B É E É SI ÁGOST, H ITV. É V Á IG. EGYHÁZM EGYE

-A.

BÉEÉSI ÁGOST, HITV. ÉVÁIG. EGYHÁZMEGYE PÁRTFOGÁSA ALATT ÁLLÓ

SZARVASI FŐGYMNASIUM

évi

Ér t e s í t ő j e lS 9 2 -lQ 9 3 -r ó l.

fÁ Ö Z Z É T E SZ I

B E N K A GYULA IGAZGATÓ-TANÁR.

SZA RV A SO N NYOMATOTT SÁMUEL A. GYORSSAJTÓJÁN 1893.

BÉKÉSI Á&OST. HITV.E7ANQ. EGYHÁZMEGYE PÁK TFOGÁSA A L A T T ÁLLÓ

SZARVASI FŐGYMNASIUM

ÉVI ÉRTES Í TŐJ E 1892 - lQ93-ról.

jíÖ Z Z É T E S Z I

BENKA GYULA ItíAZGATÓ-TANÁK.

SZARVASON NYOMATOTT SÁMUEL A. GYORSSAJTÓJÁN 1803.

A Zm yiász vallási eszméiből*) 1 A m egváltás eszméjeA Szigeti Veszedelem tá r c á t ideális concepiiójánál fogva eszmei jelentőségével nem közönséges várostrom, hanem a kereszténjnségm k és mohamednnisnnisnnk harca képezi. A szigeti hősök a keresztény Magyarország ne\ ében és helyett első sorban vallásharcot vívnak a tá­ rnádé) török nép fanatizmusa ellen. Ez a felfogás teszá az epopeia jellemét vallásos természetűvé, s az események során bizonyos hitelvek a cselekvény fömotoraikép szere­ pelnek. Ez a cselekvény istennel kezdődik és istennel végződik, az események soréit a haragvó isten hosszúja indítja meg és a megenges/telt isten kegyelme zárja be, a mi közbe esik, a harcok rendje, a szigeti hősök önfel­ áldozó tusakodása a kereszt nevében s véitanúi halála — a bűnbe merült magyar kereszténység megváltását, je ­ lenti, hogy leg\en igazság itt e földön s hím ne marad­ jon büntetés nélkül. Krisztus, a vnlág megváltója, meghalt az emberiségért, hogy az emberi nem bűneitől megtisz­ tulván, uj nemesebb és istenesebb életet éljen; Zrinyi, *) Miitatii iészletek szerzőnek egy nagyobb tírjylolmü tanulmányából, mely a Zrinriász cg-.-z vallói ős i-'kólc.si esz no bőrére térj szkedik s a lö­ vés eposznak nem annyira művészeti, mint inkább ethikai értékét igyekszik feltüntetni.

1

4

Magyarország megváltója, meghalt hazájáért, hogy a magyar nemzet bűneiből kivetkezvén isten kegyelméből újra kivívja szabadságát és önállóságát. De ezt csak is­ tennel teheti, mert az „Isten a/, a ki a mi állapotunkat dirigálja, kit fel akar magasztalni, megáldja szerencsével, kit leverni, elvonja előle a szerencséket, bár minden erő­ vel igyekezzék azt megtartani és bár maga felöl profiteálja ember azt, hogy quisque suae fortunae fa bér.1' És aztán „az mi bűneink elfordították az ő szemeit tőlünk és a mi tunyaságunk elundoritotta segítségünktől, mert noha ö tusakodóknak is meggátolja urjokat, a kiket gyű­ löl, mindazonáltal ugyan, tusakodás nélkül a maga ked­ ves szolgáinak sem enged győzelmeket.“*) A szigeti ma­ gyarok az Urnák kedves szolgái, de hogy megengesztel* jék, az egész nemzet bűnei fejében tusakodniok, szenved­ niük, sőt halniok kell — a költőnek e komoly meggyő­ ződése a cselekvény motívumai közt a vallásos eszméket tette uralkodókká s a mit Krisztus nagyban az egész emberi nemért tett, azt Zrínyinek kicsiben meg kellett ismételnie a saját nemzetéért. így válik a megváltás esz­ méje a cselekvény tengelyévé, a melynek két pólusa az isten haragja és megengesztelődése, az ó és uj szövetség­ nek emberi arányok szerint megújuló főelve, hogy meg­ óvja nemzetét a költő a legnagyobb veszedelemtől, a csüggedés és kétségbeesés erőt bénitó érzetétől, sőt meg­ erősítse reményében, a mikor uj törökverő hadra serkenti, mint a hogy később hirdeti a Deborah énekével : nova bella elegit Dominus, et poitas hostium ipse subvertit.**) Az isten haragja

—

a megváltás munkája — az

*) Zrínyi Az olvasónak. Hadtudományi munkái flott. 71 lap, **) Uj háborút kiván az Ur S az ellenség kapuit maga rontotta le. Áfiurn utolsó soraiban.

isten megengesztelődése szerkezetileg is a mű három fő­ részének irányvető eszméje s e három eszme fonalára fű­ ződik fel minden, a mi az eposzban történik. Ez eszmék legnagyobbrészt magába a cselekvénybe vannak beszöve — művészi érzékre valló helyes eljárás, — mindazonál­ tal, bogy a mü tendenciája annál jobban kiérezzék, iz­ gató és oktató célja világosabbá és érthetőbbé váljék, a költő eszméit szereti reflexiókban és beszédekben közvet­ lenebbül is hirdetni. A megváltás eszméje érdekében legtöbb cselekedet történik s tán ép ezért erről legkevesebb a közvetlen ki­ jelentés, de ez aztán a miinek szerkezetileg jelentősebb helyein szollal meg. így már az invocatió rámutat nem­ csak a vértanuság megváltó értékére: Adj penámnak erőt, úgy írhassak mint volt, Arról, ki fiad s z e n t n e v é j ért b á t r a n hol t , hanem erősitö és üdvözitő erejére is : Engedd meg, hogy neve, mely mast is köztünk él B ű v ö l j ö n jó hire valahol nap jár kél, Lássák pogány ebek : az ki isteniül fél, So h a meg nem h a l h a t , h a n e m ö r ö k k é n é 1. Ez eszmék öntudatos és célzatos bejelentését bizonyltja az a körülmény is, hogy Zrínyi a Tasso invocatiójától épen ez eszmék betoldásával és önálló hangoztatásával tér el, noha szellemében ez invocatiót nehány tassói ké­ pes kifejezése dacára egészben is bízvást tekinthetjük ere­ detinek. Kitől is kérne segélyt a költő az égiek közül, ha nem Magyarországnak a költői és vallási köztudalombnn élő patronájától, a Boldogságos szűztől, kinek neve eladdig is annyiszor zendült meg a magyar lanton ? A megváltás eszméje az invocatióban mint általános

6

kijelentés szerepel, de az expositió egyik kimagasló helyéii, a Zrínyi imádkozása jelenetében mint anticipáló jóslat még egyszer megismétlődik még pedig határozot­ tabban a föcselekvény jellemzésére s a csodás színezettel még jelentősebbé téve, a mikor „háromszor láttatott Zrininek feszület hogy hozzá Iehajlott“ s biztosítván öt a mennyei dicsőségről, megígéri, hogy ; Mart'romságot fogsz pogántul szenvedni Mert az én nevemért fogsz bátran meghalni (II. 83.)

E jövendölés szerkezetileg az expositiónak közepére esik, közvetlenül a siklósi harc elé, a mely a voltaképi cselekvény láncának úgyszólván első szeme, mint a háború refi­ lls inditó oka. Ezzel szerkezetileg szinte szabatos ellen­ párul a catastrofa közepén, közvetlenül a végső kirohanás, mint a cselekvény utolsó lánczszeme előtt Zrínyi buzdító beszédében a megváltást mint megvalósult tényt hirdeti, kijelentvén, hogy Isten Nem haragszik már ránk, mert itt büntetését Megvette bűneinkért s igaz törvényét Beteljesítette : most hűség érdemét Az nagy mennyben készíti s odavisz minket (XV. t.)

Ez voltak ép a végső tusára készülő bajnokok lelke­ sítésére szól s az üdvezülés reményével a vértanúi ha­ lálra erősiti őket, de a mü tendenciája szerint érthet róla a költő korabeli magyarság, hogy bátorodjék a döntő nagy háborúra, mely az országot a török járom alól föl­ menteni van hivatva. A haragvó isten harmad-negyed iziglen kivánta a nemzetet sújtani (I. 23.) a szigeti os­ trom tartama alatt ez idő le nem telhetett s e büntetés meg nem történhetett, ellenben „Zrínyi és öltője már n e g y e d i z, térjenek meg, halálról életre : akkor isten

/

eltöri haragja vesszejét, a törököt, melylyel eddig súj­ totta.“*) Azért a mit Zrínyi, a szigeti hős, vitézeinek mond, azt szorul szóra mondja a költő a maga kortár­ sainak : Ne irtózzunk azért mi halálra menni Mely örök örömre grádicsot fog adni (XV. 5.)

a politikai béke s a nemzeti jólét örömére !

2. Az isten haragja eszméjeAlig a megváltás eszméje, akár mint az eposz cselekvényének alapeszméje, akár mint a magyar nemzethez intézett szózatnak harcra buzdító bitelve, a költöttek egészen eredeti gondolata, mely saját egyéni lelkületéböl és meggyőződéséből fakad fel, addig az isten haragjának eszméje a korát megelőző bibliás költészetnek s a maga korában is elterjedt közfelfogásnak uralkodó eleme, mely tehát egészen a korszellemben gyökerezik, s a mely épen Zrínyi eposzában növekszik fel igazául életrevaló költői notivummá. A Batiziaknak, Dézsieknek, Hcrváthoknak, Farkasoknak, Sziáminknak többnyire bibliai példákra és analógiákra épitelt feddö krónikáiban ugyanis az elbeszé­ léshez jóformán tudós toldalékképen fűződik a világ vé­ gével fenyegetőző morál, tendenciájával is inkább csíiggedésnek mint bátorodásnak hintve m agvait; ellenben Zrinyi eposzában egyenest a magyar nemzet történetéből vett eseményt úgy mond el, hogy benne az isteni harag és a cselekvény szerves egészkép függ össze, s következ­ ményedben nem kishitűséget, de lelkesedést és erősödést van hivatva teremteni. A bibliások a zsidó nép történe­ téből elvont tanulságokkal megfélemlítve a bűntől vissza*) Arany Zrinyi- és Tasso-tanulmányok. [JátralngyoU irutai II. 109 Inj).

8

riasztani, Zrínyi a nemzet dicső, közeli múltjából kira­ gadt példával folbuzditva az erénynek visszahódítani igyekszik. A bibliások a felekezetiség szűk korlátái közül átokkal és gyűlölettel zúdítják egymásra az isten haragja előidézésének vádját, Zrínyi a tiszta, öseredeti keresztény­ ség álláspontjáról elfogulatlan nyíltsággal és őszinteség­ gel sorolja fel az egyetemes romlás vallási tényezőit, hogy Nem járnak az utón, kit fia rendelte. Láta az magyarnak állhatatlanságát, Megvetvén az istent, hogy imádna bálványt, Csak az, eresztené szájára az zab lát! Csak az, engedné meg, tölthetné meg torkát! (I. 7. 8.)

hogy a szép keresztény hitet lábbal tiporják s hogy kü­ lönb-különb vallásoknak gyönyörködnek. Toldi óta irodalmunkban meglehetősen lábra kapott az a fölfogás, hogy Zrínyi is szigorú felekezeti, még pe­ dig katholikus szempontból Ítéli meg Isten haragjának eredetét s mintegy a protestantismusra hárítja a pusztu­ lásért a felelősséget. Eszmélkedésében azonban sehol nem látni azt a maga dogmáira mereven szorítkozó fölfogást, mely a katholikus és protestáns felekezetek százados viaskodásában gyűlölködő fanatismussá élesedett. Arany rá­ mutat ugyan a Zrinyi elfogulatlanságára, fölvilágosodottságára, lelki szelídségére, vallásos emberbaráti szeretetére s a költő prózai munkáiból vett idézetekkel is illustrálja e jellemvonásait, de azért a „bálványimádást“ a protestantismussal egy jelentésű kifejezésnek tartja s az isten beszédjéből a protestantismus elvádolását magyarázza ki,*) holott ezek az idézetek teljesen megvilágítják Zri*) Arany, 4 ^ 6. 467,. 1.

Zrínyi- é$ Tasso tanulmányok. Hátrahagyott Iratai J.I.

9

nyi vallásos érzületének természetét és a reformátióval szemben elfoglalt álláspontját, kivált, ha Zrínyinek még egyéb nyilatkozataival is megbövitjük : „Hun vagyon az az egész keresztyenek regulájában vagy Krisztus urunk tanításában, hogy fegyverrel kell eret­ neket, törököt az mi hitünkre hoznunk Sohol bizonyára én azt fel nem találom, de találom azt, hogy békességesen, tűréssel, szenyvedéssel szenyvedjünk m indent.......... sz. Péternek nem vala szabad a maga oltalmáért is kar­ doskodni . . . . ok nélkül és csak religiónak szilié alatt valakire támadni nem jó, nem Isten kedve szerint való. . . De ezt a mostani világban levő papjaink másképpen ér­ tik, holott éjjel nappal szegény országunkban zelusnak neve alatt lutheránusok s kálvinisták ellen declamálnak, ezekre hadakoznak és kiáitnak nem mezítelen igazság okai­ val és az Isteniül rendelt instructional, hanem haraggal, gyülölséggel s ha őtölök lehetne tüzzel-vassal. Nincsen talán charitas berniek, avagy ha van is. besütittetett az gy ül öl ség tői és a maga passié-játul; azért nem isteni zeliis ez, hanem lábok alól felszedett ambitiö, k i ' d magok javát s nem az Isten dicsőségét keresik, kivel Krisztus urunk intentióját, fundalióját és testamentumát elrontják.“*) Az ambitióról szólva igy folytatja: „Látta az mi időnk, most is látja ennek (t. i. a papság ambitiójának) hasznát, avagy igazán hogy mondjam, ártalmát, holott most a papságelső fundamentomját a maga conditiójának tartja, hogy tapodhassa s gázolhassa az politicus administrátióval a világi urakat. Es látni fogja azután is minden ország a ki ezt az abusust a elérusban megengedi. Nem ez volt a mi Sz. István királyunknak intentuinja, de mi az ő *) Zrínyi, Mátyás király életerői vívlő elmélkedések. Iladtiulományi munkái 149—lö l lap.

10

szent gon dobi tjával alnitálunk, a ki bár no volna inkább liánom minden rend tartaná magát, hivatalához.“*) Majd meg a francia Bartliolomaeus Gramondus munkájából idézi de clero: „A régi erkölcsös szokások visszaélésekké lettek: hogy az egyház jövedelmei, a, nép verejtéke és vére, a legrosszabbul használtattak fel, úgy mint vadá­ szatokra, ténvüzésre, kétes és hiábavaló fegyverekre, családjok gazdagitár,ára : úgy hogy a püspökök négyes fogltokban, npródokban, udvari nemesekben, aranytól tün­ döklő házi eszközökben s más ilyfélékben az undorig bővelkednek, óriási költségen, mig a szegény, kinek vé­ rén lakniávoznak, a hidegtől dermed meg s éhségtől pusz­ tul ei. Innen ered az eretnekek botránkozasa s a római szék megvettetéso, ezéi t megy tönkre az egyház“.**) Íme az ut, melyen az egyházfők járnak, de a melyet nem az isten fia rendelt, ime az isteni zelus ürügye alatt lábuk alól fölszedett nmhitió, a hatalomvágynak és érzé­ kiségnek bálványa, melyet imádnak • az a bálvány, mely „megereszti szájukon a, zablát, a korlátlan garázdálkodás szabadsága s az a bálvány, mely engedi, hogy teljék meg a torok, a lakmározáshoz kiválható bőség (I. 8.). Íme a költő szemüvege, melyen át a re formát ió eredetét a Kiisztus intentiójának, fnn da ti ójának, testamentomának megromlásában s a főpapság életmódja fölötti megbotrán­ kozásban látja. A költő e felfogásából megítélhetni, hogy nem a protestantisinusnak tulajdonítja isten haragját, ha­ nem általában a kereszténységben fölmerült visszaélések­ nek, az igaz Krisztusi tanoktól való eltérésnek, melyek magát a vallási szakadást, is okozták. Vallásos érzületé­ ben az öskeresztény egyház tanainak egyszerű nemes ide*) Ugyanott 153. Iíij». **) Ugyanott 151 lap. Az eredeti szöveg latin nyelven vau írva.

if

alisniusa tükröződik s ez verődik vissza abban az égi fényben, mely az égről letekintő isten alakját környezi s beszédének ó testanientoini szellemű fenyegetőzésében (1. 22., 23.) ép úgy fölismerhető, mint az uj testaniento­ ini szellemben hozzátoldott záradékban, mely megtérés esetén uj életet, a törököknek megtörését Ígéri. A szakadást magát méltán fájlalja a költő; az isten beszédjében is inkább a fájdalom mint a harag hangján mondja: „De ők ennyi jókért, ah, nehéz mondani! Ab báládatlanok, és merték dhadri (t. i. szép keresztjén hi­ tet)“, de haragossá válik megint e sorral: „Nem szé­ gyenük isteneket elárulni, Ellenemre minden gonoszba merülni,“ Az egyetemes vallási és erkölcsi romlás az, mi az isten haragját . fölkelti, s csak az egyetemes javulás, mi öt megengesztelheti, az egyetemes bűnbánó beismerés, liogj7 a Krisztus eredeti tanaitól eltértek, hogy „urokat ellnitták“, föltétele a török veszedelem elmúlásának. Zrí­ nyinek e határozatlanul mert általánosan értett — ki­ jelentéseit lehetetlen a protestantizmus elleni vádra zsu­ gorítani, ha figyelembe vesszük. Imgj- a török hadjáratok jóval megelőzték a reformatiót, hogy ezt Zrínyi történeti tanulmányaiban bizton láthatta s az egyetemes vallási romlásról, a Krisztus tanainak hamis félremagyarázásáról már Mátyás király élétetét tárgyaló elmélkedéseiben pa­ naszkodik : „Nem vala László királynak oka Murát csá­ szár ellen fegyvert fogni, mikor megeskíitt vala neki sz. evangéliumra a békesség megtartására; de Eugenius pápa Juliánus cardinal által elhitető, hogy Li'.vást. iéeksérelem nélkül meybonthatja, kinj ö dispen sállá. De másképen értette az Isten, mert man akard, hoy;/ rétje leyyen annak a kötés hántásának, a leiben az ö szent neue hadban vétetett és em­ berek disjrteusatója alá vettetett. “ K történelmi reflexióhoz

12

csatolja az író föntebb idézett s már a saját korára vo­ natkozó vallási korholását az eszmék önkéntelen társulása folytán, a mi teljesen kizárja azt az anachronistikus föl­ fogást, bogy a később történő dolog oka legyen olyasmi­ nek, a mi korábbi eredetű. Zrínyiről, a ki épen a szó­ ban forgó elmélkedéseiben olyan erős és mélyrelátó his­ tóriai érzéket tanúsít, ilyen felszínes nézetet föltennünk sem szabad. Végre a költő vallásos érzületének emelkedettsége és történeti érzékének biztossága mellett, ha figyelembe veszszük. hogy eposzában az eszneá motívumok alkalmazásá­ ban milyen gondosan és céltudatosan jár el, alig vehetjük stiláris esetlegességnek, hogy épen az „eretnekség“ fogal­ mát hagyja ki a bűnlajstromból, holott a «neki tulajdonított intentiót ez a szó fejezné ki legszabatosabban, mint a hogy e szóval idézett prózai munkájában tényleg ismételten is él. Hőt ellenkezőleg, ha e fölé még szemügyre vesszük az eposz tendenci íjának egyetemes jellegét, melynél fogva az az egész magyar nemzethez intézett szózatot képez, könnyű belát­ nunk, hogy sem a gyakorlati célnak, sem a művészi egység­ nek nem felelt volna meg, egyes osztályoknak vagy feleke­ zeteknek hibáit ostoroznia, hanem olyan vétkekből kellett a bűnlajstromot összeállitnia, melyek többé kevésbé a nem­ zet egész testét áthatották. A mű concepliójánál fogva magá­ nak az eposznak főhőse nem lehet katholikus, hanem keresz­ tény hős, ki nem a katholikusok, nem is a protestánsok, hanem az összes magyar keresztények megváltására szen­ vedi a vértanúi halált, az egész keresztény Magyarország vallási és erkölcsi romlása miatt. Személyeskedés, felekezetieskedés nemcsak megzavarná az ideális conceptió szerves és összhangos egységét, de vonatkozása terjedelmét is megszükitené és magasztos jellemét törpitené és a költő fenkölt

13

lelkének s hatalmas művészi érzékének csak becsületére vá­ lik, hogy ö, a Páznián tanítványa s a. jeremiád-költők utódja, kora vakbuzgóságán fölülemelkedni s az epikus költészet el­ fogult irányával szakítani tudott.

3. A m egdicsőülés eszm éje (apotheozis). Az apotheózisban az isteni fenség rajzolása ragyogó párja az expositiót meginditó isteni jelenetnek. Amott a haragvó isten zordon bánkódása a hálátlanokra ositott ja­ vakért, emitt a megengesztelt isten derült kegyelme dicső­ sége fényét árasztja a kereszténység vértanúira. A képet Zrínyi a keresztény mythos legszebb vonásaiból rajzolja meg, szintoly mesteri alkalmazással a maga költői céljához, egységesen és megokoltan, mint a pokol szellemeinek har­ cában, jobban a mesternél Tassénál, kinél e jelenetnek min­ táját a IX. énekben találjuk, a mikor Sólymán és Clorinda Alecto szellemeinek segélyével már-már megfutamítják a kereszteseket. Tasso itt is a főcselekvény menetében külö­ nösebb ok nélkül vonja be a természetfelettiek beavatkozá­ sát, Zrínyi takarékos machinatiója ezt a catastrófa fényének emelésére fordítja, a mikor az exposítióban jelzett isteni Ígéret beváltására kerül a sor. Az isteni jelenet a maga részeiben is gondos szerke­ zet. Az isten udvartartásának plasztikus rajzával kezdődik. Isten örök trónján ülve nézi a világot kegyelmesen, körü­ lötte ‘méltóság, tisztesség, alatta szerencse s természet alá­ zatossággal állanak (Zrínyi XV. 19. — Tasso IX. 56. 11a sotto i piedi il Fato e la Natura miuistri umili), elölte dicsőség és kegyelem. A dicsőséges lelkek kara hymnuszokat zeng, a zsoltárok költőjének hárfája kiséri. a men­ nyei szózatra az Echo felel (Zr. 20. 21. — Ta. 58. Al grau

14

concento dr; beati car mi lieta risuona la celeste reggia) és az egész mennyei sereg vígan kiállja: „Szent, szent, szent mindenható Isten Jehova!“ (XV. 21.).

Itt következik egy olyan mozzanat, melylyel Zrínyi költői érzéke fölülmúlja a Tassóét. Tassénál ugyanis az égi zaj közben áll szóba az isten Mihály angyallal ; Zrí­ nyi ellenben előbb a nyugalom fenségével ünnepélyesebbé teszi a nagy fontosságú intézkedést, a midőn itt „az az jé, az az igaz, az nagy Jehova“ előbb el hallgattatja a zenét s csak azután szollal meg: Halljátok, halljátok ti forgandó egek, Halljátok híveim, égbeli seregek, Halld meg föld és világ, és világi vizek, Az én mondásomat, és ti nagy tengerek (XV. 25.).

És csak miután nagy vonásokban vázolta, hogy az égből lesújtott gonoszság szelleme, vakmerőén ellene áská­ lódik s pokoli hadával az istenért viaskodó szigetiek lei­ kére leselkedik, küldi el nem Mihályt, a büntetés arkangya­ lát, hanem Gábrielt, az öröm és üdv hírnökét. Gábriel az égiek seregével s a kereszt jelvényével gyors szárnyon útra kel, m ég föl ragyog röpte nyomán, a Szivárvány alázatosan megnyitja kapuját, a Tejes ut diszt ölt láttukra, a Gönezöl szekere készségesen szállítja a mennyei had fegyverét s Herkules busán főifohászkodik, a mért velük nem tarthat, de helyét üresen nem hagy­ hatja, „istrázsát az égnek tart ő nagy botjával.“ A köztudalomhan ismeretes égi csillagképletek ez egyszerű ada­ taiból mennyi nemes bájjal irja meg Zrínyi az égi had­ nak útját, épen nem kapva Tasso példája után, ki ezt az eposzi műfaj stíljének meg nem felelő tud okossággal teszi ! A megbízás maga kettős' a pokolbeli szellemek elűzése

és a vértanú halállal elhunyt hősök léikéinek égbe szál­ lítása. Gábriel elébb megjelen Zrínyi előtt s e megbizásáréi értesíti, föllelkesítve őt a dicső végső harcra. A gonosz szellemek elűzésében már újra Tasso nyo­ mába lép, de csak a szellemek apostrofálásában összevá­ logatva. nehány tasséi kitételt; a szellemek elűzésében a harcias elem erősebb, mert a Tasso gonosz szellemei első szóra sóhajtva szöknek s az angyal csak a késlekedőket 1öki-böki lándzsájával (Ta. IX. G5. Dis.se, e quei ch’egli vide al partir lenti, Con la lancia fatal spinse e percosse: Essi gemendo abbandonnar le belle Region della luce): Zrínyinél ellenben az angyal azért emeli haragosan ret­ tenetes pallosát, mert látja, hogy „késéssel készítik útju­ kat s nem örömest fogadják parancsolatját, mire az an­ gyali légió is rögtön rajok iont, s ezek, mivel megemlé­ keznek a régibb veszedelemről, Azért mint forgó szél, keveregnek égben Keservesen üvöltnek sötét fölyhőkben. Így kákognak hollók, ha sas jön közikben Es éjjeli varjuk így járnak szénében. (XV. öl.)

Ez a hasonlat is elevenebb mint a Tassáé, ki csak a szám nagyságára gondol, a mikor a távozó szellemeket egyszerűen költöző madarakhoz és ősszel hulló falevelek sokaságához hasonlítja (Ta IX. (!G. Kon pássá il mar d’ augei si grande stuolo, Quando ai Soli piti tepidi s’ accoglie, Né tante vede mai f autunno al suolo Cader co’ primi freddi aride foglie.), de megháboritásukat koránt­ sem jellemzi oly erőteljesen mint Zrinyi. A Zrínyi go­ noszainak zajos kavargásában több az a kai átérő, mint a Tasso pokoli hadának sóhajtozó meghnnyászkod.isában, a mi hozzájárulhat az isteni parancs fenségének emelésé­ hez, de csak egy oldaluan és mindenesetre az epopeiás

16

egyénités és harciasság rovására. Zrínyi ezután a szelle­ mek elűzésének jelenetét szerkezetileg azzal kerekíti ki, hogy a megdühödt szellemek Alderán ellen fordulnak s testestül-lelkestűl elragadják az „átok“ felidézőjét (XV. 52.) a mi a jelenet eszmei tartalmát is megbőviti az igaz­ ságszolgáltatás momentumával, a mikor a bűnös saját bű­ nében találja büntetését, holott a Tasso Alectójával semmi sem történik. Ezután a végső harc következik. Zrínyi „jól esmervén életének végét“, végzetessége tudatában a személyi fenség teljes fényében a várból „kimegyen“, a törökök szelte szét futnak előle, a piacon megáll, majd a lángtól nem maradhatva „lassan ballag a külső kapuból.“ Ott önérzetesen viadalra szólítja ellenfeleit : „Ezt rettegve nézi vakmerő Delimán, Mint nyárlevél, úgy reszket szultán Szulimán“ (XV. 60.). Aztán kitör a vérrel jajjal teli harc, melyben „Halál formára já r bán törökök között“, meg­ öli Delimánt, azután sajátkezűi eg magát a császárt is, a török eszmének főképviselőjét, az isten haragjának vessze­ jét, s ezzel földi hivatását végezve, a megdicsőülés ténye csakugyan be is következik : Angyali légió ott azonnal leszáll Dicsérik az istent hangos muzsikával. Gábriel bán lelkét, két tized magával Földről fölemeli gyönyörű szárnyával. És minden angyal visz magával egy lelket, Isten eleiben úgy viszik ezeket. Egész angyali kar szép muzsikát kezdett, (XV. 107. 108.).

és az isteni beavatkozás ez utolsó Retusával a nagy is teni színjáték méltó befejezését éri. Krajcwvics Soma.

Évi jelentés. I.

Tiszti

személyzet.

A. ) f ő g r 3 r m . n . a . s i \ i m . i t a n á c s 1888 augusz­ tus 23-án hat éve lett az esperesség közgyűlésén megválasztva. Ez intézi a főgymnasiumnak s mellékintézeteinek kül- és bclügyeit az esperesség jóváhagyásának föltétele mellett, tekintetbe véve a tanártestület fölvilágosító előterjesztéseit főleg a szellemiekre tartozólag. E kormányzó testület elnöke nt. Achim Ádám esperes, kinek elnöktársa mélts. Zsiliszky Mihály, Zólynm vármcgj’c főis­ pánja, mint a békési ág. ev. esperességnek felügyelője. A tanács tagjai: a.) vidékiek: Csermák Kálmán, Harsányi Sándor, Hrdlicska Károly, Korén Pál, Petrovies Soma lelkészek, Glatz Antal, Hász Sándor, Kemény Mihály, dr.Laurovics János, Mojzsik Lajos, Szé­ kács István, Urzsinyi János Vidovzkv János, dr. Zsilnszky Endre, világiak, b.) helybeliek : Sárkán}' János érd. esperes, Danes Béla, Haviár Dániel, Pásztori Gábor, Pól Dániel, Ponyiczky Máté, Sziráczky János és dr. Szlovák Pál; e) a tanári karból: Benka Gyu­ la, Chovan Károly, Delhányi Zsigmond és Mocskónyi József. B. ) l E g 'a .z g 'a .tó : Benka Gyula, ki egyúttal a felső osz­ tályokkal kapcsolt ág. hitv. ev. elemi fitanitó-képzőnek is igaz­ gatója, C) P é n z - é s g - a ,z d .a ,s á ,g - - \ig - 3 7 - i v e z e t ő l e . Pénztáros : Delhányi Zsigmond. A számvevőség elnöke : Sárkány János ; tagjai : Chovan Károly, Danes Béla, Harsányi Sándor, Ha­ viár Dániel, dr. Haviár Gyula, Pásztori Gábor, Petrovies Soma, Pöl Dani, Sulcz Jenő, Sziráczky Jánot és Veres József. A mező­

18 gazdasági ügyek vezetésénél elnök : ns. Áchim Ádám ; tagjai : Mikola)'; János, ki egyúttal gazdatiszt is, Pól Dániel, Ponyiczky Máté, Sziráczky János és dr. Szlovák Pál. D) _A_ t a - n u L l ó s á - g : o r v o s a : dr. Szlovák Pál, bár e czim mellett a helybeli orvos urak kivétel nélkül mindannyian ifjuságbaráti szeretettel ellátják a hozzájok bizalommal forduló ta­ nulóinkat. Örömest adok hálás köszöneti'mknek kifejezést ezúttal is, mert ez áldozatkész szolgálat nem csak egyes tanulóink, de főgymnasiumunk iránti előzékeny figyelemnek s ügyszeretetnek is tanujele. E) T a n á r i s z e m é l y z e t . a. ) Rendes gymnasiumi tanárok: 1. 31 éve. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Benka Gyula igazgató. Működik a gymnasiumi tanpályán Chovan Károly. Működik 31 éve. Delhányi Zsigmond, osztályfő az I-ben. Működik 40 éve. Krajcsovics Soma, osztályfő a VIII.-ban. Működik 8 éve. Kutlik Endre, osztályfő az V.-ben. Működik 9 éve. Mocskónyi József, osztályfő a VII.-ben. Működik 10 éve. Neumann Jenő, osztályfő a VI.-ban. Működik 8 éve. Szemián Dániel, osztályfő a II.-ban. Működik 39 éve. Valentinyi Jenő, osztályfő a IV.-ben. Működik 11 éve. b. ) Helyettes tanárok :

10. Kárpáthy Arthúr. Nálunk alkalmazva ez évben. Műkö­ dik 5 éve. 11. Liska János, osztályfő a lll.-ban. Nálunk alkalmazva 3 éve. Működik 4 éve. 12. Zuberecz Pál. Nálunk alkalmazva ez évben. Működik 7 éve. c. ) Ének- e's zenetanár: 13. Varga József. Működik 10 éve. d. ) Szépírás- e's rajztanár: 14. Sziráczky Gyula. Működik 2 éve. e. ) Tornatanár: 15. Oláh Miklós.

Alkalmazva 16 éve.

19 d.) Vallás-tanárokul működtek : 16. 17. 18. 19. 20.

Szirmay L. Árpád, helybeli róni. kath. lelkész. Szemethy Géza, helybeli róni. kath. segédlelkész. Ardeleán József, kétegyházi gör. keleti lelkész. Reichard Márk, helybeli rabbinus. Schiff Adolf, helybeli izraelita főtanitó.

J e & y z e t . A z intézet hangszereit gondozta, javította és hangolta Korik Sándor szolnoki hangszerész. A melléktantárgyak ugyancsak a fentebb említett tanári személyzet által lettek részint külön díjazás mellett, részint szívességből ellátva. Nevezetesen : a.) a tanulók dalkarát vezette s zenekarát ellenőrizte Varga Jó­ zsef ; b.) a gyorsírást vezette Kutlik E ndre; c.) a művészi sza­ badkézi rajzolást és festészetet nt. Lányi Gusztáv, nyugalmazott lelkész-tanár; d.) a franczia nyelvet Krajcsovics Soma. A főgymnasium tulajdonát képező gyűjtemények és szerelvények őrei voltak : 1.) a fizikai múzeumé Chovan Károly ; 2.) a természet­ rajzi és chemiai szerelvényeké Neumann Jenő ; 3.) a zeneintézeté Benka Gyula; 4.) a rajzgyűjteményé nt. Lányi Gusztáv s a kö­ telező rajzhoz tartozóiíé Sziráczky G yula; ő.) a könyvtár, éremrégiség- és esperességi levéltáré Mocskónyi József; 6.) a tornaszerelvényeké és tanulói közfürdőé Oláh Miklós; 7.) a tanépűlet, tantermek, azok fölszerelése és iskolai diszkcrté Székely János is­ kolaszolga és Bartyik András udvaros.

2*

II.

A bekeblezett tanulók névsoraI -s ö o s z t á ly . (Osztályfő : D e 1 h á n y i.) Almendinger Konrád ág. ev. Liebling, Temesm. Ardeleán János gör. kel. Kétegyháza, Békésm. Aszódi Imre r. kath. Szentandrás, Békésm. Bemschroth Márton ág. ev. Gyoma, „ Benczúr Béla ág. ev. Szarvas, Békésm. Benczúr Pál ág. ev. Gyón, Pest-Pilis-Solt-Kiskunm. Borgulya János ág. ev. Szarvas, Békésm. Braun Brúnó ág. ev. Mezőberény, „ Braun Ferenc izr. Szarvas, Békésm. Brlás István ág. ev. „ „ Burger Jakab ág. ev. Torzsa, Bács-Bodrogm. Czédli József r. kath. Uj-Kigyós, Békésm. Dapsy Béla ev. ref. Szeghalom. „ Diószeghy István ág. ev. Irsa, Pest-Pilis-Solt-Kiskunm. Domonyi Károly ág. ev. Tisza-Földvár, Jász-N.-Kun-Sz olnokm Eberle János ág. ev. Liebling, Temesm. ' Eichardt József ág. ev. Petrovácz, Bács-Bodrogm. Elesanszky Kázmér r. kath. Battonya, Csanádm. Frecska Samu ág. ev. Szarvas, Békésm. Gaál Pál ág. ev. Szarvas, Békésm. Gyökössy Endre ev. ref. Szeghalom, Békésm. Győri Gáspár ev. ref. Szentandrás, Békésm. Hajdú György ág. ev. Szarvas, Békésm. Hitz Pál ág. ev. Szarvas, Békésm. Horváth Zoltán ág. ev. Tót-Komlós, Békésm.

21 Hovorka Pál ág. ev. Mezőhegyes, Csanádm. Hrasko Géza ág. ev. Pilis, Pest-Pilis-Solt-Kiskunm. Jánovszky György ág. ev. Tenyőpuszta, Jász.-N.-K.-Szolnokm. Janurik János ág. ev. Szarvas, Békésm. Janurik Mihály ág. ev. „ „ Király Sándor ág. ev. Orosháza, „ Kita Pál ág. ev. Szarvas, Békésm. Kohn Gyula izr. Öcsöd, „ Évk. kilépett. Kondacs István ág. ev. Szarvas, Békésm. Kozsuch Mihály ág. ev. „ „ Krcisz József r. kath. Puszja-Csabacsűd, Békésm. Krizsán János ág. ev. Petrovácz, Bács-Bodrogm. Lestyan György ág. ev. Szarvas, Békésm. Molitorisz Béla ág. ev. Pitvaros, Csanádm. Möhler János ág. ev. Liebling, Temesm. Müller Vilmos r. kath. Kis-Jenő, Aradm. Ősapai György ág. ev. Gyoma, Békésm. Ponyicky Jenő ág. ev. Szarvas, „ Rohoska Jenő ág. ev. „ „ Römer György ág. ev. Roszjarovicz Pál ág. ev. „ „ Sámuel Viktor izr. „ „ Sárossy József ev. ref. Szarvas, Békésm. Sávolt Pál ág. ev. Mező-Berény, „ Schulmeister Jenő izr. Szarvas, „ Stein János r. kath. Mezőberény, „ Supkegel Emil ág. ev. Szabad-Szt.-Tornya, Békésm. Szebcgyinszky György ég. ev. Szarvas, Békésm. Szőllősi Emil izr. Abád-Szalók, Jász-N.-Kun-Szolnokm. Tornyos Ferencz ág. ev. Tisza-Várkony, J.-N.-K.-Szolnokm. Tornyos Lajos ág. ev. „ „ Tóth Károly r. kath. Kunszentmárton, „ Trebitsch Ferencz izr. Szarvas, Békésm. Valkovszky Mihály ág. ev. Szarvas, Békésm. Weidinger Géza ág. ev. Gyoma, Békésm. Veszelszky Pál ág. ev. Pitvaros, Csanádm. Wolf József ág. ev. Mezőberény, Békésm. Wostyjár János ág. ev. Szarvas^ ,;

22

Magántanulók: Gavrilovics Zsigmond r. kath. Battonya, Csanádm. Kúthy János ág. ev. Mező-Kovácsháza, „ Medzihradszky Gáspár ág. ev. Nagy-Bárod, Biharm. Mogyoróssy Jenő r. kath. Battonya, Csanádm. Schlagetter Pál r. kath. Kúla, Bács-Bogrogm. Zwipp Károly ág. ev. Kúla, Bács-Bodrogm. Összeg: 69. I l - i k o s z t á ly . (Osztályfő: S z e m i á n . ) Áron Géza izr. Szarvas, Békésm. Baan Béla r. kath. Szarvas, Békésm. Bajcsy Elemér ág. ev. Kunágota, Csanádm. Bitskei Géza r. kath. T.-Bitske, Pest-Pilis-Solt-Kiskunm. Bobor Károly ág. ev. Csépa, Jász-Nkun-Szolnokm. Boros Béla ág. ev. Szarvas, Békésm. Braun Aladár izr. „ „ Buczurka József gör. kel. Nagy-Kamarás, Aradm. Csermák Elemér ág. ev. Tót-Komlós, Békésm. Elefant Andor izr. Szarvas, Békésm. Exterde Sándor r. kath. Kis-Jenő. Aradm. Gajevszky Géza r. kath. Szarvas, Békésm. Geiringer Salamon izr. Pitvaros, Csanádm. Goldberger Miksa izr. Szarvas, Békésm. Golián János ág. ev. „ „ Gyuris Mátyás ág. ev. Szarvas, Békésm. Hajas Imre r. kath. Szentandrás, „ Haraszti Tivadar ev. ref. Puszta-Istvánháza, Jász-Nk.-Szolnokm. Hatvani Jenő ev. ref. Gyoma, Békésm. Härter Ádám ág. ev. M.-Berény „ Hranyiczky Lajos r. kath. Szarvas, Békésm. Huba János ág. ev. Szarvas, Békésm. Kállay Géza ev. ref. Pécska, Aradm. Kálmán Lajos ev. ref. Gyoma, Békésm. Kovács Zoltán ev. ref. Szarvas, „ Kőszegi Gyula ág. ev. „ „

23 Kuncz Konrád ág. ev. Szarvas, Békésm. Lehoczky Károly ág. ev. Lality, Bácsin. Lővy Sándor mézes v. Szarvas, Békésm. Mercz Konrád ág. ev. Liebling, Temesm. Mocsuba Miksa r. kath. M.-Berény, Békésm. Nyemcsok Lajos ág. ev. Szarvas, „ Nyemcsok Sándor „ ., „ Oravecz János ág. ev. Tót-Komlós, Békésm. Orosz Pál ág. ev. Csorvás, Békésm. Pecz Lajos ev. ref. Öcsöd, „ Petrásovits Jenő r. kath. Szarvas, Békésm. Pintér György r. kath. Szentandrás, „ Pintér János ág. ev. Orosháza, „ Reiszmann Miksa, izr. Szarvas, Békésm. Meghalt. Robicsek Sándor izr. Puszta-Bajj, Torontálm. Sárkány Miklós ág. ev. Szarvas, Békésm. Srötter Soma izr. Szarvas, Békésm. Stein Ernő izr. „ „ Steiner Jenő izr. Földeák, Csanádm. Szabados Alajos r. kath. Czibakháza, Jász-Nkun-Szolnokm. Cs. Szabó Gyula ev. ref. Gyoma, Békésm. Szarvas Árpád r. kath. Lajos-Szénás, Békésm. Szebegyinszky János ág. ev. Szarvas. „ Szlovák Jenő ág. ev. Szarvas, Békésm. Szluika Ervin „ Bér, Nógrádm. Tobák István „ Orosháza, Békésm. Tyahun Gyula „ Antalfalva, Torontálm. Ungár Aladár izr. Tisza-Várkony, Jász-Nkun-Szolnokm. Wéber Frigyes r. kath. Szarvas, Békésm. Ö sszeg: 55. I I I -ik o s z tá ly . (Osztályfő : L i s k a.) Bencsik Pál r. kath. B.-Szt.-András, Békésm. Brózik Károly ág. ev. Szarvas, Békésm. Bukovinszky János ág. ev. Kondoros, Békésm. Chrenka Emil ág. ev. Tót-Bánhegyes, Csanádm, Chrenka Mihály „ »

24 Dérczy Antal r. kath. Szarvas, Békésm. Ismétlő. Dobozy János ág. ev. Mező-Berény, Békésm. Frenyó Sándor ág. ev. Déva-Ványa, J.-N.-K.-Szolnokm. Gedinger Géza izr. Szarvas, Békésm. Grűnfeld Oszkár izr. „ „ Hanke Emil r. kath. Tót-Komlós, Békésm. Hrivnák János ág. ev. Szarvas, „ Klenk Samu „ „ „ Koncz Jenő ev. ref. „ „ Kovács Géza ág. ev. Pilis, Pest-Pilis-S.-Kkunm. Kozonich Aladár r. kath. Bukovecz, Temesm. Krausz Jenő izr. Tápió-Bicske, Pest-Pilis-S.-Kkunm. Krcsmárik Endre ág. ev. Szarvas, Békésm. Lózsa László ág. ev. P.-Porgány, Torontálm. Mercse Mihály gör. kel. Sajtény, Csanádm. Ismétlő. Nagy Károly ág. ev. P.-Földvár, Békésm. Plavecz Mihály ág. ev. Petrovácz, Bács-Bodrogm. Práznovszky Géza r. kath. Szarvas, Békésm. Rohoska Béla ág. ev. „ „ Rohoska Géza „ „ „ Salacz Elemér r. kath. „ „ Sonkoly Márton ág. ev. „ „ Stern Ödön izr. Szarvas, Békésm. Szabados István r. kath. Czibakháza J.-N.-K.-Szolnokm. Cs. Szabó Bálint ev. ref. Gyoma, Békésm. Székely János ág. ev. Szarvas, „ Szenes Béla „ „ „ Szrnka Samu „ „ „ Teplány Lajos „ Tót-Komlós „ Vitéz Lajos „ Orosháza „ Weinberger Béla izr. Szarvas, Békésm. Weisz Mór izr. „ „ Wolfmann Nándor izr. „ „

Magántanulók: Dittfurt János Henning ág. ev. Zaránd, Aradm. Hering János r. kath. Orosháza, Békésm. Évk. kilépett. Összeg; 40.

IV -ik o s z t á ly . (Osztályfő : V a 1e n t i n y i.) Albusz Frigyes ág. ev. Torzsa, Bácsm. Baán Zoltán r. kath. Szarvas, Békésm. Bánhegyi Géza ág. ev. Gyula, „ Blaskó Lajos ág, ev. Öcsöd, Békésm. Bogosán János ág. ev. Arad, Aradm. Christoph Frigyes r. kath. P.-Csaba-Csűd, Békésm. Csermák Lajos ág. ev. Déva-Ványa, J.-Nk.-Szolnokul. Czinkoczky János ág. ev. Szarvas, Békésm. Dérczy József r. kath. „ „ Félix László ág. ev. Csaba, Békésm. Forsner Miksa izr. Szarvas, „ Görbe Gyula ág. ev. Tót-Komlós, Békésm. Greksza Mihály ág. ev. Szarvas, „ Gucsa György ág. ev. Petrovácz, Bácsm. Guzner Béla r. kath. Nagy-Szénás, Békésm. Meghalt. Harsányi József ág. ev. Csorvás, Békésm. Horváth Béla ág. ev. Tót-Komlós, Békésm. Hraskó Kálmán ág. ev. Pilis, Pestm. Jantsovits Emil ág. ev. Gyula, Békésm. Janurik Pál ág. ev. Szarvas, Békésm. Kernuch Emil ág. ev. Sándorfalva, Torontálm. Kiss Mihály ág. ev. Szarvas, Békésm. Kohn András izr. Szent-András, Békésm. Lászlóffy Lajos r. kath. Szarvas, „ 1.ux Endre ág. ev. Mező-Berény, „ Markovits Pál gör. kel. Sajtény, Csanádm Mecséry Gyula ág. ev. Orosháza, Békésm. Megele László r. kath. Gyula-Vári, „ Menzer Aladár izr. Szarvas, Békésm. Neu Béla izr. „ Rácz Romulus gör. kel. Nagy-Pél, Aradm. Schmitt Sándor r. kath. Mácsa, Aradm. Ismétlő. Schneer Zoltán izr. Szent-András, Békésm. Scholcz Dezső r. kath. Déva-Ványa, J.-Nk.-Szolnokul Séra Gyula r. kath. Király-Telek, Szabolcsin.

26 St'ger Húgó izr. Puszta-Poó, J.-Nk.-Szolnokm. Szabó Pál ág. ev. Orosháza, Békésm. Meghalt. Szenes Jenő ág. ev. Szarvas, Békésm. Szőllősi Sándor izr. Tisza-Szalók, J.-Nk.-Szolnokm. Trokan Sándor ág. ev. Kosztolna, Nyitram.

Magántanuló: Povázsay Endre ág. ev. Csaba, Békésm. Ismétlő. Összeg: 41. V -ik o s z t á ly . (Osztályfő : K u 11i k.) Acsay Lajos ev. ref. Kisjenő, Aradm. Aron Izidor izr. Szarvas, Békésm. Bachmann Frigyes ág. ev. Uj-Verbász, Bácsm. Csermák Kálmán ág. ev. Orosháza, Békésm. Dcrczy István r. kath. Szarvas, „ Drinóczy János ág. ev. Sár-Szt.-Lőrincz, Tolnám. Drinóczy József „ „ „ Droppa Sámuel „ Tóth-Komlós, Békésm. Eördögh Béla „ Csépa, J.-Nk.-Szolnokm. Exterde Andor r. kath. Paks, Tolnám. Kimaradt. Fisbein Aladár izr. Szarvas, Békésm. Gabel Kristóf ev. ref. Uj-Verbász, Bácsm. Gécs Zoltán ág. ev. B.-Csaba, Békésm. Goldberger Öden izr. Szarvas, „ Guttmann Jenő „ „ „ Helfy Anasztáz r. kath. Lippa, Aradm. Hilkene Lajos ág. ev. O-Verbász, Bácsm. Kesjár Béla „ B.-Csaba, Békésm. Kicska Gusztáv „ Nagy-Bodok, Nyitram. Kincses Elemér ev. ref. Csorvás, Békésm. Kocsiss Dezső r. katli. Elesd, Biharm. Kralovánszky Imre ág. ev. Szarvas, Békésm. Krautvurst János „ Ó-Verbász, Bácsm. Kuczián Géza ág. ev. Mező-Berény, Békésm. Lachata Mátyás „ Tót-Komlós, „ Ludig György r. kath. Arad, Aradm. Marcsek Ferencz ág. ev. Szarvas, Békésm.

27 Muzsay Kálmán r. kath. Árpád-Száldobágyi puszta, Biharm. Pálka Pál ág. ev. Szarvas, Békésm. Petrovics György gör. kel. Battonya, Csanádm. Petrovszky Kálmán r. kath. B.-Csaba, Békésm. Plank Ferencz r. kath. Vácz, Pestm. Ponyiczky Lajos ág. ev. Szarvas, Békésm. Prokopp Endre r. kath. Kevermes, Csanádm. Purcsi Dezső r. kath. B.-Csaba, Békésm. Kimaradt. Robitsck Jenő izr. Szarvas, „ Sárkány János ág. ev. Szarvas, „ Schenk Jakab „ Ó-Verbász, Bácsm. Schlesinger Ármin izr. Szarvas, Békésm. Szalay Sándor ág. ev. Bánfalva, Békésm. Szelecsényi Benő „ Alberti, Pestm. Szelencsey Gusztáv r. kath. Zsolna, Trencsénm. Szuüman István r. kath. Dévaványa, J.-Nk.-Szolnokm. Thaly István ev. ref. Lippa, Aradm. D. Tóth Ferencz „ Dévaványa, J.-Nk.-Szolnokm. Unger Kornél ág. ev. Cservenka, Bácsm. Veinberger Márton izr. Szarvas, Békésm. Vintze Dénes r. kath. Gyula, „ Vitályos Béla ev. ref. „ „ Weigert Mihály ág. ev. Mezőbcrény, Békésm. Wickert Henrik „ Uj-Vcrbász, Bácsm.

Tu nitóképzöbdick: Benczúr Lajos ág. ev. Bobcsek Sámuel „ Boros Kálmán „ Gajdács Mihály ág. ev. Majercsik János „ Prisztavok Endre „ Szrnka György „

Szarvas, Békésm. „ „ Magántanuló. „ „ B.-Csaba, Békésm. Szarvas, „ B.-Csaba, „ Szarvas, „ Összeg: 58-

V I ik o s z tá ly . (Osztályfő : N e u m a n n.) Becker Jakab ágostai evang. Uj-Verbász, Bácsmegye.

28 B: ó Barnabás r. kath. Szarvas, Békésm. Bo..omi Géza ,, Apácza, Csanádmegye Chován Károly ág. ev. Ambrózfalva, „ Clementis Jenő „ Ipoly-Szécsénke, Hontmegye Dobay Kálmán r. kath. B.-Csaba, Békésmegye Ehrmann Ferencz „ Szarvas, „ Eichardt Károly ág, ev. Kulpin, Bácsmegye b. Exterde Kálmán r. kath. Kis-Jenő, Aradmegye Fehér Géza ág. ev. Tápió-Szele, Pestmegye Gulyás Pál r. kath. Szarvas, Békésm. Evk. kilépett Hipszky Endre ág. ev. „ ., Jandó Pál r. kath. Kondoros, „ Jeszenszky Elek ág. ev. Szarvas Békésmegye Kocsondy Gyula „ Orosháza „ Kohn Illés izr. Békés-Csaba, „ Kovács Kálmán r. kath. Czibakháza, Jász-Nk.-Szolnokm. Kölb József „ Szarvas, Békésmegye Lanrovics Zoltán ág. ev. Nagylak, Csanádmegye Lehoczky János „ Petrovácz, Bácsm. Elküldetett. Linder Károly „ B.-Csaba, Békásmegye Lózsa Jenő „ P.-Porgány, Torontálmegye Margócsy Gyűl i „ Aszód, Pestmegye Medveczky Géza r. kath. Tiszafüred, Hevesmegye Mihálfi Géza ág. ev. Szarvas, Békésmegye Molitórisz József „ Pitvaros, Csanádmegye Neu Ferencz iz . Szarvas, Békésmegye Osapay Lajos ág. ev. Gyoma, „ Pásztory Gyula „ Szarvas, „ Petrovits Mihály gör. kel. Battonya, Csanádmegye Pollátsek József izr. Dévaványa, Jász-Nk.-Szolnokmegye Popovits Döme gör. kel. Petrovácz, Bácsmegye Rácz János ev. ref. Gyula, Békésmegye Ribiánszky Józsit' r. kath. Orosháza, Békésmegye Rothfuchs Jakab ág. ev. Szeghegy, Bácsmegye Szeberényi Gyula „ Apatin, „ Tessényi Károly Wágner József „ Uj-Verbász, „ Wiener Sámuel izr. Füzes-Gyarmat, Békésmegye

TanitóképzőbelieJc: Filyó György ág. ev. Janovics Kálmán „ Molnár Márton „ Pavlenda János „ Szalay Kálmán ág. ev.

Szarvas, Békésmegye „ „ Tót-Bánhegyes, Csanádmegye Beszterczebánya, Zólyommegye Bánfalva, Békésmegye Ö sszeg: 44

V II. o s z tá ly . (Osztályfő : M o c s k ó n y i . Bartl István ág. ev. P-Csákó, Békésm. Buday Péter gör. kath. Csaba, „ Bukovinszky Mihály ág. ev. Kondoros, Békésm. Czurda Oszkár r. kath. Puszta-Liget, Pest-P-S-K-K.m. Danes Szilárd ág. ev. Szarvas, Békésm. Darabant Eftimie gör. kel. Jezvin Temesm. Dérczy Ferencz r. kath. Szarvas, Békésm. Drobni Géza ág. ev. Aszód, Pest-P-S-K-K. m. Elesánszky Zsigmond r. kath. Battonya, Csanádm. Götz István r. kath. Kubin, Temesm. Gyurik Mihály ág. ev. Szarvas, Békésm. Horeczky Kálmán ág. ev. Péteri, Pest-P-.S-K-K.m. Horeczky László ág. ev. „ „ Jurenák Lajos ág. ev. P-Ujkút, Jász-N-K-Szm. Kálmán Gyula ev. ref. Gyoma, Békésm. Kleindl József r. kath. Boros-Jenő, Aradm. Koren Pál ág. ev. Csaba, Békésm. Kovács János ev. ref. Tisza-Búra, Jász-N-K-Szm. Kovács Sándor ev. ref. Mező-Túr, Jász-N-K-Sz.m. László Sándor izr. Budapest. Liszka Nándor ág. ev. Szarvas, Békésm. Lúgosán Trifon gör. kel. Nagylak, Csanádm. Évköz. kil. Márkus Mihály gör. kel. Gyula, Békésm. Mátyás János r. kath. Szolnok, Jász-N-K-Szm. Mecséry József ág. ev. Orosháza, Békésm. Meitner József izr. Szarvas, „ Mells István ág. ev. „ „

30 Miklián Ödön ág. ev. Aszód, Pest-P-S-K-Km. Nagy István ev. ref. Turkeve, Jász-N-K-Szm. Nagy Ödön róm. kath Szarvas, Békésm. Picha József róm. kath. Csaba, „ Povázsay Máté ág. ev. Csaba, „ Schiff Izidor izr. Szarvas, „ Such Soma ág. ev. Csaba, „ Szemian Dénes ág. ev. Szarvas, „ Szőllősi Albert izr. P-Kereksziget, „ Cs. Tóth Lajos ev. ref. Túr-Keve, Jász-N-K-Szm. Trokan Milán ág. ev. Kosztolna, Nyitnám. Turteltaűb Dávid izr. Csaba, Békésm. Varga János ág. ev. Csaba, „ Wagner Károly ág. ev. Ujverbász, Bácsm. Zűsz Emil izraelita Szarvas, Békésm.

Magántanulók: Kovács Sándor r. kath. Vácz, Pestm. Magherin György gör. kel. Ohabaforgács, Temesm.

Tanitóképzóbeliek: Kürtössy József ág. ev. Nyíregyháza, Schorr Jakab ág. ev. Feketehegy, Bácsm. Összeg : 46. V I I I . o s v tá ly . (Osztályfő : Kr a j c s o v i c s). Benka Pál ág. ev. Szarvas, Békésm. Beyer Fülöp ág. ev. Kiskér, Bácsm. Bobvos Soma ág. ev. Szarvas, Békésm. Bozóky Mátyás r. kath. Kunszentmárton, J-N-K-Szm. Csillag Sándor izr. Mezőtúr, „ Czukor Mór izr. Szolnok, „ Danes Szilveszter ág. ev. Törökszentmiklós, „ Deheleán Adorján gör. kel. Battucza, Aradm. Deheleán Gyula gör. kel. „ „ Epstein Mór izr. Tiszaszalók, Jász-N-K-Szm. Geiringer Károly izr. Pitvaros, Csanádm.

Hunyady István r. k. Lajos-Szénás, Békésm. Kenyeres János r. k. Törökszentmiklós, J-N-K-Szolnokm. Lábos János gör. kel. Bács-Keresztur, Bácsm. Lengyel Sándor ág. ev. Szarvas, Békésm. Lózsa Kálmán Puszta-Porgány, Torontálm. Margócsy Aladár ág. ev. Dunaegyháza, Pcstm. Meinhardt József rk Vácz, Pestm. Míhálfi Károly ág. ev. Csengőd, Pestm. Ponyiczky Kálmán ág. ev. Szarvas, Békésm. Praznovszky Ferencz rk. „ „ Rell Lajos ág. ev. „ „ Ribianszky József rk. Kondoros, Békésm. Schreiber Mór izr. Szolnok, J-N-K-Szolnokm. Szász József ág. ev. Orosháza, Békésm. Sziráczky Kálmán ág. ev. Szarvas, ,, Sztupkay Dénes ág. ev. Elek, Áradni. Vidovich István rk. Orosháza, Békésm.

Tan itókepzőbelü’k : Raksányi Árpád ág. ev. Budapest. Szlovák Pál ág. ev. Szarvas, Békésm. Trnovszky Márton ág. ev. Szarvas, Békésm. Összeg : 31. V é g ö s s z e g : 384.

III.

Az előadott tantárgyak vázlata. Főgymnasiumunk tanügyi munkáját az 1884-ben egyetemesgyűlésileg megállapított s a az ágostai evangélikus hitvallású auto­ nom gymnasiumokra egyetemesen kötelezőnek kimondott tanítási tervezet szabályozta. Csekélyebb helyi módosításokat okozott ré­ szint a görögpótló magyarnak és rajznak az V., VI., VII. osztá­ lyokba való folytatólagos behozatala, részint a németnyelvnek az I. és II. osztályokból való elhagyása, mire a nyelvi oktatás hal­ mozásából származó nehézség szolgált okúi. Ez alapon indulván, kénytelenek voltunk a görög nyelvi heti órákat egygyel osztályon­ ként csökkenteni, hogy az órarend megkészitésénél az osztályok görögül tanuló s nem tanuló növendékei egymáshoz viszonyítva se megterhelve, se megrövidítve ne legyenek; úgyszintén az alsó osztályok német óráira jelölt tanidőt a fenmaradt tantárgyak kö­ zött arányosan meg kellett osztanunk, hogy igy az alapvető ma­ gyar s latinnyelvi oktatás legyen több eredménynyel űzhető. Különben a tanítás menetét és beosztását osztályonként az alábbiakban vázoljuk : A) E g y e t e m e s e n

I n ö t e l e z ó ta /ritá rg -y a T * : : I. o s z t á l y .

1. ) V a 11 á s t a n, heti 2 óra. Ószövetségi történetek, mint a kér. hit- és erkölcstan alapját képező ismeretkör, elbeszélve és be­ tanítva. Válogatott egyházi énekek begyakorolva. Kkönyv Pálfi. Tanár: S z e m ián. 2. ) M a g y a r n y e l v , heti 5 óra. Betűk: mély-, magas- köz­ lőhangok Egyszerű mondat. Szinnyei József nyelvtana nyom án; beszédrészek felismerése, szóragozás, szóképzés; hetenkint írásbeli

33 házi feladvány; Delhányi olvasókönyvéből 45 olvasmány fejtegetve és emlékelve, 46 olvasva és elmondva. T anár: D e l h á n y i . 3. ) L a t i n n y e l v , heti 6 óra. K. k. Schultz—Dávid-féle latin nyelvtan és gyakorlókönyv. Rendes névszók : cselekvő-, szenvedő-, álszenvedő-igék ; elöljárók, 27 gyakorlat magyarból latinra fordítva ; 23 latin szöveg elemezve és fordítva. T an á r: D e l h á n y i . 4. ) F ö l d r a j z , heti 3 óra. 1-ső félévben Magyarország föld­ rajza s a Jl-ik félévben Európa egyes országainak leírása. Kkönyv Hunfalvy János. Tanár: S z e m i án. 5. ) M e n n y i s é g t a n , heti 3 óra. Számirás, tizesrendszer ncvezetlen és nevezett egész számokkal való számvetés ; közönséges és tizedes törtek; méter-mérték. T an á r: D e l h á n y i . 6. ) M é r t a n i r a j z , heti 2 óra. A geometria elemei: pont, vonal, szög, ezek keletkezése és mérése; sik idomok. Ezzel kap­ csolatban egyszerűbb sikdiszitmények vetetettek elő. Tanár : 8 z ir á c z k y. 7. ) S z é p í r á s , heti 1 óra. Lövényi nyomán gyakoroltatott az ütem-irás, tekintettel a szabályos betűalakitásra. Tanár: Szir á c z k y. II. o s z t á ly . 1. ) V a 11 á s t a n, heti 2 óra. Uj-szövetségi történetek, mint a a kér. hit- és erkölcstan elemi ismeretköre elbeszélve s tanítva. Válogatott egyházi énekek begyakorolva. Kkönyv Pálfi. T an ár: S z e m i á n. 2. ) M a g y a r n y e l v , heti 5 óra. K. k. Szinyei József isko­ lai magyar nyelvtana II. rész és Olvasókönyve 11. rész. Az első osztály tananyagának folytonos ismétlése mellett a határozók, mel­ lérendelt-, alárendelt-, összevont- és többszörösen összetett-monda­ tok tana. 25 nagyobb prózai olvasmány tárgyi és tartalmi ma­ gyarázatokkal. Verses darabok könyv nélkül. Mondattag és mon­ dat szerint való elemzés. Két hetenként írásbeli dolgozat az időn­ ként elővett tananyag köréből. T an ár: K á r p á t h y. 3. ) L a t i n , heti 6 óra. Egész alaktan, rendhagyó nevek és igék formái megfelelő magyar-latin s latin-magyar fordítási gya­ korlattal szám szerint 56-tal. Kkönyv Schulcz Dávid latin nyelv­ tana és olvasókönyve. Tanár: S z e m i á n , 3

34 4. ) F ö l d r a j z , heti 3 óra. Ázsia, Afrika, Amerika és Ausz­ trália földleírása; természeti viszonyai, éghajlata, függőleges és vízszintes tagoltságai, lakosai és fajbeli tulajdonságai s műveltségi állapotainak ismertetése. K. k. Dr. Hunfalvy János földrajza. Ta­ nár : S z i r á c z k y . 5. ) M e n n y i s é g t a n , heti 4 óra. Közönséges és tizedes törtek meg a méter-mérték ismétlése; arányok, arányiatok, hár­ masszabály. Kamatszázalék-számolás, olasz gyakorlat, középszám. arányos osztás, burkolatsúly-számitás, mérték-átszámitás, fonto­ sabb idegen pénzek. Kk. Békési Gyula közönséges számtana Il-ik osztály számára. T an ár: D e 1h á n y i. 6. ) M é r t a n i r a j z , heti 2 óra. A szerkesztő sikmértan alap­ elemei, hasonlóság, egybevágóság, területmérés és számítás. Ezzel kapcsolatosan elővétettek egyszerűbb díszítmények tus-kivitelben és mérsékelt színezéssel; végül térképi ajzolás. Tanár: S z ir á c z k y. 7. ) S z é p í r á s , heti 1 óra. Az első félévben magyar-latin, a második félévben német ütem'rás gyakoroltatott Lövényi szerint. T an á r: S z i r á c z k y . III. o s z t á l y . 1. ) V a l l á s , heti 2 óra. A keresztény egyház története Haan Lajos kkönyve szerint. A kér. egyház keletkezése, fejlődése, elter­ jedése s a reformatio története. Egyházi énekek gyakorolva. Ta­ nár : L i s k a. 2. ) M a g y a r n y e l v , heti 4 óra. Kk. Szárnyéi József rend­ szeres magyar nyelvtana és Lehr—Riedl olvasókönyve 111. rész. Prózai olvasmányok: A vihar. A bölcs dervis. A körtefa. Az uta-' zók. A gondviselés útja. Diagoras öröme. Körösi Csorna Sándor. A magyar nép rokonai. Nagy Lajos és a nápolyi hadjárat. Nagy Lajos jelleme. Hunyadi János. Mátyás király jeles tettei. Verses olvasmányok könyv nélkül. Nyelvtan: Rendszeresen a hangtan, szótan és mondattan. Két-hetenként írásbeli dolgozat. Tanár: K á r p á t h y.

3. ) L a t i n , heti 6 óra. Nyelvtan és mondattan Schultz vid kkönyve nyomán. Az alaktan ismétlése, az egyes esetalakok

Dá­

mondatbeli functiója; az infinitivus a mondat kapcsolatában, acc. és nőm. c. infinitivo, oratio recta, obliqua. Olvasmány: Dávid Ist­ ván Latin olvasókönyvéből. Livius 1—6 és 32—35 fejezet, könyv nélkül is. A Dávid-féle gyakorló könyvből 22 gyakorlat részint otthon, részint az iskolában fordítva. Tanár : L i s k a. 4. ) N é m e t n y e l v , heti 3 óra. K. k. Hoffmann Mór német nyelvtana és olvasókönyve. I. rész. Prózai olvasmányok: Herakles und die Schlangen. Herakles und der Löwe. Die Thebaner, Das Orakel. Der Löwe von Nemea. Die Hydra von Lerna. Der wilde Eber. Der Hirsch von Keryneia. Die Sumpfvögel von Stymphalos. Der Stier jvon Kreta. Die Pferde des Diomedes. Die Amazonen. Die Rinder des Königs Geryones. Die Riesen. Die goldenen Apfel der Hesperiden. Herakles in Thessalien. A kis séta. A buzakalászok. — Költői olvasmányok könyv nélkül: Das Schwert. Die Riesen und die Zwerge. Des Knaben Berglied. Der Hirsch, der sich im W assar besieht. — Közéletbeli beszélgetések. Alaktan : a név­ szó, h itározó szó, praepositiók, ige. Mondattan : a szórend. Kéthe­ tenként házi vagy iskolai Írásbeli dolgozat. Tanár: K á r p á t h y . 5. ) F ö l d r a j z , heti 2 óra. Fontosabb physikai tünemények math, és physikai földrajz. Tankönyv dr. Schmidt. Tanár: Chován. (5.) T ö r t é n e t , heti 2 óra. K. k. Mihálfi Magyarország tör­ ténete. T a n á r: K r a j c s o v i c s. 7. ) M e n n y i s é g t a n , heti 3 óra. A közönséges törtek és az egyszerű hármas-szabály ismétlése után : összetett hármas-szabály, kamat-számitás, határidő-számítás, lánczszabály, arányos osztás, elegyitési feladatok. Kk. Békési—Illés: Közönséges számtan. III. T anár: V a 1e n t í n y i. 8. ) M é r t a n i r aj z, heti 2 óra. A körre vonatkozó tételek. Elypsis, parabola, hyperbola, a kerekény és a csigavonal többféle szerkesztése. Ezzel kapcsolatban sikdiszitmények rajzoltattak Ali­ déi mintái után. T anár: S z i r á c z k y.

IV . o s z t á ly . 1.) V a l l á s , heti 2 óra. Keresztény hit- és erkölcstan. K. k. Német Károly: Keresztény h it-és erkölcstan. Tanár: Val ent í nyi . 3

*

36 2. ) M a g y a r , heti 3 óra. Kk. Góbi Imre stilisztikája és Lehr „Arany Toldija.“ Arany Toldija tartalmilag és szerkezetileg s en­ nek alapján az irálytan. Röviden a verstan. írásbeli dolgozatok a végzett tananyag köréből és a gyakrabban előforduló polgári ügy­ iratok. Tanár: Z u b e r e c z . 3. ) L a t i n , heti 6 óra. Idők-, módok- az ige főnévi és mel­ léknévi alakjainak mondatbeli functiója; kötőszók functiója; prósodia elemei. Tankönyv : Schultz—Dávid-féle nyelvtan és olvasó­ könyv. Olvasták : Remus halálát, Icarust és Diedalust, a 14-dik sz. eleg iá t; Romát a gallusok elfoglalják, futólag a szamnitek háborúi. Fordítottak részint otthon, részint az órában 34 magyar gyakorla­ tot latinra; készítettek 6 zárthelyi dolgozatot. Tanár: Chován. 4. *) N é m e t n y e l v , heti 2 óra. K k .: Hoffmann Mór német nyelvtana és olvasókönyve II. rész. Prózai olvasmányok: Phrixos und Helle. Pelias und Jason. Die Argonauten. Der Kampf mit den Harpyen. Die Symplegaden. Die Ankunft in Kolchis. Medea’s Hilfe. Das Pf.ügen mit den Stieren. Die Aussaat der Drachenzähne. Jason gewinnt das goldene Vliesz. Die Heimkehr der Argonauten. Der hörnerne Siegfried. Siegfried’s Empfang am Hofe zu Worms. Ezeken kivül 20 magyar fordítási gyakorlat németre. Az alaktan ismétlésén kivül a szóképzéstan, szórend és mondattan. Kétheten­ ként írásbeli dolgozat. Tanár: K á r p á t h y . 5. ) F ö l d r a j z heti 3 óra. Kk. Dr. Cherven Flóris : az osztr.magyar monarchia földrajza és Kozma Gy. atlasza. Az osztrák­ magyar monarchia természeti és politikai földrajza, térkép rajzolás. T an ár: Z u b e r e c z . 6. ) T ö r t é n e l e m , heti 3 óra. Az ókor történelméből a ke­ leti népek és a görögök történelme. Kk. Szilágyi Sándor: egyete­ mes történet, I. Tanár: V a l c n t í n y i . 7. ) M e n n y i s é g t a n , heti 3 óra. Bevezetés az algebrába. A négy alapművelet algebrai egész és törtszámokkal. A mértani hahaladvány. Első fokú egyenletek egy ismeretlennel. Arányok. K. k. Mocnik—Arenstein—Schmidt „Algebra.“ Tanár: N e u m a n n. 8. ) Á s v á n y t a n , heti 2 óra. Chemiai előismeretek, ásvány­ tan, kőzettan, földtan. Tankönyv dr. Roth S. T anár: C h o v á n. 9. ) M é r t a n i r a j z, heti 2 óra. Mértani elemek a térten. Stereometria. A koczka, egyenes és ferde hasáb, gúla, henger,

37 kúp és gömb ábrázolása egy és két képsikon, hálózata, köbtartalma, saját és síkra vetett árnnyék szerkesztés tekintetbe vételével. T a­ nár : S z i r á c z k y . V. o s z t á ly . 1. ) Va l l á s, heti 2 óra. Az ó- és újszövetségi könyvek is­ mertetése. Kk. Batizfalvy Istvántól. T anár: K a t i i k . 2. ) Ma g y a r , heti 3 óra. K. k. Dr. Dengi J. szerkesztéstan és költői olvasmányok. Greguss A. költészettan. A szerkesztéstan szabályai. Rendszeres verstan. Románczok és balladák. Havonként 1 dolgozat T anár: Z u b c r e c z. 3.) La t i n , heti 6 óra. A syntaxisból: cons. temp, részlete­ sen. A módok: Ind. Conj. Imp. Obj. mondatok: ut és ne, quin, quominus. Időhatározó mondatok Conj.-szál (quum. priusquam, donee, dum, quoad). Feltételes mondatok Ind.-szál. Olvasmányul: Caes. ILII. Gall. 1. és II. egészen. Ov. Métám. II. 1—33!)., Vili. 182—230., Xi. 85— 180., XIII. 1—392., XIII. 399—575. Részint házi, részint írásbeli dolgozatok a Cserny—Sváby-féle gyakorlatok közül havonkint kétszer. T an á r: K u 1 1i k. 4. ) Gö r ö g , heti 4 óra. Görög nyelvtan és elemi olvasó­ könyv Curtius—Ábel. A hangtan, névszótan és igetan a „mi“ végű igékig a megfelelő gyakorlatok alapján gyakorlatilag elsajátítvaGörögből magyarra fordítottak G3 gyakorlatot; havonként kétszer írásbeli dolgozat. Tanár: M o c s k ó n y i . 5. ) N é m e t , heti 2 óra. Kk. Schiller balladái és románcai. Schiller legszebb balladái fejtegetve, megfelelő magyar prózai szö­ veg fordítása, különös tekintettel a mondattani szabályokra. Ha­ vonként egy dolgozat. T anár: Z u b e r e ez. 6. ) T ö r t é n ő i é m és r ó m a i r é g i s é g t a n, heti 4 óra. K. k. Szilágyi Sándor egyetemes történet I. rész és Okányi Pál római régiségtan. A római birodalom története a népvándorlásig. Római régiségtan. Tanár : K á r p á t h y. 7. ) M e n n y i s é g t a n , heti 4 óra. Algebra. Első fokú egyen­ letek több ismeretlennel. Négyzetgyök. A másodfokú egyenletek is­ meretiéinek kiszámítása. Köbgyök. Kéttagúak magasabb positiv egész hatványai. Számtani haladvány. kk. Mocnik—Arenstein—

38 Schmidt „Algebra.“ Mértan. A körről. Kk. Lutter Nándor „Mértar.“ T a n á r: N e u m a n n . 8.) N ö v é n y t a n , heti 2 óra. Dr. Róth Samu K. k.-e nyo­ mán az egyes növények megismertetése, csoportosítása, a szövet­ tan, alaktan és élettan végeztetett. T anár: N e u m a n n . 9. ) G ö r ö g p ó t l ó m a g y a r , heti 2 óra. K. k. Endrődy „Magyar olvasmányok“ és Szilasi „Szemelvények Thukydidesből.“ Az olvasmányok tárgyi, tartalmi, szerkezeti, formai és nyelvi sa­ játságainak fejtegetése. Tanár: K r a j c s ő v i e s . 10. G ö r ö g ö t p ó t l ó r a j z , heti 2 órán Stylizált levelek és virágok, görög, római és — arab sikdiszitmények eredeti színe­ zéssel Várday Szilárd fali mintái után. T anár: S z i r á c z k y . VI. o s z t á ly . 1. ) V a l l á s , heti 2 óra. A keresztény egyház történelme kiváló tekintettel a protestantizmus elterjedésére s azon különböző alakokra, melyeket az az egyes nemzeteknél öltött. K. K. Batizfalvy Istvántól. T an ár: K u 11i k. 2. ) M a g y a r , heti 3 óra. K. K. Riedl „Rhetorlka“ és Shakspeare „Coriolanus“. Megfelelő olvasmányok alapján a prézai mű­ fajok elméleti és történeti fejlődése. Shakspeare Coriolánusa, külö­ nös tekintettel a drámai szerkezetre és jellemzésre. Havonként egy stildolgozat. T an á r: Z u b e r e c z . 3. ) L a t i n, heti 6 óra. C. Sallusti Crispi Bellum Jugurthinum (ed. Petz.) 1—67 f.—ig fordítva, 67 f.—tői végig tartalom szerint ismertetve, 10 és 14-ik f.—ekemlékelve; P. Vergilii Maronis Aeneis (ed. Némethy) III. k. egészen. ÍV-ik k-ből szemelvények; a III. k. 430—650-ig könyv nélkül is;M. Tullii Ciceronis de imp. Cn. Pom­ peii or. ad Quirites (ed. Köpesd!) fordítva egészen, emlékelve 1—5 fejezet, Hetenként egy óra az olvasott írók életrajzára és műveire vonatkozó gyakorlatok fordítására (Cserny Dávid II. rész), a nyelv­ tan és mondattan ismétlésére, otthoni és iskolai dolgozatok együt­ tes megbeszélésére fordittatott. Havonként 1 otthoni, 1 iskolai dol­ gozat. Tanár : L i s k a. 4. ) G ö r ö g , heti 4 óra. A „mi“ végű s a rendhagyó igék, a mondattanból az egyes esetek mondattani functiója s a praepo-

39 sitiók használata Curtius Abel görög nyelv- és mondattana nyomán. Olvasmány: Luciani Samosatensis opera (ed. Jacobitz) 9 dialógus. Xenophon Kyropaideia-jából (Schenkl-Elischer Kk.-ve nyomán) a IX és Xl-ik szemelvény. Havonként 1 iskolai, 1 otthoni dolgozat. Tanár : L i s k a. 5. ) N é n i é t, heti 3 óra. K. k. Schiller „Wilhelm Teil“ A köl­ tői olvasmányon kívül magyar prózai szöveg fordítása a mondat­ tani szabályok folytonos ismétlésével. Havonkint egy dolgozat T anár: Z ü b e r eez. 6. ) T ö r t é n e l e m , heti 3 óra, A középkor története a népvándorlástól Konstantinápoly bukásáig. K. k. S z i l á g y i S á n d o r Egyetemes történet II. T an ár: M o c s k ó n y i . 7. ) M e n n y i s é g t a n , heti 3 óra. Algebra. A hatványozás általánosítása. Brigg-féle logarithmusok és számolás logarithmnsokkal. ExponentiaÜs egyenletek. K. k. Mocnik—-Arenstein—Schmidt „Algebra.“ Mértan. Az algebra alkalmazása a mértanra. Goniometria. Trigonometria. K. k. Lutter Nándor „Mértan.“ Tanár: Ne u ma n n . 8. ) A 11 a 11 a n, heti 2 óra. Dr. Róth Samu K. k.-e nyomán bevezetésül az állatok szervei, szervrendszerei, azután a hét állat­ kor rendszeresen tárgyaltatott. Tanár: N e u m a n n . 9. ) G ö r ö g p ó t l ó m a g y a r, heti 2 óra. K. k. Endrődy „Magyar olvasmányok“ és Kempf „Homéros Iliásza.“ Az irók élete és munkáik ismertetése és méltatása egy-egy irod. mutatvány olvastatásával; Homér Iliászának főbb epikai sajátságai ismertetve. T an á r: K r a j c s o v i c s . 10. ) G ö r ö g ö t p ó t l ó r a j z , heti 2 óra. Külömböző stilű ékítmények, szőnyegmotivumok eredeti színezéssel; továbbá mű­ szaki és építészeti jellegű díszítmények; vázák, consólok, pillérek’ kariatidák, oszloprendek (szerkesztett) árnyékolással Andel és Vig­ nola nyomán. Tanár: S z i r á c z k y .

V II. o s z t á ly . 1.) V a l l á s , heti 2 óra. A protestáns egyház történelme Magyarországon a legújabb időkig. K. k. A magyarországi prot. egyház története. Batizvalvi István. T a n á r: M o c s k ó n y i ,

40 2. ) M a g y a r , heti 3 óra. K. k. Greguss „Költészettana“ és Névy „Poétikai Olvasókönyve.“ A költői műfajok elmélete és tört. fejlőűése; poétikai elemzések. A szép fogalma és alapformái; a szép tárgyalás kellékei. A művészetek rendszere és tört. fejlődése vázlatosan ismertetve. Havonkint egy stildolgozat. Tanár: Kr a j c s o v i c s. 3. ) L a t i n , heti 5 óra. K. k. Cserny—Dávid. Stílusgyakorla­ tok 11. r. Q. Horatii F'lacci carmina. Bartal—Malmos!. T. Livii ab űrbe condita libri XXI—XXII. Bartal-Malmosi. M. Tullii Ciceronis in L. Sergium Catilinam Or. I—IV. Köpesdy Sándor. Hor. ódáiból 25. Epod. 2. (néhány óda könyvnélkül is). Cicero in Catilinam or. I. IV. Livius XXI. 32—-16 cap. XXII. 38—49. cap. Havom<ént kétszer írásbeli dolgozat a Cserny—Dávid-féle gyakorlatokból a megfelelő mond. szabályok ismétlésével. Tanár: M o c s k ó n y i . 4. ) G ö r ö g , heti 4 óra. K. k. Homeros Odysseája. Bő sze­ melvényekben. Csengerí János. Szemelvények Herodotos műveiből. Magyarázta Dávid István. Horn. Odyss. VI., IX., XXL, XXIII. (Szor­ galmi olvasmány: X., XI., XII., XIII., XIV., XVI.) Hcrodotosból: Kroisos és Solon. Kroisos bukása. Polykrates története. Salamisi ütközet. (Szorgalmi olvasmány: Cyrus története és Kambyses). Több zárthelyi dolgozat. T an á r: M o c s k ó n y i . 5. ) N é m e t , heti 2 óra. K. k. Heinrich „Deutsches Lehr-und Lesebuch“ III. rész és Goethe „Hermann und Dorothea.“ A né­ met irodalom történeti fejlődése a legrégibb időktől Wielandig. Minden leckéhez parafrázis. Tanár: K r a j c s o v i c s . 6. ) T ö r t é n e l e m és f ö l d r a j z , heti 4 óra. Az újkor tör­ ténete a renaissance-tól a júliusi forradalomig. Európa és az ame­ rikai egyesült államok politikai földrajza. K. k. Szilágyi Sándor: egyetemes történet. III. és Varga O ttó: politikai földrajz. T an ár: Valentínyi. 7. ) M e n n y i s é g t a n , heti 3 óra. Algebra. Mértani haladványok. Kamatos-kamat számítás. A másodfokú egyenletek elmélete. K. k. Mocnik-Arenstein-Schmidt „Algebra.“ Mértan. Henger, kúp, gömb. Az algebra alkalmazása a mértanra. K. k. Lutter Nándor „Mértan“. T anár: N e u m a n n . 8. ) T e r m é s z e t t a n , heti 3 óra. Bevezetés a physikába, erőműtan, rezgő mozgás, hangtan. Tankönyv Káth Arnold. T a­ nár : C h o ván.

41 9. ) B ö l c s é s z e t , heti 2 óra. Tapasztalati lélektan Bőhm K. Kkünyve nyomán némely részeiben Rosenkranz, Rotze és Esser szerint bővítve. Végzett s magában is érthető részek átismétlése­ kor a tanultakkal tartalmi rokonságban álló kérdésekre elmélkedés és vitatkozás alakjában írásbeli feleletet adtak azok, kik szóbeli felelethez nem juthattak. Ezen munkálatok gondolkodási önmun­ kásság fejlesztése czéljából alkalmilag biráltattak s nyilvánosan meg­ beszéltettek. Tanár : B en k a. 10. ) G ö r ö g p ó t l ó m a g y a r heti 2 óra. K. k. Badics Ma­ gyar irodalmi olvasókönyve, továbbá Sophokles Antigonéja ford. Csiky és Euripides Iftgcncja Auliszban ford. Radó. Irodalmi és aesthetikai fejtegetések. T anár: K r a j c s o v i c s . 11. ) G ö r ö g ö t p ó t l ó á b r á z o l ó geomet r i a, heti 1 órán. A pont, egyenes és a sokszög ábrázolásáról két kepsikon majd három vagy több síkon, képsiktól való távolság, hajlásszög s vi­ szonylagos vonatkozás tekintetbe vételével. A sik ábrázolásáról s benne fekvő alakzatairól, hajlásszög és nyom keresése. T. k. Dr. Fodor József ábrázoló geometriája. Tanár: S z i r á c z k y . 12. ) G ö r ö g ö t p ó t l ó f i g u r á l i s r a j z, heti 1 órán. A figurális rajz elemei. Arányosság s többféle árnyék tekintetbe vé­ telével kisebb s nagyobb mértékben rajzoltattak az emberi test egyes részei, különösen a fej többféle megvilágítással lapminták után. Tanár: S z i r á c z k y .

VIII. osztály.

1. V a l l á s , heti 2 óra. Bancsó A. hit- és crkölcstani kkünyve nyomán. Egyes szakaszok végeztével a tárgygyal tartalmi rokon­ ságban álló feladatokra s kérdésekre az ifjak írásos feleleteket ad­ tak a tanórák ideje alatt, melyek utóbb bírálat s megbeszélés tár­ gyául tétettek. T anár: B e n k a. 2. ) M a g y a r , heti 3 óra. K. k. Góbi Imre A magyar nem­ zeti irodalom története. Stilgyakorlatok az iskolai tananyag gondo­ latköréből. T anár: K r a j c s o v i c s . 3. ) L a t i n, heti 5 óra, Cic. Off. 1. egészen. Tac. Ann. 1. 1—49. — Hor. Sat. 1. 7. 9. Epist. 11. Ars poetica. A róni. iroda-

42 lom története Plautustól az ezüstkor végéig főtekintettel az isko­ lában olvasott írókra. Havonkint kétszer részint házi, részint isko­ lai Írásbeli dolgozatok. T an ár: K u 1 1i k. 4. ) G ö r ö g , heti 4. óra. Horn. I. II. VI. és XVIII. ■— Thuc. II. 33—64. Plato Apologia 1— 15. T an ár: K u t l i k . 5. ) N é m e t , heti 2 óra. K. k. Heinrich Deutsches Lehr- und Lesebuch III. rész. A német irodalom története Wielandtól a roromantikusokig. Költői olvasmány: Schiller, Wallensteins Tod. Alexander Bernát magyarázó bevezetése németre fordítva. Minden leczkéhez parafrázis. T anár: K r a j c s o v i e s . 6 . T ö r t é n e l e m , heti 4 óra. Magyarország történelme te­ kintettel alkotmányunk fejlődésére s a világtörténettel való kap­ csolatára s utalással a forrásművekre. K. k. Varga Ottó : A ma­ gyarok oknyomozó történelme. Tanár: V a l e n t i n y i .

7. M e n n y i s é g t a n , heti 2 óra. Algebra. Permutatiók. Variatiók. Combinatiók. A binomiális tétel. Az algebra főbb tételei­ nek ismétlése. K. k. Mocnik-Arenstein „Betűszámtan.“ Mértan. A mértan főbb tételeinek ismétlése. K. k. Lutter Nándor „Mértan.“ T an á r: N e u m a n n . 8. ) T e r m é s z e t t a n , heti 4 óra. Fénytan, hőtan, elektro­ mosság, mágnesség, kosmographia. Tankönyv: Ráth Arnold. Tanár : C h o v á n .

9. ) B ö l c s é s z e t , heti 2 óra. Logika dr. Linder—Klamarik kkönyve nyomán. A tanultak öntudatos alkalmazására ezélzólag a legtöbb tanóra végén és ismétlések idején logikai feladatok s kér­ désekre írásos feleleteket készitének a tanulók, melyekben tájékozást nyújtottak arra nézve, hogy mennyire értik a gondolkodás törvé­ nyeit s törvényszerű műveleteit. T anár: B e n k a.

J e g y z e t . A fentebbiekben vázolt tanulmányok mellett min­ den osztálybeliekre kötelező volt a testgyakorlás heti 2 órában. Biztosra fagyott Körösünk gondozott jegén versenyezve korcsolyáztak tanulóink s alkalmas időben fürödtek és úszkáltak a főgymnasium tágas közfürdőjében. Ezekről részletesebben szól a B. alatti közlés 7. pontja.

43 B) E g y l e t ! é s ö n k é n y t e s t a n v i l m á n y o k s g ry a T s o rla ito ls :1. ) T a n u l ó i d a l o s - k ö r . A főgymnasium önként vállal­ kozó s alkalmas hanggal biró növendékeiből a múlt tanévben is megalakítottuk V a r g a József tanár vezetése mellett a tanulói vegyes-kart, melyben heti 3 órai gyakorlattal részt vett 80 növen­ dékünk. Az összhangos ének anyaga Dr. H a r r a c h József M ag y a r A r i o n-ja fonalán templomi és temetési énekek, hazafias és népdalok begyakorlására szorítkozott. Elővétettek a következő műdarabok: 1. Hymnusz — E r k e l t ő l . 2. Gyászének — KI ő s z K.-tól. 3. H y m n u s . H ä s e r N.-tól. 4. Cigánykar — Wé b e r t ő l 5. Békahangverseny — W é b e r . 6 . Viharban — D ü r n e r . 7. Incselkedő -— (Sváb népdal.) 8 . Hová siet e fürge nép ? (Olasz népdal.) 9. Nincs becsületi (Kurucz katonadal.) 10. Gúnydal a né­ met divatra. (Régi magyar dal.) 11. Rám sem nézett . . . . Ez a legény . . . Hej de teszi.. . . . (Népdalok.) 12. Ne sírj pajtás . . . Jó étel a rák . . . Ha bort iszom . . . (Népdalok.) 13. A tudós macskája — A r a n y Jánostól. 14. Felköszöntő— P a l m e Rezső. 15. Veni sancte ! 2. ) Ö n k é p z ő - V a j d a k ö r . A tanév elején Krajcsovics Soma tanár elnöklete mellett megalakult az önképző-kör. A VII. és Vili. osztálybeli tanulók, mint működők, az V. és VI. osztálybeliek mint önkéntes pártolók alkották a Vajda-kört. A tisztújító gyűlé­ sen Szász József titkárrá, Benka Pál jegyzővé, Beyer Fülöp és Ponyiczky Kálmán könyvtárosokká, Rell Lajos, Vidovics István a „ Z s e n g é k “ czimű lap szerkesztőivé, Miklian Ödön pénztárossá, Götz István ellenőrré s Szemián Dénes levéltárossá választattak. E tanév folyamán 24 zárt és 2 nyilvános ülés volt. Ezen ülésekre beérkezett 22 vegyesen prózai s költői mű ugyanannyi bírálattal. Ezeken kivűl pályamű gyanánt be lett terjesztve 2 alkalmi mű, melyre Ns. Haviár Dani orsz. képviselő 1 drb 10 frankos aranyat tűzött ki jutalmul. Volt a Vajda-körnek ez évben 73 működő és 73 pártoló tagja. Tagsági díjban fizettek a működők 1 1 frtot, a pártolók 60 krezárt. Ez összegből a múlt évről fenmaradt 16 frt 19 kr tartozás törlesztve lett s az E. M. K. E. javára át lett szol­ gáltatva 50 frt. A Vajda-siremlék javítására fordított az önképző kör 22 frt 67 krezárt, ezzel is a múlt évről fenmaradt tartozást

44

tisztázván. Az önképző kör külön kezelés alatt álló könyvtára 659 művet 844 kötetben mutat évzártakor annak daczára, hogy tavaly­ ról hiányos kezelés miatt 19 mű 23 kötetben részint elrongyolópott, részint elveszett. A nyilvános üléseken Szarvas választékos közönsége érdeklődéssel vett részt s méltányolta az ügyesebb szavallók és felolvasók sikeres közreműködését. E tanévben is, az előbbi évek hagyományához híven, az önképző Vajda-kör a tanu­ lóságnak az irodalom iránti érdeklődését, öntevő tanulmányra v; ló buzdítását s szépészeti érzékének művelését tekintő czélúl. 3. ) F r a n c z i a n y e l v . Kézi köny: Bartos és Chovancsák Franczia nyelvtana I. rész. Önkéntes tanulók létszáma: 17. Heti óraszám: 3. Tandíj az egész tanévre: 10 fit. T an ár: K ra jc so v ic s. 4. ) Gyor s í r ás , heti 2 órában haladóknak és kezdőknek a Gabelsberger—Markovics-féle elvek szerint. Tanulta 4 frt évi díj mellett 7 haladó, 27 kezdő. Tanár : K u 11i k. 5. ) S z a b a d k é z i művészeti irányú rajzolás és festésben, mint önkénytes vállalkozásban, 18 tanuló heti 2 órában vett részt. Tandíj félévenként 3 frt. A résztvevők tömegéhez arányitva többen ingyenesek. T an ár: L á n y i. 6. ) Z e n e t a n i t á s leginkább a tanítóképzősökre szorítkozott, bár ez évben is kínálkozott alkalom arra, hogy kezdők s haladók olcsó pénzen, tíz hónapon át heti 3 órában 30 forint befizetése mellett tanulhassák a zongorajátékot. Úgy képzett tanerőkben, mint alkalmas hangszerekben nincs hiány; de tanulóságunk — tán mert a szülői körök nincsenek kellőkép tájékoztatva a képzés ez irányzatáról — elégtelen számmal jelentkezvén, nem voltak együttesen vezethető s összeillő zenecsapatokká szerezhetők. 7. ) D i s z t o r n á z á s . A május 4-én tartott majális alkal­ mával a 44 tagú dísztornászcsapat 4 fűzért mutatott be zenekiséret mellett a közönségnek; majd katonai rendgyakorlat követ­ kezett. Mindkettő a nézőközönség tetszése mellett folyt le. Vcrsenytornázás azonban az esős idő miatt ez alkalommal nem volt tartható. így maradt el a futás, ugrás stb. A füzéreken kivűl csu­ pán a labdázás (kampajáték) volt még gyakorolható, a miben if­ júink kiválókig ügyesek a többi játékokhoz viszonyítva. 8. ) T a n u 1ó i z e n e k a r. Tanárkari engedély és felügyelet mellett vonós és ütős hangszerekhez értő nagyobb tanulókból ala-

kúlt e tanévben is zenekar. 10, utóbb 8 működő tag a főgymnasium egyik c czélra átengedett termében tartotta heti 3 órában a gyakorlatokat, bár a kezdet nehézségeivel nem bírtak kellőkép megküzdeni s azért a közönség előtti föllépéstől szerényen tartóz­ kodtak. Különben nem tekintve a B.) alatt fölsorolt önkénytes tanul­ mányokat és gyakorlatokat a köztanitás munkájában résztvevő ta­ nárok szakképzettségük s munkaerejük arányában a főgymnasiumban előjövő heti óramennyiség felett következőleg osztakoztak:

46 N ín 'O >> Q fci 1 2

3 4 5 6

7 8

O sztályok,

N e v e k

I.

II.

III.

JY :

Benka Gyula

—

—

—

—

Chovan Károly

—

—

igazgató-tanár rendes tanár

magy.-ir 6 latin í> számt. 4 r. tanár, osztályfő a II. s/.iímt. 3

Kárpáthy Arthur Krajcsovics Soma

11 12

13 14 15

—

—

magyar 4 magyar 5 német 3 német 2

—

helyettes tanár

—

—

történ. 2

—

—

—

—

—

—

—

latin 6 vallás 2

—

—

—

—

—

Neumann Jenő

_

-

—

algebra 3

Oláh Miklós

torna 2

torna 2

torna 2

torna 2

r. tan., osztályfő a Vili.

Kutlik Endre r. tanár, osztályfő a V.

Liska János h. tanár, osztályfő a 111

Mocskónyi József r. tan., osztályfő a VII.

torna-tanár.

Szem ian Dániel r. tanár, osztályfő a II.

Sziráczky Gyula rendes rajz-tanár

vallás 2 földr. 3

vallás 2 latin 6 3 rajz 2 1oldnijz l'Hjz 2 iszépirás 1 szépírás 1

Valentinyi Jenő Varga József

ön k éntes

rendes zene-tanár

Zuberecz Pál helyettes tanár

— rajz 2

—■ rajz 2

vallás 2 számt. 3 történ. 3

—

r. tan., osztályfő a IV.

!

vállalkozókkal

—

—

magyar 3 földrajz 3

95

26

28

I

Az osztályok heti órái: 1 k

24

I

latin 6 földr. 2 ásványt 2

Delhányi Zsigmond

9 r. tanár, osztályfő a VI. 10

tantárgyak

eső

heti

órák

V.

VI.

—

—

Vili. vallás 2 lélekt. 2 logika 2

—

—

O

s ezekre

VII.

ec

|

|

A tanár heti órái

47

JE G V Z E T II

6

Az 1., 11., 13., 14. szám alatti tanárok

17

termt. 4

heti órái azzal fo­ —

—

—

—

18

történ. 4

—

—

--

18

kozódtak szabott heti óramennyiség­

górog]). 2 magyar 3 görögp. 2 görügp . 2 ni'in t 2 német 2 magyar 3 latin 6 latin 5 — •vallás 2 vallás 2 görög 4 —

latin (3 görög 4

görög 4 történ. 3

gé, hogy a tanító­ képzőben egyes tár-

18

gyakban alkalmaz­ 19

—

—

18

val .-is 2 latin 5 görög 4

—

18

va voltak. (Lásd V. czikk.) *) *) *) Az V. VI.

algebra 4 algebra 3 növényt 2 állatt. 2 algebra 3 algebra 2 torna 2

torna 2

torna 2

torna 2

-----

—

----

—

rajz 2

rajz 2

rajz 2

VII. osztályoknak

19 i

látszólag felfokozott

-----I

óramennyiségét a

16

görög nyelvet pótló tantárgyak okozták.

[ 13

Ezeket azonban csak azok hallgat­

19

ták, kik a görög alól —

—

történ. 4 történ. 4

szülőik tudtával ma­

16

gukat az V. osz­ ö s s z h a n g z a t o s ének het i 3 óra

— jj

magyar 3 magyar 3 német 2 német 3

17

33*)

32*)

— 34*)

—

mentették.

9Q0 30

!!

tálytól kezdve föl­

il

IV.

M a g y a r stilfe la d v á n y o k . V. osztály. Vezető : Z u b e r e c z. 1. Az aratás (leírás). 2. Ősszel (elmélkedés). 3. Edward (fej­ tegetés). 4. A walesi bárdok (fejtegetés). 5. Roma és Karthágó (történeti párhuzam). 6 . A sivatag hajója, (leírás). 7. Arany „Szondi két apródja“. (balladai magyarázat). 8 . Egészséges testben lakik egészséges lélek (vázlat:). 9. Egy májusi reggel az erdőben (leírás). Szorgalmasabban dolgoztak : Ácsai Lajos, Bachmann Frigyes, Boros Kálmán, Helfy Anasztáz, Kuczián Géza, Petrovics György, Ponyiczky Lajos, Prisztavok András, Schenk Jakab Szalay Sándor, Wic­ kert Henrik, Weigert Mihály. VI. osztály. Vezető : Z u b e r e c z . 1. Hogyan kezdjük az uj tanévet ? (elmélkedés). 2. Coriolanus jellemzése az első felvonásban. 3. A történelem az élet mestere (fejtegetés). 4. A tél örömei (leírás szép prózában). 5. A patríciusok és plebejusok (történeti párhuzam). 6 . A gerincesek vázáról (érte­ kezés). 7. Miért hasznos az idegen nyelvek tanulása? (fejtegetés vázlat alakjában). 8 . Volumnia és Virgilia (jellemrajz). 9. Deák „Felirati javaslat“-ának érvei csoportosítva. 10. Beszéd (egy tanuló a tanév végén búcsúzik tanulótársaitól). Szorgalmasabban dolgoztak : Becker Jakab, Dobay Kálmán, Ehrmann Ferenc, Fehér Géza, Kohn Illés, Linder Károly, Nett Ferenc, Ősapay Lajos, Pásztori Gyula, Paulenda János, Pollatsek József.

49 VII. osztály. Vezető : K r a j c s o v i c s . 1. Horatius a jellemzésről. 2. A népszerűségről (Gyulai) 3. Vörösmarty „Szózata“. 4. A bölcs jellemképe (Virág ódája). 5. A mozgás fajai (phys. tan.). 6 . Gellert meséje. „A haldokló apa“ (műfordítás). 7. Idegen nyelveket tudni szép, a hazait lehetőségig mívelni kötelesség (Kölcsey). 8 . A szegénynek drága kincs a hit. (Arany). 0. Goethe „Hermann és Dorothea“-jának conceptiója. Szorgalmasabban dolgoztak : László Sándor, Miklián Ödön, Picha József, Schiff Izidor, Szemian Dénes, Varga János. VIII. osztály. Vezető : K r a j c s o v i c s. 1. Magyar költészeti irányok a középkorban. 2. Valamely középkon költemény irodalmi méltatása. 3. A XVI. századbeli ma­ gyar költészet tendenciái. 4. Az crély átalakulásának formái (phys. tan.) 5. Az crély erkölcsi formái és értéke. 6 . Das Jahr űbt eine heiligende Kraft (Schiller). 7. A kamatos kamatszámítás gyakorlati jelentősége. 8 . A „Zalán futása“ bevezetése. 9. Petőfi „Bolond Istók“-jának eszmei tártain a. Szorgalmasabban dolgoztak : Benka Pál, Bever Fülüp, Dózsa Kálmán, Ponyiczky Kálmán, Kell Lajos, Szász József, Sziráczky Kálmán.

4

V.

Tanítóképzés a főgymnasium körében az 1892— 93-ik iskolai évben, Az V. VI. VII. VIII. osztálybeliek közül néptanítói foglalko­ zásra előkészűlni kívánók — az által? nos művelődésre tartozó tan­ tárgyakat megfelelő osztálytársaikkal a gymnasiumban együtt ta­ nulván, — egymásra következő tanévek során mindazon tantárgyak és gyakorlati ügyességek megtanulására alkalmat nyernek, melyeket reájok nézve az országos közoktatási törvény kötelezőlej előír s a felekezeti népiskolai élet szükségesnek jelöl. Egymást követő kétkét tanév munkaköre egymást kiegészítő egészet alkotván, a jelen tanév folyamában a képzőbeliek következő szaktantárgyakkal fog­ lalkoztak : A.) Az V. és VI. gymn. osztályokból szüleik vagy gyámjaik beleegyezésével tanítói pályára előkészülők (praepei andisták) némely tárgyakat egy csapattá egyesítve, másokat külön válva tanulták a gyakorlati zenét, az éneklést, a tót nyelvet, olvasgatták a szentirás kiszemelt részeit s emlékelték a dr. Luther Márton kis-kátéját elő­ készületül e tantárgyak módszeres feldolgozásához. Részletezve: 1. ) Az V. osztálybeli képzősök heti 3 órában foglalkoztak a zongorajátszással. Ujjak ügyesitésére célzó gyakoi latok Hummel iskolája nyomán, hangjegyismeret, ütemérzék fejlesztése, a dur és moll-hangsorok, s ezek alapján könnyebb zongoragyakorlatok lettek átdolgozva. Vezérfonal : Bartalus István 60 Előkészítő zongoragyakorlata és Czerny Wiener Lehrmeister I. és II. füzete. Tanár: Varra. 2. ) A VI. VII. o. képzősök heti 3 órában a tavaly szerzett ügyes­ ség alapján folytatták a zongorajátékot előkészületül az orgonához. Czerny, Diabelli és Bertini könnyebb zongoratanulmányai együttes gyakorlásban szolgáltak a zenei ízlés és rhitmus-érzék kifejtésére. Tanár : Varga.

51 3. ) Az V. osztálybeliek dr. Luther Márton kátéjából tanulták a dekalogust és az apostoli hitvallást, a VI. osztálybeliek Urunk imádságát és a szentségekről szólókat. Mindkét osztály együttesen olvasott s részben betanult 18 perikópát Mózes I-ső könyvét és János evangéliuma szerint a Krisztus kínszenvedéséről szóló rész­ leteket. Az önként vállalkozók nyelv- és mondattani alapon tanulták a bibliai szláv-nyelvet. E nyelv tanulásánál kizárólag a biblia vá­ lasztékos részeinek olvasása szolgált alapul. E tárgyakat tanitá heti 3 órában Szemian. 4. ) Csapatvezetőkűl is alkalmazva a kiválóbbak a gymn. nö­ vendékekkel együtt tornáztak a képzőbeli V.— Vl-osztálybeliek azon különbséggel, hogy náluk a tornázás módszeres kezelésére is gond fordittatott jövendő foglalkozási körükre előkészítés céljából. A tornászaira fordittatott heti óra osztályonként 2, a díszcsapatban résztvevőkre 4. Tanár : Oláh. 5. ) Az V. és VI. osztálybeli képzősök csatlakozván a görögöt nem tanuló gymn. osztálytársaikhoz tanulták folytatólag a rajzot és a görögöt pótló magyart heti 4 órában. Tanárok : Sziráczky és Krajcsovics. B.) A VII. és Vili. osztálybeli képzősök az előző tanévekben szerzett képzettségük és ügyességük tovafejlesztése és szakszerű befejezése czéljából mint haladók (seminaristák) ez év folyamán az al ibbi tantárgyakban nyertek szakoktatást: (5.) A Vili. oszt. képzősök heti 3 ólában 3 —4 szólamú or­ gona-előjátékokat s szokottabb egyházi énekeinket gyakcrolgatták előbb zongorán, utóbb, a nyári időszakban az ev. egyház orgonáján — B e n k a Gyula és C h o v a n Zsigmond gyűjteményeiből ját­ szott énekek formai és harmóniai szerkezet tekintetében folyton elemezve s részben emlékelve is lettek. Tanár : Varga. 7.) A VII. és Vili. oszt. képzősök egy csapatban tanulták heti 2 órán a zeneelméletet Heinze-Egner kézi könyve alapján. A törzsöszhangzatok ismertetése mellett főleg a négyszólamú orgonatétel s könnyebb egyházi énekek összhangositása volt azon ismeretkör, s gyakorlati cél, melyre a tanulók vezetve lettek. T a n á r: Varga. J e g y z e t : A zongorajátszásra kijelölt rendes heti óramenynyiségen kívül minden növendék heti 2 órában magángyakorlatként előkészületet végzett a zenedének e célra külön tanteremben el­ helyezett zongoráin. 4*

52 8. ) A VII. és VIIÍ. osztálybeli képzősök egy csapatba vonva tanulták heti 2 órában gyakorlati módon a német nyelvet. Vezér­ fonalul Sándor Domokos „Paedagogiai olvasmányok“ ez. műve szolgált s főleg a német nevelésügyi irodalom válogatott darabjai lettek tárgyi és nyelvi érdekből feldolgozva. A klasszikus német irodalom egyes költői termékei könyv nélkül is tanulva lettek. T an ár: Varga. 9. ) A VII. és 'MII. osztálybeli képzősök heti 2 órában tanul­ ták az alkotmánytant. — A magyar alkotmány történeti fejlődése. A magyar alkotmány mai rendszere : a magyar állam és nemzet, a királyi hatalom, a törvényhozó hatalom, a végrehajtó hatalom, a közigazgatás egyes ágai. Magán és büntetőjogi ismeretek. K. k. Csiky Kálmán : magyar alkotmánytan. Tanár : Valentínyi. 10. ) A VII. és VIII. osztálybeli képzősök egy csapattá össze­ vonva tanúlták az első félévben Dr. Kiss Áron kkönyve szerint a neveléstant s tanitástant, s a második félévben a Gyertyánfy és Dr. Kiss Áron által Dittes nyomán átdolgozott népiskolai módszer­ tant heti 4 órában. Az elméleti tanulmány gyakorlati földolgozására ezélzólag látogatták a közeli evang. elemi népiskolákat s egyes tantárgyak tanításával olykor próbálkozásra -is alkalmat nyertek. T anár: Benka. C.) Az összes képzősök együttesen tanulták : 11. ) A gazdaságtant heti 2 órában K i s s Kálmán Mezei gazdaság és kertészettana nyomán elméleti magyarázatokkal bővítve. A körülményekhez képest szemlélkezés által megvilágítva feldolgoztatotott a földmivelés, rét- és legelőmüvelés, méh- és selyemte­ nyésztés, gazdaságrendezés, kertészet, gyümölcsfa-ültetés és neme­ sítés s szóllő-mivelésről szóló rész. — Tanár : Varga. 12. ) Az éneklést heti 2 órában. I. félévben a hangképzés, hangjegyolvasás, hangközök találása, s kétszólamú énekgyakorla­ tok T h i l l Nándor karénektanának I. II. Része szerint; II. félévben a leghasználtabb templomi és temetési énekek lettek hangjegyek és szöveg szerint begyakorolva és emlékelve. T an á r: Varga. Megjegyezzük ezúttal, hogy ezen magában hézagosnak látszó képzés az által nyer teljességet, hogy a most kilépők tavaly hall­ gatták a katechetikát, a nevelés — és oktatás — történetét, az egészségtant és a népiskolai foglalkozás köréhez szabott számtant. Ezek mellett a gyakorlati ügyességet föltételező zenét, éneklést, tót-

53 és német-nyelvet, rajzot évente fokozatos tanmenetben űzték, úgy szintén megfelelő gymn. osztálytársaikkal együtt hallgatták a val­ lástant, a magyar nyelvet s irodalomtörténetet, az egyetemes tör­ ténetet, földrajzot, természetrajzot, természettant és bölcsészetet, mint oly általános érdekű tantárgyakat, melyek a leendő tanító szakképzettsége mellett sem nélkülözhetők. A gyakorlati gazdaságtan kiegészítője gyanánt a méhészetet gyakorlatilag és elméletileg előadta a képzősöknek Nagy Zsigmond úr, mint az országos V. méhészeti kerület vándortanára, ki a tanév folyamán két ízben is meglátogatott bennünket. Az ügybuzgósággal s ifjubaráti szeretettel körünkben fáradó, valamint magas kül­ dője is fogadják ezért hálás köszönetünket. A tanulmányaikat végzők ha képzettségükkel a törvényes életkor és jellembeli megbízhatóság áll kapcsolatban, részint mint épen kilépők, részint mint gyakorlatra utasítottak, képesítési vizsgá­ latra bocsáttatnak. E vizsgát a fennálló közoktatási törvény tekin­ tetbe vételével esperességi szakbizottság intézi, mely eljárásáról az esperességnek számol. Különben a lefolyt 1892—93-ik tanévben a fentebb vázolt képzésben részesültek : Az V-ből . . . A Vl-ból . . . . 9 A VI 1-ből . . . A VI11-ból . . . . . . 3. s igy összesen 17. A képzőbeliek ezen csekély száma sehogy se elégítheti ki, még csak esperességünk évi szükségletét sem, holott másfelől is szívesen vennék igénybe megüresedő evang. népiskoláink növendékeinket A helyzet parancsa világosan utasít arra, hogy a tanítóképző fejlesz­ tésére s növendékeinek felszaporitására nagyobb gondot fordítsunk s áldozatok árán is segítsünk e közérdeken, ha nem akarunk megnyu­ godni abban, hogy népiskoláink kevésbé képzett vezetők kezein ha­ nyatlásnak induljanak.

VI.

Taneszközök ez évi szaporodása. A.) A foyymnasiumi könyvtár gyarapodása. (K özli: Mocskónyí

József

könyvtáros.)

a.) A f o l y ó t a n é v b e n v á s á r l á s ú t j á n a k ö v e t k e z ő m ű v e k e t s z e r e z t ü k me g : Rónai Horváth Jenő : Gróf Zrínyi Miklós hadtudományi munkái. 1 k. — Kálnoki. Az uj pénz. 1 le. — Teleki — Höhnel. Utazás a Rudolf-Stefánia tavakhoz. 2 k. — Béla király névtelen jegyzőjének könyve. 1 k. — Jókai: Házasság éhségből 1 k. — Sárga rózsa. 1 k. — Kétszer kettő négy. 1 k. — Vén emberek nyara 1 k. — Zsilinszky. A mat y. országgyűl. val­ lásügyi tárgyalásai a ref. kezdve 1 k. — Ki:dóra. Könyvtártan. 1 k. — Beöthy. Széchényi és a magy. költészet. 1 k. — Bánóczi Kisfaludy K. és munkái. 2 k. — Jókay. Fráter György 5 k. — Meyer. Conversations — Lexikon. 19. k. — A Pallas nagy Lexi­ kona. 2 k. — Jekelfalussy. A magyar korona országainak hely­ ségnévtára. 1 k. — Az orsz. magy. kir. statiszt. hivatal. Magyarország tiszti czim- és névtárad k. — Na g y o b b mű v e k fo ly ta tá s a Oncken. Allgemeine Geschichte 192— 194 fűz. — Szilágyi Magyar tört. életrajzok. Vili. 4—5. IX. 1—2 fűz. — Goedecke. Geschichte der deutschen Dichtung. 12-ik fűz. — Szinyei. Magyar irók élete és munkái. 4. fűz. — Szarvas és Simonyi. Magyar Nyelvtörténeti szótár 8 fűz. — Acsády. Az Athenäum kézi Lexikona 15—40 fűz. Woditska. Az elektrotechnika alapvonalai 10— 13 fűz. — Geschichte der Wissenschaften in Deutschland. 1 k. — Osztr. Magy. Monar­ chia írásban és képben. 149— 179 fűz. — J á r a t o t t f ol yói r at ok és ú j s á g o k : Budapesti szemle. 4 k. — Kisfaludi társaság évlapjai 1 k. — Képes folyóirat. 1 k. Magyar nyelvőr. 1 k. — Prot. egy­ ház és iskolai lap. 1 k, — Evang. egyház és isk. 1 k. — Philo-

55 logiai közlöny. 1 k. — Irodalomtört. közi. 4 fűz. — Athenaeum. 4 fűz. — Magyar paedagógia 7 fűz. — Egyetemes közoktatásügyi szemle 5 fűz. — Orsz. középiskolai tanáregyesületi közlöny. 9 fűz. — Mathematikai és physikai lapok. 8 fűz. — A mi otthonunk. 1 k. — Összesen: 54 k. llü fűz. b.) A j á n d é k u 1 k a p t u k a k ö v e t k e z ő m ű v e k e t : A magyar, tud. akadémia kiadványai : 36 fűz. — J a n c s o v i c s István úrtól: Richter. Lehrbuch des katholischen u. evangelischen Kirchenrechtes. 1 k. — C h o v á n K á r o l y úrtól : Természettu­ dományi Közlöny 1892. 1 k. — C z i n k o c z k y M á r t o n űrtől: Brunner. Festpredigt. 1 k. — Schneeberger. Predigt. 1 k. — Bal­ tik. Egyházi beszéd. 1 k. — Laukó. Egyházi beszéd. 1 k. Czinkoczky. A csanádmegyei régészeti és tört. társ. évkönyve 189",4 1 k. — S á m u e l A d o 1f űrtől : Márton. Lexicon trilinguc Latino — hungarico — germanicum. 2 k. — Ajtay. Erkölcsncmesitő való és költött történetek. 1 k. — Nicupoort.-Rituum, qui olim apud Romanos obtinuerunt. 1 k. — Márton. Német-magyar lexicon vagyis szókönyv. 1 k. — Kassai. Származtató s gyökerező magyar — diák szókönyv. 1 k. — Ráíz. Liturgika vagy a róm. kér. katholika anyaszentegyház szertartásainak magyarázattya. 1 k . — S en eca Erkölcsi leczkék. 1 k. — Martini Bolla. Primae lineae históriáé universalis. 1 k. —• Kulcsár. Hasznos mulatságok. 13 k. — Melich J á n o s űrtől : Széchy. Kazinczy Ferencz levelezése. 1 k. — Dalmady Győző. 1 k. — Tüdős. Zvingli mint dogmatikus. 1 k. — Hamvas. Abner, bibliai dráma 3 felv. 1 k. — Bieling. Das Princip der deutschen Interpunktion. 1 k. — K á r p á t i A r t u r tanár úr révén : S c h l e s i n g e r Á r m i n V. oszt. tanúlótól : Die Philoso­ phie der Religion. 1 k. S o m o g y i E l e k úrtól : Gazdasági Lapok 1 k. 1 drb. — Gyakorlati Mezőgazda 7 k. 7 drb. — Képes Családi Lapok 1 k. 1 drb. — Vasárnapi Újság 1 k. 1 drb. Politikai új­ donságok 1 k. 1 drb. — Földmivelési érdekeink. 1 k. 1 drb. — Ö z v. I z s á k Ge r g e l y n é ú r n ő t ő l : Schillers sämmtliche Werke * 10 k. 10 drb. — Georg Freiherrn Vega. Vorlesungen über die Mathema­ tik. 2 k. 2 drb. — Andreas Engelhart. Allgemeiner österreichischer oder neuester Wiener-Sekretär. 1 k. 1 drb. — Páriz-Pápai. Dictionarium Latino Hungaricum 1 k. 1 drb. Georgius Kovachich. Formulae solennes styli . . . 1 k. 1 drb. — Franz Reichetzer. Anlei­ tung zur Geognosie. 1 k. 1 drb, — Fényes Elek. A török biroda-

56 lom leírása 1 k. 1 drb. — Károlyi István. Közhasznú magyar és német levelező-könyv 1 k. 1 drb. — Bulwtír. Paul Clifford. 4 k. 1 drb. — Kaiserliches Patent mit dem provisorischen Gesetze 1 k. 1 drb. — Georg Vega. Logarithmisch-trigonometrisches Handbuch 1 k. 1 drb. — Fogarasi János. Magyar és német segédszótár 1 k. 1 drb. — Hahn. Das österreichise Gebührengesetz 1 k. 1 drb. Fr. Hanke. Leitfaden für den Unterricht in der Geographie. 1 k. 1 drb. Fr. Sartori. Wiens Tage der Gefahr und die Retter aus der Noth. 1 k. 1 drb. — Greguss Ákos. A szépészet alapvonalai. 1 k. 1 drb. Toepler Thcophil. Német grammatika. 1 k. 1 drb. ■ — Andr. Királyföldy. Ungarisch-deutsche Gespräche. 1 k. 1 drb. — Gyakorlati német nyelvtan 1 k. 1 drb. — Joh. Grimm. Praktische Anleitung zur Bergbaukunde 1 k. 1 drb. — Szentkirályi Zs. Erdélyi bányász kalendárium 1 k. 1 drb. — Sipos Soma. A vidéki politikusok 1 k. 1 drb — A magyarországi Kárpátegylet évkönyve 1 k. 1 drb. — Honvéd zsebkönyv 1 k. 1 drb. — Bagage — Ordnung für die kaiserl. königl. Armee. 1 k. 1 drb. — Pütz- Vincze. Az ó-, közép­ es ujkorbeli földirat. 1 k. 1 drb. — Ballagi K. Német nyelvtan 1 k. i drb. — Joh. Krausz. Allgemeiner montanistischer Schematismus. 1 k. 1 drb. — Ausztriai általános polgári zset könyv. 1 k. 1 drb. — Gyakorlati szabályzat a m. kir. honvéd-gyalogság részére 1 k. 1 drb. ■ — Magyarországi rendeletek tára 1 k. 1 drb — Tipray János. Gyakorlati franczia nyelvtan 2 k. 2 drb. — A czeg'.cdi százas küldöttség Kossuth Lajosnál 1 k. 1 drb. •— ősiségi nyiltparancs. 1 k. 1 drb. — Wappler Antal. A katholikus egyház története. 1 k. 1 drb. — Mocnik — Szabóky. Számtan. 2 k. 2 drb. - - Kránitz János. Harczászat 3 k. 3 drb. — Mocnik Szabóky. Mértani nézIettan 2 k. 2 drb. — Oktatási szabályzat a m. kir. honvéd-gyalog­ ság részére 1 k. 1 drb. — Harcztéri szolgálat a m. kir. honvédség számára 1 k. 1 drb — A mozgósított magyar-osztrák hadseregre vonatkozó szerves határozmányok 1 k. 1 drb. Főt. S z a b ó F e r e n c z ft-eleméri plébános úrtó l: Történeti nép- és földrajzi könyvtár 34 k. 34 drb. — Nagyt. H o r v á t h Sámuel érd. esp. úrtól: Breznyik János: A selmeczbányai ág. hitv. ev. egyház és lyceum története. 1 k. Czinkotszky Márton. A csanádmegyei régészeti és történelmi társulat évkönyve 2 k. — Zelenka Pál. Emléklapok a miskolezi ág. hitv. ev. anyaegyház évszázados életkönyvéből 2 k. Összesen : 145 k. 141 drb.

57 A megküldött közép- és szakiskolák értesítőinek száma: ISO. Összes szaporulat: 190 kötet és 296 füzet. Megjegyezzük ezúttal, hogy Mihál fi József volt könyvtáros halála óta a könyvtár rendezés alatt áll. Bár ma még a szakka­ talógus megszerkesztése hátra van s így szakcsoportok szerint nem tudnók kimutatni könyvtárunk gazdagságát s netán egyoldalú fejlesztését; annyit azonban a czédulázás végeredménye gyanánt fölemlíthetni, hogy maga a főgymnasium nagy könyvtára — oda nem értve az önképző kör és az egyes osztályok külön ke­ zelés alatt álló könyvtárait és a czédulázás alá eddig nem jutott legújabb ajándék-müveket, ma 9943 műből áll, mely 15.751 kötetre oszlik s 14.552 darabot tesz ki. Elég tekintélyes szám ez arra nézve, hogy tervszerű tovafejlesztés mellett ebből mihamarabb nemcsak a tanári önképzés, de a vidék közművelődése is hasznot lásson. B .) Z

re'giséytár gyarapodása.

A régi pénzek gyűjtésében főleg K á r p á t h y A r t u r és S z e m i á n D á n i e l tanár urak fejtettek ki buzgalmat. — K á r ­ p á t h y t a n á r úr gyűjtése : Kesjár Béla V. oszt. t. 1 drb. esüstp. - Kuczián Géza V. 1 db. ezüstp. Marcsek Ferencz 1 db. rézp. — Majercsik János V. 1 db. ezüstp. — Boros Béla V. 2 db. rézp. Plank Ferencz V. 1 db. ezüstp. Bogosán János IV. 3 db. rézp. — Hanke Emil 111. 1 db. rézp. — Áron Géza II. 1 db. rézp. - Bicskey Géza 11. 2 db. ezüstp. és 2 db. rézp. — Baán Béla 3 db. rézp. és 1 db. ezüstp. — Boros Béla 3 db. rézp. — Braun Aladár 1 db. rézp. —- Gajevszky Géza 2 db. rézp. — Goldberger Miksa 3 db. rézp. -—- Gyuris Mátyás 1 db. rézp. — Huba János 12 db. rézp. — Kálmán Lajos 1 db. Kossuth-bankjegy. — Kállay Géza 1 db. ezüstp. — Kovács Zoltán 1 db. rézp. — Kuncz Kön­ nt J 1 db. rézp. —- Nyemcsok Sándor 1 db. rézp. — üravecz János 1 db. rézp. — S z e mi á n D á’ n i e 1 tanár úr gyűjtése : Hitz Pál I. 1 db. ezüstp. Jánovszky György 1. 2 db. Kossuth-bankjegy és 1 db. rézp. — Gyökösy Endre 1 db. 5 frtos Kossuth-bankjegy. Győry Gáspár 1 db. 10 frtos Kossuth-bankjegy. — Ezenfelül adott: Löwenfeld Samu ú r : 1 db. ezüstp. — Meitner József VII. 2 db. ezüstp. — Ö s s z e s s z a p o r u l a t : 40 db. rézp. 12. db. ezüstp.

58 sé 5 db. Kossuth-bankjegy. — Özv. I z s á k G e r g e l y n é [úrnő adott egy magyar diszkardot.

C.) A természetrajzi gyűjtemény gyarapodása. a) Vétel útján. I) Állattani gyűjtemény: 1. Nyelv mintázat papirmachéból. 2. Rhinolophus hippocrepys. 3. Erinaceus europeus. 4. Sorex vul­ garis. 5. Talpa europeia. 6- Meles taxus. 7. Lutra vulgaris. 8 . Canis vulpes. 9. Vivera cibetha. 10. Sciurus vulgaris. 11. Spermophylus Citillus. 12. Mus decumanus. 13. Cricetus frumentarius. 14. Alligator lucius. 15. Lacertachagilis. 16. Chameleon vulgaris. 17. Pelias bcrus. 18. Rana esculenta. 19. Bombinator igneus. 20. Salamandra maculata. 21. A béka fejlődése. 22. Acipenser ruthenus23. Amphioxus lanceolatus. 24. Clupea harengus. 25. Cyprinus carpió. 26. Esox lucius. 27. Lucioperca sandra. 28. Salmo salar. 29. Silurus glanis. 30. Egy 250 példányból álló rovargyüjtemény. 31. Argyroneta aquatica 32. Chelifer cancroides. 33. Epeira diadema. 34. Scorpio europeus. 35. Tegenaria domestica. 36. Julus terrestris. 37. Scolopendra morsitans. 38. Ascaris lumbricoides. 39. Hirudo medicinalis. 40. Pelagia noctiluca. 41. Pennatula spec. 42. Aquila fulva csontváza. 43. Emys europea csontváza. 44. Pelias berus csontváza. 45. Cyprinus carpio csontváza. II.) Növénytani gyűjtemény: 1. Egy 1000 példányból álló herbarium. Műnövények: 2. Colchycum autumnale. 3. Geranium pratense. 4. Narcissus poeticus. 5. Oryza sativa. 6 . Papaver som­ niferum. 7. Rosa canina. 8 . Synapis arvensis. 9, Solanum tuberosum 10. Trapa natans, b) Ajándék útján megkapta az iskola néhai Koren István egykori tanárától halála előtt pár héttel annak több mint 5000 ge­ nusból álló gazdag herbáriumát. Mindezeken kívül a term.-rajzi muzeum új termeinek berende­ zésére megvétettek a következő tárgyak: hat üveges szekrény, egy asztal, egy szék és egy lépcső.

D) Természettant gyűjtemény gyarapodott egy új üveges szekrénnyel, három nyilt szekrény üveg­ ajtókkal láttatott el, megszereztetett egy Holtz-féle gép, egy Am-

59 perometer, egy síp a csomó pontok s egy készülék a rezgések graphikus kimutatására s egy két méter kautsuk eső Quinke interferentialis készülékéhez.

E) A tornaszeréivé nyele 41 drb állanyozott golyós vasbottal gyarapodtak 105 frí értékben. Különben a tervezett torna-csarnok építkezésére való kilátás tartózkodóvá tett bennünket oly kiadások tételében, melyek a be­ állható áttelepítés esetén úgy sem lesznek elkerülhetők

F) .4 rojztanitáshoz megvettük a Várday Szilárd által szerkesztett szabadkézi ékitmányi rajz mintagyűjteményét 92 drbot s a „Cours de dessin“ czimű figurális rajzgyűjteményből 26 drbot 60 forint értékben.

(í) A zenetanitáshoz leginkább a tanítói pályára készülők gyakorlati tanításának érde­ kében a díszterembe egy öt változatú pedál-orgona összeállításá­ val most foglalkozik Korik Sándor orgona-épitő-mester. Ezzel is egy rég érzett hiány és akadály lesz a gyakorlati képzés utjából elhárítva.

11) A földrajztanításhoz megvettük Európa h eg y és vízrajzi fali térképét Günezy szerkesz­ tésében ; Ó-kori Italia politikai fali térkepét; ókori Görögország po­ litikai térképét; a római birodalom fali térképét; Italia és Görög­ ország politikai újabb térképét mind Kiepcrt-féle szerkesztésben. Ezen kivűl a Langl J.-féle történeti olajnyomatú képekből 14 da­ rabot s a Hölzl-féle geographikus jellemképekből 12 darabot vá­ sárlás utján szereztünk összesen 90 írt értékben. A fölszerelés ezen gyarapodásában nagyban elősegítette főfőgymnasiumunk érdekeit a Nagym. magy. kir. közoktatási ministeriumnak 2000 forintnyi segélye, melynek mintegy felerészét az épület átalakításába s némely tantermeink fölszerelésébe fektettük be.

VII.

A I u m n e u mD elh Anyi ephorus közlése. Beíratott év elején és évfolytában volt 160, ezek közü l: 50 írtjával fizető volt — — 30 „ lő ....................... — Ingyenes — — — —

167 alumnus, évzártával —

— 18. — 112. — — 20 . — — 17.

Esti convictusban részt vett: év elejen és évfolytábanbeíratott év végén volt — — — —

— —

77. 59.

Supplicafio eredménye: P e s t - P i l i s - S o l t - K k ú n m e g y e és N ó g r á d b ó l be­ folyt 205 frt 80 kr, mely összeghez nagyobb mérvben járultak kö­ vetkező t. ez. adakozók: Kilián Frigyes 5 frt, Prónay Dezső 10 gr. Degenfeld 3 frt, Sárkány József 5 trt. B á c s - B o d r o g - , T o r o n t á 1-, f e r n e s - , K r a s s ó - S z ör é n y m e g y é b ő l : 130 frt 30 kr, nagyobb összeggel járultak: Szabadka városa 5 frt, Engisch Frigyes 3 frttal. G ö m ö r - , S z e p ' e s m e g y é b ő l : 171 frt 50 kr. T i s z a m e l l é k é r ő l : 179 frt 80 kr, nagyobb adományok: Rimanóczy Kálmán 3 frt, Nyíregyháza városa 5 frt. Királytelek 5 frt. K o m á r o m - , P o z s o n y - , Ny i t r a - , T r e n c s é n - , Liptó-, T ú r ó e z m e g y éb ő 1: 167 frt 75 kr, nagyobb adományok: dr. Tauscher 3 frt, Osztroluczky 3 frt. D u n á n t ú l r ó l : 200 frt, ehhez járultak: özv. Földváry Miklósné 3 frt; Sólymossy Lászlóné 5 frt, Bárány Dénes 5 frt.

61

Ho n t - , Z ó 1yom- , B a r s m e g y é b ó l : 96 frt 30 kr. S z a r v a s v á r o s á b ó l : 112 frt 50 kr, 7'5 véka búza, mely összeghez járáltak: Áchim 5 frt, Sárkány 5 frt, özv. ’ Kvacsaláné 5 frt, gr. Bolza Pál 5 frt, gr. Bolza Géza 5 frt, dr. Haviár Gyula 3 frt, dr. Fuksz Ede 4 frt, Haviár Dani 5 frt, Szarvasi közbirto­ kosság 5 frt, Mikolay Miháiy 5 frt. Szarvas városa 5 trt, Laukó Mátyás 2 véka búza, Csernák János 2 véka búza, Rohoska Ist­ ván 2 véka búza, Danko Sámuel 1 véka búza. Bé k é s - , Ar ad- , C s a n á d-, C s o n g r á d m e g y é b ő l : 456 frt 120 kg. 600 liter búza, 103 kg. árpa, nagyobb összeggel já­ rultak : B.-Csaba városa 4 frt, B.-Csabai takarékpénztár 5 frt, Urszinyi János 5 frt, B.-Csabai ev. egyház 5 frt, Urszinyi Dezső 3 frt, Ladies György 5 frt, Jancsovics Emil 3 frt, Gyula városa 3 frt, Orosházi ev. egyház 3 frt, Székács István 5 frt, Veres József 5 frt, Tót-Komlósi ev. egyház 3 frt, Tót-Komlós községe 5 frt Pitvarosi ev. egyház 3 frt, Hász Antal 5 frt, Urszinyi Béla 3 frt, Aradi ev. egyház 5 frt, Sólvmossy 10 frt, Abonyi K. 5 frt, Uj-f.varsándi ev. egyház 3 5 frt, Purgly Lajos 3 frt, Laurovics János 5 frt, Nagylak mezőváros 5 frí, Székács Pál 5 frt, Székács István 5 frt, Kondoros községe 5 frt, Geist Gyula 5 frt, Suhajda Antal 5 frt, Békés-Szt.-András községe 5 frt, Öcsöd községe 5 frt, Dérczy Ferencz 3 frt, Tisza-Földvári ev. egyház 5 frt, gr. Almássi 4 frt. Összesen befolyt 1719 frt 85 kr, 122 liter és 600 kg. 7'5 véka búza, 103 kg. árpa.

VIII.

Évi esem ények és állapotokAz 1892—93. iskolai évet — sajnos — csaknem évente is métlődő gondok között kezdtük. Moravcsik Géza tanártársunk a székesfehérvári állami reális­ kolához rendes tanárul kineveztetvén, helyét az esperességi köz­ gyűlés Zuberecz Pállal tölté be, ki Eperjesről lett szülővárosába hozva. Csaknem a tanév kezdetén válott ki a tanártestületből Grósz Albert helyettes tanár is, kinek helyét Kárpáthy Arthúr foglalá el. Az ekkép megujhodó tanszemélyzet 1892. auguszt. 29-kén tartotta meg a magán s kibetcgűlt nyilvános tanulókkal az utólalagos- s augusztus 30., 31-kén a javító-vizsgálatokat azokkal, kik a múlt tanévről egy—két tantárgyból elégtelen eredményt mu­ tattak föl. 1892. szeptember 1., 2., 3., 4-kén folytak le a beiratkozások s szeptember 5-kével »nemcsak a tanévet nyitottuk meg, de meg­ tartottuk a Budapestről és Selmeczről hozzánk utasított és fő9ymnas;umunkbó 1 visszamaradt tanulókkal az utólagos és javító érettségi vizsgálatokat is. Évnyitó istentiszteletet ültünk szeptember 11-kén s 12-kén felolvastuk az ekkor mintegy 360 főnyi tanulóság előtt az iskola fegyelmi törvényeit. Az 1892—93-ra beirott tanulóság év elején s annak zárta­ kor következőleg csoportosult:

63

beírva 1892/93-re

ingyenes

i félfizető

0N

69 55 40 41 58 44 46 31 384 373 ii 360 14 10

megvizsgál­ va e tanév 66 53 39 38 55 42 42 31 366 361 végén

'

magános

Minőség ' 1' a n d í j szerint nyilvános

összesen

VII. oszt. Vili. oszt.

és pedig

I. oszt. II. oszt. III. oszt. IV. oszt. V. oszt. VI. oszt.

A tanulók létszáma osztályonként volt

5 342 14 10

Ezek következőkép oszlottak m eg: a) Nyelvre nézve a tanulóság önvallomása szerint 380 ma­ gyar, 3 német és 1 tót. b) Vallásra nézve ágost. evang. 210; cv. rcf. 25; róni. kath. 79; gör. kath. 3; gör. keleti 13; izraelita 54. c) Honosság szerint volt 117 helybeli, 91 megyebeli, 176 más megyékből való. d) A szülők polgári állása szerint volt: 84 őstermelő, 115 iparos kereskedő s vállalkozó, 51 állami s községi tisztviselő, 32 magántisztviselő, 96 értelmiségi és 6 cseléd-szolga családbeli. e) Korra nézve volt: 10éves 10; 11 éves 25; 12 éves 49; 13 éves 48; 14 éves 49; 15 éves 50; 16 éves 45; 17 éves 44; 18 éves 32; 19 éves 22; 20 éves 5; 20*nál több éves 5. A beirottak között volt 125 jövevény. Ebből az első osz­ tá s ra esik 69, kikből azonban 6 magános tanuló s egy időköz­ ben kimaradt. A létszám a tavakhoz képest 8 . főnyi apadást mu­ tat. Leginkább fogytak a görög keletiek, kik főleg saját anya­ nyelvű iskoláikba vonulnak. Vajha e kiválásnak nem a fajgyűlölet, de az anyanyelv szereretete lenne elfogadható oka ! A főgymnasiumunkat látogató vidéki 266 tanuló 97 család körében volt elhelyezve. Atanulótaitással foglalkozó legtöbb csa­ ládi kör fentartá az iskolával a kellő összeköttetést, mit magunk is az által kívántunk bensőbbé tenni, hogy időnként egészségi er­ kölcsi és szorgalmi érdekből fölkerestük tanulóinkat lakásaikon s kívántuk őket iskolán kívül is atyai befolyásunkkal irányítani.

64

Vajha a lelki gondozás ezen munkájában soha ki ne fáradnánk s enyhitenők az iskolai élet ridegségét a bizalmas érintkezés mű­ velő befolyásával, mint azt velünk szemben áldott emlékű taná­ raink megcselekedtek ! Tanulóságunk nagyobbára az Alföld gyermeke Legtöbbje ép, egészséges, erős, kedvezőleg fejlő, bár szellemi életében ne­ hézkes s az önmunkásságra nem könnyen szoktatható. Rémitgetett ugyan bennünket is az ősszel Budapesten fellépő cholera s az olykor városunkban is előtörő difíeritis; de mégis egészben véve a tanulóság tömegesebb betegeskedéséről — hála Istennek —nem panaszkodhatunk. Áldozatot e tanévben is vett tőlünk a ha­ lál. Elhaltak Reiszman Miksa II. osztálybeli difteritisben, Guzner Béla IV. bélgyuladásban és Szabó Pál IV. tüdőbajban. Korán le­ hulló virágai voltak ők az ifjúság viruló fájának, kikre a megszo­ morodott szülőkkel együttérezve mi is fájdalommal gondolunk, mert bennük szép reményekre jogosító tanítványainkat temettük el. A tanulási eredményről átnézetet nyújt a következő kimutatás :

A rendes tantárgyakból nyert osztályozás eredménye |

C3

pedig

I

II.

b lí o j b* ' CD

jó

!i

rí 'CD Cj
CD 'D t; CD > Tj

Tj

>

b* > ■D 'CD

> -CD

7

jeles

3

c. CD

■ó

p

4

IV .

IL I.

c

a

j ! í | | > :

6

V.

3 'CD bs £ CD ' P

1

>

'CD q

V II.

' cc5

■§ 'CD bí '(D >

1 o 'T j

> -CD

V I.

>

'CD

> 'CD

1

1318 7 9 4 6 5 3 7 !

-eb 'CD bí cd 'CD « > TJ Tj

53

53

> > '
.

1

7

2

összesen

v m .

'CÖ 5 'CD CD 'CD bí bí 1 t> 'O ' > 1 ° > > > > -
'CD

1j

11

25

6

58

58

—

5 3 3 3 3

'CD bí 'CD >

1

90

l!

31 29 ló >5 13 15 28 3C 21 23 I20 22 20 24 185 187 1

egyből 5 7 6 7 elégtelen 5 e 4 8 kettőből 2 4 4 4 4 4 2 elégtelen 4 többől fi 7 — 9 7 9 elégtelen jl 4 Ö ssz e se n

61 ii

66 i

54

53; 38! 3 9 !i 1

39j38

í 54

6

4 5

6

4

6

6

(

6 —

9 o

3 3

4

2

c.

P

7—

49

43

—

31

31

1—

37

22

55 42 42 41 42 | 3 ! 31 i

li

CG CX O

elégséges '37

366

65

Ezek végez tek

s •8 E

32 h

g |1 Írásbelihez bocsájtva £ | Írásbelit állott 2 í Szóbelihez bocsájtva ts Ij Szóbelit állott

i Érettségire jelentkezett

A megosztályozottak létszámbeli különbségét részint a be. tegeskedők, részint a magántanulók vizsgálatról való elmaradása okozta. Különben az évzáró osztályzat kedvezőbb az év derekán bejegyzett osztályozásnál. Ennek magyarázatát abban kell keresresnünk, hogy egyrészt a több időre terjedő együttműködés mégis csak többet lendít a gyendébbek tanulási eredményén; másrészt a tanév elvesztésének szégyene és félelme erősebb ösztöne a mun­ kásságnak, mint annak tudata, hogy az év derekán adott osztá­ lyozás nem végleges. A tárgy rokonságánál fogva alább számolunk az érettségi eredményéről i s :

■1

Minő­ ség

Minő pályára lépni szándékoznak ? C

-

t •’S.

J!

o (fi •5 1 O J Q) 1^ •& ic N /. 1 I •5 & '© cfic c 4-a Zl ■1 :S 'Q J 3•r. '© '§ s > N 3 r (fi tie O cí c e o ic 2 s ? © -Iá > ‘s -X 1 % «5 i ^ ••— :

2 7 20 2 0 2 2 5 1

1 1 1 4

f

2 '4 - 1 * 1 - 1 1 1

20

Ezek közül jelesen érettek : Szász József, Vidovich István. Jől érettek: Beyer Fülöp, Hunyadi István, Petrovics Iván, Ponyiczky Kálmán, Kell Lajos, Sziráczky Kálmán, Sztupkay Dénes. Egyszerűen érettek : Achim Károly, Benka Pál, Bobvos Samu, Bozóky Mátyás, Csillag Sándor, Czukor Mór, Danes Szilveszter, Deheleán Adrian, Geiringer Károly, Kenyeres János, Lábos János, Lengyel Sándor, Lózsa Kálmán, Margócsy Aladár, Meinhardt Jó­ zsef, Práznovszky Ferencz, Ribiánszky József, Sándor Viktor, Schreiber Mór és Vadász Gábor. Tanulóságunk önmunkásságát, Ízlését ügyesedését, társas művelődését, hazafias és vallás-erkölcsi érzületét s jellemesedését irányozni óhajtottuk azzal, hogy ez ét ben is fentartottuk a Vajda­ kört, a férfi és vegyes dalkart s alkalmat adtunk az önkénytes mű­ vészi rajz festészet, franczia nyelv, gyorsírás, hangszerzene müveo

lésére. (Lásd az értesítő III. ez. B. alatti jelentését) Nem is hanyat­ lott tanulóságunk nemes érdeklődése az önművelődés mind azon ágazataiban, melyeket főgymnasiumunk az általánosan kötelező tantárgyak mellett, ez idő szerint fölkarolhatott. Inkább attól kellett óvnunk a túlbuzgókat, hogy ne vállaljanak magukra meggyőzhetlen sokat, mint serkentenünk arra, hogy az intézetünk által nyújtható önkénytes tanulmányokban és vállalatokban részt vegyenek. Tanulóságunk e tanévben következő társadalmi mozgalmakban vett részt. Dobos Adolf veterán tánezmester a koruknál és helyze­ tüknél fogva vállalkozóknak tanitá múlt ősszel a szokásos társas tánezokat s az eredménnyel a közönség részvétele mellett próba­ bálon számoltak be tanulóink. Októb. 30-kán csatlakozva a pro­ testáns hívekhez a templomban ünnepelte meg prot. tanulóságunk a reformátio emlékét. Deczember 6-kán s utóbb junius 2-kán meg­ ültük szokottan a depracatiót s ennek végeztével fölvonultunk a templomba az úrvacsorához. Marczius 15-ikének hazafias emlék­ ünnepét a Vajda-kör szavallása, felolvasása s a tanulói dalkar ének­ lése mellett ülte meg a közönség lelkes részvételével tanulóságunk. Május 4-kén, szeszélyes rósz idő által többször megzavarva, megtartá tanulóságunk látogatott majálesét Nagym. Csáky Albin grófnő lekötelező szívességéből a kedves Anna-ligetben. Rendező volt ezút­ tal Valentinyi Jenő tanár, ki dalkari előadások, tornamutatványok s játékon bevonásával is azon volt. hogy megadja ez ünnepnek az iskolai színezetet. A második országos tornaünnepélyre fölvonűlni szándékozó díszcsapat május 14-én a Csernák-féle magyar iskola pázsitos udvarán bemutató füzéreit és szertornázását pártfogó kö­ zönségünk előtt, melyezuttal a szegényebb sorsú ifjak felutaztatását 65 forint 65 krezárnyi áldozáttal mozdította elő. Május 20-kán fölvonult Budapestre a főgymnasium 41 főnyi diszcsapata a második országos tornaünnepélyre Oláh Miklós, Valentinyi Jenő és Sziráczky Gyula tanárok ellenőrző vezérlete mellett, holott is fegyelmes magatartá­ sával, önérzetes életvidorságával, ügyes előadásával, kiv ált a Rákóczy induló dallamára ellejtett füzéreivel s versenyzésével a szakkörök méltányló elismerését kiérdemelte, sőt a Nagym. Közoktatási Mi­ nister Úr érdeklődését is megnyerni szerencsés volt. Örülünk e méltányló kitüntetésnek. Nemes jutalom az a buzgó tornatanárra s bátorító ösztön a tanulóságra, hogy a testi nevelés ez ágazatát jövőben is lelkesen felkarolják s következetesen műveljék. Végre

6/ junius l9-kén az évzáró vizsgát előzőleg bemutatá torrtászati ügyességét s „ t a n u l ó i h a n g v e r s e n y , , czimén művészkedését a városunktól és pártfogó közönségünktől búcsúzó tanulóság. A reá következő nap délelőtti óráiban tartottuk meg aztán az évzáró köz­ vizsgálatot s ugyanekkor voltak az érdeklődő közönségnek bemu­ tatva az összes ez évi rajzmutatványok. A történeti hűség parancsolja, hogy megemlékezzünk a lefolyt tanév árnyoldalairól s nehézségeiről is. Ilyenek voltak a tanulók s némely tanár-társunk betegeskedései, melyek az iskolai munka kö­ vetkezetes és tervszerű űzését, — a helyettesítések daczára, megzökkentették. Ilyenek azon időnként kínálkozó színi s művészi előadások s tánczestelyek, melyek nagy vonzó erővel édesgetik kivált nagyobb tanultunkat a szórakoztató élvezetre, de egyúttal elvonják a tanulás sikerét biztosító szakadatlan munkásságtól. Ilyenek a hosszas szünetek, melyeket a különböző felekezetűek annyira hajlandók, okból, vagy legalább ürügyből megtoldogatni. Ezek daczára nem állíthatni, hogy a tanulóság fegyelmes jó szel­ leme a szokottnál feltűnőbb hanyatlást vagy ingadozást mutatót volna e tanévben s tanárkarunk a vizsgázottak közül 269 jónak 78 szabályszerűnek 13 kevésbé szabályszerűnek, 1 rossznak mi­ nősített. egyet ezek közül csendes eltávolításra ítélvén. A tanulók szorgalmát, jellemesedését s mellesleg szegénysé­ gét is tekintetbe véve tanárkarunk ajánlatára a következők lettek jutalomdijakkal és segélyezéssel kitüntetve a díjosztó-bizottságok s a főgymnasiumi tanács határozatából: a) A kincstári jövedék-kihágási alapból a Nagyin, magyar kir. Pénzügyministerium rendelkezése folytán segélydíjat húztak Áron Izidor V. o. és Áron Géza II. o. tanulók. b) A Dlabács-féle ösztöndíjat élvezte Szelencsey Gusztáv Y. o. tanulónk. c) A Teleki-Róth Johanna-féle díjat nyerték az egyetemes ág. evang. díjosztó bizottság intézkedéséből: Szász József, Rell Lajos Vili. o., továbbá Miklian Ödön, Szemian Dénes és Varga János VII. o. tanulók. d) A főgymnasium rendelkezésére álló ösztön- és segélv-díj alapokból : Beyschlag-féle (40 frt) Beyer Külöp VIII. Boczkó Dániel-féle (á 32 frt) Ponyíczky Kálmán és Sziráczky Kálmán VIII. Tatay-féle (á 32 frt) Vidovics István VIII. és Schiff Izidor VII.

68

Urszínyi Andor-féle (32 frt) W agner Károly VII. Németh István­ tóle (23 frt) Sztupkay Dénes VIII. tanulóink lettek kitüntetve. e) A kisebb jutalom- és segély-díjak közül: a Raliinszky-féle (16 frt) Bekker Jakab VI. A kamatcsökkenés miatt összevont Ha­ viár—Zsilinszky—Debreczeni-féle rajzjutalom (14 frt) Benka Pál VIII., a Party-féle (8 frt) Pásztori Gyula VI., a szarvasi festők díja (4 frt) Neu Béla IV., a Vozárik Pál-féle (4 frt) Prisztavak Endre V., a Székács-féle (8 frt) Ponyiczky Lajos V., a Széchy-féle (8 frt) Pollacsek József VI., a szarvasi nőegylet aranyaiból (1 drb arany) Meitner József és Neu Ferencz VI., a dr. Szlovák Pál-féle (1 drb arany) Petrovics György V'., a Balthazár József-féle (1 drb arany) Szőllősy Albert VII., a Danes Béla-féle (2 frt) Gedinger Géza III. o. tanulóinknak ítéltettek oda. f) A bányakerületi ösztöndíj alapból a főgvmnasium javára esedékes 105 frt apróbb részletekben következőleg lett kiosztva: Lengyel Sándor és Bobvos Soma Vili. (á 8 ftt); Liszka Nándor, Melis István. Danes Szilárd, Vll. (á 6 frt): Fehér Géza, Wagner Vilmos, Szalay Kálmán, Linder Károly VI. (á 5 frt); Csermák Kál­ mán, Kuczián Géza. Marcsek Ferencz, Schenk Jakab, Szalay Sán­ dor, Wickert Henrik V. (á. 5 frt) ; Albúsz Frigyes, Harsányi József, Jancsovics Emil IV. (á 3 frt.) ; Hraskó Kálmán, Bánhegyi Géza, Czinkoczky János IV. és Krcsmárik Endre, Vitéz Lajos, Nagy Ká­ roly 111. o. (á 2 frt.) g) A Vajda-kör szépészet-történeti pályadíját (1 drb arany), melyet ns. Haviár Dani országgy. képviselő úr bocsátott ezúttal is rendelkezésünkre, Szász József Vili. o. tanulónk nyerte el. h) Tornajutalmat kaptak az évzáró tornaünnepély alkalmá­ val : Szlovák Pál Vili. általános ügyességéért 3 frt és föllratos bo­ rostyánkoszorút; Liszka Nándor VII. Dobay Kálmán VI. szertoinán mutatott kitűnőségükért 3—3 frt; Gyurik Mihály VII. a nyúj­ tón mutatott ügyességért 3 frtot; Pásztori Gyula VI. mint legjobb ugró 3 f r t; Tessényi Károly VI. mint legjobb futó 3 frtot; Kralovánszky Imre V. mint második, kitűnő futó 3 f r t; Nagy Károly Cs. Szabó Bálint 111. o. Tobak István II. o. és Tóth Károly I. o. mint a kisebb tanulóság köréből kitűnt legjobb futók 1— 1 darab koronát. A verseny eredménye : Pásztori Gyula VI. ugrott 503 ctm. Kralovánszky Imre V. 436 cm t; Görbe Gyula IV. 436 cmt. a ma-

69 gas ugrásnál Liska Gyula és Miklián Ödön VII. puszta földről 137 ctmetert ugrottak. Nemes szívük indításából főgymnasiumunk érdekeit áldoza­ taikkal támogatták: Bugyis Andor 10 frt 35 kr, szarvasi illetőségű egyetemi polgárok hangversenyük jövedelméből 59 frt 60 kr, Sza­ bó Adám 2 frt, Petrovics Iván 4 frt, Lózsa János 5 frt, a szarva­ si iparos ifjak műkedvelő előadásából 10 frt, Dobos Adolf 6 frt, nagyt. Nikodém János nyugalmazott aradi ev. lelkész néhai Koren István volt tanára halálának alkalmából 20 frt, a tiz évvel ezelőtt érettségit állott szarvasi volt tanulók találkozási ünnepélye alkalmá­ ból Kuczkay Zoltán 10 frt és dr. Glasner Jakab 10 frtot adtak a lassan növekvő tanárnyugdij alapjára. Ugyancsak e czélra adott a szarvasi takarékpénztár 1892 évi jövedelmének jótékonyczélokra fentr.rtott összegéből 5G frtot, valamint Medveczky József gyógy­ szerész ur, mint előző években, úgy ez idén is a beteg alurnnusok számára kiszolgáltatott gyógyszereknek a nyugdíjalapjára át­ engedett árában 161 frt 12 kr. Hálás szívvel említjük fel egyút­ tal a Nagyrn. vallás- és közoktatásügyi Minisztériumnak azon kegyes intézkedését, hogy 1892. novemb. 16. 44.487. szám alatt kelt leiratában „ a d d i g is, m i g a k é r t á l l a m s e g é l y t e g é s z e n ki u t a l v á n y o z h a t n á é s a z 1883. é v i XXX t r c z k. 47 i?- a l a p j á n a s z e r z ő d é s t m e g k ö t h e t n é , i d e i g l e n e s évi fen t a r t á s i á l l a m s e g é l y c z i m é n a z 1892. é v r e 2000 frtot kiutalványozott. Ez összeget a főgymnas. tanács a tornacsarnok építkezési költségeinek fedezésére fordítani határozta. Vajha a tervezett tornacsarnok mielőbbi kié­ pítése betetőzné intézetünk teljes fölszerelését, mely mind nehezeb­ ben nélkülözi az ifjúság testi nevelésének e kellékét, melyet a bérlett, szűk s különösen hideg télen felfüthetlen mostani helyiség félig sem pótolhat. A tanév folyamán főgymnasiumunkat, becses látogatásukkal megtisztelték: ns. Kenessey Béla, ev. reform, theologiai tanár, mint az utó- és javitó-érettségiekhez kiküldött kormányképviselő a tanév elején s utóbb ugyan ilyen minőségben a tanév zártakor. Tanárkarunk benne a sokoldalú képzettségű szakembert s faradkatlan tanfértiut s tanulóságunk a szigorúsága daczára is emberszerető ifjúság-barátot ismerte fel és tisztelte meg. Hivatalos láto­ gatását végezte nálun a debreczeni kir. tankerület főigazgatója,

70 nagys. Békési Gyula 1892 oktob. 13, 14, 15. napjain minden osz­ tályt s minden alkalmazott tanárt iskolai működésében többszörö­ sen is fölkeresvén. A gymnasium felső osztályaival kapcsolt tanító­ képző növendékeinek a méhészkedésben való gyakorlati kioktatása végett fölkeresett bennünket az országos V. méhészeti kerület vándor tanára Nagy Zsigmond ur, ki mutatványokkal s kérdezős. ködéssel kisért népies előadásával közönségünk nagy részét is maga köré vonzotta. Szintén inkább a tanítóképzősök iránti ér­ deklődésből látogatásával tüntetett ki bennünket nagys. Bánhegyi István Békés vármegy kir. tanfelügyelője és dr. Kranovitz Dezső a magas Ministerium által kiküldött trachoma orvos, ki azonban megvizsgálván a tanulóságot; azt állapitá meg, hogy itt eddig a trachoma nem hódított, bár fertőzött vidékekről becsempészve jelentkezett. A halál c tanévben is kivette adóját úgy a tanulóság, mint a tanárkar köréből. Már fentebb fájdalommal cmlitém három ked­ ves tanulónknak halálesetét. Ezen elhaltak közűi csak Guzner Béla IV. o. temetésén ve­ hetett részt ifjúságunk, mert Reiszmann Miksa II. o. difteritiszben szenvedvén, temetésétől az intézet orvosa eltiltott bennünket s Szabó Pál szülői körében vidéken halálozván cl, csak gyászhÍré­ vel szomorította meg tanulótársait s tanárkarunkat. 1893. april 18-án temettük tanárkarunk érdemes Nestorát, Korén István nyu­ galmazott tanárt, kinek gyászünnepélyét a tanulóság felvonulása, karéneke s az igazgató tanár sirfeletti beszéde által óhajtotta isko­ lánk is tettleges részvétellel emelni. Különben a napi lapok s ki­ vált egyházi és iskolai folyóirataink körülményesen felsorolván el­ halt jelesünk érdemeit s életrajzi adatait, ezúttal fölmentve érezzük magunkat gyászjelentés írásától. Végre tanárkarunk ez évi működésének nevezetesebb moz­ zanatairól is (mii ést tartozunk tenni. A napról napra megújuló jikol ii munka felelősségének érzetében teljesítő tanárkarunk e tanév­ ben is reá háruló kötelességeit. A szorosabb értelmű iskolai fela­ datok meliett mindenkor a gondjaira bizett ifjúság nevelését tartá fáradozása végezéljának s azért kereste a gyakori érintkezésre és személyes befolyásra kínálkozó alkalmat az iskola falain kivűl is. Részt vett a különböző olvasó és társas körük ünnepélyein. Ta­ nártársaink közül többen műkedvelői előadások rendezése s felöl-

71 Vasások tartása által gyakorolták a közönségre azt a befolyást, melyre képzettségük s társadalmi állásuk folytán jogosítva voltak. A „ S z a r v a s i L a p o k “ és „ S z a r v a s és V i d é k e “ helyi lapokat részint szerkesztői, részint munkatársi minőségben, ha nem is kizárólag, de kiválókig a helybeli gymnas. tanárok és néptanítók tartották fen. Ezek mellett kisvárosi társadalmunk kultur-érdekeinek szolgálatában többen a magánosok által fentartott polgári lcán 3 iskolánál, az ipar- és kereskedelmi iskolánál, a községi iskola­ széknél, szakképzettségük és vállalkozási kedvük arányában a munkakörbe már évek óta bevonatván, szolgálták ez évben is al­ földünk közművelődési érdekeit. A tanárok nehanyára hárult a főgymnasiumi könyvtár rendezésének hálátan, de többe el nem odázható feladata. Mondhatni üres idejük feláldozásával dolgoztak az i azgató s a künj vtárus. mint vállalkozók azon, hogy ezen körülbelül 9943 műre 15.751 kötetre emelkedő könyvtár átnézhetővé s czélszerübben kezelhetővé váljék. A műveknek szakok sze­ rinti szétvetése és a lehető legkülönbözőbb érdekeket kielégíteni hivatott könyvjegyzék megszerkesztése azonban még mindig a két hónapi szünetre fenmaradt feladat. Ezek mellett az iskola igazgatása, fegyelmezése, egyöntetű kormányzása érdekében havonként, s rendkívüli esetek kényszere folytán időnként tanácskozott tanárkarunk s vezette az összes végzettekről a hivatalos kimutatásokat. A hozzá leszármaztatott nevezetesebb leiratokra emlékirat vagy véleményes jelentés alakjá­ ban fülterjeszté a főhatósághoz munkálatait. Ezek közül a neve­ zetesebbek : a tervezett egységes középiskolára és az országos középiskolai tanárok nyugdíjintézetére vonatkozó munkálatok, az országos protestáns tanáregylet megalakítására vonatkozó nyilatko­ zat s az egyházi és állami főhatóságok egyéb különleges tudako­ zódásaira adott hivatalos fölterjesztések. Intézetünk s tanárkarunk sokszoros érintkezése úgy az egyházi, mint világi felettes hatósá­ gokkal különben ez évben is azon örvendetes meggyőződést kel­ tette bennünk, hogy főgymnasiumunk komoly feladatai iránt nagy az érdeklődés, félreismerhetlen a jóakarat. Ez ébreszti bennünk azon reményt, hogy ha érdekeinket lelkesen felkaroljuk s önzetle­ nül tiszta ügyszeretettel szolgáljuk, Isten is megsegít. Vajha ezen reménységünk, különösen az intézet anyagi ér­ dekeit illető kérdésekben, mielőbb teljesülne ! Meg vagyunk győ-

72 ződve arról, hogy főgymnasiumunk életrevalóságát és versenyre való képességét nem csak tanárainak képzettsége s protestáns szellem által ébresztett lelkesedése, de növekvő anyagi felvirágzása s erősödése biztosítja a rohamos fejlés és sokszoros átalakulás ezen kritikus időszakában, mely kivált az anyagilag erőtlen protestáns tanintézetekre mind válságosabb megpróbáltatásokat rejt magában

Értesítés az 1893—4 tanévre tartozókrólA szarvasi főgymnasium körében az Í893—'J4. tanévre be­ lépni szándékozók iratkozása szeptember 1, 2, 3. napjain fog le­ folyni. A tanítást széptember 4. kezdjük. Ezt előzőleg a múlt tanévről elmaradni kénytelen nyilvános és magános tanulóink utólagos vizsgálatra állanak augusztus 30. reggeli 8 órakor. Engedélyezett javító vizsgálatok lesznek 1—IV. osztálybeliek­ re auguszt. 30., V—Vili. osztálybeliekre aúguszt. 31. reggeli 8 órától a megfelelő osztálytermekben. Megkésők az év elejére eső munka torlódása miatt később aligha lesznek megvizsgálhatok. Ezzel a késlekedés végzetessé válhatik a gondatlanokra nézve. A főgymnasium egyes osztályaiba (10 tanulónál több törvény szerint föl nem vehető. Ez okul szolgáljon arra, hogy a beiratko­ zást lehetőleg senki ne halogassa. Kivételt képez a magántanulók beiratkozása, kiknek fölvéte­ lét rendtartásunk szeptemb. 20-káig nyitva hagyja. Ez időn túl azok fölvétele is nehézséggel jár. Beiratkozáskor főleg a nálunk először jelentkezőknél a t. szőlők vagy gyámok jelenléte kívánatos. A fölvétel formai kellé­ kei : születési okirat, himlőoltási, esetleg ujraoltási bizonyitváy. Az I. osztályba lépő a népiskola IV. osztályáról elfogadható bizo­ nyítványt hoz magával s 9 évesnél ifjabb s 12 évesnél idősebb nem lehet. Gyenge jegyű bizonyítványt mutatók díjtalan fölvételi vizsgát tesznek s annak eredménye határoz fölvehetőségük felett. Felső osztályba lépő rendes évzáró bizonyítványt tartozik felmutatni.

74 Időszaki értesítő nem lehet a fölvétel jogalapja. Nálunk vég­ zettek is okosan teszik, ha jelentkezéskor bizonyítványaikat ma­ gukkal hozzák. Ez a legjobb bemutató. A szarvasi főgymnasiumba belépők fölvételkor fizetni tar­ toznak : a. ) Az először iratkozók fölvételi dij czimén 1 frtot. b. ) Kivétel nélkül minden tanuló é v : kezdetén lefizeti az orvoslási dijat (1 frt), a tanárnyugdijra eső illetéket (50 kr), a tanszerpénzt (1 frt 50 kr), a torna-, rajz- és •fürdő-dijat (I—IV. 5 frt; V—Vili. 3 frt) s a tanitási dijat, vagy legalább ez utóbbi tételnek félévi részletét. A tanitási dij pedig helyben lakó ke­ resztényekre 10 frt, esperességbeli ág. evangélikusokra 14 frt, cz esperesség kötelékén kivűl álló. keresztényekre 18 frt. Az iz­ raeliták a beírás, orvoslás és nyugdíj illeték kivételével a többi dijak kétszeresét fizetik, vagyis torna-, rajz-, fürdő-dijban 10, illetve 6 frtot, tanszerpénz czimén 2 frt 50 krt s tanitási díjban 35 frtot. c. ) Az alumneumban (déli étkezés) fölvétetni óhajtók, ha nem esperességünk kötelékébe tartozó adózó csáládok gyermekei, fizetnek tiz hóra 50 frtot, mely összeg félévi részletben is törleszthetö. Esperességbeliek, kik szegénységüket közokirattal bi­ zonyítják (községi elöljáróság kiállítja s a lelkész ellenjegyzi) fi­ zetnek 10 hóra 30 forintot. Ugyanezen csoportba más esperességck s kerületek szegénysorsu családjainak tanuló gyermekei is fölvehetők hasonló föltételek mellett. Sajnálattal említem, hogy a gör. keletiek és izraeliták hasonló kedvezményre nem bírnak kilátással azon oknál fogva, hogy ők főgymnasiumunk fentartásának évi terhében részt nem vettek s vesznek soha. Az ösztöndí­ jak és jótétemények kiosztásában is nem felekezeti vagy faji szükkeblűség, de a történeti fejlődés természete kényszerít arra, hogy kizárólag magunk erejére lévén utalva, csekélyke jótétemé­ nyeink is leginkább a mieinkre szánjanak vissza. d. ) A konviktusra (esti étkező) járók 10 hóra 34 forintot fizetnek. Ez összeg is törleszthető félévi részletekben. Az előleges gondoskodás, befektetés és elszámolás nem engedi, hogy havi részletekben teljesíthető befizetéseket elfogadhassunk. Ilyen kivéte-

/o

lc3ségcket tehát a főgymnasitim sokfele igénybe vett pénztárával szemben senki se támasszon. Önkénytes teherviselésre, de pontosságra egyaránt épülő is­ kolai költségvetésünk szükségessé teszi, hogy tanulóságunk az egyesekre úgy sem szerfelett terhelő illetékeket kellő időben tisz­ tázza. Kik a dijakat nem fizetik, vagy fel sem vehetők főgymnasiumunk kötelékébe, vagy időközben is kizárathatván, künynyen a tanév elvesztését koczkáztatnák pontatlanságukért. c.) Az V., VI., VII, VIII-ban a görög nyelv tanulása az 1893—94. tanévben önkénytes tárgy nálunk. Az V.-be lépő ha­ tároz maga felett, váljon tanulja-e, vagy nem a görögöt. Nehogy könnyelmű intézkedés által utóbb megbánásra okot adó lépést te­ hessen az életet alig ismerő ifjú, kötelezzük arra, hogy a szülők vagy gyámok írásos nyilatkozatát mutassa be, melyből világosan kiérthető legyen, hogy az illető fiát a görögre kötelezettnek vagy attól fölmenten lőnek kell-e tekintenünk ? E nyilatkozat nélkül nem tarthatjuk az V.-be lépőt jogosultnak arra, hogy maga felett in­ tézkedjék. Felsőbb osztályba menőkre a további válogatás lehető­ sége elesik. A tanuló csak szüleinek — illetve gyámjának bele­ egyezésével s a tanárkar jóváhagyásával vállalkozhatik mellékes tantárgyak (franczia, gyorsírás, művészi rajz, zene, stbt tanulására. Az önkényt vá'Ialt tantárgy aztán az egész évre kötelező s min­ den mulasztás fegyelmi eljárást von maga után. f. ) A zenstanitást nyitva tartani óhajtván az iskolatanács, a zongorajátékban magukat képezni akaró kezdők és haladók szá­ mára 10 hónapi tanfo'yamot nyit. Tiz hóra fizetni tartozik egyegy tanuló heti 3 óráért 30 forintot. E dij félévi részietekben is lefizethető az igazgatóságnál. Hat-hat tanuló képez egy zenecsa­ patot. Kisebb számban jelentkező csapatok csak azon esetben alakíthatók, ha a zenetan itassa! fdglalkozó é\ i dijának fizetésére a jelentkezők a 30 forintot tulhaladólag is vállalkoznának. Kü­ lönben igy sem szabadna a befizetendő összegnek a 30 forintot sokkal meghaladnia s legfeljebb akkor ejtenők el a zenetanitást, ha nagyon csekély érdeklődést mutatna e vállalat iráut tanuló­ ságunk. g. ) Végűi a kedveseiket nálunk iskoláztatni óhajtó s nem helyben lakó szülőket tisztelettel fölkérem, legyenek saját érdé-

76 kükben körültekintők gyermekeik elhelyezését. Lényeges, legtöbb­ ször egész életre kiható a fejlő ifjúnál az, hogy kinél, kikkel s minő körülmények között éli át a tanévet. Egészség, jólét, háboritlan nyugalom, önzetlen gondosság, serkentő példa, emberséges fegyelem és tapintatos ellenőrzés nem minden tanulói lakáson ta­ lálható előnyök. Tanácsos ezért a személyes megfigyelés és belátás alapján való okos intézkedés. Tisztelettel kéri a fentebb felsoroltak figyelembe vételét. Szarvason. 1893. junius 25.

Banka Gyula igazgató-tanár.

TARTALOM Programmi értekezés. Évi jelentések a tanárkar és igazgatótól, még pedig: I. Tiszti személyzet. II. Bekebelezett tanulók névsora. III. Előadott tantárgyak vázlata. IV. Magyar stilfeladványok. V. Jelentés a tanítóképzőről. VI. Taneszközök évi gyarapodása. VII. Jelentés az alumncumról. VIII. Évi események és állapotok. IX. Értesítés az 1893—9-1. tanévre tartozókról.