Az ö-ző nyelvet beszélő alföldi népesség körében sajátos néprajzi szigetet képeztek. Máig különböznek Tisza-vidék népétől (Dr

„... Az ö-ző nyelvet beszélő alföldi népesség körében sajátos néprajzi szigetet képeztek. Máig különböznek Tisza-vidék népétől … ” (Dr. Tóth Ferenc)

APÁTFALVA

Apátfalva a Viharsarok déli, földrajzilag a Békés-Csanádi löszháthoz, a mezőgazdasági termelés egyik legalkalmasabb vidékéhez tartozik. A múltban a régi Csanád megyében, a jelenlegi Magyarcsanád helyén feküdt. Ma Csongrád megye déli részén, a Maros folyó jobb partján, Makótól keletre, 10 km távolságra fekszik, a 43-as főközlekedési út szeli ketté. A község közigazgatási határa 5002 ha.

Apátfalva már Szent István korában is létezett. Az első írásos emlék 1334-ből való, mely „Pothfalua”-nak említi. Egy 1447-ben kelt oklevélben a „Pátfalva” nevet viseli. A falu nevének eredete nem tisztázott (1913-tól Apátfalva) , de a falu lakossága ma is a régi elnevezés szerint „Pátfalva”-nak nevezi. A történelem és a természet vihara többször elpusztította a települést. A török pusztítás után a település teljesen kihalt, és 100 évig pusztának nevezték. A XII. század végétől kezd újra benépesedni a terület. 1751-ben kamarai igazgatás alá került és a szerb határőrök kivonulása után a szomszédos magyar településekről, továbbá Jászjákóhalmáról és Heves megyéből újabb telepesek jöttek. Őket tekintik a mai lakosság őseinek. A csanádi püspök Mária Terézia utasítására „Apátfalvát 1753-ban önálló plébániává emelte …”. A mai templomot 1754–1757 között építették Szent Mihály arkangyal tiszteletére. 1757. szeptember 29-én szentelték fel, és búcsúját is ezen a napon tartjuk.

Népviseletben a templom előtt az 1900-as évek elején – valószínűleg a Szent Mihály-napi búcsúkor (A fotó Mátó János – Apátfalva, Hóvirág u. 4. – tulajdona)

A település természeti adottságaiból adódóan jelentős mezőgazdasági termelési tradíciókkal rendelkezik. A XIX. sz. végéig híres volt a kender- és a gabonatermesztés, a Maros folyó mentén a szőlő és a gyümölcstermesztés. A XX. században terjedt el a korai burgonya, vöröshagyma, a foghagyma és a petrezselyem termesztése. Híres volt a ló, a szarvasmarha tenyésztés és a marosi vízi élet (halászat, vízi malom).

Marosi vízimalom (Broda Sándor felvétele)

Apátfalván soha sem volt nagybirtok, így a ’90-es évek utáni földprivatizációval a mai birtoknagyság a múlt sajátos struktúrájához (többsége 15-20 hektár) hasonló.  Borbély András halász

A gazdaság ma

Apátfalva mai faluképe egy megtervezett falu benyomását kelti. Az ősi falu a 43-as főközlekedési úttól jobbra esik központjában a templommal. Itt található a polgármesteri hivatal, iskola, óvoda, művelődési ház, mozi, könyvtár. A 43-as főközlekedési út bal partján fekszik az „újfalusi” rész, mely az 1950-es évektől alakult ki utcasorrá, de dinamikusan az 1970-es évektől épült. Szintén új településrésze a községnek a cigányok lakta terület, mely az 1970-es árvíz után (Magyarcsanád felé) létesült. Apátfalva infrastrukturális ellátottsága a magyarországi viszonyokat tekintve átlagosnak tekinthető.

Községháza

Apátfalvi Bíbic Óvoda↓→ Sószoba a Rákóczi u. Óvodában

Dózsa György Általános Iskola

Gyümölcsnap a Maros u. Óvodába Torna-óvi a Dózsa Gy. u. Óvodában

Az iskola fejlesztő terme

Apátfalván, a szomszédos Magyarcsanáddal ellentétben csak magyar nemzetiségűek, többségében katolikus vallásúak éltek ill. élnek. A cigány lakosság száma ma kb. 15 %. Az 1920-30-as években a település lélekszáma meghaladta a hatezret. Ma nem éri el a 3.500 főt. Apátfalvát is, mint általában falvaink többségét az elöregedés és elvándorlás jellemzi, periférikus helyzetben van.

Nepomuki Szent János-szobor 1963-tól védettséget élvez. 1820-ban a Maros elöntötte falut, az árvíz – nyolc házat kivéve – egész utcát elpusztított. Még abban az évben a Maros közelében 24 házat lebontottak, és helyébe tíz láb magas töltést építettek. A vízen járók védőszentjének tiszteletére egy jómódú parasztasszony emelte a szobrot. A talapzat fölirata: Állíttatta (Istenben elnyugodott) KEREKES APOLLO / 1924.

Az apátfalvi ember történelme folyamán keményen dolgozó, büszke és istenfélő ember volt. Földje adta biztonságán keresztül a faluja egyenlő volt a megélhetéssel, a társadalmi, gazdasági felemelkedéssel. A munka mellett pezsgő politikai és csak rá jellemző kulturális életet élt. Az 1750-es évek végén a jászsági és a palócföldi családok hagyományait Apátfalva lakossága az 1950-es évek végéig megőrizte. A palóc nyelvjárás még ma is felelhető. Építkezése (fűrészelt deszkaoromzat, szalamanderes, sárkányos nagykapu, stb.), lakberendezése (festett bútorok, festet tányérok, felvetős ágy, stb.) is sajátos jellemzőkkel bír. Önálló népviselettel rendelkezett. A lányok, asszonyok „testhönálló”-t és 4-5 alsószoknyát viseltek, „nagyfar”-ban jártak. Sajátos hímzéssel, fehér alapon fehér lyukhímzéssel díszítették öltözéküket, a párna- és a dunnavégeket. Gazdag népzenei-, népdal- és néptánc kinccsel rendelkezett. 1906-ban Bartók Béla 35 népdal jegyzett le a faluban. A dél-alföldi táncrend közel felét is Apátfalván gyűjtötték. Leghíresebb adatközlők Kerekes (Burkus) Márton és Kardos István (a mellékelt fotón) volt. Kardos István nemcsak táncos, hanem országos hírű vőfély is volt (1972. – Népművészet Mestere kitüntető cím). Többek között nevéhez fűződik az ’50-es években az országhatáron túl is bemutatott „Apátfalvi lakodalmas” színrevitele is. A falu fúvószenei tradícióval is rendelkezik.

Díszes házoromzat

Fazekasság

Bútorfestészet

Apátfalvi fehérhímzés

Menyasszonyi blúz

Anya és gyermek ünnepi öltözetben Gyermek: Kerekes Anna (Szentesi Istvánné) Anya: Kerekes Balázsné (Balázs Rozália) A fotó: 1918-ban készült

Apátfalvi asszonyok népviseletben

A hagyományőrző csoport tagjai – a ruhák eredeti mintára jelenben készültek

Hagyományőrző Csoportjaink: Kardos István Néptánccsoport (1981.) Kerekes Márton Népdalkör és Citerazenekar (1981) Kézimunka Szakkör (1964) Apátfalvi Hagyományőrző Csoport (2008.)

A Maros A Maros az erdélyi hegyek erdőségeiből indulva, a bánáti löszplatót átvágva éri el Magyarországot, ezért kiemelkedő jelentőségű ökológiai folyosó. A Maros folyó más, mint a Körösök és a Tisza. Partromboló, zátonyépítő munkája a mai napig megfigyelhető. A viszonylag gyors lefolyású folyó. Az apátfalviak a Maros vizét itták, amelyet az országban a Fekete-Körös után a legjobb italú vízként tartottak számon. A Maros völgye évezredek óta emberi használat hatása alatt áll, ennek ellenére mind a mai napig megőrizte egyedi arculatát, a természet élővilág értékes maradványait. Az emberi beavatkozások káros hatásainak ellenére is gazdag élővilág maradt fenn, amely mindmáig jelentős természeti értéket képvisel. Több mint 600 edényes növényfaj ismert völgyében. Mindenképpen említésre. A Maroson két híd volt található. A közúti hidat 1895-ben avatták, Hódmezővásárhelymakó-nagyszentmiklósi helyiérdekű Vasút 1903-ban épült ki.

1992-ben rendezte első falunapját 1994. óta van testvér települési kapcsolata a falunak: Jászjákóhalma, erdélyi Apáca, majd Kisorosz (Vajdaság) 2002-ben a vajdasági Kisorosz település kezdeményezte a Guzsalyost, a testvértelepülések találkozóját

Guzsalyos-Testvértelepülések Találkozója Kisorosz (Vajdaság), Apáca (Erdély), Apátfalva (Magyarország) 2009. Július 25.



Apátfalva

Apáca

Délelőtti folklór műsor

Apáca

Kisorosz

Szigetház- Erdei Iskola A 19. századvégi és a 20. század elei Apátfalva egy sajátos néprajzi szigetet alkotott a térségben. Ebből erdei iskolájának, alkotóházának elnevezése, a Szigetház. Előzmények: 1997. Pátfalváért Egyesület megalakulása - közösségfelémérés 1997/1998. Közöz gyökerek a közös jövőért program – Könyv: Kardos István születésének 100. évfordulójára, 1998. Eszterlánc tábor 1998. SOROS Alapítvány „Egy falu egy iskola” pályázat 1999. Bíbic-könyvek 2000: Szigeti György: I. Fejeztek Apátfalva néprajzából – Gazdasági kultúra

Szigetház- Erdei Iskola Cél: Apátfalva speciális földrajzi helyzetét, egyedi néprajz, helytörténeti adottságait kihasználva az általános iskolai környezeti nevelés új, példaértékű modelljének kialakítására nyílt lehetőség. Kiemelkedően fontosnak tartjuk a hagyományőrzés, a régi falusi élet bemutatását, hogy a felnövekvő generáció megismerje kulturális gyökereit, hagyományait. …”, melynek során a fiatalokban erősödik az identitástudat, a környezetük iránti kötődés. Országgyűlés 83/1997. sz. határozata (Nemzeti Környezetvédelmi Program). Oktatási Minisztérum (OM) és a Környezetvédelmi Minisztérium között 1999. július 5.: Együttműködési Megállapodás - A NAT-ban: a környezeti nevelés, ám világszerte terjed egy tágabb jelentéssel bíró fogalom: a fenntarthatóság pedagógiája, melynek központi gondolata a ,,környezeti polgárrá” nevelés. Az erdei iskola fogalma: Olyan többnapos, a szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, kooperatív-interaktív megismerő tevékenységére építik. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata: a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. környezeti polgár fogalma: ismeretek, magatartásminták, értékek, életvitel, szokások megtanítása, elsajátíttatása .

Szigetház- Erdei Iskola

Apátfalván: az átalakított volt pártház épülete a célnak és a tevékenységi formának megfelelően, kulturált körülmények között alkalmas vendégei fogadására. Felsőszint: 30 fő részére szálláshely , foglalkoztató, szociális blokk Alsószint: melegítőkonyha, ebédlők Az udvar a hatalmas diófával, az időközben falu összefogásával, adományokból önkormányzati segítséggel a Pátfalváért Egyesület által épített fehérre meszelt, piros tetős kemencével, szép környezetet ad a szabadtéri foglalkozásokhoz, a pihenéshez, beszélgetéshez. A Szigetház többszörös funkciót lát el: erdei iskola – regionális, országos működési területtel szabadidőközpont a település gyerekeinek táborozó hely – helyi, regionális, országos, nemzetközi falusi turizmus színtere tanácskozások, konferenciák színhelye Apátfalva tárgyi emlékeinek gyűjtőhelye (falumúzeum)

Szigetház- Erdei Iskola A Szigetház szakmai programja: Programcsoportok: Természeti környezet, barangolás Apátfalván és a Maros ártérben Helytörténet, honismeret Népi iparművészet, mesterségek, díszítőművészet, képzőművészet Erdei iskolai program: Környezetünk megfigyelése – tájékozódás nappal és éjjel, időjárás, talaj, víz és vízpart A Maros ártere: élet a folyóban és árterében Madarak, állatok(nyomkereső) Vízi, vízparti növényzet A mi fánk: a millenniumi két tölgyfa Parkok és kertek élővilága A mezőgazdasági területek élővilága Idegen növények Környezetvédelem Lovaskocsis túra - A bekai nagybomb, mi „hegyünk”, gyalogtúra Néprajz - kézműves foglalkozások népi építészet – népviselet – hímzés – népi mesterségek népzene, néptánc, hagyományok népi táplálkozás (kemence működése – sütés, főzés) - régi háztartási eszközök bemutatása, kipróbálása Apátfalva gazdálkodása népi gazdálkodás - egy jól működőd gazdaság megtekintése

Helytörténeti gyűjtemény

Készülődés karácsonyra – Advent Első foglalkozás 2009. november 28.

Vargáné Nagyfalusi Ilona – az adventről

Készülődés karácsonyra – Advent Első foglalkozás 2009. november 28.

Simon Mihályné vállalkozó – fogl. vez.

Készülődés karácsonyra – Advent Harmadik foglalkozás 2009.december 12.


Készül a Luca pogácsa a gyerekekkel


Közben ablakdíszt készítettünk, búzát „ültettünk” (ha szépen kicsírázik a búzaszem karácsonyra jó termés lesz a következő évben

Gyermeknap a Faluházban 2010. május 30.

Gyermeknap a Faluházban 2010. május 30.

Fekete Ilona, Fodor Józsefné PE tagok

2008. 06. 04. Szent István Általános Iskola és Gimnázium (Makó – 23 fő) a Szigetházban


A Szigetházban már készül az ebéd (Mátó József és felesége, egyesületi tagok) A foglalkoztatóban beszélünk a faluról, a Szigetházról

Megérkeztünk


Indulunk a túrára

A Maros parton a rombolt hidaknál


Megérkeztünk, rohanás a bekai nagydombra


Hazafelé


„Hazaérkeztünk”

Ebéd


Vége a napnak, a nagy diófa alatt, még egy kicsit beszélgettünk, rendbe tettük magunkat. A bébiételes üvegekből ceruza- tolltartó készült

2008. 07. 14-20. Burattino Iskola (Budapest – 27 fő) a Szigetházban július 17-én egész napos programot biztosítottunk a gyerekeknek

A kecske fejését szinte minden gyermek megpróbálta

„Virágos, élhetőbb Apátfalva” (Szépség—tisztaság—környezetvédelem = fenntartható fejlődés)

NCA-DP-10-E-0149 Pátfalváért Egyesület 6931 Apátfalva, Templom u. 57 Adószám: 18460117-1-06

Partnerek Alapítvány Apátfalva Iskolásaiért Apátfalva Község Óvodásaiért Közhasznú Alapítvány Apátfalvi Gazdakör Egyesület Apátfalva Község Önkormányzat

Összeállította: Móricz Ágnes Apátfalva, 1010. 11. 18.

Köszönöm figyelmüket!

Az ö-ző nyelvet beszélő alföldi népesség körében sajátos néprajzi szigetet képeztek. Máig különböznek Tisza-vidék népétől (Dr

Recommend Documents