Azonosság és összetéveszthetőség Az áruk és szolgáltatások összehasonlítása

Azonosság és összetéveszthetőség – Az áruk és szolgáltatások összehasonlítása

A BELSŐ PIACI HARMONIZÁCIÓS HIVATAL (VÉDJEGYEK ÉS FORMATERVEZÉSI MINTÁK) ÁLTAL A KÖZÖSSÉGI VÉDJEGYEKKEL KAPCSOLATBAN VÉGZETT VIZSGÁLATRA VONATKOZÓ IRÁNYMUTATÁS C. rész FELSZÓLALÁS 2. SZAKASZ AZONOSSÁG ÉS ÖSSZETÉVESZTHETŐSÉG 2. FEJEZET AZ ÁRUK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

1. oldal DATE 02/01/2014


Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés ................................................................................................... 5 1.1. Relevancia .................................................................................................. 5 1.2. Nizzai Osztályozás: a kiindulópont ........................................................... 6 1.2.1. 1.2.2. 1.2.3. 1.2.4.

A Nizzai Osztályozás mint osztályozási eszköz ............................................. 6 Az osztályozás felépítése és módszertana .................................................... 6 A Nizzai Osztályozás felépítéséből levonható következtetések ..................... 7 Az áruk/szolgáltatások osztályozásának változásai ....................................... 7

1.3. A BPHH áruk/szolgáltatások összehasonlítására szolgáló adatbázisa .. 8 1.4. Az áruk és szolgáltatások meghatározása (Terminológia) ...................... 8 1.4.1. Áruk ................................................................................................................ 8 1.4.2. Szolgáltatások ................................................................................................ 9 1.4.3. Termékek ...................................................................................................... 10

1.5. Az áruk/szolgáltatások meghatározása .................................................. 10 1.5.1. A megfelelő megfogalmazás ........................................................................ 10 1.5.2. Az oltalom érintett terjedelme ....................................................................... 11 1.5.3. Az áruk/szolgáltatások jelentése .................................................................. 12

1.6. Objektív megközelítés .............................................................................. 13 1.7. Az okokat megjelölő nyilatkozat.............................................................. 13

2.

Azonosság ............................................................................................... 13 2.1. Általános elvek ......................................................................................... 13 2.2. Teljes azonosság: azonos megnevezések vagy szinonimák ................ 14 2.3. Részleges azonosság .............................................................................. 15 2.3.1. A korábbi védjegy magában foglalja a támadott védjeggyel érintett árukat/szolgáltatásokat ................................................................................. 15 2.3.2. A támadott védjegy magában foglalja a korábbi védjeggyel érintett árukat/szolgáltatásokat ................................................................................. 16 2.3.3. Átfedés .......................................................................................................... 17

2.4. A fejezetcímekben szereplő általános kifejezések használatának gyakorlata ................................................................................................. 18

3.

Áruk és szolgáltatások hasonlósága ..................................................... 20 3.1. Általános elvek ......................................................................................... 20 3.1.1. Hasonlósági tényezők .................................................................................. 20 3.1.2. A releváns tényezők meghatározása ........................................................... 21

3.2. Az egyes hasonlósági tényezők .............................................................. 22 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4. 3.2.5. 3.2.6. 3.2.7.

Jelleg ............................................................................................................ 22 Rendeltetési cél ............................................................................................ 24 Használat módja ........................................................................................... 25 Kölcsönös kiegészítő jelleg .......................................................................... 25 Versengő áruk .............................................................................................. 28 Értékesítési csatorna .................................................................................... 28 Érintett közönség .......................................................................................... 29


VERSION 1.0

2. oldal DATE 02/01/2014


3.2.8. Szokásos származás (gyártó/szolgáltató) .................................................... 30

3.3. Az egyes tényezők közötti kapcsolat ...................................................... 33 3.3.1. A tényezők közötti kapcsolatok .................................................................... 33 3.3.2. Az egyes tényezők jelentősége .................................................................... 33 3.3.3. Az összehasonlítás különböző típusai: áruk kontra áruk, szolgáltatások kontra szolgáltatások, valamint áruk kontra szolgáltatások ......................... 34 3.3.4. Hasonlóság foka ........................................................................................... 35

Az áruk és szolgáltatások hasonlóságára vonatkozó konkrét kérdések... 36 1.

Részek, alkatrészek és szerelvények ...................................................... 36

2.

Nyersanyagok és félig feldolgozott áruk ................................................ 36

3.

Kellékek/tartozékok .................................................................................. 37

4.

Szerelési, karbantartási és javítási szolgáltatások ................................ 38

5.

Tanácsadási szolgáltatások .................................................................... 38

6.

Kölcsönzés és bérlet ................................................................................ 39 6.1. 6.2.

Kölcsönzés/bérlet kontra kapcsolódó szolgáltatások ................................... 40 Kölcsönzés/bérlet kontra áruk: elvileg mindig eltérőek ................................ 40

II. melléklet ...................................................................................................... 41 Egyedi iparágak .............................................................................................. 41 1.

Vegyi anyagok, gyógyszerek és kozmetikai termékek........................... 41 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

Vegyi anyagok (1. osztály) kontra vegyipari termékek (3. és 5. osztály) ..... 41 Gyógyszerek kontra gyógyszerek ................................................................ 41 Gyógyszerek kontra dietetikai készítmények gyógyászati használatra ....... 42 Gyógyszerek kontra kozmetikai cikkek ........................................................ 42 Gyógyszerek kontra szolgáltatások .............................................................. 43

2.

Autóipar .................................................................................................... 43

3.

Elektromos készülékek / berendezések .................................................. 44

4.

Divat- és textilipar..................................................................................... 44 4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 4.6.

5.

Nyers- vagy félig feldolgozott anyagok kontra készáruk .............................. 44 Textiláruk (24. osztály) kontra ruházati cikkek (25. osztály) ......................... 45 Ruházati cikkek, lábbelik és kalapáruk (25. osztály) .................................... 45 Divatkellékek................................................................................................. 45 Sportruházat, sport lábbelik és fejfedők (25. osztály) kontra testnevelésiés sportcikkek (28. osztály) .......................................................................... 46 Divattervezés (42. osztály), szabászati szolgáltatások (40. osztály) kontra ruházati cikkek (25. osztály) ......................................................................... 47

Élelmiszerek, italok és éttermi szolgáltatások ....................................... 47 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5.

A készételek összetevői ............................................................................... 47 Fő összetevő ................................................................................................ 47 Alkoholmentes italok (32. osztály) kontra alkoholtartalmú italok (a sörök kivételével) (33. osztály) ............................................................................... 48 Sörök (32. osztály), alkoholtartalmú italok (a sörök kivételével) (33. osztály) .................................................................................................. 48 Élelmiszer-ellátás (élelmezés) kontra ételek és italok .................................. 48


VERSION 1.0

3. oldal DATE 02/01/2014


6.

Más vállalkozásokat támogató szolgáltatások ....................................... 49

7.

Kiskereskedelmi szolgáltatások .............................................................. 50 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5. 7.6. 7.7.

8.

Pénzügyi szolgáltatások .......................................................................... 53 8.1. 8.2. 8.3.

9.

Banki szolgáltatások (36. osztály) kontra biztosítási szolgáltatások (36. osztály) .................................................................................................. 53 Ingatlanügyletek (36. osztály) kontra pénzügyi ügyletek (36. osztály) ......... 54 Hitelkártyák (9. osztály) kontra pénzügyi szolgáltatások (36. osztály) ......... 54

Szállítás ..................................................................................................... 55 9.1. 9.2.

10.

Kiskereskedelmi szolgáltatások kontra áruk: eltérőek ................................. 51 Egyedi árukhoz kapcsolódó kiskereskedelmi szolgáltatások kontra az adott egyedi áruk: alacsony fokú hasonlóság .............................................. 51 Egyedi árukhoz kapcsolódó kiskereskedelmi szolgáltatások kontra eltérő vagy hasonló egyedi áruk: eltérőek .............................................................. 52 Kiskereskedelmi szolgáltatások kontra egyedi árukhoz kapcsolódó kiskereskedelmi szolgáltatások: azonosság ................................................. 52 Egyedi árukhoz kapcsolódó kiskereskedelmi szolgáltatások kontra más egyedi árukhoz kapcsolódó kiskereskedelmi szolgáltatások: hasonlóság ... 52 Az említett elvek hatálya alá tartozó szolgáltatások ..................................... 52 Az említett elvek hatályán kívül eső szolgáltatások ..................................... 52

Áruszállítás (39. osztály) kontra bármely áru ............................................... 55 Áruk csomagolása és tárolása (39. osztály) kontra bármely áru ................. 55

Információtechnológia ............................................................................. 55 10.1. 10.2.

Számítógépek és szoftverek (9. osztály) kontra programozás (42. osztály) .................................................................................................. 55 Hangok vagy képek rögzítésére, továbbítására, lejátszására szolgáló készülékek, számítógépek és szoftverek (9. osztály kontra távközlési szolgáltatások (38. osztály) .......................................................................... 56


VERSION 1.0

4. oldal DATE 02/01/2014


1. 1.1.

Bevezetés Relevancia

Az áruk és szolgáltatások összehasonlítása elsősorban a KVR 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti azonosság, valamint a KVR 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti összetéveszthetőség értékelése szempontjából releváns. A KVR 8. cikke (1) bekezdése a) pontjának egyik fő feltétele az áruk/szolgáltatások azonossága, míg a 8. cikk (1) bekezdése b) pontjának előírása szerint az áruknak/szolgáltatásoknak azonosnak vagy hasonlónak kell lenniük. Ennélfogva, ha valamennyi áruról/szolgáltatásról megállapítást nyer, hogy eltérőek, a KVR 8. cikkének (1) bekezdésében foglalt egyik feltétel nem teljesül, és a felszólalást a határozat fennmaradó szakaszainak vizsgálata nélkül el kell utasítani 1. Az azonosság vagy összetéveszthetőség értékelési kritériumai akkor is szerepet játszhatnak, ha a használat igazolását kérték, és a bizonyítékok kiértékelése szükséges annak megállapításához, hogy a felszólaló igazolta-e a lajstromozásban szereplővel azonos áruk/szolgáltatások tekintetében történő használatot. Különösen fontos annak meghatározása, hogy azok az áruk és szolgáltatások, amelyekre vonatkozóan a védjegyet használták, olyan áru- vagy szolgáltatási kategóriába tartoznak-e, amelynek tekintetében a védjegyet lajstromba vették, vagy csak hasonlóak az ilyen árukhoz/szolgáltatásokhoz, netán azoktól eltérőek (lásd az Iránymutatás felszólalásra vonatkozó 6. részét: „A használat igazolása”). Az áruk/szolgáltatások használatára vonatkozó bizonyítékok egyúttal a fokozott megkülönböztető képességre vonatkozó állítás vizsgálatakor is jelentőséggel bírhatnak. Ilyen esetekben az elbírálónak gyakran választ kell adnia arra a kérdésre, hogy a fokozott megkülönböztető képesség kiterjed-e olyan árukra/szolgáltatásokra, amelyek tekintetében a korábbi védjegy oltalom alatt áll, és amelyek az adott ügyben jelentőséggel bírnak, azaz amelyeket a támadott közösségi védjegy hatálya alá tartozó árukkal/szolgáltatásokkal azonosnak vagy azokhoz hasonlónak minősítettek (lásd az Iránymutatás felszólalásra vonatkozó 2. részét: „Azonosság és összetéveszthetőség”, 4. fejezet: „Megkülönböztető képesség”). Mindemellett, az áruk/szolgáltatások összehasonlításának eredménye fontos szerepet játszik a közönség azon részének meghatározásában, amelynek esetében fennáll az összetéveszthetőség. Az érintett közönséget az azonosnak vagy hasonlónak nyilvánított áruk/szolgáltatások esetében is vizsgálják (lásd az Iránymutatás felszólalásra vonatkozó 2. részét: „Azonosság és összetéveszthetőség”, 6. fejezet: „A célközönség és a figyelem mértéke”). Az áruk/szolgáltatások összehasonlítása továbbá jelentőséggel bírhat a KVR 8. cikkének (3) bekezdése alapján, amely előírja az áruk/szolgáltatások azonosságát vagy „kereskedelmi szempontú közeli hasonlóságát vagy egyenértékűségét” [lásd: az Iránymutatás felszólalásra vonatkozó 3. részét: „A védjegyjogosult ügynökei által jogosulatlanul benyújtott bejelentések”], valamint a KVR 8. cikkének (4) bekezdésén alapuló vonatkozó nemzeti jogi rendelkezések értelmében is, mivel az áruk/szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága olyan feltétel, amelynek esetén egy új védjegy használata megtiltható [lásd: az Iránymutatás felszólalásra vonatkozó 4. részét: „A KVR 8. cikkének (4) bekezdése szerinti jogok”]. 1

Hasonlóképpen az áruk és szolgáltatások összehasonlítása a megszüntetési eljárás során is fontos, mivel a KVR 53. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a lajstromozott közösségi védjegyet törölni kell, ha teljesülnek a KVR 8. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek.


VERSION 1.0

5. oldal DATE 02/01/2014


1.2.

Nizzai Osztályozás: a kiindulópont

Az összehasonlítandó árukat/szolgáltatásokat a Nizzai Osztályozás szerint sorolják kategóriákba. A Nizzai Osztályozás jelenleg 34 áruosztályt (1–34. osztály) és 11 szolgáltatási osztályt (35–45. osztály) tartalmaz.

1.2.1.

A Nizzai Osztályozás mint osztályozási eszköz

A Nizzai Osztályozás létrehozásának célja a nemzeti osztályozási gyakorlatok harmonizációja volt. Első kiadása 1961-ben lépett hatályba. Noha azóta többször felülvizsgálták, előfordul, hogy nem tud lépést tartani az árupiacokon zajló gyors változásokkal. Mindemellett a fejezetcímek megfogalmazása néhány esetben nem egyértelmű és pontos. A KV Vhr. 2. szabályának (4) bekezdése kimondja, hogy a Nizzai Osztályozás kizárólag ügyviteli (adminisztratív) célokat szolgál, és következésképpen önmagában nem szolgálhat alapul az egyes áruk és szolgáltatások közötti hasonlóság megállapításához. Az, hogy az egyes áruk vagy szolgáltatások a Nizzai Osztályozás ugyanazon osztályában szerepelnek, önmagában nem jelez hasonlóságot. Példák ● ●

Az élő állatok különböznek a virágoktól (31. osztály). A reklámozás különbözik az irodai munkáktól (35. osztály).

Két meghatározott áru/szolgáltatás önmagában még az alapján sem tekinthető hasonlónak, ha egy fejezetcímben szereplő azonos általános kifejezés hatálya alá tartoznak: például a gépkocsik és a kerékpárok – noha mindkettő a 12. osztályon belüli járművek kategóriába tartozik – nem minősülnek hasonlónak. Mindemellett az eltérő osztályokban szereplő áruk és/vagy szolgáltatások nem feltétlenül tekinthetők eltérőnek (lásd a T–259/06. sz. „Manso de Velasco”-ügyben hozott, 2008. december 16-i ítélet 30–31. pontját). Példák ● ●

A húskivonatok (29. osztály) hasonlóak a fűszerekhez (30. osztály). Az utazásszervezés (39. osztály) hasonló az ideiglenes szállásbiztosításhoz (43. osztály).

1.2.2.

Az osztályozás felépítése és módszertana

A KV Vhr. 2. szabályának (4) bekezdése ellenére az osztályozás eszközként szolgálhat egyes áruk/szolgáltatások közös jellemzőinek meghatározásához. A Nizzai Osztályozás számos osztálya olyan tényezők alapján szerveződik, mint a szerep, az összetétel és/vagy a használat célja, amelyek figyelembe vehetők az áruk/szolgáltatások összehasonlításakor. Például:


VERSION 1.0

6. oldal DATE 02/01/2014


●

Az 1. osztály elsősorban inkább kémiai tulajdonságaik (jellegük) alapján, semmint konkrét alkalmazásuk szerint csoportosított vegyi anyagokat tartalmaz. Ezzel szemben a 3. osztályban minden tétel tisztítószer, illetve személyes higiéniai vagy szépségipari termék. Noha jellegük alapján vegyi anyagoknak is minősülhetnek, megkülönböztetésük és így eltérő besorolásuk alapja ezek sajátos rendeltetési célja.

●

Hasonlóképpen, jellege alapján szerepel egy kategóriában a 18. osztályba tartozó legtöbb bőrből készült árucikk is, míg a bőrruházat a 25. osztályba tartozik, mivel rendkívül egyedi célt szolgál, amennyiben az ilyen ruházatot az időjárási elemekkel szembeni védelem céljából történő, személyek általi viselésre szánják.

1.2.3.

A Nizzai Osztályozás felépítéséből levonható következtetések

A fejezetcímek struktúrája nem egységes, és nem azonos logikát követ. Egyes osztályok mindössze egy általános kifejezést tartalmaznak, amely definíciója szerint már magában foglalja az ezen osztályba tartozó szinte összes árut/szolgáltatást (15. osztály: Hangszerek; 38. osztály: Távközlés). Más osztályokon belül több általános kifejezés is szerepel, köztük vannak átfogóbbak és rendkívül specifikusak is. A 9. osztály fejezetcíme például több mint 30 megnevezést tartalmaz a tudományos célra szolgáló berendezésektől és felszerelésektől egészen a tűzoltó készülékekig. Kivételes esetben egyes fejezetcímekben olyan általános kifejezések kaptak helyet, amelyek maguk is egy további általános kifejezést tartalmaznak, ennélfogva azonosak, például az 5. osztályban a kötszeranyagok fejezetcímbe beletartoznak a szintén 5. osztálybeli tapaszok. Ez különösen akkor igaz, ha egy adott fejezetcímben szereplő specifikus kifejezést csak azért említenek, hogy egyértelművé tegyék, az nem egy másik osztályba tartozik, noha a fejezetcím egy átfogóbb kifejezésében már szerepel. Példa: az 1. osztályban az ipari rendeltetésű ragasztóanyagok az ipari vegyi termékek részét képezik. Említésük feltehetően elsősorban arra szolgál, hogy megkülönböztessék őket a 16. osztályba besorolt ragasztóanyagoktól, amelyek papíripari vagy háztartási célokat szolgálnak. A következtetés: a Nizzai Osztályozásban megadott kifejezések felhasználhatók az áruk/szolgáltatások azonosságának vagy hasonlóságának értékelésekor. Az osztályozás felépítése és tartalma azonban nem koherens. Ennélfogva minden fejezetcímet vagy konkrét megnevezést azon konkrét osztályra figyelemmel kell vizsgálni, amelybe tartozik. Amint azt korábban említettük, a Nizzai Osztályozás elsősorban az áruk/szolgáltatások ügyviteli célú besorolására szolgál, azok összehasonlításakor nem bír döntő jelentőséggel.

1.2.4.

Az áruk/szolgáltatások osztályozásának változásai

Általában a Nizzai Osztályozás minden felülvizsgálatakor módosul az áruk/szolgáltatások osztályozása (különösen az áruk/szolgáltatások egyes osztályok közötti áthelyezése) vagy a fejezetcímek megfogalmazása. Ilyen esetekben a korábbi, de egyúttal a támadott védjeggyel érintett áruk és/vagy szolgáltatások jegyzékét is a Nizzai Osztályozásnak a védjegybejelentés időpontjában hatályos kiadása szerint kell érteni.


VERSION 1.0

7. oldal DATE 02/01/2014


Példa ●

A Nizzai Osztályozás 8. kiadásában a jogi szolgáltatások a 42. cikkből átkerültek a 45. cikkbe. E szolgáltatások jellege nem változott.

1.3.

A BPHH áruk/szolgáltatások összehasonlítására szolgáló adatbázisa

Az áruk és szolgáltatások összehasonlítására szolgáló adatbázis egy keresési eszköz, amely segítséget és támogatást kíván nyújtani az elbírálóknak az áruk és szolgáltatások hasonlóságának értékeléséhez. Az adatbázis célja az áruk és szolgáltatások hasonlóságának értékelésével kapcsolatos gyakorlat harmonizációja, valamint a felszólalási határozatok egységességének biztosítása. Az adatbázison belüli keresés kötelező. Az adatbázis egyes áru- és szolgáltatáspárok összehasonlításán alapul. Egy „pár” két „kifejezést” hasonlít össze. Egy „kifejezés” a Nizzai Osztályozás szerinti osztály számát (1–45. osztály) és egy szöveges elemet, azaz egy adott áru vagy szolgáltatás megnevezését tartalmazza (ideértve az áru- és szolgáltatási kategóriákat is, például „ruházat" vagy „oktatás”). A keresés öt lehetséges eredménnyel végződhet: azonosság, magas fokú hasonlóság, hasonlóság, alacsony fokú hasonlóság és eltérés. Az egyes hasonlósági fokok esetén az adatbázis megadja a megállapítás alapjául szolgáló kritériumokat. Az adatbázis folyamatosan frissül, és szükség esetén azt felül is vizsgálják, hogy átfogó és megbízható hivatkozási forrásként szolgálhasson. Mivel az adatbázis konkrét összehasonlításokra ad választ vagy fog választ adni, ezen Iránymutatás az általános elvek meghatározására és azok gyakorlati alkalmazására összpontosít.

1.4.

Az áruk és szolgáltatások meghatározása (Terminológia)

1.4.1.

Áruk

A rendelet nem határozza meg az áruk és szolgáltatások fogalmát. Noha a Nizzai Osztályozás bevezető megjegyzéseiben szerepel néhány erre vonatkozó általános magyarázat, az áruk és szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló egyértelmű kritériumokat nem határozza meg. Az áru elvben minden olyan tétel, amellyel kereskedni lehet. Az áruk lehetnek nyersanyagok (pl. az 1. osztályba tartozó feldolgozatlan műanyagok), félkész termékek (pl. a 17. osztályba tartozó, ipari célra szánt sajtolt műanyag) és késztermékek (pl. a 21. osztályba tartozó, háztartási célú műanyag tartály). Egyaránt magukban foglalnak természetes és feldolgozott árukat, például a 31. osztályba tartozó mezőgazdasági termékeket, illetve a 7. osztályba tartozó gépeket és szerszámgépeket. Bizonyos esetekben ugyanakkor nem egyértelmű, hogy az áruk csak kézzelfogható, fizikai termékeket jelentenek-e, szemben a nem kézzelfogható szolgáltatásokkal. A fogalommeghatározás, és így az oltalom terjedelme különösen fontos akkor, amikor nem kézzelfogható „termékekről”, például a „villamos energiáról” van szó. Erre a A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

8. oldal DATE 02/01/2014


kérdésre az osztályozás vizsgálatakor már választ adtunk, így az az áruk és szolgáltatások összehasonlításakor többnyire nem jelent majd problémát.

1.4.2.

Szolgáltatások

A szolgáltatás olyan tevékenység vagy haszon, amelyet egy fél egy másik félnek felkínálhat, és amely nem kézzelfogható, illetve nem jár fizikai tárgyak tulajdonjogának átruházásával. Példa ●

A gépkocsijavítás szolgáltatás.

Az árukkal szemben a szolgáltatás minden esetben immateriális javakat jelent. A szolgáltatások harmadik feleknek nyújtott, az áruk gyártás-előkészítéséhez, gyártásához vagy értékesítéséhez nem tartozó gazdasági tevékenységek. ●

Ha valaki zongorista, az (vagyis a zongorázási tevékenység) nem szolgáltatás, míg a zongoraleckék adása (tanítványnak nyújtott szolgáltatás) igen. A zongorakoncert a zongorista által a szervezőnek nyújtott szolgáltatás, egyúttal pedig a szervező által a közönségnek nyújtott szolgáltatás is.

●

A saját áruk reklámozása nem szolgáltatás, de egy reklámügynökség vezetése (reklámkampányok készítése harmadik felek részére) az. A jegyzékben szereplő megnevezések - például a reklámozás - ezért csak a szolgáltatás fenti meghatározásai szerint értelmezhetők.

●

Saját áru értékesítése vagy forgalmazása nem szolgáltatás. A kiskereskedelmi szolgáltatások az áruk tényleges értékesítéséhez kapcsolódó szolgáltatásokat ölelik fel, ilyen például a vásárlónak az áruk kényelmes megtekintésére, összehasonlítására vagy kipróbálására biztosított lehetőség.

A védjegyjog értelmében szolgáltatásnak minősülő tevékenységek egyik ismérve azok önálló gazdasági értéke, vagyis az, hogy azokat általában valamilyen (pénzügyi) ellentételezés fejében nyújtják. Máskülönben lehetne mindössze az adott áru vásárlásával egyidejűleg vagy azt követően végzett járulékos tevékenység. Példa ●

A házhoz szállítás - többek között az előre megvásárolt bútor szállítása - a 39. osztályba sorolt szállítási szolgáltatások közé tartozó, nem független szolgáltatás.

A nyereségszerzési cél azonban nem minden esetben feltétele annak, hogy egy tevékenység „szolgáltatásnak" minősüljön (lásd a C–442/07. sz. „Radetzky"-ügyben hozott, 2008. december 9-i ítélet 16–18. pontját). A végső ellentételezés módjánál vagy formájánál fontosabb az, hogy a szolgáltatás rendelkezik-e független piaci területtel és vásárlókkal.


VERSION 1.0

9. oldal DATE 02/01/2014


1.4.3.

Termékek

A köznyelvben a „termék” szó egyaránt jelöl árukat és szolgáltatásokat is, például a pénzügyi szolgáltatásokat „pénzügyi termékeknek” hívjuk. Az, hogy a köznyelvben egy megnevezést terméknek nevezünk-e, lényegtelen abból a szempontból, hogy besorolása áruként vagy szolgáltatásként történik.

1.5.

Az áruk/szolgáltatások meghatározása

1.5.1.

A megfelelő megfogalmazás

Mindenekelőtt meg kell határozni a vizsgált áruk és/vagy szolgáltatások jegyzéknek megfelelő megfogalmazását. 1.5.1.1. Közösségi védjegyek A közösségi védjegybejelentést az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén közzé kell tenni [a KVR 120. cikkének (1) bekezdése]. Hasonlóképpen a Közösségi Védjegylajstromba tett bejegyzést is valamennyi említett nyelven be kell jegyezni [a KVR 120. cikkének (2) bekezdése]. A bejelentések és a lajstromba tett bejegyzések közzétételére egyaránt a Közösségi Védjegyértesítőben kerül sor [a KV Vhr. 85. szabályának (1) és (2) bekezdése]. A gyakorlatban bizonyos esetekben eltérések lehetnek az alábbiak között: ●

a valamely közösségi védjegyhez (bejelentéshez vagy lajstromozáshoz) kapcsolódó áruk és/vagy szolgáltatások jegyzékének fordítása, ahogyan a Közösségi Védjegyértesítőben szerepel, és

●

a bejelentésben szereplő eredeti megfogalmazás.

Ilyen eltérés esetén az áruk és szolgáltatások jegyzékének végleges változata: ●

az első nyelven készült szöveg, ha ez a nyelv a Hivatal egyik hivatalos nyelve;

●

a bejelentő által másodikként megjelölt nyelven készült szöveg, ha a bejelentés első nyelve nem a Hivatal öt hivatalos nyelvének egyike [lásd a KVR 120. cikkének (3) bekezdését].

Ez attól függetlenül így van, hogy az érintett közösségi védjegy (vagy közösségi védjegybejelentés) a korábbi jog vagy a támadott kérelem.

1.5.1.2. Korábbi nemzeti védjegyek és nemzetközi lajstromozások A felszólalás alapját képező korábbi védjegyekkel érintett áruk és szolgáltatások jegyzékét a felszólalási eljárás nyelvén kell benyújtani [a KV Vhr. 19. szabályának (3) bekezdése]. A Hivatal nem kér hiteles fordítást, és elfogadja a felszólaló vagy képviselője által készített egyszerű fordításokat. A Hivatal alapesetben nem él a KV Vhr. 98. szabálya (1) bekezdésének második mondata szerint őt megillető azon joggal, hogy előírja a fordítás hites vagy hiteles fordító általi hitelesítését. Amennyiben a képviselő mellékeli az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a fordítás megegyezik az A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

10. oldal DATE 02/01/2014


eredeti szöveggel, a Hivatal ezt nem kérdőjelezi meg. A másik fél ugyanakkor az eljárás kontradiktórius szakasza során megkérdőjelezheti a fordítás helyességét. Mindemellett, mivel a fordításnak pontosan követnie kell az eredeti dokumentum felépítését [a KV Vhr. 98. szabályának (1) bekezdése], a nyilvánvaló eltéréseket az elbíráló is észlelheti (pl. az eredeti nyelven a jegyzékben három kifejezés szerepel, míg a fordítás két oldalas stb.). Ilyen esetben az elbírálónak a végleges határozatban tisztáznia kell a kérdést. A Madridi Megállapodás vagy Jegyzőkönyv szerinti nemzetközi lajstromozások esetén a végleges nyelv a nemzetközi lajstromozás bejegyzésének nyelve (francia, angol vagy spanyol).

1.5.2.

Az oltalom érintett terjedelme

Az áruk és szolgáltatások összehasonlításának az áruk és/vagy szolgáltatások megfelelő jegyzékeiben szereplő megfogalmazáson kell alapulnia. Az áruknak és szolgáltatásoknak az áru- és/vagy szolgáltatási jegyzékben nem szereplő tényleges vagy rendeltetés szerinti felhasználása a vizsgálat szempontjából lényegtelen (lásd a T–487/08. sz. „Kremezin”-ügyben hozott, 2010. június 16-i ítélet 71. pontját). Ha azonban indokoltan kérik a korábbi védjegy tényleges használatának igazolását, és a benyújtott bizonyítékok csak az áru- és/vagy szolgáltatási jegyzékben szereplő áruk/szolgáltatások egy részére vonatkozóan elégségesek, úgy kell tekinteni, mintha a korábbi védjegyet csak az érintett áruk/szolgáltatások tekintetében lajstromozták volna [a KVR 42. cikkének (2) bekezdése], és ezért a vizsgálat kizárólag ezen árukra/szolgáltatásokra korlátozódik (lásd még: 6. rész – „A használat igazolása”). Ezenfelül a korábbi védjegy esetében csak azok az áruk és szolgáltatások relevánsak, amelyekre a felszólalás érvényesen alapozható. Ennélfogva nem veszik figyelembe azokat az árukat/szolgáltatásokat: ●

amelyek elfogadhatósági okokból nem vehetők figyelembe;

●

amelyeket nem támasztottak alá megfelelően (pl. az áruk és/vagy szolgáltatások jegyzékének csak részleges fordítását nyújtották be) vagy

●

amelyek nem, vagy már nem szolgálnak a felszólalás alapjául.

Hasonlóképpen csak a támadott kérelem által érintett azon árukat és szolgáltatásokat veszik figyelembe, amelyek ellen a felszólalás irányul. Következésképpen az eljárás során a bejelentésben szereplő áruk és/vagy szolgáltatások jegyzékének, a felszólalás tartalmának vagy mindkettőnek a korlátozása szűkíti az összehasonlítandó áruk és szolgáltatások körét. Ezenfelül az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó oltalom terjedelmének meghatározásához szükség lehet az említett áruk és/vagy szolgáltatások jegyzéke megfogalmazásának vizsgálatára. Ez különösen igaz akkor, ha egy egyedi termék általánosabb kategóriához fűződő viszonyát olyan – vagy ezekkel egyenértékű – kifejezésekkel írják le, mint a „különösen” vagy az „azaz”. A „különösen” (illetve „például”, „úgymint”, „többek között” vagy más ezzel egyenértékű) kifejezés azt jelzi, hogy az adott áruk/szolgáltatások csak példák a kategóriában szereplő tételekre, és az oltalom nem korlátozódik ezekre. Más szóval, A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

11. oldal DATE 02/01/2014


ez a kifejezés egy példákat tartalmazó, nem teljes körű felsorolást vezet be (a „különösen” szó használatával kapcsolatban lásd a T–224/01. sz. „Nu-tride"-ügyben hozott, 2003. április 9-i ítéletben foglalt hivatkozást). Másrészről az „azaz” (illetve „kizárólag” vagy más ezzel egyenértékű) kifejezés kizárólagos, és a konkrétan felsorolt árukra korlátozza a lajstromozás tartalmát. Az ipari vegyi termékek, azaz műanyagok nyersanyagai esetében csak a műanyagok nyersanyagait kell összehasonlítani a másik védjegy áruival. Emlékezni kell arra, hogy az áruk/szolgáltatások jegyzékében a vessző használata az azonos kategóriába tartozó tételek elválasztására szolgál. Pontosvesszőt a megnevezések elkülönítésére kell használni. A megnevezések eltérő központozással történő tagolása módosíthatja azok jelentését, és az áruk/szolgáltatások összehasonlításakor eltérő értékelést eredményezhet. Például a 9. osztályba tartozó „ipari gépekben használt számítógépes szoftverek; tűzoltó készülékek” részben a pontosvessző használata azt jelenti, hogy a „tűzoltó készülékek” önálló árukategóriának tekintendők attól függetlenül, hogy az oltalmat eredetileg az ipari gépekben és a tűzoltó készülékekben használt számítógépes szoftverekre kívánták-e kérni.

1.5.3.

Az áruk/szolgáltatások jelentése

A vizsgálandó áruk és szolgáltatások megfogalmazásának meghatározását követően meg kell határozni azok jelentését. Egyes esetekben a pontos jelentés a védjegyekkel érintett áruk és/vagy szolgáltatások jegyzékéből már nyilvánvaló, mivel abban szerepel az áruk és szolgáltatások többékevésbé részletes leírása. Például az „övek, melyek ruházati cikkek” megfogalmazás alapvetően kizárja a biztonsági öveket vagy az ipari szalagokat. Az áruk és/vagy szolgáltatások jegyzékében szereplő megnevezés pontos jelentésével kapcsolatos kétely esetén ezeket a megnevezéseket a Nizzai Osztályozás alapján és kereskedelmi szempontból egyaránt értelmezni kell. Ennélfogva a 25. osztályba tartozó övek besorolásukból fakadóan ruházati termékek. Amennyiben egy megnevezés jelentése szemantikai, kereskedelmi és/vagy Nizzai Osztályozás szerinti kontextusban nem egyértelmű vagy kétségeket vet fel, a Nizzai Osztályozás szerinti jelentés irányadó. A ruházat például a ruhák összefoglaló neve (lásd pl.: Oxford English Dictionary), ennélfogva a test takarására használt darabokra, például ingre, ruhára, nadrágra stb. utal. Noha a hagyományos szótárakban található definíció a lábbeliket nem zárja ki kifejezetten, az a tény, hogy a Nizzai Osztályozás 25. osztályán belül a lábbelik különálló tételt képeznek, arra enged következtetni, hogy a ruházat és a lábbelik nem azonos, de hasonló áruk (ezt a T–115/02. sz. „a (ábra)”-ügyben hozott, 2004. július 13-i ítélet 26. pontja is megerősítette). Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy osztály fejezetcímében szereplő két általános kifejezés soha nem tekinthető azonosnak. Amint azt fent említettük, az osztályok fejezetcímeinek struktúrája nem egységes. Az osztályok fejezetcímeiben szereplő egyes általános kifejezések magukban foglalhatnak más kifejezéseket. A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

12. oldal DATE 02/01/2014


Példa ●

1.6.

A hús és a baromfihús azonos (29. osztály).

Objektív megközelítés

A szóban forgó áruk/szolgáltatások összehasonlításakor nem szabad figyelembe venni az ütköző megjelölések hasonlóságának fokát vagy a korábbi védjegy megkülönböztető képességét. Az elbírálók csak a határozat általános értékelése során mérlegelnek valamennyi releváns tényezőt. Az áruk vagy szolgáltatások osztályozása nem döntő, áruk/szolgáltatások szerepelhetnek eltérő osztályokban, árukat/szolgáltatásokat azonos osztályba is sorolhatnak.

mivel míg

hasonló eltérő

A szóban forgó áruk/szolgáltatások azonosságát vagy hasonlóságát objektív alapon kell meghatározni. Fontos, hogy ezek a megállapítások a piaci realitásokon, azaz az érintett ipari vagy kereskedelmi területen meghonosodott szokásokon alapuljanak. Ezek a szokások különösen a kereskedelmi gyakorlatok - dinamikusak és folyamatosan változnak. A mobiltelefonok például napjainkban számos funkciót egyesítenek, így például egyszerre szolgálnak kommunikációs eszközként és fényképezőgépként. Bizonyos esetekben az elbíráló csak a felek által benyújtott tényekre és bizonyítékokra alapozza határozatát. Ami a benyújtott bizonyítékokból nem következik, illetve nem közismert tény, arra hivatalból nem lehet következtetni, illetve nem szabad átfogó vizsgálatot indítani (lásd a T–222/09. sz. „Alpharen”-ügyben hozott, 2011. február 9-i ítélet 31–32. pontját).

1.7.

Az okokat megjelölő nyilatkozat

Az elbírálónak határozatában a védjegybejelentésben megnevezett áruk és szolgáltatások mindegyikére vonatkozóan meg kell indokolnia az összehasonlítás eredményét (azonosság, hasonlóság vagy eltérés), tekintet nélkül a bejelentés megfogalmazásának módjára. Ha azonban egy áru- vagy szolgáltatási csoportra vonatkozó megállapítás azonos, az elbírálónak elegendő valamennyi érintett árura vagy szolgáltatásra vonatkozó átfogó indoklást adnia, amennyiben azok hasonló jellemzőkkel bírnak (lásd hasonlóképpen a C–282/09. sz. „PAYWEB CARD”-ügyben hozott, 2010. március 18-i ítélet 37–38. pontját, valamint a T–28/10. sz. „EURO AUTOMATIC PAYMENT”-ügyben hozott, 2011. április 12-i ítélet 54. pontját).

2. 2.1.

Azonosság Általános elvek

Az azonosság általában „az a minőség vagy állapot, amelyben valaminek az anyaga, összetétele, jellege, tulajdonságai vagy egyes vizsgált jellemzői megegyeznek” (Oxford English Dictionary). A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

13. oldal DATE 02/01/2014


Azonosság nem csak akkor áll fenn, ha az áruk és szolgáltatások teljesen megegyeznek (ugyanazon megnevezések vagy szinonimák alkalmazása), hanem akkor is, és annyiban, amikor és amennyiben a támadott védjeggyel érintett áruk/szolgáltatások a korábbi védjeggyel érintett átfogóbb kategóriába tartoznak, vagy ha – épp ellenkezőleg – a támadott védjeggyel érintett átfogóbb kifejezés magában foglalja a korábbi védjeggyel érintett konkrétabb árukat/szolgáltatásokat. Azonosságnak számíthat az is, ha az összehasonlítás tárgyát képező két általános kategória részben megegyezik („átfedés" van közöttük). Ennélfogva megkülönböztethetjük a „teljes azonosság” és a „részleges azonosság” eseteit. Az azonosság nem állapítható meg hasonlósági tényezők alapján (lásd az alábbi 3.1.1. szakaszt).

2.2.

Teljes azonosság: azonos megnevezések vagy szinonimák

A támadott áruk/szolgáltatások közötti azonosságot a fent ismertetett elvekkel összhangban meghatározott két védjeggyel érintett áruk és/vagy szolgáltatások jegyzéke vonatkozó részeinek megfogalmazása alapján kell megállapítani. Nyilvánvaló azonosság áll fenn, ha az összehasonlítandó áruk/szolgáltatások felsorolása pontosan megegyező megnevezéseket tartalmaz. Példa ●

A járművek azonosak a járművekkel.

Más esetben az egyes áru- és/vagy szolgáltatási jegyzékekben szereplő megnevezéseket értelmezni kell, hogy kiderüljön, valójában szinonimákról van szó, azaz hogy a jelentésük azonos. Az értelmezés alapja lehet szótári definíció, a Nizzai Osztályozásból származó kifejezések és különösen a kereskedelmi szempont figyelembevétele. Példák ●

A bicikli a kerékpár szinonimája. Az áruk azonosak.

●

A 34. osztályban szereplő dohányzási cikkek kifejezés jelentése olyan különálló tárgyakra utal, amelyeket a dohánnyal vagy dohánytermékekkel szoros összefüggésben használnak. A Nizzai Osztályozás korábbi kiadásaiban ezeket a termékeket dohányzási kellékeknek nevezték. Ennélfogva a jelenlegi fejezetcímben használt eltérő megnevezés ellenére ezek az áruk azonosak.

●

Kereskedelmi szempontból a gyógyfürdő szolgáltatások szolgáltatások megegyeznek, ezért azonosak.

és

a wellness

Ha azonban azonos megfogalmazás ellenére az árukat különböző osztályokba sorolták, ez általában azt jelzi, hogy nem azonosak. Példák ●

A 7. osztályban szereplő fúrók (szerszámgépek) nem azonosak a 8. osztályban szereplő fúrókkal (kéziszerszámok).


VERSION 1.0

14. oldal DATE 02/01/2014


●

A 9. osztályban szereplő lézerek (nem gyógyászati használatra) nem azonosak a 10. osztályban szereplő lézerekkel (gyógyászati célokra).

Noha ezek az áruk hasonlóak lehetnek, eltérő osztályba történő besorolásuk arra utal, hogy jellegük, céljuk vagy használati módjuk stb. különbözik. Ez az érvelés nem alkalmazandó akkor, ha az eltérő besorolás kizárólag a Nizzai Osztályozás felülvizsgálatából fakad, vagy ha az árukat/szolgáltatásokat nyilvánvaló hiba, például másolási hiba miatt egyértelműen tévesen „osztályozták". Példák ● ●

A játékkártyák (16. osztály – 7. kiadás) és a játékkártyák (28. osztály – 10. kiadás) azonosak. A gyógyszerészeti készítmények (15. osztály – nyilvánvaló gépelési hiba) és a gyógyszerészeti készítmények (5. osztály) azonosak.

2.3.

Részleges azonosság

2.3.1.

A korábbi védjegy magában foglalja a támadott védjeggyel érintett árukat/szolgáltatásokat Korábbi védjegy

Támadott védjegy

Amennyiben a korábbi jog hatálya alá tartozó áruk és/vagy szolgáltatások jegyzéke olyan általános kifejezést vagy átfogó kategóriát tartalmaz, amely teljes körűen magában foglalja a támadott védjeggyel érintett árukat/szolgáltatásokat, az áruk és szolgáltatások azonosak (lásd a T–522/10. sz. „Hell”-ügyben hozott, 2012. január 17-i ítélet 36. pontját). Példák ●

Az időleges szállásadás (korábbi jog, 43. osztály) magában foglalja az ifjúsági szálláshely szolgáltatásokat (támadott védjegy, 43. osztály). Ennélfogva a szolgáltatások azonosak.

●

A tésztafélék (korábbi jog, 30. osztály) magukban foglalják a spagettit (támadott védjegy, 30. osztály). Az ütköző áruk azonosnak tekintendők.


VERSION 1.0

15. oldal DATE 02/01/2014


2.3.2.

A támadott védjegy magában foglalja a korábbi védjeggyel érintett árukat/szolgáltatásokat Támadott védjegy

Korábbi védjegy Ha a korábbi védjegyben megjelölt áruk/szolgáltatások a támadott védjeggyel érintett valamely általános kifejezés vagy átfogó kategória körébe tartoznak, ezeket az árukat/szolgáltatásokat azonosnak kell tekinteni, mivel a Hivatal nem oszthatja részekre hivatalból a bejelentő/jogosult áruinak/szolgáltatásainak átfogó kategóriáját (lásd a T–133/05. sz. „Pam–Pim’s Baby–Prop”-ügyben hozott, 2006. szeptember 7-i ítélet 29. pontját). Példák ●

A korábbi védjeggyel érintett farmerruházat (25. osztály) a ruházati cikkek közé tartozik (támadott védjegy, 25. osztály). Az áruk azonosnak tekintendők.

●

A korábbi védjeggyel érintett kerékpárok (12. osztály) a járművek közé tartoznak (támadott védjegy, 12. osztály). Az áruk azonosnak tekintendők.

A bejelentő/jogosult ugyanakkor korlátozhatja az áruk/szolgáltatások jegyzékét oly módon, hogy az az azonosságot kizárja, hasonlóságot azonban még mindig eredményezhet (lásd a T–161/10. sz. „E-Plex”-ügyben hozott, 2011. május 24-i ítélet 22. pontját). ●

A korábbi védjeggyel érintett farmerruházat (25. osztály) a ruházati cikkek közé tartozik (25. osztály). A bejelentő/jogosult a megnevezést a következőképpen korlátozza: ruházati cikkek, a farmerruházat kivételével. Az áruk így már nem azonosak, de továbbra is hasonlóak.

●

A korábbi védjeggyel érintett kerékpárok (12. osztály) a járművek közé tartoznak (támadott védjegy, 12. osztály). A bejelentő/jogosult a megnevezést a következőképpen korlátozza: járművek, azaz gépkocsik. Az áruk így már nem azonosak vagy hasonlóak.

Amennyiben a bejelentő/jogosult nem, vagy nem megfelelően korlátozza az áruk/szolgáltatások jegyzékét, a Hivatal a támadott védjegyben szereplő általános kifejezést vagy átfogó megnevezést/kategóriát egyetlen egységként kezeli, és azonosságot állapít meg. Ha a támadott védjegy egy általános kifejezést vagy egy átfogó megnevezést/kategóriát, valamint az abban szereplő konkrét tételeket is magában foglalja, ezek mindegyikét össze kell hasonlítani a korábbi konkrét árukkal/szolgáltatásokkal. Az általános kifejezéssel vagy átfogó A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

16. oldal DATE 02/01/2014


megnevezéssel/kategóriával való automatikusan az egyedi tételekre.

megállapított

azonosság

nem

vonatkozik

Példa ●

A támadott védjegy magában foglalja a járműveket (általános kifejezés), valamint a kerékpárokat, repülőgépeket és vonatokat (a járműveken belül). Amennyiben a korábbi védjegyoltalom a kerékpárokra vonatkozik, a járművek és a kerékpárok tekintetében azonosságot állapítanak meg, a repülőgépek és a vonatok tekintetében azonban nem.

Ha azonban a támadott védjegy egy általános kifejezést vagy átfogó megnevezést/kategóriát, és olyan egyedi megnevezéseket foglal magában, amelyek nem önállóan, hanem csak példaként felsorolva szerepelnek, az összehasonlítás annyiban eltér, hogy csak az általános kifejezést vagy az átfogó megnevezést/kategóriát kell összehasonlítani. Példa ●

A támadott védjegy magában foglalja a járműveket, különösen a kerékpárokat, a repülőgépeket és a vonatokat. A korábbi védjegyoltalom a kerékpárokra vonatkozik. Az ütköző áruk azonosnak tekintendők.

A bejelentő/jogosult elkerülheti ezt az eredményt, ha törli a járművek általános kifejezést, a különösen szót, valamint a kerékpárok egyedi kategóriát. Amennyiben a támadott védjeggyel érintett áruk és/vagy szolgáltatások jegyzéke a következőképpen szól: járművek, azaz kerékpárok, repülőgépek, vonatok, az összehasonlítás annyiban eltér, hogy csak az egyedi kifejezéseket kell összehasonlítani. Ebben az esetben csak a vita tárgyát képező kerékpárok azonosak a korábbi árukkal.

2.3.3.

Átfedés

Korábbi védjegy

Támadott védjegy

Ha két áru-/szolgáltatási kategória részben megegyezik („átfedés” van közöttük), azonosság állhat fenn, ha: a. b. c.

azonos osztályba tartoznak, a fejezetcím azonos általános kifejezésének körébe tartoznak, és a két árut/szolgáltatást nem lehet egyértelműen elkülöníteni.


VERSION 1.0

17. oldal DATE 02/01/2014


Példák Korábbi áruk

Támadott áruk

Egyező rész

Női utcai ruházat

Bőrruházat

Női utcai bőrruházat

Tartozékok és alkatrészek szárazföldi járművekhez

Járműülések

Kenyér

Tartós péksütemények

Tartós kenyér

Elektromos konyhai eszközök

Hőmérők

Elektromos konyhai hőmérők

Ülések szárazföldi járművekhez

2

3

Ugyanez a helyzet akkor is, ha egy fejezetcímben szereplő általános kifejezést részben az adott fejezetcím egy másik általános kifejezése is magában foglal. Példák Korábbi áruk

Támadott áruk

Egyező rész

Szappan

Tisztítószerek

Tisztítószappanok

Tudományos felszerelések

Optikai felszerelések

Tudományos optikai felszerelések, pl. mikroszkópok

Gombaölő szerek

Gyógyszerészeti készítmények

Gombaölő gyógyszerészeti készítmények

Ilyen esetekben a Hivatal nem tudja kiszűrni ezeket az árukat a fent említett kategóriákon belül. Mivel a Hivatal nem oszthatja részekre hivatalból a bejelentő/jogosult áruinak átfogó kategóriáját, a fenti árukat azonosnak tekintik. A fenti első példában az eredmény természetesen megváltozik, ha a szappant a személyes használatra szánt szappanokra korlátozzák. Ebben az esetben az áruk már nem képezik részét a 3. osztálybeli tisztítószerek fejezetcímnek, mivel az utóbbiak kizárólag háztartási használatra szolgálnak.

2.4.

A fejezetcímekben szereplő használatának gyakorlata

általános

kifejezések

A 2012. június 20-án kiadott 2/12. számú elnöki közlemény nyomán a Hivatal nem ellenzi a fejezetcímekben szereplő általános kifejezések használatát, feltéve, hogy az adott kifejezés kellően egyértelmű és pontos. További értesítésig a Hivatal eseti alapon elfogadja a fejezetcímek általános kifejezéseinek használatát 4. A fent említett közlemény szerint a Hivatal a következőképpen értelmezi a fejezetcímben szereplő összes általános kifejezés használatát: •

2012. június 20-áig bejelentett közösségi védjegyek: Az e közlemény hatálybalépése 5 előtt lajstromozott olyan közösségi védjegyeket, illetve

2

A T–363/06. sz. „Magic seat”-ügyben hozott, 2008. szeptember 9-i ítélet, 22. pont. A T–336/09. sz. „Topcom”-ügyben hozott, 2011. január 19-i ítélet, 34. pont. 4 Ez változhat annak a konvergenciaprogramnak az eredményétől függően, amelyen a Hivatal több nemzeti hivatallal együtt a Nizzai fejezetcímek osztályozásának közös értelmezésével kapcsolatban jelenleg dolgozik. 5 Ez a közlemény 2012. június 21-én lépett hatályba. 3


VERSION 1.0

18. oldal DATE 02/01/2014


benyújtott bejelentéseket illetően, amelyek esetében egy adott osztály valamely fejezetcíméhez tartozó összes általános kifejezést feltüntették, a Hivatal értelmezése szerint a bejelentő az általános kifejezések szó szerinti jelentése mellett a Nizzai Osztályozásnak a bejelentés időpontjában hatályos kiadásában szereplő érintett osztály betűrendes jegyzékében felsorolt valamennyi árut és szolgáltatást oltalom alá kívánta helyezni. A T-66/11. sz. ügyben hozott, 2013. január 31-i ítélet 49–50. pontjában a Törvényszék megerősítette a korábbi közösségi védjegyek által biztosított oltalom körének ilyen értelmezését. •

2012. június 21-én vagy azt követően bejelentett közösségi védjegyek: A védjegy bejelentőjének, aki a Nizzai Osztályozás valamely adott osztályának fejezetcímében szereplő általános kifejezések összességét használja a védjegybejelentés tárgyát képező áruk és szolgáltatások azonosítására, pontosítania kell, hogy kérelme az érintett osztály betűrend szerinti jegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások egészére, vagy azok közül csupán bizonyos árukra, illetve szolgáltatásokra vonatkozik-e. Ha a bejelentő nem jelez ilyen szándékot, az általános kifejezéseket (feltéve, hogy azok eleget tesznek az egyértelműség és a pontosság követelményeinek) a szó szerinti megközelítés alapján értelmezik.

2013. május 2-án a BPHH és az Európai Unió nemzeti védjegyhivatalai közös közleményt adtak ki az „IP Translator”-ügyben hozott ítélet végrehajtásáról (a továbbiakban: „közös közlemény”). A közlemény szerint a BPHH a következőképpen értelmezi a fejezetcímeket tartalmazó nemzeti védjegyek által biztosított oltalom körét: •

Az „IP Translator”-ítélet előtt bejelentett korábbi nemzeti védjegyek: A BPHH elvben az Európai Unió valamennyi nemzeti védjegyhivatalának kérelmezési gyakorlatát elfogadja. Az „IP Translator”-ítélet előtt bejelentett nemzeti védjegyek a nemzeti védjegyhivatal által megállapított terjedelmű oltalommal rendelkeznek. A nemzeti védjegyhivatalok többsége szó szerint értelmezi az egyes védjegyekhez tartozó fejezetcímeket. Ilyen védjegyek esetében a BPHH egyúttal az egyes általános kifejezések természetes és szokásos jelentése alapján is értelmezi a fejezetcímeket.

•

Csak nyolc nemzeti védjegyhivatal nem értelmezi az „IP Translator”-ítélet előtt bejelentett nemzeti védjegyekhez tartozó fejezetcímeket azok természetes és szokásos jelentése alapján: Bulgária, Finnország, Görögország, Lettország, Magyarország, Málta, Olaszország és Románia (lásd a közös közlemény 1. táblázatát). A BPHH ezeket a nemzeti védjegyeket úgy értelmezi, mint amelyek a fejezetcímekre, valamint a Nizzai Osztályozásnak a benyújtás időpontjában hatályos kiadásában szereplő betűrendes jegyzékre terjednek ki (még akkor is, ha a nemzeti védjegyhivatal értelmezése szerint a fejezetcím az osztályba tartozó valamennyi árut és szolgáltatást magában foglalja).


VERSION 1.0

19. oldal DATE 02/01/2014


•

Az „IP Translator”-ítélet után bejelentett korábbi nemzeti védjegyek: A BPHH a nemzeti védjeggyel érintett valamennyi árut és szolgáltatást azok természetes és szokásos jelentése alapján értelmezi (lásd a közös közlemény 5. táblázatát).

Az oltalom terjedelmét a fenti elvek alkalmazásával kell meghatározni. Az áruk/szolgáltatások összehasonlításakor csak az ezen elvek alapján oltalommal védettnek tekintett árukat és szolgáltatásokat veszik figyelembe.

3.

Áruk és szolgáltatások hasonlósága

3.1.

Általános elvek

3.1.1.

Hasonlósági tényezők

Két tétel általában akkor hasonló, ha rendelkeznek bizonyos közös tulajdonságokkal. Az áruk és szolgáltatások hasonlóságával a Bíróság „Canon"-ügyben hozott ítélete foglalkozott (a C–39/97. sz. „Canon"-ügyben hozott, 1998. szeptember 29-i ítélet). A Bíróság kimondta, hogy az áruk hasonlóságának értékelésekor az említett árukhoz kapcsolódó valamennyi releváns szempontot figyelembe kell venni. Ilyen tényezők többek között az áruk jellege, azok végső felhasználói [azaz „rendeltetési célja”] és használatuk módja, valamint az, hogy az áruk egymással versenyben állnak vagy kiegészítő jellegűek-e (23. pont). A „többek között” kifejezés arra utal, hogy a Bíróság által felsorolt fenti tényezők csupán tájékoztató jellegűek. Az áruk és szolgáltatások hasonlósága nem függhet olyan, általában előre meghatározható, rögzített és korlátozott kritériumoktól, amelyek minden esetben egységes hatással bírnak. A Bíróság által említetteken túl, vagy azok helyett adott esetben más tényezők is szerepet játszhatnak. Megállapítható tehát, hogy az alábbi tényezőket kell figyelembe venni. A „Canon”-ítéleten alapuló tényezők ● ● ● ● ●

jelleg, rendeltetési cél, használat módja, kölcsönös kiegészítő jelleg, versengő áruk.

További tényezők ● ● ●

értékesítési csatornák, érintett közönség, az áruk/szolgáltatások szokásos származása.

Ezeket a tényezőket az alábbiakban részletesebben ismertetjük (lásd: „Az egyes hasonlósági tényezők”); a tényezőket a Hivatal áruk és szolgáltatások összehasonlítására szolgáló adatbázisa is alkalmazza. Meg kell azonban jegyezni, hogy noha az adatbázis e nyolc tényezőre korlátozódik, egyedi esetekben más kritériumok is relevánsak lehetnek. A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

20. oldal DATE 02/01/2014


3.1.2.

A releváns tényezők meghatározása

Az összehasonlításnak azon releváns tényezők meghatározására kell törekednie, amelyek különösen jellemzőek az összehasonlítandó árukra és/vagy szolgáltatásokra. Ennélfogva egy tényező relevanciája kizárólag az ütköző áruktól és/vagy szolgáltatásoktól függ. Példa ●

A sílécek és a síbakancsok/sícipők összehasonlításakor nyilvánvaló, hogy azok jellege és használata nem egyezik meg, és nem is versengő termékek. Ennélfogva az összehasonlításnak azok rendeltetési céljára, kölcsönösen kiegészítő jellegére, értékesítési csatornáikra, szokásos származásukra és/vagy az érintett közönségre kell összpontosítania.

A valamely áru vagy szolgáltatás szempontjából releváns tényezők és az arra jellemző tulajdonságok ezért eltérhetnek azon áruk vagy szolgáltatások függvényében, amelyekkel azokat össze kell hasonlítani. Nem szükséges valamennyi lehetséges tényezőt felsorolni. Az azonban lényeges, hogy a releváns tényezők között kellően szoros kapcsolat van-e a hasonlóság megállapításához. Az alábbi kérdéseket tehetjük fel: ● ● ● ●

Hogyan használják majd az árukat/szolgáltatásokat? Mi azok rendeltetési célja? Mennyire valószínű, hogy gyártóikat tekintve megegyeznek? Többnyire ugyanazon az értékesítési helyen, áruházban bevásárlóközpont/szupermarket azonos részlegén találhatók?

vagy

egy

Ha az áruk/szolgáltatások megfogalmazása alapján nem határozhatók meg ezek a tényezők, szótárcikkekből származó információk is felhasználhatók. A szótárcikkeket azonban a kereskedelmi realitások tükrében kell elemezni, különös tekintettel a Nizzai Osztályozásra. Példa ●

A szótár szerint a jég (ice) egyes számú főnév, amely többek között fagylaltra, jégkrémre vagy sorbetre utal (The Oxford English Dictionary, online kiadás). Ha a 30. osztályban szereplő fagylaltok (ices) és jég (ice) összehasonlítását kizárólag a szótár alapján végeznénk, az arra a téves következtetésre vezetne, hogy a két áru azonos. Mivel azonban mind a fagylaltok, mind a jég szerepel a 30. osztály árujegyzékében, a fagylaltokat „jégkrémként", a jeget pedig „hűtőjégként” kell értelmezni. Noha összetételük annyiban megegyezik, hogy (részben) mindkettő fagyott vízből áll, kereskedelmi szempontból eltérnek: az egyik élelmiszer, a másik pedig élelmiszerek tartósítására és/vagy hűtésére szolgáló járulékos termék. Ebből látható, hogy a Nizzai Osztályozás a kereskedelmi szemponttal együtt alkalmazva elsőbbséget élvez a szótári definícióval szemben.


VERSION 1.0

21. oldal DATE 02/01/2014


A releváns tényezők meghatározását követően az elbírálónak meg kell állapítania az e tényezők közötti kapcsolatot és azok súlyát (lásd alább: „Az egyes tényezők közötti kapcsolat”).

Az egyes hasonlósági tényezők

3.2.

Az alábbi szakaszokban az áruk és szolgáltatások hasonlóságát megalapozó különböző tényezők meghatározása és ismertetése olvasható.

3.2.1.

Jelleg

Egy áru/szolgáltatás jellege azon alapvető jellemzőkként vagy tulajdonságokként határozható meg, amelyek alapján ez az áru/szolgáltatás felismerhető. A jelleg gyakran egy áru/szolgáltatás adott típusának vagy fajtájának, vagy egy, ezt az árut/szolgáltatást magában foglaló adott kategóriának felel meg, amelynek alapján azt általában meghatározzák. Más szóval a jelleg a „Mi ez?” kérdésre ad választ. Példák ● ● ●

A joghurt tejtermék. A gépkocsi jármű. A testápoló kozmetikai cikk.

3.2.1.1. A fejezetcímek és kategóriák tájékoztató jellege Az, hogy az összehasonlítandó áruk/szolgáltatások ugyanazon általános kifejezés vagy fejezetcím, illetve átfogó kategória alá tartoznak, nem jelenti automatikusan azt, hogy azonos jellegűek. Jó példa erre az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek átfogó kategóriája. Példák ●

Egyrészről a friss gyümölcs, másrészről a kávé, liszt és kenyér, noha mind élelmiszerek, eltérő jellegűek.

●

A hús, hal-, baromfi- és vadhús egyaránt állati eredetű élelmiszer. A gyümölcsök és zöldségek növényi eredetű élelmiszerek. Az ezek közötti kismértékű kapcsolat, azaz az, hogy valamennyi élelmiszer, nem zárja ki az említett áruk eltérő jellegét.

Az, hogy az összehasonlítandó áruk/szolgáltatások egy fejezetcímben szereplő, kellően szűk általános kifejezés hatálya alá tartoznak, erősíti azok azonos vagy hasonló jellegének valószínűségét. Példák ●

A sűrített tej és a sajt azonos jellegűek, mivel azonos termékcsaládhoz tartoznak, azaz tejtermékek, amely az élelmiszerek egy alkategóriája (lásd a T–85/02. sz. „Castillo”-ügyben hozott, 2003. november 4-i ítélet 33. pontját).


VERSION 1.0

22. oldal DATE 02/01/2014


●

Minden ital folyadék, ez azonban nem jelenti azt, hogy a tej az alkoholtartalmú italokkal azonos jellegű.

3.2.1.2. Az áruk jellegét meghatározó tulajdonságok A szóban forgó áruk több tulajdonsága is hasznos lehet azok jellegének meghatározásakor. Ezek többek között az alábbiak. Összetétel: pl. összetevők, az áruk készítéséhez felhasznált anyagok. Példa ●

A joghurt tejtermék (a joghurt jellege annak alapvető összetevője alapján határozható meg).

Az összetétel a jelleg meghatározása szempontjából a legfontosabb kritérium lehet. Az áruk azonos vagy hasonló összetétele ugyanakkor önmagában nem jelez azonos jelleget. Példa ●

Egy szék és egy játék baba egyaránt készülhet műanyagból, mégsem azonos jellegűek, mivel az egyik bútor, a másik pedig játék. Eltérő kategóriákba tartoznak.

Működési elv: pl. mechanikai működés, hajtóművel/motorral vagy anélkül, optikai, elektromos, biológiai vagy kémiai működés. Példa ●

A teleszkóp optikai eszköz (a teleszkóp jellege annak – optikai – működési elve alapján határozható meg).

Noha a működési elv elősegítheti egyes áruk jellegének meghatározását, nem minden esetben döntő jelentőségű. Bizonyos esetekben az azonos működési elvű áruk – különösen a technológiai vonatkozásúak – jellege eltér. Példa ●

Egy keverőgép és egy elektromos fogkefe azonos rotációs működési elven alapul, mégsem azonos jellegűek.

Ezzel szemben bizonyos eltérő működési elvű áruk azonos jellegűek. Példa ●

A mosóporral működő mosógépek kémiai működési elvűek, amely nem azonos a mágneses hullámokkal működő mosógépek működési elvével. Ezek az áruk azonban azonos jellegűek, mivel mindkettő mosógép.

Fizikai állapot: pl. folyékony/szilárd, kemény/puha, rugalmas/merev.


VERSION 1.0

23. oldal DATE 02/01/2014


A fizikai állapot az áruk egy másik olyan tulajdonsága, amely figyelembe vehető azok jellegének meghatározásakor, a működési elvhez hasonlóan azonban ez sem döntő jelentőségű. Példák ●

A víz folyékony anyag.

●

Joghurtot szilárd és folyékony formában is forgalmaznak. Ezek az áruk eltérő fizikai állapotuk ellenére azonos jellegűek.

3.2.1.3. A szolgáltatások jellege A szolgáltatások jellegének meghatározásakor a tulajdonságok (összetétel, működési elv, fizikai állapot) nem alkalmazhatók, mivel a szolgáltatások nem kézzelfoghatók. A szolgáltatások jellege különösen a harmadik felek javára végzett tevékenység típusa alapján határozható meg. A szolgáltatás jellegét a legtöbb esetben az a kategória határozza meg, amelybe a szolgáltatás tartozik. Példa ●

A taxi szolgáltatások az autóbusz szolgáltatásokkal azonos jellegűek, mivel mindkettő szállítási szolgáltatás.

3.2.1.4. Áruk jellege kontra szolgáltatások jellege Jellegük alapján az áruk általában eltérnek a szolgáltatásoktól. Ennek az az oka, hogy az áruk ipari cikkek, kézműves vagy kereskedelmi termékek, illetve ingatlanok. Értékesítésük általában valamilyen fizikai tárgy, például ingóságok vagy ingatlan tulajdonjogának átruházásával jár. Ezzel szemben a szolgáltatások nem kézzelfogható tevékenységek biztosítását jelentik.

3.2.2.

Rendeltetési cél

A rendeltetési cél általában az az ok, amely miatt valamit megtesznek vagy létrehoznak, vagy amely miatt valami létezik (Oxford Dictionary Online). A „Canon”-ítéletben meghatározott egyik tényezőként a rendeltetési cél az áruk vagy szolgáltatások rendeltetés szerinti használatára utal, attól eltérő használatra nem. Példa ●

Műanyag szatyrot használhatunk eső elleni védelemként. Rendeltetése szerint azonban különféle dolgok szállítására szolgál.

A rendeltetési célt az áruk/szolgáltatások funkciója határozza meg. Más szóval, a következő kérdésekre ad választ: Milyen igényt elégítenek ki ezek az áruk/szolgáltatások? Milyen probléma megoldására szolgálnak?


VERSION 1.0

24. oldal DATE 02/01/2014


Bizonyos esetekben nehéz megállapítani a rendeltetési cél meghatározásához szükséges megfelelő absztrakciós szintet. A jelleg meghatározásához hasonlóan a rendeltetési célt is kellően szűken kell meghatározni. Példa ●

Az ecet esetében annak rendeltetési célját nem „emberi fogyasztásként” kell meghatározni – amely valamennyi élelmiszer általános rendeltetése –, hanem „mindennapi ízesítésként”.

3.2.3.

Használat módja

A használat módja meghatározza, hogy az árukat/szolgáltatásokat hogyan használják rendeltetési céljuk elérésére. A kérdés ez esetben árukat/szolgáltatásokat?

a

következő:

Hogyan

használják

ezeket

az

A használat módja gyakran közvetlenül következik az áruk/szolgáltatások jellegéből és/vagy rendeltetési céljából, ezért önmagában a hasonlóság vizsgálatakor egyáltalán nem, vagy csak kevés jelentőséggel bír. Példa ●

Az újságok és könyvek használatának módja azonos, amennyiben mindkettőt olvassák. Hasonlóság ugyanakkor annak alapján is megállapítható, hogy mindkettő nyomtatott anyag (azonos jelleg), és mindkettő szórakoztatási vagy tájékoztatási célt szolgál (azonos rendeltetési cél).

A fenti magyarázat ellenére a használat módja a jellegtől és a rendeltetési céltól függetlenül fontos lehet, ha az jellemzi az árukat: Példa ●

Az 5. osztályban szereplő bőrápoló gyógyszerkészítmények elkészíthetők krém formájában. Használatuk módja megegyezik a 3. osztályban szereplő kozmetikai krémekével.

Ugyanakkor, még ha a használat módja az összehasonlítás tárgyát képező áruk jellemzésére szolgál, és még ha az mindkét áru esetében azonos is, ez a tény önmagában nem elegendő hasonlóság megállapításához. Példa ●

A rágógumi és a rágódohány használati módja megegyezik. Csak emiatt azonban nem lesznek hasonlóak.

3.2.4.

Kölcsönös kiegészítő jelleg

Az áruk (vagy szolgáltatások) kölcsönösen kiegészítő jellegűek, ha szoros kapcsolat van közöttük olyan értelemben, hogy az egyik nélkülözhetetlen (kulcsfontosságú) vagy


VERSION 1.0

25. oldal DATE 02/01/2014


fontos (jelentős) a másik használata szempontjából (lásd a T–74/10. sz. „Flaco”ügyben hozott, 2011. május 11-i ítélet 40. pontját). Az áruk/szolgáltatások közötti kölcsönös kiegészítő viszony lehet például működési jellegű (lásd a T–150/10. sz. „Loopia”-ügyben hozott, 2011. szeptember 29-i ítélet 36. pontját). Noha fennállhat bizonyos fokú kölcsönös kiegészítés, ez az áruk és/vagy szolgáltatások közötti hasonlóság megállapítása szempontjából önmagában nem döntő (1. példa). Amikor azonban az árukról/szolgáltatásokról megállapítást nyert, hogy kölcsönösen kiegészítik egymást, más tényezőkkel, például a „szokásos származással” és/vagy az „értékesítési csatornával” együtt az már hasonlóságot eredményezhet (2., 3. és 4. példa). Az eltérő célközönségnek készült áruk definíció szerint nem lehetnek kölcsönösen kiegészítő jellegűek (lásd a T-76/09. sz. „Farma Mundi Farmaceuticos Mundi”-ügyben hozott, 2011. június 22-i ítélet 30. pontját, valamint a T-361/11. sz. „DOLPHIN”-ügyben hozott, 2012. július 12-i ítéletet). Lásd még a következőt: 3.3.1. szakasz: „A tényezők közötti kapcsolatok”. 1. példa ●

A borok és a borospoharak kölcsönösen kiegészítő jellegűek, mivel az egyik fontos a másik használatához. Ezzel szemben nem hasonlóak, mivel szokásos származási helyük nem azonos, és nem is ugyanazokon a csatornákon értékesítik őket (lásd a C–398/07 P. sz. „Waterford Stellenbosch”-ügyben hozott, 2009. május 7-i ítéletet).

2. példa ●

A sílécek és a síbakancsok/sícipők kölcsönösen kiegészítő jellegűek, mivel az egyik használata elengedhetetlen a másik használatához. Az érintett közönség azt gondolhatja, hogy ezeket az árukat ugyanaz a vállalkozás állítja elő. Ezek az áruk ezért azonosnak tekintendők.

3. példa ●

Az oktatási anyagok (például nyomtatott anyagok, műsoros adathordozók, audioés videokazetták) létfontosságúak az oktatási tanfolyamokhoz és ezért azokat kölcsönösen kiegészítik, valamint az eszközök általában ugyanattól a vállalkozástól származnak. Ezek az áruk a szóban forgó szolgáltatásokhoz hasonlóak (lásd például a T–388/00. sz. „ELS”-ügyben hozott, 2002. október 23-i ítéletet).

4. példa ●

Az építészeti szolgáltatások (épülettervezés) (42. osztály) nélkülözhetetlenek az építkezésekhez (37. osztály). Ezeket a szolgáltatásokat gyakran együtt kínálják (értékesítési csatorna). Következésképpen ezek a szolgáltatások kölcsönösen kiegészítő jellegűek és hasonlóak.

3.2.4.1. Együttes használat: nincs kölcsönös kiegészítés A kölcsönös kiegészítést egyértelműen meg kell különböztetni az együttes használattól, amelynek esetében mindössze annyi történik, hogy az A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

26. oldal DATE 02/01/2014


árukat/szolgáltatásokat szabad választás alapján vagy kényelmi szempontból együtt használják (pl. kenyér és vaj). Ez azt jelenti, hogy az áruk/szolgáltatások egymás szempontjából nem nélkülözhetetlenek (lásd az R1976/2010–4. sz. „THAI SPA/SPA et al.”-ügyben hozott, 2011. október 20-i ítélet 25. pontját). Ilyen esetekben hasonlóság csak más tényezők alapján állapítható meg, kölcsönösen kiegészítő jellegre hivatkozva azonban nem. A Törvényszék egyes olyan, gyakran egymással összehangolt áruk tekintetében, amelyek azonban más hasonlósági tényezők körébe nem sorolhatók be, megállapította, hogy „esztétikai kiegészítő jelleg” áll fenn közöttük (lásd a T-169/03. sz. „Sissi Rossi”-ügyben hozott, 2005. március 1-jei ítélet 62. pontját, a T-150/04. sz. „Tosca Blu”-ügyben hozott, 2007. július 11-i ítélet 35–39. pontját és a T-443/05. sz. „Pirañam”-ügyben hozott, 2007. július 11-i ítélet 49-50. pontját, valamint a T-214/09. sz. „Cor”-ügyben hozott, 2011. október 20-i ítélet 32-37. pontját). Ezek az áruk a kölcsönös kiegészítő jelleg jelenlegi meghatározásán kívül esnek. Példa ●

A kézitáskák és a ruházati cikkek szoros kapcsolatban állnak egymással, de nem kölcsönösen kiegészítő jellegűek, mivel az egyik nem elengedhetetlen a másik használatához. Mindössze gyakran együtt használják őket. Ugyanakkor hasonlóak, mivel könnyen előfordulhat, hogy ugyanaz a gyártó, vagy egymással kapcsolatban álló gyártók forgalmazzák azokat, illetve hogy ugyanaz a közönség vásárolja meg őket, valamint ugyanazokon az értékesítési helyeken találhatók meg.

3.2.4.2. Járulékos áruk/szolgáltatások: nincs kölcsönös kiegészítés Ugyanez a helyzet akkor, ha egyes áruk és/vagy szolgáltatások csak egy másik áru vagy szolgáltatás támogatására vagy kiegészítésére szolgálnak. A járulékos áruk jellemzően a csomagolás során (pl. palackok, dobozok, konzervdobozok stb.) vagy a reklámozás során használt áruk (pl. szórólapok, plakátok, árjegyzékek stb.). Hasonlóképpen a reklámkampány során ingyenesen kínált áruk/szolgáltatások általában nem hasonlóak az elsődleges áruhoz vagy szolgáltatáshoz. Példa ●

A kiállítások szervezése és lebonyolítása nem hasonló a nyomtatványok, többek között rendezvényismertetők megnevezésű árukhoz, mivel a 16. osztályban szereplő áruk kizárólagos célja az adott rendezvény népszerűsítése és hirdetése.

3.2.4.3. Nyersanyagok: nincs kölcsönös kiegészítés Végül, amennyiben az áruk nyersanyagokat érintenek, a hasonlóság vizsgálatakor nem alkalmazható a kölcsönös kiegészítés kritériuma. A késztermékek kiemelkedő jelentőséggel bíró, alapvető összetevőiként a nyersanyagok az áruhoz hasonlóak lehetnek, de nem a kölcsönös kiegészítő jelleg alapján (lásd még: 1. melléklet, 1. és 2. szakasz, valamint II. melléklet, 5.1. és 5.2. szakasz).


VERSION 1.0

27. oldal DATE 02/01/2014


Példa ●

A tej (29. osztály) és a sajt (29. osztály) a kölcsönös kiegészítő jelleg alapján nem hasonlóak, jóllehet a tej a sajtkészítéshez használt nyersanyag. A hasonlóságot ezzel szemben meg kell állapítani annak alapján, hogy a két termék jellege, értékesítési csatornái, érintett közönsége és gyártója azonos.

3.2.5.

Versengő áruk

Az áruk/szolgáltatások versenyben állnak egymással, ha az egyik helyettesítheti a másikat. Ez azt jelenti, hogy azonos vagy hasonló célt szolgálnak, és azokat ugyanazoknak a tényleges és lehetséges vásárlóknak kínálják. Ilyen esetben az áruk/szolgáltatások egyúttal „kicserélhetők” egymással (lásd a T–504/11. sz. „DIGNITUDE”-ügyben hozott, 2013. február 4-i ítélet 42. pontját). Példák ●

A tapéták (27. osztály) és a festékek (2. osztály) versengő áruk, mivel mindkettő falak fedésére vagy díszítésére szolgál.

●

A mozifilmek kölcsönzése (41. osztály) és a filmszínházi szolgáltatások (41. osztály) versengő szolgáltatások, mivel mindkettő filmnézési lehetőséget biztosít.

A versengő áruk/szolgáltatások gyakran azonos árkategóriába tartoznak, és megfelelő számítás esetén összáruk nem tér el jelentősen. Példa ●

A villanyborotvák és a borotvapengék versenyben állnak egymással, mivel azonos célt szolgálnak. Figyelembe véve egy villanyborotva élettartamát, összességében olcsóbb lehet, mint a helyettesítéséhez szükséges számú borotvapenge megvásárlása. A kezdeti árkülönbözet a hosszabb élettartamnak köszönhetően megtérül.

Bizonyos esetekben azonban a versengő áruk/szolgáltatások ára jelentősen eltérhet. Példa ●

Az arany ékszerek és a divatékszerek annak ellenére versengő áruk, hogy áruk (és értékük) jelentősen különbözik.

3.2.6.

Értékesítési csatorna

Noha a „Canon”-ítélet nem említi kifejezetten az „értékesítési csatornát”, azt nemzetközi és nemzeti szinten egyaránt széles körben alkalmazzák két áru/szolgáltatás hasonlóságának értékelésekor. További tényezőként az Európai Bíróság is számos ítéletében figyelembe vette (lásd többek között a T–164/03. sz. „monBeBé”-ügyben hozott, 2005. április 21-i ítélet 53. pontját). A kapcsolódó érvelés a következő.


VERSION 1.0

28. oldal DATE 02/01/2014


Ha az árukat/szolgáltatásokat azonos értékesítési csatornákon bocsátják rendelkezésre, a fogyasztó nagyobb valószínűséggel feltételezi azt, hogy az áruk vagy szolgáltatások azonos piaci ágazathoz tartoznak, és azokat ugyanaz a vállalkozás gyárthatja, illetve fordítva. Az „értékesítési csatorna" kifejezés nem elsősorban egy vállalat termékének értékesítési vagy népszerűsítési módjára, hanem inkább a forgalmazás helyére utal. Az áruk/szolgáltatások hasonlóságának vizsgálata szempontjából az értékesítési rendszer – legyen az közvetlen vagy közvetett – nem döntő jelentőségű. Ehelyett az alábbi kérdést kell feltenni: Azonos-e az áruk/szolgáltatások értékesítésének helye, illetve azokat általában azonos vagy hasonló helyeken kínálják vagy nyújtják? Erre a tényezőre ugyanakkor nem szabad túl nagy hangsúlyt helyezni, mivel a mai bevásárlóközpontok/szupermarketek, drogériák és nagyáruházak mindenfajta árucikket értékesítenek. Az érintett közönség tisztában van azzal, hogy az ezeken a helyeken értékesített áruk számos egymástól független vállalkozástól származnak. Az értékesítés helye ennélfogva kevésbé meghatározó annak eldöntésekor, hogy az érintett közönség kizárólag azért gondolja-e úgy, hogy bizonyos áruk azonos helyről származnak, mert azokat ugyanazon az értékesítési helyen kínálják. Ez csak akkor erősíti a hasonlóság valószínűségét, ha a szóban forgó árukat az ilyen üzletek azonos típusú árukat együtt kínáló azonos részlegén értékesítik. Ilyen esetekben a részleget a más részlegektől való területi és funkcionális elkülönítés alapján kell tudni meghatározni (pl. egy bevásárlóközpont/szupermarket tejtermékrészlege, egy nagyáruház szépségápolási részlege). Hasonlóképpen ez a tényező akkor is érvényes lehet, ha az árukat kizárólag vagy jellemzően szaküzletek árusítják. Ebben az esetben a fogyasztók úgy vélhetik, hogy az azonos szaküzletben értékesített áruk azonos helyről származnak, ha pedig általában nem azonos üzletekben árulják azokat, akkor tagadhatják a közös származást. Ezzel ellentétben az eltérő értékesítési helyek gyengíthetik az áruk hasonlóságának valószínűségét. Példa ●

Kerekes székek kontra kerékpárok:

Noha mindkét áru a 12. osztályban megnevezett járművek közé tartozik, nem találjuk meg őket ugyanazon az értékesítési helyen. A kerékpárokat többnyire kerékpárszaküzletekben vagy sportszereket árusító kiskereskedelmi üzletben értékesítik. Ezzel szemben a kerekes székek értékesítési csatornái olyan forgalmazók, melyek egészségügyi berendezésekre, kórházi felszerelésekre, és olyan üzletek ellátására szakosodtak, melyek fogyatékkal élő vagy mozgássérült személyek számára árulnak segédeszközöket.

3.2.7.

Érintett közönség

Az érintett közönség, azaz a kérdéses áruk és szolgáltatások tényleges vagy lehetséges vásárlói egy további olyan tényező, amelyet az áruk és szolgáltatások


VERSION 1.0

29. oldal DATE 02/01/2014


hasonlóságának vizsgálatakor figyelembe kell venni, noha a Bíróság a „Canon”ítéletben ezt nem említette külön, önálló tényezőként. Az érintett közönség az alábbiakból állhat: ● ●

vásárlóközönség/nagyközönség (más néven az általános fogyasztó); vagy üzleti ügyfelek (akik meghatározott szakmai tudással vagy szakértelemmel rendelkeznek).

Az érintett közönség nem feltétlenül a végső felhasználót jelenti, ugyanis például a 31. osztályban szereplő „tápanyagok állatok számára” végső felhasználói az állatok, az érintett közönség azonban nem. Az érintett közönség ebben az esetben az általános fogyasztó. Önmagában az a tény, hogy a lehetséges vásárlók azonosak, nem jelent automatikusan hasonlóságot. Ugyanannak a vásárlói csoportnak a lehető legkülönfélébb származású és jellegű árukra vagy szolgáltatásokra lehet szüksége. Az a tény, hogy például a televíziókészülékeket, gépkocsikat és könyveket ugyanaz az érintett közönség – azaz a vásárlóközönség – vásárolja, nem befolyásolja a hasonlóság elemzését. Sok esetben az összehasonlításban érintett áruk/szolgáltatások egyik vagy mindkét jegyzékének célközönsége a vásárlóközönség, azok rendeltetési célja (azaz a fogyasztói igények) azonban az egyes esetekben eltérő. Ezek a körülmények gyengítik a hasonlóság valószínűségét. Míg az érintett közönség egyezése nem feltétlenül jelez hasonlóságot, a rendkívül különböző közönségcsoportok erősen gyengítik a hasonlóság valószínűségét. Az alábbi esetekben eltérőek a fogyasztók csoportjai: a)

a két jegyzékben szereplő áruk/szolgáltatások egyaránt a vásárlóközönséget célozzák, amelynek tagjai azonban (személyes) igények, életkor stb. szerint egyértelműen különböző csoportokba sorolhatók. ●

b)

a két jegyzékben szereplő áruk/szolgáltatások célközönsége az üzleti ügyfelek, amelyek azonban rendkívül eltérő piaci ágazatokban tevékenykednek. ●

c)

Példa: kerekes székek kontra kerékpárok (12. osztály).

Példa: erdészeti vegyi termékek kontra oldószerek lakkokhoz (1. osztály).

az egyik érintett közönség általános fogyasztókból, a másik pedig üzleti ügyfelekből áll. ●

3.2.8.

Példa: kontaktlencse tartók kontra sebészeti készülékek és műszerek (10. osztály).

Szokásos származás (gyártó/szolgáltató)

Noha ezt a tényezőt a Bíróság a „Canon”-ítéletben nem említi kifejezetten, az összetéveszthetőség általános fogalmából következik, hogy a hasonlóság vizsgálatakor különösen fontos az áruk és szolgáltatások szokásos származása. Amint azt a Bíróság kimondta, „összetéveszthetőségről akkor beszélünk, ha fennáll a kockázata, hogy a vásárlóközönség azt hiszi, hogy a szóban forgó áruk vagy A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

30. oldal DATE 02/01/2014


szolgáltatások ugyanattól a vállalkozástól, vagy adott esetben gazdaságilag egymással kapcsolatban álló vállalkozásoktól származnak” („Canon”-ítélet, 29. pont). Ennélfogva erősen utal a hasonlóságra, ha a közönség véleménye szerint az áruk/szolgáltatások szokásos származása azonos. Ezt azonban nem szabad tévesen úgy értelmezni, hogy a feje tetejére állítja áruk/szolgáltatások összetéveszthetőségének és hasonlóságának vizsgálatát: összetéveszthetőség megállapítása számos más tényezőtől függ (például megjelölések hasonlósága, a korábbi védjegy megkülönböztető képessége), és nem kizárólag a szokásos származás alapján kerül meghatározásra, amely áruk/szolgáltatások közötti hasonlóság elemzésének mindössze egyik tényezője.

az az a az az

Annak megállapítása, hogy a fogyasztók nem keverik majd össze az áruk/szolgáltatások szokásos származását, nem megfelelő érv az áruk/szolgáltatások összehasonlításához. Ezt a megállapítást az általános értékelésben kell feltüntetni. A származás ebben az összefüggésben elsősorban a szóban forgó árut előállító, és az ilyen szolgáltatást nyújtó feldolgozóipari ágazathoz vagy vállalkozástípushoz, nem pedig a gyártó kilétéhez kapcsolódik. A „származás” meghatározása nem kizárólag a gyártás/szolgáltatásnyújtás tényleges helyén alapul (pl. gyár, műhely, intézet, laboratórium), hanem elsősorban azt veszi figyelembe, hogy ki irányítja és/vagy ellenőrzi az áruk/szolgáltatások előállítását/nyújtását. Más szóval, a következő kérdést kell feltennünk: Ki felel az áru előállításáért vagy a szolgáltatás nyújtásáért? A földrajzi származás (pl. Kína) az áruk/szolgáltatások hasonlóságának megállapítása szempontjából nem releváns. A Bíróság az „ELS”-ítéletben kimondta, hogy még áruk és szolgáltatások származása is lehet azonos, ha bevett gyakorlat, hogy mindkettő előállításáért/nyújtásáért ugyanaz a vállalkozástípus felel. Az ítélet szerint a tankönyvek származása megegyezett a levelező tanfolyamok nyújtásának származásával, mivel „a tanfolyamokat kínáló vállalkozások oktatási segédanyagként gyakran biztosítják ezeket a termékeket a tanulóknak” (a T–388/00. sz. „ELS”-ügyben hozott, 2002. október 23-i ítélet, 55. pont). A „szokásos származás” kritériumát a fogalom felhígulásának elkerülése érdekében korlátozó módon kell alkalmazni. Ha az egy nagy (multinacionális) vállalattól vagy vállalatcsoporttól származó mindenféle áru/szolgáltatás azonos származásúnak minősülne, ez a tényező értelmét vesztené. Példa ●

Előfordulhat, hogy a kozmetikai szerek és az élelmiszerek gyártása egy vállalaton belül folyik, ez azonban nem tükrözi azt az általános kereskedelmi szokást, amelynek alapján az ilyen árutípusok gyártói eltérőek.

3.2.8.1. A közös származást meghatározó jellemzők Egy áru/szolgáltatás szokásos származásának meghatározásakor az alábbi jellemzők lehetnek relevánsak.


VERSION 1.0

31. oldal DATE 02/01/2014


A gyártás helye Példa ●

A festékeket, lakkokat, színezőanyagokat és maróanyagokat (2. osztály) jellemzően azonos gyártóvállalatok, többnyire szakosodott vegyipari vállalatok gyártják.

A gyártás helye erőteljes jelzés lehet arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó áruk/szolgáltatások azonos forrásból származnak. Míg azonban a gyártás helyszínének egyezése közös szokásos származásra utal, az eltérő gyártási helyszínek nem zárják ki, hogy az áruk ugyanattól vagy gazdaságilag egymással kapcsolatban álló vállalkozásoktól származzanak. A könyvek és az elektronikus média (versengő áruk, mivel az e-média helyettesíti a könyveket) például egyaránt egy kiadó termékei. Gyártási módszerek Példa ●

A bőrövek (25. osztály) és a bőr kézitáskák (18. osztály) nemcsak azonos helyszínen készülnek (pl. bőrműves műhelyekben), hanem a bőr megmunkálása is azonos eszközökkel és gépekkel történik.

(Műszaki) szakismeret („know-how”) Példa ●

A számítógépes vírusvédelmi szolgáltatások (42. osztály) és a szoftvertervezés (42. osztály) hasonló műszaki szakismeretet igényelnek az informatika területén.

A közönség által ismert elterjedt kereskedelmi szokás Az elterjedt kereskedelmi szokás – például az, hogy a gyártók üzleti tevékenységüket kiterjesztik a szomszédos piacokra – kiemelt jelentőséggel bír annak megállapítása szempontjából, hogy eltérő jellegű áruk/szolgáltatások származása azonos. Ilyen esetekben meg kell határozni, hogy az ilyen tevékenységbővítés bevett ágazati gyakorlat, vagy – épp ellenkezőleg – csak kivételes esetben kerül rá sor. Példa a szokásos tevékenységbővítésre ●

Cipők és kézitáskák: Szokásos piaci gyakorlat, hogy a cipőgyártók általában kézitáskák gyártásával is foglalkoznak.

Példa arra, ahol a tevékenységbővítés (még) nem szokásos gyakorlat ●

Ruházati cikkek és illatszerek: Jóllehet egyes divatruházatot gyártó tervezők manapság egyúttal parfümöket is értékesítenek saját márkanevük alatt, a ruhaiparban ez nem bevett gyakorlat, és inkább a (gazdaságilag) sikeres tervezőkre jellemző.


VERSION 1.0

32. oldal DATE 02/01/2014


Az egyes tényezők közötti kapcsolat

3.3.

A „Canon”-kritériumokat a vonatkozó ítéletben rangsorolás (súlyozás) nélkül sorolták fel, és nem jelezték az azok közötti kapcsolatot sem. A szöveg egyenként vizsgálta azokat. Ugyanakkor nem lehet őket egymástól függetlenül mérlegelni, mivel egyes kritériumok kölcsönösen összefüggnek, és bizonyos kritériumok fontosabbak, mint mások. E tényezőknek az érintett áruk/szolgáltatások tekintetében vett fontosságuk szerinti súlyozásától függően a hasonlóság mértéke különbözhet (lásd az alábbi 3.3.4. szakaszt).

3.3.1.

A tényezők közötti kapcsolatok

Meg kell jegyezni, hogy az egyes tényezők között sok esetben összefüggés van abban az értelemben, hogy ha egy közülük közös, akkor egy másik tényező is megegyezhet. Példák ●

A rendeltetési cél alapján a tényleges és lehetséges fogyasztók (azaz az érintett közönség) meghatározása is lehetséges.

●

A rendeltetési cél és az érintett közönség együtt arra is rámutathat, hogy az áruk/szolgáltatások versenyben állnak-e egymással.

●

Az azonos értékesítési csatorna együtt jár az azonos célközönséggel. Más szóval, eltérő értékesítési csatorna esetén a célközönség is eltérhet.

●

Az eltérő célközönségnek készült áruk/szolgáltatások nem lehetnek kölcsönösen kiegészítő jellegűek (lásd a T-74/10. sz. „Flaco”-ügyben hozott, 2011. május 11-i ítélet 40. pontját, valamint a T-76/09. sz. „Farma Mundi Farmaceuticos Mundi”ügyben hozott, 2011. június 22-i ítélet 30. pontját).

●

A használat módja általában az áruk jellegétől és rendeltetési céljától függ.

Bizonyos esetekben nehéz elkülöníteni az egyes tényezőket. Ez különösen igaz a „jelleg", a „rendeltetési cél" és a „használat módja" esetében. Ha az elbíráló ilyen nehézségekbe ütközik, elegendő e tényezőket együttesen vizsgálni. Példa ●

A motor az energia különböző formáinak mechanikai erővé és mozgássá történő átalakítására szolgáló gép. Ebben az esetben az áru jellegét nehéz megkülönböztetni annak céljától. Az elkülönítés ezért nem szükséges.

3.3.2.

Az egyes tényezők jelentősége

Az áruk és szolgáltatások értékelésekor az azok közötti kapcsolatot jellemző valamennyi releváns tényezőt figyelembe kell venni. Az áruk és szolgáltatások típusától függően azonban egy adott kritérium nagyobb vagy kisebb jelentőséggel bírhat. Ez azt jelenti, hogy az egyes kritériumoknak nincs szabványos értékük, hanem egyedi jelentőségüket az egyes esetekkel összefüggésben kell megállapítani.


VERSION 1.0

33. oldal DATE 02/01/2014


Az egyes tényezők súlya általában attól függ, hogy mennyiben járulnak hozzá az összetéveszthetőséghez. Azok a kritériumok, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy az áruk/szolgáltatások ugyanattól a vállalkozástól vagy gazdaságilag egymással kapcsolatban álló vállalkozásoktól származnak, illetve ellenkezőleg, hogy nem ilyenektől származnak, a csupán másodlagos fontosságú kritériumokkal szemben elsőbbséget élveznek. Általában jelentős tényezők ●

Szokásos származás (mivel erőteljesen befolyásolja az összetéveszthetőséget).

●

Rendeltetési cél (mivel döntő jelentőségű az áruk/szolgáltatások megvásárlására vagy kiválasztására irányuló fogyasztói döntés során).

●

Jelleg (mivel meghatározza az áruk/szolgáltatások alapvető jellemzőit és tulajdonságait).

●

Kölcsönös kiegészítő jelleg (mivel az áruk/szolgáltatások használatával való szoros kapcsolat miatt a közönség azonos származásúnak véli azokat).

●

Versengő áruk (a versengő áruk/szolgáltatások általában azonos rendeltetési céllal és célközönséggel rendelkeznek).

Kevésbé jelentős tényezők ●

Használat módja (még az eltérő áruk is használhatók azonos módon, pl. a babakocsik és a bevásárlókocsik).

●

Értékesítési csatornák (az eltérő elrendezési gyakorlatoktól függően még eltérő árukat - pl. rágógumi és cigaretta - is értékesíthetnek az üzletek azonos részlegén).

●

Érintett közönség (különösen, vásárlóközönséget célozzák).

3.3.3.

ha

az

áruk/szolgáltatások

az

általános

Az összehasonlítás különböző típusai: áruk kontra áruk, szolgáltatások kontra szolgáltatások, valamint áruk kontra szolgáltatások

Az áruk árukkal, valamint a szolgáltatások szolgáltatásokkal történő összehasonlításakor elvben ugyanazokat a tényezőket kell alkalmazni. E tényezők alkalmazásakor azonban figyelembe kell venni az áruk és a szolgáltatások közötti alapvető eltéréseket (pl. kézzelfogható kontra nem kézzelfogható). Mindemellett az áruk szolgáltatásokkal való összehasonlításakor is az áruk árukkal, illetve a szolgáltatások szolgáltatásokkal történő összehasonlításakor alkalmazott elveket kell alkalmazni. Jellegük alapján az áruk általában eltérnek a szolgáltatásoktól. Ezzel együtt azonban kölcsönösen kiegészíthetik egymást. A szolgáltatások egyúttal az árukkal azonos rendeltetési céllal is rendelkezhetnek, és ezért versenyben állhatnak az utóbbiakkal. Ebből következik, hogy bizonyos körülmények között megállapítható áruk és szolgáltatások közötti hasonlóság. A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

34. oldal DATE 02/01/2014


3.3.4.

Hasonlóság foka

Az áruk és/vagy szolgáltatások a közös tényezők számától és azok súlyától függően különböző mértékben minősülhetnek hasonlónak (alacsony, átlagos és magas fokú hasonlóság). Az áruk és szolgáltatások között megállapított hasonlóság foka fontos az összetéveszthetőségre vonatkozó végső döntés meghozatalakor. Egy tényező önmagában általában nem elegendő az áruk/szolgáltatások közötti alacsony fokú hasonlóság megállapításához, akkor sem, ha erős tényezőről van szó. Példák az eltérésre ●

A gépkocsik és a kerékpárok rendeltetési célja ugyanaz („A” pontból „B” pontba történő közlekedés), ettől azonban még nem hasonlóak.

●

Noha az ablaküveg és a szemüveghez használt üveg azonos jellegű, nem hasonlóak, mivel más releváns tényezők – például a rendeltetési cél, a gyártó, az értékesítési csatorna és az érintett közönség – szempontjából nem egyeznek.

A hasonlóság végleges megállapítása különböző tényezők összessége és azok súlya alapján lehetséges. Két jelentős tényező - például a jelleg és a gyártó -, illetve egy jelentős és két gyenge tényező egyezése gyakran hasonlóságot eredményez. Ezzel szemben két gyenge tényező - például az értékesítési csatorna és az érintett közönség - együttállása elvben nem olyan meghatározó jelentőségű, hogy az alapján meg lehetne állapítani az áruk és szolgáltatások közötti hasonlóságot.

Példák a hasonlóságra ●

A tej és a sajt rendeltetési célja és használati módja eltérő; nem versengő áruk, és kölcsönös kiegészítés sincs közöttük. Az a tény azonban, hogy azonos jellegűek (tejtermékek) és szokásos származásuk is megegyezik (tejipari vállalat), a hasonlóság megállapítása szempontjából döntő jelentőséggel bír.

●

Noha a gyógyszerek és a sebtapaszok eltérő jellegűek, rendeltetési céljuk – azaz a betegségek, fogyatékosságok vagy sérülések gyógyítása – megegyezik. Mindemellett értékesítési csatornáikat és az érintett közönséget tekintve is azonosak. Ennélfogva e két áru hasonló.

A hasonlóság fokát a megállapított egyező tényezők száma és azok jelentősége/súlya határozza meg. Általánosságban minél több a közös tényező, annál magasabb a hasonlóság foka. A mindössze két tényező alapján megállapított hasonlóság többnyire nem magas fokú, szemben azokkal az esetekkel, amikor az áruk/szolgáltatások négy vagy több releváns tényező szempontjából is megegyeznek. Matematikai elemzésre ugyanakkor nincs mód, mivel az egyezés minden esetben az egyedi körülményektől függ.


VERSION 1.0

35. oldal DATE 02/01/2014


I. melléklet Az áruk és szolgáltatások hasonlóságára vonatkozó konkrét kérdések Ez a rész nem ír elő új kritériumokat az áruk és szolgáltatások közötti hasonlóság megállapítására vonatkozóan. Mindössze azon egyedi áru- és szolgáltatási csoportok összehasonlításának módját kívánja pontosítani, amelyek esetében a „Canon”kritériumokon túl más általános szabályokat vagy kivételeket is alkalmazni kell.

1.

Részek, alkatrészek és szerelvények

Önmagában az a tény, hogy egy adott áru több alkatrészből állhat, nem teremt automatikusan hasonlóságot a késztermék és annak részei között (lásd a T-336/03. sz. „Mobilix”-ügyben hozott, 2005. október 27-i ítélet 61. pontját). Példák az eltérésre ● ● ●

Ventilátorlapátok (7. osztály) és hajszárító (11. osztály). Elektromos kábel (9. osztály) és lámpa (11. osztály). Gombok (26. osztály) és ruházati cikkek (25. osztály).

Hasonlóság csak kivételes esetekben állapítható meg, és feltétele, hogy a hasonlóságot megalapozó fő tényezők – mint például a gyártó, a közönség és/vagy a kölcsönösen kiegészítő jelleg – közül legalább néhány megegyezzen. Ilyen kivétel alapja lehet, hogy a részeket és szerelvényeket gyakran a készárut is gyártó vállalat állítja elő és/vagy értékesíti, valamint hogy azok azonos vásárlóközönséget céloznak, mint például a pót- és cserealkatrészek esetében. Az érintett árutól függően a közönség arra számíthat, hogy az alkatrész gyártását is az „eredeti" gyártó végzi vagy felügyeli, ami arra utal, hogy az áruk hasonlóak. Egy adott esetben általában több különböző tényező is jelentőséggel bírhat. Ha például az alkatrészt önállóan is értékesítik, vagy ha az a gép működéséhez különösen fontos, az a hasonlóság valószínűségét erősíti. Példák a hasonlóságra ● ● ●

2.

Elektromos fogkefe (21. osztály) és pótkefék (21. osztály). Nyomtató (9. osztály) és tintapatronok (2. osztály). Varrógépek (7. osztály) és varrógép pedálok (7. osztály).

Nyersanyagok és félig feldolgozott áruk

Hasonló megközelítés alkalmazandó a nyersanyagok és a félig feldolgozott áruk készárukkal való összehasonlítása esetében. A legtöbb esetben önmagában az a tény, hogy egy adott árut egy másik áru előállításához használnak fel, nem elegendő az áruk hasonlóságának bizonyítására, mivel azok jellege, rendeltetési célja, az érintett közönség és az értékesítési csatornák igen eltérőek lehetnek (lásd a T–98/09. sz. „Tumesa Tubos del Mediterráneo S.A.”A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

36. oldal DATE 02/01/2014


ügyben hozott, 2011. április 13-i ítélet 49–51. pontját). A nyersanyagokat általában ipari felhasználásra szánják, nem pedig közvetlenül a végső fogyasztónak kínálják megvásárlásra. Példák az eltérésre ● ●

Bőr, nyersbőrök, irhák (18. osztály) és ruházati cikkek (25. osztály). Nemesfémek (14. osztály) és ékszerek (14. osztály).

A végső döntés ugyanakkor függhet az eset egyedi körülményeitől, például a nyersanyag feldolgozottságának mértékétől, vagy attól, hogy az a készáru alapvető összetevője-e. Minél nagyobb a nyersanyag jelentősége a készárun belül, annál nagyobb a valószínűsége, hogy az áruk hasonlóak lesznek. Következésképpen hasonlóság állapítható meg, ha a nyersanyag vagy a félkész áru a készáru alakja, jellege, minősége vagy értéke szempontjából döntő jelentőségű. Ezekben az esetekben a nyersanyag gyakran a készárutól függetlenül is beszerezhető azonos értékesítési csatornákon keresztül. Példa a hasonlóságra ●

Drágakövek (14. osztály) és ékszerek (14. osztály). A nemesfémektől eltérően a drágakövek a végső árutól függetlenül is megvásárolhatók az ékszerüzletekben.

A nyersanyagok egyik alcsoportja az élelmiszerek előállításához használt összetevők (lásd az alábbi „Összetevők” című részt).

3.

Kellékek/tartozékok

A kellék olyan hozzáadott elem, amely javítja vagy kiegészíti azt a fő terméket, amelyhez hozzáadják. A részektől, alkatrészektől és szerelvényektől eltérően a kellék nem képezi szerves részét a fő terméknek, noha általában azzal szoros összefüggésben használják. Egy kellék/tartozék többnyire hasznos műszaki vagy dekorációs célt szolgál. A részekre, alkatrészekre és szerelvényekre vonatkozó szabályok bizonyos mértékben a kellékek/tartozékok esetében is érvényesek. Önmagában az a tény, hogy egy adott árut egy másik áruval együtt használnak, nem feltétlenül bizonyítja a hasonlóságot. Példák az eltérésre ● ●

Ruházati cikkek (25. osztály) és hajdíszek (26. osztály). Napellenzők gépkocsikba (12. osztály) és járművek (12. osztály).

Gyakori azonban, hogy egyes kellékeket/tartozékokat is a fő terméket előállító gyártó állít elő. Ennélfogva a fogyasztó arra számíthat, hogy a fő termék és a kellékek/tartozékok ugyanazon társaság ellenőrzése alatt készülnek, különösen, ha azokat azonos kereskedelmi csatornákon értékesítik. Ilyen esetekben ez erőteljesen utal a hasonlóságra. Példák a hasonlóságra ● ●

Kerékpárok (12. osztály) és nyeregtáskák kerékpárokhoz (12. osztály). Üvegek (9. osztály) és szemüvegtokok (9. osztály).


VERSION 1.0

37. oldal DATE 02/01/2014


4.

Szerelési, karbantartási és javítási szolgáltatások

Ezek a szolgáltatások az árukhoz kapcsolódó szolgáltatások kategóriájába tartoznak. Mivel az áruk és a szolgáltatások eltérő jellegűek, az áruk és azok szerelése, karbantartása és javítása között csak akkor állapítható meg hasonlóság, ha: ● ● ●

az érintett piaci ágazatban elterjedt gyakorlat, hogy az áruk gyártója ilyen szolgáltatásokat is nyújt és az érintett közönség megegyezik és az említett áruk szerelését, karbantartását és javítását az áruk megvásárlásától függetlenül nyújtják (nem vevőszolgálatról van szó).

Lényegében valamennyi áru szerelése a 37. osztályba tartozik, úgymint a légkondicionáló berendezések, elektromos berendezések, felvonók vagy liftek, tűzriasztók, hűtőberendezések és konyhai berendezések felszerelése, illetve gépek üzembe helyezése. A 37. osztályba tartozik a számítógépek üzembe helyezése és javítása is, mivel fizikai javítási és felszerelési tevékenységről van szó. A számítógépes programok telepítése és javítása azonban a 42. osztályban található, mivel ez fizikai szerelés vagy javítás nélküli számítógépes programozást jelent. Példák a hasonlóságra ● ● ●

Adatfeldolgozó készülékek és számítógépek (9. osztály) és elektronikus berendezések felszerelése és javítása (37. osztály). Légkondicionáló berendezések (11. osztály) és szerelési, karbantartási és javítási szolgáltatások (37. osztály). Áruértékesítő automaták (7. osztály) és karbantartási szolgáltatások (37. osztály).

Példák az eltérésre ● ● ●

5.

Építőanyagok (19. osztály) és szerelési szolgáltatások (37. osztály). Cipők (25. osztály) és cipőjavítás (37. osztály). Járművek (12. osztály) és gépjárművek karosszéria-javítása (37. osztály) (lásd a T–451/09. sz. „Wind”-ügyben hozott, 2010. december 15-i ítélet 28–30. pontját).

Tanácsadási szolgáltatások

A Nizzai Osztályozás 8. kiadásában megszűnt a 42. osztályban található „szakmai konzultációs szolgáltatás”, és a konzultációs szolgáltatások – a tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokkal együtt – azóta a konzultáció tárgyát képező szolgáltatás osztályába tartoznak. A szállítási konzultáció például a 39. osztályba, az üzletvezetési konzultáció a 35. osztályba, a pénzügyi tanácsadás a 36. osztályba, a szépségtanácsadás pedig a 44. osztályba tartozik. A tanácsadás, tájékoztatás vagy konzultáció elektronikus úton (pl. telefonon vagy számítógépen) történő lebonyolítása nem érinti e szolgáltatások besorolását. A tanácsadási szolgáltatások, a konzultáció és a hasonló szolgáltatások elvben mindig hasonlóak a kapcsolódó szolgáltatásokhoz, vagy akár azonosak is azokkal.


VERSION 1.0

38. oldal DATE 02/01/2014


Példák ●

A számítógépes szoftver tanácsadás (42. osztály) hasonló a számítógépes programok telepítéséhez és karbantartásához (42. osztály).

●

A pénzügyi információk nyújtása (36. osztály) a pénzügyi ügyletek részét képezi (36. osztály), ezért azokkal azonos (lásd a T–325/04. sz. „Worldlink”-ügyben hozott, 2008. február 27-i ítélet 58. pontját).

A tanácsadási szolgáltatások, konzultáció és hasonló szolgáltatások árukkal való összehasonlítását illetően hasonlóság a karbantartás, szerelés és javítás esetében alkalmazandókkal azonos feltételek mellett állapítható meg (lásd a 4. szakaszt). Példák a hasonlóságra ●

Számítástechnikai tanácsadási szolgáltatások (hardver és szoftver) (42. osztály) és számítógépes szoftverek (9. osztály).

●

Szépségtanácsadás (44. osztály) és kozmetikai cikkek (3. osztály).

Példák az eltérésre ●

Divatcikkek vásárlásához kapcsolódó tájékoztatási szolgáltatások (vásárlói útmutatás) (35. osztály) és ruházati cikkek, lábbelik, kalapáruk (25. osztály), mivel a piacon nem elterjedt gyakorlat, hogy a 25. osztályban szereplő árucikkek gyártója ilyen tájékoztatási szolgáltatásokat nyújt.

●

Szórakoz(tat)ási tárgyú információk nyújtása (41. osztály) és játékok (28. osztály), mivel a piacon nem elterjedt gyakorlat, hogy a 28. osztályban szereplő játékok gyártója ilyen információs szolgáltatásokat nyújt.

6.

Kölcsönzés és bérlet

A kölcsönzési szolgáltatások a bérelt tárgyak segítségével nyújtott szolgáltatással megegyező osztályba tartoznak: ● ●

a telefonok kölcsönzése a 38. osztályban szerepel, mivel a távközlési szolgáltatások a 38. osztályba tartoznak; a járművek kölcsönzése a 39. osztályban szerepel, mivel a szállítási szolgáltatások ebbe az osztályba tartoznak.

A bérleti szolgáltatások hasonlók a kölcsönzési szolgáltatásokhoz, ezért besorolásuk is azonos módon történik. Ezzel szemben a lízingfinanszírozás (részletvásárlás, lízingelés finanszírozása) mint pénzügyi szolgáltatás a 36. osztályban található. Annak alapján, hogy az angol „leasing” szó jelentése „bérlés”, ezeket a szolgáltatásokat egyértelműen meg kell különböztetni a pénzügyi szolgáltatásoktól. A kölcsönzési és bérleti szolgáltatások összehasonlítása az alábbi eredményekkel jár.


VERSION 1.0

39. oldal DATE 02/01/2014


6.1.

Kölcsönzés/bérlet kontra kapcsolódó szolgáltatások

Jóllehet a kölcsönzési szolgáltatások a bérelt tárgyak segítségével nyújtott szolgáltatással megegyező osztályba tartoznak, nem automatikusan azonosak ezzel a szolgáltatással. E szolgáltatások összehasonlításakor az azonosság és a hasonlóság rendes kritériumait kell alkalmazni. Példák ● ●

6.2. ● ●

A lakásbérlet (36. osztály) és az ingatlanügyletek (36. osztály) azonosak, mivel a lakásbérlet beletartozik az ingatlanügyletek fogalmába. Ez az érvelés nem alkalmazható azonban a buldózerek kölcsönzésére (37. osztály) és a kapcsolódó építkezési szolgáltatásokra (37. osztály). Az építkezés nem foglalja magában a buldózerek kölcsönzését, ezért ezek a szolgáltatások nem tekinthetők azonosnak.

Kölcsönzés/bérlet kontra áruk: elvileg mindig eltérőek Járművek kölcsönzése (39. osztály) és járművek (12. osztály). Mozifilmek kölcsönzése (41. osztály) és DVD-k (9. osztály).

Kivételt képez, ha az áruk gyártója általában kölcsönzési szolgáltatásokat is nyújt. ● ●

Számítógépes programok kölcsönzése (42. osztály) és számítógépes szoftverek (9. osztály). Ezek között alacsony fokú hasonlóság áll fenn. Áruértékesítő automaták kölcsönzése (35. osztály) és áruértékesítő automaták (7. osztály). Ezek között alacsony fokú hasonlóság áll fenn.


VERSION 1.0

40. oldal DATE 02/01/2014


II. melléklet Egyedi iparágak 1.

Vegyi anyagok, gyógyszerek és kozmetikai termékek

1.1.

Vegyi anyagok (1. osztály) kontra vegyipari termékek (3. és 5. osztály)

Noha a nagy vegyipari vállalatok általában mindenféle alapvető vegyi anyag, különleges vegyi anyag, élettudományi termék - ezen belül gyógyszerek és növényvédő szerek -, valamint fogyasztói cikkek - például tisztítószerek és kozmetikai cikkek - gyártásában is részt vesznek, ezen áruk összehasonlításakor önmagában az a tény, hogy valamennyi azonos jellegű – mivel átfogóan mindegyikük a vegyipari termékek közé sorolható – nem elegendő a közöttük lévő hasonlóság megállapításához. Különösen fel kell hívni a figyelmet az ilyen áruk egyedi céljára, valamint azok célközönségére és értékesítési csatornájára. A nyersanyagok, a félig feldolgozott- és a késztermékek közötti kapcsolatról fent leírtak e termékekre különösen alkalmazandók. Ennélfogva, noha a 3. és az 5. osztályban szereplő áruk általában többféle vegyi anyag elegyei, elvben nem tekintendők az 1. osztályban található árukhoz hasonlónak. Késztermékként rendeltetési céljuk eltér az 1. osztályban szereplő vegyi anyagokétól, amelyek nyers, feldolgozatlan állapotban vannak, még mielőtt más vegyi anyagokkal és inert vivőanyagokkal összekeverve előállítanák belőlük a készterméket. Emellett a 3. és az 5. osztályban felsorolt késztermékek célközönsége is más, és azokat nem ugyanazokon az értékesítési csatornákon keresztül forgalmazzák. Ugyanakkor egyrészről az 1. osztályban szereplő műtrágyák, és másrészről az 5. osztályban szereplő rovarirtó szerek, gombaölő szerek (fungicidek) és gyomirtó szerek (herbicidek) nemcsak vegyipari termékek, de egyúttal sajátos mezőgazdasági célú felhasználásra szánt késztermékek is. Rendeltetési céljuk hasonló, mivel az 5. osztályban szereplő egyedi áruk – amelyek megelőzik a növények növekedését gátló körülmények kialakulását – növekedésserkentőnek tekinthetők.

1.2.

Gyógyszerek kontra gyógyszerek

Gyógyszerészeti készítménynek nevezünk bármely fajta gyógyszert, azaz olyan anyagot vagy anyagok olyan elegyét, amely emberek vagy állatok betegségeinek kezelésére vagy megelőzésére szolgál. A fogalommeghatározásból már megállapítható, hogy az állatgyógyászati készítmények – bár azokat a fejezetcím külön említi – szintén beletartoznak a gyógyszerészeti készítmények általánosabb fogalmába. Ennélfogva e két áru azonos. Ugyanez vonatkozik a gyógynövényes és homeopátiás gyógyszerekre is, mivel az átfogóbb gyógyszerészeti készítmények megnevezés ezeket is magában foglalja. Hasonlóképpen a vizsgálati készítmények, azaz a gyógyászati, többek között állatgyógyászati célú kémiai reagensek is a gyógyszerészeti készítmények általános kifejezés hatálya alá tartoznak. A specifikus gyógyszerek más specifikus gyógyszerekhez hasonlónak tekintendők. Ennek az az oka, hogy általában a hasonlóság több – ha nem valamennyi – feltétele teljesül: ezek a készítmények azonos jellegűek, mivel egyedi vegyipari termékek; A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

41. oldal DATE 02/01/2014


átfogó értelemben vett céljuk a gyógyítás és/vagy kezelés; ugyanazon a helyen, azaz gyógyszertárakban értékesítik őket; valamint azonos forrásból, mégpedig a gyógyszeriparból származnak. Ez az ágazat számos különféle terápiás javallattal ellátott gyógyszerek széles körét állítja elő, amivel a lakosság tisztában van. Ezenkívül használatuk módja is megegyezhet, valamint versenyben is állhatnak egymással (lásd a T–154/03. sz. „Artex”-ügyben hozott, 2005. november 17-i ítélet 48. pontját). A specifikus gyógyszerek közötti hasonlóság megállapított mértéke azonban a konkrét terápiás javallatok függvényében eltérhet. 1. példa ●

Allergiaellenes gyógyszerkészítmények kontra antihisztaminos kenőcs. Ezek a gyógyszerek rendkívül hasonlók.

2. példa ●

Epilepsziaellenes szerek kontra gyógyszerészeti készítmények, a központi idegrendszert érintő betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek kivételével. Ezek a gyógyszerészeti készítmények hasonlónak tekinthetők (lásd a T-161/10. sz. „E-plex”-ügyben hozott, 2011. május 24-i ítélet 26. pontját).

3. példa ●

Fogamzásgátlók kontra szemvizek. E gyógyszerészeti készítmények között csupán alacsony fokú hasonlóság van. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy alacsony fokú hasonlóságot csak kivételes esetekben szabad megállapítani, például akkor, ha egyértelműen megállapítható, hogy a két készítmény javallatai és használatuk módja eltérő.

Az, hogy egy adott specifikus gyógyszer vényköteles-e, az áruk összehasonlítása szempontjából nem bír különösebb jelentőséggel. Inkább az összetéveszthetőség általános értékelése során játszik szerepet, különösen az érintett közönség figyelemfelkeltésének mértéke szempontjából. Meg kell továbbá jegyezni, hogy a vénykötelezettség nagymértékben függ az egyes nemzeti jogrendszerektől. Egy vényköteles gyógyszert ezért a fenti okok miatt általában a vény nélkül megvásárolható gyógyszerekhez hasonlónak kell tekinteni.

1.3.

Gyógyszerek kontra dietetikai készítmények gyógyászati használatra

A gyógyászati használatra szánt dietetikai anyagok és étrend-kiegészítők különleges táplálkozási szükségletek ellátására készült anyagok, amelyek célja betegségek kezelése vagy megelőzése. Ennek alapján rendeltetési céljuk hasonló a gyógyszerészeti termékekéhez (betegségek kezelésére használt anyagok), amennyiben azok a betegek egészségügyi állapotának javítására szolgálnak. Az érintett közönség megegyezik, és általában ezen áruk értékesítési csatornái is azonosak. A fenti okok miatt ezek az áruk hasonlónak tekintendők.

1.4.

Gyógyszerek kontra kozmetikai cikkek

A gyógyszerek és a kozmetikai cikkek általános kategóriái hasonlónak minősülnek. A kozmetikai cikkek csoportja az emberi test megjelenésének és illatának javítására vagy A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

42. oldal DATE 02/01/2014


védelmére szolgáló készítményeket foglal magában. Ezzel szemben a gyógyszerek között olyan termékeket is találunk, mint például a gyógyászati tulajdonságokkal rendelkező bőr- és hajápoló szerek. Ezek rendeltetési célja megegyezhet a kozmetikai cikkek rendeltetési céljával. Mindemellett értékesítési csatornáik is azonosak, mivel gyógyszertárakban vagy más szaküzletekben vásárolhatók meg. Azonos közönséget céloznak, és gyakran ugyanazok a vállalatok gyártják őket. A specifikus gyógyszerek kozmetikai cikkekkel történő összehasonlításakor azonban előfordulhat, hogy csak alacsony fokú hasonlóság van közöttük, vagy akár teljesen eltérőek. Ilyen esetekben ez a konkrét gyógyszertől és annak egyedi céljától (orvosi javallat/hatás) vagy használatának módjától függ. Példa ●

1.5.

A fájdalomcsillapító és a körömlakk eltérő.

Gyógyszerek kontra szolgáltatások

Noha a gyógyszeripari vállalatok komolyan részt vesznek a kutatási és fejlesztési tevékenységekben, harmadik feleknek rendszerint nem nyújtanak ilyen szolgáltatásokat. Következésképpen az 5. osztályba tartozó áruk általában eltérőek a 42. osztályban felsorolt valamennyi szolgáltatástól. Eltérést kell megállapítani akkor is, ha a gyógyszerészeti készítményeket a 44. osztályban szereplő orvosi (többek között állatgyógyászati) szolgáltatásokkal hasonlítjuk össze. Noha a betegségek kezelésére irányuló cél miatt tagadhatatlanul létezik bizonyos kapcsolat ezek között, jellegük és különösen szokásos származásuk különbözősége egyértelműen jelentősebb bármely hasonlóságnál. Az érintett közönség nem számít arra, hogy egy orvos gyógyszerfejlesztéssel és -forgalmazással is foglalkozik.

2.

Autóipar

Az autóipar különböző típusú vállalatokat, köztük autógyártó vállalatokat, valamint az autógyártót nyersanyagokkal (fém, alumínium, műanyagok, festékek), alkatrészekkel, modulokkal vagy teljes rendszerekkel ellátó beszállítókat felölelő, összetett iparág. Több gyártási területet különböztethetünk meg: hajtómű-tervezés, alváz, elektronika, belső tér és karosszéria. Ez rendkívül megnehezíti a készáru (gépkocsi) és annak egyes részei, vagy a gyártás során felhasznált anyagai közötti hasonlóság vizsgálatát. Ezenfelül gépkocsi vásárlásakor a vásárlóközönség tisztában van ezzel, és tudja, hogy egy autó sok, számos különböző forrásból származó elemet tartalmaz, és hogy az autógyártó harmadik felek által gyártott alkatrészeket is összeszerelhet. Az árukat ugyanakkor többnyire egyetlen megjelölés alatt értékesítik, emiatt a közönség számára szinte lehetetlen a többi gyártó azonosítása, vagy a termelési források elkülönítése. Ez alól kivételt képeznek a gépkocsi-akkumulátorok, amelyeken általában más megjelölések is láthatók. Más szakágazatokhoz hasonlóan a „Canon”-kritériumokat itt is megfelelően kell alkalmazni, és különösen figyelembe kell venni a részek, alkatrészek és szerelvények összehasonlítására vonatkozóan előírt általános elveket. A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

43. oldal DATE 02/01/2014


Különösen szem előtt kell tartani, hogy egyes árukat csak az autóipar szerezhet be, és nincs rá mód, hogy ezekhez a vásárlóközönség (a végső fogyasztó) valaha közvetlenül hozzájusson, vagy azokat megvásárolja [pl. az alváz kialakításához felhasznált közönséges fémek (6. osztály]. Ezek egyértelműen eltérnek a készterméktől, valamint feltehetően minden további résztől, alkatrésztől és szerelvénytől. A lakosság által javítási vagy karbantartási célra megvásárolható pótalkatrészeket illetően az áruk hasonlóságának értékelése attól függ, hogy az adott alkatrészt általában az autógyártó állítja-e elő.

3.

Elektromos készülékek / berendezések

A 9. osztályban szereplő elektromos készülékek és berendezések kifejezés nem értelmezhető úgy, hogy valamennyi elektromos energiával működő készüléket magában foglal. Valójában több különböző osztályban találhatók elektromos energiával működő készülékek. A 9. osztály árujegyzékében szereplő elektromos készülékek megnevezést (noha a kifejezés a Hivatal osztályozási gyakorlata szerint túlságosan megfoghatatlan) úgy kell érteni, mint amely az elektromos energia vezetésére, kapcsolására, átalakítására, tárolására, szabályozására vagy ellenőrzésére szolgáló készülékeket és berendezéseket foglalja magában (lásd a T–353/09. sz. “mtronix”ügyben hozott, 2012. február 1-jei ítélet 33. pontját).

4.

Divat- és textilipar

A 22., 23., 24. és 25. osztályba sorolt áruk textiláruk. Az osztályok között bizonyos előrelépés, sorrendiség figyelhető meg: a nyers textilrostokból, azaz a textilszálakból (22. osztály) fonalak és cérnák (23. osztály), majd ezekből textíliák, azaz szövetek, kelmék (24. osztály) készülnek, amelyekből pedig kész textilárukat (24. osztály) vagy ruházati cikkeket (25. osztály) gyártanak. Mindemellett a 18. osztályba tartozó áruk, például a bőrből és bőrutánzatokból készült termékek szintén a divat- és textiliparhoz kapcsolódnak.

4.1.

Nyers- vagy félig feldolgozott anyagok kontra készáruk

Mivel a fent említett osztályok közötti kapcsolat gyakran azon alapul, hogy egy árut felhasználnak egy másik áru gyártásához (pl. a 24. osztályba sorolt textíliákat a 25. osztályba tartozó ruházati cikkek gyártásához használják), az ilyen típusú összehasonlításokban a nyersanyagokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni (lásd a „Nyersanyagok és félig feldolgozott áruk" című részt). Például a nyersanyagok, úgymint a bőr és bőrutánzatok, az állatbőrök és irhák (18. osztály) eltérőek a ruházati cikkektől, a lábbeliktől és a kalapáruktól (25. osztály). Önmagában az a tény, hogy a lábbelik készítése során bőrt használnak (bőrcipők), nem elegendő annak megállapításához, hogy az áruk hasonlóak, mivel jellegük, rendeltetési céljuk és érintett közönségük meglehetősen különböző: a nyersanyagokat ipari felhasználásra szánják, nem pedig közvetlenül a végső fogyasztónak kínálják megvásárlásra. A 24. osztályban a textíliák és a textiláruk, például a lepedők és az asztalterítők között ugyanakkor alacsony fokú hasonlóság állapítható meg. Ilyen esetekben a nyersanyag A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

44. oldal DATE 02/01/2014


és a késztermék között gyakran jelentéktelen mértékű feldolgozás történik: a textilanyagot mindössze méretre vágják és/vagy körbevarrják, így jön létre a késztermék. Ezenfelül a vásárlóknak számos intézményben lehetőségük van arra, hogy alapanyagot vagy az ebből az anyagból készült párnát stb. vásároljanak. Ennélfogva az érintett közönség úgy vélheti, hogy ezek az áruk ugyanattól a vállalkozástól származnak.

4.2.

Textiláruk (24. osztály) kontra ruházati cikkek (25. osztály)

A 24. osztályban szereplő textiláruk és a 25. osztályban szereplő ruházati cikkek közötti elsődleges kapcsolat az, hogy mindkettő textilanyagból készül. Ez azonban nem indokolja kellően a hasonlóság megállapítását. A két csoport rendeltetési célja teljesen eltérő: a ruházati cikkeket emberek általi viselésre tervezik, vagy azok divatcikként szolgálnak, míg a textilárukat elsősorban háztartási és lakberendezési célra szánják. Ennélfogva használatuk módja is eltér. Továbbá a textiláruk és a ruházati cikkek értékesítési csatornái és helyei is különböznek, az érintett közönség pedig nem véli úgy, hogy ugyanattól a vállalkozástól származnak. A textiláruk ezért a ruházati cikkektől eltérőnek minősülnek; lásd az R 1699/2011-4. sz. „GO/GO GLORIA ORTIZ”-ügyben hozott, 2012. május 31-i határozat 16. pontját, az R 1367/2011-1. sz. „PROMO TEXTILE/Promodoro"-ügyben hozott, 2012. július 26-i határozat 17. pontját, valamint az R 2353/2010-2. sz. „REGRIGUE FOR COLD/REFRIGIWEAR et al.”ügyben hozott, 2012. augusztus 1-jei határozat 26. pontját).

4.3.

Ruházati cikkek, lábbelik és kalapáruk (25. osztály)

A 25. osztályba tartozó áruk, azaz a ruházati cikkek, lábbelik és kalapáruk azonos vagy rendkívül hasonló jellegűek. Azonos célt szolgálnak, mivel egyes testrészek takarására és az időjárási elemekkel szembeni védelmére használják őket. Egyúttal divatcikkek is, és gyakran ugyanazokban a kiskereskedelmi üzletekben értékesítik őket. A ruházati cikkeket megvásárolni kívánó fogyasztók arra számítanak, hogy a lábbeliket és a kalapárukat ugyanazon az áruházi részlegen vagy üzletben találják meg, illetve fordítva. Mindemellett számos gyártó és tervező tervez és készít minden fent említett árut. Ennélfogva ezek az áruk egymáshoz hasonlók.

4.4.

Divatkellékek

Amint azt a „Kellékek/tartozékok” című részben kifejtettük (lásd fent), önmagában az a tény, hogy egy adott árut egy másik áruval együtt használnak, nem feltétlenül bizonyítja a hasonlóságot. Gyakori azonban, hogy egyes kellékeket/tartozékokat is a fő terméket előállító gyártó állít elő. Ennélfogva a fogyasztó arra számíthat, hogy a fő termék és a kellékek ugyanazon vállalkozás ellenőrzése alatt készülnek, különösen, ha azokat azonos kereskedelmi csatornákon értékesítik. Ilyen esetekben ez erőteljesen utal a hasonlóságra. Ennélfogva nem minden divatkelléknek minősülő áru lesz hasonló a ruházati cikkekhez, lábbelikhez és kalapárukhoz (25. osztály). A 18. osztályban a bőrből és bőrutánzatokból készült termékek átfogó kategóriája olyan árukat foglal magában, mint például a (kézi)táskák, sporttáskák, aktatáskák, pénztárcák, erszények, kulcstokok stb. Ezek az áruk kapcsolódnak a 25. osztályban szereplő ruházati cikkekhez, kalapárukhoz és lábbelikhez, amennyiben a fogyasztók azokat vélhetően a felsőruházatot, kalapárukat és akár még a lábbeliket is kiegészítő kellékeknek tekinthetik, mivel azokat szorosan összehangolják ezekkel az A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

45. oldal DATE 02/01/2014


árucikkekkel, és mivel ugyanazok vagy egymással kapcsolatban álló gyártók értékesíthetik azokat, valamint nem ritka, hogy a ruhagyártók közvetlenül állítják elő és forgalmazzák őket. Ráadásul ezek az áruk ugyanazokban a kiskereskedelmi üzletekben vásárolhatók meg. Ennélfogva a ruházatokhoz, kalapárukhoz és lábbelikhez hasonlónak tekinthetők. Ezzel szemben a hajkellékek, például a hajtűk és a szalagok a ruházati cikkektől eltérőek. Noha ezek az áruk távoli kapcsolatban állhatnak a divatáru-piaccal, önmagában az a tény, hogy egy vásárló össze kívánja hangolni hajtűit a ruházatával, nem elegendő annak megállapításához, hogy ezek az áruk kölcsönösen kiegészítik egymást, és ezért hasonlóak. Az áruk csak akkor tekinthetők kölcsönösen kiegészítő jellegűek, ha szoros kapcsolat van közöttük olyan értelemben, hogy az egyik nélkülözhetetlen vagy fontos a másik használata szempontjából, és nem csupán járulékos elem. Ebben az esetben ezek a feltételek nem teljesülnek. Ezenkívül az említett áruk jellege és használati módja eltérő. A két árucsoport nem áll versenyben egymással. Az említett áruk előállítása eltérő szaktudást igényel, azok nem azonos árukategóriába tartoznak, és nem tekinthetők olyan általános árukínálat alkotóelemeinek sem, amelyek kereskedelmi származása potenciálisan azonos (lásd az R 1501/2010-4. sz. „Wild Nature/WILD NATURE”-ügyben hozott, 2011. október 3-i határozat 18. pontját). Hasonlóképpen a luxustermékek, például a szemüvegek (9. osztály) és az ékszerek (14. osztály) szintén a ruházati cikkektől, lábbeliktől és kalapáruktól eltérőnek tekinthetők. Ezen áruk jellege és fő rendeltetési célja különbözik. A ruházati cikkek fő célja, hogy emberi öltözékként szolgáljanak, míg a szemüvegek elsődleges rendeltetése a látás javítása, az ékszereket pedig személyes díszítőelemként viselik. Az egyes értékesítési csatornák sem azonosak, és az áruk között sem verseny, sem kölcsönös kiegészítés nincs (lásd az R 0106/2007-4. sz. „OPSEVEN2/SEVEN”-ügyben hozott, 2011. május 30-i határozat 14. pontját, az R 0274/2008-1. sz. „Penalty/PENALTY”-ügyben hozott, 2008. szeptember 12-i határozat 20. pontját, valamint az R 0227/2011-2. sz. „OCTOPUSSY/OCTOPUSSY ET AL.”-ügyben hozott, 2011. október 5-i határozat 23-26. pontját). Ugyanezek az érvek alkalmazandók a luxuscikkekre, például az illatszerekre (3. osztály) – amelyek fő célja a test, papíráruk stb. tartós illatosítása –, valamint az olyan termékekre, mint például az útitáskák (18. osztály), amelyek tárgyak utazás során történő szállítására szolgálnak. Jóllehet a divattervezők manapság egyúttal parfümöket, divatkellékeket (például szemüvegeket és ékszereket) és utazási kellékeket is értékesítenek saját márkanevük alatt, ez nem bevett gyakorlat, és inkább a (gazdaságilag) sikeres tervezőkre jellemző. Ezekben az esetekben a felszólalónak a KVR 8. cikkének (5) bekezdésére kell hivatkoznia.

4.5.

Sportruházat, sport lábbelik és fejfedők testnevelési- és sportcikkek (28. osztály)

(25. osztály)

kontra

A ruházati cikkek, lábbelik és kalapáruk általános kategóriája magában foglalja a sportruházatot, sport lábbeliket és fejfedőket, amelyek kifejezetten bizonyos tevékenységek végzése vagy sportolás során történő használatra tervezett öltözetek vagy ruhadarabok. E termékek rendeltetési célja és jellege eltér a testnevelési- és sportcikkek céljától és jellegétől, amelyek mindenfajta testnevelési és sporttevékenységhez szükséges árucikkeket és felszereléseket, például súlyokat, kötőfékeket (hámokat), teniszütőket, labdákat és fitnesz felszereléseket foglalnak magukban. A testnevelési- és sportcikkeket gyártó vállalkozások ugyanakkor sportruházatot / sport lábbeliket is gyárthatnak. Ebben az esetben az értékesítési A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

46. oldal DATE 02/01/2014


csatornák megegyezhetnek. A sportruházatot / sport lábbeliket a testnevelési és sportcikkekkel összehasonlítva alacsony fokú hasonlóság állapítható meg.

4.6.

Divattervezés (42. osztály), szabászati szolgáltatások (40. osztály) kontra ruházati cikkek (25. osztály)

A ruházati cikkek, valamint a divattervezés és a szabászati szolgáltatások között alacsony fokú hasonlóság van, mivel ezek esetében az érintett közönség azonos, és a szokásos származás (gyártó/szolgáltató) is megegyezhet. A készruhákat (különösen kosztümöket, öltönyöket és esküvői ruhákat) készítő gyártók gyakran nyújtanak szabászati szolgáltatásokat, amelyek szorosan kapcsolódnak a divattervezéshez, mely a ruhagyártási folyamat előző lépése.

5.

Élelmiszerek, italok és éttermi szolgáltatások

5.1.

A készételek összetevői

Az élelmiszerek előállításához használt összetevők a nyersanyagok egyik alcsoportját alkotják, és azokat ez utóbbiakkal megegyező módon kell kezelni. Ennélfogva önmagában az a tény, hogy egy adott élelmiszer előállításához egy bizonyos összetevőre van szükség, annak ellenére sem elegendő az áruk hasonlóságának bizonyításához, hogy valamennyi áru az élelmiszerek általános kategóriájába tartozik (lásd a T–72/10. sz. „Naty’s”-ügyben hozott, 2011. október 26-i ítélet 35–36. pontját). Példák az eltérésre ● ●

5.2.

Tojások (29. osztály) és fagylalt, jégkrém (30. osztály). Élesztő (30. osztály) és kenyér (30. osztály).

Fő összetevő

Amennyiben az összetevő a készétel fő összetevőjének tekinthető, csak akkor áll fenn hasonlóság, ha az áruk más releváns kritérium vagy kritériumok – különösen a szokásos származás, a jelleg, a rendeltetési cél és a használat módja – tekintetében megegyeznek. Példák a hasonlóságra (fő összetevő + más kritérium/kritériumok) ● ● ●

Tej (29. osztály) és joghurt (29. osztály). Hal (29. osztály) és halrudak (29. osztály). Tésztafélék (30. osztály) és pizzák (30. osztály).

Lásd még a Törvényszék T–129/09. sz. „Apetito”-ügyben hozott, 2011. május 4-i ítéletét, amelyben a Törvényszék megerősíti a valamely adott élelmiszer és a főként az ebből az élelmiszerből álló készételek között megállapított hasonlóságot. Emlékeztetni kell arra, hogy ezekben az esetekben önmagában az, hogy szükség van egy összetevőre egy másik élelmiszer gyártásához/előállításához, nem jelent kölcsönös kiegészítést. A kölcsönös kiegészítés szempontja csak az áruk használatára alkalmazható, gyártási folyamatukra nem (lásd a „Kölcsönös kiegészítő jelleg” című fejezetet, valamint a T-74/10. sz. „Flaco”-ügyben hozott, 2011. május 11-i ítélet A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

47. oldal DATE 02/01/2014


40. pontját és az R 2571/2011-2. sz. „FRUITINI”-ügyben hozott, 2012. december 11-i határozat 18. pontját).

5.3.

Alkoholmentes italok (32. osztály) kontra alkoholtartalmú italok (a sörök kivételével) (33. osztály)

Egyrészről az alkoholmentes italokat - például a gyümölcsitalokat, gyümölcsleveket, ásványvizeket és szénsavas vizeket -, másrészről az alkoholtartalmú italokat (a sörök kivételével) az üzletekben, bárokban, valamint az itallapokon stb. együtt értékesítik. Az említett áruk célközönsége azonos, és versenyben is állhatnak egymással. Meg kell állapítani, hogy ezen áruk között alacsony fokú hasonlóság áll fenn.

5.4.

Sörök (32. osztály), (33. osztály)

alkoholtartalmú

italok

(a

sörök

kivételével)

A 33. osztályban szereplő egyes alkoholtartalmú italok, valamint a 32. osztályba tartozó alkoholtartalmú italok és sörök hasonlóak. Noha gyártási eljárásuk eltérő, ezek az áruk kivétel nélkül az alkoholtartalmú italok (jelleg) – általában a lakosságot célzó – kategóriájába tartoznak. Felszolgálhatják őket éttermekben és bárokban, valamint bevásárlóközpontokban/szupermarketekben és élelmiszerüzletekben is megvásárolhatók. Ezek az italok a bevásárlóközpontok/szupermarketek azonos részlegén találhatók, még akkor is, ha ezen belül az italok például az egyes alkategóriák szerint egymástól elkülöníthetők. Mindemellett az említett áruk azonos vállalkozásoktól származhatnak. Példák ● ● ●

5.5.

A sörök hasonlóak a borokhoz. A sörök hasonlóak az alkoholtartalmú italokhoz (a sörök kivételével). A borok hasonlóak az alkoholtartalmú italokhoz (a borok kivételével).

Élelmiszer-ellátás (élelmezés) kontra ételek és italok

A 43. osztályba tartozó élelmiszer-ellátás elsősorban éttermi vagy hasonló szolgáltatásokat foglal magában, például a vendéglátóipart (catering), a kávézókat és a bárokat, falatozókat. E szolgáltatások célja, hogy közvetlen fogyasztásra kínáljanak ételeket és italokat. A piaci realitások szerint egyes élelmiszer- és/vagy italgyártók saját márkájuk alatt éttermi szolgáltatásokat is nyújtanak (pl. kávé és kávézóik, fagylalt/jégkrém és fagylaltozóik, sör és sörözőik); ez azonban nem elterjedt kereskedelmi szokás, és inkább a (gazdaságilag) sikeres vállalkozásokra jellemző. Önmagában az a tény, hogy az ételek és italok fogyasztása étteremben történik, nem elegendő ok a közöttük lévő hasonlóság megállapítására. A fogyasztó tisztában van azzal, hogy a felszolgált ételeket és italokat másik vállalkozás állítja elő (lásd a T-33/03. sz. „Hai”-ügyben hozott, 2005. március 9-i ítélet 45. pontját, valamint az R1976/2010–4. sz. „THAI SPA/SPA et al.”-ügyben hozott, 2011. október 20-i határozat 24–26. pontját).


VERSION 1.0

48. oldal DATE 02/01/2014


Ezekben az esetekben a felszólalónak a KVR 8. cikkének (5) bekezdésére kell hivatkoznia.

6.

Más vállalkozásokat támogató szolgáltatások

A 35. osztály fejezetcímében felsorolt valamennyi szolgáltatás célja, hogy támogatást vagy segítséget nyújtson más vállalkozásoknak saját tevékenységük végzéséhez vagy javításához. Ennélfogva e szolgáltatások célcsoportja elvben a szakmai közönség. A 35. osztályba tartozó egyes konkrét szolgáltatások összehasonlításakor célszerű a következő kérdést szem előtt tartani: Ki nyújt ilyen típusú szolgáltatást? Reklámügynökség, üzletvezetési tanácsadó, humánerőforrás-tanácsadó, könyvelő, könyvvizsgáló, értékesítési ügynök vagy adótanácsadó? A szokásos származás meghatározását követően már könnyebb megtalálni azt az általános kifejezést, amelybe az adott szolgáltatás tartozik. A hirdetési (reklám) szolgáltatások lényege, hogy segítséget nyújtanak másoknak saját áruik vagy szolgáltatásaik értékesítéséhez ezen áruk és szolgáltatások bevezetésének és/vagy értékesítésének népszerűsítése révén, illetve hogy reklámozás útján megerősítik az ügyfél piaci pozícióját és versenyelőnyhöz juttatják. E cél elérése érdekében számos különféle eszköz és termék felhasználható. Ezeket a szolgáltatásokat erre szakosodott vállalatok nyújtják, amelyek felmérik ügyfeleik igényeit, és termékeik és szolgáltatásaik forgalmazására vonatkozóan minden szükséges információval és tanáccsal ellátják őket, valamint ezen áruk és szolgáltatások újságokban, weboldalakon, videókon, az interneten stb. történő reklámozása tekintetében személyre szabott stratégiát dolgoznak ki. Érdemes megemlíteni, hogy a hirdetési szolgáltatások jellege és rendeltetési célja alapvetően különbözik az áruk gyártásától vagy számos más szolgáltatás nyújtásától. A reklámozás ezért általában eltér a hirdetett áruktól és szolgáltatásoktól. Ugyanez vonatkozik a hirdetési szolgáltatásoknak a reklámok terjesztésére alkalmas árukkal – például DVD-kkel, szoftverekkel, nyomtatott anyagokkal, szórólapokkal és katalógusokkal – való összehasonlítására. Az üzletvezetési szolgáltatások általában az erre a területre szakosodott vállalatok, például üzleti tanácsadó cégek által nyújtott szolgáltatások. Ezek a vállalatok információkat gyűjtenek, és olyan eszközökkel és szakmai ismeretekkel ruházzák fel ügyfeleiket, amelyek segítségével azok képesek elvégezni üzleti tevékenységüket, vagy amelyeknek köszönhetően piaci részesedéshez jutnak, illetve meglévő részesedésüket erősíteni és növelni tudják. Ide tartozik például az ügyletekkel kapcsolatos kutatás és becslés, az önköltség-elemzés és az üzletszervezési tanácsadás. Ezek a szolgáltatások minden olyan „konzultációs”, „tanácsadási” és „segítségnyújtási” tevékenységet magukban foglalnak, amelyek hasznosak lehetnek az üzletvezetéshez, ide tartozik például a pénzügyi és emberi erőforrások hatékony elosztásának módja; a termelékenységnövelés módja; a piaci részesedés növelésének módja; a versenytársak kezelésének módja; a fizetendő adó csökkentésének módja; új termékek fejlesztésének módja; a nyilvánossággal folytatott kommunikáció módja; marketingstratégia; a fogyasztói trendek kutatásának módja; új termékek bevezetésének módja, vállalati arculat kialakításának módja stb. Az üzletvezetés és a reklámozás összehasonlításakor meg kell jegyezni, hogy a reklámozás az üzletvezetés egyik nélkülözhetetlen eszköze, mivel magát az üzletet ismerteti meg a piacon. A fent említettek szerint a hirdetési szolgáltatások célja „a piaci [üzleti] pozíció megerősítése”, az üzletvezetési szolgáltatások célja pedig az, hogy A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

49. oldal DATE 02/01/2014


segítséget nyújtson a vállalkozásoknak „piaci részesedés szerzéséhez, vagy meglévő részesedésük erősítéséhez és növeléséhez". A „piaci üzleti pozíció megerősítése" és „a piaci részesedés megerősítéséhez és növeléséhez a vállalkozásoknak nyújtott segítség" között nincs éles határvonal. A hatékony üzletvezetés módjával kapcsolatos tanácsadást nyújtó szakember e tanácsadás keretében ésszerűen reklámstratégiákat is javasolhat, mivel nyilvánvaló, hogy a reklámozás lényeges szerepet játszik az üzletvezetésben. Mindemellett az üzleti tanácsadók reklámtanácsadást (és marketing tanácsadást) is kínálhatnak szolgáltatásaik részeként, és ezért az érintett közönség úgy vélheti, hogy e két szolgáltatás származása szakmai szempontból azonos. Következésképpen a fentiek alapján e szolgáltatások között alacsony fokú hasonlóság van (lásd az R 2163/2010-1. sz. „INNOGAME / INNOGAMES”-ügyben hozott határozat 13-17. pontját). Az üzleti adminisztrációs szolgáltatások lényege a személyzet és az erőforrások hatékony szervezése, hogy valamennyi tevékenység a közös célok és célkitűzések elérését szolgálja. Ide tartoznak az olyan tevékenységek, mint a munkaerő-toborzás, a bérszámfejtés, a számlakivonatok összeállítása és az adóbevallások elkészítése. A két fejezetcím – az üzletvezetés és az üzleti adminisztráció – között nincs éles határvonal, és bizonyos esetekben igen nehéz (ha nem lehetetlen) azokat egyértelműen megkülönböztetni. Mindkettő az üzleti szolgáltatások átfogó kategóriájába tartozik. Főszabályként elmondhatjuk, hogy az üzleti adminisztrációs szolgáltatások a vállalkozás szervezését és vezetését teszik lehetővé, míg az üzletvezetés magasabb szintű megközelítést követ, amelynek célja a kereskedelmi vállalkozás közös céljainak és stratégiai tervének kidolgozása. Az irodai munkák közé olyan szolgáltatások tartoznak, amelyek célja a vállalkozás számára az üzleti céljai eléréséhez szükséges mindennapi működési feladatok elvégzése. Többnyire a kereskedelmi vállalkozás működéséhez segítséget nyújtó tevékenységekről van szó. Ide tartoznak a titkári szolgáltatások jellemző tevékenységei, például a gyors- és gépírási szolgáltatások, valamint a támogatási szolgáltatások, például az irodagépek és -felszerelések kölcsönzése.

7.

Kiskereskedelmi szolgáltatások

A kiskereskedelem az általános meghatározás szerint olyan tevékenység vagy kereskedelmi vállalkozás, amely termékek vagy árucikkek viszonylag kis mennyiségben, felhasználás vagy fogyasztás és nem viszonteladás céljából történő értékesítését jelenti (szemben a nagykereskedelemmel, amely árucikkek nagy mennyiségben, általában viszonteladásra történő értékesítése). Meg kell azonban jegyezni, hogy az áruk értékesítése a Nizzai Osztályozás alkalmazásában nem szolgáltatás. Ennélfogva az áru-kiskereskedelem mint közösségi védjegyoltalom alá vonható szolgáltatás az áruk értékesítésén túl magában foglalja az áruk eladásához kapcsolódó szolgáltatásokat is, amelyeket a Nizzai Osztályozás 35. osztályához tartozó magyarázó megjegyzés a következőképpen határoz meg: „mások javára, különböző áruféleségek összeállítása (kivéve ezek szállítását), amely lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy megfelelően megtekinthessék és megvásárolhassák ezeket az árukat”. Ezenfelül a Bíróság kimondta, hogy a kiskereskedelem célja az áruk fogyasztóknak történő értékesítése, amely a jogszerű értékesítési ügyleten túl a kereskedő által az ilyen ügylet megkötésének elősegítése céljából végzett összes tevékenységet magában foglalja. Ez a tevékenység többek között az eladásra kínált árukészlet A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

50. oldal DATE 02/01/2014


kiválasztásából, és olyan szolgáltatások nyújtásából áll, amelyek azt kívánják elérni, hogy a fogyasztó a fent említett ügyleteket a szóban forgó kereskedővel, és ne egy versenytárssal kösse meg (a C–418/02. sz. „Praktiker Bau- und Heimwerkermärkte”ügyben hozott, 2005. július 7-i ítélet, 34. pont). A kiskereskedelmi szolgáltatások lehetővé teszik a fogyasztó számára, hogy sok különböző terméket egy helyen vásároljon meg, és többnyire az általános fogyasztót célozzák meg. A szolgáltatásnyújtás történhet állandó helyszínen, például nagyáruházban, bevásárlóközpontban/szupermarketben, butikban vagy kioszkban (elárusító bódéban, standon), illetve fizikai üzlet nélküli kiskereskedelem formájában, azaz az interneten, katalógus vagy csomagküldő szolgálat útján. A Hivatal elnökének a „Praktiker Bau- und Heimwerkermärkte”-ügyben hozott ítéletre hivatkozó, 2005. október 31-i 07/05. sz. közleménye kifejezetten megemlíti, hogy a kiskereskedelmi szolgáltatások és a kiskereskedelemben értékesített termékek között ütközés alakulhat ki. A szóban forgó áruk vagy szolgáltatások hasonlósága tekintetében az alábbi elveket kell alkalmazni.

7.1.

Kiskereskedelmi szolgáltatások kontra áruk: eltérőek

Az általában vett kiskereskedelmi szolgáltatások (azaz amennyiben azok nem konkrét termékek értékesítésére korlátozódnak) egyetlen kiskereskedelemben értékesíthető áruhoz sem hasonlóak. Amellett, hogy – tekintettel a szolgáltatások nem kézzelfogható, és az áruk kézzelfogható jellegére – eltérő jellegűek, egyúttal más-más szükségleteket elégítenek ki. Ezenfelül az említett áruk és szolgáltatások használati módja is eltérő. Nem állnak versenyben egymással, és nem feltétlenül van közöttük kölcsönös kiegészítés sem. A kiskereskedelmi szolgáltatások áruk értékesítéseként való olyan leírása, amelyben szerepelnek a „többek között, különösen, például, ideértve, kifejezetten, úgymint" kifejezések, nem kellően pontos, mivel elvben valamennyi említett kifejezés jelentése „például”. Ezek nem korlátozzák az általuk bevezetett áruk felsorolását. Következésképpen az olyan megfogalmazást, mint például a „kiskereskedelmi szolgáltatások, különösen lábbelik kiskereskedelme", az „általában vett kiskereskedelmi szolgáltatásokhoz” hasonlóan – azaz konkrét meghatározás nélkül – kell kezelni.

7.2.

Egyedi árukhoz kapcsolódó kiskereskedelmi szolgáltatások kontra az adott egyedi áruk: alacsony fokú hasonlóság

Az egyedi áruk értékesítésével kapcsolatos kiskereskedelmi szolgáltatások és ezen egyedi termékek között (alacsony fokú) hasonlóság van (lásd a T–421/10. sz. „Rosalia de Castro”-ügyben hozott, 2011. október 5-i ítélet 33. pontját). Noha ezen áruk és szolgáltatások jellege, rendeltetési célja és használatuk módja nem azonos, meg kell jegyezni, hogy tekintettel arra, hogy kölcsönösen kiegészítő jellegűek, valamint hogy e szolgáltatásokat általában az áruk értékesítésének helyén nyújtják, hasonlóságokat mutatnak. Ezenfelül célközönségük is megegyezik. A hasonlóság megállapításához a kiskereskedelmi szolgáltatásokkal érintett áruknak és a másik védjeggyel érintett egyedi áruknak azonosaknak kell lenniük, ami azt jelenti, hogy vagy pontosan meg kell egyezniük, vagy a kategória természetes és szokásos


VERSION 1.0

51. oldal DATE 02/01/2014


jelentési körébe kell tartozniuk (pl. „napszemüvegek kiskereskedelme" kontra „napszemüvegek” és „optikai készülékek kiskereskedelme” kontra „napszemüvegek”).

7.3.

Egyedi árukhoz kapcsolódó kiskereskedelmi szolgáltatások kontra eltérő vagy hasonló egyedi áruk: eltérőek

Az egyes meghatározott áruk értékesítéséhez kapcsolódó kiskereskedelmi szolgáltatások és az egyéb áruk nem hasonlóak. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az áruk és a szolgáltatások elvben nem hasonlóak. Túlságosan átfogó oltalmat biztosítana a kiskereskedelmi szolgáltatások számára, ha hasonlóságot állapítanánk meg akkor, amikor a kiskereskedelem tárgyát képező áruk mindössze nagyon hasonlóak vagy hasonlóak a másik védjeggyel érintett árukhoz.

7.4.

Kiskereskedelmi szolgáltatások kontra egyedi árukhoz kapcsolódó kiskereskedelmi szolgáltatások: azonosság

Az általában vett kiskereskedelmi szolgáltatások, azaz azok, amelyek esetében a jegyzék nem korlátozódik konkrét termékek értékesítésére, azonosak az általános kiskereskedelmi szolgáltatásokkal vagy az egyedi áruk értékesítéséhez kapcsolódó kiskereskedelmi szolgáltatásokkal.

7.5.

Egyedi árukhoz kapcsolódó kiskereskedelmi szolgáltatások kontra más egyedi árukhoz kapcsolódó kiskereskedelmi szolgáltatások: hasonlóság

Az egyedi árukhoz kapcsolódó kiskereskedelmi szolgáltatások más egyedi árukhoz kapcsolódó kiskereskedelmi szolgáltatásokhoz hasonlónak minősülnek, függetlenül attól, hogy a szóban forgó áruk hasonlóak-e. Az összehasonlítás tárgyát képező szolgáltatások azonos jellegűek, hiszen mindkettő kiskereskedelmi szolgáltatás, rendeltetési céljuk – annak lehetővé tétele, hogy a fogyasztók több különféle dolgot kényelmesen vásárolhassanak meg – szintén egyezik, és a használatuk módja is azonos. Mindemellett a kiskereskedelem tárgyát képező áruktól függően az érintett közönség és az értékesítési csatornák is megegyezhetnek.

7.6.

Az említett elvek hatálya alá tartozó szolgáltatások

A fent ismertetett elvek a különféle típusú árukkal összefüggésben nyújtott, és kizárólag az áruk tényleges értékesítéséhez kapcsolódó tevékenységekből álló szolgáltatásokra alkalmazandók, úgymint a kiskereskedelmi szolgáltatásokra, a nagykereskedelmi szolgáltatásokra, az internetes vásárlásra, a katalógus- vagy csomagküldő szolgálatokra stb. (amennyiben ezek a 35. osztályba tartoznak).

7.7.

Az említett elvek hatályán kívül eső szolgáltatások

Ezzel szemben a fent ismertetett elvek nem alkalmazandók olyan egyéb szolgáltatásokra, amelyek nem az áruk értékesítéséhez kapcsolódó szolgáltatásokra korlátozódnak, vagy nem tartoznak a 35. osztályba, mint például az behozatali és kiviteli szolgáltatások (35. osztály), a forgalmazási, terjesztési szolgáltatások (39. osztály), a szállítási vagy javítási szolgáltatások (37. osztály) stb. A Hivatal által végzett vizsgálatra vonatkozó iránymutatás, C. rész: Felszólalás FINAL

VERSION 1.0

52. oldal DATE 02/01/2014


Példa ● Behozatali és kiviteli szolgáltatások A behozatali és kiviteli szolgáltatások nem minősülnek értékesítési szolgáltatásnak, és ezért esetükben nem érvényesek az áruk kiskereskedelmi szolgáltatásokkal való összehasonlítására vonatkozó érvek. A behozatali és kiviteli szolgáltatások az áruk mozgásához kapcsolódnak, és azokhoz többnyire mind a behozatali, mind a kiviteli ország vámhatóságainak közreműködése szükséges. Ezekre a szolgáltatásokra gyakran behozatali kvóták, vámtarifák és kereskedelmi megállapodások vonatkoznak. Mivel e szolgáltatások a 35. osztályba tartoznak, az üzleti adminisztrációhoz tartozónak minősülnek. Ezek a szolgáltatások nem az áruk tényleges kiskereskedelméhez vagy nagykereskedelméhez kapcsolódnak; céljuk az ilyen áruk kereskedelmi forgalmazásának előkészítése, vagy a forgalmazás szempontjából járulékos jellegűek. Ezen okok miatt az árukat az ilyen áruk behozatali és kiviteli szolgáltatásaitól eltérőnek kell tekinteni. Az, hogy a behozatali/kiviteli szolgáltatások tárgya, valamint a szóban forgó áruk azonosak, a hasonlóság megállapítása szempontjából nem releváns tényező. Példa ●

A dohánytermékek behozatala és kivitele (35. osztály) eltér a dohánytermékektől (34. osztály).

A T–138/09. sz. 2010. június 9-i „Riojavina"-ügyben hozott ítélet - amely az ecet behozatala/kivitele és a bor között alacsony fokú hasonlóságot állapított meg - nem alkalmazandó.

8.

Pénzügyi szolgáltatások

A pénzügyi szolgáltatások fogalma a pénzügyi ágazat által nyújtott szolgáltatásokra utal. A pénzügyi ágazat pénzgazdálkodással, befektetéssel, pénzátutalással és hitelezéssel foglalkozó szervezetek széles körét foglalja magában. E szervezetek között találunk például bankokat, hitelkártya-vállalatokat, biztosítótársaságokat, fogyasztói hitel vállalatokat, befektetési közvetítő vállalatokat és befektetési alapokat.

8.1.

Banki szolgáltatások (36. osztály) kontra biztosítási szolgáltatások (36. osztály)

A banki szolgáltatások nyújtása pénz fogadásával, kölcsönzésével, váltásával, befektetésével és biztosításával, értékpapírok kibocsátásával és más pénzügyi ügyletek lebonyolításával kapcsolatos, megtakarítási vagy kereskedelmi célú szolgáltatások nyújtását jelenti. A biztosítási szolgáltatások nyújtása bizonyos kockázatokért és a kapcsolódó veszteségekért való felelősségvállalást jelent. A biztosítók rendszerint pénzügyi kártérítést és/vagy segítséget nyújtanak előre meghatározott vészhelyzet, például halál, baleset, betegség, szerződés teljesítésének elmulasztása és általában minden kárt okozó esemény bekövetkezésének esetére.


VERSION 1.0

53. oldal DATE 02/01/2014


A biztosítási szolgáltatások célja eltér az általában a bankok által nyújtott szolgáltatások, például hitel- vagy eszközkezelés, hitelkártya-szolgáltatások, pénzügyi értékelés vagy részvényekkel és kötvényekkel kapcsolatos brókertevékenység céljától. Mindazonáltal számos jelentős ponton figyelhető meg egyezés is. A biztosítási szolgáltatások pénzügyi jellegű szolgáltatások, a biztosítótársaságokra pedig hasonló engedélyezési-, felügyeleti- és szolvenciaszabályok vonatkoznak, mint a bankokra és más pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó intézményekre. A legtöbb bank biztosítási szolgáltatásokat - többek között egészségbiztosítást - is kínál, vagy olyan biztosítótársaságok megbízottjaiként járnak el, amelyekkel gyakran gazdasági kapcsolatban állnak. Ezenfelül nem szokatlan, hogy egyazon gazdasági csoporton belül pénzügyi intézményeket és biztosítótársaságot is találunk. Ennélfogva, noha a biztosítási szolgáltatások és a banki szolgáltatások célja eltérő, azok hasonló jellegűek, ugyanaz a vállalkozás nyújthatja vagy egymással kapcsolatban álló vállalkozások nyújthatják azokat, és értékesítési csatornáik is megegyeznek. E körülmények alapján megállapítható, hogy a biztosítási szolgáltatások és a banki szolgáltatások hasonlóak.

8.2.

Ingatlanügyletek (36. osztály) kontra pénzügyi ügyletek (36. osztály)

Az ingatlanügyletek ingatlanok kezelését, ingatlanügynöki szolgáltatásokat és ingatlanértékbecslést, valamint a kapcsolódó tanácsadást és tájékoztatást foglalják magukban. Ez elsősorban ingatlanok keresését, azoknak a lehetséges vevők rendelkezésére bocsátását és közvetítői tevékenységet jelent. A fogyasztók az ingatlanügynöki szolgáltatásokat egyértelműen elkülönítik a pénzintézetek szolgáltatásaitól. Nem számítanak arra, hogy egy bank lakóhelyet talál számukra, valamint az ingatlanügynöktől sem várják el pénzügyeik kezelését. Önmagában az a tény, hogy az ingatlant a vásárláshoz adott esetben finanszírozni kell, nem elegendő az ingatlanügyletek és a pénzügyi szolgáltatások közötti hasonlóság megállapításához.

8.3.

Hitelkártyák (9. osztály) kontra pénzügyi szolgáltatások (36. osztály)

A hitelkártya a felhasználók részére fizetési rendszerként (fizetőeszközként) kibocsátott, kisméretű műanyag kártya. Tulajdonosa számára lehetővé teszi, hogy annak az ígéretével vásároljon árukat és szolgáltatásokat, hogy azokat később kifizeti. A kártya kibocsátója rulírozó számlát hoz létre, és hitelkeretet biztosít a fogyasztó (vagy a felhasználó) számára, amelyből utóbbi valamely kereskedőnél történő fizetés, vagy saját maga számára készpénzelőleg felvétele céljából pénzt kölcsönözhet. A pénzügyi szolgáltatásokat bankok és hasonló intézmények nyújtják, különféle pénzügyi ügyletek és a pénzvilág más kapcsolódó tevékenységeinek előmozdítására. Jóllehet a hitelkártyák bizonyos mértékben kapcsolódnak a pénzügyi szolgáltatásokhoz - például segítségükkel készpénz vehető fel a bankautomatákból -, ez az összefüggés túlságosan távoli ahhoz, hogy az áruk és a szolgáltatások hasonlóságát megalapozza. A fogyasztók tisztában vannak azzal, hogy a mágnes- vagy chipkártyák kibocsátásának technológiai vonatkozásaiért nem a pénzügyi intézmények felelnek (lásd az R 1662/2011-5. sz. „CITIBANK”-ügyben hozott, 2012. május 7-i határozat 29. pontját).


VERSION 1.0

54. oldal DATE 02/01/2014


9.

Szállítás

9.1.

Áruszállítás (39. osztály) kontra bármely áru

A szállítási szolgáltatások nem tekinthetők az árukhoz hasonlónak. Ezeket a szolgáltatásokat szakosodott szállítóvállalatok nyújtják, amelyek üzleti tevékenysége nem foglalja magában ezen áruk gyártását és értékesítését. Ami az áruk és szolgáltatások jellegét illeti, a szállítási szolgáltatások az áruk „A” pontból „B” pontba történő eljuttatásához használt teherautóparkra vagy hajóflottára utalnak. Példa ●

9.2.

A kőolaj és a szállítási szolgáltatások eltérőek. Igaz, hogy a nagy olajtársaságok saját áruikat a töltőállomásokra szállítják, vagy közvetlenül eljuttatják azokat a végső felhasználóhoz, másoknak azonban többnyire nem nyújtanak szállítási szolgáltatásokat. Ha egy vállalat szállítóvállalatot kér fel üzemanyagai szállítására, kevéssé valószínű, hogy ezzel egy olajtársaságot keres meg; feltehetően egy folyékony áruk szállítására szakosodott szállítóvállalattal veszi majd fel a kapcsolatot.

Áruk csomagolása és tárolása (39. osztály) kontra bármely áru

Hasonlóképpen, a csomagolási és tárolási szolgáltatások kifejezés csak olyan szolgáltatást jelent, amelynek keretében egy vállalat kereskedelmi áruit díjfizetés ellenében csomagolják, és egy meghatározott helyszínen tárolják. Ezek a szolgáltatások semmilyen áruhoz nem hasonlóak (lásd a T-202/03. sz. „Comp USA”ügyben hozott, 2006. február 7-i ítéletet, valamint a T-76/09. sz. „Farma Mundi Farmaceuticos Mundi”-ügyben hozott, 2012. június 22-i ítélet 32. pontját).

10.

Információtechnológia

10.1.

Számítógépek (42. osztály)

és

szoftverek

(9. osztály)

kontra

programozás

A programozás számítógépes program írása, a számítógépes program pedig olyan kódolt utasítások összessége, amelyek alapján egy gép, elsősorban számítógép el tud végezni egy kívánt műveletsort. A számítógépek számításokat végző eszközök, különösen programozható elektronikus gépek, amelyek nagy sebességű matematikai vagy logikai műveleteket végeznek, illetve információk gyűjtésére, tárolására és társítására, vagy más módon történő feldolgozására szolgálnak. A számítógépek működéséhez programokra van szükség. A szoftvereket programok, munkamenetek és szimbolikus nyelvek alkotják, és azok feladata a hardver működésének szabályozása és üzemelésének irányítása. Ennélfogva a programozási szolgáltatások szorosan kapcsolódnak a számítógépekhez és a szoftverekhez. Ez azért van, mert a számítástechnika területén a számítógépek és/vagy szoftverek gyártói általában számítógépekkel és/vagy szoftverekkel


VERSION 1.0

55. oldal DATE 02/01/2014


kapcsolatos szolgáltatásokat is nyújtanak (például a rendszer naprakészen tartásának céljából). Következésképpen, és annak ellenére, hogy az áruk és szolgáltatások jellege eltérő, az áruk és szolgáltatások végső felhasználói és gyártói/szolgáltatói is megegyeznek. Mindemellett az említett áruk és szolgáltatások kölcsönösen kiegészítik egymást. Ezen okok miatt ezek az áruk és szolgáltatások hasonlónak tekintendők.

10.2.

Hangok vagy képek rögzítésére, továbbítására, lejátszására szolgáló készülékek, számítógépek és szoftverek (9. osztály kontra távközlési szolgáltatások (38. osztály)

A hangok vagy képek rögzítésére, továbbítására, lejátszására szolgáló készülékek olyan készülékek és eszközök, amelyeket hang- vagy képinformációk rádióhullámok, optikai jelek stb. vagy adattovábbító vezeték útján történő távoli közléséhez használnak. A számítógépek számításokat végző eszközök, különösen programozható elektronikus gépek, amelyek nagy sebességű matematikai vagy logikai műveleteket végeznek, illetve információk gyűjtésére, tárolására és társítására, vagy más módon történő feldolgozására szolgálnak. A szoftvereket programok, munkamenetek és szimbolikus nyelvek alkotják, és azok feladata a hardver működésének szabályozása és üzemelésének irányítása. A telefonok olyan eszközök, amelyek az emberi hangot vagy más hangjelzéseket távoli helyekre továbbítható formába alakítják át, és amelyek a hullámokat fogadják, majd visszaalakítják hangjelzéssé. A távközlési szolgáltatások lehetővé teszik az emberek számára, hogy távoli eszközök segítségével kommunikáljanak egymással. A fogyasztók a hangok vagy képek rögzítésére, továbbítására, lejátszására szolgáló készülékeket, a számítógépet és a telefont akkor használják, ha másokkal kapcsolatba szeretnének lépni. A 9. osztályban szereplő említett áruk és a 38. osztályba sorolt távközlési szolgáltatások kapcsolódnak egymáshoz. Ezek az áruk és szolgáltatások hasonlóak, mivel kölcsönösen kiegészítik egymást, és noha jellegük eltérő, rendeltetési céljuk és értékesítési csatornáik azonosak (lásd a T–242/07. sz. „Q2web”-ügyben hozott 2008. november 12-i ítélet 24–26. pontját).


VERSION 1.0

56. oldal DATE 02/01/2014

Azonosság és összetéveszthetőség Az áruk és szolgáltatások összehasonlítása

Recommend Documents