B-A-Z. M. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Irinyi János Szakközépiskolai Tagiskolája

B-A-Z. M. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Irinyi János Szakközépiskolai Tagiskolája 3700 Kazincbarcika, Egressy Béni út 1. Tel: (06-48) 311-422;

E-mail: [email protected] Fax: (06-48) 311-763

Helyi tanterv

1

I.

Az iskola képzési rendje Beiskolázási terv SZAKKÖZÉPISKOLAI OSZTÁLYOK

8. osztály utáni általános műveltséget megalapozó képzés (képzési idő: 4 év) Szakmacsoport

Évfolyamonkénti osztályok száma

Összes osztály

közgazdasági közgazdasági * elektrotechnika-elektronika informatika ÖSSZESEN:

1 1 1 2 5

4 5 4 8 21

* Öt évfolyamos, a kilencedik osztályban angol kezdő és haladó nyelvi előkészítő képzéssel Az egyes szakmacsoportokban indítandó osztályok száma minden évben a jelentkezések arányától függ. I.1

A képzés szakaszai Az 1998/99. tanévtől megkezdődött a szakképzési rendszer átalakulása. A legfontosabb változás, hogy a szakképzés, a konkrét OKJ szerinti szakképesítés megszerzése csak az érettségi vizsga után kezdődik. A szakközépiskolákban ezért megváltozik az iskola szerkezete, a képzés ideje és tartalma. Iskolánknak az 1998/99. tanévtől négy általános műveltséget megalapozó, úgynevezett középiskolai évfolyama - melyen középiskolai nevelés és oktatás folyik - és szakképzési évfolyama van. Az iskolánkba jelentkező 8. osztályos tanulók először befejezik a 9 - 12. (13.) évfolyamot, melyen  általános műveltséget megalapozó oktatás és ennek keretében szakmai előkészítő ismeretek átadása,  érettségi vizsgára való felkészülés,  felsőfokú iskolai továbbtanulásra való felkészülés, valamint  szakképzésbe való bekapcsolódás előkészítése folyik. Az általános műveltséget megalapozó 4 (5) év alatt (középiskolai évfolyam) főként közismereti tantárgyakat, idegen nyelvet (nyelveket), informatikai és számítástechnikai ismereteket, és széleskörű, jól konvertálható, több szakterületen is felhasználható szakmai előkészítő ismereteket tanulnak a tanulók. Így a fiatalok felkészülhetnek a gyors munkaerő piaci irányultságú szakképzésre és az életpályán többször szükséges szakmaváltásra.

2

A 12. (13.) évfolyam befejezése után a tanuló felsőoktatási intézményben vagy a szakképzési évfolyamon folytathatja tanulmányait. A szakképzési évfolyamon iskolánk az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések körében felkészít szakmai vizsga letételére. I.2

Képzési specialitások, irányok Az 2004/2005. tanévtől kezdve a megyei fejlesztési tervvel összhangban az alábbi osztályok működnek az intézményben: Idegen nyelvi előkészítő évfolyam: Az idegen nyelvi előkészítő évfolyam célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása, vagyis a használható nyelvtudás biztosítása. A 13. évfolyam végére legyenek képesek a tanulók az adott nyelvet használni személyes, oktatási, közéleti és szakmai környezetben, alakuljon ki bennük igény az adott nyelven beszélő népek kultúrájának a megismerésére, valamint legyenek képesek önállóan fejleszteni tudásukat. A nyelvi előkészítő évfolyamon a tanulók tudásának el kell érnie a nemzetközi A2 szintet, a 13. évfolyam végére a B2 szintet. A nyelvi előkészítő évfolyamon (9. évfolyam) egy angol és egy német nyelvi csoport indul, 16-18 fővel. Mindkét csoportot két-két tanár oktatja. Ezen az évfolyamon a nyelven kívül informatikát oktatunk, illetve a készségfejlesztés a cél magyarból és matematikából. Elengedhetetlen a kommunikációs készségek fejlesztése és az egészséges életmódra nevelés miatt a testnevelés órák biztosítása. 10. évfolyamtól a nyelvi előkészítő évfolyam közgazdasági szakmacsoportos osztályként működik tovább. Elektrotechnika - elektronika szakmacsoport: A képzés célja, egy nemzetközileg elismert minősítésének megfelelő, korszerű általános műveltség és elektronikai szakmai alapismeretek nyújtása. Intenzív idegen nyelv oktatással, és európai színvonalú eszközháttérrel. A képzés során a tanulók szakmai elméleti és természettudományi ismereteket sajátítanak el. Az alapképzésre differenciált képzési idővel ráépíthető szakmunkás -, vagy technikus képesítés és különböző villamos szaktanfolyami képesítés. Közgazdasági szakmacsoport A képzés célja, hogy a kor igényeinek megfelelően általános műveltséggel rendelkező fiatalokat képezzenek, akik a közigazgatás valamilyen területén, pénzintézetekben, a bankszakmában, állami vagy magán vállalkozóknál jó szakemberekként megállják a helyüket. Alapos képzést kapnak a közismereti tárgyakból és megismerkednek az úgynevezett széles alapú szakmai ismeretekkel. Magas óraszámban tanulnak számítástechnikát és idegen nyelvet. A szakmai alapozó képzés során megismerkednek az ügyintézés folyamataival, gyakorlatával, az államigazgatás eljárásaival, a szakmai specializációkkal. A szakmai

3

specializációk köre a társadalom igényeihez alkalmazkodva állandóan bővül, alakul. Informatika szakmacsoport: A képzés célja olyan emberek képzése, akik az élet minden területén széleskörűen alkalmazott számítógépek működéséhez szükséges korszerű szoftver és hardver ismeretekkel rendelkeznek, műveltek és idegen nyelven kommunikálni képesek. Szakterületükön ez a nyelv célszerűen az angol. Nyitottak az új dolgok iránt, és kellő kitartással, szorgalommal, önállósággal rendelkeznek azok megismeréséhez. A képzés első négy évében a hangsúly a közismereti, általános műveltségi szintet növelő tárgyak tanulásán van. Szakmai területen a szakmai orientációt az első két évben az informatika segíti. A 11-12. évfolyamon folyó szakmai alapozás biztosítja az érettségi utáni szakmai képzéshez szükséges számítástechnikai, elektronikai és mérési ismereteket. A képzés során a tanulók alkalmassá válnak arra, hogy az informatika szakmacsoporthoz tartozó szakmákban szakképesítést, illetve informatikára épülő szaktechnikusi képesítést szerezzenek. Alkalmazási szinten elsajátítják a szövegszerkesztő, a táblázatkezelő, a műszaki rajzoló, a kiadványszerkesztő, a folyamatirányító, az adatbázis kezelő programok használatát, bevezetést nyernek a programkészítés világába, elektronikai, telekommunikációs és adatátviteli rendszerismereteket szereznek. A modulrendszerű tananyag felépítés hozzájárul ahhoz, hogy a képzés rugalmas legyen, a munkaerő piaci igényekhez igazodhasson.

II.

A tanulók munkájának ellenőrzése

A KT 70. §- a rendelkezik a tanulók tudásának, előmenetelének magatartásának értékeléséről és osztályzatokról. Ennek érdekében a tanulók munkáját folyamatosan, rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell. Az ellenőrzés történhet szóban és írásban, a tanulói aktivitás értékelésével, témazáró dolgozatok, tematikus tesztek, feladatlapok íratásával, félévkor és évvégén hatékonysági vizsgálattal. A tanulók jeggyel történő osztályzatát a szaktanárok minden esetben szóbeli értékeléssel egészítik ki. A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma heti 1 -2 órás tantárgyakból félévenként 3, 4, a heti 3 vagy annál nagyobb óraszámú tantárgyaknál havonta legalább egy érdemjegy legyen! Csak így osztályozható a tanuló. A tanulók értékeléséről a szülőket az ellenőrző útján, szülői fogadóórákon és szülői értekezleten tájékoztatni kell. A tanulók tudásának értékelése félévkor illetve évvégén az évközi érdemjegyek, osztályzatok alapján történik. Ezt a szaktanár végzi el. Ha az év végi osztályzat lényegesen eltér az évközi érdemjegyektől - a szaktanár véleményének kikérése után - a tantestület azt módosíthatja. Az írásbeli dolgozatokat két héten belül ki kell javítani, a kijavított dolgozatokat a tanulóknak betekintésre vissza kell adni. Írásbeli dolgozatok értékelésénél lehetőleg pontozást kell alkalmazni. Elégséges érdemjegy 30 %os teljesítményre adható. Közepes 50%-ra, jó 75 %-ra, jeles 90 %-os teljesítményre adható.

4

II.1 A tanulók magatartásának értékelése Példás (5)

 ha a munkájával, jó kezdeményezésével tesz valamit a közösségért, vagy ha a rábízott feladatokat kifogástalanul elvégzi. Magatartásával, kulturált viselkedésével példát mutat. Durva szavakat még véletlenül sem használ. A házirend előírásait betartja. Nincs igazolatlan órája, fegyelmező intézkedésben nem részesült.

Jó (4)

 iskolai viselkedése általában kifogástalan, a házirendben leírtakat betartja. Igazolatlan órája egynél nem több, csak szaktanári illetve osztályfőnöki figyelmeztetésben részesült.

Változó (3)

 ha a házirendben leírtakat nem mindig veszi tudomásul. Magatartásával zavarja a tantárgyi órákat, ha többször kapott osztályfőnöki intőt, illetve igazgatói figyelmeztetést, intést, igazolatlan órája öt óráig terjed.

Rossz (2)

 ha fegyelmezetlenségével rossz példát mutat, fegyelmi büntetésben részesült, igazolatlan óráinak száma ötnél több.

II.1.1 A tanulók szorgalmának értékelése Példás (5)

Jó (4) Változó (3)

Hanyag (2)

 ha a tanítási órákra való felkészülése képességeihez mérten kifogástalan, tanórákon aktív.  ha iskolai tanulmányi munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi  ha iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Jóval képességei alatt teljesíti tanulmányi kötelezettségét. Egy-két tantárgyból megbukik.  ha képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Három vagy több tantárgyból megbukik.

Maximum két jegy eltérés lehet a magatartás és szorgalom jegyek között.

5

III.

Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók értékelésében betöltött szerepe

III.1 Írásbeli és szóbeli beszámoltatás Egy-egy nagyobb téma feldolgozását általában témazáró dolgozat zárja le.  Az írásbeli témazáró dolgozatok időpontját a tanulókkal legalább egy héttel előre közölni kell.  A megbeszélt időpontot a szaktanár - ceruzával - bejegyzi a naplóba.  Alapelv, hogy egy tanítási nap maximum két témazáró dolgozatot írjanak a tanulók. A több óra anyagát átfogó témaközi dolgozatok íratását is be kell jelenteni:  1-2 órás tárgyak esetében egy héttel előre;  több órás tárgy esetén a dolgozat íratása előtt két tanítási órával.  Ezek időpontja nem eshet egybe a témazáró dolgozatok írásának időpontjával.  Itt is szem előtt kell tartani, hogy legfeljebb két témaközi dolgozatot írhatnak a tanulók egy napon, (vagy egy témaközi és egy témazáró dolgozatot).  Az időpontját szintén jegyezzük be a naplóba. Az érettségi esztendejében a tanulók számára ajánlatos kis érettségi dolgozat írása, de ennek időtartama nem haladhatja meg a 3 tanítási órát. Évente egy vagy két alkalommal sor kerülhet ún. évfolyamdolgozat íratására, amelynek eredményei alapján elemezni lehet az egyes csoportok munkáját. A témazáró illetve témaközi dolgozatok mellett az adott napon a többi tantárgyból, kizárólag az aktuális tananyagból rövid írásbeli vagy szóbeli számonkérés lehetséges. A számonkérések tartalmát, rendszerességét, a javítás egységességét az egyes munkaközösségek külön szabályozták. A tanulók munkájának év végi vagy félévi értékelése az alábbi alapelvek szerint történjen:  Az írásbeli dolgozatok közül a témazáró dolgozatok értéke kétszeres súllyal szerepel. Hasonlóképpen a "kisérettségi" és az évfolyamdolgozatok érdemjegye is. A tanulók teljesítményének mérésekor figyelmet kell fordítani az önmagukhoz és képességükhöz mért fejlődésre. Az egyéni szóbeli és tanórai írásbeli számonkérések legyenek személyre szabottak. III.2 Értékelés moduláris oktatás esetén Az egyes modulokra egy jegyet kapnak a tanulók. Az osztályzatok kialakításánál az alábbi elveket követjük: − Ha azonos óraszámban szerepelnek a résztárgyak, akkor egyszerű számtani átlaggal képezzük az érdemjegyeket, kivéve, ha valamelyik résztárgyból elégtelenre áll. 6

− Ha nem azonos a résztárgyak óraszáma, akkor a heti óraszámok adják a súlyozás alapját, kivéve, ha a tanuló az egyik résztárgyból elégtelenre áll. − Amennyiben a komplex tárgy bármelyik részéből a diák elégtelent szerez, akkor a félévi vagy évvégi érdemjegye elégtelen. Javítóvizsgát a tárgyat alkotó valamennyi modulból tennie kell. III.3 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok Az élethosszig történő tanulás megalapozása csak úgy lehetséges, ha a tanuló megfelelő képességek és készségek, valamint alapvető tárgyi ismeretek birtokában van. Tanév közben szükséges az otthoni felkészülés szóban és írásban egyaránt. Ez lehet különböző formájú: pl. kiselőadás, házi dolgozat, projekt munka, feladatmegoldás, kísérletelemzés. A házi feladat lehet differenciált. A munkaigényesebb feladathoz adjunk több időt. A beadási határidőket a feladatok kiadásakor tisztázni kell. A házi feladat elkészítését azzal ösztönözhetjük, ha az órán számon kérjük a tanulótól. A házi feladat el nem készítéséért elégtelen nem adható, kivéve, ha előre jeleztük, hogy a házi feladat osztályozásra kerül. Az iskolai szünidő idejére az aktuális anyagból való felkészülést követeljük meg

IV.

Továbbhaladás az iskolában

A tanulók magasabb évfolyamra történő lépéséről a tantestület dönt. Magasabb évfolyamra léphet az a tanuló, aki az évfolyamra vonatkozó tantervi követelményeket teljesítette, tanév végén elégtelen osztályzata nincs, beleértve a javítóvizsga eredményét is. Javítóvizsga: − Javítóvizsgát tehet az a tanuló, akit a tantestület javítóvizsgára utasított. − Három vagy több tárgyból tantestületi határozattal tehet javítóvizsgát a tanuló, ha azt írásban kéri. Kérelmét az év végi osztályozó értekezleten az osztályfőnök terjeszti a tantestület elé. − A javítóvizsga anyaga megegyezik a tárgy adott tanévre vonatkozó teljes anyagával. Ez vonatkozik összetett tárgyakra is. − A javítóvizsga nem ismételhető. − Az a tanuló, aki a javítóvizsgán igazolt okból nem jelent meg, vagy azt igazolt okból megszakította, az igazgató által kitűzött időpontig, legkésőbb a vizsga napját követő három hónapon belül pótló vizsgát tehet. − A javítóvizsgák időpontja augusztus15. és 31. között van. − A javítóvizsga bizottságokat az igazgató jelöli ki. Osztályozóvizsga − A tantestület határozata alapján a tanuló osztályozóvizsgát tehet, ha hiányzása miatt nem osztályozható. (250 óra, vagy 30%) − Ha az osztályozóvizsgán a tanuló igazolt okból nem jelent meg, vagy azt igazoltan megszakította, illetve egy-két tárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a vizsga napjától számított három hónapon belül pótló, illetve javítóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott időpontban. 7

− Az osztályozóvizsga időpontja: félévkor - január év végén : 12. és 14. évfolyamon április vége 9-11. és 13. évfolyamon május vége − A kötelező tanulói foglalkozások részvétele alól felmentett tanulók a szorgalmi időszak fent meghatározott időpontjában adnak számot tudásukról. − A mindennapos iskolába járás alól felmentett tanuló osztályozó vizsgáját ugyancsak a fenti időpontban teheti le. − Az osztályozóvizsga bizottsága megegyezik a javítóvizsga bizottságával. Átlépés a 9. 10. évfolyamok elvégzése után: − A 9. és 10. évfolyamon teljes az átjárhatóság, különbözeti vizsgát nem kell tenni. − A 11 és 12. évfolyamon az igazgató különbözeti vizsga letételét írhatja elő a szakmai előkészítő tárgyakból. − Az átlépésre jelentkezni március 31-ig lehet. − A különbözeti vizsgák időpontja augusztus15. és 31. között van. − A különbözeti vizsga elégtelen osztályzata nem javítható. − A vizsgabizottságot (3 fő szaktanárt) az igazgató jelöli ki. − Az átlépés igazgatói engedéllyel évfolyam ismétléssel is történhet. − A tanuló 11. évfolyamra való felvételének feltétele, hogy a 10. évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítse. A felvételnek nem feltétele az alapműveltségi vizsga.

V.

Érettségi vizsga

A tanuló a 12. évfolyam követelményeinek teljesítése után érettségi vizsgát tehet. V.1 A középszintű érettségi vizsga tárgyai: Kötelező tárgyak:

magyar nyelv és irodalom történelem matematika, idegen nyelv

Kötelezően választható tárgyak:

szakmai előkészítő tárgyak informatika testnevelés fizika

A középszintű érettségi vizsga témaköreit 40/2002 (V.24) OM rendelet határozza meg. V.2 Emelt szintű érettségi vizsgák Emelt szintű érettségi vizsga tehető: magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv szakmai előkészítő tárgyak informatika fizika 8

Az érettségi vizsgák lebonyolításának rendjét, időpontjait az érettségi vizsgaszabályzat és a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szabályozza. Az érettségi vizsga tantárgyainak kötelező követelményeit az illetékes minisztérium határozza meg.

VI.

A tanulók fizikai állapotának mérése

A közoktatásról szóló törvény 41. § (5) kimondja, hogy „az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal”, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. A mérések bevezetése biztosítja a nevelési, oktatási intézményekben a tanulók fizikai állapotának megítélését. A mérési módszer kiválasztása és maga a mérés a testnevelők és testnevelést tanítók feladata. A tanulók testnevelési osztályzatának kialakításában a mérési eredmények alapján adott érdemjegy csak részjegyként szerepelhet, kiemelt figyelemmel a tanuló önmagához mért fejlődésére! El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése egy életre szóló motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és a nevelési-oktatási intézményekből kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres testedzés, a mozgás, a sport. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének mérésére közzétett próbák minden intézményben elvégezhetők. A próbák elvégzésével megbízható adatokat kapunk az aerob kapacitásról, amely a kardiorespiratórikus (keringési-légzési) rendszer állóképességének legjobb mérőszáma, valamint azon izomcsoportok erejéről, erő-állóképességéről, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leginkább igénybe veszünk. Az általános fizikai teherbíró-képesség fejlesztésének fő célja 

Az oktatás területén:

Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző szerepének növelése, népszerűsítése, tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fitness szintet elérje és megtartsa. 

Az egészségügy területén:

A testnevelők által mért adatok a védőnők, az iskolaorvosok vizsgálati adataival kiegészítve, együttesen nyújtanak felvilágosítást – a tanulóifjúság kardiorespiratórikus állóképességéről, izomerejéről vagy gyengeségéről – ezzel is segítve a gyógyítást, a betegségmegelőzést. A fizikai fitness-szint a legegyszerűbb módon: − az aerob kapacitással (alap állóképességgel) és az − izomerővel (általános fizikai teherbíró-képességgel) fejezhető ki. 9

Az aerob állóképesség mérésére ajánlott a - Cooper teszt : 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítsük futással (úszással) Az általános testi erő, erő-állóképesség méréshez az alábbi motorikus próbák ajánlottak - Helyből távolugrás (alsó végtag dinamikus erejének mérése) -Helyből 5-ös sorozatugrás, páros lábbal (alsó végtag dinamikus erejének mérése) - Egykezes labdalökés helyből, tömött labdával, az ügyesebb kézzel (a kar-, törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése) - Kétkezes dobás hátra, tömött labdával fej fölött (váll- és törzsizmok gyorsasági erejének mérése) - Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan (a vállövi és a karizmok dinamikus erő- és állóképességének mérésére) - Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan (csípőhajlító- és hasizmok erő- és állóképességének mérése) (120 db) - Hasonfekvésből törzsemelés és lengetés folyamatosan (hátizmok dinamikus erő- és állóképességének) (100 db) Az értékelés az alábbi pontrendszer alapján történjen:  0 - 20,5 pont = igen gyenge 21 - 40,5 pont = gyenge 41 – 60,5 pont = elfogadható 61 – 80,5 pont = közepes 81 – 100 pont = jó 101 - 120,5 pont = kiváló 121 – 140 pont = extra 

VII. A tankönyvek kiválasztásának elvei és a tankönyv ellátás rendje Államilag jóváhagyott tankönyv használható, amelynek kiválasztását a munkaközösség véleménye alapján a szaktanár végez a szülők véleményét kikérve. Figyelembe kell venni:  a tankönyv tartalma a helyi tantervvel szinkronban legyen,  alkalmas legyen a kompetencia alapú oktatás megvalósítására,  nyelvezete a tanulók életkorának megfelelő legyen,  szerkezete áttekinthető a tanulást elősegítő legyen,  szülők által megfizethető legyen  tartós legyen. Az intézmény az ingyenes tankönyvek egy részét – eleget téve a jogszabályok által előírt kötelezettségnek – az intézmény könyvtárából való kölcsönzéssel biztosítja.

10

VIII. Óratervek

nyelvi előkészítő évfolyam Tantárgy

Óraszám

Idegen nyelv

15

Informatika

4

Testnevelés

2,5

Osztályfőnöki

1

Magyar nyelv és irodalom

2

Kommunikáció

1

Matematika

3

Összesen:

28,5

11

Közgazdasági szakmacsoport antárgy Magyar nyelv és irodalom Idegennyelv Történelem és társ. ism. Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Gazdasági és jogi ism*. Viselkedéskultúra** Kommunikáció Gépírás** Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) Összesen Szabad órakeret: Csoportbontásra felhasználva  nyelv  informatika,  gépírás  viselkedéskultúra/kommuniká ció  szakm.alapi..

9. 4 5 2 3 1 1 1 1 1 2 2,5 1 2 1 2 -

Óraszám osztályonként 10. 11. 12. 4 4 4 5 5 5 2 3 3 3 4 4 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2,5 2,5 2,5 1 1 1 2 1 2 3 3

-

-

5

5

29,5 11

29,5 12

30,5 16

30,5 16

5 2 2 1

5 2 2 1

5 2

5 2

1

2

Megjegyzés KÉ KÉ KÉ KÉ

KVÉ

KVÉ KVÉ

KÉ = kötelező érettségi tárgy KVÉ = kötelezően választható érettségi tárgy A közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) szakmacsoportos alapozó tantárgy moduljai: Számvitel Statisztika Marketing

Elmélet 1 1 1

Gyakorlat 2 (csoportbontásban) -

12

Elektronikai szakmacsoport Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegennyelv Történelem és társ. ism. Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Elektronika-elektrotechnika szakmacsoportos alapozó ismeretek Elektronika- elektrotechnika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Összesen: Tanórán kívüli órakeret Szabad órakeretből felh:  Nyelv  informatika  gyakorlat*

9. 4 5 2 3 3 1 1 1 1 2 2,5 1 2

Óraszám osztályonként 10. 11. 12. 4 4 4 5 5 5 2 3 3 3 4 4 3 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2,5 2,5 2,5 1 1 1 2 3 3

3

3

5

5

31,5 11

31,5 11

30,5 16

30,5 16

5 2 3

5 2 3

5 2 5

5 2 5

Megjegyzés KÉ KÉ KÉ KÉ

KVÉ

KVÉ

KÉ = kötelező érettségi tárgy KVÉ=kötelezően választható érettségi tárgy

13

Informatika szakmacsoport Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegennyelv Történelem és társ. ism. Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Szakmacsoportos alapozó ism. Szakmacsoportos alapozó gyak.. Összesen Szabad órakeret: Csoportbontásra felhasználva  nyelv  alapozó gyak..  informatika .

9. 4 5 2 3 2 1 1 1 1 2 2,5 1 2 3 30,5 11

Óraszám osztályonként 10. 11. 4 4 5 5 2 3 3 4 2 2 1 1 1 1 1 2 2,5 2,5 1 1 2 3 3 5 30,5 30,5 11 16

5 3 2

5 3 2

5 5

Megjegyzés 12. 4 5 3 4 2 1 2,5 1 2 6 30,5 16

KÉ KÉ KÉ KÉ KVÉ

KVÉ KVÉ

5 6

KÉ = kötelező érettségi tárgy KVÉ = kötelezően választható érettségi tárgy

14

Oktatás szakmacsoport 9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

Magyar nyelv és irodalom

5

4

4

4

Történelem és társadalmi ismeretek

2

3

3

3

1

1

Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (csb)

4

4

5

5

Matematika

4

4

4

4

Ének-zene

1

1 1

1

Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3

3

2

2

Fizika

2

2

Földünk és környezetünk

2

2

2

2

Biológia

2

2

Kémia

2

2

Informatika (csb)

2

2

Szakmacsoportos alapozás

5

5

8

8

Kötelező órák száma

35

35

33

33

Választható foglalkozás / felzárkóztatás, érettségi felkészítő /

2

2

2

2

37

37

35

35

15

IX.

Részletes tantervek tantárgyi bontásban

IX.1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Közgazdaságtan, elektrotechnika-elektronika és informatika szakmacsoportokra. Évfolyam

9.

10.

11.

12.

Heti óraszám

2+2

1+3

1+3

1+3

Éves óraszám

74+74

37+111

37+111

32+96

Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tantárgy állandó értékeket és változó kultúrát közvetít. Tanításunknak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára. Tantárgyaink feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen. A magyar nyelv feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv és gondolkodás viszonyáról, a nyelv társadalmi szerepéről, az anyanyelv változásairól. Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szöveg pontosabb értőivé válhatnak, megismerhetnek, olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, helyzetek iránt. Megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, az átélt élménnyel gazdagodhatnak. Megszerezhetik a magyar és európai kultúra hivatkozási alapjául szolgáló műveltségi anyagot. Modellt kaphatnak az igényes önművelődésre. Kiemelt cél, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. Fontos, hogy a tanulók a 21. század információs világában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, személyes gondolat semmivel nem pótolható értékét. Fejlesztési követelmények A kulturált nyelvi magatartásra való felkészítés alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, a szöveg, és mondatfonetikai eszközök és a testbeszéd sikeres összehangolása, a megfelelő stílust és magatartást a különböző kommunikációs helyzetekben. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra vonatkozó tudásanyag bővítése. A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési jártasság színvonalának emelése a tanult ismeretekkel, és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmin kívül egyéb szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Fontos, a szövegek közötti kapcsolatok vizsgálata, a különböző megközelítések és műértelmezések összehasonlítása. A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. Kiemelkedően fontos, hogy kellő gyakorlatot szerezzenek a diákok az érvelés technikájában, a kreatív szövegalkotó tevékenységben. A változás szövegelemző eljárások önálló

16

használata biztosítja a művek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések szabatos, egyéni véleményt is kifejező bemutatását. A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe az interperszonális képességek alakítása /együttműködés a társakkal; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggései /. Feladat a kognitív képességek tevékenységben való alakítása is. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle információhordozók használata. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete alapkövetelményként jelenti a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek felismerését, fogalmi szintű meghatározását, a tanultak tudatos alkalmazását. Ezt kiegészíti a nyelv és a társadalom viszonyáról, a nyelvi folyamatokról szerzett tudás. Ezek alapozzák meg a nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felelős megítélését az aktív nyelvművelést, a saját nyelvi teljesítmény tökéletesítését. Fontos a kellő tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, korszakairól; a magyar nyelv és művelődés kapcsolatáról. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában követelmény annak megértése, hogy milyen érzelmeket, élményeket, jelentéseket közvetít az irodalom. Igény az irodalomtanítás élményszerűsége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók életproblémái között, valamint a kreatív, játékos feldolgozás is. Elvárható a művek tágabb kontextusban való látása. A teljesebb irodalomtudáshoz tartozik a magyar irodalom néhány jelentős témájának, kapcsolódási pontjának felismerése eltérő szemléletű művekben. Az irodalmi műveltség elsajátítása több összetevőből áll. Képesség a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére és szakszerű megfogalmazására; ennek résez a tájékozottság a magyar irodalom történetében és az európai irodalom kapcsolódási pontjaiban. Idetartozik az alapvető korstílusok és műfajok ismerete, néhány magyar klasszikus életútja, portréjának bemutatása. Fontos kiegészítő a tájékozódás a régió nevezetes emlékhelyeiről. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység meghatározó tulajdonság. Az irodalmi művek feldolgozásában a véleményeknek teret adó megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre; segíti a konfliktusok felfogását; ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre. Értékelés magyar nyelv: szóbeli: felelet az elméleti ismeretekből megnyilatkozás a tanórán kreatív feladat a nyelv használatáról írásbeli: témazáró feladatlap (minimum 1-1 félévente) helyesírási, nyelvhelyességi, stilisztikai, szövegalkotási és elemzési feladat irodalom fogalmazás nagydolgozat nyelvi szempontú értékelése (évi 3) kreatív feladat a nyelv használatáról. egyéb: tanulói gyűjtőmunka versenyen, pályázaton való részvétel. magyar irodalom: szóbeli: felelet az elméleti ismeretekből tanórai aktivitás, kreativitás kiselőadás memoriter irodalmi szövegek, szövegrészletek elemzése írásbeli: témazáró feladatlap (minimum 1-1 félévente)

17

elemző és értelmező feladat a tanult anyagból házi fogalmazás adott szempont alapján értekező fogalmazás nagydolgozat (évi 3) kreatív feladat, szövegalkotás egyéb: tanulói gyűjtőmunka versenyen, pályázaton való részvétel részvétel az iskola, a város, a megye kulturális életében műsoron való aktív közreműködés Tárgyi feltételek: segédkönyvek:

hangzó anyagok:

képi anyagok: eszközök:

egyéb:

az iskolai könyvtár megfelelő állománya (folyóiratok is) NAT és kerettanterv alapú tankönyv, szöveggyűjtemény, illetve feladatlap és munkafüzet – tanulónként és tanáronként 1-1 tanári kézikönyvek CD lemezek / műsorosak / kazetták / versekkel, versmegzenésítésekkel / videó kazetták / irodalmi anyagok feldolgozásaival, ismeretterjesztő jellegűek / diák / művészettörténeti, irodalmi, szemléltető jellegűek / reprodukciók CD lemezjátszó kazettás magnó videó magnó diavetítő számítógép / programokkal / internet színházlátogatás szereplési lehetőség / iskolai, városi műsorok / versenyek, pályázatok

9. évfolyam Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A kommunikációról tanultak felhasználása a tömegkommunikációs műfajok befogadása. A manipulatív szándék, a kommunikációs zavarok felismerése Kreatív gyakorlatok tömegkommunikációs műfajok alkotására A szereplők testbeszédének értelmezése a színpad, a film világában Szövegértés Szöveg-átalakítás, feldolgozás, tömörítés megadott szempontok alapján A szöveg makro- és mikroszerkezetének vizsgálata Az olvasott szépirodalmi művek többletjelentéseinek megkülönböztetése Műértelmezések összevetése Gyakorlatok a köznyelvitől elütő szövegek megértésére Szövegalkotás A kommunikációs helyzetnek megfelelő szabatos szövegalkotás

18

A címzettnek, a témának, a szituációnak megfelelő szóbeli megnyilatkozás Önálló állásfoglalás különféle műfajokban Kreatív gyakorlatok különféle helyzetekből, nézőpontból Jelenetek előadása, szövegek újraalkotása, átalakítása Szereplők feltételezhető gondolatainak megfogalmazása Rendezői utasítás írása egy-egy jelenethez Tanulási képesség Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben Ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása Önálló könyvtári kutatás A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről tanultak fogalmi szintű megnevezése, Az ismeretek önálló felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban; szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása Különféle szövegek önálló elemzése A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele Önálló hibajavítás a helyesírásban A szövegfonetikai eszközök szerepének felismerése és igényes alkalmazásuk Az irodalom és az olvasó kapcsolata Az irodalom mint valóságmodell és teremtett világ Ismeret a jelentés és hatás történeti feltételezettségéről és változásairól, a befogadás és jelentésadás történetiségéből Tapasztalatszerzés a görög-római antikvitás és a Biblia utóéletéről, hatásáról Toposzok, vándormotívumok felismerése, motivikus kontextusban való elhelyezése Irodalmi kifejezésformák Epikai művekben az idő- és eseményszerkezet felismerése; a cselekményszálak szétválasztása; esemény- és szövegszerkezet viszonyának vizsgálata A szerző, az elbeszélő, a szereplők megkülönböztetése; nézőpontok érzékelése; a szituáció azonosítása és értelmezése. Az előreutalások és késleltetések felismerése A leírások funkciójának értelmezése; a jellemzés eszközeinek azonosítása A vers beszédhelyzetének, a kompozíció meghatározó elemeinek, a ritmus és a rím, valamint egyéb jellemzők megállapítása, ismerete A dráma sajátosságainak / cselekmény, idő- és térkezelés, a tragédia és a tragikus hős, a konfliktus / A dráma és a színház kapcsolata az európai színjátszás története tükrében. Az olvasott művek elhelyezése korban, illetve a korokhoz kötődő témák problémák, meglátása a tanult művekben Egy-egy mű fogadtatása, jelentősége Kapcsolatok felismerése az európai és a magyar irodalmi alkotások, valamint az irodalom és más művészeti ágak között Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység Az irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról való tapasztalat felhasználása A művekben megjelenő emberi szerepek, normák és értékek felismerése és azonosítása Eltérő igazságok, különböző magatartásválaszok jellemzése Állásfoglalás írása egy-egy szereplő vagy egy egész mű értékrendjéről

19

MAGYAR NYELV Témakörök

Órakeret

Tartalmak

Fejlesztési feladatok

A 7 óra tömegkommunik áció

A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése Az információközvetítés műfajai, nyelvi

Helyesírás

12 óra

Helyesírási alapelvek A központozás

A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, gyakorlása az írásbeli szövegalkotásban. A helyesírás értelemtükröző szerepének megértése és tudatos alkalmazása.

A nyelvtani szintek grammatikája

24 óra

Hangtani ismeretek: hangállomány, hangtörvények Alaktan: szóelemek és kapcsolódásaik Szófajtan: a szófaj fogalma, a szófaji rendszer

Az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kötődő sajátosságok összevetése az általános nyelvészeti ismeretek felhasználásával. A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás). A nyelvtani ismeretek önálló alkalmazása a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Alapvető ismeretek felidézése a nyelvtípusokról.

A kommunikációs folyamat összetevőinek felismerése. Árnyalt, rugalmas alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben. A szöveg tartalmát megerősítő és megkérdőjelező gesztusok ismerete, törekvés ezek tudatos használatára. Megértésük (dekódolásuk) hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális hangzó és képi szövegekben; a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet). A testbeszéd, a térközszabályozás és az arcjáték néhány jelének ismerete, tudatos alkalmazása. Törekvés a szemkontaktus tartására a beszédpartnerrel. A szóhasználat, a szöveg hangzása és a gesztusok összehangolt alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben. A látottak (átéltek) és a feltételezések (pl. következtetések, hipotézisek) megkülönböztetése élménybeszámolókban. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális, hangzó és képi, valamint digitális szövegekben; a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet). Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. Az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója. A kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának képessége, a manipulációs szándék és a hibás következtetések, megalapozatlan ítéletek felismerése. kifejezés- formáinak, eszközeinek jellemvonásai.

20

Jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak önálló használata különböző szövegek Mondattan: osztályozás; a kritikai megközelítésében. szintagma Jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya

A szövegek szerkezete és szintaktikai szintje

12 óra

A szöveg és a mondat A szöveg felépítése, egységei A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés kapcsolóelemei A logikai kapcsolat, a hiány szerepe A szórend és az aktuális tagolás

A szöveg tartalmát megerősítő és megkérdőjelező gesztusok ismerete, törekvés ezek tudatos használatára. Megértésük (dekódolásuk) hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális, hangzó és képi szövegekben; a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet). Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, új és ismert közléselemek elkülönítése, logikai összefüggések felismerése, jelentésrétegek feltárása). Olvasható, esztétikus, hatékony egyéni írásmód. Lényegkiemelő, áttekinthető önálló jegyzetelési technika kialakítása.

A szöveg jelentése összefüggése

10 óra

A szemantikai és a pragmatikai szint A szöveg és a kommunikáció folyamata Szótári és lexikális jelentés Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak A szövegfonetikai eszközök szerepe

A szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasás folyamatos gyakorlása. A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük. A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása. Szövegek kapcsolatának és különbségének felismerése és értelmezése (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képesség alkalmazása elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Önálló vázlatkészítés adott feladathoz, témához, a vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása. Az önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és a nélkül (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás). A szöveg nyelvi egységeinek és szerkezeteinek jelentéséből, illetve a kommunikáció nem nyelvi eszközeiből és egyéb tényezőiből fakadó jelentések, jelentésviszonyok feltérképezése; a tapasztalatok és a megszerzett ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban. Jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak önálló használata szövegek, kommunikációs események kritikai megközelítésében.

Könyv- és 4 óra könyvtárhasznála t

Témafeldolgozás különböző információhordozók felhasználásával

Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk együttes kezelése, megértése (pl. illusztráció, ábra, tipográfia, grafikonok értelmezése szövegösszefüggésben, szövegek vizuális elrendezése).

21

Témazáró

2 óra

Irodalom dolgozatok javítása

3 óra

22

Fogalmak: A tömegkommunikáció műfajai A szövegtan alapfogalmai (pl. szövegegységek, -kapcsolódó elemek, -kohéziófajták, tagolás) A központozás A helyesírás alapelvei IRODALOM Témakörök

Órakeret

Tartalmak

Szerző-műbefogadó

6 óra

Műelemzés, műértelmezés művek kreatív feldolgozásával

Mítosz és irodalom 6 óra

Mitológiai történetek, magyar népköltészeti alkotások /pl. Júlia szép leány/

Az antikvitás irodalma

Részletek az Iliászból és az Odüsszeiából A görög dráma – Szophoklész

10 óra

A Biblia és hatása 6 óra

Részletek az Ó- és Újszövetségből

Fejlesztési feladatok A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük. A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások, megközelítési módok gyakorlása (pl. a téma, a műfaj megállapítása, logikai összefüggések, jelentésrétegek feltárása). A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Különböző olvasott vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája különféle műfajokban. A szóbeli költészet, a népköltészeti hagyomány hatásainak ismerete. Regiszterkeverés, adaptációk Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. Törekvés a műnemek és a műfajok közötti kapcsolatok megértésére. A műfaji konvenció és az attól való eltérés jelentéshordozó szerepének bemutatása néhány művön. Az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. Az elbeszélés szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése. A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző epikai művekben. Az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése. Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. Törekvés a műnemek és a műfajok közötti 23

az irodalomra

Bibliai témák és műfajok továbbélése a magyar irodalomban

kapcsolatok megértésére. A műfaji konvenció és az attól való eltérés jelentéshordozó szerepének bemutatása néhány művön. A költő, a vers beszélője és a költői én megkülönböztetése különböző korokban született költeményekben.

A középkor irodalma

9 óra

Szemelvények az európai és a magyar középkor irodalmából / himnuszok, legendák / - minimum 5, pl. da Toldi, Szent Ágoston, Dante, illetve a Halotti beszéd, az Ómagyar Mária-siralom, Margit-legenda

Alkotások az európai és a magyar reneszánszból

18 óra

Költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása, Szemelvények a XIV. - XVI. század jelentésteremtő szerepük megértése és értelmezése a tanult versekben. irodalmából, pl. Petrarca, Boccaccio A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök Janus Pannonius / 2 vers / és Balassi funkciójának értelmezése. Bálint költői portréja /Egy katonaének és Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése, jellegzetességeik, tartalmi és formai 2 vers / sajátosságaik megértése. Törekvés a műnemek és a műfajok közötti kapcsolatok megértésére. A műfaji konvenció és az attól való eltérés jelentéshordozó szerepének bemutatása néhány művön. A drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése. Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása

A magyar barokk irodalmából

6 óra

Zrínyi Miklós és a barokk eposz / Szigeti Az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. Az elbeszélés szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése. veszedelem részletek / A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző epikai Pázmány Péter vagy Mikes Kelemen egy művekben. műve részlet Az epikus történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése

Az európai színház 5 óra történetéből

Shakespeare drámái /minimum 1 mű /, illetve Molière munkássága / 1 mű /

Színházi műfajok és stílusok tanulmányozása: a történeti műfajok és napjaink színházi műfajai; az egyes színházi stílusok jellemző jegyeinek felismerése látott és alkalmazása saját részvétellel zajló színjátékokban, drámamunkában. Színház- és drámatörténeti események, alakok, korszakok feltáró feldolgozása történetépítéssel, komplex drámaórák segítségével. A drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése. Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. 24

Komikus helyzetek és jellemek értelmezése. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása A feszültség, a fókusz, a keret, a kontraszt, a szimbólum fogalmának ismerete és alkalmazása egyeztetéskor és a saját játékokat értékelő megbeszélés során

Dolgozatírás

6 óra

Könyvtárhasználat 2 óra

Könyvtári katalógusok, számítógépes Az információfelhasználás néhány további normájának megismerése, alkalmazása adatbázisok, Internet szerepe az (pl. a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek információszerzésben, témák feldolgozásában. A készítése). forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei.

25

Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése, illetve az idézet megfelelő alkalmazása szóban és írásban (minimum 5 vers, egy-egy 20-25 soros próza, illetve drámarészlet.) Fogalmak Művelődéstörténeti korszakok Eposzi kellékek Bibliai, illetve antik, középkori, reneszánsz és barokk műfajokban A drámai műnem alapfogalmai Verstani alapfogalmak /pl. Balassi-strófa / Értelmezés, érték, értékelés A továbbhaladás feltételei Kellő tempójú, olvasható írás A szöveg megértését biztosító olvasás Megfelelő nyelvhasználat, kulturált vitakészség Világos fogalmazás a személyes érintettség kifejezésével Kellő ismeretek birtokában véleményalkotás Jártasság szövegelemző eljárásokban / pl. szerkezet és témahálózat felismerése, a szó szerinti és a többletjelentés megkülönböztetése, szövegfonetikai eszközök szerepének felismerése Kreatív szövegalkotás A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése, alkalmazása A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, illetve alapvető helyesírási készség Jegyzet és vázlat készítése Jártasság a könyvtár használatában A tanult műfajok, formák azonosítása Verstani alapfogalmak Az olvasott művek elhelyezése a korban A szerző-elbeszélő-szereplő megkülönböztetése, illetve a nézőpontok és a szituáció értelmezése 10. évfolyam Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata A stílusváltás képességének bizonyítása Szónoklat, alkalmi beszéd előadása Különböző álláspontok követése, vélemények összevetése A közéleti kommunikáció irodalmi értékű mintáinak tanulmányozása, értékelése Szövegértés A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával

26

Szövegek különbségeinek felismerése, értelmezés /pl. eltérő korstílus / Irodalmi szövegek hajdani, illetve mai olvasata, értelmezése A kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése Szövegalkotás Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása Hivatalos írásművek jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotási Szónoklat, alkalmi beszéd, illetve részleteik kidolgozása Egyszerűbb értekezés és önálló műelemzés készítése Tanulási képesség Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal A számítógépes adatbázisok, az Internet felhasználása az önálló adatgyűjtésben; illetve az információk feldolgozásának, valamint az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete, alkalmazása. A megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, majd döntés nyelvhelyességi kérdésekben , illetve a saját nyelvhasználat kontrollja Közéleti és hivatalos írásművek, beszédek, az értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése, értékelése Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása A retorikai eszközök megnevezése, hatásuk értékelése A nem latin betűs tulajdonnevek, illetve az új keletű idegen szavak. Az irodalom és az olvasó kapcsolata Ismeretek szerzése és megfogalmazása kiemelkedő alkotóktól, illetve a szerző-műolvasó történetileg változó kapcsolatáról és az irodalom-közönség alakulásáról Alapművek hatásának, olvasatainak önálló ismertetése A korabeli társművészetekkel való kapcsolatok bemutatása Irodalmi kifejezésformák Az újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a műértelmezésekben A tanult korszakok és stílusirányzatok bemutatása Az olvasott művek elhelyezése különféle kontextusokban A tanult művek jelentésének, erkölcsi tartalmának feltárása különböző szövegelemző eljárásokkal. Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység A tanult művekben a szereplők rendszerének motivációinak bemutatása Értékek és viselkedési minták azonosítása Az értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata

27


Órakeret

Tartalmak


Nyelvváltozatok

8 óra

Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban A nyelvváltozatok és a stílusrétegek A magán és a nyilvános kommunikáció; a dialogikus és a monologikus forma különbsége

A látottak (átéltek) és a feltételezések (pl. következtetések, hipotézisek) megkülönböztetése élménybeszámolókban. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális, hangzó és képi, valamint digitális szövegekben; a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet).

Alapvető retorikai ismeretek

10 óra

Az érvelés technikája A meggyőzés és véleménynyilvánítás eszközei a különféle szövegműfajokban A beszéd előkészítésének, elrendezésének, kidolgozásának lépései, előadásának követelményei

Pontosság, érzékletesség és a lényeg kiemelése a beszédben. Szándékos törekvés a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének megragadására és lekötésére. Változatosság. Alkalmazkodás a beszédpartnerek figyelmének, érdeklődésének változásaihoz. Kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd. Megfelelő gazdálkodás a hangerővel. Az egyéni beszédsajátosságok ismerete, törekvés az egyéni adottságok kihasználására és a beszéd lehetőségeinek tágítására. A szünet, a hangsúlyváltás, a beszédtempóváltás, a hangmagasságváltás és a hanglejtés modulációjának használatában rejlő kommunikációs lehetőségek megfigyelése és alkalmazása. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek biztonságos alkalmazása. A kiejtés egyéni sajátosságainak ismerete, törekvés ezek tudatos használatára és fejlesztésére. A testbeszéd, a térközszabályozás és az arcjáték néhány jelének ismerete, tudatos alkalmazása. Törekvés a szemkontaktus tartására a beszédpartnerrel. A szóhasználat, a szöveg hangzása és a gesztusok összehangolt alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben. Érvelés: érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása. 28

Törekvés a rendszeres önreflexióra és önkorrekcióra. Az értő figyelem alkalmazása. Az összefoglalás műveletének gyakorlása, önálló alkalmazása (pl. a lényeg kiemelése, időrend követése, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése).

Szövegtípusok

12 óra

Az elbeszélés, a leírás, a levél, illetve a hivatalos írásművek jellemzői A definíció, a magyarázat, az osztályozás jellemzői; az értekezés, a pályázat, a tanulmány kidolgozásának állomásai

Helyesírás

2 óra

A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja


Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, illetve az internet használata A forráshasználat normái és kötöttségei

Az információfelhasználás néhány további normájának megismerése, alkalmazása (pl. a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése).

Könyv- és 3 óra könyvtárhasznála t Témazáró

A látottak (átéltek) és a feltételezések (pl. következtetések, hipotézisek) megkülönböztetése élménybeszámolókban. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális, hangzó és képi, valamint digitális szövegekben; a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet). Világos szövegalkotás, kifejezőkészség a hétköznapi és a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén és műfajában (pl. levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás). Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek (pl. beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására. Hosszabb felkészülést igénylő esszé, pályázat, értekezés, műértelmezés megalkotásának gyakorlása.

2 óra

29

Fogalmak: Nyelvi norma, nyelvváltozatok, illetve a nyelv tagolódása Retorikai alapfogalmak, szövegműfajok, a szónoklat részei Az érvelés és alapfogalmai Szövegtípusok, szövegfajták a különböző stílusrétegekből

IRODALOM Témakörök

Órakeret

Tartalmak


Írók, költők, irányzatok

24 óra

Néhány szerző és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás korából /pl. Voltaire, Swift, Rousseau, Goethe, illetve Bessenyei, Batsányi, Kármán, Kazinczy/ Csokonai Vitéz Mihály alkotói portréja /3 mű/ Berzsenyi Dániel alkotói portréja / A közelítő tél és 2 mű /

Az epikus történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése A líra különböző műfajaiban és hangnemeiben a klasszikus és kortárs magyar és világirodalom köréből válogatott művek olvasása, feldolgozása. A lírai beszédmód változatainak, általános és korhoz, illetve szituációhoz kötött különös jegyeinek értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése.

Katona József

8 óra

Bánk bán – műelemzés és értelmezés

A romantika a 16 óra (14 óra) világirodalomban A magyar 

22 óra (24 óra)

A drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése. Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása.

2-2 epikai mű vagy részlet / pl. V. Hugo, Hoffman, Puskin / és vers a XIX. század világirodalmából / Byron, Shelley, Keats, Heine, Lamartine /

A költő, a vers beszélője és a költői én megkülönböztetése különböző korokban született költeményekben.

Kölcsei Ferenc alkotói portréja / Himnusz és 2 vers,

A költő, a vers beszélője és a költői én megkülönböztetése

zárójelben a 11.J osztály óraszáma 30

romantika irodalma 3 portré

részletek értekező prózájából, vagy beszédeiből/ Vörösmarty Mihály alkotói portréja /Csongor és Tünde, Szózat, A vén cigány és 3 vers / Jókai Mór egy regényének vagy néhány novellájának részletes feldolgozás

különböző korokban született költeményekben. Költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása, jelentésteremtő szerepük megértése és értelmezése a tanult versekben. A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése.

Petőfi Sándor

16 óra

Jellemző műfajok, témák teljes művek és részletek segítségével / Az apostol, A helység kalapácsa és minimum 8 mű pl. A puszta télen, Minek nevezzelek? Egy gondolat bánt engemet... /

A líra különböző műfajaiban és hangnemeiben a klasszikus és kortárs magyar és világirodalom köréből válogatott művek olvasása, feldolgozása. A lírai beszédmód változatainak, általános és korhoz, illetve szituációhoz kötött különös jegyeinek értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése.

Arany János

14 óra

Jellemző műfajok, korszakok / Toldi estéje és 6 vers, ebből minimum 2 ballada pl. Ágnes asszony, V. László, Tengeri-hántás, illetve Letészem a lantot, A lejtőn, A tölgyek alatt, Epilogus, Mindvégig, A tamburás öreg úr /

Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. Törekvés a műnemek és a műfajok közötti kapcsolatok megértésére. A műfaji konvenció és az attól való eltérés jelentéshordozó szerepének bemutatása néhány művön.

Dolgozatírás

6+3 óra

Könyvtárhasznála 2 óra t

31

Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése, illetve az idézet megfelelő alkalmazása szóban és írásban / minimum 5 vers, egy-egy 20-25 soros próza- , illetve 2 drámarészlet. /

Fogalmak A tanult korok stílusai, jellegzetes műfajai Regénytípusok Idő- és értékszembesítő, illetve létösszegző verstípus Hangnemek Klasszikus strófaszerkezetek A szimultán verselés A kor alapfogalmai pl. nyelvújítás, enciklopédia, műfajkeveredés A továbbhaladás feltételei A szöveg megértését biztosító néma olvasás Kellő tempójú és rendezettségű írás A művelt köznyelv, illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete, alkalmazása Az érvelés, az idézés biztonságos alkalmazása Definíció, magyarázat, kisértekezés, illetve hivatalos levél, önéletrajz, kérelem készítése A gyakori új idegen szavak helyes írása A közösen elemzett műve értelmezésének önálló összefoglalása írásban Tudásanyag megfogalmazása a tanult kiemelkedő alkotókról A tanult korszakok, stílusirányzatok bemutatása az elsajátított fogalmakkal A feldolgozott művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetése 11. évfolyam Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetekben is. A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, megalapozott döntés stilisztikai, retorikai, nyelvhelyességi kérdésekben. Szövegértés Kritikai és kreatív olvasással különböző szövegek metaforikus jelentésének értelmezése Szövegekben a szerkezeti és stiláris egység, a kifejtettség és információs gazdaság felismerése, értékelése A XX. századi művekhez új befogadói magatartás kialakítása, saját olvasatok indoklása Művek összehasonlítása adott szempont alapján Az allegorikus és szimbolikus ábrázolás közti különbségtétel, ezen alkotások értelmezési szintjeinek kibontása

32

Szövegalkotás Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésére Önálló vélemény kifejtése különféle műfajokban Lényegre törő, világos felépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása eltérő közlésformákban Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stiláris különbségeinek figyelembe vételével Önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról Nagyepikai és rámai művek bemutatása különféle nézőpontból Tanulási képesség Az analizáló, jelentésfeltáró és holisztikus szövegelemzési eljárások alkalmazása a különböző stílusrétegekben Szövegformálási, -szerkesztési és helyesírási problémák megnevezése, illetve önálló hibajavítás Anyaggyűjtés többféle forrásból Az ismeretterjesztő irodalom alkotó felhasználása A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintű megnevezése, illetve önálló alkalmazása műelemzésben, életünk nyelvi jelenségeinek megítélésében A különböző stílusrétegek szövegeinek feldolgozása, értelmezése, értékelése A szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértése Jelentéstani és stilisztikai tanulmányok hasznosítása az egyéni szókincs gazdagításában A helyesírás értelmező, esztétikai szerepének megfigyelése a szövegekben Irodalmi kifejezésformák A hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának megfigyelése, megnevezése és értelmezése Művek összehasonlítása adott szempontok alapján A magyar és az európai hagyományok és a modernség együtt hatásának, egyedi formáinak észrevétele, megnevezése Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány alkotásban Irányzatok csoportosítása, jellemző vonások és műalkotások társítása Irodalmi műveltség, ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság Jellemző hőstípusok, élethelyzetek, konfliktusok, személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása Az emberi kapcsolatok és szociális tartalmaik érzékelése, értékelése A különféle alkatok, magatartásformák, világlátás szerepe és ezek megvitatása Világlátási, társadalomkritikai filozófiai hatások megfigyelése az életművekben Az értékek átrendeződésének, az értékkeresés és értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése A tanult kor stílusirányzati sokszínűségének bizonyítása, következtetés levonása.

33


Órakeret

Tartalmak


Stílus és jelentés 18 óra (16 óra) a mindennapi nyelvhasználatba n

A jelentéstan mint a stilisztika alapja: jelentésmező, elem, -szerkezet; hangalak és jelentés viszonya Denotatív és konnotatív jelentés Motivált és motiválatlan szavak Stíluselem, -hatás, -érték Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok Az egyéni kifejezés formái a különböző stílusrétegekben

A szépirodalmi stílus

14 óra (16 óra)

Hangszimbolika, ritmika Szóképek és alakzatok Egyéb stíluseszközök

A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük. A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása.

Helyesírás

3 óra

A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és más szövegekben


A szókincs folyamatos gazdagítása a nyelv minden rétegére kiterjedően. A különböző műveltségi területek szókincsének minél pontosabb használata írásban és szóban. Kevéssé ismert szókincsű szövegek megértése egyéni munkával; felkészülés az élethosszig tartó tanulás feladataira. Különböző stílusok és stílusrétegek felismerésének gyakorlása különböző rendeltetésű szövegekben, alkalmazásuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban. A vizuális közlés verbális és nem verbális elemei, tipográfia. Az IST (információs társadalom technológiái) műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése

Témazáró 2 óra Fogalmak: Jelentésszerkezet, -elem, -mező Jelhasználati szabály Denotatív és konnotatív jelentés Motiváltság és motiválatlanság Stíluselem, -hatás, -érték Metaforizáció és hangszimbolika Szóképek, alakzatok és egyéb mondatstilisztikai eszközök Expresszivitás, eufemizmus, archaizmus evokáció, poétizáció 



Órakeret

Tartalmak

Madách Imre

8 óra

Az ember tragédiája – műelemzés, értelmezés

A drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése. Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása

Világirodalom széppróza, líra, dráma

20 óra

Művek és részletek a XIX. század második felében európai próza- és drámairodalmából és lírájából: Gogol, Tolsztoj, vagy Dosztojevszkij, illetve francia szerzők egy-egy műve vagy műrészlete Csehov vagy Ibsen egy drámája 2 vers a korszak lírájából pl. Baudelaire, Rimaud, Verlaine, Rilke

Az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. Az elbeszélés szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése. A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző epikai művekben. A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése és ezek összefüggése a műben megjelenő értékekkel.

Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, 2 novellája Krúdy Gyula egy novellája Móricz Zsigmond egy regénye, 2 novellája

A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése a jellemzésben; az irónia. Az elbeszélői szólam és a szereplői szólam viszonyának vizsgálata. Az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. Az elbeszélés szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése. A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző epikai művekben. A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése és ezek összefüggése a műben megjelenő értékekkel. Az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikusmetaforikus szintjének értelmezésére való törekvés. Az epikus történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése.

Portrék a magyar 16 óra (15 óra) szépprózából

Ady Endre 

14 óra (15 óra)


Jellemző témák, korszakok az életműben

Költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani


Az eltévedt lovas, A Sion-hegy alatt és 6 más verse pl. Góg és Magóg fia vagyok én... A Tisza-parton, Az ős Kaján, Héja-nász az avaron és egy publicisztikai műve

jellegzetességek azonosítása, jelentésteremtő szerepük megértése és értelmezése a tanult versekben. A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése.

Portrék a Nyugat 12 óra első nemzedékéből

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem – részletek és egy műve Juhász Gyula és Tóth Árpád 2-2 verse

A lírai művek értékszerkezetének felismerése. Versszervező elvek felismerése és értelmezése különböző korokban keletkezett művekben.

Babits Mihály

12 óra

Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben: Jónás könyve, Esti kérdés, Balázsolás és 7 verse és egy esszé- vagy tanulmányrészlet

A líra különböző műfajaiban és hangnemeiben a klasszikus és kortárs magyar és világirodalom köréből válogatott művek olvasása, feldolgozása. A lírai beszédmód változatainak, általános és korhoz, illetve szituációhoz kötött különös jegyeinek értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése. Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. Törekvés a műnemek és a műfajok közötti kapcsolatok megértésére. A műfaji konvenció és az attól való eltérés jelentéshordozó szerepének bemutatása néhány művön.

Kosztolányi Dezső

12 óra

Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben: minimum 2 novella, egy regény, 5 vers és egy esszé vagy esszérészlet

Költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása, jelentésteremtő szerepük megértése és értelmezése a tanult versekben. A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése. A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése és ezek összefüggése a műben megjelenő értékekkel. Az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikusmetaforikus szintjének értelmezésére való törekvés. Az epikus történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése

Stílusirányzatok, 6 óra képek, formák Dolgozatírás

Művek az avantgard irányzataiból pl. Apollinaire és Kassák Lajos művei

6+3 óra

Könyvtárhasznála 2 óra t 36

avantgárd

Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése, illetve az idézet megfelelő alkalmazása szóban és írásban / minimum 5 vers, egy-egy 21-25 soros epikai és drámarészlet. / Fogalmak A tanult kor stílusirányzatai Líratípusok pl. hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító vers, képvers Regénytípusok pl. fejlődés-, karrier- polifonikus Drámai költemény, analitikus és drámaiatlan dráma, tragikomédia Esszé, karcolat, paródia, parafrázis Látvány és látomás, hőstípus Kevert ritmusú vers, szabadvers A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus váratlan helyzetekben is A XX. századi művek olvasásában is önálló vélemény kialakítása, indoklása Vélemény kifejtése szóban és írásban különféle műfajokban Szövegformálási, -szerkesztési, stilisztikai és helyesírási problémák felismerése, a hibák önálló javítása Önálló könyvtári munka, anyaggyűjtés A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintű megnevezése Jártasság a stílusrétegek szövegeinek jelentéstani és stilisztikai feldolgozásában A helyesírás szerepének megfigyelése különböző szövegekben Adott szempontú műelemzés készítése fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról Nagyepikai és drámai művek bemutatása szakkifejezésekkel Művek összehasonlítása Jellemző hőstípusok, konfliktusok bemutatása, értelmezése Stílusirányzatok jellemzése néhány alkotásban 12. évfolyam Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás Az egyéni, a kisközösségi, a nyilvános, a közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek összefoglalása és alkalmazása nyelvhasználatban Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében Az irodalom létformáját figyelembe vevő olvasói magatartás, érvekkel alátámasztott véleményformálás és annak tárgyszerű megfogalmazása Szövegértés Kritikai érzék különféle műfajú és témájú szövegek értékelésére Az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek hátterének és szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása Egyszerűbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakkönyvek olvasása, feldolgozása, illetve beépítése a tanult anyagba

37

Nyitottság a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú, a szöveghagyományt újraíró és -értelmező művek befogadása iránt. Szövegalkotás Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában – megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel és stílusban Hiteles, lényegre törő szóbeli előadás különböző közlésformákban Tájékozottság és személyes érintettség kifejezése szóban és írásban Tanulási képesség A továbbtanulásra való felkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírása Önálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban; irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete Általános nyelvészeti ismeretek felhasználása a nyelvszemlélet tudatosításában, valamint a konkrét nyelvi jelenségek helyes megítélésében Nyelvművelő kérések szakszerű megválaszolása Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonsásáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között és történeti korszakairól, illetve ezek összekapcsolása az irodalomtörténeti tanulmányokkal. Nyelvvédelem és nyelvművelés Elhatárolódás a tudománytalan rokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások felé Felelős magatartás a magyar nyelv rétékeinek őrzésében, aktív védelmében Felkészülés az érettségire és továbbtanulásra Irodalmi kifejezésformák Az olvasott művekben a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései; a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyelése Az elemzési jártasság bővítése a tanult ismeretekkel Következtetések megfogalmazása szakszerű fogalomhasználattal Fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása Különböző korokban keletkezett alkotások összevetése, változásainak vizsgálata Különböző művészeti ágak kölcsönhatásának bemutatása példákkal Világszemlélet, filozófia, magatartásforma koronkénti meghatározottságai és művészi megjelenései Az olvasott-látott művekhez kapcsolódó színházi konvenciók alapján korok színházának bemutatása Irodalmi műveltség, ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság Életművek, szerzői portrék ismeretének bizonyítása Néhány szerző utóéletének, hatásának megfigyelése Jellegzetes tendenciák, magatartásformák megfigyelése, megvitatása a közelmúlt és a jelenkor problémáinak megjelenítésében Az irodalmi szövegek egymásrautaltságát és kapcsolódását bizonyító kortárs irodalmi szövegek megfigyelése Irodalmunk korszakainak főbb jellemzői Alapvető kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottság Tájékozódás a régió kulturális hagyományaiban

38

Életművek és műalkotások összevetése Törekvés a kortárs kultúrában való önálló tájékozódásra Az irodalom határterületeinek bemutatása példákkal A szórakoztató irodalom megfigyelése, értelmezése, jellegzetességeinek bemutatása

39


Órakeret

Tartalmak

Általános nyelvi ismeretek

4 óra

A nyelv mint jelrendszer A beszéd mint cselekvés Nyelv és gondolkodás A magyar nyelv és a kultúra viszonya Európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok

A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás). A nyelvtani ismeretek önálló alkalmazása a nyelvinyelvhasználati jelenségek megközelítésében. A magyar nyelv típusához kötődő alapvető ismeretek. Az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kötődő sajátosságok összevetése az általános nyelvészeti ismeretek felhasználásával.

A magyar nyelv története

10 óra

Változás és állandóság a nyelvben Nyelvünk eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel, nyelvtörténeti korszakai Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei A magyar hangállomány és grammatikai rendszer kialakulása, a jelentésváltozások Helyesírásunk története

A mai nyelvhasználattól eltérő (régi, archaizáló) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése. Régebbi korokból származó szövegek önálló megértése segédeszközök (pl. egynyelvű szótárak) gyakorlott használatával. A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való (szociolingvisztikai) szemlélete, a kommunikációs események és a szövegalkotás önálló elemzése-értékelése az elsajátított (szövegtani, jelentéstani-pragmatikai, stilisztikai, retorikai) ismeretek kreatív alkalmazásával. Gyakorlottság az ismeretek alkalmazásában különböző típusú és műfajú szövegek alkotása során.

Nyelv és társadalom

4 óra

A mai magyar nyelv és a nyelvváltozások Nyelvünk helyzete a határon túl A nyelvtervezés

Az anyanyelvi 12 óra ismeretek összefoglalása és rendszerezése

Témazáró

A kommunikáció tényezői és funkciói A kommunikációs magatartás A nyelvi szintek grammatikája A szöveg és a szövegfajták jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal Az esszé


A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való (szociolingvisztikai) szemlélete, a kommunikációs események és a szövegalkotás önálló elemzése-értékelése az elsajátított (szövegtani, jelentéstani-pragmatikai, stilisztikai, retorikai) ismeretek kreatív alkalmazásával. Gyakorlottság az ismeretek alkalmazásában különböző típusú és műfajú szövegek alkotása során. Nyelvhelyességi problémák önálló megoldása (szóban és írásban egyaránt). Önálló kézikönyvhasználat mellett törekvés a kifogástalan helyesírású tervezett szöveg megírására. Az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kötődő sajátosságok összevetése az általános nyelvészeti ismeretek felhasználásával.

2 óra 40

Fogalmak: Jel, jelrendszer, beszédtett Indoeurópai és finnugor nyelvcsalád – nyelvtípusok Összehasonlító nyelvtudomány Nyelvemléktípusok A magyar nyelv történeti korszakai A mai magyar nyelvhasználat pl. kevert, kettős és kétnyelvűség Kiemelkedő nyelvemlékeink

41


Órakeret

Tartalmak


József Attila

14 óra

Jellemző témák és korszakok az életműben: Óda és 8-10 mű /egy a Külvárosi éj, A város peremén és a Téli éjszaka, illetve egy a Karóval jöttél, Tudom, hogy nincs bocsánat, Bukj föl az árból, Talán eltűnök hirtelen... és az Íme, hát megleltem hazámat közül

A líra különböző műfajaiban és hangnemeiben a klasszikus és kortárs magyar és világirodalom köréből válogatott művek olvasása, feldolgozása. A lírai beszédmód változatainak, általános és korhoz, illetve szituációhoz kötött különös jegyeinek értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése. A költő, a vers beszélője és a költői én megkülönböztetése különböző korokban született költeményekben.

Portrék a magyar 16 óra irodalomból

Szabó Lőrinc 5 műve /egy versciklus részletei / Illyés Gyula egy prózája és egy verse Radnóti Miklós 4 műve /egy ekloga /

Szerzők és művek

Németh László egy szépprózai műve vagy részlete és A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése és ezek összefüggése a műben megjelenő értékekkel. egy esszéje Márai Sándor egy műve vagy szépprózai részlete

8 óra

Költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása, jelentésteremtő szerepük megértése és értelmezése a tanult versekben. A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése.

Világirodalom a 10 óra XX. században 1.

2 szerző egy-egy műve vagy műrészlete pl. Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Lorca, Brecht

Az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. Az elbeszélés szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése. A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző epikai művekben. Az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése. Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása

Széppróza, líra,

Ottlik Géza egy regénye, részlete vagy kisprózája

Költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani

18 óra

42

dráma

Weöres Sándor 2-3 műve /egy többtételes/ Pilinszky János 3 verse és 1 prózája Örkény István 4 műve /egy dráma és egypercesek /

jellegzetességek azonosítása, jelentésteremtő szerepük megértése és értelmezése a tanult versekben. A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése. Az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése. Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Komikus helyzetek és jellemek értelmezése. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása.

Világirodalom a 6 óra XX. században 2.

2 szerző 1-1 alkotása vagy műrészlete, minimum egy dráma pl. Camus, Golding, Marquez, Hesse, Orwell, Dürrematt, Beckett, Hrabal

A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése és ezek összefüggése a műben megjelenő értékekkel. Az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése. Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása

Kortárs magyar irodalom

A lírai művek értékszerkezetének felismerése. Művek és részletek a kortárs hazai és határon túli Versszervező elvek felismerése és értelmezése különböző magyar irodalomból, minimum 3 szerzőtől, pl. Nemes korokban keletkezett művekben. Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos, Nagy László versei, A költő, a vers beszélője és a költői én megkülönböztetése illetve minimum egy regény vagy kisregény a XX. különböző korokban született költeményekben. század második felének magyar irodalmából Az epikus történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés,

10 óra

illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése.

Az irodalom határterületei

3 óra

Az irodalom létmódja filmen, tv-ben, dalszövegben, a Tájékozódás az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségeiről. virtuális világban

Könyvtárhasznála 2 óra t Dolgozatírás

6+3 óra

43

Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése, illetve az idézet megfelelő alkalmazása szóban és írásban / minimum 5 vers, egy-egy 20-25 soros epikai és drámarészlet. / Fogalmak Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitás XX. századi műfajok pl. hosszú vers, szociográfia Abszurd és epikus dráma, illetve színház Utópia, ellenutópia, napló XX. századi költői eszközök pl. komplex kép XX. századi időkezelési típusok A továbbhaladás feltételei Az írásbeli munkákban törekvés az esztétikus írásképre, a megfelelő helyesírás; eszközszintű írni és olvasni tudás; a tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban és a különféle szövegek értelmezésében Szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezése Világos felépítésű, szabatos szöveg alkotása a közlésformákban Eligazodás a könyvtárhasználatban, szakszerű anyaggyűjtés, -feldolgozás; az idézés és a forrásjelölés normáinak ismerete és megtartása Tájékozottság a magyar nyelvről – pl. rokonság, típus A mai magyar nyelv Az olvasott művek társadalmi- történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezése Esszé, értekezés írása Hiteles szóbeli ismertetés, összegzés, alkotások összevetése Életművek ismeretének bizonyítása pl. pályakép portré és az egyes művek összhangja Néhány korábban tanult szerző XX. századi utóélete, hatása

44

IX.2 TÖRTÉNELEM Közgazdaságtan, elektrotechnika-elektronika és informatika szakmacsoportokra Évfolyam 9., 10.A (nyelvi előkészítő) 10., 11.A (nyelvi előkészítő) 11., 12.A (nyelvi előkészítő) 12., 13.A (nyelvi előkészítő)

Heti óraszám 2 2 3 3

Éves óraszám 74 74 111 111

Heti óraszám 2 3 3 3

Éves óraszám 74 111 111 111

Oktatás szakmacsoport Évfolyam 10.J (nyelvi előkészítő) 11.J (nyelvi előkészítő) 12.J (nyelvi előkészítő) 13.J (nyelvi előkészítő)

Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveit használjuk az oktatáshoz:  Száray Miklós: Történelem I. középiskolák, 9. évfolyam- 14125  Száray Miklós: Történelem II. középiskolák, 10. évfolyam - 14225  Száray Miklós: Történelem III. középiskolák, 11. évfolyam- 14325  Száray Miklós – Kaposi József: Történelem IV. középiskolák, 12. évfolyam- 14425  Cartographia Kft.: Középiskolai történelmi atlasz - CR-0080  Érettségi adattár Célok és feladatok A szakközépiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben részt vevők tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek moduljainak feladata, hogy közvetítsék e célok eléréséhez a szükséges tartalmat. Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A tanulók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is járjon együtt. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényesülő értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényre jutásának vagy kiüresedésének bemutatására. 45

A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges alternatívák meglátására és értékelésére. Fejlesztési követelmények A szakközépiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen túllép az általános iskolai szinten. A szakközépiskolai tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresőprogramok és a történelemhez kapcsolódó tematikus oldalak használatában. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmű összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmitársadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelősséggel viszonyuljon a közösség ügyeihez. Ezt a beállítódást erősítheti a történelemtanítás azzal, ha a reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában. Az ismeretszerzési és feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. Történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig, megfelelően alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit. Szóbeli vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a feleletterv-készítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról, magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő programok alkalmazását. A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gyűjtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel). Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy a tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása váljon készségszintű tudássá. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni a történelmi jelenségek értelmezésében az ökológiai szemléletmód kialakítására is.

46

A nyelvi előkészítős osztályban nagyobb hangsúlyt lehet fordítani a történelem segédtudományainak alaposabb megismertetésére, a különböző időszámítások megismerésére, a történelem korszakolására, a világvallások civilizációformáló szerepére, a görög hitvilág és mitológia megismerésére. Témakörök, tartalmak:  Az őskor  A történelem segédtudományai, a történelem korszakolására  Bevezetés a történelembe – a civilizáció hajnala  Az emberré válás folyamata és az őskőkor  Az élelemtermelés megindulása és az újkőkor  Az ősi hiedelemvilág  Az ókori Kelet: A folyamvölgyi kultúrák  Az első civilizáció: Sumer  Hammurappi törvénygyűjteménye  Egyiptom, a Nílus ajándéka  Kis államok – eltérő vonások  Városállamok és birodalmak  Az Újbabiloni és a Perzsa Birodalom  India és Kína  Vallás és kultúra az ókori Keleten  Az ókori Hellász A görög történelem kezdetei – a krétai és mükénéi kultúra  A polisz születése  Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi harca  A görög mitológia  A spártai állam  A görög – perzsa háborúk  Az athéni demokrácia fénykora és bukása  Athén és Spárta párharca  Görög hétköznapok, művészetek és tudományok  Nagy Sándor birodalma  A hellenizmus kora A mindennapi életből, életmódtörténetből választott, több korszakot átfogó témakörök: Mit örököltünk az ókori népektől? Az ember és a természet kapcsolata az ókori mítoszokban. Évszámok: Kr.e. VII – IV. évezred, Kr.e. 2900, Kr.e. XVIII. század, Kr.e. X. század, Kr.e. 525, Kr.e. XVI – XIII. század, Kr.e. 776, Kr.e. 621, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Kr.e. 431 – 404, Kr.e. 336-323. Személyek: Gilgames, Hammurappi, Kheopsz, II. Ramszesz, Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon, I. Dareiosz, Xerszész, Buddha, Si Huang-ti, Konfuciusz, Homérosz, Zeusz, Héra, Pallasz Athéné, Drakón, Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidász, Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor.

47

Fogalmak: homo sapiens, őskőkor, újkőkor, mágia, rézkor, bronzkor, vaskor, ókor, öntözéses földművelés, állam, birodalom, város, törvény, hieroglifa, ékírás, építészet, szobrászat, piramis, fáraó, írnok, múmia, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, Biblia, Ószövetség, vallási dualizmus, kaszt, buddhizmus, brahmanizmus, polisz, arisztokrácia, démosz, arkhón, türannisz, ekklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, helóta, olimpia, filozófia, mitológia, hellenizmus Földrajzi nevek Afrika, Kárpát-medence, Rudabánya, Vértesszőlős, Közel-Kelet, Kis-Ázsia, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, Egyiptom, Nílus, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Indus, Kína, Jangce, Hoang-ho, Babilon, Türosz, Kánaán, Júdea, Izrael, Jeruzsálem, Hellász, Kréta, Mükéné, Athén, Olümposz, Delphoi, Trója, Peloponnészosz, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülaiszoros, Szalamisz, Makedónia, Alexandria. Kifejezőképességek  Gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális jelenségek összefüggéseinek felismerése és megfogalmazása.  Adott helyzet megjelenítése szerepjátékkal.  Statisztikai adatok bemutatása.  Ökológiai problémák összetevőinek felismerése, történeti okainak felderítése. Tájékozódás időben  A keresztény időszámítás összehasonlítása a zsidó, a görög, a római és az iszlám időszámítással.  A magyar őstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az egyetemes történelem nagy korszakaihoz. Témakörök  Az ókori Róma  Róma történelmének kezdetei.  A köztársasági Róma – Itália meghódítása.  A pun háborúk.  A köztársaság válsága – reformkísérletek.  Az egyeduralom kialakulása.  A császárkor.  A válság százada – a dominatus.  Társadalom, államszervezet, hadsereg.  Róma és a provinciák.  A római hitvilág, művészet, tudomány és jog.  A mindennapi élet.  A kereszténység kialakulása és elterjedése.  A népvándorlás – a Római Birodalom kettéválása és szétesése.  A Kárpát-medence a római korban.  A korai feudalizmus története Európában:  A Frank Birodalom kialakulása.  A pápaság létrejötte – a népvándorlás újabb hulláma.  Válság és fellendülés nyugaton – a feudális gazdasági és társadalmi rendszer kialakulása.  A Kelet-római Birodalomtól Bizáncig – a keleti kereszténység. 48

 Az iszlám és az arab világ.  Az államalapítások kora Észak-, Közép- és Kelet-Európában.  A magyar nép története az államalapításig:  Bevezetés a magyar őstörténet-kutatásba.  Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről.  A magyar nép őstörténete és vándorlása.  A honfoglalók mai öröksége.  A honfoglalástól az államalapításig.  Géza fejedelem és István király életműve. 10 évfolyam (74 óra) [oktatás szakmacsoport] A késő középkor Az Árpád-házi királyok kora Magyarország a XIV-XV: században A kora újkor (1492-1721) Magyarország története a kora újkorban (1490-1711)

14 óra 10 óra 14 óra 16 óra

[21] [15] [21] [24]

20 óra

[30]

Belépő tevékenységi formák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek  Lényegkiemelés megadott szempontok szerint.  Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratok repertóriumaiban és az internet  valamely magyar nyelvű kereső programjában.  Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával.  Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása.  Tudományos ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb  forrásokkal.  Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről,  feleletterv készítése megadott témáról.  Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása.  Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások  szövegében; az eltérések okainak vizsgálata.  Másodlagos forrásokban fellehető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése.  Jegyzetkészítés kb. 5-6 percnyi normál beszédtempójú előadásrészletről. Kifejezőképességek  Híres középkori és kora újkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élőszóban.  A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott jelenségekben, folyamatokban.  Vitaindítók tartása adott témáról.  Előre megadott álláspontok képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során.  Szóbeli ismertető (kiselőadás) tartása előzetes vázlatkészítéssel.  Szóbeli felelet az elmúlt órák anyagából.  Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörténeti adatok bemutatásához.  Kiemelkedő történelmi személyiségek döntéseinek értelmezése. 

nyelvi előkészítő évfolyam oktatás szakmacsoportban 49

Tájékozódás időben Időrendi táblázat készítése. Tájékozódás térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi térképlapok egymás mellé helyezésével. Történelmi helyek megkeresése a mai helyzetet tükröző térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről. Témakörök, tartalmak Az érett középkor  A középkori egyház és az uralkodói hatalom  Európában.  A pápaság és a császárság küzdelme.  A keresztes háborúk – a lovagkor.  A középkori városok.  A középkori városok továbbélése a mai városokban.  A rendiség kialakulása a XII-XIII. században  Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI-XIII. században.  Hétköznapi élet a XI-XIII. században  Művelődés a XI-XIII. században  Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák, céhek, egyetemek). Az Árpád-házi királyok kora  Az új rend megszilárdítása – társadalmi változások a XI. században  Szent László és Könyves Kálmán uralkodása.  A küzdelmes XII. század.  III. Béla uralkodása.  II. András – az Aranybulla.  IV. Béla – a tatárjárás.  Gyengülő királyi hatalom – egységesülő társadalom.  Környezetünk az Árpád-korban.  Az Árpád-kori kultúra.  Árpád-kori emlékek a mai Magyarországon. A késő középkor  Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk).  Itália, a humanizmus és a reneszánsz.  Az angol, a francia és a spanyol rendi monarchia megerősödése.  A Német-római Császárság és a pápaság hanyatlása.  Cseh-és Lengyelország a XIV-XV. században.  Kelet-Európa és a Balkán a XIV-XV. században – az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Magyarország a XIV-XV. században:  Károly Róbert és Nagy Lajos.  Társadalmi változások – népesség és természeti környezet.  Luxemburgi Zsigmond uralkodása.

50

 A magyar rendi állam és a török párharca – Hunyadi János.  Hunyadi Mátyás uralkodása – a központosítás kísérlete.  Életmód a XV. századi Magyarországon.  Magyarország kereskedelmi kapcsolatai a múltban.  Kultúra és művelődés. A kora újkor (1490-1721)  A nagy földrajzi felfedezések és hatásaik: az európai és az Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás.  Reformáció és katolikus megújulás. A barokk.  Németalföld, a Német-római Birodalom.  Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása, a kora újkori államfejlődés sajátosságai:  Az angol, francia és spanyol abszolutizmus.  Az angol forradalom.  Lengyelország, a Baltikum és Oroszország a XVI-XVII. században.  Az Oszmán Birodalom és Ázsia a XVI-XVII. században.  A tudományos világkép átalakulása. Magyarország története a kora újkorban (1490-1711)  A Jagelló-kor. A rendi monarchia válsága.  A Dózsa György vezette parasztháború.  Magyarország romlása – Mohács.  A kettészakadt ország, 1526-1541.  A török hódoltság.  A Habsburgok és a magyar rendek. Élet a Királyi Magyarországon.  Az Erdélyi Fejedelemség.  Függetlenségi harcok és ország egyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós.  A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon.  Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet - az életmód változásai.  A Thököly-felkelés. A török kiűzése.  A Rákóczi-szabadságharc. Évszámok: 1337-1453, 1346, 1356, 1389, 1410, 1415, 1453, 1308-1342, 1342-1382, 1351, 1387-1437, 1396, 1443-1444, 1444, 1448, 1456, 1458-1490, 1492, 1494, 1517, 1519-1522, 1555, 1588, 1618-1648, 1640-1649, 1689, 1701-1714, 1514, 1526, 1538, 1541, 1552, 1566, 1568, 15911606, 1604-1606, 1664, 1686, 1699, 1703-1711. Szenélyek: Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d’Arc, VII. (Tudor) Henrik, IV. (Luxemburg) Károly, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed, Aragóniai Ferdinánd, Kasztíliai Izabella, Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál, Antonio Bonfini, Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galileo Galilei, Leonardo da Vinci, I. Erzsébet, James Cook, II. Fülöp, Orániai Vilmos, I. Károly, Oliver Cromwell, IV. Bourbon Henrik, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, II. Gusztáv Adolf, Nagy Péter, II. Jagelló Ulászló, Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, Nagy Szulejmán, I. Ferdinánd, Fráter György, Szondi György, Dobó István, Zrínyi Miklós, Báthory István, 51

Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Apafi Mihály, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Thököly Imre, Kara Musztafa, Lotharingiai Károly, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc, Károlyi Sándor, Mikes Kelemen. Fogalmak: százéves háború, kanton, konstanzi zsinat, reneszánsz, humanizmus, bankár, hitel, husziták, szultán, szpáhi, janicsár, pasa, vilajet, szandzsák, reconquista, aranyforint, bandérium, harmincadvám, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, pallosjog, főnemes, báró, köznemes, kilenced, ősiség, úriszék, végvári rendszer, kormányzó, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina, újkor, azték, inka, indián, felfedező, tordesillas-i szerződés, gyarmat, gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, Kelet-indiai Társaság, centrum, periféria, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, unitárius, augsburgi vallásbéke, predesztináció, ellenreformáció, katolikus megújulás, jezsuiták, tridenti zsinat, szekularizáció, perszonálunió, manufaktúra, anglikán, monopólium, puritán, restauráció, Jognyilatkozat, parlament, alkotmányos királyság, merkantilizmus, harmincéves háború, vesztfáliai béke, spanyol örökösödési háború, északi háború, örökös jobbágyság, röghöz kötés, hajdú, hódoltság, kollégium, tizenöt éves háború, bécsi béke, kuruc, labanc, rendi konföderáció, nádor, trónfosztás, szatmári béke. Földrajzi nevek: Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc, Konstanz, Prága, Grünwald, Moszkva, Rigómező, Isztambul, Rozgony, Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs, Amerika, Mexikó, Peru, Wittenberg, Genf, Németalföld, Flandria, Antwerpen, Fehér-hegy, London, Párizs, Versailles, Madrid, Szentpétervár, portugál és spanyol gyarmatok, Mohács, Királyi Magyarország, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Partium, Kőszeg, Gyulafehérvár, Pozsony, Drégely, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Kanizsa, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Vasvár, Érsekújvár, Zenta, Karlóca. 11. évfolyam (111 óra) A felvilágosodás kora (1721-1789) 15 óra Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711-1790) 15 óra A polgári átalakulás kora (1776-1849) 25 óra A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790-1847) 10 óra Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848-1849) 10 óra A nemzetállamok és az imperializmus kora (18489-1914) 15 óra A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849-1914) 21 óra Belépő tevékenységi formák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek  Írott források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése szöveggyűjteményekből.

52

 A forrásokban és feldolgozásokban fellelhető leegyszerűsítések, továbbá a jelenség okainak feltárása, hasonló megállapítások keresése.  Eltérő jellegű források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, műalkotások, irodalmi művek, sajtó, film, kép, stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok forrásértékének összehasonlítása.  Adatsorok számítógépes rendezése és bemutatása grafikonokon, diagramokon és táblázatokon (pl. népességadatok, termelési mutatók, fegyverkezés, stb.). Kifejezőképességek  Írásművek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával, az újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (pl. 15-30 sor).  Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak, stb.) ötvözésével.  A XIX. és a XX. század jelentős személyiségeinek életútja.  A korszakra vonatkozó szakkifejezések helyes használata.  Történelmi fogalmak egyszerű, tömör, szabad meghatározása, szinonimák felsorolása.  Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság a feladatlapok javítási elveiben és módszereiben.  Értekezés, tanulmány, előadás készítése történeti témákról segédeszközök felhasználásával a XIX – XX. század témáiból, meghatározott terjedelemben.  Jegyzetek felhasználásával egy-két oldalas kiselőadások készítése.  Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával.  Egy téma bemutatása többféle módszer (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak, számítógépes információk, stb.) ötvözésével.  Kiállításterv összeállítása az évfolyam tananyagának egy-egy körülhatárolt egységéről a reprodukciós anyag megjelölésével.  A XIX-XX. század tárgyi emlékének felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Tájékozódás időben  A régi és az új világ folyamatos együttélésének felismerése.  A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (az ipari forradalom hatásai, városiasodás, stb.), okok, összefüggések keresése.  Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-, Közép-, Kelet Európa, centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való viszonyuk áttekintése, összehasonlítások megtétele.  Az év során tanultak topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek jelölése a mai viszonyokat tükröző térképeken.  Vaktérképek készítése tanári útmutatás alapján, az év folyamán tanultak névanyagának s a térképen ábrázolható folyamatoknak, jelenségeknek a bemutatása. Témakörök Tartalmak A felvilágosodás kora (1721-1789)  A felvilágosodás.  Az abszolutizmus válsága Franciaországban.  A felvilágosodott abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban. Az orosz nagyhatalom.  Nagyhatalmi küzdelmek Európában.

53

Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711-1790)  A Magyar Királyság a Habsburg Birodalomban.  Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása.  A régi és az új mezőgazdaság, a hazai ipar.  A társadalom képe.  A felvilágosodott abszolutizmus és a rendek összeütközése.  A felvilágosodás és a nemzeti ébredés. A polgári átalakulás kora (1776-1849)  Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja.  Az USA létrejötte, alkotmánya.  A polgári forradalom Franciaországban.  Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.  A napóleoni háborúk.  1815 nemzetközi rendszere.  Az ipari forradalom és társadalmi hatásai.  Forradalmi hullámok a XIX. század első felében.  A XIX. század eszméi.  Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790-1847)  A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon.  Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák.  A társadalmi rétegződés és az életmód összefüggései.  Új elemek és elmaradottság a gazdaságban.  A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései – Széchenyi programja.  Kossuth politikai tevékenysége.  A reformországgyűlések – az udvar törekvései.  A nemzetiségi kérdés.  A reformkori művelődés, kultúra. Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848-1849)  A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei.  A pozsonyi országgyűlés. A pesti forradalom.  Az áprilisi törvények.  A forradalom első nehézségei, a nemzetiségek mozgalmai.  A nemzeti védelem megszervezése 1848 őszén és telén.  A tavaszi hadjárat.  A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok.  A szabadságharc bukása. A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849-1914)  Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom.  Az egységes Olaszország és Németország kialakulása.  Franciaország a második császárság és a harmadik köztársaság korában.  Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban.  Gyarmatosítás: a brit, a francia és az orosz gyarmatbirodalom.  A „keleti kérdés” és a Balkán. 54

 Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849-1914)  A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése  Út a kiegyezéshez.  A kiegyezés. A dualista rendszer felépítése.  Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában.  A magyar malomipar a világ élvonalában.  Az egyes társadalmi csoportok jellemző életformái.  A nemzetiségi lét és kultúra fő kérdései az Osztrák-Magyar Monarchiában.  A dualizmus válsága.  A tudományos és művészeti élet fejlődése. Évszámok: 1740-1748, 1756-1763, 1772, 1795, 1722-1723, 1740-1780, 1754, 1767, 1777, 1780-1790, 1776. július 4., 1783, 1789. július 14., augusztus 26., 1791, 1792, 1794, 1804-1815, 1805, 1806, 1812, 1830, 1848, 1795, 1825-1827, 1830, 1832-1836, 1843-1844, 1847-1848, 1848. március 15., április 11., szeptember 29., 1849. április 6., április 14., május 21., augusztus 13., október 6. 1853-1856, 1859, 1861, 1861-1865, 1866, 1870, 1871, 1878, 1882, 1892, 1904, 1905, 1907, 1908, 1912-1913, 1848-1916 (1867-1916), 1865, 1867, 1868, 1875-1890, 1896, 1914-1918, Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot, III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kempelen Farkas, Kaunitz, Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson, Kutuzov, Watt, Stephenson, Mazzini, Marx, Engels, II. Lipót, Martinovics Ignác, Hajnóczy József, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Eötvös József, Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, Széchenyi István, Wesselényi Miklós, I. Ferenc, V. Ferdinánd, Jókai Mór, Petőfi Sándor, Görgey Artúr, Klapka György, Bem József, Damjanich János, Jelasics, Windischgraetz, Haynau. III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, II. Vilmos, Viktória királynő, Lenin, Lincoln, Edison, Ferenc József, Alexander Bach, Andrássy Gyula, Eötvös József, Tisza Kálmán, Baross Gábor Fogalmak: emberi jogok, felvilágosodás, népfelség elve, Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmak elválasztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott abszolutizmus, helytartótanács, betelepítés, bevándorlás, belső vándorlás, etnikum, Pragmatica Sanctio, alsó tábla, felső tábla, kétkamarás rendi gyűlés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, mágnás, állami oktatás, oktatáspolitika, úrbérrendezés, nyelvrendelet, államnyelv, jozefinizmus, nemzet, nacionalizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, forradalom, alkotmány, ancien régime, „harmadik rend”, nemzetgyűlés, girondiak, jakobinusok, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer (jobboldal, baloldal), emigráció, reakció, terror, kontinentális zárlat, bécsi kongresszus, Szent Szövetség, ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom, vetésforgó, demográfiai robbanás, kapitalizmus, gyár, vállalkozó, haszon, tőkés, proletár, bérmunkás, politika, civil társadalom, magyar jakobinusok, reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekérvényesítés, védővám, Védegylet, márciusi ifjak, 12 pont, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény, kormánybiztos, intervenció. polgárháború, nemzetállam, internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, szabad verseny, részvénytársaság, monopólium, középosztály, kettős szövetség, hármas szövetség, antant, 55

keleti kérdés, Balkán-háborúk, gyarmatbirodalom, utópia, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek, tömegkultúra, emigráció, passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, millennium, úri középosztály, dzsentri, obstrukció, népoktatás, polgárosodás, kispolgár, nagypolgárság, cseléd, szociálpolitika, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvezés, okkupáció, annexió, Földrajzi nevek: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak-Amerikában, Boston, Határőrvidék, Bánát, Verdun, Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Lipcse, Waterloo, Manchester, Liverpool, Varsó, Pest-Buda, Fiume, Vaskapu, Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad. Olaszország, Piemont, Német Császárság, Elzász, Lotaringia, Szerbia, Románia, Bulgária, Osztrák-Magyar Monarchia, Krím-félsziget, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, BoszniaHercegovina, 12. évfolyam (96 óra) Az első világháború és az azt követő békék (1914-20) Az 1920-1930-as évek politikai gazdasági viszonyai (1920-39) A Horthy-korszak Magyarországon (1920-39) A második világháború A jelenkor (1945-napjainkig) Magyarország a második világháború után 1945-napjainkig) 20 órát érettségi feladatok gyakorlására fordítunk

8 óra 18 óra 19 óra 12 óra 16 óra 18 óra

Belépő tevékenységi formák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek  Írott források értelmezése, feldolgozása.  Nemzetközi szerződések, békekötések, szövetségi megállapodások nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése.  A források, a tankönyvi szöveg, a szakirodalom összevetése, az eltérések feltárása.  Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein.  Különböző típusú források összevetése.  A filmek, filmhíradók értékelése, elemzése.  A média forrásértékének és manipulációs jellegének felismerése, elemzése. Kifejezőképességek  A XX. századi nagy történelmi személyiségek szerepének értékelése.  Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése a források alapján.  Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról.  Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása.  Írásbeli feladatlapok kitöltése.  Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszé jellegű, szabatos kifejtése.  A történelmi fogalmak szakszerű magyarázata és használata.  A források értékelésével saját vélemény kialakítása az adott eseményről, intézményről, szervezetről.

56

 Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán tudásra épülő, saját vélemény megfogalmazása, kifejtése és megvédése (esetleges vita esetén). Tájékozódás időben A világ-, az európai és a magyar történelem főbb eseményeinek szinkronban látása. Tájékozódás térben A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése összehasonlítása Témakörök, tartalmak Az első világháború és az azt követő békék (1914-1920)  Az első világháború kirobbanása, jellege, története.  Az orosz forradalmak. A bolsevik állam kiépítése.  A Monarchia felbomlása.  Az őszirózsás forradalom.  A Tanácsköztársaság.  Az egymást váltó kormányok politikája a trianoni béke aláírásáig.  A Párizs környéki békék.  Az 1920-1930-as évek politikai és gazdasági viszonyai (1920-1939)  A húszas évek gazdasági jelenségei.  Társadalmi és politikai mozgalmak a húszas években.  A női emancipáció.  Az olasz fasizmus.  A világgazdasági válság.  Kiútkeresés a válságból (USA, Nagy-Britannia, Franciaország).  A fasizmus hatalomra jutása Németországban.  A nemzetiszocialista állam.  Közép-Európa a két világháború között.  A Szovjetunió gazdasági, társadalmi és politikai viszonyai.  Hatalmi politika a világháború előestéjén. A Horthy-korszak Magyarországon (1920-1939)  A trianoni béke és hatása a gazdaságra, a társadalomra, a politikai és etnikai viszonyokra.  A határon túli magyarság sorsa.  A Horthy-rendszer konszolidációja.  A Bethlen-kormány intézkedései.  A világgazdasági válság és hatásai  Magyarországon.  Politikai jobbratolódás az 1930-as években, a Gömbös-kormány.  A revíziós külpolitika eredményei, sodródás a háború felé.  Az életmód változásai.  A művelődési viszonyok.  A második világháború A háború kitörése, az erőviszonyok, a hatalmi érdekek alakulása.  Az 1939-1941-es háborús évek.  Az 1941-43-as háborús évek.  Az 1943-45-ös háborús évek.  A háború jellege.

57

 Magyarország részvétele a második világháborúban.  A Kállay-kormány politikája.  A német megszállás.  A holokauszt Magyarországon.  A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel.  Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. A jelenkor (1945-napjainkig)  Hidegháborús szembenállás a második világháború után.  A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés országai.  Az európai integráció története.  A „harmadik világ”.  A szocialista rendszerek kialakulása, fejlődése és kudarca.  A közel-keleti konfliktusok.  A távol-keleti régió.  Közép-Kelet-Európa és a Balkán a rendszerváltások után.  Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái.  A fogyasztói társadalom és az ökológia, a fenntartható fejlődés. Magyarország a második világháború után (1945-napjainkig)  A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete.  A párizsi békeszerződés. A határon túli magyarok sorsa.  A kommunista diktatúra kiépítése. Gazdaság és kultúrpolitika.  A forradalomhoz vezető út.  Az 1956-os forradalom és szabadságharc.  A Kádár-rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra.  Eltávolodás a szovjet modelltől. Gazdasági reformkísérletek.  Az életmód átalakulása. Demográfiai változások.  Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erősödése.  A rendszerváltozás. Évszámok: 1914. június 28., július 28., 1915, 1916, 1917, 1918. október 31., november 3., 1919. március 21., augusztus 1., 1920. március 1., június 4., 1922, 1925, 1929, 1933, 1936, 1938, 19211931, 1927, 1932-1936, 1938. november 2., 1939. március 15. 1939. szeptember 1.1940 augusztus 30, 1941. június 22., 1940. augusztus 30., 1941. június 26., 1943. január, 1944. március 19., 1944. június 6., 1944. október 15., 1944. december 21., 1945. április, 1945. május 9., 1945. augusztus 6.1945. szeptember 2. 1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1985, 1991, 1946, 1947. február 10., 1953, 1956. október 23., 1956. november 4., 1963, 1968, 1989. október 23., 1990, 1991. Személyek: Tisza István, Jászi Oszkár, Ferenc Ferdinánd, Ganz Ábrahám, Weiss Manfréd, IV. Károly, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini, Keynes, Roosevelt, Hitler, Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Szálasi Ferenc, Darányi Kálmán, Imrédy Béla Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, de Gaulle, Bárdossy László, 58

Kállay Miklós, Dálnoki Miklós Béla, Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si Minh, Truman, Marshall, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Tito, J. F. Kennedy, Brezsnyev, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov, Mindszenty József, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád. Fogalmak: villámháború, állóháború, ultimátum, hátország, központi hatalmak, pacifizmus, békerendszer, parlamenti demokrácia, konzervatív, liberális, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus, sztálinizmus, koncepciós per, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem, tőzsde, gazdasági válság, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, weimari köztársaság, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, propaganda, Führer-elv, fajelmélet, sovinizmus, Berlin-Róma tengely, Anschluss, őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, földreform, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció, népi írók, falukutató mozgalom. koncentrációs tábor, népirtás, holokauszt, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció, nyilas mozgalom, zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, „hintapolitika”, „kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság, jelenkor, vasfüggöny, hidegháború, kommunista diktatúra, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshall-segély, szociális piacgazdaság, fogyasztói társadalom, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, római szerződés, holdra szállás, harmadik világ, Brezsnyev-doktrína, globális világ, világgazdaság, környezetkárosítás, enyhülési politika, ideiglenes nemzetgyűlés, gyűjtőpárt, SZEB, háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, ÁVH, pártállam, földosztás, államosítás, ötvenes évek, internálás, disszidens, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság, „puha diktatúra”, rendszerváltozás. Földrajzi nevek: Budapest, Szarajevó, Marne, Somme, Doberdó, Isonzó, Piave, Przemysl, Pétervár, Leningrád, Csehszlovákia, Szlovákia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Jugoszlávia, Ausztria, trianoni Magyarország, balti államok, Curzon-vonal, Szovjetunió, Brit Nemzetközösség, New York, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Újvidék, Észak-Erdély. Vichy, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, El Alamein, Voronyezs, Don-kanyar, Kurszk, Teherán, Normandia, Auschwitz, Hirosima, Jalta, Potsdam, San Francisco, Nürnberg, NSZK, NDK, Kuba, Korea, Vietnam, India, Pakisztán, Algéria, Izrael, FÁK, Macedónia, Koszovó, Albánia

59

IX.3 TÁRSADALOMISMERET Oktatás szakmacsoport 11–12. évfolyam Célok és feladatok Az önálló tematikával megjelenő, de más tantárgyak kereti között is oktatható új tárgy olyan tudásterületeken nyújt rendszeres ismereteket, amelyek közvetlenül segítik a diákok társadalmi beilleszkedését, és hozzájárulnak a tudatos életvezetés kialakításához. A tárgy segíti a felkészülést a felelős társadalmi szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre, helytállásra a munka és az üzleti élet területén. Megismertet a jog alapelveivel, az állam intézményeivel, a társadalom életének legfőbb vonásaival, valamint a gazdaság működésével. A tárgy bemutatja az ezredforduló nagy civilizációs változásait, a kultúra, a társadalom, a gazdaság és a természet világában zajló folyamatok rendszerösszefüggéseit. Korunk legégetőbb kérdéseiben segít eligazodni egy olyan nemzedéknek, melynek egyéni és nemzeti identitását már a globális integrációs fejlemények által meghatározott szellemi környezetben kell felépítenie. Fejlesztési követelmények Állampolgári és társadalmi ismeretek  A társadalmi együttélés szabályainak tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása.  A jogérzék és a felelősségtudat együttes fejlesztése.  Az önálló életvezetés és meggyőződés kialakításához, a mások véleményének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges kognitív és kommunikatív képességek kibontakoztatása.  Olyan közösségi magatartás kialakítása, melyben az autonómia és a szolidaritás igénye között összhangot teremt a felismerés, hogy a közjó előmozdítása, a mások iránti türelem és segítőkészség az egyén önmegvalósításának nem korlátja, hanem elengedhetetlen feltétele.  A demokratikus gondolkodásmód jellegzetességeinek ismerete.  Az önálló értelmezés, vizsgálódás és következtetés képességének elmélyítése a személyes tapasztalatok, valamint a hagyományos és modern információforrásokból származó ismeretek feldolgozásakor. Gazdasági ismeretek A vállalkozói szemléletű, az egyéni és társadalmi előnyök és kockázatok mérlegelésére képes gazdálkodói magatartás kibontakoztatása. Az alkotó munka megbecsülésén, a hivatástudat fejlesztésén alapuló pályaorientáció elősegítése. Gazdasági folyamatok és döntési helyzetek elemzéséhez szükséges ismeretek elsajátítása. Jelenismeret A fejlesztési törekvések középpontjában itt a globalizáció kihívásaira válaszolni képes egyéni és kollektív magatartás alapjainak megteremtése áll. Ennek előfeltétele az új kommunikációs és kulturális környezetben való önálló tájékozódás képessége. A diákoknak meg kell ismerkedniük a modernizáció főbb trendjeivel és ellentmondásaival. 60

A nemzeti és európai identitás értelmének és jelentőségének felfogása. A természeti környezetben az emberi beavatkozás hatására végbemenő változások társadalmi és gazdasági meghatározottságának sokoldalú értelmezése. 11. évfolyam ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák Esetelemzés, szerepjáték. Döntési, vita- és konszenzus-teremtési helyzetek tanórai gyakoroltatása. Egyéni és közös anyaggyűjtés, történelmi, jogi és irodalmi példák feldolgozása. Témakörök

Tartalmak

A társadalmi szabályok 2 óra Jogi alapismeretek 3 óra

A társadalmi együttélés szabályainak eredete és rendeltetése. Szokás, hagyomány, erkölcs, jog, illem.

Állampolgári ismeretek

Államformák, politikai rendszerek. Az alkotmányosság alapelvei és védelme. A hatalmi ágak megkülönböztetése. Az állam és polgárai. A demokrácia működése. A nyilvánosság. Választás, döntés, konfliktuskezelés. A politika intézményrendszere a mai Magyarországon és az Európai Unió országaiban. Nemzetközi konfliktusok, szövetségi rendszerek. Háború és béke. Magánérdek, közakarat. Társadalmi és politikai konfliktusok. Autonómia és szolidaritás. A társadalmi igazságosság kérdése. Politikai és szociális jogok. A kisebbségek helyzete és jogai. Az állam feladatai. Közpolitikák. A közigazgatás szintjei és ágazatai. Az önkormányzatiság. A szubszidiaritás elve. Civil szervezetek szerepe.

7 óra

Az emberi alapjogok. A jogegyenlőség elve. A gyermekek jogai. Diákjogok. Jogok és kötelességek a családban és az iskolában. Jogsérelem, jogorvoslat, büntetés. A büntetőeljárás szereplői és főbb szakaszai.

A család és a felnőtté válás 6 óra

Nemzedékek együttélése. A család funkciói és történelmi változásai. Nemi szerepek a családban és a társadalomban. A nemek kapcsolatának átalakulása. A házasság. Változások a gyermek- és ifjúkor tartamában, illetve társadalmi megítélésében. A szocializáció kérdései. Konfliktushelyzetek a családban. A népességszám és a várható életkor alakulásának kérdései Magyarországon.

Kultúra, közösség

Egyén, közösség, társadalom. Tanulás és szocializáció. Az élő hagyomány. Kultúrák párbeszéde: önismeret és nyitottság. Önazonosság és társadalmi hovatartozás. A nemzet. A magyar nemzettudat sajátosságai és dilemmái.

4 óra

61

A társadalmi viszonyok 5 óra

A társadalom rétegződése életkor, nemek, műveltség, vagyoni helyzet, foglalkozás, településformák, vallás és etnikum szerint. Életmód és társadalmi helyzet összefüggései. Kisebbségi élethelyzetek. Előítélet, tolerancia, szolidaritás. Az életmód elemei. Munkaidő, szabadidő. A társadalmi helyzet változásai: egyéni és csoportos mobilitás. Társadalmi konfliktusok keletkezése és kezelése. A helyi társadalom fogalma. Konfliktusok a helyi társadalomban (pl. környezeti kockázatok, biztonság, szegénység, munkanélküliség). A településszerkezet változásai a mai Magyarországon.

GAZDASÁGI ISMERETEK Belépő tevékenységformák  Gazdasági szövegek olvasása.  Grafikonok, táblák elemzése.  Vita gazdasági problémák megoldási lehetőségeiről.  Önálló forrásgyűjtés gazdasági témákban.  Gazdasági tevékenységek tervezése.  Szituációs játékok (pl. felvételi elbeszélgetés, értékesítés).  Rövidfilmek elemzése.  Internetről céginformációk, pénzügyi információk, tőzsdehírek gyűjtése. Témakörök Vállalkozások szerepe, a vállalkozó 5 óra

A munka világa 5 óra

Tartalmak A vállalkozások csoportosítása méret, tevékenységi kör, vállalkozási forma, tulajdonforma szerint. A tulajdonformák. Egy kisvállalkozás alapítása (ötlet, terv, piac, források). Profit, árbevétel, költségek. A vállalkozás sikerességének és kudarcának főbb okai. Marketingszemlélet, marketingeszközök. A nonprofit szféra főbb területei és sajátosságai. Vállalkozói tulajdonságok. Munkaviszony, munkaszerződés, kollektív szerződés. A munkáltató és a munkavállaló kapcsolata. Egyéni és kollektív érdekek, érdekképviselet, érdekvédelmi szervezetek. Munkaerőpiac. Álláskeresés. A pénz szerepe. Az alapvető gazdasági törvényszerűségek.

A továbbhaladás feltételei  A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait, legyen tisztában alapvető jogaival és kötelességeivel. Ismerje a Magyar Köztársaság állam- és közigazgatási intézményrendszerét.  A tanuló legyen képes társadalmi problémák azonosítására, összetevőik felismerésére, ezek megvitatására, önálló véleményalkotásra.

62

12. évfolyam Évi óraszám: 32 óra GAZDASÁGI ISMERETEK Tevékenységformák  Gazdasági szövegek olvasása.  Grafikonok, táblák elemzése.  Vita gazdasági problémák megoldási lehetőségeiről.  Önálló forrásgyűjtés gazdasági témákban.  Gazdasági tevékenységek tervezése.  Szituációs játékok (pl. felvételi elbeszélgetés, értékesítés).  Rövidfilmek elemzése.  Internetről céginformációk, pénzügyi információk, tőzsdehírek gyűjtése. Témakörök Nemzetgazdaság 5 óra

Világgazdaság 5 óra

Tartalmak A költségvetés. Termelés, szolgáltatások, infrastruktúra. A gazdaság főbb sarokpontjai – gazdasági növekedés, foglalkoztatottság, infláció, belső egyensúly (költségvetés), külső egyensúly (fizetési mérleg), adósságállomány. A költségvetési hiány okai, veszélyei. Adók (személyi jövedelemadó, ÁFA, társasági adó, helyi adók). Konjunktúra és válság. A főbb nemzetgazdasági teljesítménymutatók (GDP, GNP). Külkereskedelem, export, import. A külgazdasági kapcsolatok főbb fajtái, a külkereskedelem. Export, import hazai jellemzői. Valuták, árfolyamok. A kereskedelem korlátai. Vámok, protekcionizmus. Hazánk és a nemzetközi gazdasági szervezetek (IMF, Világbank, WTO – volt GATT). EU-tagság gazdasági nézőpontból. EU-tagság előnyei és hátrányai gazdasági szempontok alapján (pl. a munkaerő, a tőke mobilitása milyen hatással lesz a diákok mint leendő munkavállalók, vállalkozók életére).

JELENISMERET Belépő tevékenységek  Esetfeldolgozás, esetelemzés, értelmezés.  Egyéni és csoportos anyaggyűjtés.  Kurrens irodalom, sajtó, dokumentumok önálló feldolgozása.  Csoportmunka: megbeszélés, feldolgozás, vita, szerepjáték. Témakörök

Tartalmak

Az új gazdasági és társadalmi világrend 6 óra

A növekedés dilemmái. A racionális gazdasági magatartás összetevői a piacgazdaságban. A mikro- és makroökonómia konfliktusai. A „láthatatlan kéz” és a „közlegelők tragédiája”. Állam és piac. Ökonómia és ökológia. A tömegkultúra jelenségeinek értelmezése. A kulturális sokféleség jelentősége és a fennmaradását fenyegető tendenciák.

Kultúra és globalizáció

63

6 óra Az életmód átalakulása 5 óra A növekedés határai 5 óra

Civilizációs és környezeti ártalmak. Mentálhigiénés problémák és beilleszkedési zavarok a felnőtté válás életszakaszában. A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre.

A továbbhaladás feltételei  A tanuló ismerje korunk modernizációs és globális folyamatait, legyen képes az önálló tájékozódásra és véleményformálásra a felmerülő világjelenségekkel és hazai problémákkal kapcsolatban.  Tudjanak példát mondani arra, hogy mivel foglalkozik egy vállalkozás. Legyenek képesek önálló véleményt formálni egy-egy gazdasági probléma okairól és megoldási lehetőségeiről.

64

IX.4 IDEGEN NYELVEK Első idegen nyelv oktatása (angol, német nyelv) a szakközépiskolai osztályok számára 9. nyelvi előkészítő évfolyam, 9-12. (13.) évfolyam Közép- és emelt szintű vizsgára való felkészítés

Célok és feladatok

Az angol nyelv, és a német nyelv tanításának a célja az Európa Tanács nyelvi szintleírásaival összhangban, hogy a tanuló:  a 10. évfolyam végére megértse a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén.  elboldoguljon a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik.  egyszerű, folyamatos szöveget tudjon alkotni olyan témában, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak.  le tudja írni a tapasztalatait és különböző eseményeket, álmokat, reményeket és információkat.  vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.  a 12. évfolyam végére meg tudja érteni az összetettebb, konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, beleértve ebbe a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is.  olyan szintű normális interakcióra képes anyanyelvű beszélővel, folyamatosan és spontán módon, hogy az az egyik félnek sem megterhelő.  világos, részletes szöveget tudjon alkotni a különböző témákról.  képes legyen kifejteni a véleményét valamilyen témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. Fejlesztési követelmények A tanuló:  ismert témakörben szóban és írásban tudjon információt cserélni, szöveget megérteni és létrehozni.

65

 Nyelvtudását önállóan szinten tartja és érdeklődési területéhez igazodva, illetve szakmai érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti.  Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és kultúrájáról, kapcsolatot tud kialakítani és ápolni más anyanyelvűekkel. Témalista (ajánlás) Ember és társadalom (hátrányos helyzetű, elesett emberek; diszkrimináció) Tágabb környezetünk (idegenvezetés a lakóhelyen, városi élet jellemzői) Természeti környezet (környezetvédelem, környezetszennyezés) Az iskola világa (célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival) Egészség, betegség (gyógymódok, természetgyógyászat, egészséges életmód) Étkezés (helyes, helytelen táplálkozás, éttermek, gyorséttermek) Utazás (nyaralás itthon és külföldön, egy körutazás megszervezése) Szabadidő, szórakozás (veszélyes sportok, kulturális események, Internet) A munka világa (munkavállalás nyáron, munkakörülmények, pályaválasztás) Országismeret (célországok kultúrája, politikai, gazdasági, társadalmi élete) Tudomány és technika (a tudomány szerepe a mindennapokban, technikai újdonságok) A középszintű képzés kimenete a B1, az emelt szintű képzés kimenete a B2 szint. B2: Megérti a változatos, konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, követni tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is. Folyamatos és természetes módon tud a célnyelven interakciót folytatni. Világos és részletes szöveget tud létrehozni különböző témákról. Véleményét indokolni tudja, részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. B1: Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). Képes külföldiekkel kommunikálni mindennapi helyzetekben. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Be tud számolni eseményekről, élményeiről, érzelmeiről és törekvéseiről. Rövid magyarázatot tud fűzni eseményekhez, jelenségekhez, indokolni tud különböző álláspontokat és terveket. B1 szintre heti 5-5-5-5 órában, B2 szintre heti 5-5-7-7 (11-12. vagy 12-13. évfolyamon emelt szintű előkészítő 2 óra / hét) órában készítjük fel tanulóinkat.

66

9. évfolyam: Éves óraszám: 148 óra Az éves óraszám felosztása: Tanórai tevékenység: Ismétlő rendszerezés: Ellenőrzés, számonkérés: Szabadon felhasználható:

Évi óraszám: 185 óra kb. 170 óra 8 óra 7 óra 9. évfolyam

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes  kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;  kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;  kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;  kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;  köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes  köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákban rendezett válaszokat adni;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;  megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;  beszélgetésben részt venni;  társalgást követni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes  kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni;  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni;

67

 ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;  kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni;  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;  kb. 150 szavas köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni;  egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, illetve irodalmi szöveget követni. Íráskészség A tanuló legyen képes  kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget írni;  gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerű közléseket írásban megfogalmazni;  különböző szövegfajtákat létrehozni;  változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni.



A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni,  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni,  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni,  kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani,  köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényeges pontjait megérteni. 68

Beszédkészség A tanuló legyen képes  árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni,  választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni,  megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni,  beszélgetésben részt venni,  társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes  kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni,  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni,  ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni,  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni,  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani,  kb. 200 szavas köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni,  egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes  kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni,  gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni,  különböző szövegfajtákat létrehozni,  változatos közlésformákat használni. 9 - 10. évfolyam Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:  megszólítás;  köszönés, elköszönés;  bemutatás, bemutatkozás;

69

      

telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés; személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás; érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; engedélykérés és arra reagálás; köszönet és arra reagálás; bocsánatkérés és arra reagálás; gratuláció, jókívánságok és arra reagálás.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:       

sajnálkozás; öröm; elégedettség, elégedetlenség; csodálkozás; remény; bánat; bosszúság.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:          

véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; valaki igazának az elismerése; egyetértés, egyet nem értés; érdeklődés, érdektelenség; tetszés, nem tetszés; dicséret, kritika; ellenvetés; akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség; ígéret, szándék; érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:       

dolgok, személyek megnevezése, leírása; események leírása; információkérés, információadás; igenlő vagy nemleges válasz; tudás, nem tudás; bizonyosság, bizonytalanság; ismerés, nem ismerés.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:      

kérés; tiltás, felszólítás; segítségkérés és arra reagálás; javaslat és arra reagálás; javaslat és arra reagálás; kínálás és arra reagálás; 70

 meghívás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:       

visszakérdezés, ismétléskérés; nem értés; betűzés kérése, betűzés; felkérés lassabb, hangosabb beszédre, beszélési szándék jelzése, téma bevezetése; megerősítés, témaváltás, beszélgetés lezárása.

Fogalomkörök         

cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és időbeli viszonyok, függő beszéd, mennyiségi és minőségi viszonyok, modalitás, esetviszonyok, logikai viszonyok, szövegösszetartó eszközök.


Évi óraszám: 185 óra kb. 170 óra 8 óra 7 óra

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni  kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani  köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni.

71

Beszédkészség A tanuló legyen képes  árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni;  választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;  megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;  beszélgetésben részt venni;  társalgásban véleményt kikérni, álláspontot megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes  kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni;  kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni,  ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;  kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni;  kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani;  kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és / vagy célnyelven összefoglalni;  egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni Íráskészség A tanuló legyen képes  kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni  gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni,  különböző szövegtípusokat létrehozni;  változatos közlésformákat használni.

72



A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes  kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;  kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni;  kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni;  kb. 200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani;  köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Beszédkészség A tanuló legyen képes  árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni;  választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;  gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni;  megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;  beszélgetésben részt venni;  társalgásban részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes  kb. 250 szavas szöveget elolvasni;  kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni;  ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;  kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni;  kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani;  kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven összefoglalni;

73

 egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Íráskészség A tanuló legyen képes  kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni;  gondolatait és érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni;  különböző szövegtípusokat létrehozni;  változatos közlésformákat használni. 11 - 12. évfolyam Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:              

megszólítás; köszönés, elköszönés; bemutatás, bemutatkozás; telefonálásnál bemutatkozás; telefonálásnál elköszönés; szóbeli üdvözletküldés; személyes és hivatalos levélben megszólítás; személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás, érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; engedélykérés és arra reagálás; köszönet és arra reagálás; bocsánatkérés és arra reagálás; gratuláció és arra reagálás; együttérzés és arra reagálás.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:          

rokonszenv, ellenszenv; hála; sajnálkozás; öröm; elégedettség, elégedetlenség; csodálkozás; remény; félelem; bánat; bosszúság.

74

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:           

véleménykérés és arra reagálás; valaki igazának az elismerése; egyetértés, egyet nem értés; érdeklődés, érdektelenség; tetszés, nem tetszés; dicséret, kritika, szemrehányás; ellenvetés; ellenvetés visszautasítása; akarat, kívánság, bizonytalanság, képesség, szükségesség, kötelezettség, lehetőség; ígéret; érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia, érdeklődési kör iránt.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:         

dolgok, személyek megnevezése, leírása; események leírása; információkérés, információadás; igenlő vagy nemleges válasz; válasz elutasítása; tudás, nem tudás; bizonyosság, bizonytalanság, feltételezés, kétely; ismerés, nem ismerés; emlékezés, nem emlékezés.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:          

kérés; tiltás, felszólítás; segítségkérés és arra reagálás; javaslat és arra reagálás; kínálás és arra reagálás, meghívás és arra reagálás; reklamálás; tanácskérés, tanácsadás; segítség felajánlása és arra reagálás; ajánlat és arra reagálás.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:       

visszakérdezés, ismétléskérés; nem értés, betűzés kérése, betűzés; felkérés lassabb, hangosabb beszédre; beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, félbeszakítás; megerősítés; körülírás; 75

 példa megnevezése;  témaváltás.

Emelt szintre való felkészítés Tartalom, követelmények, óraszámok 11. évfolyam: heti 5+2 óra (évi 259 óra) 12. évfolyam: heti 5+2 óra (évi 224 óra) Az emelt szintre való felkészítés során a plusz heti 2 órában a középszint témaköreit, a belépő nyelvtani szerkezeteket és szókincset a vizsgaszintnek megfelelően az érettségi követelményei alapján egészítjük ki, lásd az alábbi táblázatokat. TÉMAKÖRÖK EMELT SZINTEN VIZSGASZINTEK

TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család

2. Ember és társadalom

Középszint - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat

Emelt szint - A család szerepe az egyén és a társadalom életében - Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése

- Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) - Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése - Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése - Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében - Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése - A fogyasztói társadalom, reklámok

- Vásárlás, szolgáltatások (posta) - Hasonlóságok és különbségek az - Társadalmi viselkedésformák emberek között 3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)

76

- A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek - A városi és vidéki élet összehasonlítása

4. Az iskola

- A lakóhely és környéke fejlődésének problémái

- Növények és állatok a környezetünkben

- A természet és az ember harmóniája

- Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Időjárás

- A környezetvédelem lehetőségei és problémái

- Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)

- Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban

- Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

- Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban

5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - A munkavállalás körülményei, - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy lehetőségei itthon és más munkába állás országokban, divatszakmák 6. Életmód

- Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) - Étkezési szokások a családban

- Az étkezési szokások hazánkban és más országokban

- Ételek, kedvenc ételek

- Ételspecialitások hazánkban és más országokban

77

AZ EMELT SZINTEN BELÉPŐ NYELVTANI SZERKEZETEK Angol nyelv Nyelvtani szerkezet Modal verbs with perfect infinitive

Future Continuous Future Perfect Past Perfect Continuous Present Continuous Passive Past Continuous Passive Participle clauses

Would (past habits) Wish (state verbs/action verbs) Wish (unfulfilled actions) Gerund and infinitive in idiomatic expressions,

Conditionals - mixed type Inversion (for emphasis)

Subjunctive

Példa You should have told her. They may have come home. It must have been a very good holiday. This time tomorrow I’ll be flying over the ocean. By the end of this year they will have been married for 20 years. I was tired. I had been working all day. Our flat is being redecorated. We had to climb the stairs because the lift was being repaired. Preparing for my test, I reviewed the last three chapters. Having finished lunch, we went back to work. I would go to the river every day when I was a young girl. I wish you would help me. I wish I hadn’t said that. It’s no use talking to him. There’s no point in waiting here. If we are to catch the train, we should leave immediately. He went there only to find that everybody had left. If we had bought a map, we would know where we are. Hardly had he arrived when he had to leave again. Not only did he arrive late, but he also forgot to bring a present. She insisted that she help her. It’s funny that you should say that. I suggest he go home. We had better go home now. I would rather have some coffee. I would rather you didn’t do this. It’s time we went home.

78

A szókincsre vonatkozó követelményszintek eltérései VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

A vizsgázó A vizsgázó A2: - megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon begyakorolt helyzetekben. B1: - megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon a legtöbb olyan témában, amely összefügg saját mindennapi életével, - jól tudja alkalmazni alapvető szókincsét, noha még előfordulhatnak nagyobb hibák, - a bonyolultabb gondolatokhoz, témákhoz nem mindig találja meg a legmegfelelőbb kifejezőeszközt. B2: - megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon változatos helyzetekben, illetve elvont témákról, - a változatos nyelvi, lexikai elemek közül általában ki tudja választani a kommunikációs célnak legmegfelelőbbet; szükség esetén néha körülírást alkalmaz, - kisebb lexikai pontatlanságai nem gátolják a kommunikációt. Csoportok kialakítása Szintenkénti nyelvoktatást alkalmazunk évfolyamszinten. Az emelt szintű csoportok kialakításánál alapul a szintenkénti nyelvoktatás csoportbeosztását tekintjük, tehát a haladó csoport képezi az emelt szintű csoportot a mindenkori jelentkezők figyelembevételével. Kiegészítő anyagok Az emelt szint követelményeinek eléréséhez a Traveller sorozaton kívül a Grammarway 1-4, a Reading and Writing 1-4, a Plus Pre-Intermediate, Intermediate köteteit és az Oxford Exam Excellence című köteteket, videót és internetet használunk, projektmunkát alkalmazunk.

Német nyelvből használt tankönyvek: 9.

évfolyam: Maros Judit: KON-TAKT 1.

10. évfolyam: Maros Judit: KON-TAKT 1. Szitnyainé Gottlieb Éva – Maros Judit: KON-TAKT 2.

79

11. évfolyam: Szitnyainé Gottlieb Éva – Maros Judit: KON-TAKT 2. Maros Judit: KON-TAKT 3. 12. évfolyam: Maros Judit: KON- TAKT 3. Husztiné Varga Klára – Kiss Tímea: Plusz 7 próbaérettségi német nyelvből

Az emelt szinten belépő nyelvtani szerkezetek német nyelvből:            

Konkurrenzformen des Passivs Konditionalsätze im Passiv Indirekte Rede Subjektive Meinungsäußerung mit Hilfe von Modalverben Irreale Wunschsätze Partizipialkonstruktion Genitivus Partitivus Quantitiver und qualitativer Genitiv Futur II. Semantische und formale Gesichtspunkte zur Genusbestimmung Das Modalwort Die Partikel

Kiegészítő anyagok emelt szinten német nyelvből Husztiné Varga Klára – Kiss Tímea: 7 próba érettségi német nyelvből Péntek Bernadett – Husz Anikó – Gárvány Hajnalka: Német emelt szintű érettségi – komplett írásbeli feladatsorok Péntek Bernadett – Gárvány Hajnalka: Szóbeli feladatok a német emelt szintű érettségire és nemzetközi nyelvvizsgákra Péntek Bernadett – Husz Anikó – Gárvány Hajnalka: Német emelt szintű érettségi kazetta

A tankönyvkiválasztás elvei 1. A nyelvi anyag megszervezése szempontjából A tankönyv a kommunikatív nyelvtanulás alapelveit kövesse, ennek megfelelően céljai között az első helyen a hatékony szóbeli kommunikáció fejlesztése álljon. A leckék tartalmazzanak dialógusokat, amelyeket szisztematikusan beépített nyelvtani és szókincs elemeken keresztül dolgozunk fel. A tankönyvben legyen lehetőség integrált készségfejlesztésre, ismétlésre, az alapkészségek kiegyensúlyozott gyakorlására. A tankönyv hangfelvételi autentikusak legyenek. 2. A tartalom szempontjából A mai tizenévesek technikailag fejlett és ingerekben gazdag világban élnek és mozognak otthonosan. Nem könnyű a figyelmüket lekötni. Ebben a nehéz feladatban segíthetnek a tankönyv színes fénykép illusztrációi, a fiatalok életformájához közelálló témaválasztás, az életközeli helyzetekhez kötött nyelv.

80

A tankönyv gazdag kulturális információt kell, hogy hordozzon az angol-amerikai hétköznapokról, a fiatalok érdeklődési területeiről. A tankönyv és munkafüzet tartalma, feladatai kínáljanak alkalmat a tárgynyelv kultúrája és a magyar kultúra közötti összehasonlításra. A tankönyv módszertani alapelveinek lényege legyen a tanulók aktív részvétele a tanulási folyamat minden pontján a figyelem megtartása érdekében. 3. Vegyes összetételű csoportok Minden tanulói csoport többé-kevésbé vegyes összetételű. Egyéni különbségek mutatkoznak a tanulási sebességben, tanulási stílusban, tanulási stratégiákban. A munkafüzetben nehézségi fokozatok szerinti elosztásban szerepeljenek a gyakorlatok, hogy mindenki a maga szintjén eredményeket könyvelhessen el. Legyen lehetőség project - munkára, ahol a diákok a nyelvtudáson kívül kreativitásukat is használhatják csoportosan vagy egyénileg. A tankönyvhöz álljanak rendelkezésre kiegészítő anyagok a négy alapkészség fejlesztésére, de mindenekelőtt a szóbeli kommunikáció fejlesztésére szolgáló anyagok, valamint kiemelten a videó segédanyagok. A tankönyv kiválasztásakor figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat (14-18) és az iskolatípust

Általános módszertani megjegyzések Nyelvhasználat (Language Use) A kommunikatív nyelvtanítás alapelveinek megfelelően a jelentés/funkció álljon a középpontban. A forma elsősorban mint a jelentés hordozója értékes, soha nem tanítunk nyelvi formákat öncélúan. Ezért foglalják el tantervünkben is az első helyet a kommunikációs szándékok, illetve a nyelvhasználat (Language use). Beszédértés, beszéd, olvasás, írás A fentiekből egyenesen következik a készségfejlesztés kiemelt fontossága, hiszen a mindennapi életben bármit is akarunk megvalósítani nyelvi eszközökkel: figyelünk, beszélünk, olvasunk vagy írunk, és eközben alkalmazunk nyelvtani szabályokat. Az aktív nyelvhasználathoz a passzív nyelvi tapasztalatokon (Listening, Reading) keresztül vezet az út. Ha egy szót soha nem hallottunk, azt nem is fogjuk tudni használni. A beszéd sokkal alapvetőbb és gyakoribb kommunikációs forma, mint az írás. Ez a két alapelv meghatározza a négy nyelvi alapkészség fontossági sorrendjét: beszédértés, beszéd, olvasás, írás. Tantervünkben a kommunikációs szándékokat, valamint a fogalomkörök nyelvi kifejezéseit a nyelvi rendszereknek megfelelően bontottuk fel: beszédszándékokra, szókincsre és nyelvtanra.

81

Nyelvhelyesség és a hibák kijavítása Az angol nyelvre tekintsünk, mint készségtárgyra, ahol az új viselkedések és nyelvi szokások kialakítása az elsődleges cél, nem pedig tudásanyag megszerzése. Az idegen nyelvek esetében sokkal fontosabb, hogy a tanuló bátran és hatékonyan tudja használni a nyelvet, mint az, hogy pontosan ismerje a szabályokat. A hatékonyságnak csak az egyik és nem is feltétlenül legfontosabb összetevője a nyelvtani helyesség. Fontos viszont, hogy a hibákat átgondolt stratégia alapján javítsuk ki és minden órán iktassunk be olyan részeket, amikor nem a pontosság, hanem a hatékony kommunikáció a cél. Ilyenkor érdemes a javítást az értelemzavaró, a kommunikáció folyását megakasztó hibákra korlátozni. Az angolóra arra való, hogy a tanulók kipróbálják, amit tudnak, szabadon kísérletezzenek a nyelvvel, hogy ily módon tanuljanak a hibáikból és a kipróbált nyelvi elemeket magasabb szinten integrálják. Életkori sajátosságok A 14-16 éves tanulók most érkeztek el a kognitív fejlődés azon fokára, amikor már fejlett az absztrakciós készség, de még rendkívül nyitottak a világra és sokszor az érzelmeik irányítják őket. Igazából ez egy ideális életkor az idegen nyelv tanulására. Az angolszász kultúra népszerűségét felhasználva törekedjünk arra, hogy tanulóink megszeressék az angol tanulást és magában a folyamatban is örömüket leljék. Ezzel a korosztállyal kivételes folyékonyságuk révén rendkívül jól lehet haladni. Egyúttal elkezdhető a jó tanulási szokások kialakítása is. Ne féljünk attól, hogy a szintjüknél valamivel nehezebb (írott vagy beszélt) szövegeken dolgoztassuk őket. Bátorítsuk a találgatásaikat, nyelvi kísérletezéseiket, ne csak a biztos tudást értékeljük. Fogadjuk el, hogy egy szó vagy egy nyelvtani szerkezet passzív ismerete nem tudatlanság, hanem az aktív használat felé vezető út fontos és értékes állomása. A passzív és aktív nyelvismeret közötti szakadék különben sem szüntethető meg soha, az anyanyelvünkön sem. Ez nem is lehet értelmes célja semmiféle nyelvtanításnak. A nyelvtanítás célja mind az aktív, mint a passzív nyelvismeret bővítése. Az értékelés Az értékelésnek az oktatásban fontos szerepe van. Ha jól használjuk, építően visszahathat a tanítás-tanulás folyamatára. Ideális esetben tükrözi a diákok egyéni fejlődését, tudását a tanított anyaghoz viszonyítva, valamint az igyekezetet, a hiányosságokat és erősségeket. A jó értékelés motivál, tájékoztat, útmutatót nyújt a további tanulási stratégia megtervezésében. Információt szolgáltat nem csak a diákról, hanem annak a programnak az elemeiről is, amiben a diák részt vesz, a tankönyvről, a módszerről, a tanárról, az iskoláról. Az osztályozás csak jutalmazás-

82

büntetésként működjön. A tesztelés és hagyományos felletetés mellett próbálkozzunk a diákok értékelésének új módszereivel. Nagyon fontos, hogy a jegyek mellett a diákok megtudják tőlünk, melyik nyelvi területen hol állnak, mik a problémáik, mik a reálisan kitűzhető célok és tennivalók. Ennek érdekében hasznos előre ismertetni az elérendő célokat minden egyes lecke elején. Lehetőséget kell biztosítani, hogy a tanulók maguk ellenőrizhessék rövid összefoglaló feladatokon keresztül, hogy mennyiben sikerült ezeket a célokat elérniük. Az önértékelés fontos képességének fejlődését segítsük elő olyan táblázatokkal, ahol a diákok saját magukat osztályozhatják. Bátran kérdezzük meg a diákokat, hogy mi a véleményük az angolórákról,

vannak-e

kérdéseik

vagy

javaslataik.

A

tanulók

kreatívabbak

és

felelősségteljesebbek, ha megosztjuk velük a tanulási folyamat felelősségét. Szempontok a tanulók teljesítményének az értékeléséhez Az értékelés szót több értelemben használjuk, és céljai is többfélék:  tájékoztatni a tanulót a tanulás eredményességéről, és hatékonyabb munkára ösztönöz,  felmérni a diákok tudásszintjét, segíti a csoportbeosztást, a kurzus megtervezését,  minősíteni a diákot, szelektál, kiválasztja a továbbjutásra legalkalmasabbakat,  informálni a tanárt, a fölöttes szerveket a tanári munka eredményességéről,  értékelni magát az oktatási folyamatot, a tanterv, az oktatási anyagok stb. hatékonyságát, a tantervi célok megvalósulását. Céljaitól függően az értékelés formái is sokfélék. Egyik legfontosabb a folyamatos értékelés, melyet a tanár végez annak érdekében, hogy diákjait a tanulásban segítse, ösztönözze. Visszajelzéseinek fontos része a biztatás, mely a szükséges javításokkal, tapintatosan megfogalmazott bírálattal együtt arra irányul, hogy segítse a helyes önértékelés és önbizalom kialakulását. Ennek érdekében és saját munkája tökéletesítésének érdekében is a tanár módot ad a párbeszédre, meghallgatja, sőt igényli a tanuló visszajelzéseit a tanulási és értékelési folyamattal kapcsolatban. A tanuló teljesítményét világos, következetes és szakszerű szempontok alapján kell értékelni, ezekkel a szempontokkal a tanulónak jó előre tisztában kell lennie. A helyi tanterv tehát tartalmazza az intézményben elfogadott értékelési rendszert is. Az értékelés a kommunikatív kompetencia valamennyi elemére térjen ki, tehát mérje mind a tételes tudást (szókincs, nyelvtan, helyesírás, kiejtés, szövegalkotás és nyelvhasználat szabályai), mind a nyelvi készségeket és tevékenységeket (hallott és olvasott szövegértés, beszéd és írás, közvetítés). Evidenciának tűnik, de fontos elv, hogy a tanár csak azt követelheti meg, azt osztályozhatja, amit valóban megtanított. A jó tanár mindig többet ad, mint amennyit követel.

A tanuló 83

előrehaladását önmagához és a csoport egészéhez, valamint a megfogalmazott követelmények szempontjából is értékeli. Az értékelésnek létezik egy másik fajtája is, amely nem egy konkrét tananyag teljesítését, hanem az általános nyelvi kompetenciát méri. A legtöbb külső nyelvi vizsga ilyen. Az ezekre való felkészülésnek fontos része a vizsga szintjének, tárgyainak, feladattípusainak megismerése, de a vizsga anyagát nem lehet ’megtanulni’, ezért általában fölösleges és káros kizárólag a vizsgafeladatokkal foglalkozni a nyelvi órán. Mind a nyelvtanulásnak, mind a vizsgafelkészülésnek nagy lendületet adhat, ha a nyelvtanulás bizonyos pontjain, szintjeinek lezárásakor nagyobb összefoglaló szintfelmérés történik. Az ilyen tesztek elkészítéséhez általában sok idő és szakértelem szükséges. Iskolai, kerületi munkaközösségek, pedagógiai intézetek által készített feladatsorok és értékelési szempontok sok segítséget nyújthatnak a szaktanárnak. Az értékelés, osztályzás célja nem az, hogy a tanuló függővé váljon a tanár véleményétől, és pusztán az osztályzat kedvéért tanuljon. Az értékelés és a tanulói önértékelésre adott lehetőségek a tanulói autonómia kialakulását segítsék. A tanulóknak legyen módja rendszeresen számba venni, milyen feladatokat tudnak már megoldani a tanult idegen nyelven. A nyelvórán a hibajavítás és az értékelés figyelembe veszi a tevékenység célját, a nyelvi szintet, a hiba fajtáját (hogy a nyelvi kompetencia vagy performancia területén kell-e keresni az okát), hogy mennyire zavarja az érthetőséget (globális vagy lokális hiba). Kommunikatív tevékenységek során a tartalom fontosabb, mint a szigorúan vett nyelvi helyesség. Tehát nem kell mindent azonnal javítani. Így a tanár nem szakít félbe egy érdekes történetet, gondolatot nyelvtani hiba miatt. Kifejezetten nyelvtani, nyelvhelyességi feladatoknál, vizsga-előkészítő órákon több javításra lehet szükség. ESZKÖZÖK  Tankönyv, munkafüzet + nyelvtani gyakorló  Hangkazetták, CD-k a tankönyv szövegeivel, dialógusaival, kiejtési gyakorlatokkal, hallás utáni megértési feladatokkal, stb.  Tesztkönyv  Tanári kézikönyv  Videókazetták (témái kapcsolódnak a tankönyvben feldolgozott témákhoz)  Írásvetítő transzparensek a nyelvtani fogalomkörökhöz  Projektor digitális adathordozók tartalmának megjelenítéséhez  Nyelvoktató és szótár CD-ROM-ok  Kétnyelvű szótárak  Audió- és CD-lejátszók  Nyelvi labor 18 férőhellyel  Internet

84

HELYI TANTERV

A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM SZÁMÁRA I. Célok és feladatok Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A tanulókban tudatosítani kell, hogy a nyelv birtoklása eszköz más kultúrák és a körülöttünk lévő világ megismeréséhez. Az angol nyelvű országok életének és kultúrájának megismerésével látókörük szélesíthető (integrálódás). Fő feladat a gyakorlati nyelvi készségek és képességek fejlesztése szóban és írásban: beszédkészség, beszédértés, hallás utáni értés, olvasás- és íráskészség. Az elsajátított módszerek révén a tanulók legyenek képesek megszerzett tudásukat önállóan továbbfejleszteni, új nyelveket megtanulni. A nyelvtanulás a személyiségformálás és jellemalakítás hatásos eszköze. Fejleszti a különböző személyiségjegyeket (pl. kitartás, nyitottság, tolerancia stb.) A kommunikatív nyelvi készség fejlesztése az információáramláson alapuló társadalmunkban kiemelkedően fontos. Kiemelt cél a gondolkodás és az emlékezőképesség fejlesztése, világos, érthető beszéd kialakítása. I.1 Közvetlen célok A 9. évfolyamon tanulók intenzív nyelvtanulási keretek között idegen nyelv(ek)ből olyan használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában sikerrel tehetnek emelt szintű érettségi vizsgát. A tanulókban kedvező attitűd és motiváció alakuljon ki a nyelvek, a hozzájuk tartozó kultúrák és általában a nyelvtanulás iránt. A megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a tanulók váljanak képessé nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére. Fontos, hogy a nyelvi órák legyenek változatosak, a frontális munkát csoport és páros munkával rendszeresen színesíteni kell. A páros és csoport munkák nemcsak több alkalmat adnak a beszéd gyakorlására, a beszédkészség fejlődésére, hanem az átlagosnál esetleg nagyobb számban

85

előforduló gátlásos, szorongó gyerekek sikerélményhez juttatásában is nagy szerepet játszhatnak, hiszen ez segítheti az önbizalom kialakulását, és elvezethet a sikeres egyéni teljesítményhez. Fontos, hogy az órán kiemelt szerepet kapjon a beszédkészség fejlesztése, rendszeres legyen a hallás utáni szövegértés (magnó, video, CD-ROM). Az olvasás és íráskészség fejlesztésére a tanulók kapjanak otthon végezhető feladatokat. A motiváció fenntartása kiemelt feladat, meg kell tenni mindent, hogy a tanulók a világgal szemben nyitottak legyenek és a nyelvtanulás jelentsen örömet számukra. A

tanulók

nyelvelsajátítási

stratégiája

változik,

egyre

inkább

képesek

szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben (míg korábban inkább memóriájukra támaszkodtak). Elő kell segíteni a tananyag logikus, tanulást megkönnyítő rendszerezését. Cél, hogy az esetleges nyelvi hibákat maguk vegyék észre és javítsák, így segítve őket, hogy autonóm nyelvtanulóvá váljanak. Kiemelten fontos általános fejlesztési céljaink az alábbiak: Növekedjen a tanuló kreativitása. – Legyen képes egy adott feladat megoldásához megszerezni a szükséges ismereteket, anyagokat és eszközöket; – Legyen képes a meglévő ismereteket, anyagokat, eszközöket ötletesen, újszerűen, ill. szokatlan funkcióban használni; – Legyen képes a meglévő ismereteket, anyagokat, eszközöket az újonnan szerzett ismeretekkel, anyagokkal, eszközökkel hatékonyan ötvözni; – Legyen képes egy adott feladat elvégzéséhez rendelkezésre álló ötletek, javaslatok, lehetőségek közül kiválasztani a legjobbat, ill. a megvalósíthatót; – Legyen képes a rendelkezésre álló ismeretek, anyagok és eszközök segítségével a legjobbnak / megvalósíthatónak tartott ötletet megvalósítani; – Legyen képes fantáziája segítségével tágítani tapasztalatai, élményei körét; – Legyen képes arra, hogy különböző kifejezési eszközöket használva színesebbé, egyénibbé, kifejezőbbé tegye kommunikációját. Növekedjen a tanuló önismerete és önbecsülése. – Ismerje erősségeit, és tudjon rájuk építeni; – Ismerje gyengéit, és tudja azokat elfogadni, ill. igyekezzen azokat kiküszöbölni; – Fogadja el és szeresse önmagát; – Legyen képes kiállni önmagáért, érdekeiért, igazáért;

86

– Legyen képes a saját magáról alkotott képet mások róla alkotott képével összevetni, és szükség esetén tudjon változtatni a magatartásán, szokásain. Váljon autonóm tanulóvá és személyiséggé. – Legyen képes saját tudását felmérni; – Legyen képes megfogalmazni (tanulási) céljait; – Legyen képes saját tanulását megtervezni; – Legyen képes kiválasztani a céljai eléréséhez szükséges, leginkább megfelelő módszereket, eszközöket; – Legyen képes a meglévő elemeket, ismerteket újszerűen, ötletesen használni. – Legyen képes az ötletek, javaslatok közül kiválasztani a legjobbat, ill. a megvalósíthatót; – Legyen képes megvalósítani a beszerzett információk, anyagok és eszközök segítségével a legjobbnak / megvalósíthatónak tartott ötletet; – Legyen képes fantáziája segítségével tágítani tapasztalatai, élményei körét; – Legyen képes arra, hogy különböző kifejezési eszközöket használva színesebbé, egyénibbé, kifejezőbbé tegye kommunikációját; – Legyen képes egy adott eszközt más, szokatlan funkcióban használni; – Ismerjen és tudjon alkalmazni számos tanulási- és problémamegoldó stratégiát; – Legyen képes értékelni az elért eredményeket; – Legyen képes megállapítani, hogy mi az, amit már jól tud, és milyen területeken kell még fejlődnie. Legyen képes az együttműködésre. – Legyen képes megállapodásra jutni, közös döntést hozni társaival; – Legyen képes az elvégzendő munkát részfeladatokra bontani, azokat társaival megosztva elvégezni, majd integrálni; – Legyen képes véleményét kifejteni, érveket és ellenérveket felhozni, majd társaival a legjobb döntést meghozni; – Legyen képes közös produktumot létre hozni társaival; – Legyen képes a munkamegosztásra, az önálló csoportbeli szerepek vállalására; – Legyen képes saját és tanulótársai munkája iránt felelősséget érezni, mások véleményét tiszteletben tartani; – Legyen képes társait a közös munkában támogatni; – Legyen képes saját és társai hibáinak feltárására és kijavítására; – Legyen képes saját és társai munkáját értékelni.

87

Fejlődjenek a tanuló interkulturális kompetenciái. – Ismerje meg saját kultúrájának aspektusait, beleértve a magyarországi kisebbségi kultúrákat is; – Ismerje meg az idegen nyelvi kultúra alapvető eredményeit (híres embereit; épületeit; városait; múzeumait stb.) – Ismerje meg az anyanyelvi beszélők alapvető ünnepeit, szokásait, udvariassági fordulatait; – Legyen képes nyitottan, érdeklődőn, empátiával és segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé; – Legyen tudatában az emberi élethelyzetek sokféleségének és az alapvető emberi azonosságoknak; – Növekedjen érdeklődése az idegen nyelvi kultúra szokásainak kialakulása iránt; – Legyen képes összehasonlítani az idegen nyelvi kultúrát a sajátjával, és így elemezze saját kultúráját; – Legyen képes előítéletek nélkül kommunikálni a tanult idegen nyelven; – Legyen képes személyes kapcsolatokat teremteni az anyanyelvi beszélőkkel. A tanuló ismerje meg és használja fel az Internet által nyújtott tanulási és kommunikációs lehetőségeket. – Ismerje meg az Internet működését felhasználói szinten, legyen képes használni a böngészőt, az elektronikus levelezést saját céljaira; – Legyen képes ellenőrizni az internetes információk helyességét; – Ismerje meg azokat a portálokat, amelyek saját céljaihoz megbízható kiindulást nyújthatnak; – Ismerje meg a virtuális közösségek jellemzőit, legyen tisztában az elővigyázatossági szabályokkal; – Legyen képes hatékonyan információt keresni és publikálni az Interneten; ismerje a felhasználás jogi és erkölcsi normáit; – Legyen képes saját céljai érdekében képeket, hangokat, videót rögzíteni, másolni, módosítani a számítógépen; – Legyen képes saját céljainak megfelelően rendszerezni és tárolni az adatait; – Ismerje meg azokat a portálokat, amelyek segítik nyelvtanulását (pl. interaktív nyelvi tesztoldalak, on-line nyelvtanuló újságok, hírportálok oldalai nyelvtanulóknak stb.); – Legyen képes az Internet kínálta lehetőségeket saját tanulási céljaira használni.

88

II. Óraszámok 9. évf. 15

10. évf. 5

11. évf. 5

12. évf. 5+2

13. évf. 5+2

II. 1 Az optimálisan elérhető nyelvi szintek az európai standard szerint 9. évf. A1-A2

10. évf. A2-B1

11. évf. B1+

12. évf. B1-B2

13. évf. B2

III. Tananyag, témakörök, fejlesztési feladatok Témakörök:  Ember és társadalom -a tágabb család, rokoni kapcsolatok, családi ünnepek  Tágabb környezetünk  saját házunk, lakásunk, lakókörnyezetünk  a német nyelvű országok természeti viszonyai, városai  életmód és szokások a német nyelvet beszélő országokban  Környezetvédelem  a közvetlen környezet, parkok, terek rendben tartása  takarékosság a természeti erőforrásokkal /vízhasználat, fűtés,környezetszennyezés a háztartásban  Az iskola világa  diákélet, diákszokások nálunk és Németországban  új tantárgyak,változások az iskolai életben az ált.isk.hoz képest  A munka világa  a szülők és ismerősök foglalkozása, munkakörülményei, családi munkamegosztás  Ép testben ép lélek  egészséges étkezés, élelmiszerek, ételek  az életkornak megfelelő napirend és időbeosztás  diáksport, sportágak  Szabadidő, szórakozás  olvasás,könyvtár / könyv, újságok / tévé, zenehallgatás  hobbi /pl. gyűjtés,modellezés,barkácsolás,kézimunka/  Kultúra  irodalmi szemelvények, kispróza, versek  a német zene, irodalom, képzőművészet, történelem képviselői  Tudomány, technika  a technika otthonunkban,háztartási gépek  lexikonok folyóiratok, computer mint a tudományos munka segítői  Nyelvtörők, közmondások, daltanulás, verstanulás

89

9. évfolyam Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:  megszólítás,  köszönés, elköszönés,  bemutatás, bemutatkozás,  telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés;  személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás,  érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás,  engedélykérés és arra reagálás,  köszönet és arra reagálás,  bocsánatkérés és arra reagálás,  gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:  sajnálkozás;  öröm;  elégedettség, elégedetlenség;  csodálkozás;  remény;  bánat;  bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:  véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás,  valaki igazának az elismerése és el nem ismerése,  egyetértés, egyet nem értés,  érdeklődés, érdektelenség,  tetszés, nem tetszés,  dicséret, kritika,  ellenvetés,  akarat, kívánság, képesség, , szükségesség, lehetőség,  ígéret; szándék, terv,  érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:  dolgok, személyek megnevezése, leírása;  események leírása;  információkérés, információadás;  igenlő vagy nemleges válasz;  tudás, nem tudás;  bizonyosság, bizonytalanság;  ismerés, nem ismerés.

90

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:  kérés;  tiltás, felszólítás;  segítségkérés és arra reagálás;  javaslat és arra reagálás;  kínálás és arra reagálás;  meghívás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:  visszakérdezés, ismétléskérés;  nem értés;  betűzés kérése, betűzés;  felkérés lassabb, hangosabb beszédre;  beszélési szándék jelzése, téma bevezetése;  beszélgetés lezárása. Fogalomkörök  Cselekvés, történés, létezés kifejezése,  Birtoklás kifejezése,  Térbeli és időbeli viszonyok,  Függő beszéd,  Mennyiségi és minőségi viszonyok,  Modalitás,  Esetviszonyok,  Logikai viszonyok,  Szövegösszetartó eszközök.

10-13. évfolyam Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:  megszólítás;  köszönés, elköszönés;  bemutatás, bemutatkozás;  telefonálásnál bemutatkozás, elköszönés;  szóbeli üdvözletküldés;  személyes és hivatalos levélben megszólítás;  személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás;  érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás;  engedélykérés és arra reagálás;  köszönet és arra reagálás;  bocsánatkérés és arra reagálás;  gratuláció, jókívánságok és arra reagálás;  együttérzés és arra reagálás. 91

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:  hála;  sajnálkozás;  öröm;  elégedettség, elégedetlenség;  csodálkozás;  remény;  félelem;  bánat;  bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:  véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás;  valaki igazának az elismerése és el nem ismerése;  egyetértés, egyet nem értés;  érdeklődés, érdektelenség;  tetszés, nem tetszés;  dicséret, kritika,;  ellenvetés;  ellenvetés visszautasítása;  akarat, kívánság, bizonytalanság, képesség, szükségesség, kötelezettség, lehetőség;  ígéret;  szándék, terv,  érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia, érdeklődési kör iránt. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:  dolgok, személyek megnevezése, leírása;  események leírása;  információkérés, információadás;  igenlő vagy nemleges válasz;  válaszadás elutasítása;  tudás, nem tudás;  bizonyosság, bizonytalanság,  emlékezés, nem emlékezés. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:  kérés;  tiltás, felszólítás;  segítségkérés és arra reagálás;  javaslat és arra reagálás;  kínálás és arra reagálás;  meghívás és arra reagálás;  reklamálás;  tanácskérés, tanácsadás;  segítség felajánlása és arra reagálás;  ajánlat és arra reagálás.

92

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:  visszakérdezés, ismétléskérés;  nem értés;  betűzés kérése, betűzés;  felkérés lassabb, hangosabb beszédre;  beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, félbeszakítás;  megerősítés;  körülírás;  témaváltás, beszélgetés lezárása Fogalomkörök  cselekvés, történés, létezés kifejezése,  birtoklás kifejezése,  térbeli és időbeli viszonyok,  függő beszéd,  mennyiségi és minőségi viszonyok,  modalitás,  esetviszonyok,  logikai viszonyok,  szövegösszetartó eszközök

93

IV. Követelmények Szint A1

Általános szintleírás Megérti és használja a számára ismerős mindennapi kifejezéseket és nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja konkrét szükségleteinek kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud

Alapszintű nyelv-használó

válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek, pl. a lakhelyre, ismerősökre és tulajdontárgyakra vonatkozóan. Képes egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész. A2/A2+ Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információ, vásárlás, helyismeret, állás). Tud kommunikálni olyan egyszerű és begyakorolt feladatok során, amikor egyszerű és közvetlen információcserére van szükség ismerős és begyakorolt dolgokra vonatkozóan. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. B1/B1+

Megérti a fontosabb információkat olyan világos, standard szövegekben, amelyek ismert témákról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola, a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű,

Önálló nyelv-használó

összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tud írni élményeket és eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá röviden meg tudja indokolni és magyarázni a különböző álláspontokat és terveket. B2/B2+

Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét,

beleértve

a

szakterületének

megfelelő

szakmai

beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes módon olyan szintű normális interakciót tud folytatni anyanyelvű beszélővel, hogy az egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni sokféle témában, és ki tudja fejteni a véleményét egy aktuális témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat.

94

V. Ellenőrzés Ahhoz, hogy a tanulók pontosan értsék, érezzék, mi is történik velük, kielégítő-e a haladásuk stb. ismerniük kell a tanítás-tanulás céljait és az elérhető eredményeket, valamint tudniuk kell, hogyan, miről ismerik fel, hogy elérték a célt. Az egyes órákon folyó munka értékelése mellett elengedhetetlen, hogy a csoportot tanító tanárok rendszeresen beszéljék meg a tanulók órai munkáját, hozzáállását, teljesítményét. Így a tanulók látják, hogy haladásukat, eredményeiket tanáraik azonos mércével mérik. Az értékelés fontos alapelvei: -

ösztönző hatás, a kommunikatív nyelvtudás elsajátításához szükséges a tanulók törekvése a nyelv használatára, ezért az órai aktivitás is az értékelés részét képezi. megbízhatóság, sokoldalúság, változatosság a négy alapkészség (beszédértés, beszédkészség, olvasáskészség és íráskészség) szintjének folyamatos értékelése a javítás lehetőségét a folyamatos számonkérés biztosítja az életkori sajátosságok, az évfolyam fejlesztési követelményeinek figyelembe vétele a tanulók orientálása, szülők tájékoztatása

A számonkérés szokásos formái: -

-

az íráskészség ellenőrzésének lehetséges formái: fogalmazás, levélírás, esszéírás, interjú, dialógus, riport, szódolgozat, témazáró dolgozat (a tananyagnak megfelelően, egyenletes időelosztásban) olvasáskészség ellenőrzése: szövegértési feladatok beszédkészség ellenőrzése: párbeszéd, képleírás, történet elbeszélése esetleges referátum a beszédértés ellenőrzése: hanganyag, film feldolgozása.

A készségek méréséhez – lehetőség szerint – az Internet kínálatával is élünk. A tanulói teljesítmények mérésénél fokozatosan alkalmazzuk az új típusú érettségi mérési szempontjait. Elsődleges szempont a beszédszándékok megvalósítása és a tanult lexikai és grammatikai egységek helyes alkalmazása. Az írásbeli munkáknál az elégséges szint eléréséhez 50% teljesítmény szükséges. A szóbeli számonkérésnél meghatározó értékelési szempontok: - a beszélgetés kommunikatív értéke - a szókincs gazdagsága - a kérdésekre való reagálás - a nyelvhelyesség - a helyes kiejtés - a beszédtempó A számonkérésnek meg kell felelnie az évfolyam sajátosságainak, fejlesztési követelményeinek. A tanulói előrehaladást – lehetőség szerint – szöveges formában a tanárok konszenzusa alapján évente 1-2 alkalommal értékeljük.

95

VI. Eszközök, tankönyvek Az angol nyelv tanításánál használt könyvek: 9. évfolyam Traveller Elementary SB & WB Traveller Grammar Elementary Live English Grammar Beginner & Elementary Grammarway 1 Grammar Practice for Elementary Students Target Vocabulary 1. Reading &Writing 1. Pair Work 1. Elementary-Pre-Intermediate Reward Elementary Resource Pack Némethné dr. Hock Ildikó-Alaptársalgás angolul 10. évfolyam Traveller Elementary , Pre-Intermediate SB & WB Traveller Grammar Elementary & Pre-Intermediate Live English Grammar Elementary & Pre-Intermediate Grammarway 1& 2 Grammar Practice for Pre-Intermediate Students Target Vocabulary 2. Reading & Writing 2. Pair Work 1. Elementary & Pre-Intermediate Reward Pre-Intermediate Resource Pack Némethné dr. Hock Ildikó-Alaptársalgás angolul 11. évfolyam Traveller Pre-Intermediate SB & WB Traveller Grammar Pre-Intermediate Live English Grammar Pre-Intermediate Grammarway 2. Grammar Practice for Pre-Intermediate Students Reward Pre-Intermediate & Intermediate Resource Pack Your Exam Success Coursebook & Workbook 12. évfolyam Matura Plus 2 Student's Book & Workbook Batár Levente: Angol írásbeli gyakorlatok – Középszint Némethné dr. Hock Ildikó- Angol érettségi feladatgyűjtemény Szénásiné Dr. Steiner Rita, Szekeres Szilvia- Twenty-three Topics for Teenagers Némethné Dr. Hock Ildikó: Angol szóbeli érettségi feladatok Róth Nóra, Senkár Szilvia, Tóth Zita: Róth Nóra, Senkár Szilvia, Tóth Zita: Angol szóbeli gyakorlatok – Középszint Bukta Katalin, Gróf Szilvia, Sulyok Andrea: 7 próbaérettségi angol nyelvből – középszint Oxford érettségi felkészítő tesztek a közép- és emelt szintű vizsgákra Longman Exam Activator Oxford Exam Excellence - Felkészülés a közép- és emelt szintű angol vizsgákra

96

IX.5 MATEMATIKA Közgazdaságtan, elektrotechnika-elektronika és informatika szakmacsoportokra. Évfolyam

9.

10.

11.

12.

Éves óraszám

111

111

148

128

Heti óraszám

3

3

4

4

Célok és feladatok  A matematika tanítása mutassa be középfokon a matematika legfontosabb fejezeteinek elemeit, jellemző gondolkodási módszereit és a gyakorlatban való alkalmazhatóságát.  Nyújtson egy olyan alapképzést, amelyre majd a tényleges szakmai képzés épülhet.  Adjon megfelelő alapokat az érettségi vizsgához és a felsőfokú továbbtanuláshoz.  E feladatok mellett matematika oktatásunkban a hangsúlyt a mennyiségi szemléletről inkább a minőségre kell helyezni. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulóink gondolkodási, probléma-megoldási módszereket is megismerjenek.  Törekednünk kell arra, hogy az egyes szakmák számára alkalmazható matematikai ismeretekkel is rendelkezzenek.  Fontos azoknak a nevelési lehetőségeknek a kihasználása, amelyekre a matematika-oktatás lehetőséget ad: így elengedhetetlen az önállóságra, a kreativitásra, a logikus gondolkodásra, az absztrakcióra, pontos, kitartó, magunk által is ellenőrzött munkára nevelés.  Adjunk lehetőséget arra, hogy tanulóink a matematikában is felfedezzék a szépséget és a harmóniát. A feladatmegoldások során fejlesszük az esztétikai érzéket és az emlékezőképességet. Kiemelten fontos szerepet szánjunk a matematika beszélt és írott nyelvezetének a megismertetésre, a szabatos, pontos és szép nyelvhasználatra.  A tanítás során olyan módszerek alkalmazására törekszünk,elsősorban a gyakorlati életben való jobb eligazodás képességét fejlesztik Ezért a metematikát nem csupán mint egzakt tudományt oktatjuk. Mottó: "A tanítás céljáról régimódi felfogást vallok: először és elsősorban GONDOLKODNI kell tanítanunk!" Pólya György: A problémamegoldás iskolája A célok és feladatok megvalósításának feltételei  minden évfolyamon csoportbontásban tanítsuk a matematikát  legyen lehetőség, hogy a 11. és 12. évfolyamon a “nem kötelező órakeret” egy-egy óráját az érettségi vizsgára történő intenzív felkészítésre fordíthassuk.  a tanulócsoportok képességeit figyelembe véve a szaktanár dönthet a tantervi követelmények szintjeinek megválasztásakor.  valamennyi témakör tanítása során törekedni kell arra, hogy szakmai jellegű feladatok megoldásával előkészítsük a szakképzést. A követelményeket különböző szinteken fogalmazzuk meg:

97

A megértés szintje: A matematikai fogalmakat akkor nevezhetjük megértetteknek, ha a fogalomnak matematikailag lényeges jegyeit helyesen tudják felhasználni a tanulók. A tételeket akkor értik, ha értik a tételben szereplő fogalmakat, s világosan látják, hogy a tételben megfogalmazott állítás(ok) mely feltételek mellett igaz(ak), mely feltételek mellett nem. Az alkalmazás szintje: Az ismereteket számukra új helyzetben is alkotó módon tudják alkalmazni. Ezen a szinten belül nagyon sok fokozat lehetséges: az egyszerű feladatok önálló megoldásától a versenyfeladatok megoldásáig. Felső határt megszabni szinte lehetetlen. Módszertani javaslatok

 „A tanárnak ismernie kell a tanulás útjait, módjait. A terméketleneket mellőznie, a termékenyeket alkalmaznia kell. Nem mellékes az sem, hogy mit mond a tanár az osztályban, de ezerszer fontosabb az, hogy mit gondol a diák! Az ötleteknek a diák fejében kell megszületniük – a tanár csak bábáskodhat.” Csak az aktív tanulás vezethet eredményre! Fontos a motiváció!  „A tanárnak – a tudományok árusítójának – kötelessége meggyőzni a diákot arról, hogy a matematika érdekes, megéri a fáradtságot az, amiről éppen most esik szó, megéri a fáradtságot az a feladat, amit éppen most kell megoldania.”  A tanításnak be kell tartani a tanulás, mint tevékenység három fázisát: a felderítés, a formalizálás és az asszimilálás fázisait.  „A tanítás - mint olyan sok minden más is - sokszor nem azon múlik, hogy kinek milyen az elgondolása, hanem már inkább azon, hogy van-e egyáltalán valamilyen elgondolása.” (Az idézetek Pólya György: A problémamegoldás iskolája című könyvéből származnak.) Értékelés  Folyamatos megfigyelés, korrekció.  Csoportos és egyéni szóbeli számonkérés.  Otthoni önálló munka értékelése.  Projekt munka értékelése.  Diagnosztizáló felmérés.  Témazáró feldatlapos felmérés. (A félévi, évvégi jegyek megállapításánál kiemelt súlyú.) Javító vizsga értékelése: valamennyi vizsgázó egy minimum követelményeket tartalmazó feladatsort old meg. Az írásbelit 20% alatt teljesítő tanulók érdemjegye: elégtelen. A 20-39%-ig teljesítő tanulók szóbeli felelet alapján értékelhetők. 40%-70%-ig a tanuló érdemjegye elégséges, 70% feletti teljesítmény: közepes. (Év végén a tanulók a minimumkövetelményeket tartalmazó útmutatót kapnak kézhez. A javítóvizsgát minden esetben konzultáció előzi meg, ahol a tanulók jelezhetik problémáikat.) A tanítást- tanulást segítő eszközök  Számítógép  Mérő-és táblai rajzeszközök  Modellek  Tanári segédkönyvek  Tantervi útmutató  Matematika módszertani folyóiratok 98

 Matematikai segédanyagok, szakkönyvek  Matematikai lexikonok  Zsebszámológép Alkalmazott tankönyvek, és tanulást segítő könyvek Tankönyvek: Sokszínű matematika 9 – 10 – 11 – 12 /MS-2309; MS-2310; MS-2311; MS-2312/ Feladatgyűjtemények: Összefoglaló feladatgyűjtemény matematikából /81307/ Egységes érettségi feladatgyűjtemény I.-II. /KT-0320; KT-0321/ Geometriai feladatok gyűjteménye I.-II. /NT-10127/1;NT-10127/2/ Matematika feladatgyűjtemény I. / Négyjegyű függvénytáblázatok (bármelyik) Szakmai tárgyú példatárak – tanári segédkönyv – A leírt sorrend nem jelent tanítási sorrendet. Az egyes altémák tanítási/ismétlési sorrendjének összeállítását és az óraszámok meghatározását a szaktanárokra bízzuk. 9. évfolyam Óraszám:

3 óra/hét

3 x 37 = 111 óra

Cél Az általános iskolai ismeretek elmélyítése, bővítése és rögzítése, új ismeretek szerzése. A logikus gondolkodás fejlesztése. A problémamegoldó gondolkodás kialakítása, a matematikai szaknyelv tudatos használatának előkészítése. Követelmény Matematikai tartalmat hordozó szövegek pontos értelmezése. Az alapfogalmak, definíciók, tételek pontos megfogalmazása, a bizonyítási igény kialakítása. Az “akkor és csak akkor” kifejezés pontos értelmezése és használata. Tétel – állítás és bizonyítás – fogalmának ismerete. Tétel és megfordítása. Alapvető matematikai eljárások biztos tudása. A más tantárgyakhoz és a mindennapi élethez szükséges ábrázolóképesség fejlesztése.

Tartalom 1. Halmazok

12 óra

2. Függvények

14 óra

3. Algebra és számelmélet

30 óra

4. Egyenletek

24 óra

5. Elemi geometria

25 óra

6. Valószínűség, statisztika

__6 óra 111 óra 99

Cél A gyakorlati alkalmazáshoz szükséges halmazelméleti szemléletmód kialakítása. A valós számhalmaz felépítése, a szám- és ponthalmazok kapcsolatának a megteremtése. A racionális számkörben az alapműveletek biztonságos használatának kialakítása. Követelmény A megértés szintjén ismerjék:  a halmaz fogalmát, megadásának különböző módjait, a halmaz tulajdonságait, az alaphalmaz, a részhalmaz, a halmazok egyenlősége és a komplementerhalmaz fogalmát, véges, végtelen halmaz fogalmát  a N, Z, Q, R halmazok kapcsolatát,  racionális és irracionális szám fogalma, és azok tizedes törtes alakja  a valós számhalmaz és a számegyenes pontjai között kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés létesíthető,  azt a tényt, hogy a racionális számoknak megfelelő pontok nem töltik ki a számegyenest, Az alkalmazás szintjén tudják:  alkalmazza a fogalmakat: komplementer halmaz, részhalamaz, üres halamaz, véges és végtelen halmaz  a halmazokkal kapcsolatos műveleteket: unió, metszet, különbség,  (a halmazokkal kapcsolatos műveletek műveleti tulajdonságait,)  a műveletek végrehajtását egyszerű szám- és ponthalmazoknál,  a számhalmazok zártságát alapműveletekre nézve, a nullával való osztás kizárását,  az alapműveletek műveleti tulajdonságait,  a racionális számok számegyenesen való ábrázolását,  a nyílt és zárt intervallum fogalmát,számegyenesen történő ábrázolását,  a rendezett számpároknak megfelelő pontok ábrázolása a Descartes-féle koordináta rendszerben. Legyen nagy gyakorlatuk:  az alapműveletek elvégzésében a racionális számkörben,  a műveletek eredményének számegyenesen történő ábrázolásában

100

Tartalom A halmaz fogalma, megadása, jelölése, fajtái – véges- és végtelen halmazok. Halmazkapcsolatok. Műveletek halmazokkal: unió, metszet, különbség definíciója, azonosságai. Komplementer halmaz,Descartes féle szorzat. Számhalmazok N, Z, Q, R, intervallum fogalma,műveletek racionális számokkal, arány, százalék számítás. Pontok és ponthalmazok jellemzése számokkal és rendezett számpárokkal (számegyenes, intervallum és a Descartes-féle koordináta-rendszer). Tanulói tevékenység  a szám és a ponthalmazok felépítése, valamint a halmazműveletek során a tanulók rendszereznek, kiegészítenek, összehasonlítanak, műveleteket és műveleti tulajdonságokat ismernek fel és használnak,  szemléletes fogalmakat definiálnak,  módszer keresése az összes eset keresésére. Módszertani ajánlások  a számhalmazok fogalmának kialakítása csoportos vagy frontális munkával is történhet,  számhalmazok vizsgálatát és a halmazműveleteket egyéni, szóbeli, illetve feladatlapos megoldással célszerű feldolgozni,  ez lehetőséget ad a differenciált foglalkoztatásra is,  fontos a „négyzetgyök a” alakban megadható irracionális szám fogalmának tisztázása, a tanórák matematikatörténeti ismeretekkel színesíthetők. Függvények 14 óra Cél Az általános iskolában tanult függvénytani ismeretek kibővítése. A függvénytani alapfogalmak bevezetése,a függvényszemlélet fejlesztése. A hozzárendelések szabályként való értelmezése. Az ábrázolás képességének fejlesztése, célszerű eszközhasználat igényének kialakítása.

101

Követelmény A megértés szintjén ismerjék:  a függvénytani alapfogalmakat (értelmezési tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet),  a monotonitást Az alkalmazás szintjén tudják:  a függvény fogalmát, megadási módjait, szövegeset képlettel megadni, helyettesítési értékszámolás  f(x) = c- ből x-et meghatározni,  a függvény értelmezési tartományát, értékkészletét,  az alapfüggvények tulajdonságait valós helyét, függvény zérushelyét  a valós függvények ábrázolását értéktáblázat, képlet alapján derékszögű koordináta rendszerben,/minimum követelmény:függvények ábrázolása értéktáblázat segítségével./  adatok leolvasása grafikonról,  néhány lépéses transzformációval függvényábrázolás,  egyszerű függvény jellemzése: értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélső érték, periodicitás, paritás,  inverz függvény fogalmának szemléletes értelmezése,  az egyenes- és fordított arányosságot,  a lineáris függvényeket,  a másodfokú függvényeket,  az abszolút érték függvényt,  a lineáris tört függvényt,  a négyzetgyök függvényt Tartalom Halmaz leképzése halmazra, egyértelmű, kölcsönösen egyértelmű hozzárendelés. A függvény definíciója, Venn-diagram, Df, Rf /értelmezési tartomány; értékkészlet/. A valós függvények megadási módjai, ábrázolásuk értéktáblázat segítségével. Lineáris függvény –meredekség, monotonitás, zérushely. Az egyenes arányosság. A fordított arányosság, a törtfüggvény /értelmezési tartomány/ – folytonosság, asszimtóta.

102

Másodfokú függvény – szélsőérték/minimum,maximum/ helye és értéke. A négyzetgyök fogalma / értelmezési tartomány/ A négyzetgyök függvény – inverz függvény fogalma. Az abszolút érték fogalma. Abszolút érték függvény – töréspont. Egyszerű függvénytranszformációk –transzformáció egy lépés esetén. Tanulói tevékenységek  ugyanazon függvényt többféle módon megadnak,  függvényeket ábrázolnak táblázattal,  felidézik az egyszerű transzformációs lépéseket és alkalmazzák ezeket,  egy-egy gyakorlati problémát modelleznek és azt függvénytanilag vizsgálják. Módszertani javaslatok  az alapfüggvények és a függvénytani alapfogalmak tisztázása után célszerű egyéni vagy csoportmunkával folytatni a téma feldolgozását,  a motiválás szempontjából is fontos a témához található számítógépes programok használata,  projektmunkára is alkalmas e témakör. Algebra és számelmélet (30 óra) Cél Az általános iskolában tanult ismeretek bővítése. A normál alak, a törzstényezőre bontás, a legkisebb közös többszörös, a legnagyobb közös osztó és az oszthatósági alapfogalmak eszközszerű alkalmazása. A többi tantárgyban szükséges algebrai átalakítások biztos használata, a permanencia elv megértése. Igény kialakítása az algebrai kifejezések vizsgálatára. Követelmény A megértés szintjén ismerjék:  a számelmélet alaptételét,  az algebrai kifejezés fogalmát,  a pozitív egész kitevőjű hatványokra vonatkozó azonosságokat,  a permanencia elvét,

103

 a polinom fogalmát, egyenlőségét és fokszámát,  az algebrai tört fogalmát és műveleti tulajdonságait. Az alkalmazás szintjén tudják:  az osztó, a többszörös, a legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többszörös fogalmát,  a prímszám és összetett szám fogalmát,  a pozitív, negatív egész és zérus kitevőjű hatvány fogalmát és azt, hogy a hatványozás azonosságai a bővített hatványfogalom esetén is érvényben maradnak, és mindkét irányban alkalmazhatók,  az algebrai törtekkel végezhető alapműveleteket,  az algebrai kifejezések értelmezési tartományának a meghatározását,  a polinomok hatványozásának és szorzatra bontásának módszereit és azonosságait. Legyen nagy gyakorlatuk:  a természetes számok törzstényezőkre bontásában,  a számok normál alakra való átírásában,  műveletek normál alakban történő elvégzésében,  a polinomokkal végezhető műveletekben. Tartalom Osztó, többszörös, oszthatóság, prímszám, összetett szám fogalma. Oszthatósági szabályok. A számelmélet alaptétele. A legnagyobb közös osztó, a legkisebb közös többszörös. A pozitív egész kitevőjű hatvány fogalma és azonosságai. Nulla- és negatív egész kitevőjű hatványok. Permanencia-elv. Számok normál alakja. Algebrai egész kifejezések. A polinom fogalma. Műveletek polinomokkal. Kéttagú kifejezések négyzete és köbe, négyzetek különbségének, valamint köbök különbségének szorzattá alakítása. Az algebrai tört fogalma, értelmezési tartomány megállapítása. Műveletek algebrai törtekkel. Egyszerű törtes egyenletek.

104

Tanulói tevékenységek  oszthatósági feladatok során szétválogatnak, rendszereznek, kiszűrnek,megsejtenek és döntenek,  felidézik, kibővítik az algebrai kifejezések ismeretét,  szöveges feladatokat értelmeznek és modelleznek,  műveleteket végeznek polinomokkal és algebrai törtekkel, feladatokat diszkutálnak. Módszertani javaslatok  oszthatósági

feladatok

és

szöveges

egyenletek

megoldása

során

differenciált

foglalkoztatással fejleszthetjük a tanulói kreativitást,  projektmunkát is adhatunk, pl. a legkisebb közös többszörös meghatározását Euklideszi algoritmussal, erre számítógépes programot is készíthetnek,  a tanórák matematikatörténeti ismeretekkel színesíthetők. Egyenletek (24 óra) Cél Az általános iskolában tanult ismeretek kibővítése. Szöveges problémák matematikai megfogalmazása és megoldása. A lineáris egyenlet eszközszerű használata. A matematika széleskörű alkalmazásának érzékeltetése. Követelmény A megértés szintjén ismerjék:  az egyenlet fogalmát,  az egyenlet gyökének fogalmát,  az azonosság fogalmát,  az egyenlet és egyenlőtlenség megoldásának különböző módszereit (algebrai, geometriai, közelítő). Az alkalmazás szintjén tudják:  az egyenlet és egyenlőtlenség, egyenletrendszer, egyenlőtlenségrendszer fogalmát,  a "mérlegelv" lényegét egyenletnél és egyenlőtlenségnél,  a szöveges problémák matematikai megfogalmazását,

105

 a szöveges típusfeladatok vagy azokhoz közelálló nehézségű feladatok egyenleteinek felírását, illetve megoldását,  azokat az összefüggéseket, amelyek ismerete elengedhetetlen a szöveges típusfeladatok megoldásához,  a fizikai, kémiai, szakmai számítási képletekből az egyes változók kifejezését,  a törtet tartalmazó egyenletek egyenlőtlenségek és egyenletrendszerek megoldási módszereit,  az abszolút-értékes egyenletek megoldási módszereit. Legyen nagy gyakorlatuk:  a tanult műveletek alkalmazásában (asszociativitás, kommutativitás, disztributivitás), az egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek megoldásában,  az összeg összeggel való szorzásának és a kiemelés műveletének alkalmazásában,  a lineáris egyenletek, egyenlőtlenségek és egyenletrendszerek algebrai megoldásában, Tartalom Az egyenlet és az egyenlőtlenség fogalma. Lineáris egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus és algebrai megoldása. Abszolútértékes egyenletek megoldása. Fizikai, kémiai , szakmai számítási képletekből az egyes változók kifejezése. Lineáris egyenletre vezető szöveges feladatok. Lineáris kétváltozós egyenlet és egyenletrendszer fogalma. Megoldásmódjai: grafikus, algebrai. A megoldások száma. Lineáris egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok. Százalékszámításra, kamatszámításra és kamatos kamatra vonatkozó feladatok. Tanulói tevékenységek  felidézik, kibővítik és alkalmazzák a már ismert egyenlet-megoldási módszereket, szöveges feladatokat, gyakorlati problémákat értelmeznek és modelleznek,  feladatokat diszkutálnak,  megoldáshalmazokat szemléltetnek. Módszertani javaslatok:  a kezdettől váltakozva alkalmazható az egyéni és a csoportmunka,

106

 a differenciált feladatok adása fokozottan alkalmas a reproduktív, de a kreatív gondolkodás kialakítására is, elkerülésére,  nagy figyelmet kell fordítani a típushibák (zárójelfelbontás, törtjel, stb ) elkerülésére. Elemi geometria, vektorok (25 óra) Cél Az általános iskolai ismeretek rendszerezése és bővítése. Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban. Sejtések megfogalmazása, új összefüggések felfedezése. A transzformációk mint függvények értelmezése. A gondolkodás absztrakciós szintjének emelése. Az esztétikus munkára nevelés és a feladatok megoldhatóságának vizsgálata iránti igény kialakítása. Követelmény A megértés szintjén ismerjék:  a geometriai alapfogalmakat,  adott tulajdonsággal megadott ponthalmazokat,  Thalesz tételét, megfordítását,  a vektor, a vektor abszolút értékének, a nullvektor, az ellentett  vektor, a helyvektor és vektoregyenlőség fogalmát,  a térelemek távolságának és szögének értelmezését,  az egybevágósági transzformáció fogalmát,  a háromszög nevezetes vonalait és a rájuk vonatkozó tételeket,  Pitagorasz tételét, megfordítását és alkalmazását,  A kerületi és középponti szög fogalmát. Az alkalmazás szintjén tudják:  speciális háromszögek, négyszögek és szabályos sokszögek tulajdonságait  a háromszög nevezetes vonalait, beírt, és körülírt körét,  az egyes egybevágósági transzformációk definícióját és tulajdonságaikat,  a háromszögek egybevágósági eseteit,  síkidomok egybevágóságának fogalmát  az egyszerű síkidomok szimmetria viszonyait,  az egybevágóságra vonatkozó szerkesztési és számítási feladatok megoldását, 107

 a kör kerület- és területképletét,  kör részeinek elnevezését, a körcikk, körszelet területét, szögek ívmértékét,  a vektorok összeadását és kivonását,  a vektorok műveleti tulajdonságait.  az egyszerű síkbeli ponthalmazok meghatározását és több feltételnek eleget tevő ponthalmazok megkeresését. Legyen nagy gyakorlatuk:  a geometriai alapszerkesztések elvégzésében,  a tanult egybevágósági transzformációk végrehajtásában,  az összeg és különbségvektor megszerkesztésében,  a szög mértékegységeinek átváltásában. Tartalom Ismétlés: geometriai alapfogalmak. Alapszerkesztések. Térelemek kölcsönös helyzete. Térelemek távolsága és szöge. Síkidomok osztályozása. Háromszög-egyenlőtlenségek. Sokszögek átlóinak száma, belső és külső szögek összege. Geometriai transzformáció fogalma. A tengelyes tükrözés, a középpontos tükrözés, az eltolás, a pont körüli forgatás definíciója, tulajdonságai. Szögek ívmértéke, körív hossza, körcikk területe. Kerületi és középpponti szög. Szimmetrikus alakzatok. A háromszögek egybevágóságának alapesetei. A háromszög nevezetes vonalai, beírt köre, körülírt köre, Thalész tétele és alkalmazásai. Pitagorasz tétel és megfordítása. Ponthalmazok: Ponttól adott távolságra, egyenestől adott távolságra lévő pontok halmaza. Két ponttól, két egyenestől egyenlő távolságra lévő pontok halmaza. Több tulajdonsággal jellemezhető pontok halmaza. A kör és érintői. Érintösokszög.

108

A vektorok halmaza. Műveletek vektorokkal: összeadás, kivonás, Műveletek azonosságai. Tanulói tevékenységek:  feladatterveket készítenek,  egyszerű szerkesztéseket végeznek,  adatokat rendszereznek, elemeznek,  geometriai feladatokat diszkutálnak,  ötleteket adnak, kipróbálnak és kidolgoznak. Módszertani javaslatok:  az alapfogalmak, tételek egy részének megbeszélése után célszerű a differenciált egyéni, illetve a csoportos munkára térni,  a geometriai probléma megoldása elemzéssel kezdődik, ahol csoportosíthatók az ismeretlenek, az adatok, a feltételek, majd megoldottnak tekintve a problémát, felsorakoztatjuk a létező geometriai ismeretünket és kiszűrjük a használhatókat,  e fejezet is alkalmas a projekt munka adására,  a differenciált feladatok elősegítik a kreatív gondolkodásra nevelést,  a tanórák matematikatörténeti ismeretekkel szintesíthetők. Statisztika

(6 óra)

Cél Statisztikai adatok helyes értelmezésének elsajátítása. Különböző középértékek értő megkülönböztetése és eszközszerű használata. Követelmény A megértés szintjén ismerjék:  a különböző diagramtípusokat,  az adatok szóródásának mérési lehetőségeit. Az alkalmazás szintjén tudják:  számsokaság számtani közepének kiszámítását,  a medián és a módusz használatát.

109

Legyen nagy gyakorlatuk:  Statisztikai adatok kördiagramban vagy oszlopdiagramban való ábrázolásában,  Különféle diagramok értelmezésében Tartalom Statisztikai adatok és ábrázolásuk (kördiagram, oszlopdiagram stb.). Számtani közép, módusz, medián fogalma. Középértékekre vonatkozó szöveges feladatok. Adatok szóródásának mérése. Tanulói tevékenységek  felidézik, kibővítik és alkalmazzák a már ismert ábrázolási módszereket,  szöveges feladatokat, gyakorlati problémákat értelmeznek és modelleznek,  feladatokat diszkutálnak, Módszertani javaslatok  a sajtóban található különféle diagramok elemzése, diszkutálása csoportmunka keretében.

110

10. évfolyam Óraszám: 3 óra/hét 3 x 37 = 111 óra Cél Nagyobb önállóságra nevelés a szövegelemzés terén. A matematika alkalmazhatóságának a további megmutatása. A trigonometrikus ismeretek beépítése a geometriai módszerek körébe. Az irracionális szám fogalmának elmélyítése. Követelmény A biztos egyenletmegoldás az ekvivalencia elvének ismeretében. Legyen gyakorlatuk az összetett geometriai feladatok megoldásában. Tartalom 1. Gondolkodási módszerek 2. Négyzetgyök 3. Másodfokú egyenletek 4. Hasonlóság, kör 5. Hegyesszögek szögfüggvényei, vektorok 6. Szögfüggvények 7. Valószínűségszámítás

5 óra 12 óra 26 óra 14 óra 25 óra 21 óra __8 óra 111 óra

Gondolkodási módszerek (5 óra) Cél A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás közötti különbség felismerése. A problémamegoldó képesség, a logikus gondolkodás fejlesztése. A valós helyzetek értelmezése és értékelése. Követelmény A szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése. Sorbarendezési és kiválasztási feladatok megkülönböztetése gyakorlati példák alapján. Tartalom Állítás, állítás megfordítása, állítás és megfordítás egyben. Sorrendek összeszámlálása, elrendezések.

111

Négyzetgyök (12 óra) Cél A négyzetgyökös kifejezések azonosságainak megértése, elmélyítése és alkalmazása. A négyzetgyökvonás és a gyökös kifejezések ismerete, gyakorlati alkalmazása. Az invertálhatóság és az inverz függvény fogalmának elmélyítése. Tájékozottság a valós számok halmazán, a racionális és irracionális számok tizedes tört alakja, nevezetes irracionális számok ismerete. Követelmény A megértés szintjén ismerjék:  a négyzetgyök definícióját, azonosságait. Az alkalmazás szintjén tudják:  a négyzetgyökös kifejezések értelmezését,  a négyzetgyök azonosságainak mindkét irányú alkalmazását, műveleteket gyökös kifejezésekkel, a számláló és a nevező gyöktelenítését,  az x 2  a

a  0 egyenlet megoldását,

Tartalom A négyzetgyök definíciója, azonosságai és azok bizonyítása. A gyökös kifejezések értelmezési tartománya. Kiemelés a gyökjel alól, bevitel a gyökjel alá. Műveletek négyzetgyökös kifejezésekkel. A számláló és a nevező gyöktelenítését. Tanulói tevékenységek  kifejezéseket értelmeznek,  azonosságokat alkalmaznak, Módszertani javaslatok  a gyökös kifejezésekkel végezhető műveletek előtt célszerű átismételni a polinomokra és a hatványozásra vonatkozó már tanult azonosságokat. Másodfokú egyenletek

(26 óra)

Cél 112

Az egyenletmegoldási ismeretek bővítése. A másodfokú függvény fogalmának általánosítása. A szöveges feladatok kapcsán a gondolkodásmód fejlesztése. Diszkussziós igény az algebrai feladatoknál. Az algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása a probléma megoldásban. Követelmény A megértés szintjén ismerjék:  a másodfokú egyenlet megoldóképletét  az egyenlet, az egyenletrendszer ellenőrzésének elvi alapjait (saját munkánk és a nem ekvivalens átalakításokból adódó hibák ellenőrzése),  az egyenletek ekvivalenciájának fogalmát. Az alkalmazás szintjén tudják:  a másodfokú egyenlet megoldási módszereit (szorzattá alakítás, megoldóképlet),  a másodfokú egyenlőtlenség grafikus megoldását, a másodfokú egyenletrendszerek megoldását,  a diszkrimináns fogalmát,  gyöktényezősalakot, gyökök és együtthatók összefüggését,  a témához kapcsolodó gyakorlati problémák matematikai modellezését,  különböző egszerű típusu szöveges feladatok megoldását. Legyen nagy gyakorlatuk:  a megoldóképlet alkalmazásában. Tartalom Másodfokú függvények ábrázolása. Másodfokú egyenlet grafikus megoldása. A hiányos másodfokú egyenletek megoldása. A másodfokú egyenlet algebrai megoldása. Diszkrimináns. Gyöktényezősalak. Másodfokú egyenletrendszerek. Másodfokú egyenletre visszavezethető magasabbfokú egyenletek. Másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatok megoldása (kombinatorikai jellegűek és kamatos kamatszámítási feladatok is.).

113

Ekvivalens és nem ekvivalens lépések egyenletek átalakításánál, egyszerű négyzetgyökös egyenletek. A megoldások ellenőrzése. Tanulói tevékenységek  másodfokú függvényeket vizsgálnak, ábrázolnak,  az ekvivalencia elvének alkalmazásával másodfokú egyenleteket, egyenletrendszereket és egyenlőtlenségeket oldanak meg és ellenőriznek,  szöveges feladatokhoz matematikai modellt keresnek,  a kapott eremények reális voltát vizsgálják. Módszertani javaslatok  a másodfokú függvények ábrázolása kapcsán átismételhetők a függvényekről tanult ismeretek,  az alapfüggvény képének ismeretében a transzformációs lépések megbeszélhetők,  a függvénytranszformációk feldolgozását számítógépes programok érdekessé és eredményessé tehetik,  a rutinszerű megoldást igénylő másodfokú és másodfokúra vezető egyenletek megoldása mellett célszerű visszatérni a szöveges feladatokra, köztük a kombinatorikai jellegűekre és a kamatos kamatra vonatkozókra is.

114

Hasonlóság, kör

14 óra

Cél A síkgeometriai ismeretek kibővítése.A transzformációs szemlélet fejlesztése. Geometriai ismeretek alkalmazása biztos számolási kézség, zsebszámológép célszerű használata. A középértékek gyakorlati felhasználása. Az esztétikus munkára nevelés. Követelmény A megértés szintjén ismerjék:  az arányossági tételeket a derékszögű háromszögben, a középpontos hasonlósági és a hasonlósági transzformáció fogalmát,  az összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. Az alkalmazás szintjén tudják:  a hasonlósági transzformáció-, a síkidomok hasonlóságának fogalmát, a háromszögek hasonlósági alapeseteit,  a hasonlóságra vonatkozó számítási, egyszerű szerkesztési feladatok megoldását,  az összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között,  az arányossági tételeket a derékszögű háromszögben. Legyen nagy gyakorlatuk:  középpontos hasonlósági transzformáció végrehajtásában. Tartalom A középpontos hasonlóság és tulajdonságai síkban és térben. Középpontosan hasonló síkidomok. Hasonlósági transzformációk. Síkidomok hasonlósága (körök, négyszögek, testek hasonlósága.) A háromszögek hasonlóságának alapesetei. A hasonlóság alkalmazásai:háromszög súlyvonalai, súlypontja. Arányossági tételek a derékszögű háromszögben (magasságtétel, befogótétel). Hasonló síkidomok területe és hasonló testek térfogata. A számtani és mértani közép fogalma, összehasonlításuk. Tanulói tevékenységek  feladatterveket készítenek,  egyszerű szerkesztéseket végeznek,

115

 adatokat rendszereznek, elemeznek,  geometriai feladatokat diszkutálnak,  ötleteket adnak, kipróbálnak és kidolgoznak, Módszertani javaslatok  az alapfogalmak, tételek és bizonyítások egy részének megbeszélése után célszerű differenciált egyéni, illetve a csoportos munkára térni,  a geometriai probléma megoldása elemzéssel kezdődik, ahol csoportosíthatók az ismeretlenek, az adatok, a feltételek, majd megoldottnak tekintve a problémát, felsorakoztatjuk a létező geometriai ismeretünket és kiszűrjük a használhatókat,  e fejezet is alkalmas a projekt munka adására,  a differenciált feladatok elősegítik a kreatív gondolkodásra nevelést,  a tanórák matematikatörténeti ismeretekkel színesíthetők. Hegyesszögek szögfüggvényei, vektorok; szögfüggvények (25+21 óra) Cél A trigonometrikus alapfogalmak megismertetése. Az összefüggések gyakorlati alkalmazhatóságának megmutatása. Új függvénytulajdonságok megismerése, függvénytranszformációk további alkalmazása. A négyjegyű fügvénytáblázatok és matematikai összefüggések célszerü használata. Követelmény A megértés szintjén ismerjék:  a hasonlóságra alapozva a hegyesszögek szögfüggvényeinek szemléletes jelentését,  a sin a, cos a, tg a, ctg a definícióját, szemléletes jelentését hegyesszögekre, a forgásszög szögfüggvényeinek értelmezése, összefüggés a szög szögfüggvényei között,  a szögfüggvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, monotonitás, zérushelyek, szélsőértékek, periodicitás, értékkészlet ) Az alkalmazás szintjén tudják:  vektorok számmal való szorzása, vektorok felbontása síkban.  a szögfüggvények közötti egyszerűbb összefüggéseket,  derékszögű háromszög alkotórészeinek kiszámítását szögfüggvények segítségével,  szögfüggvények ábrázolása.

116

Legyen nagy gyakorlatuk:  hegyesszögek szögfüggvényeinek "ki- és visszakeresésében" zsebszámológép segítségével. Tartalom Vektorok számmal való szorzása, vektorok felbontása síkban. Szögfüggvények értelmezése hegyesszögekre. Pótszögek szögfüggvényei. Összefüggések ugyanazon szög szögfüggvényei között. Nevezetes szögek szögfüggvényei. Hegyesszögek szögfüggvényeinek alkalmazása. Sík- és térgeometriai feladatok megoldása. A szögfüggvények értelmezési körének kiterjesztése. 0°-360°-ig a szögek szögfüggvényeinek értelmezése. Forgásszögek és azok szögfüggvényeinek értelmezése. Szögfüggvények tulajdonságai. Szögfüggvények ábrázolása, jellemzése. Szögfüggvények transzformációi. Egyszerűbb trigonometrikus relációk algebrai és grafikus megoldásai. Tanulói tevékenységek  szögfüggvényeket keresnek ki és keresnek vissza,  nevezetes szögfüggvényeket határoznak meg síkgeometriai ismeretek alapján,  sík- és térgeometriai feladatokat értelmeznek, modelleznek és diszkutálnak. Módszertani javaslatok  a fogalmak értelmezése után áttérhetünk a csoportos, illetve az egyéni munkára, projektmunka adható.  Projektmunka értékelése, otthoni önálló munka értékelése. Valószínűségszámítás (8 óra) Cél A problémamegoldó képesség, logikus gondolkodás fejlesztése. A valós helyzetek értelmezése és értékelése. Követelmény

117

Az alkalmazás szintjén tudják:  a relatív gyakoriság kiszámítását konkrét esetekben,  a valószínűség kiszámítását egyszerű esetekben. Tartalom A relatív gyakoriság fogalma. A klasszikus valószínűség szemléletes fogalma. A valószínűség becslése. Módszertani javaslatok  fokozottan építsünk a tanulók egyéni és gazdag ötleteire,  értékeljük a jó egyéni ötleteket. 11. évfolyam Óraszám: 4 óra/hét 4 x 37 = 148 óra Cél Gyakorlatszerzés az összetett feladatok megoldásában. A kombinatív kézség fejlesztése. A többféle megoldási mód lehetőségének keresése. Felkészülés az érettségire és az érettségi utáni továbbképzésre. Követelmény A matematikában és a gyakorlatban jól használható függvénytani szemléletmód és ábrázolás kialakítása. Legyen gyakorlatuk egyszerű és összetett logaritmikus, trigonometriai és koordináta-geometriai feladatok megoldásában. Tartalom 1. 2. 3. 4. 5.

Kombinatorika, gráfok Hatvány, gyök, logaritmus Trigonometria Koordináta-geometria Valószínűség, statisztika

16 óra 42 óra 35 óra 45 óra __10 óra 148 óra

118

Kombinatorika és gráfok

(16 óra)

Cél A problémamegoldó képesség, logikus gondolkodás fejlesztése. A kombinatorikai gondolkodásmód kifejlesztése. A valós helyzetek értelmezése és értékelése. Követelmény A megértés szintjén ismerjék:  a logikai szita formulát,  a permutáció, a variáció, az ismétléses variáció és a kombináció kiszámítási módjának az igazolását,  a gráfelméleti alapfogalmakat Az alkalmazás szintjén tudják:  a permutáció, a variáció az ismétléses variáció és a kombináció alkalmazását egyszerűbb feladatokban,  egyszerűbb feladatokat gráfokkal modellezni és megoldani. Tartalom A logikai szita. Sorrendek összeszámlálása, elrendezések, variációk. Kiválasztások: kombinációk, ismétléses variációk. Gráfok Módszertani javaslatok:  fokozottan építsünk a tanulók egyéni és gazdag ötleteire,  értékeljük a jó egyéni ötleteket. Hatvány, gyök, logaritmus (42 óra) Cél A matematikai fogalom célszerű kiterjesztése, a fogalmak általánosításánál a permanencia elv használata. Matematika történeti vonatkozások megismerése. Számítógép használata a függvényvizsgálatokban és a transzformációkban.

119

A szakmai ismeretek feldolgozása során eszközszerűen tudják alkalmazni a hatványozás, a gyökvonás és a logaritmus műveletei. Az egyenletre vonatkozó és a függvénytani ismeretek bővítése és elmélyítése. Követelmény A megértés szintjén ismerjék:  az n-edik gyök fogalmát,  a logaritmus fogalmát, azonosságait  a racionális kitevőjű hatványok és a gyökös kifejezések közötti kapcsolatot,  az áttérést más alapú logaritmusra  a hatvány-, gyök- és logaritmustáblázatokat. Az alkalmazás szintjén tudják:  a gyökös kifejezésekkel a műveleteket,  a gyökös kifejezések értelmezési tartományának a meghatározását,  a logaritmus azonosságainak alkalmazását a logaritmikus kifejezésekkel végzett műveletekben,  az áttérést más alapú logaritmusra  a logaritmikus kifejezések értelmezési tartományának meghatározását,  az exponenciális függvényt,  a logaritmus-függvényt. Legyen nagy gyakorlatuk:  a gyökös kifejezésekkel végzett műveletekben,  hatvány, gyök és logaritmikus kifejezések számértékének a meghatározásában zsebszámológép segítségével. Tartalom Hatványozás általánosítása racionális kitevőre. Az n-dik gyök fogalma. Műveletek hatványokkal és gyökös kifejezésekkel. A 2x, a 10x függvény, az exponenciális függvény vizsgálata, exponenciális folyamatok a természetben. A logaritmus függvény mint az exponenciális függvény inverze. Az exponenciális függvény. A logaritmus fogalma, azonosságai.

120

A logaritmus függvény. Az exponenciális és logaritmikus egyenletek. (Másodfokúra visszavezethető egyenletek, egyenletrendszerek.) Tanulói tevékenységek  a hatványozásra és a négyzetgyökös kifejezésekre tanult azonosságokat kiterjesztik,  értelmezési tartományokat vizsgálnak,  kapcsolatot keresnek a hatvány, a gyök és a logaritmus között,  az ekvivalencia elvének és a függvények monotonitásának alkalmazásával exponenciális és logaritmikus egyenleteket oldanak meg,  a kapott eredményeket ellenőrzik, Módszertani javaslatok  a tanulók önálló munkával vagy közösen átismétlik a hatványozásra és a négyzetgyökvonásra vonatkozó azonosságokat,  célszerű közös munkával általánosítani a hatvány és a gyök fogalmát,  az általánosítás a permanencia elve alapján történik,  közös, illetve egyéni munka váltakozó alkalmazásával gyakorolják a tanult ismereteket,  a függvényábrázolásokat és a transzformációkat számítógépes szoftverekkel színesíthetik,  matematikatörténeti ismeretekkel érdekesebbé tehetjük a fejezetet gazdagíthatjuk a tanulók ismereteit. Trigonometria (35 óra) Cél A vektorokkal kapcsolatos ismeretek ismétlése, rendszerezése, bővítése. A második évfolyamon szerzett trigonometriai ismeretek bővítése. A témán keresztül a matematika széleskörű gyakorlati alkalmazhatóságának bemutatása. A függvénytani fogalmak pontosítása, elmélyítése. Az esztétikus munkára nevelés. Követelmény A megértés szintjén ismerjék:  a vektorok skaláris szorzatának fogalmát és tulajdonságait,  a sinustétel és a cosinustételt, 121

 azt, hogy, a cosinustétel bizonyos vonatkozásban a Pitagorász-tétel általánosítása, Az alkalmazás szintjén tudják:  a vektorokkal végzett műveleteket;  a vektorokkal végzett műveleteket koordinák segítségével;  a pozitív és negatív szögek szögfüggvényei közötti kapcsolatokak  a trigonometrikus függvényeket.  tetszőleges szögek szögfüggvényeinek ki- és visszakeresését, táblázat segítségével.  a sinustételt és a cosinustételt,  a háromszög trigonometrikus területképletének alkalmazását,  a tételek felhasználását egyszerűbb és összetettebb geometriai feladatokban,  távolság, magasság és szög meghatározása gyakorlati feladatokban és a fizikában.  a háromszög köré írható kör sugarának kiszámítását (adott egy oldal és a szemközti szög),  a skaláris szorzat kiszámítását a definíció alapján, illetve a koordinátákkal. Legyen nagy gyakorlatuk:  tetszőleges szögek szögfüggvényeinek ki- és visszakeresésében, zsebszámológép segítségével. Tartalom A szögfüggvényekről tanultak áttekintése. A vektorokról tanultak ismétlése. A vektor műveletek és tulajdonságai.(összeadás, kivonás, skalárral való szorzás) Vektorok felbontása. Helyvektor, szabadvektor. Vektorok koordinátái. Vektorműveletek koordináták segítségével. Vektorok 90 °-os elforgatottságának koordinátái. A skaláris szorzat fogalma és tulajdonságai. A skaláris szorzat kiszámítása koordinátákkal. Cosinustétel és sinustétel. A tételek sík- és térbeli alkalmazása. A háromszög területe, két oldal és a közbezárt szög ismeretében. Trigonometrikus egyenletek. Trigonometrikus azonosságok.

122

Tanulói tevékenységek  a vektorok halmazán műveleteket értelmeznek, végeznek,  sík- és térgeometriai feladatokat értelmeznek oldanak meg, diszkutálnak  egyenleteket oldanak meg és diszkutálnak. Módszertani javaslatok:  fel kell idézni a korábbi vektorgeometriai és trigonometriai ismereteket,  a témát egyéni vagy csoport munkával célszerű feldolgozni,  célszerű differenciált foglalkoztatást végezni,  a bonyolult trigonometrikus egyenletek helyett ajánlott gyakorlatias feladatok megoldása. Koordinátageometria (45 óra) Cél A koordinátageometriai feladatokon keresztül a síkgeometriai, a vektorgeometriai, az algebrai és a függvénytani ismeretek összekapcsolása. A megoldási módszerek változatos lehetőségének bemutatása és a legegyszerűbb kiválasztása. A tervszerű munkára nevelés. Követelmény A megértés szintjén ismerjék:  az egyenes tanult egyenleteinek a felírását  a kör egyenletének a felírását,  általában az alakzat és egyenletének a kapcsolatát,  az egyenes és a kétismeretlenes elsőfokú egyenlet kapcsolatát,  a kör és a kétismeretlenes másodfokú egyenlet kapcsolatát. Az alkalmazás szintjén tudják  a vektor megadását koordinátákkal, illetve abszolút értékkel és irányszöggel,  az összeg-, a különbségvektor és vektor számszorosa koordinátáinak meghatározását, a műveletben részt vevő vektorok koordinátáinak az ismeretében,  két pont távolságának kiszámítását,  a szakasz felező- és harmadolópontja koordinátáinak kiszámítását a szakasz végpontjaiba mutató helyvektor koordinátáinak a segítségével,  a háromszög súlypontja koordinátáinak felírását,

123

 az egyenes irányvektorának, normálvektorának és iránytangensének fogalmát és ezek kapcsolatát,  az egyenes irányvektoros vagy normálvektoros vagy iránytényezős egyenletét,  az egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének a feltételét,  adott középpontú és sugrú körök egyenletének felírását,  a kör adott pontjában húzott érintő egyenletének felírását,  kétismeretlenes másodfokú egyenletből a kör középpontjának és sugarának meghatározását,  kör és egyenes metszéspontjának meghatározását. Legyen nagy gyakorlatuk:  koordinátákkal, illetve abszolút értékkel és irányszöggel megadott vektorok adatainak az átszámításában,  a vektor 90°-os elforgatottja koordinátáinak a kiszámításában,  a vektor abszolút értékének koordinátákkal történő meghatározásában,  két pont távolságának koordinátageometriai úton való meghatározásában,  egyenesre és körre vonatkozó egyszerűbb feladatok megoldásában. Tartalom Helyvektorafogalma, alkalmazásai. Műveletek koordinátákkal adott vektorokkal. Szakasz osztópontja.(felezőpontja) A háromszög súlypontja. Két pont távolsága.Szakasz hossza. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens fogalma. Az egyenes egyenlete. A párhuzamosság és merőlegesség feltételei. Két egyenes metszéspontja. Az egyenes és az elsőfokú kétismeretlenes egyenlet. Kör, a kör egyenlete, a kör érintője. A kör és egyenes kölcsönös helyzete. Tanulói tevékenységek  szöveges feladatokat elemeznek

124

 feladatterveket készítenek, végrehajtják, diszkutálnak  Kapcsolatot teremtenek a geometriai feladatok és az algebrai eljárások között. Módszertani javaslatok  a levezetések és az eljárások bemutatása után célszerű differenciált egyéni vagy csoportos munkára térni,  a geometriai probléma megoldása elemzéssel kezdődik, ahol csoportosíthatók az ismeretlenek, az adatok, a feltételek, majd kiválaszthatók a megfelelő megoldási módszerek,  ajánljuk a pontos koordináta-geometriai ábrák készítését,  építsünk a tanulók egyéni ötleteire. Valószínűség, statisztika

10 óra

Cél A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek,a napi sajtó adatainak elemzése. A számítógép alkalmazása statisztikai adatok, illetve véletlen jelenségek vizsgálatára. A modellalkotásra nevelés. A körülmények kellő figyelembe vétele. Előzetes becslés összevetése a számításokkal. Követelmény A megértés szintjén ismerjenek:  a valószínűség fogalmát  egyszerű valószínűségszámítási problémákat,  statisztikai mintavételt. Az alkalmazás szintjén tudják:  adathalmazok szemléltetését, táblázatba rendezését,  táblázattal megadott adatok feldolgozását,  a relatív gyakoriság és a valószínűség közötti kapcsolatot,  műveleteket eseményekkel konkrét valószínűségszámítási példák esetén. Tartalom Egyszerű valószínűségszámítási problémák. Néhány konkrét eloszlás vizsgálata.

125

Műveleteket eseményekkel konkrét valószínűségszámítási példák esetén.( és, vagy, nem ) Relatív gyakoriság. A valószínűség klasszikus modellje. Statisztikai mintavétel. 12. évfolyam Óraszám:

4 óra/hét

4 x 33 = 132 óra

Cél A tanulók rendszerező képességének a fejlesztése. Felkészülés a középszintű érettségi vizsgára. Követelmény Legyen gyakorlatuk egyszerű terület és térfogatszámítási feladatok megoldásában. Legyen képük a matematika különböző problémaköreinek egymással és a kultúra más területeivel való kapcsolatáról. Tartalom 1. Számsorozatok

26 óra

2. Kerület- és területszámítás

6 óra

3. Felszín- és térfogatszámítás

30 óra

4. Logika, valószínűség, statisztika

10 óra

5. Rendszerező összefoglalás

_60 óra 132 óra

Számsorozatok (26 óra) Cél Az általános iskolában tanult ismeretek kiegészítése és bővítése. A mindennapi életben egyre gyakrabban előforduló kamatszámítási problémák megodásához módszer nyújtása. Példa mutatása a matematika alkalmazására a gyakorlati életben. Követelmény A megértés szintjén ismerjék:  a számsorozat fogalmát (mint speciális függvényt),  a számsorozat megadási módjait,

126

 a számsorozat monotonítását,  a számtani és mértani sorozatra vonatkozó tanult tételek kimondását. Az alkalmazás szintjén tudják:  a számtani és mértani sorozat n-edik elemének a kiszámítását,  a számtani és mértani sorozat első n elemének az összegét,  a kamatos kamat számítását,  a számtani és mértani sorozatra tanult összefüggések alkalmazását szöveges feladatok megoldásakor. Tartalom A számsorozat fogalma számsorozatok, monotonitása. Példák sorozatokra. A számtani sorozat fogalma, az n-edik elem kiszámítása. Az első n elem összege. A mértani sorozat fogalma, az n-edik elem kiszámítása. Az első n elem összege. Kamatos kamat. Tanulói tevékenységek  gyakorlati problémákhoz modelleket készítenek,  a megoldásokat összevetik az adatokkal és a valósággal. Módszertani javaslatok  célszerű először általánosan foglalkozni a sorozatokkal és a sorozatok tulajdonságaival,  ajánlott a differenciált foglalkoztatás. Kerület- és területszámítás (6 óra) Cél Rendszerező összefoglalás. A mérés fogalmának pontosítása. A térfogat- és a felszínszámítás előkészítése. Követelmény A megértés szintjén ismerjék:  a terület és kerület általános fogalmának szemléletes képét,  a sokszögekre vonatkozó kerületképleteket,  a sokszögekre vonatkozó területképleteket,

127

 kör és részeinek a kerületét és területét (ism.). Az alkalmazás szintjén tudják:  síkidomok kerületének és területének a meghatározását (a Pitagorász-tétel, a hasonlóság és a trigonometria felhasználásával). Tartalom A négyszögek kerülete és területe. A sokszögek kerülete és területe. A kör és részeinek kerülete és területe. Tanulói tevékenységek  rendszerezik az ismert adatokat, a terület- és a kerület számításához szükségeseket meghatározzák,  kerületet és területet számítanak. Módszertani javaslatok  célszerű a tanulókkal összegyűjtetni a kerület- és a területszámításhoz szükséges korábbi ismereteket, majd ezeket közösen kiegészíteni és rendszerezni,  ajánlott a differenciált önálló munka,  matematikatörténettel színesíthető a téma feldolgozása. Felszín- és térfogatszámítás (30 óra) Cél A gyakorlati számításokon kívül a térlátás fejlesztése. Az absztrakciós készség fejlesztése, a felszin és térfogat fogalmának elmélyítésével. Követelmény A megértés szintjén ismerjék:  térfogat és felszín általános fogalmának szemléletes képét,  a hasáb térfogatképletét,  a gúla- és a csonka gúla felszín- és térfogatképletét,  a henger és gömb felszín- és térfogatképletét,  a forgáskúp és a csonka fogáskúp felszín- és térfogatképletét. Az alkalmazás szintjén tudják  a tanult testek származtatását és tulajdonságait;

128

 - a testek felszínének és térfogatának a meghatározását a tanult sík és térgeometriai fogalmak és tételek segítségével. Tartalom  A testek csoportosítása, származtatása, hálózatuk.  A hasáb térfogata és felszíne.  A henger térfogata és felszíne.  A gúla, kúp, térfogata és felszíne.  A csonka gúla, csonka kúp térfogata és felszíne.  A gömb térfogata és felszíne. Tanulói tevékenységek:  a térelemek távolságát és szögét meghatározzák,  felszínt és térfogatot számítanak,  gyakorlati problémákhoz matematikai modellt alkotnak,  az eredményeket összevetik az adatokkal, a valósággal,  ábrákat készítenek. Módszertani javaslatok  a térfogat összefüggések igazolására a célszerűség szerint használjuk az átdarabolást,  a fejezet lehetőséget ad a differenciált foglalkoztatásra és a projekt munkára. Logika, statisztika

(10 óra)

Cél A matematikai logika legfontosabb alapfogalmainak megismerése. A halmazelmélet és a matematikai logika kapcsolatának bemutatása. A minden szakma számára fontos informatikai alapismeretek nyújtása. Követelmény A megértés szintjén ismerjék:  a logikai műveletek műveleti tulajdonságait (kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás),  valamennyi logikai művelet kifejezhető negáció és konjunkció, vagy negáció és diszjunkció segítségével  a szóródást és a szórás fogalmát

129

Az alkalmazás szintjén tudják  A matematikai állítás fogalmát,  az állítások logikai értékét,  a negációt, konjunkciót, diszjunkciót, implikációt, ekvivalenciát,  a De Morgan azonosságokat  az értéktáblázat elkészítését,  az egyenlet, egyenlőtlenség megoldásában a logikai műveletek jeleit definícióiknak megfelelően használni,  grafikonok, táblázatok adatainak leolvasását, értelmezését Tartalom Az állítás fogalma. Az állítás logikai értéke. A logikai művelet fogalma. A logikai műveletek: negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia. Az értéktáblázat fogalma és alkalmazása. Logikai műveletek tulajdonságai: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás. De Morgan azonosságok. Kvantorok, logikai függvények. A matematikai logika alkalmazása: egyenlet, egyenlőtlenség megoldása. Tanulói tevékenységek:  logikai táblázatokat készítenek szöveges feladatokből  statisztikai adatokat táblázatba foglalnak,  táblázatok adatait diagramon ábrázolják,  középértékeket számolnak. Rendszerező összefoglalás (60 óra) Cél Az áttekintő és rendszerező képesség fejlesztése. Általános képük alakuljon ki a matematika módszereiről és a módszerek gyakorlati alkalmazhatóságáról. Követelmény Az átismételt témakörök tartalmazzák.

130

Tartalom Halmazok. Algebra I.: számelmélet, algebrai műveletek és algebrai kifejezések. Algebra II.: egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek. Függvények, sorozatok. Elemi geometria. Trigonometria. Koordináta-geometria. Geometriai mértékek Kombinatorika és valószínüség számítás. Tanulói tevékenységek  a tanulók rendszerezik ismereteiket,  a feladatokhoz adekvát módszert keresnek,  gyakorolják a megoldások pontos leírását. Módszertani javaslatok  az ismétléshez egy részletes ütemterv készítése ajánlott,  az elméleti tételeket részekre osztva átismételjük, számonkérjük;  lehetőség szerint támaszkodjunk a tanulói önállóságra,  rendszeres diagnosztizáló mérést ajánlott tervezni,  célszerű az év végén egy próbaérettségi keretében ellenőrizni, hogy a tanulók elérték-e az érettségi követelmények szintjét.

131

IX.6 FIZIKA Informatika szakmacsoport

9. ÉVFOLYAM MECHANIKA Célok és feladatok – A köznapi életben, illetve a 6. és 7. osztályban megismert mechanikai jelenségek, kölcsönhatások, fogalmak, mennyiségek, törvények felelevenítése, bővítése, kiegészítése, pontosabbá és általánosabbá tétele, egy részük kvantitatív leírása. A rendszerező és az absztrakciós képesség erősítése. – A fizika és a többi természettudományos tantárgy – 21. század által megkívánt szintű általános műveltséget megalapozó – tanulásának, tanításának előkészítése. – A hagyományos és a modern fizika alapjainak, legfontosabb eredményeinek gondolkodást, szemléletet formáló, alkalmazni kész szintű ismerete. – Az értelmes, hatékony, önállóságot biztosító és igénylő tanulási, ismeretszerzési módszerek megerősítése, célszerűségüknek elfogadtatása és alkalmazási szintre hozása. – A tanulók megfigyelő, kísérletező, méréseket elvégző, következtető, rendszerező, általánosító képességének és gyakorlatának önálló, tervszerű, alkalmazni képessé tétele. A feladatmegoldó módszerek, célszerű szabályok tudatosítása, alkalmazásaik begyakorlása, jártasság szintre emelése. – A fizika fejlődésének és a társadalmi, gazdasági igények kölcsönhatásának felismerése. A kiemelkedő eredményeket elérő fizikusok (közöttük sok magyar) életének, munkásságának bemutatása. Az országokat, világrészeket, nagy kultúrákat átívelő emberi összefogás hatásának szemléltetése a tudományos eredményekben.

Időkeret: 74 óra/év (2 óra/hét) Az új tananyag feldolgozása

Kísérletek, feladatok, gyakorlás

Összefoglalás, ellenőrzés, hiánypótlás

I. A testek mozgása

10

2

3

II. A tömeg és az erő

14

3

3

III. Energia, munka

8

3

3

IV. Mechanikai rezgések és hullámok

10

4

3

Tanév végi összefoglalás

–

–

5

Tartalék óra

–

–

3

42 (56,7%)

12 (16,3%)

20 (27%)

Fejezetek

Az évi 74 óra felhasználása

I. A testek mozgása Célok és feladatok – Tudatosan építeni az eddig tanultakra, feleleveníteni a mozgások vizsgálatához nélkülözhetetlen fogalmakat (mozgás, viszonylagosság, vonatkoztatási rendszer, koordinátarendszer, anyagi pont, merev

132

–

– – –

test, pálya, út, elmozdulás, sebesség). Tudatosítani a lényegkiemelés, a rendszerezés, kapcsolatok felismerésének fontosságát. Erősíteni, önálló felhasználásra alkalmassá tenni a viszonylagosság fogalmát, tudatosítani a vonatkozási és a koordinátarendszer megválasztásának szabadságát, megállapításaink érvényességi határát, a döntésekkel járó felelősséget, az ítéletalkotás megbízhatóságának fontosságát, és fejleszteni a gondolkodás folyamatának tervszerűségét, az absztrakciós képességet. Tudatosítani, bővíteni, egzaktabbá, ugyanakkor a gyakorlatban alkalmazhatóbbá tenni a mozgásokra vonatkozó ismereteket, kialakítani és feladatokban alkalmazni a sebesség, valamint a gyorsulás mennyiségi fogalmát, mértékegységeit. Megmutatni az ismeretek megszerzésének bővülő jellegét. Bemutatni, kísérletekkel, mérésekkel vizsgálni, kvalitatív és kvantitatív módon jellemezni a haladó, illetve a körmozgást. Erősíteni a tapasztalatokra, a kísérleti megfigyelésekre, elemzésekre épülő ismeretszerzés gyakorlatát, az absztrakciós képességet. Erősíteni az érdeklődést a fizika, általában a tudás iránti igényt, ezzel fejleszteni az akaraterőt, a fegyelmezettséget, a közös munkában való részvétel képességét és szándékát (pl. a kísérletek közös elemzése és a tanulói kísérletek elvégzése közben.). Tartalom

– Alapfogalmak a mozgások vizsgálatához, jellemzésükhöz és leírásukhoz. – Egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség fogalma.

Fejlesztési feladatok A szaknyelv fontosságának tudatosítása a pontos fogalmazás érdekében. Absztrakció.

A kísérleti tapasztalat megfogalmazása, a jelenség jellegének, lényegének felismerése (pl. s (t) és – A változó mozgás kísérleti vizsgálata és mennyiségi jellemzése. Logikus gondolkodás. jellemzői. Kísérletek megfigyelése, a tapasztaltak megfogalmazása, az eredmények összehasonlítása az egyenletes mozgásnál tapasztaltakkal. Új mennyiségi fogalmak bevezetése, ezek gondolati „ritmusának” erősítése. Megfigyelés, – A szabadon eső test mozgása. A függőleges és összehasonlítás, megkülönböztetés. vízszintes hajítás. A már tanultak felismerése és alkalmazása új jelenségeknél. Az összetett jelenségek gondolati felbontása a már ismert egyszerűekre. A fantázia erősítése. A közismert tapasztalatok és az elméleti – Az egyenletes körmozgás kísérleti vizsgálata, ismeretek összekapcsolása. „haladó” mozgásként való jellemzése, az Az anyagi pont elvonatkoztatás itteni céljának egyenletes körmozgás gyorsulása. felismerése. A már ismert fogalmak új körülmények közötti alkalmazása. A szövegértés – Az egyenletes körmozgás és forgómozgás leírása erősítése az egyenletes jelző elemzése révén. A szögjellemzőkkel. Kapcsolat a körmozgás kétféle vektor fogalmának mélyítése. leírása között. Megkülönböztetés és összehasonlítás (pl. körmozgás, forgómozgás; haladó és forgómozgás). A jellemző mennyiségek alkalmazhatóságának érvényességi határát értelmezni.

Követelmények A tanulók: – értsék és tudják alkalmazni a helymeghatározásnál, valamint a mozgások vizsgálatánál a viszonylagosság fogalmát, a mozgások függetlenségének elvét. – legyenek képesek kísérletre és megfigyelésre alapozva felismerni, jellemezni az egyenletes, az egyenletesen változó haladó mozgásokat kvalitatív, majd kvantitatív módon. – ismerjék fel az egyenletes és az egyenletesen változó mozgásokat, tudják ezeket kvalitatívan és mennyiségileg is jellemezni.

133

– tudják alkalmazni az egyenletes mozgás sebességének, az átlag-, a pillanatnyi sebességnek, a sebességvektornak, az egyenletesen változó mozgás gyorsulásának fogalmát, valamint ezek meghatározási módját mind algebrai, mind grafikus úton; tudjanak ezekkel és a négyzetes úttörvénnyel kapcsolatos (másodfokú egyenlet megoldását nem igénylő) feladatokat megoldani. Legyen gyakorlatuk konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő grafikonjának elkészítésében és elemzésében. – ismerjék a nehézségi gyorsulást, és tudják azzal leírni a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást; ismerjék fel kapcsolatát a függőleges és vízszintes hajítással, a mozgások szuperpozícióját. – értsék és tudják alkalmazni a körmozgásnál a haladó mozgás kapcsán megismert mennyiségeket, valamint a körmozgás és a forgómozgás szögjellemzőit, tudjanak velük egyszerű feladatokat megoldani. Ismerjék fel és tudják jellemezni a periodikus mozgásokat. – ismerjék fel a különbséget és a hasonlóságot az egyenes és a körpályán haladó anyagi pont mozgása, a haladó és a forgómozgás között; a körmozgásnál biztonsággal tudják alkalmazni a kétféle jellemző mennyiséget, értsék ezek kapcsolatát, tudják felhasználni az analógiát. – szerezzenek jártasságot az egyszerűbb, majd az összetettebb kapcsolatok felismerését igénylő feladatok megoldásában. – tudjanak mozgásokat jellemző grafikonokat készíteni, valamint ilyen grafikonokat elemezni; értsék a „számértékileg egyenlő” megfogalmazás fizikai tartalmát.

II. A tömeg és az erő Célok és feladatok – Az eddig megismert dinamikai fogalmak, törvények felelevenítése és közel egységes, alkalmazhatósági szintre hozása. Rendszerezés, lényegkiemelés. – Értelmezzük a tehetetlenség fogalmát, a tehetetlenség törvényét és ennek kapcsolatát az inerciarendszer meghatározásával. Konkrét tapasztalatok általánosítása, az absztrakciós képesség erősítése. – A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatások kísérleti vizsgálata, a mozgás és a mozgásállapot megkülönböztetése. A lényeg felismerése és szakszerű megfogalmazása. – A mozgásállapotnak és megváltozásának jellemzése lendülettel és lendületváltozással. A zárt rendszer szerepének kiemelése a lendület-megmaradás törvényének felismerésében. A logikus gondolkodás és az absztrakciós képesség erősítése. – Fejleszteni a kölcsönhatások, az ok-okozati, valamint a függvénykapcsolatok felismerésének képességét, tudatosítani az ezek közötti kapcsolatot és különbséget. – Az eddig – elsősorban sztatikai jelleggel – bevezetett tömeg és erő fogalom dinamikai értelmezése, és a két bevezetési mód összehangolása. A speciális és az általános érvényű megfogalmazások megkülönböztetése. A megállapítások érvényességi határának tudatosítása. A Newton-törvények megfogalmazása. – Lehetőséget biztosítani az egyszerű hétköznapi jelenségek (pl. gyorsulás, lassulás, súrlódás, közegellenállás, egyensúly stb.) dinamikai értelmezésére. – Megmutatni, hogy a nyugalom és az egyensúly két különböző fogalom, a nyugalom a mozgás (vonatkoztatási rendszer megválasztásától függő) kivételes esete, az egyensúly pedig speciális dinamikai feltételek között akár nyugalom, akár mozgás közben megvalósuló állapot. – Fejleszteni a tanulók jártasságát a kísérletek és mérések elvégzésében, önállóságukat a következtetésekben, az absztrakciós képességüket (pl. a rugó, a kifejtett erőhatás és az ezt jellemző erő értelmezésével, megkülönböztetésével.) – Megismertetni a dinamika területén alkotó kiemelkedő kutatókat (Galilei, Newton, Kopernikusz, Kepler, Eötvös Loránd) és az általuk elért eredményeket. Szemléltetni a modellalkotás szerepét a tudományok előrelépésében (geo- és heliocentrikus világkép), kiemelni az „égi és földi mechanika” egyesítésének jelentőségét a természettudományos szemléletmód fejlődésében. – A dinamika területéről egyszerű kvalitatív és kvantitatív, illetve kinematikai, valamint dinamikai kérdéseket összekapcsoló feladatok megoldása. – Annak felismertetése, hogy minél nagyobb egy adott test sebessége, annál nagyobb erő és/vagy annál több idő kell megállításához. Ennek a ténynek a közlekedésbiztonságban játszott szerepének kiemelése. – Kapcsolatot teremteni a földrajzzal a Naprendszerről, a Földről, a bolygókról tanultak területén. Fizikai ismeretekkel bővíteni, pontosabbá tenni a környező világunkról alkotott képet.

134

Tartalom – A tehetetlenség fogalma. Newton I. törvénye és az inerciarendszer. – A tömeg fogalma és mérése. – A sűrűség. – Lendület, lendület-megmaradás, zárt rendszer. – Erőhatás, erő. Newton II. és III. törvénye. – Több erőhatás együttes eredménye. – A vizsgált mozgások dinamikai feltétele. – Különféle erőhatások és következményeik. Az erőtörvények. – A gravitációs mező és jellemzése. A bolygók mozgása. Kepler törvények. Mesterséges égitestek. – A forgatónyomaték. Erőpár. – Merev testek egyensúlya. Tömegközéppont, súlypont. – Egyszerű gépek.

Fejlesztési feladatok A köznapi és kísérleti tapasztalat általános megfogalmazása, absztrakció. Az ismert gondolatsor alkalmazása a fogalomalkotásra. Gyakorlati alkalmazás, mérés. Az anyag és a test megkülönböztetése. Feladatmegoldás erősítése. Fogalomalkotás hipotézis alapján deduktív módon és annak kísérleti ellenőrzése. Absztrakció. Fogalomalkotás. A fogalmak fejleszthetőségének tudatosítása. A test, tulajdonság, mennyiség kapcsolatának erősítése. Általánosítás, logikus gondolkodás, absztrakció, gyakorlati alkalmazás. A kölcsönhatások, a feltételek, a különbözőségek felismerése. Az ismeretek sajátos rendszerbe foglalása. Az erőfogalom más irányú megközelítése. Az azonosságok és különbözőségek felismerése. Feladatmegoldó készség erősítése. A két anyagfajta létezésének erősítése. Egy ismeretkör történeti fejlődésének és időbeli elhelyezésének bemutatása. Az egymást váltó hipotézisek szerepének kiemelése a tudomány fejlődésében Az erőhatás többféle következményének felismertetése. Egy meglevő ismeretkör bővítése. A feltételek szerepe a jelenségeknél. Absztrakció, összehasonlítás, megkülönböztetés. Ismereteink gyakorlati alkalmazása és elhelyezése a történelmi korokban. Feladatok.

Követelmények A tanulók: – tudjanak különbséget tenni a mozgás és mozgásállapot, a vonatkoztatási- és koordinátarendszer, az inercia- és a gyorsuló rendszer között. – ismerjék fel a mechanikai kölcsönhatásokat, a bennük résztvevő két vagy több partnert, és nevezzék meg azokat az erőket, amelyek ezeket a hatásokat jellemzik. – tudják dinamikailag értelmezni és a gyakorlatban alkalmazni a tömeg, lendület, erő fogalmát, valamint mértékegységét. – értsék a különbséget az egy kölcsönhatásban fellépő két erő és az egymás hatását kiegyenlítő két erő között. Tudatosan keressék az egy testet érő erőket és ezek eredőjét. Tegyenek különbséget ezek és a test által más testre kifejtett erők között. Legyenek képesek megfogalmazni és értelmezni a Newtonféle törvényeket. – tudjanak e témakörben feladatokat megoldani, ismerjék fel a kinematika és dinamika kapcsolatát, legyenek képesek e két területet áthidaló feladatokat is megoldani. – értsék, hogy az erő miért vektormennyiség, tudják az erővektorokat irányított szakaszként megadni és az egy síkban levő erővektorok eredőjét szerkesztéssel, speciális esetben számolással meghatározni. – tudjanak különbséget tenni a gravitációs erő, a nehézségi erő és a súly között. – ismerjék a különféle erőhatásokat, az azokat leíró erőtörvényeket; vegyék észre a különféle erőhatások következményeit, értsék meg azok közös jellegét, hogy mindegyik elsődlegesen mozgásállapotváltozást hoz létre. 135

– értsék, szóban és a matematika segítségével is tudják megfogalmazni a különféle mozgások dinamikai feltételét. – tudják, hogy az erőhatás a testeknek nemcsak a haladó mozgását, hanem megfelelő feltételek között a forgásállapotát is képes megváltoztatni; értsék és tudják a (rögzített tengelyen levő testet érő) erők forgatónyomatékának fogalmát, kiszámítási módját, ennek érvényességi határát, mértékegységét és ezek szükségességét az erőhatás forgásállapot-változtató képességének jellemzésében; a forgatónyomaték előjelének szerepét a rögzített tengelyen forgó test forgásállapot-változásának jellemzésében. – értsék és a matematika „nyelvén” fel is tudják írni a rögzített tengelyre erősített merev test forgási egyensúlyának feltételét, ezt tudják alkalmazni egyszerű esetekben, pl. az emelő típusú egyszerű gépeknél. – ismerjék a tömegközéppont és súlypont fogalmát, kapcsolatát, a köztük levő eltérést; a két pont absztrakciós jellegét és felhasználásuk lehetőségét. – tudják szemléletesen leírni, néhány adattal jellemezni a Naprendszert és Kepler törvényeivel a bolygók mozgását; tudjanak magyarázatot adni arra, hogy a bolygók tehetetlenségük ellenére miért maradnak a Nap körül; rendelkezzenek néhány alapvető ismerettel a mesterséges égitestekről. – ismerkedjenek meg néhány fizikatörténeti érdekességgel, a fizikusok személyiségének és munkásságának példamutató erejével.

III. Energia, munka Célok és feladatok – Az energiáról és a munkáról eddig megtanult ismeretek felelevenítése, rendszerezése és egységes, alkalmazhatósági szintre emelése. – Az energia és a munka fogalmának bővítése, annak tudatosítása, hogy a munka az energiaváltozás egyik fajtája. – Alkalmazni képes tudássá formálni az energia és az energiaváltozás fogalmát; bemutatni szerepét az állapot, illetve az állapotváltozás mennyiségi jellemzésében; egyre több területen történő felismeréssel erősíteni az energia-megmaradás törvényét és a zárt rendszeren belüli érvényességi határát, alkalmazhatóságát (pl. a mechanikai energia fogalmának kialakítása közben). – Jártasságot szerezni a különféle energiafajták értelmezésében és kiszámításában; a munkatétel alkalmazásában és az alkalmazhatóság feltételeinek felismerésében. – A kísérletező, mérő, megfigyelő, összehasonlító képesség erősítése; igény támasztása a közös lényeg tudatos keresésére és megfogalmazására. – A rendszerben gondolkozás, a logikai és absztrakciós képesség fejlesztése a külső ismérvek alapján leírható jelenségek (pl. súrlódás) értelmezésének közvetlenül nem észlelhető okra történő visszavezetése által. – Kiemelni a „megmaradó” mennyiségek szerepét és jelentőségét az energiaváltozással járó folyamatok vizsgálatánál, valamint a megmaradó mennyiségek kapcsolatát zárt rendszerben lezajló kölcsönhatásokkal. – Felhívni a figyelmet arra, hogy a testek állapota egyetlen külső hatásra is sok szempontból megváltozhat. Ezek az egyidejű változások függvényekkel kifejezhető kapcsolatban vannak ugyan egymással (pl. W = Em), de nem okai egymásnak. – Az elmélet és az adott kor köznapi gyakorlatának összekapcsolásával bemutatni és erősíteni a fizikusok (pl. Joule, Watt) munkájának, a tudományos eredményeinek, valamint az egyéni tudásnak a jelentőségét, személyes és társadalmi hasznosságát. – Felhívni a figyelmet az „energiatakarékosság” jelentőségére a környezetvédelemben (pl. a hatásfok tárgyalásánál).

136

Tartalom


– Energia, energiaváltozás. A munka és kiszámítása. A tudomány és az egyéni tudás fejlődésének tudatosítása. A rendszerben gondolkodás és az – Az emelési, súrlódási, feszítési és gyorsítási absztrakciós képesség erősítése. munka. Az ismeretek, gondolatok matematikai megfogalmazásának bemutatása és felhasználása folyamatok mennyiségi jellemzésében. – Mozgási energia, munkatétel. Feladatmegoldások. Az állapot és állapotváltozás jellemzése energiával, – Mechanikai energia és megmaradásának tétele. illetve energiaváltozással. Absztrakció. Azonosság és különbözőség felismerése, és ez – Teljesítmény, hatásfok. alapján történő csoportosítás. A rendszerben gondolkodás erősítése. A különböző szempontú jellemzés fontosságának tudatosítása. Az „energiatakarékosság” környezetvédelmi jelentőségének kiemelése.

Követelmények A tanulók : – ismerjék az energiát, mint olyan (előjeles) skalár mennyiséget, amellyel a testek állapotát, változtató képesség szempontjából lehet jellemezni. – tudják, hogy a testek energiaváltozásának két alapvető módja van: az egyik, amikor a test mozgásállapotában jön létre változás (munkavégzés), a másik, amikor a test részecskéinek rendezetlen mozgása változik meg (pl. termikus kölcsönhatás, hősugárzás stb.). – értsék a munkavégzés és a munka fogalmakat, szerezzenek jártasságot a munka kiszámításában az állandó erő és az irányába történő elmozdulás, valamint az állandó erő hatásvonalának és a pálya egyenesének metszése esetében is, tudják, hogy mikor negatív és mikor pozitív a munka. Ismerje fel a munka kiszámításának lehetőségét az F-s diagramon. – értsék és tudják, hogy az energiának, az energiaváltozásoknak, és így a munkának is ugyanaz a mértékegysége. – legyenek képesek a mozgási energia értelmezésére, kiszámítására, a munkatétel alkalmazására feladatokban is. – értsék, hogy a rugó energiaváltozása és a feszítési munka között milyen kapcsolat van; miért célszerű és lehetséges a rugalmas energia mérőszámát úgy kiszámítani, mint az erő-út grafikon alatti megfelelő terület mérőszámát; tudjanak különbséget tenni a számérték egyenlet és a mennyiség egyenlet között. – tudják kiszámítani az emelési munkát, értsék milyen kapcsolata van annak a magassági (másként helyzeti) energiával; valójában mi az a két kölcsönhatás amiben a test egyenletes emelés közben részt vesz; értsék, hogy valójában mihez köthető birtokviszonnyal a magassági energia. – ismerjék a mechanikai energia fogalmát, megmaradási tételét és annak érvényességi határait. – legyenek tisztában a teljesítmény és a hatásfok fogalmával, azok szerepével, az energiaváltozással járó folyamatok jellemzésében; az energiatakarékosság jelentőségével gazdasági és környezetvédelmi szempontból. – tudjanak energiaváltozással kapcsolatos feladatokat megoldani, olyanokat is, amelyek kapcsolódnak a kinematikában és dinamikában tanultakhoz, ezzel mintegy rendszerbe foglalni a 9. tanévben eddig tanultakat. A 9. tanév végi követelmények megegyeznek az egyes fejezetek követelményeivel.

137

10. ÉVFOLYAM HŐTAN, ELEKTROMOSSÁGTAN Célok, feladatok  Az atomisztikus anyagszemlélet (a kinetikus gázelmélet, az atommodellek és magmodellek tárgyalásán keresztül történő) elmélyítése.  A modellalkotás szerepének és folyamatának tárgyalásával bemutatni a természettudományos megismerés útját és annak legfőbb ismérveit. A tanulók elektromosságtani és optikai ismereteinek, az általános iskolában tanultaknak a felelevenítése, elmélyítése, kiegészítése és rendszerezése. – A hétköznapi értelemben vett anyag jellemzése a nyugvó vagy áramló elektromos töltés segítségével. – Ismerkedés az anyag másik megjelenési formájának, az elektromágneses mezőnek a jellemzésével, kölcsönhatásaival. – Az elektromágnesség és az optika szoros kapcsolatának megismerése. – Tanulói jártasság kialakítása az elektromosságtani és optikai megfigyelések, kísérletek elvégzésében, a tapasztalatok feldolgozásában, értelmezésében. – Az elektromosságtani és az optikai ismeretek gyakorlati jelentőségének, széles körű felhasználhatóságának bemutatása.

Időkeret: 74 óra/év (2 óra/hét)

Az új tananyag feldolgozása



I. Hőtan

8

4

3

II. Testek elektromos állapota, az elektromos mező

7

1

3

III. Az elektromos áram. Vezetési jelenségek

13

4

3

IV. A mágneses mező. Az elektromágneses indukció

17

4

4

Fejezetek

Tartalék óra, év végi összefoglalás Az évi 74 óra felhasználása

– 45 (60,8%)

13 (17,6%)

16 (21,6%)

I. Hőtan Célok és feladatok  Tudatosan építeni az előző években tanult hőtani jelenségek, törvényszerűség ismeretére: felidézni és rendszerezni a korábbi ismereteket. A korábban megismert és a most tárgyalt törvényszerűségek egzaktabb, kvantitatív leírása.  A gázok állapotváltozásnak részletes, kvantitatív tárgyalásán keresztül, a kvalitatív molekuláris értelmezéssel kiemelni a gázok korpuszkuláris felépítettségét. Tudatosítani az ideális gázmodell tárgyalásával a modellalkotás folyamatát. Az ideális és reális gázok összehasonlításával megadni a modell és valóság viszonyának helyes értelmezését.  A hőtan I. főtételének kvantitatív megfogalmazásával kiterjeszteni az energia-megmaradás elvét a mechanikai és a termikus kölcsönhatásokra is. Az általánosított energia-megmaradás elvét alkalmazni

138

a légnemű anyagokra, a folyadékokra és a szilárd testekre, valamint ezek fázisátalakulásaira az energetikai és molekuláris tárgyalás során.  Bemutatni az irreverzibilis hőtani folyamatok általános törvényszerűségét és annak molekuláris értelmezését.  A hőtan környezetvédelmi vonatkozásainak tárgyalása: bemutatni a globális felmelegedés hatását a közeli időjárási eseményekre és a távolabbi klímaváltozásokra. Kiemelni az energiahordozók helyes megválasztásának és az energiatakarékosságnak – a fenntartható fejlődési stratégiák tervezésénél játszó – fontos szerepét. Tartalom


– Hőtani alapjenségek: Szilárd, cseppfolyós testek és gázok hőtágulása, azok kvantitatív összefüggései. Hőmérők készítése, hőmérsékleti skálák megismerése. – Gázok állapotváltozásai: Állapot-határozók (p,V,T). Speciális és általános állapotváltozások kísérleti tárgyalása. Gáztörvények, állapotegyenlet. Állapot-változások ábrázolása a p – V állapotsíkon. – Molekuláris hőelmélet: Az ideális gáz részecskemodellje. Gáztörvények értelmezése a részecskemodell alapján. Az ideális gázok belső energiája, mint a rendezetlen mozgást végző részecskék mozgási energiájának összege.

Jelenségek megfigyelése, egzakt leírása, elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása. A természetben, műszaki gyakorlatban lejátszódó hőtágulási jelenségek megfigyelése és szakszerű leírása. Hasznos és káros hőtágulások megkülönböztetése. A kvantitatív összefüggések segítségével a hőtágulások mértékének becslése egyszerű technikai eszközöknél, berendezéseknél az alkalmazás illetve a balesetvédelem céljából. A speciális gáz-állapotváltozások felismerése a természetben és a mindennapi életben. A gyakorlatban alkalmazott gázok állapotváltozásainak mennyiségi becslése a gáztörvények felhasználásával. A becsült értékek alapján a lehetséges – A hőtan főtételei: Az I. főtétel, mint az következmények felmérése, megfelelő energiamegmaradási elv általánosított formája. balesetvédelmi óvintézkedések tervezése. A főtétel kvalitatív értelmezése szilárd és A tudományos megismerés, a modellalkotás cseppfolyós halmazállapotú anyagokra. Az bemutatása. A fizikai modellalkotás folyamatának ideális gázokra vonatkozó I. főtétel matematikai nyomon követése a molekuláris hőelmélet alakja: a térfogati munkavégzés és a hőközlés részecskehipotézisének tárgyalásán keresztül. képlete. Az gázok állapotváltozásainak A molekuláris hőelmélet munkahipotézise mint energetikai vizsgálata. Az ideális gázok kétféle kezdeti atomhipotézis bemutatása. fajhője. Mozgás, mint az anyag elválaszthatatlan – A hőtan II. főtétele, mint a természetben attribútumának kihangsúlyozása. Megkülönbözetés, lejátszódó termikus folyamatok irányát összevetés: a testek belső energiája a rendezetlen meghatározó törvény. Reverzibilis és mozgás velejárója. irreverzibilis folyamatok. A II. főtétel Az energiamegmaradás elvének általánosítása a fenomenológiai megfogalmazása és molekuláris hőtani folyamatokra. A hőtan I. főtételének értelmezése. felismertetése hőtani folyamatok energetikai elemzésénél. Kiemelés, általánosítás, alkalmazás: a hőtan II. főtétele mint elvi tiltás a másodfajú örökmozgók megvalósíthatóságára. A halmazállapot-változások kvalitatív értelmezése – Halmazállapot-változások: A szilárd, folyékony, molekuláris alapon. A kiterjesztett légnemű fázisok átalakulásának molekuláris energiamegmaradási elv alkalmazása a kvantitatív értelmezése. Olvadáshő-fagyáshő, párolgáshő összefüggések értelmezésénél. Gyakorlati (forráshő)- lecsapódási hő molekuláris jelentése. vonatkozások kiemelése, elemzése. A fázisátalakulások energetikai tárgyalása az I. főtétel felhasználásával.

139

Követelmények A tanulók:  ismerjék fel a természetben előforduló hőtágulási jelenséget, azok technikai szerepét. A tanult törvények alapján tudjanak egyszerű számításokat végezni a különböző halmazállapotú testek hőtágulásának kiszámítására;  ismerjék a hőmérsékletmérés fizika alapjait. Tudják, hogyan készülnek a különböző hőmérsékleti skálák. Konkrét példákban tudják átszámítani a különböző egységekben mért hőmérsékleti értékeket;  ismerjék a gázok három állapotjelzőjét (nyomás, térfogat, hőmérséklet), az állapotváltozás fogalmát, a speciális állapotváltozások feltételeit. Konkrét állapotváltozásról tudják megállapítani, hogy melyik változásról van szó. A gáztörvények alkalmazásával tudjanak egyszerű számításos feladatot megoldani;  hatékonyan tudják alkalmazni az állapotváltozások szemléltetésére és a feladatok megoldásánál a p–V diagramot;  tudják kvalitatív módon értelmezni a gázok részecskemodellje alapján – a részecskék rendezetlen hőmozgásával – a speciális állapotváltozásokat;  ismerjék az állapotegyenlet részecskeszámmal kifejezett alakját, tudják azt alkalmazni egyszerű feladatok megoldására;  tudják értelmezni a részecskemodell alapján az ideális gázt és annak belső energiáját;  tudják megfogalmazni és alkalmazni az I. főtételt az ideális gázok állapotváltozásainak energetikai vizsgálatánál;  ismerjék fel a halmazállapot-változások energiaviszonyainak tárgyalásánál, hogy a hőtan I. főtétele a természetben egyetemes jellegű: a testek minden hőtani folyamatára érvényes;  értsék a II. főtétel lényegét és annak molekuláris értelmezését. Ismerjék a főtétel energiatermelésben való fontos szerepét. A törvényszerűség alapján értsék meg, hogy másodfajú perpetuum mobile miért nem készíthető.

II. A testek elektromos állapota, az elektromos mező Célok és feladatok – A testek különféle elektromos állapotának (negatív vagy pozitív többlettöltés, megosztás, polarizáció) értelmezése kísérleti megfigyelések, valamint a tanulók általános iskolai és kémiai előismereteinek felhasználásával. – Annak tudatosítása, hogy az elektromos mező a részecske szerkezetű anyaggal egyenrangú anyagfajta, amelynek alapvető szerepe van az elektromos jelenségekben, kölcsönhatásokban. Ezért fontos az elektromos mező mennyiségi jellemzése. – A már ismert elektromos mennyiségekről (töltésmennyiség, feszültség) tanultak felelevenítése, pontosítása, bővítése, az energiafajták és megmaradási tételek (elektromos mező energiája, töltésmegmaradás) érvényességi határának kiterjesztése. Az elektromos mező konzervatív voltának tudatosítása. – Az analógiák megmutatása (gravitációs és elektromos mező törvényei; egyenesen arányos fizikai mennyiségek hányadosával új fizikai mennyiségek értelmezése) a tanulók gondolkodásának és emlékezőképességének fejlesztése érdekében. – A kísérleti megfigyelésre épülő induktív és a meglevő ismeretekre alapozó deduktív módszerek témához és a tanulókhoz igazodó megválasztásával bemutatni az elektromos mező néhány speciális típusát (pontszerű töltés környezetében, elektromos vezető belsejében és környezetében, síkkondenzátornál). – Egyszerű számításokkal gyakoroltatni, elmélyíteni az elektromos töltésre és mezőre vonatkozó ismereteket, köztük a szuperpozíció elvének alkalmazását is. – Minél több gyakorlati példával érzékeltetni az elektrosztatikában tanultak jelentőségét a természetben és a technikában (földelés, árnyékolás, villám, villámhárító, kondenzátorok, gyorsítók, balesetvédelem stb.)

140

Tartalom


– A testek elektromos állapota, az elektromos töltés és a töltéshordozók. Vezetők és szigetelők. Megosztás a vezetőkön, a szigetelők polarizációja. – Coulomb törvénye. Az elemi töltés és a töltésmegmaradás törvénye. – Az elektromos mező jellemzése erőhatás alapján, az elektromos térerősség. A szuperpozíció elve. – Az elektromos mező szemléltetése és jellemzése erővonalakkal. A ponttöltés mezője, a homogén elektrosztatikus mező. Az elektromos fluxus. – Az elektromos mező jellemzése munkavégzés alapján, az elektromos feszültség és potenciál. – Vezető az elektromos mezőben, árnyékolás, csúcshatás. – A kondenzátor. – Az elektromos mező energiája.

Tapasztalatok értelmezése, az új ismereteknek a korábbi ismeretek rendszerébe történő beágyazása. Az ismeretek kvalitatív és kvantitatív szintjének alkalmazása, értékelése. Az elektromos töltés mint elvont fizikai fogalom értelmezése. Az elektromos mező, mint az anyag egyik megjelenési formája, jellemzési módjai. Az elmélet alkalmazása a korszerű technikában, környezet- és balesetvédelemben. Az energiafogalom és az energia megmaradás törvényének kiterjesztése.

Követelmények A tanulók: – tudják, hogy az elemi töltés „hordozója” az elektron és a proton; ezek az elemi részecskék határozzák meg a testek elektromos állapotát és az azt jellemző töltésmennyiséget; – ismerjék fel és tudják értelmezni az elektrosztatika alapjelenségeit, ezek fontosabb természeti és technikai előfordulásait; – ismerjék az elektromos mező fogalmát, tudják mennyiségileg jellemezni erőhatás és munkavégzés szempontjából, és erővonalakkal szemléltetni; – tudjanak egyszerű elektrosztatikai számításos feladatokat megoldani (a Coulomb törvényre, a térerősségre, feszültségre, a síkkondenzátor kapacitására és energiájára megismert összefüggések alkalmazásával). – ismerjék a témakör legfontosabb fizikatörténeti vonatkozásait (Coulomb, Faraday).

III. Az elektromos áram, vezetési jelenségek Célok és feladatok – Közelebb hozni a fizikát a tanulókhoz az elektromosság tanítása közben megvalósítható sok kísérlet bemutatásával, értelmezésével és tanulói kísérletek, mérések lehetőségének biztosításával. – A kémiában tanultak erősítése azáltal, hogy utólag megmutatjuk a megértéshez szükséges fizikai alapokat. – Bővíteni a tanulóknak az anyag két fajtájával (a részecske szerkezetű és a mező) kapcsolatos tudását. – Annak tudatosítása, hogy az áramköri folyamatoknál is teljesül a töltés- és az energia-megmaradás törvénye. – A modellszerű gondolkodás erősítése a különböző vezetési típusok és a vezetők ellenállásának értelmezése kapcsán. – Konkrét esetekben megmutatni, és ezzel tudatosítani, hogy a modellek használatának, valamint a fizikai törvényeknek érvényességi határa van. – A tanulók önálló elektromos kísérletezésben való jártasságának fejlesztése. – A jelenségek értelmezésével, azok érzékszerveinkkel közvetlenül fel nem ismerhető okokkal történő magyarázatával fejleszteni a tanulók absztrakciós képességét, fantáziáját; gondolkodtató kérdésekkel és számításos feladatokkal logikus gondolkodásra nevelni és a tanultakat elmélyíteni.

141

– A tanult ismeretek széles körű gyakorlati szerepének és használhatóságának bemutatásával tudatosítani a fizika és általában a tudomány jelentőségét a társadalom, a gazdaság, a környezetvédelem területén és az egyén életében. – Történelmi korokhoz és társadalmi, gazdasági igényekhez kapcsolva bemutatni az elektromosságtani ismeretek fejlődését. Tartalom – Elektromos áram, áramirány, áramerősség és mérése. – Az áramkör részei, az áramforrás és a fogyasztó szerepe. A töltés- és az energia-megmaradás az áramkörben. Az ellenállás, mint a vezetőnek az elektromos tulajdonságú részecskék áramlását akadályozó tulajdonsága. – Ohm törvénye vezetőszakaszra. Az ellenállás mint a vezető egy tulajdonságát jellemző fizikai mennyiség értelmezése. – Vezetők ellenállását befolyásoló tényezők, a fajlagos ellenállás. – Az elektromos munka, teljesítmény és a hőhatás. – A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. – Az elektromosság atomos szerkezete. Elektromos vezetési jelenségek folyadékokban, az elektrolízis. Az elemi töltés (Millikan kísérlete). – Elektromos vezetés gázokban és vákuumban. Gyakorlati alkalmazások. – Elektromos vezetési mechanizmusok fémekben és félvezetőkben. A termisztor és a fotóellenállás. – A dióda és alkalmazásai. A tranzisztor és alkalmazásai

Fejlesztési feladatok A megmaradási törvények áramköri megnyilvánulásainak kvalitatív értelmezése. Elektromos mérőműszerek használatának, a mérési eredmények kiértékelésének gyakorlása. Törvények érvényességi határa. A tanult ismeretek egyszerű alkalmazása gyakorlatias problémák számításos megoldásában. A fizikai és kémiai ismeretek összehangolása. Az áramvezetés modellezése a különböző anyagokban. A modell szerepe, korlátai.

Követelmények A tanulók: – értsék az elektromos töltés és az elektromos mező kapcsolatát, szerepét az elektromos jelenségekben, kölcsönhatásokban, a töltés és az energia-megmaradás megnyilvánulását az áramkörökben; – tudják modellszerűen jellemezni a különféle vezetési típusokat; – ismerjék az áramkört jellemző alapvető fizikai mennyiségek (feszültség, áramerősség, ellenállás) értelmezését és mértékegységét; – tudják Ohm törvényét vezetőszakaszra és teljes áramkörre, ismerjék a vezető ellenállását befolyásoló tényezőket; – ismerjék a fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolását, azok törvényszerűségeit, tudjanak ezek alkalmazására egyszerű feladatokat megoldani; – tudjanak kapcsolási rajz alapján áramköröket összeállítani, ezekben készségszinten áramerősséget és feszültséget mérni; – tudják áramköri ismereteiket alkalmazni a mindennapi elektrotechnikai környezetük megértéséhez; – ismerjék az elektromossággal kapcsolatos veszélyeket, és tudatosan alkalmazzák a megfelelő biztonsági szabályokat – ismerjék a tanultakhoz kapcsolódó jelentősebb fizikusok nevét és szerepét (Volta, Ohm).

142

IV. A mágneses mező, az elektromágneses indukció Célok és feladatok – A kísérletező, megfigyelő, logikai és absztrakciós képességek fejlesztése a kísérletek elvégzésével, elemzésével és a következtetések megfogalmazásával. – A mező fogalmának elmélyítése a mágneses mező vizsgálata, valamint a mágneses és elektromos mező kölcsönhatásának megismerése által. – Az elektromos és mágneses mező jellemzési módjainak összehasonlítása, az analógia lehetőségeinek kihasználása, az eltérések indoklása révén az összehasonlító, megkülönböztető, rendszerező képességek fejlesztése. – Gyakorolni a részecske szerkezetű anyag és a mező, illetve a mező - mező kölcsönhatások matematikai jellemzését. – Az energia fogalom és az energia-megmaradás kiterjesztése (a mágneses mező energiája, Lenz törvénye). – Az energiatakarékosság jelentőségének megértése gazdasági és környezet-védelmi szempontból. – Az absztrakt fogalmak kapcsolatának erősítése a való világgal az elektromágnesesség sokrétű gyakorlati alkalmazásának bemutatásával és értelmezésével, a modellmódszer alkalmazásával, a kísérletek, szemléltető képek, tanulmányi kirándulások lehetőségeinek felhasználásával. – A fizikai felfedezések hatásának bemutatása az egyén életére és a társadalom fejlődésére. – A kiemelkedő fizikusok, mérnökök (közöttük a magyarok) munkásságának ismertetése, pozitív példájuk kiemelése. – Megismertetni a tanulókkal az elektromos rezgőkör felépítését és működését, rámutatni a mechanikai analógiára. Külön kiemelni a rezgés során történő energiaátalakulásokat. Szólni a lehetséges veszteségekről. Tartalom – Az elektromos és mágneses alapjelenségek összehasonlítása, a mágneses mező. – A mágneses mező forgató hatása, mágneses indukcióvektor. – Mágneses indukcióvonalak és mágneses fluxus. – Egyenes vezető és tekercs mágneses mezője. – Földmágnesség. – Mágneses mező hatása áramvezetőre. Az elektromotor elve. Párhuzamos áramvezetők kölcsönhatása. – Mágneses mező hatása mozgó töltésre. A Lorentz-erő. – Katódsugárcső, az elektron fajlagos töltésének fogalma és meghatározása. – Mozgási indukció. Indukált feszültség és áram. Lenz törvénye. – A váltakozó feszültségű elektromos mező előállítása és jellemzői. – Elektromos generátorok működésének elve, a hálózati feszültség és áram. – Nyugalmi indukció, önindukció. – A mágneses mező energiája. – A transzformátor és jellemzői. – Elektromos energiaszállítás és balesetvédelem. – Elektromos „energiatermelés” és környezetvédelem. – Elektromos rezgőkör kísérleti bemutatása, az elektromágneses rezgés kvantitatív tárgyalása

Fejlesztési feladatok Hasonlóságok és különbségek felismertetése, az elektromos és mágneses kölcsönhatások, az időben állandó elektromos és mágneses mező között. A tanultak mindennapi környezetben való megnyilvánulásainak felismerése. Lenz törvényének az energia-megmaradás kiterjesztéseként való értelmezése. A mágneses és elektromos mező kölcsönhatásának észrevétele. Magyar tudósok hozzájárulása az egyetemes tudomány és technika fejlődéséhez. A társadalom és az egyén felelőssége a tudomány és technika eredményeinek felhasználásában, az egészségvédelemben. Problémák felvetése, alternatív megoldások megvitatása. Az energia-megmaradás nyomon követésének lehetősége. Mechanikai analógia felhasználása a tananyag megértésében, megjegyzésében.

Összehasonlítás, megkülönböztetés, következtetés

143

Tartalom


mechanikai analógia alapján. Thomson-formula. Csillapítatlan rezgések előállítása. – Rezgőkörök közötti csatolás.

Követelmények A tanulók: – ismerjék és tudják alkalmazni a mágneses mező jellemzési módjait (a mágneses indukcióvektor és a mágneses indukcióvonalak segítségével); – tudják jellemezni az egyenes áramvezető és a tekercs mágneses mezőjét; – ismerjék a mágneses mező mozgó töltésre gyakorolt erőhatását (Lorentz-erő) és ennek gyakorlati jelentőségét (elektromotor, TV képcső, mozgó elektromos részecskék mágneses tárolása); – tudják a mozgási indukciót a Lorentz-erő következményeként értelmezni; – értsék az elektromos energia mozgási indukcióval történő ipari méretű „előállítását”; – ismerjék és értsék a váltakozó feszültség és áram legfontosabb jellemzőit valamint kapcsolatát; – értsék, hogy a nyugalmi indukció (és ennek speciális esete az önindukció) a mágneses és elektromos mező kölcsönhatása; vegyék ebben is észre az energia-megmaradás megnyilvánulását (Lenz-törvény); – ismerjék a transzformátor működési elvét, legfontosabb törvényszerűségeit, gazdasági jelentőségét; – ismerjék az elektromágneses jelenségekkel kapcsolatos fizikai mennyiségeket, azok mértékegységeit, és tudjanak ezek felhasználásával, függvénytáblázat igénybevételével logikailag egyszerűbb feladatokat megoldani; – tudják miként lehet elektromágneses rezgéseket létrehozni; – lássák az analógiát a mechanikai rezgések és az elektromágneses rezgések között; – ismerjék a Thomson-képletet, és tudjanak egyszerű számításokat végezni alkalmazására; – ismerjék a rezgőkörök csatolásának jelenségét; – ismerjék a tanultakhoz kapcsolódó nevesebb külföldi és hazai fizikusok, mérnökök nevét és szerepét (Ampere, Faraday, Jedlik Ányos, Déri, Bláthy, Zipernowsky)

Eszközök – Az alapfelszerelésen túl: elektroszkópok, Van de Graaf generátor, magnetométer, motor és generátor modellek, katódsugárcső. – ELTASET elektromos demonstrációs készlet vagy Elektrovaria. – ELTASET elektromos tanulókísérleti készletek. A követelmények a 10. tanév végén megegyeznek az egyes fejezetek követelményeivel.

11. ÉVFOLYAM MECHANIKAI és ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK és HULLÁMOK, OPTIKA A 11. tanév általános céljai és feladatai – Harmonikus rezgések és hullámok kísérleti vizsgálata, leírása jellemző mennyiségekkel (trigonometria nélküli). Tudatosítani a fizikai jelenségek lényegét bemutató, egyszerű, érthető, de mégis pontos kvalitatív értelmezés lehetőségét is.  A modellalkotás szerepének és folyamatának tárgyalásával bemutatni a természettudományos megismerés útját és annak legfőbb ismérveit. – Az elektromágnesség és az optika szoros kapcsolatának megismerése.

144

– Megértetni a tanulókkal az elektromágneses hullámok keletkezésének fizikai alapjait: nemcsak változó mágneses mező hoz létre maga körül elektromos mezőt, hanem fordítva is igaz, változó elektromos mező körül mágneses mező keletkezik. – A mechanikai analógiát felhasználva megismertetni a tanulókkal az elektromágneses hullámok mennyiségi jellemzőit (hullámhossz, frekvencia, terjedési sebesség) és terjedési tulajdonságait. Külön hangsúlyozni, hogy a terjedési sebesség megegyezik a fénysebességgel, amely egyben a fizikai hatások terjedésének határsebessége is.

Idő keret: 74 óra/év (2 óra/hét) A tanítási órák javasolt elosztása Fejezetek

Az új tananyag feldolgozása



I. Mechanikai rezgések és hullámok

18

4

4

II. Elektromágneses rezgése, hullámok

10

4

4

III. Optika

14

4

4

Tanév végi összefoglalás





5

Tartalékóra





3

42 (56,7%)

12 (16,3%)

20 (27%)

Az éves 74 óra felhasználása

I. Mechanikai rezgések és hullámok Célok és feladatok – Harmonikus rezgések és hullámok kísérleti vizsgálata, leírása jellemző mennyiségekkel (trigonometria nélküli). Tudatosítani a fizikai jelenségek lényegét bemutató, egyszerű, érthető, de mégis pontos kvalitatív értelmezés lehetőségét is. – Összehasonlítani az egyenletes körmozgást és a harmonikus rezgőmozgást végző agyagi pont vetületének mozgását. Következtetéseket levonni a megfigyelésekből és a körmozgásra vonatkozó eddigi ismeretekből. Eljutni a rezgésidő kiszámításához. – Kísérletek alapján megvizsgálni a rezgést befolyásoló külső hatásokat és azok következményét. Erősíteni a kölcsönhatás fogalmát. – Megmutatni a rezgések (lengések) és hullámok sokféleségét, fontosságát az élet minden területén. Erősíteni az összehasonlítás, a csoportosítás, rendszerezés, rendszerbe foglalás képességét (pl. a hullámfajták ismertető jegyeinek vizsgálatánál). – Tudatosítani, hogy a növekedés, csökkenés, általában a változás nemcsak egyenletes lehet, nemcsak lineáris függvénykapcsolattal írható le, hanem másként is. – Előkészíteni az elektromágneses rezgések és hullámok tárgyalását a mechanikai rezgések és hullámok kísérletekkel láthatóvá tett, szemléletes tárgyalásával, valamint az itt szerzett ismeretek általánosításával. – Bemutatni és kapcsolatot teremteni egy jelenség különféle szemlélése között, megmutatni a fizika és a hang, valamint a zene kapcsolatát. Felhívni a figyelmet a hangártalom következményeire és az ellene történő védekezés lehetőségeire.

145

Tartalom – A mechanikai rezgések kísérleti vizsgálata és jellemzői. – A harmonikus rezgés dinamikai feltétele. A rezgő rendszer energiája. – A fonálinga mint forgási rezgést végző anyagi pont – A rezgést befolyásoló hatások és következményeik. – Mechanikai hullámok kísérleti vizsgálata és jellemzői. – Hullámok viselkedése új közeg határán. – Hullámok találkozása. Interferencia. Állóhullámok.

Fejlesztési feladatok A megfigyelő képesség erősítése. Azonosság és különbözőség felismerése. Egy tulajdonság többféle jellemzése (T; f). A mennyiség szerepének erősítése. Dedukció alkalmazása és a kísérleti ellenőrzés szerepe. A megismerési módszerek szerepe. Kísérleti tapasztalat általánosítása. Ismeret új körülmények közötti alkalmazása. A hasonlóság felismerése. Modellalkotás. Absztrakció. A kölcsönhatások és a változások kapcsolatának bemutatása. Elmélet szerepe a gyakorlatban. A változás térbeli és időbeli terjedésének szemléltetése. A tulajdonság és a mennyiség megkülönböztetése és összekapcsolása. Az anyagok és kölcsönhatások sokféleségének tudatosítása. A jelenségek egyedi tulajdonságainak kiemelése, gyakorlati alkalmazása. Összehasonlítás, megkülönböztetés. Az általánosan igaz ismeretek alkalmazása konkrét esetekre. A gyakorlat és az elmélet kapcsolata.

– A hanghullámok és jellemzőik.

Követelmények A tanulók: – ismerjék fel és tudják kvalitatív, majd kvantitatív módon jellemezni a rezgéseket, vegyék észre, hogy a rezgés időben periodikus mozgás, változás. – tudják értelmezni, felismerni a harmonikus rezgőmozgásokat és a rezgéseket jellemző mennyiségeket (T; f; A; y), kapcsolatukat az egyenletes körmozgással; tudják ezeket a mennyiségeket alkalmazni és a rezgésidőt kiszámítani. – a rugalmas erő és az energiaviszonyok változásait vizsgálva ismerjék fel a rendszeren belüli energiaváltozásokat és az energia-megmaradás törvényének érvényesülését, a zárt rendszer alkalmazásához szükséges elhanyagolásokat; a külső hatások következményeit a rezgő test mozgására (csillapodás, csatolt rezgés, rezonancia), tudják mindennapi példák alapján megmagyarázni ezek káros illetve hasznos voltát. – tudják értelmezni az ingamozgást, ismerjék fel hasonlóságát és különbözőségét a rezgőmozgással; tudják mennyiségekkel is jellemezni a fonálingát (l; T; f); ismerjék és tudják alkalmazni a fonálinga lengésidő képletét; vegyék észre a lengésidő állandóságának feltételeit és kapcsolatát az időméréssel. – ismerjék a mechanikai hullámok fogalmát, fajtáit, tudjanak példát mondani ezekre a mindennapi életből. Tudják kvalitatív, majd a hullámmozgást leíró mennyiségekkel jellemezni és csoportosítani a mechanikai hullámokat, vegyék észre, hogy a hullámmozgás időben és térben is periodikus. – ismerjék a hullámok két alaptípusát (transzverzális, longitudinális), tudják ezeket megkülönböztetni, vegyék észre a bennük és leírásukban lévő azonosságokat, illetve különbözőségeket. – tudják értelmezni és felismerni a harmonikus hullámokat és a hullámmozgások jellemző mennyiségeit (T; ; A; c) ; tudjanak ezek alkalmazásával egyszerű feladatokat megoldani. – ismerjék a hullámok viselkedését új közeg határán, a visszaverődés, törés törvényeit, az interferencia jelenségét; az állóhullám fogalmát, a hullámhossznak és a kötél hosszának kapcsolatát. – tudják, hogy a hang közegben terjedő sűrűsödés és ritkulás (longitudinális hullám), amely bennünk hangérzetet kelt; a hangforrás mindig rezgő test. – legyenek tájékozottak a hangszerek fajtái között és ismerjék azok közül néhány működésének fizikai elvét, ismerjék a hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezését (hangmagasság, hangerősség, hangszín ; alaphang, felhang, hangsor, hangköz).

146

– tudják alkalmazni a hullámokról szerzett ismereteket a hangjelenségek magyarázatánál (pl. visszhang, hangelhajlás, hangszigetelés, mozgó hangforrások hangmagasságának megváltozása a mellettünk történő elhaladásuk közben) stb., legyenek tisztában a zajártalom károsító hatásával és elkerülésének lehetőségeivel.

II. Elektromágneses hullámok. Célok és feladatok: – Megértetni a tanulókkal az elektromágneses hullámok keletkezésének fizikai alapjait: nemcsak változó mágneses mező hoz létre maga körül elektromos mezőt, hanem fordítva is igaz, változó elektromos mező körül mágneses mező keletkezik. – A mechanikai analógiát felhasználva megismertetni a tanulókkal az elektromágneses hullámok mennyiségi jellemzőit (hullámhossz, frekvencia, terjedési sebesség) és terjedési tulajdonságait. Külön hangsúlyozni, hogy a terjedési sebesség megegyezik a fénysebességgel, amely egyben a fizikai hatások terjedésének határsebessége is. – Megmutatni, hogy az antenna mint nyílt rezgőkör az elektromágneses hullámok forrása. – Kísérleti, gyakorlati tapasztalatok gyűjtése és megbeszélése az elektromágneses hullámok visszaverődésére, törésére, interferenciájára, elhajlására, transzverzális jellegére vonatkozóan. – Az elektromágneses hullámok teljes spektrumának áttekintése, kiemelve azok természetben való előfordulását, gyakorlati alkalmazásait. – A spektrum vizsgálatánál rámutatni, hogy növekvő frekvenciájú hullámoknak az anyaggal való – maradandó változást létrehozó – kölcsönhatása egyre erősebbé válik. Felhívni a figyelmet az elektromágneses hullámok fiziológiai hatásaira, veszélyeire és a védekezési módokra is, különösen a bőr és a szem védelmének fontosságára. Kapcsolatteremtés a biológiában tanultakkal. – Tudatosítani, hogy a látható fény az elektromágneses hullámok széles spektrumának egy viszonylag szűk tartománya. – A látható fény tulajdonságainak vizsgálatakor megmutatni a terjedés és a visszaverődés sajátosságait. – A mechanikai hullámoknál tárgyalt törési törvénynek a Snellius-Descartes törvény formájában (szögfüggvényekkel) és a terjedési sebességekkel való megfogalmazása és egyszerű alkalmazása. – Külön megvizsgálni a teljes visszaverődés esetét és feltételét, kiemelve annak nagy jelentőségű gyakorlati alkalmazását (pl. száloptika). – Kísérletileg megmutatni a fényhullámok optikai rácson történő elhajlását és interferenciáját, valamint ennek felhasználását a fény hullámhosszának mérésére. – A fénypolarizáció jelenségének bemutatásával igazolni a fényhullámok transzverzális jellegét. – Színfelbontás szemléltetése prizma és optikai rács segítségével, a spektroszkópia gyakorlati jelentőségének ismertetése. – Feleleveníteni a korábban tanult optikai eszközök képalkotását, a kép geometriai megszerkesztését. A képalkotásokat kvantitatív módon vizsgálni a leképezési törvény alapján. Rámutatni a törvény érvényesülésének közelítő jellegére, annak határaira (leképezési hibák). – Ráirányítani a figyelmet a fény és a fénytani eszközök jelentőségére a világ megismerésének folyamatában. Tartalom – Emlékeztető: a mechanikai hullámok fajtái, terjedési tulajdonságaik. – Az elektromágneses hullámok előállítása nyitott rezgőkörrel. Az elektromágneses hullámok terjedésének mechanizmusa. – Az elektromágneses hullámok kísérleti vizsgálata, legfontosabb tulajdonságaik. – Az elektromágneses hullámok hullámhossz szerinti csoportosítása, teljes elektromágneses

Fejlesztési feladatok Az elmélet és a kísérlet szerepe a természet megismerésében. A mechanikai és elektromágneses hullámok összehasonlítása, a lényeglátás fejlesztése. Hasonlóságok és eltérések az elektromágneses spektrum egyes tartományai között. A tudomány, a technika és a társadalmi igények közötti kölcsönhatás.

147

Tartalom spektrum. – Az elektromágneses hullámok gyakorlati alkalmazásai (rádióhullámok, mikrohullámok, infrasugárzás, látható fény, UV-tartomány, röntgensugárzás, gamma-sugárzás). Hullámhossz és frekvencia közötti kvantitatív kapcsolat alkalmazása egyszerű feladatokban. – A látható fény mint a teljes elektromágneses spektrum meghatározott frekvenciatartománya. – A fény tulajdonságainak vizsgálata a hullámokról tanultak alapján. – A fény terjedési sebessége. – A visszaverődés és a törés törvényei. SnelliusDescartes törvény, a törésmutató. – A törési törvény alkalmazása prizmára és planparalel lemezre. – A teljes visszaverődés és gyakorlati alkalmazásai. – Fényelhajlás, interferencia, optikai rés és rács. – Fényhullámhossz-mérés optikai rács segítségével. A lézerfény és a fehér fény közötti eltérés. – A fény polarizációja. – A fehér fény felbontása prizmával, ráccsal. Gyakorlati alkalmazások (spektroszkópia). A színkeverés lehetőségei, kiegészítő színek. – Emlékeztető az egyszerű optikai eszközök (tükrök, lencsék) képalkotásáról és a képszerkesztésekről nevezetes sugármenetek alapján. – A leképzési törvény levezetése és a törvény alkalmazása. – Optikai eszközök alkalmazása a gyakorlatban (egyszerű nagyító, tükrös és lencsés távcső, mikroszkóp).

Fejlesztési feladatok Korábbi fogalmak alkalmazása új körülmények között. A hullámok töréséről tanultak matematikai elmélyítése: A törési törvény különböző matematikai megfogalmazásainak megismerése és alkalmazása a fény törésére és teljes visszaverődésére egyszerű számításos feladatoknál. A fényhullámok mennyiségi vizsgálatára vonatkozó olyan eljárás megismerése, amelyet az anyag kettős természetének igazolásánál is felhasználhatunk. A fizikai megismerés eredményeinek széles körű alkalmazhatósága.

Bemutatjuk a geometriai optika modelljének lényegét és alkalmazását az optikai eszközök képalkotásánál. Példákkal (színhibák, felbontóképesség) a modell alkalmazhatóságának korlátjaira is utalunk.

Követelmény A tanulók: – ismerjék a változó mágneses és elektromos mező kölcsönös indukáló képességét, mint az elektromágneses mezők közeg nélküli tovaterjedésének legszükségesebb feltételét; – kvalitatív módon értsék az elektromágneses hullámok keletkezését és tovaterjedését; – ismerjék az elektromágneses hullámok legfontosabb tulajdonságait, tudjanak frekvenciából hullámhosszat (és fordítva) számítani; – a hullámtulajdonságok alapján lássák a mechanikai hullámokkal való analógiát, ugyanakkor lássák a legfontosabb különbséget (nincs szükség hordozó közegre); – ismerjék az elektromágnes hullámok sokféleségét, azok természetben való megjelenési formáit, frekvenciával vagy hullámhosszal való jellemezhetőségét; – tudják, hogy a látható fény a teljes elektromágneses spektrum egy szűk tartománya, melynek forrása a természetben legtöbbször az izzó anyag; – emlékezzenek a mechanikai hullámoknál tanult törvényszerűségekre, és vegyék észre, hogy a fényre is ugyanezek a törvények teljesülnek;

148

– tudjanak egyszerű numerikus feladatokat megoldani a fényvisszaverődés, fénytörés kvantitatív törvényeinek alkalmazására; – értsék, hogyan lehet az optikai rácson történő fényelhajlás alapján fényhullámhosszat mérni; – ismerjék, hogy a különböző színű fények milyen fizikai mennyiséggel jellemezhetők, ismerjék a látható fény hullámhosszhatárait; a színfelbontás jelenségét és jelentőségét az anyagvizsgálatban; – a leképezés geometriai modellje alapján értsék a valódi és látszólagos kép keletkezésének lényegét, és tudják alkalmazni a leképzési törvényt egyszerű numerikus feladatokban; – ismerjék a tükrök lencsék néhány gyakorlati alkalmazását; – ismerjék a tanultakhoz kapcsolódó jelentősebb fizikusok nevét és tudománytörténeti szerepét (Maxwell, Hertz, Huygens).

Optika Célok és feladatok: – Tudatosítani, hogy a látható fény az elektromágneses hullámok széles spektrumának egy viszonylag szűk tartománya. – A látható fény tulajdonságainak vizsgálatakor megmutatni a terjedés és a visszaverődés sajátosságait. – A mechanikai hullámoknál tárgyalt törési törvénynek a Snellius-Descartes törvény formájában (szögfüggvényekkel) és a terjedési sebességekkel való megfogalmazása és egyszerű alkalmazása. – Külön megvizsgálni a teljes visszaverődés esetét és feltételét, kiemelve annak nagy jelentőségű gyakorlati alkalmazását (pl. száloptika). – Kísérletileg megmutatni a fényhullámok optikai rácson történő elhajlását és interferenciáját, valamint ennek felhasználását a fény hullámhosszának mérésére. – A fénypolarizáció jelenségének bemutatásával igazolni a fényhullámok transzverzális jellegét. – Színfelbontás szemléltetése prizma és optikai rács segítségével, a spektroszkópia gyakorlati jelentőségének ismertetése. – Feleleveníteni a korábban tanult optikai eszközök képalkotását, a kép geometriai megszerkesztését. A képalkotásokat kvantitatív módon vizsgálni a leképezési törvény alapján. Rámutatni a törvény érvényesülésének közelítő jellegére, annak határaira (leképezési hibák). – Ráirányítani a figyelmet a fény és a fénytani eszközök jelentőségére a világ megismerésének folyamatában. Tartalom – A látható fény mint a teljes elektromágneses spektrum meghatározott frekvenciatartománya. – A fény tulajdonságainak vizsgálata a hullámokról tanultak alapján. – A fény terjedési sebessége. – A visszaverődés és a törés törvényei. SnelliusDescartes törvény, a törésmutató. – A törési törvény alkalmazása prizmára és planparalel lemezre. – A teljes visszaverődés és gyakorlati alkalmazásai. – Fényelhajlás, interferencia, optikai rés és rács. – Fényhullámhossz-mérés optikai rács segítségével. A lézerfény és a fehér fény közötti eltérés. – A fény polarizációja. – A fehér fény felbontása prizmával, ráccsal. Gyakorlati alkalmazások (spektroszkópia). A színkeverés lehetőségei, kiegészítő színek. – Emlékeztető az egyszerű optikai eszközök

Fejlesztési feladatok Korábbi fogalmak alkalmazása új körülmények között. A hullámok töréséről tanultak matematikai elmélyítése: A törési törvény különböző matematikai megfogalmazásainak megismerése és alkalmazása a fény törésére és teljes visszaverődésére egyszerű számításos feladatoknál. A fényhullámok mennyiségi vizsgálatára vonatkozó olyan eljárás megismerése, amelyet az anyag kettős természetének igazolásánál is felhasználhatunk. A fizikai megismerés eredményeinek széles körű alkalmazhatósága.

Bemutatjuk a geometriai optika modelljének

149

Tartalom (tükrök, lencsék) képalkotásáról és a képszerkesztésekről nevezetes sugármenetek alapján. – A leképzési törvény levezetése és a törvény alkalmazása. – Optikai eszközök alkalmazása a gyakorlatban (egyszerű nagyító, tükrös és lencsés távcső, mikroszkóp).

Fejlesztési feladatok lényegét és alkalmazását az optikai eszközök képalkotásánál. Példákkal (színhibák, felbontóképesség) a modell alkalmazhatóságának korlátjaira is utalunk.

Követelmény A tanulók: – tudják, hogy a látható fény a teljes elektromágneses spektrum egy szűk tartománya, melynek forrása a természetben legtöbbször az izzó anyag; – emlékezzenek a mechanikai hullámoknál tanult törvényszerűségekre, és vegyék észre, hogy a fényre is ugyanezek a törvények teljesülnek; – tudjanak egyszerű numerikus feladatokat megoldani a fényvisszaverődés, fénytörés kvantitatív törvényeinek alkalmazására; – értsék, hogyan lehet az optikai rácson történő fényelhajlás alapján fényhullámhosszat mérni; – ismerjék, hogy a különböző színű fények milyen fizikai mennyiséggel jellemezhetők, ismerjék a látható fény hullámhosszhatárait; a színfelbontás jelenségét és jelentőségét az anyagvizsgálatban; – a leképezés geometriai modellje alapján értsék a valódi és látszólagos kép keletkezésének lényegét, és tudják alkalmazni a leképzési törvényt egyszerű numerikus feladatokban; – ismerjék a tükrök lencsék néhány gyakorlati alkalmazását; – ismerjék a tanultakhoz kapcsolódó jelentősebb fizikusok nevét és tudománytörténeti szerepét (Maxwell, Hertz, Huygens). A követelmények a 11. tanév végén megegyeznek az egyes fejezetek követelményeivel.

12. ÉVFOLYAM A 12. tanév általános céljai és feladatai  A modellalkotás szerepének és folyamatának tárgyalásával bemutatni a természettudományos megismerés útját és annak legfőbb ismérveit.  A modern fizika, a mikrofizika és a kozmikus fizika törvényszerűségeinek tárgyalásával megmutatni a fizika megmaradási tételeinek univerzális jellegét. Az anyagközpontú világszemlélet számára kiemelni az univerzum anyagi egységét.  Bemutatni az emberiség globális problémáinak, a fenntartható fejlődésnek fizikai vonatkozásait. A nukleáris energiatermelés és az egyéb energiatermelő alternatívák összehasonlításával rámutatni, hogy az adott kérdéskörben az emberi tudás, a felelősségtudat és az adekvát döntéshozatal mennyire fontos.

Idő keret: 64 óra/év (2 óra/hét)

150

A tanítási órák javasolt elosztása Az új tananyag feldolgozása



II. Modern fizika

10

4

4

II. Magfizika. Csillagászat

14

4

4

III.Tanév végi összefoglalás

10

8

6

Tartalékóra





-

34 (53,1%)

16 (25,0%)

14 (21,9%)

Fejezetek

Az éves 64 óra felhasználása

I. Modern fizika Célok és feladatok – A modern fizika kialakulásának bemutatása: a kvantumfizika születésének és a relativitáselmélet létrejöttének rövid áttekintése. – az Einstein-féle fotonelmélet keletkezésének tárgyalása, a fény kettős természetéből eredő szemléleti probléma bemutatása (részecske-hullám dilemma taglalása). – Az elektron kísérletileg is igazolt hullámtulajdonságainak tárgyalásával rámutatni a mikrorészek kettős természetére mint általános sajátosságra. – Megmutatni, hogy a klasszikus fizika (a makrovilág) számára újszerű, idegen – a mikrovilágban mindenütt jelen lévő, kísérletileg is igazolt – kettős természet a mikrorészecskék mozgásának leírására új fizikai leírásmódot követel, amely a kvantummechanika (hullámmechanika) alapfeltevéseiben ölt formát. – A modellalkotás dialektikájának újabb bemutatása a klasszikus atommodellek és a Bohr-féle modell tárgyalásával. – A Bohr-modell ellentmondásainak és hiányosságainak feltárása, a kvantummechanikai atommodell lényegének szemléletes tárgyalása. Az atomi kvantumszámok tartalmi és szemléletes fizikai jelentése. Az új modell teljesítőképességének érzékeltetése. Tartalom


– A modern fizika születése. A klasszikus fizika megoldatlan problémáinak tárgyalása: az éterhipotézis problémája, a testek hőmérsékleti sugárzásának ellentmondásai. A relativitáselmélet keletkezése, kvantumfizika születése, Planck-féle hipotézis. – A fény fotonelmélete. A fényelektromos jelenség értelmezésének problémája. Einstein fotonhipotézise. A fotoeffektus gyakorlati alkalmazásai: fotocellák, fényelemek. A fotonelmélet további bizonyítékai: foton-elektron kölcsönhatás, foton mint reális anyagi részecske. A fény kettős természete. – A mikrorészek kettős természete. De Broglie anyaghullám hipotézise. Az anyaghullámok kísérleti kimutatása: elektron-diffrakció Gyakorlati alkalmazások: anyagvizsgálat, elektronmikroszkóp. – Atomhipotézis, atommodellek. Az atomhipotézis kísérleti alapjai (súlyviszonyok

Tudománytörténeti vonatkozások kiemelése. A tudománytörténeti folyamatok tárgyalása során arra rámutatni, hogy az új elméletrendszerek a modellek, az elképzelések, az egymást váltó és nem egyszer egymással szemben álló elméleti nézetek harcában születnek meg. Annak permanens tudatosítása, hogy az új elméletek születését mindig kísérleti ellentmondások, problémák indukálják. Az absztrakciós készség további erősítése fejlesztése. A mikrovilág jelenségei gyakran ellentmondanak, a mindennapi tapasztalatnak és a klasszikus, antropomorf (embermértékű) fizika fogalmainak. A természeti törvények túlmutatnak a szemléletességen  a természetet olyannak kell elfogadni, amilyen  a mikrofizika ezért tűnik elvontnak, (számunkra) ellentmondásosnak. A tudomány és annak természetének bemutatása, a tudományos világkép formálása.

151

Tartalom


törvénye, molekuláris hőelmélet, elektrolízis törvényei). Avogadro-szám. Az atomi méretek becslése, az atomok tömege. Az atomok belső szerkezete: klasszikus atommodellek és fejlődésük. A Bohr-féle atommodell: a modell alapfeltevései az atomok vonalas színképének értelmezésére. A Bohr-modell hiányosságai. Az atomok hullámmodellje, a modell szemléltetése atomi orbitálokkal. A periódusos rendszer felépítésének értelmezése az atomi elektronállapotok betöltődésével. Pauli-féle kizárási elv.

A tudományos elméletek igazolásának döntő kritériuma: a kísérlet általi megerősítés. Tudomány-technika-társadalom kölcsönhatásának felismertetése konkrét példákon keresztül. Példa: Az elektron hullámtermészetének kísérleti kimutatása (a tudományos felfedezés) egy új hatékony tudományos és technikai eszköz, az elektron-mikroszkóp megalkotásához vezetett el. Anyagszerkezeti ismeretek fejlesztése – Az új fizikai elmélet, a kvantummechanika kidolgozása szolgált alapul a hatékony anyagszerkezeti vizsgálati módszerek létrejöttéhez, amely a modern technika (mikroelektronika, számítástechnika, hírközlés, anyagtudomány), a molekuláris biológia (géntechnika) XX. századi forradalmát eredményezte.

Követelmények A tanulók:  ismerjék a fény hullámtermészetét igazoló legfontosabb jelenségeket – törés, fényelhajlás, interferencia – és a fényhullám kvantitatív jellemzőit: hullámhossz, frekvencia, terjedési sebesség;  ismerjék a fényelektromos jelenséget: tudják, hogy a jelenség a fény foton-elméletének kísérleti előzménye;  tudják értelmezni a fényelektromos jelenség kvantitatív összefüggését, ismerjék a fotoeffektus széles körű gyakorlati alkalmazásait;  ismerjék a fény részecsketermészetének további kísérleti bizonyítékait (fénynyomás, Comptoneffektus), tudják azokat kvalitatív módon értelmezni;  tudják helyesen értelmezni a fény kettős természetét: a fényjelenségek kvalitatív és kvantitatív leírását mindkét modellre (hullám- és részecskemodellre külön-külön szükség van);  ismerjék de Broglie anyaghullám hipotézisét mint a foton kettős természetének általánosítását;  ismerjék az elektron hullámtermészetét igazoló elektrondiffrakciós kísérlet lényegét, annak elméleti jelentőségét;  ismerjék az elektronmikroszkóp működési elvét és a berendezés gyakorlati jelentőségét;  ismerjék a klasszikus atommodelleket, azok használhatóságát és hiányosságait; A modellek tárgyalásával lássák a modell fejlődésének folyamatát;  ismerjék a Bohr-modell alapfeltevéseit, segítségével kvalitatív módon tudják értelmezni a hidrogénatom színképvonalainak keletkezését;  lássák be, hogy a Bohr-modell teljesítőképessége is korlátozott. Érezzék szükségét az újabb modell megalkotásának;  a kvantummechanikai modellt mint az atomba zárt hullámszerű elektron állóhullám állapotait tekintsék (atomok hullámmodellje);  tudják értelmezni az atomok alap és gerjesztett állapotait a rugalmas húron kialakuló mechanikai állóhullámok analógiája alapján;  ismerjék – a hullámmodell alapján – az atomi kvantumszámok szemléletes jelentését, az atomi állapotok Pauli-elv szerinti betöltődését, a periódusos rendszer felépülését.

152

II. Magfizika. Csillagászat Célok és feladatok  Az atommag legfontosabb fizikai tulajdonságainak megismerése. Kísérleti módszerek tárgyalása. Az atommag belső szerkezetének feltárása.  Az alapvető nukleáris kölcsönhatás és annak legfontosabb tulajdonságainak megismerése.  Megismerni a magenergia felszabadításának elvi lehetőségeit, és sorba venni azoknak a természetben előforduló megvalósulásait, mesterséges előállításait.  A radioaktív sugárzások mibenlétének, tulajdonságainak megismerése. A legfontosabb fogalmak és törvényszerűségek tárgyalása.  A sugárzás biológiai hatásának bemutatása, a sugárdózisok megismerése, mellyel elősegíthetjük az alapvető sugárvédelmi ismeretek megértését, a sugárzással szembeni alaptalan félelmek eloszlatását, a nukleáris események, döntések objektív megítélését.  A nukleáris energiatermelés sajátosságainak bemutatása. A nukleáris biztonság feltételeinek taglalása. Alternatív energiahordozók és az atomenergia összehasonlítása, előnyök és hátrányok ütköztetése.  A nukleáris technika széles körű alkalmazásának bemutatásával igazolni, hogy megfelelően magas szintű tudással, technikával ma már biztonsággal és haszonnal alkalmazható az atommagtechnika.  A Naprendszerünk keletkezésének és felépítésének megismerésével, a csillagrendszerek tárgyalásával megmutatni helyünket a világegyetemben.  A csillagok keletkezésének és fejlődésének tárgyalásával rámutatni a belátható anyagi világ egységére: mely szerint ugyanolyan fizikai törvények irányítják a kozmikus jelenségeket is, mint amilyeneket a fizika tudományának fejlődése során a földi körülmények között is megismertünk.  A kozmikus világmodellek bemutatásával itt is megmutatni a modellalkotás folyamatát és jelentőségét.  A kozmikus fizika és a mikrofizika összehasonlításával anyagszerveződés szintjeinek áttekintése. Tartalom


– Az atommagok fizikai paramétereinek kísérleti meghatározása. Az atommag elektromos töltése. Az atommagok tömege és mérete. – Az atommag belső szerkezete. Az atommagok protonokból és neutronokból tevődnek össze (A = N + Z). Izotópok fogalma. Az izotópok szétválasztása. Az atommagok kötési energiája. Kötési energia meghatározása tömegdefektus alapján. Fajlagos kötési energia tömegszám függése. Az atommag cseppmodellje és dobozmodellje. Magenergia felszabadulásának lehetőségei. – Radioaktív sugárzások, az atommagok radioaktív bomlása. A természetes radioaktív sugárzás fajtái és jellemzői. A radioaktív sugárzások eredete: az atommagok alfa-, béta-bomlása. Bomlási törvények, bomlási sorok. Föld belsejének melege és a radioaktivitás kapcsolata. Radioaktív sugárzások és az anyag kölcsönhatása. A sugárzások biológiai hatásai. Sugárdózisok és dóziskorlátok A lakosságot érő sugárterhelés komponensei. A sugárvédelem alapjai. – Az atomenergia felszabadítása maghasadásos láncreakció útján. Az energianyereséggel járó maghasadás feltételei. Hasadásos láncreakció megvalósítása az atombombában és az

Egy új anyagszerveződési szint (az atommag belseje) megismertetése. Az atommag az anyagszerveződés mélyebb, szubatomi szintje egy új kölcsönhatással. Nukleáris kölcsönhatás specifikumai (nagy fajlagos energiasűrűség) új emberi viszonyulást, magasabb szintű tudást és globális felelősségérzetet követel a fennálló globális méretű veszélyek miatt. A magenergia felszabadulási módjainak megértése a cseppmodell felhasználásával. Kiemelni a nukleonokra is érvényes hullámjelleget. Radioaktív sugárzásokkal szembeni pozitív társadalmi attitűd kialakítása. A radioaktív sugárzások mibenlétének, legfontosabb sajátosságainak megismerése, a sugárvédelem alapjainak tárgyalása a sugárzásokkal szembeni objektív emberi viszonyulás alapjául szolgálhat. Az emberi tevékenység megengedhető kockázatainak elfogadása, ésszerű vállalása. A sugárzások determinisztikus és véletlenszerű biológiai hatásainak bemutatásával a kockázat fogalmának helyes értelmezése. A megengedhető kockázat ésszerű vállalása a mindennapos emberi tevékenység kockázatainak tükrében.

153

Tartalom


atomreaktorban. Az atomerőművek felépítése és működése. Nukleáris energiatermelés biztonsága, előnyei és hátrányai. Az atomerőművek környezeti hatásai. Az emberi tevékenységek és természeti katasztrófák kockázata. – Atomenergia felszabadulása magfúzióval. Az energianyereséges magfúzió feltételei. A Nap és a csillagok fúziós energiatermelése. Mesterséges magfúzió előállítása termonukleáris atombombával. Szabályozott magfúzió megvalósításának módja és nehézségei. (TOKAMAK) A tervezés alatt álló energiatermelő fúziós reaktorok előnyei és megvalósulásuk várható ideje. – Nukleáris technika alkalmazásairól Nukleáris mérőműszerek felépítése, működésük fizikai alapjai. A radioaktív izotópok alkalmazása a gyógyászatban, iparban, tudományos kutatásban. – Csillagászat: A Naprendszer kialakulása és felépítése. A csillagok keletkezése, fejlődése. Csillagcsoportosulások: galaktikák, galaxisok, csillaghalmazok. Helyünk a világmindenségben. A belátható világegyetem fontosabb paraméterei. A táguló világegyetem modell. Az univerzum keletkezése, fejlődése és lehetséges jövője. Nyitott kérdések (sötétanyag probléma, antigravitáció). A világmindenség anyagszerveződésének hierarchiája. A részecskefizika és a kozmikus fizika kapcsolata. Az űrkutatás múltja, jelene és jövője.

A nukleáris energia felszabadításával kapcsolatos fizikatörténeti vonatkozások. Láncreakció felfedezésének és létrehozásának fizika- és kultúrtörténeti jelentőségét bemutatni, magyar vonatkozásokat kiemelni (Szilárd Leó, Teller Ede Wigner Jenő). A láncreakció megvalósításának történelmi körülményei. A tudomány felelősségének felvetése. A globális kérdések új gondolkodásmódot követelnek. A nukleáris energiatermelés összehasonlítása más alternatívákkal. Önálló, objektív véleményalkotás, döntéshozatal képességének fejlesztése. Globális felelősségérzet, a nemzetközi együttműködés fontosságának kihangsúlyozása. A fúziós energiatermelés megvalósításának lehetősége új távlatot nyit az energiagondok enyhítésére, de az új eljárások, új problémát szülhetnek (trícium kezelés stb.). Tudatosítani: Nincs kockázat nélküli energiatermelés. A nukleáris technika magas szintű tudással párosult alkalmazása az emberiség hasznát szolgálja. Világszemlélet kialakítása, formálása. Az anyagelvűség alapján világ anyagi egységének bemutatása az elemi részektől a galaxisokig. Az anyagszerveződés hierarchiájának bemutatása. A tudományos ismeretszerzés jellege: nincs lezárt ismeretkör a világmindenség megismerése inkább szakadatlan folyamatnak tekinthető mintsem végleges állapotnak.

Követelmények A tanulók: – ismerjék az atommag felépítését és az atommagon belüli alapvető kölcsönhatások jellemzőit; – ismerjék a tömegdefektus jelenségét, és tudják kiszámítani az atommagok kötési energiáját a tömegenergia ekvivalencia alapján. Ismerjék a magenergiák nagyságrendjét; – ismerjék a fajlagos kötési energia fogalmát és annak tömegszámtól való függését. A fajlagos kötési energia (tömegszám grafikon alapján tudják értelmezni a magenergia felszabadulásának lehetőségeit; – ismerjék a radioaktív sugárzások legfontosabb tulajdonságait és az anyagokkal való kölcsönhatásaikat: töltés, energia, áthatoló és ionizáló képesség; – tudják, miként keletkeznek egyes radioaktív sugárzásfajták az atommagok bomlása során; – ismerjék a radioaktív bomlás törvényszerűségét: az aktivitás fogalmát és egységét, a felezési idő fogalmát. Tudják felírni a bomlási törvény valamelyik egyszerű alakját; – ismerjék az elnyelt dózis, a dózisegyenérték fogalmát. Ismerjenek néhány dózisértéket (küszöbdózis, halálos dózis, lakosság évi átlagos sugárterhelése); – tudják, hogy mindenkit mindenkor ér a háttérsugárzásból származó sugárterhelés; – ismerjék a természetes háttérsugárzás eredetét, és összetevőinek nagyságrendjét; – legyenek tisztában azzal, hogy a természetben hol és milyen formában szabadul fel magenergia, ismerjék a csillagok energiatermelését;

154

– tudják, hogy miként valósítható meg a szabályozatlan és a szabályozott maghasadásos láncreakció. Ismerjék az elmúlt század idevonatkozó legfontosabb fizikatörténeti eseményeit: a maghasadás felfedezésének, az első atommáglya megépítésének, az első atombomba felrobbantásának eseményeit és történelmi körülményeit; – ismerjék az eseményekben közreműködő magyar tudósok (Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő) tevékenységét és szerepét; – ismerjék az atomerőmű elvi felépítését és az erőműben lejátszódó energiaátalakítási folyamatokat; – tudjanak párhuzamot vonni az atomenergia és más energiahordozók felhasználása között: ismerjék az egyes energiatermelési módok előnyeit és hátrányait; – ismerjék a nukleáris technika gyógyászati, ipari és régészeti alkalmazásait; – tudjanak tájékozódni az univerzumban: ismerjék a Naprendszerünk kialakulásának történetét, legfontosabb adatait, a Tejútrendszerben elfoglalt helyünket, tudjanak más galaxisok létéréről, azok méretéről, távolságáról; – ismerjék a csillagok fejlődésének egyes fázisait, az univerzum keletkezésének és fejlődésének Big-bang elméletét, tudjanak az univerzum jövőjének lehetséges alakulásáról, a még nyitott kérdésekről (sötét anyag, antigravitáció); – ismerjék a világűrkutatás eddigi legfontosabb eredményeit és jelenlegi célkitűzéseit; – tudják objektíven kezelni és maguk számára feldolgozni a napjaink információáradatából (TV, rádió, sajtó, internet) származó tudományos (áltudományos) új ismereteket.

Kimeneti követelmények a 12. tanév végén A jelöltek:  tudjanak a témák megadott címe alapján vázlatot készíteni, és ismerjék fel azt, hogy milyen részletek, milyen mélységű feldolgozásban tartoznak a témához. Legyenek képesek vázlatot készíteni a fizikai ismereteik bármilyen rendszerű előre fel nem dolgozott csoportosítása alapján is;  vegyék észre a kapcsolatot az egyes témákhoz tartozó kísérletek, azok elemzésének eredményei és a téma lényege között, ezt felhasználva építsék fel gondolati rendszerüket. Tudjanak ugyanilyen kapcsolatot teremteni a közösen fel nem dolgozott témákhoz tartozó kísérletek és a téma egésze között;  emlékezzenek az egyes témákhoz tartozó jelenségek, fogalmak, mennyiségek, törvények, alkalmazások, gyakorlati kapcsolatok lényegére, tudják azokat felhasználni gondolkodásukban, valamint gondolataik kifejtése és az ezekkel kapcsolatos feleletválasztós, illetve nyíltvégű kérdésekre adott válaszaik közben;  ne feledkezzenek meg arról, hogy a fizika fejlődése kölcsönhatásban volt és van a társadalom, a gazdaság fejlődésével, ezért tartsák fontosnak a fizikatörténeti vonatkozásokat összekapcsolni az emberiség és hazánk történelmével;  legyen jártasságuk a számítással járó hagyományos – az alapóraszámok keretei között kidolgozott – feladatok megoldásában és az összetettebb kapcsolatok felismerését igénylő feladatoknál is;  tudják elvégezni a fizikaórákon megismert (elvégzett, látott vagy leírás alapján megismert) kísérleteket elemezni, következtetéseket levonni belőlük.

155

Elektrotechnika szakmacsoport 9. ÉVFOLYAM MECHANIKA, hőtan, elektromosság Célok és feladatok – A köznapi életben, illetve a 6. és 7. osztályban megismert mechanikai jelenségek, kölcsönhatások, fogalmak, mennyiségek, törvények felelevenítése, bővítése, kiegészítése, pontosabbá és általánosabbá tétele, egy részük kvantitatív leírása. A rendszerező és az absztrakciós képesség erősítése. – A fizika és a többi természettudományos tantárgy – 21. század által megkívánt szintű általános műveltséget megalapozó – tanulásának, tanításának előkészítése. – A hagyományos és a modern fizika alapjainak, legfontosabb eredményeinek gondolkodást, szemléletet formáló, alkalmazni kész szintű ismerete. – Az értelmes, hatékony, önállóságot biztosító és igénylő tanulási, ismeretszerzési módszerek megerősítése, célszerűségüknek elfogadtatása és alkalmazási szintre hozása. – A tanulók megfigyelő, kísérletező, méréseket elvégző, következtető, rendszerező, általánosító képességének és gyakorlatának önálló, tervszerű, alkalmazni képessé tétele. A feladatmegoldó módszerek, célszerű szabályok tudatosítása, alkalmazásaik begyakorlása, jártasság szintre emelése. – A fizika fejlődésének és a társadalmi, gazdasági igények kölcsönhatásának felismerése. A kiemelkedő eredményeket elérő fizikusok (közöttük sok magyar) életének, munkásságának bemutatása. Az országokat, világrészeket, nagy kultúrákat átívelő emberi összefogás hatásának szemléltetése a tudományos eredményekben.





10

2

3


14

3

3

III. Energia, munka

8

3

3


10

4

3

V. Hőtan

18

4

4

VI. Testek elektromos állapota, az elektromos mező

7

2

3

VII. Az elektromos áram. Vezetési jelenségek

13

3

3

Tartalék óra

–

–

3

80((56,7%)

11 (16,3%)

20 (27%)

Fejezetek


I. A testek mozgása Célok és feladatok – Tudatosan építeni az eddig tanultakra, feleleveníteni a mozgások vizsgálatához nélkülözhetetlen fogalmakat (mozgás, viszonylagosság, vonatkoztatási rendszer, koordinátarendszer, anyagi pont, merev test, pálya, út, elmozdulás, sebesség). Tudatosítani a lényegkiemelés, a rendszerezés, kapcsolatok felismerésének fontosságát.

156

– Erősíteni, önálló felhasználásra alkalmassá tenni a viszonylagosság fogalmát, tudatosítani a vonatkozási és a koordinátarendszer megválasztásának szabadságát, megállapításaink érvényességi határát, a döntésekkel járó felelősséget, az ítéletalkotás megbízhatóságának fontosságát, és fejleszteni a gondolkodás folyamatának tervszerűségét, az absztrakciós képességet. – Tudatosítani, bővíteni, egzaktabbá, ugyanakkor a gyakorlatban alkalmazhatóbbá tenni a mozgásokra vonatkozó ismereteket, kialakítani és feladatokban alkalmazni a sebesség, valamint a gyorsulás mennyiségi fogalmát, mértékegységeit. Megmutatni az ismeretek megszerzésének bővülő jellegét. – Bemutatni, kísérletekkel, mérésekkel vizsgálni, kvalitatív és kvantitatív módon jellemezni a haladó, illetve a körmozgást. Erősíteni a tapasztalatokra, a kísérleti megfigyelésekre, elemzésekre épülő ismeretszerzés gyakorlatát, az absztrakciós képességet. – Erősíteni az érdeklődést a fizika, általában a tudás iránti igényt, ezzel fejleszteni az akaraterőt, a fegyelmezettséget, a közös munkában való részvétel képességét és szándékát (pl. a kísérletek közös elemzése és a tanulói kísérletek elvégzése közben.). Tartalom – Alapfogalmak a mozgások vizsgálatához, jellemzésükhöz és leírásukhoz. – Egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség fogalma.



Követelmények A tanulók: – értsék és tudják alkalmazni a helymeghatározásnál, valamint a mozgások vizsgálatánál a viszonylagosság fogalmát, a mozgások függetlenségének elvét. – legyenek képesek kísérletre és megfigyelésre alapozva felismerni, jellemezni az egyenletes, az egyenletesen változó haladó mozgásokat kvalitatív, majd kvantitatív módon. – ismerjék fel az egyenletes és az egyenletesen változó mozgásokat, tudják ezeket kvalitatívan és mennyiségileg is jellemezni. – tudják alkalmazni az egyenletes mozgás sebességének, az átlag-, a pillanatnyi sebességnek, a sebességvektornak, az egyenletesen változó mozgás gyorsulásának fogalmát, valamint ezek meghatározási módját mind algebrai, mind grafikus úton; tudjanak ezekkel és a négyzetes úttörvénnyel

157

– – – – –

kapcsolatos (másodfokú egyenlet megoldását nem igénylő) feladatokat megoldani. Legyen gyakorlatuk konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő grafikonjának elkészítésében és elemzésében. ismerjék a nehézségi gyorsulást, és tudják azzal leírni a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást; ismerjék fel kapcsolatát a függőleges és vízszintes hajítással, a mozgások szuperpozícióját. értsék és tudják alkalmazni a körmozgásnál a haladó mozgás kapcsán megismert mennyiségeket, valamint a körmozgás és a forgómozgás szögjellemzőit, tudjanak velük egyszerű feladatokat megoldani. Ismerjék fel és tudják jellemezni a periodikus mozgásokat. ismerjék fel a különbséget és a hasonlóságot az egyenes és a körpályán haladó anyagi pont mozgása, a haladó és a forgómozgás között; a körmozgásnál biztonsággal tudják alkalmazni a kétféle jellemző mennyiséget, értsék ezek kapcsolatát, tudják felhasználni az analógiát. szerezzenek jártasságot az egyszerűbb, majd az összetettebb kapcsolatok felismerését igénylő feladatok megoldásában. tudjanak mozgásokat jellemző grafikonokat készíteni, valamint ilyen grafikonokat elemezni; értsék a „számértékileg egyenlő” megfogalmazás fizikai tartalmát.

II. A tömeg és az erő Célok és feladatok – Az eddig megismert dinamikai fogalmak, törvények felelevenítése és közel egységes, alkalmazhatósági szintre hozása. Rendszerezés, lényegkiemelés. – Értelmezzük a tehetetlenség fogalmát, a tehetetlenség törvényét és ennek kapcsolatát az inerciarendszer meghatározásával. Konkrét tapasztalatok általánosítása, az absztrakciós képesség erősítése. – A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatások kísérleti vizsgálata, a mozgás és a mozgásállapot megkülönböztetése. A lényeg felismerése és szakszerű megfogalmazása. – A mozgásállapotnak és megváltozásának jellemzése lendülettel és lendületváltozással. A zárt rendszer szerepének kiemelése a lendület-megmaradás törvényének felismerésében. A logikus gondolkodás és az absztrakciós képesség erősítése. – Fejleszteni a kölcsönhatások, az ok-okozati, valamint a függvénykapcsolatok felismerésének képességét, tudatosítani az ezek közötti kapcsolatot és különbséget. – Az eddig – elsősorban sztatikai jelleggel – bevezetett tömeg és erő fogalom dinamikai értelmezése, és a két bevezetési mód összehangolása. A speciális és az általános érvényű megfogalmazások megkülönböztetése. A megállapítások érvényességi határának tudatosítása. A Newton-törvények megfogalmazása. – Lehetőséget biztosítani az egyszerű hétköznapi jelenségek (pl. gyorsulás, lassulás, súrlódás, közegellenállás, egyensúly stb.) dinamikai értelmezésére. – Megmutatni, hogy a nyugalom és az egyensúly két különböző fogalom, a nyugalom a mozgás (vonatkoztatási rendszer megválasztásától függő) kivételes esete, az egyensúly pedig speciális dinamikai feltételek között akár nyugalom, akár mozgás közben megvalósuló állapot. – Fejleszteni a tanulók jártasságát a kísérletek és mérések elvégzésében, önállóságukat a következtetésekben, az absztrakciós képességüket (pl. a rugó, a kifejtett erőhatás és az ezt jellemző erő értelmezésével, megkülönböztetésével.) – Megismertetni a dinamika területén alkotó kiemelkedő kutatókat (Galilei, Newton, Kopernikusz, Kepler, Eötvös Loránd) és az általuk elért eredményeket. Szemléltetni a modellalkotás szerepét a tudományok előrelépésében (geo- és heliocentrikus világkép), kiemelni az „égi és földi mechanika” egyesítésének jelentőségét a természettudományos szemléletmód fejlődésében. – A dinamika területéről egyszerű kvalitatív és kvantitatív, illetve kinematikai, valamint dinamikai kérdéseket összekapcsoló feladatok megoldása. – Annak felismertetése, hogy minél nagyobb egy adott test sebessége, annál nagyobb erő és/vagy annál több idő kell megállításához. Ennek a ténynek a közlekedésbiztonságban játszott szerepének kiemelése. – Kapcsolatot teremteni a földrajzzal a Naprendszerről, a Földről, a bolygókról tanultak területén. Fizikai ismeretekkel bővíteni, pontosabbá tenni a környező világunkról alkotott képet.

158

Tartalom – A tehetetlenség fogalma. Newton I. törvénye és az inerciarendszer. – A tömeg fogalma és mérése. – A sűrűség. – Lendület, lendület-megmaradás, zárt rendszer. – Erőhatás, erő. Newton II. és III. törvénye. – Több erőhatás együttes eredménye. – A vizsgált mozgások dinamikai feltétele. – Különféle erőhatások és következményeik. Az erőtörvények. – A gravitációs mező és jellemzése. A bolygók mozgása. Kepler törvények. Mesterséges égitestek. – A forgatónyomaték. Erőpár. – Merev testek egyensúlya. Tömegközéppont, súlypont. – Egyszerű gépek.

Fejlesztési feladatok A köznapi és kísérleti tapasztalat általános megfogalmazása, absztrakció. Az ismert gondolatsor alkalmazása a fogalomalkotásra. Gyakorlati alkalmazás, mérés. Az anyag és a test megkülönböztetése. Feladatmegoldás erősítése. Fogalomalkotás hipotézis alapján deduktív módon és annak kísérleti ellenőrzése. Absztrakció. Fogalomalkotás. A fogalmak fejleszthetőségének tudatosítása. A test, tulajdonság, mennyiség kapcsolatának erősítése. Általánosítás, logikus gondolkodás, absztrakció, gyakorlati alkalmazás. A kölcsönhatások, a feltételek, a különbözőségek felismerése. Az ismeretek sajátos rendszerbe foglalása. Az erőfogalom más irányú megközelítése. Az azonosságok és különbözőségek felismerése. Feladatmegoldó készség erősítése. A két anyagfajta létezésének erősítése. Egy ismeretkör történeti fejlődésének és időbeli elhelyezésének bemutatása. Az egymást váltó hipotézisek szerepének kiemelése a tudomány fejlődésében Az erőhatás többféle következményének felismertetése. Egy meglevő ismeretkör bővítése. A feltételek szerepe a jelenségeknél. Absztrakció, összehasonlítás, megkülönböztetés. Ismereteink gyakorlati alkalmazása és elhelyezése a történelmi korokban. Feladatok.

Követelmények A tanulók: – tudjanak különbséget tenni a mozgás és mozgásállapot, a vonatkoztatási- és koordinátarendszer, az inercia- és a gyorsuló rendszer között. – ismerjék fel a mechanikai kölcsönhatásokat, a bennük résztvevő két vagy több partnert, és nevezzék meg azokat az erőket, amelyek ezeket a hatásokat jellemzik. – tudják dinamikailag értelmezni és a gyakorlatban alkalmazni a tömeg, lendület, erő fogalmát, valamint mértékegységét. – értsék a különbséget az egy kölcsönhatásban fellépő két erő és az egymás hatását kiegyenlítő két erő között. Tudatosan keressék az egy testet érő erőket és ezek eredőjét. Tegyenek különbséget ezek és a test által más testre kifejtett erők között. Legyenek képesek megfogalmazni és értelmezni a Newtonféle törvényeket. – tudjanak e témakörben feladatokat megoldani, ismerjék fel a kinematika és dinamika kapcsolatát, legyenek képesek e két területet áthidaló feladatokat is megoldani. – értsék, hogy az erő miért vektormennyiség, tudják az erővektorokat irányított szakaszként megadni és az egy síkban levő erővektorok eredőjét szerkesztéssel, speciális esetben számolással meghatározni. – tudjanak különbséget tenni a gravitációs erő, a nehézségi erő és a súly között.

159

– ismerjék a különféle erőhatásokat, az azokat leíró erőtörvényeket; vegyék észre a különféle erőhatások következményeit, értsék meg azok közös jellegét, hogy mindegyik elsődlegesen mozgásállapotváltozást hoz létre. – értsék, szóban és a matematika segítségével is tudják megfogalmazni a különféle mozgások dinamikai feltételét. – tudják, hogy az erőhatás a testeknek nemcsak a haladó mozgását, hanem megfelelő feltételek között a forgásállapotát is képes megváltoztatni; értsék és tudják a (rögzített tengelyen levő testet érő) erők forgatónyomatékának fogalmát, kiszámítási módját, ennek érvényességi határát, mértékegységét és ezek szükségességét az erőhatás forgásállapot-változtató képességének jellemzésében; a forgatónyomaték előjelének szerepét a rögzített tengelyen forgó test forgásállapot-változásának jellemzésében. – értsék és a matematika „nyelvén” fel is tudják írni a rögzített tengelyre erősített merev test forgási egyensúlyának feltételét, ezt tudják alkalmazni egyszerű esetekben, pl. az emelő típusú egyszerű gépeknél. – ismerjék a tömegközéppont és súlypont fogalmát, kapcsolatát, a köztük levő eltérést; a két pont absztrakciós jellegét és felhasználásuk lehetőségét. – tudják szemléletesen leírni, néhány adattal jellemezni a Naprendszert és Kepler törvényeivel a bolygók mozgását; tudjanak magyarázatot adni arra, hogy a bolygók tehetetlenségük ellenére miért maradnak a Nap körül; rendelkezzenek néhány alapvető ismerettel a mesterséges égitestekről. – ismerkedjenek meg néhány fizikatörténeti érdekességgel, a fizikusok személyiségének és munkásságának példamutató erejével.

III. Energia, munka Célok és feladatok – Az energiáról és a munkáról eddig megtanult ismeretek felelevenítése, rendszerezése és egységes, alkalmazhatósági szintre emelése. – Az energia és a munka fogalmának bővítése, annak tudatosítása, hogy a munka az energiaváltozás egyik fajtája. – Alkalmazni képes tudássá formálni az energia és az energiaváltozás fogalmát; bemutatni szerepét az állapot, illetve az állapotváltozás mennyiségi jellemzésében; egyre több területen történő felismeréssel erősíteni az energia-megmaradás törvényét és a zárt rendszeren belüli érvényességi határát, alkalmazhatóságát (pl. a mechanikai energia fogalmának kialakítása közben). – Jártasságot szerezni a különféle energiafajták értelmezésében és kiszámításában; a munkatétel alkalmazásában és az alkalmazhatóság feltételeinek felismerésében. – A kísérletező, mérő, megfigyelő, összehasonlító képesség erősítése; igény támasztása a közös lényeg tudatos keresésére és megfogalmazására. – A rendszerben gondolkozás, a logikai és absztrakciós képesség fejlesztése a külső ismérvek alapján leírható jelenségek (pl. súrlódás) értelmezésének közvetlenül nem észlelhető okra történő visszavezetése által. – Kiemelni a „megmaradó” mennyiségek szerepét és jelentőségét az energiaváltozással járó folyamatok vizsgálatánál, valamint a megmaradó mennyiségek kapcsolatát zárt rendszerben lezajló kölcsönhatásokkal. – Felhívni a figyelmet arra, hogy a testek állapota egyetlen külső hatásra is sok szempontból megváltozhat. Ezek az egyidejű változások függvényekkel kifejezhető kapcsolatban vannak ugyan egymással (pl. W = Em), de nem okai egymásnak. – Az elmélet és az adott kor köznapi gyakorlatának összekapcsolásával bemutatni és erősíteni a fizikusok (pl. Joule, Watt) munkájának, a tudományos eredményeinek, valamint az egyéni tudásnak a jelentőségét, személyes és társadalmi hasznosságát. – Felhívni a figyelmet az „energiatakarékosság” jelentőségére a környezetvédelemben (pl. a hatásfok tárgyalásánál).

160

Tartalom


– Energia, energiaváltozás. A munka és kiszámítása. A tudomány és az egyéni tudás fejlődésének tudatosítása. A rendszerben gondolkodás és az – Az emelési, súrlódási, feszítési és gyorsítási absztrakciós képesség erősítése. munka. Az ismeretek, gondolatok matematikai megfogalmazásának bemutatása és felhasználása folyamatok mennyiségi jellemzésében. – Mozgási energia, munkatétel. Feladatmegoldások. Az állapot és állapotváltozás jellemzése energiával, – Mechanikai energia és megmaradásának tétele. illetve energiaváltozással. Absztrakció. Azonosság és különbözőség felismerése, és ez – Teljesítmény, hatásfok. alapján történő csoportosítás. A rendszerben gondolkodás erősítése. A különböző szempontú jellemzés fontosságának tudatosítása. Az „energiatakarékosság” környezetvédelmi jelentőségének kiemelése.

Követelmények A tanulók – ismerjék az energiát, mint olyan (előjeles) skalár mennyiséget, amellyel a testek állapotát, változtató képesség szempontjából lehet jellemezni. – tudják, hogy a testek energiaváltozásának két alapvető módja van: az egyik, amikor a test mozgásállapotában jön létre változás (munkavégzés), a másik, amikor a test részecskéinek rendezetlen mozgása változik meg (pl. termikus kölcsönhatás, hősugárzás stb.). – értsék a munkavégzés és a munka fogalmakat, szerezzenek jártasságot a munka kiszámításában az állandó erő és az irányába történő elmozdulás, valamint az állandó erő hatásvonalának és a pálya egyenesének metszése esetében is, tudják, hogy mikor negatív és mikor pozitív a munka. Ismerje fel a munka kiszámításának lehetőségét az F-s diagramon. – értsék és tudják, hogy az energiának, az energiaváltozásoknak, és így a munkának is ugyanaz a mértékegysége. – legyenek képesek a mozgási energia értelmezésére, kiszámítására, a munkatétel alkalmazására feladatokban is. – értsék, hogy a rugó energiaváltozása és a feszítési munka között milyen kapcsolat van; miért célszerű és lehetséges a rugalmas energia mérőszámát úgy kiszámítani, mint az erő-út grafikon alatti megfelelő terület mérőszámát; tudjanak különbséget tenni a számérték egyenlet és a mennyiség egyenlet között. – tudják kiszámítani az emelési munkát, értsék milyen kapcsolata van annak a magassági (másként helyzeti) energiával; valójában mi az a két kölcsönhatás amiben a test egyenletes emelés közben részt vesz; értsék, hogy valójában mihez köthető birtokviszonnyal a magassági energia. – ismerjék a mechanikai energia fogalmát, megmaradási tételét és annak érvényességi határait. – legyenek tisztában a teljesítmény és a hatásfok fogalmával, azok szerepével, az energiaváltozással járó folyamatok jellemzésében; az energiatakarékosság jelentőségével gazdasági és környezetvédelmi szempontból. – tudjanak energiaváltozással kapcsolatos feladatokat megoldani, olyanokat is, amelyek kapcsolódnak a kinematikában és dinamikában tanultakhoz, ezzel mintegy rendszerbe foglalni a 9. tanévben eddig tanultakat.

161

IV. Mechanikai rezgések és hullámok Célok és feladatok – Harmonikus rezgések és hullámok kísérleti vizsgálata, leírása jellemző mennyiségekkel (trigonometria nélküli). Tudatosítani a fizikai jelenségek lényegét bemutató, egyszerű, érthető, de mégis pontos kvalitatív értelmezés lehetőségét is. – Összehasonlítani az egyenletes körmozgást és a harmonikus rezgőmozgást végző agyagi pont vetületének mozgását. Következtetéseket levonni a megfigyelésekből és a körmozgásra vonatkozó eddigi ismeretekből. Eljutni a rezgésidő kiszámításához. – Kísérletek alapján megvizsgálni a rezgést befolyásoló külső hatásokat és azok következményét. Erősíteni a kölcsönhatás fogalmát. – Megmutatni a rezgések (lengések) és hullámok sokféleségét, fontosságát az élet minden területén. Erősíteni az összehasonlítás, a csoportosítás, rendszerezés, rendszerbe foglalás képességét (pl. a hullámfajták ismertető jegyeinek vizsgálatánál). – Tudatosítani, hogy a növekedés, csökkenés, általában a változás nemcsak egyenletes lehet, nemcsak lineáris függvénykapcsolattal írható le, hanem másként is. – Előkészíteni az elektromágneses rezgések és hullámok tárgyalását a mechanikai rezgések és hullámok kísérletekkel láthatóvá tett, szemléletes tárgyalásával, valamint az itt szerzett ismeretek általánosításával. – Bemutatni és kapcsolatot teremteni egy jelenség különféle szemlélése között, megmutatni a fizika és a hang, valamint a zene kapcsolatát. Felhívni a figyelmet a hangártalom következményeire és az ellene történő védekezés lehetőségeire. Tartalom – A mechanikai rezgések kísérleti vizsgálata és jellemzői. – A harmonikus rezgés dinamikai feltétele. A rezgő rendszer energiája. – A fonálinga mint forgási rezgést végző anyagi pont – A rezgést befolyásoló hatások és következményeik. – Mechanikai hullámok kísérleti vizsgálata és jellemzői. – Hullámok viselkedése új közeg határán. – Hullámok találkozása. Interferencia. Állóhullámok.



Követelmények A tanulók: – ismerjék fel és tudják kvalitatív, majd kvantitatív módon jellemezni a rezgéseket, vegyék észre, hogy a rezgés időben periodikus mozgás, változás. – tudják értelmezni, felismerni a harmonikus rezgőmozgásokat és a rezgéseket jellemző mennyiségeket (T; f; A; y), kapcsolatukat az egyenletes körmozgással; tudják ezeket a mennyiségeket alkalmazni és a rezgésidőt kiszámítani.

162

– a rugalmas erő és az energiaviszonyok változásait vizsgálva ismerjék fel a rendszeren belüli energiaváltozásokat és az energia-megmaradás törvényének érvényesülését, a zárt rendszer alkalmazásához szükséges elhanyagolásokat; a külső hatások következményeit a rezgő test mozgására (csillapodás, csatolt rezgés, rezonancia), tudják mindennapi példák alapján megmagyarázni ezek káros illetve hasznos voltát. – tudják értelmezni az ingamozgást, ismerjék fel hasonlóságát és különbözőségét a rezgőmozgással; tudják mennyiségekkel is jellemezni a fonálingát (l; T; f); ismerjék és tudják alkalmazni a fonálinga lengésidő képletét; vegyék észre a lengésidő állandóságának feltételeit és kapcsolatát az időméréssel. – ismerjék a mechanikai hullámok fogalmát, fajtáit, tudjanak példát mondani ezekre a mindennapi életből. Tudják kvalitatív, majd a hullámmozgást leíró mennyiségekkel jellemezni és csoportosítani a mechanikai hullámokat, vegyék észre, hogy a hullámmozgás időben és térben is periodikus. – ismerjék a hullámok két alaptípusát (transzverzális, longitudinális), tudják ezeket megkülönböztetni, vegyék észre a bennük és leírásukban lévő azonosságokat, illetve különbözőségeket. – tudják értelmezni és felismerni a harmonikus hullámokat és a hullámmozgások jellemző mennyiségeit (T; ; A; c) ; tudjanak ezek alkalmazásával egyszerű feladatokat megoldani. – ismerjék a hullámok viselkedését új közeg határán, a visszaverődés, törés törvényeit, az interferencia jelenségét; az állóhullám fogalmát, a hullámhossznak és a kötél hosszának kapcsolatát. – tudják, hogy a hang közegben terjedő sűrűsödés és ritkulás (longitudinális hullám), amely bennünk hangérzetet kelt; a hangforrás mindig rezgő test. – legyenek tájékozottak a hangszerek fajtái között és ismerjék azok közül néhány működésének fizikai elvét, ismerjék a hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezését (hangmagasság, hangerősség, hangszín ; alaphang, felhang, hangsor, hangköz). – tudják alkalmazni a hullámokról szerzett ismereteket a hangjelenségek magyarázatánál (pl. visszhang, hangelhajlás, hangszigetelés, mozgó hangforrások hangmagasságának megváltozása a mellettünk történő elhaladásuk közben) stb., legyenek tisztában a zajártalom károsító hatásával és elkerülésének lehetőségeivel.

V. Hőtan Célok és feladatok  Tudatosan építeni az előző években tanult hőtani jelenségek, törvényszerűség ismeretére: felidézni és rendszerezni a korábbi ismereteket. A korábban megismert és a most tárgyalt törvényszerűségek egzaktabb, kvantitatív leírása.  A gázok állapotváltozásnak részletes, kvantitatív tárgyalásán keresztül, a kvalitatív molekuláris értelmezéssel kiemelni a gázok korpuszkuláris felépítettségét. Tudatosítani az ideális gázmodell tárgyalásával a modellalkotás folyamatát. Az ideális és reális gázok összehasonlításával megadni a modell és valóság viszonyának helyes értelmezését.  A hőtan I. főtételének kvantitatív megfogalmazásával kiterjeszteni az energia-megmaradás elvét a mechanikai és a termikus kölcsönhatásokra is. Az általánosított energia-megmaradás elvét alkalmazni a légnemű anyagokra, a folyadékokra és a szilárd testekre, valamint ezek fázisátalakulásaira az energetikai és molekuláris tárgyalás során.  Bemutatni az irreverzibilis hőtani folyamatok általános törvényszerűségét és annak molekuláris értelmezését.  A hőtan környezetvédelmi vonatkozásainak tárgyalása: bemutatni a globális felmelegedés hatását a közeli időjárási eseményekre és a távolabbi klímaváltozásokra. Kiemelni az energiahordozók helyes megválasztásának és az energiatakarékosságnak – a fenntartható fejlődési stratégiák tervezésénél játszó – fontos szerepét. Tartalom – Hőtani alapjenségek: Szilárd, cseppfolyós testek és gázok hőtágulása, azok kvantitatív összefüggései. Hőmérők készítése, hőmérsékleti skálák megismerése. – Gázok állapotváltozásai: Állapot-határozók

Fejlesztési feladatok Jelenségek megfigyelése, egzakt leírása, elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása. A természetben, műszaki gyakorlatban lejátszódó hőtágulási jelenségek megfigyelése és szakszerű leírása. Hasznos és káros hőtágulások

163

Tartalom


(p,V,T). Speciális és általános állapotváltozások kísérleti tárgyalása. Gáztörvények, állapotegyenlet. Állapot-változások ábrázolása a p – V állapotsíkon. – Molekuláris hőelmélet: Az ideális gáz részecskemodellje. Gáztörvények értelmezése a részecskemodell alapján. Az ideális gázok belső energiája, mint a rendezetlen mozgást végző részecskék mozgási energiájának összege.

megkülönböztetése. A kvantitatív összefüggések segítségével a hőtágulások mértékének becslése egyszerű technikai eszközöknél, berendezéseknél az alkalmazás illetve a balesetvédelem céljából. A speciális gáz-állapotváltozások felismerése a természetben és a mindennapi életben. A gyakorlatban alkalmazott gázok állapotváltozásainak mennyiségi becslése a gáztörvények felhasználásával. A becsült értékek alapján a lehetséges – A hőtan főtételei: Az I. főtétel, mint az következmények felmérése, megfelelő energiamegmaradási elv általánosított formája. balesetvédelmi óvintézkedések tervezése. A főtétel kvalitatív értelmezése szilárd és A tudományos megismerés, a modellalkotás cseppfolyós halmazállapotú anyagokra. Az bemutatása. A fizikai modellalkotás folyamatának ideális gázokra vonatkozó I. főtétel matematikai nyomon követése a molekuláris hőelmélet alakja: a térfogati munkavégzés és a hőközlés részecskehipotézisének tárgyalásán keresztül. képlete. Az gázok állapotváltozásainak A molekuláris hőelmélet munkahipotézise mint energetikai vizsgálata. Az ideális gázok kétféle kezdeti atomhipotézis bemutatása. fajhője. Mozgás, mint az anyag elválaszthatatlan – A hőtan II. főtétele, mint a természetben attribútumának kihangsúlyozása. Megkülönbözetés, lejátszódó termikus folyamatok irányát összevetés: a testek belső energiája a rendezetlen meghatározó törvény. Reverzibilis és mozgás velejárója. irreverzibilis folyamatok. A II. főtétel Az energiamegmaradás elvének általánosítása a fenomenológiai megfogalmazása és molekuláris hőtani folyamatokra. A hőtan I. főtételének értelmezése. felismertetése hőtani folyamatok energetikai elemzésénél. Kiemelés, általánosítás, alkalmazás: a hőtan II. főtétele mint elvi tiltás a másodfajú örökmozgók megvalósíthatóságára. A halmazállapot-változások kvalitatív értelmezése – Halmazállapot-változások: A szilárd, folyékony, molekuláris alapon. A kiterjesztett légnemű fázisok átalakulásának molekuláris energiamegmaradási elv alkalmazása a kvantitatív értelmezése. Olvadáshő-fagyáshő, párolgáshő összefüggések értelmezésénél. Gyakorlati (forráshő)- lecsapódási hő molekuláris jelentése. vonatkozások kiemelése, elemzése. A fázisátalakulások energetikai tárgyalása az I. főtétel felhasználásával.

Követelmények A tanulók:  ismerjék fel a természetben előforduló hőtágulási jelenséget, azok technikai szerepét. A tanult törvények alapján tudjanak egyszerű számításokat végezni a különböző halmazállapotú testek hőtágulásának kiszámítására;  ismerjék a hőmérsékletmérés fizika alapjait. Tudják, hogyan készülnek a különböző hőmérsékleti skálák. Konkrét példákban tudják átszámítani a különböző egységekben mért hőmérsékleti értékeket;  ismerjék a gázok három állapotjelzőjét (nyomás, térfogat, hőmérséklet), az állapotváltozás fogalmát, a speciális állapotváltozások feltételeit. Konkrét állapotváltozásról tudják megállapítani, hogy melyik változásról van szó. A gáztörvények alkalmazásával tudjanak egyszerű számításos feladatot megoldani;  hatékonyan tudják alkalmazni az állapotváltozások szemléltetésére és a feladatok megoldásánál a p–V diagramot;  tudják kvalitatív módon értelmezni a gázok részecskemodellje alapján – a részecskék rendezetlen hőmozgásával – a speciális állapotváltozásokat;  ismerjék az állapotegyenlet részecskeszámmal kifejezett alakját, tudják azt alkalmazni egyszerű feladatok megoldására; 164

 tudják értelmezni a részecskemodell alapján az ideális gázt és annak belső energiáját;  tudják megfogalmazni és alkalmazni az I. főtételt az ideális gázok állapotváltozásainak energetikai vizsgálatánál;  ismerjék fel a halmazállapot-változások energiaviszonyainak tárgyalásánál, hogy a hőtan I. főtétele a természetben egyetemes jellegű: a testek minden hőtani folyamatára érvényes;  értsék a II. főtétel lényegét és annak molekuláris értelmezését. Ismerjék a főtétel energiatermelésben való fontos szerepét. A törvényszerűség alapján értsék meg, hogy másodfajú perpetuum mobile miért nem készíthető.

VI. A testek elektromos állapota, az elektromos mező Célok és feladatok – A testek különféle elektromos állapotának (negatív vagy pozitív többlettöltés, megosztás, polarizáció) értelmezése kísérleti megfigyelések, valamint a tanulók általános iskolai és kémiai előismereteinek felhasználásával. – Annak tudatosítása, hogy az elektromos mező a részecske szerkezetű anyaggal egyenrangú anyagfajta, amelynek alapvető szerepe van az elektromos jelenségekben, kölcsönhatásokban. Ezért fontos az elektromos mező mennyiségi jellemzése. – A már ismert elektromos mennyiségekről (töltésmennyiség, feszültség) tanultak felelevenítése, pontosítása, bővítése, az energiafajták és megmaradási tételek (elektromos mező energiája, töltésmegmaradás) érvényességi határának kiterjesztése. Az elektromos mező konzervatív voltának tudatosítása. – Az analógiák megmutatása (gravitációs és elektromos mező törvényei; egyenesen arányos fizikai mennyiségek hányadosával új fizikai mennyiségek értelmezése) a tanulók gondolkodásának és emlékezőképességének fejlesztése érdekében. – A kísérleti megfigyelésre épülő induktív és a meglevő ismeretekre alapozó deduktív módszerek témához és a tanulókhoz igazodó megválasztásával bemutatni az elektromos mező néhány speciális típusát (pontszerű töltés környezetében, elektromos vezető belsejében és környezetében, síkkondenzátornál). – Egyszerű számításokkal gyakoroltatni, elmélyíteni az elektromos töltésre és mezőre vonatkozó ismereteket, köztük a szuperpozíció elvének alkalmazását is. – Minél több gyakorlati példával érzékeltetni az elektrosztatikában tanultak jelentőségét a természetben és a technikában (földelés, árnyékolás, villám, villámhárító, kondenzátorok, gyorsítók, balesetvédelem stb.) Tartalom




165


VII. Az elektromos áram, vezetési jelenségek Célok és feladatok – Közelebb hozni a fizikát a tanulókhoz az elektromosság tanítása közben megvalósítható sok kísérlet bemutatásával, értelmezésével és tanulói kísérletek, mérések lehetőségének biztosításával. – A kémiában tanultak erősítése azáltal, hogy utólag megmutatjuk a megértéshez szükséges fizikai alapokat. – Bővíteni a tanulóknak az anyag két fajtájával (a részecske szerkezetű és a mező) kapcsolatos tudását. – Annak tudatosítása, hogy az áramköri folyamatoknál is teljesül a töltés- és az energia-megmaradás törvénye. – A modellszerű gondolkodás erősítése a különböző vezetési típusok és a vezetők ellenállásának értelmezése kapcsán. – Konkrét esetekben megmutatni, és ezzel tudatosítani, hogy a modellek használatának, valamint a fizikai törvényeknek érvényességi határa van. – A tanulók önálló elektromos kísérletezésben való jártasságának fejlesztése. – A jelenségek értelmezésével, azok érzékszerveinkkel közvetlenül fel nem ismerhető okokkal történő magyarázatával fejleszteni a tanulók absztrakciós képességét, fantáziáját; gondolkodtató kérdésekkel és számításos feladatokkal logikus gondolkodásra nevelni és a tanultakat elmélyíteni. – A tanult ismeretek széles körű gyakorlati szerepének és használhatóságának bemutatásával tudatosítani a fizika és általában a tudomány jelentőségét a társadalom, a gazdaság, a környezetvédelem területén és az egyén életében. – Történelmi korokhoz és társadalmi, gazdasági igényekhez kapcsolva bemutatni az elektromosságtani ismeretek fejlődését. Tartalom – Elektromos áram, áramirány, áramerősség és mérése. – Az áramkör részei, az áramforrás és a fogyasztó szerepe. A töltés- és az energia-megmaradás az áramkörben. Az ellenállás, mint a vezetőnek az elektromos tulajdonságú részecskék áramlását akadályozó tulajdonsága. – Ohm törvénye vezetőszakaszra. Az ellenállás mint a vezető egy tulajdonságát jellemző fizikai mennyiség értelmezése. – Vezetők ellenállását befolyásoló tényezők, a fajlagos ellenállás. – Az elektromos munka, teljesítmény és a hőhatás. – A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. – Az elektromosság atomos szerkezete.

Fejlesztési feladatok A megmaradási törvények áramköri megnyilvánulásainak kvalitatív értelmezése. Elektromos mérőműszerek használatának, a mérési eredmények kiértékelésének gyakorlása. Törvények érvényességi határa. A tanult ismeretek egyszerű alkalmazása gyakorlatias problémák számításos megoldásában. A fizikai és kémiai ismeretek összehangolása. Az áramvezetés modellezése a különböző anyagokban. A modell szerepe, korlátai.

166

Tartalom


Elektromos vezetési jelenségek folyadékokban, az elektrolízis. Az elemi töltés (Millikan kísérlete). – Elektromos vezetés gázokban és vákuumban. Gyakorlati alkalmazások. – Elektromos vezetési mechanizmusok fémekben és félvezetőkben. A termisztor és a fotóellenállás. – A dióda és alkalmazásai. A tranzisztor és alkalmazásai

Követelmények A tanulók: – értsék az elektromos töltés és az elektromos mező kapcsolatát, szerepét az elektromos jelenségekben, kölcsönhatásokban, a töltés és az energia-megmaradás megnyilvánulását az áramkörökben; – tudják modellszerűen jellemezni a különféle vezetési típusokat; – ismerjék az áramkört jellemző alapvető fizikai mennyiségek (feszültség, áramerősség, ellenállás) értelmezését és mértékegységét; – tudják Ohm törvényét vezetőszakaszra és teljes áramkörre, ismerjék a vezető ellenállását befolyásoló tényezőket; – ismerjék a fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolását, azok törvényszerűségeit, tudjanak ezek alkalmazására egyszerű feladatokat megoldani; – tudjanak kapcsolási rajz alapján áramköröket összeállítani, ezekben készségszinten áramerősséget és feszültséget mérni; – tudják áramköri ismereteiket alkalmazni a mindennapi elektrotechnikai környezetük megértéséhez; – ismerjék az elektromossággal kapcsolatos veszélyeket, és tudatosan alkalmazzák a megfelelő biztonsági szabályokat – ismerjék a tanultakhoz kapcsolódó jelentősebb fizikusok nevét és szerepét (Volta, Ohm). A 9. tanév végi követelmények megegyeznek az egyes fejezetek követelményeivel.

10. ÉVFOLYAM Elektromosságtan, optika, modern fizika Célok, feladatok – A tanulók elektromosságtani és optikai ismereteinek, az általános iskolában tanultaknak a felelevenítése, elmélyítése, kiegészítése és rendszerezése. – A hétköznapi értelemben vett anyag jellemzése a nyugvó vagy áramló elektromos töltés segítségével. – Ismerkedés az anyag másik megjelenési formájának, az elektromágneses mezőnek a jellemzésével, kölcsönhatásaival. – Az elektromágnesség és az optika szoros kapcsolatának megismerése. – Tanulói jártasság kialakítása az elektromosságtani és optikai megfigyelések, kísérletek elvégzésében, a tapasztalatok feldolgozásában, értelmezésében. – Az elektromosságtani és az optikai ismeretek gyakorlati jelentőségének, széles körű felhasználhatóságának bemutatása.

167




I. A mágneses mező. Az elektromágneses indukció

27

4

3

II. Elektromágneses hullámok. Optika

18

3

3

III. Modern fizika

10

4

3

IV. Magfizika. Csillagászat

14

3

3

–

4

20 (18,0%)

22(17,8%)

Fejezetek

Tartalék óra, év végi összefoglalás Az évi 111 óra felhasználása

69 (62,2%)

I. A mágneses mező, az elektromágneses indukció Célok és feladatok – A kísérletező, megfigyelő, logikai és absztrakciós képességek fejlesztése a kísérletek elvégzésével, elemzésével és a következtetések megfogalmazásával. – A mező fogalmának elmélyítése a mágneses mező vizsgálata, valamint a mágneses és elektromos mező kölcsönhatásának megismerése által. – Az elektromos és mágneses mező jellemzési módjainak összehasonlítása, az analógia lehetőségeinek kihasználása, az eltérések indoklása révén az összehasonlító, megkülönböztető, rendszerező képességek fejlesztése. – Gyakorolni a részecske szerkezetű anyag és a mező, illetve a mező - mező kölcsönhatások matematikai jellemzését. – Az energia fogalom és az energia-megmaradás kiterjesztése (a mágneses mező energiája, Lenz törvénye). – Az energiatakarékosság jelentőségének megértése gazdasági és környezet-védelmi szempontból. – Az absztrakt fogalmak kapcsolatának erősítése a való világgal az elektromágnesesség sokrétű gyakorlati alkalmazásának bemutatásával és értelmezésével, a modellmódszer alkalmazásával, a kísérletek, szemléltető képek, tanulmányi kirándulások lehetőségeinek felhasználásával. – A fizikai felfedezések hatásának bemutatása az egyén életére és a társadalom fejlődésére. – A kiemelkedő fizikusok, mérnökök (közöttük a magyarok) munkásságának ismertetése, pozitív példájuk kiemelése. – Megismertetni a tanulókkal az elektromos rezgőkör felépítését és működését, rámutatni a mechanikai analógiára. Külön kiemelni a rezgés során történő energiaátalakulásokat. Szólni a lehetséges veszteségekről. Tartalom – Az elektromos és mágneses alapjelenségek összehasonlítása, a mágneses mező. – A mágneses mező forgató hatása, mágneses indukcióvektor. – Mágneses indukcióvonalak és mágneses fluxus. – Egyenes vezető és tekercs mágneses mezője. – Földmágnesség. – Mágneses mező hatása áramvezetőre. Az elektromotor elve. Párhuzamos áramvezetők kölcsönhatása.

Fejlesztési feladatok Hasonlóságok és különbségek felismertetése, az elektromos és mágneses kölcsönhatások, az időben állandó elektromos és mágneses mező között. A tanultak mindennapi környezetben való megnyilvánulásainak felismerése. Lenz törvényének az energia-megmaradás kiterjesztéseként való értelmezése. A mágneses és elektromos mező kölcsönhatásának

168

Tartalom – Mágneses mező hatása mozgó töltésre. A Lorentz-erő. – Katódsugárcső, az elektron fajlagos töltésének fogalma és meghatározása. – Mozgási indukció. Indukált feszültség és áram. Lenz törvénye. – A váltakozó feszültségű elektromos mező előállítása és jellemzői. – Elektromos generátorok működésének elve, a hálózati feszültség és áram. – Nyugalmi indukció, önindukció. – A mágneses mező energiája. – A transzformátor és jellemzői. – Elektromos energiaszállítás és balesetvédelem. – Elektromos „energiatermelés” és környezetvédelem. – Elektromos rezgőkör kísérleti bemutatása, az elektromágneses rezgés kvantitatív tárgyalása mechanikai analógia alapján. Thomson-formula. Csillapítatlan rezgések előállítása. – Rezgőkörök közötti csatolás.

Fejlesztési feladatok észrevétele. Magyar tudósok hozzájárulása az egyetemes tudomány és technika fejlődéséhez. A társadalom és az egyén felelőssége a tudomány és technika eredményeinek felhasználásában, az egészségvédelemben. Problémák felvetése, alternatív megoldások megvitatása. Az energia-megmaradás nyomon követésének lehetősége. Mechanikai analógia felhasználása a tananyag megértésében, megjegyzésében.


Követelmények A tanulók: – ismerjék és tudják alkalmazni a mágneses mező jellemzési módjait (a mágneses indukcióvektor és a mágneses indukcióvonalak segítségével); – tudják jellemezni az egyenes áramvezető és a tekercs mágneses mezőjét; – ismerjék a mágneses mező mozgó töltésre gyakorolt erőhatását (Lorentz-erő) és ennek gyakorlati jelentőségét (elektromotor, TV képcső, mozgó elektromos részecskék mágneses tárolása); – tudják a mozgási indukciót a Lorentz-erő következményeként értelmezni; – értsék az elektromos energia mozgási indukcióval történő ipari méretű „előállítását”; – ismerjék és értsék a váltakozó feszültség és áram legfontosabb jellemzőit valamint kapcsolatát; – értsék, hogy a nyugalmi indukció (és ennek speciális esete az önindukció) a mágneses és elektromos mező kölcsönhatása; vegyék ebben is észre az energia-megmaradás megnyilvánulását (Lenz-törvény); – ismerjék a transzformátor működési elvét, legfontosabb törvényszerűségeit, gazdasági jelentőségét; – ismerjék az elektromágneses jelenségekkel kapcsolatos fizikai mennyiségeket, azok mértékegységeit, és tudjanak ezek felhasználásával, függvénytáblázat igénybevételével logikailag egyszerűbb feladatokat megoldani; – tudják miként lehet elektromágneses rezgéseket létrehozni; – lássák az analógiát a mechanikai rezgések és az elektromágneses rezgések között; – ismerjék a Thomson-képletet, és tudjanak egyszerű számításokat végezni alkalmazására; – ismerjék a rezgőkörök csatolásának jelenségét; – ismerjék a tanultakhoz kapcsolódó nevesebb külföldi és hazai fizikusok, mérnökök nevét és szerepét (Ampere, Faraday, Jedlik Ányos, Déri, Bláthy, Zipernowsky)

Eszközök – Az alapfelszerelésen túl: elektroszkópok, Van de Graaf generátor, magnetométer, motor és generátor modellek, katódsugárcső. – ELTASET elektromos demonstrációs készlet vagy Elektrovaria. – ELTASET elektromos tanulókísérleti készletek.

169

II. Elektromágneses hullámok. Optika Célok és feladatok: – Megértetni a tanulókkal az elektromágneses hullámok keletkezésének fizikai alapjait: nemcsak változó mágneses mező hoz létre maga körül elektromos mezőt, hanem fordítva is igaz, változó elektromos mező körül mágneses mező keletkezik. – A mechanikai analógiát felhasználva megismertetni a tanulókkal az elektromágneses hullámok mennyiségi jellemzőit (hullámhossz, frekvencia, terjedési sebesség) és terjedési tulajdonságait. Külön hangsúlyozni, hogy a terjedési sebesség megegyezik a fénysebességgel, amely egyben a fizikai hatások terjedésének határsebessége is. – Megmutatni, hogy az antenna mint nyílt rezgőkör az elektromágneses hullámok forrása. – Kísérleti, gyakorlati tapasztalatok gyűjtése és megbeszélése az elektromágneses hullámok visszaverődésére, törésére, interferenciájára, elhajlására, transzverzális jellegére vonatkozóan. – Az elektromágneses hullámok teljes spektrumának áttekintése, kiemelve azok természetben való előfordulását, gyakorlati alkalmazásait. – A spektrum vizsgálatánál rámutatni, hogy növekvő frekvenciájú hullámoknak az anyaggal való – maradandó változást létrehozó – kölcsönhatása egyre erősebbé válik. Felhívni a figyelmet az elektromágneses hullámok fiziológiai hatásaira, veszélyeire és a védekezési módokra is, különösen a bőr és a szem védelmének fontosságára. Kapcsolatteremtés a biológiában tanultakkal. – Tudatosítani, hogy a látható fény az elektromágneses hullámok széles spektrumának egy viszonylag szűk tartománya. – A látható fény tulajdonságainak vizsgálatakor megmutatni a terjedés és a visszaverődés sajátosságait. – A mechanikai hullámoknál tárgyalt törési törvénynek a Snellius-Descartes törvény formájában (szögfüggvényekkel) és a terjedési sebességekkel való megfogalmazása és egyszerű alkalmazása. – Külön megvizsgálni a teljes visszaverődés esetét és feltételét, kiemelve annak nagy jelentőségű gyakorlati alkalmazását (pl. száloptika). – Kísérletileg megmutatni a fényhullámok optikai rácson történő elhajlását és interferenciáját, valamint ennek felhasználását a fény hullámhosszának mérésére. – A fénypolarizáció jelenségének bemutatásával igazolni a fényhullámok transzverzális jellegét. – Színfelbontás szemléltetése prizma és optikai rács segítségével, a spektroszkópia gyakorlati jelentőségének ismertetése. – Feleleveníteni a korábban tanult optikai eszközök képalkotását, a kép geometriai megszerkesztését. A képalkotásokat kvantitatív módon vizsgálni a leképezési törvény alapján. Rámutatni a törvény érvényesülésének közelítő jellegére, annak határaira (leképezési hibák). – Ráirányítani a figyelmet a fény és a fénytani eszközök jelentőségére a világ megismerésének folyamatában. Tartalom – Emlékeztető: a mechanikai hullámok fajtái, terjedési tulajdonságaik. – Az elektromágneses hullámok előállítása nyitott rezgőkörrel. Az elektromágneses hullámok terjedésének mechanizmusa. – Az elektromágneses hullámok kísérleti vizsgálata, legfontosabb tulajdonságaik. – Az elektromágneses hullámok hullámhossz szerinti csoportosítása, teljes elektromágneses spektrum. – Az elektromágneses hullámok gyakorlati alkalmazásai (rádióhullámok, mikrohullámok, infrasugárzás, látható fény, UV-tartomány, röntgensugárzás, gamma-sugárzás). Hullámhossz és frekvencia közötti kvantitatív kapcsolat

Fejlesztési feladatok Az elmélet és a kísérlet szerepe a természet megismerésében. A mechanikai és elektromágneses hullámok összehasonlítása, a lényeglátás fejlesztése. Hasonlóságok és eltérések az elektromágneses spektrum egyes tartományai között. A tudomány, a technika és a társadalmi igények közötti kölcsönhatás. Korábbi fogalmak alkalmazása új körülmények között. A hullámok töréséről tanultak matematikai elmélyítése: A törési törvény különböző matematikai megfogalmazásainak megismerése és 170

Tartalom alkalmazása egyszerű feladatokban. – A látható fény mint a teljes elektromágneses spektrum meghatározott frekvenciatartománya. – A fény tulajdonságainak vizsgálata a hullámokról tanultak alapján. – A fény terjedési sebessége. – A visszaverődés és a törés törvényei. SnelliusDescartes törvény, a törésmutató. – A törési törvény alkalmazása prizmára és planparalel lemezre. – A teljes visszaverődés és gyakorlati alkalmazásai. – Fényelhajlás, interferencia, optikai rés és rács. – Fényhullámhossz-mérés optikai rács segítségével. A lézerfény és a fehér fény közötti eltérés. – A fény polarizációja. – A fehér fény felbontása prizmával, ráccsal. Gyakorlati alkalmazások (spektroszkópia). A színkeverés lehetőségei, kiegészítő színek. – Emlékeztető az egyszerű optikai eszközök (tükrök, lencsék) képalkotásáról és a képszerkesztésekről nevezetes sugármenetek alapján. – A leképzési törvény levezetése és a törvény alkalmazása. – Optikai eszközök alkalmazása a gyakorlatban (egyszerű nagyító, tükrös és lencsés távcső, mikroszkóp).

Fejlesztési feladatok alkalmazása a fény törésére és teljes visszaverődésére egyszerű számításos feladatoknál. A fényhullámok mennyiségi vizsgálatára vonatkozó olyan eljárás megismerése, amelyet az anyag kettős természetének igazolásánál is felhasználhatunk. A fizikai megismerés eredményeinek széles körű alkalmazhatósága.


Követelmény A tanulók: – ismerjék a változó mágneses és elektromos mező kölcsönös indukáló képességét, mint az elektromágneses mezők közeg nélküli tovaterjedésének legszükségesebb feltételét; – kvalitatív módon értsék az elektromágneses hullámok keletkezését és tovaterjedését; – ismerjék az elektromágneses hullámok legfontosabb tulajdonságait, tudjanak frekvenciából hullámhosszat (és fordítva) számítani; – a hullámtulajdonságok alapján lássák a mechanikai hullámokkal való analógiát, ugyanakkor lássák a legfontosabb különbséget (nincs szükség hordozó közegre); – ismerjék az elektromágnes hullámok sokféleségét, azok természetben való megjelenési formáit, frekvenciával vagy hullámhosszal való jellemezhetőségét; – tudják, hogy a látható fény a teljes elektromágneses spektrum egy szűk tartománya, melynek forrása a természetben legtöbbször az izzó anyag; – emlékezzenek a mechanikai hullámoknál tanult törvényszerűségekre, és vegyék észre, hogy a fényre is ugyanezek a törvények teljesülnek; – tudjanak egyszerű numerikus feladatokat megoldani a fényvisszaverődés, fénytörés kvantitatív törvényeinek alkalmazására; – értsék, hogyan lehet az optikai rácson történő fényelhajlás alapján fényhullámhosszat mérni; – ismerjék, hogy a különböző színű fények milyen fizikai mennyiséggel jellemezhetők, ismerjék a látható fény hullámhosszhatárait; a színfelbontás jelenségét és jelentőségét az anyagvizsgálatban;

171

– a leképezés geometriai modellje alapján értsék a valódi és látszólagos kép keletkezésének lényegét, és tudják alkalmazni a leképzési törvényt egyszerű numerikus feladatokban; – ismerjék a tükrök lencsék néhány gyakorlati alkalmazását; – ismerjék a tanultakhoz kapcsolódó jelentősebb fizikusok nevét és tudománytörténeti szerepét (Maxwell, Hertz, Huygens).

III. Modern fizika Célok és feladatok – A modern fizika kialakulásának bemutatása: a kvantumfizika születésének és a relativitáselmélet létrejöttének rövid áttekintése. – az Einstein-féle fotonelmélet keletkezésének tárgyalása, a fény kettős természetéből eredő szemléleti probléma bemutatása (részecske-hullám dilemma taglalása). – Az elektron kísérletileg is igazolt hullámtulajdonságainak tárgyalásával rámutatni a mikrorészek kettős természetére mint általános sajátosságra. – Megmutatni, hogy a klasszikus fizika (a makrovilág) számára újszerű, idegen – a mikrovilágban mindenütt jelen lévő, kísérletileg is igazolt – kettős természet a mikrorészecskék mozgásának leírására új fizikai leírásmódot követel, amely a kvantummechanika (hullámmechanika) alapfeltevéseiben ölt formát. – A modellalkotás dialektikájának újabb bemutatása a klasszikus atommodellek és a Bohr-féle modell tárgyalásával. – A Bohr-modell ellentmondásainak és hiányosságainak feltárása, a kvantummechanikai atommodell lényegének szemléletes tárgyalása. Az atomi kvantumszámok tartalmi és szemléletes fizikai jelentése. Az új modell teljesítőképességének érzékeltetése. Tartalom


– A modern fizika születése. A klasszikus fizika megoldatlan problémáinak tárgyalása: az éterhipotézis problémája, a testek hőmérsékleti sugárzásának ellentmondásai. A relativitáselmélet keletkezése, kvantumfizika születése, Planck-féle hipotézis. – A fény fotonelmélete. A fényelektromos jelenség értelmezésének problémája. Einstein fotonhipotézise. A fotoeffektus gyakorlati alkalmazásai: fotocellák, fényelemek. A fotonelmélet további bizonyítékai: foton-elektron kölcsönhatás, foton mint reális anyagi részecske. A fény kettős természete. – A mikrorészek kettős természete. De Broglie anyaghullám hipotézise. Az anyaghullámok kísérleti kimutatása: elektron-diffrakció Gyakorlati alkalmazások: anyagvizsgálat, elektronmikroszkóp. – Atomhipotézis, atommodellek. Az atomhipotézis kísérleti alapjai (súlyviszonyok törvénye, molekuláris hőelmélet, elektrolízis törvényei). Avogadro-szám. Az atomi méretek becslése, az atomok tömege. Az atomok belső szerkezete: klasszikus atommodellek és fejlődésük. A Bohr-féle atommodell: a modell alapfeltevései az atomok vonalas színképének értelmezésére. A Bohr-modell hiányosságai. Az

Tudománytörténeti vonatkozások kiemelése. A tudománytörténeti folyamatok tárgyalása során arra rámutatni, hogy az új elméletrendszerek a modellek, az elképzelések, az egymást váltó és nem egyszer egymással szemben álló elméleti nézetek harcában születnek meg. Annak permanens tudatosítása, hogy az új elméletek születését mindig kísérleti ellentmondások, problémák indukálják. Az absztrakciós készség további erősítése fejlesztése. A mikrovilág jelenségei gyakran ellentmondanak, a mindennapi tapasztalatnak és a klasszikus, antropomorf (embermértékű) fizika fogalmainak. A természeti törvények túlmutatnak a szemléletességen  a természetet olyannak kell elfogadni, amilyen  a mikrofizika ezért tűnik elvontnak, (számunkra) ellentmondásosnak. A tudomány és annak természetének bemutatása, a tudományos világkép formálása. A tudományos elméletek igazolásának döntő kritériuma: a kísérlet általi megerősítés. Tudomány-technika-társadalom kölcsönhatásának felismertetése konkrét példákon keresztül. Példa: Az elektron hullámtermészetének kísérleti kimutatása (a tudományos felfedezés) egy új hatékony tudományos és technikai eszköz, az

172

Tartalom


atomok hullámmodellje, a modell szemléltetése atomi orbitálokkal. A periódusos rendszer felépítésének értelmezése az atomi elektronállapotok betöltődésével. Pauli-féle kizárási elv.

elektron-mikroszkóp megalkotásához vezetett el. Anyagszerkezeti ismeretek fejlesztése – Az új fizikai elmélet, a kvantummechanika kidolgozása szolgált alapul a hatékony anyagszerkezeti vizsgálati módszerek létrejöttéhez, amely a modern technika (mikroelektronika, számítástechnika, hírközlés, anyagtudomány), a molekuláris biológia (géntechnika) XX. századi forradalmát eredményezte.

Követelmények A tanulók:  ismerjék a fény hullámtermészetét igazoló legfontosabb jelenségeket – törés, fényelhajlás, interferencia – és a fényhullám kvantitatív jellemzőit: hullámhossz, frekvencia, terjedési sebesség;  ismerjék a fényelektromos jelenséget: tudják, hogy a jelenség a fény foton-elméletének kísérleti előzménye;  tudják értelmezni a fényelektromos jelenség kvantitatív összefüggését, ismerjék a fotoeffektus széles körű gyakorlati alkalmazásait;  ismerjék a fény részecsketermészetének további kísérleti bizonyítékait (fénynyomás, Comptoneffektus), tudják azokat kvalitatív módon értelmezni;  tudják helyesen értelmezni a fény kettős természetét: a fényjelenségek kvalitatív és kvantitatív leírását mindkét modellre (hullám- és részecskemodellre külön-külön szükség van);  ismerjék de Broglie anyaghullám hipotézisét mint a foton kettős természetének általánosítását;  ismerjék az elektron hullámtermészetét igazoló elektrondiffrakciós kísérlet lényegét, annak elméleti jelentőségét;  ismerjék az elektronmikroszkóp működési elvét és a berendezés gyakorlati jelentőségét;  ismerjék a klasszikus atommodelleket, azok használhatóságát és hiányosságait; A modellek tárgyalásával lássák a modell fejlődésének folyamatát;  ismerjék a Bohr-modell alapfeltevéseit, segítségével kvalitatív módon tudják értelmezni a hidrogénatom színképvonalainak keletkezését;  lássák be, hogy a Bohr-modell teljesítőképessége is korlátozott. Érezzék szükségét az újabb modell megalkotásának;  a kvantummechanikai modellt mint az atomba zárt hullámszerű elektron állóhullám állapotait tekintsék (atomok hullámmodellje);  tudják értelmezni az atomok alap és gerjesztett állapotait a rugalmas húron kialakuló mechanikai állóhullámok analógiája alapján;  ismerjék – a hullámmodell alapján – az atomi kvantumszámok szemléletes jelentését, az atomi állapotok Pauli-elv szerinti betöltődését, a periódusos rendszer felépülését.

IV. Magfizika. Csillagászat Célok és feladatok  Az atommag legfontosabb fizikai tulajdonságainak megismerése. Kísérleti módszerek tárgyalása. Az atommag belső szerkezetének feltárása.  Az alapvető nukleáris kölcsönhatás és annak legfontosabb tulajdonságainak megismerése.  Megismerni a magenergia felszabadításának elvi lehetőségeit, és sorba venni azoknak a természetben előforduló megvalósulásait, mesterséges előállításait.  A radioaktív sugárzások mibenlétének, tulajdonságainak megismerése. A legfontosabb fogalmak és törvényszerűségek tárgyalása.

173

 A sugárzás biológiai hatásának bemutatása, a sugárdózisok megismerése, mellyel elősegíthetjük az alapvető sugárvédelmi ismeretek megértését, a sugárzással szembeni alaptalan félelmek eloszlatását, a nukleáris események, döntések objektív megítélését.  A nukleáris energiatermelés sajátosságainak bemutatása. A nukleáris biztonság feltételeinek taglalása. Alternatív energiahordozók és az atomenergia összehasonlítása, előnyök és hátrányok ütköztetése.  A nukleáris technika széles körű alkalmazásának bemutatásával igazolni, hogy megfelelően magas szintű tudással, technikával ma már biztonsággal és haszonnal alkalmazható az atommagtechnika.  A Naprendszerünk keletkezésének és felépítésének megismerésével, a csillagrendszerek tárgyalásával megmutatni helyünket a világegyetemben.  A csillagok keletkezésének és fejlődésének tárgyalásával rámutatni a belátható anyagi világ egységére: mely szerint ugyanolyan fizikai törvények irányítják a kozmikus jelenségeket is, mint amilyeneket a fizika tudományának fejlődése során a földi körülmények között is megismertünk.  A kozmikus világmodellek bemutatásával itt is megmutatni a modellalkotás folyamatát és jelentőségét.  A kozmikus fizika és a mikrofizika összehasonlításával anyagszerveződés szintjeinek áttekintése. Tartalom


– Az atommagok fizikai paramétereinek kísérleti meghatározása. Az atommag elektromos töltése. Az atommagok tömege és mérete. – Az atommag belső szerkezete. Az atommagok protonokból és neutronokból tevődnek össze (A = N + Z). Izotópok fogalma. Az izotópok szétválasztása. Az atommagok kötési energiája. Kötési energia meghatározása tömegdefektus alapján. Fajlagos kötési energia tömegszám függése. Az atommag cseppmodellje és dobozmodellje. Magenergia felszabadulásának lehetőségei. – Radioaktív sugárzások, az atommagok radioaktív bomlása. A természetes radioaktív sugárzás fajtái és jellemzői. A radioaktív sugárzások eredete: az atommagok alfa-, béta-bomlása. Bomlási törvények, bomlási sorok. Föld belsejének melege és a radioaktivitás kapcsolata. Radioaktív sugárzások és az anyag kölcsönhatása. A sugárzások biológiai hatásai. Sugárdózisok és dóziskorlátok A lakosságot érő sugárterhelés komponensei. A sugárvédelem alapjai. – Az atomenergia felszabadítása maghasadásos láncreakció útján. Az energianyereséggel járó maghasadás feltételei. Hasadásos láncreakció megvalósítása az atombombában és az atomreaktorban. Az atomerőművek felépítése és működése. Nukleáris energiatermelés biztonsága, előnyei és hátrányai. Az atomerőművek környezeti hatásai. Az emberi tevékenységek és természeti katasztrófák kockázata. – Atomenergia felszabadulása magfúzióval. Az energianyereséges magfúzió feltételei. A Nap és a csillagok fúziós energiatermelése. Mesterséges magfúzió előállítása termonukleáris atombombával. Szabályozott magfúzió

Egy új anyagszerveződési szint (az atommag belseje) megismertetése. Az atommag az anyagszerveződés mélyebb, szubatomi szintje egy új kölcsönhatással. Nukleáris kölcsönhatás specifikumai (nagy fajlagos energiasűrűség) új emberi viszonyulást, magasabb szintű tudást és globális felelősségérzetet követel a fennálló globális méretű veszélyek miatt. A magenergia felszabadulási módjainak megértése a cseppmodell felhasználásával. Kiemelni a nukleonokra is érvényes hullámjelleget. Radioaktív sugárzásokkal szembeni pozitív társadalmi attitűd kialakítása. A radioaktív sugárzások mibenlétének, legfontosabb sajátosságainak megismerése, a sugárvédelem alapjainak tárgyalása a sugárzásokkal szembeni objektív emberi viszonyulás alapjául szolgálhat. Az emberi tevékenység megengedhető kockázatainak elfogadása, ésszerű vállalása. A sugárzások determinisztikus és véletlenszerű biológiai hatásainak bemutatásával a kockázat fogalmának helyes értelmezése. A megengedhető kockázat ésszerű vállalása a mindennapos emberi tevékenység kockázatainak tükrében. A nukleáris energia felszabadításával kapcsolatos fizikatörténeti vonatkozások. Láncreakció felfedezésének és létrehozásának fizika- és kultúrtörténeti jelentőségét bemutatni, magyar vonatkozásokat kiemelni (Szilárd Leó, Teller Ede Wigner Jenő). A láncreakció megvalósításának történelmi körülményei. A tudomány felelősségének felvetése. A globális kérdések új gondolkodásmódot követelnek. A nukleáris energiatermelés összehasonlítása más

174

Tartalom


megvalósításának módja és nehézségei. (TOKAMAK) A tervezés alatt álló energiatermelő fúziós reaktorok előnyei és megvalósulásuk várható ideje. – Nukleáris technika alkalmazásairól Nukleáris mérőműszerek felépítése, működésük fizikai alapjai. A radioaktív izotópok alkalmazása a gyógyászatban, iparban, tudományos kutatásban. – Csillagászat: A Naprendszer kialakulása és felépítése. A csillagok keletkezése, fejlődése. Csillagcsoportosulások: galaktikák, galaxisok, csillaghalmazok. Helyünk a világmindenségben. A belátható világegyetem fontosabb paraméterei. A táguló világegyetem modell. Az univerzum keletkezése, fejlődése és lehetséges jövője. Nyitott kérdések (sötétanyag probléma, antigravitáció). A világmindenség anyagszerveződésének hierarchiája. A részecskefizika és a kozmikus fizika kapcsolata. Az űrkutatás múltja, jelene és jövője.

alternatívákkal. Önálló, objektív véleményalkotás, döntéshozatal képességének fejlesztése. Globális felelősségérzet, a nemzetközi együttműködés fontosságának kihangsúlyozása. A fúziós energiatermelés megvalósításának lehetősége új távlatot nyit az energiagondok enyhítésére, de az új eljárások, új problémát szülhetnek (trícium kezelés stb.). Tudatosítani: Nincs kockázat nélküli energiatermelés. A nukleáris technika magas szintű tudással párosult alkalmazása az emberiség hasznát szolgálja. Világszemlélet kialakítása, formálása. Az anyagelvűség alapján világ anyagi egységének bemutatása az elemi részektől a galaxisokig. Az anyagszerveződés hierarchiájának bemutatása. A tudományos ismeretszerzés jellege: nincs lezárt ismeretkör a világmindenség megismerése inkább szakadatlan folyamatnak tekinthető mintsem végleges állapotnak.

Követelmények A tanulók: – ismerjék az atommag felépítését és az atommagon belüli alapvető kölcsönhatások jellemzőit; – ismerjék a tömegdefektus jelenségét, és tudják kiszámítani az atommagok kötési energiáját a tömegenergia ekvivalencia alapján. Ismerjék a magenergiák nagyságrendjét; – ismerjék a fajlagos kötési energia fogalmát és annak tömegszámtól való függését. A fajlagos kötési energia (tömegszám grafikon alapján tudják értelmezni a magenergia felszabadulásának lehetőségeit; – ismerjék a radioaktív sugárzások legfontosabb tulajdonságait és az anyagokkal való kölcsönhatásaikat: töltés, energia, áthatoló és ionizáló képesség; – tudják, miként keletkeznek egyes radioaktív sugárzásfajták az atommagok bomlása során; – ismerjék a radioaktív bomlás törvényszerűségét: az aktivitás fogalmát és egységét, a felezési idő fogalmát. Tudják felírni a bomlási törvény valamelyik egyszerű alakját; – ismerjék az elnyelt dózis, a dózisegyenérték fogalmát. Ismerjenek néhány dózisértéket (küszöbdózis, halálos dózis, lakosság évi átlagos sugárterhelése); – tudják, hogy mindenkit mindenkor ér a háttérsugárzásból származó sugárterhelés; – ismerjék a természetes háttérsugárzás eredetét, és összetevőinek nagyságrendjét; – legyenek tisztában azzal, hogy a természetben hol és milyen formában szabadul fel magenergia, ismerjék a csillagok energiatermelését; – tudják, hogy miként valósítható meg a szabályozatlan és a szabályozott maghasadásos láncreakció. Ismerjék az elmúlt század idevonatkozó legfontosabb fizikatörténeti eseményeit: a maghasadás felfedezésének, az első atommáglya megépítésének, az első atombomba felrobbantásának eseményeit és történelmi körülményeit; – ismerjék az eseményekben közreműködő magyar tudósok (Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő) tevékenységét és szerepét; – ismerjék az atomerőmű elvi felépítését és az erőműben lejátszódó energiaátalakítási folyamatokat; – tudjanak párhuzamot vonni az atomenergia és más energiahordozók felhasználása között: ismerjék az egyes energiatermelési módok előnyeit és hátrányait; – ismerjék a nukleáris technika gyógyászati, ipari és régészeti alkalmazásait;

175

– tudjanak tájékozódni az univerzumban: ismerjék a Naprendszerünk kialakulásának történetét, legfontosabb adatait, a Tejútrendszerben elfoglalt helyünket, tudjanak más galaxisok létéréről, azok méretéről, távolságáról; – ismerjék a csillagok fejlődésének egyes fázisait, az univerzum keletkezésének és fejlődésének Big-bang elméletét, tudjanak az univerzum jövőjének lehetséges alakulásáról, a még nyitott kérdésekről (sötét anyag, antigravitáció); – ismerjék a világűrkutatás eddigi legfontosabb eredményeit és jelenlegi célkitűzéseit; – tudják objektíven kezelni és maguk számára feldolgozni a napjaink információáradatából (TV, rádió, sajtó, internet) származó tudományos (áltudományos) új ismereteket. A követelmények a 10. tanév végén megegyeznek az egyes fejezetek követelményeivel.

176

Közgazdasági szakmacsoport 9. ÉVFOLYAM MECHANIKA, hőtan Célok és feladatok – A köznapi életben, illetve a 6. és 7. osztályban megismert mechanikai jelenségek, kölcsönhatások, fogalmak, mennyiségek, törvények felelevenítése, bővítése, kiegészítése, pontosabbá és általánosabbá tétele, egy részük kvantitatív leírása. A rendszerező és az absztrakciós képesség erősítése. – A fizika és a többi természettudományos tantárgy – 21. század által megkívánt szintű általános műveltséget megalapozó – tanulásának, tanításának előkészítése. – A hagyományos és a modern fizika alapjainak, legfontosabb eredményeinek gondolkodást, szemléletet formáló, alkalmazni kész szintű ismerete. – Az értelmes, hatékony, önállóságot biztosító és igénylő tanulási, ismeretszerzési módszerek megerősítése, célszerűségüknek elfogadtatása és alkalmazási szintre hozása. – A tanulók megfigyelő, kísérletező, méréseket elvégző, következtető, rendszerező, általánosító képességének és gyakorlatának önálló, tervszerű, alkalmazni képessé tétele. – A fizika fejlődésének és a társadalmi, gazdasági igények kölcsönhatásának felismerése. A kiemelkedő eredményeket elérő fizikusok (közöttük sok magyar) életének, munkásságának bemutatása. Az országokat, világrészeket, nagy kultúrákat átívelő emberi összefogás hatásának szemléltetése a tudományos eredményekben.





6

1

1


6

1

1

III. Energia, munka

5

1

1


5

1

1

V. Hőtan

5

1

1

Tartalék óra

–

–

27(73,0%)

5 (18,5%)

Fejezetek


5 (18,5%)

I. A testek mozgása Célok és feladatok – Tudatosan építeni az eddig tanultakra, feleleveníteni a mozgások vizsgálatához nélkülözhetetlen fogalmakat (mozgás, viszonylagosság, vonatkoztatási rendszer, koordinátarendszer, anyagi pont, merev test, pálya, út, elmozdulás, sebesség). Tudatosítani a lényegkiemelés, a rendszerezés, kapcsolatok felismerésének fontosságát. – Erősíteni, önálló felhasználásra alkalmassá tenni a viszonylagosság fogalmát.. – Tudatosítani, bővíteni, egzaktabbá, ugyanakkor a gyakorlatban alkalmazhatóbbá tenni a mozgásokra vonatkozó ismereteket, kialakítani és feladatokban alkalmazni a sebesség, valamint a gyorsulás mennyiségi fogalmát, mértékegységeit. Megmutatni az ismeretek megszerzésének bővülő jellegét.

177

– Bemutatni, kísérletekkel, mérésekkel vizsgálni, kvalitatív és kvantitatív módon jellemezni a haladó, illetve a körmozgást. Erősíteni a tapasztalatokra, a kísérleti megfigyelésekre, elemzésekre épülő ismeretszerzés gyakorlatát, az absztrakciós képességet. – Erősíteni az érdeklődést a fizika, általában a tudás iránti igényt, ezzel fejleszteni az akaraterőt, a fegyelmezettséget, a közös munkában való részvétel képességét és szándékát (pl. a kísérletek közös elemzése és a tanulói kísérletek elvégzése közben.). Tartalom – Alapfogalmak a mozgások vizsgálatához, jellemzésükhöz és leírásukhoz. – Egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti vizsgálata. A sebesség fogalma.



Követelmények A tanulók: – értsék és tudják alkalmazni a helymeghatározásnál, valamint a mozgások vizsgálatánál a viszonylagosság fogalmát, a mozgások függetlenségének elvét. – legyenek képesek kísérletre és megfigyelésre alapozva felismerni, jellemezni az egyenletes, az egyenletesen változó haladó mozgásokat kvalitatív, majd kvantitatív módon. – ismerjék fel az egyenletes és az egyenletesen változó mozgásokat, tudják ezeket kvalitatívan és mennyiségileg is jellemezni. – tudják alkalmazni az egyenletes mozgás sebességének, az átlag-, a pillanatnyi sebességnek, az egyenletesen változó mozgás gyorsulásának fogalmát, valamint ezek meghatározási módját mind algebrai, mind grafikus úton; tudjanak ezekkel és a négyzetes úttörvénnyel kapcsolatos (másodfokú egyenlet megoldását nem igénylő) feladatokat megoldani. Legyen gyakorlatuk konkrét mozgások útidő, sebesség-idő grafikonjának elkészítésében és elemzésében. – ismerjék a nehézségi gyorsulást, és tudják azzal leírni a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást.. – értsék és tudják alkalmazni a körmozgásnál a haladó mozgás kapcsán megismert mennyiségeket, valamint a körmozgás és a forgómozgás szögjellemzőit, tudjanak velük egyszerű feladatokat megoldani. Ismerjék fel és tudják jellemezni a periodikus mozgásokat.

178

– ismerjék fel a különbséget és a hasonlóságot az egyenes és a körpályán haladó anyagi pont mozgása, a haladó és a forgómozgás között; a körmozgásnál biztonsággal tudják alkalmazni a kétféle jellemző mennyiséget, értsék ezek kapcsolatát, tudják felhasználni az analógiát. – szerezzenek jártasságot az egyszerűbb, majd az összetettebb kapcsolatok felismerését igénylő feladatok megoldásában. – tudjanak mozgásokat jellemző grafikonokat készíteni, valamint ilyen grafikonokat elemezni; értsék a „számértékileg egyenlő” megfogalmazás fizikai tartalmát.

II. A tömeg és az erő Célok és feladatok – Az eddig megismert dinamikai fogalmak, törvények felelevenítése és közel egységes, alkalmazhatósági szintre hozása. Rendszerezés, lényegkiemelés. – Értelmezzük a tehetetlenség fogalmát, a tehetetlenség törvényét és ennek kapcsolatát az inerciarendszer meghatározásával. Konkrét tapasztalatok általánosítása, az absztrakciós képesség erősítése. – A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatások kísérleti vizsgálata, a mozgás és a mozgásállapot megkülönböztetése. A lényeg felismerése és szakszerű megfogalmazása. – A mozgásállapotnak és megváltozásának jellemzése lendülettel és lendületváltozással. A zárt rendszer szerepének kiemelése a lendület-megmaradás törvényének felismerésében. A logikus gondolkodás és az absztrakciós képesség erősítése. – Fejleszteni a kölcsönhatások, az ok-okozati, valamint a függvénykapcsolatok felismerésének képességét, tudatosítani az ezek közötti kapcsolatot és különbséget. – Az eddig – elsősorban sztatikai jelleggel – bevezetett tömeg és erő fogalom dinamikai értelmezése, és a két bevezetési mód összehangolása. A speciális és az általános érvényű megfogalmazások megkülönböztetése. A megállapítások érvényességi határának tudatosítása. A Newton-törvények megfogalmazása. – Lehetőséget biztosítani az egyszerű hétköznapi jelenségek (pl. gyorsulás, lassulás, súrlódás, közegellenállás, egyensúly stb.) dinamikai értelmezésére. – Megmutatni, hogy a nyugalom és az egyensúly két különböző fogalom, a nyugalom a mozgás (vonatkoztatási rendszer megválasztásától függő) kivételes esete, az egyensúly pedig speciális dinamikai feltételek között akár nyugalom, akár mozgás közben megvalósuló állapot. – Fejleszteni a tanulók jártasságát a kísérletek és mérések elvégzésében, önállóságukat a következtetésekben, az absztrakciós képességüket (pl. a rugó, a kifejtett erőhatás és az ezt jellemző erő értelmezésével, megkülönböztetésével.) – Megismertetni a dinamika területén alkotó kiemelkedő kutatókat (Galilei, Newton, Kopernikusz, Kepler, Eötvös Loránd) és az általuk elért eredményeket. Szemléltetni a modellalkotás szerepét a tudományok előrelépésében (geo- és heliocentrikus világkép), kiemelni az „égi és földi mechanika” egyesítésének jelentőségét a természettudományos szemléletmód fejlődésében. – Kapcsolatot teremteni a földrajzzal a Naprendszerről, a Földről, a bolygókról tanultak területén. Fizikai ismeretekkel bővíteni, pontosabbá tenni a környező világunkról alkotott képet. Tartalom – A tehetetlenség fogalma. Newton I. – A tömeg fogalma és mérése. – A sűrűség. – Lendület, lendület-megmaradás, zárt rendszer. – Erőhatás, erő. Newton II. és III. törvénye. – Több erőhatás együttes eredménye.

Fejlesztési feladatok A köznapi és kísérleti tapasztalat általános megfogalmazása, absztrakció. Az ismert gondolatsor alkalmazása a fogalomalkotásra. Gyakorlati alkalmazás, mérés. Az anyag és a test megkülönböztetése. Feladatmegoldás erősítése. Fogalomalkotás hipotézis alapján deduktív módon és annak kísérleti ellenőrzése. Absztrakció. Fogalomalkotás. A fogalmak fejleszthetőségének tudatosítása. A test, tulajdonság, mennyiség kapcsolatának erősítése.

179

Tartalom – A vizsgált mozgások dinamikai feltétele. – Különféle erőhatások és következményeik. Az erőtörvények. – A gravitációs mező és jellemzése. A bolygók mozgása. Kepler törvények. Mesterséges égitestek. – A forgatónyomaték. Erőpár. – Merev testek egyensúlya. Tömegközéppont, súlypont. – Egyszerű gépek.

Fejlesztési feladatok Általánosítás, logikus gondolkodás, absztrakció, gyakorlati alkalmazás. A kölcsönhatások, a feltételek, a különbözőségek felismerése. Az ismeretek sajátos rendszerbe foglalása. Az erőfogalom más irányú megközelítése. Az azonosságok és különbözőségek felismerése. Feladatmegoldó készség erősítése. A két anyagfajta létezésének erősítése. Egy ismeretkör történeti fejlődésének és időbeli elhelyezésének bemutatása. Az egymást váltó hipotézisek szerepének kiemelése a tudomány fejlődésében Az erőhatás többféle következményének felismertetése. Egy meglevő ismeretkör bővítése. A feltételek szerepe a jelenségeknél. Absztrakció, összehasonlítás, megkülönböztetés. Ismereteink gyakorlati alkalmazása és elhelyezése a történelmi korokban. Feladatok.

Követelmények A tanulók: – tudjanak különbséget tenni a mozgás és mozgásállapot. – ismerjék fel a mechanikai kölcsönhatásokat, a bennük résztvevő két vagy több partnert, és nevezzék meg azokat az erőket, amelyek ezeket a hatásokat jellemzik. – tudják dinamikailag értelmezni és a gyakorlatban alkalmazni a tömeg, lendület, erő fogalmát, valamint mértékegységét. – értsék a különbséget az egy kölcsönhatásban fellépő két erő és az egymás hatását kiegyenlítő két erő között. Tudatosan keressék az egy testet érő erőket és ezek eredőjét. Tegyenek különbséget ezek és a test által más testre kifejtett erők között. Legyenek képesek megfogalmazni és értelmezni a Newtonféle törvényeket. – tudjanak e témakörben feladatokat megoldani, ismerjék fel a kinematika és dinamika kapcsolatát, legyenek képesek e két területet áthidaló feladatokat is megoldani. – értsék, hogy az erő miért vektormennyiség, tudják az erővektorokat irányított szakaszként megadni és az egy síkban levő erővektorok eredőjét szerkesztéssel, speciális esetben számolással meghatározni. – tudjanak különbséget tenni a gravitációs erő, a nehézségi erő és a súly között. – ismerjék a különféle erőhatásokat, az azokat leíró erőtörvényeket; vegyék észre a különféle erőhatások következményeit, értsék meg azok közös jellegét, hogy mindegyik elsődlegesen mozgásállapotváltozást hoz létre. – értsék, szóban és a matematika segítségével is tudják megfogalmazni a különféle mozgások dinamikai feltételét. – tudják, hogy az erőhatás a testeknek nemcsak a haladó mozgását, hanem megfelelő feltételek között a forgásállapotát is képes megváltoztatni; értsék és tudják a (rögzített tengelyen levő testet érő) erők forgatónyomatékának fogalmát, kiszámítási módját, ennek érvényességi határát, mértékegységét és ezek szükségességét az erőhatás forgásállapot-változtató képességének jellemzésében; a forgatónyomaték előjelének szerepét a rögzített tengelyen forgó test forgásállapot-változásának jellemzésében. – értsék és a matematika „nyelvén” fel is tudják írni a rögzített tengelyre erősített merev test forgási egyensúlyának feltételét, ezt tudják alkalmazni egyszerű esetekben, pl. az emelő típusú egyszerű gépeknél.

180

– ismerjék a tömegközéppont és súlypont fogalmát, kapcsolatát, a köztük levő eltérést; a két pont absztrakciós jellegét és felhasználásuk lehetőségét. – tudják szemléletesen leírni, néhány adattal jellemezni a Naprendszert és Kepler törvényeivel a bolygók mozgását; tudjanak magyarázatot adni arra, hogy a bolygók tehetetlenségük ellenére miért maradnak a Nap körül; rendelkezzenek néhány alapvető ismerettel a mesterséges égitestekről. – ismerkedjenek meg néhány fizikatörténeti érdekességgel, a fizikusok személyiségének és munkásságának példamutató erejével.

III. Energia, munka Célok és feladatok – Az energiáról és a munkáról eddig megtanult ismeretek felelevenítése, rendszerezése és egységes, alkalmazhatósági szintre emelése. – Az energia és a munka fogalmának bővítése, annak tudatosítása, hogy a munka az energiaváltozás egyik fajtája. – Alkalmazni képes tudássá formálni az energia és az energiaváltozás fogalmát; bemutatni szerepét az állapot, illetve az állapotváltozás mennyiségi jellemzésében; egyre több területen történő felismeréssel erősíteni az energia-megmaradás törvényét és a zárt rendszeren belüli érvényességi határát, alkalmazhatóságát (pl. a mechanikai energia fogalmának kialakítása közben). – Jártasságot szerezni a különféle energiafajták értelmezésében és kiszámításában; a munkatétel alkalmazásában és az alkalmazhatóság feltételeinek felismerésében. – A kísérletező, mérő, megfigyelő, összehasonlító képesség erősítése; igény támasztása a közös lényeg tudatos keresésére és megfogalmazására. – A rendszerben gondolkozás, a logikai és absztrakciós képesség fejlesztése a külső ismérvek alapján leírható jelenségek (pl. súrlódás) értelmezésének közvetlenül nem észlelhető okra történő visszavezetése által. – Kiemelni a „megmaradó” mennyiségek szerepét és jelentőségét az energiaváltozással járó folyamatok vizsgálatánál, valamint a megmaradó mennyiségek kapcsolatát zárt rendszerben lezajló kölcsönhatásokkal. – Felhívni a figyelmet arra, hogy a testek állapota egyetlen külső hatásra is sok szempontból megváltozhat. Ezek az egyidejű változások függvényekkel kifejezhető kapcsolatban vannak ugyan egymással (pl. W = Em), de nem okai egymásnak. – Az elmélet és az adott kor köznapi gyakorlatának összekapcsolásával bemutatni és erősíteni a fizikusok (pl. Joule, Watt) munkájának, a tudományos eredményeinek, valamint az egyéni tudásnak a jelentőségét, személyes és társadalmi hasznosságát. – Felhívni a figyelmet az „energiatakarékosság” jelentőségére a környezetvédelemben (pl. a hatásfok tárgyalásánál). Tartalom


– Energia, energiaváltozás. A munka és kiszámítása. A tudomány és az egyéni tudás fejlődésének tudatosítása. A rendszerben gondolkodás és az – Az emelési, súrlódási, feszítési és gyorsítási absztrakciós képesség erősítése. munka. Az ismeretek, gondolatok matematikai megfogalmazásának bemutatása és felhasználása folyamatok mennyiségi jellemzésében. – Mozgási energia, munkatétel. Feladatmegoldások. Az állapot és állapotváltozás jellemzése energiával, – Mechanikai energia és megmaradásának tétele. illetve energiaváltozással. Absztrakció. Azonosság és különbözőség felismerése, és ez – Teljesítmény, hatásfok. alapján történő csoportosítás. A rendszerben gondolkodás erősítése. A különböző szempontú jellemzés fontosságának tudatosítása. Az „energiatakarékosság” környezetvédelmi jelentőségének kiemelése. 181

Követelmények A tanulók : – ismerjék az energiát, mint olyan (előjeles) skalár mennyiséget, amellyel a testek állapotát, változtató képesség szempontjából lehet jellemezni. – tudják, hogy a testek energiaváltozásának két alapvető módja van: az egyik, amikor a test mozgásállapotában jön létre változás (munkavégzés), a másik, amikor a test részecskéinek rendezetlen mozgása változik meg (pl. termikus kölcsönhatás, hősugárzás stb.). – értsék a munkavégzés és a munka fogalmakat, szerezzenek jártasságot a munka kiszámításában az állandó erő és az irányába történő elmozdulás, valamint az állandó erő hatásvonalának és a pálya egyenesének metszése esetében is, tudják, hogy mikor negatív és mikor pozitív a munka. Ismerje fel a munka kiszámításának lehetőségét az F-s diagramon. – értsék és tudják, hogy az energiának, az energiaváltozásoknak, és így a munkának is ugyanaz a mértékegysége. – legyenek képesek a mozgási energia értelmezésére, kiszámítására, a munkatétel alkalmazására feladatokban is. – értsék, hogy a rugó energiaváltozása és a feszítési munka között milyen kapcsolat van; miért célszerű és lehetséges a rugalmas energia mérőszámát úgy kiszámítani, mint az erő-út grafikon alatti megfelelő terület mérőszámát; tudjanak különbséget tenni a számérték egyenlet és a mennyiség egyenlet között. – tudják kiszámítani az emelési munkát, értsék milyen kapcsolata van annak a magassági (másként helyzeti) energiával; valójában mi az a két kölcsönhatás amiben a test egyenletes emelés közben részt vesz; értsék, hogy valójában mihez köthető birtokviszonnyal a magassági energia. – ismerjék a mechanikai energia fogalmát, megmaradási tételét és annak érvényességi határait. – legyenek tisztában a teljesítmény és a hatásfok fogalmával, azok szerepével, az energiaváltozással járó folyamatok jellemzésében; az energiatakarékosság jelentőségével gazdasági és környezetvédelmi szempontból. – tudjanak energiaváltozással kapcsolatos feladatokat megoldani, olyanokat is, amelyek kapcsolódnak a kinematikában és dinamikában tanultakhoz, ezzel mintegy rendszerbe foglalni a 9. tanévben eddig tanultakat.

IV. Mechanikai rezgések és hullámok Célok és feladatok – Harmonikus rezgések és hullámok kísérleti vizsgálata, leírása jellemző mennyiségekkel (trigonometria nélküli). Tudatosítani a fizikai jelenségek lényegét bemutató, egyszerű, érthető, de mégis pontos kvalitatív értelmezés lehetőségét is. – Összehasonlítani az egyenletes körmozgást és a harmonikus rezgőmozgást végző agyagi pont vetületének mozgását. Következtetéseket levonni a megfigyelésekből és a körmozgásra vonatkozó eddigi ismeretekből. Eljutni a rezgésidő kiszámításához. – Kísérletek alapján megvizsgálni a rezgést befolyásoló külső hatásokat és azok következményét. Erősíteni a kölcsönhatás fogalmát. – Megmutatni a rezgések (lengések) és hullámok sokféleségét, fontosságát az élet minden területén. Erősíteni az összehasonlítás, a csoportosítás, rendszerezés, rendszerbe foglalás képességét (pl. a hullámfajták ismertető jegyeinek vizsgálatánál). – Tudatosítani, hogy a növekedés, csökkenés, általában a változás nemcsak egyenletes lehet, nemcsak lineáris függvénykapcsolattal írható le, hanem másként is. – Előkészíteni az elektromágneses rezgések és hullámok tárgyalását a mechanikai rezgések és hullámok kísérletekkel láthatóvá tett, szemléletes tárgyalásával, valamint az itt szerzett ismeretek általánosításával. – Bemutatni és kapcsolatot teremteni egy jelenség különféle szemlélése között, megmutatni a fizika és a hang, valamint a zene kapcsolatát. Felhívni a figyelmet a hangártalom következményeire és az ellene történő védekezés lehetőségeire.

182

Tartalom – A mechanikai rezgések kísérleti vizsgálata és jellemzői. – A harmonikus rezgés dinamikai feltétele. A rezgő rendszer energiája. – A fonálinga mint forgási rezgést végző anyagi pont – A rezgést befolyásoló hatások és következményeik. – Mechanikai hullámok kísérleti vizsgálata és jellemzői. – Hullámok viselkedése új közeg határán. – Hullámok találkozása. Interferencia. Állóhullámok.



Követelmények A tanulók: – ismerjék fel és tudják kvalitatív, majd kvantitatív módon jellemezni a rezgéseket, vegyék észre, hogy a rezgés időben periodikus mozgás, változás. – tudják értelmezni, felismerni a harmonikus rezgőmozgásokat és a rezgéseket jellemző mennyiségeket (T; f; A; y), kapcsolatukat az egyenletes körmozgással; tudják ezeket a mennyiségeket alkalmazni és a rezgésidőt kiszámítani. – a rugalmas erő és az energiaviszonyok változásait vizsgálva ismerjék fel a rendszeren belüli energiaváltozásokat és az energia-megmaradás törvényének érvényesülését. – ismerjék a mechanikai hullámok fogalmát, fajtáit, tudjanak példát mondani ezekre a mindennapi életből. Tudják kvalitatív, majd a hullámmozgást leíró mennyiségekkel jellemezni és csoportosítani a mechanikai hullámokat, vegyék észre, hogy a hullámmozgás időben és térben is periodikus. – ismerjék a hullámok két alaptípusát (transzverzális, longitudinális), tudják ezeket megkülönböztetni, vegyék észre a bennük és leírásukban lévő azonosságokat, illetve különbözőségeket. – tudják értelmezni és felismerni a harmonikus hullámokat és a hullámmozgások jellemző mennyiségeit (T; ; A; c) ; tudjanak ezek alkalmazásával egyszerű feladatokat megoldani. – ismerjék a hullámok viselkedését új közeg határán, a visszaverődés, törés törvényeit, az interferencia jelenségét; az állóhullám fogalmát, a hullámhossznak és a kötél hosszának kapcsolatát. – tudják, hogy a hang közegben terjedő sűrűsödés és ritkulás (longitudinális hullám), amely bennünk hangérzetet kelt; a hangforrás mindig rezgő test. – tudják alkalmazni a hullámokról szerzett ismereteket a hangjelenségek magyarázatánál (pl. visszhang, hangelhajlás, hangszigetelés, mozgó hangforrások hangmagasságának megváltozása a mellettünk történő elhaladásuk közben) stb., legyenek tisztában a zajártalom károsító hatásával és elkerülésének lehetőségeivel.

183

V. Hőtan Célok és feladatok  Tudatosan építeni az előző években tanult hőtani jelenségek, törvényszerűség ismeretére: felidézni és rendszerezni a korábbi ismereteket. A korábban megismert és a most tárgyalt törvényszerűségek egzaktabb, kvantitatív leírása.  A gázok állapotváltozásnak részletes, kvantitatív tárgyalásán keresztül, a kvalitatív molekuláris értelmezéssel kiemelni a gázok korpuszkuláris felépítettségét. Tudatosítani az ideális gázmodell tárgyalásával a modellalkotás folyamatát. Az ideális és reális gázok összehasonlításával megadni a modell és valóság viszonyának helyes értelmezését.  A hőtan I. főtételének kvantitatív megfogalmazásával kiterjeszteni az energia-megmaradás elvét a mechanikai és a termikus kölcsönhatásokra is. Az általánosított energia-megmaradás elvét alkalmazni a légnemű anyagokra, a folyadékokra és a szilárd testekre, valamint ezek fázisátalakulásaira az energetikai és molekuláris tárgyalás során.  Bemutatni az irreverzibilis hőtani folyamatok általános törvényszerűségét és annak molekuláris értelmezését.  A hőtan környezetvédelmi vonatkozásainak tárgyalása: bemutatni a globális felmelegedés hatását a közeli időjárási eseményekre és a távolabbi klímaváltozásokra. Kiemelni az energiahordozók helyes megválasztásának és az energiatakarékosságnak – a fenntartható fejlődési stratégiák tervezésénél játszó – fontos szerepét. Tartalom


– Hőtani alapjenségek: Szilárd, cseppfolyós testek és gázok hőtágulása, azok kvantitatív összefüggései. Hőmérők készítése, hőmérsékleti skálák megismerése. – Gázok állapotváltozásai: Állapot-határozók (p,V,T). Speciális és általános állapotváltozások kísérleti tárgyalása. Gáztörvények, állapotegyenlet. Állapot-változások ábrázolása a p – V állapotsíkon. – Az ideális gáz részecskemodellje. Gáztörvények értelmezése a részecskemodell alapján. Az ideális gázok belső energiája, mint a rendezetlen mozgást végző részecskék mozgási energiájának összege.

Jelenségek megfigyelése, egzakt leírása, elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása. A természetben, műszaki gyakorlatban lejátszódó hőtágulási jelenségek megfigyelése és szakszerű leírása. Hasznos és káros hőtágulások megkülönböztetése. A kvantitatív összefüggések segítségével a hőtágulások mértékének becslése egyszerű technikai eszközöknél, berendezéseknél az alkalmazás illetve a balesetvédelem céljából. A speciális gáz-állapotváltozások felismerése a természetben és a mindennapi életben. A gyakorlatban alkalmazott gázok állapotváltozásainak mennyiségi becslése a gáztörvények felhasználásával. A becsült értékek alapján a lehetséges – A hőtan főtételei: Az I. főtétel, mint az következmények felmérése, megfelelő energiamegmaradási elv általánosított formája. balesetvédelmi óvintézkedések tervezése. A főtétel kvalitatív értelmezése szilárd és A tudományos megismerés, a modellalkotás cseppfolyós halmazállapotú anyagokra. Az bemutatása. A fizikai modellalkotás folyamatának ideális gázokra vonatkozó I. főtétel matematikai nyomon követése a molekuláris hőelmélet alakja: a térfogati munkavégzés és a hőközlés részecskehipotézisének tárgyalásán keresztül. képlete. Az gázok állapotváltozásainak Mozgás, mint az anyag elválaszthatatlan energetikai vizsgálata. Az ideális gázok kétféle attribútumának kihangsúlyozása. Megkülönbözetés, fajhője. összevetés: a testek belső energiája a rendezetlen mozgás velejárója. Az energiamegmaradás elvének általánosítása a hőtani folyamatokra. A hőtan I. főtételének – Halmazállapot-változások: A szilárd, folyékony, felismertetése hőtani folyamatok energetikai légnemű fázisok átalakulásának molekuláris elemzésénél. Kiemelés, általánosítás, alkalmazás: a értelmezése. Olvadáshő-fagyáshő, párolgáshő hőtan II. főtétele mint elvi tiltás a másodfajú (forráshő)- lecsapódási hő molekuláris jelentése. örökmozgók megvalósíthatóságára. A fázisátalakulások energetikai tárgyalása az I. A halmazállapot-változások kvalitatív értelmezése 184

Tartalom főtétel felhasználásával.

Fejlesztési feladatok molekuláris alapon. A kiterjesztett energiamegmaradási elv alkalmazása a kvantitatív összefüggések értelmezésénél. Gyakorlati vonatkozások kiemelése, elemzése.

Követelmények A tanulók:  ismerjék fel a természetben előforduló hőtágulási jelenséget, azok technikai szerepét. A tanult törvények alapján tudjanak egyszerű számításokat végezni a különböző halmazállapotú testek hőtágulásának kiszámítására;  ismerjék a hőmérsékletmérés fizika alapjait. Tudják, hogyan készülnek a különböző hőmérsékleti skálák. Konkrét példákban tudják átszámítani a különböző egységekben mért hőmérsékleti értékeket;  ismerjék a gázok három állapotjelzőjét (nyomás, térfogat, hőmérséklet), az állapotváltozás fogalmát, a speciális állapotváltozások feltételeit. Konkrét állapotváltozásról tudják megállapítani, hogy melyik változásról van szó. A gáztörvények alkalmazásával tudjanak egyszerű számításos feladatot megoldani;  ismerjék az állapotegyenlet részecskeszámmal kifejezett alakját, tudják azt alkalmazni egyszerű feladatok megoldására;  tudják értelmezni a részecskemodell alapján az ideális gázt és annak belső energiáját;  tudják megfogalmazni és alkalmazni az I. főtételt az ideális gázok állapotváltozásainak energetikai vizsgálatánál;  ismerjék fel a halmazállapot-változások energiaviszonyainak tárgyalásánál, hogy a hőtan I. főtétele a természetben egyetemes jellegű: a testek minden hőtani folyamatára érvényes;  értsék a II. főtétel lényegét és annak molekuláris értelmezését. Ismerjék a főtétel energiatermelésben való fontos szerepét. A törvényszerűség alapján értsék meg, hogy másodfajú perpetuum mobile miért nem készíthető. A követelmények a 9. tanév végén megegyeznek az egyes fejezetek követelményeivel.

10. ÉVFOLYAM ELEKTROMOSSÁGTAN, OPTIKA, MAGFIZIKA, CSILLAGÁSZAT Célok, feladatok – A tanulók elektromosságtani és optikai ismereteinek, az általános iskolában tanultaknak a felelevenítése, elmélyítése, kiegészítése és rendszerezése. – A hétköznapi értelemben vett anyag jellemzése a nyugvó vagy áramló elektromos töltés segítségével. – Ismerkedés az anyag másik megjelenési formájának, az elektromágneses mezőnek a jellemzésével, kölcsönhatásaival. – Az elektromágnesség és az optika szoros kapcsolatának megismerése. – Tanulói jártasság kialakítása az elektromosságtani és optikai megfigyelések, kísérletek elvégzésében, a tapasztalatok feldolgozásában, értelmezésében. – Az elektromosságtani és az optikai ismeretek gyakorlati jelentőségének, széles körű felhasználhatóságának bemutatása.

185




I. Testek elektromos állapota, az elektromos mező

6

1

1

II. Az elektromos áram. Vezetési jelenségek

7

1

1

III. A mágneses mező. Az elektromágneses indukció

5

1

1

IV. Elektromágneses hullámok. Optika

5

1

1

V. Atomfizika. Csillagászat

4

1

1

Tartalék óra, év végi összefoglalás

-

–

-

73 (60,8%)

5(18,5%)

5 (18,5%)

Fejezetek


I. A testek elektromos állapota, az elektromos mező Célok és feladatok – A testek különféle elektromos állapotának (negatív vagy pozitív többlettöltés, megosztás, polarizáció) értelmezése kísérleti megfigyelések, valamint a tanulók általános iskolai és kémiai előismereteinek felhasználásával. – Annak tudatosítása, hogy az elektromos mező a részecske szerkezetű anyaggal egyenrangú anyagfajta, amelynek alapvető szerepe van az elektromos jelenségekben, kölcsönhatásokban. Ezért fontos az elektromos mező mennyiségi jellemzése. – A már ismert elektromos mennyiségekről (töltésmennyiség, feszültség) tanultak felelevenítése, pontosítása, bővítése, az energiafajták és megmaradási tételek (elektromos mező energiája, töltésmegmaradás) érvényességi határának kiterjesztése. Az elektromos mező konzervatív voltának tudatosítása. – Az analógiák megmutatása (gravitációs és elektromos mező törvényei; egyenesen arányos fizikai mennyiségek hányadosával új fizikai mennyiségek értelmezése) a tanulók gondolkodásának és emlékezőképességének fejlesztése érdekében. – A kísérleti megfigyelésre épülő induktív és a meglevő ismeretekre alapozó deduktív módszerek témához és a tanulókhoz igazodó megválasztásával bemutatni az elektromos mező néhány speciális típusát (pontszerű töltés környezetében, elektromos vezető belsejében és környezetében, síkkondenzátornál). – Egyszerű számításokkal gyakoroltatni, elmélyíteni az elektromos töltésre és mezőre vonatkozó ismereteket, köztük a szuperpozíció elvének alkalmazását is. – Minél több gyakorlati példával érzékeltetni az elektrosztatikában tanultak jelentőségét a természetben és a technikában (földelés, árnyékolás, villám, villámhárító, kondenzátorok, gyorsítók, balesetvédelem stb.)

186

Tartalom





II. Az elektromos áram, vezetési jelenségek Célok és feladatok – Közelebb hozni a fizikát a tanulókhoz az elektromosság tanítása közben megvalósítható sok kísérlet bemutatásával, értelmezésével és tanulói kísérletek, mérések lehetőségének biztosításával. – A kémiában tanultak erősítése azáltal, hogy utólag megmutatjuk a megértéshez szükséges fizikai alapokat. – Bővíteni a tanulóknak az anyag két fajtájával (a részecske szerkezetű és a mező) kapcsolatos tudását. – Annak tudatosítása, hogy az áramköri folyamatoknál is teljesül a töltés- és az energia-megmaradás törvénye. – A modellszerű gondolkodás erősítése a különböző vezetési típusok és a vezetők ellenállásának értelmezése kapcsán. – Konkrét esetekben megmutatni, és ezzel tudatosítani, hogy a modellek használatának, valamint a fizikai törvényeknek érvényességi határa van. – A tanulók önálló elektromos kísérletezésben való jártasságának fejlesztése. – A jelenségek értelmezésével, azok érzékszerveinkkel közvetlenül fel nem ismerhető okokkal történő magyarázatával fejleszteni a tanulók absztrakciós képességét, fantáziáját; gondolkodtató kérdésekkel és számításos feladatokkal logikus gondolkodásra nevelni és a tanultakat elmélyíteni.

187

– A tanult ismeretek széles körű gyakorlati szerepének és használhatóságának bemutatásával tudatosítani a fizika és általában a tudomány jelentőségét a társadalom, a gazdaság, a környezetvédelem területén és az egyén életében. – Történelmi korokhoz és társadalmi, gazdasági igényekhez kapcsolva bemutatni az elektromosságtani ismeretek fejlődését. Fejlesztési feladatok

Tartalom – Elektromos áram, áramirány, áramerősség és mérése. – Az áramkör részei, az áramforrás és a fogyasztó szerepe. A töltés- és az energia-megmaradás az áramkörben. Az ellenállás, mint a vezetőnek az elektromos tulajdonságú részecskék áramlását akadályozó tulajdonsága. – Ohm törvénye vezetőszakaszra. Az ellenállás mint a vezető egy tulajdonságát jellemző fizikai mennyiség értelmezése. – Vezetők ellenállását befolyásoló tényezők, a fajlagos ellenállás. – Az elektromos munka, teljesítmény és a hőhatás. – A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása.

A megmaradási törvények áramköri megnyilvánulásainak kvalitatív értelmezése. Elektromos mérőműszerek használatának, a mérési eredmények kiértékelésének gyakorlása. Törvények érvényességi határa. A tanult ismeretek egyszerű alkalmazása gyakorlatias problémák számításos megoldásában. A fizikai és kémiai ismeretek összehangolása. Az áramvezetés modellezése a különböző anyagokban. A modell szerepe, korlátai.

Követelmények A tanulók: – értsék az elektromos töltés és az elektromos mező kapcsolatát, szerepét az elektromos jelenségekben, kölcsönhatásokban, a töltés és az energia-megmaradás megnyilvánulását az áramkörökben; – tudják modellszerűen jellemezni a különféle vezetési típusokat; – ismerjék az áramkört jellemző alapvető fizikai mennyiségek (feszültség, áramerősség, ellenállás) értelmezését és mértékegységét; – tudják Ohm törvényét vezetőszakaszra és teljes áramkörre, ismerjék a vezető ellenállását befolyásoló tényezőket; – ismerjék a fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolását, azok törvényszerűségeit, tudjanak ezek alkalmazására egyszerű feladatokat megoldani; – tudjanak kapcsolási rajz alapján áramköröket összeállítani, ezekben készségszinten áramerősséget és feszültséget mérni; – tudják áramköri ismereteiket alkalmazni a mindennapi elektrotechnikai környezetük megértéséhez; – ismerjék az elektromossággal kapcsolatos veszélyeket, és tudatosan alkalmazzák a megfelelő biztonsági szabályokat – ismerjék a tanultakhoz kapcsolódó jelentősebb fizikusok nevét és szerepét (Volta, Ohm).

III. A mágneses mező, az elektromágneses indukció Célok és feladatok – A kísérletező, megfigyelő, logikai és absztrakciós képességek fejlesztése a kísérletek elvégzésével, elemzésével és a következtetések megfogalmazásával. – A mező fogalmának elmélyítése a mágneses mező vizsgálata, valamint a mágneses és elektromos mező kölcsönhatásának megismerése által. – Az elektromos és mágneses mező jellemzési módjainak összehasonlítása, az analógia lehetőségeinek kihasználása, az eltérések indoklása révén az összehasonlító, megkülönböztető, rendszerező képességek fejlesztése.

188

– Gyakorolni a részecske szerkezetű anyag és a mező, illetve a mező - mező kölcsönhatások matematikai jellemzését. – Az energia fogalom és az energia-megmaradás kiterjesztése (a mágneses mező energiája, Lenz törvénye). – Az energiatakarékosság jelentőségének megértése gazdasági és környezet-védelmi szempontból. – Az absztrakt fogalmak kapcsolatának erősítése a való világgal az elektromágnesesség sokrétű gyakorlati alkalmazásának bemutatásával és értelmezésével, a modellmódszer alkalmazásával, a kísérletek, szemléltető képek, tanulmányi kirándulások lehetőségeinek felhasználásával. – A fizikai felfedezések hatásának bemutatása az egyén életére és a társadalom fejlődésére. – A kiemelkedő fizikusok, mérnökök (közöttük a magyarok) munkásságának ismertetése, pozitív példájuk kiemelése. – Megismertetni a tanulókkal az elektromos rezgőkör felépítését és működését, rámutatni a mechanikai analógiára. Külön kiemelni a rezgés során történő energiaátalakulásokat. Szólni a lehetséges veszteségekről. Tartalom


– Az elektromos és mágneses alapjelenségek összehasonlítása, a mágneses mező. – A mágneses mező forgató hatása, mágneses indukcióvektor. – Mágneses indukcióvonalak és mágneses fluxus. – Egyenes vezető és tekercs mágneses mezője. – Földmágnesség. – Mágneses mező hatása áramvezetőre. Az elektromotor elve. Párhuzamos áramvezetők kölcsönhatása. – Mágneses mező hatása mozgó töltésre. A Lorentz-erő. – Mozgási indukció. Indukált feszültség és áram. Lenz törvénye. – Nyugalmi indukció, önindukció. – A mágneses mező energiája. – A transzformátor és jellemzői. – Elektromos energiaszállítás és balesetvédelem. – Elektromos „energiatermelés” és környezetvédelem. – Elektromos rezgőkör kísérleti bemutatása, az elektromágneses rezgés kvantitatív tárgyalása mechanikai analógia alapján. Thomson-formula. Csillapítatlan rezgések előállítása. – Rezgőkörök közötti csatolás.

Hasonlóságok és különbségek felismertetése, az elektromos és mágneses kölcsönhatások, az időben állandó elektromos és mágneses mező között. A tanultak mindennapi környezetben való megnyilvánulásainak felismerése. Lenz törvényének az energia-megmaradás kiterjesztéseként való értelmezése. A mágneses és elektromos mező kölcsönhatásának észrevétele. Magyar tudósok hozzájárulása az egyetemes tudomány és technika fejlődéséhez. A társadalom és az egyén felelőssége a tudomány és technika eredményeinek felhasználásában, az egészségvédelemben. Problémák felvetése, alternatív megoldások megvitatása. Az energia-megmaradás nyomon követésének lehetősége. Mechanikai analógia felhasználása a tananyag megértésében, megjegyzésében.


Követelmények A tanulók: – ismerjék és tudják alkalmazni a mágneses mező jellemzési módjait (a mágneses indukcióvektor és a mágneses indukcióvonalak segítségével); – tudják jellemezni az egyenes áramvezető és a tekercs mágneses mezőjét; – ismerjék a mágneses mező mozgó töltésre gyakorolt erőhatását (Lorentz-erő) és ennek gyakorlati jelentőségét (elektromotor, TV képcső, mozgó elektromos részecskék mágneses tárolása); – tudják a mozgási indukciót a Lorentz-erő következményeként értelmezni; – értsék az elektromos energia mozgási indukcióval történő ipari méretű „előállítását”; – ismerjék és értsék a váltakozó feszültség és áram legfontosabb jellemzőit valamint kapcsolatát;

189

– értsék, hogy a nyugalmi indukció (és ennek speciális esete az önindukció) a mágneses és elektromos mező kölcsönhatása; vegyék ebben is észre az energia-megmaradás megnyilvánulását (Lenz-törvény); – ismerjék a transzformátor működési elvét, legfontosabb törvényszerűségeit, gazdasági jelentőségét; – ismerjék az elektromágneses jelenségekkel kapcsolatos fizikai mennyiségeket, azok mértékegységeit, és tudjanak ezek felhasználásával, függvénytáblázat igénybevételével logikailag egyszerűbb feladatokat megoldani; – tudják miként lehet elektromágneses rezgéseket létrehozni; – lássák az analógiát a mechanikai rezgések és az elektromágneses rezgések között; – ismerjék a Thomson-képletet, és tudjanak egyszerű számításokat végezni alkalmazására; – ismerjék a rezgőkörök csatolásának jelenségét; – ismerjék a tanultakhoz kapcsolódó nevesebb külföldi és hazai fizikusok, mérnökök nevét és szerepét (Ampere, Faraday, Jedlik Ányos, Déri, Bláthy, Zipernowsky)

Eszközök – Az alapfelszerelésen túl: elektroszkópok, Van de Graaf generátor, magnetométer, motor és generátor modellek, katódsugárcső. – ELTASET elektromos demonstrációs készlet vagy Elektrovaria. – ELTASET elektromos tanulókísérleti készletek.

IV. Elektromágneses hullámok. Optika Célok és feladatok: – Megértetni a tanulókkal az elektromágneses hullámok keletkezésének fizikai alapjait: nemcsak változó mágneses mező hoz létre maga körül elektromos mezőt, hanem fordítva is igaz, változó elektromos mező körül mágneses mező keletkezik. – A mechanikai analógiát felhasználva megismertetni a tanulókkal az elektromágneses hullámok mennyiségi jellemzőit (hullámhossz, frekvencia, terjedési sebesség) és terjedési tulajdonságait. Külön hangsúlyozni, hogy a terjedési sebesség megegyezik a fénysebességgel, amely egyben a fizikai hatások terjedésének határsebessége is. – Megmutatni, hogy az antenna mint nyílt rezgőkör az elektromágneses hullámok forrása. – Kísérleti, gyakorlati tapasztalatok gyűjtése és megbeszélése az elektromágneses hullámok visszaverődésére, törésére, interferenciájára, elhajlására, transzverzális jellegére vonatkozóan. – Az elektromágneses hullámok teljes spektrumának áttekintése, kiemelve azok természetben való előfordulását, gyakorlati alkalmazásait. – A spektrum vizsgálatánál rámutatni, hogy növekvő frekvenciájú hullámoknak az anyaggal való – maradandó változást létrehozó – kölcsönhatása egyre erősebbé válik. Felhívni a figyelmet az elektromágneses hullámok fiziológiai hatásaira, veszélyeire és a védekezési módokra is, különösen a bőr és a szem védelmének fontosságára. Kapcsolatteremtés a biológiában tanultakkal. – Tudatosítani, hogy a látható fény az elektromágneses hullámok széles spektrumának egy viszonylag szűk tartománya. – A látható fény tulajdonságainak vizsgálatakor megmutatni a terjedés és a visszaverődés sajátosságait. – Külön megvizsgálni a teljes visszaverődés esetét és feltételét, kiemelve annak nagy jelentőségű gyakorlati alkalmazását (pl. száloptika). – Színfelbontás szemléltetése prizma és optikai rács segítségével, a spektroszkópia gyakorlati jelentőségének ismertetése. – Feleleveníteni a korábban tanult optikai eszközök képalkotását, a kép geometriai megszerkesztését. A képalkotásokat kvantitatív módon vizsgálni a leképezési törvény alapján. Rámutatni a törvény érvényesülésének közelítő jellegére, annak határaira (leképezési hibák). – Ráirányítani a figyelmet a fény és a fénytani eszközök jelentőségére a világ megismerésének folyamatában.

190

Tartalom – Emlékeztető: a mechanikai hullámok fajtái, terjedési tulajdonságaik. – Az elektromágneses hullámok előállítása nyitott rezgőkörrel. Az elektromágneses hullámok terjedésének mechanizmusa. – Az elektromágneses hullámok hullámhossz szerinti csoportosítása, teljes elektromágneses spektrum. – Az elektromágneses hullámok gyakorlati alkalmazásai (rádióhullámok, mikrohullámok, infrasugárzás, látható fény, UV-tartomány, röntgensugárzás, gamma-sugárzás). Hullámhossz és frekvencia közötti kvantitatív kapcsolat alkalmazása egyszerű feladatokban. – A látható fény mint a teljes elektromágneses spektrum meghatározott frekvenciatartománya. – A fény tulajdonságainak vizsgálata a hullámokról tanultak alapján. – A fény terjedési sebessége. – A visszaverődés és a törés törvényei. SnelliusDescartes törvény, a törésmutató. – A törési törvény alkalmazása prizmára és planparalel lemezre. – A teljes visszaverődés és gyakorlati alkalmazásai. – Fényelhajlás, interferencia, optikai rés és rács. – A fény polarizációja. – A fehér fény felbontása prizmával, ráccsal. Gyakorlati alkalmazások (spektroszkópia). A színkeverés lehetőségei, kiegészítő színek. – Emlékeztető az egyszerű optikai eszközök (tükrök, lencsék) képalkotásáról és a képszerkesztésekről nevezetes sugármenetek alapján. – A leképzési törvény levezetése és a törvény alkalmazása. – Optikai eszközök alkalmazása a gyakorlatban (egyszerű nagyító, tükrös és lencsés távcső, mikroszkóp).

Fejlesztési feladatok Az elmélet és a kísérlet szerepe a természet megismerésében. A mechanikai és elektromágneses hullámok összehasonlítása, a lényeglátás fejlesztése. Hasonlóságok és eltérések az elektromágneses spektrum egyes tartományai között. A tudomány, a technika és a társadalmi igények közötti kölcsönhatás. Korábbi fogalmak alkalmazása új körülmények között. A hullámok töréséről tanultak matematikai elmélyítése: A törési törvény különböző matematikai megfogalmazásainak megismerése és alkalmazása a fény törésére és teljes visszaverődésére egyszerű számításos feladatoknál. A fényhullámok mennyiségi vizsgálatára vonatkozó olyan eljárás megismerése, amelyet az anyag kettős természetének igazolásánál is felhasználhatunk. A fizikai megismerés eredményeinek széles körű alkalmazhatósága.


Követelmény A tanulók: – ismerjék a változó mágneses és elektromos mező kölcsönös indukáló képességét, mint az elektromágneses mezők közeg nélküli tovaterjedésének legszükségesebb feltételét; 191

– kvalitatív módon értsék az elektromágneses hullámok keletkezését és tovaterjedését; – ismerjék az elektromágneses hullámok legfontosabb tulajdonságait, tudjanak frekvenciából hullámhosszat (és fordítva) számítani; – tudják, hogy a látható fény a teljes elektromágneses spektrum egy szűk tartománya, melynek forrása a természetben legtöbbször az izzó anyag; – emlékezzenek a mechanikai hullámoknál tanult törvényszerűségekre, és vegyék észre, hogy a fényre is ugyanezek a törvények teljesülnek; – tudjanak egyszerű numerikus feladatokat megoldani a fényvisszaverődés, fénytörés kvantitatív törvényeinek alkalmazására; – értsék, hogyan lehet az optikai rácson történő fényelhajlás alapján fényhullámhosszat mérni; – ismerjék, hogy a különböző színű fények milyen fizikai mennyiséggel jellemezhetők, ismerjék a látható fény hullámhosszhatárait; a színfelbontás jelenségét és jelentőségét az anyagvizsgálatban; – a leképezés geometriai modellje alapján értsék a valódi és látszólagos kép keletkezésének lényegét, és tudják alkalmazni a leképzési törvényt egyszerű numerikus feladatokban; – ismerjék a tükrök lencsék néhány gyakorlati alkalmazását; – ismerjék a tanultakhoz kapcsolódó jelentősebb fizikusok nevét és tudománytörténeti szerepét (Maxwell, Hertz, Huygens).

V. Atomfizika Csillagászat Célok és feladatok  Az atom legfontosabb fizikai tulajdonságainak megismerése. Kísérleti módszerek tárgyalása. Az atommag belső szerkezetének feltárása.  Az alapvető nukleáris kölcsönhatás és annak legfontosabb tulajdonságainak megismerése.  Megismerni a magenergia felszabadításának elvi lehetőségeit, és sorba venni azoknak a természetben előforduló megvalósulásait, mesterséges előállításait.  A radioaktív sugárzások mibenlétének, tulajdonságainak megismerése. A legfontosabb fogalmak és törvényszerűségek tárgyalása.  A sugárzás biológiai hatásának bemutatása, a sugárdózisok megismerése, mellyel elősegíthetjük az alapvető sugárvédelmi ismeretek megértését, a sugárzással szembeni alaptalan félelmek eloszlatását, a nukleáris események, döntések objektív megítélését.  A nukleáris energiatermelés sajátosságainak bemutatása. A nukleáris biztonság feltételeinek taglalása. Alternatív energiahordozók és az atomenergia összehasonlítása, előnyök és hátrányok ütköztetése.  A nukleáris technika széles körű alkalmazásának bemutatásával igazolni, hogy megfelelően magas szintű tudással, technikával ma már biztonsággal és haszonnal alkalmazható az atommagtechnika.  A Naprendszerünk keletkezésének és felépítésének megismerésével, a csillagrendszerek tárgyalásával megmutatni helyünket a világegyetemben.  A csillagok keletkezésének és fejlődésének tárgyalásával rámutatni a belátható anyagi világ egységére: mely szerint ugyanolyan fizikai törvények irányítják a kozmikus jelenségeket is, mint amilyeneket a fizika tudományának fejlődése során a földi körülmények között is megismertünk.  A kozmikus világmodellek bemutatásával itt is megmutatni a modellalkotás folyamatát és jelentőségét.  A kozmikus fizika és a mikrofizika összehasonlításával anyagszerveződés szintjeinek áttekintése. Tartalom


– Az atommodellek. – Az atommag belső szerkezete.. – Radioaktív sugárzások, az atommagok radioaktív bomlása. A természetes radioaktív sugárzás fajtái és jellemzői. A radioaktív sugárzások eredete: az atommagok alfa-, béta-bomlása. Bomlási törvények, bomlási sorok. Föld belsejének melege és a radioaktivitás kapcsolata. Radioaktív sugárzások és az anyag kölcsön-

Egy új anyagszerveződési szint (az atommag belseje) megismertetése. Az atommag az anyagszerveződés mélyebb, szubatomi szintje egy új kölcsönhatással. Nukleáris kölcsönhatás specifikumai (nagy fajlagos energiasűrűség) új emberi viszonyulást, magasabb szintű tudást és globális felelősségérzetet követel a fennálló globális méretű veszélyek miatt. A magenergia felszabadulási módjainak megértése 192

Tartalom


hatása. A sugárzások biológiai hatásai. Sugárdózisok és dóziskorlátok A lakosságot érő sugárterhelés komponensei. A sugárvédelem alapjai. – Az atomenergia felszabadítása maghasadásos láncreakció útján. Az energianyereséggel járó maghasadás feltételei. Hasadásos láncreakció megvalósítása az atombombában és az atomreaktorban. Az atomerőművek felépítése és működése. Nukleáris energiatermelés biztonsága, előnyei és hátrányai. Az atomerőművek környezeti hatásai. Az emberi tevékenységek és természeti katasztrófák kockázata. – Atomenergia felszabadulása magfúzióval. Nukleáris technika alkalmazásairól Nukleáris mérőműszerek felépítése, működésük fizikai alapjai. A radioaktív izotópok alkalmazása a gyógyászatban, iparban, tudományos kutatásban. – Csillagászat: A Naprendszer kialakulása és felépítése. A csillagok keletkezése, fejlődése. Csillagcsoportosulások: galaktikák, galaxisok, csillaghalmazok. Helyünk a világmindenségben. A belátható világegyetem fontosabb paraméterei. A táguló világegyetem modell. Az univerzum keletkezése, fejlődése és lehetséges jövője. Nyitott kérdések (sötétanyag probléma, antigravitáció). A világmindenség anyagszerveződésének hierarchiája. A részecskefizika és a kozmikus fizika kapcsolata. Az űrkutatás múltja, jelene és jövője.

a cseppmodell felhasználásával. Kiemelni a nukleonokra is érvényes hullámjelleget. Radioaktív sugárzásokkal szembeni pozitív társadalmi attitűd kialakítása. A radioaktív sugárzások mibenlétének, legfontosabb sajátosságainak megismerése, a sugárvédelem alapjainak tárgyalása a sugárzásokkal szembeni objektív emberi viszonyulás alapjául szolgálhat. Az emberi tevékenység megengedhető kockázatainak elfogadása, ésszerű vállalása. A sugárzások determinisztikus és véletlenszerű biológiai hatásainak bemutatásával a kockázat fogalmának helyes értelmezése. A megengedhető kockázat ésszerű vállalása a mindennapos emberi tevékenység kockázatainak tükrében. A nukleáris energia felszabadításával kapcsolatos fizikatörténeti vonatkozások. Láncreakció felfedezésének és létrehozásának fizika- és kultúrtörténeti jelentőségét bemutatni, magyar vonatkozásokat kiemelni (Szilárd Leó, Teller Ede Wigner Jenő). A láncreakció megvalósításának történelmi körülményei. A tudomány felelősségének felvetése. A globális kérdések új gondolkodásmódot követelnek. A nukleáris energiatermelés összehasonlítása más alternatívákkal. Önálló, objektív véleményalkotás, döntéshozatal képességének fejlesztése. Globális felelősségérzet, a nemzetközi együttműködés fontosságának kihangsúlyozása. A fúziós energiatermelés megvalósításának lehetősége új távlatot nyit az energiagondok enyhítésére, de az új eljárások, új problémát szülhetnek (trícium kezelés stb.). Tudatosítani: Nincs kockázat nélküli energiatermelés. A nukleáris technika magas szintű tudással párosult alkalmazása az emberiség hasznát szolgálja. Világszemlélet kialakítása, formálása. Az anyagelvűség alapján világ anyagi egységének bemutatása az elemi részektől a galaxisokig. Az anyagszerveződés hierarchiájának bemutatása. A tudományos ismeretszerzés jellege: nincs lezárt ismeretkör a világmindenség megismerése inkább szakadatlan folyamatnak tekinthető mintsem végleges állapotnak.

Követelmények A tanulók: – ismerjék az atom felépítését;

193

– ismerjék a radioaktív sugárzások legfontosabb tulajdonságait és az anyagokkal való kölcsönhatásaikat: töltés, energia, áthatoló és ionizáló képesség; – tudják, miként keletkeznek egyes radioaktív sugárzásfajták az atommagok bomlása során; – ismerjék az elnyelt dózis, a dózisegyenérték fogalmát. Ismerjenek néhány dózisértéket (küszöbdózis, halálos dózis, lakosság évi átlagos sugárterhelése); – tudják, hogy mindenkit mindenkor ér a háttérsugárzásból származó sugárterhelés; – ismerjék a természetes háttérsugárzás eredetét, és összetevőinek nagyságrendjét; – legyenek tisztában azzal, hogy a természetben hol és milyen formában szabadul fel magenergia, ismerjék a csillagok energiatermelését; – tudják, hogy miként valósítható meg a szabályozatlan és a szabályozott maghasadásos láncreakció. Ismerjék az elmúlt század idevonatkozó legfontosabb fizikatörténeti eseményeit: a maghasadás felfedezésének, az első atommáglya megépítésének, az első atombomba felrobbantásának eseményeit és történelmi körülményeit; – ismerjék az eseményekben közreműködő magyar tudósok (Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő) tevékenységét és szerepét; – ismerjék az atomerőmű elvi felépítését és az erőműben lejátszódó energiaátalakítási folyamatokat; – tudjanak párhuzamot vonni az atomenergia és más energiahordozók felhasználása között: ismerjék az egyes energiatermelési módok előnyeit és hátrányait; – ismerjék a nukleáris technika gyógyászati, ipari és régészeti alkalmazásait; – tudjanak tájékozódni az univerzumban: ismerjék a Naprendszerünk kialakulásának történetét, legfontosabb adatait, a Tejútrendszerben elfoglalt helyünket, tudjanak más galaxisok létéréről, azok méretéről, távolságáról; – ismerjék a csillagok fejlődésének egyes fázisait, az univerzum keletkezésének és fejlődésének Big-bang elméletét, tudjanak az univerzum jövőjének lehetséges alakulásáról, a még nyitott kérdésekről (sötét anyag, antigravitáció); – ismerjék a világűrkutatás eddigi legfontosabb eredményeit és jelenlegi célkitűzéseit; – tudják objektíven kezelni és maguk számára feldolgozni a napjaink információáradatából (TV, rádió, sajtó, internet) származó tudományos (áltudományos) új ismereteket. A követelmények a 10. tanév végén megegyeznek az egyes fejezetek követelményeivel.

194

IX.7 KÉMIA A tantárgy óraterve 9. évfolyam Heti óraszám Évfolyamok óraszáma:

1 37

10. évfolyam 1 37

Célok és feladatok A szakközépiskolai kémia tantárgy tematikája lényegében ugyanaz, mint a gimnáziumé, a különbség a feldolgozás módjában van. A szakközépiskolában a kémia oktatásának az általános képzés és a szakképzés igényeinek megfelelő, hasznosítható tudást kell közvetíteni. A szakközépiskola 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezünk e folyamat során: részben alapozunk rá, részben megerősítjük a más szempontú megközelítéssel, és tovább fejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét, világképét és képességeit. A diákok ebben a korban már képesek az elvontabb fogalmak befogadására és igényük is van rá, ezért a megértés dominál a kémiatanulásában. Korábbi fizikai ismereteik és az általános kémia tudományos igényű tárgyalása a diákok korábbi szervetlen kémiai tudását is értelmezi, és olyan alapot ad a jelenségek megértéséhez, ami az élő rendszerekben lezajló bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja. A hétköznapi életből vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé. Alapozzuk meg a szakmai anyagismeret tantárgy keretében vizsgálandó anyagok ( fémek és nemfémek ) legfontosabb fizikai, kémiai tulajdonságait, előállításuk módszereit. A diákok anyagismerete középiskolai tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok), és ezek biológiai, társadalmi hatását. Tanári felügyelet mellett, leírás alapján önállóan készítenek össze és hajtanak végre, esetenként értelmeznek is kísérleteket. A molekulamodellek használata a kovalens és a másodrendű kémiai kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni a bonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet és nagyon szívesen végzik a gyerekek. A bonyolultabb molekulák modelljeinek elkészítése izgalmas kihívás számukra. A gyárlátogatások fontos szerepe az ipar és a mindennapi élet eddig ismeretlen vetületének bemutatása, a pályaorientáció előkészítése. Élmény és megerősítés a diákoknak, amikor a termelő üzem szakemberei az általuk ismert kémiai fogalmakkal írják le a gyártás folyamatát, a felmerülő problémákat, a környezeti gondokat. A tantárgyi koncentráció egymást erősítő hatása eredményeként a 10. évfolyam végére színvonalas szóbeli és írásbeli szövegalkotásra képesek. Ki kell használni, hogy ezeket a tevékenységeket szívesen és nagy hozzáértéssel végzik számítógép segítségével. A 14-16 éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra a gyerekek. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erős a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egyben lehetőség a szakközépiskolai környezeti nevelés érdekében a biológia, a földrajz és a fizika tárgyak

195

integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásaik tekintetében is. A kémiatanulás két éves folyamata során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely alapos ismétlés és gyakorlás után sikeres kémia érettségi vizsgára készíthet fel és amely ugyan meglehetősen sok kiegészítéssel, de lehetővé teszi az alaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes felsőfokú tanulmányok folytatását. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek Szerezzenek jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehetőségeket kiaknázva legyenek képesek előadás tartására, tanulmány megírására. A kísérletek megismétlése után, legyenek képesek új kísérleteket leírás alapján elvégezni. A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszintű gyakorlatot. Az elkészített modellek segítségével legyenek képesek értelmezni a molekulák szerkezetét, fizikai és kémiai sajátságait. Látniuk kell, hogy a környezeti problémák hátterében a tudományos-technikai fejlődés, az ipari, gazdasági, társadalmi folyamatok állnak, és kérdéses, hogy a társadalom meg tudjae oldani ezeket a gondokat a tudomány segítségével. Legyenek tudatában annak, hogy a lehetséges megoldások egy részének politikai, gazdasági ellenérdekeltségből eredő akadályai vannak. Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, és tanárok segítségével keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme. Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket és életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Legyen ezekről a kérdésekről saját véleményük. Tájékozottság az anyagról Az anyag részecsketermészetéről a tanulók rendelkezzenek a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként ismerjék a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat. Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerülő természetes és mesterséges eredetű tápanyagról. Legyen áttekintésük ezen anyagok szerepéről, értékéről, veszélyeiről. Legyenek tudatában a táplálkozás egészségmegőrző szerepével, ismerjék az egészséges táplálkozási szokásokat. Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és az egyéb tudatállapotot befolyásoló drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. Olyan formát kell találnunk ezen anyagok veszélyeinek, személyes és társadalmi hosszú távú következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatárolják magukat

196

ezen anyagok használatától. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait. Legyenek képesek a diákok saját környezetükben felismerni a káros anyagokat. Önállóan vagy megfelelő segítséggel előzzék meg és csökkentsék felhalmozódásukat. Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek Az idő alapvető tényező a természeti, technikai, társadalmi jelenségekben éppúgy, mint mindannyiunk személyes hétköznapjaiban. Lássák, hogy a kémiai folyamatok időbeli lefolyása különböző lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig).Tudják, hogy egyes kémiai folyamatok megfordíthatók. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek Legyen a diákoknak ismeretük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék és a kapcsolatukban érvényesülő törvények, szabályszerűségek tekintetében. Érteniük kell, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék meg kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. Belépő tevékenységek  Az általános iskola kémia kerettantervében szereplő ismeretek, tevékenységek, képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyek kapcsolódnak a szakközépiskolában szereplő tartalomhoz.  Ismeretek gyűjtése szakkönyvekből, folyóiratokból, a napi sajtóból és az elektronikus médiából.  A megfigyeléssel, méréssel és a szakirodalomból összegyűjtött információk összehasonlítása.  A világ kémiai hátterű aktuális eseményeinek, híreinek (pl. balesetek, katasztrófák, tudományos és technikai sikerek) rendszeres megbeszélése.  Az új eseményekről megjelenő hírek követése, összekapcsolása, összehasonlítása és értékelése.  Rendszerezést igénylő feladatok önálló elvégzése.  Információk megjelenítése vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok formájában, és ezek értelmezése, használata.  A verbális és a képi információk egymásba alakítása.  A számítástechnikai készségek és az elérhető programok adta lehetőségek alkalmazása a fenti tevékenységekben.  Segítséggel vagy önállóan szerkesztett, szemléltető eszközöket is alkalmazó előadás tartása az ismeretekről.  A magyarázatra szoruló egyszerű vagy összetettebb problémák felismerése, és ezek egy részének önálló magyarázata.  A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban.  A periódusos rendszer és az atomok elektronszerkezete közötti összefüggések, az atomok vegyértékelektron szerkezetének meghatározása a főcsoportokban. 197

 Következtetés a vegyértékelektronok számából az ion töltésszámára.  Egyszerű esetekben következtetés az anyag szerkezetéből tulajdonságára, tulajdonságából a szerkezetére.  Hogyan tükrözi az elemek elektronegativitása azok kémiai tulajdonságait.  Az ismert anyagok tulajdonságainak összehasonlítása a bennük lévő első- és másodrendű kötések alapján.  Az egyes anyagok besorolása tulajdonságaik alapján a megfelelő rácstípusba.  Az anyagot összetartó erők okozta energiaviszonyok megismerése, ezekből következtetés a lejátszódó folyamatokat kísérő energiaváltozásokra.  A reakcióhő felhasználása a sztöchiometriai számításokban.  Kísérletek, megfigyelések a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján.  A kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásainak megfelelő kezelése.  A kísérlet és a tanult ismeret összekapcsolása.  Egyszerű kémiai reakciók szerkesztése.  A megismert kémiai reakciók besorolása típusuk szerint, a besoroláshoz szükséges lényeges tulajdonságok ismerete.  A megismert vegyületek sav-bázis sajátságainak megállapítása.  Sav-bázis reakciók értelmezése Brönsted elmélete alapján.  Adott reakcióban az oxidáló- és redukálószer meghatározása.  Az elektrolízis során és a galvánelemekben végbemenő elektródfolyamatok azonosítása.  A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek alkalmazása.  Ismerje a legfontosabb nemfémes elemeket éa vegyületeiket, különös tekintettel a szakmájában alkalmazott anyagokra.  Tudja használni a képleteiket és tudja alkalmazni a legfontosabb reakcióikat.  Ismerje a fémek általános tulajdonságait és tudja a szakmájában alkalmazható legfontosabb fémek fizikai, kémiai tulajdonságait, előállítását és felhasználását.  A különböző szerves vegyületek besorolása a tanult szempontok szerint.  A vegyület szerkezeti képletében a jellegzetes funkciós csoport felismerése és besorolása a megfelelő vegyületcsaládba.  A nevezéktani szabályok használata.  A vegyület összegképlete alapján egyszerű esetben a konstitúciós izomerek felrajzolása. Molekulamodell készítése.  A szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátosságainak vizsgálata kísérletekkel.  A szerves vegyületek kémiai sajátosságainak megismerése (az adott vegyületcsoportra jellemző reakciók, a tanult sav-bázis és redoxi-átalakulások).  A tanult reakciótípusok (szubsztitúcó, addíció, polimerizáció stb. ) jellemzése.  Az egyenletszerkesztéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása a szerves kémiai reakciókban.  Mindennapi életünk során megjelenő szénhidrogének számbavétele.  A tanult vegyületek élettani hatásának, felhasználásának és előállításának megismerése.  A mindennapi életben gyakran előforduló, az egészségre ártalmas szerves anyagok megismerése.  Az élő rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik ismerete.  A tanult makromolekulás anyagok besorolása a vegyületek fajtáiba (szénhidrátok, fehérjék, nukleinsavak), jellegzetes építőköveik és a felépülés elvének megadása.  A környezetünkben előforduló műanyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználási lehetőségeik, esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján. 198

Előadás tartása az összegyűjtött és megszerkesztett információk alapján a kémiai szaknyelv szabatos használatával és az iskolában rendelkezésre álló audiovizuális eszközök alkalmazásával. A globális és a közvetlen környezetünkben megjelenő helyi környezeti problémák okainak, következményeinek feltárása.





Tananyag tartalma és követelményrendszere Általános kémia (9. évfolyam) Témakörök szerinti óraszámok: Bevezetés 1 óra Atomszerkezeti ismeretek 8 óra Kémiai kötések, anyagi halmazok 16 óra Kémiai reakciók 11 óra Értékelés 1 óra Összesen: 37 óra A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEINEK MEGFELELŐ TARTALOM

TÉMÁK 1.1 Atomszerkezet Atom Fogalmi szint

Elem

Értse Tudja alkalmazni Fogalmi szint

Elektronszerkezet

Értse Fogalmi szint

az atom alkotórészei (atommag, elektronfelhő), a legfontosabb elemi részecskék (elektron és nukleonok: proton, neutron) jelölésük, relatív töltésük, relatív tömegük; rendszám, tömegszám. az atom semlegességét. az elemi részecskék száma, a rendszám és a tömegszám közti kapcsolatot. az elem fogalma, jelölése (vegyjel; Berzelius), izotóp fogalma, radioaktív izotópok (Hevesy György, Curie házaspár), alkalmazásuk (pl. a gyógyászatban, a műszaki életben, a kormeghatározásban), relatív atomtömeg. atompálya, s-, p-, d- és f-atompálya, a Pauli-elv és a Hund-szabály kvalitatív ismerete, maximális elektronszám, alhéj és héj; energiaminimum elve, alapállapotú és gerjesztett atom, párosítatlan (pár nélküli) elektron, elektronpár; telített és telítetlen héj, alhéj; vegyértékelektron fogalma, atomtörzs, nemesgázszerkezet.

Értse, értelmezze Tudja A periódusos rendszer

Fogalmi szint Értse

az elemek csoportosítása (Mengyelejev), periódus és csoport, főcsoport és mellékcsoport. az egy főcsoportba tartozó elemek hasonlóságának elektronszerkezeti okát.

199

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEINEK MEGFELELŐ TARTALOM

TÉMÁK Tudja

Az atomok mérete


Az ionok

Elektronegativitás (EN)

Tudja összehasonlítani Fogalmi szint

az atomméret változásait a periódusos rendszer főcsoportjaiban. a periódusos rendszer azonos főcsoportjában lévő elemek atomsugarát. kation fogalma, anion fogalma.

Értse, értelmezze

a kationok képződését atomokból, az anionok képződését atomokból, elnevezésüket (-id).

Tudja

jelölni az elemek kationjait, és felírni képződési egyenletüket atomjaikból. jelölni az elemek anionjait, és felírni képződési egyenletüket atomjaikból. elektronegativitás fogalma (Pauling). az EN változását a periódusos rendszerben. összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy periódusba tartozó elemek EN-át, alkalmazni az EN-t a kötéstípusok eldöntésében.

Fogalmi szint Értse Tudja

1.2 Kémiai kötések Elsőrendű kémiai Fogalmi szint kötések Értelmezze Értse Tudja Másodrendű kémiai kötések


Értelmezze 1.3 Molekulák, összetett ionok Molekula Fogalmi szint A kovalens kötés

alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a periódusos rendszerben elfoglalt hely kapcsolatát az s- és p-mezőben, megállapítani a párosítatlan elektronok számát. az atommag és az atom méretviszonyai.

Fogalmi szint

ionkötés, kovalens kötés, fémes kötés. az ion- és a kovalens kötés kialakulását egy általa választott példán bemutatva. mindhárom kötés kialakulásának magyarázatát. a tanult ionokból megszerkeszteni ionvegyületek tapasztalati képletét. diszperziós kölcsönhatás, dipólus-dipólus kölcsönhatás, hidrogénkötés. a diszperziós kölcsönhatás és a dipólus-dipólus kölcsönhatás kialakulását, a hidrogénkötés kialakulásának feltételeit. a másodrendű kötések erőssége közti különbségeket. molekula fogalma, jelölése; kötő és nemkötő elektronpár. - és -kötés, egyszeres és többszörös kötés, kovalens vegyérték, kötési energia fogalma, mértékegysége, kötéspolaritás fogalma, datív kötés fogalma, delokalizált -kötés.

200


TÉMÁK Értse, értelmezze Tudja

A molekulák térszerkezete

Fogalmi szint Értelmezze

Tudja Összetett ionok


a - és a -kötés szimmetriáját, az egyszeres és a többszörös kötés jellemzőit, a delokalizált -kötést a benzol molekulája alapján. ábrázolni a kötő és nemkötő elektronpárokat a molekulákban, megállapítani a vegyértéket a molekulákban, megállapítani a kötéspolaritást az EN értékek alapján. elektronpár-taszítási elmélet, központi atom, ligandum, kötésszög, a molekula polaritása. egyszerű molekulák téralkatát (pl. H2O, NH3, CO2, SO2, SO3, CH4, CCl4, CH2O stb.), a molekula polaritását befolyásoló tényezőket (téralkat és kötéspolaritás). megállapítani a kötésszöget a szabályos molekulákban, megállapítani a molekulák polaritását. összetett ion fogalma. összetett ionok képződésének lehetőségeit: a) a NH4+ és a H3O+ szerkezetét, téralkatát, b) az oxosavakból levezethető összetett ionok (karbonát, hidrogén-karbonát, nitrát, foszfát, szulfát) származtatását és összegképletét.

Tudja 1.4 Anyagi halmazok Anyagi halmaz Fogalmi szint Tudja Állapotjelzők

Fogalmi szint

Halmazállapotok, halmazállapotváltozások

Fogalmi szint Értse, értelmezze

anyagi halmaz fogalma, elem, vegyület, keverék, komponens, fázis. besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a komponensek száma, illetve a komponensek anyagi minősége (elem, vegyület) szerint. jelük, SI mértékegységük, standard nyomás és 25 °C („standardállapot”). gázhalmazállapot, Avogadro törvénye, folyadék halmazállapot, szilárd halmazállapot, amorf és kristályos állapot, halmazállapotváltozások. a gázhalmazállapot általános jellemzőit ideális gázokra (kölcsönhatás, diffúzió, összenyomhatóság), az Avogadro-törvényt, a folyadékok általános jellemzőit (kölcsönhatás, diffúzió, alak és összenyomhatatlanság), az amorf és a kristályos állapot jellemzőit, az olvadáspont és a rácstípus közti kapcsolatot, a másodrendű erők és a molekulatömeg szerepét a molekularácsos anyagok forráspontjának alakításában.

201


TÉMÁK

1.4.1 Egykomponensű anyagi rendszerek 1.4.1.1 Kristályrácsok – Ionrácsos kristályok – Atomrácsos kristályok

– Fémrácsos kristályok

– Molekularácsos kristályok

Tudja

adatok elemzésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti kötőerők kapcsolatát.

Fogalmi szint Tudja besorolni Fogalmi szint Értse, értelmezze Fogalmi szint Értse, értelmezze

rácsenergia. az elemeket és vegyületeket a megfelelő rácstípusba.

Fogalmi szint Értse, értelmezze Tudja értelmezni Fogalmi szint

a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. a fémrácsos anyagok jellemzőit.

Értse, értelmezze Tudja értelmezni

a molekularácsos anyagok jellemzőit.

1.4.1.2 Átmenet a Értelmezze kötés- és rácstípusok között 1.4.2 Többkomponensű rendszerek 1.4.2.1 Csoporto- Fogalmi szint sítás Értse 1.4.2.2 Diszperz rendszerek

a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. az ionrácsos anyagok fizikai jellemzőit. a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő. a gyémánt rácsának szerkezetét, az atomrácsos anyagok jellemzőit.

a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.

a grafit szerkezetét és fizikai tulajdonságait.

homogén, heterogén és kolloid rendszer.

Fogalmi szint

a többkomponensű rendszerek jellemzőit (a diszpergált részecske mérete). a diszperz rendszerek fajtái a komponensek halmazállapota szerint (köd, füst, hab, emulzió, szuszpenzió).

Tudjon értelmezni Tudja besorolni

egyszerű kísérleteket. a kísérletek során képződő diszperz rendszereket a megfelelő típusba.

202


TÉMÁK 1.4.2.3 Kolloid rendszerek

Fogalmi szint

a vizes alapú kolloidok fajtái (asszociációs és makromolekulás kolloid), Zsigmondy Richárd, a vizes alapú kolloidok csoportosítása a részecskék között fellépő kölcsönhatás alapján: szolok és gélek, adszorpció és deszorpció, fajlagos felület.

Értse, értelmezze Tudjon 1.4.2.4 Homogén rendszerek

Tudja Fogalmi szint

példákat mondani kolloid rendszerekre a hétköznapi életből. elegy, oldat.

Értse – Oldatok

Fogalmi szint

Értelmezze

Tudja Tudjon Tudja Tudja IX.8 Egyéb használni 1.5 Kémiai átalakulások Kémiai reakció Fogalmi szint Értse Képlet

Tudja jelölni Fogalmi szint

Tudja megadni Kémiai egyenlet

Fogalmi szint Értse, értelmezze

Tudja

oldószer és oldott anyag, oldhatóság fogalma, telített oldat fogalma, az oldhatóság hőmérsékletfüggése, gázok oldhatóságának hőmérsékletfüggése, anyagok exoterm és endoterm oldódása. az oldhatóság kapcsolatát az anyagi minőséggel, ionkristályok oldódásának mechanizmusát, az exoterm és az endoterm oldódás tapasztalatait. alkalmazni a „hasonló hasonlót old” elvet, jelölni az ionvegyületek oldódását egyenlettel. elemezni az oldhatósági grafikonokat, használni oldhatósági táblázatokat. az anyagszerkezetről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. kémiai reakció fogalma, aktiválási energia. a kémiai reakciók létrejöttének feltételeit (ütközés, hatásos ütközés). az aktiválási energiát az energiadiagramon. összegképlet fogalma és fajtái (tapasztalati és molekulaképlet), szerkezeti képlet fogalma és fajtái (elektronképlet, konstitúciós képlet stb.). a tanult vegyületek tapasztalati képletét, illetve molekulaképletét. sztöchiometriai egyenlet, tömegmegmaradás törvénye, ionegyenlet, töltésmegmaradás elve. a kémiai egyenlet minőségi és mennyiségi jelentéseit, az egyszerű sztöchiometriai egyenletek írásának alapelveit, az egyszerű ionegyenletek írásának alapelveit. az egyszerű sztöchiometriai egyenletek rendezését.

203


TÉMÁK 1.5.1 Termokémia 1.5.1.1 A folyamatok energiaviszonyai

1.5.1.2 Reakcióhő


Tudja ábrázolni Fogalmi szint Értse Tudja

1.5.2 Reakciókinetika 1.5.2.1 Reakciósebesség

Fogalmi szint

endoterm és exoterm folyamat, energiadiagram. a halmazállapot-változást, az oldódást és a kémiai reakciókat kísérő energiaváltozások exoterm vagy endoterm jellegét. energiadiagramon a folyamatok energiaviszonyait. reakcióhő fogalma, jelölése (rH), mértékegysége, előjele; képződéshő fogalma, jelölése, mértékegysége; Hess tétele. a reakcióhő kiszámításának módját a képződéshőadatok alapján. ábrázolni a reakcióhőt energiadiagramon.

a reakciók csoportosítása sebességük szerint, a koncentráció változtatásának hatása a reakciósebességre (homogén reakció esetében), a hőmérséklet-változtatás hatása a reakciósebességre.

Értelmezze

1.5.2.2 Katalízis

1.5.3 Egyensúly 1.5.3.1 Megfordítható reakciók 1.5.3.2 Egyensúly

Tudja elemezni Fogalmi szint Értelmezze Tudja ábrázolni

a reakciósebességgel és a katalízissel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. katalizátor fogalma. a katalizátor hatását. a reakció energiaviszonyait katalizátor nélkül és katalizátor alkalmazása esetén.

Értse

a megfordítható folyamat lényegét.

Fogalmi szint

dinamikus egyensúly, kiindulási és egyensúlyi koncentráció, a kémiai egyensúly törvénye (a tömeghatás törvénye), az egyensúlyi állandó (Kc), kémiai egyensúlyok, a legkisebb kényszer elve (Le Chatelier-elv). a dinamikus egyensúly kialakulását, az egyensúlyi állandó és a sztöchiometriai egyenlet, valamint az egyensúlyi koncentrációk kapcsolatát, az egyensúly megzavarásának lehetőségeit (c, p, T), a legkisebb kényszer elvét a N2 + 3 H2 2 NH3 és a H2(g) + I2(g) 2 HI(g) reakción, a katalizátor és az egyensúlyi folyamatok kapcsolatát. felírni a tömeghatás törvényét az egyensúlyi folyamatra megadott reakcióegyenlet alapján.

Értelmezze

Tudja

204


TÉMÁK 1.5.4 A kémiai reakciók típusai 1.5.4.1 Sav–bázis reakciók

Fogalmi szint Értse, értelmezze Tudja felismerni

– A vizes oldatok kémhatása

Tudja értelmezni Fogalmi szint Értelmezze

Tudja

– Sav–bázis indikátorok

Fogalmi szint Tudjon értelmezni Tudja megadni

– Közömbösítés


Tudjon jelölni

– Sók hidrolízise

Értelmezze Tudja

1.5.4.2 Elektronátmenettel járó

Fogalmi szint

sav és bázis fogalma Arrhenius szerint, értékűség, Brönsted-sav, Brönsted-bázis, amfotéria, sav- és báziserősség. a Brönsted-féle sav–bázis párokat, a víz amfotériáját, kvalitatíve a sav- és báziserősséget. a Brönsted-féle sav–bázis párokat a tanult egyértékű savak, illetve bázisok, valamint az NH4+, a CO32– és a víz reakciójában.

a víz autoprotolízise, a pH definíciója, a vízionszorzat és értéke, savas, lúgos és semleges kémhatás. az autoprotolízis egyenletét, kvalitatíve a savas, lúgos és semleges kémhatást, kvalitatíve a pH-t (25 °C-ra vonatkoztatva), a sav- és lúgoldatok kerek egész számú pH-értékének kapcsolatát az oldat oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációjával. megállapítani adott oldat kémhatását (savasság, lúgosság, annak mértéke), összehasonlítani oldatok kémhatását a pH értékük alapján, megbecsülni a savés lúgoldat hígításakor, töményítésekor bekövetkező pH-változás irányát. univerzál indikátor és pH-papír, fenolftalein, lakmusz. egyszerű kémcsőkísérleteket a kémhatás vizsgálatával kapcsolatban (univerzál indikátor és pH papír használatával). a tanult indikátorok várható színét a különböző kémhatású oldatokban. a közömbösítés lényegét ionegyenlettel, a fém-oxidok és savoldatok reakcióit, a nemfém-oxidok és lúgoldatok reakcióit. lúg- és savoldatok, fém-oxidok és savoldatok, nemfém-oxidok és lúgoldatok közötti reakciót sztöchiometriai egyenlettel. a hidrolízist az NH4Cl és a Na2CO3 példáján.

oxidáció és redukció fogalma, oxidáló- és redukálószer fogalma, oxidációs szám fogalma. 205


TÉMÁK reakciók

Értelmezze Értse Tudja

1.5.4.3 Egyéb, vizes oldatban végbemenő kémiai reakciók

1.5.4.4 Egyéb reakciók

1.5.5 Elektrokémia 1.5.5.1 Galvánelem

Tudjon elemezni Fogalmi szint Értelmezze

az oxidációt és a redukciót, valamint az oxidálószer és redukálószer fogalmát konkrét példa alapján. az oxidációs szám kiszámításának szabályait. értelmezni az oxidációt és redukciót, valamint az oxidáló- és redukálószer fogalmát tanult vagy megadott szervetlen kémiai reakciókban, kiszámítani az oxidációs számokat molekulákban, összetett ionokban, megállapítani az oxidáció és redukció folyamatát, valamint az oxidálószert és redukálószert oxidációsszám-változás alapján. egyszerű kísérleteket a redoxireakciókkal kapcsolatban. csapadék, gázfejlődés. a csapadékképződési reakciókat és a gázfejlődési reakciókat konkrét példán.

Tudja felírni

a csapadékképződési és a gázfejlődéssel járó reakciók sztöchiometrai egyenleteit.

Tudjon elemezni Fogalmi szint Tudja besorolni

vizes oldatban lezajló különböző kémiai reakciókkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. egyesülés, bomlás, disszociáció. a tanult kémiai reakciókat a megfelelő reakciótípusba.

Fogalmi szint

a galváncella felépítése, elektród, anód és katód, elektromotoros erő fogalma, jele, mértékegysége, standardpotenciál, jele, mértékegysége, a standard hidrogénelektród, jelölése, standard fémelektród, jelölése. a Daniell-elemet.

Jelölje Értelmezze és jelölje Értse Tudja jelölni

az anódon és a katódon lejátszódó folyamatokat a Daniell-elemben. az elektromotoros erő és a standardpotenciálok kapcsolatát, a standard fémelektród felépítését, a galvánelemek környezetvédelmi vonatkozásait. egyszerű galvánelem felépítését, a pólusok és az elektródfolyamatok kémiai egyenletének, illetve a folyamat bruttó egyenletének felírásával.

206


TÉMÁK

1.5.5.2 Elektrolízis

Tudjon értelmezni Tudja megbecsülni Fogalmi szint Értse

Tudja jelölni

1.5.5.3 Az elektrolízis mennyiségi viszonyai 1.5.5.4 Egyéb

a redoxireakciók irányát a standardpotenciálok összehasonlítása alapján. elektrolízis fogalma, pólusok az elektrolizáló cellában, olvadékelektrolízis, vizes oldat elektrolízise. az elektrolizáló cella felépítését, az anód- és katódfolyamatot az elektrolizáló cellában, az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel történő) elektrolízis folyamatait a sósav, illetve az általa választott vizes oldat elektrolízise esetében. egyenlettel az elektrolízis anód- és katódfolyamatát megadott végtermékek esetében.

Tudja megállapítani Fogalmi szint

Faraday I. és II. törvénye.

Értelmezze Tudja használni

az elektrolízis mennyiségi törvényeit. a kémiai reakciókról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Szerves kémia (10. évfolyam) Témakörök szerinti óraszámok: Bevezetés a szerves kémiába 3 óra A szénhidrogének 13 óra Egy funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek20 óra Értékelés 1 óra Összesen: 37 óra

TÉMÁK


3.1 A szerves vegyületek általános jellemzői Szerves anyag Fogalmi szint a szerves vegyületek külön tárgyalásának oka (vis vitalis elmélet, Wöhler), organogén elemek. Értse a szénatom molekulaképző sajátságait. A szerves moleFogalmi szint konstitúció, konfiguráció, konformáció. kulák szerkezete Értse Tudja megszerkeszteni molekulák konstitúciós képletét. Izoméria Fogalmi szint az izoméria fogalma, konstitúciós izoméria, térizo– Az izoméria méria (sztereoizoméria), geometriai (cisz-transz) típusai izomerek. Értse a cisz-transz izomériát a but-2-én példáján.

207


TÉMÁK Tudja Homológ sor Funkciós csoport A szerves vegyületek csoportosítása Tulajdonságok – Reakciótípusok

Fogalmi szint Tudja meghatározni Fogalmi szint Tudja felismerni Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

Tudja felismerni 3.2 Szénhidrogének 3.2.1 Alkánok, cikloalkánok (Paraffinok, cikloparaffinok) Alkán, cikloalkán Fogalmi szint (paraffin, cikloparaffin) – Nevezéktan Fogalmi szint Értse

– Izoméria – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Kémiai reakciók

Tudja elnevezni Értse Értse Fogalmi szint Értelmezze Tudja összehasonlítani Fogalmi szint

felírni adott molekulaképletű vegyületek konstitúciós izomerjeit. homológ sor fogalma. funkciós csoport fogalma, nevük, képletük. a tanult funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. csoportosítás funkciós csoport szerint, csoportosítás szénlánc szerint. az op.-ot, a fp.-ot és az oldhatóságot befolyásoló tényezőket. a -kötés szerepe, a funkciós csoportok szerepe, szubsztitúció, addíció, polimerizáció, polikondenzáció, elimináció. az egyenlet alapján, hogy a reakció melyik reakciótípusba tartozik.

Alkán és cikloalkán fogalma, általános összegképlet. az első tíz normális láncú alkán neve, az első négy cikloalkán neve, alkilcsoportok (normális láncú, izopropil) nevei, a szénatom rendűsége. az elágazó alkánok (cikloalkánok) elnevezésének elemi szabályait (leghosszabb szénlánc, sorszámozás). az egyszerűbb elágazó láncú alkánokat. a konstitúciós izoméria lehetőségeit. a tetraéderes szerkezetet a szénatom körül, a polaritásukat, rácstípusukat. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az olvadás- és forráspont változását a homológ sorban. bármely két, normális láncú alkán fp.-ját. éghetőség, robbanékonyság, szubsztitúció halogénekkel, hőbontás.

208


TÉMÁK Hasonlítsa össze Értelmezze Tudja – Előfordulás

Fogalmi szint Értelmezze

– Felhasználás


3.2.2 Alkének (olefinek) Alkén (olefin) – Nevezéktan – Izoméria

– Molekulaszerkezet – Tulajdonságok

Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja megadni Fogalmi szint Értse Tudja felismerni Értelmezze

alkén, olefin fogalma, általános összegképlet. a kettős kötés helye, mint új szabály az elnevezésnél, vinilcsoport. az egyszerűbb alkének szabályos nevét. konstitúciós izoméria, geometriai izoméria. az izomériát a butén példáján.


Fogalmi szint

dién fogalma.

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

Tudja

3.2.3 Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének 3.2.3.1 Diének

a reakciókészségüket, a metán klórozását, az etin és korom előállítását metánból. kísérlettel igazolni a reakciókészségüket, felírni tökéletes égésük egyenletét, felírni egyenlettel az egyszerűbb alkánok klórozását. földgáz, kőolaj, a kőolajfeldolgozás fontosabb frakciói, ólommentes benzin, környezetvédelmi vonatkozások. a kőolaj-feldolgozásának elvi alapjait, a frakciók összetételét, az oktánszámot. energiahordozók, oldószerek, szerves vegyületek (szintézisgáz, acetilén, korom, halogénezett és oxigéntartalmú szerves vegyületek) előállítása. a szintézisgáz előállítását.

a térbeli alkatot az etén példáján, az olefinek polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. az op. és fp. változását a homológ sorban. kormozó égés levegőn, addíció (halogén-, hidrogénhalogenid, vízaddíció, telítés), polimerizáció, monomer és polimer, a termék elnevezése. a reakciókészségüket, az etén példáján a brómos víz elszíntelenítését (reakcióegyenletekkel, a folyamatok körülményeinek jelölésével), az etén és a propén polimerizációját. értelmezni az olefinekkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket, felírni tökéletes égésük egyenletét. iparban kőolajból. az etén laboratóriumi előállításának egyenletét.

Értelmezze

– Előállítás

reakciókészségüket a telítetlen vegyületekkel.

209


TÉMÁK – Nevezéktan – Anyagszerkezet – Tulajdonságok – Felhasználás 3.2.3.2 Természetes poliének 3.2.4 Alkinok Alkin 3.2.4.1 Etin (acetilén) – Molekulaszerkezet – Fizikai tulajdonságok

Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Értelmezze

– Felhasználás 3.2.5 Aromás szénhidrogének – Nevezéktan 3.2.5.1 Benzol – Molekulaszerkezet – Tulajdonságok

– Előállítás – Élettani hatás 3.2.5.2 Toluol, sztirol

halmazállapot, szín (butadién, izoprén), addíció a butadién [1,2] és [1,4]-addícióját brómmal, a butadién és az izoprén [1,4]-polimerizációját. műgumi kaucsuk, gumi, ebonit, karotinoidok.

Fogalmi szint

alkin fogalma.

Értse

téralkatát, kötésszögeit, kötés- és molekulapolaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság (vízben, acetonban). az acetilén fizikai tulajdonságait demonstráló egyszerű kísérleteket. robbanékonyság, égés, addíció. a reakciókészségét, kormozó égésének okát, a tökéletes égését (egyenlettel), hidrogén-, HCl-, bróm-, vízaddícióját és körülményeit. az acetilén kémiai tulajdonságait demonstráló egyszerű kísérleteket. iparban metánból, laboratóriumban kalcium-karbidból (kísérlet, reakcióegyenlet). felhasználásával, jelentőségével kapcsolatos információkat.

Fogalmi szint Tudja értelmezni Fogalmi szint Értse, értelmezze

– Előállítás

buta-1,3-dién, izoprén. a konjugált kettős kötés fogalma (delokalizáció).

Tudja értelmezni Fogalmi szint Tudja értelmezni Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja Fogalmi szint Értelmezze Tudja összehasonlítani Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

aromás vegyület. hat delokalizált -elektron. a térszerkezetét, polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. kormozó égés, szubsztitúció. a reakciókészségét, a halogén-szubsztitúcióját, nitrálását (a reakciók körülményeivel). rákkeltő hatás. képletük, halmazállapotuk.

210


TÉMÁK – Felhasználás

Fogalmi szint

oldószer (toluol: benzol helyett is), műanyag (polisztirol: PS), származékaik: robbanószerek (pl. TNT).

3.2.5.3 Naftalin – Molekulaszerkezet – Tulajdonságok

Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse – Felhasználás Fogalmi szint 3.2.5.4 Egyéb Tudja a szénhidrogénekről tanultakat a mindennapi használni jelenségek, információk értelmezésében. 3.3 Halogéntartalmú szénhidrogének Elnevezés Fogalmi szint alkil-halogenid, szabályos elnevezés. Tudja a tanult szénhidrogénekből származtatott vegyületek elnevezését. Anyagszerkezet Értse polaritásukat. Tulajdonságok

Kémiai reakciók

Felhasználás

Környezetvédelmi vonatkozások Egyéb

Fogalmi szint Értse Tudja összehasonlítani Fogalmi szint Értelmezze Tudja elemezni Tudja Fogalmi szint

Fogalmi szint

a tanult vegyületek halmazállapota, oldékonysága.

polimerizáció (vinil-klorid).

oldószer (kloroform, szén-tetraklorid), hajtógáz, hűtőfolyadék (freon-12), tűzoltószer (széntetraklorid), műanyag (tetra-fluor-eténből teflon, vinil-kloridból PVC). mérgező hatás, ózonlyuk, savas eső.

Tudja a halogénezett szénhidrégekről tanultakat a használni mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 3.4 Oxigéntartalmú szerves vegyületek Egyszerű funkFogalmi szint hidroxil-, éter-, oxocsoport (karbonilcsoport). ciós csoportok Tudja felismerni a funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. Összetett funkFogalmi szint karboxil-, észtercsoport. ciós csoportok és Tudja a funkciós csoportokat a konstitúciós képletben. származtatásuk felismerni VegyületcsoporFogalmi szint alkohol, fenol, éter, aldehid, keton, észter és karbontok sav. Tudja csoportba sorolni az adott konstitúciójú vegyületeket. 3.4.1 Hidroxivegyületek

211


TÉMÁK 3.4.1.1 Alkoholok

– Nevezéktan


Tudja megállapítani Fogalmi szint Tudja

– Anyagszerkezet – Tulajdonságok

Értse Fogalmi szint Értse Tudja


Fogalmi szint

Értse

Tudja – Előfordulás – Élettani hatás – Előállítás

Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint

– Felhasználás

Értse, ismerje Tudja értelmezni

3.4.1.2 Fenolok 3.4.1.2.1 Fenol – Anyagszerkezet – Tulajdonságok – Kémiai reakciók

Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Értelmezze

– Élettani hatás – Felhasználás

Fogalmi szint Fogalmi szint

alkohol fogalma. a metanol, az etanol, a glikol és a glicerin értékűségét, rendűségét, az egyértékű, telített, nyílt láncú alkoholok általános képletét. a tanult vegyületek rendűségét, értékűségét. az elnevezés szabályai (alkil-alkohol, szabályos név), triviális nevek (faszesz, borszesz, glikol, glicerin). az egyszerűbb alkoholok elnevezését, a név alapján a konstitúció felírását. a polaritásukat. szín, szag, sűrűség, halmazállapot, oldhatóság (a tanult vegyületek esetében). a hidroxil-csoport és a szénlánc szerepét az op., a fp. és az oldhatóság meghatározásában. viszonyítani a különböző alkoholok op-ját, fp-ját a megfelelő moláris tömegű alkánokéhoz. sav–bázis sajátság, reakció nátriummal, reakció szerves és szervetlen savakkal (észterképzés), éterképzés, vízelimináció, égés, a primer és a szekunder alkoholok oxidációja. az etanol oldatának kémhatását, az alkoholok reakcióit az etanol példáján, az etanol és a propán-2-ol oxidációját. értelmezni az alkoholok oldhatóságával, kémiai tulajdonságaival kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. észterekben, kötötten. az etanol, a metanol mérgező hatása. a metanol (szintézisgázból), etanol (eténből, illetve erjesztéssel). az előállítási egyenleteket. az előfordulásukkal, előállításukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal (Alfred Nobel) kapcsolatos információkat. fenolok fogalma. karbolsav. polaritását, hidrogénkötésre való hajlamát. halmazállapot, szín, szag, oldhatóság. sav–bázis sajátság, sóképzés. a reakcióját vízzel, nátrium-hidroxiddal (a termékek elnevezésével). baktériumölő, mérgező. fertőtlenítő szer, műanyaggyártás.

212


TÉMÁK 3.4.2 Éterek – Nevezéktan – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Előállítás – Felhasználás 3.4.3 Oxovegyületek – Csoportosítás – Nevezéktan

Fogalmi szint Tudja elnevezni Értse Fogalmi szint

csoportnevek + éter.

Értelmezze

az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a dietil-éter példáján.

Tudja viszonyítani Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

Fogalmi szint Fogalmi szint Tudja




Tudja viszonyítani Fogalmi szint Értse

Tudja

– Előállítás – Felhasználás

Fogalmi szint Fogalmi szint

– Élettani hatás


oldhatóság, szag, halmazállapot a dietil-éter példáján.

a dietil-éter gyúlékonysága. szimmetrikus étereké. a dietil-éter előállítását etanolból, a reakció körülményeit. a dietil-éter felhasználása.

aldehidek (formilcsoport), ketonok (ketocsoport). szabályos név (alkanal, alkanon, csoportnevek + keton), triviális név (formaldehid, acetaldehid, aceton). a tanult triviális nevek szabályos elnevezésének megadását. az oxocsoport polaritását. halmazállapot, oldhatóság a tanult vegyületek esetében. redukciójuk alkohollá, oxidációjuk. a formaldehid, az acetaldehid és az aceton redukcióját, az oxidálhatóságuk közötti különbségeket (ezüsttükörpróba, Fehling-reakció). értelmezni az oxovegyületekkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket, felírni a redoxi sajátságokkal kapcsolatos egyenleteket az acetaldehid és az aceton példáján formaldehid (metanolból). formaldehid (tartósítás, műanyagipar), aceton (oldószer). formaldehid (sejtméreg, baktériumölő hatás), aceton (cukorbetegség, alkoholizmus).

3.4.4 Karbonsavak

213


TÉMÁK – Csoportosítás

Fogalmi szint

– Nevezéktan

Tudja Fogalmi szint


Tudja Értse Fogalmi szint Értse



3.4.4.1 Egyéb funkciós csoportot tartalmazó karbonsavak 3.4.4.3 A karbonsavak sói – Felhasználás 3.4.5 Észterek – Csoportosítás 3.4.5.1 Karbonsav-észterek – Nevezéktan – Tulajdonságok

– Kémiai reakció

a karboxilcsoport polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. a hidrogénkötés és a szénlánc szerepét az op., a fp., illetve az oldhatóság meghatározásában.

Fogalmi szint

sav–bázis jelleg, észterképződés az ecetsav reakcióját nátriummal, nátrium-hidroxiddal, nátrium-hidrogén-karbonáttal, az ecetsavnak a fenolhoz, illetve a hidrogén-kloridhoz viszonyított savi erősségét, az etanol és ecetsav egyensúlyi reakcióját. értelmezni a karbonsavakkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket. az ecetsav előállításának folyamatait. az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat. tejsav, borkősav, szalicilsav, citromsav, piroszőlősav, Szent-Györgyi Albert. az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat. elnevezésük, halmazállapotuk.

Értse

a szappan tisztító hatását.

Fogalmi szint

csoportosítás az alkohollal kapcsolódó sav típusa szerint.

Tudja Fogalmi szint

az egyszerűbb formiátok, acetátok elnevezését. halmazállapot, szag, oldhatóság (viaszok és gyümölcsészterek).

Tudja – Előállítás – Egyéb

csoportosítás értékűség és szénlánc szerint, a telített, nyílt szénláncú monokarbonsavak általános képlete. a tanult karbonsavakat csoportba sorolni. szabályos név, triviális név (hangyasav, ecetsav, palmitinsav, sztearinsav, oxálsav, olajsav, benzoesav), karboxilcsoport, acilcsoport, savmaradék, a hangyasav és az ecetsav acilcsoportjának, illetve savmaradékának neve.

Értse Tudja értelmezni Fogalmi szint Tudja alkalmazni


lúgos hidrolízis. az etil-acetát hidrolízisét.

214


TÉMÁK Tudja – Előállítás – Felhasználás – Zsírok, olajok (gliceridek)

Fogalmi szint Tudja értelmezni Fogalmi szint Értelmezze

értelmezni a karbonsav-észterekkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. savból és alkoholból. az előfordulásukkal, felhasználásukkal kapcsolatos információkat. zsír és olaj fogalma, általános szerkezet, halmazállapot, oldhatóság, hidrolízisük, biológiai jelentőségük. a zsírok, olajok lúgos hidrolízisét (elszappanosítás), a telítetlenség kimutatását.

Tudja felírni Fogalmi szint

nitroglicerin (robbanóanyag, gyógyszer), foszfátészterek (biológiai szerep), szulfátészterek (mosószer). Tudja az oxigéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a használni mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. 3.5 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.5.1 Aminok Fogalmi szint funkciós csoportjuk. – Csoportosítás Fogalmi szint Tudja – Elnevezés Fogalmi szint az elnevezés szabályai. Tudja a C1 –C3 aminok elnevezését. – Tulajdonságok Fogalmi szint Értelmezze Tudja összehasolítani – Kémiai reakciók Fogalmi szint sav–bázis sajátság. Értse a metil-amin reakcióját vízzel, hidrogén-kloriddal, a keletkezett só elnevezését. Tudja értelmezni 3.5.2 Aminosavak Fogalmi szint aminosav fogalma. – Példák Fogalmi szint glicin. – Csoportosítás Fogalmi szint csoportosítás az oldalláncok fajtái szerint. – Szerkezet Fogalmi szint az -aminosav általános szerkezete. Értelmezze az ikerionos szerkezetüket a glicin példáján. – Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapotuk. Értse a glicin op.-jának magyarázatát. Fogalmi szint amfotéria. Értelmezze a glicin sósavval, nátrium-hidroxiddal való reakcióját. Tudja megbecsülni – Előfordulás Fogalmi szint a fehérjékben, kötötten. 3.5.3 Savamidok Fogalmi szint funkciós csoport. – Elnevezés Fogalmi szint az elnevezés szabályai, triviális nevek (formamid, acetamid, karbamid). Tudja 3.4.5.2 Szervetlensav-észterek 3.4.5.3 Egyéb

215


TÉMÁK – Anyagszerkezet – Tulajdonságok

– Kémiai reakciók 3.5.4 Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek 3.5.4.1 Piridin – Tulajdonságok

– Jelentőség – Felhasználás 3.5.4.2 Pirimidin – Tulajdonságok – Jelentőség 3.5.4.3 Pirrol – Tulajdonság – Jelentőség 3.5.4.4 Imidazol – Tulajdonságok – Jelentőség 3.5.4.5 Purin – Jelentőség 3.5.5 Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok 3.5.6 Egyéb 3.6 Szénhidrátok Csoportosítás 3.6.1 Monoszacharidok

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse Tudja viszonyítani Fogalmi szint

delokalizált pi-elektronrendszer. a polaritásukat, a síkalkatú -vázat. halmazállapot. az op. halmazszerkezeti magyarázatát.

Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értse, értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint Fogalmi szint

konstitúció, aromás rendszer. a polaritását. szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.

Tudja használni

a nitrogéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. a szenvedélybetegségek) értelmezésében.

Fogalmi szint

mono-, di- és poliszacharidok.

sav–bázis sajátság. a reakcióját vízzel és hidrogén-kloriddal. vitamin, enzim, gyógyszer tartalmazza. alkohol denaturálására. konstitúció, aromás rendszer. a polaritását. a pirimidinszármazékok nukleotidalkotók. konstitúció, aromás rendszer.

porfinváz (klorofill, hemoglobin). konstitúció, aromás rendszer. amfotéria. amfoter sajátságát. fehérjealkotó (protonátvivő szerep). konstitúció, aromás rendszer. a purinszármazékok nukleotidalkotók. élettani, pszichikai hatásuk.

216


TÉMÁK – Összegképlet – Funkciós csoportok – Csoportosítás – Molekulaszerkezet – Izoméria – Tulajdonságok

Fogalmi szint Fogalmi szint Tudjon felismerni Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Tudja megállapítani Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

Tudja 3.6.1.1 Glicerinaldehid 3.6.1.2 1,3-dihidroxi-aceton 3.6.1.3 Ribóz és 2-dezoxi-ribóz 3.6.1.3 Glükóz (szőlőcukor) – Molekulaszerkezet – Tulajdonságok

– Előfordulás, jelentőség 3.6.1.4 Fruktóz (gyümölcscukor)

Fogalmi szint

csoportosítás oxocsoport szerint, csoportosítás szénatomszám szerint. nyílt láncú és gyűrűs konstitúció, glikozidos hidroxilcsoport. a gyűrűvé záródást.

halmazállapot, íz, vízoldhatóság. az op., az oldhatóság anyagszerkezeti magyarázatát. az aldózok redukáló hatása, a ketózok átizomerizálódása, karamellizálódás és elszenesítés. értelmezni a monoszacharidokkal kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. összegképlete, konstitúciója, jelentősége a szénhidrátok lebontásában és szintézisében.

Értse Fogalmi szint Fogalmi szint

összegképletük, a nukleotidok építőkövei.


a nyílt láncú és gyűrűs konstitúciójukat. összegképlet.

Értse

a molekula nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját.

Fogalmi szint Értelmezze Értse, értelmezze Fogalmi szint

szín, íz, halmazállapot, oldhatóság. a fizikai tulajdonságait. az ezüsttükörpróbát (reakcióegyenlettel is), a Fehlingpróbáját. vércukorszint (1 g/dm3), kötött állapotban a legelterjedtebb szénvegyület. összegképlet, előfordulás gyümölcsök nedvében, kötötten a répacukorban. a nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját, az izomerizációját szőlőcukorrá.


3.6.2 Diszacharidok – Származtatásuk

CnH2nOn (3  n  7). polihidroxi-oxovegyületek, gyűrűs formában étercsoport. monoszacharidot megadott konstitúció alapján.

Fogalmi szint Tudja felírni

monoszacharidokból, összegképletük.

217


TÉMÁK – Tulajdonságok


szín, halmazállapot, oldhatóság. a halmazállapot és vízoldhatóság magyarázatát, a redukáló sajátság feltételét. egyszerű kémcsőkísérleteket.

3.6.2.1 Maltóz

Tudjon értelmezni Fogalmi szint

3.6.2.2 Cellobióz

Fogalmi szint

3.6.2.3 Szacharóz (répacukor, nádcukor) – Szerkezet – Tulajdonságai

Fogalmi szint

összegképlete, alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, oldhatóság, redukáló hatás, előfordulás szabadon, illetve kötött állapotban (keményítő). összegképlete, alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, oldhatóság, redukáló hatás, előfordulás kötött állapoitban (cellulóz) összegképlete, alkotórészei.

Fogalmi szint Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

konstitúció. halmazállapot, íz, oldhatóság, nem redukáló. a redukáló hatás hiányának magyarázatát. táplálék, növények.

Fogalmi szint

általános képletük, származtatásuk.

– Jelentőség 3.6.3 Poliszacharidok – Tulajdonságok – Hidrolízisük 3.6.3.1 Cellulóz

3.6.3.2 Keményítő

3.6.4 Egyéb 3.7 Fehérjék Építőelemek Konstitúció

Tudjon Fogalmi szint Értse Fogalmi szint Értelmezze Tudja felírni Fogalmi szint Értse Fogalmi szint

Értse Tudja használni Fogalmi szint Fogalmi szint Értse

nem redukálók. a redukáló hatás hiányának magyarázatát. enzimes és savas. a hidrolízis termékeit. alkotórészei, számuk nagyságrendje, lánckonformáció, halmazállapot, oldhatóság, szerepe (vázpoliszacharid), felhasználás (textil- és papíripar). alkotórészei, számuk nagyságrendje, amilóz, amilopektin, lánckonformáció, halmazállapot, oldhatóság, élettani szerep (tartaléktápanyag), felhasználás (textil- és élelmiszeripar, ragasztógyártás). a kimutatását jóddal. a szénhidrátokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

-aminosavak. peptidkötés (Emil Fischer), primer struktúra (aminosav-szekvencia, Sanger). a dipeptid származtatását, a polipeptidlánc általános szerkezetének jelölését.

218


TÉMÁK Térszerkezet

Kimutatás, reakciók

Fogalmi szint Értelmezze Fogalmi szint Értelmezze Tudja

Jelentőség

Fogalmi szint

Egyéb

Tudja használni

3.8 Nukleinsavak Építőelemek Fogalmi szint Konstitúció Fogalmi szint Értse DNS, RNS

Fogalmi szint

A DNS kettős hélixe

Fogalmi szint

Egyéb 3.9 Műanyagok Csoportosítás 3.9.1 Természetes alapú műanyagok 3.9.2 Szintetikusan előállított műanyagok 3.9.2.1 Polimerizációs műanyagok

Tudja megállapítani Tudja használni

Fogalmi szint

Fogalmi szint

szekunder struktúra: -redő (fibroin), -hélix (keratin); tercier struktúra; fibrilláris és globuláris fehérjék. biuretpróba, xantoprotein-reakció, reverzibilis és irreverzibilis koaguláció. a kicsapódási reakciókat. értelmezni a fehérjékkel kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket. szerkezeti anyagok, enzimek, hormonok, immunanyagok, transzportmolekulák, mozgásért felelős fonalak, energiahordozók (végső energiatartalék). a fehérjékről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében. hidrolízisük termékei. a nukleotid szerkezete, a polinukleotidlánc kialakulása. az alkotórészek kapcsolódását egy nukleotidban (Sanger), a polinukleotidlánc sematikus jelölését. eltérés az alkotóelemek összetételében, a purin- és a pirimidinbázisok neve; eltérés a polinukleotidláncok számában, konformációjában; hidrogénkötések a láncban és a láncok között; különbség a biokémiai jelentőségben. összefüggés a bázisok számában, komplementer fogalma, Watson és Crick. a komplementerlánc bázissorrendjét. a nukleinsavakról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. a mutációk, a mutagén hatások) értelmezésében. eredet szerint (természetes, szintetikus, illetve szerves vagy szervetlen láncú), feldolgozás szerint (termoplasztikus, termoreaktív). gumi, ebonit.

Fogalmi szint

csoportosítás az előállítás módja szerint (polimerizációs, polikondenzációs).

Fogalmi szint

polietilén, polipropilén, teflon, PVC, polisztirol, műgumi, felhasználásuk.

Tudja felírni

219


TÉMÁK Fogalmi szint

szilikonok, fenoplasztok (bakelit), alapegységeik, felhasználásuk.

Fogalmi szint

savas eső, hulladékfelhalmozódás, hulladékégetés és újrahasznosítás, allergia.

Tudja használni 3.10 Energiagazdálkodás Hagyományos Fogalmi szint energiaforrások Értse

a műanyagokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

3.9.2.2 Polikondenzációs műanyagok 3.9.2.3 Környezetvédelmi szempontok 3.9.3. Egyéb

Megújuló energiaforrások

Tudja értelmezni

Alternatív energiaforrások Egyéb

Tudja értelmezni Tudja használni

kőszén, kőolaj, földgáz. az egyes energiaforrások használatának előnyeit és hátrányait. leírás alapján az adott energiaforrás (pl. nap-, szél-, vizi és geotermikus energia, biogáz) alkalmazását, előnyeit és hátrányait. leírás alapján az adott energiaforrás (pl. tüzelőanyag cella) alkalmazását, előnyeit és hátrányait. az energiagazdálkodásról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat. Ismerje az anyagok atomos szerkezetét. Számolja ki adott összegképletű anyag moláris tömegét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektronjainak számából az atomból keletkező ion töltésszámára. Ismerje a fontosabb elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét és tulajdonságait. Tudja a tanult molekulák szerkezetét, térbeli alakját, polaritását. Ismerje az anyagi halmazok jellemző sajátosságait. Tudja a megismert reakciók egyenletét rendezni. Ismerje fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxi- és a sav-bázis reakciókat. Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására. Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Értelmezzen egyszerű, kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat. A tanuló ismerje a szerves vegyületek elemi összetételét. Tudja a szerves vegyületek alaptípusait. Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Szerkesszen egyszerű szerves kémiai egyenleteket. Használja szakszerűen és balesetmentesen a háztartási vegyszereket. Értse, hogyan kell a szervesvegyipari termékeket környezet- és egészségvédő módon felhasználni. Értékelési módok 1. a) b) c)

Szóbeli egy téma vagy témakör átfogó ismertetése ismeretterjesztő kiselőadások problémamegoldó feladat 220

2. Írásos Diagnosztizáló - év eleji felmérés az általános iskolai tananyagból Szummatív - lezáró, összegző, témazáró dolgozatok, év végi felmérések a) számítási feladat b) tesztfeladat c) egyenlet kiegészítés, táblázatos és függvényelemző feladat d) esettanulmány Az értékelés főbb szempontjai       

a természettudományos gondolkodás elemeinek alkalmazása a feladatmegoldás során SI mértékegységek ismerete, szakszerű használata elemek, vegyületek tulajdonságainak, szerepének és jelentőségének felismerése a tanult, vagy megadott információk alapján hogyan tud mérési adatokból, táblázatokból, függvényekből következtetéseket levonni az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök, és más tantárgyi témakörök közötti kapcsolatok felismerése összetett kémiai, számítási és elméleti feladatok megoldása környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák értelmezése

Az értékelés 1-5 osztályozási skálán történik. A tanterv alkalmazásának feltételei A tanterv által feltételezett előzetes tudás, átlagos készségek és képességek az általános és középiskolában tanított kémia tantárgyban. Kémia szakos egyetemi végzettségű tanár. Tárgyi feltétel A kémia könyvtárhasználat.

tanításánál

használatos

oktató

kellékek,

médiaterem

elérhetőség,

Tankönyvek, segédanyagok  

KÉMIA 9. ÁLTALÁNOS KÉMIAI ISMERETEK– (MOZAIK KIADÓ) KÉMIA 10. SZERVES KÉMIAI ISMERETEK – (MOZAIK KIADÓ)

221

IX.9 FÖLDRAJZ A tanterv készítésénél figyelembe vett szempontok, amelyek egyben a legfőbb jövőbeli irányelvek a földrajztanításban: 1. A földrajzi - környezeti gondolkodásmód elsajátíttatása a tanulókkal: - ökológiai szemlélet; - evolúciós szemlélet; (földtörténeti, gazdaságtörténeti, társadalmi) - többszintű térszemlélet; (koncentrikusan mélyülő tér) - az ember és környezet viszonya 2. A modellekben való gondolkodás képességének kialakítása: - tipikus tájak jellemzése; - földrajzi övezetesség rendszere, a vízszintes és függőleges övezetesség kapcsolata; - általános természetföldrajzi alapozás; - általános társadalomföldrajzi és környezeti szintézis. 3. Az információhoz való hozzájutás képességének fokozatos, egymásra épülő rendszerben való kialakítás A földrajzi - környezeti szempontból hasznos képességek kialakítása: - tájékozódás térben, időben és folyamatokban; - oknyomozás; - prognosztizálás. 4. Környezeti nevelés, mint a személyiségfejlesztés eszköze 5. Realitásokon, konkrét tartalmon nyugvó kritikai képesség kialakítása 6. Tárgyalási képesség kialakítása elemzés, érvelés, ítéletalkotás, döntéshozatal -

tevékenységközpontú; kommunikációs képességfejlesztő; kooperatív és kreatív képességet fejlesztő.

Ismeretelméleti szempontok 1. A tantárgy híd a természettudományokat és a társadalomtudományokat közvetítő tantárgyak között. 2. Alapvető rendező elve a tér. 3. Egyszerre mutatja be a természeti és társadalmi evolúciót. 4. Számos természeti- és társadalomtudományi tárgy egyedüli képviselője a közoktatásban (geológia, geofizika, hidrológia, meteorológia, csillagászat, demográfia, urbanisztika, közgazdaságtan stb.)

222

Stratégiai szempontok  Kis létszámú nemzeteknek sokszorta többet kell tudniuk földrajzi környezetükről, hazájukról, kontinensükről.  A földrajzi és környezeti tartalom egybeforrt. Tartalmi szempontok 1. Nemzetközi szellemű nevelés (globális szemléletmód). 2. Az emberiségnek a jövőben olyan kihívásokkal kell szembenéznie, amelyek alapvetően a földrajzi környezeti problémákból indulnak ki. 3. Hon- és népismeret, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, környezeti nevelés. 9. évfolyam Oktatás szakmacsoportra Heti óraszám: 2 óra

Éves óraszám: 74 óra Kiegészítő tananyag helyi felhasználás, gyakorlás, ellenőrzés

Évközi összefoglalás

Összesen

4 7

1

12

27 9

2 1

29 10

1

9

5

74

Témakörök

Új anyag

A térkép Kozmikus környezetünk Geoszférák Természetföldrajzi övezetesség A természeti környezet és a társadalom összefüggései

14

8 55

14

223

Közgazdasági, elektronika-elektronika és informatika szakmacsoportra Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 37 óra Kiegészítő tananyag helyi felhasználás, gyakorlás, ellenőrzés


Összesen

1 4

1

6

12 5

2 1

14 5

1

6

5

37

Témakörök

Új anyag

A térkép Kozmikus környezetünk Geoszfárák Természetföldrajzi övezetesség A természeti környezet és a társadalom összefüggései

6

8 26

6

Célok és feladatok Korszerű, tudományosan megalapozott és rendezett természettudományi ismeretanyag és szemlélet nyújtása a Világegyetemről, a Földről, mint égitestről, a geoszférákról, a földrajzi környezet folyamatairól, összefüggéseiről annak rendszeréről és értelmezéséről. Épít a 7. 8. évfolyam tantárgyi előzményeire és koncentrikusan bővíti az ott szerzett ismereteket. Célja, hogy a tanulók tudják értelmezni munkájukban és mindennapi életükben alkalmazni az élettelen és élő természet folyamatainak, fejlődésének társadalomra gyakorolt hatásait, azok időbeli változásait. A tantárgy tudatosítsa a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, miközben jelentősen alakította és ma is alakítja környezetét. Feladatok: Az általános földrajz keretében a tanulók szerezzenek ismereteket a földrajzi környezet, a kőzetburok, a légkör, vízburok együttesről, a földrajzi övezetek jelenségeiről, folyamatairól, törvényszerűségekről és gazdasági vonzásokról. Nyújtson ismereteket a világ társadalmi - gazdasági, politikai arculatáról, népességéről, településeiről és annak természeti és társadalmi feltételeiről. Legyenek képesek a tanulók a környezeti események helyes értékelésére. Tudjanak mérlegelni az őket körülvevő információk tömegében. Általános fejlesztési követelmények Ismerjék a tanulók a Föld szféráihoz kapcsolódó természetföldrajzi jelenségeket, tényeket, fogalmakat, folyamatokat és összefüggéseket, s tudják ezeket fejlődésükben, változásukban bemutatni. Ismereteiket tudják felhasználni a Föld jellegzetes tájainak komplex jellemzésére, a zonalitás bizonyítására. Értsék meg, hogy a Föld egységes rendszer, amelynek bármelyik eleme károsodik, az ember élettere kerül veszélybe.

224

Tartalom: Térképészeti ismeretek Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza A természetföldrajzi övezetesség A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi - gazdasági életre Térképészeti alapismeretek Cél: A térbeli és időbeli tájékozódó képesség fejlesztése különféle méretarányú térképek alkalmazásával. Követelmény: A térképi alapismeretekre építve legyenek képesek szemléleti és logikai térképolvasásra, tematikus térképek összehasonlító elemzésére, űrfelvételek értelmezésére (északi irány meghatározása, a térkép tájolása, jelkulcs, keresőhálózat alkalmazása, magasságmeghatározás, helymeghatározás). Tartalom: - A földrajzi környezet ábrázolása: a térkép - A térképek fajtái méretarány és tartalom szerint - A műholdfelvételek. Időjárási térképek elemzése - Földrajzi felfedezők. Magyar világjárók Kozmikus környezetünk Cél: A tanulók természettudományos világképének formálása a Föld kialakulásának, a Világegyetemben elfoglalt helyének bemutatásával, a mozgásaiból adódó következmények elemzésével. A nap- és holdfogyatkozások kialakulásának, valamint a Hold fényváltozásának bemutatása. Követelmény: Legyenek helyes képzeteik a Világegyetemről és a Földről, mint az egész és a rész viszonyáról. Értsék meg és tudják egyszerűen megmagyarázni az égitestek egymás közötti kapcsolatait, mozgástípusait. Megfigyeléseik, tapasztalataikat tudják hasznosítani a témakörben.

Tartalom: - A Naprendszer - A Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a Világegyetemben. - A Föld mint égitest.

225

- A Föld a Naprendszerben. - A Föld mozgásai és azok következményei - Tájékozódás a földrajzi térben és időben - A napi és az évi időszámítás, a helyi- és a zónaidő számítása - Az űrkutatás a Föld szolgálatában - A mesterséges égitestek szerepe a Föld és a Naprendszer megismerésében - Az űrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben, a gazdaságban. A geoszférák földrajza Cél: Korszerű magyarázatot adni a kőzetburok kialakulására, jelenségeire, folyamataira, a lemeztektonikai elmélet segítségével, az ok-okozati összefüggések kiemelésével. Értsék a szilárd Föld, a légkör és a vízburok legfőbb folyamatait és ismerjék az emberi élettel, a termeléssel való kapcsolataikat. Ismerjék fel felelősségüket a felszín, a talaj-, a levegő-, a vízburok, és a bioszféra környezeti állapotában, ismerjék veszélyezettségük okait és a védelem lehetőségeit. Követelmény: Értsék meg, és tudják ábrákon magyarázni a geoszférák kialakulásának, a földfelszín fejlődésének, a kőzetek és ásványok keletkezésének folyamatát. Ismerjék fel és magyarázzák a víz körforgásának, az óceánok és tengerek mozgási - áramlási rendszerének, a folyó és jég felszínformálásának a tavak keletkezésének folyamatát, a víztisztítás szükségességét és lehetőségeit. Rendelkezzenek a tanulók ismeretekkel a légkörről. Értsék meg a levegő felmelegedésének, lehűlésének folyamatát, a felhő- és csapadékképződést, a ciklonok és anticiklonok keletkezését, a nagy földi légkörzést, a monszun kialakulását, a klímaváltozást és a levegőszennyezést. Tartalom: A kőzetburok földrajza: -

A Föld és a földi szférák kialakulása, fejlődése. A Föld gömbhéjas szerkezete és geofizikai jellemzői. A kőzetburok felépítése. A lemeztektonika alapja. A Föld nagyszerkezeti egységeinek kialakulása. A kőzetburokban lejátszódó folyamatainak kísérőjelenségei és részfolyamatai: vulkánosság, földrengés, gyűrődés, vetődés. A földtani szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának kapcsolata. Az ásványok és kőzetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk.

A víz földrajza: - A vízburok tagozódása, elhelyezkedése, víztípusai. - Az óceánok és tengerek földrajzi jellemzői. - A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai. - A tenger mozgásai.

226

- Az óceánok és tengerek jelentősége, természeti erőforrásai. - A szárazföld vizei: a felszíni és a felszín alatti vizek típusai, kapcsolatuk, felhasználásuk. - A szárazföldi jég - A vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem, veszélyeztetett régiók. A légkör földrajza: -

A légkör anyagi összetétele, szerkezete Az időjárási - éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok, időjárás-változások hatása a mindennapi életre. Az általános légkörzés Időszakosan változó szelek

A talaj földrajza: -

A talaj kialakulása, összetétele és szerkezete. A Föld jellemző talajfajtái. A talajok ökológiai szerepe, hasznosítása.

A Föld felszínformái: -

A belső és külső erők szerepe a felszín fejlődésében. A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, átalakulásuk.

A földi szférák környezeti problémái: -

Az éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek szennyezettsége, a gazdasági tevékenységek környezet-átalakító hatása

A természetföldrajzi övezetesség Cél: Bemutatni a természetföldrajzi tényezők kölcsönhatásának eredményét: a zonalitást. A földrajzi gondolkodás algoritmusának kialakulása. A talaj, az élővilág, a vízháztartás, a főbb felszínformáló folyamatok a gazdasági tevékenység összehasonlítása. Követelmény: A tanulók ismerjék a zonalitáshoz kapcsoló új fogalmak tartalmi jegyeit, és tudják a fogalmakat topográfiailag is kapcsolni az egyes zónákhoz. Tudják elvégezni a következő feladatokat: klímadiagram felismerése, tájakkal való azonosítása, tematikus térképek elemzése. A témakör feldolgozásakor alkalmazzák a kontinens-földrajzban szerzett ismereteiket. Tartalom: Éghajlati övezetesség -

A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása, jellemzőik.

227

Természetföldrajzi övezetesség: -

A forró, a mérsékelt, a hideg övezet és a tagolódásuk. A forró övezet (egyenlítői, átmeneti, térítői) Monszunvidékek A mérsékelt övezet (a valódi, a hideg és a meleg öv) A hideg övezet A hegyvidékek övezetessége A hegységek és lakóik

A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre Cél: A Föld eltérő természeti és társadalmi oldottságú térségeire jellemző népesedési folyamatok demográfiai jelenségek időbeli bemutatásával, következtetések megfogalmazásával. Az ember egyéniségének és alkotásainak tiszteletére nevelés, a másság elfogadása, más népek, kultúrák sajátos értékeinek megismertetésével. Követelmény: Ismerjék meg a tanulók a népességre és a településekre vonatkozó legfontosabb fogalmakat. Értsék meg a népesedési ciklus szakaszait, a fiatalodó és öregedő társadalmak tipikus korfáit. Indokolják a természeti adottságok és a népesség földrajzi eloszlásának összefüggéseit és tudják elmondani a főbb településtípusokat. Magyarázzák a népességmozgások különböző típusait. Lássák be a Föld eltartóképessége, a demográfiai robbanás és a növekvő fogyasztás közötti összefüggést. Használják a statisztikai adatokat, elemzések a tematikus térképeket, elemezzék a forrásanyagokat. Tartalom: -

A természeti és társadalmi környezet összetevői kölcsönhatásai A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre A megújuló erőforrások és az élelmiszertermelés éghajlattól függő övezetessége A Föld népessége A népesség összetétele A népesség eloszlásának területi különbségei A népesség térbeli mozgásai A népességváltozás mutatói Települések a Földön. A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezők A települések és a társadalmi-gazdasági folyamatok kölcsönhatásai A településtípusok és jellemzőik. A települések szerepkörének, szerkezetének és hálózatának átalakulási folyamatai A városodás és városiasodás.

228

A továbbhaladás feltételei: Tudjon a tanuló helymeghatározásokat végezni a térképen, a földgömbön. Legyen képes térképészeti, időszámítási feladatok megoldására. Ismerje a földi szférák legfontosabb folyamatait és ezek hatását a mindennapi életre. Tudjon példákat mondani a szférák környezetkárosító folyamataira. Ismerje a földrajzi övezetesség összetevőit. Támassza alá példákkal az ezekben érvényesülő kölcsönhatásokat. Értse a népesség eloszlását és a települések elhelyezkedését meghatározó legfontosabb tényezőket. Használja biztonsággal a térképet tájékozódásra és információszerzésre. Értékelési rendszer: -

Földrajzi folyamatok elemzése. Magyarázórajzok értékelése Diagramok elemzése, tájakkal való összevetése Videofilm képanyagához magyarázat fűzése Tematikus térképek elemzése Kiselőadás, gyűjtőmunka értékelése Szemléletes földrajzi leírás az övezetek tájairól

A taneszköz kiválasztásának elvei: -

tankönyv: A Födünk és környezetünk - Természet - földrajz + munkafüzet

A 9. évfolyam tankönyve egy tankönyvcsalád része, amely 7. osztálytól 10. osztályig megjelent. A könyvek ismeretanyaga szervesen egymásra épül. A legfontosabb fogalmak, összefüggések koncentrikusan bővülnek a magasabb évfolyamokon. Hangsúlyozzák a környezetvédelem szempontjait, valamint a humanizmus, a más népek tiszteletének értékeit. Építenek a más tárgyakkal való koncentrációra, felhasználják az ott szerzett ismereteket. -

Középiskolai atlasz Falitérképek Kőzet- és ásványgyűjtemény Diakép-sorozatok, vetítő, vetítővászon Írásvetítő Transzparenssorozatok Videofilmek Földgömbök Természetföldrajzi kislexikon Egyéb eszközök

229

10. évfolyam (11. nyelvi előkészítő osztályok) Az óraszám-változás miatt a 12.J-ben is.

Oktatás szakmacsoportra Heti óraszám: 2 óra Témakörök A világ változó társadalmigazdasági képe A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai

Éves óraszám: 74 óra Új anyag

Kiegészítő tananyag helyi felhasználás, gyakorlás, ellenőrzés


Összesen

23

2

25

25

2

27

1

11

5

74

11 10 58

11

Közgazdasági, elektronika-elektronika és informatika szakmacsoportra Heti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 37 óra Témakörök A világ változó társadalmigazdasági képe A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai

Új anyag



Összesen

12

1

13

12

1

13

1

6

3

37

5 5 29

5

Célok és feladatok: A korábbi évfolyamok követelményei alapján a kontinensekre, országcsoportokra és egyes országokra épített általánosságok. Ésszerű gazdálkodás, józan önmérséklet a fogyasztásban. A környezet pozitív és negatív példáival a tanulók, állásfoglalásra és cselekvésre késztetése. A komplex szemlélet fejlesztése, a társadalmi jelenségek, folyamatok változásukban, fejlődésükben történő bemutatásával. A Föld népességeltartó képessége, túlnépesedés, városiasodás, fogyó nyersanyagkészletek problémáinak bemutatása.

230

Általános fejlesztési követelmények Tudjanak következtetni egy-egy térség sajátosságaira, mennyiségi és minőségi jellemzőire a termelést meghatározó tényezők ismeretében. Legyenek képesek az összefüggések meglátására és új szituációban történő alkalmazásuk függvényében térségek - (régiók) jellemzésére. Értsék meg és tudják bizonyítani a természet és társadalom kölcsönhatását. Ismerjék fel és indokolják a nemzetközi munkamegosztás szükségességét, az együttműködési lehetőségeit. Bizonyítsák ismeretszerző képességük fejlődését: jártasságukat a tematikustérképek, statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok olvasásában. Legyenek jártasak a különféle források elemzésében, nyitottak a vizuális információhordozók "vételére", s tudják ezeket ismereteik bővítésére használni. Tartalom: A világ változó társadalmi-gazdasági képe. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok. A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai. A világ változó társadalmi-gazdasági képe Cél: A tanulók a jelenről alkotott reális világképének alakítása a világgazdaságról és annak fejlettségéről. Közgazdasági szemléletük fejlesztése a gazdasági kapcsolatok hagyományos formáinak példáival, a piacgazdaság keretei között kialakult szervezeti formák bemutatásával. Lehetőséget nyújtani arról, hogy értelmezzék saját társadalmi tapasztalataikat, s belőlük vonjanak le következtetéseket. Követelmény Ismerjék meg a tanulók a gazdasági fejlettség nemzetközi összehasonlításra alkalmas mutatóit; Értsék meg a nemzetközi tőke, a pénzügyi függőség, az adóság szerepét a gazdaságban; Alkalmazzák információforrásként a nemzetközi statisztikai adatokat, grafikonokat, diagramokat, tankönyvi ábrákat, újságcikkeket. Tartalom: -

A gazdasági élet szerkezetének átalakulása A világgazdaság jellemző folyamatai A piacgazdaság A multinacionális vállalatok szerepe A működőtőke és a pénz világa Az adósságválság

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Cél:

231

A világ legszegényebb és leggazdagabb térségeinek bemutatásával általánosságok bemutatása a különböző gazdasági pólusokról. A gazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazatainak szerkezeti és területi elrendeződése. A termelés és fogyasztás környezetre gyakorolt hatásának bemutatása. Követelmény: Ismerjék és alkalmazzák helyesen a tanulók a gazdasági ágazatok körébe tartozó általános fogalmakat, tudjanak előfordulásaikra példát mondani. Értsék meg a hagyományos iparágak fejlődésének és a modern gyáripar kialakulásának folyamatát. Lássák a különbséget a mezőgazdasági termelési módok között és az összefüggéseket a természeti adottságok és a termesztett növények között. Ismerjék a főbb gazdasági pólusok és Magyarország szerepét a világgazdasági folyamatokban. Tartalom: -

A gazdasági pólusok kialakulása és változó szerepük a világgazdaságban Észak-Amerika, Kelet- és Délkelet-Ázsia, az Európai Unió A közép-európai országok Magyarország A fejlődő országok. Általános problémák, eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban.

A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai Cél: A Földünk és környezetünk tantárgy szintézisének megteremtése új szempontok szerinti áttekintésével. A Föld egységes rendszerkénti működésének megértése. Jövőnk feltétele, hogy a tanulók igyekezzenek döntéseikben, munkájukban is ezt érvényre juttatni és ezt a szemléletet továbbadni. Követelmény: Értsék meg, hogy a termelés és a fogyasztás növekedésének hatása a környezeti állapot romlásában visszatükröződik. Alakítsanak ki véleményt a népesedés, az élelmezési gondok és az élet minőségének kapcsolatáról. Érzékeljék, hogy a fenntartható fejlődés és a mérsékelt fogyasztás megfelelő arányának kérdőjeleit. Tartalom: -

Az emberi tényező szerepe a gazdasági és társadalmi életben. A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag és energiaválság. Az urbanizáció környezeti következményei A különböző geoszférákat ért környezeti veszélyek összefüggései. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elvei, a megvalósítás korlátai.

232

A továbbhaladás lehetőségei: Tudja a tanuló jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait és ágazatait. Ismerje a világgazdasági pólusokat, a bennük érvényesülő integrációs folyamatokat és a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyenek ismereteik az egyes térségek, gazdasági régiók történelmi területi átrendeződéséről. Következtessen a globális veszélyek kialakulására. Értékelési rendszer: -

egy-egy téma összefüggő kifejtése szóban szakmai magyarázat, definíciók topográfiai felelet ábra, képelemzés, leírás tematikus térképek összehasonlító elemzése grafikonok és diagramok készítése. elemzése kontúr- és vaktérképek kitöltése napi sajtó, a tömegkommunikáció híreinek feldolgozása kirándulási tervek, túratervek készítése tesztek, feladatlapok megoldása pályázatok tanulmányi versenyek

A taneszköz-kiválasztás elvei: -

tankönyv: A Földünk és környezetünk c. tankönyv és a hozzá tartozó munkafüzet Középiskolai atlasz Falitérképek Írásvetítő Transzparenssorozatok Diaképek, diavetítő, gyöngyvászon Videofilmek, videomagnó, TV-készülék Statisztikai kiadványok Kiegészítő szakkönyvek Lexikonok

233

11. évfolyam Oktatás szakmacsoportra Heti óraszám: 2 óra Témakörök Csillagászat és a földrajzi környezet ábrázolása A földrészek természetföldrajzi képe A Kárpát-medence és Magyarország természetföldrajzi képe




Összesen

1

13

1

14

2

32

4

74

12 13

15

30 55

15

Célok: Ráébreszteni a tanulókat a földrajzi fontos szerepére napjaink jelenségeinek, folyamatainak elemzésében. A kontinensek, Európa, és Magyarország természetföldrajzi jelenségeinek, folyamatainak elemzése. Komplex földrajzi környezeti és természetföldrajzi szempontok vizsgálata. A középszintű és emeltszintű érettségi követelmények teljesítése. Feladatok: A földrajzi tantárgy tanításának a mindennapi életben való térbeli és időbeli tájékozódási képességeket kell kialakítani. Ezért tanítása során az ismeretnyújtó módszerek mellett, az ismeretszerző módszereknek kell előtérbe kerülniük (információhordozók) praktikus használata, esettanulmányok elemzése, különböző feladatmegoldások, érvelések és viták gyakorlása). Követelmények: Emeltszintű és középszintű követelmények elkülönítésére és részletes kifejtésére a különböző témaköröknél kerül sor. Tartalom: Témakörök A Naprendszer földi összefüggései A földrajzi környezet ábrázolása A földrészek természetföldrajzi képe A Kárpát-medence és Magyarország természetföldrajzi képe A Naprendszer földi összefüggései és a földrajzi környezet ábrázolása Cél:

234

A téma tanításának célja, a tanult ismeretek felidézése, elmélyítése és új ismeretekkel való kiegészítése, a földi vonatkozások hangsúlyozásával. A térképkészítés alapjainak elsajátítása. Követelmény: Középszintű érettségi vizsgán Tudja a Föld mozgásait és értse azok földi következményeit. Legyen képes időszámításokra gyakorlati problémamegoldások során. Ismerje a Naprendszer felépítését és annak földi következményeit. Legyen tisztában a földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségeivel. Legyen képes a különböző tartalmú és fajtájú térképek gyakorlati alkalmazására. Emelt szintű vizsgán Ismerje a Föld kozmikus környezetének sajátosságait. Ismerje a csillagászat tudománytörténeti fejlődésének jelentős állomásait, a Világmindenség kialakulásának főbb elméleteit. Lássa a távérzékelés módszereit és gyakorlati hasznát. Legyen képes űrfelvételekről elolvasni egyszerű földrajzi és környezeti információkat. Tartalom: -

A Naprendszer A Föld a Világegyetemben Az égitestek mozgásai Földrajzi és csillagászati koordinátarendszere. A csillagászat története Tematikus térképek elemzése Egyszerű térképek készítése

A földrészek természetföldrajzi képe Cél: A tanult természetföldrajzi ismeretek függvényében, azok vonatkoztatása konkrét területekre. A kontinensek születése, természeti adottságaik (domborzat, vízrajz, éghajlat, tájak bemutatása). Követelmény: Középszintű érettségi vizsgán Tudjon tájékozódni a földtörténeti korok eseményeiben. Ismerje a Föld nagy szerkezeti egységeit. Értse a kőzetlemezek mozgásának földtani következményeit. Legyen áttekintő képe az óceánok és tengerek földrajzi jellegzetességeiről. Lássa az éghajlati övezetesség összefüggéseit. Emelt szintű vizsgán Értse a szárazföldek fejlődésének összefüggéseit, a felszínfejlődés időbeli változásait. Ismerje a vízburok környezeti problémáit, és adjon javaslatot a különféle megoldási lehetőségekre.

235

Tartalom: -

A földrészek szerkezete és domborzata Ázsia természetföldrajzi képe Afrika természetföldrajzi képe Észak-Amerika természetföldrajzi képe Dél-Amerika természetföldrajzi képe Ausztrália, Óceánia természetföldrajzi képe Antarktisz természetföldrajzi képe Európa természetföldrajzi képe

A Kárpátmedence és Magyarország természeti viszonyai Cél: Bemutatni Magyarország földrajzi fekvését, helyzetét a Kárpát-medencében és Európában. A Kárpát-medence földtörténeti fejlődése szerkezete, domborzata. Hazánk földtani és tájképi értékei, védelmük. Követelmény: Középszintű érettségi vizsgán Földtörténeti folyamatokat bemutató folyamatábrák elemzése. Tematikus térképek használata a felszíni adottságok megismeréséhez. A Kárpát-medence időjárásának tanulmányozása a TV időjárásjelentései segítségével. Értékelje az időjárásjelentések különböző adatait. Ábrázolja diagramokon az éghajlat jellemzőit, vonjon le azokból következtetéseket. Emelt szintű vizsgán Ismerje a földtörténeti kormeghatározás módszereit. Ismerje a Föld részletes belső felépítését és a különböző földszerkezeti modelleket. Értse a lemeztektonikai folyamatok szerkezeti következményeit, lássa összefüggéseit az ásványkincsek elhelyezkedésével. Ismerje a legfőbb felhőtípusokat és azok időjárási összefüggéseit. Értse az időjárás változások biológiai következményeit. Ismerje a vízburok környezeti problémáit, és adjon javaslatot a különféle megoldási lehetőségekre. Mindezeket vonatkoztassa Magyarországra. Tartalom: -

Magyarország földrajzi helyzete Földtörténet Lemeztektonika Magyarország földtörténete, energiahordozói, nyersanyagai Időjárás és éghajlat Magyarország éghajlati adottságai Felszíni és felszín alatti vizek Magyarország vízrajzi adottságai A talaj és a növényzet

236

-

Magyarország természetes növénytakarója és talajviszonyai Külső és belső erők harca A Kárpát-medence és peremterületei Magyarország nagytájai és kistájai Környezeti problémák és környezetvédelem Nemzeti parkjaink és tájvédelmi körzeteink.

A továbbhaladás feltételei: Értse a Föld mozgásait és annak következményeit. Rendelkezzen megfelelő szintű szemléleti és logikai térképolvasással. Komplexen lássa a kontinensek természetföldrajzi összefüggéseinek jellemzőit. Ismerje fel a Kárpát-medence domborzati típusait és magyarázza az azokat kialakító okokat - Értse az időjárás-jelentéseket és értelmezze az éghajlati adatokat. Ismerje Magyarország természeti adottságait. Nevezze meg a legfontosabb ásványi nyersanyagainkat és hazánk legfőbb erőforrásait. Értékelési rendszer -

szóbeli feltételek (egy-egy téma részletes kifejtése) ábra, kép, videofilm, diafilm elemzése vaktérképek kitöltése (névhez hely illetve helyhez név és információ hozzárendelése) gondolkodtató, problémafeltáró feladatok megoldása ok-okozati összefüggések feltárása időjárási megfigyelések végzése és naplószerű vezetése vázlat, feleletterv készítése napi sajtó, hírek aktualitás feldolgozása kirándulási terv készítése témazárók írása házidolgozat készítése, pályázatok

Feltételek: tankönyv: Általános természetföldrajz Magyarország földrajza A tanításhoz szükséges eszközök: lsd. a 9. és 10. évfolyamnál.

237

12. évfolyam Oktatás szakmacsoport Heti óraszám: 2 óra Témakörök




Összesen

33

13

4

50

14

14

Magyarország társadalmi és gazdasági élete Négy év anyagának rendszerezése, összefoglalása

64 Célok és feladatok: Hazánk társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával az alapvető tények, ismeretek megtanításával az ismereteken és élményeken alapuló hazaszeretet formálása. Adottságaink és lehetőségeink mérlegelése, átalakuló társadalmunk és gazdaságunk gondjainak őszinte feltárása, probléma centrikus tárgyalása annak érdekében, hogy a tanulók valóságlátását, gondolkodását, belátását és feladatvállalási készségét fejlesztjük. A haza környezeti állapotának és gazdaságának elemzésével a tanulók környezetgazdálkodási és közgazdasági szemléletének alakítása. Aktuális hírek földrajzi információtartalmának feldolgozásával, önálló adatgyűjtéssel formáljuk a tanulók érdeklődését, nyitottságát, hogy követve az új információkat reálisan lássák Magyarország helyét Európában és a világon. Követelmények: Középszintű érettségi vizsgán: Ismerje hazánk népességföldrajzi folyamatait és azok következményeit. Értse a központi fekvés és a tranzitjelleg előnyeit és hátrányait. Ismerje a népesség nemzetiségi összetételének változásait és következményeit a Kárpátmedencében. Ismerje Magyarország gazdaságának területi és szerkezeti jellemzőit és átalakulásának folyamatát. Ismerje a kelet- és közép-európai sajátos gazdasági-társadalmi fejlődés hatásait. Ismerje a hazai idegenforgalom szerepét és fejlesztésének lehetőségeit. Emelt szintű vizsgán: Ismerje Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődésének történelmi hátterét, a térszerkezet változásának tendenciáit. Értse a hazai regionális fejlettségi különbségek okait és következményeit. Lássa a regionális együttműködés szükségességét és nehézségeket a Kárpát-medencében. Téma: Magyarország társadalmi és gazdasági élete

238

Tartalom: -

Magyarország népessége és népesedési folyamatok Foglalkozási szerkezet, belső vándorlás Településhálózat Az ipar általános áttekintése Energiagazdaság Ércbányászat, kohászat Vegyipar Gépipar Építőanyag ipar Könnyűipar Mezőgazdaság Gabonatermesztés Ipari növények Zöldség és gyümölcstermesztés Állattenyésztés Közlekedés Nemzetközi gazdasági kapcsolatok Idegenforgalom Az ország gazdasági térszerkezete Regionális kapcsolatok a szomszéd országokkal Megyénk és lakóhelyünk földrajza

Továbbhaladás: Teljesítmény a 12. év végén: Nevezze meg a legfontosabb ásványi nyersanyagait és hazánk legfőbb erőforrásait. A magyar nép tájtörténeti tagolódása, etnikai csoportjai, nemzetiségei. Az elöregedő népesség társadalmi-gazdasági következményei, veszélyei. Ismerje gazdasági életünk legfőbb ágazati jellemzőit. Tudja mely tényezők hatnak gazdaságunk működésére. Ismerje a gazdasági növekedés természeti és társadalmi feltételeinek korlátait. A magyar ipar és mezőgazdaság jellegzetes termékeinek ismerete. Megyénk, településünk földrajzi jellemzői. Értékelési rendszer: -

egy-egy téma szóban történő részletes kifejezése fogalommagyarázat és példa topográfiai felelet kiselőadás lexikonhasználat grafikonok, diagramok készítése, elemzése napi sajtó, tömegkommunikáció híreinek feldolgozása tesztek, feladatlapok megoldása középszintű vagy emeltszintű érettségi vizsga.

239

Feltételek: Tankönyv: Magyarország földrajza A tanításhoz szükséges eszközök: lsd. a 9. és 10. évfolyamoknál leírottak A tanterv készítéshez felhasznált irodalom: Tanterv NAT 1996. Magyar Közlöny 1995/91. szám Földrajz - Tantárgyi Tanterv Kerettantervi változat - Mozaik 2000. Földrajz a szakközépiskolák számára Útmutató a Kerettanterv alapján készülő helyi tantervhez Nemzeti Tankönyvkiadó A szakközépiskolai kerettanterv szerkezete

240

B-A-Z. M. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Irinyi János Szakközépiskolai Tagiskolája

Recommend Documents