontrolling tervezési, terv/tény elemzése, valamint információs rendszerének továbbfejlesztése, Szervezeti struktúra átalakítása, Kontrolling szabályzat elkészítése, amely tartalmazza a felelősségi rendszert. Egy valódi ösztönzési rendszer megteremtése és hosszú távú működtetése az intézmény forrástermelő képességében rejlik. Amennyiben nem állnak rendelkezésre a források, úgy nem érhető el megfelelő motiváltsági szint. Cél olyan érdekeltségi rendszer kialakítása, mely objektív mutatószámokkal mérhető, és a költségek csökkentésére is ösztönöz. 3.2.3.4 Az intézmény pályázati tevékenységéhez kapcsolódóan a saját forrás biztosításának lehetőségei, felhasználási gyakorlatának bemutatása A pályázati tevékenységhez kapcsolódó saját forrás biztosításának lehetőségei: infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó pályázat esetén ún. Stratégiai és Központi Felújítási Tartalékba helyezett források, kari pályázatok esetén ún. Stratégiai Tartalék vagy kari belső saját források. A tartalékalapokból igényelt forrásokat a benyújtott igények alapján, a Stratégiai Bizottság és a Szenátus véleményének figyelembevételével, rektori döntésnek megfelelően biztosítják, a pályázati szerződésnek megfelelő ütemezésben.
22
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
3.2.4
Infrastruktúra-fejlesztési és felújítási program
3.2.4.1 Ingatlanfejlesztési és felújítási program bemutatása, a képzési rendszer átalakításával való összhangjának elemzése A következő tervidőszakban további infrastrukturális fejlesztésekre lesz szükség, különös tekintettel a képzési rendszer átalakítására, a feladatok körének bővülésére és a megnövekedett igényekre. A megújult vagyonszerkezetet folyamatában kell hozzáilleszteniük a hallgatói ill. képzési szerkezethez. A következő három év fontosabb beruházásait foglalja össze az alábbi táblázat. A ablak
NYME és SEK szerver terem bővítése és korszerűsítése Kutató, vizsgáló "inkubátor" épület kialakítása akkreditált laboratóriumok felállításával (12 labor) Közgyűjteményi funkciót ellátó "családbarát" épület kialakítása a "nyitott intézményi" gondolat jegyében SEK-TTK hallgatói, oktatói, kutatói célú infrastruktúra kialakítása (Természettudományi laboratórium, mechatronikai laboratórium, csillagvizsgáló stb.) MÉK kutatói és gyakorlati képzési helyek kialakítása AK-MÉK korszerű gyakorlati képzési helyek kialakítása AK oktatást segítő képzési helyek kialakítása, tetőtér beépítés
millió Ft B ablak NYME-BDF egyesülése: korszerű irányítási, gazdasági, tanulmányi rendszerek
millió Ft 248
Informatikai alapinfrastruktúra fejlesztés 30 (WiFi, Lecture on Demand, stb.)
150
2237 Kapcsolódó infokommunikációs fejlesztés
20
332 Kapcsolódó infokommunikációs fejlesztés
10
505 Kapcsolódó infokommunikációs fejlesztés
35
420 Kapcsolódó infokommunikációs fejlesztés
10
380 350 Kapcsolódó infokommunikációs fejlesztés
5
Mindösszesen: 4754 millió Ft 6. SZ. TÁBLÁZAT FONTOSABB BERUHÁZÁSOK A KÖVETKEZŐ HÁROM ÉVBEN FORRÁS: JÖVŐT ÉPÍTÜNK PREZENTÁCIÓ, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM
3.2.4.2 Forrásbevonási koncepció a PPP és saját erős fejlesztési és felújítási programok megvalósításához Pótlólagos forrásbevonást a hosszútávon stratégiailag nem meghatározó értékesítésével (ingatlan) és hosszú távú bérbeadással valósítottak meg.
vagyonelemek
A szükséges fejlesztések, a felújítások, az oktatási struktúra folyamatos változása, további ingatlanok értékesítését teszi szükségessé. Így pl. Mosonmagyaróváron a Lucsony utcai terület, a Majoroki terület, a Pozsonyi út melletti szántó és a Fövenyes üdülőövezeti ingatlan értékesítését tervezik.
23
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
A pénzforrások tervezett ütemezését az alábbi táblázat mutatja be. Pénzforrás
2008
2009
2010
2011
Összesen
78
586
370
100
1134
0
842
413
110
1365
242
200
250
300
992
20
1348
3255
2920
7543
TIOP
428
1793
1357
1947
5525
Összesen
768
4769
5645
5377
16559
Saját forrás OKM- intézményi rész OKM Pályázat
7. SZ. TÁBLÁZAT PÉNZFORRÁS ÜTEMEZÉSE: 2008-2011 KÖZÖTTI FEJLESZTÉSEK (MILLIÓ FT-BAN) FORRÁS: INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2008-2011, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM
Az Létesítménygazdálkodási Rendszer (LGR) biztosítja a felsőoktatási intézmények ingatlanvagyonának fenntartása során felmerült költségek, illetve a használathoz, hasznosításhoz kapcsolódó információk teljes körű nyilvántartását és kezelését. Három fontos analitikus adatkört kezel: a létesítmények (helyiségek) nyilvántartása, az ezek fenntartása során felmerült költségek, az egyes területeket használó szervezeti egység(ek) – használati arányuknak megfelelően – hozzárendelhető(k) a helyiségekhez, az alrendszer segítségével a helyiségekben található gépek, az ott lefolytatott oktatási tevékenységek illetve a kapcsolódó bevételek pontosan nyilvántarthatók. 3.2.4.3 Az intézményi beruházások koncepció szintű terveinek bemutatása, üzleti tervek kidolgozása, főbb paramétereinek kidolgozása Az intézmény a diákotthoni, kollégiumi elhelyezés javítása, az oktatás színvonalának emelése, a kutatási- fejlesztési- innovációs tevékenység bővítése céljából beruházási, felújítási munkákat tervez. Ezek megkezdése előtt fontos feladat a jelenleg meglévő ingatlanvagyon felülvizsgálata, üzleti tervek készítése a stratégiailag fontos vagyonelemek működtetésére vonatkozóan. A Nyugat-magyarországi Egyetem elkötelezett a híve a fenntartható környezet eszméjének és ezt a beruházások, fejlesztések során is hangsúlyosan megjeleníti. Egyre nagyobb hangsúllyal kívánják szerepeltetni a terveikben a megújuló energiaforrások használatát. Azt az előnyt kívánják kihasználni, ami az egyetem oktatási-kutatási profiljából fakad: az NYME-n az országban egyedülálló módon egy intézményben található meg a megújuló energiaforrások alapanyagával foglalkozó agrár- és erdőgazdálkodás és a megújuló építőanyag feldolgozását lehetővé tevő faipari képzés. Stratégiai cél egy olyan zöld kutató csarnok létesítése, ahol végig lehet követni a fa útját a magtól egészen a gazdaságos faépületig, vagy az energia erdő és fahulladék energetikai felhasználásáig. A fejlesztési koncepció minden eleme az ökologikus gondolkodást követi. Az épület tetejére napkollektorokat és napelemeket terveznek, a falak extra szigeteléssel készülnek, a fűtés fa-brikett alapú lesz. A nyáron keletkező energia többlet az épület alatti szezonális energia tárolóba kerül. A fűtési rendszer minden eleme szakaszolható, és vezérelhető, hogy optimális megoldásokat lehessen kipróbálni a kis csarnokok és az üzemek alternatív energiával történő fűtését. Akusztikai, hőtechnikai, és tűzvédelmi vizsgálatokra is sor kerül. Az épület közelében kialakítanak egy konferencia központot a környezet és az ember harmonikus együttműködésének bemutatására.
24
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
3.2.4.4 Az intézmény infrastrukturális beruházásainak költségtervének és fedezeti forrásainak bemutatása
megvalósulása
utáni
működtetés
Az NYME tervezett kiadásai és bevételei a TIOP 1.3.1 pályázat során megvalósuló fejlesztésekből: 2009-2010
2011
2012
Bevételek tervezett összege
0
175650
192810
Kiadások tervezett összege
0
146297
160983
Dologi kiadások
0
50742
57047
Személyi kiadások
0
71246
78247
Rezsi kiadások
0
24309
25689
Ezen belül:
8. SZ. TÁBLÁZAT NYME TERVEZETT KIADÁSAI ÉS BEVÉTELEI (EFT-BAN) FORRÁS: INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2008-2011, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM
Az éves üzemeltetés költségbecslését az alábbi táblázatok tartalmazzák. Üzemeltetési és fenntartási költségek 2008. év eleji szinten
HUF
1.0
Műszaki üzemeltetés
1.1
Diszpécser szolgálat (12 órás)
1.2
Helyszíni szakmunkás felügyelet
576000
1.3
Napi karbantartási feladatok
900000
1.4
Tervszerű megelőző karbantartás (TTK)
1.5
Eseti hibaelhárítás, karbantartás
1.6
Garanciális meghibásodás, szavatossági eljárás
1.7
Beszerzések, készletgazdálkodás
0
1.8
Rendelkezésre állás monitoringja
240000
1.9
Egyéb
0
Műszaki üzemeltetés összesen
3600000 360000 15000
5691000
2.0
Gondnoksági szolgáltatások
2.1
2.1 Napi takarítási feladatok (beltéri)
7200000
2.2
2.2 Napi takarítási feladatok (kültéri)
640000
2.3
2.3 Időszakosan végzendő takarítási feladatok
2.4
2.4 Ügyeleti takarítás
540000
2.5
2.5 Gondnoki tevékenység
400000
2.6
2.6 Szennyfogó szőnyegek
360000
2.7
2.7 Kártevő mentesítés
250000
2.8
2.8 Egyéb Gondnoksági szolgáltatások összesen
3.0
Őrzés, biztonsági szolgáltatások
3.1
Porta- és biztonsági szolgálat
3.2
Tűzvédelmi feladatok
3.3
Egyéb
9470000 1200000 420000
Őrzés, biztonsági szolgáltatások összesen 4.0
80000
Közüzemi költségek 25
1620000
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
4.1
Víz csatorna
540000
4.2
Fűtés
4200000
4.3
Villany
12000000
4.4
Szemét
4.5
Egyéb
42000
Közüzemi költségek összesen
16782000
Egyetemi szolgáltatással kapcsolatos üzemeltetési költségek
33563000
Megjegyzés: A költségkalkuláció a teljes központi labor épületét figyelembe veszi, beleértve az "G" épületet is. A fűtési költségek a megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás költségét veszik figyelembe. 9. SZ. TÁBLÁZAT ÉVES ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGBECSLÉS NYME-TIOP KÖZPONTI LABORATÓRIUM FORRÁS: INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2008-2011, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM
Üzemeltetési és fenntartási költségek 2008. év eleji szinten
HUF
1.0
Műszkai üzemeltetés
1.1
Diszpécser szolgálat (12 órás)
1.2
Helyszíni szakmunkás felügyelet
90000
1.3
Napi karbantartási feladatok
45000
1.4
Tervszerű megelőző karbantartás (TTK)
40000
1.5
Eseti hibaelhárítás, karbantartás
45000
1.6
Garanciális meghibásodás, szavatossági eljárás
1.7
Beszerzések, készletgazdálkodás
0
1.8
Rendelkezésre állás monitoringja
80000
1.9
Egyéb
0
Műszaki üzemeltetés összesen
5000
305000
2.0
Gondnoksági szolgáltatások
2.1
2.1 Napi takarítási feladatok (beltéri)
560000
2.2
2.2 Napi takarítási feladatok (kültéri)
36000
2.3
2.3 Időszakosan végzendő takarítási feladatok
16800
2.4
2.4 Ügyeleti takarítás
2.5
2.5 Gondnoki tevékenység
60000
2.6
2.6 Szennyfogó szőnyegek
12000
2.7
2.7 Kártevő mentesítés
15000
2.8
2.8 Egyéb
120000
Gondnoksági szolgáltatások összesen 3.0
Őrzés, biztonsági szolgáltatások
3.1
Porta- és biztonsági szolgálat
3.2
Tűzvédelmi feladatok
3.3
Egyéb
819800 140000 50000
Őrzés, biztonsági szolgáltatások összesen
190000
4.0
Közüzemi költségek
4.1
Víz csatorna
4.2
Fűtés
480000
4.3
Villany
850000
4.4
Szemét
12000
4.5
Egyéb
96000
26
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
Közüzemi költségek összesen
1438000
Egyetemi szolgáltatással kapcsolatos üzemeltetési költségek
2752800
10. SZ. TÁBLÁZAT ÉVES ÜZEMELTETÉSI KÖLTSÉGBECSLÉS NYME-TIOP TUDOMÁNYOS KÖZPONT FORRÁS: INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2008-2011, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM
3.2.4.5 A munkahelyi infrastruktúra javításának programja A munkavégzéshez kapcsolódó infrastruktúra jelentős fejlesztésen ment át az utóbbi években, jelenleg a legtöbb munkahelyen megfelelő körülmények között dolgoznak az oktatók és más munkavállalók. Növelték az előadótermeknek és a gyakorlati oktatás helyszíneinek a befogadó képességét, kicserélték a berendezéseket és a felszereléseket. A kor igényeinek megfelelő informatikai infrastruktúrát építettek ki, amely általában megfelelő számban és színvonalon biztosít hozzáférést az érintetteknek. A belső, intézményi kommunikációs és koordinációs rendszer jól működik, lehetőség van a visszacsatolásra is. Törekvések és megvalósításaik ellenére a munkahelyi infrastruktúra színvonala a különböző campusokon még most is eltérő. Az átalakulóban lévő képzési struktúra, a piac változó, bővülő igényeinek kielégítése, a hallgatói létszám jelenlegi szinten tartása, az elitképzés és tehetséggondozás további, folyamatos infrastruktúra fejlesztéseket és felújításokat igényel. 3.2.4.6 Hallgatói infrastruktúra javításának programja Hallgatói szolgáltatások. Kiemelten kezelik a hallgatói szolgáltatások színvonalának emelését, nyomon követik a tanulmányokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, a hallgatói juttatások elosztását, a lakhatási körülmények fejlesztését, a tanácsadást, az ügyintézést, az akadálymentesítést és minden más, a hallgatók egyetemi életéhez kapcsolódó szolgáltatást. A szolgáltatások köre igény és megrendelés szerint változhat. A hallgatók gyors és teljes körű tájékoztatását a honlapon keresztül valósítják meg. A hallgatói önkormányzás szervezetei. A Hallgatói Önkormányzat ellátja a hallgatók alanyi jogú érdekképviseletét a hallgatókat érintő valamennyi kérdésben. Gyakorolja a Felsőoktatási törvényben és más jogszabályokban, szenátusi és kari tanácsi határozatokban ráruházott, a hallgatói jogviszonyból származó döntési, egyetértési, javaslattételi, ellenőrzési és véleményezési jogokat. A rendelkezésre álló információs eszközökön keresztül folyamatosan tájékoztatja a hallgatókat az egyetemmel kapcsolatos kérdésekről, pályázatokról és ösztöndíj lehetőségekről. Öntevékeny csoportjaik hagyományosan jól működnek, támogatják a hallgatói sport és kulturális tevékenységeket, rendezvényeket szerveznek, hallgatói tereket alakítanak ki. A Melódiák szervezet a szorgalmi időszakon belül hétvégeken, továbbá nyári időszakban egész napos munkavállalások szervezésben és azok zökkenőmentes lebonyolításában vállal kiemelkedő szerepet. Savaria Egyetemi Központ Diákcentrum-szolgálata. A Szombathelyen 1997 óta működő Diákcentrum a hallgatók információs és szolgáltató centruma. Tevékenységi körébe tartozik az albérleti címek közvetítése, jegyzetek, oktatási segédanyagok intézményen belüli hozzáférhetőségének biztosítása, nyomdai, kötészeti szolgáltatások.
27
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
A Diákcentrum tevékeny szerepet vállal különböző hallgatói rendezvények – Gólyatábor, Gólyabál, Diáknapok, Végzősök bankettje – lebonyolításában is. Minden hallgató számára biztosítják az életpályatervezéshez szükséges tanácsadói segítséget, amely kiterjed az egyéni tanulmánytervezés támogatásán túl a karrier-tanácsadásra, karrierprogramokra és alumnus-szolgáltatásokra egyaránt. Cél, hogy a hallgatók lemorzsolódási, ki- és lemaradási rátája 3% alá csökkenjen. 3.2.4.7 Hallgatói lakhatási feltételek fejlesztése A NYME az elmúlt időszakban PPP és HEFOP pályázati források felhasználásával jelentős fejlesztéseket hajtott végre: Pattantyús épület felújítása, Győr (PPP), Oktatási épület felújítása, udvar beépítés, Székesfehérvár (HEFOP), Diákcentrum, Győr (HEFOP), Diákotthon, Sopron, Baross út, Régi és új kollégiumok felújítása, Sopron, Ady Endre út, Hotel Famulus építése, Győr, KTK Campus, a belső udvar beépítése, Sopron, GEO „B” épület és kollégium átadása, Székesfehérvár, PPP projektek, Sopron, Mosonmagyaróvár. A fejlesztések nyomán a lakhatási feltételek jelentősen javultak (internet hálózat, audiovizuális eszközök, sportolási lehetőségek, stb.). A NYME 9 kollégiumában összesen 2646 férőhely van, emellett még további 404 főt tudnak elszállásolni. A tanszálloda és a kollégiumok a XXI. század igényeit kielégítő négycsillagos szállodai körülményeket és környezetet nyújtanak. A Pável Ágoston III. kollégium teljes felújítása is megtörtént Szombathelyen (Deák u. 57.) Ezen belül: - külső homlokzati szigetelése - nyílászárók cseréje - teljes belső felújítás 3.2.4.8 Sport és kulturális célú infrastruktúra-fejlesztési program Kiemelt feladatnak tekintik a közművelődés és sporttevékenység támogatását, mind a tömegsport, mind az élsport területén. Meggyőződésük, hogy a tanulás, a kulturális-, és sporttevékenység összeegyeztethető, ehhez csak racionális időbeosztás, akarat, kitartás és a választott szakterület iránti elhivatottság szükséges. Szorgalmazzák és támogatják a hallgatók különböző főiskolai és egyetemi sportversenyeken való részvételét (agrárbajnokság, főiskolai-egyetemi bajnokságok, stb.). HEFOP pályázat keretében tervezik a MÉK és az AK közreműködésével a lovas-képzés fejlesztését, lovas szakosztály támogatását, különös tekintettel a közelmúltban indult turizmus és vendéglátás alapképzésre. Ehhez kapcsolódóan tervek között van, hogy Nagycenken koncentrálnák a Győrben, Mosonmagyaróváron, de a soproni erdőmérnöki karon is folytatott lovasképzéseket. Szeretnék a telep eredeti funkcióját megtartani, s a Lótenyésztő Szövetséggel közösen a méntelep klasszikus feladatait is ellátni. A magyar lófajták fenntartásában is kiemelt szerepet szánnának Nagycenknek. Kulturális rendezvények. Valamennyi karon támogatják - a hagyományőrző szakestélyek mellett - az irodalmi színpadok és kulturális csoportok, a művészhallgatók tevékenységét és bemutatkozását.
28
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
Az egyetemi rendezvények egyik fontos helyszíne lesz a felújítás előtt álló Ifjúsági Ház, amely jelenleg elsősorban a hallgatókat és oktatókat összefogó szakestek, a filmklub színhelye, otthona a táncoktatásnak, a táncpróbáknak és előadásoknak. Tervek közt szerepel – az eddigi tevékenységek folytatása mellett- egy egyetemi színjátszó kör beindítása (professzionális színpad kiépítése és működtetése; hang- és fénytechnika kiépítése; jelmeztár), mozi működtetése (a jelenleg is működő egyetemi filmklub számára saját, nagy teljesítményű, jó fényerejű projektor beszerzése), kiállítások, zenei programok szervezése. A Hallgatói Centrum alkalmas lesz koncertek, táncos rendezvények, ismeretterjesztő előadások tartására is. Helyet ad a városi rendezvényekhez kapcsolódó egyetemi programoknak is.
3.3
3.3.1
A TÁMOP 4.2.1./B pályázatában érintett Karok infrastruktúra fejlesztési stratégiája Erdőmérnöki Kar (EMK)
Az Erdőmérnöki Kar épületei közül megújult az „A” és a „B” épület, a „P” épület a PPP program keretén belül készült el. Részben megújult a „C” épület. Az Intézményfejlesztési Terv szerint korszerűsítésre szorul az „E” és „F” épület, illetve néhány kisebb jelentőségű épület. Az Intézményfejlesztési Terv 2008 és 2011 között számolt a „Regionális Intelligens Információs és Szolgáltatási Tér és Központ”, illetve a „Kísérleti Kutató és Oktató Csarnok létrehozása a Nyugatmagyarországi Egyetemen” projektek megvalósulásával. Ezek késnek, a tervezett megvalósítás új határideje 2011. év vége. A következő két évben (2011-ig) az Erdőmérnöki Kar két, a TIOP program keretén belül támogatott fejlesztést kíván - más Karokkal együtt – megvalósítani. Ezek a következők: akkreditált laboratóriumok létesítése, jelentős értékű és számú laboratóriumi műszer beszerzésére. Az Erdőmérnöki Kar a Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégiummal közösen, a gyakorlat oktatás szolgáló mezőgazdasági és erdészeti gépek elhelyezése érdekében a jövőben – jelképes összegért – a TÁEG Zrt.-től Sopronban egy laboratóriumot bérel (Suzuki telep). A Kar ingatlan értékesítést a következő időszakban nem tervez. 3.3.2
Faipari Mérnöki Kar (FMK)
A Kar oktatási és innovációs tevékenységében meghatározó szerepet játszik a műszaki tudományok, azon belül a faipari, gépészeti, terméktervezési, informatikai és energetikai területeken a regionális gazdaságfejlesztés hátterének erősítése. A területek közül kiemelkedik a faipar, amely országosan egyedülálló, és ezért e területen a fejlesztések fő irányát rövid távon a nemzetközi tudományos élmezőnybe való felzárkózás, hosszabb távon pedig a meghatározó szerep kivívása jelenti. A kar infrastruktúra fejlesztési stratégiája összhangban van oktatási és innovációs céljaival. Az elmúlt években felújításra került a kar oktatási épületeinek nagy többsége, a folyamatban lévő TIOP nagyberuházás és több pályázat Sopronban és Zalaegerszegen jelentős eszközfejlesztést is lehetővé tesz, amely beszerzések nagymértékben erősítik a kar innovációs és oktatási potenciálját. Az elkövetkezendő két évben a kar elsődlegesnek tekinti a beszerzésre kerülő eszközök érdemi használatbavételét, hasznosítását, ezért jelen pályázat és a folyó egyéb pályázati forrásokon felül nagyobb beruházást, eszközbeszerzést nem tervez, de konkrét projektekhez, pályázatokhoz kapcsolódóan szükség lehet célirányos infrastrukturális fejlesztésre.
29
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
Ez a megközelítés összhangban van a kar megfontolt gazdaságpolitikájával, amely az elmúlt években képes volt folyamatosan infrastrukturális fejlesztéseivel K+F potenciálját úgy bővíteni, hogy közben a pénzügyi egyensúlyt is képes volt fenntartani. 3.3.3
Geoinformatikai Kar (GEO)
A Kar eszközparkja tovább bővült, a fotogrammetriai labor korszerűsödött. Erre egy 2009. évi nyertes pályázat adott lehetőséget. Egy 25 millió Ft-os lézerszkennert szereztek be, amelyet mind az oktatásban, mind a kutatási-fejlesztésben hasznosítani fognak. 2010-től kezdődően a részben megújult vagyonszerkezetet folyamatosan hozzáillesztik a hallgatói, ill. képzési szerkezethez. Ingatlanértékesítés. 2010-ben értékesíteni kívánják a pákozdi ingatlant, mivel az oda tervezett mérőbázis nem kapta meg a támogatást az Egyetem TIOP pályázatában, továbbá a 128 Sukoró belterületén lévő mérőtelep ingatlant, mivel kihasználtsága a minimálisra csökkent. 2010. évben tervezik az egyik fehérvári lakásingatlanuk értékesítését is. Bérbeadás. A Budai úti épületükben 2 helyiséget folyamatosan bérbe adnak, tervezik a további felszabaduló irodák kiadását is. Két fehérvári lakásingatlanuk bérbeadását fenntartják. A Kar fejlesztési elképzeléseit nem kívánják módosítani, mivel azok olyan célokat jelöltek meg, amelyek nélkül a további gazdaságos működés nem valósítható meg. Ezeknél csak az ütemezés dátumán módosítottak. Az alábbi változtatásokat a gazdasági és társadalmi környezet javulása esetében tartják megvalósíthatóknak. Ha a gazdasági és társadalmi környezet kedvezőtlen irányba változik, elhagyásra javasolják a 3. tétel 50%-át és az 5. tételt.
Megnevezés
Terve Tervezési időszak zett 2010 2011 Előkészíte költs Felújítás ttség ég (m 2010 mutatói szintje Ft 1. 2. 3. 4. ősz 1. 2. 3. 4. ÁFA- n. n. n. n. n. n. n. n. val) év év év év év év év év
Főépület energiaracionaliz álása, I. ütem fűtésrendszer felújítása Főépület energiaracionaliz álása, II. ütem külső szigetelés Kollégium bútorcsere Főépület akadálymentesíté s Könyvtári felújítás (számítógéprends zer és bútorzat cseréje, informatikai fejlesztés
130 fő
műszaki árbecslés
15
műszaki árbecslés
72
műszaki árbecslés
15
építési engedély, kiviteli terv
63
műszaki árbecslés
6
15
15
0 15
6
30
2011 ősz
0
72
72
15
0
0
63
6
0
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
11. SZ. TÁBLÁZAT INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS, FELÚJÍTÁSOK FORRÁS: INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2008-2011 MELLÉKLETEK, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM
Fejl. jellege
Fejl. mutatói Pákozd 25-30 fő elhelyezés ére alkalmas új épület létesítése, Oktatási szálláshely infrastruk 481 és Építési túra beruhá tanterem fejlesztés funkciókkal zás
Megnev.
Pákozdon gyakorlati oktatóbázis létrehozása Akkreditált műszervizsg áló laboratórium kialakítása Főépület energiaracio nalizálása, akadályment esítése
Terv . Strat. Költ program ség
Eszköz beszerz és
Építési beruhá zás Építési beruhá zás, Geoinformati eszköz kai fejlesztő laboratórium beszerz és kialakítása
GEO összesen:
Megval. forrása
Oktatási infrastruk túra fejlesztés
60
2009
2010
2011
Meg j.
-
Nem való sult meg Nem való sult meg
TIOP -
Labor berend., műszerek Egyéb infrastruk túra fejlesztés 200
2008
400
-
-
-
81
-
OKM intézm.
-
200
-
-
Saját forrás
-
-
60
-
0
600
141
0
741
12. SZ. TÁBLÁZAT INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS, BŐVÍTÉS FORRÁS: INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2008-2011 MELLÉKLETEK, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM
3.3.4
Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar (MÉK)
A Kar ingatlangazdálkodási programjának keretében meghatározták azon ingatlanok körét, amelyek potenciális értékesítése révén a tervezett fejlesztések megvalósíthatók: Mosonmagyaróvár, Pozsonyi út – jelenleg külterület - szántó (kezdeményezik a belterületbe vonást); 0402/9 hrsz (telek: - 6502 m2) Mosonmagyaróvár – belterület, Gazdász u.– vegyes hasznosítású (kollégium mögött); 1062/35 hrsz (telek: 6804 m2) és Mosonmagyaróvár – belterület Gazdász u. – vegyes hasznosítású (kollégium mögött); 1062/37 hrsz (telek: 6183 m2) Mosonmagyaróvár – belterület Deák tér 1. épület; Épület+telek Mosonmagyaróvár - belterület – D, E épület + udvar (telekmegosztást követően); 1358/3hrsz (telek: kb. 18.000 m2) 31
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
Mosonmagyaróvár - belterület – Tangazdaság épülete + udvar; Épület+telek: kb. 4000 m2.
Megnevezés Kollégium A épület teljes felújítás és oktatási épületté történő alakítás
Vár B épület felújítás Intézeti laborok fejlesztése Sportcsarno k, kollégium épületeinek felújítása Kollégium B épület teljes felújítás Kísérleti istálló építése
Fejlesztés jellege
Fejlesztés Stratégiai mutatói program Tető felújítás, gépészeti felújítás, általános Képzés és Építési belső kutatás beruházás felújítás fejlesztés Tető felújítás, gépészeti felújítás, általános Képzés és Építési belső kutatás beruházás felújítás fejlesztés Labor berendezés Képzés és Eszközbesz ek, kutatás műszerek fejlesztés erzés Festés, homlokzatj avítás, Építési belső Szolgáltatás felújítás fejlesztés beruházás Általános Építési belső Szolgáltatás beruházás felújítás fejlesztés Építési beruházás
Új istálló építése
Kutatás fejlesztés
Terv. Költség (eFt)
2010
2011
250000
-
-
320000
320000
-
-
-
120000
60000
60000
-
-
30000
10000
20000
-
-
100000
-
-
50000
50000
80000
-
80000
-
-
2012
2013
125000 125000
13. SZ. TÁBLÁZAT ÜTEMEZETT INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS JAVASLAT FORRÁS: INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERV 2008-2011 MELLÉKLETEK, NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM
3.3.5
Természettudományi Kar (TTK)
Az Egyetem nyertes TIOP 1.3.1-07/2 (A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések támogatása) pályázata segítségével a Kar 145 millió forintot felújításra és új laboratóriumi helyiségek kialakítására, 400 millió forintot pedig eszközbeszerzésre fordít. 1. Új laboratóriumok kiépítése: Természettudományi vizsgáló laboratóriumok: – Molekuláris biológia laboratórium, – Toxikológia és farmakológia laboratórium, – Műszeres analitikai laboratórium, – Terepi mérések laboratóriuma, – Környezetfizikai laboratórium, – Energetikai demonstrációs laboratórium. Műszaki laboratóriumok – Mechatronika laboratórium – Ergonómiai labor – Műszaki mechanikai labor 2. A Kövesligethy Radó Oktató Csillagvizsgáló fejlesztése, planetárium kialakítása 3. Tanszéki laboratóriumok fejlesztése, kialakítása: 32
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
– – – – 4. –
Intézeti laborok felújítása, Geomorfológiai és talajtani laboratórium kialakítása, Ásvány- és kőzettani laboratórium kialakítása, Planetológiai laboratórium kialakítása. Számítástechnikai fejlesztés: Nagyteljesítményű számítógép-klaszter kialakítása.
33
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
4 Megvalósult integrálása
infrastruktúra-fejlesztési
beruházások
Az integrált intézmény méretéből és az ellátandó feladatának sokrétűségéből adódóan az intézmény szervezeti felépítése, irányítási, ellenőrzési, gazdálkodási szintjei, működési folyamatai is összetettebbé és bonyolultabbá váltak. Az egyetem képzési- és működési tevékenységének igazgatási-, ügyviteli feldolgozása során nagymennyiségű adat keletkezik, ezek megbízható, pontos és gyors kezelése jelentős feladat. Szükség van az információellátás és az információkhoz való hozzáférés biztosítására, hogy az intézmény rugalmasan tudjon igazodni a környezet dinamikus változásához, gyors áttekintést kapjanak a működés különböző területeit jellemző adatokról, belső összefüggésekről, rendelkezzenek adatokkal a szervezeti teljesítmény optimalizálásához szükséges ok-okozati összefüggésekről, csökkenjenek a szervezet működésével kapcsolatos adminisztratív költségek, összességében a menedzsment a szervezet valamennyi funkcióját és működésének valamennyi területét és folyamatát ellenőrzés alatt tarthassa. Az egyesülés információs kihívásaira adott válaszként bevezették az Egységes Gazdálkodás Informatikai Rendszert (EGIR), melynek fő elemei: Egységes Gazdálkodási Rendszer (EGR), Pályázatkezelő és nyomon követő rendszer, Egységes Vezetői Információs Rendszer (EVIR). A megvalósult infrastruktúra-fejlesztési beruházások közül is kiemelkedik az Egyetemi Vezetői Információs Rendszer (EVIR), amelynek célja a már rendszerbe állított részrendszerek integrálása, másrészről a különböző szintű vezetők igényeit kielégítő információ biztosítása. Az integrált vezetői információs rendszer a rendelkezésre álló „adattár” figyelembevételével, bővítésével: határidőre kielégíti a különböző szintű vezetők információigényét, hatékonyan támogatja a döntéshozatali folyamatokat, optimalizálja az adatgyűjtést, feldolgozást, lekérdezést, vizsgálja az előre meghatározott mutatók, mérőszámok alakulásait, segíti a tervezési, finanszírozási prognózisok területét, a vezetői szinteket segíti a stratégia kialakításában. Összefoglalva a feladat az, hogy a gazdálkodást segítő teljes körű információs-rendszert képes legyen az Egyetem működtetni: teljes körű hallgatói nyilvántartást, humánerőforrás gazdálkodást segítő, valamint pénzügyi – számviteli nyilvántartás, vagyon- és helyiséggazdálkodási, stb. rendszer. A Nyugat-magyarországi Egyetem stratégiai célja és feladata továbbá a hálózatában működő felsőoktatási intézmények könyvtárainak integrálása egységes nyugat-magyarországi virtuális egyetemi könyvtári hálózattá, amely a könyvtári szolgáltatások széles és korszerű kínálatát nyújtja az egyetemi hálózat, a vonzáskörzet, a határokon átnyúló régió és az élethosszig tartó tanulásban részt vevő felnőtt lakosságnak, korszerű könyvtárként, tudásközpontként támogatja az egyetemen folyó oktatást, tanulást, kutatást és művelődést, regionális tudásközpont szerepét tölti be, Nyugat-magyarország szellemi központjaként összekapcsolja a felsőoktatás, a közoktatás, a kulturális élet szereplőit, szoros kapcsolatot tartva az ország felsőoktatási intézményeivel, a könyvtári rendszer irányításával, a központi szolgáltatásokkal.
34
5 Mellékletek 5.1
Tájékoztató az infrastrukturális fejlesztésekről
Közbeszerzés tárgya
Pénzf orrás
Szerverterem bővítése Sopron-SEK
Közbeszerz ési eljárás típusa
Központosít ott
Közbeszerzés tervezett összege (Ft) Terv Tény
30 000 000
Szerződéskötés időpontja terv tény
Megvalósítás kezdete terv tény
2009.11.- Várhatóan hó 2010 11.-hó
2009. 11.
2010.07.
2010. 07.
Megvalósítás vége terv tény
Várhatóan 2010 11.-hó
2011. 01
A Központosított Közbeszerzés keretein belül jelenleg nincs érvényes keretszerződés, a keretszerződés megkötése tárgyában megindított közbeszerzési eljárás jogorvoslati eljárás lefolytatását követően eredménytelenül zárult. Új eljárás megindítása bizonytalan, emiatt az intézmény saját hatáskörben megindított közbeszerzési eljárás lefolytatása alapján valósíthatja meg beszerzését.
2010.07.26
2011. 01.
A vállalkozási szerződés megkötése a Kincstári fedezetkezelői szerződés megkötésének problémái
TIOP
Sopron, Kutató Laboratórium építése
Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos
1 154 069 376
1 299 375 000
2010.07.26
A teljesítés jelenlegi állása
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
Sopron, Tudományos Központ építése
Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos
251 579 760
299 500 000
2010.07.
2010.07.26
2010. 07.
2010.07.26
Savaria Egyetemi Központ Mechatronikai Laborok létesítése
Közösségi
145 054 240
144 728 434
2010.02. 05
2010.02.05
2010. 03.
2010.03.01
Mosonmagyar óvár, MÉK "B" épület felújítás
Közösségi
300 409 080
297 057 301
2010.04. 29
2010.04.29
2010. 05.17
2010.05.17
36
miatt két hét késedelemmel történt. A rendkívül csapadékos időjárás és a Sopron Megyei Jogú Város Jegyzője által megfogalmazott, az építési agyagok 2010. szállítására vonatkozó 12. súly korlátozó, a közutak védelmének érdekében hozott határozata alapján várhatóan további három hét teljesítési határidő módosítással szükséges tervezni. A műszaki átadás átvételi eljárás folyamatban van, 2010. 2010. a kivitelezési munkálatok 08.31 08.31 a szerződésben foglalt határidőben befejeződtek. A munkaterület átadása és a megvalósítás határideje a Kar feltételeinek megfelelően 2010. módosításra került. A 11. 03 kivitelezés jelenlegi alakulása nem mutat eltérést.
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
Győr, Apáczai Kar Tudástranszfer térkialakítás
Infokommunik ációs eszközök beszerzése
2010.03. 08
2010.03.08
2010. 03.08
2010.05.17
2010. 09.09
200 000 000
2010.01.
Várhatóan 2010 11.-hó
2010. 01.
Várhatóan 2010 11.-hó
2011. 07.
300 000 000
2010.04.
Várhatóan 2010 11.-hó
2010. 04.
Várhatóan 2010 11.-hó
2010. 12.
Közösségi
312 404 973
Központosít ott Közösségi
272 437 500
37
A munkaterület átadása és a megvalósítás határideje a Kar feltételeinek megfelelően módosításra került. A kivitelezés során munkaszervezési hiányosságok miatt jelentős késedelem alakult ki. A problémát erősítette a átlagostól eltérő csapadékos időjárás, amely következtében a beruházással eredetileg nem érintett területeken beázások átnedvesedések miatt nagymértékű épületkárok keletkeztek. Az intézmény a kivitelezés alakulásával összefüggésben, a jog által biztosított minden lehetőséget felhasznált. A kivitelezés jelenlegi állása szerint a késedelmes teljesítés mértéke 30-nap. A KSZF keretszerződések alakulása szerint átütemezésre kerül Szakmai előkészítés folyamatban van.
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
Laboratóriumi műszerek, eszközök beszerzése
NYDOP Bólyay J.
Közösségi
NYD OP
Hirdetmény közzétételév el induló nemzeti nyílt
1 704 701 074
144375000
2010. 09.
Várhatóan 2010 11.-hó
2010. 09.
2009.06
2009.07.03
2009. 07.03
38
A beszerzés jelenleg előkészítési szakaszban van. Alapvető probléma, hogy a benyújtott és elfogadott pályázat mellékletében szereplő eszköz specifikációk jelentősen eltérnek közelmúltban aktualizált eszköz specifikációktól. A beazonosítás nehézségekbe ütközik. Várhatóan 2011. Az eltérés kezelése az 2011 01.-hó 07. Irányító Hatóság közreműködésével folyamatban van, az eltérés megalapozott szakmai indoklásának elkészítése feltétlenül szükséges a karok részéről. A probléma kezelésének módja még tárgya az egyezetéseknek. A műszaki átadás átvételi eljárás lezárásra került a kivitelezési munkálatok a szerződésben foglalt határidőben 2010. 2010. befejeződtek. Az 2009.07.03 08.15. 08.25 ünnepélyes átadás augusztus 31-én megtörtént. Jelenleg a projekt adminisztratív és pénzügyi lezárása folyamatban van.
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
NYDOP Lewinszy Anna Gyakorló Óvoda fejlesztése
Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos
126 327 402
156 543 923
2009.12.
2010.12.14
2010. 12.14
2010.12.14
2010. 04.30
Sopron, Közgazdaságt udományi Kar épületének párkány, csapadékcsat orna, lábazati mészkő burkolat felújítása
Felújí Hirdetmény tási közzétételév el induló tartal tárgyalásos ék
36 000 000
32 497 156
2010.07.
2010.08.05
2010. 07.
2010.08.05
2010. 10.15
39
A műszaki átadás átvételi eljárás lezárásra került a kivitelezési munkálatok a szerződésben foglalt határidőben 2010. befejeződtek. Az 04.30 ünnepélyes átadás augusztus 26-án megtörtént. Jelenleg a projekt adminisztratív és pénzügyi lezárása folyamatban van. A kivitelezés szerződés szerint megkezdődött. A Kar részéről gazdaságossági okokból megfogalmazódott, hogy a teljes homlokzat beállványozása mellett a homlokzatfestésének felújítása időszerű. A lefolytatott közbeszerzési eljárás tartalmi módosítása, illetve a műemléki környezet a homlokzat felújítására vonatkozó építési engedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé. A probléma részbeni kezelése érdekében a NKÖM bevonásával egyeztetések történtek, amely alapján kölcsönös kompromisszum kialakításával a homlokzat színezése az Erzsébet utcai oldalon
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
befejeződött és folytatódik a Kiss J. u.-i oldalon.
Sopron, Ferenczy J. u.5. Aranykapu Gakorló Óvoda tető szigetelés, hőellátás leválasztása a BPK épületéről önnálló kazánház kialakításával.
Hirdetmény közzétételév el induló tárgyalásos
18 000 000
21 245 521
2010.07
14. SZ. TÁBLÁZAT TÁJÉKOZTATÓ AZ INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEKRŐL FORRÁS: NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM, 2010
40
2010.08.05
2010. 07
2010.08.05
2010. 10.15
A kivitelezés szerződés szerint megkezdődött. Az időjárási körülmények (záporok-zivatarok, szélviharok) a tetőszigetelés megbontását követően az üzemelő intézményben súlyos beázásokat, károkat okoztak. A munkák ütemezése az időjárás függvényében alakul.
TÁMOP 4.2.1./B | Infrastruktúra fejlesztési stratégia
JOGI NYILATKOZAT: A szakmai tanulmányt a First Bridge Capital készítette 2010. augusztus-szeptember folyamán a Nyugat-magyarországi Egyetem oktatóival folytatott félig strukturált interjúk formájában készített kvalitatív kutatás, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem által rendelkezésére bocsátott szakmai háttéranyagok alapján. Az adatgyűjtés folyamán megszerzett információkat és szubjektív véleményéket, primer és szekunder forrásokat a First Bridge Capital hitelesnek tekinti függetlenül az adatforrástól, és nem vállal sem felelősséget, sem jótállást azok pontosságáért, illetve teljességért. First Bride Capital teljes körűen kizárja a szakmai tanulmány felhasználására vonatkozó bármilyen nemű kötelezettséget vagy felelősséget. First Bridge Capital nem vállal felelősséget (beleértve a gondatlanságból származó felelősséget is) e dokumentum közvetlen, közvetett, a dokumentum egészének vagy egyes részeinek felhasználásából származó veszteségért. Ez a dokumentum bizalmas és csak az arra kijelölt személyeknek adható át. További információkért látogasson el honlapunkra: www.firstbridgecapital.com
41