AZ YBL MIKLÓS TÉR TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE
Az Ybl Miklós tér területe, bár frekventált helyen található közvetlenül a Budai Királyi kertek és a Duna között, igazi jelentőséget a Várkert Bazár építésével nyert a XIX. sz. végén. Ekkor kapott a tér a Bazár reprezentatív épületegyütteséhez méltó kialakítást annak előtereként. A tér térfalait képező épületek, a tér kertépítészeti kialakítása ugyan sokáig az eredetihez hasonló volt, mára nem sok maradt belőle. A tér frekventált szerepe miatt viszonylag gazdagon dokumentált. A ránk maradt korabeli fotókról és leírásokból, térképek alapján jól nyomon követhetőek a téren és környezetében történt változások. 1 A mai Ybl Miklós tér 1875 előtt A budai Várhegy délkeleti területe kezdetektől fogva a Vár erődrendszerének fontos részét képezte. A középkorban a folyópartot erődítések foglalták el. A török korban a vízszállítás biztosítására épült fel a parton, a Déli Kortinafal végénél a hatalmas Vízi-rondella. Buda visszafoglalása után, a 18. század folyamán a Vár fokozatosan elvesztette hadi jelentőségét. A parti út szélesítése miatt 1780 körül lebontották a Vízi-rondellát, az egykori záró falak előtti keskeny sávban pedig kisebb lakóházak jelentek meg. A XIX. század közepére a terjeszkedő Víziváros déli nyúlványaként kialakult házsorban az egyedüli középület az egyemeletes Budai Takarékpénztár volt (1847, Feszl Frigyes-Gerster Károly-Kauser Lipót), amelyet a későbbiek során lebontottak.1 A Vízivárosban, amelyet délen az Ybl Miklós tér zár le, a XIX. sz. derekán csak néhány emeletes ház található, többnyire földszintes házak épültek. A Bomba tértől az Ybl Miklós térig fogadók, kocsmák, szatócsboltok, fuvarosok, hajóállások, pékek és egyéb mesterek műhelyei sorakoztak. A főbb kereskedelmi tevékenység ekkor itt, a Duna-parton folyik.2 Az áradás a folyóparthoz közeli városrészeket gyakran károsította. Egy korabeli fotón látszik, hogy a mai Ybl Miklós téren az 1860-as évek közepén még kiépítetlen tér található, nem rendezett partfalakkal, ideiglenes kikötőállásokkal.
1. kép. A mai Ybl Miklós tér az 1860-as évek közepén A palota fontosságának növekedése szükségessé tette a Duna-part ezen szakaszának rendezését. 1875-1882 között Ybl Miklós tervei alapján épült fel a Várkert Bazár neoreneszánsz kertépítészeti együttese, amely méltó 1
Építészfórum, Tanulmány a Várkert Bazár újjáélesztéséről, http://epiteszforum.hu/tanulmany-a-varkert-bazar-ujjaeleszteserol,
2011.12.09. 2
BudapestCity, Víziváros, http://budapestcity.org/04-keruletek/01/Vizivaros/index-hu.htm
keretet adott a Várhegy végének és az angolparkká alakított kerteknek. Ezzel egy időben, ehhez kapcsolódóan szintén Ybl tervei alapján épült az együttes előtti dísztér, a mai Ybl Miklós tér, amely a tervező nevét csak 1896ban veszi fel. 2 Az Ybl Miklós tér 1875 után A Várkert Bazár felépítésével egy időben az 1880-as évek elején elkészül az új tér. Ugyanezen építési fázisban épül fel a tér déli lezárásaként a vízgépházként működő Várkert Kioszk. Az északi lezárást adó későbbi Fiume Szálló kevéssel ezek előtt, a budai rakpartokkal nagyjából egy időben épült. A rakpartok kiépülésével megoldódott az állandó árvizek problémája. A tér az 1900-as évek elején sétaútként, parkként működött. A villamos pálya kiépítése itt 1910-re megtörtént. Az így kialakult geometria évtizedekig érintetlen maradt. 2.1 Rakpartépítés Az 1838-as nagy árvíz által okozott katasztrófa után vált sürgetővé a védművek építése, a Duna-part rendezése, elkerülendő az újabb hasonló kárt. 1853-ban a Duna Gőzhajózási Társaság a Lánchíd pesti hídfőjének két oldalán épített ki rakodópartot elsőként. A 60-as években tovább folytatódott a rakpartok építése, elsősorban Pesten, majd 1870-ben törvényben fektették le a budapesti Duna-szakasz átfogó szabályozását. Ennek során a budai oldalon 1871 és 1875 között kétszintű függőleges rakpart épült – többek között – a Vitéz utca és a Fátyol utca között 1871,6 m hosszon, amely magában foglalja az Ybl Miklós tér előtti rakparti szakaszt is. A rakpartok kiépítése során olyan szerkezeti megoldásokat alkalmaztak, amelyek lehetővé tették a rakpartok különböző rendeltetés szerinti használatát. A hajókból való rakodás megkönnyítésére az alsó rakpartokat általában a +6,70 m A.f. szintre képezték ki. Ez a magasság lehetővé tette az év legnagyobb részében a rakodást, biztosította az áruraktárak elhelyezését és a rakodással kapcsolatos helyi közlekedést, függetlenül a felső rakpart forgalmától. A felső rakpartok elsősorban az árvízvédekezés szempontjai, valamint a felső rakparti közlekedés különválasztása miatt épültek ki. Ezek magasságát az árvízvédelem igénye szabta meg. Ennek megfelelően a felső rakpartot először +8,58 m A.f. szintre építették, majd az 1876. évi árvíz után +9,5-re emelték fel, 1891-ben pedig faragott kő mellvédfal alkalmazásával +10,00 m-re magasították fel.3
2. kép. Várkert rakpart 1880-as évek elején
3
Lőcsy István, Rakpartok és védőgátak, In: MTM magazin 2005. 3. sz., http://www.mtm-magazin.hu/cikk.php?cikk_id=138
2.2 Várkert Bazár – a tér nyugati térfala Az Ybl Miklós tér nyugati térfalát korábban a várfalak előtt felépülő házsor alkotta, amelyet a Várkert Bazár felépítése miatt bontottak el, amikor a palota színvonalához és növekvő jelentőségéhez méltó lezárást akartak létrehozni a Duna és a pesti oldal felől. Ennek 1873-ban az adott lendületet, hogy a Duna-parti házsoron egy háromemeletes épületet kívántak felépíteni, ami veszélyeztette volna a fölötte lévő kertből a kilátást. Ekkor József nádor és kortársai célja volt, hogy itt is életre hívjanak egy pezsgő életű korzót, sétateret. Az együttest a Fővárosi Közmunkatanács építtette, a terveket Ybl Miklós készítette. Az építkezés 1875-1882 között zajlott. A Várkert Bazár megvalósult állapotáról fontos részleteket hordoznak az Ybl által készített 1879es elszámolási tervek lapjai. Az Ybl térről felvezető nagyszabású rámpákat szinte sosem használták. Az egész épületegyüttes egy kulisszaként, kerti építményként épült, fő nézete a Duna felől tárul fel. A Várkert Bazár eredetileg megálmodott funkciója nem valósult meg. Kiderült, hogy a budai Duna-partból nem lehetett a pestihez hasonló korzót csinálni. Ezért az átadás után néhány évvel a kereskedők kiköltöztek a bazársorból és az épületegyüttest lezáró két bérpalota is üresen maradt. 1884-ben Stróbl Alajos szobrászműtermet létesített itt, 1890-től 1918-ig pedig itt működött a Deák Ébner Lajos által vezetett női festőiskola. Az épületegyüttes 194445-ben erősen megrongálódott, 1961-ig nem is fordítottak gondot a felújítására.4
3. kép. A Várkert Bazár rámpái és az Ybl Miklós tér 1908 körül 2.3 Várkert Kioszk – a tér déli térfala A Várkert- Kioszk a budai királyi palotát övező kertek lezárásaként épült a Várkert Bazárral egy időben 1875-től 1882-ig. A neoreneszánsz épület az Ybl Miklós tér 9-10. szám alatt a tér déli térfalát, déli végének lezárását adja. A Várkert- Kioszk épületét szintén Ybl Miklós tervezte. Az 1872-es fővárosi szabályozási terv része volt a királyi palotát körülölelő kertek alján épült szegényes házsor lebontása és helyére a palota rangjához illő új épületegyüttes felállítása. Az építkezéseket véglegesen 1882-ben fejezték be. A Várkert Bazár együttesét lezáró bérházak előtt található Várkert- Kioszk épülete eredetileg a Királyi Palota vízellátási rendszerének gépházaként épült. Az épület északi része a kávéházat, a déli része a vízmű gépészeti berendezéseit foglalta magába, míg a gépterem feletti részen a gépész lakása volt. A két rész között magasodik a toronyépítmény, amely a gőzkazánok kéményét rejtette. A gépház idővel elvesztette szerepét, az épület pedig a nagyközönség szórakoztatásában kapott szerepet. A kis szivattyútelep az északi oldalon elegáns, loggiás bejáratú kioszkkal egészült ki. 1905-ben kávéházként építették újjá, majd 1913-ban zenepavilonná alakították át. 40 évig elegáns café-restaurantként üzemelt. Visszaemlékezések szerint ekkor a Kioszk előtt nagy kert volt tánctérrel, a teraszon zenekarral. Az épületen belül esténként kártyaterem volt, egy másik teremben étterem működött. Buda 1944-45 évi ostroma alatt az épület architektúrája komoly sérüléseket szenvedett, ezután 1961-ben a Dél-Budai Vendéglátóipari Vállalat, 1968-ban a 4
Radnai Rudolf, Ilyen volt az Ifipark – visszaemlékezés sok képpel, http://www.muszeroldal.hu/download/IlyenvoltazIfipark.pdf
Pannónia Vendéglátóipari Vállalat, 1972-ben pedig az Állami Budapest Táncegyüttes birtokába került. Színvonala rohamosan csökkent, majd a rossz állapotú épületet bezárták. Évekig üresen állt. 1992-ben teljesen renoválták az épületet. 15 évig a Várkert Kaszinó működött benne. 2008-tól rendezvénypalotaként működik Várkert Palota néven.5
4. kép. Várkert Kioszk 1900 körül. BTM Kiscelli Múzeum
5. kép. Várkert Kioszk kertje, kiülő terasza. OSZK 2.4 Ciszternarendszer 2009 áprilisában a budai főgyűjtő csatorna építése során találták meg azt a – már teljesen elfeledett – hat teremből álló ciszternarendszert, amelyben kavicsréteg szűrte meg a Duna-vizet, a várbeli felhasználásra, egészen a fővárosi közművek kiépüléséig. Összesen hat teremből áll a ciszternarendszer, amely az eredetileg szivattyúháznak épült Várkert- Kioszk mellett északra tártak fel. A műszaki létesítményt a királyi palota vízellátására építették, de az elmúlt évtizedekben feledésbe merült. A ciszternák mellett, a Duna felé, kicsit mélyebben egy vízgyűjtő alagút húzódik, amelynek valamennyi teremmel kapcsolata van. A bolthajtású ciszternák három méretben épültek, van köztük két nagy,
5
Wikipedia, Várkert Kioszk, http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1rkert-kioszk, 2012.09.16.
amelyek ötször három boltszakaszosak. A közepesek kétszer három boltszakaszosak, a kicsik pedig egyszer három boltszakasszal épültek. A teljes belmagasságuk körülbelül négy méter lehet. A ciszternarendszer a Várbazár és a Várkert- Kioszk építésével egy időben, 1874 és 1879 között készült. A Duna vizét a hermetikusan zárt, csak az alagúttal kapcsolatban lévő ciszternákban elhelyezett kavicsréteg segítségével tisztították meg, majd a kioszk épületéből vezetéken nyomták fel a királyi palotához, hogy a vár ivóvízszükségletét biztosítsák. Később, amikor a fővárosban kiépültek a közművek, a ciszternák elvesztették szerepüket. A földalatti termek igen látványosak, mint ipartörténeti érdekességek feltétlenül megmentésre méltók.6
6. kép. A ciszterna napjainkban A Kiscelli Múzeumból előkerültek Ybl elszámolási tervei, amelyeket 1879-ben készített. Ezek rendkívül fontos adatokat szolgáltatnak – csakúgy, mint a Várkert Bazár esetében – a megvalósult állapotról. A ciszternáról is fennmaradtak Ybl eredeti rajzai (7.kép).
6
Wikipedia, Várkert Kioszk, http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1rkert-kioszk, 2012.09.16.
7. kép. Ybl elszámolási terve 1879 – ciszterna rajzai. BTM Kiscelli Múzeum 2.4.1 Fiume Szálló – a tér északi térfala A tér északi végének lezáró épülete ma már nem látható, de egykor a Lánchíd utca 12. szám alatt működött a híres Fiume Szálló, amelynek helyén az 1686-os ostrom alatt megsérült, majd lebontott Halászkapu, és azt védő rondella állt. Ugyan az ostrom után még felújították őket, de az 1810-es években, talán a nagy tabáni tűzvész miatt lebontásra kerültek. Helyükre bérház épült, majd annak elbontása után 1871-ben építtetett palotát Hecht József, amelyet szintén Ybl Miklós tervezett. Széchenyi Szálloda néven kezdte meg működését, majd 1910-ben először Corso-ra, majd Fiume-ra nevezték át. A két világháború között kialakult a szállóban egy sajátos budai irodalmi kör, többek között Móricz Zsigmond és Szabó Dezső részvételével. A második világháború során megrongálódott épületet 1948-ban bontották el.7 A Fiume helyén ma a Lánchíd utcai park található.
8. kép. Fiume Szálló terasza az Ybl tér északi végében 1890-ben, háttérben a Várkert Bazár
7
BudapestCity, Víziváros, http://budapestcity.org/04-keruletek/01/Vizivaros/index-hu.htm
2.5 Ybl-szobor Az Ybl Miklós tér déli végébe, a Kioszk elé állították a Magyar Mérnök és Építészegylet kezdeményezésére Mayer Ede Ybl-szobrát 1896-ban. A szobor talpazata mészkő, ezen áll a 310 cm magas bronz szobor. Ybl álló alakja jobb kezében körzőt, a baljában tervrajzokat tart.8
9. kép. Az Ybl-szobor 1900 körül, mögötte a Várkert Kioszk kertje. Fotó: Fortepan Egy 1896-os fotón látható, hogy még csak a talapzat áll a helyén, a szobor még nem került rá.
10. kép. Ybl tér a szobor felállítása előtt 1896-ban. BTM Kiscelli Múzeum
8
Köztérkép, Ybl Miklós szobor, http://www.kozterkep.hu/~/1727/, 2011.05.29.
2.6 Villamos megjelenése a téren Pesten az első lóvasút 1866. július 30-án nyílt meg. Buda és Pest utcáin a következő években sorra jelentek meg a lóvasút céljaira szolgáló sínek. Az első budapesti villamos közúti vasút nem egy korábbi lóvasúti vonal villamosításából született, hanem a Siemens & Halske cég a Nagykörúton új villamos vonalat épített ki. Az első villamos próbaüzeme 1887 őszén a Nyugati pályaudvar és a Király utca között volt, ezután alakult meg a BKV egyik elődje, a Budapesti Városi Vasút. A lóvasutak még egy ideig népszerűek voltak, majd 1894-ben megkezdték a lóvasúti vonalak átalakítását villamos üzeműre, és új vonalak kiépítését is előírták. 1901-ben vált aktuálissá a Várkert rakparti villamos ügye. Két terv is volt a megvalósításra, végül azt a változatot, amely végig a Várkert rakpart alatt a Lánchídtól a Döbrentei térig alagútban vitte volna a villamost, elvetették. Így a Lánchídfőt megkerülő alagútból a felszínre jött a villamos, majd végighaladva a Várkert rakparton az Ybl Miklós szobor előtt a kocsiútra kanyarodva az Apród utcán a Szarvas térre jutott, ott bekapcsolódott a budai belső körút vágányaiba.9 A korabeli képeslapok, fotók alapján valószínűsíthető, hogy 1908 és 1910 közötti időszakban épült meg a villamos vonal az Ybl Miklós téren.
11. kép. Az Ybl Miklós tér 1920 körül a villamosvágányokkal
12. kép. Az Ybl Miklós tér 1930-ban a villamosvágányokkal. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
9
BudapestCity, Közlekedés villamossal, http://budapestcity.org/11-egyeb/kozlekedes/villamos/index-hu.htm
13. kép. Az Ybl Miklós tér 1960 körül a Várkert Bazár felújítása alatt a szobor előtt bekanyarodó vágányokkal 2.7 Az Ybl Miklós tér kialakítása A mai Ybl Miklós tér területe az 1870-80-as évek nagy építkezései előtt is térként funkcionált, de rendezetlen módon. A Duna védműveinek kiépítése előtt a természetes partfal határolta a teret keletről, a nyugati térfalat földszintes házak sora alkotta, lakó- és az itt zajló kereskedelmi forgalmat kiszolgáló egyéb funkciókkal. Az 1838-as árvíz évében készült térképen látható az akkori tér (14. kép). Ekkor határozták el, hogy komoly árvízvédelmi fejlesztéseket hajtanak végre, aminek következménye később a rakpartok megépítése. Az 1872-es kataszteri térképen (15. kép) még a Várkert Bazár megépítése előtti beépítés látható a tér nyugati oldalán.
14. kép. Részlet Buda térképéből az 1838-as nagy árvíz idején
15. kép. 1872-es kataszteri felmérés a mai Ybl Miklós tér és Várkert Bazár területéről Az Ybl Miklós tér, amely aztán szinte változatlan alaprajzi formában fennmaradt egészen a XX. század közepéig, a Várkert Bazár együttesének építkezése alatt épült szintén Ybl Miklós tervei szerint 1882-ig. Két korabeli fotó is készült a Fülkepavilon előtti térrészről szinte megegyező nézőpontból, mindkettő az 1880-as évek elején. Jól látszik, hogy az egyik fotón még zajlik az építkezés, a Kioszk előtti kert már részben elkészült, de a tér másik három növénykazettája még építés alatt van (17.kép). A másik fotón már a kész tér látható a növényzettel sűrűn beültetett díszkertekkel. A kép jobb szélén a rakparti sétány mentén ültetett gesztenyefasor is feltűnik. A Kioszk előtti kertet lábazatos kovácsoltvas kerítés veszi körül, belül gömbhabitusú cserjék és közéjük ültetett fasor keretezi a kertet (19.kép). A képek tanúsága szerint ekkor még nem mereven nyírott növényszegélyek veszik körül a téren lévő három hosszúkás-íves díszkertet, hanem oldottabb növénykiültetés. A külső keretező növénysávon belül egy út halad körbe, amely közlekedési, sétafunkciót valószínűleg nem töltött be, hiszen ezek a díszkertek is kis kőlábazatra helyezett alacsony kerítéssel voltak körülvéve. A díszkertek belsejében gyepes területet hagytak parter szerű mintákkal és szoliter fákkal, cserjékkel. Az 1890-es évek végére a díszkerteket jóval merevebb, geometrikusabb módon alakították ki. A körbefutó alacsony sövény minden kazettában szabályosan nyírott, a kertek belső kialakítása is merevebb rendszert követ. A körülfutó úton belüli zöldfelület téglalapokra osztódik, két végén egy-egy kör alakú ággyal. Minden ágyat alacsony nyírott sövény keretez. A belső téglalap alakú ágyak közepére egy-egy díszfát ültettek. Ez aztán évtizedekkel későbbi fotókon is így látható, annyi változással, hogy az 1910-es évek végén az időközben túlnőtt fákat lecserélték alacsonyabb cserjékre. A díszkertek között valószínűleg forgalomkorlátozási céllal láncos öntöttvas oszlopokat helyeztek ki. Az 1890-es képeken megfigyelhető, hogy a rakpart menti sétány fasorának fái egyre terebélyesebbek. A Várkert Kioszk kertjébe ültetett fák szintén jelentős, sűrű lombtömeggel rendelkeznek. A tér világítását ekkor alacsony fénypontú kandeláberek sora oldotta meg a Várkert Bazár előtt és a díszkertek Bazár felőli oldalán. A tér bazalt kockakő burkolattal készült.
16. kép. Ybl Miklós elszámolási terveinek részlete a Várkert Kioszk környezetéről 1879-ből. BTM Kiscelli Múzeum
17. kép. A tér az építkezés alatt az 1880-as évek elején. BTM Kiscelli Múzeum
18. kép. Az Ybl tér déli vége a Várkert Kioszkkal 1880 körül. BTM Kiscelli Múzeum
19. kép. Az Ybl Miklós tér a megépítés után az 1880-as években. BTM Kiscelli Múzeum
20. kép. A tér 1890 körül. BTM Kiscelli Múzeum
21. kép. A tér képe 1896-ban az Ybl-szobor felállítása előtt. BTM Kiscelli Múzeum Az Ybl tér térképi ábrázolásai közül az 1900 körül készült Magyar Királyi Vár Építkezéseinek Helyszínrajzi részletét és az 1912-es Hauszmann-féle színes helyszínrajz részletét emeltük ki, amelyeken jól látható a díszkertek geometriája, bár a növénykiültetés valószínűleg nem minden részletében pontos a fotók ismeretében. A díszkertek alaprajzi elhelyezkedése a Várkert Bazár pavilonjaival, a Fülke Pavilonnal, a Gloriette-tel és a Lépcső Pavilonnal mutat szoros összefüggést. A díszkertek közötti szabad tér mindenhol a pavilonok tengelyében található.
22. kép. Részlet a Magyar Királyi Vár Építkezéseinek Helyszínrajzából, 1900
23. kép. A Várkert Bazárelőtere, a tér nyugati oldala 1900 körül. Fotó: Fortepan
24. kép. A tér díszkertjei 1900 körül. BTM Kiscelli Múzeum
25. kép. Ybl-szobor 1900 körül, háttérben a Kioszk kertje. Fotó: Fortepan
26. kép. Képeslap az 1910-es évekből
27. kép. Hauszmann színes helyszínrajza a területről 1912-ben
28. kép. A tér a Gloriette előtt 1920 körül
29. kép. Légifotó a területről 1927-ből
1920 körül a díszkertek lényegében változatlan képet mutatnak, leszámítva az időközben megépült rakparti villamos felsővezeték-tartó oszlopait, amelyeket a díszkertekben helyeztek el. Az 1927-es légifotón látható, hogy a tér továbbra is változatlan, jól látszik az Ybl-szobor előtt az Apród utca felé kanyarodó villamos sínpárja, valamint a Kioszk előtti kert buja növényzete és a rakparti gesztenyefasor. Rade Károly 1929-ben készített egy tervet az Ybl tér parkosítására, azonban ez sem változtatott a tér kialakításán, geometriáján, talán csak a díszkertek belső részét egyszerűsítette le, a körbefutó nyírott sövénysor megmaradt. Az 1944-ben készült légifotón a díszkertek kiültetése láthatóan más. A szegélyező sövénysáv jóval szélesebb sávot tesz ki, a belső területek közepén és két szélén egy-egy jól kirajzolódó objektum található, amelyek talán az 1930-as évektől térre felállított díszes kandeláberek, esetleg a felsővezeték-tartó oszlopok.
30. kép. Rade Károly által 1929-ben készített parkozási terv a Várkert rakpartra
31. kép. Légifotó a területről 1944-ből 3 Az Ybl Miklós tér 1961 után Az 1944-45-ös pusztulás után sokáig váratott magára a Várkert Bazár felújítása. Az együttesét 1957-1961 között állították helyre Borsos László és Kacziba Ferenc tervei szerint, amelynek során lebontották az Északi Pavilon hátsó részét és újjáépítették a Dunai zárófal ülőfülkés szakaszát. A korábbi tervekben még a Vízi-rondella rekonstrukciója és a Bazár egy részének bontása is szerepelt, ám ez végül nem valósult meg.
32. kép. Ybl Miklós tér 1960 körül, a felújítás alatt 1961-ben a legendássá vált Budai Ifjúsági parkot alakították ki a Várkert Bazár teraszain a KISZ-bizottság ötletére, amely sokáig az első és egyetlen szabadtéri ifjúsági szórakozóhely volt. Az épületegyüttes nem bírta az óriási tömeg által generált lökésszerű forgalmat, életveszélyessé vált, így 1981-ben végleg bezárták. Azóta üresen áll.10 A felújítás alatt készült fotókon látszik, hogy a tér szerkezetében nem történt változás az 1880-as évekbeli megépítése óta. Láthatóak az eredetivel megegyező íves kialakítású zöldfelületek, igaz már reprezentatív növényzet nélküli, gyepes felületek. A köztük lévő díszes öntöttvas forgalomkorlátozó oszlopok és láncsorok is eltűntek, illetve lecserélődtek betonoszlopos korlátokra, eltűntek az alacsony kerítések is. Megfigyelhető, hogy a bazalt kockakő burkolat még megvan, és viszonylag jó állapotú. A Bazár előtti járdában díszes magas fénypontú kandeláberek láthatóak. Ugyanez a kandeláber állt kétkarú változatban egy 1930 körüli fotón a Bazár előtt, így 30 éven keresztül biztosan ezek a lámpák világították meg a teret.
10
Radnai Rudolf, Ilyen volt az Ifipark – visszaemlékezés sok képpel, http://www.muszeroldal.hu/download/IlyenvoltazIfipark.pdf
33. kép. Várkert Bazár 1960 körül a felújítás alatt, középen a díszes kandeláberrel 34. kép. 1930 körül. BTM Kiscelli Múzeum
35. kép. Várkert Bazár és az Ybl Miklós tér részlete virágággyal 1963-ban
36. kép. Fotó a bazársori műtermek előtt 1970 körül. A parkolás átveszi a főszerepet a téren, háttérben a Lánchíd utcai park. Fotó: Fortepan
Budapest, 2013. szeptember
A történeti áttekintést összeállította:
Steffler István - felelős vezető tervező Simon-Kiss Márta - tervező
