NAGYASSZONYUNK HAZÁNK REMÉNYE EGYHÁZUNK HÍREI ÉVKÖZI 20. VASÁRNAP 2016. augusztus 14.
Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön. Mi Jézus szelíd alakjához szoktunk, ilyennek ismerjük őt. Néhány kivétellel ilyen békések az evangéliumi részek is. Az imént felolvasott rész a kivételhez tartozik. Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon….Azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békét hozzak a földre” Biztosan meglepődünk ezeken a provokáló szavakon. Mert valóban azok, de a szó szoros és pozitív értelmében. Latin szó – és azt jelenti, hogy meghívni valamire: pro vocare. Jézus tűzre szeretné lobbantani a lelkünket. Azt szeretné, hogyha a keresztény életünk lobogna és mások számára is fényt, irányt mutatna. „A felolvasott szent lecke ehhez eszközöket is kínál. A zsidókhoz irt levél szerzője közérthetően akarja elmondani tanítását, ezért olyan hasonlatokat használ, amelyet mindenki megérhetett és még ma is világosak számunkra. A sport őshazája az Ó-kori Görögország, és ahogyan ma is, akkor is sokan követték a különféle sportokat. A sportban az erőfeszítésen van a lényeg, fontos a győzelem, a célba érés mozgatja a játékosokat, és a szurkolókat is. Szent Pál ilyen versenyfutáshoz hasonlítja a keresztény életet. - Először is arról beszél, hogy „a tanuknak koszorúja övez” bennünket. Nagyon sok jó példa vesz körül bennünket. Olyanok, akik már elérték a célt. Közöttük az első a Mennybe Felvett Szűzanya. Ő az első a célba ért keresztények közül. 20-án ünnepeljük Szent István királyt. Egyaránt gondolt a földi hazára és a mennyi hazára is. A célba ért keresztények a mi szurkolóink, akik biztatnak, hogy mi is célba érjünk. Azonban ez nem egyszerű biztatás, hanem segítenek is a haladásban. Minden vasárnapi és ünnepi szentmisében megvalljuk, hogy hiszünk a szentek közösségében. - Ugyanakkor a szent lecke legfőbb tanácsa, hogy váljunk szabaddá minden tehertől, különösen a bűntől. Sokminden akadályozhat az előre haladásban, mint a közfelfogás, szokás hatalma, személyes bűneink. Fölösleges terhek, amelyektől megszabadulnunk kötelességünk. Állhatatosságra, kitartásra van szükségünk: „fussuk meg kitartással az előttünk levő pályát” A lelki előrehaladás titka az állandó újra kezdés, a bele nem fáradás. Mi lenne, hogyha a sportoló a cél előtt adná fel? Nekünk is Isten kegyelmében bízva kell küzdenünk. - Legfőbb biztatónk és példaképünk maga Jézus Krisztus: „emeljük tekintetünket a hit szerzőjére és bevégzőjére, Jézusra…” Jézus teljes értékű emberi életet élt, és megmutatta, hogy lehetséges. Teilhard de Chardint idézhetjük: „Krisztus úgy tapasztalható meg, mint a többi létező dolog. Amíg nem próbálunk feléje menni addig fantomnak (álomképnek) tűnik. De mihelyt arra merészkedünk, hogy minden valóságnál igazabbnak tekintsük s mindenekfelett őt keressük, félreismerhetetlen benső érintései révén ő lesz számunkra a legszilárdabb valóság.”
Céljaink, törekvéseink, vágyaink nem állhatnak meg kizárólag a fizikai világ határain belül, mert természetfölötti valóságok is léteznek. Ebből ered, egy nagyon lényeges dolog, hogy másképpen is fel lehet fogni a világot, mint ahogyan általánosan elfogadott, mint ahogyan a közhangulat sugallja. - A lelkieknek meghatározó helye van és lehet az életünkben, hogy az ima és a tevékenység egymást támogatja és kiegészíti. Feladatunk Isten Országának az építése, a különféle kezdeményezéseink ezt célozzák. Nagyon fontos feladat, hogy életállapottól függetlenül, ne szűnjünk meg hálát adni Istennek azért, hogy mindannyiunkat a keresztény életünk hivatás szerinti megélésére ösztönöz, amihez Ő nagylelkűen megadja a szükséges kegyelmeket. Csak így fog lángra lobbanni az Úr Jézus által óhajtott tűz, amely melegít és másokat is bevon fény körébe. teol.szeged
A SZENTÍRÁSBÓL MERÍTVE: Olvasmány: „Jeremiást meg akarják ölni, mert Jeruzsálem pusztulását jövendöli.” (Jer 38, 4-10) Szentlecke: „Fussuk meg kitartással az előttünk álló pályát!” (Zsid 12,1-4) Evangélium: „Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön.” (Lk 12,49-53) Jézus tüzet akar gyújtani, a szeretet tüzét. Lelkünkben fellobbant a láng, szeretnénk ezt a lángot megmutatni, továbbadni. Minden vasárnap segít, hogy a láng látható maradjon, hogy sokaknak világítson, hogy másoknak Isten szeretetét mutassa meg.
A HÉT SZENTJEI: Hétfő: SZŰZ MÁRIA MENNYBEVÉTELE (NAGYBOLDOGASSZONY) Parancsolt ünnep! Kedd: Csütörtök: Péntek: Szombat:
Szent Ponciánusz pápa és Szent Hippolitusz áldozópap, vértanúk Eudes Szent János áldozópap Szent Bernát apát és egyháztanító SZENT ISTVÁN KIRÁLY, MAGYARORSZÁG FŐVÉDŐSZENTJE
Szent Maximilián Kolbe 1894-ben született Lengyelországban szegény iparos szülők gyermekeként. Egész életét jellemezte a Mária-tisztelet, az engedelmesség és az áldozatvállalás. Mária-tisztelet: A Szűzanya már gyermekkorában felkínálja neki a tisztaság és a vértanúság koszorúját, ő mindkettőt választja; megalapítja «A Szeplőtelen Szűz katonái» társulatot és «A Szeplőtelen Szűz lovagja» folyóiratot. A Szeplőtelentől tanulta az engedelmességet: ferences szerzetesként fogadalmat is tesz; elöljárói utasítását, akik többször nem értik meg korát megelőző meglátásait, mindig betartja. Áldozatvállalás: betegségei; egy édesapa helyett életét adja Auschwitzban. Élete fő műve a Niepokalanow-i kolostor, ahol nyomdáját is működtette. Szent II. JánosPál pápa 1982-ben avatta szentté. „Te, Szeplőtelen, Te ki vagy? Nemcsak teremtmény, kiválasztott gyermek, hanem Isten Anyja is; még pontosabban: Istenanya. És ez nem feltevés, valószínűség, hanem bizonyosság, teljes bizonyosság, hittétel. Hogy miért vagy Istenanya? Mert Isten mindig azt fogja Neked mondani: «Anyám»… Szeret Téged megtestesült, emberi alakjában – s Ember Fiának vallja önmagát. Kevesen tudták ezt megérteni és még ma is kevesen fogják fel.” Ma van az évfordulója annak, hogy 1941-ben Kolbe atyát Auschwitzban, az éhség-bunkerben megölték. Mindez Szűz Mária mennybevitelének ünnepét megelőző napon történt. Az engedelmes vértanú által nagyon tisztelt Szeplőtelenről írt gondolata minket is segíthet abban, hogy a holnapi ünnepet méltóan megüljük! [ViM]
NAGYBOLDOGASSZONY PARANCSOLT ÜNNEPÉRE előesti mise augusztus 14-én vasárnap 18 órakor, A NAPJÁN augusztus 15-én, hétfőn misék 9 és 18 órakor! A SZENTÍRÁSBÓL MERÍTVE: Olvasmány: „Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején pedig tizenkét csillagból álló korona.” Szentlecke: „Először Krisztus támad fel, (Jel 11,19;12,1-10) majd azok, akik Krisztushoz tartoznak.” (1Kor15,20-27) Evangélium: „Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!” (Lk 1,39-56) Szent Germánosz Konstantinápoly pátriárkája, a képrombolás miatt sokat szenvedett. A VII. sz. közepén született. Alapos felkészülés után szülővárosában, Konstantinápolyban működött papként. Szent életet élt és buzgón védte az igaz hitet. 715ben választották meg pátriárkává. Homíliáit és leveleit ismerjük. Ezekben a képrombolás ellen harcol, a Mária-kultusz legnagyobb védőjének és terjesztőjének bizonyul. Meghurcolva és pátriárkai székéből letéve 733-ban halt meg a Khora kolostorban. A tőle vett idézet az egyik első tanúságtétel Szűz Mária mennybevitelébe vetett hitünkről. „Te – miként a Szentírás mondja – nemcsak szépségben tündökölsz, de szűzi tested egészen szent, egészen tiszta, egészen az Isten otthona: ebből az is következik, hogy nem porlad el, hanem ez az emberi test romlás nélkül a romolhatatlan dicső életbe való. Élő és fölséges, sértetlen, és részese a tökéletes életnek. […] Senki sem üdvözül, ha csak nem Teáltalad, ó Istenszülő; senki nem kerüli el a veszélyt, ha csak nem Teáltalad, ó Szűz Anya… senki sem részesül az irgalmasság ajándékában, ha csak nem Teáltalad.” A Mai napot csak mi, magyarok nevezzük Nagyboldogasszony ünnepének. A «Nagyasszony» kifejezés jelentése: királynőnknek tartjuk. A «boldog» pedig hitünk bizonyítéka, hogy szerintünk ő most is Fiával együtt van a mennyországban. Égi Édesanyánk! Reményünk az, hogy általad mi is részesei lehetünk a tökéletes életnek! [ViM]
Köszönöm: az építkezésben segítséget a plébánián Koller Annamáriának, a templomban Mikola Krisztiánnak. Segítséget kérek az Új Ember újságok elhozatalában! -akár alkalmilag, akár rendszeresenkérem, jelentkezzen a sekrestyében vagy a plébánián. (Egy héten egyszer 10 db újságot kellene a Ferenciek teréről elhozni). Kiadja a Magyarok Nagyasszonya Plébánia. Bp. VIII. Tel.: 313-58-72. Felelős szerk.: Vargha M. Péter plébános; Műszaki szerk.: Koller Annamária E-mail:
[email protected]; www.tisztviselotelep.plebania.hu
SZENT ISTVÁN KIRÁLY MAGYARORSZÁG FŐVÉDŐSZENTJE ÜNNEPÉN 20-án, szombaton CSAK 9 ÓRAKOR LESZ MISE, ESTE NEM LESZ MISE!!! Délután 5 órára mindenkit szeretettel hív és vár a Bíboros atya a Szent István Bazilikánál tartandó ünnepi szentmisére és a Szent Jobb körmenetre. A SZENTÍRÁSBÓL MERÍTVE: Olvasmány: „Megmutatom neked a bölcsesség útját.” (Péld 4, 10-27) Szentlecke: „Újuljatok meg lélekben és érzéseitekben” (Ef 4,17-24) Evangélium: „Az okos ember sziklára építette házát.” (Mt 7,24-29) Szent István király remények és csalódások, örömök és fájdalmak, sikerek és kudarcok között élte küzdelmes, de vállalt életét. Állta az élet viharait, küzdelmeit, mint ahogy Sík Sándor írja szép versében, az Acélemberben. Igazi férfi, vezér volt, hivatásának élő, küldetéses, népéért élő ember. Igazodási pont ő minden magyarnak, hívőnek és hitetlennek egyaránt, vonatkozási pont, amelyet nem lehet megkerülni. Most rajtunk a sor. Jövő és jelen is azon múlik, hogy mi mit teszünk, és hogyan tesszük azt. Tanúságtevő életre hív szent István ünnepe. Szent István király Magyarország fővédőszentje gyermekkorától Isten útját kereste. 997-ben követte atyját a fejedelmi székben, 1000-ben pedig királlyá koronázták. Mi királyként, apostolként és szentként tiszteljük őt. Mint király sziklára építette országunkat. II. Szilveszter pápa szerint: «Én csak apostoli vagyok, ő azonban valóságos apostol.» (Megszervezte a magyar egyházat.) Szent életét az épségben fennmaradt Szent Jobb (az irgalmasság cselekedeteit gyakorolta), és a magyar «szentcsalád» (b. Gizella és szt. Imre) is igazolja. Halála előtt országunkat Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Meghalt 1038. augusztus 15-én és az általa építtetett székesfehérvári bazilikába temették el. „Tartsd meg először a hitet, mert akiknek hite téves, vagy akik hitüket jócselekedetekkel nem gyakorolják, sem a földön nem élhetnek tisztességgel, sem az örök élet koronáját el nem nyerhetik, mert a hit jócselekedetek nélkül holt. […] Tiszteld az Egyházat és vigyázz reá! Aki az Anyaszentegyház méltóságát kisebbíti vagy meggyalázza, Krisztus testét támadja és gyalázza meg. […] Kövesd az ősöket, tartsd meg, ami magyar! Kövesd az én szokásaimat, hogy néped becsüljön és az idegenek dicsérjenek! […] Imádkozzál! Az állandó imádság lemossa bűneinket és megszerzi a bűnbánatot.” Szent István király Imre fiához írt «Intelmeiből» idéztem a fenti sorokat. A kiemelt témákat mi is nélkülözhetetlennek gondoljuk, és ezért gyermekeinket erre figyelmeztetjük? Kérjük országalapító szent Királyunk közbenjárását, hogy a mai nemzedékek nevelésében is ezeket az irányelveket tartsuk fontosnak! [ViM]
Áldott Szent István, Istennek szolgája, Krisztus hitének igaz plántálója, Bálványozásnak eltávoztatója És elrontója!
Jobbodra kérünk, amely ma is épen, Légy közbenjárónk Szent Király az égben, Könyörülj újból e veszendő népen, Jó atyaképen.
