B.-A.-Z. MEGYEI KERESKEDŐ ÉS VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓK ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETE augusztus

KERESKEDELMI ÉLET B.-A.-Z. MEGYEI KERESKEDŐ ÉS VENDÉGLÁTÓ VÁLLALKOZÓK ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETE 2013. augusztus

Kereskedelmi Élet

2013. augusztus

Tisztelt Vállalkozó! Tisztelt KISOSZ Tag! Megyei szervezetünk ezúton már 2. alkalommal hírlevél formájában szeretne Önök részére tájékoztatást adni a vállalkozási tevékenységüket érintő legfontosabb és aktuális témákban. A Kereskedelmi Élet 2013. január 01-től online formájában tagjaink részére rendelkezésre áll. Az online felületen tudják megtekintetni a fontos információkat. Azok a tagjaink, akik részére az online felület elérhetősége problémát okoz, vagy még nem használták, vagy nem tudják használni kérjenek segítséget a szervezet munkatársaitól elérhetőségeinken.

Mi továbbra is hírlevél formájában, papír alapon postán megküldjük a tagjaink számára és tevékenységet érintő fontos információkat. A kereskedelmi élet című újság elektronikusan a www.kereskedelmielet.hu oldalon megtekinthető. Általános körlevelünk témái: - A pénztárgépcsere támogatás feltételei - Módosítások a Munka Törvénykönyvében 2013. 08. 01 napjától - Egyes járulékfizetési kötelezettségek változásai - Kezdődnek az ellenőrzések - Fiatalkorúak foglalkoztatása

Tel.: 46/508-895 Fax: 46/507-386 E.mail: [email protected]

A pénztárgépcsere támogatás feltételei „A hagyományos pénztárgép online kapcsolatra képes, adóügyi ellenőrzési egységgel rendelkező pénztárgépre való 2013. évi cseréjéhez nyújtott támogatásról“ címmel közleményt jelentetett meg az adóhatóság. A közlemény minden részletre kiterjedően az alábbiakról tájékoztat: a) Támogatás mértéke A támogatás mértéke pénztárgépenként 50 ezer forint. Az üzemeltető legfeljebb öt darab pénztárgép cseréjéhez, beszerzéséhez igényelhet támogatást. Az állami adóhatóság ezt az általa nyilvántartott adatok alapján ellenőrzi. A támogatáshoz kapcsolódóan előleg nem folyósítható. b) Támogatás igénybevételének feltételei A támogatásra az üzemeltető abban az esetben jogosult, ha - a 2011. adóévben legfeljebb 500 millió forint nettó árbevételt ért el, vagy tevékenységét 2012. január 1-jét követően kezdte meg, És a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezik adószámmal és nem áll adószám - felfüggesztés hatálya alatt, nem áll végelszámolási,felszámolási, - csőd vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt, - nem rendelkezik az állami adó és vámhatóságnál nyilvántartott, az állami adó-és vámhatóság által nyilvántartott túlfizetés összegével csökkentett, 180 2

napon keresztül folyamatosan fennálló 1 millió forintot meghaladó adó-és vámtartozással, kivéve ha arra az állami adó-és vámhatóság részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyezett, és - nem rendelkezik munkáltatóként, kifizetőként levont adó tekintetében 10 ezer forintot meghaladó adótartozással. Az állami adóhatóság a fenti feltételek fennállását az általa nyilvántartott adatok alapján ellenőrzi. c) Támogatás igénylése iránti kérelem A támogatás kiutalására irányuló kérelmet az eladó az állami adóhatósághoz legkorábban 2013. július 1-től nyújthatja be. A támogatás az állami adóhatóságtól a PTGREG adatlapon igényelhető. Az adatlapot az elektronikus bevallás benyújtására kötelezett üzemeltetők elektronikusan kötelesek benyújtani (ÜGYFÉLKAPU), egyéb esetben az adatlap papír alapon is benyújtható az illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz. A kérelem benyújtásának határideje 2013. december 15-e. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs hely d) Támogatás igénylésére jogosító egyedi kód A támogatás igénylésére jogosító egyedi kód a kérelem elektronikus úton történt megküldése esetén a beérkezéstől számított 5 napon belül a kérelmet benyújtó elektronikus tárhelyére, a kérelem postai

2013. augusztus

úton történő megküldése esetén pedig a beérkezéstől számított 8 napon belül postai úton kerül megküldésre. Az állami adóhatóság a támogatás igénylésére jogosító kód megküldésével egyidejűleg –pénztárgépenként – közli az adóalanyt megillető támogatás összegét is. e)Támogatás kiutalása A támogatás kiutalásának feltétele, hogy a csökkentett vételáron értékesített pénztárgépeket legkésőbb eddig az időpontig üzembe is kell helyezni. A csökkentett vételáron értékesített pénztárgépek után az eladó a támogatás kiutalását az állami adóhatóságtól legkésőbb 2014. január 31-ig kérheti. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. f) Támogatás jogszerű igénybevételének utólagos ellenőrzése Az állami adóhatóság a támogatás igénybevételének jogszerűségét az üzemeltetőnél, valamint az eladónál

Kereskedelmi Élet

az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóellenőrzés keretében utólag is vizsgálhatja. Amennyiben az állami adóhatóság megállapítja, hogy az üzemeltető a támogatás igénybevételére vonatkozó feltételeknek nem felelt meg, és a részére kiadott igazolás alapján az eladó támogatás kiutalását kérte, úgy a támogatás jogosulatlan igénybevételét és annak jogkövetkezményeit az üzemeltető terhére állapítja meg. Az NGM helyettes államtitkára sajtóközleményben elmondta, hogy az adóhatóság nem fog szankcionálni augusztus 31-e után, ha a kereskedők, vendéglátósok, szolgáltatók igazolni tudják, hogy érvényes megrendelésük van új pénztárgépre, és a gyártó a szállítást vissza is igazolta, de önhibájukon kívül mégis kicsúsztak a határidőből. Továbbá elmondta még, hogy 3 db online adatkapcsolatra képes pénztárgép már megkapta az engedélyt a gyártásra és forgalmazásra, további 7 db kérelem még az engedélyezési hivatalnál van.

Módosítások a Munka Törvénykönyvében 2013. 08. 01. napjától Megjelent az “Egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról” szóló 2013. évi CIII. számú törvény, amely többek között a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) egyes rendelkezéseit is módosítja, illetve pontosítja. A legfontosabb változások a következők: Távolléti díj: A legnagyobb várakozás a távolléti díj számítására vonatkozó módosításokat előzte meg. A törvénymódosítás eredményeként a 2013. augusztus 1-jétől esedékes távolléti díjak esetén az alábbi szabályok alkalmazandók. A távolléti díj konkrét számítási módja jelentősen egyszerűsödik: a számítás lényege, hogy • a távolléti díjat alapesetben az adott havi alapbér és – ha van ilyen – pótlékátalány figyelembevételével kell megállapítani; • mennyiben a munkavállaló teljesítménybért kap, és/vagy bérpótlékra is jogosult, ebben az esetben a távolléti díj számítása során ezeknek az esedékesség előtti 6 hónapra kifizetett összegét is figyelembe kell venni. Egyszerűsítve: ha nincs teljesítménybér, és nincs bérpótlék – tehát jellemzően az egyszerű havibéres, órabéres, pótlékra nem – legfeljebb fix pótlékátalányra - jogosult munkavállaló esetében – csak a “fix”

összegekkel kell számolni (alapbér és pótlékátalány). Fontos kiemelni, hogy amennyiben a távolléti díj számítás esetén a megelőző 6 hónap pótlékait is figyelembe kell venni, a pótlékok közé 2013. augusztus 1-jétől már a vasárnapi pótlékok is beszámítanak, amennyiben ebben a 6 hónapban a munkavállaló a vasárnapok legalább egy harmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett. A távolléti díj számításnál figyelembe veendő pótlékok kapcsán fontos újdonság az is, hogy a bérpótlékot (műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, vasárnapi pótlékot, valamint az ügyelet és készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot) az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra (azaz a távolléti díj esedékessége előtti 6 hónapra) kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az ebben az időszakban beosztás szerinti (!) munkaidőben teljesített órák számával. Szabadság: A törvény a szabadsággal kapcsolatos számos rendelkezést pontosítja és kiegészíti, így többek között: • pontosítja azon személyek körét, akik egészségkárosodás miatt további 5 munkanap pótszabadságra jogosultak; • gyértelművé teszi, hogy az úgynevezett “apasza-

badságot” nem kell arányosítani év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén; 3

Kereskedelmi Élet •

2013. augusztus

a világossá teszi, hogy az egybefüggő 14 nap szabadság nem 14 munkanapot, hanem 14 naptári napot jelent, vagyis a 14 nap egybefüggő pihenéshez nem kell 14 nap szabadságot kivenni;

a munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres munkavállalók havi munkabérének megállapításakor nem fix értékkel, hanem havonta változó óraszámmal kell elszámolni az egy hónapra jutó munkabért. A 174es osztószám a havibéres munkavállalók bérpótlékának számításakor továbbra is alkalmazandó szabály marad. Az Mt-re vonatkozó módosítások 2013. augusztus 1jei hatálybalépése alól két kivétel van: •

•

kötetlen munkarendre vonatkozó módosítás azaz a kötetlen munkarend új definíciója, amely azt jelenti, hogy a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát írásban, teljes egészében átengedi a munkavállaló részére. A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha egyes feladatok jellegüknél fogva csak bizonyos időpontban, . vagy időszakban teljesíthetőek. az a módosítás, amely az életkor szerinti szabadság megállapodás alapján következő naptári évre történő átvitelét szabályozza

Fenti két pont csak 2014. január 1-től lesz hatályos.

FIGYELEM! Egyes járulékfizetési kötelezettségek megváltoztak 2013. július 1-jétől módosultak a vállalkozók járulékfizetési kötelezettségére vonatkozó egyes szabályok – az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény értelmében. 1.) A heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló, átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

2013. január 1-jétől az az egyéni vállalkozó is választhatja az átalányadózást, aki munkaviszonyban áll. A heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló átalányadózást választó egyéni vállalkozó 2013. június 30-ig a 10 százalék mértékű nyugdíjjárulékot és a 7 százalék mértékű egészségbiztosítási járulékot (1,5 százalék mértékű munkaerő-piaci járulékot nem kell fizetni) az átalányban megállapított jövedelme, de a nyugdíjjárulék esetében havonta legalább a minimálbér az egészségbiztosítási járulék esetében pedig havonta legalább a minimálbér másfélszerese után (járulékfizetési alsó határ) volt köteles megfizetni. 2013. július 1-jétől a szabályozás úgy módosult, hogy az említett egyéni vállalkozó a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot a járulékfizetési alsó határ figyelembevétele nélkül, vagyis az átalányban megállapított jövedelme után köteles megállapítani, bevallani és megfizetni. A szociális hozzájárulási adó tekintetében a szabályozás változatlan, a 27 százalék szociális hozzájárulási adót továbbra is az átalányban megállapított jövedelem után kell a vállalkozónak megfizetni. 2.) A gyermeknevelési támogatásban részesülő vállalkozók járulék- és szociális hozzájárulás adófizetés alól történő mentesítése A gyermeknevelési támogatásban részesülő egyéni, illetve társas vállalkozó 2013. július 1-jétől a minimum járulékalap után nem köteles járulékokat fizetni, ha a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. A szociális hozzájárulási adó vonatkozásában az egyéni vállalkozó, illetve a társas vállalkozás mint kifizető akkor is mentesül a különös szabályok alkalmazása (az adóalap legalább a minimálbér 112,5 százaléka) alól, ha a gyermeknevelési támogatás tartama alatt a vállalkozó tevékenységét személyesen folytatja.

Kezdődnek az ellenőrzések Országos akció során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai a turisták által kedvelt üdülőhelyeken, a strandokon, a nyári fesztiválokon, a szabadtéri rendezvényeken és az idegenvezetési szolgáltatóknál vizsgálódnak. Az ellenőrzéssorozat augusztus végéig tart. 4

Az idei nyári ellenőrzéssorozat újdonsága az, hívja fel a figyelmet közleményében a hatóság, hogy a nyárhoz szorosan kapcsolódó területek mellett az országos szintű ellenőrzések kiterjednek az elektronikus kereskedelemre, a szépészeti szektorra, a vendéglátóhelyekre és a személyszállító szolgáltatókra.

2013. augusztus

Mit vizsgálnak az ellenőrök? A NAV azt vizsgálja, hogy a kereskedők, szolgáltatók bevételeikről adnak-e számlát vagy nyugtát, a vállalkozások bejelentik-e alkalmazottaikat, a kereskedők számot tudnak-e adni áruik eredetéről, illetve betartják-e a jövedéki termékek árusítására vonatkozó szabályokat. Nagy fesztiválokon, kis vásárokon Csakúgy, mint az elmúlt évben, az idén is ott lesznek a revizorok és a pénzügyőrök a rangos fesztiválokon csakúgy, mint a kisebb vásárokon, akár munkaidőn kívül is. Tavalyi tapasztalatok Tavaly nyáron a NAV országosan több mint 13 ezer vizsgálatot végzett és az esetek 28 százalékában

Kereskedelmi Élet

tapasztalt jogsértést. A legtöbb visszaélést az ellenőrök a nyugtaadás és a foglalkoztatás szabályszerűségének vizsgálata közben tárták fel, tájékoztat a hatóság.

Megkezdődtek a nyári fogyasztóvédelmi ellenőrzések is. Országszerte megkezdődtek a nyári főszezoni fogyasztóvédelmi ellenőrzések, amelyek mostantól egészen nyár végéig tartanak majd. Az ellenőrök a vendéglátó ipari egységek ellenőrzése mellett a fesztiválok és rendezvények ellenőrzésére is összpontosítanak. A nyári időszakban ismét kiemelt ellenőrzésekre számíthatnak a vendéglátóegységek. Az ellenőrzések is hasonlóak, mint a korábbi években. Az ellenőrök figyelnek rá, hogy pontosan mérjék ki az ételeket, italokat, a mérlegek hitelesek legyenek, megfelelő legyen az árfelszámítás, pontosan adjanak vissza, és a vendég kapjon nyugtát.

Fiatalkorúak foglalkoztatása (DIÁKMUNKA) Fiatalkorúak foglalkoztatása esetén a munkaadónak több kitételt és akár korlátozást is szem előtt kell tartania. A Munka Törvénykönyve olyan eltérő szabályokat is tartalmaz, amelyek a fiatalkorúak védelmét szolgálják, hívja fel a figyelmet tájékoztatójában a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztálya. A fiatal munkavállaló éjszakai munkát nem végezhet, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el. Éjszakai munkának minősül a 22.00 és 06.00 óra közötti időtartam. Rendkívüli munkavégzésnek a napi munkaidőt meghaladó munkavégzés minősül (pl. a napi nyolc órás munkaidő utáni munka). A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet. Ha a fiatal egyszerre több munkáltatónál is végez munkát, a napi 8 órás korlát szempontjából valamennyi munkaidőt össze kell adni! A fiatal munkavállaló részére legfeljebb egy heti munkaidőkeret rendelhető el. (Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkavállalók egy-egy napra eső munkaideje eltérhet egymástól, esetleg nem mindennap van beosztva munkavégzésre. Ilyenkor a munkavégzés teljes időtartamát a munkaidőkeret végén számolják össze, és akkor kell megegyeznie a munkaszerződés alapján teljesítendő munkaidővel.)

Négy és fél órát meghaladó munkavégzés esetén legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti munkaidő esetén legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani a fiatal munkavállaló részére. A két munkanap között pedig legalább 12 óra pihenőidőt kell biztosítani. (Ha pl. a munkavállaló beosztása szerint este 21:00 órakor fejezi be a napi munkáját, másnap legkorábban 9:00 órakor kezdhet.) Korlátozásokat tartalmaz az Mt. a pihenőidő kiadásával kapcsolatban is: – a fiatal munkavállaló pihenőnapjai nem oszthatók be egyenlőtlenül, tehát minden héten két pihenőnapot kell biztosítani számára (általános szabály szerint havonként legalább egy pihenőnapot vasárnap kell kiadni). – ha a munkáltató a heti pihenőnapok helyett pihenőidőt biztosít (erre akkor kerül sor, ha a pihenőidő nem esik egybe a naptári nappal), annak tartama nem lehet kevesebb 48 óránál. Fontos: A munka törvénykönyvének a fiatal munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a 18. életévét be nem töltött fiatalt nem munkaviszony, hanem egyéb polgári jogviszony keretében (pl. megbízási, vállalkozási szerződés) foglalkoztatják.

5

Kereskedelmi Élet

2013. augusztus

A szabadságra vonatkozó szabályok Természetesen nem csupán a „rendes” munkaviszonyban álló munkavállalót, hanem a nyári munkát végző fiatalt is megilleti az éves rendes szabadság. Általános szabály szerint a munkavállaló részére a munkaviszonya alapján 20 nap alapszabadság jár, melyhez az életkortól függően jár pótszabadság. Fiatalkorú esetén az életkor szerinti pótszabadság nyilvánvalóan nem jöhet számításba, viszont a 18. életévét be nem töltött munkavállaló részére (utoljára abban az évben, amelyikben a 18. életévét betölti) az alapszabadságon túl további – évi – 5 munkanap pótszabadság is jár. A naptári évnél rövidebb foglalkoztatás esetén a megállapított éves szabadság időarányos része jár a munkavállalónak. Ha tehát a diák munkavállaló 1 hónapig dolgozik, részére a 20+5 nap szabadság 1/12 része, vagyis 2 munkanap szabadság jár. A diák munkavállaló esetében többnyire az a helyzet, hogy a részére járó szabadságot – a foglalkoztatás rövidsége miatt - nem veszik ki természetben; ebben az esetben a munkaviszony befejeződésével a munkáltatónak a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot pénzben kell megváltani (vagyis 1 hónapi foglalkoztatás esetén a megállapított havi munkabér mellett szabadságmegváltás címén további 2 napi munkabért is ki kell fizetnie).

Egyenlő bánásmód: Az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályokat természetesen a fiatal munkavállalók esetében is be kell tartani. Így alapvetően érvényesülnie kell az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének, vagyis a diák munkavállaló azonos munkavégzési körülmények között nem kaphat kevesebb bért az adott munkahelyen dolgozó többi munkavállalónál pusztán azért, mert diákként dolgozik. A munkabér: Az elvégzett munkáért a munkavállaló részére a munkaszerződésben megállapított munkabér jár. A munkabért meg lehet állapítani időbérben (havi, heti, napi vagy órabér), vagy teljesítménybérben is. A munkabérben a felek szabadon állapodnak meg, a munkajogi szabályok meghatározzák azonban azt a legkisebb összeget, az ún. minimálbért, amelyet a munkavállalónak a megállapított munkaidő ledolgozása esetén mindenképpen meg kell kapnia. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét 2013. évre vonatkozóan jelenleg a 390/2012. (XII.20.) Korm. rendelet határozza meg. A minimálbér összege a napi 8 órás teljes munkaidőre vonatkozik, részmunkaidős foglalkoztatás esetén ennek időarányos részét kell megfizetni. Az alábbi táblázatban mutatjuk be, hogy mely díjazási formákban milyen összegű minimálbért kell megállapítani.

8 óra

6 óra

4 óra

Havibér

98.000

73.500

49.000

Heti bér

22.560

16.920

11.280

Napibér

4.150

3.383

2.255

Óra bér

564

564

564

Amennyiben a diák munkavállaló olyan munkakört lát el, amely legalább középfokú végzettséget, illetve középfokú szakképesítést igényel (ez természetesen csak a 18. életévét már betöltött fiatalok esetében jöhet számításba), és a középfokú végzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkezik, részére magasabb összegű, ún. garantált bérminimum jár. Ennek összege 2013-ban: havibér esetén 114 000 Ft/hó, hetibér esetén 26 250 Ft/hét, napibér esetén 5 250 Ft/nap és órabér esetén 656 Ft/óra.

kötelezettségeire is. Alább ezt ismertetjük: Munkáltató az, aki munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztat. Pl. munkaviszonyban, a közfoglalkoztatási, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, közérdekű önkéntes, vagy szervezett társadalmi munkában stb. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása a munkáltató feladata.

A munkáltatók főbb kötelezettségei Továbbá a hivatal tájékoztat még a dolgozók jogain, kötelezettségein kívül a munkáltatók főbb 6

Munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a dolgozó egészségét, testi épségét ne károsítsa.

2013. augusztus

A munkáltatók legfontosabb feladatai: – A veszélyek elleni védekezés módját meghatározni, tevékenységét a munkavédelemre vonatkozó szabályok szerint végezni; – biztosítani a munkavégzés tárgyi (pl. létesítmény, munkaeszköz, egyéni védőeszköz), és személyi (pl. létszám, oktatás, e.ü. alkalmasság, szakképzettség, ismeretek, készség, jártasság) feltételeit; – alkalmazni a munkafolyamatra, a használt anyagokra vonatkozó előírásokat; – biztosítani az elsősegélynyújtás feltételeit, mentési tervet készíteni;

Kereskedelmi Élet

– az előírt eljárások elvégzését biztosítani, (pl. üzembe helyezés, felülvizsgálatok, kockázatértékelés, munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálása); – a szükséges utasításokat és tájékoztatást a munkavégzést megelőzően a munkavállalónak megadni és rendszeresen meggyőződni, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket; – a munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatok - szakember általi - ellátásáról gondoskodni.

Megjelent a nemzeti dohányboltokra vonatkozó, készletnyilvántartásról szóló kormányrendelet Megjelent a dohánytermék-kiskereskedők által vezetendő nyilvántartásokról, valamint a dohányboltban forgalmazott egyes termékekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről szóló kormányrendelet. A dohánytermék-kiskereskedő a készletéről, illetve annak forgalmáról a 2012. évi CXXXIV. törvény 15/B. §-ában meghatározott nyilvántartás-vezetési, illetve adatszolgáltatási kötelezettségét a 244/2013.(VI.30.) Kormányrendeletben meghatározott tartalommal, formában és módon 2013. szeptember 1. napjától köteles teljesíteni. Az adatszolgáltatást a vállalkozóknak minősített nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszeren keresztül, legalább naponta kell majd a részvénytársaságnak elektronikus úton elküldeni. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. rövid időn belül az alkalmazható készletnyilvántartó rendszerekre vonatkozóan minősítési rendszert fog működtetni, melynek feltételrendszerét a Zrt. a www.nemzetidohany.hu oldalon tesz közzé. A minősítési rendszer által alkalmasnak talált és igénybe vehető rendszerek és eszközök listáját, a részvénytársaság a honlapján folyamatosan közzé fogja tenni.

A nem nyerőknél megmaradt dohánytermékeket a nagykereskedő visszavásárolja.

A dohánytermék-nagykereskedő köteles az általa értékesített és a kiskereskedőknél az átmeneti időszakot, azaz 2013. július 16-t követően megmaradt– sértetlen csomagolású – dohánytermékeket a kiskereskedő kérésére 30 napon belül azon az áron visszavásárolni, amelyen a dohánytermék a kiskereskedő részére értékesítésre került. Tekintettel arra, hogy a dohánytermék kiskereskedelemi tevékenységre vonatkozó koncessziós jogosultsággal nem rendelkező kiskereskedők 2013. július 16-a éjfélig jogosultak a készletükön lévő dohánytermékek értékesítésére, így a visszavásárlásra nyitva álló 30 napos határidő legkorábban e határnaptól számítandó.

FOKOZOTT FOGYASZTÓVÉDELMI ELLENŐRZÉS A TRAFIKOKBAN A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság kiemelt ellenőrzések keretében vizsgálja azt, hogy a július 1jét követően megnyitott Nemzeti Dohányboltokban kiszolgálják-e a 18 éven aluliakat. Az idegenforgalmi főszezonban végzett hatósági ellenőrzések során az eddigiekben is voltak vizsgálatok e tárgykörben, azonban az új szabályozás hatályba lépését követően a hatóság fokozott rendszerességgel és a jogszabályban megkövetelt szigorral lép fel a fiatalkorúak kiszolgálása ellen.

7

Kereskedelmi Élet

2013. augusztus

Rövid híreink Borravaló és az online kassza Aktuális kérdés terjed a vendéglátósok körében: az online-kassza használatával milyen szabályok érvényesek a borravalóra? A fenti, sokakat érintő kérdést az Adózóna szakértőjének tette fel egy vendéglátós vállalkozó. A szakértő szerint már a borravaló és a szervizdíj (felszolgálási díj) különbözőségét is érdemes vizsgálni. A szervizdíj a magánszemély által jogszabály szerint megszerzett bevétel, a borravalóval pedig a vendég az elégedettségét fejezi ki, amiért pénzt ad a pincérnek. Utóbbi nincs belekalkulálva az árba, ezért nem lehet a kasszában tartani. A szervizdíj áfa-tartalmú, mivel a szolgáltatásnyújtás adóköteles. „A pénztárgép által kiállított nyugtában, illetve ha a vevő számlát kér, a számlában a szolgáltató köteles az értékesített étel, ital felszolgálása mellett elkülönítetten feltüntetni a kapott felszolgálási díjat is. Mindez független attól, hogy a felszolgálási díjat készpénzben vagy bankkártyás fizetéssel juttatják. A felszámított felszolgálási díjat havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek kifizetni. A kifizetésnek meg kell egyeznie a befolyt felszolgálási díj általános forgalmi adóval és

Drágul a készpénzfelvétel és a céges telefonálás 2013. 08. 01.-től Készpénzfelvétel – az eddigi 3 ezrelékkel szemben 6 ezreléket kell fizetni, vagyis minden ezer forint után hat forintot. Az adónak nem lesz felső korlátja (ami eddig 6 ezer forint volt) Elektronikus bankolás – az eddigi kétezrelékes illeték három ezrelékre emelkedik, de a felső korlát megmarad. Kamatadó – augusztus 01-től 6 % egészségügyi hozzájárulás terheli még, ezt a bankoknak automatikusan le kell majd vonniuk. Telefonadó – céges előfizetők esetében percenként és sms-enként 3 forint (eddig 2 forint volt), az adó felső korlátja 5 ezer forint lesz augusztustól (eddigi 2 500 forint volt)

8

nyugdíjbiztosítási járulékkal (15 százalék) csökkentett összegével.

Borravaló Ettől eltér a borravaló, amit ugyan a felszolgálási díj bevezetése esetén is kaphat a felszolgáló. A borravalót a vendég a teljesítést követően a teljesített szolgáltatásnyújtás ellenértékének megfizetésével egyidejűleg nyújtja. Összege nem szerepel sem a pénztárgép nyugtáján, sem a kért számlában. A felszolgálási díj és a borravaló adómentes bevétel az szja-törvény értemében. A magánszemélynek adóbevallásában fel kell tüntetnie a felszolgálási díjat és a borravalót is. Ugyanakkor a vendéglátó üzlet felszolgálója döntése szerint, a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15 százalék nyugdíjbiztosítási járulékot fizet(het), amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. Ezt a döntését az adóbevallásában kell feltüntetnie, és a bevallás beadásának határidejéig kell megfizetnie a nyugdíjbiztosítási járulékot. Ha valamiért a munkáltatóhoz folyik be a borravaló, akkor annak összegét a munkáltató osztja el, és az bérjövedelemként adóköteles (például, ha a vendég bankkártyával fizet, és így ad borravalót a szolgáltatásért cserébe)”

INGYENES JOGI SEGÍTSÉG! Észak-Magyarországi JOGPONT + MINI Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2013. június 01. napjától az Új Széchenyi Terv keretében a TÁMOP 2.5.3.B-12/1-2012-0003 számú projekt keretében bővült a jogi szolgáltatásnyújtás az ÉszakMagyarországi JOGPONT+ MINI Hálózat keretében, melyet a régióban 17 db irodában működtetünk, egészen 2014. november 30-ig. A szolgáltatás jogterületei: Munkajog, TB, vállalkozási és cégjog, családjog, pénzügy és adótanácsadás, közigazgatás jog A jogpont irodák ügyfélfogadási idejének, helyszíneinek részletes bemutatása a hírlevél hátoldalán található, valamint további információ kérhető szervezetünk titkárságán is.

2013. augusztus

Kereskedelmi Élet

Kötelező Nemzeti Agrárgazdasági Kamarai regisztráció 2013. 07. 31.-ig Regisztrációra kötelezett minden olyan Magyarországon tevékenykedő természetes személy és gazdálkodó szervezet, aki a törvény alapján az agrárkamarai tagságra kötelezetté válik, azaz: • Őstermelőként és/vagy egyéni vállalkozóként agrárgazdasági tevékenységet folytat, vagy • gazdálkodó szervezetként Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott és agrárgazdasági tevékenységet folytató jogi személy A kamarai nyilvántartásba vétel díja 5.000,-Ft, mely tagdíj köztartozásnak minősül, így a tagdíj meg nem fizetése esetén azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. A kamarai hozzájárulást 2013.08.31-ig kötelező megfizetni. Az agrárkamarai hozzájárulásra kötelezettek körét jogszabály határozza meg TEÁOR-ÖTVJ szerint, melyből néhányat az alábbiakban emeltünk ki: Az ÖTVJ (Önálló Vállalkozói Tevékenységi Jegyzék) számok között kiskereskedelmi kategóriában csak a következő tevékenységek szerepelnek:

Már „zöld számon” is értesítheti a hatóságot a panaszos Akár már az üzletekből, vásárokból vagy a büfékből, vendéglőkből, éttermekből is értesíthetik a fogyasztók a hatóságokat – egy ingyenesen hívható, úgynevezett zöld számon, a nap minden szakában –, ha élelmiszerrel kapcsolatos panaszuk van. A szabálytalanságok hatékony és gyors kivizsgálását, s ezzel együtt az élelmiszer-biztonsági kockázatok csökkentését segíti elő a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) ingyenes telefonos szolgáltatása, a Zöld szám, tájékoztatja a közvéleményt a hivatal. A fogyasztóbarát szolgáltatás megismertetésére a

475206 Mezőgazdasági eszköz kiskereskedelme 477302 Állatgyógyászati készítmény kiskereskedelme 477601 Virág-, koszorú-, dísznövénykiskereskedelem 477602 Hobbiállat eledel és takarmány kiskereskedelem 477603 Dísznövényi szaporítóanyag kiskereskedelem 477604 Műtrágya és agrokémiai termék kiskereskedelem A zöldség-gyümölcs, a hús, húskészítmények, a tejtermék, tojás, zsiradék kereskedelem csak kül-, és nagykereskedelem kategóriában szerepel a listában, tehát a kiskereskedelem nem. A teljesség igénye nélkül az ÖTVJ számok között a következő gyártási tevékenységek szerepelnek még: 107101 Kenyér, péksütemény és egyéb pékáru gyártása m.n.s. 107102 Friss cukrásztermékek készítése (nem közvetlen fogyasztásra) 107103 Friss kürtöskalács készítése (nem közvetlen fogyasztásra) 107201 Egyéb tartósított lisztes készítmény és sütemény gyártása 107202 Keksz - és ostyagyártás 110702 Szikvízkészítés

NÉBIH országos reklámkampányt indított. A Zöld számon (06 80263244) a fogyasztó bejelentést tehet minden olyan esetben, amikor élelmiszerrel kapcsolatos biztonsági problémát tapasztal. Ilyen például a lejárt fogyaszthatósági vagy minőség-megőrzési idő, jelöletlen élelmiszer, visszafagyasztott termék, higiéniai problémák az elárusító- vagy vendéglátóhelyen. A konkrét élelmiszer-higiéniai probléma bejelentése lehetőséget ad arra, hogy a szakemberek a vizsgálatot gyorsan és célzottan, az adott helyszínen elvégezzék. A fogyasztói bejelentések elősegítik, hogy a hivatal hatékonyan tudjon reagálni egy konkrét problémára.

Trafikpályázat újra 162 településen 180 trafikkoncesszió elnyerésére lesz lehetőség A július 26-ai dátummal közzétett pályázati felhívás értelmében azokat a trafikhelyeket fogják újra meghirdetni, amelyeket a korábbi – április 23.,

illetve július 17. – kiírást követően eredménytelennek ítéltek meg. A pályázati kiírás még nem jelent meg, azonban várható a napokban, mely tartalmazza majd a pályázat beadási határidejét is. 9

Kereskedelmi Élet

2013. augusztus

A vállalkozóknak kevesebb is lehet a banki díjaik költsége Spórolhatnak a tranzakciós költségeken a cégek, ígérik a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, mert a tárca egy egyszerű adózási szoftvert fejlesztett ki a vállalkozásoknak. A cégek, az egyéni vállalkozók ezen túl egyetlen pénzmozgással róhatják le közterheiket az egyszerűsített adóbefizetés részletszabályairól hamarosan megjelenő rendelet alapján, számolt be

Módosul a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény Jön a „kocsmaadó” 2013. 08. 01.-től A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete – a helyi sajátosságok figyelembevételével – rendeletben szabályozhatja a) az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét, valamint b) a világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzletek 24 és 6 óra közötti nyitva tartásával összefüggő – a közbiztonság, illetve a köztisztaság fenntartásához kapcsolódó – többletfeladatokhoz igazodó összegű felügyeleti díjat.” A felügyeleti díjat a helyi rendelet legfeljebb 20 Ft/fő/éjszakai nyitvatartási nap mértékben

az Origo a Magyar Nemzet (MN) információjára hivatkozva. Az új módszerrel a vállalkozások akár havonta is jelentős összeget takaríthatnak meg. A korábbi fél tucat, vagy annál is több átutalás helyett mindössze egy utalás banki díját kell majd megfizetni. Az ügyfélkapun keresztül lesz elérhető a rendszer. Abban az ügyfél tételesen megjelölheti, hogy mely adónemekre kíván utalni, ez alapján a rendszer fizetési megbízást készít, amit megküld a cég bankjának. A részletekről későbbi hírlevelünkben számolunk be.

határozhatja meg. A felügyeleti díj összege az üzlet éves korrigált iparűzési adóalapjának 0,5%-át nem haladhatja meg. A felügyeleti díj alapja vendéglátó üzletek esetén a működési engedélyben vagy igazolásban meghatározott befogadóképesség, egyéb üzletek esetében az alapterület alapján számított 3 négyzetméterenként egy fő. A felügyeleti díjat negyedévente, az azt követő hónap 15-éig kell megfizetni az illetékes önkormányzat erre a célra létrehozott számlájára. A felügyeleti díjat az önkormányzat kizárólag a felügyeleti díj fizetésére kötelezett üzletek által közvetlenül vagy közvetve okozott, a települési önkormányzatot egyébként terhelő közbiztonsági, illetve köztisztasági feladatokat meghaladóan az éjszakai nyitva tartással összefüggésben keletkező – az önkormányzat által elkülönítetten kimutatott – közbiztonsági, illetve köztisztasági többletfeladatok ellátására fordíthatja.

Jegybanki alapkamat változás Tájékoztatjuk Önöket, hogy a Monetáris Tanács 2013. július 23-i ülésén hozott közlemény szerint a jegybanki alapkamat mértékét 4,25 %-ról 25 bázisponttal csökkentette, és 2013. július 24-i hatállyal 4,00 % mértékben határozta meg. Üzemanyagárak A 2013. júliusban és augusztusban alkalmazható üzemanyagárakról tájékoztatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). 2013. augusztus 1-je és augusztus 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról Ólmozatlan motorbenzin

414 Ft /l

Ólmozatlan motorbenzin

Gázolaj

420 Ft /l

Gázolaj

418 Ft /l

Keverék

448 Ft /l

Keverék

445 Ft /l

LPG autógáz

279 Ft /l

LPG autógáz

279 Ft /l

ESZ-95 Ólmozatlan motorbenzin

10

2013. július 1-je és július 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról ESZ-95 Ólmozatlan motorbenzin

414 Ft /l

2013. augusztus

Kereskedelmi Élet

PÁLYÁZAT!!! A szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész 2013. évi decentralizált beruházási keretéből, a szakképzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházások támogatására pályázatot írt ki, melynek beadási határideje 2013. szeptember 10. Pályázatot nyújthatnak be: a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek, azon iskolarendszerben tanulók vonatkozásában, akiknek a gyakorlati képzését tanulószerződéssel folytatják

Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása az Észak-magyarországi régióban Európában egyedülálló módon, az Új Széchenyi Terv keretében hamarosan megnyílik az a pályázati lehetőség a 18 és 35 év közötti (vagy 0-6 éves gyermek nevelése esetén 18 és 40 év közötti) fiatalok számára, melynek keretében térítésmentesen vehetnek részt vállalkozói képzéseken. A sikeres vizsga és az országosan egységes szempontrendszer és módszertan alapján jóváhagyott üzleti terv birtokában a fiatalok ezt követően maximum 3 millió, társas vállalkozás esetén legfeljebb 6 millió Ft támogatásra pályázhatnak. Önerő 10 %

Felhívjuk Tagjaink figyelmét, hogy szervezetünk az érdeklődő és pályázó tagjai részére segítséget nyújt a pályázatok elkészítéséhez és az ezzel kapcsolatos információkról részletes tájékoztatást adunk, keressék megyei szervezetünket. (Tel.: 06-46-508-895, 46/508-896, e-mail: [email protected])

Nemzeti Dohányboltot nyitott szervezetünk elnökségi tagja Több, mint 5000 dohánybolt nyitott meg július 01 napjával egységes arculattal, köztük Sajóbábonyban Gazda Lajos kereskedő vállalkozó is, a KISOSZ BAZ megyei egyesületének elnökségi tagja. Közel három évtizede kereskedő vállalkozó, kezdettől aktív tagja a megyei KISOSZ szervezetének. A közismert és megbecsült zöldséggyümölcs- élelmiszerkereskedő a 90-es évek elejétől szervezetünk megyei küldöttje, 2011. május óta elnökségi tagja is. Az Országos Szövetség 2006. évi tisztújító közgyűlésén KISOSZ Emlékérmet kapott. Gazda Lajos az 1981. év óta folytatott zöldséggyümölcs és vegyes élelmiszer kiskereskedelmi tevékenységét 2012. decemberében befejezte, ezért döntött úgy 2013. februárjában, hogy a dohánytermék kiskereskedelmi jogosultság átengedésére vonatkozó nyilvános koncessziós pályázati kiírása alapján pályázatot nyújt be koncessziós jog elnyerésére. Trafikpályázatát megyei szervezetünk készítette el. A szervezetünkkel, több alkalommal történt szakmai konzultáció és a sikeres pályázati anyag elkészítését követően, a benyújtott pályázat pozitív elbírálásban részesült. Kereskedő, vállalkozó

tagunk 1994. év óta a Szerencsejáték Zrt. által szervezett sorsolásos játékok lebonyolításával is foglalkozik, mely tevékenységet jelenleg is tovább üzemelteti a dohánytermékek értékesítése mellett, Sajóbábony település központjában.

Megyei szervezetünk, mint munkaadói érdekképviselet ellátásához és legitimitásához szükségesek a tagsági hozzájárulások. Ennek érdekében kérjük tagjainkat, hogy tagsági díj befizetéseiket időben teljesíteni szíveskedjenek. Jelen tájékoztatónkhoz mellékeljük a tagsági díj fizetési egyenlegközlőjét, valamint a befizetési csekket, hogy mindenki rendezni tudja a tagdíj fizetési kötelezettségét. Természetesen a befizetést követően a számlát megküldjük a költség elszámolás érdekében. Számítva megyei szervezetünkhöz tartozó közösségi erősítésére kívánunk Önnek és családjának sikeres vállalkozói tevékenységet.

SZÉCHENYI TERV

Ügyfeleinknek a régió 17 Jogpont+ MINI irodájában nyújtunk INGYENES jog- és információs szolgáltatást munkajogi, cégjogi, TB, családjogi, közigazgatási jogi és magánszemélyeknek adójogi kérdésekben. Az ország jogrendszerét kiválóan ismerő, gyakorló ügyvédekkel dolgozunk együtt. Bizalommal fordulhat hozzánk!

+

Jogpont MINI irodák a régióban: Emőd, Hunyadi u. 27-29. Alsózsolca, Görgey u. 1. Tokaj, Rákóczi u. 43. Putnok, Tompa u. 33. Szikszó, Rákóczi u. 8. Encs, Petőfi u. 62. Tiszalúc, Széchenyi u. 2. Felsőzsolca, Szent István u. 21. Mályi, Deák F. u. 29. Szendrő, Hősök tere 1. Nyékládháza, Mikszáth K. u. 1. Aggtelek, Kossuth L. u. 8. Lőrinci, Szabadság tér 26. Füzesabony, Rákóczi u. 69. Kál, Szent István tér 2. Rétság, Kossuth L. u. 1-3. Diósjenő, Szabadság u. 31.

Hétfő 15.00 -19.00 (kéthetente) Kedd 15.00-19.00 (kéthetente) Kedd 14.00 -16.00 Csütörtök 16.00 -18.00 Péntek 13.00 -17.00 (kéthetente) Szerda 16.00 -18.00 Csütörtök 15.00 -17.00 Péntek 14.00 – 18.00 (kéthetente) Kedd 16.00 -20.00 (kéthetente) Hétfő 16.00 – 18.00 Hétfő 16.00 - 20.00 (kéthetente) Hétfő 13.30 – 15.30 Hétfő 14.00 – 16.00 Hétfő 14.00 – 18.00 (kéthetente) Szerda 16.00 – 18.00 Szerda 16.00 – 18.00 Hétfő 15.00 – 17.00

Projektiroda: 1134 Budapest, Kassák Lajos út 69-71. Telefon: 06-1/322-0464 E-mail: [email protected] TÁMOP- 2.5.3.B-12/1-2012-0003

Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége